Rehabilitációs alapismeretek
1
Hátrányos helyzet –szociális hátrányok
A hátrányos helyzet megnyilvánulásai:
az alacsony jövedelem, a rosszul felszerelt, egészségtelen vagy szűkös lakáskörülmények,
iskolai végzettség, a deviáns mikrokörnyezet szocializációs ártalmai, a család vagy az ép család hiánya,
a betegség vagy korlátozott képesség
2
A fogyatékosság és a hozzá kapcsolódó alapfogalmak A WHO (1980) meghatározása szerint: Károsodás: időszakos vagy állandó anatómiai, élettani vagy pszichológiai veszteséget jelent (pl. sérült testrész, szerv, amputált végtag)A károsodás a biológiai működés zavara. Fogyatékosság: az ember normális szenzoros, motoros vagy mentális funkcióihoz (pl. járás, beszéd, látás ) szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges hiányát jelenti. A fogyatékosság tehát a speciálisan emberi funkciók zavara. Rokkantság:az egyén kora, neme és társadalmi szerep szerint elvárható mindennapi tevékenységek (pl. önellátás, társas kapcsolatok, tanulás) tartós akadályoztatása. A rokkantság tehát az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalmi funkcióiban bekövetkezett zavara. A WHO szerint a folyamat kiváltásában , súlyosságának alakulásában a betegség mellett, a környezetnek, a társadalmi elvárásoknak is szerepe van.
3
A fogyatékosság értelmezése 1997-től EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT KÁROSODÁS
TEVÉKENYSÉG
RÉSZVÉTEL
KAPCSOLÓDÓ TÉNYEZŐK A. KÖRNYEZETI (TÁRSADALMI) B. SZEMÉLYES (EGYÉNI)
4
A fogyatékosság megelőzésének lehetőségei A prevenció három szintjével lehet megelőzni a fogyatékosságot.
A károsodás az elsődleges vagy primer prevencióval előzhető meg. Pl. munkavédelem, védőoltások, egészséges életmód A fogyatékosság a másodlagos prevencióval pl. tanácsadás, korai kezelés A rokkantság a harmadlagos prevencióval előzhető meg. Pl. segédeszközök biztosítása, terápiák, képzés, átképzés
5
A fogyatékosság kialakulásának okai
Leggyakrabban valamilyen betegség miatt alakul ki. (53,8 %) Másodsorban veleszületett ok miatt (17%) Jóval kisebb arányban baleset eredménye.
Sérülést előidéző okok: öröklés, csíraártalom, méhen belüli ártalmak, szülési ártalmak, szülés utáni ártalmak
6
Betegszerep fogalma A betegszerepet Talcott Parsons írta le. Kiindulópontja: a beteg különleges szerepbe, környezetétől, családjától, orvosától, gondozójától függő viszonyba kerül. Maga a helyzete, betegsége kívánja, hogy, gondját viseljék. „Betegnek lenni” annyit tesz, hogy meg kell felelni a betegszereppel együtt járó intézményes szerepelvárásoknak és viselkedésmintáknak. Ezek a következők Parsons értelmezésében: A beteg állapota mint betegállapot legitim, de legalább félig, ő a normális szociális kötelezettségek alól fel van mentve (nem mehet el otthonról, pizsamát visel, ágyba kapja az ételt) A beteg ember segítségre, gondozásra, ápolásra szorul A betegnek meg kell gyógyulnia A betegszerep hozzáértő gyógyító segítséget és a felek között kooperációt kívánja meg A fogyaték nem múlik el. A sérült emberekre állapotuk stabilizálódása után is jellemző marad a betegszerepnek megfelelő passzív élet és viselkedésmód. Állapotuk tartós, végleges.
7
Fogyatékos szerep A fogyatékos- szerep fogalma Gerald Gordon, M. Siegler és H. Osmond nevéhez fűződik és a betegszerep fogalmának bírálata nyomán született. A kritika alapja az, hogy sok ember képtelen a parsonsi kritérium közül a harmadiknak eleget tenni, mivel helyzetük gyakran végleges, így felgyógyulásukra gyakorlatilag nincs remény. A fogyatékosság nem betegség. Jellemző a túlmedikalizált szemlélet.
8
Fogyatékkal élők aránya a népességen belül (KSH, 2001.)
fogyatékkal élő 6%
nem fogyatékos 94%
9
Fogyatékkal élők aránya a fogyatékosság tipológiája szerint (ksh, 2001)
látásfogyatékos 14%
mozgássérült 44%
siket vagy beszédhibás 11% értelmi 10% egyéb 19% súlyos halmozott 2%
10
A 15 éves és idősebb fogyatékos személyek iskolai végzettsége a fogyatékosság típusa szerint (ksh 2001) A fogyatékosság típusa Mozgássérült, testi fogy. Látásfogyatékos Értelmi fogyatékos Hallásfogyatékos Beszédhibás Egyéb Összesen:
Forrás: 2001. Népszámlálás
össz.
Ált. iskola
246 896 79 537 46 413 51 311 6058 117 988 548 203
67% 67% 59% 72% 66,3% 58% 65%
középisk. érettségivel érett. nélk. 11% 8,5% 3% 8% 12,2% 16% 10,7%
15% 16,7% 2,5% 11,5% 12,5% 18,7% 14,8%
főiskola egyetem 5% 6,5% 0,6% 5% 4% 6% 5%
11
A fogyatékos személyek gazdasági aktivitása (ksh, 2001) Összesen
foglalkoztatott
munkanélküli
inaktív kereső
eltartott
577 006 100%
51 806 8,9%
11 706 2%
442 815 76,8%
70 679 12,3%
Forrás: 2001. Népszámlálás
12
Demográfiai adatok A fogyatékosok között jelentős számú az időskorú személy, az életkor előrehaladtával betegség vagy baleset következményeként váltak fogyatékossá. 60 évesnél idősebbek aránya 44,8% több mint kétszerese a népesség egészéhez viszonyítva. Családi körülmények: 22,7 %-uk egyedül élt 57 % uk másodmagával 10,5 %-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban élt 8%-uk intézetben kapott elhelyezést.
13
A fogyatékkal élők régiónkénti megoszlása nagy eltéréseket mutat: A dél-alföldi és az észak-magyarországi régióban magasabb a fogyatékosok aránya.
Településtípus szerinti megoszlást tekintve: Magasabb arányban élnek községekben (40,3 %) Kevésbé jellemzően a fővárosban (14,2%) Más városokban (29,6%)
14
egészségdeterminánsok:
jövedelmi viszonyok társadalmi támogatottság (szociális ellátórendszer fejlettsége, támogató környezet-család) iskolázottság foglalkoztatottság és munkakörülmények fizikai környezet magatartási, életmódtényezők egészséges fejlődés (gyermekkori biztonsága) egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és elérhetősége genetikai (biológiai) tényezők kulturális sajátosságok 15
Szociális rehabilitáció fogalma A létfenntartásra való képesség kialakítása egyrészt a foglalkozási rehabilitáció révén, másrészt jogi, szociálpolitikai úton a megfelelő segélyek, járadékok biztosításával, illetve a társadalmi integráció révén.
16
Szociális modell
forrás:Márkus Eszter (2006): Pedagógiai és szociális rehabilitáció In Huszár-Kullmann-Tringer(szerk.) A rehabilitáció gyakorlata. Medicina budapest 24.o. A társadalom szerkezete
Diszkrimináció
Fogyatékosság, etnikum, nem,életkor, szexualitás, stb. alapján
Pozitív cselekvés
(Emberi) jogok
17
Ez a modell meghatározza, hogy mi jelent akadályozó tényezőt az életükben: Társadalmi attitű, ami az akadályozottsághoz kapcsolódik A személyi környezet elérhetetlensége A nagy intézmények hagyományos poitikája, gyakorlata
18
Szociális modell szerint nem a fogyatékosság az ami megakadályozzák az embereket hogy elérhessék a kívánt életminőséget, hanem a beszűkítő környezeti tényezők az akadályozó korlátok, vagyis a társ. Szerkezetéből eredeztethető a diszkrimináció, ami kirekesztéshez vezet. Pozitív cselekvéssel az emberi jogok érvényesíthetővé válnak. Szociális modell a fogy. Ember aktív alkotó részvételére épít a társ. Életében a lehető legnagyobb önállóság, függetlenség elérése vagy megtartása mellett
19
Az egyén és az őt körülvevő természetes és mesterséges támogató rendszerek
1. a család szerepe 2. Egyént körülvevő közösség szerepe 3. Szociális támogatások pénzben 4. szociális szolgáltatások 5. a jogvédelem- érdekvédelem = problémamegoldás a szociális munka
módszereinek és eszközeinek használata révén 20
Szociális rehabilitáció A kliens-rehabilitálandó személy képessé tétele: újra teljes értékű tagja legyen a társadalomnak a mikroközösségnek legjobb fizikai, pszichés, szociális szintre való visszaállítása Segítségnyújtás a krízisben, tudja elfogadni a vele történteket Korábbi társadalmi helyzet elfoglalása vagy a megváltozott képességeknek megfelelő új pozíció megtalálása
21
Szociális rehabilitáció folyamata
Szociális háttér elemzése (család, lakhatás, jövedelem, iskolai végzettség, kapcsolatok, jogi ügyek) Egyéni gondozási terv: team munkában, a klienssel közösen – rövid, és hosszabb távú célok: - előző életmódból adódó helyzetek rendezése, létszükségletek biztosítása, szocializációs hiány, hátrányos helyzet felszámolása, munkaterápia, képzés lehetősége Egyéni mellett csoportos, munkaformák alkalmazása. A csoportban rejlő erő kihasználása Emberi jogok védelme
22
A család szerepe a rehabilitációban az érintett személy és családja aktív részvételére épül a kliens és környezete pszichés támogatása, annak érdekében, hogy feldolgozhassák a megváltozott munkaképesség (fogyatékosság) okozta krízist, megbirkózzanak a mindennapok nehézségeivel, fennmaradjon, illetve erősödjön az egyén hite a rehabilitáció sikerében = családsegítő feladatai
23
A szociális helyzet alapvetően befolyásolja a rehabilitálhatóságot.
rokkantság
betegség
munkanélküliség
24
munka világából való kiszakadás negatív következményei:
közösségi kapcsolatok megszakadása kiesett jövedelem pszichés, főként önértékelési problémák végzettségek elavulása természetes támaszok meggyengülése gyengülő motiváció stb. Az egészségi állapot szociális dimenziója a legnehezebben diagnosztizálható, heterogén terület. 25
Szakértői munkamódszerek: kérdőív + személyes beszélgetés
Feladat:
szociális rehabilitációs szükségletek meghatározása
családi helyzetből adódó problémák és erőforrások (pl. házastársi, szülői, gyermek kapcsolatok) kapcsolati háló lakás és közlekedési helyzet, mobilitás saját erőforrások (pl. mentális helyzet, motivációk)
információk átadása
szociális ellátásokról jogvédelemről, érdekvédelemről civil kezdeményezésekről és szolgáltatásokról 26
Szociális intézményi foglalkoztatás Szocioterápiás foglalkozás Munkaterápia Terápiás és készségfejlesztő foglalkozás
Nyílt munkaerőpiac
Képzési célú foglalkozás
Szociális foglalkoztatás
Munka-rehabilitáció
Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás
27
