PROJEKT MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ A szakképzés és a felnőttképzés kiemelt területei
A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg
Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
www.inter-studium.hu
A projekt általános bemutatása
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009 januárjában írta ki az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a „Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és a felnőttképzés területén” című pályázatát. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 2.2.4/08/1) célja a magyar tapasztalatok átadása elsősorban a szomszédos országok szakés felnőttképzéssel foglalkozó intézményei számára. A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pályázatának címe: Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel” - INTER-Studium. A program több mint 24 millió Ft támogatással valósul meg 2009. július 1. és 2010. szeptember 30. között. A projekt célja a munkaerő-piac igényeivel összhangban olyan képzési programok, tananyagok fejlesztése, amelyekre mind Magyarországon, mind az együttműködő országokban igény jelentkezik a partnerségben résztvevő oktatási intézmények, és a gazdasági szereplők oldaláról is. Célkitűzésünk továbbá, hogy erősödjön a kapcsolatunk a hasonló szerep-, és feladatkörrel rendelkező intézményekkel, például munkaügyi szervezetekkel, pedagógiai intézetekkel, szakmai szervezetekkel, profitorientált felnőttképzési intézményekkel. A projekt egyik legfontosabb eleme a szak- és felnőttképzés kiemelt területeinek összefoglalása, módszertani szakmai anyagok készítése, ami lehetőséget ad olyan szakmai támogatás nyújtására, amely a magyar tapasztalatok elsősorban szomszédos országokban történő adaptációját segíti elő. A projekt változatos formában valósul meg. A lebonyolítás során konferencia, szakmai tanulmányi utak, workshop-ok megszervezésére is sor kerül. Az egyes feladatok megvalósítása során a pályázó munkáját a külföldi partner intézmények szakértői is segítették. A konstrukció keretében megvalósuló nemzetközi együttműködés lehetőséget teremt a projektben résztvevő intézményeknek, illetve a menedzsmentnek és a pedagógusoknak a tapasztalatcserére, a módszerek, programok, tananyagok átadására, átvételére. A szakképző intézmények közötti együttműködés hozzájárul a nemzetközi munkaerő-piac igényeinek megismeréséhez, közvetett módon a munkaerő mobilitáshoz is. A projekt felhasználja az EU-ban, azon belül Magyarországon és a partner országokban zajló, a képzési rendszer fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket, lehetővé téve a „jó gyakorlat” megismerését, az esetleges sikertelenségek megismétlődésének elkerülését.
2
A pályázó: A miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az iskola honlapja: www.szemere.miskolc.hu Miskolc és Borsod–Abaúj–Zemplén Megye legnagyobb szakképzést folytató iskolája a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. A több mint 135 éve alapított intézményünk egyidős a szervezett magyarországi szakképzéssel. Iskolánk szellemiségében ötvöződik a mesterségek elsajátításának évszázados hagyománya és a korszerű ismeretek közvetítésére való nyitottság. Az iskola több szakterületen (műszaki, humán, szolgáltató) folytat szakmai alapképzést, valamint OKJ szerinti szakképzést közel 1400 fős tanulói létszámmal. Az iskola beiskolázási területe regionális. Az intézményben megszerezhető szakmai képesítések: • • • • • • • • •
Alkalmazott fotográfus Divat- stílustervező Informatikai műszerész Webmester Kozmetikus Dekoratőr Logisztikai ügyintéző Fogtechnikus Könnyűipari technikus
• • • • • • • •
Autószerelő Autóelektronikai műszerész Autótechnikus Fodrász Szabó Bőrdíszműves Villanyszerelő Biztonságtechnikai szerelő, kezelő
Nevelési célunkat a Bonus intra, melior exi – „Jó emberként lépje be, s még jobbként távozzál!” jelmondat fejezi ki. Az iskola küldetése és jövőképe • A szakmai képzéshez vezető utak változatos és széles kínálatát nyújtjuk. • Kiemelt feladatunknak tekintjük a munkaer-őpiac által elvárt alapvető (szövegértés-szövegalkotás, matematikai, szociális, idegen nyelvi, informatikai) valamint a személyes, társas és szakmai kompetenciák fejlesztését. • Elsősorban a minőségi szakképzés iskolája szeretnénk lenni Miskolc város és a régió szakmát választó polgárai számára. • Tovább kívánjuk fejleszteni a felnőttképzési tevékenység minőségét és kapacitását. • Kiemelten fontosnak tartjuk a kapcsolatok fejlesztését a munkaerőpiaci szereplőkkel, az érdekképviseleti szervezetekkel, a hazai és külföldi partnerintézményekkel.
3
A projekt megvalósítása során partnerintézményeink voltak Németország – Berufssbildung Zentrum – München http://www.ft-deroy.musin.de/ A müncheni műszaki iskola épülete közel 100 éves, de belülről teljesen korszerű, a kor szakmai oktatásához szükséges minden felszereléssel és informatikai háttérrel. Az iskola tanulólétszáma 1000 fő körüli. Oktatott szakmák: autószerelő, autóelektronikai műszerész, karosszérialakatos, autófényező, repülőgép-műszerész, irodatechnikai műszerész. Az elméleti órákat olyan termekben tartják, ahol a tanár meg tudja mutatni az elmélethez tartozó gyakorlati műveleteket, tevékenységeket. A gyakorlatot vállalkozási környezetben ismerhetik meg a tanulók: 2-3 fős magánvállalkozó műhelyeknél, márkakereskedéseknél és nagy autógyáraknál, mint pl. a BMW müncheni üzemegysége. A németországi szakképzési rendszer szerint az iskola csak azt a diákot veszi fel, akit a gyakorlati hely javasol az adott szakképesítésre. Az iskolában színes szakmai és kulturális élet folyik, számtalan külföldi kapcsolattal és programmal, a pályázati lehetőségeket kihasználva.
Románia – Andrei Muresanu Főgimnázium - Beszterce http://www.cnam.ro/ A XX. század elején alapított intézmény jelszava: „Európainak lenni a fő óhajunk”. Az iskolában 125 pedagógus tanítja az 1500-nál is több tanulót. Az elemi, a gimnáziumi és a líceumi oktatásban román és magyar tagozaton is tanulhatnak a tanítványok. Az iskola vezetése innovatív, különböző oktatási alternatívákat is szívesen kipróbálnak és alkalmaznak. A 80 osztályterem mellett, természettudományi laboratóriumok, humán és reál szaktantermek, számítástechnikai termek, 40 000 kötetes könyvtár, 3 tornaterem várja a tanulni és fejlődni vágyó fiatalokat. Az iskola tanulói nagyon sikeresek a különböző szintű tanulmányi versenyeken. Élénk és változatos a kulturális élet a líceumban. Számos pályázat megvalósítása színesítette már diákjai életét és ezeken keresztül több európai ország – köztük Magyarország – iskoláival is kapcsolatban állnak.
Románia – ERDÉLYI KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLITÁSI, COLEGIUL TEHNIC DE TRANSPORTURI TRANSILVANIA - Kolozsvár Az iskola 1948 óta működik, kezdetben mint fémipari szakmunkásokat képző műszaki középiskola, később mint vasúti-szállítási szakiskola. Magyar nyelvű oktatás 1999-től van autószerelő szakmára. A tanulók az iskola elvégzésekor B és C kategóriájú jogosítványt szerezhetnek. Az iskola tanulói az évek során sok tantárgyi és szakmai versenyen szerepeltek eredményesen. Az iskolakomplexumban a 25 szaktanterem mellett megtalálható 9 műhely, díszterem, könyvtár, pszicho-pedagógiai kabinet, orvosi rendelő, kollégium, tornaterem, 3 szabadtéri sportpálya.
4
Szlovákia – COMENIUS - Selye János Egyetem Pedagógiai Intézete - Komárom Az Intézet tevékenységei: • Felnőttképzés - pedagógusok és oktatásügyi dolgozók képzése. • Képzési programok akkreditációja. • Helyi/regionális továbbképzések szervezése. • Országos és regionális szakmai konferenciák és fórumok szervezése. • Alternatív pedagógiai programok fejlesztése. • Pedagógiai-módszertani fejlesztések. • Pedagógiai mérések, vizsgálatok, kutatások. • Szaktanácsadói, szakértői tevékenység. • Szolgáltatások az iskolák fenntartói, vezetői, pedagógusai számára.
Szlovákia – STREDNÁ ODBORNÁ ŠKOLA - SZAKKÖZÉPISKOLA, KASSA http://www.ipari.sk/ Az Ipari, Közép-Európa első középfokú ipari iskoláinak egyike. Az iskola 137 éves múltja alatt sok változáson ment keresztül, a gépészeti és elektrotechnikai szakot felváltotta a mechatronika, a középiskola mellett elindult a felsőfokú szakképzés gépészeti és logisztika szakon. Az ipari mellett kereskedelmi képzés is folyik. A tanulók sikeresen szerepelnek különféle szakmai versenyeken és sportvetélkedőkön. Tanulóik szép eredményeket értek el az országos ifjú könyvelő versenyen. Gyakorló mintairodában vállalatirányító tevékenységet gyakorolnak más iskolákkal együttműködve. Az iskola diákjai élénk kulturális és sportéletet élnek és szórakozásból sincs hiány. A gyakorlati képzés jól felszerelt műhelyekben és szaktantermekben valósul meg. A legkorszerűbb számjegyvezérlésű megmunkáló gépeken (CNC) és 3 dimenziós mérőműszerrel is gyakorolhatnak. A legtehetségesebbek számára minden feltétel adott a képességeik maximális fejlesztésére. Speciális szakkörök (elektrotechnikai, mediális, sport, képzőművészeti, irodalmi, könyvtári, történelmi), tanulmányi versenyek, gyakori színházlátogatások, kulturális események és tanulmányi kirándulások gazdagítják látókörüket.
Szlovákia – TREDNÁ ODBORNÁ ŠKOLA- SZAKKÖZÉPISKOLA, RIMASZOMBAT Az 1982-ben megalakult iskola alapításának fő célja az volt, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vidék iparosításához szakembereket biztosítson. Napjainkig az intézmény sok változáson ment keresztül, amit részben a nehéz-gépgyártás hanyatlása idézett elő. A fennmaradás és a sikerek abból következnek, hogy rugalmasan tudtak alkalmazkodni a kínálat és a kereslet által szabott feltételekhez. Az iskolának jelenleg 308 diákja van. Az iskola kétnyelvű oktatást biztosít, és természetesen a szakoktatás elméleti és gyakorlati ismeretek átadása mellett nagy figyelmet fordít az idegen nyelvek oktatására is. Ez megteremti a lehetőségét annak, hogy a diákok a szakmai ismeretek és a nyelvi tudás megszerzésével érvényesülhessenek Szlovákiában és megfeleljenek az Európai Unió munkaerőpiaci követelményeinek.
5
Az iskola és a projekt vezetése Az iskola igazgatója: Dr. Kavecsánszki Gyula Telefon: 46/360-125/202
[email protected]
Projekt menedzser: Szűcs Erika 46/360-125/204
[email protected]
Szakmai vezető: Kiss Gábor 46/562-245
[email protected]
Pénzügyi vezető: Viszokai Józsefené 46/360-125/205
[email protected]
A projekt külső szakértői: Gúr Nándor országgyűlési képviselő, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) elnöke Bihall Tamás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az RFKB társelnök Dr. Kormos Vilmos Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata főosztályvezetője Dr. Stadinger Csaba az Észak-Kelet Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ általános főigazgató helyettese Veresné dr. Somosi Mariann a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékán-helyettese Dr. Szakály Dezső – a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar tanszékvezetője dr. Gyenes Zsolt DLA- a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának egyetemi docense, fotó- és képzőművész, Mihálka Nóra a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) osztályvezetője Bratinkáné Magyar Éva a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója Blága Csaba a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának docense Hogya Orsolya a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának tudományos munkatársa Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese Dr. Dobos László felnőttképzési szakértő Molnár Gábor az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ oktatója Bendász Ernő minőségbiztosítási szakértő
Külföldi szakértők Dorina Ancau – Románia – Kolozsvár Jenei Elemér – Románia – Kolozsvár Fülöp Dóra – Szlovákia – Kassa Kovács Mónika – Románia – Kolozsvár
Molnár László – Szlovákia – Kassa Pavaluc – Gál Enikő – Románia – Beszterce Rigó László – Szlovákia – Rimaszombat Szerdi Judit – Szlovákia – Kassa
Az iskola pedagógusai közül a projektben részt vettek Módszertani munkacsoport: Nagy István igazgatóhelyettes • Górász András gyakorlati oktatásvezető • Baráti Tibor munkaközösség vezető • Éliás István munkaközösség vezető • Major Mónika • Dr. Szabóné Tóth Monika • Kovácsné Rakaczki Zsuzsa tanárok Képzési program készítése: Dr. Kavecsánszki Gyula igazgató • Kiss Gábor igazgatóhelyettes • Górász András gyakorlati oktatásvezető Tananyagfejlesztés: Fodor László munkaközösség vezető • Hadházi László • Budai Ferenc • Lakatos Zsolt • Ember László • Vinnai Zoltán • Zombor Gyula • Zelei Erika tanárok Fordítás, tolmácsolás: Kovácsné Lovász Éva • Tolnainé Bogdánffy Ildikó tanárok
6
A projekt főbb tevékenységei • 1. Képzési programok, tananyagok A projekt megvalósítása során kidolgozásra kerül négy, 30 órás, modulrendszerű képzési program, amely az iskolai rendszerben oktatható modulként és a felnőttképzésben is alkalmazható.
Elektronikai alkalmazások a korszerű gépjárművekben A képzést sikeresen teljesítő képes lesz • Autóelektronikai rendszerek működésének ellenőrzésére. • Nem villamos mennyiségek villamos jeladóinak ellenőrzésére. • Otto motorok megfelelő működésének ellenőrzésére. • Otto motorok elektronikus információs rendszerének és szabályzásának hiba-megállapítására • Az autóelektronikai hibák megállapítására és javítására. Moduljai • Benzinmotorok irányítása • Korszerű gépjárművekben alkalmazott jeladók működése, mérése • Korszerű gépjárművek CAN-buszos motormenedzsment rendszere
Webszerkesztés, a web programozás alapjai A képzést sikeresen teljesítő képes lesz • Statikus weblapok szerkesztésére, programozására. • Dinamikus weblapok programozására. • Dinamikus weblapok és adatbázis szerverek kapcsolatának megteremtésére. • Dinamikus és statikus weblapokon hiba keresésére és javítására. Moduljai • Webszerkesztés és HTML programozás • XHTML, CSS használat, JavaScript programozás • PHP programozás
Digitális fényképezés alapismeretei A képzést sikeresen teljesítő képes lesz • Belépő szintű, vagy professzionális digitális fényképezőgép kezelésére. • Fotóműteremben személy- és tárgyfényképezés területén egyszerű beállítások megoldására. • Épületfényképészeti alapismeretek alkalmazására az épületek fotózása során. • Természetfotós alapismeretek alkalmazására állat, növény és táj fotózása során. • Digitális képszerkesztő programokkal fotók feldolgozására. Moduljai • Digitális fényképezés alapismeretei • A fényképezés gyakorlati területei • Digitális képszerkesztés
A versenyképességet támogató kompetenciák fejlesztése A képzést sikeresen teljesítő képes lesz • Alapvető szervezési és vezetési feladatok ellátására. • Alapvető tervezési és ellenőrzési feladatok elvégzésére. • A marketing tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátására. • Eredményesebb személyes és szervezeti kommunikációra. • A vállalkozások világában megkövetelt viselkedési követelményeknek való megfelelésre. • Saját munkavállalási ügyeinek eredményes menedzselésére. • Reális önismeret kialakítására, problémamegoldó képességének fejlesztésre. • Saját vállalkozásának létrehozására és hatékony működtetésére. Moduljai • Szervezetek működtetésével kapcsolatos ismeretek, készségek fejlesztése • A személyes hatékonyságot, eredményességet javító kompetenciák fejlesztése • Kommunikáció és viselkedéskultúra
7
2. Módszertani szakmai anyagok készítése a következő területekkel kapcsolatban Munkaerő-piac – szakképzés - felnőttképzés Magyarországon a 90-es évek átalakulása tömeges létszámleépítéssel és munkanélküliséggel társult. Másfél millió aktív korú munkavállaló vált munkanélkülivé. Az ország demográfiai helyzetét évtizedek óta a lélekszám csökkenése és öregedő népesség jellemzi. A munkaerőpiaci folyamatokat 2008-tól a gazdasági növekedés lassulása és a gazdasági válság határozta meg. A fiatalok – 25 év alattiak – munkanélküliségi rátája 18-ról 20%-ra nőtt. Magyarország munkaerőpiaci helyzetét három tényező jellemzi leginkább: • alacsony foglalkoztatási szint (56%) • relatíve alacsony munkanélküliségi ráta (10%) • magas inaktivitás (38%) Hazánkban 2000-től a strukturális munkanélküliség a jellemző, hiszen a munkáltatók tevékenysége is modernizálódik. A munkanélküliség mellett jelen van a munkaerő hiány is. Az elmúlt évben kb. 145 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma. Jelentős probléma, hogy magasak az élőmunkára rakodó költségek, a különféle adók, járulékok. Súlyos gond a képzetlenség is, hiszen több mint 2 millió aktív korú próbál meg szakképzettség nélkül munkát találni. Magyarországon az európai adatokhoz mérten rendkívül magas az inaktivitás. Ez 2008-ban közel 2,6 millió főt jelentett. Rendkívül magas a rokkantsági nyugdíjasok száma. 820 ezer fő nappali tagozatos tanuló kerül ki úgy az iskolarendszerből, hogy nem tudnak belépni a munkaerőpiacra. 280 ezer fő gyermeknevelés miatt van távol a munkaerő-piactól. 2008-an több mint 300 ezer olyan inaktív személy volt, aki semmilyen jövedelemforrással nem rendelkezett. Ez a csoport az, amely alacsony iskolai végzettségű, vagy csak valamilyen képzéssel, lenn képes újra elhelyezkedni. Jelentős az iskolarendszerből lemorzsolódottak száma. Különleges probléma a pályakezdők, az idős emberek, fogyatékosok és romák foglalkoztatása. A gazdaság modernizálásával a korszerű szakmai ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkező munkavállalókat keresik. Csökkent az élőmunka-igényes munkakörök aránya. Fontosabb lett az informatikai tudás és a nyelvtudás. Így az Európai Unió foglalkoztatási céljaihoz (2010-ig 70%-os foglalkoztatási szint elérése) képest Magyarország elmaradása jelentős. Az elsődleges cél a foglalkoztatás bővítése lenne. A szakképzés fejlesztését regionális stratégia határozza meg a 2010-2013 közti időszakra: • szakképzés és munkaerő-piac igényének összehangolása, • esélyegyenlőség biztosítása, • a szakképzés finanszírozásának biztosítása, • új szakképzési struktúra kialakítása. A régióban, több szakmában a felnőttképzésben résztvevők száma meghaladja az iskolarendszerű képzésben tanulókét. Az iskolarendszerben a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság az a testület, amely meghatározza, hogy melyik szakmában hány fő képzésére van szükség a munkaadók jelzése alapján. A képzéseket az alábbi csoportokba sorolják: • hiányszakmák, • kiemelten támogatott, • támogatott, • nem támogatott képzések. A felnőtteknél a jelentkezők száma is egyre jobban igazodik a munkaerőpiac igényeihez. Többen akarnak fémipari, építőipari szakmát szerezni. Egy CNC képzésre gyakran több százan jelentkeznek. Az iskolákban a hiányszakmák iránt nem túl nagy az érdeklődés. A fizikai munkának nincs nagy értéke, nem tartják vonzónak. A fiatalokat egy-egy szakma kiválasztásánál inkább az motiválja, hogy az mennyire divatos és milyenek a kereseti lehetőségek. Olyan szakmákat helyeznek előtérbe, ahol kevés és könnyű munkával sok pénzt kereshetnek. Sokszor az iskolában frissen végzett fiatalok néznek szembe azzal, hogy tanult szakmájukban nem tudnak munkába állni. Egy idő után értékrendjük megváltozik és fogékonyabbá válnak olyan szakmák elsajátítására, amiből hiány van, és ami biztos megélhetést jelent majd a számukra.
8
Az www.epalya.hu országos honlapon sok információ található a megfelelő szakma választásához. Fontos feladat lenne a végzős tanulók, diákok munkaerőpiaci információkkal történő ellátása, a pályaválasztási döntés jobb megalapozása. A Munkaügyi Központ partnerek bevonásával Foglalkozási Információs Tanácsadó szolgáltatást működtet, ahol széles körű tájékoztatást kaphatnak az álláskeresők. Már 10 éve megrendezésre kerül a minisztérium támogatásával a Pályaválasztási Kiállítás, ahol az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzők mutatkoznak be. A rendezvényt kiegészítik üzemlátogatások és szakmai programok. Több tízezer tanuló fordul meg évente a rendezvényeken, de tanárok és szülők is részt vesznek és érdeklődnek. Az elmúlt években jöttek létre a Térségi Integrált Szakképző Központok, amelyek több szakmai képzést folytató iskola együttműködésével javítják a képzés feltételeit. A központok elsősorban a gyakorlati képzés feltételeit javítják azzal, hogy az igen drága eszközök beszerzése egy központi műhelyben történik, és ott zajlik az iskolák gyakorlati oktatása. Az iskolák szakmai struktúrájára, a képzésenként beiskolázható létszám meghatározására a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) döntései az irányadóak. Az RFKB-k döntési és javaslattételi feladatköre: • A régió területfejlesztési programjának, és az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztési programjának kidolgozása. • A beiskolázás arányainak kidolgozása. • A szakképzéssel kapcsolatos pályázatok előkészítése, lebonyolítása. • A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) által folytatott szakképzés irányainak és beiskolázási létszámainak meghatározása A szakmai képzés kiemelt céljai: • A munkaadói érdekeltség növelése. • A gyakorló helyek volumenének és minőségének bővítése. • Az oktatói gárda auditálási rendszerének kialakítása. A Munkaerő-piac – szakképzés – felnőttképzés módszertani területhez készített SWOT analízis ERŐSSÉGEK • Stabil jogszabályi környezet a szakképzés és felnőttképzés területén. • Sokszínű felnőttképzési rendszer. • A munkaerőpiaci igényekhez egyre jobban igazodó képzések az iskolákban. • Akkreditált intézmények és programok. • Térségi Integrált Szakképző Központok létrejötte. • Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok működése.
GYENGESÉGEK • A szakképzetlenek aránya magas. • Vegyes technikai színvonalú képzési infrastruktúra. • Gyakorló helyek beszűkülése. • Kihasználatlan szakképzési hozzájárulási forrás. • Idegen-nyelv ismeret hiánya. • Mobilitás hiánya (képző, képzettek). • Nemzetközi tapasztalatok hiánya.
LEHETŐSÉGEK • Jobb alkalmazkodás a piaci kereslethez. • Az alacsony képzettségűek továbbképzésének fejlesztése. • Nemzetközi képzési programok. • A képző intézmények auditálási rendszere.
VESZÉLYEK • A gyakorlati képzéssel foglalkozó szakemberek elöregedése, kihalása. • Tehetséges, kiképzett munkaerő elvándorlása. • Tömeges munkahelyteremtés elmaradása. • Preventív munkaviszonyos képzések tartós hiánya.
9
Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés Magyarországon a szakmai képzés folytatásának feltételeit a szakképzésről szóló törvény rögzíti. A jogszabály meghatározza a szakképzés intézményi kereteit. Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza. Az első OKJ 1993-ban került kiadásra. 954 szakmai képesítést tartalmazott. A kiadást követően minden évben bekövetkeztek kisebb változások, de ez az alapelveket nem érintette. Az OKJ alapvető átalakítására 2006-ban került sor, amikor a szakmai képzés modulrendszerűvé vált. Az „egyszerű” szakmai képzés mellett megjelentek a rész-szakképesítések, leágazások, ráépülések. Az OKJ táblázata megmutatja, hogy a képzés melyik szakmacsoportba tartozik, milyen szintű, mennyi a képzési ideje. A jelenleg érvényes jegyzékben jóval kevesebb szakma található, mint az 1993-ban kiadottban. Az szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) szakmai tartalmának meghatározása a szakképesítésért felelős miniszter hatásköre. 2004-től a Kereskedelmi és Iparkamara is részt vesz a képzésben 16 szakmában. A magyar szakképzési rendszer alapvetően kimenet szabályozású. A jogszabályban megjelenő SZVK-ban rögzítve van • a képzés maximális időtartama, • a képzés megkezdéséhez szükséges feltételek • az elmélet és a gyakorlat aránya, • a szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások rokon szakképesítések, • a szakmai vizsga követelménymoduljainak tartalma, • a szakmai vizsga részei, az azokhoz tartozó vizsgafeladatok jellemzői, azok értékelése. Az elmúlt években a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet koordinálta a szakképzés tartalmi, megújítását, amely az egyes munkakörök elemzésére épült. Az elemzés alapján került meghatározásra, hogy a szakembereknek milyen ismeretekkel, kompetenciákkal kell rendelkezni, mit kell tanítani a képzés során. A szakmai képzés fejlesztésének egyik legfontosabb eleme a modulrendszerű képzési struktúra kialakítása volt. Ebben a képzések olyan tananyag-egységekből épülnek fel, amelyeket más szakmai képzések is tartalmazhatnak. Így az előzetes tanulmányok során elsajátított ismeretek elismerhetők. Ez két formában jelenhet meg: • A résztvevő kérheti felmentését a képzés során, a már tanult tananyagegységekből. • A képzést lezáró szakmai vizsga követelménymodulokból áll, így a már eredményesen teljesített követelménymodulokból a jelöltnek nem kell újra vizsgáznia Minden szakképesítésehez folyamatosan készülnek el a központi programok, amelynek alkalmazása nem kötelező még az iskolarendszerben sem, de a megléte feltétele a képzés indításának. Egyetlen kötelező elme van: az elmélet és gyakorlat aránya, amelytől nem lehet eltérni. Az iskolarendszerű képzésekhez helyi programok kidolgozása szükséges. A szakmai képzést lezáró vizsgákkal kapcsolatos általános követelményeket a szakképzésről szóló törvény rögzíti. A vizsgák lebonyolítását és eljárási rendjét miniszteri rendelet szabályozza. Ez a rendelet meghatározza többek között: • A szakmai vizsga előkészítését, lebonyolítását. • A vizsgabizottság működését. • A vizsgatevékenységek fajtáit. • A vizsgázó teljesítményének értékelésének általános szabályait. A szakmai vizsga az SZVK-ban előírt ismereteket, kompetenciákat méri, ezért nagyon fontos jól meghatározni az egyes munkakörökhöz kapcsolódó a követelményeket. A szakmai vizsgatevékenységek lehetnek: • írásbeli (országosan egységes), • interaktív (országosan egységes), • szóbeli (országosan egységes), • gyakorlati (a vizsgaszervező által összeállított feladatsor). A feladatok nagyobb része országosan egységes, központi feladat.
10
A vizsgák objektivitását a nagyobbrészt külső szakemberekből álló bizottság garantálja. A vizsgabizottság tagja az elnök (külső szakember), az érdekképviseleti szerv képviselője (külső szakember) és a vizsgaszervező intézmény képviselője. Néhány éve kiemelten fontos, hogy a Magyarországon szerzett szakképesítést a lehető legegyszerűbben el lehessen ismertetni a külföldi munkavállalás során. Ennek érdekében a szakképesítést szerzők kérhetik az úgynevezett Europass bizonyítvány-kiegészítő kiállítását. Ez a dokumentum (Europass Certificate Supplement, rövidítve ECS) egy európai uniós bizonyítvány. A munkáltatók - és más képző intézmények - felvételiztetéskor ebből a dokumentumból tájékozódhatnak, hogy a szakképesítéssel rendelkezőnek pontosan milyen szaktudása van. A bizonyítvány tartalma: • Az adott képzésbe való belépési követelmények. • Megszerzett készségek és kompetenciák. • Az adott ország osztályzási skálája. • Továbbtanulás lehetséges következő szintje. Az Europass bizonyítvány-kiegészítő nem helyettesíti az eredeti bizonyítványt és nem jelenti a végzettség automatikus elismerését. A modulrendszerű, kompetencia alapú képzés módszertani területhez készített SWOT analízis ERŐSSÉGEK • A törvényalkotók jogszabályban rögzítették a szakképzés folytatásával kapcsolatos követelményeket. • A törvényalkotók jogszabályban rögzítették a szakmai képzést lezáró vizsgákkal kapcsolatos követelményeket. • Országosan egységes vizsgáztatás. • Korszerűsített, egységes szakmajegyzék (OKJ). • Már több országos projekt indult a szakmai képzés fejlesztésének támogatására. • Modulrendszerű a képzés, amely jobban igazodik az egész életen át tartó tanulás követelményeihez.
GYENGESÉGEK • A különböző szakmacsoportokban és szakképesítésekhez az elkészült SZVK-k és központi programok minősége nem „egyenszilárdságú”. • Egyes szakmacsoportokban a kialakított modulszerkezet nem kellően átgondolt. • Egyes esetekben a rokon szakképesítések szakmai moduljai erősen eltérőek. • Az SZVK-k tartalma bizonyos esetekben nem életszerűek.
LEHETŐSÉGEK Újabb országos projektek megvalósítása a szakmai képzés fejlesztésének támogatására. • Még jobban harmonizálni a magyar képzési rendszer az Európai Unióban alkalmazottakhoz, a szakmai képzettségek még egyszerűbb elfogadtatása érdekében. • A kamarák további bevonása a szakmai képzés fejlesztésébe. • Szemléletformálás, az érintett szakemberek továbbképzése.
VESZÉLYEK • A gazdaság versenyképességét is veszélyeztetheti, ha nem áll rendelkezésre a szükséges szakember gárda, ha nem megfelelő szerkezetű és tartalmú a szakképzési rendszer. • Rendszerbeli veszély, hogy a képzésben és vizsgáztatásban érintett szervezetek nem értik meg, vagy nem tudnak átállni az új rendszerre. • Egyes esetekben nehezen szervezhető vizsgák a túl bonyolult vizsgarendszer miatt. • Az új rendszer általánossá válásának időpontjáig a vizsgaszervezők nem lesznek kellően felkészültek a vizsgák lebonyolítására.
•
11
Pedagógiai program és helyi tanterv A magyar oktatási rendszer működését szabályozó alapelveket a Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti. Az állam ingyenesen biztosítja az állampolgárok számára a kötelező általános iskolai oktatást. továbbá, hogy a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető legyen a középfokú, illetve a felsőfokú oktatás. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény meghatározza, hogy milyen intézmények jellemzik az egyes oktatási szinteket: óvoda 3 éves kortól általános iskola 6 éves kortól gimnázium, szakközépiskola, szakiskola (középiskola) 10/12/14 éves kortól felsőoktatási képzés 18 éves kortól A tankötelezettség az iskolaérettségtől függően, a 6. vagy 7. életév betöltésétől annak a tanévnek a végéig tart, amikor a tanulók betöltik a 18. életévüket. Ennek megfelelően tanulmányaikat az általános iskolában kezdik, majd a középiskolában folytatják. Ez hagyományosan 8+4 éves általános iskola+középiskola felosztásban valósul meg. Egyre több azonban ezek mellett a 6+6 és a 4+8 éves képzés is, amikor az általános iskolai évek után a tanulók gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, melynek végén érettségi vizsgát tesznek. Az általános iskolai tanulmányok befejezését követően szakközépiskolákban is tanulhatnak a diákok, ahol 4 vagy 5 éves képzésben vesznek részt, melynek a végén szintén érettségi vizsgát tesznek.. Ezt követi az 1, 2 vagy 3 éves szakmai képzés. A szakiskolai képzés az általános iskola befejezését követően két éves alapozó oktatással folytatódik. A szakmai képzés ezután kezdődik, amely ebben az esetben is, 1, 2 vagy 3 évig tart. Az oktatási rendszer szabályozása, különböző szinteken valósul meg: • Központi szint: az 1995-ben a kormány által kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT), illetve az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján. • Helyi szint: az iskolák pedagógiai programjai és az ennek részét képező helyi tantervek szerint. Az iskola pedagógiai programja tartalmazza az intézményben folyó nevelés és oktatás céljait; az iskola helyi tantervét; az iskolai életet; a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket. Jogszabály szerint kötelezően tartalmaznia kell: • az iskola nevelési programját, • az iskola helyi tantervét, • szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot, • szakközépiskolában és szakiskolában a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteknek a szakképzési évfolyamokon folyó tanulmányokba történő beszámítását. A pedagógiai program készítésének folyamata • A pedagógiai program készítése, majdani felülvizsgálata előtt, első lépésként, időben egyeztetni kell az iskola fenntartójával, mert a fenntartóknak kell meg fogalmazni elvárásaikat az intézményekkel szemben. • A jogszabályi háttér áttekintése, ami alapján a pedagógia program tartalmával kapcsolatos elvárásokat, előírásokat ismerhetjük meg. • Előkészítés, amely az ütemterv készítését, a készítést végző személyek kijelölését, felkészítését foglalja magába. • A program részletes kidolgozása: • Az alapelvek, célok megfogalmazása. • Helyzetelemzés készítése, az iskola eddigi nevelési módszereinek, erősségeinek, gyengeségeinek, fejlesztésre váró feladatoknak, a rendelkezésre álló erőforrások meghatározása. • A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek ismertetése. • Nagyobb, hagyománnyá váló iskolai programok, projektek leírása. A pedagógiai program véleményezése, elfogadása és jóváhagyása A program véleményezése, elfogadtatása, jóváhagyása • A pedagógiai programot a szülői szervezet, a diákönkormányzat, az iskolaszék és a szakmai munkaközösségek véleményezik. • A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el. • A fenntartó a fenntartó hagyja jóvá.
12
A helyi tanterv a pedagógiai program részét képezi, így annak jóváhagyásának folyamata, megegyezik a pedagógiai programéval. A pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be az iskola. A pedagógiai programot a Közoktatási törvény értelmében nyilvánosságra kell hozni az iskola könyvtárában, a tanári szobában, valamint az iskola honlapján. A teljes képzési ciklusra vonatkozó terv a helyi tanterv, amely az oktatás tartalmát szabályozza. Jogszabály szerint kötelezően tartalmaznia kell: • Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, a tananyagot és követelményeit. • Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit. • Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételeit. • Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének követelményeit és formáját, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást végző oktatási intézményekben a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésre, oktatásra vonatkozó tananyagot. A helyi tanterv készítésének módszertana, folyamata, résztvevői Az iskola helyi tantervének kidolgozásakor az országos és a helyi elvárások kerülnek összhangba, figyelembe véve a pedagógiai programban már megfogalmazott célokat és feladatokat. • Döntést kell hozni az iskolaszerkezetről, meghatározni a képzési irányokat, és azt, hogy alkalmaz-e az iskola jellegzetes tanítási módszert. • A tantárgyi tantervek megtervezése, amelyek tartalmazzák az adott tantárgy tematikáját, a tantárgyi célokat, a témasorrendet, az óraszámokat, a követelményrendszert és a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. Ezeket évfolyamonkénti bontásban is el kell készíteni. • A helyi tanterveket folyamatosan értékelni kell, négy-öt évente pedig alapos elemzésnek kell alávetni. A helyi tantervkészítés folyamatában minden pedagógusnak aktívan részt kell vennie, az iskolavezetésnek általános felelőssége van a helyi tanterv elkészítésében. A pedagógiai program és helyi tanterv módszertani területhez készített SWOT analízis ERŐSSÉGEK • A fenti dokumentumok biztosítják az intézmények egyéni arculatának kialakítását. • Lehetővé teszik a helyi sajátosságok figyelembe vételét. • Hosszabb távú koncepciók, tervezés alapjai. • Tantestületi konszenzusra épülnek. • Figyelembe veszi a partnerek igényeit, elvárásait. • Átfogó rendszerbe foglalják a különböző szakterületekre, korosztályi csoportokra vonatkozó tartalmi célokat, feladatokat. • Biztosítják a fejlesztő munka egymásra épülését.
GYENGESÉGEK • A pedagógusok többsége nem rendelkezett megfelelő kompetenciákkal a dokumentumok szakszerű kidolgozáshoz. • Előfordulhatnak sematikus, másoktól átvett dokumentumok, amik nem tükrözik az intézmény egyedi vonásait. • A dokumentumok tartalma gyakran a valóságnál jobb képet mutat. • Rendszeres frissítést, felülvizsgálatot igényelnek. • Nyelvezetében nehéz egyszerre biztosítani a szakszerűséget és a közérthetőséget. • Kidolgozása, legitimációja nagyon időigényes.
LEHETŐSÉGEK • A külső szakértői vélemény biztosíthatja a jogszabályoknak való megfelelést. • A fenntartói jóváhagyás egyfajta garancia a dokumentumokban foglalt célkitűzések megvalósíthatóságára. • Vezérfonalat jelenthet az intézményvezetői pályázatokhoz. • Az intézmények közötti versenyhelyzetben egy jól kidolgozott program biztosíthatja a vonzerőt, az iskola hosszú távú fennmaradását.
VESZÉLYEK • A jogszabályi változások miatt gyakran kell módosítani. • Az erőforrások szűkülése veszélyezteti a célok megvalósulását. • Nyilvános, számonkérhető. • Ha elmarad a rendszeres felülvizsgálata, módosítása, elveszti az aktualitását. • Ha nincs összhangban az intézmény működését szabályozó többi dokumentummal, akkor ellentmondás alakulhat ki.
13
A tananyagfejlesztés módszertana A tankönyvpiac a rendszerváltást követően jelentős változáson ment át Magyarországon. A korábbi központi rendszert felváltotta egy modern, kissé szabályozatlan piac. Megjelentek a kisebb kiadók, melyek szervezetekbe tömörültek és sikerült elérniük, hogy könyveiket tankönyvvé minősítsék. Magyarországon a tankönyvvé minősítés egyben állami támogatást is jelent a tankönyv kiadásához. Csak az a tankönyv versenyképes, amelyik ezt a minősítést megszerzi. A versenyhelyzetből következően a könyvek szakmai színvonala jelentősen javult. A tankönyvválasztás kulcsszereplői a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek. Az iskolák sokszor tantárgyanként egy-egy kiadó tankönyvsorozata mellett hosszabb időre elköteleződnek. A szakmai szempontok mellett a döntést sok esetben a marketing tevékenység is erősen befolyásolja. A szakmai képzés tankönyvellátásában sajnos a mai napig igen komoly hiányosságok vannak. Amíg például matematika tantárgy egy adott évfolyamának tankönyvéből több tízezer is eladható évente, addig egy szakmai tankönyv esetében lehet, hogy csak 200-300 példányra van igény egy tanévben. Ez a kis példányszám a profitérdekelt cégeknek általában nem jelent megfelelő piacot. A szakmai képzések modernizációja 2006-ban indult el, amikor a képzések modulrendszerűvé váltak. Akkor lehetett volna a modernizációs program igazán sikeres, ha az új modulrendszerű képzés elindításának időpontjában már rendelkezésre állnak azok a szakmai tankönyvek, amelyek tartalma, stílusa megfelel az új rendszernek. Az oktatók gyakran maguk végzik a „tananyagfejlesztést”, a pedagógusok állítják össze a hiánypótló tananyagrész-összefoglalókat, vázlatokat, ábragyűjteményeket. A tananyagfejlesztés a képzési programok kidolgozását, a hagyományos tankönyvek és kiegészítőinek létrehozását és természetesen az elektronikus tananyagfejlesztést is jelenti. A képzési programok fejlesztése: a képzés tartalmi tervezésének alapja a képzés céljának, a megszerzendő kompetenciáknak és a módszereknek a meghatározása. A szakmai képzések kompetencia-alapúvá válásával alapvető követelmény lett, hogy a képzésnek azokat a szakmai és személyes kompetenciákat kell fejleszteni, amire az adott munkakörben szükség van. Tankönyv, tanulási útmutató és azok kiegészítői A tananyagfejlesztés területén az elektronikus tananyagok divatja, térhódítása mellett a különböző képzések napjainkban is igénylik a hagyományos tankönyveket. A tankönyvek, tanulási útmutatók fejlesztése több formában és különböző finanszírozással folyik Magyarországon: • A profitorientált tankönyvkiadók megalapozott üzleti elemzések alapján döntenek egy új tankönyv vagy sorozat megjelentetéséről. • Az egyes szakmai területekre specializálódott kiadók olyan szakkönyveket adnak ki, amit nagy haszonnal forgatnak a szakképzésben résztvevő tanulók is. • A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet koordinálásában jelenleg is több szakmacsoport szakmai tankönyveinek megírása zajlik, amelyeknek a megjelenése a következő évben várható. • A Térségi Integrált Szakképző Központok finanszírozásában, több helyszínen, decentralizáltan folyik több szakmai képzésben tananyagfejlesztés, amely során elsősorban tanulási útmutatókat fejlesztenek ki a szakemberek. Elektronikus tananyagok fejlesztése Az elmúlt évtizedben a tananyagfejlesztéssel kapcsolatos kutatások, munkák középpontjában az elektronikus tananyagok fejlesztése állt. 10-15 évvel ezelőtt, ha elektronikus tananyagról beszéltünk, az általában egy tankönyv tananyagának feldolgozását jelentette power point-os formátumban szerény multimédiás elemekkel kiegészítve. Mára a hazai fejlesztések is igazodnak a nemzetközi szabványokhoz, lehetővé teszik az egyéni tanulási utak kialakítását, az önellenőrzést, és igen erős a multimédiás támogatottságuk. Az elektronikus tananyagoknak két jellemző formájával találkozhatunk: • Internet alapú elektronikus tananyagok. Ezek közül kiemelhető a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT), amely elsősorban az általános,- és középiskolai tantárgyakat (műveltségi területeket) dolgozza fel, de tartalmaz anyagokat néhány szakmacsoportos orientációhoz is. • A CD-n vagy DVD-n forgalmazott elektronikus tananyagok, amelyek igen különböző szakmai színvonalon jelennek meg egyre több területen.
14
Pályázati lehetőségek a tananyagfejlesztéshez kapcsolódóan 2004-ben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet az Európai Unió támogatásával megvalósuló pályázat keretében elindított egy projektet, amelynek egyik kiemelt célja az elektronikus tananyagfejlesztés volt. A pályázat keretében létrehozott honlapról letölthetők tanár-továbbképzési anyagok, nyelvi képzéshez készült anyagok, a szakmát bemutató rövid motivációs filmek, módszertani útmutató - tanári kézikönyv az e-learning tananyagok felhasználásához, bemeneti kompetenciákat mérő tesztek, előzetes tudást mérő tesztek, tanulási útmutatók. Szintén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet pályázataként indult 2008-ban „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” projekt. A kilenc alprojekt egyike a tananyagfejlesztés volt. Az országos pályázatokon kívül sok projekt keretében zajlik tananyagfejlesztés. Többek között a Térségi Integrált Szakképző Központok kialakítását támogató programok is tartalmaznak ilyen elemeket. Ezek esetében általánosságban is megállapítható, hogy az egyes programok között nincs koordináció, sok esetben párhuzamosságok alakulnak ki. Nincs minden pályázó felkészülve módszertanilag és/vagy informatikailag, így nem mindig jönnek létre a nemzetközi szabványnak megfelelő tananyagok. Országos digitális tudásbázisok Az elmúlt időszakban az egyik legjelentősebb fejlesztés a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) létrehozása volt. A tananyagkezelő rendszer keretében feldolgozásra került: • A magyar nyelv és irodalom, élő idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, ember a természetben, földünk és környezetünk, művészetek, informatika, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport területekhez tartozó anyagok. • Az OKJ-ben meghatározott 18 szakmacsoporthoz tartozó szakmai anyagok. Az SDT az interaktív feladatokkal, szimulációkkal, tesztekkel támogatja a tanórai foglalkozásokat és az otthoni elsajátítást. 5-15 perces elektronikus blokkokat kínál a hagyományos tanítás kiegészítésére. A szakképzésben és a felnőttképzésben zajló országos pályázatok keretében létrehozott tananyagok is egységes, minőségi követelménynek megfelelően kerülnek kidolgozásra. A Moodle keretrendszerbe szervezett anyagok megfelelnek a nemzetközi sztenderdeknek, szabványoknak. A tananyagfejlesztés módszertani területhez készített SWOT analízis ERŐSSÉGEK • A tankönyvfejlesztésben kialakult szakértelem, hagyományok. • Pályázati projektek a tananyagfejlesztés támogatására. • Központi források és programok az informatikai háttér és internet hozzáférés támogatására.
GYENGESÉGEK • Párhuzamosan futó programok a fejlesztésekben. • Az oktatók informatikai felkészültsége. • Nagyon különböző színvonalú anyagok. • Nincs egységes követelményrendszer a minőséggel kapcsolatban.
LEHETŐSÉGEK • Az internethez hozzáférők számának további növekedése. • Az internetes technológiák további fejlődése. • Az informatikai társadalomba született fiatalok számára természetes közeg az internet és a multimédia. • További pályázati projektek a tananyagfejlesztés támogatására. • Nemzetközi tapasztalatok, szabványok átvétele.
VESZÉLYEK • Az oktatók egy része elutasítja az új technológiákat. • Az informatikai eszközök és ismeretek hiányában az elektronikus tananyagok sokaknak nem hozzáférhetők, így nem növeli az esélyegyenlőséget, hanem csökkenti azt. • A kutatások bebizonyították, hogy a tiszta e-learning rendszerek nem alkalmazhatók minden képzésnél eredményesen.
15
Művészeti képzés A művészeti oktatás fontos szerepet tölt be a személyiségfejlesztésben, tehetséggondozásban, a hagyományőrzés, és a nemzeti kultúra, nemzeti identitástudat megőrzése elképzelhetetlen nélküle. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik fontos célja az ország és a magyarság értékeinek megismertetése. Ebben a művészetnek nagy szerepe van. Vita van abban a kérdésben, hogy mi a művészeti oktatás feladata. Produktumok szülessenek-e, vagy a diákok éljék-e meg inkább az alkotás folyamatát, fogadják be, és értsék meg azt. Tapasztalataink szerint a magyar fiatalság a művészetek szerepét egyenlőre fontosnak tartja. Ezt a motivációt mindenképpen meg kell őriznünk. A közoktatást szabályozó Nemzeti Alaptanterv szerint a művészet négy, markánsan elkülönülő részterületből áll. Közös vonásuk, hogy a személyiségfejlődés, a kommunikáció és a problémamegoldás fejlesztése mindegyik területnek fontos része. Azonban minden területnek megvan a maga sajátos vonása is, de mindegyik más-más kompetenciát fejleszt leginkább: • a vizuális kultúra: a kreativitást, a vizuális kommunikációt, • a dráma és tánc: az együttműködést, és az összehangolást, • az ének-zene: az érzelemkifejezést (érzelmi gazdagságot), az együttműködést, • a mozgókép és média: az ismeretszerző képességet, a kritikai gondolkodást. Művészet-elméleti problémák: • Új médiumokkal, új fogalmakkal kellett megismerkednünk az elmúlt 10 évben. • Különböző szellemi, művészeti irányzatok élnek egy országon belül a középfokú művészeti oktatásban is. • Sok előítélettel kell megküzdeni. • Bizonytalan a társadalmi fogadókészség. • A megújulási kísérletek nehezen mennek. A 6 éves pedagógiai programok „röghöz kötik” az iskolákat. • Még mindig érzékelhető, hogy a köz- és a hivatalos ízlés, az intézményesen elfogadott esztétikai szint még mindig a „tegnapi”. • Értékzavar van. Ügyeskedők, az ábrázolóképesség hiányait technikai úton pótolók egyre nagyobb száma probléma. Túl sok a „műkedvelő művész”. • Nincs igazi felelőse a művészeti képzésnek. A művészeti képzés hazai számadatai Amíg korábban 70-80 ezer növendék folytatott művészeti tanulmányokat, ma már 330-340 ezer gyermek jár művészeti iskolákba. Az igazi professzionális képzésben ezeknek a gyerekeknek csupán töredéke vesz részt. A felsőoktatásban összesen néhány száz hallgató tanul, s ők végeznek művész vagy művésztanári diplomával. Nemcsak az intézményeknek száma nőtt jelentősen, hanem az iskolák is színesebb képet mutatnak. Napjainkban ugyanis már létezik önkormányzati, alapítványi, magán illetve egyházi intézmény is, amelyik művészetoktatással foglalkozik. A 873 alapfokú művészeti iskola után 50 középfokú intézmény közül választhatnak, s valóban a legjobbak jutnak csak tovább a 11 felsőoktatási intézmény művészeti karára. Magyarországi művészeti szakközépiskolák: Szakirány szerinti bontásban az iskolákból 19 db zeneművészeti 23 db képző- és iparművészeti 8db táncművészeti. A klasszikus művészeti iskolák száma 39, míg a szakmunkásképző intézetekből létrejött művészeti iskolák száma 11. Miskolcon a képző- és iparművészeti tagozatok a szakmai képzést folytató iskolákban jöttek létre. A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium művészeti tagozatának szakmakínálatában megtalálható az alkalmazott fotográfus, divat- és stílustervező, dekoratőr, táncos (színházi táncos, kortárs modern táncos, néptáncos) képzés.
16
Természetesen nem kötelező művészetoktatási tevékenységet folytatni, de ahol elkezdték ezt, ott nem lehet abbahagyni. A művészeti szakmai képzés jellegénél fogva költségesebb az átlagos szakmai képzésnél, hiszen az oktatás jelentős része csoportban (8-12 fő), esetleg egyénileg zajlik. Ha egy önkormányzat úgy dönt, hogy létrehoz egy művészeti iskolát, majd néhány év elteltével lemond az intézmény működtetéséről, akkor ezt a főváros illetve a megye köteles átvenni, s attól kezdve ő látja el a fenntartási feladatokat. Ez a szülők, gyerekek számára olyan garancia, mely szavatolja, hogy nem csupán tanfolyami képzésen vesznek részt. Megjelent a különböző intézmények közötti verseny, ami nagyon jó, hiszen mindenkit maximális teljesítményre ösztönöz. Ezen a területen is kiemelten fontos szempont a képzés minősége. Sok jó minőségű képzést folytató iskola is alakult, és a művészeti képzés oda is eljutott ahová korábban nem. Számos kritika is megfogalmazódott a minőség kapcsán. A művészeti képzést folytató alapfokú iskoláknak jogszabályban előírt minősítésben részt kellett venniük, ha továbbra is teljes összegű állami normatívához akarnak jutni. A jelenleg működő 873 alapfokú művészeti iskolából az előminősítés szempontjainak már csak 689 intézmény felelt meg. Az egyik leggyakrabban felmerült probléma az eddigi hatósági ellenőrzések során az volt, hogy mindenfajta előképzettség, pedagógusi képzettség nélkül is dolgoztak tanárok ezekben az iskolákban. Az intézmények egy része szerint az akkreditációs eljárás az oktatók részétől olyan végzettséget vár el, amely nem életszerű, a hatéves gyerekeket fazekasságra oktató népművésznek például egyetemi végzettséggel kellene rendelkeznie. Más vélemények szerint viszont a fazekasságot szakköri szinten is el lehet sajátítani. Az egyik alapvető értelmezési gond az, hogy a NAT szerint a művészeti oktatás nem azonos a középfokú és felsőfokú művészeti szakképzéssel! A valóságos szakképzési követelményrendszerrel a diák a viszonylag szűk középfokú szakképzésnél találkozik először. A művészeti oktatás a magyar oktatásügy egyik legsajátosabb, de európai értelemben véve is egyik legfontosabb része. A művészeti oktatásnak jelen formájában a közoktatás rendszerén belül van helye, s a valóban értékes művészeti oktatást meg kell védeni. A művészeti képzés módszertani területhez készített SWOT analízis ERŐSSÉGEK • Személyiség és képességek fejlesztése • Problémamegoldás fejlesztése • Észlelés érzékenysége • Befogadás, kifejezés • Kritikai szemlélet kialakítása • Tehetséggondozás • Hagyományőrzés • Nemzeti kultúra ápolása • Nemzeti identitástudat • Intézmények közötti verseny • Előminősítés • Akkreditációs eljárás • Túljelentkezés • Szakmai garancia
GYENGESÉGEK • Érzelmi szegénység • Motiváció hiánya • Érdeklődés hiánya • Tanári felkészültség • Nagy csoportlétszám • Művészeti iskolák szaporodása • Formális tanulási módszerek • A felvételi eljárás módszere
LEHETŐSÉGEK • Informális módszerek alkalmazása • Alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása • Kistelepülések bekapcsolódása • Különböző diszciplínák közötti együttműködések lehetősége • Pályázatok
VESZÉLYEK • Személyi és szakmai feltételek • Megszorítások, leépítések • Óraszám csökkenés • Normatív támogatás csökkenése • RFKB-döntések • A párhuzamos képzés problémái • A növendékek motivációs problémái
17
Az oktatási intézmények szerepe a felnőttképzésben A felnőttek képzésének, továbbképzésének két nagy terülte a felnőttoktatás és a felnőttképzés. A felnőttoktatás célja az alapvető műveltség, a szakmai képzésekbe való bekapcsolódáshoz szükséges végzettség (a 8 évfolyamos általános iskola befejezése, illetve az érettségi) megszerzése. Jelenleg iskolarendszerű alap és középfokú felnőttoktatás Magyarországon közel 500 intézményben zajlik. Az oktatás nappali tagozatos illetve esti tagozatos tanrendben folyik. A felnőttoktatásban elsősorban az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők, középfokú képzésben eddig nem részesülők és marginális csoportokból érkezők vesznek részt. A felnőttképzés a szakmai képzettség megszerzésére vagy a tudás továbbfejlesztésére irányul. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzést folytathatnak: • állami képző intézmények, • felnőttképzési vállalkozások, • non-profit szervezetek, • vállalkozások belső képzési rendszere. Az oktatási intézmények közül elsősorban a szakközépiskolák, szakiskolák azok, amelyek alapfeladataik ellátása mellett szakmai tanfolyamokkal vagy államilag elismert képzésekkel is megjelentek a képzési-piacon. A felnőttképzési és szakképzési vállalkozások egyre nagyobb szerepet vállalnak a szakmai képzésben, továbbképzésben. A Magyar Országgyűlés és a kormányzat 1990 óta több mint kettőszáz új törvényt és rendeletet alkotott, amelyek érintették a felnőttek és a fiatalok szakmai képzését. Az oktatáshoz – képzéshez való hozzáférés fundamentumát a Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja. Mivel a szervezett tanulás követelménye kiterjedt az „egész életre” a magyar jogrendszer 2001-ben megalkotta a felnőttképzési törvényt. Az elmúlt 10 évben lecsökkent az általános iskolában tanulók és a szakmunkásképzésben resztvevők száma. A létszámcsökkenés ellenére nőtt az érettségit adó középfokú intézményekben (szakközépiskola-gimnázium) tanulók száma. A foglalkoztattak körében növekedett, és várhatóan tovább növekszik a legalább középfokú szakmai végzettséggel rendelkezők aránya. A magyar piacgazdaságban olyan szerkezeti változások következtek be, amelyek képzettebb munkaerőt igényelnek. Külön kiemelkednek ezen belül is a szolgáltató szféra valamint a fejlettebb technológiával rendelkező ágazatok. A felnőttképzést folytató intézményekkel szemben támasztott akkreditációs követelmények A felnőttképzésről szóló törvény rögzíti, hogy az oktatás minőségének hitelesítése érdekében akkreditációs folyamatot lehet lefolytatni. Állami forrásokkal csak akkreditált intézményben folytatott képzés támogatható. Az akkreditációs eljárás során azt vizsgálják, hogy a képző szervezet rendelkezik-e a személyi- tárgyi feltételekkel, minőségpolitikával és minőségirányítási rendszerrel, folytat-e felnőttképzési szolgáltatásokat, működtet-e vevőszolgálati és panaszkezelési rendszert. A felnőttképzési programokkal szemben támasztott akkreditációs követelmények A programakkreditáció célja, hogy az adott képzési program minőségét független szervezet tanúsítsa. Az akkreditáció során azt vizsgálják, hogy egyértelmű-e a képzési célja, a képzési módszerek megfelelnek a célcsoportnak, a képzés személyi és tárgyi feltételei biztosítottak, meghatározottak a képzésbe való bekapcsolódás feltételei, a készségek, képességek, kompetenciák alkalmasak a követelmények teljesítésére, értékelési rendszer alkalmas a követelmények mérésére. A képzési program tartalmazza a képzésben résztvevők elégedettségére, eredményességére vonatkozó információk gyűjtésének formáit. Az előzetesen megszerzett ismeretek figyelembe vétele a felnőttképzés során Az egész életen át tartó tanulás szükségessé teszi a megelőző tudás/kompetenciaméréseket és az erre épülő moduláris képzési programok alkalmazását. Csaknem minden felnőttképzés megkezdésének feltétele bizonyos szintű előzetes tudás, mely valamilyen végzettséghez kötött. Lehetőség van egyes tantárgyak, modulok, vizsgarészek teljesítése alóli mentesítésre is, természetesen megfelelő írásos dokumentumok benyújtásával vagy kompetencia mérés alapján. Felnőttképzési szolgáltatások A felnőttképzési törvény és a vonatkozó rendeletek részletesen és konkrétan megfogalmazzák, hogy a felnőttképzésben akkreditált intézményeknek a képzéshez kapcsolódóan milyen felnőttképzési szolgáltatásokat kell nyújtani:
18
• előzetes tudásszint mérés, • pályaorientációs tanácsadás, • képzési tanácsadás, • elhelyezkedési tanácsadás, • álláskeresési technikák. A felnőttképzés finanszírozása A felnőttképzés finanszírozása alapvetően három forrásból valósulhat meg: • A felnőttképzés állami finanszírozása A felnőttképzés finanszírozásának állami forrásainak egy részét a központi költségvetés biztosítja. Ennek terhére elsősorban a regionális képző központok kapnak keretet főleg a hátrányos helyzetű csoportok (szakmai képzettséggel nem rendelkezők, elavult szakmával rendelkezők, pályakezdő munkanélküliek) képzésére. • Pályázati források A 2007-2013 közötti időszakban több pályázati forrás is támogatja a felnőttképzést. • Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) • Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) • Regionális Operatív Programok (ROP) • A foglalkoztatók finanszírozásával A munkáltatók hozzájárulnak a szakképzés fejlesztéséhez, amelynek egy részét felhasználhatják saját dolgozóik képzésére. A következő években várhatóan növekszik a magasabban kvalifikált munkaerő iránti piaci kereslet. A foglalkozások struktúrájában nő a szolgáltatási típusú foglalkozások száma. Az EU országokban jelenlegi arányok: Mezőgazdaság: 15% Ipar: 20-30% Szolgáltatás: 55-65% Magyarországon az ágazati átrendeződés megkezdődött. Hazánkban az EU átlaghoz képest a szolgáltatási szektorban ez 10-15%-al alacsonyabb, így a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak aránya még nagyobb. Az iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevők aránya korcsoportok szerint (év): 15-24
25-34
35-44
45-54
55-64
65-74
átlag
4,3%
26,1%
34,1%
30,9%
13,8%
4,3%
13,9%
A 25-64 évesek tanulási tevékenységben résztvevők aránya Magyarországon 6,0% (Európában a legalacsonyabb Görögországban 3,7%, legmagasabb Svédországban 34,2%) Az oktatási intézmények szerepe a felnőttképzésben módszertani területhez készített SWOT analízis ERŐSSÉGEK • Felnőttképzés jogi szabályzása • Felnőttképzés intézményrendszerének kialakítása és működtetése • Felnőttképzés államilag biztosított finanszírozása • Felnőttképzési intézmények személyi és tárgyi feltételeinek kialakítása • Felnőttképzés minőségbiztosítása • Felnőttképzés iránti társadalmi érdeklődés növekedése LEHETŐSÉGEK • A globalizáció, a tudásalapú társadalom, a szakmai minőség követelmény ésszerű kihasználása • A jelenleg kevésbé bevont célpontok motiválása • A munkáltatókkal, a munkaerő-piac igényeivel való konkrét – gyakorlati kapcsolatok erősítése • Az andragógia képzés kiszélesítése • A felnőttképzés speciális módszereinek gyakorlati megvalósítása • A felnőttképzési kutatások bővítése
GYENGESÉGEK • A jogi harmonizáció részbeni elmaradása, joghézagok (felnőttképzés – felnőttoktatás) • Az állami finanszírozás mértékének évenkénti változásai bizonytalanságot okoznak • Az alacsony iskolai végzettségűek motiválatlansága – bevonásuk nehézségei • A munkaerőpiaci igények, és a felnőttképzési programok egymásra épültségének hiánya (kivéve a rövid idejű képzések esetén) VESZÉLYEK • A felnőttképzési intézmények számának gyors növekedése, a személyi-tárgyi feltételek hiánya. • A képzési támogatási források csökkentése, • A képzésben részt vettek munkaerőpiaci elhelyezkedésének bizonytalanságai • A felnőttképzést végző oktatók felnőttképzési módszertani kultúrájának hiánya
19
A tanulók menedzselése Magyarországon a szakmaválasztás helyett legtöbbször iskolaválasztás történik. Az általános iskolákban pályaválasztási felelősök illetve az osztályfőnökök szervezik a pályaorientációt. Általában a továbbtanulás és a pályaválasztás 13-14 éves korban válik időszerűvé, az alapfokú képzés 7.- 8. évében. A továbbtanulás és a pályaválasztás segítése a pedagógusok egyik kiemelt feladata. A fiataloknak ebben az időben elsősorban azt kell eldönteni, hogy gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakiskolába menjenek. A különböző pályák megismertetése, a tanulók önismeretre nevelése, a szülőkkel való rendszeres kapcsolat mind a helyes döntés előkészítését szolgálja. Ehhez az általános iskolában szükség van a pályaismeretre, a helyes önismeret kialakítására és a helyes pályaválasztási döntés segítésére. A helyes döntés meghozatalához több segítség áll a fiatalok rendelkezésére: • Pályaválasztási szaktanácsadás azok számára, akik nem tudják eldönteni, hogy merre induljanak, nem alakult ki elhatározás, érdeklődés egyetlen pálya vagy szakma iránt sem. • Pályaválasztási kiállítások, ahol elsősorban iskolák, oktatási intézmények mutatkoznak be. • Pedagógiai intézetek, munkaügyi központok által kiadott tájékoztatók. • A középiskolák által szervezett nyílt napok. • Az egyik legfontosabb az internet, ahol nagyon sok pályaválasztást segítő honlap található. A kapcsolat a képzési rendszer szereplői között A képzési rendszer három szereplője – az általános iskola, középiskola, felsőoktatás - között nincs rendszeres kapcsolat, de kölcsönös tájékoztatás, információcsere létezik. A miskolci és Miskolc vonzáskörzetébe tartozó általános iskolák az őszi hónapokban rendszeresen tartanak összevont szülői értekezleteket, pályaválasztási találkozókat, ahová meghívják a középiskolák képviselőit. Ezeken a rendezvényeken bemutathatják a középiskolák saját képzéseiket, nevelési, oktatási elveiket. A szülők, tanulók, osztályfőnökök kérdezhetnek, tájékozódhatnak. A középiskolák szintén az őszi hónapokban, nyílt napokat tartanak, ahova az érdeklődő, továbbtanulás előtt álló tanulók, szülők látogatnak el. A helyszínen tekinthetik meg az adott középiskolát, az osztálytermeket, órákat látogathatnak meg. Körülnézhetnek a tanműhelyekben, laboratóriumokban, számítógéptermekben. A középiskolák részt vesznek városi, megyei és regionális pályaválasztási kiállításokon. Miskolcon minden év októberében, rendezik a „Szabad a pálya” elnevezésű pályaválasztási kiállítást. A felsoroltakon kívül plakátok, szórólapok, újsághirdetések és egyéb multimédiás lehetőségek felhasználásával népszerűsítik az iskolákat, az egyes szakképesítéseket. Az egyetemek, főiskolák szintén megjelennek a pályaválasztási rendezvényeken, kiállításokon. Nyílt napok és tájékoztatók keretében mutatják be képzéseiket, oktatási tevékenységüket. A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő tanulók esélyeinek kompenzálása Az Európai Uniónak és hazánknak is kiemelt oktatáspolitikai célja és feladata a hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő tanulók szakmai tanulásának támogatása. Országos pályázati kiírások jelentek és jelennek meg a hátrányos helyzetű diákok fejlesztésére, lemorzsolódásának csökkentésére és az iskolából kikerültek visszaintegrálására. Általában jellemző ezekre a pályázatokra, támogatási rendszerekre egyfajta párhuzamosság. A programok célcsoportja általában a beszéd és nyelvi nehézségekkel küzdők, az érzékszervi fogyatékosok (hallás, látás) mozgáskorlátozottak, értelmi fogyatékosok, tanulásban akadályozottak és szociálisan hátrányos helyzetűek. A diákok mellett a pedagógusok szemléletének, módszertanának fejlesztésére is kiterjednek. A pályázati célok megvalósítását elősegíti, hogy sok esetben a pénzügyi támogatás 100%-os, tehát a pályázóknak nem kell önrésszel rendelkezniük. A programok eredménye, hogy csökkenek a hiányzások, a bukások, lemorzsolódások, többen szereznek szakmai bizonyítványt. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy bővül a pedagógusok szakmai eszköztára. A szakmai képző iskolákban végzettek továbbtanulását és elhelyezkedését segítő tevékenységek Jelenleg a magyar felsőoktatás egyes területein, például a bölcsész és jogász képzésben a valós igényeknél többen szereznek diplomát, így nehéz az elhelyezkedés, míg a mérnökökből hiány van. Ezért nagyon lényeges, hogy a fiatalok tájékozódjanak, hogy a különböző diplomákkal milyenek a munkaerőpiaci esélyeik. A felsőoktatási tanulmányok tervezésénél is fontos a pályaismeret kialakítása és a helyes önismeret. A továbbtanulást iskolai keretek között elsősorban az osztályfőnök, a szaktanár és a gyakorlati oktatók tudják segíteni. Több iskolában működnek pályaválasztási felelősök. A diákok a speciális felsőoktatási továbbtanulási honlapokon tájékozódhatnak. Itt megtalálják az előző évek felvételi ponthatárait is. Az szakmai végzettséget szerzettek elhelyezkedésének támogatásában még nincs kialakult gyakorlat.
20
A szakmai képzésben a vállalati gyakorlaton lévő diákok tanulószerződés keretében tanulnak, ami sok esetben elősegíti a későbbi foglalkoztatást. Az állásbörzék, pályaválasztási kiállítások mellet a szakemberhiánnyal küzdő vállalatok sokszor megkeresik az iskolákat, munkalehetőséget felajánlva a diákoknak. A pályakövetés rendszere Jogszabály írja elő a szakmai végzettséget szerzett tanulóknak, hogy az iskolában megszerzett szakképesítésük hasznosulásával kapcsolatban a pályakövetési rendszernek három éven keresztül kell adatot szolgáltatnia. A pályakövetés a tanulói elégedettséget is tükrözi, azt, hogy a fiatal mennyire tudja hasznosítani megszerzett elméleti és gyakorlati tudását. A pályakövetési rendszer fontos alappillére a munkaadók elvárásainak vizsgálata. Fontos, hogy a munkáltatóknak milyen igényei vannak a pályakezdőkkel kapcsolatban, illetve milyen mértékben elégedettek a végzettek tudásával. Az iskolák is szolgáltatnak adatot a pályakövetési rendszernek, továbbá a honlapjukon egyedi azonosításra nem alkalmas módon nyilvánosságra hozzák a tanulmányaikat befejezők munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatos adatokat, információkat. A pályakövetési rendszer működtetéséért a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a felelős, amely összegyűjti és feldolgozza a pályakövetési rendszerben szolgáltatott adatokat, és évente jelentést készít a megszerzett képzettségek hasznosulásáról. A felnőttképzést folytató intézményeknek a felnőttképzésről szóló törvény írja elő a statisztikai adatszolgáltatás kötelezettségét. Külföldön a felsőoktatásban már évtizedek óta jól működik a pályakövetési rendszer, amit Magyarországon a felsőoktatási törvény 2005-ben tett kötelezővé. A törvény lényege, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak nyomon kell követni végzett hallgatóik pályafutását, amelyet napjainkban minden intézmény más módszerrel old meg. 2008-ban indult a Diplomások Pályakövetési Rendszerének kidolgozása, amely képet ad az egyetemi és főiskolai hallgatók pályaválasztási motivációiról, az egyes képzési területek munkaerőpiaci helyzetéről. A jogszabályi előírások ellenére a pályakövetés rendszere nem működik megfelelő hatékonysággal, nem megoldott a visszacsatolás az oktatási intézmények felé. A Közoktatási Törvény szerint azoknak a tanulóknak kell adatot szolgáltatniuk, akik 2009-ben tettek szakmai vizsgát. Néhány középiskola honlapján már olvashatók adatok arról, hogy a tanulmányok befejezése után mi történt a tanulókkal. Sok helyen a pályakövetés egyelőre az osztályfőnökök által működtetett informális csatornákon keresztül valósul meg, ezért az eredmény nem pontos. Valószínűleg a tanulók sem tudnak róla, hogy az adatszolgáltatás törvény által előírt kötelességük van. Ezen is javítani szükséges a jövőben. A tanulók menedzselése módszertani területhez készített SWOT analízis ERŐSSÉGEK • Versenyképes képzési kínálat. • Kialakult beiskolázási rendszer. • Jól működő pályakövetési rendszerből látszik az iskola hatékonysága. • Tapasztalat a pályázatírásban, készítésben. • Sokféle pályázat ad lehetőséget a hátrányos vagy fogyatékos tanulók segítésére.
GYENGESÉGEK • A pályakövetési rendszer adatszolgáltatási módja nincs rendeletben szabályozva. • A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók csak szülői és a családi háttér támogatásával korrigálhatók. • A beiskolázott tanulók jelentős része hátrányos helyzetű térségből érkezik.
LEHETŐSÉGEK • Jó beiskolázási tevékenységgel tartható a tanulói létszám. • Jó menedzseléssel javulhat a jobb, motiváltabb tanulók aránya. • Emelkedhet a tanulók számára nyújtott szolgáltatások színvonala. • A pályakövetési kapcsolatrendszeren keresztül újabb forrásokat vonhatunk be a fejlesztésekbe. • Intézményen belüli minőségbiztosítási rendszer továbbfejlesztése.
VESZÉLYEK • Csökken a tanulólétszám, a demográfiai hullámvölgy miatt. • A magán, alapítványi iskolák is „elszippantják” az érdeklődő tanulókat. • Kevés adatlap érkezhet vissza (felmérésekre alapozva).
21
A képzés minőségbiztosítása Magyarországon a képzés minőségével kapcsolatos kötelezettségek legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben kerülnek megfogalmazásra. • A középfokú képzés esetében a közoktatásról szóló törvény határozza meg az iskolák minőségbiztosítással kapcsolatos feladatait. • A felsőoktatás vonatkozásában a felsőoktatásról szóló törvény rögzíti a minőségfejlesztés kötelező tevékenységeit. • A felnőttképzésről szóló törvény kimondja, hogy csak olyan intézmény lehet akkreditált, amely megfelel a képzés minőségével kapcsolatos előírásoknak. Az intézményi akkreditációt kormányrendelet szabályozza. Az akkreditáció részletes követelményeit, így a minőségügyi rendszerrel szembeni elvárásokat a foglalkoztatásért felelős miniszter rendelete írja elő. Milyen területekre terjed ki az oktatási intézményekre vonatkozó minőségirányítási rendszer? A) Az iskolai rendszerű szakmai képzésben a közoktatásról szóló törvény kötelezően előírja, hogy a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes, szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából kidolgozza a minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és a minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni, amelyet az intézmény vezetője készít el és az alkalmazotti közösség fogadja el. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósításhoz szükséges, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatokat és tartalmazza a munkatársak teljesítményértékelésének rendszerét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés módját. A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit. Az iskolák fenntartóinak minőségirányítási rendszere Az iskolák fenntartói elkészítik az önkormányzathoz tartozó oktatási rendszer minőségirányítási programját. Ez a minőségirányítási program a rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az iskolák feladatait. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. Az önkormányzati minőségirányítási program (ÖMIP) elemei: • Minőségpolitika • Minőségfejlesztési rendszer • Fenntartói elvárások meghatározása a helyi közoktatási rendszer egészére • Az intézmények fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai • Ágazati és ágazatközi kapcsolatok. • Törvényességi, szakmai, pénzügyi ellenőrzések rendje (helyi ellenőrzési-értékelési rendszer). B) A felnőttképzésben akkreditációs eljárást és követelményrendszert szabályozó jogszabály szerint a szervezetnek rendelkezni kell: • Az intézmény hosszútávra szóló céljait, működési elveit és azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket tartalmazó, nyilvánosságra hozott minőségpolitikával. • Az intézmény működési folyamatait meghatározó minőségirányítási rendszerrel. • A tárgyévre szóló, a minőségpolitikával összhangban álló minőségcélokkal. • Az intézmény éves működésének értékelésére szolgáló önértékelési rendszerrel. Az oktatási rendszerben gyakorlattá vált minőségirányítási rendszerek A jogszabályok nem írják elő a nemzetközi gyakorlatban is elterjedt szabványok kötelező alkalmazását. A megfogalmazott követelmények azonban nagyon sok elemében igazodnak az ISO 9001 szabvány előírásaihoz. Középpontba állítja a vevői igényeknek való megfelelést, kötelezővé teszi a minőségpolitika megfogalmazását, a folyamatok szabályozását, azok eredményességének mérését és értékelését. Az országban néhány – elsősorban szakképzésben érintett iskola – felvállalta az ISO 9001 szabvány bevezetését. Ez némileg több dokumentációval és az auditok miatt jelentős költségekkel jár.
22
A felnőttképzés területén lényegesen nagyobb az ISO szabvány szerint tanúsított szervezetek száma, aminek oka elsősorban az, hogy a felnőttképzésben Magyarországon nagyobb szerepet kapnak a vállalkozások, amelyeknél piaci előnyt jelent a tanúsított minőségirányítási rendszer. A szakmai képzés területén az Európai Unió támogatásával most folyik egy egység, a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott rendszer (CAF) alapján működő konstrukció kialakításának előkészítése. A tanulói teljesítménymérés a minőségbiztosítás keretében Az intézmények minőségbiztosítási feladatai között kiemelt szerepe van az eredményesség mérésének. Ez azonban összetett feladat, hiszen az összehasonlítás a különböző képességű tanulókat beiskolázó iskolák esetében csak a hasonló (pl. szakiskolai) intézményekkel értelmezhető. A legfontosabb vizsgálati szempont, hogy az iskola eredményei időben hogyan változnak, milyen trendet mutatnak. Az oktatási tevékenység mérésének középpontjában a hozzáadott pedagógiai érték van, az, hogy az iskola milyen mértékben tudja fejleszteni a tanulók kompetenciáit. A mérés történhet helyi mérőeszközökkel, vagy országos kompetenciamérő rendszerben. Országos mérés-értékelési rendszer – kompetencia mérés Magyarországon több éve működik országos kompetencia mérés-értékelési rendszer. A közoktatásról szóló törvény előírja, hogy a mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat - a további feldolgozhatóság céljából - hozzáférhetővé kell tenni. A vezetők és pedagógusok teljesítményének minősítése a minőségbiztosítás keretében Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell a vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, vagy. alkalmatlan eredménnyel zárul. Az értékelés kiterjed a munka eredményének, a szervezeti magatartásnak, a munka végzéséhez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek: • meghatározott célrendszeren kell alapulnia, • fejlesztő értékelésnek kell lennie, • tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, valamint az intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan- különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével- javuljon, és ezzel segítse az intézmény minőségcéljainak megvalósítását. A képzés minőségbiztosítása módszertani területhez készült SWOT analízis ERŐSSÉGEK • A törvényalkotók jogszabályban rögzítették az oktatási rendszer minőségfejlesztésével kapcsolatos követelményeket. • Több országos projekt indult a minőségfejlesztés támogatására.
GYENGESÉGEK • A minőségfejlesztés sok esetben formális. • Az oktatási intézmények jelentős részénél nem valósul meg a munkatársak megfelelő bevonása. • A jogszabályban megfogalmazott általános elvárások mellett nem alakult ki egységes, mindenhol alkalmazható irányítási rendszer.
LEHETŐSÉGEK • Európai sztenderdek (CAF rendszer) adaptálása. • További pályázati lehetőségek a minőségfejlesztés területén.
VESZÉLYEK • A dokumentum központú bürokratikus rendszerek rontják az oktatók motiváltságát a minőségfejlesztésben. • Az egységes rendszer hiányában továbbra sem alakul ki az összehasonlíthatóság, objektív önértékelés lehetősége.
23
A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg