QUAESTOR Értékpapír Nyrt. ÜZLETI FOLYAMATOK és TŐKE BANK-, ÜZLETI- ÉS ÉRTÉKPAPÍR TITKOT TARTALMAZ

QUAESTOR Értékpapír Nyrt. ÜZLETI FOLYAMATOK és TŐKE BANK-, ÜZLETI- ÉS ÉRTÉKPAPÍR TITKOT TARTALMAZ

MEGÁLLAPÍTÁS

SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉS

H/VL

HATÁRIDŐ

A megbízások felvétele során mindenkor belső szabályozó dokumentumainak megfelelően járjon el.

VL

folyamatosan

A Társaság nyilvántartási rendszerében a meghatalmazottak rögzítésére alkalmas mezőt teljes körűen töltse ki.

VL

folyamatosan

A XXX ügyfél XXX napján kötött számlaszerződést XXX számla vezetésére. A számlára történt első Társaságunk a T. Felügyelet álláspontját tudomásul vette. befizetés XXX napján történt meg, mely nem felel meg a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény 3. § (b) pontjának (Számlaszerződés 2.3. pontja: XXX ). (241)

A Társaság a megállapítást nem vitatta, a megállapítást A jogszabályi előírásokat változatlan formában fenntartjuk. maradéktalanul tartsa be.

VL

folyamatosan

A XXX ügyfél XXX . A XXX (241)

A Társaság a megállapítást nem vitatta, a megállapítást A számlaszerződésben foglaltakat változatlan formában fenntartjuk. maradéktalanul tartsa be.

VL

folyamatosan

Lásd határozatban foglaltakat

H

Hiv.

AZ INTÉZMÉNY ÉSZREVÉTELE

AZ ÉSZREVÉTEL ÉRTÉKELÉSE

ÜZLETI FOLYAMATOK ÉS TŐKE Megbízáskezelés Mb.1. A Társaság vizsgált időszakban hatályos Üzletszabályzatának megbízások fogadásáról szóló 12.7.4. (11.7.4.) pontja 2013.07.01 napjával eljársrendet vezetünk be (amelyet mellékelünk). Ennek értelmében a A Társaság a megállapítást nem vitatta, tervezett és szerint a megbízás "beérkezésének tényét és beérkezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc) a Társaság XXX megtett intézkedésekről számolt be. A megállapítást érkeztető rendszerének, illetve nyilvántartásának adatai igazolják". A XXX által XXX . napján XXX változatlan formában fenntartjuk. napján XXX és XXX napján XXX részvényekre vonatkozóan adott megbízásai a megbízás megadásának óra, perc szerinti időpontját nem tartalmazták, ezáltal a Társaság nem felelt meg a Bszt. 18. § 1) bekezdése g) pontjának. (54, 204) Mb.2.

A megbízáskezelés vizsgálata során ellenőriztük a meghatalmazotti jogosultságokat. A XXX ügyfél A 295. válaszhoz adott válaszban mellékeltük a kereskedési rendszer képernyőképét, ami A megállapítás nem a jogosulatlan rendelkezésre, hanem megbízásának hangfelvételein meghatalmazott adja a megbízást. A rendelkezésre bocsátott meghatalmazotti mutatja a szkennelt aláírásbejelentő kartont, amely tartalmazza XXX a rögzítés elmaradására irányult. A megállapítást jogosultságokat tartalmazó adatbázis adatai alapján ezen ügyfélhez meghatalmazott nem tartozott. Az ügyintéző az változatlan formában fenntartjuk. aláírás bejelentő kartont felvette, azonban a "kapcsolt partnerek" mezőben nem rögzítette a meghatalmazottat. A Társaság tájékoztatása szerint a feltárt hiba szűrésére ellenőrzést indít, amelynek elvégzésével ezen hibák javításra kerülnek. (27, 85, 293, 295)

NYESZ Nyesz.1.

TBSZ Tbsz.1.

XXX napján kötött XXX számlaszerződést. A számlaszerződés 2.4. pontja szerint Társaságunk a T. Felügyelet álláspontját tudomásul vette. a számlára történő átvezetés XXX . napján történt meg.

Befektetési tanácsadás Beft.1. A Társaság nyilatkozata szerint befektetési tanácsadást nem nyújt ügyfeleinek, az ügyfelek alkalmassági teszttel nem A T. Felügyelet által e témakörben tett megállapítás alapján, melyet ehelyütt két féle érvelés rendelkeznek. A XXX napi megbízások rögzített vonalas hangfelvételeinek visszahallgatása során (20 db alapján is vitatni kívánunk, a következőket adjuk elő: Egyrészt XXX . hangfelvétel) fellelhető volt olyan telefonbeszélgetés, ahol az ügyintéző az ügyfél részére befektetési tanácsot adott, Másrészt XXX (17-2288_17B12_11800_17B12_11801.mp3, 17-1662_17B12_11803.mp3, 171448_17B12_11829_17B12_11830.mp3, 17-1448_17B12_11792-11799.mp3, 17-1448_17B12_11789.mp3, 17345_1B12_19286.mp3), a XXX t. Társaság eljárása nem felel meg a Bszt. 44. §-ban előírtaknak. (239)

1. oldal, összesen: 6


MEGÁLLAPÍTÁS

Hiv.

Határidős fedezettség Hat.1. Az Üzletszabályzat 14.3.7.2. pontjának, illetve a határidős termékekre vonatkozó Bizományosi Keretszerződés 4.4. pontjának értelmében "A Társaság a nála lévő és az Ügyfélnek visszajáró, bármilyen jogcímen átvett pénzügyi biztosítékokat az ügyletek lezárása után, az Ügyfél írásos utasítása alapján, legkésőbb annak kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül az Ügyfél által megjelölt módon és helyre elutalja”. A Társaságnál nem a zárolásra okot adó körülmény megszűnéséhez, hanem az ügyfél kifejezetten erre irányuló kérelméhez kötődik a zárolt alszámlán nyilvántartott, de az adott időpontban alapügylet hiányában biztosítéknak nem tekinthető értékpapír felszabadítása és értékpapírszámlára történő átvezetése. Ennek kockázatára, azaz arra, hogy szélsőséges piaci árfolyamváltozások esetében a Társaság esetlegesen csak késéssel tudja biztosítani az ügyfél által nyújtott, a pozíciói fedezéséhez nem szükséges óvadék felszabadítását, illetve hogy a kapcsolódó ügylet hiányában is fenntartott zárolás esetén a KELER-nél vezetett megbízói alszámlán fedezetként (óvadékként) zárolt pénzügyi eszközök esetlegesen más ügyfél nyitott határidős pozícióinak elszámolásához igénybe vételre kerülhet a KELER által, sem az Üzletszabályzat, sem pedig a határidős termékekre vonatkozó Bizományosi Keretszerződés nem hívja fel az ügyfél figyelmét. Az ügyfél kérésére történő óvadék-felszabadítás mint óvadékkezelési mód lehetséges következményeiről, kockázatairól egyértelmű, részletes írásos tájékoztatást az ügyfelek a Társaságtól nem kapnak. A Társaság eljárása nem felel meg a Bszt. 40. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A "Határidős fedezettség" sheet táblázatai tartalmazzák azon ügyfelek ( XXX ) értékpapír zárolásait, akiknek kapcsolódó ügylet hiányában biztosítéknak nem tekinthető értékpapírok kerültek zárolásra a KELER derivatív megbízói alapbiztosíték számlán. Ezen értékpapírok képezték a vizsgált napon a KELER derivatív megbízói alapbiztosíték számlán zárolt értékpapírok 45%-át. (96., 210., 215., 216., 217., 258.)

AZ INTÉZMÉNY ÉSZREVÉTELE A vizsgálati jelentés vonatkozó pontjában – mely magas kockázati besorolási szinten elmarasztalja Társaságunkat – a 258. sorszámon eladott érvelésünkben szereplő, egyetlen üzletszabályzatbeli rendelkezés (14.3.7.2.) jelenik meg, holott Társaságunk ezen túlmenően számos más, magyarázó, ügyfeleket tájékoztató rendelkezésre is hivatkozott a problémafelvetés kapcsán. Vitatjuk, hogy Társaságunk megsértette volna a Bszt. 40. § (1) bekezdését, hiszen az Üzletszabályzatunk 9.8.3., illetőleg 14.3.3.1., 14.3.4.2. i) és iv) alpontjai, valamint a 15.3. pontjai, illetőleg vonatkozó kockázatfeltáró nyilatkozata ezzel ellentétes nézetünket erősítik meg. Társaságunk vitatja – a Bszt. 40. § (1) bekezdésére hivatkozó – megállapításukat, hiszen álláspontunk szerint az, hogy az ügyfél a KELER szabályzatainak ismeretében nem rendelkezik a derivatív alszámláján lévő értékpapírjai más számlára történő átvezetéséről, nem Társaságunknak róható fel, ennek okán nem sérül az ügyféltájékoztatás. A Bszt. 40. § (1) bekezdése - : „A befektetési vállalkozás a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során, ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az ügyfelet nem téveszti meg. ” - egy olyan általános szabály. Egyebekben hangsúlyozzuk, hogy a Társaság tőzsdei/árutőzsdei/tőzsdén kívüli határidős és opciós ügyletekre vonatkozó kockázatfeltáró nyilatkozata is rögzíti, XXX . A fentiekre tekintettel Társaságunk vitatja azt, hogy nem adott volna „világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ” az ügyfeleinek. A fogyasztóvédelem tényleg nagyon fontos és egyre inkább közérdeklődésre számottartó kérdése napjainknak, azonban annak is határt kell szabni, hogy ez az ügyfelek felelősségi körébe tartozó kérdésekben öncélúvá váljon.




Értékpapír fedezettség, kapcsolódó adatszolgáltatás, értékpapír rovancs Ép.1. XXX napján a Társaságnál értéktári rovancs került lefolytatásra. Az értéktári rovancs során megállapításra Álláspontunk szerint tekintettel arra, hogy a hiba kiküszöbölésre került, – mely egyrészt a A Társaság nem a megállapítást, hanem az ezzel került, hogy a XXX nyomdai úton előállított egymillió forint össznévértékű névre szóló törzsrészvénye darabszámot tekintve, másrészt a hiba jellegére tekintettel is elenyésző problémát okozott – kapcsolatos kockázat mértékét vitatta. A megállapítást forgatmány útján nem került átruházásra (tulajdonos: XXX ). A Ptk. 338/B. § (3) bekezdése szerint a nyomdai így e tény a jövőre nézve kockázatot nem rejt magában. és a kockázati besorolást változatlan formában úton előállított névre szóló értékpapír teljes vagy üres forgatmány útján ruházható át (Gt. 179. §: a nyomdai úton fenntartjuk. előállított részvény átruházása a részvény hátoldalára vagy a részvényhez csatolt lapra (toldatra) írt teljes vagy üres forgatmány útján történik. A Társaság XXX nyilvántartási rendszerében tulajdonosként a XXX szerepel. A Társaság nem biztosította a Bszt. 18. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeket. A Társaság a Vizsgálat helyszíni szakasza alatt üres forgatmánnyal átruházta az értékpapírt. (202)

Mindenkor tarsa be a nyomdai úton előállított értékpapírok átruházására vonatkozó szabályokat.

Ép.2.

Az értékpapírfedezettségi vizsgálat feltárta, hogy a XXX elhelyezett XXX értékpapír XXX db mennyiségben zárolt számlán került elhelyezésre, hitel fedezet megjelöléssel ( XXX letéti igazolása). A Társaság a XXX többször módosított hitelszerződésében szerződő félként szerepelt, mint óvadékadó és mint kezes is. A szerződésből eredő kötelezettség XXX . napjával teljesítésre került. A XXX a Társaság részére XXX napján áttranszferálásra kerültek a Társaság XXX nél vezetett számlájára. A Társaság az óvadékba adott értékpapírt nyilvántartási rendszerében nem zárolta, ezáltal nem tett eleget a Bszt. 18. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak. (145, 247,289)

Társaságunk álláspontja szerint a XXX értékpapír a XXX nyitott a Társaság saját számláján került elhelyezésre, a zárolást nem Társaságunknak hanem a XXX kellett megtennie a rendszerében. A XXX értékpapírokat a Társaság időközben értékesítette. Társaságunk nem étrti miért kellene a saját számláján zárolnia egy olyan értékpapírt ami más társaságnál vezetett saját számláján van óvadékba helyezve. Ahhoz hogy egy máshova eltranszferált és óvadékba helyzett értékpapírra megbízást lehessen berögzíteni a rendszerbe, ahhoz először vissza kellene transzferálni mert amíg ez nem történik meg a fedezettellenőrzés során nincsen kijelölhető mennyiség.

Ép.3.

Szúrópróbaszerűen XXX napra ellenőriztük a XXX ISIN kódú értékpapír XXX vonatkozásában a 30C táblában jelentett adatok (eredeti jelentés XXX napján küldött), módosított jelentés XXX napján küldött) nyilvántartási rendszerben kimutatott adatokkal való összhangját. A XXX napján kötött saját számláról történő XXX db értékpapír eladás a nyilvántartási rendszerben késedelmesen, XXX napján került rögzítésre. Az értékpapír átvezetése a KELER Zrt.-nél vezetett saját számláról megbízói számlára, az ügyletkötés napján, XXX napján megtörtént. A megállapodás szerint a kötvények ellenértékét az elszámolás (legkésőbb XXX napján) során állapítják meg. Az ügyfél a kötvényekért a Kibocsátótól vagy más harmadik személytől bármilyen jogcímen, azok elidegenítése-kori piaci árfolyamon kapott ellenértéke XXX %-át megfizeti, vagy a kötvényeket haladéktalanul visszatranszferálja a Társaság számlájára. Ezen követelést a Társaságnak mérlegen kívüli tételként ki kell mutatnia. (240)

A 240.-es számú kérdés alatt benyújtott főkönyvi kartonokon látható, hogy a SZT-ben A megállapítás az ügylet késedelmes rögzítésére A megkötött ügyletek rögzítésének rögzített óvatosság elve alapján az XXX részére átadott XXX teljes bekerülés vonatkozott és nem a vételár összegének számítására. A mindenkor késedelem nélkül értéke veszteségként leírásra került. Ennek oka, az értékpapír piaci értéke gyakorlatilag megállapítást változatlan formában fenntartjuk. tegyen eleget. nulla, valamint a szerződésben meghatározott vételár összegének teljes bizonytalansága, akár a vételár teljes hiánya, ami ingyenes átadást jelent. A T. Felügyelet nem kifogásolta meg az előbbiekben leírtakat. Ezen felül a szerződés kiemelt részeiből nem lehetséges egy olyan vételár összeg számítása, kalkulálása, amely alapján – és a számviteli alapelvekkel összhangban - bármekkora összeg a 0. számlaosztályban mint jövőbeni követelés kimutatásra kell kerüljön.

Pénzfedezettség



H/VL

HATÁRIDŐ

H

VL

folyamatosan

H

VL

folyamatosan


Hiv.

MEGÁLLAPÍTÁS


Pénzf.1.

Az eljárás során XXX napokra vonatkozóan ellenőriztük tételes vizsgálattal az ügyfelek pénzkövetelésének biztosítottságát. A 9/2011. PSZÁF rendelet 2. sz. mellékletét képező Kitöltési útmutató értelmében a 30B tábla célja a Társaság "nyilvántartási rendszerében szereplő pénzeszközök tulajdonos és hely szerinti megfelelésének teljes körű bemutatása", a Elsődleges fedezettség sor (30B5) pedig megmutatja, hogy a Társaság nyilvántartási rendszerében (tulajdonos szerinti megfeleltetés) nyilvántartott ügyfélkövetelések a Társaság ügyfelek részére vezetett helyszámláin (hely szerinti megfeleltetés) megtalálhatóak-e, azaz a pénzeszközök amivel a befektetési vállalkozás "belső és külső letéti helyein (számláin) található ügyféltulajdonú pénzeszközök túl- vagy alulfedezik az ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettséget". A vizsgált négy napon a Társaság 30B Pénzfedezettségi jelentés 30B5 Elsődleges fedezettség sora XXX egyenleget mutatott. A Vizsgálat a rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a Társaságnál a 30B tábla pénzeszközök táblában a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó adatok bemutatására nem a nyilvántartási rendszerből származó ügyfélanalitika alapján, hanem a helyszámlákon jelentett számadatok átemelésével került sor (erre vonatkozó megállapítás Pénzf.2.-ben). Ebből adódóan az Elsődleges fedezettség ténylegesen nem mutatta meg azt, hogy a Társaság belső és külső letéti helyein található ügyféltulajdonú pénzeszközök túl- vagy alulfedezik az ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettséget, illetve nem került sor a fent hivatkozott PSZÁF rendeletek céljaként megfogalmazott "tulajdonosi megfeleltetés teljes körű bemutatására" sem. - A Társaság elsődleges fedezettsége három napon ténylegesen negatív egyenleget ( XXX Ft) mutatott, azaz a Társaság ezen napokon ügyfél tulajdonú pénzeszközöket saját pénzeszközei elhelyezésére szolgáló számlán tartott. - XXX napon az elsődleges fedezettség pozitív XXX egyenleget mutatott, a Társaság ezen napon saját tulajdonú pénzeszközöket az ügyfelek részére vezetett számlákon tartott. (A Társaság ezen eljárásával ügyfél érdeksérelmet nem okozott.) Tekintettel arra, hogy a vizsgált fedezettségi napok egyikén sem kerültek az ügyfeleket megillető pénzeszközök a Társaság saját pénzeszközeitől elkülönítésre, a Társaság nem felelt meg teljes körűen a Bszt. 18. §. (1) bekezdés a) pontjában foglalt előírásoknak. (rendszeres adatszolgáltatás keretében beküldött napi 30B tábla adatai, 149., 150., 151., 152., 242., 248., 256., 260., 261., 266., 271.)

Társaságunk a T. Felügylet megállapításait tudomásul vette. Egyúttal a napi pénzfedezettségi jelentés vonatkozásában tájékoztatjuk a T. Felügyletet, hogy ügyfeleink XXX kötött ügyletei során az olyan esetekben amikor az Ügyfél által rögzített ügylet devizaneme és a számlavezetés devizaneme eltér, az ügyet devizanemében negatív egyenleg keletkezik, míg a valóságban az ügylet nem fedezetlen, tekintettel arra, hogy a számlavezetés devizanemében áll rendelkezésre a fedezet. Az ügylet devizanemében az elsődleges fedezettség negatívvá válhat, ám ez nem azt jelenti, hogy az ügyletnek ne lenne fedezete, csupán azt hogy a fedezet nem az ügylet devizanemében áll rendelkezésre.


H

Pénzf.2.

A Társasággal szemben fennálló ügyfélkövetelések a Társaság XXX nyilvántartási rendszerében nyilvántartott A Társaság a T. Felügyelet észrevételeit elfogadja, az észrevételeknek megfelelően a ügyfélkövetelések, illetve a XXX , mint más befektetési szolgáltatónál lévő ügyfélkövetelések (ezen pénzfedezettségi jelentéstáblák kitöltési folyamatát javítja. ügyfélköveteléseket a XXX nyilvántartási rendszer nem tartalmazza) összegéből áll. A 30B Pénzfedezettségi jelentés tulajdonosi megfeleltetésére vonatkozó adatai, azaz a 30B1 soron kimutatott Ügyfelek követelései és a 30B11 soron kimutatott Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege sorok a helytelen kitöltési gyakorlat (a pénzeszközök helyszámlákon jelentett adatainak tulajdonosi megfeleltetésére szolgáló sorokba történő átemelése) miatt a vizsgált négy nap egyikén sem állt összhangban a rendelkezésre bocsátott tulajdonosi analitikával. (Pénzfedezettség sheet: Tábla1) A vizsgálat az alábbiakban részletezett eltéréseket tárta fel:


H

1.) A Társaság a XXX lévő ügyfélköveteléseket valamennyi napon hibásan határozta meg, mert az ügyfélkövetelésként jelentett összegbe, több saját alszámlán található saját pénzegyenleget is hozzáadott. (Pénzfedezettség sheet: Tábla2) 2.) A XXX nyilvántartási rendszerben Forintban nyilvántartott ügyfélkövetelések egyik vizsgált napon sem egyeztek meg a Társaság által a 30B1/b Ügyfelek követelései (HUF), illetve 30B11/b Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege (HUF) cellában figyelembe vett összegekkel. (Pénzfedezettség sheet: Tábla3) 3.) XXX napon a XXX nyilvántartási rendszerben USD-ban és EUR-ban nyilvántartott ügyfélkövetelések nem egyeztek meg a Társaság által a 30B1/e Ügyfelek követelései (USD), 30B11/e Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege (USD) és 30B1/c Ügyfelek követelései (EUR) és 30B11/c Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege (EUR) cellákban figyelembe vett összegekkel. (Pénzfedezettség sheet: Tábla4) A 9/2011. PSZÁF rendelet 2. sz. mellékletét képező kitöltési útmutató 5. pontjában foglaltak értelmében az adatszolgáltatási táblákba csak bizonylattal alátámasztott és a befektetési szolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerülhet be adat. A 30B1 Ügyfelek követelései sor "az ügyfeleket tárgynapon megillető ... pénzeszközök"-et, a 30B11 Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege sor pedig "a tárgynapra vonatkozóan az ügyfélszámlák követel egyenlegeit tartalmazza...". A Társaság azonban nem a hivatkozott rendeletekben foglaltak alapján tett eleget adatszolgáltatásának.




H/VL

HATÁRIDŐ


Hiv.

MEGÁLLAPÍTÁS




H/VL

HATÁRIDŐ

folyamatosan

4.) A Társaság mind a XXX vizsgált napon az ügyféltartozásokat a Pénzfedezettségi jelentésben nettósítva mutatta ki, jelentősen lecsökkentve így az ügyfélköveteléseket. (Pénzfedezettség sheet: Tábla7) 5.) XXX napon a Társaság a XXX nyilvántartási rendszerben szereplő ügyfélkövetelésként XXX összeget vezetett be a 30B1/e Ügyfelek követelései (USD) és 30B11/e Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege (USD) sorokba, azonban a XXX nyilvántartási rendszerben ezen a napon XXX USD ügyfélkövetelés szerepelt. A Társaság tájékoztatása szerint ezen eltérés oka ez esetben is az, hogy a fennálló ügyfélkötelezettségekkel csökkentette az ügyfélköveteléseket. A 9/2011. PSZÁF rendelet 2. sz. mellékletét képező Kitöltési útmutató 30B pénzfedezettségi jelentés kitöltésére vonatkozó része szerint az ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege az ügyfélszámlák követeléseit tartalmazza. Az összesítésnél bruttó elvet kell követni, a tartozások és követelések ügyfelek között nem nettósíthatóak. A Társaság ügyfelekkel szembeni pénzköveteléseit, azaz az ügyfélszámlák tartozik egyenlegeit a 30B91 ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlege soron kell jelenteni. (rendszeres adatszolgáltatás keretében beküldött napi 30B tábla adatai, 149., 150., 151., 152., 242., 248., 256., 261., 266., 271.)

Pénzf.3.

XXX napon a Társaság XXX -nél PLN devizában vezetett bankszámlája negatív értéket ( XXX ) A Társaság a T. Felügyelet észrevételeit elfogadja, az észrevételeknek megfelelően a A Társaság a megállapítást nem vitatta, tervezett Adatszolgáltatása során a negatív mutatott, azonban a Társaság ezen értéket nem a 30B31 Igénybe vett hitelek (abszolút értéken) soron, hanem a pénzfedezettségi jelentéstáblák kitöltési folyamatát javítja. intézkedésekről számolt be. A megállapítást változatlan egyenlegű számlákat az Igénybe 30B213 Hitelintézetnél, harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel formában fenntartjuk. vett hitelek sorban szerepeltesse. rendelkező hitelintézetnél, központi banknál vezetett számla soron szerepeltette. A 9/2011. PSZÁF rendelet 2. sz. mellékletét képező Kitöltési útmutató 30B pénzfedezettségi jelentés kitöltésére vonatkozó része szerint a 30B213 Hitelintézetnél, harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, központi banknál vezetett számla soron a befektetési vállalkozás által hitelintézet(ek)nél, központi banknál vezetett számlák napi záró egyenlegeinek értékét kell összesíteni, amelynél csak pozitív vagy nulla értéket lehet figyelembe venni. (Amennyiben a számla egyenlege negatív, akkor azt az összeget a 30B31. Igénybe vett hitelek sorban kell feltüntetni.) (rendszeres adatszolgáltatás keretében beküldött napi 30B tábla adatai, 149.)

VL

Pénzf.4.

A Társaság valamennyi vizsgált napon rosszul jelentette a 30B jelentésében a 30B23 Más befektetési A Társaság a T. Felügylet észrevételeit elfogadja, az észrevételeknek megfelelően a szolgáltató(k)nál lévő pénzeszközöket, a 30B231 Saját pénzeszközöket és 30B232 Megbízói pénzeszközöket, mert a pénzfedezettségi jelentéstáblák kitöltési folyamatát javítja. Pénzfedezettség sheet 2. számú táblájában részletezett, XXX vezetett Saját alszámlák egyenlegeit a XXX vezetett Megbízói pénzeszközök egyenlegében jelentette. (Pénzfedezettség sheet: Tábla5) A 9/2011. PSZÁF rendelet 2. sz. mellékletét képező kitöltési útmutató 5. pontjában foglaltak értelmében az adatszolgáltatási táblákba csak bizonylattal alátámasztott és a befektetési szolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerülhet be adat. XXX . és XXX . napokon a XXX lévő Saját pénzegyenlegek ténylegesen negatív egyenleget mutattak, így azt a 30B31 Igénybe vett hitelek (abszolút értéken) soron kellett volna jelenteni. (Pénzfedezettség sheet: Tábla5) A 9/2011. PSZÁF rendelet 2. sz. mellékletét képező Kitöltési útmutatóban foglaltak szerint 30B31 Igénybe vett hitelek soron kell szerepeltetni a hitel- vagy kölcsönszerződés alapján igénybe vett, bármilyen nemű hitelnek, valamint negítív számlaegyenlegeknek abszolút értéken vett összegét. (rendszeres adatszolgáltatás keretében beküldött napi 30B tábla adatai, 149., 150., 151., 152., 242., 248., 256., 261., 266., 271.)


H

Pénzf.5.

A 30B Pénzfedezettségi jelentés 30B91 soron kimutatott ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlegének összege A Társaság a T. Felügyelet észrevételeit elfogadja, az észrevételeknek megfelelően a egyetlen vizsgált napon sem állt összhangban a rendelkezésre bocsátott analitikával. (Pénzfedezettség sheet: pénzfedezettségi jelentéstáblák kitöltési folyamatát javítja. Tábla6) Ennek oka egyrészt az, hogy a Társaság több tartozó ügyfele nem került a 30B1 soron jelentésre (lásd: Pénzf.2. 5.) megállapítás, illetve Pénzfedezettség sheet: Tábla7), másrészt pedig a "hibás számformátumok" miatt téves adatszolgáltatás. A 9/2011. PSZÁF rendelet 2. sz. mellékletét képező kitöltési útmutató 5. pontjában foglaltak értelmében az adatszolgáltatási táblákba csak bizonylattal alátámasztott és a befektetési szolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerülhet be adat. (rendszeres adatszolgáltatás keretében beküldött napi 30B tábla adatai, 149., 150., 152., 248. )


H


H

Tőke és jövedelmezőség , ICAAP-SREP Szav.1. A Társaság XXX napjára vonatkozóan a tőzsdei határidős részvény ügyletek esetében nem határozta meg a A hiányosság korrigálásra került a kötvények általános pozíciókockázatának meghatározása határidős ügyletek általános kamatkockázatát. során a tőzsdei határidős részvény ügyletek felbontásából adódó szintetikus kötvénypozíciók A Kkr. 6. § (3) bekezdésének értelmében az intézmény a határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet is figyelembe vételre kerülnek. által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként köteles kezelni. A Társaság elvégezte ugyan a határidős ügylet felbontását, de a származtatott pozíciókat csak a részvénykockázat tőkekövetelményének a meghatározása során vette figyelembe, a szintetikus kötvénypozíciók nem kerültek figyelembe vételre a kötvények általános pozíciókockázatának a meghatározása során. (A hiba hatására a tőkekövetelmény a szükségesnél kb.: XXX -tal alacsonyabb értéken került megállapításra.) (rendszeres adatszolgáltatás, 205)



H


Hiv.

MEGÁLLAPÍTÁS


Szav.2.

A Társaság XXX napjára vonatkozóan a részvények egyedi pozíciókockázatának a meghatározása során a Kkr. A hiba korrigálásra került a részvények egyedi pozíciókockázatának meghatározása során a 2012. január 1-je előtt hatályos rendelkezéseiből indult ki, így a hatályos 8 %-os kockázati súly helyett XXX % hatályos 8%-os kockázati súly alapján történik a számítás. os súlyt használt, ezzel megsértette a Kkr. 19. §-ának rendelkezéseit. (A hiba hatására a tőkekövetelmény a szükségesnél kb.: XXX Ft-tal alacsonyabb értéken került megállapításra.) (rendszeres adatszolgáltatás, 205)

Szav.3.

A Társaság a kereskedési könyvben nyilvántartott befektetési jegyek ( XXX ) tőkekövetelményét 8 %-os kockázati súly alkalmazásával állapította meg XXX napjára vonatkozóan. A Kkr. 24/B. § (2) bekezdése értelmében a kollektív befektetési formák pozícióira 32%-nak megfelelő egyedi és általános pozíció kockázatra vonatkozó (összesített) tőkekövetelményt kell alkalmazni. (A hiba hatására a tőkekövetelmény a szükségesnél kb.: XXX Ft-tal alacsonyabb értéken került megállapításra.) (rendszeres adatszolgáltatás + 205)

A T. Felügyelet észrevételét, mely szerint a kereskedési könyvben nyilvántartott befektetési jegyek ( XXX ) tőkekövetelménye esetében az alkalmazott 8%-os kockázati súly helyett 32%-nak megfelelő egyedi és általános pozíció kockázatra vonatkozó (összesített) tőkekövetelményt kell alkalmazni – Társaságunk tudomásul vette. Az érintett befektetési jegyek időközben értékesítésre kerültek. A továbbiakban a befektetési jegyek tőkekövetelményének számítása során Társaságunk a XXX %-os kockázati súlyra vonatkozó előírást megfelelően alkalmazza.

Szav.4.

A Társaság a KELER KSZF Zrt-vel, mint központi szerződő féllel szembeni kitettségeit egységesen 0 %-os kockázati súlyú tételként kezelte a vizsgált napra ( XXX .) vonatkozóan. A Bhkr. 184. § (4) bekezdése értelmében a 0 %-os kockázati súlyt csak a központi szerződő féllel kötött származtatott ügyletekből eredő partnerkockázati kitettség esetén lehet alkalmazni – vagyis a kockázatnak partnerkockázatnak kell lennie, ami jelen esetben a pozitív nettó jelenértékű ügyletek piaci értékét és jövőbeni hitelezési kockázatát jelenti – nem lehet alkalmazni a központi szerződő félnek átadott biztosítékokra és garanciákra. (A hiba hatására a tőkekövetelmény a szükségesnél kb.: XXX Ft-tal alacsonyabb értéken került megállapításra.) (rendszeres adatszolgáltatás + 234)

A Bhkr. 71 § (8) bekezdése utal a T. Felügylet által is hivetkozott 184 § (4) bekezdésére a következők szerint rendelkezik: „(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a központi szerződő féllel szembeni kitettség értékét az V. Fejezet szerint kell meghatározni, ha a központi szerződő fél minden ügyfelének hitelkockázata napi szinten biztosítékkal teljes mértékben fedezett.” az ebben hivatkozott 5. fejezet vonatkozó szakasza a T. Felügyleti megállapításban is említett Bhkr. 184 § (4) bekezdése mely alapján nem a partnerkockázati kitettség hanem a partner hitelkockázati kitettség értékére vonatkozó számítási metódus szerepel. Álláspontunk szerint ennek megfelelően jártunk el. Kérjük a pontos jogszabályhely meghatározását annak érdekében, hogy a tőkekövetelmény meghatározást a Felügylet elvárásának megfelelően végezzük el.

Szav.5.

A Társaság készfizető kezességet vállalt a XXX felé a XXX felvett hitelhez. A hitel tőkeösszege XXX A T. Felügyelet észrevételében hivatkozott hitelügylet megszűnt, így készfizető kezesség sem án XXX volt. A Bhkr. 3. § (1) bekezdése értelmében a hitelezési kockázattal rendelkező mérlegen kívüli kapcsolódik hozzá. tételeket be kell sorolni az 1. sz. melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe. Tekintettel arra, hogy a készfizető kezesség a közepes, alacsony, kockázatmentes kategóriák egyikébe sem sorolható be, ezért teljes kockázati kitettségként kell kezelni. Ez alapján a készfizető kezesség tőkekövetelménye XXX forint. (rendszeres adatszolgáltatás, 234, 288)

Szav.6.

A Társaság kereskedési könyvében összesen XXX forint piaci értékű XXX vállalati kötvény szerepel. Igaz, ugyan hogy ez több – összesen 12 – értékpapír sorozathoz tartozó értékpapír pozíciókból ered, de a Bszt. 101. § (1) bekezdése értelmében a vállalt kockázatok összértékének a meghatározásához az ügyfélhez kapcsolódó pozíció kockázatokat össze kell adni és a Kkr. 38. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a ügyféllel szembeni kockázatnak minősül a kibocsátó hosszú pozícióinak a rövid pozíciók feletti többlete. Igaz, hogy ügyfélcsoportként kezelve XXX forintot meghaladó kötelezettség nettó módon lehetne kezelhető, erre azonban csak akkor van mód, ha a két kockázat együttmozgó kockázatként létezne. Tekintettel arra, hogy a XXX vel kötött kölcsönszerződés – a szerződésben foglaltak alapján – nem kapcsolódik XXX értékpapírok birtoklásához, az ügyfélcsoporton belüli nettósításra sincs mód. Ebből kifolyólag a nagykockázati korlátok átlépésének a szavatoló tőkét csökkentő hatása figyelembe vételének az elmulasztása miatt a Társaság a kockázatok fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke mértékét a valóságosnál XXX forinttal magasabb értéken mutatta ki. Ez alapján a Társaság kockázatok fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőkéjének a mértéke XXX forintra módosult. (rendszeres adatszolgáltatás, 205)

Szav.7.

A Társaság a XXX napján fenálló repóba adott értékpapírok tőkekövetelményét nem határozta meg, ezen Társaságunk a T. Felügyeleti észrevételnek megfelelően javította a kereskedési könyv papírokat a saját pozíciók között nem vette számításba. A Kkr. 14. § (3) bekezdése értelmében a repóba adott vezetésének folyamatát. értékpapírokat a repóba adónál kell (hosszú) pozícióként figyelembe venni, míg a repó visszavásárlási értékét rövid pozícióként kell értékelni. A Kkr. ezen követelményének a figyelmen kívül hagyása következtében a Társaság a tőkekövetelményét a szükségesnél kb.: XXX millió forinttal alacsonyabb értékben állapította meg. (rendszeres adatszolgáltatás, 205, 290)

A T. Felügylet által a Társaságunknál folytatott legutóbbi átfogó vizsgálat során az alábbi megállapítás született: XXX , ezért a Kkr. 38 § (1)-(3) bekezdései alapján a Társaság nem lépte át a Bszt. 101§ (3) bekezdésében megjelölt korlátot, így pedig a nagykockázat vállalásra nem került sor, pótlólagos tőkekövetelményt nem volt szükséges megállapítani.” A hivatkozott jogszabályhelyek nem változtak, így Társaságunk a legutóbbi T. Felügyeleti megállapításnak megfelelően jár el. A határozatot mellékletként csatoljuk.





A Társaság észrevételét elfogadjuk, ugyanakkor a mérlegen belüli nettósítás csak akkor felel meg teljes körűen a Bhkr. 133. § előírásának, ha azt XXX írásba foglalják.

Felhívjuk a Társaság figyelmét arra, hogy a mérlegen belüli nettósítás csak akkor felel meg teljes körűen a Bhkr. 133. § előírásának, ha azt XXX rásba foglalják.


H/VL

HATÁRIDŐ

H

VL

H

folyamatosan


Hiv. Szav.8.

MEGÁLLAPÍTÁS


A Társaság a XXX . napjára vonatkozó szavatoló tőke számítása során a vonatkozásnapi főkönyvi kivonatában Társaságunk a T. Felügyeleti észrevételével összhangban a szavatolótőke számítása során szereplő immateriális javakat az alapvető tőke negatív összetevőjeként nem vette figyelembe, ezáltal a kockázatok figyelembe veszi az immateriális javakat. fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke értékét XXX Ft-al magasabb összegben határozta meg, ezáltal nem felelt meg a Bszt. 105. § (4) bekezdése alapján előírt, a Bszt. 2. mellékletét képező szavatoló tőke számítás 5. pontja b) alpontjának (megjegyezzük, hogy a Társaság az immateriális javakat a 31A felügyeleti mérleg táblában sem szerepeltette). (164)





H/VL

HATÁRIDŐ

H

folyamatosan

QUAESTOR Értékpapír Nyrt. ÜZLETI FOLYAMATOK és TŐKE BANK-, ÜZLETI- ÉS ÉRTÉKPAPÍR TITKOT TARTALMAZ

Recommend Documents