20
1991–2011
ingyenes közéleti havilaP
éves a
XX. évfolyam 4. szám
2011. április
Pályázati nyeremény játszótérre A Szép Turáért Egyesület a helyi közösségért Szép Turáért Egyesület, mint a 24 tagtelepülést – Acsa, Aszód, Bag, Csővár, Dány, Domony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Kisnémedi, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Tura, Vácduka, Vácegres, Váchartyán, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Valkó, Verseg, Zsámbok – magába tömörítő Észak Kelet-Pest Megyei LEADER Egyesület tagja, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV-es tengelye keretében a Tura Város Önkormányzatával kötött megállapodás értelmében még 2009 novemberében benyújtott pályázatán 15.496.031 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert játszótér és rendezvényudvar kialakítására a Bartók Béla Művelő-
a
dési Házban, az egyesület székhelyén. A pályázati dokumentáció részeként a Tura városközpont terveit is jegyző Zelenai Tamás készített – a majdani végleges terv alapjául szolgáló – látvány- és műszaki kivitelezési ütemtervet a művelődési ház udvarán felállítandó játékelemek elhelyezéséről, parkosításról, térburkolásról, eu-szabványos mellékhelyiség építéséről, s a területet lehatároló megújuló kerítésrendszerről. A 2011 március 10-én lezajlott eredményhirdetésen Edelman György megyei LEADER elnök gratulált Jenei Csabáné egyesületi elnöknek, aki a civil szervezet nevében felkarolt egy olyan turai közösségi ügyet, melynek első lépéseit a művelődési ház és Sára Tamás önkormányzati képviselő a 2009. február 7-i jóté-
A művelődési ház játszótér-rendezvényudvarának pályázati tervrajza
Edelman György megyei LEADER elnök gratulált Jenei Csabáné egyesületi elnöknek konysági bállal indított útjára. A bál egykori fővédnöke, Sára Sándor operatőr-filmrendező, Tura Díszpolgára két éve ezekkel a szavakkal köszöntötte a támogatandó kezdeményezést.
Ked ves Ba rá ta im, Haj da ni Ját szó tár sa im! Meg szokták egymástól különböztetni a homo sapienst: az okos embert, és a homo ludenset: a játszó embert. Én az utóbbiak közé tartozom, nyilván nem véletlen, hogy játék-film rendező lettem, bár ez a játék olykor halálosan komoly. Nem kedvelem a magas piedesztálra helyezett homo sapienst, hiszen uralomra, hatalomra tör és tudásának gyümölcse az atombomba is. Szívből jövő elképzelésnek tartom, hogy a Bartók Béla Művelődési Ház /Nomen est omen – a név kötelez/ keretén belül egy közösségi játszóteret kívánnak létrehozni, hiszen a közös játék gyermeki, emberi tevékenységünk legönfeledtebb örömteli alkotó megnyilvánulása. Segítsük hozzá gyermekeinket, unokáinkat. Szeretettel köszöntöm hajdani, mostani és jövendőbeli játszótársaimat. Sára Sándor
VÁLASZD A BRINGÁT! CRITICAL MASS TURÁN A FÖLD NAPJA alkalmából a Szép Turárt Egye sü let, a Turai Te ker gők és a Zöldszives Kör nye zet vé del mi Szak kör szer ve zé sé ben 2011. ÁP RI LIS 20-án, szer dán 15.30 tól! Rész le t ek a hát o l da lon.
A turai vízről a Víz Világnapja alkalmából
Tisztújítás a Vigyázó Körben
Szarvas László, a helyi sajtóteremtő
Lapunk 20 éves évfordulójának méltó ünnepe
Vendégünk volt a Váci Egyházi Kórus
Tűzoltó szemmel az égetésről
Idén is lesz Galga Expedíció
Farsangoltak kicsik-nagyok
Stand up comedy a Sport Pub-ban
2 01 1 /4
Turai Hírlap 2
önKoRmÁnyZaTI híREK
tájékoztató a képviselő-testület üléséről 2011. feb ru ár 9-én 16 óra kor tar tott ülést a Kép vi se lő-tes tü let. Tá vol ma ra dá sát elő ze te sen be je len tet te Pá lin kás Il di kó kép vi se lő. 1. napirendként a testület egyhangúlag elfogadta a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló jelentést. 2. napirendként Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011. I. félévi munkatervét fogadta el havi bontásban. 3. napirendként a testület 3/2011.(II.10.) sz. rendeletalkotásával egyhangúlag módosította az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2007.(III.29.) sz. rendeletet. A módosításra vonatkozó javaslattételt Dolányi Róbertné jegyző értelmezte, miszerint egy vezetői szint – Igazgatási és Okmányiroda vezetői – kerül újra visszaállításra. Innentől kezdve a jegyző nagyobb felelősséggel és feladatmennyiséggel tud feladatot adni az irodavezetői megbízással bíró köztisztviselőnek. Ezzel a módosítással egyúttal az irodából 1 fő köztisztviselő nyugdíjba vonulása révén bérmegtakarítás jelentkezik az év második felében már betöltésre nem kerülő álláshely folytán. Tehát a feladatellátás hatékonyabb és gördülékenyebb lesz, viszont a vezetői szint visszaállításra kerül, amihez elkerülhetetlen a hivatal szervezeti felépítésének módosítása. A hivatal belső tagozódása a rendeletmódosítás következtében az alábbi: a) Jegyzői Iroda b) Igazgatási és Okmányiroda c) Műszaki és Építéshatósági Iroda d) Pénzügyi Iroda és Adócsoport A belső szervezeti egységek vezetői irodavezetői megnevezéssel és vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők. A rendelet szabályozza még az irodavezetők illetményére vonatkozó előírásokat, ill. a lehetőségként fennálló irodavezető-helyettesi megbízás feltételeit és az általuk gyakorolható jogokat. 4. napirendként a testület 4/2011. (II.10.) sz. rendeletében egyhangúlag elfogadta Tura város 2011. évi költségvetéséről és a gazdálkodással összefüggő egyes feladatokról szóló rendeletet. (A rendelet teljes terjedelmében Tura város honlapján olvasható: www.tura.hu). A rendelet hatálya a Képviselő-testületre, annak bizottságaira, a Polgármesteri Hivatalra és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervekre terjed ki, továbbá rendelkezik a cigány és az örmény kisebbségi önkormányzatok előirányzatainak vonatkozásában. A költségvetési szervek létszámkeretét 185 főben állapítja meg. Felhatalmazza a Kulturális Oktatási és Sportbizottságot, hogy a támogatási keret felhasználásáról az egyedi támogatási kérelmek elbírálásáról döntsön és arról utólag tájékoztassa a Képviselő-testületet. A döntéshozatal előtt Dr. Schmidt Géza könyvvizsgáló mondta el szakértői véleményét a rendelet-tervezetről. Véleménye szerint az önkormányzat 2011. évi költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatai megalapozottak, reálisak. Figyelembe vették az előző évi tényszámokat, de ugyanakkor már a tervezés során a kiadási oldalon érvényesül a takarékosság. Sajnálatos, de tény, hogy évek óta csökkennek a központi források, ezen belül pl. a normatív támogatás. Ebben az esztendőben a személyi jövedelemadónál is mutatkozik csökkenés, és hogyha arra gondolunk, hogy az szja 2011. évi átengedése a központi költségvetés részéről a lakosok 2009. évi adóbevallásán alapul, akkor érthetővé válik, hogy ez a szám miért volt magasabb 2008-ban, mint 2009-ben. 2010. év végével szinte valamennyi adónemnél rendkívül magasak a hátralékok. A hátralékok fokozottabb behajtása javasolt. A takarékos tervezés elve mellett az is megállapítható, hogy az önkormányzati törvényben meghatározott alapfeladatok fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll, a rendelet-tervezetet változtatás nélkül elfogadásra javasolta a szakértő. Szendrei Ferenc polgármester hozzászólásában kiemelte, hogy bizonyos mértékig optimistább, mint a tavalyi évben volt, a számok jobbat mutatnak. Nem volt cél a költségvetésnél, hogy kihozzák a forráshiány mentésre. Az önkormányzatnak április 1-ig kell leadni azt az igényt, amely alapján tud majd pályázni állami segítségnyújtás-
ra. Egyelőre még nem ismertek a paraméterek, azaz, hogy Tura belefér-e abba, hogy arra a 32 milliárdos segítségnyújtási alapra pályázhasson, amellyel az önkormányzatokat szeretnék kihúzni a csőd közeli helyzetből. Leginkább e miatt a bizonytalanság miatt hagytak Tura város költségvetésében működési célú hitelt. A polgármester hangsúlyozta továbbá, hogy racionalizálni kell a munkaerő alkalmazását. Lehetőség szerint elbocsátások nélkül kell megtenni, de minden álláshelyet csak maximálisan kitöltött munkaidőhöz és teljesítményhez kell kötni, amely előre viszi Tura ügyét. Marosvölgyi János, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke a könyvvizsgálóhoz intézte kérdéseit. Számításai szerint, a segítségnyújtási alapból a Magyarországon lévő mintegy 3000 önkormányzatnak, egyenként kb. 10 millió Ft jutna, amely a sok helyen gyakori 100 milliós hiányok mellett kevés. Emellett kérdés, hogy az országos jelenségként ismert irtó nagy adóhátralékot a kormány fogja-e tudni kezelni, hogy ne harapózzon el véglegesen a nem fizetésből adódó kintlévőség. Dr. Schmidt Géza válaszában elmondta, hogy arányos elosztás esetén valóban 10 millió Ft körüli összeg jutna önkormányzatonként, de az már most biztos, hogy ebből az alapból minden önkormányzat nem fog részesülni. Hiszen vannak olyanok is, amelyeknek nincs is szükségük rá. Úgy gondolja, van reális lehetőség arra, hogy Tura Város Önkormányzata sikeresen vegyen részt ezen a pályázaton. Az adóhátralékok vonatkozásában elmondta, hogy egészen biztos, hogy ebben a tekintetben kormányzati intézkedések sora soha nem fog születni, mert minden önkormányzatnak saját magának kell a lehetőségekhez mérten ezt a kérdést megoldani. A magyar ember gyakran „ügyeskedik”, ezért nincs könnyű helyzetben az adóhatóság. Tapasztalat szerint, ha van valamiféle anyagi érdekeltség az adóbehajtásnál az érintettek vonatkozásában, az bizonyos hajtóerőt jelenthet és nagyobb behajtási eredményt lehet elérni. Persze mindez az emberségesség szem előtt tartásával kell, hogy működjön. Dolányi Róbertné jegyző hozzászólásában elmondta, hogy a 2011. január 1-től új néven felállt Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére minden 10e Ft-ot meghaladó helyi adó behajtását átteszik. Első alkalommal 2010. december 15-ig, majd másodikként 2011. január 15-ig tették meg az adócsoport részéről ennek átadását, mérlegelés nélkül. Annak érdekében, hogy ez ne csak egy adóhatósági, jegyzői igényként jelenjen meg a városban, hanem az önkormányzat testülete is így akarja, ezért a köztisztviselők idei teljesítmény-követelményeit tartalmazó előterjesztésbe a funkcionális célok közé a jegyző beemelte javaslatként. Ismertette továbbá azt a gyakorlatot, hogy kollégái eddig is minden egyes adótartozásnál megkeresték az OEP-et az adós munkahelyének, mint kifizetőhelynek a megállapítása céljából. Ahol ismert volt a munkaviszony, ott a letiltást eszközölték. Ahol visszajött azzal, hogy nincs bejelentett kereső tevékenysége, ott nem maradt más, minthogy behajthatatlanul görgették maguk előtt az ügyet. Szociális ellátásból, 50 %-ban csökkent munkaképességű jövedelméből nem lehet letiltani. Meglátása szerint az Adóhivatal nem fog válogatni a végrehajtási eszközökben, nem fogja a fokozatosság elvét alkalmazni. Ha az adós ismert jövedelmére vonatkozó letiltás eredménytelen, megindul a lefoglalás. A turai hivatalban két év óta folyamatosan gépjármű forgalomból való kivonását alkalmazták, de ez kis hatékonysággal működött, nem hozta meg a remélt eredményt. Van egy klasszikusan adót nem fizető kör, melynél a bírósági végrehajtó is eredménytelenül zárta le az ügyeket, s minden egyes ilyen ügy után még 4200 Ft-ot kellett fizetnie az önkormányzatnak. Nyilván a belügyi statisztikákban remekül mutat, hogy adott hónapban mennyi bírságot szabtak ki, de hogy ebből ténylegesen mennyi folyik be, tanulságos lenne bemutatni. Végül a rendelet-tervezet szövegezését érintő apróbb pontosítások után elfogadásra került a 2011. évi költségvetési rendelet, melynek sarokszámait az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
önKoRmÁnyZaTI híREK A Képviselő-testület turA város 2011. évi Költségvetését 1.100.924 e Ft költségvetési bevétellel 1.309.561 e Ft költségvetési kiadással 208.637 e Ft költségvetési hiánnyal 218.345 e Ft finanszírozási célú pénzügyi bevétellel 9.708 e Ft finanszírozási célú pénzügyi kiadással hagyja jóvá. Kiadási előirányzatok főösszege ezen belül: személyi jellegű kiadások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások ellátottak pénzbeli juttatásai Felhalmozási célú hitel Felhalmozási célú bevétel Felhalmozási célú kiadás Felhalmozási célú hitel Működési célú hitelfelvétel Működési célú bevétel Működési célú kiadás
1.319.269 e Ft 423.127 e Ft 105.512 e Ft 256.377 e Ft 22.540 e Ft 186.780 e Ft 308.151 e Ft 485.223 e Ft 9.708 e Ft 31.565 e Ft 824.338 e Ft 824.338 e Ft
Ebből Cigány Kisebbségi Önkormányzat bevételi és kiadási előirányzata: 210 e Ft, Örmény Kisebbségi Önkormányzat bevételi és kiadási előirányzata: 210 e Ft 5. napirendként a testület egyhangúlag Tóth Jánost, valamint dr. Schmidt Gáza Betéti Társaságot bízta meg a könyvvizsgálói feladatokkal 2011. január 1-től 2014. december 31-ig az alábbi díjazással és feltételekkel: Költségvetési rendelet-tervezet esetében bruttó 115.000 Ft. I. félévi beszámoló bruttó 87.500 Ft, valamint az I-III. negyedévi tájékoztató és a 2012. évi koncepció esetében bruttó 87.500 Ft, 2010. évi zárszámadás bruttó 470.000 Ft. 6. napirendként a testület egyhangú határozatot hozott arról, hogy a KMOP.5.2.1/A-2009 Tura városközpont rehabilitációja többfunkciós tér kialakításával c. eu-s projektjének eredményes megvalósításához a projektmenedzsmenti, bonyolítói feladatok ellátásával a Tempo Consulting Kft.-t bízza meg az ajánlat szerint 1.800.000 Ft+ÁFA díjért. A KMOP.2.1.1/B-2009 Új utakon Tura városában c. eus projektjének projektmenedzsmenti, bonyolítói feladataival a NOX 2000 Zrt.-t bízza meg az ajánlat szerinti 1.600.000 Ft+ÁFA díjért. A polgármester elmondta, hogy érződik a nyomott áras ajánlattétel a korábbi évekhez képest. A műszaki ellenőri feladatok elvégzéséről későbbiekben dönt a testület. 7. napirendként a testület egyhangúlag az 5/2011.(II.10.) sz. rendeletet alkotta az egyes szociális ellátásokról. (A rendelet teljes terjedelmében Tura város honlapján olvasható: www.tura.hu). A rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális rászorultsággal függő, pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, garanciáit. Rendelkezik az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyről, a bérpótló juttatásról, a helyi lakásfenntartási támogatásról, az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásról, az ápolási díjról, a méltányossági ápolási díjról, az átmeneti segélyről, a hivatalból nyújtott újszülött- és temetési segélyről, a természetben nyújtott szociális ellátásokról, a köztemetésről, a közgyógyellátásról, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, az étkeztetésről, a szociálpolitikai kerekasztal tagjairól és feladatairól. 8. napirendként a testület egyhangúlag a 6/2011.(II.10.) sz. rendeletet alkotta a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés engedélyezés eljárási szabályairól és a fizetendő díjakról. (A rendelet teljes terjedelmében Tura város honlapján olvasható: www.tura.hu). A jegyző a változtatás lényegét abban foglalta össze, hogy 2011. január 1-től csak hétköznapokon van ingyenes esketés munkaidőben. Vasárnap egyáltalán nem lehet házasságot kötni. Munkaidőn túl, ill. szombaton fizetni kell innentől kezdve a házas-
ságkötésért. A TH 2011 márciusi számának 9. oldalán e rendelet vonatkozásában már közöltük a Polgármesteri Hivatal felhívását. 9. napirendként a testület egyhangú határozatot hozott a Szelektív Kft.-vel újból megkötendő közszolgáltatási szerződésre. Szendrei Ferenc polgármester megjegyezte, hogy meg kell gondolni, hogy szabad-e foglalkozni a komposztálással, mert jelenleg gyakorlatilag nincsen piaca. Kimutatást kell végezni arról, hogy a hulladéktelepen melyik résztevékenység mennyibe kerül, meg kell nézni, hogy melyik tevékenységnek mennyi bevétele és kiadása van. Valahogy a telep működési költségeit kellene csökkenteni, ami jelenleg évi 87millió Ft, s ebben a szemétgyűjtés költsége nincs benne. Előbbutóbb a depónia betelik, újat kell nyitni, jelenleg a támfal engedélyeztetése van folyamatban. Egy igen magas körgyűrű épül majd körbe földből, töltésanyagból, ami a végén földterítést fog kapni. A hulladéktelepen folyamatos munkaerő problémával küzdenek, mert nem tudnak kiemelkedő béreket adni. Marosvölgyi János, a Pü. Biz. elnöke hozzáfűzte, hogy a hulladék szelektálását nem kellene feladnunk semmiképp, mert a válság miatt most mélyponton van a piaca, de egyébként jó felvevő piaca szokott lenni. Sára Tamás, a Településfejl. Biz. elnöke hangsúlyozta, hogy valamilyen módon ösztönözni és buzdítani kellene a lakosokat, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a szelektív gyűjtésre, a száraz hulladékok szelektálására, s így a Kft. bevétele is nagyobb lehetne. 10. napirendként a testület egyhangúlag módosította a 23/2000. (XII.19.) sz. egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló rendeletet a 7/2011.(II.10.) sz. rendelet megalkotásával, mely az eredeti rendelkezést az alábbiakkal egészítette ki: A közszolgáltatás kötelező igénybevételének szüneteltetési igénye egy évig fogadható el, amennyiben a kérelmező nem jelölte meg a szüneteltetés határidejét. A határidő megjelölése nélkül kérelmezett szüneteltetés meghosszabbítását az egy év lejárta után az ingatlantulajdonosnak újra kell kérelmeznie, új kérelem hiányában az egy év szüneteltetés letelte után díjfizetési kötelezettsége keletkezik. 11. napirendként a testület egyhangúlag elfogadta a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői 2011. évi teljesítményértékelésének alapjául szolgáló kiemelt célokat, melynek lényegi elemei így foglalhatók össze. Át fo gó cé lok: Az önkormányzat működését az alábbiak jellemezzék: – alapcélok határozzák meg a település általános stratégiájának, ill. egyes működési területeinek irányait; – a felvetődő új problémák, új igények megoldására elemzéseken alapuló döntési alternatívák álljanak rendelkezésre. Te vé keny sé gi cé lok: Kiemelten fontosnak tartják, hogy a hatósági közigazgatási ügyintézésben erősödjön a szolgáltató jelleg és fokozatosan érvényesüljenek a polgárbarát igazgatás eszközei és módszerei, az elektronikus ügyintézés bevezetésének gyakorlati alkalmazása eredményes legyen. Funk ci o ná lis cé lok kö zött sze re pel egye bek mel lett – magasan képzett, munkavégzéshez szükséges szakmai ismeretekkel rendelkező köztisztviselői személyi állomány; – jogszabályban előírt ügyintézési határidők és előírások betartása; – munkaköri feladatok rendszeres aktualizálása; – az ügyrendnek megfelelően készüljenek el a Képviselő-testület és annak bizottságai elé kerülő előterjesztések; – egységek közti információáramlás; – önkormányzati rendeletek hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése; – eu-s projektek sikeres megvalósítása; – szabályzatok betartása; – belső ellenőrzési jelentésekben megfogalmazott javaslatok hasznosulása; – etikai szabályok betartása; – Tura város közigazgatása megőrizze körzetközponti szerepét; – Önkormányzati adóbevételek folyamatos behajtása, a 10.000 Ft összeget meghaladó adótartozások NAV-on keresztüli behajtásának kezdeményezése; – Képviselő-testület döntéseinek jogszerűsége.
2 01 1 /4
Turai Hírlap 3
2 01 1 /4
Turai Hírlap 4
önKoRmÁnyZaTI híREK 12. napirendként egyhangúlag döntött a testület 24.000.000 Ft összegű közép lejáratú hitel, a beruházások támogatásának előfinanszírozására 36.484.000 Ft támogatás előfinanszírozási hitel igénybevételéről. 13. napirendben a jelenleg is fennálló F/122/2000 sz. folyószámla hitel – melynek összege 90.000 e Ft – 2012. március 22-ig változatlan feltételek melletti meghosszabbításáról egyhangúlag döntött a testület. 14. napirendben a tör vényi kötelezett ségnek eleget téve 11.383 Ft 3 tételből álló iparűzési adó túlfizetést és 5.011.497 Ft 885 tételből álló hátralék, mint elévült adótétel törléséről döntött egyhangúlag a testület. A polgármester hangsúlyozta, ha nem lenne kötelező, szíve szerint nem tenné meg, hogy mindenféle következmény, retorzió nélkül töröljön egy ekkora összeget. Meglátása szerint a tavaly év végi forgalomból történő kivonások és inkasszók felkavarták egy kicsit az állóvizet. A jegyző tájékoztatta a képviselőket arról, hogy 2010. IV. negyedévben 22 millió Ft-ot hajtottak be a hivatal adós munkatársai. 15. napirendként Bankóné Nagy Helga Viktória okleveles építészmérnök 2009. december 28. napján kelt megbízási szerződését egyhangúlag meghosszabbította a testület egy év időtartamra, a havonta fizetendő összeg és a feltételek változatlanul hagyása mellet. A polgármester elmondta, hogy a főépítész szerződése annyiban módosul, hogy semmiféle pótlólagos juttatást nem kap, csak a hónapban kialkudott pénzt. Ennek ellenére már január hónapban rendkívül sokat dolgozott és rengeteget jött Turára, s ez így telik mindaddig, amíg a hőforrásnál a paradicsomtermesztéssel kapcsolatban az építkezés meg nem indul. 16. napirendben a testület a gyepmesteri feladatok ellátására vonatkozóan határozott időtartamra (2011. január 1-től 2011. december 31-ig) Sipos József egyéni vállalkozó 40.000 Ft/hó + ÁFA árajánlatát fogadta el egyhangúlag. 17. napirendben egyhangú határozattal csatlakozott a testület, mint a Hevesy György Általános Iskola fenntartója a 2011. évi iskolatej programhoz 2011. január 1. és 2011. december 31. közötti időtartamra, egyben az Egertej Tejipari Kft.-vel az iskolatej szállítására vonatkozó szerződést jóváhagyta. A polgármester tájékoztatta a képviselőket, hogy a program ez esetben a felső tagozatra vonatkozik, alsósok almát kapnak. 18. napirendben a T-Kábel Magyarország Kft. és Tura Város Önkormányzata között 2006. március 1. napja óta fennálló, a turai 3327/9 hrsz. alatti ingatlan (vásártér marhalevél kiadó) tetőterére és tetőszerkezetére vonatkozó határozatlan idejű ingatlan-bérleti szerződést nem kívánja módosítani, a 2011. évi inflációs emeléstől való eltekintési kérelmet elutasítja. 19. napirendben a Tura 2003 Civil Egyesület ingatlanhasználattal kapcsolatos kérelmét tárgyalta a testület. A napirenden jelen volt az egyesület elnöke, Radics István. Szendrei Ferenc polgármester üdvözölte azt a kezdeményezést, miszerint a cigánytelepen egy közösségi teret szeretne létrehozni az egyesület. A telep lakossága már évek óta küszködik azért, hogy legyen egy ilyen terület. Az eredetileg kérelmezett terület nem volt önkormányzati tulajdonban, így újabb területet kellett célba venni. A Hajnal utca és a Cinka Panna utca közti részt választotta az egyesület, amely utcaként van aposztrofálva, de mint utca forgalomképtelen. Radics I. így fogalmazott kérelmükben: „az önkormányzat tulajdonában van egy utcának titulált földes mély terület, amely évtizedek óta a telep közepén hulladék és elhullott tetemek lerakójaként is működik.” Ahogy a polgármester fogalmazott: „embertelen, ami ott van.” Az egyesület képviselője elmondta, hogy futball kispályát és egy pihenőpados szolid kis parkot szeretnének ott kialakítani. A jegyző jelezte, hogy az erről a területről való döntés összetett előkészítést igényel, összhangba kell hozni a Szabályozási Tervvel a terület rendeltetését, kiemelni a forgalomképtelen vagyoni körből. Horák Mária képviselő és Sára Tamás bizottsági elnök javasolták, hogy nézzenek meg más szóba jöhető területeket is. Baranyi Mik-
lós képviselő is támogatta az elképzelést, s egy helyszíni bejárást, az érintett területen élő szomszédokkal való személyes egyeztetést javasolta, melyhez a polgármester is csatlakozott, s felkérte a Fejlesztési Bizottságot, hogy vele és a Polgármesteri Hivatal Műszaki Csoportjával közösen tartsák meg azt, s nézzék meg a lehetőségét, hogyan tudnák ezt a jó ügyet elősegíteni. A szóba jött üres telek esetén a tulajdonosnak kellene a használati jogot átadni az egyesület részére, annak fejében, hogy a közösség azt rendben tartja, mert egyébként őt kellene kötelezni a rendben tartásra. 20. napirendben a testület egyhangúlag a CENTRAL-KÖVISEC Kft. részére a Tura Város Önkormányzata tulajdonát képező, Tura, Kossuth L. út 163. szám alatt lévő ingatlan 30 m2-es helyiségére vonatkozóan 2011. január 1-től december 31-ig továbbra is bérbe kívánja adni a helyiséget vagyonvédelmi-távfelügyeleti központ működtetéséhez. A bérleti díjat 50.000 Ft/hó összegben határozza meg. 21. napirendben a testület egyhangúlag Kertészné Dr. Altmár Erika részére az önkormányzat tulajdonát képező, Tura, Petőfi S. tér 2. szám alatt lévő ingatlanon lévő épület egy helyiségére vonatkozóan 2011. január 1-től december 31-ig továbbra is bérbe kívánja adni a helyiséget hagyományos kínai or voslás tevékenység folytatásához. A bérleti díjat 28.000 Ft/hó összegben határozza meg. 22-23. napirendben a testület lakbérfizetési kötelezettséggel biztosítja a Tura, Park u. 36/b szám alatti önkormányzati bérlakást 2011. január 7-től lakhatása rendeződéséig, de legkésőbb 2011. július 1-ig Petrovics Sándorné nyugdíjas tanító részére, valamint a Tura, Kaszinó tér 1. szám alatti önkormányzati bérlakást 2011. február hótól a Kastélykerti Óvodában óvodapedagógusi jogviszonya fennállásáig Hegedűs Józsefné részére. 24. napirendben V. N. hatvani lakos kártérítési igényét egyhangúlag nem tartotta jogosnak a testület és kártérítési igényét elutasította. Se res Tün de
oLvaSóI LEvéL
Kedves Venci!
Leveledet nem sokkal a Turai Hírlap megjelenése után megkaptam. A házior vosi rendelések átalakításával kapcsolatban pedig csak annyit tudok hozzátenni: részemről nyitott kapukat döngetsz, hiszen a korábbi tájékoztatásokból is kitűnhetett, hogy ez a téma régóta személyes szívügyem. Összefoglalva: már a testületi üléseken is felvetettem, tekintsük át a házior vosokkal közösen, hogyan lehetne megoldani, hogy a munkába járók is igénybe vehessék a szolgáltatást. Egyre többen féltik munkahelyüket, egyre kevesebben engedik meg maguknak a hiányzást, még akkor is, ha esetleg indokolt volna. Egy-egy beutalóért, receptért pedig biztosan nem maradnak otthon. Ez tény. Ezért személyesen is fontosnak tartom, hogy hasonlóan egy évekkel korábbi rendhez újra legyen délutáni rendelés bizonyos napokon a házior vosoknál. Olyan időpontban, amikor a munkából hazaérők még elmehetnek. Hisz ugye az ügyelet nem receptírásra való – nem győzzük eléggé hangsúlyozni. Az új házior vos bemutatkozásakor tőle is megkérdeztem, mit szólna az ilyen típusú rendelési időhöz. Nem zárkózott el a módosítástól. Mint ahogyan azok a házior vosok sem, akikkel a bizottsági üléseken érintettük a témát. Egy fontos: konszenzust kell keresnünk. Olyat, amely az or vosoknak és a lakosoknak egyaránt elfogadható. A javaslatot azonban nem sajátítom ki. Több képviselőtársam osztja véleményemet az ügyben. Nemrégiben pedig (még leveled előtt) a jegyző asszony és a polgármester úr levélben fordult az érintett or vosokhoz az ügy megnyugtató rendezése érdekében. Ezért abban bízom, hogy hamarosan már a megoldásról számolhatunk be az olvasóknak a Turai Hírlap hasábjain. Üd vöz let tel: Pá lin kás Il di kó a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke
mEgKéRdEZTüK
március 22. – a víz világnaPja A TURAI VízRőL KéRDEzTüK A GALGAMENTI VízIKözMű KFT. üGyVEzETőJéT Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy." (Saint-Exupéry) KöRnyEZETünK védELmébEn
víZ, éS éLET A víz az élet és a globális ökológiai rendszer egyik legfontosabb eleme. Nem csupán az emberiség alapvető szükségleteit elégíti ki, hanem az energiatermelés, ipar, mezőgazdaság, halászat és idegenforgalom révén lehetővé teszi a jólét megteremtését. Miközben a vízigények egyre csak növekednek, szülőföldünktől távolabbra kitekintve könnyen ráébredhetünk, hogy milyen értékekkel rendelkezünk. Földünk egyes területein ugyanis a vízellátottság, ill. az azzal való pazarlás akár világméretű válsággal is fenyegethet! Ezért létfontosságú Árpád atyánktól kapott ősi jussunk megvédése, melyre már feltételezhetően sokan szemet vetettek a világban. A feladatot csak a legkorszerűbb vízgazdálkodás alkalmazásával, és a vízminőség hathatós védelmével, határokon túli összefogással tudjuk megoldani. Ennek egyik eleme, a minden egyént érintő aktív környezetvédelem. Tudvalévő dolog, hogy a víz az egyik legsérülékenyebb természeti kincs. Csöppnyi menynyiségű veszélyes anyag, hatalmas víztömegeket képes elszennyezni. A felszín alatti vizekbe leszivárgó szennyezés akár évtizedekre megmérgezheti ivóvizeinket. Szerencsére a termálvizek, hőforrások mélyebb rétegekből kerülnek elő, így kevésbé sérülékenyek. A mélységtől függetlenül azonban, mindnyájan megérdemlik a szennyezésektől való megóvást, és féltő gondoskodásunkat. A bajt már a szennyező forrásoknál kell megakadályozni, kezelni! Mindennapi élete során mindenki használ vizet, akár otthon, a gyárban, az irodában, vagy gazdálkodás közben. Joggal elvárható tehát, hogy védelmében mindenki hozzátegye a magáét! Háztartásainkon kívül ez vonatkozik az iparra, erdő- és mezőgazdálkodásunkra is! Aki végre felismeri, hogy tevékenysége milyen áldásos hatással van a vízmennyiség és minőség szempontjából, az tudatosan és hatékonyan képes védeni a környezetében fellelhető vízkészleteket. Nem beszélve a saját pénztárcájáról: A víz nem hagyományos kereskedelmi áru, inkább az elődeinktől kapott örökségnek kell tekinteni, melyet nekünk is tovább kell adnunk utódainknak. A vízszennyezőknek meg kell fizetniük az okozott károkat! A sok víz nehezen megzabolázható természeti adottság. Különösen a mostanában sokszor eluralkodó extrém időjárási viszonyok közepette. Jelzik ezt a megszaporodó, és egyre súlyosabbá váló tavaszi-nyári árvizek. A 2010-es tél is, az átlagosnál jóval több csapadékot hozott térségünkben. Ennek következtében, jelenleg a Balatonénál hatszor nagyobb terület van víz alatt az országban, és a helyzet tovább romlott a januári enyhe időjárás miatt. A belvíz tönkre teheti a mezőgazdasági termelést, néhány településen pedig az okozhat gondot, hogy a magas vízállás kimossa az emésztőgödröket, ami fertőzésveszélyt okozhat. A megelőzéshez, védekezéshez, és helyreállításhoz széles társadalmi összefogás, és jelentős anyagi és technikai eszközök szükségeltetnek! A magyarországi folyók szabályzását, a mocsarak lecsapolását, annak idején, elődeink hatalmas sikerként értékelték. Annak ellenére, hogy ennek következtében nem várt óriási természeti és gazdasági változások következtek be. Vajon mai tudásunkkal, ismereteinkkel és szemléletmódunkkal ugyanezt tennénk-e?... Miközben létfontosságú energiakérdésekről reggeltől-estig papolunk, politikai koncepciókat gyártunk, s azokat zászlainkra tűzve szebb jövőről álmodunk, a Duna ma is mesterséges csatornába terelve folyik északi határunkon túl. A Szigetközben, a múló évek során sok minden változott, melynek "áldásos" következményeit nap, mint nap szomorúan tapasztalhatjuk. Ugyanakkor a közös vagyonunkból megépült milliárdos létesítmények (Dunakiliti, Visegrád-Nagymaros) további sorsával látszólag senki sem törődik!... Sebaj! A nemzetközi jogászok pénztárcája szépen vastagodott, amikor meghozták a "megfellebbezhetetlen bölcs" döntést: az érintett felek egymás között egyezzenek meg!... Azóta mi történt?... Ki ellenőrzi az ítélet végrehajtását?... Vagy beszéljünk inkább a néhány évvel ezelőtti tiszai tragikus ciánszennyezés kártérítési perének állásáról?... Esetleg arról, hogy habzik-e még a Rába?... Egy dolog bizonyos: a természet nem ismeri az országhatárokat! Fentiekből az is látható, hogy a felismerésen és az egyéneken, valamint az önkormányzatokon és a pénzen kívül, a környezetvédelemhez a nemzetközi összefogást sem nélkülöző, legmagasabb szintű politikai döntések és jól működő törvényelőírások meghozatala is elengedhetetlenül szükséges. Ez minden náció közös érdeke, amely túlnyúlik a kicsinyes hatalmi játszmákon és anyagi értékeken. PetõJános A gátak közé szorított Galga
Ritecz György ügyvezető Március 22., a Víz Világnapja az ENSZ 1992-es döntése alapján. Ez a jeles nap jó alkalmat teremt arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcsőjének. A tagországok célja az volt, hogy felhívják a világ figyelmét: bolygónk édesvízkészlete nem kifogyhatatlan forrás. Tisztaságának megőrzése érdekében jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk a környezetünk védelmére is. A víz jelenléte meghatározza mindennapi életünket, ter mészetesnek veszszük, hogy a jó minőségű ivóvíz a kellő mennyiségben mindig a rendelkezésünkre áll. A vízcsapot megnyitva magától értetődik, hogy onnan mindig folyik a víz. De, hogy mi van a vízcsap túlsó végén? Hogyan jut el a kutakból a hűs nedű a fogyasztókhoz? Erre a kérdésre Ritecz György, a Galgamenti Víziközmű Kft. ügyvezetője válaszolt a turai telephelyen. Egy kicsit menjünk vissza a kezdetekhez – oda, amikor kiépültek a vízközmű rendszerek a Galga mentén. A régi PVCSVtelepén alakult egy új üzemeltető szer vezet, ez lett a Galgamenti Víziközmű Kft. A rendszer váltáskor a vagyonátadási tör vények a vízi közművekre úgy rendelkeztek, hogy az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kell adni. Az esetünkben a Galgamenti egy regionális vízmű, itt az önkormányzatok megállapodása esetén az adott települések osztatlan közös tulajdonába kellett adni, vagy ha nem kérték az önkormányzatok, akkor a megyei önkormányzatok tulajdonába került. Ezen települések vezetői hosszasan tárgyaltak, majd 1992-ben – a vagyonátadás évében – az érintett 11 település – Aszód, Kartal, Iklad, Domony, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Tura, Galgamácsa, Vácegres,
2 01 1 /4
Turai Hírlap 5
2 01 1 /4
Turai Hírlap 6
mEgKéRdEZTüK Váckisújfalu – megállapodott a közművagyon átadásában és megosztásában. A vagyonátadási tör vény kimondta, hogy az önkormányzatok tulajdonába kell adni és a tulajdonos önkormányzat köteles gondoskodni az üzemeltetésről. Így jött létre a Galgamenti Víziközmű Kft. A legjobb megoldás született akkor. 11 helyi település által alakított gazdasági társaság. 100%-ban önkormányzati tulajdonú, mindannyian alkalmazottak vagyunk, a taggyűlésünket a 11 önkormányzat polgármestere alkotja. A tagok az önkormányzatok, de a tör vény szerint azokat a polgármesterük képviseli. A Kft.-ben minden tagnak egy szavazata van és minden döntéshez háromnegyedes szótöbbség kell. Turában sokszor felmerült, hogy mi nagyok vagyunk, legyen több beleszólásunk, és adjunk el vizet a többinek, de ez nem így van. Az önkormányzatok egyenrangú cége ez, mi csak üzemeltetünk. Ezzel a vagyonrész nem csorbult. A regionális vízmű közös vagyont azonban már lakosságarányosan osztották el. Az osztatlan és oszthatatlan közös vagyonnál a településarány érvényesült. Amennyiben Tura akkor 1992-ben úgy döntött volna, hogy önálló akar lenni, azt megtehette volna? Nem! Azért nem, mert a Galga menti vízhálózat regionális szinten épült ki állami pénzeken. Település részek szerint vannak vízszegény területek pl. Galgamácsa környékén nincs víz. Ezt a szóban forgó 11 települést vízzel szinte csak Turáról lehet ellátni, ezért kiépítettek egy kistérségi regionális vízművet. Állandóan bővült, nem egy nagy egység volt, hanem folyamatosan fejlődött. Amennyiben akkor az önkormányzatok nem állapodnak meg, hogy ezt ők kérik, akkor a tör vény úgy szólt, hogy a megyei önkormányzat tulajdonába kellett volna adni. A lehetőségek szerint akkor a legjobb döntés született. Tura nem választhatta azt, hogy önálló lesz. Erre a vízi közműre egy egészként kell tekintenünk? Ez a vízmű úgy lett kiépítve, hogy oszthatatlan. A Turán lévő kutak a vízigény 75%át adják. Ez a 11 település közös vízműve, itt egyik sem mondhatja, hogy csak az enyém. Az akkori taggyűlés az alakuláskor kimondta: a Galgamenti Vízmű egy és oszthatatlan. Akkor a vízdíj megállapítása sem egyszerű feladat. 11 település 11 elképzelés… A vízdíjat az önkormányzatok állapítják meg. Én teszek egy vízdíj javaslatot, ami legalább az inflációt követi. Nyilván itt figyelembe kell vennie a település első embereinek a lakosság terhelhetőségét. Ezért nincs amortizációs díj a víz árában. Ezért nincs fedezet a felújításokra. Ezért nincs 20 éve rekonstrukció. Sokszor felmerül az emberek-
ben, hogy miért fizetünk ugyanannyit a vízért, ha egyszer Turán vannak a kutak. Ez egy szolidaritás a települések között. A váckisújfalui ember nem tehet arról, hogy ott nincs víz. Az állam úgy döntött, hogy ezt a vizet Turáról kell vinni és egy rendszeren van, nem lehet a költségeket úgy szétbontani, hogy teljesen igazságos legyen. A megalakulásnál kimondták, hogy egységes vízdíjakat kell alkalmazni. Például Turán élnek 8ezren és Váckisújfalun 800-an, ha költségarányos lenne, ott háromszorosa lenne a vízdíj. Ugye ezt nem lehetne megtenni. Az emberek megélhetési gondokkal küzdenek. A gázfűtést ki lehet kapcsolni, de víz nélkül nem lehet élni. Lehet-e ésszerű megoldást találni? Azért, hogy a lakosság jobban járjon, azt mondtuk a létfenntartáshoz a vizet adjuk olcsóbban. Erre van állami normatíva. Amíg voltak közkutak, addig 30 l/fő/napban állapítottuk meg egy ember létminimumát. Harminc napra vetítve ez 0.9 m3, átlagosan 3 embert vettünk egy ingatlanra. A megállapodás arról szólt, hogy 3 m3 vizet adjunk olcsóbban. Az átlagos vízdíj most 264 Ft. Ezt kb. 100 Fttal kellene emelni, hogy tudjunk fejleszteni. Jelenleg 12 Ft van a víz árában rekonstrukciós díjként beépítve. Ugye, nem kell mondanom, hogy az elavult közel 40 éves hálózat felújítását ebből lehetetlen fedezni? A hálózat elavult. De milyen a turai víz? A turai víz kiváló! A turai kutakból termelt víz óriási kincs. Kezelés nélkül juttatjuk a hálózatba. A vizet még fertőtleníteni sem kell. 16 darab kutunk van Turán. Maximálisan 6800 m3-t lehet egy nap kitermelni. Akkor erre a "kincsre" különös figyelemmel kell vigyázni! Ez valóban így van. Különböző védőterületeket különböztetünk meg. 10 m sugarú körben a kutak be vannak kerítve, ez a belső terület. A turai vízbázis sérülékeny. Ezért a külső védőterületét is ki kell jelölni, azaz hogy meddig tart a vízgyűjtő terület. Ezen felül pedig van ún. hidrogeológiai védőterület. Milyen módszerekkel lehet a vízbázist megvédeni? A legoptimálisabb megoldás az lenne, ha a Galga vízgyűjtő területén valamennyi településen kiépülne a szennyvízcsatorna hálózat. Természetesen meg kell vizsgálnunk és kijelölnünk a turai vízbázis védőhatárait. Erre egy jó lehetőség a közelmúltban kiírt pályázat, “Az üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata” című KEOP pályázat, ami az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzésére valamint a természetes jó vízminőség megőrzésére vonatkozott az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében. Erre a KEOP program megvalósítására lét rehoztuk a Galga mente ivóvízkészletét védő és megőr-
Akcióban akár a nap 24 órájában ző önkormányzati társulást. Ez egy óriási lehetőség 100%-os támogatottsággal. A mi esetünkben egy évig tartott, mire sikerült megértetni az érintettekkel, hogy miről van szó. Az utolsó pillanatban sikerült beadnunk a pályázatot. Először Aszód és Tura vízbázis védelméről lett volna szó, de kiderült, hogy az aszódi bázis nem veszélyeztetett. Így maradt Tura. A turai vízbázist meg kellett védeni. Megalakult egy társulás, aminek hosszas huzavona után végül Tura lett a gesztora. Most várjuk az elbírálást. Tura miért nem akarta elsőre a gesztori felkérést elfogadni? A gesztori hivatalnak mindig sok dolga van egy pályázattal. A hivatal részéről első körben volt egy elutasítás a leterheltség miatt. Ez valóban így van, de ekkora lehetőséget nem szabad kihagyni. Amikor nem vállalta Tura, akkor Iklad vállalta volna a gesztori feladatot, majd végül Iklad visszalépett ettől. Így a turai önkormányzat felülbírálta az álláspontját és pozitív irányban döntött. Azért veszélyes az utolsó pillanatban beadni egy pályázatot, mert mondhatják, hogy jó a pályázatotok, de a pénz elfogyott. Novemberben adtuk be a pályázatot és várjuk a kedvező döntést. Amennyiben nem pályáznánk, előbb utóbb saját magunknak, saját költségen kellene ezt véghezvinni? Igen. Ezt az Európai Unió mindenkinek elő fogja írni. Ezt meg kell csinálni, csak nem mindegy, hogy uniós forrásból vagy a saját költségünkből. A víz vé del mé hez a ren ge teg öreg, egész ség te len víz ve ze ték rend szert is ki kel le ne cse rél ni. Hi szen a kö zel múlt ban is ko moly cső tö rés volt a "Bóha" kocs ma mel lett! És ha már itt tar tunk, ezek nek a csö vek nek a cse ré jét nem le het ne az út épí té sek előtt el vé gez ni, hogy ne kell jen az új asz fal tot fel tör ni? Mi is azt mondjuk, az útépítések előtt el kellene végezni a felújításokat és nem az aszfaltozás után kellene ezt megtenni. Csak itt megint visszaköszön, hogy nincs kellő
mEgKéRdEZTüK rekonstrukciós ár a vízdíjban, így a vízvezetékek felújítása már önkormányzati feladat kellene, hogy legyen. Csak hát tudjuk, hogy az önkormányzatok nem állnak fényesen anyagilag. Nagyon egyszerű azt mondani, amikor baj van, hogy ott a vízmű, csinálja meg. Rendben. Csak hát miből? A vízdíjban nincs amortizációs fedezet. Az önkormányzatok azt mondják, a lakosságot ne terheljük tovább vízdíjemeléssel. Pedig a vízdíjba kellene, hogy legyen beépítve a felújítási díj. 40 éves acélcsövek vannak az aszfaltok alatt, melyek folyamatosan lyukadnak ki, s időszerű lenne műanyag csövekre cserélni. Az említett turai kereszteződésben is egy ilyen régi 40 éves cső lyukadt ki nemrég. Uniós pályázati pénzekből ezeket nem lehetne megoldani? Az útra kiírt pályázatokba ezeket nem lehet beleépíteni. Ez nincs benne a pályázatokban. Mi csak a legfontosabb javítási munkák elvégzését tudjuk átvállalni. A tolózárakat, a tűzcsapokat mindenképpen kicseréljük, áthelyezzük. A teljes átépítés viszont önkormányzati feladat lenne. A turai vezetékrendszer a 70-es évek elején épült ki. Itt lenne az ideje a teljes főhálózat cseréjének, csak hát a nagy kérdés, hogy miből? Ki fizeti a vízcsőtörések után az útszakaszok burkolatának helyreállítását? Turai vagy bármely társulási település vízcsőtörés utáni aszfalt felbontást és visszaállítást a Galgamenti Víziközmű Kft, vagyis a cégünk fizeti. Ez a mi költségvetésünket terheli. A csőtörések ill. az elavult rendszer miatt van az a rengeteg vízveszteség? Valóban sok a vízveszteség. Ez éves szinten 750 ezer m3. De nézzük, hogy ez miből tevődik össze. Nekünk mosatni kell a hálózatot évente kétszer. Tehát van egy saját vízhasználat. Van a felszínre nem törő vízveszteség, magyarul szivárgás, ami Turára jellemző, mivel itt magasan van a talajvíz, szinte észrevehetetlen a szivárgó víz. Szükség van a víztornyok fertőtlenítésére, mosatására, védőterületek gondozására, locsolására. Emellett bele kell kalkulálni egyes mérőórák pontatlanságát és vízlopások is előfordulnak. De ez a 750 ezer m3 ijesztően sok! Nem lehet kiszűrni és mérni, hogy hová tűnik ez a rengeteg víz? Valóban ez a kitermelt vizet nézve éves szinten 35%-os vízveszteséget jelent. Településekre lebontani nem tudjuk, csak szakaszokra. Meg fogjuk pontosan mérni a vízveszteséget ezeken a szakaszokon. 400 kilométernyi vízvezeték és 13 ezer bekötés van a településeken. Ezeknél a bekötéseknél, ha a talajvízben szivárog egy béklyócsavar, azt lehetetlen megtalálni. Sok mindenből tevődik tehát össze a vízveszteség, ami persze valóban sok.
Hogyan lehetne ez ellen tenni és visszaszorítani a vízveszteséget? Ennél lejjebb csak a vízcsőcserékkel lehetne szorítani a veszteséget. Mi gépházanként tudunk csak mérni, külön településenként nem. Pl. az egyik gépházból elindul a cső, átmegy négy falun, tehát zónánként lehet mérni és hamarosan ki fogjuk tudni mutatni a veszteség okát zónánként. Sajnos a turai részen a legnagyobb a vízveszteség a csövek régi mivolta miatt. Addig is mi a megoldás? Éjjel-nappal mennek és "foltoznak", ahol szükséges? Mi éjjel-nappal szolgálatban állunk. Tura-Bag között 13 kilométernyi acélcső van. Amikor csőtörés van, vagy nagyobb munkák vannak, együtt dolgozik mindenki. Bagi egység, turai egység egy emberként igyekszik minél előbb a hibát elhárítani. Turán 15 ember dolgozik. A nap 24 órájában ügyeletet tartunk. De nem csak a vízcsőtöréseknél dolgoznak az embereink. A turai vízmű épületét saját maguk építették fel. Az ikladi műszergyárat, amikor privatizálták akkor onnan volt egy nagyobb befizetés, mert a francia tulajdonos a saját kutat bezárta és rácsatlakozott a rendszerünkre. 8 millió Ft-ot fizetett és ezt az összeget teljes egészében a turai épületekre fordítottuk. Így van egy kulturált épületünk, amiben iroda, öltöző, műhely, tanácskozó helyiség, és ebédlő található. Ha már Turán ilyen korszerű épület van, akkor nem lenne célszerű, ha itt lenne a Kft. központja? Szerintem teljesen mindegy, hogy Turán vagy Bagon van a központ. Ha hátrányát érezné Tura a szolgáltatásokban vagy bármilyen területen, akkor lehetne egy jogos panasz a turaiak részéről, de ilyenről szó nincs. Minden településre ugyanolyan gondot fordítunk, bárhol is legyen a központ. A kollégáiról csak akkor beszélünk, ha a csőtörés kerül szóba. Közben fogalmunk sincs, milyen feltételek mellett dolgoznak! Aki hozzánk jön dolgozni, az tudja, hogy se ünnep, se hétvége, ha csőtörés van jönni kell. Ehhez képest a bérezés nagyon alacsony. Emelni kellene a bért, de nincs miből. Nehéz körülmények között dolgoznak. Gondoljuk csak bele, amikor télen mínuszokban a mély árokban a hiba elhárításán ügyködnek, közben a csizmájukba folyik be a fagyos víz. Erre senki sem gondol, csak arra, hogy miért nincs még víz! És Murphy tör vénye szerint a csőtörés mindig pénteken jön, ez biztos! Turán, is a hétvége előtt volt a legutóbbi vízcsőtörés, a négynapos ünnep alatt a vízfolyást megszüntettük. Az első munkanapra beszereztünk minden anyagot, speciális hegesztőgépet kellett hozatnunk, de elhárítottuk a hibát. Köszönet a turai polgárőrségnek, hiszen látva, hogy késő estig dolgozunk, odajöttek és kérdezték,
hogy mit segíthetnek. Irányították a forgalmat hétvégén, amikor pedig nem voltak ott, akkor a rádiót nálunk hagyták a forgalomirányításhoz. Azt tapasztaljuk és látjuk, hogy egyre több helyen van csőtörés. Pénz nincs a felújításokra, vízdíjemelést pedig egyik önkormányzat sem szívesen vállal be. Tizenegy önkor mányzattal és vezetőivel hogyan lehet egyezségre jutni? A vízdíj és mindenféle szolgáltatás díja mindig egy sarkalatos kérdés. 1993 óta a vízdíjat mindig el tudtam fogadtatni a polgármesterekkel. A taggyűlések itt vannak Turán a vízmű tárgyalójában. A polgármesterek a vízdíjter vezetet a képviselőik elé terjesztik. A 11 testület elé egy elfogadott javaslat megy, amiben itt előzetesen a polgármesterekkel megállapodtunk. Nem egyszerű a feladatunk, vannak természetesen egészséges vitáink, de higyjék, el mindannyian azért dolgozunk, hogy ezt a kincset, a Vizet az unokáinknak is megőrizzük. Szénási Jó zsef
SZELEKTív KFT. TÁJéKoZTaTóJa Tájékoztatjuk Kedves ügyfeleinket, hogy az ingatlanon keletkező kis mennyiségű (max. 300 kg) építési-bontási törmelék átvételére a Szelektív Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. Regionális hulladéklerakó és hasznosító telepén 2011. április 1-től lehetőség van munkanapokon 8-16 óráig. Ár talmatlanítási díja: bruttó 3 Ft/kg az építési-bontási törmelék nem tartalmazhat: - veszélyes hulladékot - nedves és intim hulladékot - háztar tási hulladékot - lomtalanítási hulladékot - száraz hulladékot - szerves anyagot (fa, komposzthálható) Nagyobb mennyiségű építési és bontási hulladék elhelyezésére csak előre egyeztetett időpontban van lehetőség!
KommUnÁL KFT. FELhívÁSa Tisztelt ügyfeleink! A normás számlázási rendszer megszűnik, amiről a lakókat már értesítettük. Több okból történtek ezek a módosítások, de ami minden fogyasztót érint, hogy az idei évtől a locsolási kedvezmény is módosul: – március 15-től szeptember 15-ig 10% a kedvezmény, – szeptember 15-től március 15-ig nem jár locsolási kedvezmény. Minden fogyasztóval módosított szolgáltatási szerződést fogunk kötni, mellyel kapcsolatban személyesen fogunk keresni mindenkit. A közeljövőben már az interneten is elérhetőek leszünk, ahol minden szükséges információt meg lehet majd találni.
2 01 1 /4
Turai Hírlap 7
ünnEP
nemzeti ÜnneP Március 15-e nem csak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe, hanem egyúttal a Magyar Sajtó Napja is. Tura Város Önkormányzatának Kulturális Oktatási és Sportbizottsága és a Bartók Béla Művelődési Ház szervezésében, itt Turán az ünnep előestéjén, március 14-én tartottunk méltó megemlékezést. pesti forradalom eredményeként megszületett a sajtószabadságról szóló törvény, melynek javaslatát Szemere Bertalan készítette elő, majd 1848. április 11-én került kihirdetésre. E szabadságjog gyakorlásához kapcsolódik a Turai Hírlap eddigi fennállásnak elmúlt 20 esztendeje is. E két évtized során mindig győzött a lokálpatrióta gondolkodás, mely megerősítette, hogy szükség van erre a lapra, érdemes szakmai és pénzbeni áldozatot is hozni, mert a Kedves Olvasók közélet iránti érdeklődése nem szűnik meg. Ha a keretek változtak is aszerint, hogy helyiek önkéntes munkájával vagy fizetett szakemberek vállalkozásában került és kerül szerkesztésre a helyi sajtó, a lényeg mindig ugyanaz maradt: sokszínűen, információgazdagon, hitelességre törekedve korlenyomatot adni a múlt és jelen értékeinek és érdekességeinek felkutatásával, felmutatásával, problémák felvetésével, települési célok megfogalmazásával, azaz méltóan a sajtószabadság 1848-as eszméjéhez szólni és szólni hagyni, a demokrácia nyújtotta lehetőségekkel élve minél szélesebb társadalmi réteget tájékozottá tenni és aktivizálni a közjóért, élni és nem visszaélni a nyilvánosság erejével és hatalmával. A rendszerváltó önkormányzati akarat 1991 januárjában jelentette meg a Turai Hírlap első számát, mely jogutódja volt a néhány hónap erejéig működött Turai Napoknak, de a végbement változásokat, s a váltás hatására kiteljesedhetett szellemi megújhodást végül új szerkesztőség felállításával, címváltással is jelezni kívánták. Az első szerkesztőséget képviselve Kálna Tibor, a Kulturális Oktatási és Sportbizottság elnöke osztotta meg velünk emlékeit a kezdetekről, s szélesebb horizonton kitekintett a médiatörvény aktuálpolitikai kérdéseinek problémakörére is. Néhány kiragadott gondolat erejéig erejéig most idézzük őt: Min den zsar no ki el nyo ma tás alatt élő nem zet ben olt ha tat la nul ég a vágy az igaz ság ki mon dá sá ra. Az el ső igaz szó ki mon dá sa min den kor ban és he lyen olyan lánc re ak ci ót in dí tott el, mely ben meg rop pan tak és vé gül ös sze dől tek az ön kény ural mi rend sze rek. Az 1776-ban ki adott ame ri kai Füg get len sé gi Nyi lat ko zat sok szor idé zett so rai fo gal maz ták meg elő ször leg tö mö reb ben az alap ve tő egyé ni és kö zös sé gi sza bad ság jo go kat: „...Mi a kö vet ke ző igaz sá go kat ma guk tól ér ten dő nek te kint jük: a Te rem tő min den em ber nek, bi zo nyos el nem ide ge nít he tő jo go kat adott, me lyek kö zé tar to zik egye bek kö zött az Élet hez, a Sza bad ság hoz és a Bol dog ság ra tö rek vés hez va ló jog...” … Petőfiék, fran cia köz ve tí tés sel, is mer ték és val lot ták eze ket a gon do la to kat: mi sem volt ter mé sze te sebb an nál, hogy a vér te len for ra da lom nap ján, a pol gá ri Ma gyar or szág gal együtt meg szü le tett a sza bad saj tó, s nap vi lá got lá tott a 12 pont és a Nem ze ti dal. A mé dia az egyik leg főbb tu dat for má ló erő, fon tos tar tal mi ág: ezért van szük sé ge kö rül te kin tő és bölcs tör vé nyi sza bá lyo zás ra. 20 év vel ez előtt még nem vol tak ka pasz ko dó ink: ide a lis ták vol tunk és tett re ké szek. … A rend szer vál tás évé ben nagy re mé nyek kel ve tet tük ma gun kat a he lyi köz élet de mok ra ti kus át for má lá sá ba: en nek volt egyik leg fon to sabb esz kö ze a Hír lap. Sze ret tük vol na nyi tot tab bá, át lát ha tób bá ten ni te le pü lé sünk tár sa dal mi-po li ti kai fo lya ma ta it, fo koz ni az em be rek ben a szü lő föld irán ti fe le lős ség ér zé sét. Szónoklatát követően Szendrei Ferenc polgármester 1848 emlékéhez kapcsolódó ünnepi beszédét hallgathatta meg a közönség, majd polgármester úr emléklapokat adott át a helyi újság egykori és jelenlegi szerkesztőségi tagjainak, felelős kiadóinak (közülük néhá-
a
Minden volt és jelenlegi szerkesztőségi tagot emléklappal köszöntött a polgármester A jubileumi tortát a jelenelegi felelős szerkesztő és kiadó kínálta az ünneplőknek nyan akadályoztatásuk miatt nem tudtak személyesen jelen lenni), megköszönve fáradhatatlanságukat és elkötelezettségüket: Tóth István – első felelős kiadó, Kuti József – első felelős szerkesztő, Erdélyi Ágnes, Kálna Tibor, Sára Mihály, Köles Mihály, Benke Sándor – egykori felelős szerkesztő, Darnyikné Kangyal Zsuzsanna, Seres Tünde – egykori és jelenlegi felelős szerkesztő, Seres Márta, Pálinkás Ildikó, Tordai László – egykori felelős szerkesztő, Takács Pál, Sára Gábor, Válóczy Ákos, Válóczyné Pásztor Szilvia, Rácz Zoltán – egykori felelős szerkesztő, Hídi Szilveszter – egykori felelős szerkesztő, Balázs Gusztáv, Szénási József, Éliás Zoltán – egykori lapterjesztő, Katona Hargita – jelenlegi felelős kiadó, Pető János, Köles Tamás. Amint látható, gyakran az alma nem esett messze a fájától; szülő majd gyermeke, ha néhány év eltolódással is, de felbukkant a Turai Hírlap készítésének történetében. Név nélkül ugyan, de polgármester úr utalt a megszámlálhatatlan külsős munkatársra, akik önszántukból vállaltak egy-egy az érdeklődési- vagy munkakörükhöz kapcsolódó rovatot a sport, az egyházi élet, az életmód, stb. területein. A 20 éves Turai Hírlap címlapjaiból válogatott kiállítás nyílt aznap a művelődési házban, mely április 22-ig tart nyitva. A helyszínen megtekinthetők lapunk beköttetett évfolyamai is. Kuti István Bóha volt a kezdeményezője és szponzorszervezője, hogy a Zagyva Banda és előadóművész társaik által színpadra állított Üzenet haza c. műsor Turán is bemutatásra kerülhessen. A szabadság az anyaországból kiszakított Erdélyt is érintő gondolatiságának művészi eszközökkel való megfogalmazását figyelhettük áhítattal jeles előadók tolmácsolásában, akik versben, népdalban, táncban hozták közénk Erdély színeit, illatait. Az anyaország határát átlépő tematikus műsoruk megihlette egy kedves olvasónkat, Kiss Mária Katalint is, aki maga is „Tündérkert” lakója volt egykor. (A költőnő verse és rövid bemutatkozója keretes írásunkban olvasható.) A turai bemutató létrejöttét az alábbi támogatóknak köszönhetjük: Tura Város Önkormányzata – Szendrei Ferenc polgármester, Bóha Kocsma, Maros Épker, Szente Tamás, Demény Étterem, Seres Tamás, Galgamenti Szövetkezet – Tóth István elnök, Bata Erzsébet, Zágoni CBA, Park Presszó, Hot Chili söröző, Lukács István, Köles Mihály, Lakástextil – Zséli Erzsébet és fia Szabó Zsolt – férfi fodrász, 100 Ft-os bolt, Márvány Csempebolt, Bendzsó Beton. A színpadi műsort követően, mintegy záróakkordént fáklyás és gyertyás felvonulással haladtak át az ünneplők Szele Andor és 17 társa emlékoszlopához, hogy koszorúkkal is leróják tiszteletüket. A koszorúzó szervezetek (melyek delegációi már délután ellátogattak a Honvéderdőbe és a régi temető '48-as emlékhelyéhez is) közt volt Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, a Hevesy György Általános Iskola, a FIDESZ turai szervezete, a Vigyázó Kör Egyesület Turáért és a Tura 2003 Civil Egyesület. Se res Tün de
Fotó:CsillaFotó
2 01 1 /4
Turai Hírlap 8
ünnEP
A szabadság eszméjét Kálna Tibor gondolatai, a Zagyva Banda és előadóművész barátaik hozták el
Kiss Má ria Ka ta lin: Friss ta va szi szel lő Er dély or szág, Ma gyar or szág mû vé sze i nek Már ci u si/meg úju lás le he le te, a tél ből ki lá ba lás/örö mös döb be ne te, friss mo soly az ar co kon, fer ge te ges ün ne pi tánc/a szín pa don. Kö szön jük lé lek,/hogy fel vet ted új ru há dat, el ûz ve ré gi sé re lem,/fe led ve bá nat. A gyer mek kor bok rai/ve lünk tán col nak itt, lel künk be fo gad ja/a be fo ga dók örö me it. Kö szön jük em be rek,/hogy együtt le he tünk, aj kun kon Pe tő fi da la,/szí vünk ben a ta vasz di a da la. Kö szön jük, hogy kö szönt het jük együtt a már ci u si if ja kat,/akik ben be érett a for ra da lom. Di a da la:/tá jak, or szá gok,/le be gő tes tek, lel kek, pom pás né pi ru hák/színkavalkádja a szín pa don. Bi zo nyít ja a Nem ze tet. Hogy él, hogy ös sze tar to zik, gör csös fé lel mek után/fel sza ba dul, ki tá rul ko zik. Ha ma gunk ból a sza bad sá got, áraszt juk, friss ta va szi szel lőt,/har cos elő dök lel ke se dé se ád a lá bak ra kön nyû ci pel lőt, mely a gon dok ból fel re pít/ma gas sá gok fe lé, utol ér ni a vá gyat,/kül de tés csil la ga it. S ha ma gunk gát ja it le győz ve, fel hőt len né tes szük az ün ne pünk: a vi lág nak is cso dát te rem tünk. Tura, 2011. március 15. 18 évesen kezdtem verseket írni. Elsőként erdélyi lapok (Látó, Erdélyi Féniks, Bányavidéki Új Szó, Kalotaszeg, Nők Lapja) közölték. Magyarországon az Irodalmi Rádió szerzőjeként, az Alkotó Művészek és írók Országos Szövetsége által kiadott antológiákban is szerepelek. Több irodalmi díjat nyertem, utoljára 2005ben Székelyudvarhelyen. A bennem felvetődő kérdőjelek, melyre a válaszokat keresem: Elég-e, ha az alkotómunkával csak saját élményvilágunkat gazdagítjuk? Talán több felelősséggel tartozunk embertársaink iránt, akik felé bátrabban meg kellene nyílnunk? Efelé teszek apró lépéseket jelenlegi lakóhelyemen, Turán. 2011-ben önálló kötetem jelent meg Régimódi versek címmel az Underground Kiadó támogatásával szerzői magánkiadásban. A kötet 100 költeményt tartalmaz, Murvai György fekete-fehér fotói illusztrálják. Három elem fűzi színes virágcsokorba a szövegeket: az édesanyába, Istenbe és az irodalomba vetett töretlen hit és hála - írta zsoldos Árpád ajánlójában könyvemről, mely a Városi Könyvtárban megvásárolható 2.000 Ft-ért.
2 01 1 /4
Turai Hírlap 9
A Turai Hírlap egykori felelős szerkesztői arra kértük az ünnepi esemény kapcsán, hogy röviden emlékezzenek vissza az újságunknál eltöltött időszakra. Ha személyesen mindannyian nem is tudtak jelen lenni az emlékműsoron, köszönjük, hogy válaszleveleikkel megtiszteltek bennünket. Amikor felkérést kaptam, hogy néhány gondolattal emlékezzek vissza a jubileumát ünneplő Turai Hírlapnál felelős szerkesztőként eltöltött időszakra, bevallom, bajban voltam. Elsősorban azért, mert az újság húszéves történetéből mintegy másfél évig voltam csak résztvevője a helyi sajtó alakításának. A Turai Hírlap szerkesztésének feladatát a megújult bizottság az alapító tagok által vezényelt kezdeti évek megtisztelő öröksége után vette át, komoly dilemma előtt állva: milyen újságot szeretnénk tulajdonképpen? A kilencvenes évek elején kiadott számok szerkesztéstechnikailag visszafogottabb, ugyanakkor rendkívül informatív korszaka után mi nekivágtunk egy kicsit talán fiatalosabb, frissebb, ha lehet még sokszínűbb lap kialakításának. Most, hogy néhány akkori számot átlapoztam, mondhatom, hogy ez néha több, néha kevesebb sikerrel valósult meg. A "millenniumi szerkesztőség" - ha magunkat nemes szerénytelenséggel eképp illethetem - zászlójára a külső-belső megújulást úgy próbálta tűzni, hogy a lap alapértékei ne sérüljenek, és az addigi olvasóközönség se pártoljon el tőlünk. Ez nem volt könnyű feladat, ha arra gondolunk, hogy a Turai Hírlap sem nem tematikus, sem nem adott célközönségű havi magazin, amit a legszélesebb életkorú- és társadalmi helyzetű olvasóréteg vesz kézbe, vagyis generációk forgatják. Az elképzelés az volt, hogy külső megjelenésében "szellősebb", műfajilag többrétegű újság kerüljön ki a nyomdából. így átalakultak a fejlécek, a betűtípusok, a szöveg-kép arány, a tördelés és hasábozás, új rovatokat keltettünk életre, több lett a helyszíni riport, interjú, vélemény, illetve időnként tárca-szerű szösszenetek is kikerültek némely tollakból. Mindez természetesen messze volt a "professzionális újságírástól", de talán nem is ez volt a cél. Sok pozitív visszajelzést, bátorító szót kaptunk, és mi mérhetné jobban egy sajtótermék értékét, mint az olvasói visszajelzés? Ha személyes érzéseimet, benyomásaimat hívom itt életre, rendkívül impulzív, tanulságos és izgalmas időszak volt ez, mely nem nélkülözte azért néha az esetlenséget sem. Talán a legjobb példa az a szám, melyet felelős szerkesztőként, riporterként, lektorként, gépíróként, tördelőként és nyomdai futárként is jegyeztem egyszerre, mivel különböző okokból akkor a szokásosnál nagyobb arányban kellett részt vennem a lap előkészületi munkálataiban. Egy komplett kommunikáció szakos szemeszter volt két hétben, igazi mélyvíz. (Egyébként épp az évtizedek óta nem látott árvíz hónapja volt...) Ezúton is szeretném megköszönni egykori szerkesztőtársaimnak, és minden résztvevőnek, aki a lap kiadásában szerepet vállalt, áldozatos munkájukat. Köszönöm a felkérést erre a kis múltidézésre, és kívánom a Turai Hírlap mindenkori készítőinek, hogy soha ne veszítsék lokálpatrióta lelkesedésüket. Még sokszor húsz évet, TH! üdvözlettel TordaiLászló Jómagam a Turai Hírlap szerkesztését igazi kihívásként éltem meg, hiszen úgy kellett a lapot szerkesztenem, hogy nem laktam a városban, és tartottam attól, ez nem lesz szimpatikus az itt élőknek. Igyekeztem minden rendezvényről tudomást szerezni, és eh-
hez sok segítséget is kaptam, többek között Tőled, Tünde. Egy idő után már otthonosan mozogtam a településen, ahonnan egyébként rokonom is származik, vagyis mégsem volt teljesen ismeretlen Tura. A turai évekre mindmáig jó szívvel emlékszem. Egy idő után azt éreztem, elfogadtak a helybéliek, és ezt a lap emelkedő példányszáma is igazolta. De az ember tervez, Isten végez. Mivel megromlott akkoriban az egészségi állapotom, az orvosom javaslatára csökkentenem kellett a terheimet. Ezért úgy döntöttem, nem vállalom tovább a szerkesztést. A munkámhoz számos segítséget kaptam, amit ezúton is szeretnék megköszönni. Elsőként Takács Pali bácsit említem, akire mindig, mindenkor lehetett számítani. Másodszor Téged, kedves Tünde, aki szintén vállaltad, hogy néhány cikket megírsz a szerkesztésem alatt, illetve a szervezésben is szerepet vállaltál. Harmadsorban Horák Máriát kell megemlítenem, aki segített abban, hogy a turai focicsapat minden meccséről legyen tudósítás. Csöndesen jegyzem meg, azóta sem láttam olyan jó meccseket, mint amiket akkoriban játszott a Tura. Negyedjére - természetesen ez korántsem rangsor - éliás zolit szeretném megemlíteni, aki óriási feladatot vállalt a terjesztésben, és mindvégig rugalmasan, töretlen lelkesedéssel végezte munkáját. Köszönöm a megkeresést, és sok sikert kívánok a lap mostani munkatársainak. üdvözlettel: RáczZoltán Az újság egykori felelős szerkesztőjeként gratulálok a Turai Hírlap fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Sajnos az Aszódi Tükör márciusi számának lapzártája, valamint a Duna Televízió számára végzett munkám miatt nem tudok részt venni az évforduló alkalmából szervezett ünnepségen, ezért csak e sorokkal köszönthetem a lap valamennyi munkatársát és olvasóját. Vállalkozásunk nyolc évig látta el a Turai Hírlap kiadásának feladatát, ebből közel hét évig én lehettem a lap felelős szerkesztője. Munkám során természetesen sok turai segítőm volt, akik közül többeket ma is barátomként köszönthetek. Ezek a barátságok, de a lap készítése során kialakult munkakapcsolatok is sokat jelentenek számomra, hiszen ezekből - akárcsak a lassan évtizede városi rangot elnyert Tura tehetséges polgárainak sikereiből, a település rendezvényeiből - sokat tanultam. E tapasztalatok, valamint a bíztató szavak mindannyiszor tovább segítettek, ha akadályba ütköztem. Mindemiatt is nagyra értékelem az immáron két évtizedes múltra visszatekintő Turai Hírlap élén eltöltött éveket. Egy újság a témák felkutatásától a lapterjesztés befejeztéig csupa kihívással és felelősséggel jár - aztán rövid pihenő, és minden kezdődik elölről. őszintén kívánom, hogy a Turai Hírlap valamennyi készítője ezután is újra és újra feltöltődve, a lapkészítés örömét élvezve végezze munkáját, s hogy mindannyian, mindvégig élvezhessék a turai közösség elismerését és bizalmát. Aszód, 2011. március 10. üdvözlettel: HídiSzilveszter
i RövId híREK hUSZÁRSZoboR TURÁn 2010-ben Budapest közterein március 9-19. között egy huszárszobor-kiállítást láthattak az érdeklődők az 1848-49-es szabadságharc honvédseregében harcolt 18 huszárezred katonái tiszteletére. A kiállítás befejeztével a szobrok "ellovagoltak" azokra a településekre, amelyek egykor a szabadságharc hadi eseményeinek színhelyei voltak, s mint ilyenek igényt tar tottak a szobor ingyenes bemutatásának lehetőségére. Turán az idei nemzeti ünnep előtti napokban került felállításra - és jelenleg is áll - a Bar tók Béla Művelődési Ház udvarán egy ún. Attila-huszárkatona a 18. huszárezredből. Az Attila hun királyról elnevezett díszöltözetet valószínűleg csak magasabb rangú tisztek viselték. A lovas szobor talapzatán részletes hadtör téneti leírás olvasható a kiállított műtárgyról.
Fotó:SeresTünde
2 01 1 /4
Turai Hírlap 10
Népzenészeink országos sikere Tura legkisebb népzenész csapata, a Galábos Banda nagy megméretés előtt állt februárban. A Zeneiskolák Országos Népzenei versenyének elődöntőjén vettek részt, két kategóriában is. A zenekari kategóriát a Galábos zenekar képviselte, míg a szólóban Solymosi Vince cimbalmos indult. A budapesti novemberi előselejtezőről könnyedén jutott tovább mindkét kategória turai képviselője. Az egri Farkas Ferenc Zeneiskola által megrendezett elődöntőn már nem volt ilyen egyszerű a helyzet, egész Észak-Magyarország legjobb muzsikusaival kellett felvenni a versenyt. A három tagú zsűri: Juhász Katalin (népdalénekes, népzenekutató MTA), Eredics Gábor (népzenetudós, Vujicsics együttes vezetője) és Vavrinecz András, a zsűri elnöke (népzenész, népzenekutató Hagyományok Háza) maximálisan 60 ponttal díjazhatott egy produkciót. A Galábos zenekar 52 pontot ért el, míg Solymosi Vince cimbalmos 57 ponttal zárta a versenyt. A pontozás elég szigorú volt, 90%-os teljesítmény felett húzták meg a ponthatárt, tehát 54 pont felett lehetett továbbjutni. Így Turát az április 8-i gödöllői országos döntőben Solymosi Vince képviselheti majd. A döntőben kíséri majd Gólya Eszter nagybőgőn, és Takács Tamás brácsán. Ezúton is gratulálunk minden versenyzőnknek a kimagasló teljesítményért!
A Cimbaliband a Berlini Filmfesztiválon A Cinema Total című rendezvény negyedszer került megrendezésre 2011. február 12-16. között, a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fiókrendezvényeként Berlinben, a Collegium Hungaricum épületében. A rendezvény célja a magyar és közép-európai filmipari szereplők kapcsolatának erősítése a német és más európai országok filmgyártásának szereplőivel. A négynapos rendezvényen filmes szakmai programokon vehettek részt az érdeklődő producerek, rendezők, forgalmazók és egyéb szakemberek. Az esemény február 12-én, szombaton este nyílt meg ünnepélyes keretek között a részben turai Cimbaliband zenekar és Gryllus Dorka közös produkciójával. A felkérést novemberben kaptuk meg. A háttérmunkálatok már január elején elkezdődtek. Első körben Marozsán Erikával készítettünk közös dalokat, de sajnos ez munkafolyamat a művésznő egyéb elfoglaltságai miatt csak a Fonóban lezajlott próbákig jutott el, a produkció egy hirtelen jött filmforgatás miatt köd-
beveszett. Ekkor került a "képbe" Gryllus Dorka, akivel régi magyar filmslágereket kellett feldolgoznunk Cimbali-stílusban. Két próba után szépen össze is rázódtunk újdonsült sztár vendégünkkel, és a sajátosan meghangszerelt "Meseautóval", valamint a "Nekem a Balaton a Riviéra" kezdetű slágerekkel a tarsolyunkban útnak indultunk Berlin felé. Hamarosan a Fonó oldalán tekinthetik meg első kézből a Cinema Totalon készült élménybeszámolónkat, melyben olyan prominens személyiségek is feltűnnek majd, mint Koltai Lajos, Andrew Vajna vagy a Nemzet Színésznője, Törőcsik Mari! A berlini Cinema Total pénteki próbái után a zenekar másnap délelőtt teljes mértékben újra "lezongorázta" az esti műsort, majd visszavonult a hotelbe, felkészülni a nagy eseményre. A rendezvény díszvendégei voltak Koltai Lajos (operatőr, rendező), Andrew G. Vajna (producer), Claudia Schmied osztrák kulturális miniszter és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár mellett Szlovákia, valamint Magyarország berlini nagykövete is. A vendégek sorában foglalt helyet a később Ezüst Medvével jutalmazott magyar rendező, Tarr Béla is. Így kellőképpen izgalmasnak ígérkezett az esti program. A zenekar a vendégek fogadáskor három részre vált. Az alsó szinten Gellért, Peti és Geri, a társalgóban Szlobodán és Dani, a koncertteremben pedig Eszter és Balázs muzsikája fogadta a jeles kompániát. Majd a hivatalos megnyitó kezdetekor már az egész banda a színpadon állt, mint az est kísérőzenekara. A díszvendégek beszédei után minden alkalommal a Cimbaliband oldotta fel a hangulatot muzsikájával. A ceremónia végét a zenekar 40 perces koncertje követte, ahol a szintén turai Fricska táncegyüttessel közös műsorunk fergeteges sikert aratott. A rendezvényen több filmes producernek is felkeltette érdeklődését a Cimbaliband, így nem lehetetlen, hogy hamarosan a filmvásznon is találkozhat velünk a közönség. Másnap fáradtan, de élményekkel tele utaztunk haza Turára a közel 900 kilométeres úton, s néhány napos pihenő után, február 16-án teltházas koncertet adtunk a turai Demény Étteremben, melyet a Zagyva Banda táncos mulatsága követett egészen hajnalig. Alig egy hónapon belül a zenekar életében bekövetkezett még egy turai vonatkozású esemény. Szénási Józsi, az MTV szerkesztő-riportere hívott meg bennünket március 14-re a Nemzeti Múzeumba, az ünnepre hangoló műsor egyik közreműködőjeként. Unger Balázs
TURaI híRLaP anno
1991/3 szemelvények – így írtuk egykor, így olvassuk most Az 1991. márciusi lapszámmal folytatjuk időutazásunkat. Ebben az időszakban vezették be az ügyfélfogadási rendet a hivatalban, de olvashatunk a bölcsődéről, a híres turai vásárról, vagy a vízmű munkájáról is.
Kell-e ügyfélfogadás? „Mint látható ügyfélfogadási rendet határoztunk meg a hivatalban. Mire jó ez? – kérdezhetik. Ha a hivatal miértünk, turai lakosokért van, akkor miért nem lehet reggeltől estig bármikor ügyet intézni? Talán éppen azért, hogy az ügyek pontosabban el legyenek intézve!... A törvények most szinte naponta változnak. Követésükhöz mindenkinek újra kell tanulnia az államigazgatást. Ehhez időre van szükség. Kérem, higgyék el, mindannyiunk megnyugtatására jól akarunk dolgozni. Most az alapozásnál tartunk… Nem lehet ötpercenként felugorva, másra figyelve jól végezni a munkát. Ezért kell a rend, a félfogadási idő. Biztosítani a munkában való elmélyült helytállást… Szinte minden témakörnek van felelős ügyintézője. Kérem, bízzanak bennünk és tartsák tiszteletben igyekezetünket.” Pol gár mes ter A tanácsi időszak után, a rendszerváltást követően a hivatalokban is teljesen új rendet kellett kialakítani. Megváltoztak a feladatok, a munkakörök, a lehetőségek. Nem beszélve a törvényi szabályozásról. Akkor tanultuk együtt az államigazgatást és az önkormányzatiságot. A feladat nehézségében is volt valami izgalom. A demokráciát kellett elsajátítani, együtt alakítani. Több-kevesebb sikerrel. A világ azóta is sokat változott, módosítások jöttek, mentek, de most úgy tűnik, újabb jelentős átalakítások előtt állunk. E pillanatban még csak körvonalakban látszik a reform, de az már most nyilvánvaló, hogy méreteiben talán a 20 évvel ezelőttihez lesz fogható az átalakítás. A kormányhivatalok már megalakultak – és ha hinni lehet a híreknek, 2013-tól jönnek majd a járások, amelyek átvesznek számos, eddig a helyi önkormányzatokhoz tartozó feladatot. Úgy tudni, járási jegyzők lesznek, a települések ügyeit pedig hivatalvezetők irányíthatják majd. Egyelőre semmi sem biztos, csak a változás. De hát tudjuk, ebből áll az egész élet. Mi pedig alkalmazkodunk – és csendben reméljük, hogy ezúttal akár Tura is lehet(ne) annak a majdani járásnak a központja…
Beszámoló a turai Vízműtelep munkájáról „A PVCSV turai vízműtelepe mai formájában 1982 májusa óta üzemel. A vízbázist az Alsóréten és a Galábos alatt lévő 14 db kút biztosítja, a kutakból bejövő vizet a Vízműtelepen lévő 3 db átemelő szivattyú adja tovább a lakosságnak és a bagi egységnek, ami újabb átemeléssel továbbítja a vizet Galgamácsának, illetve Kartalnak… A Turai üzemegység folyamatos műszakban dolgozik… Az ügyelet a kutak hétvégi ellenőrzésére, a készenlét a csőtörések elhárítására alakult. Turán havonta átlag 20 csőtörés van. Leggyakoribb a Zsámboki és Vácszentlászlói úton, melynek oka, hogy a nyomócső vasból van, így a korrózió hatására gyakran kilyukad… Turán a lakosság 75%-a köttette be telkére a vezetékes ivóvizet. A jelenlegi bekötési árak 7000-15000 Ft-ig terjednek…Turán 1990-ben 1.730.000m3 vizet termeltünk. Ebből a turai lakosok mintegy 200.000m3 vizet fogyasztottak. 1990-es ellenőrző mérésekből kiderült, hogy a vízminőség nem romlott. A minőség védelme alatt azonban égető szükség lenne a község csatornahálózatának mielőbbi kiépítésére.” Pász tor Gá bor üzem egy ség ve ze tő A csatornahálózat azóta kiépült, a víz minősége továbbra is kiváló. Jelenleg a vízveszteség okoz problémát. Az elöregedett rendszer korszerűsítéséhez előbb-utóbb hozzá kell kezdeni, bár a finanszírozás kérdése biztosan nem lesz egyszerű. Vízügyi témával éppen ebben a lapszámban foglalkozik részletesebben a Turai Hírlap.
Bepillantás a bölcsőde életébe „…A turai községi bölcsőde 1956-ban jött létre. 1961-ig ún.”időszakos bölcsőde” volt, csak áprilistól szeptember végéig tartott nyitva. 1961. január 1-jén vált állandó…községi… bölcsődévé. 20 férőhellyel működött ekkor. Alig 2 év múlva: 1963 júniusában, az igényeknek nagyarányú növekedése miatt (nők tömeges munkába állása, 20 hetes szülési szabadság) 40 férőhelyesre bővítette az akkori községi tanács, nem kis anyagi ráfordítással… 1991. február 20-án 17 két-három éves gyermek jelenti a bölcsődei létszámot…A szülők napi 30 Ft térítési díjat fizetnek a gyermekért…Minden kisgyermeknek (főképp csecsemőnek) otthon, szerető szülők mellett van a legjobb helye. És ezer oka van mégis a bölcsődék létjogosultságának. Lepusztult gazdaságú országunkban egyre több lesz… Molnár Józsefné (szakgondozó) véleménye szerint a bölcsődei dolgozók sokra képesek. Vállalnák az enyhén fogyatékos, mozgássérült, fejlődésükben elmaradott…gyermekcsoport ápolását is. A feladat nehéz, a felelősség óriási… A bölcsődei munkát nem lehet rutinból végezni. ÉRZELEM kell hozzá. Ez esetben: gyermekszeretet. És ez nem kevés!” Er dé lyi Ág nes A turai bölcsődék tör ténete nem egyenes vonalú. Az elhivatott hangú írás és az ügy elvitathatatlan fontossága ellenére a város – vagy akkor még község – bölcsődei szolgáltatása évekig szünetelt. Az űrt csak a közelmúltban sikerült befoltozni a Többsincs Óvodában kialakított intézménnyel, ahol az igény egyre bővül. Bár visszaállították a 3 éves gyed/gyes lehetőségét, mégis egyre több anya dönt(ene) úgy, hogy amennyiben lehetősége is van, hamarabb visszatérne a munkaerőpiacra. Egykeresetű családban ugyanis szinte lehetetlen megfelelő anyagi biztonságot teremteni a gyermekneveléshez. Sok még a hiányosság. Nem sok változott abban, hogy a kisgyermekes anyukák továbbra sem a legideálisabb munkavállalók a munkáltatók szemében – és továbbra is kuriózumnak számít a távmunka, vagy a részmunkaidő. Pedig számos nyugat-európai ország statisztikája és tapasztalata bizonyítja, hogy ez valóban ösztönözheti, megkönnyítheti a gyermekvállalást. Bölcsődére szükség van. Egyre inkább. A kérdés, hogy az intézmények számának növelése, vagy a férőhelybővítés milyen forrásokból és hogyan valósítható meg. ígéretek már vannak. Várjuk a konkrétumokat.
„Én elmentem a vásárba félpénzen…” „A turai vásárnak többszáz éves hagyománya van. 1585-ből való az a feljegyzés, amely leírja , hogy a környező végvárak vitézei lecsaptak a török vásári kereskedőkre, akik menekülés közben áruikat a Galgába dobálták. Az idei márciusi vásár békés volt…még az Aradi utcában is folytatódott.” Benke Ist ván A vásár szerepe csökkent ill. átalakult némiképp az utóbbi időben kínálatát tekintve, hiszen egyre kevesebben foglalkoznak haszonálatokkal, az asszonyvásár is múlóban, hisz lassan-lassan elmennek azok, akik itt kínálják a viseletet. Talán mi vagyunk az utolsók, akik még láthatnak az utcán egy-egy rakott szoknyát, inget, bujkát, fejkendőt. Néhány év múlva már csak fotókon, vagy a színpadon vehetjük szemügyre. Ha megváltozott is mára a vásár, egy valami állandó benne, a közösségi funkciója. Ma is randevút adnak egymásnak az emberek a hónap első szerdáin, sült kolbászos reggelivel indul a nap – és szétnézünk, ha már erre járunk. A helyszín persze már régóta más. A mai vásártérhez az Aradi utca kissé messze van. szub jek tí ven sze mez ge tett és kom men tált: Pá lin kás Il di kó
2 01 1 /4
Turai Hírlap 11
2 01 1 /4
Turai Hírlap 12
a hEvESy gyöRgy ÁLTaLÁnoS ISKoLa híREI
Megemlékezés A négynapos szünetet megelőzően, március 11-én délelőtt kellemesen szép tavaszi időben a Hevesy úti iskola udvarán köszöntöttük nemzeti ünnepünket. A zenés irodalmi összeállításban megemlékeztünk a március 15-ei eseményekről. A gyerekek fegyelmezetten hallgatták a jól ismert sorokat, csillogó szemekkel figyelték társaik közreműködését. A lelkes kis csapat felkészítője La ka tos Gyu la tanár úr volt. Szereplők: Si ma Fran cis ka 6.c, Dusa Bar ba ra 7.a, Pócs Pet ra 7.a, Benke Dá vid 7.a, Kuti Ádám 7.a, Martonosi Márk 7.a, Me zei An na 8.b, Kátai Lí via 8.b, Bu da At ti la 8.b. Zene: Tóth-S. Pé ter. Az ünnepség második részében a művelődési házban működő népzene tagozat általános iskolás növendékei léptek fel, felidézve bennünk magyarságtudatunkat, roppant jó hangulatot teremtve. A zenekar tagjai voltak: De ák An na, Gó lya Esz ter, Gó lya Pé ter, Kür ti Fe renc, La ka tos Zol tán, Petrovics An na, Solymosi Si mon, Solymosi Vin ce, Ta kács Ta más.
Színházlátogatások A tél jó alkalom a színházlátogatásokra. A 3-4. évfolyam tanulói közül 53-an látták a Thália Színházban a „Popey a tengerész” című darabot. A gyerekek és az őket kísérő tanító nénik is nagyon élvezték a hangulatos és rendkívül látványos előadást. Különösen a fiúk lelkesedtek ezért a témáért, de a lányok sem unatkoztak ezen a januári délutánon. A 3. évfolyam február 13-án vasárnap járt a Nemzeti Színházban, Budapesten. Lázár Ervin: Berzsián és Dideki című művét nézték meg az ország legújabb és legkülönlegesebb színházában. Lebilincselő volt mind az előadás, mind az épület, amit legtöbben először láttak belülről. A kiváló időtöltésen 63 gyermek, szülő, nagyszülő, nevelő vett részt. Fáradtan, de élményekkel feltöltődve érkeztek haza. Szervező és kísérő volt: Hu bert Zoltánné.
Farsang kicsiknek és nagyoknak A télvégi mulatságok sorra követték egymást februárban. Az alsósoknak a Bartók Béla Művelődési Ház, a felsősöknek a Hevesy úti épület aulája, illetve a tornaterem volt a helyszínük. A Tabán úti iskola február 22-én, kedden tartotta hagyományos farsangi bálját. A sok előkészület, szer vezés meghozta gyümölcsét. Remek délutánt tölthettek együtt a szülők, gyerekek és a pedagógusok. Bár a jelmezesek idén nem voltak olyan sokan, mint az előző években, számuk így is megközelítette a harmincat. A hercegi pár és a 4. osztályosokból álló udvartartásuk kiválóan megkomponált és betanult táncukkal kápráztatták el a közönséget. A segítőkész szülők büfével, jegyszedéssel, jelmezkészítéssel, kölcsönzéssel, sok-sok süteménnyel járultak hozzá a sikerhez. Volt zene, tánc, tombolasorsolás – mindannyiunk örömére. Köszönjük mindenki odaadó munkáját! A bál bevételét az 1-2. évfolyam a május 26-án megrendezésre kerülő családi napra fordítja, a 3-4. évfolyam a gyermeknap költségeire használja fel. A felső tagozat február 24-én, csütörtök délután rendezte meg télbúcsúztató vidám mulatságát. A gyönyörűen koreografált tánc betanítását Raksányi Il di kó tanárnő vállalta magára. Táncoltak: Ko lom pár Jó zsef, Ká nai Ádám, Lu k á cs Ad ri enn, Benke Dá vid, Oláh Edit, Sá ra Szil via, Csányi Kla u dia, Weisinger Richard, Sal lai Re gi na, Pász tor Ist ván.
Gödöllői túra Február 12-én 25-en vágtunk neki a Gödöllői-dombság szépségeinek és rejtelmeinek felfedezésére. Kellemesen csalódtunk az időjárásban. A hét közepén beharangozott ködös, hózáporos jóslat ellenére szeles, de napos, márciust idéző hangulatot kaptunk. Gödöllőn örömmel tapasztaltuk meg a változásokat, az Uniós elnökséggel járó előnyöket: régi pompájában megújult a királyi váróterem, új köntöst kapott a főtér és a Művészetek Háza. A nevezésnél láttuk, hogy sok száz bakancsos túrázó szánta rá a napját a kilométerek legyűrésére. 8.30-kor vágtunk neki a máriabesnyői kegyhelyig tartó egyhangú útnak. Ezután következett a túra „sárdagasztós” része. A Pap Miska-kútnál tartottuk tízórai szünetünket. Közben mi már könnyedebben néztük mások birkózását a felázott talajjal a szűk völgyben. A pihenőhelynél szomorúan vettük észre a hátrahagyott szemétkupacokat. Itt kérünk minden természetjárót, hogy senki ne helyezze el a hulladékát még a szemeteskukákba sem, inkább vigye haza a hátizsákjában. Az M3-as autópálya alatt átkelve lementünk az Aranyos-patak által táplált babati-tavak egyikéhez. Az állóvíz felszínét még kb. 5 cm-es jég fedte. Örömmel láttuk, hogy újra akarják éleszteni a grófi tórendszert. Elhaladtunk az Istállós kastély mellett, melyet a Grassalkovich család egyik tagja 1820 körül az állattenyésztő telep mellé épített a család egyik beteg nőtagja számára, mert az or vos az állatok trágyájától ammóniadús levegő belégzését javallta gyógyírként a hölgy tüdőproblémáira. Sajnos, ma ez az épület is elhanyagolt állapotban, használaton kívül áll. További utunk
Hercegi párok: Lukács Adrienn és Benke Dávid (felső tagozat), Debre Noémi és Kovács Gergely (alsó tagozat)
során pecsételtünk, vadászleseket hódítottunk meg, vaddisznóbefogó karámot tanulmányoztunk, fényképezkedtünk. A domonyvölgyi pecsét mellé teát és kekszet kaptunk, miközben messziről csodálhattuk a Lázár-lovakat.
a hEvESy gyöRgy ÁLTaLÁnoS ISKoLa híREI A célba fáradtan érkeztünk, de mindenki megkapta a névre szóló oklevelét és kitűzőjét. A maradék időt az iskolával szemben lévő játszótéren töltöttük el. Utólag kijelenthetjük, hogy az eddigi tekergések egyik legjobb hangulatú túráját éltük át. A Teljesítménytúrázók Társasága 2010-ben is meghirdette „Az Év Teljesítménytúrázója” címet. A Turai Tekergők közül gyermek kategóriában bronz fokozatot értek el: Koncz Lí via és Kuti Vi vi en 7.b, valamint Csor ba Nor bert 7.c osztályos tanulók. Gyermek fiú kategóriában Norbi 7. helyezést, lány kategóriában Lívia és Vivien a 10. helyezést érték el. Kis Gá bor túravezető
Újabb focisikerek A 2001. január 1. után születettek részére rendezték meg a II. Tetőtechnika Kft. Gyermek Labdarúgó Tornát 2011. február 12-én a kartali sportcsarnokban. Résztvevő csapatok: Fót, Hatvan, Kartal, Tura. Lebonyolítás: Körmérkőzés kétszer, így minden csapatnak 6 mérkőzése volt. Csapatnévsor: 3. osztályosok – Abért Már ton, Baranyi Lász ló, Csányi Gá bor, Kakucska Kevin, Nagy At ti la, Sá ra Dá vid. 2. osztályosok – Gó lya Ádám, Gó lya Ba lázs, Luk ács Ad ri án, Oszoli Dominik, Tóth M. Ta más. 1. osztályos – Sallai Ger gely.
Bronzérmesek tornászaink
Az I-II. korcsoportba tartozó leány tornászcsapatunk február 12-én Nagykőrösön a Diákolimpia megyei fordulóján mérette meg magát. A kis tornászok egyre rutinosabban, bátrabban mutatták be gyakorlataikat, s ez nagyszerű eredményhez vezetett. Csapatunk harmadik helyezést ért el, melyhez bronzérem társult, s ugyanakkor a pontszámuk elegendő volt ahhoz, hogy továbbjussanak a területi bajnokságra, ami március 18-án, Kecskeméten lesz. Csapattagok: Csányi Bri git ta, Me leg An na, Bar na Fan ni, Sáf rány An na, Tóth Esz ter, Pé ter Tirza. Edzőjük: Fekete-Liszkai Zsu zsan na testnevelő tanár. Gratulálunk a nagyszerű eredményekhez! Várjuk az újabb sikereket!
A torna végeredménye: 1. hely Hatvan, 2. hely Tura, 3. hely Fót, 4. hely Kartal. Góllövők: Tóth M. Ta más 2, Kakucska Kevin 2, Sá ra Dá vid 1, Gó lya Ádám 1, Csányi Gá bor 1, Gó lya Ba lázs 1, Baranyi Lász ló 1, Sallai Ger gely 1. A torna legjobb kapusának járó díjat Lukács Adrián érdemelte ki. Ezen a napon a turai csapatban a legjobb teljesítményt Kakucska Kevin és Gólya Ádám nyújtotta. Gó lya Gáborné sajtóreferens hELyREIgaZíTÁS: A TH 2011 január-februári számának 10. oldalán a Hevesy György Ál ta lá nos Is ko la Hí rei ro vat ban, a Ka rá cso nyi kon cert c. fe je zet ben kö zölt fo tót Ko vács Ta más ké szí tet te, me lyet víz jel lel el lát va fel is tün te tett a felvételen. A kép esztétikai okokból került körbevágásra, de sajnálatos módon az információt elfelejtettük feltüntetni a lapban egyébként szokásos módon. Ezúton kérünk elnézést Kovács Tamástól, s köszönjük, hogy jelezte számunkra a fenti hiányosságot.
augusztus 1–7. Bendegúz Akadémia A 2010-11-es tanévben a különböző tantárgyakból és rátermettségből folyó országos levelezőversenyen tanulóink a következő eredményeket érték el (félévi zárás): Mé szá ros Áron Ba lázs 3.a – Matematika – Bronz fokozat Csám pai At ti la Ádám 6.a – Természetismeret – Arany fokozat Csám pai At ti la Ádám 6.a – Történelem – Arany fokozat Ma gyar Do nát 6.d – Matematika – Arany fokozat Ma gyar Do nát 6.d – Anyanyelv – Arany fokozat Ma gyar Do nát 6.d – Rátermettség – Arany fokozat Mekes Cintia 6.d – Anyanyelv – Arany fokozat Ba ra bás Lász ló 7.b – Anyanyelv – Arany fokozat Ber tók Ákos 7.b – Anyanyelv – Arany fokozat Sá ra Szil via 7.b – Történelem – Ezüst fokozat
Energia-Suli pályázat Az ELMŰ-ÉMÁSZ által meghirdetett „NÁLATOK A LABDA! PROGRAM” keretében iskolánk 30 db gumilabdát kapott a fenti cégektől. Ugyanezen pályázat „SPORTMEZ PROGRAM”-ja keretében 14 sportmezt és 2 kapus felszerelést nyertünk. Pályázók voltak: Kis Gá bor és Ko vács Ti bor tanárok. Gratulálunk nekik!
nyÁ Ron 38. gaLga EX PE dí CIó A Galga forrásvidékén, Szandán lesz a nyári tábor a Szandavári Diáktábor 3-6-8-10-12 ágyas kőházaiban festői környezetben Szanda várának romjai alatt. A gazdag programban lesznek kézműves foglalkozások, íjászat, kecskesajt-készítés, falukutatási vetélkedő, helytörténeti és vadászati kiállítás meglátogatása, esti vadles, lovaglás, lepénysütés, főzőverseny, méhészeti bemutató, korongozás, bűnügyi helyszínelés (CSI), kirándulás a várba és Hollókőre. Természetesen megtartják a hagyományos Ki mit tud?-ot és a népijáték olimpiát is. IgaZI aKCIó: a táborozók között a tábor kisorsol egy 7 napos londoni utazást a Student Lines Diák-utazási Iroda szervezésében 1 nevelő és 2 diák számára teljes ellátással (utazás, szállás, ellátás, programok, belépőjegyek, magyar nyelvű idegenvezetés). Részvételi díj egy ill. két részletben tör ténő befizetés esetén 24.000 Ft/fő. Részletfizetési lehetőség igény szerinti kérés esetén 29.000 Ft/fő. Jelentkezni Abért zsolt 06-20/927-6324 és Mátyás István 06-70/312-6813 telefonszámon vagy e-mail-en:
[email protected] illetve
[email protected] címen lehet. Mindenkit szeretettel vár az Expedíció vezetősége. T.P.
2 01 1 /4
Turai Hírlap 13
2 01 1 /4
Turai Hírlap 14
B RégI hÁZaK – RégI TöRTénETEK
szarvas lászló és a turai sajtótörténet
Húsz éves a Turai Hírlap, viszont korántsem ezzel a lappal kezdődik a turai sajtótörténet. Köztünk él egy nyugdíjas pedagógus, aki tanári, s korábban könyvtári önkéntesi, művelődési ház igazgatói, úttörővezetői munkái mellett vagy épp azok részeként jegyzi a helyi sajtótermékek legtöbbjét. Szarvas László médiatevékenysége már gyerekként kezdődött. Az olvasás és írás szeretete Pock Aladár tanár és Lajtos István könyvtárvezető kezei alatt formálódott benne. Már hatodikos korában verselgetett, prózát írogatott, de igazából közéleti munkája az újságírásban teljesedett ki. Egyik egykori munkahelyén, a könyvtárban beszélgettünk emlékeiről. Mikortól eredezteted a turai médiát, a te emlékeid szerint? 1951-52-ben Pock Ali bácsi csinált egy újságot, ami A4-es, egy oldalas, falra ragasztott, gépelt papír volt. Havonta jelent meg a tanuló gyerekek írásaiból szerkesztve, még iskolai élettel kapcsolatos viccek is voltak benne. Volt szerkesztősége és impresszuma is. Mindhárom iskolaegységben megjelent egy-egy példányban. 1958-ban jött az Ifjúsági, későbbi nevén Rákóczi Rádió. Ott mindent leírtunk előre, mert fel kellett olvasni. Magnetofon nem volt, minden egyenes adásban ment. A papír alapú sajtó következő állomása az volt, amikor 1965-től Takács Palival és fotószakkörével faliújságot jelentettünk meg elsőként az általános iskola kastély épületében. Képes Újság volt a neve, s lényegében ez még ma is létezik a Könyvtár kirakatában. Ha már a könyvtárat említed! Úgy tudom, ez az intézmény mindennél meghatározóbb volt számodra… Én az első könyvtáros, Vasas Pista idejében iratkoztam be. Ha jól tudom, olyan öt éves koromban már írtam, olvastam, de csak másodikos koromtól, 1951-től voltam könyvtári tag. Egy kis üvegablakos szekrény volt még akkor az egész könyvtár. A legendás könyvtárteremtő Lajtos Pista bácsiról tettél egy személyes hangvételű visszaemlékezést a turai monográfiában. Hogyan emlékszel a mellette töltött időre? Mi nagyon jó barátságba kerültünk. Amikor idejött vezetőnek a könyvtárba, én már olvasó voltam. Gyakorlatilag a szabadidőmet itt töltöttem a könyvtárban. Pista bácsi is nagyon fogékony volt Turára, az itteni igényekre, problémákra. Mi mindent megbeszéltünk. Amikor kultúrház vezető voltam 1972-től 79-ig, nagyon sok közös rendezvényünk volt, pl. író-olvasó találkozók. Ünnepi kirakatokat is készítettünk. Az egyik legszebb emlékem a könyvtárral kapcsolatban, amikor társadalmi munkával alakítottuk ki ezt a helyiséget – ahol most ülünk - a tejcsarnokból. Rengeteg fiatal jött, nagy bulik voltak. Ifjúsági könyvtárklubot alapítottunk, 40-50 fiatallal, köztük 7-8. osztályosok és középiskolások is voltak. Néhány megmaradt könyvtári napló – melyeket te vezettél és illusztráltál visszaad valamit az említett hőskorból. A naplók a te kezdeményezéseid voltak? Turán Takács Pali bácsi vezette be a csapatnaplókat. Ennek mintájára csináltuk a könyvtárnaplókat, meg a művelődési ház naplóját. Sajnos, az utódok legtöbbjét elherdálták. Ha műv.házi eseménynaplók nincsenek is, de megmaradt néhány példánya a Turai Programnak, melyet a Bartók Béla Művelődési Ház műsorlapjaként 1978-ban indítottál útjára. A 2-300 példányos 8-10 oldalas stenciles információs füzetben a programajánlóink mellett szerepeltek tanácsi beszámolók, anyakönyvi adatok, sport- és közéleti események, jeles ünnepek, versek, olvasói levelek, rejtvény, tv-műsor. Igazgatói megbízásomig jelentettem meg. De szinte rögtön utána, 1980-ban felkért a Galga Vidéke ÁFÉSZ, egy általuk kiadott saját újság, a Galgatáj szerkesztésére. Ez kistérségi volt, melyben a kulturális-közéleti részt készítettük, a szakmai anyagot pe-
Ifjúsági könyvtárklub 1961, jobb alsó sarokban Szarvas László A könyvtári naplók egyszerre voltak informatívak és dekoratívak dig külön megküldték. Az ÁFÉSZ terjesztette, megküldte minden tanácsnak, minden könyvtárnak, művelődési háznak, egyéb társintézményeknek, és ezen kívül le volt téve belőle a főbb boltokban is. Volt, hogy elérte az 1500 darabos példányszámot. Az íráshoz való indíttatást kihez-mihez kötöd? Azt hiszem saját belső indíttatásomhoz. Rengeteget leveleztem már iskolás koromban az osztálytársaimmal. Akkor még szeparált osztályok voltak, lányokkal nem nagyon tudtunk ismerkedni. Másodikos középiskolásként a Bajza Gimnáziumban Hatvanban javasoltam egy diák összejövetelen, hogy csináljunk iskolaújságot. Akkor én már némi tapasztalat tal rendelkeztem a Rákóczi Rádiónál. 1959-ben Bajzadiák néven meg is jelent az én felelős szerkesztésem alatt. Roppant érdekes volt, mert minden stencillel készült, akkor nyomdai lehetőség nem volt. De minden stencil oldalt láttamoztatni, ellenőriztetni kellett a városi tanáccsal, hisz közel voltak az ’56-os események. Megjelent vagy 10-15 szám, negyed évenként. Aztán elkerültem Egerbe a főiskolára. Ott is összeálltunk néhányan és 1963-tól csináltunk egy diákújságot Ifjú Nevelő néven. Amikor hazajöttem Turára tanítani, csapatvezető lettem. Megegyeztünk Kardoss Imre igazgatóval és Békési Pista kollégámmal, hogy csinálunk egy újságot szintén stencillel. A technikai feltételek adottak voltak, mert az iskola korábban vett egy stencilgépet. 1975-ben kijött az első Úttörő Űrszonda, ami utána havi rendszerességgel meg is jelent. A gyerekor vos Tóth Marcsi volt az első főszerkesztő, hisz gyerek szerkesztőséggel dolgoztam leggyakrabban. Egy kicsit mesélj a gyerek-szerkesztőséggel való munkáról! Először meghirdettem ill. érdeklődtem afelől, hogy kik szeretnek írogatni. Volt, aki verseket írt már, vagy egyebeket, vagy riporter akart lenni. Izgő-mozgó gyerekek jöttek körém. Mivel havilap voltunk, a szerkesztőség minden hónapban kétszer jött össze. Korsósné Ilonka nénivel gyártottuk le a nyomatokat. Három-négyszáz példányban készült a borzasztó csehszlovák stencilgépen. Nyakig festékesek voltunk Ez működött a rendszer váltásig. Melyik volt a legemlékezetesebb szám? A legérdekesebb az volt, amikor Farkas Berci felment az űrbe. Én az esemény előtti napon csak annyit tudtam, hogy valamikor éjjel történni fog valami ilyesmi, hiszen már bent dolgoztam Budapesten az országos gyereklapoknál (1976-tól Őrsvezető, majd 1982-től Iránytű c. gyermeklap külsős munkatársaként, 1988-tól Úttörővezető c. lap rovatvezetőjeként majd olvasószerkesztőként). Hajnali kettőkor bementem az iskolába, és a háttéranyagra építve, egy Farkas Bertalan grafikával, reggelre elkészült az ötszáz példányszámú különkiadás, melyet ingyenesen kaptak meg a gyerekek. Amikor F.B. hazaérkezett, elküldtem ne-
B ki is egy tiszteletpéldányt. Megdöbbentő volt, hogy válaszolt és megköszönte. Ő maga is meglepődött, hogy azon a napon jelent meg egy gyerekújságban, amikor Magyarországon az összes sajtó piros fejcímmel hozta vezető hírként. Az, hogy profi lapoknál is dolgoztál, azt jelenti, hogy az újságírás irányába is folytattál tanulmányokat? Megmondom őszintén, hogy nem. Teljesen autodidakta voltam. Rengeteg szakmai könyvet elolvastam, és azok alapján – amellett, hogy rajz szakos végzettségem is segített - próbáltam grafikailag, tördelésileg már a stenciles újságoknál is olyan formát adni, hogy újság kinézete legyen, hasábokkal, rovatokkal. A gyerekek élvezték a különböző rovatvezetői funkciókat. Sokan még ballagás után is visszajártak a szerkesztőségbe. Néhányan később sem távolodtak el ettől a területtől. Pálinkás Ildikó, aki már hetedikes korában főszerkesztő lett, mint ismert, a médiában maradt. Tordai Pankával kezdtük el a Többsincs Ovi Csiripelő újságját csinálni, majd a mostani gazdája, a másik óvó néni, Surányiné Böbi is hosszú ideig volt az Űrszonda alsó tagozatos rovatának szerkesztője. Igazából én szinte mindig gyerekekkel dolgoztam együtt. A legnagyobb kritikus, de egyben a legjobb partner is a gyerek. Felnőtt munkatársakkal a Turai Napok révén kerültem kapcsolatba 1990-től, de az csak négy hónapig működött. Az akkori tanácselnökkel, Sára Ferivel készítettük. Lehetőség szerint minél több emberhez kívántunk szólni, aktualitásokra, frissességre törekedtünk. Hogyhogy nem üdvözölhetünk a Turai Hírlap szerkesztőinek sorában? A rendszer váltás után sajnos nem jött össze a kapcsolat az új vezetéssel. Bár Jónás Sanyival a változáskor beszélgettünk róla, hogyha az új lap valóban a falu lapja lesz, és nem sajátítja ki az önkormányzat vagy más helyi szer vezet, akkor elvállaljuk, de aztán ő mégis visszakozott. Zavaros volt az egész átalakulás. Nem mondom, hogy nem mertem volna, de egyedül nem akartam elvállalni, mert megkerestek ugyan, de látszott, hogy nem mindenkinek tetszem. Azzal együtt nekem egyetlen vezetővel sem és az önkormányzattal sem volt konfliktusom. Így végül azt tettem, amit kötelességemnek éreztem: a Turai Napok szerkesztőjeként visszaadtam megbízásom, hogy a polgármester és a képviselő-testület minden elfogultság nélkül dönthessen a lap sorsáról. Az iskolaigazgató, Seszták Sanyi annak idején kért, hogy csináljak iskolaújságot, azzal a feltétellel, hogy a szponzori pénzt is meg kell teremtenem hozzá. Úgyhogy minden hónapban jártam „koldulni”, de mindig összejött. Persze azért az iskola is hozzáadott a Turai Dumához. Az első főszerkesztője Békési Judit volt. A Dumában hozzákezdtünk Tura történetének bemutatásához, majd az iskolatörténethez. Mindig csak dokumentumokból dolgoztunk. Amikor eljöttem nyugdíjba, szerencsére találtunk egy olyan könyvtáros utódot, Bauer Nórit, aki továbbviszi a Dumát sok egyéb munkája mellett. Nagy örömöm, hogy az ő ideje alatt megszépülhetett az iskolai könyvtár. Minket még
régi bútorok vettek körül, de a légkör volt olyan, hogy a gyerekek jól érezték magukat. Télen óraközi szünetekben bárki bejöhetett a szerkesztőség színhelyére, a könyvtárba melegedés vagy kölcsönzés miatt. Néhány kolléga, Jónás, Kálna rendszeresen tartott ott órákat is. A gyerekek egy része, a számítástechnikát szeretők, azért csatlakoztak a szerkesztőséghez, mert ott szabadon lehetett „gépezni”. Persze ha valaki szemetet vagy felnőtt anyagot nézegetett, cirkusz lett belőle, s nem lehetett tovább szerkesztőségi tag sem. A kommunikáció egyre nagyobb hatalom. Ezen belül hogy látod egy helyi lapnak az erejét? Fontosnak tartom, közösségépítő és közösségmegtartó szerepe van. Ha jól működik, akkor hozzájárulhat a település konkrét fejlesztéséhez is. A lényeg, hogy minél szélesebb rétegeket tegyen érdekeltté. A mostani lapról úgy gondolom, széles társadalmi közeget fog be és nagyon jónak tartom a hagyományápoló tevékenységét. Ráadásul pont azért is szükséges ezzel foglalkozni, mert nagyon sokan költöznek ide olyanok, akik nem erről a vidékről valók, vagy idegenek Turán. Ha valaki turai, akkor pedig pláne vegye a fáradságot, hogy ismerkedjen meg a hagyományainkkal és történelmünkkel. Fontosnak tartom, hogy az olvasók részéről legyen minél több visszacsatolás. Amikor pénzért adták, az értékesített példányszámnak egyfajta jelzés értéke volt. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jelenlegi ingyenesség felesleges gesztus lenne, csak itt más módon kell figyelni az olvasói reakciókat. Mivel Turán se rádió, se televízió nincsen, emiatt az újság az egyetlen mód, hogy elérd az embereket. Nagy dolognak tartom, hogy felteszitek a lapot az internetre is. Ez helytörténeti forrásként is használható. Ha már helytörténet… Írással kapcsolatban vannak még terveid, hisz az újságok mellett kiadtatok pl. egy könyvet a turai iskolatörténetről is? Befejeztem szövegileg a Galga Expedíció történetet is. A tábor eddigi harmincnyolc évéből huszonkét évnek volt saját újságja is, melyet forrásként tudtam használni. A cél egy több mint 500 oldalas könyv kiadása. Fercsik Miska lesz a lektora, ill. ha egészsége engedi, akkor Asztalos Pista is. Emellett Greguss Jancsi családján keresztül hozzájutottam egy régen élt turai származású pap, Oláh Tóth Antal hagyatékához, levelezéséhez, önéletírásaihoz. Annak idején ő vásárolta meg, melyből Jancsi halála után elhozhattam a kéziratanyagot. Kiválogattam, és megbeszéltük, hogy én azt megpróbálom rendbe rakni. Így hozzákezdtem egy életrajz megírásához. És a verselés abbamaradt? Azoknak lesz kiadása? Annak idején jelengettek meg a Pest Megyei Hírlapban, Népszabadságban, Élet és Irodalomban, Új Írásban, de nem tartottam magam költőnek, ma sem tartom annak, bár írok még. Ezeket nem akarom kiadni. Egy verset ismerhetsz, amit úton útfélen elmondanak a galgások. A szülőföldemről szól… mindarról, ami ideköt, amit szeretek. Se res Tün de
& KönyvSaRoK – a vÁRoSI KönyvTÁR KönyvaJÁnLóJa Raymond CaRvER – Kezdők
WESZELovSZKy ZoLTÁn – Korszimfónia I-II.
WoLFgang SChoLZ – házi sajtkészítés
TandoRI dEZSő – medvék minden mennyiségben
Jelen novellás kötet a tengeren túli irodalommal, az amerikai élet kevésbé fényes oldalával ismertet meg bennünket. Stílusa realista, többnyire hétköznapi emberekről ír, akik passzív szemlélői saját életük eseményeinek. A rövid írások, melyeket könnyen, gyorsan lehet olvasni Csehovot és Kafkát idézik. Ez az első kötete annak a három részre tervezett életmű-sorozatnak, melyből megtudhatjuk, hogy mi foglalkoztatta Carvert.
A két kötetes riportkönyvet az országgyűlési képviselő Weszelovszky zoltán állította össze, aki neves közéleti és tudományos személyiségekkel készített interjúkat. érdekes és elgondolkodtató olvasmány lehet mindenki számára. A két kötetes műben olyan ismert emberek szólalnak meg, mint: Arató György főépítész, Bánffy György színművész, Nemeskürty István irodalom- és filmtörténész, Popper Péter valláspszichológus.
E könyv segítségével megtanulhatjuk, hogyan, milyen eszközökkel, ill. eljárásokkal készíthetünk házi sajtüzemben, vagy otthonunkban saját fogyasztásra, esetleg forgalmazásra alkalmas lágy és kemény sajtokat, tejfölt, vajat. A mű nem szakácskönyv, precízen le vannak vezetve a különféle tejek feldolgozási módszerei, azoknak javasolt, akik belevágnának a házi sajtkészítésbe. Megismerkedhetnek a kecske, juh és tehéntejből készülő termékekkel.
Ez a bájos, kedves, „med vés” könyv mindenki kedvencévé válhat. Telistele van mackókkal és verebekkel, akik bujkálnak, unatkoznak, játszanak, félreér tenek, és szeretnek gyermek, vagy csak úgy egyáltalán társaságban lenni. Agócs írisz illusztrációi kiemelik, alátámasztják Tandori Dezső nyelvi játékát és ezzel nagyon igényes és szerethető könyvet vehetnek kezükbe a gyerekek és a szülők egyaránt.
szeretettel várjuk régi és új olvasóinkat! Cím: Bartók tér 3., tel: (28)580-530. Nyitva: H 13-18, K 9-12, 13-18, Cs 9-12, 13-18, p 13-18, szo 9-12.
2 01 1 /4
Turai Hírlap 15
EgyhÁZI híREK
Folytatódik az olasz testvérkapcsolat Az Egyházban vannak társ-székesegyházak, amelyeket azért választottak, hogy támogassák egymást lelkileg, kulturálisan… Mi is ilyen kapcsolatot szeretnénk kialakítani az egyik olasz faluval, amelynek a neve: Rivarolo del Re. Ez a – mindössze 1200 lelket számláló – falucska Észak-Olaszországban a Pó-síkságon található. Lelkipásztorát, plébánosát Luiginak hívják (Lajos atya: Don Luigi, ahogyan az olaszok mondják). Egy nagyon kedves, mosolygós, humoros embert ismertem meg benne. Persze nem most láttam először, azért mondom, hogy „ismerem”. Az első találkozásunk Tápiógyörgyén volt. Amikor Györgyére kerültem plébánosnak, már több éve tartott a kapcsolat az iskola és a Don Luigi által vezette falu, ill. annak iskolája között. Kérdezték a györgyeiek, hogy nem lenne-e kedvem találkozni az atyával. Amikor igent mondtam, kivittek magukkal. Egy busznyi gyermek jött velünk, vagy inkább én mentem velük, hiszen akkor ők már többször jártak kint. Azután az olasz gyerekek jöttek, velük az atya, aki nálam szállt meg. Nem tudtam olaszul, de a „nemzetközi nyelvet” mindketten ismertük: kézzel-lábbal mutogatni. Persze a fontosabb dolgokat tolmács segítségével közöltük egymással. Pár év ilyen oda-vissza találkozás után meghívta a györgyei ministráns-csapatot és az ifjúságot. Felejthetetlen napokat töltöttünk együtt, majd a nagyboldogasszonyi szentmise keretében „ünnepélyesen” testvér-egyházközséggé nyilvánítottuk a két falut. Amikor Turára helyezett a püspök atya, Don Luigi eljött ide a plébániára, és megkérdezte, nem lehetne-e itt folytatni azt, amit Tápiógyörgyén elkezdtünk. Nagy örömmel mondtam igent, bár még nem tudtam, hogy a turaiak hogyan állnak az ügyhöz. Azóta kiderült, hogy nagyon pozitívan. Egy küldöttség indult Olaszországba két évvel ezelőtt, hogy megbeszéljük nagy vonalakban, mi az elképzelésünk. Azután egy nagyobb – 8 fős – csapat ment ki tavaly. Ők tudnak igazán mesélni mindarról, amit ott láttak. (Er ről már ír tam az új ság ha sáb ja in a ta valy má ju si szám ban.) A múlt hónapban pedig három munkatársával együtt Don Luigi is meglátogatott minket. Itt töltöttek másfél napot, körbenéztek Turán, megtapasztalták a magyaros vendégszeretetet, találkoztak a turai hívekkel, és a február 17-i, csütörtök esti szentmisén az atya elmondta a kapcsolatunk történetét, majd átadta az ő templomuk főoltár-képét, amellyel megpecsételte a „testvér-egyházközségi” kapcsolatot az Ő részükről. Azt ter vezzük, hogy jövőre egy gyermekekből álló kisebb csapattal elmegyünk, és mi is valami hasonló gesztust teszünk, hogy kétoldalú legyen a „szövetségünk”. Mivel a két Egyházközség kapcsolata ez, természetes, hogy a lelki dolgokban is szeretnénk töltekezni, kicseréljük tapasztalatainkat. Akik itt voltak azon a csütörtök esti szentmisén és utána a megbeszélésen, lelkesen támogatták ezt az ügyet. Még az elején vagyunk, de bízom benne, hogy évről-évre nagyobb szeretet és barátság alakul ki a két Egyházközség hívei között, és egyre nagyobb számban lesznek olyanok, akik csatlakoznak is ehhez a kezdeményezéshez. Itt szeretném megköszönni a tolmácsnak, a szakácsoknak és minden kedves testvérnek a segítségét, akik szeretetből szolgáltak, tették a dolgukat, hogy olasz barátaink jól érezhessék magukat. Isten fizessen meg nekik mindenért! Palya Já nos plé bá nos
Fotó:CsillaFotó
2 01 1 /4
Turai Hírlap 16
Nemcsak a kórus, de a közönség is tekintélyes létszámú volt. Varga László pap-karnagy-zeneszerző személye a turaiaknak is kedves emlék
Vendégünk volt a Váci Székesegyház Kórusa Valóban méltó és igazságos, hogy ne csak a Turai Templom énekkara menjen vendégszereplésre, azért már hagyomány: mi is vendégül látunk kórusokat. Így szerepelt már nálunk az Isaszegi-, a Kókai- a Szolnoki Énekkar is. Most a váciak kerültek sorra. Vezetőjüket, Varga László atyát, aki az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) társelnöke is, több szál köti Turához. Fiatal papként itt volt káplán, Palya János plébános úrnak a szemináriumban évfolyamtársa volt, én pedig a Kántorképzőn jártam vele egy osztályba. Nagy örömmel fogadták el a meghívásunkat, és mi is így vártuk őket. Ez a hangverseny mintegy „felütése” – kezdete egy ünnepségsorozatnak: templomunk felújítása 100. évfordulójának, centenáriumának (1911-2011). Szereplésük két részből állt: az esti szentmisén a Vácia Vácszentlászlói- és a Turai Énekkar közösen énekelte Kodály Zoltán „Magyar Mise”-jét. A három énekkar – mintegy 120 tag – alig fért fel a kórusra. Varga László karnagy úrral felváltva vezényeltünk. Nagy élmény volt számomra az összkórust dirigálni. Az orgonistájuk Tóth Rita orgonaművész volt. Jó volt vele muzsikálni. A szentbeszédet is Varga László atya mondta. A szentmise után a Székesegyház énekkara levonult a szentélybe. Szép egyenruhájukban jól mutattak. Szereplésük második részét innen énekelték tisztán, hittel, átéléssel. Műsoruk (melyben Varga László több szerzeménye is felcsendült) a következő volt: Perosi: O, sacrum convivium, Bach: Jesus hominum amicus, Eszterházy: Gyúljon világ, Bach: Pangue lingua, Gounod: O, salutaris hostia, Varga: Úrnapi ének, Varga: Milleneumi himnusz. Majd a Váci- és a Turai kórus közös éneklése zárta a templomi hangversenyt: Halmos: Minden földek, Varga: Könyörgés a Szűzanyához, Werner: Égi Szűzvirág, Tóth J.: Boldogasszony Anyánk (feldolgozás). A szép számmal jelenlévő hívek többször nagy tapssal „jutalmazták” a koncertet. A templomból a vendég énekkarokkal átsétáltunk a Művelődési Házba, ahol az EMSE zenekar fogadott bennünket jó hangulatú, fiatalos muzsikájukkal. Az asztalok bőséggel meg voltak terítve „batyus-bálosan” a Turai Énekkarnak köszönhetően. Az est egyik fénypontja – már sokadszor – Szecsődi Ferenc Liszt-díjas művész úrnak, a Hubay Társaság Elnökének hegedűjátéka volt. Műsora: Király-Kőnig Péter: Variációk Erkel Himnusza fölött, Hubay Jenő: A Cremonai hegedűs (hegedűszóló), Hubay Jenő: Variációk egy magyar témára. Megérdemelt, óriási sikere volt. Ezután következett az „evilági” együttszórakozás, farsangolás tánccal, jókedvvel. Jó volt látni vendégeink mosolygós, elégedett arcát. A talpalávalót az „ÁTRIUM-TRIÓ” muzsikálta hajnalig – kitűnően. 2011 Farsangján, Tóth Pé ter Lász ló kántor-karnagy
a hÚSvéTI SZERTaRTÁSoK mEnETE vIRÁgvaSÁRnaP: szentmise 9-kor és 11-kor. A 9 órai szentmise elején megszenteljük a barkát, az énekkar pedig énekli a Passiót. A 11-es szentmise a diákmise, amelyen a gyermekek eljátsszák Jézus szenvedéstör ténetét, a Passiót. nagyCSüTöRTöK: este 7 órakor kezdődnek a szer tar tások. nagyPénTEK: este 7 órakor kezdődnek a szer tar tások. nagySZombaT: este 8 óra Vigília szertartása tűzszenteléssel. A szentmise után fáklyás körmenetet tar tunk. hÚSvéT vaSÁRnaP: szentmise reggel 7-kor és fél 11-kor. Utána körmenetet tartunk. hÚSvéThéTFő: szentmise reggel 7-kor és este 7-kor
FaRSang
®
2 01 1 /4
Turai Hírlap 17
Sok-sok farsangi összejövetel volt a településen, mulattak a nyugdíjasok, az iskolások, volt számos civil kezdeményezés, s a művelődési ház is megtartotta március 5-én – az évtizedek során megszakítás nélkül – az 1960-as években útjára indított hagyományőrző batyusbálját, mely az idén egy külön időpontban, február 27-én a gyerekeknek szóló táncházzal is kiegészült. A Bóbita Alapítvány szervezésében már ez a harmadik alkalom, mikor bálozás helyett vidám színpadi műsorral farsangolnak. Február 5-én a Csillag születikből megismert zsonglőr páros, a Diabolo Duo Trixx és törpe akrobata társuk mutatott be lélegzetelállító mutatványokat, melyhez több ízben is bevonták a közönséget. Így vidám hangulat keretében fény derülhetett arra is, hogy óvó nénik, ovis apukák-anyukák és testvérek akár fel is léphetnének a cirkuszban. A program második felében igazi kis gyerekbuli alakult ki, ahol a Csiribiri együttes táncritmusban énekelt a gyerekeket érdeklő témákról. A délutánon kizárólag jegybevételből, szponzori támogatás igénylése nélkül gyűjtöttek jótékony célra, a Kastélykerti Óvoda javára. Idén az intézményben ismételten kialakítandó sószobára használták fel a befolyt összeget. Korábban már volt az óvoda pincéjében e légúti panaszok gyógyítására alkalmas, jótékony egészségügyi célú pihenőszoba, de a szigetelést áttörő magas talajvíz teljesen használhatatlanná tette. Az új épületrészben létrejött szolgáltatásról a következő számunkban bővebben írni fogunk.
Az Összefogás Óvodásainkért Alapítvány idén is, március 4-én nagy sikerrel rendezte meg táncházát jótékonysági céllal, a Többsincs Óvoda és Bölcsőde fejlesztésének javára. Az alapítvány elnöke, Szilágyi Józsefné már korábbi számainkban is megosztotta lapunkkal célkitűzéseiket: egy gazdagon felszerelt, az óvodaudvaron kialakítandó alkotókuckó létrehozása a vágyuk, mely a gyerekeknek sokféle kreatív tevékenység tárházát jelentheti majd, kiemelten kezelve a hagyományőrzés megjelenését e területen is. Emellett a bevétel egy részét a mosdórész felújítására használnák fel. A tartalmas délután programja valódi összefogással jön létre mindig. A dekoráció, a színpadi mese, a zenekar és a táncház vezető kiválasztása, valamint a zsákbamacska ajándékainak kitalálása az óvó nénik feladata, ez utóbbi megvalósítása, a sok-sok finom házi sütemény és szendvics elkészítése, kínálása, a szponzorszervezés pedig a szülőké. 2011-ben az alábbiaknak köszönheti a szervezet a 650.000 Ft adományt és annak eléréséhez végzett szülői segítségnyújtást: TÁMOGATÓK: Lapu László, Maros Tüzép, Lukács István, Piactéri Virágbolt, Márvány Csempebolt, Gabi Gumiszervíz, Hadrik József, Babu Virágbolt, Bendzsó Beton, Galgamenti Szövetkezet, Big-Bike, Szűcs Lajos, Kurucz Mihály, Kuruczné Nyilas Ágnes, Nyilas István, Babecz Norbert, Babecz Jánosné, Major Ferenc, Húsprofil Élelmiszer Ker. Kft, Palya János plébános, Tóth M. Márti, Lipcsei Söröző, Nagy Erika, Pelenka Pavilon, Mariann Ruhaturi, Burda Gyula, Ancsa Rudolf, Turai Takarékszövetkezet dolgozói, Sirak Szer. Kft, Tóth Zs Zoltán, Makádi Richárd, Kollár Viktor, Grafit Papírbolt Diós István, Harmónia Bútorbolt, Aqua Fontis Patika, Piactéri Zöldségbolt, Geovitek Kft, Unitrak Kft, özv. Győri Istvánné, 100Ft-os Bolt, Díva Szépségszalon, Diós István József, Kedvencek Boltja, Demény Étterem, Tóth Zs Zoltánné, Galga Coop Zrt, TimSport, Marcsi Falatozó, Póló Üzletház, Mészáros Attila, Csilla Fotó, Elmotech Kft, Seres László, Szikura Tamás, Paksi Ügyvédi Iroda, Nimra Kft, Pásztorné Csányi Erzsébet, Bódi Ferenc, Boda István, Lévai Józsefné, Bóha Kocsma-Kuti István, Hot Chili, Hatalyák Optika, Barna Tamás, Némó Játék és Ajándékbolt, SzTH Team Bt, B.autó (Mácsai Balázs), Virgancz Festékbolt, Bojtár Zoltán, Szilka Szalon, Varjú Kriszta, Kajtor Péter, Pálinkás Ildikó, Győriné Széchényi Mária, Bartók Béla Művelődési Ház, Rosental Kft, Ludányi Lászlóné, Virágtrend Kft – Hévízgyörk, Nagyné Tóth Eszter, Domoszlai Pékség, Sára Anna, Barna Sándor, Barna József, Hegedűsné Buzás Beat rix, Sima Zoltán, Jakab Szabolcs, Szilágyi Andrea, Géczi István
SEGÍTŐK: Erdélyi Kata, Nyilas Ági, Bottyán Erika, Sára Évi, Lakatosné Mariann, Lukács Betti, Tóth Anikó, Meleg Józsefné, Nagy Erika, Rácz Renáta, Farkas Matild, Varjú Lívia, Dombóvári Edina, Kerti Katalin, Miklós Andrea, Vidák Erika, Makádiné Tarnóczi Éva, Pápainé Koncz Anikó, Lajtosné Köles Ildikó, Vidák Elvira, Kollárné Lévai Mónika, Kómárné Csorba Erzsébet, Szűcs Ilona, Enczi Enikő, Barnáné Sümegi Judit, Lázár Dorina mamája, Mészáros Anett, Tamás Klára, Őszi Gabriella, Csorbáné Sima Brigitta, Szekeresné Kiss Renáta, Tóthné Burgely Andrea, Tóth Andrea, Újvidéki Zsoltné, Párkányi Csilla, Seres Tünde, Tusor Erzsébet, Forgácsné Jenei Erzsébet, Soós Diána, Sajóné Pataki Dóra, Tusor Judit, Pásztor Lívia, Hazadi Zsuzsanna, Rumi Andrea, Sátor Zsoltné, Barnáné Fáczán Tímea, Edvi Lajosné, Galambosné Paládi Nikoletta, Horváth Sándorné, Ráczné Gáspár Izabella, Bozó Antalné, Pázmándi Csabáné, Pálinkásné Őszi Györgyi, Brenkus Mónika, Diós Ágnes, Juhosné Mezei Erika, Marinka Edit, Sebők Anikó, Gubáné Káré Márta, Uray-Lukács Ildikó, Száraz Renáta, Láng Ágnes, Láng László, Szilágyi Andrea, Simáné Makádi Éva, Dolányiné Anett, Bilisánszkiné Jobbágy Anita, valamint az intézmény dolgozói. S.T.
Fotó:CsillaFotó,TakácsPál,CsányiPetra
elmúlt farsang, itt hagyott…
2 01 1 /4
Turai Hírlap 18
FoLKLóR
szél nek szem Be
– az Emse zenekar első lemeze arsangvasárnap, – az egyházi- és népszokások szerint – a mulatságra még engedélyezett hétvége utolsó napján, március 6-án került sor az Emse zenekar első lemezének élő bemutatójára, majd a második részben a közreműködésükkel felcsendülő nótaszóra, ahol néhány zenekari tag édesapjának még nagyobb szerep jutott. Az est létrejöttében a Bartók Béla Művelődési Ház is együttműködői és támogatói feladatot vállalt. Az értékőrző és értékteremtő kezdeményezés szülőatyja az egykori műv.házas kolléga, a kultúrház keretei között működő népművészeti csoportok egyik régi aktív tagja, Gólya József Loby volt, aki mintegy zenekari menedzserként a hangzóanyag kiadását és a műsoros est megvalósulását is gondozta és házigazdaként vezette, a zenekar életében a kezdeteket jelentő Unger Balázs népzene tanárt is bevonva. Mindössze néhány hónapja még csak annak, hogy intézményünk fennállásának 60 éves jubileumán vetítettük az utolsó turai cigányprímásról szóló dokumentumfilmet, melynek ötletgazdája ugyancsak Loby volt. Akkor Szénási Tibor Tosko és a turai cigánybandák álltak a középpontban és említhettük őket településünk büszkeségeként, e farsangi eseménynek a főszereplői pedig fiatal, tehetséges népzenészek és Turáról elszármazott vagy éppen ide házasodott művészek, jelesül az Emse zenekar, valamint Turai Kiss Mária és Farkas Zsolt magyar nóta énekesek voltak, kiegészülve Erdős Melindával, a Magyar Állami Operaház magánénekesével. A 2009-es Nemzetközi Nótaverseny legjobb férfi előadójának, Farkas Zsoltnak állandó kísérője rendszeres fellépőhelyén, Mátyásföldön az 1994-es Prímás Vonópárbaj közönségdíjasa, Salasovics Dezső prímás és zenekara. Most is ők muzsikáltak, zárásképpen Turára is elhozva azt a hagyományt, mikor a Szeressük egymást gyerekek… kezdetű dalra a közönség felállva, kézenfogva egyként énekel. Mondhatni, hogy a Toskoról szóló film és a most megszületett Emse-cédé, ill. a bemutatása köré szervezett ünnepi program célja között szerves kapcsolat van. Felhívni a figyelmet arra, hogy az autentikus népzene és a belőle táplálkozó népies műdal, a magyar nóta mindig is kölcsönösen hatott egymásra, alakulásuk, változásk, egymásbaolvadásuk egy természetes fejlődési folyamat eredménye – ahogy Loby is utalt rá. A muzsikus bandák repertoárjában mindkettő egyetemesen megtalálható volt és nélkülözhetetlen volt a jeles alkalmakon való hangulatteremtésben. A zsúfolásig telt nagyteremben a felhőtlen szórakozáshoz a kiváló muzsika mellett hozzájárultak az első részben néptáncos és népdalénekes produkciók is, a fóti népművészeti szakközépiskolában harmadéves Mészáros Petra és növendéktársainak szatmári és kalotaszegi tánca, Gregori Éva és Szita Eszter magyarbődi énekei, Tóth István furulyaés Loby citerajátéka, továbbá a háttérben vetített zenekari emlékképek, s nem utolsó sorban a kóstolóként kínált finom bor és farsangi fánk. Az Emse zenekar tagjai közül többen egyénileg is kimagasló teljesítményt nyújtanak a zenei pályán. Farkas Zsolt brácsás – reményeink szerint hanarosan zeneakadémiai növendék – már legfiatalabbként ott
ül a 100 tagú Cigányzenekarban, Solymosi Máté állandó vendég prímása a Cimbalibandnek, Gólya Márton cimbalmos pedig fergeteges cimbalomszólóival hazudtolja meg életkorát. A lemezborítón olvasható ajánlóban, Pál Istvá Szalonna, a Magyar Állami Népiegyüttes prímása így ír róluk: „A 2003-ban ala kult, már Nép ze nei Ní vó-díj jal is ki tün te tett Em se ze ne kar tag jai, szin te a sze mem előtt vál tak ki vá ló mu zsi ku sok ká, hisz több íz ben volt al kal mam ta lál koz ni ve lük kár pát al jai nép ze nei tá bo runk ban, vagy a Folkológia tá bor ban, az Or szá gos Táncháztalálkozó „He lyet, he lyet ne künk is” szak mai be mu ta tó in, s mind emel lett a püspökhatvani „Mu zsi ká ló csa lá dok” prog ram so ro zat ban. A le mez cí me nem vé let le nül vi se li a “Szél nek szem be” cí met, hi szen ezek a fi a ta lok két kü lön bö ző ze nei vi lá got, az au ten ti kus il let ve a ci gány ze né szek ál tal ját szott új stí lu sú nép ze nét és a ma gyar nó tát is egy aránt el tö kél ten ta nul ják, mu zsi kál ják. Ezt kü lön eré nyük ként emel ném ki, hisz azon túl, hogy tu da tos ér ték őr zés ről be szél he tünk, sa já tos ízt ad hangzásvilguknak a ci gány mes te rek ze nei ha gya té ka, mely kü lö nö sen a Galga men ti össze ál lí tá so kon ér ző dik. Már a ze ne kar ne vé nek vá lasz tá sa is su gall ja a szü lő hely hez va ló erős ér zel mi kö tő dést, hisz az Em se pa tak a Kisgalga Kartalról ere dő mel lék ága. A fi a ta lok nép ze nész nö ven dék ként az aszó di Podmaniczky Mû vé sze ti Is ko la turai ta go za tán kezd ték meg ta nul má nya i kat Unger Ba lázs és Ró nai Zol tán ke zei alatt, s je len leg a Vá ci Pikéthy Ti bor Ze ne mû vé sze ti Szak kö zép is ko la di ák jai, a má sod éves ve ze tő prí más ki vé te lé vel mind annyi an vég ző sök. Ta ná ra ik: Sa la mon Be á ta, Blaskó Csa ba, Bobár Zol tán és Ba logh Kál mán. Sza bad ide jük ben sem tét len ked nek, hi szen ma gán ta ná ra ik so rá ban – nyu god tan ál lít ha tom, hogy – az or szág leg ki vá lóbb mu zsi ku sai áll nak: Vas kó Tó dor, Suki And rás, Hor váth Zol tán, La ka tos At ti la „Kisbadúr”. A ze ne kar éle té ben az egyik leg na gyobb él ményt azon ban a 2010-ben el hunyt Szénási Ti bi bá csi „Tosko”, az utol só turai prí más fo lya ma tos je len lé te je len tet te. A ze ne kar öröm mu zsi ká já hoz a ci gány és nem ci gány fi a ta lok és a csa lá dok köz ti össze tar tás szol gál tat ja a hát te ret, me lyet mai ro ha nó vi lá gunk ban hi he tet le nül fon tos nak tar tok. … a le mez nyi tá nyá ban fel csen dü lő turai össze ál lí tás, hang sze re lé sét te kint ve, nem vé let le nül épít ke zik oly mó don, hogy vissza utal jon, em lé kez tes sen az elő dök re, azok ra a ze nei kez de tek re, mi kor a turai nép mû vé szet ci te rás és fu ru lyás mes te re ket adott a né pi moz ga lom nak. Turáról azon ban el ka lan doz ha tunk a Galga men te más te le pü lé se i re is, majd el utaz ha tunk Fel vi dék, Szatmár, s a kismagyarországi ha tárt át lép ve, Szék, Ka lo ta szeg, Szé kely föld irá nyá ba, vé gül ki te kint ve a ci gány ze nei ala po kon nyug vó ká vé há zi ze ne fe lé. Az Em se ze ne kar nak még na gyon sok jó mu zsi ká lást kí vá nok, a hall ga tó ság nak pe dig jó szó ra ko zást!” Se res Tün de
Fotó:CsillaFotó
F
Balról: Salasovics Dezső prímás és az énekesek: Turai Kiss Mária, Farkas Zsolt, Erdős Melinda. A fiatal néptáncosok egyike is turai volt: Mészáros Petra. Az Emse zenekar menedzsere és az esemény szervezője Gólya József Loby volt
FaRSang
®
turaiak a Busók és jankelék forgatagában Farsangvasárnap, március hatodikán reggel indult el a negyvenkét fős, turai baráti társaság telet búcsúztatni és tavaszt köszönteni a Mohácsi Busójáráson. Csupán egy hely maradt üresen a buszon, vélhetőleg, az is csak illemből. tközben lelkes idegenvezetőnk, Kálna Tibor tanár úr elmondta, hogy a Busójárás hagyományát a sokacoknak (sokácoknak) köszönhetjük, eredete ugyanakkor homályba vész. Egyesek szerint ezek a Magyarországra települt, bátor délszláv népek egy hűvös, télvégi éjszakán bundában, ijesztő maszkokkal és kolompokkal, kereplőkkel felszerelkezve kergették el a Mohácsot bitorló törököket. Mások szerint a Busók öltözete és kellékei a téltemetéshez szükségesek. Erre utal a Poklade szó is, amely sokacul azt jelenti: Farsang. Eredet ide vagy oda, a magyar szótár szerint a Farsang csakis vidám mulatozás lehet, így víg kedéllyel, egyre fokozódó hangulatban vártuk a megérkezést. A Főtér közelében, a lacikonyhák ínycsiklandó illata – Dobzse László hagyatéka – szemvillanás alatt lecsalogatta buszunk utasait a karneváli hangulat kellős közepébe. Kolompolás hallatszik innen is, onnan is, jelezve a gyülekezőhelyre igyekvő Busókat. A Főtéren szóló sokac népzene, a kóló mellett, más népzenei irányzatok, együttesek, tánccsoportok is sikerrel ér vényesülnek. A város vendégvárói hatalmas rőzsemáglyát állítottak a tér közepére. Ettől tisztes távolságra kézműves és egyéb, vásári bódék garmada várja a vásárolni vagy nézelődni vágyókat. Aki maga is szeretne Busóvá válni, jó pénzért megveheti a teljes busó-felszerelést, subát, kolompokat, maszkot – mindent, ami egy igazi Busó elengedhetetlen tartozéka. Talán ennek is köszönhető, hogy a pár éve újjáéledt hagyományt egyre több Busó-körrel ünnepelheti a város. Épp akkor érünk a Sokacrévhez, amikor a Busók egyik csoportjának ladikjai kikötöttek a téli Duna partján. A vásári forgataggal hősiesen megküzdve érnek a Kóló térre és győzedelmesen csatlakoznak a már korábban ott gyülekező maszkosokhoz. Kisvártatva a farsangi menet megindul a Főtérre; a zsivajgó tömeg szájtátva, fotózva nézi a fura szerzeteket. A Főutcán vonulnak a kormos képű Jankelék (Busó növendékek), a piros, fekete maszkos, kecskeszarvas Busók és vonulnak a fátyolt és népviseletet öltő Szép Busók is. A forgatagban sorra tűnnek fel a Busó körök, többek között a Poklade, a Tavaszvárók, a Favellások, a Hamutiprók vagy éppen Bundások képviselői. Ki szekéren, ki kordén, ki kistraktoron, ki fura kerekeken érkezik, a boszorkányok az elmaradhatatlan nyírágseprűn. A Busók övén a minden lépést hangosan kísérő kolompok, kezükben harsogó kereplők. Az ijesztőre vagy vidámra faragott fűzfamaszkos, fehér vászongatyás, csizmás alakokat olyan meleg, finom juh- és kecskebundaillat lengi körül, amely legelte-
Ú
tést és tábortüzes, mesélős estéket idéz. A felbátorodott Busók pedig pajzánságokkal, csintalanságokkal szórakoztatják a népet. A Főteret körbevonulva, a menet egy része a főtéri máglyarakás köré gyülekezik, közben csibészkednek: a lányok, asszonyok haját viccesen meghúzgálva, fűzfaporolóval rásuhintva az óvatlanabbak szebbik felére. Másik része a Dunához kíséri a Poklade 2011 feliratú fekete koporsót, amelyet meggyújtva víznek eresztenek, ezzel is jelezve, az idei télnek immár vége. Koránt sincs még vége azonban az ünnepi piromániának. Napszálltakor meggyújtják a hatalmas máglyát, rajta a Kisze bábut úgy, hogy attól mindenki kimelegszik. És így, felmelegedett szívvel, keddig folytatódhat a majd egyhetes vigadalom. Kedves Olvasó, ha idén még nem járt velünk Mohácson, tudjon róla, hogy a buszon az az üres hely Önre vár. Jövőre tartson velünk! Kő vá ri Jú lia
” CIvIL oLdaLaK KözGyűLéS A VIGyÁzÓ KöRBEN
a vitaFórum értéket alkot A Vigyázó Kör Egyesület Turáért március 3-án tartotta rendes évi közgyűlését, melyen először az elmúlt év eseményeiről hangzott el beszámoló, majd értékelték az elmúlt négy évet és újraválasztották az elnökséget. uti József elnöki beszámolójában három fontos eseményt emelt ki az elmúlt évről. Az egyesületi megalakulás huszadik évfordulójának megünneplését; május 8-án volt az „Emlékező Bográcsolás" a Kis-birtokon. A július 13-16-i keresztállítást a Madarasi
k
Hargitán és Nyergestetőn, mely egyesületi kezdeményezésre az önkormányzattal közösen történt, és a plébános úr áldotta meg a kereszteket. Valamint az október 3-i önkormányzati választásokat. Ezt követően ismertette a havonta megtartott üléseken elhangzott előadások témáit. Ízelítőül néhány. Januárban Dr. Baka Gyula tartott előadást: H1N1 vírus és védőoltás – orvosi szemmel címmel. Februárban megnéztük a Pap István professzor úrról szóló filmet, ezt követően Veszélyben a magyar termőföld? címmel tartott előadást Forgács Mihály. A következő hónapokban két előadást is hallhattunk A gender avagy
2 01 1 /4
Turai Hírlap 19
2 01 1 /4
Turai Hírlap 20
” CIvIL oLdaLaK a 'nemek' összezavarása? témakörben. Májusban egy emlékezetes beszélgetés alakult ki az egyesület elmúlt húsz évéről. A novemberi ülésen a turai kastély 1980-2009. közötti helyzetéről Kuti József adott áttekintést, majd Kálna Tibor: Ötvennégy éve történt… címmel tartott előadást. Az elmúlt évi beszámoló után az elmúlt négy év értékeléséről hangzott el összefoglaló. Kuti József elmondta, hogy minden hónapban volt egyesületi összejövetel, a meghívóban előre jelzett napirenddel. A megjelentek létszáma 15-20 fő közötti. A működéssel kapcsolatban kiemelte, hogy „Az egyesület az elmúlt négy évben sem kapott és nem kap sem az államtól, sem önkormányzattól pénzügyi támogatást. Nem is kért!” Véleménye szerint az elmúlt négy év három legfontosabb egyesületi eseménye, melyek az önkormányzattal közösen valósultak meg: konferencia az 1849. július 20-i turai csatáról 2008-ban, majd az erről szóló könyv megjelentetése 2009-ben és a keresztállítás a Madarasi Hargitán és Nyergestetőn 2010-ben. Az elmúlt négy év több mint harminc előadása közül megemlített néhányat, pl: 2007. novemberben Tóth András előadásával emlékeztünk a turai 56-os eseményekre. Az előadó nemcsak emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel, hanem sok értékes adatot is tudott mondani Dr. Király János életéről. 2008. áprilisban Ady Endre istenes versei - a Nyugat évfordulója címmel Heltai Bálint tanár úr tartott előadást. 2008. július 21-én, hétfőn került sor a nagyon várt konferenciára. A Vigyázó Kör Egyesület Turáért és Tura Város Önkormányzata által az 1949. július 20-i turai ütközet emlékére rendezett tudományos konferenciára. A 2008-as év az egészségügy jegyében telt. Dr. Baka Ida és Dr. Baka Gyula összesen hat előadást tartott. Pl.: A dohányzás ártalmairól, a túlsúlyról és következményeiről, az érelmeszesedésről, a cukorbetegségről, a hipertóniáról, stb. 2009. áprilisban Szendrei Ferenc, a Szent András-dombi Vadásztársaság vezetője tartott előadást a Vadgazdálkodásról - bemutatva a vadásztársaság tevékenységét. 2009. április 18-án és 25-én faültetési akció volt, melyben aktívan kivették részüket az egyesület tagjai. Az egyesület közreműködött a pályázat benyújtásában is. Az augusztusi ülésen Kálna Tibor tartott előadást Gondolatok a szlovák nyelvtörvény kapcsán címmel. A november 5-i ülés keretében került sor a Budakeszi srácok című film bemutatására. Az egyesület megalakulásának 20. évfordulója alkalmából köszöntötte a tagságot a Város- és Faluvédők Szövetsége. Viszonzásul Ráday Mihálynak megküldésre került a turai csatáról szóló kötet. Karácsonyi képeslappal köszöntötte az egyesületet Mádl Ferenc elnök úr. Ezt követően Fekete István, az egyesület gazdasági vezetője számolt be a pénzügyi helyzetről, majd Kálna Tibor elnökhelyettes beszélt a ter vekről, feladatokról. Először Széchenyitől idézett, mely szerint “csak az egyesületeknek van hosszú életük és igazi súlyuk” a közéletben. Majd Korzenszky Richárdtól: „A közéletben részt venni kötelessége mindenkinek, aki komolyan veszi az életet. Mert az élet nem magánügy. Nem akárhol és nem akármikor élünk, hanem itt és most.” „…elvonulni a világtól, elbújni a kihívások elől nem lehet és nem is szabad.” Részletesen elemezte, hogy manapság mit értünk közéleten, melynek sokkal tágabb jelentésköre van: emberség, civilizációs alapértékekhez ragaszkodás. Ebben részt venni kötelessége mindenkinek. Megjegyezte, hogy el lehetne gondolkodni azon, hogy 1990 óta mennyi szer veződés alakult Turán, s hány évig működtek? Ez is megérdemelne egy írást a Turai Hírlapban… Sajnos lassabban alakul a civil társadalom, mint reméltük a rendszer változáskor. Még nincs annyi civil szer vezet Turán, mint a II. világháború előtt volt. Részletesen elemezte a turai helyzetet, az oktatás fontosságát. Sürgette az elvándorlás megakadályozására az összefogást, s ehhez szükséges koncepció kidolgozását. Az egyesület nevéből is adódó vállalás – arra vigyázunk, hogy… – egyre inkább az értékek megőrzésére vonatkozik. Ebbe beletartozhat a helyi értékek és az erkölcsi értékek is. S persze a történelmi
múlt, a 48-as szabadságharc turai vonatkozása, mely egy éve könyv alakban is megjelent. Véleménye szerint az elmúlt években kialakult gyakorlat, hogy a havi rendszerességgel tartott ülések kettő fő témája: a testületi tájékoztató és az előzetesen egyeztetett előadás, kiállta az idő próbáját. Ezen nem lenne szerencsés változtatni. Szorgalmazni kell, hogy minél többen vállalkozzanak előadásra, hisz mindenkinek van olyan ismeretanyaga, amit megoszthat másokkal. Nem kell mindig világrengető témákban gondolkodni, legalább ilyen fontos a helyi, talán még fontosabb. Érdekes lenne, ha valaki arról beszélne, milyen volt Tura 50-60 évvel ezelőtt. Hol voltak a település határai? Meddig terjedtek a házak? Mikor épült be az Aradi és Tüzér utca környéke? Vagy akár a Vasúti újtelep? Akár többen is megkísérelhetnék a múlt felderítését. Előbb-utóbb sort kell keríteni az elmúlt négy éves önkormányzati munka átfogó értékelésére, összehasonlítva az előző 16 év tevékenységével. Folytatni kell a civil szer vezetek közötti együttműködés erősítését. Az eddigi üléseken rendszeresen kitértünk a helyi társadalom egészét érintő válságjelenségek elemzésére. Erről már időszerű lenne egy tanulmány megjelentetése. „Válságban van a turai társadalom is!” fogalmaztuk meg többször. „Tura a vidéki magyar társadalom makettje. Nálunk az időzített bomba a társadalom újra proletarizálódása, lumpenizálódása, ami nem egyenértékű az anyagi elszegényedéssel.” Pásztor László levezető elnök megköszönte a beszámolókat és a jelenlévők véleményét, hozzászólásait kérte. Először Dr. Baka Gyula szólt hozzá, vetett fel néhány gondolatot. Javasolta, hogy az összejöveteleken mindenki beszéljen a saját szakterületéről. Meggondolásra javasolta, hogy a határon túli magyarok életéről is legyenek előadások. Megjegyezte, hogy Hivatalunk felajánlhatta volna Csíkszentimre testvértelepülés lakosainak, hogy intézi a honosítási kérelmüket. Nehezményezte, hogy az elmúlt években nem kapott megfelelő támogatást az egészségügy. Nagyon sok fiatal or vos távozott külföldre, akik közül valószínűen nagyon kevesen jönnek vissza a nehezebb anyagi körülmények közé. Nagyon nagy problémának tartja az elvándorlást. Elmondta, hogy a Bábszínpad új előadást ter vez Bakterház címmel, amire majd oda kell figyelni. Az egyesületi irányt és a klub jelleget jónak tartja, a későbbiekben is ezt kell követni. Ez a vitafórum értéket alkot, nagyon fontos az értékalkotás. Dr. Baka Ida elmondta, hogy Fekete István februári előadásában azt is egyedinek tartja, hogy családja is eljött az ülésre. Ezt követendő példának tartja az egyesület többi tagja számára. Heltai Bálint egyetértve az elhangzottakkal, egy javaslatot is tett az elmondottak mellé. A település kulturális arculatának bővítésére van egy újabb lehetőség, egy újabb konferencia, esetleg könyv a költő Balassi Bálint turai vonatkozású cselekedete kapcsán, miszerint egri hadnagyként kirabolta a turai vásárt. Erről Takács Sándor is írt a Bajvívó magyarok című könyvében. Az esetleges konferencián való részvételről már egyeztetett az elnökkel is. Ugyanis formálódik egy konferencia az egriekkel, mert ők is keveslik, amit tudnak Balassiról, aki az egri várban katonáskodott sokáig. Javasolta, hogy az ötletet karolja fel a Kör. Edvi Lajos már több fórumon sürgette, hogy a középületekben legyen kitűzve a magyar zászló. Több-kevesebb sikerrel. Ezúttal az egyesület tagjainak a segítségét kérte, hogy a helyi középületekben tűzzék ki a magyar zászlót. Legyen kitéve a Templomban, a Művelődési Házban, az iskolában minden tanteremben és a Polgármesteri Hivatalban is. Véleménye szerint ez utóbbiban a testvértelepülések zászlóit is ki lehetne tenni az előtérbe. Követendő példaként hozta fel erdélyi testvértelepülésünket, Csíkszentimrét. Végül megválasztásra került az új elnökség: Kuti József elnök, Kálna Tibor elnökhelyettes, Fekete István gazdasági vezető, Dr. Baka Gyula és Kis András elnökségi tagok. Sá ra Ta más
vEndégLÁTóS KöRKéP
sPort PuB Egy hely a fiataloknak, ha szerényebbek is a körülmények, mint egy neves nagyvárosi diszkóban, de a 18 év körüli korosztálynak már megfelelő találkozási lehetőséget nyújthat, kielégítheti zenei igényeiket, s biztosíthatja számos szülő nyugalmát, akik – jóllehet bár sok esetben nagykorú a gyermekük – mégis izgulnának, hogyha azok akár tömegközlekedve, akár kocsiba ülve távolabbi helyeken, az „ismeretlenben” szórakoznának. Amitől azonban manapság egyre inkább népszerűvé válik a Sport Pub, az a havi rendszerességű stand-up comedy. A műfaj – már sikereket elért – turai képviselője, Maczkó Ádám azt mondja, itt a közönség valóban az előadóra kíváncsi, s adottak a feltételek a hely elrendezésének, a hangtechnikának, de mindenek előtt a vendéglátó egységet működtető Zimányi Zsolt hozzáállásának, s humorérzékének köszönhetően. A futballpálya öltözőhelyiségének emeletén található „Sportba” – ahogy itt Turán mondjuk - beülve beszélgettünk a helyről, a humorról, a fiatalokról. S.T.: Mióta bérelitek ezt a helyet? Z.Zs.: 2000 március óta. S.T.: Ahhoz képest, ahogy átvettétek, mit változtattak rajta? Z.Zs.: Teljes átalakítás volt, itt a pulton kívül minden más: a boxok és variálható elrendezésük, a külön diszkóterem, a felújított mellékhelyiségek. Építettünk egy teraszt, elsősorban lelátónak szánva a meccsekre. S.T.: Tulajdonképpen az épület a sportköré… Magad is elkötelezett focirajongó, esetleg egykori aktív focista vagy? Z.Zs.: Most az öregfiúkban focizom. Egyébként én nem vagyok turai. Mikor idekerültem, még megye I-es csapata volt Turának, 2005-től NB III-ok. Ehhez is van némi közöm, mert az NB III csapatnál elnökségi tag lettem., segítek az ügyintézésben. Emellett négy éven keresztül foglalkoztam a 96-97-es korosztállyal. S.T.: A vendéglátó egységed fizikai elhelyezkedése a sportpálya területén, mennyire befolyásolja a közönséged összetételét? Z.Zs.: A hétköznapi nyitvatartásban igazodom az edzésekhez, mert a visszatérő közönségem nagy része valóban valamilyen módon kötődik a helyi focihoz. 18-35 éves korig több korosztály is megfordul itt, zömmel turaiak. A hely értelemszerűen a meccsekre orientálódik, akkor biztos a teltház. S.T.: Ha jól tudom, diszkós élet is zajlik nálatok… Z.Zs.: Minden hétvégén van zene. Nemrég is három olyan turai fiatal születésnapos volt, akik mondták, hogy konkrétan itt szeretnének zártkörű baráti bulit csinálni saját dj-vel. Nekünk van egy állandó dj-nk, Tóth Zoltán Gyina. Ő a retrósabb stílust kedveli, de vannak mások is, akik kérik, hogy adjak lehetőséget nekik zenélni, pl. Bíró Balázs. Meghatározott keretek közt ez az esély nyitva áll másnak is. A diszkóba nincs belépő; ha olyan a közönség, akkor táncolnak, ha nem, akkor csak eliszogatnak a vendégek. Egyébként is kicsit próbálom pártolni a helyi fiatalokat, itt van például Maci (Maczkó Ádám), mint feltörekvő ifjúság, akit a szárnyaim alá vettem. S.T.: Ádám, te is törzsvendég vagy itt a diszkóban? M.Á.: Néha feljövök, de én inkább a meccseket nézem itt a kivetítőn. Z.Zs.: A meccsek közül főleg a BL népszerű, mert ezeket a közvetítéseket nem sokan tudják otthon fogni. Sokszor a terasz is megtelik, pl. a VB alkalmával is így volt. Nem volt rossz ötlet ez a kivetítő.
S.T.: Ha valaki nálatok akar szórakozni, hány éves kortól látogatható a hely? Z.Zs.: Ide csak tizenhat év felettieket engedek be, így előfordul, hogy „szortíroznom” kell. De kérdezem én, hol van a fiatalabbak esetében a szülői felelősség? Hogyan lehetséges az, hogy gyermekük nyugodtan mozoghat az éjszakában…? S.T.: Sport Pub névvel milyen sportos szolgáltatást nyújtotok még? Z.Zs.: Van itt bent egy ping-pong asztal, amit bárki használhat. Megrendezzük a saját kis házi bajnokságunkat is, de elég sokan járnak ide bajnokságon kívül is. S.T.: Ki volt az értelmi szerzője annak, hogy a stand-up új kínálati elemetek legyen? M.Á.: Közösen alakult. Én itt dolgoztam a focipályán, mint közhasznú munkás. Zsolti tudta, hogy a stand-up-pal foglalkozom és a humorbajnokságon második lettem. Sokat beszélgettünk, hogy milyen lehetőségek vannak ebben, látok-e arra esélyt, hogy itt beinduljon valami. Próbálkoztam más helyeken is Turán, de nem sikerült az együttműködés. Ez jóval több annál, hogy egy ember feláll egy színpadra, odaadnak neki egy mikrofont és beszél. Hiszen, ha az emberek járkálnak, beszélgetnek körülöttem, s nem pedig kulturáltan leülnek, akkor nem működik a dolog. Itt adottak a feltételek hozzá. S ha a jegybevétel nem fedezi a fellépőket, akkor Zsolti nagyvonalú. Z.Zs.: Még csak néhány alkalom volt, de máris kialakult egy törzsközönség, amit bővíteni szeretnénk. Ezért májusra nagy szabású szabadtéri előadást ter vezünk, mert a belső helyiség csak hatvan fő befogadására képes. A májusi már komolyabb lesz, neves fellépőkkel akarjuk idecsalogatni a nézőket. Egyébként a hirdetések mellett az vonzza be a legtöbb embert, ha valaki már volt itt, tetszett neki és beszél az élményeiről. A fellépőket Ádám választja ki. Ez az ő területe, ő mozog ilyen körökben. Szikra László már többször vendégünk volt, úgy tűnik neki bejött Tura. M.Á.: Mindig én vagyok a házigazda a turai esteken, s elindítottunk egy új lehetőséget kezdőknek: 15-20 perc erejéig bemutatkozhatnak. Segítünk is a jelentkezőknek az előadást megformálni. A legközelebbi alkalommal a turai Illés Sándort hallhatják. Nevess vagy nevess ki! – szól a műfaj szlogenje. Mindenki döntse el minden fellépő esetén, hogy melyik ér vényes. Z.Zs.: Én ragaszkodtam hozzá, hogyha már szedünk belépőt, akkor töltsünk ki kb. 2 óra hosszát műsorral, s ebbe beleférnek az önmagukat kipróbálni akaró kezdők is. S.T.: Egyéb tehetségkutatást is vállaltok, pl. dj-ket is kerestek? Z.Zs.: Az szinte minden hétre lenne más és más, ha akarnánk. Volt is már DJ-versenyünk, ahol hárman-négyen mérték össze magukat. S.T.: Ádám, neked biztosan van összehasonlítási alapod. Értékeld a turai közönséget! M.Á.: Itt Turán nagyon jó közönség van. Lehet, hogy azért mert turai vagyok és elég egy fél szót elejtenem, amire asszociálnak és nevetnek. Sok helyen az emberek csak mosolyognak, szégyenlősebbek. Van, ahol 160 ember nem csinál olyan hangulatot, mint itt 50. S.T.: Mennyire általános a csúnya beszéd ebben a műfajban? – Lehet azt mondani, hogy természetes velejárója? Úgy gondolom, sokaknak ez éppen visszatartó erőt jelenthet, holott egyébként lehet, hogy élveznék ezt a fajta humort.
2 01 1 /4
Turai Hírlap 21
2 01 1 /4
Turai Hírlap 22
vEndégLÁTóS KöRKéP M.Á: A káromkodás nagyon olcsó humor. Igazából szerencsére Magyarországon nem is annyira elterjedt a csúnya beszéd pl. Amerikához képest. Nyáron voltam a Humorbajnokságon, ahol Maksa Zoltánnal beszélgettem. Ő mondta azt nekem, hogy lehet káromkodni, de csak akkor, ha a poén, a szituáció feltétlenül megkívánja, mert indokolatlan, funkciótlan használat esetén csak gyengíti az előadást. S.T.: Téged most Turán nagyon felkaptak… M.Á.: Jótékonysági rendezvényeken való közreműködést szívesen vállalok, de rendszeres turai fellépést máshol nem, mert nem akarok ennek a helynek ellenlábast. S.T.: Szakmai körökben mi volt a legnagyobb elismerésed? - s itt alapvetően nem díjra gondolok. M.Á: Az amatőr humoristák részére megrendezett II. Duma-Tisza Humorbajnokságon – ahol második helyet értem el – mondta Maksa, hogy nagyon fiatal vagyok még ehhez a műfajhoz a magam 23 évével, de lát bennem fantáziát, s külön is kiemelt engem. Voltam a Megasztár házban is fellépni. Úgy jött ez a lehetőség, hogy a műsor szerkesztői véletlenül látták egy fellépésemet vala-
hol, s a honlapomon keresztül felvették velem a kapcsolatot. Ez anyagi előnyt nem nyújtott, hanem egy rövid tévés megjelenés volt számomra, ami később jól sült el, mert innentől lehetett rá hivatkozni a fellépéseknél. Akkor még 10-en voltak benn a Megasztár házban, ami a megszokottnál jóval kisebb közönség. Kicsit zavaró volt, hogy sokan nem Magyarországon éltek, így nem mindig értették a tipikusan hazai poénokat. De Szíjj Melindának lehet, hogy szimpatikus voltam, mert ugyan nem nevetett, de kicsit meglazította magán a kék garbóját.:) Ezzel szemben a stáb, az operatőrök többször abbahagyták a munkát, annyira nevettek. Kb. 15 másodpercet be is játszottak belőle a tévében, így később többen voltak, akik felismertek. Igazából én nem vágyom a sztár világot. Nem ismert akarok lenni, hanem elismert. Az a célunk, hogyha péntek este fáradtan beülnek ide az emberek, akkor jókedvűen menjenek el. Se res Tün de Ajánlott linkek: www.standupcomedy.co.hu, www.facebook.com/maczkoadam http://szikralaszlo.gportal.hu
p REndőRSégI híREK Többen kérdezték, hogy miért szűnt meg lapunk rendőrségi rovata. Az érdeklődőket ezúton tájékoztatjuk, hogy a Gödöllői Rendőrkapitányság új vezetése alatt született belső szabályzat ismét lehetővé teszi, hogy a kapitányság sajtóreferensén keresztül a jelentősebb ügyeket összegző sajtóközleményeken túl, a településünket érintő egyéb bűncselekményekről is rövid hivatalos tájékoztatást kapjunk ill. velük egyeztetve hírt adjunk róla a jövőben. Blikk, 2011. február 26.: Rövid autósüldözés után egy embert elfogtak a Készenléti Rendőrség járőrei szombaton a Pest megyei Turán, a gépkocsi másik utasát még keresik. A járőrök a közúti ellenőrzést végeztek, amikor egy személygépkocsi a jelzésük ellenére továbbhajtott. A rendőrök üldözőbe vették a menekülő gépkocsit, amely behajtott egy ház udvarára. A rendőröknek itt sikerült elfogniuk a gépkocsi egyik utasát, akiről megállapították, hogy két elfogatóparancs is van ellene, így a körözött személyt azonnal őrizetbe vették. 2011. március 17-én az éjszakai órákban kábellopás tör tént Tura, Kossuth és Délibáb utca kereszteződésében. 160 m Invitel által működtetett Qv 4/04*4 típusú kábelt tulajdonítottak el. Ugyanezen a napon riasztás érkezett a Hatvan Tűzoltóságról, hogy a turai Hevesi György Általános Iskola egyik wc- jében tűz ütött ki. A tűz eloltása után megállapítást nyert, hogy a lány wc fa ablaka kapott lángra valószínűleg az oda eldobott cigarettacsikk következtében. Az igazgató elmondása szerint a rongálási kár: 60.000 Ft. 2011. március 20-án a déli órákban a turai körzeti megbízotthoz érkezett bejelentés a helyi mezőőr től, hogy egy kapucnis, vékony férfi az un. Kónya kertben lelőtt egy őzbakot, majd a helyszínről elmenekült. A körzeti megbízott a környék utcáit ellenőrizte, majd a személyleírás alapján igazoltatta K. I. 29 éves turai lakost, aki akkor még az őzbak lelövését tagadta. Ezt követően a helyszínen megtalálták az elpusztult őzbakot. A vadásztársaság elnöke az állat ér tékét 500 ezer forintban határozta meg. K. I. előállítását követően elmondta, hogy menekülés közben a fegyvert hol rejtette el, gyanúsítottkénti kihallgatásán, pedig elismer te, hogy az állatot egy házilag készített lőfegyverrel pusztította el, amelyet a helyszín közelében szintén megtaláltak a rendőrök. A Gödöllői Rendőrkapitányság K.I őrizetbe vétele mellett folytatja az eljárást.
Személy KiSteher UtánfUtó l
l
- Mészáros autószerviz galgahévíz, Fő út 45
tel.: 06(28) 461 246, 06(20) 942 4095
ÚJ:
Motorkerékpár vizsgáztatás
2011. március 15-én ünnepélyes keretek között adta át dr. Gémesi György Gödöllő város polgármestere "Gödöllő városért" kitüntető címet Tóth Csaba rendőr alezredesnek, aki a Gödöllői Rendőrkapitányság függetlenített kapitányságvezető - helyettese. Polgármester úr méltatta az Alezredes úr Gödöllőért tett érdemeit, kiemelte, hogy évtizedek óta tesz erőfeszítéseket a város közbiztonsági helyzetének javítása érdekében, valamint a zavar talan közlekedés biztosításában. A január tól tar tó soros EU elnökség magas színvonalú rendőri biztosításának helyi irányítása is Tóth Csaba személyéhez köthető. A Gödöllői Rendőrkapitányság teljes személyi állománya büszke arra, hogy egyik vezetője ilyen magas szintű kitüntetésben részesült.
TŰZoLTó híREK
az égetésről „Itt a ta vasz, hur rá ég a ha tár!” Mondhatná ezt egy lelkes önkéntes vagy hivatásos tűzoltó, aki már alig várja, hogy felvegye a harcot az elemekkel. De mégsem teszi, mert már az alapok tanításakor a fejébe vésték, ill. a munkája során többször bizonyossá válik, hogy ez nem játék! Sajnos több emberben ez még napjainkban sem tudatosult. A kikelet eljövetelének, a tavaszi kerti, mezőgazdasági munkák megkezdésének szinte már tör vényszerű velejárója, hogy napi szinten, nagy kiterjedésű természeti területek, ill. műveletlen, elhagyott szántók, gyümölcsösök, szőlőföldek kapnak lángra. „Biz to san egy gép ko csi ból vagy vo nat ból ki do bott dohánynemû, vagy egy el do bott üve gen át ha to ló nap su gár lob ban tot ta láng ra” – mondják a laikusok, holott történik mindez olyan helyen, ahová még a vonatfütty sem hallik el és út sincs a közelben. Bizonyított tény, hogy ezeknek a tüzeknek a 99%-a felelőtlen emberi tevékenység következménye, amely a környezetünkben lévő természeti területek „tisztító tűzben” történő rendbetételére irányul, figyelmen kívül hagyva a hatályos környezetvédelmi és egyéb előírásokat. Miért felelőtlen ez a magatartás? Aki előkészületek nélkül meggyújtja ezeket a területeket, nemcsak hogy nem ismeri a vonatkozó jogszabályokat, de még a tűz erejét is alábecsüli és nincs felkészülve annak kordában tartására. Elég, ha fordul a szélirány és a ter vezett gyors égetés, máris pusztító tűzzé változik, amely embereket, épületeket, művelt területeket, állattartó telepeket, erdőket, stb. veszélyeztethet és pillanatok alatt több száz hektár élővilágát pusztíthatja el. Ilyenkor fordulnak (már) kétségbeesetten a tűzoltókhoz és elvárják, hogy – akár több kilométeres távolságból – azonnal ott legyenek és ezeken az általában nehezen megközelíthető helyeken „rendet” tegyenek! Egy ál ta lán, sza bad-e és ho gyan bel- és kül te rü le ten ége tést foly tat ni? Általában TILOS, de a főszabály alól kivételeket képezve – meghatározott feltételrendszerek teljesülése mellett, vagy speciális esetekben –, a jogszabályok lehetővé teszik a bel-, ill. külterületi égetést! Főszabály a terület szerinti jogszabályi előírások, feltételrendszerek megismerése, ha a terület jellege megköveteli, a szükséges engedélyek beszerzése. Ehhez a települési önkormányzattól, ill. a hiva tásos ön kormányzati tűzoltóságtól is kaphatunk segítséget! Ha más jogszabály egyébként
nem tiltja, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendeletben meghatározottak szerint hajthatjuk végre az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységünket, mely alapján összeállított legfontosabb tudnivalók a következőek: • A ter vezett avar-, tarló-, nád- és növényi hulladékégetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni. • Égetést szélcsendes időben végezzük úgy, hogy az környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. • A területen az apró vadban okozható károk elkerülésére gondoskodni kell az állatok riasztásáról. Az égetést úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtás tilos.
Tűzoltó beavatkozást igénylő események 2011. január-február hónapban mŰSZaKI mEnTéS (természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről – a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel – végzett elsődleges beavatkozói tevékenység) január 08. Tura, Már tírok útja január 15. Tura, Hajnal utca január 17. Tura, Határ út január 18. Tura, Már tírok útja január 23. Tura, Rákóczi út január 26. Tura-Vácszentlászló között február 08. Tura, Gábor Áron út TévES JELZéS (bejelentés egy valósnak vélt káreseményről, mely tűzoltói beavatkozást nem igényel) február 07. Galgahévíz, Hunyadi út TŰZoLTÁSI FELadaT (a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása) február 27. Galgahévíz, Rákóczi út BenedekIstván ny. tű. őrnagy, elnök
f
2 01 1 /4
Turai Hírlap 23
• Biztosítani kell a fasorok, facsoportok védelmét. Fontos, hogy az égetések előtt a területet és környezetét vizsgáljuk át, ott illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak. A keletkező füst a közeli méhcsaládokat is elpusztíthatja, de emberek halálát is okozhatja. • Égetni szakaszosan, kezelhető nagyságú területen szabad, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a következőhöz hozzáfogni. • Az égetés alatt tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, kellő létszámú és kioktatott személy jelenlétéről, a tűzterjedés megakadályozására alkalmas munkagépről kell gondoskodni. • Tilos a tüzet őrizetlenül hagyni, veszély esetén, vagy ha már nincs szükség a tűzre, azonnal el kell oltani! • Az égetés befejezése után a területet át kell vizsgálni és vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal a parázslást, izzást meg kell szüntetni! Ha mégis elharapóznak a lángok, az első és legfontosabb feladat az illetékes tűzoltóság haladéktalan értesítése. Városunk vonatkozásában – jogszabályi felhatalmazás alapján – az avar és kerti hulladékok, nyílttéri égetésének a helyi körülményeket figyelembe vevő szabályait Tura Város Önkormányzatának a település tisztaságáról, a közterületek és ingatlanok rendjéről szóló 18/2002. (XII.10.) rendelete is tartalmazza. A rendelet többek közt kimond ja, hogy a NYÍLTTÉRI ÉGETÉS VASÁRNAP és ÜNNEPNAPOKON TILOS! A kis mennyiségű avar és kerti hulladékok égetése ugyan nem jár bejelentési kötelezettséggel, de a mai mobiltelefonos világban egy, a hivatásos tűzoltóság részére – az ingyenes 105 telefonszámon – megtett bejelentés nem jelenthet gondot, és a tűzoltók sem veszik felesleges zaklatásnak. A bejelentés során az égetés helyét, időtartamát, nevünket és egy visszahívható telefonszámot szükséges megadnunk, mellyel téves jelzések sorozatát kerülhetjük el és egy jó szándékkal tett lakossági bejelentésre (hiszen ő csak a füstöt látta) nem jelennek meg váratlanul a tűzoltók az udvarunkban! Másrészről, ilyen félreértések kiküszöbölése során valaki előbb kaphat segítséget, sőt, talán az életét menthetjük meg! Környezetünk, értékeink védelme, egymás munkájának elismerése, megbecsülése – és nem utolsósorban a 20 ezertől 3 millió forintig terjedhető bírság elkerülése – érdekében kérjük, hogy tűzgyújtás előtt gondolják át a fentieket és kérjék az ingyenes számon – 105 – a hivatásos, vagy a 06 70 3355 105 számon az önkéntes tűzoltó egységek közreműködését, segítségét! Tura Ön kén tes Tûz ol tó Egye sü let
2 01 1 /4
Turai Hírlap 24
SPoRT
labdarúgás turA-BioteCH usA Hírei Március 5-én elstartolt a 2010/2011.évi bajnokság második fele, a tavaszi szezon. Ezt megelőzően, március 2-án a SPORT PUB-ban szurkolói ankétot rendeztünk annak érdekében, hogy a csapat szurkolói közelebbről megismerhessék a bajnoki mérkőzéseken turai színekben pályára lépő játékosokat. A téli átigazolási szezonban jelentős játékosmozgás volt a klubnál, így szinte teljesen új csapatot építettünk. Márciusban (lapzártáig) 3 bajnoki forduló lebonyolítására került sor, melyből 2 győzelem és 1 döntetlen született:
B.gyarmat – Tura-Biotech USA 0-1 (0-1)
Tura- Biotech USA: Nagy G – Takács, Zsolnai, Jeney Gy, Padutsch (Havasi) – Less K, Arany, Pap, Blaubacher G – Sáth (Kurilla), Kovács P. Edző: Lilik Pál. Gl.: Less K (1., - 11-esből). Sárga lap: Benécs, Kovács Á, Weigerding, Langó, Zolnyánszki, ill. Pap. Jók: Geregai, Kovács Á, Gaál, Mezei, Weigerding, ill. Nagy G, Jeney Gy, Kovács P, Blaubacher. Izgalommal indult a mérkőzés, mivel annak napján derült ki, hogy újonnan igazolt játékosunk, Tari János 5. sárgalap miatt nem léphet pályára, Szűcs István sportor vosi lapját pedig az RKSK csapatánál kivették az igazolásából. Sukaj Zsolt szintén 5. sárgalap miatt nem lépett pályára. A mérkőzés hűvös-szeles időben a műfüves pályán került megrendezésre. A 22. másodpercben Sáth Zoltánnal szabálytalankodott a hazai védő a büntetőterületen belül. A megítélt büntetőt Less Krisztián értékesítette.
Tura-BioTech USA – RKSK 1-0 Edelényi D - Takács M - Zsolnai R - Sukaj Zs - Szabó Á (48' Pap T) - Arany D - Jeney Gy - Tari J - Blaubacher G (89' Ludányi M) - Less K - Kovács P (75' Padutsch A) Rutinos kapusunk, Nagy G. – arcüreggyulladása miatt – csak a kispadon foglalt helyet, így új szerzeményünk, Edelényi Dániel debütált a kapuban. A győztes találatot a 27. percben szintén a friss igazolás, Tari János szerezte.
Gyöngyös AK – Tura BioTech USA 1-1 (0-0) A mérkőzés leggyengébb láncszeme: a játékvezetés. Jeney Gyula az amatőr válogatott mérkőzésén elszenvedett sérülése miatt nem lépett pályára. A mérkőzésről szóló beszámolót a gyöngyösi Juhász Krisztián blogjából szemeztük. Gyöngyös, Kömlei sporttelep, 150 néző. V.: Bogár Gergő (Dósa Á, Pap I B). Gyöngyös: Halasi Á – Oravecz B, Nagy Á, Szilágyi N, Vass D – Tatár R, Pilinyi I – Czéh M, Hajlinger (Fülöp V 25’, Király M 85’) – Vidra R (Bódis B 77’) – Nádudvari A. Edző: Nagy Gábor. Tura: Edelényi D – Takács M, Zsolnai R (Sáth Z 64’), Sukaj Zs, Tari J – Tóth T (Havasi Zs 80’), Less K, Blaubacher G, Kovács P – Szabó Á (Pap T 46’), Padutsch A. Edző: Lilik Pál. A mérkőzés előtti napon felhívott Halmóczki Feri bá', hogy a kezdés előtt segítsek felvinni az mlsz.hu honlapra a hazai csapat összeállítását. Időben befutottam és a turaiak tecnikai vezetője, Horák Mária segítségével végrehajtottuk a feladatot. Ismét kevés nézőt vonzott a találkozó, ami részben a kissé hűvös időjárásnak, részben az azonos időpontban kezdődő Gyöngyöshalász-Nagyréde megye I-es rangadónak tulajdonítható. A vendégek kezdő csapatában és a kispadján is feltűnt egy ismerős arc. Tóth Tibi, alias Totti a télen igazolt Gyöngyösről Turára, míg Ludányi Marcinak a Mezőkövesd padja törte fel a fenekét. A mély talajú pályán, közepes színvonalú első félidőben a csapatok mezőnyben küzdöttek, de a kapura kevés veszélyt jelentettek. A hazaiak szór ványos helyzetekig jutottak, a játékrész legnagyobb lehetőségét a vékonydongájú turai csatár, Less K. puskázta el. Nagy Gábor edző Fülöp V. pályára küldésével próbálkozott, de a játék képe nem változott. A fordulás után gyorsan előnyhöz jutott a GYAK, ami után még inkább lábra kaptak a srácok. Sorra dolgozták ki a helyzeteket, de ezek rendre kimaradtak. A vendégek váratlanul egy szerencsétlen öngóllal egyenlítettek. A végjáték nagy izgalmakat hozott, a vérmes hazai drukkerek két büntetőt is számon kértek kis Bogáron. A GYAK egy verhető csapat ellen tékozolt el két értékes pontot. Gólszerzők: Pilinyi I (47’), ill. Oravecz B (83’ öngól). Sárga lap: Szilágyi N, Czéh M ill. Szabó Á. Jók: Nagy Á, ill. Takács M, Tóth T. Nagy Gábor: „Tompán és gyengén játszottunk.” Lilik Pál: „A mérkőzés előtt a döntetlen eredményt aláírtam volna. A helyzetek alapján igazságos a pontosztozkodás. Sok sikert mindkét csapatnak! Horák Má ria
U9 – 2. hely a FŐNIX ISE kupán Február 26-án, Gödöllőn az Egyetemi csarnokban a FŐNIX ISE rendezésében került sor egy hét csapatos tornára. A lebonyolítás 5+1-es felállásban körmérkőzéses (mindenki játszott mindenkivel) formában történt. Eredményeink sorrendben: Tura-Erdőkertes 2-0, Tura-Veresi Farkasok 3-0, Tura-Isaszeg 2-1, Tura-Dunakeszi 1-0, Tura-Buják 5-0. Öt győzelem után, az utolsó mérkőzésen a szintén 5 győzelemmel álló házigazda csapata (Főnix ISE) következett. Az első helyről döntő mérkőzésen mi szereztünk vezetést, majd jó néhány helyzetet kihagytunk, amely a mérkőzés utolsó perceiben kapott 2 potyagólnak köszönhetően végzetesnek bizonyult. Így az 1. helyet a Főnix ISE csapata szerezte meg. A mi könnyes szemű srácaink nyakába pedig az ezüstérem került. A bronzérmet a Dunakeszi Kinizsi harcolta ki. A tornán 14 gólt szereztünk. Abért Marci és Gólya Bazsi 5-5, Gólya Ádi 2, Tóth M. Tomi és Oszoli Domi 1-1 gólt rúgott. A góllövőkön kívül a csapat tagja volt még: Sallai Gergő, Lukács Adrián, Szabó Norbi, Sima Domi, Varjú Bazsi és Dolányi Csabi. A csapat legjobbja ez alkalommal Oszoli Dominik volt. A torna legjobb kapusa különdíjat Lukács Adrián kapta. Elismerés illeti a csapat minden tagját.
SPoRT Március első eseménye egy edzőmérkőzés volt Kartalon, vegyes korosztálynak. (Elsőstől negyedikesig voltak a csapatban.) Ezen főként azok kaptak szerepet, akik a hétvégén nem jutottak játéklehetőséghez. Ketten közülük (Gáspár Kristóf és File János) első mérkőzésüket játszották. A mérkőzés 5-5-ös eredményt hozott.
U9 – Tim Sport Kupa 2. és 4. hely Már nagyon adta magát, hogy mi is rendezzünk egy tornát. Erre március 12-én Tóalmáson került sor. A torna 5 csapattal került megrendezésre, amelyből 2 a mi csapatunk volt. Ez által mindenkinek több lehetősége adódott a játékra, versenyhelyzetben. A két csapatunk Tura-Timsport, Tura VSK néven szerepelt. A további résztvevő csapatok: Kóka KSK, Maglód TC, Sülysáp GYFE. A TVSK csapatát zömében az 1. osztályosok, míg a Tim sportot a 2. osztályosok alkották. Az 1. osztályosok legtöbbjének ez volt az első kupája. Nagyon szépen helyt álltak, hiszen amellett, hogy a Tim sporttól 7-0 a Sülysáptól és a Kókától is 2-0-ra kikaptak, de óriási meglepetésre megverték a Maglódot 2-1-re. A Tim sport csapatát esélyesnek tartottuk a tornagyőzelemre. A három megnyert mérkőzés után (TVSK 7-0, Kóka 2-1, Maglód 4-1) megint az utolsó mérkőzésen kellett volna kiharcolni az első helyet, de most már rövid időn belül harmadszor, ezúttal sem sikerült. A Sülysáp ellen 1:1–es állásnál az utolsó percben a kapusunk egy ártalmatlan labdát a saját kapunkba ütött. Pedig a döntetlen a mi tornagyőzelmünket eredményezte volna. Ezzel megint „csak” ezüst lett a vége. 1. Sülysáp, 2. Tura-Timsport, 3. Kóka, 4. Tura VSK, 5. Maglód. A Tim sport csapatában Abért Márton (5 gól), Gólya Ádám, Gólya Balázs (8 gól), Tóth M. Tamás (1 gól), Oszoli Dominik, Lukács Adrián, Dolányi Csaba, Dolányi Péter szerepelt. A csapat legjobbja különdíjat Gólya Balázs kapta. A TVSK csapatát Sallai Gergely (1gól), Szabó Norbert, Sima Dominik (1 gól), Leichtner Ádám, File János, Varjú Balázs, Gáspár Kristóf és Nagy Benjámin alkották. Itt Sallai Gergő volt a csapat legjobbja. A csapat minden tagja szépen teljesített, de külön kiemelésre érdemes volt még Gergőn kívül Szabó Norbi játéka.
U11 – Tim Sport Kupa 1. és 4. hely Délig tartott az U9-ek tornája és kis szusszanásnyi szünet után már folytattuk is az U11 mérkőzéseivel. Már a fentebb írtak miatt itt is két csapatot indítottunk. Az elnevezés ugyanaz volt, TuraTimsport és Tura VSK. Ebben a korosztályban szintén részt vett a Sülysáp GYFE valamint Kartal SE és az Isaszeg KSK. Úgy alakult, hogy itt is a Tim Sport néven induló csapat szerepelt eredményesebben. Titkon abban reménykedtem, hogy az 1. helyért a két turai csapat fog versenyezni. Nem így lett. A TVSK sorra elveszítette mérkőzéseit és gólt is csak egyet szerzett. A Tim Sporttól 10-ra, Sülysáptól 2-0-ra, Kartaltól 1-0, Isaszegtől 2-1-re kaptak ki. A negyedik helyezést csak annak köszönhetik, hogy az Isaszeg csapata nem tartotta be a korosztályos szabályokat. Ezért őket kellett a végére sorolnunk. A csapat névsora: Gólya Balázs (1 gól), Nagy Attila, Dusa Milán, Molnár Milán, Kiszely Tibor, Tóth A. Dominik, Sallai Gergely, Gólya Bálint, Mészáros Áron, Kozsa Martin. A csapat legjobbja címet a kapus Nagy Attila érdemelte ki. Szerencsére a másik csapatunk (a Tura-Tim Sport) egyenletes jó teljesítményt nyújtott, mind a négy mérkőzését megnyer ve aranyérmes lett. A TVSK-t 1-0-ra, Kartalt 4-1-re, Isaszeget 4-0-ra majd a döntő meccsen Sülysápot 1-0-ra verték meg. A csapat legeredményesebb játékosa Csányi Gábor lett 4 góllal. Csapattagok Kakucska Kevin (2 gól), Tóth M. Tamás (1 gól), Szabó Bence (1 gól), Abért Márton (1 gól), Rajzinger Ákos (1 gól), Szél Martin,
Sára Dávid, Baranyi László és Gólya Ádám. A csapat legjobbja különdíjat Abért Márton kapta. A torna végső sorrendje: 1. TuraTim Sport, 2. Sülysáp, 3. Kartal, 4. Tura VSK, 5. Isaszeg (eredményei alapján 3. lehetett volna!) Mindenkinek jár a gratuláció. Külön kiemelném a mindkét korosztályban helytálló Abért Marcit, Gólya Bazsit, Tóth M. Tomit, Gólya Ádit és Sallai Gergőt. Továbbá a mérkőzéseket magas színvonalon levezető, korábbi játékosomat, Budai Attilát. Természetesen a torna díjazását a kupa névadója, a „Tim Sport” finanszírozta. Tóth M. Im re
TÁmogaSSa ön IS a TURaI gyEREKFoCIT! Ha szimpatizál velünk, és van lehetősége illetve hajlandósága törekvéseinket támogatni, akkor azt az alábbi módokon is megteheti.
adója 1%-ával:
az adóbevalláskor az adója 1%-át a galga –Expedíció a Szülőföldért Egyesületnek nevére adja, melynek adószáma 18711671-1-13, akkor az hozzánk kerül. JóTéKonySÁgI bÁLUnK bELéPő- vagy PÁRToLó JEgyénEK mEgvÁSÁRLÁSÁvaL. 2011. május 7-én szombat 18 órára a Demény étterembe jótékonysági bált szerveztünk a „turai gyerekfociért”, melynek teljes bevételét a kis focistáink további fejlődésének biztosítására fordítjuk (edzéseszközök fejlesztése, szinten tar tása, sportrendezvények finanszírozása, stb.). belépőjegy korlátozott számban kapható, melynek ára 3.500 Ft. Viszont támogatói jegy korlátlanul vásárolható 1.000 Ft/db áron. Továbbá a báli tombolahúzásra felajánlott tárgyi ajándékkal is nagy segítséget tud nyújtani. A báli jegyeket Sallainé Szilvinél (tel.: 36-206113198), Oszoliné Lívinél (36-202144001) és a Sportland üzletben (a Piac téren) tud vásárolni. SEgíTő SZÁndéKÁT ELőRE IS KöSZönJüK! TóthM.Imre
egyesületi sakk Galgavidék – Szigetbecse 6:4 Csapatunk két legfiatalabb játékosa megint nyerni tudott felnőtt ellenfelekkel szemben. A 13 éves Téglás Matyi a 10. lépésben vezért nyert, majd egy tisztáldozattal mattra állította ellenfelét, aki nem várta meg a „szörnyű véget”, inkább feladta a játszmát. A mellette játszó 9 éves Kapitz Dominik kedvenc (és agresszív) Skandináv-védelmét ellenfele igyekezett „megkerülni”. Dominik nem húzta meg a centrumot elfoglaló gyaloglépéseket, inkább a gyors tisztfejlődésre törekedett. Miután ellentétes oldalra sáncoltak a királyok, következett a kölcsönös szárnyi gyalogroham, ám fiatal játékosunk érkezett előbb. Eközben gyalogot is nyert, s a centrum-
2 01 1 /4
Turai Hírlap 25
2 01 1 /4
Turai Hírlap 26
SPoRT 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tóth Máté Virganc Roland Kuthi Balázs Pásztor zoltán Tóth Dániel Bényi András Kromovetter M. Téglás Mátyás Kapitz Dominik László Béla
0:1 0:1 1:0 1:0 0,5:0,5 1:0 0,5:0,5 1.0 1.0 0:1
ban is kezdeményezett. Ellenfele megkísérelte ugyan a nehéz védekezést, de királyállása szétesett. Ráadásként „Domka” sakkadással tudta saját vezérét centralizálni, mely annyira erős lépésnek ígérkezett, hogy az ellenfélnek választania kellett a matt vagy tisztvesztés között. Az ilyesféle választás egyetlen sakkozónak sem kedvenc dilemmája, ez abból is látszik, hogy az ellenfél inkább feladta a játszmát. Gratulálunk két fiatal sakkozónknak. A világos színnel játszó Pásztor Zoli az általa kedvelt Angol megnyitásban mutatta meg ellenfelének, hogy nemcsak a szolid és kristálytiszta stratégiát ismeri, mellyel egyértelműen előnybe került a megnyitásban, de a kombinációk világában is otthonosan mozog. Az „a” és „b” vonalon felkúszó világos gyalogok révén egy olyan kettős (nem is akármilyen) áldozatra nyílt lehetőség, amely szemet-lelket gyönyörködtető tud lenni általában a sakkozó számára. Persze a szenvedő félnek a szeme ilyenkor inkább „szikrázni” szokott, amikor futót kap gyalogért, ám az utána következő átmeneti, váratlan (és brutális) vezéráldozat, már meg is pecsételte a játszma sorsát. Természetesen a mi javunkra, hiszen a minőség előnyös állást Zoli már behunyt szemmel is meg tudja nyerni. A világos színnel mindig támadni szerető Bényi András a Szicíliai-védelmet általában zártan kezeli, s mihelyst alkalom nyílik a királyszárnyi támadásra (néha szokott), András nem habozik sokat, hogy neki ugorjon az ellenfél királyának. Ebben a partiban a kellő előkészítés után („b” és „f” vonal kinyitása), amelybe besegített kicsit az ellenfél is, inkább finom és elegáns gyalog akció következett a centrumban, mégpedig a világos színű „nagy diagonálisra” fejlesztett futó erejét feltárandó. Erre már kártyavárként omlott össze az ellenfél királyállása, miután besöpörhettük ezt a pontot is. Kuthi Balázs tudott még nyerni sötéttel a harmadik táblán az általa kedvelt (és egyre jobban működő) Szicíliai-védelem Najdorf rendszerében. Miután a kissé kétes gyalognyerési akciójára ellenfele hatalmas támadással válaszolt, hidegvérű (és pontos) védekezésre volt szükség, s szerencsénkre az ellenfél sem találta meg a leghelyesebb folytatást, s kicsit „túl áldozta magát”. Így aztán Balázs anyagi előnye, valamint ellenfele gyenge alapsorának kihasználása is hozta a pontot csapatunknak. A két remis parti mellett becsúszott három vereség is, minthogy a csapat eleje és vége kissé gyengélkedett. Azonban 6:4 arányú győzelmünkkel ott vagyunk még az élbolyban. Tóthmáté
karate KYOKUSHIN TANFOLYAM Jelentkezés: 6 éves kor tól Edző: GUTTMANN JÁNOS 2. DAN Edzések helye: Hevesy György Általános Iskola (Tura, Hevesy Gy. u. 1.) Időpontja: hétfő 17.00-18.30, szerda 18.00-19.30 Jelentkezési lehetőség folyamatosan van. További infók: Tel.: 06-20/919-9313, www.guttmandojo.hu
CsAK egy fagyott kő voltam Szentendre kőhegy, az idő és a táj gyönyörű, süt a nap, csupa hó minden, a hőmérő mínusz hat fokot mutat. Öltözékem karate gi, arra gondoltam, mezítláb futok, volt már rá példa, de aztán a fagy és a terepviszonyok miatt sportcipőt húztam. Rövid bemelegítés után nekivágtam a hegynek, rengeteg kiránduló volt, valószínűleg őrültnek néztek. Olyan útvonalat választottam, ahol nem találkozhattam másokkal. Tévedtem, két lovas jött velem szemben, valószínűleg ők is azt hitték, hogy ott rajtuk kívül nem jár senki, erre velük szembe fut egy fehér ruhás ember. Nagyon meglepődtek, mintha szellemet láttak volna. Még hallottam, ahogy megkérdőjelezik állapotom. Nem tudhatták, hogy számomra ez egy kihívás: fizikai és pszichikai állóképességem határainak felmérése. A levegő tiszta és hideg, az orrom befagyott, de nem fáztam, sőt megjelentek rajtam az izzadságcseppek. Körülbelül öt-hat kilométert futhattam, mikor megérkeztem úticélom végéhez. A látvány lenyűgöző, hólepte mély szakadék, végén egy kis befagyott vízesés. A fák között beszivárgó nap sugarai megvilágítják a jégcsapokat. Tökéletes hely egy meditációs gyakorlathoz. Először a bal térdemre ereszkedem, majd a jobbra, a lábfejeimet hátul összezárom és a sarkamra ülök, kezem ökölbe zár va a csípőmre helyezem, hátam kiegyenesítem, szemem becsukom, ezt hívják seizának (me di tá ci ós ülés).
Próbáltam a légzésemre koncentrálni, orron be, számon kifújni a levegőt, figyeltem a szívverésem és a pulzusom, hogy egyenletes és nyugodt legyen. El akartam érni azt az állapotot, mikor megszűnik a külvilág, a lélek és az elme kilép a testből, szabadon, határok nélkül szárnyalhat, nem befolyásolhatja semmi. Éreztem, ahogy a ruhám megdermed, összehúzódik rajtam a bőr, egész testemet átjárja a hideg és szinte a csontomig hatol. Úrrá lesz rajtam a remegés és a fájdalom. Úgy érzem, nem bírom tovább, be kell látnom, vesztettem, a természet erői legyőztek. Egy furcsa érzés kerít hatalmába, a testem nem engedelmeskedik, nem mozdul a kezem, nem mozdul a lábam. Szinte hallom azt a hangot, ami belülről arra buzdít, hogy ne add fel, bírod még, harcolj, küzdj, meg tudod csinálni, hiszen ezért vagy itt. Látom magam a befagyott vízesés előtt mozdulatlanul, némán, mintha a természet része lennék, egy fagyott kő. Arra lettem figyelmes, hogy testemet valamilyen furcsa forróság, nyugalom és a boldogság járja át. Távolodom magamtól egyre feljebb és feljebb, látom az egész erdőt, ahogy szikrázik a fehér hó a napsütésben. Az idő mintha megállt volna körülöttem, nem tudom, mióta tart ez a csodálatos érzés. Lenézve keresem magam, de nem találom, elbizonytalanodom, hol vagyok, mi történt velem. Hallom, ahogy a szívem egyre hevesebben kalapál, úrrá lesz rajtam a félelem és a pánik. Úgy érzem, zuhanok, süvít körülöttem a jéghideg szél, majd hirtelen egy éles fájdalom járja át az egész testemet. Félve, óvatosan nyitom a szemem, megnyugvással tölt el, ahogy elém tárul a hólepte fehér szakadék. Boldog vagyok, mert a nehézségek ellenére is sikerült végigcsinálni. Ismét bebizonyítottam magamnak, hogy az emberi hit, akarat, kitartás mi mindenre képes: átélni azt, amit még soha. Guttman Já nos
hIRdETéS
U
még OlCsóbban a COOP-nál 2011. 03. 30-tól 2011. 04. 11-ig Ízelítő az akcióból: Arany Ászok sör dob. 0,5 l Tchibo Family őr.kávé 250g+10% Emese ásványvíz dús, mentes 1,5 l Tomi Kristály mosópor komp. 2kg Maggi Bolognai spagetti alap 60g Maggi Milánói alap 55g Házias Ízek melegszendvicskr. prov. 290g Maggi tyúkhúsleves kocka 88g Delikát ételízesítő 75g Dr. Oetker vanillincukor 4db-os 40g Dawtona zöldborsó konzerv 400/240g Rauch Ice Tea citromos 1,5 l PET Sió rostos őszibarack 25% gyümölcs nektár
249,-Ft 249,-Ft 299,-Ft 199,-Ft 129,-Ft 115,-Ft 129,-Ft 269,-Ft 219,-Ft
175,-Ft 549,-Ft 79,-Ft 899,-Ft
Silan öblítő sensitive 1l 459,-Ft Maxsan fertőtlenítő ált. tiszt. classic 750ml 399,-Ft Euromilk UHT tej 1,5% 1l 149,-Ft Kométa Ízes sonka 1849,-Ft /kg Pick borjú párizsi 1499,-Ft /kg Coop trappista sajt 1299,-Ft /kg Rama kocka marg. 250g 189,-Ft Coop tejföl 20% 150g 89,-Ft Medvesajt natúr 8 cikk. 200g 299,-Ft
A feltüntetett árak bruttó árak és a készlet erejéig érvényesek! Az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.
Megéri
a COOP-ba betérni!
Megbízható minőséget, kedvező árakat kínálunk Vásárlóinknak!
2 01 1 /4
Turai Hírlap 27
2 01 1 /4
Turai Hírlap 28
törd a Fejed!
" LaPZÁRTa
VÁLASZD A BRINGÁT! CRITICAL MASS TURÁN A FÖLD NAPJa alkalmából április 20-án!
a Szép Turáért Egyesület, a Turai Tekergők és a Zöldszives Környezetvédelmi Szakkör 2011. április 20-án (szerdán) 16 órától Tura város körbe kerékpározására hívja a lakosságot 10-99 éves korig. A cél, hogy a mindennapos kerékpározás fontosságára hívjuk fel a figyelmet. A kerékpáros közlekedés célja a városközpontot érő forgalomterhelés csökkentése. Szeretnénk megmutatni, hogy kerékpárral is el lehet jutni a város egyik végéből a másikba, nem környezetszennyező és sportolási lehetőség is. Aki csatlakozni szeretne a felvonuláshoz készítse elő üzemképes állapotba a kerékpárját, szerezzen be zöld pólót és láthatósági mellényt. gyülekező: 15.30-tól a vasútállomás mellett, Indulás: 16.00 Útvonal: Szent István út – Tabán út – Elnök út – Régivásártér – Park út – zsámboki út – zsámboki úti buszforduló – zsámboki út – Park út – Kossuth Lajos út – Piac tér. Itt rövid pihenő és a kerékpárok magasba emelése. A résztvevők között, akik végig kerékpározzák az egész távot 1 db kerékpár kerül kisorsolásra. A kerékpárt a Szép Turáért Egyesület ajánlja fel. Az útvonal bármelyik részén lehet csatlakozni kerékpárral! Mindenkisajátfelelõsségéreveszrésztarendezvényen! 10évenaluligyermekekcsakszüleikkíséretébenvehetnek részt!AzutakonabiztonságoshaladástaPolgárõrségsegíti. Jenei Csabáné – a Szép Turáért Egyesület elnöke, a zöldszives Környezetvédelmi Szakkör vezetője Kis Gá bor – a Szép Turáért Egyesület tagja, a Turai Tekergők túraszakkör vezetője
KISGÉPSZERVIZ TURÁN
évFoRdULóK víZSZInTES 1. 770 éve, 1241. április 10-11-én itt zajlott a csata a tatárok ellen. 5. Vörös bolygó Naprendszerünkben. 9. Munkára felfogad. 10. Olasz állami rádió és televízió rövidítése. 11. Csupor. 13. Brit ország. 16. Egyszerűgép hasításra. 17. Városbelink. 18. Grémium része (!) 19. Norvégia fővárosának eleje. 21. Torbággyal egyesített település. 22. Magyar Rádió. 23. Félig nyaral (!) 25. Átkelőhely a Csepel-sziget déli részén. 27. Előd. 28. A művészi torna egyik sporteszköze. 29. innen indult 1961. április 12-én a függőleges 12. FüggőLEgES 1. 42.135 méter hosszú futószám. 2. Dzsidával felfegyverzett lovas katona. 3. Házkezelőség (röv.) 4. Szamárbeszéd! 5. Emelő (!) 6. Americium vegyjele. 7. Adattömörítő. 8. támadás kivédésére alkalmazták a csatában a magyarok. 11. Halandzsa. 12. elsőként indult az űrbe. 14. Nemesi rang röviden. 15. Kis római szám. 16. Fémpénzek. 20. Legyen hol lehajtani a fejed! 24. „… pur es chomu uogmuc”. Részlet a Halotti Beszédből. 26. Spanyol arany. 27. Amőba nem él nélküle (!) 30. Kálium. 31. Urán. beküldendő a v1., v29., F8., F12. sorok megfejtése!
Erőtlen a rotációs kapája? Eszi az olajat a fűnyírója? Nem indul a láncfűrésze? Vagy csak egyszerűen szeretné felkészíteni szezonra kerti kisgépét?
Hozza El, éN mEgjavítom! vállalom: láncfűrészek, fűnyírók, fűnyíró traktorok, fűszegély nyírók, rotációs kapák, szivattyúk, kompresszorok, utánfutók, kistraktorok, egyéb mezőgazdasági kisgépek
tEljEs körű javítását.
2194 TURA, PUSKIN TÉR 22. (KÓNYA TÓ-nál) ( 06-20-958-9695 :
[email protected]
korrEkt szErvIz, mEgBízHatÓ mINŐség!
A megfejtéseket postai úton a szerkesztőség címére vagy személyesen a művelődési házba várjuk április 15-ig. Márciusi rejtvényünk helyes megfejtése: V10.: falvakban, V39.: töltöttem, F2.: parasztok közt. A szerencsés nyertes: Molnár Mihály (Táncsics M. köz 1.). Gratulálunk! Nyereménye egy 2.500 Ft értékű COOP ajándékutalvány, melyet az értesítést követően személyesen vehet át a művelődési házban.
Tura BizTonságáérT 2002 Polgárőr EgyEsülET: 06-20-264-4705, 06-20-264-4722 laPzárTa: áPrilis 15. KövETKEző mEgjElEnés: áPrilis uTolsó hETéBEn. A megjelenés napja a lap internetes változatának felkerülése a www.tura.hu honlapra, majd a megjelenéstől számított 4 munkanapig tart a nyomtatott újság terjesztése a Magyar posta által.
hIR dES SEn a TURaI híR LaP ban! A hirdetési díj kifizetése történhet átutalással, csekken vagy személyesen Tura Város Polgármesteri Hivatala pénztárában (hétfőtől-csütörtökig: 9-12 és 13-15 óráig, pénteken 9-12 óráig).
1/1 oldal 1/2 oldal 1/4 oldal 1/6 oldal 1/8 oldal apróhirdetés
34 500 Ft 17 250 Ft 8 625 Ft 6 000 Ft 4 800 Ft 60 Ft/szó
A számlázáshoz szükséges, a hirdetésfelvevő által rögzítendő adatok: w hirdetés igényelt mérete, w hirdetés igényelt lapszáma, w számla vevõjének neve, címe és adószáma, w fizetés módjának kiválasztása, w számla postázási címe. hIRdETéSFELvéTELI LEhETőSégEK: – TURa vÁRoS önKoRmÁnyZaTa baRTóK béLa mŰvELődéSI hÁZ E-mail:
[email protected] Telefon: 06-28/580-581 vagy 06-30/638-4603 – vÁRoSI KönyvTÁR TURa E-mail:
[email protected] w Telefon: 06-28/580-530 – éLIÁS ZoLTÁn, E-mail:
[email protected] w Telefon: 06-30/407-8786
KözéLETI HAVI LAP Felelős kiadó: Tura Város önkormányzata Bartók Béla Művelődési Ház Levélcím: Bartók Béla Művelődési Ház 2194 Tura, Bartók tér 3. Telefon: 06-28/580-581 vagy 06-30/638-4603 Felelős szerkesztő: Seres Tünde Szerkesztőségi tagok: Köles Tamás, Kuti József, Pálinkás Ildikó, Pető János, Szénási József, Takács Pál Tördelés: Rosental Kft. E-mail:
[email protected] vagy
[email protected] nytsz: B/BHF/567/P/91 Készült 3 000 példányban a Rosental Kft. nyomdaüzemében Gödöllőn Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. nyomtatott változat ISSN 2061-4063, online változat ISSN 2061-4071 www.tura.hu
