MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA
PEDAGÓGIAI ALAPISMERETEK KÖVETELMÉNYRENDSZER
Az új rendszerű mestervizsgáztatás központi törzsanyaga
- 1997 -
KÖVETELMÉNYEK
A mester (jelölt) ismerje: - a személyiség ismertető jegyeit; - a tanulók beilleszkedési gondjait; - a 14-20 éves korosztály jellemző életszakaszait; - a generációs konfliktusok kialakulásának okait és jellemzőit; - a tanulóra ható környezeti hatások főbb területeit; - a tanuló és a mester között jó kapcsolat kialakításának kritériumait; - az ellenőrzés alapvető feladatait; - a hibás viselkedési formákat és az ezeket kiváltó okokat; - a nehéz szituációk és a nehéz konfliktusok kialakításának főbb okait és ezek feloldásának lehetőségeit; - a mester feladatit a tanulók egészségének megőrzésében; - a tanulók szakmai alkalmassága megítélésének lehetőségeit és eszközeit; - milyen teendői vannak a mesternek annak érdekében, hogy a tanuló megszeresse leendő munkahelyét és szakmáját; - a munkaoktatás legfőbb feladatait és alapelveit; - a képzés ellenőrzésének formáit a képzés eredményességének ellenőrzésével szemben támasztott követelményeket; - a tanuló megítélése és értékelése során alkalmazható és alkalmazásra kerülő segédeszközöket; - a neveléstan alapfogalmait; - az oktatási-nevelési tevékenység előkészítésének, megtervezésének jelentőségének eszközeit és módszereit; - a munkaidő és a képzés ütemezésének megtervezésének szempontjait, és tudja azokat nevelő munkájában alkalmazni; - és tudja alkalmazni a szemléltetés alapvető módszereit és eszközeit; - a munka részegységekre tagolásának szerepét és jelentőségét a nevelési-oktatási tevékenység eredményessé tételében; - az oktatás során előforduló főbb hibákat.
2
A pedagógiai alapismeretek tantárgy oktatásának célja, feladatai A nevelés össztársadalmi feladat, de ennek ellátásában a tanulót foglalkoztató mestereknek nem csak az oktató-nevelő munkával kell részt venniük, hanem tapasztalataik átadásával is. Ha bárki úgy dönt, hogy szeretné az ifjúságot valamilyen szakmára megtanítani, akkor ennek velejárója az is, hogy a várható problémákra fel kell készülnie, a saját lelki egészségét karban kell tartania, meg kell ismernie az értékközvetítő lehetőségeket és feladatokat, az empátiás készségét erősítenie kell, a kommunikációját tudatossá kell tenni. Fontos, hogy a mestereknek is legyenek hatékony eszközei egy idegen csoporttal való kapcsolatfelvétel kezdeményezésére, tudják maguk iránt az érdeklődést felkelteni és azt fenntartani, tudják, hogy mi a helyük és szerepük az egész oktatási rendszerben, pedagógiai szempontból mi a kötelességük, mit tehetnek, illetve mit nem a foglalkozásokon. Tudják azt, hogy a jelenlegi információ özön mennyire megnehezíti a tanulók eligazodását a világban. Alapvető követelmény, hogy aki tanulók nevelésével foglalkozik, az hordozza maga is az általa deklarált értékeket: a szeretetet, a másik ember tiszteletét, megbecsülését, a toleranciát, a másokért létezést. Fontos ismernie a tanulói jogokat, a magatartási zavarokat a személyiség megismerésének módszereit és a tanuló csoportok szerkezetének vizsgálati lehetőségeit is. Képzési célok, feladatok A Pedagógiai alapismeretek c. mestervizsga tantárgy oktatásának célja a pedagógiai alapképzettséggel nem rendelkező, a szakmunkástanulók gyakorlati képzését végző mesterek részére - akik a 14-20 év közötti korosztállyal foglalkoznak - praktikus ismeretek átadása. A mestervizsgát eredményesen teljesítők képesek - a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével - képzési célokat megfogalmazni, a kitűzött célok elérése érdekében a legeredményesebb módszereket és eszközöket megválasztani, illetve alkalmazni, valamint az elért eredményeket értékelni. A cél nem lezárt ismeretanyag átadása, hanem az érdeklődés felkeltésén keresztül a szemlélet alakításával az önfejlesztés igényének kialakítása.
3
TEMATIKAI AJÁNLÁS
I. A SZAKMAI GYAKORLATOK TANÍTÁS-TANULÁSI FOLYAMATÁNAK PSZICHOLÓGIAI ALAPJAI 1. Általános pszichológiai alapfogalmak: - tanulás pszichológiai alapjai - életkori sajátosságok 2. A 14-20 éves korosztály személyiség és pszichikus fejlődése, valamint a személyiség fejleszthetősége 2.1 A fiatalok képzésének feladatai és céljai A személyiség fejlesztése; Magatartásformák ismerete és megválasztása; Társadalmi elvárások ismerete; Önképzés elősegítése. 2.2 A fiatalkor fázisai A fiatalkor szakaszai: - Az előpubertás kor jellemzői: Fokozott növekedés; Mozgás; Lelki-szellemi viselkedés. - A pubertás kor jellemzői: Nemi érettség; Az ifjak viselkedése; Az oktató viselkedése. - A fiatalkor késői szakaszainak jellemzői: Stabilizálódás; Saját világkép. A fiatalkor mint különleges nevelési és képzési igényeket támasztó életszakasz Emberformálás módszerei a 14-20 éves korú fiatalok részére. A fiatalkor mint az egyénnek a társadalom értékrendjébe (normarendszerében) való belenövése A fiatal korosztály (14-20 év) társadalmi szempontból “senki földje”-n tartózkodik. 4
2.3 A fiatalkorú személy mint individuum Az egyén testi és lelki pszichikai jellemzői, valamint a környezet által meghatározott folyamatok A fiatalok speciális élethelyzetének mint a nevelés általános alapelvének figyelembevétele 2.4 A személyiség ismertetőjegyei Belső megjelenés; Genetikai alaptulajdonság (veleszületett); Szerzett tulajdonság; Aktuális (pillanatnyilag jellemző) tulajdonság; Állandó tulajdonságok (pl. intelligencia, kreativitás, stb.); Külső megjelenés; A viselkedésmód ( beszédmód, félszegség, temperamentum stb.); Az oktatási munka alapfeltétele pszichikai (lelki), és szociális adottságok mint a sikeres képzés feltételeinek ismerete 2.5 A környezeti hatások legfőbb területei A család. Erős alakító hatású közeg. Az iskola csökkenő befolyása Az üzem, a műhely A fiatalok csoportjai A baráti körök Tömegtájékoztatási eszközök A szabadidő kialakítása, szervezési formái Viselkedés a szabadidőben. Szociális körülmények Megfelelő, hátrányos és veszélyeztetett helyzet. Találkozás a munka és szakma világával Az első kontaktusok ( pl. üzemlátogatás) a munkával, A szakmaválasztási érettség problémája, A divatos szakmák problémája, A szakképzés kezdete, A környezet hatása a foglalkozás választására, 5
A foglalkozásválasztási érettség növekedése, Szakmai gyakorlati órák, műhelygyakorlatok. 2.6 A teljesítmény a 14-20 éves korosztály munkájában - A fizikai és szellemi teljesítőképesség A teljesítő képességet befolyásolt tényezők: Az élet ritmikus ismétlődő szakaszai; A környezeti tényezők; A teljesítőképesség ingadozásai. - A teljesítményprofil alakulása az élet folyamán A teljesítőképesség növelhető: Rövid szünetek pihentető hatásánál; A kifáradás időpontjainak és a pihenés fázisainak összehangolásával; A rövid szünetek beépítésével; A heti és napi teljesítőképesség fázisainak elemzésével; Csúcspontok meghatározásai a hét folyamán; A heti teljesítmény grafikon ismeretében; Napi ingadozások figyelembe vételével; Napi ritmus és munkafeladatok figyelembe vételével; Teljesítménygrafikon és szünetek meghatározásával. - A fiatalkorúak lelki (pszichikai) képe és fejlődése - A fiatalok szociális fejlődése és felmerülő problémáik tisztázása Szociális közeg; Beilleszkedés a társadalomba; Szülő-gyermek viszony. A szakmai közeg tipikus követelményeinek ismerete mint a képzés sikerének előfeltétele 2.7 A tanuláslélektan feltételeinek ismerete és a képzés eredményessége (A sablonos ítéletek pszichológiai akadályai lehetnek a sikeres, életkornak megfelelő képzésnek) 2.8 Az emberi élet mint fejlődési folyamat - A fiatalkor mint életszakasz Szexuális érés. - A fiatalok testi és szellemi-lelki érési folyamata
6
3. A mesterek, vállalkozók legfontosabb lélektani ismeretei Az ifjúság iránt alapvetően pozitív beállítódás jelentősége (Alapszabály.) A fiatalokkal való “együtt haladás” követelménye A tanítványok fejlődéséből eredő nehézségek felismerése, megértése és a nehézségek megoldása A személyes bizalom mint a képzés alapvető tényezője A mester, mint az ifjú példaképe A tekintély jelentősége a képzésben A felelősségvállalás jelentősége (Felelősség a mester legfontosabb neveléstani ismérve!)
II. OKTATÁSELMÉLETI ISMERETEK A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN 1. Oktatási cél és követelményrendszer meghatározása és a szakmai gyakorlatokon azok érvényesítése. 2. Az oktatás és képzés tartalmának és folyamatának ismerete. 3. Az oktatás és képzés szervezeti formája a gyakorlati oktatásban. A fiatalkorúak csoportos magatartása - A csoport keletkezése és felbomlása A keletkezés és szétesés okai. - A csoport struktúrája és a rangsor Csoportok formái; Vezetési szisztémák; Csoportok szerkezete. - Vezetési stílus és magatartás “Vezér”egyénisége; 7
“Csendes irányító” egyénisége. - Az egyén szerepe a csoportban (szerepmagatartás, szerepkonfliktusok) - A fiatalok bevonása a csoportba Felkészítés a felnőttek “világára”. - A csoport hatása a tanulási motivációra Külső hatások érvényesülése. - Ifjúság és társadalom: az ifjúság szerepe a társadalomban: Társulás iránti igény, Konfliktusok a társadalommal, A fiatalok viszonya a társadalomhoz, Beilleszkedés a társadalomba; - A mai ifjúság élet- és megjelenési formái A mai fiatalság jellemzői: Meghosszabbodó pubertás, Oppozíció, tiltakozás, Gyengébb koncentrálóerő, Kritikus gondolkodás, Tekintélyvesztés, Rendezési elvek, Kábítószer hullám, Viselkedésbeli változások; - Az un. generációs konfliktusok okai A fiatalságról alkotott ítéletek, A nemzedéki konfliktusok okai. - A környezet hatása a fiatalok magatartására A személyes és tárgyi hatástényezők és jelentőségük 4. Az ellenőrzés és értékelés - Az ellenőrzés feladata és formája - A képzés eredményességének ellenőrzésével szemben támasztott követelmények Betölti az oktatás tanulás sajátos segédeszközének szerepét; Meg kell felelnie a tárgyilagos megítélés követelményeinek; Alkalmazkodnia kell a képzés céljához; A megítélést csak a fiatalokat képzők végezhetik.
8
- A képzés eredményességének ellenőrzése Gyakorlati vizsgák értékelése; Írásbeli tesztek; A tanulók viselkedésének megítélése. - Megítélés és értékelés - A tervszerű megítélés és értékelés jelentősége - A megítélési hibák elkerülése A megítélés során gyakran előforduló hibák Az “általános tendencia” típusú hibák Átlagos megítélés alapján történő minősítés Az elnéző megítélés hibája Bizalmas mester és tanuló kapcsolat “Kisugárzásos” hibák Korábbi kedvezőtlen benyomás hatása “Kontraszt” hibák -A képzési szint, a képzési cél és a rész-célkitűzések egyéni feltételeinek figyelembevétele A képzési célok és részcélok külön értékelése -A megítélés lényegi szempontjai Több szempont (gondolkodási képesség, szorgalom, kézügyesség, kreativitás, stb.). -Az értékelés és megítélés segédeszközei Megítéléshez értékelési lapok elkészítése és használata Értékelési szisztémák, osztályzatok és pontozás alapján; - Iskolai teljesítmények megítélése Közbenső vizsga eredményei Az értékelés és a megítélés eredményei alapján levont következtetések.
III. A GYAKORLATI OKTATÁS ÉS A KÉPZÉS TELJESÍTMÉNY (MENNYISÉGI, MINŐSÉGI) ORIENTÁLT MÓDSZEREI Találkozás az üzemi élettel, mint a gyakorlati oktatás színhelyével Az iskolai életből a műhelybe történő bevezetés fontossága. 9
1. A személyes üdvözlés Ismerkedés munkatársakkal. 2. Bevezetés az üzem és a szakma életébe Információk átadása; A műhely megtekintése; Műhelyrend ismertetése. 3. A tanuló saját és munkahelyének kijelölése A szerszámok, eszközök kiadása. 4. Az első munkafeladatok A konkrét gyakorlati feladatok adásának fontossága. 5. A személyre szóló figyelem (A figyelmesség a feltétele a mester és a tanulók közti harmonikus kapcsolatnak) 6. A képzés kedvező feltételeit befolyásoló tényezők - Munkamódszerek és kiválasztásuk - Munkahelyi légkör megteremtése - Megfelelő feltételek biztosítása A mesterek nevelői feladatai 7. A munkateljesítmény tényezői, a munkaképzési folyamat segítői - A teljesítménykifejtés belső és külső feltételeinek megteremtése. - Az oktató személyisége Az oktató tulajdonságai. - A munkafeladat kijelölése Világos és kellő időben adott utasítás; (Kerüljük a parancsolgatást.) Előírások (formai és tartalmi) és tilalmak (indoklás) Az egyedi esetek általánosítása; - Az elismerés és elmarasztalás Értékrend Az elismerés fajtái A siker nyugtázása Az elmarasztalás fajtái A hibák megállapítása 10
- Az ellenőrzés A tanulásban elért eredmények kontrollja; Az ellenőrzés segédeszközei. 8. A mester viselkedése és az oktatási stílus Vezetési és oktatási feladatok; Oktatási stílus Laissez-faire-stílus (tanulóknak és csoportjaiknak nagymértékű szabadság biztosítása). Az oktató viselkedése a különféle helyzetekben a különböző személyiségű tanulókkal.
9. Konfliktushelyzetek az oktatásban és megoldásuk - A konfliktus lényege - A konfliktus okai: A munkabeli és szociális viselkedés helytelen formái A hibás viselkedés tipikus formái A hibás viselkedési módok kiváltó okai - A konfliktusok hatása (agresszió, elfojtás, a sorsba való beletörődés, kitörési vagy menekülési reakciók) - A konfliktusok megoldásának lehetőségei: A mester tervszerű, átgondolt viselkedése a konfliktusok, nehéz szituációk feloldásában. A valóságos helyzet tisztázása Az okok és összefüggések feltárása A teljesítménygörbe és a balesetvédelem összefüggésének elemzése 10.A munkafolyamatok alakulása, az időbeli tervezésre és a teljesítménygrafikonra vonatkozó legfőbb ismeretek - A munkaszünetek jelentősége és típusai: Rövid munkaszünetek; A fő munkaszünetek; Hétvégi munkaszünetek; Szabadság. - A nehézségek kiküszöbölésének módja
11
11. Az oktatási célok meghatározása - A célhoz vezető utak kidolgozása - Teendők összeállítása - A teendők elvégzése A mesterek intézkedésének összkontrollja
IV. A MUNKAOKTATÁS JELENTŐSÉGE ÉS FELADATAI 1. A munkaoktatás jelentősége 2. A munkaoktatás feladatai, a tervszerűen végzett munkaoktatás előnyei
3. A munkaoktatás fontos alapelvei: - Az oktatott anyag és a kitűzött cél összhangja; - A szemléletesség követelménye; - Gyakorlás; - Egyéni és csoportos oktatás. 4. Az oktatási célú beszélgetés formái és alkalmazási lehetőségei. Egyéni és csoportos beszélgetés. - Az egyéni beszélgetés Bizalmas jelleg; A párbeszédek formái. - A csoportos beszélgetés A partnerek előkészítése beszélgetésre; Szemléltető anyagok alkalmazása; Vélemény és eszmecsere kialakítása; - A tanulói kezdeményezőkészség kibontakoztatását elősegítő beszélgetés A tanulási motivációnak erősítése. 5. A szemléltetés és módszerei A szemléltetés módjának kiválasztása az adott munkafázisban 6. Csoportmunka a képzésben 12
A csoportmunka tervezésének szempontjai; A csoportmunka előnyei A csoportmunka értékelésének fontossága 7. Az oktatási tevékenység előkészítése és tervezése -A tervezési területek meghatározása -A munka részekre tagolása és tagolásának jelentősége A tagolás elkészítése A tanulási szakaszok, illetve rész-folyamatok megállapítása (“Mit csinálok?”) A súlypontok kialakítása (Hogyan csinálom?”) Indoklás (Miért csinálom?”) A munka részegységekre való tagolásának vázlata (Írásbeli ábrázolás) Munkaoktatási célú rajzvázlatok készítése. -A munkaoktatás módszertani felépítése és végzése A munkaoktatás kedvező légkörének megteremtése: Az egyes emberre jellemző saját tanulás és munkaritmus figyelembevétele. Saját tempó; Saját időszükséglet; Egyéni ritmus; Tipikus ismérvek. -A munkaoktatásnak a tanulási célhoz és folyamathoz való alkalmassá tétele Hogyan kell átadni a megtanítandó ismeretanyagot? Az un. TWI-módszer (négyfokozatú módszer, amely az ember logikus gondolkodásának a menetét követi) -A munkaoktatás felépítésének fokozatai: A kiképzendő személy előkészítése (I. fokozat) A mester bemutatja és megmagyarázza a munkafolyamatot (II. fokozat) Kivitelezési kísérleteket végeztetünk (kidolgozás III. fokozat) A megtanultak gyakorlása és rögzítése (IV. fokozat) Kombinált koncepció; Változó képzettségi és életkor struktúrák. -A tipikus oktatási hibák elkerülése A képzési sémákhoz való ragaszkodás, Túlzott vagy alacsony követelmény támasztása, Optimális tanulási körülmények biztosításának elmulasztása, A tanuló egyéni tanulási módjának figyelmen kívül hagyása.
13
V. A FIATALOK EGÉSZSÉGÉNEK GONDOZÁSA
Egészségügyi feladatok 1. Információk a baleseti és egészségkárosító veszélyekről, Előírt és további orvosi vizsgálat megszervezése, Az egészséget károsító szokásokra (dohányzás, italozás) figyelemfelhívás. 2. A táplálkozás jelentősége Túltápláltság és a hiányos táplálkozás következményei; Dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás ártalmai. 3. Az alvás jelentősége Az esetleges alvászavarok okainak megállapítása. 4. A szabadidő ésszerű eltöltésének jelentősége (kikapcsolódás, pihenés)
VI. A TANULÓK KIVÁLASZTÁSA ÉS SZAKMAI ALKALMASSÁGA 1. A bemutatkozó beszélgetés Külső benyomások Fellépés Eddigi életút Testi állapot
2. Az adottságok és hajlamok Adottságok Érdeklődés, hajlam, munkakedv Szakmára való alkalmassági követelmények
14
3. Pszichológiai és szakmai alkalmassági vizsgálat Pszichológiai tesztek Szakmai tesztek Próbaidő
VII. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS VISELKEDÉSKULTÚRA
1.
Magyar nyelv helyes használata Írásos anyagok készítése Beszédstílus
2.
Kommunikáció és viselkedéskultúra
3.
Viselkedéskultúra alapjai
VIII. ETIKUS MAGATARTÁSFORMA A SZAKMÁBAN
1.
Konfliktuskezelés
2.
Önértékelés, önfejlesztés
15
AJÁNLOTT IRODALOM
Az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről
Allport 1987.: A személyiség alakulása Gondolat Kiadó Bp.
Montágh I. 1985.: Mondjam vagy mutassam? Móra Ferenc Könyvkiadó Bp.
Dr. Sille I. 1991.: Illem, etikett, protokoll Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp.
A gyakorlati oktatás pedagógiai elvei és gyakorlata I-II. kötet 1984. OPI Bp.
16
