PUSZTAOTTLAKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

PUSZTAOTTLAKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 168/2009. (XII.21.) sz. határozattal elfogadott Szerkezeti terv és 13/2009. (XII.23.) sz. rendelettel jóváhagyott Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat

MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI ANYAG

Megbízó Pusztaottlaka Város Önkormányzata Simonka György polgármester 5665 Pusztaottlaka, Felszabadulás u. 10. Tel.: 68/428-000

Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár, Bimbó u. 20 Tel/fax: 06-1-439-0490 Mobil: 20/913-8575; 70/938-3221 Településrendezés:

Ferik Tünde – okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező TT/1É 13-1259/06 Bérczi Szabolcs – okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, területi tervező

Tájrendezés:

Szilágyi Hajnalka – okl. tájépítészmérnök TK 01-5257

Fotók:

Ferik Tünde Bérczi Szabolcs

2011. július VZM 1178/11 pottlaka_egyezt_110706

PUSZTAOTTLAKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS

2

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető .......................................................................................5 1. ELŐZMÉNYEK, A TERV CÉLJA, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE ..............................5 1.1. A megbízás ismertetése......................................................................... 5

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK .............................................................7 II. Településfejlesztési koncepció ..........................................................9 III. Településszerkezeti terv ............................................................... 15 IV. Szabályozási terv és helyi építési szabályzat ...................................... 17 FÜGGELÉK ...................................................................................... 25 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ............................................................. 27 1. TERVI ELŐZMÉNYEK ....................................................................... 29 1.1. A magasabb rendű terveknek való megfelelés igazolása .................................. 29 1.1.1. Országos Területrendezési Terv (OTrT).......................................................... 29 1.1.2.Békés megyei területrendezési terv .............................................................. 30

2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT ...................................................... 32 3. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT ........................................................ 37 3.1. Tájrendezési javaslat .......................................................................... 37 3.2. Környezetvédelmi javaslat .................................................................... 37

4. ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT ................................................................. 38 5. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT .................................................... 38 6. KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT ........................................................... 38 MELLÉKLETEK ................................................................................. 39

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2011.


TARTALOMJEGYZÉK

3

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Alulírottak Ferik Tünde, vezető településrendező tervező, Bérczi Szabolcs okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök kijelentjük, hogy Pusztaottlaka Településrendezési Terv módosítása során a többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVII. törvényt, valamint az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló a többször módosított 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK), és ezek általános érvényű követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat megállapító rendeleteket, szabályzatokat, országos szabványokat (ágazati és szakmai) betartottuk, azoktól való eltérés nem vált szükségessé.

Budapest, 2011. június

Ferik Tünde Vezető településtervező TT/1É 13-1259/06

Bérczi Szabolcs okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, területi tervező



4


TARTALOMJEGYZÉK


TARTALOMJEGYZÉK

5

I. BEVEZETŐ 1. ELŐZMÉNYEK, A TERV CÉLJA, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE 1.1. A megbízás ismertetése Pusztaottlaka Község Önkormányzatának képviselőtestülete 14/2011. (IV.4.) határozatában a 8/23/2005. (VII.7.) önkormányzati határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció, a 74/2008. (V.14.) önkormányzati határozattal elfogadott településszerkezeti terv és a 13/2009. (XII.23.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosításáról döntött. A munkával 2011. áprilisában a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. A munka során először a településfejlesztési koncepció módosítását készítettük elő, ezt követte a szerkezeti, szabályozási terv és a HÉSZ módosítása. Az alátámasztó munkarészek a változtatás szakmai indokait és megmásításának lehetőségeit tartalmazzák. A módosítás az alábbi területeket érinti: 1. Dragán-major (026/134 hrsz) és környezetének turisztikai rendezése, 2. Szőlőskert (014/26 hrsz) és környezetének fejlesztése, 3. Külterületi major (09/98 hrsz) mintagazdasággá történő alakítása, 4. Kalandpark kialakítása (06/8 hrsz), 5. Helyi értékvédelmi rendelet előkészítése A módosítás a jóváhagyott rendezési terv minden munkarészét, azaz a szerkezeti tervet, a szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot egyaránt érinti. Az egyes módosítások által érintett munkarészeket az alábbi táblázat tartalmazza: MÓDOSÍTÁS SORSZÁMA

SZERKEZETI TERV

MÓDOSÍTANDÓ MUNKARÉSZEK SZERKEZETI SZABÁLYOZÁSI LEÍRÁS TERV

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

1.

Dragán-major (026/134 hrsz) és környezetének turisztikai rendezése

X

X

X

X

2.

Szőlőskert (014/26 hrsz) és környezetének fejlesztése

X

X

X

X

3.

Külterületi major (09/98 mintagazdasággá törtánő alakítása

X

X

4.

Kalandpark kialakítása (06/8 hrsz)

X

X

5.

Helyi értékvédelmi rendelet előkészítése

hrsz)

X

X X


X


6

SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT



7


JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2011.


8




9


II. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Határozati javaslat* Pusztaottlaka község Önkormányzatának Képviselőtestülete a 8/23/2005. (VII.7.) Kt. számú határozattal jóváhagyott Településfejlesztési koncepciót az alábbiak szerint módosítja:

Jövőkép (4. fejezet) "Pusztaottlaka alapvetően mezőgazdasági jellegű település, kiváló termőhelyi adottságokkal. Lakossága életében a múltban és most is fontos szerepet töltött be a mezőgazdaság, így község gazdálkodóinak elsődleges feladata ezt megfelelő módon kiaknázni, (de nem kihasználni), és a természet eme életet adó tulajdonságait az utánunk jövő generáció számára is biztosítani! A mezőgazdaság mindig is több volt, mint egyszerű árutermelő ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok előállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élővilágot, talajt, vizet, környezetet is „termelt”, és munkát, életcélokat, megélhetést adott a vidék embere számára… a harmadik évezred nagy kihívásának, ... csak akkor tudunk megfelelni, ha a földet nem csupán termelő eszköznek, hanem létünk alapjának, a vidéki térségeket pedig nemcsak termelési, hanem társadalmi és biológiai élettérnek tekintjük. (Ágyán József Ónodi Gábor - Podmaniczky László: Fenntartható mezőgazdaság, élő vidék)

A település és határa falusias arculatának megőrzése a természeti és művi (épített) környezet alakítása során elengedhetetlen. Az egységes falukép, minőségi lakókörnyezetet kell, hogy tükrözzön, a falurészek saját szerepkörének kialakításával. A hagyományos beépítések és lakóházak megőrzése fontos feladat. A tágabb természeti környezetben a táj kulturális, természeti és környezeti értékének további fenntartása, a tájsebek (illegális szemétlerakók, erdősávok) helyének rehabilitációja szükséges. A község területén az épített értékek megőrzésével, s a táji hagyományok bemutatásával nemcsak egy passzív értékmegóvás válik lehetővé, hanem olyan szabadidő eltöltési mód jön létre, mely az érdeklődők aktív részvétele folytán számottevő turisztikai potenciált is jelent. Olyan táj- és területhasználatot kell megvalósítani, olyan új turisztikai elemeket kell létrehozni, mely a pusztaottlakai vidék arculatához illeszkedik, s egyben olyan új elemekkel gazdagodik, mely a település élhetőségét is minél jobban biztosítja. „A tervezés során fel kell kelteni a lakosság érdeklődését saját környezetének rendezése iránt...meg kell őrizni és a fejlesztések során figyelembe kell venni a települések hagyományos értékeit, mert ezek őrzik a falu színes kultúráját, egyedi jellegét és identitását.” (Tóth Zoltán: Fenntartható élhető települési környezetünk)

A terület- és településfejlesztés, illetve a környezetvédelem céljai sok közös törekvésben megjelenhetnek, de vannak olyan kérdések, ahol gyakran jelentős érdekütközések fordulnak elő. A terület- és településfejlesztés és a környezetvédelem legjellemzőbb ütközőterületei a következők: - Munkahelyteremtés - környezetállapot romlás. A fejlesztések nem eredményezik szükségszerűen a környezeti állapot romlását. A probléma akkor jelentkezik élesen, ha a környezeti szempontokat alárendelik a mindenáron való munkahelyteremtés kényszerének. Pusztaottlaka község elhelyezkedéséből és helyzetéből adódóan a település mindenkori céljai között kell szerepeljen a szomszédos településekkel való kapcsolatainak erősítése. Pusztaottlaka község zsáktelepülés, ezért a jövőben a mindenkori önkormányzati képviselőtestület egyik fő célja és feladata kell legyen, Pusztaottlaka eme „elzárt helyzetének” feloldása, ezáltal közlekedési kapcsolatainak javítása! - Infrastruktúra bővítés igénye - környezetállapot romlás. Az elmúlt évtizedek elmaradott infrastruktúrájának fejlesztése (például úthálózat, szennyvízcsatornahálózat) fontos feladat. Továbbiakban kívánatos a kommunális szolgáltatások *

A szürke színnel kiemelt részek a határozat módosítással érintett részei



10


teljes körűvé tétele, valamint a fiatalok és hajlott korúak szociális ellátása. A fentebb említettekhez hasonlóan azonban fontos, hogy a környezeti szempontokat ne rendeljék alá a mindenáron való infrastruktúrafejlesztésnek. „A kistérség fenntartható fejlődésének elengedhetetlen feltétele az ott élő emberek jó színvonalú megélhetésének biztosítása. Ehhez pedig szükség van a kistérségben létrehozott termékek turisztikai vagy akár agrár kézműves áruk piacokon való elhelyezésével..foglalkozni kell a vidéki társadalmat érintő minden területtel: a kultúrával, sporttal, oktatással, az idősek problémáival, szociális gondokkal, stb.” (Enyegi Tibor. Kísérlet a fenntartható tájhasznosításra: a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány tevékenysége)

A jövő fejlődésének meghatározója, de eredménye is, a helyi, falusi társadalom megerősödése. A települési identitás, a kezdeményezőkészség változása a fejlesztési folyamatok elindítója és végcélja is. A civil szerveződések számának, ill. saját területükön hatékonyságának növekedése erősíti a faluközösséget, valamint elősegíti az újonnan betelepülők helyi beilleszkedését. „A fő kérdés, tőke hiányában, hogyan lehet fejleszteni? Úgy tűnik, ha a helyi közösség elfogadja a külső tőkét kiszolgáltatottá válik. A helyi lakos a külső tőketulajdonos bérmunkása lesz saját hazájában, a saját erőforrásait és lehetőségeit más aknázza ki. A gazdasági előrelépés feltétele, hogy ne bérmunkásokat, hanem tőketulajdonosokat hozzunk Iétre. S ha nincs helyi tőke, akkor azt lépésről lépésre ki kell alakítani...A helyi erőforrások felfedezéséhez jó szem kell, intellektuális befektetésekre, s nem tökére van szükség." (Gyulai István: Gömörszőlős, a szerves kultúra szigete)

A helyi gazdasági palettának meghatározó szegmense az Önkormányzat gazdálkodása és pénzügyi helyzete. Az üzemeltetett intézményrendszer működését biztosító bevételek összetevői arányában (helyi bevételek, állami normatív jellegű támogatások, pályázatok útján megszerezhető pénzeszközök) a normatív jellegű támogatások részaránya nőni fog, tekintettel az országos (EU-s) vidékfejlesztési politika változására. A helyi bevételek csak a helyi gazdaság megerősödése után nőhetnek, míg a fejlesztések továbbra is csaknem kizárólag pályázatok útján valósulhatnak meg (pl. szennyvízberuházás). Az önkormányzati gazdálkodás elsősorban koordináló, segítő szerepet tölthet be a falu gazdasági életében, stabil pénzügyi helyzetével és döntéseivel vehet részt a gazdaságfejlesztésben. Hosszútávon kívánatos, hogy Pusztaottlaka maradjon egy a mezőgazdasági és természeti adottságait egyaránt ésszerűen hasznosító (és nem kihasználó) agrárközség. A község távlati célja kell legyen a gyökeresen átalakuló, a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő, a piac igényeihez alkalmazkodó, Eu – kompatibilis agrárstruktúra kialakítása. Pusztaottlaka hosszútávon legyen alkalmas az állandó népesség igényeinek maximális kielégítésére és az estelegesen a községbe látogatók igényeinek kiszolgálására."

5.3.2. Tájhasználat, mezőgazdaság c. fejezet „Az integrált földhasználati rendszer alapelve szerint a termőterületet mindenütt arra és olyan intenzitással kell hasznosítani, amire az a legalkalmasabb, illetve amit károsodás nélkül képes elviselni. Ennek az elvnek megfelelően a mezőgazdasági területeken a környezeti és természeti adottságok figyelembevételével, de termelésfejlesztési szempontból is a földhasználatot át kell alakítani. Jó talajú területeken belterjes (intenzív, high input) termelési célú földhasználat lehetséges (a tájgazdálkodás szempontjait figyelembe véve). A mezőgazdasági területeken a termőhelyi adottságok fokozottabb érvényesítésével erősíteni kell a termelésben a minőséget és a tájjelleget, és a legkedvezőbb adottságú területeken profitorientált mezőgazdasági termelést kell, illetve lehet folytatni, a jelenleginél intenzívebb szinten, esetleg az egyedi termékek termelését kell preferálni (pl. vetőmag, ipari növények termesztése, biodízel olajnövények, stb.) a földvédelem fokozottabb érvényesítésével. A terület másik részén, a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas természeti adottságú területeken külterjes (extenzív, low input) termelési célú földhasználatot lehet alkalmazni. A mezőgazdaság helyzete és fejlesztési lehetőségeinél mélyebb fekvésű, gyengébb termőképességű részeken a gyepgazdálkodás és az extenzív állattenyésztés irányába kell „elmozdulni", ami a földvédelmet is szolgálja. Pusztaottlaka területén a különféle – adottságokhoz alkalmazkodó - tájhasználatok kialakításával, megújításával együtt azok bemutatása is lehetővé válik. Az egyes tájhasználatok, valamint a hagyományos vidéki gazdálkodás összetevőinek „interaktív” megismertetése által pedig VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2011.


11


mindenkihez közelebb kerülhetnek a vidéki élet értékei, vagy akár a helyi, hazai termékek választásával járó kölcsönös előnyök is.” Tennivalók - Optimális területhasználati struktúra kialakítása - Ökológiai szempontok és fenntartható területhasználati rendszerek kialakítása és elterjesztése - Ún. természetközeli mezőgazdálkodási módszerek, valamint természetkímélő technológiák alkalmazása, ezen technológiák bemutatása - Ökológiai mintagazdaságok létrehozása - Belvízkárok megelőzése - Másodlagos szikesedés megelőzése - Feltört gyepterületek visszagyepesítése - Növényvédelmi előírások betartása - Növénytermesztés feltételeinek javítása, diverzitásának fokozása - A helyi adottságoknak leginkább megfelelő tájfajták termesztése - ...

5.3.4. Természet és tájvédelem c. fejezet „A közelmúlt vízkárai s a korábbi években bekövetkezett sorozatos aszályok sürgetően vetik fel a természeti tényezők előnyeinek magasabb fokú használatával együtt, a káros hatásokat kivédőmegelőző beavatkozásokat. Az intenzív területeken síkvidéki vízrendezési, belvíz-elvezetési munkák, az öntözés; természetvédelmi területeken, valamint a talaj- és árvízvédelmi területeken „értékmegőrző" mező- és erdő- és vadgazdálkodás kialakítása javasolt. Pusztaottlaka nem bővelkedik természeti értékekben, azonban a területén megtalálható természetközelinek mondható helyekhez kapcsolódóan létrehozhatók olyan ökológiailag értékes területek, melyek e jellemzően mezőgazdasági tájban az ökológiai hálózathoz tartozó „lépőkőként” szolgálhatnak az élővilág számára. A főcsatorna mentén található területek alkalmasak lehetnek tavak kialakítására, amelyek élőhelyet, s menedéket nyújthatnak az átvonuló madarak számára. A terület bemutatásával lehetőség nyílik a vizes élőhelyek élővilágának megismerésére is akár egyéni érdeklődők, akár iskolás csoportok számára is.” Tennivalók - ... - Az élővilág sokféleségének megőrzése - Ökológiai szempontok és a fenntartható terület- és tájhasználati rendszerek kialakítása és terjesztése - Az ökológiai kapcsolatok biztosítása - Vizes élőhelyek kialakítása, bemutatása - Az ökológiai folyosó állapotának javítására, elsősorban a vízfolyásmenti növényzeti sávok kiegészítése, folyamatossá tétele, mivel ez esetben a folyosó eredményesebben töltheti be a szerepét - ...

5.7. Idegenforgalom, turizmus c. fejezet A településen a turizmus gyerekcipőben jár, a településen nincs szezonálisan tartózkodó üdülőtulajdonnal rendelkező lakosság, a települési turizmus az vadászat valamit a kerékpártúrázók alkalmi itt tartózkodására korlátozódik. A fő cél, hogy Pusztaottlaka egy táji értékeket, csendes, nyugodt pihenést egyaránt biztosító, családias jellegű, rendezett településsé fejlődjön. A településre érkező turisták fogadása, megfelelő színvonalon való ellátása jelentős fejlesztéseket igényelnek. Mindez természetesen munkahelyteremtéssel is jár. Cél az, hogy minőségi ellátással, változatos programkínálattal a turistát több napig itt tartva, az ide látogatókat fogyasztásra serkentve, a falu lakossága egyre nagyobb mértékben jusson munkalehetőséghez és bevételi forráshoz. Mivel a község területén sok üresen álló tanyaépület található, hasznosításuk egyik lehetséges módja lehet a felújításuk után az úgynevezett „tanyaturizmus” helyszíneként való felhasználásuk. „A település táji adottságait kihasználva egy, a hagyományos vidéki gazdálkodást bemutató tanösvény hozható létre, mely végig vezet a pusztaottlakai táj jellegzetességeivel megismertető helyszíneken, illetve bemutatja a belterület épített értékeit.. A tanösvény egyes állomásain a vidéki VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2011.


12


élet különböző aspektusaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Egyik fontos állomás lehet például a dohányszárító, hiszen Pusztaottlaka dohánytermesztő községként jött létre a XIX. században. A természetközeli területekhez kapcsolódóan létrehozhatók olyan (vizes) élőhelyek, melyek az ismeretterjesztést is szolgálják egyben. A Hajdúér-ottlakai főcsatorna mentén létesíthetők tavak, amelyek menedékül vagy akár élőhelyül is szolgálhatnak a vízimadarak számára. A madarak megfigyelésére szervezhetők táborok gyermekek számára, de egyéb csoportok is megcélozhatók. Az ismeretszerzés mellett szórakozási lehetőségeket is biztosíthatnak a tanösvény állomásai, ahol a látogatók az állatokat nemcsak nézegethetik, de meg is érinthetik, simogathatják. A különböző helyben előállított termékeket megkóstolhatják, vagy akár meg is vásárolhatják, s elkészítésüket kipróbálhatják. A turisztikai kínálati paletta színesítésére, a településre látogatók itt-tartására megvalósíthatók különböző sportolási, szórakozási lehetőségek, melyek nem igényelnek különlegesebb területi adottságokat. Ilyen lehet pl. kalandpark, quad-pálya, gokart pálya, vagy akár tenisz- ill. tekepálya kialakítása. A különböző turisztikai attrakciók, rendezvények több napra is helyben tarthatják az érdeklődőket, számukra megfelelő szálláshelyről, illetve egyéb idegenforgalmi infrastruktúra (pl. étkezési lehetőség, információ szolgáltatás, közlekedési lehetőségek stb.) biztosításáról kell gondoskodni egyrészt az egyéni látogatók, másrészt a különböző turista- vagy iskoláscsoportok számára is.” Tennivalók - Igényes és vonzó településkép kialakítása - Határon túli kapcsolatok erősítése - Nemzetiségi kapcsolatok ápolása - Kistérségi, programokhoz, regionális programokhoz való kapcsolódás - Falusi turizmus meghonosítása - Vadászturizmus fejlesztése - Tanyaturizmus kialakítása - Kerékpáros turizmus fejlesztése - Marketingtevékenység, a szomszédos településekkel összefogva - Szálláshelyek további fejlesztése, igény esetén újak kialakítása - Kiegészítő szolgáltatások szervezése - Régészeti kutatások kiterjesztése a helyi kunhalmokra - Tanösvény létrehozása a pusztaottlakai értékek és a hagyományos vidéki élet bemutatására - Helyi termékek előállítása, forgalmazása a mintagazdaságokban (méz, kolbász stb.) - Szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása (quad, gokart, tenisz, teke, kalandpark, stb.)

6. Intézkedési javaslatok c. fejezet TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS – TERÜLETI FEJLESZTÉSEK - Faluközpont, főtér kialakítása, rendezése - Piactér, helykijelölése és kiépítése - A legfrekventáltabb helyek egységes utcafásítása, - Helyi értékvédelmi rendelet megalkotása, védendő épületek számbavétele, támogatása - Egyéb külterületi lakott helyek funkciójának megkeresése, ennek megfelelő szabályozása a településrendezési tervben - Külterületi majorok hasznosításagazdasági és/vagy turisztikai céllal - Idegenforgalomhoz kapcsolódó rekreációs, illetve egyéb bemutató területek kijelölése - Új gazdasági területek kijelölése - Zöldterületek, zöldfelületek fejlesztése - Kivágott fák pótlása az utak mellett - Fasorok telepítése az utak mentén (kül és belterületen egyaránt) - Véderdősáv telepítése a település körül VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2011.


-

13


Erdősávok és búvóhelyek fejlesztése, (ezáltal is növelve az apróvadak rejtekhelyeit) Ökológiailag értékes (vizes) élőhelyek létesítése

TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM - Az 1996. évi LVI. törvény a természet védelméről előírásának megfelelően el kell készíteni az „ex lege" védett értékek (a település közigazgatási területét érintően a lápok, a források és a földvárak) kataszterét. A felmérés elvégzése a területileg illetékes Nemzeti Park igazgatóság (Körös - Maros Nemzeti Park Igazgatóság) feladata - Fontos tájfejlesztési feladat az egyedi tájértékek kataszterének elkészítése és az értékes képződmények megőrzése. Az egyedi tájértékek hozzájárulnak a táj egyedi karakteréhez, így megőrzésük hozzájárul a térség turisztikai vonzerejének fenntartásához (A felmérés elvégzése a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság (Körös - Maros Nemzeti Park Igazgatóság) feladata) -Pályázatok útján részvétel az NAKP ban -Ökológiailag értékes területek létesítése, megóvása TURISZTIKA, IDEGENFORGALOM - Vadászturizmusra alapozott minél szélesebb körű marketingtevékenység, a régióban, az ország határain belül és kívül - Idegenforgalmi szolgáltatások létrehozása, (információ, szállás, házias étkeztetés, vadász turizmusra épülő szolgáltatások) - A megyei turisztikai programokba való bekapcsolódás:, aktív turizmus és vadászturizmus, kerékpárturizmus) - Információs és ismeretterjesztő táblák kihelyezése - Falusi turizmus meghonosítása - Tájház, és helytörténeti gyűjtemény kialakítása, és működtetése - Tanösvény létrehozása a hagyományos vidéki élet és gazdálkodás bemutatására - Sportolási lehetőségek biztosítása (quad, gokart, tenisz, teke, stb.) - Egyéb szórakozási lehetőségek (állatsimogató, vadaspark, kalandpark stb.) biztosítása - Helyi termékek előállítása, értékesítése - Túrák, táborok szervezése ÉRTÉKVÉDELEM, MŰVI ÉRTÉKEK - Helyi értékvédelmi javaslat kidolgozása (HÉSZ feladata) - Helyi értékvédelmi rendelet megalkotása, a védelem alatt álló épületek felújítási támogatására anyagi források megteremtése - Folyamatos párbeszéd a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, szakmai segítség igénybevétele, közös pályázatok - Általános iskolában szemléletformálás vetített előadással, vetélkedőkkel - A községben található kunhalmok régészeti feltárásainak megkezdése - Helyi értékek felújítása, folyamatos karban tartása, bemutatása - Településtörténeti értékek felkutatása, helyi védelem alá helyezése INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS Közlekedés - A településre bevezető úthálózat javítása, (településhatáron kívül eső terület kistérségi összefogással megoldható feladat) - A meglévő útvonalak folyamatos karbantartása, tisztítása, ill. felújítása - Engedélyezési terv készítése a Kossuth Lajos utca szilárd burkolattal való ellátására - Kossuth Lajos utca szilárd burkolattal való ellátása - Önkormányzat tulajdonában lévő utak aszfaltozása - Portalanított utcák építése a meglévő földutak helyett - A külterületi földutak folyamatos karbantartása VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2011.


-

-

14


Településrészeket összekötő gyalogutak, járdák kiépítését célzó megvalósíthatósági tanulmány készíttetése Településrészeket összekötő gyalogutak, járdák kiépítése Regionális kerékpárúttal való kapcsolat kiépítése, a belső kerékpárút-hálózat kiépítése, s a kettő összekapcsolása, kerékpáros pihenők kialakítás (a helykijelölés a rendezési terv feladata legyen, kiépítése pályázati forrásból) Parkolóhely kijelölése a központi belterületen A külterületen kialakítandó tanösvény területén a közlekedési infrastruktúra (utak, közlekedési eszközök) biztosítása



15


III. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Határozati javaslat† Pusztaottlaka község Önkormányzatának Képviselőtestülete a 13/2011. (IV.4) számú képviselőtestületi határozattal módosított 74/2008. (V.14.) számú képviselő-testületi határozattal jóváhagyott Településszerkezeti leírást az alábbiak szerint, a településszerkezeti tervet a TSZT-M24 jelű tervlapokon jelöltek szerint módosítja:

1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET . . .

Új szerkezeti elemek: -

a természeti területeken az erdő és gyepterületek szántóterületek átminősítése révén, meglévő gyümölcsös jelentős mértékű bővítése a mezőgazdaságii utak mentén új véderdősávok, új zöldterületek, új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek, új közösségi jelentőségű turisztikai területek.

növelése

a

túlsúlyban

lévő

. . .

A településen megtelepedni kívánó vállalkozások helyigényének kielégítésére új kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek jelölendők ki. A hagyományos alföldi életvitel és a helyi értékek bemutatására – a településfejlesztési koncepcióval összhangban - új turisztikai területek jelölendők ki, továbbá a meglévő gyümölcsös területét bővíteni szükséges. Pusztaottla külterületén található tanyák, tanyatelek általános mezőgazdasági területbe sorolandók. A tanyák, tanyatelkek megtarthatók és a jövőben is biztosítani kell lakóépület építésének lehetőségét e területeken. Új tanya építésére alkalmas területek kijelölése nem indokolt.

2. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A településigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekbe került: A) Beépítésre szánt területek . . .

3) Különleges terület a) mezőgazdasági üzemi terület b) turisztikai terület B) Beépítésre nem szánt területek . . .

7) Különleges beépítésre nem szánt terület a) turisztikai terület b) kalandpark terület

†

A szürke színnel kiemelt részek a határozat módosítással érintett részei



16


2.1. AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI

Lf Gksz K-mü K-tur

Területfelhasználási egység falusias lakóterület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület Különleges terület – turisztikai terület

Megengedett max. szintterületsűrűség

Tervezett max. építménymagasság

Tervezett beépítettség

Min. zöldfelületi arány

Közművesítettség min. mértéke

0,5

4,5 m

30 %

60%

teljes*

0,7

6,0 m

40%

40 %

teljes*

0,7

6,0 m

35%

40%

részleges

0,7

6,0 m

30%

40%

részleges

2.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 3) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK b) Turisztikai terület Különleges terület – turisztikai terület területfelhasználási egységbe került a település külterületén, a Dragán major egy része (026/134 hrsz), mely a mára már kialakult települési turisztikai infrastruktúra továbbfejlesztését hívatott kiszolgálni. Különleges turisztikai területen elhelyezhetők a turizmus egyes ágait szolgáló épületek, a szállás-, vendéglátó-, kereskedelmi-, szolgáltató- és oktatási bemutató létesítmények épületek, továbbá a terület tulajdonosa, üzemeltetője és dolgozói számára kialakított lakóépületek legfeljebb 2 egységig.

2.3. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 1) KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK b) Turisztikai terület Különleges beépítésre nem szánt turisztikai területen a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó természetközeli területek fenntartását, üzemeltetését szolgáló létesítmények helyezhetők el. A területen elhelyezett létesítmények tájba illesztéséről rendelkezni kell a szabályozás során. c) Kalandpark terület Különleges beépítésre nem szánt – kalandpark területfelhasználásba került a település délnyugati részén fekvő erdőterület. A területen a kalandpark kialakításhoz szükséges épületek és létesítmények helyezhetők el. 3) MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK d) Általános mezőgazdasági terület - gyümölcsös A külterületen – Bagófalu és Tökfalu között – csak egy jelentősnek mondható gyümölcsös található mely hosszútávon is megtartandó. A terület északi és keleti irányba történő bővítése szükséges.

3. ÉRTÉKVÉDELEM 3.2. MŰVI ÉRTÉKEK HELYI VÉDELEM A településen több olyan épület található, amely vagy építészeti jegyei, vagy helytörténeti jelentősége miatt méltó lehet a helyi védelemre. A helyi védelem alatt álló épületekről és területekről a helyi értékvédelmi rendelet rendelkezik.



17


IV. SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Pusztaottlaka Község Önkormányzat képviselőtestületének .../2011. (…) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról szóló 13/2009. (XII.23.) önkormányzati rendelet módosításáról Pusztaottlaka község Önkormányzat képviselő-testülete az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésben foglalt feladatkörében eljárva, figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 7§(3)c) pontjára, ugyanezen törvény 9.§ (3) bekezdésben foglalt feladatkörében eljáró Pest megyei Kormányhivatal – Építésügyi Hivatal Állami Főépítész, Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Gyulai, Sarkadi, Mezőkovácsházi Kistérségi Népegészségügyi Intézete, Békés megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Békés megyei Kormányhivatal – Közlekedési Felügyelőség, Csongrád megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Békés megyei Kormányhivatal Földhivatala, Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Békés megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Szolnoki Bányakapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szegedi Igazgatóság egyetértésével, az 5/2011. (IV.7.). önkormányzati rendelettel módósított, helyi építési szabályzatról szóló 13/2009. (XII.23.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el: 1. §

A helyi építési szabályzatról szóló 13/2009. (XII.23.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) 1.§ (3) bekezdés helyére a következő bekezdés lép: (3) Jelen építési szabályzat mellékletei: 1.sz. melléklet: Fogalommagyarázat 2.sz. melléklet: Művi értékvédelem – helyi védelem 3.sz. melléklet: Szabályozási Terv 4.sz. melléklet: Szabályozási Terv módosítások (SZT-M1-M4)

2.§

A HÉSZ 2.§ (1) bekezdés a következőkkel egészül ki: (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges: a) szabályozási vonal; b) belterület határa; c) építési övezet, övezet határa és paraméterei; d) a kötelező erejű megszüntető jel; e) védőtávolságok; f) helyi védelem alatt álló értékek; g) természeti terület határa; h) tájképvédelmi terület határa; i) elővásárlási jog.

3.§

(1) A HÉSZ 7.§ (1) bekezdésben az "2.számú melléklet szerinti" szövegrész helyére az "helyi értékvédelmi rendelet alapján meghatározott" szöveg lép.

4.§

A HÉSZ 19.§ (1) bekezdés a következőkkel egészül ki: (1) Pusztaottlaka területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók: a) Falusias lakóterület (Lf); b) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz); c) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület (K-mü); d) Különleges terület – turisztikai terület (K-tur).



5.§

18


(1) A HÉSZ 22.§ (1) bekezdésben az "állattartást szolgáló majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással nem járó mezőgazdasági üzemi létesítmények" szövegrész helyére az "állattartást szolgáló majorok, egyéb jelentős környezeti hatással nem járó mezőgazdasági üzemi létesítmények, továbbá helyi mezőgazdaság bemutatására szolgáló létesítmények" szöveg lép. (2) A HÉSZ 22.§ (2) bekezdésben az "Az építési övezet" szövegrész helyére a "K-mü1 építési övezet" szöveg lép. (3) A HÉSZ 22.§ a következő (2/b) bekezdéssel egészül ki: (2/b) K-mü2 építési övezet területén önálló épületként elhelyezhető: a) állattartó épület és kiszolgáló épületei; b) mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó feldolgozó épületek és létesítmények; c) a helyi gazdálkodás bemutatására szolgáló épületek; d) a helyi turisztikát kiszolgáló, mezőgazdasági termékeket bemutató kereskedelmi és vendéglátó épületek; e) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület; f) egyéb mezőgazdasági üzemi létesítmények; g) a területen végzett tevékenységhez kapcsolódó igazgatási és szociális épület; (4) A HÉSZ 22.§ (4) bekezdés helyére a következő bekezdés lép: (4) Különleges terület – mezőgazdasági üzem terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

1

A B C D E F Építési Beépítés Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények övezeti módja legkisebb legkisebb megengedhető legnagyobb jele területe telekszélessége beépítettsége építménymagassága (m²) (m) (%) (m) K-mü1 SZ 10000 40 30 6,0* K-mü2 SZ 10000 40 35 6,0*

2 3 4

G Minimális zöldfelületi aránya (%) 40 40

H Megengedett legnagyobb szintterület mutatója 0,7 0,7

SZ ‐ szabadonálló beépítés *‐ lásd /7/ bekezdés

6.§

A HÉSZ a következő paragrafussal egészül ki: 22/b.§ (1) Különleges terület – turisztikai terület a Szabályozási terven K-tur jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a turisztikai épületek, a pihenés-, szabadidőeltöltés- és sportolás céljára kialakított épületek, valamint az ezeket kiszolgáló vendéglátó és szálláshely-szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezet területén önálló épületként elhelyezhető: a) turisztikai oktatóépületek és kiszolgáló létesítmények; b) sport- és versenypályák; c) szálláshely szolgáltató épületek; d) vendéglátó épületek, e) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület; f) a területen végzett tevékenységhez kapcsolódó igazgatási és szociális épület; g) bemutató célú állattartó épületek. (3) A Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:



19


AZ ÉPÍTÉSI TELEK

1

A B C D E F Építési Beépítés Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények övezeti módja legkisebb legkisebb megengedhető legnagyobb jele területe telekszélessége beépítettsége építménymagassága (m²) (m) (%) (m) K-tur SZ 5000 30 30 6,0*

2 3

G Minimális zöldfelületi aránya (%) 40

H Megengedett legnagyobb szintterület mutatója 0,7

SZ ‐ szabadonálló beépítés *‐ lásd /6/ bekezdés

(4) Az építési övezet telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be a 4.§ (7) figyelembevételével (5) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető. (6) Ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg, az építési övezetben előírt legnagyobb építménymagasság földszintes épület esetén 3 méterrel túlléphető.

7.§

A HÉSZ 23.§ (1) bekezdés a következőkkel egészül ki: (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók: a) Különleges beépítésre nem szánt területek Temető (Kk-t) Turisztikai terület (Kk-tur) Kalandpark (Kk-kp) b) Zöldterület c) Erdőterületek Védelmi (védett és védőerdő) (Ev) Gazdasági (Eg) d) Mezőgazdasági területek Általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-sz) Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy) Általános mezőgazdsasági terület – nádas (Má-n) Általános mezőgazdasági terület – gyümölcsös (Má-gy) e) Vízgazdálkodási terület Vízfelszín (Vf) f) Közlekedési terület Közúti (Köu)

8.§

A HÉSZ a következő paragrafusokkal egészül ki: 24/b.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület a Szabályozási terven Kk-tur jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a természetközeli, szelíd turizmus fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben az építés feltételei: a) a beépítés módja szabadonálló b) a legkisebb beépíthető telekméret 5 ha c) a legnagyobb megengedhető beépítettség 2% d) a legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m e) a minimális zöldfelületi arány 80% (3) Az övezet telkei hiányos közművesítettség esetén is beépíthetők, a 4.§ (7) figyelembevételével. (4) Az övezet telkein több fő funkciójú épület építhető. (5) Kilátó, torony esetén a megengedett legnagyobb építmény magasság 3 m-rel túlléphető. (6) Kk-tur övezetben csak tájba illeszkedő (ld. Fogalommagyarázat) épületek építhetők. (7) Az övezetben tó, természetközeli vízfelület kialakítható. (8) Az övezetben kialakított, természetközeli tó, vízfelület a zöldfelületi arányba 100%-ban beszámítható. (9) A Hajdúér-ottlakai főcsatorna partján 20 m széles sáv gyepként tartandó fenn. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2011.


20


24/c.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – kalandpark terület a Szabályozási terven Kk-kp jellel szabályozott övezet, mely – a meglévő erdő megtartásával - turisztikai célú kalandpark elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben a kalandpark kialakításához szükséges létesítmények, valamint az üzemeltetéshez szükséges szociális és igazgatási épületek helyezhetők el. (3) Az övezetben az építés feltételei: a) a beépítés módja szabadonálló b) a legkisebb beépíthető telekméret 5 ha c) a legnagyobb megengedhető beépítettség 0,5 % d) a legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m e) a minimális zöldfelületi arány 70% (4) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be, a 4.§ (7) figyelembevételével. (5) Az övezet telkein több fő funkciójú épület építhető. (6) Kilátó, torony esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság 3 m-rel túlléphető (7) Az övezet területén biztosítani kell legalább 90%-os erdőborítottságot. 9.§

A HÉSZ 29.§ (2) a következőképpen egészül ki: (2) Az általános mezőgazdasági területek építmények elhelyezésének szempontjából a) szántó (Má-sz); b) gyep (Má-gy); c) nádas (Má-n); d) gyümölcsös (Má-gyü); rendeltetésűek.

10.§

A HÉSZ 30.§ újraszabályozásra került: (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezetek a nagyüzemi árutermelő gazdálkodásra is alkalmas területet jelölik. (2) Má-sz1 övezetben a növénytermesztés, a környezetet nem szennyező állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető. (3) Az Má-sz1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2 b) kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m c) legkisebb beépíthető telek területe 50.000 m2 (5 ha) d) beépítés módja szabadonálló e) legnagyobb beépíthetőség 1,5% f) legnagyobb építménymagasság 4,5 m g) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 1% h) közművesítettség részleges (4) Az 1500-50.000m2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és földdel borított pince létesíthető. (5) Má-sz1 övezetben birtokközpont (lásd: Fogalommagyarázat) abban az esetben alakítható ki, ha az OTÉK szerinti „mezőgazdasági birtoktest” bizonyítottan létezik és legalább 40 ha (400.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20.000 m2, a birtoktest 2%-ának megfelelő nagyságú lehet. A maximális beépítettség 25%. (6) Birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. (7) Mindazokra a telkekre, amelyek a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra kerültek építési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. (8) A birtokközpont épületegyüttese körül 10 m széles takaró erdősáv létesítendő. (9) Má-sz2 övezetben a növénytermesztés, a környezetet nem szennyező állattartás, az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás és tárolás építményei, vaamint a mezőgazdasági termelés bemutatását szolgáló építmények helyezhetők el. (10) Má-sz2 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) kialakítható legkisebb telekméret 10 000 m2 (1 ha) b) kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m c) legkisebb beépíthető telek területe 20 000 m2 (2 ha); d) beépítés módja szabadonálló; VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2011.


21


e) legnagyobb beépíthetőség 2 %; f) legnagyobb építménymagasság 4,5 m; g) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 1%; h) közművesítettség részleges. (11) Má-sz1, Má-sz2 övezetekben művelés alól kivett, korábban kialakított tanya telken (ld. Fogalommagyarázat) lakóépület, mezőgazdasági hasznosítás gazdasági építménye és terepszint alatti pince építhető maximum 3% beépítettséggel, amelyen a lakóépület alapterülete a maximum beépítetteség fele lehet. 11.§

(1) A HÉSZ 33.§ (1) bekezdésben a "gyümölcs termesztésre, s az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények" szövegrész helyére a "szőlő-gyümölcs termesztésre, s az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények, továbbá az ezek bemutatását szolgáló turisztikai, vendéglátó és egyéb gazdasági épületek" szöveg lép. (2) A HÉSZ 33.§ (2) bekezdésben a "gyümölcstermesztés, termékfeldolgozás, tárolás és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás építményei" szövegrész helyére a "szőlőgyümölcstermesztés, termékfeldolgozás, tárolás és az ezekkel kapcsolatos gazdasági, turisztikai bemutató és vendéglátó szolgáltatások építményei" szöveg lép. (3) A HÉSZ 33.§ a következő (3) bekezdés helyére a következő bekezdések lépnek:

(3)

Má-gyü1 övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők: a) kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2 (1 ha) b) kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m c) legkisebb beépíthető telek területe 5000 m2; d) beépítés módja szabadonálló; e) legnagyobb beépíthetőség 3%; f) legnagyobb építménymagasság 4,5 m; g) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 1%; h) közművesítettség részleges.

(3/b) Má-gyü2 övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők: a) kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2 (1 ha) b) kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m c) legkisebb beépíthető telek területe 10 000 m2 (1 ha); d) beépítés módja szabadonálló; e) legnagyobb beépíthetőség 1%; f) legnagyobb építménymagasság 4,5 m; g) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 0,5%; h) közművesítettség részleges. (3/c) Má-gyü1, Má-gyü2 övezetekben, ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg, földszintes gazdasági épület esetén a legnagyobb építménymagasság 3 méterrel túlléphető. 12.§

A HÉSZ a következő paragrafussal egészül ki:

42/b.§ (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazhatók: a) elővásárlási jog (2) A település területén elővásárlási jog terheli a Szabályozási terven jelölt és a 3. melléklet szerinti ingatlanokat. (3) Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. 13. § (1) A HÉSZ 1. sz. melléklet, Fogalommagyarázat a következőkkel egészül ki: Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztéséről a MSZ 20376-1 rendelkezik. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2011.



22

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14.§

(1) Jelen rendelet 1. sz. melléklete a HÉSZ 4. sz. melléklete. (2) A HÉSZ 3.sz. melléklete jelen rendelet 2.sz. mellékletével egészül ki.

15.§

A HÉSZ 22.§ (8) bekezdése, valamint a HÉSZ 2. melléklete törlésre került.

16.§

Jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

Pusztaottlaka, 2011.

Simonka György polgármester

Domokos Ferencné jegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése 2011. .......... napján megtörtént.




23


1. sz. melléklet a .../2011. (...) önkormányzati rendelethez, mely a 13/2009. (XII.23.) önkormányzati rendelet 4.sz. melléklete Sajátos jogintézmények 1.1 Elővásárlási jog 1.1.1. Kk-tur övezetben, Bagófalutól keletre a 026/49-59,61-68,91-98 hrsz-ú ingatlanokon. 1.1.2. Kk-szoc övezetben, a település nyugati részén, a 09/2,16,17,28,29,96,97,98 hrsz-ú ingatlanokon. 1.1.3. Má-gyü jelű övezetben, Tökfalutól keletre a 014/65-70 hrsz-ú ingatlanokon. 1.1.4. Et jelű övezetben, a település délnyugati részén a 06/8 hrsz-ú ingatlanon.

2. sz. melléklet .../2011. (...) önkormányzati rendelethez, mely a 13/2009. (XII.23.) önkormányzati rendelet 3.sz. mellékletét egészíti ki Szabályozási tervlapok (SZT-M2, SZT-M3, SZT-M4)



25


FÜGGELÉK VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2011.


26


1. sz. függelék – Helyi értékvédelmi rendelet (tervezet)


Pusztaottlaka Község Önkormányzat Képviselő-testületének .../2011. (.....) önkormányzati rendelete az épített környezet helyi védelméről Pusztaottlaka Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57.§ (3) bekezdés, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. LXIX. tv. 1. §-ban foglalt felhatalmazás alapján az épített környezet védelméről az alábbi rendeletet alkotja: 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ (1) E rendelet célja Pusztaottlaka Község településképe és történelme szempontjából meghatározó műemléki védettséget nem élvező épített értékek, valamint a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. (2) A település épített értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek. (3) Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Pusztaottlaka Község Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi. (4) E rendelet mellékletét képezi: 1. melléklet: A védett értékek jegyzéke 2. melléklet: Örökségvédelmi adatlapok 2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2.§ E rendelet alkalmazása során: a.) helyi védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll. b.) helyi védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület elem, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, anyaghasználata, színezése illetve különleges tartószerkezete. c.) védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított a a) és b) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, támfal. d.) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személye (építész, településmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök), szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve környezeti jellemzőit. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek örökségvédelmi adatlapja, de lehet önálló munkarész is.

e.) védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy (építész, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök), szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn. f.) védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi. 3. HELYI VÉDETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 3.§ (1) A védett értékek jegyzékét a rendelet 1.melléklete tartalmazza. (2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet. (3) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) a védendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó), c) a védelem indoklását d) értékvizsgálatot. (4) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó), c) a védelem megszüntetésének okait, d) a védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt. (5) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül; b) a védett terület, ill érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette; c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg; d) a védett érték magasabb védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti. 4.§ (1) A helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A helyi védettség alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell: a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell, kivéve ha a rendezési terv keretében történik/történt a védetté nyilvánítás előkészítése ez esetben a rendezési terv egyeztetési eljárásaként lefolytatott lakossági egyeztetés részeként történhet az értesítés közszemle keretében. b) a használó értesítése a tulajdonos útján történik. c) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. (3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(4) A kifüggesztés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat, védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény megtekintését a településen biztosítani kell. 5.§ (1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell: a) az érdekelteket b) az illetékes Földhivatalt, c) az illetékes építésügyi hatóságot, d) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. (2) A helyi védelem alá helyezés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni A helyi védelem megszüntetését követően a védelmet az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell. (3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a Jegyző gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti. 4. HELYI VÉDETT MŰVI ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 6.§ (1) A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. (2) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz. (3) A helyi védelem alatt álló épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva, illetve helyreállítva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve, illetve helyreállítva a homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. (4) A helyi védelem alatt álló épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. (5) A helyi védelem alatt álló épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. (6) Helyi védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. (7) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni. (8) A Szabályozási terven T jellel jelölt temető helyi védelem alatt áll. A védelem kiterjed a temető területére, azaz a temető területe nem csökkenthető, emellett védelem alatt áll a temető területén minden 100 évnél idősebb kereszt, emlék, amelyek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

5. A VÉDETT ÉRTÉKEK FENNTARTÁSA, HASZNOSÍTÁSA 7.§ (1) A védett értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. (2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. (3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja. 6. A VÉDETT ÉPÍTMÉNYEK FENNTARTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA 8.§ (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére Pénzügyi alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre. (2) Az Alap elsősorban az 1. melléklet szerinti védett értékek szokásos jókarbantartási munkálatain túlmenően, a védettséggel összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozására szolgál. (3) Az alap forrása: a) Az Önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg b) A magyar és a nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon nyert összegek c) Az építésügyi bírságok központi környezetvédelmi alapba befizetett összegének a települési önkormányzatot illető 30%-a d) A vállalkozók és magánszemélyek befizetései, ha a felhasználásról a befizető úgy határozott e) Az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéséből származó kamatok f) Egyéb bevételek (4) Az alap kezelése a képviselőtestület feladata. (5) Az alapot az önkormányzat pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni, év végi maradványa nem vonható el, a következő költségvetési évre át kell vinni. 7. AZ ALAP FELHASZNÁLÁSA 9.§ (1) Az alapból nyújtandó támogatás pályázat alapján nyerhető el. A pályázat kiírását minden év március 30-ig kell elkészíteni, a pályázati feltételeket, az eljárás szabályait a képviselőtestület határozza meg. (2) A pályázatot a jegyzőhöz kell benyújtani. (3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell : a) Amennyiben a munka építési engedély köteles: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt b) Amennyiben a munka nem engedélyköteles: ba) A tervezett felújítás részletes leírását bb) Helyszínrajzot bc) Az ingatlan tulajdoni lapját c) A megvalósítást szolgáló tételes költségvetést d) A megpályázott munka elkészülésének határidejét e) A megpályázott összeg megjelölését, a felhasználásának tervezett módját és határidejét f) Előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel

(4) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott. (5) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait. (6) Az Alap védett épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható. 8. A VÉDETT ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA 10.§(1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. (2) A nyilvántartás vezetéséről a Jegyző gondoskodik. 9. A VÉDETT ÉRTÉKEK MEGJELÖLÉSE 11.§(1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, természeti értéket – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, a következő felirattal: Pusztaottlaka Védett helyi érték (+logo) (2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról a Jegyző közreműködésével a Polgármester gondoskodik. (3) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles. 10. SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 12.§ (1) Szabálysértést követ el és 50.000,-Ft- ig terjedő pénzbírsággal sújtható aki a) a helyi védett művi értékekre vonatkozó előírásokat b) a művi védettség alatt álló területre vonatkozó előírásokat c) a védett értékek fenntartására, hasznosítására vonatkozó előírásokat megszegi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt a helyi önkormányzat képviselőtestülete hivatalának közterület-felügyelője helyszíni bírságot szabhat ki a külön jogszabály alapján. 11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 13.§ (1) E rendelet a kihirdetését napját követő napon lép hatályba Pusztaottlaka, 2011. Simonka György polgármester


1. MELLÉKLET A …./2011. (…...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ

Védett értékek jegyzéke

Ssz.

Településrész

Cím

Helyrajzi szám

Funkció

1.

Bagófalu

Felszabadulás u. 15.

159

Lakóház

2.

Bagófalu


153

Lakóház

3.

Bagófalu


151

Templom

4.

Bagófalu

Kossuth Lajos u. 15‐17.

110

Templom

5.

Bagófalu

Dózsa György u. 6.

126

Lakóház

6.

Tökfalu

Táncsics Mihály u. 4.

288

Lakóház

7.

Tökfalu

Táncsics Mihály u. 6.

287

Lakóház

8.

Tökfalu

Petőfi Sándor u.

243

Templom

9.

Tökfalu

Petőfi Sándor u. 34.

226

Lakóház

10.

Bagófalu

Felszabadulás u.

119

Parókia

11.

Bagófalu

Kossuth Lajos u. 1.

117

Lakóház

12.

Bagófalu

Kossuth Lajos u. 21.

108

Lakóház

13.

Külterület

-

014/26

Szőlőskert

2. MELLÉKLET A …./2011. (…...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ

ÖRÖKSÉGVÉDELMI NYILVÁNTARTÓ LAPOK


ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

27

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2011.


28




29


1. TERVI ELŐZMÉNYEK 1.1. A magasabb rendű terveknek való megfelelés igazolása 1.1.1. Országos Területrendezési Terv (OTrT) A módosított 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az OTrT szerkezeti terve Pusztaottlaka módosítással érintett területeit egyaránt mezőgazdasági térség területfelhasználási kategóriába sorolta, melyet legalább 85%-ban mezőgazdaság terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, továbbá nem jelölhető ki nagyvárosias lakóterület illetve vegyes terület. A tervezett módosítások az előírásoknak megfelelőek.

A módosítással érintett területeket az OTRT övezeti tervlapjai közül az alábbiak érintik: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete -

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

A módosítással érintett területeken új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete -

-

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

Az övezet a különleges beépítésre nem szánt terület – kalandpark területét érinti. A területen új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete -

A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Az övezet a különleges beépítésre nem szánt terület – kalandpark területét érinti. A területen új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre.



Felszíni övezete -

vizek

vízminőség-védelmi

30


vízgyűjtő-területének

Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

1.1.2.Békés megyei területrendezési terv A megyei közgyűlés által 15/2005. (X.7.) rendelettel jóváhagyott Békés megyei területrendezési terv célja a megye egyes térségeiben a területfelhasználás feltételeinek és a műszaki infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének meghatározása, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti és kulturális adottságok megőrzésére és védelmére. A megye szerkezeti terve a módosítással érintett területeket intenzív hasznosítású mezőgazdasági térség területfelhasználási kategóriába sorolta. Az intenzív hasznosítású mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági területbe kell sorolni, továbbá legfeljebb 25%ban falusias lakóterület, közlekedési- és közműterület, erdőterület, valamint egyéb terület jelölhető ki. A tervezett módosítások az előírásoknak megfelelőek. A módosítással érintett területeket a megyei terv övezeti tervlapjai közül az alábbiak érintik: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete -

-

Kiváló adottságú szántóterület belterületbe csak a jelenlegi belterülethez kapcsolódva vonható, ezek beépítésre szánt területté csak mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, valamint a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos szolgáltatással és kereskedelemmel összefüggő céllal minősíthetők. Kiváló termőhelyi adottságú szántó területeken elő kell segíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos erdősávok, erdőrészletek telepítését. Kiváló termőhelyi adottságú területeken meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját.

A módosítással érintett területeken a helyi mezőgazdasági hagyományokat bemutató, turisztikához kapcsolódó, különleges beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésre, melyek megakadályozzák a talaj degradációját illetve elősegítik a kedvezőb tájszerkezet kialakítását. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek övezete -

Általában fel kell számolni minden olyan tevékenységet, vagy biztonságos műszaki védelemmel ellátni, amely az ivóvízbázist bármilyen formában veszélyezteti. A vízbázison lévő településeken el kell érni a teljes szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését, korszerű szennyvíztisztítók és szilárd kommunális hulladéklerakók építését. Külterületi lakotthelyeken és üzemi telepeken közműpótló berendezések felszerelését kell megcélozni. Korlátozni, esetenként tiltani kell a mezőgazdasági vegyszerfelhasználást. A Körös-Berettyó süllyedékében (Szarvas-Gyomaendrőd térsége, Szeghalom térsége, Sarkad térsége, Mezőberény térsége, illetve



-

-

31


Békéscsaba É-i része) az ivóvízbázisok védelme érdekében elegendő belső védőterületek kijelölése a vízkivételi helyek közvetlen környezetében. A Maros-hordalékkúpon lévő vízbázisok földtanilag sérülékenyek, ezért azoknál a vonatkozó kormányrendelet értelmében [123/1997 (VII. 18.)] diagnosztikai felmérést, majd indokolt esetben védőterületek kijelölését kell elvégezni. A sérülékeny környezetben lévő felszín alatti vízkészletek védelme kiterjed az üzemelő, a tartalék és a távlati hasznosításra kijelölt vízbázisokra egyaránt. A sérülékeny környezetű vízbázisok védőterületének kialakítása során - első fázisként kell elvégezni a diagnosztikai felméréseket, ennek alapján elkészíteni a hidrogeológiai védőterület kijelölésére és a biztonságba helyezésre vonatkozó intézkedési tervet; - második fázisban kell sort keríteni a biztonságba helyezési terv szerinti intézkedések végrehajtására; - harmadik fázisként folyamatosan biztonságban kell tartani a vízbázisokat, a védőterület egészét ellenőrizni kell az illegális szennyeződések megakadályozása érdekében és folyamatosan figyelemmel kell kísérni a vízminőség alakulását (a távlati vízbázisok biztonságba helyezésének és tartásának feladatait az állam látja el). A térségben lévő használaton kívüli mélyfúrású kutakat meg kell szüntetni, a többi kút vízjogi engedélyét rendezni szükséges. A feladatok elvégzéséhez az önkormányzatoknak állami forrásból fedezetet kell biztosítani. A települések belterületén lévő, használaton kívüli, szikkasztó aknaként használt ásott kutakat a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötésekkel párhuzamosan el kell tömedékelni. Az önkormányzatok kezelésében lévő szabadkifolyású közkutak felújítását, karbantartását el kell végezni. A nagy fenol- és sótartalmú, vagy nem kellőképpen lehűtött hévizek felszíni befogadóba történő bevezetése kerülendő. Ez vonatkozik a Körösökre, a kisebb vízfolyásokra és öntözővíz-csatornákra egyaránt. Törekedni kell a hasznosított hévizek visszatáplálására nem csak környezetvédelmi szempontból, hanem a nyomáscsökkenés megelőzése érdekében is. Visszatáplálni csak bizonyítottan nem szennyeződött, zárt rendszerű, energetikai célú hasznosításoknál lehet. Támogatandó a geotermikus energiahasznosító rendszerek intenzifikálása és racionalizálása különösen akkor, ha az a kitermelt hévíz mennyiségének csökkenését is eredményezi. Új kitermelő-hasznosító rendszerek kiépítése környezetvédelmi szempontból nem kívánatos, ha a használt víz elhelyezése nem felel meg a vízgazdálkodási és környezetvédelmi előírásoknak.

Az övezet a különleges beépítésre nem szánt terület – kalandpark területét érinti. A területen a meglévő erdő 90%-ban megtartandó, új épület építése pedig csak legalább részleges közművesítettség esetén lehetséges. Széleróziónak kitett terület övezete -

-

-

A fásítás erdő, erdősávok, fasorok és facsoportok formájában valósítható meg. Az erdősítést minden esetben területelegyesen kell elvégezni, az elegyítés módját a termőhelyi viszonyok határozzák meg. A mezővédő erdősávok telepítésének elsődleges szerepe a mezőgazdasági termelés biztosítása. Az erdősávok telepítését mozaikos rendszerben célszerű kivitelezni. A fafajok megválasztásánál ügyelni kell a talajadottságokra és a már meglévő, illetve tájba illő fajták viszonyára. A védőerdősávok kialakításának szükségessége természetvédelmi célokkal is találkozik, ott az erdők és nagyobb facsoportok a védett területek átmeneti zónájaként telepítendők (ökológiai hálózat). A szántóföldi művelésből kivont területek megkötése az előbbiek mellett gyepesítéssel végzendő el, de ehhez nélkülözhetetlen az öntözés feltételeinek biztosítása. Mindenképpen törekedni kell zárt gyeptakaró létrehozására. Az ültetett növények védő szerepe meghosszabbítandó a betakarítás után meghagyott magas tarlóval, szalmafedéssel, illetve betárcsázásával és tarlóhántás utáni gyomavarral. A talajfedés speciális eseteként alkalmazható a fóliázás, mely tökéletes árnyékoló és nedvességtartó. A talaj ellenállásának növelése érdekében öntözés, megfelelő talajművelés, természetes és mesterséges anyagokkal való feljavítása kívánatos.

A módosítással érintett területek esetében a módosítás pozitív változást hoz, az eddigi nagytáblás szántóföldi művelés helyét mozaikos, sűrűbben fásított területhasználat veszi át a kijelölt beépítésre nem szánt területeken.




32

2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT Változtatásra javasolt területek 1.

Dragán-major (026/134 hrsz) és környezetének turisztikai rendezése HATÁLYOS SZERKEZETI TERV

JAVASOLT SZERKEZETI TERV

HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSI TERV

JAVASOLT SZABÁLYOZÁSI TERV

A település belterületétől keletre, a 44145 j. országos mellékút mellett elhelyezkedő Dragánmajor egykor Tsz-telepként működött. A terület déli (026/135 hrsz) részét ma is mezőgazdasági telephelyként használják, ám az északi részén (026/134 hrsz) – a telek megosztását követően – állatbemutató, állatsimogató, erdei iskola és cross pálya épült ki. Mivel a terület tulajdonosa – az önkormányzattal egyetértésben - helyben újabb turisztikai beruházások mellett döntött (Pusztaottlaka turisztikai jellegének erősítése érdekében, a fejlesztési koncepció módosításával összhangban), így az önkormányzat a terület övezeti besorolásának módosítása mellett döntött. A hatályos településrendezési tervben a major egésze különleges terület – mezőgazdasági üzem besorolást kapott, környezetében általános mezőgazdasági terület szántó található. A módosítási igényeknek megfelelően az egykori major területének északi részét (026/134 hrsz) különleges terület – turisztikai területbe soroltuk át. Az övezet-ben főleg turisztikai létesítmények, sport- és versenypályák helyezhetők el, emellett azonban lehetőség van a szálláshely szolgáltató- és vendéglátó épületek elhelyezésére is. Az övezet maximális beépíthetőségét 30%-ra emeltük, hogy az eltérő turisztikai igények egymás mellett kielégíthetők legyenek. Az övezet területén turisztikai/bemutató célú állattartó épület elhelyezhető. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2011.


33


A major szomszédságában elterülő szántóterületek turisztikai hasznosítása szintén Pusztaottlaka térségi turisztikai jellegének erősödését szolgálja. Itt a természetközeli, környezetkímélő területhasználat kialakítása a cél, tó kialakítását követő vízimadárrezervátum és vadaspark létrehozásával. A módosítás során a területet különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai területbe soroltuk. A maximális beépíthetőség 2%, a területen kizárólag a terület üzemeltetéséhez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el. A tájkép és a környezet védelme érdekében a a minimális zöldfelületi arány 80%-ban került meghatározásra, továbbá az övezetben a Hajdúér-ottlakai csatorna mentén 20 m széles gyepsáv fenntartását írja elő a terv – a csatorna mentén egyeb területek mellett tervezett gyepsávhoz kapcsolódva. A település fejlesztési koncepciójában meghatározottak megvalósítása érdekében a különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület egységes kialakíthatósága, valamint a csatorna túlsó parján tervezett ökológiai mintagazdaság kialakítása érdekében az említett területekre a település önkormányzata javára elővásárlási jogot biztosít a helyi építési szabályzat.



2.


34

Szőlőskert (014/26 hrsz) és környezetének fejlesztése HATÁLYOS SZERKEZETI TERV




A Tökfalutól délkeletre elhelyezkedő szőlőskert megújításának ötlete a közelmúltban merült fel az önkormányzatban és a helyi civil szervezetekben, mely így bekapcsolható a pusztaottlakai turisztikai ösvénybe – a településfejlesztési koncepcióval összhangban. Éppen ezért az önkormányzat a terület övezeti paramétereiben történő módosítását kezdeményezte. A hatályos településrendezési terv a szőlőskertet (014/26 hrsz) általános mezőgazdasági terület – gyümölcsösként ábrázolja, a környékén található területek pedig szántó besorolást kaptak. A módosítás során a szőlőskert beépítési paramétereinek és az elhelyezhető funkciók körének módosításával a terület valóban a környező gyümölcsültetvény feldolgozó, bemutató és értékesítő helyévé válhat úgy, hogy egyidejűleg a településen megjelenő turizmus kiszolgáló helye is. A terület szomszédságában található szántók szintén gyümölcsös területté lettek átsorolva. A kialakítandó kertészeti mintagazdaság vendégváró központját, továbbá egy bemutató pincét a mai szőlőskert területén (014/26 hrsz) tervezik kialakítani, így ezen területen intenzívebb bépítési lehetőséget biztosítottunk, mint a környező gyümölcsösök területén. Mágyü1 övezetben min. 5000 m2-es telek 3 %-ban építhető be, míg Má-gyü2 övezetben csak 10000 m2–nél nagyobb telkek építhetők be, a telek legfeljebb 1 %-ban. A bemutató pince környéki területekre – az egységes mintagazdaság kialakíthatóságának érdekében – a terv elővásárlási jogot biztosít a település önkormányzatának.



3.


35

Külterületi major (09/98 hrsz) mintagazdasággá történő átalakítása HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSI TERV


A jelenleg állattartó telepként funkcionáló major területén – jelenlegi területhasznosítását megtartva – a tulajdonos szeretné kibővíteni tevékenységi körét, s - a települési turisztikai hálózatba bekapcsolódva – egy, a hagyományos alföldi mezőgazdaságot bemutató majort létrehozni. Ennek megfelelően kérvényezte a rendezési terv módosítását. A major jelenlegi területfelhasználása különleges terület – mezőgazdasági üzem, mely megtartandó a továbbiakban is, azonban a terület K-mü2 építési övezetbe került. Ezen övezetben növénytermesztés és állattartás épületei mellett elhelyezhetőek a helyi hagyományoknak megfelelő feldolgozó épületek, továbbá a turisztikai bemutató- és vendéglátó épületek is. A terület beépíthetőségét – a sokrétű turisztikai igények kielégítése érdekében – 35%-ra növeltük.

A többi turisztikai bemutatógazdasághoz hasonlóan a major körül itt is kialakításra kerültek a gazdaságot ellátó mezőgazdasági területek, melyeket Má-sz2 övezetbe soroltunk be - a mintagazdaság kialakíthatóságát biztosító paraméterek meghatározásával. A területek a majort hivatottak kiszolgálni, így beépítési paramétereik kedvezőbbek, mint az Má-sz1 övezet: 2%-os beépítést tettünk lehetővé a legalább 20.000 m2-es (2 ha) telkeken. A bemutató gazdaság egységes kialakíthatósága érdekében a terv elővásárlási jogot biztosít a major környéki területekre a település önkormányzatának. A változtatással érintett területen több tanyatelek is található, ezek előírásain nem változtattunk, az övezeten belül - az Má-sz1 övezethez hasonlóan - a már kialakult tanyatelkek a továbbiakban is 3%-ig beépíthetők.



4.


36

Kalandpark kialakítása 06/8 hrsz-ú erdőterületen HATÁLYOS SZERKEZETI TERV




Pusztaottlaka önkormányzata a település délnyugati részén, a közigazgatási határ mellett található erdőterület (06/8 hrsz) turisztikai hasznosítását (kalandpark kialakítása) tervezi, így a rendezési terv módosítását kezdeményezte. A hatályos rendezési terv a területet gazdasági erdő övezetbe sorolta, mely esetében a 10 ha-nál nagyobb erdőrészletek 0,5%-os mértékben építhetők be, az erdőgazdálkodással összefüggő építmények létesítésével. Mivel a terület csupán 5 ha-os, ezért különleges beépítésre nem szánt terület – kalandpark besorolást kapta, melyben a kalandpark kialakításához szükséges létesítmények és kiszolgáló épületek helyezhetők el. A meglévő erdő fenntartása érdekében a terv az övezetben 90%-os erdőborítottságot ír elő. A kalandpark kialakíthatósága érdekében a terv elővásárlási jogot biztosít a területre a település önkormányzatának. 5.

Helyi turisztikai tanösvény kialakítása

A koncepcióval összhangban a település területén tervezett turisztikai fejlesztések felfűzésére a települési önkormányzat egy tanösvény kialakítását tervezi, mely gyalog vagy lóháton egyaránt bejárható. A tervezett "tanösvény" útvonala – bár többségében járható – több helyen nem került bejegyzésre. Ezért a szabályozási terv a szükséges utakat kiszabályozza.



37


3. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT 3.1. Tájrendezési javaslat A településrendezési terv módosítása során kizárólag külterületi változások léptek érvénybe, így a terv módosítása során rendkívül fontos a tájrendezési javaslat. Összességében elmondható, hogy az egyes változások kiemelt turisztikai jelentőséggel bírnak, így ezek esetében esztétikai szempontból is megkerülhetetlen a tájrendezés. A Dragán-major telekhatárán telepített fasor megtartandó. A major körül elhelyezkedő területek turisztikai rendezése során várható természetközeli területek létesítése: többek között két - vízimadarak élőhelyeként - kialakított tó, valamint egy vadaspark. Ezek kialakítása csak a tájra jellemző, őshonos fajok felhasználásával történhet. A Hajdúér-ottlakai csatorna partján – vízvédelmi szempontokból – a hatályos rendezési tervben előírt 20 méter széles gyepság fenntartását írtuk elő. A Tökfalutól délre található major környezete és az ettől északra elhelyezkedő gyümölcsös közös rendezése javasolt. Célszerű, hogy a meglévő gyümölcsös bővítése a tájegységre jellemző hagyományos fajtákkal történjen. A gyümölcsöstől délre kialakítandó mintagazdaság – mely a szomszédos bemutató majort szolgálja ki – csak extenzív művelésében változik a jelenlegi területhasználathoz képest, így tájba illesztése megoldott. A település délnyugati részén kijelölt kalandpark a jelenlegi területhasználat megőrzésével biztosítandó. A kalandpark területén a meglévő erdőterület fenntartandó, továbbá az üzemeltetéshez szükséges épületeket tájba illesztetten kell elhelyezni. (Az előírt 4,5 m-es éptménymagasság a fák koronaszintjénél alacsonyabb.)

Biológiai aktivitás-érték számítás Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. Az 1997. évi LXXVIII. törvény 8.§ (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. Pusztaottlaka területén a településszerkezeti terv módosítása során újonnan beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, tehát a fenti rendelkezés értelmében jelen esetben nem szükséges a település területére biológiai aktivitás érték változással számolni. Mindemellett elmondható, hogy az intenzív szántóterületek környezetkímélő technológiaváltása (gyümölcsös) illetve a természetközeli kialakítású különleges beépítésre nem szánt turisztikai területek kijelölése a biológiai aktivitás növekvésével jár.

3.2. Környezetvédelmi javaslat A terv módosítása során bekövetkezett változások nem járnak jelentős környezeti hatással. Új beépítésre nem szánt terület nem került kijelölésre, a kialakított természetközeli turisztikai területek pedig a környezetminőség javulását jelentik. A jelenleg intenzív mezőgazdasági műveléssel hasznosított szántóterületek helyén kialakítandó integrált művelésű szántóföldi- illetve gyümölcskultúrák csökkentik a talaj- és a felszín alatti vizek terhelését. A kalandpark kialakítása megnövekedett zajterheléssel járhat, ám ezt megfelelő mértékben csökkenti a kalandparkot körülvevő erdő. A Településrendezési terv módosítása jelentős környezeti hatással nem jár, ennek megfelelően, valamint a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet alapján az Önkormányzat nyilatkozott arról, hogy a jogszabályban meghatározott környezeti vizsgálat elkészítését nem igényli.



38


4. ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT Épített értékek A településrendezési terv módosítása országos védelem alatt álló művi értéket nem érint, a módosított területek környezetében régészeti terület nem található. A módosítással érintett területek közül a két major épületállománya nem képvisel kimagasló építészeti értéket, ezek védelme továbbra sem javasolt. A Szőlőskert területén található pince és kút állapota leromlott, ám a település önkormányzata ezek – helytörténeti jelentőségük kapcsán – helyi védelemre érdemesnek tartotta, s helyi védelmük kimondása mellett felújításukat javasolta. A településrendezési terv módosításával egyidőben készül Pusztaottlaka helyi értékvédelmi rendelete, mely a településen jelen lévő épített és természeti értékek feltárását és védelmét szolgálja. (ld. függelék) A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásával egyidőben a településrendezési terv mellékletéből kikerül a helyi védelem alatt álló építmények listája.

Táji értékek A kalandpark szomszédságában fekvő erdőterületek az Országos Ökológiai Hálózat, valamint a megyei terv tájképvédelmi terület övezetének részét képezik, mely előírásokra a kalandpark kialakításánál és üzemeltetésénél fokozott figyelmet kell fordítani.

5. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT A településrendezési terv módosítása során – a település turisztikai "látványosságainak" körbejárhatósága érdekében – két külterületi út került kiszabályozásra (szabályozási szélesség 6 m), azonban ez számottevően nem befolyásolja a település közlekedési rendszerét, így a közlekedéshálózat fejlesztése nem vált szükségessé.

6. KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT A településrendezési terv módosítása jelentős beépítéssel járó új beépítéssel nem jár, így a meglévő közművek kapacitásnövekedését sem teszi szükségessé.



39

MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2011.


MELLÉKLETEK

41

AZ ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Pusztaottlaka TOVÁBBI ELJÁRÁSBAN

VÉLEMÉNYEZŐK

RÉSZT KÍVÁN VENNI

MEGJEGYZÉS

NEM KÍVÁN RÉSZT VENNI

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Felhívja a figyelmet a hatályos jogszabályokra, előírásokra. Jelzi, hogy a kalandpark kialakítása csak a természeti területen kívül eső erdőterületen támogatható.

1.

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL – ÉPÍTÉSÜGYI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ

2.

ALSÓ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Nem nyilatkozott.

3a.

BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE

Illetékesség hiányában a megkeresést Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Gyulai, Sarkadi, Mezőkovácsházi Kistérségi Népegészségügyi Intézetének továbbította.

3b.

BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV GYULAI, SARKADI, MEZŐKOVÁCSHÁZI KISTÉRSÉGI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZETE

X

4.

BÉKÉS MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

X

5.

BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL – KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉG

X

6.

BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI IRODÁJA

7.

KŐRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

X

8.

BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA

X

9.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁGA

X

10.

BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁGA

11.

BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNYÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

12.

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HADMŰVELETI CSOPORTFŐNÖKSÉG

X

13.

ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI FŐOSZTÁLY

X

14.

SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

X

A további véleményezési eljárásban részt kíván venni. A község területét érintő illetve a településrendezési tervet befolyásoló tervekkel nem rendelkezik. A terv módosításával egyetért, közlekedési szempontból kifogást nem emel. A tervezési helyszínek ismeretének hiányában nem adhat állásfoglalást. Kéri a vonatkozó tervlapok megküldését. A település közigazgatási területén nemzeti park, tájvédelmi körzet nem található, továbbá nem érintik az európai közösségi jelentőségű Natura2000-es területek sem. A település területén helyezkedik el 3 kunhalom, mely a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett. (Az egyik a település belterületén, a román ortodox temetőben, a másik kettő az újkígyósi határon, a szántókon helyezkedik el.) A rendezési terv módosításával kapcsolatban nem emel kifogást. A helyi értékvédelmi rendelet előkészítésénél kéri a termőföld védelméről szóló törvény földvédelmi rendelkezéseit figyelembe venni. A tervezett módosítás meglévő erdőt érint, ezért a továbbiakban is részt kívánnak venni. A módosítási eljárás során kérik figyelembe venni az erdőtörvény előírásait. Nem nyilatkozott

X

X

A további véleményezési eljárásban abban az esetben kívánna részt venni, ha a fejlesztések termőföldet érintenek. A településrendezési terv módosításával kapcsolatban nem tesz észrevételt. A település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős tervekkel és intézkedésekkel a közeljövőben nem számol. A településterületét lefedi az Elek-Lőkösháza szénhidrogén kutatási terület. Védendő földtani értékek nem ismertek. Az építési szabályzat és a szabályozási terv végleges változatának ismertetnie kell a tervezési terület topográfiai, földtani,



MELLÉKLETEK

42

vízföldtani, mérnökgeológiai stb. viszonyait. 15.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG LÉGÜGYI HIVATAL

16.

NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA MOBIL SZOLGÁLTATÁSFELÜGYELETI OSZTÁLY

17.

CSABASZABADI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

18. 19.

ÚJKÍGYÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEDGYESEGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

X

20.

MEDGYESBODZÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

X

21.

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

X

22.

BÉKÉS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

Nem nyilatkozott.

X

Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra. Tájékoztat, hogy a település fejlődése és építési rendje szempontjából településrendezési eszközként figyelembe vehető saját terve és intézkedése nincs. A további véleményezési eljárásban nem kíván részt venni. Nem nyilatkozott. Nem nyilatkozott. A további véleményezési eljárásban nem kíván részt venni. Mint körzeti építésügyi hatóság, a településrendezési terv módosítása ellen kifogást nem emel. Nem nyilatkozott.



43


MELLÉKLETEK

PUSZTAOTTLAKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

Recommend Documents