Pannon Egyetem Mérnöki Kar
Korrózióvédelmi specialista
szakirányú továbbképzési szak szakindítási dokumentum – képzési program
Készítette:
Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Kémia Intézet, Fizikai Kémia Intézeti Tanszék Munkaközössége
Veszprém, 2012. március 6.
Tartalomjegyzék I. Adatlap II. Képzési és kimeneti követelmények III. Képzési program
I. Adatlap 1. A kérelmezı felsıoktatási intézmény neve, címe: Pannon Egyetem 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. 2. A kérelem tárgya: Szakirányú továbbképzési szak létesítése és indítása 3. Az intézmény bemutatása: 1949-ben a József Nádor Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem átszervezése után a belıle kialakított és csak mérnöki karokból álló Budapesti Mőszaki Egyetem (BME) Nehézvegyipari Karának telephelyéül választották Veszprémet. 1951 ıszen, a Veszprémi Vegyipari Egyetem (VVE) néven önálló egyetemmé vált. 1966-tól 1971-ig változást hajtott végre az Egyetemi Tanács az oktatási rendben: áttért az úgynevezett többfokozatú képzésre. Az elsı fokozat (6 félév) után az utolsó két évben, azaz a második fokozaton jelentek meg az ágazatok, az elsı három évben egységes volt a képzés: üzemmérnöki diploma elnyerésével zárult, majd ezt követte az okleveles mérnökképzés. Ugyancsak ebben az idıben alakították ki Veszprém és Keszthely közös képzését, az agrárkémikus szakot. Ez a közös képzés megkönnyítette a Veszprémi Egyetem és a keszthelyi Georgikon késıbbi, 2000-ben végrehajtott integrációját. Az egyetem neve az 1990/91. tanévben változott Veszprémi Egyetemre, és ekkor alakult meg két kar: a Mérnöki Kar és a Tanárképzı Kar. 1991/92-ben a Veszprém Megyei Hittudományi Fıiskolával közös képzés indult, és a tanárképzés a teológiával bıvült. Egy évvel késıbb a Mérnöki Karon az országban elsıként megkezdıdik a mőszaki menedzser és a környezetmérnök képzés, valamint a PhD-képzés. 1995/96. tanév kezdetén, a Mérnöki Karon 10, a Tanárképzı Karon 19 szakon kezdhették meg a hallgatók tanulmányaikat. Ennyi szak oktatása a hagyományos rendszerben összeállított tantervek alapján nehézkessé vált. Ezért a Veszprémi Egyetem is áttért a kötött tanterveken alapuló képzésrıl a kreditrendszerre, az intézményt a Magyar Akkreditációs Bizottság 1997/98ban akkreditált egyetemnek minısíti. Ezt követıen a Tanárképzı Kar kezdeményezésére létrejött Pedagógiai Kutatóintézet Pápán, egyidejőleg 1998-ban Nagykanizsán kilenc alapító létrehozta a Kanizsa Felsıoktatásáért Alapítványt, majd 2000-ben megszületett a Veszprémi Egyetem Nagykanizsai Kihelyezett Képzési Helye. Az agrárkémikus-agrármérnök képzésben Keszthely és Veszprém között kialakult együttmőködés több mint 30 éves múltra tekint vissza. Nem meglepı tehát, hogy a felsıoktatási intézmények integrációja Veszprémben is változásokat hozott: 2000-ben hivatalosan is egyesült a két régi szövetséges, a Veszprémi Egyetem és a Georgikon Mezıgazdasagtudományi Kar. Szintén ebben az évben a Mérnöki Karból kivált és önálló fejlıdési úton indult el a Gazdaságtudományi Önálló Intézet valamint a Mőszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézet. 2003 szeptemberében a két intézet kari státuszt kapott, Gazdaságtudományi Kar és Mőszaki Informatikai Kar néven önálló karként kezdtek funkcionálni. Ennek következtében az intézmény ötkarú egyetemmé vált. Az ezt követı évben az egyetem minden karán elindultak az új típusú, többciklusú lineáris képzési rendszerbe illeszkedı alapszakok (BSc, BA), és megkezdıdött a mester képzések elıkészítése. A többciklusú képzés 2006-tól való bevezetésével a felsıfokú szakképzés, az egyetemi alapképzés, valamint a mester- és doktori kurzusok egymásra épülı rendszere valósul meg. Ebben a képzési struktúrában adott a lehetıség az eggyel magasabb szintő oklevél megszerzésére, vagy
az egyes fokozatok után – a megszerzett végzettség és szakképzettség birtokában - a munkaerıpiacon való boldogulásra. A Veszprémi Egyetem 2006. március elsejétıl a Pannon Egyetem nevet vette fel, melynek használatával jobban kifejezésre jut az egyetem regionális szerepvállalása és küldetése, valamint stratégiai üzenetet is hordoz. Az Egyetem jelenlegi 5 kara (Gazdaságtudományi Kar, Georgikon Kar, Mérnöki Kar, Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Mőszaki Informatikai Kar) a tudományterületek és képzési ágak széles repertoárját fogja át a felsıfokú szakképzésektıl az alapés mesterképzéseken át a szakirányú továbbképzésekig és doktori iskolákig.
4. A képzés indoklása: Az optimálisan üzemeltetett korrózióvédelmi rendszerek biztosítják a korróziós károk minimalizálását az ipar minden területén és ezzel együtt a gazdasági és környezeti károk kockázatának a nagymértékő csökkentését. A szakszerő, legújabb tudományos eredményeket is felhasználó korrózióvédelmi tevékenység pénzügyi mérlege hosszú távon mindig pozitív. A korrózióvédelem elhanyagolása bizonyíthatóan üzemzavarokhoz, leállásokhoz, a szerkezetek várható élettartamának a csökkenéséhez és hosszú távú mőszaki romlásához vezetnek. Az építmények, ipari szerkezetek korrózióvédelme magasan képzett szakembereket kíván a fenntartható és környezettudatos gazdaság érdekében is.
II. Képzési és kimeneti követelmények 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Korrózióvédelmi specialista szakirányú továbbképzési szak Diploma Course in Corrosion Protection 2. A szakképzettség oklevélben szereplı megnevezése: Korrózióvédelmi specialista/Corrosion Protection Specialist 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Mőszaki képzési terület 4. A felvétel feltétele: Vegyész vagy környezettudomány mesterképzésben (vagy ezeknek megfelelı korábbi egyetemi képzésben) szerzett oklevél, vagy kémia-, fizika-, természetismeret-tanári, illetve mérnöktanári/agrár-mérnöktanári oklevél.
5. A képzési idı: A képzési idı: 2 félév. 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyőjtendı kreditek száma A képzésben 60 kreditet kell megszerezni. 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhetı ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben 7.1 Elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhetı ismeretek • A korrózióvédelem területén az elméleti és gyakorlati ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása •
A korrózióvédelemhez kapcsolódó korszerő, szabványos vizsgálati módszerek elméletének és gyakorlatának magas fokú ismerete
•
A környezetvédelem, minıségügy, mőszaki szabályozás alapvetı ismeretei
•
Alkalmazói szintő ismeretek a számítógépes kommunikációban, adatgyőjtésben és elemzésben
•
A felmerülı korróziós problémák korrekt felismerése és javaslat tétel a mőszakilag és gazdaságilag optimális megoldásra
7.2 Személyes adottságok, készségek
•
problémafelismerı- és megoldó képesség
•
fejlett mőszaki érzék
•
együttmőködı képesség, tolerancia,
•
rugalmasság, kreativitás
•
a minıség iránti elkötelezettség
•
rendszerezı képesség, stratégiai szintő gondolkodás
•
képesség önálló munkavégzésre, ugyanakkor csapatmunkában való részvételre
7.3 A szakképzettség rendszerben
alkalmazása
konkrét
környezetben,
tevékenység-
A képzés célja olyan speciális ismeretekkel és szemléletmóddal rendelkezı specialisták képzése, akik a korábban megszerzett szakképzettségük és felsıfokú szakismeretük birtokában képesek az ipar és a gazdaság különbözı területein felmerülı korróziós problémák megoldására. A korrózióvédelmi specialista szakirányú továbbképzési szakon végzettek alkalmasak a különbözı korróziós problémák felismerésére és megalapozott állásfoglalás kialakítására, valamint ezen álláspont adekvát kommunikációjára. A nemzetközi szakmai követelményeknek is megfelelıen felkészített végzettek ismerik a korrózió elleni védekezés lehetıségeit, az elérhetı legjobb vizsgálati módszereket és megoldásokat a korrózióvédelem területén. A szakképzettség az ipar és a gazdaság csaknem minden területén hasznosítható. Alkalmazható többek között felelıs mőszaki vezetıi, tervezıi, szakértıi/mőszaki ellenıri munkakörökben. A szakképzettség megszerzése elsısorban fémes szerkezetekkel, szerkezeti anyagokkal, bevonatkészítéssel foglalkozó tervezık és kivitelezık, illetve ezen szerkezetek, anyagok minıségellenırzésével, továbbá ipari építmények/ berendezések/szerkezetek üzemeltetésével és karbantartásával foglalkozó/ foglalkozni kívánó szakemberek számára fontos. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a fıbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték Alapozó ismeretek
15-18 kredit, 25-30%
•
Termodinamikai alapfogalmak, fıtételek gyakorlati alkalmazása, kémiai egyensúlyok.
és
•
Elektrolitok, oldatok, reakciókinetika.
•
Heterogén egyensúlyok, elektromos elektródfolyamatok és kinetikájuk.
•
Fémoldódás: egyensúly és kinetika.
•
A korrózió fogalma, fajtái és típusai, korróziós folyamatok.
transzportfolyamatok
energiafüggvények elektrolit-oldatokban,
potenciál,
elektródok,
Szakmai törzsanyag
36-39 kredit, 60-65%
•
A korrózió megjelenési formái.
•
Ötvözetlen és ötvözött acélok, illetve nem vasfémek tulajdonságai, korrózióállóságuk és alkalmazási területeik.
•
Az aktív és passzív korrózió elleni védelem elméleti alapjai.
•
A katódos védelem tervezésének, kialakításának és ellenırzésének módszerei.
•
Korrózióvédı és dekoratív fémbevonatok, bevonó anyagok felépítésének, a bevonatrendszerek tervezésének, kialakításának és minıségellenırzésének módszerei, felületvédelmi eljárások, kémiai és mechanikai tisztítási módszerek.
•
Minıségirányítási technikák a korrózióvédelemben.
•
Hıtechnikai berendezések korróziója.
•
Korrózió a finomítási technológiákban.
•
Korróziós kísérleti módszerek, bevonatok minısítése, metallográfia.
A kötelezı és választható tárgyak kreditértéke
9. A szakdolgozat kreditértéke A szakdolgozat kreditértéke 6 kreditpont.
54 kredit
III. Képzési program 1. A képzés mintatanterve Tantárgy
Óraszám
Számonkérés
Kredit
Felelıs szervezeti egység
24
K
8
Fizikai Kémia Int. TSz.
21
K
7
Fizikai Kémia Int. TSz.
I. Félév 1 2
Alkalmazott fizikai kémia és a korrózió elektrokémiai alapjai Korróziós alapismeretek
3
Szerkezeti anyagok korróziós károsodási folyamatai
12
K
4
Fizikai Kémia Int. TSz.
4
Korróziós minıségbiztosítás
3
K
1
Fizikai Kémia Int. TSz.
5
A korrózióvédelem és megelızés módszerei I.
21
K
7
Fizikai Kémia Int. TSz.
II. Félév 6
A korrózióvédelem és megelızés módszerei II.
27
K
9
Fizikai Kémia Int. TSz.
7
Iparágak korróziós problémái és korrózióvédelmének tervezése
24
K
8
Fizikai Kémia Int. TSz.
8
Korróziós vizsgálatok
30
GY
10
Fizikai Kémia Int. TSz.
9
Szakdolgozat
18
A
6
Fizikai Kémia Int. TSz.
Összesen
180
60
(Megjegyzés: K= kollokvium; GY= gyakorlati jegy; A= aláírás)
2. Tantárgyi tematikák A tantárgyi tematikákat mellékletben közöljük. Szintén mellékletben adjuk meg az egyes tantárgyak oktatóit, megnevezve a tárgyfelelısöket. További mellékletben ismertetjük az oktatók önéletrajzait is. Szakdolgozat A szakdolgozat eredményében írásosan is megjelenı, alkotó jellegő szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezetı irányításával megoldható és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerő összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
Záróvizsga A záróvizsga részei: (Sz) A szakdolgozat megvédése: ennek az eredménye a védésen alakul ki a bíráló véleményének figyelembevételével. (V) A szóbeli vizsga: tartalma komplex szóbeli számonkérés a szakképzés tárgyaiból, megadott tételsor alapján. 1. vizsgatárgy: 2. vizsgatárgy:
Korróziós alapismeretek Korrózióvédelem és megelızés módszerei
A záróvizsga eredménye A záróvizsga eredményét (ZE) a szakdolgozat védés eredményének (SZ) és a komplex szóbeli vizsgának (V) a számtani átlaga adja: ZE=(Sz+V)/2. Az oklevél minısítése megegyezik a záróvizsga eredményével. A minısítés: 5,00: kiváló, 4,51-4,99: jeles, 3,51-4,50: jó, 2,51-3,50: közepes, 2,00-2,50: elégséges. Az oklevél kiadásának feltétele A záróvizsga eredményes letétele. 4. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendjérıl: Korábbi tanulmányaik során szerzett kreditek az általános kreditekvivalencia elve (feltétel a 75%-os igazolt átfedés a tananyagban) alapján lehetséges, melyrıl a szakvezetı a beadott dokumentumok alapján dönt.
