PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Kovács Margit Óvoda Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvoda Mónus Illés utcai Tagóvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

1

KOVÁCS MARGITÓVODA ÉS TAGÓVODÁI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETKÉP… .…………………………………………………………………2.old. 1.1. Az intézmény adatai.……………………………………………………………… 2.old. 1.2. Alapító okirat………………………………………………………………………2.old. 1.3. Törvényi hivatkozás……………………………………………………………… 2.old. 1.4. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei……………………………………… 3.old. 1.4.1. Személyi feltételek………………………………………………………………3.old. 1.4.2. Tárgyi feltételek………………………………………………………………… 4.old. 1.5. Tagóvodák rövid bemutatkozása – intézményi specialitások…………………… 5.old. 1.5.1. Kovács Margit Óvoda…………………………………………………………. 5.old. 1.5.2. Kovács Margit Óvoda Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvodája………6.old. 1.5.3. Kovács Margit Óvoda Mónus Illés utcai Tagóvodája……………………………7.old. 2. CÉL ÉS FELADATRENDSZER………………………………………………… 8.old. 2.1. Értékek – küldetésnyilatkozat……………………………………………………… 8.old. 2.2 Alapelvek ………………………………………………………………………….. 8.old. 2.3. Célok……………………………………………………………………………….. 8.old. 2.4. Feladatok…………………………………………………………………………… 8.old. 3. GYERMEKVÉDELEMI FELADATOK………………………………………… ...9.old. 3.1. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek………………….. 12.old. 4. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERM. INTEGR. NEVELÉSE……… 12.old. 4.1 Különleges bánásmódot igénylő gyermek…………………………………………

12.old

5. Kötelező felszerelés az óvodára……………………………………………………..15. old. 6. MELLÉKLET (AZ ÓVODÁK PEDAGÓGIAI GYAKORLATAI)…………… 23.old. 6.1. 1-sz. Melléklet: Kovács Margit Óvoda helyi pedagógiai programj 6.2. 2-sz. Melléklet: Kovács Margit Óvoda Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvodája Magyar és Német Nemzetiségi helyi Pen. Progr. 6.3. 3-sz. Melléklet: Kovács Margit Óvoda Mónus Illés utcai tagóvodája „Tevékeny óvodai élet” pedagógiai programja 7. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK………………………………………….24.old. 8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK……………………………………………………..25.old.

2

1. HELYZETKÉP 1.1. Az intézmény adatai Intézmény neve:

Kovács Margit Óvoda

OM azonosító:

202652

Székhelye:

Győr, Répce u. 8/a. 9024.

Fenntartó:

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri hivatala 9021. Győr, Városház tér 1.

Létrehozásról rendelkező határozat: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 64/2013.(III. 29) Kgy. határozata 1.2. Alapító okirat A Kovács Margit Óvoda egészére vonatkoztatva megtalálható az egybeszerkesztett intézményi programban. 1.3.Törvényi hivatkozás Az óvodák működésének kereteit, tartalmát az alábbi törvények, rendeletek, szabályozások határozzák meg, amelyek biztosítják a szervezeti és szakmai önállóságát, meghatározzák a nevelő-oktató munkában résztvevők jogait és kötelezettségeit, garantálják a gyermekek érdekeinek megfelelő célok, alapelvek érvényesülését, az intézmények pedagógiai szabadságát, sajátos arculatát a szűkebb társadalmi környezet igényeinek megfelelően. 2011. évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012.(VIII:31) EMMI –rendelet 15/2013 (II.26) EMMI rendelet  1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról  11./1994./(VI.8.) MKM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről.  137./1996. (VIII.28.) Korm. rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról  1997. évi XXXI. Tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról  32./1997. (XII.%.) MKM rendelete a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve,  2./2005. (III.1.) OM rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről,  1992. évi XXXIII. Tv. a közalkalmazottak jogállásáról.  138./1992. (X.8.) Korm. Rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben módosítása

3

1.4. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei 1.4.1. Személyi feltételek A Kovács Margit Óvoda személyi feltételei Kovács Margit Óvoda

létszám Végzettség 11 fő óvodapedagógus

2 fő Brunszvik Teréz Óvoda

Pedagógiai asszisztens létszám Végzettség 13 fő óvodapedagógus

2 fő Mónus Óvoda

Pedagógiai asszisztens létszám Végzettség 15 fő óvodapedagógus

2 fő

Pedagógiai asszisztens

Szakvizsga, másoddiploma, speciális végzettség 1 fő közoktatási vezető 1 fő pedagógus szakvizsga 1 fő gyógytestnevelés - másoddiploma

Nyelvvizsga 1 fő német 'C' középfok

2 fő OKJ vizsga Szakvizsga, másoddiploma, speciális végzettség 4 fő közoktatás vezető, 1 fő fejlesztő pedagógus 1 fő gyógy-testnevelő 1 fő tanító

Nyelvvizsga

6 fő felsőfokú német nemzetiségi

6 fő felsőfokú német

1 fő OKJ vizsga, 1 fő középfokú óvónőképző Szakvizsga, másoddiploma, speciális végzettség 4 fő szakvizsga, ebből: - 1 fő közoktatás vezető, - 1 fő fejlesztő pedagógus, minőségirányítási szakvizsga - 1 fő mozgásfejlesztő pedagógus, 1 fő fejlesztőpedagógus 1 fő gyógypedagógiai asszisztens

Nyelvvizsga

3 fő /1 fő Goethe Institute Zertifikat, 1 fő német A középfok, 1 fő angol középfok A/

1 fő OKJ vizsga, 1 fő gimnáziumi érettségi

4

1.4.2. Tárgyi feltételek Minden óvoda rendelkezik a program végrehajtásához szükséges eszközökkel, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések többsége rendelkezésre áll, a hiányzókat a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet. számú melléklete – jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről – alapján folyamatosan pótoljuk. Az egyes tagóvodák szükségleteiket a nevelési gyakorlataikban fogalmazták meg. A Kovács Margit Óvoda tárgyi feltételei Intézmény

Tornaszoba

Egyéb speciális termek

Kovács Margit Óvoda

Csoportszobák száma 5 db

Udvar

1 db Ayres fejlesztő eszközökkel

Só szoba, fejlesztő, logopédiai minden szoba csoport részére

Brunszvik Teréz Óvoda

6 db

nincs

orvosi, logopédiai, BGR szoba

Mónus Óvoda

7db

1 db

Só szoba, logopédiai szoba

nagy udvar, 5 homokozó minden csoport részére

Speciális udvarrész KRESZ pálya kerékpározásra, rollerezésre műfüves sportpálya 250m2 dekor sportpálya

Mozgásfejlesztő játékok EU-s szabványnak megfelelő

EU-s szabványnak megfelelő

Dekor sportpálya EU-s szabványnak megfelelő

5

1.5. Az óvodák rövid bemutatkozása 1.5.1. Kovács Margit Óvoda Óvodánk Marcalváros I-en található 1981-ben nyitotta kapuit. 130 férőhelyes 5 csoportos intézmény. Családias légkörben, vegyes életkorú csoportokban fogadjuk a gyermekeket. Tapasztalt, kiváló szakmai felkészültségű óvodapedagógusok és dadus nénik dolgoznak intézményünkben. Jól felszerelt, világos, napsütötte termekkel, tornaszobával, műfüves sportpályával és minden csoportunk számára elegendő nagy, árnyas, az EU-s normáknak megfelelő, a gyermekeknek sok mozgást biztosító udvari játékokkal telepített udvarral rendelkezünk. Óvodánk 1992. április 1-től viseli Kovács Margit győri keramikus nevét, melyet azért választottunk, hogy ezzel is kifejezzük elhivatottságunkat, melynek szellemében tevékenykedünk. Óvodánkban helyi pedagógiai programunk alapján nagy hangsúlyt fektetünk az érzelem gazdag, szeretetteljes, családias légkörre, a gyermekközpontúságra. A játékba épülő tudatosan tervezett személyiség fejlesztő munkánk során arra törekszünk, hogy minden gyermek a maga érési ütemének megfelelően a legoptimálisabban fejlődjön. E feladatok között kiemelt szerepet biztosítunk: - a művészeti nevelésnek, a sokszínű népi kismesterségeknek és egyéb kézműves tevékenységeknek, mellyel a gyermekek kreativitását, finom motorikáját, kézügyességét és értelmi képességét fejlesztjük, - a testi nevelésnek, amellyel a szabad és irányított mozgás örömének felfedezésén túl, a lábboltozat erősítő- és testtartás javító torna, gerinc-deformitások hibáinak megelőzése és korrekciója, Ayres terápia biztosítja a gyermekek mozgásvágyának kiélését, az eredményes mozgásfejlesztést - az egészséges életmód megalapozására sétákat, kirándulásokat, sportnapokat szervezünk. Rendszeresen részt veszünk városi szintű kulturális és sport rendezvényeken. - Só szobánk - amit rendszeresen használnak a gyerekek -, klímája jótékonyan hat a légúti megbetegedések, asztma, allergia gyógyítására Pedagógiai programunk bevezetése óta eltelt időszakban folyamatosan változnak az óvodával szembeni társadalmi elvárások, új igények merülnek fel, s az óvodának is folyamatosan alkalmazkodni kell az új kihívásokhoz. Célunk, hogy az igényeknek eleget téve olyan gyermekközpontú nevelést erősítsünk meg, egészséges, mozgást szerető és igénylő, kreatív és alkotni vágyó, a világra rácsodálkozó és befogadni tudó harmonikus gyermekeket neveljünk..

6

1.5.2. Kovács Margit Óvoda Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvodája Óvodánk 1980 decemberében nyitotta meg kapuit Marcalvárosban. Földrajzi adottságai jónak mondhatók, megközelítése könnyű. Az óvoda környezete parkosított, forgalomtól elzárt. Intézményünk hat csoportos, barátságos környezetben helyezkedik el. Intézményünk egészséges, kellemesen fűtött, célszerű helységekkel rendelkezik. Csoportszobáinkba galériaházak épültek. Udvarunk játékai biztonságosak, EU-s normáknak megfelelő játékeszközökkel felszerelt. Az árnyas fák alatt, nyáron lehetőség nyílik zuhanyozásra is. Családias légkörben, pavilonszerű csoportszobákban, esztétikus környezetben, parkosított nagy udvarral, KRESZ parkkal rendelkezünk. 2008-ban 250 m2-es műfüves sportpályát avattunk gyermekeink egészségének megóvása érdekében. Udvarunk fajátékait, KRESZpályánk kiegészítő eszközeit, és a homokozó játékainkat folyamatosan cseréljük Óvodánkban már 17 éve folyik a német nyelvi ráhangolás. Munkánk eredményeképpen 1997. szeptember 1.-től, a Német Önkormányzat felkérésére, a városban egyedüliként beindítottuk a német nemzetiségi csoportjainkat. Csoportbővítésünk is azt mutatja, hogy a szülők és gyerekek igényeinek maradéktalanul eleget tudunk tenni: szeretnek idejárni! Nevelőmunkánkat az "Egy személy - Egy nyelv" elv szerint és az óvoda saját „Játszunk – Wir Spielen” c. helyi nevelési programja alapján végezzük. Német programunk lényege, hogy a csoportban dolgozó német nemzetiségi végzettségű óvodapedagógusok csak német nyelven kommunikálnak a gyerekekkel, míg a másik óvónő csak magyarul. Így nyílik lehetőség az idegen nyelvet beszélő gyermek számára, hogy az anyanyelve mellett a magyart is gyakorolhassa és a magyar nyelvű gyerekek pedig játékosan, szinte észrevétlenül csöppenhetnek bele az idegen nyelv világába. Helyi óvodai nevelési programunk célja: a gyermeki aktivitás, motiváltság ébrentartása és kielégítése a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Programunk egésze a kompetens személyiség alakítására, komplex fejlesztésére törekszik oly módon, hogy figyelembe veszi az óvodáskorú gyerekek életkori sajátosságait.

7

1.5.3. Kovács Margit Óvoda Mónus Illés utcai óvoda bemutatkozása Óvodánk 1975 óta fogadja 7 csoportban (általában tiszta csoportok) a 3-7 éves korú óvodás gyermekeket. . Gyermekszerető, jól képzett óvodapedagógusaink az életre, az iskolai élet szocializációjára készítik fel a kicsiket, mindig szem előtt tartva harmonikus személyiség fejlesztésüket. Munkánkat 3 fő fejlesztőpedagógusunk is segíti. Nevelőmunkánk célja: Saját pedagógiai programunk „A Tevékeny Óvodai Élet” alapján, komplex módon, neveljük gyermekeinket. Esztétikus környezetben, nyugodt, derűs légkört biztosítva a gyermekek játékát, sokoldalú tevékenykedtetését tartjuk a legfontosabbnak. Mozgáskultúrájukat fejlesztjük, ehhez tornaszobánk és tágas, árnyas, jól felszerelt EU szabványnak megfelelő udvarunk nyújt lehetőséget. /mászókák, hinták, műfüves pálya stb./ Alapelvünk: A szülők és az óvoda jó kapcsolatának kialakítása. Nyitottak vagyunk közös rendezvényeinkkel, nyílt napjainkkal. Hagyomány az őszi, az adventi, a húsvéti, gyermeknapi játszóház, a Baba-mama délelőtt és délután rendezése. Az egészséges életmód alapjaival ismerkedhetnek a gyermekek, sokat levegőznek, láb és tartásjavító tornákon vesznek részt. Egészség-hetet szervezünk a szülőkkel közösen okt. hónapban. Fontosnak tartjuk a gyermekek környezettudatos nevelését. Óvodánkban só szoba működik, használata rendszeres. A szülők számára Szülők Klubját szervezünk nevelési témájú előadások tartásával. Óvodai nevelésüket még kiegészítjük különböző városi programokon való részvétellel. Kiemelt feladatunk és egyben intézményünk arculatát is meghatározza a néphagyományok őrzése, a környezetvédelmi jeles napok megtartása.

8

2. CÉL ÉS FELADATRENDSZER 2.1. Értékek- Küldetésnyilatkozat Alapelveinket, melyek hosszú távon meghatározzák az intézmény működését, programját, vezetési stílusát, munkamódszereit és hosszú távon befolyásolják hatékonyságát, eredményességét a következő közös értékek alapján határoztuk meg.  demokratikus szemlélet,  kölcsönös tisztelet,  együttműködés,  szakmai önállóság,  nyitottság,  igényesség,  tolerancia  hagyományápolás,  gyermekszeretet. 2.2. Alapelvek          

Az intézmény sajátos arculatának megtartása és erősítése. Szakmai önállóság. Eredményes és magas szintű nevelőmunka megvalósítása. A változó igényekhez való alkalmazkodás, megújulás képessége. A gyermeki jogok tiszteletben tartása, elfogadása és érvényesítése. Esélyegyenlőség biztosítása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése. Az egészséges életmód igényének megalapozása. Az óvoda és család partneri együttműködésének biztosítása. Hagyományápolás, a múlt értékeinek megőrzése és átörökítése.

2.3. Célok        

Demokratikus vezetési stílus kialakítása, mely segíti a tagóvodák szakmai önállóságának, nevelési gyakorlatainak megvalósítását. A tagóvodák együttműködési feltételeinek megteremtése, innováció támogatása. A gyermekek egész személyiségének fejlesztése, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének és fejlesztésének biztosítása az együttnevelés megvalósításával. A kiemelt képességű gyermekek fejlesztése, tehetséggondozás, német nemzetiségi nevelés biztosítása. Az érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi nevelés tudatos megvalósítása Környezettudatos magatartás megvalósítása, a gyermekek egészségnevelése. Anyanyelv ismeretére, szülőföld szeretetére, megbecsülésére nevelés.

2.4. Feladatok Az intézményvezetés feladata gondoskodni arról, hogy a fent megfogalmazott alapelveket érvényesítve az intézményegységek programjaiban megjelenjenek a célok feladatra bontásai. 9

     

Egyéni arculat, helyi sajátosságok és szakmai önállóság megtartása. Az intézményi egységek szakmai együttműködése, munkaközösségek létrehozása. Partneri kapcsolatok kialakítása és erősítése. Egészséges életmód feltételeinek biztosítása, környezet kialakítása. Az intézményi minőségirányítási programok működtetése. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése, kultúrájuk és nyelvük ápolása.

3. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK Célja: Az óvodánkba járó gyermekek jogainak védelme, érvényesítése. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetben élők kiszűrése, a megfelelő intézkedések elvégzése. Feladata: Az óvodapedagógusok körében hangsúlyozni, hogy a gyermekek védelme, jogainak tiszteletben tartása kötelességünk. Tájékoztatni a szülőket a családi nevelés fontosságáról, elsődlegességéről, mert az óvodai nevelőmunka csak kiegészítheti azt, de pótolni nem képes. Családlátogatást végezni minden olyan esetben, - szükség szerint visszatérve is – ahol felmérjük a hozzánk érkező gyermekek szociális körülményeit, megfigyeljük a gyermekek magatartását, gondozottságát, a szülők viselkedését a mindennapok során. Amikor a szülők elhanyagolják gyermekeiket, nem gondoskodnak róluk megfelelően, ezekről az esetekről környezettanulmányt kell készíteni a csoportvezető óvónőkkel együtt. Pedagógiai eszközökkel segíteni vagy pótolni a családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrányok miatti lemaradást. Ismertetni a szülőkkel a kedvezmények, támogatások igénybe vételének lehetőségét. Megfelelő intézkedéseket kezdeményezni, ha indokoltnak tartjuk. /Csoportvezető óvónők véleménye és környezettanulmány alapján./ Kapcsolatot tartani a Családsegítő Központtal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Tanácsadóval, védőnővel, gyermekorvossal, logopédussal./ Statisztikát készítünk a magatartászavarral küszködő, hátrányos helyzetű, elhanyagolt és veszélyeztetett gyermekekről. Ha kell hivatalos intézkedéseket, kezdeményezünk a veszélyeztetettség elhárítása érdekében. Minden óvónő feladata a csoportban:  felzárkóztató foglalkozások  tehetséggondozó foglalkozások  beiskolázás körültekintő megszervezése  az indulási hátrányok csökkentése, az esély megteremtése  differenciált oktatás és képességfejlesztés  személyes tanácsadás a szülőknek  szülők tájékoztatása a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokról. A gyermekvédelem olyan tevékenység, mely a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányul. Minden állami támogatást meg kell adni ahhoz, hogy a szülők a gyermeket családban tudják felnevelni. A mi

10

feladatunk a kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a velük való együttműködés, és indokolt esetben eljárás kezdeményezése a hatóságoknál. A gyermekvédelmi teendők ellátása az intézményvezető, a pedagógusok és a gyermekvédelmi felelősök feladatkörébe tartoznak. Az intézményvezető felel a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért és a gyermekvédelmi munka irányításáért. Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. A gyermekvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját. Ezen belül feladata:  A szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, melyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.  Családlátogatáson részt venni szükség szerint a veszélyeztető okok feltárása érdekében.  Veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a Gyermekjóléti Szolgálatot.  Segíteni a szolgálat tevékenységét. Megelőzés A gyermekvédelem pedagógiai tevékenységet is jelent, melynek célja, hogy megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse azokat a gyermekekre ható károsodásokat, melyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy meggátolják. Segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, melyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. Célja: Nem kerülhet hátrányos helyzetbe egyetlen gyermek sem származása, színe, neme, vallása, nemzeti v. etnikai hovatartozása vagy bármilyen más oknál fogva. Minden gyermek számára biztosítani kell a fejlődéshez szükséges feltételeket, a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. Rendszeres kapcsolatot kell tartani a szülőkkel, családokkal. Biztosítani kell, hogy a szülők véleményt nyilvánítsanak az őket érintő kérdésekben. A nevelés, oktatás biztonságos és egészséges légkörben folyjon. A gyermek személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. Együtt kell működnünk más szervezetekkel, hatósággal annak érdekében, hogy elősegítsük a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. Feltárás Feladatai:  felismerni, feltárni a gyermek problémáit,  megkeresni a problémák okait,  segítséget nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni a felmerült problémát a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek.

11

Megszüntetés Feladatai:  szükség esetén együtt kell működni a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal, Családsegítő Szolgálattal, nevelési tanácsadóval, rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel, a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel.  veszélyeztetettségre utaló jelek esetén értesíteni kell a Gyermekjóléti Szolgálatot a szükséges lépések megtétele érdekében. 3.1. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Szülőkkel való kapcsolattartás  családlátogatás (szükség szerint ) - óvónők és/vagy a gyermekvédelmi felelőssel.  állandó napi kapcsolat kialakítása a problémák azonnali megbeszélésére  segítségnyújtás a szülőknek problémáik megoldásához. Tájékoztatás a segítségnyújtási lehetőségekről, faliújságon, szülői értekezleten, egyéni beszélgetés során.  a szülők életvitelének figyelemmel kisérése, szükség esetén szakember segítségének megszervezése. /italozás, drog.../  a gyermek családban elfoglalt helyének, a család nevelési elveinek feltérképezése  a gyermeki bántalmazás felderítése, megszüntetésére törekvés. Sikertelenség esetén az óvodavezető felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal. A szociális hátrányokkal induló gyermekekkel való törődés feladatai:  rendszeres óvoda látogatás elérése  az elhanyagoltság megszüntetésére való törekvés /szülők felvilágosítása, segítségnyújtás/  gondozási feladatok eseti átvállalása a családtól. Az egészségügyi szokások alakítása, figyelemmel kísérése.  a gyermekek étkezési szokásainak figyelemmel kísérése. (alul táplált, ill. reggeli nélkül érkező gyermekek étkezésének megoldása)  nyugodt környezet, kiszámítható, biztonságos légkör segítse a gyermek pozitív fejlődését. Beilleszkedési-, magatartási-, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel való foglalkozás:  az óvónő pozitív, elfogadó magatartása a gyermekkel. (ölbeli játékok, simogatás, személyes kontaktus megteremtése)  a gyermek elfogadtatása a közösséggel, beilleszkedés elősegítése a személyes óvónői modellen át. (bevonás a közös játékba, ráfigyelés a szerepek elosztásánál...) a pozitív gyermeki tulajdonságok erősítése, egymás elfogadtatásában.  egyéni és mikro csoportos foglalkoztatás keretében felzárkóztatás és fejlesztés.  egész nap folyamán tapasztalatszerzési lehetőségek, képességfejlesztő játékok biztosítása.

12

4. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE 4.1 Különleges bánásmódot igénylő gyermek: 4.1.1 Sajátos nevelési igényű gyermek 4.1.2. Beilleszkedési-tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek 4.1.3. Kiemelten tehetséges gyermek Célja: Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott lehetőségek alapján, az integrált nevelés során a sérült illetve lassabban fejlődő funkciók illetve a kiemelkedő képességek lehető legkorábbi és leghatékonyabb, folyamatosan biztosított speciális fejlesztése mellett a gyermekek életminőségének javítása, beilleszkedésük segítése, melynek eredménye a saját magát elfogadó teljes életet élő, boldog gyermek. Feladataink:  Óvodába kerülés során a kiemelt figyelmet igénylő gyermekről (SNI BTM) a szakszolgálatoktól (gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai) szakvélemény kérése, beszerzése.  Együttműködés a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Győri Tagintézménye, Gyógypedagógiai Szakszolgálattal (kontroll vizsgálat kérése, kompenzációs lehetőségek bővítése).  Integrált nevelés rendszerének fogyatékosságból eredő speciális fejlesztő tevékenység megszervezése az óvodai nevelés időkeretein belül szakember irányításával.  Empatikus magatartás, a különbözőség elfogadása és elfogadtatása a szülőkkel és gyermekekkel, a másságot elfogadó környezet megteremtése.  Szoros együttműködés a családdal (segítségnyújtás – tanácsadás).  A kiemelten tehetséges gyermekekre való ráfigyelés, fejlesztés, tudatos foglalkozás. Társadalmi igénnyé vált az a tény, hogy fel kell készülni a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fogadására, ellátására. Ehhez olyan körülményeket kell teremteni, amelyek hatékonyan elősegítik a társadalomba való beilleszkedésüket. Szemléletváltozásra van szükség. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket és környezetüket hozzá kell szoktatni, rá kell nevelni az összetartozás, az értékek megkülönböztetése nélküli kölcsönös segítség természetességéhez. Ennek a folyamatnak az első lépcsőfoka lehet az integrált óvodai nevelés. Igen fontos, hogy a gyermekek, és környezetük egyaránt szokják meg, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek igénye, kötelessége és lehetősége is ugyanaz, mint a társadalom többi tagjának. Csak azoknak a gyermekeknek tudjuk biztosítani az óvodai ellátást, akiket a Szakértői és Rehabilitációs bizottság, illetve szakorvosi vélemény integrálható nevelésre javasolt. Az óvodás korú gyermekek sajátossága, hogy a megtapasztalt események, egyéni és közösségi élmények kihatnak későbbi szemléletük alakulására. Az integrációs nevelés a gyermekek számára lehetőséget ad az egymással való kommunikációra, egymás megismerésére és elfogadására. Az a kisgyermek, aki már az óvodában megéli, hogy egyik társa hallókészüléket, másik szemüveget visel, nehezebben jár, nehezen formálja a hangokat,

13

természetesen fog viszonyulni később, felnőttként is. Ezért nagyon fontos, hogy már ebben a korai életszakaszban megtapasztalják egymás különbözőségeit. A sajátos nevelés igényű gyermek sérülés-specifikus okai lehetnek:  Mozgásszervi  Érzékszervi  Értelmi vagy beszédfogyatékos  Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,  Autizmus spektrum zavarral vagy  Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem, vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az integrációs nevelés megvalósításának alapvető feltétele a jogszabály által előírt, szakmaipedagógiai, tárgyi feltételek egységes biztosítása. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szellemében a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, mint alapfeladat-ellátás megfogalmazásra került alapító okiratunkba a fenntartó önkormányzat döntése alapján. Érvényesítésével kapcsolatban óvodánk feladata, teret biztosítani a gyermekek fejlődéséhez állapotukhoz mérten, különleges gondozás keretében, az óvodai nevelésbe illesztve. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését kizárólag megfelelő képzettségű szakember láthatja el. Szakmai – pedagógiai feltételek biztosításához a sikeres együttnevelés érdekében azonban nélkülözhetetlen a személyes elkötelezettség, pedagógiai, szakmai felkészültség, az óvónők és a gyógypedagógus (ok) munkájának egyeztetése. Elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás, a nyitott nevelőközösség, a gyermek centrikus technikai dolgozók és a gyógypedagógus (ok) között. A fejlesztés alapelvei  A sajátos nevelési igényű gyermekek “SZEGRE GÁLT˝ fejlesztését kizárólag megfelelő képzettségű szakember láthatja el.  A fejlesztés feladatait integráltan, csoporton belül az óvónők minden esetben a megfelelő szakember útmutatásai alapján végezhetik.  A fejlesztés játékos formában történik.  A meglévő jó képességekre alapozzuk a sérült funkciók fejlesztését.  Arra törekszünk, hogy a gyermeket minél több sikerélményhez juttassuk.  Az óvodai nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására a sérülés mértékének megfelelően törekszünk.  Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget adunk a gyermek számára, hogy önállóan tudjon tevékenykedni. A fejlesztés formái és lehetőségei Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez, az integráció sikerességéhez szükséges bizonyos fokú szegregáció. A szegregáció ebben az esetben azt jelenti, hogy a sérült gyermekeknek szükségük van a csoportból kiemelt egyéni fejlesztésre - amit kizárólag megfelelő képzettségű szakember láthat el - ahhoz, hogy később zavartalanul beilleszkedjenek a csoportba. A különböző fejlesztési formáknak szervesen be kell illeszkedniük az óvoda napirendjébe, ezért ajánlatos a délelőtti órákban sort keríteni erre.

14

Egyéni fejlesztés A fejlesztést végző szakember gyógypedagógus, terapeuta, logopédus külön helyiségben foglalkozik a gyermekkel, főként abban az esetben, ha a gyermek nem képes kis csoportban sem együtt dolgozni társaival, figyelme nagyon csapongó, fejlődési üteme nagyon eltérő. Az egyéni fejlesztés során azokat a funkciókat, képességeket fejleszti, illetve erősíti a gyógypedagógus az egyéni fejlesztési terv alapján, amelyek elmaradást vagy zavart mutatnak. Mikrocsoportos fejlesztés A fejlesztést végző szakember foglalkozásain egyszerre kevés gyermek vesz részt, akik hasonló problémákkal küzdenek. Helye az erre a célra kialakított külön helyiség, udvar, tornaterem. Ebben a tevékenységformában dolgozó gyermekek már képesek együtt dolgozni, figyelmesek egymás iránt, örülnek a másik sikerének. Egészséges versenyszellem alakul ki. A mikrocsoportos foglalkoztatási forma lehetőséget ad arra, hogy megtanulják elviselni az esetleges sikertelenséget. A szakember azokat a képességeket fejleszti, amelyek elmaradnak az adott életkorban elvárható szinttől. Fejlesztés óvodai csoportban A fejlesztést végző óvónő, fejlesztőpedagógussal, gyógypedagógussal együttműködve, azok útmutatásai alapján - fejlődést elősegítő játékos módszerek alkalmazásával - végzi munkáját. Az óvónők minden tevékenységben figyelembe veszik a gyermek életkori sajátosságait és egyéni fejlődési ütemét. Az óvónők elsődleges feladata, hogy elfogadtassák a sérült gyermekeket az épekkel. Kialakítsanak egy olyan segítő légkört, amely motiváló hatással van a sérült gyermekekre. Kiemeljék a pozitívumokat és a pozitívumokra támaszkodva fejlesszék a gyermek személyiségét. Fejlesztés otthon A fejlesztés fontos részét képezi a szülőkkel való együttműködés. Fel kell tárnunk a szülők előtt a gyermek állapotát. Minden kérdésére őszintén kell válaszolni. Éreztetni kell a szülővel, hogy a gyermek optimális fejlődése érdekében neki is van tennivalója. Ötletekkel segíthetjük az otthoni fejlesztést. Jó, ha rendszeresen adunk olyan feladatokat a szülő és a gyermek számára, amit otthon kell elvégeznie. A fejlődés eredménye óvodáskor végére    

A fogyatékosság típusának és mértékének figyelembevételével önmagához képest fejlődjön. A sérülés arányában legyen alkalmazkodó képes. Törekedjen önállóságra, együttműködésre. Legyen képes önmagát elfogadó beilleszkedésre.

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését a 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján végezzük.

15

5. Óvodák kötelező felszerelése (20/2012. EMMI rendelet) 2sz. melléklet

1. Ó V O D A (a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodára vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben külön feltüntetve) I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvarjellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A

B

C

1. Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2. csoportszoba

gyermekcsoportonként 1

gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában is a csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő

3. gyermekágy/fektető tároló helyiség

óvodánként (székhelyen és telephelyen) valamennyi gyermekágy tárolására alkalmas) csoportonként 1

4. tornaszoba, sportszertárral

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

A tornaszoba kialakítása kötelező. Amennyiben további tornaszoba kialakítása válik szükségessé, úgy a gyermekek számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelésioktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött megállapodás alapján is biztosítható a tornaszoba vagy tornaterem helyiség használata. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben-helyben kell kialakítani.

5. logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba


gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában a logopédiai és az egyéni foglalkoztatókat külön kell kialakítani

6. óvodapszichológusi helyiség ha az óvodapszichológus alkalmazása kötelező óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában-helyben alakítandó ki.

7. játszóudvar


közterületen, iskolában is kialakítható, ha adott időben biztosítható a kizárólagos használat az óvoda részére gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben-helyben kell kialakítani

8. intézményvezetői iroda

óvoda székhelyén és azon a telephelyen, amelyen az intézményvezető-helyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes

16

alkalmazása nem kötelező 1 9. intézményvezető-helyettesi iroda

ha az óvodában intézményvezetőhelyettes alkalmazása kötelező (székhelyen és telephelyen) 1

10. tagintézmény-, intézményegységvezető helyettes

Ha az óvodában tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1

11. óvodatitkári iroda

ha az óvodában az óvodatitkár alkalmazása kötelező óvoda székhelyén 1

Ha óvodában az Nkt. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően előírt, a feladatellátáshoz szükséges hely a tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi.

12. nevelőtestületi és könyvtárszoba


A könyvtárszoba abban az esetben alakítható ki a nevelőtestületi szobával együtt, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba legalább 500 könyvtári dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez.

13. általános szertár/raktár


14. többcélú helyiség (szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására alkalmas helyiség)

óvodánként (székhelyen vagy telephelyen) 1

15. orvosi szoba, elkülönítő szoba


Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az óvoda-egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint a gyermekek ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül  a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani.

16. gyermeköltöző


17. gyermekmosdó, WC helyiség gyermekcsoportonként 1 (WC - nemenként 1)

Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen. Gyermeklétszám figyelembevételével. Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen és ott ahol mozgáskorlátozott gyermeket nevelnek, az akadálymentes WC kialakítása is kötelező.

18. felnőtt öltöző

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2

19. felnőtt mosdó

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1

20. felnőtt WC helyiség


A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. Alkalmazotti létszám figyelembevételével. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy

17

férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat, vagy az óvoda konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba épülete emeletes, szintenként 1 kerülhetnek. 21. felnőtt zuhanyzó


22. mosó, vasaló helyiség


23. szárító helyiség


24. felnőtt étkező


25. főzőkonyha


26. melegítő konyha


27. tálaló-mosogató


28. szárazáru raktár


Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek.

29. földesárú raktár



30. éléskamra



31. karbantartó műhely


Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában.

32. kerekesszék tároló

óvodánként (székhelyen és telephelyen) szintenként 2

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek.

33. ételhulladék tároló


A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol a szárító helyiség a mosó, vasaló helyiséggel együtt kialakítható.


34. A fogyatékosság jellege szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, tervezési program többet is előírhat.

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel B

C

2. óvodai fektető

gyermeklétszám szerint 1

Mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács).

3. gyermekszék (ergonomikus)


Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével.

4. gyermekasztal

gyermeklétszám figyelembevételével

Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes óvoda

A 1. 1. Csoportszoba

18

asztalok. 5. fényvédő függöny

ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben

6. szőnyeg

gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben

7. játéktartó szekrény vagy polc

gyermekcsoportonként 2, sajátos nevelési igényű gyermek esetén további 1

8. könyvespolc


9. élősarok állvány


10. textiltároló és foglalkozási eszköztároló szekrény


11. edény- és evőeszköz-tároló szekrény


12. szeméttartó


13. 2. Tornaszoba 14. tornapad

2

15. tornaszőnyeg

1

16. bordásfal

2

17. mozgáskultúrát, 1 mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet 18. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

három gyermek egyidejű foglalkoztatásához

Ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel; a pedagógiai programban foglaltak szerint.

19. 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba A pedagógiai programban foglaltak szerint.

20. a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök 21. tükör (az asztal szélességében) 1 22. Asztal

1

23. Szék

2

24. Szőnyeg

1

Egy gyermek, egy felnőtt.

25. játéktartó szekrény vagy 1 könyvek tárolására is alkalmas polc 26. 4. óvodapszichológusi szoba

Gyermeklétszám szerint

27. Asztal

1

28. Szék

4

29. Szőnyeg

1

30. Könyvek, iratok tárolására is alkalmas polc

1

31. 5. Játszóudvar 32. kerti asztal


33. kerti pad


34. Babaház

gyermek-

19

csoportonként 1 35. udvari homokozó


36. Takaróháló

homokozónkként 1

37. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

V. rész szerint

A homokozó használaton kívüli lefedéséhez.

38. 6. Intézményvezetői iroda 39. íróasztal és szék

1-1

40. tárgyalóasztal, székekkel

1

41. Telefon

1

42. Fax

1

43. Könyvszekrény

1

44. Iratszekrény

1

45. Elektronikus adathordozó szekrény

1

46. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

1 felszerelés

47. számítógépasztal és szék

1-1

48. 7. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, óvodatitkári iroda 49.

(a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el)

50. íróasztal és szék

1-1

51. Iratszekrény

1

52. Telefon

1

53. számítógépasztal és szék 54. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

Közös vonallal is működtethető. 1-1

1

55. 8. Nevelőtestületi szoba 56. fiókos asztal, ami egyben pedagóguslétszám eszköz előkészítő munkaasztal szerint 1 is 57. Szék

pedagóguslétszám szerint 1

58. könyvtári dokumentum

500

Az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez.

59. Könyvszekrény

2

Legalább ötszáz könyvtári dokumentum tárolásához alkalmas legyen.

60. Fénymásoló

1

61. Tükör

1

62. 9. Többcélú helyiség 63. tárgyalóasztal székekkel

1

64. 10. Orvosi szoba, elkülönítővel

berendezése, felszerelése a Amennyiben az óvoda-egészségügyi vonatkozó jogszabályban előírtak szolgálat az óvodában megszervezett, szerint biztosított. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, helyben biztosítva.

65. 11. Gyermeköltöző 66. öltözőrekesz, ruhatároló, fogas gyermeklétszám figyelembevételével

öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló

20

67. Öltözőpad


68. 12. Gyermekmosdó, WC helyiség 69. Törülközőtartó


70. Falitükör

mosdókagylónként 1

71. rekeszes fali polc (fogmosótartó)


III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK A

B

C

1. egyéni tisztálkodó szerek


fésű, fogkefe, fogmosópohár

2. tisztálkodó felszerelések

mosdókagylónként 1

ruhakefe, körömkefe, szappantartó

3. Fésűtartó

csoportonként 1

4. Törülköző

felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3

5. Abrosz

asztalonként 3

6. Takaró


7. ágyneműhuzat, lepedő

gyermeklétszám szerint 3-3

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A

B

C

1. szennyes ruhatároló


2. mosott ruhatároló


3. Mosógép

óvodánként (székhelyen és telephelyen) ha a mosás helyben történik 1

4. Centrifuga

óvodánként (székhelyen és telephelyen) ha a mosás helyben történik 1

5. Vasaló


6. Vasalóállvány


7. Szárítóállvány


8. Takarítóeszközök


9. kerti munkaeszközök, szerszámok

óvodánként (székhelyen és telephelyen) ásó, kapa, gereblye, kerti 1-1 locsolókanna

10. Hűtőgép

óvodánként 1

11. Porszívó

óvodánként 1

21

V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK A

B

C

1. 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként) 2. különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei

gyermekcsoportonként a csoportszobai és udvari gyermekek 30%-ának megfelelő eszközök külön-külön mennyiségben

3. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

csoportszobai és udvari eszközök külön-külön

4. ének, zene, énekes játékok eszközei


az óvoda pedagógiai programja szerint

5. az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

gyermekcsoportonként a az óvoda pedagógiai gyermekek 30%-ának megfelelő programja szerint mennyiségben

6. értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, gyermekcsoportonként a az óvoda pedagógiai emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és gyermekek 30%-ának megfelelő programja szerint a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök mennyiségben 7. ábrázoló tevékenységet fejlesztő, eszközök



8. a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok



9. munka jellegű tevékenységek eszközei

gyermekcsoportonként a az óvoda pedagógiai gyermekek 30%-ának megfelelő programja szerint mennyiségben

10. 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök 11. Televízió


12. magnetofon/CD lejátszó/hangfalak

három csoportonként 1

13. diavetítő vagy projektor


14. Vetítővászon


15. hangszer (pedagógusoknak)



16. hangszer (gyermekeknek)

gyermekcsoportonként, a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben


17. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

gyermekcsoportonként a sajátos nevelési igényű gyermekek 30%-ának megfelelő gyermeket nevelő óvodában; mennyiségben az óvoda pedagógiai programja szerint

18. projektor vagy írásvetítő

1

22

VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A

B

C

1. 1. Beszédfogyatékosok 2. tükör 120 X 180 cm

csoportonként 1

3. logopédiai alapkészlet

csoportonként 1

4. 2. Hallási fogyatékosok 5. Dallamíró

csoportonként 1

6. hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés


abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el és a gyermekek száma nem éri el a tizenhármat, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében

7. vezetékes vagy vezeték nélküli gyermeklétszám egyéni, illetve csoportos adó-vevő szerint 1 készülék 8. a különböző nyelvi kommunikációs óvodánként szinteknek megfelelő kifejezések (székhelyen és képi megjelenítésére alkalmas telephelyen) 1 elektronikus információhordozó

abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében

9. nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz


abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében

10. szurdologopédiai eszközök

csoportonként 1

11. 3. Látási fogyatékosok 12. Olvasó televízió


13. hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgő labda


gyengénlátók, aliglátók számára

VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK A

B

C

1. étel-mintavétel (üvegtartály) készlet


amennyiben étel kiosztása folyik

2. Elsősegélyláda


a közegészségügyi előírások szerint

3. gyógyszerszekrény (zárható)


a közegészségügyi előírások szerint

4. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, külön jogszabályban meghatározottak szerint vagy javasolt, munkaruha 5. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, külön jogszabályban meghatározottak szerint vagy javasolt, munkaruha

23

6. tűzoltó készülék

az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

6. MELLÉKLET (AZ ÓVODÁK NEVELÉSI GYAKORLATAI) 6.1. Kovács Margit Óvoda helyi pedagógiai programja – 1. számú melléklet 6.2. Kovács Margit Óvoda Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvodája Magyar és Német Nemzetiségi helyi pedagógiai programja (Wir Spielen) – 2. számú melléklet 6.3. Kovács Margit Óvoda Mónus Illés utcai Tagóvodája „Tevékeny óvodai élet” Pedagógiai programja – 3. számú melléklet

24

7. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Kovács Margit Óvoda Pedagógiai program érvényessége: Bevezetése: 2013. szeptember 01. Módosítást kezdeményezhetik:  Fenntartó  Szülői Munkaközösség  Nevelőtestületek A program módosításának lehetséges indokai:  Szervezeti átalakítás  Törvényi változás  Nevelőtestület többségének kérésére  Szülők többségének kérésére Előírás a módosítás előterjesztésére:  Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetésének  Részletes szóbeli előterjesztés az óvoda vezetőjének a nevelőtestületi értekezleten  A program módosítható a Szülői Munkaközösség egyetértésével és a nevelőtestület 2/3-os többségének egyetértésével.

25

8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Kovács Margit Óvoda Pedagógiai programját elfogadta: 

Kovács Margit Óvoda nevelőtestülete nevében

……………………………………

………………………………….

Aláírás 

Kovács

Margit

dátum Óvoda

Brunszvik

Teréz

Német

Nemzetiségi

Tagóvodája

nevelőtestülete nevében …………………………………… Aláírás



…………………………………. dátum

Kovács Margit Óvoda Mónus Illés utcai Tagóvodája nevelőtestülete nevében

…………………………………… Aláírás

…………………………………. dátum

Véleményét nyilvánította: 

Kovács Margit Óvoda Szülői közössége

…………………………………… Aláírás 

…………………………………. dátum

Kovács Margit Óvoda Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvodája Szülői közössége

…………………………………… Aláírás

…………………………………. dátum

26



Kovács Margit Óvoda Mónus Illés utcai Tagóvodája Szülői közössége

…………………………………… Aláírás

…………………………………. dátum

Egyetértését nyilvánította: 

Német Önkormányzat

…………………………………… Aláírás

…………………………………. dátum

Tájékoztatásul kapják: 

Kovács Margit Óvoda és szülői közössége



Kovács Margit Óvoda Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvodája és szülői közössége



Kovács Margit Óvoda Mónus Illés utcai Tagóvodája és szülői közössége



Német Önkormányzat

27

A BRUNSZVIK TERÉZ NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODA MAGYAR ÉS NÉMET NEMZETISÉGI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

„JÁTSZUNK – WIR SPIELEN”

1

TARTALOM I. Bevezető - Küldetésnyilatkozat - Az óvodánk jövőképe

3.old.

II. Az óvodajellemző adatai 1) A mi óvodánk 2) Gyermekkép – óvodakép 3) Személyi feltételek 4) Tárgyi feltételek 5) Nevelési alapelveink 6) Programunk rendszerábrája

4.old.

III. Óvodai életünk megszervezése 1) Napirend 2) Hetirend 3) Az óvoda kapcsolatai

11.old.

IV. Óvodai nevelésünk feladatai 1) Egészséges életmód alakítása 2) Érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció 3) Anyanyelvi és értelmi fejlesztés 4) Német nemzetiségi nevelés

16.old.

V. Óvodai életünk tevékenységformái 1) Játék 2) Mese-vers 3) Ének-zene, énekes játék,tánc 4) Rajz,festés mintázás, kézimunka 5) Mozgás 6) Külső világ tevékeny megismerése, ünnepeink 7) Munka jellegű tevékenységek 8) Tevékenységekben megvalósuló tanulás 9) A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

23.old.

VI. Programunk ellenőrzése, elemzése, értékelése

47.old.

VII. „Egy nyelv – Egy személy” – Német Nemzetiségi Program

49.old.

VIII. Értelmező kéziszótár

59.old.

IX. Felhasznált irodalom

62.old.

X. Legitimációs záradék

63.old.

XI. Érvényességi rendelkezések

64.old.

XII. Jegyzőkönyvek (mell.)

65.old.

2

I. Bevezető KÜLDETÉSNYILATKOZAT Óvodánk nevelőközössége vallja, hogy a gyermeki boldogság, testi-lelki egészség megóvása, a személyiség fejlesztés csak a szülői házzal való közös munkálkodás eredményeként valósítható meg. Hisszük, hogy mindezt, játék- és mozgásközpontú tevékenységekkel, az egészséges életmód és a környezetegészség nevelés biztosításával, megszerettetésével, annak védelmével és tiszteletben tartásával, a tudatos multikulturális neveléssel érhetjük el. Hisszük, hogy mindezek a tevékenységek a nyelv játékos megszerettetésével, a német nyelv mindennapos használatával, játékba integrált tanulásával kiegészítve – az elmúlt évek pozitív tapasztalataira és visszajelzéseire való tekintettel – folytatjuk. Felvállaltuk, s így különleges odafigyeléssel tekintünk a nemzetiségi, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekekre. A különbözőségekkel együtt is teljes értékű tagjai közösségünknek.

AZ ÓVODÁNK JÖVŐKÉPE Bevezető gondolatok

Óvodánk kiemelten a nemzetiségi és a környezettudatos, egészséges életmódnevelésre épülő programot dolgozott ki. Nevelésünkben jól érvényesülnek az innovatív pedagógiai törekvések – a pedagógusaink módszertani szabadságának megtartásával. Programunkat az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára (363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet.), a 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól és a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelveire (2/2005. (III. 1.) OM rendelet ) építettük. Az intézményünk stabil dolgozói körére építkezve, a már sikeresen bevezetett pedagógiai programunkat saját helyi nevelési programunkkal módosítjuk. Küldetésünknek megfelelve kívánjuk fejleszteni a ránk bízott gyermekeket. Programunk szellemiségét tekintve szinkronban van az alapprogrammal, gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia emberi jogok és a gyermeket meg illető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. A helyi sajátos körülményekhez igazítottan magában foglalja és megőrzi a magyar óvodapedagógia mindazon nevelési értékeit, amelyek a gyakorlatban jól beváltak. Magában foglalja továbbá a nemzetiségi neveléssel kapcsolatos törekvéseinket, mely óvodánk meghatározó jelentőségű feladatává vált az évek során. Nagy hangsúlyt fektetünk a csoportokon belüli egyéni megfigyelésekre. A gyermekek fejlődési mutatóit játék-megfigyelői lapon követjük, korosztályi lebontásban: óvodába lépéstől az iskolás kor eléréséig.

3

Mérjük a gyerekek játékban való kezdeményezőkészségét, részvételét, társaikhoz viszonyulását, domináns játékfajtáit, érzelmi hőfokát, irányíthatóságát, elfogadása mértékét, alkalmazkodását. Egy oldalon átláthatóan követhető egyéni fejlődésük és változásaik. Fejlesztő tevékenységünket ezen eredmények tudatában célirányosan tudjuk megtervezni. Nagycsoport végére célunk, hogy minden gyermek a saját fejlődési ütemének megfelelően a legjobb eredményt mutassa és önmagához képest a legkedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezhessen. A szülőket tájékoztatjuk a szakmai irányultságunkról, az óvoda életéről, véleményükkel, javaslataikkal gazdagítják a nevelési törekvéseinket, és a családi nevelésben is érvényesítik azokat. A család-óvoda kapcsolatát a nagyfokú nyitottság jellemzi, amelyben kezdeményezőek vagyunk. Az elégedettségi mutatók folyamatosan partneri elégedettséget, vagy javuló tendenciát mutatnak. A szülők körében végzett felmérések eredményei is azt igazolják, hogy elégedettek a pedagógiai programunkkal, mely programot a nevelőtestület most újrafogalmaz. Folytatni kívánjuk a már megkezdett évről-évre több tapasztalattal kidolgozott pedagógiai programunk pozitívumait, és beleillesztjük azokat a sajátosságokat, amelyek az elmúlt programírás óta intézményünk arculatát nagymértékben megváltoztatta. Ezért is kerül külön fejezetként a „Német nemzetiségi programunk” megfogalmazásra. A nevelőtestület tagjai színes egyéniségek, sokan közülük tiszteletreméltó szakmai és emberi értékekkel bírnak. Továbbra is arra törekszünk, hogy saját személyiségünkkel, tudatos nevelői ráhatással, biztosítsuk a gyermeki személyiség sokoldalú kibontakoztatását. Valljuk, hogy vonzó célokat kijelölni közösen érdemes, megvalósítani csak együttesen lehet. E hosszú távú folyamatban nevelésünket továbbra is gyermek és családcentrikus szemlélet vezérli annak érdekében, hogy óvodásaink érzelmi biztonságban, szeretetben, szép élményekkel gazdagodva, minél önállóbban élhessék meg a kisgyermekkort.

II. Az óvoda jellemző adatai Az óvoda neve: Kovács Margit Óvoda Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvoda Címe: 9024 Győr, Cuha u.16. / : 96 / 519 453, 96 / 416 924 : [email protected] Az óvoda fenntartója: Győr – Megyei - Jogú Város Önkormányzata Címe: 9021 Győr, Városház tér 1.

4

Óvodai csoportok száma: 6 Az óvoda befogadóképessége: 174 fő Az óvoda vezetője: Litkei Erika

II.1 A mi óvodánk Óvodánk 1980 decemberében nyitotta meg kapuit Marcal városban. Földrajzi adottságai jónak mondhatók, megközelítése könnyű. Az óvoda környezete parkosított, forgalomtól elzárt. Intézményünk hat csoportos, barátságos környezetben helyezkedik el. Intézményünk egészséges, kellemesen fűtött, célszerű helységekkel rendelkezik. Csoportszobáinkba galériaházak épültek. Udvarunk játékai biztonságosak, EU-s normáknak megfelelő játékeszközökkel felszerelt. Az árnyas fák alatt, nyáron lehetőség nyílik zuhanyozásra is. Családias légkörben, pavilonszerű csoportszobákban, esztétikus környezetben, parkosított nagy udvarral, KRESZ parkkal rendelkezünk. 2008-ban 250 m2-es műfüves sportpályát avattunk gyermekeink egészségének megóvása érdekében. Udvarunk fajátékait, KRESZ-pályánk kiegészítő eszközeit, és a homokozó játékainkat folyamatosan cseréljük Óvodánkban 1993-tól folyik a német nyelvi ráhangolás. Munkánk eredményeképpen 1997. szeptember 1.-től, a Német Önkormányzat felkérésére, a városban egyedüliként beindítottuk a német nemzetiségi csoportjainkat. Csoportbővítésünk is azt mutatja, hogy a szülők és gyerekek igényeinek maradéktalanul eleget tudunk tenni: szeretnek idejárni! Nevelőmunkánkat az "Egy személy - Egy nyelv" elv szerint és az óvoda saját „Játszunk – Wir Spielen” c. helyi nevelési programja alapján végezzük. Német programunk lényege, hogy a csoportban dolgozó német nemzetiségi végzettségű óvodapedagógusok csak német nyelven kommunikálnak a gyerekekkel, míg a másik óvónő csak magyarul. Így nyílik lehetőség az idegen nyelvet beszélő gyermek számára, hogy az anyanyelve mellett a magyart is gyakorolhassa és a magyar nyelvű gyerekek pedig játékosan, szinte észrevétlenül csöppenhetnek bele az idegen nyelv világába. Helyi óvodai nevelési programunk célja: a gyermeki aktivitás, motiváltság ébrentartása és kielégítése a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Programunk egésze a kompetens személyiség alakítására, komplex fejlesztésére törekszik oly módon, hogy figyelembe veszi az óvodáskorú gyerekek életkori sajátosságait. Német nemzetiségi program célja: a játékos "nyelvtanulás" a nemzetiségi kultúra ápolása, a német szokásrendszerek, népi hagyományok átörökítése. A városunkba érkező és letelepedő kétnyelvű családok - melyek multinacionális cégek beáramlásával, munkalehetőségek kínálatával élnek - óvodás gyermekeinek tudunk lehetőséget biztosítani arra, - hogy a többi magyar nyelvű óvodással együtt - a nap egész folyamán hallja és használja az aktuális nyelvet. Nevelőtestületünk feladata: a szeretetteljes, érzelem gazdag, biztonságérzet adó óvoda megteremtése, a gyermeki önállósság és szabadság megtartásával. Valamennyi csoportunkban meghatározó jelentőségű az egészséges életmód és a helyes környezetegészség nevelés kialakítása, ezen belül a gyerekek edzettségének biztosítása, egészségének védelme, a prevenció. Törekvéseink cselekvésbe ágyazott tapasztalatszerzésre és a megszerzett tudás gyakorlatban való alkalmazása. Intézményünk

5

egyenlő esélyt teremt és olyan fejlesztő hatású környezetet biztosít, amelyben mindenki egyéni képességeinek megfelelően, differenciált bánásmódban részesül. Nyitottság és tolerancia más népek, kultúrák és szokások iránt – nemzetiségi nevelésünk alappillére.

II.2. Gyermekkép – óvodakép Gyermekkép

A gyermek, fejlődő erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség fejlesztésére törekszik. biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek Óvodánk nem ad semmiféle helyet az előítélet kibontakozásának. A családokkal együttműködve, a nevelési tevékenységüket kiegészítve és segítve – a gyermekek spontán érését hangsúlyozva, olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik közül legtöbben az óvodáskor végére készen állnak az iskolai tanulás megkezdésére. o akik jól érzik magukat társaik és nevelőik között az óvodáinkban. Aktívak, érdeklődőek, szívesen tevékenykednek. o akik testileg és lelkileg egészségesen fejlődnek. Rendelkeznek az életkoruknak megfelelő testi és lelki képességekkel és készségekkel. o akik választékosan beszélik anyanyelvüket, gondolataikat világosan kifejezik. o akik szívesen kötőnek a kisebbség nyelvéhez, más népek kultúrájához, hagyományaihoz. Óvodakép

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Olyan óvodában kívánjuk nevelni a gyermekeket, ahol a gyermek, a szülő és a munkatársak egyaránt felszabadultan, biztonságban érzik magukat. Az óvodai nevelésünk célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is) és a nevelés optimális feltételeinek a biztosításával.

6

Az óvodai nevelésünkben érvényesül az egyének példája, tudásunkkal a gyermekek rendelkezésére állunk. Az egyén tiszteletben tartása mellett a társas viselkedés megtapasztaltatásával, gyakorlásával a gyermekek szocializációját kívánjunk segíteni. Valamennyi tevékenységünket áthatja a játék, ami célul tűzi ki az életkortól és fejlettségi szinttől függően fokozódó komplexitású játékok megtanítását és megszerettetését. Ez a tevékenység a gyerekek életében alapvető fontosságú, semmivel sem helyettesíthető. Munkánkat szolgáltatásként értelmezzük, célunk a partneri elégedettség folyamatos növelése, az igényeik szakszerű kielégítése.

A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését erősítését, társadalmi integrálását

II.3. Személyi feltételek Pedagógiai programunk, célkitűzéseinek megvalósítását a törvényben előírt végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok végzik. Az kiemelt figyelmet és különleges bánásmódban nevelt gyermekek integrált csoportban való neveléséhez, az integráló csoport pedagógusa mellett feltétlenül szükséges egy utazó gyógypedagógus, aki koordinálja a megsegítésre szoruló gyermeket a nap folyamán. A pedagógiai munkát az óvoda fejlesztő pedagógusa is segíti. A nemzetiségi gyermekeink nevelésekor az óvodánk minden dolgozójának lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy ezek a gyerekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A nevelőtestület munkáját az óvodavezető és a helyettes koordinálja. Szakképzett dajkák és pedagógiai asszisztensek, az óvodatitkár és a karbantartó, igazi partnerünk a nevelésben. Pedagógusaink összehangolt munkájához, a nem pedagógus alkalmazottaknak is partnereknek kell lenniük, ezzel is elősegítve az óvodai nevelés eredményességét. A nevelőtestületen belül munkaközösségek működnek, színvonalasabb, hatékonyabb munkavégzésünkhöz.

melyek

hozzájárulnak

a

II.4. Tárgyi feltételek Csoportszobáink tágasak, berendezésükben a természetes anyagokból készült eszközök, gyermekmérethez igazodó bútorok találhatók. Valamennyi csoportszoba játék galériával felszerelt. Nevelési és oktatási feladatainkat az önkormányzat számunkra biztosított éves költségvetésből fedezzük, ezen kívül a különböző pályázati lehetőségeket megragadva igyekszünk bővíteni tárgyi feltételeinket. Saját alapítványunk is ezt a célt szolgálja. Tornatermünk nincs, de az udvaron található 250 m2-es dekor - sportpálya az EU normáknak megfelelő játszó udvarunk, a közeli játszóterek mozgásos képességek fejlesztésére kitűnő lehetőséget biztosít. A sportpálya eszközigényeinek a bővítése

7

folyamatos. A tornaszoba megléte döntő fontosságú lenne az óvodánk életében, hiszen a mindennapos testnevelés, és a rossz időben szervezett testnevelés foglalkozások a csoportszobákban, a meglévő berendezés mellett zajlanak. Szükségünk lenne egy tornaszobára. A külső környezetünk célszerű és esztétikus továbbfejlesztése az elkövetkező évek feladata. Az épület karbantartása folyamatos, a fenntartói támogatástól függ annak folyamatossága. A különbözőséggel élő gyermek környezetét személyre szabottan szükséges végiggondolni a lehetséges veszélyforrások tekintetében. Törekedni kell a mindennapi életben használt eszközök, tárgyak alkalmazására. A játékeszközök beszerzésénél törekszünk az egyszerűségre, hogy a gyermek, ránézésre jól értse annak használatát. A nemzetiségi nevelés biztosításához állandó anyaggyűjtést folytatunk, a tárgyi emlékek és a nyelvi fejlesztéshez szükséges eszközök folyamatos bővítése a feladatunk. Óvodánk saját, közhasznú alapítványt hozott létre 1998-ban. A „Győri Brunszvik Teréz Német Nyelvi és Nemzetiségi Óvodai Alapítvány” céljaiban és feladataiban meghatározza az óvodai élet tevékenységeinek segítését, támogatását. Ezeknek a céloknak megfelelően, minden évben olyan tárgyi eszközök beszerzését célozzuk meg, amelyek egyébként fenntartói finanszírozás hiánya miatt nem tud teljesíteni.

II.5. Nevelési alapelveink Programunk gyermek- és nevelésközpontú. o o o

o o o o

A gyermeki jogok és emberi méltóság tiszteletben tartása, védelme. Bízunk a gyermekek fejlődésében és nevelésünk tudatos hatásaival, segítjük személyiségük kibontakozását. Tiszteletben tartjuk a gyermekek életformáját, játékhoz, mozgáshoz való jogát, e két tevékenységet az óvodás gyermek alapvető életmódjának, szabad gyermekkora zálogának tekintjük. A játék és mozgás maga a tanulás. A nevelési folyamatban a játék és mozgás olyan lehetőség, amelyek érvényesítése, gazdagítása a gyermeki személyiség fejlődését eredményezi. A környezettel való ismerkedés óvodai nevelésünk egészében érvényesül, áthatja az óvodai életet. A multikulturális környezettel, annak kultúrájával, hagyományaival való ismerkedés, különös tekintettel a vizuális tevékenységek, az ének , mese, de legfőképpen a játék által.

E folyamatban a gyermekek egyénenként változó életmódbeli lehetőségeinek figyelembevételével alakítjuk az egészséges életmódbeli szokásokat, a mozgásigény kielégítésére, a mozgás fejlesztésére törekszünk, megalapozzuk a környezettel való konstruktív viszonyt, meghatározó attitűdöket és magatartásmódokat. Az élet és egymás iránti tiszteletre, együttműködésre, a természet csodáinak és az ember által létrehozott értékek megbecsülésére, felelős cselekvésre nevelünk. Óvodánk a családok felé nyitott, a családi neveléssel kölcsönös kapcsolatban, azt kiegészítve nevelünk. Magatartásunk a szülők felé toleráns és a gyermekek érdekében

8

kezdeményező. Bevonjuk a szülőket az óvodai életbe és igényeihez igazodva, támogatást nyújtunk a családi neveléshez.

III. Az óvodai életünk megszervezése III.1. Napirendünk

6.00 – 7.15

Gyülekezés összevont csoportban 6- 7.15-ig az ügyeletes csoportban, szabad játék

Szabadon választott tevékenység – szabad játék Tízórai 7.15 – 11.30.

Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek, Mindennapos testnevelés. Kötelező és kötetlen foglalkozások Gondozási feladatok Játék a szabadban. Séta, kirándulás, kertrendezés, tapasztalatszerzés együtt ill. kisebb csoportban.

Gondozási feladatok, ebéd 11.30 -14.50

Pihenés (Az ébredés időpontja, korcsoporttól és egyéni szükségletektől függően változik.) A gyermek pihenését, a gyermek igényeihez igazítjuk. Folyamatos ébredés, uzsonnázás. Játék.

14.50 – 17.00

Az évszakhoz igazodva udvari vagy csoportbéli szabad játék

9

III.2. Hetirendünk HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

JÁTÉK TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ ISMERETSZERZÉS KÖTELEZŐ ÉS KÖTETLEN FOGLALKOZÁSOK KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE (MATEMATIKA)

MESE, VERS

MOZGÁS

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK ,TÁNC

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

RAJZOLÁS, FESTÉS MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS

ÜNNEPEINK

10

III.3. Az óvoda kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel kiegészítve egymásra építve szolgálja a gyermek fejlődését. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a családdal való jó együttműködést. Ezen kívül kapcsolatot tartunk azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodai élet során meghatározó szerepet töltenek be gyermekek életében. A kapcsolattartásban nyitottak, és kezdeményezőek vagyunk. Az Óvodába lépés előtti kapcsolatok: o

A család: magyar, kétnyelvű és nemzetiségi

A szülőkkel történő kapcsolatfelvétel már a gyerek óvodába lépése előtt megtörténik: Nyílt nap keretei között: a gyerekek, szülők megismerkedhetnek velünk, óvónőkkel, az óvodával, szokásokkal, napirenddel. Gyermeknap alkalmából az új gyerekek meghívást kapnak óvodánkba, itt történhet meg tulajdonképpen az első személyes találkozás. A gyermekek óvodába lépése előtt külön szülői értekezletet szervezünk az új szülők részére. o

A bölcsőde:

A munkatervben meghatározott kapcsolattartásunk a szomszédos bölcsödével folyamatos. A két intézmény látogatásai, az új gyermekek megismerése, bölcsisek látogatása az oviba – évek óta jól működő programunk. Így zökkenőmentesek az első napok, és a gondozónők jelenléte is megnyugtató a kicsik számára. Óvodába lépés alatti kapcsolatok: o

Család: magyar, kétnyelvű ill. nemzetiségi

Céljaink:  A családi nevelés erősítése, az óvoda és család együttműködésének elősegítése, a gyermekek összehangolt nevelése, harmonikus személyiségfejlődése érdekében Feladataink:  személyes kapcsolatkialakítás, partnerség a szülőkkel  a családok eltérő szokásainak, sajátosságainak figyelembevétele és az együttműködés során intervenciós gyakorlat érvényesítése, azaz a segítségnyújtás megoldásait a családhoz kell illeszteni  különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, migráns, SNI gyerekek családjára  a hagyományos kapcsolattartási formák felajánlása  a kapcsolattartás megújult lehetőségének felkínálása

11

Törekszünk arra, hogy minél jobban megismerjük a családokat, azok szokásait, sajátosságait. Az együttműködést kölcsönös bizalom és kölcsönös segítségnyújtás kell, hogy jellemezze. Családlátogatás rendszere csoportonként különbözik. Külön szülői kérésre, ill. azoknál a családoknál végzünk általában családlátogatást, ahol a gyermeknevelésben, a gyermekkel kapcsolatban problémát észlelünk. A befogadás sikeressége az egész óvodai valamennyi dolgozójának és a családnak közös sikere. Különbséget kell tennünk a családból, a bölcsödéből érkező gyerekek között. Befogadás alkalmával, új környezettel, felnőttekkel, szokásokkal találkoznak a gyerekek. Az év elején, de év közben is lehetőséget adunk arra, hogy a szülő gyermekével együtt ismerkedjen a szokásokkal, napirenddel. A szülőket is fel kell készíteni életük új szakaszára és az óvodával való együttműködésre, a megosztott felelősségvállalásra. Az óvoda és a család együttműködésének formái: o információs tábla o munkadélutánok o családlátogatás o alapítványi bál o nyílt délelőttök o szülői értekezletek o fogadóórák havi szinten o ünnepségek o kirándulások

Az iskola Céljaink:  az óvoda és iskola nevelőmunkájának összehangolása, két intézmény szoros együttműködése, partnerviszony kialakítása, melyet a kölcsönös nyitottság, bizalom és tapasztalatszerzés jellemezzen Feladataink:  kölcsönös érdeklődés, hagyományos kapcsolattartási formák fenntartása, bővítése  elégedettség, ill. hiányosságok feltárása Az óvoda és iskola együttműködési formái: o iskola és óralátogatások o játékos délelőttök o foci o rajzpályázatok o vers és mesemondó verseny o jeles napok alkalmából műsort adnak az iskolások o nemzetiségi programokra hívják az ovisokat Gyermekjóléti szolgálatok o Gyermekotthonok: Anyás-csecsemő Otthon o Logopédiai Szakambulancia Pedagógiai Szakszolgálat Intézményei: Megyei Pedagógiai Intézet: o szakmai helyzetünk megerősítése, segítése

12

o pályázatok kiírása, támogatása o továbbképzési programok színes skálájának biztosítása o személyes kapcsolattartás o szakmai tanácsadók és szakértők segítik munkánkat Nevelési Tanácsadó: o tanulási veszélyeztetettségű gyerek kiszűrése és fejlesztése o a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyerekek o kiszűrése és fejlesztése o szülői értekezletekre szakmai szakértők részvételének biztosítása Logopédiai Szakambulancia: o logopédiai szűrés, és foglalkozások Szakértői Bizottság: o enyhébb és súlyosabb zavarral küzdő gyermekek szakértői vizsgálata o személyes ismeretségre épülő, segítő szándékú hivatalos kapcsolat Egészségügyi Intézmények: o védőnői ellenőrzés az óvodában o fogászati prevenció Közművelődési intézmények: o közeli iskola könyvtárába teszünk látogatást azzal a céllal, hogy a gyermekek megismerjék a könyvtár fogalmát, megbecsüljék és megszeressék a könyveket o múzeumok látogatása o társintézmények kiállításainak látogatása o Városi Bábszínházak: egész évre szóló bérletes vagy o alkalomszerű előadásokat látogatunk Fenntartó Önkormányzat: o fenntartói feladatok teljes körű ellátása Német Önkormányzat: o személyes kapcsolattartás o hivatalos levelezési forma o segítségnyújtás o közös hagyományok ápolás Oktatási, Kulturális és Sportbizottság: o szakmai jellegű, informális o személyes közvetlen kapcsolat o hivatalos levelezési forma Óvodából távozás után: o Iskolák o Szakértői Bizottság o Nevelési Tanácsadó

IV. Óvodai nevelésünk feladatai

13

IV./1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban igen kiemelt jelentésséggel bír. Fontosnak tartjuk annak érzékeltetését, hogy tiszta, egészséges környezetben az élet minősége javul, az elhanyagolt környezet rontja az alkalmazkodás lehetőségét, az ember egészségét. A gyermekek számára biztosított mozgáslehetőségek segítik a gyermek mozgásának, testi képességeinek fejlődését, egészségének megóvását, és szolgálja a személyiségük fejlődését. Céljaink:  Testileg, lelkileg, szellemileg egészséges gyermekek nevelése, az egészséges életvitel igényére nevelés a szokások megalapozásával a megfelelő napirend kialakításával, adekvát és rendszeres életritmussal  A környezettudatos magatartás megalapozása.  Az óvodába lépő gyermekek eltérő ütemben fejlődnek. A cél az, hogy a gyermek saját cselekvőképességéhez viszonyítva eljuthasson az optimális szintre.  A gondozási feladatok végzése során meghitt kapcsolat alakuljon ki a gyermek és a felnőtt között.  Egészséges életmódra, testi nevelésre, egészségmegőrzés szokásainak a környezetvédelmének fenntarthatóságához kapcsolódó szokások kialakítása. Feladataink:  Az óvodai életritmus és a családi életrend közelítése, szülői ház pozitív szemléletformálása.  Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, pihenés a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;  A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;  A gyermek gondozása, gondoskodása, testi –lelki szükségleteinek kielégítése  Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, mozgásigényének kielégítése, a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;  A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet, aktív és passzív pihenés biztosítása  Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása  Minden óvodai dolgozó egységes, korszerű egészségfelfogással rendelkezzen  Az óvónő, az óvoda dolgozói öltözékükkel, megjelenésükkel, tetteikkel, segítségnyújtásukkal az utánzás modelljeként álljanak a gyermek előtt.  Megismerjük a migráns gyermek egészségszokásait, étkezési kultúráját. Nagy hangsúlyt fektetünk a testi, lelki hátrányos helyzetű gyermek gondozására  Ismerjük meg a kisebbség egészég, és étkezési kultúráját. Csoportjainkban vitaminnapokkal járulunk hozzá az egészségesebb, vitamindúsabb étkezéshez. Megkedveltetjük a gyümölcsöt és zöldséget nem kedvelő gyermekekkel és tudatosítjuk, hogy ez mennyire fontos a betegség megelőzésében, Egész napra biztosítjuk a gyermekek folyadékigényét, folyamatos légcserét, a megfelelő páratartalmat, különös tekintettel a mozgásos "foglalkozásokra", a pihenőidőre . Pihenést, az alvást az életkorhoz, az egyéni igényekhez igazítjuk. Tiszteletben tartjuk a gyermek alvási szokásait (játék, kedvenc párna, kicsiknél stb.). Az alváshoz megteremtettjük

14

a nyugalmat: mesével, kellemes zenével, óvónői dúdolással, Kiküszöbölünk minden belső és külső zavaró ingert Nyári hónapokban a nagycsoportosoknak lehetőséget adunk az igény szerinti pihenésre. Tisztálkodáshoz, a WC használatához megteremtjük a feltételeket, úgy hogy a gyermek fokozatosan, önállóan végezhessék a teendőiket. Biztosítva van minden fürdőszobában az intimitás. Fontosnak tartjuk, hogy a Szülőket is meggyőzzük arról, hogy nem évszaknak, hanem az időjárásnak megfelelően praktikus rétegesen kényelmes öltöztessék a gyermeket. Ez az egyik feltétele a betegség megelőzésének. Az esélyegyenlőség végett nem követeljük meg, hogy legyen óvodai játszóruha, amiben a gyermek önfeledten játszhat bent is és az udvaron is, de célszerűnek tartjuk. (nem kell rá vigyázni, hogy piszkos lesz, és nem tudja a szülő tiszta ruhában elvinni az oviból a gyermeket) Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, lehetőség szerint elkülönítve gondozzuk, míg a szülei meg nem érkeznek. Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni adottságait és egészségi állapotát, szükség esetén igényeljük egészségügyi szakemberek segítségét speciális fejlesztések céljából. Felveszünk anamnézist a gyermekek egészségi állapotáról. A ritkán előforduló betegségek (allergia, asztmatikus tünetek, lázgörcs) kezelését szükséges megtanulni Minden csoport lehetőségéhez mérten délelőtt. 1 órát a szabadban töltenek (szélsőséges időjárást kivéve: eső, -10 fok, viharos szél) Lehetnek séták kirándulások, ill. az udvaron szabad játék délelőtt és délután. Lehetőséget teremtünk arra, hogy megismerjük a nemzetiségi gyermek egészségügyi szokásait, étkezési kultúráját, és tiszteletben is tartjuk azokat. Mozgás, edzés A szabadban való tartózkodás a legjobb módszer az edzettségre a mozgás kielégítésére a betegség megelőzésére. Mindennapos mozgási lehetőség biztosításával az egészséges életvitel kialakítására szoktathatjuk a gyermekeket. A mozgásos játékok kedvezően hatnak a kondicionális képességekre (különösen az erő és az állóképesség fejlődésére), amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. Az udvarunkon folyamatosan bővülő EU-s játékeszközökön, KRESZ pályán, füves, homokos betonos, árnyékos és napos részén biztosítva van a gyermek számára a mozgási lehetőség. A 250m2 dekor tornapályán a gyermekek rossz időben is kimozoghatják magukat. Ivó kutunk egész nap a rendelkezésükre áll, így bármikor ihatnak folyadékot Nyáron lehetőség van a vízfürdőzésre, ahol figyelembe vesszük a szülő igényét is. Fokozottan védjük a gyermekeket az erős napsugárzás ellen (szabad levegőn való tartózkodás idejének behatárolása a nyári hónapokban, napvédő ernyők, fényvédő készítmények használata) A jól megszervezett séták, kirándulások során a megtett út hossza és időtartama igazodik a gyermekek életkorához, fizikai állapotához. Ovi-foci keretén belül - aki szereti ezt a sportágat- heti 2 alkalommal rendszeresen a sportpályán, ill. a szomszédos iskola tornatermében tartunk foglalkozást. Heti 1 alkalommal nemzetiségi –tánc foglalkozásra van lehetőség a táncolni szerető gyermekeknek. Óvodai szervezésen belül részt veszünk különböző városi versenyeken,(ovi-olimpia, ovi-foci, szivacskézilabda…) amin a tehetséges és a mozgást kedvelő gyermekek versenyezhetnek. Nagycsoportosok vízhez szoktatását, és a korcsolyázását a szülői igények felmérése előzi meg.

15

Egészséges környezet és környezettudatos magatartásra nevelés o o o o

Kerti gyermek szerszájainkkal rendszeresen tisztává és gondozottá tesszük udvarrészünket. Minden évben Föld napján „Egy gyermek –Egy palánta” programmal virágokat ültetünk az óvodai kertbe. Lehetőségeinkhez mérten szelektíven gyűjtjük a hulladékot Szülők segítségével folyamatosan gyűjtjük a papírt.

A gyermekek testi épségének biztosítása érdekében az óvoda egész területén törekszünk a baleset-mentes, biztonságos, ízléses és praktikus berendezésekre, bútorokra, játékokra. Állandó ellenőrzésével figyelünk ezek karbantartására, szükség szerinti cseréjére. Úgy alakítjuk ki a szabályokat, szokásokat, hogy meg tanuljanak vigyázni saját és mások testi épségére.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Tudjon önállóan, lehetőség szerint az időjárásnak megfelelően rétegesen öltözködni (cipőkötés, gombolás, cipzárazás),  Tudja a higiénés alapvető műveleteit elvégezni (orrfújás, kéz, arc, fogmosás, WC-zés)  Alakuljon ki tisztaságigénye, egészségigénye önmagával és környezetével szemben.  Óvja környezete tisztaságát, tudatosuljon benne annak fontossága  Tudja a szelektív hulladékgyűjtés hasznosságát  Vigyázzon saját és társai testi épségére.  Az étkezéseknél törekedjen, az esztétikus terítésre a kulturált étkezési szokásokra. a halk beszélgetésre  A mozgás legyen örömteli, váljon a gyermek természetes igényévé és épüljön be szokásrendszerébe.  A kisebbség gyermekek kultúrájából hozott egészséges életmód szokásait, közelítjük az óvodában tanult szokásokkal.

IV./2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei vezérlik, ezért fontos, hogy az óvodába lépéskor kedvező hatások, a más gyerekekkel, felnőttekkel való kapcsolat során pozitív benyomások érjék, hogy az óvodapedagógusban, az óvodában dolgozókban társra, ha kell természetes támaszra találjon. Céljaink:  A gyermekre jellemző pozitív személyiségjegyek, tulajdonságok – karakter – erősítése, valamint a közösségi élet szabályainak, normáinak elsajátítása. A természetes társas szükségletek kielégítése és a különbözőségek elfogadására, tiszteletére való képesség kialakítása.  Megfelelő szakemberek bevonásával a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek megsegítése.  Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

16

 Nemzetiségi gyerek integrálásával ne sérüljön saját nyelve, kultúrája.  Gyerekek nyitottá váljanak saját identitásuk, nyelvük, kultúrájuk mellett más kultúrák befogadására, elfogadására. Feladataink:  Érzelmi biztonságot nyújtó, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli, toleráns, elfogadó, légkör kialakítása az óvodáskor végéig.  Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.  Folyamatos és rugalmas napirend biztosítása.  Helyes befogadási gyakorlat kialakítása, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek vonatkozóan.  Az óvodapedagógus segítse a gyermek szociális érzékenységének, én tudatának alakulását, és az önkifejező, önérvényesítő törekvéseknek hagyjon szabad teret.  Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.  A közösségi élet szokásai és közösségi magatartás kialakítása, a viselkedésformáknak, és az együttélés szabályainak elsajátítása.  Kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek támogatása.  Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése, mely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség), és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozása.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.  Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.  Nemzetiség kultúrájának, nyelvének ápolása.  A német nemzetiségi kultúra érzelmi megalapozása a napi tevékenységeken keresztül, annak érdekében, hogy a gyermekek átérezzék, ill. érzelmileg kötődjenek a német szokásokhoz és magatartási attitűdhöz a nemzetiségi óvónő által. Családias légkör kialakítása Minden csoportunknak van hagyománya, szokásrendszere, ami sajátos, egyéni színezetet biztosít, mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Az otthonosság érzését növeljük, hogy a gyerekek részére „kincses-ládát” biztosítunk, ahol rajzait, kincseit biztonságban tudhatja. Meg kell találni minden gyerekhez az utat, mely leginkább segíti fejlődését és támogatja saját egyéniségének kibontakoztatását. Sok időt szánunk a gyermekek megismerésére, sokat bátorítunk, dicsérünk, hogy a gyermekek belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A legkisebb előrelépésnek is örülünk A befogadás időszakában biztosítjuk a családias, nyugodt légkört. A kötődés igényét kell hogy elsősorban kialakítsuk a gyerekben. A befogadást úgy szervezzük, hogy mindkét óvónő és dajka jelen legyen. Különösen fontos ez migráns gyermekek esetében, ahol a befogadást megkönnyíti, ha a gyereket az anyanyelvén beszélő óvónő is fogadja. Lehetőséget adunk, ha van rá igény, hogy a szülő gyermekével együtt ismerkedjen az óvodával, a napirenddel, a szokásokkal. Segíthetnek az ölbeli játékok, höcögtetők, amik kapcsolatot teremtenek. A

17

gyerekekkel lehet kedvenc játéka, takarója, cumija, bármi, ami az otthont, biztonságot jelenti számára a bizonytalanságban. A gyermeki nyitottságra építve a közös élményekre épülő tapasztalatszerzést fontosnak tartjuk. Így a gyermek szűkebb, tágabb környezetének megismerése által a szülőföldhöz való kötődést alapozzuk meg. Közösen kialakított hagyományok, szokások biztosítják a csoport egyéni arculatát, és közösségépítő szerepük van. Csoportjaink vegyes életkorú csoportok, amelyek megkönnyítik a szocializációt. Fontos, hogy a gyerekeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor-, ha arra van igénye – egyedül is tevékenykedhessen. Cél, hogy megtalálja helyét a közösségben. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek társas kapcsolatainak kialakítását segítjük, és a gyógypedagógussal való jó kapcsolatra, együttműködésre építünk. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A gyermek kapcsolatait pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. Nevelésünk akkor lesz hatékony, ha a csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára vonzóvá tudjuk tenni. A gyermek tanulja meg kezelni a konfliktust, melynek eleme a kölcsönös engedménykeresés kell, hogy legyen, kerülve a megbántást, hibáztatást, bírálgatást, kioktatást, kiabálást, panaszkodást. Meg kell teremtenünk elsősorban a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő kapcsolat alakulhasson ki az együttneveléshez. A nyílt nap, a gyermeknap, az év eleji szülői értekezlet jó alkalom, hogy a családtagok megismerkedhessenek az óvónőkkel, betekintést nyerjenek az óvodai élet szokásaiba, és választ kaphassanak felmerülő kérdéseikre. Ezt a célt szolgálják a közös munkadélutánok és nyílt napok is. Évente szociometriai térképet készítünk a csoportról. Az értékelésnél figyelünk a gyermekek életkorára, a csoportban elfoglalt pillanatnyi helyzetére és csak ezt követően vonunk le következtetéseket. Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  Ragaszkodnak az óvodájukhoz, az ott dolgozó felnőttekhez, a kisebb gyermekekhez. Mindezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.  Igényükké válik a helyes viselkedés, szokások, szabályok betartása.  A felnőttek kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.  Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmaguk képességeiben.  Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.  Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek.  A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják.  A tevékenységeket komoly feladattudattal végzik és be is fejezik.  Nyugodtan ülnek, figyelnek egymásra és a felnőttekre.  Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit.  Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mind érzelmileg, mind szociálisan nagy lépést tesznek előre, önállóbbá, nyitottabbá, érdeklődőbbé válnak, társas kapcsolataik megújulnak, szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmagukban.

18

 Más nyelvet beszélő gyerek 3-4 év alatt kitűnően elsajátítja a magyar nyelvet, így társas kapcsolatai kinyílnak, egyre jobban ragaszkodik a gyerekekhez és óvónénijeihez, közösségi munkákat is vállal, tevékenyen részt vesz a csoport életében.

IV./3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A gondolkodás fejlődése segíti a beszéd fejlődését. A kifejezőkészség hiányosságai nehezítik a megértést, gátolhatják a gyerek-felnőtt, gyerek-gyerekhez való kapcsolódást. E feladat megvalósulása áthatja az óvodai nevelőmunka egészét, jelen van a gyermekek minden tevékenységében, a játékban, a munkában, a spontán, élményszerű, de az óvónő által szervezett, irányított óvodai ismeretszerzésben is. Céljaink:  Az óvodás gyermek beszédészlelésének, beszédmegértésének fejlesztése, változatos módszerekkel, anyanyelvi játékokkal, különböző tevékenységi formában. Az anyanyelvi nevelés a nevelőtevékenység egészében jelen van, hiszen minden pedagógusnak egyik fő eszköze az élő szó, a beszéd.  Gyermekek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára épített óvodai tervezetten szervezett tevékenységformák, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek önmagukról, a természeti és társadalmi környezetről. Ezeket a tapasztalatokat a különböző élethelyzetekben tudja alkalmazni és gyakorolni.  A tevékenységi formák által rengeteg tapasztalatot, ismeretet szereznek a gyerm ekek közvetlen ill. közvetett környezetükről német nyelven - szókincsbővítés  Különböző tevékenységi formákban, változatos módszerekkel valósítjuk meg a német nyelvi fejlesztést Feladataink:  Beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályok közlésével az anyanyelv fejlesztése a feladatunk, valamennyi tevékenységi forma keretében.  Az anyanyelvi játékok felhasználásával játékos formában élményeket szerezve megismerik az anyanyelvüket, így fejlődik beszédészlelésük, beszédmegértésük, és beszédprodukciójuk.  Mintaszerű, szép, tiszta beszéd, világos és egyszerű óvónői stílus, nyelvtanilag hibátlan beszédmód. Ezek a jelzők jellemezzék az óvoda minden dolgozóját is.  Türelmes, a gyermeket nem korlátozó magatartás a beszédöröm felkeltésére.  A helyes beszéd technikai elsajátítása a játékosság érvényesítésével (beszédlégzés, beszéddallam hangsúlyozás, tempó, hangerő, szünettartás, egyéni hangszínezet, hanglejtés).  Kérdésekre inspiráló légkör megteremtése, a halandzsálás megengedésével az áradó nyelvi kreativitás fejlesztése.  Ha teheti, őrizze a tájnyelvi beszéd kifejezéseit, szépségét.  Többször adjunk lehetőséget egyéni élményeiknek tapasztalataiknak elmondására.  Minél több népi mondókát és verset mondogassunk, hiszen ezek ismételgetése alkalmat teremt a beszédtempó, ritmus, hangsúly hanglejtés gyakorlására, szókincsgyarapítására.

19

 Az életkori beszédhibák kialakulásának megelőzése, felismerése, korrekciója, az élettani beszédhibák javítása a szakemberrel való együttműködés alapján.  Figyelünk, hogy ne sérüljön az anyanyelve a migráns gyermeknek sem, a saját kultúrájából hozott különböző anyanyelvi játékok megismerése és gyakorlása.  A tudás vágyás felébresztése, bővítése az érdeklődés, kíváncsiság talaján,a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve.  Biztosítson sokoldalú tapasztalatszerzési lehetőséget, óvodán belül és kívül is.  A meglévő ismeretek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása.  Fejlessze a vizuális és térpercepciót, a gyermekek verbális képességeit.  Fejlessze a gyermekek önálló gondolkodását, döntési képességét, figyelemkoncentrációs képességét, feladattudatát.  Tartsa szem előtt a differenciált fejlesztést, hisz a tehetség és képesség minősége személyiségfüggő.  Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást, fejlesztése, fejlődését segítő ösztönző környezet biztosítása.  Óvodánk mindkét nyelv fejlesztését szolgálja, ezért törekszünk olyan nyelvi környezet kialakítására, melyben a mindennap átélt szituációk elősegítik a gyermekek nyelvi fejlesztését Anyanyelvi nevelés A szülők, a család az óvoda és nem utolsó sorban a társadalom feladata a gyermek szókincsének gyarapítása a szófaji gazdagság megalapozása, így érezzék meg a magyar nyelv szépségeit. Az óvónő nevelőmunkájának a változatossága, a sokoldalú gyermeki tevékenység biztosítása, a különböző beszédhelyzetek kiaknázása, az alkalmazott módszerek, módszeres eljárások eszközök, anyanyelvi játékok sokszínűsége és a felnőttek mintaszerű beszéde az alapja annak, hogy az óvodás színes jól funkcionált változatos gazdag szókincs birtokában léphesse át az iskola küszöbét. A verbális kommunikáció alapja a beszéd, mely a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. A kommunikáció célja a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, s a társ reakcióiból a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése, végső soron egymás viselkedésének szabályozása. A verbális kommunikáció fejlesztését minden nevelési szituációban szem előtt tartjuk. Fontos, hogy a gyermek érezze, kérdezhet, közölhet, mert ezekre valamilyen választ kap. Az életben szükséges alapvető kommunikációs helyzetek begyakorlására használjunk szituációs játékokat (orvos, vásárlás, vendégség, stb.) Szoktassuk gyermekeinket a beszéd közbeni szemkontaktus tartására. Fontos, hogy hitelesek legyünk a gyermekek számára ezen azt értjük, hogy egész egyéniségünk azt tükrözze, hogy azt mondjuk, illetve tesszük, amit gondolunk. A nonverbális kommunikációs jelzések alkalmazásával, használatával meg tanulják a gyermekek szavak nélkül is érteni környezetük jelzéseit, érzéseit. Az óvónő bátran használja a metakommunikatív jelzéseket: a mimikát, gesztust, tekintetet, testtartást, mozgást, testi közelséget, simogatást, közeledés elhárítását.

Értelmi fejlesztés

20

Pedagógiai felelősségünk abban van, hogy a gyermekek tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük, bővítsük, Fejlesszük kognitív képességeiket, kreativitásukat. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, a művészeteken, az alkotómunkán, gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -,valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve saját tevékenységén keresztül legfőképp a JÁTÉK–ban, ezáltal megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére, fejlődi az értelmi képességei. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni képességi, készségei által. Kirándulások, kísérletek jó alkalmat adnak ezek kibontakozásában. A nyitott helyzetek többféle út keresésére indítják a gyermeket, ezáltal fejlődik a problémamegoldó gondolkodása, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:  Használják a tapasztalat által bővült szókincsüket, értik az ismert szavakat, szófordulatokat és beszédükben jelentésüknek megfelelően használják.  Tisztán ejtenek minden hangot, nyelvtanilag helyesen alkalmazzák a mondatokban a szófajokat, a hanglejtést. Gondolataikat érthetően, összefüggően tudják kifejezni.  Türelmesen meghallgatják a felnőttet, pajtásaikat, végigvárják azok mondanivalóját.  Tapasztalat útján szerzett ismereteket útján váljon pontossá érzékelésük, észlelésükmegfigyelőképességük legyen tartós a figyelme, minél több részletre emlékezzen, tudja ezeket az ismereteket továbbítani mások felé.  Képesek legyenek a problémákat felismerni - már nem csak tapasztalat útján, hanem csak szemléletességgel - azokat megoldani, szóban elmondani.  Tapasztalatok útján bővül a német szókincsük, képesek egy-egy egyszerű mondatban megfogalmazni mondanivalójukat.

IV./4. Nemzetiségi nevelés (Óvodánk kiemelt feladata a nemzetiségi nevelés, így az a program VIII. fejezetében külön egységként jelenik meg.)

V. Az óvodai élet tevékenységformái V./1. Játék

„Jót és jól játszani” - ez a gyermek dolga az óvodában! A gyermek önmagáról, valamint az őt körülvevő szűkebb és tágabb világról a játékon keresztül szerez tapasztalatokat és tudatos fejlesztőmunkánk is e tevékenységen átszűrve ad számára új ismereteket. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet fokozatosan egymásra épülő céljaink eléréséhez felhasználunk.

21

Céljaink:  A játék, mint elsődleges és legfontosabb fejlesztő tevékenység zavartalan és mindennapi jelenlétének megvalósítása az óvodánkban.  A pszichikum-erősítő és pozitív élményt adó játéktevékenységekben sokszínű külső- és belső élményvilág megtapasztaltatása gyermekeinkkel.  A szabad játék túlsúlyának érvényesülése a többi tevékenységekhez mérten, valamint a napirend és egyéb időkeret tekintetében.  A játékon keresztül harmonikusan fejlődjenek értelmi, érzelmi, testi képességeik és társas kapcsolataik, erkölcsi érzékük és anyanyelvi szintjük. Feladataink:  A gyermeki játéktevékenységet inspiráló, oldott légkör tartós megteremtése.  A különféle játékfajták elmélyült megéléséhez szükséges helyet, minél több időt és változatos eszközöket biztosítunk; később közösen hozzuk létre a gyerekekkel.  A gyermek élményeinek, vágyainak, félelmeinek és szorongásainak kiélésére elegendő alkalom felkínálása.  Sokszínű élményszerzés megteremtése, a játéktémák gazdagítása, a játék tartalmának továbbfejlesztése,.  Életkortól és fejlettségi szinttől függően fokozódó komplexitású játékok megszerettetése és megtanítása.  Elakadt játékfolyamat igény szerinti és egyéni sajátosságokhoz igazodó megsegítése.  Kommunikációs és szociális készségek, hatékony konfliktuskezelés, elfogadásalkalmazkodás szintjének emelése.  Átélt élmények, vágyak kibontakoztatása.  A játék bármelyik vonatkozásában utánozható minta nyújtása az óvodapedagógus részéről.  Ötletek, fantáziavilág és kreativitás szimbolikus formában való kifejtése, az önkifejezés erősítése.  A játékkal, mint elsődleges tevékenységgel megkönnyítjük a befogadás időszakát.  A közösségi, magatartási szabályok, szokásrendszer elsajátíttatása és biztosítása.  A természetes alkotóvágy, térorientáció, mozgáskoordináció, finommotorika fejlődésének elősegítése .és a szabálytudat kialakítása, formálása.  A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását.  Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el.  A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.  Együttműködés a fejlesztő pedagógussal, pszichológussal és más szakemberekkel.  A spontán játékszituációkban kialakuló nyelvi helyzetekben a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy a külföldi, nem magyar ajkú gyermekek a magyar nyelvet elsajátítsák.  A nemzetiségi, etnikai és kisebbséghez tartozó gyermekek, valamint a kiemelt figyelmet igénylő óvodásaink szabad önállóságából adódó játéktevékenységének elfogadása és minél zökkenő-mentesebb integrálása a csoport életében zajló különféle játékfolyamatokba. A játék tartalma

22

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, és így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék nem csak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A játék szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat, a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. Fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek önkéntes és spontán játéka önmagától beindul. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget a fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A gyermekjátékkal eltöltött ideje az óvodába érkezéssel kezdődik el. Ezt segíti a folyamatos napirend és a játékba integrált tanulás. Így a játék eszközök elrakása nélkül több órán keresztül tevékenykedhetnek gyermekeink, kivéve a gondozási feladatok és a kötelezően végzett teendők időtartamát. Biztosítjuk a több napon keresztül tartó játék lehetőségét a programunk nyújtotta projekt-rendszer keretein belül. Kreatív, alkotó légkört biztosítunk a gyermek számára, ahol ők döntik el, hogy kivel milyen játékot választanak, milyen témát dolgoznak fel és milyen eszközökkel jelenítik meg azt. Ezért törekszünk arra, hogy már a befogadás időszakától felépüljön a bizalom és nyitottság hídja a gyermekek és az óvodapedagógus között, melyen bátran és közvetlenül áramolhassanak a játékötletek. Kiemelt célunk, hogy a különböző szituációk megteremtésével a gyermekek biztosan pozitív élményhez jussanak, és észrevétlenül fejlődhessenek a csoportszobában és kint az udvaron is. A kisgyermek játéka utánzáson alapul. Első játszótársa a felnőtt: a családban a szülő, az óvodában az óvodapedagógus. Miután utánozható mintát adunk, elindul a szabad játékfolyamat. Később bevonható társsá lényegülünk át, segítővé vagy szükség szerint további kezdeményezővé, inspirálóvá. Bátorító jelenlétünk inspirálja a gyermekek közti játékkapcsolatok kialakulását is. Folyamatosan bővítjük és az adott játéktémákhoz válogatjuk (kínáljuk fel- alakítjuk ki) a változatos (egyszerű és alakítható) eszközöket, alapanyagokat (termények, természetben található „kincsek”, textíliák, papír és egyéb barkács-kellékek …), melyek segítik a gyermek alkotó képzeletét, fantáziáját, kreatív játékát. Alapelvünk, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A gyermek egyéni sajátosságaihoz és igényeihez igazodva segítjük sokszínű élményszerzési lehetőségeiket a különböző játékfajtákban. A gyermek játékában fellelhetők: o o

a tisztán elkülöníthető és keveredve jelentkező játéktípusok

A gyakorló játékhoz, mint első élményforráshoz bőven kínálunk eszközöket. A manipulálás, rakosgatás segít megismerni magát a játék eszközt és tulajdonságait. A természetes anyagok tapintása és velük való tevékenység, mint első mozgáskoordinációt fejlesztő eszközök jelennek meg. A szimbolikus szerepjátékhoz a gyermekek már ötleteket, élményeket használnak fel. A gyermeke már nem csak egymás mellett, hanem egymással is játszanak. Tükröződnek átélt

23

történeteik, tetten érhető fantáziájuk és társas viszonyaik. Kommunikációjuk, alkalmazkodóképességük fejlődik és próbára teszik konfliktus-kezelésbeli felkészültségüket. A gyermekek vállalkozó kedvét indirekt módon segíthetjük, hogy a szimbólumok használata, a „mintha” helyzetek minél gyakrabban megismétlődhessenek. A rendszeres, többször átélt meseélmény igazi táptalaja a dramatikus játéknak, bábozásnak. Óvodai életünkben ez először az óvónő előadásában jelenik meg. Később a közösen vagy már egyénileg elkészített kellékek segítségével a gyermekek is megpróbálkozhatnak. A szerep-, és dramatikus játék, a bábozás egyaránt fontos színtere a kommunikációs készség, a szociális érzelmek és társas kapcsolatok fejlesztésének valamint a feszültségoldásnak. Az „én készítettem” alkotás örömét a konstruáló játék keretén belül élhetik át. Bátorítjuk a formagazdag építkezést, változatos téri alakzatok létrehozását. A finom mozgások fejlődését a generációkon átívelő, kedvelt játék eszközök (pl. LEGO) észrevétlen biztosítják. Az alkotáshoz kapcsolódva megjelenik a barkácsolás. Nagyon kedvelt és mindennapos elfoglaltságunk, a heti témához szervesen kapcsolódik. Ezt a tevékenységet is egyéni fejlettséghez mérten végzik a gyermekek, sok személyre szabott segítséggel és változatos alapanyagokkal. Közben fejlődik képzeletük és eszközhasználatuk. Kezdetben egyszerű és könnyen követhető egyezséggel kezdőnek a szabályjátékok. Ha sikerül a betartásuk, örömet okoz és kezdi formálni a szabálytudatot. Később aztán bonyolultabb, több szempontú kritériumok betartására is képessé válnak, sőt maguk is alkotnak újabbakat. Az iskolakezdés közeledtével már jóval nagyobb hangsúlyt és fontosságot kapnak. Ez a játékfajta formálja a szabálytudatot és fokozza a kudarctűrő képességet. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás: tudatos, átgondolt munkánkat feltételezi. A játékból építkezik minden nevelési célkitűzésünk gyakorlati megvalósítása. Kiindulópont egy-egy tevékenységi formához és ide vezetődik vissza. Az egyedül tapasztalt, óvónővel vagy társakkal átélt játékélmény rendkívüli jelentőséggel bír a gyermek életre felkészülési folyamatában. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységben szerezzék, kellő figyelmet kapjanak és a szabad játék mindig túlsúlyban maradjon. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére  Alkotó módon és ötletgazdagon használja fel a játékhoz fellelhető vagy maga által létrehozott körülményeket (hely, idő, téma, eszközök, társak, szabályok)  Ezen körülményekről szükség esetén még erős érzelmi kötődés árán is le tud mondani; korának megfelelő mértékben kudarctűrő.  Képes az óvónő és társak jelenlétének, ötleteinek megértésére, elfogadására, az alkalmazkodásra.  Önkifejező módon képes saját élményeit, vágyait, félelmeit a játékban kiélni, újraalkotni.  Szívesen vállal el szerepeket vagy részvételt a játékban.  Képes játékot szervezni, irányítani és lehetőség szerint ezt napokon keresztül folytatni.  Szabálytudata van, kreatívan maga is létrehoz újabb kritériumokat.  Tiszteletben tartják és az elfogadott erkölcsi normákhoz igazodóan, segítik egymás kezdeményezését, elképzeléseit.  Toleránsan elfogadják a kisebbségi, és kiemelt figyelmet igénylő társaik játéktevékenységét, pozitívan alkalmazkodnak egymáshoz.

24

V./ 2. Verselés, mesélés A mese és a vers hallgatása, mondása a kisgyermekkornak a játékkal egyenrangú természetes igénye, hozzájárulnak az anyanyelvi neveléshez, érzelmi biztonságához és az erkölcsi, értelmi fejlődésének egyaránt fontos eszköze, alkalmas a gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására A kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme, értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a "hallgató" gyermek felé. Céljaink:  Olyan irodalmi élmények szerzése, amely hozzájárul a gyermek jó közérzetéhez érzelmi biztonságához, gazdagítja a gyermeki személyiséget, formálja az esztétikai, erkölcsi, közösségi érzelmeket.  A meseélményekkel, a versek rímeivel, zeneiségével hozzásegítjük az anyanyelvi és kommunikációs képességek kialakulásához. Feladataink:  A gyermekek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő, szemléletmódjának és világképének megfelelő, beszédhelyzeteket teremtő irodalmi alkotásokat választása  Az irodalmi anyag összeállításból tükröződik a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság, és a hagyományok, értékek közvetítése.  Minél több népi mondókát és verset mondogatunk, hiszen ezek ismételgetése alkalmat teremt a beszédtempó, ritmus, hangsúly hanglejtés gyakorlására is.  Szókincsgyarapítását többfajta irodalmi élményekkel biztosítunk (népmese, műmese, reális történetek, elbeszélések, modern mesék versek, mondókák)  Könyv szeretetére nevelése  Érzelmileg biztonságoz nyújtó légkör megteremtése a gyermekeknek is népi mondókákkal.  A tehetséges gyermekeket felkészítjük a mese-versmondó versenyre.  Hátrányos helyzetű gyermek megfigyelése az irodalmi mű feldolgozásában (szorongás, újrajátszás stb.)  Megismertetni a más népek kultúrájából hozott irodalmi művekkel. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat A mese, a vers, a bábozás, a dramatizálás a nyelvi kifejezőkészségek fejlesztésének leghatékonyabb eszköze. Alakítja az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd készségét, megalapozza a biztonságos önkifejezést, új fogalmakat ismerhetnek meg, fokozza társalgási kedvüket.. A kicsiknél a befogadás időszakában az érzelmi biztonság megadásában jó alkalmat teremtenek a saját kultúrájából hozott népi dajkai hagyományok. (mondókázások, lovagoltató, ringató, simogató ritmikus mondókák) Mesehallgatáskor kialakul a gyermek és óvónő intim kapcsolata, mely közben belső, biztonságot sugárzó környezet teremtődik. Ez az egyik legfontosabb formája az élményfeldolgozásnak, belső képalkotásnak. Adjunk lehetőséget mesélésre az egész csoport előtt, (pl. alvás előtt,) hiszen így növeljük önbizalmukat, fejlődik kifejezőkészségük. A mese képet ad a gyermeknek a tárgyi világról, az emberi kapcsolatokról, az ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világról és ráébreszt a pszichikus realitásra, és a külvilágra

25

irányított megismerési törekvésre.. A könyv szeretetére az állandóan rendelkezésükre álló leporellókkal, képeskönyvekkel neveljük őket. Elhozhatják otthonról kedvenc mesekönyvüket. Tegyük lehetővé hogy, gyermek saját vers- és mesealkotása legyen, hiszen annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Legyen kedvenc meséjük, versük, amiből választhatnak, hogy melyiket szeretnék meghallgatni, ill. előadni. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagokkal, barkácsolási lehetőségek biztosításával, el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. A fakanál - sík – kesztyűs és ujjbábok a hallott mesék szereplőihez igazodnak, egész nap elérhető helyen legyenek. Jó alkalmat adnak kedvenc mesék eljátszására, önfeledt örömet okoz, de visszaigazolják a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást is kínálnak. Lehetőleg évente több alkalommal vegyenek részt báb - vagy meseszínházi előadáson, hisz az így átélt irodalmi élmény semmi mással nem pótolható, s mindeközben „megtanulják" hogyan illik viselkedni színházban. Az anyagválasztás gerincét a magyar népmese kincses példatára adja mivel tudjuk, hogy a népköltészet legsokrétűbb műfajainak az egyike de, merítünk a magyar klasszikusok és a mai magyar írók meséiből is, valamint a meseirodalom klasszikusaiból is ( Grimm, Andersen, La Fontain ). Nem szükséges foglalkozási kereteken belül maradni, hiszen mesélni minden nap szükséges az óvodában. A versanyag a népi mondókáktól, a vidám, humoros versekig terjedjen. Halljanak, mondjanak klasszikus és mai magyar költők verseiből. Ezek anyaga sokszor kapcsolódik évszakhoz-ünnephez, az adott témakörhöz. A kisebbeknek népi mondókákat és ritmikus, játékos verseket válasszunk. Az ő meséik egyszerű cselekményűek, érthetőek, ritmikus ismétlődésűek A kicsiknek sok-sok mondókát, ölelgető, lovagoltató, stb. versélményt biztosítunk. Halljanak és mondjanak az óvó nénivel együtt állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, csúfolókat. Meséik egyszerű állatmesék, ezekkel szoktatjuk őket a figyelmes mesehallgatásra. Ismerjenek meg 10 - 12 mondókát, 10 - 14 új mesét. A nagyobbaknál kialakul a vers, a mese szeretete, s azt igénylik is. Fontos, hogy minél több lehetőséget teremtsünk arra, hogy meseélményeik játékukban is megjelenjenek, bábozzanak, dramatizáljanak, rögtönözzenek meséket, bábjátékokat, elkezdett meséket befejezhessenek. Játékukba épüljenek be a mondókák, kiolvasók, a rímjátékok, találós kérdések. A nagyobbak meséi összetettebb állatmesék, népmesék, klasszikus tündérmesék, meseregények. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  Igényévé válik a mesehallgatás, verselés-mondókázás.  Szívesen mond spontán módon is mondókákat, verseket, meséket a nap bármely szakaszában  Tudja a megismert szavak jelentését, adott esetben megfelelően használja, mondatait a nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzi.

26

    

Tud könyvben, kép alapján tájékozódni, képről mesélni, óvja a könyv állagát. Szívesen bábozik, részt vesz dramatikus játékokban. Képes meséket kiegészíteni, befejezni, kitalálni, azokat képben, mozgásban kifejezni. Figyelmét hosszabb időn át képes a mesére koncentrálni. Megjegyzi a többször hallott mese 10-12 legfontosabb elemeit, 10- 14 mondókát, 6 - 8 verset. Önállóan el tud mondani rövid mesét, történetet, időrendi sorrendben.  Kevés segítséggel el tud mondani néhány német mesét és verset.

V./ 3. Ének – zene, énekes játék, tánc A zene olyan emberformáló erővel bír, amely kihat az egész személyiségre. Fogékonnyá teszi a gyermeket a szép befogadására, formálja ízlését emberi magatartását. A rendszeres zenei nevelés fejleszti a gyermek megfigyelőképességét, serkenti gondolkodását, logikus gondolkodásra készteti, tehát nagymértékben elősegíti értelmi fejlődését. Az óvodában a természet valamint környezetünk hangjainak megfigyelése, a felnőttel végzett ölbeli játékok, a népi gyermekdalok már a legkisebb korosztályt is örömmel és csodálattal töltik el. Az óvónő éneke, az énekes játékok, a közös zenélés erre épülve tovább folytatják a tapasztalást. A gyermekek esztétikai fogékonyságuktól vezérelve így könnyen formálhatóak a kifinomult zenei ízlés felé. Felkeltett érdeklődésük és zenei tapasztalataik, továbbá a felnőtt minta utánzásával fedezik fel a dallam, a ritmus és a hozzá kapcsolódó mozgás szépségeit, a közös éneklés élményét. Ezen az úton haladva fokozatosan alakul ki zenei anyanyelvük. Hagyományaink (népdalok, népi játékok, körjátékok, néptánc) megismertetésével és megszerettetésével azok továbbélését biztosítjuk a jövő generációk számára. A tánc a körjátékok a szociális kapcsolatokat erősítik. Szívesen játszanak együtt a rácsodálkozás örömével. Az óvodáskorban kell lerakni a nemzeti hovatartozás alapjait. A tudatalatti nemzeti vonások legjobb megalapozója a néphagyomány elsősorban a játék és gyermekdalaival. Céljaink:  A közös éneklés, a közös énekes játék örömének megéreztetése.  A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, a zenei élmények befogadására való képességek megalapozása, zenei ízlésük formálása.  A befogadott élmények segítségével a zenei anyanyelv megalapozása, zenei műveltség fejlesztése.  A gyermekek mozgáskultúrájának alakítása.  Hagyományaink fokozatos megismertetésével (népdalok, népi játékok, néptánc) a gyermekek érzelmi kötődésének kialakítása és formálása.  A nemzetiségi kultúra élményszerű megtapasztalása, megismerése. A rácsodálkozás örömének megtapasztalása egy másik kultúrában, igényes népzenével, tánccal. Feladataink:  A gyermekek spontán érdeklődésére alapozva változatos zenei tapasztalatszerzés biztosítása, esztétikai fogékonyságuk megragadása.

27

 a zenei képességek fejlesztése  az énekhang ápolása, a zenei továbbfejlődés megalapozása  a zene megkedveltetése, az esztétikai érzék fejlesztése

 Felnőtt minta utánzásával a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, térorientációjának, mozgásának fejlesztése; és esztétikai, közösségi és erkölcsi érzelmeik gazdagítása.  A felhasznált zenei anyagok (mondókák, kiszámolók, énekek, népdalok, énekes játékok, néptánc elemei, zenehallgatási anyag, kortárs művészeti alkotások, ünnepekhez kötődő művek) igényes, tiszta forrásból, életkornak és az adott csoport képességeinek megfelelő válogatása.  A zene megszerettetése, szép, tiszta éneklés elősegítése.  Biztosítjuk óvodásainknak a közösen készített vagy készen vásárolt hangszereink elérhetőségét, felhasználhatóságát.  Játékos zenei alkotókedv, kreativitás, zenei önkifejezés ösztönzése.  Pentaton karakterű és 6-8 hangterjedelmű énekek, énekes játékok válogatása.  A zenei fogalompárok (halk- hangos, gyors- lassú, magas- mély) megismertetése és változatos módszerekkel való alkalmazása.  A felhasznált zenei anyag segítségével helyes, szép tiszta hangképzés és beszéd formálása.  SNI, HH, HHH gyermekeink zenei élményhez juttatása személyes játékkal, felfedezéssel; integrálásuk a saját képességeikhez mért, közös éneklésbe, énekes játékokba, hangszeres zenélésbe.  Speciális képességű óvodásaink tehetséggondozása.  A nemzetiségi kultúrából vett zenei anyag felkutatása, közvetítése.  Nyitott és befogadó kész légkörben lehetőségek teremtése a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi dalok, énekes játékok, táncok megismerésére, és megélésére. A multikulturális élmények, hatások erősítése (pl. népi hangszereik elhelyezése a csoportban, hanganyagaik gyűjtése zenehallgatáshoz, stb.) Az ének, zene, énekes játék tartalma Kisebbeknél: A befogadás szerves része az éneklés. Az óvónő énekkel kísért bábozása segíti a gyermekek érzelmi biztonságának kialakulását. Eleinte az óvónő maga énekel és játszik egyegy gyerekkel, később a többi gyermek is bekapcsolódik. A gyakori együtt énekelgetés és együtt játszás során év végére megtanulják az egyszerű mozgásokat, guggolást, körsétát, szerepcserét. Nagyon fontos a népdalok hallgatása, megismerése hisz így ismerik meg a gyerekek az ősi dallamokat. A körjátékok megismerésével megérzik az összetartozás élményét, melynek nagy közösségformáló ereje van. Az egyenletes lüktetés megtapasztalásával, spontán, élményszerű gyakorlásával biztonságérzetük megnő. Bemutatjuk a halk-hangos éneklést, magas-mély hangokat térben és hangzással, a gyerekek utánozzák, ezáltal fejlődik éneklési készségük, zenei hallásuk. Játék közben érzik az egyenletes lüktetést és játékos mozdulatokkal ki is tudják fejezni. El kezd alakulni ritmusérzékük, mozgásuk, tér érzékelésük. Megismerik a zenei alapfogalmakat. Figyeljék meg a csendet, a környezetük és egymás hangját és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Az óvónő éneklését érdeklődve hallgatják, rácsodálkoznak a hallott zenei élményekre. Nagyobbaknál: Az egyszerű körséta bonyolultabb mozgásokkal bővül (guggolás, taps, visszafordulás). Az utánzó mozgásokat továbbra is játsszák, de már megtanulják a változatosabb sorformákat is, pl. kígyó, csigavonal, szerepcsere.

28

Dúdolásunk után felismerik a jól ismert dalokat szöveg nélkül is, miközben fejlődik zenei emlékezetük. Belső hallásukat fejlesztjük, előkészítjük a dallambújtatást, amikor a motívumokat váltva, halkan-hangosan énekeljük. Megfigyeltetjük a hangszíneket, egymás hangját, a természet, és a környezetük zörejeit. Fejlődik koncentráló képességük, amikor zenehallgatás során néhány percig tudatosan figyelnek a zenére, saját énekünkre, és egymás hangjára. Fejlesztjük ritmusérzéküket, tempóérzékelésüket, a dalok, mondókák ritmusának tapsolásával, a gyorsabb- lassabb énekléssel, mozgással. A dinamika és a hangszín a hallást élesíti. Érezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a dalok és mondókák ritmusát. Az élményt nyújtó közös ének zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, az egyenletes lüktetés, a ritmus a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Játszanak kérdés- felelet játékokat. Több szereplővel, komplikáltabb mozgással, nagy térigényű játékokat játszunk: szerepcserés, párválasztós, két körformás, fogyó- gyarapodó, hidas-ludas, várkörbejáró, kaputartós játékformákat. Fontos helyet kap a ritmus, szöveg és dallam kapcsolata, és azok érzékelése testmozgásokkal. A ritmus és az egyenletes lüktetés fejleszti a figyelmet, a koncentrációt és a határozottságot., A negyed és nyolcad ritmuson kívül megjelenik a dalokban a szinkópa és a szünet is. Ritmusérzék és hallásfejlesztő játékok során kiemelik az ütemhangsúlyokat. Önállóan próbálkoznak a dallambújtatásra, a tiszta éneklésre. Finom zörejeket és hangszíneket figyeltetünk, különböztetünk meg velük. Ismerkednek a népzenével, népi hangszerekkel, egyszerű lépésekkel és forgásokkal táncolnak népzenére. Maguk is készítenek kezdetleges ritmusjátszó hangszereket (pl., csörgők, dobok természetes anyagokból, vagy újrahasznosított hulladékból). Egyre több alkalmat teremtünk az innovációs készségek, a zenei kreativitás megjelenéséhez, kibontakoztatásához. Zenehallgatás A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi etnikai kisebbségi hovatartozását. Egymás hangjának, a környezetünk zörejeinek megfigyeltetésén keresztül megismertetjük a gyermekeket a hangszerek hangjaival és a klasszikus zeneirodalom óvodás korosztályának megfelelő műveivel. A zenei befogadóképesség szándékos fejlesztését a megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósítjuk meg. Így alakítjuk ki az igényes és műértő zenehallgatás gyakorlatát. Próbálkozunk az irányított figyelem és zenei emlékezet kiművelésével. Hangsúlyt kap a multikulturális élmények, más népek zenéjének és hagyományainak élő előadásban történő tolmácsolása. Nyelvi készségek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókázás, a dalok ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép és helyes kiejtését. Az előadott szövegek hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejezőerejét, szépségét. A hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék alkalmat ad a szókincs bővülésére. A dinamika és a hangszín a hallást élesíti. Az éneklésnek mivel a helyes légzés erősíti a hangadó szerveket testnevelő hatása van. A közös éneklés fegyelmezettséget, önuralmat kíván, ezáltal fejlődik a gyermek akaratereje is. Az éneklés fejleszti a beszédértést és beszédészlelést. A zene a dal segít

29

leküzdeni a beszédhibákat, javítja az artikulációt. Egy helyesen megválasztott igényes zenemű hallgatása oldja a szorongást, ellazít, megkönnyíti a kommunikációt. Zenei kreativitás Egymásra épülő fejlesztő tevékenységeinknek köszönhetően eleinte spontán utánzással, később saját kedvtelésből és improvizatív formában jelenik meg az éneklés, zenélés, mozgásos játék a mindennapjainkban. Az önkifejezési képesség fejlesztése önmagától valósul meg a befogadási folyamatok hatására és a tényleges önkifejezési tevékenységek eredményeként. Bátorító légkörben a zenei improvizáció előbb-utóbb előjön más területeken is, pl. mozgáshoz kötődve vagy vizuális technikák végzése közben. Ugyanakkor a zene hatására mozgást rögtönözhetnek és képalkotó tevékenységben is megjelenítik hallott élményeiket. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  Szívesen hallgat zenét, éneket, szívesen zenél, énekel és örömmel vesz részt az énekes játékokban.  Néhány dalt felismer és tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is visszaad.  Tud dallam és ritmusmotívumokat egyénileg felismerni, visszaénekelni vagy visszatapsolni.  Felismeri és alkalmazza a dallambújtatást: kezdő vagy belső motívum alapján.  Társaival térformákat alakít ki, ismer és eljátszik néhányénekes játékot  A különböző mozgásokat, táncmozdulatokat esztétikusan végzi egyénileg és társaival összehangoltan.  Felismeri a zenei fogalom párok bármelyikét (halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú) és helyesen alkalmazza.  Tud ritmust, dallamot, mozgást improvizálni.  Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mind a kettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni és érzékeltetni.  Megbeszélés vagy egyéni ötlet alapján az éneklés ritmusát óvodában használt hangszerekkel tudja kísérni.  Értelmük, akaratuk, zenei emlékezetük, képzeletük fejlett szintet ér el, zenei élmények hatására gazdagabbak társas kapcsolataik, érzelmi, erkölcsi világuk színesebbé vált, egész személyiségükben magasabb szintet értek el.  SNI, HH, HHH gyermekeink fejlődési jellemzői: önmaguk képességeihez és fejlődési üteméhez mérten megközelítik, vagy elérik társaik szintjét.  Nemzetiségi gyermekek a multikultúrális hatások-, élmények révén több nemzet kincsével gazdagodtak, sokszínű benyomással rendelkeznek a zenei tapasztalásban és előadásban.  Mondókákat, énekeket és énekes játékokat a kisebbség nyelvén maguk is elő tudnak adni.

V./ 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ( lásd: ábrázoló tevékenység) Az ábrázoló tevékenység összetett, sokszínű nevelési terület, mely magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, konstruálást, a kézimunkát, műalkotásokkal való ismerkedést és a környezetalakítást.

30

Céljaink:  Az ábrázolás különböző fajtáinak megismertetése a gyerekekkel  A műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés  Az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására való igény megteremtése  Az élmény- és fantáziavilág képi, térbeli szabad önkifejezése  A gyerek tér- forma-szín képzetének gazdagítása  Pozitív kötődés kialakítása a nemzetiségi nyelvhez-kultúrához Feladataink:  Megteremtjük, teret biztosítunk a gyermeki alkotó, alakító tevékenység feltételeinek.  Megismertetjük a gyerekeket az eszközök használatával, a rajzolás mintázás, festés és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.  Differenciáltan fejlesztjük a 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó alakító tevékenységek tartalmát, minőségét.  Biztosítjuk a tevékenység differenciált szervezeti formáit.  Értékmegőrző, értékközvetítő szerep, hagyományápolás, esztétikai ítélőképesség fejlesztése, vizuális nyelv elsajátítása.  Tehetséggondozás.  SNI gyerekek ábrázolási tevékenységének segítése, támogatása.  Nemzhetiségi gyerekek kultúrájával való ismerkedés.  Nemzetiségi kultúra sajátos tér-forma-színvilágának megszerettetése a gyerekekkel. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka a gyermeki személyiség fejlesztésének fontos eszköze, a belső képek gazdagítására épül a gyermeki alkotás. Ezért is fontos, hogy elegendő időt, teret és lehetőséget biztosítsunk az ábrázoló tevékenységekhez a nap folyamán. A kreatív munkához olyan légkör szükséges, melybe a gyerekek szívesen bekapcsolódnak, örömmel végzik és az elrontott, sikertelen lépéseiket lelki feszültség nélkül javíthatják, vagy elölről kezdhetik. Ehhez méretben, minőségben megfelelő eszközöket biztosítunk a gyerekeknek. Kiválasztásukban a praktikum, a célszerűség, esztétikum dominál. Az általunk előkészített eszközök motiválják a gyerekeket a kreatív tevékenységre. Ilyen formában megjeleníthetik személyiségük kivetített darabját, melyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia és élményviláguk mutatkozik meg. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka barkácsolási technikák eszközei lehetnek a ragasztó, olló, filctoll, színes ceruzák, vízfesték, tempera, gyurma, só-liszt gyurma, színes papír, természetes anyagok, termények, stb., melyek mind hozzájárulnak az örömteli tevékenykedéshez. Törekszünk a természetes, jó minőségű anyagok használatára. A különböző anyagokon keresztül újabb és újabb tapasztalatokat szereznek azok alakíthatóságáról, felületéről. Az alkotó tevékenykedők körének, a mozgó gyerekektől védve, megfelelő helyet biztosítunk. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka a kötetlenség jellemzi, a gyermekek természetes érdeklődésére, tevékenységvágyára, hangulatára, érzelemvilágára építünk. A gyermekek képességeinek megfelelően tervezzük meg a tevékenység tartalmát. Fontos, hogy képesnek, kompetensnek érezze magát egy-egy feladat megoldásához, mert ha nem így van, legközelebb lehet, hogy bele sem kezd a munkába, mivel nem bízik saját képességeiben.

31

Általában mikro csoportokban tevékenykedünk, így valósul meg, hogy a gyerekek személyre szóló segítséget kapjanak. Különös figyelmet szentelünk az SNI gyerekeknek, ha kell, segítjük, de ha önállóan tud már valamit elvégezni, azt elvárjuk tőle, ezzel is növelve önbizalmát, az „én már tudom” érzését. Alkotás közben gyakran énekelünk, mondókázunk, verselünk. Az elkészült alkotásoknak együtt örülünk. Arra neveljük a gyerekeket, hogy becsüljék meg társaik és saját munkájukat is. A gyermekek munkáit, alkotásait értékként kezeljük. A gazdagon megélt tevékenységek, rácsodálkozások megtanítják a gyermeket a szépélvezetére. Az ábrázolási tevékenységeken keresztül gyarapodnak a gyerekek matematikai ismeretei, alakul társas kapcsolata, gyakorolják a társas együttlét, viselkedés szabályait. Szem-kéz koordinációja, finommozgása fejlődik tépéssel, ragasztással, vágással. Percepció, verbális fejlesztés is teret kap itt. A gyerekek munkájukkal maguk is tevékeny részesévé válnak az esztétikus környezet kialakításában. Az óvodát díszítő tárgyak, képek, gyermekmunkák is a hagyományápolást szolgálják. Népi mesterségekkel a gyermeknapokon találkozhatnak a gyerekek agyagozás, gyöngyfűzés által. A tehetséges gyerekek számára lehetőség nyílik rajzpályázaton való részvételre is, ahol kézügyességüket megjutalmazzák. Az esztétikai nevelés keretében az óvónő személyes példamutatásával modellt nyújt a gyermek számára. Megjelenésével, öltözködésével jelzi a napok, tevékenységek másságát. Megteremti a különböző gyermeki tevékenységekhez szükséges megfelelő öltözéket, pl.: festéshez festő pólót biztosít. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek, differenciált alkalmazásuk A kisebb gyerekek játszva ismerkednek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés módjaival. Az anyag markolászása, gyurkálása, ütögetése, hengerítése, gömbölyítése önmagában örömöt jelent. Náluk a tevékenykedés még fontosabb, mint az eredmény. Az építgetés, térbeli rakosgatás, rendezgetés játékának alapvető eszköze. Vonzza őket a szín és festés technikája, a festett foltok, vonalak „hasonlítanak” valamihez, amiről beszélgetés indulhat ki. A vegyes csoport kitűnő lehetőség arra, hogy a kisebbek hamarabb felfedezzék a nehezebb technikákat, bátrabban nyúljanak hozzá, mert lehetőségük van az utánzásra. A nagyobbaknál már megjelenik az ember, környezet, tárgyak ábrázolása saját elképzelés alapján. S már a képi elemek rajzolásnál, festésnél egyszerű összefüggést mutatnak. Építésnél nagy térbeli alakzatok /kapuk, sor/ formálása jellemzi. Térábrázolása ugrásszerűen fejlődik. Színhasználatban is érvényesül a gyermek személyisége már. Egyre önállóban tevékenykednek és egyre pontosabb munkát készítenek. Igényesek saját munkájukra. Technikákat ismerik, önállóan, bátran használják, rendeltetésszerűen használják az eszközöket. Segítenek a kisebbeknek az új technikák elsajátításában. Ötleteinkkel segítjük őket a játékok, bábok és különböző kellékek készítésében. Témáikban megjelenítik saját élményeiket, meséről, dalokról, ünnepekről, különböző eseményekről. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket  Színhasználatuk gazdag, egyéni, emberábrázolásukban kitérnek a részletekre is bátrabbak, ötletesebbek az építésben, téralakításban

32

 Képkialakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat  Örülnek az egyéni és közös kompozícióknak  Fokozott önállósággal tudják használni a megismert technikákat, rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne  Megfogalmazzák értékítéleteiket, tudnak beszélni az alkotásról  Vizuális elképzeléseik, ajándéktárgyaik elkészítéséhez önállóan tudják használni a megismert technikákat  Németes csoportjainkban is a tevékenységek során egyéni módon megjelennek elképzeléseik, élményeik, munkájukban tükröződik a népművészet motívuma, színvilága  Hagyományok, szokások ápolásával, különböző ünnepekre való felkészüléssel pozitív kötődés alakul ki a gyerekekben a német nyelvhez, kultúrához.

V./ 5. Mozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza,. A Mozgási célok és feladatok óvodai megvalósítása segíti a gyermekek kiegyensúlyozott személyiségfejlődését, hisz a mozgás, a motoros képesség adják alapját a beszéd és gondolkodás fejlődését, az idegrendszeri folyamatok stabilitását s ez által nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. a reális énkép kialakulásához. képet ad általános (testi, szellemi, mentális) fejlettségéről. felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. Az óvodai testmozgás mozgásfejlesztés a teljes óvodai életben jelen van, jelen kell lennie, ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása melyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás). Céljaink:  A gyermek az óvoda mindennapjaiban minél több lehetőséget kapjon természetes mozgásigényének kielégítésére csoportban legfőképpen szabadban figyelembe véve az egyéni szükségleteket és képességeket.  A mozgás megszerettetése, testkultúra, az egészséges életmód és életvitel igényére nevelése, a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, ezzel járulunk hozzá a harmonikus, összerendezett kis és nagymozgások kialakulásához,az értelmi képesség, az egész személyiség fejlődéséhez.  Az egészséges növekedés elősegítése. Az összes szervrendszer funkcionális tulajdonságainak javítása, (légző, keringési, csont- és izomrendszer teljesítő képességeinek növelése)  A mozgásos játékok alkalmazásával a kondicionális képességek fejlesztése ( erő és az állóképesség), amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését.

33

 Nemzetiség Kisebbség egy-egy mozgásos játékának megismertetése Feladataink:  A gyermek funkcionális mozgásának a fejlesztése (járás, egyensúlyozás, dobás, elkapás,húzás tolás,forgás,gurulás,függés)

futás,mászás,ugrás,

 Fejlesztésénél egyéni adottságai és képességei figyelembe vétele mellett a fokozatosság elve érvényesüljön, hiszen a mozgásigénye, mozgás fejlettsége minden gyermeknek más és más.  Meg kell teremteni az optimális feltételeket a rendszeres egészségfejlesztő testmozgásra, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó sokszínű, változatos mozgásos játékok és feladatok, kellő ideig tartó gyakorlására.  A legtöbb mozgástevékenységeket, - játékba, azon belül a -szabad játékba -az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen be kell építeni. Ezeket a testmozgásokat kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére  Olyan mozgásos játékok választása, amely minden gyermek számára szórakoztató, élményekben gazdag (népi játékok: ugróiskola, labdajáték) és örömteli érzelmi biztonságos légkörben zajlanak mely fejleszti a szociális képességeket, erkölcsi tulajdonságokat (alkalmazkodó döntési és együttműködő készség, társas kapcsolatok, önbizalom, bátorság, kitartás, siker és kudarctűrő képesség)  Mozgáskultúra, mozgásos cselekvések elsajátítása, szép kivitelezése. Mindezekkel összefüggő elméleti ismeretek elsajátítása (vezényszavak, szakkifejezések).  Gyermekben a kompetencia iránti igény, kialakítása - ” Én meg tudom csinálni”  Helyes testtartás alakítása, tartásjavító gyakorlatokkal és lábtornával, izomegyensúly kialakítása  Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazását, a szabad levegő kihasználásával.  A mozgást szerető kiemelkedő képességű, gyermekeknek differenciált feladatadása, ill. sportvetélkedőn való részvétel biztosítása. (Ovi-olimpia, Ovi-foci, Szivacs-kézilabda)

 Mozgásfejlődés folyamatos nyomon követése-fejlesztése  A gyermekek számára a feladatok, gyakorlatok elvégzéséhez megfelelő módszer megválasztása: bemutatás, bemutattatás  A kisebbség kultúrájából hozott mozgásos játékok megismerése, gyakorlása Óvodánkban, a mozgásfejlesztésben kettő területet emelünk ki: o a szabad játékot o a szervezett mozgást Szabad játék A csoportszobában és az óvoda területén rendelkezésünkre álló játékszerek és mozgáshoz szükséges helyszínek mind szélesebb körű biztosításával és alkalmazásával tudjuk az egészségfejlesztő testmozgást elérni. Sporteszköz téren korszerű kínálatunk van. VESCO, GREISVALD, labdák, karikák, rudak, szalag, gumiszalag, babzsák torna padok, szőnyegek zsámolyok, ugrószekrény, egyensúlyfejlesztő eszközök. Korszerű UNIÓS játszóudvarunkon megtalálható gyermek mozgásfejlődéséhez szükséges játékok: mászókák, csúszdák, hinták, egyensúlyozó eszközök. A 250m2 nagyméretű tornapályán bármilyen fogó- futó labdajátékok kezdeményezhetők, még sáros időben is. KRESZ pályánkon lehetőség van a motorozásra, biciklizésre és rollerozásra.

34

Alkalmat adnunk és segítséget nyújtunk az óvodásoknak arra, hogy mindent kipróbálhatnak, megtanulja, hogyan vigyázzon magára, és másokra. A természetbe történő kirándulásokon engedni kell, hogy a gyermek kipróbálja önmagát (fára másszon, árkot ugorjon, domboldalra másszon, s onnan leguruljon, stb.). A balesetektől nem félni kell, hanem megelőzni azokat, ezért pl. gumitéglákat tetetünk minden játékszer alá ahová szükséges. Mindennapos mozgás: Óvodánkban a frissítő, játékos együttmozgás 5 - 10 percben. Ezek lehetnek a nap bármely szakában. Az együttmozgás anyaga: o játékos gimnasztikai gyakorlatok eszközzel, vagy eszköz nélkül, esetenként zenére o tartásjavító gyakorlatok o lábboltozat javító gyakorlatok

o Komlexitáson keresztül bármely tevékenységi terület mozgáson keresztüli feldolgozása (ének-zene-tánc, környezet megismerés, matematikai feladatok) A tervezett szervezett mozgás

Irányított mozgástevékenység Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a jó légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységben a gyermekek örömmel vesznek részt, így a sikeres jó hangulatú mozgásos tevékenységek a gyermekek számára pozitív élményt nyújt, ami újabb cselekvésre készteti őket. Ennek hatására az irányított szervezett mozgás természetesen beépül a gyermekek spontán tevékenységébe, szokássá-igényévé válik. A tudatosan tervezett és szervezett mozgásos foglalkozások vegyes csoportban heti 1 foglalkozás. A mozgásos foglalkozások ideje a heti rendben kerül rögzítésre Az esélyegyenlőség végett nem követelünk meg egyen ruházatot, de szokják, meg hogy másban tornázunk, mint amiben vagyunk az oviban. Olyan ruházat legyen, ami nem akadályozza Őt az önfeledt mozgásban. Vegyes csoportokban úgy kell a gyakoroltatást végezni, hogy mindig csak egy olyan feladat legyen, ami közvetlen óvónői irányítást, segítséget igényel. Szükséges a dajka ill. a pedagógiai asszisztens segítsége a szervezési és végrehajtási feladatokhoz. Lényeges, hogy a foglalkozások ne közvetlenül étkezés után kerüljenek lebonyolításra. A mozgásos foglalkozásokat is célszerű a szabadban szervezni, jó idő esetében kora tavasztól késő őszig ez megvalósítható a tornapályánkon. .A szabadban leginkább olyan feladatok vannak előtérben, amely helyigényesek (futógyakorlatok, labda-karikagyakorlatok stb.) Amennyiben ez nem lehetséges, a csoportszobákban minél nagyobb hely biztosítására kell törekedni és olyan feladatokat kell végeztetni, ami kis helyigényű (járás, csúszás, kúszás, mászás stb.) .

Ha kellő mennyiségű időt, eszközt, és lehetőséget kínálunk az óvodásaink számára, akkor kiválóan fejlődhetnek a mozgáskészségeik, vagy mozgásügyesebbé válnak. A tervezett foglalkozásokon nagyszerű lehetőség áll rendelkezésre a természetes mozgásokban mutatkozó lemaradások pótlására. Mivel ha a természetes mozgások fejletségi szintje nem alakul ki kellő mértékben, akkor a későbbiekben (iskolában) jelentős nehézségek várhatók a különböző sportmozgások tanulásakor.

35

A tervezett mozgás anyaga . A gyakoroltatás mindig egyéni fejlettség szerint történik. A kisebbeknél a cél a tornázás megszerettetése, annak elérése, hogy minden gyermek elfogadja a foglalkozásokon való részvételt. A kisebbek fő mozgásanyaga a természetes mozgásra és a nagymozgásokra épül (csúszás, kúszás, mászás, járás és futógyakorlatok). Megtalálhatók még az egyensúly és labdagyakorlatok, a hossztengely körüli gurulás. A gyakorlatokat játékos, utánzó módon vezetjük le. A nagyobbaknál mozgásanyaga bővül az ugrásokkal és dobásokkal. Itt is még nagy hangsúlyt kapnak a támaszgyakorlatok, bővülnek az egyensúly- és labdagyakorlatok és már gurulóátfordulást is végeztetünk. A gimnasztikai feladatokban a sokféle kézi szergyakorlatok, az ugrásokban a távol- és magasugrás, ill. a mélyugrás dominál. A támaszgyakorlatok, függőgyakorlatok főleg erre a korcsoportra jellemzőek. Bővülnek a dobás- és labdagyakorlatok is. Nagyoknál már a terhelés fokozatos növelésére, a pontos, fegyelmezett, kitartó gyakorlatvégzésre kell törekednünk Kiemelt feladatunk a helyes testtartáshoz

szükséges izomegyensúlyt megteremteni, a hanyag tartás ellen mozogni, amit soksok kúszással, mászással, négykézláb járással, függéssel, szökdeléssel segítjük elő az óvodás gyermekek számára A mozgásos játékok szerepe a mozgásigény kielégítésében, a képességfejlesztésben, az ismeretszerzésben és a feladatmegoldó képesség alakításában igen jelentős.

A mozgásos játékokban együttesen van jelen a játék és a mozgás hatásrendszere, mely által komplex módon fejlődik a gyermek személyisége. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. A mozgásos játékban lehetőségünk van a már kialakított mozgásmódok változatos gyakorlására. Kisebbeknél csoportban szerep vagy utánzó játékokat játszunk, amelyek a testnevelési központi feladatát jelentik.

Nagyoknál elsősorban csapatalakító játékok kerülnek előtérbe. Kiemelt szerepe van a kooperatív játékoknak. Egymásért versenyezzünk és nem egymás ellen. Célunk, hogy a gyermek önmagával versenyezzen (már többet tudok!!) és a játék öröméért végezze el a mozgásos feladatokat. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére  Funkcionális mozgásformák kialakulása(járás, ugrás, dobás, elkapás, mászás, futás húzás, tolás, függés, forgás, gurulás, egyensúlyozás).  Mozgás a gyermek természetes igényévé válik és beépül szokásrendszerébe.  Megérti az egyszerű vezényszavakat, szakkifejezéseket.  Saját testének, mozgásos képességeinek megismerésével ÉN tudatának kialakítása, térben való elhelyezkedése, irányok megfelelő használata.  Mozgás közben mennyiségi és formai, vizuális és környezetismereti tapasztalatokat szerez.  Nagymozgásai koordináltak, precízek lesznek szem - kéz - láb koordinációja összehangolt.  Fejlődik kudarctűrő képessége, önfegyelme, kitartása, feladattudata, szabálytudata.  Erősödik egészséges versenyszelleme, kitartása, edzettebb teherbíróbb lesz.

36

 Mozgásos játékoknál fogadja el, hogy nem mindenki egyforma képességű, fogadja be a gyengébb képességűeket is. A társakhoz való alkalmazkodás mozgás közben fejleszti önuralmát, toleranciáját, együttműködő képességét, akaratát.  Megismer más kultúrából hozott minél több mozgásos játékot. A közös mozgás öröme elősegíti a társas kapcsolatok alakulását.

V./ 6. Külső világ tevékeny megismerése, ünnepeink Környezetünket megismerni a cselekvés, a kép, a szó egységében lehet, melyekkel kialakítjuk gyermekeinkben a kulturált, biztonságos életvitel szokásait, viselkedési formáit. A gyermek alapvető jellemvonásai fő vonalaiban már az óvodáskorra kialakul, de még rugalmas, alakulhat, formálódhat, finomulhat. Ezért ideális és fontos szakasza az ember életének az óvodáskor. Céljaink:  A természeti és szűkebb lakókörnyezet felfedezése során gyermekeink pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti- emberi-tárgyi világ értékei iránt, miközben különös figyelmet fordítunk a nemzetiségi, és más különbözőséggel élő gyermekekre  A környezetét, természetet szerető, védő gyerekek nevelése  Hagyományokhoz, ünnepeinkhez, szülőföldhöz kötődő pozitív szálak formálása, különös tekintettel a migráns gyerekek otthonról hozott értékeinek megőrzésére  A környező világ megismerése során mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggések felismertetése, és azok játékos tevékenységek közben való alkalmazása  Nemzetiségi szokások, kultúra, hagyományok megismertetése, tisztelete. Feladataink:  A gyerekeket hozzásegítjük az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez, a környezet kultúra alakításához.  Az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszert úgy alakítjuk ki, hogy az a gyerekek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tapasztalataira épüljön.  Megteremtjük annak lehetőségét, hogy a gyerek a játékon, alkotómunkán, művészeteken, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, melyek felkeltik benne a vágyat a környező világ megismerésére.  Lehetővé tesszük a gyerekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.  Minél több olyan természetes környezetben lévő helyzetet teremtünk spontán és szervezett helyzetben, melyben rendkívül hatásosan fejleszthető a gyerekek kommunikációs készsége, szókincse a személyes beszélgetések során.  Alkalmi és folyamatos megfigyeléseket alkalmazva lehetővé tesszük, hogy saját maguk ébredjenek rá a környezetük változásaira, szépségeire.  Folyamatosan figyeljük az évszakok változásait, jelenségeit, az időjárást, növényeket, állatokat.

37

 Lehetőséget teremtünk egyszerűbb kísérletek elvégzésére növényekkel, vízzel, levegővel, talajjal  Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeinknek legyenek ismereteik a közlekedésről, közlekedési eszközökről  Megteszünk mindent annak érdekében, hogy megértsék a szelektív hulladékgyűjtés lényegét.  Olyan óvodai légkört teremtünk, melyben a gyerekek játszva sajátítják el az alapvető viselkedésnormákat, saját személyi adataikat, a szüleik nevét, foglalkozását, valamint embertársaik tiszteletét, egymás megbecsülését  Kiemelt fontosságúnak tartjuk az egészségvédelmet, a testrészek és azok funkcióinak ismeretét, valamint a környezettudatos életvitelre nevelést  A természetet óvó, védő, gondozó gyerekek nevelését tartjuk alapvetőnek  Felismertetjük az ok-okozati összefüggéseket, megalapozzuk a logikus gondolkodást  A gyerekek igényeihez igazodva játékos matematikai tartalmú tapasztalatszerzést szervezünk  Tevékenységeinkbe igyekszünk bevonni a különbözősséggel élő gyermekeket is, ezzel megteremtjük a toleranciára épülő derűs légkört  Ápoljuk a magyar és német nemzetiségi ünnepek hagyományait  Cselekvés közben alkalmazzuk az aktuális témakör német nyelvű szókincsét Az új gyerekek az óvoda elfogadása után kezdenek ismerkedni annak közvetlen környezetével. A valóság bemutatása során „látni” tanítjuk meg a gyerekeket. Együtt gyűjtjük a terméseket, leveleket, kavicsokat – az aktuális időszak tárgyait. Ezekre jó alkalmak a kirándulások, séták, amiket a gyerekek életkorát figyelembe véve szervezünk. Kisebbekkel még csak az óvodánk környékére, míg nagyobbakkal akár erdei túrára is elmegyünk. A folytonosságot megtartva az összegyűjtött kincseket felhasználjuk barkácsolás során, de játékba ágyazott matematikai tapasztalatszerzésre is. Természetvédelmi területekre, folyópartra, madár lesre is ellátogatunk az év végi kirándulások keretei között, de lovaglás, lovas kocsikázás, állatok megfigyelése is szerepel az anyagkiválasztásban. A kertes házban élő családoktól rendszeresen kapunk meghívásokat, így dió-szőlőszüretre és almaszedésre is sor kerül. Óvodánkban kiemelt szerepet kap a témák projekt rendszerű kidolgozása. Nagy hangsúlyt fektetünk a különböző témakörök alapos körbejárására. Október hónapban hagyományunkká tettük a különböző „zöldségfesztiválokat” ( répa, tök, alma, dió stb), áprilisban pedig a „Föld napja” alkalmából mindenre kiterjedő projekt hetet tervezünk. Az udvarunkon lévő KRESZ pálya (kétsávos, burkolt „úttest”) lehetővé teszi, hogy a gyerekek a gyakorlatban szerezzék tapasztalataikat a közlekedésről rollerrel, kerékpárral és motorral. Színházba és kiállításokra látogatunk el közösen, eközben lehetőség nyílik a tömegközlekedés gyakorlására is. Belső igénnyé kívánjuk alakítani az egészséges életvitel szokásainak követését. Ennek érdekében gyümölcs- és zöldségnapokat tartunk, szinte mindennapossá válik a vitaminfogyasztás. Környezetünk mennyiségi és formai viszonyai A matematika nagyon elvont, és ehhez úgy tudjuk a legsikeresebben elvezetni a gyerekeket, ha sok és változatos tapasztalási lehetőséget biztosítunk, melyben a gyerekek cselekvő résztvevők. Munkánk akkor a leghatásosabb, ha sok érzékszervi és mozgásos élményt nyújtunk. A legjellemzőbb matematikai tevékenységformák: Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása

38

o szétválogatás o sorba rendezés o osztályozás Számfogalom alapozása o mennyiségek összemérése o halmazok párosítása o mérések különböző egységekkel o kis számok felismerése összkép alapján Tapasztalatok a geometria körében o o

építések, alkotások szabadon és másolással tájékozódás a térben és síkban ábrázolt világban

A környezet védelmére nevelés A tapasztalatszerzésben döntő helyet foglal el óvodánk udvara, és a minden csoport számára kialakított növényes kert. A Föld napjára minden gyerek hozhat egy virágpalántát, amit önállóan ültet el, és azután folyamatosan gondoskodik róla. Ezen túl fűszernövényeket és zöldségeket is ültethetnek, melyek fejlődését nyomon követve a végén a terméseket el is fogyaszthatják. Mindezzel hozzájárulunk az esztétikus, gondozott, tisztán tartott környezethez, amely különösen fontos a hátrányos helyzetű gyerekek szempontjából, mert így előttük van a pozitív minta. Tudatosítjuk a gyerekekben, hogy az élőlények a természetes környezetükben a legszebbek. Együtt vigyázunk kiskertünkre, gondozzuk, locsoljuk növényeinket, tisztán, rendben tartjuk óvodánk udvarát és télen gondoskodunk a madáretetésről. A fejlődés jellemzői: Kisebb gyerekek megnevezik testrészeiket, az alapvető testápolási teendőket ismerik. Tudják saját, és társaik nevét, jelét, valamint az óvónőket és dajka nénit megszólítani. Eligazodnak az óvodában és az udvaron, de még nem biztonsággal. Felismernek egy pár zöldséget, gyümölcsöt, virágot, növényt, állatot és megnevezik azokat. Tisztában vannak az alapszínekkel és használják is azokat. Tudják, hogy gyalogos közlekedéskor mik a legfontosabb teendők. A nagyobbak már a teljes nevüket is elmondják, valamint a családtagjaikat és a szülők foglalkozását is megnevezik, és tudják hol laknak. Testrészeiket -és érzékszerveiket felsorolják, és ismerik a legtöbb funkcióját. Fel tudnak sorolni közlekedési eszközöket. Az óvodában és környékén már jól tájékozódnak, képesek a környezetükben lévő növényeket, állatokat megadott szempontok szerint összehasonlítani. Az időjárás változását szívesen nyomon követik, öltözködésükkel összefüggésbe hozzák. Szeretnek a kertben és a csoportban lévő növényekkel is foglalkozni, ültetnek, locsolnak. Néhány egyszerű tulajdonság alapján képesek tárgyakat szétválogatni, sorba rendezni, meg tudnak különböztetni eltérő alakú tárgyakat, építményeket. Megismerik az „ugyanolyat”. Észreveszik a természetben bekövetkező változásokat, így az évszakok főbb jellemzőit is megnevezik, különbséget tudnak tenni az évszakok között, az időjárási jelenségeket összefüggésében látják az évszakokkal, felfedezik az ok-okozati összefüggéseket. Ismerik a környezetükben lévő növényeket, és azok gondozását, ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat és azok életmódját. Részletesebben ismerik testrészeiket, érzékszerveiket, tudják ezek funkcióit, igényesek testük tisztaságára. Tudják az alapvető közlekedési szabályokat, és a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, betartják őket. Ismerik a napszakokat és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri

39

viszonyokat Alakul ítélőképességük, fejlődik tér, sík, mennyiségi szemléletük, megkülönböztetik az irányokat, tárgyakat külső jegyeik szerint összehasonlítanak. Óvodánkban ünnepelhető jeles napjaink Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, a témához illő változatos tevékenykedési lehetőségekkel. Az előkészületeket a komplexitás jegyében projekt módszerrel a szülők bevonásával visszük véghez. Ünnepeink alkalmával az együtt játszás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Ügyelünk arra, hogy minden ilyen ünnep, jeles nap, vidám hangulatú, színes legyen. Ősz jeles napjai: o o

Őszi fesztivál /zöldség, gyümölcs/ Márton nap / nov. 11/

Tél jeles napjai o o o o o

Advent Nagyinap Mikulás Karácsony Farsang

Tavasz jeles napjai: o o o o o

víz napja Húsvét Föld napja Anyák napja Gyerek nap

Óvodánk hagyományos ünnepei: o o o o

nemzeti ünnepünk: március 15. születésnapok megünneplése évzáró ballagás

Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyerekek különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködnek szépségükben: tapasztalatok, ismeretek és élménynek segítségével.  Az időjárási jelenségeket összefüggésében látják az évszakokkal.  Ismerik a környezetükben lévő növényeket, és azok gondozását.  Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat és azok életmódját.  Megnevezik testrészeiket, érzékszerveiket, tudják ezek funkcióit, igényesek testük tisztaságára, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak kialakulása.  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket, ismerik a gyalogos közlekedés alapvető szabályait.  Tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, saját születési adataikat.  Ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény rendeltetését (iskola, posta, bolt), tudnak foglalkozásokat megnevezni és értelmezni.

40

 Felismerik és megnevezik környezetük színeinek sötét és világos változatait, árnyalatait.  El tudnak igazodni kis segítséggel a napszakok között.  A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat.  Alakul ítélőképességük önálló vélemény és döntésalkotásuk kortárskapcsolatok és a környezet alakításaiban fejlődik tér, sík, mennyiségi szemléletük, megkülönböztetik az irányokat, tárgyakat külső jegyeik szerint összehasonlítanak.  Tisztelik és óvják környezetüket, és a hagyományokat, megbecsüli a természet és a környezete szépségeit, megismeri a szülőföld családi és tárgyi kultúra értékeit.  Becsülik, és elfogadják embertársaikat hovatartozás nélkül, megérti, hogy az emberek különböznek egymástól.     

Nemzetiségi kommunikáció terén alapvető utasításokat megértik. Ismerik németül a testrészeket, testápolási teendőket. Megnevezik az évszakokat és az alapvető kifejezéseket. Ismerik a közlekedési eszközök német megfelelőjét. Bemutatkoznak, és alkalmazzák a köszönési és udvariassági formákat.

V./ 7. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés szempontjából fontos az óvodás gyermekek munka jellegű tevékenysége,- amit önként örömmel szívesen végez -mely a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutat, és egyben az életre való felkészítést jelenti. Céljaink:  Olyan játékos szituációk teremtése, melyben gyermekeink megszerzik azokat a képességeket, amelyekkel életük folyamán helyt tudnak állni, és munkát szerető, megbecsülő emberekké válnak.  Helyzetek, szituációk kihasználása a közösség erősítése, a munkamegosztás érdekében  a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) kialakítása a gyermekben Feladataink:  Játék közben olyan munka jellegű tevékenységek tervezése, melyeket a gyerekek önállóan és önkéntesen végezhetnek.  Ezek kedvvel, szívesen végzett tevékenységek legyenek, melyek által sikerélményhez jutnak a gyerekek.  Lehetővé tenni, hogy a gyerekek a legszükségesebb eszközök, szerszámok használatát elsajátítsák, valamint egymás, és a felnőttek munkáját tiszteletben tartsák  gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést igényel, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, valamint a különbözősséggel élő gyermekek beintegrálására  A tervezésbe bevonni a csoportban segítő dajkát, pedagógiai asszisztenst, aki szintén példaértékű a gyerekeknek

41

 Cselekedtetés közben minden lehetőséget kihasználni a elismerésre(testi érintés, dicséret…) a nyelvi fejlesztésre a személyes példamutatás elvét megtartva  Öltözködésnél és testápolásnál mondatmodellek használata, passzív szókincs bővítése  Német nyelven egyszerű utasítások használata, melyek megkönnyítik az eligazodást a mindennapos munkában Az óvodai munka jellegű tevékenység játékból bontakozik ki, melyet a gyerekek önmagukért, majd a közösségért végzik. Ezek a tevékenységek örömet okoznak, így normák, szabályok, értékek kialakulásához vezetnek. A kitartás, felelősségérzet, kötelességteljesítés alakításának eszközei, valamint a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A munka adásánál fontos, hogy észrevegyük a gyerek nyitottságát, helyzetfelismerő képességét, fejlettségét. A kisebb gyerekek is már részt vesznek a rend fenntartásában, mind az udvaron, mind a csoportszobában a képességeiknek megfelelően. Figyelemmel kísérik az élőlények gondozását, segítenek tavasszal a magvetésben, ősszel pedig a levelek összegyűjtésében. Óvónői segítséggel megöntözik a virágokat, veteményeket. A nagyobb gyerekek folyamatosan részt vesznek a rendrakásban és tartásban, tudják az eszközök, játékok helyét. Az óvónővel együtt díszítik a csoportot és segítik a kisebbeket. Rendszeresen közreműködnek az élőlények gondozásában, egyre több időt töltenek egyegy tevékenységben. A legnagyobbakra már minden munkatevékenységben bármikor lehet számítani. Értékeléseinkben domináló a buzdítás, a megerősítés, amely a gyereknek saját magához mérten fejlesztő hatású kell, hogy legyen. Az óvodai életben kiemelkedő munkajellegű területek: Önkiszolgás: o testápolás, o öltözködés o tízórai o uzsonna Naposi munka, amely a csoportok összetételétől függően alkalmazható Udvari munka jellegű feladatok: o Tavaszi, őszi nagytakarítás, gereblyézés, levélseprés, téli munkák o Homokozó és környéke rendben tartása o Az udvar folyamatos tisztántartása Csoport életéhez kapcsolódó feladatok: o Ünnepi készülődés, teremdíszítés, ajándékkészítés o Szalvétahajtogatás, törülközők cseréje o Teremrendezés, játékok elrakodása, ecsetmosás o Munka a kiskertben, viráglocsolás, ültetés o Növénygondozás a csoportban Megbízatások teljesítése épületen belül: tudjanak meghatározott helyre elmenni, (pl. csoportokba, óvodavezetőhöz fénymásolni) segítés a kisebbeknek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  A gyerekek szeretnek egyedül és közösen is dolgozni  Rájuk bízott feladatot igényesen, önállóan, örömmel elvégzik  Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére

42

 Közreműködnek szűkebb környezetük rendben tartásában és a növények gondozásában.  Segítenek társaiknak, különös tekintettel a kisebbekre, és a hátrányos helyzetű gyerekekre.  Kialakul bennük a tolerancia érzése.  Szeretnek meglepetést készíteni egymásnak, szüleiknek.  Munkájukban kitartóak, felelősségtudóak, szabályokat betartják.  Tiszteletben tartják és elismerik mások munkáját.  Kialakulóban van önálló helyzetfelismerő képességük.  Ismerik az eszközök, szerszámok nevét, használatát, szabályát és azok veszélyeit  A kisebbség nyelvén megértik az elhangzó egyszerű utasításokat, kifejezéseket

V./ 8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás A gyermekek úgy tanulnak, ahogyan játszanak. Óvodás korban a játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik. A gyermekek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre. Közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék során, játék közben észrevétlenül tanul, tapasztalatokat szerez. Tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere. Céljaink:  Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak, képességeinek a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése  Minőségben és használhatóságban minél több ismeretet kapjanak a gyerekek.  Érzékszerveket igénybe vevő tapasztalások és sokoldalú cselekedtetés.  Az óvodás gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, az azt támogató környezet megteremtése.  Építkezés az előzetes tapasztalatokra, ismeretekre.  Tevékenykedés általi tapasztalatszerzés biztosítása  Erős, önkéntes belső motiváltság kialakítása és fenntartása. Feladataink:  A gyermek veleszületett, spontán játékos tapasztalatszerzésre, kíváncsiságára, érdeklődésére és természetes cselekvéses tanulási vágyára építünk, ezeket a motívumokat erősítjük.  Elegendő lehetőség biztosítása spontán és indirekten irányított tapasztaláshoz, felfedezéshez, cselekvéses tanuláshoz, a gyakorlati problémamegoldáshoz  sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése  Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását  Örömet okozó és egyéni teljesítőképességekhez igazodó feladatmegoldások rendelése.  Sikerélményre és pozitív élményekre építő tevékenység-szerzés.  Értelmi képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) és beszédészlelés, beszédértés, kifejezőkészség fejlesztése.

43

 az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés helyzetek teremtése.  Gyermeki önállóság, kitartás, feladattudat, önmaguk határainak felmérése- elfogadása, helyes problémamegoldás.  A gyermekek kérdéseire épülő ismeretszerzését kíváncsiságuk kielégítésével, verbális aktivitásuk, kedvük fokozásával segítjük elő.  Hiányos tapasztalataikat pótoljuk, a meglevőket gazdagítjuk, emlékezetüket fejlesztjük válaszainkkal.  Az óvodapedagógust, mint utánzandó tanulási mintát pozitív attitűdként jelenítjük meg.  A kiemelkedő képességű gyermekeknek is biztosítjuk a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket a tehetség-gondozásra, lehetőséget keresve szakember bevonására.  Szorosan együttműködünk a fejlesztő pedagógussal.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek tekintetében különös tapintattal valósítjuk meg az egyéni jellemzők és igények reális fejlesztését. A tanulás tartalma A tanulás, mint folyamatos, jelentős részében utánzásos, spontán tevékenység, az egész gyermeki személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Folyamatos, mert az óvodai élet valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a gyermek. Így a tanulás szerves része a nevelési folyamat egészének. Kihasználjuk a nap folyamán adódó helyzeteket (természetes és szimulált környezetben, óvodában és óvodán kívül, a kirándulásokon vagy bármilyen más óvodánk által szervezett tevékenység formában, szervezeti és időkeretben felbukkanó lehetőségeket. Célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságban mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. Ugyanígy fontos, hogy a minél több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés prioritás a 3-6-7 éves korú gyermekek fejlődése szempontjából. A gyermeki tapasztalást nem lehet kiváltani vagy helyettesíteni, hiszen maga a tevékenykedés általi fejlődés a lényeg. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során ebből kívánunk kiindulni. A céltalan tevékenységben hirtelen felismerés születik, az eredmény valóságos produktum, és a „tettem valamit”, „létrehoztam valamit“ élménye kíséri. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Fontos az a szempont is, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket a gyermekek óvodás korban szereznek, hatással lehetnek iskolai tanulásukhoz való viszonyukban. Így nem mindegy, hogy milyen érdekeltség fejlődik ki a tanulás csíráinál. Később örömmel tanul-e, képes lesz-e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során? Ennek a belső motivációnak a kialakítását kezdjük meg az óvodáskorban. A tanulási tevékenység folyamatában szeretnénk elérni, hogy a tevékenységekben a gyermekek örömmel és önkéntesen vegyenek részt. Szem előtt tartjuk, hogy NE külső motiváció (pl. jutalom) késztesse őket erre. Minden gyermek esetében egyéni képességeinek megfelelő feladatokról van szó, egyéni adottságaik figyelembe vételével, így ennél a területnél is alkalmazhatjuk a differenciált bánásmódot. A sikerélményekkel, a buzdítással, támogató magatartással tudjuk helyes irányba terelni a tanulás folyamatát, hogy testi-lelki-szellemi értékeik és hiányosságaik reális tudatában minden óvodásunk a saját teljesítő képességének magasabb fokára juthasson el.

44

A szilárd és pozitív tanulási motívumok kialakulása egész életre szóló jelentőségű, hiszen e belső energiaforrás az alapja a személyiség adaptivitásának, fejlesztésének. Az óvodai életünk során ezeknek a tanulási motívumoknak fejlesztése kiemelt szerepű: kíváncsiság, érdeklődés, játékszeretet és alkotási vágy valamint törekvés az optimális tanulási teljesítményre. Utánzásos, minta- és modellkövetéssel sajátítják el a gyermekek az óvodai tevékenységek normáit, az eszközök használatát, az egymás iránti viselkedésre vonatkozó szabályokat, szokásokat. Ezért fontosnak tarjuk a helyes megnyilvánulásaik megerősítését és a cselekvéses, verbális és nonverbális megnyilatkozásainkkal pozitív példa adását. Minden gyermek számára megkeressük a megfelelő szintű, neki örömet okozó feladatot. Így az optimális teljesítményvágy kialakításával és fenntartásával a sikeres tanulás feltételét teremtjük meg. Speciális képességek fejlesztése-tehetséggondozás Kiindulópont lehet az integrációs elv, tehát alapvető feladat az egyéni különbségek kezelése. A tehetség kibontakozásához az átlagosnál erősebb motiváltság, fejlettebb kognitív (tanulási) és szociális kompetencia szükséges. Az óvodának nem a speciális tehetség fejlesztése a feladata, hanem az általános alapok fejlesztése, az érdeklődési irány erősítése. Emellett fontos, hogy: o a lassan érők, fejlődök is tehetséggé fejlődhetnek, ugyanakkor o a gyorsan fejlődők többsége nem válik valamely terület tehetségévé. Az óvoda feladata NEM az egyforma szintűvé, hanem az egyéniséggé nevelés! A speciális képességek fejlesztésére irányuló pedagógiai törekvéseink célja, hogy hozzásegítsük a gyermekeket korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódáshoz és ezen keresztül a társadalmi beilleszkedéshez. Az ép gyermekek is sokban különböznek egymástól, nevelésük során figyelembe kell venni egyéni igényeket: o egyrészt jelentősen eltérő a fejlettségük mértéke o másrészt az is változó, hogy mely területeket érint jobban, melyeket kevésbé A gyermekek egyéni igényeihez igazodva folyamatosan kutatjuk a megfelelő szakirányban fellelhető és a fejlesztő pedagógustól érkező gyakorlati útmutatásokat, fejlesztő játékokat. A tanulás szervezeti formái Az óvodai élet tapasztalatszerzései kétféle keretben valósulnak meg. Kötetlen tevékenységek: a gyermek akkor és addig vehet részt, ameddig az érdeklődése és figyelme terjed. Saját tempójában, sürgetés-mentesen tevékenykedhet, ezért több időnk és lehetőségünk adódik az egyéni fejlesztésre. Kötött tanulási helyzet résztvevőjeként már nemcsak belső igényeitől, hanem az óvónő által kitűzött tevékenységi feladattól is függ. A kötöttség azonban nem jelenti a gyermek spontán érdeklődésének, aktivitásának korlátozását. Mindenki szerezhet tapasztalatot az adott témáról is, és az közös feladatmegoldások, együttes tevékenységek lehetőségeiről, a türelem és elfogadás módjairól.

45

Az oldottság a játékosság az élményszerűség, a merevségtől való mentesség mindkét formánál elengedhetetlen követelményünk. Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Felfedezéseket tesz és érdeklődik közvetlen és tágabb környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt.  Szándékos figyelme életkorának és fejlettségének megfelelő.  Egyszerű feladatokat megért és pontosan végrehajt.  Fogékony az új ismeretek befogadására.  Problémákat, és megoldási lehetőségeiket felismeri, dönteni tud és egyénileg megoldja.  Képes elsajátított ismeretei szándékos felidézésére.  Tevékenységének értékelését elfogadja, önmagát reálisan ítéli meg.  Helyzethez mérten kivárja, míg rákerül a sor, önuralma van.  Munkatempója, feladattartása életkorának, fejlettségének megfelelő  Irányított tevékenység során megfelelő magatartást tanúsít, önfegyelme van.  Él benne az iskola és a tanulás iránti vágy.  Nemzetiségi, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek önmagukhoz mérten megközelítik, vagy elérik a kívánt fejlettségi szintet.

V/9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI VALAMENNYI TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEN AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. a)A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b)A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének,vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél –az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, –megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, –a cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek –érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában,

46

életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, –elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c)Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek –egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, –feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

VI. Programunk ellenőrzése, elemzése, értékelése A programunk működését tervező és elemző dokumentumok Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (módosított) Nemzetiségi Óvodai Nevelésének Irányelvei Sajátos Nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelvei

A Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Óvoda Pedagógiai Programja Az óvodavezető éves munkaterve Aktuális szervezési – tanügy-igazgatási feladatok A helyi program kiemelt feladatai, elemzés, értékelés Csoportok látogatásának tervezése

Munkaközösségek tervei Kiemelt pedagógiai megfigyelések, feltáró-elemző munka

47

A gyerekcsoportok nevelési – tevékenységi programja

Egyéni fejlesztés, fejlődés dokumentumai Egyéni fejlettséget diagnsztizáló, tényfeltáró, helyzetelemző és fejlesztési feladatokat tervező dokumentum, amely 3-6-7 éves korig terjed ki (a nevelési és tanulási folyamatokra is)

Felvételi és mulasztási napló Pontos adatvezetés, naprakész nyilvántartás Programunk sikerkritériumát a „Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén” címmel kiemelt programelem jelenti. Ehhez viszonyítva elemezhető, ellenőrizhető, értékelhető a gyermekek fejlettségi szintje. A program ellenőrzésében az óvodavezető irányításával valamennyi pedagógus részt vesz.

48

VII. „ EGY NYELV – EGY SZEMÉLY „ Német nemzetiségi program 1. Bevezető Óvodánkban sok éve folyik német nyelvi ráhangolás. 1997 szeptemberétől a Német Kisebbségi Önkormányzat felkérésére beindítottuk első német nemzetiségi csoportunkat. A városunkba érkező német családok és az itt élő kétnyelvű, ill. migráns családok óvodáskorú gyermekei számára biztosítottunk és biztosítunk ma is német nemzetiségi óvodapedagógusaink segítségével német nyelvi környezetet. Németes csoportjaink számának növekedése is azt mutatja, hogy egyre több szülő tartja fontosnak, hogy már óvodáskorban találkozzon gyermeke egy idegen nyelvvel, esetünkben a némettel. A mai kor gyermeke ugyanakkor megnövekedett társadalmi elvárásokkal is szembesül majd élete folyamán, amiknek teljesítéséhez a kisgyermekkori német nyelvi nevelés is hozzájárulhat. Mi vagyunk hivatottak ezeket az elvárásokat úgy kielégíteni, hogy a gyermek érdekével összhangban minél természetesebb módon, játékos közegben, erre a korra jellemző sajátos nyelvelsajátítási formában történjen. „Egy személy – egy nyelv” Munkákat egy speciális nyelvelsajátítási módszerre: az „egy személy – egy nyelvre” építjük. Lényege a két nyelv – magyar és német – folyamatos, az egész óvodai életet átható jelenléte. A csoportban dolgozó óvónők egyike a magyar, a másik a német nyelvet képviseli. A magyar és német nyelvi nevelés megoszlása 50 – 50 %, heti váltásban. Óvodánk tehát mindkét nyelv fejlesztését szolgálja. Pedagógiai programunk kiválóan alkalmas a német anyanyelvű, a Magyarországon élő kétnyelvű családok, valamint a magyar családok gyermekeinek együttnevelésére függetlenül attól, hogy a gyerek idegen nyelvként, / német gyereknek a magyar, mint idegen nyelv / vagy kisebbségi nyelvként találkozik a némettel. A kisgyermekkorban rejlő speciális adottságokra építünk: o o o o o o

kisgyermekkori artikulációs bázis testbeszéd fokozott megértetése utánzási képességre kisgyermekkori abszorbeáló képességre még élő, anyanyelv elsajátítását szolgáló tanulási – és kommunikációs stratégiákra nyelvi szabályok rendszere iránti érzékenységre

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek sose érezzen kényszert, hogy valamit meg akarunk tanítani vele. Ha a nyelvelsajátítási feladatokat számukra különösen kedvelt tevékenységhez kapcsoljuk, akkor érdeklődésük, kíváncsiságuk, élményeik talaján, az utánzáson alapuló nyelvgyakorlás lehetőségét biztosítottuk. Mindez akkor a legeredményesebb, ha nincs eredmény centrikusság, és nem vesszük el a gyerek kedvét azzal, hogy állandóan javítjuk őket. Az ingerekre fogékony kompetens gyerekek nagy érdeklődéssel fordulnak társas és természeti környezetük felé. Ezt kihasználva felkeltjük a gyerekekben a nyelvi érdeklődést és kedvet csinálunk a kommunikációhoz. Pedagógiai munkánk folyamatát a pozitív megerősítés

49

motiválja. Minél több lehetőséget biztosítunk a gyerek szókincsének és kifejezőkészségének fejlesztésére, passzív nyelvi ismeretének aktivizálására. A gyerekek nyelvelsajátítási sajátosságainak figyelembe vételével tervezzük meg a nyelvi fejlesztést. Minden esetben a már előző héten magyar nyelven megalapozott anyagot dolgozzuk fel a nemzetiség nyelvén. Ehhez elengedhetetlen, hogy az egy csoportban dolgozó óvónők szakmai és nevelési kérdésekben egyetértsenek. Nagy hangsúlyt fektetünk a német nyelv elsajátításánál az egészséges életmód és a környezettudatos életvitel kialakítása mellett a kompetencialapú nevelésre, mely a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelésen túl a tevékenységen alapuló fejlesztést foglalja magában. A kompetencia alapú nyelvelsajátítás nem arról szól, hogy minden gyereknek egyforma szinten kellene tudni a tervezett anyagot a tanév végére, ellenkezőleg: képesség, cselekvő tevékenység, részvétel a meghatározó.

2. Nemzetiségi programunk feladatai Óvodánk nemzetiségi nevelésének céljai, feladatai, feltételei Programunk a 2011. évi CLXXIX. Tv. és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI r.és annak 1., 2. sz. melléklete, az Óvodai nevelés országos alapprogramjával, a helyi pedagógiai programunkkal összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait. A nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve meghatározza az óvodánkban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit, célját, feladatát és feltételeit. Céljaink:  Az óvodás korú gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismertetése, elsajátíttatása, a kulturális hagyományok átörökítése.  Törekedni arra, hogy a gyerekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét, minél teljesebbé váljon a nemzetiség nyelvén való kommunikációnk.  Kétnyelvűség alapozása és személyiségfejlesztés, a többnyelvűség a gyerekeknél más kultúrák jobb megértéséhez vezet  Nemzetiségi identitástudat kialakítása és fejlesztése Feladataink:  A játékos nyelvelsajátítást, az életkori sajátosságok figyelembevételével, tudatosan felépített tematika segítségével megszervezni, változatos módon, hogy a gyerekek a mindennapi életben hasznosítható nyelvtudásra tegyenek szert  Anyanyelvi környezet biztosítása  Kontextualizálás: rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítani az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást,  Szemléltetés, érzékeltetés és cselekedtetés ill. az „egy személy - egy nyelv” egysége, miszerint ugyanaz a személy ugyanabban a szituációban ugyanazon a nyelven szólaljon meg – így biztosítva van a két nyelv állandó jelenléte  Felkészíteni a gyermeket a nemzetiségi nyelv iskolai tanulására  3-7 évesek együttnevelése, differenciálás és egyéni bánásmód elveinek figyelembe vételével  idegen nyelvek létének tudatosítása, befogadás előkészítése, hallás utáni értés és beszédkészség fejlesztése, nyelvre való ráhangolás

50

 A gyermeket a saját képességein keresztül fogadjuk el elsősorban, ott és akkor segítünk, amikor szüksége van rá  A kompetenciákat egymással összefüggésben és nem külön-külön érvényesítjük az ismeretekbe és tevékenységekbe ágyazott képességfejlesztés megvalósítására való törekvés a különbözőség elfogadásával és differenciálással  A multikulturális nevelés kiemelt feladatunk, ami biztosítja a pozitív kötődés kialakulását a másik kultúrához  A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését. Pedagógiai munkánk személyi és tárgyi feltételei: Személyi feltétel: o o

A német nyelvet magas szinten beszélő német nemzetiségi óvodapedagógus, aki ismeri a nemzetiség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait és képes ezek közvetítésére Kvalifikált, szakmailag magas színvonalat képviselő munkatársak, akik belső igényből fakadóan nyitottak minden újra, és a szakmai megújulás érdekében továbbképzéseken bővítik tudásukat

Tárgyi feltétel: o o o

Nemzetiségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközök: nemzetiségi mesekönyvek, képek, játékeszközök, tárgyi emlékek, kazetták, cd-k. német módszertani könyvek műszaki berendezések pl.: Cd lejátszó, dvd lejátszó, számítógép/ internet

3. A nemzetiségi óvodai nevelés megszervezése Óvodánk helyi pedagógiai programjához igazodva, a napi és hetirendet folyamatosan és rugalmasan tervezzük, melyet az egészséges életmód, valamint az érzelemi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása határozza meg. Egészséges életmód A helyi nevelési programunkban rögzített tartalmakhoz kötődve a szókincsbővítés a következő tevékenységekben és szokásokban valósul meg. o o o o o

gondozási teendőkhöz, tisztálkodáshoz köthető hétköznapi kifejezések, mint pl.: kézmosás öltözködésnél használt szavak, mondatok pl.: ruhadarabok megnevezése stb. étkezési szokások: eszközök, ételek, cselekvések pihenés, alvás körüli teendők mozgás

Érzelemi és erkölcsi nevelés, szocializáció A nemzetiségi nevelésben kiemelt jelentőségűnek tartjuk, hogy már a kezdetektől fogva pozitív benyomás érje a gyereket mind az óvodával és mind a felnőttekkel való kapcsolatában: szeressen óvodába járni és szeresse meg a német nyelvet. Ennek feltétele a

51

nyugodt, szeretetteljes, toleráns légkör, amelyben a nyelvelsajátítás legoptimálisabb feltételeit teremtjük meg a befogadástól az óvodáskor végéig állandó értékrendet biztosítva. Kezdetekben a nehezen beilleszkedő gyerekeket német mondókával, dallal, ölbeli játékkal nyugtatjuk meg, különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra. Segítjük, támogatjuk a magyar és migráns gyerekek között létrejövő kapcsolatokat, barátságokat. A közös élmények, játékok, jeles napok, születésnapok megünneplése mind-mind a gyermeki szocializációt segíti elő kétnyelvű környezetünkben. Vannak olyan nevelési helyzetek és társas konfliktusok, amelyekben a gyermek lelkivilágára és érzelmi biztonságára való tekintettel, fontos a gyermek anyanyelvén való problémamegoldás. Nyelvi fejlesztés A nyelvelsajátítási folyamat fontos elemei a nonverbális jelzések, a felnőtt beszédet kísérő mimika, gesztusok. A gyerekek hamar megértik ezeket és próbálják utánozni is vagy játékban, vagy családi környezetben, otthon idézik fel az első, német nyelvhez kapcsolódó tapasztalatokat. A nyelv dallamának megfigyelése több időt vesz igénybe. A gyermek örül, ha felismeri a szituációhoz kötött óvónői utasítás „dallamát”, ugyanis a szavak, mondatok tartalma helyett a hangsúlyra, jó ritmusra figyel. Az óvónői beszédviselkedés utánzása, nemcsak megfigyelést jelent a gyermek részéről, hanem aktivitást is, ugyanis megpróbál kommunikálni a gyermek az óvónővel. Ez az un. papagáj-beszéd, az óvónő a kisebbség nyelvén, a gyermek pedig magyarul beszél, ami azt jelzi, hogy a gyermek megérti a szituációt, eljutott a beszédmegértés fokára. Nagyobb gyermekeknél figyelhető ez inkább meg, ők már egy-egy német szóval, vagy egy egyszerű mondattal képesek a válaszadásra. Ezek a nyelvelsajátítási sajátosságok nem egymás után, hanem a gyermek életkorának, nyelvismeretének, egyéni fejlettségének megfelelően együtt jelentkeznek. A gyerekek nyelvtanulási sajátosságainak figyelembe vételével tervezzük meg a nyelvi fejlesztést, a nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítését. Minden esetben már előző héten, magyar nyelven feldolgozásra került anyagot dolgozzuk fel a nemzetiség nyelvén. Az első egységben szeptemberben és októberben A nemzetiségi nyelvre való figyelni tudás alapjait teremtjük meg. Fontos, hogy alakuljon ki biztonságérzet és védelem az óvónő és gyermek között, melynek felétele az érzelemteli, közvetlen, szoros kapcsolat. Fontos, hogy a gyermekkel való kommunikációt egyértelmű, kidolgozott mimikával és gesztusokkal kísérjük. A nemzetiségi nyelv iránti érdeklődés felkeltését segítik a már ismert vagy új páros játékok, népi eredetű mondókák, énekek az új és a régi gyerekekkel. Nagyobb gyerekek szókincsének ismétlése, mely a nyár folyamán feledésbe, ill. passzivitásba merült. A köszönési és udvariassági formák gyakorlása, megismertetése az új gyerekekkel. Az óvónői utasítások, napirendi feladatok felidézése nyelvi helyzetek megteremtésével. Szókincsfejlesztés a következő témakörökben: o nagyobbak lettünk, új gyerekek a csoportban, nevek, jelek o itt az ősz: Erntedankfest o gyümölcsök, zöldségek megismerése o költöző madarak o az őszi időjárás A második egységben novemberben és decemberben

52

A nemzetiségi nyelv iránti érdeklődés fenntartását célozzuk meg nyelvi élmények segítségével. A gyermekek által kedvelt ünnepekre való készülődés folyamatában a szókincsbővítést, a válaszadó szerepének gyakorlását és kiejtéstanulást érdekes és vonzó vizuális tevékenységekkel, mozgásos és körjátékokkal, sok mesével, mondókázással, valamint bábozással, dramatizálással valósítjuk meg. A témakörökhöz kapcsolódóan élményeket, tapasztalatokat szerzünk különböző tevékenységi formákban, ami a gyermek személyiségének fejlődését, fejlesztését is szolgálja a nyelvi fejlesztés mellett. o ünnepekre való készülődés: Márton-nap, Mikulás, advent, karácsony család A harmadik egységben januárban és februárban A nemzetiségi nyelv iránti pozitív beállítódás kialakulása érdekében a nyelvi élmények körét újabb témákkal bővítjük, ami szókincsbővítéssel és hagyományápolással jár együtt. Az első és második egységben megtanult szókincset gyakoroltatjuk, az ismert körjátékok, mozgásos játékok, gyermekjátékok, táncok, mesék, képeskönyvek történeteinek felidézésével, ismétlésével a beszédkedv fokozását és a produktív beszéd kialakulását célozzuk meg. Továbbra is törekszünk arra, hogy sok példát nyújtsunk a nemzetiségi nyelv zeneiségére és a jól artikulált beszédre. o itt a tél, időjárás télen o öltözködés télen o állatvédelem o farsang o közlekedés A negyedik egységben márciusban, áprilisban és májusban A produktív beszéd hangsúlyossá válik, minden szituációban alkalmat kerítünk arra, hogy a gyerekek gyakorolhassák a válaszadó szerepet. A szókincsfejlesztést a tavaszi témakörhöz, ünnepekhez igazítjuk. Ápoljuk a hagyományokat, szokásokat. A nyelvi feladatok egyike, hogy a gyermekek nyelvtudását megfigyelés módszerének alkalmazásával mérjük. o o o o o o

itt a tavasz húsvéti készülődéskerti munkák anyák napja hónapok, napok, év a nagyok iskolába mennek évzáró

4. Nemzetiségi programunk tevékenységformái Óvodánk a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a nemzetiségi nyelvi, irodalmi, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. A különböző tevékenységformákba játékosan, differenciáltan vonjuk be a gyerekeket, különös tekintettel a különbözőségekkel élő gyerekekre.

53

A Reggeli körben / Morgenkreis-ban valósul meg az évszakoknak megfelelő tudásanyag, versek, mesék, mondókák, énekek, énekes játékok, körjátékok, mozgásos játékok, táncok átadása. A különböző életkor nem jelent problémát, hiszen a gyerekek segítik és ösztönzik egymást. 4.1. Játék, játékba integrált tanulás Maga a játék az a tevékenységi forma, amely a legfontosabb a 3-7 éves gyerek számára, hiszen az egész nap folyamán jelen van. Ezért nekünk, óvónőknek is nagyon fontos és hasznos, hiszen a szabály-, báb-, mozgásos- és szerepjátékok jó lehetőségül szolgálnak az aktív és passzív szókincs bővítéséhez: tárgyak, eszközök, élőlények nevének gyakorlásához, párbeszédek alakításához erősítve a kétnyelvű identitástudatot. A gyermeki tanulás játék közben spontán és utánzáson alapul. Céljaink:  A szabad játék és a játékba integrált tanulás során a német nemzetiségi hagyományok, játékok, és a nemzetiségi nyelv megismertetése Feladataink:  Olyan játékokat biztosítunk a gyerekeknek, melyek németül is játszhatók, ezzel is segítve a nyelvi fejlődést pl.: memória, dominó, lottó  A visszatérő szószerkezetek és mondatmodellek alkalmazása, rutinszerű dialógusok folytatása nyelvi szituációkba ágyazva, szókincsbővítés  Játékhoz kapcsolódó énekek, mondókák, versek spontán alkalmazása  Közvetlen tapasztalatszerzésre épülő élmények feldolgozása német nyelven: piacos játék, postás játék, utazás szabad játék keretében  Udvari játék alkalmával a kültéri játékeszközök német nyelven való megnevezése 4.2. Külső világ tevékeny megismerése A helyi pedagógiai programban rögzített tartalmakhoz kötődik. A nyelvi neveléssel a környezeti nevelés áll a legszorosabb kapcsolatban. Az alapszókincs elsajátítása összefügg a gyermeki környezet megismerésével. A gyermekek ismereteket szereznek a következő témakörökben: évszakok, napszakok, család, lakhely, óvoda, öltözködés, testrészek, növények, élelmiszerek, állatok, közlekedés, valamint a számok világában. Céljaink:  Cselekvésbe ágyazott tapasztalatszerzés: miközben a gyerek felfedezi, kutatja környezetét, találkozik a tárgyak, jelenségek, dolgok német megfelelőjével  Ismerkedjenek meg sajátos nemzetiségi ünnepeinkkel, szokásainkkal Feladataink:  Hagyománysarok ápolása  Tevékenységek közben történő szókincsbővítés, beszédkészség fejlesztése, beszédkedv fokozása  Elemei matematikai relációk felismertetése megfigyelés, tevékenység közben melléknevek sokaságának gyakorlása

54

4.3. Mese, vers A mese és vers anyagát a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, tudatosan válogatjuk ki, melyek szervesen kapcsolódnak a heti témákhoz, évszakokhoz, hagyományokhoz. Ezek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. A mondókák, kiszámolók, versek gyorsan elsajátíthatók, a sikerélmény potenciális hordozói, melyben nem a szavak jelentése, hanem a ritmus a fontos, ami hatással van a gyermekre. Céljaink:  A gyerekek ismerjék és szeressék meg a német meséket, képeskönyvek történeteit, verseket, mondókákat, e szellemi értékek a hagyományok gazdagságát hozzák közel a gyermekhez, melyen keresztül formálódik kisebbségi identitástudata és hozzájárulnak a szókincsbővítéséhez is Feladataink:  Magyarul elmesélt meséket német nyelven lerövidítve, egyszerű szófordulatokkal, párbeszédekkel meséljük el a gyerekeknek, és mindig illusztráljuk / bábok, képek, fejdíszek /, ami megkönnyíti az élményfeldolgozást és a megértést  Mesei hangulat megteremtése furulyával vagy énekléssel, téli ünnepkörben gyertyagyújtással  A gyerekkel meghitt kontaktus kialakítása höcögtetö, lovagoltató, csiklandozó mondókák mondogatásával  Mondókákkal, versekkel változatosabbá teszünk különböző tevékenységeket, mint pl.: rajzolást, testmozgást.  Ünnepekre készülve, az adott ünnephez kapcsolódó versekkel színesítjük az ünnepi készülődést, ill. magát az ünneplést 4.4. Ének, zene, énekes játék, tánc A nemzetiség kulturkincséből merített dalok, énekes játékok, táncok változatosabbá, színesebbé teszik a nyelvelsajátítást, és átszövik az óvoda mindennapi életét. Céljaink:  megismertetni és megszerettetni a gyerekekkel a német népdalokat, népi táncokat, játékokat, különös tekintettel a nemzetiségi, sokszor mindkét nyelvben előforduló variánsokat Feladataink:  Zenei képességek fejlesztése német nyelven /lassú-gyors, halk-hangos, mély-magas stb./ változatos térbeli alakítások körjátékok közben a körjáték a kiejtéstanulásra és a válaszadó szerepének gyakorlására is lehetőséget ad, bővül szókincsük, fejlődik beszédkészségük általa egyszerű tánclépések elsajátíttatása  Német hangszerek megismertetése a gyerekekkel / akkordeon, szájharmonika, fúvós hangszerek / és dalok hangszeres kísérete dalainkat sok mozgással kísérjük, szemléltetünk és a metakommunikációs jelzésekre nagy hangsúlyt fektetünk  Nemzetiségi kulturkincsből válogatott zenehallgatási anyag  Nyelvi élmény nyújtása a gyerekeknek az énekléssel

55

4.5. Rajz, festés, mintázás, kézi munka A vizuális nevelés a kommunikáció egyik formája, amivel a gyermek kifejezi önmagát, élményeket és tapasztalatokat képes feldolgozni, ebből fakadóan nyelvelsajátítás nélkülözhetetlen eszköze. A különböző technikák alkalmazása során rengeteg lehetőség van a gyermek szókincsének bővítésére, hiszen a tevékenységet és a cselekvést kísérő mondatokat hamar megjegyzi, raktározza, növelve passzív szókincsét. A különböző témák feldolgozására is lehetőség nyílik. Céljaink:  a német nemzetiség sajátos motívumaival, színeivel, formáival történő ismerkedés  elérni, hogy a gyerekek örömmel, önkéntesen vegyenek részt élményeik vizuális feldolgozásában  szókincsbővítés  beszédkedv fokozása a már ismert dalok, versek, mondókák felidézésével Feladataink:  érdekes technikák kiválasztása során a gyermekekkel megismertetjük az eszközök, anyagok, és mozdulatok német megfelelőjét  a tevékenységek során kérdéseket intézni a gyerekekhez, amire mindenki a nyelvi szintjének megfelelően válaszol  komplexitás jegyében mindent énekkel és mondókákkal kísérünk és a szófordulatokat, kifejezéseket rendszeresen használjuk  meséhez, dramatizáláshoz díszleteket készítünk, hogy még szemléletesebbé tegyük a kisebbségi nyelvet  hagyományok, szokások ápolása, az ünnep színesebbé tétele: Márton napi lámpások barkácsolása, adventi koszorú készítése, tojásfestés 4.6. Mozgás A rendszeresen szervezett testmozgás hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyelvelsajátítási folyamat természetesebb, változatosabb, érdekesebb, sokoldalúbb legyen. Tervezett formái a mindennapos testnevelés és testnevelés foglalkozás, melynek levezetése német nyelven történik. Céljaink:  A mozgásos játékokkal a szókincsfejlesztést, a válaszadó szerepének gyakorlását, a hagyományápolást és a kétnyelvű identitástudat kialakulását valósítjuk meg. Feladataink:  Változatos eszközök használata a szókincsbővítés érdekében mozgásos játékokat a nemzetiségi kulturkincsből válogatjuk, amit már megelőzött a magyar nyelvű előkészítés szakkifejezések, vezényszavak mozgással kísérése

56

4.7. Munka jellegű tevékenység A nap folyamán megjelenő közösen végzett munka jellegű tevékenység, mint pl.: teremrendezés, testápolás, öltözködés német énekkel kísért, melyet a gyerekek szituációhoz kötötten gyorsan megtanulnak, és tudják mi a feladatuk. A különböző tevékenységek sok lehetőséget biztosítanak a szavak és kifejezések ismétlésére, melyek így észrevétlenül beépülnek a gyermekek aktív és passzív szókincsébe. A kerti munkák alkalmával évszakokhoz kötődve megtanulnak a gyerekek különböző munkafolyamatokat mint pl.: levélseprés, ültetés, locsolás, és az ezekhez kapcsolódó német kifejezéseket, szerszámok, eszközök neveit. Ezeket a gyerekek megfigyelés után, óvónői irányítása mellett is el tudnak végezni. Ide kapcsolódik pl.: Márton napon a Weckmann sütése a csoportokban.

5. Német nemzetiségi hagyományaink ápolása Óvodánk életét áthatja a német nemzetiségi hagyományápolás, átörökítés. Ehhez segítséget nyújt az óvoda előterében kialakított hagyománysarok, mely a német kisebbségi életet és népviselet célozza meg. A mi feladatunk gyermekeink felé a német szokások és hagyományok közvetítése, eljuttatása és ahhoz, hogy ez minél teljesebbé válhasson, életre hívtuk a német munkaközösségünket. Ez is azt mutatja, hogy a német kultúra iránti elkötelezettségünk töretlen. Német nemzetiségi ünnepeink



Német Kulturális Fesztivál

Minden év szeptemberében meghívást kapunk a közeli német nemzetiségi iskolába, ahol azzal a céllal találkoznak generációk – óvodások, iskolások, felnőtt nemzetiségi kórusok, tánccsoportok és zenekarok, - hogy megőrizzék és továbbvigyék a német nemzetiségi hagyományokat. Óvodás tánccsoportunk, népviseleti ruhába öltözve sváb táncokkal képviseli magát ezen az ünnepségen az ott lévők nagy örömére.

 Terményünnep / Erntedankfest Október hónapban évente változó tartalommal szervezzük meg gyümölcs ill. zöldségfesztiválunkat. A szülők közvetlen résztvevői ennek a napnak, melyet egy projekt hét lezárásaként tartunk. Ide illő versekkel, énekekkel, barkácsolással és sportjátékokkal gazdagítjuk a programot, melynek fénypontja az óvónők által előadott mese német és magyar nyelven.

 Márton –nap / Martinstag Óvodánkban a leglényegesebb hagyomány, melyet a szülőkkel együttműködésben szervezünk. Mint minden témakört, ezt is először magyar nyelven dolgozzuk fel, a gyerekek megismerik Márton legendáját, a hozzá kapcsolódó hagyományokat, verseket, énekeket. Ezután feldolgozzuk németül, és a megértése már nem okoz semmi nehézséget. A dramatizáláshoz kellékeket, fejdíszeket barkácsolunk, miközben közösen énekeljük a német dalokat. Liba alakú sütiket sütünk és meghívókat készítünk a szülőknek. A Márton nap szervezéséhez hozzátartozik a munkadélután, ahol minden gyermek a saját szüleivel

57

elkészítheti a lámpását. Hagyományunkká tettük a Weckmann sütést, ami Mártont szimbolizálja. Az este a Márton legenda gyerekek általi előadásával kezdődik. Az este fénypontja a lámpás felvonulás, melyhez a közeli nemzetiségi iskolások is csatlakoznak ápolva a közös gyökereket. A tűz körüli éneklés után változatos ügyességi játékokkal, kincskereséssel, táncházzal színesítjük ovisaink életét. Az évszakok és jeles napok köré csoportosult hagyományokhoz is társulnak német szokások pl.: hagyománnyá tettük a ballagó gyerekek számára készített „Schultüte”-t.

6. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyerekek nyelvi fejlődését az óvodába lépéstől kezdve az iskolába kerülésig értékelő lapon követjük nyomon, melyben különböző megfigyelési szempontok segítik munkánkat.  a gyerekek megszeretik a német nyelvet, pozitív attitűddel rendelkeznek a kisebbségi kultúra nyelve iránt  szituációhoz kötötten képesek egyszerű, mondattal kifejezni óhajukat, kérésüket, szükségletüket  tájékozódni tudnak kommunikációs helyzetekben  mind aktív mind passzív szókincsük nagy terjedelmű  képesek egyszerű kérdéseket feltenni és kérdésekre válaszolni  életkorúknak megfelelően ismernek verseket, mondókákat, körjátékokat, mozgásos játékokat  ismerik a német nemzetiségi kultúra szokásait, hagyományait, tárgyi kultúra emlékeit, tisztelik és becsülik azokat  szívesen mondogatnak verset, mondókát a nap folyamán  aktívan részt vesznek a mesélésben és dramatizálásban  ismernek kisebbségi kultúrához tartozó hangszereket: harmonika, szájharmonika, fúvós hangszer  ismerik és használják a köszönési és udvariassági formákat  megneveznek játékokat, tárgyakat, munkafolyamatokat, történéseket  megneveznek növényeket, állatokat, évszakokat  megneveznek testrészeket, ruhadarabokat  megneveznek a manuális tevékenységekben eszközöket, színeket, formákat, tárgyakat, munkafolyamatokat: malen, zeichnen  megneveznek mozgási formákat: laufen, gehen, ismerik a mozgásos játékok szabályait, ismerik az irányokat  nyitottak, érdeklődőek más kultúrák iránt

7. Az óvoda kapcsolatai Család A német nemzetiségi nevelés egyik feltétele a családokkal való szoros együttműködés. Ösztönözzük a szülőket a német nyelv használatára, mely gyermekük nyelvi fejlődését segíthetik elő. Fontosnak tartjuk a közös ünnepléseket a kapcsolattartás erősítése érdekében. Német Önkormányzat Az önkormányzat vezetője támogatja, és pártfogója a kétnyelvű óvodai nevelő munkánknak, közösségi megmozdulásoknak. Német nyelvű óvodák, csoportok

58

Célunk, hogy a német nyelvű óvodákkal együtt támogassuk, kiegészítsük, segítsük egymás munkáját. Benedek Elek Pedagógiai Főiskola Főiskoláról jönnek hozzánk hallgatók, akik gyakorlatukat itt töltik nálunk, megismerve ezzel az „egy személy-egy nyelv” programunkat. A gyakorlat során pozitív hatások érik őket a kétnyelvű nevelés ezen módszerével kapcsolatban, így a főiskolai évek után felkeresnek bennünket, s mi lelkesen biztosítunk nekik helyet óvodánkban, hogy elkezdhessék a nagybetűs életet itt nálunk. Német Kulturális Egyesület

VIII. Értelmező kéziszótár abszorbeáló: az intelligencia tudat alatti tevékenysége a gyermek érzékeny korszakában adaptáció: kölcsönös alkalmazkodás. antiszociális magatartás: a társadalom többsége által elfogadott, elismert, fontosnak tartott magatartás elutasítása, azzal ellentétes (társadalomellenes, közösségellenes) viselkedés. antiszociális személyiség: a személyiségzavar egyik formája. Az egyén szocializációjának eredménytelensége. A személyiségszerkezetbe a társadalmi normák nem épültek be, ezért az egyén a viselkedés szabályait nem érzi magára nézve kötelezőnek, nem tartja be, és normaszegő magatartása miatt bűntudata sem támad. asszimiláció: a sajátos nevelési igényűektől kíván maximális alkalmazkodást. attitűd: tulajdonképpen befogadást jelent, amikor a pedagógus minden gyerekben a speciálisat, a csak rá jellemző egyedi sajátosságokat keresi és látja meg. Az attitűd szerveződését három területre bonthatjuk fel: a kognitív, az affektív, motivációs és a viselkedési területre, amelyek kölcsönösen áthatják egymást autonómia: önállóság, függetlenség. A pedagógiában kulcsfogalom, mivel a pedagógusmunka csak autonóm módon végezve lehet eredményes, és ugyanez lehet a célja az eredményes nevelésnek is. autonóm személyiség: önálló, érett személyiség, aki önmagát, viselkedését saját értékrendje alapján szabályozza. Önmaga ítéli meg cselekedeteit (belső kontrollos), tudatosítja a saját szükségleteit, a belső és a külső konfliktusokat. Felismeri az emberek közötti kölcsönös függőséget, elismeri mások autonómia iránti szükségletét. Olyannak fogadja el magát, amilyen valójában, és nem olyannak, ahogyan mások értékelik. beállítódás: C. Rogers szerint a másik személyiségének feltétel nélküli elfogadását és ennek kinyilvánítását jelenti. befogadás (inklúzió): a teljes integráció szintje. Célja, hogy valamennyi gyereket a lakóhelyéhez közeli intézménybe vegyék fel, ahol a nevelési szükségleteit maximálisan ki tudják elégíteni. A gyerekek igényeit, speciális szükségleteit egyénre szabottan kezelik, ezzel párhuzamosan megjelenik az egyéni differenciálás is diszkrimináció: egyes csoportoknak vagy a csoportok tagjainak hátrányos megkülönböztetése, velük szemben az egyenlő elbánás elvével ellentétes eljárás alkalmazása. A nevelés, oktatás területén elsősorban a hátrányos helyzetű, a cigány etnikai kisebbség, illetve a fogyatékos gyermekek csoportjaival szemben megnyilvánuló diszkriminációt kell figyelembe venni. E csoportok integrációjával, a szeparációval szemben, valamint a sajátos szükségleteiknek megfelelő támogatási formákkal (amit pozitív diszkriminációnak is neveznek) lehet csökkenteni az esélyegyenlőtlenségüket. diszpozíció: hajlam, az a tulajdonságkészlet, ami személyiségünket jellemzi.

59

előítélet: valamilyen csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonyulás, amely azon alapul, hogy ezek az emberek a csoport tagjai. Elmarasztaló vélemény, amelynek forrása az emberek attribúciós hibájában keresendő. Vagyis, hogy a másik személy diszpozícióinak tulajdonítjuk valamely esemény, jelenség okát, főként, ha félelmet, szorongást okoz. Tulajdonképpen negatív beállítódás. Oldásának az egyik legeredményesebb módja az integráció. első benyomás: a személyészlelés első fázisában összképünket néhány külsődleges jegy alapján, sémáinkat, sztereotípiáinkat használva alakítjuk ki. Az elsődlegességi hatás miatt ez az első értékelő ítéletünk erős hatású. Interakciós helyzetekben ereje többszörösére nő. esélyegyenlőtlenség: bizonyos helyzetű csoportok (pl. szociokulturális hátrányos helyzet) gyermekeinek az esélyei a többséghez képest jóval kisebbek az adott társadalomba való beilleszkedés sikeressége szempontjából. életminőség: egy adott személy szubjektíven megélt jó közérzete a saját életével való megelégedettségének, alapszükségleteinek kielégítésének, reményeinek, félelmeinek, lehetőségeinek, konfliktusainak függvényében értelmezhető. értelmi fogyatékosság: a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredményeképpen alakul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától az első évektől kezdve elmarad. Mindezek miatt az önálló életvezetés jelentős mértékben akadályozott. Az értelmi képességük sérült, a lelkük tiszta és nyílt. érzelmi kompetencia: érzelmeink irányításának a képessége. Érzelmi intelligenciának is nevezik. faj: az emberek olyan csoportja, amelyet biológiailag fogadás: a teljes integráció szintje. Általában anélkül veszik fel a sajátos nevelési igénylő gyereket a többségi intézménybe, hogy ismernék sajátos vonásait, és elvárják tőle, hogy hasonló teljesítményt nyújtson, mint a többiek. habilitálás: szigorúan a fogyaték szempontjából való használatára ma kizárólag a társadalomba történő beilleszkedés értelmében használatos. Olyan esetekben, amikor az integráció valamilyen, rendszerint orvosilag is jól értelmezhető okból a születéskor vagy még kisgyermekkorban megnehezedik, lehetetlenné válik. hátrányos helyzet: ha a gyermek családjának szocioökonómiai státusza (SES), társadalmi, gazdasági helyzete negatív vagy negatívnak minősített. inklúzió: befogadottság, benne foglalás. Szociálpszichológiai értelemben a társadalmi csoportokkal kapcsolatban használják. Pedagógiai értelemben a különböző hátrányos helyzetű vagy speciális szükségletű csoportok gyermekeinek a többséggel való együttnevelését, illetve ennek eredményét jelenti. integráció: lényege a társadalmi egyenlőségre való törekvés. izoláció: elszigetelő, elkülönítő magatartás, viselkedés. képesség: az egyén tulajdonsága, amely genetikus tulajdonságok alapján valamilyen tevékenység gyakorlása révén fejlődik ki. Fejleszthető, a fejlesztés eredménye a kompetencia. kognitív stílus: a személyiség általános jellemzőinek a gondolkodásmódban, a szellemi, mentális tevékenységekben való megnyilvánulása (pl. rigiditás vagy nyitottság). kompetencia: hozzáértés, valamely cselekvésforma eredményes végzésére való képesség, amely kihat a végzett tevékenységre. A nevelés-oktatás céljai között egyre hangsúlyosabbá válik a kompetenciák kialakítása, vagyis az ismeretek teljesítményképes tudássá történő emelése, az alkalmazási, felhasználási képességek fejlesztése. kontextualizálás: helyzetből és környezetből történő megértés migráció (vándorlás): egyfajta mobilitás, olyan lakóhely-változtatás, amely a településhatár átlépésével jár. önfejlődés: a Montessori-féle pedagógiai rendszer építési teóriájának eleme. Új típusú pedagógiai gondolkodás. Célja a direkt nevelési, oktatási forma felszámolása.

60

önfejlesztés: saját személyiségünk fejlesztésére irányuló azon törekvés, amely jó esetben tudatos tevékenység, önreflexióval fejleszthető. Részben tudatos, részben ösztönös tevékenység, a társas összehasonlításnak az a fajtája (a felfelé hasonítás), amelyhez azt a célszemélyt választjuk ki, aki jobb az összehasonlítási dimenzióban. Aki meg tud tanítani bennünket arra, hogy hogyan teljesítsünk az eddigieknél jobban, s egyben ösztökél bennünket a fejlődésre. Ez a heterogén összetételű szervezeti formákban nagy húzóerőnek bizonyul. rasszizmus: az a felfogás, amely szerint az a faj, amelyhez az adott ember tartozik, vagy amelyhez tartozónak vallja magát, magasabb rendű, mint a többi faj. spontán integráció: nem áll fenn tudatos integrációs szándék, a gyerek többségi intézménybe jár, ahol szinte „megtűrik”, formális jelenlétet várnak el tőe. A pedagógus lelkiismeretére van bízva, hogy milyen módon foglalkozik a gyerekkel. A foglalkozáshoz a pedagógus semmiféle támogatást, útmutatást nem kap. szegregáció: az integráció ellenkezője. Csoportok elkülönülése, elkülönítése valamely szempontból közös jegyeket mutató csoportosítás szerint. szerep: a státuszhoz kapcsolódó elvárások összessége. szociális identitás: azt a kategóriát és azokat a sajátosságokat jelöljük ezzel a kifejezéssel, amelyekről ténylegesen bebizonyosodott, hogy az adott személynél fennállnak. sztereotípia: torzításon, túlzáson és egyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely csoporttal szemben. Ezek az elképzelések általában felszínes ismereteken vagy a csoport egyes tagjainál megfigyelt tulajdonságoknak az egész csoportra történő általánosításán alapulnak. A sztereotipizálás során ezekkel a tulajdonságokkal ruházzuk fel a személyt, csupán csak azért, mert annak a csoportnak a tagjaként azonosítjuk. Kapcsolódó fogalom az előítélet, melynek egyik alapja a sztereotípiákban való gondolkodás. A sztereotípiák viszonylag merevek és nehezen megváltoztathatók, még abban az esetben is, ha a közvetlen tapasztalat ellenük szól. társadalmi integráció: ez a terület az állampolgárrá válásra vonatkozik, különös tekintettel a törvényes jogokra, igényekre, valamint az egyéniség fejlődéséhez, a személyiség éréséhez és az egyéni szükségletek megfelelő figyelembevételével a teljes élethez szükséges feltételek megteremtésére. Az akadályozott embert, csoportot rendszeresen be kell vonni az életét érintő döntések meghozatalába, különösen akkor, ha a további fejlődéséről van szó. tisztelet: például az élet tisztelete, amely nem tesz különbséget értékes és kevésbé értékes élet között. tolerancia: türelmesség, mások viselkedésének, gondolkodásának, másságának elfogadása. Nem jelenti a mássággal, a másfajta gondolkodással való egyetértést vagy annak követését. Annak az elfogadását jelenti, hogy másképp is lehet a dolgokról gondolkozni, másképp is lehet a világot látni s abban élni, mint ahogyan mi tesszük. A másság elfogadása azt is jelenti, hogy nem tartjuk szükségszerűnek, hogy saját viselkedésünket, gondolkodásunkat feltétlenül jobbnak ítéljük, mint másokét. veszélyeztetettség: olyan, magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

61

IX. Felhasznált irodalom 1. Közoktatási Törvény és módosításai (2003) 2. Köznevelési törvény és módosításai 3. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és módosításai 4. 2011. évi CLXXIX. Tv. a Nemzetiségek jogairól 5. 20/2012. (VIII.31.) EMMI Nevelési – oktatási intézmények működéséről 6. Deli Andrásné-Nagy Jenőné: Útmutató a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodák helyi nevelési programjának készítéséhez – Országos Közoktatási intézet Program – és Tantervfejlesztő Iroda Nemzeti, Etnikai Kisebbségi Iroda kiadványa 1998 7. Nagy Jenőné:Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel (alternatív program) 8. Fábián Katalin:Tevékenységközpontú óvodai nevelési program – Országos Közoktatási intézet 9. Zilahi Józsefné-Stöckert Károlyné: Óvodai nevelés játékkal, mesével - OKI 10. Forrai Katalin: Ének az óvodában – Budapest Editio Musica 1974 11. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában – Budapest, Zeneműkiadó 1982 12. Óvoda Vezetési Ismeretek – RAABE Kiadó 13. Porkolábné dr.Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában – Alex-Typo 1992 14. Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde : Mozgásfejlesztés az óvodában – Budapest FerCo Kft 1994 15. SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2007 Óvodai nevelés kompetenciaterület (elméleti alapvetések) 16. Rosa Mammel: Rahmenplan I. für deutsch-ungarische Kindergarten Budapest, 1995 17. Talabér Ferencné: Spracherziehung – Förderung der Sprechfertigkeit in den Nationalitätenkindergärten - Tankönyvkiadó, 1989. 16. Theresia Talabér: Spiel mit dem Wort, Spiel mit der Sprache - Budapest, 1998 17. Habakukk - Módszertani füzetek

62

X. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Intézmény OM - azonosítója: 202652 Készítette: Litkei Erika óvodavezető Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: 110 – 87. / 2013. határozatszámon elfogadta: ……………………………………… nevelőtestület nevében névaláírás

Véleménynyilvánítók: ………………………………………….. Óvodai szülői szervet nevében névaláírás

110 – 87 / 2013.sz. határozatszámon jóváhagyta:

……………………………………………………. intézményvezető

Ph. Egyetértését kinyilvánító:

………………………………………………… Fenntartó, működtető nevében névaláírás

………………………………………………… Német Önkormányzat nevében névaláírás

Hatályos: a kihirdetés napjától 2013. szeptember 1.-től A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: közzétételi listán

63

A Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvoda Pedagógiai Programját készítette az óvoda nevelőtestülete Dátum: ………………………….. …………………………………… Nevelőtestület nevében, aláírások mellékelve A Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvoda Pedagógiai Programját elfogadta az óvoda vezetője Dátum:…………………………… ……………………………………

Óvodavezető aláírása:……………………………………………….. A Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvoda Pedagógiai Programjáról véleményét nyilvánította a SZM. Dátum:…………………………….. ……………………………………. Szülői közösség nevében:………………………………. A Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvoda egyetértését kinyilvánította

Pedagógiai Programjáról

Dátum:……………………… …………………………………… Fenntartó nevében:………………………………………. Dátum:……………………… ……………………………………

Német Önkormányzat nevében:………………………………………..

Tájékoztatásul hivatalosan megkapják: Győr-Megyei-Jogú Város Önkormányzata képviselőtestülete Német Önkormányzat Nevelőtestület Szülői Munkaközösség

64

XI. Érvényességi rendelkezések

A helyi nevelési program érvényességi ideje: 2013. 09.01.-től visszavonásig Bevezetési rend: 2013. szeptember 1. A módosítást kezdeményezhetik:  Fenntartó  Szülői Munkaközösség  Nevelőtestület A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:  Szervezeti átalakítás  Törvényi változás  Nevelőtestület többségének kérésére  Szülők többségének kérésére Előírás a módosítás előterjesztésére:

  

Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetésének Részletes szóbeli előterjesztés az óvoda vezetőjének a nevelőtestületi értekezleten A program módosítható a Szülői Munkaközösség egyetértésével és a nevelőtestület 2/3-os többségének egyetértésével.

65

XII. Jegyzőkönyvek JEGYZŐKÖNYV

Készült: a Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvodában, Győr, Cuha u.16. sz.alatt, az óvoda nevelőtestületi értekezletén Téma: Az óvoda Pedagógiai Programjának az elfogadása Időpont: 2013. augusztus 29. Jelen vannak: a nevelőtestület tagjai Levezetés: 1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának, a Köznevelési törvénynek, EMMI rendeletnek és a Nemzetiségek jogairól szóló törvények módosításaiból adódó feladatok, törvényi változások – Litkei Erika óvodavezető 2. A Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvoda nevelőtestülete az intézmény eddig működő, Helyi Nevelési Programját, a törvény módosításaival egybekötve, Pedagógiai Programját újra fogalmazza. A nevelőtestület team-et hozott létre, mely a program magyar- ill. német programját nézte át, vette górcső alá. Ennek tükrében végezték a feladatukat. 3. Az elkészült anyagot, a nevelőtestület megvitatta, új ötletekkel gazdagította azokat. 4. A már véglegesnek mondott Pedagógiai Program ismertetése, megismerése. (A nevelőtestületnek alkalma volt előzetesen megismerni a program teljes tartalmát, annak újonnan beépült elemeit.) 5. A gondolatok közös megbeszélése, vélemények meghallgatása. 6. A Brunszvik teréz Német Nemzetiségi Óvoda „Játszunk – Wir Spielen” című Helyi Nevelési Programját a nevelőtestület ezen a napon, egyöntetűen, 100%-ban elfogadta. A program 2013. szeptember 1.-én lép hatályba. 7. Az óvodavezető megköszönte a nevelőtestületnek az aktív és konstruktív munkát, a program használatához jó munkát kívánt. Kmf.

………………………………………. Tóthné Doszpoly Erzsébet – jegyzőkönyv vezető

………………………………………………………………………. Litkei Erika – óvodavezető

66

JELENLÉTI ÍV Készült: a Brunszvik Teréz Óvodában, Győr, Cuha u.16. sz. alatt, az óvoda nevelőtestületi értekezletén. Téma: Pedagógiai Program módosításainak az elfogadása Időpont: 2013. augusztus 29. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Kmf.

…………………………………… Litkei Erika – óvodavezető

………………………………………… Tóthné Doszpoly Erzsébet –j.könyv vez..

67

JEGYZŐKÖNYV

Készült: a Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Óvodában, Győr, Cuha u.16. sz.alatt, az óvoda Szülői Munkaközösségi megbeszélésén. Téma: Az óvoda Pedagógiai Programjának módosításának az elfogadása Időpont: 2013. augusztus 29. Jelen vannak: a Szülői Munkaközösség tagjai Levezetés: 1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának, a Köznevelési törvénynek, EMMI rendeletnek és a Nemzetiségek jogairól szóló törvények módosításaiból adódó feladatok, törvényi változások – Litkei Erika óvodavezető 2. A Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvoda nevelőtestülete az intézmény eddig működő, Helyi Nevelési Programját, a törvény módosításaival egybekötve, Pedagógiai Programját újra fogalmazza. A nevelőtestület team-et hozott létre, mely a program magyar- ill. német programját nézte át, vette górcső alá. Ennek tükrében végezték a feladatukat. 3. Az elkészült anyagot, a nevelőtestület megvitatta, új ötletekkel gazdagította azokat. 4. A már véglegesnek mondott Pedagógiai Program ismertetése, megismerése. (A szülőkneknek alkalma volt előzetesen megismerni a program teljes tartalmát, annak újonnan beépült elemeit.) 5. Az óvodavezető megköszönte a szülőknek a munkát, és a leendő nevelési évre jó együttműködést kívánt.

Kmf.

…………………………………….. Litkei Erika – óvodavezető

…………………………………….. Tóthné Doszpoly Erzsébet – vez.hely., Jegyzőkönyv vezető

68

69

Kovács Margit Óvoda 9024. Győr, Répce u. 8./A. Tel./fax:36 96 413 000 _____________________________________________________________

Győr

Helyi Pedagógiai program Alkalmazotti közösség jóváhagyta: Fenntartó jóváhagyta: Módosítás: Módosítás: Nevelőtestület elfogadta:

2010.március 19. 2010. 2012. december 2013. április 2013. augusztus 29.

2

TARTALOMJEGYZÉK

AZ ÓVODA JOGI STÁTUSA, ADATAI

4.

BEMUTATKOZÁS

6.

1. NEVELÉSI CÉLUNK

7.

2. AZ ÓVODAI NEVELÉS KERETEI

9.

2.1. Az egészséges életmód alakítása, az egészség óvása 2.1.1. A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése 9. 2.1.2. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése 11. 2.1.3. Az egészséges, biztonságos környezet biztosítása, védelme, Óvása 2.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

9.

12.

13.

2.3. Értelmi nevelés, anyanyelv ápolása 2.4.Német nyelvi ráhangolás

15. 17.

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGFORMÁI

18.

3.1. Játék

18.

3.2. Művészeti tevékenységek 3.2.1. Vizuális tevékenység 3.2.2. Mese-vers 3.2.3. Zenei nevelés

22. 23. 26. 29.

3.3. A külső világ tevékeny megismerése 3.3.1. A környezet mennyiségi, formai, térbeli viszonyai 3.3.2. Környezetvédelem

31. 32. 33.

3.4. Mozgás

34.

3.5. Munkajellegű tevékenységek

37.

3.6. Tanulás

39.

3.7. Felzárkóztató és fejlesztő pedagógia alkalmazása óvodánkban 40.

3

4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE

43.

5. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

47.

6. Esélyegyenlőség 6. GYERMEKVÉDELEM ÓVODÁNKBAN

48.

6.1. Megelőzés

50.

6.2. Feltárás

50.

6.3. Megszüntetés

50.

6.4. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 51. 7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

52.

8. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE

55.

9. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

56.

9.1. Az óvoda személyi feltétele

56.

9.2. Az óvoda tárgyi feltétele

58.

9.3. A program céljához rendelt eszközrendszer

58.

10. A PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ELEMZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

59.

10.1. Az óvoda szakmai dokumentumainak kapcsolata és egymásra épülése 59. 10.2. A gyermekek fejlődésének és fejlettségi szintjének ellenőrzése

59.

10.3. A program hatékonyságának ellenőrzése

60.

11. A NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

60.

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

61.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

62.

4

AZ ÓVODA JOGI STÁTUSA, ADATAI Az óvoda neve: KOVÁCS MARGIT ÓVODA OM azonosítója: 202652 Székhelye, telefon-fax száma: 9024. GYŐR, RÉPCE U. 8./A. 06 96 413 000 Telephelye: nincs Jogszabályban meghatározott közfeladata, típusa: közoktatási intézmény, óvoda Alaptevékenysége: óvodai nevelés Az intézmény működési köre: GYŐR VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETE, illetve az irányító és felügyeleti szerv által meghatározott felvételi körzet Körbélyegzője: A Magyar Köztársaság címere a „Kovács Margit Óvoda1 Győr” körfelirattal Az intézmény alapítói jogokkal felruházott irányító, fenntartó szerve és székhelye: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 9021.Győr, Városház tér 1. Az intézmény besorolása: A tevékenység jellege szerint: közszolgáltató költségvetési szerv A közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény A feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő Jogállása:

Önálló jogi személy

Az óvoda alapító okiratának száma, ebben megfogalmazott alaptevékenysége, esetleg speciális feladata: 281./2009.(IX.17.). Az intézmény szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés Alaptevékenység: 562912 562917 682002 841403

Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadás, üzemeltetése Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

5

851011 851012 856099 869041

Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

Kiegészítő tevékenység 682002 856099

Nem lakóingatlan bérbeadás, üzemeltetése Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

Kisegítő tevékenység Az óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az óvodai csoportok száma: 5

6

Bemutatkozás Óvodánk Győrben, Marcalváros I-en található, 1981-ben nyitotta kapuit. 130 férőhelyes, 5 csoportos intézmény, ahol családias légkörben, vegyes életkorú csoportokban fogadjuk a gyermekeket. Jól felszerelt, világos, napsütötte termekkel, tornaszobával, műfüves sportpályával, só szobával és minden csoportunk számára elegendő nagy, árnyas, a gyermekeknek sokoldalú mozgást biztosító, EU szabványoknak megfelelő udvari játékokkal telepített udvarral rendelkezünk. Óvodánk 1992. április 1-től viseli Kovács Margit győri keramikus nevét, melyet azért választottunk, hogy ezzel is kifejezzük elhivatottságunkat, melynek szellemében tevékenykedünk. Helyi pedagógiai programunkat a 137/1996 (VIII.28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítettük el, mely 1999. szeptemberében került bevezetésre. Ebben prioritást kap a vizuális nevelés, az egészséges életmód és mozgás feladatainak megvalósítása, a helyi adottságok és a szülői igények figyelembevételével. Óvodánkban kiemelt figyelmet tulajdonítunk a gyermekközpontú, az érzelem gazdag, szeretetteljes környezet és légkör megszilárdítására, melyben minden gyermek a maga érési ütemének megfelelően a legoptimálisabban fejlődhet. A játékba ágyazott, tudatosan tervezett személyiség fejlesztő tevékenységünk során törekszünk arra, hogy egészséges, mozgást szerető és igénylő, kreatív és alkotni vágyó, a világra rácsodálkozó és befogadni tudó harmonikus gyermekeket neveljünk. Az elmúlt időszak tapasztalatában elmondhatjuk, hogy helyi pedagógiai programunkat nevelőközösségünk magáénak érzi. A beválás vizsgálatok során felmerült kisebb módosításokat folyamatosan beépítettük programunkba. A szülői elégedettségmérés eredményei azt támasztják alá, hogy sikerült egy korszerű, a szülői igényekhez, a pedagógiai és szakmai hitvallásunkhoz igazodó programot alkotnunk. A program bevezetése óta eltelt időszakban megváltoztak az óvodával szembeni társadalmi elvárások, új igények merültek fel, az óvodának is folyamatosan alkalmazkodnia kell a közoktatási rendszer új kihívásaihoz. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját módosító 255/2009 (XI. 20.) Kormányrendeletben foglaltak alapján szükségessé vált nevelési programunk felülvizsgálata és törvényi előírásoknak megfelelő módosítása. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC.törvény 20/2012. EMMI rendeletbe fohglaltak alapján újabb felülvizsgálat és módosítás vált szükségessé. .

7

1. NEVELÉSI CÉLUNK Programunk kiinduló pontja gyermekképünk és óvodaképünk meghatározása. Óvodai nevelésünk alappillére a gyermek, akinek személyiségének teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia az emberi jogok és a gyermeket meg illető jogok tiszteletben tartásával oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön a színvonalas nevelésben. Törekednünk kell arra, hogy figyelembe véve a gyermekek életkori és egyénenként változó testi és lelki szükségleteit, a gyermekközpontú nevelést erősítsük meg, olyan környezet és légkör kialakításával, melyben minden gyermek a maga érési ütemének megfelelően a legoptimálisabban fejlődhet. Gyermekkép Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődését a genetikai adottságok, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások határozzák meg, ezért a gyermekek eltérő életkori és fejlődési sajátosságokkal rendelkeznek. A személyiség optimális fejlődéséhez gyermekközpontú, befogadó környezetre van szükség, Ennek megfelelően törekszünk a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatására, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Célunk: egészséges mozgásszerető és igénylő, sokoldalú kreatív és alkotni vágyó, a világra rácsodálkozó és befogadni tudó harmonikus gyermekek fejlesztése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztését szakemberek segítségével és egyéni fejlesztésekkel segítjük elő. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. Három éves kortól az iskolába lépésig biztosítja a gyermekek számára fejlődésük, nevelésük optimális feltételeit. Az óvoda miközben teljesíti funkcióit, a gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba történő átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

8

Célunk érzelem gazdag, szeretetteljes, családias légkör megszilárdítása, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy előtérbe helyezzük a gyermekek testi - lelki szükségleteinek kielégítését, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Nevelési alapelvek A gyermekek szeretete, személyiségük megbecsülése, tiszteletben tartása, elfogadása. A gyermekkel szembeni bizalom erősítése, fejlődésük elősegítése, a gyermeki jogok érvényesítése, az óvónő modell szerepének hangsúlyozása. Nevelési céljaink A nevelés lehetővé teszi a gyermekek képességeinek, készségeinek kibontakoztatását. A nevelés során alkalmazott pedagógiai módszerek a gyermek egyéni képességeihez igazodnak. A játékba épülő tudatosan tervezett személyiségfejlesztő munka jellemezze nevelő munkánkat. A tevékenységeken keresztül a gyermekek életkorához és egyéni képességeihez igazodó műveltség tartalmakat közvetítjük, kiemelt figyelmet fordítva a mással nem helyettesíthető szabad játékra. Törekszünk a gyermeki szükségletek kielégítésén át az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs szeretetteljes óvodai légkör megteremtésére. A nemzetiséghez tartozó gyermekek számára biztosítjuk az önazonosság megőrzését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek az óvodai nevelésben, biztosítjuk önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését társadalmi integrálását. Az óvodánk sajátos és kiemelt feladatainak megfelelően határoztuk meg a következő nevelési céljainkat: 

A mindennapos ábrázoló és alkotó tevékenység által alakuljon ki, erősödjön a gyermekek esztétikai érzéke és formálódjon érzésvilága. Érzéseiket, élményeiket, ötleteiket, gondolataikat, elképzeléseiket változatos technikákkal, egyéni módon fejezzék ki, jelenítsék meg munkáikba.

9



A rendszeres mozgással és egészséges életvitel alakításával, spontán és irányított mozgások lehetőségének biztosításával fejlesztjük a gyermekek mozgásműveltségét, fizikai erőnlétét, erkölcsi és szociális magatartását.



A célzott és speciális mozgásokkal a helyes láb-, és testtartás prevencióját és korrekcióját biztosítjuk. E tevékenységeinket a gyermekek természetes mozgáskedvére alapozzuk.

2. AZ ÓVODAI NEVELÉS KERETEI 2.1. Az egészséges életmód alakítása, az egészség óvása Célja: Biztosítja a gyermekek testi szükségleteinek kielégítését, elősegíti fizikai szellemi fejlődését. Hozzájárul az egészség megóvásához, megalapozza azokat a szokásokat, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek. Segíti a gyermekek komfortérzetének kialakítását, a családi szokások, az óvodai sajátosságok, életkori jellemzők összehangolásával. Feladataink: A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése, az étkezés, az öltözködés, a testápolás, a pihenés szokásainak megfelelő alakítása A gyermekek egészségének nagyfokú védelme, megőrzése, a szervezet edzése, óvása. A betegségmegelőzés szokásainak alakítása Az egyenletes, harmonikus fejlődéshez szükséges egészséges, biztonságos környezet biztosítása, védelme, óvása, ehhez kapcsolódó szokások megalapozása, formálása Megfelelő szakemberek bevonásával, szülőkkel, óvodapedagógussal együttműködve, speciális, gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása 2.1.1. A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése A gyermekeink eltérő családi környezetből, különböző szokásokkal érkeznek óvodába. Ahhoz, hogy itt megfelelő ütemben, oldott légkörben fejlődjenek, szükség van egy helyes, életkori sajátosságoknak megfelelő életritmus kialakítására, a családi szokások, óvodai jellemzők összehangolásával. Ez az alapja az egészséges testi - lelki harmóniának, a gyermekek egészséges fejlődésének. Az óvodában töltött idő tudatos tervezésével, az élettani szükségletek megfelelő kielégítésével alakítjuk ki a rugalmas heti- és napirendet, amelyek a rendszeres, megszokott időben, megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek.

10

A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, illetve a gyermekek egyéni szükségleteihez, a helyi szokásokhoz, igényekhez. A játék, a spontán és szervezett tevékenységek, a mozgás, az étkezés, tisztálkodás, pihenés mindig folyamatosan, periódikusan ismétlődve valósulnak meg. Ez a gyermekek biztonságérzetének, derűs, nyugodt, jó közérzetének alakulását döntően befolyásolja. A gondozásnak, a testi szükségletek kielégítésének óvodai nevelésünkben kiemelt szerepe van, hisz ebben a folyamatban az óvodapedagógus nevel, jó, bensőséges kapcsolatot alakít ki a gyermekekkel, segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a dajkával, illetve a gondozást végző többi munkatárssal. Biztosítja az önálló táplálkozás, testápolás, öltözködés feltételeit, s már az óvodába lépéstől sok gyakorlási lehetőségen keresztül jutnak el a gyermekek a jártasság, készség, az önálló önkiszolgáló tevékenységük szintjére. Meghatározó jelentőségű az óvónő magatartása, modellnyújtó szerepe, nyitott szeretetteljes kapcsolata a gyermekekkel. A táplálkozás a fejlődés és növekedés egyik legfontosabb feltétele, hisz pótolja a sokféle mozgás, és játék közben elhasznált energiát, ugyanakkor a testépítést is szolgálja. A szülőket rendszeresen tájékoztatjuk az óvodai táplálkozási, étkezési szokásokról, a folyamatosság, az önkiszolgáló tevékenységek gyakorlásáról, a behatárolt étrendről. Felhívjuk figyelmüket a helyes étkezési szokások kialakításának mind az óvodában, mind az otthoni környezetben kiemelt fontosságára. A rendszeres, egészséges, kulturált étkezés, a napi egyszeri főtt étel, a hétvégi nyugodt, az egész család együttes étkezése hozzátartozik a gyermek testi-lelki egészségének alakításához.. A szülők rendszeres tájékoztatást kapnak az óvodai étrendről az étlap folyamatos kihelyezésével, így lehetőségük van annak kiegészítésére, a gyümölcs és zöldségfogyasztás pótlására. Legalább hetente egyszer beépítjük a mindennapok folyamatába a közösen készített zöldség- vagy gyümölcssalátát. Ha szükséges, akkor lehetőség van az egyéni étkeztetés megoldására is tartós betegség esetén. Folyadék biztosítása az egész nap folyamán fontos és szükséges. Az étkezések szervezetten, kultúráltan, a gyermekek saját étvágyának megfelelően történnek. Ünnepeink alkalmával vagy egy-egy kiemelt eseményre közösen sütünk süteményt, amit a szülőkkel, gyermekekkel együtt fogyasztunk el. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását segíti, egészségük megóvását, gondozását biztosítja. Nagy figyelmet fordítunk a rendszeres, alapos

11

tisztálkodásra, a higiéniai szokások minél önállóbb, hatékonyabb végzésére, amiben a felnőtt legyen a követendő példa. A kézmosás, törölközés, fésülködés, tevékenysége az igényességet tükrözi. A WC használat közben az intimitás tiszteletben tartására, a WC papír rendszeres, célnak megfelelő használatára szoktatjuk a gyermekeket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védelmet nyújt a gyermekeknek. A szülőkkel összehangoltan alakítjuk ki a kényelmes, szabad mozgást biztosító, időjáráshoz alkalmazkodó réteges öltözködés igényét. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekekben minél előbb alakuljon ki a hőérzetének megfelelő öltözködés igénye, amelyet a rendszeres, belső és külső hőmérséklethez igazodó ruha viselésével történő alkalmazkodás alakít ki. Testneveléshez csak az erre az alkalomra viselt ruhába öltözködnek. Szükségesnek tartjuk, - különösen a kicsiknél - egy garnitúra váltó fehérneműt a saját öltözőszekrényben tartani. A teremben is a hőmérsékletnek megfelelően öltöznek, váltócipőt viselnek. A délutáni pihenés mindig nyugodt, csendes légkörben valósul meg. Alaposan kiszellőztetett teremben fekszenek a saját, jellel ellátott ágyneműs ágyakban, a nagyobbak pizsamában, a kisebbek a csoport szokásainak megfelelően. Az alvás hangulatát mesével, énekkel készítjük elő. Ahol a gyermekek pihennek ott csend, nyugalom van. A mozgás jelentős szerepet tölt be a testi szükségletek kielégítésben. A sokféle mozgáslehetőség kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Elősegíti a gyermekek testi-lelki fejlődését, az egészségük megóvását. A szabad mozgás az egyéni képességeknek megfelelő, saját szabályok szerinti természetes nagymozgások, mozgáselemek szabad gyakorlását teszi lehetővé térhez, eszközhöz igazodva, balesetek elkerülésével. 2.1.2. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Óvodában csak egészséges, fertőző betegségtől mentes gyermek járhat. Megbetegedés esetén fokozott gondoskodással, gyakori szellőztetéssel, ha szükséges elkülönítve várjuk a szülő megérkezését. Fokozottan figyelünk a járványos megbetegedések megelőzésére. Felhívjuk a szülők figyelmét a megelőzés módjaira /védőoltás, gyakoribb kézmosás, gyümölcs – vitaminfogyasztás/. Előfordulás esetén fertőtlenítéssel, alaposabb tisztálkodással védekezünk az egészség megőrzése érdekében.

12

A higiéniai szokások, szabályok elsajátítása, rendszeres gyakorlása, betartása nagy odafigyelést igényel az óvoda összes dolgozójától, a gyermekektől egyaránt. Fontosnak tartjuk, hogy ezeket a szokásokat, szabályokat a szülők is megismerjék, és otthon is rendszeresen gyakorolják. A védőnői ellenőrzés éves rendszerességgel, szükség esetén alkalmanként is biztosított minden gyermek számára. Óvodánk korszerűen kialakított só szobával is rendelkezik. Legalább heti egyszeri alkalommal biztosítjuk a gyermekek számára a használatát, légző gyakorlatokkal, meséléssel, játékos tevékenységekkel eddzük itt szervezetüket a légúti betegségek megelőzése érdekében. Az egészség óvását, erősítését, megőrzését edzési lehetőséggel fokozzuk. Ennek legeredményesebb módja a napi tevékenységek során a gyakori levegőztetés, minél hosszabb idő eltöltése a szabadban, időjárás természeti erőinek fokozott kihasználása. (víz, nap, levegő) A víz edző hatását a nyári zuhanyfürdő örömteli használatával, ill. a lehetőségek függvényében uszodai vízhez szoktatással biztosítjuk. A szervezet edzését segítik az udvaron elhelyezett szabad mozgásra alkalmas mászókák, csúszdák, mozgásfejlesztő eszközök (kerékpárok, rollerek), télen szánkózás, csúszkálás, egyéb téli örömöket nyújtó mozgáslehetőségek. A gyermekek testi épségének védelme és a baleset megelőzés érdekében szükséges a biztonságot nyújtó, érzelmi kötődést megteremtő légkör kialakítása, a személyi és tárgyi feltételek megteremtése, a mozgásfejlesztő eszközök rendszeres karbantartása. 2.1.3. Egészséges, biztonságos környezet biztosítása, védelme, óvása Az egészséges életmód kialakításának színterei óvodánkban a barátságos, esztétikus, megnyugtató csoportszoba és az ehhez kapcsolódó helyiségek, só szoba, tornaterem, műfüves sportpálya, valamint az óvoda udvara. Az óvoda helyiségei, berendezései a gyermek biztonságát, egészsége megóvósát, mozgásigényének megfelelő térbiztosítását szolgálják. A tárgyak, bútorok a gyermekek méreteinek megfelelő, könnyen mozdíthatók, higiéniai szempontból gyorsan tisztíthatók, fertőtleníthetők. Egyre nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy lehetőség szerint a természetes anyagok domináljanak a gyermekek környezetében. A játékok, eszközök könnyen elérhetőek, így ők is részt tudnak venni a rendben tartásukban, praktikus elhelyezésükben. Gondot fordítunk a meghibásodott bútorok, eszközök, játékok javítására, cseréjére. Az óvoda helyiségei, felszerelései a gyermekek kényelmét, nyugalmát szolgálják Fontos feladatunk környezetvédelem szempontjából a tudatos, természetbarát környezet alakítása, a gyermeki szemlélet pozitív irányú

13

fejlesztése ezen a területen is. A vízcsapok elzárása, a víz védelme, a tiszta, szemétmentes udvar, az óvoda környékének megbecsülése, a növények, állatok védelme mind az egészséges, környező világra rácsodálkozó, megbecsülő magatartás kialakulását segíti. Az óvoda udvara változatos tevékenységekre, mozgáslehetőségekre alkalmas korszerű, EU szabvány szerinti játékokkal, mászókákkal, csúszdával, libikókával van felszerelve. Minden csoport számára nyugodt, állandó udvarrész biztosítja a mozgásigény, célszerű levegőztetés kielégítését. Füves területeken van lehetőségük futásra, labdázásra, mászásra, a betonozott részen kerékpároznak, rollereznek. A füves, kövezett, napos és árnyas helyek változatossága a mozgáshoz, az időjáráshoz alkalmazkodik. A homokozásra minden csoportnak külön homokozóban van lehetősége. Az óvodaudvar is gondozottságot, ízlésességet, a zsúfoltság elkerülését tükrözi, a gyermekek egészségének óvását, a szervezet edzését, a nagyfokú mozgásigény kielégítését szolgálja. A biztonságos környezet megóvása, valamint a gyermekek egészségének, testi épségének védelme érdekében már az óvodába lépéstől alakítjuk, rendszeresen gyakoroljuk azokat a szokásokat, szabályokat, amelyek testi-lelki fejlődésüket megfelelően biztosítják. Figyelemmel kísérjük fizikai fejlődésüket, s eltérés, rendellenesség esetén a szülővel közösen megfelelő szakemberhez irányítjuk korrekcióra, prevencióra. 2.2. Érzelmi, erkölcsi, és közösségi nevelés Célja: A nevelésünk során erősödjenek a gyermekek szociális, esztétikai, erkölcsi érzelmei, alakuljanak ki a gyermekek egyéni érdekeinek, önérvényesítésének formái a társas kapcsolatokban, a közösségi életben. Érzelmi biztonság, derűs, kiegyensúlyozott, otthonos ,szeretetteljes magatartás jellemezze személyiségüket. Feladataink: A gyermekeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék Barátságos, derűs, empatikus, családias légkör kialakításával, biztonságot nyújtó hagyomány és szokásrendszer megteremtése Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, gyermek-gyermek közötti kapcsolatot a pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze, melyben az óvónő modell szerepe meghatározó. Az óvoda egyszerre segítse a gyermekek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önkiteljesedő törekvéseinek.

14

A társas együttélés szabályainak elfogadása, megtanulása, kapcsolatteremtő és megtartó képességének formálása. Az óvoda nevelje a gyermekeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Viselkedési, érzelmi zavarok tompítása pozitív érzelmi hatások nyújtásával. Közös élményekre épülő óvodai élet szervezése, amely segíti a gyermekek szociális, erkölcsi, akarati tulajdonságainak fejlődését, szokás- és normarendszerének megalapozását. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Tartalom Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A gyermek legfőbb igénye az érzelmi biztonság, melyet kezdetben a család nyújt számára. A család alapozza meg a gyermek érzelmi beállítottságát. A családtól való elszakadás zökkenőmentessé tétele, az óvoda elfogadtatása nagy odafigyelést, gondoskodást igényel az óvónő és az óvoda valamennyi alkalmazottja részéről. A nevelők és a szülők jó kapcsolata, az előzetes tájékozódás, a szülői igények jelzése segítsék elő a problémamentes beilleszkedést. Adjunk lehetőséget a gyermeknek az anyától való fokozatos elszakadásra. Javasoljuk a szülőknek, hogy kezdetben csak rövidebb időszakokra hagyják gyermeküket az óvodában, ezzel is megkönnyítve az új környezet elfogadását. Magukkal hozhatják azokat a tárgyakat, amelyekhez ragaszkodnak, az otthon biztonságát jelentik számukra. Az óvoda megszerettetését segítse elő az óvónők és az itt dolgozó felnőttek empatikus, gyengéd, megértő magatartása ezáltal már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. A meghitt, családias légkör érzelmi biztonságot ad a gyermek számára. Már a beszoktatás során az óvónő ismertesse meg és fogadtassa el a gyermekekkel a pontos, egyértelmű, belátható, betartható szabályokat, amelyek segítik a közösségben való viselkedést, a közösségi magatartási formák kialakulását. Az ilyen környezet teszi lehetővé a gyermekek aktív tevékenykedését, tapasztalatszerzését, fejlődésé az óvodába lépéstől. Az óvodába érkező gyermekek más és más tulajdonságokkal, tapasztalatokkal rendelkeznek. Az óvónő tartsa tiszteletben az egyéni igényeket, fogadja el a gyermekek közötti különbözőségeket, eltérő fejlődési ütemet. A gyermeki

15

magatartás alakulása szempontjából modell értékű szerepet töltsön be az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Az én-fejlődés 3-7 éves korban kiemelkedő jelentőségű, erre az időszakra tehető az egyéniség megalapozása. Az óvónő ügyeljen arra, hogy a gyermek én tudata én képe a különböző kapcsolatokban megerősödjön, fejlődjön. Fontos, hogy az adott lehetőségek közül a lehető legtöbbet hozzuk ki a gyermek egyéniségéből, adjunk teret önkifejező, törekvéseinek, ezzel is gazdagítva a közösséget. A nevelővel kialakított szoros érzelmi kapcsolat segíti a gyermek szociális magatartásának alakulását. Helyes nevelésünk során az egészséges személyiség megőrzi egyediségét, és ugyanakkor megtanulja a közösségi és társadalmi élet szabályait, az alkalmazkodást. A közösség tagjaként az egyén alakítsa, színesítse a közösséget, ugyanakkor a csoport is fejlessze, erősítse, támogassa a személy fejlődését. A közösségi élet biztosítja a gyermekek számára a természetes társas szükségletek kiélését, neveli őket annak elfogadására, megértéséra, hogy az emberek különböznek egymástól. A gyermekközösség kialakítását tevékenységrendszeren keresztül valósítjuk meg. A gyermek számára érthető fegyelem, a betartható szokásrendszer megteremtése a csoport életének biztonságát, nyugalmát eredményezi. Az ismétlődő közös tevékenységek és átélt közös élmények épüljenek be a csoport és óvoda hagyományrendszerébe, mélyítsék az összetartozás érzését, ezáltal olyan szociális, erkölcsi, akarati szokás,- normarendszer megalapozását biztosítja, amelyek a későbbi életének meghatározói lesznek. Az óvónő közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásával alakítsa ki a csoportban megvalósítható szabályokat, szokásrendszert, követelje meg azok betartását, de szükség esetén kezelje rugalmasan, adjon lehetőséget a javításra. A szokások, szabályok tegyék lehetővé, hogy a gyermekek kapcsolatai pozitívan alakuljanak. Az óvónő a szabadságra, őszinteségre, bizalomra építsen. Támogassa az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységét, és kísérje figyelemmel e kapcsolatok alakulását. Törekedjen arra, hogy olyan kisebb csoportok jöjjenek létre amelyekben megtanulnak kooperálni, együttműködni, a másik véleményét elfogadni. Az óvoda adjon lehetőséget a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésére szükség esetén megfelelő szakember közreműködésével. A csoporthoz való tartozás mellett tanulják meg, hogy egy nagyobb közösség tagjai is. Ismerjék meg az óvoda többi dolgozóját, más csoportokba járó gyermekeket. A velük történő kommunikáció, viselkedéskultúra modell értékű szociális magatartásuk alakulásában. Az óvoda hagyományai, jeles napjai, a közös ünnepek, a Kovács Margit napok közös programjai, az állandó gyermekrajz kiállítás és ezek figyelemmel kísérése, az óvoda minden gyermeke számára szervezett kirándulás az együvé tartozás érzését erősítsék.

16

Az óvoda segítse elő a szűkebb környezeten kívüli tágabb világra való rácsodálkozást, felfedezés élményét, örömét, a szép, jó észrevételét, ezáltal megalapozza a szülőföldhöz való pozitív kötődés kialakítását. 2.3. Értelmi nevelés, anyanyelv ápolása Célja: Aktív cselekedtetéssel, érzelmi hatások nyújtásával fejlesszük a gyermekek értelmi képességeit, kreativitását. Az óvodai élet változatos tevékenységei, játékba ágyazott, érzelmeken alapuló ismeretnyújtás juttassa el a gyermekek egocentrikus gondolkodását a szemléletes, tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd-és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése. Gondolkodásuk, önkifejezésük gazdagságát tiszta, érthető beszédük, változatos kommunikációs jelzéseik tükrözzék.

Feladataink Biztosítjuk a gyermekek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint meglévő élményeire és ismereteire építve, az optimális feltételeket megteremtve a sokoldalú érzékszervi megtapasztalást melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Segítjük a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését, bővítését, a különböző élethelyzetekben, tevékenységekben annak gyakorlását, alkalmazását. Feladatunk, hogy az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuljon. Beszélő környezettel helyes mintaadással és szabályközvetítéssel megteremtjük azokat a lehetőségeket, amelyekben a gyermekek bátran kifejezhetik gondolatikat, érzéseiket tiszta, érthető beszéddel, kommunikációs jelzésekkel. Az értelemi képességek fejlesztésével gazdagítjuk a nyelvi kifejezőképességeiket. Elősegítjük, hogy pozitívan alakuljanak beszédkapcsolataik, beszédkedvük.

Tartalom Ez a fejlesztő munka minden gyermeki tevékenységben helyet kap az egész nap folyamán, mivel minden tudatos és spontán megnyilvánulás az ismeretek átadását, ill. bővítését teszi lehetővé.

17

Az ismeretátadás a sokoldalú tapasztalatszerzésen alapul, amelyet a megismerési vágy az érdeklődés, a kíváncsiság irányít, mozgat. A gyermek meglevő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítjuk a változatos tevékenységeket, melyeken keresztül további ismereteket szerezhetnek. Az érzékszervi és mozgás által szerzett tapasztalatok serkentik az érzelmi és értelmi képességeik pozitív változását, fejlődését a megismerés folyamatában, s amelyekhez optimális feltételeket, változatos eszközöket biztosítunk. Érzelmi telítettségű biztonságot nyújtó légkörben lehetőséget adunk olyan megfigyelésekre, vizsgálódásokra, kísérletezgetésekre, beszélgetésekre, játékszituációkra, amelyekben cselekedtetésre ösztönözve, differenciált bánásmód alkalmazásával megismerési vágyuk kiélésével új ismeretek birtokába jutnak el saját értelmi szintjük legmagasabb fokára. A közös tevékenységek során a sikerélmények hatására erősödik az együttgondolkodás örömének érzése, változik, alakul véleményalkotási, egyéni megnyilvánulási kifejezőkészségük, fejlődnek értelmi képességeik. Fontosnak tartjuk az óvónő példamutató, empatikus személyiségét, aki megértő, érdeklődő minden gyermeki megnyilvánulásra, magatartásával segíti a sokoldalú megismerést a gyermeki személyiség fejlődését. A változatos érzelmi, értelmi megtapasztalás juttatja el őket saját személyiségük legmagasabb fejlettségi szintjére, de a differenciált bánásmód alkalmazásával fokozottan figyelünk a tehetséges gyermekek kiemelt képességfejlesztésére is. Értelmi képességeiknek fejlettségét beszédük, kommunikációs készségszintjük tükrözi a legjobban. A tiszta, helyes, érthető beszéd kialakítását, az anyanyelvi nevelést az óvoda mindennapjaiban, a sokoldalú tevékenységekben valósítjuk meg. A napi tevékenységek (öltözködés, játék, séta… stb.) során az óvodapedagógus ösztönzi a gyermekeket beszélgetésre, kérdések feltevésére, élményeik, történéseik elmondására, figyelmet fordítva a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére. Személyes példaadásával, oldott beszélgetésre alkalmas környezet kialakításával így az egész nap folyamán lehetővé válik a gyermek beszédfejlesztése, Az óvónő folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek beszédfejlődését. Észre veszi a gyermek beszédében tapasztalható hiányosságokat, próbálja feltárni és megszüntetni az okait. Gondot fordít a gyermekek egyéni fejlesztésére is. A beszédhibás, gátlásosabb gyermekeket arra ösztönzi, hogy átéljék a kifejezés örömét. Megfelelő időt biztosít az élmények elmondására, egymás meghallgatására, így a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. Súlyosabb beszédhibák esetén az óvónő szakember segítségét kéri. Figyelemmel kíséri a logopédus és a szülők közötti kapcsolattartást, meggyőzi a szülőket az otthoni gyakorlás fontosságáról, és segíti a szakember munkáját.

18

Az anyanyelvi nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét. Eredményes megvalósítása hozzájárul a gyermekek iskolára való alkalmasságának megalapozáshoz. 2.4.Német nyelvi ráhangolás Célja: Az idegen nyelv megszerettetése és a nyelvtanítás előkészítése. Feladataink: Ismerkedjenek meg gyermekeink a német nyelvre jellemző hanglejtéssel, a speciális hangokkal. Alakuljon ki bennük pozitív viszony az idegen nyelvhez. Nyerjenek betekintést, ismerkedjenek meg az adott nyelvterület szokásaival, hagyományaival. Tartalom Az idegen nyelv tanítása az iskola feladata, az óvodában csak ennek előkészítése történik. Az 5-7 éves gyermekeket megismertetjük az adott nyelvvel. E munka fontosságát a gyermekek életkori sajátosságai adják. Óvodáskorban a hangképző szervek rugalmassága lehetővé teszi, hogy kialakuljon az adott nyelvre jellemző artikulációs bázis. Megtanulják a speciális hangokat, hanglejtést, ami a későbbi akcentus nélküli beszéd elsajátítását teszi lehetővé. Az óvodáskorban a beszédértés szintjére lehet eljutni. Ennek elérése érdekében az óvónőnek meghatározott szókincset és mondatpaneleket kell használnia. Ezek rögzülnek a gyermekben, s a hozzá kapcsolódó cselekvések segítségével eljutnak az értés fokára, passzív szókinccsé válnak. Az így rögzült szavak, mondatok a későbbi nyelvtanulás során előkerülnek. A korai nyelvtanulás pozitív hatást gyakorolhat a gyermekek nyelvi kompetenciáira, növeli önbizalmukat, jótékony hatással van a kiejtésre és a kommunikációs stratégiák alkalmazására. A ráhangolás sikeressége a gyermek és a nyelv, illetve a gyermek és az idegen nyelvet közvetítő óvónő közötti pozitív kapcsolatától is függ. Ezért fontos a gyermek életkori sajátosságainak figyelembe vétele. A nyelv megszerettetése, az ismerkedés a játékban történjen. A játék során a német nyelv dallamát, szövegét halandzsaként éli meg a gyermek és örömmel játszik tovább a szavakkal. A német népi eredetű versekkel, dalokkal, mondókákkal való ismerkedés a játékban spontán módon történik. Az eszközök vonzóbbá, izgalmasabbá teszik ezt. A feladatok megtervezésénél a gyermekből kell kiindulnunk, életkorának megfelelően a népi kultúrából, hagyományokból merítve. A ráhangolást a napirendbe beépítve, német középfokú végzettséggel rendelkező óvónő vezetésével végezzük egy csoportban.

19

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGFORMÁI 3.1. Játék Célja: Az elmélyült, nyugodt játék feltételeinek biztosításával célunk, hogy e tevékenységben fejlődjenek a gyermekek értelmi, érzelmi, kommunikációs képességei, társas kapcsolatai, mozgása. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek a mindennapokban zavartalanul ki kell elégülnie. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. A játék során a gyermekek teljes személyisége fejlődik, illetve fejleszthető, felzárkóztatása, korrekciója megtörténhet. Feladataink: A játékhoz szükséges feltételek megteremtése (hely, idő, eszköz). Az elmélyült alkotó játékhoz nyugodt légkör biztosítása (szeretetteljes kapcsolat kialakítása). Élményszerzései alkalmak megteremtésével gazdagítjuk a játék tartalmát és lehetővé tesszük, hogy a megszerezett tapasztalatok beépüljenek a játékba. Elősegítjük, hogy a játék fejlesztő hatása érvényesüljön. Indirekt módon befolyásoljuk, hogy a gyermek a játékban ismereteket szerezzen, készségei, képességei fejlődjenek.

Tartalom A játék fejlesztő hatása A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A gyermek életkori sajátosságaiból adódik, hogy a tevékenység közbeni, sokoldalú érzékszervi megismerés mélyebb, alaposabb tudást eredményez, mint az egyszerű verbális közlés. A kisgyermek a külvilágból és a saját belső világából származó benyomásait a játékban dolgozza fel, tagolja. A játék kiemelt jelentőségű, pszichikumot, kreativitást, mozgást, az egész személyiséget fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenység. Ezért biztosítanunk kell, hogy gyermek a környező világ hatásait, jelenségeit felfedezhesse, majd játékába beépítve újra és újra felidézze, alkalmazza, begyakorolja, ezáltal értelmi képességei is fejlődnek. E fejlesztő hatás megvalósulása érdekében fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése..

20

Az óvodáskorú gyermek érzelmi lény, tevékenységét magatartását az érzelmek irányítják, határozzák meg. A játékra a félelmet, feszültséget oldó, örömszerző magatartás is jellemző, maga a tevékenység jelent örömet. Egy-egy mozdulatsor ismételgetése egyre tökéletesebb, összerendezettebb végrehajtása a mozgás fejlődését eredményezi. A játékhoz társakra van szükség, kezdetben felnőttekre, (szülőkre, óvodapedagógusra) majd a gyermek társakra. A felnőtt adja az utánozható mintát a játéktevékenységben, majd később bevonható társ marad, illetve segítővé válik a játék tovább fejlesztésében, és segíti a gyermekek közötti kapcsolat alakulását. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült játék kibontakozását. A gyermekek közös tevékenykedése a szociális kapcsolatok fejlődését eredményezi. Olyan magatartás kialakulását segíti elő, amely az erkölcsi tulajdonságok fejlődését, s a magasabb szintű együttműködés kialakulását hozza magával. A társas kapcsolatok alakulása a nyelvi kommunikációs képességek fejlődését is jelenti. A játékok csoportosítása fejlesztő hatásuk alapján Szellemi játékok: Ezekben az értelmi képességek fejlesztésén van a hangsúly. Ide tartoznak a szabályjátékok, képességfejlesztő játékok, amelyek eszközzel vagy eszköz nélkül játszhatók. Ezekben a játékokban az erkölcsi tulajdonságok fejlesztése is nagy szerepet kap. Mozgásos játékok: A gyermekek fejlődésének elengedhetetlen elemei. Ide tartoznak a körjátékok és azok a népi játékok, amelyek a népi kultúránkat közvetítik, hagyományainkat őrzik, a teremben vagy szabadban szervezett nagymozgásos játékok és a finommotorikus mozgást fejlesztő játékok. A játék feltételei A nyugodt játék kialakulásához szükséges feltételeket a csoportban dolgozó óvónőknek kell biztosítani. A játékhoz megfelelő helyre, a gyermeki fantáziát kibontakoztató eszközökre, anyagokra, játékszerekre és élményszerzési lehetőségre van szükség. A játékban újra átélhető élményt jelenthet a gyermek számára egy közös séta de akár az esti mese is. Mottónk:  Hagyd játszani a gyermeket, de ne hagyd magára a játékban.  Parancsszóra nem lehet játszani.  Nem az a fontos, hogy a gyermek játékának állandó tovább fejlesztésére törekedj, de fontos, hogy vedd észre, ha a jó játékhoz nem biztosítottak a feltételek.

21

Hely: A megfelelő játszóhely kialakítása a teremben és az udvaron egyaránt fontos. A csoportszobában a játszó gyermekek egymás zavarása nélkül tevékenykedjenek. A bútorok mozgatásával tegyük lehetővé, hogy a gyermekek szabadon alakíthassák mozgásterüket. Az udvaron nagyobb hely áll lehetőségre a nagymozgásos játékhoz, de legyen itt is lehetőség és hely nyugodtabb, "asztali" játékokhoz, tevékenységekhez. Idő: Mivel a játék a gyermek alapvető tevékenysége egész napját átszövi, a folyamatos napirend kialakítása zavartalan és lehetőleg a leghosszabb játékidőt tegye lehetővé. A különböző tevékenységek integrálódjanak a játékidőbe. A fejlesztő feladatokat lehetőleg mikrocsoportos foglalkozásokon valósítsuk meg, az elmélyülten játszó gyermekek zavarása nélkül. Eszközök: A készen vásárolt eszközök legyenek változatosak, mozgassák meg a gyermekek fantáziáját. Legyen lehetőségük arra, hogy kiegészítő eszközöket készítsenek, s ezeket használják fel játékukban. A közösen gyűjtött, készített eszközök segítsék elő a különböző játékfajták fejlődését. A játék feltételeinek biztosítása A csoportban kialakult légkör, hangulat, a felnőtt-gyermek közötti kapcsolat meghatározza a gyermek játékát. Az elmélyült játékhoz, nyugodt, alkotó légkörre van szükség. A gyermeknek biztonságban kell éreznie magát, és ugyanakkor szabadnak is. A túl sok szabály gátolja a gyermek fantáziájának, kreativitásának kibontakozását. Az óvónő pontosan fogalmazza meg a szabályokat, (mit szabad és mit nem) s ezt következetesen tartsák be. Az óvónő tapintatos, toleráns magatartása segítse, hogy a gyermek kiélhesse vágyait, élményeit, megvalósíthassa elképzeléseit a játékban. A gyermeki önállóság tiszteletben tartása nem jelentheti, hogy a gyermek magára marad. Az óvónő szükség szerinti bekapcsolódása, tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét, figyelő magatartása, konfliktusfeloldó jelenléte, biztosítéka a jó játéknak. A felnőtt feladata, hogy a környező világ minél sokoldalúbb megismerését segítse elő, és tegye lehetővé, hogy ezek a tapasztalatokat a játékban a gyermek újra élhesse. A játék fajtái Gyakorló játék: A gyermek fejlődésében fontos szerepet játszik. A tevékenységek közben ismerkednek az őket körülvevő világgal, ismereteket, tapasztalatokat szereznek. A manipulálás, a játék örömet szerez a gyermeknek s közben biztosabbá válik mozgása, értelmi képességei, nyelvi kifejező képessége fejlődik.

22

Szerepjáték: E játékfajtának különösen a közösségi élet fejlődésében van nagy jelentősége. Egyrészt tanulja a közös játékot, a szerepek kiosztását, az együttjátszás szabályait, másrészt a felnőttek szerepét játssza követi az adott mintát, megismeri a különböző erkölcsi értékeket. A társas kapcsolatok közben képzelete, kommunikációs képessége fejlődik a kitalált történetek eljátszásával. A változatos eszközök ösztönzik a gyermekeket a szerepjátékok kezdeményezésére. A gyermekek játsszák el a hozzájuk közel álló felnőttek szerepkörét. (papás, mamás, boltos, orvosos,....stb.) Szabályjátékban legfontosabb a szabályok betartása, ezeket a gyermek önként vállalja fel. Fejlesztő hatása az érzelmi nevelés területén is rendkívül fontos. Az önuralom, a kudarctűrés, a kitartás,.stb e játékfajtával jól fejleszthető. A csoportos szabályjátékok a közösségi érzések fejlődésére hatnak, segítik a szocializálódást. Konstruáló építőjátékok: Kezdetben véletlenszerűen, később meghatározott céllal végzett építés dominál. Ehhez a játékhoz változatos méretű és formájú eszközöket biztosítunk. A kreativitás, a fantázia fejlődése mellett a technikai megoldások ismeretek gyakorlása is folyik a barkácsoláshoz hasonlóan. Barkácsolást szintén az alkotás vágya motiválja. Közben megismerkednek az anyagok tulajdonságaival, az eszközök használatával. Fontos, hogy az elkészített eszközöket használhassák játékukban. Bábozás, dramatizálás: A bábozás a személyiségfejlesztés eszköze. A gyermekek maguk is szívesen bújnak a báb mögé, hiszen kisebbek, mint ők, mozgásukat, sorsukat irányíthatják. Nagy szerepe van a kommunikáció fejlődésében, hiszen a bábozás egyik lényeges eleme a beszéd. Az óvónő bábozása modellként jelenik meg a gyermekek előtt. A dramatizálás során a gyermekek saját, vagy irodalmi élményeiket játsszák el. E tevékenység a mozgáson, a beszéden és a látványon alapul. Fejlesztő hatása kiemelkedő, a közösségi magatartás erősítése mellett a mozgás, a testséma, a tér érzékelése és a verbális fejlesztés is megvalósul. Az eszközök biztosítása mellett olyan mesék és versek közvetítése a feladatunk, amelyek érzelmileg is megfogják, megragadják a gyermeket. A játékfajták nem elkülönülten találhatók, hanem a gyermek fejlettségének megfelelően összefonódva egymást kiegészítve figyelhetők meg. A játék helye a napirendben A játékidő nagy részében a szabad játéknak kell érvényesülni. A szabad játék azt jelenti, hogy a gyermek önként választja ki a játék témáját, eszközét, helyét, társait. A szabad játékban tükröződik, hogy a gyermeket mi érdekli, mi

23

foglalkoztatja, szabad képzelettársításokat követő szabad játékfolyamat. Ebben a szituációban a felnőtt sok információt gyűjthet a gyermekről, akár mint megfigyelő, akár mint játszótárs van jelen. A megfigyelés mellett fontos, hogy az óvónő a játékba bekapcsolódva mintát ad, követésre méltó példát mutat. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával támogató, serkentő, ösztönző magatartásával indirekt reakcióival éri el. Az irányított játékban a gyermekek tudatos fejlesztésére törekszünk. Egyik fajtája, amikor az óvónő a gyermek játékába bekapcsolódva fejleszti tovább annak ismereteit. Másik fajtája, hogy az óvónő olyan játékhelyzetet alakít ki, amelyben egy-egy gyermek fejlesztése, korrekciója megvalósítható. Az irányított játék már a tanuláshoz kapcsolható. 3.2. Művészeti tevékenységek Célja: A gyermekeknek az esztétika, a kultúra, iránti fogékonyság, a harmonikus felfogáshoz, átérzéshez szükséges képességek megalapozása. Vegyék észre a szépet a környezetükben, a természetben, a művészetekben, alakuljon esztétikai ítélőképességük. Feladataink: Az óvodapedagógus személyes példaadással, modell szerepével segítse a gyermekeket esztétikai élmények befogadására, igényesség megalapozására. A kreativitás, alkotó gondolkodás és cselekvés alakítása. Komplex élmények biztosítása. Esztétikai ismeretek közvetítése. A gyermekek alkotó tevékenységeinek megszervezése, feltételeinek biztosítása. A gyermekek munkáiból folyamatos kiállítás rendezése. Tartalom Nagy szükség van az érzelmi gazdagságra, az esztétikum iránti igényre, amely nemcsak a környezetben, hanem az egymással való érintkezésben, a művészetekben is egyaránt is megmutatkozik. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekekre. Segíteni kell őket, hogy képesek legyenek kifejezni szóban, rajzban, zenében esztétikai élményeiket életkoruknak megfelelően. Az óvónő mindennapi feladatai közé kell, hogy tartozzon megismertetni a gyermekeket a világ szépségeivel, megcsodálni egy-egy madár énekét, stb. A gyermek rácsodálkozik a világra, élményeit elraktározza, majd ezekre visszaemlékezve, képzeletét is felhasználva fest, rajzol, konstruál, báboz, ...stb. Mindezek kifejezését csak akkor tudja megvalósítani, ha jó, pozitív érzelmekkel telített légkört tudunk biztosítani

24

számukra. Az óvodapedagógus ízlése, mint modell, követendő példaként hat a gyermekekre. Feladatunk a művészeti nevelés szempontjából az, hogy az óvoda és környezete, a csoportszobák, öltözők, bútorok, játékok s egyáltalán azok a tárgyak, melyekkel a gyermekek nap mint nap találkoznak esztétikusak, egyszerűek, nyugalmat árasztóak legyenek. A gyermekek az óvodai környezetben nem passzív szemlélők, hanem aktív alkotók is. A csoportszobák berendezésénél, díszítésénél ötleteiket elfogadjuk, megvalósítjuk. Így részesévé válnak egy alkotó folyamatnak, ami soha nem fejeződik be, mindig tovább szépíthető, új ötletekkel gazdagítható, az évszakoknak, ünnepeknek, néphagyományoknak megfelelően változtatható, a gyermekek munkáival díszíthető. A művészeti nevelés legfontosabb feladata a kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása. Az óvodában az oldott légkör, a nagy mozgástér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő a gyermekek kreativitásának fejlődését. E nevelési terület rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Fogalomkörébe tartozik a mese, vers, ének-zene, bábozás, festés, rajzolás, stb. A művészeti tevékenységek nem egy foglalkozást jelölnek, hanem minden olyan foglalatosságot, amelyet szabadidőben is gyakorolhatnak a gyermekek. 3.2.1. Vizuális tevékenység Célja: A gyermekek esztétikai érzékenységének, szépérzékének kombináló, képalakító készségének alakítása, amellyel fejleszthető kreativitásuk, fantáziájuk, ízlésviláguk. A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezésének megvalósítása. Feladataink: A zavartalan és sokrétű alkotótevékenység feltételeinek biztosítása. "A látni és megláttatni" a környező valóság megfigyelésére, a természeti szépségek észrevételére való nevelés. Felkelteni a gyermekek igényét az alkotásra, az önkifejezésre, környezetünk esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A gyermekek komponálás, rendezés képességeinek, a tér-forma-szín képzetének gazdagítása, a képi gondolkodásuk fejlesztése, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Az egyszerűbb művészeti alkotásokkal való ismerkedés. Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézimunka technikai alapelemeivel és eljárásaival. Alkalmazzák a népi kismesterségeket őrző technikákat és eszközöket.

25

A gyermekmunkák megbecsülése, folyamatos kiállítás rendezése. A felhasználható anyagok folyamatos gyűjtése, tárolása.

Tartalom A 3-7 éves korban tervezhető alkotó tevékenység tartalma A gyermekek óvodába kerülésének pillanatától fontos számunkra a vizuális tevékenység. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek játszva ismerkedhessenek meg az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. A 3-4 éves gyermekek is a vizuális technikák gyakorlása során minden alkalommal átélik az alkotás örömét, a sikerélmény pedig újabb alkotásra motiválja őket. A tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendelhetők. Az óvónő a kép alakító tevékenységek technikáját, eszközeit tervezze meg. A gyermekeknek élményüknek, fantáziájuknak, érdeklődésüknek megfelelően legyen lehetőségük a szabad témaválasztásra. A képalakítás jelenjen meg ujjfestéssel, tenyérlenyomattal, krétával, ceruzával, rajzolással, karcolással, nyomattal, papírtépéssel. A festés gyakori lehetőség legyen a gyermekek számára, a megtapasztalás élménye teszi érdekessé e tevékenységet. A csöpögtetés, vonalvezetés alkalmat ad a színek varázsának megismerésére. A gyermek megfigyelheti, hogy keze nyomán új színeket hozhat létre, összefutnak, mélyülnek az árnyalatok. A gyermekek tetszés szerint végezzenek plasztikai tevékenységet. A plasztikai munkák során kiemelten kezeljük az agyagozást. Szerezzenek tapasztalatot az agyag alakíthatóságáról nyomkodva, gyurkálva, gömbölyítve, mélyítve, karcolva...stb. Az építés során ismerjék meg a különböző formákat, tárgyak felhasználásával hozzanak létre kisebb és nagyobb méretű alakzatokat. A 4-5 éves korú gyermekek már eljutnak egy olyan szintre, ahol már képesek ismereteik és fejlettebb manuális képességeik segítségével tagoltabb formákat létrehozni. Az óvónő építsen a gyermekek kíváncsiságára, bővítse, fejlessze a vizuális kifejezés formáit, újabb technikákkal ismertesse meg őket pl. a tus, tusfestés, lavírozott tus, monotípia, papírdúc karcolás...stb. Képalkotásaik során használjanak rostirónt, pasztellkrétát, pálcikát, különböző vastagságú ecseteket. Fessenek száraz és vizes felületre. Rajzaikban jelenleg meg az emberábrázolás. Plasztikai munkáik során törekedjenek a formák tagolására, a főbb részformák érzékeltetésére, mintázzanak emberalakot, állatokat, stb.

26

Ismerjék és gyakorolják a különféle technikákat, vágást, tépést, ragasztást, hajtogatást, konstruálást, varrást. Az óvónő az anyagok kombinálásával adhat mintát, de a továbbiakban ne befolyásolja az alkotást. Az 5-6-7 éves korú gyermekeknél az óvónő gazdagítsa tovább a technikai megoldásokat és eszközlehetőségeket, pl. lenyomatok, viaszkarcok, domborművek, plakettek, textilre festés, batikolás, kollázs, montázs...stb. A népi kismesterségek és népművészeti elemek megismerésével gazdagítsuk a hagyományos élményanyagot. A tevékenységformák bővüljenek a hagyományőrző díszítő művészet technikáival és művészetőrző formáival. A kézimunka sorában megjelennek a kézi szövés alapelemei, pl. sodrások, fonások, szövések. Agyagozással csuprokat, edényeket, játék eszközöket készítsenek, gyöngyfűzéssel ékszereket. Az óvónő kezdetben mutassa meg, majd ösztönözze a gyermekek, hogy kézműves játékeszközöket készítsenek, csutkababa, rongybaba, terméseszközök. A képalakítás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. Munkáikon jelenjen meg a mesék, versek, ünnepek ábrázolása is. Egyéni módon jelenítsék meg élményeiket, elképzeléseiket. Éljék át az ajándékozás örömét, készítsenek ajándékot. A közös játékhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz közösen készítsenek eszközöket, tárgyakat, kellékeket. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek ismerkedjenek műalkotásokkal pl. művészeti albumok nézegetésével, esetenként kiállítások látogatása során. Az ábrázolás területén szerzett ismereteket, tapasztalatokat tudják a gyermekek spontán helyzetekben alkalmazni. Az ábrázolási technikák számtalan lehetőséget biztosítanak a cselekvési képesség fejlesztésére, fejlődik manuális érzékelésük, finommotorikus mozgásuk, szín- és térérzékelésük, ritmus-díszítőérzékük.

Szervezés Az alkotó tevékenység a mindennapi játékba integrálódik. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret és lehetőséget biztosítunk. A gyermekek tevékenykedtetése és ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására. Kreatív munka feltétele, hogy lehetőleg mikro csoportban, kötetlenül tevékenykedjenek a gyermekek. A nyugodt alkotás szempontjából fontos a

27

csoportszobában egy vizuális műhely, sarok kialakítása, ahol védett az alkotók köre, ahol elérhető és megszokott helyen a gyermekek rendelkezésére áll többféle anyag és eszköz. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermek alkotó kedve, teljes önállóság szükséges. Fontos, hogy a gyermekek lássák, tapasztalják, megismerjék az általuk használt anyagok sokszínű tulajdonságát, felhasználási lehetőségét. Az óvónő egyenként ismertesse, tanítsa meg a gyermekekkel az eszközök biztonságos használatát. Adjon lehetőséget arra, hogy a már megismert technikákat a gyermekek kedvük szerint alkalmazhassák, gyakorolhassák és dönthessenek arról, hogy elképzeléseik, ötleteik megvalósításához melyik technikát használják. Kerüljük a sémák közlését. A gyermekeknek technikát mutatunk, és engedjük, hogy önálló elgondolásaik alapján dolgozhassanak. Ez nem zárja ki, hogy alkalmanként témavezérlésű munkákat is készítsünk. (pl. ajándékok készítése) A szabad, önálló tevékenykedés gyakran együtt jár a viszonylagos rendetlenséggel. Segítsenek az eszközök előkészítésben pl. festékek hígítása, a tevékenységek befejezésével a gyermekek rakjanak rendet. Vizuális munkához lehetőleg védőköpenyt használjanak. A gyermek alkotásait az óvoda előterében, a gyermekek szemmagasságában, paravánokon rendszeresen kiállítjuk.

3.2.2. Mese-vers Célja: A gyermekek érzelmein keresztül épüljenek be az irodalmi alkotások ízlésvilágukba, fejlesszék személyiségüket, alapozzák meg anyanyelvi kultúrájukat. Feladataink: Szeressék, igényeljék, hallgassák szívesen az irodalmi alkotásokat. Az irodalom eszközei (rím, ritmus) fejlesszék a gyermekek nyelvi kifejezőkészségét, bővítsék szókincsét. Az ismétlések, gyakorlások a helyes, szép kiejtést, hangsúlyozást, beszédritmust és az anyanyelvi nevelést segítsék. A többszöri meseélmény során alakuljon ki bennük a mesetudat (a valóság és mesevilág elkülönülése). A feldolgozott mesék, mondókák segítségével igyekszünk feloldani gyermekeinkben a mindennapi élet folyamán felhalmozódott szorongásokat, kellemetlen tapasztalatokat. Nyújtsunk lehetőséget és erősítjük a gyermekek bábozási és dramatizálási kezdeményezéseit.

28

Tartalom Többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermekek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. A mesehallgatás közben a gyermek egy belső képi világot jelenít meg, és ez a belső képalkotásnak a folyamata, a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának, világképének alakítására. Az irodalmi alkotások megmozgatják a gyermekek képzeletét, oldják félelmeit, szorongásait, erősítik önbizalmát. A csodák, a valóságtól eltérő helyzetek, a jellemek kiélezése, az átváltozások olyan élményt nyújtanak, ami érzelemvilágukat, gondolkodásukat gazdagítja. Tapasztalhatják a mese segítségével, hogy a világban jelen van a jó és a rossz, ezáltal a gyermek etikai világképe formálódik, erősödnek erkölcsi érzelmei. Az irodalom másik fontos szerepe az anyanyelvi nevelésben van. A mese, a vers szóhasználatával, stílusával, szókészletével, szófordulataival ösztönzi a gyermeket hasonló szóbeli megnyilvánulásokra, melyek beépülnek szókincsébe, gazdagítják nyelvi eszköztárát. Ezért az irodalmi anyag összeállítása az óvónőtől nagy gondosságot, igényességet követel. A kiválasztott mesék zömét magyar népmesék adják, de ismertessük meg gyermekeinket jól kiválasztott klasszikus és mai írók elbeszéléseivel, meséivel, történeteivel és mások népek népmeséivel. Gyermekeinknek tanítsunk, mondogassunk mondókákat, rövid kiszámolókat…stb. A népköltészeten túl kapjanak helyet anyagunkban klasszikusaink, mai költőink gyermekeknek írt versei is. A válogatásnál elengedhetetlenül fontos, hogy figyelembe vegyük a gyermekek életkori sajátosságait, a csoport fejlettségi szintjét, a fokozatosságot. Kisebb gyermekek nagyobb átéléssel tudják követni az egyszerűbb állatmeséket, láncmeséket, egyszerűbb szerkezetű elbeszéléseket, amelyek szereplői közel állnak hozzájuk. Erre épülnek a nagyobbaknak a bonyolultabb állatmesék, több szálon futó történetek, egyszerűbb tündérmesék. Kedveltek a gyermekekről, állatkölykökről szóló elbeszélések. Nagycsoportban már élvezettel hallgatják a hosszabb lélegzetű tündérmeséket, a mesebeli fantázia alakokkal benépesített történeteket. A mesék, igaz történetek, elbeszélések hallgatása során kiélhetik kalandvágyukat, fantáziájuk segítségével kipróbálhatják erejüket, értelmüket. A versek tanításakor is a fokozatosságra kell figyelnünk. A kisebbek verse elsősorban a népi mondókák, rövid, néhány soros versikék. A mondókákban rejlő ritmusosság mozgással kísérhető, könnyen elsajátítható. Néhány soros versek, képesek a gyermek belső mozgásfeszültségét levezetni, hangulatát kifejezni. A felnőtt-gyermek közös játéka, (altató, lovagoltató) mondogatása során pozitív kapcsolat, kötődés alakul ki. A versek kiválasztásánál a rím, ritmus, zeneiség kapjon nagy hangsúlyt. A szöveg kapcsolódjon mindennapi életünkhöz, tükrözze hangulatainkat,

29

érzelmeket váltson ki. Gyermekeink ismerjenek tréfás, nyelvtörő, csúfolódó verseket is. E versek ösztönözzék őket a szavakkal való játékra. A mesék, a versek akkor épülnek be a gyermekek tudatába, akkor fejlesztik személyiségét, ha gyakran hallják azokat, ezért az ismétlésekre nagyon nagy gondot kell fordítanunk. A gyermekek saját mese-, vers alkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A bábozás, a dramatizálás lehetővé teszi a már ismert mesék, versek újra átélését. Ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy ne a szöveg hűséges mondására törekedjenek, hanem saját szavaikkal mondják el, játsszák el a történeteket. Később találjanak ki maguk is rövid meséket. Szervezés A mese az anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb eszköze, ezért minden nap mesélünk. A rendszeres, mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a gyermekek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Megkezdése előtt az óvónő teremtse meg a kellő hangulatot, a meséléshez szükséges családias, nyugodt, szeretetteljes légkört. A mesemondásnál a szemléletes előadásmód, a színes szövegmondás, a gyermek-óvónő közötti szemkontaktus megragadja a gyermekek figyelmét. A mesemondást és befogadást ne zavarják külső elterelő ingerek. A mesehallgatás minden gyermek számára kötelező, hangulati előkészítésével rendszeresen alkalmazott motivációval tegyük vonzóvá a gyermek számára, hogy mindennapos igényükké váljék. (mesepárna, gyertya gyújtás,... stb) Fontos az elalvás előtti rendszeres mesemondás. Ilyenkor lehetőség van a mesék ismétlésére, kívánságmesék, folytatásos és kedvenc mesék elmondására. A mondókázás, verselés játék a nyelvvel, a szépen hangzó beszéddel. Ösztönözzük a gyermekeket, hogy szívesen mondogassák az ismert, hallott verseket, érezzék meg zeneiségét, improvizált mozgással játsszák el. Verselni, mondókázni a hangulatban hozzákapcsolódó tevékenységek közben is lehet. A spontán kezdeményezések mellett, az irodalmi anyag tudatos, irányított átadására is szükség van. Ez lehetőleg kis csoportokban történjen, hogy a személyes kontaktus során megéreztethessük a vers hangulatát, és ezáltal érzelmi kötődés alakulhasson ki, élménnyé váljon. A verset mondogatni és nem tanítani kell! Kerüljük a monoton, éneklő, skandáló verstanítást, adjunk lehetőséget az érzelmek, hangulati kifejezésére. 3.2.3. Zenei nevelés

30

Célja: A gyermekek érzelmeire hatva a ritmus, mozgás, zene segítségével fejleszteni zenei érdeklődésüket, alkotókedvüket, hallásukat, ízlésvilágukat és esztétikai fogékonyságukat. Feladataink: Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok, kortárs művészeti alkotások igényes válogatásával örömet nyújtani a gyermekeknek, s ezáltal az önfeledt, közös éneklés, mozgás megszerettetése. A zenei élmények biztosításával, a gyermeki ízlésvilág fejlesztése, a zene iránti fogékonyság megalapozása. A mozgás-hang összekapcsolásával a zenei képességek, kreativitás fejlesztése, éneklésre ösztönzés. A néphagyományok, népi kultúra megismertetése, tovább élésének elősegítése Zenei anyanyelvük megalapozása, kialakítása az ének-zenei nevelés feladatainak megvalósításával. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Tartalom Az óvodai zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak és ezeket még ma is felhasználjuk. (Kodály és Forrai Katalin gyűjtemények) Programunk anyagát a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, kortárs művészeti alkotások, mondókák, a zenehallgatás anyaga és a képességfejlesztés zenei elemei alkotják. Az élményt nyújtó közös zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermeki néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az egymáshoz való alkalmazkodás mellett önfeledt, jó közérzetet biztosító, művészi értékű játék segítse őket az önkifejezésben, érzelmeik kinyilatkoztatásában. Az óvodai zenei nevelés feladatainak megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának fejlesztésében. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik. (Nem megtanítani, hanem énekelgetni jókedvűen). Az énekkel telt környezet pozitív hatással van a gyermekek érzelmi, esztétikai fejlődésére.

31

A mondókák, énekes játékok, dalok szövege, mozgásanyaga, dallamvilága változatos, igazi élményt csak akkor nyújt, ha az életkornak, a csoport képességszintjének megfelelően válogatunk. A kiscsoportban különösen a beszoktatás idején a felnőtt-gyermek, testi közelséget biztosító játékokat játsszunk. (ölbeli lovagoltató, simogató, hintáztató, ..stb.) Ezek a játékok biztonságérzetet adnak és segíti a pozitív érzelmi kötődés megerősödését. Míg a kisebbeknél néhány hangból álló dalokat és utánzásra épülő játékokat játszunk, a nagyobbaknál már nagyobb hangterjedelmű, változatos térformák, különféle járások, futások, kifordulós, kapus, stb. játékok is megjelennek. Fontosnak tartjuk, hogy megtanulják azt, hogy mondókával, énekkel, zenével is lehet játszani. Kifejezhetjük érzelmeinket, énekelhetünk szomorú dalt ha bánatunk van, vagy táncra perdülhetünk jókedvünkben A zene belső lüktetése, a gyermekjátékokban előforduló egyszerű, táncos mozgások, változatos mozdulatok fejlesztik a gyermekek ritmusérzékét, mozgásuk összerendezettségét, mozgáskultúrájukat. A tanult dalokhoz, mondókákhoz természetesen kapcsolódik a zenei képesség fejlesztés. A hallás és ritmusérzék, a komplex zenei képességek fejlesztése a közös éneklés, közös játékok során történik. A képességfejlesztés egyik fontos területe a ritmusérzék fejlesztése. A lüktetés, a ritmus kiemelése, a fogalom párokkal való ismerkedés változatos módon történjen. Tempóérzéküket különféle mozgások, lépések, járások gyakorlásával alakítjuk. A hallásfejlesztéssel belső hallásukat, zenei emlékezőképességüket fejlesztjük. Bátran játszanak a szavakkal, a dallammal. A spontán éneklés és mozgás lehetőségének biztosításával járuljunk hozzá az improvizációs és egyéb képességeinek további fejlődéséhez. A gyermekeknek legyen kapcsolatuk a hangszerekkel, ezeket használhassák. Zenehallgatásunk anyagát a magyar népdalokon kívül, más népek dalai, énekes, hangszeres, műzenei darabok adják, de biztosítani kell a nemzetiséghez tartozó gyermekek kultúrájának, dalainak megismerését is. Törekedjünk az élő előadásra, de esetenként alkalmazzunk "gépi" zenét is. Szervezés A zenei nevelés szervezeti formáját a kötetlenség jellemezi. A zenei tevékenység a gyermekek vagy az óvónő spontán kezdeményezésére a nap bármely szakában történhet, kapcsolódhat a napi tevékenységekhez. A képességfejlesztő feladatokat differenciáltan és az egyéni fejlettségnek megfelelően valósítsuk meg, lehetőleg mikro csoportos foglalkozás keretében. Nagy gondot fordítsunk az ismétlésekre, a gyakorlásokra.

32

A zenehallgatásra csendes, oldott légkörben kerüljön sor, mert így tudunk igazán élményt nyújtani. A zenei élménynyújtásba bekapcsolódhatnak a zenéhez értő, zenélő szülők, gyermekek, esetleg művészi csoportok szervezett bemutatkozással. 3.3. A külső világ tevékeny megismerése Célja: Olyan spontán és irányított tapasztalatokat gyűjtsenek gyermekeink, amelyek segítik őket biztonságosan, életkoruknak megfelelően eligazodni, tájékozódni a természeti és ember által létrehozott környezetben. Szeressék, óvják az őket körülvevő valóság értékeit. Tapasztalatgyűjtés közben alakuljon mennyiségi, formai, térbeli viszonyfogalmuk. Feladataink: A gyermekek megismerési vágyára, kíváncsiságára alapozva segítjük elő, hogy tevékenykedve, minél több érzékszervi tapasztalással fedezzék fel az őket körülvevő valóságot. Elősegíteni a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeiknek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezetalakításában. A természeti és társadalmi környezetben érzékeljék a szépet, a tisztaságot, életterük megóvásának, védelmének szükségszerűségét. Matematikai érdeklődésük felkeltése a valóság mennyiségi, alaki, kiterjedésbeli összefüggések felfedezésével és tevékenységbeli alkalmazásával.

Tartalom A környezeti tapasztalatok megszerzésénél a gyermekek otthonról hozott ismereteire, spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, megismerési vágyára alapozzunk. Lehetőséget biztosítunk a közvetlen és tágabb világ, a valóság felfedezésére. A természeti és társadalmi környezet megismerése során fokozatosan bővülnek, mélyülnek ismereteik, alakulnak kultúrált viselkedési formáik, érzelmi, erkölcsi viszonyaik a világhoz és egymáshoz. Életterük egyre mélyebb megismerése hozzájárul a táj megszerettetéséhez, védelméhez a biztonságos eligazodáshoz a hagyományok, a kultúra ápoláshoz. A természeti és társadalmi környezet témakörei szoros összefüggésben, kapcsolatban állnak, kiegészítik egymást. Fokozatosan bővülve igazodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz, a csoport fejlettségi szintjéhez. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az

33

ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Az óvodába lépéstől az új környezet megismerése, elfogadása jelent újszerűséget a gyermek számára. A védelmet nyújtó családi háttér, vagy a már megszokott környezet után elsődleges, hogy a közvetlen, új környezetet, az óvodát, szokásrendszerét, az ott dolgozó felnőtteket és munkájukat ismerjék meg. Ezzel megkönnyítjük az óvoda elfogadását, a gyors beilleszkedést, a felnőttekhez, gyermekekhez való alkalmazkodást, a biztonságos tájékozódást. Mindig a gyermekek tapasztalataira, élményeire alapozva nyújtjuk az új ismereteket, illetve mélyítjük a régieket, a spontán érdeklődésükre, kíváncsiságukra támaszkodva. A környezeti nevelés áthatja életüket, az óvodai tevékenységek egészét. Séták, kirándulások, önkiszolgálás, képek nézegetése, mozgásos játékok, cselekvések, udvari tevékenységek során fedezik fel szűkebb és tágabb környezetüket, a természeti jelenségeket, érzékszervi benyomásaikat, természet és ember közötti viszonyokat. Spontán és tudatos játékokban, beszélgetésekben gyűjtenek tapasztalatokat saját testükről, testrészeikről, egészségük védelméről, a gyermeki élet eseményeiről, a családról, a felnőttekről, kapcsolataikról, munkáikról, a növény és állatvilág életéről, az évszakokról, idő fogalmáról, tevékenységformákról stb. Az alkalmi és folyamatos megfigyelések lehetővé teszik számukra, hogy saját maguk fedezzék fel a valóságot, vegyenek észre összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket. Arra törekszünk, hogy a sokoldalú megismerés lehetőleg a természetben, a valóságban történjen, a gyermekek életkori sajátosságaihoz, érdeklődésükhöz igazodva, mozgásos cselekvésekre, érzékszervi megtapasztalásra, játékosságra épülve. 3.3.1. A környezet mennyiségi, formai, térbeli viszonyai A természeti és társadalmi környezet megismerésekor a körülöttünk lévő tárgyak mennyiségi és formai jellemzőit is felfedeztetjük a gyermekekkel. A tapasztalatgyűjtés matematikai ismeretek birtokába juttatja őket. Ezért a környezet megismerése és a matematikai összefüggések megláttatása szorosan összekapcsolódik. A megismerés folyamatában észre veszik életterük tárgyainak, formáinak azonosságát, különbözőségét, szétválogathatóságát, csoportosíthatóságát, tulajdonságuk vagy megadott szempontok alapján.

34

Tapasztalatokat gyűjtenek mennyiségek, halmazok összemérésével, sorba rendezésével, ezáltal számfogalmuk megalapozását segítjük, értelmi képességüket fejlesztjük. Ismereteket szereznek a geometria köréből építkezéssel, formamásolással, térben és síkban egyaránt. A tükör segítségével téri látásmódjuk alakítását segítjük elő. Mozgásos, értelemfejlesztő, érzékelő, több érzékszervre ható játékok segítségével olyan valósághű ismeretek birtokába jutnak, amelyek környezetük minél sokoldalúbb megismerését segítik elő, spontán és tudatos, irányított helyzetekben. 3.3.2. A környezetvédelem A környezet tevékeny megismerésének fontos szerepe van a megbecsülés, óvás, védelem, szeretet érzésének kialakításában. Fontos, hogy a gyermekek óvják, gondozzák, védjék környezetüket. Személyes példamutatással segíthetjük az érdeklődő, kreatívan gondolkodó, felnőttekkel együttműködő, környezetét, hagyományait megbecsülő, szerető gyermekkép kialakulását. Ezáltal már előkészítjük gyermekeinket arra, hogy tegyenek is valamit az egészségesebb, szebb, tisztább környezetért. Szükségesnek tartjuk, hogy programunkba épüljenek be a természetvédelem "jeles, zöld napjai", a madár- és növényvédelem, hogy környezetvédelmi nevelő munkánk hatékonyabbá váljon. Szervezés A környezet megismerésének folyamata áthatja a gyermek életét, az óvodai élet egészét. Spontán játékhoz kapcsolódva az önkiszolgálós tevékenységekbe építve (pl. öltözködés közben) séták, kirándulások, udvari tevékenykedések, tudatos kezdeményezések során valósul meg. A témák a lakóhelyhez, a környezet sajátosságaihoz igazodnak, így az elvont ismeretközlést elkerüljük. Ez lakótelepi óvodánkra különösen érvényes, mivel a panelházak sokasága leszűkíti a zöld területeket és vele együtt a természet és környezetvédelmi nevelés körét. Meg kell teremtenünk annak a lehetőségét, hogy személyes példaadással, nevelői ráhatással, tudatosan szervezett nevelési keretek között alakítsuk ki a felnövekvő nemzedék szemlélet változását. A természeti és társadalmi környezet változásai, újabb és újabb ismeretek megszerzése lehetővé teszi, hogy az új tapasztalatok mellett a meglévők is bővüljenek, mélyüljenek.

35

Sok lehetőséget adunk arra, hogy maguktól fedezzék fel, csodálkozzanak rá egyegy szép virágzó ágra, apró bogárra, a valóság jelenségeire, változásaira, a tágabb környezetük szépségeire. A kísérletek, folyamatos megfigyelések során olyan ismereteket nyújtunk, amelyek következtetésekre ok-okozati összefüggések, eltérések felfedezésére késztetik a gyermekeket. Az összegyűjtött természetes anyagok (kavicsok, tollak, termések, ....stb.) közelebb hozzák a gyermekeket a természet kincseihez, fokozzák érzelmi kötődésüket a valóság tárgyaihoz. A tapasztalat gyűjtés során legyen lehetőségük saját ismereteik, élményeik elmondására. Fontos az óvónő empátiája, kapcsolata a gyermekkel, az oldott, nyitott beszélgetés légkör megteremtése. Ez ösztönzi a gyermekeket gondolataik, élményeik, észleléseik, érzelmeik kinyilvánítására, kifejezésére. A rácsodálkozás felébreszti bennük a féltés, óvás, szeretet érzését, a természetes és ember alkotta környezetük iránt. 3.4. Mozgás Célja: A gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése, amely tervszerű, rendszeres mozgással érhető el. A mozgás szeretetére épülő egészséges életvitel, életmód kialakítása. A gyermekek fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának, egyéni szükségleteinek és képességeinek legmegfelelőbb mozgásos tevékenység biztosítása.

Feladataink: A mozgás megszerettetése, a gyermekek természetes mozgáskedvének fenntartása. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgással a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékokkal és feladatokkal a pszicho motoros készségek, képességek kialakítása, formálása, fejlesztése. A torna, a mozgásos játékok segítségével a gyermekek természetes mozgásának ( járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás ) és testi képességeinek, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, szabálykövető társas viselkedés fejlesztése. Rendszeres mozgással egészséges életvitel alakítása. A szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése, a vázizomzat erősítése, a helyes testtartás kialakítása.

36

A gyermekek mozgáskészségének alakítása a motoros képességek erősítésével. Mozgásos tapasztalatok segítségével fejleszteni a környezettel való kapcsolatrendszert, a saját testéről szerzett információit. A harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások alakítása. A mozgásigény sok játékkal és egyéb természetes mozgással történő kielégítése. Tartalom A mozgásfejlesztés anyaga három területen valósítható meg:  Mozgásfejlesztés a szabad játékban.  Kötelező testnevelés foglalkozások.  Mindennapos testnevelés. Mozgásfejlesztés a szabad játékban A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán és szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széles körű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A kellemes légkörű, jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermek szívesen vesz részt. Megtanulják az egymáshoz való alkalmazkodást, a társra figyelést, az alapvető szabályok betartását. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. A napirendben sok lehetőséget kell biztosítani a mozgásos tevékenységekhez. Minden esetben igazodni kell a gyermekek életkorához, fejlettségei szintjéhez és a csoport összetételéhez. Kisebbeknél a nagymozgásokból indulunk ki, később már a szem-kéz, szem-láb koordináció és egyensúlyérzék fejlesztés kap hangsúlyt pl. célba dobás, ugróiskola, body-roll, füles labda....stb. A finommotorika fejlesztésére a játékban nagyon sok spontán lehetőség nyílik pl. az ábrázolási technikák gyakorlása.

Kötelező testnevelés foglalkozások

37

A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna és játékjellegű főgyakorlatokból tevődik össze. A speciális gyakorlatok beiktatása, a testalkati deformitások megelőzősét szolgálja (lábboltozat erősítés, gerinctorna). Fontos a kézi szerek gyakori alkalmazása, ami a fejlesztés mellett változatossá, érdekessé teszi a foglalkozásokat. A kötelező testnevelés ne kényszer legyen a gyermek számára, hanem örömteli tevékenység. A foglalkozások mozgásanyagát az óvodapedagógus a gyermekek képességeihez, fejlettségéhez igazodva állítja össze. A természetes mozgások fejlesztésétől az észlelés, a finommotorika megfelelő fejlettségéhez kell juttatnunk a gyermeket. Nagymozgások fejlesztésére alkalmasak a különböző járások, futások, csúszás, mászás szereken, sávokban, .... stb. A testnevelés foglalkozásokon legtermészetesebb módon ismerkedhet a gyermek testrészeivel, azok funkcióival, ezért jól alkalmazható a testséma fejlesztésére. A tér mozgásos megismerését segítik a különböző irányokban és formákban végzett mozgások. Az egyensúlyérzék fejlesztésére lehetőség nyílik az emelt felületeken való mozgással. A különböző méretű labdával végzett gyakorlatok a szem-kéz, szem-láb koordinációját fejlesztik. Az oldaliság tanításánál az egyik-másik megkülönböztetésétől, a jobb-bal kifejezésig kell eljutnunk. Az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére sok gyakorlatot tervezzünk, köztük olyanokat, amelyeket csukott szemmel is elvégezhetnek. A testnevelés foglalkozások a mozgáskultúra fejlesztése mellett elősegítik a helyzetfelismerés, a döntés és az alkalmazkodóképesség, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermekek személyiségének - a pozitív én kép, önkontroll. érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás-fejlődésére. A finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. Nagyon jó erre a célra a különböző méretű labdák, botok, szalagok, babzsákok. A foglalkozásokon lehetőség van a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését és elvégzik a látott, hallott feladatokat. Minden korcsoportban a foglalkozásokba játékokat, versenyeket iktatunk be, amelyeken a gyermekek örömmel vesznek részt. A megfelelő terhelést az aktivitási szintek változtatásával biztosítjuk. Az ily módon kiváltott fizikai aktivitás előhívja és erősíti a szellemi aktivitást is.

38

Mindennapos testnevelés Minden korcsoportban naponta szervezzük meg, kivéve a kötelező testnevelés napját. Napirendbe illesztését minden óvodapedagógus maga dönti el. Ha lehetőség van rá, megfelelő időben és ruházatban, a szabadban jó levegőn tartsuk. A mindennapos testnevelés anyagát elsősorban mozgásos játékok adják, kiegészülve gimnasztikai gyakorlatokkal. A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozásokhoz és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva válasszuk ki. A rendszeres örömteli tevékenykedtetés hatására kedvenc mozgásos játékaik lesznek, amit maguk is kezdeményeznek napközben is. Mozgásfejlesztésünkben a spontán érzelmi motivációkra építsünk az egyéni fejlettséget figyelembe véve. Szervezés A mozgásfejlesztés feladatainak megvalósításához az óvodapedagógusok teremtik meg a feltételeket. A testnevelés foglalkozásokat többségében a tornaszobában tartjuk, ahol ideális feltételek és tornaeszközök állnak rendelkezésünkre. A csoportszoba berendezésénél és az eszközök kiválasztásánál fontos szempont a gyermekek életkora és fejlettségi szintje. E tényezők figyelembe vételével biztosítjuk a helyet és az eszközt. A meglévő műfüves sportpálya, és udvarrészek adta lehetőségeket az óvodapedagógusok felügyeletével a gyermekek próbálják a legsokoldalúbban kihasználni. A testnevelés foglalkozások egy részét is igyekezzünk az udvaron tartani. A gyermekek mozgásigénye különböző. Elengedhetetlen feltétel, hogy figyelembe vegyük egyéni szükségleteiket, képességeiket. Fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanulják a szabálykövető társas viselkedést, az egymáshoz való alkalmazkodást. A sikeres, jó hangulatú tevékenység a gyermekek számára élményt nyújt, és ez újabb cselekvésre készteti. Így a mozgás beépül spontán tevékenységeikbe, szokásukká, igényükké válik és ezáltal egészségesebb lesz szervezetük. A mozgásos tevékenységeknél a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak. Ehhez mindig elegendő eszköz álljon rendelkezésükre. A feltételek biztosítása mellett fontos, hogy megtanítsuk őket az eszközök helyes használatára. A gyermekek fejlesztésénél figyelembe kell venni az egyéni adottságokat és képességeket, a fokozatosság elvének betartásával.

39

3.5. Munkajellegű tevékenységek Célja: A gyermekek a tevékenykedésük során szerezzenek ismereteket a környező, tárgyi világról. Ne csak a munkaeszközök helyes használatát tanulják meg, hanem a munka értékét és eredményét is ismerjék fel.

Feladataink: A munka jellegű tevékenységeket használjuk fel a közösségi kapcsolatok, és a kötelességteljesítés alakításában. A saját és mások elismerésére nevelés eszköze. Az óvónő olyan légkört teremtsen, hogy a gyermekek szívesen végezzék a munkajellegű feladatokat, de szükség esetén kérhessék a felnőtt segítségét. Megfelelő hely és idő álljon a gyermekek rendelkezésére a nyugodt tevékenykedéshez. Adjunk olyan feladatokat a gyermekek számára, ami életkoruknak megfelelő és önálló munkára készteti őket. Biztosítsuk a gyermekek számára a megfelelő munkaeszközöket. A munka fejlesztő hatása A munka a többi tevékenységhez hasonlóan a játékhoz hasonlít, és sok esetben nem is válaszható el attól, csak az eredményessége alapján különíthető el. A munkafolyamat végén rögtön látható, tapasztalható az eredmény, ami újabb erőfeszítésre sarkallja a gyermeket. Ezáltal erősödik felelősségérzete, kitartása, önállósága, fejlődik szervezőképessége. A tárgyak, térbeli viszonyok, cselekvési folyamatok megnevezése szükségessé válik, így gazdagodik nyelvi kifejezőképességük, bővül szókincsük. A munka fajtái:  önkiszolgálás,  naposi munka,  alkalomszerűen végzett feladatok,  óvodapedagógusoknak, szülőknek a csoporttársakkal együtt alkalmi megbízásokat teljesítsenek.  élősarok gondozása.

Tartalom A munkatevékenységek tartalmát az egyes csoportokban kialakított szokások határozzák meg, tervezésük a csoportnaplóban történik.

40

Szervezés A munkafajták közül az önkiszolgálás az, amelyet már óvodába kerülés után rögtön végez a gyermek. Az öltözködés, testápolás, étkezés olyan feladatok, amiket kezdetben felnőtt segítséggel, majd egyre önállóbban végeznek. A nagyobbaknál fokozatosan megjelenik a közösségért végzett munka is. Egy-egy munkafajta bevezetésénél első lépés a munkafázisok pontos megtanítása és begyakorlása. A tevékenység végzésekor fontos a pontos munkavégzés megkövetelése (szükség szerinti segítségnyújtás, ellenőrzés és értékelés). Mind a feladatok adásánál, mind az értékelésnél figyelembe kell vennünk a gyermek fejlettségét. A munka minden esetben önként vállalt feladat, örömszerző tevékenység a gyermek számára. Az értékelésnél az elvégzett munka feletti közös öröm legyen a meghatározó. Lehetőleg minden gyermek végezzen naposi munkát, alkalmi megbízatásokat. Minden munkavégzést a – gyermek képességeit figyelembe véve – reálisan értékeljünk a további fejlesztés érdekében. Ha valamelyik gyermek folyamatosan húzódozik e feladatoktól, meg kell keresnünk az okát és segítségnyújtással, bíztatással e területen is sikerélmény kell juttatni. 3.6. Tanulás A gyermekekben kialakítsuk a belső motivációra épülő tanulást, mint tevékenységet, a gyermek személyiségének egyénre szabott és teljes fejlesztésével. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése, attitűdök erősítése Feladataink: Az ismeretek átadásának megszervezésénél a gyermekek kíváncsiságára, megismerési vágyára építsünk. A tanulás a gyermek számára, cselekvő, közvetlen sok érzékszervre ható, a felfedezés lehetőségét biztosító, kreativitását fejlesztő megismerő folyamat. A fejlesztésnél a gyermek egyéni képességeit vesszük figyelembe, építünk a meglévő ismereteire, előzetes tapasztalataira. A gyermekeket differenciáltan fejlesszük, az óvónő a tanulás irányítása során pozitív értékeléssel segíti a fejlődést. Célunk, hogy a gyermek önmagához képest maximálisan fejlődjön. Tartalom

41

Az óvodáskorú gyermekek számára a tanulás nem más, mint az őt körülvevő világ megismerése, erről a világról tapasztalatok szerzése, különböző tevékenységek során ezek feldolgozása. A kisgyermek tanulását az állandó kíváncsisága, megismerési vágya motiválja, ennek megfelelően az egész napját átszövi. Az óvodában a tanulás folyamatos, részben utánzásos, spontán tevékenység. Az ismeretszerzés az egész nap folyamán, természetes és szimulált helyzetekben történik, illetve az óvónő által kezdeményezett tevékenységi formákban zajlik. A tanulást támogató környezetben a gyermek bátran kérdez, próbálgat, kísérletezik, ill. használja ismereteit. A játék a gyermek életkori sajátosságának leginkább megfelelő tevékenység, ezért a tanulás a játékban szervezve a leghatékonyabb. A tanulási tevékenység tartalma az egyes műveltségi területeknél megtalálhatók. Fontos, hogy e területekhez kacsolódó ismeretek ne elkülönülten, hanem integrálva kerüljenek a gyermekek elé. A műveltségi területek összefonódása sokkal életszerűbb feldolgozást tesz lehetővé, mint egyegy rész terület önálló ismertetése. Az ily módon történő ismeret átadás elősegíti a projektszerű tervezést. A műveltségi területek tartalmát az évszakokhoz, valamint ezekhez kapcsolódó ünnepekhez tervezzük. Szervezés. A tevékenység irányítása az óvónőtől a gyermekek alapos ismeretét, folyamatos megfigyelését követeli. A gyermekek fejlődési ütemét ismernie kell, így tudja differenciáltan fejleszteni a gyermeket. A feladatokat mindig egyénre szabottan kell megterveznünk. Mindegyik korcsoportban a testnevelés és a mese kötelező, a gyermekek életkorához, egyéni képességeihez igazodva vesznek részt ezeken a foglalkozásokon. A kiscsoportos korú gyermekek a többi tevékenységekbe érdeklődésüknek megfelelően kapcsolódnak be. A nagyobbaknál az óvónő maga dönti el, hogy mikor és milyen formában valósítja meg a cselekvéses tanulást. Fontos szempont, hogy a fejlesztést lehetőleg a játékban valósítsuk meg. A tanulás formái az óvodában:  Az utánzás, mintakövetés, magatartás és viselkedés tanulás. (szokások kialakítása)  Spontán játékos tapasztalatszerzés.  Cselekvéses tanulás.  Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.  Az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.  Gyakorlati problémamegoldás. 3.7. Felzárkóztató és fejlesztő pedagógia alkalmazása óvodánkban

42

Porkolábné dr. Balogh K. könyvének felhasználásával Célja: A gyermekek harmonikusabb fejlődésének biztosítása sz esetleges lemaradások, gyengébb területek erősítése. Az óvodában maradt (iskolaéretlenség miatt) gyermekek felzárkóztatása. Feladataink: A gyermekek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése és rögzítése egy adatlapon évi 2 alkalommal. Hiányosságok, lemaradások folyamatos felzárkóztatása. Nagycsoport elején mérés. MSSST vizsgálat segítségével az esetleges lemaradások feltárása a szükséges felzárkóztatás folytatására. Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése.

Tartalom Az óvodai nevelés célja a gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztése, amely segítségével a gyermekek az óvodáskor végére iskola éretté válnak.. Ennek elérése folyamatos munka az óvodáskor kezdetétől az iskolába lépésig tart. A gyermekek képességeinek fejlődése nem egyöntetű, s nem állandóan felfelé ívelő folyamat. Az óvodapedagógus feladata, hogy egy-egy részterület erősítésével, szintre hozásával segítse elő a fejlődést. Ez egy folyamatos fejlesztő, megelőző munka, prevenció, amely azt jelenti, hogy a gyermekek önmagukhoz képest maximálisan fejlődjenek.. A rugalmas beiskolázás lehetővé teszi, hogy a gyermek egy bizonyos időhatáron belül akkor mehessen iskolába mikor arra éretté válik. Az egy-egy területen nem megfelelő szinten teljesítő gyermek az óvodában maradhat. Ekkor a fejlesztés az óvónő részéről mint korrekció jelentkezik. A gyermeket akkor tartjuk iskolaérettnek, ha szociális, mentális,testi fejlettsége megfelelő. Ennek eléréséhez a fejlesztő pedagógia szerint bizonyos képességek kialakítására, erősítésére van szükség. Ha a mozgás, percepció, verbalitás területén sikerül gyermekeinket megfelelő fejlettségi szintre hozni, olyan képességek, készségek birtokába jutnak, amelyek elősegítik és valószínűsítik, hogy sikeres lesz a tanulása.

Mozgásfejlesztés

43

Az óvodába kerülő gyermek észlelése, megismerése a mozgáson keresztül történik. Ezért fejlesztésünk alapja a mozgás. Célzott fejlesztése a gyermekek értelmi képességére, beszédére stb. is pozitívan hatnak. Tudjuk, hogy óvodáskorban fejlődnek legdinamikusabban a nagymozgások. A spontán és irányított mozgások közben felfedezik saját testüket, térbeli elhelyezkedésüket, a térirányokat. Egyre finomabb, több ügyességet kívánó tárgyakkal képesek manipulálni. Megtanulják mozgásukat irányítani pl. a kézszem, kéz-láb koordinációja fejlődik. E terület fejletlensége a bizonytalan mozgás, finommotorikus mozgás hiánya, az önálló munkavégzés, a megismerési, végrehajtási folyamat akadálya lehet. Percepció fejlesztése A nagyobb gyermekeknél a mozgás mellett kiemelt szerepet kell kapnia az észlelés fejlesztésének. Tudjuk, hogy az óvodáskorú gyermekeket érzelmei irányítják, ezért értelmi képességei - bár ebben a korban rohamosan fejlődnek érzelmei által befolyásoltak. /megbízhatatlan emlékezet, csapongó képzelet / Ezért elengedhetetlen, hogy az óvodáskor végére a megismerést segítő, biztosító észlelési képességek / látás, hallás, tapintás / működése egyre megbízhatóbbá váljék. Az észlelési folyamatok fejlesztése szorosan hat a gyermekek értelmi képességeire is. A látás, hallás, tapintás közben felismer, összehasonlít, megkülönböztet, általánosít stb. A vizuális fejlesztés nagyon fontos része, hogy a térbeliség megjelenik a síkban, ezáltal elősegíti az időrendiség kialakítását. Tudjuk, hogy a több irányú információ mélyebb nyomot hagy a gyermekben ezért fontos a keresztcsatornák kialakítása a különböző észlelések összekapcsolása. Az a gyermek, aki nem képes környezetéről megfelelő információkat gyűjteni, nem tanulja meg a fontosat kiemelni, meglátni a gondolkodási műveleteknél is lemarad, kognitív képességei sem fejlődnek megfelelően. Verbalitás fejlesztése A szókincs kialakítása a mindennapi tevékenységünkhöz tartozik. A nyelvi fejlesztés folyamatos, hiszen a mozgást, az észlelést követni kell a szóbeliségnek. A térbeli viszonyok, helyzetek, irányok jól köthetők a mozgásfejlesztéshez. A percepcióhoz az időrendiség a formák, hasonlóságok, eltérések megfigyelése, megnevezése kapcsolhatók. A nagyobbaknál a hallás, mint észlelés és a nyelvi fejlesztés együtt jelentkezik a hangzók stb. megkülönböztetésével.

44

A nyelvi kifejező képesség fejlődése hat a gyermekek értelmi képességeire, hiszen a beszédkézség bizonyos fejlettsége biztosítja a környezetünkkel való kapcsolatot. A beszédfejlődés zavara az iskolaérettség akadálya lehet.

Szervezés A gyermekek fejlesztése a mindennapi tevékenységünk során történik. A különböző feladatoknak be kell épülniük a játékba, foglalkozásokba. Olyan helyzeteket, játékszituációkat kell teremtenünk, olyan eszközöket kell a gyermekek kezébe adni, hogy indirekt módon történjen a képesség fejlesztés. Mivel más és más szinten álló gyermekekkel van dolgunk, leghatékonyabban az egyéni bánásmód segítségével érhetünk el eredményt egy-egy gyermeknél. A mikrocsoportos foglalkozásokon is differenciáltan irányíthatunk. Itt jó lehetőségünk van a fejlettségi szint felmérésére és a korrekcióra. Az egész csoport együttes mozgatása, a közös beszélgetés, játék, a begyakorlásra biztosít alkalmat. Mindenképpen a játékba ágyazott, természetes helyzeteket felhasználó tevékenységek segítik elő a hatékony fejlesztést. Korrekció esetén(iskolaéretlenség miatt az óvodában maradt gyermekeknél) elfogadható a csak néhány gyermeknek külön helyiségben szervezett játékos tevékenység, ahol direkt eszközöket használunk fel a fejlesztéshez. pl: nagymozgást fejlesztő számukra összeállított gyakorló mozgássorozatok, vagy számítógépes programok segítségével megfigyelés, memória stb. fejlesztése A fejlesztés feltételei Óvodánk kiemelten foglalkozik a mozgással és a vizuális neveléssel, így e nevelési területeken a fejlesztési feladatok teljesítése megoldott. További speciális ismeretek megszerzése A program megvalósításának feltételei című fejezetben található. A szakirányú képesítéssel rendelkező óvónők munkája lehetővé teszi, hogy fejlesztő munkánk még hatékonyabb legyen, és felvállalhassuk a nehezen nevelhető, hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását kis létszámú fejlesztő csoportok indítását. Tárgyi feltételek A mozgás fejlesztéséhez gazdag eszköztárral rendelkezünk, amelyeket a tornateremben tartott testnevelés foglalkozások során jól fel tudunk használni. Az udvaron kialakított műfüves sportpálya, mászókák, udvari játékok a változatos mozgásformák gyakorlását teszik lehetővé. A finom motorikus mozgás fejlesztéséhez szinte minden játékeszköz, a természetben található anyag jól felhasználható.

45

A számítógépes programok felhasználása lehetővé teszi az észlelési, a kognitív képességek fejlesztését. A „Mesevilág” program alkalmazása nemcsak a dislexya lés disgráphia kiküszöbölését, hanem az anyanyelvi nevelést is segíti. Az egyéni fejlesztéshez a szakirodalomban található feladatok mellett az óvodapedagógus az egyéni ötlettárát is felhasználhatja.

4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE Sajátos nevelési igényű gyermek: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság alapján: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos, b.) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, dysrahia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitás zavar). Célja: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott lehetőségek alapján, az integrált nevelés során a sérült illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb, folyamatosan biztosított speciális fejlesztése mellett a gyermekek életminőségének javítása, beilleszkedésük segítése, melynek eredménye a saját magát elfogadó teljes életet élő, boldog gyermek.

Feladataink:  Óvodába kerülés során a sajátos nevelési igényű gyermekekről a szakszolgálatoktól (gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai) szakvélemény kérése, beszerzése.  Együttműködés a Gyógypedagógiai Szakszolgálattal (kontroll vizsgálat kérése, kompenzációs lehetőségek bővítése).  Integrált nevelés rendszerének fogyatékosságból eredő speciális fejlesztő tevékenység megszervezése az óvodai nevelés időkeretein belül szakember irányításával.  Empatikus magatartás, a különbözőség elfogadása és elfogadtatása a szülőkkel és gyermekekkel, a másságot elfogadó környezet megteremtése.  Szoros együttműködés a családdal (segítségnyújtás – tanácsadás). Társadalmi igénnyé vált az a tény, hogy fel kell készülni a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására, ellátására. Ehhez olyan körülményeket kell teremteni, amelyek hatékonyan elősegítik a társadalomba való beilleszkedésüket. Szemléletváltozásra van szükség. A sajátos nevelési igényű gyermekeket és környezetüket hozzá kell szoktatni, rá kell nevelni az összetartozás, az értékek megkülönböztetése nélküli kölcsönös segítség természetességéhez. Ennek a folyamatnak az első lépcsőfoka lehet az integrált óvodai nevelés.

46

Igen fontos, hogy a gyermekek, és környezetük egyaránt szokják meg, hogy a sajátos nevelési szükségletű gyermekek igénye, kötelessége és lehetősége is ugyanaz, mint a társadalom többi tagjának. Csak azoknak a gyermekeknek tudjuk biztosítani az óvodai ellátást, akiket a Szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve szakorvosi vélemény integrálható nevelésre javasolt. Az óvodás korú gyermekek sajátossága, hogy a megtapasztalt események, egyéni és közösségi élmények kihatnak későbbi szemléletük alakulására. Az integrációs nevelés a gyermekek számára lehetőséget ad az egymással való kommunikációra, egymás megismerésére és elfogadására. Az a kisgyermek, aki már az óvodában megéli, hogy egyik társa hallókészüléket, másik szemüveget visel, nehezebben jár, nehezen formálja a hangokat, természetesen fog viszonyulni később, felnőttként is. Ezért nagyon fontos, hogy már ebben a korai életszakaszban megtapasztalják egymás különbözőségeit. A sajátos nevelés igényű gyermek sérülés-specifikus okai lehetnek:      

Mozgáskorlátozottság, testi fogyatékosság Látási fogyatékosság Súlyos hallássérülés-, siketség és enyhébb hallássérülés, nagyothallás Enyhe értelmi fogyatékosság Középsúlyos értelmi fogyatékosság Beszédfogyatékosság, súlyos, akadályozott beszédfejlődés

Az integrációs nevelés megvalósításának alapvető feltétele a jogszabály által előírt, szakmai-pedagógiai, tárgyi feltételek egységes biztosítása. A Közoktatási Törvény módosításainak szellemében a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, mint alapfeladat-ellátás megfogalmazásra került alapító okiratunkba a fenntartó önkormányzat döntése alapján. Érvényesítésével kapcsolatban óvodánk feladata, teret biztosítani a gyermekek fejlődéséhez állapotukhoz mérten, különleges gondozás keretében, az óvodai nevelésbe illesztve. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését kizárólag megfelelő képzettségű szakember láthatja el. Szakmai – pedagógiai feltételek biztosításához a sikeres együttnevelés érdekében azonban nélkülözhetetlen a személyes elkötelezettség, pedagógiai, szakmai felkészültség, az óvónők és a gyógypedagógus(ok) munkájának egyeztetése. Elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás, a nyitott nevelőközösség, a gyermek centrikus technikai dolgozók és a gyógypedagógus(ok) között. A fejlesztés alapelvei

47

      

A sajátos nevelési igényű gyermekek “szegregált˝ fejlesztését kizárólag megfelelő képzettségű szakember láthatja el. A fejlesztés feladatait integráltan, csoporton belül az óvónők minden esetben a megfelelő szakember útmutatásai alapján végezhetik. A fejlesztés játékos formában történik. A meglévő jó képességekre alapozzuk a sérült funkciók fejlesztését. Arra törekszünk, hogy a gyermeket minél több sikerélményhez juttassuk. Az óvodai nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására a sérülés mértékének megfelelően törekszünk. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget adunk a gyermek számára, hogy önállóan tudjon tevékenykedni.

A fejlesztés formái és lehetőségei Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez, az integráció sikerességéhez szükséges bizonyos fokú szegregáció. A szegregáció ebben az esetben azt jelenti, hogy a sérült gyermekeknek szükségük van a csoportból kiemelt egyéni fejlesztésre - amit kizárólag megfelelő képzettségű szakember láthat el - ahhoz, hogy később zavartalanul beilleszkedjenek a csoportba. A különböző fejlesztési formáknak szervesen be kell illeszkedniük az óvoda napirendjébe, ezért ajánlatos a délelőtti órákban sort keríteni erre. Egyéni fejlesztés A fejlesztést végző szakember gyógypedagógus, terapeuta, logopédus külön helyiségben foglalkozik a gyermekkel, főként abban az esetben, ha a gyermek nem képes kis csoportban sem együtt dolgozni társaival, figyelme nagyon csapongó, fejlődési üteme nagyon eltérő. Az egyéni fejlesztés során azokat a funkciókat, képességeket fejleszti, illetve erősíti a gyógypedagógus az egyéni fejlesztési terv alapján, amelyek elmaradást vagy zavart mutatnak. Mikrocsoportos fejlesztés A fejlesztést végző szakember foglalkozásain 2-3 gyermek vesz részt, akik hasonló problémákkal küzdenek. Helye az erre a célra kialakított külön helyiség, udvar, tornaterem. Ebben a tevékenységformában dolgozó gyermekek már képesek együtt dolgozni, figyelmesek egymás iránt, örülnek a másik sikerének. Egészséges versenyszellem alakul ki. A mikrocsoportos foglalkoztatási forma lehetőséget ad arra, hogy megtanulják elviselni az esetleges sikertelenséget. A szakember azokat a képességeket fejleszti, amelyek elmaradnak az adott életkorban elvárható szinttől. Fejlesztés óvodai csoportban A fejlesztést végző óvónő, fejlesztőpedagógussal, gyógypedagógussal együttműködve, azok útmutatásai alapján - fejlődést elősegítő játékos módszerek alkalmazásával - végzi munkáját. Az óvónők minden tevékenységben figyelembe veszik a gyermek életkori sajátosságait és egyéni fejlődési ütemét. Az óvónők elsődleges feladata, hogy elfogadtassák a sérült gyermekeket az épekkel.

48

Kialakítsanak egy olyan segítő légkört, amely motiváló hatással van a sérült gyermekekre. Kiemeljék a pozitívumokat és a pozitívumokra támaszkodva fejlesszék a gyermek személyiségét. Fejlesztés otthon A fejlesztés fontos részét képezi a szülőkkel való együttműködés. Fel kell tárnunk a szülők előtt a gyermek állapotát. Minden kérdésére őszintén kell válaszolni. Éreztetni kell a szülővel, hogy a gyermek optimális fejlődése érdekében neki is van tennivalója. Ötletekkel segíthetjük az otthoni fejlesztést. Jó, ha rendszeresen adunk olyan feladatokat a szülő és a gyermek számára, amit otthon kell elvégeznie. A fejlődés eredménye óvodáskor végére    

A fogyatékosság típusának és mértékének figyelembevételével önmagához képest fejlődjön. A sérülés arányában legyen alkalmazkodó képes. Törekedjen önállóságra, együttműködésre. Legyen képes önmagát elfogadó beilleszkedésre.

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését a 2./2005.(III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján végezzük. 5. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hathét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.  A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, finommozgásra képes. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

49



A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél a) az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, b) megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, c) a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. 3. Az egészségesen fejlődő gyermek  érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,  elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.  Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek a) egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, b) feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 4. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.

50

5. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 6. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

6.Esélyegyenlőség Intézményünk egy lakótelepen helyezkedik el, a környéken élő szociálisan hátrányos helyzetű ill. cigány származású családok gyermekei megtalálhatóak nálunk. Az óvodánk Esélyegyenlőségi tervvel rendelkezik mely tartalmazza azokat az intézkedéseket amik zökkenőmentessé tehetik ezen gyermekek óvodai ellátását, beilleszkedését. A hátrányos helyzetű gyermekek csoportonkénti elosztásánál fokozottan figyelünk arra, hogy ezek a gyermekek lehetőség szerint egyenletes mértékben legyenek elosztva az óvoda öt csoportjában, elkerülvén a szegregációt. Intézményünkben igény szerint tájékoztatjuk őket a nekik járó szociális juttatásokról, különféle kedvezmények lehetőségéről, ismertetjük velük hova fordulhatnak ezek igényléséért. A hátrányos helyzetű gyermekek közül a nagycsoportos korúaknak évről évre lehetőségük van az ingyenes úszásra, vízhez szoktatásra, ezzel szinte mindegyikük él is. Hátrányaik miatt külön figyelmet fordítunk képességeik fejlesztésére, megfelelő szintre juttatásukra. Probléma esetén lehetőséget biztosítunk ill. segítséget nyújtunk a különféle szakszolgálatoknál történő vizsgálatokhoz (Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság), szükség esetén fejlesztésükhöz mind az intézményen belül – logopédiai ellátás; SNI-s, BTM-s gyermekek gyógypedagógiai megsegítése; Ayres terápia – mind pedig külső helyszíneken. Rendszeresen módjuk van a közülük tehetséges, ügyes és rátermett gyermekeknek, hogy részt vegyenek rajzpályázatokon, versmondó versenyeken, egyéb művészeti területeken való megmérettetésen, sportversenyeken ( oviolimpia, ovi-foci rendezvényei). Biztosítjuk számukra a részvételt az óvodai rendezvényeken , ünnepeken, így például Mihály napi vásár, Kovács Margit napok rendezvényei, mikulás ill. karácsonyi ünnepség, anyák napja, évzáró műsor, gyermeknapi juniális. Kulturális programokon (pl. bábszínház látogatás, koncert), kirándulásokon való részvételre a többi gyermekhez hasonlóan, ugyanolyan feltételek mellett van lehetőségük. Az ő esetükben különösen odafigyelünk az egyéni bánásmódra, a kiegyensúlyozott, szeretettel teli légkörre, megfelelő kommunikációra. Fontosnak tartjuk a gyermekek érdekében a szüleikkel, családjukkal való fokozott kapcsolattartást, problémák esetén a segítségnyújtást. Igény esetén fogadóórák,

51

családlátogatás alkalmával tanácsokat kaphatnak nevelési ill. egyéb problémájukhoz vagy tájékoztatást hova fordulhatnak segítségért adott esetben. Lényegesnek tartjuk és odafigyelünk megoldott e náluk a rendszeres óvodába járás, gondozási és nevelési feladatok otthoni ellátása. Törekszünk arra, hogy esetleges hátrányaik ellenére az óvodai környezet elfogadja őket, képességeik, szociális és érzelmi életük megfelelően fejlődjön intézményünkben.

6. GYERMEKVÉDELEM ÓVODÁNKBAN Célja: Az óvodánkba járó gyermekek jogainak védelme, érvényesítése. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetben élők kiszűrése, a megfelelő intézkedések elvégzése. Feladata: Az óvodapedagógusok körében hangsúlyozni, hogy a gyermekek védelme, jogainak tiszteletben tartása kötelességünk. Tájékoztatni a szülőket a családi nevelés fontosságáról, elsődlegességéről, mert az óvodai nevelő munka csak kiegészítheti azt, de pótolni nem képes. Családlátogatást végezni minden olyan esetben, - szükség szerint visszatérve is - ahol a szülők elhanyagolják gyermekeiket, nem gondoskodnak róluk megfelelően. Ezekről az esetekről környezettanulmányt készíteni a csoport vezető óvónőkkel együtt. Pedagógiai eszközökkel segíteni vagy pótolni a családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrányok miatti lemaradást. Ismertetni a szülőkkel a kedvezmények, támogatások igénybe vételének lehetőségét. Megfelelő intézkedéseket kezdeményezni, ha indokoltnak tartjuk. /Csoport vezető óvónők véleménye és környezettanulmány alapján./ Kapcsolatot tartani a Családsegítő központtal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, védőnővel, gyermekorvossal, logopédussal.../ Minden tanév elején családlátogatás alkalmával felmérjük a hozzánk érkező gyermekek szociális körülményeit. Megfigyeljük a gyermekek magatartását, gondozottságát, a szülők viselkedését a mindennapok során. Statisztikát készítünk a magatartászavarral küszködő, hátrányos helyzetű, elhanyagolt és veszélyeztetett gyermekekről. Ha kell hivatalos intézkedéseket kezdeményezünk a veszélyeztetettség elhárítása érdekében. Minden óvónő feladata a csoportban:  felzárkóztató foglalkozások

52

      

tehetséggondozó foglalkozások beiskolázás körültekintő megszervezése az indulási hátrányok csökkentése differenciált oktatás és képességfejlesztés személyes tanácsadás a szülőknek egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése szülők tájékoztatása a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokról.

A gyermekvédelem olyan tevékenység, mely a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányul. Minden állami támogatást meg kell adni ahhoz, hogy a szülők a gyermeket családban tudják felnevelni. A mi feladatunk a kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a velük való együttműködés és indokolt esetben eljárás kezdeményezése a hatóságoknál. A gyermekvédelmi teendők ellátása az intézményvezető, a pedagógusok és a gyermekvédelmi felelősök feladatkörébe tartoznak. Az intézményvezető felel a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért és a gyermekvédelmi munka irányításáért. Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. A gyermekvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját. Ezen belül feladata:  A szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, melyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.  Családlátogatáson részt venni, a veszélyeztető okok feltárása érdekében.  Veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a Gyermekjóléti szolgálatot.  Segíteni a szolgálat tevékenységét.  A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni. 6.1. Megelőzés A gyermekvédelem pedagógiai tevékenységet is jelent, melynek célja, hogy megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse azokat a gyermekekre ható károsodásokat, melyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy meggátolják. Segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, melyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. Célja: Nem kerülhet hátrányos helyzetbe egyetlen gyermek sem származása, színe, neme, vallása, nemzeti v. etnikai hovatartozása vagy bármilyen más oknál fogva.

53

Minden gyermek számára biztosítani kell a fejlődéshez szükséges feltételeket, a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. Rendszeres kapcsolatot kell tartani a szülőkkel, családokkal. Biztosítani kell, hogy a szülők véleményt nyilvánítsanak az őket érintő kérdésekben. A nevelés, oktatás biztonságos és egészséges légkörben folyjon. A gyermek személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. Együtt kell működnünk más szervezetekkel, hatósággal annak érdekében, hogy elősegítsük a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. 6.2 Feltárás Feladatai:  felismerni, feltárni a gyermek problémáit,  megkeresni a problémák okait,  segítséget nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. 6.3. Megszüntetés Feladatai:  szükség esetén együtt kell működni a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal, családsegítő szolgálattal, nevelési tanácsadóval, rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel, a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel.  veszélyeztetettségre utaló jelek esetén értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot a szükséges lépések megtétele érdekében. 6.4. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Szociális hátrányok, beilleszkedési-, magatartási-, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek Szülőkkel való kapcsolattartás  családlátogatás (szükség szerint többször) - óvónők és/vagy a gyermekvédelmi felelőssel.  állandó napi kapcsolat kialakítása a problémák azonnali megbeszélésére  segítségnyújtás a szülőknek problémáik megoldásához. Tájékoztatás a segítségnyújtási lehetőségekről, faliújságon, szülői értekezleten, egyéni beszélgetés során.  a szülők életvitelének figyelemmel kisérése, szükség esetén szakember segítségének megszervezése. /italozás, drog.../  a gyermek családban elfoglalt helyének, a család nevelési elveinek feltérképezése

54

 a gyermeki bántalmazás felderítése, megszüntetésére törekvés. Sikertelenség esetén az óvodavezető felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal. A szociális hátrányokkal induló gyermekekkel való törődés feladatai:  rendszeres óvoda látogatás elérése  az elhanyagoltság megszüntetésére való törekvés /szülők felvilágosítása, segítség nyújtás/  gondozási feladatok eseti átvállalása a családtól. Az egészségügyi szokások alakítása, figyelemmel kísérése.  a gyermekek étkezési szokásainak figyelemmel kísérése. (alul táplált ill. reggeli nélkül érkező gyermekek étkezésének megoldása)  nyugodt környezet, kiszámítható, biztonságos légkör segítse a gyermek pozitív fejlődését. Beilleszkedési-, magatartási-, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel való foglalkozás:  az óvónő pozitív, elfogadó magatartása a gyermekkel. (ölbeli játékok, simogatás, személyes kontaktus megteremtése)  a gyermek elfogadtatása a közösséggel, beilleszkedés elősegítése a személyes óvónői modellen át. (bevonás a közös játékba, ráfigyelés a szerepek elosztásánál...)a pozitív gyermeki tulajdonságok erősítése, egymás elfogadtatásában.  egyéni és mikro csoportos foglalkoztatás keretében felzárkóztatás és fejlesztés.  egész nap folyamán tapasztalatszerzési lehetőségek, képességfejlesztő játékok biztosítása.

7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Az óvoda csoportszerkezete Óvodánkban a nevelés osztatlan csoportokban zajlik, de lehetőség van osztott csoportok szervezésére, amennyiben ezt a csoport összetétele indokolja. A csoportok kialakításánál a gyermekek életkorát, a szülők kérését, a gyermekek baráti körét igyekszünk figyelembe venni. A tevékenységek megszervezése: A csoportokban zajló tevékenységek szervezése kötött ill. kötetlen formában történik. Kötetlen tevékenység: Az óvónő által átgondolt, a gyermek számára nem kötelező, választható tevékenység. Spontán játékos tapasztalatszerzés, ismeretszerzés, óvónő által irányított felfedezés. Időtartama nem

55

meghatározható, a gyermekek érdeklődésétől függ. Formája mikro csoportos vagy egyéni foglalkozás, tevékenység. Kötött tevékenység: Az óvónő által előre megtervezett irányított tapasztalatszerzés, cselekvéses tanulás. Ezekbe a tevékenységekbe a nagycsoportos gyermekek egyidejűleg bekapcsolódnak, Időtartama a gyermekek érdeklődésétől aktivitásától függ. A tevékenységek idejének megtervezése: a napirend, hetirend alapján történik Napirendet a rugalmasság, folyamatosság és kiegyensúlyozottság jellemzi. A kötetlenség biztosítja az elmélyült, folyamatos szabad játékot, egyéni fejlesztést, spontán vagy a cselekvéses tanulás megvalósítását. Az étkezések, pihenés, levegőzés, a kötött foglalkozások ritmikus ismétlődése az állandóságot, nyugalmat, biztonságot nyújtja. Hetirend a hosszabb távú fejlesztés keretét adja. Itt tervezzük a spontán tapasztalatszerzés, és az óvónő által irányított ismeretszerzést, rögzítjük a cselekvéses tanulás anyagát. Minden csoportban kötelező a mozgásfejlesztés /mindennapos és a nagy torna/ és az irodalmi nevelés. Kötetlen minden egyéb tevékenység, de az óvónő igénye, elképzelése alapján tarthat irányított, cselekvéses tanulást is, ha úgy ítéli meg, hogy arra szükség van. A kötetlen foglalkozások szervezése nem naphoz kötött. A gyermekek érdeklődésétől, hangulatától és egyéb, a csoport életére ható eseményektől függ. A hetirendben, napokra beosztott műveltségi területek időpontja és témája rugalmasan változtatható abban az esetben, ha spontán tapasztalatszerzés ezt indokolttá teszi. A tevékenységek tervezése A tervező munka alapja a csoport összetételének, fejlettségének ismerete. Ez alapján fogalmazzuk meg a csoportra érvényes szokás- és szabályrendszert, valamint állítjuk össze az éves anyagot, azokat a témaköröket, melyeket az év folyamán feldolgozunk. Ezeket a csoportnaplóban rögzítjük. Az éves tervek lebontása a havi ütemtervekben történik. A havi tervezés egy nagyobb időszakot ölel fel, ünnephez vagy évszakhoz kapcsolódó témaköröket tartalmaz. A fejlesztő, nevelőmunkánk alapja a gyermekek egyéni sajátosságainak, fejlődési ütemének ismerete. Ezekről feljegyzéseket készítünk. Módozatait az "A program ellenőrzése, elemzése, értékelése" c. fejezetben rögzítettük. A csoportnapló megjegyzési rovatába a kiemelt eseményeket, a csoport közös programjait rögzítjük.

56

Hetirend Kötött foglalkozások

Kötetlen tevékenységek

Meghatározott napon

A hét minden napján

A hét minden napján

Nem naphoz kötötten

Testnevelés, testtartás és lábboltozat javító torna

Mindennapos testnevelés

Vizuális tevékenység

Vers-mese Ének-zene

mese Környezet megismerése

Matematika

A hetirend szeptember 1.-től május 31.-ig tartó időszakra érvényes. Június 1.-től augusztus 31.-ig a nyári hetirend a kötött foglalkozásokat nem tartalmazza, azokat is kötetlen formában tartjuk. Nagyobb hangsúlyt kapnak a szabadban tartott kötetlen tevékenységek.

Napirend

6.30

8.30-9.30

Az óvoda nyitása, gyermekek folyamatos érkezése.

 

Folyamatos tízóraizás

   

szabad játék kötött ill. kötetlen tevékenységek spontán kezdeményezések levegőzés /séta, kirándulás, tervezett megfigyelések…/ mindennapos testnevelés egészségügyi feladatok

57

  11.45 12.45-14.15

Ebéd Pihenés

készülődés ebédhez, rakodás naposi tevékenységek

Délutáni pihenés időtartama a gyermekek életkorától függ. Egészségügyi feladatok.

14.45

Uzsonna

Szabadon tevékenység.

választott

Játék a csoportszobában. . 17.00

Óvodazárás

Az időpontokat az óvónő a csoportok életkorától függően rugalmasan kezelheti.

58

8. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE Család-óvoda Óvodai nevelésünk a családdal szorosan együtt működve, azt kiegészítve lehet csak eredményes. Fontos, hogy a szülők már a gyermekek óvodába kerülése előtt lehetőséget kapjanak az intézménnyel, óvónőkkel való ismerkedésre. E célból működtetjük Baba-mama klubunkat, ahová havi rendszerességgel meghívjuk a körzetünkben lakó 2-3 éves gyermekeket, bölcsődéseket játszó délutánra. Óvodánkban arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelési elveinket, programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és előre mutató segítséget. Óvodánk nyitott, a szülők igényeinek megfelelően, lehetőséget adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján betekintést nyerjenek gyerekeik óvodai életébe. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy szeretjük gyermeküket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatóak legyünk. A kapcsolattartás formái          

beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele befogadás, beszoktatás összevont- és csoport szülői értekezletek családlátogatások: családi nevelési szokások megismerése fogadó óra: egyéni beszélgetések, esetmegbeszélések előzetes időpont egyeztetés után nyílt napok: a szülők részvétele az óvodai életben: előzetes megbeszélés alapján a szülő a csoportban megismerheti gyermeke óvodai életét. közös ünnepek, családi estek közös kulturális- és sportrendezvények családi napok szülők-nevelők alapítványi bálja

Óvoda-iskola

59

Az iskolába kerülő gyermeknél megkönnyíti a beilleszkedést, ha még óvodásként megismerkedhet az iskolai élettel. A szomszédos Kovács Margit Általános Iskolával tartjuk a kapcsolatot. Bekapcsolódunk különböző programokba: ovi-foci foglalkozások, kiállítások, óvodásoknak szervezett munka délelőttökön, óralátogatásokon veszünk részt. Óvoda-bölcsőde Mivel óvodáskorú gyermekeink egy része bölcsődéből kerül hozzánk, így elengedhetetlenül fontos, hogy a gondozónőkkel is jó kapcsolatot alakítsunk ki. Lehetőséget biztosítunk az óvodával való ismerkedésre mind a gyermekek, mind a gondozónők számára. Az óvoda és a közművelődési intézmények Óvodánk a szomszédos művelődési központtal Kovács Margit ÁMK.-val, folyamatos kapcsolatban áll. Gyermekeink életkorának megfelelő programokat /kiállítások, bábszínház, filmvetítés, könyvtárlátogatás, zenés rendezvények, stb../ rendszeresen látogatjuk. Az óvoda egyéb kapcsolatai Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó, valamint a Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság. Folyamatos kapcsolatban állunk a munkánkat segítő szakszolgálat munkatársaival. Segítik az iskolára való alkalmasság megállapítását vitás helyzetekben, támogatják az egyéni fejlesztő munkánkat a problémás gyermekeknél. Beszédhibás gyermekeinkkel logopédus foglalkozik heti rendszerességgel. A védőnő szükség esetén vizsgálja gyermekeinket. 9. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 9.1. Az óvoda személyi feltételei Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógusok csoportbeli beosztásakor meghatározó az óvónők egyénisége, érdeklődése, az együttgondolkodás, a közös munkálkodás az adott gyermekcsoport érdekében. A pedagógiai munkát segítő dajkák aktív részesei óvodai nevelőmunkának. Az óvodapedagógusok tevékenysége és az óvoda működését segítő nem

60

pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul óvodai nevelésünk eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének ellátása az alapító okirat értelmében alapfeladatunk. A fejlesztéshez az illetékes szakértői bizottság szakvéleményét figyelembe véve, az általuk meghatározott területeken, a gyermek(ek) állapotának megfelelően speciálisan képzett szakember segíti nevelő-fejlesztő munkánkat. Az óvoda udvarának gondozását, és a kisebb javítási, karbantartási munkákat az óvoda félállású udvari dolgozója látja el. Az óvoda dolgozói Óvodapedagógus Dajka -ebből szakképzett Udvari munkás Összesen

Jelenleg 11 fő 5 fő 5 fő 1 fő 17 fő

Közoktatási vezető –pedagógus szakvizsgát végzett Középfokú "C" nyelvvizsgával rendelkezik Gyógypedagógus Gyógytestnevelő

A programhoz rendelt szükséglet 11 fő 5 fő 5 fő 1 fő 17 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Pedagógusképünk: Olyan óvodapedagógusok, akikre a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó, segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet jellemző. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő nevelők közössége, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújítására való törekvés. Nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésre. A különbözőséget, a másságot elfogadjuk, tiszteletben tartjuk, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítjük. A nevelőmunkát segítő dajkák stabil tagjai a testületnek. Társak a nevelőmunkában, megbízható, figyelmes, gyermekszerető emberek. Óvodánkban a nyitvatartási idő alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel munkaidő-beosztásuk alapján heti váltásban.

61

9.2. Az óvoda tárgyi feltételei Óvodánk 130 férőhelyes, 5 csoportos, tornaszobával, házgyári panelekből épült földszintes intézmény. 2 A csoportszobák párban helyezkednek el egymás mellett, 48 m -esek 25 fő befogadására épültek. Tárgyi feltételeink játékok, foglakozási- és mozgásfejlesztő eszközök terén jónak mondható. Ezek egy részét a költségvetésből, döntő többségét pályázati és önköltséges tanfolyami bevételeinkből vásároltuk. Rendelkezünk korszerű technikai eszközökkel. / számítógép, nyomtató, fénymásoló, színes tv, videó, rádiósmagnó, videó kamera, számítógép./ Udvarunkon minden csoport számára elegendő homokozó és játszóterület van. A kialakított sportudvarunk a EU kompatibilis mozgásfejlesztő játékkal, biztosítja a tartalmas udvari élet lehetőségét. Nyári időszakokban három zuhanyfolyosónkban hűsíthetjük a gyermekeket. Parkosított, virággal, fákkal díszített területek mellett, a KRESSZ pályán lehetőség van kerékpározásra, rollerezésre. 9.3. A program céljához rendelt eszközrendszer A program megvalósításához az alapvető személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk. Óvónőink képzettsége jelenleg megfelelő, de célszerű lenne a további, speciális ismeretek megszerzése, melyek segítenék a minőségi munka emelését. Személyi feltételek területén ajánlott kiegészítő továbbképzések:  pedagógus szakvizsga  népi kismesterségek szakismeretei  mozgásfejlesztő Ayres terápia vezető  gyógypedagógus  fejlesztő pedagógus  informatikai ismeretek  gyermektánc oktató Ezek az ismeretek megszerezhetőek.

a

pedagógus

továbbképzések

keretén

belül

Tárgyi feltételek biztosítása Elsőrendű szempont Az oktatási miniszter 1./1998.(VI.28.) OM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11./1994.(VI.8.) MKM. rendelet módosításáról rendelet alapján megváltozott eszköz és felszerelések biztosítása.

62

Rendelkezünk a helyi nevelési program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételekkel. Karbantartásuk, fejlesztésük, az eszközök pótlása folyamatosan szükséges. Az eszközök beszerzése részben költségvetési keretből, részben pedig költségvetésen kívüli összegből pályázati és alapítványi bevételekből, szülői támogatásból történik. A csoportszobák felszereltsége, a játékeszközök mennyisége és minősége megfelelő, pótlásuk, kiegészítésük folyamatosan szükséges. A csoportszobák esztétikuma, rendezettsége dicséri a bennük dolgozó pedagógusok hozzáértését, elhivatottságát. A csoportok textíliái elegendőek, de folyamatos cserére, kiegészítésre, fejlesztésre szorulnak. A gyermek és szakmai könyvek beszerzése folyamatos, az alapos megválogatással, a tartalmilag értékes könyvekkel gyarapítjuk készleteinket. Az étkezéshez szükséges eszközök, felszerelések megfelelő számban, minőségben és mennyiségben biztosítottak, de folyamatos pótlásuk szükséges. 10. A PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ELEMZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A belső ellenőrzés és értékelés a vezető és az azzal megbízott nevelőtestületi tagok /munkaközösség vezetők/ feladata.

10.1. Az óvoda szakmai dokumentumainak kapcsolata és egymásra épülése. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja  Kovács Margit Óvoda Helyi Pedagógiai programja  Az intézmény éves munkaterve  A gyermekcsoportok nevelési terve  A gyermekek fejlődését, fejlesztését tükröző feljegyzések 10.2. A gyermekek fejlődésének és fejlettségi szintjének ellenőrzése Az óvodai csoportok ellenőrzése és értékelése kiterjed a nevelőmunka személyiés tárgyi feltételeinek vizsgálatára valamint a fejlesztő munka ellenőrzésére értékelésére. A gyermekek fejlődésének értékelése az alábbi írásbeli munkákban tükröződik:  Családlátogatások regisztrálása /gyermek környezetének, életterének, a család nevelési stílusának, értékrendjének feltérképezése/

63

 A nevelőtestület által kidolgozott és elfogadott szempontok alapján az óvodába lépéstől az iskolába lépésig évente kétszer /év eleje és vége/ rögzítjük a gyermekeknél bekövetkezett változásokat. A szintfelmérés alapja a játékban, kezdeményezéseken, foglalkozásokon tevékenykedő gyermekek folyamatos megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése, kiegészítve a fejlesztési feladatok meghatározásával.  A nagycsoportosoknál /tankötelesek/ év elején az MSSST vizsgálatok segítségével az iskolaérettség szintjét ill. a gyengébb területek feltérképezését végezzük el. A mérés minden esetben a szülők tájékoztatásával és beleegyezésével történik. 10.3. A program hatékonyságának ellenőrzése  A program ellenőrzése folyamatosan történik, nevelőtestületi értekezleteken lehetőség van az adódó gondok, felmerülő problémák megbeszélésére.  Minden nevelési év végén a nevelőtestület által kidolgozott szempontrendszer alapján, az óvoda vezető irányításával értékeljük a program beválását és javaslatot teszünk az esetleges módosításra.  Minden nevelési év végén az óvodát befejező 6-7 évesek körében elemezzük, értékeljük a fejlődés jellemzőit.  A program beválásának vizsgálata 3-4 évente tapasztalataink és a szülői vélemények alapján. 11. A NEVELŐ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

MÉRÉSI,

ÉRTÉKELÉSI,

A nevelőtestület 2001. április 9.-i nevelőtestületi értekezletén úgy döntött, hogy csatlakozunk a CED Rotterdam - MPI Győr Projekt 2001.- 2003. keretében a "Belső gondozás rendszerének (BGR-modellnek) a kiépítése" c. minőségfejlesztési programhoz.

64

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Az óvodai nevelési program érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján határozatlan időre szól.

A helyi program módosításának lehetséges indokai: 

törvényi változások

 szervezeti átalakítás,  ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt,  ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol.

Előírás a program módosítás előterjesztéséről:  írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének,  szóbeli előterjesztés a nevelőtestületi értekezleten.

65

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A helyi nevelési programot készítette: Knausz Lászlóné óvodavezető Elfogadásának dátuma:

2010. március 19.

A fenntartóhoz benyújtás dátuma:

2010. március 19.

A fenntartó jóváhagyásának dátuma: A hatályba lépés dátuma:

2010. szeptember 1.

A felülvizsgálat időpontja:

2015. szeptember 1.

A programot véleményezte és egyetértését nyilvánította:

Vaszariné Liszkai Krisztina szülői munkaközösség vezető

Győr, 2010. március 19.

Knausz Lászlóné óvodavezető Tájékoztatásul hivatalosan megkapják:  Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata - Oktatási és Kulturális Osztály  Szülői munkaközösség  Alkalmazotti közösség

KOVÁCS MARGIT ÓVODA MÓNUS ILLÉS UTCAI TAGÓVODA ” TEVÉKENY ÓVODAI ÉLET „ PROGRAMJA

2013.

Készült az 1999, 2004,2010,2011. évi módosított helyi nevelési program alapján

„ A gyermekeink a magyarság holnapját fogják felépíteni, de azt nem építik a levegőbe, hanem a tegnap, a tegnapelőtt, őseink által összehordott kövekre. „ „ Amit csak hall a gyermek könnyen elfelejti. Amit lát is, már inkább megjegyzi. De amiben ő maga is tevékenyen részt vesz, az bizonyosan bevésődik az emlékezetébe. „ Kodály Zoltán

1

1. BEVEZETÉS Az óvoda adatai: Címe:

MÓNUS ILLÉS UTCAI TAGÓVODA 9024 Győr, Mónus Illés u. 39. Tel.: 96/ 422-166 E-mail: [email protected]

A tagóvoda vezetője: Éger Tünde

A Kormány 363/2012 (XII.17.) Kormányrendelete alapján Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján nevelési programunk módosítása megtörtént. A Tevékeny Óvodai Élet című programunk megírásában Fábián Katalin Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programját is alapul vettük, és adaptáltuk a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelően. A programban érvényesülnek a különböző, köztük az innovatív törekvéseink, melyben biztosított az óvodapedagógusok széles módszertani szabadsága. Az óvoda a 2/2005/III.1./OM rendelete alapján felvállalja az SNI gyermekek óvodai integrált nevelését. Óvodakötelezettség 2014. szeptember 1-től, a gyermek 3 éves korától.

1.1. Pedagógiai alapelveink - A gyermeki személyiséget, az emberi jogokat, a gyermeket megillető jogokat az egyenlő hozzáférés biztosításával tiszteletben tartjuk, biztosítjuk minden gyermek számára a hozzáférést a szinvonalas neveléshez - Lehetővé tesszük és segítjük óvodai nevelésünkben a szeretetteljes, biztonságérzetet adó, tevékenységekben és érzelmekben gazdag óvodai életet. - A teljes személyiség kibontakoztatását tartjuk szem előtt. - A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – különleges gondoskodásban, védelemben részesítjük. - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben intézményünk kiegészítő illetve hátránycsökkentő szerepet játszik.

1. 2. A tevékenységközpontú óvodai nevelésünk célja és feladatai - Az óvodás gyermekek élménygazdag, harmonikus fejlődésének biztosítását tekintjük alapvető feladatnak az állandó tevékenység biztosításával. - Ez a pedagógiai program az óvodás gyermek sokoldalú személyiségfejlesztése érdekében fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. - Az integrált neveléssel fejlesztjük a gyermekek empátiáját, együttműködő és befogadó képességeit.

2

1.3. -

1.4.

Tradícióink hagyományőrzés szakmai pályázatok készítése nyílt napok tartása az óvodában kiállítások szervezése szakmai továbbképzéseken való aktív részvétel szülői értekezletekre előadók meghívása helyi munkacsoportok folyamatos működése hétcsoportos óvodánkban a nevelőmunkát az óvoda teljes nyitvatartása alatt óvodapedagógus végzi Helyzetelemzés - pedagógusképünk

A nevelőtestület összetételét tekintve ideálisnak mondható: fiatal, középkorú és a nyugdíj előtt álló óvodapedagógus arányosan jelen van. Érdeklődési kör szerint is széles a skála: a gyakorlatias és elméleti beállítottságú, a kreatív, az ötletgazdag és az elgondolásokat kiválóan megvalósító, az újat kereső, a mozgásos játékokat, a tornát kedvelő. Vannak, akik a természetes anyagokból csodás alkotásokra képesek, van aki a papírmunka mestere, többen a népszokások, néphagyományok ápolói. Intézményünk sajátos arculatát a hagyományápolás és a környezetegészségre nevelés határozza meg. Önképzéssel, továbbképzéseken való részvétellel az nevelőmunkájukat eredményesebbé teszik.

óvodapedagógusok

Óvodánk sajátos arculatának kialakításában meghatározó körülmény, hogy a gyermekek nagy része a lakótelepről jön hozzánk. A családok életmódját a betonházak határozzák meg. Az otthoni mozgástér beszűkült, ebből kívánjuk kiszabadítani a gyermekeket a növényekkel, fákkal betelepített óvodánk udvarán. A gyermekek testi és lelki egészségének fejlesztésére kihasználjuk a levegő, a víz és a napfény pozitív hatását is. Az elkövetkezőkben is sok sétát, kirándulást, ünnepélyt szervezünk, hogy a gyermekek napjai minél érdekesebbek legyenek, amivel még több emberi melegséget, egymáshoz való alkalmazkodást és ragaszkodást alakítunk ki bennük. Óvodánk nevelőközössége fontosnak tartja a gyermekek erkölcsi nevelését is. Nevelői kollektívánkra a hosszú évek óta jól együttműködő, egymást elfogadó, egymáshoz ragaszkodó emberi kapcsolatok jellemzők. Az óvónők és a dajkák példamutató kapcsolatát is fontosnak tartjuk. Az aktivitás, az egészséges szakmai ambíció megnyilvánul a napi munkában, az intézményi közös feladatok ellátásában.

3

2. GYERMEKKÉP – ÓVODAKÉP 2.1. Gyermekkép A nevelés, mint „tudatos értékválasztás” a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja a 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés, ezért a nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció determinánsait. A gyermek fejlődő személyiség, ezért genetikai sajátosságaik és az érés sajátos törvényszerűségei alapján egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A gyermeket körülvevő környezetnek meghatározó szerepe van. Ebben kiemelt helyet foglal el a család, mivel az első szocializációs szintér a gyermek életében. A tevékenységközpontú óvodai program nem egyoldalú gyermekközpontúságot hirdet. Programunk vallja, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahova. Az óvoda feladata a folyamatos fejlesztés, az életre való felkészítés. Az emberi személyiség, az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individium és szociális lény. 2.2. Óvodakép Az elsődleges családi nevelés mellett az óvodának, mint a családi nevelés kiegészítője, is fontos hatása van a szocializáció során, mivel tágabb a családnál és tudatosan alakítja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái kölcsönös kapcsolatban vannak a 3 éves kortól az iskolába lépésig. Programunk kitűzött nevelési céljait a gyermekek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembe vételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. Nevelésünk biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, nyelvi nevelését. A multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Olyan óvodai atmoszférát kívánunk megteremteni, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé. Ezáltal hozzájárulunk az egyes gyermekek nyugodt, kiegyensúlyozott alaphangulatának kifejlődéséhez, és ezzel együtt a másik megértéséhez, személyiségük szabad kibontakoztatásához. Azokat a gyermekeket, akik kiemelt figyelmet igényelnek, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével látjuk el. Óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékra, a 4

kisgyermek fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetre, egyéni képességekre, készségekre. A gyermekek személyiségéhez igazodó pedagógiai hatások óvodai nevelésünkben a gyermek elfogadására, tiszteletére, szeretetére, megbecsülésére és bizalmára épülnek. Szem előtt tartjuk az óvoda funkcióit óvó, védő, szociális nevelő személyiség fejlesztést, a gyermek egyéni és életkori sajátosságait. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, megteremtjük a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételeit. Óvodánk pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezet tudatos magatartásának fejlesztését, a komplex tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítését is biztosítjuk. Célunk az óvodás gyermekek harmonikus, sokoldalú fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A gyermekeket önmagukhoz képest, állandó tevékenykedésük biztosításával fejlesztjük. Nevelési céljaink megvalósításában alapvetően támaszkodunk az óvodás gyermek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra, és játékra, mint a fejlődést meghatározó tényezőkre.

5

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1. Az óvodai nevelés általános feladatai Programunkban a gyermek középpontba helyezését, és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekintjük alapvető feladatunknak. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés – az érés – sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Mivel az óvoda nevelő intézmény, a gyermeki személyiség kibontakozására, nevelésére, fejlesztésére törekszünk. Ennek érdekében tudatosan tervezett, szervezett, nevelési helyzeteket kell teremtenünk. Óvodai nevelésünk a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül fejleszti a teljes gyermeki személyiséget, készíti fel az életre. Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembe vételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva valósítjuk meg. A gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. Ezen belül: 3.1.1. Az egészséges életmód alakítása 3.1.2. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 3.1.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

3.1.1. Az egészséges életmód alakítása 3.1.1.1. Gondozás és szokásrendszer alapozása A gondozás az óvodai nevelésünk egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a kisgyermek testi szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egyészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a higiénés szabályok betartására, pl.: a környezet tisztántartása, az időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való megszervezése, folyamatos levegőcsere, a teremben minél több zöld növény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia. Az óvodapedagógus feladata, hogy tájékozódjon az óvodai közösségbe kerülő gyermekek ritkán előforduló betegségeiről, amelyek nem zárják ki az óvoda látogatását (lázgörcs, allergia, asztmatikus tünetek stb.). Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve prevenciós és korrekciós feladatokat látunk el. A testápolás a gyermekek egészségének óvását, védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodást, és igényük kialakulását, betegség megelőzést szolgál. A gyermekek egészségkultúráját fejleszti a rendszeres fogápolás, a pizsamában történő délutáni pihenés. 6

A táplálkozás a növekedés és a fejlődés elengedhetetlen feltétele. Fontos, hogy megismerjük az egyes gyermekek étkezési szokásait, kedvelt ételeit, érzékenységét és nagy tapintattal segítsük, szoktassuk őket a kívánt táplálkozási követelményekhez. Az étkezés feltételeinek biztosításában maguk a gyerekek is vegyenek részt (önkiszolgálás, naposi rendszer). Különös figyelmet kell fordítanunk az esztétikus terítésre is. Rendszeresen zöldség és gyümölcsnapokat tartunk, egészséghetet szervezünk. Bevonjuk a szülőket az egészséges étkezés megismerésébe, fórumokat szervezünk számukra. 3.1.1.2. Öltözködés Az öltözködés védekezés az időjárás viszontagságaival szemben, de fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát is. Kiemelten kell figyelnünk a gyermekek öltözködésére: alkalmazkodjon az időjáráshoz, benti ruházatuk legyen kényelmes és biztonságos. 3.1.1.3. Edzés Az edzés fontos az egészség megőrzéséhez, óvásához. A rendszeres és örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életmód kialakítására szoktatjuk, és mintát adunk a szülőknek is. Jól felszerelt tornaszobánkban, illetve udvari tornapályánkon rendszeresen tartunk testnevelés foglalkozásokat. Óvodánk udvarát kihasználjuk - ha az időjárás megengedi, a gyermekek zuhanyozhatnak az udvaron (vízfürdő) - napirendünket is úgy tervezzük, hogy minél több időt tölthessenek a gyerekek az udvaron. (Minimum 1 óra délelőtt is) - október 1-től április 30-ig heti két alkalommal a sószoba rendszeres használatát biztosítjuk A pihenésre és az alvásra a gyerekek napirendjében életkoruknak megfelelő időtartamot biztosítunk. Feladatunk a nyugodt légkör biztosítása, a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembe vételével, a szükséges feltételek megteremtése. 3.1.1.4. A gyermekek környezete A csoportszobákban biztosítjuk a gyermekek kedvelt tevékenységeinek, szabadidős tevékenységeinek biztonságos feltételeit. Figyelünk arra, hogy a berendezések esztétikusak legyenek, nyugodtságot, kiegyensúlyozottságot árasszanak. Lehetőséget adunk a gyermekek számára önálló kuckók, sarkok kialakítására. Az óvodánk udvarának kialakításában arra figyelünk s törekszünk – a lehetőségek figyelembe vételével -, hogy az a gyermekek tevékenységének sokféle fejlesztését szolgálja. Kialakítjuk a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat, rávezetjük őket a környezettudatos magatartásra. Az udvari fejlesztő játékok bővítésére pályázatokat írunk.

7

3.1.1.5. Az óvodapedagógus feladatai: - higiénés szabályok betartása, példamutató magatartás - óvónői hajlandóság az egészséges táplálkozás megismerésére, annak terjesztésére - a gyermekek biztonságának megteremtése - az életkoruknak megfelelő mozgásigény maximális ismerete - mozgás és pihenés megfelelő egyensúlyának biztosítása szükség esetén megfelelő szakemberek bevonása 3.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 3.1.2.1. Érzelmi nevelés Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Figyelembe vesszük, hogy legfőbb igénye az érzelmi függőségeinek kielégítése, az érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs kiegyensúlyozott légkör. Óvodánk érzelmi biztonságot, állandó értékrendet, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört teremt. Biztosítjuk hogy a gyermeket az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. Óvodánk egyszerre segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. Gyermekeinket annak elfodadására, megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól. 3.1.2.2. A gyermekek erkölcsi nevelése, közösségi nevelés A szocializáció és a kultúra szorosan összefüggnek. A szocializációt értelmezhetjük a kultúra elsajátításának folyamataként is. Gordon W. Allport-ot idézve: „ A kultúra elsősorban azért formálja a személyiséget, mert kész és kipróbált megoldásokat szolgáltat az élet problémáinak nem kis részére.” Tudjuk, hogy a család az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja. A különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermekeknek a családban elfoglalt helyéhez, és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi hatások legtöbbször spontán valósulnak meg. Az óvoda előnyét, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre, ki kell használnia intézményünknek. Óvodánk nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakozása folyik. Mindig figyelembe vesszük, hogy a családi atmoszféra nagymértékben meghatározza a gyermek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát. Közös élményeket, tevékenyégeket szervezünk, törekszönk az erkölcsi tulajdonságok megerősítésére, ahol az együttérzés, figyelmesség, önfegyelem, szorgalom, kitartás, közösen végzett munka öröme fejlődik. A jó, a rossz felismerése, az öszinteség, az igazmondás, az igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése- saját élethelyzeteikben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett, megfelelő értelmezéssel párosulva, a nevelő személyes példáján keresztül. Megismertetjük őket szűkebb és tágabb környezetükkel, erősítjük szülőföldhöz való kapcsolatukat, hazaszeretetüket.

8

3.1.2.3. Az óvodapedagógus feladatai: Az óvónő-gyerek, a gyermek-dajka, a gyermek-gyermek kapcsolatának pozitív attitűdjének erősítése. Óvónőink nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkoznak. A gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátia készséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat megvalósítása. Különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást kívánnak a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek és szükség esetén konzultálunk a megfelelő felkészültségű szakemberrel. Szükség van óvónőink érzelmi mintáira, pl. : - kapcsolatteremtés gyermekekkel, felnőttekkel - az óvónő hangneme, kommunikációja, bánásmódja - egymás iránti tisztelet és megbecsülés - mentálhigiénés kultúrájának fejlesztése, önkifejezése, önérvényesítés erősítése. Hagyjuk a gyermeket játszani, társas kapcsolataikat önállóan alakítani. Beavatkoznunk csak a helyzetek eldurvulásakor szabad, akkor is közösen a gyermekekkel, keresve a helyes megoldást. Alapvető feladataink, hogy a gyermekekben kialakuljon és erősödjön a természetes és társadalmi szükségletei. - a szeretet és kötődés - az érzelmi beleélés, empátiás átvétel képessége - mások iránti tisztelet és megbecsülés érzése - az érzelmek felismerésének képessége - saját érzelmeik kifejezésének képessége - ösztöneik és érzelmeik irányítása - az indulati életük elvárható uralása, kontrollja - különbözőségek elfogadása, tisztelete Az óvodáskor végére a gyermek eljut arra a szintre, amikor a megélt sok-sok tapasztalat, élmény hatására erkölcsi érzelmei alakulásával meg tudja ítélni viselkedésének helyességét. Ilyenkor már képes saját érdekei mellett a társai érdekeit is figyelembe venni. 3.1.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.1.3.1. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés az óvodai élet valamennyi tevékenységét áthatja. A gyermekeket az anyanyelv ismeretére, szeretetére neveljük Az anyanyelvi nevelésnek kiemelt helye van óvodás korban, az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. A gyermek kommunikációs képességének fejlesztése az óvodai nevelés egész folyamatának szerves része, a gyermek összes tevékenységéhez kapcsolódó feladatunk. Fejlesztési feladatunknak a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnia, és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatását kifejtenie.

9

Az anyanyelvi nevelés alapja óvodánk tartalomban gazdag, biztonságérzetet nyújtó világa, a szóbeli közlést kiváltó derűs, nyugodt légköre. Az anyanyelvi nevelés olyan komplex folyamat, amelyben a gyermeki tevékenységeken keresztül fejlesztjük önbizalmukat, szociális kapcsolataikat, elősegítjük a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a gyermekek bátran beszélhessenek az őket foglalkoztató témákról, élményekről a nap folyamán bármikor. Külön legyünk tekintettel erre a hétfői napokon, hiszen rengeteg otthoni és külső környezetből hozott élménnyel érkeznek az óvodába a gyerekek. Fontos, hogy kérdéseikre mindig kielégítően válaszoljunk. A helyes mintaadással és a szabály közvetítésével (javítgatás, elkerülésével) fejlesszük anyanyelvi kultúrájukat! Türelmes odafigyelésünkkel példamutatásunkkal képessé tesszük őket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. Beszédünk legyen mindig egyszerű, érthető és világos. Ügyeljünk beszédünk stílusára, hangsúlyának, hanglejtésének megfelelő alkalmazására. Példa értékű beszédünk biztosítja a gyermekek szókincsének, kifejezőképességének bővítését, nyelvtanilag helyes beszédének kialakulását. Dicséretünk, bíztatásunk a bátortalanabb gyerekeket is beszédre készteti. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyerekek anyanyelvi fejlettségét, különösen a beszédhibával, beszédbeli elmaradással küzdő gyerekeket. Szükség esetén szakember segítségét kérjük. 3.1.3.1.1 Az óvodapedagógus feladatai: -

Nyugodt, kiegyensúlyozott, beszélgetésre ösztönző légkör biztosítása A gyermek szókincsének, kifejezőképességének folyamatos bővítése Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására

3.1.3.2. Értelmi fejlesztés és nevelés A tevékeny óvodai élet olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Figyelembe vesszük a tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatát egymással. A nevelés társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Ebben a minőségben több részfunkciót is teljesítünk: - orientáló tevékenység - tevékenységszervezés - képességfejlesztés Értelmi fejlődésben az óvodás gyermekeinknek is el kell érnie az észlelés – finommozgásos funkciók maximális szintű működését, amelyben a nyelvi szimbolikus megismerési szint szervesen integrálódik. A kezdetben az érzelmektől meghatározott megismerési sémák egyre pontosabbak, teljesebbek és a valósághoz hűek lesznek. Ennek elérése érdekében érzelem indította játékos – mozgásos tevékenységeket szervezünk, hiszen nagyon fontos a sokoldalú érzékszervi megtapasztalás, az állandó gyermeki tevékenység. 10

Az értelmi nevelés további feladatai egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek, cselekedeteinek rendezése, bővítése, másrészt a segítő, ösztönző környezet biztosítása különböző tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása. Fontos az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Programunk az értelmi fejlesztést mindig az adott életkor sajátosságára alapozza. 3.1.3.2.1. Az óvodapedagógus feladatai: -

ösztönző környezet biztosítása körültekintő tevékenységszervezés a gyermekek képességeinek megismerése, a gyermekek képességeinek fejlesztése tevékenységek játékosságának biztosítása meglévő tapasztalatokra építése, további élmények biztosítása

11

4. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Óvodánk dolgozói a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit a 2003.CXXV Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Törvény alapján végzi. Intézkedéseinek célja: - a szociális hátrányok (HHH, HH,) enyhítését segítő tevékenyégek - egészségnevelési és környezeti nevelési tevékenységek -a gyeremekek esélyegyenlőségét szolgáló feladatok, -a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésével kapcsolatos teendők ellátása. Óvodánkban integráltan neveljük a fent felsorolt gyermekeket. Az együttneveléssel többet, magasabb értéket kínálunk, mint részvétet és védettséget, ezért a gyermekek képességeinek, lehetőségeinek megfelelő fejlesztését végezzük. - minden lehetséges segítséget megadunk hátrányaik leküzdéséhez - segítjük az SNI-s gyermek beilleszkedését az egészséges csoportba - képességeket fejlesztjük egyéni igények alapján - sikerélményhez juttatjuk őket - fejlesztjük a gyermekek együttműködő képességét Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében intézményünk minden tevékenysége során megvalósítja a következőket: - az intézményen belül a szegregációmentességet - egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését - az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét A minél hatékonyabb pedagógiai munka érdekében odafigyelünk a gyermekekre: - a beiratkozásnál, csoportba sorolásnál - a gyerekek megértésénél, elfogadásánál, egyéni fejlesztésénél - a gyermekek empátiájának fejlesztése a közös tevékenységeknél - az ismeretközvetítés gyakorlatában - az óvodai programok tervezésénél, kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - az iskolai továbbhaladás előkészítésében - a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel (utazó gyógypedagógussal, logopédussal, pedagógiai munkát segítő szolgálatok: Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó stb.) Az óvodapedagógusok feljegyzéseket, dukumentációt készítenek azokról a gyermekekről, akik az esélyegyenlőség érdekében kiemelt figyelmet igényelnek.

12

5. Az óvodai élet megszervezése 5.1. Személyi feltételek: 5.1.1.Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése Az aktív nevelés tevékenységközpontú és tevékenységre alapozott nevelés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermekeknek éppúgy lehet véleményük, elképzelésük, mint a felnőtteknek. A gyermek élményeire, tapasztalataira kell építenünk, a tisztelet, a szeretet, a megbecsülés, bizalom szem előtt tartásával. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. 5.1.2. Az óvodapedagógus modell szerepe Nevelőmunkánk kulcsszereplője az óvodapedagógus, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Nagyon fontos, hogy elfogadó, segítő, támogató, attitűd jellemezze- mivel modell mintát jelent a gyermek számára. A gyermek utánzási hajlamából következően óvodapedagógusainknak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Nagyon fontos, hogy mit és hogyan mondunk, hogyan viselkedünk, hogyan öltözködünk, stb. Sok múlik azon, milyen értékeket hordozunk. Lehet, hogy a gyermek környezete - a család, más értékeket tart szem előtt. Ilyenkor értékkonfliktusok fordulnak elő. Tapintatosan, a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenünk a megoldás felé. Nevelőmunkánkban arra törekszünk, hogy rendelkezzünk azokkal a képességekkel, amelyekkel a gyermeket az önálló gondolkodásra serkentjük. 5.1.3. Az óvónő és az óvodánk működését segítő nem pedagógus alkalmazottak együttműködése A tevékenységközpontú programban a dajka és más nem pedagógus munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert őket a pedagógiai munka közvetlen segítőinek tartjuk. Ők is hatást gyakorolnak a gyermekre, beszédstílusukkal, öltözködésükkel, stb. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban az óvónők munkáját segítők közvetlenül és tevékenyen vehessenek részt, megfelelő szinten tájékoztatnunk kell az óvoda és óvodapedagógusaink elképzeléseiről, módszereiről. Ha ez a jó kapcsolat működik, megsokszorozódhatnak a felnőttekből kiinduló nevelő hatások. Az SNI gyermek fejlesztésére speciálisan képzett szakember közreműködését biztosítjuk. Az SNI gyermekek integrált nevelésének programja, az óvodai egység közös programjában található. 5.2. Tárgyi feltételek: Az óvoda tárgyi feltételeiről a Kovács Margit óvoda tárgyi feltételei fejezetben kapunk képet. Az óvodánk épülete, udvara berendezései a gyermekek biztonságát kényelmét szolgálják, biztosítják egészségük megőrzését fejlődését. Lehetővé teszi mozgás és 13

játékigényük kielégítését. Óvodánk környezete esztétikus. Biztosítjuk, hogy a gyermekek az általuk használt játékokat, eszközöket elérjék. Biztonságukra maximálisan figyelünk. Munkatársaink számára a megfelelő munkakörülményeket biztosítunk. A szülők fogadása is biztosított. 5.3.Az óvodai élet megszervezése, nevelés tervezése és időkeretei Minden nevelési évben a gyermekek életkorának megfelelően szervezzük csoportjainkat, lehetőleg felmenő rendszerben. Eddigi tapasztalataink és a szülők véleménye igazolta az azonos életkor szerint szerveződő csoportok helyességét. A beíratásoktól függően szükség esetén vegyes életkorú csoportokat is szervezünk. 5.3.1.A fejlesztés tartalma: A tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete alakításának. A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre, és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A feladatrendszer elemei: - játék és tanulási tevékenység - társas és közösségi tevékenység - munkatevékenység - szabadidős tevékenység A tevékenységközpontú óvodai program nyomán a mi óvodánk is vallja, hogy a gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. A nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva, a tervezett tevékenységből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. A tanulást is a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat. A gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva kell megterveznünk a pedagógiai ráhatások rendszerét. Óvodapedagógusaink számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. Az egyes gyermekek egyéni fejlődési ütemét tudatosan számításba kell vennünk. A fejlődés dinamikája egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és tanulás szoros kölcsönhatásának érvényesülnie kell. A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljából, feladatrendszeréből kell kiindulnunk.

14

A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést gondoljuk át hosszú távon, éves és féléves periódusokban. A gyermeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által átgondolt és megtervezett feladatok. A gyermeki személyiség fejlesztése az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetben megszerzett, átélt élményeinek, tapasztalatainak, ötleteinek beépítését a nevelőmunkánk egészébe. Az élmények meghallgatása, a közös élmények nyújtása a tervezésünk előkészítő folyamatához tartozik. A tevékenység tervezéséből induljunk ki, figyelembe véve a nevelés és a tanulás komplex egymásra hatását. Nem szabad az ismeretanyag növelésére helyezni a hangsúlyt, hanem több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból megközelítve kell terveznünk. A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvodapedagógus számára. 5.3.2.A fejlesztés módszere: A fejlesztés módszere az egyénre szabott, differenciált fejlesztés, a csoport keretein belül. Óvodánkban osztott csoportok működnek felmenő rendszerben, szükség esetén részben osztott, vegyes csoportokat is indítunk. A fejlesztés, a foglalkozás formáját mindig a gyermekek életkora, fejlettségi szintje határozza meg. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon a gyermek, és valódi, a környezetben meglévő problémákkal foglalkozzon. Óvodánk feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. Gondot fordítunk a tehetségfejlesztésre, melynek módjait, módszereit megkeressük. A gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk, képessé tesszük azok megoldására. Elegendő időt biztosítunk a tevékenykedésre és a tapasztalatszerzésre. 5.3.3.A fejlesztés kerete: A teljes nevelési folyamat a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. A nevelési folyamatba szervesen illesztjük a tanulási folyamatot, melynek részei: - önálló és irányított tapasztalatszerzés - komplex foglalkozások rendszere: kezdeményezések, növekvő időtartamú, csoportos foglalkozások 5.3.4. A nevelés időkeretei: -

a napirend és a hetirend az a szervezeti keret, amely biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését biztosítjuk a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozását

15

a napirendünk lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását napirendünkön belül a legfontosabb tevékenység a játék be kell illesztenünk a gyermek gondozásával kapcsolatos teendőket is (étkezés, tisztálkodás, öltözés, pihenés) tavasszal és nyáron a szabad levegőn tartózkodás természetes része gyermekeink életének hűvösebb időben is lehetőséget adunk a levegőzésre a napirenddel biztonságot, támpontot adunk és állandóságot biztosítunk a gyermekek számára

-

-

5.3.4.1.A napirend általános időkeretei: Óvodánk nyitvatartása: - játék és szabadidős tevékenység, csoportos foglalkozások teremben, udvaron és a szabadban: - étkezés, pihenés: - öltözködés, tisztálkodási tevékenység: komplex csoportos foglalkozások naponta:

10, 5 óra 6 óra 3 óra 1,5 óra 5-35 perc

5.3.4.2. Hetirend: Óvodapedagógusaink hetitervet készítenek, mely tartalmazza a komplex foglalkozások rendszerét. A komplex foglalkozások kötetlenek, vagy irányított formában valósulnak meg. Minden korcsoportban hetente egy testnevelés foglalkozást tartunk. A csoportos foglalkozások időtartama 5-35 perc lehet. A hetirend általános tartalma Naponta - mindennapos illetve heti 1 csoportos testnevelés foglalkozás - művészeti tevékenységek: ének-zene, énekes játékok vizuális tevékenység - a külső világ tevékeny megismerése: természet, társadalom, ember matematikai nevelés - mese, vers Az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével a komplex foglalkozások helyei és időkeretei rugalmasan megváltoztathatóak. A hetirend biztosítja feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezéséhez, szervezéséhez. 5.3.5. Dokumentálás, az óvodapedagógus feladatai: -

Heti nevelési-tanulási terv készítése a csoportnaplóban Hetirend és napirend összeállítása 16

-

Hiányzási napló (gyermekek névsora, adatok, hiányzások dokumentálása) Korcsoportonkénti folyamatos anyaggyűjtés A gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése, a gyermekek fejlesztésének dokumentálása (Fejlődési-napló) A nevelőmunka folyamatos értékelése

5.4. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 5.4. 1. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Fontos és szoros kapcsolatot tartunk az óvodába járó gyermekek családjával. Óvodai nevelésünk a családi nevelésre épül, kiegészíti azt. A kettő összhangjára való törekvés, az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyermek harmonikus fejlődésének feltétele. Az együttműködés az egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolat kialakításában fontos feladatunk. Szükség esetén segítséget nyújtunk a rászoruló családoknak. A családlátogatás célja: szükség esetén megismerni a gyermekeket közvetlen környezetükben, felmérni a gyermekek helyét a családban, tájékozódni a családok nevelési elveiről, szokásairól, indokolt esetben további látogatás Figyelünk a családból vagy a bölcsödéből érkezett gyermekekre, hiszen minden esetben új emberekkel, szokásokkal, környezettel találkoznak. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, az óvodapedagógusról, az óvodáról. Lehetőséget kell biztosítanunk a szülővel történő beszoktatásra a család igénye szerint. Közös családi programjaink, ünnepeink lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére. A közös programokba szülőkkel együtt szervezett kirándulások, kulturális események, sport, stb. tartoznak. Ezek: őszi, téli, tavaszi játszóház, egészséghét, adventi közös programok, baba mama délután, anyák napja, évzáró programok Óvodánk nyitott. A szülők folyamatosan tájékozódhatnak a gyermekükkel történt napi eseményekről, fejlődésükről. Napi kapcsolattartásra van szükség a családokkal. Egyéni beszélgetések biztosításával lehetőséget adunk a szülőkkel történő bizalmas beszélgetésekre. esetenként kérésre külön fogadóórát tartunk. Nyílt napokon „ Én napom” a szülők lehetőséget kapnak a napi életünkbe való betekintésre. Személyes élményeik alapján fedezhetik fel gyermekeik új vonásait, tulajdonságait. Képet kaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről. Szülői értekezleteken az óvodát, a csoportot, a gyermekeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, problémákat beszéljük meg. Feladatunk a szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembevétele. 5.4. 2. Óvodánk kapcsolatai egyéb nevelési, oktatási, közművelődési intézményekkel A szomszédos Mónus Illés utcai bölcsődével folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, hiszen a bölcsőde az óvodába lépés előtti intézményes nevelés színtere. Hasznos információkat adhat a gyerekek óvodáskor előtti fejlődéséről.

17

Óvodapedagógusaink minden évben megismerkednek leendő óvodásainkkal már a bölcsődében. Megszervezzük a bölcsődések látogatását óvodánkba, pl. gyermeknap. Tartjuk a kapcsolatot a gondozónőkkel, a bölcsőde vezetőjével. Az óvodapedagógusok látogatást tesznek gyermekeinkkel a környező iskolákban. Látogatjuk a városi Gyermekkönyvtárat. Győr város óvodás korú gyermekei számára rendezett programokon eseményeken részt veszünk Óvodapedagógusaink lehetőség szerint továbbképzéseken vesznek részt Szükség esetén, tartjuk a kapcsolatot a Családsegítő, és a Gyermekjóléti Szolgálattal, az Anya és Gyermekotthonnal Szoros kapcsolat kialakítására törekszünk az óvodai logopédussal, gyógypedagógussal. biztosítjuk a gyermekek logopédiai szűrését biztosítjuk hogy rendszeres beszédjavító foglalkozáson vegyenek részt a rászoruló gyermekek. Kapcsolatot tartunk a Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győri Kistérség intézményével. Indokolt esetben felvesszük a kapcsolatot a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központjával, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. Kapcsolattartás egészségügyi intézményekkel. Fontosnak tartjuk gyermekeink egészségmegőrzését. A védőnővel és a gyermekorvossal kapcsolatot tartunk. Biztosítjuk gyermekeink egészségének rendszeres felmérését, folyamatos szűrését (hallás, látás, általános egészségi állapot, fogászati prevenció). Felnőttek üzem-egészségügyi ellenőrzése folyamatos.

18

6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 6. 1. A játék A játék a 3-7 éves gyermek alapvető, elsődleges tevékenysége, a nevelés leghatékonyabb eszköze, mely átszövi mindennapjait. Jól és jót játszani, ez a gyermekek dolga az óvodában. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat, a gyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A játékban jelennek meg és fejlődnek azok az újabb és újabb tevékenységi formák, melyek később a játékon kívül is jellemzőek lesznek. „Minden emberi tapasztalatnak megvan az optimális ideje, akkor segíti legjobban továbbfejlődésünket. Ha abban a periódusban nem szerezzük meg őket, később talán már soha nem lesz olyan konstruktív hatásuk személyiségünk alakulására. A kisgyermekkor a legmegfelelőbb időszak arra, hogy kiépítsük a hidat a tudattalan világ és a valóságos világ között, mert a gyermek ideje nagy részét játékkal tölti. A képzelet gazdag játék azért olyan fontos, mert elsősorban ennek segítségével képes a gyermek a külső és a belső világot integrálni. Ugyancsak ennek segítségével építi meg azt a hidat is, melyen áthaladva eljut a világ tárgyainak szimbolikus felfogásától azok valóságos tulajdonságainak és funkcióinak önálló felderítéséig.” (Gardner H. 1991.) A gyermekek játékában nyomon tudjuk követni, hogy hogyan válnak a külső késztetések sajátjává, belső indítékaivá, miközben belső állapotait, vágyait, indulatait is közvetítik. A játék a valóságot tükrözi számukra, mert a gyermekek élményeire épül. A játék közben derűsek, felszabadultak, mert a játék örömforrás számukra, hiszen maga a cselekvés, a manipuláció és az elképzelés szerez örömet. Motivációja nem a célban, hanem a tevékenységben van. Áthatja minden tevékenységüket, s így a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A játék fejleszti a gyermekek mozgását, segíti új mozgásformák kialakítását, gyakorlását. Fejleszti kézügyességüket, és elősegíti, hogy pillanatnyi mozgásfejlettségük határaival is tudjanak számolni. A változatos mozgás ügyesebbé teszi őket, növeli önállóságukat, kitartásukat. A veszélyhelyzetekkel való ismerkedés és megbirkózás hozzájárul kiegyensúlyozott, félelemmentes közérzetük kialakulásához. A játék kitűnő talaja a fejlesztésnek is, mert rajta keresztül szinte észrevétlenül tanulnak a gyermekek: megismerkednek a világgal, a tárgyakkal, a tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel, s ez hatással van értelmi képességeik fejlődésére. Pontosabb lesz érzékszerveik működése, megbízhatóbbá válik észlelésük, megfigyelőképességük is. Az emlékezetbe vésés szándékos célként először a játékban jelenik meg. A játékszituáció kialakulása, a „mintha” helyzet gazdagítja a képzeletüket és gondolkodásukat. Játék közben sokféle tapasztalatot szereznek a tárgyak tulajdonságairól: észreveszik azok hasonló és különböző jellemzőit, a cselekvések egymásutániságát, a dolgok és jelenségek közti összefüggéseket. A lehetőségek mérlegelése, a tevékenység közben felmerülő akadályok leküzdése, a konfliktusok megoldása hozzájárul a problémamegoldó gondolkodás fejlődéséhez. 19

A játékban minden lehetséges. Az egyéni ötletek, a szokatlan fordulatok tág teret adnak a kreativitásnak. A különböző elgondolások megbeszélése, a nyitottság a társak nézőpontja iránt, az új lehetőségek számbavétele segíti a kreatív együttműködés fejlődését. A játék hatását fokozzák azok a pozitív érzelmek, melyek a játékot kísérve beépülnek a gyermekek személyiségébe, hiszen a játék az elsődleges örömforrás számukra. A játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek, s így fejlődik nyelvi kommunikációs készségük. A gyerekek játék közben feltett kérdései és a bátorító válaszok (tőlünk) ösztönzik a beszédet, gondolkodást. A személyiségfejlődésben is nagy szerepe van a játéknak, mert itt nyilvánulnak meg és fejlődnek a legváltozatosabban a gyerekek közti társas kapcsolatok. A kezdeti magányos játékból fokozatosan alakul ki a közös játék, a tartósan együtt játszó párok, csoportok. A közös játék olyan bonyolult kölcsönös kapcsolatokra, együttműködésre készteti a gyerekeket, amilyenre a játékon kívül még nem képesek. Közben kialakulnak a játékhagyományok, s létrejön a „mi-tudat”. Tapasztalatot szereznek arról, hogy megértsék társaik szándékát. Az érdekes játék és a játszótársak kedvéért mindinkább képesek lesznek kívánságaik háttérbe szorítására, illetve azok teljesítésének késleltetésére. Játék közben a gyerekek újra és újra lejátsszák negatív élményeiket, szorongásaikat is, és így lehetővé válik a tapasztalatok érzelmi felfogása, a velük járó feszültség csökkentése. 6.1.1. A fejlesztés tartalma Az óvodáskort megelőzően már a tárgyi cselekvések egész sorát sajátították el a gyerekek, megtanulták a játékszerek használatát, megismerték sajátosságaikat. Óvodába kerüléskor játékukat a gyakorlójáték jellemzi. Ennek kiindulópontja a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, amely újra és újra ismétlésre készteti. Közben ismerkednek az anyagokkal, az eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével. Az ismétléseket kísérő mozgással különböző funkciók fejlődnek. A tevékenységhez kapcsolódó beszéd fejleszti beszédkészségüket. A későbbi időben a gyakorlójáték a konstrukciós és szabályjáték elemeként jelenik meg. A szerepjáték a gyakorló játék keretei között bontakozik ki, és kifejlett formáját az óvodáskor végére éri el. A gyerekek szimbolikus szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket, és az ezekhez fűzőző érzelmeket tükrözi, és feltételezi önállóságukat, kezdeményezésüket. A vállalt szerepeken keresztül tükrözi a valóság számukra lényeges mozzanatait, miközben sokoldalúan megnyilvánulnak és alakulnak a gyerekek közti társas kapcsolatok, az együttműködés, a kölcsönös alá- és fölérendelés, a közös tevékenység. A gyerekek játékukban a hozzájuk érzelmileg közel álló felnőtteket és gyerekeket utánozzák. Azonosulnak cselekvéseikkel, szavaikkal, gesztusaikkal, megjelenítik a felnőttek és gyerekek közti kapcsolatokat. Az építő, konstruáló játék az eszközök és anyagok változatosságát igényli. A spontán létrejövő alkotások mellett fontos helyet kap az előre elgondolt, meghatározott céllal végzett építés. A gyerekeket az alkotás öröme, a sokféleképpen összeállítható játékszer és építőelem felhasználása ösztönzi a konstruálásra. Az

20

óvodáskor végén alkotásaikat már önállóan, egyéni ötletek alapján hozzák létre, és képesek különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. A szabályjáték jellemzője, hogy pontosan meghatározott szabályok szerint zajlik. Ezek szabják meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését, egyegy szakaszának lezárását. Lényeges a szabályok pontos betartása, a szabálynak megfelelő viselkedés. Hallgatni kell a játékvezetőre, ügyesen, kezdeményezően kell játszani, s küzdeni kell a győzelemért. A gyerekek önállósága a szabály önkéntes vállalásában fejeződik ki. A szabályjátékok egyes fajtái a mozgást, mások az értelmi képességeket fejlesztik. - Mozgásos szabályjátékok: testnevelési játékok, dalos- és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, szembekötősdik, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok. - Értelmi képességet fejlesztő játékok: társasjátékok, képes kirakók, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok. Lényeges, hogy a gyerekek pontosan megtartsák a játékban betöltött szerepüket, ne árulják el egymást, vagy a „közös titkot”, mert ez veszélyezteti a szabályjáték alakulását. A játékban jelen van az egészséges versengés, mely nem csaphat át az egymással szembeni negatív érzések kifejezésébe. A dramatizálás és bábozás feltétele az, hogy az irodalmi alkotások érzelmileg megragadják a gyerekeket, és igazi esztétikai élményt jelentsenek számukra. Lehetővé kell tennünk, hogy a mesék hőseinek tetteit, a cselekmény menetét, a szereplők mondanivalóját, hangját, mozdulatait a gyerekek saját elgondolásaik alapján játsszák el. Gondoskodnunk kell a dramatizáláshoz szükséges eszközökről, jelmezekről. A bábjátékban a gyerekek közvetlenül nyilvánulnak meg. A bábot azért érzik közel magukhoz, mert náluk is kisebb, és cselekvéseit, sorsát ők irányíthatják. A bábjáték igazi kifejező eszköze maga a mozgás, és ez vizuális élményt jelent számukra. Játékidőben paraván mögött, de paraván nélkül is kedvük szerint megszólaltathatják a számukra legvonzóbb bábokat. A barkácsolás mindig a játék igényéből indul ki, tehát kötetlen. Azok a gyerekek vesznek részt benne, akiknek szükségük van a szerepjátékhoz, építő- és konstruáló játékhoz, a szabályjátékhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz különböző eszközökre. Ezért meg kell teremtenünk a feltételeket arra, hogy a gyerekek játékidőben bármikor barkácsolhassanak – irányításunkkal – és a létrejött eszközöket minden esetben fel is használják játékukban. A fejlesztőjáték: kötetlen játék keretein belül nyújt játéklehetőséget a gyermekek számára. Hozzájárul gondolkodási stratégiájuk fejlesztéséhez, egyéb kognitív funkciók fejlettségi szintjének megismeréséhez és fejlesztéséhez is. 6.1.2. Az óvodapedagógus feladatai: - Az óvodapedagógus figyelembe veszi a gyermek családból hozott mintáit. - A játék folyamatában az óvoda pedagógus tudatosan jelen van, jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. - Biztosítanunk kell a szeretetteljes és nyugodt légkört a gyerekek elmélyült játékához. - A napirenden belül elegendő időt és helyet kell teremtenünk a játék számára. - A játékhoz szükséges eszközökről folyamatosan gondoskodnunk kell. 21

- Ötleteket kell adnunk, lehetőségeket, helyzeteket kell teremtenünk a sokszínű játék kialakulásához. - Az egyéni élményeken túl a közös élményszerzési lehetőségeket is ki kell használnunk a játék fejlesztése érdekében. - Tiszteletben kell tartanunk a gyermeki játék önállóságát, nagyon fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. 6.2. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyerek kompetenciájának fejlesztése. 3-7 éves korban a játék és a tanulási tevékenység teljes mértékben összekapcsolódik. A tevékenységi vágy ösztönzi a gyerekeket a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesznek, azaz tanulnak. Játék közben játékosan, szinte észrevétlenül tanulnak, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat egésze (tevékenységi formák szervezeti és időkerete) alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított módon tanuljanak a gyerekek. A több érzékszervet igénybevevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlődése szempontjából. A tanulást támogató környezet megteremtésével építünk a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli, éli meg, ezért a tanulás során is ebből kell kiindulnunk. Azok a tanulási tapasztalatok, amelyeket óvodás korban szereznek a gyermekek, hatással vannak a gyermekek személyiségfejlődésére. Nem mindegy, milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek, képes lesz-e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. A tanulási tevékenység esetében is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyenek részt ebben a folyamatban a gyerekek, és ne csupán külső motiváció (jutalom) késztesse őket erre. A cél az, hogy életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermekeket. A sikerélmények erősítik a gyermekek önbizalmát és bátorságot adnak nekik az újabb és nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki – a gyermek bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát, és alatta marad saját teljesítőképességének. 6.2.1. A fejlesztés tartalma: A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kezdeményezések, irányított és kötetlen foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták, kirándulások, stb. formájában egyaránt megtalálhatók a napi élet bármely mozzanatában.

22

Mivel a gyerekek fejlődése nem egyenletes, fontos hogy minden gyerek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. Ezt kell elősegítenünk, de erőltetnünk semmiképpen nem szabad. A gyerekeket egyéni fejlettségeiknek megfelelően differenciált feladatadással kell késztetnünk sokoldalú tevékenységre. Tapasztalatszerzésüket úgy kell irányítanunk, hogy az a gondolati feldolgozást is segítse. Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épül, és mindvégig játékos jellegű marad. 6.2.2. Az óvodapedagógus feladatai: - A felfedezés lehetőségével biztosítjuk a kompetencia alapú tanulást. - Fejlesztenünk kell a gyermekek értelmi képességeit (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, kreativitás). - Ki kell elégítenünk megismerési vágyukat, kíváncsiságukat, sokoldalú érdeklődésüket, biztosítjuk a spontán játékos tapasztalatszerzést. - Lehetőséget kell adnunk a gyermekek számára olyan szituációk átélésére, kérdésékre válaszolva épülő ismeretszerzésre, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömét. - Biztosítanunk kell számukra az egyéni érdeklődésüknek megfelelő tevékenységformákat, cselekvéses tanulást. - Fejlesztenünk kell a gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladattudatát, a gyakorlat probléma megoldását. - Olyan tapasztalatok szerzéséhez kell segítséget nyújtanunk, amelyekben saját teljesítőképességeiket is megélhetik. - A tanulás irányítása során személyre szabott pozitív segítjük a gyermek személyiségének kibontakoztatását. 6.3. Mese, vers, dramatizálás, bábozás A mese, vers, dramatizálás, bábozás az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésünk része. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemlélet módjának és világ képének. Visszaigazolja a szorongásait és egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő szemlélet módja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó, mágikus világképek, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett, pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze, ezen keresztül a gyermekek elsajátíthatják a helyes kiejtést, a tiszta beszédhallást, és a nyelvtanilag helyes beszédet. A ritmusok, a mozdulatok és a szavak egysége a gyermeknek érzéki és érzelmi élményeket nyújtanak. Az óvodai mese- és versmondás lényege a spontán és játékos jellegében van. Ezért fontos, hogy a tervszerű mese- és verskezdeményezéseken kívül a nap folyamán bármikor a gyermek igényének megfelelően meséljünk. A mesélés, verselés egy különös, játékos beszédkapcsolat, amelynek lényege a szórakoztatás, a kellemes időtöltés, együttes élmény, a gyermek szellemi szükségleteinek kielégítése. Fontos eszköz az érzelmi biztonság megteremtésében. Lehetőséget ad a gyermek belső képvilágának megjelenítésére, a belső képalkotásra, amely az élmény feldolgozás egyik legfontosabb formája.

23

6.3.1. A mese-vers, dramatizálás tartalma Fontos, hogy a mese- verskezdeményezések anyaga változatos legyen, nagyrészt a magyar népmese, népi gyermekköltészet köréből merítsük, de alkalmanként más népek meséjéből, irodalmából is válogassunk. Helye van a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek. Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermek első igazi versélményei a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz kapcsolódnak. Az óvónővel való személyes, fizikai kontaktus biztonságérzetet nyújt számukra, ami segíti a beszoktatás időszakát is. A mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok is nagy élvezetet nyújtanak számukra. Később a rövid állatmeséken keresztül jutnak el a nagyobb terjedelmű, bonyolultabb cselekményű mesékhez. A mindennapos meséléskor, verseléskor, mondókázáskor ügyeljünk a gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat, meghitt légkör megteremtésére. Segítsük elő, hogy a megfelelő eszközökkel el is játszhassák a nekik tetsző meséket, hiszen az óvodásoknak kedvelt tevékenységük a bábozás, dramatizálás, és mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, verseléshez. A bábjáték a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve közvetíti az erkölcsi fogalmak kritériumait, segíti a jó és rossz különbségének felismerését. A dramatizálással fejlesztjük a gyermek aktivitását, ön- és emberismeretét, döntési képességét, fantáziáját, gondolkodását. 6.3.2. Az óvodapedagógus feladatai: Ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy ők maguk is találjanak ki meséket, történeteket, versikéket, mondókákat és ha igénylik, az ezekhez szükséges eszközök elkészítéséhez anyagot és segítséget biztosítunk (mozgás ábrázolás). Fontos, hogy felkeltsük és elmélyítsük a gyermekek irodalom iránti érdeklődését, megalapozzuk az irodalomhoz, a könyvhöz fűződő érzelmi kapcsolatukat, szélesítsük a gyerekek látókörét és elősegítsük a mesetudat kialakítását. Az irodalmi nevelés feladatainak ismeretében motiváljuk a gyermekeket az önálló mesemondásra, bábozásra, mert ekkor is nyílik lehetőség a gyermekek összefüggő beszédének, kifejezőkészségének fejlesztésére. 6.4. Ének-zene, énekes játék Célunk a zene, mint művészeti ág alapjainak megismertetése, a zenei ízlés megalapozása, életkori sajátosság szerinti művelése. A közös éneklés, játék örömének megéreztetési fejleszti a gyerekek esztétikai fogékonyságát. Igényes személyes példamutatással, zenei élménynyújtással, valamint a gyerekek kreativitásának kihasználásával zenei tapasztalatszerzéshez juttatjuk a gyerekeket, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. 6.4.1. A zenei nevelés tartalma Az óvodai zenei nevelés folyamán a gyerekek igényesen válogatott népi mondókákat, énekes játékokat, kortárs művészeti alkotásokat ismernek meg. A népzenei hagyományok a zenei anyanyelvünk fontos értékei. Eszközök szolgálnak a 24

gyermekek zenei képességeinek kreativitásának alakításában.

(ritmus,

hallás,

mozgás,

éneklés)

zenei

A gyermekek ismerjenek meg ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttel játszhatnak. Elsősorban a taktilis érzéküket fejlesztő játékokat: arc, kéz, ujj, lovagoltató, csiklandozó játékokat helyezzük előtérbe. A biztonságérzet, a szeretet kapcsolat kialakításának fontos alkotórésze a testi kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. Szívesen énekeljenek, érezzék a közös éneklés örömét, a ritmus, a mozgás szépségét. A hagyományos, mondókákon, körjátékokon kívül, egyéni fejlettségüknek megfelelően ismerkedjenek nehezebb térformákkal, könnyebb tánclépésekkel, mondókákkal, kiszámolókkal az énekes játékok során. Zenehallgatáshoz elsősorban a magyar népzene élő előadását használjuk fel, de más népek dalait, műzenét és klasszikus zenét is bemutatunk. Fontos a népi hagyományok ápolása, örzése, pl: Szigetköz, Rábaköz, szűkebb hazánk néphagyományai. Az éneklés, a zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé kell válnia. Nagyon fontos a felnőtt minta spontán utánzása. Egyéni képességeiknek megfelelően vegyenek részt spontán, kötetlen és irányított ének-zenei foglalkozásokban. A zelehallagtáshoz lehetőséget teremtünk a nap bármely szakábna, illetve lehetőségeink szerint hangversenyeket szervezünk, zenélő szülőkkel együttműködünk. 6.4.1.1. Népi hagyományőrzés Hagyományörző óvodaként dr Barsi Ernő népdalkutató segítségével összeállítottunk Szigetköz és Rábaköz mondóka- és dalanyagából egy olyan gyűjteményt, mely segítségével színesebbé tesszük a gyerekek hétköznapjait, és felkeltjük érdeklődésüket az egyes ünnepek iránt. A népi játékokon át visszaadjuk az élő természethez kötődést, a természet szeretetét. pl. Lucázás, Mendikálás, Betlehemezés, Pünkösdölés, Farsangolás További hagyományos ünnepeinken is szívesen nyúlunk a népi hagyomány, kultúra dalaihoz. pl: Karácsony, Márc.15, Húsvét, Anyák napja, gyermeknap, évzárók A hagyományos ünnepek köréből ki is hagyhatunk, és bővíthetjük is a folyamatosan gyűjtött anyaggal. A hagyományőrzés természetesen nem merül ki az énekes anyagban, mert áthatja az egész óvodai életet, a teremdíszítéstől a természetes anyagok használatán keresztül a népi bölcsességek felelevenítéséig. 6.4.2. Az óvodapedagógus feladatai: - A zenei anyagok igényes, életkori és csoportsajátosságok szintjének megfelelő megválasztása, különös tekintettel szűkebb régiónk, a Kisalföld népi hagyományainak ápolására. - A 3-7 éves korban tervezhető tartalmak biztosítása. - Nyelvi képességek fejlesztése. - Népi hagyománykincs ápolása, gyűjtése, tovább élésének segítése

25

6.5.Vizuális tevékenységek Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 6.5.1. A vizuális nevelés tartalma A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, a festést, a mintázást, az építést, a képalakítást, a konstruálást, a kézimunkát, a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel való ismerkedést és a környezetalakítást. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az ábrázoló tevékenység célja nem maga a tevékenység során létrejövő bármiféle alkotás, annak esztétikai értéke, hanem maga az örömteli cselekvés. Ennek kibontakoztatásához elsősorban minél több, mélyenható – egyéni és közös – élményre van szükség. Az ábrázoló tevékenység fontos eszköze a gyermekek személyiségfejlesztésének. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódóés rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépsége, a gyermekek által megérthető világ tárgyai és eseményei. A gyermeki alkotás a belső képek alakítására épül. Kitűnően használhatók a vizuális tevékenységek számára az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez, és megmozgatják a fantáziájukat Az alkotókedv kibontakozásához teljes önállóság szükséges. A gyermekek csak bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak tőlünk. Az alkotó – alakító tevékenységek a mindennapi játékban integrálódnak. A vizuális tevékenységeket témától és korcsoporttól függően mikrocsoportos kötetlen – illetve irányított formában szervezzük. Teremtsük meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek ilyen formában megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi – plasztikai elképzelését. A gyermekek jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk mutatkozik meg. A tevékenységek az egyéni fejlődéshez, képességekhez igazodjanak. 6.5.2. Az óvodapedagógus feladatai Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen kapcsolódnak be az alkotó munkába. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség és az esztétikum domináljon. Az alkotó tevékenységekhez a mozgó gyermekektől védett hely szükséges, egész nap folyamán biztosítani kell a teret, a lehetőséget. A tevékenységekhez megfelelő időt kell biztosítanunk, hogy a gyermekek lehetőleg addig alkothassanak, ameddig kedvük tartja. Az eszközök használatával, különböző anyagokkal, technikákkal mefismertetjük a gyermekeket. A tevékenységeket az egyéni fejlettségekhez és képessségekhez igazítjuk. Minden tevékenység előtt gondoljuk végig a feltételeket, s teremtsük meg a mindennapi szabad játékban is.

26

6.6. A mozgás fejlesztése – mindennapi testnevelés A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3 -7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. A mozgásöröm és a szellemi fejlődés szoros kapcsolatban állnak. Fontos, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget, mindig az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A nap folyamán adódó lehetőségeket használjuk ki a mozgásra. Igyekszünk minél hosszabb időt tölteni a szabadban. A napirendet úgy kell összeállítanunk, hogy elkerüljük az egyoldalú terhelést, felváltva biztosítsuk a mozgásos és az üléssel együtt járó tevékenységeket. A mozgás és a pihenés egyensúlyára kell törekednünk. Az óvodai testneveléssel az a feladatunk, hogy a mozgást megszerettessük, mozgásigényüket kielégítsük. Mindezeket a változatos mozgásanyag játékos gyakoroltatásával érhetjük el. 6.6.1. A mozgásfejlesztés tartalma A mindennapi rendszeres testmozgás, kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét, az egyes szervek megfelelő működését. Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, a helyes testtartás kialakításában. Felerősíti és kiegészíti a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A rendszeres testnevelés fejleszti a természetes mozgásokat, elsősorban a nagymozgást, ezen belül a járást, futást, ugrást, dobást, csúszást, mászást, függeszkedést, a szem-kéz-láb koordinációját, valamint a finommozgásokat. Alakítja a testsémát, az „énkép” kialakulását, az önismeretet, tudatosítja a testrészek funkcióját, a személyi zónákat, biztosítja a motoros képességek fejlődését. E mozgások eredményes végrehajtása a mozgás műveltség alapja lesz. A kialakult mozgáskultúra segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Előkészíti a vizuális-, a matematikai-, a zenei-, és a valóság megismerésére nevelés fontos kapcsolódó feladatait. Pozitív személyiségjegyek fejlődnek, mint a bátorság, a fegyelmezettség, a kitartás. A közösségi élet alakulásában is kiemelt szerepe van, mert olyan tulajdonságokat alakít ki, mint az egymás segítése, az együttműködés, a tolerancia és a tűrés képessége. A gyermekek napirendjét úgy kell kialakítanunk, hogy egész nap biztosítsuk számukra a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekhez, a csoportszobában és a szabad levegőn egyaránt. Elengedhetetlen a gyermekekkel való aktív együttműködés. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi testmozgás a harmonikus testi fejlődést segíti elő, mindenkor fogyelembe véve az egyéni szükségleteket, képességeket. A testnevelés hatásának maximális kifejtéséhez olyan objektív és szubjektív feltételek szükségesek, melyek megsokszorozzák az egyébként elérhető eredményeket. A mozgáshoz a legmegfelelőbb helyet kell biztosítanunk úgy az épületen belül mint a szabadban. A tornaszoba, csoportszobák /TINI-CONDI/ eszközeit, lehetőségeit kihasználjuk. Az udvar adta füves és sík területet, a tornapályát maximálisan kihasználjuk. 27

Mindent, amit az óvoda udvarán találhatunk – fák, bokrok, homokozó, játékeszközök - felhasználhatjuk a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához. A zuhanyozó használatával elősegítjük a vízfürdőzés edző hatását. Mindenkor nagy gondot fordítunk az alkalmazásra kerülő kézi és tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára. Az eszközök előkészítése az óvodapedagógus, a gyermekcsoport és a dajka aktív együttműködésével történik. Az óvodapedagógus személyisége, testneveléshez való viszonya nagymértékben meghatározza a mindennapi testnevelés eredményességét. Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett mozgás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon lényeges, hogy minden megnyilvánulásukban tükröződjön az, hogy szívesen mozgunk együtt a gyermekekkel, és örülünk a mozgásban elért sikereiknek. A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, képezik. Olyan mozgásformákat építünk be, amit a gyermekek képesek elvégezni. Heti egy alkalommal irányított testnevelés foglalkozás minden korcsoportban ajánlatos. Elősgítjük a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását, személyiségfejlődését. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. 6.6.2. Az óvodapedagógus feladatai Minden nap minél hosszabb időtartamon keresztül adjunk lehetőséget a gyermekeknek a szabadlevegőn való tartózkodásra. Biztosítsuk a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának feltételeit. Adjunk ötleteket, irányítsuk a gyerekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is, a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgásokhoz. Változatos eszközökkel és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegyük lehetővé, hogy a mindennapos testnevelés örömet jelentsen számukra. 6.7. A külső világ tevékeny megismerése- környezetegészségre-nevelés 6.7.1. Természet – társadalom – ember A természet – társadalom – ember komplex foglalkozások az óvodai nevelés egészében érvényesülő foglalkozások. Mint az elnevezésből is kitűnik (komplex) szeretnénk ezeken a foglalkozásokon egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egészében érzékelhető. Különböző lehetőségeket biztosítunk a gyermekeknek, hogy megismerjék a világot a maga egészében. Így szereznek olyan tapasztalatokat és ismereteket az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti és társadalmi környezetből, formai, mennyiségi, téri viszonyokról, amelyek az életkornak megfelelő biztonságok eligazodásukhoz, tájékozódásukhoz nélkülözhetetlenek.

28

A gyermekeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni őket, pozitív érzelmi viszonyt alakítva ki a természettel, az emberi alkotásokkal, megtanulva azok védelmét, az értékek megőrzését. Mindig példát mutatunk a gyermekek számára saját magatartásunkkal, a természet és a környezet szeretetének bizonyításával. Azt kell bennük megerősítenünk, hogy mennyire összefügg minden egymással, és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés a lehetőségekhez mérten a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozásokat is (ha lehetőség van rá) a szabad természetben vagy az óvoda udvarán szervezzük. Legfontosabb feladatunk megismertetni a gyermekeket azzal a természetes környezettel, amelyben élnek. Felhívjuk figyelmüket annak értékeire, szépségeire. Ezáltal tudjuk kialakítani a gyermekekben a természetszeretetet. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. A spontán, vagy szervezett séták, kirándulások a természetben, az óvoda udvarán, a családi házaknál, a csoportban lévő virágok gondozása, tanulási, tapasztalási lehetőséget adnak a gyermekeknek. Így a komplex foglalkozások inkább komplex tapasztalatszerzéshez nyújtanak lehetőséget. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz jutnak a gyerekek a természetben végbemenő folyamtokról és összefüggésekről. 6.7.2. A külső világ tevékeny megismerésének tartalma Már az óvodában fel lehet és fel kell készítenünk a gyermekeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. Megismerik a szülőföld az ott élő emberek a hazai táj, a helyi hagyományok, kultúra értékeit. Meg lehet éreztetni velük, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni. A toleranciával, mások véleményeinek, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartásával arra neveljük a gyermekeket, hogy képesek legyenek elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermekek ítélőképessége és természetes viselkedési formává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kapnak az önálló véleményalkotásra, önbizalmuk növelésére. Környezetük megismeréséhez, felfedezéséhez szorosan kapcsolódik környezetünk védelme is, így ez is felvehető és beépíthető a komplex foglalkozások rendszerébe. A természeti és emberi környezetben érzékelik a gyermekek a szépet, a környezetvédelem, a környezethigiénia szerepét. Közvetlen környezetünk megismerésén keresztül arra törekszünk, hogy érezzék meg a gyermekek, hogy a természetben tett károkat nem lehet helyrehozni. Pozitív érzelmi viszonyokon keresztül tiszteletet kell ébresztenünk a gyermekekben a természet iránt (állatok, növények). A természet – társadalom – ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újra játsszák életüket. Újra élik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban, a családban, az óvodában, vagy a tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. Az irányított foglalkozásokat is játékos formában valósítjuk meg, a gyermekek érdeklődésének és igényének figyelembevételével. Ezek a komplex foglalkozások is igénylik a mi tudatos, átgondolt munkánkat 29

6.7.3. Matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek szerzése a külső világ megismerése közben A matematikai nevelés az óvodai élet mindennapjaiban jelenlévő játékos, tevékenységekre épülő ismeretszerzés. A környezet megismerése során matematikai tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttatjuk a gyermekeket, hogy felismerjék a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri és sík viszonyokat, fejlesztjük érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, problémalátás, feladatmegoldás képességeit. Óvodába kerülve a gyerekek már rendelkeznek bizonyos matematikai tapasztalatokkal. A gyerekeknek lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy mindennapjaikban fejlődjenek ismereteik, tapasztalataik, képességeik. 6.7.4. Az óvodapedagógus feladatai - Olyan feltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik minél több tapasztalat szerzését a társadalomban, természetben, illetve segítik matematikai tartalmú ismeretek kialakítását, bővítését és tevékenységekben való alkalmazását. - Szervezett séták, kirándulások, ahol tudatosan törekszünk arra, hogy minél több élményt, tapasztalatot gyűjtsenek a gyermekek a saját természeti és társadalmi környezetükből. - Olyan eszközök és lehetőségek biztosítása, hogy a gyermekek tevékenykedhessenek a szabadban. - A foglalkozások (lehetőség szerint) szabadban való megszervezése. - Feltételek, lehetőségek biztosítása, hogy a gyermekek közvetlen kapcsolatba kerüljenek az óvodában a növényekkel, állatokkal. - Olyan feltételek biztosítása, hogy a gyermekek közvetlenül is tapasztalhassák a környezetvédelmet. - A gyermek önálló vélemény alkotását, döntési képességei fejlődésének segítése a kortárs kapcsolatokban és környezet alakításában. 6.8. Munka jellegű tevékenységek Az óvodások munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. A cselekvő tapasztalás, a tevékenység célja a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését, teljes személyiségük kibontakoztatását. E célok eléréséhez a feladatunk a különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyermekek, amihez kedvük van, és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani, és ezt önként, örömmel, szívesen végzik, és ezek fejlesztik a gyermek munkavégzéséhez szükséges attitüdöket és képességeket. Kezdetben segítségünkkel, majd később teljesen önállóan, öntevékenyen végzik a munka jellegű tevékenységeket. Nagyon fontos az óvónői minta. Úgy segítsünk a gyermekeknek, hogy minél többször átéljék a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, a nehézségeket. Úgy értékeljünk, hogy

30

buzdító, megerősítő legyen és a gyermekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését. Ha ez a pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel – lélekkel fogják végezni. A közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszközei, mely a saját és mások elismerésére a nevelés egyik formája. 6.8.1. Munkajellegű tevékenységek tartalma: A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munka vagy az udvari munka közös vonásaként azt kell kiemelnünk, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedést és örömet jelentsen. A fentiek mellett részt vesznek alkalmi megbízások teljesítésében, növényápolásban, csoportszobák rendezésében, díszítésében. Segítsenek az udvar rendezésében,– mely lehet egyszeri, de rendszeres is.Alkalomszerű munkák lehetnek: játékok helyrerakása, a csoportszoba átrendezése, az eszközök kiosztása, összeszedése, az öltöző és a mosdó rendjének megőrzése. Egyéni megbízások lehetnek: információk közvetítése, kicsik segítése, ajándékkészítés, ünnepekre való készülődés, stb. Alkalomszerű munkákat a gyermekek önállóan, vállalkozás alapján végezzenek. Soha ne kényszerítsünk! A gyakori dicséret hatásával érjük el, hogy a gyerekek szívesen vegyenek részt a munkában. Rendszeresen segítsenek a kicsiknek, készítsenek nekik apró ajándékokat, meglepetéseket. Minden évszakban segítsenek az udvaron. A gyermekek munkáját nagyon fontos nevelési eszköznek kell tekintenünk. Lehetővé válik általa a kitartás, a felelősségérzet, a kötelességteljesítés, céltudatosság gyakorlása, az önértékelés, és ezzel együtt a közösségi értékelés kialakulása. 6.8.2. Az óvodapedagógus feladatai - Minden gyermeknek biztosítsunk lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. - Folyamatosan biztosítsuk, bővítsük a munkatevékenységhez szükséges, a gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. - A munkaeszközök számára biztosítsunk olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják. - Adjunk lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban. - Arra törekedjünk, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat. - Tudatos pedagógiai szervezéssel, együttműködéssel, konkrétan, reálisan értékeljük a gyermeket, mellyel segítjük, önmagához mérten viszonyított fejlődését. - Nagyon fontos az óvódapedagógus és a dajka együttműködése, munkájának összehangolása, példamutatása.

31

6. 9. Szabadidős tevékenység A nevelési folyamat rendszere a gyermekek tevékenységén keresztül jut érvényre. E feladatrendszer egyik eleme a szabadidős tevékenység. Együtt jelenik meg az óvodáskorú gyermekek nevelése során a játék és a tanulási tevékenység, a társas és közösségi tevékenység, a munkatevékenység, és a szabadidős tevékenység. Mindezek egymást átszőve érvényesülnek. Tevékenységeit másokért, másokkal együttműködve végzi a gyermek. Tervezésünk során mindig egységben gondolkodva, a tervezett tevékenységből kiindulva kell nevelési feladatainkat meghatározni. 6.9.1. A szabadidős tevékenység tartalma: A szabadidő tartalma az optimális idő felhasználási lehetőségek közötti szabad választást jelenti. A gyermekek számára öntevékenység, döntési lehetőség, mert a sokféle tevékenység közül csak nagyon nehezen tud választani. Esetenként nem is képes erre, mert egyszerre szeretne mindennel játszani, mindent megfigyelni, kipróbálni. Az önálló egyéniség által meghatározott öntevékenység a döntés maga. Ezt nem befolyásolja a természeti szükség, a társadalmi kötelesség. Az óvodában a szabadidős foglalkozásoknak semmivel nem helyettesíthető helyük és szerepük van. Ezeken tanulják meg a gyermekek azt, hogyan gazdálkodjanak a rendelkezésükre álló idővel. Nem egyik pillanatról a másikra válik a gyermek önálló egyéniséggé. Ez komoly tanulási folyamat eredménye. Az egyéni tevékenységi formákat és az alapvető társadalmi tevékenységeket ötvöző nevelési rendszer nem képzelhető el anélkül, hogy a gyermekek elsajátítsák a társadalmi és egyéni élet fenntartásához és gyakorlásához szükséges képességeket. E képességek sokrétűsége, elméleti és tapasztalati megalapozottsága azok a feladatok, melyek megvalósítását az óvodában kell elkezdenünk. A gyermekek egész nap az óvodában tartózkodnak, önállóan és a lehetőségeknek megfelelően szabadon tevékenykedhetnek. Felkínált lehetőségeink közül szabadon választhatnak: bábozás, festés, ábrázolás, zene, tánc, játék, diafilmezés, barkácsolás, tanulás, stb. A napi élet tervezése során lehetőséget kínálunk minden gyermek számára, hogy változatosan, érdeklődésének megfelelően tudjon tevékenykedni. Megismerheti a nagyobb közösség erejét, kitágul mozgástere. Mindezek eredményeként kifejlődik a gyermeki önállóság, kezdeményezőképesség, a döntési képesség. Az azonos fejlettségű gyermekek egy csoportban való foglalkoztatása hatásos nevelési mód lehet. 6.9.2. Az óvodapedagógus feladatai: -

Keressük a mozgásos tevékenységek lehetőségeit. Biztosítsuk a megfelelő teret a tevékenységek számára. Időszakonként vizsgáljuk meg a felkínált lehetőségeket, bővítsük azokat a lehetőség és a szükséglet arányában. A saját és a gyermekek által készített eszközökkel segítsük a gyermeki fantázia fejlődését. Az óvoda egész nyitvatartása alatt keressünk és kínáljunk lehetőségeket az egyéni képességek fejlesztésére, azok differenciált gyakorlására. Teljesítsük a gyermekek egyéni kéréseit. 32

7. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSI MUTATÓI 7. 1. A gyermek fejlődési mutatói óvodába kerüléskor Az óvoda nevelési intézmény, a gyermekek 3 éves kortól látogatják. Az 5. életévét betöltött gyermek tanköteles, kötelező az óvodai nevelésben részt venni. Óvodában nem járó gyermekeket gyermekvédelmi felelősünk felkutatja. Az óvodai felvétel a Köznevelési Törvény és Győr város fenntartó önkormányzati rendeletei alapján 7. 2. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - A gyermek hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. - Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. - A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. - A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja a nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás 33

összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. - Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi, A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. - Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos. Speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. - A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. 7.3.Az óvodai csoportok és a gyermek fejlődésének ellenőrzése, értékelése Az egyéni képességfejlesztésnek pedagógiai munkánkban folyamatosan érvényesülnie kell. Az óvónőnek a gyermek személyiségének megfelelően kell megválasztania a fejlesztés módszereit. Szükséges a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Fontos a logopédus által beszédhibás gyermekek kiszűrése, majd foglalkoztatása. Problémás gyerekek megfigyelése, kiszűrése, szükség esetén tesztekkel. Anamnézis, Fejlődés napló vezetése az óvodába lépéstől az iskoláig.

34

8. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE Részletes leírása az Minőségirányítási programban, az aktuális év Munkatervében

9. SZERVEZETI LEÍRÁS A Kovács Margit Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatában.

10.ÉRDEKEGYEZTETÉS,ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS,ÉRDEKVÉD ELEM FÓRUMA - A Kovács Margit óvoda Közalkalmazotti Tanács és Szakszervezet működik. - A Kovács Margit óvodaSZMSZ - Szülői érdekérvényesítés terve a mindenkor érvényben lévő Szülői Szervezet Munkaterve.

11. TOVÁBBKÉPZÉSI TERV Részletes leírása a Kovács Margit óvoda Mónus Illés utcai tagóvoda Továbbképzési tervében A továbbképzési terv elkészítésének alapelvei: -a továbbképzések lehetőségeinek felmérése -továbbképzési igényfelmérés -az igények megfeleltetése a nevelési programban megfogalmazott célokkal

12. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A helyi nevelési program érvényességi ideje: A fenntartó határozata alapján 1999. szeptember 1-től érvényes. Programmódosításra lehetőség van, ha írásbeli előterjesztését az óvoda vezetősége támogatja, és a nevelő testület elfogadja. A Tevékeny Óvodai Élet program módosított változata 2004. 04. 30 készült. A Tevékeny Óvodai Élet program módosított változata 2010. 04. 15 készült. A Tevékeny Óvodai Élet program módosított változata 2011. 10. 28 készült.

35

13. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A programot elfogadta: dátum: aláírás: Véleményét nyilvánította: dátum: aláírás:

Kovács Margit óvoda Mónus Illés utcai tagóvoda Nevelőtestülete 2013.08.28. Jegyzőkönyv mellékelve Mónus Illés u. tagóvoda Szülői Szervezete 2013.8.21. ……………………………………………

36

14. FELHASZNÁLT IRODALOM 1.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 2012

2.

A Mónus Illés utcai óvoda 1999-ben készült, többször módosított Tevékeny Óvodai Élet programja

3.

Tevékenységközpontú óvodai nevelési program (Fábián Katalin minősített óvodai programja)

4.

Mozgásfejlesztés az óvodában (Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde)

5.

Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel (Nagy Jenőné választható óvodai programja)

6.

Köznevelési Törvény és rendeletei 2011.2012.2013.

7.

A Kovács Margit óvoda Mónus Illés utcai tagóvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

8.

A Mónus Illés utcai tagóvoda Minőségirányítási programja

37

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 1.1. Pedagógiai alapelveink 1.2. A tevékenységközpontú óvodai nevelésünk célja és feladatai 1.3. Tradicióink 1.4. Helyzetelemzés-Pedagógusképünk 2. GYERMEKKÉP – ÓVODAKÉP 2.1. Gyermekkép 2.2. Óvodakép 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1. Az óvodai nevelés általános feladatai 3.1.1. Az egészséges életmód alakítása 3.1.1.1. Gondozás és szokásrendszer 3.1.1.2. Öltözködés 3.1.1.3. Edzés 3.1.1.4. A gyermekek környezete 3.1.1.5. Az óvodapedagógus feladatai 3.1.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 3.1.2.1. Az érzelmi nevelés 3.1.2.2. A gyermekek erkölcsi nevelése, közösségi nevelés 3.1.2.3. Az óvodapedagógus feladatai 3.1.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.1.3.1. Anyanyelvi nevelés 3.1.3.1.1.Az óvodapedagógus feladatai 3.1.3.2. Értelmi fejlesztés 3.1.3.2.1. Az óvodapedagógus feladata 4. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOL. INT. 5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 5.1. Személyi feltételek 5.1.1. Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése 5.1.2. Az óvodapedagógus modellszerepe 5.1.3. Az óvónő és az óvodánk működését segítő nem ped. alkalmazottak együttműködése 5.2. Tárgyi feltételek 5.3. Az óvodai élet megszervezése, nevelés tervezése, időkeretei 5.3.1. A fejlesztés tartalma 5.3.2. A fejlesztés módszere 5.3.3. A fejlesztés kerete 5.3.4. A nevelés időkeretei 5.3.4.1 A napirend általános időkeretei 5.3.4.2. Hetirend 5.3.5. Dokumentálás, az óvodapedagógus feladatai 5.4. Óvodánk kapcsolatai 5.4.1. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 5.4.2. Óvodánk kapcsolatai egyéb nevelési, oktatási, közművelődési intézményekkel 6 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 6.1. A játék

2 3 3 3 3 4 4 4 6 6 6 6 7 7 7 8 8 8 8 9 9 9 10 10 11 12 13 13 13 13 13 13 14 14 15 15 15 16 16 16 17 17 17 19 19 38

A fejlesztés tartalma Az óvodapedagógus feladata A tevékenységekben megvalósuló tanulás A fejelsztés tartalma Az óvodapedagógus feladatai Mese, vers, dramatizálás, bábozás A mese-vers, dramatizálás tartalma Az óvodapedagógus feladatai Ének-zene, énekes játék A zenei nevelés tartalma Népi hagyományőrzés Az óvodapedagógus feladata Vizuális tevékenységek, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A vizuális nevelés tartalma Az óvodapedagógus feladata A mozgás fejlesztése – mindennapi testnevelés A mozgásfejlesztés tartalma Az óvodapedagógus feladata A külső világ tevékeny megismerése- környezetegészségre-nevelés Természet – társadalom – ember A külső világ tevékeny megismerésének tartalma Matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek szerzése a külső világ megismerése közben 6.7.4. Az óvodapedagógus feladata 6.8. Munka jellegű tevékenységek 6.8.1. Munkajellegű tevékenységek tartalma 6.8.2. Az óvodapedagógus feladatai 6.9. Szabadidős tevékenység 6.9.1. Szabadidős tevékenység tartalma 6.9.2. Az óvodapedagógus feladata 7. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSI MUTATÓI 7.1. A gyermek fejlődési mutatói óvodába kerüléskor 7.2. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 7.3. Az óvodai csoportok és a gyermek fejlődésének ellenőrzése, értékelése 8. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE 9. SZERVEZETI LEÍRÁS 10. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMA 11. TOVÁBBKÉPZÉSI TERV 12. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT 13. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 14. FELHASZNÁLT IRODALOM TARTALOMJEGYZÉK 6.1.1. 6.1.2. 6.2. 6.2.1. 6.2.2. 6.3. 6.3.1. 6.3.2. 6.4. 6.4.1. 6.4.1.1. 6.4.2. 6.5. 6.5.1. 6.5.2. 6.6. 6.6.1. 6.6.2. 6.7. 6.7.1. 6.7.2. 6.7.3.

20 21 22 22 23 23 24 24 24 24 25 25 26 26 26 27 27 28 28 28 29 30 30 30 31 31 32 32 32 33 33 33 34 35 35 35 35 35 36 37 38

39

40

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents