PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV

Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV

módosítás alatt 2016. KUNSZENTMÁRTON

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV

SZERKEZET A.1. Az általános iskola nevelési terve A.2. Az általános iskola helyi tanterve B.1. Az alapfokú művészeti iskola nevelési terve B.2. Az alapfokú művészeti iskola helyi tanterve C.1. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók nevelési terve C.2. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók helyi tanterve

2


Tartalom 1

ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................... 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka törvényi háttere, pedagógiai alapelvei, célok, feladatok, eljárások, eszközök .............................................................................................. 12 1.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai: ............................... 13 1.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei:.............................................. 15 1.1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: ........................................... 15 1.1.4 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei ..................... 15 1.1.5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai .......................... 16 1.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................. 16 1.2.1 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos nevelési feladataink: ............ 17 1.2.2 2.2 Kulcskompetenciák a személyiségfejlesztés szolgálatában: ........................ 17 1.2.3 Kiemelt fejlesztési feladatok a személyiségfejlesztés terén ............................... 19 1.3 Az iskola egészségnevelési programja, a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................................................................................................... 20 1.3.1 Az egészségnevelés célja: .................................................................................. 20 1.3.2 Ebből adódóan az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: ......................... 20 1.3.3 Az egészségnevelés területei az iskolában: ........................................................ 21 1.3.4 Konkrét célok és feladatok: ................................................................................ 21 1.3.5 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ................................................................ 23 1.3.6 Módszerek .......................................................................................................... 24 1.4 Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok25 1.4.1 Céljaink a közösségi nevelés területén ............................................................... 26 1.4.2 Az iskolai közösségi élet megszervezése ........................................................... 26 1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .......................................................................................................... 28 1.5.1 A pedagógusok alapvető feladatai ...................................................................... 28 1.5.2 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás................. 28 1.5.3 A tehetséges tanulók gondozása ......................................................................... 29 1.5.4 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése .............................. 29 1.5.5 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása............................................................ 29 1.5.6 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel .................. 29 1.5.7 Munkafegyelem, a munkához való viszony ....................................................... 30 1.5.8 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében ............................................................................................................... 30 1.5.9 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés ..................... 30 1.5.10 Az iskolai munka feltételeinek javítása .............................................................. 30 1.5.11 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában ................................................................................................................ 30 1.5.12 Aktív részvétel a tantestület életében ................................................................. 30 1.5.13 Az iskola képviselete .......................................................................................... 30 1.5.14 A vezetői feladatok ellátása ................................................................................ 31 1.5.15 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal ....................................................................................................................... 31 1.5.16 Az osztályfőnöki munka ..................................................................................... 31 1.5.17 Az osztályfőnöki munka feladatai: ..................................................................... 32 1.5.18 Az osztályfőnöki órák témái .............................................................................. 34

3

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .................................................................................................................................... 34 1.6.1 A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 35 1.6.2 A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 37 1.6.3 A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ............................................................ 38 1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje .................................................................................................................................... 40 1.8 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok –A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ....................................... 40 1.8.1 Az iskola közösségeinek együttműködése ......................................................... 40 1.8.2 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ................... 43 1.8.3 Az intézmény partnerei, a kapcsolattartás formái: ............................................. 45 1.9 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .......................................................................... 46 1.9.1 Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: ...................... 46 1.9.2 A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. ............................................. 46 1.9.3 A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel .... 47 1.9.4 Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit ................................................. 47 1.9.5 A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: ..................................................... 47 1.9.6 A tanuló amennyiben nem teljesítette a tantervi követelményeket az osztályozó vizsgán: 48 1.9.7 Különbözeti vizsga: ............................................................................................ 48 1.10 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei ......................... 48 1.11 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ....... 49 1.11.1 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ....... 49 1.11.2 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: .......................................................................................................................... 49 1.11.3 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében.......................................................................... 49 1.11.4 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: ........................................................................................ 49 1.11.5 Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: ............... 50 1.12 Különböző tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatások rendje.................... 50 1.12.1 Napközi, tanulószoba ......................................................................................... 50 1.12.2 Iskolaotthonos nevelés és oktatás ....................................................................... 53 1.12.3 Étkeztetés ........................................................................................................... 54 1.12.4 Iskolai büfé .......................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.12.5 Sportkör .............................................................................................................. 54 1.12.6 Könyvtárhasználat .............................................................................................. 55 1.12.7 12. 7. Internethasználat ....................................................................................... 55 1.13 Iskolánk jelentősebb programjai, rendezvényei ..................................................... 55 1.14 Az iskola sajátos arculata, hagyományaink, ballagási eljárásrend......................... 55 1.14.1 A tanévek legkiemelkedőbb visszatérő eseményei ............................................ 55 1.14.2 Nemzeti ünnepeinket .......................................................................................... 55 1.14.3 Iskolai ünnepségek ............................................................................................. 55

4


2

1.14.4 Egyéb rendezvények .......................................................................................... 57 AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS HELYI TANTERVE ................................................................ 2.1 A választott kerettantervek megnevezése: ...................................................................... 59 2.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások és nem kötelező tanórai foglalkozások tanórai megnevezése, óraszáma ...... 61 2.2.1 A kerettanterven felüli kötelező tanórai foglalkozások (tanórák) neve, meghatározott óraszáma, tananyaga: ................................................................................ 61 2.2.2 A Nem kötelező tanórai foglalkozások kötelezően választandó v. szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése óraszáma: ............................................. 62 2.3 Az oktatásban alkalmazott tankönyvek és tanulmányi segédletek taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................ 64 2.3.1 Tankönyvek ........................................................................................................ 64 2.3.2 Taneszközök: ...................................................................................................... 65 2.3.3 Rajz eszköztár kialakítása és fenntartása............................................................ 65 2.3.4 Segédletek, taneszközök kiválasztása ................................................................ 66 2.4 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................................................................ 66 2.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................................ 68 2.6 Választható tantárgyak, foglalkozások szabályai. A választható tantárgyak esetében a pedagógus választás szabályai.............................................................................................. 69 2.6.1 Választható tantárgyak a kötelező tanítási időkereten belül: ............................. 69 2.6.2 Az alapfokú művészetoktatásban való részvétel is választható ......................... 69 2.6.3 A kötelező tanítási órákon kívüli tevékenységek választhatósága ..................... 69 2.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei............................................................................................. 70 2.8 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................... 85 2.8.1 Osztályok kialakítása .......................................................................................... 85 2.8.2 Napközis csoportok kialakítása .......................................................................... 85 2.8.3 Csoportbontások elvei: ....................................................................................... 85 2.9 A cigány nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag: .................................................................... 85 2.9.1 Tananyag: ........................................................................................................... 86 2.10 A tanulók fizikai állapotának mérése ..................................................................... 86 2.10.1 A tanulók fizikai mérésének felépítése iskolánkban ..... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.10.2 A feladatok végrehajtásának módja, értékelése, minősítése, nyilvántartása Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.11 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.11.1 Az egészségnevelés célja: ................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.11.2 Az egészségnevelés alapelvei:..........................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.11.3 Az egészség nevelés területei ...........................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.11.4 Testi nevelés .....................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.11.5 Pszichohigiénés nevelés ...................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.11.6 Szociális higiénés nevelés ................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.11.7 Környezetvédelmi nevelés alapelvei ................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.11.8 Hosszú távú környezeti nevelési célok: ............................................................. 86 2.11.9 Rövid távú célok és feladatok ............................................................................ 87 2.12 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................. 87

5


2.12.1 A hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett tanulók esélyegyenlőtlenségeinek csökkentése: ............................................................................ 87 2.12.2 Iskolánkban e tevékenységben közreműködő személyek: ................................. 88 2.12.3 Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem célja: .................................................... 88 2.12.4 Feladataink: ........................................................................................................ 88 2.13 A tanulók jutalmazásával összefüggő, magatartásának és szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek ........................................................................................... 90 2.13.1 Az iskolai jutalmazás formái: ............................................................................. 92 2.13.2 Az iskolai elmarasztalás formái: ........................................................................ 92 2.13.3 A magatartási és szorgalmi problémák kezelésének eljárásrendje ..................... 93 2.14 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ...................................... 95 2.15 Az egész napos iskola nevelési – oktatási programja ............................................ 95 2.16 Az iskolaváltás, a tanulók átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsga, egyéni segítségnyújtás, türelmi idő biztosításával, évfolyamismétléssel................. 95 2.16.1 Az intézmény első évfolyamába lépés ............................................................... 95 2.16.2 Az intézmény felsőbb évfolyamaiba történő belépés: ........................................ 96 2.16.3 Az intézményből történő kilépés ........................................................................ 96 2.16.4 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei .............................................. 98 2.17 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás.............. 98 2.18 Az iskolai írásbeli szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ....................................................................................................... 99 2.18.1 Általános elveink: ............................................................................................... 99 2.18.2 Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái ............................................................ 99 2.18.3 Az iskolai írásbeli beszámoltatás rendje .......................................................... 100 2.18.4 Az iskolai írásbeli beszámoltatás korlátai ........................................................ 100 2.18.5 A félévi és az év végi osztályzatok megállapításának szempontjai és jelölések 100 2.18.6 A szóbeli és írásbeli beszámoltatások formái, rendje ...................................... 101 2.18.7 Az értékelés módjai .......................................................................................... 101 2.18.8 A magasabb évfolyamba lépés feltételei: ......................................................... 102 2.18.9 A tanulók értékelésének formái ........................................................................ 102 2.19 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................... 103 2.19.1 Alsó tagozaton .................................................................................................. 103 2.19.2 Felső tagozaton ................................................................................................. 103 3 ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................ 1 3.1 A művészeti oktatás pedagógiai elvei, céljai, érékei, eszközei, eljárásai ..................... 104 3.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai, értékei 104 3.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai 106 3.2 A művészeti oktatásban a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................. 107 3.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................ 108 3.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................. 108 3.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ........................................................................................................ 108 3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .................................................................................................................................. 110

6


3.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................................................................. 111 3.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 111 3.8.1 A tanulók és pedagógusok együttműködésének fórumai ................................. 111 3.8.2 A szülők és pedagógusok együttműködésének formái..................................... 112 3.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai .............................. 112 3.9.1 A RÉGI TANTERVI PROGRAM ALAPJÁN ................................................ 112 3.10 Közös kötelező tantárgy ....................................................................................... 114 3.10.1 Rajz-festés-mintázás......................................................................................... 114 Célok, feladatok, szakmai követelmények ..................................................................... 114 3.11 Kötelezően választható műhelygyakorlat ............................................................ 118 3.11.1 Grafika tanszak ................................................................................................. 118 3.11.2 FESTÉSZET tanszak........................................................................................ 121 3.11.3 SZOBRÁSZat TANSzAK................................................................................ 126 3.11.4 Kerámia tanszak ............................................................................................... 130 3.11.5 Kézműves tanszak ............................................................................................ 134 3.11.6 Textilműves tanszak ......................................................................................... 138 3.11.7 Tűzzománckészítő tanszak ............................................................................... 142 3.12 Szabadon választható TANTÁRGYak ................................................................ 145 3.12.1 Művészettörténet .............................................................................................. 145 3.12.2 Népművészet .................................................................................................... 150 3.13 A 2011. 09. 01-től hatályba lépett új helyi tanterv vizsgakövetelményei: ........... 155 3.14 A felvétel és az átvétel - Nkt. Keretei közötti-helyi szabályai (a szakképző iskola tekintetében is) ................................................................................................................... 167 3.15 Az elsősegély –nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .. 168 4 ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS HELYI TANTERVE .................................................................. 1 4.1 A képzés struktúrája ...................................................................................................... 168 4.1.1 A képző-és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei ........... 170 4.2 Vizuális alapozó gyakorlatok tantárgy ......................................................................... 171 4.3 Képzőművészeti tanszak ............................................................................................... 192 4.4 Grafika és festészet tanszak .......................................................................................... 198 4.5 Fém- és zománcműves tanszak ..................................................................................... 212 4.6 Környezet- és kézműves kultúra tanszak ...................................................................... 228 4.7 Szobrászat és kerámia tanszak ...................................................................................... 246 A tanuló ismerje: ............................................................................................................ 258 A tanuló legyen képes: ................................................................................................... 258 4.8 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ............................................................................................ 259 4.9 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei........................................................................................... 260 4.9.1 Értékelés, ellenőrzés, jutalmazás ...................................................................... 260 4.9.2 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és követelményei ................................................................................................................ 261 A BESZÁMOLTATÁSI ÉS SZÁMONKÉRÉSI FORMÁK: .................................................................................. 2  TANÉV KÖZBENI FOLYAMATOS SZÁMONKÉRÉSEK.................................................................... 2 4.9.3 Tanszakok, illetve tantárgyankénti értékelés ................................................... 262 4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................... 264

7


4.11 A cigány nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ................................................................... 264 4.12 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................ 264 4.13 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................. 264 4.14 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel ........................................................................................................... 265 4.15 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, beleértve a projektoktatást is ................................................................................................................ 266 4.16 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ..................................................................................................... 266 4.17 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................... 266 5 AZ INTEGRÁLTAN OKTATOTT SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSI PROGRAMJA................................................................................................................................ 2 5.1 Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal végzett pedagógiai tevékenységek .................................... 266 5.1.1 Kiemelt célok ................................................................................................... 266 5.1.2 Feladataink és eszközeink a célok eléréséhez .................................................. 266 5.1.3 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................... 267 5.1.4 Anyanyelvi kompetencia .................................................................................. 268 5.1.5 Idegen nyelvi kompetencia............................................................................... 268 5.1.6 Matematikai kompetencia ................................................................................ 268 5.1.7 Természettudományos kompetencia ................................................................ 268 5.1.8 Digitális kompetencia ....................................................................................... 268 5.1.9 A hatékony, önálló tanulás kompetenciája ....................................................... 268 5.1.10 Szociális és állampolgári kompetencia ............................................................ 268 5.1.11 Kezdeményező és vállalkozói kompetencia ..................................................... 268 5.1.12 Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség ................................... 269 5.1.13 Kiemelt fejlesztési feladat a kulcskompetenciákhoz ........................................ 269 5.1.14 Közösségfejlesztés ........................................................................................... 269 5.1.15 Többletszolgáltatások a különleges bánásmód kielégítéséhez ......................... 269 5.1.16 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................ 271 5.1.17 Tanulási akadállyal, zavarral és tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátásának biztosítása ....................................................................................................................... 272 6 INTEGRÁLTAN OKTATOTT SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK HELYI TANTERVE ....................................................................................................................................................... 2 6.1 Helyi tanterv ................................................................................................................. 275 6.1.1 A tanulócsoportok szervezésének elvei ............................................................ 275 6.2 Integrált sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóink fejlesztő programja .................................................................................. 275 6.3 68.Tanórán túl szervezett rehabilitációs és fejlesztő foglalkozás ................................. 281 6.4 Iskolán kívüli szakemberek segítsége ........................................................................... 285 6.5 A program megvalósulásának fő területei .................................................................... 286 6.6 Speciális tanterv, tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei .................... 287 6.7 Szempontok az integrált SNI és BTMN-nel küzdő tanulók értékeléséhez, minősítéséhez288 6.8 Írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása házi feladathoz ........................................ 288 6.9 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételének sajátosságai ................................ 289

8

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 6.10 Különleges gondozáshoz való jog érvényesítése eljárásrendek az ellátás folyamataihoz ..................................................................................................................... 292 6.11 Eljárásrend a különleges gondozási igényű tanulóink egyéni tervéhez, továbbhaladásához ............................................................................................................. 296 6.12 Rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon való részvétel rendje ...................... 300 6.13 Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lapja301 6.14 Egyéni fejlesztési terv .......................................................................................... 302 6.15 Különleges gondozási igényű tanulók adatmátrixa ............................................. 305 6.16 A pedagógiai program legitimációja .................................................................... 305 6.16.1 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ........................................... 306

9


Az általános iskola nevelési programja Az iskola adatai, jogállása Az iskola hivatalos elnevezése: Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosítója: 200969 Címe: Kunszentmárton, Deák Ferenc u. 4. Tel. 56/461-028 Tel/Fax 56/461-088 Épületei: Deák Ferenc Utcai Iskola Kunszentmárton, Deák F. u. 4. Tel. 56/461-028 Széchenyi István Iskola Kunszentmárton, Széchenyi-lakótelep Tel. 56/461-088 Rajziskola Kossuth L utca 3. Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kunszentmártoni Tankerülete 5440 Kunszentmárton Köztársaság tér 8. Tankerületi azonosítója: 1010111 Az iskola alapítására vonatkozó hívatkozás 2013 Hivatalos Értesítő 27. szám Magyar Közlöny melléklete 2013. június 3.

10


Helyzetelemzés 1. Társadalmi környezet A Tiszazug legnagyobb általános iskolája a Kunszentmártoni Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. Az iskolában tanuló gyerekek helyzete, kultúrája, viselkedése, szocializációja teljesen leképezi a város társadalmi összetételét. A település legnagyobb erénye, hogy csendes, kellemes helyen fekszik, nagyobb városok 25-50 km-en belül találhatóak a környezetében. Közvetlen környékén 500-5000-es lélekszámú települések vannak. A városbelső szépen fejlődik, rendezett képet mutat, esztétikus a középületek nagy része. A parkok ápoltak, az utak gondozottak. A település legnagyobb hátránya, hogy sajnos kevés a munkahely, a lakosság kevésbé vállalkozó szellemű, gyors ütemben öregedő, és kevés gyermek születik. A település egyetlen általános iskolája inkluzív iskola, teljes körűen megvalósult az integrált oktatás. Jellemző a családokra, hogy alacsony bérből, alkalmi munkából tartják el magukat. Kevés helyen jelent igazi értéket a tudás, a tanulás. A szülők egy része tehernek, megoldhatatlan problémának éli meg gyermeke nevelését, taníttatását. Természetesen vannak együttműködő, az iskolát támogató, (anyagiakban, szellemi értékekben, morálisan) az iskolai életbe aktívan bekapcsolódó szülők is. Ilyen társadalmi helyzetben a nevelőkre sokkal több feladat hárul, hiszen sok esetben pótolniuk kell a családi nevelés hiányosságait. Ezért a Pedagógiai programunk ezzel a kérdéskörrel kiemelten foglalkozik. Hosszabb távon kb. 550 fő körül stabilizálódni látszik a tanulói létszám.

2. Tárgyi feltételek Jelenleg 3 épületben működik az iskola. Mindegyik épület megfelel a nevelő-oktató munka feltételeinek). A Deák Ferenc utcai épület korszerűsítése 2011-ben fejeződött be. A tantermeken kívül fejlesztőszobák, informatikaterem, kézműves-terem, stúdió segíti a sokoldalú fejlesztést. Tágas terek, virágos, esztétikus környezet, higiénikus mosdók, korszerű melegítőkonyha, ebédlő ad teret a sokoldalú tartalmas nevelő munkának. 173 m2-es tornaterem, öltözők, mosdók, játszóudvar, sportudvar (ketrec) segítik a mindennapos mozgás lehetőségeit. A Széchenyi lakótelepi épület 1981-ben épült, az épületgépészeti elemek korszerűtlenek, elhasználódtak. Az épület energetikai korszerűsítése 2015 nyarán megtörtént, ablakcsere, hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, napkollektorok valósultak meg önkormányzati pályázati forrásból A tantermek tiszták, világosak, új bútorokkal berendezettek. Nagyon hiányzik a közösségi tér. Az iskolai könyvtár mindkét épületben megtalálható. Jelenleg folyik a fejlesztése a TIOP 1.2.3 pályázat keretében. A TIOP 1.1.1 pályázaton 16 tantermi csomagot (interaktív tábla, projektor, laptop), 2 szavazó csomagot, 1 szervergépet nyertünk. Gyakorlatilag minden terem korszerű IKT eszközökkel ellátott. rendelkezünk a megfelelő szemléltető eszközökkel. Több (6) sikeres tehetséggondozó pályázattal gyarapítottuk az eszköztárat. A Kossuth Lajos utca 3. szám alatti épület korábban városi könyvtár volt, jelenleg az alapfokú művészeti oktatás színhelye. Három rajzterem, műhely került itt kialakításra. Az épület régi, de kisebb korszerűsítésekkel hangulatos rajziskolai épületté alakították. A rajziskola anyagigénye elégséges módon megoldott. A bútorok cseréje, az épület belső állagának javítása, tárgyi eszközökkel való felszerelése fontos feladat.

3. A humán erőforrás Jelenleg 44 szakképzett pedagógus látja el a neveléssel-oktatással kapcsolatos feladatokat az általános iskola és az alapfokú művészetoktatás területén. Mindannyian rendelkeznek szakképzettséggel, közülük 4 fő egyetemet végzett, 14 fő szakvizsgázott, s 85%-uk teljesítette a hétévenkénti képzési kötelezettségét. A tantestület nyitott, innovatív, empatikus. Elvünk az

11

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV egyéni bánásmód, az egyéni tanulási út kijelölése, az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányok csökkentése. A mindennapi munkát 1 fő gyógypedagógus, 1 fő könyvtáros segíti. Szakképzett gyógytestnevelő látja el a rászorulókat. A tanórák színvonalas megtartása, differenciált módszerek alkalmazása mellett kiemelten kezeljük a tanórán kívüli tevékenységeket, mint a nevelés egyik nagyon fontos lehetséges elemét. Törekszünk a szülőkkel való maximális együttműködésre, s nagymértékben támaszkodunk a társszervek (CSSK, Gyámügy, Rendőrség, Polgárőrség, Vöröskereszt, Védőnői szolgálat, Civil szervezetek stb.), a fenntartó Szolnoki tankerületi központ segítségére. Alapítványaink a rászorulókat, a tehetségeseket egyaránt támogatják, segítik a versenyeztetést, a táboroztatást. Szokásrendünket folyamatosan csiszoljuk, hagyományainkat méltósággal ápoljuk. Minden újszerű kezdeményezést kipróbálunk, s ha nem érezzük eredményesnek, visszatérünk a hagyományos módszerekhez. Ez nagyfokú „naprakészséget” kíván nevelőinktől, de szívesen végzik munkájukat. Fontos a belső képzés, a jó gyakorlat, a tapasztalatok átadása (bemutatóórák, kiselőadások munkaközösségeken belül stb.). Nevelőink remekül tudnak teamekben dolgozni. Valamennyi iskolai dokumentum közös munkával és jóváhagyással született meg. Rendszeresek és munkaterv szerintiek a munkaértekezletek, a vezetői, vezetőségi megbeszélések, a munkaközösségi foglalkozások. A munkaközösségek számára az önálló kezdeményezés, munkavégzés erősen támogatott. Az iskolavezetés évi két alkalommal számol be az elvégzett munkáról, értékeli az iskolai nevelő-oktató munkát a tantestület előtt. A munkaközösség-vezetők beszámolnak a munkaközösség előtt a végzett munkáról, és évi két alkalommal az iskolavezetés előtt szóbeli értékelést nyújtanak a munkaközösség szakmai munkájáról. A tantestület bátran kezdeményez új pedagógiai módszereket, de szívesebben alkalmazza a jól bevált, hagyományos, konzervatív oktatási módszereket is. Kisebb innovációk saját erőből valósultak meg a szakmai munka terén is. Rendszeresen nyújtunk be pályázatokat, melyek legtöbb esetben sikeresek is. Kiemelkedőek a tehetséggondozó projektjeink, valamint a saját, helyi hagyományokon nyugvó programsorozataink. Iskolánk Akkreditált kiváló Tehetségpont. A 2015/2016-os tanévtől, annak nyarától bekapcsolódtunk a Boldog iskola programba, és két telephelyünkön pályázzuk meg a címet. A Deák épületben a 2.c osztállyal, a Széchenyi épületben az 5.a osztállyal. Vállaljuk, hogy a 2016/17-es tanévben minden hónapban mindkét csoportnak két-két boldogságórát tartunk a Boldogságóra szakmai könyvcsomagból, és a havonta meghatározott feladatot a Boldogság Intézet honlapjára feltöltjük. A következő tanévtől további csoportokat is bevonunk ebbe a tevékenységbe, melynek hatalmas szerepe és jelentősége van mind a személyiségfejlesztésben, mind a közösségfejlesztésben.

1 Általános iskolai nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka törvényi háttere, pedagógiai alapelvei, célok, feladatok, eljárások, eszközök Törvényi megalapozottság: Pedagógiai Programunk felülvizsgálatához a következő törvényeket és rendeleteket használtuk fel:

12

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV     

               

        

A közoktatásról szóló és többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. 11/1994. MKM rendelet a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és az ezt módosító 130/1995. (X.26.) kormányrendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról 20/1997.(II.13) kormányrendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról

27/1998. MKM rendelet az alapfokú művészeti oktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról 28/2000. OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 243/2003 kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 17/2004 OM. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2/2005. (III.1.) MKM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/2008.(XI. 24.) OKM rendelet és A 2007. évi LXXXVII. tv, mely módosítja az 1993. évi LXXIX. tv-t. A 2034/2011.(VI.24.) NEFMI rendelet A nemzetiségek jogairól szóló 2011.évi CLXXIX. törvény 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) A 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról A 2012. évi CXXIV. törvény a Nkt. módosításáról 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról A 229/2012. (VIII.28) Korm. rendelet a Nkt. végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 48/2012.(XII.12.) EMMI rendelet a ped. szakmai szolgáltatásokról 22/2013. (VII.5.) EMMI utasítás a KLIK térítési díj és tandíj szabályzatáról 326/2013. (VIII.31) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről,a közalkalmazottak jogállásásról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról 2014. évi CV. tv. a 2011. évi CXC. tv. módosításáról 21/2015. (IV.17.) EMMI rendelet a tankönyv ellátásról szóló 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet módosításáról 22/2015. (IV.21.) EMMI rendelet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról 32/2015. (VI.19.) EMMI rendelet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról 249/2015. Kormányrendelet a 326/2013. (VIII.31.) Kormányrendelet módosításáról 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

1.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai: Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás célja a fent említett törvényi háttérhez tartozó követelményeknek, kulcskompetenciáknak és kiemelt fejlesztési feladatoknak való megfeleltetés. Minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje

13

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV teljesítőképességének maximumát. Meghatározó az európai humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség kialakítása, mely egészséges magyarságtudattal párosul. Az iskolai nevelést hassa át Kunszentmárton város természeti és társadalmi környezetének ismerete, szeretete, az ahhoz való kötődés. Célunk a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válása. Célunk olyan iskolai élet kialakítása, ahol a nevelés-oktatás és annak irányítói, a pedagógusok a gyermekekért vannak, a gyermekekért és a gyermekekkel együtt dolgoznak. Olyan iskolát alakítunk ki, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti, ahol a nevelő és tanuló egyaránt magáénak érzi az iskolát, sikerélményekben gazdag, jól érzi magát. Célok az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamos (alsó tagozat) szakaszára  az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;  vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanuló közreműködésére építve valósuljon meg;  tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;  az iskola adjon teret a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának;  az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;  az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; Célok az alapfokú nevelés-oktatás) 5-8. évfolyamos (felső tagozat) szakaszára  folytassa az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítse fel a továbbtanulásra;  a tanulók társadalmi beilleszkedésének segítése  magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárrá;  alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;  magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók kritikus gondolkodását, kreativitását, kezdeményezőképességét, önálló problémamegoldó képességét, a kockázatelemzést, az érzelmek kezelését;  tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;  a tanulási tevékenységek közben és a tanulók közösségi élete során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritását, empátiáját;  a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét;  jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, az irántuk megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;

14

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  

a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani tudják;  az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához. 1.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei: Nevelő-oktató munkánk legkiemelkedőbb értéke a gyermekközpontú szakmai munka. A egyéni tanulási utak tervezése a tanulók adottságai, képességei alapján. Értéke, hogy fel kell ismernünk, hogy mindenki valamiben tehetséges, kiemelkedő. A lemaradókat összefogással tovább segítjük. Különös érték a pedagógusok innovatív szemlélete, módszertani gazdagsága, egységes pedagógiai eljárása. 1.1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: Feladatunk az alapműveltség kialakítása. Mivel a család a mindennapi munka, a megélhetési gondok miatt általában egyre kevesebb időt fordít a gyermekre, ezért iskolánk nemcsak a tantárgyi, hanem az alapműveltséghez tartozó általános ismeretek átadását is felvállalja. A követelményrendszer kialakítása során – a tantervi kötelező előírások maximális betartása mellett – különös figyelmet kell fordítani a továbbhaladás feltételeinek kidolgozására. A mindennapi élethez szükséges általános ismeretek átadása komplex módon történik, tantárgyakhoz, osztályfőnöki tevékenységhez kapcsolódva. Iskolánk fontos feladata, hogy hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához, segítse szellemi és testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakítását. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy természeti és társadalmi környezetünket megismerjék, védjék és formálják. Tudjanak élni jogaikkal, s teljesítsék kötelezettségeiket. Ki kell alakítani a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és készségeket. Gondoskodni kell a különböző képességű ill. eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről. 1.1.4 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei  arra törekszünk, hogy minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;  a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempontként vesszük figyelembe az életkori jellemzőket;  személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására;  az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;  a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei az oktatás valamennyi módszere: meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; bírálat, önbírálat; beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló;  a tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás;  a magatartásra ható ösztönző módszerek: helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret - szóbeli dicséret nyilvános formái: osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); - írásbeli dicséret formái: 15


1.1.5      

 



osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés; alapítványi, fenntartói, országos szintű elismerések; osztályozás, jutalmazás Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával, személyes ráhatással; a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelésével, érési folyamatuk követésével és személyre szóló, fejlesztő értékelésükkel; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítése az elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; az önálló tanulás és az önművelés alapozása biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakításával, alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével; a személyre szóló, fejlesztő értékelés az ismeretek tapasztalati úton történő megalapozásával, a felfedezés lehetőségének biztosításával, a kreativitás fejlesztésével, differenciált fejlesztéssel, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek egyensúlyának megteremtésével, a tanulók egészséges terhelésével, fejlődésük folyamatos követésével történik ; bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.), építünk a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; a tanulók alkalmazzák megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítsék;

1.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés áthatja az egész iskolai nevelő-oktató munkát. Valamennyi pedagógus feladata, hogy a foglalkozásokon, rendezvényeken, tanórákon keresztül megismerje a gyermek személyiségét, egyénre szabott fejlesztését megtervezze és megvalósítsa. Célunk olyan személyiség kialakításának elősegítése, aki nyitott, képes a változtatásra és változásra, érdeklődik a világ és hazája jelenségei iránt, hajlamos az új dolgok befogadására, s megkülönbözteti a helyes, követendő, ill. a téves, helytelen, káros magatartásformákat és tulajdonságokat. Elsőrendű, kiemelt feladat ez a bevezető és a kezdő szakasz munkájában, mert kisiskoláskorban kell felmérni a személyiségjegyeket és megkezdeni tervszerű fejlesztésüket, hiszen ebben az időszakban lehet azokat leghatékonyabban alakítani. Mindezt segíti a tanítóhoz való erős személyi kötődés, ami a későbbi időszakban már fokozatosan csökken. A felső tagozatos szakaszban e folyamat folytatása elengedhetetlen. Az átmenet időszakában lényeges, hogy az alsós tanító és a felsős osztályfőnök szoros kapcsolatot tartson, a megszerzett információk, a fejlesztés iránya, legfontosabb elemei eljussanak a felsős nevelőkhöz. Mindezt csak következetes és átfogó, komplex egységes nevelési elvekkel, célokkal és módszerekkel, a kulcskompetenciák meghatározott rendszerével érhetjük el. 16

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. 1.2.1 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos nevelési feladataink: 1.2.1.1

A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 1.2.1.2

A tanulók értelmi nevelése.

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 1.2.1.3

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 1.2.1.4

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 1.2.1.5

A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 1.2.1.6

A tanulók nemzeti nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 1.2.1.7

A tanulók állampolgári nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 1.2.1.8

A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátás(á)ra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 1.2.1.9

A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 1.2.2 2.2 Kulcskompetenciák a személyiségfejlesztés szolgálatában: A kulcskompetenciák azok az alkalmazási területek, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 1.2.2.1

2.2.1. Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

17

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 1.2.2.2

2.2.2.Idegennyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 1.2.2.3

2.2.3. Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 1.2.2.4

2.2.4. Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 1.2.2.5

2.2.5. Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 1.2.2.6

2.2.6. Hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 1.2.2.7

2.2.7. Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról,

18

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

1.2.2.8

2.2.8.Kezdeményező és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 1.2.2.9

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 1.2.3 Kiemelt fejlesztési feladatok a személyiségfejlesztés terén 1.2.3.1

Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. 1.2.3.2

Hon- és népismeret

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. 1.2.3.3

Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra

A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 1.2.3.4

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges.. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. 1.2.3.5

Gazdasági nevelés

Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét.

19

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. 1.2.3.6

Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. 1.2.3.7

A tanulás tanítása

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. 1.2.3.8

Testi és lelki egészség

Az intézmény személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. 1.2.3.9

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola - és pályaválasztását. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása.

1.3 Az iskola egészségnevelési programja, a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1.3.1 Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Ebből adódóan az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével a holisztikus egészségfejlesztési modell szerint szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Az iskola nyújtson támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és

20

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és kábítószer–fogyasztás, káros szenvedélyek / játék, számítógép, Internet stb./, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. 1.3.2 Az egészségnevelés területei az iskolában:  Osztályfőnöki órák anyagai  Az iskola épületeinek és környékének tisztán tartása (ügyeletesi tevékenység)  Vetélkedőkre való felkészülés (egészséges életmód, elsősegélynyújtó, katasztrófavédelmi verseny)  DSE foglalkozások  Olimpiai ötpróba rendezvényein való részvétel  Gyógytestnevelés foglalkozások  Napközis foglalkozások szabadlevegős tevékenységei  Osztálykirándulások programjai  Szülőknek és gyermekeknek szóló felvilágosító előadások ( egészségkárosító anyagokról, drogprevenció, bűnmegelőzés)  Akciónapok (katasztrófavédelmi nap)  DADA program  Mindennapos testnevelés 1.3.3 Konkrét célok és feladatok:  természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése,  helyi értékek és problémák feltérképezése,  helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, energiatakarékosság, helyi védettség stb.),  lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai),  hagyományok ápolása (család – iskola – település),  azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken,  a kommunikáció fejlesztése a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel,  legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése,  az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetevőinek megismertetése,  mindennapi testedzés: - testnevelésórák, - napközis szabadidő, óraközi szünetek, uszodai programok, korcsolyázás, DSE programok mint lehetőség - szabad, játékos mozgás biztosítása szünetekben. (Minden évben a munkatervben, illetve a DSE, valamint a napközis munkatervben meghatározott formában és keretek között.) Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Nagy forgalom

Célok: A közlekedésbiztonság növelése A kerékpáros és

Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése) - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára kerékpártároló

21

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők:

Célok:

Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)

gyalogos közl. segítése Csökkentés

- fák, cserjék ültetése

Csökkentés

- zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben; a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű irtás - a folyosók napközbeni feltörlése

Tiszta, egészséges környezet

- több szeméttároló elhelyezése - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzésveszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata - vegyszerek mellőzése az iskola kertjeiben

Az iskolabelső

Tiszta, meghitt környezet

- festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása

Energiafelhasználás

Takarékos fűtés

Világítás

Egészséges, takarékos

- a neonok cseréje energiatakarékos izzókra megtörtént

Egészséges ivóvíz,

- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása,

Zaj Légszennyezés

Szemét

Vízfelhasználás

-

Széchenyi épület tetőterének szigetelése

Csatorna

A csatorna karbantartása

- biológiai lebontók alkalmazása - ecetsav, mosószóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása

Iskolakert

Tanítás, pihenés, felüdülés helye legyen

- növények gondozása, pótlása, fajátékok, gyógynövények, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása

Udvar

Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása

Az iskola eszközellátottsága

A tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése –

- a tantermekben számítógép projektor, interaktív tábla - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok - digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár,

22

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők:

1.3.4

Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)

egészséges médiatár személyiség Tanulásszervezési és tartalmi keretek

1.3.4.1

    

Célok:

Tanórai keretek

tantárgyakba beépítve sportnap osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák testnevelés természetismeret órák, biológia órák 1.3.4.2

Tanórán kívüli lehetőségek

A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a környezetért, a következő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség alakulhasson.. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek:  fejlesszék a tanuló szociális készségeit,  adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés),  rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket,  szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre,  alakítsanak ki kritikus gondolkodást,  fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás),  ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására,  alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat,  neveljenek a hagyományok tiszteletére,  mutassanak követendő mintákat,  ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette. A célok teljesülésének lehetséges formai eszközei: - szakkörök - tanulói pályázatok - táborok - jeles napok - akciók - kirándulások - programhetek - kampányokhoz való csatlakozás - versenyek szervezése - versenyen való részvétel - munkaközösségek munkaterveiben szabadidős programok - terepgyakorlatok 23

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - nem a tanteremben tartott órák - tanulókísérletek a természetben - aquaponia – rendszer használata, megfigyelése Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Általános iskola 5–6. évfolyam

Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny Herman Ottó Országos Biológia Verseny Curie Környezetvédelmi Verseny Barátunk a természet Országos Verseny

Általános iskola 7–8. évfolyam 5-8. évfolyam 4-8. évfolyam  . 1.3.5 Módszerek  a tanulói aktivitást igénylő módszerek előtérbe helyezése  szenzitív pedagógia  érzelmi minták közvetítése élménygazdag helyzetek megteremtésével  viselkedési minták közvetítése, példamutatás  önismeret fejlesztése  döntési helyzetek biztosítása  ismeretek, tapasztalatok közvetítése  az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos, tömeges hatás megfelelő alkalmazása  a nevelői tevékenység mellett adekvát módon alkalmazandó a tanulói és együttes tevékenységek kombinálása  akciók  irodalmi, képzőművészeti pályázatok, kiállítások  terepi formák  az életkornak megfelelő, a speciális nevelési igényekkel összhangban lévő megismerési módszerek megtanítása  Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.  A nevelés, oktatás harmadik-negyedik szakaszában, 5—8. évfolyamban, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. A környezeti nevelés természetéből fakad, hogy a tanórán és a tanórán kívül is a hagyományos tanítási módszerek mellett – frontális munka, csoportmunka, kiselőadás, vita stb. – más egyéb módszereket is alkalmaznunk kell. Játékok  szituációs

24

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  memóriafejlesztő  kombinációs  érzékelést fejlesztő  ráhangolást segítő  bizalomerősítő  kapcsolatteremtést segítő  drámapedagógia Modellezés  hatásvizsgálatok  rendszermodellezés  előrejelző  működő modellek készítése, elemzése Riportmódszer  kérdőíves felmérés  direkt riportok  fotóriport Projektmódszer  analízis – akció projektek Terepgyakorlati módszerek  terepgyakorlatok  táborok  térképkészítés  egyszerű megfigyelések  célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka  természetvédelmi és fenntartási munkák  rekonstrukciós munkák  madárvédelmi feladatok  szelektív hulladékgyűjtés  rend - és tisztasági verseny Közösségépítés  csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Művészi kifejezés  vizuális művészet a környezeti nevelésben  irodalmi alkotások  zeneművészet  fotóművészet  táncművészet  népművészet  esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése  a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

1.4 Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskolai munka színtere a közösség. A nevelési-oktatási feladatokat kisebb-nagyobb közösségekben végezzük. Ezek a közösségek vagy mesterségesen kialakítottak (pl. osztályközösség) vagy spontán módon, a tanulók önálló jelentkezésével kialakult kisközösségek (pl. tanórán kívüli tevékenységek döntő része), de megtalálhatóak - és feladatuk van - a teljesen spontán alakult baráti kisközösségeknek is. 25

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A gyerekek életkori sajátosságainak figyelembevételével szervezzük a tanulóközösségek tevékenységét. Az iskola tanulói közösségébe tartozó kisebb közösségek között jó kapcsolatot teremtünk (pl. alsós, felsős osztályok közötti kapcsolat, párhuzamos osztályok közösségeinek együttműködése). Az iskolai közösségi élet tartalmi és formai hagyományainak megteremtésével, ápolásával az iskolai közösségünk értékrendjét, szellemiségét őrizzük és erősítjük. Iskolai munkánk, pedagógiai programunk a közösségekre, a közösségi nevelés előnyeire épít. Természetesen nem tekintjük kizárólagos tevékenységi formának, hiszen nagy szerepet szánunk az egyéni foglalkoztatásnak is. 1.4.1 Céljaink a közösségi nevelés területén Alapvető cél a közösségi szemléletű ember nevelésében, hogy közösségekre, ezek működésére épül. A mai kor emberének tájékozottnak és gyakorlottnak kell lennie a közösség szervezésében, működtetésében, s képesnek kell lennie a részvételre. Ismernie kell a demokratikusan működő rendszerek elveit, hogy használni tudja azokat. Célunk, hogy  tanulóink megismerjék, megtanulják és begyakorolják a közösségi élet alapszabályait,  természetes igényük legyen a közösségi élet,  ismerjék meg, gyakorolják a közösség demokratikus működési mechanizmusát,  a közösségeken keresztül alakuljon ki személyiségük (tolerancia, empátia) a másság elfogadására,  a közösségek élete hasson ki az iskola légkörére,  a kisközösségek rendszerében működjön az iskolaközösség,  az egyik közösségben szerzett tapasztalatokat vigye át más közegbe,  legyen a közösségek működésével kritikus, saját szerepével pedig önkritikus,  legyen képes és legyen igénye a változásra, a változtatásra,  aktivitása legyen tartós,  a közösségek közvetve – keretet adva – segítsék oktató-nevelő munkánk hatékony végrehajtását. 1.4.2 Az iskolai közösségi élet megszervezése 1.4.2.1

Osztályközösség

Iskolánk közösségi életének alapja az osztályközösség, melyet az osztályfőnök fog össze és irányít. A tanulók az iskolai élet jelentős részét az osztályban élik le, többségük 8 éven keresztül ugyanabban. Ezért fontos, hogy ez a közösség legyen a legszilárdabb és legtartósabb. Kialakítása már 1. évfolyamtól kötelező feladat. Az osztályközösség kialakításának legfontosabb elemei 1-2. osztályban:  a tanulói összetétel pontos elemzése (az egyes tanulók személyiségjegyei, irányultságai, képességei, szándékai)  az osztályon belüli baráti kapcsolatok felmérése  egyénre szabott feladatok meghatározása (a tanuló egyénileg meg tudja mutatni mire képes)  az egyéni „bemutatkozás” után kisebb csoportmunkák végzése, először spontán, jelentkezések alapján kialakított csoportokban  tudatosan, konkrét célra „kijelölt” csoportban végzett munka (a mesterségesen kialakított csoportban végzett munka megismerése). Az osztály közösséggé formálása 3-4. osztálytól: Az egyéni és kiscsoportos tevékenység kialakítása után következhet az osztályközösség egészének megszilárdítása. Ennek megvalósítása is a közös munkán alapszik:

26

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  bekapcsolódás a diákönkormányzat munkájába  osztályszintű rendezvények szervezése (klubdélután, sportdélután stb.)  önköltséges alapú osztálykirándulások. Az osztályfőnök természetesen az egész folyamat tervezője, szervezője, irányítója. Az 5. osztály mérföldkő. Az alsó és felső tagozat közötti átmenet megkönnyítése érdekében az osztályfőnöknek a következő feladatokat kell elvégeznie:  az osztály megismerése (már 4. - ben látogasson el a leendő osztályába), közös leendő osztályfőnök-szülő-diák szabadidős program, egy tanítási nap eltöltése a felsős épületben  az osztály „átadása” (eljárási rend alapján) szeptember második hetében  a tanulói összetétel pontos elemzése (az egyes tanulók személyiségjegyei, irányultságai, képességei, szándékai) az alsós osztályfőnök tájékoztatása alapján  az osztályon belüli baráti kapcsolatok újbóli felmérése  kisebb csoportmunkák megszervezése spontán kialakult csoportokban  tudatosan, konkrét feladatra „kijelölt” csoportban végzett munka  osztályszintű rendezvények szervezése (klubdélután, sportdélután stb.)  önköltséges alapú osztálykirándulások. 6-8. évfolyamon a kialakított munkaformák megszilárdítása történik. A felsőbb évfolyamokon a kialakult közösség aktív együttműködése legyen jellemző. A szervezet folyamatosan működjön, ezek az évfolyamok legyenek az iskola húzóerői. Ez az alábbiakban nyilvánuljon meg:  a diákönkormányzati és szabadidős tevékenység fő szervezői, irányítói  egészséges versenyszellem kialakítása (tanulmányi, sport és egyéb versenyek)  példamutatás az alsóbb évfolyamoknak. 1.4.2.2

Diákönkormányzat (DÖK)

A Diákönkormányzat saját működési szabályzata alapján, alapszabálya szerint működik, hisz önálló jogi személy. Tagjai az iskola tanulói, de külsős tanulók is lehetnek tagok. 1.4.2.3

A tanórán kívüli tevékenységek

A közösségi élet egyik színterét képezik az iskola által szervezett tanórán kívüli tevékenységek. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák lehetnek: 1.4.2.3.1 Napközis foglalkozások A napközis csoport speciálisan, egy vagy több osztályból szerveződik. Mivel évente változhat az összetétele, a közösségi nevelést is csak egy évre lehet tervezni. Fontos, hogy a napközis nevelő és az osztályfőnök ezen a területen is szorosan együttműködjön. 1.4.2.3.2.Szakkörök, érdeklődési körök, önképző körök, projektek, modulok Szakköröket a tanulók érdeklődésétől és a fenntartó anyagi támogatásától függően pedagógus vezetésével indítunk. A tehetséggondozás különféle szervezeti keretei (projektpedagógia, dramatikus játék stb.) A szakköri jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a tájékoztató füzetbe jegyez be. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakkörök működhetnek önköltséges és térítésmentes formában. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. 1.4.2.3.3Sporttevékenységek A diáksport tevékenység (DSE) a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg. A DSE mint szervezeti forma főként iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportfoglalkozásokon, versenyeken való részvételre, de a DSE nyitott szervezet, iskolán kívüli

27

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV tanuló is tagja lehet, aki vállalja az alapszabályból adódó kötelezettségeket. A DSE szervezi a tanórán kívüli sportolási, versenyzési lehetőséget. Az iskolai tömegsportban minden tanuló önkéntesen vehet részt. 1.4.2.3.2 Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés A gyógytestnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Órai beosztást az iskolaorvos igazolása, véleménye alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelést heti 3 órában szervezzük. A gyermek előrehaladását a gyógy-testnevelő értékeli. A tanuló bizonyítványában a gyógytestnevelésen való részvételt jelölni kell. A könnyített testnevelést a tanórán belül differenciáltan kell megvalósítani. 1.4.2.3.3 Könyvtárlátogatás Az iskola könyvtára nyitva tartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használati rendjéről a Könyvtári Szabályzat intézkedik. 1.4.2.3.4 Magániskolák működése Iskolánk teret, lehetőséget ad a velünk együttműködő művészeti alapiskoláknak. 1.4.2.3.5 Fejlesztő pedagógia (C1 és a C2 fejezet szerint)

1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.5.1 A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. - Nevelési értekezleteken, szakmai konferenciákon aktív részvétel. 1.5.2 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

28

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében. 1.5.3 A tehetséges tanulók gondozása A tehetségek azonosítása, tehetségfejlesztésre javaslatok kidolgozása az iskola tehetséggondozó munkaközösségének legfontosabb feladata. Munkatervükben meghatározott módon végzik ezt a tevékenységet.  Egyéb (tanórán kívüli) tehetséggondozó foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.  Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.  Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.  A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 1.5.4 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.lehetőségek függvényében. Előtérbe kell helyezni a magas óraszámok miatt a tanórai differenciálást.  A gyermekvédelmi feladatok ellátása a fenti körbe tartozó tanulók körében.  Ezen tanulók segítése, mentorálása, felkészítésük a javító v. osztályozó vizsgára.  Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése. 1.5.5 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása  Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).  Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).  Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.  A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. 1.5.6 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel  Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. -

29

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.  Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 1.5.7 Munkafegyelem, a munkához való viszony  A munkaköri kötelességek teljesítése.  Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.  Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.  Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. 1.5.8 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében  Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.  Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.  Oktatási segédanyagok, szemléltető- és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.  Belső továbbképzések, előadások, bemutatóórák szervezése, megtartása. 1.5.9 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés  Rendszeres tájékozódás a szakirodalomban.  Továbbképzéseken való részvétel.  A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. 1.5.10 Az iskolai munka feltételeinek javítása  Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.  Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.  Az iskolai alapítvány működésének segítése.  Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció).  Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltetőeszközök tervezése, kivitelezése.  Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 1.5.11 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában  Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.  Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.  Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 1.5.12 Aktív részvétel a tantestület életében  A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.  Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének, rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.  Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein. 1.5.13 Az iskola képviselete  A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.  Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.  Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában – az iskolavezetés felkérésére. 30

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV     1.5.14    1.5.15     1.5.16                

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. A vezetői feladatok ellátása Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). Az osztályfőnöki munka Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítását és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó, kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

31

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.  Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.  Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.  Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.  Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).  Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.  Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.  Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.  A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.  Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti az e-naplót.Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.  A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.  Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.  A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.  Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).  Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.  Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.  Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.  Kitölti és vezeti az e-naplót. Megnyitja és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.  Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).  Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 1.5.17 Az osztályfőnöki munka feladatai: Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. 1.5.17.1

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. 32

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról – ellenőrzés az e-naplóban, adatok javítása. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadóórák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. -

1.5.17.2 Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanuló - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról: az e-naplóból elkészíthető a statisztika Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői  Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján  A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  Továbbtanulás iskolatípusok szerint  Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). -

33

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 1.5.18 Az osztályfőnöki órák témái -

a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a Magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a Költészet napjáról, a Holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti összetartozás napjáról. - Megemlékezés a település névadó védőszentjéről. - Osztálykirándulás előkészítése. Az osztályfőnöki tanmenetek helyi tervezés alapján készültek, melyek a kerettantervek c. dokumentum (pendrive) tartalmazza. -

1.6 A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében kiemelt figyelmet igénylő tanuló:  a különleges bánásmódot igénylő tanuló  a sajátos nevelési igényű tanuló,  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló,  a kiemelten tehetséges tanuló  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint  hátrányos helyzetű tanuló,

34

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 1.6.1 A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (Nkt 1. §) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkt 1. §). 1.6.1.1

A SNI és a BTMN tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység célja

Iskolánkban a tanulók jelentős részének (közel 20 %) vannak tanulási, magatartási vagy beilleszkedési gondjai. Egyre több azoknak a gyerekeknek az aránya, akik több problémával is küszködnek egy időben. Ezen tanulónak is törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, bővítése, - folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés; - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. 1.6.1.2 A SNI és a BTMN tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység alapelvei Intézményünk az integrációval többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtthaladásukat tekintjük. Az eredményes megvalósításhoz a különleges gondozási igényű tanulók fejlesztésének alapelvei: 1.6.1.2.1 A tanulók mindenek felett álló érdeke Cél: A tanuló mindenek felett álló érdekének figyelembe vétele. Feladat: Minden segítséget kapjon meg képessége kibontakozásához, részképességei, személyisége fejlesztéséhez. Eredmény: a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legkedvezőbbet választva születik a döntés. 1.6.1.2.2 Egyenlő bánásmód elve Cél: Az iskola minden tanulója azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban.

35

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Feladat: Az oktatás szervezésében, irányításában, működtetésében a feladatok végrehajtásában közreműködők a döntésekben, az intézkedésekben tartsák be az egyenlő bánásmód követelményét. Eredmény: Nincs hátrányos megkülönböztetés. 1.6.1.2.3 Esélyegyenlőség érvényesülése Cél: Esélyegyenlőség megteremtése, megalapozása az oktatásban a különleges gondozási igényű tanulók számára. Feladat: Az SNI és BTMN-nel küzdő tanulók integrált oktatásában a tárgyi és személyi feltételek biztosításával, sajátos pedagógiai eljárásokkal és eszközökkel valósuljon meg a rehabilitáció és fejlesztés. Eredmény: A tanulók optimálisan fejlődnek. - Ezt a felülvizsgálati kontrollvélemények megerősítik. - A tanulók sikeresen befejezik általános iskolai tanulmányukat. - Felvételt nyernek középiskolába. 1.6.1.2.4 A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus (oligofrénpedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógusa, logopédus, pszichopedagógus), fejlesztőpedagógus, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus, mentálhigiénés szakember közreműködésével történik. Szükség esetén egészségügyi szakembereket is bevonunk a komplex ellátásba. 6.1.2.5. Rehabilitációs és fejlesztő célú órakeretben a tanulók segítése egyéni fejlesztési terv alapján valósul meg. 6.1.2.6. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye, Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján az igazgató mentesíti a tanulót a tantárgy vagy tantárgyrész értékelése, minősítése alól. 1.6.1.3

A SNI és a BTMN tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység színterei, módjai

A tartós tanulási akadály, zavarok és nehézségek alapvetően gátolják az iskolai tanulás során az ismeretek elsajátítását, alkalmazását. Ezen problémák kezelésére az alábbi tevékenységeket végezzük: a) Rehabilitációs foglalkozások b) Fejlesztő foglalkozások c) Tanóra d) Tanórán túl szervezett egyéni foglalkozás e) Intézményen kívüli szakemberek foglalkozásai f) Többletszolgáltatások A foglalkozások szervezésének módját, tartalmát, az alkalmazott módszereket az „Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók nevelési és helyi tanterve” tartalmazza. (C1., C2.) 1.6.1.4

A SNI és a BTMN tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység eljárásrendje

1. Probléma érzékelése 2. Szakértői vélemény kérése Pedagógiai Szakszolgálat - pszichopedagógiai - logopédiai

ellátás

3. Megérkezik a szakvélemény 4. Adminisztrációs rögzítés 5. Rehabilitációs és fejlesztő

36

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV célú ellátás 6. Dokumentáció 7. Eljárás mulasztáskor

8. Kontrollvizsgálat 9. Visszacsatolás Az eljárásrend és a folyamatszabályozás részleteit az „Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók nevelési és helyi tanterve” tartalmazza. (C1., C2.,) 1.6.2 A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (Nkt 1. §) 1.6.2.1

Az intézményi tehetséggondozás célja

Azoknak a gyerekeknek a fejlesztése, akik az átlagosnál jobb potenciállal rendelkeznek egy bizonyos vagy több területen. Az iskolai munkában teret adni képességeik értelmes kibontakoztatására, kreatív energiák használatára. 1.6.2.2 Az intézményi tehetséggondozás alapelvei -

A tehetséggondozás és képességfejlesztés viszonyának meghatározása ( a tehetséggondozás is képességfejlesztés ) Gyerekeknél tehetség-ígéretekről, tehetségre utaló jegyekről beszélhetünk. (Az adott jegyek egy vagy több területen az átlagosnál jobban, hatékonyabban fejleszthetők.) A gyerekek érdeklődése, elkötelezettsége, önkéntessége, felelőssége Adekvát fejlesztés Az egészséges fejlődés feltételeinek megteremtése A tehetséggondozás ne kizárólag az intellektuális képességek terén mutatkozzon meg. Szociális tehetség Művészi képességek Pszichomotoros képességek Kreativitás 1.6.2.3 Az intézményi tehetséggondozás módjai a) Differenciálás  Tanórai: Különböző nehézségű feladatok adása képességekhez mérten.  Tanórán kívüli: speciális blokkokban (szakkör, fakultáció, alkotótábor, fejlesztő foglalkozás), felkészítésük és részvételük biztosítása különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, bemutatókra. b) A tanulás segítése

37

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV tanulási képességek fejlesztése: figyelem, emlékezet, gondolkodási műveletek, stb.  az egyén tanulási típusához illő tanulási technikák kialakítása: auditív, vizuális, motoros  ismeretszerzési, önképzési források megismertetése: könyvtár, múzeum, internet, kompetens személyek, táborok, tanfolyamok  személyiségfejlesztés: önismeret, önértékelés, önbizalom, önkontroll, frusztráció- és kudarctűrés, megküzdési stratégiák, érzelmi kommunikáció, feszültségkezelési technikák, feladat iránti elkötelezettség c) A kreativitás segítése  gátló tényezők kiküszöbölése: a kreativitás értékének megbecsülése, építő kritika elfogadása, tevékenységöröm fenntartása, kényszerhelyzet elkerülése  a kreativitás fejlesztése: hatékony tanulási módszerek, technikák alkalmazása (project, házi dolgozat, kooperatív, kiselőadás, prezentáció, tréning, gondolattérkép d, Gazdagítás e, Gyorsítás 1.6.2.4 Az intézményi tehetséggondozás eljárásrendje a) A tehetséggondozás folyamata A tehetség felismerése pedagógiai felismeréssel, megfigyeléssel, listás azonosítással, szülői véleménnyel. A tehetség fejlesztése - közvetlen fejlesztés során a hiányzó ismeretek pótlása, különböző tanulási technikák begyakoroltatása - közvetett módon azon képességek fejlesztése, melyek lehetővé teszik a gazdaságosabb, hatékonyabb tanulást A tehetség kibontakoztatása Teret adni a tehetség megmutatásának (kiállítás, háziversenyek, területi, megyei, országos tanulmányi, művészeti, sport versenyek, prezentációk, tabló, gyűjtemény, előadás, kutatási eredmények, dolgozat, tehetségnap szervezése) (Pl.: Matekkuckó, Észforgató, Márton kupa, Arany száj mesemondó verseny, helyesírási verseny, történelmi csapatverseny stb.). Visszacsatolás: a lehetséges és tényleges teljesítmények összevetése, útmutatás a további fejlesztéshez b) A tehetséggondozás ellenőrzése  „a produktumok” dokumentálása, versenyeredmények közzététele: honlap, városi újság, városi televízió, iskolarádió, faliújság, ünnepségek, rendezvények  a vállalt tehetséggondozás és a megvalósítás összevetése (egyéni feladatvállalási tervek) c) A tehetséggondozás értékelése  a vállalt tehetséggondozás és a megvalósítás aránya  a pedagógiai munka minősítésében való megjelenítése 1.6.3 A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Hátrányos helyzetű tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Ezen csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az általános 

38

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, illetve akit tartós nevelésbe vettek. 1.6.3.1

A HH és HHH tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység célja

Intézményünkben igen magas (43 %) a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya viszont csupán 1,5 % a szülő által tett önkéntes nyilatkozat alapján. Tapasztalataink, elsősorban a beiratkozás alkalmával jelzett legmagasabb iskolai végzettséget illetően, mások: a jelzett arány többszöröse lenne a reális adat. Célunk, hogy biztosítsuk ezen tanulók iskolai tevékenységének lehetőségek szerinti zökkenőmentességét, a lehető legkisebbre csökkentsük a családi helyzetükből fakadó hátrányaikat, segítsük fejlődésüket. 1.6.3.2

A HH és HHH tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység alapelvei

Az intézmény tevékenységrendszerét, működését áthatja  az egyenlő hozzáférés biztosítása,  a gyermekek mindenekfelett álló érdekének érvényesítése,  a hátrányos megkülönböztetés tilalma,  minden gyermek azon jogának biztosítása, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,  az integráció megvalósítása. 1.6.3.3

A HH és HHH tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység színterei, módjai

Intézményünkben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat megillető, kötelező támogatási formákat biztosítjuk  az étkeztetés,  a tankönyvellátás  az alapfokú művészetoktatás terén. Ezen támogatásokon túl különös figyelemmel látjuk el  a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálását, tanórai differenciálását, mentorálását, esetleges javító vagy osztályozóvizsgára történő felkészítésüket,  a kiemelten tehetséges tanulók versenyekre, felvételi vizsgákra történő felkészítését, tehetségműhelybe való bekapcsolódását, pályázati részvételek lehetőségének biztosítását  szükség esetén szakemberek bekapcsolódásának biztosításával személyiségfejlődésük megsegítését  a szülőkkel való kapcsolattartás hatékony módjait  az iskolai alapítványok anyagi segítségével versenyeken, osztály- és iskolai programokon való részvételük biztosítását. 1.6.3.4

A HH és HHH tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység eljárásrendje

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartását az illetékes hivatalok, illetve szülők által rendelkezésünkre álló adatok alapján az ifjúságvédelmi felelős, hiányában az osztályfőnök végzi, mely adatokról október 1-ig, illetve folyamatosan tájékoztatást ad a, szaktanároknak, rajziskolai nevelőknek. A kötelező támogatási formák biztosítása miatt adatokkal rendelkezik a tankönyvellátás felelőse, valamint az étkezés és az alapfokú művészetoktatás térítési díját kezelő személy. A hivatalból indított védelembe vételi eljárásról, annak eredményéről szóló dokumentumok az irattárban kerülnek elhelyezésre, melyekről másolati példányt kap az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős. A pedagógus a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos problémákról szóbeli jelzéssel él  a szülő  az osztályfőnök  az intézmény ifjúságvédelmi felelőse

39

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  az iskolavezetés felé. A pedagógus írásbeli esetjelzést tehet, az ifjúságvédelmi felelős köteles tenni az illetékes hatóságok felé, melyről tájékoztatást ad az érintetteknek.

1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje

 A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.  A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.  A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.  A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: o a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); o sportélet; o túrák, kirándulások szervezése; o kulturális, szabadidős programok szervezése; o a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).  Az előbbi kérdésekben o az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; o a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.  Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.  A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: o az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, o a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, o az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, o a házirend elfogadása előtt.  A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.  Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

1.8 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok –A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1.8.1 Az iskola közösségeinek együttműködése 1.8.1.1

Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése

 A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.  Az együttműködés fórumai: o az igazgatóság ülései (minden hétfő10 óra) o az iskolavezetőség ülései, o a különböző értekezletek, mikro értekezletek, tagozati értekezletek o megbeszélések, riportok 40

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg (minden hó első szerda 14 óra vezetőségi ülés).  Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.  Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: o az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, o az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.  A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. 1.8.1.2

A szakmai munkaközösségek együttműködése

 Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.  A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat, különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: o a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, o iskolán belül szervezett bemutatóórák, továbbképzések, o iskolán kívüli továbbképzések, o a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.  A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 1.8.1.3

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

 A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: o az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat ülésén, o a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, o az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.  A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, e- ellenőrzőben illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.  A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézmény vezetésével. 1.8.1.4

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

 A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: o az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, 41

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV o az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.  A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

c) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

d) Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.  A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.  A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.  A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.  A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai

42

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.  Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.  A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola honlapján;  az iskola fenntartójánál;  az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyetteseinél;  a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél 1.8.2 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Feladataink végrehajtásának alapfeltétele a szülők, tanulók és a pedagógusok hatékony együttműködése. 1.8.2.1

A kapcsolattartás formái

1.8.2.1.1 8.2.1.1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer az iskolagyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer, ill. szükség szerint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.  az iskola honlapján 1.8.2.1.2 A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják, és javaslatot tesznek a továbbfejlődéshez.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.  Érdekképviseleti kérdésekben a diákönkormányzaton keresztül közvetlenül az intézmény igazgatójához fordulhat.  A diákönkormányzat patronáló nevelői és diákvezetője részt vehet azon az intézményvezetői tanácskozáson, mely a diákságot közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkozik. 1.8.2.1.3 A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein,  az iskolaigazgató a tanévnyitó ill. tanévzáró ünnepségen a szülők egész közössége előtt, illetve SZMK választmányi értekezleten,  igazgatói tájékoztató levélben. 1.8.2.1.4 A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:  Családlátogatás. Szükség esetén a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

43

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 

Szülői értekezlet. Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.  Fogadóóra 6 alkalommal ( október, november, december; március, április, május) Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)  Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola pedagógusaival, igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 1.8.2.1.5 A szülők, pedagógusok és gyerekek együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: Közös szabadidős tevékenységek  tanulmányi kirándulások (szülők költségvállalása esetén)  tanulmányi versenyek, háziversenyek, programhetek  helyi szervezésű tanulmányi versenyek  sportversenyek  évenkénti gálaműsor  diáknap  bálok, szabadidős programok  Iskolanyitogató  nyílt tanítási napok  közösségi nap 1.8.2.1.6 A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés  alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség.  megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás

44

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV koordinált pedagógiai tevékenység.  feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség,  eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük: 1.8.2.1.7 A szülők részéről – a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:  aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,  őszinte véleménynyilvánítást,  együttműködő magatartást,  nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,  a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,  érdeklődő-segítő hozzáállást,  szponzori segítségnyújtást. 1.8.2.1.8 Iskolánk a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, magatartásáról,  előre tervezett szülői értekezletek,  rendkívüli szülői értekezletek,  fogadóórák,  előadások szervezése  pályaválasztási tanácsadás,  családlátogatás,  közös önköltséges kirándulások megszervezése. 1.8.2.1.9 A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:  közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével,  alapítvány rendezvényei (pl. bál),  iskola érdekében végzett hasznos munka, diákönkormányzat segítése. 1.8.3 Az intézmény partnerei, a kapcsolattartás formái: 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kunszentmártoni Tankerülete  Szolnoki Tankerületi Központ  Az intézmény működtetőjével: Kunszentmártoni Városgondnokság  A Kunszentmártoni Polgármesteri Hivatal, Kunszentmárton Város Önkormányzata  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei POK  Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ, Szent Anna Katolikus Óvoda, Karcagi  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekotthon Tiszaföldvár, Malom út 1. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  Teterow város önkormányzatával és iskolájával. A kapcsolattartás formája kölcsönös

45

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV táboroztatás ( tanulóinknak német nyelvterületen évente, a nyári szünetben).  A szilágyperecseni általános iskolával kölcsönös 2-4 napos táboroztatás formájában szorgalmi időben  Tehetséggondozás Alapítvány, a Kiművelt emberfőkért Alapítvány Kuratóriumával  A Magyar Vöröskereszt helyi és országos szervezetével  A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal  A Búzakalász Agrár Zrt.-vel  A Római Katolikus Egyház helyi Szent Márton Plébániájával  A Református Egyházközösséggel A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a település illetékes egészségügyi intézményeivel, dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Járási Hivatallal illetve a település gyermekjóléti szolgálatával. A munkakapcsolat felügyeletéért felel az igazgató, a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős. 5. A nevelők szakmai, pedagógiai munkája segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába.

1.9 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1.9.1 Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: 1.9.1.1

osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve (nem ellátott magántanuló), - igazgatói engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és jegyei alapján nem osztályozható le, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,és jegyei alapján nem osztályozható le, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 1.9.1.2

pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból, orvosi/szülői igazolással elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 1.9.1.3

javítóvizsga.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb két tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 1.9.2 A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

46

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 1.9.3 A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel  az osztályozó vizsgák időpontja előtt  két hónappal (9.1.1. és 9.1.2. pont esetében)  a 250 óra, illetve a 30 % teljesülése és a nevelőtestületi döntés után azonnal (9.1.3. és 9.1.4. pont esetében)  a javítóvizsgát a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 1.9.4 Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. (Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a kerettantervek ismeretében lehet majd részletesen kidolgozni.) 1.9.5 A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI TANTÁRGY VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv 5-8. ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI 5-8. Idegen nyelvek 5-8. ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika 5-8. ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELI Történelem 5-8. SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI 5-6. Fizika 7-8. ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia 7-8. ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia 7-8. ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz 7-8. ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene 5-8. ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI Hon- és népismeret SZÓBELI 5-6. Vizuális kultúra 5-8. GYAKORLATI Informatika 5-8. SZÓBELI GYAKORLATI Technika, életvitel és GYAKORLATI gyakorlat 5-8. 47

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Testnevelés és sport GYAKORLATI 5-8. (Az osztályozó és javítóvizsgákra vonatkozó szabályokat a kerettantervek ismeretében lehet majd részletesen kidolgozni.) 1.9.6 A tanuló amennyiben nem teljesítette a tantervi követelményeket az osztályozó vizsgán:  1 v. 2 tantárgyból javítóvizsgát tehet,  3 v. több tantárgy esetén a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. Egyébként évfolyamot ismételni köteles. 1.9.7 Különbözeti vizsga: Más iskolából hozzánk jelentkező vagy külföldről érkező tanulók esetében szükséges lehet a különbözeti vizsga letétele. A vizsga követelményeit, formáit, idejét az igazgató az illetékes munkaközösség-vezetők véleményének figyelembevételével határozza meg. A különbözeti vizsgára való felkészítést nem tudjuk vállalni.

1.10 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát, személyazonosító okiratát;  a gyermek lakcímkártyáját;  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;  a gyermek egészségügyi könyvét (melyet a védőnők vezetnek és tárolnak) a gyermekorvos felvételi javaslatával;  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot Továbbá:  a tanuló kérésére az új diákigazolvány megrendeléséhez szükséges feltételekről a szülő gondoskodik. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.

48

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

1.11 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1.11.1 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; 

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.



ismerjék fel a vészhelyzeteket;



tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;



sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;



ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

 sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 1.11.2 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 1.11.3 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében  az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;  támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegélynyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 1.11.4 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

 a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK biológia - rovarcsípések 49


- légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - forrázás - áramütés testnevelés - magasból esés  az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 1.11.5 Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

 

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegélynyújtó); minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

 évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

1.12 Különböző tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatások rendje 1.12.1 Napközi, tanulószoba A tanulók, illetve szüleik igénye szerint szervezendők az előírt órakeretek rendje szerint. Igénybevételükre senki nem kötelezhető, kivéve, akit a jegyző államigazgatási eljárás útján erre kötelez. A napközi otthon működési rendje 1.12.1.1

Felvétel a napközibe

A napközibe valamennyi jelentkezőt fel kell venni. Túljelentkezés esetén előnyben kell részesíteni azon tanulókat, akiknek: - Mindkét szülője dolgozik. - Veszélyeztetett, hátrányos helyzetűek. - Naponta bejárók. 1.12.1.2

Bejelentkezés, illetve kijelentkezés módja

Mindkét esetben a megfelelő épület (Deák, illetve Széchenyi épület) igazgatóhelyettesének kell jelezni a megfelelő nyomtatvány kitöltésével, majd a munkaközösség vezetőjének és a csoportvezető nevelőnek is a tudomására kell hozni (a napközis ellátás kezdete a következő hónap első munkanapja).

50

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Napközis foglalkozás

1.12.1.3

12.1.3.1. A napközis foglalkozás a tanítás befejezésével kezdődik. A tanulók gyülekezése a csoport által meghatározott rendben történik. Az étkezés a beosztás szerint zajlik. A napközis foglalkozás 16 óráig tart minden épületben. A buszok indulásáig ügyeletet tartunk. 12.1.3.3. A tanuló a napközis foglalkozás idején csak a szülő személyes vagy írásbeli (ellenőrző, üzenő füzet) kérésére hagyhatja el az iskola épületét. 12.1.3.4. A tanuló rendszeres délutáni elfoglaltságát írásban kell jelezni. 12.1.3.5. Tanulási időben – a munka zavartalansága miatt – a szülők ne jöjjenek a gyermekekért, csak ha nagyon szükséges. 12.1.3.6. Napközis ellátás szervezése tanítási szünetekben 1. Napközis ellátás szervezése tanítás nélküli munkanapokon A nevelőtestület a munkatervben pedagógiai célra meghatározott hivatalos elfoglaltsága (pl. szervezési, osztályozó, félévi értekezlet) miatt elrendelt tanítás nélküli munkanapokon napközis ellátást összevont csoportban szervezünk. -

-

-

Működése:  Az ellátást minden tanuló igénybe veheti.  A jelentkezők létszámától függően történik a csoportok kialakítása. Minimális létszámhatár nincs.  A csoportok vezetésére az igazgató jelöli ki a tantestület bármely tagját.  A csoportok elhelyezéséről az igazgatóhelyettesek döntenek.  A tanulók 7.00- 16.00-ig tartózkodhatnak az intézményben ezeken a napokon. Jelentkezés módja:  Írásban, jelentkezési lapon a tanítás nélküli munkanapot megelőzően legalább 3 nappal a megjelölt határidőig lehet igényelni az ellátást. A jelzett napközis ellátási igényt a tanítás nélküli munkanapot megelőző napon 12 óráig írásban lehet lemondani. Felelős: minden osztályfőnök minden napközis csoportvezető, napközis munkaközösség-vezető Térítési díj fizetése:  Az ellátás költsége a mindenkori napközis étkezési díj.  Az igényelt napközis ellátást az adott hónap térítési díjfizetésekor kell kiegyenlíteni az esetleges kedvezmények figyelembe vételével. Felelős: igazgatóhelyettes, gondnok

2. Napközis ellátás szervezése az őszi, téli, tavaszi szünet idejére: A tanév szorgalmi időszakában az EMMI meghatározott őszi, téli és tavaszi szünet munkanapjaira napközis ellátást szervezünk. - Működése:

51


-

-

Az ellátást az iskola bármely tanulója igénybe veheti, ha mindkét szülő (egyedülálló szülő esetében a gondviselő) dolgozik.  Napközis ellátást legalább 10 tanuló/nap jelentkezése esetén szervezünk.  A minimális létszám nem teljesülése esetén az ellátást igénylő szülőket írásban kell értesíteni a napközis ellátás elmaradásáról. Felelős: érintett napközis csoportvezetők, igazgatóhelyettes.  A napközis csoport vezetését az igazgató által kijelölt napközis nevelő/nevelők/ látja el.  A csoport elhelyezéséről a napközi irányításával megbízott igazgatóhelyettes dönt.  A tartalmas időtöltéshez szükséges AV-eszközöket, játékokat a napközi irányításával megbízott igazgatóhelyettes. biztosítja az intézmény eszközállományából.  A tanulók 7.00 – 16.00-ig tartózkodhatnak az intézményben ezeken a napokon. Jelentkezés módja:  Írásban, jelentkezési lapon az aktuális szünetet megelőzően legalább 2 héttel a megjelölt határidőig lehet igényelni az ellátást. Felelős: minden napközis csoportvezető, napközis munkaközösségvezető Térítési díj fizetése:  Az ellátás naponkénti költsége a mindenkori napközis étkezési díj.  Az igényelt napközis ellátás díját az aktuális szünetet megelőzően legalább 1 héttel előre a szülő köteles befizetni az iskola gondnokságán az esetleges kedvezmények figyelembe vételével. Felelős: igazgatóhelyettes, gondnok

Térítési díj fizetése:  Az ellátás naponkénti költsége a képviselőtestület által meghatározott összeg.  Az igényelt napközis ellátás díját a szülői értekezleten a szülő előre köteles befizetni. A szorgalmi időszakra érvényes térítési kedvezményeket figyelembe lehet venni. Felelős: igazgatóhelyettes gondnok. A napközi otthon rendjét huzamosabb ideig sértő, fegyelmezetlen tanulókat a csoportvezető a napköziben szervezett foglalkozásoktól eltilthatja, (vetélkedők, sportversenyek, stb.) illetve kezdeményezheti a másik csoportba helyezését. Azok a tanulók, akiknek a térítési díját a szülő nem fizeti ki, nem étkezhetnek, de a napközis ellátást továbbra is igénybe vehetik. Ilyenkor a szülő gondoskodik a tanuló élelmezéséről a napközis időben is.. Az étkezési díjakat havonta előre kell fizetni. A hiányzást a csoportvezető nevelőnek jelezni kell. -

1.12.1.4

Értékelés

A délutáni viselkedés is beszámít a magatartás jegybe. 1.12.1.5

Felszerelés

-

gyakorló füzet üzenő füzet

52

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV -

tisztasági csomag zsebkendő Eszközök használata

1.12.1.6

A tanulók a napköziben a szándékos rongálással okozott kárt köteles megtéríteni. 1.12.2 Iskolaotthonos nevelés és oktatás 1.12.2.1

Fogalma

Az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban, melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteiket, tananyagot, és a következő tanítási napra is felkészülnek- a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében. (Ktv. 121.§ 17.) 1.12.2.2

     

Előnyei

A napi időbeosztás jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. A nap folyamán, mivel a tanítás és a szabadidő váltja egymást, egyenletesebb a tanulók terhelése. A tanítók között a felelősségmegosztás kiegyensúlyozottabb, hiszen mindkét pedagógus tanít és szervezi a tanórán kívüli tevékenységeket. Az önálló („házi”) feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti, melynek előnye, hogy a tanító azonnal visszajelzést kap az elsajátítás mértékéről, az esetleges hibákról, és ezek alapján rögtön korrigálhat. Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti társas kapcsolatait, szabadidős tevékenységét, ezért a nevelés is lényegesen hatékonyabb lehet. A gyermek hét közben nem szükséges, hogy hazavigye a táskáját, így az iskolai tevékenységet követően családi körben pihenhet.

1.12.2.3

Működtetése

1.12.2.4

Jelentkezés módja

Az 1-2. évfolyamon a gyerekek iskolaotthonos rendszerben is tanulhatnak.     1.12.2.5

A szülő az iskolába történő beiratkozáskor jelezheti igényét. Az intézmény fenntartója a beiratkozást követően engedélyezi az iskolaotthonos oktatási forma működtetését. Tanévkezdéskor a szülő írásbeli kérelemben megerősíti igényét. Az iskolának gondoskodnia kell másik osztály indításával azoknak a gyermekeknek az ellátásáról, akik nem kívánják az iskolaotthonos oktatási

Átlépési és kilépési lehetőség

    

Az iskolaotthonos osztályokban tanuló gyermekek szülei az adott tanév májusában írásban erősítik meg igényüket az iskolaotthonos oktatási formában történő további részvételre. Amennyiben az évfolyamon működő osztálylétszámok nagy eltérést (20%nál többet), aránytalanságot mutatnak, az iskola igazgatója dönthet az iskolaotthonos oktatási forma megszüntetéséről. Tanév közbeni kilépés igénye esetén a szülő írásbeli kérelemmel fordulhat az iskola igazgatójához. Tanév közben átlépésre (az iskolaotthonos oktatási formába történő ki-és belépésre) az igazgató egyedi mérlegelése alapján van lehetőség. Az átlépésből adódó anyagi terheket a szülő viseli.

53


A működtetés feltételei



Jogszabályi megfeleltetés (Ktv. 52.§ (3), (7) (9) (10), 53.§ (4), alapító okirat, P.P., H.T., SzMSz, Házirend)  Személyi feltételek: két olyan pedagógus, akik készek a szakmai és emberi együttműködésre.  Tárgyi feltételek: lehetőleg elkülönített épületrész, megfelelő csengetési rend. Olyan iskolai bútorzat, melyben a tanulók tankszereiket tárolhatják. 12.2.3.4. Tanulásszervezés az iskolaotthonban Az iskolaotthonos szervezeti keretben a diákok tankötelezettségüket 8 és 16 óra között teljesítik.  A napirend szakaszai: - A hagyományos értelemben vett kötelező tanórák. - Az önálló tanulás illeszkedik a tanórához, melynek során a tudásanyag egyéni gyakorlása, rögzítése, elmélyítése történik. - Irányított szabadidős, illetve válaszható foglalkozások, melyben fő tevékenység a játék. - Mindennapos testmozgás megvalósítása.  Időbeosztás Az iskolaotthonos oktatási formában dolgozó pedagógusok konszenzus alapján döntenek az időbeosztásról. a,”Álló” napi, vagy heti váltás 8. 00 - 8. 45 tanóra 9. 00 -9. 45 tanóra 10. 00-10. 45 önálló tanóra 10. 45-13. 00 irányított szabadidős foglalkozás, étkezés 13. 00- 13. 45 tanóra 14. 00-14. 45 tanóra 15. 00- 15. 15 játékos testmozgás 15. 15-16. 00 önálló tanóra

b,”Guruló” napi váltás 8. 00 - 8. 45 tanóra 9. 00 - 9. 45 tanóra 10. 00-10. 45 tanóra 10. 55-11. 40 önálló tanóra

c,”Guruló” napi váltás 8. 00- 8. 45 tanóra 9. 00- 9. 45 tanóra 10. 00-10. 45 önálló tanóra 10. 55-11. 40 tanóra

11. 40-14. 00 étkezés, irányított szabadidős foglalkozás 14. 00-14. 45 tanóra 15. 00-15. 15 játékos testmozgás 15. 15-16. 00 önálló tanóra

11. 40-14. 00 étkezés, irányított szabadidős foglalkozás 14. 00-14. 45 tanóra 15. 00-15. 15 játékos testmozgás 15. 15-16. 00 önálló tanóra

12.2.3.5. Értékelés az iskolaotthonos osztályokban A tanulmányi munka, a teljesítmény, a szorgalom és a magatartás értékelése a Pedagógiai Programban rögzítettek szerint történik. Különösen fontos, hogy az iskolaotthonos oktatási formában együttdolgozó pedagógusok azonos elvek alapján és azonos módon értékeljenek tanórán, önálló tanulás során és a szabadidő alatt is. 1.12.3 Étkeztetés Az étkezést napközis ellátás, menza keretében igény szerint biztosítani kell. A kulturált étkeztetést az Egészségnevelési program c. fejezet szabályozza. 1.12.4 Sportkör Éves óraterv szerint 1-8. évfolyamon korcsoportonként, sportáganként évente tervezve a DSE szabályai szerint működhet.

54

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 1.12.5 Könyvtárhasználat Az SzMSz - ben meghatározott rend szerint működik. 1.12.6 12. 7. Internethasználat Az iskola számítógépes és informatikai szabályzata szerint vehető igénybe (SzMSz-ben meghatározott).                   

1.13 Iskolánk jelentősebb programjai, rendezvényei Zene világnapja Október 6-i megemlékezés Október 23-i megemlékezés Szent Márton ünnepköre (szavalóverseny, témahét) Adventi ünnepkör A Magyar Kultúra Napja Farsangi mulatságok A kommunizmus és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja Az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepköre Tavaszváró (húsvét) A Költészet Napja (anyanyelvi versenyek, hangos olvasási versenyek, közös versmondás, háziversenyek) A Művészetoktatás Napja A holokauszt áldozatainak emléknapja Tavaszi témahét A Nemzeti Összetartozás Napja A DÖK szervezi a diákok egész éves szabadidős programját A KDSE szervezi a diákok egész éves sportprogramját A testvérváros és a testvériskola képviselőinek fogadása Az osztályok éves munkaterv alapján szervezik programjaikat, kirándulásaikat

1.14 Az iskola sajátos arculata, hagyományaink, ballagási eljárásrend 1.14.1 A tanévek legkiemelkedőbb visszatérő eseményei  nemzeti ünnepeink  tanévnyitó, tanévzáró, ballagás,  szórakoztató jellegű események (Mikulás, farsang, diáknap, tanévzáró gála)  egyéb ( helyi szervezésű tanulmányi versenyek, diáknap, szabadlevegős iskola) 1.14.2 Nemzeti ünnepeinket (október 6., október 23., március 15.) minden évben ünnepélyes keretek között ünnepeljük. A március 15-i program a 4. osztály feladata. Október 6-án, az aradi vértanúkra emlékezünk, ünnepi műsorral felső tagozaton. Törekszünk arra, hogy az osztályfaliújság tartalmilag azonosuljon az ünneppel. 1.14.3 Iskolai ünnepségek A tanévnyitón ünnepi műsort az 5. osztályosok adnak.. Minden évben ünnepélyes tanévnyitóra, tanévzáróra és ballagásra kerül sor. A tanévzáró ünnepséget a ballagással együtt rendezzük. Felelős: a 7. és 8. évfolyam. A tanévzáró ünnepségen a kialakult hagyományoknak megfelelően részesülnek elismerésben a 8. osztályosok. 1.14.3.1

Egységes eljárások-ballagás

1.14.3.1.1 Tarisznya Az iskolai embléma szerepel a tarisznyán - az embléma szerepelhet iskolajelvényként iskolai rendezvényeken, ünnepségeken, - az egységes tarisznyarendelésért felelnek a mindenkori hetedikes osztályfőnökök. 55

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 1.14.3.1.2 Meghívó Egységes ballagási meghívó készül. A meghívók tartalmáért és megrendeléséért felelősek a nyolcadikos osztályfőnökök. 1.14.3.1.3 Ballagás, évzáró Rendje: Széchenyi épületben, 8 órai kezdettel a hagyományoknak megfelelően zajlik. A hetedikes osztályok a nyolcadikosok termében adják át a virágot és a tarisznyát. Kivételt képeznek azok az évek, amikor a ballagtató osztályok száma kevesebb a ballagókénál, hiszen ilyenkor megoldhatatlan egy időben megfelelően megosztani a ballagtató diákokat. Ilyenkor szükséges kijelölni egy központi helyet, ahol ez közösen megtörténhet / pl. folyosó, zsibongó, udvar, tornaterem /. Hagyomány a vonulás közbeni csengetés és a jelképek használata: a kopjafa felszalagozása, emlékkönyvátadás. 1.14.3.1.4 Jutalmazás: Elve:  saját diákjainkat jutalmazzuk a tanévben teljesített tanulmányi kötelezettségeik alapján  szintén saját diákjainkat diákönkormányzati munkájuk alapján  „Jó tanuló, jó sportoló” iskolai kitüntetést is adományozunk  a nyolcadik osztályos tanulók szülei munkájának elismerése  más szervezetek és alapítványi iskolák jutalmainak átadására nem ezen a rendezvényen kerül sor /saját rendezvényén, tanévzáróján/ Jutalmak:  Minden jutalmazott tanuló egységes okleveleket kap a kitüntetés fajtájától függően.  A 8 évig kitűnő tanuló az iskola emblémájával díszített elismerő oklevelet és könyvjutalmat kap.  Minden kitűnő tanuló könyvjutalmat kap /értelemszerűen a nyolcadikos kitűnő 2 dbot, ha végig kitűnő volt /.  „Példás magatartásért és szorgalomért” oklevél tulajdonosainak elismerése az iskolai ünnepélyen megtörténik nevük ismertetésével, de az oklevelet az osztályfőnök adja át a tanteremben a bizonyítványok kiosztásakor. Kritériuma: példás magatartás és szorgalom, legfeljebb 3 db jó osztályzat, ez bármelyik tantárgy lehet.  A sportmunkáért járó jutalmak rendszerét a testnevelők dolgozták ki  Javaslat: „Jó tanuló, jó sportoló” oklevél és könyvjutalom Kritériuma:  az iskola hírnevét öregbítő sportteljesítmény,  jó magatartás és szorgalomjegy,  4,- / jó/ tanulmányi eredmény.  A tanévben végzett aktív diák-önkormányzati munkájáért könyvjutalomban részesül osztályonként 2-2 tanuló 4. évfolyamtól kezdve.  Nyolcadik osztályos SZMK-tagok munkájának elismerése könyvjutalommal /osztályonként max. 3 fő, aki akkor kapja meg, amikor megérdemli, s ne akkor, amikor a legkisebb gyermeke is elballag az iskolából. Ez azt is jelentheti, hogy több gyermekes szülő esetén akár minden gyermeke ballagásán jutalmazható/. Ki adja a jutalmakat? Az iskola: minden oklevelet és minden kitűnő könyvjutalmát A diákönkormányzat: a diákönkormányzat és az SZMK jutalmazottainak könyvjutalmát A DSE: a „Sportmunkáért” könyvjutalmát

56

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 1.14.4 Egyéb rendezvények  Hagyományosan, évente egyszer tavasszal szervezi a DÖK a hulladékgyűjtést, melyet a DÖK jutalmaz.  Az anyák napjáról az osztály hagyományainak megfelelően emlékezünk meg.  Helyi szervezésű tanulmányi versenyek  „Diáknap”: Olyan rendezvény, ahol diákigazgató választásra kerül sor, a délelőtt folyamán játékos programokkal.  Járási szövegértés verseny szervezése  Járási történelem csapatverseny szervezése  Járási természetismeret csapatverseny szervezése.  Ősszel és tavasszal programhetet szervezünk.  Ünnepi gála évente egyszer kerül megrendezésre az év legjobb egyéni és közös produkcióiból.

57


2 Az általános iskolai oktatás helyi tanterve

58


2.1 A választott kerettantervek megnevezése: 2013/2014-es tanévtől meghatározva Beléptetés: 2013/2014-es tanévben az 1. és 5. évfolyamon 2014/2015 –ös tanévben a 2. és 6. évfolyamon 2015/2016 –os tanévben a 3. és 7. évfolyamon 2016/2017 –es tanévben a 4. és 8. évfolyamon

59

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Tantárgyak Magyar nyelv és irod. Idegen nyelvek

1 évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

7+1 Mo

7+1 Mo

6+1 Mo

Matematika Történelem és állampolg. Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Biológia, egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népism. Informatika Életvitel és gyakorlat, Technika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon terv: term. tud. gyakorlat Gazdasági és pü. ismeretek Szabadon terv:_____________ Rendelkezésre álló órakeret Össz.

4+1 Mü

4+1 Mü

4+1 Mü

6+1 Mo 2+1 Klett, Oxford 4+1 Mü

1 Ap 1 Mo

1 Ap 1 Mo

1 Ap 1 Mo

1 Ap 1 Mo

4 Mo 3 Klett, Oxford 4 Mo 2 Mo 1 Nt.

4 Mo 3 Klett, Oxford 3+1 Mo 2 Mo 1 Nt.

3 +1 Mo 3 Klett, Oxford 3 Mű 2 Mo 1 Nt.

4 Mo 3 Klett, Oxford 3 Mű 2 Mo 1 Nt.

2 Mo

2 Mo 2 Mo 2 Mo 1 Mo 1 Mo 1 1 Mo

1 Mo 1 Mo 2 Mo 2 Mo 1 1 Mo

1 1 Mo 5 Kö 1 PP 1 Közp

1 1 Mo 5 Kö 1 PP 1 Közp

1 Közp.

1 Közp.

osztályok száma: évfolyam kötelező tanítási órák osztályok heti óraszáma az évfolyam heti óraszáma

2 Mo „A” 2 Ap

2 Mo „A” 2 Mo „A” 2 Ap 2 Ap

2 Mo „A” 2 Ap

1 Ap 5 Ap

1 1 Mo 1 Mo 1 1 Mo 5 Kö 1 PP 1 Közp.

1 1 Mo 1 Mo 1 1 Mo 5 Kö 1 PP 1 Közp.

összesen

1 Ap 5 Ap

1 Ap 5 Ap

1 Ap 5 Ap

0

0

1

25

25

25

27

28

28

31

31

220

3

3

3

2

3

3

3

4

24

75

75

75

54

84

84

93

124

664

52 156

52 156

52 156

55 110

51 153

51 153

56 168

56 224

425 1276

60

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Rövidítések használata:  Mo  Ap  Mű  Nt  Közp.  PP Piros kiemelés:

Mozaik Kiadó Apáczai Kiadó Műszaki Kiadó Nemzedékek tudása Kiadó A kerettantervi rendelet 7. melléklete szerint évfolyamokra bontva Az intézmény Pedagógiai programjában meghatározottak szerint

A szabadon felhasználható órák beépítése

2.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások és nem kötelező tanórai foglalkozások tanórai megnevezése, óraszáma 2.2.1 A kerettanterven felüli kötelező tanórai foglalkozások (tanórák) neve, meghatározott óraszáma, tananyaga: Évfolyam Tantárgy Óraszám/hét Tanterv Tanagyag 1. Magyar nyelv és irodalom +1 Mozaik A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 1. Matematika +1 Műszaki A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 2. Magyar nyelv és irodalom +1 Mozaik A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 2. Matematika +1 Műszaki A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 3. Magyar nyelv és irodalom +2 Mozaik A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 3. Matematika +1 Műszaik A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 4. Magyar nyelv és irodalom +1 Mozaik A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 4. Idegen nyelv +1 Klett, Oxford A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 4. Matematika +1 Műszaki A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 5. Hon és népismeret +1 Mozaik A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 5. Természetismeretei gyakorlatok +1 Mozaik A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 6. Matematika +1 Műszaki A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 6. Hon és népismeret +1 Mozaik A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 6. Természetismeretei gyakorlatok +1 Mozaik A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 7. Magyar nyelv +1 Mozaik A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 7. Természetismeretei gyakorlatok +1 Mozaik A tananyag a helyi tantervbe beépítve található 61

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 7. 8. 8. 8.

Gazdasági és pénzügyi ismeretek Életvitel és gyakorlat, Technika Természetismeretei gyakorlatok Gazdasági és pénzügyi ismeretek

+1 +1 +1 +1

Központi (7-es mell.) Mozaik Mozaik Központi (7-es mell.)

A tananyag a helyi tantervbe beépítve található A tananyag a helyi tantervbe beépítve található A tananyag a helyi tantervbe beépítve található A tananyag a helyi tantervbe beépítve található

2.2.2 A Nem kötelező tanórai foglalkozások kötelezően választandó v. szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése óraszáma: Rendelkezésre álló keret A program Heti Magyarázat Választható/Kötelező neve óraszám (összesen) Délutáni tanulás 90 óra 9 csop. x 2 óra x 5 nap (2013/14-es tanévtől 1., 5. évf.) választható Étkezés,tisztálkodás, rend, 60 óra 12 csop. x 1 óra x 5 nap (menzások miatt több) kötelező az iskolában pakolás 2013/14-es tanévtől 1., 5. évf.) étkezőknek Idegen nyelv bontás 45 óra 4. év. 2 x 3 óra, 5-8. év. 13 x 3 óra 2013/14-es tanévtől kötelező a tantárgy minden évfolyamon választás után fejlesztés, rehab. 104 óra 4 fő x 26 óra 2013/14-es tanévtől minden évfolyamon kötelező a szakértői bizottság v. orvos véleménye alapján korrepetálás 24 óra osztályonként heti 1 óra (2013/14 tanévtől 1-4. kötelező a nevelő évfolyamon) kijelölése alapján tehetséggondozás 48 óra osztályonként heti 2 óra (2013/14-es tanévtől 1., 5. választható évf.) versenysport 8 óra korcsoportonként heti 2 óra 4 x 2 óra választható gyógytestnevelés 9 óra 3 csop x 3 óra folyamatos kötelező a szakorvos véleménye alapján énekkar 1 óra folyamatos választható szabad játék (egésznapos iskola) 45 óra 9 csop x 1 ó / hét kötelező az egésznapos iskolásoknak Informatikabontás 10 óra 10 osztály x 1 ó/hét folyamatos kötelező hagyományápolás 2 óra 5-8. évf. 2014/15-ös tanévtől választható Tan-suli 24 óra Heti 1 óra folyamatos választható

62

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV iskolaotthon / egésznapos iskola 2. idegen nyelv

választható 18

6.,7.,8. évfolyamon heti 3 német, heti 3 angol (2013/14-es tanévtől a 6. évf. kezdve) 5. évfolyamtól felmenő rendszerben 4. évfolyamtól felmenő rendszerben 1.,5. évfolyamtól felmenő rendszerben tömbösítetten 6. és 8. évfolyamon projektszerűen

választható

Kis gazdaasszony kör 1 választható Nyelvi projekt 2x1 óra választható Technika tantárgy bontása 3 óra kötelező Programhetek (projektek) 40 óra választható A nemzetiséghez nem tartozók 2X10 óra választható projektje A 2013/2014-es tanévtől a belépő óraszámok függvényében kell megválasztani a szabadon válaszható nem kötelező időkeret felhasználását. Erről a tantestület Helyi tanterv fejezet A választható tantárgyak, foglalkozások , ezek esetében a pedagógusválasztás fejezetében meghatározottak szerint kell eljárni. A tantestület ill. a fenntartó által jóváhagyott foglalkozásokat és azok óraszámát a tantárgyfelosztás rögzíti, majd órarendi beosztásáról az igazgatóhelyettesek gondoskodnak. A választható tantárgyak, órakeretek, tevékenységek a választás után 1 évig kötelezőek. Ez alól –indokolt esetben- az igazgató egy tanítási évben egyszer adhat felmentést. A fenti terv nem fedi le 100%-ban a Köznevelési törvény 6. sz. mellékletében meghatározott időkeretet, hiszen ezek évente változhatnak az osztályok száma, az iskola személyi, tárgyi feltételeinek változása, a tanulók igénye és lehetősége miatt. A helyi tanterv óraszámai jelen helyi tanterv és az előző helyi tanterv által meghatározott óraszám számítási módozattal együtt érvényes a 2013/2014-es tanévtől a 2016/2017-as tanévig. A nem kötelező foglalkozások tananyaga a foglalkozás pontos megnevezése, óraszáma a tantárgyankénti gyűjtőben (pendrive) kerülnek elhelyezésre.

63


2.3 Az oktatásban alkalmazott tankönyvek és tanulmányi segédletek taneszközök kiválasztásának elvei 2.3.1 Tankönyvek Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és témakörök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyvek térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A 2013/2014. tanévtől kezdve a tanulók tankönyvvel való ellátását a 16/2013. (II. 18. ) EMMI rendelet határozza meg.  a tankönyvellátás állami közérdekű feladat  a végrehajtásért felelős szerv: Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság / Könyvtárellátó/  feladatai: o a tankönyvek országos megrendelése o beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése o a tankönyvek vételárának beszedése o együttműködik a KIR adatkezelőjével, aki átadja a Könyvtárellátó részére a mindenkor hatályos tankönyvjegyzéket, illetve a KIR-ben szereplő tanulókra vonatkozó meghatározott adatokat Intézményünkben a nevelő-oktató munka során olyan nyomtatott és digitális taneszközöket /tankönyv, munkafüzet, térkép, interaktív anyagok/ használnak a pedagógusok a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepelnek. Különös tekintettel az ingyenesség biztosítására, amelyhez az állam tanulónként egy meghatározott összegű hozzájárulást biztosít. Az ingyenességre jogosultak köre:  2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló, ezt követően felmenő rendszerben évente  rászorultság alapján az ingyenesség biztosítása: Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek: o tartósan beteg o testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, o pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hypernetikus vagy kóros aktivitászavar), o három-vagy többgyermekes családban él, o nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, o rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A fenti szempontok betartása esetén a fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, illetve az iskolai könyvtár részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be. Az iskolai tankönyvellátás rendje  az intézmény igazgatója határozza meg  felméri, hány tanuló jogosult ingyenes tankönyvre / a tankönyvtörvény melléklete szerinti űrlapon/  a tankönyvfelelős elkészíti a tankönyvrendelést március utolsó munkanapjáig, a módosítást június 15-ig lehet megtenni

64


kikéri a szakmai munkaközösségek, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét, erről jegyzőkönyv készül  a pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyvellátás szervezése  a Könyvtárellátó szerződést köt az iskolákkal  a KLIK által fenntartott iskolák a tankönyvrendelést a KELLO rendszerén keresztül tehetik meg  az iskolán belüli tankönyvellátás továbbra is az iskola feladata marad  tankönyvfelelőst kell kinevezni, aki elvégzi a tanulók tankönyvellátását, ezért díjazás illeti meg, aminek mértékét a Könyvtárellátó határozza meg 2.3.2 Taneszközök: Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a fenntartó minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). A fentiektől eltérő esetekben ki kell kérni a szülői munkaközösség egyetértését, támogatását. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A következő tanév kötelezően előírt taneszközeiről a szülőket minden tanév végén írásban tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz szerepeljen a kötelező taneszközlistán - a taneszköz feleljen meg a törvényi előírásoknak - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének - az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak - a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be - a taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a különleges gondozási igényű és szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 2.3.3 Rajz eszköztár kialakítása és fenntartása A rajzórákon szükséges eszközöket a felső tagozaton az A/4-es rajzlapokon kívül minden évben az általános iskola szerzi be. Erre a célra a szülőktől közösen megállapított összeget szed be, és azon vásárolja meg a rajzeszközöket. Ezek a következők: vízfesték, tempera, színes ceruza, rajzceruza, tustinta, tollhegyek, tollszár, akvarell ceruza, filctoll, színes tollak, ollók, ragasztó, színes papírok. Ezeknek a felszereléseknek a pótlásáról minden tanév megkezdésekor gondoskodunk, felelős a rajzot tanító szaktanár. Abban az esetben, ha a diák szándékosan rongálja meg azokat, köteles az általa okozott kárt megtéríteni. Az anyagi lehetőségek függvényében a rajzórák tevékenységének színesítésére a fenti alapfelszerelésen túl egyéb eszközöket és anyagokat is beszerzünk, pl. agyag, tapétaragasztó stb. Az eszközökből egy osztályra való mennyiséget vásárolunk. 65

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Tárolása a 33-as terem erre a célra kijelölt szekrényeiben. A felszerelést (eszközök, papírok) csak a kijelölt felelősök, a szaktanár utasítására, a megbeszélt módon oszthatják ki a tanítási óra előtt vagy közben. A tanulók használat közben kötelesek az eszközök épségét megőrizni. Az eszközöket a munka végeztével a tanulók rendbe téve, tisztán, rendezetten hagyják a padon. Az esetleg keletkezett sérülésekről vagy hibákról tájékoztassák a felelőst vagy a szaktanárt! Az óra végén a felelősök begyűjtik a felszerelést, és rendben visszahelyezik azokat a helyükre, a szekrényt bezárva hagyják el a termet. A felszerelést a szaktanár havonta, leltár alapján ellenőrzi és az esetleges változásokat rögzíti. 2.3.4 Segédletek, taneszközök kiválasztása  Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.  A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat.  Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.  A következő tanév kötelezően előírt taneszközeiről a szülőket minden tanév végén írásban tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.  A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

2.4 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint több változatban is kimunkált dokumentumokban, a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettantervek tehát meghatározó szerepet töltenek be a Nat céljai és feladatai érvényesítésében. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, a tantárgyközi tudás- és készségterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. Az egyes műveltségi területeknek lehetnek olyan fejlesztési céljai és tartalmi elemei, amelyek a kerettantervekben nem önálló tantárgyként, hanem más tantárgy/tantárgyak részeként jelennek meg, sőt, a kerettantervi implementációban más műveltségterületek részévé is válhatnak. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben kötelező tartalommal nem szabályozott időkeret szabad felhasználása, a módszertani szabadság,

66

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV az engedélyezett kerettantervek közötti választás, illetve az egyedi tantervek engedélyeztetési lehetősége biztosítja. A Nat-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulástanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A Nat normáit, illetve a szakképzés esetében a szakmaterületek követelményeit közvetítő, de annál részletesebb kerettantervek és oktatási programok – a Nat-tal együtt – irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek, továbbá az állami vizsgakövetelmények, valamint az országos mérési-értékelési eszközök kidolgozóinak, de legfőképpen az iskolák nevelőtestületeinek. A kerettantervek az alábbi elvárásoknak felelnek meg:  a bennük kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket;  azonosíthatók bennük a Nat-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak, továbbá a bennük foglaltak alkalmasak ezek fejlesztésére, követésére és értékelésére;  biztosítják a felkészítést az adott iskolafokot, iskolatípust lezáró vizsgák követelményeire;  segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését;  használatuk során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség;  érvényesíthető útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok, mind pedig a műveltségi tartalmak teljesítéséhez;  kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra.  A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet. Az erkölcstan oktatása A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai az irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Míg a hit- és erkölcstan oktatás erkölcstan oktatási területének tartalmát és követelményeit a Nemzeti alaptanterv szabályozza, addig a hit- és erkölcstan oktatáson belül a tanuló által választható hitoktatás kereteiről A nemzeti köznevelésről szóló törvény másként rendelkezik: az iskolai keretek között folyó hit oktatás szervezését, tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását minden nevelési-oktatási intézménytípus (óvoda, iskola, kollégium) esetén az adott egyház és az adott egyház nevében eljáró jogi személy hatáskörébe utalja. Egész napos iskola Az általános iskola A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, amelyben a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg az intézmény elfogadott pedagógiai programja szerint. Ez a tanulásszervezési

67

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához ill szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében valamennyi általános iskola választható foglalkozásokat szervez 16 (szülői igény esetén 17) óráig, ily módon teremtve meg a fokozatos átmenetet az egész napos iskolák széles körű elterjedéséhez. Természettudományos nevelés Az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás rendszerének kiemelt feladata. A kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása a Nat kiemelten fontos tartalma. Cél, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során. Az átlagosnál elmélyültebb természettudományos érdeklődés felkeltését. A mindennapos testnevelés A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. Az idegennyelv-oktatás Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán kezdődik. Az első idegen nyelv megválasztásakor – amely az angol és német lehet – biztosítani kell, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni:  a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van;  igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni;  szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök, siket tanulóknál a magyar jelnyelv elsajátításának,  alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába;  az iskolák segít􀄘 megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefügg􀄘ő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

2.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

 Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 68

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  Ennek alapján az iskola minden osztályban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: o a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, o iskolai sportkörben való sportolással (az intézmény együttműködési megállapodást köt az önálló jogi személyként működő Kunszentmártoni Diáksport Egyesülettel), o kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással, amennyiben az osztály minden tagja jelentkezett sportegyesületbe.

2.6 Választható tantárgyak, foglalkozások szabályai. A választható tantárgyak esetében a pedagógus választás szabályai Iskolánkban a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel együtt teljesíthetőek, ezért a beiratkozáskor a szülőt erről tájékoztatni kell, és a beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Átvétel v. év közbeni átiratkozás esetén, az iskolai szabadon választott tantárgyból történő esetleges elmaradás v. ismerethiány egyéni felzárkóztatással pótolandó, melyet az iskolavezetés köteles biztosítani. 2.6.1 Választható tantárgyak a kötelező tanítási időkereten belül: a) idegen nyelv: angol, német, orosz b) etika vagy hit- és erkölcstan (felekezeti igény szerint) 2.6.2 Az alapfokú művészetoktatásban való részvétel is választható Az év közbeni felvétel v. átvétel esetén a lemaradás v. ismerethiány egyéni felzárkóztatással biztosítandó. 2.6.3 A kötelező tanítási órákon kívüli tevékenységek választhatósága A tanórán kívüli tevékenységeket az iskola a fenntartó jóváhagyása után minden év április 15-ig teszi közzé, melyben tartalmazni kell a tevékenység rövid tartalmát, tevékenységek munkaformáit, időkeretét és a programot tartó nevelő nevét. Előzetesen be kell szerezni a szülői szervezet, a diákönkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat véleményét. A közzététel formái: iskolai faliújság, honlap, szülői értekezlet, iskolarádió (hangosbemondó). A szülők május 20-ig jelentik be gyermekük részvételi szándékát. A csoportindítás feltétele min.:8 fő, max.: 14 fő. A maximális létszámnál több jelentkező esetében újabb csoport indítását kell megszervezni. a minimális létszámnál kevesebb jelentkezés esetén az iskola más foglalkozást kínálhat fel. A szülő nyilatkozatában tudomásul veszi, hogy egy tanévre szól a beiratkozás a tanórán kívüli tevékenységekre, s egy évben egy alkalommal igazgatói engedéllyel módosíthatja nyilatkozatát. Az év közben felvett, átvett tanulók számára is biztosítani kell a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételt. Szükség esetén a lemaradás v. ismerethiány egyéni felzárkóztatással biztosítandó. A tantárgyak választásának jogát – kiskorú esetén- a szülő gyakorolja. A 14. életév betöltésekor gyermekével együtt gyakorolja a szülő.

69


2.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Mérési, értékelési rendszerünk 1. évfolyamon Mérés megnevezése

Mérés időpontja

Bemeneti mérés diagnosztikus mérés

szept. 1. hete

Elemi számolási készség mérése diagnosztikus mérés

szept. 2. hete

A tanulók fizikai állapotának felmérése a ősszel pedagógiai program szerint diagnosztikus mérés Mérés megnevezése

Mérés időpontja

Mérési anyag előkészítése

Mérést értékeli

végzi

sokszorosít.

összegzi

Ki?

Hogyan?

Ki?

fejl.-ped.

fejl.-ped.

%

megbízott fejl.-ped.

matematikát tanító ped.


fejlettségi szint

matematikát tanító

testnevelést tanító ped.

testnevelést tanító ped.

a mérőanyag pontértéktáblázata alapján

Munkaközösség által összeállított anyag alapján

fejl.-ped.

DIFER

évfolyam

alapján

fel.

Az F. Mérei Ildikó által összeállított anyag alapján

munkaközösség vezető (táblázat)


sokszorosít.

Mérést értékeli

végzi Ki?

Mikor?

Ki?

Hogyan?

szept. 3. hete

fejl.-ped.

diagn. értékelés szóban


diagn. értékelés szóban

szept. 3. hete

ped.

Hogyan?

testnevelé st tanító ped.

ped.

nov. vége

összegzi Ki?

Visszacsatolást végzi tanuló és szülő felé

Mikor?

osztálytanító

Tájékozt. a mérés eredményéről írásban

Visszacsatolást végzi tanuló és szülő felé Ki?

Hogyan? 70

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Tájékozódó mérés: matematika, magyar nyelv és irodalom (az addig feldolg.tana) format. m. Félévi felmérés: formatív mérés matematika, magyar nyelv és irodalom (az addig feldolgozott tananyagból) Mérés megnevezése Szummatív mérés a betűtanítás végén magyar nyelv és irodalomból

nov. vége

jan. eleje/ közepe

Mérés időpontja

febr.márc.

osztálytanító által összeállított feladatsor

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító


osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

Ki?

osztálytanító

osztálytanító %

formatív értékelés írásban

%


Mérést értékeli

végzi

sokszorosít.

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

Hogyan?

%

osztálytanító

dec. eleje

január közepe/ vége

összegzi Ki?

osztálytanító

Mikor?

március vége

osztálytanító

osztálytanító


Hogyan?

osztálytanító

szum. értékelés írásban

71

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Formatív mérés Témazáró felmérések környezetismeretből Szummatív mérés 10-es számkörben matem.-ból: számfog., műv.végzés, szöveges fel. Mérés megnevezése

folyamatos

febr.márc.

Mérés időpontja

az osztálytanító által összeállított feladatsor

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

az osztálytanító által összeállított feladatsor

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító


%

osztálytanító

Mérést értékeli

végzi

sokszorosít.

%

osztálytanító

Ki?

Hogyan?

folyamatos

március vége

összegzi Ki?

Mikor?

osztálytanító


osztálytanító



Formatív mérés A tanulók fizikai állapotának felmérése a pedagógiai program szerint

Az F. Mérei Ildikó által összeállított anyag alapján tavasz


testnevelést tanító ped

testnevlést tanító ped


testnevelést tanító ped

május vége

osztálytanító

Hogyan? Tájékozt. a változásokról: az őszi eredm.hez viszony. Önmagához képest: 72

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - fejlőd. - stagnált írásban Év végi felmérés: szummatív mérés matematika, magyar nyelv és irodalom

Mérés megnevezése

Szummatív mérés körny.ism.ből

máj. vége

A következő tanévi fejlesztés feltételei alapján (kerettanterv) Évfolyamszintenegys.

évfolyam fel.

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

május vége

osztálytanító

%


évf. fel. v. tantárgyat tan. munkacsoportja Mérés időpontja

máj. vége

Mérési anyag előkészítése Az egész év tananyag követelménye alapján Évfolyamszinten egységes évf. fel. v. tantárgyat tan. munkacsoportja

végzi

sokszorosít.

évfolyam fel.

Mérést értékeli Ki?

osztálytanító

osztálytanító

Hogyan?

%

összegzi Ki?

osztálytanító

Mikor?

jún. eleje


Hogyan?

osztálytanító


73

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Kontrollmérés formatív mérés

jún. eleje

Elemi számolási készség mérése formatív mérés

jún. 1. hete

Munkaközöss ég által összeállított anyag alapján

fejl.-ped.

DIFER

évfolyam

alapján

fel.

fejl.-ped. vagy osztálytan.

fejl.ped. vagy osztálytan.



%

megbízott fejl.-ped.

fejlettségi szint


jún. 1. hete

jún. 2. hete

ped.

fejl.-ped.


formatív értékelés szóban


ped.

Mérési, értékelési rendszerünk 2-3-4. évfolyamon Matematika Mérés megnevezése Év eleji felmérés diagnosztikus mérés

Mérés időpontja

szept. 3. hete

Mérési anyag előkészítése Előző évfolyam, év végi felmérése alapján

végzi

sokszorosít.

osztálytanító

Mérést értékeli

osztálytanító

összegzi


Ki?

Hogyan?

Ki?

Mikor?

Ki?

Hogyan?

osztálytanító

osztályzat

osztálytanító

okt. 1. hete

osztálytanító

diagn. értékelés írásban

évfolyam fel.

74

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Témazáró felmérések formatív mérés

Félévi felmérés formatív mérés

témakörök végén

tananyag alapján

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

osztályzat

osztálytanító

folyamatos

osztálytanító


osztályzat

osztálytanító

január közepe

osztálytanító


osztálytanító

jan. eleje

I. félévi tananyag követelménye alapján osztálytanító

Mérés megnevezése Év végi felmérés szummatív mérés

Mérés időpontja

máj. vége

Mérési anyag előkészítése Az egész év tananyag követelménye alapján Évfolyamszinten egységes

végzi

sokszorosít.

évfolyam fel.

Mérést értékeli

osztálytanító

összegzi


Ki?

Hogyan?

Ki?

Mikor?

Ki?

Hogyan?

osztálytanító

osztályzat

osztálytanító

jún. eleje

osztálytanító


évf. fel. v. tantárgyat tan. munkacsoportja 75


Elemi számolási készség mérése formatív mérés

jún. 1. hete

DIFER

évfolyam

alapján

fel.



fejlettségi szint


jún. 2. hete

ped.



ped.

Mérési, értékelési rendszerünk 2-3-4. évfolyamon Magyar irodalom Mérés megnevezése Év eleji felm: diagnosz. m. -néma értő olvasás: ismeretközlő, szépirodalmi, -hangos olvasás

Mérés időpontja

szept. 3. hete

Félévi felm. form. m. - néma ért.olv. ismeretközlő, szépirodalmi; -hangos olvasás

jan. eleje


sokszorosít.

Szépirodalmi, ismeretközlő szöveg

osztálytanító

osztálytanító

Mérést értékeli

végzi

összegzi


Ki?

Hogyan?

Ki?

Mikor?

Ki?

Hogyan?

osztálytanító

osztálytanító

osztályzat

osztálytanító

okt. 1. hete

osztálytanító


osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

január közepe

osztálytanító


évf. fel. ismert szöveg (a néma é. szöv)

Szépirodalmi, ismeretközlő, szöveg évf. fel. ismert szöveg: (a néma értő szövege)

osztályzat

76


Folyamatos mérés: - hangos olv. - néma é. o. formatív mérés Mérés megnevezése

folyamatos

Mérés időpontja

Év végi felmérés néma értő máj. olvasás: közepe -ismeretközlő -szépirodalmi -dokumentum szöveg

Szépirodalmi, ismeretterj. szöveg magyart tanító ped.

Mérési anyag

osztálytanító

osztályzat

osztálytanító

Mérést értékeli

végzi

sokszorosít.

Szépirodalmi, ismeretközlő, dokumentum szöveg

évfolyamfelelős

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

Ki?

folyamatos

összegzi

osztálytanító



Hogyan?

Ki?

Mikor?

Ki?

Hogyan?

osztályzat

osztálytanító

május vége

osztálytanító


osztálytanító

május vége

osztálytanító


Évfolyamszinten egységes évfolyamfelelős

hangos olvasás

ismert szöveg: szépirodalmi (a néma értő szövege)

szummatív mérés

osztálytanító

előkészítése

szummatív mérés

máj. közepe

osztálytanító

osztályzat

évfolyamfelelős

Mérési, értékelési rendszerünk 2-3-4. évfolyamon 77

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Magyar nyelv Mérés megnevezése

Mérés időpontja


szept. 3.hete

Előző évf., év végi felm. alapján

Mérést értékeli

végzi

sokszorosít.

Ki?

Hogyan?

összegzi Ki?

Mikor?


Hogyan?

osztálytanító


Év eleji felm: diagnosz. m. - írás-helyesí. (2.o.) - helyesírás, nyelvtan (3-4.o.) Témazáró felmérések formatív mérés Félévi felmérés formatív mérés

évfolyamfelelős

osztálytanító

osztálytanító

osztályzat

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

osztályzat

osztálytanító

folyamatos

osztálytanító


osztálytanító

osztálytanító

osztálytanító

osztályzat

osztálytanító

január közepe

osztálytanító


évfolyamfelelős témakörök végén

tananyag alapján osztálytanító

jan. eleje

- helyesírás - nyelvtan Mérés megnevezése

okt. 1. hete

I.félévi tananyag követelménye alapján osztálytanító

Mérés időpontja


sokszorosít.

Mérést értékeli

végzi Ki?

Hogyan?

összegzi Ki?

Mikor?


Hogyan?

78

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Év végi felmérés (szummatív mérés)

máj. közepe

- helyesírás - nyelvtan

Az egész év tananyag követelménye alapján

évfolyamfelelős

osztálytanító

osztálytanító

osztályzat

osztálytanító

május vége

osztálytanító

Évfolyamszinten egységes


évfolyamfelelős

Mérési, értékelési rendszerünk 2-3-4. évfolyamon Környezetismeret Mérés megnevezése Témazáró felmérések formatív mérés

Mérés időpontja témakörök végén

Mérési anyag előkészítése tananyag alapján

végzi

sokszorosít.

osztálytanító

Mérést értékeli

osztálytanító

összegzi


Ki?

Hogyan?

Ki?

Mikor?

Ki?

Hogyan?

osztálytanító

osztályzat

osztálytanító

folyamatos

osztálytanító


osztálytanító

Mérési, értékelési rendszerünk 2-3-4. évfolyamon Testnevelés Mérés megnevezése

Mérés időpontja


sokszorosít.

Mérést értékeli

végzi Ki?

Hogyan?

összegzi Ki?

Mikor?


Hogyan?

79


A tanulók fizikai állapotának felmérése a pedagógiai program szerint

Az F. Mérei Ildikó által összeállított anyag alapján


osztálytanító

testnev. tantárgyfelelős


testnev. tantárgyfelelős

nov. vége

osztálytanító

Tájékozt. a mérés eredményeiről írásban

ősz diagn. m. form. m

tavasz

május vége

Tájékozt. a változásokról: az őszi eredm.hez viszony. Önmagához képest: - fejlőd. - stagnált írásban

80


Mérések

Intézményi mérési rendszer Matematika 8.

Kimeneti

Idegen nyelv 8. Komplex Képességmérés

Történelem 8.

Tavaszi szünet előtt! Komplex mérés.

Természetismeret 8. Magyar 8. Olvasott szöveg

Idegen nyelv 7. Matematika 6. Magyar 6. Matematika 5.

Bemeneti mérés

Magyar 5.

Néma, értő olv. Bemeneti

Néma, értő olv. Kontroll mérés

Magyar 4.

Szövegértés

Magyar 3.

Szövegértés

Magyar 2.

Szövegértés

Képesség 1.

Bemeneti mérés szeptember

október

november

december

január

február

Idegen nyelv

Történelem

március

április

Kontroll mérés május

Természetismeret

Képesség

Magyar

Matematika

Eljárásrendek

Mérési, értékelési rendszerünk 81


A társadalomtudományos tantárgyaknál Mérés megneve zése

Időpontja

típusa

Magyar 5. évf.

Mérési anyag

szeptember, május első szerdája 1.óra

Néma, értő olvasás bemeneti mérés kontrollmérés

Értékelés

feladat-típusok

előkészítése

végzése

-feleletvál. teszt

feladatlap összeállítása team-munkával

az a tanár akinek a megadott időpontban órája van abban az osztályban

-kiegészítendő kérdések -diagramelemzés -időrend

.

Mérés

-kérdésekre adandó rövid válaszok

sokszorosításért, eljuttatásért felelősek a munkaközösség által megbízott nevelők 5. , 6. , 8. évf.

%-osan és jeggyel 100-90%=5 89-80%=4 79-65%=3 64-51%=2 0-50%=1

Összegzése

Visszacsatolás

Projektenként 1 fő (év eleji mk.fogl.-on meghatározni)

évfolyamfelelős (projektfelelős) irányítja a szülők, tanulók nevelőtest. felé

-javítja: magyar szakos tanár, aki az adott évfolyamban nem tanít (év eleji mk.fogl.-on határozza meg a személyt a mk.)

82


Idegen nyelv 7. évf.

november második keddje 1.óra

Olvasott szöveg szövegértése (feladatok idegen nyelven és magyarul is)

-igaz-hamis áll.

az a tanár akinek az -mondatkieg. adott (hiányos m.) időpontban ott órája -tartalmi sorrend sokszorosítá- van sért, -Hol van a eljuttatásért -ültetés: szövegben? felelősek a egy munkaközös németes, -szómagyarázat ség által egy megbízott angolos -feleletválasztás nevelők -javítja: -„lyukas” az adott szöveg osztályban nem tanító -adatkeresés szakos tanár feladatlap összeállítása teammunkával

% és jegy 100-91%=5 90-81%=4 80-61%=3 60-41%=2 0-40%=1

Projektenként 1 fő (év eleji mk.fogl.-on meghatározni)

Projektfelelős

83


Történelem 8. évf. .

komplex képességmérés február első keddje 1.óra

A Horthy-korszak -forrásfeldolg. -térbeli tájékozódás (Magyaro.Európa) -kronológia -ok-okozati összefüggés -grafikonelemzés -szövegértés (adatkeresés) -képelemzés -érvelés-cáfolat

feladatlap összeállítása teammunkával sokszorosításért, eljuttatásért felelős a munkaközöss ég által megbízott nevelő

az a tanár akinek az adott időpontban ott órája van

% és jegy

munkaközösségve100-91%=5 zető 90-81%=4 80-61%=3 60-41%=2 0-40%=1

munkaközösségvezető

-javítja: az adott osztályban nem tanító szakos nevelő v. a történelem szakos nevelők megosztják a feladat javítást

Általános elvek: - a mérésekben az írásminőségért, helyesírási hibákért nem vonható le pont - a mérőlapok csakis az előre megadott javítókulcs alapján javíthatók - a méréskor hiányzó tanulók nem írják meg későbbi időpontban a mérést - a szülőt és tanulót a mérés tényéről és az elért eredményről az ellenőrzőben tájékoztatni kell A méréseket felmenő rendszerben végezzük magyarból és idegen nyelvekből a fenti táblázat szerint.

84


2.8 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 2.8.1 Osztályok kialakítása  Az osztályokat úgy kell kialakítani, hogy összetételük megfeleljen a tanulók iskolai összetételének. Minden osztályközösségbe kerüljön jó képességű, átlagos képességű és gyengébb tanuló is. Lehetőleg az egyes rétegek arányai is legyenek egyformák az egyes osztályok között. A fiú-lány arány közeli legyen az 50-50 %-hoz.  A tantestület mindenkori döntése szerint bizonyos évfolyamokon, bizonyos tantárgyakból képesség szerinti bontásban tanítunk.  A tanulók első osztályba sorolásáról az iskola igazgatója dönt. 2.8.2 Napközis csoportok kialakítása  A csoportok kialakításának fő szempontja, hogy lehetőség szerint az egyes csoportokba azonos évfolyamról és minél kevesebb osztályból kerüljenek tanulók. Elsőbbséget élveznek az első évfolyamos tanulók.  A tanulók napközis csoportba osztásáról az iskola igazgatója dönt. 2.8.3 Csoportbontások elvei:  Idegen nyelv: egy osztályból szerveződjön, a létszámoknak megfelelően. Az iskolai beíratásnál a szülő aláírásával igazolja, miszerint tudomásul veszi, hogy gyermeke 4. osztálytól idegen nyelvi oktatásban részesül, valamint azt, hogy a nyelvek közti választás lehetőségét az iskola biztosítja a gyermek, a szülő számára, de aránytalan számú jelentkezések esetében az iskolavezetés dönthet pedagógiai szempontok mérlegelésével.  Informatika: idegen nyelvnek megfelelően  Testnevelés: nevelői javaslat alapján, a lehetőségek függvényében nemek szerint.  Matematika és/vagy magyar nyelvtan: a hatékonyabb képességfejlesztés érdekében a nevelőtestület döntése alapján az iskola lehetőséget biztosíthat egyes tantárgyak képesség szerinti csoportbontásban történő oktatására. Ezek elsősorban 7-8. évfolyamon valósulhatnak meg. A tanulók beosztása a csoportokba teljesítmény, tanulói önértékelés, szülői vélemény és egyéb pedagógiai szempontok alapján történik, az előző tanév májusában. A csoportok kialakításában közreműködnek a szaktanárok (esetleg az osztályfőnökök) és az iskolavezetés. Ha a tanuló (szülő) nem fogadja el a beosztást, melyről a szaktanár az ellenőrző könyvben a szülőt tájékoztatta, akkor az iskola igazgatójához fordulhat írásban. Az intézményvezető figyelembe veszi a tanulói (szülői) érveket, kéréseket, a nevelők véleményét, a csoportok összetételét és létszámát. Ezek összegzése után dönt a tanuló elhelyezéséről. Hasonló az eljárás a tanév közbeni csoportváltás esetében is.  A képesség szerinti csoportbontások esetében ki kell dolgozni  a minden csoportra egyformán érvényes kötelező tananyagot és a továbbhaladáshoz szükséges minimumkövetelményeket  a csoportok képességeitől függően a minimumszint fölötti tananyagot  a jobb csoportba történő átlépési szándék esetén a mérőanyagot a tanuló számára, az átlépéshez szükséges elérendő százalékot  csoportonkénti tanmenetet  a számonkérés közös formáit  a képességeket és a tananyagot figyelembevevő értékelési rendszert.

2.9 A cigány nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag: A tananyag tanítása a tanulók heti óraszámának keretében történik. A tanulók által szabadon választott, a választás esetén viszont 1 évig részt kell venni a foglalkozásokon. Éves óraszám 36, mely projekt módszerrel is felhasználható, de heti 1 vagy kétheti 2 óra formában is.

85

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A tananyaggal való megismerkedés nem kerül dokumentálásra sem az osztálynaplóban, sem a bizonyítványban, sem az anyakönyvben. A csoport működését, foglalkozásait az erre kijelölt, igazgató által megnyitott csoportnapló dokumentálja. 2.9.1 Tananyag: 7. évfolyam: Anyanyelv és irodalom  A roma nyelvről  A cigány nyelv rokonai  Indoeurópai nyelvcsalád, nyelvi hatások; a népvándorlás hatása  Népköltészet Ember és társadalom  A romák Európába érkezésük előtt  A romák Európa kapujában  Kikről van szó valójában? – Népelnevezések, források, melyek a romákat említik  Munka és megélhetés Művészetek  Népzene  Egy tájegység zenéje (alföldi)  Beás zene  Cigány képzőművészet Közép- és Kelet-Európában 8. évfolyam Anyanyelv és irodalom  Különféle cigány dialektusok  Mit vett át a magyar nyelv a cigány nyelvből?  A cigány nyelv szókincséről  A roma műköltészet  Lírai költemények a cigány irodalomban  Epikus művek Felhasznált irodalom: Ligeti György: Cigány népismereti tankönyv a 7-12. osztály számára.

2.10 A tanulók fizikai állapotának mérése egészségük megőrzéséért. Mindezek mellett célunk, hogy elősegítsük tanulóink környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy felnőve képesek legyenek környezetük aktív védelmére, értékeinek megőrzésére. 2.10.1 Hosszú távú környezeti nevelési célok:  Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése  Rendszerszemléletre nevelés  Holisztikus szemléletmód kialakítása  Fenntarthatóságra nevelés  A környezetetika hatékony fejlesztése  érzelmi és értelmi környezeti nevelés  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés  tolerancia kialakítása  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése  az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése 86

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése  az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása  ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat,  helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség  globális összefüggések megértése  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása  a családi életre nevelés fejlesztése  az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése 2.10.2 Rövid távú célok és feladatok A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg. Az iskolában a környezeti nevelés mozzanatai több területen jelen vannak, ám környezettudatos attitüd még nem hatja át kellően a nevelő-oktató munkát továbbá az iskolai élet egyes részterületeit. A pedagógusok törekszenek az igényes környezet kialakítására. Ezt bizonyítják az iskola épületének, tantermeinek állandó díszítése és környezetének ápolása.

2.11 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.11.1 A hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett tanulók esélyegyenlőtlenségeinek csökkentése: Érintettek köre: Iskolánk tanulói összetétele hűen tükrözi a város lakosságának rétegződését. Becsült számítások alapján kb.: 10 % tartozik a jómódú lakók közé, 30% tartozik az átlagos középosztályhoz, 40% hátrányos helyzetű, 10% szegény, 10% a mélyszegény réteghez tartozik. Az iskolai függetlenített, főállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek különösen ez utóbbi három réteg jelenti a legnagyobb feladatot. Ez kb. 360-380 tanulót jelent. Ezek a nehézségek különböző mértékűek, mélységűek és gyakoriságúak. A legtöbb család igyekszik maga, önállóan megbirkózni a kialakult helyzettel. Ha a helyzet tartósnak bizonyul, akkor szükségessé válik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közbeavatkozása. Elsődleges feladat: minden tanévben felmérni azoknak a körét, akik valamilyen okból az ellátandók csoportjába kerülnek. A köznevelési törvény fogalom meghatározásai alapján kell definiálni a különleges ellátást igénylők körét. Ellátandók:  Hátrányos helyzetű tanulók  Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók  Veszélyeztetett helyzetű tanulók  SNI-s tanulók  BTMN-s tanulók  Fogyatékkal élő tanulók  Roma származású tanulók Kiemelt szempont, hogy ezek a tanulók integráltan vegyenek részt az iskola nevelési-tanítási programjaiban. Fontos, hogy számunkra kiemelten elérhetőek legyenek az iskola szolgáltatásai. A szolgáltatások mellett nagyobb figyelmet, törődést, gondoskodást kell szentelni ezen tanulók hátrányainak csökkentéséhez. A hátrányok többnyire a családok anyagi és szociális körülményeinek csökkenése miatt keletkeznek. Együtt kell működni a gyermekek érdekében az önkormányzat illetékes osztályával, a gyámüggyel, a családsegítő központtal, a civil szervezetekkel.

87

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Segítséget kell nyújtani a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek a lehetőségek feltárásában, pl.: tankönyvtámogatás, étkezési támogatás, napközis, tanulószobai ellátás, ingyenes helyi közlekedéshez buszbérlet; egyszeri, rendkívüli támogatások; iskolai felszerelések biztosítása, támogató szervezetek (pl. egyházak, Vöröskereszt stb.) megnyerése az ügynek; egészségügyi problémák kezeltetése (pl. szemüveg, idült betegségek, lelki terhek stb.), családok támogatása, pszichológusi ellátás megszervezése. Az osztályfőnököknek, szaktanároknak, napközis nevelőknek kiemelt feladata, hogy a készségfejlesztés terén hangsúlyozottabban törődjenek a fentebb említett helyzetű gyerekekkel. Tanórán differenciálással, kooperatív technikák alkalmazásával, új módszerek, változatos feladatformák megválasztásával fejleszteni kell azokat a kulcskompetencia területeket, melyekkel a tanulói hátrányok jelentősen csökkenthetőek. Kiemelten kell kezelni az életvezetési ismereteket, egészségügyi, szociális kérdéseket. Fel kell tárni a legapróbb gondoktól kezdve a komoly problémákig lehetőség szerint mindent, ami a család életét érinti. 2.11.2 Iskolánkban e tevékenységben közreműködő személyek:  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,  az intézmény valamennyi pedagógusa, dolgozója  a diákönkormányzat vezetősége,  a szülői szervezet tagjai,  az alapítványok kuratóriumának tagjai,  civil szervezetek 2.11.3 Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem célja:  a problémákat minél korábban felismerje, minél hatékonyabban kezelje, megelőzve azok súlyosabbá válását;  járuljon hozzá a gyermek egészséges testi, lelki és erkölcsi fejlődésének biztosításához;  képviselje a gyermek érdekeit mindenfajta megkülönböztetés nélkül;  segítse a gyermek családban történő nevelését;  működjön együtt a fenti feladatokkal foglalkozó szervezetekkel. 2.11.4 Feladataink: 2.11.4.1

Ismerjük fel a problémákat!

A tanév elején helyzetfelmérés készül első évfolyamon a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítására a szociális háttér, a tanulmányi előmenetel vizsgálatával, esetleg szociometriai felméréssel. A többi évfolyamon pontosítjuk minden tanév elején a hátrányos helyzetű tanulók számát. Közreműködők: osztályfőnökök, osztálytanítók napközis csoportvezetők 2.11.4.2

Keressük az okokat!

Az osztályfőnök, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős együtt vagy külön családlátogatásokon, szülői értekezleteken, illetve a gyermekkel történő személyes elbeszélgetés során tárja fel a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet okait. 2.11.4.3





Nyújtsunk segítséget!

A szülőket tájékoztatjuk a gyermekvédelmi törvényben megfogalmazott, rájuk vonatkozó jogokról és kötelezettségekről, valamint a gyermeki jogokról. Közreműködők: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, igazgató, osztályfőnökök, osztálytanítók napközis nevelők diákönkormányzat, iskolaszék. Szülői értekezleteken felhívjuk a figyelmet a káros hatásokra (drog, alkohol, dohányzás, csavargás), és ezek következményeire.

88




 













Közreműködők: az előző pontban megnevezettek. Osztályfőnöki órákon a tanulókat figyelmeztetjük a fenti káros hatásokra és következményeikre. Számítunk a rendőrség segítségére a megelőző DADA-program ismertetésével, alkalmazásával. Közreműködők: osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős. A Polgármesteri Hivatal segítségével biztosítjuk a szociális ellátásokat (napközi, költségtérítéses étkeztetés). Közreműködők: ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, igazgató. A szabadidő helyes és hasznos eltöltésére ösztönözzük a tanulókat, ennek iskolai kereteit biztosítjuk (napközi, DSE foglalkozások, szakkörök, diák-önkormányzati rendezvények, iskolai programok). Közreműködők: osztályfőnökök-osztálytanítók, napközis nevelők, szaktanárok, ifjúságvédelmi felelős, diákönkormányzat. Tanórákon differenciált foglalkoztatással, egyes tantárgyakban képességek szerinti csoportbontással, a napközi otthonban egyénre szabott segítségadással, a könyvtárban a tanulás lehetőségének biztosításával, valamint a korrepetálásokon hozzájárulunk ahhoz, hogy a tanulási kudarcnak kitett tanulók hátrányaikat csökkenthessék. Közreműködők: valamennyi nevelő A szociálisan rászoruló, tehetséges tanulók részére az alapítványok segítségével biztosítjuk az önköltséges szakköri munkában való részvételt, nevezési díjas versenyeken való részvételt és tanulmányi kirándulást, az osztályfőnök, szaktanár, ill. a szülő kérelme alapján. Közreműködők: kuratóriumok. A házirendet úgy állítjuk össze, hogy abban érvényesüljenek a gyermeki jogok, kötelességek. Közreműködők: tantestület, (ifjúságvédelmi felelős) iskolaszék, diákönkormányzat. A tanulók egészségi állapotát figyelemmel kísérjük az iskolaorvosi szolgálaton keresztül rendszeres iskolába járásuk, eredményes tanulásuk, jó egészségi állapotuk megtartása érdekében. Közreműködők: iskolaorvos, védőnők osztályfőnökök, szaktanárok, ifjúságvédelmi felelős, igazgató. A gyermekek elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) a családban történő biztosítását figyelemmel kísérjük. Közreműködők: ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, igazgató, iskolaszék. Lehetőséget adunk a gyermekeknek, szülőknek a négyszemközti beszélgetésre, a problémák feltárására, tanácsot adunk a hivatalos ügyek intézésében. Közreműködők: ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök

89


Jelezzünk az illetékes szakembereknek!



Az év elején elkészített helyzetfelmérést egyeztetjük az óvodák és a gyermekvédelemben érintett szervek szakembereivel, így - a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, - Járási Hivatallal, - az egészségügyi hálózat tapasztalataival.  Ha veszélyeztetettségre utaló körülményeket tapasztalunk, azonnal jelzünk az illetékes szerveknek akkor, ha csupán pedagógiai módszerekkel már nem kezelhetőek az esetek. Ilyenkor és a megelőzésben is számítunk a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, civil szervezetek, a rendőrség, a polgárőrség segítségére. Közreműködők: osztályfőnökök ifjúságvédelmi felelős, igazgató  Szükség esetén hatósági eljárást kezdeményezünk. Közreműködők: ifjúságvédelmi felelős, igazgató.

2.12 A tanulók jutalmazásával összefüggő, magatartásának és szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek A tanulók magatartását az 1. évfolyamon és a 2. évfolyamon félévkor az osztályfőnök szövegesen minősíti és ezt az értesítőe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. 4. év végétől 8.-ig a magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, akire a következők jellemzőek: - a házirendet betartja; - tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése. b) Jó (4) az a tanuló, akire a következők jellemzőek: - a házirendet betartja; - tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli figyelmeztetése. c) Változó (3) az a tanuló, akire a következők jellemzőek: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül; - feladatait nem teljesíti minden esetben; önként feladatokat nem vállal - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott;

90

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - osztályfőnöki figyelmeztetése, vagy több szaktanári/napközis nevelői figyelmeztetése van. d) Rossz (2) az a tanuló, akire a következők jellemzőek: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - van osztályfőnöki intése, vagy ennél magasabb fokú büntetése. A tanulók szorgalmát az 1-3. évfolyamon a félév és a tanítási év végén, valamint 4. évfolyamon félévkor az osztályfőnök szövegesen minősíti. A 2.-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. 4. év végétől 8-ig a szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, akire a következők jellemzőek: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - önként vállal plusz feladatot és azokat teljesíti (tanulmányi és közösségi plusz feladatot) - a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható, házi feladatait rendszeresen elvégzi; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, akire a következők jellemzőek: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - házi feladatait rendszeresen elkészíti, plusz feladatot ritkán vállal; - a tanórákon többnyire aktív; - taneszközei tiszták, rendezettek és ezeket a tanítási órákra elhozza. c) Változó (3) az a tanuló, akire a következők jellemzőek: - tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, akire a következők jellemzőek: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait folyamatosan nem végzi el, házi feladatai gyakran hiányosak, nincsenek készen; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

91

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. 2.12.1  o o o o 

     

Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén o szaktárgyi teljesítményért o példamutató magatartásért o kiemelkedő szorgalomért o példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért o dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába és az osztálynaplóba be kell vezetni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kiváló eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kaphat, melyet az iskola közössége előtt vehet át. A megyei versenyeken 1-10. helyezést elért tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A felmenő rendszerű országos versenyeken 1-10. helyezést elért tanulók nevelőtestületi dicséretben, a 11-20. helyért igazgatói dícséretetben részesülnek, és mindannyian könyvjutalmat kaphatnak. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni, illetve az osztálynaplóban dokumentálni.

2.12.2 Az iskolai elmarasztalás formái: Az iskolában tanév közben elmarasztalással a következő esetekben kell eljárni: - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, - sérti, bántalmazza társait. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevelői figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; 92

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 2.12.3 A magatartási és szorgalmi problémák kezelésének eljárásrendje Szabályozás

2.12.3.1

Házirend

II. A tanulói jogok gyakorlása III. 1.3. Hiányzások igazolása III. 1.4. A késés III. 2.6. Tiltott tanulói magatartásformák IV. 1.8. Rágógumi, nyalóka IV. 1.9. Veszélyes tárgyak IV. 1.10. Egészségre káros anyagok IV. 1.14. Jutalmazás formái IV. 1.15. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei IV. 1.16. Fegyelmi eljárás Pedagógiai program és HTT 6.17. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése. Folyamatleírás

2.12.3.2



Magatartási probléma adódik. Szóbeli megbeszélés (figyelmeztetés, más megoldási mód nyújtása, közös esetmegbeszélések, stb.).



A nevelő elkéri az ellenőrzőt, de dönthet úgy, hogy azt a tanulónak visszaadja.



Szaktanári, írásbeli figyelmeztetés (napközis nevelői figyelmeztetés) ügyeletes nevelői figyelmeztetés.  Dokumentálás: Osztálynapló: I. 15. Figy. Tné Ellenőrző: Szülőnek röviden megfogalmazva, dátummal, aláírással ellátva. (Ha nincs ellenőrző: Napló: I. 15. Nincs ell. + Figy. Tné) A figyelmeztetést adó nevelő köteles az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe bejegyezni a figyelmeztetést! 

A nevelő a naplóban figyelemmel kíséri, hány figyelmeztetése van a tanulónak.

 Három szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki figyelmeztetés következik. Ekkor a szaktanár az ellenőrzőt elkéri, de nem írja be a figyelmeztetést, hanem az ellenőrzőt az osztályfőnöknek átadja. (Ha nincs itt az ellenőrző, közli az osztályfőnökkel, hogy osztályfőnöki figyelmeztetés jön, az osztályfőnök köteles három szaktanári figyelmeztetés után ezt beírni.)  Ha a tanuló rendszeresen nem adja oda az ellenőrzőt, és ezt a szaktanárok már háromszor a naplóba bejegyezték, az osztályfőnök a szülőt erről a tényről, ill. a magatartási problémáról hivatalos levélben tájékoztatja.  Újabb három szaktanári figyelmeztetés után.  Osztályfőnöki intés

93

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  Újabb három szaktanári figyelmeztetés után.  Osztályfőnöki megrovás.  Újabb 3 szaktanári figyelmeztetés után.  Igazgatói figyelmeztetés. (A továbbiakban a Házirend megfelelő pontja az irányadó.) Az aktuális következő fokozat beírása mindenki (osztályfőnök, igazgató) számára kötelező! A folyamatban végig figyelemmel kell kísérni, hogy a tanuló fegyelmezetlensége nem magatartási zavarból adódik-e. A gyanú a magatartási zavarra az első fegyelmezetlenségek után is fennállhat! A magatartászavar oka és következménye is lehet a tanulási zavarnak. Magatartászavarral küzdő gyermekről akkor beszélünk, ha elsődleges tünet a beilleszkedési nehézség, a magatartási rendellenesség. A magatartási zavarok jellemzői, mely tünetek alapján szakvéleményt kérünk: 

Visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák produkálása - viselkedése erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, mivel a szociális elvárásokat durván áthágja - sokkal súlyosabb, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás - hosszú ideig tart (minimum 6 hónap)



Egyéb jellemzők: - nagyfokú harcosság - társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód - fenyegető erőfitogtatás - indulatkitörések - iskolakerülés - lopás - hazudozás

Amennyiben a nevelő ezeket a jeleket észleli, ill. magatartási zavar lehetősége áll fenn, kezdeményeznie kell a tanuló vizsgálatát! 

Minden írásos figyelmeztetést be kell jegyezni a fenti módon az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe! (Az ellenőrző elvesztése esetén az osztálynapló az egyetlen hiteles dokumentum a tanuló magaviseletére, szorgalmára vonatkozóan. Az ellenőrző elvesztése esetén az új ellenőrzőbe be kell vezetni, mikor, ki, milyen figyelmeztetést adott a tanulónak: Pl.: I. 15. Figy. Tné I. 17. Figy. Nné II. 1. Figy. Tné II. 12. Of. figy. Kné



A napközis nevelő által adott figyelmeztetés kerüljön be a napközis naplóba, és vele párhuzamosan az osztálynaplóba is, hiszen az osztályfőnök a havi magatartásjegyek adásakor csak így tudja figyelembe venni a tanuló napközis teljesítményét!



Az írásbeli magatartási és szorgalmi figyelmeztetések alsóban, felsőben egyaránt az ellenőrzőbe, illetve a tájékoztató füzetbe kerüljenek! (Az üzenő füzet, stb. nem hivatalos irat!)

94




A szorgalmi figyelmeztetések dokumentálása ugyanilyen módon történjen! Pl. I. 12. Szorg. figy. magyar Tné; I. 12. Hf. Tné. (Szorgalmi figyelmeztetés adható, ha a tanuló több alkalommal nem készül, nincs házi feladata, felszerelése, stb., és ez már csak a szülő bevonásával kezelhető.) Szorgalmi figyelmeztetést köteles beírni a szaktanár félév előtt decemberben, az év vége előtt áprilisban, ha a tanuló a szaktárgyából bukásra áll, ill. az elvárhatónál gyengébben teljesít. Az osztályfőnök a szaktanárral egyeztetve hivatalos levélben behívja az érintett szülőket fogadóórára. A dicséreteket is be kell vezetni az ellenőrzőbe és a naplóba! Ez a szaktanár ill. az osztályfőnök feladata a dicséret jellegétől függően!

2.12.3.3

Kapcsolattartás, jelzőrendszer

A nevelő jelezni köteles: a) A gyermekvédelmi felelősnek :  igazolatlan hiányzás esetében azonnal  amennyiben az osztályfőnök a szülővel nem tudja felvenni vagy tartani a kapcsolatot (bármilyen ok miatt)  kiemelten renitens magatartás, ill. közveszélyes viselkedés esetén  családlátogatás előtt, amennyiben a tanár szükségét érzi, hogy ne egyedül menjen  rendszeres felszereléshiány esetében (amennyiben a tanuló szociálisan rászorult)  hatósági megkeresés esetében: pl. rendőrség, gyámügy, ÁNTSZ, stb.  olyan magatartási probléma esetében, amely más településen lakó tanulót is érint (pl. kunszentmártoni és szelevényi tanulók problémája)  olyan magatartási probléma esetén, ahol feltehetően a háttérben családi problémák állnak, és ez a negatív viselkedés korábban nem volt jellemző a gyermekre  a gyermek önmaga veszélyeztetésére irányuló szándékot mutat b) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak:  a kapcsolatfelvétel csakis a gyermekvédelmi felelős vagy az igazgató útján történik  a gyermekvédelmi felelős esetjelző adatlapon jelez a szolgálat felé

2.13 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 2.14 Az egész napos iskola nevelési – oktatási programja Az oktatásért felelős miniszter még nem adta ki a fenti témára vonatkozó programot, addig a 12. pontban lefektetett iskolaotthonos és napközi otthonos szervezeti kereteket használjuk.

2.15 Az iskolaváltás, a tanulók átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsga, egyéni segítségnyújtás, türelmi idő biztosításával, évfolyamismétléssel 2.15.1 Az intézmény első évfolyamába lépés A beiratkozáshoz szükséges feltételek:  Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.  Adminisztratív, formai feltételek: 95

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti. - A beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, TAJ-kártyáját a szülő személyi igazolványát, személyazonosító okiratát, a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt ), a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét( ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával ( a védőnők vezetik és őrzik), azonosító szám, a diákigazolványhoz szükséges okmányirodai adatlap  Az iskola igazgatója dönt: a tankötelezettség kezdetéről az előzőekben felsorolt dokumentumok alapján.  A tanuló osztályba sorolásáról az igazgató dönt. -

2.15.2 Az intézmény felsőbb évfolyamaiba történő belépés: A beiskolázási körzetbe költöző tanulót az iskola köteles felvenni. Az iskola környezetében található települések bármelyikéből felvehető a tanuló, ha a szülő a bejárást biztosítani tudja. A felvételről az iskola igazgatója az érintett nevelők bevonásával dönt. A döntés alapja a tanuló tanulmányi eredménye (legalább 3,5 átlag), a magatartása, szorgalma legalább jó minősítésű. 2.15.2.1

Adminisztratív és formai feltételek:

A beiratkozáskor be kell mutatni: - a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, - a szülő személyi igazolványát, vagy személyazonosító okiratát, - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - szakvéleményt, amennyiben rendelkezik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Nevelési Tanácsadó szakvéleményével. 2.15.2.2

Teljesítmény - és képességfeltételek:

Ha eltérő programú iskolából érkezett, teljesítményszint-felmérés után kerülhet a megfelelő évfolyam megfelelő csoportjába. Lemaradás esetén - ha a tanuló más beiskolázási körzetben lakik - a szülő vállalja a felzárkóztatást. 2.15.2.3

A belépési követelmények megállapítása során alkalmazásra kerülő eljárások:

teszt, amelyet az illetékes szaktanárok állítanak össze, és ennek alapján a szakmai munkaközösség dönt arról, hogy a tanuló mely csoportban folytathatja tanulmányait, illetve az esetleges hiányosságait mennyi idő alatt pótolja. 2.15.3 Az intézményből történő kilépés 2.15.3.1

    

2.15.3.2

 

A tanuló intézményből való távozásának lehetőségei:

Az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napja. -A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napja. A szülő kérése. -Kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelésekor. -Szakértői javaslatra más intézménybe történő elhelyezése. Az intézményből való kilépés eljárásrendje:

az osztályfőnök ellenőrzi az iskolai könyvtárból kölcsönzött könyvek visszaadását a könyvtárostól kapott jegyzék alapján. Meggyőződik arról, hogy a tanulónak nincs pénztartozása az intézmény részére. a szülő a mellékletben található „Távozási lap”-on foglaltak szerint jár el. 96


(Melléklet : Távozási lap)

TÁVOZÁSI LAP

_______________________________ tanuló neve, osztálya Igazolom, hogy az iskolai könyvtárból kikölcsönzött könyveket visszahozta, nincs a tanulónál iskolai könyv, tankönyv, munkafüzet. könyvtáros aláírása Igazolom, hogy a fenti tanulónak semmiféle pénztartozása nincs az intézmény felé. gondnok aláírása Távozáskor a tanulónak az alábbiakat átadtam: (Tételes felsorolás pl. osztálypénz, benti füzetek, rajzfelszerelés, stb.)

A tanulónak kiadható az „Értesítés iskolaváltoztatásról” nyomtatvány. osztályfőnök aláírása

Távozáskor a fenti tanuló bizonyítványát és az „Értesítés iskolaváltoztatásról” nyomtatványt átadtam.

97


iskolatitkár aláírása

szülő aláírása

Szabó Mihályné igazgató

Ph.

2.15.4 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei Az iskolára jellemző továbblépés szempontjából fontos periódus a tanév, amely két félévből áll. A továbblépés alapja a tanév végén elért eredmény. A tanévtől eltérő továbbhaladási engedélyt az igazgató adhat a nevelőtestület kezdeményezése alapján. 2.15.4.1

A továbblépés szempontjából megállapításának módja:

fontos

periódusban

(tanév

végén)

elért

teljesítmény

 A 2. évfolyamtól a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha előírt tanulmányi követelményeket teljesítette.  A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudja teljesíteni. 2.15.4.2

A továbbhaladásról döntő személyek:

A nevelőtestület a szaktanárok és az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.  Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.  Félévkor, ha 125 óránál többet mulasztott és mulasztását a nevelő testület megállapítása alapján pótolni nem tudta.  Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és mulasztását a nevelő testület megállapítása alapján pótolni nem tudta.  Egy tanítási évben vagy félévkor egy adott tantárgyból a mulasztása a tanítási órák 30 %-át meghaladja.  Magántanuló volt.

2.16 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Differenciált csoportmunka Differenciált egyéni munka Dramatikus játékok Dramatizálás Egyéni foglalkozás Előadás, konzultáció, vita, érvelés – cáfolat Frontális feladatadás

98

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 8. Frontális magyarázat 9. Frontális osztálymunka 10. Információs és kommunikációs technológiák 11. Interaktív órák 12. Játék (pedagógiai módszer) 13. Kerekasztal módszer 14. Kísérlet, demonstráció 15. Kooperatív csoportmunka 16. Kutatás, gyűjtés, bemutatás 17. Leképezés (reprodukció) 18. Minta adása 19. Önálló egyéni munka 20. Önellenőrzés 21. Önértékelés 22. Páros munka 23. Prezentáció 24. Projekt módszer 25. Tapasztaltatás, megfigyeltetés, séta, üzemlátogatás, terepmunka 26. Verseny A fent felsorolt pedagógiai módszerek alkalmazása közül az általános iskola és az alapfokú művészeti iskola pedagógusai szabadon választhatnak. A választás elvei:     

A pedagógus egyénisége A csoport összetétele, alkalmazkodó képessége A tanítandó anyag természete, jellege, teljesíthetősége A nevelési cél teljesíthetősége Személyi, tárgyi feltételek megléte

Cél: -Az alkalmazott módszer hatékonysága, eredményessége. - A tanuló, a nevelő egyaránt magáénak érezze, kedvelje.

2.17 Az iskolai írásbeli szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 2.17.1 Általános elveink: Minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát. Meghatározó az európai humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség kialakítása. E célok át kell, hogy hassák az iskola egész nevelő-oktató munkáját. Az iskola egész szellemiségén érezni kell, hogy a nevelés-oktatás és annak irányítói, a pedagógusok a gyermekekért vannak, a gyermekekért és a gyermekekkel együtt dolgoznak. Ezek a szempontok érvényesüljenek az értékelések során is. Az értékelés mint a tanulói teljesítmény mérése az iskolánkban megfogalmazott nevelési és oktatási célok elérése szempontjából igen hatékony tényező. 2.17.2 Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái A pedagógiai értékelés három fajtája alapján: 2.17.2.1

Diagnosztikus értékelés

A diagnosztikus értékelés a folyamat elején annak feltárására irányul, hogy a diákok milyen előzetes ismeretek, képességek, készségek birtokában vannak. Ez az értékelési típus alkalmas 99

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV arra, hogy eredményeként meghatározzuk a differenciálás mértékét, pótoljuk az előzetes ismeretek, képességek, készségek hiányát, továbbá lehetővé teszi a pontos tervezést. Év eleji ismétlés utáni mérés 2.17.2.2

Formatív, fejlesztő értékelés

A formatív fejlesztő értékelés a tanulási folyamatban való előrehaladásról ad információt a gyereknek, szülőnek, pedagógusnak, és lehetővé teszi a fejlődés mértékéhez szükséges egyéni korrekciókat. - Tájékozódó mérés - Írásbeli felelet 2.17.2.3

Szummatív értékelés

A szummatív értékelés a folyamat végén a tanítás-tanulás eredményességéről, hatékonyságáról ad visszajelzést. A visszacsatolás megerősítő, esetenként szelekciós szerepű is lehet. - Témazáró mérés - Év végi mérés 2.17.3 Az iskolai írásbeli beszámoltatás rendje 2.17.3.1

Diagnosztikus értékelés

Év eleji ismétlés utáni mérés (minősítjük). 2.17.3.2

-

Formatív, fejlesztő értékelés

1 lecke után folyamatosan egyénenként csoportonként osztályszinten

2.17.3.3

Szummatív értékelés

- témák lezárásakor - összefoglalás után - év végén 2.17.4 Az iskolai írásbeli beszámoltatás korlátai  Egy tanítási nap legfeljebb 2 témazáró írásbeli számonkérés tervezhető.  Tartós hiányzás (1-2 hét) esetén a tananyag bepótlása után, a tanulóval egyeztetett időpontban kerül sor a számonkérésre.  Tanítási szünet (őszi, téli, tavaszi) utáni első tantárgyi órán nem íratunk témazárót.  A tanórán kívüli tevékenységek nem befolyásolják a számonkérés rendjét. Nem lehet hivatkozási alap számonkéréskor a tanórán kívüli tevékenység.  A diagnosztikus és a szummatív mérés (év eleji ismétlés utáni, témazáró és tanév végi mérés) időpontját legkésőbb az összefoglaló órán közölni kell.  Ezeknek a felméréseknek a javítási határideje maximum 10 munkanap. (Eljárás a házirendben megfogalmazottak szerint.)  Írásbeli feleltetés a pedagógus rendje szerint bármikor kérhető. 2.17.5    

A félévi és az év végi osztályzatok megállapításának szempontjai és jelölések A témazáró, felmérés, tantárgyi mérések naplóban történő jelölése piros bekarikázva. Egyéb írásbeli számonkérés naplóban történő jelölése: piros Szóbeli feleletek naplóban történő jelölése: kék Szorgalmi feladatokért, gyűjtőmunkáért, órai munkáért, házi feladatért (mindazokért, ahol segítséget vehetett igénybe a tanuló) kapott érdemjegy naplóban történő jelölése: zöld. 100


Versenyzésért kapott érdemjegy naplóban történő jelölése: fekete

2.17.6 A szóbeli és írásbeli beszámoltatások formái, rendje - A tanuló munkájának folyamatos megfigyelése egy vagy több órán keresztül történik. - Szóbeli ellenőrzés  szóbeli felelet  órai munka, megnyilatkozások  memoriterek  kiselőadás (gyűjtőmunka) - Írásbeli ellenőrzés  házi dolgozat, fogalmazás  füzet, szótárvezetés  írásbeli felelet  témazáró dolgozat (teszt, feladatlap különböző formái) - Témazáró dolgozat íratásának rendje  A témazáró dolgozat időpontját a haladási naplóban ceruzával előre beírva jelölni kell.  Időpontját, témáját a tanulókkal a megíratást megelőző tantárgyi órán közölni kell. - Rövidebb terjedelmű számonkérések  Ezeket nem kell előzetesen bejelenteni a tanulóknak, korlátozás nélkül bármikor megtehetők. - Hiányzások figyelembevétele  1 napos vagy néhány órás hiányzást a következő tanítási napon nem veszünk figyelembe, kivéve ha a szülő írásban kéri azt. A tanulónak önállóan kell gondoskodni az órai munka pótlásáról és a házi feladat elvégzéséről.  Versenyeztetés esetén a szaktanár jelzi a kollégáinak, hogy a versenyen lévő tanulók nem tudtak készülni az adott napra. 2.17.7 Az értékelés módjai - A tantárgyak értékelése 5 fokozatú osztályzattal történik: 5 – jeles 4 – jó 3 – közepes 2 – elégséges 1 – elégtelen Törtjegyet ill. aláhúzott jegyet adhatunk a tanuló teljesítményének árnyaltabb, differenciáltabb kifejezése céljából. A felső tagozaton félévkor és év végén a kiemelkedő teljesítményt elért tanuló tantárgyi osztályzata mellé „K” betűt teszünk, amely kitűnőt jelent. Az anyakönyvbe szövegesen kitűnőt írunk. A modul tantárgyak értékelésére szöveges értékelő skálát alkalmazunk, melynek fokozatai: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg -

A házi feladatok értékelése  az óra elején (önellenőrzéssel)  beépítve az óra menetébe (önellenőrzéssel)

101

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV   

összeszedve (tanári ellenőrzéssel) az ellenőrzés módja függ a feladat mennyiségétől, minőségétől az ellenőrzést kövesse a javítás

- Az írásbeli beszámoltatások értékelése A témazárókat, írásbeli feleleteket a tanár javítja ki. 2.17.7.1

-

Értékelést végzünk

Írásban a tanulónak, szüleinek szólóan Egy-egy konkrét feladat végrehajtásakor (számonkérés, verseny stb.) Egy-egy nagyobb tanítási egység végén (félév, év vége)

Értékelésünknek mindig világosnak, az érintettek számára egyértelműnek, igazságosnak, rendszeresnek, kiszámíthatónak, megbízhatónak, ösztönzőnek kell lennie. A tanulók életkori sajátosságait, fejlődését, különleges gondozási igényét figyelembe vesszük. Az értékelés, minősítés rögzítésére az EMMI által rendszeresített nyomtatványokat (napló, ellenőrző, bizonyítvány…) használjuk. A magatartás érdemjegy és osztályzat 4-8. évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) lehet. A szorgalom érdemjegy és osztályzat 4-8. évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) lehet. 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, valamint 4. évfolyam első félévében a magatartás, szorgalom értékelése szövegesen történik a Pedagógiai Program megfelelő helyén megadott szempontok szerint. Értékelési rendszerünket befolyásolja a tantárgyi sajátosság is, ezért ezeket az adott munkaközösségek tagjai határozzák meg, fogadják el és tartják be egységesen a fenti általános és az alábbi speciális elvek figyelembevételével. Speciális elvek: értékelésünk igazodjon a helyi tantervben meghatározott követelményekhez, a tantárgy jellegéhez. A tantárgyi teljesítmények értékeléséről a szülőket rendszeresen és érdemben tájékoztatjuk. A kritikus teljesítményt elérő tanulók szüleit félév ill. év vége előtt, időben figyelemfelhívó figyelmeztető céllal külön is tájékoztatjuk – ellenőrzőben vagy hivatalos levélben behívjuk a szülőt fogadóórára. 2.17.8 A magasabb évfolyamba lépés feltételei: Az a tanuló léphet magasabb évfolyamba, aki év végén minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. Aki 1 vagy 2 tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. A javítóvizsga letételére augusztus 15augusztus 31-ig terjedő időszakban kell időpontot kijelölni. A tanulót az időpontról tájékoztatni kell. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló az évfolyamot ismételni köteles. A bizonyítvány: A tanév végi bizonyítvány kiállításának alapja, hogy a tanuló az egyes tantárgyakból milyen érdemjegyeket szerzett a tanév folyamán. 2.17.9 A tanulók értékelésének formái A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Szöveges értékelés  Az első évfolyamon minden tantárgy esetében félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. .  A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

102

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL  Szöveges értékelés esetén félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelőlapok segítségével értékeljük, tanév végén a Tü.800/gépi bizonyítvány pótlapon esszészerűen a segítő szempontsor alapján. Érdemjeggyel történő értékelés  A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.  A második évfolyamon év végén a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük a tanulók teljesítményét.  Második év végén, harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot a szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.  A harmadik és negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét a Tü.102/c számú Tájékoztató füzetbe beragasztott értékelő lapon dokumentáljuk.  A Tü. 829. számú bizonyítvány nyomtatvány használata esetén a 2. és 3. évfolyam év végi, érdemjeggyel történő minősítését a következőképpen végezzük:  A Tü 800/gépi bizonyítvány pótlapot és a Tü 30/a/gépi törzslapot használjuk.

2.18 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 2.18.1        

 

Alsó tagozaton Mennyiségileg és minőségileg differenciáljunk direkt, illetve indirekt módon. Olyan feladatokat adjunk, amit minden gyerek biztonsággal, önállóan meg tud oldani. A differenciált feladatok logikus gondolkodásra késztessék a tanulókat. Az osztály összetétele meghatározó a házi feladat adásánál. Vegyük figyelembe a gyerekközösség terhelhetőségét, munkatempóját, a tananyag nehézségét, milyenségét, az órarendet, a délutáni iskolai rendezvényt, a versenyen való részvételt is. Alsó tagozaton az írásbeli házi feladat dominál. A memoritereket több napra adjuk fel, határidő pontos megjelölésével. Ellenőrzés módja: - beépítve az óra menetébe (önellenőrzéssel) - óra elején (önellenőrzéssel) - összeszedve (tanítói ellenőrzés) - az ellenőrzés módja függ a feladat mennyiségétől, minőségétől - az ellenőrzést kövesse a javítás (lehetőség szerint) A házi feladat hiányát minden esetben jelezzük a szülő felé és beszámítjuk a szorgalmi jegybe. A szorgalmi házi feladatok megfelelő minőségű elvégzése a tantárgyi jegyben tükröződik.

2.18.2 Felső tagozaton    

Írásbeli és/vagy szóbeli házi feladatot adni kell tanítási napokon. Mennyiségileg és minőségileg differenciálunk direkt, illetve indirekt módon. A differenciált feladatok logikus gondolkodásra késztessék a tanulókat. Az osztály összetétele meghatározó a házi feladatok adásánál.

103

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV      

Vegyük figyelembe a gyermekközösség terhelhetőségét, munkatempóját, a tananyag nehézségét, milyenségét, az órarendet, a délutáni iskolai rendezvényt, a versenyen való részvételt is. Az őszi, téli, tavaszi szünetekre csak szorgalmi feladat adható. A hosszabb terjedelmű irodalmi memoritereket több napra, a határidő pontos megjelölésével adjuk fel. Ez nem vonatkozik a mindennapi, rendszeres felkészülésre. A beadandó házi dolgozat témáját a beadási határidő előtt 3 héttel közöljük az osztállyal. A házi feladat többszöri hiányát jelezzük a szülő felé és beszámítjuk a szorgalmi jegybe is. A szorgalmi házi feladatok megfelelő minőségű elvégzése a tantárgyi jegyben tükröződik.

3 Alapfokú művészetoktatás nevelési programja Közös művészetpedagógiai felfogásunk lényege, hogy a fiatalokat segítsük a képesség és tehetség kibontakoztatás legoptimálisabb formáinak, a személyiségfejlődés legadekvátabb útjainak megtalálásában. Segítsük a "veleszületett" hátrányok leküzdésében, hogy felnőttként képessé váljanak önállóan megtalálni helyüket a társadalomban.

3.1 A művészeti oktatás pedagógiai elvei, céljai, érékei, eszközei, eljárásai 3.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai, értékei 3.1.1.1



     

 

Tanulóink emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítjuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség-ígéretek individuális fejlesztésére, a gyermekek művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Az individuális gondolkodás fejlesztésével egy időben különös figyelmet fordítunk az együttműködési készségek fejlesztésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását. Törekszünk az önálló ismeretszerzés igényeinek/képességének kialakítására, amely az egész élet folyamán a permanens önképzés alapja lesz. Segítjük a demokratikus magatartásformák kialakítását.

A szakmánkat nem csak tudnunk, de folyamatosan fejlesztenünk is kell!

3.1.1.2 

Pedagógiai alapelvek

Célok:

Munkánk legáltalánosabb célja az intézmény eredményes működtetése, amely gyermek- és ifjúkorban pedagógiailag megszervezi a személyiség életkorának megfelelő fejlődési folyamatát. Szakmai törekvéseink középpontjában a gyermekek testi és lelki épségének megóvása, egy érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes intézményi légkör biztosítása áll. A kollektív értékek közül elsősorban azokat kívánjuk erősíteni, amelyek a demokrácia tanulását, megélését teszik lehetővé. Fontos ezért a megállapodásokban kialakult

104








együttélési szabályok megtartása. Teret kell biztosítani a sajátos egyéni útkereséseknek, amennyiben nem sértik közös törekvéseinket. Módszereinkkel, eszköz-rendszerünkkel lehetővé kell tennünk és segítenünk kell, hogy a kultúra, a művészet iránt fogékony, azt befogadni kész művelt polgárok formálódjanak nálunk, öntevékeny művelődési szokások kialakításával járuljunk hozzá életminőségük javulásához, életesélyeik növekedéséhez. Fel kell készíteni a tanulóinkat arra, hogy a jövőben dinamikusan változó életszituációkban fognak élni, sokféle és változó tartalmú problémahelyzetben kell helytállni. Módszertani, innovációs többletünkkel a jövőben saját szervezésű továbbképzésekkel járuljunk hozzá a pedagógus-és közművelődési továbbképzés céljainak megvalósításához. Oktató-nevelő munkánk kiemelt stratégiai céljai az alapelvekből következően:

  

-a művészetoktatásban jelenleg is meglévő minőségközpontú szemlélet továbbvitele, egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának fokozása, az iskolahasználók illetve a pedagógusok igényeinek megfelelően az intézmény szolgáltató jellegének további erősítése,  esélyegyenlőség biztosítása. Az intézmény egészét átfogó minőségközpontú szemlélet megőrzése érdekében: - az önfejlesztés, az önművelés, az önértékelés igényének fenntartása, - tudásszerzésre való igény kialakítása gyermekben és pedagógusban egyaránt. A tehetséggondozás hatékonysága, megőrzése érdekében: - a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének fenntartása, - a tanulás és munkafegyelem megőrzése, - folyamatos személyre szabott fejlesztés megvalósítása, - komplex személyiségfejlesztő program alkalmazása.

3.1.1.3

 -

-

-

Értékei

Célunk kialakítani a tanulókban:

A hagyományok felelevenítését és mai módon való átélését (nemzeti önbecsülés, hazaszeretet) Más népek hagyományainak és kultúrájának megismerését, tiszteletét A múlt értékeinek (megszerettetése) szeretetét és továbbéltetését, a hagyománytisztelet megteremtését. (A város és a környék érdeklődésére számot tartó nagy rendezvényeink:, Télbúcsúztató, Magyar Művészetoktatás Napja, Kézműves bemutatók, Mese-játék napok.) Télbúcsúztató: Az adott év témájához kötődően minden csoporttal jelmezeket, maszkokat, kiegészítőket készítünk projektfeladatban. A farsangi rendezvényen bemutatjuk az elkészült jelmezeket csoportra bontva, a bemutatóval párhuzamosan kézműves foglalkozásokon vehetnék részt a gyerekek. Majd ezt követően utcára vonulás a jelmezekben, és a legvégén hagyományos kiszebaba égetés. Egész várost megmozgató rendezvény, látványos, emlékezetes mindenki számára A tárgykultúra és a művészeti alkotások értékeit felismerő képességet Igényt az önálló és esztétikus alkotómunkára, rendszerességre

105


A kulturált viselkedést gyakoroltatjuk és közvetítjük különböző szituációkban: (múzeumban, kiállításon, tanulmányi sétán, feladat megoldása közben) Az egészséges életmód és rendezett környezet iránti igényt (megfelelő higiénia, munkaeszközök tisztántartása, védőruha, kesztyűhasználat) A természeti környezet megóvását, természeti szépség iránti fogékonyságukat Saját ás társai munkájának megbecsülését, alázatosságot a munka iránt A közösségbe való tartozás érzését, abban vállalt szerepek megélését

Az iskolahasználók igényeihez alkalmazkodó szolgáltató jelleg erősítése érdekében: a tanulók, szülők igényeinek (pl. felelősségtudat, értékmegőrzés, szép és kulturált környezet, vizuális tartalmakat hordozó közösségi programok, nyitottság …) figyelembe vétele. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében: a szociális hátrányok kompenzálása, kreativitásfejlesztés, továbbtanulási esélyek növelése. 3.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.2.1

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai

A pedagógiai alapelvek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg. A feladatok tehát a cél elérését teszik lehetővé. A képző- és iparművészeti oktatás fő feladata hogy:  irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára  ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit,  tegye lehetővé a kommunikáció legkülönbözőbb formáinak - a képző- és iparművészet, a film-, valamint a népművészet és tárgykultúra műfaji sajátosságainak megismerését. Készítse fel a tanulót:  a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére,  a vizuális információk, közlemények megértésére,  a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra,  tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra,  a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére,  a kifejezési eljárások használatára,  élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére,  a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására,  a médiák által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére,  a vizuális önkifejezésre, alkotásra,  tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére,  tervezésre, konstruálásra,  a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére,  eszközhasználatra, anyagalakításra,  a kézműves tevékenységek gyakorlatára, tárgykészítésre, környezetformálásra,  a jelentés, az esztétikum megértésére,  a rendeltetés – a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére,  a mindennapok, a természet, a társadalom szépségének befogadására,  a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére,  a műelemzési eljárások alkalmazására,  a néphagyomány, a népi kultúra megértésére, befogadására 3.1.2.2

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei

Nevelési eszközök:

106

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV minta, példa, példakövetés, személyre szabott kihívások, egyéni utak bejárásának lehetősége Ösztönző eszközök: - megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, egyéni bemutatkozások, pályázatok, jutalmazás A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység – a rajz-festésmintázás tantárgy, vizuális alkotó gyakorlat, grafika és festészet alapjai és a műhelygyakorlatok (grafika, festészet, szobrászat, kézművesség, tűzzománc, textil, kerámia) tanítása, a választható tárgyak, valamint a város és a környék számára nyitott bemutatók, rendezvények és szabadidős tevékenységek biztosítják. -

3.1.2.3

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai

A feladatok megoldása érdekében alkalmazott eljárások: - kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, - egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása, - tehetséggondozó eljárások, egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, - kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer, - közösségfejlesztő módszer, - egyénre szabott és csoportos fejlesztés, kiscsoportos oktatás. - játékos oktatás, élményre épülő alkotómunka,

3.2

A művészeti oktatásban a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

„A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” /Bagdy Emőke/ A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Teret kell adnunk az elfogulatlan, nyitott, „rácsodálkozó” attitűd, valódi gyermeki vonás megnyilvánulásának. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek: Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Ugyanakkor tapasztalataink szerint - amelyet pszichológiai kutatások is alátámasztanak - a kreatív gyerekek esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, nonkonformista attitűdöt mutatnak. Beilleszkedési nehézségeik leküzdésében segíthet a nyugodt, harmonikus tanórai légkör, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadása, az inspiráló, segítő tanári hozzáállás, az együtt alkotás. Segíthet továbbá a szülői konzultáció, egyéni teljesítményütemezés, a személyiséghez illő téma- és technikaválasztás. Esetenként előfordulhat más tanszakra irányítás is. Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Az alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti ágán határozottan megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink kimutathatóan jobb tanulmányi teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt. A

107

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára gyakorolt hatása áll. A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a képzőművészet, a sokszínű tevékenység fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kialkossák” magukból és ezáltal eredményesebb tanulásra képesek. Az alapfokú művészetoktatás – a képző- és iparművészeti oktatás - segíthet a tanulási kudarcok kezelésében. Probléma, konfliktus esetén a szülőkkel és az általános iskolai osztályfőnökkel is konzultálunk.        

3.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Helyes eszköz- és anyaghasználat Szociális készségek (tolerancia, türelem, empátia) Vizuális mozgásos, érzékszervet fejlesztő játékok (gubanc, szoborjáték, lopakodó, székfoglaló, kötélhajtás, memória játékok) Az egészséges életmód és rendezett környezet iránti igény kialakítása (megfelelő higiénia, munkaeszközök tisztántartása, védőruha, kesztyűhasználat) Megfelelő fényviszonyok kialakítása az adott feladathoz (természetes, mesterséges) A tanulók uzsonnáztatása adott időpontban tanári felügyelet mellett Önértékelés, az önkritika gyakorlása az óra végi értékelések során (önbizalom növelés, gátlások leküzdése, egészséges énkép kialakítása) Természeti- és ember alkotta környezet esztétikai szempontú vizsgálata tanulmányi séta során

3.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok - Az osztályfoglalkozások és a műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyermekek kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodóképességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. - A közművelődési egységek csoportjai, szakkörei, programjai valamennyi egység tanulói számára nyitottak.

3.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai: - Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben. - Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában.

108

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. - Nevelő- oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésére álló programokat és tankönyveket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. - Év elején a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó tanmenetet készít. - Tanítási óráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. - Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit. A tanuló teljesítményéről a szülőt ellenőrzőn keresztül vagy személyesen tájékoztatja. - A versenyek időpontjáról, a lebonyolítás módjáról tájékoztatja a szülőket. - Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről és öntevékenyen részt vállal a szemléltetőeszköz- állomány fejlesztésében. - Gondoskodik a tanulókra veszélyes anyagok szakszerű tárolásáról. - Aktívan részt vállal munkakörében megfelelő szaktanterem kialakításában. - Az iskolavezetés egy tanévben egy alkalommal megbízhatja iskolai, városi ünnepség szervezésében, lebonyolításában való közreműködéssel. - Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát: pontosan vezeti az osztálynaplót, a tanulók érdemjegyeit beírja az ellenőrző könyvbe. - A pedagógus a szülőkkel történő találkozások alkalmával tájékoztatást ad a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyerekek fejlődésében felmerülő problémákat. 2. Osztályfőnöki munka tartalma és feladatai: - Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. - Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma az óravázlat és az osztályfőnöki órák tanmenete, amelynek formai, szervezeti követelményeit az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg. - Osztályában a személyiség - és közösségfejlesztő munkát az iskola pedagógiai programjában preferált alapértékek megvalósítása érdekében végzi.

109

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - Törekszik tanulói személyiségének, család és szociális körülményeinek alapos megismerésére, a szülők iskolával kapcsolatos elvárásainak, a gyermekekkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére. - Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit, az osztályon belül uralkodó értékrendet. - Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. - Osztályozó értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. - Gondot fordít arra, hogy az osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Szervezi, és havonta értékeli osztályával együtt a tanulók előmenetelét, magatartását és szorgalmát. - Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátítására. - Rendre, tisztaságra, udvarias, kulturált viselkedésre, fegyelmezett munkára, az önművelés igényére, önismeretre, harmonikus, társas kapcsolatokra neveli a gyerekeket. - A tanmenetben tervezett témák feldolgozására alaposan felkészül, ugyanakkor a tanulók érdeklődésének, aktivitásának figyelembe vételével rugalmasan kezeli azokat. - Elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló és a törzslapok szabályszerű naprakész vezetéséért.

3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Platón szerint az emberek természetes igénye, hogy adottságaiknak megfelelően foglalkoztassák őket. Mára ez társadalmi igény lett. A tehetséggondozás első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségre utaló tulajdonságokat (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, érzelmi, emocionális, stb.)  A művészeti iskola tanszaki kínálatával a művészetek iránti fogékonyság kialakítása mellett a tehetség kibontakoztatásához is hozzájárul. A folyamatos bemutatók, versenyek inspirálják a gyermekeket képességeik kibontására, fejlesztésére.  A tantárgyi programokat eleve úgy állítottuk össze, hogy az alapvetően szolgálja, biztosítsa a személyiségfejlődést, a tehetség kibontását, ápolását. Tantárgyi programjaink alapjai a művészi-manuális képességfejlesztésnek. Elmélyültebb, önállóbb alkotómunkát tesznek lehetővé a törvény által biztosított kiscsoportos műhelyek. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei megfelelőek a tehetséggondozáshoz.  A rajzi, festészeti, mintázási, konstruálási, tárgyalkotási folyamatokat - a tervezéseket, gyakorlatokat - az alkotó munkát segítő képző- és iparművészeti, népművészeti, filmművészeti és környezetesztétikai elméletekkel alapozzuk meg.  A kiscsoportos műhelygyakorlatok során az alakítható anyagok, a megmunkálás-formálás széles körét, technikáját ismerhetik meg a tanulók.  Tehetséggondozási munkánkban szerepet kapnak az évi hagyományos programjaink, kézműves bemutatók, a rendszeres helyi, megyei, országos, valamint határon túli kiállítások, a nyári alkotó tábor, de fontos elem a jutalmazási-elismerési rendszer is.

110






 

   

Művésztanáraink részt vesznek hazai és határon kívüli szakmai bemutatókon, kiállításokon, szakmai fejlesztési programokban. A tanulókat is bevonják bemutatók vezetésébe, pályázatokra, versenyekre készítik fel őket, – megtartva országos szintű versenyeredményeinket. Aktívan részt veszünk a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének, és a Magyar Zeneiskolák Országos Szervezete Képzőművészeti Tagozatának programjaiban, szakmai munkájában. Minden tanévben sor kerül a művészetoktatás napi rendezvényünkre, melynek a helyi Bartók Terem biztosít állandó helyszínt. E program a Zeneiskolával közös, általában tematikus rendezvény. Témája általában kapcsolódik a művészeti iskola éves programtervéhez. Minden tanulónk az év során legjobban sikerült munkáját mutatja be, emellett a versenyeken szerepelt és helyezéseket elért tanulók munkáit frekventált helyen állítjuk ki. A kiállítótér emeleti részén minden évben a z iskolához köthető személyek kapnak kiállítási lehetőséget (például: kiemelkedően tehetséges vagy művészeti szakképzést végző jelenlegi és végzett régi diákjaink, művésztanárok, példaértékű munkássággal rendelkező helyi és vidéki alkotók). Évente rendezi meg intézményünk a Márton-napi rendezvényét, amely évről- évre új és változatos programot kínál minden gyermek számára. A kézművességek, a vizuális és a rég elfeledett népi és egyéb játékok, a népi tevékenységek és népmesék komplexen jelennek meg és egészítik ki egymást. Diákjainkat bevonjuk e programok és tevékenységek önálló vagy csoportos vezetésébe. A feladat fejleszti ön- és szociális tevékenységüket. A korábbi területi és megyei rajzversenyek szervezése helyett a személyiséget sajátosan fejlesztő, korszerűbb vizuális közösségi játékok, projektek útján haladunk.(Szent Márton életútjának évenkénti feldolgozása) Szintén évenkénti hagyományőrző rendezvényünk a Télbúcsúztató (Játékkaszinó), mely egy gyermekközpontú tevékenységekre építő program. Ahol ’bemutatkozhatnak ’ a kicsik és nagyok. A diákok személyiségére építünk a feladatvállalás során, és érdeklődési körüket, sajátos ötleteiket figyelembe véve beépítjük azokat a programba. A háromfős tanári karunk számít megbízható diákjaink és a szülők segítségére nagy évenkénti rendezvényeink lebonyolításában, amely során beletekinthetnek és részévé válhatnak iskolánk munkájának. Városi rendezvények (Gyermeknap, Városnap stb.) aktív résztvevői az iskola kézműves tanárai, szülők, legnagyobb diákok, meghívott vendégek, általános iskolai pedagógusok. A tehetséggondozásában a közművelődési dolgozók és a könyvtárosok tudnak a pedagógusok és gyermekek segítségére lenni. A könyvtár szakirodalmi bázist, információszerzést nyújt gyermeknek, pedagógusnak egyaránt.

3.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Lásd: Az általános iskolai diákönkormányzat alapszabályzata szerint

3.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 3.8.1 A tanulók és pedagógusok együttműködésének fórumai Kölcsönös és rendszeres tájékoztatás, visszajelzés, őszinteség, tisztelet alapján. Tanévnyitó, tanévzáró Tanítási órák, műhelyfoglalkozások Tanítási órákon túli programok (kiállítások előkészítése, rendezése, látogatása, tanulmányi séták, kirándulások, kézműves bemutatók, hagyományőrző programok, nyári tábor) Diákönkormányzati képviselet szintjein

111

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Iskola szintű fórumon – évi két alkalommal Érdekvédelem: A tanulók érdekvédelmét a szülői közösség és a diákönkormányzat látja el. 3.8.2 A szülők és pedagógusok együttműködésének formái Alapja a gyermekekért érzett közös felelősség. Feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, egymás igényeinek, véleményének ismerete, a közös tevékenység, az eredményesség érdekében. Közvetlen, folyamatos kapcsolattartás csoportonként - Előképzősök és elsősök szülei a foglalkozás utolsó perceiben megfigyelhetik őket munka közben, majd segítenek a rendteremtésben. Ez segítség a tanár számára, másrészt a szülő is fontos visszajelzéseket kap gyermekéről. Harmadik - negyedikben a foglalkozás végén szokás a munkákból „terítés”, a szülők megtekinthetik gyermekeik produktumát. Kapcsolattartás telefonon szükséges estekben. A gyermek igazolatlan hiányzásakor személyesen értesítjük a szülőt. Családlátogatás – szükség esetén a körülmények megismerésére, problémamegoldásra. Írásbeli tájékoztató - értékelést adó: folyamatosan jegyekkel az általános iskolai ellenőrzőbe, félévi tájékoztató, tanév végi bizonyítvány - programokról, rendezvényekről alkalmanként Szülői értekezlet évi két alkalommal – tájékoztatás, együttműködés kialakítása, értékelés. Félévkor és év végén – tájékoztatás, tervezés, értékelés. Fogadóóra – negyedévkor és háromnegyed évkor (november vége, március vége) Szülői Munkaközösség - az évi programokhoz kötődően: A szülők, fontos segítséget jelentenek évi programjaikon, nagyszabású rendezvényeinken, ahol önálló területek felvállalása mellett - bemutatók, foglalkozások vezetése, büfészervezés stb. - az egyszerű gyakorlati feladatokat (etetés, itatás, öltöztetés stb.) is gondosan ellátják. Szülők, tanulóink és a család tagjai jelen vannak az iskola nyitott napjain, az alkotó hétvégeken, táborozás során, kirándulások alkalmával, a hagyományos évi rendezvényeinken, valamint az év közben és év végén rendezett kiállításokon.

3.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 3.9.1 A RÉGI TANTERVI PROGRAM ALAPJÁN A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

112

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

2. Az alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja Az alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. Az alapvizsgán és záróvizsgán a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A kötelező tantárgy (rajz-festés- mintázás) és a kötelezően választható tárgyak (a különböző tanszakok műhelygyakorlat tantárgyai) alapvizsgája gyakorlati vizsgákból, a művészeti záróvizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, a szabadon választható tantárgyak (művészettörténet, népművészet) alap és záróvizsgája írásbeli és szóbeli vizsgákból áll.

3.9.1.1.1 A vizsga tantárgyai: 3.9.1.1.2 Az alapfokú, illetve továbbképző évfolyamot elvégző, vizsgára jelentkező tanuló az alap és záróvizsgán a két kötelező tárgyból: rajz – festés – mintázásból és műhelygyakorlatból, illetve önkéntes választás alapján, ezeken felül a szabadon választható tárgyakból is tehet vizsgát, ha a vizsgáztatási követelmények teljesítésére felkészült. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatárgynak csak az választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló legalább százharmincnyolc órában tanult, és az évfolyamokra előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. Az alapvizsga és a záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljesen) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga vagy záróvizsga bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 4. Az alapvizsga és a záróvizsga minősítése Az alapfokú művészetoktatási intézmény a megadott általános értékelési szempontok figyelembe vételével készített részletes értékelési szempont alapján minősít. A tanuló teljesítményét az alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgarészekből kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 5. Az alapvizsga és a záróvizsga szervezése

113

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A művészeti alapvizsga és záróvizsga csak alapfokú művészetoktatási intézményben szervezhető.

3.10 Közös kötelező tantárgy 3.10.1 Rajz-festés-mintázás Célok, feladatok, szakmai követelmények Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg: – a látás és a látványértelmező képesség fejlesztése, – a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, – a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, – a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése - az elemzés, - az elvont gondolkodás, - a képi gondolkodás, - a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés), – jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, – jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, – a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása, – az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (inter-média) megismerése, alkalmazása, – a művészettörténet nagy korszakainak ismerete, – a vizuális kifejezőkészség fejlesztése. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje – a rajz-festés-mintázás alapelemeit, – a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, – a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, – a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában. A tanuló legyen képes – a látványt értelmezni, – a kompozíciós ismereteket alkalmazni, – a síkban és térben alkotásokat létrehozni, – a művészettörténet nagy korszakait ismertetni. A tanuló a továbbképző végén ismerje – a vizuális nyelv kifejezőeszközeit, – azok jel- és jelentésrendszerét, – a sík- és térábrázolás szabályrendszerét, – az ábrázoló geometria alapelemeit, – a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, – a médiaművészet (film, videó, animáció) kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait, – a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvencióit, – a művészettörténet nagy korszakait.

114

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A tanuló legyen képes – a tanár által vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történő) feldolgozására, – a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására, – sík- és térbeli művek létrehozására, – konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, – a látvány, illetve a képi megjelenítések elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel), – a nagy művészettörténeti korok eredményeit saját alkotó munkája során felhasználni.

A rajz-festés-mintázás tantárgy vizsgakövetelményei Rajz-festés-mintázás művészeti alapvizsga követelményei 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Rajz-festés-mintázás

max. 90 perc

2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejező készsége, tervező képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelő, értelmező, megjelenítő, elemző, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező, alkotó készségét, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról - a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét, a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott tanuló által készített alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (pl.: tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok…). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt, önállón készített tanulmány. A tetszőlegesen választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet:  természetes forma,  mesterséges forma,  forma és mozgás,  forma, tér, szerkezet.

115

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, – gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, – képzőművészeti technikákban való jártasság, – kísérletező készség, – tervező, feladatmegoldó készség, – kreativitás, – manuális készség.

A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI A VIZSGA RÉSZEI A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelő, -értelmező, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező készsége, tervező képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló művészeti ismereteit, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról – a képzőművészeti műfajokról, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudását. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét, tudását. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott a tanuló által megoldott projektfeladat. A projektfeladat megoldását bemutató portfólió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (időterv, folyamatterv), fázisait (pl.: tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma-, kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek…), a feladatra adott válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány. A tetszőlegesen választott (grafikai, festészeti, plasztikai) eljárásokkal készülő tanulmány témája lehet:  természetes formák,  mesterséges formák,  külső vagy belső tér,  térben álló figura,  portré.

116

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, – gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, – tervező, feladatmegoldó készség, – képzőművészeti technikákban való jártasság, – kísérletező készség, – kreativitás, – manuális készség, – művészeti ismeretek, – esztétikai érzékenység, – tárgyalkotó készség, – a feladatmegoldás egyedisége, minősége, összhatása.

117


3.11 Kötelezően választható műhelygyakorlat 3.11.1 Grafika tanszak Célok, feladatok, szakmai követelmények A grafikai műhelygyakorlat tanítási célja az egyedi és sokszorosított grafikai eljárások megismerése. A grafika két fő területének: a képgrafikusi és az alkalmazott grafikai tevékenységnek a megismertetése. A grafikai műhelygyakorlat célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló  ismerkedjen meg a grafikai tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókkal,  sajátítsa el a grafikai munkához szükséges technikai eszközök használatát,  ismerkedjen meg a grafika lehetőségeivel és korlátaival (sokszorosítható grafikák, illusztráció, reklámgrafika stb.),  tudja kiválasztani és alkalmazni az egyéniségének megfelelő grafikai technikát,  ismerje a szaknyelvet,  legyen tájékozott a grafika művészettörténetében,  tevékenységének végzésében váljon önállóvá,  legyen nyitott az új médiumok megismerésére (számítógép),  felkészültsége legyen alkalmas arra, hogy tanulmányait szakirányban tovább folytathassa. A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg  a grafikai tevékenységhez szükséges technikai anyagok, eszközök, szerszámok működésével, kezelésével,  a grafikai művészet egy-egy kiemelkedő képviselőjével,  a segédanyagok tulajdonságaival, használatával,  a szabványokkal, a méretekkel, az installálási törvényekkel,  a szakma rövid történetével,  a képzőművészeti gyakorlatban, a feladatokban felhasználható vizuális elemekkel (pont, vonal, szín stb.),  a képépítés törvényszerűségeivel,  a színelmélet alapjaival. A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a tanulóban  fejlessze ki a feladatok elvégzéséhez szükséges önálló, kreatív, alkotói módszert,  alakuljon ki véleménynyilvánítási igénye és képessége,  alakuljon ki a készített mű esztétikus megjelenítésének képessége.

Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje  a képépítés alapvető szabályait,  a tanult grafikai technikákat, ezek továbbfejlesztési lehetőségeit és korlátait,  az egyedi és sokszorosított grafika - különösen a megismert magasnyomási eljárások - sokszínű technikai lehetőségeit,  a grafika történeti és technikai sajátosságait,  a nyomtatásra és dúckészítésre alkalmas papírfajtákat, a linó és fém anyagokat. A tanuló legyen képes  az eddig megismert grafikai technikák alkalmazására,  vázlatkészítésre, motívumgyűjtésre, feldolgozásra, átírásra, dúcra-dolgozásra,  az egyedi és sokszorosított grafika - különösen a megismert magasnyomási eljárások - sokszínű technikai lehetőségeinek alkalmazására,  esztétikus képi megjelenítésre. A tanuló a továbbképző végén ismerje

118

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  

a legújabb nemzetközi és hazai sokszorosított grafikai törekvéseket és azok képviselőit, a hazai kortárs grafika eredményeit. A tanuló legyen képes  önálló kifejezőkészségre és grafikai komponálásra,  technikailag tiszta és kevert technikájú lapok létrehozására,  az iparban használatos reklámhordozók (könyv, lemezborító, plakát) tervezésére,  klasszikus sokszorosított grafikai faximile reprodukció készítésére,  önálló gondolatokkal és képi világgal bíró illusztrációk létrehozására,  kiállításra alkalmas munkák alkotására. A GRAFIKA TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A GRAFIKA MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* Grafika műhelygyakorlat - rajzi, tervezési feladat - grafikakészítés

max. 90 perc max. 180 perc 50 perc 130 perc

*A rajz-festés-mintázás kötelező tárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló a grafikaművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, az egyedi és a sokszorosított grafikatechnika lehetőségeiről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását. A grafika műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész grafikai alkotás. A benyújtott vizsgamunka, – tanári irányítással – színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult grafikai technikák bármelyikének alkalmazásával megvalósított grafikai alkotás, amely lehet:  meghívó,  bélyeg,  versillusztráció,  természeti forma tanulmánya és átírása. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal korábban kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített grafikai alkotás A vizsgamunka tervvázlat alapján megvalósított egyedi rajz, vagy sokszorosításra alkalmas technikával elkészített grafikai alkotás, amely lehet:  ex libris,  embléma,

119

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV   

piktogram, illusztráció. különböző felületek, faktúrák alapján mintatervezés.

3. A vizsga értékelése A grafika műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai:  rajzi, tervezői készség,  tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró és kifejező készség,  alapvető anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság,  egyedi és sokszorosított grafikatechnikai ismeret,  színelméleti alapismeretek,  a kész munka összhatása.

A GRAFIKA MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. 120 perc Grafika műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - grafikakészítés 180 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy záróvizsga követelményét a II. fejezet tartalmazza. 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Grafika műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló látványértelmező, megjelenítő, a tartalomnak megfelelő elemző, átíró, képalkotó, képességét, a grafika anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását. 2.1. A grafikai műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész grafikai alkotás. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással– színes rajzi tervezési munka alapján megvalósított grafikai alkotás, amely lehet:  stílustanulmány,  lemezborító készítése,  egyedi könyv kivitelezése,  naptár. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal korábban kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek.

120

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített grafikai alkotás. A vizsgamunka tervvázlatokból álló, betű és szöveg együttes kompozíciójára és szabadon választott technika alkalmazására épülő grafikai alkotás, amely lehet:  plakát,  könyvborító,  vers- vagy prózaillusztráció. 2.2 A grafika műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – – – – – – –

a grafika anyagai, eszközei, grafikatechnikák és technológiák, a grafika műfaji sajátosságai, a grafikaművészet legjelentősebb alkotásai, alkotói, a grafikaművészet stíluskorszakai, a magyar grafika jeles képviselői, egészség-és környezetvédelmi alapismeretek.

3. A vizsga értékelése 3.1. A grafika műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai:  tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség,  rajzi, tervező és kivitelező készség,  a grafikai ismeretek gyakorlati alkalmazásának (egyedi és sokszorosított grafikák, vegyes technikák) szintje,  eredetiség, egyediség,  a kész munka összhatása. 3.2. A grafika műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség.

3.11.2 FESTÉSZET tanszak CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A festészet műhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg  azokat az anyagokat és eljárásokat, amelyek a festői munka legfontosabb elemei,  a színtan egyes alapvető problémáit és azok alkalmazását a festészetben,  a festészeti technikákat, kifejezési nyelvi eszközeit,  a szín és fény alapvető összefüggéseit,  a sík és a szín, a tér és a szín látványban és alkotásban jelentkező összefüggéseit,  a legkorszerűbb festészeti eljárások alapjait,  a festészet határát kitágító képzőművészeti eljárásokat. A festészet műhelymunka feladata, hogy a tanuló  sajátítsa el a festészeti technikákat, eljárásokat,  szerezzen ismeretet a festészet mint a képzőművészet egy műfaja jelentőségéről és történetéről. A tanuló legyen képes festészeti ismeretek elsajátításával az adott műfaj sokféleségében eligazodni, önálló alkotásokat készíteni. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje  a hagyományos festészeti technikákat,

121

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV    

a technikák alkalmazásának módozatait, a festészet történetének nagy korszakait, a festészeti technikák határeseteit (pl. montázs, kollázs, manipulált fotó, festett síkplasztikák), a fotó, film, videó, számítógép színalkotó és -visszaadó szerepét. A tanuló legyen képes  a megismert festészeti technikákkal műveket készíteni,  figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni,  vázlatokat készíteni és azok után festményeket alkotni,  síkban és térben, beállítás után és szabadon festményeket készíteni,  a festészet határeseteit jelentő műveket (montázs, kollázs, fotómanipuláció, computergrafika) alkotni,  véleményt alkotni a festészet történetének jelentős műveiről. A tanuló a továbbképző végén ismerje  a festészet technikai eljárásait,  a technikai eljárások alkalmazását különböző feladatokban,  a kompozíció törvényeit, a szabadon értelmezett, de a festészet műfaját nem meghaladó eljárásokat (videofestészet, computerfestészet),  a színház és képzőművészet találkozását jelentő színpadi festészetet (díszlet),  a festészettörténet nagy alkotásait,  a festészetnek a művészettörténetben elfoglalt helyét,  azokat a szakkifejezéseket, melyekkel egy festészeti alkotást jellemezhet, értelmezhet, elemezhet. A tanuló legyen képes  önálló festészeti alkotások, festmények és színes dekoratív művek tervezésére és létrehozására,  saját alkotó tevékenységének következetes nyomon követésére és dokumentálására (portfólió készítése),  a megismert festészeti technikák változatos és szakszerű alkalmazására,  önálló véleményformálásra saját és mások műveit illetően,  véleményének szakszerű kifejezésekkel való interpretálására.

FESTÉSZET TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A FESTÉSZET MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* Festészet műhelygyakorlat - rajzi, tervezési feladat - képtárgykészítés

max. 90 perc max.180 perc 50 perc 130 perc

*A rajz-festés-mintázás kötelező tárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanulónak a festőművészet anyagairól,

122

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, a képépítés szabályairól, a színtani ismeretekről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló festészeti technikákban elért jártasságát, tudását. A festészet műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész festészeti alkotás. A benyújtott vizsgamunka, – tanári irányítással – színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult festészeti technikák bármelyikének alkalmazásával elkészített festészeti alkotás, amely lehet:  csendéletszerű tanulmány,  külső tér egy részletének feldolgozása,  irodalmi mű illusztrációja,  érzelmi hangulatot kifejező önarcképsorozat,  díszletterv. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal korábban kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített festészeti alkotás. A festészet vizsgatárgy gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján létrehozott, szabadon választott technikával elkészített színes kompozíció, amely lehet:  különböző karakterű tárgyak csendéletszerű beállítása,  a belső tér egy részletének ábrázolása,  portré vagy önarckép,  zenei hangulat kifejezése,  stílustanulmány.

123

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 3. A vizsga értékelése A festészet műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai:  rajzi, tervezői képesség,  képépítés, kompozíció,  kifejezőerő, hangulati hatás,  tartalomhoz illő technika megválasztása,  a festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazásának (telítettség, lokál és valőr színek, kontrasztok, fény-árnyék-szín összefüggései) szintje,  anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság,  a kész munka összhatása.

A FESTÉSZET MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. 120 perc Festészet műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - képtárgyalkotás 180 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy záróvizsga követelményét a II. fejezet tartalmazza. 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Festészet műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló látványértelmező, megjelenítő, gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, képalkotó képességét, a festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló festészeti technikákban elért jártasságát, tudását. 2.1. A festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze. A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész festészeti alkotás. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással – színes rajzi tervezési munka alapján megvalósított nagyobb méretű, a tanult technikák bármelyikével elkészített festészeti alkotás, amely lehet:  csendélet,  portré,  lakótér ábrázolása (otthoni környezet, saját szoba),  jelmezterv,  reklámtéma feldolgozása. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal korábban kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek.

124

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan készített festészeti alkotás. A vizsgamunka színes tervvázlatokra épülő, nagyobb méretű, szabadon választott technikával elkészített festészeti alkotás, amely lehet:  természetes és mesterséges formák,  enteriőrbe elhelyezett figura,  saját fotó feldolgozása,  illusztráció,  elbeszélő képsorozat saját témára. 2.2 A festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma:        

a festészet anyagai, technikai eszközei, festészet nyelvi kifejező eszközei, (azok jel-és jelentésrendszere), műfajai festészeti technikák és technológiák, a festészet műfaji sajátosságai, a festőművészet legjelentősebb alkotói és alkotásai, a festőművészet stíluskorszakai, a magyar festészet jeles képviselői, egészség-és környezetvédelmi alapismeretek.

3. A vizsga értékelése 3.1. A festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai:  a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező képesség,  a tervező és kivitelező képesség,  színtani ismeretekben való jártasság,  a kompozíció törvényeinek ismerete,  a festészeti eljárások és technikák alkalmazásának szintje,  eredetiség, egyediség,  a kész munka összhatása. 3.2. A festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai:  a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete,  a megfogalmazás szabatossága, pontossága,  kommunikációs készség.

125

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 3.11.3 SZOBRÁSZat TANSzAK CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szobrász műhelymunka célja  a vizuális műveltség megalapozása, fejlesztése olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása által, melyek felkészítik a tanulót a tárgyalkotásra, a plasztikai alakításra, a szakirányú továbbtanulásra. A szobrász műhelymunka feladata a vizuális neveléssel párhuzamosan olyan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, mely lehetővé teszi a fenti célok megvalósulását. A műhelymunka feladata, hogy ismertesse meg a tanulót  a szobrászművészet sajátos nyelvével, kifejezőeszközeivel, megnyilvánulási formáival,  a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel,  a szobrászműteremmel és felszerelésével,  a munka során használt anyagok és szerszámok használatával,  a kéziszerszámok készítésével,  a klasszikus szobrászat formai megoldásaival és az azoktól való elszakadás lehetőségeivel,  az új anyagokkal és azok használatával,  a kreatív feladatmegoldásokkal a tervtől a kész munkáig. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje  a szobrászat fontosabb eredményeit, művészettörténeti időrendiségben,  a kiemelkedő jelentőségű műveket, alkotásokat,  a szoborkészítés alapjait, a készítés technológiáját,  a gyakorlatban megismert anyagok jellemző tulajdonságait és felhasználási területét,  a balesetvédelmi szabályokat,  a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes  az anyagismeret birtokában alkalmazni a célnak legmegfelelőbb szobrászi eljárást,  életkorának megfelelően tapasztalatait, ismereteit beépíteni az alkotás folyamatába,  a tárgyak elemzésére az anyag-funkció-forma szempontjai szerint,  felismerni környezetében a pozitív esztétikai minőséget. A tanuló rendelkezzen  biztos rajztudással,  műelemzési készséggel,  agyagból történő mintázás készségével,  a gipszmunkák terén alapvető ismeretekkel, gyakorlattal. A tanuló a továbbképző végén ismerje  a szoborkészítés anyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét,  a szobrászat klasszikus műfajait,  a formai jellemzőket a történeti és kortárs tárgyakon,  a szobrászműterem szükséges berendezését, felszerelését, az anyagok előírásszerű kezelését,  a műalkotás és a környezet összefüggéseit a szobor-enteriőr viszonylatában,  a legfontosabb munkavédelmi teendőket. A tanuló legyen képes  a tervszerű, igényes munkavégzésre,  önálló tervezésre anyag-funkció-forma egységében,  terveit igényes műhelyrajzban megjeleníteni,  megszerzett ismereteit a tárgykészítés folyamatába beépíteni,  az alkotómunka során pozitív élményeit beépíteni a műbe,

126

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV            

a feladatokat megfelelő általános műveltsége folytán kreatívan megoldani, pozitív formát készíteni agyagból, gipszből, a szobrászatban használatos speciális kéziszerszámokat (mintázófa, gipszelő szerszámok stb.) előállítani, arányos kicsinyítésre és nagyításra, a természeti és mesterséges formák megmintázására, átírására, az alapvető anatómiai ismeretek alkalmazására, a szobrászat hagyományos anyagainak (terrakotta, fa, kő, bronz stb.) használatára, a szobrászat segédanyagainak (gipsz, plasztilin stb.) alkalmazására, a megmunkáláshoz szükséges kéziszerszámok és gépek használatára, a feladatnak megfelelő váz- és tartószerkezet összeállítására, érem, relief, portré, ember- és állatfigura mintázására, faragására, biztonsági és balesetvédelmi előírások betartására.

A SZOBRÁSZAT TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Rajz-festés-mintázás* Szobrász műhelygyakorlat - rajzi, tervezési feladat - plasztikai tárgy készítés


*A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, plasztikai alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanulónak a szobrászat anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, a térépítés szabályairól és a formatani ismeretekről megszerzett tapasztalatait. A plasztikai tárgyalkotó feladat megoldásában mutassa be a tanuló szobrászati technikákban elért jártasságát, tudását. A szobrászat műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész plasztikai tárgy vagy tárgycsoport. A plasztikai tárgy vagy tárgycsoport – tanári irányítással – rajzi, tervezési munka alapján megvalósított alkotás, amely lehet: – mintázott vagy vésett dombormű, terrakottából vagy gipszből, – mintázott körplasztika, égetett agyagból vagy gipszből, festve vagy patinázva, – drótból, fából vagy egyéb szobrászati anyagokból készített plasztika. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített plasztika. A szobrászati vizsgatárgy tervvázlat alapján készül, agyagból vagy egyéb szobrászati anyagból, tetszőlegesen választott mintázási, konstruálási technikával, amely lehet:

127

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV – mintázott plakett vagy dombormű, meghatározott témára, természeti tanulmány vagy illusztráció, – szobrászatban használatos, mintázási, formálási eljárással készült körplasztika. 3. A vizsga értékelése A szobrász műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – rajzi-tervezési, plasztikai-tárgyformáló készség, – alapvető anyag-, eszköz- és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – a szobrászat alapvető technikáinak (mintázás, gipszmunkák, faragás) ismerete és gyakorlati alkalmazása, – térépítés, kompozíciós készség, – egyszerű festési, patinázási eljárások ismerete, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, technika és kifejezésmód megválasztása, – a kész munka összhatása.

A SZOBRÁSZAT MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Rajz-festés-mintázás* max. 120 perc Szobrász műhelygyakorlat max. 240 perc rajzi, tervezési feladat 50 perc plasztikai tárgyalkotás 190 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy záróvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Szobrász műhelygyakorlat

max. 10 perc

2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, plasztikai alkotó, konstruáló készsége. A tervező feladat tükrözze a tanulónak a gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, formaértelmező készségét, a szobrászat anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A plasztikai tárgyalkotó feladat megoldásában mutassa be a tanuló szobrászati technikákban elért jártasságát, tudását. 2.1. A szobrász műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész plasztikai tárgy vagy tárgyegyüttes. A plasztikai tárgy vagy tárgyegyüttes – tanári irányítással – rajzi, tervezési munka alapján megvalósított, kész alkotás, amely lehet: – mintázott vagy vésett dombormű, terrakottából vagy gipszből, – mintázott körplasztika, égetett agyagból vagy gipszből, festve vagy patinázva, – drótból, fából vagy egyéb szobrászati anyagokból készített plasztika, – épülethez készült szobrászati díszítőelem. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített plasztika.

128

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A szobrászati vizsgatárgy tervvázlat alapján készül agyagból vagy egyéb szobrászati anyagból, tetszőlegesen választott mintázási, konstruálási technikával, amely lehet: – mintázott plakett vagy dombormű, meghatározott témára, természeti tanulmány vagy illusztráció, – szobrászatban használatos, mintázási, formálási eljárással készült körplasztika, – építészeti díszítőelem. 2.2. A szobrász műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a szobrászat anyagai, eszközei, műfajai, – szobrászati technikák és technológiák, – a szobrászat műfaji sajátosságai, – a szobrászat legjelentősebb alkotásai, alkotói, – a szobrászat stíluskorszakai, – a szobrászat és az építészet kapcsolata, – a magyar szobrászat jeles képviselői, – egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. 3. A vizsga értékelése 3.1. A szobrász műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, – rajzi- tervezői, plasztikai tárgyformáló-kivitelezői készség, – formatani ismeretekben való jártasság, – térszervezés, a kompozíció törvényeinek ismerete, – műalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, – a szobrászati technikák és eljárások alkalmazásának szintje, – egyszerű festési, patinázási eljárások ismerete, – kreativitás, egyediség, – a kész munka összhatása. 3.2. A szobrász műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség.

129

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 3.11.4 Kerámia tanszak CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A kerámia műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan tegyen szert a tanuló alapvető mesterségbeli tudásra, rendszerezze és közvetítse azokat az ismereteket, melyeknek birtokában a tanuló számára lehetségessé válik a művészeti szakközépiskolára való felkészülés. A kerámia műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg – a kerámiaművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, megnyilvánulási formával, – a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel, – egyes technológiai eljárások kivitelezésével és azok alkalmazási területével, – kerámiatárgyak készítésének folyamatával a tervtől a kész munkáig, – a kerámiakészítés környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje – a kerámiakészítés alapjait, a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját, – a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket, – a kerámiatörténet fontosabb állomásait, – a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes – a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni, – elképzeléseit rajzban rögzíteni, ezeket igényesen megoldani, – a helyes munkamenetet betartani, – tapasztalatait, ismereteit – életkori szintjének megfelelő önállósággal – a tárgykészítés folyamatába beépíteni, – műalkotások értő befogadására, – felismerni környezetében a pozitív esztétikai minőséget, – a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására. A tanuló a továbbképző végén ismerje – a kerámia alapanyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét, – egyes tárgytípusok formái és rendeltetése közötti összefüggéseket, – a forma és díszítmény összhangjának jelentőségét, – a kerámiatörténet fontosabb állomásait, – a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes – önálló tervezésre a forma és funkció szoros kapcsolatának szem előtt tartásával, – terveit látványszerű és formaértelmező rajzokban igényesen megjeleníteni, – megszerzett ismereteit a tárgykészítés folyamatába beépíteni, – a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában a tervet megvalósítani, – a cél és az eredmény összevetésére, – a rendeltetés, forma és díszítmény szempontjai szerint a műtárgyak elemzésére, – a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására

A KERÁMIA TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

130

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A KERÁMIA MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Rajz-festés-mintázás* Kerámia műhelygyakorlat - rajzi, tervezési feladat - tárgykészítés agyagból


*A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A feladat tükrözze a tanulónak a kerámiaművészet műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A tárgyalkotó feladat megoldásában mutassa be a tanuló kerámiatechnikai jártasságát, tudását. A kerámia műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kerámia tárgy vagy tárgycsoport. A kerámia tárgy vagy tárgycsoport – tanári irányítással – színes rajzi, tervezési munka alapján megvalósított, égetett és/vagy festett, mázazott alkotás, amely lehet: – felrakással vagy korongozással készült egyszerűbb használati tárgy vagy díszedény, – mintázott, festett vagy mázazott plasztika. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan készített kerámiatárgy. A kerámia vizsgatárgy színes tervvázlat alapján agyagból készül, amely választott technikával, nyomhagyásos, pecsételt, plasztikus, felületdíszítések alkalmazásával lehet: – korongozott tálka vagy edény, – felrakással készült edény, – lapból épített kerek alaprajzú vagy szögletes edény, – a kerámiában használatos kézi formázási, mintázási eljárásokkal készült plasztika 3. A vizsga értékelése A kerámia műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – rajzi, plasztikai, tárgytervező készség, – alapvető eszköz- és szerszámismeret, – felrakott, korongozott és lapból épített edénykészítés fázisainak, illetve azok helyes sorrendjének ismerete, – alapvető díszítési eljárások ismerete, – egyszerű festési, mázazási módok ismerete, – forma és díszítmény összhangja, – a tárgyak színezésének, színvilágának harmóniája.

131

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A KERÁMIA MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Rajz-festés-mintázás* max. 120 perc Kerámia műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - tárgykészítés agyagból 180 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy záróvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Kerámia műhelygyakorlat

max. 10 perc

2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A feladat tükrözze a tanulónak a gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, formaértelmező készségét, a kerámiaművészet műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A tárgyalkotó feladat megoldásában mutassa be a tanuló kerámiatechnikai jártasságát, tudását. 2.1. A kerámia műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész kerámia tárgy vagy tárgyegyüttes. A kerámia tárgy vagy tárgyegyüttes – tanári irányítással – színes rajzi, tervezési munka alapján megvalósított, égetett és/vagy festett, mázazott alkotás, amely lehet: – felrakással, korongozással, vagy a kézi formázási technikák kombinációjával készített használati tárgy vagy díszedény, dombormű, csempe, vagy mintázott, festett, mázazott plasztika. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített kerámiatárgy. A kerámia vizsgatárgy színes tervvázlat alapján agyagból készül, amely választott technikával, plasztikus, felületdíszítések alkalmazásával lehet: – korongozott tál vagy edény, – felrakással készült edény, – lapból épített edény, – dombormű, csempe, – kézi formázási módok kombinációjával készített tárgy, – a kerámiában használatos mintázási eljárásokkal készült plasztika. 2.2. A kerámia műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a kerámia anyagai, – a kerámiaformázás műveletei, technológiája, – díszítési eljárások, – égetési módok, – a kerámiaművészet fejlődési korszakai, – a magyar agyagművesség,

132

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV –

egészség- és környezetvédelmi alapismeretek

3. A vizsga értékelése 3.1. A kerámia műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – rajzi, plasztikai, tárgytervező készség, – a rajzi tervezés és a kivitelezés pontossága, – a kerámia tárgykészítés technikáinak alapvető ismerete, – alapvető díszítési eljárások ismerete, – kerámiafestési, -mázazási módok ismerete, – forma és díszítmény összhangja, – a tárgyak színezésének, színvilágának harmóniája. 3.2. A kerámia műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség.

133

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 3.11.5 Kézműves tanszak CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A kézműves műhelymunka tanításának célja A kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos népi kultúra ezen területének átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe. A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és megerősítése, a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének megalapozása, az értékteremtés és megőrzés igényének létrehozása. A kézműves műhelymunka feladata – a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység mélyítése, a hagyományos kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, – a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása, – a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése, – a hagyományos kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok között, – a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának felfedeztetése tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül, – a természethez, környezethez való kötődés mélyítése élmény-, ismeret- és tapasztalatszerzés által, – azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését, – az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése a kézműves tevékenységen keresztül, – a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban, – a kézügyesség, a technikai érzék, a tervező-teremtő fantázia fejlesztése, – az értékteremtésen és -megőrzésen keresztül a munkára nevelés.

Követelmények Az alapfok végén a tanuló – ismerje a hagyományos kézműves tevékenységek minél szélesebb körét, – alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés, – tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez. Rendelkezzen ismeretekkel – a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségeikről, – a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól. Legyen jártas – a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában, – egyszerű technológiájú tárgyak készítésében, – a felhasznált anyagok megfigyelésében, – a kézműves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés), – a gazdaságos munkavégzésben, – a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő, balesetmentes használatában, – a tárgyak elemzésében. Legyen képes – a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, – az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására. Fedezze fel – a tárgyakban rejlő esztétikumot, – a hagyományos kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.

134

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A KÉZMŰVES MŰHELYGYAKORLAT VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A KÉZMŰVES MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* Kézműves műhelygyakorlat - rajzi, tervezési feladat - tárgykészítés


*A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a kézművesség hagyományos anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló kézművességben megszerzett jártasságát, szakmai tudását. A kézműves műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott hagyományos kézműves eljárással készített tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon választott technikával (természetes alapanyagokból készített, formázással, festéssel, fonással, fűzéssel, szövéssel, nemezeléssel, domborítással, varrással…) alakított és díszített kézműves alkotás lehet: – gyermekjáték, – népi hangszer, – hagyománytárgy, – használati tárgy, – ajándéktárgy. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített kézműves tárgy. A kézműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott használati funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, természetes anyagokból, szabadon választott kézműves technikával létrehozott alkotás (gyermekjáték, maszk…). 3. A vizsga értékelése A kézműves műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – tárgytervező képesség, – formaalkotó és díszítményképző készség, – anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság,

135

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV – – –

kézműves alapismeret, a műfaji jellegzetességek megfelelő alkalmazása, a vizsgamunka összhatása.

A KÉZMŰVES MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. Kézműves műhelygyakorlat max. - rajzi, tervezési feladat - tárgyalkotás

120 perc 240 perc 40 perc 200 perc

*A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy záróvizsga követelményét a II. fejezet tartalmazza. 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: – Kézműves műhelygyakorlat

max. 10 perc

2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét. A kézművességhez tartozó anyagok tulajdonságairól, felhasználási lehetőségeiről, a kézművesség munkafolyamatairól, a díszítési módszerek műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, hagyományairól, a népművészet kézműves emlékeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló kézművességben megszerzett technikai jártasságát, szakmai tudását. 2.1. A kézműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész kézműves tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján (vázlat-, szerkezet-, nézet-, műszaki rajzi dokumentáció) szabadon választott díszítési és összeállítási technikával (ásványi, növényi vagy állati eredetű anyagokból készült, formázással, fonással, szövéssel, nemezeléssel, domborítással, varrással, faragással, batikolással…) létrehozott vizsgamunka lehet: – népi gyermekjáték, – népi hangszer, – hagyománytárgy, – használati tárgy (lakástextil, öltözetkiegészítő…), – ajándéktárgy. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan készített kézműves tárgy. A kézműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióval rendelkező, a tanuló által készített terv alapján, hagyományos kézműves anyagokból, tetszőleges kézműves technikával megoldott alkotás (öltözetkiegészítő, ékszer…).

136

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 2.2 A kézműves műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – – – – – – – – –

a kézművesség anyagai, kézműves technikák, technológiák, kézműves díszítési módok, tárgyakhoz kapcsolódó hagyományok, jelentéstartalom a tárgyakon, a kézműves mesterségek kialakulása, szakosodása, a kézművesség tárgytípusai, a kézművesség legjelentősebb tárgyi emlékei, alkotói, műhelyei, a hagyományok továbbéltetésének lehetőségei, a kézművesség egészség- és környezetvédelmi alapismeretei.

3. A vizsga értékelése 3.1. A kézműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – funkciónak, műfaji sajátosságoknak megfelelő tervező, szerkesztő, modellező készség, – manuális és konstruáló készség, – díszítő, stilizáló készség, – a tervezéshez szükséges magyarázó-közlő rajz szintje, – a terv egyedisége, kreativitása, – az anyag- és eszközhasználat szintje, – a kézműves ismeretek gyakorlati alkalmazásának (szabás, összeillesztés, díszítés…) szintje, – a megfelelő kézműves műveletek, munkafolyamatok kiválasztása, – a vizsgatárgy összhatása, a funkció – forma - díszítmény összhangja. 3.2. A kézműves műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség.

137

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 3.11.6 Textilműves tanszak CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A textilműves műhelymunka célja, hogy a tanuló – a megismert műfaji lehetőségeket egyéniségének megfelelően tudja használni, alkalmazni, – tudjon bánni a megszerzett ismeretekkel, anyagokkal, technikákkal, – legyen képes a tervezési feladat megoldására (rajz-, szín- és formaismeret, kompozíciós készség) és a terv kivitelezésére, – legyen képes textiles feladatok elkészítésére, kivitelezésére, esztétikus megjelenítésére. A textilműves műhelymunka feladata, hogy ismertesse meg a tanulóval – a textilt, mint anyagot, – a textil felhasználhatóságának sokszínűségét, – a textil sajátosságait, – a természetes és a mesterséges szálasanyagokat, – az őstextileket, – a szövést előkészítő műveleteket (felvetés, leszövés, szövés stb.), – a textilnyomás technikáját (dúcnyomás, filmnyomás, sablonkészítés, hengernyomás), – a gobelinszövést, – a varrás és a hímzés fajtáit, alkalmazási lehetőségeit, – a rátétkészítést, a textilplasztikát, – a vegyszereket, festékeket, – a gépi és kézi varrást, – a textil történetét az őskori textilemlékektől a mai modern - hazai és külföldi - textilművészeti törekvésekig.

Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje – a tanult egyszerűbb textiltechnikákat, – az eszközöket, anyagokat, – a textiltörténet jelentősebb állomásait a művészettörténet folyamatában, – a textil felhasználásának sokszínűségét. A tanuló legyen képes – alkalmazni a tanult technikákat, – a művészettörténeti, múzeumi, népművészeti anyagra támaszkodva tervezési feladatok megoldására, – esztétikai minőségek felismerésére, – önálló munkák létrehozására. A tanuló a továbbképző végén ismerje – az anyag, forma, funkció összefüggéseit, – a szövési technikákat, – a szövéshez használt eszközöket, anyagokat, – a XX. századi magyar és külföldi textil törekvéseket. A tanuló legyen képes – a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretanyag feldolgozására és alkalmazására, – önálló gondolatok kifejezésére és megvalósítására, – tervek készítésére, – művészi érték létrehozására, – saját képek, szőnyegek elkészítésére, – a textil és más anyag „ötvözésére”, egymással való alakítására, – társai és saját munkáit, művészi alkotásokat elemezni, véleményezni. Alakuljon ki a tanulóban: – a teremtéshez, alkotáshoz szükséges készség,

138

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV –

az igényesség és a mesterségbeli alázat.

A TEXTILMŰVES MŰHELYGYAKORLAT VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A TEXTILMŰVES MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* Textilműves műhelygyakorlat - rajzi, tervezési feladat - tárgykészítés


*A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a textilművesség természetes alapanyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló textilművességben megszerzett jártasságát, szakmai tudását. A textilműves műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész textilműves tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon választott műveletekkel (szövéssel, nemezeléssel…) létrehozott tárgy, vagy a vásárolt textil meghatározott funkció szerinti alakításával (szabás, varrás…), díszítésével (szálhúzás, hímzés, batikolás, festés, nyomódúcos mintázás, applikálás, kollázsszerű anyagtársítás…) létrehozott vizsgamunka lehet: – textilbáb, – öltözetdarab, öltözetkiegészítő, – lakástextil, – használati tárgy, – textilplasztika. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan tervezett és elkészített textilműves tárgy. A textilműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott használati funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, szabadon választott textilműves technikával létrehozott alkotás. A textilműves tárgy többek között lehet asszociációra, motívumképzésre alkalmas formák átírásával, különféle eljárással díszített öltözködési vagy lakástextil.

139

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 3. A vizsga értékelése A textilműves műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – tárgytervező képesség, – formaalakító és díszítményképző készség, – kifejező készség, – anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, – textiles alapismeret (alapanyag és anyagalakítási ismeret, jártasság), – műfaji sajátosságok megfelelő alkalmazása, – a vizsgamunka összhatása.

A TEXTILMŰVES MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. Textilműves műhelygyakorlat max. - rajzi, tervezési feladat - tárgyalkotás

120 perc 240 perc 40 perc 200 perc

*A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy záróvizsga követelményét a II. fejezet tartalmazza. 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Textilműves műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. A textilműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga tartalma: A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező készségét, a textilművesség természetes alapanyagairól, műfaji sajátosságairól, tárgyköreiről, a hagyományos és kortárs textilek, a lakás- és öltözködéskultúra esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló textilművességben megszerzett jártasságát, mesterségbeli tudását. A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész textilműves tárgy vagy tárgyegyüttes. A benyújtott - a tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon választott műveletekkel - szövéssel (torontáli, szumák, ógobelin, erdélyi festékes), nemezeléssel - létrehozott tárgy, vagy a vásárolt textil meghatározott funkció szerinti alakításával (szabás, varrás…), díszítésével (szálhúzás, hímzés, batikolás, festés, nyomódúcos mintázás, applikálás, kollázsolt anyagtársítás…), illetve a felsorolt műveletek kombinációjával létrehozott vizsgamunka lehet: – textilbáb, – öltözetdarab, öltözetkiegészítő (kalap, táska, öv…), – lakástextil, – használati tárgy, – textilplasztika.

140

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan tervezett és elkészített textilműves tárgy. A textilműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott használati funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, szabadon választott textilműves technikával létrehozott alkotás. A textilműves tárgy többek között lehet szabad anyagtársításokkal létrehozott használati tárgy. 2.2 A textilműves műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – – – – – – – – – – – – –

a textilművesség természetes alapanyagai, a textilművesség vegyszerei, textilt létrehozó eszközök, technikák, a textil fajtái, a textilfajták szerkezete, textilműves díszítési módok, a társműfajok (grafika, festészet) megjelenése a textilen, a textilművesség ágai, szőttesek, szőnyegek, a textilművesség legjelentősebb tárgyi emlékei, népi textíliák, textilképek, textilplasztikák a kortárs művészetben, divattörténet, a textilművesség egészség- és környezetvédelmi alapismeretei.

3. A vizsga értékelése 3.1. A textilműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – funkciónak, műfaji sajátosságoknak megfelelő tervező, szerkesztő, modellező készség, – tárgyformáló, díszítő, stilizáló készség, – a tervezéshez szükséges magyarázó-közlő rajz szintje, – a terv egyedisége, – a műfaji lehetőségek egyéni alkalmazása, – a műveletek, munkafolyamatok helyes alkalmazása, – az alkalmazás szintje, – a textilműves tárgy összhatása, esztétikuma. 3.2. A textilműves műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség.

141


3.11.7 Tűzzománckészítő tanszak CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A tűzzománcozó műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan, összetett tevékenységrendszerével fejlessze – mindazokat a megjelenítő, ábrázoló, konstruáló, tárgytervező képességeket, amelyek nagy szerepet játszanak a látás, a kézügyesség, a technikai érzékenység, az ízlés és a vizuális műveltség kialakításában, – problémamegoldó feladataival szolgálja a kreativitás fejlődését. A tűzzománcozó műhelymunka feladata Ismertesse meg a tanulóval – a zománcművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, konvencióival, műfajaival, esztétikai törvényszerűségeivel, – a képalkotás, tárgyformálás anyagaival, eszközeivel, – a technika munkafogásaival, alkalmazási lehetőségeivel, – a tűzzománcozott dísz- és használati tárgy készítésével, – a zománckészítés, környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival. Alakítsa ki a tanulóban – mindazokat a tervező, átíró, kifejező, tárgyalkotó, teremtő, szerszámhasználó, díszítő, anyagformáló, munkaszervező képességeket, amelyek az igényes, alkotómunkához szükségesek. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje – a zománcművészet példáit, – a tervezés fázisait, munkafolyamatait, – a zománcozás alapismereteit: a zománcanyag és a zománcozható fém tulajdonságait; a tűzzománcozás technikai feltételeit; a zománcbevonás, díszítés technikáit; a szárítás, égetés műveleteit; a zománcozás munkavédelmi előírásait. A tanuló legyen képes – zománcozási műveletek végzésére: a fémek, zománcok előkészítésére; a fémek formára alakítására; a fémek zománccal való bevonására; homogén és bolygatott felületek kialakítására, textúra és faktúraképzésre, kitakarásra, lefedésre, visszakaparásra, ráfestésre; zománcgrafika kialakítására; játékos zománcdíszek, táblák, muráliák készítésére. A tanuló a továbbképző végén ismerje – a tervezéshez, gondolatai képi-plasztikai megjelenítéséhez szükséges eszközrendszert: a sík- és térábrázolás, -alakítás törvényszerűségeit; a színelmélet alapjait; a színtervezés lehetőségeit; a betűírás, alakítás módjait; a stilizálás, ornamentikaképzés formai követelményeit; az átírás, komponálás gazdag variációit; a vonal, folt, szín, ritmus, méretarány kiemelő, kifejező szerepét, – a zománcművészet fogalmát, díszítő szerepét; a zománcművészet legjelentősebb tárgyi emlékeit, alkotóit, műhelyeit; a zománcművészet fejlődési szakaszait, technikai vonulatait, stíluskorszakait; a zománcművészet kifejező eszközeit; az ipari és iparművészeti zománctechnikát, – a zománcozáshoz szükséges tudnivalókat: a zománcozás anyagait; a zománcműhely berendezéseit; a zománcozás gépi és kézi eszközeit, szerszámait; a fémalakítás, megmunkálás műveleteit; a fémek vegyi kezelését, – a zománcozás műveleteit: a különböző zománctechnikákat, technológiákat (a zománcfestészet, a rekesz-, sodrony-, süllyesztett, mélyvágású és azsúrzománc technikáit); a zománcdíszítési módokat (az egyedi és az ipari sokszorosító díszítés eljárásait); a felhordott zománc szárítását, égetését; az égetés utáni műveleteket; a kész zománcalkotás feldolgozásának kívánalmait. A tanuló legyen képes

142

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV – – – –

– – – –

a megszerzett ismereteket zománckészítő munkájába beépíteni, a zománckészítő feladathoz kapcsolódó tér, forma, színtanulmányokat; betű, ornamentika és zománcterveket; maketteket; magyarázó és műszaki rajzokat készíteni, a forma-funkció, a forma-díszítmény összhangjának megteremtésére, a zománcozási művelet előkészítésére: a zománcozáshoz szükséges anyagok mennyiségének, méretének kiszámítására; a szükséges anyagok, technológiai megválasztására; a fémek zománcozásra való előkészítésére (méretre, formára vágásra; fűrészelésre, fúrásra; a felület széleinek eldolgozására, a felület egyengetésére, csiszolására, polírozására; a fém lágyítására, edzésére; a felület tapadóképességének kialakítására; rekesz- és sodronykészítésre), a zománcozás műveleteinek elvégzésére: zománcbevonásra, díszítésre, az égetés és az égetés utáni műveletek elvégzésére, a zománcozás eszközeinek balesetmentes használatára, alkalmazott zománcművek, cégérek, címerek, épületdíszek, lakberendezési tárgyak, ruhakiegészítők, ékszerek készítésére, a tervszerű, igényes munkavégzésre.

A TŰZZOMÁNCKÉSZÍTŐ MŰHELYGYAKORLAT VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A TŰZZOMÁNCKÉSZÍTŐ MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* Tűzzománc műhelygyakorlat - rajzi, tervezési feladat - tárgykészítés


*A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló gondolati tartalomnak megfelelő képalkotó és formatervező készségét, a zománcművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló zománctechnikai jártasságát, szakmai tudását. A tűzzománckészítő műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tűzzománcozott dísztárgytárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján alapozott vagy alapozatlan lemezre a tanult zománcbevonási, díszítési technikák alkalmazásával létrehozott vizsgamunka lehet: – zománcozott kép, – zománcbetét, – zománcozott ékszer vagy zománcozott ruhakiegészítő.

143

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan tervezett és elkészített zománcozott tárgy. A zománcozott vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióra, gondolai tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján megtervezett, lealapozott lemezre az alábbi zománcműves technikával vagy azok kombinációjával (visszakaparás, rászitálás, csurgatás, borzolás, visszaszedés, ráfestés, átégetés, glicerines megoldás…) elkészített zománcalkotás. A munka kivitelezésénél a kiégetés fázisához szaktanári felügyeletre van szükség. 3. A vizsga értékelése A tűzzománckészítő műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – látványmegfigyelő képesség – a gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró képesség, – tárgytervező képesség, – anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, – zománcozási alapismeret (zománcfelvitel, szárítás, égetés), – zománcdíszítési ismeret, – megfelelően alkalmazott műfaji sajátosságok, – a zománcozott tárgy összhatása.

A TŰZZOMÁNCKÉSZÍTŐ MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Vizuális alapozó gyakorlatok* max. 120 perc Tűzzománckészítő műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - tárgyalkotás 180 perc *A kötelező tantárgy záróvizsga követelményét a II. fejezet tartalmazza. 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Tűzzománckészítő műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló látványértelmező, gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, képalkotó, formatervező készségét, a zománcművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló zománctechnikai jártasságát, mesterségbeli tudását. 2.1. A tűzzománckészítő műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész tűzzománcozott dísztárgytárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka (tanulmányrajz, tervvázlat, szerkezet-, nézet-, műszaki rajzi dokumentáció) alapján vörösréz lemezre,

144

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV ipari- vagy ékszerzománc használatával, festőzománc vagy ötvöszománc (filigrán-, rekesz-, sodronyvagy azsúr) technikával díszített tűzzománcozott tárgy vagy tárgyegyüttes lehet: – címer, cégér, – ékszerkollekció (függő, medál, melltű, hajdísz, gyűrű, karperec…), – ruhakiegészítő kollekció (gombok, csatok, öv- és táskarátétek…), – lakberendezési tárgy (kép, díszdoboz, szelence, tálka, kisplasztika…), – épületdísz (portál, murália, névtábla, címer…). A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan tervezett és elkészített zománcozott tárgy. A vizsgamunka színes tervvázlat alapján készített zománcgrafika, vagy zománcfestmény. A zománcozott vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióra, gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján megtervezett, lealapozott lemezre készített tűzzománc alkotás. 2.2. A tűzzománckészítő műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a zománcművészet műfaji sajátosságai, – a zománcozás anyagai, – a fémalakítás műveletei, – zománctechnikák és műveletek, – zománcdíszítési módok, – a zománcművészet legjelentősebb tárgyi emlékei, alkotói, műhelyei, – a zománcművészet fejlődési szakaszai, technikai vonulatai, stíluskorszakai, – a magyar zománcművészet, – a zománcozás egészség- és környezetvédelmi alapismeretei. 3. A vizsga értékelése 3.1. A tűzzománckészítő műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – a gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, – a tervezéshez szükséges magyarázó-közlő rajz szintje, – a terv egyedisége, – a zománcozási műveletek, munkafolyamatok ismerete, – a zománcozási ismeretek gyakorlati alkalmazásának (zománcozás, szárítás, égetés, égetés utáni műveletek) szintje, – a zománcozott tárgy összhatása, esztétikuma. 3.2. A tűzzománckészítő műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség.

3.12 Szabadon választható TANTÁRGYak 3.12.1 Művészettörténet Célok, feladatok, szakmai követelmények A művészettörténet oktatás szorosan kötődik a művészeti képzés programjához, a rajz-festés-mintázás órákon, valamint a műhelyekben folyó elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával párhuzamosan nyújt ismereteket, ugyanakkor igyekszik kapcsolatot találni a társművészetek felé is. A tantárgy tanításának célja, hogy

145

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV – – – – – – –

keltse fel a tanuló érdeklődését, tegye érzékennyé és nyitottá a műalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására, a tanuló sajátítsa el a vizuális nyelv alapelemeit, tanuljon meg olvasni a műalkotásokból, a közösen végzett és egyéni műelemzéseken keresztül ismerje meg az egyes korokra jellemző legfontosabb stílusirányzatokat, a már megismert művészettörténeti korokat új összefüggésbe helyezze, vizsgálja azok formanyelvét és stílusjegyeit, kiemelten foglalkozzék a korok-korszakok kapcsolataival, a kölcsönhatásokkal, egymásra épülésekkel, ellentétekkel, szakításokkal az összehasonlító elemzések során, biztosítsa az eligazodást a művészettörténet emlékanyagában, valamint az ismeretek beépülését, felhasználhatóságát a tanuló életébe és munkájába, az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, műfajok, technikák, eljárások megismerésével váljon képessé az önálló alkotó jellegű műelemzésre.

A tantárgy tanításának feladata, hogy – nyújtson művészettörténeti, művészetelméleti és műfaji ismereteket az őskortól napjainkig, – foglalkozzék a világkép és a képzőművészet viszonyával, – mutassa be a művészet folytonosságát és korról korra változó jellegét, – mutassa be a művészeti ágak kapcsolatát, – ismertesse a művészettörténet nagy alkotóit és jellemző alkotásait az őskortól napjainkig, – végezze el az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek összehasonlítását, – értelmezze a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyát, – foglalkozzék a tárgy- és környezetkultúra történetével, – ismertesse a tárgy- és környezetkultúra alkotásait a művészettörténeti korokban, a népi kultúrákban és a városi folklórban. A tanulóval ismertesse meg – a művészetek formanyelvének alapvető elemeit, – a művészet ábrázolás- és kifejezésbeli sajátosságait, – a legjellemzőbb kifejező eszközöket és komponálásmódokat a műalkotásokban, – a tárgyi környezet elemeit és az esztétikai minőségek kifejeződését a látványokban, – alakítsa ki a tanulóban az önálló tájékozódás képességét, az ismeretszerzés igényét jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával, – értelmezze a művészet helyét a kultúrában és a társadalomban, – fejlessze a képi-plasztikai önkifejezés képességét a megismert alkotó eljárások igénybevételével, – használja a legkülönbözőbb és legkorszerűbb művészeti médiumokat, – érzékeltesse a műfajhatárok elmosódását, – ismertesse a műfajok közötti közlekedés lehetőségeit.

146

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje – az elemi kifejezési eljárásokat és ábrázolási módozatokat (konvenciókat), s ismerje fel azokat konkrét műalkotásokban, – a művészettörténeti korok (korszakok), irányzatok főbb stílusjegyeit és legkiemelkedőbb alkotóit, alkotásait. A tanuló tudjon – műalkotásokat olvasni a témák és stíluselemek szempontjából, – eligazodni és szelektálni a tárgy- és környezetkultúra világában, – megismert stílusjegyeket az egyéni alkotó munkában felhasználni; az egyes művészettörténeti korokra jellemző kifejezésmódok, utánzások alkalmazásával. A tanuló legyen képes – az egyes művészettörténeti korokra jellemző stílusjegyek felismerésére, – művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, – a megismert művészettörténeti korok időrendi áttekintésére, – a művészettörténeti ágak kapcsolatainak és kölcsönhatásainak felismerésére, – a környezet és a mindennapok vizuális hatásainak feldolgozására, – műalkotások értelmezésére, elemzésére egyéni véleményalkotással, – a tanult kifejezési formák és ábrázolásmódok alkotó alkalmazására. A tanuló a továbbképző végén ismerje – a művészettörténeti korok lényeges sajátosságait a legfontosabb alkotók és legjellemzőbb alkotások tükrében, és – tudja olvasni, elemezni a tanult műalkotásokat, és – értse meg a természeti és mesterséges környezet viszonyát és azok kölcsönhatásait. A tanuló tudjon – összehasonlító elemzéseket végezni jellemző példák, műalkotások segítségével, – alkotó módon használni megismert kifejezési eljárásokat és ábrázolási konvenciókat személyes élmények kifejezésére, – reálisan értékelni - önmaga és mások munkáját, eredményeit. A tanuló legyen képes – összefüggések megértésére a kor és a műalkotások kapcsolatában, – tájékozódni a művészettörténet nagy korszakaiban, – ismertetni az adott kor kiemelkedő alkotóinak munkásságát és elemezni alkotásaikat, – észlelni és megítélni esztétikai minőségeket tájban, épített környezetben és tárgyakban, Felismerni koronként jellemző alkotásokat a tárgy- és környezetkultúra világából –

önállóan dönteni az alkotó munkában alkalmazandó technikák, anyagok és eszközök megválasztásában. A tanulónak alakuljon ki önálló, alkotó szellemű műelemző készsége a vélemények ütköztetésével, a vitakészség fejlesztésével.

A művészettörténet tantárgy vizsgakövetelményeia művészettörténeti alapvizsga követelményei 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

147


1.1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama: Művészettörténet

max. 45 perc

1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Művészettörténet

max. 15 perc

2. A vizsga tartalma 2.1. Művészettörténet írásbeli vizsga tartalma: Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló művészettörténeti ismerete, műelemzési jártassága, az építészetről, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról –, a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudása, ismeretszerző igénye, egyéni kutató munkája. A művészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Műalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált műelemzés, műleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex műelemző, műleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Művészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. 2.2. Művészettörténet szóbeli vizsga tartalma: – művészettörténeti alapfogalmak, – a művészettörténet helye és szerepe a tudományok között, – a művészet vizuális nyelve, – a képző- és iparművészet ágai, műfajai, – a képzőművészeti ágak és műfajok kapcsolata, kölcsönhatása, – a művészet kezdetei, az őskori művészet, – az ókori Egyiptom, Mezopotámia művészete, – Kína, Japán, India, Afrika művészete, – a prekolumbiánus művészet, – Kréta, Mükéné művészete, a görög művészet szellemisége, – etruszk és római művészet, Bizánc művészete, – a népvándorlás korának művészete, – a román és gótikus kor művészete, – a reneszánsz művészete, – a barokk és rokokó művészete, – a klasszicizmus, romantika és realizmus művészete, – az impresszionizmus és posztimpresszionizmus művészete, – a századforduló építészete és képzőművészete, – a 20. század első felének művészete, – a két világháború közötti és az 1945 utáni művészet.

148

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen, hogy a tanuló milyen szinten: – ismeri az egyes művészettörténeti korok, korstílusok kifejezési szándékát és módját, – tud eligazodni a tárgy- és környezetkultúra világában, – tudja kifejezni művészeti és esztétikai élményeit, – ismeri fel a művészettörténeti ágak kapcsolatát, – képes a műalkotások önálló értelmezésére, elemzésére. 3. A vizsga értékelése 3.1. A művészettörténet írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – befogadó, megfigyelő, értelmező, eligazodó készség, – analizáló és szintetizáló készség, – összehasonlító készség, – tervező, feladatmegoldó készség, – műelemző készség, – műfaj- és stílusismeret, – műtárgyismeret, – fogalomismeret. 3.2. Művészettörténet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága.. A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama: Művészettörténet

max. 60 perc

1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Művészettörténet

max. 20 perc

2. A vizsga tartalma 2.1. Művészettörténet írásbeli vizsga tartalma: Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló művészettörténeti ismerete, műelemzési jártassága, elemző, összehasonlító képessége, az építészetről, grafikáról, festészetről, szobrászatról, azok műfajairól, alkotóiról, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudása, ismeretszerző igénye, egyéni kutató munkája. A művészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze. A) Műalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált műelemzés, műleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex műelemző, műleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat.

149

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Művészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. 2.2. Művészettörténet szóbeli vizsga tartalma: – primitív művészet egykor és ma, – népművészet, városi folklór, – naiv művészet, – az antikvitás és hatásai a művészettörténetben, – hiedelemvilág és művészet, – vallás és művészet, – ideológiák és művészet, – hivatalos művészet és az avantgard, – művészet és kommunikáció, – kortárs művészet. A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen, hogy a tanuló milyen szinten: – ismeri művészettörténeti korok lényeges alkotóit és alkotásait, – ismeri a művészettörténeti korok sajátosságait, – tudja elemezni a megismert műalkotásokat, – tud összehasonlító elemzéseket végezni, – tud eligazodni a tárgy- és környezetkultúra világában, – tudja kifejezni művészeti és esztétikai élményeit. 3. A vizsga értékelése 3.1. A művészettörténet írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – befogadó, megfigyelő, értelmező, eligazodó készség, – analizáló és szintetizáló készség, – összehasonlító készség, – tervező, feladatmegoldó készség, – műelemző készség, – műfaj- és stílusismeret, – műtárgyismeret, – fogalomismeret. 3.2. Művészettörténet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága. –kommunikációs készség.

3.12.2 Népművészet 3.12.2.1

Célok, feladatok, szakmai követelmények

A népművészet tantárgy tanításának célja A népi kultúra átfogó rendszerének megismertetése, a múlt öröksége iránti tisztelet, megbecsülés kialakítása. A hagyomány értékeinek bemutatásával a múlt és a jelen összefüggéseinek felfedeztetése, mindezzel a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése. A népművészet tantárgy tanításának feladata – a tárgy iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos világszemlélet, a másként gondolkodás elfogadtatása,

150

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV – – – – – – –

a népi kultúra komplex rendszerének, az élet minden területét átfogó összhangjának példaként állítása a tanuló elé, a mindennapi élet kérdéseire, problémáira való válaszkeresés, a régi és a mai szemlélet egymás mellé állításával, az ember és a természet, az ember és a társadalom kapcsolatának elemzése, az egyén helyének, szerepének tudatosítása, a hagyományos kultúra és értékrendszer bemutatásával a közösségi érzés mélyítése, a humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése, az általános néprajzi ismeretek átadása mellett saját környezetük, lakóhelyük hagyományainak vizsgálata, tanulmányozása, ezáltal a hovatartozás-tudat, a szülőföldhöz való kötődés erősítése, élményszerű megismerés, tapasztalatszerzés a tananyaggal kapcsolatban (pl. gyűjtés személyektől, szakirodalomból, múzeum-, illetve tájházlátogatások), értelmi és érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztése, az esztétikai etikai élmény- és ítélőképesség mélyítése. 3.12.2.2

Követelmények

A tanuló a program végén ismerje – a néprajz fogalmát, területeit, – az egyén és a közösség viszonyát, a hagyomány fogalmát, – a tárgyi és a szellemi kultúra kapcsolatát, – a népművészet mibenlétét, ágait, a népi tárgyalkotás területeit, – a magyar népművészet táji, történeti tagolódását, – a díszítőművészet eszközrendszerét, – az alapvető néprajzi szakirodalmat. A tanuló legyen képes – a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére adott szempontok szerint, – az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népéletben meghatározni, – megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára, – az empátiára, a sajátjától eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására.

151


A népművészet tantárgy vizsgakövetelményei

A népművészeti alapvizsga követelményei 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama: Népművészet

max. 45 perc

1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Népművészet

max. 15 perc

2. A vizsga tartalma 2.1. A népművészet írásbeli vizsga tartalma: Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló néprajzi ismerete: népszokásokról, népköltészetről, hitvilágról, életmódról, a hagyományos tárgyalkotásról megszerzett tudása. A népművészet írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Rajzokkal illusztrált néprajzi gyűjtőmunka. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott feladat megoldásának lépéseit, a tanuló adott témában szerzett ismereteit, egyéni gyűjtőmunkáját. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Népművészeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló népszokásokról, népköltészetről, hitvilágról, életmódról megszerzett ismerete. 2.2. A népművészet szóbeli vizsga tartalma: – a néprajz kutatási tárgya, a népi kultúra fogalma, – a hagyományozódás kérdésköre, az egyén és közösség viszonya, – a népköltészet ágai (népmesék, népmondák, közmondások, találós kérdések, mondókák …), – népszokások (jeles napok, az emberélet fordulói), – népi hitvilág, világkép, – gyermekjátékok, – természet-harmonikus életmód, földművelés, állattartás, – közösségi munkamegosztás, munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, – népi építészet, a parasztház berendezése, bútorai, a belső terek funkciói, – hagyományos tárgyalkotás. A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen, hogy a tanuló az életkori sajátosságainak megfelelően milyen szinten: – tud eligazodni a népköltészet világában, – ismeri a szokások helyét és szerepét a népéletben, – ismeri a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepkör alapjait, – ismeri az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokat,

152

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV – – –

ismeri a munkaalkalmakat, a hozzájuk kapcsolódó szokásokat, népköltészeti alkotásokat, hiedelmeket, tájékozott a népi építészet, a hagyományos tárgy- és környezetkultúra világában, ismeri fel az összefüggéseket.

3. A vizsga értékelése 3.1. A népművészet írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – megfigyelő, értelmező készség, – összehasonlító, összegző készség, – feladatmegoldó készség, – tárgyismeret, – helyes fogalomhasználat, – tárgyelemző készség. 3.2. A népművészet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága.

A NÉPMŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

1. A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama: Népművészet

max. 60 perc

1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Népművészet

max. 20 perc

2. A vizsga tartalma 2.1. A népművészet írásbeli vizsga tartalma: Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló népművészeti ismerete: a népművészetről, a hagyományos tárgyalkotásról (vessző-, sás-, gyékény-, szalma-, csuhé-, fa- és bőrmunkák, népi kerámiák, textilek, viseletek) megszerzett tudása.

A népművészet írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Rajzokkal illusztrált tárgyelemzés, műleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott tárgyelemző feladat megoldásának lépéseit, a tanuló adott témában megszerzett ismereteit, egyéni gyűjtőmunkáját, tárgyleírását.

153

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Népművészeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló népművészeti ismerete, tárgyelemző jártassága, a népművészet ágairól, azok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudása, megfigyelő, ismeretszerző igénye. 2.2. A népművészet szóbeli vizsga tartalma: – a népművészet fogalma, a népművészet korszakai, – a hagyományos tárgyalkotás természeti, társadalmi, gazdasági meghatározói, – a hagyományos tárgyak esztétikuma, a tárgyak megjelenését meghatározó összetevők (funkció, anyag, méret, technika, forma, díszítés) összefüggései, – a népművészet motívumrendszere, a tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom, – vessző-, sás-, gyékény-, szalma-, csuhé- és famunkák a magyar paraszti kultúrában – a parasztfaragás és pásztorfaragás sajátos tárgyai, a tárgyak motívumkincse, – a fazekasság tárgytípusai, hagyománytárgyai, a magyar lakta területek fazekas központjai, – bőr- és szűcsmunkák, – mézesbábosság, tojásfestés, – szőttesek, népi hímzések, kékfestés, – a népviselet fogalma, a viselet elemei, a viselet jelentéstartalma, – a népi kultúra táji tagolódása, – a Dunántúl, Alföld, Felföld és Erdély legfontosabb tájegységeinek népművészete, – a népművészet továbbélése, hagyományápolás. A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen, hogy a tanuló milyen szinten: – ismeri népművészet mibenlétét, motívumrendszerét, korszakait, ágait és alkotásait, – ismeri a fa, bőr, textil és népi kerámia jellemzőit, – ismeri a magyar nyelvterület legfontosabb tájegységeinek népművészetét, – tud eligazodni a tárgy- és környezetkultúra világában, – tudja elemezni a megismert tárgyakat, – tud összehasonlító elemzéseket végezni, – tudja rendszerezni a népi kultúráról megszerzett ismereteit, – tudja kifejezni művészeti és esztétikai élményeit. 3. A vizsga értékelése 3.1. A népművészet írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – megfigyelő, értelmező készség, – összehasonlító, összegző készség, – feladatmegoldó készség, – tárgyismeret, tárgyelemző készség. – fogalomismeret, 3.2. A népművészet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség.

154


3.13 A 2011. 09. 01-től hatályba lépett új helyi tanterv vizsgakövetelményei: A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgatantárgyak - Műhelygyakorlat - Vizuális alkotó gyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: - Művészettörténet - Népművészet A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. ,A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.

155

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLAT TANTÁRGY ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama: Vizuális alkotó gyakorlat - vizsgamunka bemutatása 15 perc - helyszíni feladat megoldása 105 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - tárgy, tárgyegyüttes, - festészeti, grafikai alkotás-sorozat, - szobor, térkonstrukció és variációi. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - tárgy, - festészeti, grafikai alkotás, - szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: - esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, - tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, - a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, - alapvető anyag-, eszköz- és szerszámhasználati ismeret, jártasság, - térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, - a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, - az elkészült munka egyedisége, összhangja. VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLAT TANTÁRGY ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll.

156

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A vizsga tantárgyai és időtartama Vizuális alkotó gyakorlat - a vizsgamunka bemutatása 10 perc - helyszíni feladat megoldása 180 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással megvalósított - tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - tárgy, tárgyegyüttes, - festészeti, grafikai alkotás-sorozat, - szobor, térkonstrukció és variációi B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - tárgy, - festészeti, grafikai alkotás, - szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, - a vizuális nyelv kifejezőeszközeinek használata, - tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, - sík és térbeli ábrázolási képesség, - a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, - alapvető anyag-, eszköz- és szerszámhasználati ismeret, jártasság, - térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, - a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, - az elkészült munka egyedisége, összhangja. GRAFIKA ÉS FESTÉSZET KÖVETELMÉNYEI

MŰHELYGYAKORLAT

TANTÁRGY

ALAPVIZSGA

A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama A grafika és festészet műhelygyakorlat - tervezés 40 perc - tárgykészítés 140 perc

A vizsga tartalma

157

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. A grafika és festészet műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással megvalósított - tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: - alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás, sorozat vagy variáció, - grafikai és festészeti illusztráció sorozat, - szabadodon választott technikákkal készített képi alkotás, alkotássorozat vagy variáció. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, - alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv - sorozat. A vizsga értékelése A grafika és festészet műhelygyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: - tervezési, képalkotási készség, - színhasználat, kompozíciós készség, - alapvető anyag- és eszközismeret, jártasság, - a grafikai és festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazása, - a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró és kifejezőképesség, - az elkészült munka összhangja. A GRAFIKA ÉS FESTÉSZET MŰHELYGYAKORLAT TANTÁRGY ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Grafika és festészet műhelygyakorlat A gyakorlati vizsga időtartama - tervezés 50 perc - tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga időtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A

158

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. 1. A grafika és festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással megvalósított - tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: - alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás vagy sorozat, - grafikai és festészeti illusztráció sorozat, - szabadodon választott technikákkal készített elbeszélő képi alkotás vagy sorozat, - díszlet- és jelmeztervek, - murália vagy annak részlete. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, - alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv vagy sorozat. 2. A grafika és festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a grafika és festészet nagy stíluskorszakai, - a grafika és festészet legjelentősebb alkotásai, alkotói, - a grafika és festészet anyagai, eszközei, műfajai, - a grafika és festészet műfajában alkalmazott technikák, - az elkészített tervek és művek bemutatása, - egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése 1. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, - tervezői, kivitelező készség, - színtani és formatani ismeretekben való jártasság, a kompozíció törvényeinek ismerete, - műalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, - a grafika és festészet technikáinak és eljárásainak alkalmazási szintje, - a felületalakítás módja, - kreativitás, egyediség, - az elkészült munka összhangja. 2. A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szakszerűsége, pontossága, - kommunikációs készség. FÉM- ÉS ZOMÁNCMŰVES MŰHELYGYAKORLAT TANTÁRGY ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll.

159

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Fém- és zománcműves műhelygyakorlat - tervezés 40 perc - tárgykészítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló gondolati tartalomnak megfelelő képalkotó és tervező készségét, a fém- és zománcművesség anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló technikai jártasságát, szakmai tudását. A fém- és zománcműves műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy vagy tárgycsoport a fém- és zománcművesség műfajából. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással megvalósított - tervezési munka alapján, szabadon megválasztott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - Trasszírozott, domborított, cizellált vagy zománcozással díszített tárgy, - zománcozott képsorozat, - ékszerkollekció. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan tervezett és elkészített tárgy. A vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióra, gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített tervvázlat alapján elkészített szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - ékszer, öltözék kiegészítő, - zománcozott kép. A munka kivitelezésénél a kiégetés fázisához szaktanári felügyeletre van szükség. A vizsga értékelése A fém- és zománcműves műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - a gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, tárgytervező, formaalkotó, felület és díszítményalakító képesség, - fém- és zománcműves alapismeret, - anyag- és eszközhasználat, - az elkészített tárgy összhatása. A művészeti záróvizsga követelménye A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Tűzzománc- és fémműves műhelygyakorlat A gyakorlati vizsga időtartama - tervezési feladat 50 perc - tárgyalkotás 190 perc

160

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező és tárgyalkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló látványértelmező, gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, képalkotó, tervező készségét, a tűzzománc- és fémművesség anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló technikai jártasságát, mesterségbeli tudását, művészeti igényességét. 1. A tűzzománc- és fémműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész tárgy vagy tárgycsoport a tűzzománc- és fémműves műfajokból. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással megvalósított- tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - címer, cégér, - ékszerkollekció, öltözék kiegészítő, - zománcozott képsorozat, - lakberendezési tárgy, - épületdíszítmény. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan tervezett és elkészített tárgy. A vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióra, gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített tervvázlat alapján megvalósított alkotás, amely lehet: - ékszer, - öltözék kiegészítő, tarsolylemez, - zománcgrafika vagy zománcfestmény. 2. A tűzzománc- és fémműves műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a zománc- és fémművesség legjelentősebb tárgyi emlékei, alkotói, műhelyei, - a zománcművészet a művészeti terület fejlődési szakaszai, technikai vonulatai, stíluskorszakai, - a művészeti terület magyar vonatkozásai, - zománc- és fémalakítási technikák, műveletek, díszítési módok, - a tűzzománc- és fémművesség tűz-, baleset-, egészség- és környezetvédelmi alapismeretei. A vizsga értékelése 1. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - A gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, - Problémamegoldó és tárgytervező képesség, - a terv tartalmi és formai megoldása, - A zománc- és fémműves ismeretek gyakorlati alkalmazása, - anyag- és eszközhasználat, - A forma és díszítmény összhangja, a vizsgamunka összhatása, esztétikuma. 2. A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai:

161

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - a követelményekben meghatározott elméleti tananyag ismerete, - a megfogalmazás szakszerűsége, pontossága, - kommunikációs készség. KÖRNYEZET- ÉS KÉZMŰVES KULTÚRA MŰHELYGYAKORLAT TANTÁRGY ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Környezet-és kézműves kultúra műhelygyakorlat - tervezés 30 perc - tárgykészítés 150 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgy- és környezettervező-alkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a kézművesség hagyományos anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy, tárgyegyüttes mutassa be a tanuló környezet és kézműves kultúra területén megszerzett jártasságát, szakmai tudását. A környezet-és kézműves kultúra műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott tárgy vagy tárgycsoport a környezet és kézműves tárgykultúra témaköréből. A benyújtott vizsgamunka- tanári irányítással megvalósított- tervezési munka alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - meghatározott funkcióra tervezett építészeti tér vagy épület makettje, - használati vagy ajándéktárgy, - játék, - környezet- és lakáskultúra eleme. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy a környezet vagy kézműves kultúra műfajából. Az intézmény által meghatározott feladat a tanuló által készítetett tervvázlat alapján, természetes vagy egyéb anyagból szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - használati tárgy, - ajándéktárgy, - játék. A vizsga értékelése A környezet- és kézműves kultúra műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - környezettervező képesség, - tárgytervező képesség, - formaalkotó és díszítményképző készség,

162

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, - kézműves alapismeret, - a műfaji konvenciók, sajátosságok megfelelő alkalmazása, - a vizsgamunka összhatása. KÖRNYEZET- ÉS KÉZMŰVES KULTÚRA MŰHELYGYAKORLAT TANTÁRGY ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Környezet- és kézműves kultúra műhelygyakorlat A gyakorlati vizsga időtartama - tervezés 50 perc - tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgy- és környezettervező-alkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a kézművesség anyagairól, felhasználási lehetőségeiről, munkafolyamatairól, a kézműves díszítési módok műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, hagyományairól megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy, tárgyegyüttes mutassa be a tanuló környezet és kézműves kultúra területén megszerzett jártasságát, szakmai tudását, művészi igényességét. 1. A környezet- és kézműves kultúra műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott tárgy vagy tárgycsoport a környezetkultúra és tárgykultúra témaköréből. A benyújtott vizsgamunka- tanári irányítással megvalósított - tervezési munka alapján, szabadon választott anyagokkal és technikákkal létrehozott alkotás, amely lehet: - meghatározott funkcióra tervezett építészeti tér vagy épület makettje, - környezet- és lakáskultúra elem, - használati-, ajándék-, játék-, vagy fiktívtárgy, tárgyegyüttes, - öltözet, öltözet-kiegészítő, - anyagtársításra, újrahasznosításra épülő funkcionális tárgy, vagy tárgycsoport. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy a környezet és kézműves kultúra műfajából. Az intézmény által meghatározott feladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyagokkal és technikákkal létrehozott alkotás, amely lehet: - használati tárgy, - ajándéktárgy, - játék. 2. A környezet-és kézműves kultúra műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma:

163

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - a környezet- és tárgykultúra fogalma, tárgytípusai, - tárgyalkotó módok: ősi, hagyományos népművészeti, iparművészeti és ipari tárgyformálás, - a hagyományos kézműves mesterségek kialakulása, szakosodása, - a magyar kézművesség legjelentősebb népművészeti és iparművészeti emlékei, alkotói, műhelyei, - más korok és népek sajátos kézműves emlékei, - a kézművesség anyagai, eszközei, - a tárgy- és díszítményalkotás technikái, - a tárgykészítés fázisai a tervezéstől a kivitelezésig, - a funkció-forma-díszítés összhangja, - esztétikum, jelentéstartalom a tárgyakon, a környezetkultúrában, - a hagyományok továbbéltetésének lehetőségei, a mai környezet- és tárgykultúrában, - a gazdaságosság és újrahasznosítás fontossága, - a kézművesség munka - és környezetvédelmi alapismeretei. A vizsga értékelése 1. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - funkciónak, műfaji sajátosságoknak megfelelő tervező, szerkesztő, modellező készség, - manuális és konstruáló készség, - díszítő, stilizáló készség, - a tervezéshez szükséges magyarázó-közlő rajz szintje, egyedisége, kreativitása, - az anyag- és eszközhasználat szintje, - a környezet- és kézműves kultúra ismeretek gyakorlati alkalmazásának szintje, - a megfelelő műveletek, munkafolyamatok kiválasztása, - a vizsgatárgy összhatása, a funkció-forma-díszítmény összhangja. 2. A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség. SZOBRÁSZAT ÉS KÖVETELMÉNYEI

KERÁMIA

MŰHELYGYAKORLAT

ALAPVIZSGA

A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat – tervezés 40 perc – tárgykészítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, plasztikai alkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a szobrászat és kerámiaművészet, anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló szobrászati–, kerámiatechnikai jártasságát, tudását. A szobrászat és kerámia műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából.

164

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján elkészített alkotás, amely lehet: – mintázott, faragott, applikált dombormű terrakottából, gipszből, fából, vagy bármely más anyagból, – mintázott körplasztika, égetett agyagból, gipszből – mázazva, festve vagy patinázva, – drótból, fából, hungarocellből, vagy egyéb szobrászati anyagból készített plasztika, – felrakással, korongolással vagy egyéb technikával készült tárgy, tárgycsoport. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, agyagból vagy egyéb szobrászati anyagból, szabadon választott mintázási, konstruálási, felületdíszítési technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – figurális vagy nonfiguratív plakett, dombormű, – korongozott vagy más technikával készített edény, – a szobrászatban és a kerámiában használatos eljárások valamelyikével, vagy ötvözésével készült plasztika. A vizsga értékelése – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – a szobrászat és kerámia alapvető technikáinak ismerete, gyakorlati alkalmazása, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, technika és kifejezésmód megválasztása és használata, – az elkészült munka összhangja. SZOBRÁSZAT ÉS KÖVETELMÉNYEI

KERÁMIA

MŰHELYGYAKORLAT

ZÁRÓVIZSGA

A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat A gyakorlati vizsga időtartama – tervezés 50 perc – tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga időtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, plasztikai alkotó, konstruáló készsége. A terv tükrözze a tanuló gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, formaértelmező készségét, a szobrászat és a kerámia anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló szobrászati és kerámia technikákban elért jártasságát, tudását, művészi igényességét.

165


1. A szobrászat és kerámia műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – mintázott, faragott, applikált dombormű terrakottából, gipszből, fából vagy bármely más anyagból, – mintázott körplasztika, égetett agyagból, gipszből – mázazva, festve vagy patinázva, – drótból, fából, hungarocellből vagy egyéb szobrászati anyagból készített plasztika, – felrakással, korongolással vagy egyéb technikák kombinációjával készített tárgy, tárgycsoport, – épületkerámia vagy épületszobrászati díszítőelem. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, agyagból vagy egyéb szobrászati anyagból, szabadon választott mintázási, konstruálási, felületdíszítési technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – figurális vagy nonfiguratív plakett, dombormű, – korongozott vagy más technikával készített edény, – a szobrászatban és a kerámiában használatos eljárások valamelyikével, vagy ötvözésével készült plasztika, – mintázott építészeti díszítőelem. 2. A szóbeli vizsga tartalma: – az elkészített tárgy bemutatása, – a szobrászat és kerámia anyagai, eszközei, műfajai, – szobrászatban és kerámiában alkalmazott technikák, – a szobrászat és kerámia művészettörténeti stíluskorszakai, – a szobrászat és kerámia legjelentősebb alkotásai, alkotói, – a szobrászat, a kerámia és az építészet kapcsolata, – egészség– és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, absztraháló kifejező készség, – tervezői, plasztikai tárgyformáló, kivitelező készség, – formatani ismeretekben való jártasság, a kompozíció törvényeinek ismerete, – műalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, – a szobrászati és kerámia technikák és eljárások alkalmazásának szintje, – felületkezelési eljárások ismerete, – díszítési eljárások ismerete, – kreativitás, egyediség, – az elkészült munka összhangja.

166

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szakszerűsége, pontossága, – kommunikációs készség.

3.14 A felvétel és az átvétel - Nkt. Keretei közötti-helyi szabályai (a szakképző iskola tekintetében is) A képzés rendje: Intézményünkben 6-tól 22 éves korig 12 évfolyamon van mód művészetoktatás képzésbe bekapcsolódni a következő tanszakokra és tantárgyakra: Előképző: Vizuális alapozó gyakorlatok Alapfok és továbbképző kötelező tantárgyai: Régi tanterv szerint: - Rajz-festés-mintázás - Műhelyelőkészítő, műhelygyakorlat Új tanterv szerint: - Vizuális alkotó gyakorlat - Grafika és festészet alapjai Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai: - Képzőművészet: grafika, festészet, szobrászat - Iparművészet: kerámia, kézművesség, textil és tűzzománckészítő Szabadon választható tantárgyak: - Művészettörténet - Népművészet A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak és műhelygyakorlatok mindegyike választható. A beiskolázás feltételei, módja: A szülő tanköteles kortól kérheti gyermeke felvételét az alapfokú művészetoktatási intézménybe. A beíratás írásbeli szülői kérelem alapján történik, melyben a szülőnek hitelt érdemlően bizonyítani kell a gyermek személyazonosságát, írásban közölnie az adatokat, s nyilatkoznia a gyermek művészetoktatásba való bekapcsolódásáról. Az alapfokú művészetoktatásba való felvételről - az óvoda illetve a tanuló iskolájának véleményét meghallgatva - a szülő kérelme alapján dönt az intézmény. Nem kerül felvételre a gyermek, ha nem iskolaérett. Felvétel estén az oktatás helyéről, idejéről a szülőnek írásbeli visszajelzést ad az iskola. A növendékeknek minden tanév végén újra be kell iratkozniuk, s a szülő minden beiratkozást nyilatkozat kitöltésével tesz meg, melyben az adatok közlése mellett vállalják a rájuk háruló kötelességek teljesítését (térítési díj vagy tandíjfizetés, iskolával való együttműködés, stb ) Indokolt esetben - férőhely esetén - a tanítási év elején szeptember 15-ig tanulói jelentkezés még elfogadható. A köznevelési törvény értelmében térítési díj kötelezettsége van az intézménybe felvett tanulónak. Tandíjfizetési kötelezettsége van annak a tanulónak, akire a fenti törvény jogszabálya vonatkozik. A tandíj mértékéről a fenntartó dönt, illetve eljár a tandíjmentesség kérdésében is. A képzés kimenetei:

167


Természetesen megszűnik a tanuló jogviszonya, ha a növendék: - a rajziskola továbbképző osztályait sikeresen elvégezte, - az alapfokú osztályokat elvégezte, és nem kíván továbbképzőbe járni, - aki elégtelen osztályzatot kapott és a pótvizsgát nem teszi le, - aki az iskolával szembeni tartozását nem rendezi. Tanév közben szűnik meg a tanulói jogviszonya annak a növendéknek, akinek - 10 igazolatlan mulasztása van, s a helyzet tisztázását nem teszi meg a szülő sem, - iskolából kizárást maga után vonó fegyelmi vétség esetén, - háromhavi térítési díj tartozása van és sem mentességet, sem mérséklést nem kért a család, és írásbeli felszólításra sem hajlandó rendezni tartozását.

3.15 Az elsősegély –nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Lásd: Az általános iskola pedagógiai programja alapján

4 Alapfokú művészetoktatás helyi tanterve Érvényessége: 2011 – 2012. tanévtől felmenő rendszerben Hatálybalépés: 2011. szeptember 1. 4.1 A képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak Képzőművészeti tanszak (3. alapfokú évfolyamig) 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Fém- és zománcműves tanszak Fotó és film tanszak Grafika és festészet tanszak Környezet- és kézműves kultúra tanszak Szobrászat és kerámia tanszak Textil- és bőrműves tanszak Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1-2. évfolyama) Vizuális alkotó gyakorlat (1-10. évfolyam) Kötelező tantárgy: Grafika és festészet alapjai (1-3. alapfokú évfolyam) Kötelezően választható tantárgyak (4-6. alapfokú 7-10. továbbképző évfolyam): Fém- és zománcműves műhelygyakorlat Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet- és kézműves kultúra műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat

168


(Választható tantárgyként az intézményben működő műhelygyakorlatokat kínáljuk fel + 2 órában a kötelezőn túl.) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző-és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző- és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ.

Óraterv Évfolyamok Alapfok

Előképző

Továbbképző

Tantárgy 1. Főtárgy Kötelező tárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

24

24

2. 24

24

1

2

3

4

5

6

7

8

9

.

.

.

.

.

.

.

.

.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2

2

2

2

2

2

2

1 -2 4 -6

1 -2 4 -6

1 -2 4 -6

1 -2 4 -6

1 -2 4 -6

1 -2 4 -6

1 -2 4 -6

1 -2 4 -6

1 -2 4 -6

1 -2 4 -6

1 0.

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható.(Intézményünkben a 2-2 arányt követjük.) A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam - az első számjegy az 169

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik). A képző- és iparművészeti oktatás, kötelezően előírt tantárgyainak és óraszámainak figyelembevétele mellett, a tanuló más tanszak, valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák képzés ideje: 45 perc 4.1.1 A képző-és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a képző-és iparművészeti oktatás területén A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, (az alkotó módon való gondolkodás), az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság-együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése Tervezési készség Alkotói magatartás Kreativitás Vizuális gondolkodás Vizuális kifejezőkészség Eszközhasználati készség Anyaghasználati készség Komplex szemlélet Tudatos környezetformálás igénye Biztonságos munkavégzés képessége Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség Problémaérzékenység Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák: Nyitottság Fejlődőképesség Önállóság Önkifejezés Rugalmasság Érzékenység Kísérletező kedv Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák: Motiválhatóság Empatikus készség Együttműködési készség Kezdeményezőkészség Segítőkészség

170


Módszerkompetenciák: Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés Nyitott hozzáállás Probléma felismerés, -megoldás Tervezési készség Új ötletek, megoldások kipróbálása A munkakörnyezet tisztántartása

4.2 Vizuális alapozó gyakorlatok tantárgy A vizuális alapozó gyakorlatok célja az érzékelés, a befogadó készségek fejlesztése. A művészettel való játékos ismerkedésen keresztül a pozitív lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai érzékenység, a nyitottság kialakítása. A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek fejlesztése. Az alapozó gyakorlatok feladata az alkotói képességek fejlődéséhez való hozzájárulás komplex, játékos, élményszerű művészeti tevékenységek által. Előképző évfolyamok 1-2. évfolyam Fejlesztési feladatok A közvetlen érzéki tapasztalás (hallás, látás, tapintás) útján megszerzett élmények képi, plasztikai feldolgozási képességének fejlesztése. A természeti és tárgyi környezet szépségeinek felfedeztetése. A hagyományok élményszerű megismertetése. Egyszerű kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása: Az arányok, színek, formák, felületek, tömegek és a tér felfedeztetése játékos tevékenységeken keresztül. Az önkifejezés változatos formáinak megismertetése. Az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek elsajátíttatása. Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív munkára és gondolkodásra nevelés.(merítés a saját gyűjtésű érzékszerveket megmozgató fejlesztő működtető játékokból) Tananyag Feladatcsoportok Érzékszervi tapasztalások Színek, formák, hangok megfigyelése, hasonlóságaik észrevétele Hangokkal, mozgással, látvánnyal való analogikus játékok Dramatizálással, mozgással, hanggal érzelmek, élmények kifejezése A ritmus és a megélt mozgás vizuális megjelenítése Vonal, forma A vonal és a folt megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben A forma gazdasága Pont-, vonal-, folt- és formaképző játékok Felületek 171

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok biztosításával Felületképzési játékok síkban és plasztikában változatos anyagokkal Méretek és arányok A méretek és arányok érzékletes megtapasztalása (kisebb, nagyobb; hosszabb, rövidebb, sovány, kövér) Játékos arányváltó feladatok A színek világa A színek hangulati hatásának átélése, alkalmazása Színkeverési játékok Téri élmények A sík és a tér megtapasztalása Térjátékok (kinn, benn fent, lent). Zárt és nyitott terek Téri élmények rajzi, plasztikai megjelenítése Idő élmények Az idő múlásának és a változás megtapasztalása Eseménysort kifejező képsorozat, leporelló készítése Egyszerű animációs játékok Mese és valóság A mesebeli világok, lények, történések síkban és plasztikában Környezetünk formái, szereplői sík és plasztikus formában Tárgykészítés Játékok, használati és ajándéktárgyak létrehozása (mézeskalács, textilfonatok, papírhajtogatások, papírdombormű, agyag- vagy gipszfigurák) (bőrfonatok, gyöngydíszek) Hagyománytárgyak készítése (Farsangi hagyományőrző játékokra, bemutatókra) Vizuális alkotó gyakorlat tantárgy A vizuális alkotó gyakorlat célja a tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése, a pozitív lelki tulajdonságok megerősítése a képi emlékezet és képzelet gazdagításával, a vizuális gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztésével, valamint az esztétikai érzékenység és befogadó készség kialakításával. A tantárgy feladata a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, erős belső motivációra épülő, változatos alkotó folyamatok biztosítása, melyek lehetővé teszik a csoportos és egyéni kreatív tevékenységformák megismerését, feltárják az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségeit, kialakítják a formák, színek használatában való jártasságot. Az egyes témák, témacsoportok változatos feldolgozása, a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatának megismertetése, a népművészeti és művészettörténeti ismeretek aktív beépítése az alkotó tevékenységbe. A baleset-, munkakörnyezet és tűzvédelmi szabályok betartatása. (kézműves foglalkoztatók, munkabemutatók…. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Az alapvető képzőművészeti technikák segítségével a látvány és jelenségek befogadására, értelmezésére való ösztönözés, gondolatainak, terveinek képi vagy plasztikai megoldásán keresztül. A művészeti tevékenységekhez szükséges eszközhasználat, anyagalakítás

172

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV megismertetése kép és tárgykészítés vagy egyéb alkotófolyamat végigvitelével. A tanuló figyelmes, kitartó munkavégzésének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző-és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Kézműves és népművészeti technikák Mesék jellegzetes történetvezetése Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Mesék, kalandos történetek Egyéni fantáziára épülő illusztratív mesefeldolgozások Elbeszélés vonalakkal, különböző vonalminőségek keresése Vonalrajzos kompozíciók különféle alapformákban, hangsúlyos kontúrok alkalmazásával (ceruza, filctoll, zsírkréta és vízfesték) Színes világok megelevenítése Kitalált történetek feldolgozása színes kompozícióban A színek hatása, érzelmi ereje Színkontrasztok, színharmóniák (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák A szereplők megjelenítése - mesehősök, állatfigurák (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek - bábfigurák készítése Megszemélyesítés Síkfigurák kialakítása (papírtépés, ragasztás, kivágás, festés) Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Mesék birodalma A kiválasztott mesehősök környezetének feldolgozása különféle technikákkal (ceruzák, tollak, tusrajz) A természeti és ember alkotta környezet modellezése, újrateremtése a fénymásolt elemek, motívumok segítségével Hangulati elemek megjelenítése (vidám, mozgalmas, kopár, félelmetes) Varázslatos tárgyak, különös eszközök Edények, eszközök kialakítása (agyagból, karcolt díszítéssel) Az adott történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése A gyapjú-, a textilanyagok tulajdonságai, felhasználási lehetőségei Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt Figura és mozgás A történet szereplőinek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló-, guggoló, többkevesebb figura, árnyképek) Mozgás, mozdulat, mozdulatsor megjelenítése egyszerű animációs eszközökkel Emberi figurák és állatfigurák mintázása – különféle mozdulatok megjelenítése Minta, jel, jelkép A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai

173

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Megőrzött nyomok az agyaglapon (üzenetek, lenyomatok készítése különböző eszközökkel) A törzsi művészet mintakincse, motívumgyűjtés (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) Papírkivágások - szimmetria, pozitív-negatív formák, ritmusok, sorminták Fonások papírcsíkokkal, színes fonalakkal, zsinórokkal Szám-, állati és növényi szimbólumok a mesék világában Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak) Időkerék - évszakváltások Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája (Farsangi hagyományőrző játékok, bemutatók) Értékelés és kiállítás-rendezés(Magyar Művészetoktatás Napja, évi nagy kiállítás megnyitása) Követelmény A tanuló ismerje: - a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, - az alapvető ábrázolási technikákat, - az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, - vázlatok készítésére, - vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, - ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok A vizuális művészetek műfaji sajátosságainak, anyagainak és eszközeinek megismertetése a kézműves tárgyformálás egyes elemeinek, technikai fázisainak kipróbálásán keresztül. Az alkotási folyamat során a képzelet, a tapasztalat és az emlékezet élményanyagának mozgósítása, az önkifejezés lehetőségeinek felfedeztetése. A környezet által közvetített üzenetek befogadtatása, értelmezése. A tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése. A tanuló érdeklődésének felkeltése, fenntartása, kitartó munkavégzés képességének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek Ábrázolás és tárgyalkotás az életkori sajátosságoknak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba illesztve A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok, eszközök csoportos és egyéni kreatív használata Az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségei A formák, színek használatában való jártasság Kézműves és képzőművészeti technikák

174

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Az egyes témák, témacsoportok többirányú feldolgozása A különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Népművészeti hagyományok, művészettörténeti érdekességek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Elbeszélés vonalakkal Hétköznapi történetek fő motívumainak megjelenítése Feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje Saját élmények feldolgozása színes kompozíciókban Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák - formai felfedezések Kedvenc állatok – állatfigurák és figurális dombormű mintázása Sosemvolt lények életre keltése (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) Agyagplasztikák, figurák készítése, díszítésük földfestékkel Szabadon formálható anyag Ünnepek régen és ma Személyes tárgyak, ünnepi ajándékok készítése különféle anyagokból Az ünnep díszletei Tér és idő feldolgozása Adott történet, valamilyen folyamat megjelenítése képsorozattal vagy egyszerű fázisrajzokkal (tempera, tollrajz) Eseménynaptár - képsorozatok készítése monokróm és színes technikákkal Az otthoni környezet modellezése agyagból. A tér átalakítása A mi városunk - nagyméretű, színes kompozíciók, csoportmunkában (plasztikus megjelenítés papír, papírmasé és más anyagokkal) Minta, jel, jelkép A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai A magyar népművészet mintakincse - motívumgyűjtés Fonások hánccsal, színes fonalakkal, zsinórokkal Növények stilizált megjelenítése (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) Geometriai szimbólumok (négyzet, kör, felfelé - lefelé mutató háromszög, csillag, egymásba kapcsolódó körök) Pecsét faragása, idolok, amulettek készítése (agyag, gipsz) A tárgykészítés folyamata Ismerkedés a gyapjú-, a textilanyagok tulajdonságaival, felhasználási lehetőségeivel Ünnepi jelkép megjelenítése nemezen (tarsolyfedőlap) Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt Ragasztóanyagok, ragasztási technikák megismerése Ékszerkészítés gyönggyel és más természetes anyagokkal Évszakváltás Az ünnepekhez fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája

175

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Változások az ünnepi szokások körében - páros képek készítése Megszemélyesítés Én és a külvilág - Önarckép, jellegzetes arányok, karakterjegyek Az önismeret útjai - az emberi arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése Meglévő portréfotók felhasználása, nagyítása (ismétlődések, átírások, fénymásolatok segítségével) Alakoskodások - szimbolikus tartalmak megjelenítése az arcábrázoláson keresztül Maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) (Farsangi hagyományőrző játékok, bemutatók) Értékelés és kiállítás-rendezés (Magyar Művészetoktatás Napja, évi nagy kiállítás megnyitása) Követelmény A tanuló ismerje: - a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, - az alapvető ábrázolási technikákat, - az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, - vázlatok készítésére, - vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, - ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok Az ismeretek, élmények befogadásának, feldolgozásának segítése, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba való bevonásával. A csoportos és egyéni alkotótevékenységek formáinak megismertetésével a tanuló kreatív személyiségjegyeinek, pozitív lelki tulajdonságainak előhívása, megerősítése. (élőképek, mesékhez kapcsolódó vizuális játékok készítése) A képi emlékezet és képzelet gazdagítása, az esztétikai érzékenység, nyitottság kialakítása. A népművészeti és művészettörténeti ismeretek alkotó tevékenységhez kapcsolódó aktív beépítése. A vizuális kifejezéshez, alkotáshoz szükséges készségek fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek Ábrázolási és tárgyalkotási ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző-és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Népművészeti ismeretek, művészettörténeti érdekességek Kézműves és népművészeti technikák Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Elbeszélés vonalakkal Legendás történetek megjelenítése, feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz)

176

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje Természeti erők megelevenítése színekkel, az adott jelenségek saját élményekre épülő (vagy színházra, táncra, mesékre támaszkodó) feldolgozása színes kompozícióban Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása A színek és alkalmazott technikák megjelenítő és hangulatközvetítő képessége (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák - formai felfedezések Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek felfedezése Táltosok, paripák, félelmetes szörnyállatok - képzelet és előtanulmányok alapján (figurális dombormű mintázása agyagból, gipszfaragás, papírmasé) Növények, termések formája, szerkezete, színei (színes ceruza, kréta, akvarell) Szabadon formálható anyag Agyagedény formálása felrakással Agyagplasztikák, állatfigurák készítése, díszítésük földfestékkel, bekarcolt mintákkal Állatok ábrázolása emlékképek vagy közvetlen látvány alapján - tömeg, arányok, mozgás érzékeltetése Tér és idő feldolgozása Természeti erők, különleges és félelmetes természeti jelenségek felidézése, megjelenítése képsorozattal (tempera, tollrajz) Különböző kompozíciók készítése spirál- és hullámmotívum felhasználásával A természet körforgása (olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs) Minta, jel, jelkép Életfa motívum, varázslatos növények megjelenítése népmesék, legendák alapján, (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba, gipszbe) Papírkivágások - szimmetria, pozitív-negatív formák, ritmusok, sorminták A varrás, hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepük Egyéni fantáziára épülő illusztratív feldolgozások Az elvonatkoztatás útja és célja - anyaggyűjtés A tűz, víz, föld, levegő - szimbólumok a különböző kultúrákban Sárga, narancs, piros, barna, lila, zöld, fehér, arany. Színszimbólumok használata (papírragasztás kivágott színes motívumok kompozícióba rendezésével) A tárgykészítés folyamata Az adott témakörhöz, történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása Állat alakú és antropomorf edény készítése agyagból A textilanyagok, a gyapjú alkalmazási lehetőségei Nemezfigura készítése Tárgykészítés népi hagyományok alapján, a keleti és a mai kultúra esztétikája szerint Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt Ragasztóanyagok, ragasztási technikák használata Ékszerkészítés gyöngyfűzéssel, (tűzzománccal) Évszakváltás Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája Megszemélyesítés Mozgatható bábfigurák készítése. Karakterábrázolás és a mozgatás lehetőségei Zsineggel mozgatható figurák, pálcára vagy lécre szerelt bábok (papírkivágás, mozgatható elemek összeállítása, festés)

177

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) (Farsangi hagyományőrző játékok, bemutatók) Értékelés és kiállítás-rendezés (Magyar Művészetoktatás Napja, az évi nagy kiállítás előkészítése megnyitása) Követelmény A tanuló ismerje: - a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, - az alapvető ábrázolási technikákat, - a kézművesség, a hagyományos népi kultúra egyes szokásait, tárgyait és technikáit, - az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat, - a vizuális művészetek formáit, sajátosságait, anyagait és eszközeit. Legyen képes: - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, - a látvány és jelenségek értelmezésére, - vázlatok készítésére, átírásra, - vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, - ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.

4. évfolyam Fejlesztési feladatok A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, fejlesztése. A kézműves tárgyalkotás, a képző- és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek megalapozása. A látvány utáni ábrázolás alapvető törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alapjainak elsajátíttatása. A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek továbbfejlesztése, a képi műveltség bővítése. A tanuló kitartó, feladattudatos munkavégzésének segítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek A látvány megfigyelése, értelmezése, rögzítése Síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző-és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok A középkor művészettörténeti érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formák, színek tudatos használata és a térábrázolás kérdései A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetszövés - történetábrázolás

178

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Képzeletbeli utazás (egy középkori városban - illusztrációk különféle rajzeszközökkel, vagy képregényszerűen elmesélve) A kor hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével. A tervek nagyítása, megfestése (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) (Farsangi hagyományőrző játékok, bemutatók) Környezetábrázolás - hangulatteremtés A környezet épített elemeinek rajza (homlokzatok) (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal – makett készítése vegyes technikával) (Zsinagóga, Mátrai ház öntött téglaépület díszek, templom, temető kápolnák épület díszei, Bozsik Kálmán épületkerámia díszei, kőépítésű kapubejárók, juhászkereszt, temető- és útkeresztek, stb….) Makett készítés (házak, lakótornyok, várak) különféle anyagok felhasználásával Színharmóniák A monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig Egy főszínre hangolás, főszín és elsődleges keverékszínei Tiszta színekből és szürkékből építkező képek Rész és egész Papírmozaik készítése (ókori vagy bizánci minták alapján) Üvegablakok (Római Katolikus Templom, Zsinagóga) Rózsaablak - színes kép készítése Királyfejek, egészalakos figurák rajza viaszolt, festett alapról visszakaparásos technikával Képeskönyv A mai életünk kódexe Cél és célszerűség, a könyvkötés alapfogásai A papír tulajdonságai Betűkép, iniciálé készítése, szövegírás (temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) (új lapok készítése a Rajziskolai Kódexbe) Mintakincs Az adott korra jellemző minták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása A gyűjtött minták egy-egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben - páros munka) Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Plasztika Oszlopszobrok. Szoborfaragás (egyszerűen formált emberfigurák gipszből, ytong téglából, purhabból) Vízköpők. Fantasztikus figurák, állatalakok (gótikus templomokról; mintázás agyagból) Figurateremtés valódi állatok és képzeletbeli szörnyek megformálásával Öltözéktervezés Sisak készítése. A viselhetőség és a méretek figyelembe vétele A szín- és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Arcképtár Önarckép különböző elképzelt szerepben, jelmezben és korban való ábrázolása Önarckép gyűjtemény mai környezetben (ceruza, krétarajzok, tempera)

179

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Értékelés és kiállítás-rendezés (Magyar Művészetoktatás Napja, évi nagy kiállítás előkészítése, megnyitása) Követelmény A tanuló ismerje: - a választott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, - a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, - a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: - a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, - egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, - a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, (a gyermek ilyen irányú egyéni fejlődésének függvényében) - színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - változatos - forma - faktúra és felületminőségek létrehozására, - különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók-tárgyak létrehozására, - egyéni eszközhasználatra, - a műalkotások értő befogadására, - vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, - a legfontosabb baleset- és munkavédelmi szabályok betartására. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok Az emberi és a természeti környezet esztétikumának felismertetése, a művészetek, alkotási tevékenységek iránti érdeklődés megerősítése. A látás és a látványértelmező képesség pontosítása, fejlesztése. A kézműves tárgyalkotás, a képző- és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek körének bővítése. A látvány utáni ábrázolás törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alkalmazásának fejlesztése a különböző feladatok során. A manuális tudás és az alkotóképesség továbbfejlesztése, a stílusérzék megalapozása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek A látvány megfigyelése, perspektivikus ábrázolása Rajzeszközök, plasztikus és modellező anyagok és eszközök Különféle képző-és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok Az ókori antik világ és a reneszánsz művészettörténet érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formai, színtani alapismeretek A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Az előképek megismerése, feldolgozása – tanulmányrajzok, vázlatok, makettek, modellek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

180


Feladatcsoportok Történetábrázolás Életképek (reneszánsz palotában; illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) A kor ünnepeinek megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták Épületábrázolás tusrajzzal Struktúra - textúra, formaszerkezet és felületi megjelenés (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) Makettkészítés különféle anyagok felhasználásával csoportmunkában Színharmóniák Tájképek különböző fényviszonyok között - csak színfoltokkal festve - hajnalban, délben, szürkületben, éjszaka (gyűjtés elektronikus formában is, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) Telt és tört színek, komplementer színek és különböző árnyalataik (festés akvarellel, krétával, kevert eljárással) Környezetábrázolás - kép és valóság A tárgyak és a természeti környezet megfigyelése Az ablakon át látható világ (ábrázolás pitt-krétával, festéssel) A vonalperspektíva, levegő és színperspektíva felfedezése Előtér - középtér - háttér (tusrajzok, szénrajzok) Öltözéktervezés A szín- és az anyagválasztás szerepe Fejfedők (bohócsipka) készítése a viselhetőség és a méretek figyelembe vétele (papír és textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) (Farsangi hagyományőrző játékok, bemutatók) Képeskönyv A természet törvényeinek, jelenségeinek megfigyelése, összegyűjtése, lejegyzése Növények, állatok minél pontosabb megfigyelés alapján készült illusztrációi Magyarázó rajz, részletek és leírások a tervlapon (aprólékos ceruza és tusrajzok, temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs A korra jellemző textilminták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása Gyűjtött minták egy-egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben- páros munka) Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok,) Egyszerű díszítőelemek szimmetrikus, pozitív-negatív formákká, ritmussá rendezése Természetes formák redukálása, egyszerűsítése, stilizálása, szín- és forma-variációk létrehozása (papírmetszet létrehozása) Arcképtár Hétköznapi tömeg (piaci sokadalom) összeállítása nagyméretű kartonra (saját, választott figurákkal) Különböző korú és karakterű emberek portréja. (Csoportmunka. Ceruza, krétarajzok, tempera) Fény- árnyék jelenségek Titokzatos terek létrehozása, a fény-árnyék hatások felhasználásával

181

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Vázlatok készítése jellegzetes fény-árnyék viszonyok bemutatására Térkonstrukció talált, gyűjtött tárgyakból, lepedőkből, zsinórokból, kartonokból többféle bevilágítással (közös, csoportos alkotás) Fényképek, videó készítése a terek bejárásával, a korábbi munkák térbe helyezése, „helyzetbe hozása” Értékelés és kiállítás-rendezés (Magyar Művészetoktatás Napja, évi nagy kiállítás rendezése, megnyitása) Követelmény A tanuló ismerje: - az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, - a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, - a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: - a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, - egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, - a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, - színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - változatos forma-, faktúra- és felületminőségek létrehozására, - különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, - egyéni eszközhasználatra, - a műalkotások értő befogadására, - vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, - a legfontosabb baleset- és munkavédelmi szabályok betartására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok A látvány és a tanult ábrázolás összhangba hozása a személyes mondanivalóval. A természetés emberábrázolás különböző formáinak megismertetése. A stílus- és arányérzék továbbfejlesztése. Az önálló kézműves tárgyalkotás technikájának megválasztására, a képzőés iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek eszköztárának biztonságos használatára való képesség fejlesztése. A látvány utáni ábrázolás árnyaltabbá tétele, a kompozíció, a szín és az előadásmód finomítása. A képi műveltség bővítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek Rajzeszközök, vizes bázisú festékek és plasztikus anyagok A képző-és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák A barokk művészettörténeti korszakára jellemző stílusjegyek, technikák A stíluskorszakra jellemző előadásmódok Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás

182

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Mozgalmas jelenetek (Álarcosbál egy barokk kastélyban. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) Groteszk, vígjátéki történetelemek illusztratív feldolgozása a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) (Farsangi hagyományőrző játékok, bemutatók) Tornyok, várak, paloták Épületek belseje, bútorai Épületábrázolás tusrajzzal, vegyes technikával (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) Színharmóniák Öltözetek pasztellszínekkel (gyűjtés elektronikus formában, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) Színhangulatok festése zenei hangzásokra (akvarell, kréta kevert eljárások) Öltözék Legyező és maszk készítése a működés és a méretek figyelembe vétele A szín- és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Kép és valóság A térábrázolási konvenciók, optikai csalódások, illúziókeltés A perspektíva és az axonometria fintorai (Escher rajzai, térformái. Gyűjtések) Tárgyak ábrázolása eltérő, végletes nézőpontokból - alulnézet, felülnézet, közelről - és messzire távolodva (grafit, szén, pittkréta) Mintakincs Épületdíszítések, minták gyűjtése, rajzolásuk vázlatfüzetbe Gyűjtött minták egy-egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben - páros munka) Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, csiga, kagylómotívumok felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Arcképtár Arcképek díszes keretben Különböző korú és karakterű emberek portréja (ceruza, krétarajzok, tempera) A tárgyak egyedi vonásai Lakomák gazdag tárgyi világa. Gyűjtés a németalföldi festmények és mai fotók, installációk körében Hasonlóság és különbözőség. Azonos funkciójú tárgyak megfigyelése, egyedi vonásaik, különbözőségeik felfedezése (ceruza, vízfesték) A tárgyak összhangja Hangszerek Klasszikus és saját megoldások Csendélet, drapériák, hangszerek beállításával (összefogott kompozíciók, finom részletmegoldások. Pasztellkréta) Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás-rendezés (Magyar Művészetoktatás Napja, évi nagy kiállítás előkészítése, megnyitása) Követelmény A tanuló ismerje: - az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait,

183

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, - a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: - a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, - egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, - a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, - színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - változatos forma-, faktúra- és felületminőségek létrehozására, - különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, - egyéni eszközhasználatra, - a műalkotások értő befogadására, - vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, - a legfontosabb baleset- és munkavédelmi szabályok betartására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: - a vizuális művészetek eszköztárát, - a tárgytervezés és tárgykészítés fázisait, - a rajzolás, festés, térművészet műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, - a különböző ábrázolási és tárgyalkotó technikákat, - a legjelentősebb művészettörténeti korszakok művészetének jellegzetességeit, kultúráját, tárgyait, - a legfontosabb baleset- és munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: - az alkotói munka végigvitelére, - a látvány és jelenségek megragadására, visszaadására, - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, - a perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazására, - színtani ismereteinek felhasználására, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - sokféle eszköz- és anyaghasználatra a kifejezés érdekében, - konzekvens munkák elkészítésére, - a művészettörténeti korok, stílusok megkülönböztetésére, értő befogadására, - a legfontosabb baleset- és munkavédelmi szabályok betartására. Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok Felkészítés a tanult művészeti kifejezőeszközök önálló alkalmazására. A vizuális érzékelés és visszatükrözés képességének finomítása. A konstruáló, plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttatása. Az elvont gondolkodás, az analizáló-szintetizáló

184

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV képesség kialakítása, a látás kiművelése és tudatosítása. Az ábrázolási konvenciók megismertetése, elsajátíttatása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek Az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeinek megismerése A látvány pontos megfigyelésére, leképezése A vizuális információk megértésére, átírására, felhasználására A képi gondolkodás, vizuális absztrakció Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére A gondolat, téma kibontása, variációk, sorozatok, tárgyegyüttesek létrehozása A jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére A sűrítés, és felbontás mint alkotói (komponálási) eszköz Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A beállítás A geometrikus testek arányai, térbeli elhelyezkedése A népi tárgykultúra tárgyai egyszerű műtermi környezetben A tárgyak, tárgyegyüttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák) A szerkezettől a formáig Drapéria vonalas ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén) Drapéria mozgásban. Fotók készítése szálló, lengő drapériáról, és azok megfestése A drapéria mint plasztikai elem és jel. Fríz mintázása, gipszfaragás drapériamotívum után, gipszöntések A térről - síkban Rajzolt és festett belső terek - a perspektíva törvényei szerint Szobasarok, lépcsőház rajzolása festése A formák változatos megjelenítése. Szerkezeti kiemelések A perspektíva érzékeltetése vonalakkal (szerkezeti rajz, ceruza, pittkréta) A tanulmányok feldolgozása (tollrajz, színespapír-kollázs és grafikai lapok, linó-, papírmetszet) Rajzi - plasztikai előtanulmányok Testrészek, fejrészletek. Vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások A térről - térben A külső és belső tér érzékeltetése természeti formák alapján (csigaház, metszet készítése mintázással) Agyagszobor, agyag plakett készítése a formaépítés, arányok térbeliség pozitív-negatív formák megjelenítésével Ábrázolás és szerkesztés A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók és felhasználásuk a művészi ábrázolásban Gyakorlatok a kétpontos perspektíva, a kavallier axonometria megismerésére Vonal a térben. Fém-, spárga- és üvegplasztikák

185

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Nagyságrend A korábbiakban feldolgozott témák, tanulmányok egyéni vagy csoportos módon történő megfestése, megrajzolása nagy méretben (csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret) A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése Portré Önarckép készítése fénykép és tükör segítségével Az elkészült munkák összehasonlítása, elemzése A festett pasztell jellemzői, a pasztell technika megismerése A színek keverése Szokatlan megjelenés Plasztikai munkák talált anyagokkal, meglepő formatársításokkal Gömb térbeli problémaköre: osztott gömb, gömbszeletek egymásra mintázása Portré gipsszel való mintázása, a fej rajza és mintázása különböző túlzásokkal, torzításokkal Értékelés és kiállítás-rendezés (Magyar Művészetoktatás Napja, évi nagy kiállítás előkészítése, megnyitása) Követelmény A tanuló ismerje: - a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, - a térábrázolás alapelemeit, - a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, - a kompozíció jelentéshordozó elemeit, - az alapvető színtani törvényszerűségeket, - a jellegzetes vagy híres képző- és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, - a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: - a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, - motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, - a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, - műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, - geometrikus és természeti formák ábrázolására, - a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, - illusztrációkat készíteni. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok A geometrikus és természeti formák ábrázolása, tárgycsoportok, portrék, figurák ábrázolása a perspektíva és az anatómia és szabályai szerint. Különféle illusztrációk készítése. A kiadott feladatok önálló megoldása, biztos eszközhasználattal. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek Az ábrázolás arányrendszere, szerkezete

186

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Tónusos ábrázolás A természeti formák átírása Az anyagszerűség ábrázolása A tér különböző léptékű megjelenítése A konstruktivizmusra jellemző stílusjegyek, technikák Anatómiai ismeretek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A beállítás Tárgyak, térelemek a szabadban A tárgyak, tárgyegyüttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot, a természetes fényviszonyok minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák) A beállítás átformálása A tárgyegyüttes képének feldolgozása, átírása más anyagokkal, technikákkal, különböző művészeti stílusokkal (barokk, impresszionista, expresszionista stílusgyakorlatok) A szerkezettől a formáig Állat- és emberi koponya szerkezetének különféle rajzeszközökkel való ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén) Koponya és változó környezete. Fotók készítése és azok megfestése A koponya bonyolult plasztikai problémái. Reliefmintázás, mintázás 1:1 méretben A térről - síkban Rajzolt és festett épületek, terek, utcaképek a perspektíva törvényei szerint A felületek és formák változatos megjelenítése. Kiemelések A perspektíva érzékeltetése vonalakkal, tónusokkal, színfoltokkal (szerkezeti rajz, tónusos rajz - szén, pittkréta, pasztell, akvarell) A tanulmányok feldolgozása tollrajz, színespapír-kollázs és grafikai lapok, linó-, papírmetszet formájában Rajzi - plasztikai előtanulmányok Szobrok, portrék - vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése Rajzolás és mintázás élő modell vagy gipszöntvény alapján Fotóhitelességű és expresszív feldolgozások A térről - térben Termések titokzatos szerkezete, pozitív-negatív formái A természeti formák szerepe a formatervezésben A formaelemzések módszere a célirányos megfigyelés: a karakter Formakövető vonal: a plaszticitás Folyamatábra, fázisrajzok a mozgásváltozás kifejezésében Ábrázolás és szerkesztés A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók alkalmazása a művészi ábrázolásban Művészettörténeti példák tanulmányozása Gyakorlatok a perspektíva, és a Monge-szerkesztés megismerésére Nagyságrend A korábbiakban feldolgozott témák, konstruktív tanulmányok egyéni vagy csoportos módon továbbfejlesztése, megrajzolása, megfestése óriás és kisméretben (falfelület, csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kisméretű karton A/4 méret) A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése Portré

187

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Rajzok élő modell után A formák felismerése az árnyék változásakor az arcon, bevilágítási feladatok Fej rekonstrukció koponya alapján Az emberi arc titkai. A látvány és a rajzi szabályok együttes érvényesítése A portrérajzolás és -festés fejlődése a különböző művészettörténeti korszakokban Portré. Plasztikus megjelenítések (vésett, mintázott relief és körplasztika) Értékelés és kiállítás-rendezés (Magyar Művészetoktatás Napja, évi nagy kiállítás előkészítése, megnyitása) Követelmény A tanuló ismerje: - a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, - a térábrázolás alapelemeit, - a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, - a kompozíció jelentéshordozó elemeit, - az alapvető színtani törvényszerűségeket, - a jellegzetes vagy híres képző- és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, - a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: - a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, - motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, - a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, - műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, - geometrikus és természeti formák ábrázolására, - a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, - illusztrációkat készíteni. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, az önkifejezés eszköztárának gazdagítása. Az esztétikus környezet iránti igény kialakítása, amelyen keresztül a tanuló képes lesz azt alakítani, formálni, megőrizni. A vizuális ismeretek, jártasságok kialakítása, elmélyítése. A kritikai véleményformálás igényének és képességének kialakítása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek A környezet- és tárgykultúra Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai A plein air festészet legismertebb alakjai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Alakrajz

188

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Csontváz rajza Krokik, vázlatok álló, fekvő és mozgó figurákról (ceruzarajz, tus és pácvázlatok) Körberajzolások, tükörrajzok, fotók egymásról, azok rajzban történő átdolgozása Kollázsok és montázsok emberi alakok átalakításával, emberi alak részletrajzainak összeillesztése, fotószekvenciák emberek mozgásáról Átváltozások A modell után elkészített munkák feldolgozása más eszközökkel, technikákkal, más méretben A mozdulatok értelmezése, újrarajzolása a figura testhelyzeteinek jellemző jegyeinek, térbeliségének kiemelése, torzítása Új beállítások új nézőpontokkal Bábfigura Wayang-báb készítése finom faragással fából vagy habanyagból, a bábu festése A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése A bábu hangja és beszéde, játéktere Változatok művészettörténeti alkotásokra Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében Másolatok készítése a kép egyes elemeiről hagyományos festészeti és grafikai eljárásokkal (belerajzolások, átfestések, stílusparódiák, méret- és elemváltoztatások) A természetben Vázlatok és festmények készítése a természetben A plain air-ben való munka megismerése (pác, lavírozott tus, aquarell és a gouache) Fotóséták - fotózás a természetben - fotósorozatok kialakítása Karakterkeresés A portrérajzolás, a karakter kiemelése Karikatúrák és illusztratív képek készítése modell alapján, vonalas és színes képek. Önarcképek Az elkészített rajzok alapján végletes torzítások keresése a karakter teljes megváltoztatásával Portré vázlatok készítése, 1:1 portré mintázása Népművészet és természet Betekintés a magyar népi viseletkultúrába Természeti népek technikái. Gyűjtés szakirodalomból, és azok anyagainak feldolgozása (fazekasság, hímzés, faragás, szövés, fonás) A népművészet előadásmódjának felidéződése a kortárs alkotók munkáiban Érzelmi hatások Fogalompárok szerinti képalkotás (vidám-szomorú, haragos-megbocsátó, nyomasztófeloldó) Érzelmi állapotok színben való kifejezése A színek sztereotip kapcsolata érzelmi állapotokkal, fogalmakkal Realisztikus és absztrakt megközelítés Emlékmás Rövid portréfilm készítése egy kortárs képzőművészről, annak alkotási módszereiről, műveiről, személyes beszélgetés vagy bemutatás formájában Forgatókönyv, fotódokumentáció Értékelés és kiállítás-rendezés (Magyar Művészetoktatás Napja, évi nagy kiállítás előkészítése, megnyitása) Követelmény

189

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A tanuló ismerje: - a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, - a térábrázolás alapelemeit, - a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, - a kompozíció jelentéshordozó elemeit, - az alapvető színtani törvényszerűségeket, - a jellegzetes vagy híres képző- és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, - a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: - a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, - motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, - a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, - műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, - geometrikus és természeti formák ábrázolására, - a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, - illusztrációkat készíteni.

10. évfolyam Fejlesztési feladatok A látvány és az absztrakció kölcsönhatásának megismertetése a figuraábrázoláson keresztül. A látványértelmező képesség tudatosítása, a figura és környezetének kialakításával. A vizuális ismeretek, jártasságok elmélyítése, összegzése az ismétlődő és fokozatosan nehezedő feladatok mentén. Ismerkedés a kortárs művészet törekvéseivel. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek A környezet- és tárgykultúra Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai A plein air festészet legismertebb alakjai A nonfiguratív ábrázolás eszköztára Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Alakrajz Vázlatrajzok, krokik csoporttársakról, álló és mozgó alakokról. A vonal ereje, hangsúlyai (ceruzarajz, tus és pácvázlatok, agyag- és viaszkrokik) Figura a térben Figura épített térben, ülő és álló figurák külső és belső térben Plein air és embercsoport rajza Átváltozások

190

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Ülő, fekvő figura rajza Egy feladat többféle feldolgozása, variációk anyagokra, technikákra A kompozíciós elemek kiegyensúlyozott arányait felborító változatok létrehozása Bábfigura Marionett báb készítése vegyes anyaghasználattal A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése A bábu mozgathatósága, játéktere Szín-tér Színes vázlatok készítése a színpadi tér színdinamikai megoldásához Változatok művészettörténeti alkotásokra Gyűjtés a különböző stílusú figuraábrázolások körében Montázsok, anakronisztikus részletek beépítése a műalkotásokba Stíluskeresés Karakterkeresés A teljes figura mint karakter. Karikatúrák és krokik készítése modell alapján, vonalas rajzok, szoborvázlatok készítése Érzelmi hatások Eseménysor ábrázolása figurális és nonfiguratív képsorozatokban Kollázs grafikai kiegészítéssel Fogalompárok szerinti képalkotás (mozgalmas - unalmas, harsány - szelíd, haragos vidám) Érzelmi állapotok kifejezése színekkel Emlékmás Gyerekkori történet Videofelvétel készítésére alkalmas színes figurák és díszlet jellegű tér megalkotása (papír, gipsz, faszerkezet). Csoportos feladat A film rajzos forgatókönyvének megtervezése, elkészítése Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás-rendezés (Magyar Művészetoktatás Napja, évi nagy kiállítás előkészítése, megnyitása) Követelmény A tanuló ismerje: - a különféle vizuális művészetek jel- és jelképrendszerét, - a tervezéstől a megvalósításig, vagy a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a sík- és térművészet törvényszerűségeit, műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, - a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, - a térábrázolás alapelemeit, - a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, - a kompozíció jelentéshordozó elemeit, - az alapvető színtani törvényszerűségeket, - a jellegzetes vagy híres képző- és iparművészeti, médiaművészeti és népművészeti alkotásokat, - a legfontosabb munkavédelmi előírásokat. Legyen képes: - a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, - motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására,

191

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, - műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, - geometrikus és természeti formák ábrázolására, - a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, - illusztrációkat készíteni. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: - a vizuális művészetek területén létrejött értékeket, - a népi kultúra jellegzetes szokásait, tárgyait, - a sík- és térbeli művek, alkotás-sorozatok létrehozásának módjait, - pontos arányokat és karaktereket rögzítő rajzok, plasztikák készítési módszereit, - a fény-árnyék viszonyok törvényszerűségeit, - a művészeti anatómia alapvető törvényszerűségeit, - az alapvető munkabiztonsági, környezetvédelmi előírásokat. A tanuló legyen képes: - eligazodni a művészettörténet korstílusai között, - az adott témák önálló feldolgozására, - művészeti ismereteinek alkotó felhasználására, - A témák elemző értelmezésére, sokrétű technikai feldolgozására, - konkrét és elvont gondolatok képi-plasztikai megjelenítésére, - portré, figura rajzolására, festésére vagy mintázására, - a saját és mások alkotásainak elemző értékelésére. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Vizuális alkotó gyakorlat tantárgy: Munkaasztalok, székek Tároló polcok, szekrények, dobozok Vizes blokk Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD-k) Rajzbakok Festő állványok Mintázó állványok Kéziszerszámok Rajztechnikai eszközök Rajz-, festő és mintázó eszközök (színes ceruzák, akvarell, tempera akril, kréta, filc, vékony, vastag, és széles-lapos ecsetek, szivacsok, rajztábla, olló, ragasztó) Számítógépes munkaállomások grafikai szoftverekkel Fényképező, filmfelvevő eszközök Modell tárgyak: geometrikus testek, drapériák, tükrök, csontváz, koponya Munkabiztonsági berendezések

4.3 Képzőművészeti tanszak Grafika és festészet alapjai tantárgy

192


A grafika és festészet alapjai tantárgy célja a képi világ, a képi kifejezés különbféle módjainak megismertetése. A fantázia kibontakoztatása, a valósággal való összekapcsolása. Változatos felfedező és alkotó folyamatokon keresztül hozzásegíteni a tanulókat az önálló, kreatív tevékenységekhez. A tantárgy feladata előkészíteni és megalapozni a művészi igényű szakmai munkát. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok A környezet esztétikumára érzékeny nyitott szemlélet kialakítása. A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz- és anyaghasználati készség fejlesztése. A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok játékos gazdagítása. A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal megjelenési formái A szín szerepe az érzelmek, hangulat kifejezésében A forma, folt, felület és textúra jelentése és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai Részlet és nagyítás A díszítés sajátosságai A nyomhagyás egyszerű technikái Kompozíciós alapismeretek Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal A vonal megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben. Játékos felfedezések A vonal mint mozgásnyom Eltérő célú és irányú mozgások megfigyelése, létrehozása Változatos mozdulatokkal, mozgással hagyott nyomok más-más felületeken és anyagokon A szín Szín és mozgás (színek a térben) Különböző mozgások, mozdulatok (simogatás, dobolás) által keltett érzelmek kifejezése színekkel Mozdulatok, mozdulatsorok színes lenyomatai nagyméretű felületeken kézzel, szivaccsal, széles ecsettel (ritmus) Színek és élmények közti asszociatív kapcsolat Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböző formájú és anyagú felületeken absztrakt színfoltokkal A kedvenc tárgy, lény jellemének kifejező ábrázolása színekkel szokatlan formájú felületeken

193

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A tárgy, lény hangulatváltozásainak megjelenítése színek segítségével (mese, vers, népdal) Felület és forma Különféle felületek és formák által kiváltott érzelmek (holisztikus játékok) Játékos forma- és felületalakítási kísérletek Gesztusok által létrehozott foltok, felületek Különböző érzelmi állapotok lenyomata Felület és textúra A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok által (érzékszervek megmozgatása) Vizuális és taktilis (tapintással) érzékelés közti kapcsolat (tapogató doboz) Különböző felületű, textúrájú anyagok gyűjtése, meghatározott szempontok szerinti csoportosításaik A gyűjtött anyagok kollázsként való felhasználása Különböző anyagok felületének tapintással való érzékelése (bekötött szemmel) A tapintási élmények megfogalmazása, megjelenítése, tapintási napló, térkép készítése Minta a környezetben Környezetünkben levő tárgyakon található mintákból gyűjtemény létrehozása A gyűjtött minták egy-egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése Díszítés, díszítmények Lapok, felületek díszítése grafikai és festészeti technikákkal, jelentést hordozó motívumokkal Nyomhagyás Különböző formájú, felületű tárgyakkal foltok, rajzolatok létrehozása Az elkészített nyomatok kiegészítése, továbbfejlesztése jelentést hordozó illusztratív alkotássá tussal, filctollal, festékkel Kompozíció Képi elemek rendezése Ugyanazon elemekből eltérő hatású, egyensúlyú kompozíciók összeállítása monokróm festéssel, kollázzsal, egyszerű nyomhagyással Képalkotás Illusztrációk készítése mesék, események szereplőinek nagyméretű ábrázolásával Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív megfogalmazása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal (grafit, toll, kréta, vízfesték, kollázs) Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a vonal megjelenési formáit, - a szín szerepét az érzelmek, hangulat kifejezésében, - a forma, folt, felület és textúra jelentését és létrehozásának lehetőségeit, - a díszítés sajátosságait, - a nyomhagyás egyszerű technikáit, - a kompozíciós alapismereteket, - az illusztratív ábrázolás alapjait. Legyen képes: - mozgásnyomok vonallal történő rögzítésére, - az érzelmek vonallal, színnel történő ábrázolása, - forma, folt, felület és textúra létrehozására, - a nyomhagyás egyszerű technikáinak alkalmazására,

194

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - képalkotásra, - gyűjtemény létrehozására, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz- és anyaghasználati készség fejlesztése. A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Vonal a térben A szín szerepe és hatása a tárgyakon és a térben A színek és lelki minőségek Felület és textúra kontrasztok és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai A díszítés sajátosságai A tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolat Egyszerű nyomatok A kiemelés Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal Vonalak a térben Vonalszerű anyagokkal (kötél, szalag) térjátékok, installációk létrehozása (vonal és ritmus - játékok ugrókötéllel) A létrehozott vonalterek megjelenítése különböző grafikai eszközökkel Az elkészült grafika továbbfejlesztése, alakítása variációk, sorozatok formájában A szín A színek és térbeli formák kapcsolata a mesékben és a valóságban (hókirálynő, naphajú lány, stb.…) Színes terek, téri formák létrehozása, térátalakítások Különböző színű vagy különböző színűre festett talált tárgyak (textilek, dobozok, fonalak) segítségével eltérő funkciójú és hangulatú színes terek megépítése A létrehozott terek által nyújtott élmények megjelenítése festéssel, kollázzsal Tulajdonságok, fogalmak rokonítása, összekapcsolása színekkel és egyszerű térbeli formákkal, tárgyakkal Térbeli formák, tárgyak felületének átalakítása festéssel, tárgymesék létrehozása Egy konstruált tér hangulatának, jelentésének módosítása színcserével Felület és forma Ellentétek, felületi kontrasztok Semleges, nyugodt felületeken markáns ellentétek, felületi kontrasztok létrehozása A gesztusokkal létrehozott foltok, felületek által közvetített információk Felület és textúra

195

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Különböző felületeket, textúrákat ábrázoló képek, fotók gyűjtése, csoportosítási lehetőségek A gyűjtött fotók, fénymásolatok grafikai kiegészítései, átalakításai Az elkészült lapokból illetve a gyűjtött fotókból kollázsok, képtárgyak készítése Minta a környezetben Növények, állatok fotóin, illetve mikroszkopikus felvételeken található minták, mintázatok gyűjtése A gyűjtött mintakincs szabad felhasználása méret és léptékváltással Díszítés, díszítmények Funkcióval, jelentéssel bíró plasztikus tárgyak felületének megmunkálása, díszítése grafikai és festészeti technikákkal Egyszerű nyomatok Képi üzenetek létrehozása egyszerű sokszorosítási technikákkal (papírdúc, papír- vagy műanyagkarc, sablon átfújással) Kompozíció A kiemelés szerepe és lehetőségei a valóságban, a mesékben és a különböző művészeti ágakban (mesefeldolgozás sík bábokkal) A kép egyes szereplőinek, elemeinek hangsúlyozása (formával, mérettel, színnel, aránnyal, nézőponttal, felülettel, kontraszt alkalmazásával, elhelyezéssel) (bábszínpad kép variációk a meséből) Képalkotás Illusztrációk készítése Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal, valamint ezek kombinált megoldásaival (festett ceruzarajz, színezett tollrajz, kollázs, vegyes technika) (csoportmunka „titkos meseszekrény” játék) Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - vonal a térképző szerepét, - a szín szerepét, hatását a tárgyakon és a térben, - felület és textúra kontrasztok létrehozásának lehetőségeit, - a gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjait, - a díszítés sajátosságait, - a tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolatot, - a kiemelés módjait, - az illusztratív ábrázolás sajátosságait. Legyen képes: - vonalvariációk létrehozására, - a lelki minőségek kifejezésére, - felület és textúra kontrasztok létrehozására, - egyszerű nyomatok készítésére, - képalkotásra, - gyűjtemény létrehozására, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok

196

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz és anyaghasználati készség fejlesztése. A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Az önkifejezés változatos formáinak alkalmazása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal és a mozgás-változás A színek egymáshoz való viszonya A színek érzelmi minősége Színharmóniák, színkontrasztok A forma, folt, felület és textúra kifejező használata A gyűjtés, gyűjtemény felhasználásának lehetőségei A funkció és díszítés Egyedi motívumok, motívumrendszer Dombornyomat Kompozíciós variációk Illusztratív sorozatok Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal Változások vizuális nyomai A valóságos és képzeletbeli változások nyomainak megjelenítése különböző grafikai és festészeti technikákkal Improvizatív és tudatos vonal- és hangjátékok (vonaljátékok hangokra) Különböző hatású, karakterű hangok, zajok, zenék inspiráló hatására különböző karakterű vonalak, rajzos vonalszövetek készítése A szín Színfoltok festése zene hangulatára A színek egymáshoz való viszonya, a színek érzelmi minősége Természeti jelenségek színekkel és színárnyalatokkal való kifejezése Egy- egy szín más színekkel való kapcsolatának mesén, dramatikus játékon keresztül történő átélése, az élmények megfestése Árnyalt vizuális minőségek, színharmóniák Fogalmakkal, hangokkal, mozdulatokkal leírható tartalmak megjelenítése színek, színharmóniák által Színkontrasztok, tartalmi ellentétek Színkontrasztok, színellentétek festése - melyek tartalmi ellentéteket és belső élményeket juttatnak felszínre - különös tekintettel a sötét-világos kontrasztra (mesemegjelenítés, Maeterlinck: A kék madár) A felület Felület és ábrázolási szándék Különböző érzelmi, hangulati állapotok megjelenítése a megismert technikákkal, felületalakítási lehetőségekkel változatos műfaji kísérletek során (monotípia, pozitívnegatív változatok, színes kiegészítések, felületminősítések színnel) Foltok, folthatárok A valóságban látható éles és elmosódott kontúrok megfigyelése és megjelenítésük Transzparencia, ellenfény, a részletek láthatósága

197

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Textúra képzés Különböző anyagok segítségével, felhasználásával (homok, gipsz, fonal, drót, szögek) változatos textúrájú felületek létrehozása Az elkészült lapokból képtárgyak készítése Minta a környezetben Műalkotásokról, építményekről, fotókról minták, ornamentikák gyűjtése (gyűjtőmunka városszerte: Zsinagóga, Római Katolikus Templom, Helytörténeti Múzeum, stb.…) A gyűjtött és továbbgondolt mintakincs felhasználása tárgyakon Díszítés, díszítmények Funkcióval, jelentéssel bíró mikroterek külső- belső elemeinek díszítése grafikai és festészeti technikákkal A mikroterek lakóinak, lényeinek egyedi megjelenítése (meselények lakóterének megjelenítése) Sablon nyomatok Meghívó, plakát, képregény készítése sablonnyomat segítségével (kivágott papír vagy műanyag motívumokkal) (krumpli-, más termés- és természeti forma nyomatok) Dombornyomatok Különböző anyagok, tárgyak segítségével plasztikus papírnyomatok készítése Kompozíció Komponálási módok Játékos kísérletek, variációk egy saját alkotás, illetve különböző reprodukciók képi elemeinek, szereplőinek átrendezésére (közös képalakítási variációk előre elkészített elemekből, mesékből, történetekből élőkép komponálások színpadra) Képalkotás Illusztrációk készítése Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása sorozatokban grafikai és festészeti technikákkal (monotípia és kollázs-technika vonalas, festett kiegészítéssel, krétarajzzal, karcnyomatokkal) Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a mozgás-változás vonallal történő kifejezésének lehetőségeit, - a színek egymáshoz való viszonyát, - a színek érzelmi minőségét, - a színharmóniákat, színkontrasztokat, - a gyűjtés, gyűjtemény felhasználásának lehetőségeit, - a funkció és díszítés kapcsolatát, - a dombornyomat készítésének technikáját. Legyen képes: - a vonal, forma, folt, felület, szín és textúra kifejező használatára, - egyedi motívumok, motívumrendszer alkalmazására, - dombornyomat készítésére, - a kompozíciós variációk, illusztratív sorozatok készítésére, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

4.4 Grafika és festészet tanszak Grafika és festészet műhelygyakorlat tantárgy

198


A grafika és festészet műhelygyakorlat célja olyan általános és speciális ismeretek átadása, melyek képessé teszik a tanulót önálló, színvonalas grafikai és festészeti alkotások létrehozására. (biztos alapot adni művészeti középiskolai tovább tanuláshoz és tárgykészítő szakmákhoz) Célja továbbá, hogy a tanulókat önmaguk megismeréséhez és a valóság törvényszerűségeinek egyre pontosabb és mélyebb megértéséhez juttassa a kritikus megfigyelés és gyakorlati tevékenységek segítségével. A műhelygyakorlat feladata a tanulói képzelet, a belső képek és a valóság törvényszerűségeiből fakadó vizuális látványelemek összekapcsolásának elősegítése. Feladata továbbá kreatív alkotói tevékenységen keresztül az emberi, társadalmi és művészeti problémákra való érzékenység és véleménynyilvánítási igény kialakítása. 4. évfolyam Fejlesztési feladatok A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz és anyaghasználati készség fejlesztése. A vizuális kifejezés elemeinek eszközeinek felismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. A motívumgyűjtés és vázlatkészítés gyakorlatában való jártasság kialakítása. A tanult grafikai és festészeti technikák alkalmazási képességének gyakorlása. Az esztétikai érzékenység és kifejezőkészség fejlesztése. Az önállóság kialakítása. A fegyelmezett munkavégzés szabályainak elsajátíttatása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Grafika és festészet technikai, műfaji sajátosságai Vizuális kifejezés alapvető eszközei, szerepük A vonal megjelenési lehetőségei, kifejezőereje A fekete-fehér kontraszt hatása, használatának lehetőségei A tónus szerepe A színek érzelmi, hő és figyelemfelhívó hatása A sötét-világos, a hideg-meleg színkontraszt A faktúra és textúra alakítás lehetőségei Képépítési és kompozíciós lehetőségek (szerves elrendezés, kiemelés-elhagyás, pozitívnegatív formák, szabályosság-szabálytalanság) Téma variációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai A ceruza-, tus-, pác-, akvarell- és krétarajz technikája Az anyagnyomatok, a monotypia, a magas nyomás műveletei Kollázs és vegyes technikájú alkotások készítésének lehetőségei Az akvarell- és temperafestés eltérő technikai sajátosságai A pasztellkép készítés technikája Az alkalmazott grafika műfaji sajátosságainak megfelelő betű, monogram, embléma, piktogram tervezése Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok Vonal A vonal ritmust kifejező hatása A vonal karaktermegjelenítő szerepe A vonal pszichikai kifejezőereje Sorsok, korok, egyéniségek kifejezése különböző vonalhasználattal

199

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Vonal a festészetben és a grafikában Vonal a térben és képtárgyakon Vonal a tájban, természetben, (monumentális) szabadtéri installációk, land art Szín Színes fonalak, drapériák – színes terek, színkontrasztok A színek hatása (érzelmi, hő és figyelemfelhívó hatás) A színek analogikus kapcsolata az érzetekkel, a különböző kifejezési nyelvekkel és szellemi tartalmakkal A fény és a sötét differenciálódása A fény és a sötét által közvetített tartalmak (mesék, mítoszok, legendák) Játék a fénnyel (lámpákkal, vetítőkkel) (árnyjáték kompozíciók tárgyakkal, élő alakokkal) Tárgyak, terek és a fény kapcsolata Külső-belső élmények átélése, megtapasztalása és megjelenítése (zenei, akusztikai analógiák felismerése, létrehozása) A fekete szín használata, a fekete-fehér kontraszt (fekete tér, fekete tárgy) (camera obscura bemutatása) A szürkétől a feketéig – grafikában és festészetben Felületképzés Faktúra és textúra alakítás a grafika és festés eszközeivel Felületkontrasztok létrehozása (különböző anyagok nyomataival, kollázzsal) Lavírozott tus, pác és akvarell rajzok A gyors, könnyed festés technikája (a gyors, könnyed festés technikai eszközei) Festett ceruzarajzok. Különböző technikák vegyítése, kísérletezések Kifejezés, képalakítás Organikus képalkotás (szerves elrendezés, kiemelés-elhagyás, pozitív-negatív formák, szabályosság-szabálytalanság) Képi elemek átrendezése, variációk, kompozíciós lehetőségek Képalkotás Illusztráció készítése Tusrajzzal a monokromitás, a foltképzés és a vonalrendszerek szerepének hangsúlyozása Egyedi nyomtatással monotypia készítése Tér - környezet A körülvevő környezet elemei által létrehozott különböző méretű, nyitott és zárt terek Térépítések és térjátékok a különböző érzékelési területek bekapcsolásával Hagyományos és rendhagyó térképek készítése (hang-, taktilis-, hőtérképek) Eltérő hangulatú, méretű, arányú és szerkezetű terekben, (labirintusokban) átélt tapasztalások, élmények megjelenítése grafika, festészet és kevert technikák segítségével A betű és kép Jel (egyedi, saját jel) Betűkarakter, monogram Az alkalmazott grafika műfaji sajátosságaival embléma, piktogram tervezése A kódextől a könyvnyomtatásig (iskola kódex lapjainak gyarapítása) A nyomtatott írás és a kép használhatósága Miniatúrák, óriásképek Műalkotások A feladatokhoz kapcsolódó grafikai, festészeti és egyéb alkotások inspirációs felhasználása Anyagok, eszközök, megoldások a különböző korokban A feladatokhoz kapcsolódó műalkotások folyóiratokban, könyvtárban, interneten Műalkotások a környezetünkben, galériákban

200

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a grafika és festészet alapvető technikai és műfaji sajátosságait, - a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök szakszerű használatát, - a grafika és festészet néhány kiemelkedő hazai és külföldi képviselőjét, kortárs alkotóit, - a vizuális kifejezés, képépítés törvényszerűségeit, kompozíciós lehetőségeit, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: - munkájához motívumokat gyűjteni és vázlatokat, színvázlatokat készíteni, - a vizuális kifejezőeszközök és módok (vonalak, színek, formák, felületek és kompozíciós lehetőségek) kifejezési szándék szerinti használatára, - a tanult grafikai és festészeti technikákkal (ceruza-, tus-, pác-, akvarell- és krétarajz, anyag nyomatok, monotypia, kollázs, akvarellfestés, temperafestés, pasztell és vegyes technika) alkotásokat létrehozni, - egy téma kapcsán variációkat és különböző méretű alkotásokat készíteni, - képzőművészeti alkotásokon a színek, vonalak felületek sajátosságait felismerni, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok A környezet által közvetített üzenetek befogadásának és értelmezésének mélyítése. A formák, színek változatos, gazdag használatának kialakítása. A külső látvány és a lelki tartalmak érzékeny megjelenítésének fejlesztése. A véleményformálás finomítása saját és mások műveivel kapcsolatban. A tanulók tervezési készségének és problémamegoldó képességének fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A megvilágítás szerepe A fény és árnyék grafikai és festészeti eszközökkel való megjelenítésének lehetőségei A forma, méret, felület, szín és kompozíciós kontrasztok A redukció, a sűrítés, a fokozás és a kiemelés szerepe A felületgazdagítás lehetőségei A színperspektíva szerepe A különböző színviszonyok hatása, kifejezőereje Variációk, sorozatok készítése Nagyítások, méret és léptékváltások alkalmazása Eltérő képkivágások hatásainak megtapasztalása és alkalmazása A sablonnyomat, dombornyomat technikája A linómetszés technikája Alkalmazott vagy tervezőgrafika sajátosságainak megfelelő tipográfia, könyvborító, plakát tervezése Jelmezek, maszkok, díszletek készítésének sajátosságai Egyszerű akció, performance létrehozása (farsangi hagyományok, népszokások mai felfogásban, Bálint napi bolondságok) Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek

201


Feladatcsoportok A fény és a sötét Karakteresen eltérő erejű, irányú megvilágítású tárgyak és terek létrehozása, megjelenítése A fény és árnyék grafikai eszközökkel való kifejezése Színes kompozíciók, és variációk készítése a látvány inspiráló hatására Kontrasztok Forma, méret, felület, szín és kompozíciós kontrasztokra épített kép, képtárgy sorozatok, variációk létrehozása, a zene-hang, mozgás-tapintás, az irodalom és a képzőművészet inspiráló hatására További lehetőségek, variációk és kísérletezések új médiumok, műfajok segítségével Kifejezés - karakterek Emberi és mitikus karakterek vizuális kifejezése Emberek, hősök, tárgyak jelleme, hangulatváltozásaik megjelenítése a festészet és grafika eszközeivel Portrék, maszkok, jelmezek készítése (csoportonkénti témaválasztás és felkészülés) Kifejező karakterek létrehozásának inspirálása játékokkal és akciókkal (élőképek, performance csoportonként) A kifejezés lehetőségei a redukció, a sűrítés, a fokozás, és a kiemelés eszközeivel Egy téma feldolgozása a sablonnyomat (kivágott papír vagy műanyag motívumokkal), dombornyomat, tus- és a temperatechnika lehetőségeit felhasználva Felületgazdagítási lehetőségek Dramatikus játék a kész alkotásokkal Tér - környezet A közvetlen környezet tárgyai, tárgykarakterek szembeállítása, csoportosítások Tárgyátalakítások, átfestéssel, zavarófestéssel (testfestés alakoskodáshoz) Tárgyak idegen, megszokottól eltérő környezetbe helyezése Léptékváltás adta lehetőségek felhasználása Egy tárgy részletének felnagyítása, változatos képkivágások A látvány és fantázia képi elemeinek összekapcsolása egy tárgy, szerkezet belső terének ábrázolása során Írás - kép Alkalmazott vagy tervezőgrafikai ismeretek segítségével könyvborító, plakát készítése A képhez felirat tervezése (számítógép segítségével). Betű, tipográfia A betű, írás és kép szabad műfajú felhasználása Szín „Szín-tér”, külső-belső terek színviszonyai (szín-tér játékok) Az illúziókeltés lehetőségei Színperspektíva Kompozíciós változatok a színkontrasztra A szín kifejezőereje, mélysége, mozgása a külső látvány és a lelki tartalmak megjelenítése során Terek berendezése, benépesítése eltérő méretű és színű figurákkal, szalagokkal, textilekkel, lámpákkal (élő alakokkal) Doboz szín-házak - azonos motívumok más-más színviszonyok között Képalkotás A gouache technikájának ismerete A linómetszés technikájának elsajátítása, sajátosságai, műfaji követelményei, az anyag- és eszközhasználat specifikumai Egydúcos linómetszet

202

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Színes linómetszet kialakítása a dúc továbbvésésével Különböző méretű illusztráció, illusztráció sorozat készítése zenei, irodalmi alkotáshoz Illusztráció készítése egyedi és sokszorosítási technikákkal (ecset- és tollrajz, gouache, linómetszet) Műalkotások A feladatokhoz kapcsolódó grafikai, festészeti és egyéb alkotások inspirációs felhasználása Anyagok, eszközök, megoldások és stiláris jegyek a különböző korokban A feladatokhoz kapcsolódó műalkotások folyóiratokban, könyvtárban, interneten Műalkotások a környezetünkben, galériákban (Helytörténeti Múzeum, Könyvtár, Művelődési Ház, Zsinagóga kiállításai) Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a szín kifejezőerejét, a színperspektíva szerepét, - a különböző színviszonyok hatását, - a sablonnyomat, dombornyomat, linómetszés technikáját. Legyen képes: - a tanult vizuális kifejezőeszközöket és módokat a képalkotási gyakorlatban alkalmazni, - a fény - árnyék - szín összefüggéseit felhasználni a külső látvány és a lelki tartalmak megjelenítése során, - alkalmazni a léptékváltás adta lehetőségeket, - véleményformálásra saját és mások műveivel kapcsolatban, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok A személyes kifejezési eszközök megtalálásának ösztönzése. A kísérletező kedv, a döntésképesség és az alkotói magatartás fejlesztése. A képépítési és kompozíciós törvényszerűségek tudatos használatának ösztönzése. A tudatos környezetformálás igényének kialakítása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A színmodulációk, lokál és valőr színek A szín-önkontraszt és komplementer kontraszt hatásai A túlzás, fokozás szerepe Az egyensúly feltételei Az átírás módjai A dekoratív festészet sajátosságai A különböző stílusjegyek felismerésének szempontjai Többdúcos linómetszet létrehozása Hidegtű vagy pusztatű technikája Az improvizatív és a tervezett művek közti különbségek Látványterv létrehozása Akrilfestés gyakorlata Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok

203

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Képalkotás Személyes jelentéssel bíró fogalmak, tartalmak, tárgyak grafikus megjelenítése (változás, kapcsolat, szembenállás) Színes sokszorosítás. A színek felhasználásának lehetősége a sokszorosított grafikában Többdúcos linómetszet készítése Alapszín keveredések, átfedések, új szín létrehozása, alányomás Sorozat készítése amorf keretű linódúcokkal Hidegtű A hidegtű vagy pusztatű technika elsajátítása, a mélynyomás alapjai Alapozatlan, puszta, felfényesített lemezre karcolás tűvel, a felületek megdolgozása jelet hagyó eszközökkel A vonalkarakter lehetőségeinek kiaknázása a dúc felnagyításával A magas- és a mélynyomás variálásának lehetőségei Stílusvariációk, átiratok Különböző korok eltérő stílusú, témájú alkotásainak átfestése, összekeverése és egybeépítésük variációi Stílusjegyek átváltoztatása, méret- és léptékváltások Nagyméretű dekoratív, díszletjellegű megoldások. (rendezvények grafikai táblái, feliratai) Tervek készítése Fotókból képsorozatok összeállítása, eltérő képkapcsolási lehetőségek tudatos használata Művek összehasonlítása Egyéni vizuális kifejezés Személyes kifejezőeszközök és módok megtalálása az egyéniség, a technikai lehetőségek és a műfaji sajátosságok összehangolása által, önálló kísérletezések segítségével Folyamat - karakter - személyes idő kifejezési lehetőségei Személyes képnapló készítése, lelki tartalmak, történések és változások vizuális rögzítése Improvizációk és tervezett művek Zenei vagy egyéb inspiráció segítségével túlzások, fokozások, egyensúly vesztések megjelenítése festészeti és vegyes technikájú alkotásokon, képtárgy sorozatokon Vizsgamunka Az eddigi ismeretek felhasználásával, egyéni kifejezési szándék szerinti kép, képtárgy, képsorozat készítése választott technikával és dokumentálása. Műalkotások A feladatokhoz kapcsolódó grafikai, festészeti és egyéb alkotások inspirációs felhasználása Anyagok, eszközök, megoldások és stiláris jegyek a különböző korokban Elemzések a grafika és festés módszereiről, a színhasználatról és az anyagokról Művészeti, művészettörténeti ismeretek beépítése az alkotó tevékenységbe A feladatokhoz kapcsolódó kortárs műalkotások folyóiratokban, könyvtárban, interneten Műalkotások a környezetünkben, galériákban Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a grafika és festészet kiemelkedő hazai és külföldi képviselőit, kortárs alkotóit, - a tanult vizuális kifejezőeszközöket és módokat a képalkotási gyakorlatban, - a képépítés törvényszerűségeit, kompozíciós lehetőségeit. Legyen képes: - különbséget tenni a magas- és mélynyomás között, - grafikai és festészeti elméleti és gyakorlati tudásának alkalmazásával önálló koncepciók alapján különböző méretű variációkat, kép-, képtárgy sorozatokat, illusztrációkat készíteni,

204

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - munkáját esztétikusan összeállítani, bemutatni, - műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, - véleményformálásra műalkotásokkal kapcsolatban, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: - a grafika és festészet történetét, korszakait, jellemző alkotásait, - a grafika és festészet kiemelkedő hazai és külföldi képviselőit, kortárs alkotóit, - a grafika és festészet technikai és műfaji sajátosságait, - a képgrafikai, alkalmazott grafikai és a festészeti tevékenységeket, eljárásokat - a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök szakszerű használatát, - a képépítés törvényszerűségeit, kompozíciós lehetőségeit, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: - munkájához motívumokat gyűjteni és vázlatokat, színvázlatokat készíteni, - a tanszak tanult műfaji sajátosságainak megfelelő átírásra, absztrakcióra, - az egyedi- és sokszorosított grafikai eljárások, festészeti technikák alkalmazására, - a grafikai és festészeti anyagok helyes használatára, - a színek, formák és kompozíciós lehetőségek kifejezési szándék szerinti használatára - grafikai és festészeti elméleti és gyakorlati tudásának alkalmazásával önálló alkotások, variációk és illusztrációk készítésére, - a tanult grafikai és festészeti technikák sokszínű használatára és továbbfejlesztési lehetőségeinek keresésére, kísérletezésre, - esztétikus képi megjelenítésre, - műalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, - önálló véleményformálásra saját és mások műveivel kapcsolatban, - a munkavédelmi szabályok betartására. Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok A hagyományos és az új médiumok iránti nyitott szemlélet kialakítása. Munkáinak esztétikus dokumentálásának és installálásának ösztönözése. A tanuló átíró képességének, kreativitásának, komplex szemléletének és kísérletező kedvének fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A színek reklámpszichológiai törvényszerűségei és összefüggései A látvány átírásának lehetőségei A pszeudo, a transzparencia fogalma és jelensége a művészetben Az intermédia, az akcióművészet, az installáció és az environment műfaji sajátosságai Rézkarc készítése A különböző műfajok, technikák határait kitágító lehetőségek

205

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A látvány Tárgyak, arcok sajátos, egyedi jellemzőinek rögzítése a grafika és a festészet eszközeivel Megvilágítási problémák, fény- és színviszonyok elemzése, megállapítások alkalmazása A színtani ismeretek: színek derítése, ösztönös és tudatos színhasználat Vázlatok, variációk és nagyméretű festmény készítése Láttatás - képi közlés A látvány (tárgy, portré) feldolgozása, átírása különböző művészeti stílusokban Képi látványelemek felhasználása például a képregény vagy storyboard műfajában Képalkotás Rézkarc készítése Az anyag-előkészítés műveletei (fazettálás, polírozás, alapozás, kormozás, kitakarás) A maratás; a marófolyadék, az idő, a vonalháló és a karakter pontos megismerése Festékkeverési gyakorlatok, próbalemezek, próbanyomatok készítése A művészettörténetből vett példa tanulmányozása, másolása, egy-egy részletének kiemelése Intermédia - kísérletek Installáció, environment és akcióművészet sajátos jegyei Személyes, emberi, társadalmi vagy művészeti problémák, témák körüljárása (pszeudo, transzparencia, kontraszt, mélység, zárt-nyitott) A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresése Kísérletek, próbálkozások olyan műformák és művészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzőművészetében jelentek meg először (fotó-kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzőművészeti határterületek) A munkafolyamatok, kísérletek dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével Alkalmazott művészet Tervezőgrafikai feladatok (plakát, CD, kiadvány) Tetszőleges reklámtéma feldolgozása a grafika és a festészet eszközeivel A színdinamikai szempontok figyelembevétele A színek hatása, a színek információsegítő szerepe Színek a különböző médiumokban Számítógép kínálta lehetőségek felhasználása Tipográfiai ismeretek felhasználása Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a hidegtű és a rézkarc közti különbségeket, ismerje fel ezeket a nyomatokon, - a színek érzelmeket alakító hatását saját festményein, - az alkalmazott grafika és a szín reklámpszichológiai törvényeit és összefüggéseit, - az intermédia egyes műformáit, - a kortárs hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket. Legyen képes: - klasszikus sokszorosított grafikai lapok készítésére, - technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására,

206

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - nyitott szemlélettel közeledni a hagyományos és az új médiumok felé, - munkáinak dokumentálására és installálására, - műalkotás és környezet összefüggéseiből fakadó ismeretek alkalmazására, - saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok A grafika és festészet szaknyelvének árnyalt használatának fejlesztése. Önálló koncepciójú kísérletek, alkotói folyamatok végigvitelének elősegítése. A kísérletezési kedv ösztönzése a grafika és festészet határterületein. A felelősségtudat, a döntésképesség, az empatikus és a kommunikációs készség fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Az arányok szerepe, jelentősége Árnyékok, reflexek a téri illúziókeltésben A látvány átértelmezésének lehetőségei A kiemelés – elhagyás szerepe, hatása A térbeliség – síkra feszítettség szabályai, kifejezőeszközei A legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvések és képviselői Az olajfestés alapjai A filmnyelv és az elektronikus művészetek kommunikációs technikái Az intermédia, a posztmodern formanyelve Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A látvány A figura arányainak, sajátos, egyedi jellemzőinek rögzítése a grafika és a festészet eszközeivel A figura és környezetének viszonya Megvilágítás, árnyékok és reflexek Táj festése a szabadban akvarellel, temperával A térillúzió festésének lehetőségei Láttatás - képi közlés A látvány (táj) befejezése, újrakomponálása, feldolgozása és átírása a helyszínen készített saját fotók, vázlatok alapján A látvány átértelmezése, megfogalmazása különböző művészeti stílusok átirataiban, játék egyes mesterek sajátos vizuális hatáselemeivel A kiemelés - elhagyás, térbeliség - síkra feszítettség vizuális kifejezőeszközeinek alkalmazása Tematikus képalkotás Variációk a tér megfogalmazására a grafika és a festészet nyelvén Olajfestés Az olajfestés technikájának alapjai A festés története, a vászon, a vakkeret, az ecsetek, az alapozás megismerése Grafikai megoldások, rézkarc nyomatok a tér megjelenítésében Az önálló vonal- és formakialakítás, a hozzáadás - elvétel fejlesztési lehetőségeit felhasználva

207

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Intermédia - kísérletek A film, média képi nyelve A színek játéka, a színek bizonyos irányokba történő eltorzítása, megváltoztatása Személyes, emberi, társadalmi vagy művészeti problémák, témák körüljárása (illúzió, szemérem - szégyen, csend - zaj, rés - szilánk) A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresése, kísérletezések Variációk olyan műformák és művészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzőművészetében jelentek meg először (fotó-kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzőművészeti határterületek) A kísérletek, a munka dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével Műalkotás igényű dokumentáció készítése Alkalmazott művészet Tervező grafikai feladatok (plakát, CD, kiadvány, írás-kép, névjegy, web-lap) Tetszőleges téma feldolgozása a grafika és a festészet eszközeit felhasználva Az egyéni formanyelv Az önkifejezés korlátai, lehetőségei az alkalmazott művészetben Önálló forma és karaktervilág, vonal- és folthasználat Klasszicitás – modernség, posztmodern, kortárs – eredetiség Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény

A tanuló ismerje: - az olajfestés technikájának alapjait, - a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselőit, - a grafika és festészet szaknyelvét. A tanuló legyen képes: - különböző anyagokkal, stílusjegyekkel alkotásokat létrehozni, - tájkép festésére természetben, vázlatok alapján műteremben, - önálló alkotó tevékenységre a festészet határterületein, - alkalmazni a grafikai sorozatok ismétlődő műfaji, stiláris eszközeit, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok A grafika és festészet szaknyelvének árnyalt használatának fejlesztése. Önálló grafikai és festészeti alkotások, alkotás-sorozatok létrehozásának ösztönzése. A kísérletezési kedv bátorítása a grafika és festészet határterületein. A felelősségtudat, a döntésképesség, az empatikus és a kommunikációs készség fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Belső tartalmak és karakterek megjelenítési lehetőségei Anatómiai törvényszerűségek Általános és egyedi jegyek Téri illúzió a különböző műfajokban Stíluskontraszt Látvány átértelmezése a különböző műfajokban

208

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvések és képviselői Technikák, műfajok elméleti és gyakorlati ismeretei Díszlet és látványterv Interaktív tér Az intermédia kifejezési lehetőségei A filmetűd sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A látvány Arcok, figurák, karakterek Önarckép sorozat, a belső változások vizuális rögzítése változatos eszközhasználattal Portré, figura különböző környezetbe, térbe helyezése Láttatás - képi közlés Stíluskalandok a kortárs grafika és festészet hazai törekvéseinek inspiráló felhasználásával Játék egy klasszikus és egy kortárs stílus elemeivel, koncepcióival Azonos témára ellentétes stílusú képek, grafikai lapok készítése Tematikus képalkotás Díszlet és látványtervek Szabadon választott mű színpadképének, látvány- és jelmeztervének elkészítése Egy jellegzetes részlet kivitelezése A valóság szín-terei, filmetűdök, képlenyomatok, rögzített pillanatok Kis méretben, egyedi grafikai lapokon sorozat tervezése Intermédia - kísérletek Interaktív tér lehetőségei Személyes, emberi, társadalmi vagy művészeti problémák, témák körüljárása (identitás, individuum, rész - egész, önreflexiók - saját tér, személyes tárgy, valós és szubjektív idő, környezet hatása, titok, magány, pusztulás) A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresése, kísérletezések által Kísérletek olyan műformák és művészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzőművészetében jelentek meg először (fotó-kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzőművészeti határterületek) A kísérletek, a munka dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével Műalkotás igényű dokumentáció készítése Alkalmazott művészet Tervező grafikai feladatok az év során feldolgozott témákhoz kapcsolódóan (plakát, kiadvány, meghívó, web-lap) Az elkészített síkalkotáshoz egy képtárgyi kiegészítés létrehozása a sokszorosítás technikájának felhasználásával Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény

A tanuló ismerje: - a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselőit, - a grafika és festészet műfaji lehetőségeit és korlátait, - a képgrafika és az alkalmazott grafika együttes megjelenésének lehetőségeit. Legyen képes: - a vizuális kifejezés elemeinek, eszközeinek alkotói szándék szerinti tudatos alkalmazására, - alkalmazott grafikai és dekoratív festészeti alkotások tervezésére, megvalósítására, 209

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - egyedi képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, - klasszikus sokszorosított grafikai lapok és táblaképek, muráliák készítésére, - az általa választott műhöz szcenikai tervet, díszlettervet készíteni, - technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, - műalkotás és környezet összefüggéseiből fakadó ismeretek alkalmazására, - a különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresésére, alkalmazására, - munkáinak dokumentálására és installálására, - saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok Egyedi képi világgal bíró alkotások, alkotás sorozatok létrehozásának ösztönzése. A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresésé elősegítése. Tudatos környezetformálás igényének fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek: A forma, szín, tér egymáshoz való viszonya, egyéni, személyes modulációk A látvány átértelmezése a nézőpont és képkivágás segítségével A valós és virtuális tér A filmtér, filmidő sajátosságai A legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvések és képviselői A személyesség hatása Intermédia-kísérletek A film műfaji lehetősége Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A látvány Tárgyak, arcok, terek megjelenítése sajátos nézőpontból és képkivágással Formák, színek és terek egymáshoz való viszonyának megfigyelése Láttatás - képi közlés Film készítése egy emlékről, álomról Storyboard megrajzolása a valós látvány után készített tanulmányok segítségével A kiemelés, az elhagyás, a sajátos nézőpontok és képkivágások vizuális kifejezőerejének felhasználásával A forgatókönyv egyes tartalmi és vizuális jeleneteiből önálló festészeti vagy grafikai lapok, variációk készítése Egy film elkészítéséhez nagyméretű filmtér, illetve figura megalkotása Filmtér és filmidő értelmezése a személyes alkotás során Intermédia - kísérletek Saját személyes üzenet-kísérlet Klasszikus ismeretek összekapcsolása kortárs eszközökkel és megközelítésekkel Személyes, emberi, társadalmi vagy művészeti problémák, témák körüljárása (például: idő, válasz, kérdés, kétség, választás, bizonyosság, változás) A különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresése, kísérletezések

210

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Kísérletek olyan műformák és művészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzőművészetében jelentek meg először (fotó-kinetikus és elektronikus művészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akcióművészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzőművészeti határterületek) A kísérletek, a munka dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével Műalkotás igényű dokumentáció készítése Vizsgamunka Szabadon választott témában portfolióval, tervezési dokumentációval elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából A koncepció és tervvázlatok rögzítése A tervezett mű és környezetének kapcsolata és egymásra hatásuk A témának, tartalomnak és az egyénnek megfelelő technikai megoldások kiválasztása A kész mű, műsorozat installálása Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselőit, - a grafika és festészet szaknyelvét, - a grafika és festészet műfaji lehetőségeit és korlátait, - a legfontosabb munkavédelmi teendőket. Legyen képes: - alkalmazni a kortárs grafikai és festészeti törekvések egyes eredményét, - alkalmazott grafikai és dekoratív festészeti alkotások tervezésére, megvalósítására, - egyedi képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, - klasszikus sokszorosított grafikai lapok és táblaképek, muráliák készítésére, - technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, - műalkotás és környezet összefüggéseiből fakadó ismeretek alkalmazására, - a különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresésére, alkalmazására, - munkáinak dokumentálására és installálására, - saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: - a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselőit, - a grafika és festészet szaknyelvét, - a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök használatát, - a grafika és festészet műfaji lehetőségeit és korlátait, - a legfontosabb munkavédelmi teendőket. A tanuló legyen képes: - a vizuális kifejezés elemeinek, eszközeinek alkotói szándék szerinti tudatos alkalmazására, - önálló grafikai és festészeti alkotások, alkotás-sorozatok létrehozására, - alkalmazott grafikai és dekoratív festészeti alkotások tervezésére, megvalósítására, - egyedi képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, - klasszikus sokszorosított grafikai lapok és táblaképek, muráliák készítésére, - technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására,

211

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - műalkotás és környezet összefüggéseiből fakadó ismeretek alkalmazására, - a különböző műfajok, stílusok, technikák határait átfedő, a lehetőségeket kitágító eljárások keresésére, alkalmazására, - munkáinak dokumentálására és installálására, - saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, - a biztonsági és balesetvédelmi előírások betartására. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Grafika és festészet műhelygyakorlat tantárgy: Vizes blokk Tároló szekrények Munkaasztalok, székek Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD-k) Gyűjtött tárgyak, drapériák Fényképezőgép Filmfelvevő Számítógép Szoftverek Grafikai prés (legalább A/3-as méret lehúzására alkalmas méretben) Mobil lámpa Rajztábla (A/3, A/2) Vonalzók, olló, snitzer Rajzi és grafikai eszközök: ceruza, toll, rajzszén, pasztell, zsírkréta, tus, karctű, linókés, különböző méretű fotós gumihenger, grafikai festékező lap, linó festék, szitafesték szitakeret, spakli, kormozó eszköz, lemezvágó eszköz, lemezfogó Festő eszköz: ecsetek, festőkések, tálak, paletták, vízfesték, tempera Festőállvány (továbbképző) Zárható vegyszertároló (veszélyes anyagok használata esetén)

4.5 Fém- és zománcműves tanszak Fém- és zománcműves műhelygyakorlat tantárgy A fém- és zománcműves műhelymunka célja az általános és szakirányú vizuális műveltség megalapozása, fejlesztése mindazoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek az átadása révén, melyek képessé teszik a tanulót fém- és zománcműves tervek, alkotások létrehozására. Célja továbbá olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, technikai tudás átadása és igényesség kialakítása, amely felkészít a művészi igényű alkotómunkára, az igényes kép- és tárgyalkotásra. A műhelygyakorlat feladata a fém- és zománcművesség műfaji sajátosságainak megismertetése, a feladatok megtervezéséhez szükséges ismeretek elsajátíttatása, a tárgyalkotáshoz szükséges anyag- és eszközismeret, eszközhasználat biztosítása, a munkaszervező készségek, képességek, a tárgyalkotói tudás kialakítása. (A szakterület erőteljes személyiségfejlesztő hatásának kiaknázása. A tűz, az anyagok, eszközök megismerésére, tiszteletére nevelés, a munkafolyamat átgondoltságára, a

212

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV részeredmények folyamatos értékelésére, ok-okozati összefüggések, legjobb megoldások keresésére szoktatás.) Alapfokú évfolyamok 4. évfolyam Fejlesztési feladatok A fém- és zománcművesség műfaji sajátosságainak, tárgykultúrájának bemutatása. A fém- és zománcműves műhely legfontosabb berendezéseinek, szerszámainak, anyagainak, a fémmegmunkálás legegyszerűbb módjainak, a zománcfelhordás, -bevonás technikáinak megismertetése. A tananyagtartalomban szereplő tárgyalkotási műveletekhez szükséges fémés zománcműves elméleti tudás, anyag- és eszközismeret, szerszámhasználó, anyagformáló készségek és képességek kialakítása. A balesetmentes munkavégzés szabályainak elsajátítatása. Tananyag Fém- és zománcműves ismeretek A kezdetek fémművessége A fém- és zománcműves műhely berendezése, szerszámai, segédeszközei A fém- és zománcművesség anyagai A fémmegmunkálás módjai A fémékszer-készítés műveletei Zománcfelhordási, -bevonási technikák Szárítási, égetési műveletek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Ismerkedés a fémművességgel A fémművesség műfajai, tárgykultúrája A kezdetek fémművessége (réz-, bronz- és vaskori tárgyak) A kortárs fémművesség formanyelvi sokszínűsége A fémműves műhely Térkialakítás, munkaasztal, satupad és tároló helyek A fémműves műhely legalapvetőbb szerszámai (lemezvágók, fogók, kalapácsok, reszelők, satuk), anyagai (vas és acél, színes- és könnyűfémek) Alapvető eszközhasználati és munkavédelmi szabályok A fémek tulajdonságai, alakíthatósága A réz-, és alumíniumhuzal tulajdonságai A színes- és könnyűfém huzal alakításának lehetőségei (vágás, hajlítás, lapítás, kalapálás) Az alakítás eszközei A megismert eszközök, alakítási módok felhasználásával huzal ékszerek (kitűző, medál, függő) készítése Láncok készítése Lánctípusok megismerése A lánckészítés műveletei: láncszemek készítése, az egyszerű alapegységekből láncok fűzése, záródások készítése Ismerkedés a zománcművességgel A zománc eredete Az ipari és iparművészeti zománc

213

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A zománcművészet A zománcművészet műfaji sajátosságai, tárgykultúrája A kortárs zománcművészet sokszínűsége Művészi példák felsorakoztatása a tanév anyagához A zománcműhely Térkialakítás, munkaasztal és tároló helyek A zománcműhely alapeszközei (zománcégető kemence), a zománcozás és égetés segédeszközei (égető villa, hőálló kesztyű, spatula, ecset) A zománcművesség alapanyagai (előalapozott lemez, zománciszap, zománcpor) Alapvető eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Az ipari zománctechnika Ipari zománccal készült alkotások bemutatása Az előalapozott lemez és a zománciszap tulajdonságai Zománcfelhordási, -bevonási technikák megismerése (felkenés ecsettel, felhordás spatulával, rácsurgatás, leöntés, összefolyatás, repesztés) Előalapozott, zsírtalanított lemezen zománciszappal a megismert zománcfelhordásibevonási technikák kipróbálása A szárítás, égetés műveletei Zománcozási hibák, zománcjavítási módok Rusztikus felületképzés Az egyenletesen felkent vagy felszitált zománcfelület rusztikussá tétele (fonalzománc, üveggolyócskák vagy szemcsés zománc alkalmazásával) A minták elforgatásával azonos elemekből épülő sorozatok készítése Egyedi zománclapok készítése Forma- és színtervek készítése Zománcbevonási, díszítési műveletek alkalmazása Egyedi kísérletek Szárítás, égetés, utómunkálatok Értékelés és kiállítás rendezés Az év során készített tárgyak közös értékelése Ismerkedés a kiállítás rendezéssel Követelmény A tanuló ismerje: - a kezdetek fémművességét, - a fém- és zománcművesség legmeghatározóbb példáit, legalapvetőbb műfaji sajátosságait, - a fémtárgy és a zománcozott dísztárgy készítésének tárgyi feltételeit, - a színes- és könnyűfémek, valamint a zománciszap tulajdonságait, - a huzalalakítás, lánckészítés módjait, műveleteit, - a zománcbevonás technikáit (felkenés, összefolyatás), - a szárítás, égetés műveleteit, - a szakszerű műhely- és eszközhasználat követelményeit, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: - fémalakítási műveletekre (darabolás, hajítás), - egyszerű tárgyalkotási feladatok elvégzésére (fém ékszer, zománcozott lap készítésére), - előalapozott fémlapok zománcozására, - a legegyszerűbb zománcbevonási módok alkalmazására, - egyedi zománclapok készítésére, - az eszközök balesetmentes használatára.

214


5. évfolyam Fejlesztési feladatok A fém- és zománcművesség műfaji sajátosságainak, tárgykultúrájának bemutatása. A fém- és zománcműves műhely legfontosabb berendezéseinek, szerszámainak, anyagainak, a fémmegmunkálás módjainak, a zománcfelhordás-bevonás, a zománcdíszítés technikáinak megismertetése. A tárgyalkotási műveletekhez szükséges vizuális művészeti (formai, színtani, komponálási, stilizálási, motívumképzési) ismeretek elsajátíttatása. A munkavégzéshez szükséges, anyag- és eszközismeret, tervező, szerszámhasználó, anyagformáló készségek és képességek kialakítása. A környezettudatos és balesetmentes munkavégzés szabályainak betartatása. Tananyag Fém- és zománcműves ismeretek A fém- és zománcművesség tárgykultúrája Az ókori Egyiptom fémművessége Kelta zománcművészet Forma- és színismeret Lényegkiemelés, figyelemvezetés Stilizálás, motívumképzés A fém- és zománcművesség műfaji követelményei A fémművesség szerszámai A fémművesség anyagai A fémmegmunkálás módjai A lemezékszer és a fémintarzia-készítés műveletei A (kő)befoglalás technikái A fémlapok zománcozásra történő előkészítése A különböző zománcfajták tulajdonságai Zománcfelhordási, -bevonási, díszítési technikák Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A fémművesség Az ókori Egyiptom fémművessége Művészi példák felsorakoztatása a tanév tananyagához A fémek világa A vas és acél, a színes- és nemesfémek, valamint a könnyűfémek tulajdonságai (szilárdság, hajlíthatóság) A fémek alakíthatósága (vágás, hajlítás, lapítás, kalapálás, zömítés), az alakítás szerszámai, eszközei (satupad, lemezvágó olló, fogó, kalapács, fűrész, fúró, reszelő, csiszolóvászon) Lemezékszer, lemez öltözék-kiegészítő tervezése, készítése Azonos elemekből álló ékszerek bemutatása Azonos elemekből felépített ékszer tervezése Az ékszerkészítés műveletei: az elemek kivágása, a lemezfelület mintázása, az összekötő elemek elkészítése, a tárgy összeállítása Fémintarzia készítés Példák bemutatása a különböző anyagú fémek eltérő szín- és felületi hatására, fémintarziával díszített tárgyakra Intarzia tervezése

215

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Az intarzia készítés műveletei: az elemek (formák) kiszabása, a részek összeépítése Befoglalás Befoglalási módok megismerése Kövek befoglalása a választott foglalási móddal A tanultak alkotó alkalmazása A tanult fémműves ismeretek, tárgykészítési technikák, eljárások önálló alkalmazásával tárgyalkotó szándék szerinti egyedi lemeztárgy készítése A zománcművészet A kelta zománcművészet Zománcművészeti példák felsorakoztatásával az ipari zománc alkalmazási lehetőségeinek megismerése A zománciszap A zománciszap tulajdonságai Színminták készítése előalapozott vaslemezre és rézlapra. Összehasonlító elemzések A különböző fajtájú és színű zománciszapok hőigénye A szín és fény szerepe a zománcalkotásokban Színtani ismeretek: a színek érzelmi és hőhatása, optikai és térhatása A színek figyelemfelhívó és szimbolikus szerepe A különböző zománcok fényáteresztő tulajdonságai (fényes és matt; áttetsző és fedő) A tanultak tudatos alkalmazása a zománcozási feladatokban A forma szerepe a képalkotásban A különböző formák síkokká, foltokká, motívumokká alakítása A motívumok dinamikus rendezésével dekoratív zománckompozíciók kialakítása Stilizálási gyakorlatok

Kifejezési szándék szerinti átírási, komponálási gyakorlatok Sablontechnika alkalmazása a zománcozás során A sablontechnika megismerése. Sablon készítése A pozitív-negatív formákból képzett sablonokkal más-más viszonyhelyzetek, formakapcsolatok kialakítása Forma- és színtervek alapján a lealapozott lemez sablontechnikával, zománcpor felszitálásával történő zománcozása Zománcozott ékszer, vagy öltözék kiegészítő készítése A vörösréz alakíthatósága A transzparens zománc tulajdonságai A fém lapok zománcozásra történő előkészítése (zsírtalanítás és a tapadóképesség fokozása), zománcozása, kiégetése, összeszerelése Zománcozott lapok befoglalása Vörösréz alapú medálok zománcozása, a kiégetett medálok befoglalása A tanultak alkotó alkalmazása A gyárilag lealapozott acéllemez vagy rézlemez egyéni kifejezési szándék szerinti zománcozása a megismert zománcok (zománciszap, zománcpor), zománcozási eljárások figyelembevételével. Értékelés és kiállítás rendezés Az év során készített tárgyak közös értékelése Ismerkedés a kiállítás rendezéssel Követelmény A tanuló ismerje: - a szín és forma, a stilizálás, átírás, komponálás tárgyalkotó szerepét, - a fém- és zománcművesség példáit, műfajait,

216

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - az ókori Egyiptom és a kelták fém- és zománcművességét, - a vas és acél, a könnyű- és színesfémek tulajdonságait, - a zománciszapok és zománcporok tulajdonságait, - a tervezés fázisait, munkafolyamatait, - a fém- és zománcműves tárgy készítésének technikai feltételeit, - a lemezalakítás, díszítés módjait, - az egyszerű fémékszer-készítés műveleteit, - a zománcműves munkafolyamatokat (a zománcbevonás, -festés technikáit, a szárítás, égetés műveleteit), - a szakszerű műhely- és eszközhasználat követelményeit. Legyen képes: - fémalakítási műveletekre (vágás, darabolás, fúrás, fűrészelés, reszelés, csiszolás, hajítás, lapítás, kalapálás), - fémműves tárgyalkotási feladatok elvégzésére (lemez ékszer, lemez intarzia készítésére), - a fémek zománccal történő bevonására, a legegyszerűbb zománcdíszítési módok alkalmazására, - a zománccal bevont tárgy kiégetésére, - zománcozott ékszerek, öltözék kiegészítők készítésére, - kövek, zománcozott medálok befoglalására, - a munkavédelmi szabályok betartására, balesetmentes munkavégzésre. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok A fém- és zománcművesség műfaji sajátosságainak, tárgykultúrájának bemutatása. Felkészítés a fém- és zománcműves műhely berendezéseinek, szerszámainak, anyagainak átgondolt használatára. A fémmegmunkálás, felületdíszítés (trasszírozás, domborítás, cizellálás) módjainak, a zománcművesség technikáinak (limougesi festett zománc, grisaille technika, zománc sgrafitto) megismertetése. A tananyagtartalomban szereplő tárgyalkotási műveletekhez szükséges vizuális ismeretek (figyelemvezetés, kiemelés, ritmus, felületrendezés, egyensúlyteremtés) biztosítása. A tárgyalkotáshoz szükséges anyag- és eszközismeret, tervező, munkaszervező, szerszámhasználó, anyagformáló készségek és képességek kialakítása. A tanuló felkészítése elképzelései, gondolatai tárgyiasult formában való kifejezésére. A balesetmentes munkavégzés szabályainak elsajátítatása. Tananyag Fém- és zománcműves ismeretek A fém- és zománcművesség tárgykultúrája A népvándorlás kori törzsek, a szkíták és a honfoglaló magyarok fém- és ötvösművészete A fém- és zománcművesség műfaji követelményei A szín térhatása Pozitív- negatív forma, formaredukció, motívum- és jelképzés, ornamentika Az elemek elrendezése A fémművesség anyagai A fémművesség eszközei, szerszámai A fémmegmunkálás módjai A trasszírozás, domborítás és cizellálás műveletei A zománciszapok tulajdonságai, fajtái, a felhordás módja, eszközei A zománc-sgrafitto technikája Festett zománc (grisaille technika)

217

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A zománcozott tárgy égetésre történő előkészítése, ráégetés, átégetés Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A fémművesség A népvándorlás-korának fémművessége A honfoglaló magyarok ötvösművészete Művészi példák felsorakoztatása a tanév tananyagához Felületdíszítő technikák Ismerkedés a vörös- és sárgaréz (ezüst) díszíthetőségével A trasszírozás, domborítás, pusszírozás, cizellálás megismerése iparművészeti példákon keresztül Felületdíszítés trasszírozással Trasszírozó szerszámok megismerése Tervezés, előrajzolás, rajzátvitel A lemeztárgy felületére átrajzolt kontúrok trasszírozása Domborítás, cizellálás A domborítás, cizellálás eszközei Műveletei: az alapfelületek mélyítése, leütése poncolóval, a plasztikus minták kiemelése Domborított, cizellált vagy trasszírozott fémlap zománcozása A mintázott lemez zománcozásra történő előkészítése, bevonása transzparens zománccal, szárítás, égetés A zománcművészet Szkíta fém- és ötvösművészet Limougesi festett zománc Művészi példák felsorakoztatása a tanév tananyagához A színek térhatása Azonos motívumok más-más színviszonyba helyezése Pozitív-negatív formák viszonya A sablontechnika ismételt alkalmazása Pozitív és negatív formák viszonyával más-más jelentéstartalom kifejezése Formaasszociációk Asszociációra alkalmas motívumok, jelek képzésével új tartalom kifejezése szabadon választott színvilággal, a gondolatközlést legjobban erősítő zománctechnikával Festett zománc A limouges-i festett zománc megismerése Limouges-i technikai kipróbálása (fehér alapra ráégetett fekete kontúrok, külön-külön felvitt színek) Grisaille technika A grisaille technika megismerése Műfaji sajátosságoknak való megfelelés (fekete alapzománcra festés több rétegben fehér zománccal) Zománc-sgrafitto készítése A sgrafitto technika Zománc-sgrafitto tervezése A terv kivitelezése: gyárilag lealapozott lemezek zománcozásra történő előkészítése, a forma- és színtervek alapján a sgrafitto legalsó zománcrétegének kialakítása, a ráégetést követően a következő zománcréteg felvitele, a bőrkemény állapotú zománcrétegből a rajzolat vagy forma visszaszedése, ismételt égetés Fémműves vizsgamunka készítése

218

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A megtanult fémműves ismeretek, tárgykészítési technikák, eljárások önálló alkalmazásával tárgyalkotó szándék szerinti egyedi lemeztárgy készítése Egyéni kifejezési szándék szerinti zománcozás a megismert zománcok (zománciszap, zománcpor), a tanult zománctechnikai eljárások alkalmazásával Dokumentálás Értékelés és kiállítás rendezés Az év során készített tárgyak közös értékelése Kiállítás rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a színek térhatását, a pozitív és negatív formák viszonyát, a motívum és jelképzés szerepét, - a fém- és zománcművesség példáit, műfajait, - a népvándorlás kori törzsek, a szkíták és a honfoglaló magyarok fém- és ötvösművészetét, - a trasszírozás, domborítás, cizellálás eszközeit, műveleteit, - a sablontechnika és a sgrafitto alkalmazhatóságát, - a limougesi festett zománcot és a grisaille technikát, - a szakszerű műhely- és eszközhasználat követelményeit. Legyen képes: - fémműves tárgyalkotási feladatok elvégzésére, - a fém felületének trasszírozással, domborítással, cizellálással történő díszítése, - a fémlapok zománcozására, - a zománccal bevont tárgy kiégetésére, - zománcgrafikai és festőzománc technikák alkalmazására, - a munkavédelmi szabályok betartására, balesetmentes munkavégzésre. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: - a fém és a zománc mint tárgyalkotási alapanyag tulajdonságait, - a fém- és zománcművesség példáit, műfaji követelményeit, - a tárgykészítéshez kapcsolódó tervezés munkafolyamatait, módszereit, - a fém- és a tűzzománcozott dísztárgy készítésének technikai feltételeit, - a fémalakítás, felületdíszítés és a kőfoglalás lehetőségeit, - a zománcműves munkafolyamatokat: a zománcbevonás, -díszítés és a zománcfestés technikáit, a szárítás, égetés műveleteit, - a szakszerű anyag- és eszközhasználat követelményeit, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: - fémmegmunkálási, -alakítási műveletekre (vágás, darabolás, fúrás, fűrészelés, reszelés, csiszolás, hajítás, lapítás, kalapálás, vésés, domborítás, trasszírozás, domborítás, cizellálás), - fémműves tárgyalkotási (lánc, lemez intarzia, lemez relief) feladatok elvégzésére, - a fémek zománcozására, - a fémek formára alakítására, zománcozásra történő előkészítésére, - a fémek zománccal történő bevonására, - a legegyszerűbb zománcdíszítési módok (repesztés, összefolyatás, átégetés) használatára, - a legegyszerűbb zománcgrafikai, -festészeti (sablon, sgrafitto, grisaille technika) megoldások alkalmazására, - a zománccal bevont, festett tárgy kiégetésére,

219

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - életkorának megfelelő szinten az anyag eszköz és technikai módszerek megválasztására - gondolatainak tárgyiasult formájú megvalósítására - a helyes munkamenet, a munkavédelmi szabályok következetes betartására. Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok Mindazon vizuális művészeti, fém- és zománcművészeti ismeretek átadása, melyek az adott évfolyamon az igényes tárgyalkotási gyakorlat megvalósításához szükségesek. Mindazoknak a gyakorlati ismereteknek az elsajátítása, melyek képessé teszik a tanulót tervek, fém- és zománcműves alkotások létrehozására, a feladatnak megfelelő anyag, eszközök és technika megválasztására. Olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, technikai tudás és igényesség kialakítása, melyek a fém- és zománcműves területen lehetőséget biztosítanak a filigrán technikával, rekesz- és sodronyzománc technikával díszített tárgyak készítésére. Tananyag Fém- és zománcműves ismeretek Ékkő és almandin berakású, filigrán díszítésű ötvöstárgyak Rekesz, sodrony és filigrán zománccal díszített ötvöstárgyak Fémmegmunkálási eszközök, módok Az ékszerzománc A rekeszzománc változatai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A fémművesség Gepida ékkő berakás Germán almandin berakás Középkori filigrán és bőrtűs díszítésű tárgyak Egyéb művészi példák felsorakoztatása a tanév tananyagához Hengerlés és dróthúzás A hengerlés eszközei, műveletei. A dróthúzás eszközei, műveletei Forrasztási eljárások A lágyforrasztás és anyagai, eszközei. A keményforrasztás és anyagai, eszközei A filigrán technika Sodratok készítése, formára alakítása Filigrán technikával ékszergarnitúra tervezése, készítése A technikához illő forma, méret, díszítés, színvilág megválasztása A zsinórfonalszerű, vékony filigránhuzalokkal a terveknek megfelelő motívumképzés A kialakított motívumrendszerrel kollekcióképzés Filigrán és granulák alkalmazása A granulák kialakításának művelete Filigránnal és granulákkal díszített ékszer készítése A kialakított motívumrendszerrel kollekcióképzés A zománcművészet Ókori görög bordázott zománcok A legrégebbi kínai rekeszzománcok

220

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Bizánci rekeszzománc Ottó-kori rekeszzománc Az orosz filigránzománc A kijevi fejedelemségek rekesz- és sodronyzománc emlékei A magyar sodronyzománc Az erdélyi filigránzománc Kortárs művészi példák felsorakoztatása a tanév anyagához Az ékszerzománc A vörösrézre alkalmas ékszerzománcok fizikai és kémiai tulajdonságai A zománcok fajtái funkció szerint (alapzománc, fedő, vagy díszítő zománc) A zománcok fajtái állag szerint (zománciszap, zománcpor, zománckristály) A zománcok fényáteresztő képesség szerint (transzparens, fondant, opak, opal zománcok) Próbalapok, színminták készítése Az ékszerzománc tulajdonságainak megtapasztalása Égetési variációk, technikai kísérletek Huzal- vagy drótzománc tervezése, készítése Egyszerű geometrikus ornamentikával mintaképzés A tárgyalkotás lépései: a huzal formára alakítása, a fémalap zománcozásra történő előkészítése, a lap ellenzománcozása, az előlap transzparens zománccal történő bevonása, a huzal beégetése az alapba, égetés után a reve eltávolítása, a huzalközök feltöltése zománckristállyal, szárítás, égetés, a zománcozási hibák számbavétele, szükség esetén újrafeltöltés, ismételt égetés Rekeszzománc készítése A műfaji sajátosságokhoz alkalmazkodó képnyelvvel zománcalkotás tervezése A tárgyalkotás lépései: rekeszszalagok készítése, formára alakítása, a felület berekeszelése, a rekeszek rögzítése, a rekeszközök feltöltése zománccal, szárítás, égetés, a zománcozási hibák számbavétele, szükség esetén újrafeltöltés, égetés, a felület felcsiszolása, polírozása Sodrony zománc A sodronyzománc műfaji sajátosságaihoz alkalmazkodó képnyelvvel zománcalkotás tervezése A tárgyalkotás lépései: sodronyok készítése, formára alakítása, rögzítése, feltöltése zománccal, szárítás, égetés, égetés utáni műveletek A tanultak alkotó alkalmazása A tanultak egyéni kifejezési szándék szerinti alkalmazása Az összeépítés, keretezés, installálás fontossága, megtervezése Értékelés, kiállítás rendezés Az év során készített tárgyak értékelése Kiállítás rendezés Követelmények A tanuló ismerje: - az ötvösművészet legjelentősebb tárgyi emlékeit, technikai vonulatait, - a tervezéshez, képi-plasztikai megjelenítéshez szükséges eszközrendszert, - az átírás, stilizálás, ornamentikaképzés formai követelményeit, - a tárgyalkotás műveleteit, - a fémek viselkedését a különböző megmunkálási műveletek során, - a legalapvetőbb rekeszzománc technikákat, - a kész zománcalkotás megjelenítésének lehetőségeit, - a legfontosabb munkavédelmi teendőket. Legyen képes:

221

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - a feladatához kapcsolódóan tárgyterveket, műszaki rajzokat készíteni, - az alkalmazni kívánt műveletek előkészítésére, - a tervszerű, igényes munkavégzésre, - rekeszek, sodratok készítésére, - filigránhuzalokkal díszített ékszerek készítésére, - huzal- vagy drótzománc, rekesz- és sodronyzománccal díszített tárgyak alkotására, - a fém- és zománcműves műhely eszközeinek balesetmentes használatára, a környezetvédelmi előírások betartására. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok Mindazoknak a vizuális művészeti, fém- és zománcművészeti ismereteknek az átadása melyek az adott évfolyamon az igényes tárgyalkotási gyakorlat megvalósításához szükségesek. Mindazon gyakorlati ismereteknek az elsajátíttatása, melyek képessé teszik a tanulót tervek, fém- és zománcműves alkotások létrehozására, a feladatnak megfelelő anyag, eszközök és technika megválasztására. Olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, technikai tudás és igényesség kialakítása, melyek a fém- és zománcműves területen lehetőséget biztosítanak niello technikával díszített fémtárgyak, beágyazott zománccal díszített ékszerek, öltözék kiegészítők, képlemezek készítésére. Tananyag Fém- és zománcműves ismeretek A fém- és zománcművesség műfajai, tárgykultúrája A beágyazott zománc A niello technika A királyi Magyarország ötvös központjai, ötvöstárgyai Fém- és zománcműves ékszerek Képlemezek A tervezés képi, plasztikai eszközrendszere A műszaki rajz A fém- és zománcművesség anyagai, eszközei, szerszámai A fémmegmunkálás módjai Ötvös zománc technikák Alapvető eszközhasználati, munka-, és környezetvédelmi szabályok Feladatcsoportok A fémművesség A magyar fémművesség Ötvös központok a királyi Magyarországon Művészi példák felsorakoztatása a tanév tananyagához A niello technika megismerése, alkalmazása Nielloval díszített tárgyak bemutatása A mintázatot adó anyag (pép) megismerése A tárgyalkotás műveletei: vésett vájatok feltöltése, a pép beégetése, beégetés után a felületet lecsiszolása, polírozása A zománcművészet Román kori beágyazott zománc Rajna vidékén limougesi beágyazott zománc Középköri magyar zománcművészet

222

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Kortárs zománcművészi példák felsorakoztatása a tanév tananyagához A beágyazott zománc A beágyazott zománc változatainak megismerése Sima beágyazott zománc (a rajz körvonalain belüli rész eltávolítása véséssel, maratással, giluzsálással történik) Áttetsző vagy lapos reliefzománc (az alap domború, esetleg cizellált) Kevert zománc (együtt jelenik meg a rekeszzománc és a beágyazott zománc) Ékszerek tervezése, készítése A különböző korú, stílusú ékszerek megismerése Életkorhoz, személyhez, alkalomhoz, ruhához illő garnitúrák (függők, melltűk, medálok, gyűrűk, karkötők, hajdíszek) tervezése Fémalakítási, zománctechnikai eljárások alkalmazása Ruha kiegészítők tervezése, készítése Divattörténeti ismeretek Az öltözékkel stílus azonos gombok, csatok tervezése, készítése Ötvös zománccal díszített képlemezek létrehozása A tanult ötvös zománc technikák egyéni alkalmazása Értékelés, kiállítás rendezés Az év során készített tárgyak értékelése Kiállítás rendezés Követelmények A tanuló ismerje: - a fém- és zománcművészet legjelentősebb technikai vonulatait, tárgytípusait, - az ötvösművészet legjelentősebb tárgyi emlékeit, technikai vonulatait, - a tervezéshez, képi-plasztikai megjelenítéshez szükséges eszközrendszert, - az átírás, stilizálás, ornamentikaképzés formai követelményeit, - a tárgyalkotás műveleteit, - a fémek viselkedését a különböző megmunkálási műveletek során, - az ékszerkészítés lehetőségeit, - a legalapvetőbb beágyazott zománctechnikákat, - a kész zománcalkotás megjelenítésének lehetőségeit, - a legfontosabb munkavédelmi teendőket. Legyen képes: - a feladatához kapcsolódóan tárgyterveket, műszaki rajzokat készíteni, - az alkalmazni kívánt műveletek előkészítésére, - a tervszerű, igényes munkavégzésre, - ékszerek készítésére, - a beágyazott zománctechnikák alkalmazására, - a fém- és zománcműves műhely eszközeinek balesetmentes használatára, a környezetvédelmi előírások betartására. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok A fém- és zománcműves tárgykultúra műfaji sajátosságainak megismertetése. Mindazoknak a vizuális művészeti ismereteknek az átadása, melyek az adott évfolyamon az igényes tárgyalkotási gyakorlat megvalósításához szükségesek. Mindazon gyakorlati ismereteknek az elsajátíttatása, melyek képessé teszik a tanulót tervek, fém- és zománcműves alkotások létrehozására, a feladatnak megfelelő anyag, eszközök és technika megválasztására. Olyan

223

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, technikai tudás és igényesség kialakítása, melyek a fém- és zománcműves területen lehetőséget biztosítanak a különböző fémműves, festő-, és ötvös-zománctechnikával díszített tárgyak, tárgytípusok készítésére. Tananyag Fém- és zománcműves ismeretek A fém- és zománcművesség legjelentősebb stíluskorszakai, tárgytípusai a reneszánsztól a szecesszió ötvösművészetéig A látványrajz szerepe a tervezésben A műszaki rajz szerepe a szerkesztett megjelenítésben A műhelyrajz szerepe, jellemzői, a műhelyrajz készítésének menete A fémalakítás, megmunkálás újabb lehetőségei Festőzománc és ötvös zománc technikák Alapvető eszközhasználati, munka-, és környezetvédelmi szabályok Feladatcsoportok A fémművesség A reneszánsz ötvösművészet A barokk, rokokó ötvösség és kovácsoltvas művesség A klasszicizmus és az empire ötvösművészete A romantikus és a biedermeier ötvösség Szecessziós irányzatok a zománcötvös-művészetben Fémmegmunkálási eljárások A fémnyomás, és sajtolás anyagai, eszközei, műveletei Kovácsolási eljárások A zománcművészet Erdélyi zománc Limougesi festőzománc A barokk zománc: miniatúrafestészet Szecessziós irányzatok a zománcművészetben Sodronyzománc készítése A magyar sodronyzománc emlékei Virágdíszes motívumokkal saját tervezésű, tárgyra szerelhető sodronyzománc lapocskák tervezése, kivitelezése Az erdélyi zománc Erdélyi zománcok bemutatása A megismert példák alapján zománctervek készítése A tárgykészítés műveletei: keretelt mezők kialakítása, a keretelt mezők zománcozása, a zománc felülfestése, luminálása, a zománcmezők közé gyöngy beillesztése Az azsúrzománc (émail á jour) Azsúrzománccal díszített tárgyak bemutatása A megismert példák alapján zománctervek készítése A tárgykészítés műveletei: a fémkeret kialakítása, a színt elválasztó lemezek kialakítása, alátét készítése, az azsúrkeret és az ideiglenes alátét rögzítése, a lemezek közötti részek zománccal való feltöltése, a zománcok beégetése, az ideiglenes alátét eltávolítása, pácolás, felcsiszolás, polírozás Festőzománc technikák Festés fémoxiddal Festés fondanttal és fémoxidokkal Aranyfestés zománcra

224

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Miniatűrfestészet zománcon A technika megismerése és alkalmazása A megismert zománctechnikák alkalmazása különböző tárgytípusokon Fémdoboz fedelének díszítése kazettába illeszthető erdélyi zománccal Mérműves azsúrzománc alkotás tervezése Szecessziós azsúrzománcok példájára zománcékszerek tervezése Követelmény A tanuló ismerje: - az ötvösművészet legjelentősebb tárgyi emlékeit a reneszánsztól a szecesszió koráig, - a magyar ötvösművészet legjelentősebb alkotásait, műhelyeit, alkotóit, - a tervezéshez, képi-plasztikai megjelenítéshez szükséges eszközrendszert, - a zománc- és fémművesség műveleteit, - a legalapvetőbb festőzománc és ötvös zománc technikáit, - a legfontosabb környezet- és munkavédelmi teendőket. Legyen képes: - fém- és zománcműves látványterveket, műszaki rajzokat készíteni, - az alkalmazni kívánt műveletek előkészítésére, - a tervszerű, igényes munkavégzésre, - a festőzománc technikák alkalmazására, - erdélyi zománccal, azsúrzománccal díszített tárgyak alkotására, - a műhely eszközeinek balesetmentes használatára, a környezetvédelmi előírások betartására. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok A fém- és zománcműves tárgykultúra műfaji sajátosságainak megismertetése. Mindazoknak a vizuális művészeti ismereteknek az átadása melyek az adott évfolyamon a tárgytervezéshez szükségesek. Olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, tudás kialakítása, melyek lehetővé teszik a művészi igényű tárgytervezést. Mindazon gyakorlati ismereteknek az elsajátíttatása, melyek képessé teszik a tanulót a tárgyalkotói szándék szerinti fémműves tárgyak, tárgytípusok létrehozására. Felkészítés arra, hogy a tanult festőzománc és ötvös zománc technikákkal különböző funkciójú képsorozatokat, belső- és külső tereket díszítő zománcalkotásokat hozzon létre. Tananyag Fém- és zománcműves ismeretek A kortárs fém- és zománcművesség tárgykultúrája, műfaji követelményei, alkotói Cégérek, címerek Öntészeti eljárások Fémmegmunkálás, felületkezelés Lemeztárgyak Csavarkötés, szegecselés Festőzománc Ötvös zománc A fémmegmunkálás, zománcozás munka-, és környezetvédelmi szabályai Feladatcsoportok A fémművesség A modern fémművesség

225

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Tárgytípusok Alkotók, alkotóműhelyek Fémmegmunkálási eljárások Különböző öntészeti eljárások Homokba formázás, precíziós öntés viaszformával Előkészítő eljárások és utómunkálatok Felületkezelési eljárások A különböző fémek felületkezelési módjának megismerése A galvanizálás Oldható és oldhatatlan kötések Csavarkötés, szegecselés Lemezek térbeli alakítása Doboz készítése lemezből, a tető záródása - zsanér, zárszerkezet alkalmazásával Összetett tárgyak létrehozása Rézlemezből összetettebb funkciót kielégítő tárgyak tervezése és kivitelezése A zománcművészet A kortárs zománcművészet Alkotóműhelyek, alkotók, tárgytípusok Műfaji sokszínűség Festőzománc technikák alkalmazása egyéni terv alapján Festés fémoxiddal Festés fondanttal és fémoxidokkal Aranyfestés zománcra Festőzománc és ötvös zománc technikák alkalmazása különböző tárgytípusokon Cégérek, címerek, emblémák tervezése, készítése A címer formája, a címerpajzs osztása, a mesteralak vagy jelkép és a felirat Különböző funkciójú (ország, város, intézmény, család…) címerek tervezése a heraldikai ismeretekre építve Különböző tevékenységek (cégek, üzletek, iparágak…) cégéreinek megtervezése, kivitelezése a tevékenység stilizált, szimbolikus jelével, feliratával Emblémák tervezése stilizált motívumokkal, jelképpé minősült színekkel Utca és házszámtáblák tervezése, kivitelezése A helység, (település) utca, épület jegyeinek kiemelésével, ornamentikaképzéssel, stilizálással egyedi irányító, jelölő táblák tervezése Lakberendezési zománcdíszek tervezése, kivitelezése Adott belső térbe, enteriőrbe a különböző lakberendezési tárgyak (bútor, tükör, doboz, tál…) díszítő zománcbetéteinek megtervezése, az adott tárgy stílusához, formájához, anyagához alkalmazkodva Belső tereket díszítő zománcalkotások készítése Különböző funkciójú terekbe (színházterem, ebédlő, bálterem, kártyaszoba, tanterem, folyosó...) a helyiség stílusához (mérethez, színhez) igazodó nagyméretű muráliák tervezése A tervek kisméretű zománc-makettjeinek elkészítése Külső teret díszítő zománcmunkák Fiktív vagy valódi épületek (étterem, cukrászda, zöldséges, szálloda...) homlokzatdíszeinek (kapu...) megtervezése, zománc makettjeinek elkészítése Vizsgamunka készítése A megtanult fémműves ismeretek, tárgykészítési technikák, eljárások önálló alkalmazásával tárgyalkotó szándék szerinti egyedi lemeztárgy készítése

226

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Tárgyalkotó szándék szerinti egyedi zománctárgy: - címer, cégér, ékszerkollekció, öltözék kiegészítő, zománcozott képsorozat, lakberendezési tárgy, vagy épületdíszítmény készítése Értékelés, kiállítás rendezés Az év során készített tárgyak értékelése Kiállítás rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a kortárs fém- és zománcművesség legjelentősebb műhelyeit, alkotóit, tárgytípusait - a tervezéshez, képi-plasztikai megjelenítéshez szükséges eszközrendszert, - az öntészeti, felületkezelési eljárásokat, - a lemeztárgy készítés, összeszerelés műveleteit, - a legalapvetőbb festőzománc és ötvös zománc technikáit, - a legfontosabb környezet- és munkavédelmi teendőket. Legyen képes: - fém- és zománcműves látványterveket, műszaki rajzokat készíteni, - az alkalmazni kívánt műveletek előkészítésére, - a tervszerű, igényes munkavégzésre, - a festőzománc technikák alkalmazására, - az ötvös zománc technikák alkalmazására, - a megismert fém- és zománcműves technikákkal, eljárásokkal külső és belső teret díszítő zománcalkotások készítésére, - a műhely eszközeinek balesetmentes használatára, a környezetvédelmi előírások betartására. Követelmény a továbbképző évfolyam elvégzése után A tanuló ismerje: - a fém- és zománcművészet fogalmát, díszítő szerepét, - a fém- és zománcművészet legjelentősebb tárgyi emlékeit, stíluskorszakait, műhelyeit, - a fém- és zománcművészet fejlődési szakaszait, technikai vonulatait, - a magyar ötvös- és zománcművészet legjelentősebb korszakait, alkotásait, műhelyeit, alkotóit, - a fém- és zománcművészet kifejező eszközeit, - a tervezéshez, képi-plasztikai megjelenítéshez szükséges eszközrendszert, - az átírás, stilizálás, ornamentikaképzés formai követelményeit, - a színesfémek, könnyűfémek, nemesfémek anyagára jellemző fizikai és kémiai tulajdonságokat, - a zománc- és fémművesség műveleteit, - a fémek viselkedését a különböző megmunkálási műveletek során, - A filigrán, granulák, niello, rekesz – és sodronykészítés, azsúrozás technikáit, - a térbeli lemezalakító módokat, - a különböző felületkezelési módokat, amelyek ismeretében saját terveit önállóan tudja megvalósítani, - a legalapvetőbb festőzománc és ötvös zománc (a huzal, rekesz, filigrán vagy sodrony zománc; a beágyazott és az azsúrzománc) technikáit, - a felhordott zománc szárítását, égetését, az égetés utáni műveleteket, - a kész zománcalkotás megjelenítésének lehetőségeit, - a legfontosabb környezet- és munkavédelmi teendőket. A tanuló legyen képes:

227

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - a megszerzett ismereteket tűzzománc- és fémműves alkotómunkájába beépíteni, - a feladatához kapcsolódóan tér, forma és színtanulmányokat, ornamentikaterveket, fémműves és zománcműves tárgyterveket, maketteket, magyarázó- és műszaki rajzokat készíteni, - munkáin a forma-funkció-díszítmény összhangját megteremteni, - az alkalmazni kívánt műveleteket előkészíteni, elvégezni, - tervszerű, igényes munkát végezni, - a tűzzománc- és fémműves műhely eszközeit balesetmentesen használni, a környezet- és tűzvédelmi előírásokat betartani. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Fém- és zománcműves műhelygyakorlat tantárgy Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD-k) Zománcégető kemence Égetési segédeszközök: berakó lap, berakó villa, hőálló kesztyű, hőálló szemüveg Satupad, szerszámsatu, sikattyú, szorító Állványos fúrógép Mérőeszközök: subler, körző, vonalzó, szögmérő Fémmegmunkáló kéziszerszámok: kézi lemezvágó olló, fémlyukasztó, pontozó, harapó-, csípő-, kúpos-, és lapos fogó, fémfűrész, reszelő, kalapács, véső, beütő és cizellőr szerszámok, fémkefe Zománcozó eszközök: spatula, csipesz Dörzs és porító csésze Rajzi, grafikai eszközök: ceruza, toll Festő eszközök: vízfesték, ecset, vizes edény Konstruáló eszközök: papírvágó olló, snitzer Vegyszeres tál

4.6 Környezet- és kézműves kultúra tanszak Környezet- és kézműves kultúra műhelygyakorlat tantárgy A környezet-és kézműves kultúra műhelygyakorlat célja a környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, az általános és szakirányú ismeretek átadása révén a környezettudatos magatartás, az igényes kézműves tárgyalkotás képességének megalapozása. Célja továbbá a munkakultúra, a feladattudatos, kitartó munkavégzés alapjainak elsajátítatása, azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. Mindezzel a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének, az értékteremtés, -megőrzés igényének kialakítása. A műhelygyakorlat feladata a környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ széleskörű megismertetése, a kézműves tevékenységek szerepének feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok közt. A hazai és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedő alkotásain keresztül megismertetni a tanulókkal a tárgykultúra funkcionális területeit, a felhasználható anyagokat, tulajdonságaikat, az alkalmazott eszközöket, használatukat, a készítési technikákat, az esztétikai törvényszerűségeket. Feladata emellett az ismeretek alkotó jellegű alkalmazásának elsajátítatása, a múlt értékeinek a mai környezet- és tárgykultúrába való szerves beépítési lehetőségeinek felismertetése. A hagyományok megismertetésével múltunk,

228

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV népművészeti és iparművészeti örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozástudat mélyítése. Más korok és népek környezet- és tárgykultúrájának megismertetésével a látásmód szélesítése, az empátia és a tolerancia kialakítása. Tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül, a tárgy, a környezet és az ember viszonyának felfedeztetése, a természethez, környezethez való kötődés mélyítése, a helyes felhasználói és fogyasztói magatartásformák kialakítása. Az alkotói tevékenységen keresztül a manuális és konstruáló képességek fejlesztése, az esztétikai érzékenység és ítélőképesség mélyítése, az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése. A környezet-és kézműves kultúra műhelymunka baleset- és környezetvédelmi előírásainak megismertetése. Ennek érdekében az oktatás a tanuló életkori sajátosságait figyelembe véve az alapfok és a továbbképző évfolyamain egyaránt hangsúlyosan alapoz a gyűjtőmunkára, a rekonstruálás és az átírás metodikájára, a kreativitásra. Az elsajátítandó elméleti és gyakorlati témakörök, tartalmak komplex szemlélettel, egymással szintézisben lévő rendszert alkotva jeleníthetők meg a tanítás folyamatában. Az élményszerű tapasztalatszerzés, az önművelés megalapozása érdekében javasolt könyvtár-, múzeum- és kiállítás-látogatások beépítése a műhelymunkába. Alapfokú évfolyamok 4. évfolyam Fejlesztési feladatok A környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ területeinek bemutatása, a kézműves tevékenységek szerepének feltárása. Irányított megfigyelések által élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása. A környezet- és kézműves kultúra műhely és a műhelymunka megismertetése. A tárgyalkotás során alkalmazható egyszerű technikák elsajátíttatásával a manuális és konstruáló képességek fejlesztése. A felhasználható anyagok, az alakításukhoz szükséges eszközök megismertetése. Tananyag Környezet- és kézműves kultúra ismeretek Környezet és környezetkultúra, tárgy és tárgykultúra Természetes és mesterséges környezet elemei, alkotói Az ember tárgykészítő tevékenysége, a tárgyak szerepe Tárgyelemzés alapvető szempontjai Ősi, kézműves és ipari tárgyformálás A környezet- és kézműves kultúra műhelymunkájának alapjai A kézműves tárgyalkotás alapanyagai: a növényi részek, a textilek, a papír, az agyag alapvető tulajdonságai, alakításuk egyszerű technikái A kézműves tárgyalkotás eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyalkotás alapvető fázisai Környezetkultúra - természeti környezet, épített környezet: település, lakhely Környezettervezés, az ember környezetalakító tevékenysége A makettkészítés alapjai Ünnepi alkalmak A mese világa Feladatcsoportok A környezet- és kézműves kultúra műhely

229

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A környezet- és kézműves kultúra műhely berendezése Alapvető anyagok, eszközök, szerszámok A műhelymunka rendje A műhelymunka alapvető magatartási és munkavédelmi szabályai Tárgyalkotási ismeretek A kézműves tárgyalkotás sajátosságai A tervezés lépései Formák, színek kifejezőereje A tárgyalkotás alapvető fázisai A tárgyak harmóniája, esztétikája A kézművesség anyagai, technikái A környezet anyagai Az anyagok tulajdonságai - alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk Textúrák és faktúrák A növényi részekből készíthető tárgytípusok. Egyszerű tárgyalkotási technikák A textilből készíthető tárgyak köre Textilfestés, mintázás nyomhagyási technikákkal Tárgykészítés a mintázott textilekkel Egyszerű fonástechnikák Papír alkalmazása az alkotótevékenységben Az agyag felhasználása a tárgyalkotásban A lakhely és a lakáskultúra Összhangban a természettel: törzsi kultúrák, modern viszonyok Az épített környezet vizsgálata Településtípusok, a falu és a város sajátosságai Az épületek típusai funkcionalitásuk alapján Építészeti megoldások vizsgálata természeti népeknél, a népi kultúrában A lakhely funkciói, beosztás, alaprajz Az épületek és a külső terek kapcsolata, harmóniája. Parkok, udvarok, kertek Településmakettek, épületmakettek, külső terek tervezése, készítése A megismert anyagok felhasználása az alkotómunkában Alkalmak és szokások Az ünnepek megnyilvánulása a környezet- és tárgykultúrában Alkalmak, szereplők, helyszínek, díszletek, kellékek Tárgykészítés, környezetalakítás az ünnepekhez kapcsolódóan, a megismert anyagok felhasználásával A mese A mese világa Mesehősök - jó és szép, rossz és csúf, fantázialények; jellegzetes helyszínek Típusok, karakterek megjelenítésének lehetőségei Babák, bábok és díszletek készítése A megismert anyagok felhasználása az alkotómunkában Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény

A tanuló ismerje: - a környezetkultúra fő területeit, a tárgyalkotás szerepét, - a megismert alapanyagok felhasználási lehetőségeit, - az anyag- és formaalakításuk egyszerű módjait, - a környezet- és kézműves kultúra műhely berendezését, munkarendjét,

230

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - a környezet- és kézműves kultúra műhelygyakorlat legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit, - a lakhelyhez, a meséhez és az ünnepekhez kapcsolódó környezet és tárgykultúra alapvető sajátosságait. Legyen képes: - a megszerzett ismeretek alkalmazására, - az anyagok élményszerű megtapasztalására, - a megismert eszközök megfelelő használatára, - a munka- és balesetvédelmi szabályok betartására. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok A környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. A tárgyak funkcionalitásának, a környezetalakítás, a környezettervezés jelentőségének felismertetése. Irányított megfigyelésekkel élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása. A fa, a fonható szálasanyagok, az agyag és a fémek szerepének megismertetése a tárgyalkotásban egyszerű technikák elsajátíttatásával. Azoknak az ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését Az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek fejlesztése. Tananyag Környezet- és kézműves kultúra ismeretek Környezetkultúra, tárgykultúra, az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevői Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe A tárgyak esztétikai értéke, minősége Textúrák és faktúrák, színek és hangulatok a tárgyakon Használati és díszfunkció Kézműves mesterségek: az agyag-, a famunkák, a fonható szálasanyagok, vesszőmunkák és a fémművesség alapjai Egyszerű tárgy- és díszítményalkotási lehetőségek A tárgyalkotás anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyalkotás alapvető fázisai Az ember és környezete. A környezetalakítás jelentősége. Középületek, a családi környezet és a háztartás Lakáskultúra, lakberendezés Az adott témakörök emlékei a törzsi kultúrákban, a népművészetben, az iparművészetben és a művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek A tárgyak formája és funkciója A tervezés lépései, fontosabb szempontjai (szerkezeti megoldások) Az anyag- és technika választás szempontjai Tárgyalkotási műveletek: előkészítő műveletek, a tárgyformálás, díszítés, összeállítás, kikészítő és utómunkálatok

231

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A kézművesség anyagai, technikái Agyagművesség Az agyag felhasználási területei, jellegzetes tárgytípusai Az agyag tulajdonságai, formálhatósága, alakíthatósága A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései Az agyagmunka eszközigénye, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák (tapasztás, formába rakás, felrakás, nyomhagyási technikák, rátét) Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával Faművesség, fonható szálasanyagok, vesszőmunkák A fa, a vessző és a fonható szálasanyagok felhasználási területei, jellegzetes tárgytípusai A fa, a vessző és a fonható szálasanyagok tulajdonságai, formálhatóságuk, alakíthatóságuk A megmunkálás eszközigénye, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Választott anyag egyszerű tárgyalkotási, összeállítási és díszítési technikái (sodrás, fonás, toldás, darabolás, vájás, csiszolás, kötözött, ragasztott összeállítások, festés, pácolás, karcolás, ékrovás) Tárgyalkotás választott anyag és technika alkalmazásával Fémművesség A fémek felhasználási területei, jellegzetes tárgytípusai A fémművesek jellegzetes tárgyalkotási és díszítési technikái A fémek alapvető tulajdonságai, formálhatóságuk, alakíthatóságuk A fémműves munka eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák (darabolás, hajlítás, domborítás, trébelés, poncolás) Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával Lakhely, lakáskultúra, berendezés Az épület szerepe, jellege és berendezése közti összefüggések Középületek, lakóházak. Külső megjelenés, belső terek, berendezés A lakáskultúra elemei, összetevői A tárgyak információhordozó szerepe A lakberendezés szempontjai Bútortípusok, a bútortörténet érdekességei A berendezési tárgyak, bútorok mint jelképek Környezettervezés, makettkészítés, tárgyalkotás a megismert anyagok és technikák alkalmazásával Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény

A tanuló ismerje: - a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, - az agyag, a fa, a vessző, a fonható szálasanyagok és a fém felhasználási lehetőségeit, - az anyag- és formaalakításuk egyszerű módjait, - a tárgyalkotás fontosabb szempontjait, - a tanult tárgyalkotási folyamatok legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit, - a lakáskultúra, a lakberendezés alapjait, Legyen képes: - a megszerzett ismeretek alkalmazására, - az anyagok élményszerű megtapasztalására, - a megismert eszközök megfelelő használatára,

232

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - az önálló tárgyalkotásra, - tárgyelemzésre adott szempontok alapján, - a tárgyakban rejlő esztétikum felfedezésére és megfogalmazására, - a munka- és balesetvédelmi szabályok betartására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok A környezetkultúra és a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. A tárgyak funkcionalitásának, a környezetalakítás, a környezettervezés, valamint az újrahasznosítás jelentőségének felismertetése. Irányított megfigyelésekkel élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása. A textil, a nemez, a bőr szerepének megismertetése a tárgyalkotásban egyszerű technikák elsajátíttatásával. Azoknak az ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését Az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak kialakítása. Tananyag Környezet- és kézműves kultúra ismeretek Környezetkultúra, tárgykultúra, az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevői Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe A tárgyelemzés szempontjai. A tárgyak esztétikai értéke, minősége Textúrák és faktúrák, színek és hangulatok a tárgyakon Használati és díszfunkció, reprezentáció Újrahasznosítás Kézműves mesterségek: a textil, nemez és bőrmunkák alapjai Egyszerű tárgy- és díszítményalkotási lehetőségek A tárgyalkotás anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyalkotás alapvető fázisai Az ember és környezete. Életmód és tárgykultúra, lakhely és munkakörnyezet Az ünnepek megnyilvánulása a környezetben, a lakáskultúrában Az adott témakörök emlékei a törzsi kultúrákban, a népművészetben, az iparművészetben és a művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek A forma funkció és a díszítés összefüggései A tervezés lépései, szempontjai Az anyag- és technika választás szempontjai, az anyaghasználat és a technika összefüggései Az anyagok kombinálásának lehetőségei Tárgyalkotási műveletek az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében: előkészítő műveletek, tárgyformálás, díszítés, összeállítás, kikészítő és utómunkálatok A kézművesség anyagai, technikái Textilmunkák A textil felhasználási területei

233

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A textil munkák alapanyagai, tulajdonságaik, alakíthatóságuk A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései A textilmunkák eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák: fonástechnikák, a szövés alapjai, egyszerű öltéstípusok, hímzéstechnikák A szabás alapvető ismeretei, egyszerű összeállítási módok Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával Nemez A nemez felhasználási területei A gyapjú tulajdonságai, alakíthatósága A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései A nemezkészítés anyagai, eszközei Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával A bőr A bőr felhasználási területei A bőr tulajdonságai, alakíthatósága A megmunkálás, tárgyalkotás alapvető lépései A bőrmunkák eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Egyszerű tárgyalkotási és díszítési technikák: fonástechnikák bőrszállal, díszítés nyomhagyással (poncolással, csontozással), lyukasztással Egyszerű lyukasztott, fűzött összeállítások Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával Az újrahasznosítás Fogyasztói társadalom, felhasználói és fogyasztói magatartás Az újrahasznosítás fogalma, jelentősége a tárgykultúra területén Az anyagok újrahasznosítási lehetőségei A tárgyak újrahasznosítása, funkcióváltás Újrahasznosítási feladatok a megismert tárgytípusokhoz és anyagféleségekhez kapcsolódóan Életmód A környezet, az életmód és a tárgykultúra kapcsolata Jellegzetes munkatevékenységek A munkakörnyezet jellemzői. Környezettervezés munkatevékenységekkel kapcsolatban Munkaeszközök készítése Munkafolyamatok megjelenítése ismert anyagok és technikák alkalmazásával A lakáskultúra- ünnepi alkalmak Az ünnepek megnyilvánulása a környezetben, a tárgykultúrában A terítés kultúrája, a teríték elemei és a hozzájuk kapcsolódó szimbolikus értelmezések Használati és díszfunkcióval rendelkező tárgyak, díszítési lehetőségek Ünnepi környezet alakítása, tervezése Ismert és új anyagok, technikák felhasználása az ünnepi alkalmak, a terítés kultúrája témaköréhez kapcsolódó tárgyalkotásban Vizsgamunka készítése Egyéni kifejezési szándék szerinti tárgyalkotás választott anyaggal és technikával. Dokumentálás Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény

A tanuló ismerje:

234

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, - a textil, a nemez, a bőr felhasználási területeit, - az anyag- és formaalakításuk egyszerű módjait, díszítési lehetőségeit, - a tárgyalkotás fontosabb szempontjait, - az újrahasznosítás szerepét, lehetőségeit, - az önálló tapasztalatszerzés eszközrendszerét, - a lakáskultúra alapjait, az ünnepek megnyilvánulási lehetőségeit a környezet- és tárgykultúrában, - a tanult tárgyalkotási folyamatok legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit. Legyen képes: - pozitívan viszonyulni a természetes és mesterséges környezethez, - a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, - az anyagok élményszerű megtapasztalására, - a megismert eszközök megfelelő használatára, - az önálló tárgyalkotásra, - egyszerű tárgyak készítésének technológiai folyamatait meghatározni, - tárgyelemzésre adott szempontok alapján, - a tárgyakban rejlő esztétikum és a tárgyakkal kifejezhető jelentéstartalmak felfedezésére és megfogalmazására, - a hagyományos kézműves tárgyak szerepének felismerésére, átértelmezésére a mai igények alapján, - a munka- és balesetvédelmi szabályok betartására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: - az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevőit, a környezetkultúra fő területeit, - a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, anyagfajtáit és díszítési lehetőségeit, - az alapanyagok felhasználási lehetőségeit, - az anyag és formaalakítás módjait, - a tárgyalkotás, az újrahasznosítás lehetőségeit, fontosabb szempontjait, - az önálló tapasztalatszerzés eszközrendszerét, - a környezetkultúra és kézművesség legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit. A tanuló legyen képes: - pozitívan viszonyulni a természetes és mesterséges környezethez, - a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, - az anyagok élményszerű megtapasztalására, - a megismert eszközök megfelelő használatára, - az önálló tárgyalkotásra, funkcionális, vagy gondolati tartalmat kifejező termék létrehozására, - egyszerű tárgyak készítésének technológiai folyamatait meghatározni, - tárgyelemzésre adott szempontok alapján, - a tárgyakban rejlő esztétikum és a tárgyakkal kifejezhető jelentéstartalmak felfedezésére és megfogalmazására, - a hagyományos kézműves tárgyak szerepének felismerésére, átértelmezésére a mai igények alapján, - a munka- és balesetvédelmi szabályok betartására.

235

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. A hazai és az egyetemes tárgykultúra megismertetése jeles példákon keresztül. A tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának felfedeztetése. Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése a kultúra és a szórakozás témakörében. Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetőségének felfedeztetése. Tananyag Környezet- és kézműves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevői, egyes kézműves területek jellegzetes tárgytípusai A tárgyalkotás és -elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyakkal közvetített jelentéstartalom Egyedi tárgyak, tömegtermékek A sokszorosítás Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák A tárgyak használati és díszfunkciója A tárgyak dokumentációs funkciói Közvetített és valódi érték, anyagi és eszmei érték A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Kultúra és szórakozás. Könyvnyomtatás, színház, sport, játék, zene, tánc Az adott témakörök emlékei a magyar és az egyetemes tárgykultúrában, a művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A gyűjtőmunka módszerei Az önművelés és az önkifejezés lehetőségei A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, technikák újabb lehetőségei Tárgy- és díszítményalkotási lehetőségek, technikák, esztétikai követelmények A tervezés lépései, szempontjai: formai és szerkezeti szabályok, arányrendszerek A színek, formák, a fény és az árnyék kifejező ereje A forma, a funkció és a díszítés összhangja Az anyagok tulajdonságai - alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk. Az anyagok kombinálásának lehetőségei Az anyag- és technikaválasztás szempontjai, az anyaghasználat és a technika összefüggései A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében

236

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Kultúra és szórakozás A szabadidős, kulturális tevékenységek jellegzetes környezet- és tárgykultúrája Tárgyalkotás, környezettervezés a kultúra és a szórakozás témakörében Az írás története. A könyvnyomtatás Érdekességek az írás, könyvnyomtatás történetéből Írás és betűtípusok. Könyvtervezés, illusztráció A könyvborítók készítési és díszítési módjai Tárgyalkotás az írás, könyvkötés témakörében az ismert és új anyagok, technikák alkalmazásával (Papírmerítés, papírdomborítás, díszítés más anyagokkal. A bőrdomborítás technikái – alátétes és zsinóros domborítás) Sokszorosítás Sokszorosítás a tárgyalkotásban. Jellegzetes anyagok és technikák (öntés, préselés, trébelés, gipsz, agyag, fém) Sokszorosítási technikák a díszítményalkotásban (metszetek, dúcok, nyomatok mintázófák, pecsételők) Pozitív és negatív formák. Formakészítés Tárgy- és díszítményalkotás sokszorosítási technikák alkalmazásával ismert és új anyagokkal A színház Színháztörténeti érdekességek Szereplőtípusok, karakterek, maszkok, álarcok, díszlet és jelmez A bábszínház. Bábtípusok: sík- és térbeli bábok, mozgatható végtagú bábok. Árnyjátékok. A bábkészítés anyagai, technikái Tárgyalkotás a színház témakörében választott anyagokkal és technikákkal Szórakozás: sport, játék, zene, tánc Statika és dinamika. A mozgás kifejezésének sík- és térbeli lehetőségei A játék, a sport, a zene és a tánc kifejezésének vizuális lehetőségei Mozgássorozatok, események megjelenítése Mozgást kifejező alkotások anyagai, technikái Tárgyalkotás a sport, játék, zene vagy a tánc témaköréhez kapcsolódóan választott anyagokkal, technikákkal. (Játék- és sporteszközök, hangszerek. Relief, plasztika. Szerkezetek, mobilok.) Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény

A tanuló ismerje: - a környezetkultúra és tárgykultúra fogalmát, területeit, összetevőit, - a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, - a kézműves tárgyalkotás műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, - a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, - a felhasznált anyagok fajtáit, tulajdonságait, - a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, - a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, - a kultúra és a szórakozás témakörének kifejezési lehetőségeit a kézműves alkotómunkában. Legyen képes: - az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, - önálló tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, - az anyagok, eszközök, technikák helyes megválasztására, - tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére,

237

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, - a munka- és balesetvédelmi szabályok betartására. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek megismertetése, a tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának felfedeztetése. A hazai és az egyetemes tárgykultúra bemutatása jeles példákon keresztül. A díszítőművészet jellemzőinek és tudatos alkalmazásának elsajátíttatása. Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése az érzelem és egyéniség témakörében. Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetőségének felfedeztetése. Tananyag Környezet- és kézműves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevői, egyes kézműves területek jellegzetes tárgytípusai A tárgyalkotás és -elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Az ember és a tárgy kapcsolata. Tárgyakkal közvetített jelentéstartalom A díszítőművészet jellegzetességei A tárgyak használati és díszfunkciója. Gyakorlati és lelki funkció, társadalmi-gazdasági jelző szerep Közvetített és valódi érték, anyagi és eszmei érték. Ajándéktárgyak Egyedi tárgyak, tömegtermelés. Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Érzelem és egyéniség kifejeződése a tárgy- és környezetkultúrában Ízlés és divat. A stílus Öltözet és viselet Az önkifejezés lehetőségei Az önművelés, a gyűjtőmunka módszerei Az adott témakörök emlékei a magyar és az egyetemes tárgykultúrában, a művészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, technikák újabb lehetőségei Gyűjtőmunka A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények Formai és szerkezeti szabályok, arányrendszerek, szimmetria, aszimmetria Színtani ismeretek. Színek, érzelmek és hangulatok Motívumalkotás, stilizálás, átírás. Motívumelemek, fő- és mellékmotívumok. A kompozícióépítés elvei, szabályai A funkció-forma-díszítmény összhangja Modellezés Az anyagok tulajdonságai - alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk

238

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Az anyagminőségek kifejezőereje Az anyag- és technika választás szempontjai, társításuk, kombinálásuk lehetőségei A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Érzelem és egyéniség Az érzelem és egyéniség kifejezésének lehetőségei a környezet- és tárgykultúrában Gyűjtőmunka és megfigyelések Tárgyalkotás, környezettervezés a témakörhöz kapcsolódóan Díszítőművészet, motívumrendszer A díszítmények szerepe, jelentéstartalma Motívumelemek, motívumtípusok, kompozíciók A színhasználat üzenetértéke Motívumtípusok jellegzetes megjelenési formái, készítési technikái a kézművességben Tárgyalkotás a díszítőelemek tudatos alkalmazásával választott anyaggal és technikával Személyes tárgyak - Ajándékozás Az érték fogalma, viszonylatai. A tárgyak gyakorlati és lelki funkciói, érzelmi, hangulati hatás Személyes tárgyak. Egyéni ízlés Az ajándékozás kultúrája. Az ajándéktárgy és a csomagolás harmóniája A csomagolás és a díszítés lehetőségei Alkalmazható anyagok és technikák Ajándékkészítés és csomagolás választott anyaggal, technikával Az öltözet Az öltözet összetevői Az öltözettel közvetített jelentéstartalom Az öltözettervezés alapjai. Mintakészítés, modellezés Az öltözetkészítés technológiai alapjai – szabászati ismeretek, összeállítási és díszítési technikák Öltözet, vagy öltözetdarab készítése választott anyagok és technikák felhasználásával, kombinálásával, viseleti babákra vagy saját célra Öltözet-kiegészítők Az ékszerek típusai Az ékszerkészítés anyagai, technikái Ékszer, ékszerkollekció készítése, választott anyagok és technikák alkalmazásával Textilmunkák Textilfestés újabb lehetőségei (textilnyomás, batikolás) Hímzés- és szövéstechnikák újabb lehetőségei (szálszorítás, subrika, zsinórozás, madzagszövés, egyszerű szedett és göbös mintázás) Nemezelés. A nemez szabad felhasználása Összeállítási technikák. A gépi varrás alapjai Választott technikák alkalmazása a tárgyalkotásban Bőrműves technikák A bőrvarrás alapjai, technikái. A szíjgyártóvarrás és a szűcshímzés Rátéttípusok. A rátétkészítés módjai Egyszerű szironytechnikák A bőrműves technikák anyag- és eszközszükséglete Választott technikák alkalmazása a tárgyalkotásban Értékelés és kiállítás-rendezés

239

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Követelmény

A tanuló ismerje: - a környezetkultúra és tárgykultúra tanult területeit, a díszítőművészet jellemzőit, - a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, - a kézműves tárgyalkotó tevékenység tanult területeit, azok műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, - a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhető jelentéstartalmakat, - a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, - a tervezés szempontjait, a funkció-forma-díszítés összhangját, - a hagyományos kézműves tárgyalkotás beépítésének lehetőségeit a mai tárgykultúrába, - a kézműves tevékenységben alkalmazott anyagok fajtáit, tulajdonságait, - a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, - a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, - az érzelem és egyéniség témakörének kifejezési lehetőségeit a kézműves alkotómunkában. Legyen képes: - az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, - önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, - az anyagok, eszközök, díszítő- és összeállító technikák helyes megválasztására, - tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, - a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, - tárgyak, díszítmények, technikák átírására, - a munka- és balesetvédelmi szabályok betartására. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok: A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek megismertetése. A törzsi kultúrák, a magyar népművészet és az iparművészet korszakainak, tárgyalkotási területeinek bemutatása jeles példákon keresztül. A megismert témakörök beépítési lehetőségeinek felfedeztetése a mai környezet- és tárgykultúrába Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése. A gyűjtőmunka alapjainak, az átírás módszerének és alkalmazási lehetőségeinek elsajátíttatása. Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetőségének felfedeztetése. Tananyag Környezet- és kézműves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevői, egyes kézműves területek jellegzetes tárgytípusai és díszítőművészete A magyar és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedő kézműves emlékei: törzsi kultúrák, népművészet, népi iparművészet, iparművészet A gyűjtőmunka módszerei. Az önművelés és az önkifejezés lehetőségei A tárgyalkotás és -elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Az ember és a tárgyak viszonya. Információhordozó szerep, jelentéstartalom Alkalmazott, átalakított és alkotott tárgyak Az ember közvetlen szükségleteinek kielégítését szolgáló tárgyak A műalkotás mint speciális tárgy

240

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások A tárgyrekonstrukció szerepe, szempontjai, folyamata Az átírás lehetőségei Kulturális örökség. Műemlékvédelem, Világörökség A természeti környezet és az épített környezet értékei A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, technikák újabb lehetőségei Gyűjtőmunka, rekonstrukció, átírás A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények A funkció-forma-díszítmény kifejezőereje, harmóniája Makettkészítés, modellezés Az anyagok tulajdonságai - alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk Az anyagminőségek kifejezőereje Az anyag- és technika választás összefüggései, társításuk, kombinálásuk lehetőségei A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Múlt, jelen és jövő Idő, időszámítás, időmérők Egyes időszakok jellegzetességeinek, az idő múlásának, a változások kifejeződése a környezet- és tárgykultúrában Gyűjtőmunka és megfigyelések. A tapasztalatok felhasználása a témakörhöz kapcsolódó tárgyalkotásban, környezettervezésben. Törzsi kultúrák Természeti népek tárgykultúrája A természeti környezet, az életmód, a világszemlélet és a tárgyalkotás összefüggései Jellegzetes anyagok és technikák Tárgyelemzések, tárgyrekonstrukciók, technikák elsajátítása választott területhez kapcsolódóan Tárgytípus, technika, díszítmény – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai igényekhez igazodva A népművészet A honfoglaló magyarság tárgyi kultúrája A népművészet korszakai: jellegzetes tárgytípusok, alapanyagok, motívum és színvilág Tájegységek népművészete. A saját, vagy egy választott tájegység jellegzetes tárgykultúrája, díszítőművészete Tárgyelemzések, tárgyrekonstrukciók, technikák elsajátítása a népművészet egy-egy korszakához, vagy tájegységéhez kapcsolódóan A népművészet továbbéltetési lehetőségei. A népi iparművészet Régi és mai szerepek. Értékmegőrzés, értékteremtés Hagyományos funkciók, formák, díszítmények és technikák – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai környezet- és tárgykultúra választott területeire Az iparművészet A művészettörténeti korszakok jellemzői Az iparművészet kiemelkedő emlékei, alkotói, alkotóműhelyei egyes korszakokhoz, kézműves területekhez kapcsolódóan

241

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Tárgyrekonstrukció, tárgyalkotások egy választott korszakhoz, vagy egy választott művészi kézműves területhez kapcsolódóan Tárgytípus, technika, díszítmény – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai igényeihez igazodva Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény

A tanuló ismerje: - a környezetkultúra és tárgykultúra tanult területeit, összetevőit, - a környezet és az ember kölcsönhatását, - a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, - a megismert kézműves tárgyalkotó tevékenységek műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, - a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, - a tervezés szempontjait, a funkció-forma-díszítés összhangját, - a tárgyalkotásban alkalmazott anyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, - a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, - a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, - a magyar népi kézművesség legjelentősebb emlékeit, - más korok és népek legjellemzőbb kézműves emlékeit, - a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhető jelentéstartalmakat, - a hagyományos kézműves tárgyalkotó tevékenységek továbbéltetésének, beépítésének lehetőségeit a mai környezet- és tárgykultúrába. Legyen képes: - az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, - önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, - munkájában a funkció-forma-díszítés összhangjának megteremtésére, - az anyagok, eszközök, díszítő- és összeállító technikák helyes megválasztására, alkalmazására, - tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, - a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, a tapasztalatok alkotó felhasználására, - tárgyak, díszítmények, technikák rekonstruálására, átírására, - alkotómunkájában a hagyományos kézművesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazítva továbbéltetni, - a munka- és balesetvédelmi szabályok betartására. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek megismertetése. A népi iparművészet, a modern és a kortárs művészet jeles példáinak, valamint a környezet- és tárgy kultúra modern törekvéseinek bemutatása. A megismert témakörök beépítési lehetőségeinek felfedeztetése a mai környezet- és tárgykultúrába. Az anyagok további felhasználási lehetőségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése. A gyűjtőmunka és a dokumentálás alapjainak, módszereinek elsajátíttatása. Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló

242

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés, önművelés lehetőségének felfedeztetése. Tananyag Környezet- és kézműves kultúra ismeretek A magyar és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedő alkotásai: modern és kortárs művészet A gyűjtőmunka módszerei. Az önművelés és az önkifejezés lehetőségei A modern tárgy- és környezetkultúra jellegzetességei. Kísérletezések, új törekvések Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe, jelentéstartalma napjainkban A tárgyalkotás és -elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minőségek Újrahasznosítás lehetőségei napjainkban Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák Értékmegőrzés, értékteremtés Nemzeti sajátosságok a környezet- és tárgykultúrában. A globalizáció hatása a környezetés tárgykultúra alakulására A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi előírások Dokumentálás, kiállítás-rendezés A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek A kézműves tárgyalkotás sajátosságai, a kézműves technikák újabb lehetőségei Gyűjtőmunka, rekonstrukció, átírás A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények A design, az ergonómia, a funkcionalizmus szempontjai Funkció – forma, anyag – szerkezet, arány – kompozíció, színdinamika, stílus Makettkészítés, modellezés Az anyagok tulajdonságai - alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk Az anyagminőségek kifejezőereje Az anyag- és technika választás összefüggései, társításuk, kombinálásuk lehetőségei A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi előírások Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Múlt, jelen és jövő Modern művészet, kortárs művészet A hagyományos tárgyalkotás sajátosságainak, szimbólumainak megjelenése a modern művészetben A környezethez való viszonyulás megjelenése a modern művészet ágaiban A tárgyalkotás és -felhasználás modern művészi értelmezései Az alkalmazott művészetek új útjai Tárgyalkotási kísérletek tetszőleges irányzat jegyében Ipari formatervezés Az ipari formatervezés sajátosságai Modern funkcionalizmus, ergonómia Formatervezés a környezet- és tárgykultúra ismert és új területein (építkezés, lakáskultúra, közlekedés, kommunikáció, műszaki cikkek, csomagolás)

243

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Modellezések a formatervezés témaköréhez kapcsolódóan, választott anyagokkal és technikákkal A környezet- és tárgykultúra jelene és jövője Az ember és a technika Termékek és szolgáltatás. Arculattervezés A design szerepe. A fogyasztói kultúra alakulása Újrahasznosítás, transzformáció Környezettudatosság. A környezetalakítás modern törekvései Jövőkép a környezet- és tárgykultúrában Ember - tevékenység - környezet kapcsolata. Környezetalakítási, környezettervezési, tárgyalkotási gyakorlatok Dokumentáció és prezentáció A dokumentálás szerepe Az alkotások dokumentációja, technikai dokumentáció A fényképezés. Fények, világítás, nézőpont. Tárgy- és műtárgyfotó Személyes mappa, portfolió készítése Kiállítás-rendezés - szempontok, anyagválogatás, rendszerezés, kellékek, eszközök Tömegkommunikáció, reklám, plakát Rendszerezés A környezet- és kézműves kultúra műhelymunka elméleti és gyakorlati anyagának rendszerezése A tárgyalkotás területeiről tanultak rendszerezése Az anyagokról tanultak rendszerezése A technikákról tanultak rendszerezése Az esztétikai értékekről tanultak rendszerezése A környezettervezésről, a környezetalakításról, tárgyalkotásról tanultak rendszerezése Vizsgamunka készítése Egyéni kifejezési szándék szerinti tárgyalkotás választott anyaggal és technikával. Dokumentálás Értékelés és kiállítás-rendezés Követelmény

A tanuló ismerje: - a környezetkultúra és tárgykultúra tanult területeit, összetevőit, - a környezet és az ember kölcsönhatását, a harmonikus környezetkultúra kialakításának szempontjait, - a tárgyak helyét, szerepét a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, - a megismert kézműves tárgyalkotó tevékenységek műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, - a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, - a tervezés szempontjait, a funkció-forma-díszítés összhangját, - a kézműves tevékenységben alkalmazott anyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási és társítási lehetőségeit, - a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerű használatát, - a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, - a modern művészet törekvéseit a környezet- és tárgykultúra területén, - kézműves tárgyalkotó tevékenységek beépítési lehetőségeit a mai környezet- és tárgykultúrába. Legyen képes:

244

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, a környezet- és tárgykultúra tudatos alakítására, - önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, - munkájában a funkció-forma-díszítés összhangjának megteremtésére, - az anyagok, eszközök, díszítő- és összeállító technikák helyes megválasztására, alkalmazására, - tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, - a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, a tapasztalatok alkotó felhasználására, - tárgyak, díszítmények, technikák rekonstruálására, átírására, - alkotómunkájában a hagyományos kézművesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazítva továbbéltetni, - a munka- és balesetvédelmi szabályok betartására. Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: - a környezetkultúra és tárgykultúra fogalmát, területeit, összetevőit, - a környezet és az ember kölcsönhatását, a harmonikus környezetkultúra kialakításának szempontjait, - a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, - a kézműves tárgyalkotó tevékenység területeit, azok műfaji sajátosságait, kifejezőeszközeit, esztétikai törvényszerűségeit, - a kézművességben alkalmazható anyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási és társítási lehetőségeit, - a tárgyalkotás eszközeit, azok szakszerű használatát, - a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstől a kivitelezésig, - a tervezés szempontjait, a funkció-forma-díszítés összhangját, - a magyar népi kézművesség legjelentősebb emlékeit, - más korok és népek legjellemzőbb kézműves emlékeit, - a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhető jelentéstartalmakat, - a hagyományos kézműves tárgyalkotó tevékenységek továbbéltetésének, beépítésének lehetőségeit a mai környezet- és tárgykultúrába, - a környezet- és kézműves kultúra műhely munkavédelmi teendőit. A tanuló legyen képes: - az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerűségek alkalmazására, a környezet- és tárgykultúra tudatos alakítására, - önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstől a kivitelezésig, - munkájában a funkció-forma-díszítés összhangjának megteremtésére, - az anyagok, eszközök, díszítő- és összeállító technikák helyes megválasztására, alkalmazására, - tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, - a társművészetek, a kultúrtörténet, a népművészet összefüggéseinek meglátására, a tapasztalatok alkotó felhasználására, - tárgyak, díszítmények, technikák rekonstruálására, átírására, - alkotómunkájában a hagyományos kézművesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazítva továbbéltetni, - a munka- és balesetvédelmi szabályok betartására.

245


A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Környezet- és kézműves műhelygyakorlat tantárgy: Munkaasztalok Tároló szekrények Vizesblokk Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD-k) Kemence Tűzhely vagy főzőlap Varrógép Vasaló, vasalóállvány Fényképezőgép Festésre alkalmas edények Műanyag tálak, kád Kézi korong Mintázó eszközök agyagmunkához Szövőkeret Madzagszövő tábla Rámák, keretek Vágólap Ollók Kések Fűrészek Kalapácsok Fogók Reszelők, csiszolók Asztali satuk, pillanatszorítók Bőröző satu Árak Textil- és bőrvarró tűk Lyukasztók Mintázó és poncoló vasak Vonalzók Körzők Ecsetek Munkavédelmi eszközök

4.7 Szobrászat és kerámia tanszak Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat tantárgy A szobrászat és kerámia műhelygyakorlat célja az általános és szakirányú vizuális műveltség megalapozása, fejlesztése, mindazoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek az átadása, melyek képessé teszik a tanulót térbeli szobrászati és kerámia tervek, alkotások létrehozására. Célja továbbá olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, technikai tudás átadása és igényesség kialakítása, amely felkészít a művészi igényű alkotómunkára, az igényes plasztikai tárgyalkotásra. A műhelygyakorlat feladata a szobrászat és kerámia műfaji sajátosságainak megismertetése, a feladatok megtervezéséhez szükséges ismeretek elsajátíttatása, a tárgyalkotáshoz szükséges anyag- és eszközismeret, eszközhasználat biztosítása, a munkaszervező készségek, képességek kialakítása.

246

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A tárgyformálás hagyományos és új anyagainak, az egyes technológiai eljárások kivitelezési módjának és azok alkalmazási területének, valamint a szobrász és kerámia műterem felszerelésének megismertetése. A munka során használt anyagok és szerszámok takarékos és sokoldalú használatának megtanítása, kéziszerszámok készítése. A kreatív feladatmegoldások gyakoroltatása a tervtől a kész munkáig. A klasszikus szobrászat és kerámia formai megoldásainak és az azoktól való elszakadás lehetőségeinek bemutatása. Alapfokú évfolyamok 4. évfolyam Fejlesztési feladatok Az alapvető technológiai fogalmak és a szobrászat és kerámiatörténet kezdetei. Az őskor és ókor fejezeteinek megismertetése. A megismert technikák alkalmazásának elsajátíttatása a tanulóval, hogy lehetőleg repedésmentes plasztikát, illetve tárgyat tudjon létrehozni. A tanuló képességének fejlesztése, hogy életkorának megfelelő szintű elképzeléseit agyagban és gipszben tudja megjeleníteni. Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek Az agyag felhasználási területei a művészettörténet nagy korszakaiban Az agyag felhasználása napjainkban Szobrászat és kerámia határterületei A gipsz mai felhasználási területei Az agyag legfontosabb jellemzői, kezelése, alakítási lehetőségei Kerámiatárgy készítésének fázisai, formaadás, engobozás, mázazás munkarendje A negatív és pozitív öntő-formakészítés, a gipszöntés valamint az elasztikus formába való (szilikon gumi) öntés folyamatai Baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek Feladatcsoportok Ismerkedés a szobrász és kerámiaműhellyel A szerszámok bemutatása, megnevezése Agyag, gyurma, tészta, viasz, nemez - mint plasztikus anyagok - összehasonlítása Az agyag jellegéből következő alakítási lehetőségek Egyszerű organikus formák mintázása Állatfigurák mintázása A szobor üregelésének módjai Gipszlap öntése Negatív forma faragása Építkezés testek alakítása gipszlapokból Pozitív-negatív formák megismerése és formálása Faktúragyűjtés, apró természeti formákról (nyomatok készítése) gipsznegatív öntése Egyszerű tárgyak lenyomata agyagban, megőrzésük: terrakottában, gipszben Síklap formálása - szabályos és szabad ritmizálással -, ellentétpár öntése gipszből Monogrampecsét faragása Természeti formák mintázása agyagból Növények, gyümölcsök megfigyelése, megrajzolása, megmintázása A megmintázott formák szárítása, kiégetése terrakottára Felületdíszítés színekkel

247

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Masszagyúrás, lapsodrás, kerek és négyzetes síkfelület tagolása engobbal Színes agyagok Színes masszák készítése földfestékekkel, Ritmusgyakorlatok - ékszerkészítés Természeti formák mintázása agyagból A környezetünkben megfigyelhető állatokról tanulmányrajzok készítése Emlékezet és a tanulmányrajzok alapján állatok mintázása A megmintázott formák szárítása, kiégetése terrakottára Átírási gyakorlatok A megismert, megmintázott formák átírása a képzelet és a fantázia alapján, új plasztikai megjelenítésben Plasztikai élménygyűjtés Múzeumlátogatás Könyvtári anyaggyűjtés Látogatás szobrász és kerámia műhelyben A terrakotta készítésének megismerése Múzeum és könyvtár látogatások: Usébtik - egyiptomi szolgaszobrok megtekintése, mezopotámiai pecséthengerek, agyagtáblák megismerése, Pecsétnyomók és pecsételő hengerek készítése Agyagból és gipszből - múzeumi és könyvtári ismeretek alapján Saját tárgyak megkülönböztetésére szolgáló gipszpecsét faragása Kicsinyítés-nagyítás Organikus formák mintázása kiránduláson, gyűjtött termések alapján Gipszforma vétel Organikus formák negatívjai: nyomatok agyagban, faragás gipszben Gipszlapok öntésével makettek készítése Különböző méretű és vastagságú gipszlapok öntése Negatív vésés, faragás gyakorlása az öntött lapokon Modellek, makettek összeépítése a rendelkezésre álló lapokból Szabadon formálható kerámia Apró agyagplasztikák - ember és állatfigurák - készítése, földfestékkel való díszítése Edénykészítés Edényalakítás szétnyomkodással, engobos díszítés Különféle formára és formába való döngöléssel készített tárgyak előállítása Értékelés és kiállítás rendezés Az év során készített tárgyak közös értékelése, a szaktanár irányításával Ismerkedés a kiállítás rendezéssel Követelmény A tanuló ismerje : - a szobrászat és kerámiatörténet őskori és ókori fejezeteit, jellemző anyagait és megmunkálási alapfogalmakat. Legyen képes: - a megismert agyagműves technikákat úgy alkalmazni, hogy lehetőleg repedésmentes plasztikát illetve tárgyat hozzon létre. - a megszerzett ismereteit a gyakorlati munkában hasznosítani. - életkorának megfelelő szinten megjeleníteni elképzeléseit, agyagban és gipszben.

248

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példák megismertetése – Az alapvető mintázási és edénykészítési technikák alkalmazása – A megismert tárgyalkotó eljárás gyakoroltatása, hogy ép tárgyat tudjon létrehozni. – Minta alapján egyszerű kéziszerszámok készítése és használata – A plasztilinnel, gipsszel, agyaggal való bánásmód elsajátíttatása – Kisebb feladatok önálló megoldására való felkészítés. – Tanári vezetéssel, bonyolultabb feladatok elvégzésére történő felkészítés. Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthető művészettörténeti ismeretek Relief és körplasztika A kerámiaégetésben rejlő lehetőségek A máz, mint védőréteg és színezőanyag A gipsz, mint átmeneti, és mint végleges anyag Szögletes formák összeépítése, vetemedés, zsugorodás Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Feladatcsoportok Szobrászat és kerámiamintázási gyakorlatok Pénzérmék, plakettek mintázása – Múzeumi példák alapján pénzérmék, plakettek mintázása plasztilinből – Gipszforma vétel. Préselés gipszformába, terrakotta égetés – Gipsz pozitív öntése, retusálása Az építészet és a társművészetek kapcsolata – Szobrok a közterületeken – Makettek készítése – Nagyobb méretű térforma felrakása samottos agyagból – Agyagvágó, simító kéziszerszámok készítése Műterem– és gyárlátogatás – Szobrászművész munka közben – Üzemlátogatás kerámiagyárban: gipszműhely, nyersgyártó–formázó műhely, festőműhelyek, különböző hőfokon üzemeltetett kemencék és a kész termékek megtekintése Felületalakítás – Nyomhagyásos gyakorlatok síkfelületen – Síkfelület tagolása engobbal (csíkozás, fröcskölés, ecsettel való festés, írókázás ...) Edénykészítés – Síklapokból készített egyszerű fedeles tárgy készítése, díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásával Korongozás – Egyszerű alapformák, azok díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásával

249

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák közös értékelése, válogatása – Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példákat. Legyen képes: – a megismert tárgyalakítási eljárás birtokában ép tárgyat létrehozni. – minta alapján egyszerű kéziszerszámok készítésére. – mintázni és formázni plasztilinnel, gipsszel, agyaggal. – kisebb feladatok önálló megoldására. – tanári vezetéssel bonyolultabb feladatok elkészítésére. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példák megismertetése – Különböző alapszintű tárgykészítési technikák megismertetése és gyakoroltatása – Az önálló megoldási készség kialakítása, különböző plasztikai feladatok (dombormű, körplasztika) megoldásával – Az alapfogások elsajátíttatása, kisebb hengeres formák korongozásának megtanítása és gyakoroltatása – Az edényformálás és a mázak használatában való jártasság kialakítása Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthető művészettörténeti ismeretek Képzési lehetőségek megismerése: iskolalátogatás művészeti szakközépiskolában Szobrászati technikákat felhasználó szakmák megismerése: épületszobrász, szobrászművész, keramikusművész Műterem látogatás szobrász– és keramikusművésznél Alacsony– és magastüzű masszák és azok mázazása, égetése Oxidáló és redukáló égetés, kemencék Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Feladatcsoportok Szobrászat–kerámia gyakorlatok – Egyszerű körplasztikák pozitív–negatív öntése Portré mintázása – Vázra épített portré mintázása agyagból – A kész fejről 2 feles gipszforma vétel–tanári segítséggel – A kiüregelt, kiszáradt agyagfej égetése terrakottára – A kiégetett agyagfej patinázása tanári segítséggel Drót és faelemekkel térkompozíció készítése – Az anyagok egymást erősítő hatásának, kifejező erejének tudatos felhasználása

250


Anyaggyűjtés – Edényformák rajzolása, díszítmények másolása, elemzése Korongozás – Egyszerű hengeres formák fölhúzása, a felület tagolása engobbal – Egyszerű edényformák korongozása különféle peremmegoldással – Fenékszög esztergálása – Fedő kialakítása Fülezés – Fülhúzás, felragasztás Mázas edény készítés – Mázazási, kemencerakási gyakorlatok – Az égetés figyelemmel kísérése Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák közös értékelése, válogatása – Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példákat. – alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat. Legyen képes: – önállóan megoldani különböző plasztikai feladatokat (dombormű, körplasztika). – kisebb hengeres formát korongozni Legyen jártassága az edényformálásban és a mázak használatában Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a szobrászat– és a kerámiatörténet fontosabb állomásait, eredményeit, – a kiemelkedő jelentőségű műveket, alkotásokat, és azok készítőit, – a szobor– és kerámiakészítés alapjait, a felhasznált anyagok tulajdonságait, felhasználási területét, a készítés technikáját, – a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket, – a balesetvédelmi szabályokat, – a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – az anyagismeret birtokában a célnak legmegfelelőbb eljárást alkalmazni, – életkorának megfelelően tapasztalatait, ismereteit beépíteni az alkotás folyamatába, – a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni, – a tárgyakat, az anyag–funkció–forma szempontjai szerint értelmezni, – domborművet és kisplasztikát mintázni, faragni, építeni, térkonstrukciót készíteni, – különféle edénykészítési technikákat alkalmazni, – igényesen megoldani a kreatív feladatokat, az elképzeléseket a tervtől a kész munkáig,

251

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV – saját munkáit elemző módon értékelni, rendszerezni, dokumentálni, – a helyes munkamenetet, munkavédelmi szabályokat következetesen betartani, – együttműködni a munkafolyamat résztvevőivel. A tanuló rendelkezzen: – a plasztikai formálás készségével, – saját és más munkájának szóbeli, közösség előtti értékelésének képességével. Továbbképző évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példák megismertetése – A különböző tárgyalkotó eljárások megismertetése és gyakoroltatása alapszinten --A tanév során megismertetett új fogalmak megértetése és elsajátíttatása a tanulóval, hogy azokat a gyakorlatban helyesen tudja alkalmazni. – Rajzi gyűjtés nyomán vázlat és tervkészítéshez szükséges ismeretek elsajátíttatása – Felrakással vagy korongolással öblös tárgy elkészítése – Az egyszerű gipszforma készítés és sokszorosításhoz szükséges készség, képesség kialakítása – A szobrász –kerámia tevékenységhez kapcsolódó baleset–, munka– és környezetvédelmi szabályok és azok gyakorlati alkalmazásának megismertetése Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthető művészettörténeti ismeretek A fény és árnyék szerepe a plasztikában A ritmus A geometrikus forma A szín jelentősége a szobrászatban és kerámiában A stilizálás és a kompozíció fogalma, törvényszerűségei, a jel fogalma A díszítmények eredete A monogram, a címer Könyvtári és múzeumi anyaggyűjtés Az agyag összetétele, anyagszerkezete Kerámiatárgy készítésének munkafolyamata – agyaggyúrás, formaadási eljárások, szárítás, mázazás égetés rendje Égetési alapismeretek Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Feladatcsoportok Szobrászat–kerámia gyakorlatok – Kötött és szabad formálás összekapcsolása – Préselés agyagból – Engobozás, mázazás, égetés – Gipszbe vésett monogram tervezése, kivitelezése – Különböző anyagok viselkedésének vizsgálata: növekedés–zsugorodás, kemény–lágy,

252

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV kopás–csiszolódás – Formaalakító természeti erők megfigyelése, rajzi leképzése – Egyszerű szerkezetek építése: drótból, dróthálóból, papírból Különböző művészettörténeti korokból való padlólapok másolása – Gyűjtőmunka alapján padlólap másolás – Tervrajz átmásolása gipszlapra – Negatív vésés, pozitív gipszöntés – Mindkét modellről gipszforma vétel – Bepréseléssel a sokszorosítás gyakorlása – Engobozás, zsengélő égetés Tárgyelemzés – Az elkészült padlólap elemzése – A funkció–forma–anyag és díszítmény megjelenési formáinak értelmezése Nagyítás – Kirándulás során gyűjtött vízkoptatta kavicsok, kövek felnagyításával agyagszobrok alkotása – Kézzel épített, felrakott formák – Színezés engobbal és mázakkal, égetés – A felnagyított természeti formák újraalkotása drótból, dróthálóból, papírból Szabad és kötött formálás összekapcsolása – Figurális agyagplasztika kézi korongon felrakott edény részeként való alkalmazása – Tervezés és anyaggyűjtés látványszerű rajz segítségével Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák közös értékelése, válogatása – Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példákat. – a használat során megismert különböző anyagok tulajdonságait, jellegzetességeit. – a szakmához kapcsolódó baleset–, munka– és környezetvédelmi szabályokat és a gyakorlatban alkalmazza azokat. Legyen képes: – alkalmazni alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat. – rajzi gyűjtés nyomán tervet, vázlatot készíteni – felrakással vagy korongolással öblös tárgyat (tárgyakat) elkészíteni. – a tanév során megismert új fogalmakat a gyakorlatban helyesen alkalmazni. – gipszformát készíteni, és tárgyakat sokszorosítani. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példák megismertetése – A különböző tárgykészítési technikák megismertetése és gyakoroltatása

253

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV – A tárgykészítés során eltérő mintaszervezési megoldások alkalmazásának megismertetése – A sorolható csempék és reliefek elkészítésénél a különböző módszerek elsajátíttatása Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthető művészettörténeti ismeretek A stilizálás és kompozíció kapcsolata és törvényszerűségei A jel fogalma Az emberi lépték – arányösszefüggések Az élő test vázszerkezetének egyes részei Padlólapok és kályhaszemek, készítése Különféle mázazási eljárások – máz alatti, máz feletti festés, sgraffito Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Feladatcsoportok Szobrászat és kerámia gyakorlatok – A csontok formáinak vizsgálata, elemzése, mintázása – Mintázás előtti nagyítás – Tartóváz készítése fémből, drótból – Állatkoponya mintázása a plasztika érzékeltetésével – Gipsznegatív készítése testrészletről – Festett és mázazott padlócsempe készítése – Tervezés anyaggyűjtéssel, stilizálás Tárgyelemzés – A tananyaghoz kapcsolódó plasztika elemzése történeti, művészettörténeti keretbe foglalva Követelmény A tanuló ismerje: – –

a plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példákat. gyakorlottan alkalmazza az alapvető szobrászati és kerámia technológiai eljárásokat

Legyen képes: – –

Műalkotások értő elemzésére a stilizálás érdekében A stilizálás érdekében látványszerű rajzok egyszerűsítésére

9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példák megismertetése – Az emberi lépték és arányösszefüggései alaposabb megismertetése – Életnagyságú részlet nagyításának bemutatása és gyakoroltatása – Koponya és csontváz alaposabb elemzése – Képi redukció és írott szöveg együttesének elemzése és alkalmazásának gyakoroltatása Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthető művészettörténeti ismeretek 254

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Természetes és mesterséges szerkezetek viszonya – csontváz rajzolása – részletkiemelés és nagyítás – a nagyítás felhasználása mintázáskor – a megmintázott részlet posztamensen való elhelyezése Stilizálás, deformálás – Mozdulatrajzok ruhás alakról – Ceruzavázlatok, tanulmányrajzok – Kis méretű agyagvázlatok stilizálva, deformálva Az emberi lépték – Gipsznegatív készítése különböző testrészletekről – arcról, kézről – Az arányösszefüggések megbeszélése Emberi koponya mintázása

– koponya rajzolása, a forma és szerkezet értelmezése hangsúlyozása – koponya mintázása életnagyságban – a szobor üregelése, vagy gipszbe öntése Gyakorlati feladatok

– Síkfelület és plasztika kapcsolata Felületkialakítási gyakorlatok – Anyaggyűjtés, díszítménymásolás, elemzés – Tervezés anyagban. Adott felület szabad illetve kötött rendszerű plasztikus tagolása – Pozitív és negatív viszonylatok kihasználása Plasztikus padlócsempe – Tervezés anyaggyűjtéssel – Mintaszervezés, sorolható és terülő díszítmények – Tárgykészítés gipsznegatív segítségével Egyedi relief – Organikus forma redukált képi megjelenítése és írott szöveg együttes alkalmazása – Lapos vagy magas plasztikájú egyedi megjelenésű dombormű tervezése és készítése szabadon választható funkcióra Tárgyelemzés – A tananyaghoz kapcsolódó szobor vagy kerámiatárgy elemzése történeti, művészettörténeti keretbe foglalva – A forma, szerkezet, valamint a funkció és díszítmény megjelenési formáinak értelmezése Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák értékelése, válogatása – Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példákat. – az emberi test fontosabb arányviszonyait Legyen képes: – alkalmazni az elsajátított tárgykészítési technikákat 255

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV – organikus formák redukált, jelzésszerű egyszerűsítésére – műalkotások értő elemzésére 10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példák megismertetése – Az alapvető technológiai és szaktörténeti tudnivalók megismertetése úgy, hogy a tanuló képes legyen azokat szakszerűen alkalmazni – Az alapvető tervezési ismeretek és tárgykészítési technikák elsajátíttatása – Az építészeti elemek szobrászati díszítésének és törvényszerűségeinek megismertetése – A mintázásban való jártasság fejlesztése – Portré és ember figura mintázási készség fejlesztése – A használati funkcióra való tárgytervezés alapelveinek a megismertetése Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthető művészettörténeti ismeretek Az emberi figura, mint a szobrászat tárgya Az emberi alak megjelenítése a különböző kultúrákban A figura és környezet összefüggései a plasztikai formálás szempontjából A töredék, a torzó problémája a művészetekben Az épített tér és a szobor kapcsolata művészettörténeti példákon Kőedény– és porcelángyárak A formatervezés jelentősége Egyedi kortárs kerámia, A sorozatgyártással korongon készült edény összehasonlítása forma, anyag, szerkezet, szilárdság szempontjai szerint Korongolt edény díszítésének lehetőségei: zsinórozás, plasztikus dombormű, csíkozás, sgraffito, fröcskölés, fésűs dísz, holdazás, ecsettel való festés, írókázás Elektromos, gáz–, koksz– és olajtüzelésű kemencék A redukció különböző formái – feketeedény, porcelánégetés, raku Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Feladatcsoportok Portré mintázás Rajzi előtanulmányok – fejrajz Római portré rajzolása – Vázkészítés, mintázófa, mintázó gyűrű készítése – Mintázás, római portré másolása Szobrászati díszek készítése építészeti elemekhez – Ornamentika rajzolása és mintázása (másolat) Torzó mintázása agyagból – Krokizás modell után – Vázlatok, tanulmányrajzok – Vázkészítés drótból, vasból, fából

256

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV – Mintázás agyagból – Gipszforma vétel szilikon betéttel – Pozitív öntése gipszből – Múzeumi, könyvtári előtanulmányok, aktrajz, kroki modell után – Vázkészítés vas, fa, drót felhasználásával – 1/2–es méretben tömeg–szerkezet téri viszonyok figyelembevételével alak mintázása – Egy kiválasztott részletről gipsz formavétel – Látogatás kőszobrász műteremben Felületdíszítési gyakorlat – Anyaggyűjtés, díszítménymásolás, elemzés – Az elméletben megismert díszítőtechnikák gyakorlása – A begyakorolt technikák valamelyikének alkalmazásával önálló vonal–, folt–ritmusok kialakítása síkfelületen Szögletes edény és díszítménye – Különböző rendeltetésű és formájú, egymással harmonizáló szögletes edény–együttes kialakítása összeépítéssel, díszítése a fenti technikák alkalmazásával Korongozott edény és díszítménye – Különböző profilú korongolt tálféleségek készítése, díszítése festéssel, mázazással – A tervezést megelőző anyaggyűjtés kapcsán kompozíciós alapesetek rajzos elemzése Edényrészek kialakítása – Préselt fül készítése kétfeles forma segítségével – Korongozott csőr összeépítése az edénytesttel, a fül felragasztása – Értelmező rajzok készítése pl. kiöntőedény esetére Díszítményvariációs gyakorlat – Azonos formájú és méretű korongozott tárgysorozat díszítési variációi Tárgy együttes készítése – Azonos formavilágú, harmonikus tárgy együttes tervezése, elkészítése kézműves eszközökkel – Az elképzelt darabok látványszerű megjelenítése rajzban Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák közös értékelése, válogatása – Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó művészettörténeti példákat. – a szobrászat és a kerámia klasszikus műfajait. – a használati funkcióra tervezett tárgyak formai problémáit – az építészeti elemek szobrászati díszítésének törvényszerűségeit. Legyen képes: – gyakorlottan alkalmazni az elsajátított tárgykészítési technikákat alapszinten. – Műalkotások értő elemzésére Rendelkezzen alapvető tervezési ismeretekkel.

257


Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a szobor– és kerámiakészítés anyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét, – a szobrászat és kerámiaművészet klasszikus műfajait, történetük fontosabb állomásait, – a formai jellemzőket a történeti és kortárs tárgyakon, – egyes tárgytípusok formái és rendeltetése közötti összefüggéseket, – a forma és díszítmény összhangjának jelentőségét, – a szobrász és kerámia műterem szükséges berendezését, felszerelését, az anyagok előírásszerű kezelését, – a műalkotás és a környezet összefüggéseit a megformált tárgy és enteriőr viszonylatában, – a legfontosabb munkavédelmi teendőket. A tanuló legyen képes: – munkájában a szaktárgyi és személyes kompetenciáit felhasználni, – a műtárgyakat elemezni rendeltetés, forma és díszítmény szempontja szerint, – ismereteit, pozitív élményeit a tárgykészítés folyamatába beépíteni, – a szobrászat és kerámia hagyományos anyagait használni, – a szobrászat és kerámia segédanyagait (gipsz, plasztilin, szilikon…) alkalmazni, – a szobrászatban és kerámiában használatos speciális kéziszerszámokat (mintázófa, simító, gipszelő szerszámok…) előállítani, – a megmunkáláshoz szükséges kéziszerszámokat és gépeket használni, – a feladatnak megfelelő váz– és tartószerkezetet összeállítani, – tervezett, igényes munkát végezni, – önállóan tervezni az anyag–funkció–forma egységében, – terveit látványszerű és formaértelmező műhelyrajzban megjeleníteni, – a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában a tervet megvalósítani, – a feladatokat megfelelő általános műveltsége folytán kreatívan megoldani, – a természeti és mesterséges formákat megmintázni, átírni, – domborművet és kisplasztikát mintázni, faragni, építeni, térkonstrukciót készíteni, – különféle edénykészítési technikákat alkalmazni, – a célt és az eredményt összevetni, – biztonsági és balesetvédelmi előírásokat betartani.

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Mintázó állványok Mintázó szerszámok Faragó szerszámok (gipszhez, fához, kőhöz) Kéziszerszámok különböző segédanyagok megmunkálásához Munkaasztalok Agyagos láda Korong (láb–, gépi, kézi korongok) Kemence (fatüzelésű, elektromos, gáz–, vagy olajfűtésű) Kemence tartozékok Hőfokmérő–, szabályozó műszer

258

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Szárítóberendezés vagy szárítópolc Keverő és tároló edények Kéziszerszámok, festékező, mázazó eszközök Kisgépek Tároló szekrények Mérőeszközök Gipszműhely–felszerelések, gipszformák Vizes blokk Egyéni védőfelszerelések Munkabiztonsági berendezések Környezetvédelmi berendezések

4.8 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Legfontosabb tanulmányi segédletünk a Vizuálpedagógiai Kapcsoskönyvben található tanmenet – óraleírás - feladat és szemelvény gyűjtemény. Egyéb tanulmányi segédletek kiválasztásának szempontjai: - Feleljen meg a törvényi előírásoknak - Feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének - Feleljen meg az intézmény oktatási céljainak - Segítse a tanulást, motiváljon - A tanulók kezébe szánt segédlet szerkezete legyen világos, egyszerű - Szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen - Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre - Adjon mintát önálló feladatmegoldásokra - Legyen több évig használható - Az ára legyen kedvező. Szakkönyvtár A Városi Könyvtártól a rajziskolába letétbe helyezett, főként képzőművészeti album – segíti napi munkánkat, egészíti ki saját könyvállományunkat. Saját szakkönyvtárunk összetétele a következő: Építészeti, festészeti, szobrászati, grafikai albumok Művészettörténeti könyvek Katalógusok, poszterek, naptárak Képző és iparművészeti technikák Textil, Tűzzománc, Kerámia, Kézművesség Néprajzi kiadványok Mesék, mondák, mitológiai, történelmi könyvek, Szent Biblia, Képes Biblia Verses kötetek, irodalom Természeti könyvek Technikai, műszaki könyvek 259

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Filozófia, vallás, hit Formatervezés - Design Foto albumok Pedagógia, drámapedagógia, művészetpedagógia, pszichológia Tankönyvek Lexikonok Zene

4.9 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 4.9.1 Értékelés, ellenőrzés, jutalmazás Alapja a helyi tanterv tartalmi követelményrendszere, a tantárgyi programok évfolyamokra lebontott követelményei. Az ismeretek számonkérésének követelményei és a tanulói teljesítmények értékelése: A tanuló elméleti tudását és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük. Az elégségeshez szükséges ismeretek szintjét az évfolyamokra lebontott tantervi programok minimumszintjei jelzik. A tanuló ismereteinek, készségeinek, képességeinek szintjét, a tanuló teljesítményét, előmenetelét év közben érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Félévkor azt értékeljük, hogy a tanuló az időarányos követelményeket milyen szinten sajátította el. Év végén az adott évfolyam követelményei alapján összeállított feladat megoldására kerül sor. A megoldás érdemjegye valamint az évi teljesítmény alapján történik az év végi osztályzattal való minősítés. Az értékelésénél figyelembe vesszük a tanszak sajátosságait, a tanuló fejlődését. A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk (pl.: szóbeli megnyilvánulások, önálló gyűjtőmunka, rajzi, festési, mintázási, tervezési, tárgyalkotási produktumok. A rajziskolai nyitott rendezvényeken, pályázatokon, kiállításokon, vizuális játékokon, nagyobbak kézműves bemutatókon való szereplését, kiállítás rendezésben való közreműködését, stb is értékeljük, illetve figyelembe vesszük.). A tanév során tehát lehetőséget adunk a sokoldalú megnyilatkozáshoz. Az értékelés általunk meghatározott kritériumai: A szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak, konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges munkakedvet fenntartónak kell lennie. Az értékelés fokozatai: Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag Tantárgyak: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Az előképző 1-2. évfolyamán az érdemjeggyel való osztályozás helyett a minősítést alkalmazzuk. Ennek formái: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Szóbeli és írásbeli dicséretek, figyelmeztetések. Értékelt tantárgyak: Szorgalom Vizuális alapozó gyakorlatok Vizuális alkotó gyakorlat Grafika és festészet alapjai 260

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Rajz-festés-mintázás Műhelyelőkészítő Műhelygyakorlat Szabadon választott tárgyak Módja - Az értékelés közlésére felhasznált dokumentumok: ellenőrző vagy tájékoztató füzet, napló, bizonyítvány. - Az évközi érdemjegyekről, a félévi osztályzatról az ellenőrzőn keresztül, az év végi osztályzatról a bizonyítványon keresztül tájékoztatjuk a szülőket. A tanuló szorgalma értékelésének követelményei: A szorgalom minősítése az egyéni képességek alapján történik. A szorgalomra adott érdemjegy, osztályzat a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. A szorgalom példás, ha a tanuló: - felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, - óra alatt érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, - a feladatok végzésében önálló, rendszeres, tehetségéhez mérten vesz részt a munkában, - önművelése rendszeres és többirányú, - szorgalmával példát mutat, serkent. Jó a tanuló szorgalma, ha: - tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos, vagy alapos, de nem rendszeres - óra alatt spontán aktivitással vesz részt, - a tananyag iránt érdeklődik csupán, - a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni. Változó a tanuló szorgalma, ha: - óra alatt figyelme hullámzó aktivitást mutat, - tanórákra való felkészülése rendszertelen, - feladatait érdektelenül végzi, - érdeklődése nem aktív, - önművelése rendszertelen. Hanyag a tanuló szorgalma, ha: - a szorgalom teljes hiánya jellemzi, - feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, - az órai munkában passzív, - a tanultakat nem akarja alkalmazni. A szorgalom értékelése: A tanulók szorgalmának értékelését a tantárgy pedagógusa végzi. A szorgalom értékelésének formái: Szóbeli és írásbeli dicséretek. A naplóba és ellenőrzőbe beírt érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok. 4.9.2 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és követelményei

261

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A beszámoltatási és számonkérési formák:  Tanév közbeni folyamatos számonkérések Diagnosztikus – előzetes tájékoztatást adó Formatív – fejlődést jelző, fejlesztő rajzi, Szummatív – folyamat végén visszajelzést adó Típusai: Rajzi, szóbeli, ritkán írásbeli munkák és egyéb változatos tevékenységek  Vizsgák típusai: Alapvizsga, záróvizsga, különbözeti vizsga Tantárgyai: Rajz-festés-mintázás, Műhelygyakorlat, esetleg szabadon választott tárgy A beszámoltatás és számonkérés, vizsgák tartalmi követelményei: - a helyi tanterv, a tantárgyi programok évfolyamokra lebontott követelményei, mely e program részét képezi, - az alapvizsga és záróvizsga követelmények, melyek a mellékletben találhatók. 4.9.3 Tanszakok, illetve tantárgyankénti értékelés GRAFIKA - ÉRTÉKELÉSI MÓD Évközi korrigálás, munka közbeni javítás. Segíteni kell a szabad megnyilatkozást a véleményalkotásban és a munkavégzésben. Folyamatos figyelem a tanuló munkájára - példák és megbeszélések. Értékelni kell évközben a szóbeli, verbális megnyilatkozásokat, művészettörténeti elméleti felkészültséget. Határidőre kész munkalapok, feladatcsoportok értékelése a gyakorlati munkában. A tanuló félévenként egyszer vagy kétszer számoljon be szóban az elméleti anyag egy témájáról - átfogó és részletekre terjedő előadásban (szakmai nyelv). 2-3 órát kell szánnunk a feladatok értékelésére és az új feladatok kijelölésére, megbeszélésére - de legyen idő a vázlatok, tervek folyamatos megbeszélésére, akár foglalkozási kereteken túl is. Felsőbb évfolyamba csak az elméletileg is tájékozott, szakmai nyelvet ismerő, munkáit tisztességesen "letevő" tanuló bocsátható. FESTÉSZET - ÉRTÉKELÉSI MÓD Az alapfok és továbbképző (1-10.) évfolyamain az értékelés érdemjeggyel történik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen).A félévi, valamint az év végi osztályzás során figyelembe vehető a tanuló műalkotás-elemzéseknél, illetve a múzeumi, vagy egyéb kulturális programokban való aktivitása. SZOBRÁSZAT - ÉRTÉKELÉSI MÓD A tanulói teljesítmény értékelése osztályzattal történik félévkor és év végén. Az értékelés magába foglalja: - az órai teljesítményt, a feladat előkészítésében, megvalósításában tanúsított aktivitást, - egy-egy feladatcsoportot lezáró művek értékeit tartalmi, formai és technika szempontból, - az egyéni szóbeli megnyilatkozásokat, beszámolókat (saját és társ műveinek elemzését, beszámolókat kiállítás- és múzeumlátogatásokról), - rajzi és írásos anyagokat (múzeum- és könyvtárlátogatásokról), - az év végi zárókiállítás előkészítésében és megvalósításában való aktív részvételt. KÉZMŰVES - ÉRTÉKELÉSI MÓD A tanulók munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet írásbeli és szóbeli megnyilatkozáson keresztül (adott téma bemutatása, összefüggések feltárása). 262

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. A helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik saját és társaik munkáját, ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot. A tanulók teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban az 1-5 osztályzatok valamelyikével szükséges értékelni. Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet. TŰZZOMÁNC - ÉRTÉKELÉSI MÓD Az értékelés a tananyagban való előrehaladás megállapítására irányul. Év elején diagnosztikai célú ellenőrzést célszerű végezni annak érdekében, hogy megállapítsuk, a tanulókkal honnan kell elindulni, hogy a kitűzött célt, követelményt elérjük. A tanulás, feladatmegoldás, műhelygyakorlat folyamatában segítő, támogató korrekciós jellegű értékelés alkalmazása célszerű, mely visszajelzést ad az ismeretek, készségek, elért szintjéről - a tananyagban való haladásról. Az értékelést az egyéni korrektúra során szóban végezzük. Az óra alatti és óra végi értékelés az ösztönzést, a pozitív eredmények megszilárdítását, a tanulók szemléletének, értékítéletének alakítását szolgálják. Egy-egy tanítási, tanulási szakasz végén - félévkor, év végén - minősítő értékelést alkalmazzunk, mely jelzi a tudás (ismeret, készség, képesség) szintjét. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló adottságát és szorgalmát. TEXTIL - ÉRTÉKELÉSI MÓD A tanulók évközben folyó munkáját figyelemmel kell kísérni. Biztosítsunk olyan feltételeket, amelyben a tanulók írásban és szóban is meg tudnak nyilatkozni. Az elméleti munkával kapcsolatos témáról írásban vagy szóban történjen a számonkérés. A gyakorlati feladatok értékelése az adott feladatcsoport vagy témakör elvégzése után történjen. Az értékelést a tanulókkal együtt végezzük. Mindenki értékelje önmagát, saját munkáját, majd a többiek hozzászólása, bírálata segítse a helyes önértékelés (önkritika) kialakulását. Ezt követően a tanár személyenként értékelje a feladatot, illetve munkát, helyt adva az előzőekben elhangzottaknak, vagy éppen azokat megcáfolva segítve a tanulók helyes meglátását. Szükséges a soron következő feladatok előtt az új témáról, az egyénre szabott problémákról beszélgetni. A tanulók tudását, gyakorlati munkáját félévkor az ellenőrzőbe, év végén az éves anyag figyelembevételével a bizonyítványba kell értékelni, az 1-5 osztályzat valamelyikével. Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló léphet, aki a tanévet eredményesen elvégezte. KERÁMIA - ÉRTÉKELÉSI MÓD A tanulók munkáját a tanév közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Adjunk lehetőséget a feladathoz kapcsolódó oldott beszélgetésre, konzultációra. Az évközi munka beszámoltatása- az elmélet esetében- szóban vagy írásban történjék, félévenként legalább egyszer. A gyakorlat számonkérése az adott feladatcsoport végeztével történjék, melyet célszerű a soron következő téma elindításával összekapcsolni. Az értékelésnél ösztönözzük a tanulók megnyilatkoztatásait saját, illetve társaik munkájáról. Ezt a tanár véleményalkotásában indokkal alátámasztva erősítse, vagy cáfolja meg. A tanulók elméleti tudását, valamint gyakorlati munkáját félévkor az ellenőrzőben, ez végén a bizonyítványban 1-5 osztályzatok valamelyikével kell értékelni. Felsőbb évfolyamba csak olyan tanuló léphet, aki a tanévet eredményesen teljesítette.

263

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MŰVÉSZETTÖRTÉNET - ÉRTÉKELÉSI MÓD A tanulói teljesítmény minősítése osztályzattal történik félévkor és az év végén. Ez az értékelés magában foglalja: - az órai teljesítményt, a tananyag feldolgozásában való részvételt, aktivitást, - az egyéni szóbeli beszámolókat, kiselőadásokat (előre megadott témára, vagy szabad választás alapján, illetve beszámolók kiállításokról és múzeumlátogatásokról) - az írásos anyagokat – füzetek, szöveges műelemzések, - év végi szóbeli beszámolót (minél szabadabb közös megbeszélés, vita formájában). NÉPMŰVÉSZET - ÉRTÉKELÉSI MÓD A tanulók munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése: - témazáró dolgozatok (minden téma után), - írásbeli feleletek (egy-egy jelenség értelmezése, összefüggések feltárása), - kiselőadások, beszámolók (önálló szóbeli szereplés), - tanórán kívüli írásos feladatok – előre kiadott témák feldolgozása, könyvtári gyűjtések, néprajzi gyűjtések, tárgyelemzések készítése, - a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása. A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban osztályzattal minősítjük.

4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportok szervezésének elvei: - csoportbontás létszámszabályainak betartása - optimális osztálylétszámokra (15-20 fő) és műhelylétszámokra (10-15) törekvés - megközelítőleg hasonló életkorú és hasonló felkészültségű gyermekek egy osztállyá szervezése Lásd: Az általános iskolai pedagógiai programban.

4.11 A cigány nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Lásd: Az általános iskolai pedagógiai programban.

4.12 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esetleges szociális hátrányokat tapasztalva felhívjuk a szülők figyelmét a lehetőségekre, ill. az illetékes önkormányzattal felvesszük a kapcsolatot. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítunk. Lásd: Az általános iskolai pedagógiai programban.

4.13 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Elismerési, jutalmazási módok: Tanév közben és félévkor:

264

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV - szóbeli és írásbeli dicséretek Tanév végi elismerések: - általános dicséret (tantárgyi + szorgalom) – tanév végén + könyvjutalom - tantárgyi dicséret – tanév végén + dicséret iskolai fórum előtt - az évi vizsgakiállítás évfolyamonkénti tantárgyi díja, melyet külön független zsűri ítél oda A tanuló szorgalma értékelésének követelményei: A szorgalom minősítése az egyéni képességek alapján történik. A szorgalomra adott érdemjegy, osztályzat a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. A szorgalom példás, ha a tanuló: - felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, - óra alatt érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, - a feladatok végzésében önálló, rendszeres, tehetségéhez mérten vesz részt a munkában, - önművelése rendszeres és többirányú, - szorgalmával példát mutat, serkent. Jó a tanuló szorgalma, ha: - tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos, vagy alapos, de nem rendszeres - óra alatt spontán aktivitással vesz részt, - a tananyag iránt érdeklődik csupán, - a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni. Változó a tanuló szorgalma, ha: - óra alatt figyelme hullámzó aktivitást mutat, - tanórákra való felkészülése rendszertelen, - feladatait érdektelenül végzi, - érdeklődése nem aktív, - önművelése rendszertelen. Hanyag a tanuló szorgalma, ha: - a szorgalom teljes hiánya jellemzi, - feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, - az órai munkában passzív, - a tanultakat nem akarja alkalmazni. A szorgalom értékelése: A tanulók szorgalmának értékelését a tantárgy pedagógusa végzi. A szorgalom értékelésének formái: Szóbeli és írásbeli dicséretek. A naplóba és ellenőrzőbe beírt érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok.

4.14 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más területről is fogad tanulókat. Olyan esetben, amikor a tanuló a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni, a tanulót alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján soroljuk be a meghatározott évfolyamra, ill. csoportba. 265


4.15 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, beleértve a projektoktatást is Lásd: Az általános iskolai pedagógiai programban.

4.16 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az értékelés általunk meghatározott rendszeressége: - Minden tantárgyból legalább negyedévente 2-3 érdemjegyet kell adni a tanulónak. - Negyed- és háromnegyedévkor áttekintjük a tanulmányi helyzetet – különös tekintettel a gyengébben teljesítők tevékenységére. A szülőkkel való napi kapcsolatainkban a szóbeli tájékoztatás, a munkák bemutatása a legfontosabb téma.

4.17 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az alapfokú művészeti iskola a diákok által szabadon választható, délutáni munkarendű tevékenység. A foglalkozások a tanulók otthoni, napközis és a tanulószobai felkészülésének idejében zajlanak heti 1 vagy 2 alkalommal. Az öntevékenységre építő gyakorlati órák nem igényelnek előzetes írásbeli és szóbeli felkészülést a diákok részéről. Kivételes esetekben, (például: országos szintű művészeti versenyekre történő felkészüléskor, művészeti vizsga, kiállítás) a diákok a kötelező órakereten kívüli időben tanári felügyelet és irányítás mellet készülhetnek. Az alapfokú művészeti iskolában írásbeli és szóbeli házi feladatot nem adunk a diákoknak.

5 Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja 5.1 Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal végzett pedagógiai tevékenységek 5.1.1 Kiemelt célok  Egész személyiség fejlesztése.  A tanuláshoz szükséges pszichés és megismerési funkciók fejlesztése.  Önálló tanulási tevékenység.  Differenciált módon – a tanulók fejlettségének megfelelően – a manipulációs és képi szint fejlesztése.  Az olvasás-, írás-, szövegértés-zavarok javítása.  A tanulók intellektusának megfelelő értő olvasás-íráskészség kialakítása.  A szóbeli, írásbeli, nonverbális kifejező készség fejlesztése.  Segíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.  A számtani műveletek, kifejezések, szabályok megértésének javítása.  Fejleszteni a verbális képességeiket a matematikai nyelv használatában, matematikai relációkban.  Aszociális viselkedés megelőzése, kezelése.  Szociális elvárásoknak megfelelő magatartás kialakítása, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedés. 5.1.2 Feladataink és eszközeink a célok eléréséhez

266

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A pedagógus alapvető feladata, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanulók egyéni képességeit, fejlődésének ütemét, sajátos nevelési igényét, segítse a tanuló képességeinek kibontakozását, felzárkózását tanulótársaihoz. Ennek tükrében:  testséma biztonságos kialakítása,  téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,  finommotorika,  vizuomotoros koordináció gyakorlása,  látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,  az olvasás, írás tanítása, - szükség esetén reedukáció – lassú tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel /Meixner - terápia/,  az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése egész iskolai pályafutás alatt,  a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt fejlesztése,  a szerialitás erősítése,  a fogalmi gondolkodás, a szám - és műveletfogalom kialakításához a manipuláció előtérbe helyezésével,  egyénhez igazított követelmények kialakítása,  a tanuló alkalmazkodásának, a kortárscsoportba való beilleszkedésének segítése,  együttműködés a családdal és más szakemberekkel,  a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel,  a sikerélmény biztosítása:  egészséges énkép és önbizalom kialakítása,  kudarctűrő képesség növelése,  az önállóságra nevelés,  kommunikációs kultúra fejlesztése,  testi és lelki egészség elősegítése,  felkészülés a felnőtt lét szerepére. 5.1.3 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A különleges gondozási igényű tanulók integrációja az átlagosnál is hangsúlyosabbá teszi a tanulók toleranciára, empátiára, a másság elfogadására való nevelését. Annak megtapasztalását és megértését, hogy minden személy egyformán értékes és fontos. Együtt tanulják meg, hogy mindenki felelős a másikért, mindenki tud segíteni és szorulhat segítségre. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. Ez hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez vezethet. Testületünk törekszik arra, hogy a segítségre szoruló gyerekek számára megtalálja a személyre szabott bánásmódot, önbizalmat, örömet adó tevékenységet. A személyiségfejlesztés célja de eszköze is a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák fejlesztésére különös hangsúlyt helyezünk a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében, hiszen ezek kitűzött pedagógiai céljaink elérését segítik (e képességek). Esélyegyenlőségük biztosítása érdekében a nevelés és az oktatás valamennyi területén fejlesztjük hozzáértésüket személyes boldogulásuk megtalálásában, társadalmi beilleszkedésükhöz és a munkához.

267


5.1.4 Anyanyelvi kompetencia Tanulóink közel 20 %-a küzd az olvasás, írás, szövegértés, szóbeli kifejezőkészség, nyelvtan és helyesírás zavarával, nehézségével, gyengeségével. A részükre szervezett pedagógiai célú rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon túl tanórákon is hangsúlyos figyelmet kap az anyanyelvi kommunikáció. 5.1.5 Idegen nyelvi kompetencia A különleges gondoskodásban részesülő tanulóink számára biztosítjuk az idegen nyelvi kommunikáció lehetőségét. Kudarcérzésük elkerülésére – amennyiben a Szakértői Bizottság a szakvéleményben ezt javasolja – mentesítést kapnak az idegen nyelv tantárgy, vagy az idegen nyelv írásbeli, helyesírási rész értékelése és minősítése alól. Az így biztosított pozitív attitűddel felkeltjük érdeklődésüket a kulturális sokféleség, a kultúrák közötti kommunikáció iránt. 5.1.6 Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia területén a matematikai gondolkodás fejlesztésével, logikai alkalmazásával segítjük, hogy felismerjék problémáikat és változatos megoldási lehetőségeket találjanak a sikeres megoldáshoz. E kompetenciát a diszkalkuliás tanulóknál is erősíteni szükséges. 5.1.7 Természettudományos kompetencia A különleges gondoskodást kapó tanulóink praktikus készségei fejlettebbek a verbális készségeknél. Ezt a „vivő funkciót” kihasználva sikereket érhetnek el új helyzetekben. Ezért a természettudományos terület segíti a transzferálást. Az új tudás változatos alkalmazása a gyakorlatban elősegíti a gondolkodás rugalmasságát. 5.1.8 Digitális kompetencia A digitális technológia alkalmazása differenciálási lehetőséget biztosít az információk megszerzésének közvetítésmódjában. A szövegszerkesztés eszköz lehet az olvasás, írás, számolás elsajátításában. A hálózati eszközök bővíthetik a társas kapcsolatokat. Fel kell hívni azonban a figyelmüket a veszélyekre is. Kritikai gondolkodásuk, ítéletalkotási gyengeségük miatt fontos a digitális információk kritikus értékelése, mérlegelése. 5.1.9 A hatékony, önálló tanulás kompetenciája A kognitív folyamatok mozgásának irányításában törekednünk kell az egyes folyamatok egyre magasabb szintre emelésére. Az absztrahálás, strukturálás, transzferálás, kombinálás fejlesztése fogja képessé tenni segített tanulóinkat a hatékony, önálló tanulásra. A motiváció, az önbizalom, a reális önértékelés, a figyelem koncentrációja fontos eleme e kompetenciának. A rehabilitáció és a fejlesztés, de a tanítási óra is fordítson kiemelt figyelmet ezen alapozó eszközre! 5.1.10 Szociális és állampolgári kompetencia Ez a kompetencia a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele. Ahhoz, hogy a tanulási akadállyal, zavarral, nehézséggel, gyengeséggel küzdő tanulóink befogadottak és elfogadottak legyenek, iskolánk valamennyi dolgozója és tanulója a gyakorlatban kell, hogy alkalmazza az egyenlőséget, megkülönböztetés-mentességet, a megértett kulturális identitást. Olyan attitűdöket kell kialakítani, melyben mindenki törekszik a személyes előítélet leküzdésére és a kompromisszumra. 5.1.11 Kezdeményező és vállalkozói kompetencia Speciálisan segített tanulóink többsége a megismerés, a felismerés rendellenességével küzd. Ennek következtében tágabb környezetükre vonatkozó ismereteik hiányosak. Ezért tudatosan törekszünk – különösen az értelmi fogyatékossággal, diszkalkuliával diagnosztizáltaknál – a pénz valóságtartalmának gyakorlati megismerésére, a munkavégzés és a jövedelem

268

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV összefüggésének felismertetésére. Különböző tevékenységek kockázati elemeinek összegyűjtése után kockázatelemzéssel erősítjük az ítéletalkotó gondolkodást, a felelősséggel vállalt döntést. 5.1.12 Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség Fogyatékos, részképesség-zavaros tanulóink írásbeli munkái szinte mindig esztétikai hiányosságot mutatnak. Ennek egyik oka a fejletlen grafomotorika. A finommozgás fejlesztésén túl következetesen tanítanunk kell az írás szép, tagolt, szellős, arányos, lendületes kivitelezését. A javítás esztétikáját meg kell mutatnunk. A művészetek – zene – tánc – rajz – festészet - irodalom – a komplex megsegítés nélkülözhetetlen eszközei. Motivációban, képességfejlesztésben, emberi viszonyokban, reális önismeretben, emocionális kifejezésben gazdagodnak tanulóink, ha ezeket az élményeket átélik és tudatosan felhasználják. 5.1.13 Kiemelt fejlesztési feladat a kulcskompetenciákhoz A tanulás tanítása Pedagógusaink fontos feladata, hogy megismerjék a különleges gondozási igényű tanulók sajátos tanulási módját. A rehabilitáló és fejlesztő pedagógusokkal szorosan együttműködve, egyénre lebontva ismerjék meg a tanulási akadályok, zavarok, nehézségek, gyengeségek korrekciójának lehetőségeit. A hatékony tanulási stratégiához az egyéni jellemzők figyelembe vételével végig kell járni a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Ezeket az utakat életszerű tartalmakkal kell feltölteni. Törekedni kell a gondolkodási képességek: így a tapasztalás, következtetés, kombináció, problémamegoldás fejlesztésére. Különös tekintettel az analízis-szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználásra. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, konfliktusmegoldó, elkerülő stratégiák megismertetése. A tanulás tanítása tehát nem csupán ismeretelsajátítás, figyelem, emlékezet, gondolkodás működtetése, hanem az egész személyiség fejlesztése. Ezért csak sajátos tanulásszervezési megoldásokkal valósíthatók meg a különleges bánásmódot igényelő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. 5.1.14 Közösségfejlesztés Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók integrációja sajátos aspektusba helyezi a közösséget és az egyént. A harmonikusan működő közösség alapértékei: empátia, tolerancia, hitelesség, feltétel nélküli elfogadás. Ez az értékrend a humanisztikus pszichológia ars poétikája; a mentális egészség alapja. Legfontosabb a tanítók, tanárok példaértékű magatartása. A közösségfejlesztés egyetlen színtere a közösség. A közös élet, közös munka, közös szórakoztató programok. Intézményünk Pedagógiai programja, mindennapos tevékenysége garancia arra, hogy a tanulókban kialakul a közösségért érzett felelősség tudata, és az érzés, hogy a közösségért tudnak tenni valamit. Az osztályközösségek, tanulócsoportok alakításánál törekszik az iskola, hogy különleges gondozási igényű tanuló arányos számban legyen jelen. 5.1.15 Többletszolgáltatások a különleges bánásmód kielégítéséhez A többletszolgáltatások tevékenységei és tapasztalatai együttesen szolgálják a személyiség kiteljesedését, mind individuális, mind közösségi szinten. Így az igazán rászoruló SNI és BTMN-nel küzdő tanulók számára az esélyegyenlőség érdekében minél több szolgáltatást szükséges nyújtani. Törekedni kell a szolgáltatások iránti igény felkeltésére.

269


Gyógytestnevelés

A szakértői véleménybe foglalt diagnózis alapján tartás - és mozgásjavítás, nagymozgások fejlesztése, koordinálása a feladat. A téri orientáció, testséma alakítása, alapozó készségek fejlesztése töténik. A foglalkozás színtér a sikerélményhez, önbizalomhoz. 5.1.15.2

Egész napos iskolai ellátás

Külső kontroll erősítésével biztosítja a következő tanítási napra a felkészülést. Jól szolgálja a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit, személyiségfejlesztést, a ki- és felhasznált idő hatékonyságának kialakítását, problémamegoldást. A kulturális foglalkozások, a manuális és játékfoglalkozások szolgálják a finommotorika, nagymozgás, örömérzet, közösségi élmény, szabálykövetés, fantázia, kreativitás fejlesztését. Emelik a nyelvi kompetenciát. Lehetőséget nyújtanak a gondolkodás, figyelem terjedelmének, intenzitásának erősítésére. A foglalkozások pozitív, sokrétű hatása megjelenik a tanulásban, pihenésben és a sportban is. 5.1.15.3

Tanulószoba

Igény szerint szervezzük kifejezetten a tanulási zavarral, nehézséggel, gyengeséggel küzdő tanulóink számára. A serdülők számára választási lehetőségként ajánljuk a napközis ellátás helyett. A felügyeletet pedagógusok látják el. Törekszünk, hogy a tanulás ne egyszeri memóriagyakorlat legyen. Apró lépésekre bontva segítjük az értő szövegolvasást – mellyel a megértést, bevésést erősítjük. A tanulók differenciáltan, egyénre szóló feladatokat oldanak meg, ezzel biztosítva a sikerélményt és a motiváció fenntartását a tanulás iránt. 5.1.15.4

Alapfokú zenei művészetoktatás

A zeneelmélet, hangszerismeret, hangszerjáték elsajátítása mellett az örömszerzés, sikerélmény biztosításában is szerepet játszik. A zene, a ritmus alapja és eszköze a beszédnek. Az akusztikus percepció, emlékezet, szerialitás, figyelem fejlesztésével hozzájárul a helyesírás, a tagolás, az elválasztás, a fonémák időtartamának helyes jelöléséhez. 5.1.15.5

Alapfokú vizuális művészetoktatás

A rajz, a festészet, a tűzzománc, a kisplasztika, a művészeti tudatosság és kifejezőképesség alakításával élményeket, érzéseket fejeznek ki. Speciális igényű tanulóinknak verbális nehézségeik vannak az önkifejezésre. Ezért fontos más csatorna felhasználása az emóciók fejlesztésére és vállalására. E terület segíti a finommozgást, grafomotoros tevékenységet, az írás esztétikáját, a vizuomotoros koordinációt, a vizuális percepciót, emlékezetet, összehasonlító képességet, figyelem mélységét, intenzitását. Az önkifejezés a személyiség teljes érését segíti elő. 5.1.15.6

Alapfokú mozgásművészet-oktatás

Minden készségfejlesztés alapja a mozgás. Valamennyi részképesség fejlesztésének, korrekciójának alapozó és megkerülhetetlen eszköze. Hozzájárul az önismeret, önbizalom, önbecsülés megteremtéséhez. A társastánc, a versenytánc, a mazsorett a harmonikus, összerendezett nagymozgás örömszerző területe. Ösztönözni kell a segített tanulókat, hogy jogaikkal élve kapcsolódjanak be a művészetoktatásba tehetségük felismerése, fejlesztése érdekében. 5.1.15.7

Sportfoglalkozások

Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóinkat kiemelten ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt a szervezett sportfoglalkozásainkon szükségletük, igényük szerint. Mindennapos testnevelés és egyéb sportfoglalkozások segítik a saját testrészérzékelés megalapozását. Ez fejleszti a megfigyelés, gondolkodás, a tanulási képességek fizikai-élettani alapját, elősegíti az egészséget, megelőzheti a lelki ártalmakat.

270

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Elősegíti a sikeres társkapcsolatok átélését. Adekvát eszköz az örömszerzésre, sikerélményre, önbizalom megteremtésére, zavartalan beilleszkedésre, elfogadottságra, a szabadidő értelmes eltöltésére. 5.1.15.8

Versenyek, vetélkedők

A pedagógus feladata, hogy felismerje tanítványa tehetségét még akkor is, ha az tanulási akadállyal, zavarral, tanulási nehézséggel küzd. E „vivő funkció” felhasználásának egyik terepe lehet a verseny és vetélkedő. Különös figyelmet érdemel a sport és művészet. 5.1.15.9

Könyvtár- és internethasználat

A speciális igényű tanulóink – annak ellenére, hogy olvasási, írási problémájuk van – szívesen látogatják a könyvtárat. Egyéni tanulásukat segíti a képes nyomtatott forma, az irányított választás. Az ismeretszerzés új csatornáját, az internetet, szövegszerkesztőt differenciáló lehetőségként preferáljuk. Ez a színtér segíti a digitális kompetenciát. 5.1.15.10 Mentálhigiénés megsegítés

A humanisztikus pszichológia Rogers-i segítő beszélgetés formáját ajánljuk tanulóinknak a titoktartás kötelezettségével a reális önértékelés, egészséges önkép, és önbizalom kialakításához. Az érzelmi teherbíró képesség fokozására, a kudarctűrő képesség növelésére, az önállóságra, bizonytalanság, szorongás oldódására alkalmazzuk. 5.1.15.11 Logopédia, pszichopedagógia, iskolapszichológusi segítség

A logopédiai ellátással a súlyos beszédhibák javításában a beszéd tartalmi és alaki korrekciója történik kommunikációfejlesztéssel párhuzamosan. Sajátos nevelési igényű tanulóink az ellátásban elsőbbséget élveznek. A pszichopedagógiai megsegítést a szolgáltatás megvásárlásával biztosítja intézményünk. Hiperkinetikus magatartászavar, aktivitás és figyelemzavar, különböző eredetű szorongások, depresszió kezelésére irányítjuk azon tanulókat, kiknek részére a szakértői vélemény javasolja. Az iskolapszichológus elősegíti a tanuló és családja, az osztályközösség, a pedagógusok lelki egészségének megtartását, szakmai kompetenciájába tartozó problémák kezelését, megoldását. 5.1.15.12 Egészségügyi szakszolgáltatás

Amennyiben a szakértői vélemény egészségügyi habilitáció vagy gyógyítás érdekében javasolja egészségügyi szakszolgáltatás igénybevételét /neurológus, pszichológus, foniáter, gyermek-ideggondozó, szemész…stb./, figyelemmel kísérjük a terápiába való bekapcsolódást és eredményeit. Ha szükséges, meggyőzzük a szülőt ennek fontosságáról. 5.1.16 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Intézményünk nem szűkíti le a tehetséggondozás lehetőségét a tehetséges egyénre és tantárgyi képességeire. Minden pedagógus és tanuló számára világos, hogy ez a tevékenység a személyiségfejlődésre pozitív hatással van, egyben lehetőséget ad a jutalmazásra is. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóink – nehézségeik és problémáik ellenére – egyes területeken tehetségesek, megtámogatva pedig sikeresek lesznek. Személyiségük diszharmóniája a sikerélményeken, az oktatástól eltérő tevékenységi területeken keresztül rendezhető. Ezt kell kihasználnunk, kiaknáznunk. Foglalkozások, lehetőségek a cél eléréséhez:  sportköri részvétel,  művészetoktatás,  diák-önkormányzati rendezvények: farsang, gála, diáknap stb.,  programhetek,  énekkar,

271

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV      

csoportos versenyek /integráció az integrációban/, melyek főleg praktikus ismeretűek – komplex tanulmányi verseny, számítástechnikai tevékenységek, szabadidős foglalkozások – színház - és múzeumlátogatás, tanulmányi kirándulások, felkészítés középiskolai tanulmányokra, személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése.

5.1.17 Tanulási akadállyal, zavarral és tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátásának biztosítása Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint: sajátos nevelési igényű tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem – vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek a törvény szerint: A tanuló iskolai neveléséhez oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, eszközök szükségesek. A tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása kötelező. A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vesszük a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletet – a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei. Mert a tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságainak megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban – rehabilitációs célú ellátásban részesüljön. A tanulónak kötelessége, hogy részt vegyen ezeken a foglalkozásokon. A szülő számára is kötelesség, hogy biztosítsa gyermeke megjelenését a foglalkozásokon. Ez az esélyegyenlőség érvényesülésének előmozdítását szolgálja a közoktatásban. A nevelő alapfeladata, hogy nevelő-oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, sajátos nevelési igényét, segítve a tanuló képességének kibontakozását. Az e körbe tartozó tanulókat megilleti a különleges gondozáshoz való jog – melyet iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani. Az érintett tanulókat integrált keretek között – a többi tanulóval együtt neveljük és oktatjuk. A sajátos nevelési igényt a lakóhelye szerinti illetékes megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság állapíthatja meg. A tanuló érdekében a Járási Kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton és a szakértői véleményben foglaltak alapján a megfelelő - kijelölt - intézménybe írassa. Ha a tanuló a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd, nem minősül sajátos nevelési igényűnek, de fejlesztő foglalkozásra jogosult. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulót a megyei, illetve tankerületi bizottság javaslatára az igazgató mentesíti az egyes tantárgyakból és/vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. 272

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Részükre alkalmazni kell a differenciálás és pozitív diszkrimináció lehetőségét. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére szervezett pedagógiai célú rehabilitációt oligofrén-pedagógia, vagy tanulásban akadályozott tanulók pedagógiája szakos vagy logopédia szakos gyógypedagógus láthatja el. Az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére szervezett fejlesztő foglalkozást gyógypedagógus tarthatja. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztő foglalkozását vezetheti gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus is. A rehabilitáció és fejlesztő foglalkozás egyéni fejlesztési terv szerint folyik. A szakértői bizottság vizsgálja a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. Az intézmény azon tanulók ellátását végezheti, melyhez rendelkezik a személyi és tárgyi feltételekkel, melyhez intézményét kijelölték, s az alapító okirat tartalmazza azt az alaptevékenységet. Az intézményünk Pedagógiai programja tartalmazza a vállalt ellátás pedagógiai tevékenységét. Helyi tantervünk tartalmazza a fejlesztő programot. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanévnek a végéig, amelyben a 23. évét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a megyei szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A sajátos nevelési igényű tanulók részére a tanórai foglalkozáson túl pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozást szervezünk. Ennek heti időkeretét a 2011. évi CXC. törvény 6. melléklete tartalmazza. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére fejlesztő foglalkozást szervezünk. Pedagógiai programunk az érintett tanulók számára e foglalkozáson való részvételt a jogosultság fennállásáig kötelezővé teszi. A foglalkozások prioritást élveznek a tanórán kívüli tevékenységek körében. Ha a SNI, illetve BTMN-nel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, akkor a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról az intézmény gondoskodik. Sajátos fejlesztési feladatok  Sikerélményhez juttatás, az önbizalom erősítése, az elfogadottság érzésének biztosítása.  Az egyén önmagához való viszonyának alakításában az önmegismerés és önkontroll, az önmagáért vállalt felelősség, az önállóság és az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek segítése.  A külső kontrolltól a belső kontroll attitűdig való eljuttatás, önellenőrzés képességének fejlesztése.  Következetes nevelési attitűd alkalmazása a rehabilitációs, a fejlesztő és az iskolai munkában.  Motiváció megalapozása és szinten tartása a tanulás, ismeretszerzés iránt.

273

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV    

Kommunikációs képesség fejlesztése. Feladat– és utasításértés fejlesztése. Feladattudat, feladattartás kialakítása. Munkafegyelem kialakítása folyamatos irányítással, motiválással, minden tanórai, tanórán kívüli tevékenységbe való bevonással.

274


6 Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók helyi tanterve 6.1 Helyi tanterv 6.1.1 A tanulócsoportok szervezésének elvei Csoportok A csoportokat lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy összetételükben arányosan jelenjenek meg az integrált sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók. Pedagógiai célú rehabilitáció és fejlesztő foglalkozás csoportjai A szervezési elvek prioritása: 1. azonos osztályfok a foglalkozási időbesorolás hatékonysága miatt 2. gondozási igény okai: lehetőleg azonos diagnózis, szocializációs, pedagógiai okok 3. foglalkoztathatóság: egyéni, mikro - vagy makrocsoport

6.2 Integrált sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóink fejlesztő programja - az enyhe fokban értelmi fogyatékos, - a beszédfogyatékos, - egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló – BTMN – személyiségének fejlesztéséhez, képességei kibontakoztatásához az általánostól eltérő törődésre, nevelésre, felkészítésre tarthat igényt. E tanulói csoport ellátási módjára, formájára vonatkozóan a megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságtól és a tankerületi pedagógiai szakszolgálattól kapunk szakértői véleményben megfogalmazott javaslatot. Intézményünk gyógypedagógusai, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógusai által és irányításával biztosítja a tanulók speciális egyéni rehabilitációját, fejlesztését. Emellett a tanórai fejlesztés, felkészítés, felzárkóztatás a szaktanárok feladata. A tanulók megsegítésének színterei: 1. 2. 3. 4.

tanóra tanórán túl szervezett rehabilitációs - vagy fejlesztőfoglalkozások tanórán túl szervezett egyéni foglalkozás iskolánk kívüli szakemberek

67.2.1. Fejlesztés tanórán Beszédaktivitási, szegényes szókincsű, artikulációs zavarokkal küzdő tanulók iskolai fejlesztése  Pedagógiai szakaszok:  első tanév  meghosszabbítás szükség szerint 

A fejlesztés elvei:  ép beszélő környezet,

275

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV     

tudatos, tervszerű fejlesztés, megfelelő módszerek alkalmazása, sokoldalú percepciófejlesztés, szülők támogató együttműködése, személyiségfejlesztés.



A fejlesztés területei:  szociális kapcsolatok fejlesztése,  kommunikációs képesség fejlesztése,  anyanyelvi fejlesztés tanulási idő szükség szerinti megnövelése, hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezése, olvasás, írás tanításának módszere: hangoztató-elemző,  egyéni képességhez, fejlettséghez igazodó feladatadás,  egyéni bánásmód, differenciálás, pozitív diszkrimináció.



A fejlesztés célja: A beszéd- és nyelvi fejlettségi szint életkornak megfelelő elérése.



A fejlesztés feladatai: Minden óra feladata:  szókincsbővítés,  helyesejtés,  nyelvtani rendszer,  szóbeli és írásbeli szövegalkotás,  kommunikációs képesség fejlesztése,  beszédtempó, hangsúly, hanglejtés, hangerő kialakítása.

Diszlexiás, diszgráfiás,diszortográfiás, diszkalkuliás, tanulók tanórai fejlesztése 

A fejlesztés elvei:  méltányos számonkérés,  hosszabb idősávok,  tananyag átcsoportosításának lehetőségei,  méltányos értékelés,  a tanulók egyéni szükségleteihez való igazodás: egyéni fejlesztés, csoportban történő fejlesztés, differenciálás, pozitív diszkrimináció, tanulást segítő eszközök használata, egyéni bánásmód, segítő környezet álljon a tanuló rendelkezésére.



Feladatok diszlexiás, diszgráfiás tanulók tanórai fejlesztésében:  pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése,  testséma biztonságának kialakítása,  tér- és időorientáció kialakítása,

276

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV     

vizuomotoros koordináció gyakorlása, olvasás, írás tanítása hangoztató- elemző vagy diszlexia prevenciós módszerekkel, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanítása során, élő idegen nyelv tanítása auditív megközelítéssel.

Feladatok a diszkalkuliás tanulók tanórai fejlesztésében:  testséma alakítása,  téri relációk biztonsága,  relációk nyelvi megalapozása, matematikai nyelv tudatosítása,  szerialitás erősítése,  számfogalmak kialakítása, bővítése,  érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,  segítő, kompenzáló technikák, eszközök használata,  alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális, akusztikus megerősítése,  szöveges feladatok megoldása.

Hiperkinetikus és magatartászavarok, aktivitás és figyelemzavar tanórai kezelése  A fejlesztés elvei:  a tanuló és problémájának elfogadása,  egyéni bánásmód biztosítása,  méltányos számonkérés és értékelés,  segítő környezet biztosítása,  „norma-minimum” tudatosítása (azt követelem, amire képes, aminek meg tud felelni),  sikerélményhez juttatás. 

A fejlesztés feladatai:  áttekinthető szabályok kidolgozása,  megoldási minták adása,  megtanítani arra, hogy tudjon segítséget kérni, ha bajban van,  rutin algoritmusok kiépítése a hatékonyabb munka érdekében,  megtanítani tanulni,  reális énkép és önértékelés kialakítása,  a realitások és valóságos világ megismertetése,  ok-okozati összefüggések megláttatása és értékelése,  szükség esetén a feladatok segítésére önként vállalkozó pár biztosítása.

Enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése A tantervi tananyagot tanóra keretében általános iskolai tanító és tanár segítségével sajátítják el speciális tantervi követelmények figyelembe vételével. E folyamat törvényi megalapozottsága a következő:  OFI - Kerettantervek az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet ▪11. melléklet: Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési intézmények számára ▪ 11.1.melléklet: Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

277

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV irányelvéről 

Az alapfokú nevelés pedagógiai szakaszai:  alsó tagozat  felső tagozat



A fejlesztés elvei:  az egész személyiség fejlesztése  differenciált eljárások, tartalmak, terápiák alkalmazása  a pedagógiai folyamatban az aktuális állapot igénye határozza meg a korrekciós, kompenzációs jelleget  a tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében résztvevő pedagógus magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezik.



Az eredményes integrált nevelés szükségletei:  speciális tanterv  speciális tankönyv és oktatási segédeszközök  szakirányú végzettségű gyógypedagógus  egyéni és kiscsoportos fejlesztés  különböző szakemberek együttműködése  pedagógiai diagnózis helyes értelmezése  a tanulóval foglalkozó pedagógusok tapasztalatainak összegzése, ennek alapján a leghatékonyabb módszerek kiválasztása



A tanórák feladata Magyar nyelv és irodalom Cél: a magyar nyelv minden ismeretszerzés eszköze legyen. szókincsfejlesztés, gazdagítás helyes nyelvhasználat eredményes olvasás, írás elsajátítása érzelem kifejezése, gazdagítása olvasott, írott szöveg megértése fejlettségének, életkorának megfelelő szépirodalmi és nem szépirodalmi szöveg jelentésének feldolgozása nyelvtani ismeretek – mondatfajták, mondatszerkezetek, jelentés, szófaji ismeretek alapvető tudás a helyesírásban irodalmi ismereteken keresztül is szerezzen tapasztalatot a világ dolgairól önellenőrzési igény, hibajavítási képesség





Élő idegen nyelv Cél: kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt. Az idegen nyelv olvasásának, írásának tanítása csak fejlettség szerint, a tanulóban erősödő igény alapján kívánatos. A siker záloga a hosszabb időkeret és a folyamatos gyakorlás szűkített témákban: én és a családom otthon és környezet iskola

278


étkezés öltözködés vásárlás utazás



Matematika Cél: a környezete mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezése, megismerése, a mindennapi élet problémáinak megoldása egyre bővülő számkörben. - számfogalom természetes számok körében - alapműveletek és inverzeik szóbeli és írásbeli megoldása - szöveges feladatok értelmezése, gyakorlása - gyakorlati mérések - mértékegységek gyakorlati alkalmazása - kerület, terület, térfogat, felszín fogalma - logikai összefüggések felismerése



Erkölcstan Cél: a tanulók erkölcsi érzékének kialakítása és fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek alkalmazása a mindennapokban azzal a szándékkal, hogy segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában: - önálló véleményformálás - erkölcsi problémák tudatosítása - elemi értékek beépülése az értékrendbe - erkölcsi érték és lelkiismeret - a szolidaritás, az igazságosság, a méltányosság elvének megismerése és elfogadtatása - az érzelmi intelligencia fejlesztése



Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Cél: tudjanak tájékozódni a társadalomban, a gazdaságban. - család és lakóhely - hazánk Európában - a magyar nép legfontosabb történelmi eseményei, alakjai - jogok és kötelességek - önkormányzatok működése - gazdaság és munka világa



Természetismeret Cél: a természeti világ elemi megismerése, a természethez való pozitív viszonyulás. - testek és anyagok - halmazállapotok és változások - élő és élettelen összehasonlítása, életjelenségek - tájékozódás a környezetben - az emberi test, az egészség megőrzése - egyszerű kísérletek – erő, energia, munka, nyomás - fizikai és kémiai változás a mindennapokban - égés, levegő, háztartási vegyszerek



Földrajz Cél: elemi ismeretek földrajzi környezetünkről.

279


térképolvasási alapismeretek – Magyarország domborzati és közigazgatási térképén, Európa térképén természetes életközösségek



Ének-zene és vizuális kultúra Cél: értékközvetítés, harmonikus személyiség kialakítása. - ének és zene az élmény és örömszerzés forrása - játékok, tánc, dramatizált történetek - érzéki tapasztalatszerzés



Informatika Cél: ismerethordozók használatának készsége, gyors, korszerű ismeretszerzés. - számítógép-kezelési alapismeretek



Technika, életvitel és gyakorlat Cél: a technika, a társadalom, a munka világában történő pontosabb, tudatosabb eligazodás. - egészség és szabadidő - munka és termelés - közlekedés és környezetkultúra - háztartás és fogyasztási kultúra - pályaorientáció



Testnevelés és sport Cél: eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, mozgásbiztonsághoz. - rendgyakorlatok - gimnasztika, atlétika, torna, labdagyakorlatok - sportjátékok

Beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése  Az alapfokú nevelés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. 

A fejlesztés elvei, feladatai  A különleges gondozási igény feltételeivel rendelkező többségi általános iskola biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást.  A tudatos fejlesztés módszereinek megválasztásakor szükséges figyelembe venni az életkort, pszichikai sajátosságokat, értelmi képességet, beszédhiba típusát és súlyosságát.  A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit.



Kiemelt fejlesztési feladatok

Az általános iskolai kerettantervben leírt tartalmak, fejlesztési követelmények, kapcsolódási pontok az irányadóak, de a fejlődés útja, módja, időtartama módosulhat.  reális énkép és önismeret kialakítása 280

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV    

kommunikációs igény felkeltése különböző szociális kapcsolatokban informatikai eszközök segítő szerepének kihasználása lehetőség szerint a betegségtudat megakadályozása ha kialakult a betegségtudat, akkor a beszédfogyatékosság elfogadtatása a tanulóval és a környezetével  a magyar nyelv és irodalom, a művészetek, a testnevelés és sport, az idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván kiemelkedően nagyobb figyelmet

6.3 68.Tanórán túl szervezett rehabilitációs és fejlesztő foglalkozás Beszédaktivitási, szegényes szókincsű, artikulációs zavarokkal küzdő tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai:  Pedagógiai szakaszok:  első tanév  meghosszabbítás szükség szerint 

A fejlesztés elvei:  ép beszélő környezet,  tudatos és tervszerű fejlesztés,  megfelelő módszerek alkalmazása,  sokoldalú percepciófejlesztés,  szülők támogató együttműködése,  személyiségfejlesztés.



A fejlesztés területei:  a beszéd alaki korrekciója,  a beszéd tartalmi korrekciója,  mozgásfejlesztés: nagymozgás, finommozgás, beszédszervek mozgása,  percepciófejlesztés,  figyelemfejlesztés: auditív, vizuális,  emlékezetfejlesztés: auditív, vizuális.

Diszlexiás, diszgráfiás diszortográfiás, diszkalkuliás tanulók fejlesztése  A fejlesztés elvei:  egyéni fejlesztés,  folyamatos megsegítés,  sikerélményhez juttatás,  önbizalom növelése,  kommunikációs képesség fejlesztése,  motiváció fenntartása. 

Feladatok a diszlexiás, diszgráfiás, diszortográfiás tanulók tanórán kívüli fejlesztéséhez:  szókincsbővítés,  figyelemhangsúlyos észlelés fejlesztése,  auditív differenciáló képesség fejlesztése, diszkrimináció,  optikai észlelés, differenciálás, diszkrimináció,  rövid és megtartó emlékezet fejlesztése,

281

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV         

nyelvi kreativitás fejlesztése, nyelvi kompetencia erősítése, szövegértés fejlesztése, a finom - és grafomotoros mozgás fejlesztése, téri orientáció, szerialitás fejlesztése, megfigyelő - és koncentrálóképesség fejlesztése, analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése, logikus gondolkodás fejlesztése.

Feladatok a diszkalkuliás tanulók tanórán kívüli fejlesztéséhez:  nagymozgás fejlesztése,  vizuomotoros koordináció fejlesztése,  finommotorikus koordináció fejlesztése,  egyensúlyérzékelés fejlesztése,  ritmusérzék fejlesztése,  testséma fejlesztése,  téri orientáció fejlesztése,  lateralitás kialakítása,  vizuális – auditív diszkriminációs képesség fejlesztése,  szerialitás fejlesztése,  emlékezet (auditív, vizuális) fejlesztése,  tartós figyelem fejlesztése,  matematikai gondolkodás fejlesztése,  analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése,  beszédkészség fejlesztése,  artikuláció javítása,  szókincsbővítés,  fogalmi gondolkodás fejlesztése,  matematikai, grammatikai rendszer fejlesztése,  matematikai szövegértés fejlesztése,  szöveges feladatok megoldásának stratégiája.

Hiperkinetikus és magatartászavarok, aktivitás és figyelemzavar kezelése  A fejlesztés elvei:  a tanuló és problémájának elfogadása,  egyéni bánásmód biztosítása,  méltányos számonkérés és értékelés,  segítő környezet biztosítása,  „norma minimum” biztosítás, (azt követelem, amire képes, aminek meg tud felelni),  sikerélményhez juttatás. 

Feladatok a hiperkinetikus és magatartászavarok, aktivitás és figyelemzavar kezeléséhez:  a tanuló kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, verbális megnyilvánulásainak megismerése siker vagy kudarc esetén,  alkalmazkodás,  kortárscsoportba való beilleszkedés segítése, 282

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV       

énkép, önértékelés tudatos fejlesztése, reális és való világ megismerése, figyelemkoncentrációs képesség fejlesztése, szociális képesség fejlesztése, közvetlen és megtartó emlékezet fejlesztése, együttműködés más szakemberekkel (komplex megsegítés).

Szükség szerint gyógytorna, mentálhigiénés megsegítés

Enyhe fokban értelmei fogyatékos tanulók fejlesztése – habilitálása 

A fejlesztés elvei:  a habilitációs, rehabilitációs nevelés az értelmi fogyatékos tanulók szocializációját, eredményes társadalmi integrációját szolgálja  minden tevékenység során azt kell figyelembe venni, hogy az hogyan szolgálja a pszichikus, fiziológiai funkciók zavarának korrekcióját, kompenzálását, a tanulási akadályozottságból származó hátrányok csökkentését



A habilitálás területei Magyar nyelv és irodalom kiemelt habilitációs, rehabilitációs szükséglete - az olvasás elsajátíttatását hármas asszociációban végezni - téri tájékozódás, grafomotorika fejlesztése - számemlékezet, vizuális és akusztikus memória fejlesztése, percepciójavítás - szövegösszefüggések megláttatása - helyesírási szokások megerősítése - aktív és passzív szókincsgazdagítás - szövegértés, szövegelmondás - kommunikációs képesség különféle élethelyzetben - eszközszintű íráshasználat egyéni adottságok szerint - helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása egyszerű írásbeli szövegalkotás során - önkorrekciós képesség fejlesztése – hibakeresés, javítás, helyesírási problémahelyzet felismerése





Élő idegen nyelv - beszédszándék felébresztése



Matematika - kíváncsiság felkeltése, önbizalom folyamatos erősítése - ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetben, alkalmazás a próbálgatások szintjén - matematikai fogalmak fokozatos megismertetése - mindennapos probléma megoldásának elképzelése, megfogalmazása, összevetés a tényleges megoldással



Történelem -

időészlelés, időorientáció tér- és időkapcsolat és felfedeztetése képzelet, kreativitás fejlesztése valóság és fikció közötti különbség érzékeltetése 283


megtartó emlékezet, szándékos figyelem önálló tanulás képessége



Természetismeret - figyelem, emlékezet fejlesztése - kíváncsiság, érdeklődés felkeltése - kérdések megfogalmazása - tér- és időorientáció - gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése - szokások, szokásrendszerek kialakítása



Földrajz -

-

gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, probléma-felismerés, ok-okozati összefüggés meglátásának képessége rövid és hosszú távú figyelem, emlékezet rész-egész viszony, térképen való tájékozódás téri tájékozódás, időészlelés



Ének-zene és vizuális kultúra - önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, pozitív alkalmazkodóképesség - képzelet, kreativitás - harmonikus mozgás - érzelmi nevelés



Informatika - érzékszervi percepciók - tér- és időorientáció - összehasonlítás, azonosság, különbség - szabályfelismerés, szabálytartás - analógiás és problémamegoldó gondolkodás - figyelem, emlékezet, akarati szféra - analízis-szintézis - szerialitás, rendszerezés



Technika, életvitel és gyakorlat - gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: azonosság, különbség, csoportosítás, szabálykeresés, analógia, összefüggések felismerése, ok-okozat felfedezése - problémafelismerés és - megoldás - önellátás - motorikus képességek fejlesztése - érzelem, akarat, kitartás - reális énkép, önismeret - szociális képességek fejlesztése



Testnevelés és sport - mozgásigény felébresztése - mozgásos játékokban örömszerzés, együttműködés, szabálytartás - általános kondicionálás

284


testen való tájékozódás téri viszonylatok felismerése, téri biztonság harmonikus mozgás tartós figyelem felelős magatartás beláttatása önállóság, versenyszellem erősítése

Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése  A fejlesztés elvei:  a tanuló problémájának elfogadása  egyéni bánásmód biztosítása  segítő környezet biztosítása 

A pedagógiai rehabilitáció tevékenységformái  logopédiai egyéni és csoportos terápia  szenzoros integrációs tréning  kommunikációs tréning  bábterápia  drámaterápiás foglalkozás



Egészségügyi rehabilitáció formái  foniátriai vizsgálat, ellátás  gyermekneurológiai vizsgálat, ellátás  pszichológiai vizsgálat, ellátás  gyógyszerezés szükség szerint  gyógytorna  relaxációs tréningek



A dadogás (saját intézményben ellátottak) terápiája

A dadogás a beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felborulásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabottan zajlik. A logopédiai terápia feladatai:  test- és beszédszervek laza izomműködésének kialakítása  helyes légzéstechnika kialakítása  cselekvéshez kötött beszédindítás  relaxációs gyakorlatok  mozgás- és ritmuskoordináció  a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása  a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, önismeret, önértékelés fejlesztése

6.4 Iskolán kívüli szakemberek segítsége A szakértői véleményben megfogalmazott segítséghez delegálás: foniáter, hallás-, látásvizsgálat, neurológus, pszichológus, egyéb egészségügyi szakemberek. Figyelemmel kísérjük a vizsgálaton, terápián való részvételt. Szükség esetén konzultációt kérünk a komplexitás hatékonyságához. 285


6.5 A program megvalósulásának fő területei Sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, rehabilitációja A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi az iskolai tanuláshoz szükséges képességek fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény nagyobb mértékű differenciálást, kifejezettebb pozitív diszkriminációt, fejlesztő és korrekciós, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Hátrányuk kompenzálására - egyéni szükségletüknek megfelelő időben és tartalomban - szakirányú gyógypedagógus végzi a megsegítést. A rehabilitációs szemlélet kiindulópontja:  A hiba a tanulás szerves része. A tanulónak joga van hibázni, és hibáiból tanulni.  A bizalom, a nyugodt, elfogadó légkör, a pozitív megerősítés minden tanulónak alanyi jogon jár. Fejlesztő programok, egyéni terápiák a rehabilitációs órákon:  Beszédészlelést, beszédértést fejlesztő terápia,  Diszlexia terápia,  Diszgráfia terápia,  Diszkalkulia terápia,  Komplex gyógypedagógiai képességfejlesztő terápia.  Dadogás logopédiai terápiája. A rehabilitáció a szakértői bizottság szakvéleményére alapozott egyéni fejlesztési terv alapján történik. A tanulók fejlődését tanév végén a gyógypedagógus szövegesen értékeli. Fejlesztő foglalkozás Jogosultak köre: Ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás megvalósítása az iskolai nevelés és oktatás keretében, tanórán túli időben történik. Megilleti a mentesítés (tantárgy és /vagy tantárgyrész érdemjeggyel történő értékelés és minősítés alól) lehetőségének joga. A fejlesztés területei megegyeznek a 2.1. és 2.2. pontban foglaltakkal A fejlesztő munka a szakértői véleményen alapuló egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az érintett tanulók, amennyiben a szakértői vélemény tartalmazza, az iskolai fejlesztő foglalkoztatás mellett jogosultak lehetnek a Tankerületi Pedagógiai Szakszolgálat pszichopedagógiai, pszichológiai támogatására, terápiás gondozásra is. 286

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A BTMN-nel küzdők értelmi struktúrájában részképesség-zavar tünetei nem állnak fenn, tanulási problémáik nem kognitív folyamatok és a viselkedés irányítás működési zavarával magyarázhatók. Annál enyhébbek, elsősorban szocializációs és pedagógiai okokra vezethetők vissza. Problémájuk megmutatkozhat tanulási nehézség vagy tanulás gyengeség szintjén, amely nem éri el a tanulási zavar súlyosságát. Érintett területek fejlesztése tanórán és fejlesztő foglalkozáson: - olvasás: - pontos betűismeret - olvasási rutin kialakítása, - szövegértés, - önálló szövegfeldolgozás képességének kialakítása, fejlesztése, - helyesírás: - íráskép korrekciója - nyelvi – helyesírási szabályok bevésése és automatizált alkalmazása, - számolás: - alapműveletek hibátlan elsajátíttatása, - szorzó és bennfoglaló táblák rutinszerű, biztos alkalmazása, - szöveges feladatok stratégiai megoldása, - különböző mértékek tudatosítása, használata, átváltása. A fejlesztés keretei: tanórán és tanórán túl szervezett foglalkozások egyéni fejlesztési terv alapján. Fejlesztésre jogosult: tanítási órán minden pedagógus tanórán túl: gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus.

6.6 Speciális tanterv, tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Az integráció törvényi szabályozása előírja a speciális tantervhez, speciális taneszközökhöz való jogosultságot. Intézményünk speciális tanterv alapján folytatja az értelmileg enyhe fokban sérült tanulók integrált nevelését-oktatását. Ezen tanterv megfelel – az Alapító Okiratban felvállalt – a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának. Felhasznált tanterv: OFI – Kerettantervek az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 11. mellékletében 11.1. Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam). Részletes kidolgozását beépítjük, ha iskolánkban olyan évfolyamú, értelmében enyhe fokban sérült tanuló kerül, aki számára ez az irányadó. A tanterv alkalmazása összhangban történik a NAT és az SNI tanulók iskolai oktatásának irányelveivel. A tantervi tananyag elsajátítása osztálykeretben, az osztályban tanító pedagógus közreműködésével közismereti és készségfejlesztő tanórák keretében történik. A pedagógiai habilitáció a tanítási órán túl szervezett foglalkozáson, gyógypedagógus közreműködésével folyik. Beszédfogyatékos tanulóink a többségi tanulókra alkalmazott tanterv alapján tanulnak, a pozitív diszkrimináció elvét alkalmazva. A gyógypedagógusok és a fejlesztőpedagógusok döntenek tanulónként a taneszközök kiválasztásáról.

287

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  Csak olyan segédletet választunk, amely nélkülözhetetlen az oktatásban, a rehabilitációban, a fejlesztésben.  Figyelembe vesszük a szakértői véleményben javasolt irodalmat.  Többségi pedagógusok részére javaslatot tehetünk a tanuló egyéni képességeinek megfelelő tankönyvre.  Előnyben részesítjük a készségfejlesztő logopédiai kiadványokat.  Értelmileg enyhe fokban sérült tanulóink számára a célzottan nekik készült tankönyveket használjuk. Az elfogadottság érzését megerősítve ép társaik tankönyveiből is tanulnak redukált tartalommal.  A kép- és ábraanyag biztosítsa a könnyebb megértést, bevésést, fejlessze a vizuális emlékezetet.  A feladatlapok segítsék a gondolkodás fejlesztését, tegyék könnyebbé a tananyag elsajátítását.  A taneszközök fejlesszék a tanulók kommunikációs, nyelvi és olvasási készségét, a matematikai fogalmi gondolkodását.  A taneszközök megfizethető árúak legyenek.  Az iskolai könyvtár tartós tankönyvi állományát célirányosan bővítjük, és azt a különleges gondozási igényű tanulók ingyenesen használhatják.

6.7 Szempontok az integrált SNI és BTMN-nel küzdő tanulók értékeléséhez, minősítéséhez Az iskolai beszámoltatás rendje, a tanulók ismereteinek értékelésekor a tanulók szorgalmának, magatartásának értékelése, a tanulók terhelése, a tanulók fizikai állapotának mérése az általános iskola vonatkozó pontjai szerint történik. Mindezek az alábbi sajátos szempontokkal egészülnek ki:     

A tanuló problémáját következetesen vegye figyelembe. A tanulót ösztönözze az erőfeszítésre, kitartásra. Segítse a pozitív énkép kialakulását. Alakítsa a reális látásmódot az elért eredményekben, vagy sikertelenségben. Járuljon hozzá az alapkészségek – írás, olvasás, szövegértés, számtani műveletek, megértés, beszéd – magasabb szintű alkalmazásához.  Segítse a gondolkodási képességek – analízis-szintézis, analógia, problémamegoldás, ok-okozati összefüggés, matematikai logika, ítéletalkotás és döntéshozatal, érvelés, hatékony tanulás, kreativitás – fejlődését.  Alakítsa a személyiséget - felelősség, reális önértékelés, együttműködés, tisztesség, őszinteség, tolerancia megnyilvánulására - a mindennapos tevékenységben.  Az értékelés vegye figyelembe az egyéni különbségeket. Az önmagához mért fejlődést, változást mérje, és ennek alapján minősítsen.

6.8 Írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása házi feladathoz Az integrált SNI és BTMN-nel küzdő tanulók esetében is élünk a házi feladatok készségfejlesztő hozadékával. A kiválasztás szempontrendszerében azonban kötelező alkalmazni az alábbiakat:  csak olyan feladatot kapjon a tanuló, aminek megoldására képes, 288

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  csak olyan feladatot kapjon a tanuló, amelynek megoldására majdnem teljesen önállóan képes,  segédeszközeit, eszközeit használhatja a megoldás során,  a megszabott idő hosszabb lehet,  szem előtt tartandó a tanuló mássága – fáradékonysága, ingerlékenysége, rászorultsága a támogatásra, segítségre.

6.9 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételének sajátosságai Rendszeres évközi mérések, értékelések alapján alakul ki a tanuló minősítése az alábbiak figyelembe vételével.  Ha a tanuló első alkalommal nem tudott eleget tenni az első évfolyam követelményeinek, munkáját előkészítő jellegűnek minősítjük.  A megyei szakértői bizottság, a tankerületi pedagógiai szakszolgálat javaslata alapján az igazgató mentesíti a tanulót az adott tantárgy és/vagy tantárgyrész értékelése és minősítése alól. A szakértői javaslat az igazgató határozata alapján válik jogerőssé. A szakértői bizottság nem tehet javaslatot a tantárgy tanulása alóli mentesítésre, még sajátos nevelési igényű tanulóknál sem. Az egyéni foglalkozás szervezése mentesítéskor kötelező. A rehabilitáló, vagy a fejlesztő pedagógus egyéni fejlesztési terv alapján végzi a kompenzációt.  A helyi tanterv követelményeinek teljesítéséhez alkalmazni kell: - differenciálási módokat, - a pozitív diszkrimináció lehetőségét.  Az értékeléskor alkalmazkodni szükséges a tanuló egyéni sajátosságaihoz – korlátaihoz, speciális igényeihez.  Értékeléskor figyelembe vesszük a tanuló pozitív hozzáállását, szorgalmát.  Egyéni tanulási terv készül a mentesített tanulók részére. Egységes alapokra épülő differenciálás a tanulási esélyegyenlőség segítésére A NAT és a Kerettanterv tartalmi szabályozása nemcsak az egységes alapot biztosítja a tanulóknak, de lehetőséget ad a tanulók értékeinek, érdekeinek figyelembevételére is. A tanulási akadállyal, zavarral, nehézséggel, gyengeséggel küzdő tanulók esetében elengedhetetlen pedagógiai eszköznek tartjuk a differenciálás és a pozitív diszkrimináció alkalmazását tanítási órán, rehabilitáción, fejlesztő foglalkozáson és más többletszolgáltatást nyújtó területeken egyaránt. Ezen eszközök alkalmazása azt a célunkat szolgálja, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósítható meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladata. A sajátos tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességének fejlesztése érdekében is, segítheti az egyenlő tanulási esélyeket. Differenciálási lehetőségeink:

289

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV  A motiváltság elérésében támaszkodni a gyermek különféle késztetéseire, igényeire, szükségleteire. A differenciálás megvalósítható a tartalom mennyiségében, mélységében, részletezettségében, a gyermeki érdeklődés irányultságában.  Differenciálás a választott módszerek vonatkozásában.  Választott munkaformák a gyermeki igényekhez való igazítása: egyéni munka, homogén vagy heterogén csoportmunka, frontális, páros munka.  Differenciálás a szervezési mód vonatkozásában: kötetlen, kötött, mikrocsoportos, kooperációra építő.  Differenciálás a pedagógiai irányítás módjában: direkt, indirekt, nyitott, zárt forma.  Differenciálás az információközvetítés módjában: auditív, vizuális, audiovizuális, taktilis (tapintáson alapuló), kinesztetikus (látástól független mozgásérzékelés), komplex csatornákon.  Differenciálás a gyermek pedagógussal együtt töltött ideje tekintetében: az egyénre fordított idő mennyiségében, minőségében: segítséget kérve, kapva, ráfigyelve, eligazítva, csak együttlétként.  Differenciálás az információ megszerzése vonatkozásában játékba ágyazottan, komplex tevékenységsorba integráltan, projekt módon: egy téma körüljárásaként vagy egy probléma megoldásaként, a kis lépések elvét követve, vagy nagyobb, átfogóbb lépésekben haladva.  Differenciálás az egyes elemek egymásutániságában: a tanított elemek sorrendje, a betűtanítás sorrendje dyslexia prevenció szempontból.  Differenciálás a nevelési stílusban: diktatórikus, ráhagyó, demokratikus, szeretetteljes, családias, elfogadó.  Differenciálás a pedagógus gyermekhez igazodó szerepei vonatkozásában: irányító, szabályozó, segítségnyújtó, tanácsadó, ösztönző, alá- fölé-mellérendelt viszonyban.  Differenciálás a válaszadás módjában: igazodás a tanuló adottságaihoz és igényeihez: szóban, írásban /kézzel, számítógépes szövegszerkesztővel/ rajzban, megmutatva, megsúgva, megépítve, elkészítve, kiválasztva a helyeset.  Differenciálás a munkavégzés ütemében, tempójában, a feladatvégzés sebességéhez való igazodásban: lassú, gyors, időre, egyéni tempóban, kiegészítő feladatok adásával.  Differenciálás az önállóság fokában: teljesen önállóan, segítve, magyarázva, utánozva, bemutatva, megmutatva, együtt végezve, kis segítséggel, hivatkozással. Pozitív diszkriminációs lehetőségeink:  A tananyag mennyiségében és nehézségi fokában a gyermek képességeihez igazodó megválasztása, szükség esetén a tananyag minőségi és mennyiségi redukálása.  A tanulás folyamatának egyidejűleg többcsatornás (auditív, vizuális, taktilis, kinesztéziás) információközvetítéssel való segítése.  A tanuláshoz az átlagosnál hosszabb idő biztosítása.  Fogalmi gondolkodás segítése érdekében szógyűjtések, szómagyarázatok alkalmazása.  Helyesírás segítése céljából helyesírási szótár, szövegszerkesztő és helyesírási programok használata. Az így előállított szövegek képezhetik az írásbeli házi feladatok és dolgozatok értékelésének alapját.  A kézírást – amennyiben indokolt – gépírás, számítógépen történő írás helyettesítheti.  Tekintettel a figyelmi funkciók sajátosságaira: mozaikszerű órafelépítés (rövid, változatos feladatok), jól megfogalmazott, rövid instrukciók adása, közvetlen,

290


    

kétszemélyes kapcsolat teremtése, fokozott kontroll biztosítása a tanítási órákon. fokozott kontroll biztosítása Matematika órákon segédeszközök használata gyakorló és számonkérő helyzetekben egyaránt. Fokozott jelentőségű az állandó szemléltetés. Szöveges feladatok értelmezéséhez segítségadás: kiegészítő kérdések, rajzos illusztrációk, modellálás, szómagyarázatok, közös, támogatott szövegértelmezés. Javasolt a tanuló számára biztosítani az elbírálás jogát, hogy állapota, speciális szükséglete szerint tudásáról szóban vagy írásban kíván számot adni. Lehetőség a számonkérés egyéb alternatív formáinak alkalmazására – teszt jellegű feladatok, hangos könyvtár felhasználása.

291


6.10 Különleges gondozáshoz való jog érvényesítése eljárásrendek az ellátás folyamataihoz Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának eljárásrendje A probléma érzékelése - tanulási zavar - beszédhiba - magatartás zavar - aktivitás, figyelemzavar - beilleszkedési, tanulási, magatartási, nehézség érzékelése az osztálytanító, szaktanár, szülő részéről. A probléma megbeszélése az osztálytanítóval, az osztályfőnökkel, a szaktanárral, a szülővel, szükség szerint a tanulóval. Döntés születik a további teendőről a szülő írásbeli kérésére, illetve egyetértésével. Szakértői vélemény kérése A vizsgálatot minél előbb, lehetőleg még kisiskolás korban kezdeményezzük. Tankerületi Pedagógiai Szakszolgálat Részletes pedagógiai jellemzés készül a „Felterjesztés Nevelési Tanácsadóba” c. nyomtatványon az osztályfőnök által 1 példányban. (1 pld. irattár) Felterjesztés ideje: A tanév rendjéhez igazodva folyamatosan. Felterjesztés helye: Tankerületi Pedagógiai Szakszolgálat 5430 Tiszaföldvár, Malom u. 1. Telefon/fax: 06-56/472-404 Ha a vizsgálat beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget állapít meg, akkor a Tankerületi Pedagógiai Szakszolgálat készíti el a szakértői véleményt. Megyei Szakértői Bizottság Ha a probléma súlyosabb, tanulási zavar, sajátos nevelési igény feltételezhető, akkor vizsgálatot kezdeményezünk a megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságnál. A Tankerületi Pedagógiai Szakszolgálat véleménye után írásbeli esetleírás készül a 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében található „Szakértői vélemény iránti kérelem” nyomtatványon 2 példányban (1 pld. irattár). Felterjesztés ideje: A tanév rendjéhez igazodva folyamatosan Felterjesztés helye:

292

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 5000 Szolnok, Mária u. 19. 5001 Szolnok Pf. 176. Telefon/fax: 56/371-604, 56/510-710 Megérkezik a szakértői vélemény Kapják 1-1 példányban: - osztályfőnök - szaktanár - gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus /SNI, BTMN/ - fejlesztő pedagógiai főgyűjtő - irattár

Adminisztrációs rögzítés Osztálytanító, osztályfőnök: Ha a szakvélemény javasolja, az igazgató határozatot hoz a tantárgy és/vagy tantárgyrész osztályozással történő értékelés és minősítés alóli mentesítésre, melynek hatálya a kontrollig érvényes. A határozat magában foglalja a rehabilitáló, fejlesztő óráról történő hiányzás igazolásának módját, a mulasztás következményeit. KT. 30. § (9.) Nyilvántartások: - szakértői vélemény száma - vizsgálat helye - szakértői vélemény kelte - diagnózis - mentesítési határozat száma - foglalkozás ideje, helye, fejlesztő neve - záradék

N

B

Tl

N N N N

B B

Tl Tl

B

Tl

N = osztálynapló = személyi értékelő napló – feljegyzések B = bizonyítvány = jegyzetek Tl = törzslap = jegyzetek Záradék: ………………./………………. számú határozat alapján mentesítve ……………………….……………. tantárgy/, vagy tantárgyrész osztályozással történő értékelése és minősítése alól. Teljes mentesítés esetén a tantárgy rovatába „m” jelölést teszünk. Foglalkozást vezető: - mentesítések nyilvántartása - kontrollok nyilvántartása - gyűjtő vezetése - adatmátrix vezetése a számítógépes rendszerben Osztálytanító, szaktanár, osztályfőnök:

293


Folyamatos és kölcsönös kapcsolattartás a gyógypedagógussal, fejlesztőpedagógussal. Tanítványai szakértői véleményét az erre a célra rendszeresített gyűjtőben helyezi el, melyet tanév végén hiánytalanul átad a fejlesztőnek.

Rehabilitációs és fejlesztő célú ellátás A gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus egyéni fejlesztési terv alapján segíti a hátrányok leküzdésében a tanuló felzárkózását a megyei szakértői bizottság által meghatározott óraszámban. A célzott fejlesztés ellátása megosztva is történhet a Tankerületi Pedagógiai Szakszolgálattal logopédiai és pszichopedagógiai megsegítésnél. Ebben az esetben az iskola igazgatója egyeztet a szakszolgálat vezetőjével. Dokumentáció Augusztus utolsó hetében a foglalkozást vezetők számba veszik a jogosultakat diagnózis és fejlesztési gyakoriság szerint. Megtörténik a tanulók segítő szakemberhez való rendelése felhasználható óraszámmal együtt, a terápiás helyiségek megjelölésével. A fejlesztők elkészítik órarendjeiket, melynek 1 példányát az illetékes igazgatóhelyettesnél elhelyezik. A rehabilitálók, fejlesztők számba veszik az eszköz, gyakorlóanyag, szakirodalmi ellátottságot. A szükséglet és a lehetőség egyeztetésével a hiányokat az intézményi költségvetés terhére beszerzik, illetve másolják. A terápiát végző írásban tájékoztatja az osztálytanítót, osztályfőnököt, tanulót, szülőt a foglalkozások időpontjáról, helyéről. A foglalkozások szeptember második hetében megkezdődnek, június első hetéig tartanak, követve a tanév rendjét. A foglalkozások megtartásának rögzítése az egyéni fejlődési lap betétívén történik. A foglalkozás személyre szóló egyéni fejlesztési terv alapján történik. - Kiindulás a szakértői véleményben foglaltak. - Erre épül a jelen állapot feltérképezése: motorika, percepció, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd, tantárgyi képességek. A jelen állapot tükrében elkészül a terv a felhasznált szakirodalom megjelölésével. A tanuló teljesítményét óránként ezen rögzítjük. - Az együtt oktatott tanulók pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon kell dokumentálni. - A foglalkozási év végén írásbeli szöveges értékelés készül a tanuló fejlődéséről. - Szülők részére az utolsó foglalkozás egyben fogadóóra is az értékeléshez.

Eljárás mulasztáskor A gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus feladata: A mulasztás napján az osztálynapló haladási és mulasztási részében a hét napjainál jelzi a hiányzást számjeggyel (óraszám) és betűvel (pl. 2 f). A mulasztás további kezelése (igazolt, igazolatlan) az osztályfőnök feladata.

Kontrollvizsgálat A kontrollvizsgálat idejét a szakértői vélemény, illetve a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet határozza meg. Az éves esedékes kontrollokat a rehabilitáló illetve a fejlesztő tartja nyilván az adatmátrixban. A megyei szakértői bizottság és a Tankerületi Pedagógiai Szakszolgálat a tanév II. felében adategyeztetésre kéri fel az iskolát. A kért nyomtatványon készül el a tanulók pedagógiai

294

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV jellemzése, melyet egy példányban a kontrollt végző intézményeknek kell megküldeni a tanulóról. A kontrollvizsgálathoz szükséges nyomtatványok kitöltése a fejlesztést végző pedagógus feladata. Az adatkérő lapon feltüntetett időpontig az igazgatóval aláíratva az iskolatitkár postázza a kontrollt végző címére június 30-ig. A kontrollvizsgálat időpontjáról a bizottság értesíti a szülőt.

Visszacsatolás (PDCA) A kontrollvizsgálat tapasztalatairól készült új szakértői véleményt kapják 1-1 példányban: osztálytanító szaktanár osztályfőnök gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus főgyűjtő irattár Az állapotváltozás minőségi kiértékelését a tanuló tanítója vagy szaktanára, osztályfőnöke, a gyógypedagógus vagy a fejlesztőpedagógus közösen végzi. Megbeszélik a további teendőket.

Határozat mentesítésről A szakértői vizsgálatot végző a szakértői véleményében javaslatot tehet a vizsgált tanuló számára bizonyos tantárgy és /vagy tantárgyrész értékelése és minősítése alóli mentesítésre. A mentesítési javaslat kötelezi az iskola igazgatóját arra, hogy mentesítő határozatot hozzon a szakvéleményben foglaltak szerint. 1. A tanév első hetében, illetve a szakvélemény megérkezésekor a rehabilitáló és a fejlesztő pedagógus a hozzárendelt – mentesítésre jogosult - tanulók részére kitölti a határozati nyomtatványt. 2. A kitöltött nyomtatványt az intézmény vezetője aláírja és lebélyegzi. 3. A foglalkozás vezetője eljuttatja a nyomtatványt a szülőnek aláírásra. 4. Ha a szülő elfogadja a mentesítést, akkor hozzájárul a többletjogok biztosításához: - gyermeke mentesül a jelzett területen az osztályozással történő értékelés, minősítés alól a következő kontrollig. 5. Ha a szülő nem fogadja el a határozatot, - és ezt aláírásával megerősíti - azzal kéri, hogy gyermekét osztályozással értékeljék, minősítsék a kötelező kontrollvizsgálatig a jelzett területen. 6. Az aláírt határozatot a foglalkozás vezetője az iskolatitkárnak adja, aki iktatja az ügyiratot és 4 példányban lemásolja . Az eredeti példányt irattározza.

295

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV A másolt példányokat átadja: - a szülőnek - az osztályfőnöknek, aki az osztálynaplóban adminisztrálja és tájékoztatja a szaktanárokat, - az iskolai főgyűjtőbe - az algyűjtőbe a szakértői véleményhez (a fejlesztést végzőknek). 7. A mentesített tanulók számára a szaktanár egyéni haladási tervet készít a továbbhaladási feltételek sikeres teljesítéséhez. 8. 22/2008. (VII.6.) OKM rendelet 8.§, 86/2008. számú körlevél (PSZSZ-Tiszaföldvár) Minősítés alóli mentesítés céljából kezdeményezett vizsgálatokat a szakértői bizottságok 6. évfolyamig január 31-ig végzi. Március 31-ig abban az esetben, ha az adott tárgyat abban az évben kezdte tanulni a tanuló. Az előzőekben megjelölt időszaknál későbbi időpontban csak a szülő kezdeményezhet. Ebben az esetben a vizsgálati kérelemhez csatolni kell az iskola igazgatójának egyetértő nyilatkozatát, melyhez előzetesen beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. 9. A mentesített tanuló előmeneteléről, elért teljesítményéről a tanév végén a szaktanár tájékoztatást készít, melynek 1 példányát a tanuló főgyűjtőjébe helyez el. 1 példányt a tanuló bizonyítványával együtt az osztályfőnök a tanév végén átad a tanuló részére.

6.11 Eljárásrend a különleges gondozási igényű tanulóink egyéni tervéhez, továbbhaladásához 1. A szakértői vélemény alapján a rehabilitáló vagy a fejlesztő pedagógus egyéni fejlesztési tervet, a szaktanár egyéni haladási tervet készít, melyet egyeztetnek egymással. 2. A továbbhaladás feltételeit a tanulóval és a szülővel az osztályfőnök az adott tanév október 1-ig ismerteti (szaktanár segítségét kérheti, de a felelős az osztályfőnök) Erről írásos feljegyzés készül. (1. sz. melléklet) 3. A tanítók, szaktanárok a tanuló a rehabilitáló vagy fejlesztő pedagógusával folyamatos kapcsolatban állnak a gyermek előmeneteléről kölcsönösen tájékoztatják egymást. 4. A tanuló a nem mentesített tantárgyakból értelemszerűen szöveges értékelést vagy osztályzatot kap. 5. A mentesített tantárgyakból a tanuló haladásáról, teljesítményéről a szülő az év végén TÁJÉKOZTATÁST kap, melyet a szaktanár készít el. Ezt a „Tájékoztatót” a tanuló az év végi bizonyítványával kapja meg, másolatát pedig a tanuló egyéni tasakjában helyezzük el a tanév végén. (Gépelés előtt a Tájékoztatót a szaktanár, gyógypedagógus

296

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV vagy a fejlesztő pedagógus közösen áttekinti, esetleg a gyógypedagógus vagy a fejlesztő pedagógus kiegészíti azt.) (2. sz. melléklet) 6. A mentesített tantárgyak jelölése a naplóban: 6.1. - Nem írta meg: - Nem teljesítette a minimumot: - Teljesítette a minimumot: - Többet teljesített, mint a minimum, tovább terhelhető: - Félévkor, év végén

 n t tt m

Mentesítés bejegyzése törzslapra, bizonyítványba, naplóba ..................................... sz. határozat alapján mentesítve ...................................... tantárgy/tantárgyrész osztályzattal történő értékelése és minősítése alól. 7. SNI és BTMN bejegyzése törzslapra, bizonyítványba, naplóba a) ha a szakértői véleményt a Szakértői Bizottság adta: TKVSZRB Szolnok, Mária u. 19. szv. sz.: ........................., szv. k.: ........................, fv.i.: ............................, dn.: ............................... b) ha a szakértői véleményt a Tankerületi Pedagógiai Szakszolgálat adta: PSz. Tiszaföldvár, Malom út 1. szv. sz.: ........................., szv. k.: ........................, fv.i.: ............................, dn.: ............................... (szv.sz. = szakvélemény száma szv. k.= szakvélemény kelte fv.i. = felülvizsgálat ideje dn. = diagnózis) A bejegyzést a naplóba pirossal (SNI) és zölddel (BTMN) írjuk. A tanév közben bekövetkező változás esetében a teljes bejegyzést módosítani kell a naplóban. A törzslapra és a bizonyítványba tanév végén az aktuális bejegyzés kerül. 8. Az osztályfőnök feladata, hogy a szaktanárral, a gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal együttműködve megtörténjen a tanuló továbbhaladásának dokumentálása. Ugyancsak az osztályfőnök jár el a tanulóval kapcsolatban minden olyan kérdésben, mely szülői, hatósági, gyermekvédelmi beavatkozást igényel (pl. hiányzás).

297


1. számú melléklet

FELJEGYZÉS Tudomásul veszem, hogy………………………………nevű ……….osztályos gyermekem a ……………………….-s tanévben a következő tantárgyakból egyéni haladás szerint tanul:……………………………………………………...…………………………………… …………………………………………………………..……………………………………. A haladási tervet és az ehhez kapcsolódó követelményeket ismertették velem. Jelen vannak: ------------------------------------szülő ------------------------------------osztályfőnök -----------------------------------------------------------------------------------------------------------szaktanár

298


2. számú melléklet

Tájékoztató a tanuló teljesítményéről Név: Szül. hely, idő: Lakcím: Diagnózis A .....................................számú határozat alapján mentesítve..................................................... tantárgy/és/vagy tantárgyrészből az osztályozással történő értékelés és minősítés alól.

Kunszentmárton,.......................................

___________________________ igazgató

PH

__________________________ osztályfőnök

299


Órarend a rehabilitációs és fejlesztő foglalkozások megszervezéséhez 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a szakértői véleményben foglalt rehabilitációs és fejlesztő foglalkozások megszervezéséért. 2. Az órákat a tanórai foglalkozásokon túl kell megszervezni. 3. Az órarend kötelező elemei: - kik részére készült, - hatálya, - foglalkozások ideje: hónap, nap, óra, perc, - foglalkozáson részt vevő tanulók:- neve, - évfolyama, - SNI ; BTMN, - ellátás helye, - ellátó neve, szakképzettsége. 4. Az órarendről szeptember második hetében tájékoztatást kap: - intézményvezető-helyettes, - osztályfőnök, - napközis és tanulószobai nevelő, - szülő és tanuló – az ellenőrzőn keresztül. 5. A tájékoztatás a rehabilitáló és fejlesztő pedagógus feladata. Az órarend megváltoztatása az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes jóváhagyásával történhet. Az órarend megegyezik az egyéni fejlődési lap betétívével.

6.12 Rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon való részvétel rendje 1. A szakértői bizottság, a nevelési tanácsadó szakértői véleményében javasoltak szerint kizárólag a kötelező tanórai foglalkozáson túl szervezett rehabilitációs és fejlesztő foglalkozáson való részvétel a tanuló számára kötelező annak a tanévnek a végéig, amíg a szakértői vélemény javasolja a különleges gondozás keretében történő ellátást. Mulasztás szempontjából ezeket a foglalkozásokat úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. 2. A foglalkozások prioritást élveznek más tevékenységek előtt. A tanuló, a szülő, a pedagógus kötelessége ennek betartása. 3. A tanulónak a mulasztást és a késést igazolni kell: - ha teljes tanítási napról hiányzik, akkor az osztályfőnöknek, - ha a foglalkozásról hiányzik vagy késik, akkor a foglalkozás vezetőjének egy héten belül. 4. A foglalkozás vezetője a hiányzást az osztálynaplóban is jelöli a mulasztás napján.

300


5. A foglalkozásról való mulasztás, késés időpontját, igazolt vagy igazolatlan voltát vezetni kell a: - Osztálynapló- mulasztási és haladási rész- konkrét napjának utolsó cellájában. - Tü. 356. r. sz. rehabilitációs és egyéni fejlődési lap betétívén a foglalkozás sorának megjegyzés részében. 6. Igazolt a mulasztás: - szülői igazolással évi 3 alkalommal, - orvosi igazolással, Ezen túl és kívül a mulasztást igazolatlannak kell tekinteni. 7. A késések ideje összegződik – 45 perc után 1 foglalkozási órának tekintendő. 8. Első alkalom után, illetve minden újabb hiányzás esetén az osztályfőnök írásban hívja fel a szülő figyelmét a tankötelezettség teljesítésére. Erről tájékoztatja a foglalkozás vezetőjét. 9. 10 igazolatlan óra után az osztályfőnök jelez a:  Járási Gyámhivatal,  a szabálysértési hatóság  CSSK felé 30 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén  CSSK  Szabálysértési hatóság felé. 50 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén  Járási Gyámhivatal  Szabálysértési hatóság  CSSK-nak. Erről tájékoztatja a foglalkozás vezetőjét. 10. Havi, félévi és év végi értékeléskor, statisztikai adatszolgáltatáskor a tanórai mulasztásokkal összegződik. Az igazolatlan mulasztás tükröződik a tanuló szorgalmának minősítésében.

6.13 Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lapja A nyomtatvány: A. Tü. 356. r. sz. 1. KÜLÍV • A tanév 15. napjáig készítik el a rehabilitáló és fejlesztő pedagógusok. • A megnyitást az igazgató vagy helyettese hitelesíti. • A foglalkozást vezetők az osztályfőnökkel aláíratják. • A lapnak tartalmazni kell – ha van – a tanuló mentesítését. • A nyomtatvány érvényességének lejártakor a lezárást az igazgató vagy helyettese hitelesíti. • Tárolás a foglalkozás alatt: a foglalkozást végzőknél. • Tárolás a lezárás után: naplóként az irattárban.

301


2. BETÉTÍV • Minden tanévkezdés új betétívvel indul. • Pontos vezetése a rehabilitáló, vagy fejlesztő feladata. • Annyi betétívet kell használni, ahány szakember vesz részt a feladatban. • Megnyitás szeptember 15-ig, szeptember 1-jei dátummal. – Tanuló neve, fejlesztési területek, ellátó szakember neve, szakképzettsége feltüntetésével. • A vezetés naprakészen történik: sorszám, tartalom, megjegyzés, aláírás. • Sorszámot nem jelölünk: a nevelő betegsége, hivatalos távolléte esetén. • Tartalmat nem jelölünk: a tanuló hiányzásakor. • A tanuló hiányzását a tartalom rovatban kell jelölni. Ha a foglalkozás csoportos, akkor a jelenlévők monogramját beírjuk. • Ha a foglalkozás egyéni, és a tanuló hiányzik, akkor más jogosult tanuló vesz részt a foglalkozáson. Ezen ok miatt foglalkozás nem maradhat el. • A betétívet hó végén ellenőrzésre a foglalkozást végzők átadják az illetékes igazgatóhelyettesnek a kért időpontig. • Betétív tárolása évközben: rehabilitáló és fejlesztő pedagógusnál. • Betétív tárolása év végén: irattárban. • Betétív tárolása a különleges gondozási igény megszűnésekor külívvel együtt az irattárban. • Az általános iskolai tanulmányok befejezésekor a kül- és belív együttesen az irattárba kerül.

6.14 Egyéni fejlesztési terv 1. Az iskolai rehabilitációs és fejlesztő foglalkozás egyéni fejlesztési terv alapján történik. • Az egyéni fejlesztési terv a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak alapján készül. • Elkészítése a rehabilitáló, fejlesztő szakember feladata. • Az egyéni fejlesztési terv egyéb formai és tartalmi követelményeiről a fejlesztők szakmai team-je dönt az intézményvezető egyetértésével. • Elkészítési határidő: október 15. • Az elkészített egyéni fejlesztési tervet az illetékes igazgatóhelyettes ellenőrzi. 2. Az egyéni fejlesztési terv célja: A tanulási akadály, zavar, tanulási nehézség, tanulási gyengeség célirányos korrekciója szakmailag megalapozott és tervezett formában.

302


3. Az egyéni fejlesztési terv tartalma: • Az egyéni fejlesztési terv azonosítására szolgálnak a személyes adatok ( név, születés helye, ideje, anya neve, lakcím, telefonszám), diagnózis, szakértői vélemény száma, heti óraszám, az ellátást végző neve, a következő kontroll időpontja. • Jelenállapot rögzítése: A szakértői vélemény és a tanév eleji tájékozódó megfigyeléseink alapján rögzítjük a kiinduló szintet. A tanév végén visszacsatolva történik az értékelés. /PDCA logika szerint/ • Fejlesztési területenként jelöljük: - probléma, - fejlesztési módszer, eszköz. - Lehetséges fejlesztési területek – melyhez a szakértői vélemény az irányadó: - Mozgás:

makromotorika egyensúly mikromotorika lateralitás – téri orientáció grafomotorika

- Percepciók:

optikus akusztikus taktilis kinesztéziás keresztcsatornás

- Figyelem:

felkelthetőség terelhetőség spontán terelődés koncentráció szelekció megosztottság vizuális akusztikus

- Emlékezet:

bevésés rövidtávú megtartó felidézés vizuális akusztikus számemlékezet szerialitás

- Gondolkodás:

analógiás gondolkodás analízis-szintézis 303


problémamegoldás absztrahálás fogalmi gondolkodás matematikai gondolkodás logika kauzalitás – időorientáció - Beszéd:

alak – artkiuláció korrekció – logopédus beszédtempó hangsúly hangerő hanglejtés beszédészlelés beszédértés beszédadekváció szókincs szóbeli, írásbeli szövegalkotás kommunikációs képesség

- Tantárgyi képességek:

betűismeret olvasási technika olvasási rutin szövegértés szövegalkotás szövegfeldolgozás íráskép nyelvi-helyesírás szabályok matematikai szövegértés matematikai alapműveletek rutinja sorozatok szabályfelismerés szabálymegfogalmazás szabálykövetés

- Személyiség:

feladattudat feladatértés feladattartás motiváció önértékelés önellenőrzési igény önbizalom elfogadottság érzése bátorító nevelés

• Felhasznált szakirodalmi jegyzék • Felhasznált fejlesztő segédletek

304


4. Egyéni fejlesztésünk beválása, eredményessége: - A kontrollvizsgálatok tapasztalatai meghatározóak a fejlesztés hatékonyságának megítélésében, - a szaktanár véleménye, értékelése a tanuló munkához való viszonyáról, tantárgyi teljesítményéről, - a tanuló véleménye a közös munkáról, - saját megítélésünk.  Törekvésünk nem mindig mutatható ki objektíven. Lehetnek megtorpanások, visszaesések. Az ok kutatása a segítés során elkerülhetetlen. Ennek javasolt módszere az esetmegbeszélés.  Az egyéni fejlesztés eredményét tanév végén a fejlesztők szövegesen értékelik minden tanuló esetében.

6.15 Különleges gondozási igényű tanulók adatmátrixa Csak érvényes szakértői vélemény alapján legitim a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási, nehézséggel küzdő tanulók ellátása. Mátrix célja: - statisztikai adatszolgáltatás - érvényességet feltételező kontroll megszervezése - trendvizsgálat Feladat: - pontos adatbevitel: SNI - osztályfok szerint, BTMN - osztályfok szerint - változások rögzítése Határidő: - minden tanév október 1. , illetve minden változás naprakészen Felelős:- valamennyi feladatellátó pedagógus a csoportjában Melléklet: 3. és 4. sz. melléklet Iratkezelés: - intézményi főgyűjtő - ellátók algyűjtője - irattár

6.16 A pedagógiai program legitimációja A programot a tantestület hagyja jóvá miután megismerte, véleményezte. Az elfogadáshoz egyszerű többségi döntés szükséges (50 % + 1 fő). A nevelőtestületi ülésről jegyzőkönyv készül, melyet az irattárban tárolunk. A pedagógiai programot véleményezi az iskolaszék (szülői szervezet), a diákönkormányzat. Vezetőjük az általuk képviselt szervezet nevében nyilatkozatot ír alá a program elfogadásáról.

305


A pedagógiai program bevezetése, egyes fejezeteinek érvényessége fokozatos: a 2013/2014es tanévtől a belépő 1. és 5. osztálytól kezdődően. A pedagógiai program a fenntartó elfogadása után lép hatályba. Ennek dátumát a záradék tartalmazza. 6.16.1 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 81.1.1 Az általános iskolai nevelési programot és helyi tantervet, Az alapfokú művészeti iskolai nevelési programot és helyi tantervet, Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelési programját és helyi tantervét a diákönkormányzat véleményezte. Kunszentmárton, 2013. május 2. ……………………………………….. Zsákai Anikó a diákönkormányzat vezetője 81.1.2. Az általános iskolai nevelési programot és helyi tantervet, Az alapfokú művészeti iskolai nevelési programot és helyi tantervet, Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelési programját és helyi tantervét a szülői szervezet véleményezte. Kunszentmárton, 2013. május 13 . ………………………………………… Kiss Mariann az SZMK elnöke 81.1.3.Az általános iskolai nevelési programot és helyi tantervet, Az alapfokú művészeti iskolai nevelési programot és helyi tantervet, Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelési programját és helyi tantervét az iskola nevelőtestülete véleményezte és a 2013. április 8-i értekezletén elfogadta. Kunszentmárton, 2013. április 8. ………………………………………. Szabó Mihályné igazgató

306

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV

Recommend Documents