PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR

PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR ELŐTERJESZTÉS

VEGYÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK TANTERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRA, A MOL KURZUS TANTERVÉRE Készült:

a Kari Tanács részére

Készítés dátuma:

2009.04.16.

Készítette:

Dr. Nagyné dr. Stribl Tünde

Tisztelt Kari Tanács! A Kari Tanács korábbi felhatalmazása alapján a MOL szakembereivel közösen elkészítettük, az Egyetem különböző szervezeti egységeivel és a VM Szakterületi Bizottságával egyeztetett tantervmódosítási javaslatunkat, amelynek célja a vegyészmérnöki mesterszak, MOL ásványolaj- és petrolkémiai technológiai szakirány (a továbbiakban: MOL kurzus) tantervének kialakítása. Az előkészítő tárgyalások során a MOL szakemberei részletesen megismerték a már korábban elfogadott mesterszak tantervét és a szakvezetéssel közösen a mellékelt tantervváltoztatással javasolják a MOL kurzus kialakítását: 1. Természettudományos alapismeretek modulban: a. Matematika modul: Lineáris algebra 2+0+0 tárgy beépítésre került a Fizika III. gyakorlat kreditszáma b. c. d.

e. f.

terhére. Valószínűségszámítás és matematikai statisztika: tematika korszerűsítés 1.sz. melléklet szerint. Fizika modul: Fizika III. gyakorlat 0+2+0 VEMKFIM122F törölve Koordinációs kémia: tematika módosítása a katalízis elmélet kiemelésével (ld.2.sz.melléklet). Környezeti kémia: tematika módosítása a következő témakörökkel illékony szerves vegyületek (VOC) szerepe a földfelszíni ózon képződésében, VOC emisszió csökkentési módszerek- legjobb elérhető technikák (BAT) a ( ipari/finomítói) légszennyezők emissziójának csökkentésére.(ld. 3.sz. melléklet) Elméleti szerves kémia: tematika módosítása polimer és aromás kémia ismeretkörök kiegészítésével. (ld. 4.sz.melléklet). Mikrobiológia: A tárgyon belül legalább 20% legyen „Az olajipar mikrobiológiája” mikroszervezetek szerepe a kőolajipari termékek lebontásában, biolebonthatóság mérési módszerei, kőolajtermékek minőségét befolyásoló biológiai reakciók, biocidok kiválasztása és alkalmazása (kenőanyagok, megújuló alapú üzemanyagok), - biológiai alapú kármentesítési, remediációs technológiák az olajipari szennyezések felszámolására, - mikrobiológiailag indukált korróziós folyamatok az olajiparban (MIC), a védekezés lehetőségei (ld: 5.sz. melléklet)

2. Gazdasági és humán ismeretek modulban: a. Marketing (2+0+0):a tananyagba a módosítás során kereskedelmi alapismeretek is bekerültek b. c. d.

(Vendégoktatóként 2-3alkalommal 2 órát a MOL vállal ) (ld: 6.sz. melléklet) Optimalizálás az olajiparban: 2+0+0. új tárgy (ld: 7.sz. melléklet) MOL kurzus esetében kötelező A kőolaj-finomítás gazdaság alapjai (Refinery Economics): Új tárgy (2+1+0 (ld: 8.sz. melléklet)), a MOL által biztosított vendégoktató, a szükséges mértékig vállalja az oktatást. MOL kurzus esetében kötelező Projekt menedzsment (3+0+0): Új tárgy, (ld: 9.sz. melléklet) ,/ MOL vendégoktató vesz részt csak a speciális ismeretek oktatásában. MOL kurzus esetében kötelező

3. Szakmai törzsanyag a. Anyagszerkezeti vizsgálatok: Tematika módosítás, melynek célja a speciális olajipari és petrolkémiai alkalmazások megismertetése. A 0+0+2 kredit értékű labor gyakorlat a MOL -hoz kihelyezetten

2010.10.21.

Bizalmas

1/30

PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR

b. c. d.

történik. (ld: 10.sz. melléklet) A Kolloidika (2+0+0) tárgy törölve és a választható tárgyak körébe kerül. Finomkémiai műveletek: Tematikaváltozás nincs, új neve: Speciális vegyipari műveletek Egyéni tervezési feladat: A MOL kurzus résztvevőinek MOL-os témák közül kell választani, minden témához lesz MOL/ Olajterv konzulens is.

4. A MOL kurzus szakmai tárgyai: a. Ásványolaj technológia (7+0+3): A tárgy két tárgyra (Korszerű kőolajipari eljárások (3+0+0) és Szénhidrogénipari katalitikus eljárások (4+0+0)) bontva, figyelembevéve a Modern vegyipari technológiák tárgy tematikáját (vendég előadók, üzemlátogatás). (ld: 11.sz. melléklet)

b. Petrolkémia (5+0+0): tananyag egyeztetve tematika változá és óraszám változás (4+0+1) (vendég előadók, üzemlátogatás) MOL kurzus esetében kötelező (ld: 12.sz. melléklet)

c. Folyamatmérnöki eszközök (3+0+0): tematika változtatás (ld: 13.sz. melléklet). MOL kurzus esetében kötelező

d. Karbantartás az olajiparban (2+0+0): Új tárgy a törölt Kolloidika tárgy 2 kreditjének terhére (ld: 14.sz. melléklet).. MOL kurzus esetében kötelező

e. Műanyagok fizikája és alkalmazástechnikája (2+1+0): Új tárgy (ld: 15.sz. melléklet) f. Kőolajipari tervezés:2+4+0 új tematika (ld: 16.sz. melléklet ) g. Diplomamunka: A MOL kurzus hallgatóinak MOL témát kell választani és minden esetben lesz MOL konzulens is. s

A változtatás csak a 2010-ben induló képzést érinti.

Tisztelettel:

Dr. Bartha László

2/30


1.sz.melléklet: Tantárgy neve:

Kódja: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika VEMKMAM143S Probability and mathematical statistics Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: Dr. Mihálykóné dr. Orbán Éva Matematikai és Számítástechnikai Tanszék Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 2 1 0 K Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény: A tantárgy oktatója: név

beosztás

tanszék

Részvétel %

A tantárgy célkitűzése A tantárgy részletes tematikája 1. Valószínűségi mező, feltételes valószínűség, függetlenség. Valószínűségi változók, várható érték és

2.

szórás kovariancia. Nevezetes eloszlások. Nagy számok törvényei, határeloszlás tételek. A statisztika alaptétele és annak gyakorlati jelentősége. Valószínűségi vektorváltozók, együttes eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény, peremeloszlások, perem-sűrűségfüggvény. Többdimenziós normális eloszlású valószínűségi változók és alkalmazásuk. Feltételes eloszlások, feltételes sűrűségfüggvény, feltételes várható érték fogalma és tulajdonságai. Regresszió. Két- és több változós lineáris regresszió. Nemlineáris regresszió. Kísérlettervezési technikák. Mérnöki alkalmazások. Szeminárium: feladatmegoldás

3. 4. 5.-7 8. Kötelező és ajánlott irodalom: Reimann J., Tóth J.: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika, Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. Prékopa András: Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal, Műszaki Kiadó, 1974. Követelmények: Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás

tanszék

3/30


2.sz. melléklet Tantárgy neve:

Kódja:

Koordinációs kémia Coordination chemistry

VEMKAKB212V

Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: Dr. Fodor Lajos Általános és Szervetlen Kémia Tanszék Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 2 2 K Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény: Kémia (BSc) 4 kötelező VEMKIKB212V Vegyészmérnöki MSc 2 kötelező VEMKAKB233A A tantárgy oktatója: név beosztás tanszék Részvétel % Dr. Horváth Attila egyetemi tanár Általános és Szervetlen Kémia Tanszék 100 Dr. Fodor Lajos egyetemi adjunktus Általános és Szervetlen Kémia Tanszék 100 A tantárgy célkitűzése A koordinációs vegyületek szerkezetének, képződésének és kémiai tulajdonságainak megismerése. Szerepük bemutatása a katalitikus rendszerekben és élő szervezetekben. A tantárgy részletes tematikája 1. A koordinációs vegyületek meghatározása, koordinációs kémiai alapfogalmak, a koordinációs kémia tárgya. 2. A koordinációs kémia kialakulása és rövid története. A komplex vegyületek nevezéktana. 3. A koordinációs vegyületek térszerkezete és izomériája. 4. A koordinációs vegyületek tér és elektronszerkezetének leírása különböző módszerekkel: a VB-módszer és a kristálytér elmélet. 5. A koordinációs vegyületek tér és elektronszerkezetének leírása különböző módszerekkel: az LCAO-MO módszer elvi alapjai és alkalmazása, és a ligandumtér elmélet.

6. Komplex egyensúlyok általános jellemzése: a különböző típusú egyensúlyok. 7. Komplex egyensúlyok jellemzésére bevezetett egyensúlyi állandók; lépcsőzetes képződési állandók, stabilitási állandók. 8. A komplex egyensúlyok általános leírása, az egyensúlyi rendszerek komponensei, részecskéi, komponens- és részecskemátrix. 9. A parciális móltört függvények és a komplexképződési függvény és ezek kapcsolata. 10 A komplexek stabilitását meghatározó tényezők: statisztikai tényezők és a fém-ligandum kötés jellege és erőssége. . 11 A koordinációs vegyületek reakcióinak kinetikája; bevezetés, alapfogalmak. . 12 A sík-négyzetes komplexek ligandumcsre reakcióinak kinetikája és mechanizmusa. . 13 Az oktaéderes komplexek ligandumcsre reakcióinak kinetikája és mechanizmusa. . 14 A koordinációs vegyületek redoxireakciók kinetikája és mechanizmusa, külső-szféra reakciók és belsőszféra reakciók mechanizmusa. . 15 A koordinációs vegyületek katalitikus rendszerekben és élő szervezetekben. Szilárd fázisú katalizátorok felületén végbemenő reakciók . értelmezése koordinációs kémiai szempontból. Kötelező és ajánlott irodalom: 1. D. F. Shriver, P. W. Atkins: Inorganic Chemistry (3rd ed.), Oxford University Press, Oxford, 2002 2. Ralph G. Wilkins: Kinetics and Mechanism of Reactions of Transition Metal Complexes (2nd ed.), VCH, Weinheim, 1991 3. S. F. A. Kettle: Physical Inorganic Chemistry (A Coordination Chemsitry Approach), Oxford University Press, Oxford, 1996 4. Papp Sándor; Szervetlen Kémia II, Tankönyvkiadó Budapest 1983

Követelmények: Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: Heti 4 óra A tantárgy tematikáját kidolgozta:

4/30

PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR név Dr. Horváth Attila

beosztás egyetemi tanár

tanszék Általános és Szervetlen Kémia Tanszék

5/30


3. sz. melléklet: Tantárgy neve:

Kódja:

Környezeti kémia Environmental chemistry

VEMKKKB212K

Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: Dr. Horváth Ottó Általános és Szervetlen Kémia Tanszék Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 2 2 K Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény: Környezetmérnöki BSc 4 kötelező tantárgy VEMKAKB122A, VEMKAKB112A, VEMKFK2343A Vegyészmérnöki MSc 1 kötelező tantárgy A tantárgy oktatója: név beosztás tanszék % nyelv Dr. Horváth Ottó egyetemi tanár Általános és Szervetlen Kémia Tanszék 100 magyar A tantárgy célkitűzése A természetben lejátszódó spontán kémiai folyamatok bemutatása, a spontán kémiai folyamatok antropogén megzavarásának szemléltetése. A tantárgy részletes tematikája 1. A természeti környezet kémiai folyamatainak általános jellemzése. 2. A természeti környezet evolúciója. 3. A litoszféra kémiája. 4. A talaj kémiája. 5. A víz szerkezete és tulajdonságai, a vizes oldatok kémiája. 6. A hidroszféra. 7. Az atmoszféra szerkezete, összetétele és tulajdonságai. 8. Kémiai reakciók az atmoszférában. 9. A természeti környezet antropogén terhelése. 10 Az elemek környezeti kémiájának általános jellemzése, biogeokémiai körfolyamatok. . 11 A biológiailag fontos elemek (C, O) környezeti kémiája. . 12 A biológiailag fontos elemek (N, S, P) környezeti kémiája. . 13 Néhány fém környezeti kémiája. . 14 Az antropogén szennyező anyagok transzportfolyamatai, A szennyező anyagok kémiai és biokémiai átalakulása. . 15 Illékony szerves vegyületek (VOC) szerepe a földfelszíni ózon képződésében, VOC emisszió csökkentési módszerek . Legjobb elérhető technikák (BAT) a ( ipari/finomítói) légszennyezők emissziójának csökkentésére. Kötelező és ajánlott irodalom: Papp S., R. Kümmel: Környezeti kémia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. Papp S., R. Kümmel: Környezeti kémia, 2. jav. kiadás, VEK, Veszprém, 2005 Papp S. : Bevezetés a környezeti kémiába, VEK, Veszprém, 1999. Papp S.: Biogeokémia –körfolyamatok a természetben, VEK, Veszprém, 2002. S. E. Manahan: Fundamentals of Environmental Chemistry,Lewis Publishers, Boca Raton, 2001. D. Merritts, A. deWet, K. Mening: Environmental Geology, W. H. Freeman and Co., New York, 1998. Követelmények: Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): VEMKKK2212A, VEMKKK2223K A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: Heti 4 óra

6/30

PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás Dr. Papp Sándor egyetemi tanár Dr. Horváth Ottó egyetemi tanár

tanszék Általános és Szervetlen Kémia Tanszék Általános és Szervetlen Kémia Tanszék

7/30



Kódja:

Elméleti szerves kémia Theoretical organic chemistry Tárgyfelelős oktató: Dr. Bakos József Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): 2 0 Szak Szemeszter Vegyészmérnöki MSc 1 név Skodáné dr. Földes Rita

VEMKOKM112V

Tárgyfelelős tanszék: Szerves Kémia Intézeti Tanszék Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 0 Jelleg kötelező tárgy A tantárgy oktatója:

2 Előkövetelmény:

kollokvium

beosztás egyetemi docens

tanszék Részvétel % Szerves Kémia 100 A tantárgy célkitűzése Az alap szerves kémia kurzus folytatásaként a szerves kémiai reakciók mélyebb megértését szolgáló fizikai szerves kémiai ismeretek bemutatása. A tantárgy részletes tematikája 1. Delokalizált kötések, aromás jelleg, antiaromások. 2. Fluxionális viselkedés, szerves és fémorganikus példák. 3. Gyenge kötések: donor-akceptor komplexek, hidrogénhíd kötés. 4. Konformációs izoméria. Nyíltláncú és ciklikus rendszerek. Konformáció és NMR spektroszkópia. A konformáció hatása a reakciókészségre. 5. Konfigurációs izomerek, prokiralitás, enantiomerek előállítása, kiroptikai jelenségek. 6. Karbének. Karbokationok. Gyökös, ionos és koordenációs polimerizáció 7. Szerves savak és bázisok. Karbanionok, enolátok alkilezése. 8. Évközi ellenőrző zárthelyi. 9. Szabad gyökök, gyökmechanizmusú reakciók. 10. Fotokémiai alapfogalmak. A karbonilcsoport fotokémiai aktiválása. 11. Fotokémiai reakciók. 12. Orbitálszimmetria megmaradása szinkronreakcióknál. 13. Szerkezet és reakciókészség: Hammett és Taft összefüggés. 14. Átmenetifém-organikus homogén katalízis törvényszerűségei 15. Második évközi zárthelyi. Kötelező és ajánlott irodalom: Dr. Markó László, Dr. Ungváry Ferenc Szerves Kémia V. Kézirat Veszprém 1997. Dr. Szántay Csaba Elméleti Szerves Kémia 3. kiad. Mûsz. Könyvkiadó Budapest 1984. Dr. Nógrádi Mihály Bevezetés a sztereokémiába Mûsz. Könyvkiadó Budapest 1975 (Dr. Nógrádi Mihály: Stereochemistry, Basic Concepts & Applications, Pergamon Press, 1981.) Egyéb ajánlott irodalom: T. H. Lowry, K. Schueller Richardson: Mechanism and Theory in Organic Chemistry, 3. Edition, Harper and Row, New York 1990.

Követelmények: Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: A tantárgy tematikáját kidolgozta: név Dr. Ungváry Ferenc

beosztás egyetemi tanár

8/30

tanszék Szerves Kémia


5.sz.melléklet Tantárgy neve:

Kódja:

Mikrobiológia Microbiology

VEMKLIB212M

Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: Dr. Nagy Szabolcs Limnológia Intézeti Tanszék Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 2 0 0 2 K Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény: Vegyészmérnök MSc 1 előadás A tantárgy oktatója: név Dr. Nagy Szabolcs

beosztás Egyetemi adjunktus

tanszék Részvétel % Limnológia Intézeti Tanszék 100 A tantárgy célkitűzése A hallgatók megismertetése a mikroorganizmusok jelentőségével, biológiai sajátosságaival, valamint az alkalmazott mikrobiális biotechnológia területén történő felhasználásuk lehetőségeivel A tantárgy részletes tematikája 1. Mikroorganizmusok a természetben (előfordulásuk, szerepük, jelentőségük). 2. Mikroorganizmusok rendszerezésének alapelvei 3. Mikroorganizmusok általános jellemzése - vírusok 4. Mikroorganizmusok általános jellemzése – prokarioták 5. Mikroorganizmusok általános jellemzése - eukarioták 6. A mikroorganizmusok energianyerése 7. A mikroorganizmusok genetikája 8. Az anyagok átalakulásának és körforgalmának mikrobiológiája – a nitrogén, szén, egyéb elemek körforgalma 9. Mikrobiális biotechnológia – erjesztéstechnológia 10 Mikrobiális biotechnológia - génsebészet, klónozás, fehérjemérnökség . 11 Mikrobiális biotechnológia – biogáz, bioüzemanyag-előállítás . 12 Mikrobiális biotechnológia – bioremediáció, mikrobiális bioszenzorok, mint a bioremediáció intelligens eszközei . 13. Mikroszervezetek szerepe a kőolajipari termékek lebontásában 14. Kőolajtermékek minőségét befolyásoló biológiai reakciók 15. Mikrobiológiailag indukált korróziós folyamatok és az ellenük való védekezés lehetőségei Kötelező és ajánlott irodalom: Helmeczi B.: Mezőgazdasági mikrobiológia. Mezőgazda Kiadó, 1994. Pesti M. (szerk.): Általános mikrobiológia. Dialóg Campus Kiadó, 2001. Szabó I. M.: A bioszféra mikrobiológiája I – IV. Akadémiai Kiadó, 1997-2005. A. Scragg: Environmental biotechnology. Oxford University Press, 2005. Követelmények: Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás Dr. Nagy Szabolcs Egyetemi adjunktus

tanszék Limnológia Intézeti Tanszék

9/30


Tantárgy neve:

Kódja:

Mikrobiológia labor gyakorlat Microbiology

VEMKLIB232M

Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: Dr. Nagy Szabolcs Limnológia Intézeti Tanszék Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 0 0 2 2 L Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény: Vegyészmérnök MSc 1 Labor gyakorlat A tantárgy oktatója: név beosztás tanszék Részvétel % Dr. Nagy Szabolcs Egyetemi adjunktus Limnológia Intézeti Tanszék 100 A hallgatók megismertetése a mikroorganizmusok jelentőségével, biológiai sajátosságaival, valamint az alkalmazott mikrobiális biotechnológia területén történő felhasználásuk lehetőségeivel A tantárgy részletes tematikája 1. A mikrobiológiai labormunka jellemzői, eszközei, munkavédelem 2. Mikrobiológiai mintavételezés – talaj, vizek, növények 3. Tenyésztéses vizsgálatok alapjai 4. Átoltás, tiszta tenyészet előállítása, hígítási sor készítése, lemezöntés 5. Mikroszkópia, natív készítmények vizsgálata 6. Mikroszkópos sejtszámlálás 7. Festett készítmények vizsgálata - joghurtkultúra 8. Festett készítmények vizsgálata – tejvizsgálat, össz sejtszám megállapítása 9. Vitális festések 10 Gram-festés . 11 Fluroeszcens detektálási technikák . 12 Flow citometria, FISH, PCR alkalmazások . 13 Bioüzemanyag előállítása (laborlátogatás) . 14 Bioremediáció az Exxon Valdez katasztrófa után (esettanulmány) . 15 Biolebonthatóság mérési módszerei . Kötelező és ajánlott irodalom: Helmeczi B.: Mezőgazdasági mikrobiológia. Mezőgazda Kiadó, 1994. Pesti M. (szerk.): Általános mikrobiológia. Dialóg Campus Kiadó, 2001. Szabó I. M.: A bioszféra mikrobiológiája I – IV. Akadémiai Kiadó, 1997-2005. A. Scragg: Environmental biotechnology. Oxford University Press, 2005. Követelmények: Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás Dr. Nagy Szabolcs Egyetemi adjunktus

tanszék Limnológia Intézeti Tanszék

10/30


11/30


6. sz. melléklet:

marketing

12/30



Kódja:

OPTIMALIZÁLÁS AZ OLAJIPARBAN

VEMKMOL112O

Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: Dr. Kelemen Béla, Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 2 0 0 2 K Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény: Vegyészmérnöki MSc 2 Kötelezően választható A tantárgy oktatója: név beosztás tanszék Részvétel % Dr. Kelemen Béla Külső, MOL Rt Optimalizálási igazgató 100 A tantárgy célkitűzése Az olajipar teljes értékláncának (a kőolaj beszerzéstől a feldolgozáson át a termék értékesítéséig), optimalizálása, vállalati szintű pénzügyi eredmények maximalizálása a technológia és a rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználása. (esettanulmány orientált oktatás)

A tantárgy részletes tematikája 1. Bevezetés az olajiparba • Az olajipari értéklánc és annak elemei, sajátosságai • Kőolajkitermelés – Elsődleges disztribúció – Kőolajfeldolgozás – Másodlagos disztribúció – Nagykereskedelem – Kiskereskedelem 2. Kőolaj kutatás-termelés, kőolaj piacok • Kőolaj kutatás Műveléstervezés, termelés • Kőolajpiacok • Egyéb alapanyagok beszerzése • Árak hatása az optimalizálásra 3. Supply chain management: elmélet és gyakorlat az olajiparban • Az optimalizálás jelentősége

•

A hosszú távú profitmaximalizálás, mint az olajipari tevékenység lényege • A Supply Chain Management filozófia • Egy tipikus integrált olajvállalat SCM folyamatai • Jellemző downstream szervezeti felépítés • SCM fórumok • Eszközök 4. A finomítás szerepe az ellátási láncban • A Finomítás célja és feladatai az ellátási láncban

•

Finomítói helyzetkép a világban – 2008 • A finomítók rugalmassága • Alternatív termékvonalak és optimalizálásuk 5. Petrolkémia • A Petrolkémia területei általában • A MOL csoport Petrolkémiai divíziója • A polimerek piaca, jellemzői – Világpiaci trendek, jellemzők – A MOL csoport piacai, jellemzők • Finomító-Olefingyár kapcsolatok – Az Olefingyár alapanyagai – A Finomítónak visszaadott „ikertermékek“ – Az alapanyagok hatása a polimergyártás gazdaságosságára • A petrolkémiai optimum • Szinergiák kihasználása – Downstream optimum 6. A logisztika szerepe az ellátási láncban • A logisztika célja és feladatai az ellátási láncban • A kőolaj szállítása – A tengeri szállítás jellemzői – A csővezetéki szállítás jellemzői – A Barátság és Adria csővezetékek jellemzői – Hazai kőolaj kitermelés és szállítás • Elsődleges disztribúció fogalma – A csővezetéki termékszállítás jellemzői/problémái – A csővezetéki ütemezés – A Magyarország, Szlovákai termék távvezeték rendszere – A vasúti termékszállítás jellemzői/problémái – Az uszályos termékszállítás jellemzői/problémái – A közúti termékszállítás jellemzői/problémái

13/30

PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR • – –

Szénhidrogének tárolása Tároló tartályok típusai (gömbtartály, merevtetős, úszótetős, belső úszótetős, földalatti stb.) A régió logisztikai telep hálózata/főbb jellemzői

•

Másodlagos disztribúció fogalma/jellemzői/problémái • A régió csoport töltőállomás hálózata • A töltőállomás ellátás optimalizálása 7. A kőolajtermék kereskedelem célja és feladatai • Kereslet-kínálat • Nagykereskedelem, kiskereskedelem • Termék piacok

• •

Commodity árazás sajátosságai, árképletek

A termékpiacok volatilitása (árak, szezonalitás stb.) • „Swap“ és „Hedging“ • A termékminőség szerepe a kereskedelemben • A MOL csoport főbb piacai • A kereskedelmi igények és a termékárak hatása az optimalizálásra 8. Az optimalizálás eszköze (PIMS program)

•

A valóság és annak modellje • A lineáris programozás alapjai • Az olajipari optimalizálás eszköze: a PIMS program • A PIMS feladata, felhasználási területei • A PIMS program fejlődése • Az adatszolgáltatás kérdései – Kereskedelem (árak, mennyiségek, szezonalitás) – Logisztika (készletek, szűk keresztmetszetek) – Finomítás (üzemállások, készletek, szűk keresztmetszetek) 9. Az ellátási lánc különböző időhorizontú tervezése • A tervezés időhorizontjai • A különböző időhorizontú tervek célja/sajátosságai • A Gördülő tervezés célja/sajátosságai

• • • • •

Az optimum meghatározása (tervváltozatok készítése) A tervváltozatok eredményei és kiértékelésük (az ellátási lánc egységei által) Az „elfogadott változat“ „Post-evaluation“ és „“back-casting“ Az ütemezés célja/feladatai/sajátosságai

•

A tervtől való eltérések okai, azok kezelése 10. Esettanulmányok optimalizáló software segítségével • Különböző típusú kőolajok feldolgozásának hatása • Piaci igények megváltozásának hatása – JET igények növekedése/forszírozott JET gyártás

– • – – • • •

A kereskedelmi igények maximális kielégítése (gázolaj, benzin) Az alapanyag ellátás hatásai 0,2 gázolaj min/max behozatal Vegyipari benzin min/max behozatal Olefingyár alapanyag struktúra megváltozásának hatása Nagyleállások időpontjának összehangolása Nem tervezett üzemleállások hatása

–

MOL FCC üzem leállása – SN Gázolaj kénmentesítő üzem leállása 11. Gyakorlati feladat Gyakorlati feladat kézikönyve 12. Stratégia, hosszútávú fejlesztések • • • • •

Stratégia elmélet Stratégiai analízisek és alkalmazásuk Stratégia a gyakorlatban Technology Roadmap fogalma

•

készítés folyamata • esettanulmány • Projekt ciklus • Beruházási projekt előkészítése, esettanulmány ( HC) 13. Humán faktor, mint az optimalizálás kulcsa • A teljes értéklánc menti optimalizálás vállalati problémái • A szervezetek, a vertikális gondolkodású rendszer horizontális működtetése • Mátrix szervezeti felépítés • A kívánatos és a tényleges működési mechanizmus • Humán faktor • Az információáramlás fontossága

14/30

PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR • • • •

Teljesítményértékelés PM módszerei Visszacsatolás, elvesztett lehetőségek, akciótervek, megoldások Példák a MOL Csoport életéből

14. Az olajipar jövője • Lehet-e még a működési hatékonyságot növelni • Világpiaci trendek a következő években (kőolaj feldolgozás, termékigények) • Benzin-dízel kereslet változása • Új termékek (pl. bio), új technológiák (pl. FT reneszánsza) • Finomítói fejlesztési lehetőségek • Környezetvédelmi előírások szigorodásának hatásai, régiós megoszlása • Korszerű belsőégésű motorok üzemanyag igénye • Termékek minőségi követelményei, termékfejlesztés trendjei • Növekedési potenciálok • Bio-finomító • Szociális felelősség Fenntartható fejlődés

Kötelező és ajánlott irodalom: Követelmények: Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: 30 óra óralátogatás; 30 óra üzemi gyakorlat, 60 óra egyéni felkészülés A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás tanszék Dr. Kelemen Béla

15/30



Kódja:

A KŐOLAJFINOMÍTÁS GAZDASÁG ALAPJAI

VEMKMOL143G

Tárgyfelelős oktató:

Tárgyfelelős tanszék: Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 2 1 0 3 K Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény: Vegyészmérnöki MSc 1 Kötelezően választható A tantárgy oktatója: név beosztás tanszék Részvétel % A tantárgy célkitűzése A tantárgy részletes tematikája 1. 2. 3. 4.

Bevezetés A kőolajipar rövid története Kőolajok fajtái, a kiválasztás szempontjai, termékek, termékjellemzők, felhasználási trendek Finomítói konfigurációk a. (desztillációs reformálással, krakk-finomító, kokszolói finomító, komplex feldolgozás - „maradék nélküli finomító”) esetén elérhető marginok összehasonlítása

b.

5.

6.

félkész termékek alternatív feldolgozási lehetőségei a margin függvényében, pl. motorbenzin vs. dízel, motorbenzin vs. vegyipari benzin Kőolajfinomító profitabilitása a. Alapanyag árak, feldolgozási költségek, bevételek b. margin számítása c. a margint befolyásoló egyéb tényező A margin időbeni változása, egyéb befolyásoló tényezők

a.

jövőben várható termékminőségi szigorítások várható hatása b. biztonsági, környezetvédelmi kérdések c. demográfiai hatások d. fenntartható fejlődés e. globalizáció, politika hatások f. spekuláció 7. A kőolajfeldolgozás költségstruktúrája a. fix és b. változó költségek c. készletek hatása 8. Kőolajipari benchmarking a. hatékonyság b. versenyképesség 9. Tőzsdei beszámoló, típusai és részei I a. Mérleg 10. Tőzsdei beszámoló, típusai és részei II a. Eredménykimutatás 11. Tőzsdei beszámoló, típusai és részei III a. Cash Flow kimutatás 12. Vállalati beruházások finanszírozása

a.

Vállalat üzleti tevékenysége b. Tőkeáttétel elemzés 13. Pénzáramlások becslése vállalati pénzügyi elemzések esetén a. Várható pénzáramlások és a tőkeköltség elválasztása b. Releváns pénzáramlások, infláció, devizák c. Adók figyelembevétele 14. Beruházás gazdaságossági számításai a. Nettó jelenérték, belső megtérülési ráta, jövedelmezőségi index, éves egyenértékes

A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás

tanszék

16/30


17/30


9. sz. melléklet:

A tantárgy neve: Projektmenedzsment A tantárgy neve angolul: Project Management Kötelező előtanulmány(ok) kódja(i):

Kódja:

Tantárgyfelelős neve: A tantárgy oktatásának tanéve/féléve: Dr. Szabó Lajos, Dancsecz Gabriella Óraigény: E: 2 GY: 1 L: Számonkérés módja: Kreditértéke: Kollokvium 3 Oktatási cél: Megismertetni a hallgatókat a projektek meghatározásával, tervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokkal és módszerekkel. A tárgy célja továbbá, hogy képessé tegye a hallgatókat projektekben való részvételre, elemzésekre, aktív és sikeres csapattagként való munkavégzésre. Ismeretkörök: 1.-2. hét: Projektmenedzsment alapok:  Projektek meghatározása, jellemzői és típusai  Projektek résztvevői, irányítási struktúrája 3.-4. hét: Projektmenedzsment alapok:  Projektek életciklusa 5-7. hét: Projektek szervezése és tervezése:  Projekt és környezete (Stakeholder-elemzés)  Személyi feltételek biztosítása  Projektszervezeti formák és sajátosságaik  Projekttervezés: struktúratervezés, időtervezés (mérföldkőtervezés), erőforrás-tervezés  Projekt kockázatmenedzsment 8-9. hét: Projektek nyomonkövetése:  Projektellenőrzés  Projektkontrolling  Projektek értékelése: minőségmenedzsment, Project Excellence modell 10-11. hét: Projektkommunikáció és változások kezelése a projektben:  Esettanulmány bemutatás és elemzése nyomán 12-15. hét: Projektfejlesztés és menedzsment a MOL Nyrt-ben:  Projekt generálás  Projekt definíciós fázis  Projekt előkészítés  Projekt implementálás

18/30

PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR Ajánlott tankönyvek, jegyzetek: Kötelező irodalom: - Gaál Zoltán – Szabó Lajos: Segédlet a projekt menedzsmenthez I. Segédlet. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2002. - Gaál Zoltán – Szabó Lajos: Segédlet a projekt menedzsmenthez II. Segédlet. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2003. Ajánlott irodalom: - Aggteleky Béla – Bajna Miklós: Projekttervezés, Projektmenedzsment. KözDok Rt. Budapest, 1994. - Görög Mihály: Bevezetés a projektmenedzsmentbe. Aula Kiadó, Budapest, 1999. - Corsten, Hans: Projektmanagement. Oldenbourg Verlag, München, 2000. Tanszékvezető aláírása: A tárgy oktatójának aláírása:

19/30



Kódja:

KŐOLAJIPARI ÉS PETROLKÉMIAI VIZSGÁLATOK

VEMKMOL132A

Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: Dr. Stumpf Árpád Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 0 0 2 2 Gy Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény: Vegyészmérnöki MSc 3 Kötelező A tantárgy oktatója: név beosztás tanszék Részvétel % A tantárgy célkitűzése A tantárgy részletes tematikája 1. Bevezető előadás (a laboratórium bemutatása, munkavédelemi előírások ismertetése) Reprezentatív mintavétel, mint a megbízható vizsgálati eredmények alapja 2. Sűrűség és viszkozitás meghatározási módszerek (areométer, U-csöves sűrűségmérés, kinematikai ill. dinamikai viszkozitás mérési módszerek) 3. Halmazállapot- és szerkezetváltozással járó vizsgálatok (zavarosodás- és folyáspont, CFPP, kristályosodási pont, olvadáspont, cseppenéspont) 4. Desztillációs vizsgálatok (Engler-, vákuum lepárlás, kőolajok desztillációja) 5. Párolgási tulajdonságok (zárt- ill. nyílttéri lobbanáspont vizsgálatok, gőznyomás) 6. Elemanalitikai vizsgálatok (CHNSO analizátor, XRF, UVF, TOX, ICP) 7. Víztartalom és mechanikai szennyeződés meghatározása (desztillációs módszer, KF titrálás, centrifugálás, szűrőbetétes, szűrőeltömődési hajlam) 8. Hamutartalom és kokszosodási maradék vizsgálatok (oxidhamu, szulfáthamu, Conradson-szám) 9. Titrálásos módszerek (savszám, bázisszám, peroxidszám, jódszám, brómszám) 10. Kromatográfiás vizsgálatok (RGA, SIMDIS, Chromoctane, Reformulyzer, 2DGC-MS, HPLC) 11. Molekulaspektroszkópiás vizsgálatok (UV/VIS, FTIR, NIR, NMR) 12. Stabilitás vizsgálatok (indukciós periódus, gyantatartalom, oxidációs stabilitás, RANCIMAT) 13. Motorikus viselkedés jelzőszámai (RON/MON, Cetánszám, IQT) 14. Fehéráruk jellemző vizsgálatai (gázok, benzinek, gázolajok, bioüzemanyagok vizsgálatai) 15. Sötétáruk jellemző vizsgálatai (kőolajok, tüzelő- és fűtőolajok, kenőolajok és zsírok, paraffinok, bitumenek vizsgálatai) Kötelező és ajánlott irodalom: Követelmények: Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás

tanszék

20/30



Kódja:

Korszerű kőolajipari eljárások Modern Processes of Refining Industry Tárgyfelelős oktató: Dr. Hancsók Jenő Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): 3 0 Szak Szemeszter Vegyészmérnök MSc 2

VEMKOLM113T

Tárgyfelelős tanszék: Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 0 3 K Jelleg Előkövetelmény:

A tantárgy oktatója: név Dr. Hancsók Jenő

tanszék Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék A tantárgy célkitűzése Megismertetni a korszerű kőolajipari és a fontosabb petrolkémiai technológiákat. A tantárgy részletes tematikája 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

beosztás

docens

Részvétel % 100%

A kőolaj- és földgázipar jelentősége, nemzetgazdasági helye és szerepe, és kapcsolatuk a petrolkémiával, A földgáz (hagyományos és nem hagyományos) tisztítása és feldolgozási lehetőségei, tárolása A kőolajfinomítók típusainak és azok minősítésére szolgáló jellemzőknek bemutatása. A korszerű kőolajfinomítók felépítése. A MOL-csoport kőolajipari sajátosságai. A szénhidrogénfeldolgozó ipar elválasztó eljárásai. A kőolajipar átalakító eljárásai (a kőolajok frakcióösszetételének és a frakciók komponensösszetételének megváltoztatási lehetőségei: hidrogén bevitel és/vagy karbónium kivonás, kivételes esetekben hidrogéntartalom-csökkentés; szénatomszám növelés vagy csökkentés, szénatomszám változás nélküli reakciók) I. Heteroatomeltávolító eljárások. A kőolajipar átalakító eljárásai II. Alkilezés, oligomerizáció, éterek szintézise és kapcsolatrendszerük. A kőolajipar átalakító eljárásai III. C4-C7 izomerizáció, benzinreformálás (beleértve az utóhidrogénezést), és kapcsolatrendszerük. A kőolajipar átalakító eljárásai IV. Fluid katalitikus krakkolás (FCC) (benzincélú és olefincélú). A kőolajipar átalakító eljárásai V. Párlatok hidrokrakkolása (beleértve a szelektív n-paraffin izomerizációt). A kőolajipar átalakító eljárásai VI. Kőolajtermékek aromástartalmának csökkentése (motorbenzinek benzol- és aromástartalom-csökkentése, gázolajok aromástartalom-csökkentése, stb.). Korszerű kenőanyaggyártás I. Alapolajgyártás. Korszerű kenőanyaggyártás II. Kőolajipari adalékok. Motorolaj- és kenőzsír-gyártás. Maradékfeldolgozás. Hidrogén menedzsment A kőolajipar és a környezetvédelem.

Kötelező és ajánlott irodalom: Alan G Lucas: „Modern Petroleum Technology”, 2000. Gary, J.H.: Petroleum Refining Technology and Economics 3rd , Marcel Dekker, N.Y. 1999. Speight,J.G.: The chemistry and technology of petroleum 3rd . Marcell Dekker, 1998. Speight,J.G.: Petroleum Chemistry and Refining, Taylor and Francis 1998. Speight, J.G.: „Fuel Science and Technology Handbook”, Marcel Dekker Inc., 1990, 315 oldal Sequeira, A.: Lubricant base oil and wax processing, Marcell Dekker, 1994. Scherzer, J., Gruia, A.J.: „Hydrocracking Science and Technology”, Marcel Dekker Inc., New York, 1996, ISBN: 0-8247-9760-4. Moulijn, J.A., Makkee, M., van Dipen, A.: „Chemical Process Technology”, John Wiley & Sons, Ltd, Chichester, 2001, ISBN: 0 471 63009 8 (HB) Delmon, B., Froment, G. F., Grange, P.: „Hydrotreatment and Hydrocracking of Oil Fractions”, Elsevier, Amsterdam, 1999, ISBN: 0 444 50214 9 Kabe, T., Ishihara, A., Qian, W.: „Hydrodesulfurization and Hydronitrogenation”, Wiley-VCH, 1999, Weinheim. Speight, J.G.: “The Chemistry and Technology of Petroleum”, Marcel Dekker, Inc., New York, Basel, 1999, ISBN: 0-8247-0217-4. Kidnay, A.J., Parrish, W.R.: “Fundamentals of Natural gas Processing”, Taylor & Francis Group, CRC Press, 2006, Boca Rotan, ISBN: 978-0-8493-3406-1. Raseev, S.: “Thermal and Catalytic Processees in Petroleum Refining”, Marcel Dekker, Inc., 2003, New York, ISBN 0-8247-0952-7. “UOP Fluid Catalytic Cracking Process Technology Manual” Prága, 2002. Nov. 11 – 15. “Fundamentals of the global oil and gas industry 2007”, World Petroleum Council Yearbook. Robert E. Maples: Petroleum Refinery Process Economics, 2000, 474 oldal Weissermel, K., Arpe, H-J.: Ipari szerves kémia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993. Mc Ketta, J.: Petroleum Processing Handbook, Marcell Dekker, 1992. Hobson, G.D.: Modern Petroleum Technology, J. Wiley, 1986. Chauvel, A., Lefevbre, G.: Petrochemical processes I-II., 1989. Fahey, D.R.: Industrial Chemicals via C1 Processes, A.C.S., 1986. Wiseman, P.: Petrochemicals, John Wiley, N.Y.,1986. Meyers, R.A.: Handbook of petroleum Refining Processes, McGraw-Hill Inc., N.Y., Toronto, 1996. Chauvel,A, Lefebre,G.: Petrochemical processes I-II. Gulf. 1989. Krevelen, D.W.Van.: Properties of polymers, Elsevier, Amsterdam,…, Tokyo, 1990.

21/30

PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR Gunardson, H.: Industrial Gases in Petrochemical processing, Marcel Dekker Inc.,1998. Scheirs, J., Kaminsky, W.: Metallocen based Polyolefins, preparation, properties and technology Vol.1, John Wiley and Sons, Ltd., 2000. Olah, G.A., Molnár, Á.: Hydrocarbon chemistry, John Wiley and Sons, Inc., 1995. Hancsók Jenő: Korszerű motor és sugárhajtómű üzemanyagok, Tankönyvek, I. Motorbenzinek (1997), II. Dízelgázolajok (1999), Alternatív motorhajtóanyagok (2004). Hancsók Jenő, Baladincz Jenő, Magyar János: „Mobilitás és környezet” cikksorozat gyűjteményes kiadványa, Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2009.

Követelmények: Aláírás feltétele az egyéni feladat legalább elégséges szintű elkészítési a vizsgaidőszak kezdetéig. Vizsga: írásbeli (legalább 50%) és szóbeli. Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: Egy kőolajipari végtermék gyártási láncolatának tervezése a nyersanyagtól a felhasználásig. Összesen: 75 óra, ebből: • Kontakt óra: 45 óra • Egyéni felkészülés: 15 óra • Beadandó feladat: 15 óra A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás tanszék Dr. Hancsók Jenő docens Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék

22/30


Tantárgy neve:

Kódja:

SZÉNHIDROGÉNIPARI KATALITIKUS ELJÁRÁSOK ÉS KORSZERŰ ÜZEMANYAGOK CATALYSIS IN HYDROCARBON PROCESSING AND MODERN FUELS Tárgyfelelős oktató: Dr. Hancsók Jenő Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): 4 0 Szak Szemeszter Vegyészmérnök MSC 3

VEMKOLM214T

Tárgyfelelős tanszék: Ásványolaj- és Széntechnológia Intézeti Tanszék Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 0 4 K Jelleg Előkövetelmény: A tantárgy oktatója:

név Dr. Hancsók Jenő

beosztás Egyetemi docens

tanszék Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék A tantárgy célkitűzése

Részvétel % 100

A vegyészmérnöki elméleti és gyakorlati ismeretek ötvözése a katalitikus szénhidrogénipari eljárások területéről, a kőolajipar energetikai termékeivel (motorbenzinek, sugárhajtómű üzemanyagok, dízelgázolajok, tüzelő- és fűtőolajok) szemben támasztott főbb minőségi követelmények, a keverőkomponensek előállítási eljárásainak, a késztermékek keverésének és adalékolásának, továbbá életciklus elemzésének, logisztikai rendszerének megismertetése és a a nem kőolaj alapú (alternatív) motorhajtó- és tüzelőanyagok jelentőségének, rendszerének, osztályozásának, előállításuk kémiájának és technológiájának, továbbá minőségi jellemzőiknek, logisztikai rendszerének valamint életciklus elemzésének megismerése.

A tantárgy részletes tematikája 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

A katalitikus eljárások helye és szerepe a szénhidrogénfeldolgozó iparban. Az ipari katalízis történeti áttekintése. Katalitikus eljárások osztályozása. Homogén és heterogén katalízis. Enzimkatalízis. Katalizátorok osztályozása. Katalizátorok tervezése és eljárás-specifikus kiválasztása. Ideális és optimális katalizátorok. Heterogén katalizátorok a szénhidrogénfeldolgozó iparban I. Heterogén katalizátorok a szénhidrogénfeldolgozó iparban II., a hordozó(k), a fémkomponens(ek) és promotor(ok) szerepe. A katalizátorgyártás néhány példája. Katalitikus reaktorok és reaktorrendszerek áttekintése. A reaktortípus és elrendezés kiválasztásának szempontjai. A katalitikus reaktorok üzemeltetése: ellenőrző tevékenység a katalizátor betöltése előtt, különböző katalizátorok üzembehelyezése (szárítás, aktiválás, stb.), reaktor(ok) üzemeltetési paramétereinek folyamatos ellenőrzése, katalizátorminta vétele, stb.) Katalizátorok regenerálása ("in situ" és "ex situ") és a reaktorok leürítése. Szénhidrogénipari katalitikus eljárások áttekintő rendszere. Szénhidrogénipari katalitikus eljárások és a környezetvédelem I. Szénhidrogénipari katalitikus eljárások és a környezetvédelem II. A energetikai termékei és azok kapcsolatrendszere. A mobilitás megvalósításának tárgyi eszközei (gépjárművek, légi-, és vízi járművek) és azok jellemzése. Motorok (belsőégésű motorok) osztályozásuk és jellemzése. Motorhajtóanyagok rendszerszemléletű osztályozása. Motorhajtóanyagok gyártására alkalmas, rugalmas kőolajfinomító. Motorbenzinek hazai és nemzetközi szabványai valamint egyéb nemzetközi előírásai (WWFC); keverőkomponensek gyártása; analitikai és alkalmazástechnikai jellemzők. Motorbenzin adalékok típusai, hatásmechanizmusuk. Motorbenzinek keverése és adalékolása. Repülőgép benzinek; követelmények, szabványok, gyártás és adalékolás. Sugárhajtóművek; üzemanyagaik jellemzői (szabványok is), gyártása és adalékolása. Dízelgázolajok hazai és nemzetközi szabványai valamint egyéb nemzetközi előírásai (WWFC); keverőkomponensek gyártása; analitikai és alkalmazástechnikai jellemzők. Dízelgázolajok adalékok típusai, hatásmechanizmusuk. Dízelgázolajok keverése és adalékolása. Tüzelő és fűtőolajok előállítása, adalékolása. Kőolajipari energetikai termékek életciklus elemzése. Kőolajipari energetikai termékek logisztikája (beleértve a töltőállomásokat is). Kőolajipari energetikai termékek és a környezet. Mobilitás szerepe a fenntartható fejlődésben. Alternatív motorhajtóanyagok fogalma, szükségessége, osztályozása. Könnyű szénhidrogének (CNG, LPG) motorhajtóanyag célú előállítása és felhasználása. Biogáz előállítása és felhasználása. Szintetikus cseppfolyós szénhidrogének elegyeinek előállítása szintézisgázból (földgáz, kőszén, biomassza, stb. alapon). Oxigéntartalmú motorhajtóanyagok. Növényolajok és származékaik. Biomassza és kőszén lepárlási termékeiből előállított hajtóanyagok. Hidrogén. Elektromos áram. Alternatív és hagyományos motorhajtóanyagok elegyei, emulziói. Az alternatív és hagyományos motorhajtóanyagok összehasonlítása. Fontosabb alternatív meghajtások. Járműmeghajtások és motorhajtóanyagok fejlesztési tendenciái.

Kötelező és ajánlott irodalom: 1-7th International Colloquium on Fuels, 1997, 1999, 2001, 2003, 2005, 2007, 2009, Edited by Bartz, W.J. Technische Akademie Esslingen. Carley, A.F., Davies, P.R., Hutchings, G.J., Spencer, M.S.: “Surface Chemistry and Catalysis”, 2002, 381 oldal Auerbach, S.M:, Carrado, K.A, Dutta, P.K.: „Handbook of Zeolite Science and Technology“, Marcel Dekker Inc., 2003, New York, Basel, ISBN: 0-8247-40203. Viswanathan, B. Sivasanker, S., Ramaswamy, A. V.: “Catalysis Principles and Applications”, 2002, 412 oldal, ISBN: 81-7319-375-4. Becker, E.R., Pereira, C.J.: „Computer-Aided Design of Catalysts”, Marcel Dekker Inc., 1993, 620 oldal (2 kötet) Berty, J.M.: “Experiments in Catalytic Reaction Engineering”, Elsevier, 1999, Amsterdam,…….,Tokyo, ISBN: 0 444 82823 0. (VZ) Cammack, R., Frey, M., Robson, R.: „Hydrogen as a Fuel”, Taylor & Francis, 2001, London, New York. Chen, N.Y. et al.: Shape Selective Catalysis in Industrial Applications 2.edition, Marcel Dekker Inc., N.Y. Basel Hong Kong, 1996. Chunshan Song, Juan M. Garcés and Yoshihiro Sugi: „Shape - Selective Catalysis”, 2001, 408 oldal (2 kötet) Davison, B.H., Lee, J.W.: “Biotechnology for Fuels and Chemicals”, Twenty-Fourth Symposium on Applied Biochemistry and Biotechnology, Human Press, Totowa, New Jersey, 2003. Delannay, F.: Characterization of Heterogeneous Catalysts, Marcel Dekker, N.Y., 1984. Essers, U.: Dieselmotorentechnik’98, Expert Verlag, Renningen, 1998 Fogler, H.S.: „Elements of Chemical Reaction Engineering”, Prentice Hall International, 1992, 838 oldal

23/30

PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR Gates, B.C., Katzer, J.R., Schuit, G.C.A.: „Chemistry of Catalytic Processes”, McGraw-Hill, 1979, 387 oldal Hagelüken, Ch. Et al: Autoabgaskatalizatoren, Expert Verlag, Renningen, 2001 Hamid, H., Ali, M. A.,: „Handbook of MTBE and Other Gasoline Oxygenates”, Marcel Dekker Inc., New York, 2004. Hancsók J.: Korszerű motor- és sugárhajtómű üzemanyagok, I. MOTORBENZINEK, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1997. Hancsók J.: Korszerű motor- és sugárhajtómű üzemanyagok, II. DÍZELGÁZOLAJOK, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1999 Hancsók J.: Korszerű motor- és sugárhajtómű üzemanyagok, III. ALTERNATÍV MOTORHAJTÓANYAGOK, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2004. Hancsók J. és mtsai.: Üzemanyagok és felhasználásuk, Tribotechnik Kft., Budapest, 1998. Hancsók Jenő, Baladincz Jenő, Magyar János: „Mobilitás és környezet” cikksorozat gyűjteményes kiadványa, Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2009. Haycock, R.F., és Thatcher, R.G.F.: Fuel Additives and Environment, ATC,(The technical Committee of Petroleum Additive Manufactures in Europe), Document 52, 1992 Hobson, G.D.: Modern Petroleum Technology, J. Wiley, 1986. Imelik, B., Vedrine, J.C.: „Catalyst Characterization – Physical techniques for Solid Materials”, Plenum Press, 702 oldal (5 kötet)???? International Energy Agency: „Biofuels for Transport An International Perspective”, OECD. Jacques, K.A., Lyons, T.P., Kelsall, D.R.: “The Alcohol Textbook”, Nottingham University Press, Nottingham, 1999. Jones, T.C.: Diesel Plant Operations Handbook, McGrow-Hill Inc., N.Y., 1991. Leach, B.E.: Applied Industrial Catalysis, Vol. 1-3. Academic Press, New York, 1983. Le Page, J.-F. et al.: Applied Heterogenous Catalysis. Éditions Technip. Paris, 1987. Masel, R.I.: Chemical kinetics and catalysis, John Wiley and Sons, Inc., 2001. Meyers, R.A.: Handbook of Petroleum Refining Process, McGraw-Hill Book Company, New York,..., Toronto, 1986. Meyers, R.A.: Handbook of petroleum Refining Processes, McGraw-Hill Inc., N.Y., Toronto, 1996. Michiels, P., De Herdt, O.C.E.: „Molecular Sieve Catalysts”, Pergamon Press, 1987, 381 oldal Mittelbach, M., Remschmidt, C.: “Biodiesel the comprehensive handbook”, Martin Mittelbach Publisher, Graz, 2004. Moffat, J.B.: Theoretical Aspects of heterogenous Catalysis, Van Nostrand Reinhold, N.Y., 1990. Oláh, Gy., Molnár, Á.: „Hydrocarbon Chemistry”, John Wiley & Sons Inc., 1995, 632 oldal (3 kötet) Peake, S.: Vehicle and Fuel Challange Beyond 2000, FT Automotive Publishing, London, 1997 Quaschning, V.: “Undestanding Renewable Energy System”, Earthscan, London, 2005. Rase, H.F.: Fixed Bed Reactor Design and Diagnostics, Butterworths, Boston, 1990. Satterfield, C.N.: Heterogenous Catalysis in Industrial Practice, McGraw-Hill Inc., N.Y., 1991. Schobert, H.H:: The Chemistry of Hydrocarbon Fuels, Butterworths, London, 1990. Serge Raseev: „Termal and Catalytic Processes in Petroleum Refining”, 2003, 920 oldal (2 kötet) Seymour, A.: Refining and Reformulation: The challenge of green motor fuels, Oxford Institute for E nergy Studies, Oxford, 1992. Shah, R.K., Kandlikar, S.G.: “Fuel Cell Science and Technology”, The American Society of Mechanical Engineers, 2003. Somorjai, G.A.: „Introduction to Surface Chemistry and Catalysis”, John Wiley & Sons Inc., 1994, 617 oldal (4 kötet) Speight, J.G.: Fuel Science and Technology Handbook, Marcel Dekker Inc., N.Y., 1999. Speight,J.G.: The chemistry and technology of petroleum 3rd . Marcell Dekker, 1998. Speight,J.G.: Petroleum Chemistry and Refining, Taylor and Francis 1998. Stiles, A.B., Koch, T.A.: „Catalyst Manufacture”, Marcel dekker Inc., 1995, 288 oldal Szostak, R.: Molecular Sieves, Van Nostrand Reinhold, N.Y., 1989. Trimm, D.l. et al.: Catalysis in Petroleum Refining, 1989 Elsevier, Amsterdam, Tokyo, 1990. Tschöke, H. et al: Diesel – und Benzindirekteinspriztung, Expert Verlag, Renningen, 2001 Weitkamp, J. : „Catalysis and Zeolites”, Springer, 1999

Követelmények: Aláírás feltétele az egyéni feladat legalább elégséges szintű elkészítési a vizsgaidőszak kezdetéig. A tárgy érdemjegyét elméleti kérdésekből írásbeli vagy szükség esetén szóbeli vizsga alapján állapítjuk meg. Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: Egy kőolajiparban alkalmazott katalizátor bemutatása, a kőolajalapú motorhajtóanyaggyártás egy kiválasztott technológiájának kritikai bemutatása a nyersanyagoktól a felhasználáson át a fémkomponens visszanyerésével bezárólag valamint egy alternatív motorhajtóanyag kémiájának és technológiájának valamint tulajdonságainak bemutatása. Összesen: 120 óra, ebből: • Kontakt óra: 60 óra • Egyéni felkészülés: 30 óra • Beadandó feladat: 30 óra A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás tanszék Dr. Hancsók Jenő Egyetemi docens Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék

24/30



Tárgyfelelős oktató: Dr. Miskolczi Norbert Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): 4 0 Szak Szemeszter Vegyészmérnöki MSc 2. név Dr. Miskolczi Norbert

Kódja: Petrolkémia VEMKOLM255P Petrochemistry Tárgyfelelős tanszék: Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés:

1 5 Jelleg Előkövetelmény: Kötelezően választható A tantárgy oktatója: beosztás tanszék % Egyetemi adjunktus Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék 100 A tantárgy célkitűzése

K

nyelv magyar

Átfogó kép kialakítása a petrolkémiáról, annak kapcsolatáról a kőolajiparral, műanyagiparral és egyéb iparágakkal. A petrolkémia gazdasági vonatkozásai. Átfogó kép kialakítása a polimerekről, különös tekintettel a műanyagokról. Típusaik, főbb fizikai-, kémiai tulajdonságaik, előállításuk, alkalmazásuk és feldolgozásuk.

A tantárgy részletes tematikája 1.

Bevezetés, a petrolkémia A petrolkémiai technológia tárgya, alapfogalmai jelentősége, története, volumene, a petrolkémiai termékek nyersanyagbázisai és felhasználása. A hazai petrolkémiai ipar helyzete. 2. A petrolkémia és a kőolajfinomítás kapcsolatrendszere. Petrolkémiai alapanyagok előállítási eljárásai Az olefinek előállítása termikus krakkolással 3. Petrolkémiai alapanyagok előállítási eljárásai (paraffinok, olefinek, diolefinek, aromások). 4- Petrolkémiai alapanyagok előállítási eljárásai (alkoholok, éterek, karbonsavak, savanhidridek stb.) 5. A petrolkémia technológiák fontosabb műveletei. Készülékek és berendezések 6. A petrolkémia kapcsolódása más iparágakhoz (műanyagipar, színezékgyártás, kozmetikai ipar stb.).Petrolkémiai üzemek gazdasági jellemzői. A petrolkémia kereslet-kínálat sajátossága. 7. A műanyagok története és azok jellemzői. A műanyagipar helyzete, műanyagtermelés volumene és a jövőben várható trendek. A műanyagok felhasználása. Műanyagok előállítása (tömegműanyagok). Műanyagok előállítása (műszaki műanyagok) Polimerek sztereokémiája, sztereoszelektív katalizátorok. HDPE és PP tulajdonságai, előállítási technológiái és alkalmazásaik. 8. ABS, PS, PVC előállítása, tulajdonságaik és alkalmazásuk.Alifás poliamidok, poliizobutilén és polikarbonátok, lineáris és térhálós poliészterek előállítása, tulajdonságaik és alkalmazásuk.Poliuretánok, gyanták (epoxi, fenol- és aminoaldehid) előállítási tulajdonságaik és alkalmazásuk. 9. Természetes polimerek és reakcióik. Vulkanizáció. Térhálósítási reakciók Természetes kaucsuk kinyerése, szerkezete, feldolgozása. Biológiai úton előállítható polimerek. Az extrúziós technológiai elemei, azok feladata és működése. Az extrudálás elemi lépései. Extruder szerszámok. Reológiai szempontok. 10. .A petrolkémiai üzemek biztonsági rendszerei 11. A műanyagok feldolgozási technológiái, a fröccsöntés lépései, a fröccsöntőgép felépítése: fröccsegység (csiga, fúvóka), szerszám, szerszámzáró egység. A fröccsöntési folyamat: olvadás, szerszámkitöltés, a szerszámkitöltés mechanizmusa. Reológiai szempontok. Heterogén rendszerek (keverékek, töltött és szálerősítő) fröccsöntése. Extrúziós fúvás. Főbb lépések, berendezés. Rotációs öntés, berendezés, technológia és a termékminőség kapcsolata. A kalanderezés berendezései, technológiai sor. Szálhúzás, habok, gumik, abroncsgyártás, reaktív fröccsöntés (RIM), lakkok és festékek, ragasztás. HegesztésPréselés. Őrlés, darálás, keverés, homogenizálás. Keverékek. Szárítás, előmelegítés. Mechanikai megmunkálás (fúrás, esztergálás, fűrészelés). Gyantafeldolgozás (öntés, sajtolás, fröccssajtolás és fröccsöntés). Szálerősítésű gyanták feldolgozása. 12. Műanyagok adalékolása, műanyagkompozitok. A degradáció típusai. Műanyagok stabilizálása. Biológiailag lebontható polimerek. Műanyagok élettartamának szabályozása adalékok felhasználásával. Műanyagok környezetterhelése. A hulladékképződés csökkentésének lehetőségei. Megújítható energia- és anyagfelhasználás. Anyagtakarékosság. 13. A műanyagok szerepe az energia- és anyagtakarékosságban. A műanyag hulladékok kezelése a világban és Magyarországon. A műanyaghulladékok és a hulladék gumik újrahasznosításának lehetőségei. Mechanikai újrahasznosítás és problémája. Kémiai újrahasznosítás, a termékek további hasznosítása.A nemzetközi és a hazai műanyagipar fejlődésének elemzése a termelési adatok alapján. A műanyagipar gazdasági összefüggéseinek megismerése. A termelési költségek elemzése a feldolgozóiparban. Beruházás, termékfejlesztés stb. kockázatelemzése. 14. Laboratóriumi bemutató Kötelező és ajánlott irodalom: Követelmények: Lásd a TVSZ idevonatkozó pontjait. Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: Kontakt óra: 60 óra, Egyéni felkészülés: 60óra A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás Dr. Miskolczi Norbert Egyetemi adjunktus

tanszék Ásványolaj- és széntechnológiai Intézeti Tanszék

25/30



Kódja:

Folyamatmérnöki eszközök az olajiparban Process engineering in practice

VEMKFOM153A

Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: dr. Nagy Lajos Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 1 0 2 3 GY Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény: MOL szakirány Vegyészmérnöki MSc A tantárgy oktatója: név beosztás tanszék % nyelv dr. Nagy Lajos egyetemi docens Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék 20 Magyar dr. Chován Tibor egyetemi docens Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék 20 Magyar dr. Németh Sándor egyetemi docens Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék 20 Magyar Külső előadó(k) MOL Nyrt. 40 Magyar A tantárgy célkitűzése A tantárgy részletes tematikája 1. A folyamatmérnöki gyakorlatban felmerülő információforrások, modellek és eszközök 2. A feladatmegoldáshoz használt alapvető modellek és azok felhasználása 3. A folyamatmérnöki feladatok megoldásának eszközei 4. Matlab/Simulink alkalmazása a folyamatmérnöki feladatok megoldására 5. Matlab/Simulink alkalmazása a folyamatmérnöki feladatok megoldására (reakció kinetikai feladat) 6. Matlab/Simulink alkalmazása a folyamatmérnöki feladatok megoldására (reakció kinetikai feladat) 7. A dinamikus szimulátorok működése és alkalmazása 8. HYSYS (UniSim) szimulátor felépítése, elemei 9. HYSYS (UniSim) szimulátor felépítése, elemei 10 HYSYS (UniSim) szimulátor felépítése, elemei . 11 Esettanulmányok . 12 Esettanulmányok . 13 Esettanulmányok . 14 Esettanulmányok . 15 Esettanulmányok . Kötelező és ajánlott irodalom: HYSYS Felhasználói Kézikönyv. Matlab and Simulink Felhasználói Kézikönyv. Bequette, B. W.: Process Dynamics: Modeling, Analysis, and Simulation, Prentice Hall, London Követelmények: Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: TVSZ szerint A tantárgy tematikáját kidolgozta:

26/30

PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR név dr. Chován Tibor dr. Nagy Lajos dr. Németh Sándor

beosztás egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens

tanszék Folyamatmérnöki Tanszék Folyamatmérnöki Tanszék Folyamatmérnöki Tanszék

27/30


14. sz. melléklet: : Karbantartás az olajiparban

1. Karbantartás elmélet, szervezés, megbízhatóság, rendelkezésre állás, eszköz állapot-felügyelet • Karbantartási módszerek optimalizálása • Műszaki és gazdasági szempontok összefüggései, mérési módszerek ismertetése • Megbízhatósági elemzések végzése, eszközpolitika készítése, hibafa elemzés metódusának • • •

ismertetése Jellemző korróziós formák és korrózióvédelmi módszerek az olajiparban Állapot-felügyeleti rendszerek ismertetése Karbantartási munkák szervezése (Nagyleállások, Rutin karbantartások)

2. Statikus készülékek és ahhoz tartozó ismeretek • Szerkezeti anyagok kiválasztásának szempontjai • Hegesztett kötések kialakítása • Csővezetékek kialakítása, méretezése gyakorlati szempontból és a csőszerelvények • • •

ismertetése Csőkemencék kialakítása, üzemeltetése, karbantartása Nyomástartó rendszerek üzemeltetése és jogi szabályozása Statikus készülékek üzemeltetése az élettartam meghosszabbítása szempontjából

3. Forgógépek és ahhoz tartozó ismeretek • Szivattyú és elektromos motor kiválasztása adott feladatra, rendszerbe történő illesztése • Forgógépek kenése, kenésgazdálkodás • Forgógépek üzemeltetése az élettartam meghosszabbítása szempontjából • Kompresszorok üzemviteli problémái és azok elhárítása • Mechanikus tömítések kiválasztása, karbantartása • Speciális forgógépek-, gépegységek ismertetése, kiválasztása 4. Irányítástechnikai-, villamos berendezések és ahhoz tartozó ismeretek • Mérőműszerek karbantartása, kalibrálása, hitelesítése • Szabályozó és retesz szelepek tesztelése, diagnosztikája • Hagyományos és buszos jeltovábbítási megoldások, és diagnosztikai lehetőségeik • Folyamatirányító számítógépek (DCS) üzemeltetése • Biztonsági reteszrendszerek besorolása (SIL) és tesztelése • Robbanásbiztos villamos berendezések (Ex) kiválasztása, üzemeltetése és karbantartása • Villamos berendezések üzemeltetése, időszakos felülvizsgálatai

28/30


15. sz. melléklet:

29/30



Kódja: Kőolajipari tervezés

VEMKOLM256T

Tárgyfelelős oktató: Tárgyfelelős tanszék: Marton Zsuzsanna Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Előadás (óra/hét): Szeminárium (óra/hét): Lab.gyak. (óra/hét): Kredit: Számonkérés: 2 0 4 4 Gy Szak Szemeszter Jelleg Előkövetelmény: Vegyészmérnöki MSc 3. Kötelező A tantárgy oktatója: név beosztás tanszék % nyelv Marton Zsuzsanna Egyetemi adjunktus Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék ? magyar

Külső előadó(k)

MOL Nyrt.

?

A tantárgy célkitűzése Kőolajipari anyagáramok tulajdonságainak becslése. Kőolajipari technológiákat felépítő berendezések kiválasztása és méretezése hagyományos becslő módszerek és szimulációs programok segítségével. A berendezések alkalmazásának bemutatása kőolajipari technológiákban. Kőolajipari eljárások szimulációja. A tantárgy részletes tematikája 1. Kőolaj assay, szénhidrogénáramok tulajdonságainak becslése 2. Kőolajiparban gyakori termodinamikai számítási módszerek 3. Kőolajipari anyagáramok keverésének becslése. 4. Kőolajipari csőkemencék 5. Folyamatszintézis hierarchiája 6. Tervezési folyamat dokumentációi 7. AV üzem szimulációja, paraméter hatások vizsgálata 8. AV üzem szimulációja, paraméter hatások vizsgálata 9. AV üzem szimulációja, paraméter hatások vizsgálata 10. Gázolaj kénmentesítő technológia szimulációja, paraméter hatások vizsgálata 11. Gázolaj kénmentesítő technológia szimulációja, paraméter hatások vizsgálata 12. Gázolaj kénmentesítő technológia szimulációja, paraméter hatások vizsgálata 13. Gázfeldolgozó sor tervezése 14. Gázfeldolgozó sor tervezése 15. Gázfeldolgozó sor tervezése Kötelező és ajánlott irodalom: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

API Technical Data Book. Petroleum Processing Watkins, R.N.: Petroleum refinery distillation. Gulf, Houston, 1979. Tanszéki munkaközösség: Kőolajipari desztilláció, jegyzet Marton: Kőolajipari számítások III. egyetemi jegyzet 1996. Deák, Marton, Varga: Kőolajipari számítások Fábry György szerk.: „Vegyiapri gépészek kézikönyve”, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987 E. E Ludwig,: „Applied Process Design for Chemical and Petrochemical Plants, Volume 1-3”, Gulf Publishing Co. 1983 Couper, J.R.: „Chemical Process Equipment Selection and Design”, Butterworth-Heinemann, Oxford, 1990.

9. Coulson & Richardson’s Chemical Engineering, Design Pergamon Press 1993, Volume 1-6 (Second Edition). 10.Mecklenburg, J. C. Process Plant Layout, George Godwin, London and New York, 1985. 11. Seider, Seader, Lewin: product and Process Design Priciples, 2004, Wiley 12. Turton, Baille, Whithing, Shaeiwitz: Analysis, Synthesis, and Design of Chemical Processes, 2003, Prentice Hall 13. Smith, R.: Chemical process design and integration, 2005, Wiley

Követelmények: Az aláírás feltétele a zárthelyi dolgozatok min. 25%-ra történő teljesítése. Pótlási lehetőségek: Elfogadott tantárgyteljesítések (ekvivalenciák): A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka: Előadások és a gyakorlatok látogatása: 60óra, Egyéni felkészülés + tervezési feladatok: 60óra A tantárgy tematikáját kidolgozta: név beosztás tanszék Marton Zsuzsanna Egyetemi adjunktus Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék

30/30

Magyar

PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR

Recommend Documents