1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391, Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám:
Vj/097/2011.
Iktatószám:
Vj/097-122/2011.
Üzleti titkot nem tartalmaz! A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a Polony Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. P. G.) által képviselt - E.ON Hungária Energetikai Zrt. (1051 Budapest, Széchenyi István tér 7-8.), I. r., - E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. (7626 Pécs, Búza tér. 8/A), II. r., - E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó Kálmán u. 11-13.), III. r., - E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (4024 Debrecen, Kossuth Lajos u. 41.), IV. r., valamint - EH-SZER Energetikai és Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Kft. (9027 Győr, Kandó Kálmán utca 13.) V. r. eljárás alá vont vállalkozások ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban – nyilvános tárgyalást követően – meghozta az alábbi végzést. Az eljáró versenytanács kötelezi az EH-SZER Energetikai és Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Kft. V. r. és az E.ON Hungária Energetikai Zrt. I. r. eljárás alá vont vállalkozásokat az általuk tett, alábbiak szerinti vállalások teljesítésére, s velük szemben a versenyfelügyeleti eljárás egyidejűleg megszünteti. A.) Az EH-SZER Energetikai és Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Kft. V. r. köteles a közvilágítási berendezések aktív elemeinek használatba adása során az alábbiak betartására: 1.
„Az EH-SZER Kft. a vagyonkezelésébe tartozó közvilágítási aktív elemek használatáért díjat számít fel. A díj mértéke 2014. évben nettó 320 Ft/lámpatest/év.
2.
Amennyiben az eszközhasználati konstrukcióban érintett települések száma összesen eléri a 150 db-ot, az EH-SZER Kft. egyszeri adminisztrációs díjat számíthat fel, amelynek mértéke nettó 1000 (ezer) Ft/település. Az adminisztrációs díj jelen kötelezettségvállalás időpontjában készült becslés szerint a kötelezettségvállalás ideje alatt fedezetet nyújtana az alábbi tételekre: - szerződéskötés, postázás
-
külön, önálló nyilvántartás létrehozása elkülönített számlázás, annak nyomon követése éves korrekciók kezelése (tájékoztatás, számlázási módosítások) kintlévőség kezelés, controlling feladatok ügyfél kommunikációs esetek száma növekszik
Az adminisztrációs díj minden érintett önkormányzat esetében felszámításra kerül, függetlenül attól, hogy az eszközhasználati szerződés a jelen kötelezettségvállalás időpontja előtt vagy annak tartama alatt kerül megkötésre. 3.
Az 1. pont szerinti díjat az EH-SZER Kft. minden évben a KSH által megállapított fogyasztói árindexszel korrigálja. Az egyszeri alkalommal felmerülő adminisztrációs díj mértéke a kötelezettségvállalás ideje alatt változatlan.
4.
Az eszközhasználati díj az alábbi tételeket nem tartalmazza, azok tekintetében külön megállapodásra van szükség a felek között: - hibacím kezelés; - nem természeti eseményekből eredő káresetek ügyintézése/helyreállítás; - részletes nyilvántartás vezetés/adatszolgáltatás.
5.
Az EH-SZER Kft. jelen kötelezettségvállalásában foglaltakat 2014.05.01. napjától 2017.04.30. napjáig vállalja.
6.
Az EH-SZER Kft. a kötelezettségvállalás tartama alatt minden év április 30. napjáig az ezt megelőző 12 (tizenkettő) hónapos időszak vonatkozásában az alábbi adatokat szolgáltatja a Gazdasági Versenyhivatal részére: - eszközhasználati szerződés megkötésének időpontja; - szerződő partner neve; - település neve; - szerződött egységár; - EON tulajdonú lámpatestek megvásárlása esetében eszközhasználati szerződés megszűnési időpontja (adás-vételi szerződés adatai alapján); - eszközhasználati szerződéssel nem rendelkező településekre vonatkozó összesítés a rendelkezésre álló információk alapján; - önkormányzattól vagy harmadik fél vállalkozástól a képviseletre jogosult személy által aláírt hivatalos levélben jelzett közvilágítási aktív elemek használatba vételére vonatkozó igények, valamint azok kezelésére vonatkozó információk.” B.) Az E.ON Hungária Energetikai Zrt. I. r. köteles a közvilágítási berendezések aktív elemeinek használatba adásával kapcsolatban az alábbiak betartására: „Amennyiben a magyarországi E.ON csoporton belül olyan átalakulásra kerül sor, amelynek eredményeként a jelenleg az EH-SZER Kft. által végzett közvilágítási aktív elemek harmadik felek részére történő bérbeadása/használatba adása az E.ON Hungária gazdasági ésszerűség alapján meghozott döntése nyomán más, az E.ON Hungária többségi irányítása alá tartozó társaság(ok)hoz kerül, úgy az EH-SZER Kft. által jelen eljárásban vállalt kötelezettségeket ezen társaság(ok) a kötelezettségvállalás szerinti tartalommal teljesítik.”
2.
Az eljáró versenytanács az eljárást az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. II. r., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. III. r. és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. IV. r. eljárás alá vontakkal szemben ugyancsak megszünteti. A végzés I. és V. r. eljárás alá vontakra vonatkozó rendelkezéseinek bírósági felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított nyolc napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsánál benyújtandó vagy ajánlott küldeményként postára adott keresettel lehet kérni. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az ügyet nemperes eljárásban bírálja el, amely során kizárólag okirati bizonyításnak van helye, azonban a bíróság a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja. A végzés II., III. és IV. r. eljárás alá vontakat illető rendelkezéseivel szemben jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás I. Az eljárás megindításának körülményei 1. A Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban: GVH) észlelte, hogy az E.ON Hungária Energetikai Zrt. (a továbbiakban E.ON Hungária Zrt., vagy I. r. eljárás alá vont) irányítása alá tartozó E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (a továbbiakban: E.ON TITÁSZ, ETI vagy IV. r. eljárás alá vont) tulajdonában lévő közvilágítási berendezések aktív elemeinek üzemeltetésre és karbantartásra történő bérbeadása során az E.ON TITÁSZ olyan magas használati (bérleti) díjakat állapított meg harmadik felekkel szemben, amelyek ellehetetlenítik ezen vállalkozások üzemeltetési és karbantartási piacra történő belépését. A rendelkezésre álló információk alapján továbbá felmerült annak a gyanúja, hogy az E.ON Hungária Zrt. által irányított E.ON-csoportba tartozó további elosztói engedélyes vállalkozások területén is hasonló magatartást folytatnak az érintett vállalkozások. Az eljárás alá vont vállalkozások ezzel a magatartásukkal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. §ának a) pontjában foglalt tényállás megvalósításával valószínűsíthetően megsértették a Tpvt. 21. §-ában előírt tilalmat. 2. A versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően a GVH észlelte, hogy az EH-SZER Energetikai és Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Kft. (a továbbiakban: EH-SZER Kft.vagy V. r. eljárás alá vont) mint az E.ON elosztói engedélyesek tulajdonában lévő aktív és passzív elemek vagyonkezelője állapítja meg az aktív elemek karbantartási díját, valamint az aktív elemek harmadik személyek részére történő bérbeadása esetén felszámított díjat is. 3. Az eljárásban rendelkezésre álló információk alapján felmerült, hogy az EH-SZER Kft. a fenti díjak egymáshoz képest történő megállapítása során olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas lehet arra, hogy ellehetetlenítse versenytárs vállalkozások közvilágítási berendezések aktív elemeinek üzemeltetési és karbantartási piacára történő belépését, ezzel a Tpvt. 21. §-ának a) pontjában foglalt tényállás megvalósításával valószínűsíthetően megsértette a Tpvt. 21. §-ában előírt tilalmat. 3.
4. A versenyfelügyeleti eljárásban az eljárás alá vontak által benyújtott információk alapján a GVH arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált magatartás alakításában az E.ONcsoporthoz tartozó EH-SZER Kft. is tevékeny szerepet játszott, ezért 2012. június 13-án a GVH az EH-SZER Kft.-t az eljárásba ügyfélként bevonta.1 5. A versenyfelügyeleti eljárás a 2007. január 1-jétől 2011. december 16-ig alkalmazott magatartások vizsgálatára terjed ki.
II. Az eljárás alá vont vállalkozások E.ON Hungária Zrt.2 6. Az E.ON Hungária Zrt. 2000 óta fogja össze tulajdonosként az E.ON-csoport magyarországi tevékenységét, amely 1995 óta van jelen Magyarországon. A társaság fő tevékenységének a leány- és társult vállalatainak nyújtott gazdasági, műszaki, jogi, személyügyi tanácsadás tekintendő. 7. Tekintettel arra, hogy az E.ON Hungária Zrt. tevékenységi köre nem terjed ki a közvilágítási hálózat aktív elemeinek üzemeltetésére és karbantartására, illetve ezen elemek üzemeltetésre és karbantartásra történő bérbeadására, a vizsgált időszakban az E.ON Hungária Zrt.-nek nem származott bevétele ezen tevékenységekből. E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.3 8. Az E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt. (a továbbiakban: EDI) fő tevékenysége 2007. január 1-jétől a villamos energia szállítása és az ehhez szükséges elosztóhálózatok, transzformátorállomások és kapcsoló-berendezések biztonságos üzemeltetése az E.ONcsoport Dél-Dunántúlon elhelyezkedő elosztó hálózatában. A társaság fő feladata az üzemirányítás, a hálózat fejlesztése, karbantartása, a regionális ügyfélkapcsolatok ápolása, valamint a mérési feladatok, leolvasások, ellenőrzések elvégzése. Az EDI 100%-os tulajdonosa az E.ON Hungária Zrt. E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.4 9. Az E.On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (a továbbiakban: EED) fő feladata az üzemirányítás, a hálózat fejlesztése, karbantartása, a regionális ügyfélkapcsolatok ápolása, valamint a mérési feladatok, leolvasások, ellenőrzések elvégzése az E.ON észak-dunántúli elosztói hálózatában. Az EED 100%-os tulajdonosa az E.ON Hungária Zrt. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.5
1
Vj/097-008/2011. sz. irat Vj/097-038/2011. sz. irat 1. sz. melléklete. 3 Vj/097-038/2011. sz. irat 3. sz. melléklete. 4 Vj/097-038/2011. sz. irat 4. sz. melléklete. 5 Vj/097-038/2011. sz. irat 5. sz. melléklete. 2
4.
10. Az E.ON TITÁSZ fő feladata az üzemirányítás, a hálózat fejlesztése, karbantartása, a regionális ügyfélkapcsolatok ápolása, valamint a mérési feladatok, leolvasások, ellenőrzések elvégzése az E.ON tiszántúli elosztói hálózatában. Az E.ON TITÁSZ 100%-os tulajdonosa az E.ON Hungária Zrt. 11. Az EDI-nek, az EED-nek és az E.ON TITÁSZ-nak (a II. r., a III. r. és a IV. r. eljárás alá vontak a továbbiakban együttesen: E.ON Elosztók) nem származott közvetlenül árbevétele a versenyfelügyeleti eljárással érintett releváns tevékenységből, nevezetesen a közvilágítási hálózat aktív elemeinek üzemeltetéséből és karbantartásából, illetve ezen elemek üzemeltetésre és karbantartásra történő bérbeadásából, azonban az EH-SZER Kft.-vel kötött vagyonkezelési szerződések alapján, melyek a közvilágítási berendezések teljes körű vagyonkezelésére jöttek létre, származott árbevétele.6 EH-SZER Kft.7 12. Az EH-SZER Kft. fő tevékenységi körébe tartozik az elektromos híradás-technikai célú közművek építése, ehhez kapcsolódóan különböző feszültségszintű (120kV, 20kV, 10kV, 0,4kV) szabadvezetékek, kábelhálózatok és elosztó berendezéseik, közvilágítás, transzformátor állomások és kapcsolódó berendezések tervezése, kivitelezése, korszerűsítése, felújítása, karbantartása és javítása. 13. Az EH-SZER Kft. működési területe jellemzően az E.ON-csoport elosztói társaságainak elosztói hálózatát (azaz az Észak-Dunántúl 6 megyéjét, a Dél-Dunántúl és a Tiszántúl 3-3 megyéjét) foglalja magába, de a piaci diverzifikáció következtében tevékenysége kiterjed az ország egész területére. Az EH-SZER Kft. az áramhálózati engedélyesek, önkormányzatok, ipari ügyfelek, vállalkozások részére nyújt villamos hálózat szerelési és kapcsolódó szolgáltatásokat. A közvilágítási hálózatok aktív elemeinek üzemeltetésével és karbantartásával a rendelkezésre álló információk szerint csak az E.ON-csoport elosztói hálózatában foglalkozik. Az EH-SZER Kft. 51%-os tulajdonosa az E.ON Hungária Zrt., 49%-os tulajdonosa pedig az EED.8 14. Az EH-SZER Kft.-nek a közvilágítási hálózat aktív elemeinek üzemeltetéséből és karbantartásából származó árbevételre vonatkozó adatokat a Vj/97-16/2011. számú irat tartalmazza. Az eljárás alá vontak egymáshoz fűződő viszonya 15. Az E.ON-csoport az E.ON Hungária Zrt. I. r. eljárás alá vont irányítása alá tartozik. Leányvállalatai közül az EDI, az EED és az E.ON TITÁSZ elosztó hálózati engedélyesként saját elosztói hálózatukban 100%-os tulajdonosai a közvilágítási hálózat passzív elemeinek, illetve az esetek túlnyomó többségében a közvilágítási hálózat aktív elemeinek tulajdonjogával is rendelkeznek. Az EH-SZER Kft. az E.ON-csoport elosztó hálózati engedélyeseivel kötött vagyonkezelési szerződésekben foglaltaknak megfelelően végzi a közvilágítási hálózat egyes elemeinek vagyonkezelését, illetve az aktív elemek üzemeltetésével és karbantartásával foglalkozik.
6
Az árbevételre vonatkozó részletes adatokat a Vj/097-016/2011. sz. irat tartalmazza Vj/097-038/2011. sz. irat 6. sz. melléklete. 8 Vj/097-038/2011. sz. irat 6. sz. melléklete. 7
5.
III. A vizsgálattal érintett közvilágítási szolgáltatás 16. A közvilágítási hálózat passzív és aktív elemekből áll. Aktív elemek alatt a fényforrások és lámpatestek, valamint azok tartozékai, passzív elemek alatt pedig a tartószerkezetek (oszlopok), a vezetékrendszer, továbbá a ki- és bekapcsolást biztosító vezérlő rendszer értendőek. 17. A villamos közművek, így a közvilágítási hálózat és eszközállomány az 1995-ös privatizáció során kerültek állami tulajdonból a volt közüzemi áramszolgáltató társaságok (az eljárás alá vont elosztó hálózati engedélyes társaságok jogelődjeinek) tulajdonába. Ennek megfelelően, habár a közvilágításról való gondoskodás helyi önkormányzati feladat, az önkormányzatok sem a privatizáció előtt, sem azt követően nem voltak tulajdonosai a közvilágítási hálózat egyes elemeinek.9 A passzív elemek továbbra is az elosztó hálózati engedélyesek tulajdonában vannak, azonban az aktív elemek esetében az elosztó hálózati engedélyesek mellett önkormányzati, vegyes és harmadik feles tulajdonlás is előfordul. 18. Történetileg a közüzemi áramszolgáltató társaság végezte kizárólagosan a közvilágítási szolgáltatásokat, amit indokolt egyrészt az a műszaki körülmény, hogy a jelenlegi definíciók szerinti közcélú elosztóhálózat, valamint a közvilágítási célú hálózat egy oszlopsoron, egy vezetéken belül kapott helyet, másrészt a piacnyitásig más nem is végezhette ezt a szolgáltatást. A szabályozás is e szerint alakult, az ún. közvilágítási tarifa tartalmazott egy villamos energiadíj (áramdíj) és egy a közvilágítási hálózat használatáért fizetett szolgáltatási díj (teljesítménydíj) elemet. A közvilágítási tarifát fizető fogyasztó (a települési önkormányzat) tehát egy díjért komplex szolgáltatást kapott.10 Ez a modell egészen a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET II.) 2008. január 1-jei hatályba lépéséig fennállt. 19. A közvilágításról szóló 11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozta a közvilágítás létesítésére, fenntartására, üzemeltetésére vonatkozó feltételeket. Emellett az elosztó hálózati engedélyes társaságok elosztói üzletszabályzatai tartalmaztak további rendelkezéseket. A Rendelet 2008. december 31-i hatályon kívül helyezését követően új jogszabály nem rendelkezett a Rendeletben szabályozottakról, így a közvilágításra vonatkozóan ezen időponttól kezdve csak a VET II. és az elosztó hálózati engedélyes társaságok elosztói üzletszabályzatai tartalmaznak rendelkezéseket. Az üzletszabályzatok részben a Rendelet egyes – immár hatályon kívül helyezett – rendelkezéseit tartalmazzák. 20. 2008. január 1-jétől a közvilágítási szolgáltatás nyújtásának áramdíja számos szolgáltatási elemre bomlott fel. A villamos energia díján belül megkülönböztethető a jellemzően az egyetemes szolgáltatás keretében szabályozott áron vagy szabadpiacon igénybe vett csúcsidőszaki és völgyidőszaki díj. A villamos rendszer használatának díján belül megkülönböztethető az átviteli és az elosztó hálózat üzemeltetéséhez kapcsolódó átviteli rendszerhasználati díj, a rendszerszintű szolgáltatások díja, az elosztási forgalmi díj, az elosztási veszteség díj, az elosztói alapdíj, az elosztói teljesítménydíj és az elosztói 9
Vj/097-004/2011. sz. irat. Vj/097-004/2011. sz. irat
10
6.
menetrendi kiegyensúlyozási díj. A korábbi teljesítménydíj helyett a szolgáltatókat egy szabályozott árú, azonban csak a passzív elemek üzemeltetésére és karbantartására szolgáló ún. közvilágítási elosztási díj illeti meg, emellett a szolgáltatók egy szabadpiaci árú, jelen esetben az EH-SZER Kft. által meghatározott aktív elem használati díjat számolnak fel az önkormányzatoknak. 21. A közvilágítási hálózat aktív elemeinek harmadik felek általi üzemeltetésének, illetve ezen elemek üzemeltetésre történő bérbevételének lehetőségeit csak a VET II. teremtette meg. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) és a VET II. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a közvilágítási szolgáltatásért felelős települési önkormányzat bármely vállalkozást megbízhat azzal, hogy a településen közvilágítási, illetve aktív elem üzemeltetési és karbantartási szolgáltatást nyújtson. IV. A vizsgált magatartás Az E.ON Elosztók és az EH-SZER Kft. közötti vagyonkezelési szerződések 22. Az eljárásban beszerzett információk szerint az EDI, az EED és az ETI a közvilágítási hálózatukban található aktív és passzív elemek tulajdonosaiként 2006. december 31-én vagyonkezelési szerződést kötöttek az EH-SZER Kft.-vel a közvilágítási berendezések teljes körű vagyonkezelésére ezen elemek vonatkozásában. A szerződéseket a felek ezt követően évente felülvizsgálták. 11 23. E vagyonkezelési szerződések egy szerződésminta alapján készültek és lényegében csak mellékleteikben különböznek, ezért az eljáró versenytanács az alábbiakban az ETI és az EHSZER Kft. között 2006. december 31-én létrejött vagyonkezelési szerződésen (illetve annak módosításain) keresztül vizsgálta a szerződések releváns elemeit, tekintettel arra, hogy ezen szerződéses elemek az egyes elosztók szerződései esetében azonosak. 24. A vagyonkezelési szerződésnek megfelelően a tulajdonos a közvilágítási berendezéseket a rendeltetésszerű működéshez, működtetéshez szükséges tartozékokkal vagyonkezelésbe adja az EH-SZER Kft.-nek, amely a szerződésnek megfelelően vagyonkezelési díjat fizet a tulajdonosnak. A vagyonkezelési díjat a szerződés alapján évente felül kell vizsgálni. Az EHSZER Kft. a szerződésnek megfelelően jogosult a kezelt vagyon üzemeltetésére, karbantartására, használatára és hasznosítására. Az EH-SZER Kft. 2008. január 1-ig nem volt jogosult a kezelt vagyont értékesíteni, további kezelésbe vagy használatba adni.12 Ez utóbbi rendelkezést a felek a 2008. január 1-jén hatályba lépő szerződésben módosították, ezt követően az EH-SZER Kft. csak az általa kezelt elemek harmadik személy részére történő értékesítésére nem volt jogosult.13 Az EH-SZER Kft. a tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján járhat el a tulajdonosok nevében.14 Az EH-SZER Kft. a szerződés alapján jogosulttá válik arra, hogy a vagyonkezelésbe vett közvilágítási berendezések üzemeltetése, 11
Vj/97-16/2011. sz. adatszolgáltatás melléklete (adathordozón). Lásd: az ETI és az EH-SZER Kft. között 2006. december 31-én létrejött szerződés 6.1 pontja. Vj/97-16/2011. melléklete (adathordozón). 13 Lásd: az ETI és az EH-SZER Kft. között 2007. december 31-én létrejött szerződés 6.1 pontja. Vj/97-16/2011. melléklet (adathordozón). 14 Lásd: az ETI és az EH-SZER Kft. között 2006. december 31-én létrejött szerződés 6.2 pontja. 12
7.
működtetése és fenntartása céljából a közvilágítási szolgáltatásra kötelezettel vállalkozási szerződést kössön, illetve közvilágítási szolgáltatást nyújtson.15 A szerződés alapján mindenfajta átalakítási tevékenység csak a felek megállapodása alapján lehetséges.16 25. A vizsgált magatartás szempontjából lényeges eleme a szerződésnek, hogy a közvilágítási berendezés elemeinek bérbe vagy albérletbe adása csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Ezt a kitételt már a 2007-ben hatályos szerződések is tartalmazták, függetlenül attól, hogy a vagyonkezelt elemek EH-SZER Kft. általi kezelésbe, használatba adását a vagyonkezelési szerződések ekkor még tiltották.17 Ez a kitétel a 2012. január 31-én (tehát az eljárás indítását, és a vizsgált időszakot követően) kötött szerződések esetén úgy módosult, hogy a közvilágítási berendezés elemeinek EH-SZER Kft. általi bérbe vagy albérletbe adásához a vagyonkezelési szerződéssel a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulását adta. Az EH-SZER Kft. és az önkormányzatok közötti megállapodások 26. Az E.ON Elosztók összesen 2 139 magyarországi településen – azaz a települések körülbelül kétharmadán18 – vannak jelen elosztó hálózati engedélyesként, és ezen települések döntő többségén (néhány települést kivéve) a közvilágítási hálózat passzív elemeinek tulajdonosai. Az elosztóhálózatba tartozó települések jelentős részén (89%-án) az E.ON Elosztók tulajdonában vannak a közvilágítási hálózat aktív elemei is.19 27. Az EH-SZER Kft. adatszolgáltatása szerint a fenti 2 139 településből 237 olyan település van, ahol nem az E.ON érintett elosztó hálózati engedélyese az aktív elemek tulajdonosa. Az ETI hálózatában található 399 településből 65 olyan település van (16%), ahol harmadik fél az aktív elemek tulajdonosa. Az EDI elosztói hálózatában található 869 település közül 119 esetben harmadik fél az aktív elemek tulajdonosa (13%). A harmadik feles tulajdonlás az EED hálózatára a legkevésbé jellemző, az itt található 871 település közül mindössze a települések 7,5%-a esetében (65 település) tulajdonolja az aktív elemeket harmadik fél. 28. Az EH-SZER Kft. két típusú aktív elem karbantartási díjat érvényesít az egyes önkormányzatok esetében: egy fogyasztáson alapuló díjat (Ft/kWh/év), illetve egy darabszámon alapuló díjat (Ft/db/év). Az EH-SZER Kft. nyilatkozata szerint a Ft/kWh alapú karbantartási díjat azoknál a településeknél alkalmazta, amelyek a közvilágítási tarifás árszabásból az egyetemes szolgáltatásba léptek át. Az EH-SZER Kft. csak azokkal a településekkel kötött darabáras szerződést, amelyek korábban is darabáras szerződéseket kötöttek az E.ON Elosztókkal. Az EH-SZER megjegyezte továbbá, hogy az utóbbi időben az önkormányzati oldalról is felerősödött a darabszámos elszámolás iránti igény, mert az a települések részéről egyszerűbben kezelhető, ellenőrizhető, és könnyebben kalkulálható, mint a havonta változó (égésidővel arányos) fogyasztás alapú elszámolás.20
15
Lásd: az ETI és az EH-SZER Kft. között 2006. december 31-én létrejött szerződés 3. pontja. Lásd: az ETI és az EH-SZER Kft. között 2006. december 31-én létrejött szerződés 6.5 pontja. 17 Lásd: az ETI és az EH-SZER Kft. között 2006. december 31-én létrejött szerződés 6.3 pontja. 18 A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a vizsgált időszakban 3 150 körül volt a magyarországi települések száma. 19 Vj/97-29/2011. sz. adatszolgáltatás , 1. sz. melléklet 20 Vj/97-26/2011. sz. adatszolgáltatás, 5. kérdésre adott válasz 16
8.
29. Az EH-SZER Kft. hozzátette azt is, hogy – hasonlóan a régi (2008 előtti) közüzemi szolgáltatás rendszeréhez – a vállalkozáscsoportba tartozó E.ON Energiaszolgáltató Kft. jelenleg is számos olyan településsel áll szerződéses viszonyban, amelyek esetén a közvilágítás üzemeltetésének és karbantartásának díja részét képezi az E.ON Energiaszolgáltató Kft. által nyújtott szolgáltatás díjának. Ugyan ezen települések esetében az E.On Energiaszolgáltató Kft. áll szerződéses kapcsolatban az önkormányzattal, a közvilágítási szolgáltatást, illetve a közvilágítási hálózat aktív elemeinek karbantartását azonban az EH-SZER Kft. végzi. Az E.ON Energiaszolgáltató Kft. díjába integrált egységár ilyen esetekben azonos az EH-SZER Kft. egyébként alkalmazott egységárával, és a szolgáltatók (azaz az E.ON Energiaszolgáltató Kft. és az EH-SZER Kft.) egymással elszámolnak. 30. Fontos megjegyezni, hogy a 2008 előtti és 2008 utáni tarifa (eltérő felépítése ellenére) közel azonos díjakhoz vezetett, hiszen az EH-SZER Kft. az aktív elemek karbantartási díját 2008. január 1-jétől igyekezett úgy meghatározni, hogy egyrészt az önkormányzatok se fizessenek többet, mint a korábbi struktúrában, másrészt a karbantartó árbevétele se csökkenjen, így biztosítást nyújtson a megfelelő minőségű üzemeltetésre.21 31. Az EH-SZER Kft. jellemzően a következő egységárakat alkalmazta a Ft/kWh (elfogyasztott villamos energiával arányos) üzemeltetési és karbantartási szerződései esetében22: 2008.év 2009.év 2010.év 2011.év 2012.év
[ÜZLETI TITOK] [ÜZLETI TITOK] [ÜZLETI TITOK] [ÜZLETI TITOK] [ÜZLETI TITOK]
Ft/kWh Ft/kWh Ft/kWh Ft/kWh Ft/kWh
32. Az eljárás alá vont adatszolgáltatása szerint 2011. április 1-jétől az EH-SZER Kft. [ÜZLETI TITOK] Ft/db/év díjat számlázott azon önkormányzatok felé, amelyek aktív elem darabszámon alapuló szerződéssel rendelkeztek.23 Az EH-SZER Kft. 2012 decemberi adatszolgáltatásához mellékelt táblázat alapján az EH-SZER Kft. 2012. január 1-jétől átlagosan [ÜZLETI TITOK] Ft/db/év nagyságú díjat kért a települési önkormányzatoktól az aktív elemek üzemeltetéséért, azonban az egyes díjak nagysága között hatalmas a szórás. A legmagasabb díj [ÜZLETI TITOK] Ft/db/év nagyságú24, de van olyan önkormányzat is, amely csak [ÜZLETI TITOK] Ft/db/év díjat fizet az EH-SZER Kft-nek, a legjellemzőbb díj pedig [ÜZLETI TITOK] Ft/db/év volt. 33. Az adatszolgáltatás szerint azonban számos (közel 200) olyan települési önkormányzat van, amelynek nincs élő szerződése az EH-SZER Kft.-vel. Ezen esetekben az EH-SZER Kft. – nyilatkozata szerint – végzi ugyan az aktív elem karbantartást, azonban valamilyen okból nincs élő szerződés a felek között. (Ilyen ok lehet például az, hogy az önkormányzat elzárkózik, vagy hogy a tárgyalások még folyamatban vannak, illetve előfordulhat az EHSZER Kft. hibája is.) 25 21
Vj/97-26/2011. sz. adatszolgáltatás, 5. kérdésre adott válasz Vj/97-16/2011. sz. adatszolgáltatás, 3. kérdésre adott válasz 23 Vj/97-36/2011. sz. irat, 2. sz. melléklet 24 Ez azonban egy kiugró (outlier) érték, a második legmagasabb díj [ÜZLETI TITOK] Ft/db/év. 25 Vj/97-29/2011. sz. adatszolgáltatás, 1. sz. melléklet 22
9.
Az EH-SZER Kft. és a más versenytársak közötti szerződések 34. Az EH-SZER Kft. a közvilágítási berendezések aktív elemeinek üzemeltetésre és karbantartásra történő bérbeadása során az alábbiak szerinti használati (bérleti) díjakat tervezte alkalmazni, illetve állapította meg harmadik felekkel szemben. 35. A Fényhozam Kft. az EH-SZER Kft.-vel 2010-ben tárgyalásokat folytatott, amelynek során elfogadta, hogy bérleti díjat kell fizetnie a közvilágítási berendezések aktív elemeinek bérletéért, és a felek először [ÜZLETI TITOK] forint/db/év mértékű díjban állapodtak meg, amely összeg a Fényhozam Kft. részére rendelkezésre bocsátott szerződés tervezetben is szerepelt. Ezt követően, 2010. december 15-én sor került egy újabb egyeztetésre a felek között, ahol még egyszer átbeszélték a szerződés tartalmi elemeit, köztük a bérleti díjat is, melynek mértéke továbbra is [ÜZLETI TITOK] forint/db/évben volt megállapítva. Az EHSZER Kft. ezt követően, 2011. március 4-én küldte el a véglegesnek szánt megállapodás tervezetét, amelyben viszont nem a korábban leegyeztetett [ÜZLETI TITOK] forintos bérleti díj szerepelt, hanem 1 000 forint/db/év mértékű díj. A Fényhozam Kft.-nek adott utólagos magyarázat az volt, hogy a [ÜZLETI TITOK] forintos díj még a lámpatestek értékvesztését sem fedezi, így azon az áron nem tudnak szerződni. 36. Adatszolgáltatásában26 az ETI kifejtette, hogy több olyan település is van, ahol az ETI tulajdonában lévő közvilágítási aktív elemeket harmadik fél üzemelteti. Ezek után az ETI-t (és így az EH-SZER Kft.-t) díjazás illette volna meg, de ezt a díjigényét addig a cég nem érvényesítette.27 Az ETI továbbá úgy nyilatkozott, hogy tekintettel arra, hogy az EH-SZER Kft. vagyonkezelőként folyamatosan végzi az ETI tulajdonában lévő közvilágítási elemek korszerűsítését a magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtása érdekében, jogos érdeke mindkét cégnek, hogy a beruházás megtérüljön, és annak haszna a beruházást eszközlőnél és ne egy harmadik félnél realizálódjon. A harmadik felek ugyanis a beruházás költségét és kockázatát nem viselik. Ennek a helyzetnek a megoldására már folyamatban volt egy olyan bérleti konstrukció kidolgozása az EH-SZER Kft. részéről, amely garantálni tudja az EH-SZER Kft. beruházásainak hosszabb távú megtérülését, a jövőbeni fejlesztések forrását, és egyben lehetővé tudja tenni alternatív közvilágítási piaci szereplők részére a kevésbé tőkeigényes piacra lépést. 37. Az ETI nyilatkozata szerint az EH-SZER Kft. és az ETI az aktív elemek harmadik felek általi használatának lehetővé tételétől direkt módon nem zárkózott el, viszont azon felekkel szemben, akikkel nem tudtak megállapodni a használat feltételeiről, polgári peres úton kívántak érvényt szerezni jogos igényüknek. 28 38. Az eljárás során az EH-SZER Kft. adatszolgáltatásában29 kifejtette, hogy tekintettel arra, hogy az aktív elemek karbantartási és üzemeltetési piacára független szereplők kívántak belépni, olyan bérleti konstrukció kidolgozása volt a cél, amely az E.ON Elosztók tulajdonosi pozíciójából fakadó elvárásoknak (pl. értékcsökkenés figyelembe vétele a megtérülés számításnál) is megfelel. A gyártói kézikönyv szerint egy felszerelt lámpatest átlagosan [ÜZLETI TITOK] alatt évül el. Az éves bérleti díj elsődlegesen az aktív elemek piaci 26
Vj/97-36/2011. sz. irat 2. sz. melléklet. (Eredetileg: P/386-3/2011. sz. irat) A panaszos eljárás adatszolgáltatásának dátuma: 2011. szeptember 8. 28 Vj/97-36/2011. sz. irat, 2. melléklet, 4. kérdésre adott válasz. 29 Vj/97-16/2011. sz. irat 27
10.
értékének (amortizációval csökkentett maradványérték), élettartamának és az ezekből fakadó értékcsökkenésnek a figyelembe vételével került volna kiszámításra, amelyet a vetített közvetett költségekkel (adminisztrációs, ellenőrzési feladatok, káresemény ügyviteli díjak, stb.) szükséges módosítani. A fenti, értékcsökkenéstől függő bérleti díj pusztán az értékcsökkenési szempontokat figyelembe véve országos viszonylatban átlagosan nettó [ÜZLETI TITOK]Ft/lámpatest/év lett volna. A konstrukció újszerűségéből fakadóan a közvetett költségek mértéke akkor nem volt ismert. 39. Az EH-SZER Kft. szerint tehát a finanszírozási konstrukció üzleti alapja az aktív elem könyv szerinti értéke és annak amortizációja. Az adatszolgáltatáshoz az EH-SZER Kft. egy számítást is mellékelt, amelyben bemutatta, hogyan áll elő a nettó [ÜZLETI TITOK] forintos bérleti díj. A számításhoz azt feltételezték, hogy egy lámpatest [ÜZLETI TITOK] élettartammal bír, amely lineáris trend szerint, évi [ÜZLETI TITOK]os amortizációval kerül leírásra. A lámpatestek a számítás idején átlagban [ÜZLETI TITOK]voltak. A számítások szerint a költségek és bevételek közti egyensúly nettó [ÜZLETI TITOK] Ft/db/év bérleti díj esetén áll be.30 40. A piaci visszajelzések alapján és a konstrukció újszerűségére való tekintettel azonban a 2012-es évre vonatkozóan végül nettó [ÜZLETI TITOK] forint/db/év bérleti díj alkalmazása mellett döntött. A cég szerint az üzleti/finanszírozási koncepció azóta sem változott, az egységárat az EH-SZER Kft. a Központi Statisztikai Hivatal éves árindexével a lehetőségeihez mérten a jövőben korrigálni kívánja. Az EH-SZER Kft. ugyanakkor azt is kifejtette, hogy a fenti egyensúlyi ár (2012-re nettó [ÜZLETI TITOK] forint) elérése lett volna az üzletileg indokolt. Más elosztó hálózati engedélyesek területén érvényesülő szerződések 41. A vizsgálat az eljárás keretében a Magyarországon tevékenykedő egyéb elosztó hálózati engedélyesek társaságcsoportjait is felkereste annak kivizsgálása céljából, hogy foglakoznake aktív elemek bérbeadásával, és amennyiben igen, úgy esetükben milyen mértékű bérleti díjak vannak alkalmazásban. 42. Az EDF DÉMÁSZ Zrt. nyilatkozata szerint „az aktív közvilágítási eszközök jellemzően az EDF DÉMÁSZ Zrt. tulajdonában állnak, az önkormányzati részesedés aránya – a települések kb. 1/3-a esetében, településenként eltérő mértékben – nem meghatározó.” Az aktív elemeket jellemzően az EDF DÉMÁSZ Zrt. üzemelteti. Harmadik fél csak néhány olyan település esetében üzemelteti az aktív elemeket, ahol az EDF DÉMÁSZ nem (vagy elhanyagolható mértékben) rendelkezik tulajdoni részesedéssel. 43. Ehhez képest mind az ELMŰ Nyrt., mind az ÉMÁSZ Nyrt. esetében vannak olyan települések, ahol a saját tulajdonú aktív elemeket harmadik felek üzemeltetik. Az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. az eszközhasználati díjakat még 2008-ban állapították meg oly módon, hogy a bérleti díjat a beruházásukban megvalósult és tulajdonukban lévő lámpatestek értékcsökkenési díjából számolták. Az értékcsökkenés teljes összegét osztották el az összes lámpatest darabszámával, így került megállapításra 2008-ban a nettó [ÜZLETI TITOK] forint/darab/év összeg, amit évente a megállapodás szerint az inflációval emelnek.31 A 30 31
Vj/97-16/2011. sz. irat, 7. kérdésre adott válasz Vj/97-28/2011 és Vj/97-31/2011. sz. adatszolgáltatások
11.
rendelkezésre álló adatok alapján a 2013. év elején a díj nettó [ÜZLETI TITOK] forint/darab/év értéknek felelt meg. V. Az eljárás alá vontak álláspontja
44. Az E.ON Elosztók nyilatkozata szerint az E.ON-csoport társaságai minden tekintetben elkötelezettek a jogszerű működés mellett, és különösen körültekintően járnak el a versenyjogi megfelelés terén. Álláspontjuk szerint mind az E.ON Elosztók, mind az EHSZER Kft. magatartása versenyjogilag védhető, ugyanakkor a szabályozási környezet bizonytalansága, az elosztói tulajdonban lévő eszközök körüli rendezetlen viszonyok egyre gyarapodó száma a szabályozási kérdések megoldását teszik szükségessé.32 A szabályozás megalkotásának elmaradása az E.ON Elosztók szerint jelentős bizonytalanságot okozó alulszabályozottságot okoz.33 45. Az E.ON Elosztók álláspontja szerint a közvilágításra vonatkozó rendeleti szabályozás hiánya akadályozza a feladatellátásra kötött szerződéses feltételek egységes kialakítását, a helyi feladatok meghatározását és végzését. Megítélésük szerint a szabályozási hiányosság eredménye, hogy az üzemviteli kockázat megnövekedett, az üzembiztonság szintje ingadozóvá vált.34 A rendeleti szabályozás hiányában a közvilágítással kapcsolatos rendelkezések az elosztói üzletszabályzatokban nyertek elhelyezést.35 46. Az E.ON Elosztók nyilatkozatukban kifejtették, hogy 2008. január 1-je után az volt a céljuk, hogy a korábban közvilágítási tarifát fizető fogyasztóknál úgy alakítsák ki az aktív elemek üzemeltetési díját, hogy a fogyasztók - azaz a települési önkormányzatok - összességében ugyanannyit fizessenek a közvilágítási hálózat használatáért, mint korábban. 47. Az aktív elemek üzemeltetésre történő bérbeadása kapcsán az E.ON Elosztók szerint egyes önkormányzatok kihasználják a szabályozási bizonytalanságot, és az új szolgáltatók magatartása miatt elengedhetetlenné vált a jogviszonyok rendezése.36 Ehhez kapcsolódóan az E.ON TITÁSZ nyilatkozata37 szerint jogos érdeke mind neki, mind az EH-SZER Kft.-nek, hogy a beruházás megtérüljön, és annak haszna a beruházást eszközlőnél és ne pedig olyan harmadik félnél realizálódjon, amely a beruházás költségét és kockázatát nem vállalja, pusztán az abból fakadó előnyöket kívánja élvezni. 48. Az EH-SZER Kft. nyilatkozata szerint a független szereplők belépésével kapcsolatban a vállalkozás célja az, hogy olyan bérleti konstrukciót dolgozzon ki, amely az E.ON Elosztók tulajdonosi pozíciójából fakadó elvárásokat is fedezi.38
32
Vj/097-005/2011. sz. irat Vj/097-005/2011. sz. irat 34 Vj/097-005/2011. sz. irat 35 Vj/097-005/2011. sz. irat 4. pont 36 Vj/097-005/2011. sz. irat 8. pont. 37 Vj/097-036/2011. sz. irat, 2. sz. melléklete 38 Vj/097-015/2011.sz. irat 7. pont. 33
12.
49. Az EH-SZER Kft. 2013. július 23-án kelt beadványában kötelezettségvállalási nyilatkozatot nyújtott be, majd az eljárás során azt módosítva a rendelkező rész A.) pontjában írt formában tartotta azt fenn (2014. április 28-án beérkezett beadvány, Vj/097-119/2011). Az EH-SZER Kft. kifejtette, hogy a kötelezettségvállalása szövegéből mellőzte az általános szabálytól való eltérés lehetőségének rögzítését, mivel nehezen alkotható olyan általános módszertan, amely a jövőbeli, egyedi kezelést igénylő beruházásokat mind a GVH, mind pedig az EH-SZER Kft. számára elfogadható módon rendezi, fenntartotta ugyanakkor annak lehetőségét, hogy a jövőben előforduló esetleges egyedi esetekben éljen a Tpvt. módosítása révén 2014. július 1. napjával megnyíló, 75. § (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel, és a körülmények változása vagy egyéb egyedi körülmény fennállása esetén kérelmezze a kötelezettségvállalástól való eltérés engedélyezését. 50. Az E.ON Hungária Zrt. I. r. eljárás alá vont vállalkozás az eljárás során a rendelkező rész B.) pontja szerinti kötelezettségvállalási nyilatkozatot nyújtott be (2014. április 28-án beérkezett beadvány, Vj/097-119/2011). VI. Jogi háttér 51. A Tpvt. 21. §-a értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen a) az üzleti kapcsolatokban – ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is – tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. 52. A gazdasági erőfölény definícióját a Tpvt. 22. §-a határozza meg. Ennek értelmében: (1) Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. (2) A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen a. azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli; b. a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport [15. § (2) bekezdés] vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását; c. az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását. 53. A Tpvt. 75. § (1) bekezdése szerint, ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza e törvény rendelkezéseivel, és a közérdek hatékony védelme e módon biztosítható, az eljáró versenytanács végzéssel – az eljárás egyidejű megszüntetésével – kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a
13.
törvénysértés megvalósulását, vagy annak hiányát megállapítaná. A Tpvt. 82. §-a értelmében a végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye. 54. A 75. § szerinti végzésben meghatározott kötelezettség teljesítését a GVH utóvizsgálat keretében ellenőrzi. 55. A Tpvt. 44. §-a alapján a versenyfelügyeleti eljárásra – szűk körű kivételektől eltekintve illetve a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 56. A Ket. 31. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében a hatóság az eljárást megszünteti, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn. VII. Jogi értékelés 57. Az eljáró versenytanács megvizsgálta az I. r. és az V. r. eljárás alá vontak által benyújtott kötelezettségvállalást, és álláspontja szerint a vállalások alkalmasak az eljárás megindításának alapjául szolgáló versenyprobléma hatékony kezelésére. 58. A vállalás szerinti díjak ugyanis – bár meghaladják más elosztói engedélyesek hasonló díjtételeit, illetve az eredetileg ajánlott [ÜZLETI TITOK]Ft/db/év mértéket, messze elmaradnak a 2011-ben javasolt 1.000 Ft/db/éves díjtól, és megközelítőleg igazodnak a szolgáltatás költségeihez, az évenkénti emelés mértéke pedig a fogyasztói árindex növekedésének megfelelő mértékű. Megállapítható továbbá, hogy a vállalás alapjául szolgáló díjakat a partnerek is elfogadhatónak találták, illetve azok – átlagban – nem okoznak árprést a piacon. 59. A vállalás alapján az EH-SZER Kft. vagyonkezelésébe tartozó közvilágítási aktív elemek díjának megállapítására főszabályként azok könyv szerinti értéke alapján került sor, a vállalás ugyanakkor az ezen számítás eredményeként adódó értéktől eltérő, annál alacsonyabb összegű konkrét díjmértéket tartalmaz. 60. Az eljáró versenytanács elfogadta az V. r. eljárás alá vont által a 150 szerződött település elérése esetén alkalmazandó adminisztratív költségek bevezetését, mivel ezzel elérhető volt az a cél, hogy a megnövekedett adminisztrációs terhek ellentételezése megtörténjen. 61. Ugyancsak indokoltnak találta az eljáró versenytanács, hogy a hibacím kezelése, nem természeti eseményekből eredő káresetek ügyintézése illetve helyreállítása, valamint a részletes nyilvántartás vezetése és adatok szolgáltatása nem képezik részét az eszközhasználatnak, így azokra a fenti díjtételek nem biztosítanak fedezetet, hanem ezekre a szolgáltatásokra külön megállapodások köthetők, külön díjazás ellenében. 62. Az eljáró versenytanács a kötelezettségvállalás 3 éves időtartamát elegendő hosszúságúnak értékelte, miután elfogadta az V. r. eljárás alá vont azon hivatkozását, mely szerint 36 hónapelteltével a bérleti konstrukcióra és az egyéb helyettesítőkre (saját lámpatestek felszerelése saját és/vagy KEOP finanszírozásban harmadik személy részéről) való tekintettel a piac várhatóan olyan dinamikus változáson fog keresztül menni, amely nem indokolja az EH-SZER Kft. ezen intervallumnál hosszabb időtartamra történő kötelezettségvállalását. 14.
63. Az V. r. eljárás alá vont az aktív elemek bérbeadását a jelen végzés I. sz. mellékletét képező – nem betekinthető – szerződésminta alapján végzi, amelytől a felek közös megegyezéssel illetve jogszabályváltozás miatt szükséges esetben eltérhetnek. A körülmények lényeges változása emellett indokolt esetben a jelen döntésben előírt kötelezettségek módosítását is eredményezheti. 64. Az eljáró versenytanács megítélése szerint a kötelezettségvállalás maradéktalan teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrizhetőségéhez a vállalások megvalósulásáról szóló évenkénti beszámolás is szükséges, amelynek tartalmára vonatkozóan az V. r. eljárás alá vont szintén részletes kötelezettséget vállalt. 65. Az eljárás alá vontak vállalása – az I. r. eljárás alá vont mint az E.ON vállalkozáscsoport anyavállalata által tett, a jelen végzés rendelkező részének B.) pontjában ismertetett vállalás révén – megfelelő volt abból a szempontból is, hogy az biztosítja a kötelezettségek változatlan tartalommal történő folyamatos és maradéktalan érvényesülését a vállalás időszakára vonatkozóan abban az esetben is, ha a tevékenység végzése a vállalkozáscsoporton belül átszervezésre kerül, annak ellátását más vállalkozás(ok) veszi(k) át az EH-SZER Kft.-től. 66. Mindezekre tekintettel az eljáró versenytanács a rendelkező részben írtak szerint döntött, és az I. r. és V. r. eljárás alá vontak által előterjesztett tartalommal az általuk indítványozott kötelezettségvállalást a Tpvt. 75. §-ának (1) bekezdése alapján, az eljárás egyidejű megszüntetésével elfogadta, miután az az eljárás megindításakor valószínűsített versenyproblémát valamennyi eljárás alá vontra kiterjedően megfelelően orvosolja. Az előzőekre tekintettel a II., III. és IV. r. eljárás alá vontakkal szemben az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, így az eljáró versenytanács az eljárást velük szemben a Ket. 31. § (1) bekezdésének e) pontja alapján ugyancsak megszüntette. VIII. Egyéb kérdések 67. A GVH hatásköre a Tpvt. 45. §-án, illetékessége a Tpvt. 46. §-án alapul. E rendelkezések értelmében a GVH kizárólagos hatáskörrel rendelkezik minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik bíróság (86. §) hatáskörébe, illetékessége pedig az ország egész területére kiterjed. 68. A jelen végzés I. és V. r. eljárás alá vontakra vonatkozó rendelkezései elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 75. §-ának (1) bekezdése, illetve 82. §-a biztosítja. A II., II. és V. r. eljárás alá vontakkal kapcsolatos rendelkezésekkel szembeni jogorvoslati jogot a Tpvt. 82. §-ának (1) bekezdése zárja ki. Budapest, 2014. május 30. dr. Berki Ádám s.k. előadó versenytanácstag Váczi Nóra s.k. versenytanácstag
dr. Kőhalmi Attila s.k. versenytanácstag
.
15.
