Pozitív szuggesztiós technikák a szomatikus orvoslásban

AKTUÁLIS KÉRDÉSEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

Pozitív szuggesztiós technikák a szomatikus orvoslásban Kekecs Zoltán

■

Varga Katalin

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet, Budapest

A gyógyítómunka során újra és újra felmerül a kérdés: fontos-e az orvosi team pozitív hozzáállása és kommunikációja a beteg felé. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja, hogy a recens szakirodalom összefoglalásával átfogó képet nyújtsunk a pozitív szuggesztiók orvosilag releváns hatásairól. Módszer: Összefoglaljuk az utóbbi 20 évben publikált, a szuggesztív kommunikáció hatásait mérő kontrollált klinikai vizsgálatokat. Az egyes, részletesen is bemutatott vizsgálatoknál idézzük a kutatás során használt konkrét szuggesztiós szöveget is. Eredmények: A tanulmányok legnagyobb része megerősíti, hogy a pozitív szuggesztiók segítségével csökkenthető a páciensek fájdalma és a fájdalomcsillapító szer használata, de olyan fiziológiai tényezők is kedvezően befolyásolhatók a vizsgált technikákkal, mint például a bélmotilitás, a vérnyomás, vagy a műtét során tapasztalt vérzés. Következtetések: A szuggesztív kommunikáció egy eddig kevéssé kihasznált eszköz, amely megfelelően alkalmazva komoly, orvosilag releváns pozitív hatással van a páciens gyógyulására, ezért úgy gondoljuk, fontos a technika további kutatása és tanulmányozása, valamint annak oktatása a gyógyító foglalkozásúak körében. Orv. Hetil., 2011, 152, 96–105. Kulcsszavak: pozitív kommunikáció, pozitív szuggesztiók, orvosi kommunikáció, kontrollált klinikai vizsgálatok

Positive suggestion techniques in somatic medicine There is a reoccurring question in medical practice: do positive attitude and communication of the medical staff make any difference? Aim: Our aim is to present a comprehensive image of the medically relevant effects of positive suggestions by reviewing the recent literature. Methods: We review the studies measuring the effects of suggestive communication of the past 20 years. In cases of studies presented in more details we quote from the suggestion scripts used in the study, too. Results: Most of the reviewed papers affirm that positive suggestions lead to decreased pain and use of pain medication. But physiological factors like bowel motility, blood pressure and bleeding during surgery can be positively affected, too. Conclusions: Suggestive communication – a yet poorly utilized tool – used appropriately can significantly affect healing and recovery of a patient. Thus we emphasize further, more detailed study of this technique and it is integration into the education of medical professionals. Orv. Hetil., 2011, 152, 96–105. Keywords: positive communication, positive suggestions, medical communication, controlled clinical studies

(Beérkezett: 2010. október 28.; elfogadva: 2010. november 29.)

Rövidítések AT = autogén tréning; SASOK = Szuggesztiók alkalmazása a szomatikus orvoslásban képzés; v. sz. = vizsgálati személy

evolúciós utunkon. Olyan régóta, hogy jelentős fiziológiai apparátus épült köré szervezetünkben, gondoljunk csak a kommunikációért felelős agyi struktúrákra vagy beszédképző rendszerünkre. Láthatjuk, hogy a szavak már régóta gyökeret vertek testünkben, de azt, hogy ezek a gyökerek milyen mélyre nyúlnak, az utóbbi időben kezdjük csak igazán megérteni. Szavainkkal képesek vagyunk olyan üzeneteket közvetíteni, amelyek önkéntelenül hatással vannak azok befogadójára. Ezeket az üzeneteket szuggesztióknak nevezzük.

A beszéd képessége az egyik olyan tulajdonságunk, amely egyedivé tesz minket az állatvilágban. Ez a képesség tette lehetővé a kultúra kialakulását, amely mindmáig humánspecifikus jellemzőnek tűnik, és amelyre szívesen gondolunk úgy, mint ami kiemel minket a többi állat közül. A beszéd már igen régóta kísér minket DOI: 10.1556/OH.2011.29015

3.indd 96

96

2011

■

152. évfolyam, 3. szám

■

96–106.

2010.12.08. 15:46:32

AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

igényeik ismeretében lehet a velük való kommunikáció igazán hatékony, és a pozitív szuggesztiók is így érhetik el a legjobb hatást. (Lásd például a lentebbi kutatásokat [5, 6] és a magyarul is megjelent szakirodalmat [7, 8, 9]!) A következőkben bemutatjuk azokat a kontrollált empirikus klinikai vizsgálatokat, amelyek egy-egy orvosi beavatkozás vagy betegség kapcsán a pozitív szuggesztiók alkalmazásának hatékonyságát vizsgálták. Jelen összefoglalóban az a célunk, hogy ezeket a legkülönfélébb területeken végzett vizsgálatokat összegezve egy átfogó képet tudjunk bemutatni a szuggesztiós technikák alkalmazási módjairól és területeiről.

Sorra jelennek meg olyan kutatási eredmények, amelyek azt bizonyítják, a szavak, amelyeket hallunk és használunk, hatással vannak a testi folyamatokra, így a gyógyulási folyamatokra is. A szuggesztiók alkalmazása tehát egy olyan új kiegészítő terápiás módszer, amelyen keresztül szintén befolyásolhatóak a fiziológiai folyamatok. Mivel a gyógyítómunka során a beszédet munkaeszközként használjuk, folyamatosan használunk szuggesztiókat is. Jelen tanulmányban azt kívánjuk bemutatni, hogy a puszta kommunikáción túl milyen célokra használható ez a jól bevált munkaeszköz, ha tudatosan alkalmazzuk a szavak szuggesztív tulajdonságait. Ennek hű bemutatásához összefoglaljuk a szuggesztiók szomatikus orvoslásban való alkalmazásáról szóló empirikus eredményeket, amely alapján világossá válik, hogy a szuggesztiós technikák praktikusan milyen helyzetekben alkalmazhatóak.

A tanulmány keretei Mivel jelen összefoglalóval az a célunk, hogy a szomatikus orvoslás területén tevékenykedő, aktívan praktizáló szakemberek számára bemutassuk a szuggesztív kommunikáció alkalmazási lehetőségeit és képet adjunk annak előnyeiről, ezért tanulmányunk tudatosan egy behatárolt kereten belül vizsgálódik majd. A tisztánlátás kedvéért ezért a következőkben pontosan megadjuk ezeket a kereteket: – Csak szomatikus betegségekben szenvedő betegekkel végzett vizsgálatokat említünk majd az összefoglalóban, vagyis a különböző pszichiátriai vagy tisztán pszichológiai kórképek nem tartoznak ezen tanulmány fókuszába. (A szomatizációs kórképek közül azonban tárgyalunk majd néhányat, hiszen ezekkel a panaszokkal inkább a szomatikus orvoslásban találkozhatunk jelenleg.) – A hipnózis egy olyan hatékony módszer, amely a hipnotikus indukció segítségével módosult tudatállapotot vált ki, és ezen keresztül megnöveli a szuggesztibilitást. A hipnózis alatt adott szuggesztiók így különösen hatékonynak bizonyulnak. Számos kutatásban alkalmaztak hipnózist igen jó hatásfokkal a szuggesztiók „célba juttatására” szomatikus betegeknél. Összefoglalónkban azonban nem tárgyaljuk ezeket a kutatásokat. Ennek egyrészt az a megfontolás áll a hátterében, hogy az indukciós eljárás bár nagyon hatékony, de sok esetben a hétköznapi orvosi szituációkban nincs idő és alkalom a hipnózisra, és mint fentebb említettük a praktikusság és mindennapokban való alkalmazhatóság elsődleges szempontunk. Másrészt a hipnózis hasonló területen végzett vizsgálatait mások korábban már jól összefoglalták [10, 11]. Emellett a formális hipnózis alkalmazására hipnoterápiás képzés szükséges, a szuggesztiók tudatos alkalmazására más jellegű (és rövidebb) képzés elegendő. Mindkét alkalmazási terület képzése elérhető hazánkban; hipnoterapeuta: www.hipnozis-mhe.hu, szuggesztiók: www.sas-ok.hu. – A placebo használata szintén egyfajta pozitív szuggesztiós módszer, hiszen a placebohatás egy része származtatható a gyógyszer vagy kezelés várható kedvező hatásának kommunikációjából [12]. Itt ennek ellenére

A szuggesztiók sajátosságai, szuggesztiók az orvoslásban Szuggesztiók folyamatosan érnek minket, és mi is folyamatosan közvetítünk szuggesztív üzeneteket kommunikációnk során. Bár a szuggesztiók általában verbálisak, bizonyos helyzetekben a testtartás, a hangsúly, hümmögés vagy éppen a csend is közvetíthet szuggesztív üzeneteket. Minden ember fogékony a szuggesztiókra valamilyen szinten, és bár ebben mutatkoznak egyéni eltérések, azt általánosságban elmondhatjuk, hogy bizonyos helyzeti tényezők és a személy lelkiállapota nagy hatással van ennek a fogékonyságnak a szintjére. A szakirodalomban három olyan jellegzetes helyzetet különítenek el, amelyben a szuggesztibilitás (vagyis a szuggesztiókra való fogékonyság szintje) nő. Ilyen helyzetek például: 1. módosult tudatállapotok (indukált vagy spontán transzállapot); 2. félelem, kiszolgáltatottság, fokozott érzelmi igénybevétel; 3. amikor a megszokott vonatkoztatási keretekre nem támaszkodhatunk, mert annyira szokatlan, újszerű a helyzet [1, 2]. A betegségben szenvedők, orvoshoz fordulók esetében általában a fenti tényezők közül egyszerre több is fennáll, különös tekintettel a kritikus állapotú betegekre [3]. Éppen ezért a beteghelyzet és az orvos–beteg interakció kitüntetett jelentőségű a szuggesztív hatások tekintetében. A szuggesztív kommunikáció szabályszerűségeinek ismerete nélkül akár egy, számunkra teljesen semlegesnek tűnő kijelentéssel vagy kérdéssel is negatív szuggesztiókat küldhetünk a beteg felé, ugyanis a negatív transzállapotban lévő személy ilyenkor a semleges vagy kétértelmű megjegyzéseket is negatívan értelmezheti, vagy a nem neki szánt kommunikációt is rá irányulónak foghatja fel [2, 4]. Bár a páciensek a fent említett okokból módosult tudatállapotukat tekintve hasonló lelkiállapotban vannak, fontosnak tartjuk kiemelni, hogy egyéni jellemzőik és ORVOSI HETILAP

3.indd 97

97

2011 ■ 152. évfolyam, 3. szám

2010.12.08. 15:46:32


nem foglalkozunk bővebben a placebo-jelenségkörrel, ugyanis ez valamelyest eltér eredeti témánktól, vagyis a mindennapi orvosi kommunikációban használható pozitív szuggesztióktól. Ez nem azt jelenti, hogy a placebót nem használják rendszeresen hazánkban és külföldön egyaránt a mindennapi gyógyításban, viszont ennek etikai vonzatai még máig nem tisztázottak. A placebo gyógyító eszközként való felhasználásáról, a placebo mint kezelési mód irodalmának legújabb kutatási eredményeiről és etikai problémáiról jó összefoglalókat olvashatunk [13, 14]. – Egyes relaxációs módszerek szuggesztiós módszernek tekinthetők. A relaxáció egy széles körben használt kiegészítő terápiás módszer a szomatikus orvoslásban is, azonban ezekben a módszerekben nem gyógyulással kapcsolatos pozitív szuggesztiókat adnak, hanem a szuggesztiók az ellazulást segítik elő. Vannak olyan kórképek (például fibromyalgia), ahol az izmok ellazítása egy terápiás cél, amely szoros összefüggésben van a betegség szomatikus hátterével. A szuggesztiós relaxációs módszereket csak ilyen esetekben említjük majd. Az autogén tréninget (szintén egy szuggesztiókat alkalmazó relaxációs technika) komplex pszichoterápiás hatásai miatt itt nem fogjuk részletesen tárgyalni. Az autogén tréning terápiás hatékonyságáról átfogó tanulmányokban olvashatunk bővebben: [15, 16, 17, 18]. – A gyermekszülés és vajúdás megkönnyítésére is alkalmaznak pozitív szuggesztiókat, és bár maga a szülés orvosi környezetben zajlik, mégsem tekinthető patológiás állapotnak, így nem igazán illik bele a többi, gyógyító orvoslással foglalkozó kutatás sorába ez a téma. Említésre méltóak ezen a területen például Mamdova, Zhakhmalova és Makashvili eredményei [19]. – És végül az összefoglalóban csak kontrollált klinikai empirikus vizsgálatokat mutatunk be. Sem esettanulmányok, sem laboratóriumi, egészséges személyekkel folytatott vizsgálatok nem képezik tárgyát cikkünknek. A következőkben a szuggesztiós technikák alkalmazásával kapcsolatos empirikus kutatásokat foglaljuk össze. A kutatásokat két témakör szerint tárgyaljuk majd, az egyikben az általában az orvosi procedúrák során alkalmazott technikákról szólunk majd, a másikban néhány specifikus betegséget, kórképet kiemelve nézzük majd meg, milyen szuggesztiós módszerek bizonyultak hatékonynak azok gyógyításában. A cikkben bemutatásra kerülő kutatások eredményeit az 1. és 2. táblázatban foglaltuk össze.

szakirodalomban procedurális fájdalomnak is nevezik, hiszen az orvosi beavatkozások váltják ki őket. A páciensek jobban kooperálnak és nagyobb az általános adherenciájuk, ha mentesülnek az ilyen jellegű fájdalmaktól. A fájdalom sok esetben megelőzhető, csökkenthető vagy megszűntethető a pácienssel való pozitív szuggesztív kommunikációval. Lang és Berbaum [20] radiológiai szakemberek részére alakítottak ki egy tréninget, amely során a résztvevők megtanulták a helyes raportalakítást, a pozitív kommunikáció és szuggesztiók, valamint a figyelemelterelés helyes alkalmazását. Relaxációs és önhipnózismódszereket is elsajátítottak. Eközben 96 radiológiai beavatkozáson (radiológiai arteriográfián vagy percutan nephrostomián) áteső beteget kérdeztek meg arról, hogy az eljárás mennyire volt fájdalmas számukra. A páciensek fele az orvosi személyzet tréningje előtt, a másik fele a tréning után esett át a vizsgálaton. A kutatók azt az eredményt kapták, hogy a tréning után vizsgált csoport majdnem feleakkora fájdalomról számolt be, és tendencia mutatkozott arra is, hogy ennél a csoportnál kevesebb fájdalomcsillapító is elegendő volt a kezelések során vagy után. Lang és mtsai [5] egy újabb vizsgálatukban szintén egy hasonló szuggesztiós technikákra alapuló képzés hatékonyságát mérték: 236 pácienst – akik mellből vett vastagtű-biopsziára voltak előjegyezve – osztottak be véletlenszerűen egy standard kezeléses, egy empatikus kezeléses és egy hipnóziscsoportba. A standard kezeléses csoport a kontrollcsoport volt, ahol minden a megszokott mederben folyt. Számunkra most az „empatikus kezeléses” csoport a legérdekesebb, akiknél a beavatkozásnál szokásos személyzeten kívül jelen volt még egy kórházi asszisztens, akit korábban felkészítettek egy standard viselkedésminta alkalmazására. Ez a viselkedésminta tartalmazta a páciens verbális és nonverbális kommunikációjának egyeztetését, figyelmes meghallgatását, a kontroll érzetének növelését a betegben (például: „Tudassa velünk akármikor, ha bármiben a segítségére lehetünk!”), a gyors reagálás a páciens kéréseire, a beteg bátorítása és a negatív kommunikáció elkerülése, amely helyett érzelmileg semleges kifejezéseket használtak, mint például: „Egy szúrást és forróságot fog érezni.” helyett „Ez a helyi érzéstelenítő.”. Az „empatikus kezeléses” csoportban a páciensek szorongása nem nőtt a beavatkozás közben (ellentétben a standard kezeléses csoporttal), és kisebb fájdalomról számoltak be a beavatkozás során, mint a standard csoport tagjai. Ezenfelül nagyon fontos, hogy mind az ellátási idő, mind a beavatkozás összköltsége azonos volt a két csoportnál, annak ellenére, hogy az „empatikus kezeléses” csoport esetében eggyel több szakember volt jelen. (Ez az empatikus kezeléses csoportnál tapasztalt alacsonyabb számú komplikációnak is betudható.) Vegyük észre, hogy itt nem „egyszerű” pozitív szóhasználatról beszélhetünk, hanem egy, a páciens igényeire

Orvosi beavatkozások során használt pozitív szuggesztiók Procedurális fájdalom kezelése Sok orvosi beavatkozás van, amelyek gyógyító és diagnosztikai céljaik ellenére kellemetlenek a páciens számára, sőt, fájdalommal járhatnak. Ezt a fajta fájdalmat a 2011 ■ 152. évfolyam, 3. szám

3.indd 98

98

ORVOSI HETILAP

2010.12.08. 15:46:32


nagymértékben ráhangolt komplex kommunikációs és viselkedésmintáról. A gyermekfogászat területén is találunk hasonló kedvező kutatási eredményeket. Pretz és Bimstein [21] egy képzeleti szuggesztiós technika segítségével arra kérték a pácienseket, hogy válasszanak ki egy kedvenc, nyugodt helyet, majd – az injekció beadása közben – segítettek nekik ezt a helyet minél élénkebben elképzelni. A módszer hatására a páciensek számára sokkal elviselhetőbbé vált ez az egyébként számukra igen kellemetlen beavatkozás.

tiós csoport tagjainál a felvétel a műtét utáni bélmozgás mihamarabbi beindulását serkentő szöveget is tartalmazott: „Mivel ételt kell ennie, hogy tápanyagot juttasson a szervezetébe, fontos, hogy a gyomra és belei a műtét után a lehető leggyorsabban újra dolgozni kezdjenek. A hasi operációk hatására a gyomra és belei egy rövid időre megállnak mozgásukban. Az ön esetében ez az idő minimális lesz, mivel nagyon ellazult lesz, és kellemesen érzi majd magát. A gyomra morogni és korogni fog, és nagyon éhes lesz az operáció után hamarosan. Így a gyomra és belei elkezdenek mozogni és korogni, hogy a műtét után nemsokára ehessen (kedvenc étel a korábbi interjúból).” (489. old.) A kutatók azt az eredményt kapták, hogy a pozitív szuggesztiós csoport tagjainál az operációt követően 1,6 nappal korábban beindult a bélmozgás. Jól kivitelezett kontrollált kutatások bizonyítják azt is, hogy a szuggesztív kommunikációs módszerekkel 30%-kal csökkenthető a műtét során fellépő vérzés [25], lerövidíthető az operáció utáni kórházi tartózkodás hossza [25, 26, 27, 28]. Csökkenthető a műtét utáni rosszullét és hányinger [29, 30, 31], valamint a fejfájás és az izomzati diszkomfort [29] előfordulási valószínűsége. Magyar kutatócsoport által végzett vizsgálatok teljes mértékben alátámasztják a fent említett eredményeket. Jakubovits és munkatársai [32, 33] vizsgálataikban a műtéti felkészítés során és a műtét alatt pozitív szuggesztiókat adtak a pácienseknek. Az első kutatásban 51 nőbeteget vizsgáltak, és azt találták, hogy azok a személyek, akik mind a felkészítés során, mind a műtét alatt kaptak pozitív szuggesztiókat, azok kevesebb fájdalomcsillapítót igényeltek és kevesebb fájdalomról is számoltak be, kevésbé szorongtak és jobb volt a közérzetük a műtét után a kontrollcsoporthoz képest, akik a szokásos műtéti procedúrákon estek át. A második vizsgálatban 46, műtétre előjegyzett beteg vett részt. A szuggesztiós csoport tagjai ebben a vizsgálatban is kevesebb fájdalomról számoltak be a műtét napján, és 34%-kal kevesebb fájdalomcsillapítót igényeltek a műtétet követő 6 napon. A műtét utáni panaszok és komplikációk is mérsékeltebbek voltak ebben a csoportban, valamint étvágyuk hamarabb visszatért (már a műtétet követő második napon a betegek több mint 75%-a jó étvággyal evett), passzázsuk gyorsabban rendeződött. Ebben a vizsgálatban minden beteg egyedi szuggesztiókat kapott mind a műtéti felkészítés során, mind az altatás alatt a következő alapelvek szerint: 1. Az ismeretlentől való félelem oldása megfelelően adott információkkal. 2. A szorongás csökkentése lazítással. (Például kedvenc hely elképzeltetése.) 3. A betegek kontrollélményének növelése a választás lehetőségével. (Például azzal, hogy melyik ujjra helyezzék a pulzoximéter érzékelőjét.) 4. Aktivitásnövelés a gyógyulás érdekében. (Például a beteg mint a gyógyítóteam tagja, mit tehet a saját érdekében?) 5. Direkt szuggesztiók. (Például: „Étvágya hamar visszatér.”)

Szuggesztiós technikák a sebészetben A pozitív szuggesztiós technikák egyik legkiterjedtebben kutatott területe a műtét utáni fájdalomcsillapításé. Jó példa erre McLintock és munkatársainak vizsgálata [22], akik 63 elektív hysterectomiára előjegyzett beteget vizsgáltak. Két csoportra osztották a vizsgálati személyeket. A kísérleti csoportba tartozó személyek a műtét időtartama alatt, miközben altatás hatása alatt voltak, egy erre a beavatkozásra kifejlesztett pozitív szuggesztiókat tartalmazó felvételt hallgattak. A felvételen olyan szuggesztiók voltak hallhatók mint „Minden a legnagyobb rendben halad, nagyon elégedettek vagyunk a gyógyulásával!”, „Kényelmes, meleg, nyugodt és relaxált állapotban van.” és „Bármilyen fájdalmat is érez az operáció után, az nem fogja önt zavarni.”. A kontrollcsoport tagjai egy üres felvételt hallottak. A szerzők így nyilatkoznak az eredményekről: „Azok a nők, akik a szuggesztiókat hallgatták, kevesebb morfiumot igényeltek azokhoz képest, akiknek az üres felvételt játszották le már az első óra után is, és ez a különbség 24 óra alatt folyamatosan nőtt.” (789. old.) Az operációt követő 24 órában összesen 14,6 mg-mal (22,4%-kal) kevesebb morfiumra volt szüksége a kísérleti csoport tagjainak a kontrollhoz képest. Nilsson és munkatársai [23] hasonló vizsgálati protokollal szintén pozitív eredményekről számoltak be. Az altatás során a zenével kombinált pozitív szuggesztiókat kapó csoport tagjai a műtét után átlagosan 26,6 mg Ketobemidont igényelt, míg a kontrollcsoport tagjainak átlagos fájdalomcsillapító-igénye 35,3 mg volt. Az imént említetteken kívül más kutatások is alátámasztják a pozitív szuggesztiók analgesiás hatását [24], azonban a műtéti mellékhatások közül nem csak a fájdalom az, amit hatékonyan lehet kezelni pozitív szuggesztiókkal. A bélmotilitás visszatérése is serkenthető ilyen eszközökkel: Disbrow, Bennett és Owings vizsgálatukban [6] 40 hasüregi operációra készülő beteget soroltak két csoportba. Mindkét csoport tagjainak egy-egy 5 perces hangfelvételt állítottak össze személyre szabott elemekkel, amely a műtéttel kapcsolatos információkat és instrukciókat tartalmazott. A személyre szabott elemeket egy korábbi interjú alapján alakították ki (például kedvenc étel, családtagok említése stb.). A pozitív szuggeszORVOSI HETILAP

3.indd 99

99


2010.12.08. 15:46:33

AKTUÁLIS KÉRDÉSEK 1. táblázat

Kutatások, amelyekben kimutatták a szuggesztiós módszerek pozitív hatását

Szerzők

Orvosi terület

Lang, E. V., Berbaum, K. S. (1997)

Radiológiai eljárás Szuggesztiós tréning (arteriográfia és az orvosi team számára nephrostomia)

A szuggesztiós csoportban 42%-kal kisebb szubjektív fájdalom pontérték (p<0,001) a kontrollhoz képest. (Tendencia kevesebb fájdalomcsillapító használatára: 24%-kal kevesebb fájdalomcsillapító, p = 0,09.)

Lang, E. V., Berbaum, K. S., Faintuch, S. és mtsai (2006)

Vastagtű-biopszia

A szorongás nem nőtt a beavatkozás alatt a szuggesztiós csoportban (p = 0,45), de nőtt a kontrollnál (p<0,001). Kisebb fájdalomnövekedés a beavatkozás alatt a szuggesztiós csoportnál a kontrollhoz képest (p = 0,024).

Peretz, B., Bimstein, E. (2000)

Gyermekfogászati Kedvenc hely elképzelése, műtét pozitív szuggesztiók beavatkozás közben

Szuggesztiós tréning az orvosi team számára

Eredmény

Elviselhetőbb volt a beavatkozás a szuggesztiós csoportban.

McLintock, T. T., Histerectomia Aitken, H., Downie, C. F. és mtsai (1990)

Szuggesztiós hangfelvétel a műtét alatt

14,6 mg-mal (22,4%-kal) kevesebb morfiumszükséglet a szuggesztiós csoportban (p = 0,028) a műtét utáni első napon.

Nilsson, U., Rawal, N., Unestahl, L. E. és mtsai (2001)

Histerectomia

Zenével kombinált szuggesztiós hangfelvétel a műtét alatt

8,7 mg-mal (25%-kal) kevesebb fájdalomcsillapító (Ketobemidon) -igény a műtét napján (p = 0,01). (A műtét utáni 1., 2. és 3. napon nincs különbség.) Kisebb fáradtság (p<0,001) a kórházból való távozáskor (a műtét napján és az azt követő napon nincs különbség). Nem volt különbség a szuggesztiós és kontrollcsoport között a mobilizálhatóságban, a rosszullét, hányinger szintjében, a bélfunkciókban, a szubjektív jóllétben és a kórházi tartózkodás hosszában.

Lambert, S. A. (1996)

Műtét általános anesztéziával

Irányított képzelet technika betanítása a vizsgálati személyeknek (gyermekeknek)

14%-kal (19 órával) rövidebb műtét utáni kórházi tartózkodás a szuggesztiós csoportnál (p<0,05). 11%-kal alacsonyabb szubjektív fájdalom az operáció utáni napokban. Nem volt különbség a használt fájdalomcsillapító szer mennyiségében, a műtét hosszában, az altatás hosszában, a posztanesztézia osztályon (PACU) töltött időben és a szorongás mértékében az operáció után.

Disbrow, E. A., Bennett, H. L., Owings, J. T. (1993)

Hasüregi műtét

5 perces szuggesztiós hangfelvétel a bélmozgás gyorsabb beindulására vonatkozó szuggesztiókkal

1,6 nappal korábban megindult a bélmozgás (p<0,05), [az első tiszta folyadékbevitel tendenciaszinten (másfél nappal) hamarabb történt meg a szuggesztiós csoportban (p = 0,1)]. (Nem volt különbség a nasogastricus cső eltávolításának időpontjában és a kórházi tartózkodás hosszában.)

Enqvist, B., von Konow, L., Bystedt, H. (1995)

Maxillophacialis műtét

Szuggesztiós hangfelvétel a műtét alatt

Kisebb vérveszteség (p = 0,065), alacsonyabb vérnyomás (p = 0,032) és rövidebb pyrexiás időszak (p = 0,05) volt tapasztalható a szuggesztiós csoportban, akik hipnoterápiában is részesültek a műtét előtt. Abban a csoportban, amelyben a páciensek csak műtét alatti szuggesztiókat kaptak, gyorsabb felépülés (p = 0,025), alacsonyabb vérnyomás (p = 0,002) és műtét utáni szívritmus (p = 0,098) volt mérhető a kontrollhoz képest. Nem volt különbség a posztoperatív fájdalomcsillapító és szorongásoldó szerek használatában a kontrollhoz képest ezekben a csoportokban.

Evans, C., Histerectomia Richardson, P. H. (1988)

Szuggesztiós hangfelvétel általános anesztézia alatt

1,3 nappal (16%-kal, p<0,002) rövidebb műtét utáni kórházi tartózkodás, 22 órával (45%-kal, p<0,005) rövidebb ideig tartó láz, és a vártnál jobb felépülés a szuggesztiós csoportnál a kontrolhoz képest (p<0,002). (Nem volt különbség a műtét után használt fájdalomcsillapító szer mennyiségében, a fájdalom által okozott kellemetlenségben (a műtét utáni 5. napon) a mobilizációhoz szükséges időben, a vizelési nehézségekben, a rosszullét és hányinger incidenciájában és a hangulati és szorongási értékekben.)

Jelicic, M., Histerectomia Bonke, B., Millar, K. (1993)


Az egyik szuggesztiós csoport tagjai kevesebb időt töltöttek a műtét után a kórházban. Nem találtak különbséget a másik két szuggesztiós csoportnál a kórházi tartózkodásban, és egyik csoportnál sem a szubjektív jóllétben a kontrollhoz képest.

Bonke, B., Schmitz, P. I., Verhage, F. és mtsai (1986)


Erős tendencia mutatkozott arra, hogy a szuggesztiós csoport tagjainak kórházi tartózkodása rövidebb volt (p = 0,059). Az adatok újraelemzése alapján kiderült, hogy a szuggesztiós felvétel az 55 évnél idősebb betegeknél védőfaktor az elhúzódó kórházi tartózkodással szemben. (p = 0,0059). (Nem volt különbség a műtét után használt fájdalomcsillapító mennyiségében, a szubjektív fájdalom szintjében, a szubjektív jóllétben, a hányinger és rosszullét mennyiségében, valamint a posztoperatív felépülés általános minőségében.)

Epehólyagműtét


3.indd 100

Szuggesztiós intervenció

100

ORVOSI HETILAP

2010.12.08. 15:46:33


Szerzők

Orvosi terület


Eredmény

Lebovits, A. H., Twersky, R., McEwan, B. (1999)

Sérvműtét


A szuggesztiós csoportban a műtét utáni első 90 percben kevesebb hányinger és hányás volt tapasztalható (p<0,002) (a nap további részében nem volt különbség), kevesebb volt a fejfájás (p<0,003) és az izomfájdalom (p<0,002) a kontrollhoz képest. (A fájdalom szintjében és a használt fájdalomcsillapító mennyiségében nem volt különbség.)

Jayaraman, L., Sharma, S., Sethi, N. és mtsai (2006)

Műtét általános anesztéziával

Zenével kombinált szuggesztiós hangfelvétel vagy csak zene általános anesztézia alatt

Kevesebb fájdalom (p<0,001) és fáradtság (p<0,001), jobb szubjektív jóllét (p<0,001) jellemezte a szuggesztiós csoport tagjait, mint a kezelés nélküli kontrollt, de a csak zenét hallgató kontrollhoz képest nem volt különbség egyik mutatóban sem.

Williams, A. R., Hind, M., Sweeney, B. P. és mtsai (1994)

Major nőgyógyászati műtét


A műtét utáni első 24 órában a szuggesztiós csoportnál 32%, míg a kontrollnál 69% volt a hányás incidenciája (p<0,05), és kisebb volt a hányás súlyossága (p<0,05), a szuggesztiós csoportban átlagosan 7 mg-mal (36%-kal kevesebb) Metoclopromide-ot igényeltek a betegek. (Nem volt különbség a műtét közbeni az anesztézia hosszában, a vérveszteségben és a folyadékpótlásban a csoportok között. Szintén nem volt különbség a műtét után használt fájdalomcsillapító mennyiségében.)

Jakubovits, E., Nőgyógyászati Janecskó, M., műtét általános Varga, K. (1998) anesztéziával

Műtét előtti és alatti szuggesztiók

Kevesebb gyógyszerfelhasználás mellett csökkent a szorongás (p = 0,014) és a fájdalom (p = 0,01), közérzete jobb (p = 0,0027) volt. Nem találtak pozitív hatást a gyógyulás minőségét jelző objektív és szubjektív mutatókban (sebgyógyulás, szövődmények, kórházi tartózkodás, orvosok, nővérek és beteg által megítélt gyógyulás minősége), egyéb fiziológiás mutatókban (széklet, vizelet, testhőmérséklet), valamint a következő egyéb változókban: fejfájás, szédülés, étvágy, mozgás, éberség ébredéskor.

Jakubovits, E., Janecskó, M., Varga, K. és mtsai (2005)

Nőgyógyászati műtét általános anesztéziával

Műtét előtti és alatti szuggesztiók.

A szuggesztiós csoportban alacsonyabb szubjektív fájdalomszint a műtét napján (p = 0,02), 34%-kal kevesebb fájdalomcsillapító a műtét utáni 1–6. napon (p = 0,02). Gyorsabb javulás a műtétet követő 5. órában (p<0,04) és a műtét utáni 4. és 5. napon (p = 0,01 és p = 0,03). Az étvágy hamarabb visszatért (p<0,02), passzázsuk gyorsabban rendeződött (p<0,02).

Szilágyi, Á., Diószeghy, C., Benczúr, L. és mtsai (2007)

Intenzív osztály, lélegeztetett betegek

Naponta 20 perc pozitív A szuggesztiós csoportnál 2,5 nappal rövidebb volt a gépi lélegeztetés szuggesztiós pszichológiai (p<0,04) időtartama, és a két vizsgált kórházból az egyikben 4 nappal támogatás rövidebb volt az intenzív osztályon való tartózkodási idő (p<0,02). (A másik kórházban az osztályon tartózkodás idejében nem volt különbség.)

Edelson, J., Fitzpatrick, J. L. (1989)

Különböző eredetű krónikus fájdalom

Pozitív szuggesztiós kognitív viselkedéses terápia

A terápiás alkalmak hatására csökkent a szubjektív fájdalomintenzitás-érzés (p<0,01), valamint nőtt az állva/járva (vagyis aktívan) töltött órák száma (p<0,01) az ülve (passzívabban) töltött órák számával szemben, amik csökkentek (p<0,001). (Nem volt különbség a fekve töltött órák számában és a fájdalom értékelésében a terápia hatására.)

Derbyshire, S. W., Fibromyalgia Whalley, M. G., Oakley, D. A.

Irányított képzelet szuggesztiók.

A képzeleti szuggesztiókkal hatékonyan befolyásolhatóvá vált a fájdalom szintje (p<0,001).

Castel, A., Fibromyalgia Perez, M., Sala, J. és mtsai

Relaxációs szuggesztiók

A relaxációs szuggesztiók 43%-kal csökkentették a szubjektív fájdalomintenzitás-érzést (p<0,01), 27%-kal a fájdalom szenzoros értékelését (p<0,01) és 53%-kal a fájdalom affektív komponensét (p<0,001).

Thomas, K. B.

Háziorvosi rendelés, szomatizációs panaszok

Pozitív szuggesztiós konzultáció

A pozitív konzultációs csoport 64%-a jobban lett 1 héten belül, szignifikánsan többen, mint a negatív konzultációs csoportnál, ahol csak 39% érzete jobban magát (p<0,001).

Spanos, N. P., Stenstrom, R. J., Johnston, J. C.

Szemölcskezelés

Pozitív szuggesztiók két alkalommal

A pozitív szuggesztiós csoportban nagyobb volt a spontán szemölcsgyógyulás aránya, mint a kezelés nélküli kontrollnál (p<0,01).

A fentiekben láthattuk, milyen kedvező hatásokat érhetünk el a szuggesztív kommunikáció alkalmazásával a műtéti felkészítésben, a műtétek alatt és az egyéb kellemetlen mellékhatásokkal járó orvosi beavatkozások során. Bár igen jelentős mennyiségű bizonyíték támasztja alá a szuggesztiós technikák hatékonyságát a műtéten átesett betegeknél, több olyan kutatást is publikáltak, ORVOSI HETILAP

3.indd 101

amelyben a szuggesztiók egy adott területen való alkalmazása nem bizonyult hatékonynak. A műtét utáni fájdalomcsillapításban és vagy fájdalomszintben nem volt különbség a normál kontrollhoz képest egyes kutatásokban [28, 29, 34, 35, 36, 37, 38, 39]. Nilsson és munkatársai [40], valamint Jayaraman és munkatársai [30] sikeresen mutattak ki a normál kontrollhoz képest pozitív hatást, azonban a zenét kapó kontrolltól 101


2010.12.08. 15:46:33


nem tértek el szignifikánsan a fájdalommutatók. A műtét utáni felépüléssel (például kórházi tartózkodás hossza) kapcsolatban egyes kutatások nem tudtak kimutatni szignifikáns hatást [34, 37, 39, 41]. A hányinger csökkentésével kapcsolatban is voltak olyan kutatások, amelyekben nem találtak a kontrollnál jobb mutatókat [23, 28, 34, 35, 39, 40].

is tesztelték a fájdalom kontrollálásában. Ez a módszer több pozitív szuggesztiós elemet is tartalmazott: arra ösztönözte a pácienseket, hogy kerüljék a „fájdalom” kifejezést az érzéseik megfogalmazására, és hogy képzeleti technikák felhasználásával értékeljék újra ezeket az érzeteket mint „zsibbadtság”, valamint a negatív belső beszéd felismerésére és pozitív átkeretezésére tanították meg őket. A terápiás csoport tagjainak megnőtt mindennapi aktivitási képessége és csökkent általános fájdalomszintje a kezelés nélküli kontrollhoz képest. Ebben a vizsgálatban az egyik csoportnál hipnózist is alkalmaztak, de érdekes módon a hipnózissal kombinált viselkedéses terápia rosszabb hatékonyságúnak bizonyult a hipnózis nélküli technikánál.

Intenzív osztály Az intenzív osztályon használt pozitív szuggesztiók hatásainak mérésével szintén egy magyar kutatócsoport foglalkozott. Varga és munkatársai [42] által kidolgozott módszert alkalmazva Szilágyi, Diószeghy, Benczúr és Varga [43] kutatásukban a vizsgálati csoport tagjai egy pozitív szuggesztiós intervención estek át, míg a kontrollcsoport tagjait a szokásos módon kezelték. A vizsgálati csoport (szuggesztiós csoport) tagjait speciális képzést kapott szakemberek látogatták naponta, és minden nap 20 percig beszéltek hozzájuk egy pozitív szuggesztiókra alapuló, „pszichológiai támogatás” nevű módszert alkalmazva. Ezek a szakemberek orvosok és pszichológusok voltak, akik korábban elvégezték a Szuggesztiók alkalmazása a szomatikus orvoslásban képzést (SASOK), amely megtanította őket arra, hogyan alkalmazhatják a szuggesztiós technikákat mindennapi munkájuk során pácienseik kezelésére. A 20 perces intervenció úgynevezett félig strukturált technika: a szakemberek rendelkezésére állt néhány előre kidolgozott szöveg, amelyet gyakran beépítettek a kezelésbe, de emellett minden intervenció egyedi, személyre szabott volt. Az egyik ilyen standard szöveg például így szól: „A legfontosabb dolog megtörtént, hogy olyan kórházba/osztályra került, ahol minden rendelkezésre áll, hogy a legjobb kezelést megkapja . Ez most elsősorban arra irányul, hogy mennél hamarabb helyreálljon a …(itt pozitívan fogalmazzuk meg, mire irányul a kezelés)… szervezetében. Az orvosok, nővérek és az a sok fantasztikus gép, ami körülveszi, mind azért dolgozik, hogy segítsen a szervezetének visszatalálni az egészséges, harmonikus működéshez.” [42] Az intervenció mind a 60 vizsgált beteg esetében addig tartott, amíg a beteg el nem hagyta az intenzív osztályt. A kutatás kimutatta, hogy a szuggesztiós csoportnál 2,5 nappal rövidebb gépi lélegeztetésre volt szükség és az intenzív osztályon való tartózkodás időtartama is átlagosan 4 nappal volt rövidebb, mint a pszichológiai támogatásban nem részesülők csoportjában.

Fibromyalgia Több kutatás is alátámasztja, hogy a fibromyalgia kezelésében hatékony eszközöket kínálnak a pozitív szuggesztiós technikák. Derbyshire, Whalley és Oakley [45] 46, fibromyalgiában szenvedő jelölt közül 13 a hipnózisra erősen fogékony személyt választottak ki, akiknek egy pozitív szuggesztión alapuló képzeleti technikát tanítottak meg. A technika lényege az volt, hogy amikor erre instrukciót kapnak, képzeljék el fibromyalgiás fájdalmuk szintjét egy kijelzőn, majd a kijelző mutatóját vonják akarati kontroll alá. A vizsgálati személyek képesek voltak ezzel a módszerrel akaratlagosan mind csökkenteni, mind növelni fájdalomszintjüket. (Ebben a kutatásban is szerepelt egy hipnózist használó feltétel. Hipnózisban a fájdalom kontrollja még hatékonyabb volt az említett imaginációs technikával.) Castel és mtsai [46] három módszer hatékonyságát mérték a fibromyalgiás fájdalom csökkentésében. Három csoportba osztották a 45 vizsgálati személyt: az egyikben a v. sz.-ek hipnózis hatása alatt kifejezetten a fájdalom csökkentésére kaptak szuggesztiókat, a másikban hipnózisban relaxációra, ellazulásra vonatkozó szuggesztiókat kaptak, a harmadikban pedig hipnózis nélkül adtak nekik relaxációs szuggesztiókat. A kutatók kimutatták, hogy mindhárom intervenció hatására csökkent a fibromyalgiás fájdalom. A leghatékonyabbak a kifejezetten a fájdalomcsillapításra adott szuggesztiók voltak, a relaxációs szuggesztiókat kapó két csoport között nem volt különbség a hatékonyságban.

Szuggesztiós technikák egyes betegségek kezelésében

Szomatizációs kórképek A háziorvosi rendelésen nagy arányban fordulnak elő olyan betegek, akiknek bár jelentős szenvedést okozó tüneteik vannak, de ezek mögött az orvos nem tud fiziológiai, organikus elváltozást azonosítani. Thomas [47] 200 ilyen betegen vizsgálta a pozitív kommunikáció hatásait. A betegeket random módon 4 csoportra osztotta, a betegek ettől függően vettek részt 4-féle

Krónikus fájdalom Edelson és Fitzpatrick [44] összesen 27 pácienst vizsgáltak, akik különféle eredetű krónikus fájdalomban szenvedtek. Vizsgálatuk során egy általuk kognitív viselkedéses terápiának nevezett módszer hatékonyságát 2011 ■ 152. évfolyam, 3. szám

3.indd 102

102

ORVOSI HETILAP

2010.12.08. 15:46:33

AKTUÁLIS KÉRDÉSEK 2. táblázat

Kutatások, amelyekben a szuggesztiós módszerek semmilyen pozitív hatással nem jártak

Szerzők

Orvosi terület


Eredmény

Block, R. I., Ghoneim, M. M., Sum Ping, S. T. és mtsai (1991)

Különböző hasi műtétek


Nem volt különbség a szuggesztiós és kontrollcsoport között az operáció után a bevitt fájdalomcsillapító és hányingercsökkentő szerek bevitelének gyakoriságában, az opioiddózisokban, a láz, hányinger, hányás, egyéb gyomor-bél rendszeri és húgyúti panaszok előfordulásában, a fájdalom, szorongás, a fiziológiai és pszichológiai felépülés mértékének szintjében, valamint az operáció utáni kórházi tartózkodás hosszában.

Dawson, P., Hysterectomia Van Hamel, C., Wilkinson, D. és mtsai (2001)


Nem volt különbség a szuggesztiós és kontrollcsoport között az operáció után a használt fájdalomcsillapító és hányingercsökkentő szer mennyiségében, valamint a fájdalom, rosszullét és hányinger szintjében.

Melzack, R., Germain, M., Belanger, E. és mtsai (1996)

Epehólyagműtét vagy hysterectomia


Nem volt különbség a szuggesztiós és kontrollcsoport között a posztoperatív fájdalom szintjében a műtét utáni négy napon. A várakozásokkal ellentétben a kontrollcsoport szignifikánsan, 17 órával rövidebb időt töltött a kórházban, mint a szuggesztiós csoport (p<0,05).

Blankfield, R. P., Zyzanski, S. J., Flocke, S. A. és mtsai (1995)

Szívkoszorúérbypass műtét

Szuggesztiós hangfelvétel általános anesztézia alatt és műtét után

Nem volt különbség a vizsgált csoportok között a műtét utáni műtéti intenzív osztályon vagy a kórházban való tartózkodási időben, a használt fájdalomcsillapító mennyiségében, a szorongás és a felépülés folyamatában, a napi aktivitásokban, a depresszió szintjében, valamint a szív-ér rendszeri panaszokban. Ennek ellenére a páciensek fele nyilatkozott úgy, hogy segített neki a szuggesztiós hangfelvétel.

Van der Laan, W. H., van Leeuwen, B. L., Sebel, P. S. és mtsai (1996)

Nőgyógyászati Műtét előtti és műtét műtétek utáni szuggesztiók (hysterectomia, myomectomia vagy nőgyógyászati laparotomia

Nem volt különbség a vizsgált csoportok között a műtét utáni morfiumszükségletben, a fájdalom, a rosszullét és a szorongás szintjében, valamint a műtét utáni kórházi tartózkodásban.

Liu, W. H., Standen, P. J., Aitkenhead, A. R. (1992)

Hysterectomia


Nem volt különbség a vizsgált csoportok között a műtét utáni láz időtartamában, szubjektív fájdalomszintben, a használt fájdalomcsillapító mennyiségében, a rosszullétes epizódokban, felfúvódásban, mobilitásban, sebesedésben vagy egyéb komplikációkban és a kórházi tartózkodás hosszában.


Nem volt különbség a vizsgált csoportok között a szubjektív fájdalomszintben, kórházi tartózkodás hosszában, a rosszullét szintjében, a szubjektív jóllétben és az ápolószemélyzet által megítélt felépülés minőségében.

Boeke, S., Bonke, B., Epehólyagműtét Bouwhuis-Hoogerwerf, M. L. és mtsai (1988)

standard háziorvosi konzultáció egyikén. A kutató azt találta, hogy azoknak a betegeknek, akikkel háziorvosuk pozitívan kommunikált (ezekben a csoportokban a páciens „…egy határozott diagnózist kapott és a doktor azt mondta neki, hogy néhány napon belül jobban lesz.” 1200. old.), 64%-uk két hét múlva valóban jobban érezte magát, szemben a semleges kommunikációban részesült csoporttal, ahol csak 39% volt a javulás aránya.

és melegedni kezd. A szuggesztiót alkalmazó bőrgyógyász arról is informálta a vizsgálati személyeket, hogy a szemölcsük zsugorodni fog és le fog esni, és arra kérte őket, élénken képzeljék el, ahogy a szemölcsük zsugorodik és eltűnik” (248. old.) A szuggesztiós csoportok közül az egyiknél hipnózisindukció előzte meg a szuggesztiót, a másiknál relaxáció, a harmadiknál semmilyen kiegészítő módszer nem társult a szuggesztiókhoz. Ez utóbbi (a „normál szuggesztió”) csoport esetében volt a leghatékonyabb az intervenció. A 6 hetes utánkövetés után az ebben a csoportban lévő személyek egyharmadánál tűnt el legalább egy szemölcs a kezükről, míg a kontrollcsoportnál nem volt spontán gyógyulás.

Szemölcs Spanos, Stenstrom és Johnston [48] rámutattak, hogy a pozitív szuggesztiók a szemölcs kezelését is elősegíthetik. A vizsgálati személyek a kontrollcsoportban nem kaptak semmilyen kezelést, a szuggesztiós csoportokban viszont a páciensek két alkalommal pozitív szuggesztiókat kaptak. „A szuggesztióban arra kérték a pácienseket, figyeljenek a kezükre és többször egymás után tudatták velük, hogy a szemölcsük körül a bőr bizseregni ORVOSI HETILAP

3.indd 103

Diszkusszió A pozitív szuggesztiós technikák kedvező hatásait a szomatikus betegségek gyógyításában nagyszámú kontrollált klinikai kutatás igazolja. 103


2010.12.08. 15:46:33


tiek fényében nem javasoljuk a kontrollált klinikai vizsgálatok esetében, vagyis jobb eredmény várható a pácienshez alkalmazkodó kommunikáció és szuggesztiós módszerek esetén. Ez halmozottan igaz a gyakorlati alkalmazásra. Ebben az esetben csak az első lépés a mondandó egyszerű pozitív „átfogalmazása”. Ahogy azt már fentebb is említettük, a szuggesztív kommunikáció a páciens egyedi helyzetének figyelembevételével és a kedvező szuggesztiók felépítésének szabályait alkalmazva lesz a leghatékonyabb [49, 50]. (A helyzet és a betegek egyedi jellemzőinek figyelembevételével alkalmazott szuggesztiókra jó példák olvashatók az irodalomban [8, 9].) Bár cikkünk elsősorban a pozitív szuggesztiók verbális közlésére fokuszál, (az ez irányú kutatások túlsúlya miatt) nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a szuggesztiók nem csupán verbális formában léteznek. A kórházi környezet, a kommunikációs helyzet és nem utolsósorban a nonverbális kommunikációs jelzések szintén közvetítenek szuggesztiókat, így a gyakorlatban erre is figyelmet kell fordítanunk. A szakszerű pozitív kommunikáció fontosságának tudatosítását elsődlegesnek tartjuk, hiszen minden gyógyító kommunikáció egyben szuggesztív is. Amennyiben ezt tudatosan alkalmazzuk, fokozható a gyógyulás mértéke és a páciensek komfortérzete olyan kommunikációs eszközökkel, amelyekből néhányat tanulmányunkban is példaként idéztünk. Mint ahogy azt több bemutatott kutatásban is láthattuk, ezek a módszereket és technikákat tanulhatók. Magyarországon már 20 éve folyik az orvosi kommunikáció oktatása, és a tananyagban az utóbbi években már a szuggesztiós technikák is helyet kaptak [49]. Létezik emellett olyan szuggesztiós képzés, amelyet kifejezetten orvoslásban dolgozók számára fejlesztettek ki (www.sas-ok.hu). Mind az orvosok, mind a betegek számára előnyös lenne, ha az ilyen irányú képzés még nagyobb hangsúlyt kapna hazánkban.

Ezek a módszerek – mivel a hétköznapi kommunikáció eszközeit hasznosítják – széles körben elsajátíthatóak, és a mindennapi orvosi helyzetekben is rutinszerűen alkalmazhatóak járulékos költségek nélkül. Azt, hogy az orvosi teamekben jelenleg még nem elterjedt a pozitív szuggesztiók szakképzett és tudatos használata, részben azzal magyarázhatjuk, hogy a pozitív kommunikáció ilyetén alkalmazásának klinikai szignifikanciáját csak az utóbbi évtizedekben kezdték el kutatásokkal is alátámasztani. A pozitív szuggesztiókat alkalmazó orvosi kommunikáció hatásvizsgálatainak öszszegyűjtésével azt szeretnénk elősegíteni, hogy a módszer itthon is nagyobb teret kapjon. Az orvoslás igen sok területéről származnak már kutatási eredmények a szuggesztiók alkalmazásáról. Az öszszefoglaló alapján láthattuk, hogy a szuggesztiós technikák a szokásos orvosi beavatkozások mellett kiegészítő terápiaként alkalmazva sok esetben gyorsabb és hatékonyabb gyógyításhoz vezettek, valamint hozzájárultak a fájdalom és az orvosi intervenciók kellemetlen mellékhatásainak csökkentéséhez. A területről alkotott képünk azonban még közel sem teljes. Egyrészt egyelőre a kutatások túlnyomó hányada a sebészetből származik. Szükség lenne más területeken is a már meglévő kutatások megismétlésére, és a meglévő tudásunkat árnyaló vizsgálatokra. A sebészettel kapcsolatban említett számos vizsgálat között bemutattunk olyanokat is, amelyek nem támasztották alá a kutatók által formált eredeti hipotéziseket a szuggesztiók pozitív hatásairól. A többi orvosi diszciplínában alkalmazott szuggesztiókról azonban csak pozitív hatást dokumentáló kutatásokat találtunk, ami felveti az asztalfiók-jelenség lehetőségét (azaz azt, hogy a negatív hatást vagy semmilyen változást nem találó kutatásokat a szerzők nem publikálták). Másfelől tudományosan releváns problémát tár elénk. Vajon mely szuggesztiós technikákkal sikerült pozitív eredményeket elérni és melyek azok a sajátosságok, amelyek más kutatásokban rontották a módszer hatékonyságát? Ezért szorgalmazzuk, hogy a területen közölt publikációkban a konkrét szuggesztiós szövegekből és irányelvekből minél többet pontosan közöljenek a szerzők, ugyanis a tudományos értékű elemzés és összehasonlítás csak így lehetséges. A cikkünkben említett kutatások módszertanának és eredményeinek áttekintése alapján úgy tűnik, hogy az éber betegeknek személyesen adott, a pácienshez és a helyzethez speciálisan illesztett módszerek, vagyis az empatikusan alkalmazkodó módszerek bizonyultak a leghatékonyabbnak. Ezzel szemben az alkalmazkodásra nem képes szuggesztiós módszerek (altatott betegeknél alkalmazott, előre felvett, nem személyre szabott üzeneteket tartalmazó szövegek) nagyobb százalékban bizonyultak hatástalannak. Bár tisztában vagyunk vele, hogy a tudományos vizsgálódás egyik alapfeltétele a szerepet játszó változók minél alaposabb kontrollálása, a túlstandardizálást a fen2011 ■ 152. évfolyam, 3. szám

3.indd 104

Következtetés Elmondhatjuk, hogy birtokunkban van egy eddig még kiaknázatlan erőforrás, amelynek szélesebb körben való elterjedése a küszöbön áll és nagy hatással lesz a mindennapi gyógyítómunkára és annak hatékonyságára. Ám ahhoz, hogy ezt a potenciált teljesen ki tudjuk használni, sok munkára van még szükség a kutatók, a gyakorló orvosok és ápolók, valamint az ő képzésüket végzők részéről egyaránt.

Irodalom [1] Diószeghy Cs., Varga K., Fejes K. és mtsai: Pozitív szuggesztiók alkalmazása az orvosi gyakorlatban: tapasztalatok az intenzív osztályon. Orv. Hetil., 2000, 141, 1009–1013. [2] Varga K.: Szuggesztív hatások az orvosi gyakorlatban, különös tekintettel a perioperatív időszakra. Psychiatria Hungarica, 1998, 13, 529–540.

104

ORVOSI HETILAP

2010.12.08. 15:46:33

AKTUÁLIS KÉRDÉSEK [3] Cheek, D. B.: Communication with the critically ill. Am. J. Clin. Hypn., 1969, 12, 75–85. [4] Bejenke, C. J.: Preparation of patients for stressful medical interventions. Some very simple approaches. In Munich lectures on hypnosis and psychoterapy. Szerk. Peter B. al. e., M.E.G. – Stiftung, München, 1996. [5] Lang, E. V., Berbaum, K. S., Faintuch, S. és mtsai: Adjunctive selfhypnotic relaxation for outpatient medical procedures: a prospective randomized trial with women undergoing large core breast biopsy. Pain, 2006, 126, 155–64. [6] Disbrow, E. A., Bennett, H. L., Owings, J. T.: Effect of preoperative suggestion on postoperative gastrointestinal motility. West J. Med., 1993, 158, 488–492. [7] Orovsi kommunikáció. Medicina Kiadó, Budapest, 2008. [8] Varga K., Diószeghy Cs.: Hűtésbefizetés avagy a szuggesztiók szerepe a mindennapi gyakorlatban. Pólya Kiadó, Budapest, 2001. [9] Szuggesztív kommunikáció. Országos Addiktológiai Intézet, Budapest, 2005. [10] Pinnell, C. M., Covino, N. A.: Empirical findings on the use of hypnosis in medicine: a critical review. Int. J. Clin. Exp. Hypn., 2000, 48, 170–194. [11] Lynn, S. J., Kirsch, I., Barabasz, A. és mtsai: Hypnosis as an empirically supported clinical intervention: the state of the evidence and a look to the future. Int. J. Clin. Exp. Hypn., 2000, 48, 239–259. [12] Varga K.: Placebó és szuggesztió – a gyógyítás szolgálatában. Magyar Pszichológiai Szemle, 2006, 61, 597–616. [13] Köteles F., Fodor D., Cziboly Á. és mtsai: A placebo terápiás felhasználásának etikai kérdései. Magyar Pszichológiai Szemle, 2007, 62, 429–448. [14] Benedetti, F.: Placebo effects. Understanding the mechanisms in health and disease. Oxford University Press, Oxford, 2009. [15] Rucco, V., Feruglio, C., Genco, F. és mtsai: Autogenic training versus Erickson’s analogical technique in treatment of fibromyalgia syndrome. Riv. Eur. Sci. Med. Farmacol., 1995, 17, 41–50. [16] Stetter, F., Kupper, S.: Autogenic training: a meta-analysis of clinical outcome studies. Appl. Psychophysiol. Biofeedback, 2002, 27, 45–98. [17] Aivazyan, T. A., Zaitsev, V. P., Yurenev, A. P.: Autogenic training in the treatment and secondary prevention of essential hypertension: five-year follow-up. Health Psychol., 1988, 7, 201–208. [18] Blanchard, E. B., Khramelashvili, V. V., McCoy, G. C. és mtsai: The USA-USSR collaborative cross-cultural comparison of autogenic training and thermal biofeedback in the treatment of mild hypertension. Health Psychol., 1988, 7, 175–192. [19] Mamdova, G. M., Zhakhmalova, I. A., Makashvili, L. G.: The effectiveness of complex psychological preparation for delivery of pregnant women. Georgian Med. News, 2009, 17–21. [20] Lang, E. V., Berbaum, K. S.: Educating interventional radiology personnel in nonpharmacologic analgesia: effect on patients’ pain perception. Acad. Radiol., 1997, 4, 753–757. [21] Peretz, B., Bimstein, E.: The use of imagery suggestions during administration of local anesthetic in pediatric dental patients. ASDC J. Dent. Child, 2000, 67, 263–267, 231. [22] McLintock, T. T., Aitken, H., Downie, C. F. és mtsai: Postoperative analgesic requirements in patients exposed to positive intraoperative suggestions. Br. Med. J., 1990, 301, 788–790. [23] Nilsson, U., Rawal, N., Unestahl, L. E. és mtsai: Improved recovery after music and therapeutic suggestions during general anaesthesia: a double-blind randomised controlled trial. Acta Anaesthesiol. Scand, 2001, 45, 812–817. [24] Lambert, S. A.: The effects of hypnosis/guided imagery on the postoperative course of children. J. Dev. Behav. Pediatr., 1996, 17, 307–310. [25] Enqvist, B., von Konow, L., Bystedt, H.: Pre- and perioperative suggestion in maxillofacial surgery: effects on blood loss and recovery. Int. J. Clin. Exp. Hypn., 1995, 43, 284–294. ORVOSI HETILAP

3.indd 105

[26] Evans, C., Richardson, P. H.: Improved recovery and reduced postoperative stay after therapeutic suggestions during general anaesthesia. Lancet, 1988, 2, 491–493. [27] Jelicic, M., Bonke, B., Millar, K.: Effect of different therapeutic suggestions presented during anaesthesia on post-operative course. Eur. J. Anaesthesiol., 1993, 10, 343–347. [28] Bonke, B., Schmitz, P. I., Verhage, F. és mtsai: Clinical study of so-called unconscious perception during general anaesthesia. Br. J. Anaesth., 1986, 58, 957–964. [29] Lebovits, A. H., Twersky, R., McEwan, B.: Intraoperative therapeutic suggestions in day-case surgery: are there benefits for postoperative outcome? Br. J. Anaesth., 1999, 82, 861–866. [30] Jayaraman, L., Sharma, S., Sethi, N. és mtsai: Does intraoperative music therapy or positive therapeutic suggestions during general anaesthesia affect the postoperative outcome? A double blind randomised controlled trial. Indian J. Anaesth., 2006, 50, 258– 261. [31] Williams, A. R., Hind, M., Sweeney, B. P. és mtsai: The incidence and severity of postoperative nausea and vomiting in patients exposed to positive intra-operative suggestions. Anaesthesia, 1994, 49, 340–342. [32] Jakubovits E., Janecskó M., Varga K.: Műtét előtti-alatti szuggesztiók hatása a betegek posztoperatív állapotára. Aneszteziológia és Intenzív Terápia, 1998, 28, 3–9. [33] Jakubovits E., Janecskó M., Varga K. és mtsai: A műtét előtti pszichés felkészítés és a narkózis alatti pozitív szuggesztiók hatékonysága a perioperatív időszakban. Aneszteziológia és Intenzív Terápia, 2005, 35, 3–12. [34] Block, R. I., Ghoneim, M. M., Sum Ping, S. T. és mtsai: Efficacy of therapeutic suggestions for improved postoperative recovery presented during general anesthesia. Anesthesiology, 1991, 75, 746–755. [35] Dawson, P., Van Hamel, C., Wilkinson, D. és mtsai: Patient-controlled analgesia and intra-operative suggestion. Anaesthesia, 2001, 56, 65–69. [36] Melzack, R., Germain, M., Belanger, E. és mtsai: Positive intrasurgical suggestion fails to affect postsurgical pain. J. Pain Symptom. Manage, 1996, 11, 103–107. [37] Blankfield, R. P., Zyzanski, S. J., Flocke, S. A. és mtsai: Taped therapeutic suggestions and taped music as adjuncts in the care of coronary-artery-bypass patients. Am. J. Clin. Hypn., 1995, 37, 32–42. [38] Van der Laan, W. H., van Leeuwen, B. L., Sebel, P. S. és mtsai: Therapeutic suggestion has not effect on postoperative morphine requirements. Anesth. Analg., 1996, 82, 148–152. [39] Boeke, S., Bonke, B., Bouwhuis-Hoogerwerf, M. L. és mtsai: Effects of sounds presented during general anaesthesia on postoperative course. Br. J. Anaesth., 1988, 60, 697–702. [40] Nilsson, U., Rawal, N., Enqvist, B. és mtsai: Analgesia following music and therapeutic suggestions in the PACU in ambulatory surgery; a randomized controlled trial. Acta Anaesthesiol. Scand, 2003, 47, 278–283. [41] Liu, W. H., Standen, P. J., Aitkenhead, A. R.: Therapeutic suggestions during general anaesthesia in patients undergoing hysterectomy. Br. J. Anaesth., 1992, 68, 277–281. [42] Varga, K., Diószeghy, Cs., Fritúz, G.: Suggestive communication with the ventilated patient. Eur. J. Mental Health, 2007, 2, 137– 147. [43] Szilágyi, Á., Diószeghy, Cs., Benczúr, L. és mtsai: Suggestive communication with the ventilated patient. Eur. J. Mental Health, 2007, 2, 149–170. [44] Edelson, J., Fitzpatrick, J. L.: A comparison of cognitive-behavioral and hypnotic treatments of chronic pain. J. Clin. Psychol., 1989, 45, 316–323. [45] Derbyshire, S. W., Whalley, M. G., Oakley, D. A.: Fibromyalgia pain and its modulation by hypnotic and non-hypnotic suggestion: an fMRI analysis. Eur. J. Pain, 2009, 13, 542–550.

105


2010.12.08. 15:46:33

AKTUÁLIS KÉRDÉSEK [46] Castel, A., Perez, M., Sala, J. és mtsai: Effect of hypnotic suggestion on fibromyalgic pain: comparison between hypnosis and relaxation. Eur. J. Pain, 2007, 11, 463–468. [47] Thomas, K. B.: General practice consultations: is there any point in being positive? Br. Med. J. (Clin. Res. Ed.), 1987, 294, 1200– 1202. [48] Spanos, N. P., Stenstrom, R. J., Johnston, J. C.: Hypnosis, placebo, and suggestion in the treatment of warts. Psychosom. Med,. 1988, 50, 245–260. [49] Varga K., Diószeghy Cs.: A szuggesztiók jelentősége az orvosbeteg kommunikációban. In: Orvosi kommunikáció. Szerk.: Pilling J. Medicina Kiadó, Budapest, 2004, 148–163.


3.indd 106

[50] Varga K., Diószeghy Cs.: Az orvos üzenetei: szuggesztiók az orvosi gyakorlatban. In: Rezidensképzés. Szerk.: Pilling J. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004, 175–195.

(Kekecs Zoltán, Budapest, Király u. 31. III. em. 3., 1077 e-mail: [email protected])

106

ORVOSI HETILAP

2010.12.08. 15:46:33

Pozitív szuggesztiós technikák a szomatikus orvoslásban

Recommend Documents