Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) 1. A nemzetbiztonsági tevékenység helye, szerepe, aránya a nemzeti védelmi stratégia tükrében. A jelen és a belátható közeljövő bel- és külföldi biztonsági kockázatainak megfelelő arányok a fegyveres erők valamint az egyes rendvédelmi szervek között. Magyarország biztonságára elsősorban az euroatlanti régió biztonságának alakulása és a térségben végbemenő politikai-társadalmi-gazdasági folyamatok gyakorolnak hatást. A jelenkor és a közeljövő bel- és külföldi biztonsági kockázatai vonatkozásában jelentős arányeltolódás figyelhető meg. A katonai jellegű veszélyek helyét mindinkább a rendvédelmi szervek, ezen belül a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékességébe tartozó biztonsági kockázatok veszik át. Növekvő kockázatot jelentenek az eltérő társadalmi fejlődésből fakadó átmeneti vagy tartós ellentétek, a gazdasági, pénzügyi és társadalmi válságok, az etnikai és vallási feszültségek, a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem, a demográfiai feszültségek, a tömeges migráció és a nagyfokú környezeti ártalmak. Fokozódó kihívást és veszélyt jelent a tömegpusztító fegyverek elterjedése, valamint az információs rendszerek elleni támadások lehetősége. Régiónkban sajátos veszélyforrásként jelentkezik az átalakulásból fakadó instabilitás és kiszámíthatatlanság. Biztonsági környezetünk sajátossága, hogy az új típusú és a hagyományos kihívások gyakran egyidejűleg és egymást erősítve jelennek meg. A nemzetközi és a hazai biztonsági kihívások nélkülözhetetlenné teszik a nemzetbiztonsági szolgálatok nyílt és titkos eszközök felhasználásával végzett munkáját. A nemzetbiztonsági törvény elfogadása konkrétan meghatározta például a Nemzetbiztonsági Hivatal fő tevékenységi területeit. Egységes alapon nyugszik a biztonsági ellenőrzések végrehajtása, az államigazgatási és országos hatáskörű szervek, valamint a rendvédelmi szolgálatok biztonságának védelme. Az NBH kiemelt figyelmet fordít a Magyarország integrációs tevékenységével összefüggő feladat-végrehajtásban közvetlenül érintett, illetve résztvevő szervezetek nemzetbiztonsági védelmére. Új feladata NATO követelményeinek megfelelő személyi biztonsági ellenőrzés, az iparbiztonsági kérdések kezelése. Újszerű feladat a külföldi országok és szervezetek Magyarország érdekeit sértő vagy veszélyeztető befolyásolási tevékenységét felderítő és gátoló titkosszolgálati ellenlépések megtétele. A munkában nagyobb szerepet kap a szélsőségesen nacionalista csoportok és a skinhead személyek nemzetközi kapcsolatrendszerének, tevékenységének átfogó felderítése és ellenőrzése. A nemzetbiztonsági szolgálatok kiemelt területként kezelik a szervezett bűnözés, ezen belül a pénzmosás, az illegális fegyver- és kábítószerkereskedelem valamint a proliferáció kérdéskörét. 2. A nemzetbiztonsági szolgálatok és a társadalom, a lakossági és céges kapcsolatok kialakításának módszerei valamint azok hasznosítása. A szolgálatok tevékenységének megismerését és társadalmi elfogadtatását segítő médiakapcsolatok kérdései. A nemzetbiztonsági szolgálatok a megalakulásuk óta eltelt időszakban a demokratikus intézményrendszer fontos részévé, a közigazgatás együttműködő partnereivé váltak. A társadalom - látva alkotmányos működésüket, és felismerve, hogy a szolgálatok célja az ország, az egyes emberek biztonságát fenyegető veszélyek megelőzése és elhárítása - már nem idegenkedik tevékenységüktől. 1998-ban a kormány célkitűzése az volt, hogy az addig tapasztalható bizonytalanság után stabilitást, erkölcsi-anyagi megbecsülést biztosítson a szolgálatoknak. Párhuzamosan a szükséges szervezeti átalakítással szemléletváltásra került sor, amelynek köszönhetően fokozatosan oldódott a szolgálatokkal szembeni bizalmatlanság, társadalmi elfogadottságuk jelentősen javult. A szolgálatok - melyek tudatosan törekednek a társadalmi kapcsolatok bővítésére, mélyítésére és a tevékenységüket övező „titokzatosság" megszüntetésére - mind az írott, mind az elektronikus médiával igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani. Különösen az NBH tesz jelentős lépéseket a nyilvánosság felé, mert feladatai - és a filozófiájában meghatározó jelentőségű megelőzési törekvés, illetve az érintettek reális veszélyérzetének és védekező reflexének kialakítása is - ezt indokolják. Fontosnak tartja, 1
hogy nemcsak a törvényes működés ellenőrzésére jogosultak, hanem a társadalom számára is átláthatóvá tegye tevékenységét. A főigazgató - amennyiben a Hivatal érdeke megkívánja - a sajtó képviselőinek rendelkezésére áll. Interjút ad, háttérbeszélgetést folytat, TV és rádiószereplést vállal. A média több munkatársa is elismerte, hogy az NBH sokat tesz a nyilvánosság tájékoztatása érdekében. Tevékenysége kedvező visszhangra talált. A szolgálatok megalakulásának 10. évfordulóján, 2000. március 1 jén tartott ünnepségen részt vett a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az együttműködő minisztériumok, országos hatáskörű szervek vezetői. Az ünnepségről tudósított az országos napilapok túlnyomó része, illetve a közszolgálati rádió és televízió. A 10. évfordulóra adta közre első ízben az NBH évkönyvét, melynek megjelenése annak egyik bizonyítéka, hogy a Hivatal fontosnak tartja a közvélemény tájékoztatását. A kiadványt megküldte a közélet szereplőinek, a média képviselőinek, illetve mindenki számára hozzáférhetővé tette Internet honlapján, amelyet 1998 óta működtet. A honlap látogatottsága 2000-ben meghaladta a 20 ezer főt, amely egyértelmű bizonyítéka a közvélemény Hivatal irányába megnyilvánuló érdeklődésének. Egyes médiumok ugyanakkor - visszatérően - sejtelmesen a titkos jelzővel illetik a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Kétségtelen tény, hogy a Hivatal titkosszolgálati eszközöket és módszereket alkalmaz munkája során. Nem beszél konkrét ügyekről, nevekről, de teljesen nyíltan van jelen a kormányzati szervek körében és a társadalomban. A média egyes képviselői esetenként a szolgálatok körül felröppenő bármilyen jelentéktelen információt, függetlenül annak valóság tartalmától, ellenőrizetlenül a „hírversenyben" próbálnak meg felhasználni. Megalapozatlanul a szolgálatokra vagy munkatársaikra hivatkozva fejtik ki véleményüket. Az ilyen megnyilvánulásokkal szemben a szolgálatok határozottan fellépnek a valótlan információk helyreigazítását kérve. 3. A nemzetbiztonsági szolgálatok egymás közötti valamint a fegyveres erőkkel és rendvédelmi szervekkel való együttműködésének fejlesztése, a veszélyforrások és kihívások szerkezetének változásaira is figyelemmel. A rendvédelmi szervek - köztük a nemzetbiztonsági szolgálatok - egyedül nem képesek reagálni a jelenkor és a közeljövő kihívásaira. A hatékony működés érdekében - törvényi szinten szabályozott - feladatmegosztás alakult ki. Kapcsolatrendszerüket, együttműködésük tartalmát és formáját ez a feladatmegosztás határozza meg. Az uniós csatlakozási tárgyalások alapján számos feladat hárul a rendvédelmi szervekre. További konkrét intézkedések szükségesek a társadalom biztonságérzetét befolyásoló szervezett bűnözés, a korrupció és a feketegazdaság visszaszorítására, mely feladatok végrehajtásában a nemzetbiztonsági szolgálatok aktívan kiveszik részüket. A rendvédelmi szervek feladatainak végrehajtását jelentősen segítik azok az információk, amelyeket a nemzetbiztonsági szervek szereznek meg. A nemzetbiztonsági szolgálatok előre léptek a rendvédelmi szervekkel és a fegyveres erőkkel folytatott együttműködés területén. Kétoldalú megállapodások alapján együttműködnek a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szervekkel és a katonai társszolgálatokkal. A szervezett bűnözés térhódítása azonban a korábbinál összehangoltabb, hatékonyabb fellépést igényel a bűnüldözésben feladatot ellátó állami szervek részéről. Ezen felismerésből kiindulva, a rendvédelmi szervek közötti feladatok összehangolása érdekében került sor 2001 januárjában a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ létrehozására. A nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködnek abban is, hogy egyes nemzetközi konfliktusok - gyorsan és olcsón - megelőzhetők legyenek. A fenyegetések jellegének, konkrét megjelenési formájának előrejelzésével, pontosításával megteremtik annak lehetőségét, hogy a döntéshozók a tényleges fenyegetésre megfelelően felkészüljenek. A szolgálatok kül- és belföldön egyaránt probléma-érzékenységükkel, bejáratott információs csatornáikkal járulnak hozzá a korai előrejelzés sikeréhez. 4. A szolgálatok célszerűbb szervezése és működtetése, a szemérvi és dologi kiadások optimalizálása a feladataiknak megfelelően. A finanszírozás mértékének vizsgálata a GDP-hez viszonyítva. különös tekintettel a költségvetés védelmi célú tételein belűi az egyes védelmi szerrezeteket illető arányokra. 2
A magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létszáma és költségvetési helyzete nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető túlzottnak. A demokratikus államokban hasonló vagy nagyobb erőket fordítanak nemzetbiztonsági célokra, míg az antidemokratikus országokban ez az erő arányaiban többszöröse a magyarországinak. Például a Nemzetbiztonsági Hivatal hatékony és átgondolt szigorú takarékossági szabályok folyamatos fenntartásával, a feladatok tudatos, az aktuális prioritásoknak megfelelő rangsorolásával, a kapacitások és a források szigorú figyelembe vételével biztosítja az Nbtvben meghatározott feladatok ellátását. Az új feladatok végrehajtását minden esetben a rendelkezésre álló humán és pénzügyi erőforrások átcsoportosításával oldotta és oldja meg. Az elmúlt három évben a költségvetési törvényben jóváhagyott összegen felül többletigényt nem nyújtott be a kormánynak. A 2001. évi feladatait tekintve többlettámogatást a NATO biztonsági beruházási programjából adódó feladatok ellátására tervezett és kapott. A központi költségvetésből 2001. évben a védelmi tevékenység 5,4 %-ot, a rendvédelem és közbiztonság kiadásai 6,5 %-ot képviselnek, amely a GDP-hez viszonyítva a védelem esetében 1,2 %, a rendvédelem és közbiztonság esetében 1,4 %. A rendvédelem és közbiztonság 2001. évi jóváhagyott kiadásaiból az NBSZ költségvetése 4,4413 %-ot, a NBHé 1,925 %-ot, az IH-é pedig 1,8111%-ot tesz ki. 5. A szolgálatok személyi állománya élet- és munkakörülményeinek javítása, sajátos feladataik erkölcsi és anyagi elismerésének megfelelő szintre emelése, az ország más (gazdasági) területeihez is viszonyítva, a pálya vonzóvá tétele, az elszívó hatások ellensúlyozása valamint a kontraszelekció megesőzés érdekében. 1998-ban a kormány alapvető célkitűzése az volt, hogy stabilitást, erkölcsi-anyagi megbecsülést biztosítson a szolgálatoknak - megteremtve ezzel a szakszerű és hatékony működés feltételeit. A szolgálatok irányításában generáció- és szemléletváltásra került sor. Megvalósult az új kihívásoknak megfelelő szervezeti átalakítás, a változásokhoz igazodva mindenütt megtörténtek a szükséges személycserék is. A szervezeti átalakítással a szolgálatokon belül létrejöttek az információk hatékony cseréjének, illetve a munkatársak időszakos átcsoportosíthatóságának a feltételei. A nemzetbiztonságra növekvő mértékben veszélyt jelentő személyek, csoportok és szervezetek új módszereket, technikai eszközöket alkalmaznak, ezért a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának is magas szintű képességekkel, szakmai tudással kell rendelkezni. A szolgálatok alapvetően a polgári egyetemi képzettséggel, felhasználói szintű számítástechnikai ismeretekkel és - az ország NATO tagságából, az európai integrációs folyamatból adódó feladatok, illetve az idegen nyelvű információk feldolgozásának szükségessége miatt - idegennyelvtudással rendelkező fiatalok sorából válogatnak. A személyi állománynak egyedi, magas szintű követelményeknek kell megfelelni. A nemzetbiztonsági pálya vonzóvá tétele, az „elszívó hatások" ellensúlyozása érdekében a szolgálatoknál befutható karrierív, elérhető életpálya egyes szintjeinek megfelelő feladatilletve célorientált teljesítményértékelési rendszerének kialakítása folyamatban van. A szolgálatok 1999. évi költségvetését jelentős mértékben megemelték, így lehetőség nyílt a bérszínvonal - szolgálati törvényben meghatározott - 100 %-os szintű beállítására, illetve technikai fejlesztésekre. A Ktv. és a Hsztv. 2001. évi módosítása újabb pozitív változásokat eredményez a jövedelemszintet illetően, mely így versenyképessé vált a civil szférával. A pályaelhagyás megelőzése érdekében a munkatársak anyagi-erkölcsi megbecsülését, egzisztenciális helyzetét - az országos átlaghoz viszonyítva - arányaiban fenn kell tartani. A jövedelmek folyamatos növelése mellett meg kell vizsgálni az egzisztenciális helyzet, az életminőség és a munkakörülmények javításának további lehetőségeit is. A lakásépítési, lakásvásárlási támogatások továbbfejlesztése, az üdülési, kulturális, rekreációs lehetőségek bővítése szintén vonzóvá teheti a pályát, erősítheti az erkölcsi-anyagi megbecsültség érzését. A kontraszelekció megelőzése érdekében, az állománnyal szemben támasztott magasabb igényeknek megfelelően került bevezetésre a felvételi eljárás objektív mérési eszközöket alkalmazó rendszere. A felvételi követelményeket a pályatükör - azon pszichikus követelmények, amelyeket a foglalkozás támaszt az egyénnel szemben - alapján a továbbiakban is a Hivatal elvárásaihoz kell igazítani. 3
6. A nemzetbiztonsági szolgálatok (párt)politikai függetlensége. A szolgálatok irányításának, szervezésének működtetésének. személyi állományának függetlenítési lehetőségei, módszerei a különböző választási- és kormányciklusoktól; az ország biztonságivédelmi érdekeinek magasabb fokú stabilitása valamint a személyi állomány biztonságérzete céljából. A végrehajtó hatalom részét képező nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége politikailag meghatározott, hiszen a mindenkori állami irányító szervezet külföldre, illetve belföldre irányuló hírigényét elégíti ki. Munkájuk a hatékony kormányzati funkció eszköze, de működésük nem rendelhető alá aktuális pártpolitikai érdekeknek. A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatok állományát nem használhatja saját hatalma erőszakos megtartására és az ellenzék megbénítására. A feltételek érvényesülése érdekében a szolgálatok működését sokoldalú garanciarendszer segíti. Megfelelő biztosítékot jelent a parlamenti ellenőrzés, valamint az, hogy a választások alkalmával a Kormánytól ez a tevékenység is számon kérhető. A garanciarendszer részét képezi, hogy az Alkotmány 1989-es módosítása a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő kérdések szabályozásához 2/3-os törvényt, tehát széles körű politikai konszenzust ír elő. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a szolgálatok működése megfeleljen a jogállamiság alapvető követelményeinek. A nemzetbiztonsági munka legfontosabb alapelveit tartalmazó 1995. évi CXXV. törvény meghatározza a szolgálatok feladatait, irányítási rendszerét és a nemzetbiztonsági tevékenység ellenőrizhetőségét. A nemzetbiztonsági törvény teljes mértékben illeszkedik az uniós normákhoz annak ellenére, hogy ebben a tekintetben nincs formakényszer, hiszen sem a NATO, sem az EU nem ír elő szervezeti modelleket. Egyetlen lényeges minősítési szempont létezik: a jogállamiságból, a demokratikus berendezkedésből fakadó alapelvek érvényesülése. Ez a kritériuma annak is, hogy a szolgálatokat nemzetközi szinten partnerként elfogadják. A nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter jogköre átfogja az országos hatáskörű szervekkel kapcsolatos államigazgatási és költségvetési irányítási jogok teljes körét. Jogszabályok vagy egyéb kormányzati döntések alapján határoz meg feladatot, illetve ad utasítást. A Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesítésére, valamint félévente az időszerű feladatokra vonatkozó utasítását eljuttatja a szervezet főigazgatójának. Utasításával a főigazgató hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörének gyakorlását nem akadályozhatja. Ellenőrzi a szolgálatok törvényes és rendeltetésszerű működését, feladataik végrehajtását. Az Nbtv-ben tételesen felsorolt feladatcsoportok mellett tehát nem zárható ki, hogy törvényi felhatalmazás alapján a Kormány vagy az irányító miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatok részére további feladatokat is meghatározzon, ugyanakkor a végrehajtó hatalom korlátját jelenti, hogy az így kapott feladatokat a szolgálatok kizárólag e törvény keretei között végezhetik. A nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerű működésének, a politikai függetlenségnek alapvető garanciális eleme az Országgyűlésnek a Nemzetbiztonsági Bizottságon (továbbiakban: Bizottság) keresztül gyakorolt alkotmányos ellenőrzési joga. A Bizottság a minisztertől és a főigazgatóktól rendszeresen tájékoztatást kap a szolgálatok általános tevékenységéről. Az Nbtv. meghatároz általános, a hatékony ellenőrzést biztosító jogosítványokat a Bizottság számára. Ezen túlmenően a Bizottság megkapja a nemzet biztonsága szempontjából fontos értékelő jelentéseket, betekinthet a nem konkrét ügyekre vonatkozó jelentésekbe, és tájékoztatást kap a szolgálatokkal kapcsolatos kormánydöntésekről. Amennyiben a Bizottság a szolgálatok jogellenes vagy nem rendeltetésszerű tevékenységét feltételezi, vizsgálatra kérheti fel a minisztert, vagy saját maga is folytathat ténymegállapító vizsgálatot. A Bizottság ellenőrzési feladatainak ellátásához speciális szakmai felkészültség szükséges, ennek érdekében szakértőket kérhetnek fel. A szakértők bevonása az ellenőrzés folyamatába a politikamentesség egyik feltétele. A nemzetbiztonsági szolgálatok pártpolitikai érdekektől mentes, elfogulatlan és részrehajlás nélküli működésének egyik biztosítéka az Alkotmány rendelkezéseivel összefüggő azon szabály, hogy a hivatásos állományú munkatárs politikai párt tagja nem lehet, s politikai tevékenységet nem folytathat. A jelenleg hatályos Nbtv. adta jogi keret alapján a szolgálatok működése a pártokra szerveződő végrehajtó hatalom (Kormány) felelős döntéseitől nem függetleníthető. Az azonban a kormányzó és az ellenzéki pártok felelőssége, hogy a nemzetbiztonságot 4
védelmező intézményekkel kapcsolatos javaslataikat, döntéseiket felelősen, a szolgálatok működését megalapozó elvek figyelembevételével hozzák meg. 7. A szolgálatok hasznosításának erősítése a pénzügyi-gazdaságimüszaki-tudományoskörnyezetvédelmi-egészségügyi, stb területeken is. Az EU csatlakozás előtt álló Magyarországon - geopolitikai helyzetéből adódóan - olyan nemzetközi vállalatok is megjelenhetnek, amelyek mögött sanda érdekek húzódnak meg. Ezért olyan mechanizmusokat és kontrolling-rendszereket kell kiépíteni, melyeket a nemzetbiztonsági szolgálatok tapasztalataikkal és speciális eszközrendszerükkel támogatni tudnak. A kutatásfejlesztés a szakmai fejlődésen túl azt is jelenti, hogy rendkívül megnő a védett információk mennyisége. Előtérbe kerül az információs- és számítógépes rendszerek, valamint a technológiai tudás birtokában lévő kutatók védelme, mivel a kiemelt kutatásokban, fejlesztésekben érintett szellemi műhelyek fontos célterületei lehetnek külföldi információszerző törekvéseknek. Az immár rendszeresen előforduló jelentős környezetszennyezések egyre kényszerítőbb társadalmi igényként vetik fel a megelőző intézkedések európai normáknak megfelelő kidolgozását és megvalósítását. Az ehhez kapcsolódó stratégiai kérdésekben feladat a negatív tendenciák figyelemmel kísérése, az illetékes szakhatóságok tevékenységének támogatása. Fontos feladat a pénzügyi szolgáltató szervezetek sérelmére a nemzetközi szervezett bűnöző csoportok által elkövetett bűncselekmények elleni fellépés, ezen belül is a hamis pénz, értékpapír előállítása, forgalmazása, a biztosítási csalás, a bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosása és a számítástechnikai eszközök útján folytatott illegális pénzátutalások (kártya, csekk) felderítése. A bankcsődök és a pénzügyi szolgáltató cégeknél tapasztalható működési zavarok mögött nem egy esetben tudatos, a hatályos jogszabályokat súlyosan sértő leplezett törekvések állnak. Ezen információk gyűjtése és az illetékes rendőri szerveknek történő átadása kiemelt jelentőséggel bír az egész bankrendszer - ezáltal közvetetten az ország pénzügyi biztonsága, stabilitása szempontjából. A nemzetbiztonsági kihívások közül - földrajzi helyzete, demokratikus berendezkedése miatt - óriási nyomással nehezedik Magyarországra a globalizálódó szervezett bűnözés, amely belülről bomlasztja a gazdaságot és bejutva az állami intézményekbe, egyre nagyobb érdekérvényesítési lehetőséggel rendelkezik. Magyarország terrorveszélyeztetettségi szintje megnőtt. A minőségi változást egyrészt az alapozta meg, hogy az ország egy olyan nemzetközi katonai szövetség tagja lett, amelyet a legtöbb terrorszervezet ellenségként kezel. Belépésünk a szövetségbe magában hordozza a NATO -, de általában Nyugat- és Amerika-ellenes ideológiájú szervezetek Magyarország ellen irányuló támadásának potenciális veszélyét is. A számítástechnika robbanásszerű fejlődésével az Internet-hálózat hatalmas információtömege mindenki számára elérhetővé válik. Ez a látványos haladás a terroristák, a kémek és a bűnözők számára is hatékonyabb információszerzési lehetőségeket, határok nélküli, gyorsabb kapcsolattartást és sok esetben névtelenséget, azaz nehezebb felfedhetőséget biztosít. 8. A magyar szolgálatok nemzetközi kapcsolatainak jellege, súlyozása, a kölcsönösen előnyös érdekek figyelembe vételével is. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során nemcsak a hazai rendvédelmi szervekkel osztják meg információikat, de egyenrangú együttműködést alakítottak ki minden, partnernek tekinthető külföldi szolgálattal is. A nemzetközi kapcsolattartás alapja az arányosság, az egyenlőség és a kölcsönösség. A magyar és az együttműködő külföldi partnerszolgálatok részéről is természetes igényként fogalmazódik meg a rendelkezésre álló adatok cseréje, a szakmai konzultáció és a kölcsönös érdekeltség alapján közös műveletek végrehajtása. Az NBH és az IH a kétoldalú kapcsolatok mellett több multilaterális fórum munkájában is tevékenyen részt vesz. Vezetőik és szakértőik rendszeresen találkoznak a NATO, illetve az Európai Unió tagországai hasonló
5
szervezeteinek illetékeseivel. A nemzetközi kapcsolatrendszer - a regionális veszélyek kezelése érdekében - kiterjed a szomszédos és más kelet-európai országok szolgálataira is. A NATO tagságból adódóan elsősorban a szövetséges országok biztonsági szolgálataival folytatott együttműködés kap elsőbbséget. Különösen fontosak a kapcsolatok azon szolgálatokkal, melyekkel konkrét, ügyszerű együttműködés alakítható ki. A koszovói válság idején először vizsgáztak a szolgálatok a NATO előtt. Éles helyzetben bizonyították, hogy Magyarország teljes jogú tagként - nemzetbiztonsági szolgálatai révén képes ellátni a nemzetközi közösség és saját biztonsága érdekében szükséges feladatokat. Sikerült a válsággal összefüggő olyan információkat átadni a szövetségeseknek, amelyek számunkra is kedvezően befolyásolták az eseményeket. Természetes, hogy az egyes partnerszolgálatok eltérő érdekeket képviselnek, melyeket esetenként érzékelhetően igyekeznek érvényesíteni. A magyar szolgálatok tapasztalatai alapján e folyamatok jól nyomon követethetők, a nemzetközi kapcsolattartásra vonatkozó alapelvek következetes érvényesítésével nemzetbiztonsági érdekeink védelme maradéktalanul biztosítható. Az NBH és az IH nemzetközi megítélése jó, a partnerek bizalmát elnyerte.
6
