RTE TOJ AZ ORSZÁGOS M. KIR. MINTARAJ ZIS KO LA RAJZTANARKEPZO YARD AI SZILARD ORSZÁGOS MAGY. KIR. és RAJZTANÁRXÉPZŐ A Z T A N É V R Ő L

50

AZ ORSZÁGOS M. KIR. MINTARAJ Z I S KO LA ES

//

RAJZTANARKEPZO rr

RTE AZ

T OJ

1905 — 1906 . T A N É V R Ő L . K Ö Z LI AZ I G A Z G A T O S A G N E V E B E N

Y A R D AI S Z I L A R D IG A ZG A TO -TA N A R.

BU D APEST. F R A N K L IN -T A R SU L A T

N Y O M D A JA .

IQ O b .

ORSZÁGOS MAGY. KIR. m in t a r a j z is k o l a

és RAJZTANÁRXÉPZŐ

I T U D N IV A L Ó K A JO V O T A N E V R E .

U j jelentkező növendékek a rajztan ári , illetőleg a rajztanítói és rajztanítónői pályára korlátolt számban 1906. évi szeptember hó 4-én d. 11. 4 — 7 óráig iratkoz­ hatnak be. Müvésznövendékek ugyancsak korlátolt számban f. évi szeptember hó 10-én d. e. 8— 12 óráig jelentkez­ hetnek. A jelentkezők esetleges felvétele a rendelkezésre álló helytől és a felvételi vizsgálat eredménye alapján hozott tanári határozattól függ.

A felvételi vizsgálatok lesznek:

1906 szept. hó 5-én d. e. 8—12 óráig az alakrajzból, c « 6-án « 8—12 « az ékítménves rajzból, « « 7-én « 9—11 c a szemléleti látszattanból; b) müvésznövendékek részére: 1906 szeptember hó 1 1 -én reggel 8— 12 óráig. A rajztanár- és tanító, illetőleg rajztanítónőjelöltek felvételi vizsgálatot tartoznak tenni: az alakrajzból (mell­ szobrot lerajzolni), az ékítményes rajzból és a szemléleti látszattanból; a leendő müvésznövendékek egy fejet, élő minta után, tartoznak lerajzolni.

4

Oly jelentkezőkkel szemben, kik ezen próbarajzolások alkalmával a művészi tehetség jelét kellően nem igazolták, a felvétel feltétlenül megtagadható.

A

rajztan ár -, tanító

és tanítónőjelöltek felvételi vizsgálatának eredménye szeptember hó io-én este 8 órakor, a müv észnövendékek és rendkívüli hallgatók vizsgálati eredménye szeptember u - é n este 7 órakor fog kihirdettetni.

M inden

új növendék felvétele ideiglenes;

az első évben, akár az év folvamán, akár az év végén elbocsátható, ha a művészi, illetve rajztanán-, tanítói- vagy tanítónői tehetségtelennek bizonyul, vagv feltii tanusít. §

Szeptember 11-én délelőtt 8 — 12 óráig fognak a javítóés pótvizsgálatok megejtetni.

A z 1906/1907. tanévi rendes tanítás f . évi szeptember hó 1 2-én reggel 8 órakor veszi kezdetét. v

Budapest, 1906 május 26-án.

Az

igazgatóság.

Tervezte : H endrich A ntal

II. 99

A Z IN T E Z E T B E L E L E T E B O L az 1905/1906. tanévben.

A z intézet tanszemélyzetében a lefolyt tanévben a következő változások történtek: Ő cs. és ap. k ir á l y i F e l s é g e f. é v i d e c z e m b e r hó k e lt l e g f e l s ő b b e lh a tá r o z á s á v a l zetünk

fe n n á llá s a

óta v o l t

S z é k e l y B e r t a l a n - í , in té ­

ta n á r á t

s h á r o m é v e n át v o lt

m ű v é s z e t i iga zg a tó ját, a m. kir. II. festészeti ig a z g a t ó - t a n á r á v á ,

—

helyébe

6 -án

m e s t e r is k o la

p e d i g in té z e tü n k m ű v é s z e t i

i g a z g a t ó j á v á S z i n y e i M e r s e P á l is m e r t k i v á l ó fe s tő m ű v é s z t m é lt ó z ta to t t l e g k e g y e l m e s e b b e n k in e v e zn i, e g v ú t t a l V á r d a i SziLÁ R D -nak, ellátásával bízott

az

az intézet a d m in is z tr a tív és g a z d a s á g i ü g y e k eddig

is s z e m é l y e s fe le lő s s é g m e lle t t m e g ­

igazgató-helyettes

rendes

t a n á r n a k az in tézet

ig a z ­

g a t ó j á n a k c z ím é t a d o m á n y o z t a . A z in tézet v e z e t é s é b e n teh át ú g y , m in t e z e lő tt SzÉ K E L Y -n ek , tá rsa m a r a d S z i n y e i M e r s e P ál

i g a z g a t ó n a k is V á r d a i S z i l á r d

ig a z g a tó - ta n á r

s így

az in t é z e t a d m i n i s z t r a t í v v e z e t é s é b e n v á lto z á s n e m állt be. 99

O Felsége a király P ó r s z á s z J ó z s e f intézeti óraadó tanárnak reáliskolai tanári minőségben szerzett érdemei elismeréseül a középiskolai igazgatói czímet, G y u l a y L á s z l ó

t> tanárnak

pedig

n yugalom ba

vonulása alkalm ából — é rte ­

s ü lé s ü n k szerint — az I. k é r . á lla m i t a n í t ó k é p z ő b e n s z e r z e tt é r d e m e i e l i s m e r é s e ü l a kir. t a n á c s o s i c z ím e t a d o m á n y o z t a . S zékely B

ertalan

i n t é z e t ü n k n e k v o l t ig a z g a tó - t a n á r a ,

a II. festészeti mesteriskolához O F e l s é g e a királv által igazgató-tanárrá neveztetvén ki, az általa intézetünknél elő­ adott mozdulat-compositió tanítását T a r d o s K r e n n e r V i k t o r , intézetünk segédtanára vette át, a ki ezen tárgy tanításában már előzőleg több éven át Székely Bertalannak segédkezett. Mint az Orsz. m. kir. rajztanárvizsgáló-bizottság elnöke, S z é k e l y B e r t a l a n az intézetünkkel való szoros kapcsot felkérésünk folytán — továbbra is fentartja s így az a dicsfény, melyet nagy, érdemteljes múltjával, monumentális nemzeti művészetével, a művészeti általános rajztanításnál vallott korszakalkotó megdönthetetlen nagyszabású elveivel, mélyreható, mindig találó, éles, kritikáival és szilárd je lle ­ mével 34 éven át intézetünknek kölcsönzött — ezentúl is meg fogja rajztanárképzésünk útirányát világítani. G y u l a y L á s z l ó intézeti tanár múlt évi november hó­ ban nyugalmaztatását kérvén, ideiglenes helyettesítésével H e g e d ű s L á s z l ó és Z e m p l é n y i T i v a d a r tanárok bízat­ tak meg. Mivel azonban a nevezett tanárok saját osztályaikban is nagyon el voltak foglalva, s az ideiglenes állapot az oktatás kára nélkül tovább fentartható nem volt, erre a szakra új festőművész tanár vált szükségessé és pedig már az 1905/1906. tanév január hóban kezdődő második felétől kezdve. Erre a tanári állásra F e r e n c z y K á r o l y festőművész mutatkozott legalkalmasabbnak, a kinek művészi qualitása külföldön is, legutóbb a veneziai nemzetközi kiállításon kitüntettetett. A z a körülmény, hogy itthon is magániskolát tartott fenn, tehát tanítással is foglalkozott, alkalmaztatását

7

m ég job ban

in d o k o lta ,

s í g v az i g a z g a t ó s á g j a v a s l a t á r a a ff

vallás- és közoktotásügyi m. kir. miniszter úr O N a g y ­ méltósága F e r e n c z y K á r o l y festőművészt f. évi január hó elejétől kezdve óraadói minőségben, tiszteletdíj mellett, az alakrajz és festés tanításával megbízta. B a l l ó E d e festőművész tanár a lefolyt tanévben 6 havi szabadságot kért és nyert is oly czélból, hogy külföldön, nevezetesen Spanyolországban szaktanulmányokat végezhessen. Távolléte alatt őt is H e g e d ű s L á s z l ó helyet­ tesítette. A vallás- és közoktatásügyi minister úr az ékítményes rajz- és csendéletfestés tanszakra, rendes tanárrá E d v i I l l é s A l a d á r oki. középiskolai rajztanárt, kiváló festőművészün­ ket nevezte ki. Nevezett tanár a fennemlített tantárgvakat óradíjas minőségben már három éven át intézetünk tanár­ jelöltjeinél szép sikerrel tanította. Megvált intézetünk kötelékéből a tanév végével más elfoglaltsága miatt L o r á n f i A n t a l szobrász-művész, az orsz. m. kir. iparművészeti iskola rendes tanára is, a ki inté­ zetünkben óraadói minőségben számos éven át a mintázást tanította. Midőn e helyen odaadó és eredményes műkö­ déséért hálás köszönetét mondunk, búcsút tőle sem veszünk, m e r t ő az orsz. m. kir. rajztanárvizsgáló-bizottság tevékeny tagja lévén, szerencsénk lesz őt továbbra is magunkénak tekinteni. L o r á n f i A n t a l helyét a vallás- és közoktatásügyi ff m in is te r úr O N a g y m é l t ó s á g á n a k f. é v i 52,273. sz. a. k e lt m e g b íz á s a m űvész

fo ly t á n

fogja

R

ad n ai

e lfo g la ln i,

B é la ,

a ki,

je le s ,

fiatal

szobrász-

m in t azelőtt, ú g y a l e f o l y t

t a n é v b e n is a ta n ítá sb a n s e g é d k e z e t t , v o lt t a n á r á n a k L o r á n f i A N T A L -n a k , m e l v á ld o z a t k é s z s é g é t e d d i g

— a t a n t e s t ü le t i

ü lé s e n e g y h a n g ú h a tá ro z a tta l m e g s z a v a z o t t és j e g y z ő k ö n y v b e ik ta to tt k ö s z ö n e t é n k ív ü l — s e m m i v e l sem v o l t m ó d já b a n h o n o r á ln i az ig a z g a t ó s á g n a k .

Ezen kinevezés, illetve megbízások folytán, a festő­ művész tanárok olv beosztása vált lehetővé, ho^v minden tanárra 2 — 2 osztály vezetése esik s így intézetünkben a rajztanárképzés mellett már 9 év óta teljesen különvált művészképzés a folyó tanévben négv külön-külön művész tanár vezetése alá tartozó részre, vagyis 3 csoport a festőművész- és i csoport a szobrászművésznövendékek számára volt alakítható. Iskolánknak ez a része a vallás- és közoktatásügvi minisztérium jóvoltából mindennel el van látva, a mi csak eszközül szolgálhat arra, hogy a művésznövendékek magu­ kat teljesen kiképezhessék. A kellő helyiségek, világítás, fűtés s főleg az élőminták (emberi fej, akt, ló és egyéb állatok) — vasár- és ünnepnap kivételével — minden nap d. e. 8— 12 és d. 11. 2— 7 óra közt rendelkezésükre állanak, azonfelül magán- vagy pályamunkák elkészítésére, két kisebb, kifogástalan világítású műterem, élőmintákkal. A z évközi tájképfestészeti kirándulások költségei az intézet pénztárából fedeztetnek s a magasabb osztálybeli növendé­ kek részére a n yári szünet egy hónapjára tervezett tájkép­ festészeti és etnográfiái kirándulás czéljaira a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr O Nagyméltósága külön 2000 K . segélyt folyósítani méltóztatott. Rendelkezésére áll továbbá az ifjúságnak ezenfelül még igen gazdag szakkönyvtárunk s így növendékeink a régi és legmodernebb művészetek és művészekről a legtökéletesebb reproductiók nyomán tudomást és tájékozást szerezhetnek. A művésznövendékeknél a tanítást B a l l ó E d e , F e r e n c z y K á r o l y , H e g e d ű s L á s z l ó , Z e m p l é n y i T i v a d a r elismert kiváló festőművészeink és R a d n a i B é l a jeles szobrászművész végzik, a kik más-más irányt képviselnek s a kik közt a növendékek szabadon választhatnak. A vezetés pedig S z i n y e i M e r s e P á l modern, kiváló festőművészünk kezé­ ben van, a ki mint művészeti i^az^ató, minden adminisztra99

q tiv teendőktől felmentve, egész idejét, erejét és tudását művészeti nevelésünk emelésének szentelheti. E l is érte iskolánk a miniszter úr ő Excellentiájának intézetünk és nemzeti művészetünk fejleszté sére nézve azon nagyhorderejű bölcs elhatározását, hogy az Országos K é p ­ zőművészeti Tanács által f. évi május hóban hirdetett állami ösztöndíjakból a nevezett Tanács ajánlatára a minister úr egy iooo koronás ösztöndíjat intézetünk egyik szobrász-művész növendékének adománvozott, a ki a kir. József műegyetem elvégzése után intézetünkön kívül más művészeti iskolát nem látogatott. Továbbá ugyan ez alka­ lomból az igazgatóság kérelmére s ugyancsak a Képzőm ű­ vészeti Tanács javaslatára intézetünk rendes tanfolyamait végzett 5 volt növendékünknek — és egy tanulmányait külföldön végzett fiatal művésznek az iooo K ösztöndíjon kívül, tehát összesen még 6 fiatal művésznek egyenként 6oo— 6oo K segélyt utalványozott a miniszter úr azzal a kikötéssel, hogy az illetők a jövő 1906/1907. tanévben j

7

tanulm ányaikat intézetünkben lesznek kötelesek végezni. Szükségesnek mutatkozott tehát, hogy jelesebb növen­ dékeinknek több és nagyobb ösztöndíjak adományozásával lehetővé tétessék az itteni tanfolyamok teljes bevégzése, sőt azután is a továbbképzés lehetővé tétele s ez által isko­ lánk színvonalának emelése, a mihez nagvban hozzájárult a Képzőm űvészeti Tanács is azzal, hogy a fennebb jelzett ösztöndíj és segélyek adományozását növendékeink részére javaslatba hozta, a mivel szintén a magyar nemzeti művész-nevelés czéljának elérését mozdította elő. Mert az által, hogy az eddigi művészeti alapképzés fölé a művé­ szeti továbbképzés létesíttetett, megtörtént annak az íirnek az áthidalása, mely eddig iskolánk és a már meglevő mű­ vészeti mesteriskolák közt volt és részben ma is van, s eléretik az a czél, hogy művészeink teljes kiképzésüket m agyar fö ld ö n , m agyar légkörben szerezhetik meg s el­ \

io

kerülhető az a veszély, mely kiképzetlen növendékeknek idő előtt idegen befolyások alá bocsátásából a magvar műÖ O J vészeire, nemzeti szempontból, eddig háramlott. H ogy pedig a továbbképzés mennyire bevált, arra már több éves gyakorlati tapasztalatok alapján hivatkozhatunk. Nevezetesen a rajztanárjelöltek, illetve a négy évi tan­ folyam rendes elvégzése után oklevelet szerzett rajztanárok továbbképzéséről van szó, a kik az oklevél megszerzése után, nagyobb 600 - 10 0 0 K ösztöndíjjal ellátva még egy­ két évig intézetünkben maradnak, művészi kiképzésűk ki­ egészítése végett. Ily rajztanárok részére a vallás- és köz­ oktatási miniszter úr tárczájában rendszeresített ösztöndíja­ kon kívül még a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium is évente 1 —2 fiatal tanárnak hasonló módon alkalmat nyújt a továbbképzésre. Ezen továbbképző növendékeink közül már néhány a nélkül, hogy eddig külföldi iskolába járt volna, az I., illetve II. festészeti mesteriskolába v é ­ tetett f e l ; külön továbbképző szobrász csoportunkból pedig B o r y J e n ő , F a r a g ó Á r p á d és S t r ó b l Z s i g m o n d a M a­ g ya r Képzőm űvészeti T ársulat által, a városligeti műcsar­ nokban rendezett legutóbbi tavaszi tárlaton intézetünkben készült munkákkal elismerésre méltó módon részt vettek. Nagyhorderejű a művészeti oktatás fejlődésére s ujabb lendületre alapot nyert az intézet az által is, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr f. évi 59,102. számú magas rendeletével a rézkarcz , aqua- és mezzotinta , al-

g ra fia , körajz , chromolitografia stb. sokszorosító eljárások elsajátíthatása czéljából intézetünkön az 1906/1907. tanévtől kezdődőleg egy g ra fik a i tanfolyamot létesített, melvnek vezetésére O l g y a i V i k t o r külföldön élő kiváló művészt sikerült megnyerni. A grafika nemcsak önmagáért való

művelése

szem­

pontjából hasznos és üdvös, hanem mint a formaérzéknek s főleg a finom, korrekt rajznak hathatós fejlesztésére szol­

11

gáló egyik legalkalmasabb segítő eszköz is; egyúttal óvórendszabály az egyoldalú — jelenleg nagyon divatos — csak színhatásra való törekvés ellen. A grafikai eljárások elsajátításának nemcsak a művész­ növendékek, hanem a leendő rajztanárok is nagy hasznát fogják venni, kiknek segítségével a grafikának a vidékre való kiterjesztése is biztosítható lesz. Meg vagvok győződve, hogy növendékeink, egyrészt azon ideális törekvés és nemes inger következtében, melyet a művészi alkotás vágya nyújt, másrészt pedig azért, mert ezen szakba vágó munkálkodásuk által megélhetésiekhez újabb kereseti forrás fakadna, — örömmel fogják megra­ gadni az alkalmat arra nézve, hogv a sokszorosító eljárá­ sokat elsajátíthassák és pedig a siker biztos kilátásával, a mire garancziát nyújt az, hogy növendékeink sokoldalú alapos szakképzést nyernek, már is íigves rajzolók s ennél­ fogva a kezdet nehézségein túl vannak s így csak a spe­ ciális technikai eljárást kell elsajátítniok. De meg vagyok győződve arról is, hogy a grafika művelését, mely eddig hivatalosan az iparművészet kere­ tébe van kapcsolva, holott legjobb értelemben képzőmű­ vészeti eszme s csak a képzőművészettel kapcsolatban életképes, mert iparművészetileg terméketlen és meddő, nemcsak szorosan vett növendékeink fogják felkarolni, ha­ nem több jeles fiatal gyakorló művészünk is, kik közül sokan intézetünkben már néhány év előtt létesített külön aktrajzolási (szabad iskola) tanfolyam ának látogatói s így a grafikát is gyakorolhatják. Tudvalevő dolog, hogy az iparművészeti értelemben vett reproduktiv-grafika, melynek létét régóta veszélyeztetik a rohamosan tökéletesedő mechanikus sokszorosító eljárások, a külföldön már másfél évtized előtt átengedte helyét az önálló eredeti grafikának és nagyobbrészt ez eszmetisztulásnak és következetes keresztülvitelének kö­

I2

szönhető ott a jelen virágzás, minek következtében hazánk, hol e tekintetben az eddigi kísérletek sikertelensége miatt még minden a régiben van, kétszeresen is adófizetője a külföldnek: egyrészt az ott megrendelt grafikai munkákért fizetett sok-sok ezer koronával, másrészt az itt levő kisebbnagyobb műintézet élén álló igen sok külföldi művezető fizetésével. H o gy az irányváltozás nálunk is biztos eredménynyel kecsegtet, arra nézve reményt nyújt egy akczió, melyet grafikai művészetünknek egv kiváló buzgó képviselője R a u s c h e r L a j o s festőművész-építész, intézetünknek sok éven át volt tanára, jelenleg pedig a m. kir. J ó z s e f M ű ­ egyetem művészeti rajz- és festés szaktanára, a M agyar G ra fikai E jabban építész tanítványai körében s mely meglepő frisseségű fejlődés képességének adja jelét. Azonban úgy, a mint külföldön a képzőművészeti akadémiák — úgy nálunk egyetlen meg­

felelő helye a g ra fik a i tanszéknek az orsz. m. kir. mintarajziskola , hazánk egyetlen Képzőm űvészeti Főiskolája. A f. évi milánói nemzetközi kiállításon intézetünk csak mint rajztanárképző, az iparművészeti oktatás csoportjá­ ban vesz részt. Ez alkalomból a külföldi szakemberek figyelme ismét intézetünk felé fordult, sokan kérik szabály­ zatunkat s azt szaklapjaikban kivétel nélkül a legmelegebb elismerés hangján ismertetik. Em e kiállításunk a helyszinén való rendezésére N á d l e r R ó b e r t , intézetünk iparművészeti rajz- és tervezés szaktanára küldetett ki. Rajztanár-, tanító- és tanítónőjelöltjeink a szűkebb körben kiírt intézeti pályázatokon kívül több nyilvános pályázaton is szép sikerrel vettek részt. Nevezetesen: _

A

#

M agyar Iparm űvészeti Társulat által hirdetett

G E R E N D A Y -féle l e v é l p a p i r - f e j d í s z a l k a l m á v a l az I. díj n y e r t e s e

lett: B

arkász

L

a jo s

IV

nk sikerült rajzát G e r e n d a y és F

ia

több ezég megv

A « Testvériség » heti lap c z ím la p já r a h i r d e t e t t a l a k ­ rajzi

pályázat

alkalm ával

az

I.

díjat

B

L

arkász

a jo s

a

II. díjat K ő v á r i S z i l á r d .és a III. díjat S á r o s i Ö d ö n I V . éves tanárjelölt növendékeink nyerték meg. Részt vettek növendékeink az Iparm űvészeti Társulat által pénztárcza, bankótárcza, írómappa és borszékre hir­ detett pályázaton is, mely alkalommal úgy az írómappa, valamint a borszékre kitűzött külön-külön I.— I. díjat inté­ zetünk III. éves tanítónőjelölt növendéke P a y e r G i z e l l a k. a. nyerte meg. Ugyanezen pályázat alkalmával a fennevezett Társulat a jurv egyhangú javaslatára, sokszorosítás czéljából meg­ vásárolta még más kilencz növendékünk sikerült terv­ rajzát és pedig: G o n d o s EMMÁ-tól egy egy pénztárcza-, bankótárcza- és borszék tervrajzát, D r e v e y E r z s é b e t egv bankótárcza-, H e v e r t l e M a r g i t és H a l l e r G y ö r g y egvegv pénztárcza-, L a s z g a l l n e r O s z k á r és F ü l ö p egy-egv pénz- és bankótárcza tervrajzát. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium kiadásában megjelenő «Mintalapok* czímű mű részére a szerkesztőbizottság a következő tanár-, tanító- és tanítójelölt növen­ dékeink által készült tervrajzok sokszorosítási jogát szerezte meg és műveiket «Mintalapok» gyanánt kiadta: r

B

Á

enkhard

A ntal,

V

G yőkössy L ábay J

oit

L

E

r v in ,

a jo s,

ános,

H

goston,

K

F

G ondos

E

ő ris

K

álm án,

en d rich

A

ntal,

_________

(Guttman B tervezetét.

erthold,

Z

G yula,

élegyházy

•

oltán

Y

mma

2—2

Meyer

te r v e z e té t ,

S c h a ffa r tsik ölkel

J

ózsef,

J

enő,

G arzó

•

Ö dön, B

ors

K

ároly

i

—1

A K is s lin g -féle fém- és lámpagyár megvásárolta ki­ vitel és sokszorosítás czéljából V o i t E r v i n és H ö c h i n g e r r

M ikló s Á

rpád

v o l t k ö z é p i s k o l a i r a j z t a n á r j e l ö l t e k tin ta tartó -,

ille t v e l á m p a t e r v e z e t e i t .

Mellszobrok és művészi kivitelű síremlékek — már-

u vánvban *

és bronzból való — készítésére több megbízást O

kaptak:

B

ory

J enő

és

S tróbl

Z

sigm o nd

in té z e tü n k

továbbképző szobrászati osztályának növendékei. A z intézet keretében a továbbképző rajztanítónőjelöl­ tek részére, a múlt évben szervezett külön iparművészeti gyakorlati tanfolyam növendékei által készült bőrmunkák­ ból a M agyar Iparm űvészeti T ársulat 600 kor. értékben vásárolt kész tárgyakat. A fennevezett tanfolvam növendékei oj munkáikkal részt vettek az Iparművészeti Társulat kará­ csonyi kiállításán s ugyanezen társulat által a magvar fürdőhelyeken rendezett bazárokon, résztvettek továbbá az intézeti ifjú sá g i kiállításon és a M űvészet és M ű­ velődés Nöegyesiilet rendezte kiállításon is, hol munkáik nagy része el is kelt. A milánói nemzetközi kiállításon oj p e d ig , a h o l szép m u n k á i k k a l szintén r é s z t v e t t e k , az a n v a g i s i k e r e n k ív ü l i n t é z e t ü n k n e k és v e z e t ő t a n á r u k n a k N

ádler

R ó B E R T - n e k b a b é r o k a t sz e re z te k .

Növendékeink tehát nemcsak mint alaposan képzett kiváló rajzoktatók vagy leendő művészek kerülnek ki az intézetből, hanem a számottevő iparművészeti tervezők sorában is első helyet foglalnak el. Epén ezért teljes ön­ érzettel mondhatjuk azt, hogy intézetünk négy tanfolyamát rendesen végzett növendékek még a kenyeret biztosító oklevél nélkül is tisztességes megélhetést teremthetnek maguknak, A rendes tanterv szerinti stúdiumokon kívül végzett munkálkodásukat a lefolyt tanév farsangi szünete alatt, az intézet több tantermében, a növendékek által szünidei munkákból rendezett kiállításon mutatták be. E kiállítás egy héten át volt nvitva az eziránt érdeko lődő közönség számára, melv idő alatt úgv a nagyszámú -

l á t o g a t ó k k ö z v e t l e n , v a l a m i n t a sa jtó k é p v i s e l ő i l a p j a i k b a n e l i s m e r é s s e l n y i l a t k o z t a k a k iá llít o t t m i n d e n i r á n y ú , k o m o l y r

t ö r e k v é s t és m u n k a s z e r e t e t e t f e lt ü n t e t ő m ű v e k r ő l . E s p e d ig ,

I-

ki voltak állítva: alakrajzok és festmények, tájképek, csend­ életek, virág és állattanulmánvok, iparművészeti felvételek és önálló tervezetek, továbbá a nőnövendékek saját ter­ vezetük alapján különféle iparművészeti technikákban bársonyégetés, eziistszálberakás és bőrdomborítási készült tárgyak, melyek mindarról tanúskodtak, hogy tanárjelölt­ jeink nem egyoldalulag képeztetnek. A kiállításnak szép anyagi sikere is volt, a mennyiben a műpártoló közönség az ifjúság nemes törekvését a dicsé­ reten kívül azzal is honorálta, hogy sokat vásárolt s így buzdításul a növendékek a befolyt néhány ezer koronányi összeggel jelentékeny anyagi támogatásban is részesültek. A kiállítási p l a k á t p á l y á z a t o n m int l e g s i k e r ü l t e b b t e r ­ vezetek: B M oldován

L

arkász

B

éla

,

a jo s,

V

K

övér

id o v szk y

G yula, K B

éla

,

ővári

T rnyák

S zilá r d , O szvald

tanárjelölt növendékek plakátjai fogadtattak el. A múlt 1 904/1905. tanévben kísérletképen megkezdett s a folyó tanévben már hivatalosan életbe lépett gyakorló iskolának 30 tanulója volt, a kik hetenkint kétszer kedden és csütörtökön — két-két órában látogatták az intézetet, október elejétől május hó végéig. Ezen tanulókkal a I V . éves rajztanár és tanítójelöltek váltakozó hármas csoportokban foglalkoztak, illetve náluk a művészeti rajzot tanították és pedig olv módon, hogy a tanulókat képességük szerint csoportokba osztva, előhaladásuknak megfelelő feladatokat rajzoltattak velük. A fel­ adatok megválasztásánál a vezető tanár tekintettel volt arra, hogy első sorban a középiskolai rajztanításban elő­ forduló rajzfeladatok a megfelelő helyen mindig alkalmaz­ tassanak, a mi által biztosíttatott az, hogy a középiskolai rajzoktatás — a melyre első sorban van szükség — összes tipikus rajzgyakorlatai és annak alkalmazása ismeretes lett. A gyakorlóiskolai intézmény kiegészítéséül a jelen tanévben a vezető tanáron kívül felkérés folytán előadást

I0

tartottak a I V . éves rajztanár-, tanító- és tanítónőjelöltek­ nek az intézeten kívül álló rajztanárok is, a kik bemutat­ ták a megfelelő iskolának tantervét s vele párhuzamosan a saját tanmenetüket. Ezen előadások alkalmával kiterjesz­ kedtek az előadók mindazon dolgokra, a melyeket akár felszerelés, akár gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából szükségesnek vagy hasznosnak tartottak. Ilyen bemutató előadást tartott a V I . kér. állami főreáliskolai rajztanár, id. D ö r r e T i v a d a r úr, a ki meg­ ismertette részletesen a reáliskolák tantervét s annak fel­ dolgozását tanulórajzokkal illusztrálva, tanulságossá tette. Előadásának kiegészítésekép bemutatta a főreáliskola két tanórájában a gyakorlati tanítást s ezzel kapcsolatban rajz­ termének és szertárának felszerelését. A gymnasiumok tantervét és tanmenetét az V . kér. állami főgymnasiumban S z m e t a n a Á g o s t tanár úr ismer­ tette, a ki e czélra tanulói rajzaiból tanmenetes kiállítást rendezett, melynek kapcsán ismertette tantervét, gyakor­ latilag bemutatva egyúttal annak kivitelét is. A z előadó tanár bemutatta továbbá rajzszertárát, annak kezelését és mindazokat a segédeszközöket, a melyeket a stylusok ismer­ tetésével s a művészettörténeti előadásai kapcsán szemlél­ tetésül használ; a tanulók egy csoportjával pedig gyakor­ lati tanítást mutatott be. A harmadik előadó H o l l ó s K á r o l y az Erzsébet Nőiskola rajztanára volt, a ki külön 2 órában ismertette a polgári leányiskola, felsőbb leányiskola, a tanítónőképző és polgári iskolai tanítónőképző tanterveit, a mely elő­ adását szintén gazdag tanuló-rajzgyüjteménynyel tette könynven érthetővé és áttekinthetővé. A z előadó tanár úr bemutatta továbbá iskolájában egyik tanórája alatt a nő­ iskolái gyakorlati tanítást, s egyúttal a rajzterem berende­ zését és szertárát is. Ezen rendkívül tanulságos iskolalátogatások az által

17

váltak lehetővé, hogy E r ő d y B é l a dr. kerületi főigazgató, m. kir. udvari tanácsos s P a u e r I m r e dr. miniszteri taná­ csos úr, az I. kér. állami tanítóképző és az Erzsébet Nőiskola gondnoka engedélyeik alapján a nevezett iskolák igazgatói is készségesen megengedték vezetése alá tartozó iskolájuk látogatását, illetve hozzájárultak ahhoz, hogy rajztanárjaik a tanterveket és módszerüket ismertető előadásokat tart­ hassanak. A két középiskolában tanárjelöltjeink E r d ő s s y B é l a szaktanáruk vezetése mellett, V á r d a i S z i l á r d igazgató­ tanár kíséretében jelentek meg. A z V . kér. főgymnasium igazgatósága nevében K ö p e s d y S á n d o r igazgató-tanár fogadta tanárjelöltjeinket, lelkes szavakkal üdvözölte és buzdította ő k e t; azután pedig bemutatva az intézetet, igen tanulságos szakszerű előadásban ismertette a díszterem fő­ díszét képező nagybecsű falfestményeket, a melyek néhai L o t z K á r o l y és T h á n M ó r mesteri ecsetje alól kerül­ tek ki. A z Erzsébet Nőiskolát rajztanár-, tanító- és tanítónő­ jelöltjeink — szaktanáruk E r d ő s s y B é l a akadályoztatása következtében — V á r d a i S z i l á r d igazgató-tanár vezetése mellett látogatták meg, hol ifjúságunkat szíves szavakkal az iskola igazgatója, L á z á r G Y U L Á -n é ú r n ő O Nagysága üdvözölte. ff

A körülmények nem engedték, hogy ez idén több iskola tanmenetét bemutató előadásokat rendezhessünk, de az említett előadások megszilárdították abbeli hitünket, hogy a bemutató előadások — a rajz speciális voltánál fogva -— kiváló fontosságúak és nélkülözhetetlenek. Nem mulaszthatjuk el, hogy újból hálás köszönetét ne mondjunk mindazoknak, a kik ezen hasznos intézményt szíves hozzájárulásuk és támogatásuk által lehetővé tették, s tanügyünket, de különösen az általános művészi rajz okta­ tását ez által is hathatósan előmozdították. Értesítő. 1905— 1906

2

1*

Növendékeink tájképfestészeti kirándulásokat felváltva: E

rdőssy

B

éla

festőm űvész szeti H

stil-

, E

dvi

tanárok és

avranek

Illés A

erencz

és N

eogrády

A

ntal

vezetése m ellett végeztek. A z építé­

a la k t a n i

F

ladár

tanulm ánykirándulások m űépítész-tanár

z o lta n ö v e n d é k e i n k e t ; az új

alkalm ával

szakszerűen

kalau­

Tőzsde- és M agyar- Osztrák

B a n k p a lo tá it p e d i g a z o k t e r v e z ő j e : A

lpár

I g n á c z építő­

m ű v é s z m u t a t t a be, i l l e t v e r e n d k í v ü l i t a n u ls á g o s e l ő a d á s á ­ b a n r é s z l e t e s e n i s m e r t e t t e a k é t új k ö z é p ü l e t m o n u m e n t á l i s a r c h i t e k t ú r á j á t és b e l s ő m o d e r n d is z ít m é n y e it .

Iparművészeti gyakorlati tanulmányaik kiegészítése czéljából ugyancsak a tanár-, tanító- és tanítónőjelöltjeink N á d l e r R ó b e r t szaktanáruk vezetése mellett tanulmá­ nyozták: J u n g f e r G y u l a műlakatossági-, R o t h M i k s a üvegfestészeti- és F i s c h e r J e n ő bőrszobrászati műhelyeiket, továbbá T h é k E n d r e műasztalos bútor- és zongoragyárát. Intézetünk iránt a lefolyt tanévben is több nevesebb külföldi szakember érdeklődött. A húsvéti szünidő alatt pedig a bolgár állami tanítóképző-intézet I V . éves növen­ dékei igazgatójuk s egyik szaktanáruk vezetése mellett tanulmányozták tanárképzésünket. A b u d a p e s t i filosofiai f a k u lt á s a já n la t á r a , a s o p r o n i evan gélikus

P resb yteriu m

a

m. é. s z e p t e m b e r h ó b a n t a r ­

to tt k ö z g y ű l é s é n a P a l l ó A N D R Á s-féle fö ld i

tan ulm ányútra

jeles

növendékünknek,

rajztanárnak

szánt B

adom ányozta

ö s z t ö n d íja t ors

oly

K

1200 koronás

k ü l­

egyik

továbbképző

oki.

középiskolai

ároly

c z é lb ó l,

hogy

az

ille tő

e s z t é tik a i és m ű v é s z e t i t a n u l m á n y a i t k ü l f ö l d i e g y e t e m e k e n , i l l e t v e k é p z ő m ű v é s z e t i a k a d é m i á k o n f o ly t a t h a s s a .

A kereskedelem ügyi m. kir. M inisztérium fenhatósága alá tartozó ipari szakiskolákban alkalmazott rajztanárok továbbképzése czéljából ismét két tanárt szabadságolva,

jelen téken y , vagyis teljes évi fizetésüknek megfelelő 3460 és 3880 K . anyagi támogatás mellett intézetünk egy évi

19

látogatására utasította, míg helyettesítésükre két jelesen végzett okleveles volt középiskolai rajztanárjelölt növen­ dékünk ment ki, szintén a kereskedelemügyi minisztérium által kegyesen utalványoztatok megfelelő helyettesítési díj mellett. Ezenkívül ugyancsak a kereskedelemügyi miniszté­ rium egy fiatal, jeles szobrásznak, vagyis leendő szaktanítónak évi 700 K ösztöndíjat adományozott oly czélból, hogy inté­ zetünkben legalább két éven át továbbképezhesse magát. A továbbképzés ezen fennebb jelzett módja mellett foglalt állást az intézet tanártestülete m. évi február 27-én tartott értekezletén is, mert a szünidőkben tartott vagy tartandó póttanfolyamokat nem tartja czélravezetőnek, a mennyiben a rajztanulás hosszabb ideig tartó gyakorlatot igényel. Szünidei tanfolyamok rendezését még azért sem tartja czélszerűnek a tanári testület, mert a szünidőre úgy a résztvevő tanártanulók, mint a tanfolyamvezető szaktanárok­ nak szükségük v a n ; s nem tartja eredményre vezetőnek a 3 — 4 heti tanfolyamokat a gyakorlati (művészi) tantárgyak felfrissítése tekintetében. A tanügyi újabb mozgalmak tanulmányozása és megfigyelésére pedig a nagy szünidő épen nem alkalmas, mert hiányzik a közvetlenség, miután minden iskolában szünetel a munka. •

•

Örömmel kell még ezen a helyen megemlékeznünk a növendékeknek a lefolyt tanévi buzgó munkálkodásáról is, melynek szép eredménye főleg a szünidei munkálataikból rendezett kiállításon s a képesítő vizsgálatok alkalmával volt látható. Nevezetes dolog, hogy mindazon középiskolai tanárjelöltek, kik a tanképesítő I. alapvizsgálatra mentek, az ábrázoló geometriából a vizsgálatokat egytől-egyig siker­ rel kiállották, a mi egyrészt az előadó tanár és az ifjúság érdeme, másrészt pedig bizonyítéka annak, hogy a köve­ telmény nem aránytalanul nagy s így mindazon növendékek, kik az előadásokat rendesen látogatják, a követelményeknek nehézség nélkül megfelelhetnek. A z ábrázoló geometria 2*

tanítása legalkalmasabb arra, hogy a tárgyak térben való elképzelését, a tanár- és tanítónőjelöltek logikus gondol­ kozását és szakbeli intelligencziájukat fejleszsze; de nélkü­ lözhetetlen azért is, mert a műszaki, iparművészeti ábrá­ zolások projectiv-geometriai ismeretek nélkül nem létesít­ hetők, s a perspectivai-szerkesztéseknek alapfeltétele. A külön akt-rajzolási tanfolyamot (szabad iskolát) a lefolyt tanévben is három külön csoportban mintegv 80 — 100 iparművész, rajztanár és több jeles művész szorgal­ masan látogatta. E tanfolvamot m. é. október hó elejétől fogva deczember hó végéig Z e m p l é n y i T i v a d a r tanár, f. é. január hó elejétől május hó végéig pedig F e r e n c z y K á r o l y festőművész óraadó tanár vezette. A z ifjúság egészségi állapota kielégítő volt; halál-eset egy sem fordult elő. Példás volt a nagyszámú növendékek magaviselete is, kik a lezajlott politikai nehéz napok alatt hazafias szem­ pontból gáncsra okot nem szolgáltattak, de viszont tapin­ tatos, dicséretreméltó, higgadt magatartásuk által szigo­ rúbb intézkedésre egyetlen egy esetben sem szolgáltattak alkalmat.

Tervezte:

\

ö l k e l

Jó

zse f

.

III. AZ IN T É Z E T T A N T E R V E I. A

A rajztanár- illetőleg rajztanító -jelöltek tanfolya­

mának tantárgyai és a heti óraszámok kimutatása. Oj Heti óraszám tantárgy- és osztályonként in .

14

14

össze­ sen

IV. OO

Alakrajz és festés ............ ..... ..........._

II.

H

I.

H

Tantárgyak 9^••* •

6

0

f

Ekítm ényes rajz ........

..................

Csendélet, rajz és festés

4

8

.................

2

—

1

2

2

Iparművészeti rajz és tervezés........

—

2

7

2

2

8

IO

19

f

Építészeti rajz, stíl- és alaktan.,......

4

3 é

Mintázás

.. ................................. _. ...

Ábrázoló geometria Látszattan és rajz

................. ....

Bonczalaktan

.

;

4

.................

2

4

8 4

8 4

4

■

4

— 2

2

0

----------------------------------

w

2

I

1

........................ . .............

A növendékek heti elfoglaltsága . .

0

4

..... . .... ........

...................... .... ........

M agyar irodalom ....... Pedagógia

1 4

.... ......................

Művészetek története

1

1

1

2

: 3

3

7 !

7

3

7

1

4

b

A

tanóra-rendeket az A ) , B ) , C) kimutatásokban

feltüntetett heti óraszámok betartása mellett félevenként a tanári testület állapítja meg.

A rajz tanító nő-]t\ö\tt\i tanfolyamának tantárgyai

B)

és a heti óraszámok kimutatása.

1

Heti óraszám

tantárgy- és osztályonként

T an tárg yak

Elők.

I.

II.

III.

IV.

össze­ sen

12

12

12

6

6

14

64

/

14

2

2

Alakrajz és festés....... „ r

Ekítm ényes rajz

..................

Csendélet, rajz és festés ........ Iparművészeti rajz és tervezés

Ó

18

2

6 8

—

6

Mintázás ............. ....... .......... . Ábrázoló geometria

|

.......... ...

6

6

2

2

6 8

r8

----

18

16

4

Látszattan és rajz ...................

2

Művészetek története ........... Bonczalaktan

—

............................

M agyar irodalom

1

..................

1

Nevelés- és ta n ítá sta n .............

Az

----

28

29

-——

I 2

1

I

1

4

31

V V

; 149

2

A növendékek heti elfoglaltc n QTQ

2

—

30

építészeti stíl- és alaktan mint nem kötelező

tantárgy adatik elő.

heti

2

órában

a

nőnövendékek

részére

is

C) A rendes művész növendékek tanfolyamának tárgyai és a heti óraszámok kimutatása. Heti óraszám

tantárgy- és osztályonként

T an tárgyak

Alakrajz és festés....... Mintázás

................

_ ............. .................

\

/

I.

u.

in .

IV.

össze­ sen

22

24

32

32

IIO

6

Szemléleti látszattan............................

2

Bonczalaktan

2

f

........... . .............

6

12 2

•

2

Építészeti stíl- és a la k t a n ..................

2

2

2

4

f

Ábrázoló geometria és látszattam szerkesztés ....................................... Művészetek története

2

_ ..................

A növendékek heti elfoglaltsága

34

34

2

2

4

34

34

136

1

* A C ) tantervben az alakrajz és festésből valamint a mintázás­ ból feltüntetett óraszám csak a leendő festőkre kötelező ; a leendő

szobrászok pedig az alakrajznál csak az esti aktrajzolásban vesznek részt, a többi alakrajzi órákban pedig mintázni tartoznak.

A

1101 müvésznövendékek külön órákban a csendéleti aquarell-

festést is gyakorolhatják.

Tervezte:

Hfindrkii

Antal.

IV. A TANTERVEK

RESZLETEZESE.

A la k ra jz és festés. A ) R a jz ta n á r - és ta n ító je lö lte k n é l; I., I I . és I I I . oszt. heti 1 4 — 16 óra. I V . oszt. heti 1 8 — 20 ó ra

BJ M ű vészn ö ven d ék ek n él (férfiak és nők) : I oszt. heti 22 óra, I I . oszt. heti 24 óra. I I I . és IV . oszt. heti 32 óra

A r a jz t a n á r -, ille tő le g ra jz ta n itó je lö lte k és a m ű vészn ö ven d ékek az élő m in ta után v a ló fe j- és a k t-ra jz o lá s t szénnel, k ré tá v a l, rajzó n n al v a g y tollal tetszésszerin ti m o ­ d o rb an , színes v a g y feh ér papiroson) m ár az I. o sz tá ly b a n m e g ­ k ezd ik ; a I I . o sztálvb an az a k t-r a jz o lá s t p á rh u z a m o sa n az

é lő fe jr a jz o lá s s a l cs fe s té s s e l g v a k o r o ljá k s ezen tan u lm án v• o k a t e m e lk e d ő óraszám m e lle tt a I I I . és I V . o sztálvb an J is fo ly tatják . E z z e l k a p c so la to sa n a n ö v e n d é k e k (főleg a t a n á r je lö l­ te k ' szabad id e jü k b e n

tö b b e k között az élő m ozgó állatot

(télen és rossz

e rre a c z élra

id ő b e n

átalakított

m e g fe le lő

földszinti n a g y m ű te re m b e n , jó id ő b en p e d ig a szabadban, az intézettel szom széd o s telken), n e v e z e te se n a lórajzolást, egész é v e n át élő m inta után g y a k o r o ljá k s ezen kívü l két-

2: w

három emberi alakkal variált, hetenkint kitűzött, új és új mozdulat-kompoziczió feladatokat végeznek. Utóbbi gyakor­ latok vagyis «valamely meghatározott cselekvésnek emberi alakok által való grafikus kifejezése olyképpen, hogy az alakok valószerű elképzelése mellett az ábrázolásnál kellő súly legyen fektetve az alakok helyes arányaira s a moz­ dulat jellemző és artisztikus voltára», a középiskolai tanár­ jelöltek képesítő alakrajzi (akt) szakvizsgálatának egyik ki­ egészítő részét képezik. A z eleven ló utáni rajzolás czélja: nem az állatrajzo­ lásnak önmagáért való művelése, hanem segédeszköz, illetőlég óvórendszabálya az egyoldalú ember-modell utáni raj­ zolásból eredhető bajnak. A helyéből ki nem mozduló beállított emberi modell folytonos rajzolása a tanítványt könnyen szellemi renvheségbe viheti s annak a veszedelemnek teszi ki, hogy a foly­ tonos kényelmes nézhetés az impressziót, a felfogó képesség gyorsaságát meglankasztja. Másik veszedelme az ilyen nyugodt modell utáni rajznak az, hogy a modell maga is elfáradván, bizonyos idő után elveszti az eredeti mozdulat frisseségét; az izmok elpetyhűdnek s az egész beállítás el­ veszti elevenségét. A z állat mozdulata azonban mindig természetes, szer­ vezetének lényegéből folvó cselekvés. A beállított aktnak merő ellentéte az eleven mozgó állat után való rajzolás. A be nem állítható gyors mozdulatú jó vérű ló rajzolása gvors felfogásra kényszeríti a szem­ lélőt. A váratlan, előre nem látható mozdulatok egész sorozatát nyeri így a tanítvány és a látott, de már elmúlt mozdulatokat újra felidézi lelkében, A rajzolásnak szelleme­ sebb, önállóbb iránya jön létre ily módon és üdvös vissza­

hatással van az em beri m odell utáni gyors rajzolásra is.

C) A raj staní tónőj elöltek alakraj solási tanterve : Előkészítő osztály. Heti 12 óra.

Szeptember közepétől a szükséghez képest karácsonyig: szoborminták (fej) utáni rajzolás, azontúl élő modell után való fej rajzolás valódi nagyságban szénnel, egyszersmind kisebbített méretben való vázolása irónnal, krétával stb. I. osztály. Heti 12 óra. r

Elő modell után való fej rajzolás és vázolás többféle anvaggal. II. osztály. Heti T2 óra.

r

E lő modell utáni fej rajzolás és festés, valamint vázolási g yak o rlato k ; az előrehaladottabbaknak akt-vázolás. III. osztály. Heti 14 óra

r

E lő modell utáni fej rajzolás és festés, valamint vázolási gyakorlatok; akt-rajzolás és gyors vázlatok készítése; drapéria-tanulmányok. IV. osztály. Heti 22 óra

f

Elő modell utáni fej festés és vázolási gyak o rlatok ; gyors vázlatok készítése; drapéria tanulmányok, valamint az akt-rajzolással és festéssel párhuzamosan antique- vagv más műbecsű szoboralakok rajzolása.

Ékítményes

rajz.

A J Rajztanár- és t ajstanító-j dőlteknél: I. oszt. heti S óra, II. oszt. heti 4 óra.

B ) Rajstanítónő-jelölteknél: Előkészítő, I. és II. oszt. heti 6—6 óra.

A mi az általános irányú iskolai rajzoktatást egv név alatt, a szabadkézi rajz elnevezés alatt egybefoglalva, a

27

rajzoktató által váltakozva végeztetik, az a szakiskolákban megosztva, de egymással szoros kapcsolatban tartva, sza­ kokra oszlik. Míg ott a szabadkézi rajz felöleli az alak* és ékítményrajzot, tervezést, szemléleti látszattant s csendélet­ rajzot és festést, addig itt ezek a szakok, bár nem teljesen elszakítva — a mi nem - is volna helyes — kiilön-külön tárgyakat képeznek. Intézetünk tantervében, mint ilyen külön tárgyat képez az ékítményes rajz is. A tanulmány kezdődik kézügyesítő gyakorlatokkal, továbbá különböző stílű vagy naturalisztikus gyümölcs-cso­ portok és virágokról készült neutrális színű domború min­ ták lerajzolásával, illetőleg festésével. i. Czeruza-rajzok fehér papíron, esetleg színes papiron fehér kréta felhasználásával; 2. ugyanilyen mintáknak aquarellben egy színnel (szépia, neutral tinta, Payne szürke stb. való festése fehér papiron, esetleg fehér festék hozzávételé­ vel színes papiron; 3. a friss, könnyed kezelés gyakorlá­ sára egy-két tollrajz. A z ékítményes rajz tanításánál a fősúly a könnyed, gyors vázolás által készített pontos rajzon, az ily módon készült rajzok egyszerű, a tárgy természetének megfelelő, értelmes módon való visszaadásán fekszik. A z ékítményes rajznak ez a része alakilag befejezést nyer a képesítő első alapvizsgálatnál s ezután következik az ékítmények terve­ zése, a mely betetőzést nyer az iparművészeti tárgyak ter­ vezésével.

Csendélet-, rajs- és festés. ( Szemléleti látszattan.) A J Rajztanár-, tanító- és tanítónő-jelölteknél; Minden osztály heti 2—2 óra.

B) Művéssnövendékeknél; I. és II. oszt. heti 2—2 óra.

Ezen tárgy főként a perspektívái látérzéket, a perpektivai elváltozások helyes megfigyelését s a természet-

bői közvetlenül vett impressziók grafikus, helyes és gyors visszaadását fejleszti, miért is a művészi rajztanításban nél­ külözhet len. Indokolja ezen tantárgynak szélesebb alapon való g ya­ korlását azon körülmény is, hogy a modern rajzoktatás és közelebbről a közép- és egvéb iskoláink újabb tanterve is a művészeti rajzoktatás főanyagáúl tűzi ki ezt. A tanterv következő: i. és 2. év. Szem léleti látszattan : Geometriai testek­ nek és ezekből összeállított csoportoknak, építészeti alkat­ részeknek, használati tárgyaknak, kitömött állatoknak, virá­ goknak s csendéletszerű összeállításoknak pusztán szemlélet alapján, szabadkézzel való ábrázolása; gyakorolva a szén, kréta, ecset, czeruza használatát, gyors és könnyed keze­ lésben. Fősú lyt fektetve a helyes látás fejlesztésére. A rajzgyakorlatok kapcsán megismertetése a legelemibb látszattani törvényeknek és azok gyakorlati alkalmazásának. Gyors vázolási gyakorlatok. A kezdők tömegesen, nagyméretű testek és testcso­ portokról, lehetőleg nagymértékben rajzolnak, a haladók kisebb tárgyak és összeállítások után, különböző nagyságú rajzgyakorlatokat végeznek. Időközönként gyakoroltatik a vetületi rajzok alapján való vázolás is, a mikor egy, két vagy több képben meg­ adott adatok alapján a tárgynak látszati képét kell tisztán érzés után, szerkesztés nélkül, elkészíteni.

j . év. Csendélet festés: Először egyszerűbb haszná­ lati tárgyak. Fokozatosan összetettebb feladatok, összeállí­ tások. Kitömött madarak. Virág- és gyümölcs-csendéletek. év. Ugyanezen feladatok tovább gyakorlása, hozzá­ véve esetleg egv-két kosztümös alakot. Ezen kívül az összes növendékek időnként tanári v e ­ zetés mellett államköltségen tájképfestészeti tanulmány­ kirándulásokat tesznek.

Iparművészeti rajz, és tervezés. AJ A rajztanár- és tanító-jelölteknél: II. osztály (heti i óra előadás, i óra rajz).

A görög-római és renaissance-stil ornamentikája. III. osztály (heti i óra előadás, 6 óra rajz).

a j A keleti (arab, perzsa, arab-perzsa), a középkori (román-gót) és a magyar stíl ornamentikája. b) Természeti formák (virágok, állati alakok) zolása és festése.

raj­

IV. osztály (heti 10 óra rajz).

Természeti formák tanulmányozása. Különféle iüarágakba vágó díszítmények és plastikus tárgyaknak tervezése. A z iparművészeti rajz fontossága kifejezést nyer azon körülményben, hogy míg az egyrészt mélyen belenvúlik a nagyművészetek területébe, addig a művészet zománczával igyekszik bevonni a legközönségesebb használati eszközöket is s vele a szép iránti fogékonyságot felkelteni, ennek szeretetét a legalsóbb rétegekbe is átplántálni törekszik. Oktatása az ékítményes rajz folytatásának tekinthető és mint ilyen érvényesíti és tovább fejleszti az ott szerzett rajztechnikai ügyességet és ornamentalis alakismeretet. Első része a múlttal foglalkozik és a képesítő vizsgá­ lat szabályzatának követelménye értelmében tárgyalja a történelmi stílusok ékítményi alaktanát , ismerteti a külön­ féle stílusok, valamint a magyar népies művészet hagyo­ mányos motívumait, rámutat a művészi formák fejlődésére, átalakulására és kimutatja, hogy a művészi felfogás is nem ugrásszerűen, hanem fokozatosan és logikusan változott át. A múlt idők iparművészetének tanulmányozása fejleszti a szépérzéket és rávezet e művészet azon örök törvényeire, melyek minden korban egyenlően érvényben maradnak.

V

Ezen tanulmányok az építészeti alaktannal párhuza­ mosan haladó előadásokban végeztetnek, melyekben a gö­ rög, a középkori, az arab, a perzsa és a renaissance díszítményi formák, valamint ezen különféle stílusoknak meg­ felelő dekoratív elrendezési elvek ismertetnek meg. A z előadásokat sok táblarajz illustrálja, melyeknek feljegyzése és felvázolása a díszítmény fejlődésének dióhéj­ ban összefoglalt történetét nyújtja. Minthogy azonban az előadások hallgatása és ezek alatt készült jegyzetek a különféle stílusokban dívott for­ mák elsajátítására nem elegendő, ez okból külön rajzolási és festési gyakorlatok is tartatnak, melyekben az ornamentalis anyag példaszerű díszítményi lapminták és való­ ságos iparművészeti tárgyak után felváltva könnyedebb, vázlatos és szigorú, pontos rajzmodorban dolgoztatnak fel. E mellett a növendékek a fekete táblán való rajzolást is gyakorolják. Második része főleg a gyakorlati és önálló iparművé­ szeti tervezési képességnek fejlesztését czélozza. Itt a ter­ mészeti fo rm á k beható és alapos tanulmányozása nyújtja azon formakincset, mely az önálló terveztetések keretében értékesül. A természeti formák, ú. m. növényi, állati alakok, stb. itt nem a csendélet képies értelmében ábrázoltainak, ha­ nem a megfigyelés az anatómiai szerkezet forma-princzipiumára irányuló, melynek alapján a természeti formák díszítményi czélokra való felhasználása válik lehetővé.

A tervezési gyakorlatok :

1. Síkdiszítm ények , ú. m. : a szövő-, agyag-, papír-, bőr-, tvpografia stb. iparágakba tartozó feladatok. 2. Plasztikus tárgyak , ú. m. : fa-, fém-, agyag- stb. iparágakba vágó feladatok.

31

A tervezési munkálatok kezdettől fogva — a meny­ nyire ez az iskolában lehetséges — gyakorlati irányban határozott kiviteli anvagnak megfelelőleg oldatnak meg. A feladatok megfejtése nincsen történelmi stílushoz kötve, hanem azok dekoratív kiképzése rendszerint természeti formák anyagszerű stilizálásából indulnak ki. A különböző anyagok technikáinak megismertetésére iparművészeti mű­ helyekben teendő látogatások szolgálnak. A tervezési feladatok rendszerint az egész osztálynak közösen tűzetnek ki és a meghatározott időben beadott tervezetek kritikai előadások alakjában az egész osztály előtt beszéltetnek meg. A növendékek arra ösztönöztetnek, hogy nyilvános iparművészeti pályázatokon résztvegyenek, melyeken való részvétel sok esetben eredménnyel is jár. B ) A raj ztanítónő-jdőlteknél III. osztályban heti 8 óra rajz IV. « « 8 « « c

- '

A rajztanítónő-jelölteknél az iparművészeti rajz és ter­ vezés hasonló alapelvek szerint taníttatik, azon különbség­ gel, hogy ők a régi stílusok díszítő-formáit nem tanulmá­ nyozzák oly terjedelemben, mint a férfi-növendékek; ezzel szemben többet foglalkoznak a magyar stíl ornamentikájá­ val, a magyar népművészeti tárgyaknak m. varrottasok-, szőttesek-, hímzések- és cserépedényeknek színes felvételé­ vel, valamint ilyen szellemben tartott tervezgetésekkel. A tervezések iránvítása különösen a női kézimunkára van tekintettel. Ezen tanévben egy iparművészeti női munkaterem is rendeztetett be, hol a végzett női növendékek saját terve­ zetüket, különféle iparművészeti technikákban (bársony­ égetés, ezüstszál berakás és bőrmunka) készítik el.

Építészeti stíl- és alaktan. A J Pl rajztanár- és rajstanító-jdőlteknél II. osztály. (Alaktan, heti i óra előadás, 2 óra rajz.)

a) Elm élet. A művészetek rövid assthetikája, különös tekintettel az építőművészetre. A z építészeti stílusok áttekintése, fejlődésüknek rövid története. A z építmény lényeges alkotó részeinek ismertetése. A szerkezeti részek rendeltetése, anyaga, technikája s egy­ máshoz való viszonyából levezetett, illetőleg ezekhez iga­ zodó művészi alakítás és díszítés módja. A görög-római és renaissancestíl összehasonlító alaktana. b) Rajzgyakorlat. A legegyszerűbb geometriai alakokra redukált, csak a lényeges alkotó részeket feltüntető építészeti tárgyak szabad rajzolása, ezek orthogonális és látszati képe. r Építészeti részletek rajzolása, szemlélet és az előadás után készített jegyzetek alapján. Orthogonális és látszattam ábrázolás,1 árnvékszerkesztéssel. J III. osztály. (Stíltan, heti 1 óra előadás, 2 óra rajz.)

a) Elm élet. A régi keleti népek építőművészetének jellemzése és összehasonlítása. A z ókori klasszikus, a kö­ zépkor, az izlam, végűi a renaissance stíl ismertetése. b) R ajzgyakorlat. Kisebb feladatok részletes kidolgo­ zása, adott vázlatok alapján, az egyes stílusok figyelembe­ vételével. f

I V . osztály. (Építészeti rajz, heti 4 óra.)

Rajzgyakorlatok. E gyes feladatok szabad kidolgozása és kisebb önálló tervezések. B ) Rajstanítónő-jelőlieknél. #

IV -ik osztály, heti 2 óra (Il-ik osztálv, heti 2 óra). ^7 1

és müvésznövendékeknél

33

a) Elm élet. Az építészeti stílusok áttekintése, fejlő­ désük rövid története. A görög-római és renaissance stíl összehasonlító alaktana. b) Rajzgyakorlat. Vázlatszerü rajzok készítése, kisebb feladatok részlstes kidolgozása. Orthogonalis ábrázolás, árnvékszerkesztéssel. A z építészet a művészeti oktatásnak fontos tárgya, mert az mintegy áthidalása a szigorú mathematika-geometriának és a szabad művészeteknek ; szervesen kapcsolód­ nak benne a tudás és ismeret a szabadabb művészi alko­ tással. Tanításánál tehát, elsősorban is súly helyeztetik arra, hogy az építészet az iskola nyújtotta ismereteknek és az ezekkel együtt fejlesztett művészi érzéknek érint­ kező pontja legyen, hol a geometria, stíl, művészi forma, díszítés és szin harmonikus egészbe olvad. A tárgv anyaga elméletre és rajzgyakorlatokra oszlik. A z elmélet egyik része alaktani , a másik stíltani. Az alaktani előadás a görög, római és renaissance for­ mákat tárgyalja. Bemutatja a tvpikus építészeti formák erede­ tét, történeti fejlődését. Aesthetikai megítélés alá veszi azokat és rámutat ezen formák helyes használatára, alkalmazására. A stíltani előadás mindenekelőtt jellemzi az illető népnek karakterét, ismerteti vallását, az ország geographiaiéghajlati viszonyait, más népekkel való érintkezését, törté­ netének nevezetesebb eseményeit, szóval mindazon ténye­ zőket, melyek művészi stíljének kifejlődésére közrehatottak. Rámutat az eredeti és más népektől átvett vívmányokra, taglalja ezek kihatását a későbbi stílusokra. Részletezi az egyes stílusoknak formáit, decorativ apparatusát s bemu­ tatja azok legnevezetesebb alkotásait. A z előadásokat illustrátiók kisérik a táblán, melyeket a növendékek feljegyeznek. E jegyzetek alkotják a rajz­ gyakorlatokban kidolgozandó feladatok anyagát s útmutatásúl szolgálnak az önállóbb tervezéseknél. J

Ertesitő. 1905 —1906.

3

34

A rajzgyakorlatokban párhuzamosan halad az építé­ szeti tárgyak általános nagv alakja, főtömegének rajzolása, a részletek ábrázolásával. A részleteknek rajzolása után méretes vázlatok alapján kidolgozandó feladatok, végűi kisebb önálló tervezetek következnek. A feladatok inkább a decoratió — az iparművészet köréből meríttetnek, mint pl. szobortalapzatok, kutak, sír­ emlékek, belső díszítések stb. A rajzok általában árnyékszerkesztéssel készülnek és úgy a részletek, mint az egész objectumok távlati képei is megrajzoltatnak.

Mintásás. A J Rajztanár- és raj ztanít ó-jelölteknél: I., II. és I I I . osztály heti 4—4 óra.

3 ) Raj z tanítónő-j előlieknél: Előkészítő, I. és II. osztály heti 6—6 óra

C) Művésznövendékeknél. É s p e d ig :

a) Leendő festőknél: I. és II. oszt. 6—6 óra

b) Leendő

szobrászoknál: I. oszt. heti 22 óra, II. oszt. heti 24 óra I II . és IV . oszt. heti 32—32 óra.

Általános mintázási gyakorlatok az emberi test egyes részeit ábrázoló öntvények után, továbbá élő minta után és egész alak (akt), valamint állattanulmányok és önálló compositiók. A tanár- és tanító-, illetőleg tanitónö-jelöltek ezen­ kívül ékítmény- és élő növénytanulmányokat végeznek.

35

Geometriai tárgyak. A J Rajztanár- és tanító-jelölteknél.

/. Ábrázoló geometria. I. és II. oszt., heti 2— 2 óra előadás és 2— 2 óra rajz.

A projektív ábrázolási módokról általában.

Orthogonális ábrázolás egy kép síkon. A pont, egye­ nes és sík legfontosabb vonatkozásai a képsík és egymás iránt. A hasáb, gúla, henger, kúp orthogonális képei. Orthogonális ábrázolás két képsíkon. A legszüksé­ gesebb alapismeretek közlése után első sorban arra törek­ szünk, hogy közvetlen szemlélet alapján a hallgatóság tér­ beli elképzelő képességét kifejleszszük. Ennek elérésére tananyagúi főként derékszögű hasábokat, hasábalakú testek kombináczióit használjuk, melyekből erre a czélra tervezett modell- és projekcziókban megrajzolt példa-gyűjtemény áll rendelkezésünkre. A növendékek kezdetben orthogonális projekcziók nyomán testekből összeállításokat csinálnak, majd modellek után megadott léptékben orthogonális föl­ vételeket készítenek, miáltal egyrészt az orthogonális projekcziókat megérteni, másrészt magukat hasonló módon megértetni képesekké lesznek. A térbeli elképzelés fejlesz­ tését segítik elő idevágólag azon gyakorlatok is, midőn a hallgatók megadott orthogonális vetületek után látszati ké­ peket rajzolnak kizárólag az érzésre és szemléleti látszat­ tam ismereteikre támaszkodva. (Az ilyen és fordított el­ járású gyakorlatokat lásd a csendéletrajzolásnál is.) Folytatólag hasáb- és gúlaalakú testeken, valamint ezek kombináczióin árnyszerkesztési gyakorlatokat végzünk, mely gyakorlatoknál tekintettel vagyunk az építészeti raj­ zolásnál használatos egyszerű helyzetekre. Ezen — inkább gyakorlatinak mondható — felada­ tokkal egyidejűleg folyik az elméleti ismereteknek behatóbb tárgyalása. Nevezetesen: 3*

orthogonális ábrázolás két és több képsíkon. A pont, egyenes és sík (határolatlan) ábrázolása. Ezeknek vonat­ kozásai a két képsík, újabb képsíkok, a térnegyedek, a felezősíkok és egymás iránt. Hasáb-, gúlaalakú, valamint szabályos testek különböző helyzetekben való ábrázolása. Transzformácziók, síkmetszések, háló-, árnyék-, intenzitási és áthatási szerkesztések; ugyanezen feladatok hengeren, kúpon, gömbön, forgási ellipszoidon, paraboloidon, hyperboloidon és általában forgási testeken. (A másodrendű forgás-felületeken végzett műveleteknél előforduló másod­ rendű görbék planimetriai meghatározó adatainak kifejté­ sére súlyt helyezünk.) Egyszerű csavarvonalak és csavar­ testek ábrázolása. J

J

K linogonális vetiiletek. Klinogonális és orthogonális axonometrikus képek. Geometriai testek és testcsoportok axonometrikus képei árnyszerkesztéssel. t

0

2. Látszattan . ii

. és III. oszt. heti 2—2 óra előadás és 2—2 óra rajz.

A centrális vetületekről általában. Előnyös látszati képek szerkesztésének föltételei. Látszati képek szerkesztése az orthogonális vetiiletek közvetlen fölhasználásával. (Áthatási mód.) Tájékozódás a négy térrétegben, viszonylatban a kép­ sík, a középsík, a horizontsík, az első, második és harma­ dik parallel-síkokkal. Ábrázolás a látszati képsíkon közvet­ lenül. A határolatlan egyenes és sík, valamint a pont ábrázolása; ezek helyzeti és méretes vonatkozásai a főmeg­ határozó síkok és egymás iránt. Geometriai testcsoportok látszati képeinek megszer­ kesztése modellek és egyéb adatok nyomán, távmetszési módon és általában osztópontok segítségével. Látszati képek szerkesztése közvetlenül a látszati képsíkon, az orthogo-

37

nális projekcziók előzetes megrajzolása nélkül. (Tanulmány szempontjából a látszati képektől függetlenül, az orthogonális képeket rendszerint előállítjuk, esetenkint utólag a látszati képből határozva meg azokat. Természet után készült vázlatoknak és rajzoknak szer­ kesztési helvesbbítése; a rajz egyes adataiból a látszati rendszer megállapítása. Megadott részleteknek képies őszszeállítása. Összefoglaló szerkesztések a részleteknek sza­ badon való berajzolásával; a látszati szerkesztések képies kialakítása. A gyakorlatok az elmélettel párhuzamosan haladnak. Időmegtakarítás szempontjából az előadásokat kisérő elmé­ leti feladatokat a hallgatók mindkét tárgynál előnyomott lapokon oldják meg, csupán irón-rajzban vivén ki azokat. Különös gondot fordítunk a hallgatóságnak időhöz kötött egyenértékű feladatokkal való foglalkoztatására. Tanul­ mányi előhaladásukról a jelöltek, időről-időre évközben is, szóbeli feleletekkel és zárthelvi feladatok kidolgozásával adnak számot. •

•

| »

B ) Rajstanítónő-j dőlteknél: 9

i. Ábrázoló geometria. I. és II. osztály. Heti 2 óra

Pont, vonal és sík ábrázolása egy, két s több kép­ síkon s ezeknek helvzeti és méretes vonatkozásai. Testek * s testcsoportok ábrázolása és árnyékának megszerkesz­ tése parallel (esetleg centrális) világítás fölvétele mellett. Gyakorlati föladatok. ^

§

2. Látszattan. I II . osztály. Heti 2 óra.

Látszati képek előállítása áthatási s távmetszési módon, vetületek alapján. Centrális vetületek előállítása orthogonális vetületek, vagv modellek alapján, kapcso­

latban az árnvékszerkesztéssel természetes (esetenként •/ \ mesterséges) világítás fölvétele mellett. Gyakorlati alkal­ mazások. C) Művésznövendékeknél.

Gyakorlati ábrázoló geometria es látszattam szerkesztés. I. és II. oszt., heti 2— 2 óra.

Geometriai testeknek és testcsoportoknak, modellek, rajzok és adatok alapján való orthogonális ábrázolása; árnyékszerkesztési gyakorlatok. Centrális vettiletek előállí­ tása; a fontosabb helyzeti és méretes vonatkozások. Össze­ tettebb látszati képek szerkesztése természetes és mester­ séges világítás mellett; természet után készült vázlatok construktiv javítása.

j . E le m i geometria. Ezen tantárgy — az intézeti évfolyamokra való tekin­ tet nélkül — mint fa k u lta tiv tantárgy adatik elő heti két órában, úgy a férfi-, valamint a női hallgatóság részére. Tekintettel arra, hogy az általános irányú iskolák tantervei a rajzoktatók részére megfelelő számú rajzórát nem biztosítanak s a rajzoktató elfoglaltságát főként elemi geometriai órák (egyszersmind rajzoló mértani és ábrázoló geometriai órák) egészítik ki, gondoskodnunk kellett arról, hogy az elemi geometria iskolánk programmjában helyet találjon. Ezen tanulmány anyagának terjedelmét, a fönnebbieknek megfelelőleg, az általános irányú iskolák alsó tagozatának tanítási terve írja körül. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a kimerítő tárgyalásról le kell mon­ danunk (hallgatóságunk előképzettsége ezt részben fölös­ legessé is teszi) s inkább a fontosabb részeknek módszer­ tani feldolgozását vesszük czélba.

39

Másodsorban figyelemmel vagyunk ezen tanulmány­ nál az ábrázoló geometria és a perspectiva igényeire is; ezekre való tekintettel a hallgatóság elemi geometriai isme­ reteiben mutatkozó hézagokat igyekezünk kitölteni. Ezen czélzattal szemelvényes előadásokban foglalkozunk a geo­ metriai helyzet-rokonságokkal, a kúpszeletekkel, stb.

Művészetek története. A J Rajztanár-, tanítójelöltek és müvésznövendékeknél: III. és IV. oszt., heti 2—2 óra.

B ) Raj ztanitónő-j elölt ék n él: IV. oszt., heti 2 óra.

Ezen intézetben a művészet-történeti tanításnak csak az lehet a feladata, hogy válogatott fejezetek, (ó-kori építészet, görög szobrászat, középkori építészet, renais­ sance művészet, szobrászat és németalföldi festészet) tár­ gyalásával fogalmat nyújtson a művészeti fejlődésről. E z előadásoknak egyik főkiegészítő része a szemlélet lévén, erre gazdag könyvtárunk — melyet növendékeink szabad idejükben szorgalmasan látogatnak — minden irány és szakra való tekintettel kiváló alkalmat nyújt. S így hallgatóink a tanprogrammban részletesen fel nem sorolt régi s legmodernebb művészetek — és művészek­ ről — a legtökéletesebb reproduktiók nyomán tudomást és tájékozást szereznek. A I V . éves rajztanár- és tanítójelöltek minden évben tanári vezetés mellett külföldi (többnyire Olaszországban! tanulmányutat tesznek. -

Bonczalaktan és rajz. Heti i óra előadás és 1 óra rajz.

A művészeti bonczalaktant az intézet első éves férfi­ növendékei a IX . kér. Tűzoltó-utczában lévő kir. tudó-

mánv-egvetemi II. számú boncztani intézetben hallgatJ O j o jak. A z új vizsgálati szabályzat szerint a rajztanítónő-jelöltek is kötelesek a művészeti bonczalaktanból vizsgálatot tenni, de ezen tárgyból az esti órákban tartott előadásokra a távol fekvő boncztani intézetbe egyrészt nem küldhetők, másrészt pedig mivel az ott előadottak nem fedik, illető­ leg túlszárnyalják a rajztanítónő-jelöltekre nézve meg­ állapított vizsgálati anyagot, ezért a nők számára inté­ zetünkben ezen tárgyból is külön tanfolyamot kellett létesíteni. A bonczalaktant és rajzot az I. éves tanár- és tanítójelöltek is kötelesek az intézetben létesített külön tanfo­ lyamon hallgatni, illetőleg gyakorolni. A bonczalaktani tanfolyam a nők számára tisztán arra szorítkozik,, hogy abban a tanítványokkal megismertes­ senek az emberi koponya tipikus alapelemei, továbbá gvakoroltassék a fejnek minden lehető helyzetből való vázolása, ehhez fűződik a fej egves csontjainak, úgy­ szintén az emberi test arányainak s a vázat alkotó egves J csontoknak és ízületeknek általános ismerete. Hullarészek bonczolása ebből a tanfolyamból ki van zárva.

Magyar irodalom. Férfiaknál : heti i óra, nőknél : heti 2 óra

A magvar irodalom történetét az alsóbb osztályokban o ./ j azon növendékek kötelesek egy éven át, heti i — 2 órában, hallgatni, kik rajztanításra képesítő vizsgálatot óhajtanak tenni. Az új szabály szerint ezen- tárgy is az első alapvizsgálat tárgyainak sorába helyeztetett. A magyar irodalom történeti fejlődése, művelődéstörténeti keretben. A régebbi korok a X V I I I . századig rövid áttekintésben, különös tekintettel a középkori kön yv­ festésre; Kazinczy s a nyelvújítás korától napjainkig min-

41

den fontosabb író, főbb munkáinak ismertetésén alapuló részletesebb méltatásban, a politikai és társadalmi viszo­ nyok korrajzának belevonásával.

Pedagógia. A j Rajztanár- és tanítójelölteknél: I II . és IV. oszt heti i — i óra.

B ) Rajstanítónő-jelölteknél : Előkészítő oszt. heti 2 óra III. és IV. oszt. heti 1 — 1 óra.

i. Nevelés- és tanítástan. A z előkészítő osztály a n y a g a :

Lélektan, heti i óra. Művelődés-történet, heti i óra. Lélektan : A lelki élet jelenségeinek magyarázata. Műve­ lődés-történet : A görög élet-, műveltség- és nevelés. A római élet. A középkor. A középkor lelki világa és intézményei. A renaissance. Az újkori ember. A z újkori világfölfogás és az újkori intézmények. A III. oszt. a n y a g a :

A nevelés fogalma és czélja. A pedagógia és ethika, a pedagógia és psichologia viszonya. A nevelés tényezői és eszközei. A pedagógia irodalma. A z erkölcsi nevelés. A fegvelem. A rendtartás. A szeretet és tekintély, mint fegyelmi eszközök. A jutalom és büntetés. A jutalom nemei. A büntetés nemei. A ter­ mészetes reactiók tana. Megengedett és meg nem engedett büntetések. A fegyelmező eljárás módjai. A parancs és tilalom. A tanítás és példa. A felügyelet. A szoktatás. A z irányzó fegyelmezés és az akarat nevelése. A tanítás, mint a jellemképzés eszköze. A z iskolai élet, mint a jel­ lemfejlesztés eszköze. A versengés. Az iskolai ünnepélyek. A vallásos élet.

42

A z értelmi nevelés. A tanítástan föladata. A tanítás fogalma. A nyagi és alaki képzés. A tanítás czélja. A taní­ tás, mint gyakorlati ügyesség. A tanítás anyaga. A tanítás tárgyainak nevelő értéke. A tanterv. A tanterv elmélete. A tananyag fölosztása. A tanterv menete. A tanmenet. Osztálvrendszer és szakrendszer. A vonatkoztatás. A z időJ beosztás és órarend. A tanítás módszere és technikája. A tanítás és tanulás lélektana. A módszer fogalma. A módszeres menet szempontjai. A formális fokok elmé­ lete. A czél kitűzése. A figyelem, szorgalom és érdeklő­ dés fölkeltése. A szemléltetés. A magyarázat. A tudás megerősítése. A tanalakok. A z előadás. A párbeszéd. A kérdés. A felelet. A tanár egyénisége, modora, hangu­ lata. A taneszközök. A leczkék és házi föladatok. A vizs­ gálatok. A z osztályozás. A rajztanítás története. A rajztanítás czélja. A rajz­ tanítás feladata az általános műveltséget nyújtó iskolák­ ban. A rajzolás és rajztanítás alkalmával igénybe vett szel­ lemi működések. A nevelés formái, intézői és intézményei. A házi és intézeti nevelés. A z iskolák. A közoktatásügy szervezete. A népoktatási intézetek. A középiskolák. A szakiskolák. A főiskolák. A z iskolák adminisztrácziója. A z igazgatás és felügyelet. 0

2. R ajztanítási gyakorlat és módszertan . A I V . oszt. a n y a g a :

A rajztanárképzőben létesített gyakorló iskola vezető tanárának közvetlen felügyelete mellett az intézet I V . osz­ tálybeli r a jz t a n á r t a n ít ó - és tanítójelöltek felváltva részt vesznek a tanításban. A vezető tanár előadásain kivül tájékoztató előadást tart egy-egy nyilvános iskola rajz­ tanára: középiskolai (gymnasium, reál) tanító-és tanítónő­

43

képző intézeti, felsőbb leányiskolái, polgári fiú- és leány­ iskolái, elemi iskolai. Ezen előadásokon az illető előadó ismerteti iskolájának tantervét, azt rajzokkal demonstrálva bemutatja, s ezzel kapcsolatban ismerteti a rajztanításban követett módszerét. A megfelelő iskolát a jelöltek ezen tájékoztató előadás után meglátogatják s az ottani rajztaní­ tást a helyszinén tanulmányozzák.

#

T ervezte: H e n d r i c h A n t a l

V. 99

AZ

IN T E Z E T

VEZETO SEGE

Szinvei M erse P á J

l

:

igazgató, az intézet művészeti és tanügyi vezetője

V á r d a i S zilá r d : igazgató-tanár, az administrativ és gazdasági ügyek intézője

V I. AZ IN T E Z E T T A N SZ E M E L Y Z E T E N E K a vallás és közoktatásügyi miniszter úr f. évi 38,610 ; 52,273 és 59,102 sz a. jóváhagyott

BEO SZTÁSA az

19 0 6 — 1907. A

tanévre

ggházy

a

következő:

Gyula:

tanítja az alakrajzot a rajztanítónő-jelöltek Előkészítő, II. és I V . osztályában. B

a d ic s

F

erencz

dr., kir. tanácsos:

előadja a magyar irodalmat a tanár-, tanító- és tanítónő­ jelölteknek.

B alló E

tanítja

az

a la k r a jz o t

:

de

és festést

a

m űvésznövendékek

I —I V . A ) osztályában. Id. D

T

örre

iv a d a r :

s e g é d k e z ik az ip a r m ű v é s z e t i ra jzn á l N á d l e r E tanítja

az

dvi

Illés A

é k ít m é n y e s

ladár

rajzot

ta n á rn a k .

:

a t a n á r je lö lt e k

1-ső

és

II-ik osztályában és a csendélet-festést ugyancsak a tanár­ jelöltek Ill-ik és IV-ik osztályában. E

B

rdőssy

éla

:

előadja az ábrázoló geometriát és látszattant a tanítónőjelölteknek és a szemléleti látszattam a tanár-, illetve tanító- és tanítónő-jelölteknek és vezeti a gyakorló iskolát. F tanítja

erenczy

az a la k ra jz o t

K

ároly:

és festést

a

m űvésznövendékek

I — IV . és t o v á b b k é p z ő B ) o s z tá ly á b a n és v e z e ti a k ü lö n esti aktrajzi t a n f o ly a m o t iszabadiskolát). H tanítja

F

avranek

az építészeti

erencz

:

rajzot, stíl- és

alaktan t,

továbbá

az ip a r m ű v é s z e t i stíltant és résztv esz az ip a r m ű v é s z e t i rajz és t e r v e z é s tan ításán ál a ta n á r je lö lte k n é l. H tanítja az

egedűs

a la k ra jz o t

L

ászló :

a t a n á r je lö l t e k

tá ly á b a n és a m ű v é s z n ö v e n d é k e k Ö zv. K

omócsy

J

D ) c s o p o r t já b a n .

ó zsefné:

tan ítja az é k ít m é n y e s rajzot a n ő k I I - i k o sz tá ly á b a n .

II. és I V . o s z ­

elő k é sz ítő , I - s ő

és

K

Géza:

ovách

e lő a d ja az á b r á z o ló

g e o m e t r i á t és látszattan t a t a n á r ­

jelö ltek n ek . N tanítja

az

R

ádler

ip a r m ű v é s z e t i

óbert:

ra jz o t és t e r v e z é s t

a tan ár-,

tanító- és t a n ít ó n ő - je lö lt e k III. és I V . o s z t á ly á b a n , v a la m in t a

nők

továbbképző

k ü lö n

ip arm ű vészeti

gyak o rlati

tan­

f o ly a m á b a n . J N

A

eogrády

ntal:

ta n ítja az a q u a r e ll- fe s t é s t a n ő k I I I . — I V . o s z tá ly á b a n .

Olgyai V

ik t o r :

ta n ítja a g r a f ik á t (rézkarcz, a q u a - és m ezzotin ta, algrafia, k ő r a jz ,

c h r o m o l it o g r a f i a

stb.

sokszorosító

e ljá rá so k a t)

az

III.

és

ön kén t jele n tk e ző k n e k . Pa s t e i n e r G e lő a d ja

a

m űvészetek

yula

történetét

d r.: az

ö ssz e s

IV . éves növendékeknek. P órszász J e lő a d ja az e le m i

ó zsef:

g e o m e t r i á t m in t n e m

kötelező

tan­

tárgyat. R

adnai

ta n ítja a m in tá z á st az

B

éla

összes

:

férfi-

és

nőnövendékek

I., II. és III. o s z t á ly á b a n . R

évész

Im

re:

ta n ítja az a l a k r a jz o t a t a n á r j e l ö l t e k I. és III. o s z t á ly á b a n .

47

Tardos K

V

renner

ik t o r :

tanítja áz alakrajzot a tanítónő-jelöltek I. és III. osz­ tályában, előadja a művészeti bonczalaktant és rajzot a nők, valamint a tanító- és tanárjelöltek részére, tanítja továbbá az alakrajzi compositiót és vezeti a lórajzolási gyakorlatokat. T

e lly e sn ic z k y

K

d r.:

álm án

előadja a művészeti boncztant (a tud. egyetem leíró-, tájboncztani és szövettani intézetben, IX ., Tűzoltó-u. 58.) a férfinövendékek részére. Várdai S z ilá r d :

tanítja a szemléleti látszattant a művésznövendékeknél és előadja utóbbiaknak az ábrázoló geometriát és a látszattant is. W e s z e l y Ö dön d r .: előadja a nevelés- és tanítástant a tanár-, tanító- és tanítónő-jelölteknek. Z

em plényi

T

iv a d a r

:

tanítja az alakrajzot a művésznövendékek I — I V . és továbbképző B .) osztályában. Szolgaszemélyzet a következő:

Fejes Jó zsef] kapus,

Bedecs A ntal, könyvtárszolga. Szakosztályszolgák:

Bosnyák László , Dominik István,

K uharik Já n o s , Miklós János ,

Szabó György, Tahin János.

VII. R A JZ T A N Á R V IZ S G Á L Ó B IZ O T T SÁ G I T A G O K E ln ö k :

S zékely B

ertalan, festőművész, a II. m. kir. festészeti mesteriskola igazgató-tanára.

Alelnökök:

F

ö lser I stván, műegyetemi ny. r. tanár.

S chulek F

r ig y e s, kir. tanácsos, műépítész, műegyetemi ny. r. tanár.

Bizottsági tagok :

A

ggházy

Gyula,

K. L

festőművész, rajztanárképző intézeti tanár.

B

B H

H

lek

dr.,

min. osztálytanácsos.

L

A

oránfi

ntal,

a d i c s F e r e n c z dr., kir. tanácsos, gyakorló főgymn. igazgató.

N

enczúr B éla , műépítész, iparművészeti isk. tanár.

P a s t e i n e r G y u l a dr.,

avranek F erencz, műépitész, rajztanárképző intézeti tanár. egedűs

L

ászló

,

festőművész, rajztanárképző intézeti tanár.

H

ollós K á r o l y , az Erzsébet-Nőiskola rajztanára.

H

uszka Jó zsef, főgymnasiumi rajztanár.

szobrászművész, iparműv. isk. tanár. ádler R óbert, festőművész, rajztanárképző intézeti tanár.

tud. egyetemi ny. r. tanár.

P ó rszász J

ó zsef, oki. mérnök, áll. főreáliskolai igazgató-tanár.

R

adnai

ladár, festőművész, rajztanárképző intézeti tanár.

R

ezső

R

a u sc h e r L a jo s , festőművész, műépítész, műegyetemi ny. r. tanár.

Stróbl A

l a jo s,

szobrászművész, a szobrászati mesteriskola igazgató-tanára.

Tardos K

renner

G

éza

,

rajztanárképző intézeti tanár.

V

ik t o r ,

festőművész, rajztanárképző intézeti tanár. •

ovách

dr.,

min. o. tan., egyúttal a bizottság jegyzője.

Edvi I llés A

K

E

ip p ic h

W

eszely

•

Ö

dön

főreáliskolai tanár.

dr.,

VIII a

k é p e s ít ő

v iz s g á l a t o k

e r e d m é n y e

.

A folyó tanév végén tartott képesítő vizsgálatok ered­ ménye a következő: Középiskolai rajztanári I. alapvizsgálatot kiállotta 16 jelölt «

«

II.

«

«

szakvizsgálatot

«

Polgári iskolai rajztanítói I. alapvizsgálatot «

«

«

II.

«

«

«

szakvizsgálatot

«

«

16

«

((

15

A

((

1

«

<(

3

«

«

Polgári iskolai rajztanítónői I. alapvizsgálatot « «

((

«

II.

«

((

«

szakvizsgálatot

((

((

«

8

«

8

«

8

«

Középiskolai rajztan ári oklevelet nyertek : Antalkovic Gusztáv7 Barkász Lajos Bedő Zsigmond o

Fülöp Jenő 5 Haller György Herritz Oszkár Kövér Gyula Laszgallner Oszkár

Pállá Jenő 10 Proszhinger János Sárosi Ödön Szabad Ferencz Tantos János Trnyák Oszwald 15 Vidovszky Béla

f

É r t e s í t ő . 1 9 0 5 — 1906.

\

P o lg á ri iskolai rajztanitói oklevelet nyertek : Gergely János

Kővári Szilárd

P o lg á ri iskolai rajztanitönői oklevelet nyertek Augusztiny Cornelia Cseplák Vilma Hieronymi Jolán K égly Ilona

Pillepich Edith Straub Czeczilia Veres Izabella Volarich Ida

IX. A Z O R SZ. M A G YA R K IR . M IN T A R A JZ IS K O L A ÉS

R A JZ T A N Á R K É P Z Ő AZ

N Ö V E N D É K E IN E K N ÉV SO R A

I 9 0 5 — 19 0 6 . T A N É V B E N .

a) R ajztanár- és tanítójelöltek. I. E lső félévben :

Bacsinszky Elek ¿"-Bardócz Lajos u-Berón Gyula -Bottka Miklós zékus Kálmán LDienes János Mjobel Árpád ¿Holéczy Miklós Lillyés Árpád W-Kerner Pál Kocsisovszky Pál Koharits János '-Kondor Józseí ¿_Koronthály Jenő Vg-Korcsmáros János ^-Kovesdy Géza v—Kugler Ede

O SZTÁLY. Második fé lé v b e n :

^/^Bardóez Lajos -Berón Gyula '-Bottka Miklós ¿■Gzékus Kálmán 3^í>ienes János ¿G-öbel Árpád ¿fföléczy Miklós Hornyay László í-tllyés Árpád <xö"Kerner Pál Koharits János ^—Kondor József Koronthály Jenő *-Korcsmáros János i's-Kövesdy Géza cKugler Ede ^-tovaghy Dénes

Első félévben :

Második félévben 9

Á lla m i ösztöndíj

vXáOvaghv o

• /

D énes

'-Majorovits Lajos ;zia-féle ¿¿ű-Novák András | Mári^ Q kor. Í-Pichler Pál Pokorny Károly Pappert Józset Puskás Lajos U*5-Schunn Viktor t-&zalay Gyula t-Szende Dezső ODeplánszky Sándor 2rAV4zy Dezső II.

Állami ösztöndíj

¿-Majorovits Lajos M ária Terézia-féle l—-Nóvák András j 250 kor. ¿ao-Pichler Pál Puskás Lajos Í-Schunn Viktor ¿J&zalay Gyula ¿.-Szende Dezső §Teplánszky Sándor 2öCVizy Dezső

O SZTÁLY

E ls ő fé lé v b e n :

M ásodik félévben Állami ösztöndíj

Balezer Rezső Bálint József Császár Bertalan Csűrös Béla 5 Deanovic Milivoj 800 kor.Horvát Fábián Gyula Fischer Ferencz Gremsperger Ernő 200 kor Hellebrand Béla 300 kor i4h-H o 11 ó László
Állami ösztöndíj

Bálint József Búth József Császár Bertalan Csűrös Béla 5 Fábián Gyula Fischer Ferencz Gremsperger Ernő Hellebrand Béla LHolló László iő ü o rn Antal Hönigschmid Oszkár Jakó Géza ¡-"-Király Jenő Klein László 15 Köves Tivadar

100 kor.

zoo kor 200 kor 300 kor

200 kor 200 kor

^-fcakos János Pál ¿^-Markó Lajos 1 ;o kor. ,^Mánczos Zoltán 200 kor. Morres Hermann 20 Örv ös Károly 200 kor. Papp Lajos 600 kor. Alapitv Rásky János

53 Második félévben

Első félévben

Állami ösztöndíj

Á lla m i ösztöndíj

Rásky János Rusznák Gyula 25 Székely Géza ¿**26Tettey Emil

300 kor.

III.

Rusznák Gyula Székely Géza ^ T e t t e y Emil

;oo kor.

O SZTÁLY. Második fé lé v b e n :

E lső fé lé v b e n :

Állami ösztöndíj

Állami ösztöndíj

Boksay Endre Boksay Endre Bründl Ödön ifj Bründl Ödön ifj. Dombi Lajos Dombi Lajos Hermann János 300 kor 300 kor Hermann János 5 Iván Rezső 5 Iván Rezső ✓ íoo k o r Jaschik Almos Jaschik Almos coo kor Karay Miklós 400 kor 400 k o r Karay Miklós ;oo kor Knöpfler Gyula Laschober Ödön Legát Albert Laschober Ödön :oo kor 10 Marián D a m a s z k i n 400 kor. 10 Legát Albert , Márton Ferencz 600 kor. Alapiiv. Marián Damaszkin 400 kor. Milán Flóris Márton Ferencz 600 kor. Alapitv Moldován Béla 400 kor Milán Flóris Novák József Lajos ío o kor Moldován Béla 15 Petrányi Gézáné \ tanáraö_ 15 Novák Józset Lajos Radó Izabella } jelölt Petrányi Gézáné ( tanárn5. Szabados Gábor Radó Izabella \ ielölt Szentes Béla Szabados Gábor Tőkés Sándor Szentes Béla 2oVárady Kálmán 20 Tőkés Sándor Vida Árpád íoo kor Várady Kálmán 22Vucák Mihály 800 kor. Horvát Vida Árpád íoo kor. 23Vucák Mihály 800 kor. Horvát •

•

f

IV .

O SZTÁLY.

E ls ő fé lé v b e n : Állami ösztöndíj

Antolkovic Gusztáv | Barkász Lajos 600 kor. Fülöp Jenő

Második félévben : Állami ösztöndíj

Antolkovic Gusztáv | Morvát Barká sz Lajos 600 kor. Fülöp Jenő

Első félévben

Második félévben : Állami ösztöndíj

Gergely János ioo kor. 5 Haller György Herritz Oszkár Kövér Gyula 200 kor Kővári Szilárd 240 kor L—Laszgallner Oszkár 400 kor. io Pállá Jenő Proschinger János Sárosi (Stenhura) Ödön 300 kor Schaffartsik Jenő Stern Arthur 15 Szabad Ferencz 400 kor. Tantos János 500 kor. Tóth Gyula Trnyák Oszwald 400 kor. Turmájer Sándor 20 Vaitzik Jenő 21 Vidovszky Béla 400 kor. •

•

Á lla m i ösztöndíj

Gergely János 5 Haller György ioo kor. Herritz Oszkár Kövér Gyula 200 kor ¿-Kővári Szilárd 240 kor .l^Laszgallner Oszkár 400 kor 10 Pállá Jenő 300 kor Proschinger János 100 kor. Sárosi (Stenhura) Ödön 300 kor Schaffartsik Jenő Somogyi (Stern) Arthur 15 Szabad Ferencz 400 kor. Tantos János ;oo kor. Trnyák Oszwald 400 kor. Turmájer Sándor Vaitzik Jenő 100 kor 20 Vidovszky Béla 400 kor w

b) Továbbképző okleveles rajztanárok. v. e v e s e k . E lső fé lé v b e n :

Második fé lé v b e n : Állami ösztöndíj

Állami ösztöndíj

300 kor. Gebauer Ernő Gebauer Ernő Lábay János Lakatos Arthur Liuba Kornél Meyer Antal 500 kor. ¿--'3''Pap Nándor Meyer Antal /-'•'5'Pap Nándor ;oo kor 6 Lakatos (Schlosser) Arthur

300 kor.

íoo

kor

VI. EVESEK. Benkhard Ágost / J j a r z ó Berthold ártin Jenő

1000 kor.

LjGarzó Berthold 1000 kor. 2Höchinger Miklós Árpád

VII. EVES. Rakssányi Dezső

800 kor.

55

c) R endes

miívésznövendékek. Férfiak.

I.

O SZTÁLY.

E ls ő félévben : Állami ösztöndíj

Bednár János Csiszár Miklós U Huzella Pál Gruzda János 5 Késmárszky Árpád Körmendy György Litteczky Endre L-Betrovits Emil ¿-Seabó Béla io Szép Lajos l Tarnay Dezső f2 Teuchert Károly

II.

Bory Jenő Dávid Endre «^--Galambos András Jaszusch Antal 5 Sárkány Gyula 6 Vágó Sándor

ioo kor.

Bory Jenő LJ&alambos András Jaszusch Antal t-Klauz Lajos 5 Vágó Sándor

Karczag Zoltán Lehel Ferencz M. Horváth Károly ifj 4 Vlád János

O SZTÁLY.

Siegmund Arnold V.

100 kor.

O SZTÁLY.

Karczag Zoltán Lehel Ferencz M. Horváth Károly ifj. Piroska István 400 kor. megyei 5 Vlád János IV .

Bednár János Csiszár Miklós Dimitsch G. Iván dr Gruzda János 5 Hahn Samu i Huzella Pál Késmárszky Árpád Körmendy György Litteczky Endre É+e-Petrovits Emil ¿-Szabó Béla „ Tarnay Dezső Teuchert Károly Weywara Vilmos isZ ahay Miklós

O SZTÁLY.

6oo kor

III.

Második fé lé v b e n : Állami ösztöndíj

O SZTÁLY.

i K l é h János 2 Romek Árpád

d)

R e n d k ív ü li látogatók. F é r fia k .

E ls ő félévben :

M ásodik félévben : Állami ösztöndíj

Állami ösztöndíj

A rlo w Gusztáv lovag IIT. éves

B atth yán y G yu la gróf I. éves

Borsos Béla II. Buth József II. Csernus Ferencz I. 5 Dimitsch Georgievits Iván dr. I. keresk. 1 l 700 Faragó Árpád 1. 1 I m nist Fejes Tivadar II. éves Fischer Albert II. >Fischer Edvin I. io Friedmann József I. Frim Jenő I. Gärtner Henrik II. Geiringer Mór I. Hanzély Gyula I. 15 Hornyay László I. Igaly István I. Jakab Benjamin I. Jesovitz János IV iook. 1 600 k. Jorgovits Szilárd III. í szerb 20 Kemény Nándor III. iook Knöpfler Gyula III. ¿Kovács Gyula I. ¿_^^1arkó Lajos II. 1 5°kI. Martinelli Ernő IV. 25 Matykó Sándor i5 ° k . I. Méder Ernő III. Mészáros Miklós Mihajlovits Miklós III. 800 k. Minzinger Károly I. « 30 MutschenbacherOdönlII. « 100 k. Németh Kálmán IV. « 300k. i r i . « i;o k . ^Nógrádi Sándor Nyitray György 1. . I. « Oláh Sándor III. « 2;o k . ^5 Papp Bertalan

I. « II. « I. « I. <í I. « I. « 1 700 k. keresk. I 1minist. II. <( II. (( I. G II. ü I. (( I. 0 I. (( I. (( III. (í I. « I. a IV. « iook. III. a III. <í iook. I. « I. Q I. « VI. a 15 0 k. I. a III. « I. <( 30 MutschenbacherOdön I I I . « iook. Németh Kálmán IV. Q 300 k. ‘" Nógrádi Sándor II. « 1 qok. Nyitray György I. d Oláh Sándor I. G Í5"Papp Bertalan III. (( 250k. Plány Ervin I. í<

• •

Boné Rudolf Borsos Béla u Csapó Márton ¿5 Cser Károly Csernus Ferencz Donáth György / Faragó Árpád I. é ¿Fejes Tivadar 10 Fischer Albert ¿Fischer Edvin Gärtner Henrik Geiringer Mór Géhl Zoltán 15 Glantz Jakab Hanzély Gyula Horváth Miklós Igaly István Jakab Benjamin 20 Jesovitz János Jorgovits Szilárd Kemény Nándor ^Kovács Gyula Marx Tibor 25 Martinelli Jenő Matykó Sándor Méder Ernő Mihajlovits Miklós Minzinger Károly A

^

• •

'

Második félévben

Első félevben:

Popper Leó Róth Tamás I.éves Schiffer Arthur Róth Tamás I. Schiffer Arthur Slaminek János I. « 40 Slaminek János Stróbl Zsigmond I. » Stróbl Zsigmond Szuhanek Oszkár I. « Szász István f-Szücs Sándor I. I 200 k. Szongoth Jakab Tipáry Dezső II. | megyei Szuhanek Oszkár 43 Vogyereczky István I. « 4^-Szücs Sándor 46 Tipáry Dezső

II. éves

I I T 1 I

«

V

(<

< t

II (( I « 1. « II.

I 200 k. «j megyei

e ) R ajzta 11 ító n ő-je löltek. e l ő k é sz ít ő

o s z t á l y

E ls ő fé lé v b e n :

.

Második félévben

! B auer Dóra t^Bárány Gizella u-Borosnyay Jolán u-Friedlieber Ella 5 Incze Gabriella Szaflka Mária (JTptössy Edit Varga Ibolya Cű»Warga Irén

u-Bauer Dóra i^Bárány Gizella L-"Borosnyay Jolán í-Friedlieber Ella v^Tötössy Edit Varga Ibolya V-Warga Irén

I. O S Z T Á L Y . E ls ő félévben

¿Abonyiné K. Margit LEerentzi Magda - I M l e r Stefánia Jagodics Paula yKftler Jolán ¿^-Kókay Júlia Ladiszla testv LKovács Aranka L-Miklós Ida CNagy Kornélia ifc-Páris Erzsébet ^PCsthy Margit fe-Rauscher Juliánná

Második félévben

¿Abonyiné K. Margit Magda ^üftller Stefánia Jagodics Paula j-K Hler Jolán okay Júlia Ladiszla testv ^-Kovács Aranka •-Miklós Ida Kornélia fc-Páris Erzsébet ^4?esthy Margit p«J£auscher Juliánná

II.

OSZTÁLY.

E ls ő félévben :

M áso d ik fé lé v b e n : 9

Állam i ösztöndíj

Állami ösztöndíj

B á r á n y M a r g it

B á r á n y M a r g it

D o b r á n s z k y M á ria

io o kor.

D o b r á n s z k y M á r ia

10 0 kor.

G r u y M á r ia

300 kor.

G r u y M á r ia

300 kor.

L -Ja k a b E rz si

(Ljakab E rz s i

5 M a r s c h a lk ó E t e l k a

5 M a r s c h a lk ó E t e l k a

N ie d e r m a y e r Ilo n a

N ie d e r m a y e r I lo n a

^>-Rom bauer E r z s i

<^z_Rombauer E r z s i

III. O S Z T Á L Y . Első félévben:

Második félévben : Állami ösztöndíj

B l a s k o v i c s G iz e lla

10 0 kor.

Állam i ösztöndíj

B l a s k o v i c s G iz e lla

Borosnyay

B o r o s n y a y S z e ré n a

D revey Erzsébet

D revey Erzsébet

10 0 kor.

H e v e r t l e M a r g it

300 k o r

H e v e r t le M a r g it

300 k o r

5 H ie n ie s c h M a r g it

200 k o r

s H ie m e s c h M arg it

200 k o r

300 k o r

¿-Jlísth E m i l i a

300 k o r

/_ Ju sth E m ilia K o m ó c s i n Ilo n a

300 k o r

K o m ó c s i n Ilo n a

^—P a y e r G iz e lla

( - P a y e r G iz e lla

Regéczy Lenke

Regéczy Lenke

10 R i t t e r M a r g it

10 R i t t e r M a r g i t ¿¿iJ 3c h e lle r M a r g it

S c h e l l e r M a r g it

IV .

O SZTÁLY.

Első félévben :

Második félévben: Á llam i ösztöndíj

L—A.ugusztiny C o r n é lia C s e p lá k V i l m a

300 kor. 300 kor.

H iero n ym i Jo lá n

V V 'o lá r i c h Id a

L —A u g u s z t i n y C o r n é lia C s e p lá k V i l m a

300 k or. 200 kor.

é g ly I lo n a 300 k o r

^-S-taub C z e c z ilia V e r e s Iz a b e lla

Á llam i ösztöndíj

H iero n ym i Jo lá n

■w-Kégly I lo n a 5 P illep ich E d ith

300 kor.

5 P illep ich E d ith

300 k o r

^ k a u b C z e c z ilia 200 kor.

V e r e s Iz a b e lla '^w-^olárich Id a

200 k o r

f)

Továbbképző okleveles rajztanitónők . V.

EVESEK.

E ls ő fé lé v b e n :

Második félévben

Balló Mariska Bosányi Ilona 3 Rybár Marietta

Balló Mariska Bosányi Ilona 3 Rybár Marietta V II.

Aggházy Dóra Fuchs Margit ■Gtnídos Emma Rauscher Lujza 5 Schedel Dóra

EVESEK.

Aggházy Dóra Fuchs Margit G ondos Emma Rauscher Lujza 5 Schedel Dóra

g) Rendes múvészyiövendékek Nők. I.

O SZTÁLY.

E ls ő félévben :

Második félévben

Geönczy Margit Hadzsy Flóra 3 Ordódy Sári

Geönczy Margit Hadzsy Flóra 3 Ordódy Sári II.

O SZTÁLY.

Kolarovits Ilona

Kolarovits Ilona III.

O SZTÁLY.

IV .

O SZTÁLY.

i Fejérvári Erzsi

Engel Jolán 2 Oppel Magda

Engel Jolán Hacker Mariska 3 Oppel Magda h)

R en dkívü li látogatók. Nők.

E lső félévben:

II. éves ¿-Ballagi Ilona Bécsy Mária K. testvér I. « Bilecz Ilona I.

Második félévben

^Ballagi Ilona II. Bécsi Mária K. testvér I. Bilecz Ilona I.

ÖO

Első félévben:

Bogdán Emilné ¿^•Dörre Ida Egyházy Erzsébet Garai Károlyné Haltrich Frigyesné ’'ffülcz Edith io Hoppéi Ilona '^Friedrich Mária Gregersen Ragnhild Kiss Ilona Lang Emma 15 Müller Mária Nagy Eliz Persián Errsébet Propper Aranka /--Reitter Hermin 20 R ihay Gabriella Schik Mariska Schlesinger Sarolta Schulz Ilona Stankovits Eugénia 25 Zagyva Berta

Második félévben :

I. éves II. « II. « I. « I. <« I. « I. « II. « II. <■ II. « I. « III. « II. « I. « I. « I. « I. « III. « I. « III. « II. . I. 0 %

%

Csipék Ferike ^ D ö r r e Ida Egyedi Margit Egyházy Erzsébet Flatt Gabriella <-Friedrich Mária 10 Garai Károlyné Gregersen Ragnhild Haltrich Frigyesné Heincz Klára Uítrlcz Edith isH ojtás Gizella Hollefreund Alberta Hoppéi Ilona ii£iss Ilona Korányi Sarolta 20 Láng Emma Mansfeld Nóra Müller Mária Müller Mártha Nagy Eliz 25 Propper Aranka 6-Reitter Hermina Rihay Gabriella Róth J . Klára Schik Mariska 30 Schlesinger Sarolta L—S-ehöntheil Sarolta Schulz Ilona Stankovits Eugénia Szaffka Mária 35 Szontagh Aranka Török Etelka Vida Mária Zagyva Berta ^ Z u c k e r Frida

I. éves II. « I. « II. « I. « I. . I. « II. « I. « III. « I. « I. « I. « I. « II. « I. « I. «

11 .

«

III. I. II. I. I. I. I. III. I. I. III. II. I. III. I. I. II. I.

« a

« « « « «

« <« «

« « «

« « «

« «

X. ST A T ISZ T IK A I A D A TO K . a) A z intézeti növendékekről. A z intézet növendékei közül volt: Rajztanár- és tanítójelölt™ Rajztanárnőjelölt ..... . Továbbképző oki. rajztanár .... Rendes művésznövendék. Férfi Rendkívüli látogató. Férfi Rajztanítónő-jelölt Továbbképző oki. rajztanítónő Rendes müvésznövendék. Nő_. Rendkívüli látogató. Nő . ,

I. félév.

II. félév.

94 2

92 2

10

Összesen Az I. félévben volt 171 férfi és « « I7O « « A II.

24

26

43

46

49 8

~45 8_

8

6

25

39

263

270

92 nő. IOO

«

A külön esti aktrajzolási tanfolyamot látogatta: férfi és nő 92 A gyakorlóiskola fiútanulóinak száma 30 A II. félévben mindössze 392 látogató volt.

Vallásra nézve: Római katholikus F Ag. ev. Ev. ref. Izraelita . Görög katholikus .... keleti román szerb « orosz

’*

* *

I. félév.

II. félév

14 4

151

32 40

37

31

3.6

r-

D 3 6

rt

v

33 4 2 r-

s

1

I

1

I

263

270

«

Összesen

Anvanvelvree n é z v e :

l félév.

Magyar.......................... 237 Német .... ............ 14 Olasz ................. _ I Román ........... .... .... Szerb• * Horvát .... ....... .... .... 2 T ót ........................... 2 Orosz ........................... I Összesen __ 203 •

•

11 . félév 245 Iw I

2 3 2 1 1 270

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr által adományozott állami 17,940 K. ösztöndíjban részesült 35 rajztanár- és tanítójelölt, 11 rajztanítónőjelölt és 10 müvésznövendék,-összesen 50. Horvátország, egyes megyék s egyesületek által adományozott 6300 K . ösztöndíj és segélyben részesült 6 rajztanárjelölt és 3 művésznövendék. A kiszolgáltatott ösztöndíjak és segélyek összege .. 24,240 K Jutalomdíj— .„ — — — — — — ..... . — .. ........... .. óoo « Pálya díjak ...................... .... ..... .„ .... ...................... 1,000 « A növendékek munkatárának gyarapítására fordít-

0

1,520 Tájképtanulmányi kirándulásokra fordíttatott .... 1,000 Szünidei tájképfestészeti és etnográfiái tanulmányokra 2,000 Összesen.......... ......

« «

30,360 K.

Beiratási, tan- és értesítői díjban befolyt az 1905—1906-iki tanévben: összesen 8,512 K . A tandíj alól fölmentetett: az első tanfélévben ___ 75 növendék a második tanfélévben.... 91 «

b>

Taneszközök.

A tanításhoz szükséges különféle élő növények, tár­ ak, szövetek, hímzések stb. a folvó tanévben is nagvobb J j számban szereztettek be O

A könyvtár, mely a kül- és belföldi jelesebb szakfolyóiratok fő b b je it: a képzőművészet és magasabb műipar, valamint az aesthetika, bölcsészet és szépirodalom; ta n ü g y ; történelem; művészet- és művelődéstörténelem; jelmezek és fegyverzetek; archeológia, heraldika, mitológia és vallástörténet; geometria; művészeti technikák; földrajz, utazások, népisme és monográfiák; természettudományok; emberés állatboncztanok valamint a képzőművészet különböző ágainak segédtudományaira vonatkozó forrásműveket és kézikönyveket tartalmazza, — a szükséghez képest szintén gyarapíttatott. A könyvtárban 1906. évi január hó i-én 7 ,17 7 kötet és 68,154 műlap ’volt, összesen 299,441 korona 95 fillér értékben. A könyvtár olvasó-termeit úgy a tanárok, valamint az intézet növendékei s mások ismereteik gyarapítása czéljából sűrűén látogatták. A z intézet felszerelésének, bútorok, taneszközök stb. 1905. év végi leltári összálladéka volt: 92,840 darab 3 ° 5 , 7 I 5 kor. 85 fill. értékben. Tanszerek, tananyagokra és könyvtárra, valamint élőminták díjazására 20,000 koronán felül fordíttatott.

XI. K IV O N A T AZ

IN T É Z E T

F E L V É T E L I-

ÉS

RENDSZABÁLYAIBÓL.

1. A z «orsz . magy. kir. m intarajziskola és rajztanárképző»- nek feladata rendszeres tanítás útján a jelenkor igé­ nyeinek és az ország szükségletének megfelelő rajztanáro­ kat, illetve rajztanítókat és rajztanitónöket szakszerűen k i­ képezni, — valamint tehetséges ifjakat és nőket, kik a képző­ művészetek valamely ágára, különösen pedig a festészetre vagy szobrászatra szánják magukat, a szükséges ismeretek nyújtása és tehetségüknek gyakorlati fejlesztése útján, mű­ vészi hivatásukra előkészíteni. 2. A z intézet, hivatásához képest, három szaktanfolyamot egyesít magába, ú. m . :

a ) a rajztanár- és rajztanítójelöltek , b) a rajztanítónö- jelöltek és c) a művésznövemlékek (leendő festészek és szobrá* \ szók) tanfolyamait. J Ezen rendes tanfolyamokon k ív ü l: rajztanárok , képzöés iparművészek részére egy külön esti szabad aktrajzolási tanfolyam tartatik fenn, melyre korlátolt számban tandíjmentesen vétetnek fel a jelentkezők. Fentartatik továbbá egy úgynevezett gyakorló iskola is olv czélból, hogy a I V . éves tanár-, tanító- és tanítónő-

65

jelöltek a rajz elemi és magasabb fokú tanításában magu­ kat gyakorolhassák.* 3. A rajztanár-, illetőleg rajztanító-jelölt tanfolyama négy évre terjed. tőleg öt évre terjed. É s pedig:

a ) Oly jelöltekre nézve, kik elem i tanítónői oklevéllel birnak, a négyévi tanfolyam kötelező. b) Oly jelöltek, kik elemi tanítónői oklevéllel nem birnak, hanem a felsőbb leányiskola hatodik osztályát végezték, a négy évi rendes tanfolyamot megelőző elő*

A gyakorló-iskola két czélnak szolgál. Lehetővé teszi első sorban a rajz­ tanár-, tanító- és tanítónő-jelöltek gyakorlati rajztanítással való foglalkozását és pedagógiai kiképzését, másrészt módot nyújt a rajz tanításnak ideális, vagyis az iskolák és tantervek keretétől ment gyakorlására, kedvezőbb körülmények között. A tanulók beiratását, a gyakorló-iskola vezető-tanárának meghallgatása után az intézet igazgatósága eszközli s fegyelmi ügyekben intézkedik. Beírható elemi isk., polgári isk. és középiskolai tanuló (fiú és leány) számszerint legfeljebb 30. A beiratás és tanítás ezidőszerint teljesen díjmentes. A tamtas október elejétől május hó végéig heti 4 órán át (kétszer kettős óra) tart. A rajztanár-, tanító- és tanítónő-jelöltek a rajztanárképző egyik tanárának vezetése és felügyelete alatt résztvesznek a tanításban és pedig sorrendben, csopor­ tonként (3—4 jelölt). A gyakorló-iskolával kapcsolatban időről-időre előadást tart a vezető-tanár az összes IV. éves jelölteknek, melyben ismerteti a különböző módszereket. A vezető­ tanár előadásain kívül még tanterv és tanmeneteket ismertető előadásokat tartanak középiskolai, tanítóképzőintézeti, felsőbb leányiskolái, polg. fiú- és leányiskolái, elemi iskolai rajzoktatók. Ezen bemutató-előadás után a jelöltek az illető tanárt felsőbb hatóságának engedélye alapján a saját iskolájában meglátogatják. E z alkalommal megfigyelik az iskolai tanítást s egyúttal megtekintik a rajzszertárt, miáltal a rajztanár egesz gyakorlati működéséről s a tanításban követendő eljárásról tiszta képet nyernek. A résztvevő jelöltek a gyakorló-iskolában való közreműködésükről a tantervek ismertetése és tanmenet bemutató-előadások hallgatásáról, valamint a gyakorlóiskolába járó tanulók a szorgalmas látogatást és előmenetelt igazoló bizonyítványt kapnak.

A gyakorló-iskola és a vele kapcsolatos előadások a nyilvános iskoláknál gyakor­ latban töltendő időt nem pótolni, csak megelőzni, könnyíteni akarja Mindakettő ugyanazt a czélt szolgálja, de míg a gyakorló iskola s a vele kapcsolatos előadások főkép csak a megismertetésre szorítkozhatnak, addig a gyakorlatban töltendő idő a jelölteket — az előbb nyert megismerés alapján — az életre készíti elő a vezeté­ sükkel megbízott tanár szakszerű útmutatása mellett. Értesítő.

1

9

0

5

— iqo6.

5

66

készítő osztályba vehetők fel. Ezek tanfolyama tehát öt évre terjed. A művésznövendékek tanfolyama általában nincs az évek bizonyos számához k ö t v e ; de a rendes tanfolyam itt J ' J *

is négy évre terjed. 4. A tanév I. és II. félévre van osztva. A z első félév szeptember elején ezdődik 22-én végződik. A II. félév január elején kezdődik és június közepén végződik. 5. U j jelentkezők korlátolt szám ban , rendszerint szep­ tember hó első napjaiban vétetnek fel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1904. évi május hó 26-án 44.220. sz. alatt elrendelte, hogy ezentúl tanévközben rajztanárjelöl-

1

r

tek egyáltalán f e l nem vehetők. M inden ú j növendék felvétele ideiglenes; az első é v ­ ben akár az év folyamán, akár az év végén elbocsátható, ha a művészi, illetve rajztanári, tanítói, vagy tanítónői pályára tehetségtelennek bizonyul , vagy feltűnő hanyag­

ságot tanusit. A z intézet I., II. és III. éves növendékei és a tovább­ képző osztálybeliek a következő tanév első felére: j ú ­ nius hó közepén, a tanév második felére pedig: ja n u á r hó első napjaiban az összes növendékek kötelesek be­

iratkozni. 6.

A

növendékek

lehetnek

rendesek

vagv

ren d­

kívüliek. A rendes növendékek kötelesek azon évfolyamnak, melyre beiratkoznak, összes tárgyait rendesen hallgatni, illetőleg gyakorolni; a ren dkívü li növendékek pedig az egyes tantárgyakból tetszés szerint választhatnak, de a v á ­ lasztott tantárgyat szintén kötelesek rendesen gyakorolni, mert ellenkező esetben az illető növendékek az intézetből kilépetteknek tekintetnek.

b7

7. Mindenik növendék felvételének, illetőleg a felvételi vizsgálatra való bocsátás előföltételei (melyeket születési, orvosi és iskolai bizonyítványokkal igazolni tartozik) a kö­ vetkezők : a ) a betöltött 1 6-ik k o ré v ; b) ép látóérzék ; megfelelő általános tanulmányi előképzettség s némi gyakorlottság a művészeti rajzolásban. Utóbbinak kellő foka külön felvételi vizsgálat útján igazolandó. 8. A felvétel feltételei a tanulmányi előképzettséget illetőleg a következők : a) A rajztanár-] előliekre nézve : középiskolai (gymnasiumi vagy reáliskolai) érettségi bizonyítvány.* A rajztanító-] előliekre nézve: elemi iskolai tanítói oklevél , esetleg középiskolai érettségi.* A rajztanítónő-jelöltekre nézve : 1. elemi tanítónői oklevél , esetleg középiskolai érettségi bizonyítvány ; 2. a felsőbb leányiskola hatodik osztályának elvégzése.** d) A rendes művésznövendékek (férfiak és nők) fel­ vételére megkivántatik, hogy előzetesen valamely középvagy polgári-iskolának , illetőleg felsőbb leányiskolának hat osztályát végezték légyen. Kivételesen rendkívüli látogatókul az oly jelentkezők is felvehetők, kik a fenti tanulmányi előképzettséget iga­ zolni nem képesek, vagy a rendes növendékek számára előírt tanulmányi rendtől eltérőleg kívánják látogatni az intézetet. A választott tantárgyakból való megfelelő gya­ korlottságot azonban — külön felvételi vizsgálat útján ezek is igazolni tartoznak. 9. A felvételi vizsgálat a rajztanár-, tanító- és tanítónő­ jelöltekre nézve a következőkből á l l : A lakrajzból. Szoborr mintáról egy fej, — Ekítményes rajzból. Féldoiuború * Kereskedelmi isk. érettségi bizonyítványnyal bíró jelentkezők fel nem vehetők ** Más hasonértékű hat osztály va^y óvónői oklevél alapúi el nem fogadható -s★

b8

minta, — és a Szem léleti látszattanból egvszerű geometriai testcsoport lerajzolása. A miívésznövendékek egy fejet élő minta után tartoz­ nak lerajzolni. I d ő : 4 óra. Oly jelentkezőkkel szemben, kik ezen próbarajzolások alkalmával a művészi tehetség jelét kellően nem igazolják, a fe lv é te l feltétlen ü l megtagadható. 10. A felvehető új növendékek a vizsgálat eredményé­ nek kihirdetése napjától számított három napon belül k ö ­ telesek beiratkozni, illetőleg a beiratási-, tan- és értesítő­ díjakat lefizetni, mert ellenkező esetben a számukra fentartott helvre igényt nem tarthatnak. 1 1 . M inden növendék beiratási díjul 4 koronát és értesítői díj fejében 2 koronát fizet. A rendes növendékek fé lé v i tandíja 10 kor.; a ren d­ k ív ü li növendékek fé lé v i tandíja 40 kor., mely a beirat­ kozás alkalmával lefizetendő még az esetben is, ha vala­ mely növendék tandíjmentességért folyamodott is. A tandíjmentesség esetén a befizetett tandíj visszaadatik. A javító- és pótvizsgálati díjak a vizsgálat megkezdése előtt az igazgatóságnál nyugtatvány ellenében fizetendők be, mely a vizsgálatra való jelentkezés alkalmával az illető tanár előtt felmutatandó. 12. Szegénysorsú, tehetséges és szorgalmas növen­ dékek az első tanféléven túl a tandíj lefizetése alól felmen­ tést nverhetnek. A z egyszer elnyert tandíjmentesség az összes hátra­ levő évfolyamokra szól. Elveszti azonban az illető növendék a tandíjmentességet, ha az előmenetelben felötlő hanvatlást tanúsít. 13. Minden rendes növendék részére az intézetbe való felvétele alkalmával arczképes — 2 koronás bélyeggel el­ J

látott felvételi igazolvány állíttatik ki, melv az egész négy évi tanfolyamra szóló beiratási rovatokkal van ellátva.

A rendkívüli látogatók arczképes igazolványt nem kapnak, felvételök, tanfélévről-tanfélévre, külön 30 filléres bélyeggel ellátott «igazolvány »-on tanusíttatik. 14. A növendékek minden tanfélév elején, az előadá­ sok megkezdésekor, igazolványuk felmutatása mellett az illető tanároknál jelentkezni tartoznak. A gyakorlatokhoz szükséges eszközöket a növendékek a tanárok utasításai szerint az oktatás megkezdésekor be­ szerezni kötelesek. 15. Állami ösztöndíjak elnyerésére évenkint pályázat hirdettetik, de e pályázaton csak oly szegénysorsú növen­ dékek vehetnek részt, a kik már legalább egy tanféléven át intézeti tanulmányaikat sikeresen folytatták. A z ösztön­ díjak csakis egy-egy tanévre szólnak. Internatus az intézetben nincs. 16. A tanév folyamán a jelesebb növendékek között jutalom- és szorgalom-dí]2i\; osztatnak ki, melyekről az illető növendékek külön hivatalos igazolványt kaphatnak. Művészeti és iparművészeti feladatok megoldására nézve pedig p á lya d íja k tűzetnek k i : a pályanyertes művek az intézeti könyvtár tulajdonába mennek át. Ezeken kívül a növendékek szünidei munkálataiból — az önálló iskolán kívül való munkálkodás serkentésére — ugyancsak a nö­ vendékek munkatárának gyarapítására, tanulmány munkák

vétetnek meg. A magasabb tanfolyambeli jelesebb növendékek rend­ szerint külföldi tanulmányúti segélyben részesülhetnek. A tájképfestészeti kirándulások költségei az intézet pénztárából fedeztetnek. 17. A rendes növendékek minden egyes csoportjára nézve ú. m. : 1. a rajztanár- illetőleg tanítójelöltek; 2. a rajztanítónő-jelöltek; és 3. a művésznövendékek részére a tanári testület félévenkint külön-külön tanórarendet állapít meg, melyet az illető növendékek betartani kötelesek.

18. A rendes növendékek részére előírt tanórarendtöl való eltérést csak a tanári testület engedheti meg. ö o A ren dkívü li növendékek részére ama tantárgyak köO-/ telezők, a melyeknek hallgatása vagy gyakorlása czéljából a felvételt kérelmezték. 19. A növendékek szorgalmuk és haladásuk szempont­ jából tanfélévenkint osztályozás alá esnek, mely czélból a tanfélév alatt készített rajzaikat és festményeiket az illető szaktanároknak beszolgáltatni tartoznak , ellenkező esetben e tárgyakból osztályzatot nem nyerhetnek . Osztályozás után a beadott munkák a növendékeknek rendszerint vissza­ adatnak, a tanárok azonban jogosítva vannak azokat egész­ ben vagy részben az intézet növendék-munkatára vagy az iskolai kiállítás számára visszatartani. A kötelező gyakorlati és geometriai tantárgyakból a tanár-, tanító- és tanítónöjelöltek minden tanfélév végén vizsgálatot tesznek. Oly tanár-, tanító- és tanítónőjelölt, ki a m agyar irodalm at , a nevelés- és tanítástant , továbbá bármely rendes növendék, ki a művészetek történetét és a bonczalaktant a megfelelő osztályban nem rendesen látogatja, ezen tárgy­ ból szabályszerű vizsgadíj befizetése mellett vizsgálni köteles. 20. A kik a kötelező vizsgálatokat bármily oknál fogva elmulasztják, vagy egyes tantárgyakból kielégítő osztálvzatot nem nyernek — pótvizsgálatot tartoznak tenni. A ja vító vagy pótvizsgálati d íj tárgyanként 5 korona. A pótvizsgálati díj lefizetése alól való felmentésnek csak olvJ esetben lehet helve, ha az illető a vizsgálattól való J o elmaradását kellően igazolni tudja. Ha valamely növendék több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, az egész tanév ismétlésére utasítható. — Megfelelő tehetség hiánya — vagy hanyagság esetében a ta­ nári testület kimondhatja, hogy az illető az intézetbe többé

fe l nem vétetik.

A rendkívüli növendék felvétele megtagadható a legközelebbi félévkor abban az esetben is, ha az önként választott tantárgyai valamelyikéből nem kielégítő szorgal­ mat tanúsít. Az osztályzatok és szorgalmi jegyek fokozata: i jeles, 2 = jó, 3 = elégséges, 4 = elégtelen. 2 1. A z osztályozást az egyes szaktanárok végzik s azt, a végeredményt megállapítandó tanártestületi összes ülés előtt, az «osztályozási füzetekbe » ideiglenesen bejegyzik. A «minösítvényi könyvbe »> bevezetett, véglegesen megálla­ pított érdemjegyeket pedig az illető szaktanárok sajátkezű aláírásukkal hitelesítik. Ebből a minösítvényi könyvből a rendes növendékek minden tanfélév végén tanbizonyítvány alakjában kivonatot kapnak. Ily tanbizonyítványra a rendkívüli növendékek igényt nem tarthatnak, hanem e helyett látogatási bizo­ nyítványt nyerhetnek. A kik ezt kivenni óhajtják, ezt az igazgatóságnál a szabályszerű bélyeg átadása mellett külön kérni tartoznak. Minden rendes növendék köteles félévenkint tanbizonyítványát kivenni; a bizonyítvány utólagos kiállításáért 2 korona külön díj fizetendő. A felvételi vizsgá­ latokról bizonyítványok nem adatnak ki. A tanbizonyítványra 30 filléres, a látogatási bizo­ nyítványra pedig 1 koronás okmánybélyeg szükséges. K a ­ tonai-ügyben kiadott látogatási bizonyítvány bélyegmentes. F A tanévről kiadott nyomtatott Értesítőből az igazgató­ ságnál minden növendék egy-egy példányt átvehet. 22. A tanfolyam bevégzéséről a növendékeknek vég­ bizonyítvány nem adatik ki. Ezt a rajztanár, illetőleg rajz­ tanító- és rajztanítónő-jelöltekre nézve a tanfolyam végé­ vel letehető képesítő vizsgálat alapján kiadott oklevél pótolja. 23. A tanórák rendes és pontos látogatása a növen­ dékek egyik legfőbb kötelessége. A tanítás mindennemű

zavarása szigorúan kerülendő. A rend ellen vétőket a tanár a teremből kiutasíthatja. 24. A tanórák elmulasztása igazolandó. H a az el­ maradás csupán egyes órákra terjedt, akkor az igazolás az illető szaktanároknál , hosszabb elmaradás ezen kívül az igazgatóságnál is igazolandó. Ü g y a tanároknak, mint az igazgatóságnak jogában áll a mulasztás igazolására Írás­ beli bizonvíték felmutatását követelni. H a a növendék J olyan betegségbe esik, a melyből való felgyógyulása előre láthatólag huzamosabb időt vesz igénvbe, akkor az esetről az igazgatóság azonnal értesítendő. Betegség , vagy előre nem látható akadály esetén kívül a növendék az előadásokról csak előzetesen nyert enge­ dély alapján maradhat el. Ily engedély egyes órákra az illető szaktanároktól, ennél hosszabb időre az igazgatótól vagy helyettesétől kérendő. Huzamosabb betegség orvosi bizonyítványnyal igazolandó. 25. A tantermekben az oktatási időn k ívü l a növen­ dékek csakis avégből tartózkodhatnak, hogy ott magán­ szorgalmi gyakorlatokat folytassanak. E czélból a tanter­ mek, a szünnapokat kivéve, naponkint reggeli 7 órától esti 7 óráig nyitva vannak. 26. A folyosókon és az intézet bejáratában való czéltalan tartózkodás vagy csoportosulás, továbbá a tanter­ mekben vagy a folyosókon való zajongás , végül a tanter­ mekben való dohányzás tiltva van. A z oktatás ideje alatt egyik tanteremből a másikba való járás-kelés szintén tilos. 27. A tanulmányok egyik kiegészítő részét képezi az intézeti könvvtár használata is. A növendékek a könyvtárban őrzött műveket az ol­ vasó-teremben kívánságukhoz képest tanulmányozhatják, azoknak kezelésénél és forgatásánál azonban a rongálást kerülni és használat után a kivett művet sértetlenül (a mű­ lapokat rendbe szedve) beszolgáltatni tartoznak. J

73

E gyes művek az intézeten kívül való használatra is kiadhatók, ezeket azonban /_/ napnál hosszabb ideig senki m agánál nem tarthatja. Értékesebb — különösen illuszt­ rált művek — az intézeten kívüli használatra rendszerint ki nem adhatók. A z a növendék, ki a könyvtárban kifogás alá eső magaviseletet tanúsít, vagy a könyvtári szabályok ellen vét, a könvvtár látogatásától ideiglenesen vagy végleg eltiltatik. Az okozott károkért az illető növendék kártérítés­ sel tartozik.

X I I. K IV O N A T A

KÉPESÍTŐ

VIZSGÁLATI

SZABÁLYZATBÓL.

1.‘ Hazai iskoláknál vagy tanintézeteknél rajztanításra csak szabályszerűen képesített egyének alkalmazhatók. 2. A rajztanításra képesítő vizsgálatok külön országos bizottság előtt tartatnak meg. A vizsgáló bizottság hivatalos pecsétjén Magyarország koronás czímere látható ezzel a körirattal: A z országos magyar királyi rajztanárvizsgáló bizottság pecsétje. 3. A képesítés nemei: • A) Középiskolai tanári képesítés. A művészeti rajzés a mértani rajznak a középiskolákban való tanítására. Ugyanezen képesítés kiterjed a felső ipar-, ipari szakisko­ lák és nőipariskolákra, valamint a középiskolákkal egyen­ rangú vagy azoknál alsóbb iskolákra. B) P o lg á ri iskolai tanítói képesítés. A művészeti rajz- és a mértani rajznak a polgári, valamint ezekkel egyenrangú iparoktatási és alsóbbfokú iskolákban való tanítására.

74

C) P o lg á ri iskolai tanítónői képesítés .* A művészeti rajz- és a mértani rajznak a polgári, valamint ezekkel egvenrangú iparoktatási és alsóbb fokú leányiskolákban való tanítására. 4. A rajztanításra képesítő vizsgálatok a következőképen tagozódnak: I. Első alapvizsgálatra. II. Második alapvizsgálatra és III. Szakvizsgálatra. Minden egyes vizsgálat megint két részre oszlik: a zárthelyi vizsgálatra és a szóbeli vizsgálatra. A rajztanításra képesítő vizsgálatok Budapesten, az orsz. m. kir. rajztanárképző intézetben, évenként junius hó második felében, az ismétlő, javító vagy kiegészítő vizsgá­ latok ugyanott junius hó második felében s ezen kívül szeptember és január hó első felében tartatnak meg. 5. A középiskolai tan ári képesítő vizsgálatra való bocsáttatás általános feltétele: középiskolai (gymnasiumi vagy reáliskolai) érettségi bizonyítvány** és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet négy évfolyamának elvégzése. R ész­ letezve : I. Az első alapvizsgálatra oly jelöltek bocsáthatók, kik a középiskolai érettségi vizsgálatot letették és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet második évfolyamát rendesen látogatták. II. A második alapvizsgálatra bocsáthatók, kik az első alapvizsgálatot letették és az orsz. 111. kir. rajztanár­ képző intézet harmadik évfolyamát rendesen látogatták. III. A szakvizsgálatra oly jelöltek bocsáthatók, kik a második alapvizsgálatot letették és az orsz. m. kir. rajz­ tanárképző intézet negyedik évfolyamát rendesen látogatták. * Tanítóképző intézeti alkalmazásra oly rajztanítónőknek lehet igényük, a kik egyúttal elemi népiskolai tanítónői oklevelet szereztek. ** Kereskedelmi isk. érettségi bizonyítvány nem érvénye?.

75

Ezen vizsgálatokra «tanárnő»-jelöltek is bocsáthatók ugyanily feltételek mellett. A p o lg á ri iskolai tanítói képesítő vizsgálatra való bocsáttatás általános feltétele: elemi iskolai tanítói oklevél (esetleg középiskolai érettségi* bizonyítvány), és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet négy évfolyamának elvégzése. R észletezve: I. A z első alapvizsgálatra oly jelöltek bocsáthatók, kik elemi iskolai tanítói oklevelet (esetleg középiskolai érettségi bizonyítványt) szereztek és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet második évfolyamát rendesen láto­ gatták. II. A második alapvizsgálatra bocsáthatók, kik az első alapvizsgálatot letették és az orsz. m. kir. rajztanár­ képző intézet harmadik évfolyamát rendesen látogatták. III. A szakvizsgálatra oly jelöltek bocsáthatók, kik a második alapvizsgálatot letették és az orsz. m. kir. rajz­ tanárképző intézet negyedik évfolyamát rendesen látogatták. A tanítónői képesítő vizsgálatra való bocsáttatás álta­ lános feltétele: I. elemi tanítónői oklevél (esetleg közép­ iskolai érettségi bizonyítvány) és az orsz. m. kir. rajztanár­ képző intézet négy évfolyamának rendes látogatása; 2. a felsőbb leányiskola hatodik** osztályának elvégzése és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet egy előkészítő osztálylyal kiegészített rendes négy évi tanfolyamának látogatása. Részletezve : I. A z első alapvizsgálatra oly jelöltek bocsáthatók: a ) kik elemi tanítónői oklevéllel, vagy középiskolai érettségivel birnak és az orsz. m. kir. rajztanárképző inté­ zet második évfolyamát rendesen látogatták; b) kik a felsőbb leányiskola hat osztályát végezték és %

* Kereskedelmi isk. érettségi bizonyítvány nem elegendő. ** Valamely közép- vagy polgári iskola hatodik osztályának elvégzése, avagy más hasonértékű hat osztály alapul el nem fogadható

az orsz. m. kir. rajztanárképző intézetnek előkészítő és két rendes évfolyamát látogatták. O II. A második alapvizsgálatra bocsáthatók, kik az első alapvizsgálatot letették és az orsz. m. kir. rajztanár­ képző intézet harmadik, illetőleg, az előkészítő osztálylval együtt, negyedik osztályát rendesen látogatták. Oj ^ Ö III. Szakvizsgálatra oly jelöltek bocsáthatók, kik a második alapvizsgálatot letették és az orsz. m. kir. rajz­ tanárképző intézet negyedik, illetőleg, az előkészítő osztálvlyal együtt, ötödik évfolyamát rendesen látogatták. Magántanulók, illetőleg oly jelöltek, kik szakképzett­ ségüket nem az orsz. m. kir. rajztanárképző intézetben nyerték, a középiskolai tanári, vagv tanárnői, illetőleg pol­ gári iskolai tanítói és tanítónői első alapvizsgálatra csak miniszteri engedélyivel és akkor bocsáthatók, ha okmányilag kimutatják, hogv hasonló czélú felsőbb tanintézet­ ben megfelelő időt töltöttek. Ily jelölteknél is, az általá­ nos műveltségi előfeltétel: a középiskolai tanári (tanárnői képesítésre az érettségi bizonyítvány, a polgári iskolai tanítói képesítésre a tanítói oklevél, esetleg középiskolai érettségi bizonyítvány* és a polgári iskolai tanítónői képe­ sítésre : elemi iskolai oklevél, esetleg középiskolai érettségi bizonyítvány vagy legalább a felsőbb leányiskola hatodik osztályának elvégzése.** Különösen méltányolható esetekben a vizsgálóbizottság véleményének meghallgatása után a miniszter megengedheti a két alapvizsgálatnak közvetlen egymás utáni letevését. A második alapvizsgálat és a szakvizsgálat között azonban egv évi időköz betartandó. 1

Közvetlenül a második alap- vagy szakvizsgálatra való bocsátásnak helve nincs. 6. A képesítő alap- vagy szakvizsgálatra jelentkezés* Kereskedelmi isk. érettségi bizonyítvány nem elegendő. ** Más hasonló értékű hat osztály alapul el nem fogadható

77

nek határideje rendszerint április 15-ike: a javító vizsgá­ latra való jelentkezés határideje augusztus vagy deczember hó 15-ike, mely időpontig a szabályszerűen felszerelt és bélyegeit s az «orsz. m. kir. rajztanárvizsgáló bizott­ ság »-hoz czímzett kérvényeket, a bizottság elnökénél kell benyújtani. A z első alapvizsgálatra bocsátás iránti folyamodvány­ hoz m elléklendők: a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének főirányát, menetét és az arra fordított időt kell jeleznie; a jelentkezőnek születési bizonyítványa, melylyel igazolja, hogy legalább tizennyolczadik életévét betöltötte; a jelentkezőnek általános és szakbeli előképzettsé­ gét igazoló szabályszerű bizonyítványai; d) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány, mely a jelentkezőnek a rajztanítóságra testileg alkalmas voltát igazolja; ha a jelentkező az orsz. m. kir. rajztanárképzőintézet vagy más hasonló tanintézet növendéke; a meg­ felelő iskola igazgatója, ha közszolgálatban áll, elöljárósága, különben - pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; f ) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőség­ ben folytatott működéséről szóló bizonyítvány ; g ) a vizsgadíjnak lefizetéséről szóló nyugtatvány és a jelölt által kitöltött jelentkezési ív. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítések melyik nemét kivánja megszerezni. A második alapvizsgálatra bocsátásért való folyamod­ ványhoz az első alapvizsgálat sikeres letételét igazoló érte­ sítőn kivül, még az orsz. 111. kir. rajztanárképző intézet harmadik évfolyamának rendes látogatásáról bizonyítvány csatolandó; ha pedig a jelentkező nem a nevezett intézet

növendéke, a második alapvizsgálat tárgyaiból való készült­ ségét igazoló dolgozatok s az első és második alapvizsgálat közötti időnek mikénti eltöltéséről okmánvok melléklendők. A szakvizsgálatra bocsátásért szóló folyamodványhoz a második alapvizsgálatról szóló értesítő és az orsz. m. kir. rajztanárképző negyedik évfolyamának rendes látogatásáról bizonyítvány csatolandó. A kik nem az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet növendékei, azok a második alapvizsgálatról szóló értesí­ tőn kivül mellékelni tartoznak a második alapvizsgálat és a szakvizsgálat közti időnek mikénti eltöltését igazoló ok­ in ánvokat. J 7. Ja v ító vizsgálatot legfeljebb két tárgyból lehet tenni. H ogy a két tárgyból megbukott jelölt rövidebb vagy hosszabb idő múlva bocsáttatik-e javító vizsgálatra, arra nézve esetről-esetre a vizsgáló bizottság határoz. A ki kettőnél több tárgyból tanúsít elégtelen ered­ ményt, teljes ismétlő vizsgálatra utasíttatik. Ennek idejét szintén a vizsgáló bizottság határozza meg. Oly polgári iskolai rajztanító-jelölt, ki az alapvizsgá­ latokra elemi tanítói oklevele alapján bocsáttatott és idő­ közben érettségi vizsgát tett, mint középiskolai rajztanár­ jelölt folytathatja a vizsgálatokat. Oly okleveles polgári iskolai rajztanító pedig, ki érett­ ségi vizsgálatot rajztanítói oklevelének megszerzése után tett, és érettségi bizonyítványa alapján kivánja megszerezni a középiskolai oklevelet, az csupán «kiegészítő», azaz a középiskolai tanári szakvizsgálat letételére köteleztetik. Ellenben oly rajztanítónő jelölt, ki akár polgári iskolai rajztanítónői alapvizsgálata, akár ugyanily minőségben tett szakvizsgálata után, az időközben szerzett érettségi bizo­ nyítványa alapján, középiskolai rajztanári klevelet kiván sze­ rezni, ezen magasabb fok összes vizsgálatait letenni köteles. 8. A jelölt kívánságára, az alap- és a szakvizsgálatok­

79

ról külön-külön a vizsgáló bizottság elnöke és jegyzője által aláírt és a vizsgáló bizottság pecsétjével ellátott «Értesítő» adatik ki. A szakvizsgálat sikeres kiállása esetén az elnök, a jegyző és a vizsgáló bizottságnak legalább három tagja által aláírt, nemkülönben a vizsgáló bizottság pecsétjével ellátott szabályszerű «képesítő oklevél» állíttatik ki. 9. Mindennemű folyamodványra egykoronás bélyeg, minden egyes mellékletre pedig (a vizsgálati díjról szóló nyugtatványt kivéve), a mennyiben már bélyeggel ellátva nincsen, 30 filléres bélyeg ragasztandó. A z első és második alapvizsgálat után 25 — 25 korona jár, a szakvizsgálat vagy kiegészítő vizsgálatért pedig 50 korona fizetendő, mely utóbbi összegben az oklevél kiállí­ tási díja is benfoglaltatik. Javító vizsgálatért 20 korona díj jár. Külföldön nyert oklevél honosítási díja 25 korona. Ehhez esetleg szükséges kiegészítő vizsgálatért: 25 korona vizsgálati díj fizetendő. Minden ismétlő vizsgálatért annak megfelelő egész díj jár. A vizsgálati díjak alól felmentésnek helye nincs; ha a jelölt a vizsgálat tényleges megkezdése előtt visszalép, a befizetett vizsgálati díjat visszakapja. A vizsgálati díjak az elnök megbízottja kezéhez szolgáltatandók, ki az átvételt nyugtázza és a befolyt díjakról külön jegvzéket vezet. 10. A vizsgálatok magyar nyelven tartatnak. A zárthelyi gyakorlati vizsgálatokon minden tárgyból a csoportok részére megállapított egy vizsgálati feladat megoldása kívántatik; a szóbeli vizsgálatoknál a jelölthöz minden tárgvból rendszerint több kérdés intézhető; három kérdésre tarthat A zárthelyi vizsgálati feladatok az albizottságokban a vizsgáló bizottsági tagok együttes megállapítása alapján

8o

tűzetnek ki. Ugyanazok gondoskodnak a vizsgálatok sza­ bályszerű lefolyásáról, melyről a kitűző és ellenőrző tagok jegyzőkönyvet vesznek fel. A feladatok kitűzése Írásban, rajzban, szóbelileg vagy modellek beállítása útján történik. A vizsgálati feladatok megoldásánál jegyzetek vagy segédművek használata tilos. A gyakorlati tárgvak vizsgálatánál a vizsgázók helyei sorshúzás alapján jelölhetők ki. A képesítő vizsgálat mind a három főrésze, össze­ sen és egyenkint akkor tekinthető sikerültnek, ha a jelölt az egyes tárgyakból legalább is «elégséges» érdemjegyet nyert. Ellenkező esetben javító vagy ismétlő vizsgálatra utasíttatik. A z egyes vizsgálatokra megszabott tárgyak alul föl­ mentésnek egyáltalán nincs helye. n . A beérkezett kérvények felett a vizsgáló bizott­ ság dönt. Az elnök kötelessége a bizottságot akkor is egybe­ hívni, ha a kitűzött időre csak egy jelölt ielentkeznék is vizsgálattételre. A jelölt kérvényének elintézéséről hivatalosan értesíttetik, ugyanakkor a rajztanításra képesítő vizsgálatok sza­ bályzatának egy példánya részére megküldendő. A z egyes vizsgálatok menetéről az elnök törzsköny­ vet és jegyzőkönyveket vezettet, a kiszolgáltatott okleve­ lekről pedig sorkönvvet. 12. Külföldön szerzett rajztanári, rajztanítói, vagy rajztanítónői oklevelek vagy ezekkel egyenértékű okiratok Magyarország területére csak akkor válnak érvényesekké, ha azokat a bizottság javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter honosítja. Honosításra a bizottság a külföldi oklevelet a követ­ kező feltételek mellett ajánlja:

a j H a az oklevél tulajdonosa a honosíttatni kivánt

8j

okiratot, melynek a rajztanári, illetőleg a tanítói, vagy tanítónői vizsgákkal egyenértékű vizsgálatokon kell alapul­ nia, eredetiben bemutatja. b) Eredetiben csatolt okiratokkal igazolja, hogy elő­ képzettsége tökéletesen megfelel azon követelményeknek, melyek e szabályzat 5. §-ában körül vannak írva. A mennyiben a bizottság a folyamodvány mellékletei­ nek megbirálása után, a kiegészítő vizsgálatot szükséges­ nek Ítélné, úgy a folyamodó a kijelölt tárgyakból vizsgázni tartozik. A honosítás igazolása az eredeti okiratra rávezetendő. A z alapvizsgálatok és a szakvizsgálat t á r g y a i: r

1. 2. 3. 4. 5. b.

Alakrajz Ekítményes rajz. Csendélet- rajz és festés. Iparművészeti rajz és tervezés. f Építészeti rajz, stil- és alaktan. Mintázás.

É r t e s í t ő . 1 9 0 5 — 1906.

7. Ábrázoló geometria. 8. Látszattan. 9. Művészetek története 10. Bonczalaktan. 11. Magyar irodalom, 12. Pedagógia.

6

TARTALOM

I. Tudnivalók a jövő tanévre

il. Az intézet beléletéből III. Az intézet tantervei

ív. A tantervek részletezése Alakrajz és festés r

Ekítményes rajz....... .... . Csendélet-rajz és festés

....

Iparművészeti rajz és tervezés f

Epitészeti stíl- és alaktan Mintázás................ .. .. — Geometriai tárgyak .... .... Művészetek története Bonczalaktan és rajz Magyar irodalom Pedagógia

..............................

..........

V. Az intézet vezetősége VI. Az intézet tanszemélyzetének beosztása VII. Rajztanárvizsgáló bizottsági tagok V III. A képesítő vizsgálatok eredménye IX. A növendékek névsora X. Statisztikai adatok XI. Kivonat az intézet felvételi- és rendszabályaiból XII. Kivonat a képesítő vizsgálati szabályzatból

...

JS

i-i ? -

♦ ^

a

«

♦ **

*