PÉCS ÉS KÖRNYÉKE
KŐVÁGÓTÖTTÖS
KŐVÁGÓTÖTTÖS
BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ
A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly
173
KŐvágótöttös
10/A térkép, KŐvágótöttös, V. sz. Bányaüzem
10.2.
10.1.
Kővágószőlős
Kővágótöttös
Cserkút X
X
X
Petőc akna
Petőcpuszta-vigonvár
500 m 2000 foot
Kossuth L. u.
10/B térkép, KŐvágótöttös
őfi
Pet
Sán dor u
.
Ko ssu th
L.
u.
10.3. . 10.4. gy u yör G sa Dóz
200 m 1000 foot 174
Malomsor
Pet őfi
Sán
dor u.
KŐvágótöttös
ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS Kővágótöttös Pécstől északnyugatra, a Mecsek lábánál található település. Első írásos emléke az 1302-ből származó pápai tizedjegyzékből Thutheus néven ismert. Első lakói feltételezés szerint a honfoglalás idején érkeztek. A török hódoltság alatt végig lakott maradt, noha népessége jelentősen csökkent. Mai nevében a kővágó jelentése kőfejtésre, míg a Töttös ősi személynévre utal. Az uránbányászat létrejötte lényegesen megváltoztatta az addig csak
mezőgazdasággal foglalkozó település életét. Közigazgatási területén valósult meg a 104 méter mély Tótvári akna, az 1090 méter mély IV. légakna, a 852 méter mély IV/A. légakna, valamint az 1116 m mély V. szállítóakna. A település 12. században épült román kori templomának a tornyából 2005. május 15-óta hangzik fel naponta kétszer a bányászatra emlékező, egyben tiszteletet adó toronyzene.
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke 175
Kővágótöttös
Uránbánya V. sz. bányaüzem rövid története
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
A mecseki uránérc-bányászat felfutásának időszakában, az 1970-es években megkezdődött az V. sz. bányaüzem beruházási programjának a kidolgozása. Az aknamélyítés 1975-ben kezdődött, majd 1983-ban az üzemben megindult a termelés. Az V. számú bányaüzem szállítóaknáját 1118 méter mélységig építették meg, ami a tengerszint alatti 900 méter mélységet jelentett. Az ércvagyon azonban ennél mélyebb szinteken is megtalálható volt, ezért erről a szintről még egy vakaknát is létesítettek, amivel elérték az ember által Magyarországon bejárható legnagyobb
176
mélységet (1300 m). Ebben a mélységben a hőmérséklet már elérte a +53 °C - t, mely speciális klimatizálási megoldások bevezetését tette szükségessé. A Koepe tárcsás rendszerű V. sz. szállítóakna esetében az uránbányászatban addig alkalmazott Ward - Leonard vezérlés helyett tirisztoros vezérlés került beépítésre, teherszállításnál biztosított volt a szállítógépész nélküli automatikus üzemelés. Az acél kasvezetésű kasok maximális sebessége 16 m/s volt. Az V. sz. bányaüzem földalatti összeköttetésben állt a II. sz. és IV. sz. bányaüzemekkel.
Az V. sz. bányaüzem látképe
KŐvágótöttös
Az emlékkő felirata: URÁNÉRCBÁNYÁSZAT V. AKNA KŐVÁGŐTÖTTÖS ÉPÍTÉS KEZDETE: 1975. AKNAMÉLYSÉG: 1118 m BEZÁRÁS IDEJE: 2000.
Az emlékkő anyaga: Jakab hegyi vörös homokkő. A talapzat anyaga betonból készült. Az emléktáblát állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság Az emlékkő avatása 2003-ban történt.
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
A 7,5 m belső átmérőjű akna mélyítését 1975-ben kezdték és 1978-ban lett kész. Biztosítása ejtett betonnal, a kőzetnyomásokhoz alkalmazkodva, helyenként 80 cm vastagságban történt. Mivel a IV. bányaüzemből induló 13.
szinti vágat az aknamélyítés során az akna alá ért, a lépcsős vízemelés helyett a külszínről fúrt fúrólyukon keresztül a vágatba lehetett ejteni a vizet. Szerelvényezése megegyezik a IV. szállító aknáéval. Az aknában négy négydobogós, emeletenként 2-2 csillés kas szolgálta a személy- és teherszállítást. A 16 m/s szállítási sebességű teherszállítás szállítógépész nélküli automatizálással üzemelt. A terhelések miatti kötélnyúlást kötélkiegyenlítéssel oldották meg.
10.1. GPS koordináták: N=460 07,2220’ E=180 05,6345’
V. SZ. BÁNYAÜZEM SZÁLLÍTÓAKNA EMLÉKKÖVE
177
KŐvágótöttös
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
GPS koordináták: N=460 07,7592’ E=180 05,6290’
10.2.
178
V. SZ. BÁNYAÜZEM LÉGAKNA EMLÉKKŐ Az emlékkő felirata: URÁNÉRCBÁNYÁSZAT V. LÉGAKNA ABALIGET ÉPÍTÉS KEZDETE: 1979. AKNA MÉLYSÉGE: 1065 m BEZÁRÁS IDEJE: 1999. PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY, MECSEKÉRC RT. 2003. Az emlékkő anyaga Jakab hegyi vörös homokkő. A talapzat anyaga beton, avatása 2003-ban történt. Az emléktáblát állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság Az 1065 m mély, 5,5 m belső átmérőjű akna mélyítését 1979-ben kezdték és 1982-ben fejezték be. Az ejtett beton zsaluzat mögé juttatásánál hazánkban itt alkalmazták először a csővezetékes betonejtés helyett a konténeres betonszállítást. A légaknára a bánya időközbeni bezárása miatt szellőztetőgép szerelésére már nem került sor.
Az akna tömedékelése során – a karsztvíz védelme miatt – speciális injektálást alkalmaztak.
Az V. sz. légakna légifelvétele
KŐvágótöttös
URÁNBÁNYÁSZ EMLÉKKŐ A TELEPÜLÉSEN
URÁNÉRCBÁNYÁSZAT KŐVÁGÓTÖTTÖSI BÁNYÁSZOK EMLÉKÉRE 1957-1997 A KÖZSÉG TERÜLETÉN MŰKÖDÖTT AKNÁK TÓTVÁRI AKNA MÉLYSÉGE: 104 m IV. NY-I LÉGAKNA MÉLYSÉGE: 1090 m IV/A LÉGAKNA MÉLYSÉGE: 852 m V. SZÁLLÍTÓAKNA MÉLYSÉGE: 1118 m
Állíttatta: a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, a MECSEKÉRC Rt. és Kővágótöttös község önkormányzata. Avatása 2003-ban történt. Az uránbányászat emlékkövét a 12. században épült templom és az I. és II. világháború hősi halottainak obeliszkje közelében helyezték el. A Jakab hegyi vörös homokkőbe rögzített márványtábla emlékezteti az utódokat a község múltjának a bányászattal történt összefonódására.
GPS koordináták: N=460 05,2673’ E=180 06,0583’
Az emlékkő felirata:
10.3.
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke 179
Kővágótöttös
Bányász Útikalauz / Pécs és környéke
GPS koordináták: N=460 05,2902’ E=180 06,0703’
10.4.
180
Bányász toronyzene a r.k. templom tornyából A Szt. Miklós Templom a 12-13. századba épült, a falu kiemelkedő pontján, a körülötte lévő temető közepén helyezkedi el. A ma látható templom alapjai – beleértve a szentélyt, a hajót és a tornyot – a 18. századi átépítések lényegében nem változtatták meg. A falakat megerősítették, a tetőzetet kijavították és újra zsindelyezték. Az addigi középkori stílusjegyeket viselő templom átépítése során eltűntek a keskeny, kisnyílású ablakok és kórust építettek fel. Az egész templom külső és belső
vakolatát leverték. A barokk berendezésből csak kevés maradt, jelenlegi berendezési tárgyai újak. A bányász tiszteletadó toronyzene a rk. templom tornyából 2005. május 15. óta szólal meg minden nap 14 és 18 órakor. A toronyzenéről részletes leírás az 1.10. fejezet (Ágoston téri toronyzene) található. A toronyzenét létrehozták: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság.
A kővágótöttösi római katolikus templom