PoloniaPress hírcsokor 2014. augusztus
Lengyelország és az EU
Komorowski: Oroszországnak ki kell józanodnia! 2014. augusztus 8. A nyugati világ nem szándékozik hosszú távon fenntartani szankcióit, nem akarja tönkretenni az orosz gazdaságot, csupán arra törekszik, hogy kijózanítsa Oroszországot, hogy Moszkva korrigálja politikáját és szüntesse meg akcióinak agresszív formáit, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal, a jó-szomszédság elveivel – nyilatkozta Bronislaw Komorowski államfő a BBC-nek adott interjúja során. Az elnök hangsúlyozta: „minden háború – legyen az gazdasági vagy fegyverrel vívott – mindig veszteség forrása, és nem hoz profitot. Tehát veszteségek lesznek, ezzel számolni kell.” Rámutatott: most egy nagyon fontos dolog történt, amit az orosz politika nagyon alaposan kell, hogy tanulmányozzon. Nevezetesen, Oroszországnak nem sikerült megosztania a nyugati világot, szemben a korábbiakkal. Arra a kérdésre, hogy mi lenne az USA és az EU válasza, ha az orosz hadsereg ún. békefenntartó katonai erőként hatolna be Ukrajnába, Komorowski leszögezte: „a világ nem fogja tűrni”. A kiterjesztett orosz embargó kettős negatív hatása 2014. augusztus 8. A lengyel kormány számára nehezebb lesz kompenzációt kapni az EU-tól a gyümölcs és zöldség exportját sújtó orosz embargó okozta veszteség kárpótlására, miután Oroszország az importtilalmat az EU összes országára kiterjesztette. Marek Sawicki mezőgazdasági miniszter véleményét a The Warsaw Voice multimédia platform ismertette. (A miniszter már korábban politikai megtorlásnak minősítette, hogy Moszkva megtiltotta a lengyel gyümölcs- és zöldségtermékek importját – a szerk.) Tavaly Lengyelország 804 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt exportált Oroszországba, 336 millió euró értékben, az idei veszteség azonban a minisztériumtól származó becslés szerint elérheti az 500 millió eurót is. Tusk: megnőtt az orosz intervenció veszélye 2014. augusztus 6. Donald Tusk miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be: olyan információi vannak, amelyek azt jelzik, hogy nő a veszélye annak, hogy Oroszország „közvetlen intervenciót” hajt végre Ukrajna ellen – jelentette a Warsaw Busines Journal hírportálja. A kormányfő figyelmeztetett: „Annak a veszélye, hogy Oroszország intervenciót hajt végre Ukrajnában nagyobb, mint volt néhány napja vagy pár héttel
ezelőtt”. Tusk rámutatott: a jelenlegi helyzet Ukrajnában a konfliktus új típusának formáját vette fel, az „egy hibrid háború”. „Ez a konfliktus sok alakot ölthet és Ukrajna határain túlra is átcsaphat. Nem úgy néz majd ki, mint egy szokványos háború, amikor egy nemzet közvetlenül megtámad egy másikat. Egy másféle forgatókönyvre kell felkészülnünk.” A Reuters hírügynökség tudósítása szerint a NATO arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt napokban Oroszország 20 ezer katonát összpontosított Ukrajna keleti határán. A katonai jelenlét magában foglalja a gyalogsági egységeit, páncélosokat, tüzérséget, légvédelmi rendszereket, logisztikai csapatokat, speciális erőket és a légierő különböző repülőgépeit. Komorowski támogatja Sikorski jelölését az EU csúcsdiplomatájának 2014. augusztus 4. Bronislaw Komorowski köztársasági elnök a lengyel közszolgálati rádió népszerű Radiowa Trójka csatornáján bejelentette, hogy teljes mértékben támogatja Radoslaw Sikorski külügyminiszter jelölését az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének posztjára. Sikorski ebben a feladatkörben ugyanis befolyásolhatná az EU állásfoglalását az orosz-ukrán konfliktus ügyében – tette hozzá. „Számunkra fontos, hogy ki tölti be Európa külpolitikai vezetőjének helyét – hogy vajon az EU támogat-e egy erősebb és független Ukrajnát és annak területi integritását, hogy vajon az unió meghallgatja-e a legkülönbözőbb félelmeket és javaslatokat Oroszország érdekeinek speciális kezelésével kapcsolatban” – hangsúlyozta a lengyel államfő. Mit hozott Lengyelország első évtizede az EU-ban? 2014. július 31. Figyelemre méltó összeállítást közölt a Warsaw Busines Journal hírportálja. Lengyelország gazdasága 2003-ban – az EU-hoz csatlakozást megelőző évben – 217 milliárd dolláros GDP-t ért el. 2013-ban a GDP már 513 milliárd dollár értékű volt. Az egy lakosra jutó GDP a csatlakozáskor az uniós átlag 50 százaléka volt, jelenleg pedig már több mint az átlag 65 százaléka. Az elmúlt évtizedben Lengyelország mintegy 70 milliárd euróhoz jutott az EU pénzügyi alapjaiból. Lengyelország nemcsak rengeteget kapott az EU-tól, hanem Európa stabilizáló országaként is szerepelt. Az egyetlen uniós tagállam volt 2009-ben, amely elkerülte a recessziót. A 2008 és 2011 közötti válságévekben az ország kumulált GDP-növekedése 16 százalékos volt, ez a növekedési ütem a duplája annak, amit az utána következő növekedésű uniós ország elért, ráadásul ugyanebben az időszakban az EU egészének gazdasága fél százalékkal csökkent! Lengyelország kompenzációt kér az EU-tól 2014. augusztus 1. Marek Sawicki mezőgazdasági miniszter az Európai Bizottsághoz fordult kompenzációért azt követően, hogy Oroszország az EU Moszkva elleni szankciói nyomán importtilalmat vezetett be a lengyel zöldség és gyümölcs exportjával
szemben. Lengyelország vesztesége ennek következtében akár 500 millió euró is lehet idén – jelentette a PAP hírügynökség. Sikorski: Elkerülhetetlen voltak a szankciók Oroszországgal szemben 2014. július 30. Az Európai Unió által hozott szankciók Oroszországgal szemben „elkerülhetetlenek” voltak, és arra kényszerítik Moszkvát, hogy „elgondolkozzon” – nyilatkozta Radoslaw Sikorski külügyminiszter a Gazeta Wyborcza című napilapnak. „A szankciók meg kell győzzék Putyin elnököt arról, hogy a Nyugat értékközösségként létezik, és képes egységre lépni, ha a nemzetközi jog alapelvei sérülnek” – mondta a miniszter. Az EB rábólintott a LOT támogatására 2014. július 29. Az Európai Bizottság (EB) döntése értelmében nem ellenkezik az uniós elvekkel az, hogy a lengyel kormány 200 millió eurónyi támogatást nyújtott a LOT légitársaság átszervezéséhez – jelentette a TVN24 hírtelevízió. Sikorski: Helyre kell állítani Ukrajna integritását! 2014. július 28. Radoslaw Sikorski külügyminiszter kijelentette: „Ukrajna területi sértetlenségét helyre kell állítani” és „keményebb szankciókat kell alkalmazni” Oroszországgal szemben, az MH17 malajziai repülőgép katasztrófája nyomán. A Polskie Radionak nyilatkozva a miniszter hozzátette: a malajziai utasszállító repülőgép Kelet-Ukrajna feletti lelövéséért azok kell, hogy vállalják a felelősséget, „akik a fegyvereket szállították”. Sikorski kommentárja azt követően látott napvilágot, hogy Varsóban kétoldalú lengyel-brit külügy- és védelmi miniszteri megbeszélésre került sor. Az ukrajnai konfliktus Lengyelországot az euró felé taszítja 2014. július 28. A Krím orosz megszállása és az Ukrajnában folyó harcok a lengyel euroszkeptikus parlamenti képviselőkre nyomást gyakorolnak az euró elfogadását illetően – jelentette az AFP hírügynökség, idézve Witold Orlowski, korábbi köztársasági elnöki tanácsadó megállapítását: „Az EU keleti felén az eurózónához csatlakozás kérdése leginkább a biztonságról szól”. Lengyel bázis segítse a NATO gyors reagálását! 2014. július 24. Philip Breedlove, a NATO európai erőinek főparancsnoka a szószólója annak, hogy létrehozzanak egy raktárbázist Lengyelországban, ahol elegendő mennyiségű fegyverzetet, muníciót, és egyéb felszerelést halmoznának fel több ezer,
Oroszország ellen gyorsan bevethető NATO-katona számára – közölte az RT orosz hírportál, brit sajtójelentésekre hivatkozva. Az elképzelést Breedlove tábornok a NATO szeptemberi csúcstalálkozóján terjeszti elő Walesben – írta a The Times. Lengyel-német egyeztetés Ukrajna ügyében 2014. július 24. „Lengyelország és Németország közösen dolgozik azon, hogy Európa jó döntéseket hozzon az Ukrajnai események megfelelő mederbe terelése érdekében” – közölte a Polskie Radioval Radoslaw Sikorski külügyminiszter, azt követően, hogy német partnerével, Frank-Walter Steinmeierrel tárgyalt Varsóban. Törölték az oroszországi Lengyel Évet az MH17 katasztrófája után 2014. július 24. A lengyel kormány lemondta az oroszországi Lengyel Évvel kapcsolatos előkészületeket, azt követően, hogy oroszbarát szeparatisták Kelet-Ukrajna fölött lelőtték az MH17 malajziai utasszállító repülőgépet, és 298 ember az életét vesztette. „A Miniszterek Tanácsa úgy döntött, hogy lemondja a 2015-re tervezett oroszországi Lengyel Évet és a lengyelországi Orosz Évet” – jelentette be Malgorzata KidawaBlonska kormányszóvivő. Komorowski: Az MH17 lelövése gyalázatos tett 2014. július 22. Bronislaw Komorowski köztársasági elnök a nagykövetek éves varsói konferenciáján tartott beszédében kijelentette: a malajziai utasszállító repülőgép lelövéséért felelősök meg kell, hogy fizessenek. A Boeing 777-es lelövése, ami 298 ember halálát okozta „hihetetlen és gyalázatos tett, terrorcselekmény”. Az ukrajnai válság megelőzhető lett volna 2014. július 21. Az ukrajnai válság megelőzhető lett volna, koncentráltabb fellépéssel Oroszországgal szemben – nyilatkozta Radoslaw Sikorski külügyminiszter a Welt am Sonntag című német lapnak. A malajziai repülőgép lelövésével kapcsolatban emlékeztetett: kijevi útja után igyekezett riasztani, és figyelmeztetett az oroszbarát szeparatisták fokozott rakétakapacitására. „Európa azonban túl keveset tett, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra” – mondta. „Ha megmutattuk volna Moszkvának, hogy hol a határ (amikor Oroszország tavaly kereskedelmi bojkott alá vette Ukrajnát, büntetésképpen Európához közeledéséért), és szolidaritásunkat kinyilvánítottuk volna Ukrajnával szemben, a válságnak ez az eszkalációja talán nem következett volna be” – hangsúlyozta. És megjegyezte: régóta képviseli azt az álláspontot, hogy az európaiak vegyék komolyan saját védelmüket. Arra is rámutatott, hogy „mi, keleteurópaiak kevesebb illúziót táplálunk Oroszország új imperialista tendenciáival kapcsolatban. Figyelmeztetett: „Ha a kisebbségek védelmének ürügyével a határok
egy másik országban erőszakkal megváltoztathatóak, akkor mi nem fordíthatjuk el a fejünket”. Lengyel-szlovák csúcs: téma a biztonságpolitika 2014. július 15. Szorosabb visegrádi biztonságpolitikai együttműködést sürgetett Bronislaw Komorowski köztársasági elnök, Andrej Kiska szlovák államelnökkel folytatott tárgyalásakor, Varsóban. Komorowski – az MTI tudósítása szerint – úgy vélekedett, hogy a szorosabban együttműködő, megerősödött visegrádi csoport hozzájárulhat az egész nyugati világ lényeges problémáinak megoldásához. Ez Lengyelország számára „elsősorban Ukrajna kérdését jelenti, valamint azt, hogy az EU és a NATO miként értékeli az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeit”.
