ROCKENBAUER MAGDA ËS DR. CZEIZEL ENDRE

K Ö Z L E M É N Y E K

315

A GYAKORI IZOLÁLT VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉGGEL SÚ JTOTTAK SZÜLETÉSEI SZEZO N A LITÁ SÁ N A K VIZSGÁLATA*

ROCKENBAUER MAGDA ËS DR. CZEIZEL ENDRE Az epidem iológiai m ódszereket m ind szélesebb körben és m ind h aték o n yabban alkalm azzák a veleszületett rendellenességek (congenitális m aifo rm á ciók, rövidítve CM—k) kóreredetének k u tatásáb an is. Ez negatív és pozitív m o tivációkkal indokolható. A negatívak között elsősorban a m ásik két kóreredeti vizsgálati-m odell lehetőségeinek bizonyos fokú kim erülése, ill. k o rlátai em lít hetők. A klinikai-kazuisztikai, te h át egyedi m egfigyelések csak a szem betűnő, m o n d h atn ánk d u rv a kóreredeti összefüggések feltárásá ra alkalm asak. S ezt a lehetőséget jórészt m á r kiaknázták. Az állatkísérletek eredm ényei pedig nem tesznek lehetővé olyan hum án extrapolációt, am elyet az em beri CM—к m eg előzésében m inden további nélkül hasznosíthatnánk. A pozitív m otivációt a fertőző betegségek k u ta tásáb an régóta alkalm azott epidem iológiai m ódszerek sikeres ad ap tálása jelen tette a nem -fertőző betegségek kóreredeti k u tatásában, így a populációk, illetve a m egfelelően hom ogenizált nagy esetszám ot m agába foglaló reprezen tatív m inták epidem iológiai m ódszerekkel tö rtén ő tan u lm án y o zása és biom etriai elem zése lehetőséget kínál az egyedi esetekben észre nem vehető, finom abb, de ugyanakkor sokszor m eghatározó jelentőségű pathogenetikai összefüggések feltárására. A descriptív epidem iológia alkalm azásakor az adott CM születéskori pontp rev alen ciájának és térbeni, időbeli és szem élyi karakterisztik u m o k szerinti spe cifikus gyakoriságának m eghatározására vállalkozunk. Az időbeli p aram éterek közül elsősorban az egyes évek (ün. secularis) változását és a havi gyakoriságok eltérését tanulm ányozzuk. A havi gyakoriságok esetében — a null-hipotézis szerin t — lényegében azonos előfordulást várunk. (Term észetesen a véletlen m egengedte ingadozásokat figyelem be véve.) A tapasztalati tények azonban nem egyszer ellentm ondanak a null-hipotézisnek. Bizonyos esetekben ugyanis cik likus és aciklikus eltérések m utatkoznak a havi gyakoriságokban. A ciklikus változások az év m eghatározott h ónapjaiban következetesen m agasabb, ill. a la csonyabb gyakoriságot idéznek elő. Ezt nevezzük szezonális tren d n ek vagy az adott CM -mel születettek „szezonalitás”-ának. A szezonalitás jelentősége több irányú: A p rak tik u s vagyis a betegellátással kapcsolatos haszna nyilvánvaló: az 1. év bizonyos részeiben gyakrabban, míg m áskor ritk á b b an kell az ad o tt CM -mel születettekkel és így kezelésükkel számolni.

* A B u d a p e s ti M ű s z a k i E g y e te m , V illa m o s m é r n ö k K a r, M a te m a tik a T a n s z é k ( ta n s z é k v e z e t ő : t F r e y T a m á s d r .) é s a z O r s z á g o s K ö z e g é s z s é g ü g y i I n t é z e t ( f ő i g a z g a t ó : T ó t h B é la d r . ) , H u m á n g e n e t i k a i L a b o r a t ó r i u m k ö z l e m é n y e a z E g é s z s é g ü g y i M i n i s z t é r i u m 6—10—1103— 02— 1 /C z s z á m ú „ H u m á n g e n e t i k a i k u t a t á s o k ” t á r c a s z i n t ű k u t a t á s i f ő i r á n y h o z m i n i s z t é r i u m i s z in tr e k ie m e lte n e lfo g a d o tt „ A v e le s z ü le te tt re n d e lle n e s s é g e k k ó r e r e d e te : a z ö rö k le te s h a jla m . . c. té m á b a n v é g z e tt k u ta tó m u n k a a la p já n . A s z e rz ő k k ö s z ö n e tü k e t f e je z ik k i d r . K iin g e r A n d r á s f ő o s z tá ly v e z e tő n e k b iz o n y o s a d a to k r e n d e lk e z é s ü k r e b o c s á tá s á é r t és ta n á c s a ié rt.

316


2. A teoretikus haszon esetében elsősorban a kóreredet m egítélésekor gyüm ölcsöztethető inform ációk em elhetők ki : a) Szezonalitás észlelésekor a szorosan vett, vagyis a csaknem 100%-os genetikai m eghatározottság kizárható. Hiszen az ivarsejtek DN S-ében foglalt in form áció havonkénti eltérő m egvalósulása nem v árható. (Az ú n. „biológiai ó ra” csak a napi, diurnalis, újab b nevén circad ian -ritm u sb an nyilvánul meg.) b) A szezonalitás észlelése a CM -m el születettekben te h á t m indenképpen exogén tényezők h a tá sá ra utal. S ezen elvi jelentőségű felism erésen túl a sze zonalitás időbeni jelentkezése esetleg a ko n krét exogén hatás felism erésében is segíthet. E nnek pedig a megelőzés szem pontjából van különleges jelentősége. M indezeket figyelem be véve, érthető, hogy az ad o tt CM -mel sú jto ttak szü letéseinek szezonalitás-vizsgálata az epidem iológiai értékelés fontos része. Jelen m unkánkban a M agyarországon gyakori izolált CM -k szezonalitásának vizsgá la tá ra vállalkozunk. V alam ely CM akkor nevezhető gyakorinak, ha a születés kori pont-prevalencia értéke eléri, ill. m egh alad ja az l% 0_es szintet. H azánkban 10 ilyen CM fordul elő. Ezek közül 9 izolált m egnyilvánulású, 1 pedig m u ltip lex g eneralizált CM. (Ez utóbbi a szám feletti 21-es krom oszóm ára visszavezethető D own-kór.) A 9 izolált gyakori CM: anencep h alia-sp in a bifida (ASB), ezen belül anencephalia (A) (koponya és agyhiány), ill. spina bifida (SB) (gerinc hasadék) ; ajak + szájpadhasadék [CL(P)j; congenitalis hy p ertro p h iás pylorus stenosis (CHPS) (gyom orkim enet szűkület) ; v entricu laris septum defectus (VSD) (szív k am rai sövény hasadéka) ; ún. veleszületett csípőficam (CDH) ; veleszületett s tru k tu rá lis dongaláb (TEV) ; congenitalis inguinalis h ern ia (CIH) (veleszüle te tt lágyék sérv) ; hypospadiasis (SH) (rendellenes húgycső nyílás fiúkban) ; hereleszállás elm aradás (UT) klinikai m egnyilvánulása, epidem iológiai je lle m zői és kóreredete (az ún. m ultifaktoriális-küszöb modell) sok hasonlóságot m u ta t és így együttes értékelésük indokoltnak látszik. (Az itt és a későbbiekben használt rövidítésük a nem zetközi aján láso k at követik.) A gyakori izolált CM -k közegészségügyi jelentőségének érzékeltetésére elég annyi, hogy a V eleszületett R endellenességek Országos N y ilv án tartása ad atai szerint az összes CM -nek több m in t 50% -át képezik (valódi részesedésüket 60—70% -ra becsüljük) és a csecsem őhalandóságon belüli arán y u k még je len tősebb. M unkánkban a 9 gyakori izolált CM -mel születettek szezonalitását két k ü lönböző anyagban érték eljü k : (i) A V eleszületett R endellenességek Országos N y ilv án tartása (VR O N Y). 1970— 1975 anyagának előnye a tekintélyes esetszám , a szelektálatlanság és az országos jelleg. H átránya, hogy az egyes CM -k bejelentési teljessége eltérő (lásd az 1. táblát), valam int, hogy a diagnózisok pontossága (pl. TEV) és a m ultiplex esetektől való elkülönítésük, ezáltal a m in ta hom ogenitása kívánni valót hagyhat m aga mögött. (ii) A z epidem iológiai felm érések m eghatározott te rü let és időszak összes születéseire vonatkoznak, am elyekben a diagnózisok k ritériu m ai a személyes esetkiderítés és vizsgálat során ellenőrzésre kerültek. Ezek a m in ták (tu lajd o n képpen populációk) teh át hom ogénnek és teljesnek tekinthetők. Viszont az eset szám kisebb és az értékek csak a vizsgált populációt reprezentálják. A kétféle vizsgálati anyag jól kiegészíti egym ást és ezért együttes érté k elé sük m indenképpen kívánatos. V iz s g á la ti a n y a g A V R O N Y m ű k ö d é s é t é s a n y a g á t i l l e t ő e n k o r á b b i k ö z l e m é n y e i n k r e u t a l u n k ( C z e iz e l , 1976). A V R O N Y , 1970—1975 a n y a g á b a n a v i z s g á l t 9 g y a k o r i i z o l á l t C M ö s s z e g e z e t t h a v i e s e t s z á m á t, a 6 é v á tla g o s h a v i é r t é k é t é s g y a k o r is á g á t, v a la m in t a b e je le n té s e k te lje s s é g é t az 1. t á b l á z a t b a n f o g l a l t u k ö s s z e . A z e p id e m io ló g ia i f e l m é r é s e k s o r á n v iz s g á lt p o p u lá c ió t e r ü le t i m e g o s z lá s á t, a v iz s g á lt é v e k e t, a z e g y e s h ó n a p o k ö s s z e g e z e tt e s e ts z á m á t, a z á tla g o s h a v i é r t é k e t é s g y a k o r i s á g o t a II. tá b lá z a tb a n m u t a tj u k b e. A z e g y e s iz o lá lt g y a k o r i C M -k e p id e m io ló g ia i f e lm é r é s é n e k m e t o d i k a i v o n a t k o z á s a i k o r á b b i k ö z l e m é n y e i n k b e n t a l á l h a t ó k m e g [A S B ( C z e iz e l é s R é v é s z , 1970) ; C L ( P ) ( C z e i z e l é s T u s n á d y , 1971) : C H P S ( C z e i z e l , 1972) : V S D ( C z e i z e l , K a m a r á s é s B a l o g h , 1972) ; C D H (C z e i z e l , V i z k e l e t i é s B a l o g h , 1972) : T E V ( B e l l y e i , C z e iz e l é s K r á n i c z , 1977) ; C IH ( C z e i z e l é s G á r d o n y i , 1974) : S H (C z e iz e l é s T ó t h . 1977) ; U T (C z e i z e l é s T ó t h , 1978)].


317

A z e g y e s é v e k a d a ta i k ü lö n is é r t é k e lé s r e k e r ü l te k , k ö z le m é n y ü n k k o r lá to z o t t t e r j e d e lm e m ia tt a z o n b a n it t m o s t c s a k a z ö s s z e g e z e tt a d a to k a t te s s z ü k k ö z z é . A z é r d e k lő d ő k n e k te r m é s z e t e s e n a r é s z a d a to k a t is k é s z s é g e s e n r e n d e l k e z é s ü k r e b o c s á tju k . V iz s g á la ti m ó d s z e r M in d e n e k e lő tt a z e lv i je lle g ű p r o b lé m á k a t e m e lj ü k k i: a) A z e g y e s h ó n a p o k b a n e lté r ő a n a p o k s z á m a é s íg y e le v e e lté r ő e s e ts z á m v á r h a tó . E z a z e g y n a p r a e s ő s z ü l e t é s s z á m s z e r i n t i s t a n d a r d i z á l á s s a l k ü s z ö b ö l h e t ő k i . A z íg y k a p o t t h a v i g y a k o r i s á g i é r t é k e k e t ö s s z e a d v a k a p j u k a s ta n d a r d iz á l t é v i g y a k o r is á g o t, m íg a z u tó b b iv a l o s z tv a a h ó n a p o k r e la tív g y a k o r is á g i é r té k é h e z j u t u n k . b ) A s z ü le té s e k n e k é s a f o g a m z á s o k n a k e le v e je lle m z ő s z e z o n a litá s a v a n h a z á n k b a n i s (C z e i z e l é s E l e k . 19S7). E m i a t t a z a b s z o l ú t h a v i e s e t s z á m o k e g y n a p r a t ö r t é n ő s t a n d a r d i z á l á s a n e m e l e g e n d ő , m i v e l p l. M a g y a r o r s z á g o n m á r c i u s b a n s z á m o t t e v ő e n t ö b b e n s z ü l e t n e k , m in t o k tó b e r b e n . íg y a v iz s g á lt C M -k e s e ts z á m á t a z a d o tt h ó n a p ö s sz e s s z ü le té s e i n e k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l , t e h á t r e l a t í v g y a k o r i s á g k é n t k e l l m e g a d n i . V i s z o n t íg y n e m k a p u n k t e l j e s e s e m é n y r e n d s z e r t , a ■/} p r ó b a p e d i g c s a k t e l j e s e s e m é n y r e n d s z e r r e a l k a l m a z h a t ó . A ■/} m e n n y i s é g n a g y s á g a e m e l l e t t n a g y o n f ü g g a m i n t a n a g y s á g á t ó l . A C M - k h a v i g y a k o ris á g é rté k e it e z é rt ú g y k o rrig á ltu k , h o g y a k a p o tt re la tív g y a k o ris á g o k a t m e g sz o ro z tu k a z é v i s z ü le té s s z á m e g y h ó n a p r a e s ő á tla g á v a l. íg y a C M -k h a v i g y a k o r is á g é r t é k e i n e k n a g y s á g r e n d je n e m v á lto z ik m e g . M ás s z e rz ő k , k is e b b v iz s g á la ti a n y a g a ik m ia tt, s o k s z o r n e g y e d - , ill. f é l é v e s g y a k o r i s á g o k ö s s z e h a s o n l í t á s á r a v á l l a l k o z t a k . c) A te r h e s s é g e k ta r ta m a a z e g y e s C M -k b e n és az e g y e s é v s z a k o k b a n n e m e g y f o r m a . A z e g y e s C M -k b e n ez p a th o g e n e tik a i ö s s z e fü g g é s b e n v a n a CM k ia la k u lá s á v a l é s je lle g é v e l . E z b i z o n y o s C M - k e s e t é b e n , p l. A S B - b e n j e l e n t ő s , é s e z é r t f e l t é t l e n ü l f i g y e l e m b e v e e n d ő . E m ia tt h e ly e s e b b le n n e a fo g a m z á s id ő p o n t já n a k a s z e z o n a litá s á t v iz s g á ln i. A f o g a m z á s id ő p o n tja a z o n b a n á l ta l á b a n n e m is m e r t. E h e ly e tt m e g fe le lő le n n e a z u to ls ó h a v i v é r z é s e lső n a p j á n a k a z é r té k e lé s e . M a g u n k a z o n b a n e r r e n e m v á lla lk o z h a tu n k , m iv e l a V R O N Y e s e té b e n ily e n a d a t n e m á ll r e n d e lk e z é s ü n k r e , az e p id e m io ló g ia i f e lm é r é s s o r á n e r r e v o n a t k o z ó a n k a p o t t a d a to k p e d ig h iá n y o s a k é s m e g b íz h a ta tla n o k v o lta k . A te r h e s s é g e k t a r t a m á b a n é s z l e l t s z e z o n á l i s e l t é r é s e k v i s z o n t o l y a n m i n i m á l i s a k ( e g y - k é t n a p ) (L e c k é s R e c o r d . 1906), h o g y f i g y e l m e n k í v ü l h a g y h a t ó k . d ) A z a d o tt C M -m el s ú jto t ta k h a v i s z ü le té s - g y a k o r is á g á b a n te rm é s z e ts z e rű le g é r v é n y e s ü l a v é le tle n m e g e n g e d te e lté r é s . M in d e n e k e lő tt e z t k e ll az e s e tle g e s s z is z te m a tik u s h a tá s o k tó l e lk ü lö n íte n i. E r r e a lk a lm a s n a k lá ts z ik a p r ó b a . A n u ll- h ip o té z is s z e r in t az e g y e s h ó n a p o k é rté k e in e k n e m s z a b a d s z ig n ifik á n s a n e lté r n iö k az á tla g o s h a v i é rté k tő l. 2 A xT] v i s z o n t e l é g é r z é k e t l e n a s z e z o n a l i t á s k i m u t a t á s á r a , íg y v a g y i g e n j e l e n t ő s e l t é r é s v a g y te k in té ly e s e s e ts z á m ú m i n ta k e ll a v a ló s b io ló g ia i s z ig n if ik a n c ia b iz o n y ítá s á h o z . e) H a p r ó b a s z ig n if ik á n s , a k k o r a c i k lik u s s á g ig a z o lá s a c é ljá b ó l m e g k e ll p r ó b á ln i k ü lö n b ö z ő g ö r b é k k e l k ö z e líte n i m in d a z a b s z o lú t s z á m o k a t, m in d a r e la tív g y a k o r is á g o k a t. M e g h a tá r o z z u k a r e g r e s s z ió s e g y e n e s t, é s a z e ttő l v a ló e l t é r é s r e is k is z á m ít ju k a Z*jQm e n n y i s é g e t. H a e z i s s z i g n i f i k á n s , m e g n é z z ü k , h o g y s i n u s - f ü g g v é n n y e l k ö z e l í t h e t ő - e . E d w a r d s (1961) m ó d s z e r e s z e r i n t e g y k ö r t 12 e g y e n l ő r é s z r e o s z t u n k é s a k a p o t t k ö r c i k k e k e t f e l e z z ü k , íg y a z

s z ö g e k e t k a p j u k . E z e k e t a z i —i x . a b r a k o n l a t n a t o m o d o n e g y r ö g z í t e t t s u g á r t ó l k e z d v e m é r jü k fe l, é s az e g y e s k ö r c i k k e k e t a h ó n a p o k n e v é v e l je lö lj ü k , a z e lső te rm é s z e ts z e r ű le g ja n u á r . A b e r a jz o lt s z ö g fe le z ő k re f e lm é r jü k a v iz s g á lt CM g y a k o r is á g o k a t v a g y a n n a k v a la m ily e n a lk a lm a s tra n s z fo rm á ltjá t. F e lte s s z ü k , hogy ezek a rá n y o sa k az eg y sz e rű 1 + a s i n (-T/+ ? ) h a rm o n ik u s g ö rb é v e l, a z a z Vf яа у ц -f- « s i n (a?/ -f 9 ) , a h o l У-, a CM h a v i g y a k o ris á g a v a g y v a la m ily e n tr a n s z fo r m á ltja és

а - t é s (f-1 a l e g k i s e b b n é g y z e t e k a lá b b i k é p le te k e t k a p tu k :

e lv e

a la p já n

b e c s ü ljü k .

A

s z á m ítá s o k a t

e lv é g e z v e

az

318


•Q - t m i n d i g m e g v á l a s z t h a t j u k ú g y , h o g y « p o z i t í v l e g y e n . A

vi =

( 1 + a sin (.Ej -j-?))

v a l ó s z í n ű s é g e k k e l e g y 9 s z a b a d s á g f o k ú y} m e n n y i s é g e t s z á m í t u n k . A z * | = ■/ ^

“ 2 sza

b a d s á g f o k ú ■/} m e n n y i s é g g e l p e d i g e l l e n ő r i z z ü k , h o g y e z a k ö z e l í t é s j o b b - e a z e l ő z ő n é l. f) E l ő f o r d u l h a t , h o g y e g y v á l t o z á s m o n o to n , d e u g y a n a k k o r s z e z o n á l i s e l t é r é s t m u t a t . E z é r t a r e g r e s s z i ó s e g y e n e s t ő l v a l ó e l t é r é s t is s i n u s g ö r b é v e l k ö z e l í t j ü k . E b b e n a z e s e t b e n e g y 8 s z a b a d s á g f o k ú ■/} m e n n y i s é g g e l s z á m o l h a t u n k . A z E d t n a r d s - m ó d s z e r n e k , m i n t m in d e n p a r a m é te r e s p r ó b á n a k a z a h á tr á n y a , h o g y a k ö z e lítő g ö r b é t a v é le tle n in g a d o z á s o k h o z h o z z á ig a z ítja . E z é r t c s a k ú g y g y ő z ő d h e tü n k m e g r ó la , h o g y h e ly e s e r e d m é n y t k a p t u n k , h o g y a k í s é r l e t e t m e g i s m é t e l j ü k . W eh ru n g é s H a y (1970) k i f o g á s o l j a , h o g y a z E d w a rd s-m ó d sz e r p r ó b á j a n e m c s a k h a r m o n i k u s v á l t o z á s o k a t m u t a t k i, v i s z o n t Sandalil

is

(1977) é p p e n e z t h i á n y a k é n t r ó j a f e l , é s e m i a t t b e v e z e t t e a n é g y z e t e s s i n u s - m ó d s z e r t . W eh ru n g é s H ay (1970) é s z r e v é t e l e m i a t t f e l e s l e g e s n e k t a r t j u k S a n d a h l m ó d s z e r é n e k az a l k a l m a z á s á t , a n n á l is i n k á b b , m e r t h i b á s . ■/} m e n n y i s é g e t u g y a n i s c s a k t e l j e s e s e m é n y r e n d s z e r e s e té n s z á m íth a tu n k , v is z o n t az

k ö z e líté s s e g íts é g é v e l k a p o tt

v a ló s z ín ű s é g e k n e m a lk o tn a k te lje s e s e m é n y r e n d s z e r t, m iv e l

n a g y o b b m i n t 1 , h a /? > 0

g)

..

é s k i s e b b m i n t 1 , h a y? <

0.

2

S o k s z o r e l ő f o r d u l , h o g y a x \\ p r ó b a n e m m u t a t s z i g n i f i k a n c i á t , m é g i s m i n d e n é v b e n u g y a n o ly a n a la k ú g ö r b é t k a p u n k . E z n e m m a g y a r á z h a tó v é le tle n in g a d o z á s o k k a l. I l y e n k o r H e w i t t e t a l . (1971) m ó d s z e r e s z e r i n t e l k é s z í t j ü k a z ú n . r a n g - ö s s z e g e k e t . A h a v i g y a k o r i s á g o k n a k m e g f e l e l ő e n a n ö v e k e d é s s o r r e n d j é b e n 1— 12- i g m e g s z á m o z z u k a h ó n a p o k a t. H a a v á lto z á s m o n o to n , a k k o r e lő sz ö r a h a v i g y a k o r is á g o k b ó l k iv o n ju k a re g re s z s z i ó s e g y e n e s m e g f e l e l ő h ó n a p b e l i é r t é k é t , é s a z íg y k a p o t t é r t é k e k n e k m e g f e l e l ő e n k é s z í t j ü k e l a r a n g - ö s s z e g e k e t. M in d e n le h e ts é g e s m ó d o n k iv á la s z t u n k 6 e g y m á s u tá n i h ó n a p o t és m e g n é z z ü k , m e ly ik e g y m á s u tá n i 6 h ó n a p b a n a le g n a g y o b b a r a n g - ö s s z e g . H a a r a n g ö s s z e g 52 v a g y e n n é l n a g y o b b , 9 5 % -o s s z i n t e n b i z o n y í t o t t n a k v e h e t ő a s z e z o n á l i t á s . A H e w i t t é к á l t a l a d o t t v a l ó s z í n ű s é g é r t é k e k v i s z o n t h i b á s a k , m e r t c s a k 462 v á l a s z t á s i l e h e t ő s é g v a n , ti. h a 12 s z á m k ö z ü l 6 - t k i v á l a s z t u n k a m a r a d é k 6 s z á m a u t o m a t i k u s a n a d ó d i k . A h e ly e s é r té k e k e t a III. tá b lá z a tb a n k ö z ö ljü k . A m a x im á lis ra n g -ö s s z e g ű 6 e g y m á s u tá n i h ó n a p m e g h a t á r o z á s a r e n d k í v ü l e g y s z e r ű . H a 12 h ó n a p b ó l k i v á l a s z t u n k 6 - t, é s e z e n 6 h ó n a p r a a r a n g - ö s s z e g r, a k k o r a m a r a d é k 6 h ó n a p r a n y i l v á n 78 — r . E z é r t c s a k a z a l á b b i c s o p o r t o s í t á s s z e r i n t k e l l a r a n g - ö s s z e g e k e t k i s z á m í t a n i : I — V I, I I —V I I , I I I —V I I I , IV — IX . V —X , V I —X I . A z ö s s z e a d á s t c i k l i k u s a n v é g e z h e t j ü k e l. E l ő s z ö r k i s z á m í t j u k a z e l s ő c s o p o r t r a n g - ö s s z e g é t , m a j d h o z z á a d j u k a V II. h ó n a p r a n g j á t é s k i v o n j u k a z e l s ő é t . E z z e l m e g k a p t u k a m á s o d i k c s o p o r t r a n g - ö s s z e g é t , é s íg y t o v á b b .

E redm ények A VRONY, 1970—1975 anyagából kiem elt 9 gyakori izolált CM születései nek szezonális gyakoriságát a 4. tá b láb an dem onstráljuk. Az egyes hónapok relatív gyakorisági értékeinek m egoszlását az I—IX. áb rá n is bem u tatju k . Az epidem iológiai felm éréseinkben is vizsgált 9 gyakori izolált CM-mel sú jto tta k születéseinek havi gyakorisági értékeit az 5. táb láb an foglaltuk össze. A havi relatív gyakorisági értékek m egoszlása az I—IX. áb rán látható. Edwards m ódszere szerint is ábrázoltuk a 9 gyakori izolált CM szezonalitá sát (I—IX. ábra). A gyakori izolált CM -k két különböző időszakból és területről, valam in t eltérő m egközelítésből szárm azó m intában végzett szezonalitás m eghatározása jól egybehangzó eredm ényeket adott. E szerint szignifikáns szezonalitás észlel hető az ASB (ezen belül hazánkban a spina bifida cystica), a CDH és a CIH esetében. E zentúl esetleg szezonálisán érvényesülő szisztem atikus hatások é r vényesülhetnek az SH, CHPS és TEV-ben. Ezek azonban még m egerősítésre szorulnak.


319

M egbeszélés T udom ásunk szerint a veleszületett rendellenességek eltérő havi előfor d ulásáról először 1929-ben D ittrich szám olt be. Ezt követően több közlem ény ben m ellékesen az adato k at a havi gyakoriság szerint is értékelték, viszont a m etodikai hiányosságok m ia tt (pl. a havi abszolút szám okat h aso n líto tták össze) ezek reális tám pontul nem szolgálhatnak. Az első ilyen, a m etodikai p ro b lém á k at is figyelem be vevő közlem ények Stevenson és m tsai (1950), Edw ards (1958), H ew itt (1962), Slater és m tsai (1964), W ehrung és Hay (1970) nevéhez fűződnek. M int Baxlar és G urian (1965) összefoglalójából is kiderül, a szezonalitás vizs gálata az epidem iológiai vizsgálatok szerves része kell legyen, m ivel a kóreredet helyes értelm ezése és esetleg a prevenciós rendszabályok bevezetése szem pont jából ez lényegesnek ítélhető. A CM -mel születettek eltérő havi gyakoriságának a h átteréb en elvileg három tényező állh at: (i) a CM -ek eltérő fogam zási gyakorisága, (ii) szezonálisan érvényesülő potenciális teratogén effektusok, (iiii) különböző időszakokban eltérően érvényesülő pren atalis selectio, Az első feltételezésre nincs reális adat. A harm adik pont a m agzati h alálo zások havi gyakoriságának nem jelentős eltérései alap ján (Czeizel és Elek, 1967) itt m ost figyelm en kívül hagyható. így elsősorban a szezonálisan jelentkező potenciális teratogén hatásokkal, m in t pl. vírus járványokkal, az időszakos b e tegségek szokásos gyógyszereléseivel, táplálkozási sajátosságok szezonális v álto zásával, m eteorológiai tényezőkkel stb. kell számolni. A vizsgált 9 gyakori izolált CM közül konzekvensen az ASB, CDH és CIH csoportban észleltünk szezonalitást. A konzekvens a la tt azt értjü k , hogy mind a VRONY 1970—1975 anyagában (4. tábl.), m ind epidem ológiai felm éré seinkben (5. tábl.) érzékelhető volt több hónapon keresztül az évi átlag o t m eg haladó, m atem atikailag szignifikáns többlet. Ezt a szezonalitást m ind a VRONY. m ind az epidem iológiai felm érések egyes éveinek adatai is tükrözték, b á r legо több esetben a kis esetszám m ia tt a улл m ennyiség nem m u ta to tt szignifikanciát. Ezen tú l még az SH csoportban észleltük — bizonyos években — a szü letések szezonális eltérését. Az A S B (I. ábra) esetében lényegében m egerősítettük a korábbi irodalm i adatokat. M cK eow n és Records ugyanis m á r 1951-ben felfigyelt az angliai B irm ingham ban az anencephalia születések havi gyakoriságának (ún. szezonalitásának) eltérésére. A téli túlsúlyt később számos m ás országban is ész lelték. G uthkelch (1962) a m anchesteri és skóciai születések vizsgálatakor a spina bifidák esetében észlelt koratavaszi (m árciusi) többletet. L eletét m ások is m egerősítették (pl. Slater et al 1964, L eek 1972, Carter és E vans 1973). J a p á n ban az ASB születések m axim um a m ájusban van (Im aizum i 1974). Ügy tű n t tehát, hogy az anencephalia a téli hónapok (decem ber—jan u ár) születéseinél, míg a spina bifida 1—2 hónappal később m agasabb gyakoriságot m utat. (Az anencephalok a szokásosnál átlagosan 5—6 héttel korábban jönnek a világra és ez m agyarázhatja a spina bifida születésektől való időbeni eltérést.) M á ju s jú n iu s—júliusi születéseknél viszont gyakoriságuk értékelhetően alacsonyabb az évi átlagnál. Az ASB a közép-tavaszi fogam zásoknál te h á t gyakrabban, míg a kora őszi fogam zásoknál ritk á b b a n fordul elő. Más országokban végzett ep i dem iológiai vizsgálatokban viszont nem észleltek értékelhető szezonalitást (6. tábl.), sőt Sm ithells (1964) Liverpoolban, L eck és Record (1966) pedig B ir m ingham ben és Skóciában sem észlelte ú jab b an a téli születési többletet. Az ASB szezonalitása teh át időszak, te rü let és típus függő. A budapesti epidem iológiai felm érés 1963—1967. évekre vonatkozó ASB születéskori havi prevalencia érték eit az 5. tá b lázatb an és az I. áb rá n dem onst rálju k . Az anencephalia születések az őszi—téli hónapokban ném ileg, de nem szignifikánsan gyakoribbak (I./a. ábra). A spina bifida előfordulásában viszont a késő téli és kora tavaszi hónapokban (február—m árcius—április), m árciusi m axim um m al, kifejezett gyakoriság-em elkedés észlelhető (I/b ábra). A spina bifida előfordulása m árciusban 50% -kal az évi átlag felett, míg júliu sb an 45% -kal ez a latt van. A spina bifida kialak u lásán ak kritikus p eriódusát figye

320


lem be véve hazánkban a m áju s—jú n iu s—júliusi fogamzások esetében június-— júliu s—augusztusi időszakban h ath atn a k eddig fel nem ism ert exogén noxák. A VRONY, 1970—1975 adatai (4. tábl., I/b. ábra) m egerősítik a spina bifida m árcius körüli m axim um át. A m inim um érték ek augusztus—szeptem berben vannak. V iszont az anencephalia esetén a hetvenes években sem ész lelhető a téli m axim um (I/а. ábra). A CDH-val születettek gyakoriságainak szezonalitása is régóta ism ert. B u dapesti epidem iológiai felm érésünkben a CDH esetek novem ber és feb ru ár kö zötti születési gyakorisága jelentősen felülm últa az átlag o t (5. tábl. és V. ábra). A m axim um (26,5"'n-kal az évi átlag felett) ja n u á rb a n észlelhető. A legalacso nyabb értékek m ájusban és jú niusban (17,1—20,4"/o-kal az évi átlag alatt) ta lá l hatók. A VRONY anyagában a CDH születések előfordulása az őszi és téli h ó n a pokban gyakoribb (4. tábl., V. ábra). A hetvenes évek ad atai szerint te h át a szeptem ber és ja n u á r közötti hóriapok CDH gyakorisága m úlja felül szignifikán san az évi átlagot. A m inim um jú niusban észlelhető. A csípőficam osok téli hónapokban előforduló gyakoribb születésére először a m agyar Pap (1944, 1956) hívta fel a figyelm et és azóta számos vizsgálat e re d m énye erősítette ezt meg, pl. Nagura (1955, 1960) Record és Edwards (1958). A CDH születések szezonalitásának m agyarázataként először a koraterhesség ide jén ható kedvezőtlen táplálkozási és egyéb környezeti hatások szerepe m erü lt fel. Később a születés időpontjának jelentősége k erü lt előtérbe. A hideg téli idő szakban a csecsemő pólyázása és ezáltal az alsó végtag m ozgáskorlátozása ugyanis elősegíti a m eglevő h ajlam m anifesztációját. A melegebb időszakban a könnyebben öltöztetett csecsemők nagyobb mozgás lehetősége viszont h á trá l ta tja a h ajlam m egnyilvánulását. Ezt a nézetet tám ogatja, hogy az egész évben bőrpólyában ta rto tt indián csecsem őkben nem észleltek sem m iféle szezonális különbséget (Rabin és m tsai 1965). M int saját felm érésünk is igazolja: a CDH esetek születése és a havi középhőm érséklet között látszólag korreláció van (X. ábra). U gyanakkor a két p aram éter között — az egyes évek szezonális trendjében — szorosabb korreláció nem észlelhető (Czeizel, V izk ele ti és S zen tpéteri, 1972). E m ellett a közvetlen hőm érséklet és CD H -születés kapcsolat ellen szól, hogy az O rtolani tü n e t előfordulása m ár az újszülöttekben is — b ár kisebb fokú — szezonális eltérést m u ta t (A ndren és P alm en 1963, W eissm an és Salam a 1966, Chen 1970). S aját anyagunk is a korai orthopaed szűrővizsgálatok ered m é nyét tükrözi. így A n d ren és P alm en (1963) a k lim atikus vagy táplálkozási fa k torok révén a terhesség végén érvényesülő horm onális, Chen (1970) pedig a te r hesség IV—VI. hón ap jáb an ható klim atikus effektusok m agzati mozgást befo lyásoló h a tá sá ra vezették vissza a CDH születések szezonalitását. Epidem iológiai anyagunkban elsőként észleltük, hogy a CIH esetek havi gyakorisága eltérő (*jj = 29,4; p<0,01) (5. tábl. és VII. ábra). Az évi átlaghoz viszonyítva ugyanis ja n u árb an , feb ru árb an és m árciusban 17,4—30,6%-kal több CIH -es újszülött született. A VRONY anyagában is szignifikáns az egyes h ó n a pok CIH gyakoriság eltérése (4. tábl. és VII. ábra). V iszont ez esetben a m ag a sabb előfordulás korábban, m á r októberben jelentkezik és az epidem iológiai anyaggal megegyezően m árciusig tart. A jelenség m agyarázatát egyelőre nem ism erjük. A genetikai h ajlam provokálásában azonban az intraab d o m in ális nyom ás növekedésének szerepe van. A köhögésnek és tüsszentésnek ilyen jellegű h atása jól ism ert. így nem kizárt, hogy' a hideg időszakban gyakoribb légzőszervi m egbetegedések p ro v o k álh atják a CIH m anifesztációját. Epidem iológiai felm érésünk rang-összege az augusztus—decem beri szüle tések közötti fokozott SH előfordulásra hívta fel a figyelm et (5. tábl. és V III. ábra). A VRONY, 1970—1975 anyagában az augusztus—novem ber közötti h ó n a pokban az SH gyakoriság nem m ú lja felül szignifikánsan az évi átlagot. Viszont csak az 1970—1972 évek ad a ta it értékelve ném i SH születési szap o ru lat m u ta t kozott az őszi hónapokban (4. tábl. és V III. ábra), am ely azonban m egint csak a rangösszeg szerinti értékeléskor bizonyult szignifikánsnak. Így W ehrung és Hay (1970). m ajd Roberts és L loyd (1973) által a téli fogam zásokat követően g yakrabban észlelt SH születések — am elyet m ás szerzők más időszakokban és


321

m ás te rü lete k en nem tu d ta k m egerősíteni — változó jelenségként értékelendők. A téli fogam zások után az SH k ritik u s periódusainak időszakában alacsonyabb HCG elválasztás lehet a fokozott SH előfordulás m agyarázata. E setünkben, még két további gyakori izolált CM -nél: a CH PS- és TEV-nél ' " m erült fel a szezonalitás lehetősége. A y 2u értéke nem m u ta to tt értékelhető eltérést, viszont a H ew itt-féle rang-összeg szignifikáns volt. A C H PS-nél az ep i dem iológiai felm érésünkben ta lá lt 97%-os hom ogenitás az esetszám kicsiségével m agyarázható, m e rt m ajdnem 100%-os szinten közelíthető sinus görbével. A H ew itt-féle rang-összeg az áprilistól m ájusig terjedő hó n ap o k ra pedig 57 (5. tábl. és III. ábra). A VRONY, 1970—1975 anyagában is ugyanezekre a h ó n a pokra m axim ális a rang-összeg, b ár ennek értéke 51 és ez csak 93,5%-os szin ten jelen t szignifikanciát. A y \ m ennyiség 96%-os szinten m u ta t szignifikanciát. A hom ogenitás valószínűsége azonban 15%, m íg a sinus görbével való közelíthetőségé 30% (4. tábl. és III. ábra). A T EV születéseknél a H ew itt-féle rang-összeg m ind az epidem iológiai felm érésünkben, m ind a VRONY anyagában (4., 5. tábl. és VI. ábra) szigni fik an ciát jelez. Ezt m egm agyarázhatja a TEV születések szám ában m egfigyel hető m onoton csökkenés, b á r ez a csökkenés nagyon csekély, a regressziós együttható a VRONY anyagában —0,00003 az epidem iológiai felm érésünkben pedig —0,0002. A csökkenés az egyes években külön külön is m egfigyelhető, k i véve 1973-ban. Az epidem iológiai felm érésekben a TEV születések szám a 31%-os szinten közelíthető regressziós egyenessel a 9% -os szintű hom ogenitással szem ben, a VRONY anyagában pedig 95%-os szinten a 60%-os szintű hom ogenitás sal szemben. A gyakori izolált CM -k k ó reredetét leginkább a m ultifaktoriális-küszöb m odellel lehet közelíteni. Ez a polygén h ajlam ta la já n érvényesülő provokáló környezeti tényezők együttes hatásával m agyarázza e CM-k m anifesztációját. A szezonalitás vizsgálata segíthet a provokáló környezeti tényezők leleplezésé ben. V izsgálatunk — a korábbi irodalm i adatokkal összhangban — az ASB, CDH és SH esetében valószínűsíti ilyen szezonálisan ható exogén provokáló té nyezők létét. U gyanakkor vizsgálatunk igazolta először a CIH kóreredetében érvényesülő szezonális hatásokat. Ezentúl korábban az irodalom ban és sa ját an y agunkban még több gyakori izolált CM esetében m erü lt fel a szezonálisan ható provokáló hatások lehetősége. Ezeknek az irodalm i adato k n ak a rea litá sát azonban á ltaláb a n — a nem m egfelelő esetszám , a m etodikai hiányosságok, é r telm ezési problém ák m iatt — kétségbe vonták. A nyagunk te k in th e tő az eddigi legnagyobb és legjobban értékelhető m intának, így az általu n k CH PS- és TEVben érzékelt szezonális hatások feltétlenül további vizsgálatokat tesznek szük ségessé. A szezonalitás feltárása ugyanis csak az első lépés. A következő felad at az ado tt CM kritikus periódusának figyelem bevételével (7. tábl.) a szezonálisan érvényesülő exogén hatás időpontjának pontos körülhatárolása. Ezt követően pedig meg kell kísérelni, esetleg az illetékes szakem berek (pl. m icrobiológusepidem iológusok) bevonásával, a konkrét h a tá st feltárni. E nnek ism erete ugyanis h o zzájáru lh at az ad o tt CM megelőzhetőségéhez. H iszen a m u ltifak to riális-küszöb m odellű CM -k esetében jelentős a környezeti tényezők etiológiai szerepe és így ezek korlátozásától vagy szanálásától a CM -k születéskori pontp rev alen ciáján ak szám ottevő csökkenése várható.

4

322


IRODALOM 1. A n d r e n , L „ P a l m e n , K . - S e a s o n a l v a r i a t i o n o f b i r t h d a t e s o f i n f a n t s w i t h C D H . A c t a o r t h o p . s c a n d ., 1963. 33. 127. C o n g e n ita l m a lf o r m a tio n s a n d s e a s o n o f b ir th , a b r ie f re v ie w

2.

3. B e l l y e i Á . , C z e i z e l E ., K r á n i c z J . : a s t r u k t u r á l i s d o n g a l á b s z ü l e t é s k o r i p o n t - p r e v a l e n c iá ja M a g y a ro rsz a g o n . O r v . H e t i l ., 1977. 4. C a r te r , С . О ., E v a n s , К . A . : S p i n a b i f i d a a n d a n e n c e p h a l u s i n g r e a t e r L o n d o n . J . m e d . G e n e t ., 1973. 10. 209. 5. C h e n , R ., W e i s s m a n , S . L ., S a l a m a , R ., K l i n b e r g , м . A . : C o n g e n i t a l d i s l o c a t i o n o f t h e h i p a n d s e a s o n a l i t y t h e g e s t a t i o n a l a g e o f v u l n e r a b i l i t y to s a m e s e a s o n a l f a c t o r A m e r . J . E p i d e m ., 1970. 92. 287. ’ 6 . C z e iz e l E ., E le k . E .: S e a s o n a l c h a n g e s i n t h e f r e q u e n c y o f f e t a l d a m a g e s a n d f e r t i l i t y G y n a e c o l o g i a , 1967. 164. 89. 7. C z e iz e l A . , R é v é s z С .: M a j o r m a l f o r m a t i o n s o f th e c e n t r a l n e r v o u s s y s t e m i n H u n g a r y B r i t . J . p r e v . s o c . M e d ., 1970. 24. 205. 8 . C z e i z e l A ., T u s n á d y G .: A n e p i d e m i o l o g i c a l S t u d y o f c l e f t U p w i t h o r w i t h o u t c l e f t p a la te a n d p o s te r io r c le f t p a la te in H u n g a ry H u m . H e r e d ., 1971. 21. 17. 9. C z e i z e l A . : I n c i d e n c e a n d b i r t h w e i g h t d i s t r i b u t i o n o f c o n g e n i t a l p y l o r i c s t e n o s i s in B u d a p e s t, H u n g a ry A r c h . D is . C h i l d h ., 1972. 47. 978. 10. C z e i z e l A . , K a m a r á s J ., B a l o g h Ö . : I n c i d e n c e o f c o n g e n i t a l h e a r t d e f e c t s i n B u d a p e s t A c t a P a e d i a t . A c a d . S c i . H u n g ., 1972. 13. 191. 11. C z e i z e l A . , V i z k e l e t i T ., S z e n t p é t e r i J . : C o n g e n i t a l d i s l o c a t i o n o f t h e h i p i n B u d a p e s t , H u n g a ry B r i t . J . p r e v . s o c . M e d ., 1972. 26. 15. 12. C z e iz e l E ., G á r d o n y i J . : A c o n g e n i t á l i s i n g u i n á l i s h e r n i a g y a k o r i s á g a , e p i d e m i o l ó g i á j a é s g e n e tik á ja G y e r m e k g y ó g y á s z a t . 1974. 25. 510. 13. C z e i z e l E ., S u r v e i l l a n c e o f c o n g e n i t a l a n o m a l i e s in H u n g a r y A c t a P a e d i a t . A c a d . S c i . H u n g ., 1976. 17. 123. 14. C z e iz e l E ., T ó t h J . : A h y p o s p a d i a s i s h a z a i g y a k o r i s á g a é s e p i d e m i o l ó g i á j a O rv . H e til. ( m e g je le n é s a la tt) 15. C z e i z e l E ., T ó t h J . : A r e t e n t i o t e s t i s g y a k o r i s á g a é s e p i d e m i o l ó g i a i j e l l e m z ő i h a z á n k b a n O rv . H e til. ( m e g je le n é s a la tt) 16. D i t t r i c h , R . J . : C o n g e n i t a l a n o m a l i e s . C o n t r i b u t i o n t o s t u d y o f e t i o l o g y H u m . B i o l ., 1929. 1. 278. 17. E d w a r d s , J . H .: C o n g e n i t a l m a l f o r m a t i o n s o f t h e c e n t r a l n e r v o u s s y s t e m i n S c o t l a n d . B r i t . J . p r e v . s o c . M e d ., 1958. 12. 115. 18. E d w a r d s , J . H .: S e a s o n a l i n c i d e n c e o f c o n g e n i t a l d i s e a s e i n B i r g m i n g h a m A n n . H u m . G e n e t ., L o n d ., 1961. 25. 89. 19. G u t h k e l c h , A . N . : S t u d i e s i n s p i n a b i f i d a c y s t i c a . I H . S e a s o n a l v a r i a t i o n i n t h e f r e q u e n c y o f s p in a b ifid a b ir th B r i t . J . p r e v . s o c . M e d ., 1962. 16. 159. 20. H e w i t t , H . D .: A s t u d y o f t e m p o r a l v a r i a t i o n s in t h e r i s k o f f e t a l m a l f o r m a t i o n s a n d d e a th A m e r . J . P u b l . H e a l t h , 1962. 52. 1676. 21. H e w i t t , D ., M i l n e r , J ., C s im a , A ., P a k u l a . : O n E d w a r d s ' c r i t e r i o n o f s e a s o n a l i t y a n d a n o n -p a ra m e tric a lte rn a tiv e B r i t . J . p r e v . s o c . M e d ., 1971. 25. 174. 22. I m a i z u m i , Y . : S t a t i s t i c a l a n a l y s i s o f a n e n c e p h a l y , s p i n a b i f i d a a n d c o n g e n i t a l h y d r o se p h a ly J a p . J . H u m . G e n e t ., 1974. 19. 100 . 23. L e e k , I ., R e c o r d , R . G .: S e a s o n a l i n c i d e n c e o f a n e n c e p h a l u s B r i t . J . p r e v . s o c . M e d ., 1966. 20. 67. 24. L e e k , I . : T h e e t i o l o g y o f h u m a n m a l f o r m a t i o n s : i n s i g h t s f r o m e p i d e m i o l o g y T e r a t o l o g y . , 1972. 5. 303. 25. M c K e o w n , T ., R e c o r d , R . G .: S e a s o n a l i n c i d e n c e o f c o n g e n i t a l m a l f o r m a t i o n s o f t h e c e n tra l n e rv o u s sy ste m L a n c e t , 1951. 1. 192. 26. N a g u r a , S . : Z ű r A e t i o l o g i e d é r a n g e b o r e n e n H ü f t v e r r e n k u n g e n Z b l . C h ir ., 1955. 80. 1933. 27. N a g u r a , S . : Z u r F r a g e d e r V e r e r b u n g d e r a n g e b o r e n e n H ü f t v e r r e n k u n g Z b l . C h ir . 1960. 44. 2167. 28. P a p K . : „ C o n g e n i t a l d i s l o c a t i o n o f t h e h i p ” ( I n H u n g a r i a n ) H a j d ú K i a d ó . D e b r e c e n . 1944. 29. P a p K . : E i n f l u s s d e r J a h r e s z e i t e n a u f d i e H a u f i g k e i t d e r a n g e b o r e n e n H ü f t v e r r e n k u n g Z b l . C h ir ., 1956. 81. 2388. 30. R a b i n , D . L ., B a r n e t t , C . R ., A r n o l d , W . D ., e t a l . : U n t r e a t e d c o n g e n i t a l h i p d i s e a s e s . A s tu d y o f th e e p id e m io lo g y , n a t u r a l h is to r y a n d s o c ia l a s p e c ts o f th e d is e a s e in a n a v a jo p o p u la tio n A m e r . J . p u b l . H e a l t h , 1965. 55. N o . 2. 31. R e c o r d , R . G ., E d w a r d s , J . H . : E n v i r o n m e n t a l i n f l u e n c e s r e l a t e d t o t h e a e t i o l o g y o f c o n g e n ita l d is lo c a tio n o f th e h ip B r i t . J . p r e v . s o c . M e d ., 1958. 12. 8 . 32. R o b e r t s , C . J . L l o y d , S . : O b s e r v a t i o n s o n t h e e p i d e m i o l o g y o f s i m p l e h y p o s p a d i a s B r i t . M e d . J ., 1973./a . 1. 768.


323

33. S a n d a h l , В .: S e a s o n a l i n c i d e n c e o f s o m e c o n g e n i t a l m a l f o r m a t i o n s i n t h e c e n t r a l n e r v o u s s y ste m in S w e d en A c t a P a e d i a t . S c a n d ., 1977. 66 . 65. 34. S l a t e r , В . C . S ., W a t s o n , G . I ., M c D o n a ld , J . : S e a s o n a l v a r i a t i o n i n c o n g e n i t a l a b n o r m a litie s B r i t . J . p r e v . s o c . M e d ., 1964. 18. 1. 35. S m i t h e l l s , R . W ., C h i m n , E . R ., F r a n k l i n , D . : A n e n c e p h a l y i n L i v e r p o o l D e v e l o p . M e d . C h il d N e u r o l . , 1964. 6 . 231. 36. S t e v e n s o n , S . S ., W o r c e s t e r , J ., R i c e , A . G . : C o n g e n i t a l l y m a l f o r m e d i n f a n t s a n d a s s o c ia te d g e s ta tio n a l c h a ra c te r is tic s P e d i a t r i c s , 1950. 6 . 37. 37. W e h r u n g , D . A . , H a y , S . : A s t u d y o f s e a s o n a l i n c i d e n c e o f c o n g e n i t a l m a l f o r m a t i o n s i n th e U n ite d S ta te s B r i t . J . p r e v . s o c . M e d ., 1970. 24. 24. 38. W e i s s m a n , S . L ., S a l a m a , R . : T r e a t m e n t c o n g e n i t a l d i s l o c a t i o n o f t h e h i p i n t h e n e w b o rn in fa n t J . B o n e J t . S u r g ., 1966. 48— A . 1319.

332


6. A z anencephalia szezonalitásával foglalkozó vizsgálatok eredm ényei Результ ат ы обследований сезонного хар а кт ер а аненцеф алии R esults of the studies relating to the seasonality of anencephalia


333

Г о р и з о н т а л ь н а я г р а ф а : (1 ) А в т о р ы ; (2 ) М е с т о и г о д ы ; (3 ) С е з о н н ы й х а р а к т е р ; (4 ) М а к с и м у м ; (5 ) К о р р е к ц и я ; (6 ) П о д л и т е л ь н о с т и б е р е м е н н о с т и ; (7 ) П о м е с я ч н о м у к о л и ч е с т в у р о ж д е н и й . V a n — и м е е т с я ; N in c s — н е и м е е т с я ; T é l — з и м а ; I g e n — д а ; N e m — н е т H e a d i n g : (1) A u t h o r s ; (2) P l a c e a n d y e a r s ; (3) S e a s o n a l i t y ; (4) M a x i m u m ; r e c t i o n ; (6) B y d u r a t i o n o f p r e g n a n c y ; (7) B y m o n t h l y b i r t h n u m b e r . V a n = e x is ts ; n in e s = d o e s n o t e x is t; té l = w in te r : ig e n = y e s ; n e m = no.

(5) C o r

b

334


7. .4 gyakori izolált C M -k kialakulásának kritiku s periódusa К рит ический период образования частых изолированны х врож денны х аном алий Critical period of the developm ent of the com m on isolated CMs

Г о р и з о н т а л ь н а я г р а ф а : (1 ) Ч а с т ы е и з о л и р о в а н н ы е в р о ж д е н н ы е а н о м а л и и ; (2 ) С о к р а щ е н и е ; (3 ) К р и т и ч е с к и й п е р и о д . В е р т и к а л ь н а я г р а ф а : 1. А н е н ц е ф а л и я . Р а с щ е п л е н и е п о з в о н о ч н и к а ; 2 . Р а с щ е п л е н и е н е б а и г у б ы ; 3. В р о ж д е н н ы й и и л о р о с т е н о з ; 4 . Р а с щ е п л е н и е ж е л у д к а с е р д ц а ; 5 . В р о ж д е н н ы й в ы в и х б е д р а ;6. С т р у к т у р н а я к о с о л а п о с т ь ; 7. В р о ж д е н н а я п а х о в а я г р ы ж а ; 8 . Г и п о с п а д и я ; 9. Н е о п у щ енны й семенник. N a p — д е н ь ; h é t — н е д е л я ; h ó n a p •— м е с я ц . H e a d i n g : (1) C o m m o n i s o l a t e d C M s : (2) A b b r e v i a t i o n ; (3) C r i t i c a l p e r i o d . L a te r a l t e x t : 1. A n e n c e p h a l i a . S p i n a b i f i d a c y s t i c a ; 2. C l e f t p a l a t e a n d c l e f t l i p ; 3. C o n g e n i t a l p y l o r u s s t e n o s i s ; 4. V e n t r i c u l a r s e p t a l d e f e c t ; 5. C o n g e n i t a l d i s l o c a t i o n o f t h e h i p ; 6. C o n g e n i t a l t a l i p e s ; 7. C o n g e n i t a l i n g u i n a l i s h e r n i a ; 8. H y p o s p a d i a s : 9. U n d e s c e n d e d te s tic le . N a p = d a y ; h é t == w e e k ; h ó n a p = m o n t h .


I/а. A Z A S B szezonalitasa anencephalia esetében Сезонный характ ер A S B в случае аненцеф алии Seasonality of A S B in case of anencephalia

Ijb. A z A S B szezonalitása spina bifida esetében Сезонный характ ер A S B в случае расщ епления позвоночника Seasonality of A S B in case of spina bifida

335

336


E p i d « m i o l ó g ia =

III. A C H P S sz ez o n a litá sa С ез он н ы й х а р а к т е р C H P S S e a so n a lity o f C H PS

337


VRONY

E p id e m io ló g ia

ÍV. A VSD szezonalitása Сезонный характ ер V S D Seasonality of VSD

V. A C D H sz ez o n a litá sa С ез он н ы й х а р а к т е р C D H S e a so n a lity o f C D H

о

— o VRONY

338


VI. A T E V szezonalitása Сезонный хар акт ер T E V Seasonality of TEV

V II. A C IH sz ez o n a litá sa С ез он н ы й х а р а к т е р C I H S e a so n a lity o f CIH


VIII. A z SH szezonalitása Сезонный характ ер S H Seasonality of SH

IX . A z ÜT szezonalitása Сезонный ха р а к т ер V T Seasonality of UT

339

340


X . A CDH szezonalitása és az átlagos havi hőm érséklet alakulása Сезонный характ ер C D H и ди на м и ка среднемесячной т ем перат уры Seasonality of CDH and average m o n th ly tem perature

ИССЛЕДОВАНИЕ МЕСЯЧНОЙ ЧАСТОТЫ, ТАК НАЗЫ ВАЕМОГО СЕЗОННОГО Х А РА К Т ЕРА РО Ж ДЕН И И Л И Ц С ЧАСТЫМИ ВРОЖ ДЕННЫ М И АНОМАЛИЯМИ Резю ме

А вторы изм енили в известной степени методические методы ( Э д у а р д е , 1951; Г ю и т т , 1962: В е р у н г и Г а й , 1970), прим еняем ы е д л я оценки м есяч ной частоты врож денн ы х аном алий. Н еоб ходи м ая д л я сезонны х и сслед ова ний проба * не м ож ет сл у ж и ть реал ьн ой ^осн овой при сопоставлении аб солю тны х цифр. П оэтом у тр еб у ется к о о р ек ц и я, учи ты ваю щ ая и ’число р о ж дений, которую м ож но п роводить при помощи тран сф орм ац и и Yí = ( X í ! s z () s z . (X i вы р аж ает м есячную частоту ан ом али й , síí — м есячную частоту р о ж дений, а s z — подовую среднюю чи сл а рож ден и й .) Д л я п ар ам етр о в метода Э дуардса п ровод и лась оц ен к а по м етоду м и н и м альн ы х к вад р ато в. Метод Г ю и т т а был уточнен и д л я вы б ора следую щ их д р у г за другом ш ести м еся цев с м аксим альной р ан говой суммой был сообщ ен метод расчета. Д л я у ст р ан е н и я в л и я н и я временно действую щ их ф акторов авторы и зу ч ал и м ате р и ал ы Государственного у ч ета врож ден н ы х аном али й и эпидем иологиче ского образц а, п рои сход ящ и х из двух разн ы х периодов и тер р и то р и й , а т а к ж е из р азн ого п р и бл и ж ен и я.


341

И з исследованны х 9 часты х и зо л и р о ван н ы х врож ден н ы х аном алий се зонны й х а р а к те р п о к а за л с я последовательно в г р у п п ах ан эн ц еф али и — р а с щ еп лен и я п озвоночн ика (A P H = A SB) врож денн ого вы ви х а бедра (В В Б = CD H ) и врож денной паховой гр ы ж и (В П Г = С 1 Н ), то есть был у стан о вл ен м атем атически значим ы й и зл и ш ек, превы ш аю щ ий годовую средню ю . К р о м е того, ещ е в гру п п е гипоспадии (rC = S H ) было обн аруж ен о отклон ен и е по сезонам в известны е годы. В отнош ении А Р П по сути дела преды дущ ие данны е л и тер ату р ы были подтверж дены . Р о ж д ен и я с анен цеф алией п р ои сход ят н ем нож ко, но не з н а чительно чащ е за осенние и зим ние месяцы . О днако, расщ еп л ен и е позвон оч н и к а встр еч ается вы раж ен н о чащ е (на 50 % ) за м есяцы поздней зимы и р ан н ей весны (в ф еврал е— м арте— ап рел е), д о сти гая м акси м ум а в марте. В эпидем иологическом образц е частота рож д ений с В В Б в период от н о я б р я до ф евр ал я бы ла значи тельно выш е среднего зн ачен и я, а в м атер и але Г осударственного учета врож денны х ан ом ал и й это бы вает в м есяцы от сен тяб р я до я н в а р я . В обоих о б р азц ах м инимум дости гается около ию ня. А вторы о б н ар у ж и л и впервы е отклонение м есячны х частот В П Г. В эп и дем иологическом образце и зл и ш ек п о к азы в ае тся в я н в а р е — ф евр ал е— м арте, а в м атери ал е Государственн ого у чета вр ож ден н ы х ан ом али й более в ы со к ая частота о б н а р у ж и в ае тся ран ьш е, у ж е в октяб р е, и ан алоги чн о эп и дем иологическом у о б р азц у она п ро д о л ж ается до м арта. В эпидем иологическом образц е среди рож д ен и й от ав гу с та до д ек аб р я ГС п о я в л я л а с ь чащ е, а в м атери ал е Г осударственного у чета врож ден н ы х ан ом али й 1970— 75 гг. это не было устан овл ен о. О днако, если в последнем м атер и ал е мы оцениваем тол ько данны е 1970— 72 гг., то мы видим в ы р аж ен ное увели чен ие числа рож д ени й с ГС в осенние месяцы. В озм ож ность сезонного х а р а к т е р а в о зн и к л а еще у врож ден н ого пилор о степ оза (C H PS ) и врож ден ной к осолапости (T E V ). К оличество X V не по к а за л о значим ости, но р а н г о в а я сум м а Г еви тта бы ла значим ой. О днород ность о б ъ я сн я е тся ни зки м числом случаев. Р а з н а я м еся ч н ая частота рож д ен и й л и ц с врож денны м и ан ом али ям и о б у сл ав л и в ается п оявл яю щ и м и ся по сезонам эффектами, вы зы ваю щ им и по тен ц и ал ьн ую , тератогенн ую или генетическую склонность.

INVESTIG ATION OF THE M ONTHLY INCIDENCE, THE SO-CALLED SEASO NA LITY OF THE BIRTHS OF PERSONS WITH COMMON CONGENITAL M ALFORM ATIONS

S u m m ary A uthors m odified to a certain ex ten t the m ethods (Edwards, 1951; H ew itt, 1962; W ehrung and Hay, 1970) used for the evaluation of the m onthly incidence of congenital m alform ations (CM). The X j j test essential for th e seasonal in vestigations cannot serve as a real basis at the com parison of absolute figures. T herefore a correction is required taking into consideration th e n um ber of births, too; this can be m ade through the tran sfo rm atio n iji = (xi I szi)-sz.(x i— m eans the m onthly incidence of m alform ations, szí — th a t of b irth s and sz — the yearly average of birth num ber.) F or th e p aram eters of E d w ard s’ m ethod an estim ation w as m ade on the basis of th e m ethod of m inim um squares. H ew itt’s m ethod w as m ade m ore exact and a calculation m ethod w as indicated for th e choice of th e six m onths follow ing one an o th er and having th e m ax i m um rang sum. In order to elim inate the im pact of factors affecting tem po rarily A uthors exam ined the m aterial of the H ungarian C ongenital M alfor m ations Register and th e epidem iological sam ple (ES) approach.

342


Of the 9 common isolated CM in the groups of anencep h alia-sp in a bifida (ASB), congenital dislocation of th e hip (CDH) and congenital inguinal hernia (CIH) a seasonality could be stated consequently, i. e. d u rin g several m onths a m athem atically significant surplus could be found w hich w as higher th an the yearly average. Besides, in certain years a seasonal difference could be ob served in the group of hypospadias (SH). In the case of ASB p ractically the ea rlier literary d ata w ere confirm ed. T he incidence of births w ith an encephalia is som ew hat b ut not significantly higher in the m onths of au tu m n and w inter. The incidence of spina bifida, how ever, is explicitly higher (50%) a t the end of w in ter and the beginning of spring (F ebruary—M arch—A pril) w ith a m axim um in March. In the epidem iological sam ple the incidence of b irth s w ith CDH betw een N ovem ber and F ebruary w as m uch higher th a n the average w hile in the m aterial of the H ungarian C ongenital M alform ations R egister this can be stated for the m onths betw een S eptem ber and Jan u ary . In both sam ples the m inim um w as reached around June. The difference in the m onthly incidence of CIH w as found the first time. In th e ES th e surplus is in Ja n u a ry —F eb ru ary —M arch w hile in th e m aterial of the H ungarian C ongenital M alform ations R egister th e highest incidence can be observed earlier, already in October, and in conform ity w ith th e ES it lasts till March. In the ES am ong b irth s in A ugust—D ecem ber th e incidence of SH was higher, in the m aterial of th e H ungarian Congenital M alform ations Register 1970—75, how ever, th is could not be stated. If, how ever, in th e case of th e la tte r m aterial w e evaluate only the 1970—72 data, we find an explicit increase in b irth s w ith SH in the m onths of autum n. The possibility of seasonality w as considered also in the case of congenital pylorus stenosis (CHPS) and congenital talipes (TEV). T he q u an tity of X u did not show any significace, th e ran k sum of H ew itt, how ever, w as significant w hich m ay be connected th e m onoton decrease of values. T he difference in the m onthly incidence of b irth of persons w ith CM can be ascribed th a t the genetic liability is provoked in a seasonal w ay by some potential teratogenic environm ental factors.

ROCKENBAUER MAGDA ËS DR. CZEIZEL ENDRE

Recommend Documents