Pedagógiai és Nevelési Program

Szurdokpüspöki Általános Iskola KLIK 114001

Pedagógiai és Nevelési Program (a módosítással érintett fejezetek, kiemelve az új részeket egységes szövegbe szerkesztetten)

2014.

3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2.

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218

1. Preambulum

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni!” (Szent- Györgyi Albert)

Az intézmény pedagógusainak hitvallása: „Tedd a legjobbat, akard a jót, győzd meg az ifjút, elméjét világosítsd, hogy létünk útvesztőiben felismerjék e helyes utat, s boldog kiegyensúlyozott emberekké válhassanak.” Nevelési-oktatási folyamatunk szervezésekor arra törekszünk, hogy a tanulók minél szélesebb rétege fogadja el és élje a közösség- és önfejlesztő magatartásnormákat és értékrendeket.

Az iskola öndefiníciója

KÜLDETÉSNYILATKOZAT Mi, a Szurdokpüspöki Általános Iskola dolgozói minden gyermek számára biztosítjuk az egészséges testi-lelki fejlődést, a sokoldalú személyiség-fejlesztést. Munkánk jelszava a szakmai igényesség, melynek alapja a múlt értékei mentén zajló folyamatos megújulás, korszerű oktatás, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy a jövő nemzedékét oktatjuk.

2

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Az általunk nyújtott tudás feleljen meg az időszerűség, szakszerűség, alkalmazhatóság és konvertálhatóság követelményeinek! Hisszük, hogy olyan embereket nevelünk, akiket a gondolkodásban, a feladatmegoldásban a sokirányúság, erkölcsben a másik emberhez való tolerancia, empátia, ésszerűség, igazságtisztelet és együttműködési készség jellemez. Fontos szerepet kap munkánkban a tehetséggondozás, a gyengébb tanulók felzárkóztatása. Célunk a tudás átadása mellett olyan érdeklődő, nyitott és kiegyensúlyozott személyiségek formálása, akik szembe tudnak nézni a következő iskolafokozat kihívásaival is. Iskolánk külső és belső környezete, kiállításai, ünnepségeink igényes megrendezése, tanórán kívüli foglalkozásaink az esztétikai-művészeti nevelést, a hagyományok ápolását, a szűkebb hazához való kötődés erősítését szolgálják. Hisszük, hogy iskolánk tanulói megállják helyüket az élet minden területén, s mi jó kertész módjára örülhetünk tudásuk kivirulásának. Örülhetünk úgy, ahogy Saint Exupery kis hercege azt gyönyörűen megfogalmazta, rámutatva minden pedagógus nevelésének, munkájának lényegére és értelmére: „… egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem …. ő az, akire burát tettem, … akit szélfogó mögött óvtam… Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.”

Borosné Pádár Éva ig.

3


2. Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, eszközei, eljárásai 2.1. Nevelési – oktatási céljaink: Iskolánk feladata őrizni azokat az értékeket, amelyeket elődeink örökül hagytak, folytatni azt a munkát, amelyet ők elkezdtek. Thomas Carlyle szavai mottóul szolgálnak ehhez: „Az igazi múlt megmarad. A jó, amit ember tett, és az igazság, amit ember felfedezett, nem válhat semmivé és nem is válik semmivé, hanem itt van velünk. Elismerjük vagy sem, él és hat a végtelen idő változásaiban.” Azért kell foglalkoznunk a múlttal, a múltban kialakult gondolatokkal, hogy azok nyomán a jelenben végzett tevékenységünk eredményeképpen megvalósuljon az a jövő, amire vágyunk. Annak érdekében, hogy céljainkat elérjük, jövőnket megalapozzuk, tanítványainkba négy fontos fogalom lényegét és tartalmát kell átplántálnunk: TUDÁS, TETTVÁNY, TOLERANCIA, HUMANITÁS Ez a négy fogalom fejezi ki leghűbben nevelési - oktatási céljainkat, hitvallásunkat. E négy dolog az emberi lét alapja. Mind a négynek érvényesülnie kell ahhoz, hogy sikeres és boldog emberekké váljanak neveltjeink. A fenti értékeket figyelembe véve: -

-

Arra törekszünk, hogy diákjaink változatos tevékenységeken keresztül sokféle forrásból szerezzék ismereteiket, önállóan, felelősen alkossanak véleményt mind a tanórákon, mind pedig azok keretein kívül. Fejlesztjük neveltjeink motiváltságát, problémaérzékenységét, elemző-, kritikai és önkritikai érzékét, empatikus készségét. Lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a tárgyi és mentális feltételeket ahhoz, hogy harmonikus személyiségekké váljanak. Elősegítjük, hogy az őket körülvevő környezetükkel képesek legyenek együttműködni, megértsék és tiszteljék mások nézeteit. Megismertetjük velük a helyi és az egyetemes kulturális, természeti és társadalmi értékeket. Olyan korszerű szakmai alapképzést igyekszünk nyújtani, amellyel tanítványaink képesek lesznek önállóan is a specializálódásra. Ennek érdekében egyéni 4


-

-

képességeiket figyelembe vevő tanítási és tanulási módszereket alkalmazunk, elsajátíttatjuk az információhordozók biztos kezelését és használatát. Fontosnak tartjuk, hogy a tudományos ismereteket világnézeti szempontból többféle értelmezéssel közvetítsük, az egyetemes erkölcsi és etikai normákat elsajátíttassuk és gyakoroltassuk. A kommunikációs készség fejlesztésével, az illem tanításával segítjük a beilleszkedést. Mindezek megvalósításához partneri kapcsolatra törekszünk a szülői házzal és azokkal az intézményekkel, amelyek részt vesznek tanulóink tudásának és személyiségének alakításában.

2.2.A Köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése: Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől: - az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; - míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: Tanév

2013-14 2014-15 2015-16 2016-17

Évfolyam 1. 2013 2013 2013 2013

2. 2007 2013 2013 2013

3. 2007 2007 2013 2013

4. 2007 2007 2007 2013

5. 2013 2013 2013 2013

2.3. Az iskolai nevelés – oktatás alapvető célja: Kulcskompetenciák fejlesztése

5

6. 2007 2013 2013 2013

7. 2007 2007 2013 2013

8. 2007 2007 2007 2013

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Pedagógiai munkánkban alapvető célnak tekintjük a kiemelt kulcskompetenciák fejlesztését. Feladataink: - A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. - A kompetencia – alapú oktatás elterjesztése. - A kompetencia – alapú oktatás sikeres megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása. - A nevelőtestület tagjainak pozitív szemléletváltása és módszertani kultúrájának fejlesztése. - A tanulók személyiségének, képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése. - A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó újszerű tanulásszervezési eljárások és módszerek bevezetése és alkalmazása. - Az esélyegyenlőség érvényesítése, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. - Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a tanulásban/ munkában, a kommunikációban és a szabadidőben, a digitális írástudás elterjesztése. - A tanulók fejlesztését célzó és fejlődését nyomon követő egyéni fejlesztési tervek készítése. A fejlesztés célja a kompetencia alapú tudás megszerzése. Az egyénnek/tanulónak a megszerzett tudás birtokában olyan képességekkel kell rendelkeznie, amelyekre szüksége van személye boldoguláshoz s fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezik: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, a problémamegoldás, a kockázatkezelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

3. KULCSKOMPETENCIÁK 3.1.Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció az olvasott vagy hallott szöveg megértését, valamint az anyanyelv helyes és kreatív használatát jelenti a társadalmi és kulturális tevékenységek minden szintjén. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Ehhez megfelelő szókincsre, a nyelvtani szabályok és egyéb nyelvi funkciók ismeretére van szükség. Ezek birtokában képes az egyén a különböző kommunikációs helyzetekben eligazodni, a szövegekben található információkat megkeresni és kreatívan használni, továbbá 6

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 képes segédeszközöket használni, és saját érveit a különféle helyzetekben megfelelően és meggyőzően megfogalmazni. Az anyanyelvi kommunikáció során törekedni kell a kritikus és építő jellegű párbeszédekre, a kommunikációs helyzetekben a másik fél megismerésére, valamint az igényes és választékos nyelvhasználatra. 3.2.Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A matematika célja a számok, mértékek és struktúrák közötti ok-okozati összefüggések észrevétele, az alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján. Ennek birtokában a tanuló legyen képes alkalmazni az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásában és mindennapi életében. Tudjon érvelni, indokolni és kommunikálni a matematika nyelvén, valamint alkalmazza a megfelelő eszközöket. Törekedjen logikus gondolkodásra. A matematikai eszköztudás elengedhetetlen a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén. 3.3.Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, - értést és –alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, 7

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat.

3.4.Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A természettudományos ismeretek, alapelvek, fogalmak, folyamatok, módszerek és alkalmazások közötti ok-okozati összefüggések felismerése és alkalmazása legyen a cél. Legyen képes és akarjon a tanuló a tanult természettudományos és műszaki ismeretek birtokában kritikus és globális gondolkodásra, problémamegoldásra. Érdeklődjön a tudományos és technikai fejlődés, és ezek hatásai iránt. Nyerjen bepillantást a jelen főbb kutatási tevékenységeibe Tisztelje szűkebb és tágabb környezetét, és annak biztonságát. Jellemezze a tanulót rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában A kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása tekintetében elengedhetetlen. 3.4.1.Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés célja, hogy a tanulók aktívan vegyenek részt a környezet és az élő természet megóvásában. Egyéni és közösségi szinten az erkölcsi alapelveknek megfelelően tudják, és felelősségteljesen vállalják a természet, és az ember alkotta értékek megőrzését. Ismerjék a környezet előnyeinek és hátrányainak társadalomra és gazdaságra gyakorolt pozitív és negatív hatásait, és értsék a fogyasztás elvét. Életmódjukban jelenjen meg a természet tisztelete, a felelősség és a környezeti értékek megőrzése. Komplexitásában kapjon hangsúlyt a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás 8

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. 3.5.Digitális kompetencia A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a kompetenciák a logikai és a kritikai gondolkodással, a magas szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. Az információs kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. Az információs társadalom technológiáinak használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. 3.5.1.A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A tanulónak a munka- vagy karriercélok teljesítéséhez megfelelő ismeretekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. Olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST – eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. További feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, ehhez szükséges, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 3.6. Szociális és állampolgári kompetencia A harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, amely felölel minden olyan magatartásformát, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tudjon oldani. Az állampolgári ismeretek képessé teszik az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, s saját meghatározó szerepével. A sikeres 9

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 társadalmi kapcsolatok érdekében elengedhetetlen a normatudat, az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos a nemek közötti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete, továbbá a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallásinyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja Ennek alapja az a képesség, hogy hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vegyük és megértsük a különböző nézőpontokat, empatikusak,a stressz és a frusztráció kezelésére képesek, a változások iránt fogékonyak legyünk. Az együttműködés, a magabiztosság, az interkulturális kommunikációban és a sokféleség elismerésében. Ennek sikere érdekében elengedhetetlen a személyes előítéletek leküzdése és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári ismeretek képesek egyértelművé tenni a demokrácia, az állampolgárság fogalmát alapozva az állampolgári jogok ismeretére. Világossá válhatnak a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek, tendenciáinak irányai, a társadalmi és politikai mozgalmak céljai, értékei. Legyenek tisztában az egyén cselekvési lehetőségeivel a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján is: lássák, hogy az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen, Mindez feltételezi az olyan képességeket, mint a közügyekben való hatékony együttműködést, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érzékenységet, a helyi, nemzeti és európai szinten hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, például szavazás útján. Az alkotó részvétel a felelősségérzetet, a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadását és tiszteletben tartását, a sokféleség és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 3.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Szükséges, hogy ismerjék az egyéni lehetőségeket, a gazdaság és a pénz világának működését. Olyan készségekre, képességekre tegyenek szert, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, elemzés, kommunikálás, tapasztalatok értékelése, kockázatvállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, illetve a munkában is. 3.8. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőkészség az esztétikai megismerés, élmény és alkotótevékenység fontosságának elismerését foglalja magába. Az esztétikai értékeket a különböző művészeti kifejezőeszközök közvetítik: irodalom, zene, tánc, dráma, bábjáték, vizuális művészetek, tárgyi kultúra, fotó és mozgókép. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség fontosságát, a kulturális és nyelvi sokféleségnek a megőrzésére irányuló igényt. 10

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Olyan képességek tartoznak ide, mint az esztétikai befogadó képesség, az ítélőképesség, valamint az aktív alkotótevékenységre való képesség. A pozitív attitűdök alapját a művészeti kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. Viszont meg kell láttatnunk, hogy a művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. Az esztétikai, művészeti nevelés fő célja, hogy: - segítse a tanulót abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré válhat (érzelmi fejlődés, érés segítése) - tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok és a társadalom értékei iránt, - fejlessze a tanuló esztétikai érzékét, a szépség (mint esztétikai kategória) iránti érzékenységét, - késztesse a tanulót az aktív befogadásra, ösztönözze az alkotásra, a kreativitásra is. Mindez hozzájárul az emberi közösség gazdagításához és segítik az egyén fejlődését.

3.9.1. Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Személyiség- és közösségfejlesztés A kulcskompetenciák fejlesztésében elsődleges szerepet kapnak a személyiség – és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. A fejlesztés alapelvei: - A kompetencia alapú oktatás elterjesztésével hatékonyabbá válik a tanulói és a tanulás iránti motiváció. - A tanulás iránti motiváció fejlesztésére a megismerési vágy fenntartására változatos és gazdag fejlesztő programot kínálunk. Olyan tanulásirányítási módokat garantálunk, amelyekben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez a tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A műveltségterületek tantárgyi bontás nélküli oktatásával el szeretnék érni, hogy megszűnjön a tantárgyak közötti merev hatásrendszer. 11

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 A kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével a tanulók érdeklődésének pozitív élményekkel történő felkeltését kívánjuk elérni. -

-

-

-

Törekedünk a tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítására, s ezen elvet támogató szemlélet hangsúlyozzuk. A kompetencia alapú oktatás hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a tanulási folyamatban eredményesebbek legyenek. A játékszeretet fejlesztése érdekében újabb és újabb fejlesztő játékokat tanítunk, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára segíti az informális tanulás nyújtotta lehetőségek elterjesztését. Úgy alakítjuk a tanítás – tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeresebbé váljanak az alkotó jellegű, tanulói kreativitást igénylő feladatok. Törekedünk a tanulói teljesítmények reális értékelésére, a tanulási folyamat értékelésére, az önértékelésre, a fejlesztő értékelésre helyezzük a hangsúlyt. A számonkérés nem ismeretközpontú, hanem a mindennapi élethelyzethez való alkalmazkodást és helytállást tekinti mérvadónak. Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb a csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat. (szociális kompetencia fejlesztése). Az intézményi tanterv előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását.

Személyiségfejlesztő munkánk során tehát: -

-

-

-

Hangsúlyt fektetünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési és kommunikációs képességeinek fejlesztésére, mellyel azt kívánjuk elérni, hogy tanulóink jól képzett, később a munkaerőpiacon is érvényesülni tudó felnőtté váljanak. Hozzájárulunk tanítványaink egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak kialakításához, felelősen gondolkodó, az élet valamennyi területén felelős döntésre képes fiatalokat kívánunk nevelni. Arra törekszünk, hogy helyes önismerettel, saját akarattal és egészséges önbizalommal rendelkező embereket neveljünk, akik ugyanakkor képesek az alkalmazkodásra, az együttműködésre is. Azt kívánjuk elérni, hogy tanulóink az alapvető erkölcsi értékekkel rendelkező, boldog emberekké váljanak.

Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikákra vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, az életkori sajátosságoknak megfelelően. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét - világszemléletük formálását - társas kapcsolataik alakulását - eligazodásukat saját testükön, lelkivilágukban 12

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Helyi tanterveinkben is olyan követelmények megfogalmazására törekedtünk, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunkban – a fent leírtakhoz kapcsolódva – az alábbi feladatoknak adtunk prioritást. -

Az iskola a nevelési – tanítási – tanulási folyamat során:

- Adjon teret színes és sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak és munkának. - Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat. - Járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. - Biztosítson olyan életrendet, amelyben meghatározóan pozitív érzelmi légkör uralkodik, melyben pedagógus és tanuló biztonságban érzi magát, és a tanuló személyisége optimálisan fejlődhet.

3.9.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: „A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és tudat tart össze.” (Hankiss Elemér) Nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. A közösség egyénekből áll, az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Az emberi élet alapja a társas valóság. Célunk, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el: A közösség tagjait összetartja: - a közösségi érdek - közös cél - közös értékrend - közös tudat. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei :  tanórák : - szaktárgyi órák. - osztályfőnöki órák - Rendhagyó órák  a tanórán kívüli foglalkozások: - tanulószoba (napközi) - séta, kirándulás - szakkörök…  diákönkormányzati munka  szabadidős tevékenységek Az egyes területek feladatai, hozzájárulnak: -

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, 13

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 -

a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen: Az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt - megjelenésével, - viselkedésével, - beszédstílusával, - társas kapcsolatával A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:  Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - Ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. - Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltúak értékeit. - Sajátítsa el az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. - Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket. - Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. - Legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. - Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzősére törekvés váljon meghatározóvá. - Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. - Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni. - Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni. - Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. - Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. - Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzőséhez. - Tanuljon meg tanulni. - Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. - Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. - Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. 14

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a pedagógusok az alábbi módon segítik:  A tananyag elsajátítása: - segítse a tanulók kezdeményezéseit, - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, - tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, - alakítson ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőképet, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, - alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és – kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, képességét, ösztönözzön annak kritikus használatára, - adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, - és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, - irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős párkapcsolatokra történő felkészítésre, - során kapjon átfogó képet a munka világáról, - során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.

3.10. Erkölcsi – akarati nevelés Az erkölcsi nevelés a szociális értékrend megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és annak megfelelő viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, a kreativitásnak az elősegítését jelenti. Célunk, hogy fejlesszük a tanulóban azokat a képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. 15

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Törekszünk a megfelelő viselkedési normák kialakítására, erősítésére, melyek közül prioritást élveznek a következők: kulturált viselkedés, udvariasság, becsületesség, helytállás, szavahihetőség, tisztesség, fegyelem – önfegyelem, őszinteség, segítőkészség, emberség, tolerancia, kulturált beszédmód, önbecsülés. Azt kívánjuk elérni, hogy a külső nevelési ráhatások eredményeként tanulóink önfegyelemmel rendelkező, tetteikért felelősséget vállaló emberekké váljanak. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Céljaink elérését (nevelési - oktatási) gyakran nehezíti, hogy tanulóink közül sokan nem kitartóak, a nehézségektől visszariadnak. Ezért fontos, hogy az akarati neveléssel is foglalkozzunk a személyiségfejlesztés során. Céljainkat az alábbiakban fogalmaztuk meg: - A tanuló a huzamosabb ideig végzett munka során legyen céltudatos és kitartó. - A tanulás, a munka során tegyen erőfeszítéseket, növelje akaraterejét a nagyobb teljesítmény elérése érdekében. - Legyen határozott, egy – egy helyzetben tudjon és merjen dönteni. - Értse meg a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. - Törekedjen hibái kiküszöbölésére, a változásra és változtatásra, legyen önkontrollja. - Önértékelése váljon rendszeressé. Feladataink/módszereink az erkölcsi akarati nevelésben:  Olyan iskolai életrendet, értékrendet alakítunk ki és működtetünk, amelyben a tanuló biztonságban érzi magát, mivel a magatartási szabályok, elvárások átláthatók, kiszámíthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak.  A tanulói tevékenységek közben és a közösségi élet során fejlesztjük a tanuló önismeretét, együttműködési készségét, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.  Olyan helyzetet teremtünk, amelyben a tanuló igazolhatja megbízhatóságát, becsületességének, szavahihetőségének értékét.  Kihasználjuk a tananyag kínálta minták nevelő erejét, személyes példával segítjük a pozitív értékrend szerinti viselkedés kialakítását.  Folyamatosan és fokozatosan emeljük a követelményeket, képességeik és tudásuk egyre hatékonyabb kibontakoztatására ösztönözzük tanítványainkat érdeklődésüket és motiváltságukat maximálisan kihasználva.  Tanulóinkat önálló kutatómunkára, versenyeken való részvételre sarkalljuk, céltudatos, kitartó munkára buzdítjuk őket.  A tanulói megnyilvánulásokat ellenőrizzük, értékeljük, visszacsatoljuk.

16


3.11. Tanulás tanítása A kompetencialapú oktatás lényege, hogy tanítványainkat az adott korosztály életkori sajátosságainak megfelelő eszközrend működtetésével hozzásegítsük a szükséges kompetenciák megszerzéséhez. A tanulás a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményeként létrejövő, tartós és adaptív (alkalmazkodó) változás. A tanulás tanítása kulcskompetencia. Az iskolás gyermek legfőbb munkája a tanulás. Munkára – tanulásra nevelése során az a legfőbb célunk, hogy - kialakítsuk benne a tanulás, az önálló ismeretszerzés iránti igényét, - fejlesszük problémamegoldó képességét, - tanítsuk meg praktikus ismeretekre, idővel, energiával, anyaggal való takarékosságra, ésszerű gazdálkodásra, - ösztönözzük kitartásra, felelősségvállalásra, - biztosítsunk számára sikerélményt, mely tovább erősítheti tenniakarását, tudatos feladatvállalását, - iskolánk nevelési, tanítási, tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú tanulásnak, játéknak és munkának. Fejlesztési követelmények: - Tanítsuk meg a gyereket tanulni!  Minden szellemi munka alapfeltétele: - a beszédkészség, a tiszta beszéd, az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, ami a tudás és a gondolatok érthető, árnyalt és világos megfogalmazását teszi lehetővé  az emlékezőképesség a tudás megőrzésének és felidézésének nélkülözhetetlen építőeleme: - a gondolkodóképesség, a problémák megoldásában való jártasság, az alkotó gondolkodás és a kreativitás is elengedhetetlen feltétele az eredményes munkának. - A gyermek életkorának megfelelően kellő időt, teret és eszközöket kell biztosítanunk a játékhoz, a játékos tanuláshoz. - Önkiszolgálásra és önállóságra szoktatjuk őt. - A közösségért végzett munkában feladatok elvégzésével bízzuk meg. - Az elvégzett munkát értékeljük, az eredményt visszacsatoljuk. - A jól végzett munkát jutalmazzuk. - Gondot fordítunk manuális képességeinek fejlesztésére. - A 7. és 8. osztályos tanulót a pálya- és iskolaválasztásban segítjük.

-

-

Célok és feladatok megvalósításának módszerei: Egyénre szabott tanulási módszereket és eljárásokat alkalmazunk a tanítási órákon az ismeretek közlésekor és elsajátításakor: csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka, stb. Olyan módszereket alkalmazunk, melyek erősítik az emlékezetet, fejlesztik a megoldási kultúrát, hozzájárulnak az önművelés igényéhez és szokásának kialakításához, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismeréséhez, és módszereinek elsajátításához.

17


-

-

A pedagógus feladat, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási szokásait, stílusát, s stratégiáját, s ha az helytelen, pozitív ráhatást gyakoroljon. A tanulás megszervezhető iskolán kívül is (pl. tanulmányi kirándulás, múzeumlátogatás, művészeti előadás, szabadidős tevékenység, stb.). A szabadidő értelmes és hasznos eltöltéséhez válaszható tanórán kívüli programokat szervezünk. A tanulásban lemaradóknak korrepetálást, felzárkóztató foglalkozást szervezünk. Lehetőleg minden tanulónak adunk valamilyen feladatot, megbízatást a közösségért végzett munkában. A munka elvégzését ellenőrizzük, értékeljük, dicsérjük vagy elmarasztaljuk. A pálya- és iskolaválasztást megkönnyítjük azzal, hogy tárgyilagosan tájékoztatjuk a 8. osztályosokat a lehetőségekről, a feltételekről, a különböző foglalkozások és szakmák előnyeiről ill. hátrányairól. Társadalmi munkát szervezünk szükség esetén az iskola és környezetének rendje és tisztasága érdekében.

3.12. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe az alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségre jellemző egyéb tulajdonságok. A célunk az, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe beépíteni, integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat, valamint legyenek képesek saját fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat jól alakítani. A helyes énképük kialakításához fontos az önmegismerés és az önkontroll, a felelősség önmagukért, az önállóság, az önfejlesztés igénye és a személyes méltóság.

3.13. Nemzeti öntudatra, hazaszeretetre nevelés A szülőföld, a hazai táj, a szűkebb haza természeti és társadalmi környezetének megismerése, szeretete, tisztelete, értékeinek megőrzése és fejlesztése minden hazáját szerető ember számára fontos. Nevelésünk során arra törekszünk, hogy tanítványainkban kialakítsuk: - a nemzet múltjához, jelenéhez és jövőjéhez való pozitív viszonyt, - a saját nemzet iránti tiszteletet, szeretetet, - jogos nemzeti büszkeséget és magyarságtudatot, - a cselekvő hazaszeretet, amelynek bizonyítéka a becsülettel végzett mindennapi munka, - a természetes igényt ahhoz, hogy a jelenben kell dolgozni a jövőért is. Tudatosítjuk tanítványainkban, hogy: - A múltismeret mellett a jelen, a társadalmi ismeretek, a tájékozottság ad alapot a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. - Fontos összetartó erő az anyanyelv, a magyar nyelv, annak művelt köznyelvi szintű elsajátítása. - Kultúránk, irodalmunk alkotásai, építészeti, művészeti emlékeink, népi kultúránk régi és új értékei, tárgyi maradványai, a népi költészete, zenei öröksége, tudományos vívmányaink ezer szállal kapcsolják a ma emberét a hazához. - A tanulásban, munkában elért eredményeinket büszkén vállalják. 18

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - Védjék, óvják a természetet, kerüljék a rongálást, lépjenek fel az értékeket romboló vandalizmussal szemben. Feladataink a hazaszeretetre, a hazafias cselekedetre nevelésben:  Ismerje meg a tanuló: - hazánk történelmi, földrajzi, irodalmi jelenét és múltját, művészeti, népművészeti szellemi és tárgyi emlékeit, a tudomány és a technika elért vívmányait, - községünket és környékét, annak múltját, jelenét, nevezetességeit, - a nemzeti szimbólumainkat, jelképeinket,  Tanulja és ápolja anyanyelvét, a magyar nyelvet. Megteremtjük annak lehetőségét, hogy kitartó tanulással és munkával tevékeny részese legyen szűkebb hazájában a jelen és a jövő formálásának. A célok és feladatok megvalósításának módszerei: - A tanítási órák tananyaga számtalan lehetőséget nyújt a hazaszeretetre nevelésben. - A hon- és népismeret tanításával bővítjük a tanuló ismereteit, megalapozzuk érzelmi kötődését. - Környezeti sétákon, tanulmányi kirándulásokon ismerje meg hazánk történelmi, földrajzi, kulturális stb. emlékeit, értékeit. - Történelmi évfordulókon ünnepi műsor keretében emlékezünk és tisztelgünk történelmi nagyjaink előtt. - Irodalmi alkotásokat, színházi előadásokat és filmeket ajánlunk. - Társadalmi munkát szervezünk (hulladékgyűjtés, iskola, tanterem dekorálás). - A személyes példamutatásban és a példaképek (híres történelmi, irodalmi személyiségek, stb.) megismerése adta lehetőségekben rejlő nevelést maximálisan kihasználjuk. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelésoktatatás egészében evidenciának kell lennie.

3.14. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségét, nemzeti kultúránk értékeit. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, ismerjék a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Gyakorolják az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, lakóhely, szülőföld a haza és népei megbecsüléséhez, a velük való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék a városi és falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a hazaszeretet elmélyítése és a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Ösztönözni kell a fiatalokat a

19

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeink, hagyományainak feltárására, ápolására, s ezekért végzett közösségi tevékenységekre. A célok és feladatok megvalósítását segítő tevékenységek: - A tanulókkal kutató és gyűjtőmunkát végzünk a szülők és a nagyszülők segítségével. - A szokásokat, hagyományokat megelevenítjük (Márton-nap, farsang, Mikulás- nap). - Nyelvi versenyeket, honismereti vetélkedőket rendezünk, szervezünk. - Tanulmányi kirándulásokat szervezünk bel- és lehetőség szerint külföldre . - A nyelv- és a népismeret tanításában hatékony, cselekvésorientált módszert alkalmazunk. - Testvérintézményi, iskolai kapcsolatot létesítünk és tartunk fenn.

3.15. Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és majd felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Megőrizve saját kultúrájukat váljanak európai polgárokká. Európai identitásuk segítheti őket abban, hogy nyitottak, érdeklődőek és elfogadóak legyenek a más népek kultúrája iránt. Ismerjék meg az egyetemes civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek információik az emberiség közös, globális problémáiról, nemzetközi együttműködésekről. Növekedjen érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt.

3.16. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, melyek elősegítik a 20

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 tanulók aktív állampolgárrá válását, azaz részvételüket a civil társadalomban, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben, megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, erőszakmentesség, emberi jogok és a demokrácia értékeinek tisztelete útján. Ehhez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság, motiváltság szükséges, melyekhez az iskolai élet teremthet lehetőségeket a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata által.

3.17. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világot; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő, a javakkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan ország, mely anyagi biztonságra törekszik, helytállni szeretne a versenytérben, elemi érdeke, hogy lakói nyitottak legyenek a gazdaság világa felé is. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudjanak döntéseikkel járó kockázatokat, hasznot, költséget. Megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Képesek legyenek a pénzzel bánni. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. A személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

3.18. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés célja, hogy a tanulók legyenek képesek, és aktívan vegyenek részt a környezet és az élő természet megóvásában. Egyéni és közösségi szinten az erkölcsi alapelveknek megfelelően tudják, és felelősségteljesen vállalják a természet, és az ember alkotta értékek megőrzését. Ismerjék a környezet előnyeinek és hátrányainak társadalomra és gazdaságra gyakorolt pozitív és negatív hatásait, és értsék a fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe és gyarapításába. Életmódjukban jelenjen meg a természet tisztelete, a felelősség és a környezeti értékek megőrzése. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék 21

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani.

3.19. A testi és lelki egészség Az iskola feladata és felelőssége a személyi és tárgyi környezetével segítse a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását. Az egészséges életmódra való nevelés a betegségek megelőzésének módjára, az egészséges állapot megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, a testi higiénében, a veszélyes körülmények felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Fel kell készíteni a gyerekeket életmódjukkal kapcsolatos helyes és önálló döntéshozatalra, a helyes életvitel kialakítására továbbá beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti toleranciára. Fontos, hogy ismerjék a közlekedés szabályait és a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelését és tárolását, káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzését.

22

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Az iskola foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést, az egészséges életvitelt megalapozó szokások kialakulását.

3.20. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés fontos eleme a pályaorientáció. Ennek érdekében ismerniük kell az egyéni adottságukat, a pályákat, foglalkozási ágakat, és lehetőségeiket. A munka világáról tanítványainknak átfogó képet kell nyújtanunk. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A zökkenőmentes társadalmi beilleszkedéshez és az együttéléshez szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása.

3. 21. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1.

2. 3. 4. 5.

6.

Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 23

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Az alsó tagozat első két évében különösen fontos a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ezáltal válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás.  Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani.  Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő jól megválasztott tankönyvcsalád.  A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az iskolánkban dolgozó fejlesztő pedagógusok állnak rendelkezésre, akik együttműködnek az osztálytanítókkal.  Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők mentén történik:  Fokozatosan átvezetjük a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  Felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt figyelembe véve az életkori és egyéni jellemzőket is. A tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére.  A tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a tanulók személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a célhoz.  Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint megtanítjuk a tanulókat tanulni.  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások.  A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.  A tanulási részképességek fejlesztése (beszéd, olvasás, figyelem, memória, gondolkodás, logika, önművelés), tanulóink problémamegoldó képességének fejlesztése.  A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.  Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni: előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése.  Lehetőséget adunk a tehetségek kibontakoztatására és lemaradók felzárkózására.  A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése. 24

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218  A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.).  A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során.  Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban.  Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

4. 2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A beszédkészség a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése. Döntően meghatározza a tanuló kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét a nyelviség. Elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása és gyakoroltatása. Fontos a magyar kultúra hagyományainak megismerése, megszerettetése. Kiemelkedően fontos az önálló tanulás képességének kialakítása. A tanulási szokások, technikák tanulása, információszerzés lehetőségeinek, korlátainak megismerése. A figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék fejlesztése. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak.

25

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a fontos képesség-összetevők (együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés) is. Ezekre egész további életükben szükségük lesz. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem egyre inkább függetlenül, önállóan is dolgozni tudjanak. A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás terén. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások kialakítása szükséges. Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Fontos, hogy biztosított legyen a tanulók számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra.

4. 3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi kompetenciaterületek fejlesztésén. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni a tanulók képességeinek kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. A kompetencia alapú oktatás napjainkban olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. A hangsúly a tartalomról a tanulás kompetencia alapú koncepciójára helyeződött át. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész 26

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amely a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlen. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), az aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) és a foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők:  anyanyelvi kommunikáció  idegen nyelvi kommunikáció  matematikai kompetenciák  természettudományos és technikai kompetenciák  digitális kompetencia  szociális és állampolgári kompetenciák  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  a hatékony, önálló tanulás A kritikus készségek, így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató munka fő feladata, melynek keretében:  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok);  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; 27

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

4. 4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már 1-6. évfolyamon – megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást:  természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció;  a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára;  természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.

5. Egységes alapokra épülő differenciálás A tartalmi szabályozást a NAT úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos igényeik kielégítéséhez. A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakozhassák ki személyiségüket. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: A tanuló - belső motivációjának fejlesztése - aktivitásának kibontakoztatása - tévedésének korrigálása - kooperatív (együttműködő) tanulás technikáinak elsajátítása - tevékenysége a tanulás – tanítás különböző szervezeti formáiban történjék (csoport, páros, egyéni munka) 28


differenciált foglalkoztatása egyéni képességeinek fejlesztése (hátrányos helyzetű tanuló) különleges bánásmódban részesítése (SNI, beilleszkedési, tanulási zavar, stb.) esélyegyenlőségének biztosítása tanulónak legyen lehetősége az információs, kommunikációs és számítástechnikai lehetőségek, eszközök használatára.

5.1. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Nevelő – oktató munkánkban arra törekszünk, hogy megfeleljünk az esélyteremtő iskola elvásásainak. Iskolánkban minden gyerek számít, fontos, hogy egyetlen gyermeket se veszítsünk el. Elsődleges célunk az esélyek megteremtése, a különbségek csökkentése az egyéni bánásmód érvényesítésével. A következő elvek szerint kell biztosítani a nevelő – oktató munka feltételeit: - kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1 – 6. évfolyamon - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása - adaptív tanulásszervezési eljárások lényege: o tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat), o legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia), o legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit A célhoz vezető úton Németh László gondolataiból merítünk erőt: „A tanári munka nem azonos a módszeres ismeretközléssel, még akkor sem, ha rendszeresség, szigor és következetesség jár vele. A jó tanár a lehetőségeket mutatja tanítványainak, a könyvtár és kutatás irányába tereli az érdeklődést, önálló véleményalkotásra és munkára ösztönöz, ugyanakkor tudásban, magatartásban, anyanyelvhez, hagyományokhoz való ragaszkodásban és gondolkodásban a tevékeny, művelt ember mintaképe. Csak az ilyen tanár tud jelenlétével és munkájával szellemi forrongást kiváltani.”

5.3.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

A szocializáció során a gyerekeknek képessé kell válniuk kötelességeik teljesítésére annak érdekében, hogy ki tudjanak alakítani pajtási, baráti kapcsolatokat, s megtalálják méltó helyüket az iskolai közösségben. Évről évre növekszik azon gyerekek létszáma, akik beilleszkedési, magatartási nehézségekkel, gondokkal küszködnek (BTM) és hátrányos (HH) helyzetűek. Ők azok, akik nagyobb odafigyelést, több törődést, több türelmet és egyéni bánásmódot igényelnek. 29

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 A beilleszkedési, magatartási nehézség okai összetettek és szerteágazóak. Ha a kiváltó okokat nem is tudjuk megszűntetni, de a gyerekeknek a következő eljárásokkal tudunk segíteni: - A szülőkkel őszinte, jó kapcsolatot alakítunk ki. - Szükség esetén időben eljuttatjuk őt a szakemberekhez (Nevelési Tanácsadó, pszichológus). - Iskolánk fejlesztő pedagógusa foglalkozik vele, segíti problémái megoldását. - Fejlesztjük önismeretét, önkontrollját, figyelmét, akaratát. - A közösségen belül neveljük differenciáltan. - Kerüljük a stressz – helyzeteket. - A viselkedési normákat tudatosítjuk, betartásukat ellenőrizzük és értékeljük. - Segítjük a tanuló ismeretelsajátítását, beilleszkedését az iskolai környezetbe és egyéni ütemű fejlődését. - Felzárkóztató ill. tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk, szakköri tevékenységbe bevonjuk őt. - Feladatokkal bízzuk meg (felelősi munka). - Odafigyelünk az osztályközösségben betöltött szerepére, egyéni beszélgetésekkel segítjük a kötődés kialakítását. - Határozottan, következetesen, de szeretettel bánunk vele, eredményeit, erőfeszítéseit folyamatosan dicsérjük. - A tanórákon a különböző kommunikációs helyzetekből adódó lehetőségeket maximálisan kihasználjuk nevelésére, ezzel is fejlesztjük önismeretét, társas kapcsolatait. A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a (halmozottan – iskolánkban jelenleg nem tanul ilyen gyermek) hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: - Differenciált tanulásszervezés - Kooperatív technikák alkalmazása - Tevékenységközpontú pedagógiák - Individuális tanulás előtérbe helyezése - Az alapozó időszak elnyújtása - Fejlesztő értékelés bevezetése - A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

5.4.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Társadalmi és helyi igények egyaránt megkívánják, hogy pedagógiai programunkban kiemelten foglalkozzunk a tehetséges, alkotó szellemű, innovatív szemléletű fiatalok oktatásával és nevelésével. Tehetséggondozó munkánk alapelve, hogy iskolánk minden tanulójának egyforma lehetőséget teremtsünk képességei maximális kibontakoztatásához. A megvalósítás során arra törekszünk, hogy gyermekek tudás iránti vágyát felkeltsük és elmélyítsük, hogy megmutassuk nekik az alkotómunka szépségét és örömét. 30

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Szeretnénk elsajátíttatni tehetséges tanulóinkkal az önfejlesztés módszereit, és tudatosítani bennük, hogy a kreativitás, az intuitív gondolkodás és kitartás vezet a sikeres önmegvalósításhoz. A tehetséggondozás lehetőségei, a megvalósítás útjai: A tehetséges tanulók foglalkoztatása az iskolán belül a) Tanítási órakeretben: - a motiválás, az aktivizálás és differenciálás lehetőségeinek maximális kihasználása - egyénre szabott foglalkoztatás és bánásmód  A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: - differenciált tanulásszervezés - kooperatív technikák - tevékenységközpontú pedagógiák b) A tanítási órán kívül: - tantárgyi anyaghoz kapcsolódó, a tanórák anyagát kiegészítő, képességeket és készségeket fejlesztő foglalkozások működtetése - szakkörök létrehozása tanulói igény és érdeklődés szerint (ha a feltételek lehetővé teszik) - iskolai tanulmányi versenyek, vetélkedők szervezése, lebonyolítása - hagyományápolás (népszokások, iskolai hagyományok) - színjátszó szakkör működtetése - néptánccsoportok működtetése - iskolarádió, (a gyerekek szervezésében) - képzőművészeti diáktárlatok szervezése az aulában - sporttehetségek felfedezése, fejlesztése - a községi könyvtár és az iskola között kialakult együttműködés keretében „játszóházak” szervezése a manuális képességek fejlesztése (szövés, agyagozás, stb) - zeneiskolás képzésben résztvevő tanulóknak szereplési lehetőség biztosítása c) Az iskola szervezeti szintjén - tanulmányi kirándulások Foglalkoztatás az iskolán kívül

-

részvétel (felkészítés) a körzeti, megyei, országos szaktárgyi versenyeken, pályázatokon színház- és mozilátogatások szervezése diáklevelezés megszervezése ösztönzés a sportkörön való részvételre

31


5.5.

Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

Évről évre tapasztaljuk, hogy iskolánkban is növekszik a hátrányos helyzetű tanulók száma. Az oktatási és a gyermekvédelmi törvény előírásait figyelembe véve nevelő munkánk szerves része a gyermekvédelem, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek segítése, sajátos problémáik humánus kezelése. Noha iskolánkban jelenleg nincs veszélyeztetett gyermek, lehetőségeinkhez mérten fel kell készülnünk annak jövőbeni kezelésére. Ezért ha a jelen helyzet megváltozik, részt veszünk a veszélyeztetettséget előidéző okok megelőzésében, megszüntetésében, törődéssel, odafigyeléssel igyekszünk pótolni a hiányzó családi, szülői gondoskodást. Törekszünk arra, hogy garanciát nyújtsunk a gyermeki jogok érvényesítésére, a ránk bízott gyerekek speciális védelmére. Az iskola igazgatója a törvényben meghatározott felelősséggel tartozik az iskola e speciális nevelő munkájáért is. Feladatai: - Megbízza a tapasztalt és megfelelő végzettséggel rendelkező gyermekvédelmi felelőst. - Segíti, ellenőrzi és értékeli a gyermekvédelmi munkát. - Humánus és toleráns szemléletet alakít ki a tantestületben, a gyerekek és a szülők körében. - A veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit képviseli az intézményen belül és kívül. - Szülői és nevelőtestületi értekezleteken foglalkozik a gyermekvédelmi kérdésekkel és problémákkal. - Ellenőrzi a veszélyeztetett tanulókról vezetett nyilvántartást, egyéb dokumentumokat, segíti a gyermekvédelmi felelős munkáját. - Biztosítja számukra a felzárkóztató, egyéni fejlesztést segítő foglalkozásokat – a drog és bűnmegelőzési programokat ( DADA). A gyermekvédelmi felelős a gyermekvédelmi munka végzésével megbízott pedagógus. Feladatait az intézmény SZMSZ-ben megtalálható munkaköri leírás tartalmazza. Az osztályfőnök a gyermekvédelmi munka közvetlen segítője, ismernie kell tanítványait és körülményeiket, a gyermekvédelmi eseteket azonnal jeleznie kell. Feladatait szintén az SZMSZ-ben megtalálható munkaköri leírás tartalmazza. Az iskola minden pedagógusának kötelessége a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése és fejlesztése. Biztosítjuk számukra: – a tanulószobai ellátást, – a felzárkóztató, egyéni fejlesztést segítő foglalkozásokat, – a drog és bűnmegelőzési programokat, – a szabadidő hasznos eltöltéséhez a szakköri és a sportfoglalkozásokat, – a mentálhigiénés programokat, – a pálya- és iskolaválasztást, Igyekszünk pótolni a nevelési hiányosságokat, a szeretetet, a törődést és a gondoskodást. 32


5.6.

A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos feladataink

5.6.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek Iskolánkban is – noha lassan – évről évre növekszik azon tanulók száma, akik a tanulásban lemaradnak, teljesítményünk romlik, és a tantervi minimum követelményeket is csak igen nehezen, vagy egyáltalán nem képesek teljesíteni. Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítanunk a felzárkóztatást. Célunk, hogy tanítványaink egyéni sajátosságaiknak megfelelő módon kibontakoztassák tehetségüket, fejleszthessék képességeiket, találják meg a megfelelő tanulási módszereket. Tudásuk, teljesítményük értékelése legyen folyamatos, reális, motiváló és egyénekre szabott. 5.6.2.A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyerekeket – SNI-s tanulókat – megilleti a különleges gondozáshoz való jog. Iskolában gyógypedagógus által vezetett fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. Az iskolában folyó egyéb fejlesztő tevékenységet gyógypedagógus (fejlesztő) segítségével, és útmutatásai alapján végezzük. E nevelési terület pedagógiai elveit, feladatait stb. külön mellékletben szabályozzuk. Címe: A sajátos nevelési igényű valamint, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő általános iskolai tanulók fejlesztő programja. A melléklet szerves részét képezi jelen Pedagógiai programunknak.

5.7.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Iskolánkban lassan de fokozatosan nő az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre, és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, és a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A program célja segíteni azon tanulók:  beilleszkedését az iskolai környezetbe  ismeretelsajátítását  egyéni ütemű fejlődését, akik – szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: - családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek, - családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, - iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, - csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek), - munkanélküli szülők gyermekei, 33

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - etnikum, cigány származású tanulók.  átmenetileg hátrányos helyzetűek: - áttelepült, beköltözött (új) tanulók, - tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. Feladataink a tanévben: - Tájékoztatjuk a szülőket a szociális juttatásokról, annak igénylésének módjáról, - A lehetőségeinkhez mérten, a rászorultság alapján támogatjuk a tanulókat: o a tankönyvvásárlásban, o a kirándulási és táborozási költségek csökkentésére keressük a pályázati lehetőségeket. - Egy tanulót sem érhet hátrányos megkülönböztetés származása, szociális helyzete, családi háttere, egyéni képességei, stb. miatt. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése 2. Drog- és bűnmegelőzési programok 3. Pályaorientációs tevékenység 4. Kirándulások, túrák, diáktalálkozók 5. Fesztiválok, bemutatók, iskolai műsorok 6. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés levél stb. útján 7. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése 8. Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai ellátásban részesüljön 9. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása 10. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon 11. Szükség esetén rendszeres családlátogatás A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola SZMSZ-e szabályozza. A szabályozás törvényi háttere: - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény - A 23/2004. OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és tankönyvellátás rendjéről Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola felel. A tankönyvellátás, a tankönyvtámogatás zavartalan megszervezésére és bonyolítása érdekében feladataink a következők: Intézményünknek biztosítani kell, hogy a) a három- vagy többgyermekes családban élő b) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók részére tankönyvek ingyen álljanak rendelkezésre. Ennek formái: a) a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás 34

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 b) az iskolától történő kölcsönzés c) használt tankönyvek igénybevétele

6. KAPCSOLATAINK 6.1. A szülő, tanuló és pedagógus továbbfejlesztésének lehetőségei

együttműködésének

formái,

Az iskola mint oktató – nevelő intézmény, csak akkor működhet eredményesen, csak akkor biztosíthatja a minőséget, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Az együttműködés: - alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség - megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység - feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, valamint az őszinteség - eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. A mindennapok gyakorlatában szülők és pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése olyan állandó jellegű kapcsolatot jelent a partnerek között, melynek célja a felmerülő problémák közös megoldása, a nevelésben jelentkező nehézségek leküzdése, a tanulók számára közös élményt nyújtó rendezvények szervezése. Az együttműködés mindkét fél részéről: - őszinte véleménynyilvánítást - együttműködő magatartást, bizalmat - érdeklődő – segítő hozzáállást - nyitottságot és toleranciát feltételez, s csak ezek megléte esetén lehet eredményes. A szülőkkel való szervezett kapcsolattartás formája: a szülői szervezet, vagyis az SZMK. Ennek működési feltételeiről, tevékenységéről az iskolai SZMSZ vonatkozó fejezete részletesen szól. A pedagógiai programban is tudatosítanunk kell azonban, hogy e fórum szerepe nemcsak az iskolai és iskolán kívüli rendezvények szervezésében elengedhetetlenül fontos, hanem a nevelési problémák őszinte megbeszélésében és a közös megoldások keresésében is. S ezen a téren még akad tennivaló, hiszen szülő és pedagógus egyaránt tapasztalja, hogy akadnak ún. „problémás” gyerekek, s a magatartászavar, a tanulási nehézségek, a másság – legyen az bármilyen eredetű – kezelése mindkét fél számára olyan gondként jelentkezik, amelyet egyedül eredményesen megoldani sem a szülő, sem a pedagógus nem képes. A partneri kapcsolat elmélyítése, a szülőkkel való hatékonyabb együttműködés érdekében iskolánk által kínált fórumokat, segítségnyújtási az SZMSZ tartalmazza részletesen. A fent leírtakból egyértelműen kitűnik, hogy szülő és pedagógus aktív együttműködése a tanuló érdekeit szolgálja. A személyiségformálás folyamatában azonban legalább ennyire fontos a tanuló és pedagógus kapcsolata is. 35

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Minél szorosabb ez a kapcsolat, minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményeit, pszichikumát, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja befolyásolni még azokat a hatásokat is, amelyek felett – közvetlenül – nincs hatalma. A személyiség megismerése, a fejlődési tendenciák pontos felfedezése tehát az őszinte együttműködés alapja. A tanuló és pedagógus együttműködésének formái a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások. A fent leírt célok megvalósítása érdekében iskolánkban: - Működtetjük a diákönkormányzatot. - A tanulók érdeklődésének megfelelő rendezvényeket szervezünk, amelyek tervezésébe, előkészítésébe. lebonyolításába bevonjuk a diákközösséget is. - Hangsúlyt fektetünk az érzelmi intelligencia fejlődését segítő művészeti nevelésre. - A társasági életre való nevelés érdekében gyakorlati, konkrét élethelyzeteket is megismertető programokat szervezünk (pl.: színházlátogatás, kirándulás – közös étkezés, találkozó híres emberekkel stb.). - Hagyományos rendezvényeink is biztosítják a kapcsolat elmélyülését. (farsang, Mikulás, gálaműsor, sport programok, stb.) 6.1.1. Iskolánk kapcsolatai külső – közvetett – partnereinkkel Iskolánk szakmai céljainak megvalósítását, tényleges működését több külső un. közvetett partner is segíti. E kapcsolatrendszer kialakulása intézményünkben több éves múltra tekint vissza, gazdag hagyományokkal rendelkezik. Már meglévő, ill. most alakuló kapcsolataink hozzájárulnak oktató – nevelő munkánk színvonalának emeléséhez, segítenek pótolni a tárgyi – anyagi hiányokat, színesebbé teszik iskolai programjainkat, tehetséges tanulóink fejlesztéséhez. Szükségesnek és hasznosnak tartjuk ezeket a kapcsolatokat, mert úgy gondoljuk, a ma iskolája csak akkor képes a minőséget biztosítani, ha nyitott, ha keresi az együttműködést mindazon partnerekkel, akik segíteni tudják pedagógiai céljai megvalósításában. - Partnereink közül elsőként iskolánk Szurdokpüspöki Község Önkormányzatát illetve annak Képviselő-testületét kell megemlítenünk. Kapcsolatunk a fenntartó változás után is korrekt maradt, melyet közös konzultációk, szakmai szempontok alapján történő döntések jellemeznek. - Szoros kapcsolat fűz bennünket új működtetőnkhöz, a KLIK Pásztói Tankerületéhez, aki legközelebbi szakmai felettesünk, és gazdasági ügyeink intézője. Arra törekszünk, hogy a szakmai kapcsolat az új fenntartóval, s annak képviselőjével a Pásztói Tankerülettel, a jövőbeni kapcsolatunk harmonikus és építő jellegű legyen. - Magatartászavarral, tanulási nehézségekkel, részképesség zavarokkal küzdő tanulóinknak azzal is segíteni kívánunk, hogy együttműködünk mindazokkal az intézményekkel, akik tanácsaikkal, segítő foglalkozásaikkal hozzájárulnak a tanulásban másságuk miatt lemaradó tanulóink fejlesztéséhez, segítenek gondjaik megoldásában. Nagyon jó, rendszeres ez a munkakapcsolat a :  Nevelési Tanácsadóval (Pásztó)  Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal (Salgótarján)  Gyermekjóléti Szolgálattal Pedagógiai programunk nevelési céljainkat megfogalmazó részében már szóltunk arról, hogy igen fontosnak tartjuk tanulóink érzelmi nevelését Meggyőződésünk, hogy az érzelmi intelligencia kialakulásához a különböző művészeti programok, a társas együttlétet 36

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 feltételező rendezvények nagymértékben hozzájárulnak. Ezért is törekedtünk és törekszünk hatékony együttműködésre mindazokkal az intézményekkel, csoportokkal, akik tanítványaink személyiségének gazdagításához hozzá tudnak járulni.  Ezek a következők: - Szurdokpüspöki Tiszta Életért Egyesület - Nyugdíjas Klub - Szurdokpüspöki Közoktatásért Alapítvány - Hagyományőrző Egyesület - Szurdokpüspöki Sportegyesülete - Katolikus Egyház helyi képviselői A Szurdokpüspöki Közoktatásért Alapítvány tevékenysége az utóbbi években nemcsak a tárgyi feltételeink javításához, eszközállományunk fejlesztéséhez járult hozzá, hanem nevelési céljaink megvalósításához is. Együttműködésünk eredményeként már több programban való részvételünk megvalósult. Továbbá az alapítvány támogatásának köszönhetően indulhatott el iskolánkban a 3. évfolyamon az angol nyelv oktatása is. Anyagi és eszmei támogatásukat köszönjük, s reméljük, az együttműködés a jövőben is eredményes lesz. Az egészséges életmódra nevelés: fontosságát a társadalomból, a tágabb és szűkebb környezetünkből érkező jelzések is egyre inkább alátámasztják. A kihívás igen nagy, s eredményeket elérni külső segítség, a partnerek bevonása nélkül szinte lehetetlen. ahhoz, hogy tanulóink testi – lelki egészségének biztosításához, megőrzéséhez hozzá tudjunk járulni. Céljaink megvalósítása érdekében együttműködünk: - az iskolaorvossal, védőnővel - iskola fogászattal - ÁNTSZ megyei szervével - Pásztó Város Rendőrkapitányságával (DADA) - Pásztó Város Mentőszolgálatával - Pásztó Város Tűzoltóságával - A pásztói és a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Hatósággal Az intézmény közösségfejlesztési szempontokat és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan partneri együttműködéseket építünk ki a szülőkkel és a bevonható civil szervezetekkel, amelyek alkalmasak prevencióként hatást gyakorolni a társadalmi problémák kezelésére iskolai keretek között. A kiépített kapcsolatokat folyamatosan ápoljuk, erősítjük. Az együttműködés változatos formáit alkalmazzuk, ezzel is elősegítve diákjaink témaérzékenységének kialakulását. Ehhez felhasználjuk azokat a módszereket, amelyeket a Köznevelés az iskolában projekt Partnerség és hálózatosodás modulja szakmai stábjának útmutatásával már alkalmaztunk olyan napjainkban aktuális témák megjelenítésénél, mint a gyermekszegénység, 37

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 az iskolai erőszak, a dizájner drogok használata a fiatalok körében, a fiatalok közösségi aktivitásának hiánya, illetve a túlzott online jelenlét csökkentése. A közösségi események szervezésekor alkalmazzuk a projekt megvalósítása során elsajátított módszereket: aktívan bevonjuk a diákokat és a partnereinket a közösségi események kialakításába, a tervezésbe, a szervezésbe és a lebonyolításba, ezzel is fejlesztve a közösségi öntevékenységet. A jövő nemzedékéért felelősséget érző szülőket, családokat, úgy kapcsoljuk be a közösségfejlesztő tevékenységünkbe, hogy a partneri szempontrendszer érvényesülését elősegítsük. A szakmai szervezetekkel –rendőrség, gyermekvédelem, egészségügy szolgálat, stb - kiépített kapcsolatainkat és azok tapasztalatait felhasználjuk a diákok motiválhatóságának erősítése érdekében. Iskolánk célja és feladata is, hogy tevékenységünkről, eredményeinkről, programjainkról minél szélesebb körű tájékoztatást adjunk, megkeressük azokat a nyilvánossági csatornákat, melyeken keresztül bemutathatjuk iskolánk életét, az itt folyó munkát. Ebben segít bennünket: - a pásztói Városi Televízió - a Hírmondó című helyi újság - Iskolarádió - Községi hangosbemondó Szeretnénk, ha e kapcsolat a továbbiakban is eredményes lenne. A jövőben a nyilvánosság egyéb lehetőségeit is fel kell tárnunk, s élnünk kell a tömegkommunikáció adta valamennyi lehetőséggel. Iskolánk gyümölcsöző szakmai kapcsolatot alakított ki és tart fenn a környék különböző oktatási intézményeivel. Közös versenyeken, rendezvényeken, szakmai fórumokon cseréljük ki tapasztalatainkat: - Szurdokpüspöki Óvoda - Héhalmi Általános Iskola Egyházasdengelegi Tagintézménye - Kodály Zoltán Általános Iskola (Tar) - Fülekpüspöki Általános Iskola (Szlovákia)

7. Az iskola képzési rendje Iskolánk típusa szerint hagyományos szerkezetű, nyolc évfolyamos általános iskola. Alaptevékenységünk körébe tartozik a nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása, a tanulószobai ellátás, az iskolai egészségügyi ellátás, a tanulók felügyelete. 38


7.1. Alapfeladataink közé tartozik: - kompetencia alapú oktatás - a személyiség- és közösségfejlesztés - a tehetséggondozás és felzárkóztatás - a szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás - a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok - a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása - a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek - egészségnevelési programunkban rögzített célok és feladatok teljesítése - a nevelő- oktató munka ellenőrzése, mérése és a minőségbiztosítása

7.2.

Fő profilunk

Képzési programunkat évfolyamonként 1 - 1 osztályban valósítjuk meg az elsőtől nyolcadik évfolyamon. Fő profilunk az emelt szintű matematika oktatása a felső tagozatos osztályokban. Oktató munkánk során elő kívánjuk segíteni a reál műveltség stabil megalapozását, a matematika tantárgyhoz való pozitív tanulói hozzáállás kialakítását. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyar nyelv és irodalom oktatására is, ezért ezt is megemelt óraszámban tanítjuk mind a felső, mind az alsó tagozatban. Az anyanyelv helyes használatának, valamint a szövegértelmező olvasás készségének stabil kialakítása elengedhetetlen az élethossziglan való tanuláshoz. Az angol nyelv oktatását a 3. évfolyamon kezdjük bevezető jelleggel. A negyedik osztálytól bevezetett heti három óra lehetővé teszi az angol nyelv olyan szintű elsajátítását, hogy azt tanulóink a hétköznapi kommunikációs helyzetekben is használják. Angol nyelvtudásuk alapul szolgál majd a középiskolai tanulmányaikhoz, segíti őket abban, hogy e nyelv ismeretével javuljon a továbbtanulási és majdan munkavállalási esélyük.

7.3.

Művészeti nevelésünk:

Alsó és felső tagozatban a tanórákon kívüli foglakozásokon ismerkedhetnek tanulóink a színjátszás rejtelmeivel, a magyar néptánc hagyományaival, a képzőművészeti alkotás örömeivel. Ezek a foglalkozások hozzájárulnak kreatív és kapcsolatteremtő képességeik kibontakoztatásához, sokoldalú, harmonikus személyiséggé válásukhoz, nemzeti kultúránk, lakóhelyünk és környékünk nagy múltú értékeinek megismeréséhez.

7.4.

Informatika oktatása

A NAT előírása, a gyerekek igénye szerint az informatika oktatását kötelező órakeretben biztosítjuk 4 – 8. osztályban. Számítástechnikai szaktantermünk jól felszerelt, ahol sajnos nem szakképzett, de két nagyon lelkes pedagógus irányításával sajátítják el tanulóik heti 1-1 órában a tantárgy alapismereteit. A jövőbeli legfontosabb feladatunk ezen a téren a szakos ellátottság biztosítása. 39


7.5.

Tanítási órákon kívüli foglalkozások:

Napközis csoportot jelenleg nem működtetünk. A szülők körében korábbiakban végzett igényfelmérés ennek szükségességét nem támasztotta alá. Ám a társadalomban bekövetkezett változások miatt a jövőben ismét fel kell mérnünk a szülői igényeket. Az 1-4. osztályos tanulók részére tanulószobai foglalkozást biztosítunk egy iskola csoportban. Amennyiben a helyzet megkívánja, ösztönözzük a hátrányos és a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók részvételét ezeken a foglalkozásokon. A tanórán kívüli nevelés fontos színtere a tanulószoba. Elmélyíti, kiegészíti a tanórai oktatást, új tartalmakat emel a nevelésbe, ami a gyermeki személyiség minél sokoldalúbb, teljesebb fejlődést szolgálja. 7.5.1. Kiemelt feladatunknak tekintjük a tanulószobai foglalkozásokon:

-

Megteremtjük a megfelelő feltételek a nyugodt, elmélyült tanuláshoz. Különböző tanulási technikák megtanításával és gyakoroltatásával segítjük az önálló ismeretszerzést, a tanulási anyag többféle módú gyakorlását. Ügyelünk arra, hogy a tanulási idő alatt képesek legyenek tanulóink a lényeg kiemelésére, alapos megértésére. Biztosítjuk, hogy a tanulási idő védett legyen, betöltse valódi szerepét – a másnapi órákra való intenzív felkészülést. Az írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizzük, kézjegyünkkel látjuk el, a hibákra felhívjuk a figyelmet, javíttatunk. Ügyelünk arra, hogy hibás vagy hiányos házi feladattal senki se távozzon a foglalkozásról, de a szülői ház ellenőrző szerepét nagyon fontosnak tartjuk. Felhívjuk a tanulószobás tanulók szüleinek figyelmét arra, hogy otthon is nézzék át gyermekeik feladatait, győződjenek meg felkészülésükről. Annál is inkább fontos ez, mert sok egyéb délutáni elfoglaltságuk van a gyerekeknek, és sok esetben otthon kell pótolni a leckeírást, a felkészülés hiányosságait.

A tanulószobás nevelő mai életkörülményekhez igazodó feladatai:

A tanulószobás nevelőkre az ebédeltetés, önálló tanulás, valamint a szabad idő kulturált, hasznos, élvezetes eltöltése mellett más feladatok is hárulnak megváltozott világunkban. Egyre több tanuló vesz részt délutáni szervezett, iskolán kívüli, és iskolán belüli foglalkozáson. Ezek időpontját a tanulószobás nevelő jegyzi, és elirányítja a gyerekeket, illetve megérkezésüket ellenőrzi. A tanulószobás nevelő rendszeres kapcsolatban áll a szülőkkel. Biztosítja az információ-áramlást az iskola működése, a gyerekek mindennapi tevékenysége, magatartása, szorgalma felől. Szoros kapcsolatot tart fenn az osztálytanítókkal. Nevelési feladatai nehezednek a társadalom életének nehézségeivel párhuzamosan. Egyéni bánásmódokat alkalmaz – amennyiben van érintett tanuló – a beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő gyerekek számára. Magatartásuk javítására motiváló hatású rendszert állít fel, mert a büntetés a tanulószobai foglalkozásokon nem lehet gyakorlat. Inkább a dicsérettel élünk a jobb magaviselet és tanulás elérése érdekében.

40

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Az egészséges testi fejlődés, valamint a mindennapos testmozgás érdekében naponta biztosítunk minden gyermek számára - amennyiben az időjárás ezt lehetővé teszi - 45 perc játékos foglalkozást a szabadlevegőn. Igyekszünk hatékonyan működtetni az összevont tanulócsoportot, kihasználjuk az ebben a csoportformában rejlő pedagógiai lehetőségeket. A foglalkozásokat úgy szervezzük, hogy lehetőség szerint igénybe vesszük a nagyobbak segítségét. Így elősegítjük a személyiségfejlődésüket. A kisebbek példát látnak a nagyobb társaikban, látják, hova kell fejlődniük az iskolai évek során.

7.6. Sport – testnevelés A mindennapos testnevelés törvényben előírt követelményeit részben tanórai, részben délutáni sportköri keretben valósítjuk meg. Eredményként kell elkönyvelnünk, hogy az utóbbi években tanulóink érdeklődésének megfelelően több sportágban is edzési lehetőséget tudunk biztosítani a délutáni foglalkozások keretében. Tornatermünk és sportudvarunk biztosítja a sportolási lehetőségeket. Bízunk abban, hogy diákjaink a rendszeres testedzés eredményeként idővel a rangosabb versenyeken is eredményesen szerepelnek. Intézményünkben az alábbi sportágakban vehetnek részt tanulóink sportköri vagy külsős szakember által vezetett sportfoglalkozáson: - floorball - labdarúgás - pingpong - kosárlabda - röplabda - tai harcművészet - sakk A heti 5 testnevelés órát felmenő rendszerben vezetjük be az 1. és 5. évfolyamon a 2012/2013. tanévtől. A többi évfolyamon, ahol nincs mindennap testnevelés óra, illetve minden tanulónk számára lehető tesszük a játékos, egészségnevelő testmozgást az óraközi szünetekben és a tanórák után az iskolai sportpályákon. Időtartama: Legalább 45 perc. Helye: Jó idő esetén a játszóudvar, sportpályák; rossz időben az aula és a tornaterem Vezetik: A tanulószobás nevelő és a testnevelő tanár. Tájékoztatjuk és kérjük a szülőket, hogy a testmozgás jellegének megfelelően öltessék a tanulókat. A játékos egészségnevelő testmozgás célja ugyanis, hogy megszakítsa az egész napos ülés folyamatát, átmozgassa a gyermekeket, töltsenek minél több időt a szabadlevegőn, és minél többet mozogjanak.

7.7. Szakköreink: A tanítási anyaghoz kapcsolódó, a tanórák anyagát kiegészítő, képességeket és készségeket fejlesztő szakköröket működtetünk. Szervezésükben a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a tanulók igényeit, kéréseit messzemenőkig figyelembe venni. A gyerekek az órakeretünkből biztosított szakköri foglalkozásokat térítésmentesen vehetik igénybe. Kedvelt és népszerű szakköreink: 41


néptánccsoport (alsó és felső tagozat) színjátszó rajz képzőművész (grafikus, tűzzománc) sportkör idegen nyelvi – angol – szakkör

A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

7.8. Differenciált képességfejlesztés -

-

Ugyancsak tanórákon kívüli foglalkozások a felvételire, továbbtanulásra, és ha szükséges, nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamok a 8. osztályban magyar, matematika és angol tantárgyakból. A lassabban haladóknak, a fejlesztésre szoruló, a tanulási kudarcnak kitett tanulóknak korrepetálási, differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat szervezünk és tartunk. A tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre felkészítjük tanulóinkat. Ösztönözzük őket kutatómunkára, szépirodalmi és természettudományos művek olvasására.

7.9. Tanítás nélküli munkanapok A tanév rendjét meghatározó rendelet alapján az éves munkatervben rögzítjük minden évben a tanítás nélküli munkanapok felhasználását. Törekszünk arra, hogy ennek segítségével hozzájáruljunk a tanulók egyenletes terhelésének biztosításához. Lehetőséget adunk a Diákönkormányzat számára 1 munkanap felhasználására. A tanítás nélküli munkanapok egyikét az osztályok tanulmányi kirándulására szánjuk minden évben, 1 napot sportnapként, 1 napot pedig gyermeknapi majális megrendezésére használunk fel. A tanulmányi kirándulások osztályonként 1 – 1 naposak, a 8. osztályban lehet kétnapos. A kirándulás önszerveződő program, melynek keretében a Pedagógiai Program megvalósítását segítő programokat szervez az iskola, melynek megvalósítását a pedagógusok koordinálják.

8. Tanulói jogviszony, átjárhatóság 8.1. Az első évfolyamba való belépés felvételi eljárása, feltételei A Pásztói Járásai Tankerület illetékességi területén működő általános iskolákra vonatkozó felvételi eljárás rendjét, így a miénket is, a fenntartó, azaz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban KLIK) határozza meg. Ennek menete: A beíratkozással kapcsolatos előzetes feladatok: 42

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 A kormányhivatal meghatározza, és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá közzéteszi az iskolai beiratkozás idejét (az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejét a beiratkozás első napját megelőzően legalább harminc nappal), legkésőbb 2013. március 8-ig. Ezután az iskola, a szülők korrekt tájékoztatása érdekében gondoskodik arról, hogy közzé tegye – a helyben szokásos módon – az erről értesítő plakátot. A beíratással kapcsolatos intézményi feladatok: Az iskola igazgatója gondoskodik a beíratás napjain a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításáról. A jelentkezéshez az alábbi dokumentumok szükségesek: - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás lehet - óvodai szakvélemény, - nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény, - sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye. Továbbá az alábbi dokumentumok szükségesek még a beíratáskor: -

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülők személyi igazolványát, lakcímkártyáját, a gyermek TAJ kártyáját.

A KLIK által kiadott a beíratási ívek használata kötelező (segédtábla az 1. osztályos tanulók beírásához c. nyomtatvány). A beíratást követő intézményi és fenntartói feladatok: A beiratkozási adatok intézményi összesítését 2013. április 10-12. napja között el kell végezni. 201.... április 1…-ig a tankerületi igazgatói értekezlet kerül összehívása, amely során az iskolák vezetői tájékoztatják a fenntartót a felvenni, sorsolni, ill. elutasítani szándékozott tanulókról. A tanulók osztályba sorolásának tervezésénél ajánlott figyelembe venni azon körülményt, hogy lehetnek olyan, az iskola felvételi körzetébe tartozó tanulók, akiket a fellebbezési eljárás nyomán el kell helyezni az adott iskolában. (Ezt követően a fenntartó kiszűri az esetlegesen több intézménybe is beiratkozó gyermekeket, valamint meghatározza az adott iskolában a 201../201… tanévben indítható első osztályok számát. Ezen fenntartói döntést tankerületi hatáskörben hozzák meg, és arról írásban tájékoztatást kapnak az intézmények, legkésőbb 201… április 1…-ig.)

43


A tanulók felvételéről az általános iskola igazgatója a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglalt eljárásrend szerint dönt. A felvételről vagy elutasításról szóló határozatot az iskolaigazgató 2013. április 26-ig küldi meg a szülő részére (2/a és 2/b sz. mellékletek). Az Nkt. 50.§ (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Jelentkezés elutasítása esetén a szülő, a köznevelési törvény 37.§ (2)-(3) bekezdése alapján érdeksérelemre hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül. Az eljárást megindító kérelmet a KLIK illetékes Tankerületi Igazgatójához kell benyújtani. (A benyújtott kérelmeket a Tankerület a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni.) Az iskolaigazgató a kormányhivatal felé köteles jelezni, ha nem íratták be intézményébe a felvételi körzetében élő tanulót, és arról is értesítést kell küldenie, ha körzeten kívülit vett fel.

8.2. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, 44

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a mindenkori tantervek tartalmazzák, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik.

8.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló a 2-8. évfolyamon az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az iskola tantervében meghatározott "a továbbhaladás feltételei" című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók tanév közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2 – 8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az " elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2 – 8. tanév végén "elégtelen" osztályzatot szerez, a nevelőtestület döntésétől függően a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgára, vagy osztályismétlésre kötelezi. Ha a tanuló a 2 – 8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a tantestület osztályozó vizsgára kötelezheti. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat meg állapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott - magántanuló volt. Az 1 évfolyamon - a Köznevelési törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyai a következők:  1 – 4. évfolyam: - magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret  5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret  7 – 8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz

8.4.

Az intézménybe lépés, átjárhatóság feltételei:

- Az iskolánkba átjelentkező tanulót a szülő kérésére – amennyiben lakóhelye szerint az iskola felvételi körzetébe tartozik - fel kell venni. Egyéb esetekben a felvételről a körülmények 45

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 mérlegelése és a nevelőtestület, valamint a tankerületi igazgató véleményének meghallgatása után az intézmény vezetője dönt. A 2-8. osztályba történő átvételnél be kell mutatni: - a tanuló oktatási azonosítója, - a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, - sajátos nevelésű gyermek esetében a bizottsági szakvéleményt Magatartási zavarok miatt más intézményből átvételt kérő tanuló felvételéről a nevelőtestület 2/3-os többséggel dönt, kivéve ha a gyermek lakhelye szerint a felvételi körzetünkbe tartozik. Külföldi iskolai bizonyítvánnyal rendelkező tanulót, ha anyanyelve magyar, az iskola megfelelő évfolyamára vesszük fel. Amennyiben a külföldi iskola követelményrendszere jelentősen eltér intézményünkétől, a diákot különbözeti, osztályozó vizsga letételére kötelezzük. Azonban, ha a tanuló nem beszéli a magyar nyelvet, akkor az iskola igazgatója abba az évfolyamba veszi fel, melyről a tanulónak hazájában bizonyítványa van. Az iskola igazgatója - a szülő egyetértésével - az évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon vesz részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az igazgató állapítja meg.

8.5.

Magántanulói jogviszony

A magántanulói jogviszonyra vonatkozó részletes szabályokat az iskola Magántanulói szabályzata tartalmazza. Továbbá az abban foglalt szabályozáson kívül: - a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel vagy testi fogyatékossággal rendelkező tanuló szakértői és orvosi vélemény alapján, szülői kérésre tanulmányait magántanulóként folytathatja. - Tanulását, fejlesztését, továbbhaladását a szakértői véleményben előírt heti óraszámban biztosítjuk. - A kötelező tanórai foglalkozások alól felmentett, amennyiben megoldható, részt vehet a tanítási órákon a saját csoportjában. Ez esetben rá is vonatkoznak a Házirend szabályai. A szülő – megfelelő indokkal: pl. külföldi munkavállalás, versenysport, stb. - kérheti gyermeke felmentését a mindennapos iskolába járás alól, melyről az iskola igazgatója dönt. A felmentett tanuló tudásáról osztályozóvizsgán köteles számot adni. Az érintett tanuló – kérésére – vizsgázhat negyedévenként is. A vizsgaanyagot, az időpontokat az osztályfőnöke közreműködésével és segítségével egyezteti az őt tanító szaktanárokkal.

9. Hagyományaink 9.1. Nemzeti ünnepeinkről, történelmi évfordulókról színvonalas ünnepi műsorral emlékezünk meg a tanév folyamán: 46

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - október 6. - október 23. - március l5. - jún. 4. 9.2. Szurdokpüspöki Község Önkormányzatával – mint régi fenntartónkkal – közösen, hosszú évek óta vesznek részt diákjaink közös programokban. Fő feladatunk Szurdokpüspöki község történetének, kultúrájának megismertetése, a népszokások felelevenítése, a hagyományok ápolása. Ezért az iskolaközösség aktív résztvevője az augusztusban megrendezésre kerülő Libanapi fesztiválnak, valamint falunk szülötte, Hanák Kolos emlékére szervezett országos túrának. Gondot fordítunk arra is, hogy iskolánk külsőségekben és programjaiban is tükrözze szűkebb hovatartozását. 9.3. A tanulói közösségek hagyományos rendezvényei - Szeptemberben az első osztályosokat a 8. osztályos tanulók köszöntik, és (lehetőség szerint) ajándékot adnak át nekik. - Szeptember utolsó hetében akadályversenyt rendezünk a 8. osztályosok szervezésében. - November hónapban az Egészség érték című vetélkedővel hívjuk fel a tanulók figyelmét az egészséges életmódra. - December 6-án az alsó tagozatos gyerekekhez ellátogat a Mikulás. Ezen a napon az alsó és felső tagozatos osztályokon belül a gyerekek megajándékozzák egymást. - A téli szünet előtti héten meghitt karácsonyi ünnepséget rendezünk az iskola karácsonyfájának felállításakor. - Anyák napja alkalmából osztályonként köszöntjük az édesanyákat. - Májusban gálaműsor keretében művészeti bemutatót vagy diáktárlatot szervezünk. - Közösségépítő kirándulás - A tanév végén az iskola alsóbb éves tanulói és a 7. osztályosok ünnepi műsorral köszönnek el a végzős tanulóktól. A tanévzáró ünnepséget csak kivételes esetben kötjük egybe a ballagással, a 8. osztályosok búcsúztatásával. Szorgalmazzuk, hogy az elkövetkező években minden búcsúzó 8. évfolyam emlékül ültessen fát az udvarunkban. 9.4. Iskolánk a következő versenyeket szervezi: - Szépíró verseny - Versmondó verseny - Rajzverseny - Futóverseny 9.5. Hagyományosnak mondhatók a diákönkormányzat által szervezett és bonyolított programok: - Mikulás nap - karácsonyi vásár - farsang - őszi túra - őszi-tavaszi papírgyűjtés - tavaszi nagytakarítás – környezetvédelmi nap 47

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - diáknap – fordított nap - sportnap - akadályverseny - közösségépítő kirándulás 9.6. A Szülői Munkaközösséggel közösen szervezett rendezvényeink: - karácsonyi vásár - farsangi karnevál - jótékonysági bál (kétévenként) - gyermeknapi majális

10. Iskolai egészségnevelési program Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területe. - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások, rendezvények; b) a helyi tantervben szereplő, testnevelés órán, osztályfőnöki órákon, ember- és társadalomismeret tantárgyak tananyagaiban; c) az ötödik - nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek: - Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. 48

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek (6. és 8. évfolyam) értékelése utáni feladat meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során. - Az iskolatársakat segítő középiskolások szükség szerint részt vesznek osztályfőnöki órákon a 7. és 8. évfolyamon. - Igény szerint külső szakember bevonása - A testi egészségre nevelést erősíti az Iskolai Egészségnevelő Program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel, etika órákon. Ezek: dohányzás, alkohol és drog, szexualitás, AIDS - A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a gyerekek életkorát önismeret, stressz kezelése, döntéshozás, pozitív döntéshozás). - Kiemelt oktatási-nevelési feladat a 6. évfolyamon az egészségtan órák keretében. - A témakörökkel foglakozunk osztályfőnöki órán, ember- és társadalomismeret, tantárgy keretében a 7. és 8. évfolyamon. d) Testnevelés órákon: - Évente egy alkalommal – tavasszal – mérjük a tanulók fizikai állapotát. Fizikai és motorikus képességük méréséhez, minősítéséhez az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutatót használjuk. (Dr. F. Mérey Ildikó: Hungarofit – teszt) - A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök valamint az iskolai védőnő, - A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlítható adatokat. - A testnevelést tanító pedagógusok a mindennapos munka során alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait. d) A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje: - Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. - A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített – vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. - A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. f) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó délután szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; g) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak - Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat. - A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során. - Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, akadályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok.

49

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű az iskolai menza a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével. h) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: - tanévenként egy-két alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; – a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.). i) A gyermekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja: - A pedagógusok személyes példamutatása nevelésünk felelőssége. - Az iskola, mint szociális környezet is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. - Az egészségnevelés együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. j)A tanulók ismerjék: – a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;  az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogramnak a fittség megőrzése szempontjából való fontosságát;  a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; – a stressz- és feszültségoldás metódusai – fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetés fontosságát. Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása. Célok A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása

Az egészséges „fair– play” uralta versenyszellem

Feladatok - A három kondicionális alapképesség (erő, gyorsaság, állóképesség), a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon). - komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása. - A céllal szorosan összefüggő felnőtt életben nélkülözhetetlen pozitív tulajdonságok (küzdeni tudás, 50

Kritériumok A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek (Eurofitmérés).

Az aktív, mozgásos tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át. A tanulók: - vegyenek részt aktívan a különböző iskolai,

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Célok kialakítása

Feladatok alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése. - A közösségbeli „én-szerep” felismerése.

Kritériumok

kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; - alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat. Az egészséghez és az - Megtanítani, bizonyítani, hogy A tanulók: egészséges alapvető értékünk az egészség. - ismerjék az egészséges környezethez való - Kialakítani, hogy az egészség egy táplálkozás aktuális igény kialakítása soktényezős fogalom. alapelveit; - Az egészség megvédésére, - legyenek igényesek a megőrzésére, visszaszerzésére személyes higiéniát vonatkozó közérthető, de tudományos illetően; ismeretek átadása. - ismerjék és - Annak tudatosítása a tanulókban, alkalmazzák az hogy az élethossziglani öntevékeny egészség megóvásának testedzés, az önálló sportolás és a lehetőségeit és motoros önkifejezés fontos eszköze a alternatíváit; személyiség fejlesztésének és a lelki - legyen tudatos egészség megőrzésének. stratégiájuk - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos egészségük prevenció. megőrzésére. - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. - Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). - A „természet-iskola” tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, séták). Önismeret, önuralom, - Értékorientáció, személyes A tanulók: a társadalmi normák példamutatás, azaz a tanári - iskolai életükben szerinti viselkedés és magatartás legyen modell értékű. nyilvánuljon meg a pozitív gondolkodás - Tolerancia és empátia fejlesztése. felnőttek és társak 51

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Célok kialakítása

A biztonságos életvezetés elsajátítása

Feladatok

Kritériumok

- A kapcsolatok, problémák konfliktusmentes megoldására való igény kialakítása, fejlesztése. - A stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága az interperszonális kapcsolatok kezelésében.

tisztelete; ismerjék fel a jó és rossz tulajdonságokat; - legyenek fogékonyak a tanárok által nyújtott modellekre; - tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez. A tanulók: - ismerjék a KRESZ, az elsősegélynyújtás és munkavédelem reájuk vonatkozó szabályait és alapelveit.

- A fejlett technikai eszközök szakszerű és biztonságos használatának bemutatása, megtanítása. - Rávilágítás a lehetséges veszélyforrásokra. - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése.

10. 1. 1. 2. 3. 4.

-

Az egészségnevelés várható eredményei A család szerepének megértése A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. 5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése 6. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása 7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. 8. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. 9. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. 10. A testi higiénia iránti igény kialakítása. 11. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. 12. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. 13. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete.

52

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 14. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. 15. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. 16. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása. 10.2. Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sportnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egész napos iskolai (szabadidős) és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és tanulószobai időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. 6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sport intézményi képviselőjével illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 7. A tanulmányi kirándulások egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. 9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. 10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra. 53


11.

Iskolai környezeti nevelési program

1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; - - tanulóinknak bemutatjuk, és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; - A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban. - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a környezet fogalmával, - a földi rendszer egységével, - a környezetszennyezés formáival és hatásaival, - a környezetvédelem lehetőségeivel, - lakóhelyünk természeti értékeivel, - lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 2.A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő osztályfőnöki óra, természetismeret, rajz és vizuális kultúra, technika, magyar nyelv és irodalom, testnevelés, ének – zene, idegen nyelv, matematika, informatika, történelem és állampolgári ismeretek, fizika, földrajz, kémia, biológia, etika tantárgyak tananyagai, melyeket a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák. b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; - A gyerekek osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek. Az iskola szellemiségén, a vezetői elvárásokon túl az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságkép kialakulásában. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. - Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segíti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira alkalmazni tudja.

54

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk minden helyszínén fontos lépés. Nem egyszerűen dekorálás tehát, hanem a környezetkultúra fejlesztésének eszköze. - A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. - Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve lehetőségeit. Például: a fogyasztói társadalom problémái: táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók kiegészítik és összefűzik az egyes szaktárgyakat. - Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák témájának kínálata nem ad hoc-jellegű, ismétlődésekkel teli, hanem legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs program. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A tanári együttműködésnek ez a formája a testület erejét fokozza, hatékonyságát növeli. - A következőkben néhány témakör olvasható, amely köré egy-egy tanév során (az életkort és a tanulmányokat figyelembe véve) az osztályközösség környezeti nevelése szerveződik: 5. évfolyam - A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás. Saját környezetünk megteremtése. Szükségszerű évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet erősítheti, javíthatja. Elismerést érdemel az ez irányú felelősségvállalás. Emellett az iskolai környezetből, a lakóhelyről való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés – szélesítheti a skálát. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk? 6. évfolyam - A környezet hatásai. A természeti értékek felfedezése. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek. A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk. A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelelő ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és cselekvőkészséget kell formálnunk. 7. évfolyam - A fogyasztói társadalom. A hulladék Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltűnt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási

55

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 felmérések, interjúk, kérdőívek segíthetik a feltárást Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetőségét mutatja be. 8. évfolyam - A varázsszó: energia Miből lesz? Talán a semmiből keletkezik? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül? Valóban eltűnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhetővé, utolérhetővé! Látogassunk el valamilyen bányába, erőműbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá” közüzemi számláinkat. c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – Tanulóknak adott feladatok – Kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet pályázat kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás. – Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért az iskolarádióban tájékoztatást nyújtanak a diákok az eredményeikről, továbbá szoros kapcsolatot tartunk a helyi újság szerkesztőjével, hogy gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről. – Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Ha van lehetőség bevonni a helyi hatóságokat, együtt szervezzük az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem a petpalack és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. – évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Madarak és fák napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. A környezeti neveléssel kapcsolatos kirándulások és tanórán kívüli foglalkozások időpontját éves munkatervünkben előre meghatározzuk.

12.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1.A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

56

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2.A tanulók fejlesztésében.

életkori

fejlettségének

figyelembevétele

a

tanulóközösségek

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3.Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4.A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5.A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

13. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 13. 1. Az osztályfőnök feladatai - Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. - Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. - Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. - Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. - Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. 57

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen tájékoztatja a szülőket. - A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. - Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. - Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. - A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. - Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. - Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. - Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. - Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. - Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. - Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). - Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. - A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. - Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. - A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. - Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. - A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. - Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). - Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. 58

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. - Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. - Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. - Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. - Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). - Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. (Az osztályfőnök további feladatait az iskola SZMSZ-ének mellékletében található munkaköri leírás tartalmazza.) 13. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése: - A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. - Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 13. 3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról: - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) 59

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról: - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői - A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) - Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján 60

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya - A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya - A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya - Továbbtanulás iskolatípusok szerint - Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya - Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya - Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya - Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya 13. 4. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: - Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? - Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? - A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 13.5. Az osztályfőnöki órák témái Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin: - A házirend szabályainak megbeszélése. 61

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák: - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - A tanulmányi kirándulás előkészítése. 13.6. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. 62

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! 63

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellemlelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! 64

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai 65

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Fejlesztő játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai - Viselkedés ünnepi alkalmakkor - Bírálat, önbírálat - A család funkciói - Konfliktus a családban - Fizikai és szellemi munka - A pénz szerepe életünkben - Ápolt, divatos megjelenés - Hogyan rendezném be otthonomat? - A vendéglátás illemtana - A határainkon túl élő magyarság - Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban 66

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - Az étkezési kultúra - Az iskolaválasztás gondja - A család pályaválasztási elképzelései - Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában - Törekvés a harmonikus életre - Jövőnkre készülünk - Harcban önmagunkkal - Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban - Ügyintézés a mindennapokban - Barátság, szerelem, szexualitás - Házasság és család, a felbomló család - Hétköznapok és ünnepek a családban - Korunk jellemző betegségei - A fiatalkori bűnözés - A hivatalos helyen való viselkedés illemtana - Különféle tanulási módszerek - A jó időbeosztás, a helyes napirend - Közösségfejlesztő játékok - A kulturált viselkedés alapjai, illem - Ismerős, haver, barát - Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása - Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" - Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség - Közlekedési szabályok, utazási illemtan - Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése - Megjelenés, öltözködés - A sport szerepe az egészséges fejlődésben - Helyem a családban, szüleink tisztelete 67

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás - Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) - Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye - A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása - Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége - Iskolai hagyományok megismerés - Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. - Szerelem és házasság - Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. - Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése - Családi hagyományok, ünnepek - A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia - Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen - A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése - Megélhetés, gazdálkodás, jólét - Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága - Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink - Helyünk Európában - Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások - Az információszerzés lehetőségei - Családi munkamegosztás, segítés otthon - A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás - Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) - Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása - Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

68


14. Az elsősegély-nyújtási kapcsolatos iskolai terv

alapismeretek

elsajátításával

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, a védőnővel, - tanulóink – lehetőség szerint – bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

- rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés

kémia

- mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések 69

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - forrázás - szénmonoxid mérgezés fizika

- égési sérülések - forrázás

testnevelés

- magasból esés

Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák: - az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - Lehetőség szerint évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Vöröskereszt vagy a védőnő segítségével, - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó vetélkedő szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

HELYI TANTERV 1. ERKÖLCSTAN/HIT- ÉS ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁNAK MEGSZERVEZÉSE 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 35. § rendelkezései alapján az érintett állami általános iskolákban a 2013/2014-es tanévtől meg kell szervezni az erkölcstan oktatást, illetve a helyette választható hit- és erkölcstan oktatást. A tanügyi dokumentumokban minden esetben az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést kell használni. Így ezek a dokumentumok nem fognak információt adni arról, hogy az adott 70

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 tanuló erkölcstant, vagy helyette választott, egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstant tanult-e. A világnézet hivatalos és nyilvános dokumentumban történő rögzítésére nem kerül sor. 2. Rendelet szabályozza, hogy az intézményvezető hogyan és meddig köteles biztosítani egyházak bemutatkozásának lehetőségét, a szülő hogyan és mikor választhat a hiterkölcstanoktatás között, miként változtathatja meg a döntését, hogyan történik a hiterkölcstan értékelése, valamint azt is, hogyan kell a csoportokat megszervezni. Abban esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, továbbá, ha az egyházi jogi személy a hiterkölcstanoktatást nem vállalja, az iskola a tanuló számára erkölcstanoktatást szervez.

az és és az és

3. Amennyiben a szülő a hit- és erkölcstanoktatást választja, az erről szóló nyilatkozatával egyidejűleg ahhoz is hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya megnevezését az érintett egyházi jogi személynek átadja. A beiratkozáskor a hit- és erkölcstanoktatás megszervezését a következő tanévben vállaló egyházi jogi személy képviselője is jelen lehet, a szülőnek –igénye esetén – hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatban tájékoztatást nyújthat. az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani. Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával egyidejűleg a hit- és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg. 4. A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54.§ (2)-(3) bekezdésének vagy (4) bekezdésének megfelelően az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. Az iskola tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja. Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles a hit- és erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről gondoskodni.”

2. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 2.1.

A tanulók tanulmányi munkája

a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. b) Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

71

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 c) A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. d) A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: e) a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; f) az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. g) A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: h) az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, i) a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. j) (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) k) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. l) A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: m) Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. n) A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. o) Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - KIVÁLÓAN TELJESÍTETT - JÓL TELJESÍTETT - MEGFELELŐEN TELJESÍTETT 72

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL p) A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. q) A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. r) Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). hit- és erkölcstan: megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt s) A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. t) A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. u) A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők a tantervi minimum követelmény fokozott szem előtt tartásával:

Teljesítmény 0-29 %: 30-49 %: 50-74 %: 75-89 %: 90-100 %:

2.2.

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

73

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

74

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; 75

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.3 Az iskolai jutalmazás formái Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 76

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 g) A tanuló által elkészített dolgokért járó díjazás szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5.§(1) b szakaszának megfelelően a Házirend tartalmazza. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 2.4. Az iskolai büntetések formái Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevelői figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás menetét az iskola SZMSZ-e tartalmazza.

3. A TANULÓ ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

77

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 3.1.

A TANULÓI HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban: A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: a) bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, b) rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 3.2.

A tanulói késések kezelési rendje

a) A napló bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. b) A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi, majd havonta összegzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 3.3.

Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (1-10) bekezdésének előírásai szerint történik. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatés hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 78

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti.

4. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése, a szükséges szint elérése, megtartása. A méréseket a tanév folyamán két alkalommal kell elvégezni. Ősszel, szeptemberben, tavasszal pedig májusban kerül rá a sor. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérését és minősítését a „Hungarofit tesztsora” alapján készítjük 7 – 8 évesek számára: (1+3 motorikus próba értékelésével) 1. Cooper – teszt: 2. Helyből távolugrás páros lábbal 3. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig 4. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig 9– 10 évesek számára: (1+4 motorikus próba értékelésével „MINI HINGAROFIT”) 1. Cooper teszt 2. Helyből távolugrás páros lábbal 3. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig 4. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig 5. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig 10 éves kortól (1+6 motorikus próba értékelésével) „HUNGAROFIT” 1. Cooper teszt 2. Helyből távolugrás páros lábbal 3. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig 4. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig 5. Kétkezes labdadobás hátra, fej fölött tömött labdával 6. Egykezes labdalökés helyből, az ügyesebb kézzel, tömött labdával A tesztek értékelése: Az Oktatási Minisztérium 2000. évben kiadott „útmutató a tanulók fizikai és motorikus méréséhez” című kiadvány alapján történik.

5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 79

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a Szülői Munkaközösség véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó/ a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 80

Szurdokpüspöki Általános Iskola 3064 Szurdokpüspöki, Árpád út 2. OM: 032218 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható – amennyiben megvalósításra kerül - az iskola honlapján. 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyettesénél; - a SZMK elnökénél - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél;

6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Szurdokpüspöki Általános Iskola pedagógiai programját a Szülői Munkaközösség a 2013. év április hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. 81


Kelt: Szurdokpüspöki, 2013. április ……

Az iskolai szülői munkaközösség elnöke

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az SZMK elnökének aláírása.)

A Szurdokpüspöki Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

Kelt: ……………………., 2013. ………………… 82


……………………………… Iskola fenntartója

7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Szurdokpüspöki Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását a tantestület a 2014. év március hó 31. napján tartott ülésén elfogadta. 83


Kelt: Szurdokpüspöki, 2014. március 31.

…………………………….. Osztályfőnöki mk. vezetője

……………………………….. intézményvezető-helyettes

A Szurdokpüspöki Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását a Szülői Munkaközösség a 2014. év április hó 02. napján tartott ülésén véleményezte.

Kelt: Szurdokpüspöki, 2014. április 02. ……………………………….. Az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A Szurdokpüspöki Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását a Diákönkormányzat a 2014. év április hó 04. napján tartott ülésén véleményezte.

Kelt: Szurdokpüspöki, 2014. április 02. ……………………………………….. DÖK munkáját segítő pedagógus

A Szurdokpüspöki Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását az intézmény vezetője a 2014. év március hó 31. napján jóváhagyta.

Kelt: Szurdokpüspöki, 2014. március 31. 84


………………………………….. Intézményvezető

A Szurdokpüspöki Általános Iskola pedagógiai programjának módosításával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

Kelt: ……………………., 2014. …………………

……………………………….. Iskola fenntartója

85

Pedagógiai és Nevelési Program

Recommend Documents