Pannonhalma Kistérségi Területfejlesztési Társulás kistérségi fejlesztési koncepciója és programja Gazdaságfejlesztési program
Projektvezető: Készült : Készítette:
Dr. Ottófi Rudolf egyetemi docens a Pannonhalmi Kistérségi Területfejlesztési Társulás megbízásából a CONSTRUCTOR Szoftverfejlesztési, Környezetvédelmi, Tervezési és Kereskedelmi Kft. 9021 Győr, Teleki L. út 46. II.e. 8.
2005
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
1. TARTALOM 1.
TARTALOM .................................................................................................................................................. 2
2.
BEVEZETÉS .................................................................................................................................................. 6
3.
A TÉRSÉG, AHOL ÉLÜNK ......................................................................................................................... 7 3.1. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ SAJÁTOS ADOTTSÁGAI ................................................................................ 7 3.2. A PANNONHALMI KISTÉRSÉG ................................................................................................................... 7 3.3. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEI .................................................................................................................... 15 3.3.1. Pannonhalma ................................................................................................................................... 20 3.3.1.1. 3.3.1.2. 3.3.1.3. 3.3.1.4. 3.3.1.5. 3.3.1.6. 3.3.1.7. 3.3.1.8.
3.3.2.
Fejlesztési célkitűzések..................................................................................................................... 30
3.3.2.1. 3.3.2.2. 3.3.2.3. 3.3.2.4. 3.3.2.5. 3.3.2.6. 3.3.2.7. 3.3.2.8. 3.3.2.9. 3.3.2.10.
3.3.3.
Népesség .................................................................................................................................................61 Az épített környezet vizsgálata................................................................................................................62 Gazdaság, foglalkoztatottság ...................................................................................................................64 Közlekedési infrastruktúra.......................................................................................................................66 Közüzemi hálózatok ................................................................................................................................67 Térkapcsolatok ........................................................................................................................................69 Környezetvédelem...................................................................................................................................69 Településközpont ....................................................................................................................................70 Különleges területek................................................................................................................................71 Gazdasági területek .................................................................................................................................71 Természeti környezet ..............................................................................................................................71
Pázmándfalu..................................................................................................................................... 73
3.3.5.1. 3.3.5.2. 3.3.5.3. 3.3.5.4. 3.3.5.5. 3.3.5.6. 3.3.5.7. 3.3.5.8.
3.3.6.
Népesség .................................................................................................................................................49 Az épített környezet.................................................................................................................................49 Gazdaság .................................................................................................................................................51 Közlekedési infrastruktúra.......................................................................................................................53 Közüzemi hálózatok ................................................................................................................................56 Térkapcsolatok ........................................................................................................................................58 Környezetvédelem...................................................................................................................................59 Településközpont, intézmények ..............................................................................................................59 Különleges területek................................................................................................................................59 Gazdasági területek .................................................................................................................................60
Győrság............................................................................................................................................ 61
3.3.4.1. 3.3.4.2. 3.3.4.3. 3.3.4.4. 3.3.4.5. 3.3.4.6. 3.3.4.7. 3.3.4.8. 3.3.4.9. 3.3.4.10. 3.3.4.11.
3.3.5.
Tervezett lakóterületek ............................................................................................................................30 Intézményfejlesztések területi vonatkozásai............................................................................................31 Tartalék központi vegyes terület..............................................................................................................33 Gazdasági területek fejlesztése................................................................................................................33 Különleges területek................................................................................................................................34 Környezetalakítás ....................................................................................................................................34 Közlekedés ..............................................................................................................................................35 Külső közlekedési kapcsolatok................................................................................................................37 Belső közúthálózat ..................................................................................................................................39 Tömegközlekedés....................................................................................................................................41
Écs.................................................................................................................................................... 48
3.3.3.1. 3.3.3.2. 3.3.3.3. 3.3.3.4. 3.3.3.5. 3.3.3.6. 3.3.3.7. 3.3.3.8. 3.3.3.9. 3.3.3.10.
3.3.4.
Pannonhalma ellátási körzete ..................................................................................................................22 Népesség .................................................................................................................................................22 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság....................................................................................................22 A városfejlesztési irányai ........................................................................................................................25 Jövőkép ...................................................................................................................................................25 Térszerkezeti program .............................................................................................................................27 Közlekedésszerkezet ...............................................................................................................................27 Lakóterületek...........................................................................................................................................28
Népesség, kultúra ....................................................................................................................................75 Az épített környezet.................................................................................................................................76 Gazdaság, foglalkoztatottság ...................................................................................................................78 Közlekedési infrastruktúra.......................................................................................................................79 Közüzemi hálózatok ................................................................................................................................80 Térkapcsolatok ........................................................................................................................................81 Környezetvédelem...................................................................................................................................81 Településközpont ....................................................................................................................................82
Bakonyszentlászló ............................................................................................................................ 83
3.3.6.1.
Népesség .................................................................................................................................................85
2
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.6.2. 3.3.6.3. 3.3.6.4. 3.3.6.5. 3.3.6.6. 3.3.6.7. 3.3.6.8.
3.3.7.
Lázi................................................................................................................................................... 95
3.3.7.1. 3.3.7.2. 3.3.7.3. 3.3.7.4. 3.3.7.5. 3.3.7.6. 3.3.7.7. 3.3.7.8. 3.3.7.9.
3.3.8.
Népesség .................................................................................................................................................96 Gazdaság .................................................................................................................................................96 Épített környezet .....................................................................................................................................97 Közlekedési infrastruktúra.....................................................................................................................101 Közüzemi hálózatok ..............................................................................................................................106 Környezetvédelmi vizsgálat ..................................................................................................................108 Településközpont ..................................................................................................................................118 Ipari terület ............................................................................................................................................120 Különleges területek..............................................................................................................................120
Románd .......................................................................................................................................... 122
3.3.8.1. 3.3.8.2. 3.3.8.3. 3.3.8.4. 3.3.8.5. 3.3.8.6. 3.3.8.7. 3.3.8.8. 3.3.8.9.
3.3.9.
Épített környezet .....................................................................................................................................85 Gazdaság .................................................................................................................................................88 Közlekedési infrastruktúra.......................................................................................................................89 Közüzemi hálózatok ................................................................................................................................91 Településközpont, intézmények ..............................................................................................................93 Különleges területek................................................................................................................................93 Gazdasági területek .................................................................................................................................94
Népesség ...............................................................................................................................................123 Épített környezet ...................................................................................................................................123 Gazdaság ...............................................................................................................................................124 Közlekedési infrastruktúra.....................................................................................................................125 Közüzemi hálózatok ..............................................................................................................................126 Településközpont ..................................................................................................................................127 Környezetvédelem.................................................................................................................................128 Gazdasági területek ...............................................................................................................................128 Sport és szabadidős területek.................................................................................................................128
Tarjánpuszta................................................................................................................................... 129
3.3.9.1. 3.3.9.2. 3.3.9.3. 3.3.9.4. 3.3.9.5. 3.3.9.6. 3.3.9.7. 3.3.9.8. 3.3.9.9.
3.3.10. 3.3.10.1. 3.3.10.2. 3.3.10.3. 3.3.10.4. 3.3.10.5. 3.3.10.6. 3.3.10.7. 3.3.10.8. 3.3.10.9.
3.3.11. 3.3.11.1. 3.3.11.2. 3.3.11.3. 3.3.11.4. 3.3.11.5. 3.3.11.6. 3.3.11.7. 3.3.11.8. 3.3.11.9.
3.3.12. 3.3.12.1. 3.3.12.2. 3.3.12.3. 3.3.12.4. 3.3.12.5. 3.3.12.6.
3.3.13. 3.3.13.1.
Népesség ...............................................................................................................................................130 Épített környezet ...................................................................................................................................130 Gazdaság, foglalkoztatás .......................................................................................................................130 Közlekedési infrastruktúra.....................................................................................................................131 Közüzemi hálózatok ..............................................................................................................................132 Környezetvédelem.................................................................................................................................133 Településközpont, intézmények ............................................................................................................133 Gazdasági területek ...............................................................................................................................133 Turisztika...............................................................................................................................................134
Veszprémvarsány....................................................................................................................... 135 Népesség ...............................................................................................................................................135 Épített környezet ...................................................................................................................................135 Gazdaság ...............................................................................................................................................138 Közlekedési infrastruktúra.....................................................................................................................139 Közüzemi hálózatok ..............................................................................................................................141 Környezetvédelem.................................................................................................................................143 Településközpont, intézmények ............................................................................................................143 Gazdasági területek ...............................................................................................................................143 Különleges területek..............................................................................................................................144
Fenyőfő...................................................................................................................................... 145 Népesség ...............................................................................................................................................146 Épített környezet ...................................................................................................................................146 Gazdasági bázis .....................................................................................................................................148 Közlekedési infrastruktúra.....................................................................................................................149 Közüzemi víz és szennyvízcsatornahálózat ...........................................................................................150 Környezetvédelem.................................................................................................................................151 Településközpont, intézményk ..............................................................................................................151 Gazdasági területek ...............................................................................................................................152 Különleges területek..............................................................................................................................152
Bakonygyirót ............................................................................................................................. 153 Népesség ...............................................................................................................................................155 Épített környezet ...................................................................................................................................155 Gazdasági bázis .....................................................................................................................................156 Közlekedési infrastruktúra.....................................................................................................................156 Közüzemi hálózatok ..............................................................................................................................157 Környezetvédelem.................................................................................................................................158
Sikátor ....................................................................................................................................... 159 Népesség ...............................................................................................................................................159
3
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.13.2. 3.3.13.3. 3.3.13.4. 3.3.13.5. 3.3.13.6. 3.3.13.7. 3.3.13.8. 3.3.13.9.
3.3.14.
Épített környezet ...................................................................................................................................160 Gazdasági bázis .....................................................................................................................................162 Közlekedési infrastruktúra.....................................................................................................................162 Közművek .............................................................................................................................................163 Környezetvédelem.................................................................................................................................165 Településközpont, intézmények ............................................................................................................165 Gazdasági területek ...............................................................................................................................165 Sport és szabadidős területek.................................................................................................................166
Győrasszonyfa ........................................................................................................................... 167
3.3.14.1. 3.3.14.2. 3.3.14.3. 3.3.14.4. 3.3.14.5. 3.3.14.6. 3.3.14.7. 3.3.14.8. 3.3.14.9.
3.3.15.
Győrasszonyfa község jövőképére vonatkozó elképzelések..................................................................167 Népesség ...............................................................................................................................................168 Épített környezet ...................................................................................................................................168 Gazdaság, foglalkoztatás .......................................................................................................................169 Közlekedés ............................................................................................................................................170 Közüzemi hálózatok ..............................................................................................................................171 Környezetvédelem.................................................................................................................................172 Településközpont, intézmények ............................................................................................................173 Gazdasági területek ...............................................................................................................................173
Nyalka........................................................................................................................................ 174
3.3.15.1. 3.3.15.2. 3.3.15.3. 3.3.15.4. 3.3.15.5.
3.3.16.
Népesség ...............................................................................................................................................174 Épített környezet ...................................................................................................................................174 Gazdaság ...............................................................................................................................................175 Közlekedési infrastruktúra.....................................................................................................................175 Közüzemi hálózatok ..............................................................................................................................175
Ravazd ....................................................................................................................................... 176
3.3.16.1. 3.3.16.2. 3.3.16.3. 3.3.16.4. 3.3.16.5. 3.3.16.6.
3.3.17.
Népesség ...............................................................................................................................................176 Épített környezet ...................................................................................................................................177 Gazdaság ...............................................................................................................................................177 Közlekedési infrastruktúra.....................................................................................................................177 Közüzemi hálózatok ..............................................................................................................................178 Környezetvédelem.................................................................................................................................179
Táp............................................................................................................................................. 180
3.3.17.1. 3.3.17.2. 3.3.17.3. 3.3.17.4. 3.3.17.5. 3.3.17.6. 3.3.17.7. 3.3.17.8. 3.3.17.9. 3.3.17.10. 3.3.17.11.
3.3.18.
Bakonypéterd............................................................................................................................. 190
3.3.18.1. 3.3.18.2. 3.3.18.3. 3.3.18.4. 3.3.18.5.
3.3.19.
Népesség ...............................................................................................................................................191 Épített környezet ...................................................................................................................................191 Gazdaság ...............................................................................................................................................191 Közlekedési infrastruktúra.....................................................................................................................192 Közüzemi hálózatok ..............................................................................................................................192
Tápszentmiklós .......................................................................................................................... 193
3.3.19.1. 3.3.19.2. 3.3.19.3. 3.3.19.4. 3.3.19.5. 3.3.19.6. 3.3.19.7. 3.3.19.8. 3.3.19.9. 3.3.19.10. 3.3.19.11.
4.
Népesség ...............................................................................................................................................181 Épített környezet ...................................................................................................................................181 Gazdasági bázis .....................................................................................................................................184 Közlekedési infrastruktúra.....................................................................................................................185 Közüzemi hálózatok ..............................................................................................................................186 Környezetvédelem.................................................................................................................................188 Településközpont, intézmények ............................................................................................................188 Üdülőterületek.......................................................................................................................................189 Gazdasági területek ...............................................................................................................................189 Különleges területek.........................................................................................................................189 Turizmusfejlesztés ...........................................................................................................................189
Népesség ...............................................................................................................................................194 Az épített környezet vizsgálata..............................................................................................................194 Gazdaság ...............................................................................................................................................196 Közlekedési kapcsolatok .......................................................................................................................197 Közüzemi hálózatok ..............................................................................................................................199 Környezetvédelem.................................................................................................................................201 Településközpont, intézmények ............................................................................................................203 Gazdasági területek ...............................................................................................................................204 Mezőgazdasági területek .......................................................................................................................204 Üdülő- szabadidős területek .............................................................................................................205 Természeti környezet, táj- és természetvédelem ..............................................................................205
A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK GAZDASÁGI ÖSSZEHASONLÍTÁSA .................................. 206 4.1. 4.2. 4.3.
NÉPESSÉG ............................................................................................................................................ 206 ÉPÍTETT KÖRNYEZET ........................................................................................................................... 206 GAZDASÁG .......................................................................................................................................... 206
4
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
4.4. 4.5. 4.6.
KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ......................................................................................................... 207 KÖZÜZEMI HÁLÓZATOK ....................................................................................................................... 208 KÖRNYEZETVÉDELEM.......................................................................................................................... 210
5.
A GAZDASÁGI TÉRSZERKEZET ALAKULÁSA ORSZÁGOSAN 1998-2002. KÖZÖTT............. 212
6.
A GAZDASÁGI TÉRSZERKEZET ALAKULÁSA A KISTÉRSÉGBEN ........................................... 213 6.1.
VÁLLALKOZÓI KÖRNYEZET, KÜLFÖLDI TULAJDON, ÁGAZATI KONCENTRÁCIÓ – KISTÉRSÉGI CSOPORTOSÍTÁS ................................................................................................................................................. 213 6.2. KERESKEDELEM ÉS TURIZMUS - KISTÉRSÉGI CSOPORTOSÍTÁS ............................................................. 214 6.3. FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS JÖVEDELEM – KISTÉRSÉGI CSOPORTOSÍTÁS .............................................. 215 6.4. MUNKANÉLKÜLISÉG - KISTÉRSÉGI CSOPORTOSÍTÁS ............................................................................ 216 6.5. ISKOLÁZOTTSÁG - KISTÉRSÉGI CSOPORTOSÍTÁS .................................................................................. 217 6.6. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS – KISTÉRSÉGI CSOPORTOSÍTÁS ..................................................................... 218 6.7. ÁLTALÁNOS JÓLÉTI MUTATÓK - KISTÉRSÉGI CSOPORTOSÍTÁS ............................................................. 219 7.
A STRATÉGIAI CÉLOK KIALAKÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI ELVEI ........................ 220 7.1. A SZÜKSÉGES STRATÉGIAI PROGRAMOK AZ EGÉSZ KISTÉRSÉGRE ........................................................ 222 7.1.1. Operatív programok....................................................................................................................... 222
8.
PANNONHALMA KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSE........................................................... 227 8.1. A MIKRO- ÉS KISVÁLLAKOZÁSOK SEGÍTÉSE ......................................................................................... 228 8.1.1. Versenyképesség a humán erőforrás területén............................................................................... 229 8.1.1.1. 8.1.1.2. 8.1.1.3.
8.1.2.
Versenyképes fellépés a régió gazdasági életében ......................................................................... 230
8.1.2.1. 8.1.2.2. 8.1.2.3. 8.1.2.4.
8.1.3.
9.
A kommunális infrastruktúra fejlesztése ...............................................................................................234 Közlekedési lehetőségek javítása ..........................................................................................................234 Infokommunikációs hálózatok és lehetőségek fejlesztése .....................................................................238
Kommunikatív térségi fellépés kialakítása ..................................................................................... 239
8.1.4.1. 8.1.4.2. 8.1.4.3. tétele)
8.2.
A turizmus komplex fejlesztése.............................................................................................................230 Innovatív agrárium kialakítása ..............................................................................................................232 Bekapcsolódás a régió ipari életébe.......................................................................................................232 A vállakozói kultúra fejlesztése és támogatása......................................................................................233
A gazdaság versenyképességet megalapozó infrastruktúra kialakítása ......................................... 234
8.1.3.1. 8.1.3.2. 8.1.3.3.
8.1.4.
Oktatás...................................................................................................................................................229 Atipikus foglalkoztatás formáinak elterjesztése/meghonosítása............................................................229 Az egészséges emberért: nevelés, megelőzés, színvonalas ellátás, ügyeleti rendszer............................230
Térségmarketing programcsoportjának kialakítása ...............................................................................239 Kommunikációfejlesztés .......................................................................................................................239 A lakosság kötődésének erősítése, szemléletformálása (a lakosság nyitottá tétele, a kistérség befogadóvá 240
PANNONHALMA KISTÉRSÉG TÉRSÉGFEJLESZTÉSE ................................................................................ 241
IRODALOM:.............................................................................................................................................. 243
5
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
2. BEVEZETÉS A Pannonhalma Kistérség Területfejlesztési Társulás Győr-Moson-Sopron megye délkeleti, részén fekszik. Ezen kistérségi társulás jelenleg 18 települést foglal magába, melyben a 2004.január 1-i statisztikai adatok szerint 17.179 ember él. Összességében tehát egy kisvárosnyi lakosság él a kistérség területén eléggé szétszórtan, mely szétszóratást a közúti összeköttetés nem megfelelő volta csak tovább erősít. A Kistérségi Társulás kistérségi fejlesztési koncepciója és programja című projekt keretében a kistérség gazdaságfejlesztési programja is elkészült a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával. A Társulás évek során végzett tervezési programozási munkái során készültek már a gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó felmérések, helyzetelemzések, tervezési munkafázisok, melyek koncepcionális, stratégiai és operatív szinten is az akkor adott időpontban a térség turizmusának fejlesztési lehetőségeiről szólnak. Ezekhez a már rendelkezésre álló anyagokhoz gyűjtöttünk a munkánk első lépéseként a térségről további adatokat, információkat. Az áttekintésekre, új adatgyűjtésekre alapozva született meg a Gazdaságfejlesztési program 2005-ben. Ahhoz, hogy egy térség gazdaságát megalapozottan, tudatosan, hosszú távon is sikeresen tudjuk fejleszteni, szükség van egy olyan átfogó koncepcióra, amely a helyi adottságokra alapozva a térség hosszú távú fejlesztési céljait, területeit kijelöli, így mutatva irányt az operatív, jelenben megtörténő fejlesztési lépésekhez. A stratégia kialakítását helyzetfeltáró munkával kezdtük, ennek eredményeként fogalmaztuk meg az erősségeket és gyengeségeket, illetve a térségi SWOT elemzést. Ezen alapszik a térségbe illeszkedő fejlesztési stratégia. A stratégia kitörési irányokat ad meg a jelen piaci trendek és a térségelemzés eredményeinek ismeretében, és ehhez rendel konkrét, megvalósítható fejlesztési programokat, illetve a marketing tervbe illeszkedő projekteket. Munkánk során különböző módszerekkel szereztünk információkat az adottságokról és a lehetséges, illetve tervezett fejlesztésekről. Legfontosabb volt, hogy a térség minden településéről birtokunkban legyen a konkrét napra kész, érvényes adathalmaz, ami 2005 elején jellemzi a térség adottságait. Ennek érdekében minden önkormányzathoz kiküldtünk egy kérdőívet. Összegyűjtöttük a térségre vonatkozó változatos témájú tanulmányokat, megvizsgáltuk a térség megjelenését a megyei és regionális fejlesztési programokban. Ez a helyzetfeltárási munka az eddig fellelhető információk megfelelő összeállítása révén mintegy tükröt tartott a kistérség vezetői elé. Ez a folyamat sikeresen minősítette a rendelkezésre álló adatokat, sikerült a nem megfelelő már elavult adatokat módosítani. Ezen kívül az anyag gyűjtéskor bejártuk a településeket és személyesen vettük számba a települések adottságait. A térségre vonatkozó statisztikai adatokat a polgármesteri hivatalokban és a KSH-adataiból szereztük be. Szaktanácsadói egyeztetéseken és értekezleteken alakítottuk ki a tanulmány struktúráját, főbb tartalmi elemeit. Ezek az előkészítési munkák megfelelő alapot nyújtottak a Pannonhalma Kistérség Gazdaságfejlesztési programjának elkészítéséhez. Mielőtt a kistérségünkkel foglalkoznánk, nézzük meg, mely regionális egység az, amely magába foglalja célterületünket.
6
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3. A TÉRSÉG, AHOL ÉLÜNK 3.1. Nyugat-dunántúli régió sajátos adottságai A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék által alkotott Nyugat-Dunántúli Régió az ország legnyugatibb régiója, mintegy kapu Nyugat-Európa felé. A Nyugat-Dunántúli Régiónak Európában egyedüli elhelyezkedése van: 1 régió 5 ország találkozási pontjában fekszik – Nyugat-Dunántúl összeköti Magyarországot Szlovákiát, Ausztriát, Szlovéniát és Horvátországot –, ahol az itt élők 7 nyelven beszélnek. A Nyugat-Dunántúli Régió nyitott városhálózattal rendelkezik – Győr és Sopron híd Pozsony és Bécs felé, Szombathely és Zalaegerszeg a Graz és Észak-Olaszország felé, míg Nagykanizsa Zágráb felé – egész Magyarország javára. Nyugat-Dunántúl határain folyik Magyarország áruforgalmának 60%-a és 2004. május óta egyes kiemelt utakon 35%-kal nőtt a forgalom, ezért a régiónak kiemelt tranzitszerep jut a közlekedésben. Magyarország 10 legnagyobb városa közül 2007-re Pécs mellett már csak Szombathely nem lesz elérhető autópályán. Győr és Nagykanizsa közt 4 óra az elérhetőség. Több ágazatban megfigyelhető klaszteresedési folyamatok és innovatív, új típusú gazdaságfejlesztési eszközök alkalmazása (Regionális Innovációs Stratégia (RIS), Technológiai Előretekintési Program (TEP) ipari parkok, innovációs központok, klaszter szervezetek stb.), ami a régió dinamikus versenyképes gazdaságát mutatja. A gazdasági dinamizmus fenntartásának szűk keresztmetszete, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció a régióban az országos átlagnak csupán az 50%-a. A hálózati és regionális gazdaság úttörői a Pannon Autóipari Klaszter és a Pannon Faipari Klaszter. A regionális gazdaság-stratégia országos modellé válhat. A magyar termál – amely az egészségturizmus kiváló lehetősége - vendégéjszakák felét adja Nyugat-Dunántúl fürdőinek hálózata, amely a legnagyobb Európai Wellness régió megalapítója, és motorja a térségi szolgáltatások megújulásának. A települések fele 500 fő alatti aprófalvas térség, ami újító és természetközeli térségi fejlesztési eszközöket, közösségi megújulást igényel.
3.2. A Pannonhalmi kistérség A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, megyehatárokat át nem lépő rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka -, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul. A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy vagy több központi településhez vonzódnak. Megnevezésük a központi település neve alapján történt. Az előbbi meghatározó környezetben helyezkedik el célterületünk a Pannonhalmi-Sokorói dombvidéken, déli részei felkúsznak a Bakonyba. Kistérségünk a Nyugat-dunántúli Régión belül nem a legszerencsésebb helyzetű az egymás közti közlekedés tekintetében, sok az aprófalu, zsákszerű település, viszonylag alacsonyszintű közlekedési létesítményekkel. A kistérség élvezi a közeli megyeszékhely, Győr összes előnyét, de hátrányát is. Egy agglomerációban nem csak pozitívumok várnak egy kistelepülésre. Melyek azok kérdések, témák, amelyeket át kell gondolni egy gazdaságfejlesztési koncepció megalkotásakor?
7
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
I. A kistérségek fogalma, alapvető elméleti, jogi kérdések II. A térségek szempontjából meghatározó ágazatfejlesztési koncepciók III. Pályázatok, fejlesztési alapok IV. Nemzetközi és hazai pénzeszközök a fejlesztések támogatására V. Kistérségfejlesztési programok, vállalkozásfejlesztési alapítványok
Földrajzilag a következő térképen nagyon jól el tudjuk helyezni célterületünket. Az alanti SWOT analízis a legtöbb településen már elkészült rendezési tervek előkészítéseként készült települési SWOT analízisek alapján készült, de ugyanakkor figyelembe vettük a régióra elkészült analízist is. Mint minden SWOT, ez is a környezet tanulmányozása, leképzése után belső vizsgálat keretében megállapítja a kistérség erősségeit (Strenghts) és gyengeségeit (Weaknesses), valamint külső analízus útján a kistérség lehetőségeit (Opportunities), valamint veszélyeit (Threaths). Ezek együttes feldolgozásából jön létre a következő mátrix. A kistérség SWOT analízise több forrásmunka felhasználása, helyszíni viszgálatok alapján, valamint a térség polgármestereinek véleménye alapján a következőkben foglalható össze.
8
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
KÖZLEKEDÉS, ELÉRHETŐSÉG ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Gazdaságilag-társadalmilag kivételesen kedvező földrajzi elhelyezkedés (európai közlekedési tengelyek mentén, Bécs-Pozsony vonzáskörzetében, további közepes és kisvárosok is erős határon túli kapcsolatokkal rendelkeznek)
-
-
A belső kohéziót és a külső kapcsolatokat szolgáló, a gyors elérhetőséget biztosító közlekedés hálózati elemek hiánya, települési elkerülő szakaszok helyenkénti hiánya. Vannak olyan szomszédos települések, melyek közt nincs közvetlen buszösszeköttetés. (pl. Pannonhalma-Pázmándfalu) Elavult, amortizálódott közlekedési infrastruktúra (út-, vasút, járműpark, kerékpáros utak)
TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG, TURIZMUS ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK -
-
-
Természeti, kulturális és épített örökség gazdag kínálata, kedvező turisztikai adottságok: termál és gyógyvizek a fenntartható vidéki turizmus lehetőségei, kulturális programok, kerékpáros turizmus, konferenciaturizmus, borutak (8 település tartozik borvidékhez) tekintetében. Sokszínű kultúra - a változatos földrajzitáji adottságok, a történelmi múlt, a különböző etnikumú népességek több évszázados együttélése eredményeként. világörökséget képező építészeti érték: az ezeréves Pannonhalmi Szent-Benedek rendi főapátság .
-
-
Az országos és nemzetközi szinten is ismert turisztikai programok, rendezvények és vonzerők száma és súlya kicsi. Komplex turisztikai termékek hiánya. Turisztikai marketing gyengesége és széttagoltsága, mind regionális mind helyi szinten. Nagy területi szóródás és szezonalitás a turizmus ágazatban. A kulturális szolgáltatások részleges hiánya, elérhetőségének egyenlőtlensége A meglévő termálvizek kiaknázása.
FOGLALKOZTATOTTSÁG, KÉPZETTSÉG ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK -
Magas szintű munkakultúra, az országos átlagot meghaladó képzettségű munkaerő, országos szinten jó német nyelv ismeret. Együttműködési rendszerek tradíciója, nyitott gondolkodás, kistérségi együttműködések, aktív civil hálózat. A kialakult kapcsolatok lehetőséget nyújtanak a gazdasági, üzleti és felsőoktatási szférákban a bevált/korszerű módszerek, „jó gyakorlatok” átvételére. -
Jelentős és növekvő tendenciát mutató belső egyenlőtlenségek tapasztalhatók, a belső periférikus térségekben a munkanélküliség koncentrációja jellemző, a jövedelmek és jövedelemszerzési lehetőségek területi különbségei erősödnek, a mobilitás alacsony szintű (a közlekedési nehézségekből, lakáshelyzetből, szakképzettség hiányából adódóan). A falvakban és kisvárosokban igen alacsony a helyi munkalehetőség, jelentős az ingázás. A munkanélküliségen belül viszonylag magas a tartós, halmozottan hátrányos helyzetű és pályakezdő munkanélküliek aránya.
9
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
INNOVÁCIÓ ERŐSSÉGEK -
GYENGESÉGEK
Közép-európai innovációs térségben való elhelyezkedés. A kistérség rendelkezik a tudásra és az innovációra vonatkozó lehetőségekkel -
-
Az egy főre jutó GDP alacsony az EU átlaghoz viszonyítva, jelentős területi különbségek vannak (2002-ben az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-15 átlagának 55,2%-a volt.) Alacsony szintű innovációs tevékenység a régióban, az innovációra szánt források és itt dolgozó személyek alacsony száma. Szomszédos országokhoz képest kedvezőtlenebb befektetési környezet. A külföldi ágazatok mobilitásából adódó „sebezhetőség” (kiemelten a kevésbé fejlett, foglalkoztatási gondokkal amúgy is terhelt kistérségekben). A külföldi és a hazai ágazatok közötti kooperációs, technológiai/beszállítói kapcsolatok a lehetőségekhez képest gyengék. A KKV-k szigetszerű működése, fejletlensége, beszállítói kapcsolatok alacsony szintje. Magyar tulajdonú, erős, fejlődési potenciállal rendelkező középvállalatok hiánya. Hosszú távra is mozgósítható forgótőke hiánya. Támogató és kapcsolódó iparágak nincsenek. Alacsony feldolgozottsági szint az iparban. Élelmiszer-feldolgozóipar hiányosságai. Alacsony színvonalú logisztika.
OKTATÁS ERŐSSÉGEK -
-
Nagy hagyományokkal és infrastrukturális bázissal rendelkező középfokú képzőhely. A régióban jelentős agrár és faipari középfokú- és felsőfokú oktatás (Sopron, Mosonmagyaróvár), jó szakember-ellátottság a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a fagazdaságban egyaránt. Erőteljesen nő a képzésekben, továbbképzésekben résztvevők aránya. Adottak a képzőhelyek hálózattá szervezésének feltételei (Térségi Integrált Szakképző Központok hálózata, felnőttképző szervezetek hálózata, felsőoktatási képzőhelyek hálózata, a kutatás-fejlesztés szervezeteinek hálózata).
GYENGESÉGEK -
-
-
A K+F ráfordítások alacsony aránya és „pontszerű” elhelyezkedése (GDP-nek 0,4%-a a régióban, míg az országos átlag 0,9%, Jelentős esélykülönbségek a földrajzi elhelyezkedésből következően a megyeszékhely elérhetőségét illetően. A szakképzés nem megoldott. Nincs összhang a munkaerő piacon a kereslet és a szakképzési kínálat terén, eseti az együttműködés a gazdasági szféra és az oktatás között, az állami rendszerű középfokú szakképzés nincs jelen a kistérségben. A szakképzés infrastrukturális ellátottsága és kínálata nem követi a képzések iránti ke-
10
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
-
a régió kutató-fejlesztő helyeinek 85%-a, a kutatással, fejlesztéssel foglalkozó szakemberek 77%-a Győrben a közelben talál- ható.
-
resletet és elmarad a tudásalapú társadalom követelményeitől. Alacsony képzési hajlandóság a leginkább rászorultak körében (szakképzetlenek, elavult szakképzettséggel rendelkezők). Növekvő tendenciát mutat a funkcionális analfabétizmus. Átfogó munkaerő-piaci prognózisok hiánya.
EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYRENDSZER ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK -
Megyei jogú városokban kiépült szociális és egészségügyi intézményrendszer.
-
-
-
-
-
Az egészségügyi alapellátó struktúra csak a megyeszékhelyen működik megfelelő szakmai és technikai színvonalon, a térségben kevésbé elérhető (hétvégi, hétközi ügyelet) Nincs kiépített társulásos szociális ellátások rendszere. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok jellemzik a kistérséget: a gyerekkorúak és fiatalok arányának, számának csökkenése - az idős korosztály arányának növekedése. (Az országos átlagnál magasabb az öregedési index, a természetes fogyás az országosan is jellemző tendenciát meghaladja.) Egyáltalán nem működik bölcsőde, amely a kisgyermekes nők munkavállalási lehetőségeit sok más tényező mellett tovább szűkíti. Rossz lakossági egészségi állapot, országosan magas a szív- érrendszeri, daganatos korai halálozási arány. Az idősek körében magas az agyvérzés, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a májzsugor előfordulása. Győr, mint közeli nagyváros nem rendelkezik orvostudományi egyetemmel, így klinikákkal, mint a progresszív egészségügyi ellátás csúcscentrumával, és nem rendelkezik transzplantációs centrummal sem. Az egészségügyi intézmények rossz fizikai állapota és elavult orvosi gép-műszer ellátottsága. Hiányoznak a megelőzés és a rehabilitáció megfelelő intézményi keretei.
11
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
MEZŐGAZDASÁG ERŐSSÉGEK -
GYENGESÉGEK
jó minőségű termőtalajok jellemzik. Alternatív növénytermesztés feltételei adot- tak. -
Agrár-környezetvédelem hiánya. Az állattenyésztés az 1990-es évektől jelentős mértékben visszaesett a kiváló adottságok ellenére is. A kistérségben a lokális ellátás elemei nincsenek meg (helyi piac ellátása, önellátó kistérségi hagyományok).
KÖRNYEZETVÉDELEM, VÍZÜGY, ENERGIA ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK -
Biológiai sokféleség, természetes és természetközeli tér- és tájszerkezet, magas erdősültség, gazdag és jó minőségű vadál- lomány. Jelentős felszíni és felszín alatti vízrendszer, vizes élőhelyek. A régió adottságai egyes megújuló energi- ák hasznosítására különösen kedvezőek (pld. Szélenergia, biomassza hasznosítás az erdősült területeken).
-
Okszerű mező-, erdő-, vad- és tájgazdálkodás hiányosságai a régióban. A bakonyi területek kivételével érzékeny vízgyűjtők, vízbázisok magas aránya, komplex jelenlegi vízgyűjtővédelem hiánya. Szervezeti és személyi felkészültség hiánya a közeljövőben dinamikusan növekvő fejlesztési források környezetkímélő felhasználására.
TELEPÜLÉSSZERKEZET ERŐSSÉGEK -
GYENGESÉGEK
A hulladékszállítás megoldott, a kistér- ség valamennyi települése a győri kommunális Szolgáltató Rt-vel kötött szerződést a hulladékszállításra. A győri szeméttelepre szállítják. -
-
Sajátos településszerkezet (mely az ellátó rendszerek szempontjából gyengeségként fogható fel): a településhálózatot a törpe- és az aprófalvak kiugróan magas száma jellemzi. (A települések 15%-án 500 fő alatti, további 19%-án 1000 fő alatti a népességszám.) A városhiányos, aprófalvas belső periférikus térségekben a problémák koncentráltan jelentkeznek. Sajnos a kistérségi központ Pannonhalma sem rendelkezik igazi városi funkciókkal. Alacsony arányú, de javuló szennyvíz- és hulladékkezelés a kistelepüléseken. Az aprófalvas, illetve városhiányos térségekben nehezen biztosítható a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A szociális problémák, ellátórendszerek hiányosságai és a régió településszerkezete egymással szoros összefüggést mutat. Az agglomerációs, ill. agglomerálódó térségekben a tömegközlekedés elégtelen színvonala, nagyvárosi problémák megjelenése. 12
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK -
A nagyobb településeken csillagpontos ká- beltévé. Nagyobb településeken jó az informatikai infrastrukturális ellátottság, az oktatási in- tézmények fogékonyak az IKT sokoldalú alkalmazására.
-
Kedvezőtlen mutatók a nagy sávszélességű Internet kapcsolatok terén a lakossági felhasználók körében is, Az elektronikus szolgáltatás-fejlesztések nem teljes körűek, ill. viszonylag drágák, az aprófalvas településszerkezet miatt az országosnál nagyobb gondot okoz „az utolsó mérföld” problémája, a „nem felhasználó” csoportok elmaradottsága fokozatosan nő, a digitális írástudás hiánya nagyszámú népességet érint, az elektronikus kereskedelem alacsony fokú. A kisebb településeken vagy nincs, vagy soros kábeltévé.
Összességében a következő lehetőségekkel és veszélyekkel kell számolni kistérségünkben.
VESZÉLYEK
LEHETŐSÉGEK -
-
-
-
-
-
A környezeti érdekek ökologikus szemléletű horizontális érvényesítésének erősödése, különösen a gazdaság-, terület- és vidékfejlesztés, valamint a turizmus fejlesztése során. A turisztikai ágazat szerepének erősödése. A települési önkormányzatok turisztikai feladatainak törvényes szabályozása (az idegenforgalomból származó források részben a települési önkormányzatokhoz folynak be). Az egész életen át tartó tanulás stratégiájának szellemében létrehozható az integrált szakképzés, felnőttképzés és felsőoktatás hálózatelvű –rendszere. A régió nagyvárosai meghatározó szerepet töltenek be az ország tudásalapú megújításában, megfelelő támogatási konstrukciókkal a meglévő felsőoktatási hálózat elemein regionális tudásközpontok létrejötte. Kutatás-fejlesztés, innováció vonatkozásában valós kitörési pontok. Magasabb hozzáadott értékű termelési fázisok hátterének megteremtése, kapcsolódó üzleti szolgáltató szektor fejlődése. A háziorvosok áttérése a számítógépes betegnyilvántartásra lehetővé teszi a megbízhatóbb, pontosabb adatgyűjtést.
-
-
-
-
-
Hatékony együttműködési lehetőségek, keretszervezetek hiányában a kistérségen belüli közös érdekeltség szintje erősen lecsökken. A helyi együttműködések gyengülnek, mert a közös eredmények csak lassan, vagy nem jönnek létre. A régión átvezető korridorokon közlekedők számára nem válik/tesszük vonzóvá térségünket (a forgalom megállás nélkül „halad át” rajtunk – értékeink megtekintése, illetve a régió gazdaságával való összekapcsolódás nélkül). A tranzit szerep (hazai határforgalom 60%a) felerősödésére, mely tovább rontja és veszélyezteti a környezet állapotát, még hiányosak a valódi, gyakorlati intézkedések. A gazdaságfejlesztési és a (fejlesztéspolitikában kiemelten érvényesíteni kívánt) környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontok és érdekek ütközése. Klímaváltozás hatásaira nem tud időben felkészülni a térség, az a lehetségesnél nagyobb károkat okoz. A megelőzés elvének nem megfelelő érvényesülése miatt a gazdaság és a motorizáció a szükségesnél jóval komolyabb károkat okoz a biodiverzitásban és a környezetvédelemben. 13
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
-
-
-
Alternatív, fenntartható környezettechnológiák mind szélesebb körű alkalmazása az EU-ban. Igény növekedése a fenntartható, ökológikus területhasználat és tájgazdálkodás kialakítása, a biológiai sokféleség, a természetközeli tér- és tájszerkezet megőrzésére. Biotermékek és közvetlen helyi termékértékesítés, hagyományos termesztési módszerek térnyerése. Összehangolt, ökológiai szempontokat figyelembe vevő vízgazdálkodási rendszer megvalósításának jogszabályi keretei létrejönnek, összhangban az EU Víz Keretirányelvben megfogalmazottakkal. Szándék a közigazgatási szervezetek részéről az elektronikus ügyintézés bevezetésére. Növekvő regionális intézményi kapacitás feltételeinek teljesülése
-
-
-
-
-
-
-
-
A képzési kínálat és a helyi igények összehangolásának lassú folyamata eredményeként a fiatalok egyre nagyobb arányban a régión kívüli (részben külföldi) oktatási intézményekben tanulnak tovább. A kistérség fejlődését korlátozza a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő hiánya bizonyos szakmákban. A magasan képzett munkaerő számára nem sikerül vonzó lehetőségeket kínálni, a képzett munkaerő kivándorol, a másutt végző fiatalok nem térnek vissza. „Agyelszívás” fokozódik A magasabb hozzáadott értékre alapozó beruházások a környező országokba települnek, illetve áttelepülnek. Szellemi tőke külföldre vándorlása. A szomszédos nagyvárosi agglomerációk (Bécs, Pozsony, Graz) elszívó hatásának érvényesülése. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok figyelmen kívül hagyásával az egészségügyi intézményrendszer, a szociális ellátórendszer és a régió iskolai, nevelési rendszere nem tud megfelelni a jelenlegi és változó jövőbeni igényeknek, a méltó gondozási és oktatási feltételeinek. A lakosság leginkább érintett rétege az alapvető megélhetési problémák miatt nem foglakozik egészségének megóvásával. A jelenlegi szociális jogszabályok fennmaradása konzerválhatja a meglévő problémákat. A fosszilis energiahordozók további térnyerése, illetve arányának fennmaradása. A gazdasági környezet továbbra is kedvezőtlen marad a megújuló energiaforrások hasznosításának, így azok jelentős arányban nem tudnak elterjedni. Az urbanizációs és gazdasági nyomás következtében a térszerkezet rohamos darabolódása, a természetes/természetközeli élőhelyek degradálódása, fogyatkozása. Intenzív és ökológiai mezőgazdálkodás érdekeinek ütközése során az ökológiai szempontok háttérbe szorulnak, ezáltal romlik az agrár környezet, és az ettől függő természetes környezet állapota. Felszíni és felszín alatti vizeink túlhasznosítása miatt romlik azok állapota, csökken-
14
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
-
-
-
-
-
-
nek készletei, felszín alatti vizek elszenynyeződése. A speciális helyi adottságokat figyelembevevő és komplex fejlesztési programhoz illeszkedő helyi gazdaságfejlesztési támogatási lehetőségek csökkenő aránya, emiatt a környezet-vezérelte helyi fejlesztéspolitika lehetőségének elvesztése. A települési kötelező feladatellátás alulfinanszírozottsága. A települési fejlesztések eredményeként létrejövő létesítmények, programok, stb. hosszú távú működtetéshez szükséges források nem állnak rendelkezésre. A régió helyzetének – egysíkúan az egy főre jutó GDP-ből levezetett – megítéléséből fakadó hátrányokkal a régió politikai erőinek összefogásával sem tudunk megküzdeni a támogatáspolitika (át)alakítása során, nem erősödik a régió lobby ereje a támogatáspolitikai szempontok kialakítása során. Mezőgazdasági termelés további koncentrációja, „iparosodása” eredményeként az őstermelők, helyi gazdaságok alulmaradnak a versenyben. Vidéki élettérben központi döntések eredményeként további életszínvonal csökkenés (vasútvonalak leépítése, iskolák és postahivatalok bezárása). A migráció felerősödik a vidéki településekből a városokba.
3.3. A kistérség települései A kistérség települései, és a lakosságszám alakulása az egyes településeken: Település
lakosságszám 2003. dec. 31-én
Pannonhalma
3861
Bakonygyirót
178
Bakonypéterd
299
Bakony-szentlászló
1905
Écs
1759
Fenyőfő
149
Győrasszonyfa
506
15
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Győrság
1505
Lázi
618
Nyalka
460
Pázmándfalu
965
Ravazd
1216
Románd
324
Sikátor
345
Táp
722
Tápszent-miklós
938
Tarjánpuszta
393
Veszprémvarsány
1036
Összesen:
17179 fő
3000 fő fölött 2000 – 3000 fő 1000 – 2000 fő 500 – 1000 fő 500 fő alatt
az 500 fő alatti településeken él a lakosság 12,5 %-a, az 500-1000 fő lakosú településeken a lakosság 21,8 %-a, az 1000-2000 fő lakosú településeken a lakosság 43,2 %-a, a 2000-3000 fő lakosú településeken a lakosság 0 %-a, a 3000 fő fölötti településeken a lakosság 22,5 %-a él.
16
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Mielőtt elkezdenénk a tanulmány lényegi részét, tekintsük át egy gazdaságfejlesztési terv fő szerkezeti eleneit. Mindenesetre a munka során szem előtt kell tartani a a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI.25.) KTM rendeletet, valamint a Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatala megbízásából 2004. szeptemberében készült „Útmutató a kistérségi területfejlesztési tervdokumentumok kidolgozásához” című dokumentumot. Az operatív programok szerkezeti és tartalmi elemeiben követik a Council Regulation (EC) No 1260/1999 Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló rendeletében foglaltakat, valamint a Strukturális Alapokra vonatkozó Vademecum (The new programing period 2002-2006: methododical working papers) irányelveit. Szükséges felhasználni továbbá minden e témában született, az Európai Unióban már elfogadott munkákat, így a TEMPUS Program támogatásával készült „Irányelvek – A programok intézkedéseinek kidolgozásához és program-kiegészítők összeállításához” című kézikönyv (KTK Irányító Hatóság, Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, Miniszterelnöki Hivatal) módszertani, elvi útmutatásait, valamint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát is. A szerkezet ezek alapján négy fő részt mutat: Helyzetfeltárás, Fejlesztési koncepció, Stratégiai program, Operatív program. Az ehhez hasonló struktúrában kell a gazdaságfejlesztési tervet is megalkotni. A helyzetfeltárás a kistérség SWOT analízisének elkészítésével kezdődött a regionális analízis alapján a helyi szakértők segítségével. Kiindulási alapnak a településeken meglévő helyzet feltárása készült a meglévő kiinduló adatok aktualizálása során, majd szintén településenként készült el a fejlesztési elképzelések segítségével a kistérség fejlesztési koncepciója. Érdekes lehet először a kistérség statisztikai adatainak tanulmányozása: Településszerkezet Települések Ebből száma város 18 1
- 499
500 – 999 1000 – 1999 lakossal 5 5
7
2000 – 4999
Terület km2 321
1
Népesség Lakó-népesség az év végén Fő
Változás 2001hez %
17179
-1,3
Városok népessége
Települések átlagos népessége
Népsűrűség fő/km2
120 fő/ km2-nél nagyobb népsűrűségű településen élők aránya %
Élves zületés
Halálozás
3861
954
54
42,1
8,8
15,2
Belföldi vándorlási különbözet
Belföldi vándorlási különbözet átlaga 20002003
A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből dec. 31.
4,4
20,9
1000 főre -5,0
Munkanélküliség, SZJA Munkanélküliek aránya %
3,0
A tartósan (180 napon túl) munka-nélküliek aránya % 1996.12.20. 2003.12.20. 4,1
1,1
a szellemi foglalkopályakezdők fizikai zásúak aránya a munkanélküliek körében % 1996.12.20. 9,6
21,7
2003.12.20. 10,1
78,3
SzJA-t fizetők 1000 lakosra 443
SZJA SZJA alapot képező jövedelem egy állandó lakosra 482804 81164
17
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Foglalkoztatottság, jövedelem Adófizetők aránya az állandó lakosság számához viszonyítva, %, 2002 33,53
Foglalkoztatottak aránya az állandó lakossághoz viszonyítva, %, 2001 37,07
Egy főre jutó bruttó jövedelem, eFt/fő, 2002 432
Egy eltartottra jutó foglalkoztatott, 2001 1,27
Vezető vagy értelmiségi jellegű foglalkozásúak aránya, %, 2001 12,49
Diplomás foglalkoztatottak aránya, %, 2001 9,44
Más településre eljáró lakónépesség a teljes arányában, %, 2001 26,11
Szolgáltatási jellegű ágazatban foglalkoztatottak aránya, 2001 48,10
Lakás, közmű Lakásállomány
100 lakásra jutó lakos 2003 végén
6355
253
100 épített lakásra jutó megszűnt lakás 20,3
20002003 közt épült lakás 2003. %-ában 2,8
Egy háztartásra jutó évi fogyasztás
Vezetékes gázt fogyaszt a lakások %-ában
Villamos energia kWh 2654,7
Vezetékes gáz m3
46,7
KözSzennyvízüzemi csatornavízháhálózatba lózatba Bekapcsolt lakások aránya % 92,8 36,5
1928,8
Egy km vízhálózatra jutó szennyvízcsatornahálózat m
Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás m3
713
31,7
Szociális ellátás, egészségügy Idősek klubja 60 éves és idősebb lakosra 1000 főnként
100 bölcsődei férőhelyre beírt gyermek
15
-
Egy háziorvosra és házi gyermekor -vosra jutó lakos 1432
Járóbe teg szakellátás rendelési órái, 1000 6
Működő kórházi ágy 1000 lakosra -
100 óvodai férőhelyre beírt gyermek 72
Által á-nos iskolai
Gimnáziumi
Szakközép iskolai
Általános iskolai tanulók
feladatellátási hely 14
1
-
Középiskolai tanulók
Felnőttoktatási intézmények hallgatói 1000 lakosra
86
19
-
Elvégzett általános osztály – (évfolyam) szám 2001 9,02
Oktatás Az óvodai helyek kihasználtsága (beíratott gyermek/ férőhely, 2003)
Egy általános iskolai tanteremre jutó diákok átlagos száma, 2003
Egy középiskolai osztályteremre jutó diákok száma, 2003
1000 lakosra jutó középiskolai felnőttoktatásban tanuló személyek száma, 2003
72,03
15,49
32,90
0,00
A felnőttoktatásban tanulók aránya a nappalis középiskolások számához viszonyítottan %, 2003 0,00
Egy számítógépre jutó középiskolai tanulók száma, 2003
Egy internettel rendelkező feladatellátási helyre jutó középiskolás diákok száma, 2003
Egy állandó lakosra jutó kölcsönzött könyvtári egységek száma, 2003
Könyvtári kölcsönzők aránya az állandó lakosságon belül, %, 2003
1,44
29,91
1,17
10,93
Egészségügy Egy háziorvosra jutó állandó lakos, 2003
Háziorvosok száma, 10000 lakosra jutó, 2003
1707,00
5,86
A háziorvosnál megjelentek aránya az állandó lakossághoz viszonyítva, 2003 17,47
Kórházi ágyak száma, 1000 lakosra jutó, 2003
Elbocsátott kórházi betegek száma, 1000 lakosra jutó, 2003
Gyógyszertárak száma, 10000 lakosra jutó, 2003
Egy gyógyszertárra jutó állandó lakos, 2003
0,00
0,00
1,76
5690,00
18
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Kereskedelem és idegenforgalom Kiskereskedelmi üzlet
ebből
Gyógyszertár
Élelmiszer jellegű
Ruházati szaküzlet
Vasáru, festék, üveg
Elektromos háztartási cikkek
65
8
13
2
176
ebből
Vendéglátóhely
10
Étterem, cukrászda
Bár, borozó
47
28
77
Kereskedelmi szálláshelyek Fé- VenFérődégrőhely hely éjszaka 1000 lakosra 334
19
Magánszálláshelyek Férőhely
Férőhely
Vendégéjsza-ka
1000 lakosra
370
39
2
64
Vállalkozások Működő vállalkozások száma, 1000 főre jutó, 2003 (év végén)
Működő egyéni vállalkozások száma, 1000 főre jutó, 2003 (év végén)
A 250 főnél nagyobb vállalkozások száma, 10000 lakosra jutó, 2003
Egy főre jutó külföldi tulajdon, 2002, Ft, APEH
59,81
43,41
0,00
2781
Külföldi tulajdoni hányad, 2002, %, APEH
Működő vállalkozások aránya a mezőgazdaságba n, 2003
Működő vállalkozások aránya az iparban, 2003
Működő vállalkozások aránya a szolgáltatásban, 2003
2
14,92
30,73
54,34
Működő vállakozások I. Működő vállakozás Összesen Egy km2-re
1021
3
1000 lakosra 59,81
Működő társasvállalkozások 280
0 és ismeretlen
1-9
93
10 – 19
ebből 20 – 49
Főt foglalkoztató 13 10
159
50 – 249
250 és több
5
-
Működő vállakozások II. Működő társas vállalkozások
Mez. gazd, erd.gazd, halászat
Ipar, építőipar
ebből Kereskedelem, javítás
Szálláshely, vendég-látás
Ingatlan, gazd. szolg.
37
87
58
21
44
280
Működő egyéni vállalkozások
ebből Ipar, Keresépítőkedeipar, lem, javítás
0 és 1-9 ismeretlen főt foglalkoztató
741
604
136
189
Ingatlan, gazd. szolg.
114
146
Iskolázottság 18–X éves legalább középiskolai érettségivel az azonos korcsoportban, %, 2001
25–X éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel az azonos korcsoportban, %, 2001
Diplomás foglalkoztatottak aránya, %, 2001
Vezető vagy értelmiségi jellegű foglalkozásúak aránya, %, 2001
26,88
6,55
9,44
12,49
Jóléti, életminőségi összevont fejlettségi dimenzió Városlakók aránya, %, 2003
21,1
Működő vállalkozások száma, 1000 főre jutó, 2003 (év végén) 59,8
A 250 főnél nagyobb vállalkozások száma, 10000 lakosra jutó, 2003 0,00
Egy főre jutó külföldi tulajdon összege, 2002, Ft, APEH
Az egy adófizetőre jutó összes személyi jövedelemadó öszszege, Ft 2002
Egy főre jutó bruttó jövedelem, eFt/fő, 2002
2781
188703
432
19
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.1.
Pannonhalma
Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék Az egyik legkorábbi borvidék, ahol a magyarországi Bencés Főapátság uradalmaiban, falvaiban, a Szent Márton Hegyen már az államalapítás után szőlőt termeltek és bort szűrtek.
A filoxéra óriási kártétele után a Főapát és a Rend papjai a falusi templomok szószékeiről az uradalmak pedig fejlett gazdálkodásuk mintaképével hirdették a helyes és a racionális szőlőtermesztést és borászatot. A területe 1080ha, mely 11 település határában található, hagyományosan kiváló fajtaösszetételekkel készítik az itteni fehérborokat A Pannonhalmi Bencés Főapátság a UNESCO Világörökség Bizottságának döntése nyomán 1996 decembere óta a világ kulturális örökségének része.
20
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Világörökség-listára került a főapátság közelében lévő Millenniumi emlékmű is.
A Világörökség-listán szerepel a főapátság közelében lévő temetőkápolna (Boldogasszony-kápolna) és a mellette lévő kálvária is.
Az apátságot körülvevő arborétum és parkerdő legfontosabb funkciója a tájképi és természeti értékek megőrzése, védelme, bemutatása, valamint a főapátsági műemlékegyüttes esztétikai értékének kiemelése. Regionális összefüggések Pannonhalma Győrtől 18 km-re DK-re a jó közlekedési kapcsolatot biztosító 82. számú (GyőrVeszprém) főúttól 1,5 km-re, a Bakony előterében, a Pándzsa-patak völgyének záródásánál, az ezeréves első magyarországi bencés apátság tövében fekszik. A település belterületétől 1 km-re halad el a Győr-Veszprémi vasútvonal, melyen a városnak van saját állomása. Közigazgatásilag szomszédos települései és elérhetőségeik:
Nyalka Ravazd Écs Pázmándfalu Győrság
8224 sz. út, 4,0 km 8225 sz. út, 4,0 km 82122 sz. út, 3,0 km 82119 sz. út, 2,6 km 8223 sz. út, 3,0 km
A település legfőbb regionális kapcsolatát – földrajzi helyzetéből adódóan – Győr jelenti, ide irányul a községből az ingázó forgalom, s nagymértékben veszik igénybe a nagyváros kereskedelmét és szolgáltatásait is.
21
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Hozzátartozó külterületi településrészek: Borosház Cseidervölgy /10 fő lakos, 7 lakás/ Jánosháza Vasútállomás 3.3.1.1.
Pannonhalma ellátási körzete
Települések
Építésügy Gyámügy Okmányiroda Rendőrség Mentőállomás Tűzoltóság Tervezett Építési Hivatal Bakonygyirót X X X Bakonypéterd X X X Bakonyszentlászló X X X Écs X X X X X X Fenyőfő X X X Győrasszonyfa X X X X X X X Győrság X X X Lázi X X X Nyalka X X X Pázmándfalu X X X Ravazd X X X X X X X Románd X X X Sikátor X X X Táp X X X Tápszentmiklós X X X Tarjánpuszta X X X X X X X Veszprémvarsány X X X
3.3.1.2.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
29,58
3861
38
63
-25
Belföldi vándorlási különbözet -157
Látható tehát, hogy a népesség száma itt is, mint a kistérség szinte valamennyi településén, csökken. Érdekes módon itt is az elvándorlás tapasztalható, ellentétben a kisebb településekkel, ahol belföldi vándorlásból adódóan végül mégsem csökken a lakosságszám. 3.3.1.3.
Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság
A népesség számának csökkenésével és a korstruktúrának az időskorúak irányába történő elmozdulásával egyidejűleg a foglalkoztatottak száma és aránya az 1980-as években csökkenni kezdett. A csökkenés folyamata 1990 után felgyorsult. Pannonhalmán 1980-ban 100 lakosra 42, míg 2001-ben 36 foglalkoztatott jutott. A 2001. évi népszámlálást megelőző évtized gazdasági és társadalompolitikai gyakorlatának másik lényeges következménye, hogy megnőtt az inaktív kereső száma is. Ez a növekedés főként a nyugdíjkorhatárt megközelítő dolgozók korengedményes, majd az előnyugdíj igénybevétele miatt következett be. A foglalkoztatottság csökkenésével összefüggésben az 1990-es évtized első éveiben a munkanélküliek száma rohamosan emelkedett. A 2001. évi népszámláláskor számba vett 90 főnyi 22
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
munkanélküli az 1990. évi munkanélküli állománynak a háromszorosát tette ki, a munkanélküliségi ráta – vagyis a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya – az 1990. évi 2,0 százalékkal szemben 6,4 százalékra nőtt. Népesség gazdasági aktivitása foglalkoztatott 1740 (42,5%) 1503 (40,4%) 1407 (36,0%)
1980 (4096 fő) 1990 (3722 fő) 2001 (3907 fő)
inaktív kereső 745 (18,2%) 846 (22,7%) 1159 (29,7%)
eltartott 1611 (39,3%) 1343 (36,1%) 1251 (32,0%)
munkanélküli … 30 (0,8%) (2,0%*) 90 (2,3%) (6,4%*)
(*foglalkoztatottakra vetítve)
Forrás: Népszámlálás 2001
Pannonhalmán 2001-ben összesen 238 vállalkozás működött ez ezer lakosra vetítve 59,5, ez az arányszám rosszabb az adott évben az összes megyei átlagnál. Pozitív változás az, hogy 10 évvel ezelőtt csak 175 vállalkozás működött Pannonhalmán, ami 36 százalékos növekedést jelent. Működő vállalkozások száma 2003-ben Megnevezés Pannonhalma Gy-M-S megye
Működő vállalkozás összesen 244 39940
Ebből Kft.
Szövetkezet
Bt.
Egyéni vállalkozás
28 6465
2 357
47 6533
167 24698
Győr-Moson-Sopron Megye Statisztikai Évkönyv (2003.)
kiskereskedelmi üzlet 46
ebből élelmiszer jellegű 14
gyógyszertár 1
fiók gyógyszertár -
vendéglátóhely 27
Győr-Moson-Sopron Megye Statisztikai Évkönyv (2003.)
Pannonhalma gazdasági életének évszázadokon át meghatározó szereplője volt a Pannonhalmi Főapátság, mely napjainkban is legnagyobb foglalkoztatója a településnek. Talán földrajzi adottságokkal is magyarázható, hogy napjainkban más nagyvállalat nem telepedett meg a településen: a befektetők a Bécs-Győr-Pozsony háromszögbe eső területeket részesítik előnyben. Elsősorban a környező települések lakosságának igényeit elégítik ki azok a létrejött gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, akiknek száma napjainkban már 150-200 között mozog. Jelentősebb gazdálkodó szervezetek 2003-ban Megnevezése Pannonhalmi Főapátság Wienerberger Téglaipari Rt.
Foglalkoztatottak száma (fő) 179 32
Ebből helyi lakos (fő) 151 27 Önkormányzati adatszolgáltatás
A településen működő mezőgazdasági szövetkezet gazdasági szerepe jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, hiszen a leváló tagszövetkezetek területvesztést okoztak. A szövetkezetből kilépő tagok, mint mezőgazdasági egyéni gazdálkodók, vagy mint gazdasági társaságok veszik át fokozatosan a szövetkezet korábbi szerepét. Pannonhalmán 2003-ban 46 kiskereskedelmi üzlet állt a lakosság szolgálatában. Az üzlethálózat kiterjedtségét mérő mutató, a kiskereskedelmi üzletek ezer lakosra jutó száma (11,2), a megye városaira (23,0) és településeire (17,6) jellemzőnél jóval kevesebb, a községi átlagot viszont meghaladó (10,5). Az alapellátás a településen teljes mértékben biztosított, de a szaküzletek, szakboltok szegényes választékúak. Pannonhalmán a kisvárosias jellegű üzletek hiányoznak. A helyi lakosok ilyen 23
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
fajta bevásárlásaikat elsősorban Győrben végzik. Pannonhalmán található szerényebb választék a vonzáskörzet településeinek kínálatát mégis meghaladják, ezért Pannonhalmán a falusi vásárlóerő megjelenése tapasztalható, elsősorban a nagyvárostól távol eső bakonyi falvakból. Pannonhalmán nőtt a kereskedelmi és idegenforgalmi vállalkozások száma. Az idegenforgalmi ágazat erősödésére utal a vendéglátóhelyek és a kereskedelmi szálláshelyek számának növekedése. Fontos megemlíteni, hogy a világörökséget képező műemlékegyüttest megtekintő, közel 150.000 látogató nem szállóvendég, csupán néhány órát tölt a településen. Sokan veszik igénybe, azonban közülük a vásárlási és étkezési szolgáltatásokat. A térségnek mindig is a bencés kolostor lesz a fő turisztikai vonzereje, de a kellemes természeti környezetben fekvő település kiváló lehetőséget ad többnapos tartózkodásra, kiegészítő programok szervezésére. Idegenforgalmi szempontból nagyon előnyös a Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekvő település, mely szinte azonos távolságra fekszik Bécstől, Budapesttől és Pozsonytól (100-120 km), s a Győrt megkerülő M1 autópálya-szakasz elkészültével egy óra alatt mindhárom főváros elérhető. Hasonló távolságra fekszik a Balaton, s a német nyelvterületről érkező nyaralók többsége a település határában található 82 sz. főközlekedési úton közelíti meg a „magyar tengert”. Az 1998 tavaszán az önkormányzat kezdeményezésére megnyitották a Tourinform Irodát, melynek feladata a Pannonhalmára érkező vendégek ellátása helyi információkkal, és a környék lakosságának tájékoztatása a magyarországi programokról, utazási tudnivalókról. Napjainkban mintegy 500-550 fő részére van szálláslehetőség Pannonhalmán a kempingben, gimnáziumi kollégiumban, kiadó szobákban, panziókban, hotelben. Ebből kereskedelmi szálláshely 200-250 fő. Az idegenforgalmi ágak közül Pannonhalmán a legfontosabb és legjelentősebb a kulturális turizmus. A Pannonhalmi Főapátság műemlékei egész évben látogathatók, egyházi és állami ünnepnapokon (évente 6 alkalommal) 35 esztendeje rendeznek az apátsági bazilikában orgonahangversenyeket. Az 1980-as évek végén Pannonhalma központtal a szőlőterületek jelentős részét borvidékké nyilvánították. Érdekes színfoltja az idegenforgalomnak a napjainkban egyre kedveltebb borturizmus. Pannonhalmán található a borvidék legnagyobb földbe vágott több mint 700 esztendős, 13 utcából álló mintegy 500 méter hosszú pincéje, melynek turisztikai hasznosítása jelentősen fellendítheti a borkultúra iránt érdeklődő vendégek látogatói kedvét. 1998-ban Vinotéka és Bormúzeum nyílt Pannonhalmán. A városban és a környező településeken többen foglalkoznak lótenyésztéssel, lovagoltatással és kocsiztatással. A sportturizmusban emellett fontos szerepe lehet az 1998-ban megnyitott, a nemzetközi előírásoknak is megfelelő 25 méteres, 4 lőpályás fedett lőtér, mely magas színvonalú versenyek lebonyolítására is alkalmas. A környékbeli halastavak a sporthorgászatot, a Sokorói erdők pedig a vadászatot kedvelő látogatóknak kínálnak kikapcsolódási lehetőségeket. Egyre több a kerékpáros és a hátizsákos, gyalogos kiránduló is, a településen és környékén kiépített turistautak találhatók, de szükséges lenne a kerékpárutak kiépítésére fejlesztésére. Utazási irodák, gazdasági társaságok részéről egyre nagyobb az igény a konferencia turizmus lehetőségei iránt. Pannonhalma szellemisége, kulturális, történelmi jelentősége megfelelő háttér akár egy médiatábornak, orvos-konferenciának, történelmi előadásoknak. A településen hosszabb időt eltölteni kívánó vendégek üdülési kedvét jelentősen befolyásolná, ha a településen strand vagy fürdő működne. Pannonhalma határában már az 1960-as években végeztek fúrásokat termálvíz után kutatva. A fejlesztési tervekben azóta szerepel ennek hasznosítása.
24
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A népességből az egyetemi, főiskolai végzettséget szerzők aránya, különösen az utóbbi két évtized alatt, jelentősen emelkedett. A felsőfokú iskolázási lehetőségek bővülése következtében és a megnövekedett tanulási igények hatására az egyetemi, főiskolai végzettségűek száma és aránya egyaránt gyors ütemben nőtt. Pannonhalma esetében az 1990-es és a 2001-es népszámlálás között 40 százalékkal nőtt az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező száma, de még így sem éri el a megyei adatokat. A népesség iskolázottsági szintje tovább javulhat, mivel a végzős diákok 100 százaléka továbbtanul, 3,6 százalékuk gimnáziumban, 42,8 százalék szakközépiskolában, 53,4 százalékuk szakmunkásképzőben. 3.3.1.4.
A városfejlesztési irányai
Pannonhalma város településalakító adottságai között a városhiányos térségbeni központi elhelyezkedés, utak találkozása, évezredes kulturális központ, évszázados hagyományokkal rendelkező szőlőkultúra, egyedülálló táj és település viszony a meghatározóak. A 2000-ben városi rangot kapott településnek erősítenie kell a városi arculatot jelentő műszaki és szellemi infrastruktúrarendszert, meg kell teremteni a kereteit, feltételeit a helyi társadalom urbánus közösségé szerveződésének. 3.3.1.5.
Jövőkép
A település arculatának, jellegét meghatározó vonásainak, fejlődésének fő irányai: • TÉRSÉGI KÖZPONT A város környezetéből táji adottságait kihasználva is kiemelkedik, a Győr-Moson-Sopron megye és Veszprém megye székhelyeit (Győrt és Veszprémet) összekötő, a balatoni üdülőkörzet egyik megközelítését szolgáló regionális jelentőségű országos II. rendű főút, a 82. sz. út mellett fekszik. A vonzáskörzetébe tartozó településekkel országos mellékutak, bekötőutak kötik össze. A várost érinti a 11. sz. Győr-Veszprém vasútvonal, amelynek jól kiépített állomása található itt. Az igazgatási, ellátási infrastruktúra fejlesztése mellett a térséget ellátó kereskedelmi, szolgáltató, egészségügyi-szociális ellátó rendszerek kiépítése, fejlesztése, a település nagyságához, a vonzáskörzethez tartozó munkavállalók képzettségi szintjéhez, szakmai összetételéhez igazodó kis- és közepes méretű, munkahelyteremtő vállalkozások megtelepítése a cél. Ezeket a helyi és a helyközi tömegközlekedés fejlesztésével a város és a térség lakosai számára elérhetővé kell tenni. • IDEGENFORGALMI, TURISZTIKAI KÖZPONT Az egyedülálló kultúrtörténeti, vallásközponti, építészeti értéket képviselő, a világörökség részeként nyilvántartott bencés Apátság idegenforgalmi vonzerejét kihasználva, az apátsági fejlesztések mellett, a város olyan idegenforgalmi fejlesztéseket segítsen, amelyek a helyi lakosság jólétét is szolgálják. Ennek megfelelően egy termálvízre alapozott fürdő és szabadidőközpont hosszú távú kialakítása fontos városfejlesztési feladat. A változatos táji, természeti adottságot – erdős domboldalak, víztározós völgyek, védett természeti területek – kihasználva a fenntartható fejlődés biztosításával a természetközeli turizmus (gyalogos, kerékpáros, lovas) fogadási feltételeit bővíteni, fejleszteni kell.
25
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Az Apátság létéből adódó unikális helyzetet, a változatos táji környezetet, a jó közlekedési pozíciót (péri reptér közelsége) ki kell használni a konferencia turizmusra való felkészüléssel. • SZŐLŐ ÉS A BOR VÁROSA Az évszázados szőlőtermesztési és borászati kultúrára alapozva a Pannonhalmi borvidék központjaként a szőlőtermő területek művelésben tartását ösztönözni kell, a borászathoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését segíteni kell. A pincék, pincészetek a pannonhalmi borvidéki borút részeként a város idegenforgalmi kínálatának fontos és jellegzetes elemei. • ERŐS, ÉLETKÉPES, ÉLHETŐ VÁROS Az önkormányzat elsődleges feladata, hogy a városlakók számára jó lakókörnyezetet biztosítson, a település megtartó erővel rendelkezzen az itt lakók felé, és vonzó legyen a várost anyagilag és szellemileg egyaránt gazdagító lakóhelyet keresők számára is. Ennek érdekében a rövidtávú fejlesztések, feladatok – közterület-rendezések, műszaki infrastruktúra fejlesztések, települési környezet, benne a zöldfelületek fejlesztése – mellett a hosszú távú fejlesztéseket elő kell készíteni. Ezen belül lehetőséget kell adni mind intenzívebb beépítésű, mind kertes családi házas, mind kisvillás, valamint farmszerű beépítések számára. Településfejlesztési alapelvek: 1.
A helyi és a vonzáskörzetben élő lakosság igazgatási, ellátási, kereskedelmi, szolgáltató, egészségügyi-szociális igényeinek mind teljesebb körű, magasabb szintű kielégítése. Ezen nagyon sokat kell erősíteni, hiszen kistérségközponti funkciókat is el kellene látnia minden területen. 2. A helyi tömegközlekedés létrehozása és a helyközi tömegközlekedés fejlesztése. 3. Városias arculat alakítása 4. Épített környezet védelme, fejlesztése 5. Természeti környezet védelme, fejlesztése 6. Népességmegtartó erő növelése, a betelepülés elősegítése 7. Munkahelyteremtés 8. A bencés Főapátság, mint a legjelentősebb idegenforgalmi célpont és vonzerő, idegenforgalmi fogadóképessége kiteljesítésének, fejlesztésének lehetősége. 9. A városi lakosságot is szolgáló és idegenforgalmilag is vonzó szabadidős ellátás fejlesztése. 10. A borturizmus fejlesztésének elősegítése. 11. A közúti közlekedési kapcsolatok erősítése a hiányzó elemek kiépítése a szomszédos kistérségek irányába.
Pannonhalma város településfejlesztési koncepcióját és településrendezési tervét magasabb rendű koncepciók és tervek érintik. Győr-Moson-Sopron megye területrendezési terve /VÁTI/ egyeztetési anyagában Pannonhalma várost az alábbi térszerkezeti elhatározások és szabályozási övezetek, illetve az ezekhez kapcsolódó szabályozási irányelvek érintik
26
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.1.6. •
Térszerkezeti program
A 82. számú országos II. rendű főút Nyúltól-Ravazdig vezető új, településeket elkerülő szakasza a Pándzsa és a Győr-Veszprém vasútvonal közötti területre tervezett. A tervezett vonal a maihoz képest közelebb került a település beépített területéhez, településfejlesztő hatása megmarad.
•
Szükséges, tervezett térségi jelentőségű, hálózati szerepű mellékútként szerepel a 8224. számú bekötőúttal szemben indított Tényőn, Felpécen át Tétig vezető útvonal, amely a két fiatal várost köti össze, illetve a Pannonhalma-dombság északi és déli végénél vezetett országos utak között félúton hiányzó kelet-nyugati kapcsolatot biztosít a dombság három dombvonulatán keresztül. A tervezett út a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetbe tartozó védett területeken halad keresztül, ez a megvalósításban problémát jelenthet.
•
Új mellékúti kapcsolat szükséges és tervezett a Tóthegyből az Ámándon keresztül a 8223 sz. út Győrság előtti szakaszához kapcsolódva. Ez a Főmonostor Pér felőli közvetlen megközelítését teszi lehetővé. A Tóthegyi beépítést érintő szakasza a terepviszonyok miatt kritikus, hátrányosan érintheti a löszfalba vájt pincéket.
•
Összefüggő, nagy kiterjedésű szőlőterületként jelölt a Győrságra vezető út melletti terület, amelyet ekként is kell megtartani, ugyanakkor a 82. sz. úttól nyugatra lévő területeket nem jelöli szőlőként.
A Pannonhalmát érintő szabályozási övezetek és szabályozási irányelvek •
országos ökológiai hálózat övezete térségi övezetébe tartoznak a védett (tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) területek.
•
A védett területek védőövezetébe sorolt azok 1 km-es térsége, ebbe beletartozik szinte a város teljes közigazgatási területe. Az övezetre vonatkozó szabályozási irányelvek a külterületi területfelhasználás és területhasználat szabályozásra vonatkoznak. A védőövezetre vonatkozó előírások egyes fejlesztési elképzeléseket, szándékokat korlátozhatnak, vagy lehetetlenné tehetnek. A védőövezetben új külszíni bánya nem nyitható, a meglévő bányatelek nem bővíthető.
•
Ökológiai folyosó övezeteként megjelölt a Pándzsa völgye a 8224. számú bekötőúttól É-ra, Écs felé. 3.3.1.7.
Közlekedésszerkezet
A közlekedésszerkezet meghatározó elemei az országos közutak, amelyek belterületi szakaszaiban a települési gyűjtőút szerepét is betöltik. A Téttel való közúti összekapcsolást szolgálja a megyei területrendezési tervben is jelölt településközi (országos) mellékút, amelynek megvalósíthatósága a Pannonhalmi TK területeinek érintése, a jelentős nagyságrendű műszaki beavatkozás szükségessége miatt kérdéses. A belső közlekedésszerkezet fejlesztése szoros kapcsolatban van a területi fejlesztésekkel. A jelentős területigényű fejlesztések két nagy területre koncentrálódna:
27
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
1. Lakóterületi fejlesztésre hosszú ideig elégséges nagyságú terület került kijelölésre a hatályos rendezési tervben már jelölt területen, annak tulajdonosi kérésre történő kisebb mértékű megnövelésével. 2. A nagyobb tömeget vonzó, nagyobb gépjárműforgalommal járó fejlesztések számára a beépített területek és a vasútvonal, illetve a vasútvonal és a Pándzsa közötti terület került kijelölésre. A lakóterületi fejlesztés közlekedéshálózati gerincét jelentő gyűjtőút kapcsolatot teremt a győrsági lakóterületek és tervezett 82. számú főút között. A 82. számú útra való kikötés a településbelsők terhelése nélkül biztosíthatja a regionális és magas szintű ellátást, szolgáltatást nyújtó Győr gyors elérését. Feltételezhető, hogy a lakóterületen építkezők jelentős része napi gyakorisággal utazik Győrbe, ami a tömegközlekedési eszközök igénybe vétele mellett is jelentős személygépjárműves forgalmat is fog jelenteni. A vasút környéki nagyobb forgalmat indukáló, a vonzáskörzetet is ellátó létesítmények elhelyezésére szolgáló területet a vasútvonallal párhuzamosan vezetett gyűjtőút tárja fel, megadva a lehetőséget a városbelső teljes kikerülésére. Az egyetlen direkt bevezetésű 82. sz. főúti kapcsolat mellett a tervezett újabb bekötőút a területfeltáró funkción túl Nyalka, Pázmánd és a 82. sz. főút közötti kapcsolatot is biztosítja a város közepének érintése nélkül. 3.3.1.8.
Lakóterületek
A lakóterületek feltáró utcahálózatát a telkek formáját, nagyságát, az épületeket, elhelyezésüket döntően a topográfiai adottságok, a tulajdonviszonyok és a társadalmi-gazdasági adottságok, életmód határozták meg. A településképet – szerkezetet formáló okok közül a topográfiai adottságok ma is a kialakulás korát idézik, de a többi körülmény jelentősen megváltozott, változóban van. Ez a változás indokolja a kialakult utcahálózatú, telekszerkezetű tömbök, területrészek átalakíthatóságának vizsgálatát és az átalakítást lehetővé tevő szabályozását. 1. A vasút – belterületi határ – Dózsa Gy. u. – Petőfi u. közötti lakótömbök. A tömbökben jellemzően 18-22 m széles 1200-1700-2000 m2-es telkeket alakítottak ki. A korábban állattartásra, háztáji növénytermesztésre használt telkek ilyen hasznosítása megszűnt. A várossá válás is felerősítette az igényt, hogy ezekben a tömbökben meg lehessen osztani a telkeket. A településszerkezeti terv kertvárosias területfelhasználású családi házas övezetbe sorolja át a területet. A tömbbelsők feltárása, ahol lehet átmenő utcával történik, de vannak olyan tömbök ahol csak végfordulós zsákutcás feltárás lehetséges. A megjelölt területen a tömbbelsők feltárásával 60-65 db új telek alakítható ki. Miután a telekbelsők feltárása elsősorban az érintett tulajdonosok érdeke, a telekalakítás költségei őket kell, hogy terhelje. 2. Lestár A Lestár és a Fenyves utca végének, valamint a Lestár és a Kossuth utca közötti tömbnek a feltárását, telekalakítását a hatályos rendezési terv is tartalmazza. Változás a terület besorolásában történik, a falusias lakóterületként jelölt, de nem így használt terület kertvárosias besorolást kap családi házas jellegű beépíthetőséggel. 28
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3. Tóthegy A Tóthegy a várdomb alatt keleten, délkeleten kialakult településrész, amelynek utcái a dombok közötti völgyfenekében alakultak ki. A Tóthegy területfelhasználását, telekalakítását, beépítését sok, egymással ellentétes szempont, érdek, igény befolyásolja. A Tóthegy az Apátság közvetlen szomszédságában van, az Apátságból és környezetéből akadálytalan a rálátás. A völgyben futó keskeny utak, utcák mellett nagyterületű lakóházas családi birtokok alakultak ki. A telkek a topográfiai adottságoknak megfelelően a völgyből a domb gerincéig futottak fel 200-300 m hosszban. A telkeket a lejtő meredekségének megfelelően hasznosították: az alacsonyan fekvő, enyhébb lejtésű területen épültek az utcához közel a lakóházak, mögöttük a gazdasági udvar, felette a veteményeskert, és a kapások, majd a szőlő és a gyümölcsös. A telekszélességek változóak, Nyalkai út és a Pázmándi út között általában 16-20 m széles telkeket találunk, a Pázmándi úttól északra a telkek szélesebbek 40-50 m-esek. A Tóthegy belső, nyugati ága mellett 40-60-80 m széles telkek is találhatók. Az 1960-as években a hosszú telkeket kettéosztották, a házhoz tartozó, alacsonyabb telekrészt belterületben tartották, a felső telekrészt külterületbe tették. A külterületi telkek megközelítésére utat nem alakítottak ki. Ezek a telkek jellemzően ma is ugyanabban a tulajdonban vannak, mint az alsó, belterületi részük, a valóságban nem is látszik a közöttük húzódó határ. Ugyanebben az időben a belső dombok közé benyúló telkek egy csoportját – annak ellenére, hogy lakóházas ingatlan volt – teljes egészében a külterülethez csatolták. Ma a területet sokféleképp használják. Megtalálhatók a régi házak egyre romlóbb állapotban idős tulajdonosaik által lakottan, a 15-20 éve épült, viszonylag nagy tömegű, sokszor tetőtérbeépítésű lakóházak, a most épülő lakóházak, a lakóháznak használt felújított egytraktusos régi házak, az üdülőnek használt felújított házak, a falusi gazdálkodás épületei, kerti pihenőházak, fürdőmedencék, teniszpálya. Mindezek mellett jelentős számú és nagyságú beépítetlen, zömében szántóként (gabona, kukorica) használt telek ékelődik a beépített telkek közé. A tóthegyi településrész jövőjének meghatározása hosszú idő óta nincs nyugvóponton. A korábbi rendezési tervek hol üdülőterületnek, hol lakóterületnek, hol a kettő vegyülékének szabályozták. A hatályos terv megtartja a belterületi határvonalat, a belterületet falusias lakóterületbe sorolja, kizárja a telekalakítás lehetőségét, a külterületi részt nem engedi beépíteni. Ennek indoka elsősorban a tájvédelem, látványvédelem. A területtulajdonosok szeretnék a telküket megoszthatóvá, a külterületi telkeket beépíthetővé – lakó, üdülő – tenni. A jelenleg megoszthatatlan, be nem épített telkek eladhatatlanok, ekkora telekre nincs kereslet. Ez a helyzet a Tóthegyben kis laksűrűséget eredményez, s többek között ez a magyarázata annak, hogy gazdaságosan nem lehet csatornázni, így ezen a településrészen hiányzik a szennyvíz-csatornahálózat. A tóthegyi belterületi településrészt továbbra is falusias lakóterületi besorolásban tartja a terv. A közterületek lehetséges mértékű szélesítése mellett lehetséges lesz a telkek hosszirányú, va-
29
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
gyis lejtőre merőleges megosztása úgy, hogy a falusias, fésűs beépítésre jellemző telekszélesség – telekmélység arány felismerhető legyen. A lakossági kérelmekre figyelembe a terv tartalmazza a Tóthegy nyugati kis nyúlványának lakóterületbe sorolását, itt ma is állnak még házak (lakatlanok), kiépített a vízvezeték és az elektromos hálózat. 3.3.2. 3.3.2.1.
Fejlesztési célkitűzések Tervezett lakóterületek
Lukács-völgy A Lukács-völgy a város hosszútávon kiépülő fejlesztési területe lehet. A mintegy 60 ha-nyi fejlesztési terület a mai belterület egyhatod része. A területet a központi települési magtól való távolsága, a város jelenlegi és jövőbeni lakóinak a mainál differenciáltabb, összetettebb, sokrétűbb ellátási, szolgáltatási és lakókörnyezeti igényei miatt strukturálni szükséges. A fejlesztési területen a ma konkrét igényként jelentkező kertvárosias, családi házas beépítés mellett helyet kell biztosítani ennél intenzívebb, sűrűbb beépítésű – kisvárosias – lakóterület, valamint az itt lakókat, esetleg a város egész lakosságát szolgáló, pontosan ma még meg nem fogalmazható intézmények számára. A területet három vízgyűjtő területre lehet tagolni, amelyek vizét burkolt árkok vezetik le a Cseider-völgyi vízfolyásba. A terület teljes egészében együtt látható az Apátsággal, ezért a tájkép, a településkép védelme elsődleges feladat. A kertvárosias lakóterületeket legfeljebb kétlakásos családi házas beépítésű területként javasoljuk felhasználni, az alacsonyabb részeken földszint + tetőtér, a magasabb részeken földszintes házakkal beépítve. A központi rész és a kisvárosias lakóterület sűrűbb és magas épületekkel beépített lehet, de a szintszám itt se legyen több 2 szint + tetőtérnél. Nagyon fontos a növénytelepítés, ezért mind az utcákat, mind a telkeket fásítani kell. területi besorolás területnagyság telekszám (max) lakásszám (max) településközponti terü1,93 ha 4% let /intézmények/ kertvárosias lakóterü44,34 ha 270 db 540 db 76% let kisvárosias intézmény 1,0 ha lakóterület lakóterület 250-300 db 8% 3,58 ha 20 db zöldterület 2,29 ha 5% közlekedési terület 4,0 ha 7% 57,14 ha 100% A terület egy kis része belterület, a többi külterület. A tervezett területfejlesztés megvalósításának alapfeltétele az infrastruktúra-hálózat kiépítése. A területelőkészítés, a közlekedéshálózat, a vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvízelvezetés kiépítése nem szakaszolható egy-egy telektömbre. A területelőkészítés részeként a 20 kV-os légvezetékhálózatot ki kell váltani.
30
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Ivóvízellátás szempontjából a fejlesztési terület három (alsó, középső, felső) vízellátási zónára tagolódik. Az alsó zónáról ellátható telkek az utcai gerincvezeték meghosszabbításával elláthatók, a középső zónába eső telkeknél a távolabbi Cseider utcából kell a vezetéket meghosszabbítani, a felső zóna telkeinek ellátása a Kosaras dombtól induló célvezeték megépítésével lehetséges. A csapadékvíz elvezetésének rendszerét a Cseider vízfolyásig, mint befogadóig ki kell építeni, a fő vízelvezető művek megépítése nélkül az utcahálózat és a telkek nem alakíthatók ki. A szennyvizek befogadója az Attila utcai átemelő, a terület szennyvízelvezető hálózatát erre irányultan kell kiépíteni. A közlekedési hálózat gerincét adó gyűjtőút teljes kiépüléséig a gyűjtőút egy-egy szakaszából és a lakóutcákból minden építési ütemben közúti hurkot kell kialakítani. Az első közúti hurok megépítése a Győrsági út mindkét csomópontjának kiépítését igényli. Cseider-völgy A Csieder-völgy beépítetlen területeit a jelenlegi rendezési tervi koncepciót megtartva laza, nagy telkes, kis villás családi házas, szórt beépítésű kertvárosias lakóterületként javasoljuk felhasználni. A terület úthálózatát a terepadottságokhoz jobban hozzáigazítottuk. Az úthálózat módosítását az apátsági mosoda idegenforgalmi hasznosítása is szükségessé teszi, mert a Cseider utcák további forgalommal nem terhelhetők. 3.3.2.2.
Intézményfejlesztések területi vonatkozásai
A város igazgatási, oktatási, művelődési, egészségügyi, kereskedelmi ellátó, szolgáltató létesítményei a Dózsa Gy. út – Mátyás király, Petőfi utca találkozásánál, a Petőfi utca mentén lehúzódva az Attila utcáig találhatók. A települési alapellátó intézmények számára új hely kijelölése nem szükséges, az intézményeket magába foglaló tömbök településközponti területfelhasználási egységbe sorolásával biztosítható a meglévők területi fejlesztése, vagy e tömbökben új, ilyen jellegű létesítmények elhelyezése. Az önkormányzati fejlesztések között nem szerepel olyan elképzelés, amelynek konkrét helyet kellene kijelölni. Továbbra is a hatályos tervben foglaltakkal megegyezően turisztikai, idegenforgalmi, kulturális, művelődési hasznosításra javasoljuk a volt magtár épületét és az apátsági volt majorsági épületeket, területeket. Konkrét területfelhasználási fejlesztési javaslatok: •
A TSZ iroda épülete a beépítés jellegét, az épület tömegarányait tekintve városképi jelentőségű, ezért megtartását szükségesnek tartjuk. Funkcióváltásként udvarában autóbusz-parkolót javasolunk kialakítani. Itt megoldható a kirándulóbuszok központi helyen történő várakozása. A belső udvarra nyíló épületszárnyat kereskedelmi, szolgáltató, a turistákat ellátó, kiszolgáló vállalkozások számára javasoljuk átépíteni, kialakítani.
•
A Fenyvesalja útról nyíló kemping felszámolását, más célra történő eladását tervezi a tulajdonos üzemeltető. A terület nagyon szép fekvésű, érzékeny környezetű. Túlzott mértékű felaprózása a közúti megközelítés nehézségei – Lestár utca keskeny, Fenyvesalja utca első szakasza nehezen járható –, a meglévő növényzet és terepala-
31
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
kulatok védelme érdekében nem kívánatos, ezért olyan felhasználását javasoljuk, amely a kialakult telket továbbra is egy telekként használja fel, a meglévő belső utakon kívül nagyobb mértékű burkolatépítést, útkialakítást nem igényel, nem jár nagy gépjárműforgalommal és a terület nagymértékű beépítésével, megőrzi a kialakult növényzetet, előnyként értékeli annak meglétét. Ezeknek a feltételeknek, szempontoknak az egyik lehetséges hasznosításként szóba került apartmanszerű idősek otthona felel meg a legjobban, ezt a hasznosítást javasoljuk. A többtelkes felosztást igénylő lakóterületi felhasználást nem támogatjuk. •
A Cseiderben található az apátsági volt mosoda és mellette egy szintén apátsági tulajdonú telek. Az Apátsági idegenforgalmi célokra szeretné hasznosítani a területet. A terület megközelítésére szolgáló Cseider utca forgalommal tovább nem terhelhető. A terület idegenforgalmi felhasználása akkor lehetséges, ha kiépül a gépjárműves megközelítést lehetővé tévő új út az új cseideri lakóterületen keresztül. A lakóterület védelme érdekében azonban ez az út nagy forgalommal nem terhelhető, így a Cseider utcai apátsági területeket gyalogos, kerékpáros turisták fogadóhelyeként, sátorozóhelyként, gyermektáborok, erdei iskola számára javasoljuk felhasználni.
•
A Lukács-völgye dűlői városfejlesztési terület központjában ma még előre nem látható funkciók számára jól megközelíthető, jó pozíciójú területen kell helyet biztosítani. A lakóterület alapellátó intézményei (óvoda) számára a közparkhoz kapcsolódóan jelöl területet a készülő terv.
A városi szerepkörből, a városkörnyék lakóinak ellátásából származó településfejlesztési, rendezési feladatok, elhatározások Pannonhalma város Önkormányzata településfejlesztési koncepciójában meghatározta, hogy fel kíván készülni a városkörnyéki lakosság ellátására. Ehhez jól megközelíthető, a városbelsőt nem terhelő területek kijelölése szükséges. Ilyen célra a beépített területtől nyugatra eső, a vasútvonal mellett lévő beépítetlen területek alkalmasak, vagy tehetők alkalmassá. A jelenleg megfogalmazott fejlesztési elképzelések között kereskedelmi, szolgáltató létesítmények helyének, területének kijelölése szerepel. A térségi ellátó létesítmények számára két helyet jelöltek ki. Az egyik a 8224. számú bekötőút déli, a vasútvonal nyugati oldalán fekvő, 150-250 m széles, 500-550 m hosszú terület. Tekintettel arra, hogy a hosszú távon jelentkező igények ma még nem láthatók, a területhatárokat nem a szükségletek, hanem a lehetőségek jelölik ki. A déli oldalon ezt a területet egy markánsan kiemelkedő domb zárja le, ezt a dombot nem javasoljuk beépíteni. A nyugati oldalon a 82. sz. főút tervezett, településeket kikerülő szakasza jelöli ki a területhatárt. Az útra helykijelölő tanulmányterv nem készül, így pontos helye nem határozható meg. Azt a vonalat kell kijelölni, amely települési, táji szempontból a településhez a legközelebb kerülhet. Az e korlátok között meghatározott fejlesztési területek nem teszik lehetetlenné az út megvalósítását. 32
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A központi vegyes területfelhasználásként megjelölt terület a vasút és a majdani főút zaj és légszennyező hatásaitól terhelt, ezt a körülményt a konkrét területfelhasználásnál figyelembe kell venni. A terület feltárását biztosító közút a Petőfi S. utcai csomópontról indul és egy szintbeni vasúti átjárón keresztül köt bele a vasút keleti oldalán tervezett gyűjtőútba. A területen a feltáróút elindításával és ideiglenes, végfordulós zsákutcás kialakításával csak egy telek alakítható ki, építhető be, további telkek csak a második kijárat megépülte, a települési közléti hálózathoz való útkapcsolódás után alakíthatók. A tervezett területfelhasználásra kijelölt terület előnye, hogy a város közműhálózatához egyszerűen kapcsolhatók a közművei, a meglévő országos mellékútról egy csomópont kiépítésével feltárható, a 82. számú út felől a városbelső érintése, a vasút keresztezése nélkül elérhető. Hátrányai, hogy a város irányából csak a vasút keresztezésével érhető el, hogy mezőgazdasági terület, régészeti lelőhellyel érintett, s táji, településképi szempontból kedvezőbb lenne, ha a beépített terület nem lépné át a vasútvonalat. Ugyancsak központi vegyes területként, az első ütemű térségellátó létesítményi fejlesztés alternatívájaként jelölték ki a vasúttól keletre eső, a vasútállomás és az Attila utca közötti területet. Ez a mintegy 3,3 ha-nyi terület településszerkezetileg kedvező helyzetű. Meglévő (vasútállomás) és tervezett (városi autóbusz pályaudvar) közlekedési fogadó létesítmények szomszédságában található, fekvését tekintve belterületen. Problémát jelent a terület jelenlegi gépjárműves megközelítése, ma csak a keskeny állomási bekötőútról közelíthető meg. A terület felhasználásához a vasútvonallal párhuzamosan vezetett, tervezett gyűjtőút első, legalább a vasútállomásig tartó szakaszának kiépítésére van szükség, ez épületek lebontását is jelenti. 3.3.2.3.
Tartalék központi vegyes terület
A volt TSZ major, a téglagyár, az Arany J. utca és a vasút közötti terület a tervezett gyűjtőúti hálózattal mind a város közúthálózati rendszeréhez, mind a külső közúti hálózati elemekhez jól kapcsolható. Ezt a területet javasoljuk tartalékolni konkrétan ma még előre nem látható, a városlakók és a városkörnyék lakói ellátására szolgáló, ellátó létesítmények számára. 3.3.2.4.
Gazdasági területek fejlesztése
A településfejlesztési koncepció az ipari tevékenység megtartásával, az adottságok kihasználásán alapuló fejlesztésével számol. •
Gazdasági területként a volt kenyérgyári terület jöhet szóba. A lakóházak szomszédságából adódóan a terület gazdasági felhasználhatósága erősen korlátozott.
•
A volt TSZ majorban megszűnt az állattartás. A területet kisvállalkozói telephelyekként kívánják újrahasznosítani. A területre kitelepíthetők lennének azok a vállalkozások, amelyek ma a lakóterületen működve zavarják a lakókörnyezetet, illetve új vállalkozások is megtelepedhetnek. A terület az Apátságból jól látható, ezért építészetileg és a környezetalakítás szempontjából is különös gondosságot igényel. 33
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
•
A vasútállomás melletti területek gazdasági célú hasznosítása a jól kiépített vasúti állomási területre és a 82. sz. főút új szakaszának közelségére alapozható. A városfejlesztésbe az ipar gazdasági ágazat fejlesztése nem szerepel kiemelt helyen, de a helyben lakók és a vonzáskörzetben élők foglalkoztatásában egy-két közepes méretű vállalkozás jelentős szerepet játszhat. Az ipari területek tényleges felhasználásra akkor kerülhetnek, ha a közlekedési és közmű infrastruktúra kiépül hozzájuk. Az Attila utca és a vasút közötti terület kiszolgálására a vasúttal párhuzamos gyűjtőutat ki kell építeni. A vasúttól nyugatra eső tervezett ipari terület akkor használható fel, ha megépül a 82. sz. út elkerülő szakasza és a 82122 számú (écsi) utat összekötő gyűjtőút, mert a terület csak erről lesz megközelíthető.
3.3.2.5.
Különleges területek
A különleges területek közé tartozó területek közül a sport és szabadidő területek és a hulladékgazdálkodási területek vonatkozásában van változás a hatályos rendezési tervhez képest. •
A sportpálya mellett déli irányban városi strand, fürdő számára biztosít helyet a településrendezési terv. Pannonhalma fejlesztési elképzelései között régóta szerepel egy medencés strand, fürdő megépítése, eddig ez befektető hiányában nem valósult meg. A korábbi rendezési tervekben e célra kijelölt terület (a sportpálya és a vasút között) kicsi, megfelelő nagyságú és színvonalú fejlesztést nem tesz lehetővé. A most kijelölt 5,4 ha nagyságú terület mind a helyi, mind a vonzáskörzet lakosságát, mind a turistákat fogadni képes létesítményegyüttes elhelyezésére ad lehetőséget. A terület felhasználásának feltétele a vasúttal párhuzamosan vezetett gyűjtőút kiépítése és a második bekötőút megépítése a 82. számú út felől. Ez a területhasználat beleilleszkedik abba a koncepcióba, hogy a nagy forgalmat vonzó létesítmények a vasút és a beépült területek között kapjanak helyet, s a sportpályával, a tervezett közparkkal együtt a város fontos rekreációs területe lehet.
•
A korszerű regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésével megszűnik a hulladéklerakó telep. A telep területét rekultiválni kell. A kialakítandó hulladékudvart ezen a területen javasoljuk kiépíteni. A hulladéklerakó felszámolása után a vele határos lakótelekre vonatkozó építési tilalom feloldható, a lakóházak megújíthatók lesznek.
3.3.2.6.
Környezetalakítás
A település környezeti állapotára a legnagyobb hatást a települése működése: - a hulladékelhelyezés - a vízellátás, vízhasználat - a szennyvízelvezetés - a fűtés - valamint a közlekedés jelenti.
34
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Hulladékelhelyezés A városban a kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása megoldott. A hulladékgyűjtést a győri KOMSZOL Kft végzi. Az elhullott állatokat az ATEV gönyűi telepére szállítják.
Vízellátás, vízhasználat A település közüzemi ivóvízhálózattal rendelkezik. Az 1220 db lakásból közüzemi vízhálózatba bekapcsolt 1083 db, ez 88,8%-os ellátottságot jelent. Ez alatta marad a megyei 94,44 %-os, a városok 94,14 %-os és a városok 94,92 %-os ellátási szintjének. Az egészséges, szennyeződésmentes ivóvízzel való ellátás megoldott.
Szennyvíz-hálózat A város közüzemi csatornahálózattal rendelkezik. A regionális szennyvíztisztító telep Écs közigazgatási területén található. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 572 db, (KSH 2002), ez az összes lakás 46,8 %-a, nagyon alacsony. A város lakásainak szennyvízcsatornára való rákötési aránya alatta marad mind a megyei (66,42 %), mind a városi (81,68 %), mind a községi (44,43 %) rákötési arányoknak.
Fűtés A város vezetékes gázellátó hálózattal rendelkezik. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma 692, ez 56,7 %-os igénybevételt jelent. A gázt fogyasztó háztartások aránya a megyében 67,68 %, a városokban 79,78%, a városekben 50,25 %. Az újonnan épülő lakások szinte kivétel nélkül a vezetékes gázt használják energiaforrásként, így a téli félév fűtésből származó légterhelése egyre csökken. 3.3.2.7.
Közlekedés
Pannonhalma beépített területén főút nem megy keresztül, a közlekedési hálózat gerincét az átmenő 82122. számú Écs - Ravazd, a 8224. számú és a 82121. számú Pannonhalma - Nyalka út alkotja. Mindhárom országos mellékút lakott területen megy keresztül, a forgalom lakóházakat, intézményeket terhel. Pannonhalma városának és térségének közlekedéshálózatával és annak fejlesztésével az elmúlt időszakban több terv is foglalkozott. A település közlekedéshálózatának fejlesztésénél a helyszíni adottságokon túl figyelembe vettük: •
a térségi rendezési tervekben rögzített térségi közlekedéshálózati elképzeléseket
•
a szomszédos települések hatályos településrendezési terveiben szereplő közlekedéshálózati kapcsolatokat
•
a város hatályos rendezési tervében szereplő, megtartásra javasolt fejlesztéseket
•
a településrendezési terv jóváhagyását követően egyes területegységekre vonatkozó fejlesztési terveket 35
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
•
a megyei mellékúthálózat fejlesztési program fejlesztési ajánlatát
•
a várossá válással járó ellátási kötelezettségekhez szükséges közlekedési, tömegközlekedési szükségleteket
•
az idegenforgalmi adottságokból – a világörökség részévé válásból – adódó többlet közlekedési igényeket.
A tervezés alatt álló megyei területrendezési terv a szomszédos városok közötti közvetlen közúti kapcsolatok megteremtését irányozta elő. Ennek szellemében szerepelteti a TétPannonhalma útvonalat, mely Tét-Halipuszta-Felpéc-Tényő-Écs (próbapálya)-Pannonhalma (Kisécs)-8224 sz. út útvonalon valósulhat meg. A térségi közúti kapcsolatok vonatkozásában a meglévő és tervezett országos közúthálózatot települési mellékutakkal javasolja a megyei rendezési tervhez kapcsolt mellékúthálózat fejlesztési javaslat kiegészíteni. Ezen településközi utak egy részét a szomszédos községek településrendezési terveiben részben beépítették, részben elvetették. Ezen tervi elhatározásokat jelen tervezés során megvizsgáljuk, illetve figyelembe vettük. Tágabb térség tekintetében Pannonhalma kapcsán is figyelembe vesszük a péri repülőtér hatását, illetve lehetőségét. Ahhoz, hogy ez a mindössze 9 km távolságban lévő létesítménynek hatása lehessen a térségre, megfelelő minőségű közúti kapcsolatot kell teremteni. Erre a 8223 sz. út minőségi fejlesztéseket követően alkalmas lehet. A megyei területrendezési terv a térségi kerékpárút hálózat fejlesztése kapcsán helyi jelentőségű kerékpáros útvonalként jelöli a Győr-Écs-Pannonhalma-Ravazd-82. sz. főút útvonalegyüttest. A belső úthálózat fejlesztésénél mérvadónak tekintettük a hatályos rendezési tervi elhatározásokat. Mindezeken túl a leendő úthálózati rendszer kapcsán értékeltük ennek a megvalósíthatósági lehetőségét, realitását is. A mérlegelési szempontok között szerepelnek a tulajdonviszonyok, a topográfiai adottságok, az önkormányzat – a jelentősebb termelő egységek –, a leendő vállalkozások fejlesztési elképzelései. A belső úthálózat átalakításánál külön figyelemmel voltunk a város természeti és kulturális értékeire, illetve az ennek kapcsán, illetve ennek érdekében készített tervekre. A térséget is érintő területrendezési tervek, illetve a szomszédságban lévő települések településrendezési tervei, illetve a Pannonhalma hatályos településrendezési terve jelentős, a térségi úthálózatot is érintő fejlesztéseket tartalmaznak. A vasúthálózatot érintő fejlesztések közvetlenül nem érintik a Pannonhalma közigazgatási területét és az azt átmetsző 11. sz. Győr-Veszprém vasútvonalat. A tágabb térség vonatkozásában új vasútvonal megvalósítását veti fel a megyei területrendezési terv Pér térségében, Győr-Kisbér közvetlen vasúti kapcsolatának megteremtése érdekében. Az országos területrendezési terv nagysebességű vasút sávját jelölte meg Pértől D-re. A közúthálózat vonatkozásában továbbra is szerepel a 82. sz. főút Nyúl-Écs-Ravazd szakaszát tehermentesítő elkerülő útszakasz megvalósítása. Ennek vonalára 1979-ben már készültek tervek. Az ebben szereplő vonalat a szomszédos települések a rendezési tervükben pontosították.
36
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.2.8.
Külső közlekedési kapcsolatok
Pannonhalma nagyobb térségi kapcsolataiban mind minőségi, mind mennyiségi fejlesztésekre van szükség. A területrendezési tervekben megfogalmazott, Pannonhalmát is érintő közlekedéshálózati fejlesztések – megvalósulásuk esetén – a mai és várható kívánalmaknak megfelelő kapcsolatokat tudnak biztosítani. Ezek a fejlesztések a következők: •
a péri repülőtér fejlesztésének első üteme elkészült, további fejlesztések várhatók
•
a 82. sz. Veszprém-Győr II. rendű főút Nyúl-Écs-Ravazd elkerülő szakaszának terveit 1979-ben már megtervezték, megvalósítását azóta is tartalmazzák a területrendezési tervek is. A szomszéd települések közigazgatási területén Écsen és Ravazdon már pontosították az elkerülő út vonalát, mely a rendezési tervekben már rögzített szakaszokhoz jelen terv igazodik. A megyei területrendezési terv tartalmazza Tét városának Pannonhalma városával történő közvetlen közúti kapcsolat megteremtését. Ennek vonalát Tényő, Écs községek településrendezési tervei rögzítik, a vonal tanulmánytervét már készítik, ehhez a vonalhoz csatlakoztatni kell Pannonhalma mellékúthálózatát is. Szintén elhatározás született a szomszédos Komárom-Esztergom megyében lévő Bábolna városának és Pannonhalma városának közvetlen közúti kapcsolatának megteremtéséről, melynek Pannonhalma közigazgatási területén nincs mennyiségi közúthálózatfejlesztési következménye. Hasonló a helyzet a péri reptér és Pannonhalma városának közvetlen közúti kapcsolatával, mely kapcsolatnál főleg minőségi fejlesztések szükségesek. A területrendezési tervekben szerepel a szomszédos települések közül Győrsággal egy újabb közvetlen mellékúti kapcsolat megteremtése. A megyei mellékúthálózat fejlesztési javaslat, illetve a szomszéd település 2002 év folyamán jóváhagyott rendezési terve is tartalmaz ilyet, ám nem a megyei területrendezési tervben jelölt vonalon. Jelen településrendezési terv készítése során Győrság hatályos rendezési tervében rögzített vonalhoz csatlakozunk. A megyei mellékúthálózat fejlesztési javaslat a Pázmándfalu – Pannonhalma bekötőútból kiágazóan, attól mindössze 150-200 m-ig eltávolodóan mellékúti kapcsolatot jelöl, ám azt a település 2002-ben jóváhagyott településrendezési tervében elvetették, így jelen településrendezési tervben Pannonhalma sem szerepelteti azt. A területrendezési tervek és a MÁV hálózatfejlesztési tervei sem tartalmazzák a Győr-Veszprémvarsány-Zirc-Veszprém 11. sz. vasútvonal jelentős fejlesztését, így jelen tervben ezt ennek megfelelően szerepeltetjük. Pannonhalma és térsége dombvidéki jellegű, így jelentős kerékpáros vonalak a térségben nem alakultak ki. A megyei területrendezési terv is csupán helyi jelentőségű kerékpáros útvonalat jelöl az Écs-Pannonhalma-Ravazd mellékúthálózati útvonalegyüttesen.
•
•
• •
•
• •
Mindezekből kitűnik, hogy a területrendezési tervekben főutakra vonatkozóan csupán a már 25 éve elhatározott 82. sz. főúti fejlesztés szerepel, illetve Pannonhalma közigazgatási területén a mellékúthálózat tekintetében a Pannonhalma-Tét kapcsolat megteremtése, illetve települési mellékútként – településközi útként – a Pannonhalma-Győrság és a Pannonhalma-Écshegy kapcsolat megteremtése.
37
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
•
A 82. sz. út Nyúl-Écs-Ravazd elkerülő szakaszának vonalkijelölésénél igazodtunk a meglévő écsi, illetve ravazdi csatlakozási helyekhez és Pannonhalma közigazgatási területén a Pándzsa völgyéhez és a vasútvonalhoz igazodva pontosítottuk annak vonalát.
•
A települési mellékúthálózat fejlesztési javaslatban szereplő Győrság-Pannonhalma településközi út jelölt vonala a Kosaras domb alatt a Tóthegy utcától indulva egy olyan vegyes szelvényű – löszfalba bevágott út – melynek a meglévő 3,5 m-ről a kívánatosra történő szélesítése ma irreális. Az apátság alatti területre való érkezés Pannonhalma szempontjából nem kívánatos. Győrság-Pannonhalma ma is rendelkezik közvetlen mellékúti közforgalmi kapcsolattal, a 8224 sz. Pannonhalma-Győrság-Pér úton. A jelölt út Győrság területén az Árpád utca – Kossuth Lajos utcákat venné igénybe. Jelenleg ezek az utcák nincsenek felkészülve többletforgalom fogadására és a 2002-ben jóváhagyott településrendezési terv sem irányozta elő azok – helyenként 10,5 m-es – közterületének bővítését. Mindezekből arra a következtésre jutottunk, hogy a Győrság és Pannonhalma hatályos rendezési terveiben jelzett vonalon jelölik településközi kapcsolatot, de azt elsődlegesen gyalogos, illetve kerékpáros kapcsolatként terveztük figyelembe venni és csak egyes szakaszain tartjuk reálisnak a korlátozott – lehetőleg személygépkocsinál nagyobb járművet meg nem haladó összetételű – forgalmat. A Lukács völgye terület lakóterületi fejlesztése esetén az azt feltáró gyűjtőúti és lakóúti közúthálózat és a győrsági Kossuth Lajos utca – lakóút – között mindössze 210 m távolság lesz. Ezen út kiépítése esetén a Kossuth Lajos utcai lakóterületen lakók pannonhalmi, győri irányú közlekedésekor a szűk közterületi szélességű Kossuth Lajos utca helyett a feltehetőleg jobb minőségű pannonhalmi közúthálózatot veszik majd igénybe. A területrendezési és a szomszédos község településrendezési tervében is szereplő úthálózatfejlesztési elképzelésekben rögzített vonalakon kívül további útkapcsolatokra nincs szükség.
A szomszédsági kapcsolatokat országos mellékutak biztosítják: • Écs felé az écsi vasúti megállóhelyet is felfűző 82122 sz. bekötőút • Győrság felé a Pannonhalma centrumába vezető Pér-Győrság-Pannonhalma 8223 sz. összekötőút • Nyalka felé a 82. sz. főútba Kisécsnél becsatlakozó Mezőörs-Nyalka-Pannonhalma82. sz. főút 8224 sz. összekötőút • A 8224 sz. útba Pannonhalma belterületén csatlakozik be a PázmándfaluPannonhalma bekötőút, mely Pázmándfalunál a 8222 sz. Győr-Bakonybánk /Palotai út/ úttal ad közvetlen kapcsolatot • A város centruma és a 8224 sz. út között a 82121 sz. bekötőút ad közvetlen közúti kapcsolatot, ezzel lehetővé válik a Szent Márton hegy elkerülése • A 8225 sz. út Ravazddal ad kapcsolatot, miközben felfűzi a ravazdi vasúti megállóhelyet is. • A szomszédos városok közvetlen közúti kapcsolatát szorgalmazó elhatározás részeként kijelölésre került a Tét-Pannonhalma közúti kapcsolat is, térségi jelentőségű mellékútként. A javasolt vonal Tét és Halipuszta között országos mellékutat vesz igénybe, majd Felpéc és Kajárpéc között kikerüli a két települést, bár ezen útvonal a hatályos felpéci településrendezési tervben nem szerepel. Ezt követően „áttör” a Sokoró gerincén Tényőre és egy újabb nagy lendületet véve Nagyécshegyen keresztül éri el az un. „Écsi nyúzópályát” Felpéc és Tényő, Tényő és Écs között a dombokon át történelmileg nem alakultak ki közúti kapcsolatot adó utak. Ez az útvonal nem 38
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
egy meglévő, kialakult útvonalegyüttes felújítása, korszerűsítése révén jönne létre és ma még nem rendelkezik minden hatóság által elfogadott tervekkel. Ez az út Écs közigazgatási területén a próbapálya megközelítésére kiépített úthálózathoz tud csatlakozni. A közvetlen településközi kapcsolatot Kisécs és a próbapálya feltáró útja között Pannonhalma közigazgatási területén már a hatályos rendezési terv is tartalmazta és ezt, a rögzített vonalon továbbra is szerepeltetni kívánja a város. Mivel Pannonhalma térségi közúthálózati kapcsolatát adó utak elhelyezkedése olyan, hogy Pannonhalma centrumból sugarasan vezetnek a szomszédos települések felé, ezért, ennek belterületi kiegészítésére egy új vonalon haladó bekötő útszakaszt jelöltünk meg. Ezt a ma meglévő 8224 sz. úttal párhuzamosan, attól D-re /Ravazd irányába/ terveztük kialakítani a mai mezőgazdasági üzem tengelyeként kiépített út vonalában. Ez az új vonal egy újabb kapcsolati elem a főút felé, belső közúthálózati fejlesztésekre ad lehetőséget, biztosíthatja személy és áruforgalom nagyobb mérvű szétválasztását, újabb fejlesztési területeket kapcsolhat a város belterületéhez. 3.3.2.9.
Belső közúthálózat
A város belső úthálózatának gerincét a külső közlekedési kapcsolatokat is biztosító országos mellékutak átkelési szakaszai biztosítják. Ma ezt a gyűjtőutakból álló úthálózati rendszert egészíti ki a Dózsa György út – Mátyás király út útvonalegyüttes. Jelen településrendezési tervben elhatározott fejlesztésekhez a meglévő közúthálózat fő elemeinek tekintetében is fejlesztések, bővítések szükségesek. Az új vonalon megvalósítandó 82. sz. főúthoz a városnak három csatlakozási pontot jelöltünk ki: • • •
A meglévő 8224 sz. út leendő kereszteződésénél A 8224. sz. úttól D-re, a volt mezőgazdasági üzem fő feltáró útjának egyenes meghosszabbításában A 8224 sz. úttól É-ra a meglévő lakóterület peremén Écs-Pannonhalma közigazgatási határán.
Ez utóbbi tervezett út ÉK-i irányú egyenes folytatásába terveztük kialakítani azt a gyűjtőutat, mely a Lukács-völgye településrész fő feltáró vonala lesz – egy közlekedési hurok – melyhez kiszolgáló utak kapcsolódhatnak. Az így kialakuló települési úthálózat – a maihoz hasonlóan – eltérő szerveződésű utcahálózati rendszerből áll majd, melyek a Dózsa György út, Bajcsy-Zs. E. utca – Arany János utca útvonalegyüttesnél kapcsolódnak össze. Maga a település egy topográfiai váltó zóna mentén, a Pándzsa menti sík és a Szent Márton hegy találkozásánál alakult ki. A terület beépítése (a települési szövet is) jelentősen eltér a síkvidéken és a dombvidéken. Ezt természetesen eltérő szerkezetű úthálózati rendszerrel követi a közlekedési feltárás is. A váltóvonaltól a Pándzsa folyó irányába egy közel derékszögű „kataszteri” utcahálózati rendszer alakult ki. Ennek az ÉNy-DK irányú tervezett és meglévő elemei: a 82. sz. főút, a tervezett 82. sz. főúti lekerülő szakasz a 82122 sz. és 8225 sz. Écs-Pannonhalma-Ravazd útvonalegyüttesek. Az erre merőleges főbb utak a korábban ismertetett a 8224 sz. úttal párhuzamosan vezetett új utak és a 8224 sz. út.
39
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Ezen a hálózaton belül a lakóingatlanok kiszolgálására a gerincutakkal párhuzamos – derékszögű rendszerű – kiszolgáló úthálózat jött létre, illetve jelen tervben ennek besűrítése és egyszerű kiterjesztése várható. Ennek az utcahálózati rendszernek főbb elemei az Attila utca, az Árpád utca, a Béke utca, illetve az erre merőleges lakóutcák. A Petőfi utcától DK-re Rákóczi utca és Dallos Sándor utcák, illetve a jelen rendezési tervben szereplő, ezen utcákkal párhuzamosan kialakítandó utcák. Ebből a rendszerből némiképp „kilóg” a halmazos beépítésű hajdani Tabán sűrű – de ebbe a rendszerbe illeszkedő – utcahálózata. A dombon kialakult területek feltárását egy rostos utcahálózati rendszer tárja fel, melynek elemei a topográfiához alkalmazkodva vezetnek és hurkolódnak egymásba. Ennek fő szervező eleme a Szt. Márton helyet megkerülő és feltáró 8224 sz. és 82121 sz. országos mellékutak alkotta gyűrű, a Hunyadi utca-Kossuth Lajos utcák. A másik ilyen jellegzetes utca a Tóthegy utca. Ezekhez az utcahálózati fő elemekhez azután újabb közlekedési hurkok kapcsolódnak. A jelen fejlesztések kapcsán a már meglévő, egy-egy völgyeletet feltáró visszahurkolódó utcákból álló úthálózati rendszerhez a Cseider völgye – a Lestár stb. – hasonló utcahálózati rendszerrel terveztük feltárni a dombvidéki jellegű lakóterületeket: a Lukács-völgye településrészt, vagy a Cseidert. Az új beépítésekkel bővülő települési utcahálózatot pont az új beépítések miatt új vonalon vezetett, új gyűjtőutakkal kell bővíteni: •
A Lukács völgye területről az écsi közigazgatási határnál vezetendő, a 82. sz. főút elkerülő szakaszától indított gyűjtőúti folytatásában kialakítandó gyűjtőúti hurokkal, mely útról könnyebben lesz elérhető Győrság K-i oldali ma közlekedési szempontból nehezen feltárható völgyeletei, lakóutcái.
•
A 82. sz. főút tervezett elkerülő útja és az Arany János utca közötti út (a volt TSz major fő feltáró útjának vonalában), mely egyben a tervezett ipari hasznosítású terület közlekedési gerince is.
•
A TSz telephely és a vasútállomás között kialakítandó út, mely a tervezett szabadidős felhasználású területet kapcsolhatja a mai úthálózathoz, illetve annak folytatása a meglévő belterület határáig, mely utat az Arany János utcával kell összekötni
•
Az iménti út Ny-i irányú folytatása az állomási bekötőút felhasználásával a település K-i oldalán jelölt gyűjtőútig.
Az így kialakuló gyűjtőúti hálózat mind a vasúttal párhuzamosan, mind arra merőlegesen egy olyan sűrűségű gyűjtőúti hálózatot képez, mely képes lesz a városnak a meglévő beépített területeit és tervezett fejlesztéseit közlekedési szempontból megfelelő szinten ellátni, feltárni. Ezen a hálózaton megfelelően szétválasztható az átmenő forgalom és a célforgalom. Más-más útvonalat használhat az ipari terület áruszállítása, a szabadidős területek célforgalma és a lakóterületek feltáró forgalma. A lakóterületeket kiszolgáló úthálózat esetében kerültük a zsákutcás feltárást, amennyiben ez a helyi adottságok miatt – topográfia, meglévő beépítés – nehezen lenne elkerülhető, úgy ott a „zsák” végén gépjárműforduló számára helyet jelöltünk ki. Keresztmetszeti fejlesztések, burkolatok Ezen egymással szorosan összefüggő dolgokat együtt tárgyaltuk. Igyekeztünk a még hiányzó közműveket lehetőség szerint közterületen elhelyezni, bár ez egyes (főleg dombvidéki jellegű) 40
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
utcák esetében közterület szélesítése nélkül megoldhatatlan. A szükséges közterületi bővítéseket igyekeztünk a meglévő, illetve elvi kerítésvonal hátrébb helyezésével megoldani. Azoknál az utcáknál, ahol elengedhetetlen a közterület bővítése és ez a bővítés már az előző összevont, illetve részletes rendezési tervben is szerepelt, ott igyekeztünk a már elfogadott bővítési irányokat megtartani. Több meglévő lakóutcában még hiányos a keresztmetszeti elrendezés. Ezek közül a dombvidéki jellegű utcáknál elsőként a csapadékvíz elvezetésének jó szintű megoldása a leglényegesebb. Ennek érdekében csapadékvíz elvezető árkokat kell kialakítani, azokat rendszerbe foglalni, hogy az általános befogadóba a Pándzsába eljusson a csapadékvíz. A csapadékvíz elvezető rendszer egyes elemeinek átépítése, más szakaszokon – a megnövekedett terhelések miatt – a meglévő árkok burkolására lesz szükség. Más, viszonylag nagyobb forgalmú lakóutcák esetében előfordulhat, hogy jelenleg nincs járda, vagy csak egyoldali járda van, az utcákban a hiányzó járdák kialakítása folyamatosan megoldandó feladat. Mivel a város területe topográfiai szempontból változatos felszínű, ezért a kialakítandó utcaelrendezések is jelentősen eltérnek. A dombvidéki területeken kialakítandó utcák esetében mindenképpen számolni kell a domboldalon felgyorsuló csapadékvizek energiájának megtörésével, illetve elvezetésével. Ezeken a területeken (Lukács völgye, Cseider stb.) nyíltárkos csapadékvíz elvezetéssel és burkolt árkokkal kell számolni. Ez egyes utcák esetében a méretezett csapadékvíz elvezető árkok függvényében – az átlagosnál nagyobb szabályozási szélességet is eredményezhet. Szintén a dombvidékeken az egyes már meglévő un. „lösz mélyutak” esetében az utak közterületének szélesítése reálisan nem lehetséges. Itt az ilyen utakra jellemző kiemelt szegélyes „csésze” szelvényű útburkolattal számoltunk. A város centrumában - a városias magnál – egy urbánusabb, zárt csapadékcsatornás vízelvezetéshez igazodó, kiemelt szegélyes burkolatkialakítással számoltunk. Ettől eltér a halmazos elrendezésű, spontán kialakult „Váralja” településrész utcahálózatának burkolatkialakítása. Itt a kialakult viszonyokhoz igazodóan a vegyeshasználatú utakra jellemző elrendezéssel, faltól-falig burkolatokkal kell számolni. A síkvidéki területegységeken a már kialakult utcaelrendezések alkalmazása a célszerű: 6,0 mes útburkolat, kétoldali ingatlanhatárokhoz igazodó járda, kétoldali – esetleg egyoldali beépítés esetén egyoldali csapadékvíz elvezető árok – és lehetőség szerint kétoldali fasor. Az országos mellékutak átkelési szakaszát gyűjtőúti ranggal vettük figyelembe a település belső úthálózatának hierarchikus rendjén belül. A meglévő gyűjtőutaknál törekedni kell a lehetőleg 7,0 m-es útburkolat kialakítására, míg az újonnan kialakítottnál ez a minimális méret. 3.3.2.10.
Tömegközlekedés
A település közigazgatási területét átszeli országos vasútvonal – a 11. sz. Győr-Veszprém vasútvonal – országos főútvonal – a 82 sz. Veszprém-Győr másodrendű főút – és több országos mellékút is, melyek áthaladnak a város belterületén is. A város tömegközlekedési ellátásában, így mind a vasúti, mind a közúti tömegközlekedés számításba vehető. 41
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A 11. sz. vasútvonalon a város állomással rendelkezik, mely állomás a város belterületén található és az országos mellékútról megközelíthető. A 11. sz. vasútvonalon jelentős fejlesztések a következő években előreláthatólag nem lesznek. Ma a város vasútállomásán naponta átlagosan 11 db járatpár áll meg, ebből 1 járatpár csak Veszprémvarsányig, míg további kettő csupán Bakonyszentlászlóig közlekedik. A 11 járatpárból csupán egy járatpár közlekedik gyorsvonatként. A vasúti tömegközlekedés mennyiségi fejlesztése igények szerint elvileg lehetséges. A vasúti és a közúti tömegközlekedésnek ma nincs közvetlenül kialakított kapcsolata. Jelen településrendezési tervben szerepeltetünk olyan megoldást, a mely a tömegközlekedési fajtákat képes összekapcsolni. Az autóbuszos tömegközlekedést több szempontnak kell megfeleltetni. • Továbbra is biztosítani kell a település nagytérségi, kistérségi tömegközlekedési kapcsolatait, ehhez újabb járatok indítása is szükséges • a várossá válással, illetve a városi létből fakadó ellátási kötelezettségből adódóan erősíteni kell a szomszédsági kapcsolatokat szolgáló tömegközlekedést • a város területi terjeszkedésével meg kell oldani a településen belüli tömegközlekedést • meg kell teremteni a vasúti és a közúti tömegközlekedés közvetlen kapcsolódását. A település nagytérségi kapcsolatait biztosító járatviszonylatok a nemzetközi, illetve távolsági járatok a 82. sz. főúton közlekednek. A 8224 sz. út csatlakozásánál a város rendelkezik megállópárral, amelyben ezek a járatok megállnak, vagyis igénybe vehetők. A 82. sz. főút új vonalra kerülése esetén is szükségessé válik a 8224 sz. úti kereszteződésnél megállóhelyek kialakítása, mely megállóhelyek így a város területéhez lényegesen közelebb kerülhetnek. A szomszédsági kapcsolatok esetében ma több hiányosság is tapasztalható. Ezek egy része a meglévő országos úthálózat igénybevételével, csupán szervezéssel is kiküszöbölhető. Így kialakítható lenne a győrsági, tápi, tápszentmiklósi, nyalkai, illetve pázmándfalui kapcsolat. A Győrság-Tápszentmiklós vonal a tömegközlekedés elégtelensége miatt szinte külön életet él a kistérségtől, hiszen csak Győrön keresztül közelíthetők meg. A Pérrel történő tömegközlekedési kapcsolat megvalósításához a 8224 sz. út korszerűsítése szükséges legalább a Győrság és Pér közötti szakaszon. Ez a járatviszonylat adhatna a városnak közvetlen kapcsolatot a térség jelentős légi forgalmi létesítményéhez a péri repülőtérhez. A szomszéd várossal Téttel a tömegközlekedési kapcsolat megteremtésének ma már alapvető akadálya a közforgalmi közúti kapcsolat hiánya. Ennek megvalósítása után lesz csak lehetőség ennek megteremtésére. A Veszprémvarsány környéki települések esetében – melyek igazgatási szempontból Pannonhalma városához tartoznak – a tömegközlekedési kapcsolat megteremtése a meglévő országos úthálózat igénybevételével szervezéssel megoldható. Ez esetben is szükség lenne a 82. sz. főúton közlekedő járatoknak a városba történő bevitelére, és átszállási lehetőségre módot adhat a javasolt decentrum megvalósítása. A város területének tömegközlekedési feltárására két lehetőség is adódik. A városba irányuló és a városon átvezető helyközi járatviszonylatok olyan úton történő vezetése, illetve a buszmegállók olyan rendszerben történő elhelyezése, mely segíti a helyi tömegközlekedési kiszolgálást. A helyi tömegközlekedés megteremtése érdekében szükséges egy decentrum kialakítása, melynek kedvező helye a vasútállomás térsége lenne, mely területen jelen terv szerint gyűjtőutat ve-
42
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
zetünk. Ezzel a megoldással megteremtődne a vasúti és közúti tömegközlekedés közvetlen kapcsolata. A helyi tömegközlekedés kialakításánál az ütemezett, szakaszos megvalósítás lenne célszerű. Első ütemet a meglévő lakóterületek kiszolgálására a meglévő, megfelelő rangú utak igénybevételével lehetne elindítani. Ennek javasolt útvonala: az állomási decentrumból indulva a Petőfi S. utca Bajcsy-Zs E. utca – Dózsa György út (itt forduló kialakítása szükséges), majd vissza a Dózsa György u. – Mátyás király u. – Arany János u. (a buszfordulóig). Innen vissza az Arany János u. – Kossuth L. u. – Mátyás király u. – Bajcsy-Zs. E. utca – Petőfi utca vasútállomás. Ez a tömegközlekedési vonal a járatviszonylatok indításakor akár két részre is osztható – Dózsa György utca irányú, illetve Arany János utca irányú járatviszonylatokra. Későbbiekben ezen vonalak – a városi úthálózat fejlesztésének ütemében kiterjeszthetők (pl. a Lukács-völgye területegységre, vagy a Tóthegy irányába is). A javasolt helyi járatú vonal részben a helyközi járatok vonalát – esetlegesen megállóhelyeit is – használhatja, így adva meg a kapcsolódást a helyi és helyközi járatok között. A meglévő és tervezett tömegközlekedési vonalak működéséhez, működtetéséhez a megfelelő szintű útburkolaton kívül szükségesek a megfelelő szintű megállóhelyek kialakítása, illetve azok gyalog úthálózati kapcsolatainak biztosítása is. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A város topográfiai helyzetéből adódóan – síkvidék és dombvidék találkozásánál alakult ki – a kerékpározásnak nincsenek komoly hagyományai. Mindezek ellenére egyre nagyobb számú kerékpáros veszi igénybe a város úthálózatát. A kerékpáros forgalom kialakulásának erősödésének főbb okai a következők. Mára a város területe a síkvidéki részen is jelentősen kiterjedt. Magából a település méretéből adódóan és egyre többen kerékpároznak, hiszen az Arany János utca végétől a Dózsa György utca végéig több mint 3 km az út hossza. Ehhez járulnak még a tömegközlekedési hiányosságok: a helyi járatviszonylat hiánya, illetve a szomszéd települések felé a tömegközlekedési hiány. A szomszédos települések ugyan kerékpáros távolságra vannak, de egyes települések felé – pl. Pázmándfalu – a domborzati viszonyok miatt nem jelentős a kerékpáros forgalom. A most készülő megyei területrendezési terv a 82. sz. főút mentén helyi jelentőségű kerékpáros vonalat jelöl. Ez a vonal Győr városától indul, Écs községben elhagyja a 82. sz. főút vonalát, felfűzi Pannonhalmát és Ravazdnál tér vissza a 82. sz. főút vonalához. Az érintett útszakaszon a 82122 sz. bekötőúton és a 8225 sz. összekötőúton a mai és a várható forgalom nem akkora, hogy az indokolttá tenné független pályás kerékpárút létesítését, hiszen a mai burkolaton a mai forgalom mellett biztonságosan lehet kerékpározni. A település belső úthálózatának kiépítettsége, illetve azokon a forgalom nagysága – főleg a síkvidék településrészeken – olyan, hogy ott szintén lehetséges a biztonságos kerékpározás. A dombvidéki területeken a burkolatok a közterületek szélessége ezt nem teszi lehetővé, viszont ezeken a területrészeken az utak magassági vonalvezetése miatt nem is kerékpároznak. A településen jelen településrendezési tervben nem jelöltünk önálló kerékpárutat, ellenben jelöltünk olyan gyalogos-kerékpáros közöket, melyek útvonal rövidítésre adnak módot.
43
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A város gyalogos közlekedési hálózatában jelentős mennyiségi fejlesztésekre van szükség. A síkvidéki jellegű utcák rendelkeznek az útburkolatokat kísérő járdákkal, melyek egységes gyalogos úthálózati rendszert alkotnak, ugyanakkor a ritkább beépítésű, dombvidéki jellegű lakóterületeken – ld. Tóthegy utca egyes szakaszai – ma még nincs járda. A település természetes fejlődése során ez utóbbi területrészeken is várható a beépítettség változása, egyfajta besűrűsödés, melynek következtében a gyalogosok száma is oly mértékben növekszik, hogy közlekedésbiztonsági szempontból is szükségessé válik a járdák megépítése. A járdák kialakításánál általában a helyi szokásoknak megfelelő ingatlan határokhoz igazodó 1,0-1,5 m járdákkal lehet számolni, melyek mellé – szintén a helyi szokásoknak megfelelően – célszerű ez eddigi gyakorlatnak is megfelelően árnyékadó növényzetet telepíteni. Közműellátottság: Pannonhalma város közműfejlesztéssel kapcsolatos elsődleges feladata a településen meglévő beépített területeken (lakó, intézményi és ipari hasznosítású területen egyaránt) a közműellátottság növelése, ennek érdekében a közműellátottsági hiányokat kell pótolni. Településszinten a legnagyobb hiányosság, hogy a város tóthegyi részén nem épült meg a szennyvízelvezető rendszer. A közműfejlesztési feladatok között a közműhiányok pótlását követi a területfejlesztés során beépítésre, hasznosításra javasolt területek közműellátásának a megoldása. Kiemelten fontos a város számára, hogy újabb közműhiányos területek ne alakulhassanak ki. A közműfejlesztési feladatok között harmadikként kell említeni az esztétikai igények kielégítését, amely a település vonzóképességének növelését szolgálja. A település fejlődéséhez hozzátartozik a városképi megjelenés fejlődése is, amelyhez hozzá kell járulni közművek megjelenésének javításával is. Ennek érdekében a város frekventált területein az elektromos és hírközlési hálózat elemeit fokozatosan a talajszínt alá kell helyezni. Vízellátás A város az ivóvizet a „Pannon-Víz” Rt Nyúli Üzemmérnökségétől kapja. A vízmű kútjai Nyúl külterületi részén találhatók, a vastalanítás után kerül a regionális rendszer vezetékeibe. A regionális rendszer össze van kötve a Szőgyén lévő Vízművel. A vízmű telephelyétől φ 250-es műanyagcsövön érkezik a víz a településre. A domborzati viszonyok miatt 3 vízellátási zónát alakítottak ki. Az alsó zónáról kapja az ivóvizet a Dózsa Gy., Bajcsy-Zsilinszky, Kossuth L. utcáktól DNy-ra eső településrész. Az alsó zónáról olyan épületek ellátása biztosítható, ahol a vízmérő szintje 163,0 m A.f.-nél nem magasabb. A közép zóna rendszerét a Cseider völgyében lévő alsó átemelő telep táplálja. A telepen 2x250 m3-es medence van. Erről a zónáról 215,1 m.A.f.-ig láthatók el épületek. A felső zónáról jelenleg az Apátság kap vizet, illetve a Tóhegyen keresztül Pázmány község ellátására indul vezeték. Az intézmény mérője is a felső átemelő telepen van és az átemelőtől az Apátságig húzódó nyomóvezeték is az Apátság tulajdonában van. A felső telepen 2x100 m3-es medence van. Amennyiben az apátságon kívül más fogyasztókat is a felső zónáról kell ellátni, a felső átemelő telepet át kell alakítani (vízmérő áthelyezés) és kapacitását növelni kell. (Szivatytyú csere.) A település valamennyi utcájában van közüzemi vízvezeték, a hálózatképre a hurkolt rendszer a jellemző. Vízellátási gondok nincsenek, a nyomás a hálózatban a nyári csúcsfogyasztás idején is megfelelő.
44
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A közüzemi vízellátásba bekapcsolt lakások száma 1116. 2002-ben 1 203 000 m3 ivóvizet értékesítettek a lakosságnak. A fejlesztések indításához forrás oldalon (vízbázis regionális vezeték) van szabad kapacitás, de a teljes kiépítés esetén szükséges 1 db új kút létesítése a vízbázison. A tüzivíz biztosítására föld feletti és föld alatti tűzcsapokat telepítettek. A Főapátság 400 m3 kapacitású tűzivíz tároló medencével rendelkezik. Szennyvízelvezetés A településen a tóthegyi rész kivételével kiépült a szennyvízelvezető rendszer. A szennyvizek befogadója az Écs külterületén létesített regionális szennyvíztisztító. Ravazd község szennyvizei 150 mm átmérőjű nyomóvezetéken érkeznek a téglagyár térségében lévő átemelőbe, ide köt az Arany János utcai gravitációs csatorna is. Innen nyomott vezeték viszi a szennyvizet a Rákóczi utcai gravitációs csatornába. A vasútállomás szennyvizei számára készült még átemelő, a település többi utcájában gravitációs csatornát létesítettek. Ezek az Attila utcai végátemelőbe vezetik a szennyvizet. Az átemelőtől φ 200 KM PVC cső vezet az écsi tisztítóműhöz. A gravitációs vezetékek NÁ 200 KG csőből készültek. A szennyvízcsatornára rákötött lakások száma 526 db, a lakásállomány 43,6%-a, a közműolló 48,9%. A Tóthegyen továbbra is elszikkasztják, illetve zárt tározóban gyűjtik a keletkező szennyvizeket. Az új területek szennyvizeit gravitációs csatornával kell elvezetni, az Attila utcai végátemelőt bővíteni kell. A Tóthegy szennyvízelvezetését javasoljuk kiépíteni. A szennyvizeket fogadó Écsen üzemelő tisztítómű jelenleg telített „Pannon-Víz” Rt vizsgálja a bővítés lehetőségét. Villamosenergia ellátás A település főelosztóhálózati táppontja a Győr Dél 120/20 kV-os állomás. Az állomásból induló veszprémvarsányi 20 kV-os gerincvezeték látja el a települést villamos energiával. A transzformátor állomások egy része közvetlenül a gerincről ágazik le. Jelenleg 13 db E.ON tulajdonú kommunális állomás üzemel a város belterületén, ezek jellemezően oszloptranszformátorok (csak 2 db VHTR állomás van) egyik állomás terhelése sem éri el a kritikus értéket. Áramszolgáltatói tulajdonban van a Győrságra vezető út közelében lévő szőlőtelepi FOTR 20/125 tip. állomás, az écsi szőlészet OTR 20/250 tip. állomása a 82-es számú főközlekedési út mellett és a Ravazd melletti halastó közelében lévő OTR 20/400 típusú állomás. Az alábbi transzformátorállomások nem áramszolgáltatói tulajdonban vannak. A Főapátság ellátását építettházas állomás szolgálja 2 db NR 20/250 típusú géppel. Táplálása 20 kV-os földkábelen történik. Idegen tulajdonban vannak a majorban üzemelő OTR 20/400 és OTR 20/2x250 típusú állomások, elsősorban a szárítók energiaellátását szolgálják. A Pannonvíz Rt tulajdonában van a Kosaras-dombon lévő OTR 20/125 típusú állomás a felsőátemelő telep energiaellátására. A MÁV tulajdonában van a Pannonhalma közigazgatási területén lévő Ravazd vasúti megálló ellátását szolgáló FOTR 20/125 típusú állomás. A Keverő üzem telephelyén üzemelő FOTR 20/125 típusú állomás az üzemen kívül (ahol jelenleg csak raktározás történik) a pannonhalmi állomást is ellátja. A téglagyár ellátását az üzem területén lévő telepített 20/630-as állomás biztosítja.
45
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Az üzemen kívüli kenyérgyár területén lévő OTR 20/250 típusú állomás a telephely ellátására létesült. Az üzemanyag töltőállomás ellátására OTR 20/400 típusú állomás szolgál. A kisfeszültségű hálózat döntő mértékben légvezetékes rendszerű. A Kossuth utca végén kialakított új lakóterület utcáiban földkábeles, illetve légkábeles ellátást építettek ki. Az E.ON-nál nem jeleztek szabvány ellenes feszültségesést a kisfeszültségű hálózat végpontjain. A közvilágítási lámpatesteket néhány kivételtől eltekintve a kisfeszültségű rendszer tartóoszlopaira szerelték fel. A lámpatestek fényereje és sűrűsége a település nagy részén biztosítják a közvilágítási szabvány közterületre előírt világítási szintet. A Váralja és a Cseider völgy egy részén a közvilágítás csak irányfény jellegű, ami a közvilágítási szabványnak megfelel, de vagyonbiztonsági szempontok indokolnák a közvilágítás javítását. A két nagy tervezett lakóterület ellátására 3 db új ECOSAFE 20/630-as típusú állomást kell létesíteni, és a volt sütőüzemi transzformátort kommunális állomássá kell átépíteni, a Cseider völgyben lévő állomást is ECOSAFE 20/630-as állomásra kell átalakítani. A lakóterületeket keresztező 20 kV-os légvezetékeket földkábellel kell kiváltani, mely felfűzi az új transzformátor állomásokat. Gázellátás A települést bekapcsolták az országos földgázellátásba. A töltéstavai átadóállomástól induló nagyközépnyomású gázvezeték a Győrságra vezető út nyomvonalába érkezik φ 150-es mérettel a volt sütőüzem mellé telepített RN 50 típusú, 2850 m3/ó névleges teljesítményű fogadóállomáshoz. Az állomás nemcsak Pannonhalma, hanem Ravazd község gázellátását is biztosítja. Pannonhalma és Ravazd között D110 KPE középnyomású vezetéket fektettek Ravazd község ellátására. A kiviteli tervek alapján megépítették a község középnyomású elosztóhálózatát. A főgerinc 160-as mérettel a Dózsa György út, Mátyás király u. nyomvonalában halad. A Váralja ellátására kisnyomású hálózatot terveztek, a rendszert tápláló szekrényes nyomásszabályozót aknában helyezték el a Piac téren a kiviteli terven. A kivitelezési munkák ezideig nem kezdődtek el. 2003 év elején 647 háztartást kapcsoltak be a gázellátásba, ez a lakásállomány 54%-a. Az ÉGÁZ Rt a fejlesztési területek ellátására tanulmányterv készítését javasolja elsősorban a költségek meghatározása céljából. Valószínűsíthető a fogadóállomás kapacitásának bővítése. A Lukács völgy ellátására a fogadótól induló középnyomású hálózat építendő. Elektromos hírközlés Távbeszélő ellátás A 82. sz. út ÉK-i oldalán halad a Magyar Telekom Gerinchálózat Üzemeltetési Csoport kezelésében lévő Győr-Zirc-Veszprém fényvezető kábel. Pannonhalma távbeszélő központ önálló műszaki épületben a Dózsa György utcában van. A központot az Écs-Pannonhalma közötti fényvezető kábel táplálja. A központ típusa RDLU, az 1994-ben történt rekonstrukció után kapacitása folyamatosan bővíthető.
46
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Pannonhalma város Pázmándfalu, Nyalka és Győrság községekkel egységes távbeszélő hálózatot alkot. A városban jelenleg 1030 főállomás üzemel, a főállomás sűrűség 25,62 főállomás/100 lakos, a lakásállomás sűrűség 85,33 főállomás/100 lakás. A Pannonhalma-Nyalka és a Pannonhalma-Pázmándfalu összekötőkábel közös nyomvonalon halad a 8224. sz. Nyalka felé vezető útig. Ott a nyalkai összekötő kábel a 8224. sz. út nyomvonalát követi a pázmándfalusi a Tóthegyen keresztül tér rá a pázmándi útra. A Pannonhalma-Győrság összekötő kábel a Dózsa Gy. út D-i oldalán majd a 8223. sz. Győrságra vezető Ny-i oldalán húzódik. A pannonhalmi helyi hálózat részben földkábeles, részben légkábeles rendszerű. A városban 2 db ME 1200-as elosztó van az Ady E. illetve a Mátyás király utcában. A mobil szolgáltatók a jó vételi lehetőség fokozása érdekében az alábbi helyekre kértek mobil állomás telepítésére engedélyt. Főapátság T-MOBIL Téglagyári kémény: Pannon GSM Műsorszórás Pannonhalma városában kiépítették a Tóthegy kivételével a kábel TV hálózatot, mely csillagpontos rendszerű. Üzemeltető a Pannonhalma Kultúráért és Sportért KHT. A rendszer 20 magyar és 6 külföldi adó vételét biztosítja. helyi TV műsor nincs. Jelenleg 617 előfizető veszi igénybe a szolgáltatást, ez 52,5%-os rácsatlakozási arányt jelent.
47
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.3.
Écs
Első eddig ismert írásos említése 1172-ből való, Esu, Echu néven. A község területén a középkorban még az alábbi településeket találjuk: Kisech (1357), Mesterfa (1395), Fhyzalya (1518) és Petkevár (1235). Écs csak 1936 óta hivatalos elnevezés. Akkor egyesült Nagyécsfalu és Nagyécshegy. Mesterfa már az 1800-as évek végén egybeolvadt Nagyécsheggyel. Petkevár a pannonhalmi kolostor elővára, ún. tarisznyavára volt. Az 1600-as évek elején, a 15 éves háborúban pusztult el. Várfalait és római kori tégláit 1890 körül, a Győr-Veszprém közötti vasútvonal építésekor alapozásnak használták fel. 1973-ban klubkönyvtár épült a községben. 1984-ben a győri Rába Rt. Écs határában 90 hektáron közép Európa egyetlen járműpróbapályáját építette fel. A Rába-Ringnek nevezett pályán 1990-től autóversenyeket rendeznek. Az elmúlt évtizedek alatt megváltozott a település arculata. Új házak tucatjai épültek, új utcák keletkeztek. Az országban elsőként, 1921. augusztus 28-án, Écsen állítottak közadakozásból - az I. világháborúban elesettek emlékére szobrot: a hadiszerek roncsa között haldokló honvédnek Mária nyújt cserkoszorút.
48
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.3.1.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
19,83
1759
14
29
-15
Belföldi vándorlási különbözet -
Itt is nyomon követhető a népességszám lassú csökkenése. 3.3.3.2.
Az épített környezet
Lakásállomány GYMS megye Écs * év elején GYMS megye Écs
1995
1996
1997
1998
1999
2000*
2001
2002
157391 570
158472 574
159470 581
160147 587
160940 589
162223 589
165102 636
167360 641
171000
2,6 3,1
2,6 2,8
2,6 2,8
2,6 2,7
2,7 3,0
2,7 3,0
1 lakásra jutó lakos 2,7 2,7 2,6 3,0 3,0 3,1
2003 656
Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 2003
A lakások száma a statisztikai adatok tanúsága szerint 2003-ban 656 db lakás volt. A lakásállomány dinamikusan növekedett az elmúlt időszak alatt, amely szintén a szuburbanizációs folyamatokra utal. A lakások számának növekedése minden kategóriában megfigyelhető volt. A településen ezeken a lakóépületeken kívül még 62 hétvégiház-nyaraló is található, amely a település vonzerejét is mutatja. A lakásokra vetített népességszám alapján látható, hogy Écsen az átlag körül mozog a mutató. Ez a nagyobb csoportot képviselő időskorúakra vetíthető vissza.
GYMS megye Écs GYMS megye Écs
Épített lakások száma 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 1 240 1 196 804 989 1 283 1 690 2 524 1 383 7 7 6 3 11 12 7 16 Épített lakások aránya a lakásállományon belül ezrelék 2,9 2,8 1,9 2,3 3,0 10,2 15,1 8,1 12,2 12,1 10,2 5,1 18,7 18,9 11,0 25,0 Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 2002
Az épített lakások száma 16 volt 2003-ban. Ez javuló tendenciát mutat, ellentétetben a megyei átlaggal, ami 1998. óta folyamatosan nőtt, most a felére esett visza. A lakosságszámra vetített adatok alapján Écs alatta marad a megyei értékeknek, viszont az épített lakások aránya magasabb a statisztikai térség átlagánál. Ennek oka, hogy a település a győri agglomeráció településtagja, és ezáltal kiemelkedik a környezetéből. Épületállomány Az épületeket az építési koruk szerint vizsgálva látható, hogy az épületállomány többsége a II. világháború után épült, viszont nagyon sok háború előtti parasztházzal találkozhatunk a településen. A régi parasztházak részben átépítésre kerültek a háború után, de nagyobb részben megmaradtak eredeti állagukban. 49
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A szintszámok tekintetében túlnyomórészt a földszintes épületek találhatók. Az épületek megközelítőleg 20%-a többszintes lakóépület. Épületek építési kor szerint darabszám 1945 előtt épült épület 61 1945-1990 között épült épület 488 1990 után épült épület 92 Összesen: 641
%-os megoszlás 9,50 76,13 14,35 100,00
A település lakóépület-állományára a ’60-as ’70-es évek uniformizált házai rányomták ugyan bélyegüket, a község hegyi részein azonban a jellegzetes népi építészet emlékeivel is nagy számban találkozhatunk. A háború előtti 10 Az önkormányzati adatközlés szerint a lakásállomány 641 db, üdülő 40 db. A településen található üdülők között nagy számban találhatóak felújított parasztházak, de új építésű földszintes és tetőtérbeépítéses épületek is. Régi parasztházak 10%-ot megközelítő arányban vannak jelen. Ezek az épületek jelentős építészeti értéket képviselnek. A ’90-es években bekövetkező építkezési hullámnak köszönhetően a falukép kezdett átalakulni. A településen az utcákban elszórva új épületek jelentek meg, valamint új beépítésű lakóterületek jöttek létre. Ezek az épületek műszaki kivitelükben, minőségükben kielégítik a mai kor követelményeit. Az új épületek sokkal változatosabbak ugyan mint a ’60-as évek „kockaházai”, de építészeti színvonaluk nagyon vegyes. Az épületek szintszámát tekintve döntő többségben vannak a falusias beépítésre jellemző földszintes épületek. Nagyobb arányt ezeken kívül a ’80-as évektől megjelenő tetőteres és emeletráépítéses épületek képviselnek. A pontos lakóterület-fejlesztési elképzelések az alábbiak: A település terveiben szerepel a Deák út és a Hegyalja utca kétoldali beépíthetőségének megvalósítása, ez a folyamat már jelenleg is folyik, itt a Petőfi illetve a Dózsa utca felnyúló telekvégeinek megosztásával alakíthatóak ki új építési telkek. A Tó utca-Kis utca által közrezárt telkek megosztásával új lakóutca jönne létre kétoldali beépítéssel, melynek telkei a kialakításra kerülő feltáró útra csatlakoznának. Itt 20-24 telek kialakítására nyílna lehetőség. Ehhez a fejlesztési területhez szervesen kapcsolódik a sportpálya melletti terület beépíthetővé tétele a tervezett új települési gyűjtőútra felfűzve szintén kétoldali beépítéssel jöhetnének létre értékes lakótelkek. A Kápolna utca mögötti jelenleg önkormányzati tulajdonú területen jelenleg 12 beépítetlen építési telek található, e mögött a terület mögött a „körgyűrűre” felfűzve szintén új lakóterületek alakíthatóak ki a 015/4 hrsz-ú ingatlanon. A Táncsics utca mögötti jelenleg szántó művelési ágú területen kétoldali beépítéssel szintén kialakítható lenne kb. 18 darab építési telek. A településen Győr vonzásának felerősödésével megindult a lakóterületek kiépülése a Fő útra merőlegesen megnyitott utcákkal, valamint a 82. sz. út keleti oldalán azzal párhuzamosan. A Jókai és Ifjúság utcákkal párhuzamosan kialakításra kerülhet két újabb kétoldali beépítésű lakóutca, ezen a területen 40-50 új építési telek lenne kialakítható. További elképzelés, a Deák utcából nyíló Kertész horog kezdeti szakaszának beépítése, mely a Kossuth utca felnyúló telekvégeinek megosztásával lenne megvalósítható. A településen további igényként felmerült, hogy a község keleti területén közvetlenül Pannonhalma belterületéhez csatlakozva beépíthető telkek legyenek kialakítva. Végezetül a legnagyobb kiterjedésű lakóterület fejlesztés tervezett helyei a jelenleg kertművelésű hegyi területek, amelyek jelenleg is látnak el lakófunkciót. Ilyen területek a Mezőszél, a
50
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Domb utca és a Kistényői út területei, a Csillaghegy területe, valamint a Mesterfai hegy, a Diós és a Berény területei. Itt a tervek szerint a meglévő utak mentén – domboldalak részleges beépítésével – új laza beépítésű lakó és üdülőterületek alakulnak ki. A történelmi térképeken megfigyelhető, hogy a hegy mindig is lakott terület volt, a szurdokokban futó utak mentén sűrűn sorakoztak a lakó és gazdasági épületek. Az utak mentén a továbbiakban is lehetőség nyílna lakó és üdülőépületek, hétvégi házak építésére, kisebb beépítési %-al és nagy zöldfelületekkel. 3.3.3.3.
Gazdaság
Domborzati adottságok, helyi energiák: A település a Pannonhalmi-dombság termékeny területén fekszik, ezért az eddigi fejlődést meghatározó tényezők közül ki kell emelni a domborzatot. A domborzat egyrészt meghatározta a gazdasági tevékenységet, amely az egyik történelmi borvidékké tette a térséget és Écset. A település egykori hegyi részén a szőlőtermesztés vált dominánssá, míg a völgyi részeken a szántóföldi termesztés volt a meghatározó. A domborzati adottságoknak köszönhetően a közlekedés irányultság egyértelműen észak-déli irányt vett. A másik meghatározó tényező Győr közelsége. A településen lakók a mezőgazdaság fenntartóképességének csökkenésével a megyeszékhelyen találtak munkát. A megyeszékhely először ipari foglalkozási lehetőséget biztosított a település lakosainak. Az ipar domináns szerepe mindmáig megfigyelhető, azonban egyre inkább meghatározóvá válik a szolgáltatási ágazat. Győr hatása megfigyelhető a település demográfiai tényezői között is. A szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetően a település lakosságszáma növekedik. A település fejlődését meghatározza a környezet is. A természetközeli élőhelyek vonzerejének felerősödése egyrészt kedvezőleg hat a szuburbanizációs folyamatokra, másrészt elősegítheti a turizmus erősödését. A település gazdasági életét a legjelentősebben határozzák meg a helyi vállalkozások. A Écsi vállalkozások száma 2002-ben 130 darab volt. A vállalkozások száma a vizsgált időszak alatt növekedett. A növekedés nem volt egyenletes, de az indulási évtől (1996) számítva 43 egységgel növekedett a vállalkozások száma. Az összes többi település kategória esetében növekedés volt tapasztalható. Ez mind a nominális, mind a százalékos és ezrelékes adatok estében látható.
1996 GYMS megye Écs GYMS megye Écs
Működő vállalkozások száma db 1997 1998 1999 2000
2001
29 911 30 831 33 324 34 723 37 428 38 150 87 103 111 107 112 115 Működő vállalkozások számának változása (1997=100%) 100% 108% 113% 121% 124% 100% 100% 104% 118% 112%
2002
2003
38 684 130
39 940 123
125% 149%
129% 119%
Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 2003
1996 és 1997 között a településen a vállalkozások száma jelentősen növekedett (16 darab). Amennyiben az 1996-os év adatait is figyelembe vesszük, a változás 150 %-os. A megye esetében 129, a megyei községek estében 122, a hasonló település nagyság esetében pedig 130%-os a növekedés 1996-hoz képest. A százalékes adatok Écs esetében kiválóak. A vállalkozások száma meghaladja a városok adatait is tartalmazó megyei átlag kivételével az összes településkategória adatait.
51
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
1996 és 1997 között a településen a vállalkozások száma jelentősen növekedett (16 darab). Amennyiben az 1996-os év adatait is figyelembe vesszük, a változás 150 %-os. A megye esetében 129, a megyei községek estében 122, a hasonló település nagyság esetében pedig 130%-os a növekedés 1996-hoz képest. Az ezrelékes adatokat Écs esetében kiválóak. Ezer lakosra vetítve a vállalkozások száma meghaladja a városok adatait is tartalmazó megyei átlag kivételével az összes településkategória adatait. Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tőkeerővel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági változásokat. A vállalkozások száma a vizsgált időszakban minden vizsgált kategóriánál dinamikusabban emelkedett. 1996-ban Écs kisebb mértékben előzte meg az ezrelékes adatok alapján a hasonló népességkategóriájú településeket három tizeddel, jelenleg azonban ezer lakosonként 1,8 társas vállalkozás (Rt, Kft) a különbség. Működő vállakozás összesen 123
ebből Kft
szövetkezet
Bt.
egyéni vállakozás
17
-
19
87
Az egyéni vállalkozók számának növekedése minden vizsgált kategóriában megfigyelhető, a növekedés aránya Écs esetében az átlag körül mozog. Azonban ha az 1996-os adatokat vesszük figyelembe, akkor sokkal dinamikusabb a fejlődés (131%). A százalékes adatok tekintetében látható, hogy a megyei adatoktól eltekintve Écsen a legmagasabb az ezer lakosra eső vállalkozások száma. Mint látható Écs gazdasági szerkezetében az egyéni vállalkozók dominálnak. Ez országos jelenség. Problémát okozhat a társas vállalkozások alacsony aránya, Écsen az összes működő vállalkozásnak mindössze 28,7%-a társas vállalkozás, viszont ez jobb mint bármely más vizsgált településcsoport esetében. A társas vállalkozások azok a gazdasági tényezők, amelyek pozitív irányba képesek egy település fejlődését lendíteni. Az egyéni vállalkozók magas arány annak tudható be, hogy a lakossági igények megnövekedtek olyan szolgáltatások irányába, amelyeket eddig a városokban lehetett elérni. Ez betudható egyrészt a helyi lakosok, másrészt a beköltözők igényeinek. Kereskedelmi intézmények jelenléte A kereskedelmi intézmények jelenléte egy település lakossági ellátottság fontos elemei. Ezenkívül a gazdasági szereplők jelentős része is az ellátást biztosító vállalkozók közül kerül ki. Écsen az egyéni vállalkozók közül 14-en kereskedelmi tevékenységet végeznek. kiskereskedelmi üzlet 14
ebből élelmiszer jellegű 5
gyógyszertár -
fiók gyógyszertár 1
vendéglátóhely 7
A helyi ellátás fontosságát senki sem vitatja. Azonban a helyi ellátást végző kereskedők nem képesek versenyezni a győri „diszkontáruházak” áraival és kínálatával.
52
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.3.4.
Közlekedési infrastruktúra
Közúthálózat A települési úthálózat elemeit az alábbi utak jelentik: • 82. sz. másodrendű főút, amely Győrből Écsen át halad Veszprém felé • 82122. sz. állami mellékút, amely Pannonhalmával biztosít közvetlen közúti kapcsolatot. Közúti kapcsolatok Écs közlekedési kapcsolatainál szinte kizárólagosan meghatározó közlekedési ágazatnak a közúti közlekedés tekinthető. Écs két közúti kapcsolattal rendelkezik. A legfontosabbnak a Győr-Veszprém (82. sz. állami főút) útvonal tekinthető. A második közúti kapcsolat a települést és Pannonhalmát összekötő 82122. sz. településközi út. Település M1 autópálya Pannonhalma Győr Nyúl Tényő Győrság Ravazd Győrújbarát Győrasszonyfa Budapest
Légvonal Közúti elérhetőség 10,0 10,2 1,6 2,8 12,9 14,5 2,1 3,6 5,6 22,4 3,8 5,1 4,4 4,6 6,1 8,4 8,6 9,4 101,3 127,7 Écs elérhetősége
Elérhetőség 1,02 1,75 1,12 1,71 4,00 1,34 1,05 1,38 1,09 1,26
Az elérhetőség a közúti elérhetőség és a légvonalbeli távolság hányadosa. A táblázatban szereplő földrajzi helyek sorrendjét az elérhetőségi index határozza meg. A leginkább elérhetőek Écs esetben az észak-déli irányú kapcsolatok (M1 autópálya, Nyúl, Ravazd, Győr, Győrasszonyfa). A következő leginkább elérhető hely, amelynek irányába útvonal vezet Győrság. Budapestnek már 1,26 az elérhetőségi mutatója de még mindig elfogadható a légvonal és a közúti távolság aránya. • Ezek tekintetében a rendezési terv távlatában összhangban a megyei koncepcióval javasoltunk egy új nyomvonal kialakítást a 82. számú főút számára, mely által a belterületi nyomvonal kiváltható. • Javaslatunk szerint az új nyomvonal a település belterületét keleti irányból kerülné el a Pándzsa-ér és a vasút közötti nyomvonalon. A kialakításra kerülő új úttal a jelenleg Pannonhalmával kapcsolatot biztosító 82122 sz. mellékút kötné össze a települést. A tervek szerint első ütemben az Écset elkerülő szakasz épülne meg, amely a 82328 sz. állami összekötőút előtt csatlakozna vissza a 82. sz. másodrendű főútba. • A következő ütemben kiépülne a Ravazdot is elkerülő szakasz, mely ily módon teljesen tehermentesítené a települési belterületeket. • A meglévő állami mellékutak mellett a megyei rendezési tervben szereplő Tét-Pannonhalma összekötő út a tervek szerint szintén érinti majd a település külterületét. Ennek a kistérségi jelentőségű útnak több nyomvonalváltozatát is elkészítettük a település területére. A tervezett út várhatóan a 82-es főút felől a település déli határán a Rába-ringet délről érintve halad tovább Tényő felé. 53
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
• A kiépülő új településközi útra a település a „tanpálya” keleti oldalán jelenleg mezőgazdasági útként funkcionáló földút kiépítésével csatlakozna, a belterületi részeken a Mogyorós és a Kossuth utca továbbítaná a forgalmat a 82. sz. főút irányába. • A „tanpálya” melletti útra csatlakozó keleti irányba haladó mezőgazdasági földút a Berényen keresztül teremtene kapcsolatot a 82. sz. másodrendű főút és a Tét-Pannonhalma összekötő út között. • Hosszabb időtávon belül kiépülhetne egy másik csatlakozási pont is, amely a „tanpályát" nyugati irányból megkerülve, szintén egy már meglévő mezőgazdasági úton kiépülve az Öreg utcába csatlakozva biztosítana kapcsolatot a településsel, ennek az útnak az északi irányba történő kiépítésével közvetlen kapcsolat jönne létre a Tét-Pannonhalma összekötő út és Nyúl között is. A település közúti kapcsolati fejlesztése terén jelentős elképzelések fogalmazódtak meg a településközi utak tekintetében is. A belterületi utak fejlesztése után azon településközi földutak kiépítése következhet, amelyek a szomszédos településeket közvetlenül összekötik és egyben a mezőgazdasági területek feltárását is szolgálhatják. Écs területén a következő utak megépítése indokolt : • A jelenlegi Écs-Tényő kapcsolatot adó erdei út településközi úttá fejlesztésével mindössze 5 km-re lenne csökkenthető az egyébként 22 km-es kerülő. • A településről Győrság csak a 82122. sz. összekötő út és a 8223. sz. mellékút kereszteződésétből közelíthető meg, ennek a kerülőnek az elhagyására javasoljuk, hogy településközi út épüljön ki a jelenlegi külterületi 055/2 hrsz-ú mezőgazdasági út nyomvonalán. • További településközi kapcsolatot biztosítana Nyúllal a Deák utca folytatásában kiépülő északnyugati irányú jelenleg mezőgazdasági földút, mely a tervezés időtávjában lakóutcaként is funkcionálna. A belső közlekedési kapcsolatok fejlesztése tekintetében települési gyűjtőútnak jelöltük belterületen az alábbi utakat: • A település északi részéből kiindulva a tartalék lakóterületi fejlesztéseket feltárva, a 82. sz. főúttal megközelítőleg párhuzamosan összeköttetést biztosítana az Ady – Táncsics – Tó utcák között, valamint a lakóterületfejlesztések által kialakuló (erre az útra merőleges) két új utca között. A Tó utcától folytatódva a Kis utca megosztott telekvégeinek feltárása is ennek az utcának a feladata lenne, majd a sportpálya melletti területen csatlakozna vissza a 82. sz. főútba. Ez a körgyűrű jellegű gyűjtőút a tehermentesíti a Fő utat, megszünteti a zsákutca jellegűen beépített területek „elszigeteltségét” és könnyebb átjárhatóságot biztosít az utcák között. • A Kálvária utcára merőlegesen új lakóutca jön létre csatlakozással az újonnan kiépítendő „körgyűrűre”. • A Berettyó mellett kialakuló út a Táncsics utca mögötti lakóterületek feltárását biztosítja. • Az Ifjúság utca mögötti új lakóterületek feltárását biztosítja az itt kialakításra kerülő 82-esre merőleges út, amely becsatlakozik a kiépítésre kerülő Écs-Nyúl településközi útba. • Nyomvonal korrekcióra a Kossuth u.-Dózsa u. kereszteződésénél van szükség, itt a jelenlegi gyaloghíd helyén lenne biztosítva az összeköttetés. A belterületi utak 80%-a burkolt. A burkolt utak aránya a falu területén mintegy 70%, és szinte minden utcában megfelelő az út minősége. A falu területén csak a burkolatszélességek hagynak kívánni valót maguk után. Több helyen hiányoznak az utakat kísérő árkok is, vagy kiépítettségük hiányos. A hegyi területeken kis arányú jelenleg még az útkiépítettség. A legtöbb út földút, mely nagyon kis szélességű és általában szurdokban fut. Árkok - a vízelvezetés egyáltalán nem megoldott.
54
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Tömegközlekedés A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítő a településen. A Tét-Pannonhalma út megvalósulásával az autóbusz útirányok diverzifikálására is lehetőség nyílik. A tömegközlekedés általános minőségi javulása csak hosszú távon várható, túlmutat a rendezési terv hatáskörén. Az új fejlesztések megvalósulása után azonban új buszmegállók kiépítésével a tervezett új lakóterületeket is be kell kapcsolni a tömegközlekedésbe. Az autóbuszvárók műszaki és építészeti színvonala kívánnivalót hagy maga után. Az autóbuszöblök egyáltalán nincsenek kiépítve. Az autóbusz leállósávokat az útburkolatok kiszélesítésekor pótolni kell. A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. A jobb tömegközlekedési kiszolgálás érdekében autóbusz forduló is kiépült a településen, a Kossuth Lajos és az Öreg utca kereszteződésében. Az autóbusz közlekedés nagyon jó a településen. Óránként vannak járatok Győr felé, Győrön kívül Pannonhalmával, Ravazddal és Győrasszonyfával is van kapcsolata a településnek. A nemrégiben a megyéhez csatlakozott települések is megközelíthetőek Écsről, valamint a település kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően közvetlen kapcsolat van Veszprémmel és Balatonfüreddel. Kerékpárutak Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A megyei településrendezési terv, mely jelenleg a véleményezés fázisában tart már szükségesnek tartja ilyen jellegű útvonalak kiépítését, kijelölését. A Világörökség pannonhalmi műemlékegyüttese vonzza a látogatókat ezért elengedhetetlen, hogy a közeljövőben biztonságos útvonalon kerékpárral is könnyedén megközelíthető legyen. A 82. sz. állami főút nyári forgalma bizonytalanná teszi a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeit, ezért szükség van egy a Balaton irányába haladó kerékpárút kiépítésére, amely belterületen a jelenlegi Fő úttal párhuzamos lakóutcákat felhasználva vezetné a kerékpáros forgalmat északnyugat-délkeleti irányba. A településközi utak kiépítésével a tervek szerint a Győr felől a Bakonyba és a Balatonra tartó tervezett regionális kerékpáros nyomvonal a település területén áthaladva biztosít majd kapcsolatot. Gyalogutak A településen jelenleg kimondottan gyalogos utak, ösvények nem találhatóak. A koncepció javaslatot tesz • egy a Művelődési Otthon mellett kialakítandó gyalogútra, amely helyettesítené a jelenlegi hidat, ha annak átalakítása megvalósulna. • a Rákóczi utca és a templom gyalogos összekötésére, amely mellett zöldterület kialakítása javasolt. • a Tó utca – Kis utca összekötésében megvalósuló lakóterületi fejlesztéseknél is fontos lenne gyalogutak kialakítása amelyek biztosítanák a tervezett tó megközelítését, körüljárhatóságát. Turistautak A településen kijelölt turistautak haladnak át a belterületen és külterületen egyaránt. Belterületen a Tó utca – Fő utca – Szabadság vonalában illetve a Kossuth utca vonalában van kijelölve a turistaút nyomvonala. Külterületen az erdei és mezőgazdasági, valamint kijelölt turistautakon délnyugat felé Jánosháza, Ravazd, Sokorópátka településeket, északnyugat felé pedig Nyúl, Győrújbarát, nyugati irányban Tényő, kelet felé haladva pedig Pannonhalma és Győrság településeket lehet megközelíteni. Ezek az utak a települések szőlőhegyeit, löszfalba vájt borospincé-
55
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
it, műemlék épületeit illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett erdő- és legelőterületeit érintik. Az écsi turistautak ezen kívül kelet-nyugati irányban a Csanakhegy vonulatairól a Szemere-hegy vonulatai felé vezetik a kirándulókat. 3.3.3.5.
Közüzemi hálózatok
Közüzemi vízhálózat Écsen a közüzemi vízhálózat 1980-ban épült ki. A vízhálózatot a Pannon–Víz Rt. üzemelteti. Az ivóvíz Nyúlról érkezik a településre. 1995 GYMS megye Écs
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 1996 1997 1998 1999 2000
2001
2002
2003
149 994
152 510
154 280
155 639
152 966
156 918
154 445
158 085
162 156
562
572
571
583
584
534
622
637
599
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye Écs
95,30% 98,59%
96,20% 99,65%
96,70% 98,28%
97,20% 95,00% 96,60% 93,50% 94,5% 94,8% 99,32% 99,15% 90,66% 97,80% 99,38% 91,3% Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 2003
A fenti táblázat szerint a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2003-ban 599 volt. Az adat a megyei statisztikai évkönyvből származó, hivatalos adat, amely a népszámlálási adatokból származik. Az önkormányzat adatközlése szerint a lakások 100%-a bekapcsolódott a közüzemi vízhálózatba. Az adatok közötti különbség oka az lehet, hogy a statisztikai adatok csak a lakásokba bevezetett rendszert veszik figyelembe, nem számolnak a csak kizárólag „kerti csappal” rendelkező lakásokkal. A fentiek tekintetében elmondható, hogy Écs a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a legmagasabb mértékkel rendelkezik. Szennyvízcsatorna hálózat, közműolló Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás GYMS megye Écs
1995 70511 -
1996 72711 -
1997 74731 -
1998 87858 180
1999 93291 208
2000 99505 255
2001 106739 283
2002 111159 283
2003 118071 297
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye Écs
44,80% -
45,92% -
46,86% -
54,86% 57,97% 61,30% 64,70% 66,42% 69,0% 30,66% 35,31% 43,29% 44,50% 44,15% 45,3% Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 2003
Az átemelőszivattyús rendszerű szennyvízcsatorna hálózat átadása 1995-ben történt. A hálózat üzemeltetője a Pannon-Víz Rt. A településen ezt megelőzően házi derítőket alkalmazott a lakosság – a magas közüzemi hozzájárulás miatt –amelyekből jelenleg is sok van használatban. A 2003-as állapotok szerint Écs lakásállományának több mint 45 %-a volt bekapcsolva a szennyvízhálózatba. Ez a folyamatos növekedés annak köszönhető, hogy az újonnan épített lakóépültekre csak akkor adnak ki használatbavételi engedélyt, ha az a szennyvízhálózatra csatlakozott. A szennyvíz tisztító Écsen működik, a tisztott víz a Pándzsa-érbe kerül.
56
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Villamos energia-hálózat A villamos energia hálózat 1952-ben épült ki a településen, szolgáltatója az E.ON Rt. A településen 2002-ben 853 fogyasztó van számon tartva. A bekötések száma folyamatosan emelkedett, ami a lakások számának növekedésre, illetve a fogyasztóhelyek bővülésére vezethető vissza. A villamos energiát fogyasztó háztartások aránya minden esetben meghaladja a 100%-ot. Ennek oka, hogy a statisztika a villanyórák számát adja meg. Az hogy Écsen magasabb a villanyórák aránya, mint a többi községben arra vezethető vissza, hogy a településen arányaiban több az iparban dolgozók aránya, akik otthon is használnak „háztáji barkácsolás” céljára nagyobb teljesítményű eszközöket, amelyek igényelték a külön villanyóra felszerelését, valamint a hegyi részek kertművelésű területein is jelentős mennyiségben találhatók mérő órák . Villamos energiát fogyasztó háztartás 1995
GYMS megye Écs
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
174 785
176 500
177 894
178 697
180 227
182 611
191 753
193 623
196006
768
769
797
811
818
837
847
853
878
Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya GYMS megye Écs
111,05%
111,38%
111,55%
111,58%
111,98%
112,57%
116,14%
117,40%
114,6%
134,74%
133,97%
136,32%
138,16%
138,88%
142,11%
133,18%
133,07%
133,8%
Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 2003
Gázhálózat 1995 GYMS megye Écs
Vezetékes gázt fogyasztó háztartások 1996 1997 1998 1999 2000
2001
2002
2003
71 538
75 900
82 100
87 555
97 361
103 402
108 353
113 269
115 497
0
187
234
253
279
321
342
364
Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 GYMS megye Écs
45,45%
47,89%
51,48%
54,67%
60,50%
63,74%
65,60%
67,68%
0,00%
32,58%
40,28%
43,10%
47,37%
54,49%
53,77%
56,78%
391
2003 67,5% 59,6%
Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 2003
A településen 1996-ban épült ki a gázhálózat, a szolgáltatást az ÉGÁZ Rt. látja el. 2003-ban 391 lakás kötött rá a hálózatra, amely a lakásállománynak az 59,6%-a. Az alacsony rákötések aránya csak a megyei átlagtól marad el, megközelítőleg 10%-kal, a többi vizsgált településcsoporthoz viszonyítva lényegesen jobb arányokkal rendelkezik. Annak ellenére, hogy anyagilag jelentős megterhelést jelent a gázra történő áttérés a lakosság számára, a településen magas arányú a rákötések száma. Ennek oka elsősorban a fiatal korstruktúrában keresendő. Távbeszélő-hálózat, Hírközlés A telefonhálózat 1991-ben épült ki Écsen. A szolgáltatást a Magyar Telekom végzi. Eleinte a szolgáltatás vezetékes volt, jelenleg üvegkábeles rendszer működik. 1996
Távbeszélőkészülékek száma 1997 1998 1999 2000*
2001
2002
2003
GYMS megye Écs
120 833
131 699
143 805
155 492
167 342
166 414
164 421
164 421
432
454
508
560
556
533
523
520
GYMS megye Écs
284
310
339
367
355
327
312
312
253
261
289
312
310
299
297
296
Távbeszélő fővonal 1000 lakosra Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 2003
57
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A távbeszélőkészülékek száma a vizsgált időszakban 91 fővonallal emelkedett, jelenleg a lakások több mint 80%-ban található vezetékes telefon. Az ezer lakosra jutó vezetékes telefonok száma a városi adatokat tartalmazó megyei átlag kivételével meghaladja a többi adatot. Ez viszszavezethető az idősek magas számára, akik biztonsági okokból ragaszkodnak a vezetékes telefonhoz. A vonalak számát tekintve 1999-től folyamatos csökkenés figyelhető meg, ami a mobiltelefonok elterjedésének köszönhető. A település területén három nyilvános telefonállomás található, amely az egyre csökkenő igényeknek megfelel. A településen tehát a teljes közműhálózat kiépült. A felszíni és felszín alatti vizek ill. a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történő rákötések elősegítése. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségű — 20kV-os — szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4kV-os kommunális transzformátorok látják el. A lakóterületi és egyéb fejlesztési elképzelések a jelenlegi közműhálózat bővítésével megvalósíthatóak. A meglévő közművek szolgáltatási színvonala megfelelő. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévő és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezető árkokat ki kell építeni a település teljes területén, különös tekintettel a hegyi részekre. A jövőben a település belterületére célszerű lenne teljes körű vízrendezési tervet készíttetni. 3.3.3.6.
Térkapcsolatok
Fekvés, helyzeti energiák: A mikro- és makroviszonyokat tekintve a település fekvése jó. A történelem során fontos útvonalak metszésében feküdt. A fejlődésben ez sokat segített. A gépjárművek megjelenésével ez az előny mind hangsúlyosabb szerepet kapott, a kiépített műutaknak köszönhetően az erőteljes észak-dél közlekedési tengely elősegítette a település fejlődését. A makroviszonyokat tekintve is jó helyzetben van a település. A térség közelében olyan gyorsan fejlődő gazdasági csomópontok találhatóak, amelyek biztosítják, hogy a foglalkoztatottak mindig találjanak kereseti forrást. A térség aránylag közel fekszik a nyugati országhatárhoz, valamint előnyös természeti adottságainak köszönhetően biztosan számíthat a turistákra, megfelelő infrastruktúrális kiépítettség mellett. A települések lakossági mozgása a több irányba mutató közlekedési kapcsolatoknak és a helybeli munkalehetőségek hiányának köszönhetően diverzifikált. A település lakossága a közelben található városokban talál munkát, így Győrt és Pannonhalmát lehet elsősorban említeni a munkahelyhez köthető személyi mozgások terén. A lakosság legintenzívebb mozgása Győr felé irányul. Itt történik a mindennapos munkavégzés jelentős része. Találkozhatunk más településeken (Ravazd, Tarjánpuszta) történő munkavégzéssel is, azonban a meghatározó a győri munkavégzés volt. A második leginkább előforduló tevékenység a bevásárlás. A győri kereskedelmi központok kínálata, és a munkavégzéssel történő személyes mozgás ezt magától értetődővé teszi. A fiatal korosztályok tanulási lehetőségeit szintén meghatározza a megyeszékhely. Ezt indokolja a település közelsége valamint az is, hogy Győr rendelkezik a Dunántúlon a legszélesebb középiskolai kínálattal. Az ügyintézések (okmányiroda, pénzügyek stb…) is a városokban történnek elsősorban, Győrben és Pannonhalmán, illetve a szórakozási kínálat is ezeken a településen a legnagyobb. Említésre került még más települések közül Nyúl és Tényő, ahova elsősorban családi ügyek miatt járnak az emberek, illetve Budapest, amelynek felsőoktatási kínálata a meghatározó.
58
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.3.7.
Környezetvédelem
Levegőtisztaság A fő gondot a település központján átmenő 82. út óriási forgalomterhelése jelenti. Ez egy elkerülő út építéséig így is fog maradni. A mezőgazdasági területekről esetenként felszálló port a területen lévő lombos növényzet nagyrészt kiszűri a levegőből. A községben ipari mértékű szennyezőanyag kibocsátás nincs. A kén-dioxid és szénmonoxid emisszió a hagyományos vegyestüzelésű fűtés hátérbe szorulásával folyamatosan csökken. A gázhálózat kiépülésével a háztartások nagy többsége átállt a környezetkímélő fűtési módra. Zajhatások Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről nincs tudomás a településen. A közúti gépjármű-közlekedés környezeti zajterhelései a település útjain sokszorosan meghaladják a megengedett határértékeket. Hulladékkezelés A kommunális hulladékot a győri Kommunális Szolgáltató gyűjti. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nincs a településen, de hosszabb távon megoldandó feladatot jelent, mely az erőforrások kíméletesebb felhasználását tenné lehetővé. Az esetlegesen keletkezett ipari hulladék tárolását, szállítását a településen működő vállalkozók maguk végzik. Törmelék lerakására kijelölt hely nincs a településen. 3.3.3.8.
Településközpont, intézmények
A településen a főbb intézmények (polgármesteri hivatal, óvoda, iskola, rendelő, templom, kereskedelmi,- és vendéglátó létesítmények stb.) A Kossuth Lajos utca és a Fő utca mentén szétszórtan helyezkednek el. Így a településen egységes településközponti vegyes terület kijelölésére nem teszünk javaslatot. 3.3.3.9.
Különleges területek
A különleges területeknek három fajtáját különböztettük meg a településen. • A különleges temető területek a meglévő két temető területei. Ezek rendezési terv távlatában bővítést várhatóan nem igényelnek, de hosszabb időtáv figyelembevételekor valószínűleg egy új temető kialakítására lenne szükség, amelyet a Mesterfai-hegyen a Diós területén javaslunk megvalósítani. • Különleges sport és szabadidős terület a sportpálya területe, melyhez a jelenleg magántulajdonban lévő területen található sportöltöző területe csatlakozna, mint fejlesztési terület. A sportpálya környezetében, a sportolás, szabadidős tevékenységek építményei elhelyezésére van lehetőség. A terület teljes közművel rendelkezik, településszerkezeti szempontból fekvése kedvezőtlen. A különleges sport és szabadidős területhez tartoznak még a meglévő lovardák, melyekből három is található a településen: • Tó utca vége 020 hrsz • Kápolna utca 015/11 hrsz • Táncsics utca vége 010/78 hrsz A különleges sport és szabadidős területekhez sorolható még a Pándzsa-érre felfűzött tározó tó, amely a horgászni vágyok igényeit elégítené ki a ravazdi hasonló létesítmény mintájára. 59
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
• A különleges területek harmadik egysége a különleges idegenforgalmi területként hasznosítható, Écshegyen található jármű próbapálya. 3.3.3.10.
Gazdasági területek
A jelenlegi gazdasági terület a volt Tsz major területén található a Pannonhalma felé vezető út mentén. A gazdasági területfejlesztést is itt képzeli el az önkormányzat, a már meglévő területek folytatásaként a 072/8-070 hrsz-ú területeken. A területek településszerkezeti adottságai jók, hiszen jól megközelíthető és a lakóterületektől távol esnek, illetve a meglévő területek viszonylag jól elhatárolhatóak. A tervezett közlekedési fejlesztésekkel (82-es út új nnyomvonala) a terület a közúti és vasúti közlekedés szempontjából frekventált helyen található. A terület nagysága és a megjelenő gazdasági tevékenységek zavaró hatása indokolttá teszik mind látványvédelmi, mind zajvédelmi szempontból, hogy a terület határán belül legalább 15 méteres védőfásítás legyen kialakítandó.
60
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.4.
Győrság
Győrság első okleveles említése 1216-ból való Saag néven. A település az Árpád korban több faluból álló településcsoport volt. Egyik településen a várnépek, másik településen az udvarnokok, harmadik településen a Pannonhalmi Apátság népei laktak. A falu határában található Mykud és Lalka- vagy Lelka-puszta eredetileg önálló település. 1454-ben Ságon részbirtokos a Hédervári család.1521-ben Enyingi Török Bálint elvette az apátság birtokát és jobbágyait protestáns vallásra térítette. 1613 és 1619 között és 1671-ben református lelkésze is volt a településnek. Itt teljesített szolgálatot Szecsei János református lelkész, akit gályarabságra ítéltek. 1543-ban Kaszab Hasszán török földesúrnak hódolt a falu, s a lakosság őalatta költözött ki a településről. A főapátság birtokán élők mindvégig megmaradtak katolikusnak. Templomuk egy Árpád-kori kápolna romjain épült 1748-ban. A Török család 1618-ban halt ki, és Török István birtokai nővérére bedeghi Nyári Pál nejére, Török Krisztinára szálltak. Ő később Esterházy Miklóshoz ment férjhez. Így került Ság az Esterházy család grófi ágának tulajdonába. A Pannonhalmi Apátság többször is megpróbálta a birtokot visszaszerezni, de ez soha nem sikerült. Így az 1945-ös földosztásig az Esterházyak csákvári ága maradt a tulajdonosa. A falut a hódoltság időszakában többször elpusztították. 1664-ben, majd 1690-ben Iványos Miklós próbálkozott újra a jobbágyok megtelepítésével. 1704-ben Rákóczi Ferenc hadai tartózkodtak Győr vármegyében, és az ekkor folyó csatározások miatt pusztult el Ság újra. Eredeti helyén már nem is épült újjá. Az elpusztult település emlékére az ún. Faluhely emlékeztet. Az 1785-ös népszámláláskor a különböző Ság nevű falurészekben 948 lakost írtak össze 208 házban. 1809-ben a franciák járnak Ságon és állítólag a jobbágyokkal együtt pusztítják az uraság birtokát. 1818. március 3-án a sági Losontzi-féle szőlők megújítására köt szerződést Esterházy Miklós földesúr. 1891-ben alakult meg a községi tűzoltó egyesület és 1945-ig Hitelszövetkezet is működött a faluban. A település a Győr előnevet 1908-ban kapta. A községháza 1925-ben épült. Állami iskoláját 1911-ben avatták fel.
3.3.4.1.
Népesség
61
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Terület km2
Népesség
Élveszületés
8,20
1505
11
Halálozás
Természetes szaporodás
18
-7
Belföldi vándorlási különbözet 20
Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 2003
A természetes fogyás itt is kimutatható. A település népességszámának jövőbeli alakulása alapvetően függ a község településpotenciáljának és népességmegtartó erejének növekedésétől. Az elsődleges cél a jelenlegi népességszám megtartása (1500 fő körüli lakosság) és lehetőség szerinti emelése. Jelentősen növekedhet emellett a nem állandó lakosok száma. A megyében kialakult tendenciáknak megfelelően számítani lehet a külföldi ingatlanvásárlók megjelenésére és az üdülőterületek kiterjedésével az időszakos üdülőnépesség növekedésére is. Ezek mellett Győrben – főként az értelmiségi lakosság körében – megfigyelhető a vidékre való kitelepedés elterjedése. 3.3.4.2.
Az épített környezet vizsgálata
Településszerkezet A település szerkezete magán viseli a Sokoró vidék változatos domborzatának nyomait. A község történelmi magja is ennek megfelelően – a terepadottságokat is figyelembe véve – alakult ki. A község történelmi magja a domborzati viszonyoknak megfelelően alakult ki. Többszöri pusztulás után a település a Sokoró vidék dombjai közti völgyekben épült ki. A völgyek értelemszerűen jelölték ki az utcák természetes vonalát. Az újabb kori Győrság ettől eltérően a település tengelyét adó Pér-Pannonhalma közötti úttól délre alakult ki, ahol sík területen, mérnöki vonalvezetésű utcák kerültek kiépítésre. Ezek az utcák idegenek a régi, önmagától fejlődő településszerkezettől. A régi főutca egy majdnem teljesen észak-dél irányú völgyben épült ki. Innen a kiágazó kisebb völgyek, szurdokok felé terjeszkedett a tovább a település. A község településszerkezetének két gyűjtőút – a két tengely - adja meg a jellegét. Egyik a régi főutca, másik a Pannonhalmára vezető út. Mindkettőből a domboldal völgyeibe ágaznak ki kisebb-nagyobb utcák. Ezek természetesen kialakult településszerkezetet adnak. A fejlesztési elképzelések szerint a jelenlegi, meglévő településszerkezet alapvetően nem módosul. A fejlesztések – tömbfeltárások, új utcanyitások - illeszkednek a település jelenlegi utcahálózatához, illetve folytatják a megkezdett fejlesztési irányokat. A belterületi határ csupán kis részen módosul. Ezen kívül tervezett az Országútról dél felé nyíló közel párhuzamos utcák végeinek összekötése, ezzel megteremtve a keresztirányú kapcsolatot a közlekedésben. Külterületet érintő nagyobb fejlesztési foltot a farmergazdaságok számára kijelölt terület jelent a település északi részén. Belterületen a tervezett új utcanyitások elsősorban a településszövet besűrítésével számolnak, másodsorban új területek művelési ágból való kivonásával. A lakosság igényei azt mutatják, hogy a kisebb méretű és domboldali fekvésű telkek iránt a legnagyobb a kereslet. Konkrét fejlesztési elképzelések: • A már beépült Közép utca és az Öreg utca telkeinek megosztása a másik, még beépítetlen Közép utca felől. Így a 104/2 sz. Közép utca korábban elkezdett beépítése folytatódik az utca további vonalában is. • A Dózsa Gy. utca és a Rákóczi Ferenc utca által határolt tömb feltárása egy új utcanyitással a település déli része felől. A tervezett új utca a Rákóczi F. utcáról és a Dózsa György utcáról nyílna.
62
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
• A Rákóczi Ferenc utca és az Öreg utca által határolt terület beépítése a 237 sz. útról nyitható telkek beépítésével. • A Hunyadi utca végének beépítése. • Az Ország út kétoldali beépítésének folytatása Halomaljáig. A két településrész csatlakozásánál zöldfelületek kialakítása szükséges. Ez tartalék lakóterületként jöhet számításba. • Tartalék lakóterület az Ady Endre utcával párhuzamosan kialakított Országútról és Ady E. utcáról feltárható két utca a település északi részén. (04/1 hrsz.-ú terület) A lakóterületi fejlesztések ütemezése: I/a ütem: a Közép utca kétoldali beépítése I/b ütem: a 237. sz. út kétoldali beépítése a védett pincesor aljáig II/a ütem: a Dózsa Gy. utca és a Rákóczi Ferenc utca által határolt tömb beépítése II/b ütem: a Hunyadi utca beépítése A tartalék lakóterületek ütemezése: I ütem: az Országút utca kétoldali beépítése II ütem: a 04/1 hrsz.-ú terület beépítése Lakóépületek 536 lakás céljára szolgáló épület áll Győrságon. 2003-ban 6 lakás épült. A településen legnagyobb számban (67 %) földszintes épületek találhatók. Ezeken kívül nagyobb arányt képviselnek még a tetőtér beépítésű házak, amelyek 26 %-át teszik ki az épületállománynak. Ettől lényegesen kevesebb az emeletes házak aránya, csupán 7 %. Az épületek építési korát tekintve az 1945 és 1990 között épült épületek teszik ki a túlnyomó többséget (65 %). Elég nagy számban (20 %) vannak még a településen 1945 előtt épült épületek is, ami az épületállomány viszonylagos elöregedését jelzi. Kedvező tendenciát mutat azonban, hogy egyre emelkedik az 1990 után épült házak száma is. Az elmúlt 10 évben épült az épületállomány 14 %-a. Található a településen még néhány szép régi parasztház un. hosszúház, melyek nagy értéket jelentenek az épületállományban. Azonban az épületek nagy részét az ’50-es, ’60-as, ’70-es évek típusházai teszik ki. Az utóbbi évtizedben kissé változatosabbak az épületek, ezek azonban nem mindig illeszkednek be a falusi környezetbe. A lakóépületek 4 db önkormányzati lakás kivételével magántulajdonban vannak. A lakóterületek fejlesztésénél figyelembe véve a község lakosszámának alakulását és a felmerült igényeket alapvető cél a község településszerkezetében már meglévő adottságok minél jobb kiaknázása. Ilyenek a különböző foghíjbeépítések, telekhatár rendezések, belső feltárások. A pillanatnyi és a várható igényeket a tervezett fejlesztések és tartalék területek fedezik. Jelenleg több utcában is vannak beépítetlen, beépíthető telkek. Ezek a Kossuth, Közép, Agyagos, Hunyadi és Lajta utcában találhatóak. A település többi részét lefedő és változatosabb telekméret és telekfekvés kínálatának megteremtése érdekében azonban szükség van a már említett két utca megnyitására és további beépítésére is. (Közép utca és Rákóczi F. u. – Dózsa Gy. u. közötti tömbfeltárás) A két új utcában kb. 65-70 telek alakítható ki, mely telekszám a távlati igényeket is kielégíti. Tartalék lakóterületként a 04/1 hrsz.-ú terület kerül kijelölésre. Ennek feltárása az Országútról lehetséges, eddig be nem épített telkeken nyitható új utakról. Mindkét út kétoldali beépítésű. Ezen a területen szintén kb. 70 db telek kialakítása lehetséges. Ez a terület nagy távlatban biztosítja a település lakóterületi ellátását. Szintén tartalék lakóterületnek jelöltük az Országút utca beépítését egészen Halomaljáig – kisebb zöldfelületek beiktatásával -, ahol kb. 60 telek elhelyezhető.
63
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Gazdasági épületek Jelentősebb gazdasági terület jelenleg a Tsz major területe a település északi részén közvetlenül a belterülethez kapcsolódva. Itt több gazdasági épület is található, melyek régebben az állattenyésztéshez kapcsolódtak. Az épületek állaga különböző. Vannak bontásra érett és jó állagú épületek is a területen. A terület közművekkel ellátott. Mezőgazdasági épületek Mezőgazdasági területeken jelenleg nem találhatóak épületek. Ipari épületek A községben jelentősebb ipari jellegű épületek nem találhatóak. A magánvállalkozók saját telkeiken belül folytatják tevékenységüket. Műemlékvédelem Országos védelem alatt álló művi érték nincs a településen. Helyi védettség alatt áll a Sági Madonna szobor, mely Győrságon az Öreg u. 20. szám alatt található. Értékvédelem A jelenleg helyi védelem alatt álló objektumokon kívül helyi védelem alá kívánja vonni a település a település központjában található, igényesen kialakított Millenniumi emlékparkot és a 243/1 hrsz.-ú, valamint 752 hrsz-ú közterületről nyíló két pincesort is. A konkrét védelemre javasolt épületeken túl szabályozási eszközökkel is elő kívánjuk segíteni a harmonikus, tömegében és léptékében a hagyományos magyar falu karakterét hordozó településkép kialakulását különösen a község déli részén meglévő hagyományos településszerkezetű hegyi területeken. 3.3.4.3. Gazdaság, foglalkoztatottság A községben jelentősebb munkalehetőséget a Polgármesteri Hivatal és az egyéb intézmények nyújtanak. Jelentősebb ipari tevékenység, mely nagyobb számban foglalkoztatná a helyi lakosságot nincs a településen. A legjelentősebb vállalkozás egy 5 főt foglalkoztató asztalos üzem. A Polgármesteri Hivatalban 6 főt, az általános iskolában 14 főt és az óvodában 9 főt foglalkoztatnak. Ezek mellett még 1-2 főnek munkahelyet biztosít a művelődési ház, a gyógyszertár, a posta és a takarékszövetkezet. Az aktív kereső lakosság megoszlása Aktív keresők 603 fő Egyéni vállalkozók 45 fő Jövedelempótló támogatásban részesülők 6 fő A lakosság helyi foglalkoztatottságának növekedése kívánatos volna a község fejlődése érdekében, de nem alapvető jelentőségű a lakosság megélhetésének szempontjából, mivel a győri agglomeráció biztosítja a munkaképes lakosság elhelyezkedését. A lakosság döntő többsége itt talál munkát. Az arány hasonló, mint más Győrhöz közeli településen. Az egyéni vállalkozók száma 59 fő, ami nem jelentős. A munkaképes lakosság 7%-ának megélhetését biztosítják csupán. Munkahelyteremtő képességük gyakorlatilag nincs. Az egyéni vállalkozók között fuvarozók, autószerelők, burkolók, festők vannak többségben. Nyilvántartott munkanélküliek nincsenek a településen. Jövedelempótló támogatásban 6 fő részesül, ami az országos átlag alatt van. Ez betudható a település régión belüli kedvező földrajzi elhelyezkedésének, Győr közelségének.
64
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Az aktív keresők megoszlása a gazdasági ágak között Gazdasági ág Fő Ipar 209 Építőipar 79 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 100 Közlekedés, posta, távközlés 43 Kereskedelem 64 Vízgazdálkodás 5 Személyi és gazdasági szolgáltatás 13 Egészségügyi, szociális, kulturális szolgáltatás 71 Közigazgatás 17 Egyéb 2 Egyéni vállalkozók 59 Működő vállalkozás összesen 80
ebből Kft 9
szövetkezet 1
Bt. 11
egyéni vállakozás 59
Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 2003
Meg kell vizsgálni a kiskereskedelem helyzetét Győrságon. Azonnal látni, hogy soket kell rajta fejleszteni, hogy nagyobb megtartó erővel rendelkezzen, ill. jobban csábítsa a betelepülőket. kiskereskedelmi ebből élelmiszer gyógyszertár fiók gyógyvendéglátóhely üzlet jellegű szertár 4 1 1 2 Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyve 2003
Jelenleg a településen az általános foglalkoztatottsági helyzet jó. A munkanélküliek aránya az országos átlag alatt van. Ez azonban nem a település saját gazdasági potenciáljának, hanem Győr közelségének eredménye. A munkavállalók nagy része a településen kívül talál munkát. A fejlesztési elképzelések szerint támogatni kell a kisebb-nagyobb vállalkozások helybeli letelepedését. Ez a jövőben a helyi munkalelehetőségek számának növekedését vonhatja maga után. A lakosság iskolázottsági szintje a kistelepülések átlagának megfelelő. Általánosan megállapítható, hogy nem elsősorban a képzettség szintjével, hanem annak gyors avulásával van probléma, amit a középkorú és idősebb generáció már nehezen tud követni. A szakképzés, átképzés rugalmas, a mai kornak és a helyi igényeknek jobban megfelelő rendszerét kell kialakítani, amely az emberi erőforrás fejlesztést biztosítja. Ez elsősorban regionális feladat, amely a kistelepülések népességcsökkenésének mérsékléséhez jelentősen hozzájárulhat. A fiatalabb generáció iskolázottsági szintje magasabb, de a helybeli lakosság iskolázottsági szint növekedésének gátat szab, hogy a kvalifikált munkaerő elhelyezkedési lehetőségei Győrságon jelenleg nagyon korlátozottak. Változás a gazdasági fejlesztési elképzelések megvalósulásával párhuzamosan képzelhető el. A tudásigényes, ugyanakkor egyre kevésbé helyhez kötött, távmunkával ellátható (pénzügyi, marketing, informatika, műszaki) szolgáltatást nyújtó, magasan kvalifikált munkaerőt igénylő mikrovállalkozások megjelenésére is van esély megfelelő fogadókészség (elsősorban magas színvonalú telekommunikációt lehetővé tévő infrastruktúra) esetén. Az idegenforgalom fejlődéséhez kapcsolódva (elsősorban falusi és nomád turizmus) olyan vállalkozások jöhetnek létre (szolgáltatások, szálláshely, sport, stb.) amelyek a magasabban kvalifikált munkaerőnek is nyújthatnak a községen belül is alternatívát. A településen belül nagy számban vannak mezőgazdasági tevékenységet folytató, gazdálkodó lakosok. Az előzetes vizsgálatok során felmerült, hogy számukra kívánatos lenne különálló 65
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
gazdálkodási területek un. farmertelkek kialakítása. A településen belül ugyanis állandó konfliktushelyzetet jelent a folyamatosan közlekedő gazdasági gépek nagy száma, és a gazdasági udvarokból eredő zaj és kellemetlen bűzhatás. 3.3.4.4.
Közlekedési infrastruktúra
Közúthálózati kapcsolatok Győrság község közúthálózati szempontból kissé árnyékos helyzetű. A 82-es és 81-es fő közlekedési utak között helyezkedik el. A települést feltáró legfontosabb közlekedési kapcsolatot a 8222-es sz. út jelenti. Ezen az úton Győrság Győr felől az első település. A 8222 sz. út közvetlen autópálya csomóponttal nem rendelkezik, így az országos és nemzetközi nagyrégiókkal a kapcsolatot biztosító Bécs-Budapest tengellyel való összeköttetést a 81-es és 82-es főutak jelentik a település számára. Győrságnak a 8222 sz. utat keresztező 8223 sz. úttal Pér községen keresztül közvetlen kapcsolata van a 81-es úttal, illetve Pannonhalmán vagy Écsen keresztül a 82-es úttal. A legnagyobb forgalma a 8222 sz. Győrságot Győrrel összekötő útnak van, melyet a mindennapi munkahelyi ingázások adnak. A 8223 sz. úton nagyrészt a településközi kapcsolatok jelentik a forgalmat. A község főközlekedési utakkal való kapcsolatában a koncepció távlatában nem várható változás. A jelenlegi egyértelmű Győrhöz kötöttséget módosíthatja hosszabb távon a NyugatDunántúli régió gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési koncepciójában szereplő bucsui határátklő Tatabánya főút, amely többirányú kijáratot biztosíthat az interregionális közlekedési folyosókra. A község jelenlegi legfontosabb útja a 8222 sz. út (Győr – Bakonybánk) belterületi nyomvonalvezetése Halomalja területén közlekedési problémát vet fel. Itt a 8223 sz. út (Pér – Pannonhalma) kereszteződésénél nyomvonal korrekcióra van szükség. A külterületi nyomvonalvezetés mindenhol megfelelő. A 8223 sz. út vonalvezetése szintén nem igényel korrekciót. A község elsődleges kapcsolatai a szomszéd települések felé jók, azonban az alternatív megközelítési módokat fejleszteni szükséges elsősorban Pázmándfalu és Pannonhalma irányában. Az utakat a belterületen - a teljes infrastruktúra kiépítése után - a jövőben megfelelő szélességgel ki kell építeni, szilárd burkolattal kell ellátni, és meg kell oldani az utak vízelvezetését is. Ezek kiemelten fontos feladatok – a település domborzatát figyelembe véve – déli területeken. Jelenleg a dombokon futó utak keresztmetszeti kiépítése nagyon kedvezőtlen, helyenként csak egy nyomvonalas közlekedést tesz lehetővé. Mivel nincsenek szilárd burkolattal ellátva ősztől tavaszig sok helyen gépkocsival járhatatlanok. A lakó és üdülőterületi fejlesztések elképzelhetetlenek a jelenlegi úthálózat fejlesztése nélkül. Tömegközlekedés, belterületi utak A jelenlegi igényeket a buszjáratok száma és sűrűsége kielégíti. Naponta 24 járatpár közlekedik Győr irányába, mely szám az egész nap folyamán fellépő utazási igényeknek megfelelő. Ezen kívül rendszeres buszjáratok közlekednek Kisbér és Tápszentmiklós felé is. Más hasonló kondíciójú településekkel összehasonlítva kimondottan jónak mondható. A népességszám előrejelzéseket figyelembe véve a várható igényeket is megfelelően ki tudja szolgálni. Az autóbuszvárók kiépítettsége hiányos, műszaki és építészeti színvonaluk kívánnivalót hagy maga után. Az autóbuszöblök szintén nincsenek megfelelő módon kiépítve. Az autóbusz leálló sávokat az útburkolatok kiépítésekor pótolni kell. Pannonhalma kistérségi centrummá válása óta Győrság tekintetében is ki kellene alakítani a tömegközlekedési kapcsolatokat.
66
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A tömegközlekedés színvonalának javítása érdekében a belterületi utakat is fejleszteni kell. A buszfordulót és a buszmegállókat kiemelt szegéllyel, szabványos autóbuszöblökben kell kialakítani, fedett, esztétikus várópavilonokkal. A hegyi részek lakóterületeinek egy része távol esik a buszmegállóktól, a járatok más útvonalon való közlekedtetése azonban a domborzati viszonyok miatt nem megoldható. Az utak kiépítettsége és a burkolatok minősége sok kívánnivalót hagy maga után a településen. Viszonylag kevés (kb. 50 %) a burkolt utak aránya. További problémát jelent, hogy a burkolati szélességek sem megfelelőek. Az utak vízelvezetése csak részben megoldott. Általában hiányoznak az utakat kísérő vízelvezető árkok, a községen belül a település központi részén és az Országút utca mentén van megfelelően kiépített árokrendszer. Ennek egy része szilárd burkolattal is ellátott. Vasúti közlekedés Győrság közigazgatási határát nem érinti vasútvonal. A községtől nyugati irányban haladó Győr-Veszprém vasútvonal écsi megállója 6 km-re a pannonhalmi megállója 8 km-re van a településtől. Az elérési távolságok figyelembe vételével megállapítható, hogy a vasúti közlekedés szerepe a község életében periférikus, közlekedési szempontból elhanyagolható. Kerékpárutak A településen jelenleg nincsenek kiépített kerékpárutak és kerékpársávok. Azonban hazánkban és a régióban is egyre inkább előtérbe kerül a környezetkímélő szemlélet elterjedésével a kerékpárút-hálózat kiépítése. A településen a kerékpáros forgalom iránya elsősorban Győr és Pannonhalma lehet. Pannonhalmán és a Bakonyon keresztül a Balaton felé vezethet a kerékpáros forgalom. A kerékpáros turizmus számára a község úthálózata ideális, hiszen nem főútvonal, így nem rendelkezik zavaróan nagy forgalommal. A település domborzati fekvése és a hegyen található több különleges pincesora idegenforgalmi szempontból is látványosságot jelenthet, amely vonzhatja a szomszédos országokban jóval nagyobb hagyományokkal rendelkező kerékpáros turizmus egy részét, s amely bekapcsolandó a kijelölt kerékpárút-hálózatba. Turistautak A település fekvése és domborzata ideális terep a túrázók számára is. Kívánatos lenne a településen turista útvonalak kiépítése a helyi látványosságok, értékek érintésével. A Közép utca és a Kossuth utca által közrefogott dombtetőkön a terep alkalmas sétautak vagy túrautak kialakítására. A dombokon futó útvonalakon Pannonhalma három jellegzetes – tájképi szempontból jelentős - magaslatára is el lehet jutni. A győrsági pincesorokról a dombtetőkön a falu érintése nélkül könnyen elérhető a Pannonhalmi Apátság épületegyüttese, innen a Kálvária domb és a Millenniumi emlékmű, majd a harmadik magaslat tetején a kilátóval. Ez egy kb. 10 km-es turistautat jelentene. 3.3.4.5. Lakásállomány
536
Közüzemi hálózatok
Villa- Szolgál- Vezeté- Fogyasz- Közü- Vízhá- Közte- Lakos- Közü- Szennymos tatott zemi lózatba rületi ságnak zemi kes gázt tott vízcsaenergiát villamos fogyasztó vezeté- vízveze- bekap- kifo- szolgál- szenny- tornára fogyasztó energia háztartás kes gáz ték hácsolt lyó tatott vízcsa- rákötött háztartás MWh lózat lakás torna1000m3 víz lakás 3 km 1000m hálózat km 632 1707 361 709 11,4 504 3 56 16,0 152
67
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Ivó és tüzivíz ellátás Győrság község vízellátása megoldott, a vízhálózat Nyúl, Pázmándfalu felől érkezik a településre. A vezetékes ivóvízhálózat teljesen kiépült, a vízhálózatra a lakások 94 %-a van rákötve. A meglévő hálózat a jelenlegi és várható igényeket kielégíti. Szennyvíz-elvezetés A településen a csatornahálózat kiépült 2000-ben. A szennyvízhálózat befogadója az écsi szennyvíztisztító, a jelenleg tervezhető igényeket kielégíti. Jelenleg a lakások 28%-a van rákapcsolva a szennyvízhálózatra, ezt a számot rohamosan növelni kell. Külterületen a tervezett fejlesztések megvalósíthatók korszerű közműpótló berendezésekkel is. Csapadékvíz-elvezetés A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. A felszíni vízelvezetést az egész településen meg kell oldani, melyhez szükséges a település egész területén a vízelvezető árkok kiépítése. Ehhez vízügyi szakvélemény beszerzése szükséges. Meg kell őrizni a mélyebb területeken kialakult természetes vízgyűjtőket is. A belterületen az utak kiépítésénél a felszíni vízelvezető árkok megfelelő kiépítése szükséges. Helyenként – főként a településközponti területeken – zárt csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítása javasolt. A felszíni vizek befogadója a Sági ér és a Vezseny ér. A településen belül a mélyen fekvő területek vízgyűjtője a Halomalját és Győrságot összekötő út két oldalán kialakult természetes mélyedés. Villamosenergia-ellátás A községben a közvilágítás modernizálása az önkormányzat közeljövőbeli terveiben szerepel. A település azt tervezi, hogy a jelenlegi világítást energiatakarékos izzókkal váltják fel, mellyel a megvilágítás mértéke is növekedne. A község területén 20 kV-os villamos távvezeték halad át érintve a belterületet. A település jelenlegi ellátását biztosító transzformátorok bővítése jelentősebb energia-igényű fejlesztések esetén szükségessé válhat. Gázellátás A településre a nagy-középnyomású gázvezeték Győr felől érkezik. A településen a vezetékes gázzal ellátott lakások száma folyamatosan emelkedik. A gázhálózat kiépített. A gázhálózatot az Égáz Rt. üzemelteti. A lakások 60%-a kötött rá a gázhálózatra. Hírközlés A település infrastrukturális ellátottsága Infrastruktúra Arány Telefonnal ellátott lakások aránya 71% Kábeltévé hálózatba kötött lakások aránya 28% A településen a kábeltévé hálózat teljesen kiépült. A község telefonos hálózata is teljes egészében kiépült. A hálózatot a Magyar Telekom üzemelteti. A lakások 71 %-a rendelkezik telefonnal. A további igények kielégítésére a lehetőség megvan ISDN hálózaton. A nyilvános fülkék száma a település igényeihez mérten megfelelő.
68
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.4.6.
Térkapcsolatok
A regionális kapcsolatokat jól szemlélteti a településen az ingázók aránya. Az aktív keresők 81 %-a ingázik. Az ingázások közül 98 % megyén belüli. A megyében Győr jelenti az mindennapos utazások célját, a környéken ez a város a legfőbb munkaadó. Szintén jól szemlélteti a regionális kapcsolatokat a közműhálózat. Az ivóvízhálózat Nyúl, Pázmándfalu felől érkezik a településre. A szennyvízhálózat az écsi szennyvíztisztítóra csatlakozik, a gázhálózat pedig Győrhöz kapcsolja a települést. A hulladékelszállítást végző cég a győri Kommunális Szolgáltató Rt. A tömegközlekedés Győrhöz, Tápszentmiklóshoz és Kisbérhez ad közvetlen, szoros kapcsolatot a rendszeres buszjáratokkal. Az egészségügyi ellátás – fogorvos – részben Pázmándfaluhoz kapcsolja a települést. A település regionális kapcsolatait erősíti, hogy több térségi társulásnak is tagja. Ezek a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány, Sokoró Érdekvédelmi Szövetség, Pannonhalma Kistérsége Fejlesztési Társulás. A községnek testvértelepülései vannak Szlovákiában, Olaszországban és Romániában, melyekkel rendszeresen tartja a kapcsolatot. 3.3.4.7.
Környezetvédelem
Levegőtisztaság A mezőgazdasági területekről esetenként felszálló port a területen lévő lombos növényzet nagyrészt kiszűri a levegőből. A községben ipari mértékű szennyezőanyag kibocsátás nincs. A kén-dioxid és szénmonoxid emisszió a hagyományos vegyestüzelésű fűtés hátérbe szorulásával folyamatosan csökken. A gázhálózat kiépülésével a háztartások nagy többsége átállt a környezetkímélő fűtési módra. A településen a levegő tisztasága megfelelőnek minősül. Távlati cél a levegő tisztaságának megőrzése és a jelenlegi állapot szinten tartása. Határértéket meghaladó káros emisszióforrás nincs a településen, letelepedése a továbbiakban sem kívánatos. A tervezett gazdasági területek maximális szennyezőanyag kibocsátását a létesítés előtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetni kell. Mivel a tervezett gazdasági területek az uralkodó szélirány szempontjából kedvezőtlen elhelyezkedésűek – azaz a szennyezőanyag kibocsátásokat a település lakóterületei felé sodorja a szél – védőerdősávok telepítése kötelező a település felé. Ezek mellett a területek emissziója nem haladhatja meg a lakóterületekre előírt értékeket. A település területének jelenlegi besorolása Védett I. kategória. Levegőtisztaság-védelmi szempontból az alábbi kategóriák alkalmazása javasolt a településen: a./ Kiemelten védett területek: • a sport és szabadidős területek • üdülőterületek b./ Védett I. kategória • a kiemelten védett kategóriájú területek kivételével a település egész területe A légszennyező források határértékeinek a megállapítása a vonatkozó jogszabályok alapján a fenti övezeti besorolás figyelembe vételével történhet. A gázhálózat kiépülésével a fűtésből adódó légszennyezés is visszaszorul a településen. Zajhatások Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről nincs tudomás a településen. A gazdasági területek tevékenységeinek zajterhelési határértékei megállapítására a zaj és rezgésvédelemről szóló 12/1983/V.12./MT rendeletben foglaltak az irányadóak. A zajkibocs átási
69
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
határértékek megállapításánál a 4/1984 (I. 23.) EüM rendelet 1. mellékletében meghatározott határértékeit kell figyelembe venni. Építészeti szempontból a tervezett üdülő funkciójú területeken üzemi illetve kisipari tevékenységhez kapcsolódó zajforrás nem létesíthető. A közúti gépjármű-közlekedés környezeti zajterhelései a település útjain nem érik el a megengedett határértékeket. (A határértékek a 4/1984 (I. 23.) EüM rendelet 3. mellékletében találhatóak.) Ennek megtartása a jövőben is fontos szempont a településen. Hulladékkezelés A kommunális hulladékot a győri Kommunális Szolgáltató gyűjti. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nincs a településen, de hosszabb távon megoldandó feladatot jelent, mely az erőforrások kíméletesebb felhasználását tenné lehetővé. Törekedni kell a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére, ill. az egyéb hulladékhasznosító technológiák elterjesztésére. Az esetlegesen keletkezett ipari hulladék tárolását, szállítását a településen működő vállalkozók maguk végzik. Törmelék lerakására kijelölt hely nincs a településen. Ennek kialakítása nem is kívánatos a jövőben sem. A lakossági veszélyes hulladék gyűjtése és elszállítása helyi szinten megoldott. Éves lomtalanítás szintén van a településen, melyet igény esetén évi több alkalomra kell bővíteni. Az állattartást a 17/1999 számú helyi rendelet szabályozza. A nagyobb elhullott állatok elszállításáról az ATEV gondoskodik. Dögtér a település külterületén található s 035/3 hrsz.-ú területen. A növénytermesztésben csak megfelelő ellenőrzéssel és optimális vegyianyag tartalmú műtrágyákkal folytatható a mesterséges talajjavítás. Ösztönözni kell, hogy minél nagyobb területen terjedjen el az un. biogazdálkodás, mivel az így termesztett növények piacképesebbek, s egyúttal a környezetterhelés is csökken. A lakóterületekhez közeli szántókon és legelőkön a vegyszeres trágyázást meg kell szüntetni, illetve a fertőzésekre kevésbé érzékeny növények termesztését kell előirányozni. A jelenlegi talajvízminőségről adatok nem ismeretesek, a jövőben szükséges lenne a kül- és belterületi talajvizek feltérképezése. A környezet minőségét a fejlesztésekben érdekelt gazdasági szereplők erősen alulértékelik. A fejlesztések során a pozitív környezeti szemléletet határozottan érvényesíteni kell, hiszen hoszszú távon magas életminőség csak így képzelhető el a településen. A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegőszennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a Helyi Építési Szabályzatban is rögzíteni szükséges. A kritikus beruházások előtt környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges. A megfelelő védőterületek, védőzöld-sávok kialakításáról gondoskodni kell. 3.3.4.8.
Településközpont
A meglévő intézményhálózat és intézményi ellátás a jelenlegi igényeket teljes mértékben kielégíti. A rendezési terv távlatában sem szükséges – a település igényeihez mérten – ezek fejlesztése, bővítése. Megvan a kistelepülési szintnek megfelelő ellátás és biztosított a színvonalas szolgáltatás is. Jelenleg a településközpont funkciót ellátó intézményterületek viszonylag szétszórva helyezkednek el a településen belül. Nagyjából egy tömbben helyezkedik el az óvoda, orvosi rendelő, templom és kultúrház. Épületeik állaga megfelelő, bővítést, felújítást nem igényelnek.
70
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Szükség esetén, telken belül bővítésük megoldható, területigény ezen intézmények felől tehát nem jelentkezik. Ezen intézményektől kissé távolabb helyezkedik el az iskola. Épületének állaga szintén megfelelő, bővítést, felújítást nem igényel. Esetleges bővítése telken belül megoldható. Egy harmadik tömbben található a nagyobb élelmiszerbolt, gázcsere telep és két vendéglátóhely. Szintén jó állagú és megfelelő méretű épületekben. A Polgármesteri Hivatal a település központjától távolabb az Országút utca mentén található. Épülete mérete, állaga megfelelő, helye kevésbé megfelelő. Mellette egészségügyi létesítmény található. Az esetlegesen felmerülő igények kielégítésére a település magjában az Öreg utca Országút utca és katolikus templom közötti szakaszán kijelölésre került egy településközpont funkciójú terület, amely az intézmények egy jelentős részét tartalmazza. Ezen a területen az intenzívebb beépítési lehetőséggel az intézmények területigénye biztosítható. 3.3.4.9.
Különleges területek
Üdülőterületek, hétvégi házas területek A településen jelenleg nincs üdülőterületi funkciójú terület. A már kialakult hétvégi házakkal beépült területeket és környezetüket a jellemzően vegyes beépítés miatt lakóterületnek javasoljuk. Ilyen terület az Akác utca és Kossuth L. utca által határolt terület déli része. Az Akác utca szervesen kapcsolódik Pázmándfalu hasonló jellegű beépítésű területeihez is. Az említett két utca közművekkel ellátott, alkalmas a lakó és üdülő funkcióra is. Ezeken kívül üdülőterületi hasznosításra javasoljuk a település déli részén a Közép utca és Kossuth utca domboldalakon, lankákon futó részei melletti területeket: 04/7-04/24 hrsz. 3.3.4.10.
Gazdasági területek
A gazdasági fejlesztési területet a település északi oldalán található jelenleg külterületi TSZ major területén jelöltünk ki. Itt különböző vegyes szolgáltató-termelő kisebb vállalkozások megtelepedésére kíván teret biztosítani a település. A lakóterület közelsége miatt azonban a lakosságot, lakókörnyezetet nem zavaró tevékenységű vállalkozások megtelepedése kívánatos. A terület közel 40 000 m2-es és közművekkel teljesen ellátott. Közúti kapcsolata megfelelő a lakóterület és a külterület felől is. Véderdő telepítésével zavaró hatása teljesen kiküszöbölhető. A jelenlegi telek többféle méretű telephely kialakítását teszi lehetővé. Tartalék gazdasági terület e területtől észak-nyugatra a 033/2 hrsz.-ú terület. A terület közművekkel való ellátása megoldható. Majdani zavaró hatása véderdő telepítésével szintén kiküszöbölhető ill. mérsékelhető. Mezőgazdasági terület A meglévő mezőgazdasági területen jelentősebb változás nem várható. A külterület északi részén farmergazdálkodásra alkalmas terület került kijelölésre. A terület megközelítése a 8222 sz. út felől egy bekötőúttal oldható meg. A területen a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozni kívánók, gazdálkodni szándékozók letelepedését várja a település. A terület ugyancsak többféle telekméret kialakítására alkalmas. 3.3.4.11.
Természeti környezet
Táj és természetvédelem Tájvédelmi szempontból fontos a táj jellegzetes domborzati karakterisztikájának megőrzése. A település közigazgatási területét természetvédelmi terület, valamint a nyugatmagyarországi
71
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
zöld-folyosó hálózat nem érinti, és jelentősebb természetközeli élőhely sem található. Természetvédelem hatálya alá eső területek kialakítása továbbra sem tervezett a településen. A mezőgazdasági területek felhasználásának változtatásával (erdőterületek, gyepterületek, szőlőművelésű területek) változatosabbá tehető a település környezete. Az utak és vízfolyások mentén a fasorok, facsoportosulások megőrzése, a hiányzó helyeken a fásítás pótlása, különböző védőerdősávok telepítése fontos, melyek a deflációs hatásokat csökkentik. A közterületek és beépítésre szánt területek zöldfelületi kialakításánál a kisalföldi növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajok alkalmazását, telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények telepítését. A növényzettelepítésnél és a zöldfelületek kialakításánál esztétikai szempontokat is figyelembe kell venni. Fontos a természetes domborulatok növényzettel való kiemelése. Kerülendő az utak mentén a merev fasorok alkalmazása. Itt csoportos telepítés és háromszintű növényzet-telepítés kívánatos. Kilátásvédelem A település domborzatából adódóan több helyen szükséges a kilátásvédelemmel is foglalkozni. A magaslati pontokról szép kilátás nyílik nem csak a település egészére, hanem Halomaljára, az écsi és nyúli dombokra illetve Pannonhalmára és ezen belül az apátság épületeire. A tervezett sétautak nyomvonalainak kialakításakor is figyelembe vettük ezeket a kilátásvédelemmel érintett magaslatokat. Javasolt védelemmel érintett magaslatok: Ság-hegy, valamint a pincesorok feletti dombtetők.
72
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.5.
Pázmándfalu
Történeti áttekintés Pázmándfalu legősibb települési helye a falu végén, a kőkereszt körül lévő területen állt. A legrégibb okiratokban Paznan és Poznan néven találjuk. Nevét a Svábföldről beköltözött hunt Poznan nemzetség utóbbi ágából nyerte. E nemzetség Zegi vagy Szeghy ága még a 13.-14. században is birtokolt földet Pázmándon. A falunak több gazdája volt, nevezetesen a győri várszolgák és udvarnokok, de megtaláljuk első birtokosai között a Szent Márton–egyházat is. Először 1240-ben említik az Albeusféle birtokjegyzékben, lakossága akkor kb. 300 fő volt. A falu népe hagyományszerűleg két Pázmándot emleget, melynek emlékét az alsószer és felsőszer nevek őrzik. 1252-ben a hánti káptalan bizonyságlevelében találkozunk Pázmánd-hegy nevével, Sukoron-Pázmánd név alatt. A község határában lévő puszták: Nyulas, Mycud, Poznan, Szent-Imre, Semyen-Suka, Gauth a tatárjárás idején tűntek el. 1735-ben már 10 félhelyes és 22 negyedhelyes telken 33 gazda élt, zsellér pedig 34. A préposti részen kevesebb jobbágy lakott. Az 1768-évi úrbéri szabályozás elsősorban a jobbágyok érdekeit tartotta szem előtt, s ez a falu életében is nagy fontosságú rendelkezés volt. A falu lakói ekkor szőlő-és földmunkával foglalkoztak. A híres pázmándi bort ismerték az apátság főurai is. Később a századforduló táján a filoxéra a szőlőket elpusztította. Pázmánd azonban sem előtte, sem utána nem tartozott a koldusfalvak közé. Ezt bizonyítja a falu birtokosainak jegyzéke, ahol a nevek között sok országos méltóságot is találunk. A falu lakossága magyarokból állt, s csak a török pusztítása után telepítettek be a földesurak néhány szláv és németajkú jobbágyot. Az 1848-as évek után ismét kicserélődött a falu. Mindenki szabad polgárként kereshette a maga boldogulását, ezért szabadon folyt a falvakba ki és beköltözés. A Győrbe települő gyárak munkalehetőséget biztosítottak a környék lakosságának. A nincstelen pázmándi zsellérek között sokan Győr gépgyáraiban találtak munkát. Voltak azonban akik elhagyták az országot is. A faluban a római katolikus és a református vallás terjedt el. A római katolikus egyház története a 14. század idejére nyúlik vissza. Köcsky Sándor idejében találkozunk először templommal, majd plébániával. 1330. november 8. fontos dátum volt a pázmándi plébánia történetében. Ekkor említik először a plébánia templomot, melyet a falutól nyugatra a sági határ közelében kőből építettek és kőfallal vették körül. A templom 1698-ban már romokban hevert.
73
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A mai templomot 1753-ban építették, a tornyát pedig 1779-ben. A barokk stílusú főoltár a 18. század második felétől ékesíti a templomot, melyet a múlt század közepétől többször felújítottak. A millecentenáriumot már a régi pompájában, méltóképpen ünnepelhette a megszépült, újraszentelt műemléktemplom. A református egyház története a 16. század derekára, a reformáció kezdetére nyúlik vissza. 1531-bn a török feldúlta a faluba visszatérő csüggedt emberek között megjelent egy „Bálint nevű” pap. Enyingi Török Bálint udvari papja. Bíztatására a faluban egy egyszerű templomot is építettek. A földesurak azonban lerombolták a templomukat, iskolájukat a lelkészeket, tanítókat pedig bebörtönöztették és gályára hurcolták. A legfiatalabb gályarab Kocsy Csergő Bálint volt, aki Debrecenben professzor, Munkácson és Pápán rektor volt. Öreg korára érkezett Pázmándfalura, ahol megírta gályarabsága történetét. Új tankönyveket is írt, azonban a földesurak őt is kiűzték innen. 1784-ben érkezett Győri István lelkész, ettől az évtől kezdték el építeni a templomot, mely még abban az évben el is készült torony nélkül. Az építés költségeit a gyülekezet adakozásból fedezte. 1835-ben készült el a torony s ekkor a templom belső hiányait is pótolták: felújították az úrasztalát, a szószéket, keresztelő medencét készítettek és új terítőket szereztek be. A népoktatásról első hiteles adat az 1698-as Canonika Visitatióból származik, amikor Szentpéterfy János ifjú mestert kérték fel református iskolamesternek. Ekkor iskola még nem volt, a mester szobájában tanított. A katolikus egyház 1711-ben szerezte meg a népoktatást és szerződtette az első tanítót. 1873ban már 2 tantermes iskolája volt a katolikus egyháznak, ahol segédtanítót is alkalmaztak. A két egyházi iskolát az államosítás után egyesítették. Három tanteremben 4 pedagógus tanított 165 gyermeket. A mai épületek kialakítását 1958-ban kezdték el. 1964-ben összevonták a pázmándi és a nyalkai iskolát s 1991-ig összevont iskolakánt működött. A 20. század eleje nem hozott változást a falu életében. Az 1500 fő körüli lakosság nagy része uradalmi cseléd volt. A falu társadalmának másik rétegét azok az emberek alkották, akik saját földjükön dolgoztak. Külön csoporthoz tartoztak az ipari dolgozók, akik a lakosság 10 %-át tették ki. Kerékpárral vagy vonattal utaztak Győrbe télen-nyáron, ahol munkahelyük volt. Az első világháború pusztításai nem érintették közvetlenül a falut, de a második világháborúban 50-60 fő veszett el. A háború után lassan megindult a változás. Legfontosabb lépés a földreform volt. Pázmándfalu és Pázmándhegy neve az 1898. IV. törvénycikk alapján, használatos módon szerepel az 1900-as helységnévtárban. Mindkettő kisközség Pázmándfalu körjegyzőségi székhelylyel. A két községet 1950. szeptember 6-ával egyesítették Pázmándfalu néven. 1969-ben Pázmándfalu néven és székhellyel Nyalka községgel közös községi tanácsot szerveztek. A falu 1990 óta újra önálló önkormányzattal bíró település.
74
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A század eleji lakosság szegény sorsára jellemző volt, hogy házaikat kalákamódszerrel akácfa cölöpökre font sövényből sártapasztással, nád vagy zsúpszalma-fedéssel, saját maguk által kitermelt agyagból készítették. Ezt az építkezési módot felváltották téglából és cserépből, palából való építkezések, az egyszobás lakások helyett 2-3 szobásakat építettek. Pázmándfalu a Kisalföld-nagytájon és azon belül a Győri-medencében a Pannonhalmi-dombság lankáin fekszik. Felszíne nagyon változatos. A keleti részeken lankásabb, alföldi jellegű a vidék ez a szőlőművelés és mezőgazdaság területe, nyugaton igazi dombvidéki jellegű; itt hétvégi házak és gyümölcsösök tarkítják a tájat. A közigazgatási terület észak-nyugati része kiváló adottságú mezőgazdasági terület, magas termőértékkel. A település keleti részeit két vízfolyás a Vezseny-ér és a Pázmándi-ér is átszeli. Ezek mentén erdőfoltok és rétek tarkítják a sík terepet. A külterület jelentős része erdőtelepítésre alkalmas. Szomszéd települései északon Pér, keleten Mezőőrs, délkeleten Nyalka, délnyugaton Pannonhalma, nyugaton Győrság, északnyugaton Töltéstava. A település két főút, a 81-es és 82-es között terül el. A 81-es főútról Pér és Győrság községeken keresztül, a 82-es főútról Pannonhalma és Győrság községeken keresztül közelíthető meg a legrövidebb úton. Győrből közvetlenül a 8222-es számú úton közelíthető meg, Győrságon keresztül. Pázmándfalu a Kisalföld-nagytájon és azon belül a Győri-medencében a Pannonhalmidombság lankáin fekszik. Felszíne nagyon változatos. A keleti részeken lankásabb, alföldi jellegű a vidék ez a szőlőművelés és mezőgazdaság területe, nyugaton igazi dombvidéki jellegű; itt hétvégi házak és gyümölcsösök tarkítják a tájat. A közigazgatási terület észak-nyugati része kiváló adottságú mezőgazdasági terület, magas termőértékkel. A település keleti részeit két vízfolyás a Vezseny-ér és a Pázmándi-ér is átszeli. Ezek mentén erdőfoltok és rétek tarkítják a sík terepet. A külterület jelentős része erdőtelepítésre alkalmas. 3.3.5.1.
Népesség, kultúra
A demográfiai adatokat figyelve sajnálatos módon megállapítható, hogy a Pázmándfalu népessége 1945-től folyamatosan csökken. A csökkenés drasztikus mértéke a ’90-es években lelassult, de nem állt meg. A lakosság korösszetétele átlagosnak mondható a településen. Nagyjából egyenlő arányban képviselve van minden korosztály. Sajnos főleg a nők terén a lakosság kissé elöregedő képet mutat. Az idősebb –50 év feletti- lakosság száma meghaladja a fiatalabb lakosság arányát. A
75
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
férfiak terén kedvezőbb a helyzet, magasabb arányt a fiatalabb korosztályok mutatnak, bár e látszólag kedvezőbb arány részben a férfiak lényegesen alacsonyabb átlagéletkorából adódik. Az iskolázottság is az átlagos kistelepülési szintet mutatja a településen. A falvakra jellemzőmódon alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya és elég magas a csupán 8 általánost végzettekszáma. A népesség a nemzetiségi és a vallási felekezeti hovatartozás szempontjából is megosztott. A vallási megoszlás szerint a lakosság 70 %-a római katolikus, a 30 %-a református vallású. A nemzetiségi csoportok közül jelenlévő cigányság aránya a lakónépességen belül 20 %. Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
19,39
965
12
17
-5
Belföldi vándorlási különbözet 4
Stratégiai cél a népesség számának jelenlegi szinten tartása ill. lehetőség szerinti emelése › a település megtartóerejének és a településpotenciáljának növelése 3.3.5.2.
Az épített környezet
Településszerkezet A mai Pázmándfalu két településrész Pázmándfalu és Pázmándhegy egyesítésével jött létre. Pázmándfalu egy jellegzetes síkvidéki út mentén kialakuló falu képét, míg Pázmándhegy egy dombvidéki település képét nyújtja. Pázmándfalu: A történelmi településmag egy szalagtelkes egyutcás település, un. utifalu, mely a mai 8222 sz. út (Győr, Győrság, Pázmándfalu, Nyalka, Táp, Tápszentmiklós vonal) mentén alakult ki. A egyutcás faluból több út ágazott el a szomszéd települések felé, mely utak vonalában a későbbiekben tovább terjeszkedett a település. A térképek tanulsága szerint az 1700-as évekre már kialakult a jellegzetes villás útszerkezet. A Fő utca vonalából hegyesszögben elágazó Petőfi utca nyomvonala őrzi a Mezőőrs felé vezető régi utat, melynek folytatása napjainkra már eltűnt. A Fő utca és a Petőfi utca beépülése után Pázmándfalun is elkezdődött a hosszú szalagtelkes beépítésre oly jellemző kertek végében futó mezőgazdasági út lakóházakkal való beépítése. Ekkor alakult ki a településen a Temető utca és a Kertalja utca, mely utóbbi nevében ma is őrzi eredetét. Mindkét utca kétoldali beépítésű volt. A Fő utcában található katolikus templom mellett megépült a Kertalja utca északi végében a református templom is. Ezt követően a Fő utca tovább nyúlt észak és dél felé. Nyalka és Győrság irányában is egyaránt kétoldali beépítéssel tovább terjeszkedett a falu. Az 1970-es, ’80-as években tervszerűen kialakított Rákóczi telep tervezésével és kiépítésével megszűnik a településszerkezet organikus fejlődése. A település északi végében kialakított utcahálózat már elüt az eddig természetesen kialakult beépítésektől. Pázmándhegy: Már az ősidőktől lakott település volt. A domboldalakról őskori régészeti leletek kerültek elő. A dombok aljában futó mai Hegyalja utcát a legrégibb térképeken is megtaláljuk. (Ez az út vezetett Győrság központja felé.) A Hegyalja utcában kialakult hosszú szalagtelkek felfutottak a domboldalra. Az erről az utcáról merőlegesen kiinduló –a dombok közötti völgyekben, szurdokokban futó- utak mentén az 1784-es térképen is találhatóak már elszórtan lakóházak. Mára ezek az utcák sűrűbb beépítésűvé váltak. A rendezettebb szalagtelkek mögött a domboldalakon szabálytalan alakú és nagyon eltérő méretű telkek alakultak ki. A telkek és 76
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
utak látszólagos rendezetlenségét a meglévő sok zsákutcát a domborzati adottságokkal magyarázhatjuk. A kialakult organikus úthálózatot csak az újabb időkben tervszerűen kialakított hétvégiházas területek törik meg a település északi részén a túlságosan egyenes vonalvezetésükkel és szabályos telekméreteikkel. Ez a településrész szerkezetileg és ellátásilag is sokkal inkább kapcsolódik Győrsághoz és Pannonhalmához, azzal egy települési foltot, szerves egységet alkot. Az épületállomány vizsgálata Lakóépületek A településen a pázmándhegyi részen és a pázmándfalui részen is a földszintes házak teszik ki az épületállomány döntő többségét 67 ill. 73 %-ot. A földszintes épületek között főleg a pázmándhegyi részen nagy arányt képviselnek a háború előtt épült lakóházak. A teljes épületállomány 23 %-a 60-70 évnél régebbi épület, mely az épületállomány elöregedésére utal. Az utóbbi időkben észrevehető azonban, hogy itt is nagy lett a kereslet a nyaralónak, hétvégi háznak alkalmas, szép formájú, régi parasztházak iránt. Ezzel együtt megindult az épületállomány karbantartása, felújítása is. A települést járva sok jól karbantartott régi parasztházat találhatunk még, melyek védelemre érdemesek. Az épületállomány döntő többségét a ’60-as ’70-es években épült földszintes, néha pince földszintes kockaházak teszik ki. A hegyi részen szerencsére kevésbé volt elterjedt ez az oda nem illő épülettípus. Itt csak a fele számban találunk ilyen házat, mint a falu részen. Viszonylag alacsony még a ’90-es években épült házak aránya. Napjainkra azonban Pázmándfalu is egyre erősebben részévé válik a győri agglomerációnak. Megindul a városból a kiáramlás a nyugodt, tiszta falusi környezetbe és így Pázmándfalun is emelkedik az új lakóházak száma. 2003-ban Pázmándfalun 345 lakóépület állt, az utolsó ávben csak 2 épületet emeltek. Az épületállomány állaga általánosságban kedvező képet mutat. Viszonylag kevés a felújításra vagy bontásra javasolt épületek száma. Az épületek 94 %-a jó állagú, felújítást még nem igénylő épület. A felújításra megérett házak fele-fele arányban oszlanak el hegyi és a falusi rész között. Bontásra javasolt épületet azonban csak a hegyi részeken találunk. Üdülő, szabadidős épületek A településen jelenleg a legtöbb üdülőépület, hétvégi ház a hármashatár környékén található. (Győrság, Pannonhalma, Pázmándfalu találkozása) Emellett elszórtan találunk üdülőépületeket Pázmándhegy egész területén. Ezek az épületek három csoportba sorolhatóak be. Legkisebb számban az 1990 óta épült hétvégi házak vannak. Ezek általában igényesen kivitelezett, pincével és tetőtér beépítéssel kialakított házak. Környezetük rendben tartott, szép kert vagy szőlő övezi őket. Nagyobb számban találhatóak a ’70-es években épült hétvégi házak, melyekről elmondható, hogy az előzőeknél silányabb kivitelben, minőségben készültek. Általában pincével és tetőtér beépítéssel készült házak ezek is. Anyaghasználatuk és környezetük kialakítása is jóval elmarad a ’90-es évek színvonalától. Végül elmondhatjuk, hogy sajnálatos módon nagy számmal vannak a hegyben „bódé” jellegű összetákolt építmények, melyeknek esztétikai színvonala rombolja a szép környezetet. Nem szabad megfeledkezni a borospincék nagy számáról sem. Mezőgazdasági épületek
77
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Mezőgazdasági területeken csak a volt zártkertek területén találhatóak épületek, amelyek többnyire az ottani gazdálkodáshoz kapcsolódó kisléptékű szerszám és terménytárolók. Gazdasági épületek A legjelentősebb gazdasági terület jelenleg a Tsz major területe a település keleti részén közvetlenül a belterülethez kapcsolódva. Itt több gazdasági épület is található, melyek az állattenyésztéshez kapcsolódnak. Az épületek állaga különböző. Vannak bontásra érett és jó állagú épületek egyaránt a területen. A terület közművekkel ellátott. Másik gazdasági jellegű terület a Dörög pusztán található kisebb TSZ telephely. Itt is különböző állagúak az épületek. Vannak jó és kevésbé jó épületek a területen. Ipari épületek A községben jelentősebb ipari jellegű épületek nem találhatóak. A magánvállalkozók saját telkeiken belül folytatják tevékenységüket. Műemlékvédelem, védett épületek Pázmándfalun országos műemléki védettség alatt áll a Fő utcában található római katolikus templom és a Kertalja utcában található református templom. Ezek mellett megmaradt több régi parasztház un. hosszúház, melyek közül sok most is jó állapotban van. Ezek védelme mindenképen fontos lenne a településen. Fontos továbbá a még meglévő építészeti értékek (pincesorok, egy- két régi parasztház) megőrzése, valamint Pázmándhegy településszerkezetének és beépítési módjának megőrzése, ugyanakkor a további építések lehetőségének biztosítása bizonyos korlátok között. Fontos stratégiai cél a természeti környezet megőrzése, a domborzati viszonyok adta lehetőségek kiaknázása, kilátásvédelem és a Pannonhalmi Apátságra való rálátás védelem fokozott szerepe, valamint a változatos művelési ág szerkezet megtartása 3.3.5.3.
Gazdaság, foglalkoztatottság
A településen jelenleg a legnagyobb foglalkoztató a Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Töltéstava, mely 16 főt foglalkoztat. Ezen felül jelentősebb munkaadó az általános iskola, mely 11 főt foglalkoztat, az óvoda, mely 8 főt foglalkoztat és a polgármesteri hivatal, mely szintén foglalkoztat 4 főt. Ezek mellett 1-2 főnek munkalehetőséget nyújt a posta, orvosi rendelő, takarékszövetkezet. A munkaképes lakosság túlnyomó része Győrben talál munkát. A település szerencsés helyzetben van, mert a győri agglomeráció részeként kevésbé jelent problémát a lakosság helyben való foglalkoztatása. A Győrben dolgozók aránya hasonló a más Győrhöz közeli településekhez. Mindemellett kívánatos lenne a település fejlődése és a népességszám csökkenésének megállításának szempontjából lakosság helyben való foglalkoztatása. Pázmándfalu az aktív keresők száma 378 fő. Működő vállakozás összesen 53
ebből Kft
szövetkezet
Bt.
egyéni vállakozás
4
1
11
37
78
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A nyilvántartott munkanélküliek és jövedelempótló támogatásban részesülők száma alacsony a településen, jóval az országos átlag alatti, mely Győr közelségének tudható be. Az egyéni vállalkozók száma 37 fő a községben. A munkaképes lakosság 7 %-ának foglalkoztatását biztosítják csupán. Ezek között megtalálható a kiskereskedő, gazdálkodó, festő, burkoló, autószerelő, fodrász. kiskereskedelmi ebből élelmiszer gyógyszertár fiók gyógyszer- vendéglátóhely üzlet jellegű tár 8 4 1 3 Fontos stratégiai cél az idegenforgalom, turizmus fejlesztése a természetközeli (öko) turizmus lehetőségeinek kiaknázása (falusi turizmus, kerékpáros, lovas turizmus), valamint a szolgáltatások fejlesztése, ezen belül a polgári életkörülmények megteremtése, önálló gazdasági potenciál megteremtése, munkahelyteremtés. 3.3.5.4.
Közlekedési infrastruktúra
Közúthálózati kapcsolatok Pázmándfalu község közúthálózati szempontból kissé árnyékos helyzetű. A 82-es és 81-es fő közlekedési utak között helyezkedik el. A települést feltáró legfontosabb közlekedési kapcsolatot a 8222-es sz. út jelenti. Ezen az úton Pázmándfalu Győr felől a második település. A 8222 sz. út közvetlen autópálya csomóponttal nem rendelkezik, így az országos és nemzetközi nagyrégiókkal a kapcsolatot biztosító Bécs-Budapest tengellyel való összeköttetést a 81-es és 82-es főutak jelentik a település számára. Pázmándfalunak a Győrságon átmenő 8223 sz. úttal Pér községen keresztül, illetve a Nyalkán átmenő 8224 sz. úttal Mezőőrsön keresztül közvetlen kapcsolata van a 81-es úttal. A 82-es út Pannonhalmán keresztül érhető el a településről. A legnagyobb forgalma a települést hosszában átszelő 8222 sz. Pázmándfalut Győrrel összekötő útnak van, melyet a mindennapi munkahelyi ingázások és a buszjáratok adnak. Ezen felül településközi kapcsolatot bonyolít le a község közepétől Pannonhalma irányába vezető út. Legfontosabb célkitűzés a közlekedésfejlesztés terén a Ság-Halomalji kereszteződés korrekciója, a faluközi kapcsolatok fejlesztése (Pér, Mezőörs) a meglévő úthálózat általános minőségének javítása, turistautak, kerékpárutak kijelölése Tömegközlekedés, belterületi utak A jelenlegi igényeket a buszjáratok száma és sűrűsége kielégíti. Naponta 15 járatpár közlekedik Győr irányába, mely szám az egész nap folyamán fellépő utazási igényeknek megfelelő. Egyéb buszjárat nincs a településen. A jövőben kívánatos lenne Pannonhalma város felé is a közvetlen kapcsolat kialakítása. A meglévő autóbuszvárók kiépítettsége hiányos, több helyen pedig nincs kiépített autóbuszváró. Az autóbuszöblök szintén nincsenek megfelelő módon kiépítve a Fő utca vonalán. Több helyen balesetveszélyes és szűk az út a környékükön. Az autóbusz leálló sávokat az útburkolatok kiépítésekor pótolni kell. A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. A hegyi részek lakóterületei és üdülőterületei távol esnek a buszmegállóktól. Tömegközlekedési szempontból egyáltalán nem ellátott ez a településrész, azonban a járatok más útvonalon való közlekedtetése a domborzati viszonyok miatt nem megoldható. Az utak kiépítettsége és a burkolatok minősége sok kívánnivalót hagy maga után a településen. Kevés, csak 20 % a burkolt utak aránya. A Fő utca kivételével alig akad szilárd burkolatú út a belterületen. További problémát jelent, hogy sok helyen a burkolati szélességek sem megfele-
79
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
lőek. Az utak vízelvezetése csak részben megoldott. Néhol hiányoznak az utakat kísérő vízelvezető árkok, illetve a meglévők kiépítettsége és mélysége sem megfelelő. Vasúti közlekedés Pázmándfalu közigazgatási határát nem érinti vasútvonal. A községtől nyugati irányban haladó Győr-Veszprém vasútvonal écsi megállója 10 km-re a pannonhalmi megállója 4 km-re van a településtől. Az elérési távolságok figyelembe vételével megállapítható, hogy a vasúti közlekedés szerepe a község életében periférikus, közlekedési szempontból elhanyagolható. Kerékpáros közlekedés Jelenleg a településen nem halad át sem kerékpárút, sem kerékpársáv. 3.3.5.5. Lakásllo-mány
345
Közüzemi hálózatok
Villa- Szolgál- Vezeté- Fogyasz- Közü- Vízhá- Közte- Lakos- Közü- Szennymos tatott kes gázt tott zemi zemi lózatba rületi ságnak vízcsaenergiát villamos fogyasztó vezeté- vízveze- bekap- kifo- szolgál- szenny- tornára fogyasztó energia háztartás kes gáz ték hácsolt lyó tatott vízcsa- rákötött háztartás MWh 1000m3 lózat lakás tornavíz lakás 3 km 1000m hálózat km 98 1181 220 470 10,3 344 10 35 -
Ivó- és tüzivíz ellátás Pázmándfalu község vízellátása megoldott. A vízhálózat Nyúl község felől érkezik a településre. A vezetékes ivóvízhálózat teljesen kiépült, a vízhálózatra a lakások 100 %-a van rákötve. A meglévő hálózat a jelenlegi és várható igényeket kielégíti. A szolgáltató a Pannonvíz Rt. Győr. Szennyvízelvezetés Jelenleg nem megoldott a szennyvíz elvezetése. A szennyvízhálózat későbbi időszakban épül majd ki. A kiépítésre kerülő szennyvízhálózat befogadója az écsi szennyvíztisztító lesz. Csapadékvíz elvezetés A felszíni vizek befogadója a Pázmándi-ér és a Vezseny-ér. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. A csapadékvíz elvezetéséhez szükséges a település egész területén a vízelvezető árkok kiépítése és a meglévők rendbe tétele a falu és a Pázmándhegy területén egyaránt. Villamos energia ellátás A település közigazgatási határát átszeli a Táp felől érkező 400 kV-os villamos távvezeték. A vezeték belterületet, lakott területet nem érint. A község területén több 20 kV-os villamos távvezeték halad át, néhány helyen érintve a belterületet. Ezek áthelyezése és a település jelenlegi ellátását biztosító transzformátorok bővítése
80
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
jelentősebb energia-igényű fejlesztések esetén szükségessé válhat. A szolgáltató az E.ON Rt. Győr. Gázellátás A településre a nagy-középnyomású gázvezeték Győrság felől érkezik. A településen a vezetékes gázzal ellátott lakások száma 192. Ez a szám folyamatosan emelkedik. A gázhálózatot az Égáz Rt. üzemelteti. Hírközlés A településen a kábeltévé hálózat teljesen kiépült. A bekötött lakások száma 92 db. A település teljes ellátottsága a jövőben biztosított. A rendszert a győri FALU-TV Kft. üzemelteti. A község telefonos hálózata is teljes egészében kiépült. A hálózatot a Magyar Telekom üzemelteti. A telefonnal ellátott lakások száma 186 db. A további igények kielégítésére a lehetőség megvan. A nyilvános fülkék száma a település igényeihez mérten megfelelő. A mobil hálózatokon a térerő a domborzati viszonyok miatt változó. 3.3.5.6.
Térkapcsolatok
Pázmándhegy és Győrság településszerkezetileg is szerves egységet alkot és a meglévő intézményhálózatot, szolgáltatásokat is közösen használja a két település. A regionális kapcsolatokat jól szemlélteti a településen az ingázók aránya. Az aktív keresők kb. 80 %-a ingázik. Az ingázások közül 98 % megyén belüli. A megyében Győr jelenti az mindennapos utazások célját, a környéken ez a város a legfőbb munkaadó. Emellett a településhez legközelebbi új város Pannonhalma is néhány ingázót fogad. A középiskolai ellátás is Győrhöz köti a települést. Szintén jól szemlélteti a regionális kapcsolatokat a közműhálózat. Az ivóvízhálózat Nyúl felől érkezik a településre. Győrrel ad kapcsolatot a gáz és telefon szolgáltatás. A hulladék elszállítását végző cég is győri. A tömegközlekedés Győrhöz és Nyalkához ad közvetlen, szoros kapcsolatot a rendszeres buszjáratokkal. Az egészségügyi ellátáson belül a Pázmándfalui fogorvosi ellátást veszi igénybe Győrság lakossága is. Így ezzel is erősödik a két település kapcsolata. Nagyon fontos startégiai cél a térségi kapcsolatok erősítése, a település fejlesztésének összehangolása a kistérségi fejlesztési elképzelésekkel. 3.3.5.7.
Környezetvédelem
Levegőtisztaság A település levegőtisztasága megfelelő, jelentős szennyező források nincsenek a településen. A belterület észak-keleti részén található TSZ major a szélirány szempontjából kedvező helyzetben van azonban a telepen tartott 200 db szarvasmarha és 1000-1200 db sertés időnként erős bűzhatással szennyezi a lakóterületeket. A telep körül a lakóterületek felőli részeken hiányzik a védőerdősáv. A mezőgazdasági területekről esetenként felszálló port a területen lévő lombos növényzet nagyrészt kiszűri a levegőből. A községben ipari mértékű szennyezőanyag kibocsátás nincs. A kén-dioxid és szén-monoxid emisszió a hagyományos vegyestüzelésű fűtés hátérbe szorulásával folyamatosan csökken. A gázhálózat kiépülésével a háztartások nagy többsége átállt a környezetkímélő fűtési módra.
81
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Zajhatások Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről nincs tudomás a településen. A közúti gépjármű-közlekedés környezeti zajterhelései a település útjain nem érik el a megengedett határértékeket. Hulladékkezelés A kommunális hulladékot a győri Kommunális Szolgáltató gyűjti. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nincs a településen, de hosszabb távon megoldandó feladatot jelent, mely az erőforrások kíméletesebb felhasználását tenné lehetővé. Az esetlegesen keletkezett ipari hulladék tárolását, szállítását a településen működő vállalkozók maguk végzik. Törmelék lerakására kijelölt hely nincs a településen. Nagyobb méretű illegális törmeléklerakókról sincs jelenleg információ, néhány helyen a hegyi utak mentén láthatóak törmelékhalmok. Dögtér vagy dögkút szintén nincs a településen. A nagyobb elhullott állatok elszállításáról az ATEV gondoskodik. A lakossági veszélyes hulladék gyűjtéséről a hulladékot termelők egyénileg gondoskodnak. A településen jelenleg nincs az állattartás szabályozására vonatkozó rendelet. Ennek megalkotása mindenképpen szükséges lenne. Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata Pázmándfalu területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A község felszíni vizei és vízgyűjtői a Pázmándi-ér és a Vezseny-ér, melyek a Bakony felől a Duna felé haladnak. Ezek vízminősége jó, szennyezőanyag csak talajvíz szennyeződés által kerülhet beléjük. Ipari eredetű szenynyeződés nem éri a felszíni vízfolyásokat. A mezőgazdasági eredetű vízszennyeződések is csökkentek az utóbbi években. A felszín alatti vizek minősége a csatornahálózat hiánya miatt kedvezőtlen. Javulás csak a csatornahálózat kiépítésétől várható. Ennek kiépítését 2002-re tervezik. Jelenleg a kommunális és egyéb eredetű talajszennyeződés és talajvíz szennyeződés elkerülhetetlen a településen. Ipari eredetű felszín alatti vízszennyeződés nincs a településen. A mezőgazdasági eredetű talajvíz szennyeződések is – mint említésre került - csökkentek az utóbbi években, így ennek a vízminőséget rontó hatása jelentéktelen. Fontos stratégiai célkitűzés a környezetvédelem területén az, hogy a fejlesztések során törekedni kell a környezetterhelések minimalizálására, különös tekintettel a domboldalakon kialakult laza beépítés megőrzésére. 3.3.5.8.
Településközpont
Az intézményi ellátás épületei kivétel nélkül a pázmándfalui részen találhatóak. A hegyi rész jelenleg nélkülöz mindenféle ellátást. Az intézményi épületek jól karbantartottak megfelelnek mind az építési koruk, mind az állaguk tekintetében. Felújítást, bővítést nem igényelnek. Itt található a 60 férőhelyes óvoda, a 7 osztálytermes iskola is 69 tanulóval.
82
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.6.
Bakonyszentlászló
A XVII. század végétől ismert gyógyfürdője volt a Vak Bottyán generális nevét viselő vasas-kénes-litiumos vizű forrása.
Fontosabb látnivaló: a "Kerek templom", mely a maga nemében építészeti különlegesség. A késő barokk katolikus templomot gróf Esterházy Gábor 1780-ban építtette Szent László tiszteletére, egy román stílusú templom maradványaira. Sajnálatosan a globalizált gazdaság jelenlegi recessziójának „köszönhetően” az európai gazdasági fejlődési tér egésze válságban van. Ez a hatás nem kedvez Magyarország gazdasági fejlődésének, és így a Bakonyszentlászlót körülvevő gazdasági környezetnek sem. A vidék is részese a viszonylagos általános fejlődésnek, amely bekövetkezett az elmúlt időszakban, de hangsúlyoznunk kell, hogy a fejlődés fő kedvezményezettjei a nagyvárosok. Azonban egy-két fejlesztési elem hatással lehet Bakonyszentlászló további fejlődésére. A település közvetlen környékén olyan infrastrukturális fejlesztések (82-es főút új nyomvonala) várhatók, amelyeket a település is ki tud használni. Bakonyszentlászló lokális gazdasági életét jelentős többségében az ipar, kisebb részben a mezőgazdaság határozta meg. Már az 1900-as évek elején fellendült az addigi agrárfaluban az ipari termelés, kőbányászat, erdőgazdálkodás, faipari tevékenység, téglagyártás. 1969-ben új téglagyár épült, 1985-ben pedig megnyitották a bauxitbányát. Az elmúlt negyven évben a lakosság nagy részének a téglagyár, a fűrészüzem, az erdészet és a bauxitbánya adott munkalehetőséget. Ezek az üzemek megszűntek, mely Bakonyszentlászló tekintetében azt jelenti, hogy az itt dolgozók jelentős része elveszítette munkahelyét, illetve a közeljövőben a maradék munkahelyek is felszámolásra kerülnek. Mezőgazdasággal csak kevesen foglalkoznak a településen. Jelenleg a mezőgazdaság országos szinten is válságban van. Amellett, hogy a nemzetközi, fejlett országokra jellemző foglalkozta83
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
tási struktúrában az ágazatnak a stratégia fontosságú élelmiszerellátás mellett foglalkoztatási funkciója is van, eltörpül a másik három gazdasági szektor jelentősége mellett. Országosan a mezőgazdasági fejlesztéseket a koncepciótlanság és a valóságtól elrugaszkodott, rövidtávú politikai érdekek jellemezték. Az Uniós versenyhelyzetbe az ágazat messze teljesítőképessége alatt érkezik, és a kiszámítható támogatásoktól erős és felszerelt uniós gazdákkal kell lépést tartania. A település lakosságának jelentős része a közlekedési feltételeket kihasználva Győrben dolgozik. Az ipari jellegű foglalkoztatás már megbízhatóbb megélhetést biztosít, de a klasszikus gyáripari üzemek bezárási hulláma (Győri Tej, Olajgyár, Győri Keksz, illetve a Rába folyamatos leépülése), illetve a multinacionális cégek mozgékonysága bizonytalan helyzetet teremthet. Jelen pillanatban az ipari jellegű foglalkoztatók közül a helyi kis-és középvállalkozások biztosítják a legjobb megélhetést a szolgáltatások mellett. Bakonyszentlászló lakói a következő jövőképet festették településükről 10 év múlva: Szép, tiszta, rendezett, parkosított településnek Munkahelyet biztosító településnek (az ipari, gazdasági és mezőgazdasági szektorban egyaránt) Virágzó turizmussal, szálláshely és vendéglátó szolgáltatásokkal bíró, szórakozási lehetőségeket nyújtó településnek Életképesen fejlődő település, megfelelő intézményi ellátottsággal Jó úthálózattal, infrastruktúrával rendelkező településnek A gazdasági jövőképet illetően a következő vázolható fel: Bakonyszentlászló esetében a leginkább elképzelhetőnek tartott fejlesztés a turizmus lehet. Ezt a gondolatot támasztja alá a Bakony és a több tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület közelsége. A második helyezést a környékre régóta oly jellemző erdőgazdálkodás kapta meg. Ennek oka lehet, hogy a településen van a székhelye a bakonyi erdészeti részvénytársaságnak és a közigazgatási terület erdőben bővelkedik. A háztáji gazdálkodás, háziipar harmadik és negyedik helye, ill. a modern intenzív növénytermesztés ötödik helye nem véletlen, hiszen a településen az ipar visszaesésével sokan rákényszerültek ezek művelésére. Ez a gazdálkodás azonban csak nagytáblás művelés esetén gazdaságos. A biogazdálkodás és a modern ipari tevékenység a jövőbeni gazdálkodási elképzelések szempontjából nem releváns. Csesznek vára török alóli felszabadítása után, III. Ferdinánd császár 1655.július 12-én keltezett rendeletére a veszprémi káptalan az Esterházy családot iktatta Csesznek hatalmába, akik „türelmes” földesúrnak bizonyultak a szentlászlói protestánsokkal szemben. Bakonyszentlászlóra 1715 és 1720 között költöztek be az első telepes családok. Szorgalmas munkával felépítették a – magyar falu mellett – a német falut, ettől kezdve sokáig két részből állt és két nevet viselt a község. Bakonyszentlászló 1892-ben, Magyar- és Németszentlászló községek egyesítéséből keletkezett. Az új helység lakossága 1375 fő volt. Területének több mint 70 százalékát az Esterházyak birtokolták. A lakosság több mint 47 százaléka nincstelen agrárproletár volt 1910-ben. A Győrveszprémi vasútvonal megépítése és az iparosítás hatására az 1930-as évek végén javultak a megélhetési viszonyok; 1941-ben már 139 kereső élt iparból, illetve bányászatból. Lakosainak száma 1960-ban 2014, 1968-ban 2100 fő. A németajkú lakosság -1785 óta fokozatosan elmagyarosodott. Csak néhány idős ember beszéli az anyanyelvet. 1885. június 11-én a falu nagy része leégett. Összesen 103 család vált hajléktalanná. A templomot 1892-ben bezárták egy évre, amíg kupoláját újjáépítették. Addig a gyiróti templomot látogatták a hívek.
84
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
1904-ben iskola épül a német faluban. A korabeli lapok - a Vasárnapi Újság és a Politikai Újdonságok című veszprémi lap - 1858. július 27-én arról számoltak be, hogy Esterházy Sándor gróf, Pántz József győri gőzfürdő tulajdonosnak bérbe adta a szentlászlói gyógyforrást, aki azt "csinosan kiépítette és felszerelte". Állítólag Vak Bottyán generális is Szentlászlón gyógyította hajdan a reumáját. A lakosság mintegy 40 százaléka dolgozott 1968-ban a József Attila termelőszövetkezetben. A lakosság nagyobb része a vinyei fűrészüzemben, a téglagyárban és az erdőgazdaságnál talált akkor munkát. Az első tsz 1952-ben alakult, 1956-ban feloszlott és 1959-ben újjáalakult. A gyenge tsz-ek közé sorolták. Ma a veszprémvarsányi Jóbarátság Tsz-hez tartozik. A felszabadulás előtt körjegyzőség intézte a közügyeket. Ide tartozott Bakonygyirót és Fenyőfő. Most önálló önkormányzata van a községnek. Önálló körjegyzőség működik itt. Körjegyzőségileg ide tartzik Bakonygyirót is.A vasutat 1896-ban építették, a villany az 1930-as években gyulladt ki. Külterülete ekkor Máléhegy, Újhegy, Vinye, Kenyerimajor és Ördögrét. Bakonyszentlászlónak 1905 lakosa van. A község külterületi lakott helye Kenyeri, Málé-hegy és Vinye, összesen 185 lakossal.
3.3.6.1.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszüle-tés
Halálozás
Természetes szaporodás
38,51
1905
15
27
-12
Belföldi vándorlási különbözet -12
Sajnos a fenti statisztikai adatok nem sok jót áérulnak el, a község népességreproduláló és népességmegtartó hatása egyaránt csekély. A 2003-as évre ki is került a 2000 fő fölötti népességű települések sorából. Az ifjú korosztály ellátásáról 75 óvodai férőhely és 9 általános iskolai osztály gondoskodik. 2003-ban 53 óvodás és 256 iskolás volt nyilvántartva. 3.3.6.2.
Épített környezet
A község településszerkezetének fejlesztésekor és a település általános fejlesztési elképzeléseinek kialakításakor figyelembe vettük a már meglévő - a területhasználatot jelentősen befolyáso85
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
ló - adottságokat. Meglévő és a település életét, fejlődését meghatározó elemeknek kell tekinteni: • a téglagyár üzemi területét és a mögöttes agyagbányát és megkutatott területeket • a mezőgazdasági tsz majort és az abban folyó állattartást • a műanyag nyílászárókkal foglalkozó kisebb üzemet a volt szeszgyár területén • a kisebb területigényű, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó G.I.C. Kft.-t és a tüzép telepet. Az előzetes megbeszélések során a település önkormányzata és a település egyéb szereplői ismertették jövőbeni elképzeléseiket a településen, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: • A téglagyár szintén fennmarad és üzemel a rendezési terv távlatában, de területi igénye nincs, bővítést nem tervez. • Kenyeri-major területén a jövőben sem szűnik meg az állattartás, továbbra is várhatóan átlagosan 450-500 db növendék marhát tartanak majd a területen. A major tulajdonosa újabb takarmánytároló épületek és mezőgazdasági épületek építését is tervezi, mely várhatóan területigénnyel jár majd. A volt téglagyári területet kereskedelmi gazdasági területként kívánják hasznosítani. • a műanyag nyílászáró üzem előre láthatóan szintén üzemel majd a jövőben is a településen, de fejlesztésére a tulajdonos tervei szerint saját teleken belül elegendő a terület. • a G.I.C. Kft. szintén fennmarad a továbbiakban, és saját tulajdonú területein lakóterületi fejlesztéseket kíván megvalósítani. A telephely bővítését nem tervezik. • Az önkormányzat lakóterületi fejlesztéseket tervez a Rózsa utca folytatásában, a G.I.C. Kft. telephelye környezetében, a sportpálya melletti területen illetve a bauxitbánya központi területe és a László Király utca által határolt területen. Ezek a lakóterületi fejlesztések szervesen kapcsolódnak a már kialakult lakóterületekhez. Ezenkívül több nagyobb egybefüggő lakóterületi fejlesztési lehetőség alternatíva került meghatározásra: • A Rákóczi utcával párhuzamosan új utca nyitása • A Török Bálint utca és Nádas utca tervezett összekötése mentén • A Vinyére vezető út mentén • A településközponti funkciók a Petőfi utca és a Vak Bottyán utca által határolt tömbben találhatók, itt egységes építészeti koncepció alapján egy igényes kialakítású településközpont létrehozása a cél a jelenleg meglévő épületek részbeni funkcióváltásával, bővítésével, illetve új épületek (tornaterem )építésével. Összességében a településszerkezet domborzati viszonyok adta jellegzetessége, a völgyekben futó utcák szerteágazó, pókhálószerű kialakítása továbbra is fennmarad. A fejlesztési elképzelések közül a Török Bálint utca, Nádas utca és a bánya melletti út körút jellegű megfogalmazása bír szerkezetalakító jelentőséggel, amely egyrészt az egyes településrészek jobb összeköttetését biztosíthatja a jövőben, másrészt a tervezett új településkapu (a 82-es út új nyomvonalának tervezett csomópontja) felől a település különböző részei felé irányuló forgalom elosztása is megoldható. Lakóépületek GYMS megye Bakonyszentlászló
Lakásállomány 1 lakásra jutó lakos 1997 2000 2003 1997 2000 2003 159470 162223 171000 2,66 2,61 2,57 769 771 762 2,72 2,65 2,6 Lakásállomány változása 1995-2000.
A lakosságszámhoz viszonyított mutató, az egy lakásra jutó lakosok száma alapján látható, hogy Bakonyszentlászló adatai az átlagoshoz hasonlóak. Ez alapján elmondható, hogy viszonylag alacsony az egyedül élők aránya a településen. A bakonyszentlászlói együttlakási modell az átlagosan egy lakásban egy egy-gyermekes, vagy az egyik szülővel együtt élő kéttagú család. 86
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Bakonyszentlászló
Épített lakások száma 1996 1997 1998 1999 2000 3 4 0 4 0 Épített lakások állományának alakulása 1995-2003
2003 2
A lakásépítési kedv alacsony volt Bakonyszentlászlón. 1996-tól számítva ezer lakosra számítva 6,9 lakás épült. Ez abszolút értékben kevés ugyan, de arányaiban magasabb az átlagnál. Az alacsony építési kedv okozhatta a magas együttélési mutatót. Lakóterület fejlesztést több helyen is tervez a település, mert jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő építési telek. A településen az elmúlt években kialakított új lakóterületen a Barátság utca, Béke utca és Rózsa utca tömbjében szinte teljesen beépültek az építési telkek. A településen ezen kívül az Ady Endre utcában van még pár be nem épített telek. A jelenlegi belterületi határon belül a vizsgálatok alapján nem lehet új lakóterületeket kijelölni. A tervezett lakóterület fejlesztések egy-két kivétellel belterületi határmódosítást igényelnek majd. Konkrét fejlesztési elképzelések: - A Sárdosi utca kétoldali beépítése az eddigi egyoldalú beépítés helyett. A terület már a teljes utca hosszában közművesített, így a közműrendszer is jobb kihasználtságúvá válik. A kialakítandó kétoldali beépítés gazdaságosabb, mint a jelenlegi beépítés. A kialakítható telekszám kb. 20 db újabb telek. A terület megközelíthetősége és fekvése kiváló. - A Török Bálint utca további beépítésére, illetve a 745 hrsz.-ú terület lakóterületi beépítésére. A 745 hrsz.-ú terület beépítésekor lehetőség nyílik a Hunyadi utca hosszú telkeinek megosztására is. A közművek a kereskedelmi gazdasági területig már kiépültek. A terület megközelíthetősége a Dózsa Gy. utcából is megoldható. A kialakítható telekszám kb. 16 telek. - A László Király utca és a G.I.C. Kft. telephelye közötti terület feltárása. Itt a Dózsa György utcával és a László Király utcával párhuzamosan kialakított utcával lehet feltárni a területet. Az új utcának a Dózsa utcára és a Török Bálint utcára van kikötése. Ezzel a megoldással a főutca hosszú telekvégei is beépítésre kerülhetnek. A kialakítható telekszám kb. 22-24 db. A terület beépítésére, azaz a konkrét tömbfeltárásra célszerűen akkor kerülne sor, ha a könnyebben megvalósítható Török B. utcai lakóterület már beépült. - A 0253/9 hrsz.-ú területek lakóterületi kialakítása. A tervezett lakóutca a László Király utcával párhuzamosan kerülne kialakításra. Az új utcának a tervek szerint a László Király utcára és a jövőben kialakítandó települési gyűjtőútra illetve a Nádas utcára van kikötése. Az utca kétoldali beépítéssel kerül kialakításra, a hátsókertek felé eső iparterülettől pedig egy tervezett védőerdősáv választja majd el. A kialakítható telekszám kb. 30 db telek. - A település nyugati részén a Rákóczi Ferenc utcával párhuzamosan kialakítandó új utca. A terület megközelíthetősége a Jókai utca felől lehetséges. A kialakítandó új utcát nyugati irányból, a szántóföldek felől mindenképpen célszerű egy telepített erdősávval védetté tenni. A kialakíható telekszám kb. 30 db telek. - A Hunyadi utca és László Király utca mögötti területek beépítése a település északi részén. Itt a László Király utcával egy közel párhuzamos és egy arra merőleges lakóutca kerülne kialakításra, melyek egy tervezett szabadidős területet fognak közre. A tervezett kialakítás a vízfolyások menti mélyebb fekvésű réteket nem érintené. A sík szántóterületek felől célszerű lenne északon ezt a területet is védőerdősávval határolni. A kialakítható telekszám kb. 70 db telek. A területet feltáró út nyugatról a Török Bálint utca folytatásaként indul, keleten becsatlakozik a Nádas utcába, majd a tervezett új települési feltáró útba, mely a Béke utcai lakóterületek felé vezet.
87
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
-
A 0234/25 hrsz.-ú erdőterület lakóterületként való kialakítása. A település közlekedési rendszerét jelentősen befolyásoló elképzelés szerint: a jelenleg Fenyőfő felé vezető állami mellékút nyomvonalának a régi Vinnye Sándor - major felé vezető eredeti út nyomvonalára való áthelyezésével egy sokkal biztonságosabb vonalvezetésű településközi út alakítható ki. A régi és az új nyomvonal közötti területen egy új lakóterület alakítható ki. Az Ady Endre utca kétoldali beépítésével és egy új lakóút kiépítésével kb. 62 db telek alakítható ki. A területtel kapcsolatban azonban felmerülő probléma, hogy a fejlesztés bányatelket és hidrogeológiai védőidomot érint illetve az erdőterületi művelési ág csökkenését eredményezi.
Épületállomány A település lakóépületei az átlag vidéki településekhez viszonyítva jó állapotúak, rendezett utcaképet adnak. A községet járva igazán leromlott állagú épületekkel nem találkozunk. Az épületeknek csak 1%-a szorul felújításra. A település lakóépület-állományára a ’60-as, ’70-es évek uniformizált házai nyomják rá a bélyegüket. Túlnyomó többségben az un. „kockaházak” uralkodnak az újabb keletű utcákban. Szerencsére vannak olyan településrészek, ahol fennmaradt egy egész utcasornyi régi parasztház. A Vak Bottyán utcában a fennmaradt háború előtti házak kimagaslóan szép utcaképet alkotnak. A házak megkíméltek, jó állapotban vannak. A többi utcában is fennmaradt még elszórtan néhány szép régi ház. A település az új építésű házak tekintetében is kedvező képet mutat. Az elmúlt tíz évben közel 40 ház épült a faluban, melyek építészeti színvonala is általában jónak mondható, ellenben a ’80-as évek típusházaival. A szintszámok tekintetében a falusias beépítésre jellemzően a földszintes épületek dominálnak, de kiemelkedően magas a ’80-as, ’90-es években épült tetőtér beépítéses házak aránya is. 3.3.6.3.
Gazdaság
Foglalkoztatási mutatók Bakonyszentlászlón az aktív keresők száma mintegy 800 főre tehető. A munkanélküliek száma 40 fő, amely arányaiban 5% , tehát elég jelentős. A gazdasági szféra foglalkoztatói a legjelentősebbek a településen, de a település méretéből adódóan az önkormányzati intézmények is jelentős foglalkoztatók. Az is látható, hogy a település jelentős része nem helyben végzi a munkatevékenységét. Az ingázók aránya a közölt adatok alapján mintegy 50 %-ra tehető, amennyiben a helyi cégek helyi lakosokat foglalkoztatnak. Foglalkoztatók Téglagyár: G.I.C. Kft. Interpakó Kft.: Nagyobb foglalkoztatók összesen: Magánvállalkozások minimum: Körjegyzőség: Idősek Gondozási Központja Óvoda: Általános Iskola: Önkormányzati Intézmények összesen:
Foglalkoztatottak száma 30 fő 25 fő 40 fő 95 fő 82 fő 9 fő 7 fő 10 fő 28 fő Kb. 90 fő
88
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Működő ebből vállakozás összeKft szövetkezet Bt. egyéni vállakozás sen 116 8 8 100 Látható, hogy nagyon nagy az egyéni vállakozások száma. Ez a vidékre jellemző. Ezen belül a kereskedelmi intézmények száma elég csekély. kiskereskedelmi üzlet 23
ebből élelmiszer jellegű 9
gyógyszertár 1
fiók gyógyszertár -
vendéglátóhely 12
A tervezett 82-es út adottságait kihasználva beszállítói jellegű ipari egységek telepedhetnek le. Ezeknek szükségük van megfelelő kiszolgálásra (étterem, szálloda), illetve munkaerőre. A munkalehetőségek megállíthatják a településről történő elvándorlást. A természeti és települési értékek védelme, az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások megteremtése szintén munkahely teremtő és elvándorlás csökkentő hatású. Természetesen mindegyik részcél esetében szükséges a projektek teljes tervezése és kidolgozása. Stratégiailag fontos a vendéglátó-ipari alapinfrastruktúra letelepedésének ösztönzése, újabb munkalehetőségek teremtése, stratégiai együttműködés a környező településekkel, szálláshely szolgáltatás, idegenforgalom ösztönzése. 3.3.6.4.
Közlekedési infrastruktúra
Közúti és vasúti kapcsolatok A település egyetlen közúti kapcsolatát a 83107-es számú mellékút jelenti. Ez az út Bakonyszentkirály és Bakonypéterd ill. Románd településeknél köt ki a 82-es számú főútra, mely a településnek a Győr-Veszprém irányú kapcsolatot jelenti. Pápa felé a 8302-es mellékúton lehet eljutni, melyre szintén Románd településen lehet rácsatlakozni. Vasúti kapcsolatot a Győr-Veszprém vasútvonal ad a településnek, melynek a településen és Vinyén is van megállója. Hely Veszprém Győr Pápa Zirc Veszprémvarsány
Távolság 33 km 32 km 25 km 15 km 5 km
Közúti távolság 43,9 km 36,3 km 36,6 km 19,0 km 10,3 km
Elérhetőség 55 p 49 p 45 p 23 p 13 p
Bakonyszentlászló elérhetősége A belterületi utak sajnos elhanyagolt állapotban vannak. Van, ahol útburkolat sincsen. Az utak szélessége közlekedési szempontból általában megfelel. A burkolattal ellátott utak minősége nem mindenhol elégséges, azok töredezettek és gödrökkel telik. A lakossági kérdőívek szinte mindegyike kifogásolta a településen az utak kiépítettségét. A településen 2001-re kiépült minden közmű, újabb az útburkolatot kedvezőtlenül befolyásoló beruházás nem várható. Ennek figyelembe vételével mindenképpen célszerű az útkiépítettségre gondot fordítani a jövőben. A legfontosabb regionális és egyben helyi érdekű útfejlesztés a 82-es Győr-Veszprém irányú főútvonal új nyomvonalának kialakítása a település határában. A tervezett új nyomvonal Veszprémvarsány településen elhagyja a régi nyomvonalat és Bakonygyirót, ill. Bakonyszentlászló érintésével halad tovább Csesznek felé. Bakonyszentlászló közigazgatási határában a téglagyár és vasút közötti területen halad, majd a volt tsz majort délről megkerülve 89
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
a jelenlegi 83107 sz. (Bakonyszentlászló - Bakonyszentkirály) állami mellékút nyomvonalán halad tovább. Tervezett településközi utak a településen: • Meglévő, kiépített útvonal a 83107 sz. állami mellékút, mely Bakonygyirót ill. Bakonyszentkirály felé ad településközi kapcsolatot. • Szintén meglévő és kiépített településközi út a Fenyőfő és Vinye felé vezető 83118 sz. állami mellékút. Ezzel kapcsolatban felmerült elképzelés az út települést elhagyó szakasza vonalvezetésének javítása. A ma meglévő két jelentős 90°-os kanyart kiküszöbölendő az út nyomvonalát a Vak Bottyán utca végétől célszerű lenne részlegesen áthelyezni a Vinye felé vezető régi út nyomvonalára. Az új nyomvonal a 83118 sz. állami mellékút és a bánya magánútjának kereszteződésében térne vissza a mai nyomvonalra. • Meglévő nyomvonalú, de jelenleg nem kiépített nyomvonalú a tervezett településközi út Pápateszér település felé. A tervezett út a Jókai Mór utca folytatásában a meglévő mezőgazdasági utak kiépítésével kerülne kialakításra. • Veszprémvarsány felé szinté a meglévő mezőgazdasági utak nyomvonalán javasoltunk egy településközi kapcsolatot adó út kiépítését, melynek kiindulópontja a téglagyár melletti meglévő út. Ez a tervezett út Veszprémvarsány számára közvetlen kapcsolatot jelente az új 82-es úttal, ill. Bakonyszentlászló számára az eddigi nagy kerülő helyett – Bakonygyirót és Románd érintése nélkül – sokkal rövidebb utat jelente a közeli nagyobb település elérésére. • Bakonyszentkirály felé, mivel azt a települést kikerüli a 82-es út nyomvonala szintén az eredeti nyomvonal egy részének felhasználásával tervezünk egy településközi utat, mely a település északi közigazgatási határán fut. • A Réde felé vezető településközi út nyomvonalának jelen tervben két alternatívája van. Az egyik alternatíva szerint a településközi út a központi bányaüzem északi végéből indul ki és meglévő mezőgazdasági utak nyomvonalán halad Réde irányába, majd Bakonyszentlászló közigazgatási területét elhagyva a 8217 sz. állami mellékútba csatlakozik. A másik változat szerint a település központi területéből a Fenyves utca és a László Király utca csomópontjából indul ki. A Fenyves utcából a bánya üzemi területét elhagyva leágazik észak-kelet felé, Réde irányában, majd szintén a 8217 sz. állami mellékútba csatlakozik. • Vinye felől szintén tervezi a település egy településközi út kialakítását Réde felé, mely út egyúttal Fenyőfő község számára is közvetlen kapcsolatot ad majd az új 82-es főúttal. Az út tervezett nyomvonala a közigazgatási határon halad észak-keleti irányba. • Porva felé vezető, jól használható úttal sem rendelkezik jelenleg a település. A Porva felé vezető településközi út nyomvonala a tervek szerint Fenyőfő község felé is egy rövidebb kapcsolatot adna. A Vak Bottyán utca déli végéből kiindulva egy darabig a bánya kiépített útján vezetne a nyomvonal, majd erről az útról leágazva a Hódos-éri turistaházaknál csatlakozna bele a 83118 sz. állami mellékútba. Innen a Hódos-ér nyomvonalát követve vezetne majd az út Porva irányába. Tömegközlekedés, belterületi utak Az autóbusszal történő tömegközlekedést illetően naponta 15 járatpár közlekedik Győr és Veszprém felé. Ebből 10 járatpár közvetlen kapcsolatot ad, a többi csak átszállással megoldható. A lakossági kérdőívek alapján a település lakossága nincs megelégedve sem a járatok számával, sem az időbeli beosztásával. Ez főként a nagyszámú ingázó miatt jelent problémát.
90
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A vasúti személyszállítást a MÁV RT. biztosítja a településen. Szerepe azonban elhanyagolható a településen, hiszen naponta csak 5 –nagyon kis sebességű- vonatpár közlekedik a GyőrZirc vonalon. A mindennapi közlekedési igényeket ez nem tudja kielégíteni. Vasúti közlekedés tekintetében a település viszonylag kedvező helyzetben van, mivel a településen átvezet a Győr-Veszprém irányú 11 sz. vasúti mellékvonal. A napi vonatpárok száma 6 db, Bakonyszentlászlóig az alig 40 km-es út menetideje egy óra. Annak ellenére tehát, hogy vasúttal rendelkezik a település, a kevés járatszám és a hosszú menetidő miatt a napi utazási forgalomban csak kis szerepe van. Annál kedveltebb azonban a turisták és a kirándulók részéről a vasút. A hétvégéken és szünnapokon tehát nagy forgalmat bonyolít le a vasútvonal. Kedvezőtlen azonban, hogy a vonalon a vinyei, porvai megállók kiépítettsége nem megfelelő. Nincsenek kiépítve a megállókban sem váróhelyek, sem esetleges esőbeállók. A tömegközlekedés jelenleg a lakossági vélemények alapján nem mondható kielégítőnek a településen. A mennyiségi és minőségi igényeket nem elégíti ki a jelenlegi szolgáltatási színvonal és a napi 10 járatpár, minőségi javulás azonban csak hosszú távon várható, ezt a jelenlegi műszaki körülmények nem teszik lehetővé. Az új fejlesztések megvalósulásával a kialakult lakóterületeken egyelőre nincs szükség új buszmegállók létesítésére. A tömegközlekedés útvonala annyiban változik meg a településen, hogy a 82-es út kiépülésével, már nem Bakonygyirót felől – a Hunyadi utcán keresztül - érkeznek majd be a járatok a Bakonyszentlászlóra, hanem a 82-es út felől. További fontos teendő az utak javítása, faluszépítés –marketing – kommunikáció és a turizmus fellendítése. Ezek olyan intézkedések, amelyek többcélúak, alaprendeltetésükön túl több célnak is fontos elemei. Kerékpárutak Bakonyszentlászló jelenleg nem rendelkezik kiépített kerékpárúttal vagy kerékpáros nyomvonallal sem a település belterületén, sem a külterületén. A Veszprém - megyei rendezési tervben és a Győr-Moson-Sopron - megyei területfejlesztési koncepcióban - szinkronban a település elképzeléseivel - azonban több regionális és helyi szintű kerékpáros nyomvonal kiépítése szerepel. A tervezett kerékpárutak az alábbiak: • Regionális jelentőségű kerékpárút a Győr-Pannonhalma-Románd-BakonygyirótBakonyszentlászló-Porva-Borzavár-Zirc-Veszprém-Balatonalmádi útvonal kijelölése és kiépítése. • Szintén jelentős regionális jellegű kerékpárút a Szombathely-Celldömölk-Külsővat-PápaBakonyszűcs-Fenyőfő-Vinye-Bakonyszentkirály-Kisbér útvonal kijelölése és kiépítése. 3.3.6.5.
Közüzemi hálózatok
Közüzemi vízhálózat Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás Bakonyszentlászló
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya %
1997
2000
2003
1997
2000
2003
660
664
661
85,80
86,10
86,75
A közüzemi vízhálózat változása 1995-2003. A közüzemi vízhálózat a településen 1985-ben épült ki. A településnek saját vízbázisa van. Az üzemeltető a PANNON-VÍZ RT. A településen a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya alacsonyabb, mint a többi vizsgált csoport mutatói. Ez az arány természetesen növekedni fog új lakások építése esetén.
91
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Szennyvízcsatorna hálózat, közműolló Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás 1997
2000
2003
1997
2000
2003
0
0
441
-
-
87,9
Bakonyszentlászló
Közüzemi vízvezeték hálózat km Bakonyszentlászló
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya %
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat km
1997
2000
2003
1997
2000
2003
10,6
10,6
22,5
0
0
19,3
A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat változása 1995-2003. 1998-ban megkezdték a csatornázást. Jelenleg a település háztartásainak kb. 88%-a van rákötve a rendszerre. Az üzemeltető a PANNON-VÍZ RT. A szennyvizek befogadója a bakonyszentlászlói szennyvíztisztító telep. Tekintettel a bakonyi természet-közeli területekre a településen szorgalmazni kell a rákötések számának növelését. Ez az adat szintén az új lakóházépítések esetén fog javulni. Villamosenergia-hálózat Villamos energiát fogyasztó háztartás
Bakonyszentlászló
Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya %
1997
2000
2003
1997
2000
2003
802
814
837
104,29
105,57
109,8
Villamosenergia-hálózat 1995-2003. A villamosenergia-hálózatba bekapcsolt lakások aránya nem éri el Bakonyszentlászlón még a megyei községek átlagát sem, ez valószínűleg a vállalkozások alacsony számából ered. A 100%-nál magasabb érték az egy lakóházba bevezetett több fázis –220; 380- és az emiatt felszerelt több villanyóra miatt van. Gázhálózat Vezetékes gázt fogyasztó háztartások
Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány
1997
2000
2003
1997
%-ában 2000
2003
0
23
108
-
3
14,2
Bakonyszentlászló
Gázhálózat változása 1995-2003. Bakonyszentlászló 2000-ben kapcsolódott be a gázhálózatba. Ezért 2000-ben a felhasználó lakások száma még csak 23. 2003-ban azonban már a 14%-ot is elérte a bekötések aránya. Jelenleg is folyamatos a rákötés. A gázhálózatot a nagykanizsai KÖGÁZ RT. üzemelteti. Távbeszélő-hálózat, hírközlés Távbeszélőkészülékek száma Bakonyszentlászló
1995
1996
1997
38
34
473
1998 494
Távbeszélő fővonal 1000 lakosra
1999
2000*
1995
515
527
18,26
1996 16,35
1997
1998
1999
2000
225,77
139,10
251,95
258,08
Távbeszélő hálózat 1995-2000 A távbeszélőkészülékek száma az információs társadalom egyik meghatározó mérőszáma. Bár a szolgáltatás piaci alapon történik, de a fent említett okok miatt meg kell vizsgálnunk az ellá92
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
tottság szintjét. A statisztikai közlés során módszertani váltás következett be, ugyanis 2000-től a távbeszélő fővonalakat tünteti fel a KSH, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a telefonkészülékek számát közölte az adatsor. A telefonhálózat a településen 1997-ben épült ki. A szolgáltatást a veszprémi BAKONYTEL végzi. Jelenleg a lakások 68%-a rendelkezik telefonnal, ami az eddigi állapotokhoz képest már nagyon jó aránynak számít. Jelenleg esik vissza a vezetékes készülékek száma a mobilhálózatok térhódításával. A kábeltelevízós hálózat 2002-ben épült ki a településen. A szolgáltatást a zirci KÁBELSZAT Kft nyújtja. Körülbelül a lakások 50 %-a van bekötve hálózatba. A település közműellátottsága mára teljes. Az ivóvízhálózat, telefonhálózat, gázhálózat, csatornahálózat kiépült a településen. A szolgáltatások színvonala megfelelő. Egyedül a csapadékvíz elvezetése a részben és hiányosan kiépített árok rendszerekben nem megfelelő, a rendezési terv a felszíni vízelvezetés elvi megoldására - alátámasztó munkarész formájában - megoldást fog adni. A Kenyeri-major területén működő gazdasági vállalkozások és az itt található lakások közműellátottsága azonban nem megoldott. A területen csak vezetékes víz, telefon és áramellátás van. A gázhálózat és a csatornahálózat egyelőre nem került itt kiépítésre. A fejlesztési területek és meglévő gazdasági területek azonban nem valósíthatók meg teljes közművesítettség nélkül. A település felől a vizsgálatok alapján a területek beköthetők a gáz- és csatornahálózatba. 3.3.6.6.
Településközpont, intézmények
A település meghatározó központi területe a László Király utca és a Petőfi utca, mely utcákban található a település intézményeinek többsége. Ezen a központi területen kapott helyet a polgármesteri hivatal, napközi otthon, takarékszövetkezet, kisebb és nagyobb boltok, vendéglátóhelyek, az óvoda és az iskola, a posta, a rendőrség és egy templom is. Ezek ismeretében a Vak Bottyán utca – Petőfi Sándor utca – Szent István utca által határolt tömb településközponti vegyes besorolást kapott. A településen a további közösségi létesítményeknek, intézményeknek ezen a területen kíván helyet biztosítani a település. Itt kívánnak a jövőben egy kulturális funkciókat magában hordozó faluházat és egy többfunkciós sportcsarnokot elhelyezni. Ezek számára a 31/3, 32/1 és a 34, 35 hrsz-ú területek állnak rendelkezésre. Mindenképpen javasoljuk a tervezett fejlesztéseket egységes építészeti koncepció alapján, beépítési terv és közterületrendezési terv készítésével alátámasztva megvalósítani. 3.3.6.7.
Különleges területek
Különleges területek a településen a temetők területei, a bauxitbánya bányászati területei, az agyagbánya területe, a hulladéklerakó területe és a vinyei különleges idegenforgalmi terület. A régi temetőt, mely a Vak Bottyán utca házai mögött a hegyoldalban található, már nem használják. A jövőben célszerű kegyeleti parkként megőrizni. A Zrínyi Miklós utcából nyíló új temető pár éve került kialakításra, bővítést nem igényel. A Bakonyi Bauxitbánya az erdészet közreműködésével a felhagyott termelési területeket, meddőhányókat folyamatosan rekultiválja rekultivációs terv alapján. A közelmúltig a téglagyár mellett egy régi agyaggödörben került elhelyezésre a települési szilárd és kommunális hulladék. A kommunális hulladék elszállítása mára már megoldott a telepü-
93
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
lésen. A lakossági törmelék lerakására a vízelvezetés megoldása után azonban a régi szeméttelep továbbra is alkalmas lehet. Vinye-major területén a már meglévő természeti adottságokat, a vasutat és a turistautakat, az erdei iskolát kihasználandó egy különleges idegenforgalmi terület kialakítását tervezi a település. A jövőben itt kapnak helyet a különböző idegenforgalmi létesítmények, szálláshely szolgáltató létesítmények, vendéglátó létesítmények stb. 3.3.6.8.
Gazdasági területek
A gazdasági területek két nagy tömbje Kenyeri-major területe és a bánya jelenlegi területe. Kenyeri-major területén a 82-es főút tervezett új nyomvonalának kiépítésével kedvező közlekedési adottságú területek alakulnak ki. Kereskedelmi gazdasági területek lesznek a volt téglagyár területei. Itt a település és a terület tulajdonosai különböző vegyes termelő-szolgáltató kisebb-nagyobb vállalkozások, esetleg úti kiszolgáló létesítmények, benzinkút megtelepedésének kívánnak helyet biztosítani. Az így kialakuló 14 hektáros terület alkalmas változatos méretű telephelyek kialakítására. (Ebből a 14 hektárból kb. 8 ha az újonnan kialakításra kerülő gazdasági terület, és 6 ha a már meglévő telephelyek területe) Ipari gazdasági terület a téglagyár és a major területe (összesen kb. 18 ha). Ezeken a területeken a nagyobb méretű termelő vállalkozások, zavaró hatású létesítmények, állattartó épületek és egyéb nagyüzemi mezőgazdasági létesítmények is letelepedhetnek, ill. működhetnek. A település kiemelt célként kezeli benzinkút telepítésének elősegítését a 82-es út új nyomvonala mentén, ez szintén ebben a térségben megvalósítható. A területek víz és elektromos áram ellátása már jelenleg is megoldott. Egyelőre a szennyvíztisztítást egyedileg oldják meg a már itt működő vállalkozások, gázvezeték pedig még nincs a területen. A településtől való kis távolság miatt azonban aránylag kevés ráfordítással a területek beköthetők a gáz- és csatornahálózatba is, viszont az itt működő zavaró tevékenységek, már nem érintik a lakóterületeket. A másik nagyobb ipari gazdasági terület a bauxitbánya központi üzemi területe. A 226 hektáros, teljes közművel ellátott terület, a bányászati tevékenység megszűnése után is alkalmas különböző ipari, gazdasági, kereskedelmi stb. vállalakozások telephelyeinek kialakítására. A terület megközelíthetősége jó, a jövőbeni belső feltárása a tervezett települési gyűjtőútról szintén jól megoldható. Ehhez a nagy területhez kapcsolódva, a vasút mellett a jelenlegi üzemi terület északi részén is kialakításra kerül egy kisebb kereskedelmi gazdasági terület és a Tüzép és a mögöttes területei is kereskedelmi gazdasági besorolást kapnak. Az utóbbi két területen a lakóterületeket nem zavaró kisebb termelő, szolgáltató vállalkozások, üzemek telepedhetnek le. Mindkét terület jó megközelíthetőségű, illetve közművekkel könnyen ellátható. Ezeken a nagy kiterjedésű gazdasági területeken kívül a településen belül a Török Bálint utcában (G.I.C. Kft.) és Vinyén található még két kisebb ilyen jellegű terület. A G.I.C. Kft telephelyén a K+F tevékenység kap helyet, mely a közeli lakóterületekre és a lakóterületi fejlesztésekre nem gyakorol zavaró hatást.
94
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.7.
Lázi
Neve, amit XI. századi neve is igazol a „láz” szóból származik, szláv eredetű szó, kaszálót, erdei tisztást jelent. Római katolikus templom, Milleneumi kereszt, hősi hallottak emlékműve A település térségi szerepét alapvetően Győr, mint a térség központja, dinamikusan fejlődő város vonzása határozza meg. Lázi a város körül kialakuló agglomerációs gyűrű, külső körében helyezkedik el. A községet a megyeszékhely viszonylagos közelsége, természeti adottságai, a falusi nyugodt környezet, vonzóvá tehetik a lakóhelyet kereső, és rekreációt igénylő, kitelepülő városi lakosság számára. Az alapvető regionális kapcsolatot is Győr nyújtja, mind munkalehetőségek, mind pedig, a magasabb szintű ellátás (kereskedelem, szolgáltatás, oktatás, egészségügy) terén. Kedvezőtlenebbek a kapcsolatok a többi szomszédos településsel. Pannonhalma, bár a kistérség központja, ellátási funkcióinak fejletlensége miatt, nincs a településre kedvező hatása . (Nincs egészségügyi intézménye, nincs munkahely, nincs komoly bevásárló központ, és nincs buszközlekedés sem, Bakonyszentlászlóval ugyanez a helyzet) hatása, mint kulturális központ így is jelentős, közelsége (12,5 km) is előnyös a település szempontjából. Légvonalban Kisbér (kb. 18 km) is a közelében található. Előnyös a közvetlen közelben lévő fejlődő mikroközpont Veszprémvarsány (5,5 km a távolsága), valamint Pápa viszonylagos közelsége. A másik kedvező lehetőség a falu számára a térségi turizmusba (kerékpáros-, öko-, falusi- turizmus) való bekapcsolódás. Ez kezdetben a falusi turizmus belföldi beindítását jelentheti, távlatilag pedig, a térség kedvező földrajzi helyzetére alapozva (Ausztria és Szlovákia viszonylagos közelsége), a nemzetközi turizmus vérkeringésébe való bekapcsolódást is jelentheti,(pl. nemzetközi kerékpárútba való bekapcsolódás). Lázi község Győr-Moson-Sopron megyéhez 1999. évben csatlakozott Veszprém megyéből, Bakonypéterd községgel együtt. Később további 6 település került a megyéhez. Lázi Győrtől déli irányban kb. 34 km-re található, 611 (2004, KSH) lelket számláló település, Győrtől, illetve az M1-es autópályáról a 82. számú főútról érhető el a leggyorsabban. A megközelíthetősége Győr és Kisbér felől jónak mondható, viszont a szomszédos települések közül Győrasszonyfa felé kiépített közvetlen útkapcsolat nincs (a 82. sz. főútról megközelíthető). A szomszédos települések közül Bakonybánk, Tápszentmiklós, illetve a 82. számú főútról Veszprémvarsány, Sikátor és Bakonypéterd felé kiépített összekötő utak vezetnek. A falu a Komárom-Kisbér-Pápa vasútvonal mentén fekszik, saját állomással rendelkezik, vasútvonala kapcsolódik a Győr-Zirc-Veszprém vonalhoz, ezen keresztül Győrhöz is. A térség potenciális központjai Pannonhalma és Veszprémvarsány, ezek irányában, a megyei terv szerinti úthálózat fejlesztéseknek köszönhetően, a település kapcsolata erősödhet. A település, eddig a Téti statisztikai kistérséghez tartozott, jelenleg az újonnan kialakított pannonhalmi kistérség része.
95
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A tervezett főút (Szombathely-Tatabánya-Tát), Pápa-Kisbér szakasza Lázit délről kerüli el, ezzel új útkapcsolat jön létre a település számára a Tatabánya-Szombathely tengely mentén. A település tagja a Pannonhalma Kistérségi Térségfejlesztési Társulásnak. Tagja a Pápai Vizitársulatnak Jelenleg szervező munka folyik a többcélú Önkormányzati Társulás magalapítására Szintén szervezés alatt van a Leader-térség
3.3.7.1.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
16,79
618
11
10
1
Belföldi vándorlási különbözet -2
A település lélekszáma körülbeléülewgyensúlyt tart. 30 óvodai férőhelyen 15 óvodás osztozik, míg általános iskolájában 2 osztályteremben 38 kisdiák tanul. 3.3.7.2.
Gazdaság
ebből Működő vállakozás összeKft szövetkezet Bt. egyéni vállakozás sen 15 1 14 Lázira nem az jellemző, hogy nagyon sokszereplős gazdasága lenne. A vállalkozások közülis túlnyomó az egyéni vállakozás. Ebből is 4 kiskereskedelmi jellegű, melyek megoszlása a következő: kiskereskedelmi üzlet 4
ebből élelmiszer jellegű 2
gyógyszertár -
fiók gyógyszertár -
vendéglátóhely 2
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági tevékenységek folytatására alkalmas területet jelöl a terv elsősorban a régi major területek, lakóterületekhez közel eső, illetve közvetlenül kapcsolódó ré-
96
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
szein. Ezeken a területeken nem javasolható, nagy létszámú állattartásra alkalmas építmény elhelyezése. 3.3.7.3.
Épített környezet
Településszerkezet Lázi elhelyezkedését alaprajzi, szerkezeti részleteit alapvetően befolyásolta a domborzat és a vízrajz. A falu a Szemere–dombvonulat völgyi lábánál egy hordalékkúpra települt, kiemelkedve a Bakony-ér régen mocsaras, elöntéses völgyéből, de nem ráépülve a meredek domboldalakra. A falu eredetileg a dombtetőn a templom körül települt. A településszerkezet jellegzetessége a klasszikus ágas úthálózati rendszer, melynek villás elágazásainál, az utcák tölcséreiben teresedések, zöldterületek alakultak ki. A lakóterületi fejlesztések a régi településrészt, illetve a hagyományos településszerkezetet nem érintik, ahhoz szerkezetükben igazodnak. A tervezett utcák vonalvezetése a történelmi településszerkezethez igazodóan észak-déli irányban futnak és visszahozzák a hagyományos villás útelágazásokat. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A lakókörnyezeti karakterek vizsgálatánál a következő jellemzőket vettük figyelembe: • az utcahálózatot (kialakult, különböző utcaszélesség – szabályozott, egyenes utcák) • a telek méretét, formáját (szabálytalan szalagtelek – szabályos téglatelek) • az épület elhelyezését (utcavonalas vagy előkertes beépítés stb..) • a lakóépület karakterét (építés ideje szerint, hagyományos vagy kocka jellegű alaprajz, építménymagasság) • az udvar és kert használatát (melléképítmények elhelyezése) • építészeti elemeket (utcafront homlokzati kiképzése, nyílászárók, oromfal és tetőfelépítmények tornác, udvari homlokzat, jellemző anyaghasználat) • kerítés és kapu kialakítását (tömör vagy áttört kerítés, falazott, két kapus kialakítás) Ezek alapján megkülönböztethető településrészek: •
A település történeti magja:(a mai Kossuth Lajos utca déli szakasza a településközpontig, a Rákóczi Ferenc utca és József Attila utca) Itt húzódnak a falu legrégebbi utcái. Itt érzékelhető leginkább a jellegzetes úthálózati rendszer, az utcák találkozásánál háromszögletű terekkel, tér-bővületekkel, illetve a faluszélén kialakult zsákszerű képződménnyel (Rákóczi Ferenc utca és Kis utca). Központi helyen épült fel a műemlék római katolikus templom és plébánia. Az utcák változó szélességűek, 12-35 méter közöttiek. Az utcára merőlegesen nagyméretű, szabálytalan alaprajzú, keskeny, mély telkek nyíltak, ezek egy része ma is megtalálható, néhány mérete meghaladja az 5000 m2-t. A keskeny telkek szélessége átlagosan 15 méter. Az épületek jellemzően az utcavonalra épültek, előkert nélkül (az újonnan épültek kivételével, ahol 5m), jellemzően fésűs beépítéssel. Karakterét tekintve az utca képe elég vegyes. Található átalakított háromosztatú ház, nagyobb hajlított ház, néhány kockaház (egy emeletes). A telken általában a nagyobb épületek egy sorban helyezkednek el (soros udvar), a keskeny udvaron velük szemben legfeljebb apróbb gazdasági épületek találhatók (nyári konyha, szín stb..).
•
XX. században kialakult beépítés (Ifjúság utca, Dózsa György utca, Petőfi Sándor utca, Zrínyi Miklós utca, Ady Endre utca) 97
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Szabályos út- és telekstruktúra jellemzi. Az utak szélessége 14-18 m közötti. A telkek átlagosan 20 m szélesek, területük 1500 m2. A község újkori arculatát jelentik az 1960-as években épített „kockaházak”: Jellemzően négyzetalaprajzot közelítő, mintegy 100 m2 alapterületű kéthelységsoros típusházak, sátortetővel. A jelenlegi lakásállománya 237, új építés 2003-ban nem volt. Területfelhasználás A településszerkezeti terv az egyes területeket a területfelhasználás és az építési jelleg alapján a 253/1997. (XII.20.) Korm.rend. (OTÉK) szerint meghatározott, területfelhasználási egységekbe sorolja. Beépítésre szánt területek Falusias lakóterület A település lakóterületeit a településszerkezeti terv falusias lakóterületként jelöli, melyet a szabályozási terv az építési telkek mérete, struktúrája, valamint a beépítés paraméterei, és karaktere alapján építési övezetekre tagol (lásd. Lakókörnyezeti karakterek). Így a szabályozási terv két övezetet különbözetet meg, egyrészt a település régi magjához kapcsolódó hagyományos beépítést, illetve a 60-as években tervezett és beépült, szabályos telekszerkezetű területeket. Új lakóépületek elhelyezését elsősorban a meglévő foghíjtelkeken, illetve az elhagyott házak felújítását, újjáépítését kell szorgalmazni. Jelentős számú beépítetlen telek áll rendelkezésre, melyek jelenleg önkormányzati tulajdonban vannak, így jelentős eszközt jelentenek a település népességpolitikájának megvalósításában. A településszerkezeti terv lakóterület fejlesztései, valamint a szabályozási terv- intézkedései alapján új lakótelkek alakíthatók ki, a jelenlegi belterület területén, illetve ahhoz szervesen kapcsolódóan: • Az Ady Endre a Zrínyi Miklós és a Petőfi Sándor utca mentén már kialakított telkek fokozatos beépítése. Előny, hogy az üres telkek nagy része önkormányzati tulajdonban van, így fejlesztések célirányosan megvalósíthatók, népességpolitikai döntések szem előtt tarthatók. Hátránya a területnek, hogy a falu központi, régi magjától, így a fontosabb intézményektől távol esik, és a településsel közvetlen kapcsolat nem alakulhat ki, a vasútvonal miatt. Az önkormányzati fejlesztési elképzelések között szerepel ennek a területnek egy részén idősek számára kialakított lakóépületek és ellátó intézmények kialakítása. • A Kossuth Lajos utcáról nyílóan a Petőfi Sándor utcával párhuzamosan vezetett földutak kiszabályozásával a belterületi ingatlanok beépíthetők. Az egyoldali teleksora jelenleg is belterületen helyezkedik el. A közművesítés és útépítés gazdaságossága miatt célszerűbb a két-oldali beépítés, ami szántóterületek bevonását is jelenti. Észak-nyugat dél-kelet irányú utcavezetést és erre merőleges telekosztást javasol a terv. • Új lakótelkek a HÉSZ előírásai alapján kialakíthatók a jelenleg is belterületi ingatlanok továbbosztásával, tömbfeltárással. A Rákóczi Ferenc utca és az Ifjúság utca közötti tömb feltárásával. A HÉSZ előírásai a telekalakításra, így a fokozatos átalakulásra lehetőséget ad. Azonban a terület hasznosításának függvénye a belterülethez közvetlenül kapcsolódó, jelenleg is állattartással foglalkozó gazdasági terület funkcióváltása, a zavaró tevékenység megszűnése.
98
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Így különböző értékű, területi elhelyezkedésű, környezeti adottságú, lakótelkek kialakítására van lehetőség hosszabb távon, a terven jelölt területeken, mintegy 30. db házhelyre építhetők lakóházak. A település rendezési tervére közvetlen hatást gyakorló térségi fejlesztések • A 82. számú főút nyomvonal-korrekciója. • A tervezett 88-as sz. út (Pápa- Kisbér összekötő út) Lázit délről elkerülő szakasza • Települési összekötő utak kiépítése Tápszentmiklós, Sikátor, Győrasszonyfa és Bakonypéterd felé. • A kerékpárút fejlesztés keretében, helyi jelentőségű kerékpárút kiépítése Pápa-Kisbér útvonalon, a 82.-es út mentén. Településfejlesztési koncepcióból következő fejlesztési feladatok A településfejlesztés alapcélja (C) a falu lakossága életminőségének javítása, az életszínvonal emelése és az erre épülő közösségi, kulturális életen keresztül új falusi kötődés (identitás) megteremtése. Lázi község településfejlesztési koncepciójának főbb célkitűzései, és az ezekhez kapcsolódó tervezési feladatok a következők: A rendezési tervvel egyidőben készült a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány, mely a részletes értékvédelmi vizsgálatokon kívül tartalmazza a rendezési terv által javasolt fejlesztések, valamint a kulturális örökség védelmének összefüggéseit. A kulturális örökségvédelmi hatástanulmány külön került dokumentálásra. Szabályozási elvek A településfejlesztési és -rendezési elképzelések részletes ismertetése területegységenként, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek címszó alatt találhatók. A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat készítésének általános elvei a következők. Övezeti rendszer A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat a településszerkezeti terv szerint meghatározott területfelhasználási egységeket övezetekre és építési övezetekre tagolja, az építési telkek mérete, szerkezete, valamint a beépítés paraméterei és karaktere alapján. A helyi építési szabályzat az övezeti rendszer vonatkozásában az OTÉK-tól való, „megengedőbb” jellegű eltérést nem tartalmaz. Az egyes építési övezetekre, vonatkozóan az elhelyezhető funkciók és tevékenységek, valamint a meghatározott határértékek az OTÉK előírásainak megfelelnek. Az építési övezetek paraméterei a beépített területeken, a jelenlegi területhasználatnak, telekosztásnak és beépítésnek, valamint az előző rendezési terv által biztosított építési jogoknak megfelelően kerültek meghatározásra. Az építési hely megállapítása a konkrét telekhatárhoz igazodóan történik a helyi építési szabályzat (6.§ (4) bek.) alapján, ennek megfelelően az építési övezetben meghatározott kötelező előkert és az OTÉK alapján meghatározott oldal- és hátsókert betartásával jön létre. Épületet elhelyezni, bővíteni csak ezen a területen lehet. Ha a kialakult állapot szerint a meglévő épület a fentiekben meghatározott építési helyen kívül esik, az épület fenntartható, felújítható, de bővítése illetve új épület létesítése csak az építési helyen belül történhet. A legnagyobb megengedett építménymagasság a kialakult építészeti karakternek megfelelően alakul (lakóövezetben általában 5,0 m). Amennyiben a meglévő épület magassága az adott építési övezetben előírt, legnagyobb építménymagasságot meghaladja, az kialakult állapotnak tekinthető, így az épület felújítható, de bontása esetén helyére csak a HESZ előírásai szerint kerülhet új épület. 99
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Szabályozási elemek A szabályozási terven szereplő szabályozási elemek a HESZ 2.§-a alapján kötelezőnek, illetve irányadónak tekintendők. A kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv, illetve a HESZ rendelet módosításával lehetséges. Ezen kívül tájékoztató jellegű szabályozási elemek is szerepelnek a tervben, melyeket más magasabb szintű jogszabályok határoznak meg, megváltoztatásuk nem helyi döntés függvénye. A helyi építési szabályzat a helyi védelemmel kapcsolatos előírásokat tartalmazza, és nem szabályozza a helyi értékek megóvását elősegítő önkormányzati eszközök (pályázatok, támogatások) rendszerét. A települési értékek védelmében azonban mielőbb szükséges, hogy az önkormányzat a helyi építészeti értékek védelméről és azok forrás biztosításáról rendeletet alkosson. Sajátos jogintézmények A terv előír beültetési kötelezettséget, ami az ingatlanokon, a telek egy részére, növénytelepítés kötelezettséget állapít meg. A koncepció fő célkitűzései Kapcsolódó tervezési feladatok I. A népesség stabilizálása, illetve hosz⇒ A lakókörnyezet minőségének javítása: szabb távlatban optimális népességszám és utcaképvédelem megoldása, közterültek településméret elérése, amely biztosítja a rendezése falu hosszú távú életképességét és fejlődé⇒ épített környezet védelme, hagyományos, sét. értéket hordozó épületek felkutatása, védelme ⇒ infrastruktúra fejlesztése ⇒ új építési telkek kialakítása, és közművesítése ⇒ A hazalátogató elszármazottak számára vendégház kialakítása II. Az életszínvonal emelése, a jövedelem⇒ helyi szolgáltatások feltételeinek biztosíszerző képesség javításával, a gazdaság tása fejlesztésével és a falu által nyújtott szol⇒ fenntartható turizmus infrastrukturális felgáltatások színvonalának emelésével. tételeinek kialakítása, fejlesztése (falusi, öko, kerékpáros) ⇒ helyi munkahelyteremtés céljából környezetkímélő gazdasági egységek letelepítése (gazdasági terület) III.A természet és a táj védelme, erőforrá⇒ a táji, természeti szempontból értékes tesainak fenntartható hasznosítása, a kedverületek és a természeti értékek, élőhelyek ző környezeti állapot megőrzése és javítá(erdő- és gyepterületek, vizes élőhelyek) sa. A tájhasználat környezettel való harmegőrzése monizálása alapján. ⇒ a táji adottságoknak megfelelő, a természetvédelem érdekeivel összehangolt tájKörnyezetvédelem. használat alkalmazása ⇒ a zöldfelületi rendszer erősítése, a meglévő zöldterületek fejlesztése
100
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
⇒
⇒ IV.A falu megújítása a helyi társadalom, a ⇒ közösségi és kulturális élet fejlesztésével és az épített környezet védelmével és fejleszté⇒ sével ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ V. A település térségi szerepének erősítése, ⇒ tudatos településmarketing és a térségi ⇒ együttműködés keretében.
3.3.7.4.
a környezeti konfliktusok feloldása: az állattartás szabályozása, védelmi rendeltetésű zöldfelületi sávok kialakítása A környezetvédelmi program és a rendezési terv összehangolása kultúrált lakókörnyezet kialakítása (szabályozás) hagyományos épületek, építmények, szobrok helyi védelem alá helyezése történelmi, kulturális értékek védelme, megőrzése tájkép, falukép, utcakép védelme, fejlesztése, táji értékek védelme közterületek, zöldterületek rendezése, védelme a megközelíthetőség javítása folyamatban van és nagyrészt elkészült pályázat felhasználásával túra kerékpárút kitáblázása kerékpárút kijelölése kistérségi együttműködés keretében
Közlekedési infrastruktúra
A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat az A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei – Tartalmi követelmények megnevezésű, ÚT 2-1.218:2003 sz. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az ÚT 2-1.201:2004 Közutak tervezése útügyi műszaki előírásban foglaltakat, és összhangban a további kapcsolódó előírásokkal, jogszabályokkal. Közlekedési vizsgálat A település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata Lázi területén egy országos közút halad át, a 8218 j. összekötőút. A 82 sz. másodrendű főút Lázi közigazgatási határán halad. Lázi közúti kapcsolati rendszere szervesen a 82 sz. másodrendű főúthoz kapcsolódik, a területén áthaladó összekötő út is ehhez kapcsolódik. A 82 sz. főút Győr és a Veszprém között halad Zircen keresztül, Veszprémnél a 8 sz. elsőrendű főúthoz csatlakozik. Az M1 autópálya keresztezésénél a 82 sz. főúton autópálya-csomópont található. A 8218 j. úton és a 82 sz. főúton haladva az M1 autópálya csomópontja 26 km-re van Lázi belterületétől. A településtől keletre, Komárom-Esztergom Megyében halad a 81 sz. II. rendű főút, a 81 sz. főúton megközelíthető legfontosabb városok: Győr, Kisbér, Mór, Székesfehérvár. Lázi a 82 sz. főút felől a 8218 j. úton haladva mintegy 2 km-es úton érhető el. A 8218 j. út Kisbérről indul a 81 sz. főúttól, Bakonyszombathely, Bakonybánk és Lázi érintésével éri el a 82 sz. főutat. Lázi előtt csatlakozik hozzá a 8222 j. összekötő út, ami Tápszentmiklós, Táp, Nyalka, Pázmándfalu és Győr felé halad tovább, az M1 autópálya keresztezésénél felüljárón halad, nincs csomópontja az autópályával. A 8218 j. úttal párhuzamosan halad északon a 82 sz. főút és 101
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
a 8222 j. út között a 8226 j. út Tarjánpusztán és Győrasszonyfán keresztül. Lázitól délre halad a 82 sz. főúttól indulva a 82114 j. út Sikátorig, az út nem folytatódik országos közútban tovább a 8217 j. út felé. Még délebbre halad a 8217 j. út a 82 sz. főút és a 8218 j. út között Rédén keresztül. A település térségében országos közúthálózati fejlesztésként szerepel Lázi déli elkerülése, amelyre két változat is készült, az egyik a 8218 j. út Lázi belterületi szakaszának kiváltása mintegy 400 m-re a jelenlegi úttól, a másik változat a 82 sz. főúttól indulna és Bakonybánkot északról elkerülve haladna tovább, a 8218 j. úttól teljesen független nyomvonalon. Másik elkerülő út a térségben a 82 sz. főút Veszprémvarsány elkerülő szakasza, amelyre szintén két változat készült, mindkét változat nyugaton kerüli el a települést. Egyik terv sincs olyan tervfázisban, ami alapján az út területének pontos szabályozása megtörténhet, ezért a rendelkezésre álló adatok függvényében szerepeltettük a szerkezeti tervben nyomvonalukat. Lázi közlekedési kapcsolatában meghatározó a 8218 j. út és a 82 sz. másodrendű főút. Közlekedési kapcsolatot az országos közúthálózat törzshálózatával az észak-déli 82 sz. főút biztosít. A mellékúthálózat a regionális forgalmat bonyolítja a szomszédos településekkel. Az északi és déli szomszédos településsel Győrasszonyfával és Sikátorral nincs országos közúti kapcsolat. A település környezetében mezőgazdasági úthálózat található. A térségi turizmus fejlesztésének egyik fontos eszköze lehet a kerékpáros turizmus fejlesztése ezen útvonalakon. A település regionális és térségi közlekedési kapcsolatait a következő közúthálózat biztosítja: • A 8218 j. úton keresztül nyugati irányban elérhető a 82 sz. főút, kelet felé Bakonybánk és a 8222 j. út. • A 82 sz. főúton keresztül északi irányban elérhető az M1 autópálya és Győr, déli irányban Zirc és Pápa. Lázi területén áthalad a Kisbér-Pápa MÁV vasútvonal, Lázin vasúti megálló található. Nyugatra halad a Győr-Zirc-Veszprém MÁV vasútvonal, ami a 82 sz. főút vonalát követi, Pannonhalmán és Veszprémvarsányon található vasútállomás, mindkettő a 82 sz. főúton közelíthető meg. Vasúti megállóhely található ezen a vonalon Bakonypéterd külterületén és Győrasszonyfán. A település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek vizsgálata A település belterületi úthálózata egyszerű: a település belterületén áthaladó főút a 8218 j. út, azaz a Kossuth L. utca, mely kelet-nyugati irányban halad át a település közepén, három merőleges kanyarral. A Kossuth L. utcához a merőleges kanyarban csatlakozik mintegy a kanyarodás előtti irány folytatásaként a Felszabadulás utca, a Rákóczi utca, ill. a Petőfi S. utca. Merőlegesen csatlakozik a Kossuth L. utcához a Diófa utca, a 429 hrsz. utca. Hegyes szögben csatlakozik az Április 4. utca, ami egy merőleges kanyar után párhuzamosan halad a Kossuth L. utcával. Ezzel párhuzamosan halad a Dózsa Gy. utca. A vasúton túl, a Petőfi S. utcával párhuzamosan halad a Zrínyi M. utca, és az Ady E. utca. Elmondható, hogy a település úthálózata a Kossuth L. utcára mint főútra épül, azzal párhuzamosan és merőlegesen alakult ki nem nagy számú utca. A vasútvonal a 8218 j. úttal párhuzamosan halad, régen a település szélén, de új telekalakítások eredményeként ma már lakóterületeket vág ketté. A település külterületi mezőgazdasági út hálózatában néhány útszakasz „feltáró” (gyűjtő) szerepkört tölt be. Ezeken az utakon elérhető a táblák legnagyobb része, s a mezőgazdasági járművek mellett településközi kerékpáros forgalmat bonyolítanak le: • a 038 és 039 hrsz. út Tápszentmiklós felé, • a 07 hrsz. út Győrasszonyfa felé, • a 0173 és 0147 hrsz. út Bakonypéterd felé, • a 090 hrsz. út Sikátor felé, • a 059 hrsz. út Vecsepuszta felé. Csomópontok kialakítása 102
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A település területén nem található országos közúti csomópont, a 8218 j. út és a 82 sz. főút csomópontja Veszprémvarsány területére esik. A csomópont szabályos szintbeni. Tekintettel a 8218 j. út alacsony forgalmi értékére a csomópont geometriai kialakítása, nyomvonali elhelyezése, műszaki állapota megfelelő. A település kiszolgáló útjai egymással egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, a főút felé elsőbbségadás kötelező. A forgalmi rend megfelelően szabályozott. A településen jelentkező kis forgalom számára a forgalmi rend megfelelően szabályozott. Kivétel a busz forduló! És az egyéb buszmegállók A település forgalmi vizsgálata A forgalmi vizsgálatot az országos forgalomszámlálási adatokból az ÚT 2-1.201 és ÚT 2-1.118 műszaki előírás szerint számított várható forgalmak segítségével végeztük el, a 2001 évi forgalomszámlálási adatokból kiindulva. Lehet, hogy 2001.-es adat régi, mert szerintem igenis jelentős a tranzit forgalom az út kapacitásához képest!) Lázi esetében kijelenthetjük, hogy a forgalom döntő hányada helyi forgalom és célforgalom, jelentős tranzitforgalom nem jelentkezik, amit a 8218 j. út rendkívül alacsony forgalmi értéke mutat. A környező települések mindegyike megközelíthető Lázin kívüli utakon is, átmenő forgalom a 82 sz. főút felől Bakonybánk felé irányuló és, a dél felől Tápszentmiklósra irányló forgalomból adódik. A 82 sz. főútnak léteznek nagytérségi kapcsolatai (M1 autópálya, 8 sz. főút), ezért a tranzit forgalom ezen bonyolódik. A 82 sz. másodrendű főút forgalmi jellege a „82 sz.főút, kelet-szlovákiai határátkelőhelyek környéke” kategóriába tartozik. Mint a kategória elnevezése is mutatja, a 82 sz. főút forgalma országos szinten is speciális jelleget mutat. Ez a speciális jelleg a rendkívül magas júliusi és augusztusi forgalom nagyságából adódik, ennek a két hónapnak a forgalma az éves átlaghoz képest több mint 2,2-szeres. Az éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon kicsi (<21%), a napi forgalmi lefolyás szerinti jelleg a „Nagyobb városok (Debrecen, Nyíregyháza, Pécs) belterületén fekvő utak, 4 sz. főút Nyíregyháza után, 6 sz. főút Pécs után, 47 sz. főút Békés után, 71 sz. főút a 84.sz. főúttól, Déldunántúl és Kelet-Magyarország másodrendű útjainak többsége, alsóbbrendű utak” kategóriába tartozik. A 8218 j. út forgalmi jellege jellege a „Nagyvárosi (100 ezer lakos fölötti) átkelések és bevezető szakaszok, iparvidékek és mezőgazdasági térségek útjai, 86 sz.út” kategóriába tartozik. Az éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon kicsi (<21%), a napi forgalmi lefolyás szerinti jelleg a „Nagyobb városok (Debrecen, Nyíregyháza, Pécs) belterületén fekvő utak, 4 sz. főút Nyíregyháza után, 6 sz. főút Pécs után, 47 sz. főút Békés után, 71 sz. főút a 84.sz. főúttól, Déldunántúl és Kelet-Magyarország másodrendű útjainak többsége, alsóbbrendű utak” kategóriába tartozik. A településen található néhány olyan mezőgazdasági, és termelő egység, amely teherforgalmat is bonyolít. A külterületi utak forgalma kizárólag a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos forgalmat jelenti. Lázi forgalmi kapcsolatai 2 csoportba sorolhatóak: 1. 8218 j. út kelet-nyugat iránya. Kelet felé a 81. sz. főút, nyugat felé a 81. sz. főút érhető el. 2. 82 sz. főút észak-déli iránya. Észak felé Győr és az M1 autópálya, dél felé Zirc és Veszprém érhető el. A települést érintő, illetve a fontosabb térségi utak forgalmát a „Lázi forgalmi vizsgálata” című táblázat mutatja. A forgalmi vizsgálatból megállapítható, hogy a közutak terhelése az Út 2-1.201 műszaki előírás alapján bőven az eltűrhető, sőt a megfelelő határértékek alatt van. A települést közigazgatási határán haladó 82 sz. főút forgalma közepes, azonban ennek a forgalomnak a hatásai nem jelentkeznek a Lázin. A 82 sz. főút forgalma a nyári hónapokban ugrásszerűen megnő, az évi át-
103
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
lagos 4500 E/nap érték helyett a 10000 E/nap értéket is elérheti. Ennek gerjesztője a Balaton térsége felé haladó forgalom, az ország nyugati részéről, és Nyugat-Európából érkezők az M1 autópályáról letérve ezen az úton haladnak. A települést nem érintő 81 sz. főút forgalma közepes. A teherforgalom aránya a térség útjain 11% körüli, kivétel a 8226 j. út, aminél ez az érték 17%, azonban ez a magasa arány csak 130 járművet jelent naponta, az út kicsi forgalma miatt nem jelentkezik ennek káros hatása. A 82 sz. főutak kapacitását a jövőben sem fogja elveszteni, azonban az ugrás szerű nyári forgalomnövekedés okozhat fennakadásokat, a tervezett fejlesztések tovább javítani fognak a forgalmi helyzeten. A 8218 j. út napi forgalma távlatban is messze az eltűrhető, sőt a megfelelő határértékek alatt marad. A tervezett fejlesztések forgalomnövekedéssel fognak járni, de a fejlesztésekkel emelkedni fog az út szolgáltatási szintje is. A mezőgazdasági úthálózat tervezett fejlesztései nem fognak többletforgalmat okozni, mert azokon jelenlegi is közlekednek, az utak kiépítése miatt nem fogják többen igénybe venni. Utak állapota A település közútjainak és belterületi útjainak minősége közepes., az Akácfa utcán kivül, minden utca szilárd burkolatú. 2004-ben teljes felújításra került a József Attila utca. A kis forgalmaknak köszönhetően a rossz állapotú burkolat forgalmi hatásai még nem jelentkeznek, azonban ennek elkerülése miatt ki kiemelt figyelmet kell fordítani a burkolat állapotának javítására. Közösségi közlekedés A megyeszékhely, Győr közvetlenül elérhető autóbusszal, vagy Veszprémvarsányi átszállással. Tatabánya is elérhető autóbusszal, de olyan nagy kerülő úton, hogy a menetidő 1 óra feletti. Veszprém felé a 82 sz. főúton járnak az autóbuszok, ezért viszonylag jól elérhető, de csak átszállással. Lázin vasúti megállóhely található, a Győr-Veszprém vasútvonalon Veszprémvarsányban vasútállomás, Bakonypéterden megállóhely van. A győri vasútállomás viszonylag egyszerűen elérhető Láziból, ahol mind a nemzetközi, mind a belföldi járatokra át lehet szállni. A településen két autóbusz megállóhely található: a presszó és az ÁFÉSZ bolt előtt. A megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek. de a reggeli járatok zsúfoltak, változás, a Volán döntése szerint 2005. januártól.. Gyalogos és kerékpáros közlekedés A gyalogosközlekedés számára a település utcáinak egy része egy vagy két oldalon járdával kiépültek, azonban több olyan utca is van, ahol nem épült járda, ott a gyalogos közlekedés az úttesten történik. A település közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút. A lakóutcákban a kicsi gépjármű forgalom nem zavarja a közúton folyó kerékpárforgalmat. A 8218 j. út mellett tervezik kerékpárút kialakítását. Parkolás A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. Az intézmények, nagyobb forgalmú létesítmények (vegyesbolt, sportpálya stb.) előtt szórt burkolatú, egyszerű közterületi parkolók működnek. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók, rendezett átépítésük azonban szükséges.
104
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Közlekedésfejlesztési javaslat Országos közlekedéshálózati fejlesztések A település és a térség közlekedési adottságai, településfejlesztési lehetőségei és jellemzői alapján határoztuk meg a Lázi község közlekedési rendszerének fejlesztési javaslatát. A részletes program javaslat egyes elemei olyan fejlesztési feladatok, melyek kezdeményezője, vagy végrehajtója más és más szervezet, néhány fejlesztés feltétlenül szükséges, mások egyéb bizonytalan időpontban megvalósuló beruházásokhoz kötődnek. A közlekedési javaslat legfontosabb elemeit a településszerkezeti és a szabályozási terv tartalmazza. A település térségében a 82 sz. főút Veszprémvarsány elkerülő szakasza szerepel. Ezek egyike sem érinti Lázi közigazgatási területét. Ezeknek a fejlesztéseknek gyakorlatilag nem lesz hatása Lázi kialakult forgalmi helyzetére. Nem úgy a tervezett Lázi elkerülő utak, amelyek jelentősen fogják befolyásolni a kialakult forgalmi helyzetet. Megvalósulásukkal Lázi területére gyakorlatilag csak a célirányos helyi forgalom fog bejutni, azonban a magasabb szolgáltatási szint forgalomgerjesztő hatású lesz, ezért a 82 sz. főút és Lázi közötti szakasz forgalma is nőni fog. A MÁV vasútvonal több helyen keresztez szintben tervezett és meglevő mezőgazdasági utakat, ezeknél a keresztezéseknél meg kell vizsgálni az áthaladás jelenlegi biztosítási módját, és szükség szerint a biztosító berendezések fejlesztését kell előirányozni. A tömegközlekedés kiemelt fejlesztése nem indokolt, a jelentkező igényeket megfelelően kiszolgálja. Helyi közlekedési fejlesztések A település fejlesztésének egyik fontos eszköze a közlekedés komfortjának javítása. A fejlesztési területek szerkezetét a meglévő kiszolgáló utakhoz kapcsolódóan kell meghatározni. Az Ifjúság utca jelenlegi keskeny területe 14 m-es szabályozással kerül kialakításra. Az Ifjúság utca folytatásaként 14 m szabályozási szélességgel kerül új út kialakításra, amely a 8218 j. úthoz csatlakozik. Az út kialakítása igénybe veszi a 395 hrsz. telek nagy részét. Az Ifjúság utca meghosszabbítása az 1 hrsz. telek területének igénybevételével körforgalmú csomóponttal csatlakozik a Kossuth Lajos utcához. A közutak osztályba sorolása a következő: Országos mellékút: 8218 j. összekötőút (meglévő) K.VI.B, B.V.c-C Feltáró kiszolgáló utak: földút K.VIII.C Egyéb kiszolgáló utak: Az összes egyéb bel-, és külterületi út. (meglévő) B.VI.d.D A település közigazgatási területén a meglévő, beállt környezetű közterületek szabályozási szélességei megtartandók. Az utak keresztmetszeti kialakítása az úthierarchia szerint számításba vehető forgalmi igények alapján történhet. A szabályozási tervet az alábbiak szerint javasoljuk kidolgozni: • Az országos közutak keresztmetszeti kialakítása megtartandó, a szabályozási szélességet a csomópontok térségében szükséges megváltoztatni a távlati fejlesztések alapján. • A tervezett kiszolgáló utak szabályozási szélessége minimum 12 m, a külterületi feltáró utak szélessége megfelelő, de a tengelytől számított 10-10 m-es távolságban nem helyezhető el épület. • Lakóterületeken önálló kerékpárút kialakítása javasolt a József Attila utca mellett. A közutak illetve a meglévő és tervezett gyűjtőút szakaszok szabályozási szélességén belül közforgalmú parkolók elhelyezhetők, azonban az OTÉK telken belüli parkoló igény biztosítására vonatkozó előírások a helyi parkolási rendelet megalkotásáig maradéktalanul betartandók. A településszerkezeti terven jelölt meglévő jelentős közhasználatú parkolóhelyeket fenn kell tartani, illetve ki kell alakítani.
105
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.7.5.
Közüzemi hálózatok
Villa- Szolgál- Vezeté- Fogyasz -tott kes gázt mos tatott energiát villamos fogyasztó vezetéfogyasztó energia háztartás kes gáz 1000m3 háztartás MWh 265
653
69
85
Közüzemi vízvezeték hálózat km
Vízhálózatba bekapcsolt lakás
Közterületi kifolyó
Lakosságnak szolgáltatott víz 1000m3
9,1
229
1
17
Közüzemi szennyvízcsatornahálózat km 7,5
Szennyvízcsatornára rákötött lakás 103
Látható, hogy a villamos fogyasztás terén több mérőhely is található, mint ahány lakás, vezetékes vízellátás tekintetében csak 96,6%-nyi lakás rendelkezik, a szennyvízcsatornára pedig a lakások 43 %-a kötött rá. Vezetékes gázt a háztartások csak mintegy 24%-a használ. Az alapfokú kereskedelmi ellátás helyben megoldott. A vendéglátás minőségi színvonalának emelése az idegenforgalom fejlesztése érdekében indokolt, a kereskedelmi - szolgáltatói kapacitások fejlesztése szükséges lenne a népesség megtartás és a lakossági igények jobb kielégítése érdekében is. Összességében megállapítható, hogy a közintézmények kapacitása jelenleg megfelelő, ahol bővítésre van szükség a rendezési tervben figyelembe lett véve. A település természeti, műszaki-fizikai adottságaiból adódó lehetőségek, konfliktusok és megoldási javaslatok Probléma Belső major területén jelenleg is szarvasmarhatartás folyik. A major területe a lakóterületek közé ékelődik, távolsága a lakóterülettől alig haladja meg az 50 m-t, a területen a trágyakezelés megoldatlan. A helyzetet súlyosbítja, hogy az uralkodó, északnyugati szél a falu felé viszi a kellemetlen szagot. A belső majorban régi értékes épületek találhatók így a régi istálló (az 50-es években kultúrház), illetve a magtár épülete, jelenleg használaton kívül vannak. A sertéstelep, bár elhelyezkedése kedvezőbb (dél-keleti), a belterülettől való távolsága nem éri el a 300 m-t.
Temető területe távlatban bővítése indokolt Temető mögött üzemelő szeméttelep
Megoldási javaslat ⇒ nem javasoljuk a majorban a nagy létszámú állattartást, a szükséges védőtávolság hiánya miatt, ⇒ takaró- és védőfásítás szükséges a major köré, ⇒ a major távlati fejlesztését a lakóterületektől távolabbi irányba célszerű végrehajtani, ⇒ a telepen a környezetvédelmi előírásokat be kell tartatni. ⇒ Az épületek funkcióváltását kell elősegíteni , megfelelő közösségi, esetleg idegenforgalmi funkció ellátására. Eredeti funkció is megtartható lovas turizmus bázisaként. ⇒ takaró- és védőfásítás szükséges a major köré, ⇒ a major távlati fejlesztését a lakóterületektől távolabbi irányba célszerű végrehajtani, ⇒ a telepen a környezetvédelmi előírásokat be kell tartatni. ⇒ a bővítés a jelenlegi temető mellett biztosítható, a rendezési tervben jelölésre került (tervlap) ⇒ rekultiválása és erdősítése javasolt. 106
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Az átmenő forgalom (82-es számú út és ⇒ Lázit délről elkerülő út kiépítése (a megyei tervben szerepel), Kisbér közötti) a település fő utcáján halad keresztül. A fő utca nyomvonal vezetése ⇒ A falu főutcájának is részben új nyomvonal nem megfelelő. vezetést javaslunk, amellyel a jelenlegi több meredek iránytörés kiküszöbölhető. ⇒ Megoldandó probléma a buszmegálló áthelyezése, (jelenleg magánterületen van!) Ehhez kapcsolódóan szükséges a falu központjában a buszforduló kialakítása,. (Petőfi út, Kossuth u. találkozásánál. A tervezett bánya kavicsszállító teherfor- ⇒ Az út nyomvonalának kialakításakor feltétgalmának elvezetése lenül gondoskodni kell a faluközpont elkerüléséről, megfelelő nyomvonalú üzemi út kijelölésével. Az iskola környezetében nincs megfelelő ⇒ Az iskolához és a központi intézmények zöldterület, iskolaudvar. környezetében rekreációs lehetőségeket biztosító területek kialakítása Településközpont rendezetlensége ⇒ A kultúrház telektömbjének rendezése, ⇒ az Ifjúság utca bekötése a kialakítandó csomópontba, Szélerózióveszélyes területek: A mezőgaz- ⇒ Mezővédő erdősávok telepítése. dasági táblák rendszerében hiányoznak a mezővédő erdősávok, melyek a szél erejét megtörnék, a talajpusztulást csökkentenék. Régi, építészeti értéket képviselő, épületek ⇒ hagyományos régi épületek védelme, látványvédelem biztosítása szabályozási eszpusztulása közökkel ⇒ régi pincék helyi védelmének biztosítása, ⇒ a sírkő üzem szép épületének védelme. Kihasználatlan, beépítetlen belterületi terü- ⇒ a beépítetlen területek beépítése (a fejleszletek téshez külterületi területek bevonása nem szükséges), ⇒ a beépítésre alkalmatlan területek a település zöldfelületi rendszerébe való bekapcsolása. Régészeti illetve régészeti érdekű területek ⇒ A régészeti lelőhelyek pontos meghatározáesnek a településmag nagy részére sa. ⇒ Az építési engedélyezés eljárásába a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonása. Mezőgazdasági területek A település közigazgatási területének meghatározó részét mezőgazdasági területek teszik ki. A mezőgazdasági területek általános használatuk szerint, az OTÉK szerinti úgynevezett általános mezőgazdasági területbe kerültek besorolásra. Természetszerű gyepgazdálkodási általános mezőgazdasági területek övezeteként jelöltük ki a gyepterületeket. Általános mezőgazdasági terület övezetébe kerültek az előbbi övezetbe nem sorolt külterületi, elsősorban szántóföldi hasznosítású mezőgazdasági területek, melyek az előbbihez képest kevésbé szigorú szabályozást igényelnek.
107
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Kertes mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek Vízgazdálkodási területbe a csatornák és árkok medre és partja tatoznak. A belvíz- és öntözőcsatornák mentén a parti sáv kiterjedése a mederéltől számított 6 m széles területsáv, melyet a fenntartás érdekében a vízfolyással közvetlenül határos építési telkeken belül is szabadon kell hagyni. E területek hasznosítása a vízügyi jogszabályoknak megfelelően és a vízügyi hatóság által meghatározott feltételek szerint történhet. A településrendezési terv alapvetően a település területének struktúráját, felhasználását, valamint az épített (művi ) elemeit határozza meg, ezen keresztül befolyásolja a közösség életét, annak mintegy keretet adva. Ebből következően a rendezési tervben szereplő fejlesztések viszszahatnak a település társadalmára, a közösség életfeltételeire és gazdaságára is. Ezek közül a legfontosabbak a következők: A lakosság identitását, kötődését erősíti település épített környezeti értékeinek feltérképezése, és védelme a megfelelő szabályozáson keresztül. Az új lakóterületek kialakításával lehetőséget teremt a betelepedésen keresztül a lakosságcsökkenés ellensúlyozására, a kedvezőtlen koröszszetétel javítására, és a települési intézmények jobb kihasználására. Új közösségi terek, pihenési, sportolási, kikapcsolódási lehetőségek kialakítása, alapvetően befolyásolja a közösségi élet minőségét. A rendezési tervnek fontos szerepe van a helyi munkalehetőségek teremtésében, gazdasági területek kijelölésén keresztül. Ugyanakkor jelentős szerepe van a természet- és tájvédelem, valamint a tájhasználat egyensúlyának megteremtésében. 3.3.7.6.
Környezetvédelmi vizsgálat
Levegőtisztaság-védelem Levegőkörnyezeti szempontból a terv készítésének időszakában az alábbi jogszabályok mértékadóak: • 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról • 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, • 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról • 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a légszennyezettségi határértékekről, valamint a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet az ország egyes területeit az adottságaiktól függően más-más légszennyezettségi zónába sorolja. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló hatályos rendelet meghatározása szerint Lázi a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A területen lévő légszennyezőanyag-kibocsátók pontforrásaira vonatkozó egyes kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság a légszennyezettségi zóna határértékeinek megfelelően írja elő. 108
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A település területére vonatkozó pontos levegőminőségi adatok nem állnak rendelkezésre. A rendelkezésünkre álló területi ismeretek alapján a következő megállapítások, értékelés fogalmazható meg: A település területének levegőminőségét időszakonként és településrészenként alapvetően meghatározza a nagylétszámú állattartásból eredő diffúz légszennyezés, bűzhatás. A nagylétszámú állattartás légszennyező létesítményének védőtávolsága környezetvédelmi engedélyeztetés esetén a módosított 21/2001. (II.14.) kormányrendelet alapján legalább 500 m és legfeljebb 1000 m lehet. A Bakony-Pig Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft., Lázi belterületével szomszédos sertéshizlaldája 8000 hízósertés nevelésére alkalmas. A Bakony-Pig Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. hígtrágyás sertéstelepével szomszédosan, a 8218 számú út, illetve a belterület irányában, a belterülethez az előzőhöz képest még közelebb, a Bakony-Menti Kft. Tulajdonában egy almos tartású nagylétszámú állattartásra (1000 hízó) alkalmas állattartó telep, állattartó épületek létesültek. Az új telep 3x960 db, 25-110 kg-os hízóállat nevelésére alkalmas kapacitású. A telep 261-8/2001. számú határozat, illetve a 322-6/2002. sz. határozattal módosított építési engedély alapján, a hatósági észrevételek kikötésével használatba vételi engedély kapott Győr Megyei Jogú Város Polg. Hiv. Városépítési Iroda, hatósági csoportjától. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II. 14.) Korm. rendelet előírásai szerint nagylétszámú állattartásra alkalmas – pl. 750 koca létszám befogadóképesség feletti - új létesítmény esetén a védendő létesítményektől, épületektől legalább 500 m-es védőtávolságot kell tartani. Az új telep határán a belterület irányában mintegy 30 m széles fiatal nyáras véderdősávot létesítettek, de a véderdősáv lombkoronája kizárólag csak a vegetációs időszakban és jelen esetben legfeljebb 10-15 év múlva nyújt bizonyos mértékű védelmet a bűzös légáramlatokkal szemben. A kialakult településszerkezet adottságai miatt az új telep elhelyezése kedvezőtlen, a szükséges védőtávolság nem biztosítható. A telephely ezen részsének további bővítése környezetvédelmi érdekek miatt nem javasolt, illetve a lakóterületi környezet védelme érdekében, funkcióváltással a távlatban, a lakóterülethez közeli területrészen (ld. térképi melléklet) az állattartó épületeket fel kell számolni. A hígtrágyás technológia almos technológiára történő váltása fontos környezetvédelmi érdek, de új telep esetén a hatályos előírások szerinti közegészségügyi-, levegőtisztaság-védelmi védőtávolságok betartása szükséges. A Bakony-Pig Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. Lázi területén lévő másik sertéstelepe, a Jánmajori telep Tápszentmiklós irányában, a belterülettől több mint 1000 m-es távolságban ÉK-re működik, így a belterület védendő létesítményei számára nem jelent zavaró hatást. Itt a bővítésnek, fejlesztésnek a távlatban sincs akadálya. Az Agro-milch belterületen lévő szarvasmarha telepén almos állattartás folyik. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II. 14.) Korm. rendelet előírásai szerint a nagylétszámú állattartáshoz védőtávolságot kell biztosítani, ami ennél a telepnél nem áll rendelkezésre, ezért a tényleges állatlétszám ezt nem érheti el. Az állattartás csak a lakóterület zavarása nélkül, környezetkímélő, a legkevesebb bűzhatással járó technológiával folytatható. A lakóterület és a nagylétszámú állattartó telep közvetlen szomszédságban van egymással, a trágyatárolás a falu sportpályája mellett történik, így a szaghatás időről-időre változó intenzitással zavarja az említett területek rendeltetésszerű használatát. A nagyobb méretű lakótelkeken folytatott nagylétszámú állattartás mind közegészségügyi mind állategészségügyi szempontból kritikus lehet, ezért, nem szerencsés és az elterjedése a faluban nem kívánatos, mert nehéz a zavaró mértékű szaghatástól és egyéb környezeti terheléstől a lakóterületet mentesíteni.
109
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Diffúz légszennyező forrás a közutakon folyó közúti közlekedés, a kipufogó gázok kibocsátása, valamint a burkolatlan, illetve szennyezett belterületi utakon, utcákon és külterületi gazdasági utakon fölverődő por. Pontszerű légszennyező források a mezőgazdasági telephelyek nagyobb teljesítményű tüzelőberendezései, amelyek közül a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelőés egyéb, kizárólag füstgáz kibocsátó források, amelyekkel kapcsolatos levegőtisztaságvédelmi ügyekben a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja az elsőfokú környezetvédelmi hatósági jogkört. A települési energia-felhasználás (lakossági és kommunális célú) csakúgy, mint a gazdasági szféra energiafogyasztása jelentős légszennyezéssel jár, főleg szilárd anyag, kéndioxid, nitrogénoxidok, valamint elégetlen szénhidrogének tekintetében, ennél fogva ezen felhasználó energia-fogyasztásának mérséklésével csökken mind helyi, mind országos szinten az energiafelhasználással összefüggő környezetszennyezés. A település energiaellátásának szempontjából a vezetékes gáz energia felhasználása és a vegyes tüzelésű berendezések alkalmazása, valamint a villamos energia hasznosítása a jellemző. A településben a gázzal ellátott lakások száma 240 db, az összes lakásszámhoz viszonyítva 100 %. Vezetékes gázzal fűtött lakások száma 51 db, mely az összes lakások 21 %-a. A gázhálózat kiépítettsége teljes körű. Jelenleg az intézményeknek csak egy része hasznosítja a vezetékes gázt hőellátásra. (Elkészült azóta az orvosi rendelő gázfűtése) A gázalapú hőenergia-felhasználás jelentős környezetterhelés csökkenéssel jár, a gázalapú fűtőberendezések használata hozzájárul a levegőminőség javulásához. Csökken a légtérbe kerülő szilárdanyagok, a SO2 mennyisége, egyben a nitrogén-oxidok mennyisége kis mértékben növekszik. A település területén levegőtisztaság-védelmi szempontból bejelentés kötelezett teljesítményű fűtőberendezést nem üzemeltetnek. A belterületi utcák többsége szilárd burkolatú, illetve kőszórással stabilizált felületű. A kismértékű, bár növekvő átmenő forgalomból, illetve a helyi forgalomból eredő légszennyező hatás nem befolyásolja zavaró mértékben a levegőminőséget. Felszíni- és felszín alatti vizek védelme, talajvédelem A település területe a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000.(II. 17.) Korm. rendeletnek a felszín alatti vizek, a földtani közeg védelmét szolgáló szennyeződésérzékenységi besorolása szerint a „B” Érzékeny területek csoportjába tartozik. Lázi község területén az alábbi területhasználatok, tevékenységek, infrastruktúra adottságok meghatározóak a talajminőség, a talajvédelem szempontjából: Nagylétszámú állattartás – trágyakezelés (nagy tömegben keletkező hígtrágya, trágyával szennyezett felszíni vizek), mezőgazdasági területek igénybevétele A korábbi nagyüzemi mezőgazdasági termelésből adódó környezeti károkozások – pl. vegyszerkeverők, vegyszertárolók környezete, üzemanyag-tároló a major mellett A teljes körűen kiépült szennyvízcsatorna közmű mellett a vízellátásba bekapcsolt és a csatornahálózatra rákötött ingatlanok kedvezőtlen aránya - működő csatornahálózat melletti közműolló, szennyvízszikkasztás Szántóföldi művelés – erózió/defláció érzékeny területek talajpusztulása
110
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Lázi (031/3-7, 033/4-10 hrsz-ú) kavics védnevű 4209/2002 határozat számú megkutatott és Lázi I-kavics védnevű 5392/2003 határozat számú bányászati joggal nyilvántartott, bányatelkesített bányaterület Szeméttelep – védelem nélküli lakossági inert hulladék lerakó, ami korábban kommunális hulladéklerakóként üzemelt, illetve amit a feltételezések szerint korábban veszélyes hulladék elhelyezésére is használtak. A mezőgazdasági üzemi területeken a gépműhelyek, üzamanyag-tároló környezetében akkumulálódott olajszennyezés Talajszennyezéssel járó jelentős gazdasági tevékenységek, nagy létszámú állattartás folyik a település több területén, részben a külterületen létesített, sertésnevelésre, hízlalásra hasznosított állattartó telepeken, részben a belterületen működő tehenészeti telepen (Agromilch), valamint a lakóterületen egy-két egyéni gazdálkodó lakótelkén. Az állattartáshoz tartozó trágyakezelés részben a jelentősen környezetterhelő technológia, részben a technológiai hiányosságok, technológiai fegyelmezetlenség miatt, továbbá a belterületi fekvés miatt jelentős talajszennyezést, ezen keresztül felszíni- és felszín alatti vízszennyezést okoz. A Bakony-Pig Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft., Lázi belterületével szomszédos sertéshizlaldája 8000 hízósertés nevelésére alkalmas. A hígtrágyás sertéstelep trágyakezelése kifogásolható, a hígtrágya-tárolót mélyfekvésű, mocsaras területen létesítették. A trágyatárolót magas talajvízállású, időszakosan vízállásos területen alakították ki, így a tárolóban szabályosan elhelyezett hígtrágya is szennyezi a talajt és talajvizet. A szennyezés az északi irányban a belterület felé lejtő felszíni vízelvezető árkon keresztül a belterület melletti mélyfekvésű területeket is eléri. Technológiai fegyelmezetlenség miatt a hígtrágya nemcsak a tárolóként kijelölt területre kerül, hanem a szomszédos termőföldekre is közvetlen kijut, ami tarthatatlan helyzetet teremt a környezetben. A belterülettől legfeljebb 300 m-re lévő hígtrágyás sertéstelep használata jelentős környezeti terhelést, talaj-, talajvíz- és felszíni vízszennyezést, valamint diffúz légszennyezést okoz. A területi közelség (védőtávolság hiánya) és a technológia-váltás nehézségei miatt a telephelyen a távlatban a funkcióváltással kell számolni, illetve a funkcióváltásig mindent el kell követni, hogy a működés a legkevesebb környezeti terheléssel járjon. A környezeti terhelések csökkentéséhez technológiakorszerűsítő környezetvédelmi beruházások megvalósítására van szükség. Környezetvédelmi célú pályázati lehetőség esetén a községi önkormányzat támogató együttműködésére lehet számítani. Az akkumulálódott talajszennyezés megfelelően részletes kárfelmérés után kármentesítést igényel. A Bakony-Pig Kft. a telepen belüli hígtrágya-kezelés környezetvédelmi szempontból megfelelő megoldására a meglévő 30 m3 –es fogadóakna mellé a 078 hrsz-ú területen 2 db 4.883 m3 –es hígtrágya-tárolót , egy 125 m3 – es fogadóaknát és egy szeparátor-leválasztó épületet kíván létesíteni. A műszaki tervezés és engedélyezés még nem történt meg. A keletkező hígtrágya 2006-ig érvényes hatósági engedély alapján, a talaj- és növényegészségügyi előírásoknak megfelelő módon, az illetékes hatóság engedélyével, a termőföldekre kijuttatva ártalmatlanítható, illetve hasznosítható. A termőföldön történő elhelyezés azonban szezonálisan szabályozott, mert a fagyos téli időszakban a kijuttatható mennyiség korlátozott, míg a vegetációs időszakban az élő növényzet termelésével, hasznosításával összefüggő növény- és közegészségügyi előírások korlátoznak. A telepen belüli trágyatárolás nem megoldott, ezért a keletkező hígtrágya a környezetet jelenleg folyamatosan szennyezi. Az akkumulálódott szennyezés területi kiterjedése és talajmélysége vizsgálatok hiányában ma még nem ismert, de a magas talajvízállás és a területileg szomszédos felszíni vizek közelsége miatt a szennyezés mozgása – a vizes élőhelyeken jelentős ökológiai károkat okozva - feltételezhetően kiterjedt. Környezet állapotának, a szennyezés mértékének megállapítására környezeti kárfelmérésre és az eredményektől függően kármentesítésre van szükség. A hígtrágya környezetkímélő kezelésére a biogáz termeléssel és hasznosítással járó ártalmatlanítást tartalmazó technológiát előnyben kell részesíteni.
111
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Az Agro-milch belterületen lévő szarvasmarha telepén almos állattartás folyik. A trágyakezelésből eredő talajszennyezés potenciális veszélye kisebb a sertéstelepekhez képest. Megoldást kell találni azonban a belterülettel szomszédos külterületi mezőgazdasági földeken folyó trágyatárolás megszűntetrésére, távolabbra helyezésére. A korábbi és a továbbiakban felhagyásra kerülő tárolóterek környezetét rendezni kell a gazdálkodónak. A géptárolás és a gépműhely használata kisebb mértékű talajszennyezést (pl. olajszennyezés) okozhat, de ennek előfordulása a jogszabályok és a környezetvédelmi engedély, telepengedély által meghatározott technológiai előírások betartása mellett esetleges, illetve nem várható. A telep területén új állattartó épületet csak a gazdasági terület lakóterülettől távolabbi részén lehet létesíteni. A trágyatároló korszerűsítését pályázati segítséggel kívánják megoldani (AVOP – Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program). Az Agro-milch területén folyó állattartásból csak almos trágya keletkezik. Tekintettel a falu környezetének állapotára, fokozott gondot kell fordítani a környezetkárosító hatások felmérésére (környezetvédelmi felülvizsgálat kezdeményezése) és a környezeti problémák ütemezett megoldására. A település belterületén a szennyvízcsatorna közmű teljes körűen kiépült, 1998 óta rendelkezésre áll. A háztartások 35-40 %-a a mai napig nem kötött rá a szennyvízcsatorna hálózatra. A településen belül a szennyvízszippantás, vagyis a zárt szennyvíztározók használata nem jellemző, tehát az ivóvízhálózatba be nem kötött és az ivóvízzel ellátott csatornázatlan ingatlanoknál a szennyvizet elszikkasztják, ami a terület felszíni szennyeződésérzékenységét tekintve igen kedvezőtlen környezeti probléma. A szikkasztott szennyvíz az ásott és fúrt kutak (talajvíz és rétegvizek) vízminőségét károsítja, illetve veszélyezteti. A település területén a szabad talajfelszínek erózióra/deflációra érzékenyek, ezért a mezővédő erdősávok nélküli, nagytáblás szántóföldi művelés potenciális veszélyforrása a talajfelszín erodálódásának. A mezővédő erdősávok rendszerét bővíteni kell a jelentősebb mezőgazdasági földutak és a felszíni vízfolyások mentén. A település tápszentmiklósi határában kavicskitermelésre „LÁZI I. – Kavics” néven bányatelek létesült. Az igénybevételre tervezett terület majd 15 ha, a kitermelhető nyersanyag mennyisége közel 900 ezer m3. A tervezett éves kitermelés 90 ezer m3. A talajvédelem érdekeit mind a bánya-üzemi tervekben mind a tájrendezési rekultivációs tervekben érvényre kell juttatni. A letermelt humuszos termőréteg, valamint a felhagyott bányaterület újrahasznosíthatóságáról, a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodni kell. Másodlagos talajszennyezés jellemző a közúti forgalomból eredően a főközlekedési utak mentén, ahol a gépjárműpark állapotának javulásával becsülhetően csökkent az ólomlerakódás, a forgalomnövekedéssel arányosan viszont valószínűleg nőtt az olajszennyezés és a PAH (policiklikus aromás szénhidrogének) szennyeződése. További környezeti kockázati tényező a temető melletti, lakossági inert hulladék gyűjtésére szolgáló szeméttelep, ahol a talaj- és közvetve talajvíz szennyezésének kockázata folyamatosan fönn áll. Lázi területe a talaj és földtani képződményei anyagi felépítésük és rétegtani helyzetüknél fogva hidrogeológiai szempontból teljes egészében felszíni szennyeződésre érzékeny. Ennek eredményeképpen a területhasználat és az ehhez kapcsolódó távlati fejlesztési lehetőségek, adottságok korlátozottak. A település belterületének ivóvízellátása megoldott. Az utóbbi években több ütemben megvalósult a község szennyvíztisztító telepe és kiépült a teljes csatornahálózata. A lakások rákötése azonban még ma is csak részleges, így a környezet védelme miatt a rákötést segíteni, szorgalmazni kell. A szennyvíztisztító telepet a község belterületétől keletre létesítették. Védőtávolsága beépített területet, védendő területhasználatot nem érint.
112
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Az elszikkasztott szennyvíz a talaj, a felszíni- és a felszín alatti vizek minőségét is veszélyeztette. A keletkezett szennyvizeket szabály szerint zárt aknákban kell gyűjteni és szippantással az engedélyezett ürítő-helyre kell juttatni. A keletkező szennyvizek egy része a talajt és a felszín alatti vizeket szennyezve feltehetően ma is elszikkad. A településen potenciális talajszennyező forrásai a községi szeméttelep, az állattartó telepek trágyatároló területei és a talajba jutó tisztítatlan kommunális szennyvíz. A talajban elszivárogtatott tisztítatlan szennyvizek nem csak a felszín alatti vizeket, hanem a közvetítő talajrétegeket is szennyezik. A szennyvízcsatorna-hálózat, a rákötések és a szennyvíztisztító berendezés kiépítése a környezetvédelem szempontjából igen jelentős közműfejlesztés. A község területén lévő mezőgazdasági területek talajminősége általában jó, így a más célú hasznosításukat a termőföld védelme érdekében csak a szükséges mértékben szabad tervezni, az igénybevételt, a termelés alóli kivonást csak ütemezetten szabad végrehajtani. Zaj- és rezgésvédelem A település környezetvédelmi feladatai közül a zajvédelem szempontjából irányadónak a módosított 12/1983. (V.12.) MT rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltakat kell tekinteni. A zaj- és rezgésvédelem rendezéssel és építéssel kapcsolatos előírásait a zaj- és rezgésvédelemről szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet szabályozza. A rendelet szerint a zajvédelmi területi besorolás a jellemző területhasználat függvénye. A település belterületén áthaladó országos közutak forgalma egyes építményeknél határérték feletti zajterhelést eredményez. Üzemi eredetű zajterhelésre tett lakossági panasz a település területén nem volt. Üzemi eredetű zajforrások és zajterhelés A településben jelenleg nincsenek „nagy zajkibocsátású” üzemi berendezések. A sertéstelep melletti szárító a lakóépületektől távolabb, a legközelebbihez mintegy 240-250 m távolságra, időszakonként, rövid időtartammal üzemel. A lakóépületeknél tapasztalható zavaró mértékű zajterhelést az ismeretek szerint nem okoz. A mezőgazdasági üzemi területeken keletkező üzemi zaj ellen még nem volt lakossági panasz. A hamarosan megkezdődő kavicskitermelés azonban üzemi zajterheléssel jár, de távol van a védendő létesítményektől. A kitermelés nem zavaró, de a tervezett szállítási útvonalon keletkező zaj- és rezgéshatás várhatóan igen, de ez már közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelésnek minősül. Közlekedési eredetű zajforrások és zajterhelés A távlatban a közlekedés, szállítás gépjárműforgalma növekedése várható, így a beépített területek környezetminősége miatt egyre fontosabbá válik az országos közutak belterületi szakaszainak kiváltását biztosító elkerülő szakaszok kiépítése. Településszerkezet – a közúthálózat és a lakóterületek viszonya Az országos közút borítására a „hagyományos aszfalt burkolat” jellemző sok javítással, úthibával, a csatornázások, csőfektetések „látható és érezhető” nyomaival, kátyúkkal-gödrökkel vegyesen. A csatornahálózat fedőlapjai és rácsai többnyire az úttesten találhatók. A mellékutak, lakóutcák részben aszfalt, részben murva borításúak. Lázi úthálózatának (a külterületi utakkal együtt!) kb. 35 %-a földút. A belterületi utak azonban majdnem teljes körűen burkoltak, kivéve az Akácfa utcát, ami jelenleg murva burkolású, de a burkolat korszerűsítése folyamatban van. A 8218 számú országos közút belterületi szakasza rendkívül balesetveszélyes, kacskaringós útvonal vezetésű, rosszul belátható (állandó sebességű haladásra kevésbé alkalmas). Az út négy 90 fokos útkanyart is tartalmazó belterületi átkelési szakaszának kiváltása nemcsak a belterület védelme, hanem a balesetveszély kiküszöbölése miatt is már rövid távon indokolt. Az útfejlesztést, az elkerülő szakasz kiépítését az országos közúthálózat fejlesztési tervében kell belátható időn belül ütemezni.
113
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A Lázi I-kavics védnevű bánya kavicskitermeléséhez szükséges kavicsszállítási útvonalat jelenleg a falun keresztül menő 8218 számú közúton tervezik, ami a 30-40 t-ás gépjárművek (intenzív kitermelés esetén 8-14 járat/nap) mozgása esetén jelentős zavaró és károsító terhelést jelent mind a közút rosszminőségű burkolatára mind a szűk keresztmetszetben beépült közút épületeire, lakóépületeire. A környezeti probléma csak a belterületet elkerülő út kiépülésével, illetve a teherszállítás számára kiépített elkerülő út létesítésével oldható fel. A régi földszintes-családi házas lakóterületek lakóházai többnyire közvetlenül a viszonylag keskeny utak mentén, a zajvédelem szempontjából megfelelő távolság biztosítása nélkül épültek. Nyílászáró szerkezeteik (ablakok) az akkori építési színvonal nyomait viselik magukon és több évtizedes építés következtében egyrétegűek (és vékony –3-4 mm vastag – üvegből készültek). Ezek zajgátló hatása megfelelt a korábbi közlekedés zajterhelésével szemben, de a jelenlegi, nagy forgalmú utak zajterhelését már nem képesek csökkenteni a lakóhelyiségekben. Az épületek felújítása, új építések esetén ezek a nyílászárók lecserélhetők modern zajgátló, többrétegű, vastagabb, 6-10 mm üvegből készült légréses nyílászárókra, aminek költsége általában az új építtetőt (út, épület) terheli. Lázi zajhelyzetének összegzése: zajszempontból erősen terhelt területek a 8218 számú közút közvetlen közelében található régi földszintes lakóházakból álló lakóterületek. A hamarosan beinduló kavicskitermeléssel járó kavicsszállítás jelentős terhelést jelenthet a szállítási út menti épületekre. A közlekedési zaj szempontjából a helyi gépjárműpark mai állapota az országoshoz hasonló, annál kicsit rosszabb. A gépjárműpark összetételében bekövetkező fokozatos és lassú változás (a volt szocialista gépjárművek fokozatos kiöregedése, és az új nyugati gyártmányú gépkocsik számarányának növekedése) kedvező irányba mutat, a gépjárműpark ennél nagyobb arányú növekedése további romlást eredményez. Az új nyugati típusú gépkocsik (teljesen tokozott motorral, megfelelő időjárási gumikkal felszerelve) zajkibocsátása kicsi, melyen nagymértékű csökkentést elérni már nem lehet (a távlati jövő a villamos és napelem meghajtású gépjárműveké), ezeknek a gépkocsiknak az általános elterjedése következtében a közlekedési zaj mértékét az úthálózat és az útburkolat minőségi fogja meghatározni, korlátozni. Hulladékgazdálkodás A 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodásról szóló törvény VI. fejezete a (20-31. §) előírásai rendelkeznek a települési szilárd hulladékok ártalmatlanításáról, kezeléséről,. Ezt egészítik ki a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet és a 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet előírásai. A fenti jogszabályok alapján a közterületen elhelyezett hulladékok elszállítása és az illegális hulladéklerakások felszámolása a 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodásról szóló törvény VI. fejezetének 30. § az „elhagyott hulladék”, és a 31. § a „közterület tisztán tartása” értelmében a területileg illetékes Önkormányzat feladata. A 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 5. § értelmében: Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni. A település területén a kommunális hulladékot a szervezett szemétszállítás keretén belül, 110 l-es kukákat használva, heti egy alkalommal gyűjtik és szállítják el. A település belterületének Ény-i határán található a rekultiválásra váró községi hulladéklerakó. A hulladéklerakó területe rendezetlen. Hosszabb távon a hulladék elhelyezésének problémája az Európa Unió Kohéziós Alapja – hoz benyújtott pályázattal megvalósuló „Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszer” melyhez Lázi község önkormányzata is csatlakozott, ad megoldást. A hulladékokból kioldódó kockázatos anyagok a csapadékvízzel beszivárognak a talajba és talajszennyezést, talajvízszennyezést okoznak. Az állandó élővíz kapcsolattal rendelkező helye-
114
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
ken lévő hulladékok, a belvizes területen lévő lerakók veszélyeztetik az élővilágot. A káros hatás annál intenzívebb, minél régebb óta van kihelyezve a hulladék a környezetbe. A település területén csak elvétve található illegálisan lerakott hulladék, így ezek felszámolása kisebb lélegzetű környezetrendezési akciókban is megoldható, jelenlétük a kiterjedésük és alkalmi jellegük miatt a szemrevételezés alapján akkumulálódott talajszennyezést nem okozott. Levegőtisztaság-védelem A környezeti levegő minőségének javítása többféle módon lehetséges. Csökkenteni kell a levegőbe kerülő légszennyező anyagok mennyiségét, illetve lokalizálni kell a szennyeződést. A gazdasági tevékenységből eredő diffúz légszennyező hatás a nagy létszámú állattartást kísérő bűzhatás. Kiemelkedő szennyező a Bakony-Pig hígtrágyás telepe, időszakonként bűzös az almos tartású sertéstelep és a szarvasmarha telep is. A belterület körüli 500 m-es védőzónában lévő nagy létszámú állattartó tevékenységet fokozatosan meg kell szüntetni. A meglévő létesítményeket a településrendezési tervben meghatározott terület-felhasználással és szabályozással, a környezet minőségét nem károsító más célú felhasználással lehet hasznosítani. A funkcióváltásig minden lehetséges eszközt fel kell használni a környezeti terhelés, a környezetzavarás csökkentésére. Diffúz légszennyezés forrás lehet a lakóingatlanokban történő állattartás is. Az állattartás szabályairól a köz-, és állategészségügyi előírásokkal, a környezetvédelmi feltételekkel összhangban az érvényben lévő állattartási rendeletet rendelkezik, az ezekben foglaltakat be kell tartatni. Az állattartási rendelet területi övezeteket és az övezetekhez tartozó, illetve általános érvényű előírásokat határoz meg, melyek betartásra az ingatlantulajdonosok, a lakosság kötelezhető. Az állattartó telepek körül, de különösen a sertéstelep és a belterület között védelmi célú erdőt kell kialakítani. A sertéstelepen és a szarvasmarha telepen is az állattartásra és trágyakezelésre használatos épületeket, építményeket a távlatban a telep belterülettől távolabb lévő részére át kell telepíteni. A védendő funkciójú létesítmények, épületek és a nagy létszámú állattartó telepek légszennyező létesítményei között biztosítani kell a távlatban a legalább 500 m védőtávolságot. A szarvasmarha telep a településrendezési terv szerint részleges funkcióváltásra javasolt. A nagy létszámú állattartásra is hasznosítható Gma jelű övezet helyett Gksz jelű övezetbe sorolt gazdasági területként határozza meg a terv az Agro-Milch Láziban lévő üzemi területét. A pontszerű kibocsátások csökkentése mellett törekedni kell a diffúz légszennyezések, a szélerózió, a felporzás megakadályozására. A levegőbe kerülő szennyező anyagok csökkentése mellett a környezeti levegő minősége, „kondíciója” a növényzettel fedett területek növelésével, fásítással javítható. Az utcafásítási és a tájfásítási javaslat megvalósítása többek között ezért kívánatos. A vezetékes gázellátás megoldása fontos a közműhálózat-fejlesztés és a környezet minősége szempontjából is. A település hőenergia-ellátásában egyre növekvő szerephez juthat a gázellátás. A háztartások gázfűtéses hőellátásának és az intézmények, valamint a gazdasági létesítmények gázalapú energiafelhasználásának elterjedése az emittált légszennyezőanyag összetételét kedvezően változtatja meg. A kibocsátott szilárd légszennyezők, valamint a CO2 mértéke nagy mértékben csökken, míg a kibocsátott nitrogénoxidok mértéke kismértékben növekszik. Felszíni- és felszín alatti vizek védelme, talajvédelem A vízfolyások természetközeli állapotú mederszakaszainak rendezését az értékes vizes élőhelyeket megkímélő mérnökbiológiai módszerekkel szabad megvalósítani. A természetközeli mederszakasz rendezését a mérnökbiológiai műszaki terv és kertépítészeti terv alapján, kertépítész szakember bevonásával kívánatos megvalósítani. A vízfolyások rendezésének részeként el kell érni, hogy az élő vízfolyásba csak a megengedett minőségű vizek kerülhessenek. A szenynyezéssel veszélyeztető felszíni vízbevezetések előtt hordalékfogókat kell kialakítani. Tisztítat-
115
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
lan, illetve nem megfelelő minőségben tisztított szennyvíz a felszíni vizekbe nem kerülhet. A felszíni vizekbe csak a 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM rendelet 3. vízminőségvédelmi területi kategóriáinak megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető. Lázi területe a 33/2000.(III.17.) kormányrendelet szennyeződésérzékenységi besorolása szerint a „B” érzékeny kategóriába tartozik. A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben határozták meg. A keletkező szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítása, a szennyvíz-csatornahálózat és a rákötések kiépítése, valamint a korrekt felszíni vízelvezetés megoldása alapvető közműfejlesztési és egyben környezetvédelmi feladat a település számára. A tervezett létesítményeket csak teljes közműellátás mellett lehet megvalósítani. A szennyezett víz talajba, vagy felszíni vízbe kerülését minden lehetséges műszaki eszközzel meg kell akadályozni. A település csatornaközművel ellátatlan külterületén az állattartással is foglalkozó telephelyeken, a kereskedelmi gazdasági területeken, valamint a zártkerti épületeknél keletkező szennyvizet egyedileg kell kezelni. A kiépülő szennyvízcsatorna-hálózat végpontjához közel levő épületeknél a csatornarákötés kézenfekvő megoldásként kínálkozik. A külterületi gazdasági területeken keletkező szennyvizek kezelése - az érintett hatóságok véleményétől függően – akár egyedi kisberendezéssel is történhet, amennyiben megfelelő garancia van a tisztított víz minőségére és a technológiai előírások betartására. Az erősen lejtős terepű területeken a talajerózió ellen védekezni kell. A felszíni vízelvezető rendszer elemeit teljes körűen ki kell építeni és jó karbantartásukról gondoskodni kell. A mezőgazdasági területek beépítése esetén a területen lévő termőtalaj védelméről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. A letermelt humuszos termőréteget szakszerűen deponálni kell az újrahasznosításig. A letermelt termőföldet a talajvédelmi hatóság engedélyével vagy helyben vagy más területen fel lehet használni a zöldfelületek kialakításához termőföld-terítésként. Az építés által indokolt feltöltésekhez csak a talajvédelmi hatóság által engedélyezett anyag hasznosítható. A feltöltéshez mind a talajvédelmi- mind az építéshatóság engedélye szükséges. Rekultivációs rendezés szükséges a település hulladéklerakóként hasznosított területén. A hulladékkal feltöltött terület rendezését a fásítás, de elsősorban a cserjeültetés igényeinek, a fenntarthatóság feltételeinek megfelelően kell megvalósítani. A lerakott hulladék csak abban esetben maradhat helyben, amennyiben az érintett szakhatóságok véleménye szerint – szükség esetén talaj- és talajvízminőség vizsgálatokkal alátámasztva – a talajszennyezés veszélye nem áll fenn. A település belterületétől délre működő hígtrágyás sertéshizlalda trágyakezelésének a környezetvédelmi engedélynek, illetve a környezeti terhelések megakadályozásának, csökkentésének megfelelő rendezése, a termőföld mentesítése a nyers hígtrágya lerakástól. A szennyezett mély fekvésű, mocsaras területeket mentesíteni kell a további, illetve az akkumulálódott szennyezéstől. Környezetállapot felmérés, kármentesítés. A hígtrágyakezelés technológiai korszerűsítése (biogáz hasznosítás). Zaj- és rezgésvédelem Az üzemi eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő laza beépítésű falusias lakóterületek és vegyes területek megengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint 50/40 dB nappal/éjjel értékek. A lakó- és középületek helyiségeiben megengedett egyenértékű Ahangnyomásszinteket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. A közúti közlekedésből, elsősorban az országos közutak települési átkelő szakaszainak átmenő forgalmából eredő közúti zajterhelés a forgalom kismértékű növekedésévek együtt szintén kismértékben növekedni fog. A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő laza be-
116
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
építésű falusias lakóterületek és vegyes területek megengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint átmenő forgalom nélküli kiszolgáló út mellett 55/45 dB nappal/éjjel értékek, gyűjtőút, bekötőút mellett 60/50 dB nappal/éjjel értékek. Az országos közutak településen átkelő szakaszai menti beépítéseknél esetleg az országos jogszabályban rögzített 65/55 dB nappal/éjjel határértékek feletti zajterhelésre is lehet számítani. Az új építések esetén az út menti védelmet igénylő létesítmények, épületek, épületen belüli védendő belső helyiségek zajvédelmét szükség esetén passzív zajvédelemmel – pl. zajgátló nyílászárók, épületszerkezetek alkalmazása – kell biztosítani. A gazdasági területek lakóterületi szomszédsága és a lakóutcákon keresztül történő feltárása megkívánja, hogy csak olyan gazdasági tevékenység folyjék ezeken a telephelyeken, amelyek jelentős forgalmat nem vonzanak és a telephelyen belüli, kültéri tevékenység (pl. anyagmozgatás, gépjárművek mozgása) zavaró mértékű zajkibocsátás nélkül történhet. A vasútvonal a központi belterület lakóterületét érinti, de a lakóingatlanok és a vasútvonal távolsága mintegy 100 m. A vasúti forgalomból eredő zaj- és rezgésterhelés, a 100 m-es távolság zajcsökkentő hatása miatt, a lakóingatlanokat nem zavarhatja. A 8218 számú közút belterületi átkelő szakaszának kiváltására a belterületi elkerülő nyomvonal-korrekciót végre kell hajtani. A hamarosan beinduló kavicskitermeléssel járó kavicsszállítás jelentős terhelést jelenthet. Föl kell készülni arra, hogy tartósan fönnálló, környezeti szempontból nem tolerálható, jelentős környezeti terhelés esetén milyen más szállítási útvonal-változat jelölhető ki, illetve kívánható meg a lakosság egészséges környezet iránti igényének biztosíthatósága, az ingatlanok és a közút állagvédelme érdekében. A belső lakóutcák csendesek, kevéssé zavartak. A 8218 számú közút település belterületét elkerülő új útnyomvonalának kiépítése a kavicsszállítás teherforgalmának terhelése nélkül is aktuális, akkut környezeti problémát megoldó környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági fejlesztési igény. Hulladékgazdálkodás A távlatban az országos, illetve az arra épülő megyei hulladékgazdálkodási koncepció célkitűzéseinek megfelelően törekedni kell a lerakással ártalmatlanítható hulladék mennyiségének a csökkentésére, ennek szellemében a szelektív hulladékgyűjtés helyben szükséges feltételeinek a megteremtésére. A szelektív hulladékgyűjtés megvalósulásával nyílik lehetőség az újrahasznosításra és környezetkímélő ártalmatlanításra. A szelektív hulladékgyűjtés a településben még nem megoldott. A távlatban a megoldást a Győr nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer konzorcium által biztosított gyűjtési/szállítási infrastruktúrahálózat és létesítményeinek használata jelenti. Fontos feladata a tudatos környezetgazdálkodásnak, hogy a szerves háztartási hulladék, illetve a kerti-, mezőgazdasági zöldhulladék az egyéb kommunális hulladéktól elkülönítve, újrahasznosításra alkalmas komposztálható szerves anyagként legyen kezelve. Fontos feladata a tudatos környezetgazdálkodásnak, hogy a lakóterületeken keletkező szerves háztartási hulladék, illetve a lakó- és egyéb létesítményekben keletkező a kerti-, mezőgazdasági zöldhulladék az egyéb kommunális hulladéktól elkülönítve, újrahasznosításra alkalmas, komposztálható szerves anyagként legyen kezelve. A kertekben keletkező zöldhulladékot vagy a saját ingatlanon, vagy az önkormányzat által kijelölt helyen, a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, illetve az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Lázi területén a kommunális hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatos feladatokat (gyűjtés, szállítás, lerakás, égetés, stb.) a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi. Lázi területén a lakossági inert hulladék gyűjtésére igénybe vehető, védelem nélküli kijelölt kommunális hulladéklerakó a temető mögött található. A terület kezelése, fenntartása, a lerakott hulladék minőségének az ellenőrzése, a hulladéklerakó jogszabályi előírások szerinti rendezett bezárása,
117
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
rekultiválása önkormányzati feladat. A Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszer pályázat keretében a A Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron hulladékgazdálkodási projektcsoport pályázata tartalmazza a Lázi területén levő szemétlerakó rekultivációját is. Ezen projekt, hulladék lerakó szigeteket illetve hulladéklerakó udvarokat jelöl ki, ahova a lakosság elhelyezheti a keletkezett hulladékot. Láziban nem terveznek hulladéklerakó udvart, a legközelebbi Tápszentmiklóson illetve Sikátoron lesz. A megszűnő községi kommunális hulladéklerakó szerepét a regionális hulladékkezelő telephely válthatja ki. A szeméttelep a Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszer konzorcionális szerződése eredményeként létrejövő együttműködés keretében bezárásra, rekultiválásra kerül. A szerepét a Veszprémvarsányban, illetve a szomszédos Sikátoron és Tápszentmiklóson létesülő lakossági inert hulladékgyűjtő sziget veszi át. A hulladéklerakásra használt gödör korábbi homokkitermelés eredményeként alakult ki. A szeméttelep alatti talaj tehát várhatóan elsősorban jó vízáteresztő, vízvezető képességű, ennek megfelelően a szeméttelepen olyan hulladék, amely a csapadékbemosódással közvetlen talaj- és talajvízszennyezést okozhat, nem helyezhető el. A szeméttelep újrahasznosításának, rekultivációjának célja a területi adottságokhoz igazítva a jóléti zöldfelületi jellegű különleges területhasználat lehet. Ismételten megjegyzendő, hogy a helyi ismeretek szerint, korábban veszélyes „jellegű” hulladékot is elhelyeztek a községi szeméttelepen, aminek valószerűségét a rekultivációs rendezés kapcsán kívánatos tisztázni. A szervezett hulladékgyűjtés és szállítás ellenére a gazdátlanság érzetét keltő rendezetlen és gondozatlan területeken törvényszerűen megjelenik a hulladék. Az illegális hulladéklerakás megakadályozásának egyik leghatékonyabb módja a lerakással érintett közterületek rendszeres gondozása, a tulajdonban lévő nem közterületek tulajdonosainak, kezelőinek kötelezése a területük tisztán tartására. A területek jó karbantartása, rendszeres gondozása, valamint a hatékony hulladékszállítási rendszer financiális működtetése nem rendezési tervi, hanem településüzemeltetési feladat, ezen problémák nem a településrendezés eszközeivel oldhatók meg. A háztartásokban keletkező, különleges bánásmódot igénylő, veszélyes hulladékok (pl. festékes, olajos flakonok, száraz elemek, akkumulátorok, nehézfémtartalmú elektronikus eszközök) gyűjtése a városban kialakított, illetve kialakításra kerülő lakossági hulladékudvarok telephelyén történhet. A termelő-szolgáltató tevékenységek során, a telephelyeken keletkező veszélyes hulladékokról a hatályos jogszabályok szerinti részletes nyilvántartást kell vezetni, és előírásoknak megfelelően kell átmenetileg tárolni, hasznosítani vagy a szállításra, ártalmatlanításra engedéllyel rendelkező vállalkozás képviselőjének átadni. 3.3.7.7.
Településközpont
Településközpont vegyes kategóriába kerültek az intézmények telkei, valamint a Kossuth Lajos utcának központi szakasza. Itt vegyesen helyezhetőek el ellátási- intézményi funkció és lakófunkció egyaránt. Településközpont vegyes kategóriába kerültek azok a telkek, illetve épületek, melyek elhelyezkedése ideális valamilyen közösségi funkció elhelyezésére, melyet a szabályozással is ösztönözni lehet. Ilyen például a plébánia épülete mögötti terület, ahol szintén közösségi funkciójú épület (könyvtár, teleház stb.), illetve több funkciójú szabadtéri közösségi tér (pl. piactér, rendezvények) alakítható ki. Intézményellátás vizsgálata, fejlesztési javaslatok A település Tápszentmiklós és Románd községekkel alkot hármas körjegyzőséget. A Körjegyzőség székhelye: Tápszentmiklós saját Polgármesteri Hivatalt működtet Lázi Községben.
118
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A községben működő közintézmények Polgármesteri Hivatal
Posta
Általános iskola
Községi óvoda
Községi Könyvtár Kultúrotthon, művelődési ház
Orvosi rendelő
Sportpálya
Adottságok, szükséges intézkedések A hivatali épület állaga jó, központi elhelyezkedése kedvező. Az alapvető igazgatási feladatok ellátására elegendő az épület. A hivatallal közös telken található az Óvoda épülete és kertje is, de ez megfelelően elkülöníthető. A parkolás az épület előtt, közterületen megoldott. A jelenlegi épület meghaladja a 100 m2, a telek közel 4800 m2. Az épület belső felújítása megtörtént, az akadály mentesítésére pályáznak.(Szükséges a nyilászárók teljes cseréje, az akadálymentesítés, hosszabb távon a tető cseréje). A falu központjában található, az orvosi rendelővel közös épületben (régi iskolaépület, 218 m2). Az épület teljes belső tatarozásra szorul. A nyílászárók teljesen elhasználódtak. A telek területe 1800 m2, a parkolás telken belül megoldható. A területet parkosítani kell. Alsó tagozatos amelyben, 1-4 osztály működik két összevont tanuló és egy napközis csoporttal. A tantermek száma: 2. A tanulók száma átlagosan 30 fő. Az iskola kapacitása 40 fő. Az épület közel 250 m2, 1000 m2-es telken. Az iskolaudvar bővítése indokolt, a rendezési terven jelölésre került. A felső tagozatos diákok Veszprémvarsányba illetve Tápszentmiklósra járnak iskolába. Itt a tető szorul felújításra, és itt is korszerűtlenek a nyílászárók. Az óvoda 35 férőhelyes, jelenleg 15 fő a gyereklétszám, így bővítése egyenlőre nem szükséges. A jövőbeni fejlesztés, ha szükségessé válik telken belül megoldható. Az óvoda jelenlegi épülete 250 m2. A nyílászárók nem energiatakarékosak. A konyha jelentős felújításra szorul. Nem felel meg az ANTSZ előításainak. (Kézmosókat, fekete- mosogatót, átadóablakot, polcokat, ajtót, átadó ablakot kellene beépíteni.) A kultúrházban működik, bővítése, felújítása illetve áthelyezése indokolt lenne, a tervezett tele-házzal közös épületben. A művelődési ház alapterülete 330 m2, 300 férőhelyes teremmel rendelkezik. A telekviszonyok rendezetlenek, az épület jó állagú. Jelenleg az épületben működik a Hangfestő művészeti iskola. Az épületben színpad található. Távlati tervekben szerepel az épület átalakítása egy több funkciót is befogadó (tornacsarnok, fedett sportolási lehetőség) teremmé. (gázfűtés, nyílászárók, világítás korszerűsítése, szigetelés, belső burkolás stb.) A postával közös, a régi iskolaépületben található. Az épületben egy szolgálati lakás is helyet kapott. A belső felújítása rendkívül indokolt, egy esetleges ANTSZ vizsgálat elvárásainak nem felel meg. Szükséges az álmennyezet cseréje, a villamos hálózat felújítása, csempézés, festés, nyílászáró csere.) A település központjában, a plébánia telkén található ugyan egy sportolásra használatos terület, amelynek mérete nem elegendő szabványos futballpálya kialakítására. A megfelelő sportolás jövőbeni igényeinek kielégítésére külön terület kije119
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Templom Plébánia
Tűzoltószertár Takarék szövetkezet Idősek gondozása
Temető
3.3.7.8.
lölése szükséges. A jelenleg kijelölt terület erre a célra alkalmatlan. Sportöltöző a kultúrházban kapna helyet, amelyet mind a fedett sportteremhez mind, pedig a szabadtéri sportpályához használnák. A római katolikus templom műemlék. Szépen felújított. A plébánia épületében több közösségi funkció is helyet kapott. Nyáron gyerekek táboroztatása, átmeneti szállás, hitoktatás, nyugdíjas népdalkórus, kismama klub működik. Az épület központi részét a 70-es években átalakították, az épület nyugati szárnya rossz állapotban van, felújítása indokolt. A régi iskolával szemben található, nem tölti be funkcióját, felújításra szorul. Vesprémvarsány és vidéke takarékszövetkezet kihelyezett fiókjának épülete a Petőfi Sándor utcában. A szociális étkeztetés az óvoda konyhájából megoldott, ezenkívül házi gondozói szolgálat működik. Távlatban tervezett idősek számára bentlakásos intézmény, és lakóépületek létrehozása. A temető távlati bővítése a jelenlegi temetőhöz kapcsolódóan biztosítható, mely a rendezési terven szerepel. (tervlap)
Ipari terület
Ipari, gazdasági terület A településtől délre, a bekötő út mentén jelöl a terv ipari gazdasági területet, elsősorban mezőgazdasághoz és élelmiszeriparhoz kapcsolódó tevékenységek elhelyezése céljából. Mezőgazdasági üzemi terület A belterületen található major területén jelenleg szarvasmarhatartás folyik. Az országos jogszabályokban rögzített védőtávolság nem biztosítható. Az állattartás csak a lakóterület zavarása nélkül, környezetkímélő, a legkevesebb bűzhatással járó, technológiával folytatható. A szabályozási terven a lakóépületek felé 15 m szélességben beültetési kötelezettséget jelöl a lakófunkció védelme érdekében. A távlati építési lehetőséget a terv a lakóterülettől legtávolabbi részén biztosítja. A belterülettől délre található mezőgazdasági üzemi területen a lakóterületekhez közel eső területeken a szabályozási terv korlátozott funkciójú építési helyet jelöl a terv, ahol állattartó épület nem helyezhető el. 3.3.7.9.
Különleges területek
Temető A temető területe tartalék, temetési lehetőségekkel rendelkező, rendezett, szépen gondozott értékes zöldfelülete a falunak. A temető bővítése a jelenlegi temetőhöz kapcsolódóan megoldható. A tervezett temető körül 30 m-es szélességben a beültetési kötelezettség biztosítandó. A temetőt használók parkolási lehetőségei jelenleg a temető előtti közterületen biztosíthatók Sportterület A falu közösségi életének jelentős színtere a belterület központjában elhelyezkedő sportterület. E jelentős rekreációs felület megtartása miatt a területet – a ténylegesen sportterületként hasz120
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
nált terület kijelölésével – a településszerkezeti terv a különleges területeken belül továbbra is sportolásra szánt területként határolja le. A terület elsősorban sportpálya elhelyezésére szolgál, épületek közül csak a sportoláshoz kapcsolódó, ill. vendéglátó épületek helyezhetők el. Bányászattal érintett terület - Kb Lázi (031/3-7, 033/4-10 hrsz-ú) kavics védnevű 4209/2002 határozat számú megkutatott és Lázi I-kavics védnevű 5392/2003 határozat számú bányászati joggal nyilvántartott, bányatelkesített bányaterület – külfejtéses bányászati tevékenység megkezdése, humuszgazdálkodás, újrahasznosításra alkalmas kitermelési mód; a kavicsszállítás miatti útterhelés – útkárok, épületkárok, környezeti zavaró hatások –zaj- és rezgés, porhatás potenciális veszélye. A tervezett kitermelés napi 350-375 m3 kavics lehet az igényektől függően. A szállítást 30-40 tonnás tehergépjárművek használatával számolva 8-12 oda-vissza fordulót jelenthet. Beépítésre nem szánt területek Zöldterületek Zöldterületek közé az állandóan növényzettel fedett közhasználatú zöldfelületek – közpark, közkert – tartoznak. Lázi belterületén jelenleg három zöldterületi hasznosítású terület található, mindegyik a település központjában, frekventált helyen, (települési főút mentén, és a templom környezetében), melyek megtartása a településszerkezet értékeinek megóvása érdekében és a településen élők rekreációs igényeinek kielégítése céljából mindenképpen indokolt. E területek, elhelyezkedésük révén, ugyan települési szinten is jelentősek, funkciójuk és kiterjedésük miatt azonban komplex (pihenésre, sportolásra, játékra lehetőséget nyújtó) zöldterület szerepét nem töltik, és nem is tölthetik be. A különféle rekreációs igények kielégítése a különleges területként lehatárolt sportterület bevonását igényli a települési zöldfelületi rendszerbe. Erdőterületek Az erdők területi részaránya Lázi közigazgatási területén a környezeti adottságok miatt igen alacsony, jóval az országos átlag alatt marad, alig haladja meg a 3%-ot, ezért alapvető cél volt az erdőterületek védelme. A közigazgatási területen található meglévő erdőterületek ennek megfelelően továbbra is erdőterületként kerültek lehatárolásra. Funkciójuk alapján: a külterületi erdőterületek részben védelmi rendeltetésűek (környezetvédelmi szerepet betöltő erdők védőerdő besorolást kaptak), részben gazdasági rendeltetésűek, A vasúton túli önkormányzati telkek határánál hasznos lenne egy erdősáv kialakítása, az északi szél „megfogására”. Kisebb tervezett erdőterületként kerültek lehatárolásra azok a területek ahol többszintű növényállomány létesítését környezetvédelmi, ill. tájképi szempontok indokolják (pl. a rekultiválandó illegális hulladéklerakó területe).
121
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.8.
Románd
Neve Az Árpád-korban gyakori Román keresztnévből ered. A középkorban a győri püspökség birtoka. A török pusztítás idején elnéptelenedett és csak 1596-ban kísérelték meg az újratelepítését, sikertelenül. Az elnéptelenedést Pethe győri püspök újabb hat évre szóló adómentessége sem tudta megakadályozni, így Románd a XVII. században pusztaként szerepel az összeírásokban. Az újratelepítés csak 1721 után jár sikerrel, amikor is Stájerföldről érkeznek német földművesek, akik szabad költözési jogot és kilenced mentességet kapnak új földesuruktól, csak tizeddézsmát kell szolgáltatniuk A betelepülők földműveléssel és szőlőtermeléssel foglalkoztak, pénzkeresetüket fakereskedéssel is kiegészítették. A falusi turizmusra nagyon alkalmas. Jelenleg a település lakosságának jelentős része – kétharmada –nem a településeken dolgozik, a község ebből a szempontból gazdaságilag kiszolgáltatottá vált. Mivel azonban a gazdasági környezet az egyik legjobbnak számít Magyarországon, jelentős, kelet-magyarországi jellegű munkanélküliség nem várható a közeljövőben. A Sokoróalja és a Bakonyalja találkozásánál épült fel a korábban egyutcás település; Romándot északról Bakonypéterd, keletről Lázi és Veszprémvarsány, délről Bakonygyirót, nyugatról Gic község határolja. Határának déli részét 165-180 m magas, helyenként kavicsos homokdombok, északi felét 200 m magasságig emelkedő, agyagos. löszös dombok alkotják. A falun keresztülfolyó Bornát-éren és a Rétkerti-patakon kívül kisebb, időszakos vízfolyások határozzák meg a település vízrajzi képét. A túlsúlyban levő szántóföldek mellett kevés rétet, szőlőket és erdőt láthatunk.
122
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.8.1.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
28,54
1216
13
15
-2
Belföldi vándorlási különbözet 6
Mint látható a természetes szaporodás itt is alulmarad a halálozádssal szemben. 50 férőhelyes óvodájába 21 óvodás jár, 3 osztályos iskoláját pedig 34 tanuló látogatja. 3.3.8.2.
Épített környezet
A község településszerkezetének fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a különböző terület felhasználási funkciók jobban elhatárolódjanak egymástól. Az új lakóterületek kijelölésekor a közeli állattartó telepektől távolabb eső területek részesültek előnyben, míg a kereskedelmi gazdasági területek, főként a TSZ-hez közelebb kerültek, illetve a fontosabb utak mentén kerültek kijelölésre. A fejlesztések illeszkednek a kialakult utcahálózathoz, illetve a terepadottságokhoz. Lényeges volt a tervezés során a települések azon igénye, hogy a régi korok nagykertes életviteléhez alkalmazkodó 200-300 méter mély telkek felszámolásra kerüljenek. Mára a településen nincs igény a nagy kertekre, inkább a zömökebb 700-1000 m2 közötti telkek iránt mutatkozik kereslet. Ebből kiindulva vannak új utcanyitások, melyek tömbfeltárást jelentenek. A belterületi határ a fejlesztéseknek megfelelően módosul a jelenlegihez képest. A településeken a fő területfelhasználási kategóriák a következők: lakóterületi funkció, különleges sport és szabadidős, kereskedelmi gazdasági illetve mezőgazdasági üzemi területek. A jelenlegi falu tengelyét a 83108. sz. mellékút képezi, mely tulajdonképpen a falu főutcája, a Kossuth Lajos utca, mely végén a rá merőleges Szabadság utca visz Bakonypéterdre egy önkormányzati úton. Romándnak a meglévő belterület határokon belül is van lehetősége a fejlesztésekre, de annak bővítésével még több lehetőséget tud teremteni. Belterület - bővítéssel két lakóterület - fejlesztés jár. Gazdasági területfejlesztés csak külterületen van. Lakóterületek Három ütemre bonthatók a lakóterület - fejlesztések: 1.ütem: Az Alkotmány és Kossuth Lajos utca közötti terület feltárása. A két említett utca telkeinek a végét használja fel a fejlesztés. Kialakítható telekszám: kb. 24 db. 2 ütem: A település szerkezetileg bővül. Az alkotmány utca észak és dél felé történő továbbépítésével újabb területek tárulnak fel. Az északi bővülés a Szabadság utcához csatlakozik. Ebben az ütemben a Szabadság utca déli oldala és az új bekötés menti terület szerepel. Itt is kb. 24db telek alakítható ki. 3. ütem: Az Alkotmány utca déli bővítése által feltárt terület. Egy patakon halad át az út és a 109.hrsz-on található földúton csatlakozik be a Kossuth Lajos utcába. 20-22 db telek szerepel ebben az ütemben. Épületállomány A településen új építésű házak 8%-ban vannak, mely visszafogott érték. Az elmúlt évtizedben évben közel 12 ház épült a faluban, melyek építészeti színvonala is általában jobb, mint a ’80as évek épületei.
123
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A szintszámok tekintetében a falusias beépítésre jellemzően a földszintes épületek dominálnak. A régi parasztházak a fő utca mentén és a hegyen maradtak fenn elszórva. Ma 141 lakás található Romándon. Gazdasági épületek Mezőgazdasági terület fogadja a Veszprémvarsány felől érkezőket a 8302.sz. út déli oldalán még a település bejárata előtt. Majd a bejárat után az északi oldalon is van egy mezőgazdasági üzemi terület, mely géptelep. Fűrészüzem működik a Szabadság utca és a Kossuth Lajos utca találkozásánál. A Szabadság utca nyugati végén van egy mezőgazdasági telep, mely helyen a tevékenység nem tisztázott. 3.3.8.3.
Gazdaság ebből
Működő vállakozás összesen 20
Kft
szövetkezet
Bt.
egyéni vállakozás
1
-
2
17
Itt is nagyon jellemző az egyéni vállakozások túlsúlya. Ezekből a vállakozásokból a kiskereskedelem a következőképpen alakul: kiskereskedelmi üzlet 3
ebből élelmiszer jellegű 2
gyógyszertár -
fiók gyógyszertár -
vendéglátóhely 1
Foglalkoztatási mutatók A gazdasági szféra foglalkoztatói a legjelentőebbek a településen, de a település méretéből adódóan az önkormányzati intézmények is jelentős foglalkoztatók. Azonban az is látható, hogy a település jelentős része nem helyben végzi a munkatevékenységét. Az ingázók aránya a közölt adatok alapján a településen 50 %-nál kevesebb, amennyiben a helyi cégek helyi lakosokat foglalkoztatnak. A lakosság nagyon kívánatosnak tartaná a helybeli foglalkoztatottságot. Lakónépesség 2003-ban Aktív keresők száma Munkanélküliek száma:
375 fő 152 fő (lakosság 40%-a) 0 fő
Nagyobb foglalkoztatók: Bakonyszer Kft. Bosflór Kft. Varsány Techfa Kft. Összesen:
12 fő 40 fő 15 fő 67 fő
Magánvállalkozások Polgármesteri Hivatal Oktatási intézményekben dolgozók:
5 fő 4 fő 8 fő
Mindösszesen: 84 fő (55%) Ingázók száma körülbelül: 68 fő (45%) A település gazdasági jövőképe a következők szerint alakul: 124
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Ezen összetevők fontossági sorrendjét ábránkon lehet nyomonkövetni.
Turizmus Intenzív növénytermesztés Háztáji állattenyésztés Biogazdálkodás Gyári ipari termelés Háziipari tevékenység Erdőgazdálkodás Egyéb tevékenység
A gazdasági jövőképről kialakult elképzeléseket mutatja be. A helyi lakók helyezték rangsorba az általuk preferált gazdasági tevékenységeket. Románd esetében közel kerültek egymáshoz az értékek. Legkönnyebben a két utolsó helyre rangsorolt tevékenységet lehet megkülönböztetni. A leginkább elképzelhetőnek tartott gazdasági ág a turizmus lehet, de két tőle erősen különböző tevékenység, az intenzív növénytermesztés és a háztáji állattenyésztés sem maradt le. A 4-5-6 helyezések is fej-fej mellett haladtak. A biogazdálkodás következik, a zöldmezős gyáripari beruházást és a háziipari tevékenységet megelőzve. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ipar távol áll a településtől. 3.3.8.4.
Közlekedési infrastruktúra
Külterületen KNY-i irányban szeli át a 8218-as sz. út. Délre a 83107-es út Bakonygyirótra és Bakonyszentlászlóra visz. Északra a 83108.sz. út a belterületet fűzi fel. A település közúton és vasúton egyaránt elérhető Veszprémtől 45 km-re, Győrtől 42 km-re, Pápától 33 km távolságban van. Veszprémből és Győrből autóbusszal közelíthető meg. A település belterületén alapvetően az organikus fejlődés jellemző. A jelenlegi falu tengelyét a 83108. sz. mellékút képezi, mely tulajdonképpen a falu főutcája, a Kossuth Lajos utca. Románd egy zsáktelepülés lenne, ha nem kötné össze Bakonypéterddel egy önkormányzati út. Hely
Románd 30,1/41 30,8/36 19,8/23 49,3/66 Közúti távolság(km)/ Elérhetőség(perc) A településen a Kisbér – Pápa vasúti mellékvonal halad át. Vasúti megállóhely van. Győr Pápa Kisbér Veszprém
125
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A településen az utak mindenhol burkoltak, minőségük néhol kifogásolható. Csatorna itt sincs, a burkolatok felbontásával számolni kell. Fejlesztendő: Belterületen: Az Alkotmány utca északi és déli meghosszabbításával egy szerkezeti jelentőségű utat nyer a település. Településszövetet sűrűsítő út nyílik a Kossuth Lajos és az Alkotmányutca közötti tömbben. Külterület: A legfontosabb önkormányzati közlekedésfejlesztési cél: közvetlen kapcsolat a 82-es főúttal. A Békefi utca vonalában halad a tervezett útcsatlakozás. További településközi önkormányzati útfejlesztés csak egy van: Sokorópátka déli átkötő út. Tömegközlekedés 22 járatpár közlekedik Győrbe, bakonypéterdi(3db), lázi-i(2) és kisbéri(1) átszállással. 12 járat pedig Zirc - Veszprémbe. A tömegközlekedés a település méretéhez mérten kielégítő. Egy autóbusz-váróterem van a településen. Az új fejlesztések megvalósulásával a kialakult lakóterületeken szükségessé válhat új buszmegállók létesítése, illetve az új településközi utak kiépítése is magával hozhat új járatok indítását. A mennyiségi igényeket kielégíti a jelenlegi szolgáltatási színvonala, minőségi javulás azonban csak hosszú távon várható, ezt a jelenlegi műszaki körülmények nem teszik lehetővé. Kerékpárutak Kiépített kerékpárút jelenleg nincs a térségben. Tervekben szerepel a balatoni kerékpáros forgalom elvezetésére alkalmas útvonal. Az útvonal áthalad Romándon is. Az önkormányzatok célja a kerékpáros turizmust elősegítő pihenőhelyek és táblák kiépítése.
Közüzemi hálózatok
3.3.8.5.
Közüzemi vízhálózat Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás db
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya %
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Románd
143
143
143
143
144
144
141
141
100,00 100,00 99,31% 99,31% 100,00 102,13 100,00 100,0
A közüzemi vízhálózat változása 1995-2003. A közüzemi vízhálózat a településen 1990-ben épült ki. A víz Bakonyszentlászlóról jön a településre. Az üzemeltető a PANNON-VÍZ RT. A településen a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100%-os. Közüzemi szennyvízhálózat A településen a szennyvízcsatorna kiépítése nem történt meg eddig. A szolgáltatások színvonala a többi közmű esetében megfelelő. A csatorna kiépítésre egyik megoldás lehetne a veszprémvarsányi tisztítóra történő rácsatlakozás. A település egyéb megoldásokban is gondolkodik: önálló tisztító számára két helyet is fenntartanak: az egyik az Alkotmány utca déli vége. A másik pedig az orvosi rendelő telke mögötti telek. Technológiájuktól fogva nem igényelnek nagyobb védőtávolságot.
126
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A csapadékvíz elvezetése a részben kiépített árok rendszerekben sem megfelelő, a rendezési terv a felszíni vízelvezetésre - alátámasztó munkarész formájában – elvi megoldást fog adni. Villamosenergia-hálózat Villamos energiát fogyasztó háztartás 1996
Románd
209
1997 208
1998 210
1999 209
2000 213
2001 215
Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya %
2002 2003 217
221
1996 146,15
1997 145,45
1998 145,83
1999 145,14
2000 147,92
2001 152,48
2002 2003 153,90
156,70
Villamosenergia-hálózat 1995-2003. A villamosenergia-hálózatba bekapcsolt lakások aránya jóval meghaladja a lakásállomány mértékét. A 100%-nál magasabb érték az egy lakóházba bevezetett több fázis –220; 380- és az emiatt felszerelt több villanyóra miatt van. A villamos hálózatot az E.ON Rt. üzemelteti a településeken. Gázhálózat Vezetékes gázt fogyasztó háztartások Románd
1996 0
1997 0
1998 0
1999 0
2000 20
2001 30
2002 34
Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában 2003 44
1996 0,00
1997 0,00
1998 0,00
1999 0,00
2000 13,89
2001 21,28
2002 24,11
2003 31,21
Gázhálózat változása 1995-2003. Románd 2000-ben kapcsolódott be a gázhálózatba. A gázhálózatot az ÉGÁZ Rt. üzemelteti. A hasonló nagyságú községek átlagban előrébb járnak. Távbeszélő - hálózat, Hírközlés Távbeszélő készülékek száma Románd
1996 11
1997 87
1998 82
1999 88
2000 91
Távbeszélő fővonal 1000 lakosra 2001 97
2002 81
1996 33
1997 274
1998 265
1999 285
2000 294
2001 288
2002 244
Távbeszélő hálózat 1995-2002. A távbeszélőkészülékek száma az információs társadalom egyik meghatározó mérőszáma. Bár a szolgáltatás piaci alapon történik, de a fent említett okok miatt meg kell vizsgálnunk az ellátottság szintjét. A statisztikai közlés során módszertani váltás következett be, ugyanis 2000-tol a távbeszélő fővonalakat tünteti fel a KSH, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a telefonkészülékek számát közölte az adatsor. A telefonhálózat a településen 1992-ben épült ki, mely későinek mondható más településekhez képest. A szolgáltatást a VIVENDI Rt. végzi. Az ezer lakosra jutó vonalak száma növekvő tendenciát mutatott 2001-ig, amikor a lakónépesség száma megugrott. Romándon a vizsgált többi kategóriához képest alacsonyabb a telefonos ellátás aránya, de nem marad el nagyon messze a hasonló nagyságú települések átlagától. A nyilvános telefonfülkék száma: 2db. A kábeltelevízós hálózat Romándon 2002 óta működik, az üzemeltető: Kábelszat-Zirc Kft. 3.3.8.6.
Településközpont
A központ a klasszikus elrendezés szerint a templom körül van: a régi posta épülete, iskola és polgármesteri hivatal. Ennek a területnek van a legnagyobb súlypontja. 127
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Románd központja a Kossuth Lajos utca. Három frekventált hely van. Ebből kettő intézményi. A másik intézményi terület az orvosi rendelő környéke. Itt csatlakozik be a az Alkotmány utca a Kossuth Lajos utcába. A terület különlegessége a patak part, mely rendezett. Milleneumi kereszt és világháborús emlékmű van a területen. Végül a harmadik forgalmasabb terület a bolt és vendéglő épülete (163hrsz.) a Kossuth Lajos utcán. Ide csatlakozik be egy gyalogos út, mely nyugatról a Szabadság utca felől érkezik. 3.3.8.7.
Környezetvédelem
Levegőtisztaság Romándon működik a TSZ. Ipari szennyezőforrás nincs. A közúti forgalom szennyezőanyagkibocsátása csak közvetlenül az út mellett érződhet, de a forgalom nem számottevő. A településeken az elmúlt években bevezették a gázfűtést is, amely szintén elősegíti a levegőtisztaság megőrzését. Zaj és rengéshullámok Romándon jelezhető egy lehetséges zajforrás, a fűrészüzem, mely a Szabadság és a Kossuth utca sarkán van. Hulladékgazdálkodás A településen a lakossági hulladék gyűjtése szervezett formában történik. A hulladékot a győri Kommunális Szolgáltató Rt. Győrbe szállítja. Romándon jeleztek a Szabadság út végén illegális hulladéklerakót a településen. 3.3.8.8.
Gazdasági területek
A veszprémvarsányi székhelyű Jóbarátság Mezőgazdasági és Vagyonkezelő Szövetkezet által működtetett szarvasmarha telepén nem tervez területbővítést, területeiken megmarad a mezőgazdasági üzemi funkció. A belterületen lévő fűrészüzem és Szabadság utca nyugati végén fekvő géptelep sem jelezte bővítési szándékát. Gazdasági területfejlesztés: Logisztikailag előnyös helyzetben lévő területeket jelölt ki az önkormányzat. Az egyik a 8302.sz. mellékút és a vasút közötti területek: 047 és 013/2 hrsz. kereskedelmi gazdasági terület-felhasználási funkcióba kerülnek. A másik kedvező helyen fekvő terület a 82.sz. főút nyugati, Románd felőli oldalán, ahová a település közvetlen útkikötést is tervez. Hrsz.: 06. 3.3.8.9.
Sport és szabadidős területek
Sport és szabadidős terület nincsen jelenleg. A sportpálya az általános iskola mögött van. Tervezett sport-szabadidős terület az iskola előtt van, ahol jelenleg egy anyag-gödör van. A gödröt az önkormányzat szabadtéri játszóházként kívánja felhasználni, balesetmentesítés után
128
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.9.
Tarjánpuszta
A vas Európában csak a Krisztus előtti első évezred elejétől ismert. A vas megmunkálása Európában és Ázsiában közel egyidőben kezdődik; a Kárpát-medencei avar és honfoglaló magyar vasolvasztó-kemencék többek között Tarjánpusztán is, közel azonos színvonalúak voltak, mint Európa más részein lévők. Liudprand érdemesnek tartotta megjegyezni, hogy a magyarok 899900-ban mielőtt hadra szálltak volna, egész télen át szorgalmasan dolgoztak a fegyverek és a nyilak készítésén. 1086-ban említik először apátsági tulajdonként. A tatárdúlás után 2-3 településből alakult újjá.
Az önkormányzat olyan jövőkép felvázolását tűzte ki célul, amely a község szerves fejlődését biztosítja a XXI. század első évtizedének végéig. Fejlesztési elképzeléseik fő iránya az, hogy a megfelelő feltételeket (jogi, területi, stb.) biztosítsa a tervezett fejlődés számára. A község tervezett jövőképét az alábbi főbb jellemzőkkel definiáljuk: • önálló arculattal (épített és természetes) rendelkező község • saját gazdasági potenciállal rendelkező község • csendes, barátságos, családias hangulatú település Stratégiai célok: 129
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
• a megyén belüli periférikus elhelyezkedésből eredő hátrányok fokozatos csökkentése, felszámolása • a népességszám stabilizálása • az esetleges fejlesztések területigényének alapvetően a meglévő településszerkezeten belüli kielégítése • szolgáltatásfejlesztéssel a polgári életkörülmények megteremtése • önálló gazdasági potenciál lehetőségének megteremtése • közlekedésfejlesztéssel a szomszéd települések jobb megközelíthetőségének biztosítása • a természeti környezet fejlesztése a belterületi zöldterületek igényes kialakítása • környezetvédelem a lehetséges fejlesztések környezetterhelésének minimalizálása 3.3.9.1.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
8,44
393
3
4
-1
Belföldi vándorlási különbözet 3
A lakónépesség számának a jelenlegi szinten történő stabilizálása, kismértékű növelése a cél az elkövetkező időszakban. Ez a várakozás az elmúlt évek csökkenése után már beindult pozitív változások alapján jelenleg megalapozottnak tűnik. A lakosság iskolázottsági szintje a kistelepülések átlagának megfelelő. A fiatalabb generáció iskolázottsági szintje magasabb, de a helybeli iskolázottsági szint növekedésének gátat szab, hogy a kvalifikált munkaerő elhelyezkedési lehetőségei Tarjánpusztán jelenleg nagyon korlátozottak. Változás a gazdasági fejlesztési elképzelések megvalósulásával párhuzamosan képzelhető el. Korszerű óvodája fogadja Győrasszonyfa óvodásait. 3.3.9.2.
Épített környezet
Településszerkezet A település az enyhén hullámzó felszínű Sokoró-vidékhez tartozó területen fekszik. A község magja ennek megfelelően a terepadottságokat is figyelembe véve alakult ki. A község településszerkezetében fontos szerepet játszik a 82. útról jövő és Győrasszonyfára tartó átmenő út, mely egy alsó településszerkezetet alakított ki, míg a vasútállomásra települt a község mostani közigazgatási központja, a Baross tér. Fejlesztési elképzelések szerint a meglévő településszerkezet alapvetően nem módosul. A fejlesztések nagyrészt a jelenlegi belterületen belül illetve a belterületi határ minimális módosításával tervezettek. A tervezett új utcanyitások a településszövet besűrítésével számolnak az adott területen, nem pedig újabb területek művelésből való kivonásával. A gazdasági realitások is emellett szólnak, mivel a kisebb telkek iránt nő az igény elsősorban (a háztáji gazdálkodás visszaszorul, az ingatlanárak ugyanakkor jelentősen emelkednek). Lakóterületek 132 lakóház található tarjánpusztán. Ebből 2003-ban 1 új lakás épült. A lakóterületek fejlesztésénél a település „alsó” keleti részén új terület kijelölésével számolunk. A település északi erdő melletti területén 10,5 ha terület rendelkezésre áll lakóparknak. 3.3.9.3.
Gazdaság, foglalkoztatás
130
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Jelenleg a községben a foglalkoztatási helyzet az országos átlaghoz képest jó, a munkanélküliség a megyei átlagos mutatókhoz képest kedvezőbb. A munkavállalók többsége szármára ma Győr nyújt munkalehetőséget. A vállalkozások száma nem jelentős, munkahelyteremtő képességük csekély (Főként egyéni illetve családi vállalkozások). Fejlesztési elképzeléseink szerint mindenképpen támogatni kell a kisebb-nagyobb vállalkozások helybeli megtelepedését. A jövőben ezek létrejötte a jelenlegi munkalehetőségeknél jóval szélesebb skálájú munkahelyek megteremtését vonhatja maga után. Működő vállakozás összesen 15
ebből Kft
szövetkezet
Bt.
egyéni vállakozás
1
-
2
12
Jellemző módon itt is az egyéni vállakozások száma dominál. Ezen belül a kiskereskedelem: kiskereskedelmi ebből élelmiszer gyógyszertár fiók gyógyszer- vendéglátóhely üzlet jellegű tár 3 2 1 A meglévő kereskedelmi helyek bővítése, korszerűsítése szükséges magasabb színvonal elérése érdekében. 3.3.9.4.
Közlekedési infrastruktúra
Közúti kapcsolatok A település közlekedési helyzetét meghatározza a megyehatárhoz közeli elhelyezkedés, valamint az, hogy közvetlenül nem érinti főközlekedési tengely, így kissé „árnyékos” helyzetben van. A község távolsági kapcsolatainak szempontjából a legfontosabb elem a 82. sz. út, amely lehetővé teszi Győrt elkerülve a Budapest-Bécs tengelyhez, valamint a Győrből induló többi országos főútvonalhoz való csatlakozást. A 82-es út közvetlenül elérhető. A legfőbb közútfejlesztési cél tarjánpuszta esetében a szomszédos települések jobb megközelíthetőségének biztosítása. Jelenleg is vannak meglévő külterületi utak, amelyek minősége azonban nem alkalmas minden időszakban a gépjárműközlekedésre. A jelenleg használt nyomvonalak kisebb korrekciókkal (pl. Táp felé) alkalmasak a magasabb színvonalú kiépítésre. Tömegközlekedés, belterületi utak A jelenlegi tömegközlekedési kapcsolat kielégíti a meglévő igényeket. A község területén a járatok útvonala és a megállóhelyek elhelyezkedése megfelelő. A tömegközlekedéssel is összefügg a belterületi utak fejlesztésének igénye. Összesen 5,6 km belterületi úttal rendelkezik a község, ebből 4 km javítandó burkolt út. Az utcák megfelelő burkolattal, szabályozási szélességgel építendők. Az autóbuszjáratok útvonalán az utcaszélességeket a csuklós buszok közlekedtetésének megfelelően kell kialakítani. Az autóbuszmegálló szabvány autóbuszöbölben van kialakítva.
Kerékpárutak
131
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A környezettudatos szemlélet fejlődésével előtérbe került a kerékpárút-hálózat fejlesztése, kiépítése. A kerékpáros turizmus számára Tartjánpuszta meglévő és tervezett úthálózata ideális terep lehet, mivel a község útjai nem főforgalmi utak. A település területén külön kerékpársáv kialakítása sehol sem indokolt. Vasúti kapcsolatok A település a 11. számú vasúti mellékvonal mentén fekszik, vasúti megállóhellyel rendelkezik. Az utóbbi évtizedekben sajnos a vasút a személy- és teherszállítás terén is vesztett jelentőségéből, és a politika szintjén is a mellékvonalak tudatos elsorvasztása volt a koncepció. Környezetvédelmi szempontból a XXI. században ennek a trendnek mindenképpen meg kell fordulnia, a gazdaságos üzemeltetés lehetőségeit fel kell tárni. Távlatilag a letelepedő vállalkozások szállítmányozási igényeinek egyre nagyobb részét célszerű ismét vasúton kielégíteni, így a vasút mellett kijelölt gazdasági terület kiszolgálására is. Ez a folyamat azonban várhatóan túlmutat jelen terv időtávlatán. 3.3.9.5.
Közüzemi hálózatok
VillaSzolgál- Vezeté- Fogyasz- Közütott mos tatott vil- kes gázt zemi fogyasztó vezeté- vízvezelamos energiát ték háfogyasztó energia háztartás kes gáz 3 1000m lózat km háztartás MWh 134
418
79
182
Vízhálózatba bekapcsolt lakás
Közterületi kifolyó
Lakosságnak szolgáltatott víz 1000m3
122
2
14
4,6
Közüzemi szennyvízcsatornahálózat km 4,9
Szennyvízcsatornára rákötött lakás 77
Víz- és szennyvízhálózat A község vízhálózata és szennyvízhálózata teljesen kiépült. A község vízellátása Győr felől biztosított. A meglévő hálózat kapacitásának bővítése nagyobb fejlesztés esetén szükségessé válhat. Jelenleg a lakások 92,4 %-ában van vezetékes víz, és 58,3 % van rákötve a szennyvízcsatorna hálózatra. Csapadékvíz-elvezetés A község csapadékvíz- és belvízelvezetése jó színvonalon megoldott. A felszíni vizek befogadója a tarjánpusztai külterületen lévő 02-es árok érintésével a meglévő tó. A belterületi utak kiépítésénél a felszíni vízelvezető árokrendszer is megfelelő minőségben kialakítandó, illetve továbbra is fenntartandó. Erre a tervek készen vannak engedélyezési szinten. Villamos-energia ellátás Tarjánpuszta község villamos energia ellátását az E.ON biztosítja. A községi kommunális hálózat 20kV-os. Nagyobb fejlesztések esetén a községi transzformátorállomások kapacitásának bővítése szükségessé válhat. A község közvilágítása nem megfelelő színvonalú. A fejlesztendő területek ellátása is hasonló paraméterekkel biztosítandó. Távközlés A telefonhálózat rádiórendszerűen teljesen kiépült.
132
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Kábeltévé-hálózat jelenleg nincs a községben, kiépítése a következő években mindenképpen indokolt. Az építendő rendszert a XXI. század adatátviteli követelményeinek megfelelően kell megvalósítani. A szélessávú internetelérés nem megoldott. Gázellátás A községi gázhálózat 100%-ban megvalósult, a várható igények kielégíthetőek. A község saját tulajdona ugyanúgy, mint a víz-és csatornahálózat. A háztartások mintegy 60 %-ában van vezetékes gáz. 3.3.9.6.
Környezetvédelem
Jelenleg szennyeződés felszámolása folyik a település ipari részén volt állami ingatlanon. Ennek értéke 40 millió Ft. Jelenleg 50%-os a teljesítés. A környezetet szennyező források jelenleg a település működéséből adódnak: A község szennyvízelvezetése megoldott az écsi szennyvíztisztítóra csatlakozva. A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegőszennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A nagyobb beruházások előtt környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges. 3.3.9.7.
Településközpont, intézmények
A település intézményeinek döntő többsége a Baross téren található. A meglévő intézményhálózat az alapvető igényeket kielégíti, de hosszabb távon a magasabb életminőség helybeli biztosítása érdekében fejlesztések lennének szükségesek, amelyeknek azonban jelenleg az anyagi háttere nem biztosított. Ezeket a fejlesztéseket, amennyiben megvalósulnak, célszerű továbbra is a tér körül összpontosítani, ezzel is növelve a központ súlyát. A községben van alapfokú oktatás, iskola, óvoda. A községbem ezen túlmenően orvosi rendelő, ravatalozó, körjegyzőség működik. A volt posta helyén takarékszövetkezet nyitása a távlati terv. Mindezen intézményfejlesztések által elképzeléseink szerint a Baross tér környékén egységes építészeti színvonalú községközpont jöhet létre. A községházával szemben található a római katolikus kápolna (Pannonhalmi apátság tulajdona) 3 ha parkkal. 3.3.9.8.
Gazdasági területek
A vasút melletti, jelenlegi belterület melletti terület itt a nagyobb szállítási kapacitást igénylő, illetve a lakóterülettől szeparálandó, nagyobb környezetterheléssel járó ipari tevékenység kaphat helyet. Ez ipari területre kiválóan alkalmas 3,2 ha 100%-os infrastruktúrával rendelkező terület, mely szükség szerint bővíthető Pannonhalma irányában. Mezőgazdasági területek A meglévő mezőgazdasági területen az épített környezetet befolyásoló jelentős fejlesztés nem várható. A Kisalföldi Erdőgazdaság kezelésében található a cserkészpark, ahol nemzetközileg ismert cserkésztalálkozókat rendeznek. Értékvédelem
133
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A község területén az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő objektum nincs. Népi építészeti emlékek nem maradtak fenn. 3.3.9.9.
Turisztika
Jelenlegi lehetőség: Cserkészpark – táborozás, erdők – kirándulás. Tarjánpuszta – Győrasszonyfa között vállalkozói tulajdonban lévő tó. Lovak tartása, jelenleg lovasturizmus kialakítása a cél. Ehhez távlati beruházásokat terveznek, épületek, kiszolgáló helyek, étterem (panziók) formájában.
134
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.10.
Veszprémvarsány
Jellegzetes egyutcás kistelepülés, nagyrészt német nemzetiségű lakosokkal. Nevét a pannonhalmi apátság 1210 évi oklevelében említik először Vosyan, majd 1531-ben Nag Warsan néven. (Varsány volt a honfoglalás előtt a magyarsághoz csatlakozott alán néptöredék magyar neve. A népnév a jászok egykori ittlétére mutat) A középkorban a pannonhalmi apátság birtokainak legnépesebb faluja. A jobbágyaira kirótt adó 1488-ban 44 forint. Jó megközelíthetősége háborúk idején csak veszedelmet hozott rá. Hol a török (1531-ben), hol a cseszneki zsoldosok (1536-ban) égették fel. 1542-ben szinte teljesen elhagyták Lakói és csak 1606-ban kezdtek visszatérni. A Bécs alá vonuló törökök 1683-ban dúlták fel utoljára. Ekkor pusztult el temploma is, amit 1725-ben építettek. A háborús időkben elpusztult szőlőit 1714ben telepítették újjá. 1720-ban lakóinak száma nem érte el az 1531. évit. Fellendülést csak a Győr-Veszprém és a Tatabánya-Pápai vasútvonal 1895 utáni megépítése hozott. 1970-ben 1 093 lelkes, ekkor lakosságának nagy része az 1959-ben alakult termelőszövetkezetben, kisebb részük a téglagyárban, a malomban és a vasúton dolgozott. Több ingázó a győri ipari üzemekben keresett munkalehetőséget. A termelőszövetkezet fő profilja az állattenyésztés és a növénytermesztés volt. 1962ben 1150 szarvasmarhát, 2968 sertést és 146 lovat tartottak. Évenként többször rendeztek országos állat- és kirakodóvásárt. A XIX. századi temploma, a Kálvária-hegy és a határában lévő őstölgyes az ide látogatók érdeklődésére számíthat. Határában fekszik Baláca-puszta, a római kori villagazdaság romjaival. 3.3.10.1.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
21,19
1036
7
13
-6
Belföldi vándorlási különbözet 18
Látható tehát, hogy a természetes fogyást bevándorlás egyenlíti ki. 50 óvodai férőhelyen 40 óvodást nevelnek, a 8 osztályos általános iskolában 161 gyermek tanul. 3.3.10.2.
Épített környezet
Veszprémvarsány lakásállománya ma 407 lakásból áll.
135
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A településre alapvetően az organikus fejlődés a jellemző. A jelenlegi falu tengelyét a 82.sz. főút képezi, melynek része volt a község legrégibb utcája, a Kossuth utca is, de ezt kiváltották egy elkerülő úttal az 1961-62-es években. Az elkerülő és a régi főút csatlakozásánál alakult ki egy központi településrész. Fontos településrész az ebből leágazó Petőfi Sándor utca, mely a hegyet feltáró utak gyűjtőútja. Ez a két utca és az erről szerteágazó utcácskák alkották az ősi Varsányt. Elkülönültebb rész a Sikátorra vezető Ady Endre utca. Fiatalabb, mérnöki vonalvezetésű utcák a Zrínyi, a Gábor Áron, a Könyves Kálmán és az Iskola utca. Jelenleg kiépülőben van az Ebédlátó utca. A település további szerkezetét az 1920-30-as években a Győr-Veszprém tengely nyomán történő építkezések (Rákóczi utca) és a Sikátorra vezető (82114.sz. mellék-) út menti beépítések (Ady Endre utca) határozták meg. A vasútállomás felé az 55-60-as években kezdett el terjeszkedni a település, ezzel kedvezőtlenül meghosszabbították. A 60-as, 70-es, 80-as évek során további utcák épültek. A Könyves Kálmán utca és a vele derékszöget bezáró Iskola utca vonalvezetése már mérnökien egyenes. A Gábor Áron utca és a Zrínyi Miklós utca és az általuk közre fogott legújabb Ebédlátó utca szintén újabb, lineáris településrészek. Az önkormányzati adatközlés alapján a településen 419 lakás található, amiből 8db önkormányzati tulajdonban van. Ennek ellenére a KSH statisztikai évkönyve 2003-ben 407 db lakást jelzett. Az összehasonlíthatóság kedvéért a KSH adatokat közöljük, de a tervezés során az önkormányzat adatszolgáltatására támaszkodunk. A lakosságszámhoz viszonyított mutató, az egy lakásra jutó lakosok száma alapján látható, hogy Veszprémvarsány adatai az átlagnak megfelelnek. A veszprémvarsányi együttlakási modell az átlagosan egy lakásban egy egygyerekes, vagy az egyik szülővel együtt élő kéttagú család. A község településszerkezetének fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a különböző terület felhasználási funkciók jobban elhatárolódjanak egymástól. Az új lakóterületek kijelölésekor a TSZ - majortól távolabb eső területek részesültek előnyben, míg a kereskedelmi gazdasági területek főként északabbra a 82-es út mentén kerültek kijelölésre. A fejlesztések illeszkednek a kialakult utcahálózathoz, illetve a terepadottságokhoz. Lényeges volt a tervezés során a település azon igénye, hogy a régi korok nagykertes életviteléhez alkalmazkodó 100-200 méter mély telkek néhány helyen felszámolásra kerüljenek. Mára a településen nincs igény a nagy kertekre, inkább a zömökebb 700-1000 m2 közötti telkek iránt mutatkozik kereslet. Ebből kiindulva vannak új utcanyitások, melyek tömbfeltárást jelentenek. A belterületi határ a fejlesztéseknek megfelelően módosul a jelenlegihez képest. A fejlesztési elképzelések szerint a meglévő, jelenlegi településszerkezet új elemekkel bővül. Kibővül a település északi részén a fő út két oldalán azzal párhuzamosan. Bővül a Zrínyi Miklós utca. Keleten egy eddig alig lakott terület kerül feltárásra. Továbbá terjeszkedik a település kereskedelmi gazdasági területtel a vasútállomás közvetlen közelében. Lakóterület fejlesztést több helyen tervez a község. A jelenlegi szerkezetben az Ebédlátó hegy olyan üres terület, mely tervszerű beépítésre alkalmas. Ennek a feltárása már korábban elkezdődött. Építési telek iránt pedig a jövőben kereslet mutatkozhat, mind a helyi lakosság, mind a betelepülni szándékozók körében. A jelenlegi belterületi határon belül szabadon feltárható terület a Kossuth Lajos utca és a 82-es közötti régi zártkertes terület. Konkrét fejlesztési elképzelések: 1/A-B.Ütem: Az Ebédlátó hegy feltárásának folytatása, a Gábor Áron utcai telkek hátsó felének beépítése. Ehhez az ütemhez csatlakozhat a Herceg utcai telkek kialakítása a Szőlő utca felé. Mintegy 18db telek tárható fel. A terület feltárása két ütemben valósulhat meg.
136
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
2/A-B. Ütem: A belterület K-i oldala a 82-es és a Kossuth Lajos utca által közre fogott orsó alakú terület. Ennek az egyharmada jelenleg a Kossuth utca által feltárt lakóterület. Az északi fele zártkert, a déli fele pedig szántó művelési ágban van. A zártkertek magasabban fekszenek mint a Kossuth utca, ezért csak a 82-es felől induló úttal alkalmas a feltárásra. A fő feltáró út a Kossuth utcával párhuzamosan húzódik, mely lehetővé teszi az ott húzódó telekvégek önálló telekkialakítását. A 82-es út felőli szakasz szerepel „A” ütemben(15 db telek), melynek egy része belterületbe vonandó. A feltáró út továbbhaladásával, pedig „B” ütemként( 14 db telek) folytatható a telekkialakítás. 3/A. Ütem: A Zrínyi Miklós utcára merőleges, a Rákóczi Ferenc úttal( 82-es főút) párhuzamos 592.hrsz.- ú meglévő földút kiépítésével megoszthatóvá válnak a 82-es menti telkek. Déli irányban az Ebédlátó utcáig folytatható( 11db telek). Északi irányban, pedig belül 12db telek alakítható ki. 3/B. Ütem: A 3/A ütemhez szorosan kapcsolódó ütemben a Zrínyi Miklós utcával párhuzamosan egy új út nyílik, keleten az 592.hrsz-ú útba kötésével, nyugaton pedig a Zrínyi útra való derékszögű ráfordításával. (kb. 35-40 telek). 4. Ütem: A Zrínyi Miklós utca nyugati végén délre merőleges leágazó utca tárja fel az Uradalmi táblát(kb.:14db telek). A tervezett út folytatódik a kerteken keresztül, mely a 2/B ütemben szereplő területen halad keresztül a tervezett sport és szabadidő területhez kapcsolatot biztosítva. Tartalék területek: • A 2/A.ütem folytatásaként a zártkertek további feltárása. • A 4.ütemben szereplő úttal párhuzamosan, de attól nyugatabbra fekvő út tárja fel az Uradalmi Tábla maradék részeit. • A 3/A.ütem 592.hrsz. út északi irányban való folytatásával a Rákóczi Ferenc utca telkeinek további megosztása. • Az előzőhöz hasonlóan a Rákóczi Ferenc utca keleti oldalán fekvő telkek mögött húzódó feltáró úttal, azok megoszthatók illetve az út másik oldalán a Bánhegyi dűlő szántóiból lehet telkeket alakítani. Épületállomány A település lakóépületei az átlag vidéki településekhez viszonyítva jó állapotúak, rendezett adnak. A községet járva csak néhány leromlott állagú épülettel lehet találkozni. Az épületek szorul felújításra. A településen a régi nádtetős vályogháztól kezdve a ’60-as, ’70-es évek uniformizált házain 80as, ’90-es évek nagy családi házain át napjaink kisebb, de modern épületéig minden Az újabb keletű utcákban többségben az un. „kockaházak” uralkodnak. A régi parasztházak és a hegyen maradtak fenn elszórva. A településen új építésű házak 10%-ban vannak, mely visszafogott érték. Az elmúlt tíz évben ház épült a faluban, melyek építészeti színvonala is általában jobb, mint a ’80-as évek épületei. A szintszámok tekintetében a falusias beépítésre jellemzően a földszintes épületek dominálnak, kiemelkedően magas a ’80-as, ’90-es években épült tetőtér beépítéses házak aránya is. Gazdasági épületek A legjelentősebb gazdasági területet a Jóbarátság Mezőgazdasági és Vagyonkezelő Szövetkezet és az Agro-Milch Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. mezőgazdasági üzemi területe a sikátori út mellett, a település észak-keleti részén. Itt több gazdasági épület is található, melyek a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez kapcsolódnak. 280 db sertés, 950 db szarvasmarha és 20 db ló van a területen.
137
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
További gazdasági épületek vannak a településen a 82.sz. főút és a vasút találkozásánál, a település ÉNY-i végénél. Itt található a régi Malomipari Vállalat, melynek helyén most egy műanyagelem-gyártó kft. üzemel. A vasútállomástól északabbra van egy Tüzelő és építőanyagkereskedő, továbbá egy benzinkút. Ipari épületek A községben jelentősebb ipari jellegű épületek nincsenek. A magánvállalkozók saját telkeiken belül folytatják tevékenységüket.
3.3.10.3.
Gazdaság
Foglalkoztatási mutatók Veszprémvarsányon az aktív keresők száma mintegy 583 főre tehető. A munkanélküliek száma 24 fő, amely arányaiban 4,1%, tehát átlagos. A következő táblázatban bemutatjuk a település legnagyobb foglalkoztatóit. A táblázatban látható, hogy a gazdasági szféra foglalkoztatói a legjelentősebbek a településen, de a település méretéből adódóan az önkormányzati intézmények is jelentős foglalkoztatók, azonban az is látható, hogy a település jelentős része nem helyben végzi a munkatevékenységét. Az ingázók aránya a közölt adatok alapján mintegy 50 %-ra tehető, amennyiben a helyi cégek helyi lakosokat foglalkoztatnak. A lakossági kedvezőtlennek ítéli meg ezt a kényszert, és kívánatosnak tartják a helybeli foglalkoztatottságot. Foglalkoztatók Agro Milch Kft Tilus Kft. Bakony MVSZ Kft. Nagyobb foglalkoztatók összesen: Magánvállalkozások minimum: Polgármesteri Hivatal: Oktatási intézmények:: Önkormányzati Intézmények összesen: Mindösszesen:
Foglalkoztatottak száma 22 fő 22 fő 20 fő 64 fő 47 fő 10 fő 40 fő 50 fő 161 fő
Veszprémvarsány legnagyobb foglalkoztatói és a foglalkoztatottak száma 2003-ban
138
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Gazdasági szervezetek A gazdasági szervezetek megoszlását a következő táblázat mutatja be. Mint a táblázatban látható az 1996-os évtől emelkedés tapasztalható a vállalkozások számában. 58-ról a vizsgált években 87-re emelkedett a vállalkozások száma. Működő vállalkozás összesen
Működő vállalkozások számának változása (1996 100%)
Veszprémvarsány
1996
1999
2000
2001
2002
2003
1996
1999
2000
2001
2002
2003
58
77
82
87
87
87
100
133
141
150
150
150
Működő vállalkozások 1996-2003. A vizsgált kategóriákban Veszprémvarsány esetében a vállalkozások számának növekedésében a megyéhez és a községekhez képest egyaránt kedvező a helyzet, de 2002-ben megtorpant a fejlődés. Az ezer lakosra vetített értékek alapján Veszprémvarsány jobb helyzetben van, mint az átlagos megyei községek. A társas vállalkozások a legproduktívabb gazdasági egységek, hiszen a társas vállalkozások esetében nem a család fenntartása a cél, hanem produktívabb gazdasági eredményeket tesz lehetővé a jogi környezet. Működő vállakozás összesen 87
ebből Kft
szövetkezet
Bt.
egyéni vállakozás
16
2
10
59
A társas vállalkozások esetében a település 86%-os növekedést ért el, amely az átlagosnál nagyobb eredmény ugyan, de a hasonló kaliberű településekhez képest kissé gyengébb a növekedés üteme. 3.3.10.4.
Közlekedési infrastruktúra
Közúti kapcsolatok A település legjelentősebb közúti kapcsolatát a 82-es számú országos főút jelenti. Ez az országos főút Győrrel és – Zircen át - Veszprémmel ad közvetlen kapcsolatot a településnek. A településnek ezen kívül a 82114-es állami mellékúton Sikátorral van közvetlen kapcsolata. Vasúti kapcsolata nagyon jó. A legfontosabb útfejlesztés a 82-es új tervezett, Veszprémvarsányt elkerülő szakasza. Az elkerülő tervezett nyomvonalát a 2001-ben elkészült Mellékúthálózat Fejlesztési Programja és a 2003.szeptember hónapi Győr – Moson - Sopron Megyei településrendezési terve tartalmaznak. A koncepció É1 számú tervlapján ezt szerepeltettük. A nyomvonal É-NY-on a KisbérPápa csomópontig változatlan, ott egy különszintű csomópontban találkozik az előbb említett irányba haladó szintén tervezett 88-as másodrendű főúttal. A 82-es új verziója 2 darab új híd építését teszi szükségessé: a 13. és 11.sz vasút közös vonala és a tervezett északi bakonygyiróti út felett. A már említett északi bakonygyiróti összekötő településközi út mellett, egy déli összekötő út is tervezett, mely a Hamarászó dűlőn keresztül halad. Bakonyszentlászlóra szintén vezet egy tervezett településközi út. Bakonyszentlászló közigazgatási határát az ÉK-i csücskében hagyja el, itt északnak tud fordulni és a bakonygyiróti határon
139
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
húzódó úton haladva éri el a 09.hrsz-ú utat, mely út egyébként az Újmajorhoz vezet és melyen közvetett úton szintén el lehet jutni Szentlászlóra. Mindkét településközi útnak közös pontja a Petőfi Sándor utca nyugati torkolata. A településre nem a Petőfi Sándor utcán megy be hanem északra fordul és a kertek közötti úton a Gábor Áron utca irányába tart. Ezzel tulajdonképpen közvetlen kapcsolat teremtődik a 82.sz. úttal. A Mellékúthálózat Fejlesztési Koncepció a Réde – Bakonyszentlászló kapcsolattal is foglalkozik. A 82-es főútról a 8217.sz. út NY-i irányba történő leágazásával ad javaslatot. Belterület Az utak 90%-a van ellátva útburkolattal. A belterületi önkormányzati utak burkoltak, a csatornázás kész van, tehát már nem kell számolni a burkolatok nagyobb mértékű felbontásával. A megyei közútkezelőhöz tartozó utak szélesek és jó állapotúak. A lakóterület-fejlesztéseknél említett új lakóutcák közül a Zrínyi Miklós és az Ebédlátó utcát összekötő 592.hrsz. út játszik fontos szerepet. Az Iskola és a Herceg utca egy vonalbeli összekötésével a települési felső út szerepet töltheti be. Ennek folytatása lehet a Szőlő utca tengelyének folytatása dél felé. Keresztezve a Petőfi utcát, majd a 364/1hrsz-ú telken keresztül halad egy új út ugyanabban az irányban, mely a Horog utcába köt. Ezzel az ott fekvő kertek nyernek feltárást. Meglévő, de nem hangsúlyos út válik fontos összekötő kapoccsá a 2/A-B lakóterületi fejlesztési ütem megvalósulása esetén. A keleti jelenleg zártkertes terület csak ezen 181 és 184.hrsz-ú telek közötti úton tud a belterülethez kapcsolódni. Hosszútávú szerkezeti jelentőségű útfejlesztés jelenik meg a Sikátor felőli településrészen. A sikátorra vezető Ady Endre utca a 82-es alkotott csomópontját válthatja ki egy gyűrű, melynek az egyik ága az E-On telephely melletti út, a másik ága pedig a keleti zártkertes területen tervezett feltáró úttal alkot egy csomópontot a 82-esen. Szintén hosszútávú elképzelés, de van jelentősége a 82-essel párhuzamos utcáknak( hrsz.:068/4, 592), melyek a telekvégeket tárják fel. Amennyiben a 82-es főutat nem bővítik és nem épül új nyomvonal, akkor ezeknek a belterületi utaknak megnő a szerepük a belső forgalom elvezetésében. Vasúti kapcsolatok 1894-ben építették ki. A Pápa-Tatabányai illetve a Győr–Veszprémi vonal kereszteződésénél fekszik. Tömegközlekedés, belterületi utak Autóbusszal történő tömegközlekedést illetően 66 járatpár közlekedik, ezek közül 42 db a Győr-Veszprém vonalon jár. Pápára összesen 10 járat megy. Bakonyszentlászló és Varsány között 17 járat közlekedik. Vasúti személyszállítás is van a településen. Összesen 38 indul és érkezik. 11 járat megy Győrbe, 6 Pápára, 6 Veszprémbe, 6 Tatabányára, 2 Bakonyszentlászlóra, 1 Környére, 1 pedig Balatonfüredre. A tömegközlekedés jelenleg kielégítő a településen. Jelenleg négy buszmegálló van, az egyik a vasútállomás előtt, egy az orvosi rendel előtt, egy a központban a bolt előtt és egy pedig a Rákóczi Ferenc utca mentén. Az új fejlesztések megvalósulásával a kialakult lakóterületeken nem lesz szükség új buszmegállók létesítésére, de az új településközi utak kiépítése is magával hozhat új járatok indítását. A mennyiségi igényeket kielégíti a jelenlegi szolgáltatási színvonala, minőségi javulás azonban csak hosszú távon várható, ezt a jelenlegi műszaki körülmények nem teszik lehetővé.
140
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Hely Győr Pápa Kisbér Veszprém
Távolság
Közúti távolság
Elérhetőség
29,2 km 29,6 km 17,1 km 37,1 km
30,3 km 35,2 km 19,8 km 45,3 km
41 p 42 p 23 p 56 p
Veszprémvarsány elérhetősége A település lakossága általában a reggeli zsúfolt buszjáratokra panaszkodik és a buszok lassúságára. A MÁV és a VOLÁN menetrendi összehangolását kérik, illetve előfordult, hogy a Pannonhalmára való eljutás nehézségére tettek megjegyzést. Kerékpárutak Veszprémvarsány jelenleg nem rendelkezik kiépített kerékpárúttal a település belterületén. A Veszprém Megyei területrendezési tervben( a GYMS megyei nem tartalmazza) szereplő regionális kerékpáros nyomvonal érinti délen a község közigazgatási területét a 8217-es út vonalában. 3.3.10.5.
Közüzemi hálózatok
A település közműellátottsága teljes. A szolgáltatások színvonala megfelelő. A csapadékvíz elvezetése a részben kiépített árok rendszerekben sem megfelelő, a rendezési terv a felszíni vízelvezetésre - alátámasztó munkarész formájában – elvi megoldást fog adni. Közüzemi vízhálózat Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás db Veszprémvarsány
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya %
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2003
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2003
347
348
350
350
351
351
399
88,97
88,10
87,28
86,85
87,10
86,67
98,0
A közüzemi vízhálózat változása 1995-2003. A közüzemi vízhálózat a településen 1989-ben épült ki. A víz Fenyőfőről érkezik. Az üzemeltető a PANNON-VÍZ RT. A településen a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya alacsonyabb, mint a többi vizsgált csoport mutatói, ami azért furcsa, mert az épített lakások száma magas volt, viszont a vízhálózatba bekötött lakások száma nem nőtt ugyanolyan tempóban. Szennyvízcsatornahálózat, közműolló Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás Veszprémvarsány
1996 0
1997 0
1998 0
1999 0
2000 0
2001 240
2003 279
Közüzemi vízvezeték hálózat km Veszprémvarsány
1996 14,9
1997 14,9
1998 14,9
1999 14,9
2000 14,9
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya % 1996 -
1997 -
1998 -
1999 -
2000 -
2001 59,26
2003 68,6
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat km 2001 14,9
2003 14,9
1996 0
1997 0
1998 0
1999 0
2000 0
2001 8,9
2003 8,9
A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat változása 1995-2003. A településen 1999 év folyamán kezdték meg a csatornahálózat kiépítését 2001-ben már 240 lakás volt bekötve a csatornahálózatra. Azóta is folyamatosan nő a szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya, melyről még nincs pontos adat a statisztikai évkönyvekben. Az önkormányzati adatok szerint jelenleg a település háztartásainak kb. 62%-a van rákötve a rendszerre. 141
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Az üzemeltető a PANNON-VÍZ RT. A szennyvizek befogadója a helyben lévő szennyvíztisztító telep. Villamosenergia – hálózat Villamos energiát fogyasztó háztartás
Veszprémvarsány
1996 458
1997 455
1998 455
1999 449
2000 450
2001 452
Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya % 2003 459
1996 117,44
1997 115,19
1998 113,47
1999 111,41
2000 111,66
2001 111,60
2003 112,77
Villamosenergia-hálózat 1995-2003. A villamosenergia-hálózatba bekapcsolt lakások aránya jóval meghaladja a többi vizsgált település mutatóit. A 100%-nál magasabb érték az egy lakóházba bevezetett több fázis –220; 380és az emiatt felszerelt több villanyóra miatt van. A villamos hálózatot az E.ON Rt. üzemelteti a településen. Gázhálózat Veszprémvarsány 2000-ben kapcsolódott be a gázhálózatba. A gázhálózatot az KÖGÁZ Rt. üzemelteti. A lakások mára már viszonylag magas arányban bekapcsolódtak a vezetékes gázfogyasztásba, de a 2001-es adat még nagyon alacsony. Az önkormányzati adatközlés szerint 2003-ban 34% a bekapcsolódások száma. A hasonló nagyságú községekben még ennél is nagyobb az ellátottság. Vezetékes gázt fogyasztó háztartások
Veszprémvarsány
1996 -
1997 -
1998 -
1999 -
2000 32
2001 73
Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában 2003 106
1996 -
1997 -
1998 -
1999 -
2000 7,94
2001 18,02
2003 26,04
Gázhálózat változása 1995-2001. Távbeszélőhálózat, Hírközlés Távbeszélőkészülékek száma 1996
Veszprémvarsány
45
1997 266
1998 284
1999 286
2000* 294
Távbeszélő fővonal 1000 lakosra
2001 302
1996
1997
47
279
1998 300
1999 307
2000 316
2001 290
Távbeszélő hálózat 1995-2001. A távbeszélőkészülékek száma az információs társadalom egyik meghatározó mérőszáma. Bár a szolgáltatás piaci alapon történik, de a fent említett okok miatt meg kell vizsgálnunk az ellátottság szintjét. A statisztikai közlés során módszertani váltás következett be, ugyanis 2000-től a távbeszélő fővonalakat tünteti fel a KSH, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a telefonkészülékek számát közölte az adatsor. A telefonhálózat a településen 1997-ben épült ki, mely későinek mondható más településekhez képest. A szolgáltatást a VIVENDI Rt. végzi. Az ezer lakosra jutó vonalak száma növekvő tendenciát mutatott 2000-ig, amikor a lakónépesség száma megugrott, de a vonalak száma nem követte ugyanolyan mértékben. 2001-ben a lakások 75%-ának megfelelő számú volt a vonalak száma. A vizsgált többi kategóriához képest itt a legalacsonyabb a telefonos ellátás aránya, de nem marad el nagyon messze a hasonló nagyságú települések átlagától. Adótorony a településen: Köveshegy: 1231/3 hrsz, 1248/1 hrsz A nyilvános telefonfülkék száma: 3db
142
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A kábeltelevízós hálózat 1993-ban épült ki a településen. A lakások 27%-ában van bekötve. Az üzemeltető a győri székhelyű Falu-TV Kft. 3.3.10.6.
Környezetvédelem
Levegőtisztaság A településen nem található olyan üzem, mely szennyezőforrás lehetne. A településen az elmúlt években bevezették a gázfűtést is, amely szintén elősegíti a levegőtisztaság megőrzését. Az egyetlen tényező, mely levegőszennyezést okozhat és okoz, az átmenő forgalom. Zaj és rengéshullámok Mivel az ipari termelés nem jellemző a településen, így a környezetterhelés ezen formájában is a közlekedési forgalom az, ami problémát okoz. Hulladékgazdálkodás A településen a lakossági hulladék gyűjtése szervezett formában történik. A hulladékot a győri KOMSZOL RT. gyűjti össze. A hulladékot Győrbe szállítják. Ennek ellenére találhatók illegális hulladéklerakók a településen. Tervezik egy hulladéktároló megépítését. 3.3.10.7.
Településközpont, intézmények
A település központja a Rákóczi Ferenc, a Kossuth Lajos utca és a Könyves Kálmán utca találkozásánál van. Itt van az ABC, az étterem, a presszó, a gyógyszertár, a posta és a TSZ iroda. A terület rendezetlen, parkosításra váró. A zöldfelületek kialakításával kellemes intézményi központi terület érhető el. A többi, szintén nem elhanyagolható intézmény a Kossuth Lajos utca mentén helyezkedik el: evangélikus templom, katolikus templom, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal. Az utca elég széles és fásított, járdákkal ellátott terület. Néhány helyen kell csak a járdát vagy a csapadékelvezető árkot rendbe tenni. A katolikus templom körülötti részen is adott az orsó alakú tér, melynek zöldfelülete figyelmet érdemel. A mögötte fekvő játszótér is kellemes meglepetés az idelátogatóknak, az itt élő kismamáknak és a gyerekeknek pedig fontos élettér. Intézmény-fejlesztést nem tervez a község. Korszerűsítést igényel a művelődési ház. Településközponti vegyes terület kijelölése nem tervezett. 3.3.10.8.
Gazdasági területek
Meglévő, bővülő területek: A legjelentősebb gazdasági területet a Jóbarátság Mezőgazdasági és Vagyonkezelő Szövetkezet és az Agro-Milch Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. mezőgazdasági üzemi területe a sikátori út mellett, a település észak-keleti részén. Itt több gazdasági épület is található, melyek a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez kapcsolódnak. A terület keleti irányban bővül egy kereskedelmi gazdasági területtel. További gazdasági épületek vannak a településen a 82.sz. főút és a vasút találkozásánál, a település ÉNY-i végénél. Itt található a régi Malomipari Vállalat, melynek helyén most egy műanyagelem-gyártó kft. üzemel. A vasútállomástól északabbra van egy Tüzelő és építőanyagkereskedő, továbbá egy benzinkút. A 82-es nyugati oldalán kereskedelmi gazdasági területet tervez a község a Pápa-Kisbér úti kereszteződésig.
143
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Új gazdasági területek: A belterülettől délre, a Kossuth Lajos utca és a 82-es találkozásánál a 0166/1, 0164/7 és 0164/6 hrsz-ú területen, a régi vásártér lett kijelölve gazdasági kereskedelmi és szolgáltató funkcióba. Egy, már meglévő sertéstenyésztő telep van a 094/10. hrsz-ú területen. Ez mezőgazdasági üzemi kategóriába fog kerülni. 3.3.10.9.
Különleges területek
Sport és szabadidős területek A településen egy helyen van sport és szabadidős terület. Ez a sportpálya területe(504.hrsz). Itt bővítést nem tud a település végrehajtani, viszont igény van rá. Ezért 071/a hrsz. területen az EOn telephelyéhez vezető út mellett. Szintén új sport és szabadidős terület nyílik a Gábor Áron utca nyugati végén, a szőlő utca felett. Táborozásra alkalmas területet szeretne az önkormányzat kialakítani mind a helyi és mind az ide látogatók számára. Érintett hrsz.: 850, 849, 878/2, 851, 885, 888, 889 és 908.
144
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.11.
Fenyőfő
Az északi Bakony, Európában egyedülálló homoki ősfenyvesének közepén, természetvédelmi területen fekszik. Ma a vadászok paradicsoma, erdőségeiben nagyvadak tanyáznak. Elszigeteltsége ellenére Fenyőfő 8 évszázadnyi múlttal rendelkezik. Az első írások 1230 és 1270 között említik Feneufey, majd Fenewfey helyneveken, a későbbi századokban pedig Fennyeewfel (1557) néven. Az elnevezés magyar eredetű, jelentése a régi magyarban kettős, egyrészt jelenthet „fenyővel benőtt magaslatalatti települést”, másrészt „fenyvessel borított völgy kezdetét”. Fenyőfőre mindkét változat illeszthető, különösen, ha megemlítjük, hogy – az Ősfenyves miatt talán kissé háttérbe szorult – Ősborókás valóban a falu alatti déli, völgyeket bevezető területen található. Mindemellett a középkorban ez szintén jelenthetett „ősfenyvest” is (borókafenyő elnevezés). A község nevét Dénes bakonyi ispán említi 1258-ban, egy a vinyei jobbágyok és a bakonyi erdőóvók peregyezségéről szóló bizonyságlevében. Ebben a fenyőfői királyi erdőóvók szerepelnek, mint erdőispánsági alattvalók. A középkorban a település az ugodi, illetve a pápai várbirtok jobbágyfaluja volt. A török időkben a község – az említett 1557-es Fennyeewfel néven -, mint elhagyott faluhely szerepel egy adójegyzékben. Katolikus temploma román alapokon nyugvó, 1771-től barokk stílusban átépített. A templomban tiroli fafaragású oltár, valamint Závory Zoltán festőművész stációi és freskója láthatók. A falu környezete természetvédelmi terület, megtekintésre szinte felsorolhatatlan mennyiségű természeti érték, látnivaló érdemes. Fenyőfő utcahálózata, településszerkezete az 1830-as évek óta semmit nem változott. A falu alapvetően a Bakonyszentlászló-Pápateszér útvonal mentén alakult ki. Dél-kelet és északnyugat irányban szintén vezetnek utak, de ezek közül csak a délkelet felé vezető út mentén települtek házak. Már az 1830-as térképen is látható a falu nyugati végében a temetője és az orsósan kiszélesedő főutca közepén a katolikus temploma. A térképeken látható parasztházak, un. hosszúházak többsége szerencsére még ma is megtalálható a településen.
145
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.11.1.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
29,65
149
1
-
1
Belföldi vándorlási különbözet 1
Fenyőfőről a gyermekek eljárnak Bakonyszentlászlóra óvodába és iskolába. 3.3.11.2.
Épített környezet
Településszerkezet A település tulajdonképpen csupán két utcából áll. A főutca a Vinyét és Bakonyszűcsöt összekötő út mentén alakult. Az utca középtájon orsósan kiszélesedik. A orsós kiszélesedésben található a település római katolikus temploma. A település néhány intézménye is ennek környezetében található. A templomnál déli irányban ágazik el a település másik utcája. A település főutcájának nyugati végében található a temető. Intézmények Az intézményi jellegű épületek a kultúrház, a két élelmiszer bolt, kocsma és a posta épületei. A kiskereskedelmi egységek épületei jól karbantartottak, megfelelnek mind az építési koruk, mind az állaguk tekintetében. Felújítást nem igényelnek. A posta épületének állaga nagyon silány, felújítást igényelne. Településszerkezeti elhelyezkedés sem kedvező. Iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, rendelő egyéb intézmény nincs a településen. A település eddigi területhasználati módjaiban jelentős változás nem várható. A fejlesztések négy fő területhasználatban foglalhatók össze. Ezek a lakóterületi fejlesztés, sport és szabadidős területfejlesztés, üdülőterületi fejlesztés és egy vegyes idegenforgalmi, intézményi területfejlesztés. Jelenleg csak kevés számú üres építési telek található a településen, ezért szükséges volt egy kisebb mértékű lakóterületi fejlesztés, melynek helye a Bakonytamási felé vezetőút két oldala illetve a település nyugati végében egy szabad földterület, melyet az előző rendezési terv nyomán alakítottak ki. A településen nem volt eddig sportpálya vagy egyéb szabadidős terület sem. Ennek tervezett helye a belterület észak-nyugati határán a Petőfi Sándor utca mögötti terület. Ezen felül a település a belterület dél-keleti határán a Petőfi és Dózsa utcák mögötti területen kijelölt egy olyan övezetet, mely az idegenforgalom, turizmus, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgál.
146
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Külterületen a Bakonyszűcs felé vezető út déli oldalán a volt szőlők területe üdülőterületi besorolást kap, ahol a jövőben szép természeti környezetben hétvégi házak, kisebb üdülők elhelyezésére van mód. A község település szerkezetének ősi és jelenlegi tengelye is a Petőfi utca. Ebből merőlegesen ágazik el északi és déli irányban két utca. Északon a Bakonytamási felé vezető út még nem épült be házakkal, délen viszont a Dózsa utca már beépült teljes hosszában. A településszerkezet kialakítása során célszerű lenne a Dózsa utca folytatását és a Petőfi utca nyugati végében tervezett lakóterület már meglévő, de még beépítetlen utcáját összekötni. Az így kialakult új út mentén lehetőség nyílik a jövőben újabb lakóterületek kialakítására is. Az utca által körülölelt tömbbelső beépítését nem tervezi a település, az megmarad jelenlegi be erdősült formájában. Gazdasági, ipari épületek Gazdasági vagy ipari jellegű épületek a település területén nem találhatóak. Népi építészet, műemlékvédelem Fenyőfőn országosan védett műemlék nincs. Azonban a meglévő épületállomány a kialakult utcaképi megjelenés szempontjából a jövőben védelemre érdemes. Lakásviszonyok Lakásállomány Fenyőfő
1 lakásra jutó lakos
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2003
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2003
78
78
78
79
79
79
79
2,3
2,26
2,0
1,88
1,84
1,84
1,87
Lakásállomány változása 1995-2003. Jelenleg 82 db lakás van a településen. A lakásokban most átlagosan 2,03 fő él. Ezek az értékek nagyon alacsonyak és arra engednek következtetni, hogy a településen nagyon magas az idősek és az egyedülállók aránya. A településen 7 év alatt 4 ház épült. A helyszíneléskor azonban megfigyelhető volt, hogy az új házak közül párat csak hétvégi háznak, nyaralónak használnak. A lakásépítési kedv is igen alacsony volt Fenyőfőn az elmúlt években. Messze a települési és a megyei értékek alatti. A Bakonytamási felé vezető út mentén kb. 16-18 db lakótelek alakítható ki. A két út találkozásánál pedig lehetőség van egy közpark kialakítására, mely által a fejlesztési terület belesimul a meglévő erdőterületekbe. Így átmenet lesz a települési beépített területek és a természet közeli területek között. A terület közművel való ellátása és megközelítése a főutcáról lehetséges. A másik lakóterület fejlesztés a település nyugati végében található, ahol jelenleg 11 még beépítetlen építési telek található. A Dózsa utca és a lakóterületi 132 hrsz.-ú út összekötésével a terület két irányból feltárható. Emellett a lakóterület közműves ellátása körvezetékekkel is megoldható. Épületállomány A település lakóépületei az átlag vidéki településekhez viszonyítva jó állapotúak, rendezett utcaképet adnak. A községet járva igazán leromlott állagú épületekkel csak a Dózsa György utcában találkozunk. Az épületeknek igen jelentős aránya mintegy 8%-a felújításra szorul. A település lakóépület-állományára a múlt században épült parasztházak jellemzőek. Túlnyomó többségben ezek uralkodnak mindkét utcában. Szerencsére csak néhol törik meg az utcaképet a nyolcvanas évek tetőteres, emeletes házai. Új építésű házakkal csak a falu elején és a Dózsa György utca végén találkozunk. Jellemző tendencia a településen, hogy a régi parasztházakat felújítják, korszerűsítik, de megőrzik régi külső kialakításukat. A szintszámok tekintetében a falusias beépítésre jellemzően a földszintes épületek dominálnak, de elég magas a ’80-as, ’90-es években épült tetőtér beépítéses, emeletes házak aránya is, melyek a régi parasztházak mellett nagyon kiütköznek a településképből. 147
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.11.3.
Gazdasági bázis
Foglalkoztatási mutatók Fenyőfőn az aktív keresők száma mintegy 55 főre tehető. A munkanélküliek száma 15 fő, amely arányaiban 30%, tehát nagyon jelentős. A következő táblázatban bemutatjuk a településen a foglalkoztatottsági helyzetet. A táblázatban látható, hogy a gazdasági szféra foglalkoztatói egyáltalán nincsenek jelen a településen. Kilenc magánvállalkozón kívül nem dolgozik senki a településen. Az egyéni vállalkozók közül öten a kereskedelemben és szolgáltatásban dolgoznak. A település munkaképes lakosságának döntő többsége nem helyben végzi a munkatevékenységét. Az ingázók aránya a közölt adatok alapján mintegy 85 %-ra tehető. A lakosság általában kedvezőtlennek ítéli meg ezt a kényszert, és kívánatosnak tartaná a helybeli foglalkoztatottságot. Erre azonban fenyőfő esetében egyenlőre nincs remény. Foglalkoztatók Nagyobb foglalkoztatók a településen nincsenek Magánvállalkozások minimum: Önkormányzati intézmények nincsenek Mindösszesen:
Foglalkoztatottak száma 0 9 0 9
Fenyőfő foglalkoztatottainak száma Gazdasági szervezetek A vállalkozások számának megoszlását a 10. táblázat mutatja be. Mint a táblázatban látható az 1996-os évtől jelentős növekedés tapasztalható a vállalkozások számában. 7-ől 12-re növekedett a vállalkozások száma 2000-re, azonban mára már csak 9 vállalkozás működik a településen. Működő vállalkozás összesen Működő vállalkozások számának változása (1996 100%) Fenyőfő
1996
1997
1999
2000
2003
1996
1997
1999
2000
2003
7
11
10
12
10
100%
157%
142%
171%
143%
Működő vállalkozások 1996-2003. Működő vállakozás összesen 10
ebből Kft
szövetkezet
Bt.
egyéni vállakozás
1
-
2
7
A vizsgált kategóriák tekintetében Fenyőfő esetében –még ha darabszámra nem nőtt is jelentősen a vállalkozások száma- arányaiban nagy fejlődés tapasztalható a megyéhez és Győrhöz képest. Az ezer lakosra vetített értékek alapján Fenyőfő a községek tekintetében nagyon kedvező helyen áll. A megyei községi aránynál sokkal nagyobb a vállalkozások aránya. A társas vállalkozások a legproduktívabb gazdasági egységek. Hiszen a társas vállalkozások esetében nem a család fenntartása a cél, hanem produktívabb gazdasági eredményeket tesz lehetővé a jogi környezet. A társas vállalkozások esetében a település stagnáló képet mutat. Mára a 9 gazdasági társaság között nincs egy társas vállalkozás sem.
148
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A kiskereskedelmi vállakozások: kiskereskedelmi ebből élelmiszer üzlet jellegű 3 2 3.3.11.4.
gyógyszertár -
fiók gyógyszertár -
vendéglátóhely 2
Közlekedési infrastruktúra
Közúti és vasúti kapcsolatok A település egyetlen közúti kapcsolatát a 83118-as számú mellékút jelenti. Ez az út Bakonyszentlászlóval köti össze a települést. Bakonyszentlászlóról lehet elérni Bakonyszentkirály és Bakonypéterd, Románd településeket illetve a 82-es számú főutat, mely a településnek a Győr-Veszprém irányú kapcsolatot jelenti. Pápa felé szintén Bakonyszentlászló településen keresztül a 8302-es mellékúton lehet eljutni, melyre Románd településen lehet rácsatlakozni. Pápateszér és Bakonyszűcs felé nincs kiépített közúti kapcsolata a településnek, csak erdei földutak vezetnek ide. Közvetlen vasúti kapcsolata nincs a településnek. A Veszprém-Győr vasútvonal a vinyei megállóban érhető el legközelebb a faluból. Hely Veszprém Győr Pápa Zirc Veszprémvarsány
Távolság 29,7 km 36,6 km 23,5 km 12,5 km 10,0 km
Közúti távolság 51 km 45 km 45 km 27 km 19 km
Elérhetőség 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 20 perc
Fenyőfő elérhetősége Tömegközlekedés, belterületi utak Az autóbusszal történő tömegközlekedést illetően naponta 3 járatpár közlekedik Bakonyszentlászlóra. Az autóbusz közlekedés mellet a vasúti személyforgalom is számításba jöhet a településen, hiszen Vinye, ahol a legközelebbi megálló található viszonylag közel van a településhez. Azonban a jó kihasználhatósághoz szükséges, hogy a Fenyőfői járatok útba ejtsék a vasútállomást. A tömegközlekedés jelenleg nem kielégítő a településen. A jövőben azonban várható, hogy megváltozik a helyzet. Ugyanis az új fejlesztések megvalósulása illetve az új településközi utak kiépítése magával hozhatja újabb járatok indítását. A járatszámok és a szolgáltatási színvonal, minőségi javulás azonban csak hosszú távon várható, ezt a jelenlegi műszaki körülmények nem teszik lehetővé. Várhatóan a településközi utak kiépítésével beindul egykét járat Pápa irányába is. A vasúti személyszállítást a 53 sz. vasútvonal biztosítja a településre, de ez is csak Vinyén érhető el. Szerepe elhanyagolható a településen, hiszen naponta csak 5 –nagyon kis sebességű járatpár közlekedik a Győr-Zirc vonalon. A mindennapi közlekedési igényeket ez nem tudja kielégíteni. A településen üzemeltetnek azonban egy önkormányzati tulajdonú kisbuszt, mely a lakosság összehangolt, igény szerinti közlekedését kiszolgálja. A belterületi utak jó állapotban vannak, mindenhol aszfaltburkolattal ellátottak. Az utak szélessége általában mindenhol megfelel. Az utak felszíni vízelvezetése azonban nem megoldott, hiányoznak az utakat kísérő árkok. Kerékpárutak Fenyőfő jelenleg nem rendelkezik kiépített kerékpárúttal vagy kerékpáros nyomvonallal sem a település belterületén, sem a külterületén. A Veszprém - megyei rendezési tervben és a Győr149
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Moson-Sopron - megyei területfejlesztési koncepcióban - szinkronban a település elképzeléseivel - azonban szerepel egy regionális és egyben helyi szintű kerékpáros nyomvonal kiépítése. A tervezett nyomvonala a Bakonyszűcs felé vezető tervezett településközi út mentén halad a település tengelyében Bakonyszentlászló irányába. A tervezett kerékpáros nyomvonal a Szombathely-Celldömölk-Külsővat-Pápa-Bakonyszűcs-Fenyőfő-Vinye-Bakonyszentkirály-Kisbér regionális útvonal részét képezi. Ebbe csatlakozik bele Bakonyszentlászló területén a Hódoséri turistaházaknál és Vinyén a Győr-Pannonhalma-Románd-Bakonygyirót-BakonyszentlászlóPorva-Borzavár-Zirc-Veszprém-Balatonalmádi regionális útvonal 3.3.11.5.
Közüzemi víz és szennyvízcsatornahálózat
Közüzemi vízhálózat Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás lakások aránya % Fenyőfő
1996
1997
1998
1999
2000
2003
1996
1997
1998
1999
2000
2003
-
-
79
79
80
79
-
-
100%
100%
100%
100%
A közüzemi vízhálózat változása 1995-2003. A közüzemi vízhálózat a településen 1989-ben épült ki. A település a bakonyszentlászlói vízbázisról kapja az ivóvizet. Az üzemeltető a PANNON-VÍZ RT. A településen a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya magas, majdnem 100%. Szennyvízcsatorna hálózat, közműolló Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya %
1996
1997
1998
1999
2000
2003
1996
1997
1998
1999
2000
2003
0
0
0
0
0
48
-
-
-
-
-
60,76
Fenyőfő
Közüzemi vízvezeték hálózat km Fenyőfő
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat km
1996
1997
1998
1999
2000
2003
1996
1997
1998
1999
2000
2003
10,6
10,6
10,6
10,6
10,6
18,5
0
0
0
0
0
7,8
A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat változása 1995-2003. A településen már 1998-ban megkezdték a csatornázást. Jelenleg a település háztartásainak kb. 60%-a van rákötve a rendszerre, ami nagyon kedvező arány. Az üzemeltető a PANNON-VÍZ RT. A szennyvizek befogadója a bakonyszentlászlói szennyvíztisztító telep. Tekintettel a bakonyi természet-közeli területekre a településen szorgalmazni kell a rákötések számának növelését. Ez az adat szintén az új lakóházépítések esetén fog javulni. Villamosenergia-hálózat Villamos energiát fogyasztó háztartás Fenyőfő
Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya %
1996
1997
1998
1999
2000
2003
1996
1997
1998
1999
2000
2003
83
85
86
86
87
92
106,4
108,95
108,85
108,8
110,1
116,5
Villamosenergia-hálózat 1995-2003. A villamosenergia-hálózatba bekapcsolt lakások aránya nem éri el Fenyőfőn még a megyei községek átlagát sem. A 100%-nál magasabb érték az egy lakóházba bevezetett több fázis –
150
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
220; 380- és az emiatt felszerelt több villanyóra miatt van. Azonban az elmondható, hogy minden lakás villamos energiával ellátott. Gázhálózat Fenyőfő jelenleg még nem kapcsolódott be a gázhálózatba. A közeli erdőterületekben elérhető fűtőanyag miatt a lakosság nem igényelte a gáz bevezetését. A jövőben azonban mindenképpen célszerű és kívánatos a környezetbarát és környezetkímélő fűtési rendszerre való áttérés. Távbeszélő-hálózat, Hírközlés Távbeszélőkészülékek száma GYMS megye GYMSM. köz Fenyőfő 1000-1999 tel.
Távbeszélő fővonal 1000 lakosra
1995
1996
1997
1998
1999
2000*
1995
1996
1997
1998
1999
107 307
120 833
131 699
143 805
155 492
150 636
252
284
310
339
367
31 010
40 429
46 238
52 441
58 465
59 133
163
213
2000 355
244
277
309
311
-
6
35
38
38
39
-
34
224
225
260
267
10 84 1
14 53 8
16 28 4
18 37 7
20 848
-
161
219
242
273
304
306
Távbeszélő hálózat 1995-1996 A távbeszélőkészülékek száma az információs társadalom egyik meghatározó mérőszáma. Bár a szolgáltatás piaci alapon történik, de a fent említett okok miatt meg kell vizsgálnunk az ellátottság szintjét. A statisztikai közlés során módszertani váltás következett be, ugyanis 2000-től a távbeszélő fővonalakat tünteti fel a KSH, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a telefonkészülékek számát közölte az adatsor. A telefonhálózat a településen 1997-ben épült ki. A szolgáltatást a veszprémi BAKONYTEL végzi. Jelenleg körülbelül a lakások 50%-a rendelkezik telefonnal, ami az eddigi állapotokhoz képest már nagyon jó aránynak számít. Azonban a megyei községektől még így is nagy a lemaradás. A település belterületén a posta mellett található a településen egy adótorony. Kábeltelevíziós szolgáltatás jelenleg még nincs a településen. 3.3.11.6.
Környezetvédelem
Levegőtisztaság A település levegőtisztasági szempontból kedvező helyzetben van. Nincsenek ipari területek, nincs mezőgazdasági major, állattartó telep, nincs átmenő forgalom. A személygépkocsik aránya alacsony. A levegő tisztaságát csak a fűtési szezonban veszélyezteti a település, mert nincs a faluban a gázhálózat kiépítve. A szén és fatüzelés környezetvédelmi szempontból kedvezőtlenebb, mint a korszerű, környezetkímélő gázfűtés. Zaj és rengéshullámok Mivel az átmenő forgalom alacsony és nincs nagyobb arányú személygépkocsi forgalom a településen, a közlekedésből származó zaj és rezgés terhelés elhanyagolható. Ipari, gazdasági üzemek nincsenek, nem terhelik a környezet. Hulladékgazdálkodás A településen a lakossági hulladék gyűjtése szervezett formában történik. A hulladékot a győri KOMSZOL RT. gyűjti össze. A hulladékot Győrbe szállítják. Illegális törmeléklerakó, hulladéklerakó nincs a településen. 3.3.11.7.
Településközpont, intézményk
A településen működő pár intézmény terület a Petőfi utcán elszórtan helyezkedik el. Egységes 151
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
településközpont nem alakult ki a településen. Településközponti területe kijelölése a jövőben sem tervezett. 3.3.11.8.
Gazdasági területek
A település területén gazdasági tevékenység jelenleg nem folyik. A különböző kereskedelmi gazdasági vagy ipari területek megjelenése a jövőben sem kívánatos a település közigazgatási területén. 3.3.11.9.
Különleges területek
Sport és szabadidős területek Sport és szabadidős funkciójú terület jelenleg nincs a településen. Ennek tervezett helye a Petőfi utca és a tervezett új lakóutca mögötti laposabb fekvésű terület. Itt kialakítható egy sportpálya, focipálya és elhelyezhetőek a hozzá kapcsolódó létesítmények. Emellett belterületen a lakóterületek által bezárt 89 hrsz.-ú és118 hrsz.-ú területek illetve a 085/10 hrsz.-ú terület egy része közjóléti erdő számára lettek kijelölve. Üdülőterületek A Bakonyszűcs felé vezető tervezett településközi út déli oldalán két helyen a volt szőlőművelésű területek helyén a település kisebb üdülőépületek, turistaházak, hétvégi házak építésére kíván helyet biztosítani. A két terület közműves ellátása a településközi útról és a település felől megoldható. A tervezett üdülőterületek szép természeti környezetben, természetvédelmi területek határán, kijelölt turistautak közelében helyezkednek el.
152
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.12.
Bakonygyirót
A kisközség hajdan (Győri-csárda) néven volt ismeretes, minthogy a Veszprémből Győrbe vezető út ezen vonult keresztül. A XIII. századtól a cseszneki várbirtok jobbágyfaluja. Egyházközsége a legrégebbiek közé tartozik, erről tanúskodik a templom középkori szentélye is. Megtekintésre érdemes a barokk templom és plébánia, és a pincesor, ami sváb sorpincék jellegzetes, ritka példája. Bakonygyirót neve a német Gerald személynévből ered, de semmiképpen nem jelenti azt, hogy ezt a falut a németek alapították. Gyirót mind a közép-, mind az újkorban Csesznek vár tartozéka, illetve az uradalom része A község első írásos emléke 1234-ból való, Gyrolt néven említik. 1570-ben a település lakatlanná válik A XVII. század közepétől kezd újra benépesülni, de a török támadások miatt újra elnéptelenedett. 1714-ben az Esterházy család kezdeményezte a község újratelepítését A deficiált magyarok helyett németeket hozott így lett Gyirót német település, ahol a lakosság túlnyomó része 1910-ben is német anyanyelvű volt A XVIII. század közepére a falu népessége erőteljesen gyarapszik. Az itt élők fával kereskednek, fuvarozást vállalnak Iparosai 1747-ben egy bognár és egy pintér később -1751-ben - takácsok, kovácsok, pékek tűnnek fel. 1828-ban az iparban foglalkoztatottak száma 12 fo. Piacos helyük Győr és Veszprém volt. A gyirótiak katolikus vallásúak, templomuk a legrégibb plébániák közé tartozik. Az Esterházy család 1716-ban újjászervezte a plébániát. Közigazgatásilag Bakonygyirót 1950-ig a bakonyszentlászlói körjegyzőséghez beosztott kisközség 1950 és 1963 között önálló tanács működött a településen 1963-ban Románd székhellyel Bakonygyirót, Bakonypéterd, Gic községeket vonták közös tanácsi szervezés alá Ma megint Bakonyszentlászlóhoz tartozik körjegyzőségileg. Ma az akkori népességének fele él itt. Az 1960-as évek végétől új munkalehetőség a bakonyszentlászlói téglagyár és a fenyőfoi bauxitbányászat. 1961-ben művelődési házat, 1963-ban orvosi rendelőt építettek A községben 1950-ben Béke tszcs alakult. 1956-ban feloszlott. 1959-ben alakult ismét termelőszövetkezet 1962-ben a bakonypéterdi Összefogás és a romándi Új Élet tsz egyesült. 1975-tól a bakonyszentlászlói József Attila és a veszprémvarsányi Jó Barátság tsz-szel egyesül.
153
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Római katolikus templomát, 1716-ban építették, barokk stílusú, középkori szentélye van. Védőszentje Nagyboldogasszony, ünnepe augusztus 15-én van A plébánia épülete XVIII, századi barokk, műemlék jellegű. A Sváb pincesor az Öreghegy oldalában található Az út két oldalán 70 pince látható. Emlékmű áll a Béke téren, a 11 világháborúban elesettek emlékére. Az emlékművet 1989-ben avatták fel. Húsvét hétfőn a kisfiúk, legények locsolni járnak, verset mondanak és kölnivel locsolják meg a leányokat, asszonyokat A gyerekek pénzt. piros tojást, a legények italt kapnak. Május elsejének hajnalán a legények májusfát állítanak a leányos házak elé. Fenyőfát vágnak ki az erdőből, a fára szalagokat, sörösüvegeket kötnek, Egy hónap múlva kitáncolják, ekkor a lányok süteménynyel és itallal kínálják a legényeket, Betlehemezéskor, a gyerekek betlehemi játékot mutatnak be a házaknál, stilizáltjelmezekben, díszletekkel járják körbe a falut, a szentestét megeloző napon. Augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját követő vasárnap van a község búcsúja. Délelőtt szentmisét celebrál a plébános, délután körhinta, céllövölde, a sátraknál játék, este búcsúi bált tartanak a kultúrházban A vendégforgalom, a falusi turizmus, a vadászturizmus fejlesztése jelenti a jövőt Bakonygyiróton. A falusi turizmus megállítja az elvándorlást, munkalehetőséget biztosít, hagyományokat éleszt újjá, jobb közérzetet teremt. Szálláshelyeket családi házakban biztosítanak. Külterület Bakonygyirót Győr-Moson-Sopron megye déli részén, a Veszprém - Győr közötti 82-es számú úttól nyugatra, a Veszprémvarsány - Pápa főúttól 2 km-re délre, a Magas - Bakony északi részén fekszik. A településen halad át a Veszprém - Győr közötti vasútvonal, vasútállomása is van a településnek. Belterület Az Y-alakú település tengelye a Fő utca, mely Bakonyszentlászlóra visz. A Petőfi Sándor utca a Bakonytamási felé vezető útból alakult ki. A Rákóczi Ferenc utca a pincesorra vezet. A falu központja a Béke tér. Itt van a műemlék katolikus templom, a polgármesteri hivatal és a kultúrház is. A kistáj Bakonyból a Dunához folyó patakok vízgyűjtő területe. Közülük a Kis-Pándzsa (9 km), a Nagy-Pándzsa (16 km), a Vécseni-Vezseny-ér (21 km), a Cuhai-Bakony-ér (25 km), a Concó (20 km) és mellékvizei, valamint a Kocs-Mocsai-patak (18 km) a nevezetesebbek. A terület eléggé száraz, gyenge lefolyású. Árvizek a tavaszi hóolvadás és a kora nyári esőzések alkalmával jelentkeznek, míg a kisvizek ősszel szokásosak. A vízminőség a települések szennyvize miatt III. és IV. osztályú. A völgypatak árterének kiterjedése közel 70 km2, amiből 2,7 km2 a belterület, 24,1 km2 a szántó, 40,1 km2 a rét és legelő, 1,9 km2 az erdő. A kistájon található nyolc kis természetes tó összterülete 87 ha, közülük a Szend melletti Névtelen-tó a legnagyobb (3 ha). A mesterséges tavak száma 7, felületük 310 ha. Köztük a Ferencmajori-tó (175 ha) a legjelentősebb. A talajvíz mélysége általában 2-4 méter között áll, de a magasabb hátakon az alá is süllyedhet, a völgyekben pedig 2 méter fölé is emelkedhet. Mennyisége csak a völgyekben haladja meg az 1 l/s.km2-t. Kémiai jellege túlnyomóan kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége 15-35 nkº között változik. A szulfáttartalom 60-300 mg/l között ingadozik. A rétegvíz mennyisége a többnyire agyagos tározó rétegekben nem éri el az 1 l/s.km2-t. Az artézi kutak száma elég jelentős. Az átlagos mélységük 100 méter körüli. Az átlagos vízhozamuk is meghaladja a 100 l/p-et. Nagy százalékban erősen vasasok és kemény a vizük. A vízkészlet kihasználtsági szintje 1984-ben a felszíni vizeknél 20 %, a felszín alattiaknál 40 % körüli volt.
154
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.12.1.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
6,85
178
-
4
-4
Belföldi vándorlási különbözet 2
Mint látható, öregedő településről van szó, se iskolája, se óvodája a településnek. 3.3.12.2.
Épített környezet
Lakásviszonyok Az önkormányzati adatközlés alapján Bakonygyiróton jelenleg 110 lakás található. Ennek ellenére a KSH statisztikai évkönyve 2003-ban Bakonygyiróton 117 db lakást jelzett. A településen 8 év alatt a statisztikák alapján csökkent a lakások száma, de ez nem számottevő. A lakosságszámhoz viszonyított mutató, az egy lakásra jutó lakosok száma alapján látható, hogy Bakonygyiróton bár nőtt a lakások kihasználása, a hasonló nagyságú települések értékei alatt marad. Az önkormányzati forrás szerint a településen sok ház áll üresen. Épületállomány A település lakóépületei az átlag vidéki településekhez viszonyítva jó állapotúak, rendezett utcaképet adnak. A községet járva csak néhány leromlott állagú épülettel lehet találkozni. A településen a régi tornácos házaktól kezdve a ’60-as, ’70-es évek uniformizált házain keresztül, a ’80-as, ’90-es évek nagy családi házain át napjaink kisebb, de modern épületéig minden megtalálható. A régi parasztházak a fő utca mentén maradtak fenn elszórva. Gazdasági épületek A legjelentősebb gazdasági területet a Bakonykert Kft. üzemi területe, mely a faluközpontban van. A volt TSZ területe használaton kívül van.
155
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.12.3.
Gazdasági bázis
Foglalkoztatási mutatók Lakónépesség 2003-ban Aktív keresők száma
186 fő 35 fö (lakosság 19%-a) 3 fő (aktív keresők 8,5%)
Munkanélküliek száma: Foglalkoztatók
Foglalkoztatottak száma
Nagyobb foglalkoztatók: Bakonykert Kft. Magánvállalkozások minimum: Polgármesteri Hivatal: Mindösszesen: Ingázók száma körülbelül
19 fő 2 fő 2 fő 23 fő (65%) 12 fő (35%)
Gazdasági szervezetek A gazdasági szervezetek megoszlását a következő táblázat mutatja be. Mint a táblázatban látható az 2000-es évtől Bakonygyiróton tapasztalható az egyértelmű növekedés.
Bakonygyirót Működő vállakozás összesen 3
Működő vállalkozások száma 1996 1997 1998 1999 2 3 4 5
2001 4
2002 3
2003 3
ebből Kft
szövetkezet
Bt.
egyéni vállakozás
1
-
-
2
Ebből a kiskereskedelmi mutatók: kiskereskedelmi ebből élelmiszer üzlet jellegű 2 1 3.3.12.4.
2000 7
gyógyszertár -
fiók gyógyszertár -
vendéglátóhely -
Közlekedési infrastruktúra
Közúti és vasúti kapcsolatok A településen a 83107-es út vezet át, mely délre Bakonyszentlászlón keresztül a 82-eshez Veszprém felé ad kapcsolatot. Északra a 8302-es úthoz csatlakozik, mely Kisbér és Pápa illetve Tét felé ad kiindulást. A településen a Győr – Veszprém vasúti mellékvonal halad át. Vasúti megállóhely van Hely
Bakonygyirót 32,8/44 Győr 33,1/40 Pápa 22,3/27 Kisbér 46,8/64 Veszprém Közúti távolság(km)/ Elérhetőség(perc) 156
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Tömegközlekedés 15 járatpár közlekedik Győrbe, bakonypéterdi(5db) és lázi-i(1) átszállással. Veszprémbe általában csak átszállással lehet eljutni (12járat), 2 járat közvetlen. Belterületi utak A település úthálózat 100%-a burkolt. A megyei közútkezelőhöz tartozó utak szélesek és jó állapotúak, az önkormányzati utak is burkoltak. Szennyvíz csatorna még nincs, tehát számolni kell a burkolatok nagyobb mértékű felbontásával.
Közüzemi hálózatok
3.3.12.5.
Közüzemi vízhálózat Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás db 1997 Bakonygyirót 116
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt Lakások aránya 3%
1998
1999
2000
2001
2002
2003
1997
116
116
116
116
117
116
98,31% 98,31% 98,31% 98,31% 99,15% 100,00%99,15
1998
1999
2000
2001
2002
2003
A közüzemi vízhálózat változása 1997-2003. A közüzemi vízhálózat a településen 1990-ben épült ki. A víz helyi kutakból és Győrből jön a településre. Az üzemeltető a PANNON-VÍZ RT. A településen a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100%-os. Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat Még nem épült ki. Nagyon nagy szükség lenne rá, de valószínűleg az ára miatt nem lenne tömeges a rákötés. Villamosenergia-hálózat Villamos energiát fogyasztó háztartás 1997
Bakonygyirót
181
1998 182
1999 181
2000 180
2001 180
2002 180
Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya % 2003 183
1997 153,39
1998 154,24
1999 153,39
2000 152,54
2001 153,85
2002 153,85
2003 156,41
Villamosenergia-hálózat 1997-2003. A villamosenergia-hálózatba bekapcsolt lakások aránya jóval meghaladja a lakásállomány mértékét. A 100%-nál magasabb érték az egy lakóházba bevezetett több fázis –220; 380- és az emiatt felszerelt több villanyóra miatt van. A villamos hálózatot az E.ON Rt. üzemelteti a településeken. Gázhálózat Vezetékes gázt fogyasztó háztartások
Bakonygyirót
1997 0
1998 0
1999 0
2000 21
2001 37
2002 37
Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában 2003 40
1997 0,00
1998 0,00
1999 0,00
2000 17,80
2001 31,62
2002 31,62
2003 34,18
Gázhálózat változása 1997-2003. 2000-ben kapcsolódott be a gázhálózatba. A gázhálózatot a KÖGÁZ Rt. üzemelteti. A hasonló nagyságú községek átlagban előrébb járnak.
157
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Távbeszélő - hálózat, Hírközlés Távbeszélokészülékek száma
Bakonygyirót
1996 4
1997 61
1998 64
1999 67
2000 68
2001 69
Távbeszélő fővonal 1000 lakosra 2002 64
1996 20
1997 300
1998 340
1999 362
2000 368
2001 371
2002 356
Távbeszélő hálózat 1996-2001. A távbeszélőkészülékek száma az információs társadalom egyik meghatározó mérőszáma. Bár a szolgáltatás piaci alapon történik, de a fent említett okok miatt meg kell vizsgálnunk az ellátottság szintjét. A statisztikai közlés során módszertani váltás következett be, ugyanis 2000-tol a távbeszélő fővonalakat tünteti fel a KSH, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a telefonkészülékek számát közölte az adatsor. A telefonhálózat a településen 1998-ban épült ki, mely későinek mondható más településekhez képest. A szolgáltatást az Invitel Rt. végzi. Az ezer lakosra jutó vonalak száma növekvő tendenciát mutatott 2001-ig, amikor a lakónépesség száma megugrott. A nyilvános telefonfülkék száma: 1db. A kábeltelevízós hálózat bakonygyiróton még nem épült ki. 3.3.12.6.
Környezetvédelem
Levegőtisztaság A települések közül Bakonygyiróton megszűnt az állattartás. Ipari szennyezőforrás nincs. A közúti forgalom szennyezőanyag-kibocsátása csak közvetlenül az út mellett érződhet, de a forgalom nem számottevő. A településen az elmúlt években bevezették a gázfűtést is, amely szintén elősegíti a levegőtisztaság megőrzését. Zaj és rengéshullámok Nincs zajforrás. Hulladékgazdálkodás A településen a lakossági hulladék gyűjtése szervezett formában történik. A hulladékot a győri Kommunális Szolgáltató Rt. Győrbe szállítja.
158
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.13.
Sikátor
A Győr-Moson-Sopron és Komárom megyék határán fekvő kis községet először 1392-ben jegyezték fel Sykator néven. Neve latin eredetű, szűk utcát, utat, szőlők közötti vakutat jelent. A középkorban a cseszneki uradalom tartozéka. A török a községet 1542ben elpusztítja, majd 1720 után a kis számú őslakosság és az új telepesek építik újjá. A történelmi viharok a községet sem kerülték el, amint a mohácsi csata után a török hadak Csesznek vidékét elérték, végzetes csapást mértek a kis falura is. 1542-ben az adójegyzékben elhagyott településként szerepel. Lakott helyként 1622-ben említik ismét Az 1720. évi összeírás szerint újfent lakatlan. Az otthonaikat elhagyott és megmaradt családok később visszaszivárognak az erdőkből, lélekszámukat más helységekből érkezett jobbágyok is gyarapítják, s együttesen építik újjá a települést 1829-ben már 756 lakosa van Sikátornak. A lélekszám csak lassan emelkedik a későbbi évtizedekben, 1810-ben volt a legmagasabb a népesség, 821 fő. Azóta állandóan csökken a lélekszám, mára 370-re zsugorodott A lakosság megélhetését első sorban a föld és az erdő adta. A szántóföldeken kétnyomású művelést folytattak. A Bakony "kincsét" épület és tűzifaként értékesítették. A lakosság jelentős része uradalmi cseléd, részesarató, cséplőmunkás volt. Virágzott a szőlőkultúra. Megtermelt boraikat fél évig szabadon értékesíthették. Termékeiket a győri és a veszprémi piacokon adták el. Dézsmát a győri püspöknek szolgáltattak. Lakói túlnyomórészt örökös jobbágyok voltak. Az uraság készített ugyan részükre urbáriumot, de nem éltek a lehetőséggel, a régi módon kívántak továbbra is adózni. Peres ügyeiket a cseszneki úriszék intézte.
3.3.13.1.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
13,74
345
2
8
-6
Belföldi vándorlási különbözet 11
159
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A település természetes úton fogy, de megjelentek a bevándorlók. 3.3.13.2.
Épített környezet
Külterület A település északi részét túlnyomórészt mezőgazdasági szántó alkotja. A déli felén átmenetként rétek és erdőfoltok váltakoznak, majd az erdő válik jellemzővé. Vecsenypuszta egy külterületi major, mely az észak-keleti határon van. Él még itt egy-két család, de alapvetően mezőgazdasági telep, a veszprémvarsányi MGTSZ tulajdona. A település belterülete a közigazgatási területen belül a déli részen helyezkedik el, közvetlenül a közigazgatási határon. A belterülettől észak-keletre van az Öregszőlőhegy, ahol pincék és kertek vannak. Mezőgazdasági kertes terület van továbbá még a belterülettől délre, közvetlenül a határában. Belterület A település fejlődését alapvetően az organikus fejlődés a jellemző. A jelenlegi falu tengelyét a 82114. mellékút képezi, mely tulajdonképpen a falu főutcája, a Kossuth Lajos utca. Sikátor egy zsáktelepülés. Három fő irányban van kapuja a településnek a veszprémvarsányin kívül. Ezek nagyrészt kiépítetlen földutak: az egyik Bakonybánkra vezet, ez a Bánki út, a második Lázira vezet, ez a temető mellett húzódó út és a harmadik pedig DK-nek indul a Vörös-völgybe, ez utóbbi, az Ady Endre utca, ebben az irányban Rédére lehet eljutni. A fő irányokon kívül még van egy fontos út, a Rákóczi Ferenc utca, mely Vecsenypusztára visz. A központ a vecsenypusztai leágazó kereszteződésében alakult ki. Itt van a posta, a bolt, a kocsma és polgármesteri hivatal. Ez nem a klasszikus történelmi központ, hiszen mindkét templomtól távol esik. Az említett intézmények épületei nem idősebbek 30 évnél. Sikátor szerkeze nem változik meg, a település fő utcája továbbra is a Kossuth Lajos utca marad. A község a veszprémvarsányi útra merőlegesen alakult ki. Központja a művelődési ház – vegyesbolt – tűzoltószertár hármasa, de a katolikus templom környéke is központi szerepű az orvosi rendelővel. Szükség lenne tűzoltólaktanyára, valamint mentőállomásra itt, mely a kistérség minden települése számára a legjobb helynek látszik. Az orvosi ellátás javítása érdekében szükséges lenne orvosi ügyeleti szolgálat létrehozására is. A bakonybánki településközi út kiépítésével a település újabb tengelyt kaphat. A szerkezetileg eddig is szereplő út újabb fejlesztéseket gerjeszthet, melynek területigényéről gondoskodni kell. A település szerkezetének fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a különböző terület felhasználási funkciók jobban elhatárolódjanak egymástól. Az új lakóterületek kijelölésekor a közeli veszprémvarsányi MGSZ-től távolabb eső, keleti területek részesültek előnyben. A fejlesztések illeszkednek a kialakult utcahálózathoz, illetve a terepadottságokhoz. Lényeges volt a tervezés során a település azon igénye, hogy a régi korok nagykertes életviteléhez alkalmazkodó belterületi 200-300 méter mély telkek ne kerüljenek felszámolásra, a településen még ma is van igény ezekre a meglévő nagy kertekre. Az újonnan osztott telkek zömökebb 700-1000 m2 közöttiek, azok számára, akik nem vágynak nagy területre a ház mellé. Az új utcanyitások részben meglévő telkek tömbfeltárást jelentenek. A belterületi határ a fejlesztéseknek megfelelően módosul a jelenlegihez képest. A fejlesztési elképzelések szerint a meglévő, jelenlegi településszerkezet alapvetően nem módosul. Kibővül a település északkeleten egy teljesen új lakóterülettel, délkeleten pedig a zártkertek egy része kerül lakó funkcióba.
160
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Lakásviszonyok Lakásállomány db Sikátor
1996 151
1997 151
1998 152
1999 152
2000 152
1 lakásra jutó lakos 2001 139
2003 140
1996 2,29
1997 2,36
1998 2,28
1999 2,26
2000 2,26
2001 2,54
2003 2,46
Lakásállomány változása 1996-2003. Az önkormányzati adatközlés alapján a településen jelenleg 169 lakás található. Ennek ellenére a KSH statisztikai évkönyve 2003-ben 140 db lakást jelzett. Az összehasonlíthatóság kedvéért a KSH adatokat közöljük, de a tervezés során az önkormányzat adatszolgáltatására támaszkodunk. A településen 7 év alatt a statisztikák alapján csökkent a lakások száma. A lakosságszámhoz viszonyított mutató, az egy lakásra jutó lakosok száma alapján látható, hogy Sikátor adatai az átlagnak megfelelnek. A sikátori együttlakási modell az átlagosan egy lakásban egy egygyerekes, vagy az egyik szülővel együtt élő kéttagú család. Épületállomány A település lakóépületei az átlag vidéki településekhez viszonyítva jó állapotúak, rendezett utcaképet adnak. A községet járva csak néhány leromlott állagú épülettel lehet találkozni. A településen a régi nádtetős vályogháztól kezdve a ’60-as, ’70-es évek uniformizált házain keresztül, a ’80-as, ’90-es évek nagy családi házain át napjaink kisebb, de modern épületéig minden megtalálható. Az újabb keletű utcákban többségben az un. „kockaházak” uralkodnak. A régi parasztházak főút mentén és a hegyen maradtak fenn elszórva. A településen új építésű házak 9%-ban vannak, mely visszafogott érték. Az elmúlt tíz évben közel 12 ház épült a faluban, melyek építészeti színvonala is általában jobb, mint a ’80-as évek épületei. A szintszámok tekintetében a falusias beépítésre jellemzően a földszintes épületek dominálnak. A ’80-as, ’90-es években épült tetőtér beépítéses házak aránya ezen a településen kisebb. Túl nagy méretű lakóterület fejlesztést nem tervez a község, hiszen jelenleg is vannak üres telkek az Arany János utcában. Építési telek iránt a jövőben kereslet mutatkozhat, mind a helyi lakosság, mind a Győrből kitelepülni szándékozók körében. A jelenlegi belterületi határon belül szabadon feltárható terület nincsen. Konkrét fejlesztési elképzelések: 1. Az Ady Endre utcából észak felé, a Rákóczi Ferenc utcával párhuzamosan létezik egy földút (058/4hrsz.). Ennek az útnak a kiépítésével feltárható a Rákóczi utcai telkek vége. Az utca másik oldalán a 058/5hrsz.-ú szántóból kell lakóterületbe vonni. Az Ady Endre utcai telkek végét is feltárandó az ott lévő 058/1hrsz.-ú földút mentén nyitható egy új utca, mely merőleges az előbb említett 058/4 hrsz. útra. A 058/1 hrsz.-ú út kivezethető a Rákóczi utcában a 158 hrsz.-ú telken a 9 és 11.sz. házak között. 2. A belterület déli csücskénél lévő zártkertek alkalmasak új telkek kialakítására. A terület megközelíthető a 101.hrsz-ú tér felől. Innen a telkek elején egy út kiépítésével biztosítható a lakótelkek megfelelő elérése. Gazdasági épületek A legjelentősebb gazdasági területet a veszprémvarsányi Jóbarátság Mezőgazdasági és Vagyonkezelő Szövetkezet és az Agro-Milch Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. mezőgazdasági üzemi területe Vecsenypusztán, a település észak-keleti részén. Itt több gazdasági épület is található, melyek a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez kapcsolódnak. Mintegy 300400 db-os az állomány.
161
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A vecsenypusztai épületeken kívül további gazdasági épülettel még a katolikus templom mellett találkozhatunk nyugati irányban. Ipari épületek A községben jelentősebb ipari jellegű épületek nincsenek. A magánvállalkozók saját telkeiken belül folytatják tevékenységüket. 3.3.13.3.
Gazdasági bázis
Foglalkoztatási mutatók Sikátoron az aktív keresők száma mintegy 179 főre tehető. A munkanélküliek száma 9 fő, amely arányaiban 5%, tehát átlagos. A következő táblázatban bemutatjuk a település legnagyobb foglalkoztatóit. A táblázatban látható, hogy a gazdasági szféra foglalkoztatói a legjelentősebbek a településen, de a település méretéből adódóan az önkormányzati intézmények is jelentős foglalkoztatók, azonban az is látható, hogy a település jelentős része nem helyben végzi a munkatevékenységét. Az ingázók aránya a közölt adatok alapján mintegy 50 %-ra tehető, amennyiben a helyi cégek helyi lakosokat foglalkoztatnak. A lakossági nagyon kedvezőtlennek ítéli meg ezt a kényszert, és nagyon kívánatosnak tartja a helybeli foglalkoztatottságot. Foglalkoztatók Magánvállalkozások minimum: Polgármesteri Hivatal: Mindösszesen:
Foglalkoztatottak száma 10 fő 2 fő 12 fő
Sikátor legnagyobb foglalkoztatói és a foglalkoztatottak száma 2003-ban Gazdasági szervezetek A gazdasági szervezetek megoszlását a következő táblázat mutatja be. Mint a táblázatban látható az 1996-os évtől csökkenés tapasztalható a vállalkozások számában. 8-ról 2-re csökkent a vállalkozások száma, mely tendencia nem csak önmagában, hanem a vizsgált kategóriákhoz képest is kedvezőtlen. Működő vállalkozás összesen Sikátor
Vállalkozások számának változása (1996-100%)
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2003
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2003
8
4
3
3
2
2
4
100%
50%
38%
38%
25%
25%
50%
Működő vállalkozások 1996-2003. Sikátor helyzete nem túl rózsás, mely szerint nagyon kevés vállalkozás van a településen. Ráadásul ez a 4 vállalkozás mind magánvállalkozás. Ebből a 4-ből 3 kiskereskedelmi vállalkozás, melyből 2 élelmiszer jellegű elárusítóhelyet üzemeltet, 1 pedig vendéglátóhelyet. 3.3.13.4.
Közlekedési infrastruktúra
Közúti és vasúti kapcsolatok A település legjelentősebb közúti kapcsolatát a 82114-es számú mellékút jelenti, mely Veszprémvarsányba vezet, ahol a 82-es sz. főúthoz csatlakozik. Vasúti kapcsolata nincs. Veszprémvarsányban van a legközelebbi állomás.
162
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Sikátornak jelenleg is több településközi kapcsolata van, ezek kiépítetlen utak. A megyei mellékút-hálózati fejlesztések között szerepelnek ezen utaknak a kiépítése. Lázi, Réde és Bakonybánk felé. Regionális szempontból a Lázi – Réde közötti tengely indokolt fejlesztés. Azonban a Vecsenypusztán áthaladó Lázi - Réde út már kevésbé hangsúlyos. Sikátort nem érinti ezeknél nagyobb útfejlesztés. Belterületen új szerkezeti elemként a Rákóczi és az Ady Endre utcák közötti területet feltáró egymásra merőleges utcák jelennek meg. Illetve a Petőfi Sándor utca délkelet felé történő továbbépítése jelent belterületi útfejlesztést. Hely Győr Pápa Kisbér Veszprém
Távolság 30,9 km 30,4 km 16,4 km 37,9 km
Közúti távolság 31,4 km 36,3 km 20,9 km 46,4 km
Elérhetőség 43 p 44 p 25 p 58 p
Sikátor elérhetősége Tömegközlekedés Autóbusszal történő tömegközlekedést illetően 20 járatpár közlekedik. A legtöbb járat Győrbe megy. Van egy-egy járat Bakonypéterdre és Bakonyszentlászlóra is. A járatok közül Vecsenypusztára csak 3 pár megy el. A lakossági kérdőívek alapján a település lakossága általában elégedett a buszközlekedéssel. A tömegközlekedés jelenleg kielégítő a településen. Két buszmegálló van, az egyik a veszprémvarsányi úton, a másik pedig az önkormányzat előtt. Külterületi lakóterületen Vecsenypusztára is megy busz. Itt fedett váró van, de a megálló nincs kiépítve. Az új fejlesztések megvalósulása nem igényelne új buszmegállót, viszont az új településközi utak kiépítése magával hozhat új járatok indítását. A mennyiségi igényeket kielégíti a jelenlegi szolgáltatási színvonala, minőségi javulás azonban csak hosszú távon várható, ezt a jelenlegi műszaki körülmények nem teszik lehetővé. Belterületi utak A település úthálózat 80%-a burkolt. A megyei közútkezelőhöz tartozó utak szélesek és jó állapotúak, az önkormányzati utak is burkoltak, de a szilárd burkolat nem mindenhol van meg. A csatornázás kész van, tehát már nem kell számolni a burkolatok nagyobb mértékű felbontásával. Kerékpárutak Sikátor jelenleg nem rendelkezik kiépített kerékpárúttal a település belterületén. A megyei területrendezési tervben nem szerepel kerékpáros nyomvonal kiépítése a község közigazgatási területén belül. 3.3.13.5.
Közművek
Közüzemi vízhálózat Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás db lakások aránya % Sikátor
1996 140
1997 140
1998 140
1999 140
2000 141
2001 141
2003 137
1996 92,72
1997 92,72
1998 92,11
1999 92,11
2000 92,76
2001 101,44
2003 97,8
A közüzemi vízhálózat változása 1996-2003.
163
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A közüzemi vízhálózat a településen 1989-ben épült ki. A víz Fenyőfőről jön a településre. Az üzemeltető a PANNON-VÍZ RT. A településen a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya alacsonyabb, mint a többi vizsgált csoport mutatói, ami azért furcsa, mert az épített lakások száma magas volt, viszont a vízhálózatba bekötött lakások száma nem nőtt ugyanolyan tempóban. Szennyvízcsatornahálózat, közműolló Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás Sikátor
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya %
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2003
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2003
0
0
0
0
0
76
91
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
54,6
65,0
Közüzemi vízvezeték hálózat km 1996 3,4
Sikátor
1997 4,1
1998 4,1
1999 4,1
2000 4,1
2001 4,1
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat km
2003 4,1
1996 0
1997 0
1998 0
1999 0
2000 0
2001 4,9
2003 4,9
A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat változása 1996-2003. A rákötések százalékl növelni kell a későbbiekben. Villamosenergia – hálózat Villamos energiát fogyasztó háztartás
Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya %
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2003 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2003 153 153 153 151 149 151 154 101,32 101,32 100,66 99,34 98,03 108,63 110,0
Sikátor
Villamosenergia-hálózat 1996-2003. A villamosenergia-hálózatba bekapcsolt lakások aránya jóval meghaladja a többi vizsgált település mutatóit. A 100%-nál magasabb érték az egy lakóházba bevezetett több fázis –220; 380- és az emiatt felszerelt több villanyóra miatt van. A villamos hálózatot az E.ON Rt. üzemelteti a településen. Gázhálózat Sikátor 2001-ben kapcsolódott be a gázhálózatba. A gázhálózatot az KÖGÁZ Rt. üzemelteti. A 2001-es adat nagyon alacsony, de az önkormányzati adatközlés szerint jelenleg is csak 25%-os a rákötések száma. A hasonló nagyságú községek átlagban előrébb járnak. Vezetékes gázt fogyasztó háztartáVezetékes gázt fogyasztó háztartások a sok lakásállomány %-ában Sikátor
1995 0
1996 0
1997 0
1998 0
1999 0
2000 6
2001 28
2003 40
1995 0,00%
1996 0,00%
1997 0,00%
1998 0,00%
1999 0,00%
2000 2001 2003 3,95% 20,14% 28,57%
Gázhálózat változása 1995-2003. Távbeszélő - hálózat, Hírközlés Távbeszélőkészülékek száma GYMS megye GYMSM. köz. Sikátor 200-499 tel.
1996 120833
1997 131699
1998 143805
1999 155492
2000 150636
40429
46238
52441
58465
4
78
87
90
-
-
-
-
Távbeszélő fővonal 1000 lakosra
2001 -
1996 284
1997 310
1998 339
1999 367
2000 355
2001 327
59133
-
213
244
277
309
311
289
90
95
12
218
251
262
262
269
-
-
174
230
278
330
336
325
Távbeszélő hálózat 1995-2001. A távbeszélőkészülékek száma az információs társadalom egyik meghatározó mérőszáma. Bár a szolgáltatás piaci alapon történik, de a fent említett okok miatt meg kell vizsgálnunk az ellá164
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
tottság szintjét. A statisztikai közlés során módszertani váltás következett be, ugyanis 2000-től a távbeszélő fővonalakat tünteti fel a KSH, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a telefonkészülékek számát közölte az adatsor. A telefonhálózat a településen 1996-ban épült ki, mely későinek mondható más településekhez képest. A szolgáltatást a VIVENDI Rt. végzi. Az ezer lakosra jutó vonalak száma növekvő tendenciát mutatott 2000-ig, amikor a lakónépesség száma megugrott, de a vonalak száma nem követte ugyanolyan mértékben. 2001-ben a lakások 68%-ának megfelelő számú volt a vonalak száma. A vizsgált többi kategóriához képest itt a legalacsonyabb a telefonos ellátás aránya, de nem marad el nagyon messze a hasonló nagyságú települések átlagától. A nyilvános telefonfülkék száma: 1db A községházán e-pont található. A kábeltelevízós hálózat még nem épült ki a településen. Magyarországon a települések nagy része rendelkezik kábeltévével, de a szennyvízelvezetés nem megoldott. Sikátor esetében ez fordítva van, mely követendő példa lenne. 3.3.13.6.
Környezetvédelem
Levegőtisztaság A településen nem található olyan üzem, mely szennyezőforrás lehetne. A településen az elmúlt években bevezették a gázfűtést is, amely szintén elősegíti a levegőtisztaság megőrzését. Zaj és rengéshullámok Mivel az ipari termelés nem jellemző a településen, így a környezetterhelés ezen formájában is a közlekedési forgalom az, ami problémát okozhat. Hulladékgazdálkodás A településen a lakossági hulladék gyűjtése szervezett formában történik. A hulladékot a győri Kommunális Szolgáltató Rt. a helyi szemétgyűjtőtelepre (hrsz.:011/4) szállítja. Talán ennek köszönhetően nincsenek illegális hulladéklerakók a településen. 3.3.13.7.
Településközpont, intézmények
A település két központja két útkereszteződés. A Veszprémarsány felőli településkapuban van a Lázira és a Bakonybánkra vezető utak kereszteződése és nem utolsó sorban a település fő utcája, a Kossuth Lajos utca. Ebben a kereszteződésben van a római katolikus templom és az orvosi rendelő. A másik központi szerepű terület, inkább intézményközpont, hiszen itt van a polgármesteri hivatal és az élelmiszerbolt. Az evangélikus templom a Kossuth utcában félúton van. A Kossuth Lajos utca elég széles ahhoz, hogy fásított, széles járdákkal ellátott területté váljon. A katolikus templom körülötti részen is adott egy kisebb tér, melynek zöldfelülete figyelmet érdemel. Településközpont vegyes terület kijelölését nem tervezzük, az elképzelt fejlesztések lakóterületi besorolás mellett megvalósíthatók. 3.3.13.8.
Gazdasági területek
A veszprémvarsányi MGTSZ. nem tervez területbővítést Sikátor irányában, területeiken megmarad a mezőgazdasági üzemi funkció. Vecsenypuszta területén is folytatódik a szarvasmarhatenyésztés.
165
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.13.9.
Sport és szabadidős területek
A településen a sportpálya területe csak a térképeken létezik. A település ezt nem használja, igény nincs rá.
166
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.14.
Győrasszonyfa
Római katolikus templom (1793), kálvária. Szülöttje Jakubovich Emil (Győrasszonyfa, 1883. jan. 8. – Bp., 1935. dec. 27.): paleográfus, nyelvtörténész, az MTA l. tagja (1924). 1905-ben az MNM szolgálatába lépett, 1923-tól kézirattárának, 1927től levéltárának vezetője, 1931-től az OSZK ig.-ja, 1934-től a Múzeumi Levéltár és az Országos Levéltár diplomatikai osztályának ig.-ja. Felfedezett és kiadott több nyelvemléket.
3.3.14.1.
Győrasszonyfa község jövőképére vonatkozó elképzelések
Az önkormányzat olyan jövőkép felvázolását tűzte ki célul, amely a község szerves fejlődését biztosítja a XXI. század első évtizedének végéig. E rendezési terv feladata az, hogy a megfelelő feltételeket (jogi, területi, stb.) biztosítsa a tervezett fejlődés számára. A község tervezett jövőképét az alábbi főbb jellemzőkkel definiáljuk: • önálló arculattal (épített és természetes) rendelkező község • saját gazdasági potenciállal rendelkező község • csendes, barátságos, családias hangulatú település Stratégiai célok: • a megyén belüli periférikus elhelyezkedésből eredő hátrányok fokozatos csökkentése, felszámolása • a népességszám stabilizálása • az esetleges fejlesztések területigényének alapvetően a meglévő településszerkezeten belüli kielégítése • szolgáltatásfejlesztés Ö polgári életkörülmények megteremtése érdekében • önálló gazdasági potenciál lehetőségének megteremtése munkahelyteremtés
167
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
• közlekedésfejlesztés -a szomszéd települések jobb megközelíthetőségének biztosítása (Lázi, Bakonypéterd) • a természeti környezet fejlesztése - a belterületi zöldterületek igényes kialakítása • környezetvédelem a lehetséges fejlesztések környezetterhelésének minimalizálása
3.3.14.2.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
6,48
506
3
5
-2
Belföldi vándorlási különbözet -7
A lakónépesség számának a jelenlegi szinten történő stabilizálása a cél az elkövetkező időszakban. Ez a várakozás az elmúlt évek csökkenése után már beindult pozitív változások alapján jelenleg megalapozottnak tűnik. A lakónépesség változása az elmúlt 100 évben, a lakosság iskolázottsági szintje a kistelepülések átlagának megfelelő. A fiatalabb generáció iskolázottsági szintje magasabb, de a helybeli iskolázottsági szint növekedésének gátat szab, hogy a kvalifikált munkaerő elhelyezkedési lehetőségei Győrasszonyfán jelenleg nagyon korlátozottak. Változás a gazdasági fejlesztési elképzelések megvalósulásával párhuzamosan képzelhető el. Az óvodások a Tarjánpusztai korszerű óvodát látogatják. Iskolája fogadja Tarjánpuszta kisiskolásait. 3.3.14.3.
Épített környezet
Településszerkezet A település az enyhén hullámzó felszínű Sokoró-vidékhez tartozó területen fekszik. A község magja ennek megfelelően a terepadottságokat is figyelembe véve alakult ki. A község településszerkezetében a nőtt mag körül egyre inkább tervezettebb, mérnökibb vonalvezetésű újabb utcák alakultak ki. Fejlesztési elképzeléseink szerint a meglévő településszerkezet alapvetően nem módosul. A fejlesztések nagyrészt a jelenlegi belterületen belül illetve a belterületi határ minimális módosításával tervezettek.
168
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A tervezett új utcanyitások a településszövet besűrítésével számolnak az adott területen, nem pedig újabb területek művelésből való kivonásával. A gazdasági realitások is emellett szólnak, mivel a kisebb telkek iránt nő az igény elsősorban (a háztáji gazdálkodás visszaszorul, az ingatlanárak ugyanakkor jelentősen emelkednek). Fejlesztési elképzeléseink közül a település szerkezetét az alábbiak érintik: • a Vörösmarty utca és a Rákóczi utca összekötése a temető mellett • a Petőfi utca és a fenti összekötő utca közötti feltárás • a Vörösmarty utcáról gyalogos köz nyitása a faluközpont felé • a Táp felé vezető út korrekciója a fő forgalmi irány átvezetése a község központján, s egyúttal a tervezett gazdasági terület feltárása • a vasút és a Rákóczi utca összekötése a tartalék gazdasági terület feltárása Lakóterületek A lakóterületek fejlesztésénél minimális új terület kijelölésével számolunk. A jelenlegi családi ház építési ütemet (évi 1-2 épület), és a község várható demográfiai kilátásait figyelembe véve 30-40 telek a terv távlatában kielégíti az igényeket. Új lakótelkek kialakításával a Vörösmarty utca északi oldalán számolunk. Itt már közművesített területen viszonylag gazdaságosan alakíthatóak ki a telkek. Az utca déli oldalán is még nagyrészt beépítetlen telkek vannak. Ezenkívül a sportpálya mellett, a Táp felé vezető út mentén alakítható ki néhány lakótelek. A nagyobb időtávban megjelenő igényeket a Petőfi utcáról induló tervezett utcafeltárás mentén lehet kielégíteni. Ezen kívül alapvető cél a község településszerkezetében már meglévő adottságok (foghíjbeépítési lehetőségek, telekhatár-rendezések, belső feltárások) minél jobb kiaknázása. LAKÓÉPÜLETEK ÉPÍTÉSI IDŐ SZERINT 1900-1945 1945-1990 1990-től ÖSSZESEN
DARABSZÁM
%
9 163 23 195
4 84 12 100
AZ ÉPÜLETEK ÁLLAGA /MINŐSÍTÉS/ Bontandó Felújítandó Megfelelő Összesen Lakóépületek típusai Földszintes épület Földszint+ tetőteres Pince+ földszint+ tetőteres Földszint+ egy emeletes Összesen
DARABSZÁM
%
2 4 189 195 DARABSZÁM 170 14 4 7 195
1 2 97 100 % 87 7 2 4 100
3.3.14.4.
Gazdaság, foglalkoztatás
Jelenleg a községben a foglalkoztatási helyzet az országos átlaghoz közeli, a munkanélküliség a megyei átlagos mutatókhoz képest kedvezőtlenebb. Ez a megyén belüli periférikus elhelyezkedés, és Győr viszonylagos távolságának a következménye. 169
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A munkavállalók többsége szármára ma Győr nyújt munkalehetőséget. A faluban csak három jelentősebb munkáltató van. A vállalkozások száma nem jelentős, munkahelyteremtő képességük csekély (Főként egyéni illetve családi vállalkozások). Működő vállakozás összesen 38
ebből Kft
szövetkezet
Bt.
egyéni vállakozás
6
-
4
28
Győrasszonyfa nagyobb munkáltatói és foglalkoztatottsági helyzete: Fejlesztési elképzeléseink szerint mindenképpen támogatni kell a kisebb-nagyobb vállalkozások helybeli megtelepedését. Ennek köszönhetően a TSZ-major területén 60 főt foglalkoztató Kft. telepedett a községben 2004-ben, melynek működése során csökkent a munkanélküliség. A jövőben ezek létrejötte a jelenlegi munkalehetőségeknél jóval szélesebb skálájú munkahelyek megteremtését vonhatja maga után. Hangsúlyt kell fektetni a kiskereskedelemre. kiskereskedelmi üzlet 5
ebből élelmiszer jellegű 3
gyógyszertár -
fiók gyógyszertár -
vendéglátóhely 2
Főbb gazdasági fejlesztési övezetek: TSZ-major és környéke, a jelenlegi polgármesteri hivatal melletti területek, illetve a vasút melletti 06/2 hrsz.-ú terület belterület melletti része. 3.3.14.5.
Közlekedés
Közúti kapcsolatok A település közlekedési helyzetét meghatározza a megyehatárhoz közeli elhelyezkedés, valamint az, hogy közvetlenül nem érinti főközlekedési tengely, így kissé „árnyékos” helyzetben van. A község távolsági kapcsolatainak szempontjából a legfontosabb elem a 82. sz. út, amely lehetővé teszi Győrt elkerülve a Budapest-Bécs tengelyhez, valamint a Győrből induló többi országos főútvonalhoz való csatlakozást. A 82-es út Tarjánpusztán keresztül érhető el. A legfőbb közútfejlesztési cél Győrasszonyfa esetében a szomszédos települések jobb megközelíthetőségének biztosítása. Jelenleg is vannak meglévő külterületi utak, amelyek minősége azonban nem alkalmas minden időszakban a gépjárműközlekedésre. A következő kapcsolatok magasabb színvonalú kiépítése javasolt hosszútávon: -Győrasszonyfa-Lázi -Győrasszonyfa-Bakonypéterd A bakonypéterdi összekötés egyúttal megoldja a 82-es út felé egy újabb kapcsolat létrejöttét is, így Veszprém felé rövidebb úton lehet a községből közlekedni. A jelenleg használt nyomvonalak kisebb korrekciókkal (pl. Táp felé) alkalmasak a magasabb színvonalú kiépítésre. Tömegközlekedés, belterületi utak A jelenlegi tömegközlekedési kapcsolat kielégíti a meglévő igényeket. A községet 10 járatpár köti össze a megyeszékhellyel. A község területén a járatok útvonala és a megállóhelyek elhelyezkedése megfelelő. A szomszédos Lázi községnek a megyéhez való csatlakozása megtörtént. Ennek megfelelően Lázit is be kell kapcsolni a megye vérkeringésébe. Amennyiben az általunk is javasolt 170
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Győrasszonyfa és Lázi közötti út megfelelő színvonalon kiépül, a Kisalföld Volán a szomszédos községig meghosszabbítja a győrasszonyfai járatokat. A tömegközlekedéssel is összefügg a belterületi utak fejlesztésének igénye. Az utcák megfelelő burkolattal, szabályozási szélességgel építendőek ki a teljes infrastruktúra megépülte után. Az autóbuszjáratok útvonalán az utcaszélességeket a csuklós buszok közlekedtetésének megfelelően kell kialakítani. Az autóbuszmegállók szabvány autóbuszöblökben alakítandók ki, fedett várópavilonnal. Kerékpárutak A környezettudatos szemlélet fejlődésével előtérbe került a kerékpárút-hálózat fejlesztése, kiépítése. A kerékpáros turizmus számára Győrasszonyfa meglévő és tervezett úthálózata ideális terep lehet, mivel a község útjai nem főforgalmi utak. Győrből a Sokoró-vidéken át a Bakony felé a községen át vezethet az egyik alternatív megközelítési lehetőség, amennyiben a Lázi és Bakonypéterd felé vezető út szilárd burkolattal kiépül. A település területén külön kerékpársáv kialakítása sehol sem indokolt. Vasúti kapcsolatok A település a 11. számú vasúti mellékvonal mentén fekszik, vasúti megállóhellyel rendelkezik. Az utóbbi évtizedekben sajnos a vasút a személy- és teherszállítás terén is vesztett jelentőségéből, és a politika szintjén is a mellékvonalak tudatos elsorvasztása volt a koncepció. Környezetvédelmi szempontból a XXI. században ennek a trendnek mindenképpen meg kell fordulnia, a gazdaságos üzemeltetés lehetőségeit fel kell tárni. A községben a meglévő iparvágányt az utóbbi évek során felszámolták. Távlatilag a letelepedő vállalkozások szállítmányozási igényeinek egyre nagyobb részét célszerű ismét vasúton kielégíteni, így a vasút mellett kijelölt tartalék gazdasági terület kiszolgálására az iparvágány újbóli lerakása szükségessé válhat. Ez a folyamat azonban várhatóan túlmutat jelen terv időtávlatán. 3.3.14.6.
Közüzemi hálózatok
Villa- Szolgál- Vezeté- Fogyasz tatott mos kes gázt -tott energiát villamos fogyasztó vezetéfogyasztó energia háztartás kes gáz háztartás MWh 1000m3 209
680
106
153
Közüzemi vízvezeték hálózat km
Vízhálózatba bekapcsolt lakás
Közterületi kifolyó
Lakosságnak szolgáltatott víz 1000m3
11,4
183
3
17
Közüzemi szennyvízcsatornahálózat km 5,6
Szennyvízcsatornára rákötött lakás 75
Vezetékes víz A község víz-, szennyvízhálózata teljesen kiépült. A község vízellátása Győr felől biztosított. A meglévő hálózat kapacitásának bővítése nagyobb fejlesztés esetén szükségessé válhat. A szennyvízhálózat az écsi szennyvíztisztító telephez kapcsolt. A várható fejlesztési igényeket kielégíti. A lakások 93,8 %-a rá van kötve a vezetéskes vízszolgáltatásra. Szennyvíz csatorna A lakások 38,4 %-a kötött rá a szennyvíz csatorna hálózatra. Ezt az arányt fokozni kell a későbbiekben.
171
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Csapadékvíz-elvezetés A község csapadékvíz elvezetése megoldott. Szükség lenne a vízelvezető árokrendszer korszerűsítésére. A felszíni vizek befogadói egyrészt az állomás mellett már tarjánpusztai területen lévő tó, másrészt a Lázi felé tartó árok. A belterületi utak kiépítésénél a felszíni vízelvezető árokrendszer is megfelelő minőségben kialakítandó, illetve továbbra is fenntartandó. Villamos-energia ellátás Győrasszonyfa község villamos energia ellátását az E.ON biztosítja. A községi kommunális hálózat 20kV-os. Nagyobb fejlesztések esetén a községi transzformátorállomások kapacitásának bővítése szükségessé válhat. A Vörösmarty utca és a Rákóczi utca között lakótelkek felett húzódó 20 kV-os légvezetéket a két utca között tervezett új összekötő út nyomvonalára javasoljuk kiváltani. A község közvilágítása megfelelő színvonalú. A fejlesztendő területek ellátása is hasonló paraméterekkel biztosítandó. A lakások 107,2 %-a használ áramot. Távközlés A telefon ellátás a községben fix telepítésű vezeték nélküli telefonkészülékekkel (RRL) van megoldva. A széles-sávú internet kiépítésére nagy szükség lenne a településen, mivel az információáramlás már számítógépeken keresztül a leggyorsabb. Ilyen jellegű bővítési igény a jelenlegi hálózatról nem építhető ki. Kábeltévé-hálózat jelenleg nincs a községben, kiépítése a következő években mindenképpen indokolt. Az építendő rendszert a XXI. század adatátviteli követelményeinek megfelelően kell megvalósítani. A mobil szolgáltató cégek közül a Magyar Telekom rendelkezik adótoronnyal a község területén. Amennyiben újabb szolgáltató kíván adót létesíteni a településen, a településszerkezeti tervben ennek helybiztosítása szükséges. Gázellátás A község déli határában kiépült a középnyomású gázvezeték, amely Táp felől érkezik. A községi hálózat is megvalósult, a várható igények kielégíthetőek. A lakások 54,4 %-a van rákötve a vezetékes gázszolgáltatásra. 3.3.14.7.
Környezetvédelem
A környezetet szennyező források jelenleg a település működéséből adódnak: • A kommunális hulladékot a Kommunális Szolgáltató Kft. gyűjti és a pannonhalmai szeméttelepre szállítja, az érvényben lévő szerződésnek megfelelően. Hosszabb távon megoldandó a szelektív hulladékgyűjtés, amely az erőforrások kíméletesebb felhasználását lehetővé tenné. Ez azonban a későbbiek folyamán valószínűleg csak a környező községekkel közösen tud megvalósulni. • A törmelék lerakása jelenleg nem megoldott, a község területén kijelölt törmeléklerakóhely nincs. A településszerkezeti tervben javaslatot adunk a település valamely mélyfekvésű részén törmeléklerakóhely kijelölésére. • A lakossági veszélyes hulladék átmeneti tárolásának fejlettebb formáját jelentené egy kis hulladékudvar létrehozása a községben ahol a szelektív és zárt tárolás megoldott lehet. • Rendszeres, szervezett lomtalanítás jelenleg nincs, igény esetén évi egy alkalom megszervezését javasoljuk. • A község szennyvízelvezetése megoldott, a csatornázás kiépült. • Az állattartást a helyi 5/1996.(III. 8.) rendelet szabályozza. Az elhullott állatok elszállításáról az ATEV gondoskodik. A község területén dögtér nincs.
172
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegőszennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A nagyobb beruházások előtt környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges. 3.3.14.8.
Településközpont, intézmények
A település intézményeinek döntő többsége a Hunyadi téren található. A XVIII. században épült templom is a tér közepén lévő parkban áll, kijelölve a település spirituális középpontját. A meglévő intézményhálózat az alapvető igényeket kielégíti, de hosszabb távon a magasabb életminőség helybeli biztosítása érdekében fejlesztések lennének szükségesek, amelyeknek azonban jelenleg az anyagi háttere nem biztosított. Ezeket a fejlesztéseket, amennyiben megvalósulnak, célszerű továbbra is a tér körül összpontosítani, ezzel is növelve a központ súlyát. Alapvetően településközponti funkciót ellátó területeket a tér északi oldalán kétoldalt jelöltünk ki. A községben újra van alapfokú oktatás 1-8. osztályig. Az iskola fejlesztését tornacsarnok építése szolgálná (az iskola mellett elhelyezhető), amely a fellépő sport-szabadidős tevékenységek iránti igényeknek is helyet tud adni. Az egyéb kulturális igényeket a mai kornak megfelelő színvonalú kultúrház-könyvtár-teleház együttes lenne képes kielégíteni. Kívánatos lenne pénzintézeti fiók helybeli nyitása, valamint a postahivatal áthelyezése jelenlegi helyéről, bár a posta tervei között hosszútávon sem szerepel a jelenlegi hely megváltoztatása. A Hunyadi téren működik az egyház tulajdonában lévő épületben az orvosi rendelő. Az önkormányzat tervei közt szerepel saját tulajdonú orvosi rendelő építése, valamint házipatikai ellátás. Mindezen intézményfejlesztések által elképzeléseink szerint a Hunyadi tér környékén egységes építészeti színvonalú községközpont jöhet létre. 3.3.14.9.
Gazdasági területek
Gazdasági fejlesztési területek két településrészen kerültek kijelölésre: • a település központját alkotó park melletti jelenlegi önkormányzati ingatlan, és a mögötte lévő TSZ major területe Ö itt a meglévő adottságok kihasználásával (épület,közmű) a mellette lévő lakóterületeket nem zavaró hatású ipari, szolgáltató tevékenység megtelepülése kívánatos • a vasút melletti, jelenlegi belterület melletti terület itt a nagyobb szállítási kapacitást igénylő, illetve a lakóterülettől szeparálandó, nagyobb környezetterheléssel járó ipari tevékenység kaphat helyet, vagy ezen területen lakópark létesítésében gondolkodik az önkormányzat. Ezeken kívül a község belterületén elsősorban a szolgáltató jellegű kisvállalkozások fejlődését kell támogatni. Mezőgazdasági területek A meglévő mezőgazdasági területen az épített környezetet befolyásoló jelentős fejlesztés nem várható. Farmergazdálkodásra alkalmas terület kijelölésére nem merült fel igény. Figyelembe véve az agrárgazdaság mai helyzetét, és a politikai-gazdasági folyamatokat (EU csatlakozás várható hatásai, stb.) a terv távlatában nem is várható ilyen célú területfelhasználás iránti érdeklődés. Értékvédelem A község területén az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő objektum nincs. Népi építészeti emlékek nem maradtak fenn. Helyi védelemre javasoljuk a római katolikus templom épületét, a község szélén lévő kálváriát, valamint a régi zsidó temető területét.
173
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.15.
Nyalka
Római katolikus templom (1872), népi lakóházak
3.3.15.1.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
12,86
460
2
5
-3
Belföldi vándorlási különbözet 13
A település természetes szaporulata szintén negatív, ezt a fogyást a bevándorlás kompenzálja. 30 óvodai férőhelyre 17 óvodás jár, az iskola 2 termében 15 tanuló tanul. 3.3.15.2.
Épített környezet
Nyalkán 193 lakást tartanak nyilván. LakásÉpített állolakás 4 és Vízvemány többzetékkel szobás
ebből Házi vízvezetékkel
Közcsatornával
Házi csatornával
Megszűnt lakás
-
-
-
ellátott 193
-
-
-
-
174
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.15.3.
Gazdaság ebből
Működő vállakozás összesen 23
Kft
szövetkezet
Bt.
egyéni vállakozás
1
2
6
14
Nem csak egyéni vállalkozó található, reménytkeltő a vállakozások helyzete. A kiskereskedelmi vállakozások ezek közül mindössze 4. kiskereskedelmi üzlet 4
ebből élelmiszer jellegű 2
3.3.15.4.
gyógyszertár -
fiók gyógyszertár -
vendéglátóhely 1
Közlekedési infrastruktúra
Közúthálózati kapcsolatok Nyalka község közúthálózati szempontból kissé árnyékos helyzetű. A 82-es és 81-es fő közlekedési utak között helyezkedik el. A települést feltáró legfontosabb közlekedési kapcsolatot a 8222-es sz. út jelenti. Ezen az úton Nyalka Győr felől a harmadik település. A 8222 sz. út közvetlen autópálya csomóponttal nem rendelkezik, így az országos és nemzetközi nagyrégiókkal a kapcsolatot biztosító Bécs-Budapest tengellyel való összeköttetést a 81-es és 82-es főutak jelentik a település számára. Nyalkának a Győrságon átmenő 8223 sz. úttal Pér községen keresztül, illetve az innen induló 8224 sz. úttal Mezőőrsön keresztül közvetlen kapcsolata van a 81-es úttal. A 82-es út Tápszentmiklóson keresztül érhető el a településről. A legnagyobb forgalma a települést hosszában átszelő 8222 sz. Nyalkát Győrrel összekötő útnak van, melyet a mindennapi munkahelyi ingázások és a buszjáratok adnak. 3.3.15.5.
Közüzemi hálózatok
Villa- Szolgál- Vezeté- Fogyasz tatott kes gázt -tott mos energiát villamos fogyasztó vezetéfogyasztó energia háztartás kes gáz 1000m3 háztartás MWh 205
569
117
194
Közüzemi vízvezeték hálózat km
Vízhálózatba bekapcsolt lakás
Közterületi kifolyó
Lakosságnak szolgáltatott víz 1000m3
5,2
179
1
18
Közüzemi szennyvízcsatornahálózat km -
Szennyvízcsatornára rákötött lakás -
Villamosenergia A villamos hálózatra való rákötés 100 %-os. Vízvezetékhálózat A vízvezetékhálózatra kapcsolt lakások száma 179, ez az összes lakás 92,7 %-a. Szennyvízcsatorna hálózat még nem készült.
175
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.16.
Ravazd
Ravazd ősi település, Szent László király adományaként került a pannonhalmi bencés apátság birtokába a XI. század végén. A templomáról és forrásáról már együtt már IV. Béla király oklevele is tanúskodik. Az emléktábla azt írja: „Ez a Pándzsa forrása, melyet egykor IV: Béla király megízlelt és kipróbált, a régisége miatt már pusztulásnak indult. Pannónia Szent Hegyének gondosságából most tisztább víz csörgedezik belőle.”Jellegzetes a Millenniumi emlékmű, melyet Fehér Ipoly pannonhalmi főapát idejében (1896) emeltek. Római katolikus templom (1774), , erdészeti gyűjtemény, Likas-horog, tájház A nagy kiterjedésű erdőkön és a természetes vízfelületeken túl a település jelentős vonzereje a dombok szelíd lankáin található nagy kiterjedésű kertterület. 3.3.16.1.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
28,54
1216
13
15
-2
Belföldi vándorlási különbözet 6
45 fős óvodájába ma 39 gyermek jár, 8 osztályos általános iskoláját 110 gyermek látogatja.
176
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.16.2.
Épített környezet
Ravazdon 471 lakást tartanak nyilván. Épített lakás
4 és többszobás
Vízvezetékkel
ebből Házi vízvezetékkel
6
9
-
Köz-csatornával
Házi csatornával
Megszűnt lakás
9
-
1
ellátott 9
A község lakossága 1980-tól 1993-ig fokozatosan csökkent, majd 1992-ben már 12 fős emelkedés volt tapasztalható. Mivele ebben az évben a természetes szapurulat -6 fő volt, ez a lakosságnövekedés a pozitív vándorlási különbözetből a dódott. Ma az összes meglévő belterületi és ma még külterületen lévő. De lakóterületként tervezett építési lehetőséget kihasználva 75 db új lakás építhető. A 8225 számú pannonhalmi mellékúthoz, iletve a Simahegyi beépítés közlekedési rendszeréhez kapcsoltan összesen 53 db új telek alakítható ki. A terület felét kitevő önkormányzati területen 21, a magántulajdonú területeken pedig 32 telek jöhet létre. Az 1107/1 hrsz-ú út folytatásaként, és az 1023. sz. útra visszakötött tervezett útról újabb 14 telek tárható fel. A Tószer út a belterületi határig max. 5 telek kialakítását teszi lehetővé. A Fenyős utcán első ütemben újabb 5 telek alakítható. A beépítésekkel kapcsolatban a legfőbb tervezési irányelvek szerint meg kell őrizni az ősi falurész szerkezetét, beépítési jellegét, a domboldalon csak egyoldalú beépítés jöhet létre, az út magasabb felére szanad építeni, dombtetőn településesztétikai megfontolásból épületek ne épüljenek, az utcák a terepbe simuljanak, a lehető legkevesebb töltéssel, bevágással jöjjenek létre. 3.3.16.3. Működő vállakozás összesen 81
Gazdaság ebből Kft
szövetkezet
Bt.
egyéni vállakozás
7
1
8
65
Ebből a kiskereskedelem terén kiskereskedelmi üzlet 9 3.3.16.4.
ebből élelmiszer jellegű 5
gyógyszertár -
fiók gyógyszertár 1
vendéglátóhely 4
Közlekedési infrastruktúra
A közút fejlesztésénél figyelembe veendő utak hierarchikus sorrendben a következők. II. rendű főút a 82. sz. út Számozott mellékutak: 177
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
8225. sz. Pannonhalma-Ravazd összekötőút 8226. sz. Ravazd-Táp bekötőút 82121. sz. Ravazdi mh. BekötőútSzámozás nélküli utak: Ravazd-Sokorópátka erdei út Ravazd-Tényő erdei út Ravazd esetében, mivel avasúti megállóhely viszonylag távol esik a falutól, aregionális, nemzetközi távolsági közlekedési kapcsolatokat többnyire közút biztosítja. A térség közlekedésének fő tengelye a 82. sz. Veszprém-Győr főút, mely jelentős nemzetközi, főleg a Balaton felé irányuló forgalmat is lebonyolít. Az út településen kívüli szakasza erősen zaklatott, tördelt. Kiépítettsége a falun belül kíváló, de sajnos a 8225. sz. Pannonhalmi összekötő útig az ingatlanokat is ez az út szolgálja ki. Ezért célszerű lenne egy települést elkerűlő útszakaszt építeni. Ravazdot Tarjánpusztával a 8226. sz út köti össze. Ennek az útnak mind vízszintes, mind magassági vonalvezetése tördelt, többszörös korrigálásra szorul. Egyes szakszai, mint a Pándzsa medencéjét merőlegesen átszelő útszakaszok, hófúvásveszélyesek. Az út tarjánpuszta és győrasszonyfa közötti szakasza erősen javítandű a paraméterek tekintetében. A beslő úthálózat fejlesztésekor jelentős változásokat nem terveznek. Javasolt a mai úthálózat megtartása, természetesen korszerűsítésekkel. A település belső tengelyét az Ország út, a Paphegy út és a Fő utca gyűjtőutak által alkotott gyűrű alkotja. Innen indulnak a horhosokba feljutó lakóutcák, amelyeknek sem a közterületi szélessége, sem a paraméterei nem érik el a lakóutcákra előírtakat. Tömegközlekedés Mivel a vasúti megállóhely külpontosan helyezkedik el, nagy jelentőségű az autóbuszközlekedés. Az autóbusz viszonylatok győr ill. Pannonhalma kistérségi központ irányába megfelelőek. A tömegközlekedés fejlesztését az igények időköti felmérése alapján történő módosítsá jelenti. A még nem öbölben lévő megállók kiépítés, a megállóhelyekhez vazető gyalogutak kiépítése szükséges. Vasút A Győr-Veszprém 11. sz. egyéb besorolású MÁV kezelésében lévő vasútvonalon állandó sebesség- és forgalomkorlátozás van érvényben. A győr-Veszprémvarsány közötti szakaszon a 40-60 km/h-ás vontatási sebességgel jelentős agglomerációs forgalom bonyolódik le. 3.3.16.5.
Közüzemi hálózatok
Elmondható Ravazdsról, hogy a közművek teljesen kiépültek, főleg a vezetékes gáz, és a szennyvízrákötések számának emelkedése várható még. Villa- Szolgál- Vezeté- Fogyasz kes gázt -tott tatott mos energiát villamos fogyasztó vezetéfogyasztó energia háztartás kes gáz 1000m3 háztartás MWh 547
1418
204
348
Közüzemi vízvezeték hálózat km
Vízhálózatba bekapcsolt lakás
Közterületi kifolyó
Lakosságnak szolgáltatott víz 1000m3
12,5
418
13
42
Közüzemi szennyvízcsatornahálózat km 11,2
Szennyvízcsatornára rákötött lakás 182
178
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Villamos hálózat Győr Dél 120/20kV-os alállomás és Győrújbarát között 20 kV-os légvezeték épült, és az écsi gerincvezeték önlló bekötést kapott, ez lényegesen javította Ravazd ellátásának üzembiztonságát. A háztartások közül 547 mérőhelyet tartanak nyilván. Ez a lakások 116 %-a. Vízhálózat A vezetékes vízhálózatra 418 lakás, a lakások 88,7 %-a van rákötve. Új vezeték építésére szükség lehet, ezt főleg körvezeték formájában képzelik. Szennyvíz csatorna A csennyvízcsatorna hálózatra 182 lakás, az összes lakás 38/6%-a van rákötve. Csapadékvízelvezetés Örökös probléma a településen és környékén a csapadékvíz megfelelő elvezetése, erre még sokat kell költeni, a tervek készen állnak. Távbeszélő ellátás Digitális távbeszélő központ készült. A felmerülő igényeket ki tudja elégíteni. 3.3.16.6.
Környezetvédelem
A település működése a műszaki környezetvédelmi beruházások megépítésével egyre kevésbé terheli a környezetet. Levegőtisztaság A település a védett I. kategóriába tartozik. Továbbra is törekedni kell a jó levegőminőség nmegőrzésére. Ez a 82. sz. út környezetében is vállalható. Zaj- és rengéshullámok A település környezetvédelmi szempontból szerencsésen távolabb fekszik az autópályától és a vasútvonaltól. Mivel a 82. sz. főforgalmi út mentén helyezkedik el, jelentősebb átmenő forgalom alakult ki. Hulladékgazdálkodás A településen keletkezett háztartási szilárd hulladékot a Győri Kommunális Szolgáltató Rt. szállítja a győri szemétlerakóba. Érdemes megemlíteni, hogy a 3. veszélyességi osztályba tartozó hulladék csak a háztartásokban keletkezik. Ennek a szelektált kezelése sajnos nem megoldott, hasonlóan az országos helyzethez. Dögtér a településen nem található, az állati tetemeket az ATEV vállalat szállítja el.
179
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.17.
Táp
A Sokorói- (Pannonhalmi) dombvidék pannonhalmi vonulatának keleti lejtős részén, az IgmándKisbéri medence nyugati peremén, Győrtől mintegy 25 km-re, délkeleti irányban fekszik a 81. és 82. Főút közötti területen. Győrből a 82. számú útról Ravazd után leágazva vagy Pannonhalmán keresztül lehet megközelíteni. Autóbusszal a Győr-Tápszentmiklós járaton érhető el. További közúti összeköttetése van még Győrasszonyfa-Tarján-Ravazd irányában a GyőrVeszprém főútvonalra, Tápszentmiklóson keresztülhaladva pedig Kisbér-Pápa felé. Ez utóbbiakat ma már csak személygépkocsival, vagy kerékpárral lehet használni, hisz az autóbuszközlekedés Győrasszonyfa viszonylatában megszűnt. Neve írásos formában először egy 1237-es oklevélben fordul elő Tapan alakban. Az elnevezés eredetét egyesek személynévnek tekintik, mások a török eredetű „talp” jelentésű szóból származtatják. Eszerint a Tapan – Táp változat kialakulásának az lehet a magyarázata, hogy az eredeti szó végződését meghatározói ragnak fogták fel és elhagyták. A név régiesebb változata maradhatott fenn pl. a Táplánszentkereszt (Vas m.) falunévben. Az is lehet azonban, hogy a név inkább tart rokonságot a bizonytalan eredetű Tapio, Tapé nevekkel. Ezek ótörök eredetét is próbálták bebizonyítani, eszerint a név eredeti jelentése szolgálat, tisztelet. Táp nevének etimológiája szerint is ősi nyomokra vezethető vissza a falu eredete. A XIII.században Táp a királyi lovászok faluja, egy része pedig a szentmártoni (később pannonhalmi) apátságé, majd főapátságé volt. 1592-ben enyingi Török Bálint fia, István kezére került Táp, majd ennek veje Nyáry Pál örökli 1618-ban. Sokáig török lakosság lakhatott itt mert egyes családok nevei s ezeknek a családoknak az arcvonásai erősen török jellegűek. A török világban igen jómódú falu, azonban török földesura, Fer aga súlyos adót vetett ki reá, ennek következtében a község lassan elszegényedett. Ezenfelül még rosszul is bánt a községbeliekkel. A török hódoltság után Eszterházy nádor vette meg, akitől aztán 1701-ben a győri jezsuitákhoz és Beccaria Virgil-hez került zálogképpen. 1764 – ben a tatai jószágkormányzóé, a birtok újra az Esterházyakra szállt. A község állandóan Győr vármegyéhez tartozott 1848 előtt úrbéres község volt, 1871 óta nagyközség jellegű. A falu egy tűzvész következtében 1881–ben majdnem teljesen leégett. A katolikus templom alapjaiban igen régi, valószínűleg már a XIV.sz-ban fennállt. Az idők folyamán sok átalakításon ment át. Eredeti jellegét valószínűleg a XVII.sz.-ban végzett átalakításkor veszítette el. Ekkor a gótikus torony és sekrestye felhasználásával alakították át. A jószágkormányzó saját sírboltját is itt akarta felépíteni, de ebben halála megakadályozta.
180
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
1783-ban földrengés következtében tornya megrongálódott, emiatt le kellett bontani, a jelenlegi torony jóval későbbi. Az 1926. évben végzett renoválás alkalmával római korbeli köveket találtak. A református templom barokk stílusban épült(1784). „Hegysor" műemlékegyüttes (múlt századi parasztházakból kialakított skanzen), tájház, falumúzeum.
3.3.17.1.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
19,88
722
6
15
-9
Belföldi vándorlási különbözet 18
Tápon az 50 férőhelyes óvodába 23 gyermek jár, a 8 osztályos oskolában 110 gyermek tanul. 3.3.17.2.
Épített környezet
Településszerkezet A község történelmi magja a dombvidék és a síkvidék találkozásánál a domborzati viszonyoknak megfelelően alakult ki. A település tengelye a domb lábánál annak vonalvezetéshez igazodó út. Ettől felfelé a domboldalon a völgyek és teraszok vezették az úthálózatot. A sík területen pedig az első házakhoz tartozó szántóföldek alakja és mérete alakította az utak vonalvezetését. Itt a négyzethálós úthálózat a jellemző: a főútra merőleges utakat nyitottak, de a későbbiekben a főúttal párhuzamos utak tárták fel a szabad hátsó területet, melyek a mérnöki vonalvezetést nélkülözve gyakran zsákutcákká korcsosultak, illetve a már kiépült házsorok mögött húzódva csak egyoldalú utcaképpel rendelkeznek. A község településszerkezetének fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a terepadottságokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyük és kihasználjuk. Az új utcák kialakítására a legkézenfekvőbb lehetőség a sík területeken nyílik. A fejlesztések illeszkednek a kialakult ut-
181
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
cahálózathoz. Lényeges volt a tervezés során a település azon igénye, hogy a régebbi korok életviteléhez alkalmazkodó 200-300 méter mély telkek felszámolásra kerüljenek. Mára a településen nincs igény a nagy kertekre, inkább a zömökebb 700-1000 m2 közötti telkek iránt mutatkozik kereslet. Ebből kiindulva az új utcanyitások szinte kivétel nélkül mindenhol tömbfeltárást jelentenek. A másik fejlesztési irány a magasabb fekvésű területekre irányul. A hegyoldalon üdülőterület, illetve az erdősebb területeken zöldövezeti lakóterületek kerülnek kialakításra. A belterületi határ a fejlesztéseknek megfelelően módosul a jelenlegihez képest. Lakóterületek Lakóterület fejlesztést több helyen tervez a község. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi szerkezetben nincs olyan üres terület, telek, mely beépítésre alkalmas lenne. Építési telek iránt pedig a jövőben kereslet mutatkozhat, mind a helyi lakosság, mind a Győrből kitelepülni szándékozók körében. Konkrét fejlesztési elképzelések: I/A. Ütem: Az L-alakú Kertalja utca teljes beépítése a Kossuth Lajos utca felé nyíló telkek és a Győri úttal bezárt telkek megosztásával. A Győri úttal párhuzamosan az utca meghosszabbítható a Kossuth utca felé a telkek feltárása érdekében. Teljes rányitás nem lehetséges, csak az iskola vonaláig nyitható autóút, de egy az iskola területén nyitott gyalogúttal az egész Kertalja utca elérhetővé válik. Így 22-24 db telek nyerhető. I/B.Ütem: Az Újsor utcára merőleges 86-os. hrsz.-ú keskeny út kiszélesítésével újabb 14 db telek feltárása szintén telkek felezésével. Továbbá a Győri út felőli telkek feltárása, azok harmadolásával, egy új utca nyitásával lehetséges, mellyel 20-22 db 40-45 m mély telek alakítható ki. A feltáró út a Szabadság út és a kiszélesített 86-os hrsz.-ú út között húzódik. II/A. Ütem: A Kertalja utca, a 463 hrsz.-ú és a 565 hrsz.-ú út talákozásánál a 0147/7, 0147/6 és a 0147/5 hrsz.-ú külterületi telkek egy részének belterületbe vonásával illetve a 462/6 és 462/8 hrsz.-ú telkek területén lakótelkek kialakítása. A telkek 50mes mélységét az ott húzódó 20kV-os vezeték szabja meg. II/B. Ütem: A temetőtől északra fekvő szomszédos területen lakóterület kialakítása. Ez a terület az ökofalu fejlesztési területeként is elképzelhető. III/A. Ütem: A Széchenyi közben a sportpályára vezető utca melletti terület lakóterületté alakításával nyerhető 8-10 telek. III/B Ütem: A temetőtől délre fekvő terület feltárása a Petőfi utca és Dózsa György utca közötti út nyitásával. 14-16 db építési telek alakítható ki. IV. Ütem: Ez a fejlesztés a falu régebben lakott területén helyezkedik el, az Árpád utca és a Széchenyi köz által elérhető területeken. A jelenleg külterületen fekvő kiskertek megnyitásával akár 50db lakótelek is kialakítható. Ütemezésen kívüli tartalék lakóterületi fejlesztések: • A Kapici utcából délkelet felé nyíló 452-es út kétoldali beépítése telekosztással illetve a 0153hrsz.-ú külterületi telek egy részének belterülethez csatolásával. Az utca keleti oldalának beépítését az ott található 20 kV-os vezeték befolyásolja. A 452-es út Tápszentmiklós irányába való meghosszabbításával a Győri út mellett húzódó telkek végének leválasztásával és a 0162hrsz.-ú külterületi telek belterületbe vonásával alakítható ki 20 db 60 m mélységű lakótelek. • A Petőfi utca meghosszabbítása Tápszentmiklós felé, a 8226 sz. útra nyitásával. A Győri útra merőleges telkek osztásával kb.8 telek nyerhető.
182
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Ökofalu Az egyik különlegesnek számító fejlesztést a Hegysor utcai Ökofalu jelenti. A település egy emberközpontú, de természet-közeli lakókörnyezetet kíván létrehozni, részben állandó tartózkodásra, részben turisztikai hasznosítással. Az ökofalu célja a fenntartható fejlődés biztosítása. Alapvetően nem károsítja a környezetét, sőt megőrzi a természet erőforrásait. Az ökofalu létrehozásakor törekednek arra, hogy ne vonjanak be újabb külterületet. Az épületek telepítése csoportosan történik a kisebb hőveszteség és az építési költségek csökkentése érdekében és a közutak minimalizálása érdekében. A szennyvíztisztítás természet-közeli módon illetve a hőellátás megújuló energiaforrások hasznosításával történik. Az ökofalu épületei favázszerkezetesek, könnyített vályogtéglából épülnek. Az ökofaluban megépítendő létesítmények között szerepel a hulladékudvar, biokert és az esővízhasznosítás. Lakásviszonyok Tápon az önkormányzati adatközlés szerint a 285 lakás található. Ebből 3 db van önkormányzati tulajdonban. A 2000 év során 2 új ház épült. Épületállomány A település lakóépületei az átlag vidéki településekhez viszonyítva jó állapotúak, rendezett utcaképet adnak. A községet járva igazán leromlott állagú épületekkel nem találkozunk. Az épületek 11%-a szorul felújításra. A település lakóépület-állományára a ’60-as, ’70-es évek uniformizált házai nyomják rá a bélyegüket. Túlnyomó többségben az un. „kockaházak” uralkodnak az utcaképben. A falu elmúlt évtizedekbeli viszonylagos jólétére utal, hogy nagyon kevés háború előtti épület maradt csak fenn. A régi parasztházak szinte mindenhol átépültek, lebontásra kerültek. A jellegzetes népi építészet emlékeivel csak elvétve találkozhatunk, kivéve a hegysori nádtetős házakat, ahol az egész korabeli utcakép megmaradt. A ’80-as évek nagy méretű tetőtér beépítésű családi házai színesítették a faluképet. A településen az utcákban arányosan elszórva egyre több új épület épült. Ezek műszaki kivitelükben, minőségükben kielégítik a mai kor követelményeit. Az új épületek sokkal változatosabb faluképet adnak, mint az említett típusházak. Az épületek szintszámát tekintve döntő többségben (79 %) vannak a falusias beépítésre jellemző földszintes épületek. Ezen kívül nagyobb arányt (19%) a ’80-as évektől megjelenő tetőtér beépítésű épületek képviselnek. A pincével rendelkező házak aránya 17%, amellett, hogy a domboldalra épült házak mellett általában külön is megtalálható pince. Gazdasági épületek A legjelentősebb gazdasági terület jelenleg a Tsz major területe a település északi részén közvetlenül a belterülethez kapcsolódva. Itt több gazdasági épület is található, melyek a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez kapcsolódnak. Az épületek állaga különböző. Vannak bontásra érett és jó állagú épületek egyaránt a területen. A terület közművekkel ellátott. Mezőgazdasági épületek Mezőgazdasági területeken a szőlészethez szükséges lévő présházak és pincék vannak, melyek az időszakos használat miatt nem rendszeresen karbantartottak.
183
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Ipari épületek A községben jelentősebb ipari jellegű épületek nem találhatóak. A magánvállalkozók saját telkeiken belül folytatják tevékenységüket. Népi építészet, műemlékvédelem A Győri utcából a tápi dombra felvezető Hegysor utcai műemléki népi építészeti együttes. (Hegysor u. 3-9. és 11.) Az utca egymás mellett sorakozó házai és az utcakép védettek. A tápi szőlőhegy oldalában, szinte a falu központjából kiindulva találjuk a Hegysor utca házait. Népi építészeti értéke elsősorban azért egyedülálló országos szinten is, mert szinte egy egész házsor maradt fenn szoros egységben, megőrizve a Sokorói-dombság falvaira jellemző XVIII. századi zsellértelepítések emlékét. A védett műemléki együttes legkorábbi tagja 1792-ben, a legfiatalabb pedig a XIX. század közepén épült. A házak, a környék falvainak korabeli építőgyakorlata alapján, itt is a táj adottságainak megfelelően épültek a parányi zsellértelkeken. Valamennyi döngölt falakkal, a domboldalból kitermelt anyagból készült, apró ablakokkal, nyitott tornáccal. Tetőszékük ágasfás-szelemenes, oromzatuk fűrészelt deszka, fedésük zsupp és nád. Az épületek szoba + konyha + kamra elrendezésűek, de van közöttük kétszobás lakóház is. Valamennyi ház önkormányzati tulajdonban van. A tájháznak berendezett 11. számú ágasfás-szelemenes tetőszerkezetű, nádfedésű épületet 851ben emelték. Nyitott kéményes pitvarból éskét szobából áll. Az első szoba „katolikus tiszta szobának, a hátsó szoba református tiszta szobának van berendezve. Híven tükrözi a magyar falvak évszázadokon át szokásos építkezési módját. 1981-ben tájházzá alakították. A berendezési tárgyakat, melleket korábban helyben gyűjtöttek, az önkormányzat számára a Xantus János Múzeum biztosította. Római katolikus templom: a település központjában a Győri úton található műemlék jellegű barokk épület (1764), Fellner Jakab műve, jelenlegi formájában erősen átépítve. A homlokzatból előreugró tornyát lapos gúlasisak fedi. A szentély hátsó fala kívülről hornyolt, kosáríves kiképzésű. Hajója három boltszakaszos, a szentélyt kupola fedi. A szép barokk főoltárt szentek szobrai és Esterházy Mór címere díszíti, míg a barokk szószék Mózes és Áron szobrával 1750 körül készült. Felújítása 1993-ban történt. A templom alatt kripta húzódik. Református templom: a község keleti végében, a Pusztai úton található szintén barokk épület (1784-85). Homlokzat előtti tornya 1827-ben épült. Hajója síkmennyezetes, szentélye egyenes záródású. Vörösmárvány keresztelőkútja van (1926). A karzatokat vörösmárvány utánzatú oszlopok tartják. 3.3.17.3.
Gazdasági bázis
Foglalkoztatási mutatók Az önkormányzati adatközlés alapján Táp munkaképes korú lakossága 609 fő, az aktív keresők száma 357 fő. A munkanélküliek száma 10 fő, arányuk 1,5 % amely minimális alattinak mondható. Legjelentősebb foglalkoztatók: Foglalkoztató Típus Magyar Posta Vállalkozás Egyesült Termelő Szövetkezet Vállalkozás Egyéni vállalkozók Vállalkozás
Foglalkoztatottak száma 4 fő 12 fő min. 50 fő
184
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
6 fő Óvoda Önkormányzat 12 fő Általános Iskola Önkormányzat 6 fő Polgármesteri Hivatal Önkormányzat 90 fő Összesen Táp legnagyobb foglalkoztatói és a foglalkoztatottak száma 2001. A településen a szolgáltatott adatok alapján elmondható, hogy minimum 90 fő dolgozik helyben. Ez a szám a munkaképes korúak 29%-a. Ez az adat két következtetést von maga után: Tápon a munkaképes korúak többsége a település közigazgatási határain kívül végzi mindennapi munkáját, így életében az ingázás meghatározó jelentőségű. Az ingázók magas aránya, és a Győrtől való távolság ellenére 100 fő körüli munkahely található helyben, amely biztató szám. Vállalkozások Tápon 2000-ben 43 vállalkozás működött. Ebből 9 volt társas és 33 db egyéni vállalkozás. Működő vállalkozás összesen 1995- Működő vállalkozások számának változához képest sa Táp
1995
1996
1997
1998
1999
52
42
35
37
41
2003 1995 45
100%
1996
1997
81%
67%
1998 71%
1999
2003
79%
87%
Működőképes vállalkozások 1995-2003. A településen működő vállalkozások száma az idősoros adatok szerint 1996 után egy drasztikus visszaesés után lassan tért magához. Biztató tény, hogy jelenleg 45 db vállalkozás működik Tápon ami a 96-os visszaesés után kezdődő élénkülés folytatódását jelenti. A társas vállalkozások száma 1996-ban visszaesett, ám azután még meg is haladta a 95-ös értéket. Az ok a cégforma választásában lehetséges. Tápon a jogi személyiségű vállalkozások száma alacsony az összes magánvállalkozás számához képest. A kiskereskedelmi tevékenységet 11 vállakozás folytatja: kiskereskedelmi üzlet 11
ebből élelmiszer jellegű 3
3.3.17.4.
gyógyszertár -
fiók gyógyszertár 1
vendéglátóhely 1
Közlekedési infrastruktúra
Közúti kapcsolatok Táp Győrtől mintegy 25 km-re, délkeleti irányban fekszik. Győrből közvetlenül a 8222. számú útról lehet megközelíteni, de a 82-es főútról Écsen leágazva Pannonhalmán keresztül vagy Ravazdon (7 km) leágazva Győrasszonyfán (3,3 km) keresztül is megközelíthető. A 82-es főút tehát a Győr-Veszprém elérést biztosítja, Tápszentmiklóson keresztülhaladva pedig Kisbér (19 km) felé lehet eljutni, mely a Székesfehérvárra (68 km) vezető 81-es főútnyomvonalán van. Mind a 82-es, mind a 81-es főút biztosítja az M1-es autópályára való csatlakozást. Tömegközlekedés, belterületi utak Naponta 14 járatpát közlekedik Győr és Tápszentmiklós között, amely az egész nap folyamán fellépő utazási igényeknek általában megfelelő. Az út akár 51 perces is lehet Győr és Táp között. 185
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A munkakezdési és befejezési időpontokban gyorsított, illetve sűrített járatokra lépett fel igény. Ennek kényelmi szempontjai vannak, ugyanis a munkás és diákjáratok túlzsúfoltak. Igény jelentkezett egy reggel 7 órakor induló buszra is, illetve a hétvégi járatokat is sűríteni kellene. Az esetleges további járatindítások gazdaságossági okokból nehézségekbe ütköznek. Heti egy alkalommal indul Kisbér irányába buszjárat. Itt a járatok napi indításának merült fel a kérdése. 3 pár meglévő autóbuszváró található a település egészén. A centrumban az autóbusz öblök kiépítettsége megfelelő a fedett várókkal. A többi helyen hiányzik az autóbusz öböl és fedett váró sincs mindenhol. A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. Tömegközlekedési szempontból ellátatlan terület jelenleg nincs. A burkolt utak aránya 100%. Problémát jelent, hogy az utak és útburkolatok szélessége több helyen nem éri el a közlekedési szempontból ideális méreteket. Az utak vízelvezetése nagyrészt megoldott. Csak néhány helyen hiányoznak az utakat kísérő árkok, illetve a meglévők kiépítettsége, mélysége nem megfelelő. A tömegközlekedés jelenleg kielégítő a településen. Az új fejlesztések megvalósulásával a kialakult lakóterületeket is lefedi a buszmegállók 500 m-es elérhetőségi gyűrűje. A mennyiségi igényeket kielégíti a jelenlegi szolgáltatási színvonal, minőségi javulás azonban csak hosszú távon várható, ezt a jelenlegi műszaki körülmények nem teszik lehetővé. Meg kellene teremteni az összeköttetést a közeli kisközpontokkal (elsősorban Pannonhalma, esetleg Kisbér). Vasúti közlekedés Táp közigazgatási területén belül nincsen vasúti nyomvonal. A legközelebbi vasútállomás Tápszentmiklóson van. Kerékpárutak Táp jelenleg nem rendelkezik kiépített kerékpárúttal vagy kerékpársávval. A megyei területfejlesztési koncepcióval szinkronban a település elképzeléseiben is szerepel egy kerékpáros nyomvonal kiépítése. A tervezett kerékpársáv az elképzelések szerint Győrből indul ki és a 8222-es út nyomvonalát követi. A belterületen a kijelölt vonala a Győri út mentén halad és a belterületet elhagyva Tápszentmiklós felé halad tovább. Turistautak A településen jelenleg egy sárga jelzésű turista útvonal halad át. Turistautak A településen jelenleg egy sárga jelzésű turista útvonal halad át. Az útvonal a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet turistaútvonalaihoz kapcsolódik, Pannonhalma felől érkezik, a Szőlőhegyen ereszkedik le a faluba és a főút mentén haladva, a Hegysor úton tér le arról. A Skanzen mellett elhalad és az erdős területek felé vezet, majd a szántóföldeken keresztül Győrasszonyfára lyukad ki, ahonnan a Réz-hegy is meglátogatható. A belterületen vezető turistaút mentén fokozottan figyelni kellene a turistákat kiszolgáló infrastruktúrára az idegenforgalmi marketing részeként. 3.3.17.5.
Közüzemi hálózatok
Közüzemi víz- és szennyvíz-csatornahálózat Közüzemi vízhálózat
186
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A hálózatot 1975-ben fektették le. Az 5,9 km közüzemi vízvezeték hálózat jelenlegi üzemeltetője a Pannon-Víz Rt. A lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége 2000-ben 22 ezer m3 volt. 2 db közterületi kifolyó van a településen. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás Táp
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya %
1995
1996
1997
1998
1999
2003
1995
1996
1997
1998
1999
2003
281
283
284
284
278
271
97,57%
97,92%
98,27%
98,27%
95,86%
100%
A közüzemi vízhálózat változása 1995-2003. A statisztikai adatok szerint Tápon a közüzemi vízfogyasztók aránya a lakásállományon belül 95%. Ez az adat megfelel a megyei átlagnak. Szennyvízcsatorna hálózat A szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki. Villamosenergia-hálózat A település áramszolgáltatója az E.ON Rt. 2000-ben 792 MWh villamos energiát szolgáltatott a háztartások számára. Villamos energiát fogyasztó háztartás Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya % Táp
1995
1996
1997
1998
1999
2003
1995
1996
1997
1998
1999
2003
316
318
319
319
319
323
109,72
110,03
110,38
110,38
110,00
119,18
Villamosenergia-hálózat 1995-2003. A településen magasabb a statisztikai adatokban szereplő fogyasztó háztartások aránya, mint a lakóházaké. Ennek oka lehet a még beépítetlen telkeken lévő fogyasztóórák, illetve az egy lakóépületben több fogyasztóórával rendelkező háztartások statisztikai elkülöníthetetlensége. A település hasonló arányú fogyasztóóra mennyiséggel rendelkezik, mint a megyei községek, és a többi mutatótól is csak pár százalékkal marad el. Gázhálózat A településen a vezetékes gázt 1995-ben adták át. 2000-ben 218 ezer m3 gázt fogyasztottak a háztartások. Vezetékes gázt fogyasztó háztartások Táp
Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában
1995
1996
1997
1998
1999
2003
1995
1996
1997
1998
1999
2003
36
137
151
157
168
183
12,50%
47,40%
52,25%
54,33%
57,93%
67,52
Gázhálózat változása 1995-2003. A hasonló területi energiával rendelkező településekkel szinkronban kezdődött meg kiépülni a gázhálózat. A megyei átlagot már lassan eléri, kívánatos lenne a 70% elérése. Távbeszélő-hálózat, Hírközlés Távbeszélőkészülékek száma GYMS megye GYMSM. köz.
Távbeszélő fővonal 1000 lakosra
1995
1996
1997
1998
1999
1995
1996
1997
1998
1999
107307
120833
131699
43805
155492
252,00
284,00
310,00
339,00
367,00
31010
40429
46238
52441
58465
163,00
213,00
244,00
277,00
309,00
187
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
-
Táp
143
158
189
205
-
202,55
222,85
272,33
293,70
Távbeszélő hálózat 1995-1996 A távbeszélő hálózat Magyarországon piaci szabályozással működött és monopol környezet jellemezte a tavalyi év évig. Táp távbeszélő hálózatának szolgáltatója a Magyar Telekom Jelentős minőségi kifogások jellemzik a település távbeszélő-hálózatának RLL rendszerű készülékeit. Más szolgáltató nincs jelen a településen, így a lakosság kiszolgáltatott helyzetben van. A távbeszélő-hálózat adatait 1000 lakosra vetített arányait vizsgálva látható, hogy Táp adataival, nem sokkal, de az átlag alatt van. A felhasználás arányai folyamatosan nőnek a településen, 2001-ben a lakások több mint 70%-ban található telefon. A településen 2 db nyilvános távbeszélő állomás található. Kábel TV szolgáltatás szintén található a településen. A rákötöttség aránya 54%, szolgáltató a Vitech-Uno Kft. Mint tudjuk a település közműellátottsága hiányos. A szolgáltatások színvonala a legtöbbi közmű esetében elégséges, de nem megfelelő. A távközlési hálózat minősége erősen kifogásolható a község területén, ennek radikális javítása elengedhetetlen a vállalkozások megtelepedéséhez is. Feltétlenül meg kell oldani az Internet elérhetőséget. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben megfelelő. Természetes vízgyűjtő a területen Kis-malom-ér, a Vezseny-ér és a Cuhai-Bakony-ér. 3.3.17.6.
Környezetvédelem
Levegőtisztaság Mivel a településen, és a település környékén nem található nagyobb üzem vagy szennyezőforrás, ezért a levegő minősége jónak mondható. Zaj- és rengéshullámok A település környezetvédelmi szempontból szerencsésen távolabb fekszik az autópályától és a vasútvonaltól. Mivel a község két főforgalmi út közti területen helyezkedik el, így nem alakult ki jelentősebb átmenő forgalom. Hulladékgazdálkodás A településen keletkezett háztartási szilárd hulladékot a Győri Kommunális Szolgáltató Rt. szállítja a győri szemétlerakóba. Érdemes megemlíteni, hogy a 3. veszélyességi osztályba tartozó hulladék csak a háztartásokban keletkezik. Ennek a szelektált kezelése sajnos nem megoldott, hasonlóan az országos helyzethez. Dögtér a településen nem található, az állati tetemeket az ATEV vállalat szállítja el. A folyékony hulladékkezelés nem megoldott, a falu határában a 0173/9 hrsz. területen „működik” egy szennyvíz leürítő, amely korszerűtlen és nem környezetbarát. Szintén ezen a területen van egy megtűrt, de nem legális hulladéklerakó. Ilyen illegális hulladéklerakó van a 032 hrsz. területen is. 3.3.17.7.
Településközpont, intézmények
Jelenleg a településen az intézmények, szolgáltató egységek területileg elszórtan helyezkednek el, de a távolságok nem nagyok köztük. Településközpont jellegű terület hagyományosan a templom körül alakult ki. Itt van a községi önkormányzat és az általános iskola, amely mint tudjuk a községek többségében kulturális központként is funkcionál.
188
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Tekintettel a település méretére településközponti vegyes területet nem jelölünk ki. Az egyéb intézmények bővítést nem igényelnek. 3.3.17.8.
Üdülőterületek
Üdülőterület jelenleg nincs a településen. A Szőlőhegyen található pincék hétvégi ház jelleggel bírnak sajátos hangulatot teremtve. Ezt a pincesori jelleget megőrizve itt továbbra is a szőlőművelésnek, kerteknek kíván helyet biztosítani a település, szőlő- bortermelési gazdasági jelleggel, kilátásvédelemmel biztosítva a területet. 3.3.17.9.
Gazdasági területek
TSZ területén tervezett fejlesztés kül- és belterületet egyaránt érint. A település a jövőben is számol a mezőgazdasági tevékenység további jelenlétével. TSZ területén továbbra is megmarad a baromfi-telep és az ezt kiszolgáló takarmány-keverő üzemek. A Tsz tervez további bővítést, ennek teret kell hagyni. A fennmaradó, Győri úthoz közelebb eső terület, gazdasági tevékenység folytatására kijelölt területté válik. Továbbá a TSZ-től délre eső, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló terület is mezőgazdasági üzemi tevékenységre alkalmas területnek lett kijelölve. A település Tápszentmiklós felőli végén a Kis-malom-ér, a főút és a belterületi határ által meghatározott háromszög területen kereskedelmi-gazdasági terület nyílik egy kiszolgáló út nyitásával. Ez az út hozzákapcsolódik a 452 hrsz.-ú út vonalában nyíló úthoz. Természetesen a területet véderdősáv választja el a lakóterülettől és a Kis-malom-értől. 3.3.17.10.
Különleges területek
Borba-puszta A településtől észak-keleti irányban lévő, külterületen fekvő, Borba-pusztán tervezett lovasturizmushoz kapcsolódó és szabadidős területfejlesztés. Jelenleg állattenyésztés folyik ebben a majorban. A területen turisták fogadására alkalmas létesítményt terveznek. A lovas turizmus és a falusi turizmus lenne a szabadidős tevékenységek fő profilja. 3.3.17.11.
Turizmusfejlesztés
Tovább kell védeni fontos természeti értékként a Réz-hegy és a Cuhai-Bakonyér területét. A Hegysor további befektetésekkel vonzóbbá tehető a látogatók számára.
189
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.18.
Bakonypéterd
A címer jelképeinek magyarázata: A legkorábbi helytörténetet idézi a hárs, amely alatt egykor az első telepesek megpihentek. Gyökeres ábrázolása nem csupán a letelepedőket jelképezi, hanem emléket állít mindazoknak, akik a ki- és betelepítések során szülőföldjüket kényszerültek új lakhelyre változtatni. A település életét meghatározó mezőgazdasági tevékenységre utal a szőlőfürt. A község és a templom védőszentje, Szent Péter apostol alakja a vallásos hitre, mint a legerősebb közösségteremtő- és megtartó erőre utal. A címeren a vörös és ezüst egymáshoz rendelése – az Árpád-ház színeiként – a község ősiségét jelzik, hiszen első okleveles említése az Árpád-korból, 1262-ből származik.
Bakonypéterd község Bakonyalja keleti szélén, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál, Veszprém és Győr között ( 82-es út mellett) helyezkedik el. A keskeny, vizenyős rétegtől, kis területet elfoglaló szőlőktől eltekintve, területének legnagyobb része szántófölt. Összefüggő erdőt csak a település délnyugati sarkában találunk. Az emberi élet első nyomaival a késői bronzkor idejéből találkozunk a településen. Az első írásos dokumentum Peturd községről egy 1262. június 02-án kelt latin nyelvű oklevél ( jelezte Capsa 4.H.) melynek tartalma: IV. Béla király Favus pannonhalmi apát kérésére átírja és megerősíti a fehérvári birtokait a pannonhalmi bencés apátságnak adományozza. Az adományozás idején az özvegy Simon nevű fiát gyászolta, akit Peturdon megöltek. Feltételül Pykud asszony azt kötötte ki, hogyha akar, élete végéig a kolostornál lakhat és innen élelmet és ruházatot nyer. A Bakonypéterd név csak 1913-ban szerepelt először a Magyar Helységnévtárban. A település a középkorban a Győrszentmártoni bencés apátság és az egytelkes nemesek közös birtoka volt. 1511-ben a török háború idején elnéptelenedett, 1675-ben kísérelték meg először az újratelepítést, sikertelenül. Csak 1715-ben járt sikerrel, a benépesítés, amikor is Moson megyéből és Németországból érkeztek szabad költözésű telepesek. 190
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Az egyik hagyományos megélhetési forrása a mezőgazdaság, bár a föld nagyobb része agyagos, közepes minőségű, de gyümölcstermesztésre kitűnő. A leírások szerint 1790-ben 80 kishold szőlője van a településnek. („Jó boruk van” – írja Fényes Elek 1851-ben.) A másik jelentős jövedelemforrás a bakonyi erdő. Az itt kitermelt fa egy részét tűzifaként értékesítették Győrben, de jelentős mennyiségben készítettek szerszámnyelet, kocsikereket, egyéb eszközöket is. 3.3.18.1.
Népesség
A falu lakosságának száma 1758-ban még 562 fő, 1960-ban 585 fő. Napjainkban inkább lassú fogyásról beszélhetünk. ( az 1945 utáni népességcsökkenéshez hozzájárult a németajkú lakosság nagy részének kitelepítése is, bár ez a statisztikából nemigen tűnik ki, mivel a kitelepítettek helyét elfoglalták a betelepítettek. A lélekszám-csökkenés az 1960-as évektől felgyorsult a térség nagyarányú iparosítása következtében. 2005-ben az állandó népesség 300 fő. Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
10,02
299
1
10
-9
Belföldi vándorlási különbözet 7
Bakonypéterd csendes, nyugodt kis falu, a pihenni vágyók itt megtalálják nyugalmukat. A falunak egy művelődési háza, egy könyvtára és egy sportpályája van. A községben működő oktatási és egészségügyi intézmény nincsen. Általános iskolásaik Veszprémvarsányban, illetve Romándon tanulnak. 3.3.18.2.
Épített környezet
Lakásállomány
Épített lakás
125
2
4 és többszobás
Vízvezetékkel
ebből Házi vízvezetékkel
-
2
-
Közcsatornával
Házi csatornával
Megszűnt lakás
1
1
-
ellátott A község idegenforgalmi nevezetességei között tartják számon az első és a második világháború áldozatainak emlékművét, a nemrég felújított római katolikus templomot, az 1800-as években épült Kápolnát, a falu központjában álló Kőkeresztet,a község határában lévő Kálvária-dombon álló keresztcsoportot, valamint a községből kivezető pincesort. A község temploma 1815-1817 között épült klasszicista stílusban. Berendezési tárgyai empire stílusúak. A faluban a háború után építették az orvosi rendelőt, a kultúrházat, a könyvtárat, a ravatalozót, illetőleg ezen időszakban került sor a járdahálózat kialakítására is. 3.3.18.3. Működő vállakozás összesen 12
Gazdaság ebből Kft
szövetkezet
Bt.
egyéni vállakozás
1
1
8
2
191
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A kereskedelmi ellátást 1 élelmiszerüzlet és 1 vendéglátóhely biztosítja. kiskereskedelmi üzlet 2
ebből élelmiszer jellegű 1
gyógyszertár -
fiók gyógyszertár -
vendéglátóhely 1
A 82-es út mellett működő Peturd vendéglő házias ételekkel és ízekkel várja a vendégeit. A község kulturális eseményei közé tartozik az évente megrendezésre kerülő, hagyományos Péter-Pál napi búcsú, valamint a falunap. 2002. december 31-i hatállyal a település igazgatási feladatainak ellátására Tarjánpuszta és Győrasszonyfa községekkel körjegyzőséget hozott létre. 3.3.18.4.
Közlekedési infrastruktúra
Az úthálózat erősen javításara és fejlesztésre szorul. Meg kell oldania belvízelvezetést is. 3.3.18.5.
Közüzemi hálózatok
Villa- Szolgál- Vezeté- Fogyasz kes gázt -tott tatott mos energiát villamos fogyasztó vezetéfogyasztó energia háztartás kes gáz 1000m3 háztartás MWh 118
292
23
29
Közüzemi vízvezeték hálózat km
Vízhálózatba bekapcsolt lakás
Közterületi kifolyó
Lakosságnak szolgáltatott víz 1000m3
5,1
125
1
8
Közüzemi szennyvízcsatornahálózat km -
Szennyvízcsatornára rákötött lakás -
Villamos áram A 125 lakásból 118-ban működik az áramszolgáltatás, ez a teljes állomány 94,4 %-a. Üzemelteti az E-ON. Vezetékes ivóvízhálózat Vezetékes ivóvízhálózatra a lakások 100%-a csatlakozik. Szennyvíz csatorna Nem épült ki. Gázszolgáltatás A szolgáltatást a lakások 18,4%-a, azaz 29 lakás veszi igénybe. Infrastruktúrája folyamatosan fejlődik, lakossága bizakodó. Jelenleg a községnek 3 utcája van. A lakások 80%-a kábeltévével ellátott.
192
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
3.3.19.
Tápszentmiklós
A község régóta lakott hely. Határában kő-, bronz-népvándorlási leletekre bukkantak. Az adatok szerint a tatárjárás előtt a falu helyén állott az Ylmár nevű falu, amit teljesen elpusztítottak. Zent Miklós néven legelőszőr 1370-ben tűnt fel, mint a szentmártoni apátság birtoka, s azé még 1503 táján is, amikor plébániáját is említik. 1527-ben Enyingi Török Bálint foglalja el erőszakkal és a gesztesi vár uradalmához csatolja. 1618-ban, mivel a Török családnak, fiú örököse nem volt, a birtok Török Zsuzsannára, férjezett Nyári Pálnéra szállott, aki 1626-ban Esterházy Miklós nádornak adta el. Ez idő tájt a faluban mindössze négy porta volt. Később ez is a behódolt községek közé tartozott és török urának adózott, ki sokat zaklatta a lakosokat. Ebben az időben Horváth Péter volt a zálogbirtokosa, a török kiűzése után ismét visszaváltották az Esterházyak. 1764 után a tatai uradalom jószágkormányzója elcserélte Billege nevű pusztájáért az Esterházyakkal, de halála után minden visszaszállt az Esterházy-akra. A katolikus templom 1751-ben, a református pedig 1835-ban épült, lelkészeik azonban a szomszédos Táp községben működtek. Elemi iskolája mindkét felekezetnek volt. A református iskola 1796-ban, a római katolikus 1867-ben épült. Ekkor a határ nagy része Eszterházy Móric grófé, a többi pedig törpe és kisbirtokosok tulajdonát képezte.
Középbirtokos nem volt. Működött itt egy neves gazdasági szeszgyár is. A szeszgyáron kívül még ide tartozott Tuskóspuszta és Belsőmajor. Figyelmet érdemel a bársonyosi határhoz közeli dűlő, melyet a nép tatárok útjának nevezett. Ez az elnevezés a tatárjárás vagy a törökvilág emlékéből fakad. A mogyorókúti dűlő déli végét a nép sárkányberek193
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
nek, az északit pedig sáncoknak nevezi. Az előbbihez érdekes népregéket fűz, az utóbbi pedig az ismeretlen rendeltetésű, de a tagosztály után eltűnt sáncok emlékét örökíti meg. 3.3.19.1.
Népesség
Terület km2
Népesség
Élveszületés
Halálozás
Természetes szaporodás
20,78
938
8
15
-7
Belföldi vándorlási különbözet -2
75 fős óvodájába 67 gyermek jár, 9 osztálytermes iskolájában 256 gyermeket nevelnek. A népesség számának jövőbeli alakulása alapvetően függ a község településpotenciáljának, népességmegtartó erejének növelésétől. A fejlesztési elképzelések valóra válása esetén a jelenlegi lakónépesség számának stabilizálása lehet a reális cél (900-950 fő közötti lakónépesség). A nem állandó lakosok száma ugyanakkor jelentősen növekedhet a következő 10-15 évben. A régióban mutatkozó tendenciáknak megfelelően itt is számítani lehet a külföldi ingatlanvásárlók számának növekedésére. Ezenkívül a városokból „kimenekülő” főként értelmiségi réteg jelenhet meg időszakos népességként, akár ingatlantulajdonosként, akár falusi turizmus keretében. 100-150 fő megjelenésére számítunk. Az időszakos üdülőnépesség megjelenése a lakosság struktúrájának átrendeződésével járhat együtt (kor, foglalkozás, nemzetiség szerinti megoszlás változása). A változás feszültségeket okozhat az őslakosság és az üdülőnépesség között (eltérő életvitel, stb.). Ennek elkerülése érdekében elengedhetetlenül szükséges az új betelepülők helyi kötődésének, identitástudatának megteremtése. A tervezett tudatformálás eszközei lehetnek a közösségteremtő községi programok, rendszeres események. Meg kell oldani az urbánusabb életformához tartozó igények (kulturális-szórakozási, szabadidős-sport) helybeli kielégítését. 3.3.19.2.
Az épített környezet vizsgálata
Településszerkezet A település szerkezete eredendően egyutcás rendszerű, a jellegzetes orsós elhelyezkedésű templommal. Érdekesség, hogy a településen lévő mindkét jelentős létszámú felekezet temploma orsós elhelyezkedésű, egyik hosszanti, másik keresztirányú tengellyel. A jelenlegi belterület északi része alkotja a község történelmi területét. Itt a Fő u. mellett két kertaljai jellegű utca alakult ki, melyeket több kis keresztirányú, szabálytalan vonalvezetésű utca köt össze. Ezek többnyire a terephajlatokat követték. A község ebben a században déli irányban terjeszkedett. Az újabb beépítések során már a táj lágy domborulatait figyelmen kívül hagyó, mérnöki jellegű településszerkezetet hoztak létre. A Fő utcával párhuzamosan több utcát is nyitottak, amelyek azonban egymástól nem mindig szerencsés távolságra kerültek kijelölésre. A település az enyhén hullámzó felszínű Sokoró-vidékhez tartozó területen fekszik. A község történelmi magja ennek megfelelően a terepadottságokat is figyelembe véve alakult ki. A község településszerkezetében a nőtt magtól délre terjeszkedve tervezett, mérnöki vonalvezetésű újabb utcák alakultak ki. A történelmi településszerkezet még meglévő egyes elemei (orsós elhelyezkedésű templomok) védendők. Fejlesztési elképzeléseink szerint a meglévő településszerkezet alapvetően nem módosul. A fejlesztések nagyrészt a jelenlegi belterületen belül illetve a belterületi határ minimális módosításával tervezettek. A legnagyobb külterületi fejlesztési elképzelés a tervezett üdülőterület kijelölése, amely a jelenlegi belterülethez csatlakozva az attól ÉNY-ra fekvő volt zártkerti ingatlanokat érinti. 194
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A tervezett új utcanyitások elsősorban a településszövet besűrítésével számolnak az adott területen, nem pedig újabb területek művelésből való kivonásával. A gazdasági realitások is emellett szólnak, mivel a kisebb telkek iránt nő az igény elsősorban (a háztáji gazdálkodás visszaszorul, az ingatlanárak ugyanakkor jelentősen emelkednek). Fejlesztési elképzeléseink közül a település szerkezetét az alábbiak érintik: • Az Új sor és a Rákóczi u. összekötése a jelenlegi telekvégeknél • A Táncsics és a Malom u. összekötése • Az Újtelep u. és a Kútfölde u. összekötése a telekvégeknél Az észak-dél irányú egymással párhuzamos hosszú utcák között a helyenként hiányos keresztirányú összeköttetést meg kell teremteni legalább a gyalogos-kerékpáros közlekedés számára. Az épületállomány vizsgálata a.) Lakóépületek A jellegzetes szigetközi háztípust (egymenetes, utcára merőleges gerincű, oromfalas) képviselő épületek mára gyakorlatilag teljesen eltűntek Az 50-es 60-as,70-es évek típusházai teszik ki a lakóépület-állomány nagy részét. Ezen kívül kisebb számban találhatóak az utóbbi években épült változatosabb tömegű, de építészeti színvonalát tekintve nem mindig igényesebb épületek is. A lakóházak 2 db önkormányzati lakás kivételével magántulajdonban vannak. A lakóterületek fejlesztésénél figyelembe véve a lakosságszám utóbbi időben lezajlott változását alapvető cél a község településszerkezetében már meglévő adottságok (foghíjbeépítési lehetőségek, telekhatár-rendezések, belső feltárások, meglévő telekosztások) minél jobb kiaknázása. A pillanatnyi igényeket (évi 1-2 ház épül) ez is fedezi. Jelenleg a Kossuth és Táncsics u.-ban vannak beépíthető telkek. Ezek száma: kb. 30. A község több részét lefedő és változatos méretű telekkínálat megteremtése érdekében az Újsor és a Rákóczi u. közötti átkötés mentén alakítható ki lakóterület, valamint a Táncsics u. kétoldali beépítése valósítható meg. A két területen kb. 70 telek alakítható ki, amely a terv távlatán túlmenően is a várhatóan felmerülő igényeket kielégíti. A településszerkezeti tervben a fejlesztési elképzelések megfelelő ütemekre bontása szükséges. Tartalék lakóterületként a 406 hrsz.-ú Újtelep utca tervezett meghosszabbításában lévő, illetve a jelenlegi egyoldalas beépítés túloldalán lévő (a 428 hrsz.-ú úttól délre lévő) területet jelöltük ki, amely nagyobb távlatban is biztosítja a megfelelő telekkínálatot. b.) Ipari jellegű épületek A belterületen ipari jellegű épület jelenleg nem található. A magánvállalkozók saját lakótelken belül folytatják tevékenységüket. A belterület határán a Malom u.-ban a Nimfa Kft. telephelyén vannak ipari funkciójú épületek. A telephelyen bővítési igény is jelentkezett. c.) Mezőgazdasági épületek Mezőgazdasági épületek a TSZ majorok területén találhatóak. A belterületi major épületek rossz állapotúak. A bársonyos felé vezető út mentén található TSZ-telepen (Sándor-major) vannak nagyságrendjét tekintve a legjelentősebb épületek (terményszárító és állattartó). A Tuskósmajorban lévő épületek teljesen elpusztultak, a közműveket is kikötötték. Műemlékvédelem, védett épületek Tápszentmiklós közigazgatási területén egy Országos Műemlék Jegyzékben szereplő építmény található: a Fő utcában található római katolikus templom hrsz. 544. Helyi védettségű a régi temető, hrsz. 17, 18. A jelenleg helyi védelem alatt álló objektumokon kívül javasoljuk a református templom épületének helyi védelmét.
195
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A konkrét védelemre javasolt épületeken túl szabályozási eszközökkel is elő kívánjuk segíteni a harmonikus, tömegében és léptékében a hagyományos magyar falu karakterét hordozó településkép kialakulását. A község északi részén még részben meglévő hagyományos településszerkezeti elemeket védelemre javasoljuk. 3.3.19.3.
Gazdaság
A községben a legtöbb munkalehetőséget a még működő Egyesült MGTSZ biztosítja. Ezen kívül az önkormányzat és intézményei foglalkoztatnak nagyobb számú munkaerőt. Jelentősebb ipari tevékenység amely nagyobb számban foglalkoztatná a helyi lakosságot nincs a községben. A vállalkozói szférában működő cégek közül két kft. és egy bt. képes néhány főt foglalkoztatni. A Jo-Wo Kft. Textilipari Feldolgozó nemrégiben tulajdonváltozás miatt megszűnt. A nagyobb községi foglalkoztatókat az alábbi táblázat mutatja: A FONTOSABB GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA Nimfa kft. Autóterm bt. Egyesült Mgtsz Kalmár kft.
FŐ 10 4 30 8
A lakosság helyi foglalkoztatottságának növekedése kívánatos volna ugyan a község fejlődése érdekében, de nem alapvető jelentőségű a lakosság megélhetésének szempontjából mivel a győri agglomeráció biztosítja a munkaképes lakosság elhelyezkedését. Az aktív keresőképes lakosság nagy része itt talál munkát. Az arány hasonló mint a Győrhöz közelebb eső településeken. A községi egyéni vállalkozások száma 35, csupán néhány ember megélhetését biztosítják a sajáton kívül. Munkahelyteremtő-képességük gyakorlatilag nincs. A kisvállalkozók között vannak autószerelők, melegburkolók, festő-mázolók, fodrász, magánfuvarozók. A községben a munkanélküliek aránya az országos alatt van, a régión belüli kedvező foglalkoztatási helyzetnek köszönhetően. Jelenleg 9 fő munkanélküli van, ebből 6 férfi és 3 nő, a végzettségüket tekintve 4 fő szakmunkás és 5 fő képzetlen. Az aktív kereső lakosság megoszlása Aktív keresők Egyéni vállalkozók Munkanélküliek Jövedelempótló tevékenység Működő vállakozás összesen 42
Fő 360 35 9 0
ebből Kft
szövetkezet
Bt.
egyéni vállakozás
3
-
7
32
A mezőgazdasági kistermelés továbbra is kiegészítő jövedelemforrása a helyi lakosságnak: jelentős a málna és uborkatermesztés és az állattartás. Jelenleg a községben vállalkozásban üzemeltetnek 3 élelmiszerboltot, 3 vendéglőt, 1 fagylaltozót. Mezőgazdasági gazdaboltot 2 vállalkozó tart fenn.
196
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
kiskereskedelmi üzlet 10
ebből élelmiszer jellegű 3
gyógyszertár -
fiók gyógyszertár -
vendéglátóhely 3
Jelenleg a községben a foglalkoztatási helyzet jó, a munkanélküliség az országos átlag alatti. Ez azonban nem elsősorban a község saját gazdasági potenciáljának az eredménye. A munkavállalók többsége a viszonylagos távolság ellenére Győrben talál munkalehetőséget. Fejlesztési elképzeléseink szerint mindenképpen támogatni kell a kisebb-nagyobb vállalkozások helybeli megtelepedését. A jövőben ezek létrejötte a jelenlegi munkalehetőségeknél jóval szélesebb skálájú munkahelyek megteremtését vonhatja maga után. A lakosság iskolázottsági szintje a kistelepülések átlagának megfelelő. Általánosan megállapítható, hogy nem elsősorban a képzettség szintjével, hanem annak gyors avulásával van probléma, amit a középkorú és idősebb generáció már nehezen tud követni. A szakképzés, átképzés rugalmas, a mai kornak és a helyi igényeknek jobban megfelelő rendszerét kell kialakítani, amely az emberi erőforrás fejlesztést biztosítja. Ez elsősorban regionális feladat, amely a kistelepülések népességcsökkenésének mérsékléséhez jelentősen hozzájárulhat. A fiatalabb generáció iskolázottsági szintje magasabb, de a helybeli lakosság iskolázottsági szint növekedésének gátat szab, hogy a kvalifikált munkaerő elhelyezkedési lehetőségei Tápszentmiklóson jelenleg nagyon korlátozottak. Változás a gazdasági fejlesztési elképzelések megvalósulásával párhuzamosan képzelhető el. A tudásigényes, ugyanakkor egyre kevésbé helyhezkötött, távmunkával ellátható (pénzügyi, marketing, informatika, műszaki) szolgáltatást nyújtó, magasan kvalifikált munkaerőt igénylő mikrovállalkozások megjelenésére is van esély megfelelő fogadókészség (elsősorban magas színvonalú telekommunikációt lehetővé tévő infrastruktúra) esetén. Az idegenforgalom fejlődéséhez kapcsolódva (elsősorban falusi és nomád turizmus) olyan vállalkozások jöhetnek létre (szolgáltatások, szálláshely, sport, stb.) amelyek a magasabban kvalifikált munkaerőnek is nyújthatnak a községen belül is alternatívát. Főbb gazdasági fejlesztési övezetek: a község belterületén lévő TSZ-major területe (lakóterületeket nem zavaró kisebb léptékű termelő vállalkozások), valamint a vasúti megállóhely melletti terület (tartalék fejlesztési terület). 3.3.19.4.
Közlekedési kapcsolatok
Közúthálózati kapcsolatok Tápszentmiklós község közúthálózati szempontból kissé árnyékos helyzetű, a 82-es és 81-es főközlekedési út közötti területen fekszik. A községet feltáró legfontosabb közlekedési kapcsolat a 8222 sz. út amely Győr felé biztosítja a közvetlen kapcsolatot. Ez közvetlen autópályacsomóponttal nem rendelkezik, így az országos és nemzetközi nagyrégiók közti összeköttetést biztosító Bécs-Budapest tengellyel való kapcsolatot a 81-es és 82-es számú főút biztosítja. Így különösen fontosak a községet érintő alsóbbrendű kiépített közúthálózati elemek melyek a fenti főutakkal kötik össze a települést. Ezek a következők: 8218 sz. Veszprémvarsány-Kisbér közötti összekötő út 8226 sz. Táp-Tarjánpuszta közötti összekötő út (a község közigazgatási területét közvetlenül nem érinti). A község közúti kapcsolatait a Nyugat-Dunántúli régió gyorsforgalmi úthálózatfejlesztési koncepciójában szereplő fejlesztések megvalósulása jelentősen javíthatja. A tervezett bucsui határátkelő-Szombathely-Pápa-Kisbér-Tatabánya főút fontos feltáró vonal lenne a 8-as és M1-es utak között, amely Tápszentmiklós mellett haladna el. Az út a község kelet-nyugat irányú kapcsolatait javítja a főváros illetve Ausztria és a nyugati határszél felé.
197
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Ezáltal a település nagyrégió-közi közúti kapcsolatainak Győrhöz kötöttsége megszűnik, az európai fő közlekedési folyosókra („Helsinki folyosók”) való rácsatlakozási lehetőségek több irányúvá válnak. Az út megépülése nem várható a rendezési terv időtávlatán belül, és az sem tudható jelenleg, hogy érinti-e a település közigazgatási területét. A község jelenlegi legfontosabb útjának a 8222. sz. útnak a településen belüli nyomvonalvezetése megfelelő, a fő kapcsolatot a 82-es út mellett továbbra is ez az út fogja adni Győr felé. Kisebb nyomvonal korrekciók Nyalka és Győrság területén lennének szükségesek. Ezen kívül a faluközi kapcsolatok javítása szükséges. Magyarország 158 000 km-es úthálózatából jelenleg kereken 80 000 km-nek van szilárd burkolata. Ez 49 %-os útkiépítettséget jelent, míg az Európai Unióban 97 % az átlagérték. Bár még nincs az országnak útkiépítési stratégiája az EU-ba belépés kapcsán, látható, hogy jelentősen növelni szükséges az útkiépítettséget. 1990 óta azonban központi program nélkül is felgyorsult az útépítés: közel 10 000 km-rel (43%-ról 49%-ra) nőtt a szilárd burkolatú hálózat. Ez előrevetíti azt, hogy 20 év alatt 65%-osra, 50 év alatt pedig mintegy 85%-osra várható az útkiépítettség. A mennyiségi növekedés minőségi változtatásokat tesz lehetővé. A belterületek utcáinak leburkolását be lehet fejezni, amely után -- összhangban a mezőgazdaság és a "vidék" fejlesztésének alapelveivel -- a mezőgazdasági területek legfontosabb feltáró útjainak kooperációs kiépítése következhet. Ezeket a kiépítéseket úgy célszerű orientálni, hogy vonalösszekapcsolásuknál fogva esetenként alkalmasak legyenek a szomszédos falvak közötti közforgalom lebonyolítására is. Ezzel a települések közötti kooperációt, intézmény- és ellátás-szervezést, lakossági- és munkakapcsolatokat, buszközlekedést stb. is elő lehet segíteni, a "vidék" erejét hasznosítani, népességét megtartani. A következő faluközi kapcsolatok (jelenleg földutak) fejlesztését javasoljuk: Tápszentmiklós-Bársonyos (Kerékteleki), Sándormajoron keresztül Tápszentmiklós-Győrasszonyfa Tápszentmiklós-Lázi (0207 sz. út) A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. A tömegközlekedés jobb kiszolgálása érdekében autóbusz-forduló is épült. A burkolatok minősége, és szélessége változó, általában nem megfelelő. A vízelvezetés csak részben megoldott. Tömegközlekedés, belterületi utak A jelenlegi igényeket a járatok száma, sűrűsége kielégíti. Naponta 17 járatpár közlekedik Győr irányába, amely szám az egész nap folyamán megfelelő járatsűrűséget biztosít. Ezenkívül hetente egy alkalommal a piacnapon Kisbér felé van autóbusz összeköttetés. Az autóbuszvárók kiépítettsége hiányos, a meglévők építészeti színvonala hagy némi kívánnivalót maga után. Az autóbuszöblök kiépítését az útburkolatok felújításával együtt el kell végezni. A jelenlegi tömegközlekedési kapcsolat kielégíti a meglévő igényeket, összehasonlítva más hasonló településekkel kimondottan jónak mondható. A népesség számának prognosztizált alakulása esetén a járatpárok száma hosszútávon is elegendő a jelenlegi szinten. Pannonhalma kistérségi centrummá válása esetén az ilyen irányú viszonylatok számát növelni szükséges. A tömegközlekedéssel is összefügg a belterületi utak fejlesztésének igénye. A meglévő és a tervezett utcák megfelelő burkolattal, szabályozási szélességgel építendőek ki a teljes infrastruktúra megépülte után, amely a község központjában a közterületek színvonalas kialakításával (kiemelt szegély, zárt csapadékvíz-elvezetés) párhuzamosan valósulhat meg. Az autóbuszmegállók szabvány autóbuszöblökben alakítandók ki, fedett, esztétikus várópavilonnal.
198
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Vasúti közlekedés Tápszentmiklós község vasúti megállóhellyel rendelkezik, a község közigazgatási területén halad át a 13. számú Pápa-Kisbér mellékvonal. A vonalon mind a személy mind a teherforgalom csekély mértékű. Jelenleg irányonként 6, munkanapokon 7 személyszállító szerelvény közlekedik. Tápszentmiklós vonatkozásában a vasút személyszállításban való részesedését csökkenti az hogy a fő személyforgalmi irányokkal nem esik egybe a meglévő vasúti összeköttetés, valamint az hogy a megálló a belterülettől távol (2 km) található. Az utóbbi évtizedekben sajnos a vasút a személy- és teherszállítás terén is vesztett jelentőségéből, és a politika szintjén is a mellékvonalak tudatos elsorvasztása volt a koncepció. Jelenleg is van egy koncepció egyes mellékvonalak MÁV általi üzemeltetésének megszüntetésére. Környezetvédelmi szempontból a XXI. században ennek a trendnek mindenképpen meg kell fordulnia, a gazdaságos üzemeltetés lehetőségeit fel kell tárni. Globálisan figyelembe véve a közúti áruszállítás környezetterhelésének valós költségeit, a vasút gazdaságossága reális jövőkép. A kombinált szállításnak előbb-utóbb tért kell hódítania a mellékvonalak mentén is. A 13. számú vasútvonalat az elképzelések szerint továbbra is a MÁV fogja üzemeltetni. A vasútvonal viszonylatának életképességét mutatja az, hogy ezen a nyomvonalon (SzombathelyTatabánya) a régió gyorsforgalmi úthálózatának egy elemének kialakítása tervezett. Meggondolandónak tartjuk az erőforrások egy részét a hasonló viszonylatú vasútvonalakra fordítani. Távlatilag a letelepedő vállalkozások szállítmányozási igényeinek egyre nagyobb részét célszerű ismét vasúton kielégíteni, így a vasút mellett kijelölt tartalék gazdasági terület kiszolgálására iparvágány lerakása is szükségessé válhat. Ez a folyamat azonban várhatóan túlmutat jelen terv időtávlatán. Kerékpárutak A környezettudatos szemlélet előtérbe kerülésével erőteljes fejlődésnek indultak a hazai kerékpárút-hálózat kiépítésére tett törekvések. A dunamenti kerékpáros vándorút (Wanderweg) szigetközi szakasza hazánkban is részben kiépült. Ezt a fontos kerékpáros irányt Pannonhalmán keresztül a Balatonnal, és a Bakonnyal összekötő alternatív kerékpárútvonalak Tápszentmiklós területét is érinthetik. A kerékpáros turizmus számára a község meglévő és tervezett úthálózata ideális terep lehet, mivel a község útjai nem főforgalmi utak. Az így kiépülő utak Tápszentmiklós felé vonzhatják a szomszédos országokban jóval nagyobb táborral rendelkező kerékpáros turizmus egy részét. A kijelölt kerékpáros és túraútvonalak a természetközeli pihenőhelyeket (Bálint-kút) is bekapcsolhatják az idegenforgalom vérkeringésébe. 3.3.19.5.
Közüzemi hálózatok
A település infrastruktúrális ellátottsága Vezetékes ivóvízzel ellátott házak aránya Gázzal ellátott házak aránya Telefonnal ellátott házak aránya Burkolt utak aránya Kábeltévé hálózatba kötött lakások aránya
% 100% 70% 80% 60% 50%
Ivó- és tüzivíz ellátás Tápszentmiklós község vízellátása Pázmándfalu irányából megoldott. A vezetékes ivóvíz kiépítését 1973-74-ben kezdték el. A meglévő hálózat a jelenlegi és a várható igényeket kielégíti. 762 lakásból 661 van rákötve az ivóvízhálózatra. Ez a lakások 86,7 %-a.
199
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Szennyvízelvezetés A községben a szennyvízelvezetés jelenleg nem megoldott. A kiépítendő szennyvíz-elvezető hálózat (tervezés alatt) az écsi szennyvíztisztító telephez kapcsolható. A szennyvízhálózat jelenleg tervezés alatt áll, a szennyvíz az écsi szennyvíztisztító telepre kerül a hálózat elkészülte után. Bármifajta jelentősebb fejlesztés előfeltétele a csatornázottság, így ez elsőrendű feladat. A külterületen tervezett fejlesztések egy része korszerű közműpótló berendezések üzembe helyezésével is megoldható. Csapadékvíz-elvezetés Befogadó lehet még a község területén illetve a község mellett Lázi területén kialakított kavicsbánya-tó. Ez mesterséges úton készült, de vízgyűjtőként alkalmasak. A községen belül mélyen fekvő területeken (melyek szintén vízbefogadók) beépítés és feltöltés csak a vízrendezés után lehetséges. A feltöltés csak akkora lehet, hogy felszíni vizek közterületi árokhálózatban még elvezethetők legyenek. A csapadékvíz elvezetésére szolgáló árokrendszer kiépítettsége és a csapadékvíz elvezetése csak részben megoldott. A község csapadékvíz elvezetése csak részben megoldott. A felszíni vizek természetes befogadói a település területén található vízfolyások: a Vezseny-ér, a Cuha-Bakony-ér és a Nyéki-ér. A felszíni vízrendezést az egész település területén meg kell oldani, ennek érdekében vízügyi szakvélemény beszerzését javasoljuk. A belterületi utak kiépítésénél a felszíni vízelvezető árokrendszer is megfelelő minőségben kialakítandó. A községközpont területén az urbánusabb közterületek kialakítása érdekében zárt csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítését javasoljuk. Villamosenergia-ellátás a.) Villamos energia hálózat A község területén halad végig az országos alaphálózathoz tartozó Győr-Litér közti 400 kV-os távvezeték egy szakasza. A községben 20 kV-os hálózat található. A község jelenlegi ellátását biztosító transzformátorok bővítése jelentősebb villamos energiaigényű fejlesztés esetén szükségessé válhat. A 762 lakásból 837 mérőhelyet tartanak számon, ez 109,8 %. b.) Közvilágítás A községben a közvilágítás modernizálásra szorul. A jelenlegi lámpákat az előbb-utóbb elkerülhetetlen fejlesztés alkalmával energiatakarékos izzókra kellene cserélni, egyúttal a megvilágítás mértéke is növelendő. A fejlesztendő területek ellátása is hasonló paraméterekkel biztosítandó. Gázellátás Tápszentmiklós gázellátó rendszere az 1990-es években kiépült. A település gázellátása a töltéstavai gázelosztó állomástól kiépített vezetékről történik. A 762 lakásból 108 van rákötve, ez egyelőre csak 14,2 %. Hírközlés a.) Telefon- hálózat A telefonhálózat a községben teljesen kiépült a 90-es években (vezeték nélküli rendszer). A község közigazgatási területén a szolgáltatást a Magyar Telekom biztosítja. Ma a lakások 80 %ában van telefon, és a további igényeket rövid időn belül teljesíteni tudja a szolgáltató. A nyilvános telefonfülkék száma is elegendő.
200
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A község területén az iskola ingatlanán található mobiltelefon-szolgáltató által üzemeltetett adótorony (hrsz. 264/1). A község közigazgatási területe megfelelő lefedettséggel rendelkezik. b.) Kábeltelevízió A községben a kábeltelevízió hálózata teljes körűen kiépült, a szolgáltatást egy magánvállalkozó biztosítja.. Jelenleg a háztartások mintegy 50 %-ába van bevezetve a hálózat (146 háztartás), a teljes ellátottság a jelenlegi műszaki színvonalon megoldható. Az elkövetkező években javaslatunk szerint alkalmassá kell tenni a hálózatot a mai kor adatátviteli igényeinek (internet szolgáltatás, stb.). Ehhez elsősorban megfelelő teljesítményű erősítők szükségesek. 3.3.19.6.
Környezetvédelem
Levegőtisztaság A mezőgazdasági területekről esetenként felszálló port a területen lévő lombos növényzet nagyrészt kiszűri a levegőből. A községben ipari mértékű szennyezőanyag kibocsátás nincs. A kén-dioxid és szénmonoxid emisszió a hagyományos vegyestüzelésű fűtés háttérbe szorulásával folyamatosan csökken. A gázhálózat kiépülésével a háztartások nagy többsége átáll a környezetkímélő fűtési módra. A településen és környékén a levegő tisztasága megfelelőnek minősül. Távlati célként a levegőminőség szintentartását jelöljük meg. Határértéket meghaladó emisszióforrás nincs a területen, létesítése és üzemeltetése a jövőben sem engedhető meg. A tervezett gazdasági területek szennyezőanyag kibocsátását a létesítés előtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni. Mivel az uralkodó szélirányt figyelembe véve a tervezett gazdasági területek egy részéről (TSZ-major) kibocsátott szennyezés érintheti a lakóterületeket, ezek kibocsátása javaslatunk szerint nem haladhatja meg a lakóterületekre meghatározott értékeket. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a település területén az alábbi övezeti beosztást javasoljuk: a./ Kiemelten védett területek: • üdülő sport-szabadidős területfelhasználásra tervezett területek b./ Védett I. kategória: • a kiemelten védett kategória kivételével a község egész közigazgatási területe A levegőszennyező források emissziós határértékeinek megállapítása, a vonatkozó jogszabályok alapján a fenti övezeti besorolás figyelembe vételével történhet. Zajhatások • Üzemi tevékenységből származó zajemisszió A tervezési területen káros mértékű zajterhelésről nincs információ. • Közúti gépjármű-közlekedés környezeti zajterhelése A zaj emisszió értékei a község átmenő úthálózatán nem érik el az előírt határértékeket. Hulladékkezelés A kommunális hulladékot a győri Kommunális Szolgáltató gyűjti és a győri központi szeméttelepre szállítja az érvényben lévő szerződésnek megfelelően. A kommunális hulladék szabvány edényzetben való gyűjtése megoldott. Hosszabb távon megoldandó a szelektív hulladékgyűjtés, amely az erőforrások kíméletesebb felhasználását lehetővé tenné. Az esetlegesen keletkezett ipari hulladék tárolását, szállítását a településen működő cégek maguk végzik.
201
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A törmelék lerakására kijelölt hely a külterületen lévő agyaggödör: hrsz. 08/2/b. A lakossági veszélyes hulladék elszállítása jelenleg nem megoldott. Évi egy alkalommal szervezett lomtalanítás van a településen. Felszíni vizek vizsgálata Tápszentmiklós területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A község felszíni folyóvizei a Bakonyból a Duna felé haladó patakok: a Vezseny-ér, a Cuhai-Bakony-ér, a Nyéki-ér. Ezek vízminősége jó, szennyezőanyag csak talajvízszennyeződés által kerülhet beléjük. Ipari eredetű szennyeződés nem ismeretes, a mezőgazdaság szennyezőanyag felhasználása erőteljesen lecsökkent az utóbbi években. Ezenkívül a kavicsbányatavak a jelentősebb felszíni vizek, melyek vízminőségéről konkrét adatok nincsenek. Mivel ezek is a talajvízből táplálkoznak, nagyrészt ugyanazok a hatások érik őket mint a fent felsorolt folyóvizeket. Felszín alatti vizek A felszín alatti vizek védelmében a csatornahálózat kiépülése fog jelentős előrelépést hozni. Ipari tevékenységből felszín alatti talajvízszennyeződés nem keletkezik. A mezőgazdasági területek vegyianyag felhasználása (műtrágya) az utóbbi tíz évben a régebbi mennyiség töredékére csökkent, így ez mint a talajvíz minőségét veszélyeztető tényező jelentéktelen hatású. A létesítésre kerülő és meglévő üzemi létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemről szóló 12/1983/V.12/MT rendeletben foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál a 4/1984 (1.23) EüM. R. 1. mellékletben meghatározott határértéket javasoljuk figyelembe venni. Építészeti szempontból a tervezett üdülő sport-szabadidő funkciójú területeken üzemi illetve kisipari tevékenységhez kapcsolódó zajforrás nem létesíthető. A közlekedésből származó zajemmiszió becsült értékei a község átmenő úthálózatán nem fogják elérni az előírt határértékeket (a határértékek a 4/1984 (1.23) EüM. rendelet 3. mellékletében találhatóak) a koncepció távlatán belül. A hulladék-elszállítás jelenlegi módja kielégíti az igényeket, a község továbbra is a győri Kommunális Szolgáltató Kft.-vel együttműködve kívánja megoldani ezt a közszolgáltatást. Hosszabb távon megoldandó a szelektív hulladékgyűjtés, amely az erőforrások kíméletesebb felhasználását, az alapanyagok újrahasznosítását lehetővé tenné. Törekedni kell a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére, és az egyéb hulladékhasznosító technológiák (szerves hulladék komposztálása, bio fűtőanyagok, biomassza felhasználás stb.) elterjesztésére. A lakossági veszélyes hulladék átmeneti tárolása és elszállítása jelenleg nem megoldott. Az átmeneti tárolás megoldását jelentené egy kis hulladékudvar létrehozása a községben ahol a szelektív és zárt tárolás lehetővé válna. A hulladékudvar helyigénye csekély, a technológiai fegyelem betartásával a szennyezés veszélye minimális, így lakóterületen is telepíthető. A jelenlegi évi egy alkalommal történő lomtalanítás az igények növekedése esetén két alkalomra sűrítendő. A község szennyvízelvezető rendszere jelenleg tervezés alatt áll. A hálózat kiépülése a fejlesztési koncepció időtávján belül várható. A csatornázásra való fokozatos rákötéssel párhuzamosan a víz- és talajminőség javulása várható. A növénytermesztésben csak megfelelő ellenőrzéssel és optimális vegyianyagtartalmú műtrágyákkal folytatható a mesterséges talajjavítás. Ösztönözni kell, hogy minél nagyobb területen terjedjen el az un. biogazdálkodás, mivel az így termesztett növények piacképesebbek, s egyúttal a környezetterhelés is csökken.
202
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A lakóterületekhez közeli szántókon és legelőkön a vegyszeres trágyázást meg kell szüntetni, illetve a fertőzésekre kevésbé érzékeny növények termesztését kell előirányozni. A jelenlegi talajvízminőségről adatok nem ismeretesek, a jövőben szükséges lenne a kül- és belterületi talajvizek feltérképezése. A környezet minőségét a fejlesztésekben érdekelt gazdasági szereplők erősen alulértékelik. A fejlesztések során a pozitív környezeti szemléletet határozottan érvényesíteni kell, hiszen hoszszú távon magas életminőség csak így képzelhető el a településen. A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegőszennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A kritikus beruházások előtt környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges. A megfelelő védőterületek, védőzöldsávok kialakításáról gondoskodni kell. 3.3.19.7.
Településközpont, intézmények
Tápszentmiklós intézményi ellátottsága a terv távlatában feltételezett lakosszám, azaz a jelenlegi létszám esetén az alapellátást biztosítja. Az intézmények és lakossági szolgáltatások jelentős része a község északi, régi beépítésű részén található Itt a Fő u. mentén működik a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, a postahivatal és a takarékszövetkezet. Az iskola épülete a malom utcában található, itt a tetőtérben működik a könyvtár is. A községház műszaki állapota megfelelő, az épület a polgármesteri hivatal funkciót kielégíti. Igény esetén a hivatal melletti szolgálati lakás átalakításával bővíthető. A községi intézményrendszer két fő alkotóeleme az oktatás és a kereskedelmi alapellátás. Az ált. iskolát 1976-ban körzetesítették. Az iskolai körzetközpont Táp lett. A körzeti iskolába jártak a felsőtagozatosok, az alsótagozatosok helyben maradhattak. 1990-ben az iskolák szétváltak és visszakerültek a helyi önkormányzat fenntartása alá. Az általános iskolába jelenleg 98-an járnak. A 8 tantermes épületben 200 férőhely áll rendelkezésre. A csökkenő gyereklétszám mellett a jövőben az épület optimális kihasználtságának biztosítása az egyik fő feladat. Tornaterem jelenleg nincs a községben. A helyi napköziotthonos óvodában 45 kisgyermeket gondoznak, nevelnek. 1997. évtől logopédust is alkalmaznak. Az óvoda jelenleg egy kis telekkel rendelkező épületben működik, melyet felújítottak a közelmúltban. Tervek készültek új óvodaépület kialakítására az iskola mellett, ahol a jelenleginél nagyobb terület biztosítható. A kereskedelmi alapellátást jelenleg 3 vegyesbolt és 2 gazdabolt biztosítja. A helyi önkormányzat 3 községgel kötött megállapodást háziorvosi ellátásra és védőnői szolgáltatásra, székhelye: Táp község, de Tápszentmiklóson is tartanak rendelést. Az orvosi rendelőt 1965-ben adták át, nemrégiben korszerűsítették. Társulási formában oldották meg 7 községgel közösen az építésügyi hatósági feladatokat, Pázmándfalu székhellyel. A meglévő intézményhálózat az alapvető igényeket kielégíti, de hosszabb távon a magasabb életminőség helybeli biztosítása érdekében fejlesztések lennének szükségesek, amelyeknek azonban jelenleg az anyagi háttere nem biztosított. Meg kell találni a kistelepülési szintnek megfelelő ellátási módokat, amelyek ugyanakkor a színvonalas szolgáltatást (kereskedelmi, pénzügyi stb.) biztosíthatják. Alapvetően településközponti funkciót ellátó területeket a jelenlegi oktatási és egészségügyi létesítményekhez kötötten jelöltünk ki. Az iskola épülete hosszabb távon is megfelelő, sőt a gyereklétszám csökkenésével párhuzamosan az épület optimális kihasználtságának biztosítása lesz az egyik alapvető probléma. Az épület nagyságrendjénél fogva több intézményi funkciót is elláthat a jövőben összevontan.
203
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Az iskolához kapcsolódóan tornaterem építése is kívánatos lenne, amely a sportszabadidős tevékenységek iránti igényeknek is helyet tud adni. A tornacsarnok elhelyezése az iskola telkén megoldható. Az óvoda a jelenlegi épületéből átkerülne az iskola melletti telekre, melyre már konkrét tervek is születtek. A megvalósítás egyelőre anyagi okok miatt késik. Az egyéb kulturális igényeket a mai kornak megfelelő színvonalú kultúrház-könyvtárteleház együttes lenne képes kielégíteni. Ezenkívül megoldandó további fejlesztésként helybeli gyógyszertár létesítése. A sportpálya területét javasoljuk belterületbe vonni. Az új temető elhelyezkedése a lakóterületekhez viszonyítva megfelelő, a bővítés lehetősége a temető mögötti területen adott. A lakónépesség száma nem nő terveink szerint, így egyéb jelentős fejlesztés nem szükséges a meglévő, alapellátást biztosító intézményhálózatban. 3.3.19.8.
Gazdasági területek
Gazdasági fejlesztési területet a település belterületén található TSZ major területén, területén jelöltünk ki. Itt különböző vegyes szolgáltató-termelő kisebb vállalkozások letelepedése kívánatos melyek nem zavarják a lakókörnyezetet. A terület közművekkel ellátott. A mintegy 4,5 ha-os terület közúti kapcsolatai is megfelelőek, ugyanakkor elhelyezkedésénél fogva optikailag izolálható a lakókörnyezettől. Az ingatlan alakja lehetővé teszi a változatos méretű telephelyek kialakítását. Javasoljuk a Táncsics Mihály u. összekötését a Malom u.-val. Az összekötő szakaszról javasoljuk a kialakítandó telephelyek feltárását. Kedvező elhelyezkedése miatt a terület hasznosítását mindenképpen szorgalmazni kell, a jelenlegi pusztuló állapot megszüntetése a község fontos érdeke. Ezenkívül a község belterületétől délre a vasúti megállóhely mellett jelöltünk ki tartalék gazdasági területet, amely a vasút szerepének távlati felértékelődése esetén kaphat nagyobb jelentőséget. Itt a nagyobb szállítmányozási igényű vállalkozások kaphatnak helyet. 3.3.19.9.
Mezőgazdasági területek
A meglévő mezőgazdasági területen az épített környezetet befolyásoló jelentős fejlesztés nem várható. A Bársonyos felé vezető úton lévő Tsz telepet továbbra is elsősorban agrár-üzemi funkciójú felhasználásra tervezzük. A meglévő épületek több funkcióra is alkalmasak. A fejlesztéseknél fokozott figyelmet kell fordítani arra (megfelelő technológia stb.), hogy a település belterületét káros hatások (elsősorban szag) ne érjék. Ilyen szempontból a Sándor-major elhelyezkedése kedvező. A felhagyott Tuskós-major revitalizációját nem tervezzük, a várható gazdasági folyamatok ezt nem teszik reálissá. A község közigazgatási területén lévő szántóföldek minősége nagyrészt 19-23 AK/ha közötti. A településen lévő mezőgazdasági területek sorsa elsősorban attól függ, hogy mikorra kerül kidolgozásra egy átgondolt országos agrár koncepció, amely a jelenlegi koncepció nélküli támogatási rendszereket felváltja. Ennek részeként létrejöhetnek olyan térségi agrárprogramok, amelyek versenyképes, az EU csatlakozásra érett mezőgazdaság létrejöttét segíthetik. Ezek fejlesztési irányai a következőek: • a piaci igényekhez igazodó fajtaválaszték és termékszerkezet kialakítása • az adottságokhoz igazodó művelési ág választás, a terület-felhasználás ökológiai s földrajzi feltételeknek megfelelő átalakítása • optimális üzemnagyság, tiszta tulajdonviszonyok • komplex termékfeldolgozás, magas hozzáadott-érték • minőségi specializáció a termékekben és szervezeti integráció az élelmiszergazdaságban
204
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A gyep és erdő művelési ág továbbá a kertkultúra arányának növelése szükséges a hagyományos szántóföldi növények rovására. 3.3.19.10.
Üdülő- szabadidős területek
A község jelenlegi belterülete melletti volt zártkertek területén javasoljuk az ilyen célú területfelhasználást, amely így területileg szerves egységet képezhet a jelenlegi településszerkezettel. Elsősorban egyedi üdülőtelkek kialakítását tervezzük. A terület domborzati viszonyaiból adódóan az elképzelések szerint egy vagy több mesterségesen kialakított vízfelület köré egységes arculatú telep alakítható ki. A másik fejlesztendő terület a település külterületén lévő Bálint-kút környéke. Itt elképzeléseink szerint kerékpáros-pihenőhely, a nomád, természetjáró-turizmus igényeit kielégítő szálláshely (kemping), és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások számára lehet területet biztosítani. A település területén és amellett lévő kavicsbánya-tavak rekultiváció után a horgászturizmus bázisai lehetnek. A község területén az üdülő jellegű fejlesztéseknél elsősorban a falusi turizmust kereső, kisebb árfekvést igénylő kereslet kielégítése lehet a cél. 3.3.19.11.
Természeti környezet, táj- és természetvédelem
Tájvédelmi szempontból a meglévő vízfolyások és az azokat kísérő zöldterületek, fasorok, kisebb ligetes erdők döntő fontosságúak a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védőerdősávok telepítése amelyek a széleróziós deflációs hatásokat csökkentik. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők, fasorok megtartása, területük bővítése. Különösen fontos ez a kijelölt üdülő- szabadidős területek melletti, a település belterületét körülvevő, az utakat kísérő erdők esetében. A település területét a nyugat-magyarországi zöld-folyosó hálózat nem érinti, és jelentősebb természetközeli élőhely sem található. A mezőgazdasági területek felhasználásának változásával (erdő- és gyepterületek növelése) közvetetten a község területe is bekapcsolódhat a szigetközi és bakonyi élőhelyek közti jelenleg hiányos kapcsolat megteremtésében. A bányatavak szakszerű rekultivációja, a tájsebek eltüntetése fontos feladat. A hasznosítandó kavicsbánya-tavak partvédelmét a táj értékének megőrzése céljából és az egyensúly védelmében mérnökbiológiai módszerekkel kell biztosítani. A partok védelmét elsősorban növényültetéssel, másodsorban holt természetes anyagok felhasználásával (rőzseművek) kell biztosítani. (Beton nem alkalmazandó.) A kavicsbánya-tavak vízminőségének és állat-növényvilágának védelme érdekében az esetleges beruházásoknál a csatornázást mindenképpen el kell végezni. A közterületek, valamint a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek kialakításánál a kisalföldi növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését, kerülendő a tájidegen un. rabszolganövények telepítése. A növényzettelepítésnél a zöldfelületalakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, így: - a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos - kerülendő a merev fasorok alkalmazása, az utak mentén elhelyezendő növényzet megjelenését csoportos telepítéssel kell lágyítani - háromszintű növényzettelepítés javasolt (fa, bokor, gyep) Tápszentmiklós közigazgatási területén jelenleg a természetvédelem hatálya alá eső terület nincs, ilyen kialakítása nem tervezett.
205
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
4. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK GAZDASÁGI ÖSSZEHASONLÍTÁSA 4.1. Népesség A kistelepülés utolsó statisztika szerinti lélekszáma 17179 fő volt. Ez a népességszám általában termélszetes úton fogy az egész kistérségben. Ne áltassuk magunkat, a reprodukálóképesség csökken. Ezen még a belföldi vándorlási különbözet sem tud segíteni, kivéve egyetlen-egy települést. Ezért is szükséges a fejlesztési tervet elkészíteni, mely egyik sarkalatos pontja a népességet megtartó lépesség növelése.
4.2. Épített környezet A települések sajátos rendszert alkotnak, ugyanakkor egy-egy település nagyon szépen kialakította a topográfiai viszonyoknak megfelelő saját strukturáját. Összesen 6355 lakás található kistérségünkben. Átlagosan 2,7 fő lakik egy lakásban. Az egyes települések fejlesztési elképzelései az illető település leírásánál már olvasható volt.
4.3. Gazdaság
1995 Pannonhalma Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Écs Fenyőfő Győrasszonyfa Győrság Lázi Nyalka Pázmándfalu Ravazd Románd Sikátor Táp
52
Működő vállalkozások száma db 1996 1997 1998 1999 2000
2001
2002
2
3
4
5
7
4
3
87 7
103 11
111 10
107 10
112 12
115
130
8
4
3
3
2
2
42
35
37
41
2003 244 3 12 116 123 10 37 80 15 23 53 81 20 4 45
Tápszentmiklós
42
Tarjánpuszta
15
Veszprémvarsány
87
A fenti táblázatból a vállalkozások száma 2003-ban megnézhető. Általános azonban a vállakozásokra, hogy a vállakozásoknak a 73,4 %-a magánvállakozás. Ezek nem teremtenek munkahelyet. Ezért inkább a társas vállakozásokat kellene helyzetbe hozni. Minden Európai
206
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Uniós prioritás a kis- és közepse vállakozások erősítését célozza. Nekünk is ebbe az irányba kell mozdulnunk. Nagyon sokat segítene a vállakozásokon, ha kialakulna egy kistérségen belüli belső piac, mely kismértékben függetleníthetné magát a kedvezőtlen külső hatásoktól. Nem szokványos szakmák felkarolásával a népi kultúra is komoly vállakozások alapját képezhetné. A befektetők telephelyválasztási döntését befolyásoló tényezők jelentős része helyi, ill. regionális jellemző, melyet a regionális intézmények és szereplők jobban ismernek és hatásosabban tudják befolyásolni. A regionális fejlesztési ügynökségek, ill. a kialakulóban lévő kistérségi szintű intézmények több információval rendelkeznek a helyi versenyképességi tényezők állapotáról (termelési hagyományok, munkaerő-piac, jövőbeli fejlesztési elképzelések, irányvonalak, a vállalkozói szféra struktúrája). A területi versenyképesség javítását szolgáló helyi beruházásösztönzés hatékonyságának javítását e fejlesztések regionalizációja tudja leginkább elősegíteni. A regionális szintű fejlesztéspolitikai szereplők intenzív részvételét a befektetésösztönzési folyamatba biztosítani kell.
4.4. Közlekedési infrastruktúra Az egész kistérség ma még inkább elmaradott úthálózattal rendelkezik. Ezt az is tükrözi, hogy 50 és 70 % között található a burkolatlan utak aránya. Nagyon nagy probléma a kistérségen belül az összekötő utak hiánya. Ennek az a követkménye, hogy Győrságtól Tápszentmiklósig a 8222. sz. út az egyetlen összekötő kapocs, de ez az út ugyanakkor el is vágja ezeket a településeket a kistérség többi részétől. Egyik településnek sincs emiatt közvetlen buszösszeköttetése a kistérségi központtal Pannonhalmával. Természetesen a települések fő csoportját a 82. sz. főközlekedési út mentén lévő települések, illetve az erről rövid útsazakaszon elérhetők állnak. Ezek Écstől Veszprémvarsányig a főúton, illetve az innen elérhető Pannonhalma, Tarjánpuszta, Győrasszonyfa, Lázi, Sikátor települések. A közlekedési viszonyok a Bakonyra felkúszó települések esetén a legmostohábbak. Ők alkotják a harmadik csoportot Bakonypéterdtől Fenyőfőig. Sajnos a térségfeltárás jó közlekedési infrastruktúra nélkül nem képzelhető el. A program más részein a közúti összeköttetéseket érintő kívánalmakat felsoroltuk.
207
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
4.5. Közüzemi hálózatok Vezetékes gázt fogyasztó háztartások 1995 1996 1997 1998 1999 2000
2001
2002
2003 692
Pannonhalma 0,00
Bakonygyirót
0,00
0,00
0,00
21,00
37,00
37,00
40 23
Bakonypéterd Bakonyszentlászló
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
23,00
Écs
0,00
187,00
234,00
253,00
279,00
321,00
Fenyőfő
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
108 342,00
364,00
391 -
Győrasszonyfa
106
Győrság
361
Lázi
69
Nyalka
117
Pázmándfalu
220 0,00
Románd
0,00
0,00
0,00
20,00
30,00
34,00
204 44
Ravazd Sikátor
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
Táp
36,00
137,00
151,00
157,00
168,00
6,00
28,00
42 183
Tápszentmiklós
182
Tarjánpuszta
79
Veszprémvarsány
-
-
-
-
-
32,00
73,00
106
Villamos energiát fogyasztó háztartás 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003 1376
Pannonhalma 178
Bakonygyirót
181
182
181
180
180
180
183 118
Bakonypéterd Bakonyszentlászló
797
801
802
806
807
814
Écs
768
769
797
811
818
837
Fenyőfő
83
83
85
86
86
87
837 847
853
878 92
Győrasszonyfa
209
Győrság
632
Lázi
265
Nyalka
205
Pázmándfalu
598
Ravazd
547
Románd
209
208
210
209
213
215
149
151
Sikátor
153
153
153
153
151
Táp
316
318
319
319
319
217
221 154 323
Tápszentmiklós
350
Tarjánpuszta
134
Veszprémvarsány
447
458
455
455
449
450
452
459
208
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003 572
Pannonhalma 0
Bakonygyirót
0
0
0
0
0
0
-
Bakonypéterd Bakonyszentlászló
0
0
0
0
0
0
Écs
-
-
-
180
208
255
Fenyőfő
0
0
0
0
0
0
441 283
283
297 48
Győrasszonyfa
75
Győrság
152
Lázi
103
Nyalka
-
Pázmándfalu
182
Ravazd Románd Sikátor
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
76
0
91
Táp
-
Tápszentmiklós
77
Tarjánpuszta Veszprémvarsány
0
0
0
0
0
0
240
279
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
1083
Pannonhalma 116
Bakonygyirót
116
116
116
116
116
117
116 125
Bakonypéterd Bakonyszentlászló
659
660
660
660
663
664
Écs
562
572
571
583
584
534
-
-
-
79
79
80
Fenyőfő
2003
661 622
637
599 79
Győrasszonyfa
183
Győrság
504
Lázi
229
Nyalka
179
Pázmándfalu
344
Ravazd
418
Románd
143
143
143
143
144
144
141
141
Sikátor
140
140
140
140
140
Táp
281
283
284
284
278
141
141 137 271
Tápszentmiklós
310
Tarjánpuszta
122
Veszprémvarsány
346
347
348
350
350
351
351
399
209
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Távbeszélőkészülékek száma 1995
1996
1997
1998
1999
2000*
432
454
508
560
556
34
473
494
515
527
4
61
64
67
Románd
11
87
82
Veszprémvarsány
45
266
6
Bakonygy. Sikátor
Écs Bakonyszentlászló
38
Bakonygyirót
Fenyőfő
Táp
-
-
2001
2002
533
523
68
69
64
88
91
97
81
284
286
294
302
35
38
38
39
4
61
64
67
68
69
4
78
87
90
90
95
143
158
189
205
64
Összefoglalásunk végén elmondhatjuk, hogy a gázfogyasztás terén elég kevés a rákötések száma, holott egyedül Fenyőfőn hiányzik a közműfejlesztés. A kistérség átlagában 46,7 %-os a rákötés aránya. Ennél lényegesen kedvezőbb az áramfogyasztás. Sokl háztartásban több mérőhelyet is kialakítottak, így jöhetet ki 119,3 %-os rákötési arány. Szomorú a csatornázási helyzet, pedig környezetvédelmi szempontból ez lenne a legfontosabb közmű. Sajnos az ára is lerettentő hatású. A lakások mintegy 36,5 %-a kötött rá, bár a lakások 76 %-a tudna rákötni, mert a közműfejlesztés terén itt a legrosszabb a helyzet. A következő településeken nincs csatornázás: Bakonygyirót, Bakonypéterd, Nyalka, Pázmándfalu, Táp, Tápszentmiklós. Az ivóvízhálózatba bekötött lakások száma sem éri el a 100 %-ot, csak 92,8 %.
4.6. Környezetvédelem Tulajdonképpen környezetvédelmi szempontból nem rossz a kistérség állapota. Általában azt olvashattuk, hogy a levegő szennyezettség nem jellemző, a zaj- és rezgésterhelés talán csak a 82. sz. út mellett élőket éri el, a hulladékszállítás megoldott. Az összes település a győri KOMSZOL Rt-vel kötött szerződét. Térségünkben fokozottan óvni kell környezetünket, mert a táj integráns értékhordozó, komplex kulturális, társadalmi, természeti kategóriát alkot. Bár a kiemelt táji értékek általában csak kisebb térségekben jelennek meg és alkotnak rendszereket, a régiókra, sőt az egész országra hatással lehetnek kisugárzásuk révén, meghatározva, befolyásolva gazdaságuk, társadalmuk arculatát, hozzájárulva identitásukhoz. A kiemelt hazai táji értékek, az urbanizációtól, túlburjánzott üdülői infrastruktúrától, az intenzív mezőgazdaságtól megkímélt térségekben találhatók. Érintetlenségükből kifolyólag az egészséges, kevéssé terhelt természeti környezet iránti rekreációs, turisztikai és lakókörnyezeti igény, a helyi karakterű organikus mezőgazdasági, kézműipari termékek iránti kereslet határozott erősödésével mindinkább felértékelődő erőforrássá válnak bennfoglaló térségeik számára. A táji értékek térségi kiaknázását ma még számos tényező akadályozza. Ezek közül kiemelhetők a következők: az értékek felismerésének hiánya; az értékek megőrzésének ill. fejlesztésének elmaradása; a helyi térségi társadalom jogainak korlátozása a természeti környezet rekreációs használatában; a helyi és üdülői lakosság partneri közösségeinek hiánya; a táj és
210
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
ember kapcsolatának megszakadása; a környezettudatosság, a térségi és táji identitás fejletlensége; a közbiztonság problémái; az elégtelen ökoturisztikai infrastruktúra; az általános infrastrukturális problémák az urbanizált területektől gyakran távol fekvő részeken; az egyes természetvédelmi területek térségfejlesztéssel való gyér kapcsolata, a kapcsolatok kialakításának korlátjai. Közvetlen haszna lehet A környezetbarát ökoturizmus elterjedése ugyan nem jár nagyszámú munkahelyteremtéssel, azonban mivel az e célra alkalmas, erdőben gazdag hegy-, és dombvidéki területeken, történelmi borvidékeken, ill. tanyás térségekben kisnépességű települések, aprófalvak találhatóak, ezek foglalkoztatási problémáit oldhatja. Az elnéptelenedő települések kiüresedését is lassíthatja, megállíthatja a tájba illő üdülési funkciók átvétele. Az ökoturisztikai tevékenységek ösztönzésének egyik legfontosabb eleme az ökoturisztikai infrastruktúrának a térségben lakók bevonásával végrehajtott fejlesztése. Ez megnyilvánulhat kerékpárutak és kapcsolódó szolgáltatási rendszerek, gyalogtúra útvonalak rendszerszerű és tematikus újjáépítésében, természetbarát szálláshelyek (turistaházak) rendszerének újjáélesztésében, tradicionális falusi környezetű falusi turisztikai szálláshelyek kialakításában. Hasonló jellegű kitörést kínál a turizmushoz kapcsolódó, illetve attól függetlenül is létjogosult a helyi termelési, tájhasznosítási, kézművesi kultúrákra támaszkodó, a tájkaraktert kihasználó termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erősítése. Támogatandó a helyi tájjellegű mezőgazdasági és ipari termékek, valamint szolgáltatások kialakítása, piacra jutása, marketingje, értékesítő-beszerző szövetkezeteik, hitelesítő helyi kamaráik szervezése. A helyi, legtöbbször megújuló energiaforrásokra épülő, kisvolumenű helyi energiagazdálkodási, valamint anyag- és hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása fenntartható módon járul hozzá az infrastrukturális problémák enyhítéséhez. Az erdők közjóléti, rekreációs, valamint a helyi gazdaságban, szociális viszonyok között betöltött funkcióinak az ökológiai szempontokkal egyeztetett biztosítása, kiépítése (energiaellátásban és munkahelyteremtésben a tulajdonosok és a rekreációs, szociális, vállalkozói erdőhasználók partnerségi kapcsolatainak elősegítése) nagyon fontos a fenntartható és hatékony tájhasznosítás szempontjából. Nagyon fontos tehát a környezeti szempontú tervezés és tájmenedzsment: • Az érintett térségekben és településekben mélyen környezetintegrált stratégiai környezeti vizsgálattal támogatott területfejlesztést, térség(vidék)fejlesztést, területrendezést kell szorgalmazni, a természeti örökséget veszélyeztető környezeti és antropogén kockázatok megelőzése, csökkentése és a károk enyhítése érdekében. • A magas tájpotenciállal és esztétikai értékkel rendelkező térségekben a tájsebek, természetkárosítások rehabilitációját ösztönző fejlesztéspolitika kialakítása és végrehajtása, a fenntartható tájhasználat biztosítása is fontos. • Természetvédelemmel összhangban lévő mezőgazdasági termelést kell kialakítani. • A tájesztétikai és tájökológiai szempontokat hathatósan kell érvényesíteni a mező és erdőgazdasági tevékenységek során (rendezési tervekben szabályozva), az őshonos fajok telepítésének és tartásának ösztönzése által is. • E térségek erdőterületeinek természetességét javítani kell, törekedve a tájak erdőtömbjeinek összekapcsolására is, így akadályozva és csökkentve az erdőterület fragmentációját. • Minden a térségeket vagy közösségeit érintő fejlesztési kezdeményezéshez kapcsolódjon stratégiai környezeti vizsgálat. • Az érintett térségek menedzsmentjei dolgozzanak ki fenntarthatósági stratégiákat.
211
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
5. A GAZDASÁGI TÉRSZERKEZET ALAKULÁSA ORSZÁGOSAN 1998-2002. KÖZÖTT A gazdasági térszerkezet alakulása 1998-2002
Jelmagyarázat gazdasági t érségt ípusok: leszakadó fejlet len, felzárkózó közepesen fejlett, st agnáló közepesen fejlett, felzárkózó fejlet t, stagnáló dinamikusan fejl ődő
212
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
6. A GAZDASÁGI TÉRSZERKEZET ALAKULÁSA A KISTÉRSÉGBEN 6.1. Vállalkozói környezet, külföldi tulajdon, ágazati koncentráció – Kistérségi csoportosítás
Mosonmagyaróvári
Győri Soproni Kapuvári
Csornai Téti
Pannonhalmai
Kőszegi Csepregi Celldömölki Sárvári
Szombathelyi
Körmendi
Vasvári
Szentgotthárdi
Zalaszentgróti
Őriszentpéteri Zalaegerszegi Keszthelyi Lenti
Letenyei
Nagykanizsai
5. a rangsorban Kedvezőtlen adottságok, az ágazati szerkezetben az ipar a domináns, csak a Téti, Vasvári és Letenyei kistérség van rosszabb helyzetben.
213
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
6.2. Kereskedelem és turizmus - Kistérségi csoportosítás
Mosonmagyaróvári
Győri Soproni Kapuvári
Csornai Téti
Pannonhalmai
Kőszegi Csepregi Celldömölki Sárvári
Szombathelyi
Körmendi
Vasvári
Szentgotthárdi
Zalaszentgróti
Őriszentpéteri Zalaegerszegi Keszthelyi Lenti
Letenyei
Nagykanizsai
6. a rangsorban Turisztikai szempontból kedvezőtlen, átlag alatti értékekkel jellemezhető helyzetű kistérség, de lenne kitörési lehetőség, csak a tőkét kellene idevonzani.
214
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
6.3. Foglalkoztatottság és jövedelem – Kistérségi csoportosítás
Mosonmagyaróvári
Győri Soproni Kapuvári
Csornai Téti
Pannonhalmai
Kőszegi Csepregi Celldömölki Sárvári
Szombathelyi
Körmendi
Vasvári
Szentgotthárdi
Zalaszentgróti
Őriszentpéteri Zalaegerszegi Keszthelyi Lenti
Letenyei
Nagykanizsai
5. a rangsorban A legkedvezőtlenebb adottságú kistérségei a régiónak, minden tekintetben jóval az átlagos értékek alatt.
215
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
6.4. Munkanélküliség - Kistérségi csoportosítás
Mosonmagyaróvári
Győri Soproni Kapuvári
Csornai Téti
Pannonhalmai
Kőszegi Csepregi Celldömölki Sárvári
Szombathelyi
Körmendi
Vasvári
Szentgotthárdi
Zalaszentgróti
Őriszentpéteri Zalaegerszegi Keszthelyi Lenti
Letenyei
Nagykanizsai
2. a rangsorban - viszonylag kedvező struktúra, a pályakezdők magas aránya talált munkát
216
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
6.5. Iskolázottság - Kistérségi csoportosítás
Mosonmagyaróvári
Győri Soproni Kapuvári
Csornai Téti
Pannonhalmai
Kőszegi Csepregi Celldömölki Sárvári
Szombathelyi
Körmendi
Vasvári
Szentgotthárdi
Zalaszentgróti
Őriszentpéteri Zalaegerszegi Keszthelyi Lenti
Letenyei
Nagykanizsai
4. a rangsorban a középiskolai végzettséget leszámítva csak kevéssel gyengébb mutatók, mint a harmadik csoportban
217
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
6.6. Egészségügyi ellátás – Kistérségi csoportosítás
Mosonmagyaróvári
Győri Soproni Kapuvári
Csornai Téti
Pannonhalmai
Kőszegi Csepregi Celldömölki Sárvári
Szombathelyi
Körmendi
Vasvári
Szentgotthárdi
Zalaszentgróti
Őriszentpéteri Zalaegerszegi Keszthelyi Lenti
Letenyei
Nagykanizsai
3. a rangsorban valamivel az átlag feletti értékek, néhány kistérség nem rendelkezik kórházzal, így a Pannonhalmi Kistérség sem.
218
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
6.7. Általános jóléti mutatók - Kistérségi csoportosítás
Mosonmagyaróvári
Győri Soproni Kapuvári
Csornai Téti
Pannonhalmai
Kőszegi Csepregi Celldömölki Sárvári
Szombathelyi
Körmendi
Vasvári
Szentgotthárdi
Zalaszentgróti
Őriszentpéteri Zalaegerszegi Keszthelyi Lenti
Letenyei
Nagykanizsai
6. a rangsorban - leszakadó kistérség viszonylag kedvező foglalkozási szerkezettel
219
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
7. A STRATÉGIAI CÉLOK KIALAKÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI ELVEI
A jövőképhez vezető stratégiai célok (prioritások, programok) meghatározásához az alábbi térségi fejlesztési elvek vezettek: Valós fenntarthatóság –a gazdasági, a környezeti, a társadalmi és a kulturális hatások egyidejű figyelembevétele (pl. térségi belső gazdaság-fejlesztés, megújuló-energia hasznosítás, környezetkímélő- és energiahatékony technológiák támogatása, turizmusfejlesztés, decentralizált hálózati infrastruktúra karbantartásának és felújításának támogatása, helyi társadalmak által támogatott fejlesztések, társadalmi hálózatok együttese révén). Integrált térségi programok – a hatásában szétforgácsolt egyedi pályázatok helyett nyitott térségi egyeztetési folyamatban pontosított integrált térségi és tematikus projektek (projektcsomagok; tematikus hosszúlisták) lehetősége. Értékeink megtartása – az új beruházások mellett, a jogszabályok adta keretek között, hangsúly a térségi felújítások és működtetés támogatásán. Innovatív hálózatok és piaci alapú fejlesztés a gazdaságban – a vállalkozási együttműködési hálózatok, klaszterek regionálisan integrált erősítése, a regionális gazdaságfejlesztés megerősí-
220
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
tése; a gazdaságfejlesztés területén piaci alapú támogatások, fejlesztési megoldások (pl. regionális garancia-alapok) előtérbe helyezése. Információs társadalmat mindenkinek – integrált regionális tartalom-, tudás- és szolgáltatásfejlesztési programok, figyelembe véve a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok és a munkaerőpiacról kiszorultak igényeit is. Térben kiegyenlített fejlesztés – az egyes szervezetek, települések, térségek megerősítése helyett, a régiót térben átfedő, önmagukban is erős szervezetek hatékony működésre és együttműködésre képes hálózatai, hálózatainak rendszere. Ágazati koncentráció – a fejlesztések során a régió hosszú távú jövőjét széleskörű kapcsolatrendszerűk révén leginkább meghatározó, kulcs vagy vezérágazatok kiemelt kezelése, így a gépipar (járműipar, elektronika), a turizmus (különösen a gyógyító egészségturizmus, és a falusi turizmus), a környezeti iparágak (fa- és bútoripar, megújuló energiaforrások, környezeti technológiák) és a tudásipar (magas fokú szakképzettség, felsőoktatás, kutatás-fejlesztés).
221
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
7.1. A szükséges stratégiai programok az egész kistérségre Alábbiakban közöljük a Győr-Moson-Sopron megyére 2001-ben készült területfejlesztési progra kistérségünkre alakított változatát. STRATÉGIAI PROGRAMOK 1. prioritás: Humánerőforrás bővítése és megújítása
2. prioritás: Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése
3.prioritás: Környezet és infrastruktúra fejlesztés
4.prioritás: Kistérségi együttműködés erősítése
OPERATÍV PROGRAMOK 1.1. Intézkedés: „Tudás-képzés-iskola” Innovatív, magasan képzett humán tőke állományának növelése 1.2. Intézkedés: „Támasz” Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idősödő lakosság ellátásának növelésére
7.1.1.
2.1. Intézkedés: „megyei termék” helyi gazdaságfej-lesztés, helyi inno-vációk támogatása 2.2. Intézkedés: „Termelési tér – vállalkozói tér” Kis- és közepes vállakozások telephely kínálatának és értékesítési formák növelése 2.3. Intézkedés: „Vendégszeretet” Turizmusfejlesztés, turisztikai termékkínálat bővítése, falusi és ökoturizmus 2.4 Intézkedés: „Agrármegújulás” SAPARD program
3.1. Intézkedés: „Jelenünk” Környezetgazdáskodási program
4.1. Intézkedés: Térségi együttműködés a regionális területekkel
3.2. Intézkedés: „Jövőnk” természetvédelmi program
4.2. Intézkedés: Magas-Bakony turisztikai együttműködés
3.3. Intézkedés: „lakható tér” településhálózat fejlesztési program
4.3. Intézkedés: „Partnerség” Együttműködés a szomszédos megyékkel
3.4. Intézkedés: „Sztráda” a jobb elérhetőségért program 3.5. Intézkedés: „Múltunk” az épített és kulturális örökség védelméért
Operatív programok
“Tudás – képzés – iskola” – Innovatív, magasan képzett humán tőke állományának növelése “Megyei termék” – Helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása “Jelenünk” – környezetgazdálkodási program “Sógorság” – Együttműködés az osztrák-magyar határ mentén “Támasz” – Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idősödő lakosság ellátásának növelésére “Termelési tér – vállalkozói tér” – Kis- és középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bővítése
222
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
“Jövőnk” – természetvédelmi program “Kisalföld-Csallóköz” – Együttműködés a szlovák-magyar határ mentén “Vendégszeretet” – Turizmus fejlesztése, turisztikai termékkínálat bővítése, falusi és ökoturizmus “Lakható tér” – településhálózat fejlesztési program “Bécs-Pozsony-Győr Eurégió” – Hármas határ menti együttműködés “Agrármegújulás” – a SAPARD program “Sztráda” – a jobb elérhetőségért program “Partner-ség” – Együttműködés a szomszédos megyékkel “Múltunk” – az épített és kulturális örökség védelméért A projektek a következő összefüggésben vannak a fejlesztési célokkal: 1. Általános településmarketing A településmarketing egy eszköz, amellyel a település megítélését lehet javítani. Megfelelő reklámmal a település megismertetheti magát a célcsoportokkal (befektetők, turisták, letelepülni szándékozók és a helyi lakosság). A fejlesztés szükséges, mert: Biztosítja a település ismertségét a: Betelepülni szándékozók között A letelepedni szándékozó cégek között A turisták számára 2. Belvízlevezetés megoldása A belvízlevezetés megoldása az olyan domborzati adottságú területeken, mint Écs fontos fejlesztési kérdés. Amennyiben nem történik megfelelő intézkedés, a talaj könnyen erodálódik (lepusztul). Ez a folyamat veszélyezteti mind a környezetet, mind a lakosságot. Egy-egy heves, nyári zivatar esetén több köbméter talaj borítja az utakat, kerteket, veszélyeztetve a lakosságot. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a környezet állapotát (talajerózió megszűnése) A lakosság kényelmét (nem kell tartani a nyári esőzésektől) 3. Illegális szemétlerakók megszüntetése Az illegális szemétlerakók a lakosság felelőtlenségének, nemtörődömségnek, lustaságának közterületi emlékművei. Az elkövetkezendő generációkat fosztjuk meg a szeméthalmokkal a tiszta környezethez való joguktól. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a környezet állapotát Javítja a településképet Javítja a település megítélését a turisták között 4. Iparterület kialakítása Gazdasági terület nélkül nincs munkahely, amely pedig biztosítja a település számára a lakosság helyben való munkavégzésének feltételét. A fejlesztés szükséges, mert: Alapvető követelmény a munkahelyteremtés helyi megvalósítása 5. Járdák építése, javítása A járdák elsősorban a lakosság kényelmét biztosítják. Azokon a helyeken ahol nincsenek járdák a lakosság kénytelen az utcákon közlekedni. amely balesetveszélyes helyzetekhez vezethet. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a településképet Javítja a lakosság kényelemérzetét
223
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
6. K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése A településnek nagyon gyenge a kelet-nyugat irányú közlekedési kapcsolata. A szomszédos települések elérhetőségi indexe rosszabb, mint Budapesté. A település elérhetősége fontos, mert a vállalkozások és a betelepülni szándékozók szívesebben telepednek le egy jobb elérhetőséget biztosító településen. A jobb elérhetőséggel könnyebben lehet turizmusszervezést végezni. A fejlesztéshez szükséges a stratégiai együttműködés a szomszédos településekkel. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a település elérhetőségét az esetlegesen letelepedő cégek számára Javítja a településen élők közlekedési lehetőségét Javítja a település elérhetőségét a turisták között 7. Kommunikáció a lakossággal Megfelelő kommunikáció nélkül nem lehet a lakosságot bevonni a fejlesztésekbe. A település lakosságának javul a közösséghez való tartozása. Megfelelő kommunikáció szükséges a szelektív hulladékgyűjtés és a turizmusszervezés megvalósításához. A fejlesztés szükséges, mert: Bevonja a településen élőket a helyi fejlesztésekbe Javítja a közösségi szellemet Kifejezetten fontos a környezetvédelmi propaganda megteremtésében 8. Közösségi intézmények fejlesztése A közösségi intézmények fontosak a település lakosságának közösséggé történő formálásában. Megfelelő háttér nélkül a településen élők nem érzik magukénak a települést. A közösségi intézmények megfelelő fejlődés után a területfejlesztés szereplőjévé válhatnak. A szervezett programok, hagyományőrző tevékenységek segíthetik a turizmus felélénkülését. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a közösségi szellemet Elősegíti olyan programok megvalósítását, amelyek a turizmus számára attrakciókká válhatnak 9. Közvilágítás további fejlesztése A közvilágítás biztosítása az önkormányzatok kötelező feladata. Megfelelő közvilágítás nélkül a települések éjszakai közlekedése balesetveszélyes. A közvilágítás minősége sokat javít egy település megítélésén. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a településképet Javítja a közbiztonságot (közlekedés) és ezzel a lakosság elégedettségét 10. Munkahelyteremtés A munkahelyteremtés projektként és vertikális programként is szerepel. Ennek oka az, hogy a munkahelyteremtés a lakosság elégedettségének és a szükséges fejlesztésekhez szükséges források előteremtésének elengedhetetlen előfeltétele. A fejlesztés szükséges, mert: Helyi foglalkoztatottságot tesz lehetővé Fejlesztési forrásokat biztosíthat 11. Stratégiai együttműködés a környező településekkel Csak a környező települések összefogásával jöhet létre olyan projekt, amely lehetővé teszi a közös pályázatok készítését az Uniós Alapokra. Az Uniós pályázatok megnyerésénél fontos szempont a partnerség. Egy olyan fejlesztés, mint a turizmus alapinfrastruktúrájának megteremtése, vagy egy K-NY irányú út létrehozása az összefogás nélkül nem jöhet létre. A fejlesztés szükséges, mert: Közös fellépéseket tesz lehetővé: K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése településmarketing
224
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
turizmus 12. Szelektív hulladékgyűjtés támogatása A gazdaság fejlődésével a település „szeméttermelése” megnőtt, és szükségessé vált a szemétgyűjtés bevezetése. A szemétgyűjtés azonban nem szelektál. A szelektálással és újrahasznosítással csökkenthető a tárolt szemét mennyisége, és a kitermelt nyersanyagok nagysága. Ha egy településen bevezetik a szelektív szemétgyűjtést, az javítja a település megítélését. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a település megítélését: a lakosság körében a betelepülni szándékozók között a turisták körében a településmarketing fontos alapja lehet 13. Szennyvízcsatornázás kihasználtságának növelése Az alacsony rákötések száma miatt a természet jelentősen károsodik. A talaj struktúrája folyamatosan romlik, a gélesedési folyamatok folytatódnak, addig amíg a rákötések száma nem éri el a megfelelő szintet. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a lakosság elégedettségét Javítja a környezet állapotát Elengedhetetlen az iparfejlesztéshez Elősegíti a betelepülést 14. Új lakótelkek nyitása Új lakótelkek kialakítása nélkül megreked a betelepülés. Amennyiben egy településen kevés a lakótelek, az ingatlanok ára megemelkedik, amely szelektálja a letelepedőket, ezzel jelentősen csökkentve számukat. A fejlesztés szükséges, mert: Elengedhetetlen feltétele a betelepülésnek 15. Útfelújítás Egy jó állapotban lévő úthálózat jelentősen javítja a lakosság elégedettségét, hiszen színvonalas közlekedést tesz lehetővé, nem rontja a személygépkocsik állapotát. A jó karban lévő úthálózat szükséges az iparfejlesztéshez. A rossz állapotban lévő úthálózat rontja a település megítélését. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a településképet Elősegíti a cégek letelepedését Elsegíti a betelepedést Javítja a lakosság közérzetét Javítja a település megítélését 16. Vendéglátó-ipari alapinfrastruktúra fejlesztésének ösztönzése A minőségi vendéglátó-ipari infrastruktúra alapfeltétele a turizmus kibontakozásához. Jelentősen javítja a település megítélését egy jó hírű vendéglő, illetve panzió. Nem csupán a megtelepedést, hanem a további működést is szükséges elősegíteni. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a lakosság kényelmét A turizmus alapinfrastruktúrája Elősegíti a településmarketinget 17. Virágosítás, parkosítási program Egy virágosítási projekt sokat segít a település megítélésén. A rendezett településképpel rendelkező falvakat előszeretettel látogatják a turisták, és büszke rá a lakosság. Amennyiben meg-
225
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
felelő kommunikációval a település lakosságát sikerül bevonni a fejlesztésbe, azt magukénak érzik és vigyáznak rá. A fejlesztés szükséges, mert: Javítja a településképet Emeli a lakosság elégedettségét Elősegíti a településmarketinget Gazdaságfejlesztés, Lakosság-centrikusság, Környezet- és településkép I. Infrastruktúrafejlesztés II. Munkahelyteremtés III. Településkép javítása IV. A környezet védelme V. A betelepülés segítése VI. A lakosság kényelméért
226
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
8. Pannonhalma kistérség gazdaságfejlesztése Minden gazdaságfejlesztési program előkészítésekor gondolni kell a települések életét, a kistérséget átfogóan jellemző tényezők együttesére. Ezek a komplex összefüggések a következő témák szerint rendezhetők: •
•
•
•
•
•
Egészségügy o Csökkent képességűek o Drogok o Egészségügy, gyógyítás o Éhség o HIV/AIDS Környezetvédelem, állatvédelem o Állatvédelem o Megújuló energia o Fenntartható fejlődés o Környezet- és természetvédelem o Esélyegyenlőség Béke o Emberi jogok o Gender (társadalmi nem) o Meleg, leszbikus ügyek o Menekültügyek o Női egyenjogúság o Nők védelme o Szociális ügyek Bűnmegelőzés o Családügyek o Erőszakmentesség o Gyermek és ifjúság o Hajléktalanság o Migráció o Rassz és etnikai ügyek o Szegénység Gazdaságfejlesztés o Mikro- és kisvállalkozások segítése o Térségfejlesztés Non-profit menedzsment o Non-profit menedzsment o Non-profit média o Adománygyűjtés Oktatás o Oktatás o Nyelvtanítás Egyéb o Katasztrófa elhárítás o IT, technológia o Tudomány o Kutatás o Rekreáció, pihenés
227
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Egyéb önkéntes munka Kultúra o Kultúra, életmód o Művészetek, kézművesség o Spiritualitás o Vallás o
•
Mivel nagyon szerteágazó kérdéskört tárgyalunk, nem lehetséges csak a vastag betűvel szedett kimondottan gazdasági részt kiemelni tárgyalásunk során, hanem célszerűnek látszik kifejteni a témát. Így tárgyaljuk külön a mikro- és kisvállakozások segítése témakört, valamint a térségfejlesztés című témakört.
8.1. A mikro- és kisvállakozások segítése Vállalkozások kistérségünkben Működő vállalkozások száma, 1000 főre jutó
Működő egyéni vállalkozások száma, 1000 főre jutó
A 250 főnél nagyobb vállalkozások száma, 10000 lakosra jutó
Egy főre jutó külföldi tulajdon, 2002, Ft, APEH
59,81
43,41
0,00
2781
Külföldi tulajdoni hányad, 2002, %, APEH
Működő vállalkozások aránya a mezőgazdaságban
Működő vállalkozások aránya az iparban
Működő vállalkozások aránya a szolgáltatásban
2 14,92 30,73 54,34 Győr-Moson-Sopron Megye statisztikai évkönyve 2003.
Látható tehát, hogy kistérségünkben nem a legfényesebb a helyzet ezen a területen. 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás nem létezik a kistérségben. Ez rányomja bélyegét a munkához jutás esélyeihez, a sok ingázó bizony keserves életéhez. Amikor megpróbáljuk kifejteni ezt az óriási és szerteágazó témakört, célszerű először prioritásokat adni egy gazdaságfejlesztési koncepcióhoz: I. prioritás: Versenyképesség a humán erőforrás területén Alprogram: Az oktatási struktúra átformálása és kiegészítése Alprogram: Atipikus foglalkoztatás formáinak elterjesztése/meghonosítása Alprogram: Az egészséges emberért: nevelés, megelőzés, színvonalas ellátás, ügyeleti rendszer II. prioritás: Versenyképes fellépés a régió gazdasági életében Alprogram: A turizmus komplex fejlesztése Alprogram: Innovatív agrárium kialakítása Alprogram: Bekapcsolódás a régió ipari életébe Alprogram: A vállakozói kultúra fejlesztése és támogatása III. prioritás: A gazdaság versenyképességet megalapozó infrastruktúra kialakítása Alprogram: A kommunális infrastruktúra fejlesztése Alprogram: Közlekedési lehetőségek javítása Alprogram. Infokommunikációs hálózatok és lehetőségek fejlesztése IV. prioritás: Kommunikatív térségi fellépés kialakítása Alprogram: Térségmarketing programcsoportjának kialakítása
228
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Alprogram: Kommunikációfejlesztés Alprogram: A lakosság kötődésének erősítése, szemléletformálása (a lakosság nyitottá tétele, a kistérség befogadóvá tétele) 8.1.1.
Versenyképesség a humán erőforrás területén
Ez az alcím a 8.1. fejezet 1. prioritáskörének kifejtését fogja tartalmazni. A téma széles, hiszen minden az emberért, a kistérségben élő és dolgozó, illetve nyugalmat élvező és reményeink szerint az aktív és passzív szabadidejét itt töltő ember, illetve turistáért kell, hogy legyen. Van, mit tenni ezen a területen. Ha itt nem tudunk fejleszteni, nem lesz kivel gazdasági megújulást végrehajtani. 8.1.1.1.
Oktatás
Az előbbi csoportosítás 1. alprogramja. A kistérségben csak alapfokú oktatási intézmény található, ha elvonatkoztatunk a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumtól. Sajnos ez az intézmény inkább országos jelentőségű, mint kistérségi, hiszen az ország minden tájáról versengenek a bejutásért az ország legjobb képességű diákjai. Ebben a versenyben a helybéliek lemaradnak, csak nagyon keveseknek sikerül bejutniuk ide. A Pannonhalmán régebben működő állami gimnázium megszűnt, a jelenlegi finanszírozási helyzet nem ígér sok jót. Az önkormányzat egyébként is nehezen győzi a városi feladatokat ellátni, a kistérségközponti feladatok egyelőre végképp meghaladják erőforrásait. Gondolni sem lehet ilyen körülmények közt középiskola működtetésére. Pedig nagyon nagy szüksége lenne a kistérségnek egy szakközépiskolára, ahol gimnáziumi és szakképző osztályok gondoskodnának a kistérség általános iskolásainak továbbtanulásáról. A helyi képzés esetén a szakképzett munkaerő is nehezebben vándorolna el a körzetből. Az óvodai helyek kihasználtsága (beíratott gyermek/ férőhely)
Egy általános iskolai tanteremre jutó diákok átlagos száma,
Egy középiskolai osztályteremre jutó diákok száma
1000 lakosra jutó középiskolai felnőttoktatásban tanuló személyek száma
72,03
15,49
32,90
0,00
A felnőttEgy száEgy inEgy álKönyvtári oktatásmítógépre ternettel landó lakölcsönban tanujutó körendelke- kosra jutó zők arálók arázépiskolai ző kölcsönnya az álnya a tanulók feladatelzött landó lanappalis száma látási könyvtári kosságon középishelyre ju- egységek belül, % kolások tó középszáma számához iskolás viszonyídiákok tottan, % száma 0,00 1,44 29,91 1,17 10,93 Győr-Moson-Sopron Megye statisztikai évkönyve 2003.
Összességében tehát megállapítható, hogy a térség gazdaságfejlesztésének egyik előfeltétele a humán erőforrás szintjének emelése és karbantartása. Ehhez a mai napig a minimális infrastruktúrával sem jelentkezik a kistérség. 8.1.1.2.
Atipikus foglalkoztatás formáinak elterjesztése/meghonosítása
A szakképzés terén lehetne nagyon egyedit alkotni. Fel kellene éleszteni a régi kézművesek szakmáját, valamint a népi építészethez kapcsolódó szakmákat. A hagyományos kézműves szsakmákfelélesztését nyári táborok, műhelyek létrehozásával kellene elkezdeni, majd kinevelődnének e nemes hagyományok ápolói.
229
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A népi építrészet megőrzéséhez lenne a hely szellemét őrző népi építőművészek különböző szakterületeken. Még meg lehet találni a nádazókat, akik a szép nádtetőket készítik, az ácsokat, akik a népi ácsszerkezetek készítésének avatott művedői. Ide tartozik a falusi turizmushoz kaspcsolódó szabadidős tevékenységek szépségét biztosító tevékenységek. A lovaglással kapcsolatos mesterségek, kocsiépítő, szerszámkészítő mesterségek mind-mind a helyi hagyományol áőolásának szép míves példái lehetnének. Ezek a tevékenységek összecsengenek a falufejlesztés, integrált falumegújítási programmal, az alapvető vidéki szolgáltatások és helyi értékek hasznosítása és fejlesztése, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a vidéki életminőség javítása terén. 8.1.1.3. Az egészséges emberért: nevelés, megelőzés, színvonalas ellátás, ügyeleti rendszer Itt a legfontosabb a nyugat-dunántúli emberkincs - A humán közösségi szolgáltatások és az önkormányzati, közigazgatási gyakorlat megújítása A régió sajátosságait kezelni képes szolgáltatások és intézményi rendszerek működtetése - a területi különbségek mérsékléséért. Az egészségesebb, jobb élet és a harmonikus családi közösségek feltételeinek megteremtése, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadása feltételeinek erősítése. Lakosság-arányosan, illetve a térségi, közlekedési, szociális, hozzáférési esély szempontjait figyelembe véve, a ma is meglévő intézményi bázis bővítése, modernizálása. Célok: - A közoktatási, egészségügyi, szociális ellátáshoz való hozzáférés biztosítása és megerősítése, az esélyegyenlőség érvényesítése – hatékony biztonsági hálóként való működtetés, tűzoltóállomás, mentőállomás, orvosi ügyelet megtelepítése a kistérségben - Közintézmények, közszolgáltatások integrált és hálózati elvű megújítása - „PPP elvű” szolgáltató szövetkezetek támogatása kiemelten a belső periférikus térségekben - A közoktatási, az egészségügyi és a szociális szféra innovációs potenciáljának növelése, társadalmi kohéziójának erősítése - Információs társadalom fejlesztése - folyamatos, működőképes kommunikáció- és információ áramlás és szabályozott kapcsolattartás megvalósítása horizontális és vertikális viszonylatban. - Összehangolt igazgatási és ellátási rendszerek, e-közigazgatás - Az egészséges társadalom megteremtése, a lakosság életminőségét segítő egészségfejlesztési modellprogramok - A kistérség sajátosságait kezelni, enyhíteni képes szociális ellátórendszer megteremtése - Intézményi háló létrehozása és működtetése - az egészségügyi, oktatási, szociális, vállalati intézményei közötti kapcsolat erősítése Ennek érdekében fejleszteni a mentőhálózatot, az orvosi ügyeleti rendszert, és természetesen a hozzá tartozó közlekedési ionfrastruktúrát. 8.1.2.
Versenyképes fellépés a régió gazdasági életében
Ez az alcím a 8.1. fejezet 2. prioritáskörének kifejtését fogja tartalmazni. Nagyon sokszínű témáűkat ölel fel, agrárium, gazdasági tevékenység, ipari vállalkozások, vállalkozói kultúra. 8.1.2.1.
A turizmus komplex fejlesztése
Amikor a térség turizmusáról beszékünk, meg kell említeni a Pannon örökséget, és ennek megújítását - az épített és kulturális értékeinkért
230
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Nagyon vonzó turisztikai cél lehet a változatos földrajzi-táji adottságok, a történelmi múlt és a különböző kultúrájú népek (öt ország-hét nyelv és népcsoport) együttélése eredményeként kialakult sokszínű kulturális örökség képezi a régió helyi értékeit és részben a világ örökségét is (Fertő-táj, valamint az ezeréves Pannonhalmi Szent-Benedek rendi főapátság). Örökségünk megóvása kötelességünk, míg folytató újrateremtésük az egyéni/családi/közösségi fejlődés és a közösségek fennmaradásának záloga. A Pannon örökség megújítása egyben belső gazdaságfejlesztésünk kulcs-területe. Kiemelt térségi célkitűzések: - A Pannon táj, mint legtágabban vett örökségünk őrzése, mint fejlesztési szűrő a beavatkozási döntéseknél - Kiemelt Pannon kulturális fesztiválok 10 éves programcsomagja - Műemlék-felújítási-, múzeumrekonstrukciós és beruházási programcsomag, - Tematikus turisztikai programok, szolgáltatások, hálózatok fejlesztése (pld Pannon termálprogram kiteljesítése a kistérségben is) - Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése a helyi értékek (mint egyedi versenyképességi tényezők) megőrzésével és hasznosításával kiemelten a belső periférikus térségekben Ehhez a témához tartozik a táji kulturális örökség – mely magában foglalja az anyagitörténelmi (építészeti, műemléki, régészeti, tájhasználati, népművészeti, folklór) és a szellemikulturális örökséget – egyfajta kulturális „hozzáadott értékként” közvetlenül vagy közvetetten szellemi, kulturális vagy tárgyi-anyagi erőforrás, s mint ilyen, gazdasági tényező. A kulturális örökség a nemzeti, a regionális és az európai identitás egyik sarokköve, az egyik legfontosabb közösségi-kulturális, környezeti és gazdasági jelentőséggel bíró térségi erőforrás, ezért a területfejlesztésnek azt integrált, összetett módon kell kezelnie. Területfejlesztési szempontból egyaránt fontos a védelme, annak érdekében, hogy hosszú távon is erőforrás maradjon, valamint a fenntartható fejlesztése, azaz hogy a fejlesztési projektek épülhetnek a benne rejlő erőforrások kiaknázására és örökségértékeinek kiteljesítésére, illetve további örökségértékek generálására. A kulturális örökség megőrzése, értékeinek kiteljesítése és a társadalmi identitás térségi erősítése a fenntarthatóság fontos tényezői, hiszen a jövő generációja számára őrzik meg a múlt és a jelenkor értékeit, ezzel biztosítva a tudás és hagyományok térségi jellegzetességeinek fennmaradását. Ezért a területfejlesztés célja különösen: – a népi építészet, a kézművesség és gazdálkodási kultúra megmaradásának elősegítése, a hagyományos mesterségek felélesztése, értékké alakítása, az ezekre alapozott piacteremtés. –
a különböző településtípusokat és tájakat egyedi arculatúvá tevő építészeti stílusok és településkarakterek (pl. történelmi városközpontok) fennmaradásának biztosítása.
–
az UNESCO Világörökség területek egyedi értékeire alapozott turisztikai fejlesztése.
–
a hagyományokra építő és a helyi örökségértékek védelmére életre hívott civil kezdeményezések támogatása. A lakosság aktivizálása a helyi és térségi érdekérvényesítés és döntéshozatal folyamatában. Az épített és természeti környezet megóvására irányuló felelősség kialakítása, az emberek attitűdjének pozitív megváltoztatása.
–
a nemzetiségi térségek, települések arculatának erősítése, a határozott táji karakterisztikájú nemzetiségi kultúrák megmentése, erőforrás-potenciáljának kialakítása. A helyi és üdülőlakosság együttműködéseinek elősegítése.
231
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
8.1.2.2.
Innovatív agrárium kialakítása
A térség abszolút mezőgazdasági jellegű kistérség, az itt élő emberek nagy része ebben a gazdasági ágban tevékenykedik, illetve a mellékjövedelmeit a primer szektorból látja biztosítottnak. A kistérség erőssége, hogy területén mezőgazdasági, szőlő és bogyós gyümölcs termesztésre kiválóan alkalmas területek vannak, hogy erre az adottságra építve a gazdák termelni tudjanak jelentős beruházásokra van szükség. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a kistérség területén található a Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék, így nem meglepő, hogy a szőlőtermesztés és a borászat terén régi hagyományokkal rendelkezik a vidék. Tehát a termelési és feldolgozási oldalon is igény van az ágazat fejlesztésére, illetve a marketing oldalon kell még jelentős hiányokat pótolni. A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházásokkal a minőségjavításra, a technológiai színvonaljavításra és a raktározási nehézségek megoldására is lehetőség nyílik. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni az egészségügyi és higiéniai feltételek javítását is, és a környezet kímélő biogazdálkodási módszerek előtérbe helyezését is. A mezőgazdasági beruházásoknál a gazdák a szőlő és gyümölcs ültetvények rekonstrukcióját is szeretnék megvalósítani. Ügyes mezőgazdasági vállakozásokkal meg lehetne lovagolni ezeket a témákat, és gondolni kell a biogazdálkodás meghonosítására is, mert ez nagyon jó alternatív jövedelemszerzési forrás is lehet. A mezőgazdasági és halászati termelést és feldolgozást, valamint a vad- és erdőgazdálkodást magába foglaló agrárgazdaság csökkenő nemzetgazdasági (GDP, hozzáadott érték) és foglalkoztatottsági szerepe ellenére élelmiszer-előállítási, foglalkoztatási és tájfenntartó szerepén keresztül társadalmi szempontból jelentős többletfunkciókkal bír. Ebből a szempontból bizonyos térségekben a mezőgazdaság jelenti az ott élők számára szinte az egyetlen megélhetési módot. Ilyen térségek nemcsak a kiváló agroökológiai potenciállal rendelkező agrárjellegű régiókban találhatók (például Nagykunság, Maros-Körös köze, Mezőföld, Kisalföld), hanem máshol is, ahol kedvezőtlenebb agroökológiai adottságok fordulnak elő, ugyanakkor társadalmi-gazdasági strukturális problémák is jelen vannak. Az agrárgazdaság multifunkcionális és ökoszociális jellege miatt ezért e térségekben is az egyik legfontosabb ágazat, mely alapvető szerepet tölthet be a vidéki térségek – gyakran egyben elmaradott térségek – fejlesztésében. Fontos, hogy a megkezdődött szerkezetváltás a multifunkcionális szerepkör és a versenyképesség összhangjával menjen végbe, ezzel járuljon hozzá a vidéki térségek foglalkoztatottsági helyzetének, népességmegtartásának és környezeti állapotának javításához. Ennek egyik eleme az agrárgazdaságon belüli diverzifikáció. 8.1.2.3.
Bekapcsolódás a régió ipari életébe
Annak érdekében, hogy a fejlődés ne korlátozódjon csak bizonyos térségekretérségére, valamint az ország egészének térstruktúrája arányosabb legyen és ezáltal a társadalom és gazdaság hatékonyabb működése váljon lehetővé, szükség van az ország egészének versenyképessé válását katalizáló növekedési pólusokra.
232
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A regionális növekedési pólusok funkciója, hogy a fejlődést közvetítsék, ill. kisugárzó erejüknél fogva generálják régiójuk, ill. más régiókra kiterjedő hatóterületeik, esetenként velük szom-
szédos határon túli térségek versenyképessé válását. Legyenek képesek régiójuk minél nagyobb részét bekapcsolni az európai globális gazdasági, innovációs rendszerekbe elősegítve a regionális és országos gazdasági-társadalmi kohéziót. A növekedési pólusok fejlesztése éppen ezért kettős célkitűzést jelent. Egyrészt maguknak a pólusoknak a fejlesztését, másrészt a kisugárzó hatásuk feltételeinek megteremtését. Ezért a növekedési pólusok versenyképessége, közlekedési és információs elérhetősége és központi funkcióik jellege e célkitűzés fontos alkotója. Ezek a tényezők alakítják ki a pólus kapcsolatait az európai gazdasági térrel, befolyásolják e kapcsolatok sikerességét, hatásaik közvetítését. A pólusok versenyképességében az erős gazdaság és az innovációs képesség meghatározó. A növekedés kiemelt gazdasági dimenzióját adják a regionális pólusok fejlett, magas szintű technológiákat és szaktudást alkalmazó, magas hozzáadott értéket előállító, magyarországi beszállítók széles körével dolgozó nagy- és középvállalkozásai; a pólus szakképzett, rugalmas munkaerővel bíró munkaerőpiaca és magas működő tőke vonzó képessége. A főként piaci alapon működő pénzügyi, üzleti, menedzsmenti tanácsadó szolgáltatások a hatékonyság, a növekedés kiszolgálói. Az ilyen típusú szolgáltatások magas színvonalú jelenléte ugyancsak fontos a regionális pólusok gazdasága számára. Klasztereken, beszállítói hálózatokon keresztül a gazdasági kapcsolatok a pólusból kiindulva átszövik az egész régiót. 8.1.2.4.
A vállakozói kultúra fejlesztése és támogatása
Első, és talán legfontosabb a vállalkozói kultúra igényének a felkeltése. ERnnek egyik nagyon jó eszköze lehet a helyi piacok működésének ösztönzése a megújuló alapanyagok felhasználásával és ezek helyben történő, értéknövelő feldolgozásával és minőségi termékké való előállításával. A másik nagyon fontos tevékenység a vállalkozások életbentartása érdekében kifejtett települési, ha úgy tetszik kistérségi marketing, amely a kistérséggel együtt nemcsak turisztikai, hanem fontos ipari termékek, vállakozások reklámozását, marketingmunkáját is végzi. Nagyon érdm,es ilyen marketingtevékenységbe befektetni, és nagyon jól fel kell használni a helyi midiát.
233
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
8.1.3. A gazdaság versenyképességet megalapozó infrastruktúra kialakítása Nagyon fontos dolgokat tartalmaz a 3. prioritás. A kommunális infrastruktúra fejlesztésétől, a közlekedésfejlesztésen át a kommunikációs technológia fejlesztése során a XXI. század technológiáját kérjük számon. 8.1.3.1.
A kommunális infrastruktúra fejlesztése
A kommunális infrastruktúra terén általában elmondható, hogy nagyon jól áll a kistérség a víz-, villany- és gázellátással. Ezt az összehasonlító statisztikák is mutatják. Nagyon nagy gondok vannak a települések majd mindegyikénél a szennyvízcsatornázás nem teljeskörű igénybevételével. Egyáltalán nem készült el a csatornázás Bakonygyiróton, bakonypéterden, Nyalkán, Pázmándfalun, Tápon és Tápszentmiklóson. Nemcsak környezetvédelmi jelentősége van ennek, hanem az ott élők komfortérzését is erősíti egy ilyen beruházás. 8.1.3.2.
Közlekedési lehetőségek javítása
Az Európai Unióban az útkiépítettségi hányad átlagosan 96 %, nálunk 51-52 %. E jelzésértékű eltérés sokoldalú elemzése alapján 85 %-os útkiépítettség elérését ajánlunk megcélozni, 50 éves időtávban. A növekmény egyes csoportjai közül ki kell emelni a szomszédot településeket összekötő földutaknak az állami mellékutakhoz hasonló – de többnyire csak 4 m-es szilárd burkolatú – kiépítését. Ezzel egyszerre lehet javítani a magyar mezőgazdaság önköltségén, piaci versenyképességén és a falusi térségek általános foglalkoztatási-ellátási lehetőségein, de tágabb értelemben az egész „vidéki” társadalom önszerveződésén is. Mivel az ország mintegy 160 000 km-nyi úthálózatából kb. 20 000 km-ről van szó, a „faluközi” utak szervezeti, jogi, pénzügyi, stb. kérdéseinek tisztázása kiemelt feladat kell, hogy legyen. A jövendő évtizedeknek a 85 %-os szint elérését célzó útkiépítési feladatait kistérségünkben az alábbiakban vázolhatjuk fel.. Ezek közül legjobban artikulált társadalmi igény a még burkolatlan, ill. az ezután nyitandó új belterületi, önkormányzati utcák szilárd burkolattal történő ellátása. Melyek lesznek ezek az utak? Nyilvánvalóan azok, amelyek kiépítését a fizetőképes érdekeltek a legelőnyösebbnek ill. lehetségesnek látják, az adott kor társadalmi-természeti körülményeit figyelembe véve. Külterületen a mezőgazdaság az egyik legnagyobb érdekelt az utak kiépítésében. Ha ugyanis az összút kiépítettségünk 51 %, akkor a külterületi kb. 35 % és ha a magyar mezőgazdaság ilyen egyharmadosan kiépített úthálózattal kénytelen megküzdeni az Európai Unió piaci (ár)versenyében a kb. 90 %-ban burkolt utakkal ellátott nyugati mezőgazdasággal, akkor továbbra is eleve hátránnyal küzdünk. Ezért indokolt a legfontosabb mezőgazdasági területfeltáró utak kiépítését előirányozni. Nem véletlen, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara a véleményében javasolja a program beépítését a komplex megyei Területfejlesztési Programba, sőt az egyeztetések során több kistérségi társulás javasolta a vidékfejlesztési tervbe történő beemelést is, amelylyel a Megyei Földhivatal is egyetért. Van azonban a tájban, a külterületen egy széleskörű és nehezen forintosítható hasznú társadalmi igény is: a szomszédos települések egymás közötti sokrétű járműközlekedési igénye, az esetenként hatalmas kerülőutak megtakarítása Az igény ott is észlelhető, ahol nincs kiépített állami vagy esetleg önkormányzati út a szomszédok között, mert száraz időben általában használják is helyközi forgalomra a szomszédos települések közötti földutat. Ezért másik kijelölő
234
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
elvként a szomszédos települések közötti, nagyjából legrövidebb nem-állami utak kiépítésének előirányzása ajánlható. Mivel pedig történelmi okok miatt e „faluközi” utak többnyire egyúttal a mezőgazdasági tájfeltárás fő vonalai is – egyes szakaszaik tsz-útként ki is épültek –, a többhasznúság okán célszerűbb a kiépíteni előirányzott külterületi utakat két csoportra osztani: a többhasznú településközi forgalmi utakra és a csak mezőgazdasági funkciójú utakra. (A funkciók persze sok esetben nem ilyen tiszták, ezért további szabálypontosítás szükséges.) A két csoport elkülönítése azért is indokolt, mert a „civil” közforgalomra is használható faluközi utakon az állami mellékutakhoz hasonló műszaki-vonalvezetési paraméterek ajánlottak, míg az alapvetően csak gazdasági forgalomra szolgáló 4-es csoportbeli utaknál a szerényebb jellemzők is megfelelnek. Mivel pedig a 3. csoport döntő részben önkormányzati utakból áll, az állami mellékutaktól történő megkülönböztetés érdekében is ezt az útcsoportot célszerű önkormányzati településközi forgalmi utaknak nevezni. Az önkormányzati településközi forgalmi utak szerepe és jellemzői A kiépítésre előirányozható utak eltérő előkészítettségi szinten vannak. Az 1. útcsoporttal az állami közúti szervezetek foglalkoznak, az önkormányzatokat érintő 2. és 4. csoportokban pedig szinte mindenütt csak meglevő ill. telekosztáshoz kötődő utak kiépítéséről van szó, tehát útnyomvonal-kiépítés előkészítése a települések rendezési terveiben önállóan is elvégezhető. Egyedül a 3. csoportba tartozó önkormányzati településközi forgalmi utak azok, amelyek már ezen a szinten nyomvonaltervezést igényelnek. A csoport tagjai ugyanis – funkciójuknál fogva – csak hálózati összefüggéseiben rögzíthetők és vonalvezetési igényük miatt esetenként el kell, hogy térjenek a merev táblahatárokhoz béklyózott földutaktól. Jelen program ezen hálózat nagyléptékű meghatározására született, egyrészt hogy időben orientálja a területhasználatot, másrészt hogy a 85 %-os útkiépítettség felé haladva a tájat terhelő „civil” forgalom ezekre – és csak ezekre – az újabb útvonalakra terelődjön, a többi pedig szerényebb és olcsóbb útpályával épülhessen ki. A program arra is szolgálhat, hogy a „faluközi” utak tömeges ábrázolásával felhívja a figyelmet az útkiépítés lassú, de igen széleskörűen ható folyamatára. A településközi forgalmi utak hálózatának ilyen jelentős – 70-80 %-os – bővítése ugyanis jelentősen képes átalakítani a ma általában csak egy-két szomszédjukkal összekötött falvak életét, „világképét”, önképét. A minden faluból valamennyi szomszédjába nagyjából közvetlen vonalon vezető „faluközi” utak kiépítése autóbuszközlekedési, emberi kapcsolati és esetenként ellátási, hivatásforgalmi, intézménykapcsolati, igazgatás-szervezési igény, amely tovább nő a járműszám és a benzinár növekedésével, a falusi polgár idejének (is) a drágulásával, a helyi vállalkozások fejlődésével. A kibővülő mellékúthálózat sokoldalú, sokszereplős, variábilis, egyenrangú szomszédsági-kistérségi együttműködést tesz lehetővé a települések között. A javasolt hálózat nem előzmény nélküli. Az 1780-as években kelt ún. első katonai felmérés térképei még a földterületek szabályozása előtti természetes vonalukon mutatják a szomszéd települések közötti egyen-kiépítetlenségű településközi úthálózatot, amelyet a birtokhatárrögzítések során nagyrészt egyenes vonalakba tördeltek, majd két évszázad alatt a centrális hatalomszervezés érdekei szerint részlegesen kiépítettek. Ezalatt torzult el a települések egymás közötti közlekedése és ezzel együtt a többi kapcsolata is. Az állami úthálózat 1948-as meghatározása a nagyszámú földút hálózatbavételével jelentős javítást irányzott elő, de az ötvenes években sok, addig ki nem épített utat kitettek a hálózatból. A „faluközi” úthálózat jelen program szerinti továbbfejlesztése, rácsrendszerűvé alakítása a XXI. század európai szintjéhez közelítve célozza meg szolgáltatási szemléletűvé változtatni a korábbi államszervezési filozófiák szerinti, járási szinten is sugarasnak kialakított diktátumszemléletű úthálózatot. Ez pedig vidékfejleszt(hető)ségi kérdés, a társadalom átszerveződését elősegítő eszköz, a kisméretű termelő-szolgáltató egységek együttműködését és/vagy versenyét szolgáló hálózat, a vidék polgárának egyenrangúsításának jelképe.
235
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Meg kell említeni még egy különleges útkiépítési érdeket is. Mivel sem a gyorsforgalmú utakon, hosszútávon pedig az állami főutakon sem közlekedhetnek lassú járművek és róluk nem lehet telket kiszolgálni, a fő- és gyorsforgalmi utakkal közel párhuzamosan „lassú” utakat kell kialakítani. A főutakkal párhuzamos ezen utak arra kínálkozó szakaszait indokolt településközinek előirányozni. A besorolás elvei még nem tisztázottak, ezért egyelőre az önkormányzatiaknál szerepelnek. Az új településközi utak közül a várhatóan forgalmasabbakat ill. az autóbuszközlekedésre is létesülőket 6 m pályaszélességgel, az egészen kis forgalmú kapcsolatokat 4 m-rel indokolt megépíteni. Egyes fontos kiemelt utakon – mint például a Tét-Pannonhalmi új úton – 7 m útpályaszélesség ajánlható. A méretek minden egyes útnál külön megfontolást igényelnek. Mit jelentene ez kistérségünknek? Szakasz
Tényő – Écs Tényő – Ravazd Sokorópátka – Ravazd Sokorópátka – Romándi É-i Sokorópátka – Románd D-i Ravazd – megyehatár (Gic) Bakonypéterd – Románd Bakonypéterd – Veszprémvarsány lassú Bakonypéterd – Lázi Veszprémvarsány – Lázi átkötő Lázi – Sikátor Lázi – megyehatár (Réde) Sikátor–Bakonybánk megyei szakasza Lázi –Tápszentmiklós Lázi – Győrasszonyfa Bakonypéterd - Győrasszonyfa Győrasszonyfa – Tápszentmiklós Tarjánpusztai déli bekötőút Ravazd – Bakonypéterd lassú út Tarjánpuszta – Nyalka Győrasszonyfa – Nyalka átkötő Táp – Tarjánpuszta átkötőút Pannonhalma – Táp átkötőút Pannonhalma – Tarjánpuszta Pannonhalma – Pázmándfalu Pannonhalma – Győrság átkötőút Győrság – Pázmándfalu átkötőút Écs- Győrság átkötőút Győrság – Halomalja elkerülő Pázmándfalu – Pér Pázmándfalu–Mindszentpuszta Táp – megyehatár –(Bársonyos) Mezőörs – Táp átkötőút Tápszentmiklós–megyehatár (Bársonyos) Tápszentmiklós – Sikátor átkötő
Burkolatszélesség
7 4 6 4 4 4 6 4 4 6 4 4 6 4 6 4 4 6 4 4 4 4 6 6 6 4 4 6 6 7 4 4 4 4 6
Kiépített hossz
6,8 5,9 6,5 3,7 2,7 1,0 2,4 1,7 3,0 1,4 2,6 6,4 4,0 2,6 3,7 2,7 3,0 0,5 4,8 4,0 1,5 1,3 0,6 1,5 2,4 2,8 3,0 1,1 0,9 5,5 4,0 4,8 4,5 4,8 0,7
Új kiépítés
Költség (millió Ft) 2001.
5,4 4,4 3,9 3,7 2,7 1,0 1,7 2,6 1,4 2,4 5,4 3,6 2,2 3,0 2,6 3,0 0,1 4,8 3,6 1,5 1,3 0,6 1,5 2,1 2,2 2,3 1,1 0,9 4,5 4,0 4,4 4,2 3,5 0,7
862 378 536 331 263 60 120 136 165 130 154 348 290 134 262 173 186 93 360 219 90 84 54 120 368 173 178 88 72 600 253 304 273 303 56
236
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Sikátori déli bekötőút Veszprémvarsány–megyehatár (Réde) Veszprémvarsányi déli bekötőút Veszprémvarsány–Bakonygyiróti É-i Veszprémvarsány–Bakonyszentlászló Vvarsány – Bakonygyirót szőlőhegyi út Bakonysztlászló–megyehatár (Bsztkirály) Bakonysztlászló keleti bekötő Bakonygyirót – megyehatár (Btamási) Bakonysztlászló–megyehatár (Gic) Bakonysztlászló–megyehatár (Pápateszér) Fenyőfő–megyehatár (Bakonytamási) Fenyőfő–megyehatár (Pápateszér) Fenyőfő–megyehatár(Bakonykoppány) Bakonysztlászló–megyehatár (Porva) Bakonygyiróti déli bekötőút Bakonyszentlászló-Vinye K-i bekötőút Bakonysztlászló–Fenyőfő átkötő út Fenyőfő – megyehatár (Porva) Győrasszonyfa átkötőút
4 6 6 6 6 6 4 4 4 4 6 4 6 6 6 4 4 6 4 6
2,0 3,7 1,5 2,2 3,5 1,2 3,0 5,8 1,7 1,8 3,2 1,9 1,5 3,4 7,6 1,8 3,4 0,7 4,2 0,5
3,7 0,1 1,8 3,2 1,2 3,0 5,1 1,5 1,3 2,7 1,9 1,5 3,4 7,0 1,2 3,4 0,7 4,2 0,5
330 28 135 305 113 216 424 111 113 227 117 113 262 561 102 256 53 265 40
237
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
8.1.3.3.
Infokommunikációs hálózatok és lehetőségek fejlesztése
A telefonhálózat kiépítése lehet, hogy meg fog torpanni, mert a következő technológiai lépés a mobiltelefon. Ezek a készülékek már sokkal több funkciót ellátnak, adatátvitelre képesek, szöveges információkat közvetíythetüönk velük, és olcsóbb a működtetésük. Egyelőre még számíthatunk a hagyományos telefonvonalon futó internetkapcsolatokra, de nem sokáig, mert jön a WLAN technológia, már most nagyon olcsó.
238
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Néhány éven belül tehát lehetőségünk lesz minden településen nagy sávszélességű inernetátvitelre, mely atelepülés életét alapvetően át fogja alakítani. Megindul az ekormányzás, e-önkormányzatokkal fogunk kommunikálni, intézhetjük ügyes-bajos dolgainkat az interneten. Erre fel kell készülni, fejlesztési forrásokat kell mozgósítani, hogy idően lépni tudjunk. 8.1.4.
Kommunikatív térségi fellépés kialakítása
A 4. prioritás. Bonyolultnak hangzó, de maximálisan szükséges a vállakozások megerősödése szempontjából. 8.1.4.1.
Térségmarketing programcsoportjának kialakítása
A térségmarketing akkor hatásos, ha korszerű célkitűzéseket népszerűsít. Ezen népszerűsítő tevékenység az emberközpontú, fejlődéscentrikus kommunikációt igényli. Néhány példa a feladatok közül: - Az oktatás, képzés intézményrendszerének fejlesztése - Távmunka technológiák elterjesztése a régióban - Szociális gazdaság fejlesztése, ezen belül közösségi vállalkozások támogatása kiemelten a belső periférikus térségekben - Humán információs rendszer kialakítása - Szociális Információs Rendszer kialakításában való részvétel - E-közigazgatási rendszer felállítása - Regionális tudásvagyon térkép elkészítésében való részvétel - A versenyképesség tudás-alapra helyezése - pályaorientációs tevékenység javítása - A munkaerőpiaci képzettségi igényeket előrejelző rendszerek fejlesztése - Civil humán közszolgáltató szervezetek megerősítése - Regionális távoktatási hálózat és módszertani központ létrehozásában való részvétel utókövető rendszerrel - Térségi rehabilitációs csoportok létrehozása - Egészségügyi intézmények infrastruktúrájának fejlesztése - Környezeti és kommunikációs akadálymentesítés - Egészségügyi ellátó rendszer bővítése (Sürgősségi ellátó helyek kialakítása, a mentés feltételeinek javítása) - Az egészséges életmód igényének tudatosítása, a betegséget megelőző egészségvédelemre való nevelés hosszú távú programja - Egészségturisztikai adottságok hasznosítása - Egészségügyi információs hálózatok fejlesztése Hsználjuk a korszerű lehetőpségeket. Például A vendegvaro.hu oldalon csak Pannonhalma szerepel az összes emlékművel, UNESCO világörökséggel, valamint az écsi első világháborús emlékmű. 8.1.4.2.
Kommunikációfejlesztés
A kommunikációs technológi fejlődése maga után vonja a korszerű kommunikáció igényét is. Tanítani kell a kommunikációt nem csak a vállakozások vezetőinejk, hanem a civil szervezetek képviselőinek is, valamint a munkát egyenlőre találni képtelen, de fejlődőképes emberek számára is. Akár a szakképzés egyik ága is lehet.
239
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
8.1.4.3. A lakosság kötődésének erősítése, szemléletformálása (a lakosság nyitottá tétele, a kistérség befogadóvá tétele) A természeti örökség (a védett és nem védett természeti területek és ezek hálózata, az élő és élettelen természeti és táji értékek, élőhelyek, fajok és közösségek, a biológiai sokféleség) az ipar, az intenzív mezőgazdaság, a közlekedés és urbanizáció, az intenzív turizmus, valamint a természeti és antropogén krízishelyzetek hatásainak van kitéve. A hatások kockázatainak csökkentése és kivédése, a károk felszámolása a hatékony és a fenntartható fejlődés elveit figyelembe vevő területfejlesztés fontos feladata, mert csak így biztosítható egyes térségtípusok táji adottságokra alapozott egyedi fejlesztéseinek eredményessége és a biodiverzitás fenntartása. Ezekben hangsúlyos szerepet kapnak a környezetkímélő, természet-közeli és energiahatékony beavatkozások, amelyek a lakosság életminőségét és egészségi állapotát pozitívan befolyásolják. Ezért a területfejlesztés célja különösen: –
A táji-térségi illetve helyi identitás erősítése, az ember és táj kapcsolatrendszerének újraélesztése, a helyben élők ill. a helyi intézmények környezethez, természethez fűződő és jogainak erősítése, kötelességeinek nyilvánvalóvá tétele.
–
A táji természeti értékek, mint számos térség fejlődési erőforrásának kiaknázása a rekreáció működtetése révén, az ökológiai rendszerek sérülékenységének fokozott figyelembevételével.
–
A természeti örökséget veszélyeztető környezeti és antropogén kockázatok kivédése integrált fejlesztési programokkal. Az elszennyezett és degradált területek rehabilitációjához való hozzájárulás.
–
A természeti örökségre alapozott egyedi fejlesztések megvalósítása – biotermesztés, ökoturizmus, szolgáltató- és bemutatóközpontok, natúrparkok, tájházak, környezetkímélő infrastruktúra létesítésével – a védelmi szempontok és az elővigyázatosság figyelembe vételével. Életterünk - az élő és megújuló Nyugat-Dunántúl – a környezetgazdálkodás, környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztés és a környezeti tudatosság erősítés regionális programja A Nyugat-dunántúli Régió kiemelten kezeli a környezetének gondozását, illetve a megelőző intézkedéseket. Alapvető cél, hogy „A következő nemzedékek büszkék legyenek ránk az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építő fejlesztéspolitikánk miatt”. A célrendszer egésze tekintetében ez az élő és megújuló környezeti szempontokból való kiindulást jelenti. A hiányzó környezet-infrastrukturális rendszerek kiépítése mellett hangsúly a megelőzésen, tudatformáláson van. Kiemelt cél a megújuló energiaforrások hasznosítása és az energiatakarékos rendszerek bevezetése. Megalapozott, ökológiai szempontokat figyelembe vevő tervezéssel indított vízgazdálkodási, szennyvízkezelési programok, a Regionális Környezetgazdálkodási Program megvalósítása. A régió ökoturisztikai potenciálja hasznosítása a vidékfejlesztési intézkedések középpontjában áll. Célok: Víz- és hulladékgazdálkodás - Szennyvíz- és hulladékgazdálkodási regionális infrastruktúra hiányzó elemeinek kiépítése és a szolgáltatások színvonalának emelése - Kistelepülések egyedi, természet-közeli szennyvíz-kezelési programja - Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése és megvalósítása/végrehajtása – árvízvédelmi, vízrendezési és vízgazdálkodási programok - Egészséges és biztonságos ivóvíz program - ivóvízbázis, ivóvízhálózat megújítás Ha ilyen szemléletet sikerül formálnuk, nem kell aggóüdnunk az egész Pannon örökségért sem, lewsz, aki megőrizze. Emellet legyünk büszkék a bilógiai sokféleségre, és kiemelt területfejlesztési céljainkra:
240
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
A biológiai sokféleség megőrzése - A vidéki táj megőrzését szolgáló térségi integrált környezetgazdálkodási programok megvalósítása - Integrált természetvédelem (élőhely megőrzés és rehabilitáció, ökológiai hálózatok védelme, kiemelten a védett területeken) - Erdő vagyongazdálkodási és fagazdálkodási program Területileg integrált ökoturisztikai kínálat kialakítása Környezeti tudatformálás erősítése - A tárgyi és technikai feltételek javítása - A társadalom környezettudatos magatartásának kialakítása Kiemelt térségi fejlesztési célok: - Győr-Moson-Sopron megyei hulladékgazdálkodási projekt - Kistelepülések egyedi természet-közeli szennyvízkezelési programja - Nyugat-dunántúli Megújuló Energia Program – komplex, többlépcsős hasznosítási programok - Árvízvédelmi illetve bel- és külterületi vízrendezési műtárgyak fejlesztése - Vízbázisvédelmi beruházások és azbeszt-tartalmú ivóvízhálózat cseréje
8.2. Pannonhalma Kistérség térségfejlesztése A kistérségnek elkészült a stratégiai programja, melyben 7 prioritást határoztak meg: Az első helyen a mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása áll. A térség abszolút mezőgazdasági jellegű kistérség, az itt élő emberek nagy része ebben a gazdasági ágban tevékenykedik, illetve a mellékjövedelmeit a primer szektorból látja biztosítottnak. A kistérség erőssége, hogy területén mezőgazdasági, szőlő és bogyós gyümölcs termesztésre kiválóan alkalmas területek vannak, hogy erre az adottságra építve a gazdák termelni tudjanak jelentős beruházásokra van szükség. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a kistérség területén található a Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék, így nem meglepő, hogy a szőlőtermesztés és a borászat terén régi hagyományokkal rendelkezik a vidék. Tehát a termelési és feldolgozási oldalon is igény van az ágazat fejlesztésére, illetve a marketing oldalon kell még jelentős hiányokat pótolni. A térség második legfontosabb prioritása az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése és diverzifikációja. Ez a prioritás azért fontos a térségre nézve, mert a jövőben a nem mezőgazdasággal foglalkozók ebből az ágból látják biztosítottnak a jövedelmeiket és mellékjövedelmeiket. Egyik legfontosabb igényként jelentkezik a turizmus fejlesztése (falusi turizmus) hiszen a térség erőssége, hogy a szolgáltató ipar térnyerése kedvező a térségben, a vendéglátói-borászati, kiskereskedelmi szolgáltatók pedig adottak. A falusi vendéglátás biztosítása pedig egyre nagyobb teret nyer a kistérségben élők számára. Nagy lehetőség mutatkozik a vadászturizmusban, melynek feltételei kiválóak és adottak. Az ökoturizmus feltételei is megvannak: természetvédelmi-tájvédelmi területek száma, a turistákat vonzó környezet, a kitűnő természeti adottságok. A térség harmadik legfontosabbnak tartott prioritása a környezetkímélő és tájfenntartást célzó mezőgazdasági termelési módszerek. Manapság az emberek szemléletében egyre jelentősebb mértékben van jelen a környezetvédelem fontosságának felismerése, a természeti érté241
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
kek, illetve a biológiai alapok megőrzése. A termelés gazdaságossága mellet sokan figyelembe veszik a terület fenntarthatóságát és eltarthatóságát, elismerik, hogy a környezetkímélő termelési módszerek a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részei, illetve felismerik, hogy a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása nem kedvez a termelés-előállításnak. A térség gazdag flóra- fauna világa, illetve a természetvédelmi tájvédelmi területek nagysága alátámasztja azt az igényt, hogy bioszféra-rezervátum létesítésére nyíljon lehetőség ebben a kistérségben. A térség negyedik prioritásaként a falufejlesztés és a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése szerepel. A kistérségben ennek a prioritásnak a szerepét fontosnak tartják az itt élők, mivel jelentős falu- és kultúrtörténeti emlékek találhatóak a falvakban és helyi hagyományok megőrzését szem előtt tartják a vidéken élők. A kistérség erőssége, hogy a civil szervezetek által történő hagyományápolás jelentős. A térség ötödik legfontosabb prioritásának a vidékinfrastruktúra fejlesztését és korszerűsítését rangsorolták a térségben élők. A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését a birtokszerkezeti viszonyok és a földhasználati módszerek változása teszi elengedhetetlenné. Új bekötő utak létrehozása nagyon fontos a gazdálkodók számára nem beszélve a meglévő utak karbantartásáról esteleges portalanításáról. Megoldásra váró probléma, hogy a mezőgazdasági infrastruktúra kiépítése és karbantartása mellet a csapadék és talajvíz elvezetésről gondoskodhassanak a gazdák, illetve, hogy a vízelvezető árkok elláthassák funkciójukat. A meglévő infrastruktúra fejlesztése is elengedhetetlenül fontos, főleg a turisztikai célú kiépítés (pl.: sétaút, turistaút, lovas turizmus). A térség következő hatodik prioritása a mezőgazdasági üzemekbe történő beruházások. A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházások a mezőgazdasági fejlesztések elengedhetetlen része. A kis és közepes agrárgazdaságok versenyképességének és piaci hatékonyságának növekedése csak fejlesztések árán érhető el. A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházásokkal a minőségjavításra, a technológiai színvonaljavításra és a raktározási nehézségek megoldására is lehetőség nyílik. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni az egészségügyi és higiéniai feltételek javítását is, és a környezet kímélő biogazdálkodási módszerek előtérbe helyezését is. A mezőgazdasági beruházásoknál a gazdák a szőlő és gyümölcs ültetvények rekonstrukcióját is szeretnék megvalósítani. A kistérség hetedik prioritása, amelyet még elsődlegesen kiemeltnek tartanak az itt élők a szakképzés fejlesztése. A szakképzés fejlesztése, a korszerűsítés elengedhetetlen feltétele, a felzárkózásnak, amely a családi gazdaságokat erősíti. Az új termelési rendszerek elsajátításához új ismeretek szükségesek. A képzettséggel nem rendelkezőknek új ismereteket és szakképesítést kell szerezni. Ugyanakkor a már végzettséggel rendelkezőknek is szüksége van az ismeretei frissítése mellet az új tudás megszerzésére, ami a mai változó világban elengedhetetlen. A térség jelentős gyümölcs és szőlőtermesztési hagyományokkal rendelkezett, amely az elmúlt rendszerben nagymértékben visszaszorult. Újra igényként jelentkezik a hagyományos gazdálkodás folytatása. De azok a gazdák, akik a „régi” művelési formát folytatták már öregek, ezért a szakképzésen belül fontos cél a fiatalok számára a tapasztalat és az ismeret átadása. Tehát az oktatási programokra jelentős feladat hárul esetlegesen azok körében, akik kivették igényelt.
242
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
9. Irodalom: Bergman, E.M –Feser, E.J. (1999) Industrial and Regional Clusters: Concepts and Comparative Application. Regional Research Institute West-Virgin University. (The Web Book of Regional Science) Borbély Sz. (2001) Nemzetközi üzleti hálózatok Magyarországon (Az Ericsson, a Microsoft, az Elektrolux és a Knorr-Bremse példáján). – Európai Tükör. 4. pp. 41-64. Buzás N. (2000a) Klaszterek: kialakulásuk, szerveződésük és lehetséges megjelenésük a DélAlföldön. – Tér és Társadalom. 4. pp. 109-123. Buzás N. (2000b) Klaszterek a régiók versenyképességében. – Farkas B.–Lengyel I. (szerk.) Versenyképesség – Regionális versenyképesség. JATEPress, Szeged. pp. 58-66. Buzás N.–Lengyel I. (2002) (szerk) Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. JATEPress, Szeged Clement, W. (1998) Clusters: New Developments in Austria and their Relevance in Economic Policy. – Steiner, M. (ed.) Clusters and Regional Specialisation on Geography Technology Networks. London, European Research in Regional Science. 8. pp. 254–268. Dőry T. (1998) Beszállítói kapcsolatok és az ipari együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon. – Tér és Társadalom. 3. pp. 88-92. Dőry T.–Rechnitzer J. (2000) Regionális innovációs stratégiák. Oktatási Minisztérium, Budapest. Dusek T. (1999) A területfejlesztés megújítási iránya, az ipari körzetek. – Tér és Társadalom. 1–2. 89–108. o. EC (2002) Regional Clusters in Europe. – Observatory of European SMEs. 2002 / No. 3. Enterprise Directorate General of European Commission, Luxemburg. Grosz A. (2000a) Ipari klaszterek. – Tér és Társadalom. 2-3. pp. 43-52. Grosz A. (2000c) A klaszter-orientált fejlesztés. – Héjj B. (szerk.) A VEAB régió doktorandusainak tudományos fóruma. Társadalomtudomány, Mező- és Erdőgazdálkodás. Nyugatmagyarországi Egyetem Doktori Iskolák, Sopron. pp. 38-42. Grosz A. (2002) Klaszter kezdeményezések Magyarországon – A Pannon Autóipari Klaszter (PANAC). – Mezei C. (szerk.) Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Évkönyv 2002. Pécsi Tudományegyetem KTK, Pécs. pp. 189-211. Grosz A. (2003b) (szerk.): Regionális klaszter alprogram a Közép-dunántúli régió számára. NYUTI Közleményei 149. sz. Győr: MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet. p. 110. Grosz A. (2003c) (szerk.): Gazdasági hálózatok, klaszterek megjelenése a gazdasági térben. NYUTI Közleményei 152/c. sz. Győr: MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet. p. 74. Győr-Moson-Sopron megye statisztikai évkönyv 2003 KSH Győr 2004. Imre Sz.–Lengyel I. (2002) A kis- és középvállalkozások regionális hálózatainak főbb jellemzői. – Buzás N.–Lengyel I. (szerk) Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. JATEPress, Szeged. pp. 154-174.
243
PANNONHALMA KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Lengyel I. (2000a) A regionális klaszterek fejlesztésének néhány alapkérdése. – Felzárkózás és EU-csatlakozás – A VII. Ipar- és Vállalatgazdasági Konferenciájának előadásai. MTA Iparés Vállalatgazdasági Bizottsága, Budapest. pp. 274-281. Lengyel I. (2001) Iparági és regionális klaszterek: tipizálásuk, térbeliségük és fejlesztésük főbb kérdései. – Vezetéstudomány. 10. pp. 19-43. Lengyel I. (2002b) A klaszterek alapvető jellemzői. – Lengyel I–Rechnitzer J. (szerk.) A hazai építőipar versenyképességének javítása: klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben. RégióArt, Győr. pp. 99-124. Nyugat-Dunántúl fejlesztése Munkaanyag az Országos Területfejlesztési Koncepció készítéséhez készült: a VÁTI módszertani útmutatója és tematikája alapján Készítette: Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a Nyugat-dunántúli Regionális Hálózati Tervező Intézet tagjainak bevonásával Országos területfejlesztési koncepció 2005. Váti Kht. Stratégiai Tervezési Igazgatóság Témafelelős – Irodavezető: Salamin Géza, Tervezői névsor: Brodorits Zoltán, Czene Zsolt, Czira Tamás, Horkay Nándor, Jusztin Valéria, Kiss Csaba, Nagy András, Péti Márton, Radvánszki Ádám, Sóvágó Krisztina, Wächter Balázs, igazgató:Wächter Balázs, vezérigazgató:Csanádi Ágnes REGIOPLAN Környezet- és Településtervező Kft: Pannonhalma város településrendezési terv felülvizsgálat 2004 Somfai András (2001): Győr-Moson-Sopron megye mellékúthálózat-fejlesztési programja benne az önkormányzati településközi utak 50 éves ill. 10 éves fejlesztési ajánlatával Tér-Háló Építésziroda: Bakonyszentlászló településfejlesztési koncepciója 2003 Tér-Háló Építésziroda: Écs Településfejlesztési Koncepciója 2004 Tér-Háló Építésziroda: Fenyőfő településfejlesztési koncepciója 2003 Tér-Háló Építésziroda: Győrasszonyfa Középtávú stratégiai fejlesztési koncepció 2000 Tér-Háló Építésziroda: Györság Középtávú stratégiai fejlesztési koncepció 2001 Tér-Háló Építésziroda: Pázmándfalu község településrendezési terve Tér-Háló Építésziroda: Románd és Bakonygyirót településfejlesztési koncepció 2004. Tér-Háló Építésziroda: Sikátor településfejlesztési koncepció 2004. Tér-Háló Építésziroda: Táp településfejlesztési koncepciója 2002 Tér-Háló Építésziroda: Tápszentmiklós településfejlesztési koncepció 2000 Tér-Háló Építésziroda: Veszprémvarsány településfejlesztési koncepció 2004. Tér-t-Rend Terület és településtervezési, építészeti Kft: Lázi község településrendezési terv 2005. május 30.
244