Dr. Kardeván Endre VM államtitkár

Államreform Operatív Program

ÁROP 2210/2010 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

33. számú tananyag

33. számú tananyag Az „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet -

Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban Készítette: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Készült: 2011. május 31.

1 110331_AROPjog_33.tananyag_NTAI





Tananyag információk: Projekt neve: Tananyag címe:

ÁROP 2210/2010 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban (regisztrációs szám: ÁROP 2210-10-2010-0005) 33. számú tananyag - Az „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet

Készítette:

MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Készült:

2011. május 31.

A tananyagot elfogadta: Elfogadta:

Dr. Kardeván Endre

Elfogadta: Dr. Oravecz Márton

Elfogadta: Dr. Józwiák Ákos

Elfogadta: Jordán László

Státusz:

Dátum:

Aláírás:

Dátum:

Aláírás:

Dátum:

Aláírás:

Dátum:

Aláírás:

VM államtitkár

Státusz:

MgSzH elnök

Státusz: szakmai vezető

Státusz: témakör vezető






1

Tartalomjegyzék

1

Tartalomjegyzék ................................................................................................................. 3

2

A projekt keretei és az elérendő cél meghatározása ........................................................... 4

3

Bevezetés ............................................................................................................................ 5

4

A szabályozás történeti áttekintése .................................................................................... 6 4.1 Az EK műtrágyákra vonatkozó uniós szabályozás történeti áttekintése .................... 6 4.2 Az uniós szabályozás harmonizációja ........................................................................ 7

5

Az EK műtrágyák forgalomba hozatalával kapcsolatos szabályozás................................ 10 5.1 Az EK műtrágya jelölés használatára jogosító előírások .......................................... 10 5.2 Az EK műtrágyák minőségi előírásai ........................................................................12 5.3 Az ammóniumnitrát műtrágyára vonatkozó különös előírások .............................. 26 5.4 Az EK műtrágyák címkézése és csomagolása ........................................................... 28 5.4.1 A címke adattartalmára vonatkozó előírások....................................................... 28 5.4.2 Csomagolásra vonatkozó előírások ...................................................................... 29

6

Az EK műtrágyák tárolása ................................................................................................ 32

7

Az EK műtrágyák felhasználása ....................................................................................... 34

8

Az EK műtrágyák ellenőrzése és az ellenőrzésekkel kapcsolatos intézkedések ............... 35 8.1 Az EK műtrágyák ellenőrzése ................................................................................... 35 8.2 A kérelemre történő termékállandóság vizsgálat ..................................................... 37 8.3 Intézkedések az ellenőrzés során ............................................................................. 37 8.4 Az EK rendelet védzáradékra vonatkozó jogintézménye ......................................... 39

9

Az EK műtrágya típusok engedélyezése ........................................................................... 40 9.1 Engedélykérelem ...................................................................................................... 40 9.2 Az engedélyezés menete ........................................................................................... 42 9.3 A bizottság működése............................................................................................... 42

10

Az EK műtrágyák szabályozásának folyamatos fejlődése ................................................ 44 10.1 Az EK rendelet módosításai ..................................................................................... 44 10.2 A toxikus elemekre vonatkozó határértékek meghatározása ................................... 44 10.3 A meszező anyagok EK műtrágyák közé történő felvétele ....................................... 46 10.4 A szabályozás új alapokra történő helyezése............................................................ 47

11

Melléklet ........................................................................................................................... 50



ÁROP 2210/2010 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági


szakigazgatásban 33. számú tananyag

2

A projekt keretei és az elérendő cél meghatározása

Az Államreform Operatív Program keretén belül meghirdetett Jogalkalmazás javítása című pályázati konstrukció célja az volt, hogy az elfogadásra, illetve módosításra kerülő jogszabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő képzések megvalósulhassanak, ezzel elősegítve az érintett jogterületeken az egységes és hatékony jogalkalmazást. Pályázatot kizárólag egy vagy több, központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály, vagyis törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartására lehetett benyújtani. Az MgSzH 2010. szeptember 16-án nyújtotta be pályázatát ÁROP 2210/2010 – Jogalkalmazás

javítása

a

mezőgazdasági

szakigazgatásban

címmel.

A

hiánypótló

dokumentáció elküldése és a tisztázó kérdések megválaszolása után a Projektet a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (mint Közreműködő Szervezet, továbbiakban KSZ) vezetője támogatásra érdemesnek ítélte. A támogatási jogviszony a 2011. január 5-én keltezett támogatói okirattal lépett hatályba. A Projekt megvalósulásának ideje 2011. február 1-től 2011. szeptember 30-ig tart. A Magyarországon és az Európai Unióban is mind társadalmi, mind gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén bekövetkezett széleskörű joganyag változás alapjaiban formálta át a hatósági feladatellátást. Az MgSzH pályázata elsősorban mezőgazdasági, élelmiszeripari és speciális szakigazgatási jogszabályok végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartását célozza. A pályázat célcsoportját az MgSzH vezetői, hatósági tevékenységet végző munkatársai és az érintett ágazatok szereplői alkotják. A projekt fő elemeit a tananyagok elkészítése és azoknak hagyományos, illetve e-leaning formájában megvalósuló oktatása jelenti. A pályázat értelmében a mezőgazdasági szakigazgatást érintő jogszabályok/témák oktatását végezzük el, összesen mintegy 8100 főnek. A projekt keretein belül kerül sor „Az EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet” oktatására. A képzés során a tananyag a pályázat tárgyaként megjelenő joganyag tárgyi ismertetésén túl kiterjed a kapcsolódó jogszabályi környezet rövid bemutatására, a szabályozás alapjául szolgáló társadalmi környezet és elérni kívánt társadalmi célok megismertetésére, a gyakorlati végrehajtást szolgáló eszközök ismertetésére, továbbá az ügyintézés, illetve tágabban a jogalkalmazás segítésének a módjaira.






3

Bevezetés

Az Európai Közösségi műtrágyák (továbbiakban: EK műtrágyák) olyan termésnövelő anyagok, amelyek forgalomba hozatala és felhasználása nem kötött egyedi termék engedélyhez. Egy műtrágya külön engedélyezési eljárás nélkül EK műtrágyaként forgalomba hozható, amennyiben besorolható egy engedélyezett EK műtrágya típusba. Az EK műtrágyák a talajba vagy közvetlenül a levélre kerülve bejutnak az élelmiszerláncba és a környezetbe, ezért alkalmazásukkal kapcsolatban alapvető elvárás, hogy kedvező hatást fejtsenek ki a talajra vagy a termesztett növényre, és előírásszerű és szakszerű felhasználásuk során ne okozzanak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, a talajra, az ember és az állat egészségére, és ne jelentsenek megengedhetetlen veszélyt a környezetre és a természetre. Bár az EK műtrágyák közé besorolható készítmények szabadon forgalomba hozhatók, a fenti követelmények kielégítéséhez az Európai Unió szigorú szabályozást alkotott az egyes EK műtrágya típusok minőségi előírásai vonatkozásában, amelynek könnyebb érthetősége szempontjából célszerű a szabályozás történetének rövid áttekintése. Bár a tananyag címében az „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet bemutatása szerepel, de nemcsak ez a rendelet kerül ismertetésre, hanem az EK műtrágyák forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos valamennyi uniós és hazai szabályozás is.




szakigazgatásban



4

A szabályozás történeti áttekintése

4.1

Az EK műtrágyákra vonatkozó uniós szabályozás történeti áttekintése

Az Európai Unió tagállamaiban az EK jelölés használatára jogosult műtrágyák az áruk szabad áramlása elvének megfelelően a tagállamok között szabadon forgalmazhatók. Az EK jelölés használata feltételeinek alapjait lerakó első közösségi jogszabály 1976-ban jelent meg, irányelv formájában, amelyet további 17 irányelv követett az alábbiak szerint:

-

A 76/116/EGK Tanácsi irányelv és a módosításai meghatározzák az EK műtrágyákra vonatkozó o

jelölés,

o

tápelem tartalom,

o

egyéb minőségi előírások,

o

tűrés határok,

o

címkézés,

o

csomagolás

alapvető követelményeit

-

A 77/535/EGK Bizottsági irányelv és a módosításai a mintavételi és vizsgálati módszereket tartalmazzák

-

A 80/876/EGK Tanácsi irányelv és a módosításai a magas nitrogén tartalmú ammónium nitrát minőségi követelményeiről

-

A 87/94/EGK Tanácsi irányelv a magas nitrogén tartalmú ammónium nitrát műtrágyák robbanásveszélyességi tulajdonságainak vizsgálatáról

Az EK műtrágyák minőségi előírásai között nem szerepelnek a műtrágyák maximális toxikus elem tartalmára vonatkozó előírások. Az irányelvek végrehajtásához a tagállamoknak hazai jogalkotó lépéseket kell tenniük, a rendeletek pedig minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó jogszabályok, a nemzeti jog pedig nem tartalmazhat eltérő rendelkezést. Ez azt jelentette, hogy az irányelv formában történő szabályozást az egyes tagállamok kisebb nagyobb eltérésekkel ültethették be a saját jogrendjükbe. Az egységes értelmezés érdekében az Európai Unióban igényként lépett fel, hogy a 18 irányelvet egy egységes rendeletbe foglalják. A 90-es évek végén kezdődő, többéves

110331_AROPjog_33.tananyag_NTAI

6





uniós jogszabály alkotás eredményeképpen 2003. október 13-án megjelent az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (a továbbiakban: EK rendelet) a műtrágyákról, amely hatályon kívül helyezte a 18 korábbi irányelvet. Az EK rendelet 2003. november 2-án lépett hatályba, és azóta már öt alkalommal módosították. A jelenleg hatályos szabályozás a későbbiekben kerül ismertetésre. 4.2

Az uniós szabályozás harmonizációja

A Magyar Köztársaság 1991-ben írta alá az Európai Megállapodást, a Társulási Egyezményt, és 1994-ben hivatalosan is benyújtotta az Európai Unióhoz a csatlakozási kérelmét 1995-ben a Cannes-i értekezleten elfogadták a Fehér Könyvet, a jogharmonizációs programot, amelyet a 2403/1995 (XII.12.) számú kormányhatározat rögzített. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Ntv.) teremtette meg az uniós csatlakozás és jogharmonizáció szakmai előfeltételeit. A törvény külön fejezetben foglalkozott a termésnövelő anyagok szabályozásával, és végrehajtási rendeletei külön-külön jelentek meg a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok vonatkozásában. Ez utóbbi a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet volt. A 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet egy egységes engedélyezési követelményrendszert tartalmazó szabályozás volt, amelynek felépítése, elvei már megegyeztek a jelenleg hatályos jogszabállyal. A rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban részben összeegyeztethető szabályozást tartalmazott az EK műtrágyákkal kapcsolatos közösségi jogszabályokkal, az egyes műtrágya típusokra vonatkozó minőségi előírások, toleranciák tekintetében. A 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet 2003-ban, az uniós csatlakozást közvetlenül megelőző jogharmonizáció során az 50/2003. (V. 9.) FVM számú rendeletben módosításra került, és kiegészült az EK műtrágyákra vonatkozó mintavételi és vizsgálati módszerekkel. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás után az EK műtrágyák vonatkozásában Magyarországon is kötelező érvénnyel kellett alkalmazni a 2003/2003/EK rendelet előírásait. Ez azt jelentette, hogy az EK jelölésű műtrágyákat minden külön engedélyezési eljárás nélkül szabadon lehetett forgalomba hozni. Az Ntv. viszont előírta, hogy az „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyákat az áru beérkezésekor a szükséges 110331_AROPjog_33.tananyag_NTAI

7





megfelelőség-ellenőrzések elvégzése érdekében be kellett jelenteni a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálatnak. Tekintettel arra, hogy az EK rendelet nem tartalmaz a toxikus elemekre vonatkozó előírásokat, határértékeket, a csatlakozás után az EK műtrágyák minőségének ellenőrzése során már nem lehetett intézkedni, ha egy vizsgálatban a toxikus elem tartalom meghaladta a magyar nemzeti határértéket. Az engedélyköteles termésnövelő anyagok, (beleértve a nem EK műtrágyákat) forgalomba hozatalának engedélyezése továbbra is az Ntv. és a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló egységes szerkezetben megjelent 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet előírásainak megfelelően történt. A csatlakozás után a 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet módosítása több szempontból is aktuálissá vált, amelyekből az EK műtrágyákkal kapcsolatban az alábbi intézkedések váltak szükségessé:

-

Az EK rendelet hatályon kívül helyezte az addig érvényben levő és Magyarország által már harmonizált 18 irányelvet. Miután az uniós rendeletek „teljes egészében kötelezően és közvetlenül alkalmazandók valamennyi tagállamban”, a jogszabályok ismétlődésének kizárása érdekében a 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet „deregulálását” el kellett végezni, vagyis az irányelvek harmonizálása érdekében korábban szabályozott részeket hatályon kívül kellett helyezni.

-

Ugyanakkor az EK Rendelet előírja több EK jelölésű műtrágyával kapcsolatos tevékenység nemzeti szabályozását: pl. ellenőrzések, szankciók stb. Ezzel pedig a 8/2001. (I. 26.) FVM rendeletet bővíteni volt szükséges.

A 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet módosítása a jogszabály kétfelé választásával, két külön FVM rendelet megjelentetésével valósult meg:

-

A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban R.) új egységes szerkezetben tartalmazza az engedélyköteles termésnövelő anyagok engedélyezésére és forgalmazására, valamint valamennyi termésnövelő anyag (beleértve az EK jelölésű műtrágyákat is) vonatkozásában a felhasználására és tárolására vonatkozó követelményeket.

-

Az „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és


8





ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18) FVM rendelet (a továbbiakban:FVM EK R.) tartalmazza az EK rendelet által adott felhatalmazás alapján a tápelemek feltüntetésének módját, az ellenőrzésekre és az alkalmazott szankciókra vonatkozó előírásokat. A rendelet módosításának tervezetét a 2004. május 1-én hatályba lépett, a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet szerinti eljárásra kellett bejelenteni. Magyarország a bejelentési kötelezettségének eleget tett, és ahogy a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet záró rendelkezései között szerepel, a rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént. A rendelet csak az egyeztetés után léphetett hatályba. Az Ntv. 8 év után, 2008. szeptember 1-én az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) hatályba lépésével egy időben, hatályát vesztette. A növényvédelmi törvényben több olyan előírás is szerepelt, amelyet az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény nem vett át, így 2010-ben a 36/2006. (V. 18.) FVM rendeletet és a 37/2006. (V. 18.) FVM rendeletet kellett ezekkel a jogszabályhelyekkel kiegészítve módosítani. A szabályozás változása mögött sok esetben az intézményi struktúra változása is állt, de ennek ismertetésére a jelenlegi helyzet kivételével nem kerül sor, mert meghaladná jelen tanulmány kereteit. A társadalmi, gazdasági, intézményi és jogszabályi háttér folyamatos változása miatt az EK műtrágyákkal kapcsolatos jogszabályokat is folyamatosan módosítani kellett és a változásoknak megfelelően a szabályozás jelenleg is módosítás alatt van. A következő összeállítás a 2011. március 31-én hatályos jogi helyzetet tükrözi.






5

Az EK műtrágyák forgalomba hozatalával kapcsolatos szabályozás

5.1

Az EK műtrágya jelölés használatára jogosító előírások

Ez a fejezet elsősorban az EK rendelet előírásait tartalmazza, amelyeket a címkézés és csomagolás vonatkozásában az FVM EK R. rendelkezései is kiegészítenek. Az EK rendelet hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok területére. Az EK rendelet 3. cikke kimondja, hogy az I. mellékletben felsorolt műtrágyatípusok közé tartozó és a rendeletben megállapított feltételeknek megfelelő műtrágya „EK-műtrágya”-ként jelölhető meg. Az 5. cikk (2) bekezdése szerint az e rendelettel összhangban „EK-műtrágya” megjelölésű műtrágyák a Közösségen belül szabadon forgalomba bocsáthatók. Az EK műtrágya jelölés használata összefoglalóan akkor lehetséges, ha a műtrágya -

besorolható az EK rendelet I. mellékletében található valamely EK műtrágya típusba,

-

címkézése és csomagolása az EK rendeletnek megfelel,

-

van EGT tagállamban letelepedett gyártója vagy forgalmazója,

-

szervetlen műtrágya, nem tartalmaz növényi vagy állati eredetű alapanyagot.

Az 5.2. fejezet tartalmazza az I. mellékletben az egyes EK műtrágya típusokra vonatkozó minőségi előírásokat, az 5.3. fejezet pedig a címkézésre és csomagolásra vonatkozó rendelkezéseket. Az

EK

jelölés

használatának

másik

két

feltételének

magyarázatát

a

fogalom

meghatározásokból lehet levezetni: Szervetlen műtrágya: olyan műtrágya, amiben a garantált tápanyagok kivonás vagy ipari jellegű fizikai és/vagy kémiai folyamatokkal nyert ásványi anyagok formájában vannak jelen. A kalcium-ciánamid, a karbamid, valamint annak vízpára-lecsapódás és asszociációs termékei, továbbá a kelát vagy komplex formájában jelen lévő mikroelemet tartalmazó műtrágyák hagyományosan a szervetlen műtrágyák közé tartoznak.






Gyártó: a műtrágya forgalomba hozataláért felelős természetes vagy jogi személy; különösen az előállító, az importőr, a saját számlájára működő csomagoló, vagy a műtrágya jellemzőit megváltoztató bármely személy szintén gyártónak minősül. Ennek ellenére, a műtrágya jellemzőit meg nem változtató forgalmazó nem minősül gyártónak. A gyártónak a Közösségen belül letelepedettnek kell lennie, és a gyártó felel az „EKműtrágyának” az EK rendelet rendelkezéseinek történő megfeleléséért. A gyártó – az EKműtrágyák nyomon követhetőségének biztosítása érdekében – nyilvántartást kell vezetniük a műtrágyák eredetéről. A nyilvántartásokat vizsgálat céljából a tagállamok hatóságai számára hozzáférhetővé kell tenni mindaddig, amíg a műtrágya forgalomban van, továbbá a forgalmazás befejezését követő 2 éves időtartamig. Az egyes műtrágyák EK műtrágyák közé történő besorolása előtt, a nem egyértelmű esetekben célszerű az engedélyező hatósággal történő előzetes egyeztetés, melynek során az alábbi kérdések kerülnek megvitatásra:

-

az adott készítmény besorolható-e a termésnövelő anyagok közé,

-

amennyiben a készítmény termésnövelő anyag, úgy engedélyköteles termésnövelő anyag-e vagy EK műtrágya.

A növényvédő szert is tartalmazó, de ettől eltekintve az EK műtrágyákra vonatkozó előírásokat kielégítő készítményeket a növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó jogszabály alapján kell engedélyeztetni úgy, hogy a termésnövelő anyagok engedélyezéséhez szükséges vizsgálatokat és értékelést is el kell végezni, mert ebben az esetben a készítmény már nem minősül EK műtrágyának. Különösen fontos az egyeztetés a növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok határán elhelyezkedő készítmények vonatkozásában. Általános rendező elvként kimondható, hogy a besorolás alapja a felhasználás célja. Ha egy készítményt növényvédelmi célra használnak, akkor növényvédő szerként, ha valamely termésnövelő anyagra jellemző felhasználási célra szeretnék alkalmazni, akkor termésnövelő anyagként kell engedélyeztetni. Példaként említhető, ha egy vas-szulfát hatóanyag tartalmú készítményt mohairtási célra használnak, akkor növényvédő szerként, ha vas hiánytünetek gyógyítására alkalmaznak, akkor termésnövelő anyagként kell engedélyeztetni. Amennyiben a vas tartalom eléri az EK rendelet I. mellékletében előírt minimális vas tartalmat, EK műtrágyaként, külön engedélyezési eljárás nélkül is forgalomba hozható.






Az EK rendelet nem teszi lehetővé, hogy egy EK műtrágyához növényi vagy állati eredetű alapanyagot tegyenek. Ha például a tápelem összetétele alapján EK műtrágyának minősülő termékhez, aminósavat vagy algakivonatot tesznek, akkor az már engedélyköteles termésnövelő anyagnak tekintendő.

5.2 Az EK műtrágyák minőségi előírásai Az EK rendelet I. melléklete az alábbi bontásban tartalmazza az egyes EK műtrágya típusokra vonatkozó előírásokat: A. Makroelem tartalmú, szervetlen egyszerű műtrágyák (csak a makroelemek egyike tekintetében rendelkezik garantált tartalommal: nitrogén, foszfor, kálium műtrágyák) B. Makroelem tartalmú, szervetlen összetett műtrágyák (a makroelemek közül legalább kettő tekintetében garantált tartalommal rendelkező: NPK, NP, NK, PK). A szilárd műtrágyák előírásai megegyeznek a komplex és kevert műtrágyák vonatkozásában. - komplex műtrágya: kémiai reakció útján nyert és legalább két makroelem tekintetében garantált tápanyagtartalommal rendelkező összetett műtrágya amely minden granulátumban a garantált összetételnek megfelelő összes tápanyagot tartalmazza, - kevert műtrágya: több műtrágya száraz keverése útján, kémiai reakció nélkül nyert műtrágya. C. Szervetlen folyékony műtrágyák C.1. Egyszerű folyékony műtrágyák C.2. Összetett folyékony műtrágyák (NPK, NP, NK, PK oldat és szuszpenziós). A folyékony műtrágyák előírásai nem egyeznek meg a műtrágya oldatok és a szuszpenziós műtrágyák vonatkozásában. - műtrágya oldat: kémiai reakció útján nyert és legalább két makroelem tekintetében garantált tápanyagtartalommal rendelkező, szilárd szemcsétől mentes folyékony műtrágya, - műtrágya szuszpenzió: kétfázisú műtrágya, amelynek folyadékfázisában szuszpendált szilárd szemcsék találhatók.






D. Szervetlen, mezolem tartalmú műtrágyák (kalcium, magnézium, kén és nátrium) E. Szervetlen mikroelem tartalmú műtrágyák E.1. Egyetlen mikroelemet tartalmazó műtrágyák (bór, kobalt, réz, vas, mangán, molibdén, cink) E.2. Összetett mikroelem-tartalmú műtrágyák E.3. A mikroelemekhez engedélyezett szerves kelát- illetve komplexképzők jegyzéke F. Nitrifikáció- és ureaázgátlók Az egyes típusokra vonatkozó előírások az alábbi bontásban, táblázatos formában találhatók meg az EK rendelet I. mellékletében:

-

típusmegjelölés

-

az előállításra és az alapvető összetevőkre vonatkozó adatok

-

minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék)

-

a tápanyagok kifejezésére vonatkozó adatok

-

egyéb követelmények

-

a típusmegjelölésre vonatkozó egyéb adatok

-

garantált tápanyagtartalom (tömegszázalék)

-

a tápanyagok formája és oldhatósága

A következő oldalakon az EK rendelet I. mellékletének néhány részlete található példaként






I. MELLÉKLET EK-MŰTRÁGYATÍPUSOK JEGYZÉKE

A.

Makroelem tartalmú szervetlen, egyszerű műtrágyák

A.1.

Nitrogénműtrágyák (Részlet)

Szám

1

Típusmegjelölés

Az előállításra és az alapvető összetevőkre vonatkozó adatok

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) A tápanyagok kifejezésére vonatkozó adatok Egyéb követelmények

2

3

4

Garantált tápanyagtartalom A típusmegjelölésre A tápanyagok formája és vonatkozó egyéb adatok oldhatósága Egyéb követelmények 5

6

1(a)

Kalcium-nitrát (mészsalétrom)

Kémiai úton nyert termék, amely alapvető összetevőként kalciumnitrátot és esetleg ammónium-nitrátot tartalmaz

15% N A nitrogén összes nitrogénben vagy nitrát és ammónia-nitrogénben kifejezve. Az ammónianitrogén tartalom legfeljebb: 1,5% N

Összes nitrogén További nem kötelező adatok: Nitrát-nitrogén Ammónia-nitrogén

1(b)

Kalcium-magnéziumKémiai úton nyert termék, nitrát (mészsalétrom és amely alapvető magnézium-nitrát) összetevőként kalciumnitrátot és magnéziumnitrátot tartalmaz.

13% N A nitrogén nitrátnitrogénben kifejezve. Vízoldható sók formájában a magnéziumtartalom magnézium-oxidban kifejezve legalább: 5% MgO

Nitrát-nitrogén Vízoldható magnéziumoxid






B.

Makroelem tartalmú szervetlen, összetett műtrágyák

B.1.

NPK-műtrágyák (Részlet) Típusmegjelölés:

NPK-műtrágyák.

Az előállításra vonatkozó adatok:

Kémiai úton vagy keveréssel, állati vagy növényi eredetű szerves tápanyagok hozzáadása nélkül előállított termék.

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék):

– Összesen: 20% (N + P2O5 + K2O); – Egyes tápanyagokra: 3% N, 5% P2O5, 5% K2O.

B.1.1.

Tápanyagformák, oldhatóságok és garantált tápanyagtartalom a 4., az 5. és a 6. oszlopban megadottak szerint Szemcseméret 1 (1) Összes nitrogén (2) Nitrátnitrogén

2 (1) Vízoldható P2O5 (2) Semleges ammóniumcitrátban oldható P2O5

(3) Ammónianitrogén

(3) Semleges ammóniumcitrátban és vízben oldható P2O5

(4) Karbamidnitrogén

(4) Kizárólag ásványi savakban oldható P2O5

(5)Ciánamidnitrogén

(5) Lúgos (Petermann-féle) ammónium-citrátban oldható P2O5 (6a) Ásványi savakban oldható P2O5, amelyből a garantált


3

A műtrágya azonosító adatai Egyéb követelmények 4

Vízoldható K2O (1) Összes nitrogén (2) Ha a (2)–(5) szerinti formában kötött nitrogén mennyisége eléri legalább az 1%-ot, az ilyen nitrogéntart almat garantálni

5 1.

6

Thomas-salaktól, kalcinált (1) Vízoldható foszfáttól, alumíniumkálium-oxid kalcium-foszfáttól, részlegesen (2) Az „alacsony feltárt ásványi foszfáttól és klórtartalom” lágy, őrölt ásványi foszfáttól feltüntetése mentes NPK-műtrágya legfeljebb 2%esetében az (1), a (2) és a (3) os szerinti oldhatóságnak klórtartalomh megfelelően az alábbiakat kell oz kötött garantálni: (3) A klórtartalom – ha a vízoldható P2O5 garantálható mennyisége nem éri el a 2%-ot, csak a (2) szerinti oldhatóságot garantálják; – ha a vízoldható P2O5 mennyisége legalább 2%, a 15



szakigazgatásban



1

2 P2O5-tartalom legalább 75%a oldható 2%-os citromsavban (6b) 2%-os citromsavban oldható P2O5 (7) Ásványi savakban oldható P2O5, amelyből a garantált P2O5-tartalom legalább 75%a oldható lúgos (Joulie-féle) ammónium-citrátban (8) Ásványi savakban oldható P2O5, amelyből a garantált P2O5-tartalom legalább 55%a oldható 2%-os hangyasavban

3

4 kell

5 (3) szerinti oldhatóságot garantálják, és feltüntetik a vízoldható P2O5 mennyiségét [az (1) szerinti oldhatóság].

(3) 28% feletti tartalom esetében lásd a III. A kizárólag ásványi savakban melléklet 2 oldható P2O5-tartalom nem szakaszát haladhatja meg a 2%-ot. Az ilyen 1. típusú műtrágya esetében a (2) és a (3) szerinti oldhatóság meghatározásához használt vizsgálati minta mennyisége 1 g. 2 a) A lágy, őrölt ásványi foszfát vagy részlegesen feltárt ásványi foszfát tartalmú NPK-műtrágyának Thomas-salaktól, kalcinált foszfáttól és alumíniumkalcium-foszfáttól mentesnek kell lennie. Ilyen esetben az (1), a (3) és a (4) szerinti oldhatóságot garantálják. Az ilyen típusú műtrágyának az alábbiakat kell tartalmaznia: – legalább 2% kizárólag ásványi savban oldható 16 P2O5 [a (4) szerinti


6



szakigazgatásban



1

2

3

4

5 oldhatóság ]; – legalább 5% vízben és semleges ammóniumcitrátban oldható P2O5 [a (3) szerinti oldhatóság]; – legalább 2,5% vízoldható P2O5 [az (1) szerinti oldhatóság]. Az ilyen típusú műtrágyát „Lágy, őrölt ásványi foszfát tartalmú NPK-műtrágya” vagy „Részlegesen feltárt ásványi foszfát tartalmú NPK-műtrágya” megjelöléssel kell forgalmazni. Ennél a 2a) típusnál a (3) szerinti oldhatóság meghatározásához használandó vizsgálati minta mennyisége 3 g.


6





C.

Szervetlen folyékony műtrágyák

C.1.

Egyszerű folyékony műtrágyák (Részlet)

Szám

Típusmegjelölés



1

2

3

4

A típusmegjelölésre vonatkozó egyéb adatok

Garantált tápanyagtartalom A tápanyagok formája és oldhatósága Egyéb követelmények

5

6

1

Nitrogénműtrágya oldat

Kémiai úton vagy vízben való oldással nyert termék, légköri nyomáson stabil formában, állati vagy növényi eredetű tápanyagok hozzáadása nélkül

15% N A nitrogén összes nitrogénben kifejezve, vagy, ha csak egyetlen forma van jelen, akkor nitrát-, ammónia- vagy karbamid-nitrogénben Biurettartalom legfeljebb: karbamid N × 0,026

Összes nitrogén és minden olyan forma esetében, amely eléri az 1%-ot, nitrát-, ammónia és/vagy karbamidnitrogén Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2%, az „alacsony biurettartalom” szavak is feltüntethetők

2

Karbamid-ammóniumnitrát oldat

Kémiai úton vagy vízben való oldás útján nyert termék, amely ammónium-nitrátot és karbamidot tartalmaz

26% N A nitrogén összes nitrogénben kifejezve, ahol a karbamid-nitrogén a jelen lévő nitrogén körülbelül felét teszi ki Biurettartalom legfeljebb: 0,5%

Összes nitrogén Nitrát-nitrogén, ammónianitrogén és karbamid-nitrogén Ha a biurettartalom kevesebb 0,2%, az „alacsony biurettartalom” szavak is feltüntethetők




szakigazgatásban



C.2.

Összetett folyékony műtrágyák (Részlet)

C.2.1.

Típusmegjelölés:

NPK-műtrágyaoldat.

Az előállításra vonatkozó adatok:

Kémiai úton vagy vízben való oldással nyert termék, légköri nyomáson stabil formában, állati vagy növényi eredetű tápanyagok hozzáadása nélkül

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és – Összesen: 15%, (N + P2O5 + K2O); egyéb követelmények: – Egyes tápanyagokra: 2% N, 3% P2O5, 3% K2O; – Biurettartalom legfeljebb: karbamid N × 0,026.

Tápanyagformák, oldhatóságok és garantált tápanyagtartalom a 4., az 5. és a 6. oszlopban megadottak szerint Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

(1) Összes Vízoldható P 2 O 5 nitrogén (2) Nitrátnitrogén (3) Ammónianitrogén (4) Karbamidnitrogén

Vízoldható K 2 O (1) Összes nitrogén Vízoldható P 2 O 5 (2) Ha a nitrogén (2)–(4) szerinti formáinak bármelyike eléri az egy tömegszázalékot, akkor garantálni kell. (3)Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2%, az „alacsony biurettartalom” szavak feltüntethetők.


(1) Vízoldható kálium-oxid (2) Az „alacsony klórtartalom” feltüntetése legfeljebb 2%os klórtartalomh oz kötött (3) A klórtartalom garantálható





D. Szervetlen, mezoelem tartalmú műtrágyák (Részlet)

Szám

Típusmegjelölés


1

2

3




4

5

6

1

Kalcium-szulfát

Természetes vagy ipari eredetű termék, amely különböző hidratáltsági fokú kalcium-szulfátot tartalmaz

2

Kalcium-klorid oldat

Ipari eredetű klorid oldat

Kalcium-formiát

Kémiai úton nyert 33,6 % CaO termék, amely alapvető A kalcium vízoldható összetevőként kalcium- CaO-ként kifejezve formiátot tartalmaz 56 % formiát

2.1.

25% CaO A szokásos kereskedelmi Összes kén-trioxid 35% SO3 nevekkel kiegészíthető Nem kötelező: összes CaO A kalcium és a kén összes CaO + SO3 formájában kifejezve Az őrlemény finomsága: – legalább 80% átessen a 2 mm lyukméretű szitán, – legalább 99% átessen a 10 mm lyukméretű szitán

kalcium- 12% CaO A kalcium vízoldható CaO-ként kifejezve

Kalcium-oxid Nem kötelező: növények permetezéséhez Kalcium-oxid Formiát






E.

Szervetlen, mikroelem tartalmú műtrágyák

E.1.

Egyetlen mikroelemet tartalmazó műtrágyák

E.1.1. Bór

Szám

Típusmegjelölés


1

2

3




4

5

6

1a.

Bórsav

Borát savval való reakciója 14% vízoldható B útján nyert termék

A szokásos kereskedelmi Vízoldható bór (B) nevekkel kiegészíthető

1b.

Nátrium-borát

Kémiai úton nyert termék, 10% vízoldható B amely alapvető összetevőként nátriumborátot tartalmaz

A szokásos kereskedelmi Vízoldható bór (B) nevekkel kiegészíthető

1c.

Kalcium-borát

Colemanitból vagy pandermitből nyert termék, amely alapvető összetevőként kalciumborátokat tartalmaz

1d.

Bór-etanol-amin

Bórsav és etanol-amin 8% vízoldható B reakciójával nyert termék

Vízoldható bór (B)

1e.

Bórtartalmú műtrágya, Az 1a. és/vagy az 1b. és/vagy 2% vízoldható B oldat formájában az 1d. típusok oldásával nyert termék

A megjelölésnek Vízoldható bór (B) tartalmaznia kell a jelen lévő alkotóelemek nevét

1f.

Bórtartalmú műtrágya, Az 1a és/vagy az 1b és/vagy 2% vízoldható B szuszpenzió formájában az 1d típusok vízben való szuszpendálásával nyert termék

A megjelölésnek Vízoldható bór (B) tartalmaznia kell a jelen lévő alkotóelemek nevét

7% összes B A szokásos kereskedelmi Összes bór (B) Szemcseméret: legalább nevekkel kiegészíthető 98% átessen a 0,063 lyukméretű szitán






E.3. A mikroelemekhez engedélyezett szerves kelát-, illetve komplexképző reagensek jegyzéke E.3.1. Kelátképző reagensek Az alábbi anyagokat engedélyezik, amennyiben azok megfelelő tápanyag kelátja eleget tesz a 67/548/EGK tanácsi irányelv követelményeinek Az alábbiak nátrium-, kálium- vagy ammóniumsavai, illetve sói: Etiléndiamintetraecetsav

EDTA

2-hidroxietil-etiléndiamin-triecetsav

HEEDTA

Dietiléntriaminpentaecetsav

DTPA

EtiléndiaminN,N’-di[(orto-hidroxifenil)ecetsav

[o,o] EDDHA

Etiléndiamin-N-[(orto-hidroxifenil)ecetsavN’-[(para-

[o,p]EDDHA

hidroxifenil)ecetsav Etiléndiamin-N,N’-di[(orto-hidroximetilfenil)ecetsav

[o,o]EDDHMA

Etiléndiamin-N-[(ortohidroximetilfenil)ecetsavN’-[(para-

[o,p]EDDHMA

hidroximetilfenil)ecetsav Etiléndiamin-N,N’-di[(5-karboxi-2-hidroxifenil)ecetsav

EDDCHA

etiléndiamin-N,N’-di[(2-hidroxi-5-szulfofenil)ecetsav] és annak

EDDHSA

kondenzációs termékei

E.3.2. Komplexképző reagensek: A jegyzék összeállítása folyamatban.






F. Nitrifikáció- és ureaázgátlók Az F.1. és F.2. táblázatokban felsorolt ureáz- és nitrifikációgátlók hozzáadhatók az I. melléklet A.1., B.1., B.2., B.3., C.1., és C.2. szakaszaiban felsorolt nitrogénműtrágya típusokhoz azzal, hogy a műtrágya teljes nitrogéntartalmának legalább 50 %-a az F.1. táblázatban meghatározott

ammónium- nitrogénként és karbamid-nitrogénként, valamint az F.2.

táblázatban meghatározott karbamid-nitrogénként legyen jelen. F.1. Nitrifikációt gátlók (részlet a táblázatból) Nitrifikációgátló típus megjelölése és összetétele

Minimum és maximum gátlótartalom az összes nitrogén ammónium- nitrogénként és karbamid-nitrogénként jelen levő tömegszázalékában

Dicián-diamid

Minimum 2,25 Maximum 4,5

F. 2. Ureázgátlók (részlet a táblázatból) Ureázgátló típus megjelölése és összetétele

Minimum és maximum gátlótartalom az összes nitrogén karbamid-nitrogénként jelen levő tömegszázalékában

n-butil-thiofoszfor-triamid (NBTPT)

Minimum 0,09 Maximum 0,20

Mint az előző táblázatokból látható, az I. mellékletben található EK műtrágya típusok egyrészt egy adott összetétellel rendelkező műtrágya típusok (pl. kalcium-nitrát, kalciumklorid), másrészt „keret típusok”, amelyek közé szinte végtelen variációban sorolhatók be a konkrét összetételű műtrágyák (pl. összetett NPK műtrágyák). Az NPK, NP, NK és PK összetételű műtrágyák esetében kettős feltétel rendszer szabja meg az EK műtrágyák közé történő besorolhatóságot. Egyrészt az egyes makroelemek minimális tartalmára vannak előírások, másrészt típustól függően az összes minimális makroelem tartalom is meghatározott. A következő táblázat az I. melléklet B. és C.2. pontjainak rövid összefoglalója a szilárd és folyékony (oldat és szuszpenzió) összetett makroelem műrágyák vonatkozásában.






Az összetett NPK, NP, NK és PK műtrágyák minimális tápelem tartalmára vonatkozó előírások tömegszázalékban Szilárd

N

P2O5

K2O

Összes NPK

NPK

3*

5

5

20

NP

3*

5

-

18

NK

3*

-

5

18

PK

-

5

5

18

NPK

2

3

3

15

NP

3

5

-

18

NK

3

-

5

15

PK

-

5

5

18

NPK

3

4

4

20

NP

3

5

-

18

NK

3

-

5

18

PK

-

5

5

18

Oldat

Szuszpenzió

* Krotonilidén-dikarbamid, izobutilidén-dikarbamid, vagy karbamid-formaldehid tartalmú műtrágyáknál a minimális N tartalom 5 tömegszázalék Az egyes típusok az alábbiak szerint egészülhetnek ki:

-

-

makroelem tartalmú szervetlen műtrágyák: o

makroelem tartalmú szervetlen műtrágyák mezoelem kiegészítéssel

o

makroelem tartalmú szervetlen műtrágyák mezo- és mikroelem kiegészítéssel

mezoelem tartalmú szervetlen műtrágyák: o

-

mezoelem tartalmú szervetlen műtrágyák mikroelem kiegészítéssel

mikroelem tartalmú szervetlen műtrágyák: nem egészülhet ki

A mezo- és mikroelemekkel dúsított műtrágyák esetében alapvető szempont, hogy csak egy EK műtrágya típusba besorolható műtrágyát lehet kiegészíteni. Az alábbi táblázatok tartalmazzák azt a minimális mezo- és mikroelem tartalmat, amelyet egy EK műtrágya típushoz hozzá lehet adni. Makroelemekkel nem lehet mezo- vagy mikroelem műtrágyát, mezoelemekkel nem lehet mikroelem műtrágyát dúsítani.






Mezoelemekkel dúsított, makroelem tartalmú, EK műtrágyák minimális mezoelem tartalma minimális tömeg % MgO

2,0

Mg

1,2

CaO

2,0

Ca

1,4

SO3

5,0

S

2,0

Na

2,2

Na2O

3,0

Mikroelemekkel dúsított, makro- és/vagy mezoelem tartalmú, EK-talajtrágyák (szilárd) Növényi kultúrákhoz vagy Kertészeti felhasználásra gyephez minimális tömeg % Bór (B)

0,01

0,01

Kobalt (Co)

0,002

–

Réz (Cu)

0,01

0,002

Vas (Fe)

0,5

0,02

Mangán (Mn)

0,1

0,01

Molibdén (Mo)

0,001

0,001

Cink (Zn)

0,01

0,002

Mikroelemekkel dúsított, makro- és/vagy mezoelem tartalmú EK-levéltrágyák (oldat) minimális tömeg % Bór (B)

0,010

Kobalt (Co)

0,002

Réz (Cu)

0,002

Vas (Fe)

0,020

Mangán (Mn)

0,010

Molibdén (Mo)

0,001

Cink (Zn)

0,002




szakigazgatásban



A minőségi előírásokról szóló fejezet végén is kell emelni, bár az EK műtrágyákkal kapcsolatos uniós jogszabályok történeti áttekintésénél már ismertetésre került, hogy az EK műtrágyák minőségi előírásai között nem szerepelnek a műtrágyák maximális toxikus elem tartalmára vonatkozó előírások.

5.3 Az ammóniumnitrát műtrágyára vonatkozó különös előírások

A magas nitrogén tartalmú ammónium-nitrát műtrágyák robbanékonysági tulajdonságaira vonatkozó előírások és azok vizsgálati módszerei az EK rendelet III. mellékletében találhatók. Az ammónium-nitrát műtrágyákra vonatkozó különleges követelmények

-

Nemcsak az egyszerű, hanem az összetett, magas nitrogén tartalmú ammónium-nitrát műtrágya is a hatálya alá tartozik- mezőgazdasági célú felhasználás esetén. (Több mint 28 tömegszázalék nitrogént tartalmazó ammónium-nitrát alapú termék).

-

Csak csomagolva kerülhet forgalomba.

-

A

segédanyagok

nem

fokozhatják

a

műtrágya

hőérzékenységét

vagy

robbanékonyságát.

-

A robbanékonysági vizsgálatról szóló igazolást a gyártónak legalább a műtrágya forgalomba hozatal előtt 5 nappal, illetve behozatal esetében az EK határára érkezés előtt legalább 5 nappal az érintett tagállam illetékes hatóságának be kell nyújtani. (Az FVM EK R. szerint Magyarországon az illetékes hatóság a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal)

-

Az EK rendelet ammónium nitrát műtrágyákra vonatkozó előírásai bővültek a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a 2-(2-metoxietoxi)etanol, 2-(2-butoxietoxi)etanol, metilén-difenildiizocianát, ciklohexán és ammónium-nitrát forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásai tekintetében történő módosításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 1348/2008/EK határozatával (2008. december 16.): -

2010 június 27. után nem hozható forgalomba az ammóniumnitrát mint anyag vagy ammóniumnitrátra vetítve több, mint 28 tömegszázalék nitrogént tartalmazó készítményekben, egyszerű vagy összetett szilárd műtrágyaként






való használatra, kivéve, ha megfelel a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet megállapított,

az

ammónium-nitrát

műtrágyákra

III. mellékletében

vonatkozó

műszaki

rendelkezéseknek, vagyis alávetették a 26. cikkben említett intézkedések sérelme nélkül, a III. mellékletének 2., 3. (3. szakasz, 1. módszer) és 4. szakaszában leírt robbanékonysági vizsgálatnak.

-

2010. június 27. után nem hozható forgalomba az ammóniumnitrát mint anyag vagy ammóniumnitrátra vetítve több mint 16 tömegszázalék nitrogént tartalmazó készítményekben, az alábbiak ellátásának kivételével: o

továbbfelhasználók és forgalmazók, ideértve a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról szóló, 1993. április 5-i 93/15/EGK tanácsi

irányelvnek

megfelelő

engedéllyel

és

felhatalmazással

rendelkező természetes vagy jogi személyeket; o

teljes vagy részmunkaidős mezőgazdasági termelők mezőgazdasági tevékenységben való felhasználására, nem feltétlenül a földterület méretétől függően. E pont alkalmazásában: i. mezőgazdasági termelő: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjainak nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek mezőgazdasági üzeme a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat, ii. mezőgazdasági tevékenység: mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a

mezőgazdasági

földterületek

jó

mezőgazdasági

és

ökológiai

állapotának fenntartását a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint; o

kertészeti, üvegházban folytatott, növénytermesztési, parkok, kertek és sportpályák karbantartási, erdészeti vagy más hasonló szakmai tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyek.


27





5.4 Az EK műtrágyák címkézése és csomagolása 5.4.1 A címke adattartalmára vonatkozó előírások Kötelező jelölések -

EK MŰTRÁGYA

-

Műtrágya típusa (EK rendelet I. melléklete szerint).

-

A kevert műtrágyáknál a típus után fel kell tüntetni, hogy kevert.

-

Az elemeket vegyjellel és betűvel is fel kell tüntetni, ahol az EK rendelet I. melléklete szerint az oldhatóság elő van írva, ott az oldhatóságot is fel kell tüntetni.

-

Az egyes típusoknál külön előírt kötelező jelölések (EK rendelet I. melléklete szerint).

-

Az összetett műtrágyáknál a makroelemek vegyjele és mennyisége után zárójelben kell feltüntetni a mezoelemek vegyjelét és mennyiségét.

-

Ha az összetett műtrágya mikroelemeket is tartalmaz, fel kell tüntetni, hogy „mikroelemekkel” és a mikroelemek vegyjele és mennyisége, vegyjelük betűrendes felsorolásban.

-

Ha a mikroelem kelát- vagy komplexképzőhöz kötődik, a kelát- vagy komplexképző molekulát is fel kell tüntetni.

-

Ha a műtrágya az F.1. táblázatban felsorolt nitrifikációgátló adalékot, vagy az F.2. táblázatban felsorolt ureázgátló adalékot tartalmaz, a műtrágya típus meghatározás után fel kell tüntetni nitrifikációgátlóval illetve az ureázgátlóval szavakat.

-

A makro- és mezoelemeket egész számmal, vagy szükség esetén egy tizedes jegyig, a mikroelemeket az EK rendelet I. mellékletében feltüntetett minimális tartalmuk szerinti számú tizedesjegyig kell feltüntetni.

-

A mikroelemet tartalmazó műtrágyáknál a felhasználásra vonatkozó információkat is kell közölni valamint az E.1. E.2.1 esetében: „Csak kifejezetten szükséges esetben használandó, a megfelelő dózis túllépése tilos”.


28





-

Folyékony műtrágyák tömeg vagy tömeg/térfogat arányban, tárolási hőmérsékletre és a tárolás során baleset megelőzésre szolgáló előírások.

-

Nettó vagy bruttó tömeg, folyékony műtrágyáknál térfogat is lehet.

-

A gyártó neve és címe.

Feltüntethető, de nem kötelező jelölések -

Amit az EK rendelet I. melléklete lehetővé tesz (pl. csökkentett klór tartalmú).

-

Felhasználásra vonatkozó részletesebb információk (talaj, növény, dózis).

-

Tárolásra és kezelésre vonatkozó adatok.

-

A gyártó védjegye és a termék kereskedelmi leírása.

5.4.2 Csomagolásra vonatkozó előírások -

A csomagolóanyagon a címkének feltűnő helyen kell lennie.

-

A címkének jól rögzített állapotban kell lennie.

-

Amennyiben hitelesítő pecsét van a csomagoláson, azon fel kell tüntetni a kiszerelő nevét.

-

A kötelező jelöléseknek tisztán olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lenniük.

-

Az ömlesztett vagy 100 kg kiszerelési egység felett forgalmazott áruknál a címkén kötelezően feltüntetett adatokat a kísérő okmánynak kell tartalmaznia.

-

A csomagolt termékeket oly módon kell lezárni, hogy észre lehessen venni, ha már egyszer kinyitották.

-

A csomagolóeszközének meg kell akadályozni a tartalom kiszóródását, kiszivárgását,


29





illetve kiömlését. A csomagolóeszköznek és a záróelemeknek sérülés nélkül meg kell felelnie a megfelelő anyagmozgatás és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek.

-

A csomagolóeszköz külső megjelenésének olyannak kell lennie, hogy más anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi anyag) ne lehessen összetéveszteni.

-

A csomagolóeszköz megsérülése miatti átcsomagolás során az eredeti csomagolásra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az átcsomagolt, valamint a kis egységbe kiszerelt EK műtrágya felhasználhatósági ideje az átcsomagolás, illetve a kiszerelés következtében nem térhet el a termék eredeti felhasználhatósági idejétől.

-

Az EK műtrágyák csomagolóeszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladó áru és az ömlesztett áru kísérőokmányán az előírt adatokat magyar nyelven kell feltüntetni.

-

A kötelezően feltüntetendő valamennyi adatot egyértelműen el kell különíteni a csomagolóeszközön, a címkén és a kísérő okmányon feltüntetett minden egyéb információtól.

-

A magas - 28 tömeg %-nál nagyobb - nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágya kizárólag csomagoltan hozható kiskereskedelmi forgalomba.






Magyarországon az FVM EK R. melléklete szerint a csomagoláson, címkén, illetve ömlesztett áru kísérőokmányán a műtrágya tápelemeit elemi és oxidos formában is fel kell tüntetni.

A tápelemek feltüntetésére vonatkozó előírások

Makroelemek

Mezoelemek

Mikroelemek

Tápelem neve Nitrogén Foszfor - Foszfor-pentoxid Kálium - Kálium-oxid Kalcium - Kalcium-oxid Magnézium - Magnézium-oxid Nátrium - Nátrium-oxid Kén - Kén-trioxid Klór Bór Kobalt Réz Vas Mangán Molibdén Cink

Vegyjel N P P2O5 K K2O Ca CaO Mg MgO Na Na2O s SO3 Cl B Co Cu Fe Mn Mo Zn

Átszámítás P = P2O5 x 0,436 K = K2O x 0,830 Ca = CaO x 0,715 Mg = MgO x 0,6 Na = Na2O x 0,742 S = SO3 x 0,400






Az EK műtrágyák tárolása

6

A tárolásra vonatkozó előírásokat a R. tartalmazza. -

A tárolás során meg kell akadályozni az EK műtrágyák hatóanyag-tartalmának csökkenését, fizikai és kémiai tulajdonságainak romlását, és meg kell tartani a környezet és vízvédelmi előírásokat.

-

Az EK műtrágyák raktározására szolgáló tároló kizárólag olyan helyen létesíthető, ahol a legmagasabb talajvízszint és a tároló aljzat szintje közötti különbség legalább 1,5 méter, és a csapadékvíz elvezetése biztosított oly módon, hogy a tárolt készítménnyel ne érintkezzen. Nem létesíthető tároló különösen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 23/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti hullámtéren, fakadó vizes területen, vízbázisok védőterületén, árvízi tároló területén, parti védősáv területén, vízjárta területen, ivóvízkivételtől számított 50 méteren belül, bányatavak 300 méteres parti sávjában.

-

Szilárd műtrágya kizárólag olyan fedett, szilárd aljzatburkolatú helyen tárolható, ami védett az ár- és belvíz veszélyeztetettségétől, ahol biztosított, hogy a tárolt anyag nem okoz sem közvetlen, sem közvetett bevezetést a felszín alatti vízbe, valamint a kiszóródott anyagok összegyűjtése megoldható.

-

Különböző

hatóanyag-tartalmú

ömlesztett

műtrágyákat

egy

tároló

térben

elkülönítetten kell elhelyezni, beazonosítható módon, jelzőtáblán, nem vízoldható feliraton feltüntetve az adott helyen tárolt ömlesztett műtrágya nevét, az engedélyokiratban szereplő hatóanyag megnevezését és tartalmát, gyártóját és az elhelyezés dátumát.

-

Folyékony műtrágya kizárólag olyan csurgás- és csepegésmentes, zárt tartályban tárolható, amelyben a tartály anyaga és a műtrágya között nincs kémiai kölcsönhatás. A tartálynak a túltöltés megakadályozását biztosító műszaki felszereltséggel kell rendelkeznie. Hőtágulás lehetősége miatt a tartályok teletöltése tilos. A tartályon nem vízoldható feliraton fel kell tüntetni a tartályban tárolt folyékony műtrágya nevét, engedélyokiratban szereplő hatóanyag megnevezését, tartalmát, összetételét, gyártóját és a betöltés dátumát.






-

A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabályban meghatározott kockázatos anyagot tartalmazó termésnövelő anyag tárolása során be kell tartani a jogszabályban előírt környezetvédelmi követelményeket.

-

Az EK műtrágyák tárolására szolgáló létesítmények kialakítására és engedélyezésére a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 58/2008. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.






7

Az EK műtrágyák felhasználása

Az EK műtrágyák alkalmazása során az alábbi jogszabályokat is figyelembe kell venni. A R. csak a felhasználásra vonatkozó jogszabályok főbb alkalmazási területeit említi meg, és nem tér ki a jogszabályokban foglalt részletes előírások nevesítésére.

-

Az EK műtrágyák ivóvízbázis védőterületén való felhasználásakor a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 23/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben előírt korlátozásokat is figyelembe kell venni.

-

Az EK műtrágyák légi úton történő kijuttatására a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet előírásait kell alkalmazni.

-

Az EK műtrágyákat csak olyan módon és mennyiségben lehet felhasználni, hogy a talajok a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladja meg, tartós használat esetén sem, a „B” szennyezettségi határértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota az EK műtrágya felhasználása következtében ne romoljon.






8

Az EK műtrágyák ellenőrzése és az ellenőrzésekkel kapcsolatos intézkedések

8.1 Az EK műtrágyák ellenőrzése

Az EK műtrágyákkal kapcsolatos tevékenység ellenőrzésében az EK rendelet, az Éltv., az FVM EK R., a R. és a Ket. előírásait együttesen kell betartani. Az EK rendelet, az Éltv., az FVM EK R. és a R. elsősorban az ellenőrzések szakmai, a Ket. az ellenőrzések formai előírásait (pl helyszíni ellenőrzésnél jegyzőkönyv vezetése) tartalmazza. Ez utóbbi előírások ismertetése nem tartozik jelen összeállítás tematikájába. Az EK rendelet előírja, hogy a termékek minőségét a nemzeti hatóságok rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrizzék:

-

A mintavétel és mérés a rendelet IV. mellékletében foglalt módszerekkel történik az V. melléklet szerint akkreditált laboratóriumokban. Az akkreditált laboratóriumok listáját az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) kell bejelenteni, a jóváhagyott listát a Bizottság időről időre hivatalos lapjában közzéteszi.

-

A minőség ellenőrzését nem túl gyakran, a tétel tulajdonosa által fizetendő önköltségi áron kell az akkreditált laboratóriumokban elvégezni.

-

A

hatóanyag

tartalom

vonatkozásában

műtrágyatípusoktól

függően

eltérő

toleranciákat állapít meg az irányelv II. melléklete. A toleranciát a gyártónak nem szabad rendszeresen kihasználnia. Ott ahol a minőségi követelmények maximumminimum értékeket szabnak meg, nincs helye eltérésnek.

-

Az ellenőrzések ütemezésére a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) értelmében minden év december 31-ig piacfelügyeleti tervet kell készíteni, és az ellenőrzésekről éves jelentéseket kell küldeni a Bizottságnak.






Az EK rendelet alapvető elveinek figyelembe vételével az FVM EK R. az alábbiak szerint szabályozza az ellenőrzést: -

Az EK-műtrágyákat az áru beérkezésekor a szükséges megfelelőség-ellenőrzések elvégzése érdekében be kell jelenteni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál. Amennyiben egy, a termésnövelő anyagok engedélyezésére vonatkozó forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkező műtrágya megfelel az EKműtrágyákra vonatkozó előírásoknak, és az engedélyes a műtrágyát EK-műtrágyaként kívánja forgalomba hozni, a forgalmazás megkezdése előtt ezt be kell jelentenie az engedélyező hatóságnak. A bejelentés benyújtásától számított 30 napon belül az engedélyező hatóság a termésnövelő anyagok engedélyezésére vonatkozó forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt visszavonja.

-

Az EK-műtrágyák hatósági ellenőrzését a fővárosi és megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai végzik, melynek során vizsgálják -

az EK rendelet szerinti gyártónál (a továbbiakban: gyártó) -

az EK rendelet szerinti nyilvántartást, amely szerint a gyártó – az EKműtrágyák

nyomon

követhetőségének

biztosítása

érdekében

–

nyilvántartást vezet a műtrágyák eredetéről. E nyilvántartásokat vizsgálat céljából a tagállamok számára hozzáférhetővé kell tenni mindaddig, amíg a műtrágya forgalomban van, továbbá a forgalmazás befejezését követő 2 éves időtartamig. -

Az FVM EK R. szerinti bejelentési kötelezettség teljesítését,

a forgalmazónál és a felhasználónál -

az „EK-műtrágya” jelölés jogosultságát az EK rendelet I. melléklete alapján

-

-

az EK rendelet címkézésre vonatkozó előírásait,

-

az EK rendelet csomagolásra vonatkozó előírásait

a gyártónál, a kiszerelőnél, a forgalmazónál és a felhasználónál az EK rendelet szerinti típusokra vonatkozó minőségi előírások teljesülését.

-

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai az ellenőrzés során laboratóriumi vizsgálathoz térítésmentesen mintát vehetnek. A mintavételt az EK rendelet IV. mellékletében leírtak alapján kell elvégezni. A mintavétel helyén ellenmintát kell hagyni.






-

A vizsgálatért a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004 (XI. 22) FVM rendeletben meghatározott díjat kell fizetni

-

A hatósági ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat az EK rendelet III. és IV. mellékletében leírt módszerekkel és az azokra akkreditált, a Bizottságnál bejelentett és a Bizottság által közzétett laboratóriumok végezhetik.

8.2 A kérelemre történő termékállandóság vizsgálat A kérelemre történő termékállandóság vizsgálatát a R. szabályozza. -

A kérelemre történő termékállandóság vizsgálatáért a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004 (XI. 22) FVM rendeletben meghatározott díjat kell fizetni. A vizsgálati eredmény kizárólag az átadott mintára és nem az egész tételre vonatkozik, ha a mintát nem az ellenőrzésre kijelölt személy vette. Kereskedelmi forgalomban lévő termék esetében fővárosi és megyei kormányhivatalok Növény és Talajvédelmi Igazgatóságai hivatalból további eljárást folytat le, ha a termék eltér az EK rendeletben és a címkén megadott jellemzőktől.

-

Lejárt szavatosságú készítmény a minőség ellenőrzése nélkül nem hozható forgalomba és nem használható fel. A vizsgálatot a forgalmazónak, illetve a felhasználónak kell elvégeztetnie. Amennyiben a minőség-ellenőrzési vizsgálatok eredményei alapján a készítmény eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható fel, a készítményt hulladéknak kell tekinteni.

8.3 Intézkedések az ellenőrzés során

Az EK rendelet előírja, hogy a szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. Az Éltv. 57. §- alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával

arányosan,

a

jogsértésben

rejlő

kockázat

mértékének

és

jellegének

figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:






-

termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;

-

elrendelheti a termék forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását,

-

az Éltv. 60. § (1) bekezdése szerinti növényvédelmi bírság kiszabása azzal szemben, aki az EK rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra,

tápanyagtartalomra,

valamint

az

egyes

műtrágyatípusokra

vonatkozó előírásait megsérti, a növényvédelmi bírság összege a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet B. pontja szerint, a tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 40%-a. Az EK rendelet alapvető elveinek figyelembe vételével az FVM EK R. alábbiak szerint szabályozza az ellenőrzés során alkalmazott intézkedéseket:

-

Amennyiben a címkén, illetve kísérő okmányon feltüntetett adatok szerint az ellenőrzött műtrágya nem elégíti ki az „EK-műtrágya” jelölés használatára vonatkozó előírásokat, a készítményre a R. előírásait kell alkalmazni.

-

Amennyiben a csomagolás, címke, illetve kísérő okmány nem felel meg az EK rendelet előírásainak, az fővárosi és megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai a készítmény adott tételére a címke, kísérőokmány és csomagolás kijavításig forgalomba hozatali és felhasználási tilalmat rendelnek el.

-

Az EK-műtrágya hatóanyag tartalmát hatósági ellenőrzés keretében a fővárosi és megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai vizsgálják. Amennyiben a vizsgált EK-műtrágya hatóanyag tartalma – az EK rendelet II. mellékletében foglalt tolerancia határok figyelembe vételével - eltér a gyártó által deklarált értéktől, de besorolható az EK rendelet szerint valamely EK-műtrágya típusba, a fővárosi és megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai kötelezik a gyártót vagy a forgalmazót a fővárosi és megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai által megállapított hatóanyag tartalom feltüntetésére. A fővárosi és megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai a megállapított hatóanyag tartalom feltüntetéséig forgalomba hozatali és felhasználási tilalmat rendelnek el.


38





-

Amennyiben a vizsgált EK-műtrágya hatóanyag tartalma eltér a gyártó által deklarált értéktől, és nem felel meg valamely EK-műtrágya típusnak, a R. előírásait kell alkalmazni.

-

Amennyiben a magas nitrogén tartalmú ammónium-nitrát EK-műtrágya hatósági ellenőrzés keretében végzett robbanóképesség vizsgálata során nem felel meg az előírásoknak, a tétel kezelésére a veszélyes hulladékra vonatkozó külön jogszabályt kell alkalmazni.

8.4 Az EK rendelet védzáradékra vonatkozó jogintézménye

-

Ha egy tagállam megalapozottan feltételezi, hogy egy EK műtrágya – annak ellenére, hogy megfelel a rendelet követelményeinek- veszélyt jelent a biztonságra, az emberi, állati vagy növényi egészségre vagy a környezetre, területén átmenetileg betilthatja, vagy különleges feltételekhez kötheti az adott műtrágya forgalomba hozatalát.

-

Erről döntését indokolva – haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

-

A Bizottság a 32. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban az információ kézhezvételétől számított 90 napon belül határozatot fogad el.

-

Az EK rendelet 15. cikke szerinti védzáradék intézkedések meghozatala, valamint az azzal kapcsolatos értesítési kötelezettség teljesítése a Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozik.




szakigazgatásban



9

Az EK műtrágya típusok engedélyezése

Az EK műtrágya típusok engedélyezése az EK rendelet 31. és 32. cikkének megfelelően történik. Az EK műtrágya típus, kelátképző, komplexképző, nitrifikáció- és ureázgátló akkor kerül az EK rendelet I. mellékletének listájára, ha

-

a műtrágya hatékony módon szolgáltat tápanyagokat, a kelát- illetve komplexképző javítja a tápanyagfelvételt, a nitrifikáció- és ureázgátló csökkenti a nitrogén veszteséget,

-

megfelelő mintavételi, elemzési és vizsgálati módszerek állnak rendelkezésre,

-

rendeltetésszerű felhasználás mellett nincs káros hatással az emberi, állati vagy növényi egészségre, és a környezetre.

9.1 Engedélykérelem Fenti követelmények teljesülésének igazolásához a kérelmezőnek a Bizottság ajánlásával kiadott útmutató előírásai alapján kell a műszaki dokumentációt benyújtani. Az útmutatót a tagállamok hatóságai, az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége és az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) szakértőinek bevonásával készült. Bár az útmutató betartása nem kötelező, de az adatokat és a vizsgálatokat a későbbi hiánypótlások elkerülése és a gyorsabb eljárás érdekében célszerű az előírásainak megfelelően összeállítani. A műszaki dokumentáció felépítése

-

általános információk o

a jelentéstevő tagállam hatóságának adatai

o

a gyártó adatai

o

a műszaki dokumentáció felelős összekötője

o

a gyártás helyszínei

o

általános termékinformációk




szakigazgatásban



-

a termék egészségügyi, környezetvédelmi és biztonsági információi o

biztonsági adatlap

o

REACH regisztráció adatai (az Európai Parlament és Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyagügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről): fizikai-kémiai tulajdonságok alapján a veszélyesség értékelése, toxikológiai és ökotoxikológiai veszélyesség értékelése, a toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatokat GLP minősítésű laboratóriumban kell elvégeztetni évente gyártott mennyiség ameddig adott anyagra vagy készítményre a REACH regisztráció nem kötelező, addig a kérelemhez a REACH rendelet által előírt vizsgálatokat kell mellékelni

-

agronómiai adatok o

az ajánlott felhasználás során a készítmény elsődleges hatása, annak részletes ismertetésével, hogy a műtrágya hogyan szolgáltatja a tápanyagokat, a kelátilletve komplexképző hogyan javítja a tápanyagfelvételt, a nitrifikáció- és ureázgátló hogyan csökkenti a nitrogén veszteséget

o

az ajánlott felhasználás során az ismert másodlagos hatások felsorolása

o

a felhasználásra vonatkozó részletes javaslat: növény, dózis, alkalmazás gyakorisága, módja (talaj, növény), speciális körülmények (talajtípus, klimatikus viszonyok)

o

-

hatékonyságra vonatkozó kísérletek, információk, publikációk

analitikai vizsgálati módszerek ismertetése (a saját módszerek nem elfogadhatók, csak a nemzetközileg elismert módszerek, az EN szabvány CEN által történő kifejlesztése és a körteszt a kérelmező költsége)

-

javaslat, hogy a Rendelet I. mellékletében hová kerüljön besorolásra.

-

egyéb fontos információk.






9.2 Az engedélyezés menete

-

A kérelmező összeállítja a kérelmet és a műszaki dokumentációt az előző fejezetben ismertetett útmutató alapján.

-

Kérelmező lehet a gyártó vagy képviselője.

-

A kérelmező a kérelmet benyújtja a jelentéstevő tagállam hatóságának.

-

A tagállam hatósága felülvizsgálja és kiegészíti a kérelmet.

-

A jelentéstevő tagállam a Bizottság számára megküldi a kérelmet.

-

A Bizottság összehívja a Műtrágya Munkacsoportot, amelyben az egyes tagállamok hatóságai, a CEN tagok és az ipar képviselői vesznek részt.

-

A Műtrágya Munkacsoport az EK rendelet 32. cikke alapján átvizsgálja a kérelmet, és ha a benyújtott dokumentáció értékelése alapján arra a következtetésre jut, hogy a közölt adatok vagy a benyújtott dokumentációk alapján a termék a fentiekben ismertetett alapvető engedélyezési követelményeknek valószínűleg nem felel meg, a kérelmező számára további dokumentációk benyújtását és vizsgálatok elvégeztetését írja elő.

-

A kérelem megvitatása és az esetleges hiányosságok pótlása után az adott EK műtrágya típus I. mellékletbe történő felvételét a Bizottság a Műtrágya Bizottság (a továbbiakban: bizottság) elé terjeszti szavazásra. A szavazásban már csak a tagállamok hatóságai vesznek részt és szavazati arányuknak megfelelően szavaznak a az EK műtrágya típus I. mellékletébe történő felvételéről.

9.3 A bizottság működése

A bizottság a saját, 2005. június 10-én elfogadott eljárási szabályzata alapján működik, amelynek lényegesebb pontjai az alábbiak:

-

A bizottsági ülést az elnök hívja össze, akár saját kezdeményezésre, akár a tagok egyszerű többségének kérésére.


42





-

A napirendet az elnök állítja össze, amelyet a bizottság elé terjeszt. A napirenden belül meg kell különböztetni a 2003/2003/EK rendelet módosításával és az egyéb kérdésekkel, tájékoztatásokkal kapcsolatos pontokat.

-

A Bizottság a tagoknak és az Európai Parlamentnek is megküldi legkésőbb 14 nappal az ülést megelőzően a meghívót, napirendet, a munkaanyagokat, javasolt intézkedéseket, az ülés után pedig legkésőbb 14 nappal az ülésről készített jegyzőkönyvet. Az Európai Parlamentnek küldött jegyzőkönyvnek nem kell tartalmaznia a tagállamok vitában képviselt egyedi álláspontját.

-

Minden tagállam delegációja egy-egy bizottsági tagnak tekintendő, és egyik tagot sem képviselheti egynél több személy. Az elnök engedélyével és az érintett tagállam költségére a bizottsági tagot kísérhetik szakértők.

-

Egy tagállami küldöttség szükség esetén képviselhet legfeljebb egy másik tagállamot, amelyről a képviselt tagállam állandó képviselete az elnököt tájékoztatja.

-

Az elnök vagy egy tag kérésére az ülésre hívhatnak külső szakértőket, harmadik országok vagy szervezet képviselőit, de Ők nem vehetnek részt a szavazásban és alá kell írniuk egy nyilatkozatot, amely kimondja, hogy részvételük nem vet fel összeférhetetlenséget.

-

Ha szükséges és indokolt a bizottság véleménye beszerezhető írásbeli eljárással is. Az a bizottsági tag, aki a levélben megadott határidőn belül nem nyilvánít véleményt, vagy nem jelzi azt, hogy tartózkodni kíván, úgy tekintendő, mint aki hallgatólagos beleegyezését adta a javaslathoz.

-

A bizottsággal kapcsolatos levelezést a Bizottságnak kell címezni.




szakigazgatásban



10 Az EK műtrágyák szabályozásának folyamatos fejlődése 10.1 Az EK rendelet módosításai Az EK rendelet hatályba lépése óta öt alkalommal került módosításra, a 9. fejezetben leírtaknak megfelelően, elsősorban a minőségi előírások és a vizsgálati módszerek vonatkozásában:

-

a technikai haladásnak megfelelően több EK műtrágya típus előírásainak pontosítása, módosítása,

-

a kelátképzők adatainak pontosítása,

-

a technikai haladásnak megfelelően új EK műtrágya típusok I. mellékletbe történő felvétele,

-

az I. melléklet új fejezettel történő kiegészítése az EK műtrágyákban felhasználható nitrifikációgátlók és ureázgátlók vonatkozásában,

-

a IV. mellékletben a vizsgálati módszerek részletes leírásának helyettesítése európai , szabványokra történő hivatkozásokkal.

10.2 A toxikus elemekre vonatkozó határértékek meghatározása Az EK műtrágyák előírásai között nem szerepel a toxikus elemek, különösképpen a foszfor műtrágyák kadmium vizsgálata. Egyedül Ausztria, Finnország és Svédország tudta megőrizni nemzeti határértékének alkalmazását az EK műtrágyák vonatkozásában is, mert az Európai Unióhoz 1995-ben történő csatlakozásukkor derogációt (az uniós jogtól történő eltérést) jelentettek be. A Bizottság a derogációjukat 2002-ben 2005-ig, majd 2006-ban az uniós kadmium határérték hatálybalépéséig meghosszabbította. A kadmium terhelés csökkentéséről először 1988-ban született tanácsi döntés, nemcsak a műtrágyák vonatkozásában, majd a 793/93 Tanácsi Rendelet előírta, hogy a tagállamok végezzenek a témában kockázatbecslést. A műtrágyákkal kapcsolatban a Scientific Committee on

Toxicity,

Ecotoxicity

and

the

Environment

(Toxikológiai,

Ökotoxikológiai

és

Környezetvédelmi Tudományos Bizottság) a tagállami eredmények felhasználásával 2002ben kockázatbecslést készített, 20-40-60 mg Cd/kg P2O5 szennyezettségű műtrágyák, 100


44





éven keresztül történő alkalmazását modellezve. A kockázatbecslés eredményeképpen megállapította, hogy 20 mg Cd/kg P2O5 alatti Cd koncentráció esetén – mérsékelt kimosódási és felvételi folyamatokat figyelembe véve - nem valószínű káros hatások megjelenése hosszú távon sem. Megállapították ugyanakkor azt is, hogy a 60 mg Cd/kg P2O5, és az ennél magasabb Cd koncentráció esetében hosszú távon már egyértelműen kell káros hatásokkal számolni. Bár a tanulmány alapján a Bizottság többféle megközelítésben terjesztett elő javaslatot a határértékekre, a sok ellenérdekű félnek a mai napig sem sikerült megegyeznie. Tekintettel arra, hogy a foszfor műtrágyák kadmium tartalma alapvetően annak a foszfátércnek a kadmium tartalmától függ, amelyből előállították, ezért a kadmium tartalom limitálása egyes bányák bezárását vonná maga után, vagy a foszfátérc kadmium tartalmának kivonását, amely igen költséges eljárás. A költségek növekedése a mezőgazdasági termelés költségeit, és ezen keresztül az élelmiszerárakat is növelné. Miután a foszfor műtrágya gyártás alapanyaga elsősorban EU-n kívüli fejlődő országokból származik, a foszfát bányák bezárása munkahelyeket szüntetne meg, és az országok gazdasági és szociális helyzetét is súlyosan érintené. Egészségügyi és környezetvédelmi szempontból viszont a legkisebb kockázattal járó határérték minél rövidebb időn belüli bevezetése lenne indokolt. Magyarország folyamatosan a kockázatelemzés szerint káros hatást már nem okozó 20 mg Cd/kg P2O5 koncentráció mellett tette le a voksát. A nem EK műtrágyák vonatkozásában jelenleg is hatályos magyar nemzeti határérték is ennek a kockázatbecslésnek az eredményeképpen született. A 20 mg/kg P2O5 határérték bevezetésének ütemezését úgy javasoltuk, hogy a határérték 5 év múlva 60 mg/kg P2O5, 10 év múlva 40 mg/kg P2O5, és 15 év múlva 20 mg/kg P2O5 legyen. Addig is, amíg a 20 mg Cd/kg P2O5 határérték hatályba lép, a felhasználók tájékoztatása érdekében javasoltuk a címkén vagy kísérőokmányon a Cd tartalom kötelező feltüntetését. Magyarország mezőgazdasági területe közel 5,5 millió ha, amelynek kb. fele erősen savanyú vagy savanyú kategóriába esik. Savanyú talajokon a Cd felvétele intenzívebb, így nagyobb veszélyforrást jelent. A magyarországi talajok átlagos Cd tartalma a felső 30 cm-es rétegben jelenleg 0,5 mg/kg talaj alatt vannak, ezt szeretnénk ezen a szinten megőrizni.






A Bizottság 2007-ben bekérte a tagállamoktól a nemzeti szabályozásukban alkalmazott toxikus elemekre vonatkozó határértékeket, amelyek elemzése alapján a kadmiumon kívül további 5 toxikus elem (As, Cr, Hg, Ni, Pb) határértékének kialakítására tett javaslatot. A Bizottság mind a makro-, mind a mezo- és mikroelemek vonatkozásában terjesztett elő határértékeket, de döntés ezeknek az elemeknek az esetében se született.

10.3 A meszező anyagok EK műtrágyák közé történő felvétele A Bizottság kezdeményezte a meszező anyagok EK rendeletbe meszező trágyákként történő felvételét, mert a meszező anyagok szabályozásának harmonizációja ezek között a keretek között oldható meg legegyszerűbben. A tagállamok az alábbi problémákat vetették fel:

-

a meszező anyagok (mésztrágyák) alapvetően a talaj pH viszonyaira és ezen keresztül a talaj szerkezetére, az egyes elemek felvehetőségére hatnak és feladatuk elsősorban nem a növények Ca illetve Mg táplálása, ezért az EK rendeletben történő szerepeltetésük nem indokolt,

-

a meszező anyagok között sok a hulladékból készített termék, amelyeket jobban lehetne nemzeti

szinten szabályozni, hiszen folyamatosan újabb és

újabb

technológiákban, újabb és újabb termékek keletkeznek, ezek nemzeti szinten jobban ellenőrizhetők, a nehézfémekre vonatkozó határértékeket a különböző meszező anyag típusok estében nem lehet egységesen kialakítani. A Bizottság a kérdések megoldására 2010. októberében egy munkacsoportot hozott létre, amelynek tagjait az alábbi szempontok vizsgálatára kérte fel:

-

a meszező anyagok milyen forrásokból származhatnak,

-

a meszező anyagokban milyen nehézfémeket és milyen oldószerrel kivonva kellene vizsgálni,

-

mi legyen a maximálisan megengedhető nehézfém tartalom.

A tagállamok válaszainak feldolgozása jelenleg zajlik.


46



szakigazgatásban



10.4 A szabályozás új alapokra történő helyezése Az Európai Unió az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen

forgalmazott

termékekre

történő

alkalmazására

vonatkozó

eljárások

megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács 764/2008/EK rendelet kibocsátásával rendeleti szintre emelte/szigorította a kölcsönös elismerés szabályozását. Az áruk kölcsönös elismerése a Szerződés 28. és 30. cikkein alapul, és mint ilyet a tagállamoknak eddig is alkalmazni kellett. Az alkalmazás során viszont nem volt egységes a jogértelmezés, ezért született meg ez az új szabályozás. A 764/2008/EK rendelet lefekteti egyrészt az általános alapelveket, másrészt azokat a lehetőségeket, amikor a tagállamoknak nem kell a kölcsönös elismerést alkalmazniuk. A kölcsönös elismerés a nem harmonizált termékek számára biztosítja az áruk szabad áramlását a Szerződés 28. cikkének megfelelően, ugyanakkor meghatározza a kivételeket a Szerz ődés 30. cikkében foglaltak alapján. A Műtrágya Munkacsoport az EK-műtrágyának nem minősülő műtrágyák, a szerves trágyák, szerves-ásványi trágyák, talajjavító anyagok és termesztő közegek vonatkozásában foglalkozik a kölcsönös elismeréssel. Mind a tagállamok, mind a gyártók véleménye megegyezik abban, hogy a kölcsönös elismerés egységes alkalmazása igen nehézkes és fenti termékek vonatkozásában egyszerűbb lenne uniós szintű szabályozást alkotni. A Bizottság a helyzet felmérésével megbízta a „Strategy & Evaluation Service”-t, aki az értékelést az EUROSTAT és nemzeti statisztikai adatokra, valamint 10 tagállammal folytatott részletes konzultációra alapozta, természetesen a gyártók véleményét is meghallgatva. Az értékelés megállapítja, hogy a műtrágya rendelet nagyon pozitív hatású volt a piac harmonizálása és az áruk szabad áramlása szempontjából, de

-

a trágyaféleségek egy jelentős része nem tartozik a hatálya alá,

-

több tagállamban még nagyon jelentős a nemzeti műtrágyák aránya, mert o

a gyártók az EK rendeletben meghatározottnál alacsonyabb tápanyag tartalmú készítményeket is szeretnének forgalomba hozni,

o

több esetben rugalmasabb a nemzeti szabályozás egy új típus/készítmény engedélyezésében,




szakigazgatásban



o

nemzeti engedéllyel az adalékanyagokkal ellátott műtrágyák is forgalomba hozhatók,

o

sok időt vesz igénybe (4-5 év) a 2003/2003/EK rendelet I. mellékletébe történő új típus felvétele és az új típusok meghatározása vizsgálati módszereinek kidolgozása,

-

nincs

szabályozva

a nehézfém

tartalom,

ez

környezetvédelmi

szempontból

kedvezőtlenebb a nemzeti szabályozásnál A Bizottság az uniós szintű harmonizálási igénnyel párhuzamosan az összes trágyaféleségek szabályozását új alapokra kívánja helyezni, amelynek a Műtrágya Munkacsoport 2010. novemberi ülésén 6 változatát vetette fel: Az első változat szerint maradna a jelenlegi helyzet, vagyis az EK műtrágyák vonatkozásában a 2003/2003/EK rendelet szabályozza az áruk szabad áramlását, a többi készítmény típus esetében pedig az áruk kölcsönös elismerése működik. A második változat megszüntetné a 2003/2003/EK rendelet hatályát, amelynek helyét más vonatkozó EU szabályozás venné át: -

a műtrágyák esetében a REACH,

-

a szerves trágyák vonatkozásában az állati melléktermékekről szóló rendelet (1774/2002/EK rendelet) és a szennyvíziszap irányelv (86/278/EGK irányelv).

A harmadik változatban a gyártók önkéntes megállapodáson és szabványokon alapuló minőségbiztosítása venne át a szabályozás szerepét mind a minimális hatóanyag mennyiség, mind a maximális szennyezőanyag mennyiség vonatkozásában. A negyedik változat a jelenlegi EK rendelet mintájára szabályozná az összes trágyaféleséget. Az ötödik változat az egyes trágyaféleségek gyártásához felhasználható alapanyagok listáját, valamint a szennyező anyagok megengedhető maximális mennyiségét szabályozná EU szinten. A hatodik változat egy EU szintű keretszabályozást hozna létre, amelyet EN szabványokkal pontosítanának.






Magyarország a tagállamok döntő többségével együtt a negyedik változatot támogatja, amelyről hivatalosan is értesítette a Bizottságot. A Bizottság a szabályozás harmonizálásával kapcsolatban kérdőívet küldött ki valamennyi tagállamnak,

amelyben a tagállamok jelenlegi gyakorlatát mérik fel az engedélyezési

folyamat, az engedélyezési követelmények és a gazdasági háttér szempontjából. A kérdőívek feldolgozása jelenleg folyik.




szakigazgatásban



11 Melléklet Az EK műtrágyák forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos jogszabályok Hazai 1. 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2. 327/2010. (XII.27.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről 3. A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról 5. 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet az „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről 6. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 7. Az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. Rendelet 8. A növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004 (XI. 22) FVM rendelet 9. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 10. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési

program

részletes

szabályairól,

valamint

az

adatszolgáltatás

és

nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 11. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM– FVM együttes rendelet 12. A

vízbázisok,

a

távlati

vízbázisok,

valamint

az

ivóvízellátást

szolgáló

vízilétesítmények védelméről szóló 23/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 13. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 58/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet




szakigazgatásban



EU 1. Az EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS 2003/2003/EK RENDELETE (2003. október 13.) a műtrágyákról, valamint módosításai -

A BIZOTTSÁG 2076/2004/EK RENDELETE (2004. december 3.) a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK rendelet I. mellékletének első alkalommal történő kiigazításáról (EDDHSA és hármas szuperfoszfát)

-

A

BIZOTTSÁG

162/2007/EK

RENDELETE

(2007.

február

19.)

a

műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás érdekében történő módosításáról -

A BIZOTTSÁG 1107/2008/EK RENDELETE (2008. november 7.) a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás érdekében történő módosításáról

-

A BIZOTTSÁG 1020/2009/EK RENDELETE (2009. október 28.) a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., III., IV. és V. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából történő módosításáról

-

A BIZOTTSÁG 137/2011/EU RENDELETE (2011. február 16.) a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében történő módosításáról

2. Az EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS 1348/2008/EK HATÁROZATA (2008. december 16.) a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a 2-(2-metoxietoxi)etanol, 2-(2butoxietoxi)etanol,

metilén-difenildiizocianát,

ciklohexán

és

ammónium-nitrát

forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásai tekintetében történő módosítása 3. Az EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS 765/2008/EK RENDELETE (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről


Dr. Kardeván Endre VM államtitkár

Recommend Documents