Rákosliget az MTI illetve a MOT híreiben 1924-1949 Az összeállításban a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Országos Tudósító Rákosligetről szóló híreit használtam fel 1950-ig, vagyis a Nagy-Budapestbe történő beolvasztásáig terjedő időszakból.
1924 Az első MTI hír a községből 1924. október 31-én érkezett az Irodához. Vörös Kereszt ünnepség megtartásáról szól a tudósítás. A rákosligeti Vörös Kereszt fiókegylet vasárnap ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. A díszközgyűlésen Maderspach Ferencz, az 1649. évi vértanú egyenes leszármazottja elnökölt. Az ünnepi beszédet dr. Hennyey Vilmos államtitkár, a Magyar Vörös Kereszt központjának képviselője tartotta, aki kiemelte, hogy a rákosligeti fiókegyesület példát adott azzal, hogy idejében áttért a szociális békemunkálatokra és e célból a helyi jótékony egyesületeket egyetértő közös tevékenységre tudta egyesíteni. Az új egyesületi zászlót a római katolikus és a református egyházban megáldották. Hennyey Vilmost a vörös Kereszt központi főtitkárát lelkesen ünnepelték.
1925
A következő, említésre érdemes esemény a hősök szobrának József főherceg jelenlétében történő átadása volt 1925.06.03-án. „Rákosliget közönsége Pünkösd hétfőjén leplezte le a hősi halottai emlékezetére közadakozásból emelt szoborművet. Az ünnepi beszédet József főherceg tartotta igen nagy hatással. A rohamozó katonát ábrázoló emlékmű Thomek István szobrászművész kitűnően sikerült alkotása.” Rákosliget sportbeli szerepe sem lebecsülendő, hiszen atlétikai, futball és úszó egyesülettel már nagyon korán rendelkezett a település. 1925. július 31-i hír, hogy „Mialatt a magyar
válogatottak Magdeburgban küzdenek a nemzeti színek becsületéért, a fővárosi úszók pedig a MUE, versenyén Siófokon indulnak, azalatt a vidéki úszók Rákosligeten találkoznak. Augusztus 2-án ugyanis a vidék legöregebb úszóegylete, a Rákosligeti Úszó Egylet rendezi a MUSZ. főtitkárának a háború előtti legjobb vidéki sprinternek nevére kiírt Révay-vándordíj egyletek közti pontversenyét, A versenyre, melynek keretében a hatalmas serleg ötödször kerül kiírásra, rekordnevezés érkezett. Tata, Esztergom, Jászapáti, Rákosliget, Rákosszentmihály és Csillaghegy úszói adnak egymásnak találkozót. A versenyen, amely nagyban hozza fog járulni a vidéki erőviszonyok tisztázásához.” A község úszói nem sokat pihentek a verseny után, hiszen 1925.08.21-én Szolnokon is részt vettek úszóversenyen, feltehetően viszonozták a jászságiak rákosligeti versenyzését.
Szolnok, 1925. augusztus 21. A Jászapátii Sport Egylet dr. József Ferenc királyi herceg, Almássy Sándor főispán és Alexander Imre alispán védnöksége mellett a jászsági vándordíjért csütörtökön úszóversenyt rendezett, amelyen részt vett a békéscsabai Atlétikai Club és a rákosligeti Úszó Egylet is. A királyi herceg délután fél két órakor érkezett autóval Béldi-Bruckner Lajos őrnagy kíséretében a határba. A Sándor tanyánál lovasbandérium és kisebb küldöttség fogadta a királyi herceget. A vármegye nevében Alexander Imre alispán üdvözölte a királyi herceget, aki ezután kocsira szállt és a községházára hajtatott. Itt a képviselő-testület és a nőegylet fogadta és köszöntötte. A királyi hercegnek itt jász huszárnak öltöztetett bábut és egy leány-babát nyújtottak át az újszülött hercegnő részére. Ezután a kaszinóban díszebéd volt. Az ebéden a kormányzót Almássy Sándor főispán köszöntötte fel. A királyi hercegre és családjára Markovits római katolikus esperes mondott köszöntőt. Ebéd után folyt le a sportverseny, amelynek eredményeképpen a díjat a jászsági Sport Egyletnek Ítélték. A nyertes klub 26/ ponttal vitte el a győzelem pálmáját. A verseny után a községházán a királyi herceg részvételével uzsonna-vacsora volt. A királyi herceg este fél kilenc órakor indult vissza Budapestre. /MTI/ A rákosligeti úszókról nem szól sajnos a tudósítás.
1926 Az 1926-os évet már a gazdasági problémák jellemezték. Ez tükröződik a hírekben is. Elsőként a szini igazgatók kinevezése jelent meg, melynek utolsó mondatai utalnak a kor gazdasági helyzetére. 1926. július 22. Színigazgatói engedélyek: 17. Fehér Vilmos: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúszoboszló, Mátészalka, Nagykálló, Fehérgyarmat, Csenger, Mándok, Nyírbátor, Nyírmada, Vásárosnamény, Berettyóújfalu, Dombrád, Nagyecsed, Biharkeresztes, Balmazújváros, Hajdúhadháza, Újfehértó … A vidéki színészet súlyos helyzetére való tekintettel a miniszter
felhívja az illetékes közigazgatási és rendőri hatóságokat arra, hogy a színtársulatok működését saját hatáskörükben segítsék elő. /MTI./ A következő hír sem túl jóval kecsegtet. A kormánynak be kellett avatkozni a lakástulajdonosokat érintő hiteltörlesztésből eredő problémák miatt. Nevezetesen fel kellett lépni a kilakoltatások ellen. 1926. szeptember 11-én hatályba lépett az 526/1926. M.E. Rendelet. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar kir.minisztérium 5200/1926.M.E.sz.rendelet 42.§.2.bekezdésének a/pontja alapján Csepel, Csillaghegy, Gödöllő, Pestszentlőrinc, Rákosliget, Rákosszentmihály és Soroksár pestkörnyéki községekben valamint Berettyóújfalu, Bonyhád, Csorna, Dombóvár, Kisvárda, Mezőkövesd, Moson, Putnok, Szerencs és Szikszó községekben a háztulajdonosok szabad rendelkezési jogát további rendelkezésig felfüggesztette; Abaújszántó, Csurgó, Keszthely, Nagykálló, Pestújhely, Rákoskeresztúr,Sajószentpéter, Sárospatak, Siklós, Sopronbánfalva, Szigetvár és Tapolca községekben pedig, a háztulajdonosok szabad rendelkezési jogát 1927. május hó l.-éig felfüggesztette). Az első csoportbeli községekre további rendelkezésig, a második csoportbeli községekre 1927. május l.-éig az 5200/1926.M.E. sz. rendelet hatályát kiterjesztette. A sporthírek száma is csökkent. A levente mozgalom előtérbe kerülése miatt a sporthírekben is ennek a mozgalomnak az eredményei jelentek meg. 1926. szeptember 27-én Gödöllőn levente versenyt rendeztek, melyen Rákosliget csapata remekül szerepelt. A gödöllői járás tizennyolc leventeegyesülete vasárnap tartotta meg nagyszabású leventeversenyét az újonnan felavatott Erzsébet királyné parki sportpályán közel négyezer levente részvételével. Az ünnepségen megjelent Horthy Miklós kormányzó és felesége, akiket vitéz Endre László gödöllői főszolgabíró és Konek Emil az Országos Testnevelési Tanács társelnöke fogadott. A kormányzó válaszában örömének adott kifejezést a fölött, hogy a levente intézmény szeretete terjed az országban. Schlager Árpád apátplébános megáldotta a pályát, majd Konek Emil mondott buzdítószavakat a leventékhez. A fogadalom letétele után vitéz Endre László főszolgabíró a leventék nevében értékes ezüst emlékplakettet adott át a kormányzónak. A versenyek előtt a járás leány-leventecsapatai mutatták be gyakorlataikat. A kormányzó feleségével együtt végignézte az egész délelőtti versenyt s a legteljesebb elismerését fejezte ki vitéz Endre László főszolgabírónak és az egész oktatói karnak. Délután folytak le az atlétikai versenyek. A járási, vándorzászlót, az első díjat, Rákosliget csapata nyerte, a körzeti serleget pedig a Cinkotai körzet leventeegyesülete. A leánycsapatok közül Pécel és
Rákoskeresztúr leányleventéi kaptak értékes serleget. A társadalom azonban Trianon sokkját igyekezett feldolgozni úgy is, hogy a társadalmi szervezetek fokozták tevékenységüket. Ebben Rákosligeten a Vöröskereszt járt az élen, legalábbis a hírek alapján. Egészségmegőrző, felvilágosító munkába kezdett a községben. 1926. november 5-i hír szerint a Vöröskereszt egészségnevelő előadássorozatot hirdetett. A Magyar Vöröskereszt Egylet, egészségügyi propaganda előadásait november 7-étől 14-éig a következe sorrendben tartja meg: ... … délután fél 4 órakor a rákosligeti vöröskereszt fiókegylet számára /Rákosligeti polgári kör/ dr. Gyürky Tibor "Fertőző betegségek... 1926. november 22-én pedig délután fél 4 órakor a rákosligeti Vöröskereszt Fiókegyletben /Rákosligeti Polgári Kör/ dr. Witkowszky Tihamér "A fertőző betegségek" címmel tart előadást. Ez utóbbi előadást december 12-én megismételték. A következő évben is folytatódtak A Magyar Vöröskereszt Egylet 1927. március 20-ától március 26-áig egészségügyi előadásait a következő sorrendben tartja :... ...délután 4 órakor a Rákosligeti polgári körben dr. Bencze Ferenc "Alkoholizmus" címmel tart előadást... 1927. március 22-én A másik fontos társadalmi szerveződés a Dalkör volt. A közeli településeken is szívesen vállaltak fellépést illetve bekapcsolódtak a helyi versenyekbe, megmérettetésekbe. A Gyömrői Műkedvelő és Önképzőkör Dalkara számos dalárda közreműködésével, most rendezte első vármegyei dalosversenyét, A verseny előtt felsőkubini Heskó Rudolf járási főszolgabíró nagy hatású ünnepi beszédet mondott, majd Nánássy Endre a gyömrői vendéglátó dalárda elnöke, üdvözölte a vendégeket. A mindenképpen jól sikerült ünnep és verseny öt díját, Hackl N. Lajos országos énekoktatási főfelügyelő elnöklete alatt működő bíráló bizottság a következő dalárdáknak ítélte oda: Teleki Tibor vándordíja: Gyömrői Műkedvelő és Önképzőkör Dalkara. A vitéz Teleki Béla gróf adományozta I. díj : Rákosligeti Dal és Zenekar. A felsőkubini Mesko Rudolf adományozta II. díj : Vecsési Dalkör. A Horváth János földbirtokos által adományozta III. díj: Rákoshegyi Iparosok és Keres-Gyömrői Műkedvelő és Önképzőkör adományozta IV. díj: Maglódi Polgári Dalkör, /MTI/
1928 A községben megépült teniszpályák újabb lehetőségeket teremtettek az itt lakóknak. 1928. február 21. A Magyar Országos Lawn Tennis Szövetség Pestvidéki Kerületének közgyűlése a következő tisztikart választotta meg: kerületi elnök ifj. Herzum János, kerületi előadó dr. Janczer Lajos, kerületi pénztáros Rónai János Az intéző bizottság: alelnökök Gabrovits Emil és Leiner Ferenc, intéző
bizottsági tagok: Kleiszner László és Tukovits Sándor. A kerületi egyéni bajnokságok megrendezésével a közgyűlés a Rákosligeti Úszó Egylet tennisz szakosztályát bízta meg. A bajnokságok Rákosligeten augusztus 18-20. napján kerülnek eldöntésre ./MTI/ Nyelvtanfolyamok – már akkor is az angol – népszerűsége elérte a község lakóit is. 1928. november 1. A Magyar Külügyi Társaság védnöksége alatt működő angol nyelvi tanfolyamok ünnepélyes megnyitása vasárnap délelőtt fél 12 órakor volt a Kereskedelmi Akadémia dísztermében. Megjelent lord. Chilston angol ás J.Butler Wright amerikai követ, a kultuszminiszter képviseletében dr. Barthos Róbert miniszteri tanácsos, a Külügyi Társulat részéről dr. Lukács György v,b.t.t. alelnök, dr. Eöttevényi Olivér ny. főispán, dr. Horváth Jenő egyetemi tanár és még számosan. … Nemcsak a főváros mind a tíz kerületéből, de a környékbeli helységekből, -Rákosliget, Dunakeszi, Pestújhely, Gödöllő, Albertfalva, Mátyásföldről stb. is jártak be a tanulni vágyók.
1929 Az első világháború borzalmait feldolgozandó, mozgalom indult országszerte. Emléktáblákat, szobrokat állítottak a hazáért hősi halált halt katonáknak, ezzel nemcsak az emlékezést szolgálták, hanem a fiatalság hazaszeretetének a nevelését is szolgálták. 1929.június 20. A Rákosligeti Önkéntes Tűzoltó Testület július 14-én leplezi le a világháborúban hősi halált halt bajtársainak emlékére emelt emléktáblát. A tűzoltótestület felkéri a hősi halált halt bajtársak hozzátartozóit; hogy hősi halottjuk nevét július 1-áig a rákosligeti tűzoltótestület parancsnokságánál szóban, vagy írásban jelentsék be. 1930 hírei már a világválság éveit elevenítik fel. 1930.április 30. Magyar Távirati Iroda jelenti; A kormány az 1S89/30. évi költségvetési törvényben felhatalmazást kapott arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak állomáshelyeit képező városokat és községeket, amelyekben a házbérek, a múlttal szemben lényeges eltolódásokat mutatnak magasabb lakáspénzosztályba sorozhassa. E felhatalmazás alapján a minisztertanács az alább felsorolt városokat és községeket sorozta magasabb lakáspénzosztályba; Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Pécs, Sopron és Szolnok városokat, a III. lakáspénzosztályból a II. lakáspénzosztályba; Eger, Kecskemét, Nyíregyháza és Pesterzsébet városokat a IV. lakáspénzosztályból a III. lakáspénzosztályba; Baja, Békéscsaba, Budafok, Gödöllő, Gyöngyös; Hatvan, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Keszthely, Salgótarján, Szekszárd: Szentes Szikszó, Tapolca és Vác varosokat, illetőleg
községeket az V. lakáspénz-osztályból a IV. lakáspénzosztályba: Alag, Albertfalva,.Alsógöd, Bánréve, Berettyóújfalu, Békásmegyer, Békés, Cinkota, Csepel, Csongrád, Csoma, Csurgó, Diósgyőr, Dunaharaszti, Dunakeszi, Felsőgöd, Hejőcsaba, Kapuvár, Kiskunhalas, Kisvárda, Mátészalka, Mezőkövesd. Mohács, Mosón, Nyírbátor, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Putnok, Ráckeve, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom,.Sárospatak, Sásd, Siklós, Siófok, Sopronbánfalva, Soroksár, Szentendre, Szerencs, Szigetvár, Tata, Tóváros, Törökszentmiklós Vasvar városokat,-illetőleg községeket a VI. lakáspénz osztályból az V. lakáspénzosztályba. A magasabb osztályba sorozás 1930 május elsejétől kezdődé hatállyal történik s az erre vonatkozó kormányrendelet a május elsejei hivatalos lapban jelenik meg. Ezzel kapcsolatban a kormányrendelet olyan rendelkezést is tartalmaz amely szerint a tényleges szolgálatban álló mindazok az alkalmazottak, akiknél a családi pótlékok számának csökkenése folytán a nagyobb összegű lakáspénzt a jövőben csökkenteni kellene, ennek a nagyobb összegű lakáspénznek élvezetében továbbra is meghagyassanak. Ezzel a rendelkezéssel, amely az összes tényleges alkalmazottakra vonatkozik, a kisebb összegű lakáspénzt élvező alkalmazottak száma fokozatosan csökkenni fog. Bulvár: KÖLCSÖNT IGÉRT, De MEGSZÖKÖTT A KÖZVETÍTŐI DÍJJAL, H o 1 1 ó István MÁV. elöljáró, gyöngyösi lakos feljelentést t e t t a rendőrségen, állítólag A n d r á s s y István és T o r d a y N. nevü férfiak e l l e n, akik több gyöngyösi lakost károsítottak meg. A feljelentés, szerint Andrássy István és Torday N. mint a Mortus Mezőgazdasági Vegyiipar cég igazgatói nagyobb kölcsönöket ajánlottak fel. Holló István levéllel fordult a Mortus céghez és kölcsön iránt érdeklődött. Levelére választ is kapott, amelyben Torday igazgató közölte, hogy egy angol társulatnál ki tud eszközölni nagyobb kölcsönt igen jutányos feltételek mellett, de közvetítési díj címén 3 %-ot, a Mortus cégnek kell fizetni. Holló István 26 gyöngyösi lakos megbízásából Budapestre utazott, hogy megbízói nevében különböző kölcsönösszegeket igényeljen. Az állítólagos Andrássy Istvánt Rákosliget XVII. 2. számú házban lévő lakásán kereste, fel, ahol provízió címén 625 pengőt adott át az igazgatónak. Ez az összeg a kikötött 3% közvetítési jutalék egy része volt. A többit a kölcsönügylet lebonyolítása után kellett volna fizetni. A megállapodás értelmében két hét múlva kellett volna a pénzt folyósítani. Holló István ezután visszautazott Gyöngyösre, ahol hiába várta a pénzt. Gyanút fogott és feljelentést tett a gyöngyösi rendőrségen, A gyöngyösi rendőrség átiratára a budapesti főkapitányság nyomozást indított és megállapította, hogy a Mortus vállalat nem létezik, az állítólagos Andrássy István a rákosligeti lakásáról elköltözött. Kiderült az is, hogy Andrássy István az András Gábor nevet is használta és másokat is megkárosított, Személyleírása: 40 év körüli jó megjelenésű, kb. 167 cm. Maga, sovány, egyenes tartású,
gyors beszédű, kék szemű, beesett arcú, barna bajuszú férfi, aki intelligens ember benyomását kelti. A rendőrség a nyomozást megindította. /MOT/R
RENDÖRSÉG ELTÜNTEK: Nagy Rezső 76 éves, nyugalmazott MÁV tisztviselő a rákosligeti VIII. utca ll/a. számú házban lévő lakásáról eltűnt. A rendőrség az- eltűnteket keresi. / MÖT. / 1929. május 28. ELTEMETTÉK HARSÁNYT PÁLT, Kedden délelőtt áldották meg a Kerepesitemető halottas házában a tragikus végű Harsányi Pál múzeumi igazgató hamvait, a szertartáson, a tudományos körök tagjain kívül is nagyon sokan jelentek meg. Ott volt többek között: Procopius Béla rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, H ó m a n Bálint a Nemzeti Múzeum főigazgatója, vitéz Sturmer József, Aggházy Kamill, a Hadtörténelmi Múzeum igazgatója, Végh Gyula múzeumi főigazgató, Divald Kornél, Lukinich Imre, Zimmer Ferenc kormányfőtan ácsos, Gerevich Tibor, Oroszlán Zoltán, Csányi Károly, Telcs Ede és mások. Az egyházi búcsúztatót Haypál Béla budai református lelkész mondotta.-, A rákosligeti református egyház nevében Batta Árpád mondott búcsúztatót ugyanabban a lelkészi talárban, melyben egykor Harsányi Pál tartott istentiszteletet Rákosligeten. Végh Gyula, az Országos Gyűjtemény Egyetem nevében búcsúzott-. Hómán Bálint a Nemzeti Múzeum, Zimmermann Alajos a Numizmatikai Társulat, 0roszlán Zoltán az Országos Régészeti Társulat nevében mondott utolsó Istenhozzádot. Az elhunyt ravatala a számos egyesület és tudományos társaság, küldött koszorúzta. A szertartás után az elhunyt Igazgató hamvait a pályaudvarra vitték, hogy Mányba szállítsák és ott a családi sírboltban helyezzék örök nyugalomra. 1930 A nehéz években is megtartotta a közösség ünnepeit. Ilyen volt az iskola névadó ünnepsége is.
1930.május 02. Rákosliget, Pestkörnyék, egyik legvirágzóbb tisztviselőtelepe, a gödöllői járás mintaközsége. Abból az alkalomból, hogy a kormányzó tízéves jubileuma egybeesett a község fennállásának harmincadik községi polgári iskolájának huszadik évfordulójával, feliratban körte, hogy iskoláját Horthy Miklós polgári iskolának nevezhesse el. Ma jött meg a legfelsőbb beleegyezés, mely a kicsiny, de nagy kultúrmunkát teljesítő Rákosliget község lakosságában nagy örömet keltett /MTI./ Dalversenyek: 1930. január 24. SOROZATOS DALOS VERSENY A ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLÁN. Az Országos Magyar Pálos Szövetség Budapesti Kerülete január 25-én, szombaton délután fél hat órai kezdettel a Zeneművészeti Főiskola nagytermében sorozatos dalosversenyt rendez, amelyen körülbelül ötszáz dalosból álló kar vesz részt
orgona kíséret mellett. A Himnusz eléneklése után dr. Purebl Győző székesfővárosi tanácsnok, a dalos Szövetség budapesti kerületének elnöke megnyitja a versenyt, amelyen a következő egyletek versenyeznek: Budapesti Férfi Dalegylet, MAV Tisztviselők Dalköre, Újpesti Iparos Ifjak Dalköre, Beszkárt Önképző Kör, Rákospalotai Dalkör, Rákosligeti Dal és Zenekör, Beszkárt Budai Főműhely, Augusztatelepi Kultúregylet Dalköre, Terézvárosi Polgári Dalkör, Budakeszi Líra Dalkör, Pilisi Balkor és HEV Vegyes Kar. 1930. január 25. AZ ORSZÁGOS MAGYAR DALOS SZÖVETSÉG I.KERÜLETE MEGKEZDTE VERSENYÉT• Az Országos Magyar Dalos Szövetség I. kerülete ez évben megismétli két év előtt szép sikerrel lefolyt dalosversenyét. A verseny megnyitása szombaton este volt a Zeneakadémia nagy hangversenytermében, mely nagyszámú közönség jelenlétében folyt le. Megjelent Sipőcz Jenő polgármester, Márkus Jenő, Pilis Károly, Gerlóczy Béla dr. egyetemi tanár. Horváth István, Cserba Elemér polgármester, és még igen sokan a dalos ügy támogatói és hívei közül. A dalosverseny a himnusszal kezdődött, melyet összkarban a versenyző dalegyesülete adtak elő Kaszás Gyula kerületi karnagy vezénylete mellett, Hackl N. Lajos zenetanár orgonakíséretével. A Himnusz eléneklése után Purebl Győző tanácsnok, a Szövetség I. kerületének elnöke mondott beszédet, melyben üdvözölte a közönséget,köszönetet mondott azért a lelkesedésért, mely az első versenynapon már megnyilvánult, és buzdította a versenyzőket. A magyar dal, - mondotta többek között - túl fog zengeni minden kínai falon és a trianoni határokon is, és kitartásra és bizakodó reményre fogja buzdítani elszakított véreinket. A verseny első napján a kezdők csoportja és a nehéz müdal csoport vett részt, versenyen kívül szerepelt: a vegyeskar, és a budapesti HEV tiszti-dalkara. A kezdők csoportjában részt vettek: Terézvárosi Polgári Dalkör, Pilisi Dalkör, Budakeszi Líra Dalkör, Augusztatelepi Kultúregylet Dalköre, A nehéz műdal csoportban részt vettek: a Beszkárt Budai Főműhely Dalköre, Rákospalotai Dalkör, Budapesti Férfi Dalegylet, Rákosligeti Dal és Zenekör Dalegylet, Baszkért Önképzőkör Dalköre, Újpesti Iparosifjak Dalköre, MÁV Testvériség Dalköre. A daloskörök mind sikert arattak s hanganyagukat és készültségüket a kitűnő vezénylések teljesen érvényre juttatták. /MCT/E. 1930. május 7. A VÖRÖS KERESZTEGYLET JÓTÉKONY CÉLÚ ELŐADÁSA. Az Országos Vöröskereszt-Egylet rákosligeti fiókintézménye tegnap délután a Kultúrház nagytermében a szegény és beteges iskolásgyermekek segélyezésére nagy sikerű műsoros előadást rendezett. A jótékony célú előadás szép erkölcsi és anyagi sikerrel zárult. /MOT/B.
1930. január 24. EGYHÁZI HIREK /RAFFAY PÜSPÖK BESZÉDE ARRÓL, HOGY MIT TEHET AZ IFJÚSÁG AZ EGYHÁZÉRT. Folytat á s »/ Lelkes éljenzéssel jutalmazta a közönség Püspök fejtegetéseit, az est további részében Doubner Erzsi, Nlkelszky Edit,Lin-Veierch Margit, Marton István, Mikus-Csák István, Féter Lajos és Zacher Leszi6 működtek közre. A rákosligeti vegyeskart Szattinger Alfréd karnagy vezette. /MOT/F. 1930. október 11. RÁKOSLIGETEN IS MEGALAKULT A GAZVÉDELMI LIGA. Népes értekezletet tartottak a rákosligeti Polgári Kör nagytermében, ahol Kovács Artúr min, számtanácsos ismertette a gázvédelem szükségességét, majd Lukavszky Kornél ny. ezredes, a Nemzeti Munkavédelem kiküldöttje a gázvédelemről beszélt. Foglalkozott a jövő háborújának kérdésével és hangoztatta, hogy a jövő háborúja nemcsak az arcvonali csapatokat veszélyezteti, hanem a harcvonal megjött élő polgárok életét és testi épségét is. Ismertette a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján különböző államok aeroplán-flottáinak erejét és az Angliában, valamint Franciaországban a polgári lakosság bevonásával megtartott légi gyakorlatokat. Hangsúlyozta, hogy a szervezkedés és felkészülés milyen fontos a polgári lakosságra nézve. Végül felhívta a megjelenteket, hogy alakítsák meg a rákosligeti gázvédelmi ligát. Szabó István községi bíró indítványára a liga megalakítását ki is mondták, majd vezetőül Major Mihályt, szakelőadókul pedig Madarász Emilt és Balogh Istvánt jelölték, Dr. Rozsnyai Béla jegyző indítványára a Liga táviratilag üdvözölte Scitovszky Béla dr. belügyminisztert./MOT/B .
1931 A településen községi – vidéki – életforma uralkodott. Ebből eredően mezőgazdaságot, állattartást érintő hírek is felmerültek. 1931.március17. Pestvármegye állat egészségügyi felügyelőjének jelentése szerint Cinkota, Monor, Kerepes, Kistarcsa, Maglóé, Ócsa. Pócsmegyer, Rákosliget és Uszod községekben baromfikolera járvány, lépett fel. A hatóságok minden intézkedést megtettek a járvány megszüntetésére. /MTI/ A társadalmi élet egyik fontos eseménye halálozásával kapcsolatos hírek is.
a
neves
emberek
1931.július 14. Halálozás, Szelestei Nagy Lajos vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, rákosligeti törvénybíró, rövid szenvedés után július 13.-án elhunyt. Temetése szerdán 15.-én délután öt órakor lesz a rákosligeti temető halottasházából. /MTI./ Bulvárhíreket
a
rendőrség
csendőrség
szolgáltatott.
Főleg bűnügyi hírek jelentek meg ebben a kategóriában. Rákosliget, 1932. május 28. Rákosligeten reggeli járókelők az út menti árokban véresen, eszméletlen állapotban találtak egy felborult motorkerékpár alatt egy jól öltözött férfit. A kivonult kispesti mentők megállapították, hogy a szerencsétlenül járt ember Hock Elek rákosligeti pékmesterrel azonos fején, lábán sérült meg. Beszállították a Szent István kórházba. Állapota súlyos./MTI/
1932 Rákosliget, 1932. július 16. A rákosligeti csendőrőrsön hamis ötpengőst szolgáltattak be. A nyomozás megindult a megtévesztésre alkalmas hamisítvány terjesztőjének megállapítására. 1933 1933. június 19. A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJANAK ZÁSZLÓBONTÁSA PESTKÖRNYÉKEN ÉS A VIDÉKEN. Rákosligeten, a Budapest-környéki választókerület mintaszervezetében, a Kultúrpalotában volt az alakulás kb. 800 főnyi közönség jelenlétében. Elnökké választották Jacobi Ágost ny. ezredest, titkár lett vitéz Keresztúri István. Az ünnepi beszédet az Újpestről kiküldött vitéz Majoros József mondotta, nagy hatást keltve. 1933. július 22.
PÖR A RÁKOS LIGETI PQLGÁRI ISKOLA MIATT.
A rákosligeti munkásotthon szövetkezet még 1904-ben a kincstárnak egy nagyobb kiterjedésű telket ajándékozott, Kikötötte azonban, hogy a kincstár köteles a telken állami óvodát, állami elemi iskolát és állami polgári iskolát létesíteni. A kincstár az óvodát és az elemi iskolát fel is építette, a polgári iskolát azonban még mindig nem állította fel, miért is a szövetkezet pörrel lépett fel a kincstárral szemben és ebben kérte, hogy a kincstár javára tett ajándékozási szerződését a bíróság hatálytalanítsa. A kúria Gébert-tanácsa most elutasította végső fokon a szövetkezet keresetet, azzal az indokolással, hogy a kincstár az elemi iskola és az óvoda létesítésével eleget tett az ajándékozási szerződés előfeltételéül szolgáló annak a célnak, amit a szövetkezet elérni s szándékolt, ugyanis, hogy az fő telkeivel szomszédos telken épült állami óvoda és elemi iskola az ő telkeinek az érteket is megfelelő módon emelt /MOT/
1934
1934. február 6. Tuza Lajos rákosligeti villájába betörtek és onnan 2280 pengő értékű holmit vittek el, melyek között egy B.Sz, monogrammos cigarettatárca és B,Sz. monogrammos evőeszközök voltak. A csendőrség a betörőket ... Isaszeg 1934. május 18. Isaszegen tegnap délután nagy részvét mellett temettek el dr. Mikes József rákosligeti aljegyzőt aki múlt szombaton a fővárosban felvágta ereit és meghalt. A most befejezett nyomozás során megállapítást nyert, hogy szerelmi bánat miatt lett öngyilkos. /MTI/ 1934. október 15. A frontharcosok rákosligeti csoportja vasárnap szentelte fel zászlaját. Az ünnepség a különböző egyházak templomaiban megtartott istentiszteletekkel kezdődött. A zászlóavató beszédet Jacobi Ágoston nyugalmazott ezredes, csoportelnök mondotta, majd vitéz Rubinthy Dezsőné zászlóanya képviseletében Jacobi Ágostonné és a különböző hatóságok és egyesületek megkoszorúzták a hősök emlékét. Az Országos Frontharcos Szövetség képviseletében dr. Csukássy József gazdasági főtanácsos, országos ügyész a frontharcosokhoz, mint a nemzeti érzés leghivatottabb letéteményeseihez intézett buzdító beszédet, utána az egyházak lelkészei áldották meg az új frontharcos zászlót, majd a zászlószegek beverése kezdődött. -Az ünnepséget követő bajtársi ebéden . Vitéz Rubinthy Dezső a kormányzóra, Jacobi Ágoston a frontharcosok országos elnökére, Wrenner János Jacobi ezredesre, dr. Török Sándor pedig a lelkes hölgyközönségre mondottak felköszöntőt. Az ünnepség megrendezése Jacobi Ágoston nyugalmazott ezredes, csoportelnök érdeme. A hazafias nevelés újabb tere volt a Rákóczi szobor felállítására létrehozott alap. Ebbe több alkalommal is történt befizetés Rákosliget nagyközségből. 1934. november. hó 5. Adományok a Rákóczi-szobor alapra: Rákosligeti Horthy Miklós polgári fiú- és leányiskola tanári testülete 10 P,
MAGYAR VÖRÖSKERESZT JUBILETMI ÜNNEPSÉGE. A Magyar Vöröskereszt rákosligeti fiókegylete ma ünnepelte húszéves fennállását. A bensőséges ünnepségen a fiókegylet megalapítója és elnöke, Maderspach Viktor beszámolt a fiókegylet húszéves működéséről, majd Szávay Zoltán főjegyző méltatta a Vöröskereszt szociális, karitatív és emberbaráti munkájának elismerésreméltó eredményét. Ezután a Vöröskereszti központi kiküldöttje, Vállay Gyula tolmácsolta az elnökség köszönetét és ismertette az Országos
Vöröskereszt jövőévi célkitűzéseit,műsoros teadélután követte.
A
jubileumi
-ünnepséget
1934. Marseille. II. Sándor király meggyilkolása illetve az abban vállalt magyar szerep miatt Jugoszlávia 3000 magyar nemzetiségű polgárt utasított ki. S menekült kiutasítottak befogadása természetesen Magyarországra hárult.
1934. december 5.
RÁKOSLIGETI MOVE SPORTEGYESÜLET december 4-én, kedden este tartotta alakuló közgyűlését az ottani kultúrházban. A közgyűlést vitéz Endre László főszolgabíró, a MOVE országos társelnöke nyitotta meg. Beszédében kegyeletes: szavakkal emlékezett meg a nemrég elhunyt Gálócsy Árpádról, e szavait a közönség állva hallgatta végig. Ezután üdvözölte vitéz Marton Béla orszgy. képviselőt, a MOVE országos elnökét. A gyűlés folyamán dr.Tóth Zoltán községi aljegyző ismertette az újonnan alakuló MOVE alapszabályait, melyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Utána Szabó István bíró tett javaslatot a tisztikar megválasztására, amelyet a közgyűlés tagjai ugyancsak nagy lelkesedéssel, egyhangúlag vettek tudomásul. Elnökké Szávay István községi főjegyzőt választotta meg a közgyűlés, aki lendületes székfoglaló beszédben vette át az elnöki tisztségetekkor lelkes óváció közepette vitéz Marton Béla orszgy.képviselő, országos elnök emelkedett szólásra és ismételten, nagy tapssal félbeszakított beszédében a MOVE jelentőségét emelte ki: A MOVE célja ma is az mondatta - ami volt megalakuláskor is, erős és gerinces nemzedéket nevelni a hazának. A gyűlést kétszáz terítékes vacsora követte, amelyen Apagyi Andor elnök, az első magyar embert, a Kormányzót éltette. Utána vitéz Endre László, a MOVE országos elnökére, vitéz Marton Bélára Ürítette poharát, aki hatalmas beszédben válaszolt, melynek folyamán a nemzetnevelés és a nemzetpolitika szinte valamennyi kérdésére kitért, megmutatva azt az utat, amelyen az új magyar életnek a jobb jövő felé haladnia kell, /Ep/ 1934.december.12. A Jugoszláviából kiutasítottak megsegítésére adománygyűjtést folytattak. Adományozók között olvasható Máderspach Ferenc Rákosliget 20 P., Závodszky Jenő Rákosliget VII. utca 27. 10 P 1934. december 20-án pedig a Jugoszláviából kiutasítottak segélyezése céljából a belügyminisztérium 64.086számú postatakarékpénztári letéti csekkszámlára december 19-én a következő adományok folytak be: ...rákosligeti atlétikai club és a rákoskeresztúri torna egylet futball mérkőzésének jövedelme 27.50 P. 1935.június 06-án újabb hír jelenik meg a jugoszláviai kiutasítottaknak megsegítésére kiírt gyűjtésről. A Magyar Mozgóképüzem-engedélyesek Országos Egyesülete a Magyar
Film-Irodával karöltve múltév decemberében mozgalmat indított a jugoszláv menekültek fel segélyezésé re. A Magyar Film-iroda a menekültekről felvételeket készített és "ezt a propaganda-filmet 28 példáidban ingyen az akció rendelkezésére bocsátotta. A mozgó színházak bemutatták rendes műsoraik keretében a filmet ás a Magyar Mozgóképüzem-engedélyesek Országos Egyesületén keresztül adakoztak a jugoszláv menekültek javára. Az eddig befolyt és az alábbi kimutatás szerint 3683 P 32 fillért az egyesület a mai napon eljuttatta a belügyminiszter úrhoz. Az akciót még nem zártak le, további 1000 pengő körüli összeg beérkezését várják. A magyar mozgó színházak egy része - különösen az elsőhetes színházak - adományaikat ettől az akciótól függetlenül juttatták el a belügyminiszter úrhoz. Kimutatás azokról a magyarországi mozgó színházakról, amelyek a "Jugoszláviai magyarok, kálváriája" című és a kiutasítottak fel segélyezését szolgáló külön filmet lejátszották és azokért alábbi önkéntes adományaikat befizették. Környék mozgók: Rákoskeresztúr 6, Rákosliget 4, Rákoscsaba 8.
1935. november 8. Rákosliget Szávay Istvánt, Rákosliget állásától felfüggesztett főjegyzője:, pénteken délután közokirat hamisítás miatt letartóztatták és bekísérték a pestvidéki ügyészség fogházába Szávay István fel folyamodást jelentett be letartóztatása ellen. /MTI/ 1935 decemberében a nyomorenyhítő mozgalom keretében az Elit Mozgó Rákosliget 5;- P fizetett be. 1936. december 23. A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter,előterjesztésére Csertőy Gyula rákosligeti községi polgári iskolai rendes tanárnak, Karvay Viktor, báró Proff. Kocsárdné Tornay Schiller Melánia, Graner Stefánia és Sztankovits Rezső dr. budapest-székesfővárosi községi polgári iskolai rendes tanároknak az igazgatói címet adományozta. 1937. június. 18. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter június 26-ától kezdődőlég az érdekelteknek régi kívánságát teljesítette, amikor az alábbi felsorolt helységeket, illetőleg telepeket a budapesti egységes távbeszélő-hálózatba bevonta: Árpádföld /alapdíj különvonalú állomás fővonal után/15.-P, Baross Gábor telep /12.-/, Budakalász /l5.-/. Budakeszi /12.-/, Budaörs / 12.-/ Cinkota /l5.-/, Csömör /l5.-/, Diósd /l5.-/, Erzsébet királyné szanatórium l2.Mátyásföld /l5.-/, MátyásföldRepülőtér /15.-/, Nagykovácsi /22.-/ Nagytétény /l5.-/, Pesthidegkút/13.-/, Pestszentimre /15.-/, Pestszentlőrinc /15.-/, Pilisborosjenő /17.-/,Rákoshegy /15.-/, Rákoskeresztúr /15.-/ Rákosliget /l5./ Rákosszentmihály /12.-/, Remetekertváros /13.-/,
Sashalom /l2.-/, Solymár /l5.-/ Soroksár /l5.-/, Törökbálint / 15.-/, Űröm /13.-/ , , Díjkedvezményre jogosultak /C.1 Szab.22.§./ Így különvonalú állomásuk vagy egy mellékállomásos alközponti berendezésük, esetleg két készülékes soros berendezésük fővonala után az alapdíj felét fizetik. Alapdíj társas/bérház, iker, választó rendszerű/ állomás után havonta Nagykovácsi 11.P., Pesthidegkúton 6.50 P., Pilisborosjenőn 8.50 P., Remetekertvárosban 6.50 P., Ürömön 6.50 P. Beszélgetési díj hívásonként 14 fillér. A kötelező teljes beszélgetési számon felül kezdeményezett beszélgetések díjából 5 százalék, előfizetői nyilvános állomásoknál 10 százalék levonásba jön. Kötelező beszélgetések száma különvonalú állomás, kimenő fővonal, ikerállomás után havonta 50. Kötelező beszélgetések száma bérház ás választó rendszerű állomás után havonta Nagykovácsin 30, Pesthidegkúton 30, Pilisborosjenőn 30, Remetekertvárosban 30 és Ürömön 30. Ezeknek a számoknak csak a fele kötelező havonta a díjkedvezményes állomások után. Ettől a naptól kezdődően e központok, előfizetői egymással, továbbá Budapest, Albertfalva, Békásmegyer, Budafok, Budatétény, Csepel, Csillaghegy, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestújhely, Rákospalota, Tisza István kertváros is Újpest előfizetőivel és viszont helyi díjszabás mellett éjjelnapnál folytathatnak beszélgetéseket. A postahivatalokban berendezett nyilvános állomások - ezekben a viszonylatokban ugyancsak helyi díjszabás mellett - csak a hivatalos órák alatt állanak a közönség rendelkezésére. Rákosliget, 1937. december 10. A belügyminiszter Sárosi János ny. MÁV tisztviselőt, Rákosliget esküdtjét a község érdekében kifejtett önzetlen munkásságáért elismerő díszoklevéllel tüntette ki. A miniszteri elismerést Preszly Elemér titkos tanácsos,Pest,vármegye főispánja adta át,a kitüntetetteknek Rákosliget község ebből az alkalomból díszközgyűlést tartott, amelyen Sárosi Jánost meleg ünneplésben részesítettek. MTI Rákosliget, 1937. december 10. A rákosligeti vasúti állomáson ma délelőtt a Hatvan felől érkező vonat mozdonya elütötte Tóth Miklós 67 éves nagyothalló nyugalmazott postást. Haldokolva szállították kórházba./MTI/ Díszpolgár: Rákosliget, 1938. január 15. Rákosliget község képviselő testülete szombaton délután rendkívüli díszközgyűlést tartott, amelyen vitéz Endre László dr.-t alispánná történt megválasztása alkalmából üdvözölte. Szabó József főjegyző köszöntötte a község díszpolgárát, akit a megjelentek lelkes
ünneplésben részesítettek és elhatározták, hogy a díszközgyűlés jegyzőkönyvét művészies kiállításban küldöttség (fogja átadni az alispánnak./MTI/ 1938. január 22. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A városrendezésről és az építésügyről alkotott 1937:VI. törvénycikk hatályba léptetésével kapcsolatban a Budapesti Közlöny vasárnapi száma négy rendeletet közöl. Az első rendelet a törvény hatálybalépésének napjául 1938 február l-jét állapítja meg. A törvény négy fejezetből áll. Az első fejezet szól a városrendezésről. E fejezet végrehajtása tárgyában jelent meg a második rendelet: a városok felméréséről és a városrendezési tervek elkészítéséről. Ez a rendelet részletesen szabályozza, hogy milyen szempontok szerint kell a városfejlesztés tervét elkészíteni, hogyan kell a városias kialakításra szánt területet meghatározni, a felmérés során milyen műveleteket és miként kell elvégezni s hogy az általános, valamint a részletes rendezési tervet miként kell elkészíteni. A rendelet szerint a már meglevő városrendezési /városszabályozási/ terveket általában továbbra is végre kell hajtani mindaddig. aráig a törvény alapján az új városrendezési tervek el nem készülnek. A harmadik rendelet megjelöli azokat a városokat és nagyközségeket, amelyek a törvény rendelkezései szempontjából a székesfőváros környékéhez tartoznak. Ezek Újpest, Rákospalota, Kispest. Pestszentlőrinc, Pestszenterzsébet és Budafok megyei városok, valamint Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld, Cinkota, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoscsaba, Vecsés, Pestszentimre, Soroksár, Csepel, Albertfalva, Budatétény, Nagytétény, Pesthidegkút és Békásmegyer nagyközségek. A negyedik rendelet a törvénynek a városrendezésre és a telekátalakításra vonatkozó szabályait a felsorolt nagyközségekre is kiterjeszti. Mindez azt jelenti, hogy az említett városokban ás községekben a városrendezési terveket a Fővárosi Közmunkák Tanácsa fogja megállapítani és az építésügyi hatóság is másodfokon a Fővárosi Közmunkák Tanácsa lesz. A törvény második fejezete a telkek felosztásáról/parcellázásról/, a telekhatár-rendezésről, a telekátalakításról rendelkezik s megállapítja, hogy mely esetekben van városrendezési szempontból kisajátításnak helyes az ily kisajátításnál mikor jár és milyen kártalanítás. A törvény harmadik fejezete az építésügyről szól, a negyedik fejezet pedig a vegyes rendelkezéseket tartalmazza, A törvénynek a most említett részei is február elsején hatályba lépnek. Rákosliget, 1938.február 12. Guba Jenő minisztériumi számvevőségi főtanácsos, a Sigmum Laudis tulajdonosa 58 éves korában elhunyt. Kiterjedt rokonság gyászolja. Ma délután temették el Rákosligeten nagy részvét mellett. Rákosliget 1938. február 12. A nagyközség közgyűlési termében és az irodahelyiségekben ünnepélyesen kifüggesztették a keresztet. /MTI/
1939. évi X. törvénycik a "Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap" létesítéséről rendelkezett 1. § A repülés fokozódó nagy jelentőségénél fogva a törvényhozás a repülőképzésnek mennél hathatósabb előmozdítása végett külön alapot létesít és hogy a nemzet hódolatát és hálájával Magyarország Főméltóságú Kormányzója iránt ebben is kifejezésre juttassa, az alapot "Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap"-nak nevezi el. 2. § Az alap rendeltetésének megfelelően támogatást nyujt azoknak a személyi és dologi kiadásoknak a fedezésére, amelyek az ifjúságnak a repülésben való rendszeres elméleti és gyakorlati kiképzéséhez, a már kiképzett repülők gyakorlatban tartásához, valamint a repüléssel kapcsolatos földi szolgálatban való kiképzéséhez, repülőgépek, műszerek és egyéb eszközök beszerzéséhez, előállításához és jókarbantartásához, valamint általában a repülés gyakorlati ismereteinek terjesztéséhez, a repülés fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez szükségesek. Az alap támogatást nyujthat a kiképzés és gyakorlatbantartás célját szolgáló repülőterek, terepek létesítéséhez és felszereléséhez, úgyszintén a repülőgéptervezés előmozdításához. Az alap támogatást nyujthat a kiképző és gyakorló repülésben résztvevőknek, továbbá az oktatóknak és a földi szolgálatot ellátó személyzetnek a repülésből eredő balesetek elleni biztosításához, úgyszintén támogatást nyujthat az alap segítségével beszerzett vagy üzemben tartott repülőgépek szavatossági és másnemű biztosításához. 3. § Az alap bevételei: a) a mozgófényképüzemek részéről eladott jegyek után a repülés támogatása, valamint a nemzeti filmgyártás fejlesztése javára megállapított hozzájárulásból az alapot illető részesedés; b) az erre a célra időnként kibocsátott, feláras postabélyegek és egyéb alkalmi postabélyegek eladásából származó bevétel; c) a repülés népszerűsítésére rendezett kiállítások, repülőhetek, repülőnapok, gyüjtések, előadások és versenyek jövedelme; d) a repülés fejlesztésére szánt adományok, valamint az e célra rendelt alapítványok jövedelme; e) az állami költségvetésben e célra megállapított összegek; f) a m. kir. minisztérium által - a fejlődő szükséghez képest - rendelettel meghatározott egyéb bevételi forrásokat terhelő hozzájárulások vagy részesedések. Az a) pontban említett bevétel 70%-a a Repülő Alapot, 30%-a pedig a Filmipari Alapot illeti. 4. § A 3. § első bekezdésének a) és b) pontjában említett bevételek mértékét, lerovásuk és beszolgáltatásuk módozatait, az ügyköre szerint érdekelt miniszter a pénzügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértve állapítja meg. A m. kir. minisztérium a 3. § első bekezdésének b) pontjában említett bélyegek használatát rendelettel kötelezővé teheti. 5. § Az alap rendeltetésszerű felhasználását és ezzel kapcsolatos ügyeit a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap Intézőbizottsága intézi. Az Intézőbizottság öt tagból áll, akiket a honvédelmi miniszter javaslatára az államfő nevez ki, még pedig három tagot a m. kir. honvéd légierők állományából, két tagot a Magyar Aero Szövetség tagjainak sorából, s ugyanakkor közülük egy tagot az elnöki, egyet az elnökhelyettesi tisztség gyakorlásával is megbíz. Az Intézőbizottság érdemi határozatait a honvédelmi miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyott határozatok alapján az utalványozás jogát az Intézőbizottság elnöke gyakorolja. Az alap kezelésére általában az állami alapok kezelésére vonatkozó szabályok irányadók. Az esetleg szükséges eltéréseket a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg. 6. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a honvédelmi miniszter gondoskodik.
A törvény 3.§-a lehetővé tesz befizetéseket. Ennek eleget tett Rákosliget is 1938-ban. Rákosliget,1938. augusztus 10. Rákosliget község képviselő-testülete a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támogatására 100 pengőt szavazott meg./MTI/ Trianon és a revizionista politika áthatotta a
közéletet is.
Rákosliget, 1938. október 13. A község képviselő-testülete és társadalmi egyesülete együttes ülést tartottak Szabó István községi bíró és Csanády György dr. főjegyző elnöklésével. A gyűlésen a magyarlakta Felvidék haladéktalan visszacsatolása és a szlovák és ruszin önrendelkezési jog mellett tüntettek. A gyűlésről üdvözlő
táviratot küldtek a miniszterelnöknek. /MTI/ A körzetben található egyházak hírei között találhatjuk kimondottan Rákosligethez köthető hírt, mely szerint:
a
nem
Rákosliget, 1938. október 16. Fényes külsőségek között tartották meg ma délután Rákoscsabán a Rákoscsabai Evangélikus Missziói Egyház épülő templomának alapkőletételi ünnepélyét. A nagyszámú előkelőségek élén megjelent Raffay Sándor titkos tanácsos, bányakerületi püspök is, akit a központi járás közönsége nevében Kopa Károly főszolgabíró üdvözölt. Az alapkőletételi szolgálatot Chugyik Pál ev. főesperes tartotta./MTI/ 1938. október 31. Magyar a magyarért adománylistán a Rákosligeti polgári Kör, Kiss Gusztávné Rákosliget 5, valamint a Rákosligeti Kath. Nővédő Egyesület is szerepel. 1938. december. 26. A kormányzón é segélyakciójára december 22én beérkezett adományok: Elite Mozgó -Rákosliget 5 P. Bulvárhír 1939-ből: 1939. augusztus 16. A rákosligeti vasútállomás közelében az egyik vonatból eddig ismeretlen körülmények között kizuhant Illés József 18-éves asztalossegéd. L vonat kerekei mindkét lábát lemetszették. Válságos állapotban kórházba szállították./MTI/ Az élelmiszerellátás biztosítása tekintetében szükség volt néhány intézkedés megtételére. Ez már a háború előszele: 1939. december 5. Az árellenőrzés országos kormánybiztosa szabályozta a zsírszalonna, háj és zsír legmagasabb árát. A rendelet értelmében december 6.-ától kezdve Budapest területén a legmagasabb fogyasztói árak ezek: olvasztani való zsírszalonna bőrrel kilogrammonként 1.72 P, háj 1.86 P, zsír 1.80 P. Ugyanezek az árak érvényesek Budáink, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városokban, továbbá Albertfalva, Cinkota, Csepel, Mátyásföld, Pécel, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Rákosliget, Rákosszentmihály és Sashalom nagyközségekben. Egyebütt a zsírszalonnára, hájra és zsírra augusztus 26.-án fennállott viszonteladói és fogyasztói árak kilogrammonként legfölebb 12 fillérrel emelhetők./M.T.I./ 1939. december 18. A Budapesti Közlöny keddi száma közli az iparügyi miniszter rendeletét, amely szerint a téglagyárosok és kereskedők kötelesek Budapest, továbbá Vác. Újpest, Rákospalota, Kispest, Pestszentlőrinc, Pestszenterzsébet és Budafok megyei városok, valamint Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld, Cinkota, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy. Rákoscsaba, Vecsés, Pestszentimre, Soroksár, Dunaharaszti, Csepel,
Albertfalva, Budatétény, Nagytétény,Pesthidegkút és Békásmegyer községek területén lévő égetett agyagtégla-készletüket bejelenteni és ha az iparügyi miniszter úgy rendelkezik, valamely közhivatalnak vételre felajánlani. /MTI/ Újabb bulvárhír: 1940. január 5. Halálozás Ölvedi Ucsnay Ernő Trencsén díszpolgára és utolsó magyar polgármestere január 4-én 83 éves korában Rákosligeten elhunyt. Temetése január 6-án szombaton délután 3 órakor lesz a rákosligeti katolikus temetőben. Az elhunyt lelki üdvéért az engesztelő szentmisét-8-án, hétfőn reggel 9 órakor mutatják be a rákosligeti plébániatemplomban. /MTI/
1940. április 13. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A földművelésügyi miniszter 153.840/1940 sz. F.M. számú, a cukor forgalmának és fogyasztásának szabályozásáról szóló rendeletében Budapest székesfőváros területén és a szomszédságában fekvő városokban és községekben a cukor fejadagját személyenkint és hetenkint 24 dekagrammban állapította meg. E városok és községek felsorolása a következő: Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Csepel. Dunaharaszti Nagytétény, Mátyásföld. Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár, Vecsés. Azoknak a törvényhatósági jogú, valamint megyei városoknak és községeknek felsorolása, amelyekben, a fejadag személyenkint és hetenkint 12 dekagramm, a következő: Abony, Alag. Baja, Balassagyarmat, Bánhida, Battonya, Békéscsaba, Beregszász, Berettyóújfalu, Bonyhád, Budakalász, Budakeszi," Budaörs, Cegléd., Celldömölk, Csongrád, Debrecen, Diósd, Diósgyőr. Dombóvár; Dorog, Dunaföldvár, Dunakeszi, Dunaszerdahely. 1940. október 9. A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy az árellenőrzés országos kormánybiztosa szerdán kiadott rendeletével újra megállapította a zsírszalonna, háj és zsír legmagasabb árát. Budapest területén a legmagasabb fogyasztási árak ezek; olvasztani való elsőrendű zsírszalonna bőrrel 2.12," háj 2«28. elsőrendű olvasztott sertészsír 2.24 pengő kilogrammonként. Ezek az" árak érvényesek Budafok," Kispest. Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városok, valamint Albertfalva, Cinkota, Csepel, Mátyásföld, Pécel, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály és Sashalom nagyközségek területén is.
1940. április 10. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A közellátási miniszter rendeletet adott ki a budapesti zárt területen a lisztkiskereskedők kijelöléséről, A rendelet értelmében Budapest székesfőváros továbbá Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Budafok, Rákospalota és Újpest megyei városok, valamint Albertfalva. Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Csepel, Dunaharaszti, Nagytétény, Mátyásföld, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely. Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr. Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár és Vecsés nagyközségek területén lisztet a fogyasztóközönség részére csakis kijelölt lisztkiskereskedő árusíthat. A rendelet részletei a Budapesti Közlöny pénteki számában jelenik meg.
1941. május 17. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. közellátási miniszter 15.800/1941. számú rendeletével az T941 május l9.-étől kezdődően érvényes zsírjegyekre kiszolgáltatható zsíradagot a következőképpen állapította meg: hetenkint és fejénként 16 dekagramm zsír vagy 18 dkg háj vagy 18 dkg bőr nélküli zsírszalonna, illetőleg 20 dkg bőrös zsír szalonna. A nehéz testi munkások fejadagja változatlan marad: heti 30 dkg zsír vagy 35 dkg háj vagy 35 dkg bőr nélküli zsírszalonna, illetőleg 39 dkg bőrös zsírszalonna. A zsírjegyrendszer bevezetését elrendeli továbbá a közellátási miniszter Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei varosok, továbbá Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Csepel, Dunaharaszti, Nagytétény, Mátyásföld, Pesthidegkút, Pestszentimre, Rákoscsaba, Pestújhely, Rákoshegy, Rákoskersztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár ás Vecsés községek területére. Ezekben a városokban, illetve községekben tehát május 26.-ától kezdődően/- fogyasztók részére csak zsírjegy ellenében, intézmények, intézetek és üzemek részére pedig csak hatósági engedély alapján szabad forgalomba hozni /zsírt a A zsír jegyeket az eddigi rendelkezések értelmében a jegyek érvényességének utolsó napjától számított két héten belül lehetett beváltani. Tekintettel arra, hogy a zsírellátás nehézségei megszűntek, a rendelet úgy intézkedik, hogy ezentúl a zsírjegyeket az érvényességi idő utolsó napjától számított egy héten belül lehet csak beváltani.
1941. november 17. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügyminiszter az Országos Társadalombiztosító Intézetnél a fogalmazási, műszaki és biztosításmathematikai tisztviselők egyesített létszámába …
dr. Jirka Ferenc rákosligeti lakost … megállapított illetményekkel ideiglenes minőségű intézeti fogalmazó gyakornokokká kinevezte./MTI/
1942. május 18. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A földmívelésügyi miniszter a földbirtok rendezési szolgálati személyzet fogalmazási és gazdasági létszámába … dr. Kassai József rákosligeti … lakosokat -budapesti állomáshellyel m.kir. telepítésügyi gyakornokokká kinevezte. 1943. január 16. BK, Vé/B 8 A közellátásügyi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint a székesfőváros területére megállapított tojásárak érvényesek Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszent1őrinc, Rákospalota, Újpest, Albertfalva, Békásmegyer, Budátétény, Cinkota, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár és Vecsés" területén is. /MTI/ Társadalmi hírként jelent meg a háború alatti kinevezések sora is. 1943. május 13. Tanítói kinevezések: Csertőy Magda rákosligeti … állami népiskolai helyettes tanítókat folyó évi május hó l.-i hatállyal állami népiskolai rendes tanítókká kinevezte. 1944. május 6. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az igazságügy miniszter dr. Szőnyi Zoltán rákosligeti lakost a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla kerületébe bírósági joggyakornokká kinevezte. Az utolsó hír Rákosligetről, mielőtt beolvadt Nagy-Budapestbe. 1949. augusztus 21. Az országos csillagtúra résztvevői augusztus 21.-én 0 órakor indultak el Egerbe. A 100 kcm-es kategóriában első és egyben abszolút győztes: Karay /vasas/Csepel,349,5 km /34.5 km átlaggal/, 2.Ross /Győri MSzHSz/Csepel, 255 km./24.17 km/, 3, Sipos /Rákosligeti MSzHSz/ Csepel,150 km. 1 350 kcm.kat.: l.Indig /Egri- MSzHSz/335 km. /52.7 km./, 2,Vincze /Keszthelyi MSzHSz/319 km,/53.3 km/, http___mol.arcanum.hu_mti_pics_a.pdf_v=pdf&a=pdf&p=PDF&id=MOT_133 _1936_01_2_133_1936_01_28_016&no=0#xml=http___mol.arcanum.hu_mti_p
ics_a