Rezidensi törzstanfolyam
Piac az egészségügyben
Dr. Buzás Norbert intézetvezető egyetemi docens ÁOK Egészség-‐gazdaságtani Intézet
Ha ennyi nyűg van az egészségügyi ellátórendszer megszervezésével, akkor miért nem bízzuk rá az egészet a piacra?
A kereslet-‐kínálat egyensúlya: a Marshall-‐kereszt
P ellenállás
D
fogyasztói többlet
S
kielégítetlen kereslet
Pe
támasz Qe termelői többlet
Q
A tökéletes versenypiac vs. az egészségügyi termékek piaca Versenypiac A piacon magánjószágok cserélnek gazdát Nagyszámú vevő és eladó van, a verseny tökéletes, nincs monopólium A termékek standardizáltak, könnyen helyettesíthetők Nincsenek piacra lépési korlátok A fogyasztók árérzékenyek A szereplők tökéletesen informáltak
Egészségpiac
A jószágok természete 1. Az egészségnek nincs csereértéke, így a piacon, mint termék nem tud megjelenni 2. Az egészségügyi ellátás kereslete származtatott kereslet, azaz nem maga a szolgáltatás (az ellátás), hanem az egészség iránti igény váltja ki 3. Az egészséges állapotnak nincs objektív paramétere, így az ellátások iránti szükséglet nem határozható meg objektíven 4. A határhaszon elv nem érvényesül, azaz nincs akkora egészségkárosodás, aminek a helyreállítása értelmetlen lenne 5. A szolgáltatások egy része magánjószág, más része (kvázi) közjószág. Utóbbiak kínálata a „potyautas” jelenség miatt piaci alapon hatékonyan nem szervezhető meg
A verseny jellege 1. A szolgáltatók között a verseny korlátozott (kapacitás szabályozás, szakosítás, betegirányítás), bár az egészségügyben is vannak tökéletes versenypiacok (pl. plasztikai sebészet, generikus gyógyszerek, esztétikai fogászat) 2. A fekvőbeteg-‐ellátásban sok a nagy szereplő, így kialakul az erőfölény 3. A szolgáltatások jelentős része helyhez között, azaz területileg monopolizált, így a fogyasztói választás lehetősége nem áll fenn 4. A fogyasztói szuverenitás az időkorlátok miatt is behatárolt (ha nincs jó szerelő, akkor pár nap alatt találunk egyet, de abban nem válogathatunk, hogy ki gipszeli be a törött karunkat)
A termékek jellemzői 1. A termékek heterogének (a szolgáltatás homogénnek tűnik, de a bizalmi faktor „heterogenizálja”) és nehezen helyettesíthetők 2. Ritka a fogyasztás (egy ember vakbelét csak egyszer lehet kivenni), így a megszerezhető piaci tapasztalat korlátos
Piacra lépési korlátok 1. A személyi szolgáltatók belépési korlátai jelentősek (pl. szakorvossá válás feltételei) 2. Az új eszközök belépési korlátai szintén számottevők (FDA 500k) 3. A gyógyszerek belépési korlátai elképesztően magasak (klinikai kipróbálások: 10-‐12 év, kb. 1 Mrd USD)
Fogyasztói árérzékenység 1. A döntéshozó – cizető – haszonélvező funkció elválik egymástól 2. Mivel az egészség értéke végtelen, az egészségügyi szolgáltatások kereslete származtatott és a szolgáltatás legtöbbször nem jár pénzcserével, így az eü szolgáltatások kereslete árrugalmatlan (elaszticitásuk nulla) vagy ahhoz közeli
Emlékeztetőül: a Marshall-‐kereszt
A szereplők informáltsága 1. Információs aszimmetria a) A beteg több információval bír a saját állapotáról és az orvos ezeket nem biztos, hogy rövid idő alatt és ésszerű költséggel be tudja szerezni b) A szolgáltatás igénybe vevői nem tökéletesen informáltak a hatásosság, az ár és a minőség kérdésében. A beteg nem tudja, hogy az alacsonyabb ár tökéletesebb versenyt vagy gyengébb minőséget jelent-‐e
2. Kínálat indukálta kereslet (SID, Roemer hatás): a beteg alulinformált a kezelés lehetséges módjait illetően, így -‐ az ellátás természetéből adódóan -‐ a szolgáltató mondja meg, hogy mire van szükségünk (mintha a zöldséges választana helyettünk...)
Akerlof tragacspiaca valószínűség
1/9
0
1
2
q (minőség)
A tulajdonosok rezervációs ára: 1M Ft x q A vevő rezervációs ára 1,5M Ft x q A vevők csak egy valószínűségi eloszlást ismernek, az egyes autók minőségét nem Árverésvezető Induló licit: 2M Ft
George A. Akerlof: The Market for 'Lemons': Quality Uncertainty and the Market Mechanism. Quarterly Journal of Economics 84 (3): 488–500, 1970
A tökéletes versenypiac vs. az egészségügyi termékek piaca Versenypiac
Egészségpiac
A piacon magánjószágok cserélnek gazdát
Magán-‐ és közjószágok egyaránt jelen vannak
Nagyszámú vevő és eladó van, a verseny tökéletes, nincs monopólium
A verseny korlátozott, szakmai szempontok szerint és területileg is monopolizált
A termékek standardizáltak, könnyen helyettesíthetők
A termékek heterogének, nehezen helyettesíthetők
Nincsenek piacra lépési korlátok
A piacra lépési korlátok számottevőek
A fogyasztók árérzékenyek
A kereslet árrugalmatlan
A szereplők tökéletesen informáltak
A szereplők alulinformáltak
A piaci nem alkalmas az egészségügyi ellátórendszer métányos és hatékony megszervezésére, mert 1. Az egészség nem termék és nem helyettesíthető 2. Nincs akkora egészségkárosodás, aminek a helyreállítása értelmetlen lenne (nincs határhaszna) 3. A helyreállításához szükséges szolgáltatások kereslete kvázi rugalmatlan (nincs piaci kontroll) 4. A verseny a szolgáltatás jellegéből adódóan erősen korlátozott 5. Az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében a piaci szempontból nem hatékony kapacitásokat is fenn kell tartani De akkor hol a piac helye az egészségügyben?
A szabályozott piac jellemzői 1. A beszállítók piaci alapon versenyeznek 2. Az egészségbiztosítók piaci alapon versenyeznek 3. Co-‐payment alkalmazása a fogyasztás korlátozására 4. Állami beavatkozás a piac negatív hatásainak fékezésére
