Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása
A sajátos nevelési igény, fogyatékosság meghatározása • A köznevelési törvény szerint a sajátos nevelési igényű gyermek „az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd”. (Nkt. 4. §. (25)).
Fogyatékossági típusok • A fogyatékosság, sajátos nevelési igény különböző megjelenési formában, típusokban, valamint különböző súlyossági fokban jelennek meg. Vannak szemmel láthatóan nem észlelhető fogyatékosságok, de vannak olyan megjelenési formák is, amelyek esetén már ránézésre megállapítható, hogy az eltérés milyen jellegű és milyen súlyossági fokú. • A fokozatok enyhe, középsúlyos és súlyos megnevezéssel kerülnek meghatározásra, a típusokba sorolás a sérülés fizikai, mentális, pszichés területét mutatja meg.
Típusok Mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi, beszédfogyatékos személyek, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők. Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozott fogyatékosságról beszélünk.
Mozgásszervi fogyatékosság • A mozgásszervi fogyatékosságok felismerése viszonylag könnyű, mivel a legtöbb esetben a korai időszakban látható jelei vannak. • A gyermekneveléssel foglalkozó szakemberek számára a korai felismerés szempontjából azok a mozgásfejlődési eltérések lehetnek lényegesek, amelyek a korai időszakban szemmel nem láthatók, elváltozásokat nem okoznak. • A megkésett mozgásfejlődés, a végtagokra, vagy egész testre kiterjedő csökkent izomtónus (hipotónia), vagy fokozott izomtónus (kötött izomzat) azonban a gyermek gondozása, nevelése közben észlelhető probléma.
Látásfogyatékos gyermekek • A látás sérülésének okai lehetnek veleszületett (örökletes), méhen belüli károsodások, szülés közbeni események, születés utáni történések. Mértéke, súlyossága is lehet különböző fokú. Az esetek többségében a vakokat és gyengénlátókat Magyarországon szegregált intézményekben nevelik, oktatják.
Következményei • A látásfogyatékosság több következménnyel járhat együtt. Jelentős mértékben akadályozhatja a mozgásfejlődést, általában együtt jár a térbeli tájékozódás, a mozgáskoordináció zavarával, a finommozgások nehezítettségével.
Hallásfogyatékosság • Az újszülött csecsemő is érzékenyen reagál környezete hangjaira. Ha a csecsemő félálomban nem rezzen össze apróbb zajokra, éber állapotban anyja, gondozója hangjára nem reagál, attól nem nyugszik meg, gyanakodhatunk arra, hogy a hallási észleléssel probléma lehet. A későbbi életkorokban figyelemfelhívó lehet, ha a gyermek gyakran visszakérdez, válaszai nem felelnek meg a kérdésnek, a kérésekre, utasításokra nem reagál, mesére, mondókára nem figyel, vagy azok szövegét egész eltérő módon adja vissza. Ez utóbbi a nyelvi fejlődés egyes zavaraira is jellemző lehet.
Típusai • Vezetéses halláscsökkenés • Oka általában a fülkürt nem megfelelő működése. Gyakori hurutos megbetegedések, középfülgyulladás következtében alakul ki. • Jellemzői: mélyebb hangok meghallása nehezített, gyakran csak átmeneti, megfelelő kezelést követően a halláscsökkenés megszűnik, a hallásveszteség közepes mértékű. • Ez a típusú halláscsökkenés kisgyermekkorban gyakori. Tartós nagyothallás alakulhat ki kisgyermekkorban, ami könnyen kiszűrhető, mivel ebben az állapotban a gyermekek a halk beszédre nem reagálnak. Sürgős és szakszerű orvosi kezelést igényel. • Idegi eredetű halláscsökkenés • Oka lehet örökletes, születés körüli oxigénhiány, vírusos fertőzések, agyhártyagyulladás, egyes gyógyszerek mellékhatása. • Jellemzői: első sorban a magas hangok meghallása nehezített, műtéti eljárással nem gyógyítható, mértéke a csekély veszteségtől a teljes siketségig terjedhet.
Értelmi fogyatékosság • Az értelmi képességeket az intelligencia hányadossal (IQ) határozza meg a tudomány. • Értelmi fogyatékosságról akkor beszélünk, ha a mért intelligencia IQ 70, vagy az alatti. Magát az értelmi fogyatékosságot azonban nem határozhatjuk meg csupán számokkal, mivel igen komplex állapotról van szó. Jellemző, hogy az adaptív működés (a gyermek teljesítménye korának és kulturális csoportjának megfelelő) legalább két területen károsodik az alábbiak közül: kommunikáció, önellátás, családi élet, szociális kapcsolati készségek, közösségi források felhasználása, önirányítás, iskolai készségek, munka, szórakozás, egészség és biztonság. Jellemző még a korai időszakban (18 éves kor előtt) való kialakulás.
Beszédfogyatékosság • Azokat a gyermekeket, akiknél a beszéd fejlődése nagymértékű elmaradást mutat, vagy beszédprodukciójukban, nyelvi teljesítményükben súlyos fokú eltérés tapasztalható, beszédfogyatékosnak nevezzük. A beszédben való akadályozottság bármely életkorban felléphet. Oka lehet öröklött, szerzett, vagy valamely beszédhez szükséges funkció sérülése. Tünetei igen változatosak. Megnyilvánulhatnak a hangadás, a beszéd- és nyelvi fejlődés, a beszéd folyamatossága (hadarás, dadogás), az írás, olvasás területén. A nyelvi fejlődés zavarai általában már egész korán megmutatkoznak.
Formái • Rekedtség, megkésett beszédfejlődés, fejlődési diszfázia, orrhangzós beszéd, dadogás, hadarás, elektív mutizmus (választott némaság) • A beszédfejlődés késésére, rendellenességére már a gagyogás időszakában utalhatnak jelek. Ha a gagyogás mennyisége kevés, vagy nincs, fokozottan szükséges figyelnünk a kisdedek fejlődésére. Az egészségesen fejlődő csecsemő már egész korai időszakban hangadással reagál a hozzá intézett beszédre, gagyogással válaszol. Az első szavak, szókezdemények egy éves kor körül megjelennek, a szókincs fokozatosan gyarapodik. A beszédfejlődés elmaradása, megrekedése is figyelemfelhívó jelenség. A három éves kisgyermek megfelelő fejlődési ütem esetén néhány szavas mondatokat használ, nem feltétlenül képes kiejteni minden beszédhangot tisztán, de érthetően kommunikál. Amennyiben szókincse megfelelően fejlődik, de a beszédhangok többsége hibás, a beszéd nagyon nehezen érthető, feltételezhető, hogy a beszédfejlődés valamely rendellenességével állunk szemben.
Autizmus • Az autizmust a személyiség fejlődésének egészét átható (pervazív) zavarként értelmezzük, amely a gyermek szociális, kommunikációs, értelmi készségeire is kiterjed. Okai a mai napig nem teljes körűen ismertek, de feltételezhető, hogy genetikai, valamint az idegrendszert károsító hatások nyomán alakul ki. Autizmus bármilyen értelmi szint mellett előfordulhat, ami a megjelenési formát sokfélévé teszi.
Tünetei • A tünetek az óvodáskorban azonosíthatók a legjobban és általában ilyenkor a legsúlyosabbak. Jellemző a beszédfejlődés zavara, a szűk körű érdeklődés, a magány szeretete, a szimbolikus játék hiánya, gépiesen ismétlődő mozgások (grimaszok, kezek repkedő mozdulatai, lábujjhegyen járás), valamint egyéb furcsa viselkedési jegyek (szagolgatás, tárgyak fogdosása, pörgetése). Szociális kapcsolati fejlődésük nagymértékű elmaradást, hiányosságot mutat. Nem teremtenek kapcsolatot, társaikat figyelmen kívül hagyják, szüleikkel csak a szükségletek kielégítésének céljából kezdeményeznek kapcsolatot, nem ismerik fel a veszélyeket. Számukra a környező világ megismerése korlátozott.
Felismerése • Csecsemő- és kisdedkorban ennek a fogyatékosságnak a felismerése, azonosítása még nem lehetséges. Lehetnek olyan tünetek, amelyek felhívják a figyelmet a gyermek eltérő fejlődésére, de a diagnózis nem állítható fel.. Általában másfél, két éves kor körül már megjelenhetnek specifikus tünetek. Az eltérő fejlődésre utaló tünetek lehetnek: viselkedése közömbös, érzelmeit nem fejezi ki, érzelmekre nem reagál, kortársaival nem lép kapcsolatba, nem játszik velük, játéktevékenysége egysíkú, monoton, viselkedésében bizarr elemek tapasztalhatók, beszédfejlődése késik, vagy megreked, nem veszi fel a szemkontaktust, változások ellen hevesen tiltakozik. Fontos tudni, hogy egy tünet, vagy egyes tünetek átmeneti megjelenése nem utal a rendellenesség fennállására.
ADHD Aktivitás és figyelem zavara • Ez a tünet együttes már csecsemőkortól kezdve problémát okozhat a családnak. A köznyelv hiperaktivitás szóval illeti ezeket a viselkedésproblémával küzdő gyermekeket. Okai többfélék lehetnek. Előfordul, hogy örökletes genetikai tényezők okozzák, de gyakran a születés körüli történések (oxigénhiány), az anya alkohol, dohányzás, vagy drog függősége a kialakulás alapja. A tünetek kialakulására hatással lehet a nevelési környezet, a stresszhatások.
Egyéb esetek • Azokról a betegségekről, amelyek tartós betegségnek számítanak, külön jogszabály rendelkezik (5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet). A tartós betegségben szenvedő gyermekek ellátása ugyanúgy körültekintést igényel, mint a fogyatékkal élőké. • Tartós betegségek közé soroljuk az ételallergiákat (tej, tojás, búza, vagy többszörös allergiák, a cukorbetegséget, egyes anyagcsere betegségeket, a súlyos vesebetegséget, súlyos légzőszervi megbetegedéseket (pl.: asztma), veleszületett szívbetegségeket, valamint az epilepsziát is. • A tartós betegségben szenvedő gyermekek általában folyamatos gyógyszeres kezelésre szorulnak, esetleg speciális eszközök használatára kényszerülnek. Ellátásuk során fokozottan szükséges a szülői kapcsolattartásra törekedni, valamint tájékozódni a betegséggel együtt járó problémákról.
Kompetencia • A gyermekek napközbeni ellátásában dolgozó szolgáltatást nyújtó személyek feladata, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását a gyermek speciális igényeinek figyelembe vételével végezzék. • Ehhez szükséges, hogy ismerjék a gyermek fogyatékosságából fakadó egyéni sajátosságokat. A gondozást, nevelést végzők azonban általában nem speciális végzettségű szakemberek, tehát nem várható el tőlük, hogy ismeretekkel rendelkezzenek a fogyatékosságokat illetően. Ezért van szükség arra, hogy a speciális ismeretekkel rendelkező szakemberekkel kapcsolatba lépjenek, segítséget kérjenek és fogadjanak el annak érdekében, hogy a gyermekek fejlődését maximálisan elő tudják segíteni.
Köszönöm a figyelmet !
