PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM

PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM

PAJKOS ÓVODA 1119 BUDAPEST, PAJKOS U. 35.

Az intézmény OM azonosítója:

Intézményvezető:

034459

Csályiné Schön Mária Ph

Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 7/2010. (03. 18.) ……………………………………… Török Éva Fenntartói jóváhagyás határozatszáma:

Szülői szervezet nevében véleményezte 2010. 03. 17. …………………………………….. Müller Henriett

……………………………………………………… A fenntartó képviseletében Ph A dokumentum jellege: nyilvános; Iktatószáma: 89/142/2010. Megtalálható: Hon lap: www.pajkosovi.ujbuda.hu, vezetői iroda Érvényes: 2010. 09. 01. A kihirdetés napjától visszavonásig Verziószám: 3/2010. Készült: 1 eredeti példány módosított változat

Pajkos Program

P icikhez A lkalmazkodó J átékos K épességfejlesztő vodai S ajátos program

Készítette: Budapesten, 1998-ban, 1119 Pajkos u. 35. Napközi-otthonos Óvoda nevelőtestülete

Módosította: Bp.-en, 2001-ben, 2004-ben, 2010-ben 1119 Pajkos u. 35. Pajkos Óvoda nevelőtestülete

3

Pajkos Program

Tartalomjegyzék Bevezető 1.1. A Pajkos Óvoda bemutatkozik 2. Gyermekképünk, óvodaképünk 2.1. Gyermekképünk 2.2. Óvodaképünk 3. Óvodai nevelésünk feladatai 3.1. Egészséges életmód alakítása 3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció 3.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4.1. Személyi feltételekről 4.2. Tárgyi feltételekről 4.3. A nevelőmunkát segítő kötelező eszközökről és felszerelésekről 4.4. Az óvodai élet megszervezése 4.5. Óvodánk kapcsolatai 4.5.1. Az óvoda kapcsolata fenntartójával, intézményekkel, e.ü.-i szervekkel 4.5.2. Az óvoda – bölcsőde kapcsolata 4.5.3. Szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás 4.5.4. Az óvoda – iskola kapcsolata 4.5.5. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata 4.5.6. Irányelvek a kapcsolattartásban 5. Az óvodai élet tevékenység formái és az óvodapedagógus feladatai 5.1. Játék 5.2. Munka jellegű tevékenységek 5.3. A tevékenységekben magvalósuló tanulás 5.4. Művészeti tevékenységek: 5.4.1. Ének-zene, énekes játék 5.4.2. Vers, mese 5.4.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka 5.4.4. Mozgás 5.5. Külső világ tevékeny megismerése 5.5.1. Környezet megismerése 5.5.2. Matematika 6. Óvodánk hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei 7. Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások az inkluzív nevelés tükrében 7.1. Az inkluzív nevelésünk értelmezése, célja 7.2. Gyermekvédelmi feladatok 7.3. Tehetséggondozás, felzárkóztatás 7.4. Fejlesztési terv a hátrányos helyzetű-, és veszélyeztetett gyermekek részére 7.5. Speciális szolgáltatások 8. Záró rendelkezések 9. Legitimációs záradék 10. Irodalom jegyzék 11. Mellékletek: (1. sz.) Etikai kódex (2. sz.) Jegyzőkönyvek, nyilatkozatok 12. Függelék: (1.sz.) A nevelési program megvalósítását segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (2.sz.) Az amortizálódott eszközök-, és felszerelések jegyzéke 1.

5. 5. 8. 8. 9. 14. 15. 18. 21. 23. 23. 25. 27. 27. 30. 30. 30. 31. 32. 33. 33. 33. 33. 39. 43. 46. 46. 48. 49. 51. 54. 54. 56. 59. 59. 59. 60. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 79. 88. 91. 4

Pajkos Program

1. BEVEZETŐ 1. 1. Pajkos Óvoda bemutatkozik Kedves olvasó! Leendő szülőtárs, illetve kolléga! (Az óvoda nevelőtestülete e bemutatkozással szeretné megkönnyíteni az óvodaválasztást.)

Programunk előzményeiről Nevelési programunk megszületése előtt óvodánk adottságait, a szülői igényeket és a nevelőtestület szakmai felkészültségét vizsgáltuk. Szülő-pedagógus közös fórumai, kérdőívek, beszélgetések segítettek minket az igényfelmérésben. Ennek és a nevelőtestület három éves szakmai munkájának köszönhetően jött létre önálló programként a Pajkos nevelési program.

Programunkról Intézményünk nevelési programjában: a Pajkos Programban a gyermeki egyéni sajátosságokat tükröző attitűdök erősítése mellett, a gyermekek alapvető tevékenysége a játék, a játékos tevékenységeken alapuló képességfejlesztés kap hangsúlyt. Valljuk, hogy a játék elősegíti a gondolkodást, megtanítja a gyermekeket cselekedni, bizonyos szabályok betartásával célt kitűzni és megvalósítani, mód nyílik a közösségi élet szabályainak megismerésére, elsajátítására, erkölcsi értékek átörökítésére, az életkori és egyéni sajátosságokban megnyilvánuló attitűdök erősítésére. A Pajkos Programban fontos feladatunk, hogy gyermekeink problémamentesen, szociális és értelmi fejlettségüket tekintve iskolai tanulásra alkalmassá válva hagyják el az óvodát. Ezt azért érezzük így, mert tudjuk, hogy a kisiskolások egyre nagyobb százaléka küszködik tanulási zavarokkal. Szeretnénk ezeket megelőzni és óvodánkban, az intézményes nevelés keretein belül biztosítani az optimális fejlődésüket, (a 8. életévükben lévő gyermekek számára is). Úgy gondoljuk, hogy az erkölcsi nevelés és beszédkultúra fejlesztése mellett, a gyermekeknek a világból szerzett tapasztalatait ismeretekké, képességekké fejlesztjük közvetlen érzékeléssel, a családdal együttműködve, a játékos tevékenységek biztosításával. Alapelvünk, hogy mindezt a gyermek, játékként élje meg. Ezért nagy gondot fordítunk a gyermekek megismerésére, megfigyelésére. Így képet kapunk a gyermek ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségéről, életkori sajátosságairól, ami alapja az egyéni fejlesztésnek. Budapesten az 1119 Pajkos utca 35. sz. Pajkos Óvodában, amely 1975-ben épült, 5 csoportos, 121 férőhelyes, kertvárosi (395 m²). Telefonszámunk: 208-46-26, tel. és fax számunk: 382-61-99 5

Pajkos Program

Udvarunk (2000 m²) játékokkal jól felszerelve várja a gyermekeket és biztosítja szükséges biztonságos teret és eszközöket: (fa mászókák, fedett homokozók, focipálya, zuhanyozók, babaház, …).

Kik valósítják meg? 11 fő óvodapedagógus munkáját összhangban 8 fő szakképzett technikai dolgozó segíti. Helyi munkaközösség működik óvodánkban, ahol a belső továbbképzés, bemutatók szervezése folyik, és folyamatos az önképzés is. Az óvodapedagógusok főiskolai oklevéllel rendelkeznek. Közülük többen elvégezték a fejlesztő pedagógus tanfolyamot, így lehetőségük nyílik a differenciált egyéni képességfejlesztésre: a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, és a tehetséges gyermekek fejlesztésére is. A gyermekek, egészségmegőrzésében segít az óvoda orvosa, védőnője és gyógy-testnevelője. Beszédhibás óvodásaink logopédiai fejlesztésben részesülnek. A gyengébb képességű gyermekek képességfejlesztésen vesznek részt. A kerületi Újbudai Nevelési Tanácsadó pszichológusai és az Újbudai Pedagógiai Szolgáltató Intézet munkatársai tanácsokkal segítik pedagógiai munkánkat. Az Újbudai Gyermekjóléti Szolgálat szakemberei gyermekvédelmi munkánkat segítik.

Mivel valósítjuk meg? Intézményünk bútorai, berendezési tárgyai természetes anyagokból készültek, esztétikusak, a gyermek méreteihez igazodnak. Külön figyelmet fordítunk a már 8. életévükben lévő gyermekek megváltozott testi adottságaira. A csoportszobák játékai a gyermekek képességeit fejlesztik, az eszközök: sokoldalú játéktevékenységre ösztönzik őket. A csoportszobákon kívül több speciális helyiségben fejlesztjük a gyermekeket. A tornaszoba, amely a cselekvéses, mozgásos képességek fejlesztésének főbb helyszíne, a logopédiai szoba, ahol a logopédus látja el feladatát, és a kiskonyha, ahol a gyermekek különböző zöldég-, gyümölcssalátát-, és egyszerűbb süteményeket készíthetnek. Könyvtárunk: a pedagógusok fejlesztésén túl, a szülőket is kívánja segíteni, a gyermeknevelést megkönnyítő könyvek ajánlásával. Gazdag játéklehetőség megteremtésével, változatos mozgásra motiválással, a gyermekekhez közelálló munkatevékenységek gyakorlásával, kötött és kötetlen tevékenységek keretében fejlesztjük a gyermekeket, amihez sok eszköz áll rendelkezésünkre. Óvodánkban többféle, jól felszerelt szertár teszi hatékonyabbá pedagógiai munkánkat: (matematika, környezet, zenei, fejlesztő játékok, torna, anyanyelvi eszközök szertára).

Hagyományainkról, ünnepeinkről, programjainkról Hogy melyek ezek, nevelési programunkban részletesen megtalálhatóak. A lényegük nem abban áll, hogy mit ünnepelünk, mire emlékezünk, milyen 6

Pajkos Program

hagyományt őrzünk, hanem abban, hogyan tesszük emlékezetessé, milyen tartalommal töltjük meg a gyermekek számára. Hiszünk a személyesen átélt élmény varázslatos, személyiségfejlesztő hatásában, ezért a gyermekek óvodai életét is ennek megfelelően szervezzük.

Speciális szolgáltatásainkról Ingyenes szolgáltatás: Egészségügyi ellátás: óvodaorvos, védőnő biztosítja a gyermekek számára. Logopédiai ellátás, gyógy-testnevelés, képességfejlesztés. (Logopédus-, ortopédorvos előzetes felmérése alapján, 5 éves kortól.)

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére illetve az iskolába lépés feltételei 1. A családi nevelés és óvodai nevelésünk együttes hatására a gyermek az óvodáskor végére, fejlettsége alapján alkalmassá válik az iskolai életre. 2. Az iskolaérettség feltételeit (testi, lelki, értelmi, érzelmi, szociális) a játéktevékenységen keresztül, a játék tartalmának gazdagításával, a játék magasabb szintre juttatásával valósítjuk meg, így a gyermek ennek megfelelően képessé válik majd, a sikeres, iskolai munkához. 2.1. Testi fejlettség terén: korosztályának megfelelő alkattal és erőnléttel rendelkezik, mozgását képes koordinálni. Viselkedését, testi szükségleteit képes szabályozni. 2.2. Lelki, értelmi és érzelmi fejlettség terén: nyitott, érdeklődő, fogékony az újra, ezért képességei folyamatosan fejlődnek. Emlékezete megbízhatóbbá válik, figyelme fokozatosan növekszik, gondolkodása absztrahálódik. Kommunikációs készsége életkorának megfelelő; beszéde érthető, választékos, folyamatos, tempója, hangsúlya jó, beszédfegyelme megfelelő. Érzelmeit, gondolatait képes elmondani, és jelekkel is kísérni. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról ; a természeti és társadalmi környezetéről: családjának adatairól, ismeri az évszakok, napszakok váltakozását és ennek megfelelően képes az öltözködésre. Ismeri szűkebb lakóhelyét, az ott élő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét, és megbecsüli az ezzel kapcsolatos munkatevékenységeket. Alapvető mennyiségi ismeretei vannak. 2.3. Szociális és erkölcsi fejlettség terén: kialakulnak társas kapcsolatai, szabálytudata erősödik, háttérbe szorítva saját érdekeit. El tudja fogadni az újat, együttműködésre képes. Feladattudatának fokozódása következtében alkalmassá válik a feladatok egyre eredményesebb megoldására. 3. Az ötödik életévét betöltött gyermek óvodába kerülésénél is, az óvodáskor végére jellemző fejlődési szint elérése a célunk: a gyermek harmonikus személyiséggé fejlődésének elősegítése, az attitűdök erősítésével. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 7

Pajkos Program

Kedves Olvasó! Szeretnénk mindezt a maga valóságában, a gyakorlatban is bemutatni, mert nem elég a Pajkos Programról hallani, hanem velünk együtt kell tevékenykedni „pajkoskodni” a gyermekek fejlesztése-, és örömteli gyermekkora érdekében. Ezért mottónk: „Hallom és elfelejtem, Látom és emlékezem, Eljátszom és megértem”

2. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK 2.1. Gyermekképünk A Pajkos Nevelési Programunk gyermekközpontú, befogadó, minden gyermeket egyedinek tekint, ezért a gyermeki személyiség kibontakoztatása mellett, figyelembe veszi alapvető testi, lelki szükségleteit, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, és elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Tudjuk, hogy a gyermek, fejlődő személyiség, ezért a hatékonyabb fejlesztés érdekében, figyelembe vesszük genetikai adottságait, az érés sajátos törvényszerűségeit, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatásokat. Olyan gyermekeket kívánunk nevelni, hogy felnőve sikeresek, boldogok legyenek és felnőttként is érték, legyen számukra: • az önmegvalósítás öröme, • az ősök és a másik ember tisztelete, • a kulturált magatartás szokásainak betartása, • a természet szeretete, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés elősegítése, •

• • •

• • •

•

a szép magyar beszéd művelése, önkifejezés elsajátítása, az önművelés folyamatossága, a szabad véleménynyilvánítás, az érzelmi intelligencia jellemző személyiségvonása, a lélek további nemesítése, az egészséges életmód kialakítása, az emberi-, gyermeki jogok tiszteletben tartása, a játék öröme egyedül és a családdal együtt egyaránt.

8

Pajkos Program

A Pajkos Programban az óvodás gyermekek pajkosságára, vagyis játékosságára építünk, és a játékos tevékenységre épülő nevelést tesszük hangsúlyossá, e köré szervezzük pedagógiai feladatainkat és ennek megfelelő módszereket alkalmazunk. Nevelésünk eredményeképp az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő módon empatikus, szolidáris játszótárssá, csoporttárssá formálódik. Nevelőmunkákban kerüljük a sztereotipizálást, a klisé képek kialakítását. Értelmezésünkben, óvodáskorban a nemi identitás megalapozása az életkori sajátosságokból adódóan néhány általános jellemző közvetítésére épül, mely alapján a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése mellett például: a fiúk előzékenységére a nőkkel szemben, nehéz fizikai munka átvételére, ugyanakkor a hagyományosan női szerepeknek tartott gondoskodás, természetességére neveljük gyermekeinket. Hisszük, hogy az óvodáskor olyan szenzitív időszak a gyermek életében, amikor előítéletek nélkül képes a különbözőségek elfogadására. Az általunk biztosított, élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek, maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé és segítőkésszé válik.

2.2. Óvodaképünk Nevelési gyakorlatunkat a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, pedagógiai optimizmus megvalósítása, különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése jellemzi. Hiszünk a gyermekek fejlődésében, a gyermek jelzéseire komoly figyelmet fordítunk.

A Pajkos Nevelési Programunk célja: A 3 –7-, ill. 8 éves korú gyermeki személyiség kibontakoztatásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése-, sokoldalú fejlesztése a játékos tevékenységek tudatos befolyásolásával, a szabad játék elsődlegességének biztosításával, a családdal együttműködve. Feladatunk: • Az óvoda funkciójának (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) megvalósítása. • A gyermeki attitűdök, képességek, készségek olyan mérvű fejlesztése a szabad játékos tevékenységek által, amely alapja lehet az iskolai tanulásnak, és amely segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedést. • A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. • Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitüd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, a szülők, a gyermekek számára egyaránt. • A multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. 9

Pajkos Program

A tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése, a sztereotípiák merevségeinek oldása (a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott). • A tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tisztelete (babázó kisfiú, autózó kislány természetessége). • A nemek társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják. • A tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató „beszélő környezet” feltételeinek biztosítása. • A gyermekeknek bizalommal és törődéssel teli légkör megteremtése. • Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével. • A beszédképesség fejlesztését szolgálva feladatunknak tekintjük, a játékban és egyéb tevékenységekben, hogy a gyermekek a felnőttek „segítő, támogató” magatartását megtapasztalják. •

A Pajkos Program alapelvei • A gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. • A gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individum, és szociális lény egyszerre. • Az óvodapedagógus tanulást támogató környezetet teremt, lehetőséget kínál, a különböző játékos tevékenységekre, biztosítja az óvodai élet flexibilis, nyitott, bizalmas, figyelmes, empatikus, biztonságot nyújtó és esztétikus légkörét, miközben formálja a közösséget. • A gyermekek természetes egységükben ismerkednek a világ dolgaival. • A célnak megfelelően rugalmas időkeretben, a játékos tevékenységeket, kötött és kötetlen formában (szabad játék) egyaránt alkalmazza. • A gyermek önállóságának, meglévő képességeinek, kreativitásának fejlesztése, belső késztetésére alapozva, a játéktevékenységeken keresztül közvetlen tapasztalás útján valósul meg. • A gyermek, játék- és mozgásigényének kielégítése mellett fontos, az anyanyelvinevelés, a metakommunikáció, közösségi érzés fejlesztése, (testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi nevelése). • Differenciált egyéni képességfejlesztés a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban. • Az óvodapedagógus, a gyermekek fejlesztését: tevékenységekben megvalósuló tanulás alapján tervezi. • A nevelésünk teljes folyamatát áthatja az anyanyelvi nevelés, nevelőmunkánkban kiemelt jelentősége van, mert a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek is a tartalmát képezi.

10

Pajkos Program

A beszédfejlesztés természetes színtereként tartjuk számon a játékot, ahol a felvállalt szerepekben, élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba a gyermekek. • A legfőbb erő, amelyre a program épít, a gyermekek játékos kedve. Ezzel minden egészséges gyermek rendelkezik, így ezt a pozitív hajlandóságot a program a játékban, a mozgásban, a munkában, a tanulásban egyaránt felhasználja. • A Közoktatási- és Gyermekvédelmi Törvény alapján a gyermeki jogok és a szabad véleménynyilvánítás figyelembe vétele. •

Az alapelvek megvalósítása érdekében a Pajkos Óvoda nevelőtestülete, szeretetet és biztonságot sugárzó óvodában, kellemes, humorral, vidámsággal teli légkörű nevelőközösségben tudja elképzelni a gyermekek fejlesztését, ott, ahol: • az esztétikus, tiszta, környezetben, fejlesztő játékok veszik körül a gyermekeket, biztosítva az ezernyi játéklehetőséget a szabad játékhoz, • az óvodapedagógusok a munkájukat hivatásnak érzik, és legfőbb célnak tekintik a gyermekek egymás tiszteletére-, szeretetére nevelését, az esélyegyenlőség megteremtését, a közösségi érzés kialakítását, a gyermekek pozitív tulajdonságainak felfedezését, megerősítését, • az óvodapedagógus a gyermeket tiszteli, olyannak fogadja el amilyen, figyelembe veszi egyéni képességeit, (ehhez igazodó műveltség tartalmakat közvetít), ennek megfelelően fejleszti egész személyiségét, és a játékos tevékenységeken keresztül juttatja el az ismeretekig, készségekig, • az óvodapedagógus figyelembe veszi az indirekt irányítás felelősségét, és fontosnak tartja a szabad játék túlsúlyát, • az óvodapedagógusnak fontos a gyermek önálló véleményalkotása, döntési képessége a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, • a természet szeretetére, környezetvédelemre nevelés éppoly fontos, mint az erkölcsi értékek átörökítése, • az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodik, • az óvodapedagógus és a Pajkos óvoda minden dolgozója példakép a gyermek számára, a szép magyar beszéd, az egészséges életmódra nevelés, a harmonikus mozgás, esztétikus megjelenés, viselkedéskultúra, erkölcsi érzelmek megnyilvánulása terén, • az óvodapedagógus és a dajka munkatársi viszonya helyett, partneri viszonyról lehet beszélni, • az óvodapedagógusok fejlesztését szakmai könyvtár segíti, hatékony munkájukat pedig, jól felszerelt szertárak, • a nevelőtestület egységes pedagógiai hitvallással rendelkezik, fontosnak tartja az önképzést, továbbképzést, a szülőkkel való együttnevelést, a kölcsönös segítő támogatást, egymás megbecsülését, 11

Pajkos Program

• nyitott az óvoda és ez által a szülők a gyermekeikkel az élményeket együtt élik át, (ünnepek, kirándulások, rendezvények…), • a szülők igénylik a személyes kapcsolattartást a pedagógusokkal, és a tájékoztatást gyermekeik fejlődéséről, fejlesztési lehetőségéről, • a szülők biztosítva érzik gyermekeik fejlesztését, • a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeknek biztosítva van kisebbségi önazonosságuk megőrzése, átörökítése, melyből hátránya nem származhat, a multikulturális és interkulturális nevelési gyakorlat megvalósítása, • A nemzeti, etnikai kissebséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítva van az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, átörökítése, nyelvi nevelése, • A hazájukat elhagyni készülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítva van az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme, • Megértő, nyitott viselkedés kialakítása a más ajkúak nyelve és kultúrája iránt, arra törekszünk, hogy megbecsülésünket, elismerésünket irányukba kifejezzük, elismerjük. • A gyermek egyediségéhez igazodó, számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezet biztosítása. • Az inkluzív nevelés indirekt közvetítése. • Az iskolára való előkészítés a helyi nevelési program működtetése során természetesen megvalósuló folyamat. • A 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében (a szándékos tanulás iránti pozitív attitüd megalapozása) az óvoda kiegészíti a családi nevelést. • A környezettudatos magatartás megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. • az óvodavezetés szem előtt tartja a gyermek-, szülő-, pedagógus, az óvoda másdolgozóinak igényeit, és a különböző társintézményekkel, fenntartóval, ÚPI-val, Újbudai Nevelési Tanácsadóval, Logopédiai Intézettel, Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás fontosságát, • az óvodavezető ismeri saját óvodájának objektív (az óvoda földrajzi környezetét, amelyben működik, kapcsolatrendszerét, amelyek közvetlenül befolyásolják munkáját) és szubjektív feltételeit (személyi ellátottságát, a pedagógusok szakmai felkészültségét), ahol az óvoda hatékony működése érdekében a nevelőmunkát célirányultan és összehangolva, tudatosan szervezi, tervezi.

12

Pajkos Program

Pajkos Nevelési Program nevelésfilozófiája Ben Herbster:

” A világon a legnagyobb különbség aközött van, Hogy, mik vagyunk, és mik lehetnénk.”

Úgy gondoljuk, hogy ennek a különbségnek a fokozatos megszüntetése jelenti számunkra a nevelést. A gyermek határtalan képességeinek kiteljesítése, hátrányainak figyelembe vétele, a család és a pedagógusok együttes nevelésével lehetséges. Ezért az érzelmi, erkölcsi nevelés és beszédkultúra fejlesztése mellett, a gyermekeknek, a világból szerzett tapasztalatait ismeretekké, készségekké, képességekké fejlesztjük a játékos tevékenységek biztosításával, közvetlen érzékelés útján. Alapelvünk, hogy mindezt a gyermek, nyugodt, biztonságos, szeretetteljes környezetben, játékként és örömteli tevékenységként élje meg. Pajkos a gyermek, amióta világ a világ. Ezt a belső késztetést használjuk ki a fejlesztésük érdekében úgy, hogy olyan irányba tereljük a pajkos gyermeket, hogy találkozzon érdeklődési körével, egyéniségével, fejlettségi szintjével. Valljuk, hogy aki többet játszik gyermekkorában sokoldalúbb lesz felnőtt korára, mivel a játék elősegíti a kreatív gondolkodást, megtanítja a gyermekeket cselekedni, bizonyos szabályok betartásával célt kitűzni és megvalósítani. A játékban konkrét tartalmat kapnak az erkölcsi követelmények, mód nyílik a közösségi élet szabályainak megismerésére, elsajátítására. Ezt a játékos fejlesztést kiemelten alkalmazzuk, a már 8. életévben lévő gyermekeknél. A játékban alakulnak ki a gyermek azon képességei, tulajdonságai, amelyek lehetővé teszik, hogy fejlődése magasabb szintre jusson. A nevelés folyamatában a játékot olyan lehetőségnek tekintjük, melynek tudatos fejlesztése, a játék tartamának gazdagítása céljaiknak megfelelően formálja a gyermekek személyiségét. (Testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.) Gyermeknevelést hatékonnyá teszi, ha a családi nevelés és az intézményes nevelés kiegészítik, illetve megerősítik egymást, ezért erre törekszünk. Az intézményes nevelés a családi nevelést kiegészíti, mert a gyermek fejlődése során, pl.: az óvodáskor éveiben közös tevékenységek közben alakulnak ki azok a kapcsolatok, amelyek a személyiséget formálják, (a gyermeknek az alapvető erkölcsi normák kipróbálására és gyakorlására a gyermekközösségben van több lehetősége). A gyengébb képességű-, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése fontos számunkra, ezért alapvető célunk a gyermekek esetleges hátrányainak, illetve erősségeinek feltárása. Továbbá figyelembe vesszük a gyermek egyéni adottságait, szükségleteit, életkori sajátosságait, szociális hátterét. Külön figyelmet fordítunk a 8. életévében lévő gyermekek egyéni fejlesztésére. 13

Pajkos Program

A szülő és az óvodapedagógus feladata a nevelés terén Az együttnevelés hatékonysága érdekében fontosnak tartjuk a szülő-pedagógus egységes nevelési elveken alapuló együttműködését. Ezért a következőket tartjuk pozitív értéknek, mint például: a szép magyar beszéd, kultúra, hagyományok, erkölcsi tulajdonságok átörökítése, a gyermek meglévő pozitív tulajdonságainak megerősítése, negatív tulajdonságainak gyengítése. Ez utóbbiak példamutatással, jutalmazással, elmarasztalással történnek. Óvodánkban a jutalmazás módszerei Egy mosoly, simogatás, dicsérő szó. Minden esetben mérlegeljük a gyermek képességeihez mérten a feladat nehézségét, azt, hogy valóban erőfeszítés kellett-e a feladatmegoldáshoz, mert csak abban az esetben lehet a jutalmazásnak (a gyermekre és társaira nézve) motiváló hatása. Elmarasztalás az óvodában Egy rosszalló nézés, összevont szemöldök, elmarasztaló szó, amelyet mindig magyarázat követ, (mi lett volna helyes), így hozva a gyermek tudomására, hogy helytelenül cselekedett (gyermeki méltóságát megőrizve). Példaadás Ebben a korban (3- 7 év), a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos spontán tevékenység, ezért a példaadás a leghatékonyabb módjának tartjuk, hogy a gyermekkel együtt végzzük a tevékenységet. A Pajkos Programban a gyermekközpontúságot, a személyiségfejlesztés alapfeltételeként értelmezzük, és így figyelembe vesszük a gyermeki jogokat, a családi-, és a szociális hátterét, a gyermekek egyéniségét, fejlődési szintjét és ütemét, a pedagógiailag megtervezett játékos tevékenységek során is. A gyermeket feltétel nélkül elfogadjuk, gondozzuk, neveljük, fejlesztjük, együtt érzünk vele, tiszteljük, világosan meghatározott kereteken belül megadjuk számára a szabadságot és függetlenséget is, ezzel megalapozzuk a jó önértékelését is. Felmérjük a gyermek valódi képességeit, és ezeknek megfelelően segítünk neki, így a gyermek sikerélményhez jut, amely további feladatmegoldásra motiválja.

3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI Óvodai nevelésünk feladatai: az óvodás gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: 3.1. egészséges életmód alakítása, 3.2. az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, 3.3. az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 14

Pajkos Program

3.1. Egészséges életmód alakítása Célunk: Az óvodás gyermek egészséges életmódra nevelése, kiegyensúlyozott életritmus, helyes táplálkozási, egészség megőrzési szokások alakítása, a környezet tisztántartására a környezet rendjének megóvására való igény felkeltésével, a gyerekek mozgásigényének kielégítésével az egészséges életvitel igényének alakítása. Feladatunk: A gyermek testi fejlődésének elősegítése: 3.1.1. A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének a kielégítése. 3.1.2. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. 3.1.3. A gyermek testi képességek fejlődésének elősegítése. 3.1.4. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. 3.1.5. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. 3.1.6. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. 3.1.7. Megfelelő szakemberek bevonása – szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének a kielégítése. 3.1.1.

A gondozás óvodai nevelésünk alapvető tevékenysége, amely a kisgyermek szükségleteinek kielégítését szolgálja és hozzájárul a gyermek egészségének megőrzéséhez, egészséges életmódjának kialakulásához. A gondozási feladatok ellátásához nagyon fontos óvodapedagógus - dajka kapcsolat, a bensőséges gyermek - felnőtt kapcsolat. Példát mutatunk, tanítjuk, gyakoroltatjuk a szokásokat, melyeknek nagy része az óvodáskor végére szükségletté válik. A gyermekek testi és lelki egészségének szolgálata érdekében növeljük a szabad játék és az udvari tevékenységek időtartamát. A gyermekek testi szükségleteinek kielégítésénél figyelembe vesszük a gyermek öröklött adottságait, egyéni fejlettségét, a szülői házból hozott szokásait és a helyes életritmust, melyet a családdal együtt, alakítunk ki. A preventív gyermekvédelmi munkához információt kaphatunk a gyermekek gondozása közben, a család szociokulturális helyzetéről. Jó, ha a szülők hétvégeken, ünnepnapokon, stb., legalább az étkezés és a pihenés idejét betartják, mivel a helyes életritmus befolyásolja az életfolyamatokat. A mozgásigény kielégítésére az óvoda udvara számtalan lehetőséget kínál: mászókák, favárak, focipálya, mókuskerék. Az óvoda tornaszobája a játékos, és fejlesztő sportszerekkel (amelyek rossz időben, a csoportszobában a gyermekek rendelkezésére állnak) szintén a gyermekek harmonikus, összerendezett 15

Pajkos Program

mozgásfejlődését segítik elő. A levegőzés nagyon fontos a hangképző szervek fejlődésében, a helyes légzés kialakításában. Ezért arra törekszünk, hogy minél több időt, tevékenységet végezzünk szabad levegőn.

3.1.2. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A mozgás gyakorlása segíti a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának fejlődését, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Ezért lehetőséget biztosítunk a többszöri gyakorlásra, a különböző szabályok megtanulására. Így biztonságosan tudják használni a különböző szereket, eszközöket is. A szabályokhoz kötött mozgásos képességeket fejlesztő játékok során a gyermekek önbecsülésének és önbizalmának fejlesztésére törekszünk.

3.1.3. A gyermek testi képességek fejlődésének elősegítése. Az óvodai nevelésen kívül sportvetélkedőkön való részvétellel, kirándulásokkal is eddzük a gyermekeket, növeljük ellenálló-képességüket, fejlesztjük testi képességeiket. A gyermekek testi képességeik fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a napirendben biztosított nyugodt pihenés és alvás. Óvodánkban énekkel, mesével altatunk. A gyermekek pihenése alatt nyugalom és csend van. A gyermekek kiságyon, ágyneműben alszanak. A gyermekek testi képességeik fejlesztése érdekében kötelességünknek tartjuk felhívni a szülők figyelmét a gyermekek egészségi problémáira, és megfelelő szakemberhez irányítani őket. Óvodánkban az önkormányzat által biztosított gyógytestnevelésre van lehetőség.

3.1.4. A gyermek egészségének védelme, óvása, edzése, megőrzése. A gyermekek egészségének védelme, óvása az egészséges és biztonságos környezet biztosításával, a testi egészség-, és a higiéniai szokások elsajátításával történik. Pl.: a tornaszoba, csoportszoba, többszöri szellőztetése, megfelelő világítás, - fény biztosítása, és a tárgyi környezet esztétikus elrendezése a biztonságosság figyelembe vételével. A mosdóban minden gyermeknek szükséges, hogy legyenek saját eszközei, törülközői, amit csak maguk használnak. A gyermek edzését szolgálja a légfürdőzés a szabadban, pl.: a tornaruhában végzett testnevelés, illetve nyáron a zuhanyozás alkalmával. A szabadban való edzésnél figyelembe vesszük a fokozatosságot, a levegő hőmérsékletét, a légmozgást, a víz hőfokát, tisztaságát. A gyermekek egészségének megőrzése az egészségmegőrzés helyes szokásainak kialakításával történik: testápolás, öltözködés, táplálkozás, edzés terén. Tevékenységeink tervezése és szervezése során gondolunk a balesetek és betegségek megelőzésére, direkt és indirekt módszerek alkalmazásával. 16

Pajkos Program

A gyermekekkel közösen hozott szabályok kialakításánál arra törekszünk, hogy azok legyenek világosak, betarthatók a gyermekek számára, és a betartatásukban a felnőttek legyenek következetesek.

3.1.5. Az egészséges életmód (testápolás, étkezés, öltözködés, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés) szokásainak alakítása. Az egészséges életmód kialakításában nagy szerepet kap a gyermek életében, a mozgás, mert elősegíti az egész szervezet fejlődését. Hatással van a légző- és keringési rendszer teljesítőképességére, a csont- és izomrendszer teherbíró képességére. Segíti a harmonikus testi- lelki fejlődést. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét szolgálja, ezért fontos, hogy kialakítsuk ennek igényét, szokásait már az óvodáskorban. A testápolási feladatok intim jellegűek, a gyermek és a felnőtt között, (pl.: mosdóba kísérés, törlés, orrfújás, fésülködés… stb.) Először a kapcsolat felvétel a fontos, majd a tevékenységek megtanítása, amiben nagy jelentősége van a tükörnek, mert a gyermekek így látják, és ellenőrizhetik is magukat. A reggeli étkezést általában kötetlen keretek között-, az ebédet és az uzsonnát kötötten szervezzük. Az óvodában háromszor étkeznek a gyermekek, (tízórai, ebéd, uzsonna), ami hozzájárul növekedésükhöz, a helyes táplálkozási szokások kialakításához, rögzítéséhez. Az önkiszolgáló feladatok elvégzésével is formáljuk a gyermekek énképét, segítjük önállóvá válásukat azzal, hogy a rájuk bízott feladatok megoldásában sikerélményhez juttatjuk őket. A szülők gyermekeik étrendjét kiegészíthetik az étlap alapján otthon és az óvodába hozott gyümölccsel, zöldséggel. Az esztétikus terítésre, kulturált étkezésre nagy gondot fordítunk. Az öltözködést szintén az óvodapedagógus magyarázata, útbaigazítása kíséri. A kellemes légkör, az állandó ösztönzés, elismerő magatartás, dicséret, mind-mind hozzájárul a könnyebb végrehajtáshoz. A gyermeknél az öltözködés gyakoroltatásával érjük el, hogy tapasztalatot szerezzen a sorrendről, a ruhadarabok nevéről, részeiről, testének elülső – hátulsó, alsó – felső részéről. A gyermek óvodai öltözéke legyen kényelmes, az időjárásnak megfelelő. Az öltözködés fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát, ezért a szülőknek gondot kell fordítani rá. Szükséges, hogy legyen minden gyermeknek, egy tartalék ruhája. Szabadidőruha és tornaruha használata ajánlott. A betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítására az óvodában dolgozó óvodapedagógus és dajka nagy hangsúlyt fektet. Fontos a rendszeres kézmosás, a zsebkendő helyes használatának elsajátítása, (a zsebkendőbe 17

Pajkos Program

való tüsszenés, köhögés), a rendszeres mozgás, testedzés, az egészséges táplálkozási szokások elsajátítása, (az ételek kellő megrágása, rendszeres gyümölcs, zöldség fogyasztás igénye), az időjárásnak megfelelő öltözködés, a saját tisztálkodó szerek használata.

3.1.6. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan készségek és képességek tudatos fejlesztése a célunk, amelyek elősegítik a természetes és az ember által készített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatot, a természet és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését. A gyermeket a közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetésével, megszerettetésével, a környezettudatos életvitel kialakításával eljuttatjuk oda, hogy megtanulja, a környezet védelmét, megóvását. A kompetenciák (pl.: közös értékek óvása, védelme) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében.

3.1.7. Megfelelő szakemberek bevonása – szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Szükség esetén, a gyermeket, a szülő bevonásával, megfelelő szakemberhez irányítjuk. Pl.: segíteni tudja a gyermeket a fejlődésében az óvoda logopédusa, gyógy-testnevelője, az óvoda orvosa, védőnője, a Gyermekjólét Szolgálat munkatársai, és a Nevelési Tanácsadó pszichológusa, akik prevenciós és korrekciós feladatokat látnak el.

3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció Célunk: az óvodáskorú gyermek érzelmi szükségleteinek kielégítése, és érzelmi nevelése, mert személyiségének alakulását érzelmi élete befolyásolja. Derűs, vidám, pajkos csoportlégkörben érzelmi biztonság nyújtása, a gyerekek önállósági és öntevékenységi vágyának segítése, pozitív magatartási modellek megmutatása, erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok, szociális képességek és készségek, attitüdök, mint (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, kitartás, akarat, feladat és szabálytudat, önzetlenség, figyelmesség, együttérzés…) fejlesztése, szokás és normarendszer megalapozása. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. A szépre, a jóra való nyitottság és képesség növelése segítse a szűkebb, tágabb környezet megismerését, a szülőföldhöz való ragaszkodást, kötődést. 18

Pajkos Program

Feladataink: az óvodával ismerkedő gyermek érzelmi biztonságának megteremtése, az első napoktól pozitív érzelmi hatások biztosítása a gyermekek számára. Pl.: barátságos, vidám, pajkosságra, játékosságra motiváló légkört, és szorgalmazzuk az érzelmekre épülő, szeretetteljes kapcsolat létrehozását (gyermekgyermek, gyermek-óvodapedagógus, gyermek-dajka között), mert a gyermekeknek az új megértésének, szokások, szabályok elfogadásának, konfliktushelyzetek megoldásának ez az alapja. Segítjük a gyermekek én-tudatának alakulását, és szociális érzékenységének fejlődését. A gyermekek még ösztönösen megérzik a felnőttek érzelmeit, ezért őszintének, igazságosnak kell lennünk velük szemben, határozottnak, barátságosnak, toleránsnak, mintaértékűnek. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátosságának tartjuk, a magatartás érzelemi vezéreltségét. A Pajkos Program játékosságával teremti meg a lehetőséget a gyermekek társas szükségleteinek kielégítésére, társainak elfogadására, (a különbözőségek elfogadására), az erre való képesség kialakítására, egymás tiszteletére, szeretetére. Fokozott figyelemmel kísérjük a gyermekek szociális és kognitív teljesítményeit és megerősítésekkel (jutalmazás-elmarasztalás) növeljük hatékonyságunkat. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre (gyermek, szülő, pedagógus, dajka) épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodában gyermekével együttjátszó szülő megtanulhatja, hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységeket szervezni. Szakemberekkel, családokkal tudatosabb és célirányosabb kapcsolatrendszer kialakítása és működtetése az inkluzív (befogadó) pedagógia megvalósítása jegyében. A migráns gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Nyitottságunkkal, megértő viselkedésünkkel fejezzük ki irányukba a megbecsülésünket, kultúrájuk iránti tiszteletünket. A bennünket körülvevő természeti és mesterségesen létrehozott szépre és jóra való rácsodálkoztatás megérzésének öröme gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, növeli szűkebb környezetükben az otthonosság érzését, ezen keresztül, a lakóhelyükhöz, szülőföldjükhöz való kötődést. Ezért az óvodai életet úgy szervezzük, hogy a gyermekben fejlődjenek ki: • a szociális érzelmek (örömszerzés, együttműködés, bizalom, segítőkészség, önzetlenség), • az erkölcsi érzelmek (lelkiismeretesség, felelősség érzésének megtapasztalása, őszinteség), • az esztétikai érzelmek (szép iránti fogékonyság, természet értékeire, szépségeire való rácsodálkozás, művészi alkotásra, élmény befogadására való igény). 19

Pajkos Program

A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszközének a játékot tartjuk, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. Nevelőtestületünk a játékot tekinti olyan tevékenységnek, ahol a gyermek a leginkább megismerheti önmagát, legbelsőbb világát, kipróbálhatja önmaga hatását másokra. A családdal való kapcsolatunkban fontosnak tartjuk: • a különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadását, • a közös gondolkodás, véleménycsere eredményeként a programmal összeegyeztethető plurális értékek beépítését az óvoda normarendszerébe. Környezetünk védelmének elemi, pozitív érzelmekkel (fejjel, szívvel, kézzel) átszőtt szenzitív megélését alkalmazzuk. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékűnek tartjuk az óvodapedagógusnak, és az óvoda más dolgozóinak kommunikációját, bánásmódját és viselkedését. A nehezen szocializálható, érzelmi- és viselkedészavarokkal rendelkező lassan fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű gyermeknél, illetve a kiemelkedő képességűeknél fokozott, egyéni bánásmódot alkalmazunk, speciális ismeretnyújtást, sajátos törődést, és ha szükséges szakemberhez (pszichológus, logopédus) fordulunk. A gyermekek óvodai beszoktatását, beilleszkedését segítik • az óvodába lépés előtti családlátogatások, • szülő-gyermek óvodalátogatása, • kedvenc játék behozatala az első napokban, • a két napig tartó családos beszoktatás, (ami alatt mindkét óvodapedagógus teljes műszakban dolgozik, így a szülőkkel is módjuk van megismerkedni, bizalmukat megnyerni és a szülőknek is lehetőségük nyílik az óvodai szokások megismerésére, az egészséges, biztonságos környezet megtapasztalására). A gyermekek megismerését segítő dokumentumok • a gyermek óvodába jövetele előtti családlátogatás alkalmával készített környezettanulmány, • a gyermekről adatlap és anamnesztikus lap kitöltése, • a bölcsődés gyermekekről kapott jellemzések.

3. 3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása 20

Pajkos Program

3.3.1. Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés célja: • a gyermek anyanyelvi fejlesztése, • a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Célunk, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. Az anyanyelvi nevelésben feladatunk: • a „beszélő”, a tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató környezet biztosítása, • helyes mintaadás, és szabályközvetítés. Az anyanyelvi nevelést valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítjuk. Számunkra fontos az anyanyelv fejlesztése, a gyermekek beszédkészségének, szóbeli kifejezésnek fejlesztése, beszédkedvének felkeltése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Ezért a gyermek számára beszélő környezetet teremtünk, pozitív élményt nyújtunk, biztonságot sugárzó légkört alakítunk ki, és a gyermekeknek a beszélgetéshez szükséges időt, helyet, alkalmat biztosítjuk. A gyermekeknek a megismerő folyamatban, ha szükséges, segítő támaszt nyújtunk, de időt hagyunk, hogy önmaga találjon rá, kutatva a helyes megoldásra. Fontosnak tartjuk az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelését, és közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartását. Kialakítjuk és fejlesztjük a beszédfegyelemre való képességüket, és megismertetjük őket a metakommunikációs elemekkel és azok használatával. Arra törekszünk, hogy a gyermekek beszédkedve és szókincse mellett, a hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságok is fejlődjenek a kommunikáció során. Nem tanítjuk a gyermekeknek a beszédet, hanem beszédhelyzeteket teremtünk, amikor meghallgatjuk őket. Nem faggatózunk, hanem beszélgetünk. A hallás, fonémahallás, beszédértés egyénenkénti megismerése, játékos fejlesztése. Az anyanyelvi nevelésben a pajkosság a beszélni tanuló (3 – 4 éves) gyermek spontán, játékos módon szerkesztett nyelvezetében rejlik, amit mi óvodapedagógusok a gyermekkel együtt jó játéknak tekintünk, ezzel növelve a gyermekek beszédkedvét. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak, ezzel segítve a szabad önkifejezést. Az óvodapedagógus a gyermekek beszédaktivitását, teljes odafordulással, aktív figyelemmel és gondolataikhoz kapcsolódó kérdésekkel tartsa ébren. 21

Pajkos Program

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. A kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. Folyamatos összefüggő tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén.

3.3.2. Az értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása Az értelmi nevelés célja: • a gyermek értelmi képességeinek fejlesztése, • a tudás a későbbi tanulás iránti vágy felkeltése. A gyermeki érdeklődésre épített, egyéni képességeihez igazodó élményközpontú és a személyes megtapasztalást, tevékenykedtetést lehetővé tevő fejlesztés biztosítása. Feladatunk: • az önálló gondolkodásra nevelés, • képszerű és szemléletes gondolkodás fejlesztése, • egyéni különbségek, adottságok, hajlam, rátermettség, képességek fejlesztése (egyéni fejlesztési terv készítése), • figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosításával, a figyelem terjedelmének és tartósságának fejlesztése, • a gondolkodási műveletek során (analízis, szintézis, absztrahálás, általánosítás…) a gyermek problémamegoldó képességének gondolkodásának fejlesztése, • alkotó képzelet, kreativitás fejlesztése a vizuális és zenei tevékenységeken keresztül, valamint az irodalmi élmények közös feldolgozása során. Az óvodapedagógus a gyermekek tapasztalataiból, élményeiből kiindulva velük együtt választ témát, melyet különböző élethelyzetekben, az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás formájában gyakoroltat. A szabad játékban megjelenő tevékenységek lehetővé teszik a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezését, szervezését. A tevékenység, a megismerés örömének átélése segítségével részben gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, de egyben a munkához szükséges pozitív attitűdöt is erősíti. A Pajkos Programban felvállaljuk, hogy az óvodáskorú gyermek értelmi fejlődését eljuttatjuk az életkorának megfelelő optimális fejlettségi szintre. Arra törekszünk, hogy az érzelmektől meghatározott megismerési sémák egyre pontosabbak és a valósághoz hűek legyenek. Ennek elérése csak az érzelem indította 22

Pajkos Program

játékos tevékenységeken keresztül, a sokoldalú érzékszervi megtapasztalás útján valósul meg. A Pajkos Programban az értelmi fejlesztést az adott életkori sajátosságokat figyelembe véve, a tevékenységi vágy fejlesztésére, a gyermekek játékosságára alapozzuk, és azon keresztül valósítjuk meg. A gyermekek közti egyéni különbségeket, megfelelő egyéni fejlesztéssel, differenciált feladatadással korrigáljuk, illetve tovább fejlesztjük (tehetség gondozás).

4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Személyi feltételeink Személyi feltételeink megfelelnek a Közoktatási- és Gyermekvédelmi Törvényben meghatározottaknak. Intézményünkben 19 fő alkalmazott dolgozik, ebből: 11 fő óvodapedagógus, 8 fő technikai személyzet. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése, ezért erre törekszünk. Az óvoda működését segítő, nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Óvodánkban a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Óvodánkban dolgozó pedagógusok szakmai felkészültségéről, kvalitásáról, attitűdbeli jellemzőiről a következők mondhatók el: • szeretet és tisztelet a gyermekek iránt, • szülők – és egymás tisztelete, • hivatástudat, felelősségérzet, fegyelem, • a gyermekek sokoldalú és differenciált fejlesztése, • folyamatos önképzés, megfelelő szakmai önismeret, • példamutatás beszédben és cselekvésben, • pedagógiai optimizmus (az eredményességben és az újrakezdésben való bizalom), • kreatív munkára képes, jó humorú, van képzelőereje, fantáziája, • jó a szervezőképesség, • tolerancia és empátia készség, • innovativitás, • szociabilitás, komplexitás, érzelmi gazdagság, a játék szeretete. 23

Pajkos Program

A felsoroltak hol erősebben, hol gyengébben vannak jelen a pedagógus életében. Tisztában vagyunk azzal, hogy munkánk minősége a ránk bízott gyermek neveltségi, képességbeli szintjén mérhető le. Munkánk minőségét pedagógiai hivatásunk során folyamatosan fejlesztjük, mert a család után a következő minta mi óvodapedagógusok vagyunk. Ezért a rendszeres önvizsgálat a negyedéves pedagógiai munka kiértékelésénél rendkívül fontos. A fejlesztő pedagógus tanfolyamot végzett óvodapedagógusok által lehetőségünk nyílt a differenciált, egyéni képességfejlesztésre, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, fejlesztésére is. A közös szakmai érés követelménye, hogy a nevelőtestület pedagógiailag olyan szinten áll, hogy szakmai kérdésekben konszenzusra tud jutni, ez, pedig növeli pedagógiai munkánk hatékonyságát. Nevelőtestületünk továbbra is arra törekszik, hogy humanizáló közösség legyen, melynek jellemzői: • érdeklődnek a másik iránt és elfogadják egymást. • munkájukat a nevelésbe vetett hit irányítja, • első a közösségi érdek, de mellette biztosítva van az egyének önmegvalósítása. Pedagógiai munkánk minőségének javítását segíti a szervezett továbbképzésben való részvétel, a munka közös szervezése, tervezése, és a döntés előkészítése, végrehajtása, értékelése. Óvodánkban a minőségfejlesztő csoport mellett, szakmai munkaközösség is működik, melynek minden pedagógus aktív tagja. A munkaközösségi értekezletek hozzájárulnak pedagógiai tudásunk gyarapításához, felfrissítéséhez, egymás gondolatainak, csoportban végzett pedagógiai munkájának megismeréséhez és ez-által megbecsüléséhez. Az óvónői párok együttműködésre képesek, mert el tudják fogadni a másik személyiségét olyannak, amilyen. Emberileg és szakmailag is jó kapcsolat van közöttük, szakmai tudással, ötletadással segítik egymást. A követelményrendszert és szokásrendet közösen alakítják ki, így hasonló pedagógiai hatás éri a gyermekeket mindkét oldalról. Nevelési, oktatási tervet készítenek, értékelnek a gyermek egyéni képességeinek figyelembe vételével. A szülők felé mindkét óvodapedagógus az óvoda álláspontját ugyanúgy közvetíti. Ha a körülmények engedik, egy tapasztaltabb óvodapedagógushoz egy fiatalabb pedagógus kerül, így lehetőség nyílik a tapasztalat átadására, illetve a meg-lévő tudásanyag felfrissítésére. Szempont a párok kiválasztásánál, hogy közel azonos legyen az attitűdjük, személyiségükben nagy eltérés ne legyen. Óvónők és dajkák szakmai kapcsolatára jellemző: 24

Pajkos Program

• • •

Egymás munkájának ismerete, megbecsülése, segítése. Összehangolt munka végzése a gondozás terén. Odafigyelés egymásra a gyermekek fejlesztése érdekében.

Az óvodában a nevelőmunkát óvodapedagógus végzi, ottléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, ezért amíg gyermek tartózkodik az óvodában, addig biztosítva van az óvodapedagógus jelenléte. A Pajkos Programban megtervezett nevelési-, fejlesztési elképzelések megvalósításához megvan a szakemberháttér, vagyis a jelenlegi személyi feltételek megfelelnek.

4.2. Tárgyi feltételeinkről Az óvoda 1975-ben épült, 5 csoportos, 121 férőhelyes. Épülete, udvara, berendezése a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, biztosítja egészségük megőrzését, lehetővé teszik a mozgás- és játékigény kielégítését. Az óvoda esztétikusan és ízlésesen elrendezett tárgyi környezete egyaránt kedvezően hat a gyermekek és a nevelőtestület hangulatára. Arra törekszünk, hogy amit a gyermekek használnak (tárgyakat, eszközöket), testméreteiknek megfelelő méretben és magasságban, biztonságosan legyenek elhelyezve, valamint változatos és személyes helyek is biztosítva legyenek a gyermekek számára. A zöldövezetben lévő, kertvárosi óvoda az Igmándi patakhoz közel, a falusi óvoda hangulatát kelti. A szomszédos kertek élővilága (kutya, macska, baromfiudvar…) a természetben történő megfigyelést gazdagítja a gyermekek számára. A fákkal, bokrokkal tarkított óvodakert és a gyermekek kiskertje csodálatos környezetet teremt a természet megszerettetésére, a környezet tevékeny megismerésére, a természetvédelemre, környezetvédelemre. Udvarunk nagy telken terül el, parkosított, játékokkal jól felszerelve várja a gyermekeket és biztosítja számukra a szabadban a játékos tevékenységhez, képességeik fejlesztéséhez szükséges teret és eszközöket (fa mászókák, fedett homokozók…). Az udvaron a zuhanyzó a nyári hőségben a kellemes időtöltés mellett a vízzel való ismerkedésre nyújt lehetőséget. Jó időben óvodánk teraszán étkezünk, mivel szeretünk minél több időt tölteni a szabadban. Ezzel is az egészséges életmód alakításához, az egészség megőrzéséhez kívánunk hozzájárulni. Az udvart különböző szabadtéri rendezvények színhelyeként is jól hasznosítjuk (sportnapok, „Pajkos” napok, gyermeknap,). Az óvoda udvarán lévő játékraktár helyet ad: a gyermekek kerti szerszámainak, triciklikhez, homokozó játékainak, és egyéb nagymozgást igénylő játékszereknek. 25

Pajkos Program

Intézményünk bútorai, berendezési tárgyai természetes anyagokból készültek, esztétikusak, a gyermek méreteihez igazodnak. A csoportszobák játékai a gyermek képességeit fejlesztik, az eszközök játéktevékenységre ösztönzik őket. A csoport szobák méretei: 4 csoportszoba: 50 m2-es, 25 főre készültek, 1 csoportszoba: 42 m2-es, 21 főre készült. A csoportszobákon kívül több speciális szobában fejlesztjük a gyermekeket. A tornaszoba, amely a mozgásos képességek fejlesztésének és a gyógy testnevelésnek főbb helyszíne. A logopédiai szoba, ahol szakképzett logopédus látja el feladatát. A kiskonyha, ahol a gyermekek különböző zöldég-, gyümölcssalátát-, és egyszerűbb süteményeket készíthetnek. Könyvtárunk a pedagógusok fejlesztésén túl, a szülőket is kívánja segíteni a gyermeknevelést megkönnyítő könyvek ajánlásával. Kötött és kötetlen formában, játékos ismeretátadás keretében, tevékenységeken keresztül fejlesztjük a gyermekeket, (tevékenységekben valósítjuk meg a tanulást). Ehhez, sok eszközre van szükségünk. Óvodánkban többféle szertár teszi hatékonyabbá pedagógiai munkánkat: (matematika-, környezet-, torna-, anyanyelvi-, zenei-, fejlesztő játékok szertára, …). Szertáraink jól felszereltek, biztosítják az egyéni manipuláláshoz az eszközöket, ezáltal a feladatmegértést és megoldást. Az anyanyelvi szertárban található applikációs képeken kívül bábszertár is segíti munkánkat, a szép magyar beszéd- az anyanyelvi kultúránk átadására. A mindenkori költségvetés mellett, sikeres pályázatok útján, szponzorok támogatásával is bővítjük eszközigényeinket. A nevelési program megvalósítását szolgáló tárgyi feltételeket - eszközlistát az 1-es számú függelék tartalmazza. Megfelelő munkakörnyezet A Pajkos óvodában dolgozóknak, az óvodaépületben kialakított nevelői szoba-, torna szoba-, internet szoba-, öltöző-, fürdőszoba biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet.

4.3. A nevelőmunkát segítő kötelező eszközökről és felszerelésekről A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló: 11/1994.(VI. 8.) MKM. rendelet 7. sz. melléklete határozza meg, melyek azok a minimális eszközök és felszerelések, amelyekkel az óvodáknak rendelkeznie kell. 26

Pajkos Program

Óvodánk rendelkezik a kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltakkal. (1. sz. függelék) Az amortizáció következményeként cserére szoruló eszközöket és felszereléseket a 2-es számú függelék tartalmazza. Az eszközbeszerzésnél alapelveink • Legyen esztétikus (berendezési tárgyak, játékok). • Feleljen meg a gyermek életkorának, fejlettségének (méret). • A gyermek fejlesztését szolgálja (játékeszközök). • Legyen gazdaságos (reális ár, tartósság). • Feleljen meg a biztonsági előírásoknak. Az MKM. rendelet a játékokra, játékeszközökre nem ír elő kötelező eszközöket, ezért ezt mi óvodapedagógusok állapítottuk meg, Pajkos nevelési programunkban foglaltak figyelembe vételével.

4.4.

Az óvodai élet megszervezése

Az óvodai életet céltudatosan alakítjuk ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, és segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Célunk, olyan ösztönző játékkörnyezet kialakítása, amelyben a gyermekek kreativitása megnyilvánulhat. Feladatunk: Biztosítani a nyugodt légkört, elegendő játékidőt és sokféle játékeszközt a gyermekek játék iránti szükségletének kielégítésére.

Szervezési és időkeretek: Napirenddel biztosítjuk a gyermekek egészséges fejlődését, azzal, hogy a differenciált tevékenységek tervezését, szervezését, megfelelő időkeretbe helyezzük. A rendszeresen visszatérő ismétlések, érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekek számára. 27

Pajkos Program

A napirendet úgy állítottuk össze, hogy minden óvodai csoport rugalmas keretek között tevékenykedhessen. Figyelembe vettük a helyi szokásokat, igényeket, a tevékenységek közötti belső arányokat. Úgy gondoljuk, hogy a napirend és a heti rend jellemzői a folyamatosság és rugalmasság, ezért a gyermekcsoport óvodapedagógusainak feladata ennek kialakítása, az adott csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nem csak a komplex tanulási tevékenység helyét, hanem az időkereteket is megváltoztathatják. Az óvodai nevelés tervezését a gyermekek megismerését és fejlesztését a Pajkos program alapján egyrészt a csoportnapló, másrészt a gyermekekről készített fejlődési napló tartalmazza. Óvodai napirend: Tevékenységek 3-4 évesek számára 4-5évesek számára 5-8 évesek számára Szabad játék, tevékenységben 7 óra 7 óra 30 perc 8 óra 30 perc megvalósuló tanulás Előkészület és 1 óra 1 óra 1 óra étkezés Öltözködés, egyéb testápolási 1 óra 40 perc 1 óra 20 perc 1 óra teendők Pihenés (alvás) 2 óra 10 perc 1 óra 50 perc 1 óra 10 perc Mindennapi, 10 perc 20 perc 20perc frissítő testnevelés A napirend megtervezésénél figyelembe vesszük: • a gyermekek életkorát, a csoport fejlettségi szintjét, a közösen átélt élményeiket, ünnepeiket, hagyományaikat, programjainkat, • a heti rend folyamatosságát, rendszerességeit, és rugalmasságát biztosítjuk, ügyelünk arra, hogy jusson elegendő idő a szabad játékra, játékos tevékenységre, egymás meghallgatására. A napirendünkben a szabad játék kiemelt jelentőségű, ez az időbeosztásban is megmutatkozik. A heti rend lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások életének megszervezésében. A nyári heti rend megtervezésénél szempontjaink: • minél több program és tevékenység szervezése a szabadban, • szabad játék biztosítása a levegőn, • élményszerzés, élménygyűjtés, tapasztalatszerzés, ismeretátadás a szabadban. A heti rend általános tartama és maximális időkeretei: 28

Pajkos Program

Hétfőtől – péntekig minden nap: mese-vers, testnevelés, éneklés. (A mindennapi mesélés, mondókázás, éneklés, a gyermekek mentális higiénének elmaradhatatlan eleme, a mindennapi testnevelés az egészséges fizikum eleme. Külső világ tevékeny megismerése: 1 héten 2 alkalommal: • matematika, • környezet megismerésére nevelés. Művészeti tevékenységek: 1 héten 3 alkalommal • ének, zene, énekes játékok, • rajzolás, mintázás, kézimunka, • mozgás. Az óvoda csoport szerkezete Az óvoda csoportszerkezetének kialakításánál figyelembe vesszük a szülők igényeit, a gyermek személyiségét, a gyermekközösségek nemek szerinti elosztásának arányát, (ez utóbbinak a társas kapcsolatok alakulásában van szerepe,) és azt, hogy melyik szerkezeti keretet érezzük legalkalmasabbnak az eredményes nevelőmunkához. Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű-, és a már nyolcadik életévükben lévő gyermekek csoportokban történő elhelyezésére. Lehetőség szerint olyan életkorú csoportokat szervezünk, ahol a különböző fejlődési ütemű gyermekeknek egyaránt kedvező fejlődési környezetet tudunk nyújtani. Ezért a Pajkos Programban homogén illetve heterogén életkorú csoportban biztosítjuk a gyermekek elhelyezését. Mindkét szervezeti formának megvannak az előnyei, ezért van helye a Pajkos Programban mind kettőnek. A heterogén csoport előnyei: • megszűnik a korcsoportismétlés miatti csoport csere, • kicsik beilleszkedése zökkenő-mentesebb, • a testvérek, barátok, ismerősök egy csoportba kerülnek, • eredményesebb a szocializációs tanulás, felgyorsul az önállóság fejlődése.

A homogén csoport előnyei: • több idő jut a gyermekek egyéni, differenciált fejlesztésére, így eredményesebb a tanulás, • a gyermekek közel azonos életkora, fiziológiai fejlettsége, érése több játszó csoport kialakulását eredményezi, ami a társas kapcsolatok fejlődését és a közösségi magatartás kialakulását segíti, 29

Pajkos Program

• •

a csoportban nincs lehetőségük a nagyobb gyermekeket utánozni, ezért az óvodapedagógus kerül előtérbe, mint modell, a gyermekek biztonságérzete nagyobb, mivel azonos korú gyermekek között vannak.

4.5. Óvodánk kapcsolatai 4.5.1. Az óvoda kapcsolata egészségügyi szervekkel

fenntartójával,

intézményekkel,

Az óvoda fenntartója a BP. Főváros XI. ker.-i Újbuda Önkormányzat. Fontosnak tartjuk a rendszeres információ-áramlást, mint kapcsolattartási formát, mert nagy szerepet játszik az óvoda nevelőmunkájának társadalmi megítélésében, elismerésében, emellett a személyes kapcsolattartást is igényeljük. Az intézmény munkáját segíti az Oktatási és Kulturális Iroda, Oktatási és Informatikai Bizottság, GAMESZ, ÚPI, Területgondozók, Újbudai Nevelési Tanácsadó, Újbudai Logopédiai Központ, Újbudai Gyermekjóléti Szolgálat, és különböző Szakszolgálatok, egészségügyi intézmények, ÁNTSZ, és a Pajkos Óvodásokért Alapítvány. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk az együttműködést a kerület más óvodáival, gondolat-, tapasztalatcsere és az eredményes munka érdekében. Szükségesnek tartjuk, hogy óvodánk nevelőmunkájával, hagyományainkkal kerületi képviselőnk megismerkedjen, osztozzon sikereinkben. Rendszeres a kapcsolattartás az óvoda orvosával, védőnőjével, az ÁNTSZ-szel a gyógy-testnevelővel, logopédussal, pszichológussal, gyermekvédelmi koordinátorral a gyermekek egészségének megőrzésének érdekében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez.

4.5.2. Óvoda – bölcsőde kapcsolata Fontos megismerkednünk a bölcsődében folyó munkával, mivel 3 éves korban nem csak családból érkeznek a gyermekek. (A bölcsődéből érkező gyermekek önállóbbak, a közösségben való lét nem idegen számukra.) A bölcsődei gondozók által adott gyermeki jellemzések segítséget nyújtanak a gyermekek mielőbbi megismeréséhez, beszoktatásukhoz, és így fejlesztéséhez. Fontos, hogy a bölcsödébe járó gyermekek szülei megismerjék óvodánkat, mert így bátrabban hozzák gyermekeiket hozzánk.

4.5.3. A szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás 30

Pajkos Program

Az óvoda tevékenysége szolgáltatás, amelynek középpontjában közvetlen partnereink a gyermekek és szüleik igényei és elvárásai állnak. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. A család és az óvoda kapcsolata a pedagógiai hatások forrása. Alapvető feltétel a kölcsönös tisztelet és bizalom. Folyamatosan mérjük a kapcsolattartás formáira, tartalmára vonatkozó szülői elégedettséget. Az eredményeket a kapcsolattartási formák kiszélesítésében és mélyítésében felhasználjuk. Az óvodai nevelésben megteremtjük a feltételeit a családok szocializációs különbségeiből adódó hátrányok kompenzálásának. Célunk: a partnerközpontúság működtetése Feladatunk: • az óvoda – család kapcsolatának további erősítése, • a család sajátosságainak, szokásainak figyelembe vétele, • a szülő segítése a gyermek viselkedésének értelmezésében • a szülő gyermek interakció egyéni stílusainak respektálása • egyenrangú nevelőtársi viszony, kölcsönös bizalom kialakítása, • az óvoda nyitottságának biztosítása, • meglévő szokások támogatása, szem előtt tartva ezeknek jelentőségét, a szülők igényeit, a gyermekek egészséges személyiségének fejlődését és az óvoda adottságait, • a család szociális szerepével foglalkozó kutatási eredmények publikálása, • preventív gyermekvédelem, • közös programok és tevékenységek szervezése, • a szülők között végzett rendszeres közvélemény kutatás (mit várnak az óvodától: elégedettség mérés). Valljuk, hogy a gyermekek nevelésében elsődleges szerepe a családnak van és az óvoda, mint intézményes nevelés, kiegészíti azt. Ezért a gyermekek nevelése akkor válik eredményessé, ha az óvoda és a család együttnevelése megvalósul. A jó együttműködés érdekében az óvodapedagógusoknak meg kell ismerniük a családot, a szülőknek pedig az óvodát. A szülőnek joga, hogy megismerje az óvoda Pajkos Nevelési Programját, Minőségbiztosítási Programját, a Házirendjét, hogy gyermeke fejlődéséről rendszeres, részletes, és érdemi tájékoztatást kapjon. Alapelvünk: elfogadjuk a család szokás- és szabályrendszerét, és tapintatosan befolyásoljuk az életmód jó szokásainak alakításában, tiszteljük a szülőt. Számunkra nagyon fontos a családi életre nevelés megvalósítása a szülői házzal közösen, mert 31

Pajkos Program

csak így tudjuk közvetíteni a gyermekek felé azokat az értékeket, szokásokat, szabályokat, amelyeket elsajátítva, felnőttként is értéknek fognak tartani. Programunk és nevelői attitűdünk lehetővé teszi, hogy a szülők mindennapi életünkbe bekapcsolódjanak, így is segítve a más kultúrák szokásainak, hagyományainak megismerését, erősítését. Az eredményes együttműködés legfontosabb feltételei: • Kölcsönös bizalom a család és óvoda között, nyílt, őszinte együttműködés. • Napi kapcsolat a szülőkkel. • Tiszteletben tartjuk a család világnézetét, hagyományaik ápolását. • A szülő érezze, hogy gyermekét szeretjük, elfogadjuk olyannak amilyen. Vannak értékes hagyományaink és bevált formáink a szülőkkel való kölcsönös tevékenység szervezésére: őszi-tavaszi Pajkos nap, farsang, Anyák napja, kertrendezés, munkadélutánok, évzáró, családlátogatás, fogadóóra, szülői értekezlet, és a mindennapi kapcsolattartás. Szülők fogadása A szülők fogadására lehetőség van a nevelői szobában, ahol nyugodt körülmények között lehet beszélgetni a gyermekek fejlődéséről, ahol tovább fejleszthető: szülőóvodapedagógus kapcsolata, az együttnevelés hatékonysága érdekében. Óvodánkban Szülői Szervezet működik, amely következőkkel segíti munkánkat: • a szülők érdekképviseletének ellátása, • az óvodai nevelés elveinek, módszereinek ismerete, • megfelelő kapcsolat kialakítása a szülők, az óvodavezető, az óvodapedagógusok, és a dolgozók között, • közös programok, gyermekkíséret, munkadélutánok, kirándulások, ünnepségek szervezése.

4.5.4. Az óvoda – iskola kapcsolata Célunk: a környező iskolákkal kialakult jó kapcsolat megőrzése, megerősítése. Az együttműködés alapelveinek valljuk: a kölcsönös nyitottságot, érdeklődést, bizalmat és zavartalan átmenetet. Kapcsolattartási formáink: • kapcsolattartás az első osztályos tanítónőkkel, • az óvodapedagógusok iskolalátogatása, az átadott gyermekek képességeinek, neveltségi szintjének megismerése szempontjából, • nagycsoportosok iskolalátogatása, 32

Pajkos Program

•

az első osztályos tanítónők tájékoztatása az óvodai helyi pedagógiai programjáról.

4.5.5. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata A társadalmi és gazdasági változások szükségessé teszik, hogy az intézményes nevelésen belül is sor kerüljön különböző élményt nyújtó programok szervezésére. Ennek érdekében figyelemmel kísérjük a művelődési házak, színházak, múzeumok programjait és az óvodás korosztálynak megfelelő programokon veszünk részt. A szülő – gyermek – pedagógus kapcsolat szorosabbá tételéhez, a gyermek erkölcsi érzelmeinek fejlesztéséhez, esztétikai fogékonyságához fontosnak véljük a szülő részvételét, bekapcsolódását a különböző óvodán kívüli programokba.

4.5.6. Irányelvek a kapcsolattartásban:

• A kétirányú információ áramlás hatékonyságának a növelése. • A kapcsolattartás minőségének évenkénti értékelése. • Az óvodapedagógus az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot (azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.)

Fontosnak tartjuk a komplex intervenciós (beavatkozási) stratégia, cselekvési terv és gyakorlat kidolgozását, működtetését a helyi szükségletek alapján. A stratégiai terv tartalmazza az óvodában elérhető, a családi nevelés gyakorlatát segítő szolgáltatásokat (az óvodapedagógusok speciális képzettségeinek kihasználása, a logopédus, pszichológus, Gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi intézmények, szociális ágazat bevonása, szülői klub, fogadóóra, játszódélután, szülők bevonása a nevelési gyakorlatba, projektek közös megvalósítása, nyitott ünnepek stb.).

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 5.1. Játék A játékot a 3 - 8 éves gyermek örömteli, önkéntes, szabadon választott és legfejlesztőbb tevékenységének tekintjük, amely az egész napját kitölti. „A gyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.” (Alapprogram) Célunk: 33

Pajkos Program

a játék tartalmának gazdagításával a gyermek pajkosságát figyelembe véve, óvodásaink személyiségének sokoldalú fejlesztése, • a gyermek különböző tevékenységeibe bevinni a játékot, • prevenció, korrekció, tehetséggondozás. •

Feladataink: • a játék feltételeinek megteremtése, megfelelő csoportlégkör, hely biztosítása, a különböző játéktevékenységekhez (kuckósítások által), • játékidő, amit a napirend biztosít, • a szabad játék túlsúlyának érvényesülése, • élményszerzési lehetőség-, játékeszközök biztosítása, amelyeket a gyermek életkorához és fejlettségi szintjéhez igazítunk, • könnyű és biztonságos mozgás lehetőségét szolgáló térfelosztás megteremtése. • A megfelelő készen vett játékeszközök biztosítása mellett, a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök biztosítása. A játéktevékenységen olyan játékot értünk, amelyben az óvodás gyermek maga kezdeményez játékot, vagy társakkal játszik egy képzelt szituációt, egymás között felosztják a szerepeket és megalkotják a játékszabályokat. Az ilyen játék kialakulása gazdagítja a gyermeki fantáziát, a gyermeki személyiséget és alkalmat ad az egyéni fejlesztésre. Nevelési feladataink megvalósítása a szabad játéktevékenységben az anyanyelvi nevelés terén: • Az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés megvalósítása • A csoport elfogadott erkölcsi szabályának nyelvi megfogalmazása, különös tekintettel a konfliktuskezelés, az asszertív (tud nemet mondani, saját érdekeit képviselni, mások agresszióját, például a csúfolódást, verekedést megfelelően kezelni) kommunikációs stílus nyelvi formáinak gazdagítása. • Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. • Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. • A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a 34

Pajkos Program

•

magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. A HH és a HHH gyermekekre a játékban fordított időt kettős figyelem jellemzi az óvodapedagógus részéről: a beilleszkedés támogatása a játékban, valamint minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott tervszerű anyanyelvi fejlesztés megvalósítása.

A játék eszköz, aminek segítségével megoldunk egy feladatot, és módszer is, amivel megvalósítunk egy tevékenységet. A Pajkos Programban a játékot tanulási céllal is használjuk, mivel a gyermek, játék közben tanul, és tanulás közben játszik. A játékirányítás alapelvei, az óvónő játéka a gyermekkel: Számunkra a játékirányítás a gyermek játékfejlődésének elősegítését jelenti. Játékirányításunk alapvető sajátossága, hogy közvetett, tehát mi óvodapedagógusok, tapintatos kezdeményezésekkel, tanácsokkal, az érdeklődés felkeltésével, bátorítással segítjük a gyermekek játékának fejlődését. Elsősorban a feltételek megteremtésére, (az élmények, tapasztalatok bővítésére, a pozitív érzelmek alakítására), igyekszünk odafigyelni, hiszen tudjuk, hogy a játék tartalmi gazdagodása közvetett vagy közvetlen úton összefügg a gyermek élményeivel, érzelmi fejlődésével, tehát objektív (tárgyi) és szubjektív (személyi) tényezőkkel. Fontosnak érezzük a gyermek és a felnőtt együttes tevékenységét, azt, hogy mi pedagógusok is szeressünk játszani. Ugyanakkor indokolatlanul nem avatkozunk be a gyermekek játékába, csak akkor tartjuk szükségesnek a beleszólást, ha a gyermekek zavarják egymást, vagy konfliktusukat képtelenek önállóan megoldani. Játékukat technikai tanácsokkal segítjük, figyelembe vesszük a gyermek egyéni sajátosságait, fejlettségi szintjét, gondot fordítunk a gyermekek élményeinek, családi hátterének, tapasztalatainak megismerésére. Fontosnak tartjuk, hogy óvodánkban egy alapvető közös szokás-, szabályrendszer alakuljon ki a csoportszobára és az udvari életre vonatkozóan. Ez biztosítja a következetes nevelést egy nevelőtestületen belül, megkönnyíti a gyermek alkalmazkodását is és garantálja biztonságát. Az udvari játéklehetőségeinkről: Megteremtjük az udvari játék feltételeit is, mozgásos játékok szervezésével és változatos eszközök biztosításával segítjük az udvari játék tartalmasabbá tételét. Sok eszközt viszünk ki az udvarra, pl.: az ábrázoláshoz eszközöket, babakonyhai eszközöket, amelyek ösztönzik a gyermekeket a változatos tevékenységekre és fejlesztik a közös élmények pozitív alakításának lehetőségeit. Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek biztosítása mellett hangsúlyt fektetünk a téli időszakban is a benti játékok folytatásának lehetőségének megteremtésére. 35

Pajkos Program

Kiviszünk pokrócokat, könyveket és építő játékokat, így gazdagabb választékot biztosítunk a gyermekek számára. A homokozó, további játéklehetőségeket biztosít a gyermekeknek. A gyermekek fejlettségének megfelelő játék: A gyermekek gyorsan változnak, így a játékeszközöket fejlettségi szintjükhöz igazítjuk. Az óvodakert is e szerint lett kialakítva. A gyermekeknek fejlődésük során más és más ingerekre van szükségük, és a rendelkezésükre álló játékoknak ki kell szolgálniuk a különböző szükségleteiket. A gyermekeknek olyan játékot vásárolunk, illetve készítünk, amelyek érzékszerveiknek ingereket biztosítanak, amelyek jól megtervezettek és ezáltal ösztönzést nyújtanak a gyermekeknek az új dolgok felfedezéséhez, hogy új képességekre tegyenek szert, és a meglévőket fejlesszék. Az óvodáskorú gyermek élvezettel játszik azokkal a játékokkal, amelyek a képzeletét megindítják, pl.: a kártyajátékok nemcsak a számolási készséget javítják, hanem fejlesztik stratégiai érzékét is. Ezzel pedig, megtanítjuk a gyermeket, hogyan kell egy cél elérése érdekében tervezni. A jól megtervezett játékokkal kiderítjük képességeiket és serkentjük felfedezőkedvüket. A megfelelő környezet kialakítása a játékhoz: Az egyik módja annak, hogy elősegítsük a gyermek fejlődését, ha megfelelő környezetet biztosítunk az alkotó jellegű játékhoz. Sokat számít a játékok elrendezése: legyen felhívó jellegű, egyedülálló! Ha a játékeszközök jól áttekinthetők a polcon, akkor játékra ösztönzik a gyermeket. Játékvásárlásnál a szempontjaink: • biztonságos legyen, • esztétikus legyen, • a gyermek életkorának megfeleljen, • ösztönözze játékra a gyermeket, • legyen élvezetes, sokoldalú a játék, alkalmas a többféle tevékenység végzésére, • fejlessze a gyermek képességeit, kreativitását. A képzeletbeli világ kibontakoztatása érdekében feladataink: Serkentjük a gyermekeket, de nem tesszük ki túl sok ingernek, és nem erőltetjük olyasmire, amire nem elég érett, nem adunk neki iskolai feladatokat. Hagyjuk, hogy ő diktálja a tempót!

A játékfajták legjellemzőbb megjelenési szintjei 3-8 éves korban: 36

Pajkos Program

A gyermekeknek a játék létforma, mely fejlődésének alapja. Megfigyelése során képet kaphatunk a gyermek ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségéről. Személyiségének tükrözője és egyben személyi fejlődésének legfőbb eszköze. Játék közben a legváltozatosabb tevékenységekre nyílik lehetőség, de mindig szem előtt tartjuk, hogy önkéntes, szabadon választott legyen. Ezért a gyermek szabadságának és a mi tudatos, fejlesztő munkánknak kell érvényesülnie a gyakorlatban. Az óvodapedagógusnak figyelembe kell venni: • a csoport összetételét, • az egyéni fejlettséget és érdeklődést, • a gyermekek mozgásfejlettségét. A gyakorlójáték A gyakorlójáték során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker ismétlése készteti a gyermeket és ezek az újraismétlések, nagy örömöt jelentenek számára. Lehet mozgásos, manipulációs és verbális. Építő – konstruáló játék E tevékenység közben a gyermekek különböző játékszerekből összeraknak, létrehoznak valamit, eleinte spontán építenek, de később az átgondolt, elrendezett, meghatározott céllal végzett építés dominál. Nagyon fontos az eszközök változatossága. Vannak különböző színű, nagyságú és anyagú, kész és félkész eszközök. Ennek szellemében mi tudatosan válogatjuk és bővítjük is a készletet. Folyamatos cseréről gondoskodunk. Kedvelt építési játék a homokozás. A gyermek építés közben átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása, tanulja és tapasztalja a rész-egész viszonyát, tanul tervezni, szerkeszteni, fejlődik megfigyelőképessége, gondolkodása, beszéd készsége, finommotoros mozgása. Az építés az összerakás technikáját mindig megmutatjuk, ha technikai nehézségbe ütközik a gyermek, de nem kötjük meg fantáziáját. A megvalósítást a gyermekre bízzuk. Közben rengeteg matematikai ismeretet szerez, a külső világot tevékenyen megismeri, fejlődnek szociális érzelmei. Szerepjáték A szerepjáték a gyakorlójátékból bontakozik ki. A gyermek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit, pozitív és negatív élményeit fejezi ki, környezete jelenségeit sajátos módon újraalkotja. Ez a játék tükrözi a gyermek egész eddigi életét, személyiségét, tehát nagyon sok egyedi vonás van benne. A szerepjáték a gyermek legintimebb tevékenysége, ezért feltétlenül figyelemmel kísérjük, és tiszteletben tartjuk. A szerepjátékban a felnőtteknek másfajta feladataik vannak, mint más játékoknál. Nem mi irányítjuk a játékot, a helytelen 37

Pajkos Program

magatartás miatt nem szakítjuk félbe, nem javítjuk a gyermekeket, hanem egy másik szituációban példát mutatunk a helyes magatartásra. A konfliktusok megoldásában is csak szükség szerint veszünk részt. Jó, ha a gyermekek egymás között is meg tudják ezt oldani. A felnőtt is részt vehet a játékban, de csak akkor, ha nem irányító, hanem egyszerű játszótárs tud maradni. A szerepjátéknak nagyon nagy jelentősége van a gyermek egész személyiségének fejlődésében, elsősorban a szociális területeken. A gyermek szociális tanulással a felnőtt mintáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Gyakorolja a társakkal való együttműködést, átéli az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, újraalkotva kreatívan egy-egy átélt eseményt. Fejlődik képzelete egy-egy kitalált történet eljátszásával, szervezőkészsége a játék megszervezésével, empátiája a társak érzelmeinek felfogásával, elgondolásaik megértésével. Közben a közösen felállított szabályok fejlesztik önuralmát, akaratát, szabálytudatát, erkölcsi érzékét. Szabályjáték Legfontosabb a szabályokhoz való igazodás igénye. Fontosnak tartjuk, hogy sok ilyen játékkal ismertessük meg a gyermekeket, hogy bármikor maguk is eljátszhassák, kezdeményezhessék. Közben érzelmeket tanul, tanulja indulatainak fékezését, tanulja a siker- és a kudarctűrést. Helyes magatartásformákat sajátít el: türelem, kitartás, akaraterő, mértéktartás, szerénység, eredményre törekvés. A csoportos és a csapatjátékban fejlődik közösségi érzése, felelősségtudata, feladattudata. Az ismert mozgásokat gyakorolja változatos formában. Barkácsolás A barkácsolás mindig a játék igényéből indul ki, és kötetlen. Fontos, hogy ne legyen öncélú. Az elkészített eszközökkel játszhassanak, legyen azoknak funkciójuk. A barkácsolásnál sok és sokféle eszközre van szükség, ezért fontos a folyamatos gyűjtőmunka és az eszközök megfelelő elhelyezése, hogy a gyermekek bármikor hozzáférhessenek. Fontosak a megfelelő méretű és biztonságos szerszámok is. Eleinte a gyermekek közötti tevékenységünkkel keltjük fel az érdeklődésüket, előttük készítünk kiegészítő eszközöket, játékokat javítunk, és magyarázattal kísérjük tevékenységüket. E változatos tevékenység közben a gyermekek rengeteg ismeretet és tapasztalatot szereznek az anyagok tulajdonságairól, megmunkálhatóságáról. Szem-kéz koordinációjukat és finommozgásukat fejlesztjük tépéssel, vágással, ragasztással. Figyelemmel kísérjük tevékenységeiket, bekapcsolódunk abba, megnevezzük a különböző technikákat, az eszközöket, a munka közben előforduló térbeli helyzeteket, relációkat. Tudatosan használjuk ezeket a fogalmakat, akkor a gyermekek elsajátítják és maguk alkalmazzák majd ezeket. (pl.: Mérd össze! Melyik hosszabb? Tedd fölé! stb.…). Bábozás 38

Pajkos Program

A gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze, ezáltal feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai, szociális élményeit. Forrása lehet: • óvodapedagógus játéka, • gyermek bábjátéka, • gyermek bábjátéka a maga készítette bábjaival. • mese-vers, ének • színházlátogatás. Az óvodába érkezés pillanatában megismertetjük a bábbal a gyermeket. A legjobb bábok a gyermekek által óvodába hozott kedvencek, szőrös állatok. Mindez elősegíti az óvodába való beilleszkedést és a szociális problémák megoldását is egy-egy gyermeknél. A bábozásnak nagy szerepe van a személyiség fejlődésében, a bábok mögé bújva igazán lehetőség van az önmegvalósításra. A közös bábozás hat a társas kapcsolatok alakulására. Közben élmények, tapasztalatok elevenednek fel, így fejlődik emlékezetük, a kitalált történetekkel pedig, fantáziájuk. A báb mögé bújva bátrabban megszólalnak a gátlásos gyermekek is, így ez a kommunikáció fejlődését is segíti. Lényeges eleme a beszéd, sok fogalmat, kifejezést gyakorolhat. Nagy jelentősége van a hangutánzásnak, a különböző érzelmi állapotok kifejezésének hanglejtéssel, hangszínnel és a beszéd gyorsaságával. Dramatizálás A bábozás és a dramatizálás szoros összefüggésben és kölcsönhatásban állhat egymással. Dramatizáláskor a gyermekek saját vagy irodalmi élményeiket játsszák el kötetlen módon. Ennek az a feltétele, hogy ezek tartalma érzelmileg megragadja, hatással legyen a gyermekekre. A csoportban az aktuális játékhoz, jelenethez a kellékeket, a jelmezeket biztosítjuk, könnyen hozzáférhető helyen tároljuk.

5.2. Munka jellegű tevékenységek A Pajkos Programban a munkajellegű tevékenység célja: A természetes és társadalmi környezetből ismeretek, tapasztalatok szerzése, cselekvő tapasztalással megfigyelések végzése óvodásaink személyiségének fejlesztése érdekében. Feladataink: • a gyermek megismertetése környezetükkel, az őket körülvevő tárgyi világgal, • a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakítása, • a játék és a munka megkülönböztetése, 39

Pajkos Program

Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása, • munkaeszközök célszerű használatának megtanítása, • együttműködési képességük-, közösségi kapcsolatok alakítása, fejlesztése, • a gyermekek környezetének térbeli viszonyai között való eligazodásának megtanítása, • a pozitív munkakedvük megőrzése. •

Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. Programunkban a munkát a személyiségfejlesztés és az életre való felkészítés eszközének tekintjük, továbbá a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszközének, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formájának. A munka az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amelyre játékidőben, játéktevékenységek alakalmával különböző élethelyzetekben, a gyermek tevékenységei során tág lehetőséget biztosítunk. A gyermek éppúgy élvezi a munkatevékenységet, mint a játékot, ha nem túl nehéz feladatok elé állítják, akkor örömmel végzi, szívesen azonosul a munka céljával, eredményével. Munkavégzés közben begyakorlódnak, pontosabbá, rutinosabbá válnak a különböző készségek, fejlődik a gyermek kitartása, felelősségérzete, feladattudata, önállósága, önértékelése. A munka az óvodáskor végéig megőrzi játékos jellegét. A játék mozgatóereje maga a tevékenység. A munka elvégzését külső szükségesség, meghatározott cél indokolja. A gyermek munkája külső irányítással folyik, de a gyermektől belső fegyelmet, kötelességvállalást igényel. Célunk, hogy az óvodáskor végére a gyermek ne a felnőtt követelésére végezze el a munkát, hanem természetes szükségletének önálló kielégítése legyen és társaiért is vállaljon feladatot. Ezt a célt az óvodáskor végére, fokozatosan érhetjük el. Mindvégig szükséges a felnőttek tudatos, tapintatos, a gyermek életkorát, egyéni fejlettségét, adottságait szem előtt tartó pedagógiai irányítása. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és a gyermeknek saját magához mérten folyamatos, reális, fejlesztő értékelést igényel.

40

Pajkos Program

A munka alapvető feltételei: • a gyermek munkavégzéséhez megfelelő, célszerű munkaeszközöket biztosítunk, • a gyermekek számára elegendő munkalehetőséget nyújtunk, • a munka elvégzéséhez elegendő időt, megfelelő helyet, nyugodt légkört teremtünk. A munka irányításának alapelvei: • a munkajellegű tevékenységben a játékkal megegyező sajátosságaira támaszkodunk: önkéntes, örömmel végzett játékos tevékenység, • célunk, hogy a munkavégzésbe bekapcsolódó gyermek önként, a tevékenység öröméért végezze azt, • munkája hasznát is megismertetjük vele, • a munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, hogy tapasztalatokat szerezzen a célszerű munkavégzésről, • a gyakorlásra is figyelmet fordítunk, a munka mennyiségét fokról fokra növeljük, megismertetjük vele a munka részmozzanatait, azok célszerű sorrendjét, • lehetőség szerint a gyermek képességeihez mérten adunk feladatot, • a gyermek munkájának minőségét, saját fejlettségéhez mérten, pozitívan értékeljük, • meghatározónak tartjuk, a munkához való pozitív viszony alakítását, ezért a gyermek számára természetesen nem lehet büntetés, csak jutalom a munkavégzés, • Fontosnak tartjuk a család megnyerését arra, hogy a gyermeket saját személyével kapcsolatos munka elvégzésére szoktassa. Munkafajták A gyermek kezdetben saját szükségleteinek kielégítéséért végez munkát az óvodapedagógus segítségével, majd egyre önállóbban végzi ezeket a tevékenységeket, később már a közösségért, társaiért is vállal feladatot. A gyermeket minden életkori szakaszban vezetni kell valahová, ezért arra törekszünk, hogy az óvodai élet során fokozatosan tudatosodjon a gyermekben, mikor játssza a munkát, és mikor végez eredményt létrehozó tevékenységet, értse meg munkájának célját. Tanulja meg tisztelni a munkát végző embert. Önkiszolgálás: Az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munkával a gyermek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejlesztjük.

41

Pajkos Program

A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint végeztetjük a gyermekekkel. Testápolás közben fejlesztjük a gyermekek szem-kéz koordinációját: (szappan, körömkefe, stb. fogása). A testséma fejlesztését testrészek ismeretével fejlesztjük (kézfej, ujjak, csukló, köröm, szemhéj, stb.), a tükör használatával pedig, a mozgás koordinációját. Étkezés során önállóságukat fokozzuk, megtanítjuk őket a tálból való önálló szedésre, a kés és a villa együttes használatára, a terítés önálló végzésére. Étkezés közben fejlődik nagymozgásuk, terítéskor a megfelelő járás, egyensúlyérzékük (tárgyak hordása). Az öltözködés önállóan történik, az időjárásnak megfelelően. Az öltözködés időtartama egyre rövidebb, gombolnak, kötnek. Öltözködés közben fejlődik a szemkéz, szem-láb koordináció, testrészek ismerete, megnevezése. Környezet rendjének megőrzése során fejlődik a gyermek: • egyensúly érzéke (tárgyak vitele), • finom motorikus mozgása (különböző tárgyak fogásának gyakorlása), • térpercepciós képessége (játékok elrendezése a polcon), • vizuális érzékelése (vizuális memória: minek hol a helye?), • verbális emlékezete (tárgyak neve, térbeli viszonyok, formák, színek). Alkalomszerű munkákat, egyéni megbízatásokat a gyermekek az óvodapedagógus – segítő-, szülő-, dajka irányításával végzik (pl.: kiskonyhában kalács-, pogácsa sütését, saláta készítését, edények elmosogatását, kiskonyha rendbetételét). Háztartási munkaformákkal ismerkednek meg, életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten. A gyermeknek pontosan tudnia kell, hogy mit várunk tőle, feladatadásnál és értékelésnél az egyéni sajátosságokat és fejlettséget vesszük figyelembe. Növények gondozása során is (ültetés, öntözés, gyomlálás) fejlesztjük finommozgásukat, verbális emlékezetüket, és a környezetvédelemre neveljük őket. Ide soroljuk még az évszakhoz kacsolódó munkát (kertrendezés, termések gyűjtése… stb.). A naposi munka szerteágazó, ezért fokozatosan történik a feladatok bevezetése. Olyan szabályokat alkalmazunk, hogy a naposok is nyugodtan tudjanak étkezni. Naposi munka során fejlődik nagymozgásuk, egyensúlyérzékük, vizuális alaklátásuk, verbális emlékezetük, térpercepciós képességük. Felelősi munka. Pl.: mosdófelelős, aki a mosdó rendjéért felelős, kisebb gyermekek segítése, pl.: öltözködés terén. Ez a munkafajta fejleszti a gyermekek felelősségérzetét. 42

Pajkos Program

5.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A tanulást olyan tevékenységnek tekintjük, melyet spontán módon, nevelési céljaink érdekében szervezünk, szem előtt tartva a gyermek önkéntelen figyelmét, érdeklődését, megismerési vágyát, pajkosságát. A tanulás az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, az attitűdök erősítésével, és a készségek, képességek fejlesztésével a teljes személyiség fejlesztése: (óvodásainkba átörökítsük, közvetítsük az örök emberi értékeket, hogy kiegyensúlyozott, vidám, nyílt, érdeklődő, a világ iránt fogékony, erkölcsi, szociális érzelmekre nyitott, tanulni szerető, önállóan gondolkodó, kreatív, cselekvő ember váljék belőlük). A tanulás terén feladatunk: A tanulást támogató környezet megteremtése. A gyermek életkori fejlődését, egyéni tempóját figyelembe véve a természeti és társadalmi környezetéből szerzett tapasztalatokból, ismereteiből kiindulva, élményekkel és ismeretekkel gyarapítsuk. A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva. Tanulási alapelveink: • a gyermek meglévő képességeiből indulunk ki, • a gyermek megismerési vágyára, önkéntelen figyelmére építünk, • probléma szituációkat teremtünk, cselekedtetünk, konkrét tapasztalatokra építünk, • a feladatadást differenciáljuk, • a játékos jelleget, élményszerzést biztosítjuk, • játékos tanulási helyzeteket teremtünk, szituációs játékokat kezdeményezünk. A tanulási feltételek: (élmény, hely, idő, eszköz) gondos megteremtésére is odafigyelünk, kedvező tanulási légkört biztosítunk a gyermekeknek. Kihasználjuk a természetes élethelyzeteket az udvaron, kirándulások alkalmával stb., így velünk közösen fedezik fel a gyermekek a „világot” és közben számtalan információhoz jutnak. Az óvodáskorban a játék és a tanulás összekapcsolódik. A gyermeket tevékenységi vágya ösztönzi a cselekvésre, tapasztalatszerzésre, közben újabb és újabb 43

Pajkos Program

felfedezéseket tesz, - tehát játék közben tanul, szinte észrevétlenül. A játékos tanulási helyzetek sokféle variációban jöhetnek létre: spontán játékhelyzet, élethelyzet, szabályjáték, vizuális és egyéb tevékenységek, a pedagógus által kezdeményezett szituációs játékok, képességfejlesztő, önkifejező játékok, drámajátékok. A Pajkos Program tanulási tevékenység típusai, a tanulás lehetséges formái Szervezett játékos tapasztalatszerzés: • kötött és kötetlen komplex tanulási tevékenység, • fejlesztő játékok, • természetes és szimulált környezetben történő tapasztalatszerzés. Spontán játékos tapasztalatszerzés: • élethelyzetekben, • játékidőben, • a nap folyamán adódó helyzetekben. A spontán játékos tapasztalatszerzés és a szervezett tevékenység aránya A spontán tanulás és a szervezett tevékenység optimális arányát a gyermekcsoport fejlettségi szintje határozza meg. Óvodásaink számára a szervezett tanulási tevékenység ideje korcsoportonként változik: 3 – 4 éves korban 5 perc, 4 – 5 éves korban 15 perc, 5 – 8 éves korban 25perc. A spontán tanulás a gyermek egész napi tevékenységét áthatja. A gyermek egyéni fejlettségének ismeretében biztosítjuk számára a fejlődés lehetőségeit, a korrekciót és a tehetséggondozást. Cselekvéses tanulás A spontán és a szervezett tanulási tevékenységre egyaránt vonatkozik, hogy a 3 – 8 éves korú gyermekek fejlődésének szempontjából a több érzékszervet igénybe vevő tapasztalást és sokoldalú cselekedtetést tartjuk eredményesebbnek az egyoldalú intellektuális fejlesztéssel szemben. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés: A tanulási folyamatban a közvetlen környezet folyamatos megismerésénél az érzékelést, a többoldalú tapasztalatszerzést, az irányított megfigyelést, és a felfedezést helyezzük a középpontba. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli, ezért mi is a komplexitásra törekszünk a nevelésben, hiszen a személyiség komplex fejlesztése a célunk. Nagy súlyt fektetünk a gyermek egyéni értékeinek, a pszichoszociális tényezőknek, az interperszonális kapcsolatoknak a megismerésére, az erkölcsi szokások megalapozására. A képességek egymástól elválaszthatatlanul fejlődnek (kognitív, 44

Pajkos Program

szociális, motoros), ezért az élmények, a sikeres tevékenységek ösztönző erejét a legfontosabbnak tartjuk a személyiségfejlesztésben. A nevelési feladataink érdekében végzett tevékenységben megvalósuló tanulást a Pajkos Program szerint kötött és kötetlen keretek között valósítja meg. Mindkettőre vonatkozik a tervszerűség, a céltudatosság és a fokozatosság. 3 – 4 éves korban, kötetlen tevékenységben megvalósuló tanulást szervezünk, nagyobb hangsúlyt fektetünk a szabad játékra és a játékon keresztül a gyermek megismerésére, szokások, szabályok kialakítására, érzelmi kötődések kialakítására. 4 –8 éves korban, kötött és kötetlen tevékenységben megvalósuló tanulást komplex módon szervezünk. Egyrészt, komplex módon ismertetjük meg a gyermekkel a világot, másrészt, több időt hagyunk a szabad játék fejlesztő hatásának érvényesítésére. 8. életévükben lévő gyermekek számára részképesség fejlesztést szervezünk, ily módon segítséget nyújtunk a felzárkózáshoz. A kötetlenség a gyermek számára döntési lehetőség. Eldöntheti azt, hogy részt kíván- e venni a közös tevékenységben vagy nem. A kötött tevékenységben megvalósuló tanulásnál is van olyan tevékenység, ahol meghagyjuk a gyermeknek a választási lehetőséget, az idejére vonatkoztatva. Ez alatt azt értjük, hogy a tevékenységben részt kell vennie, de a gyermek döntheti el, hogy a nap folyamán mely időpontban. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermeki kérdésekre-, válaszokra épülő ismeretszerzésre, a gyakorlati problémamegoldásra. Ahogy a gyermek növekszik, úgy képes megfigyelésében, észlelésében is tágabb köröket tenni, globálisan a résztől az egész felé haladni, ezért a tanulási folyamatnak is folyamatosan bővülnie kell. A tanulás munkaformái a különböző tevékenységekben: (egyéni, mikro-csoportos, frontális) A Pajkos Programban az óvodapedagógus felelőssége annak eldöntése, hogy a gyermek fejlesztése érdekében melyik formát tartja célszerűnek. A gyermekek személyiségének fejlesztésénél külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekek óvodai életének szervezésére. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakoztatását. A tanulás során preferált módszereink: • cselekvéssel kapcsolatos módszereink: (szimulatív játékok feladatlappal, munkalappal végzett tevékenységek, gyakorlati munkák, egyszerű kísérletek), • szemlélettel, képszerű megismeréssel kapcsolatos módszerek: (bemutatás, önálló megfigyelések); • szóbeli megismeréssel kapcsolatos módszerek: (elbeszélés, magyarázat, beszélgetés). 45

Pajkos Program

Nagy hangsúlyt fektetünk a természetes környezetben lévő dolgok, tárgyak, jelenségek közvetlen megfigyelésére, érzelmekkel kísért emlékezet fejlesztésére, a képzelet fejlesztésére, - főleg vers, mese során-, az alapvető gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás) elemeinek fejlesztésére, a dolgok, jelenségek legszembetűnőbb közös jegyeinek felismertetésére. Módszereink megválasztása, függ nevelési céljainktól, didaktikai feladatainktól, gyermekeink életkori sajátosságaitól, egyéni fejlettségi szintjüktől, a pedagógus egyéniségétől, tárgyi felszereltségünktől. A tanulás eszközeinek tekintjük: • a gyermek közvetlen környezetében található tárgyak és élőlények rendszerét, • a tudományáganként csoportosított, szertárainkban összegyűjtött eszközöket.

5.4.

Művészeti tevékenységek

5.4.1. Ének, zene, énekes játék A zenei nevelésünk célja: a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, a zene megszerettetése, a zenei anyanyelv kialakítása, a nemzeti vonások megalapozása, a népi, a multikulturális és kortárs zenei tevékenységek által. A zenei nevelés feladata: a gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának és magatartásának formálása, zenei képességek fejlesztése: (zenei hallás, ritmusérzék, harmonikus mozgás) Az ének zene, énekes játék hatása a gyermek nyelvi-kommunikációs fejlődésére: Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Beszéd és zenei hallás fejlesztése. Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok). A Pajkos Programban a zenei nevelés anyagát: a mondókák, énekes játékok alkotják, amelyek a magyar népi gyermekjátékokból erednek, továbbá a magyar népzenei sajátosságokra épülő komponált gyermekdalokból. Ezért elmondhatjuk, hogy óvodánkban odafigyelünk a népi gyermekdalokra, éneklésre, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokra, mert fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és a zenei kreativitásának alakításában.

46

Pajkos Program

A dalanyag kiválasztásánál, a hangterjedelem mellett figyelembe vesszük a játékos és a komponált művészi értékű gyermekdalok arányát, és a játékok javára döntünk. A zenei szempontokon túl, a hangterjedelem, a ritmus, a játék rendje az, ami bennünket a válogatásnál befolyásol és az, hogy a gyermek számára a legértékesebbet nyújtsuk. Folyamatismertetés: Beszoktatáskor és kiscsoportban (3 – 4 éveseknél) az énekelgetést először egyegy gyermekkel kezdjük: látási, hallási ingerekhez, tapintási, testi érintési ingerekhez kapcsolva (arc, kéz, ujj-játékok). Játékos ismétlődő mozdulatokkal alapozzuk meg az egyenletes lüktetést. Az egyszemélyes játékhelyzetből fejlődik ki a gyermek éneklési kedve. Az első hónapokban sokat énekelünk a gyermekeknek, ezzel kedvet ébresztve bennük, az énekléshez. 4 – 5 éves korban a gyermekek zenei készségei ugrásszerűen fejlődnek. Szívesen énekelnek önállóan, saját kezdeményezésre is, elkezdés után már képesek csoportban énekelni. A mondott szavak értelmét jobban felfogják. A kiscsoportban megismert zenei alapfogalmakat újra ismételjük. Ezeket már nemcsak felismerik a gyermekek, hanem gyakorolják is. 6 – 8 éves korban a gyermekek önállóan kezdeményezik a közös játékot. Az előző évek feladatai koncentrikusan bővülnek, a begyakorolt zenei fogalmakat összekapcsolják. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni fejlesztésre is. A zenei alkotó fantázia fejlesztéséhez szükségesnek tartjuk a gyermek önkifejező törekvését, improvizáló kedvét és a csoport oldott, nyugodt, barátságos légkörét. Öt éves kor után a zenei alkotó fantáziát a visszhang játékkal, hangszerek használatával is fejlesztjük, de mondókára is lehet dallamot írni vagy verset megzenésíteni, mozdulatokat, játékformákat is kitalálni. Mondókák, kiolvasók, énekek, énekes játékok a mindennapi tevékenységben: Fontosnak tartjuk a mondókák, kiolvasók, énekes játékok szerepét a közösségi élet alakítása terén is. A közös játék öröme, a társakkal és velünk, pedagógusokkal való pozitív érzelmi viszony erősítése, a társas kapcsolatok fejlesztése szintén a mondókák, kiolvasók, énekes játékok jelentőségét emeli ki a mindennapi tevékenységben. A zenei tevékenység a gyermek vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére az egész nap folyamán fel-feltűnhet. Zenehallgatás az óvodában, első sorban a mi általunk előadott dalokkal illetve hangszeres játékokkal történik, ritkán gépzenével. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai, nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. 47

Pajkos Program

5.4.2.

Vers, mese

A vers-mese élmény a gyermekek számára, mely érzéki benyomásokból támad, érzelmi állapotokat hoz létre. Az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését, az erkölcsi nevelést. A Pajkos Programban az irodalmi nevelés célja: a magyar kultúra irodalmi alkotásainak, a magyar nyelv kifejező erejének, szépségének megismertetése és a beszédkultúra fejlesztése. Feladatunk: a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés segítése a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. Az érzelmi biztonság megadását a játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókákkal, dúdoló versekkel (mint eszközökkel) biztosítjuk a gyermekek számára. Ezt a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával, az irodalmi érdeklődés felkeltésével kívánjuk elérni. Figyelmet fordítunk a beszédészlelés fejlesztésére, a sérült funkciók korrigálására, kompenzálására. Minden gyermek számára igyekszünk optimális fejlődési körülményt biztosítani. Fontosnak tartjuk a gyermek meghallgatását: gondolkodásának fejlődése-, nyelvi szerkezetalkotás-, magyar észjárás-, a humor-, a mesei világkép tükröződése-, irodalmi érdeklődésének fejlődése szempontjából. A mesehallgatásban érlelődnek az olvasás-tanulás és az olvasóvá válás feltételei is. Lehetőséget teremtünk a gyermekeknek az önálló szövegmondásra, mesélésre, bábozásra, dramatizálásra, az irodalmi művel kapcsolatos véleménynyilvánításra. Segítjük a belső képalkotást, nonverbális, mimikai kifejezéssel. Segítjük a gyermek saját vers- és mesealkotását annak mozgással ill. ábrázolással történő kombinálását önkifejezése érdekében. Az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, 48

Pajkos Program

szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése). Az irodalmi anyag kiválasztásának szempontjai Óvodásaink életkorának, értelmi sajátosságainak, lelki befogadó képessé-gének ízlésének legmegfelelőbb meséket és verseket választunk a magyar és az európai elbeszélő kultúra alapjait hordozó művek közül. A kiválasztásnál fontos szempont, hogy az irodalmi műnek legyen erkölcsi mondanivalója a gyermek számára. Óvodánkban a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Az irodalmi anyag csoportosítását műfajok szerint is átgondoljuk: • népi és irodalmi állatmesék és versek, • magyar és külföldi népmesék, • klasszikus és modern mesék, • tréfás csalimesék, • mesék a természetről, • elbeszélések és történetek, • betlehemes játékok. A komplexitás lehetőségei az irodalmi nevelés és egyéb nevelési területek között: A versek, mesék, elbeszélések a gyermek minden képességét fejlesztik (a nyelvi kommunikációs, az értelmi, az érzelmi, akarati, erkölcsi képességek és a kreatív képességek). A játékban, a szabadon választott tevékenységben is gyakran jelennek meg irodalmi – mesei motívumok. A gyermekirodalom merít a környező világból, ezért természetes lehetőség, hogy a környezet megismerésére nevelésbe jól beépíthető a vers, a mese, az elbeszélés. A zenei és a vizuális nevelés az a terület, amellyel leginkább integrálható az irodalmi nevelés. Mivel a művészetek egyetemes értékeket hordoznak, ízléses és megfelelő válogatás esetén mindig találunk együtt feldolgozható alkotásokat. A legkézenfekvőbb lehetőségek a komplex tanulási tevékenységek, azok az alkalmak, amire együtt készülünk, pl.: ünnepek, ünnepélyek, ahol szervesen kapcsolódnak össze a vizuális-, zenei-, és az irodalmi anyagok. Pl.: Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák Napja…

5.4.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célja a gyermekek képi- és téri kifejezőképességének fejlesztése, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően. Elemi, képolvasási, komponálási, térbeli tájékozódó és rendező képesség megalapozása.

49

Pajkos Program

Feladata: Megismertetjük a gyermeket a különböző anyagokkal, eszközökkel, azok tulajdonságaival, használatával, az ábrázolás és konstruálás egyszerű munkafogásaival, a különböző technikák alapelemeivel. Teret-, és lehetőséget biztosítunk az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán. Az anyanyelvi nevelés feladatai a rajz, mintázás, kézi munka tevékenység területén: A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. stb. A tevékenységek során gazdagodik élmény- és fantáziaviláguk, fejlődik önbizalmuk, alkotókészségük, esztétikai érzékük. A Pajkos Programban a vizuális nevelésen belül is a legfontosabbnak tartjuk a játékos tevékenységek megszervezését, a sokféle anyaggal való tevékenykedést, vizuális játékkal való játszást, (színes textil, gipsz, fonal,) és a bábkészítést, képalkotást különböző tárgyakból. Változatos technikákat biztosítunk, bemutatunk érdekes, újszerű ábrázolási lehetőségeket, a hagyományos zsírkréta és ceruzarajz mellett, a tussal, temperával alapozott felületek karcolása, satírozás, színezés, foltokkal történő játék, (pl.: foltok kiegészítése, szimmetrikus foltképzés). Festészeti technikák: vízfesték, tempera, viaszkarc, színkeverések, gyertyarajz. Díszítési technikák: sordísz, vegyes dúcnyomok, nyomatok, batikolás. Ismerkedünk a mintázás technikájával (gipsz, agyag, só-kerámia), a gyöngyözéssel, barkácsolással dobozokból, flakonokból, fából, fonalból, kézimunkával (öltögetünk, díszítünk, textíliából, bőrből) és a szövéssel. Vizuális nevelésünk során törekszünk a témák, anyagok, eljárások bemutatására és közös megbeszélésére. Kialakítjuk a gyermekben az esztétikus környezet iránti érdeklődésüket. Az új kifejezőeszközök, új ismeretek, érzések megismerése mellett fontosnak tartjuk a már megismert eljárások ismételt alkalmazását, pontosítását. Szabad légkört teremtünk az ábrázolás számára, annak érdekében, hogy a gyermekben kialakuljon az önkifejezés vágya, és az önbizalom. Mi óvodapedagógusok is érdeklődőek, játékosak, „Pajkosak” kívánunk lenni, lelkesen fordulunk a gyermekek munkái felé, - az ösztönzés módszereivel élünk, - motiváljuk a gyermekeket, és elegendő időt biztosítunk az ábrázoló tevékenységekre. Figyelünk arra, hogy témaadásunk érdekes és széles legyen, ezzel fejlődjön a gyermekek képzelete, aktivitása. A kifejező eszközöket a gyermekek fejlettségi szintjéhez szabjuk. Elismerjük az egyéni felfedezéseket, a technikai újításokat. 50

Pajkos Program

Irányító kérdéseink tapintatosak, és objektívek, értékelésünk konstruktív. (Minden gyermeket önmagához viszonyítva értékelünk.) Az óvoda gyakorlata a beszoktatástól az iskolába lépésig A beszoktatási időszakban (3 – 4 éves korban) fölkeltjük a gyermek érdeklődését a vizuális nevelés eszközei iránt, majd kedvet ébresztünk bennük rajzoláshoz, firkáláshoz, mintázáshoz, festéshez. A konstruálás, építés, egyszerű téri rendezések, átalakítások segítségével a tér változtathatóságára is fölhívjuk a gyermek figyelmét. 4 – 5 éves korban a térábrázolásuk fejlődésnek indul. A színkeverés, színfoltok készítése, terület befedése kerül az előtérbe a vizuális nevelés során. 5 – 8 éves korban közös játékaikhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, ajándékozáshoz játékeszközöket készítünk. Képalakításnál: egyénileg és közösen is emlékezet, képzelet, megfigyelés alapján különböző technikákat alkalmazunk, festésnél gombfestéket,- temperát használunk, Plasztikai munkáknál: emberalakokat, állatokat, tárgyakat mintázunk, modelleket, bábokat, díszeket készítünk papírtépéssel, nyírással, hajtogatással, ragasztással, varrással), Építésnél: térbeli tapasztalatok és megfigyelések alapján történik a téralakítás.

5.4.4. Mozgás A Pajkos Programban a gyermeki személyiség fejlődését mozgásfejlesztéssel, mozgásos játékokkal is segítjük. A torna és a mozgásos játékok a gyermek mozgáskultúrájának fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése. A mozgás céljának tekintjük: a gyermek testi képességeinek fejlesztését (izomzat, csontozat, ízület, idegrendszer fejlesztését, vérkeringés és légző rendszer erősítését, a fejlődési ingerek, kognitív és szociális képességek, mozgáskoordináció fejlesztését, növelését), ezért programunkban kiemelkedő szerepe van a mozgásnak, a mozgásos játékoknak a gyermek egész napi tevékenységében. Feladatunk: a gyermekek mozgásigényének kielégítése, a rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása, a mozgás megszerettetése, mozgáskedv fenntartása, figyelembe véve a gyermek életkorát, a csoport összetételét, a gyermek mozgásigényét és mozgáskultúráját. A gyermek mozgásigényének kielégítése a szabad mozgástevékenység, testnevelés (heti egy-két alkalom), frissítő testnevelés (naponta) során történik. 51

Pajkos Program

Lényegesnek tartjuk a megfelelő motivációt, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítását, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítését, a szükséges szabályok megtanítását. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk, hogy egész nap biztosítunk számukra megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése. A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával. Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra, valamennyi gyermek számára (mindennapos testnevelés, testnevelés szabad mozgáslehetőségek kihasználásának nyomon követése). Az anyanyelvi nevelés feladatai a mozgás tevékenységekben: A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása. Szabad mozgás: A szobában és a kertben történő játéknál, szabadon választott tevékenysége során minden gyermeknek lehetősége van annyit mozogni, amennyit szervezete és idegrendszere igényel. Csak akkor korlátozzuk mozgását, ha veszélyes helyzetet teremt, vagy zavarja társait. A csoportszoba berendezésénél helyet biztosítunk a nagyobb teret igénylő mozgásos játékokhoz. Szobába (bevihető, mozdítható), jól használható mozgásfejlesztő eszközök sora áll rendelkezésünkre (ugráló asztal, füles labda, egyensúlyozást fejlesztő eszközök), hogy a gyermekeknek a változatos mozgás gyakorlására lehetősége legyen. Az óvoda kertjének kialakításakor megterveztük a különböző életkorú- fejlettségű gyermekek mozgásfejlesztésének lehetőségeit, és a különböző mozgásszintek fejlesztése szerint csoportosítottuk ezeket. A kertben a testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, egyensúlyérzék) fejlesztését a nagy tér és a változatos eszközök segítik A gyermeket természetes mozgásainak (járás, futás, támasz, függés, egyensúlyozás, ugrás, dobás) gyakorlására, fejlesztésére ösztönözzük az esztétikus fa játékokkal. A sorversenyek, labdajátékok, futóversenyek, kötélhúzás, ugrókötelezés, váltóversenyek, változatossá teszik az udvari életet egész évben. Az eszközök is változhatnak, az évszaknak megfelelően:  Ősszel a labdát helyettesíthetjük termésekkel: gesztenye, makk, dió.  Télen hóval játszhatnak a gyermekek, pl.: hóember- hógolyókészítés, a hógolyó alkalmas célba-dobásra.  A nyáron a gyermekek ismerkednek, játszanak a vízzel. 52

Pajkos Program

A nyári udvari élet a leggazdagabb. Fűben, pléden, játékos lábgyakorlatokat végeztetünk (pl.: papírcsíkok, golyócskák, felszedése mezítláb az ujjak segítségével). Télen a hó,(a havas táj önmagában is csodálatos látvány) edzésre is alkalmas. A kisebbek megtanulhatnak a hóban, a jégen járni, csúszkálni, futni. A szabad játéktevékenységben az a célunk, hogy minden gyermek találja meg a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbbet. Nagy gondot fordítunk arra, hogy az aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak, egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. Testnevelés: A testnevelés anyaga az atlétikai torna játékjellegű, gimnasztikai-, és főgyakorlatokból tevődik össze. A testnevelés kötelező tevékenység: heti egy illetve két alkalommal. Gyakorlás: egyéni tempónak megfelelően. Feladatadás: képesség szerint differenciáltan. A gimnasztikai gyakorlatok a testséma fejlesztését segítik, téri irányok és különböző formák, alakzatok bemozgásával fejlesztik a gyermek észlelését. Saját testének, mozgásos képességeinek fejlődésével „én tudata” is erősödik. A mozgásfejlesztésben fontos szerepe van az egyensúlyérzékelést és koordinációt fejlesztő gyakorlatoknak. A gyermek számára megfelelő nehézségű gyakorlatot választunk, amely nem csak a mozgásos képességeit fejleszti, hanem képet ad önismeretéről is. A feladatok végrehajtásánál nem az-az elsődleges célunk, hogy a gyermekek tökéletesen kivitelezve végezzék el a gyakorlatokat, elsősorban olyan készségeket és képességeket akarunk kialakítani, amelyek majd elősegítik az egyre pontosabb mozgást. Természetesen megmutatjuk a helyes mintát, ösztönözzük és bíztatjuk a gyermekeket az esztétikus, pontos mozgásra. A tevékenység szervezésénél az is fontos szempont, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak. Frissítő - Pajkos testnevelés: Minden csoportban legalább egyszer 15 – 20 perces időtartam naponta. E tevékenység napirendbe illesztése a tanulási tevékenység időpontját előzi meg, ezzel is serkentve az agyműködést az ismeretanyag hatékonyabb befogadását. Anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészítve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal, ha lehet, a szabadban végezzük el. Rendszeresen és megfelelően szervezzük, ezért szívesen és örömmel vesznek részt benne. Igénnyé, majd szokássá válik a mindennapi mozgás. A fejlesztés mozgásanyaga: Járásgyakorlatok: természetes járás, menetirányban, kézfogással, és a nélkül. Futásgyakorlatok: természetes futás, irányváltoztatással is. 53

Pajkos Program

Támaszgyakorlatok: csúszás, kúszás, mászás, bújással pad gyakorlatok. Egyensúlygyakorlatok: egyensúlyozó járás. Ugrások: átlépés, átfutás, átugrás. Kézi szer- gyakorlatok: labdával, babzsákkal, szalaggal, kendővel, bottal. Gimnasztikai gyakorlatok: kar, törzs, lábgyakorlatok, egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok. A gyermek mozgásfejlesztésének lehetőségei a beszoktatástól az iskolába kerülésig: 3 – 4 éves korban a beszoktatás ideje alatt, alkalmas időben mozgásos játékokat kezdeményezünk a gyermekekkel. Először a szerepes futójátékok, majd a szabályjátékok következnek (fogójátékok). A természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni, ezért leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket biztosítjuk a csoportszobában is. 4 – 5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. Ezt szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugráló kötelezés. Az egyensúlyérzék fejlesztésére: hinták, kötelek, alagutak is szolgálnak. A gyermekek azért végzik ezeket a mozgásokat, mert ez kellemes számukra, az idegrendszerük igényli ezt, öngyógyító hatásuk van. Fontos feladatunk, hogy a gyermeket megfigyelve, biztosítsuk számukra a megfelelő feltételeket és eszközöket ezekhez a tevékenységekhez is. 5 – 8 éves korban a finommotoros fejlesztésre fektetjük a legnagyobb hangsúlyt a különböző eszközök használatával. (Pl.: csoportszobai manipulációs eszközök, fejlesztő szertár játékai.)

5.5. Külső világ tevékeny megismerése Programunkban a külső világ tevékeny megismerése magában foglalja a környezet megismerésére nevelést és a matematikai nevelést.

5. 5. 1. Környezet megismerése A környezet megismerésére nevelésünk célja: hogy óvodásaink minél több tapasztalatot, élményt, új ismereteket szerezzenek a tevékenységeken keresztül, az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből, építve érdeklődésükre, pajkosságukra, kíváncsiságukra, érzelmeikre, megismerési vágyukra. Feladata:  a valóság felfedezése (a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások) és tárgyi kultúra értékeinek 54

Pajkos Program

megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása, konkrétumok megtervezése pl. a kirándulásokkal, ünnepekkel, gyűjtött tárgyakkal kapcsolatban.  a gyermekek közvetlen környezetének (az óvoda) és tágabb környezetének (a természet) megszerettetése, tisztaságának védelme, környezetvédelem,  a megfelelő ismeretek elsajátításával a környezetben való eligazodás,  a közösen átélt élményekkel alapozzuk meg a hazaszeretet csíráit, a természetes műveltséget,  a nemzeti és népi hagyományok ápolását, továbbvitelét.  a család és a tárgyi kultúra értékeinek megismertetése, szeretete, védelme,  elősegíteni a gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában,  a spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés,  az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével. Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerésében: A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplexintegrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó. A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása. A Pajkos Programban a képességek megalapozását, a sokoldalú érzékelést tekintjük az ismeretek megszerzésének forrásaként. A családra támaszkodva, a családdal együttműködve kívánjuk megvalósítani feladatainkat, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak kialakítását. A szülői házban megkezdett helyes képességek, szokások alapozását folytatjuk óvodánkban. Naponta többször ismétlik, gyakorolják a gyerekek azokat az elemi cselekvéseket, tevékenységeket, amelyek kapcsolódnak a külső világ tevékeny megismeréséhez. Törekszünk arra, hogy a gyermekeket olyan hatások érjék, amelyek környezetük felfedezésére, a rácsodálkozásra ösztönözzék őket. Ehhez biztosítjuk a nyugodt körülményeket, a szemlélődéshez szükséges időt, és lehetőség szerint a környezetben való megfigyelést (kirándulások, séták, udvaron tartózkodás alkalmával). 55

Pajkos Program

A környezet nevelésben irodalmi és zenei anyagokat is felhasználunk, amik hangulatosabbá, színesebbé teszik és biztosítják játékos jellegét. A Pajkos Programban a játék módszer is, amelyet tudatosan alkalmazunk, ily módon megkönnyítve az új ismeretek befogadását, elsajátítását. Folyamatismertetés a beszoktatástól az iskolába kerülésig: Témakörök: • a család, • az évszakok, napszakok, • testünk, • közlekedés, • állatok, • színek, • az óvoda környéke, • az emberek munkája, • iskolások leszünk. • hagyományos ünnepek • természet ünnepei 3 – 4 éves kor után koncentrikusan tovább bővülnek a témakörök tartalmukat tekintve.

5. 5. 2. Matematika Célja: Játékos formában, a gyermekek eddigi matematikai tapasztalataira építve, igényeihez, ötleteihez igazodva az őket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, cselekvő megtapasztalása. Feladata: a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi, ok-okozati összefüggések felismerése, megtapasztalása, a logikus gondolkodás, önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása. A gyermekek érdeklődését érdekes tevékenységekkel, játékos matematikai szituációk teremtésével, a „felfedezés” örömének átélésével keltjük fel és elégítjük ki. Arra törekszünk, hogy olyan játékos feladatokat, szituációkat biztosítsunk a gyermek számára, amelyet úgy élhet meg „mintha” játszana, (pl.: mozdulatok, hangok számszerűsége, találós kérdések). Olyan játékos matematikai szituációkat teremtünk, amelyek önálló gondolkodásra és cselekvésre késztetik a gyermeket. Az egyéni, páros, és mikro-csoportos tanulási tevékenység alkalmával differenciáltabban foglalkozunk a gyermekekkel. A problémafelvetésnél figyelembe vesszük az egyéni képességeket, és az egyének közti különbségeket. Egyre több problémahelyzet teremtésével ösztönözzük a gyermekeket a logikus gondolkodásra, önálló véleményalkotásra-, és a döntési képesség kialakítására, erősítésére. 56

Pajkos Program

Hagyjuk a gyermeket saját logikája szerint gondolkodni, s ha nem találkozik a mi logikánkkal, de jónak bizonyul a gondolkodásmódja, bíztatjuk, motiváljuk a próbálkozásra, rávezetjük a több oldalról való megközelítésre. A tevékenység és a megerősítés hatására sikerélményhez jutnak a cselekvésben és a gondolkodásban. A tanulási tevékenységhez való eszközök egy részét a gyermekek maguk is el tudják készíteni, így ezek még érdekesebbek, kedvesebbek számukra. Ezzel is kihasználjuk a komplexitás nyújtotta lehetőségeket. Nagyon fontos, hogy a probléma felvetése egyértelmű legyen számukra. A speciális matematikai kifejezések használatánál ügyelünk, hogy minden esetben a helyes kifejezést használjuk. A gyermekektől viszont elfogadjuk a pontatlan megfogalmazást is, ha az a lényeget tükrözi. Ilyenkor nem javítunk, hanem megismételjük a helyes kifejezést. Folyamatismertetés: 3 – 4 éves korban: A játékszituációkban rejlő matematikai helyzeteket használjuk ki a gyermek problémamegoldó gondolkodásának fejlesztésére. 4 – 5 éves korban: A gyermekek tárgyakat, személyeket összehasonlítanak szabadon, és egy-egy tulajdonságuk szerint, pl.: szín, alak, nem, felnőtt-gyerek, cipő-szandál. Tárgyakat, személyeket rendeznek mennyiségi tulajdonságuk szerint. A rendezés történhet szubjektív szempont szerint, pl.: kisautók színük szerint. Összehasonlítás szavakban: változások felismerése, megfogalmazása, irányított összehasonlítások, pl.: Melyik hosszabb? Melyik nagyobb? …stb. 5 – 8 éves korban a következőkkel bővül az anyag: Saját szempont szerinti összehasonlítás, szétválogatás, elrontott válogatás javítása. Választott szempontok képezik a szétválogatás alapját, pl.: színek árnyalatai, élő élettelen, autók márkája…- saját szempont szerinti összehasonlítás.

6.

ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS EGYÉB RENDEZVÉNYEI

ÜNNEPEI,

Az ünnepek, ünnepélyek jelentős események óvodánk életében és így minden óvodásunk életében, hiszen a közös élmény erejével hatnak, erősítik közösségi érzésüket, közösségi magatartásukat. A Pajkos Programban ezek a napok kiemelkednek a mindennapok szürkeségéből. Boldog várakozás előzi meg az ünnepeket. Az ünnepvárást az előkészületekkel fokozzuk. (Csoportszobák díszítése, ajándékkészítés, alkalmi teríték ….)

57

Pajkos Program

Az ünnep érzelem-gazdag tartalma mellett, a szülő – gyermek – pedagógus közös játékára, közösen átélt élményekre fektetjük a hangsúlyt. Az óvodánk hagyományos ünnepei: • Őszi Pajkos nap. • Mikulás (december) • Karácsony (december) • Farsang (február) • Húsvét (április) • Március 15. • Anyák napja (május) • Tavaszi Pajkos nap • Évzáró (május) • Gyermeknap (május) Természet ünnepei óvodánkban: • Állatok világnapja (október) • Föld napja (április) Az óvoda kirándulásai Ősszel (október) és tavasszal (április) kirándulást szervezünk, ahol jó levegőn játszhatnak a gyermekek és ismerkedhetnek tágabb környezetük természeti és társadalmi érdekességeivel, értékeivel, hagyományaival, természetvédelemmel. Sportprogramjaink Ősszel és tavasszal a kerület többi óvodáival versenyeznek a gyermekek. Az óvoda - család közös rendezvényei Alkotó délutánok, versenyjátékok, szalonnasütés, a gyermekek születésnapjai. A rendezvények tartalmát öröm, vidámság, játékosság tölti meg. Bábelőadásokat rendszeresen szervezünk a gyermekeknek, egyrészt az óvodába meghívott művészekkel, másrészt a nevelőtestület bevonásával. Az ünnepvárás általános feladatai és elvei óvodánkban: A verseknek, meséknek és bábozásnak az előkészület időszakában kiemelt szerepet szánunk. A készülődés időszakában elsősorban ismert irodalmi alkotásokat ismételünk, az újakat ünnepi alkalmainkra tartogatjuk. A készülődés során sokat énekelünk, zenélünk, fokozva ezzel a várakozás élményét és biztosítva a pozitív lelki ráhangolódást. Minden ünnepünkben megkeressük az ünnep jelentőségét, amit minden óvodánkba járó gyermeknek érzékelhetően fontossá teszünk. 58

Pajkos Program

Az ünnepekhez kapcsolódó jelképeket tudatosan kezeljük, azokat a gyermekekkel megismertetjük. A szülőket is bevonjuk a készülődésbe, esetenként az ünneplésbe is.

7.

SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK ÓVODÁNKBAN AZ INKLUZÍV NEVELÉS TÜKRÉBEN

7.1. Az inkluzív nevelésünk értelmezése, célja Értelmezésünkben az inklúzió: az a befogadó légkör- és eljárásrendszer, ahol mindenki más, egymáshoz képest, bárki „belefér” megtalálja a helyét, akkor is inkluzív a légkör és a módszerkombináció, ha van integrált gyermek, akkor is, ha éppen nincs. Célunk az, hogy érvényesüljön a: • diszkriminációmentesség, • szegregációmentesség, • halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési-, és társadalmi integrációjának támogatása, • minőségi neveléshez történő egyenlő hozzáférés joga Az Európai Uniós elvárások alapján feladatunk a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Célunk: • • •

Az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése. Mindazon okok, körülmények feltárása, amelyek a gyermekek testi, szociális, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését hátrányosan befolyásolják. Megfelelő információáramlás biztosítása. 59

Pajkos Program

Óvodánkban biztosítjuk a: • megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, • az emberi méltóság tiszteletben tartását, • az egyenlő hozzáférés esélyét, • a multikulturális nevelés megvalósítását, • a társadalmi szolidaritás kialakítását. A XI. kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program alapján tervezzük feladatainkat, így biztosítjuk a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Feladatunk a megelőzés, a probléma felismerése, segítségnyújtás, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. A nem magyar állampolgárságú gyermekek, a migráns gyermekek és szüleik iránt megértéssel, toleranciával viseltetünk. Tiszteletben tartjuk étkezési, vallási és egyéb kulturális szokásaikat, hagyományaikat. Az óvodapedagógusok a multikulturális társadalom értékközvetítőjeként töltik be hivatásukat, és vállalnak aktív szerepet mindenfajta elnyomás megszüntetésében. Amennyiben a család nem képes betölteni a társadalmi normák által meghatározott funkcióját, abban az esetben az óvoda feladata a családgondozás által a meglévő funkciók megtámogatása, további szakmai támaszrendszer kiépítése (segítők bevonása). A veszélyeztetettség megszüntetésében igyekszünk segítséget nyújtani, illetve együttműködni a különböző szakemberekkel a gyermekek érdekében. Tudáshoz való joga érvényesül a gyermekeknek, amikor előítéletektől mentes pedagógiai környezetben a képességfejlesztő tevékenységeket differenciáltan tervezzük, szervezzük.

7. 2. Gyermekvédelmi feladatok Gyermekvédelmünk célja: A gyermeki jogok védelme. Az általános prevenció, ami minden gyermekre kiterjed. Ez alatt értjük a játékeszközök biztonságát, a baleset-megelőzést, a napirend betartását. A speciális gyermekvédelmet, amelybe beletartoznak a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felderítése, gondozása. A beilleszkedési, 60

Pajkos Program

magatartási rendellenességekkel fejlődésének segítése.

küzdő

(nehezen

nevelhető

gyermekek)

A gyermekvédelmi munkát a Módosított Közoktatási tv., „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló törvény, és az Alapprogram szabályozza. Óvodánkban a gyermekvédelem közös preventív jellegű, ezért olyan légkört, pedagógiai tevékenységet alakítunk ki, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, bármely oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A gyermekvédelmi munka végzése minden óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítő dolgozó számára kötelező. Az óvodapedagógus feladata: • A felderítés (a gyermek, és a családi háttér megismerése). • A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és nehezen nevelhető gyermekek kiszűrése. • A veszélyeztetett gyermekeknél a veszélyeztető okok feltárása, a szülők jelzése alapján. • Az óvodavezető tájékoztatása. • Prevenciós, korrekciós és kompenzáló tevékenység, tehetséggondozás. • A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére rész vesz az esetmegbeszéléseken. • A nevelési programban meghatározott elvek szerint a gyermekek tevékeny életének biztosítása (biztonságos és egészséges környezetben szeretetteljes, elfogadó légkörben). • Minden gyermeknek lehetőség biztosítása képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, leküzdve azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi helyzeténél vagy bármely más oknál fogva fennállnak. • A szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása, differenciált, egyéni bánásmód alkalmazásával. • Különleges bánásmód a gyermekekkel, fejlesztő, pótló, korrigáló nevelési feladatokkal. • Érzelmi ráhatásokkal beilleszkedésük segítése. • Értelmük fejlesztése cselekedtetéssel (mozgás, játék, báb…) • Dicsérés, biztatás. • A fejlesztéshez a lemaradást mutató területek pontos feltérképezése, az életkori sajátosságok ismerete, a fejlesztés megtervezése a nevelőmunkába való beépítése, a megfelelő dokumentálása mind fontos a gyermek fejlesztése érdekében. • A szülőkkel való együttműködés és tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről. • A gyermekek szűrése, problémájuk felderítése, és megoldása. 61

Pajkos Program

• Segítségnyújtás a családoknak gyermekük gondozásához, neveléséhez és intézményi ellátásához. • Nyilvántartást vezet (gyermekvédelmi naplót) a csoportjában lévő veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekekről. Az óvoda vezetőjének feladata: • Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű, és törvényes működéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, feladatkörébe tartozik a gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítása. • A gyermekbántalmazás védelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényezők megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. • Gondoskodik a gyermekvédelmi munkájához szükséges feltételekről. • Az óvodában a szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (Pl.: Gyermekjóléti Szolgálat, Logopédiai Intézet, Újbudai Nevelési Tanácsadó) telefonszámát. Gyermekek csoportjai 1. Harmonikusan fejlődő gyermek Harmonikusan fejlődő gyermek figyelemmel kísérése szükséges a prevenció szellemében. 2.

Nehezen nevelhető gyermek Nehezen nevelhető gyermek értelmi fejlettsége az átlagnak megfelelő, de enyhébb biológiai, vagy pszichés sérülések miatt magatartási, és /vagy beilleszkedési nehézséggel küzd

3.

Hátrányos helyzetű gyermek (Kt. 121. § (1) bek. 14. pontja szerint: hátrányos helyzetű: a jegyző védelembe vette, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, e csoporton belül. Halmozottan hátrányos helyzetű: akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermek tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, vagy tartós nevelésbe vették.) • Szülő alacsony iskolázottsága. • Anyagi / alacsony jövedelmi és fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények. • Család szerkezete (elvált, örökbefogadott, elfoglalt helye a családban). • Eü. probléma, tartós beteg a családban (felnőtt is). • Etnikai hovatartozás (esetleg vallási, ha pl.: gátolja e gyermek eü. ellátását). • Rendezetlen családi jogállás (kié a gyermek felügyelete). • Nevelési hiányosságok: következetlen-, elhanyagoló nevelés 62

Pajkos Program

4. Veszélyeztetett gyermek A veszélyeztetettség: súlyosabb és halmozottabb, mint a hátrányos helyzet. A gyermek életének alapfeltételei változnak meg. A gyermek testi-, lelki-, érzelmi-, vagy erkölcsi fejlődését a szülő, vagy a gondozó környezet gátolja, vagy akadályozza. Veszélyeztetettség okai:  Halmozottan hátrányos helyzet.  A hátrányos helyzet tartós fennállása.  A közvetlen lakó- és családi környezet strukturális, erkölcsi és nevelési hibái, veszélyeztető tényezői, pl.: alkoholista-, bűnöző-, drogos családtag, gyermekbántalmazás, brutalitás… Figyelünk arra, hogy a tüneteket ne tévesszük össze az életkori sajátosságokkal (fáradékonyság, mozgékonyság…). Abban az esetben, ha a gyermek hátrányos helyzetű, megfigyelésünket kiterjesztjük a szülők felé. Ilyenkor, ha szükségesnek látjuk, szakemberhez irányítjuk a gyermeket: védőnő, gyermekorvos, pszichológus… Szempontok a szűrésre: • Szülő alacsony iskolázottsága. • Anyagi / alacsony jövedelmi és fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények. • Család szerkezete (elvált, örökbefogadott, elfoglalt helye a családban). • Egészségügyi probléma, tartós beteg a családban (felnőtt is). • Etnikai hovatartozás (esetleg vallási, ha pl.: gátolja e gyermek egészségügyi ellátását). • Rendezetlen családi jogállás (kié a gyermek felügyelete). • Nevelési hiányosságok: következetlen-, elhanyagoló nevelés korlátozottsága. • Rossz lakásviszonyok. • Antiszociális környezet. • Gondozatlanság, felügyelethiány. • Értelmi, érzelmi hiány: Módszerek, amelyek a felderítésben segítenek: • megfigyelés (folyamatos, célzott), • beszélgetés (folyamatos, célzott, spontán), • védőnő, orvos tapasztalatainak meghallgatása, • bölcsődei gondozónő tapasztalatainak továbbadása az óvoda felé, • családlátogatás ill. környezettanulmány, • a szakemberekkel történő konzultációk: pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyermekjóléti koordinátor. 63

Pajkos Program

Melyek azok a szociális és anyagi segítségek, amelyeket az óvoda tud biztosítani? • szülőkkel való kapcsolattartás – bánásmód, • mindig érdeklődő figyelemmel hallgatjuk meg őket, • beszédünk érthető, türelmes, higgadt, így is próbáljuk oldani a feszültséget, • emberi történés, ami történik a szülővel, ezért nem ítélhetjük el, • velük együtt, lépésről-lépésre segítsük a probléma megoldásában, • mindig tájékoztatjuk a gyermekéről, többször hangsúlyozzuk pozitív tulajdonságukat, (gyermekről-szülőnek, szülőről-gyermeknek), • segítjük Őket érzelmi megnyilvánulásukban, • viselkedésünk egyenletes, bizalomkeltő, • nem éreztetünk sohasem fölényt, • egyforma tisztelettel viseltetünk irántuk, • a két szülőt nem hangoljuk egymás ellen, • diszkréten kezeljük problémáikat, (titoktartás), • optimizmust, derűt sugárzunk feléjük, • szülői értekezleten tájékoztatjuk őket jogaikról, kötelezettségeikről, • családlátogatások kezdeményezése, melyekből tapasztalatokat gyűjtünk, • anyagi támogatás és ennek lehetőségeiről való tájékoztatás. Kapcsolattartás a gyermekvédelemben: Az általános gyermekvédelmi munkában részt vesz minden óvodai dolgozó: óvodapedagógus és dajka egyaránt. A gyermekről és családjáról szerzett információkat bizalmasan kezelik. A hátrányos helyzetű veszélyeztetett gyermekek megfigyelési lapján rendszeresen írásban rögzítik a tervezett feladatokat, a megtett intézkedéseket és az elért eredményeket, vagy a kudarcokat és azok valószínűsíthető okát. A gyermekvédelem speciális eseteihez, hátrányos helyzetben, veszélyeztetett és nehezen nevelhető gyermekeknél, az óvodai nevelőmunkában alkalmazott pedagógiai módszerek mellet, ajánlott igénybe venni, segítségül hívni a legfontosabb gyermekvédelmi partnereinket. Pedagógiai Szakszolgálatok: Nevelési Tanácsadó, Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Módszertani és Családsegítő Szolgálat, Logopédiai Szakszolgálat, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, Gyógy testnevelés. Társintézmények: Bölcsőde, óvoda, iskola.

64

Pajkos Program

Egészségügyi Hálózat: Óvoda orvosa védőnője, az óvoda környezetében működő gyermekorvosok, szakorvosi ellátás, pszichológiai, pszichiátriai ambulancia. Hatóságok: Kerületi gyámhatóság, rendőrség, bíróság. A szülővel való együttműködés nevelési szinterei: Mindennapi találkozások, szülői értekezletek, családlátogatások, fogadóóra, alkotódélutánok, ünnepeink, rendezvényeink. Ezeknek célja: a gyermekneveléshez szükséges alapelvek kialakítása, egymás megismerése, értése, szükség esetén szemléletformálás, pedagógiai módszerekkel való segítése, külső szakember igénybevételéhez a meggyőzés módszerének alkalmazása. Kapcsolattartási irányelveink: Együttműködő partnerkapcsolat fenntartása óvodapedagógusok és a szülők között, a gyermekek egészséges fejlődése érdekében. Együttműködő partnerkapcsolat fenntartása szükség esetén a külső szakemberekkel. A gyermekvédelmi munka mérése: • Fontos a gyermek felvételi állapotának a feljegyzése (miért tartjuk a gyermeket veszélyeztetettnek, hátrányos helyzetűnek, mit tudunk tenni a helyzet megszüntetése érdekében). • A fejlődésben bekövetkező változások leírása (a gyermeket önmagához mérjük) szükség esetén külső személy bevonása. • A szakszolgálat dolgozóival a folyamatos konzultáció megszervezése. • Beiskolázás, iskolaválasztás, beilleszkedés segítése. • Felderítő munkával a szociális, egyéni rászorultság fokának megállapítása, étkezési kedvezmények elosztása. A gyermekvédelmi munka értékelése: A gyermekvédelmi munkánk hatékonyságát nevelési év végén értékeljük: • Megvalósítottuk-e a célkitűzéseinket. • Sikerült-e a feladatokat hatékonyan megoldani. • Megvizsgáljuk az esetleges eredménytelenség okát. • Az értékelés tapasztalatait felhasználjuk az új terv elkészítésekor. Az inkluzív neveléssel kapcsolatos óvodapedagógusi feladatok a gyermekvédelmi munka terén:  Az életkori sajátosságok ismerete.  A gyermek, család előítélet nélküli elfogadása. 65

Pajkos Program



 

  

  

 

A hátrányos és veszélyeztetett, halmozottan hátrányos, óvodáztatási támogatásban részesülő gyermek rendszeres óvodába járásának szorgalmazása, nyomon követése. A szakszolgálat dolgozóival folyamatos konzultáció megszervezése. Saját ismereteinek bővítése a káros szenvedélyek megelőzésével kapcsolatban. Tisztelet, szeretet, biztonság nyújtása. Neveléshez, fejlesztéshez szükséges szakmai tudás. Az értékek átszármaztatásához szükséges erkölcsi felelősség megléte, modell szerep, önismereti-, kommunikációs-, kapcsolatteremtő-, kríziskezelő- készség szinten tartása illetve fejlesztése. A lemaradást mutató területek pontos feltérképezése a fejlesztéshez. Fejlesztés megtervezése, beépítése a nevelőmunkába. Ismerje fel a tehetségígéreteket, e témában végzett szakember véleményét, illetve segítségét kérve koordinálja a további fejlődésüket. Dokumentáció pontos vezetése, ellenőrzése. Együttműködés a szülőkkel, a szülők bevonása a mindennapi életbe:

A gyermekek értékeléséről szóló visszacsatolás legyen folyamatos, rendszeres.  Szülőképzések, szakemberek bevonásával.  Érzékenyítési technikák alkalmazása: videotréning, szituációelemzések képekről, stb.

7.3. Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tehetségre vonatkozóan nem vonhatunk le óvodás korban messzemenő következtetéseket, de odafigyelünk a jó emlékezetre, jó kézügyességre, játékában kiemelkedő építmények létrehozóira, papírhajtogatásban, és rajzolásban, mozgásban, kreativitásban megnyilvánuló tehetségekre. A tehetséges gyermekek gondolkodásának fejlettsége gyorsasága, produktivitása sokszor együtt jár fejlett problémamegoldó kommunikációs képességgel. Ebben az életkorban a gyermekek megismerésének és fejlesztésének legfontosabb eszköze a játék, így játékának gazdagítása, az együttjátszás nyújthatja a legjobb lehetőséget a testi-lelki-szellemi fejlesztésre. Tudjuk, hogy a differenciálás segítségével a személyiség a maga útját bejárva képes fejlődni. A differenciálás megtervezésnek kiindulópontja a gyermekek játékának megfigyelése, amely által a legkönnyebben megismerhető személyisége, kapcsolatai, társas magatartása, verbális képességei, gondolkodása, ismeretei, mozgása, stb. Különös figyelmet, tág teret és időt biztosítunk a tehetségek kibontakozására, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy rátermettségüket megmutathassák. A különleges te66

Pajkos Program

hetségű gyermekeket nem mindig könnyű elfogadni, másságukkal kitűnnek társaik közül, előfordul, hogy családjában sem talál megértésre, ezért valódi támogató kapcsolattal segítjük óvodai csoportbéli és családbéli szerepét.

7.4. Fejlesztési terv a hátrányos helyzetű és veszélyezte-

tett gyermekek részére Alapelvünk: A gyermekek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartása, a gyermeki jogok védelme. A gyermekvédelem 3-7, illetve 8 éves korban, a gyermek (életkori) kiszolgáltatottsága miatt, minden gyermekre vonatkozik. A gyermekvédelmi munka végzése minden óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítő dolgozó számára kötelező. Célunk: Segítségnyújtás a hátrányos helyzet megszüntetése érdekében. Veszélyeztetettség kialakulásának gátlása. Korrekció-, és tehetséggondozás: egyéni differenciált bánásmód, esélyegyenlőség biztosításával. Óvodán belüli feladatunk: • Minden gyermekre kiterjedő prevenció (gyermek és a családi háttér megismerése. • Esélyegyenlőség megteremtése. Óvodán kívüli feladatunk: (hátrányos-, és veszélyeztetett helyzetben) • Jelzés-, és együttműködés a gyermekvédelmi partnerekkel:(pedagógiai szakszolgálatok, távintézmények, e. ü. hálózat, hatóságok). Fejlesztési terv lépései: 1) A probléma felderítése: a Szülői Szervezet-, és az óvodapedagógusok jelzése alapján. 2)

A probléma okainak feltárása: anamnézis, családi-, kortársi-, környezeti háttér vizsgálata pedagógiai módszerekkel: (családlátogatás spontán-, vagy célzott beszélgetés)

3) A probléma valószínű okának megfogalmazása. Pl.: helytelen nevelési módszer, érzelmi elhanyagolás, helytelen életvitel, gondozás hiánya, öröklött és/vagy veleszületett anomáliák (szervi és/vagy mutációs). 4)

Megoldási lehetőségek számba vétele a probléma enyhítésére, megoldására: a) Pedagógia lehetőségek: 67

Pajkos Program

Pótló, korrigáló nevelés: nagyobb odafigyeléssel, egyéni fejlesztéssel, fejlesztő pedagógiát végzett óvodapedagógus-, pszichológus-, logopédus bevonásával. •Egyéni fejlesztési terv készítése. •Szakszolgálathoz irányítás: Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság… b) Szociális lehetőségek • Étkezési támogatás (intézményi), • Tájékoztatás az önkormányzati szociális támogatási lehetőségekről, az igénybevétel feltételeiről, bemenetéről. •Szakszolgálathoz irányítás (Családsegítő). c) Jelzés a külső-, segítő intézmények, szakemberek felé. •

7.5. Speciális szolgáltatások (4 éves kortól) Ingyenes szolgáltatás: Logopédiai kezelés (célja a beszédhibák megszüntetése, korrekciója: beszédfejlesztés, szókincsfejlesztés, beszédművelés, helyes ejtési gyakorlatok…). Képességfejlesztés (célja: a korrekciós fejlesztés, felzárkóztatás, a sikeres iskolai munkához való képességek kialakítása. ) Gyógy-testnevelés (célja: ortopédiai elváltozások prevenciója).

68

Pajkos Program

8. Záró rendelkezések Érvényesség: A módosított nevelési program érvényességi ideje: 2010. 09. 01- től visszavonásig, illetve a Bp. XI. ker.-i Újbuda Önkormányzat jóváhagyási határozatában megjelölt határidőig Módosítás: A nevelési program módosítható, kiegészíthető, ezt a legitimációs körbe tartozók bármelyike kezdeményezheti, illetve kötelező, ha a jogszabály előírja. Kezdeményező lehet: - fenntartó; - nevelőtestület. A programmódosítás előterjesztése a nevelőtestület elé: írásbeli előterjesztés útján történhet. Hatálybalépés: A fenntartó jóváhagyása után: 2010. 09. 01. Nyilvánosság: A Pajkos Nevelési Program, az intézmény önmeghatározása, önálló tartalmi munkája. Az érdeklődők a programot megtalálhatják: • Polgármesteri Hivatalban, • ÚPI-ban, • óvodavezetői irodában, • az óvoda hon lapján: www.pajkosovi.ujbuda.hu Publikálásra a Pajkos program bemutatkozó része szolgál. Ez terjeszthető, sokszorosítható. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2004. 09. 01.-én kelt helyi nevelési programja. A helyi nevelési program hatálya: a PAJKOS Óvoda gyermekei, óvodapedagógusai, egyéb alkalmazottai.

69

Pajkos Program

9. Legitimációs záradék Készítette: Csályiné Schön Mária óvodavezető ……………………………. Ph Dátum: 2010-03-18. A szabályzat fenntartóhoz történő benyújtásának időpontja: 2010. 04. 29. A Helyi Nevelési Program módosított változatát a PAJKOS Óvoda Szülői Szervezete megismerte, véleményezte, valamint élt egyetértési jogával. Dátum: 2010.03. 17.

Név: …………………………………. Müller Henriett Szülői Szervezet képviselője

Az óvoda nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a helyi nevelési programot 2010. év 03. hó 18. napján tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Dátum: 2010.03. 18.

Név: ………………………………..… Török Éva A nevelőtestület képviseletében

A Helyi Nevelési Program módosított változatáról a szakértői véleményt készítette: Dátum: 2010. 03.

Név: ………………………………..… Bertók Zoltánné Közoktatási szakértő/ minőségügyi tanácsadó

Az óvoda helyi nevelési programját a fenntartó képviseletében, ………………………../2010. (…………….) számú határozatával átruházott dönté70

Pajkos Program

si hatáskörében jóváhagyta Budapest Újbuda Önkormányzatának Oktatási és Informatikai Bizottsága. Dátum: 2010.

……………………..………………… Oktatási és Informatikai Bizottság

10. Irodalomjegyzék: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, Bp. 2009. 2. Az Óvodai nevelés programja – Országos Pedagógiai Intézet 1989. 3. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? Országos Közoktatási Intézet Bp. 1997. 4. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. 1970. 5. Vekerdy Tamás: Az óvodai és az iskolai évek a pszichológus szemével Tankönyvkiadó 1989. 6. B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Tankönyvkiadó 1982 7. Hermann Alice: A gyermekkorban érlelődik a jövő Kossuth Könyvkiadó 1979. 8. Falvay Károly: Ritmikus mozgás – énekes játék Kiadó a szerző 1994. 9. Alternatív óvodapedagógiai törekvések Magyarországon I.- II. Magyar Óvodapedagógiai Egyesület 1991 – 93 – 97. 10.Porkolábné dr. Balogh Katalin: Óvodai fejlesztés a tanulási zavarok megelőzésére, Eger 1989. 11. Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában 1992. 12. Zilahi Józsefné: Nevelés az óvodában verssel, mesével 1989. 13.Perlai Rezsőné: Matematikai nevelés – gondolkodásfejlesztés az óvodában 1990. 14.Dr. Ranschburg Jenő: Az óvodáskor magatartási és személyiségproblémái, Miskolc 15. Dr. Tótszőlősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában 16. A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapja Budapesti Tanítóképző Főiskola 17. Kovács György – Bakos Éva: Játék az óvodában, Debrecen 1995. 18.Barta Árpád: A játék Tárogató kiadó Bp. 1994. 19. Hajdú–Bihar Megyei Pedagógiai Intézet: Képességfejlesztés játékban, tanulásban, Debrecen 1994. 20.Sussanna Millar: Játékpszichológia Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. 1973. 21.Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés… Bp. 1994. 22.Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában… Zeneműkiadó 1974. 1.

71

Pajkos Program

23.Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában… Zeneműkiadó 1982. 24.Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Alex – Typo Kiadó Bp. 1992. 25.Módosított Közoktatási tv. 26.“A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról“ szóló tv.

11. Mellékletek

1. számú melléklet

PAJKOS ÓVODA NEVELŐTESTÜLETÉNEK ETIKAI KÓDEXE 1. BEVEZETŐ A Pajkos Óvoda nevelőtestülete önmaga számára fogalmazza meg szakmai munkavégzésének etikai normáit. Célunk a kódex megalkotásával, hogy igazodási pontokat nyújtson olyan helyzetekben, amelyek nem szabályozhatóak pusztán jogi eszközökkel. Célunk az is, hogy a szakmai közmegegyezésen alapuló szabályok elfogadása, valamint a velük való azonosulás révén erősítse a pedagógustársadalom belső összetartozását, ezáltal fokozza társadalmi megbecsültségét. Célunk továbbá, hogy az óvoda partnereit informálja az óvodapedagógus munkavégzésének erkölcsi normáiról. 2. A KÓDEX ÉRVÉNYESSÉGI KÖRE A kódex érvényes: • a Pajkos Óvodában dolgozó óvodapedagógusokra, • és nem pedagógus munkakörben dolgozókra. 3. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZEMÉLYISÉGÉVEL, MUNKAVÉGZÉSÉ VEL, PÁLYÁJÁVAL KAPCSOLATOS ETIKAI NORMÁK 3.1. A leendő óvodapedagógusnak tanulmányai során kötelessége önmagát fejleszteni:  a Pajkos Programban meghatározott céloknak megfelelően,  a pedagógushivatás gyakorlásához szükséges szakmai ismeretek, jártasságok és készségek gyarapításában,  az értelmiségi embertől megkívánt általános műveltség: a kultúra, a tudományok és a gyakorlati élet területén. 3.2. Az óvodapedagógus pályája során küzd az elszürkülés, az üres rutinból végzett munka ellen. Állandó önképzéssel gyarapítja, fejleszti a hivatása gyakorlásához szükséges tudását, illetve képességeit. 72

Pajkos Program

3.3. Testi-, és lelki egészségét karban tartja. Betegség esetén csak abban az esetben végzi tovább a munkáját, ha az a gyermekekre nézve semmiféle ártalommal sem járhat. 3.4. A pályakezdő óvodapedagógus gyakorlottabb kollégáitól tanulva folytatja szakmai gyakorlati önképzését a gyakornoki szabályzat alapján. 3.5. Az óvodapedagógus munkájának lényege az, hogy tudását átadva, és a gyermekekben rejlő képességeket kibontakoztatva hozzásegítse őket, az értékeket teremtő élethez. E munkafolyamatban a pedagógus a teljes személyiségével vesz részt, és óvodásainak is a teljes személyiségére hat. A gyermekekre való pozitív irányú hatni tudás az óvodapedagógus legfontosabb kívánatos személyiségvonása. Az óvodapedagógus – a nevelőmunka eredményessé tétele érdekében állandóan törekszik a saját személyiségének, képességeinek fejlesztésére, kiemelten a következő értékek tekintetében: emberszeretet, optimizmus, lelkiismeretesség, igazságérzet, megbocsátani tudás, nyíltság, türelem, empátia, önzetlenség, a másság elfogadása, áldozatkészség, önismeret, önkontroll és felelősségvállalás. Fejleszti továbbá az együttműködési készségét, mivel a gyermekeket nem egyetlen óvodapedagógus részéről, hanem a nevelők közösségétől érik nevelő hatások. 3.6.

Fejleszti a vezetői készségeit, így a döntésképességét, kreativitását, határozottságát, rugalmasságát, tudatosságát, szervezőkészségét, konfliktuskezelő-, kommunikációs-, és problémamegoldó képességét. 3.7.

Az óvodapedagógustól elvárható, hogy csak akkor tekintse magát a pályára alkalmasnak, ha képes és kész a felsorolt személyiség-, és magatartásformák fejlesztésére, továbbá birtokában van a 2.1. pontban felsorolt ismereteknek. 3.8.

Az óvodapedagógus, mint minden ember, tévedhet, hibázhat. A hibák megelőzésére, illetve a kijavításukra törekvés azonban etikai kötelessége. 3.9.

3.10. Az óvodapedagógus felismeri, és személyes megnyilvánulásaival képviseli a

természettisztelő magatartást, a környezettudatos életvitelt. 3.11. Állampolgári jogainak gyakorlását, társadalmi szerepvállalásait időben és

térben határozottan elkülöníti a nevelőmunkájától. 3.12. Maga is hozzájárul gyakorlati és elméleti munkásságával, valamint pedagógus szakmai szervezetekben kifejtett tevékenységével a nevelésügy fejlődéséhez. 4. A nevelő-oktató munka etikai normái 73

Pajkos Program

Az óvodapedagógus: 4.1. a gyermek egyéniségét és emberi méltóságát mindenkor tiszteletben tartja, nem bántalmazza, nem alázza meg, 4.2. törekvéseinek, céljainak elérése érdekében sem testi, sem lelki erőszakot nem alkalmaz, 4.3. eljárásait a gyermekek életkorához, egyéniségéhez és mentális képességeihez igazítja, semminemű olyan tevékenységet nem fejt ki vagy nem kezdeményez, amely káros hatással lehet a gyermekek testi vagy lelki épségére, 4.4. döntéseit a gyermekek érdekeit-, és érdeklődését szem előtt tartva hozza meg, 4.5. minden egyes gyermekkel törődik, fejleszti őket, diszkriminációt nem alkalmaz, 4.6. érvényre juttatja az intézmény Pajkos Nevelési Programjában megfogalmazott nevelési elveket, eljárásokat, és a mindennapi játékos tanulás során érvényesíti, 4.7. törekszik a nevelés során keletkező konfliktusok megelőzésére, illetőleg feloldására, 4.8. a játékos tanulás folyamatában egyaránt ügyel az ismeretanyag megértésére, elsajátíttatására, a gyakoroltatásra, a fejlesztésre, az alkalmazásra, a rendszerezésre, az ellenőrzésre és az értékelésre, 4.9. csak olyan ismereteket közvetít a gyermekek felé, amelyeknek igazságtartalmáról meg van győződve; nem vezeti félre, nem csapja be őket, 4.10. kialakítja a gyermekekben azokat a készségeket, képességeket, amelyek szükségesek az iskolai tanulmányok megkezdéséhez, 4.11. személyre szóló fejlesztő feladatokkal egyénileg is, egyéni bánásmódot alkalmazva foglalkozik a gyermekekkel a törvényes munkaidő határain belül, (felzárkóztatást-, és tehetséggondozást végez), 4.12. szociális, mentális problémák észlelése esetén segítséget nyújt, illetve megfelelő szakszolgálathoz irányítja a szülőt, 4.13. helyettesítés alkalmával az érvényesítésével látja el a feladatát,

adott

csoport

nevelés

szempontjainak

74

Pajkos Program

4.14. folyamatosan tájékozódik a pedagógia világának szakmai eseményeiről, fejlődéséről, (folyamatosan képezi magát), 4.15. felkészülten részt vesz a helyi nevelési-, és egyéb intézményi dokumentumok megalkotásában és jóváhagyásában, 5. A GYERMEKEKKEL VALÓ KAPCSOLAT ETIKAI NORMÁI Az óvodapedagógus: 5.1. vidám, nyugodt légkört biztosít-, melegséget sugárzó szeretet nyújt a gyermekeknek. A gyermekeket olyannak fogadja el, amilyenek, nem követeli meg tőlük, hogy tökéletesek legyenek, 5.2. arra törekszik, hogy pozitív érzelmeket közvetítő, pozitív élményeket biztosító, elfogadó, elsősorban a gyermek testi-, szellemi-, erkölcsi növekedését előmozdító, önmegvalósítását szem előtt tartó-, azt segítő nevelő legyen. 5.3. a gyermekek egyéniségét tiszteletben tartja, következetesen nevel, 5.4. közös szokás-szabályrendszert alakít ki, 5.5. az erkölcsi értékeket tekintve az intézmény Pajkos Nevelési Programjában foglaltaknak megfelelően, a nevelőtestülettel egységben lép fel, a következő értékek képviseletében: az ember méltósága, a munka tisztelete-, és megbecsülése, a műveltség, az igazságosság, a becsületesség, a jóság, a szolidaritás, 5.6. különböző módszerek, eljárások, és stílusok széles skáláját alkalmazhatja nevelő-oktató munkájában, de a személyisége hitelességét meg kell őriznie, 5.7. sokat beszélget az óvodásaival, meghallgatja őket, kérdéseikre mindig választ ad, 5.8. csak a pozitív viselkedést dicséri, 5.9. sikerélményt biztosít, 5.10. akkor alkalmaz fegyelmezést vagy büntetést, amikor szakmai szempontból ezt tartja a legcélravezetőbb pedagógiai eljárásnak, alkalmazása közben az óvodapedagógust nem vezethetik negatív érzelmek, sem testi-, sem lelki erőszakot nem alkalmazhat, (a gyermeket nem alázhatja meg, nem gúnyolhatja ki), 5.11. a helytelen magatartást nem bünteti, hanem rávilágít a helyes útra, 75

Pajkos Program

5.12. magánéleti problémáit, nem viszi az óvodásai közé,

6. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT ETIKAI NORMÁI 6.1. Az óvodapedagógus és a szülő kapcsolata egyenrangú személyek partneri kapcsolata, amely csak egyetlen területen, a pedagógia kompetencia területén aszimmetrikus. Itt – szaktudása alapján – az óvodapedagógus vezető szerepe érvényesül. 6.2. A kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet, tapintat és megbecsülés. 6.3. A szülői értekezleten az óvodapedagógus csak a csoportot érintő kérdéseket, gondokat, feladatokat tárgyalja. Nem minősíti, nem szidja az értekezleten, egyes óvodásait. 6.4. Az óvodapedagógus, családlátogatáskor, fogadó órákon és egyéb személyes alkalmakkor teljes körű információt nyújt a szülőnek, és maga is információkat gyűjt a gyermekről. 6.5. A szülőkkel folytatott egyéni beszélgetések során elhangzott családi vonatkozású információkat szigorúan titokban tartja. 6.6. Az óvodapedagógus megérteti a szülőkkel, hogy gyermekeiknek tisztelniük kell a velük foglalkozó nevelőket, mert különben értelmét veszti az óvodai nevelés, 6.7. Az óvodapedagógus sem a szülőktől, sem az óvodásoktól nem fogad el olyan ajándékot, amely értékénél vagy az ajándékozás módjánál fogva lekötelezettséghez vezethet. 6.8. A szülők munkáját saját céljaira térítésmentesen nem veszi igénybe. 6.9. A szülők anyagi helyzetének ismeretében, ahol szükséges, kezdeményezi a szociális segítség-nyújtást. 6.10. Az óvodapedagógus a szülők között nem tesz különbséget, kapcsolatai egyenlők. 6.11. A különféle pénzgyűjtési igényeknek az óvodapedagógus ellenáll. 76

Pajkos Program

7. A PEDAGÓGUS SZAKMAI KAPCSOLATAINAK ETIKAI NORMÁI 7.1. Az óvodapedagógus szakmai kapcsolataiban az értékek tisztelete, a kollégák megbecsülése, a fejlődés iránti fogékonyság és a pedagógushivatás iránti elkötelezettség dominál. 7.2. Az óvodapedagógus az intézményi szervezet tagja. Ebben a minőségében: • aktívan részt vesz az intézmény szervezeti kultúrájának alakításában, • folyamatos kollegiális munkakapcsolatot tart és együttműködik a nevelőtestület tagjaival nevelési és szakmai kérdésekben, • érdeklődik kollégái munkája iránt, és saját tapasztalatait megosztja velük, • nyitottan fogadja a nevelőtársai szakmai észrevételeit, akár elismerők, akár kritikusak rá nézve, • saját szakmai megállapításainak korrekt módon hangot ad, akár elismerők, akár kritikusak másokra nézve, • a szakmai vitákat tárgyszerűen, az övével ellentétes nézetek iránti toleranciával folytatja, • részt vesz az intézmény közéletében; alkotó módon közreműködik az értekezleteken, részt vesz a döntéshozatalban, intézményi szintű feladatokat vállal, • méltó módon képviseli intézményét és a pedagógushivatást a külvilág előtt, • mindaddig kiáll a kollégája mellet a gyermekek, a szülők és a külvilág előtt, amíg a másik szakmai vagy etikai hibája kétséget kizáróan be nem bizonyosodik, • minden jogos eszközt igénybe vesz intézménye és szakmája jó hírének öregbítésére. 7.3. A vezető és vezetett kapcsolatát a korrektség, a tárgyilagosság, az őszinteség, a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemzi. 8. TOVÁBBI SZAKMAI ETIKAI NORMÁK

77

Pajkos Program

8.1. Az óvodapedagógus az intézmény nem pedagógus beosztású dolgozóival a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében alakítja kapcsolatait. 8.2. A pedagógiai kapcsolat következtében kialakult helyzetét az óvodapedagógus semmiféle jogtalan előny megszerzésére sem használja föl. 8.3. A nevelői tevékenység közben szerzett magántermészetű információkkal kapcsolatban az óvodapedagógusnak titoktartási kötelezettsége van. Ilyen információkat csakis a gyermek érdekeit szem előtt tartva ad tovább, kizárólag olyan személyeknek, akiktől elvárható, hogy ezen információk birtokában eredményesebben tudnak majd cselekedni a gyermek érdekében. 8.4. Az intézmény belső életével kapcsolatos információk szolgálati titokként kezelendők, illetéktelen személyeknek tovább nem adhatók. 8.5. A titoktartási és a szakmainak tekinthető információ átadására vonatkozó kötelezettség közötti ellentmondást az óvodapedagógus az emberi méltóság tiszteletben tartásával, saját etikai és szakmai belátása alapján, a konkrét esetekben hozott egyedi döntésekkel oldja fel. 8.6. Az óvodapedagógus a gyermekek, szülők jelenlétében a kollégákat, az intézmény dolgozóit és más szülőket nem bírál. 8.7. Az óvodapedagógus sem tetteivel, sem nyilatkozataival nem csorbítja alaptalanul intézményének és hivatásának jó hírét. 8.8. Az óvodapedagógus önkritikusan viszonyul saját munkájához, azt állandóan ellenőrzi és értékeli. A külső szakmai ellenőrzést és értékelést nyitottan, együttműködően fogadja. 8.9. Az óvodapedagógus munkája a következő mutatók alapján értékelhető: ♦ képzettsége, ♦ óvodásainak tapasztalható és mérhető fejlődése, ♦ kötelességeinek teljesítése, ♦ személyiségének fejlődése, a hiányok pótlására való törekvése, ♦ az etikai normák megtartása.

78

Pajkos Program

JEGYZŐKÖNYV

2. számú melléklet

Felvéve: Budapesten, (1119. Pajkos u. 35.) Pajkos Óvodában. Időpont: 2010. 03. 18. Esemény: Rendkívüli, nevelőtestületi értekezlet. Téma: A nevelőtestület nyilatkozata a módosított, Pajkos Nevelési Programról. Jelen vannak: Csályiné Schön Mária Török Éva Györkő Istvánné Matus Ilona Éva Lehoczki Mihályné Kollár Attiláné Takácsné Lux Melinda Popné Belics Katalin Zöld Beáta Vajda Andrea Tóth Éva Meghívott alkalmazotti közösség: Guba Ferencné Vodli Mária Molnár Bálintné Krasznai Lászlóné Rozmán Gyuláné Endrekovics Dorottya Grám Tamara

óvodavezető óvodavezető helyettes közalkalmazotti tanács elnök óvodapedagógus „ „ „ „ „ „ „ dajka „ " " " óvodatitkár konyhai dolgozó 79

Pajkos Program

Jegyzőkönyvvezető: Zöld Beáta Krisztina Hitelesítő: Endrekovics Dorottya

Csályiné Schön Mária: Köszöntöm a jelenlévőket és az intézmény nevelőtestülete elé terjesztem a módosított Pajkos Nevelési Program elfogadását. Lehetőséget biztosítok a hozzászólásra. Hozzászólások: Kollár Attiláné: A módosított Pajkos Nevelési Programot elfogadom. Úgy gondolom, hogy óvodásaink fejlődése érdekében fokozottabb gondot kell fordítanunk egészséges életmódjuk alakításában, érzelmi nevelésük-, anyanyelvi-, értelmi fejlesztésük megvalósításában. A környezet megismerésében megjelenik a környezetvédelem fogalmának tudatosítása is, amit nagyon is időszerűnek vélek. A módosított nevelési program változásainak figyelembe vételével fogom végezni további pedagógiai munkámat. Matus Ilona Éva: A módosított Pajkos Nevelési Program gyermekközpontúsága-, és felépítettsége megfelel az óvodás korosztály számára, differenciáltsága jól felépített, és átlátható. Jónak tartom, hogy az Alapprogram alapján, a mi nevelési programunkban is megfogalmazódott, hogy az óvodapedagógus mellett, a dajka is modell értékű a gyermek számára, mind a kommunikációt-, mind a viselkedést illetően. A módosított Pajkos Nevelési Program céljait, feladatait jónak látom, elfogadom. Györkő Istvánné: Részt vettem a Pajkos Program kidolgozásában 1998-ban. A jelenlegi módosításokkal egyet értek, mert a törvényi változtatások figyelembe vételével-, és a nevelőtestület egyetértésével-, közös munkával jött létre. Nagyon fontosnak tartom, hogy a törvény a játék fejlesztő hatásának elősegítése érdekében a lehető legtöbb időt kell a játékra fordítani. Ez összhangban van a Pajkos Nevelési Programunk eredeti elveivel is. A módosított Pajkos Nevelési Programot, ezért elfogadom. Zöld Beáta Krisztina: 80

Pajkos Program

Fontosnak érzem a család - óvoda kapcsolatában, hogy a szülők megismerjék programunkat, betekintést nyerjenek az óvodai életbe, részt vegyenek aktívan rendezvényeinken, így közösen - egyetértésben fejleszthetjük gyermekeket. Fontos az is, hogy közben figyelembe vegyük a család szokásait, sajátosságait, és az együttműködés során érvényesítsük az intervenciós gyakorlatot. Lehoczki Mihályné: A gyermekek napirenjével kapcsolatban kívánok hozzászólni. Örülök annak, végre elismerik, milyen fontos a gyermek életében a szabad játék. Az Alapprogram alapján óvodásaink napirendjét úgy állítottuk össze, hogy megnöveltük a gyemekek játékidejét. A mindennapi mesélés és mondókázás a gyermekek elmaradhatatlan eleme, míg a mindennapi testnevelés az egészséges fizikum eleme, ezért, ezt is figyelem vettük a napirend összeállításánál, a Pajkos programunk módosításánál. Összességében a módosított Pajkos programmal, az abban foglaltakkal egyetértek. Véleményem szerint a törvényi változások figyelembe vételével kiegészített programunk a továbbiakban is megőrzi “Pajkosságát”. Tóth Éva: Az Alapprogram szerint a gyermekeknek biztosítani kell az egyenlő hozzáférést. Úgy gondolom, annak ellenére, hogy ez eddig így nem lett megfogalmazva a Pajkos Nevelés Programunkban, azért minden óvodapedagógus törekedett ennek a biztosítására. Mint, ahogy arra is: hogy a gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Az óvodapedagógus feledata a gyermeki képességek kibontakoztatása mellett, a gyermeki attitűdök erősítése. A módosított Pajkos Nevelési Programot én is elfogadom, mert megvalósíthatónak tartom. Popné Belics Katalin: Azt gondolom, óvodánkban a nevelőmunka kulcsszereplője eddig is az óvodapedagógus volt, akinek elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát mutatott a gyermekek számára. Az óvodapedagógus eddig is arra törekedett, hogy tanulást támogató környezetet teremtsen óvodásai számára. Az Alapprogramban ezek a kifejezések inkább újak, a mögöttes tartalom azonban nem változott számomra. Jónak találom, hogy bekerült a programunkba az inkluzív nevelés, hogy megfogalmazódott a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési-, és társadalmi integrációjának támogatása, a minőségi neveléshez történő egyenlő hozzáférés joga. A módosításokkal egyetértek, a Pajkos Nevelési Programot elfogadom. Vajda Andrea: 81

Pajkos Program

Fontosnak tartom, hogy a családra támaszkodva, a családdal együttműködve kívánjuk megvalósítani feladatainkat, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak kialakítását. A módosításokkal egyetértek, a Pajkos Nevelési Programot elfogadom. Török Éva: A programunk módosításában megtalálható minden olyan törvényi változás, amit az Alapprogramban előírtak. Mindezek ellenére, a Pajkos programra jellemző egyéni sajátosságokat-, óvodánk dolgozóinak egyéniségét- (pajkosságát) és szakértelmét sikerült megőriznünk. Fontosnak tartom kiemelni az inkluzív nevelést, vagyis azt a befogadó légkört- és eljárásrendszert, ahol mindenki más, egymáshoz képest bárki megtalálja a helyét, akkor is, ha van integrált gyermek, akkor is, ha éppen nincs. Célunk, hogy érvényesüljön a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési-, és társadalmi integrációjának támogatása, a minőségi neveléshez történő egyenlő hozzáférés joga. Úgy gondolom, jó, hogy ezek a gondolatok megfogalmazódnak a nevelési programunkban. Takácsné Lux Melinda: A XXI. század fontos feladata a környezet óvása és védelme. Ezért jó, hogy a pedagógiai munkánkban több helyen is odafigyelünk erre pl.: a gyermek szokásainak alakításánál, viselkedésformák megalapozásánál, a természet értékeire-, szépségére való rácsodálkozásnál, az állatok szeretetére való nevelésben, a környezettudatosság kialakításában. Az anyanyelv fejlesztése, ápolása is nagyon fontos, mert sajnos a gyermekek beszéd-, és szövegértése gyenge, jelentős fejlesztést igényel az óvodás évek alatt. Az óvodai munkaközösség nevében elmondom, hogy a program a nevelőtestület önálló tartalmi munkája, és a módosításában a nevelőtestület minden tagja aktívan részt vett, ezért a nevelőtestület a program módosításával egyetért. Igy a módosított program elfogadása egyértelmű. Csályiné Schön Mária: Köszönöm a hozzászólásokat. A szavazás módjáról meg kell állapodnunk. Ezért kérlek benneteket, nyilatkozzatok arról, hogy a módosított Pajkos Nevelési Progam elfogadása nyílt szavazással történjen e, vagyis a szavazás kézfelemeléssel történjen e? Aki a nyílt szavazás mellett dönt, kérem, most emelje fel a kezét! Megállapítom, hogy mindenki, (számszerűen 18 fő) a nyílt szavazás mellett döntött, nem tartozkodott senki. Most kérlek benneteket, aki a Pajkos Nevelési Program módosításával egyetért, és elfogadja azt, az emelje fel a kezét! A szavazás eredménye: 82

Pajkos Program

egyetért: 18 fő, nem ért egyet: 0 fő, tartózkodik: 0 fő. Csályiné Schön Mária: Megállapítom, hogy a nevelőtestület egyhangúan: 100%-ban elfogadta az intézmény módosított Pajkos Nevelési Programját. _______________________ ______________________ Endrekovics Dorottya Zöld Beáta Krisztia Hitelesítő jegyzőkönyvvezető NYILATKOZAT ÉS JELENLÉTI-ÍV Alulírott kijelentem, hogy a módosított Pajkos nevelési programot elfogadom: Csályiné Schön Mária

_____________________

Török Éva

_____________________

Györkő Istvánné

_____________________

Matus Ilona Éva

_____________________

Lehozcki Mihályné

_____________________

Kollár Attilámé

_____________________

Takácsné Lux Melinda

_____________________

Popné Belics Katalin

_____________________

Zöld Beáta Krisztina

_____________________

Vajda Andrea

_____________________

Tóth Éva

_____________________

Guba Ferencné

_____________________

Vodli Mária

_____________________

Molnár Bálintné

_____________________ 83

Pajkos Program

Krasznai Lászlóné

_____________________

Rozmán Gyuláné

_____________________

Endrekovics Dorottya

_____________________

Grám Tamara

_____________________

JEGYZŐKÖNYV

2.számú melléklet

Felvéve: Budapesten, 2010. 03. 17.-én, (1119. Bp. Pajkos u. 35. sz. Pajkos Óvoda) Szülői Szervezet értekezletén. Jelen vannak: Csályiné Schön Mária Müller Henriett Schwanner Zsuzsa Csipkai Eszter Pastoeva Natália Juhász Katalin Papp Judit Jeckel Zoltán Víg Emilia Lódi Viktória Borókné Matus Judit

óvodavezető szülői szervezet elnöke szülői szervezet tagja " " " " " " “ “

Tárgy: Az óvoda módosított nevelési programjával való egyetértés nyilvánítása. Csályiné Schön Mária óvodavezető: Köszöntöm a jelenlévőket és a Szülői Szervezet elé terjesztem a módosított Pajkos Nevelési Program elfogadását. Lehetőséget biztosítok a hozzászólásra. Schwanner Zsuzsa: Örülök, hogy a környezetvédelem is figyelmet kapott a Pajkos Programban. Igaz, hogy az óvoda által szervezett programok eddig is kitűnőek voltak. Az óvoda udvarán lévő négy évszak kiskeretben jól megfigyelhették a gyermekek a 84

Pajkos Program

növényeket és a kertgondozás alkalmával a felbukkanó állatokat. Azonban a mai világban egyre nagyobb szükség van arra, hogy már óvodáskorban megtanulják óvni a természetet, és felnőve is érték legyen számukra a teremészet szeretete, védelme. Juhász Katalin: A Pajkos Programban olvastam, hogy a nemek társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése oly módon történik, hogy a munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolhatják. Én úgy gondolom, az életben léteznek hagyományos női és férfi szerepek, amit nem baj, ha nem próbálunk megváltoztatni. A munka jellegű tevékenységet természetesen megosztva végezzük, de lehetőleg nemek szerint. (Pl.: a férfi ne legyen háztartásbeli, a nő pedig ne keverjen betont. Az óvodai életben azonban még ennyire élesen nem különülnek el a férfi és a női szerepek. Az a véleményem, hogy az óvodában dolgozó óvodapedagógusok ezt a feladatot is jól fogják értelmezni és sikeresen fogják megoldani. Papp Judit: Jó, hogy a Pajkos programban helye van az érzelmi nevelésnek és a szocializációnak. Fontosnak tartom az érzelmekre épülő, szeretetteljes kapcsolat létrehozását, amely tapasztalatom szerint kitűnően működik a mindennapokban ebben az óvodában. A lakóhelyhez és szülőföldhöz való kötődés erősítése is fontos része a programnak. Víg Emilia: A Pajkos Program módosításához fűznék néhány gondolatot. Maga a program jól átgondolt, alaposan kidolgozott program, melyet a gyakorlatban is kitűnően alkalmaznak az óvodapedagógusok. Ezt személyes tapasztalataim alapján mondhatom el, miután már a második gyermekem is a Pajkos Óvodába jár. Mi szülők köszönettel tartozunk a Pajkos Óvoda vezetőjének és nevelőtestületének, akik ilyen nagyszerű program alapján, lelkiismeretesen működtetik az óvodát. Ennek köszönhető, hogy a Pajkos Óvodának híre van, az innen kikerülő óvodásokat tárt karokkal várják az iskolákba. Csipkai Eszter: Összegezve megállapítható, hogy a Pajkos program messzemenőkig figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságait. A játékos programokon keresztül a gyermekek olyan készségekre és ismeretekre tesznek szert játékos formában, amely számukra a maximális fejlődést biztosítja. A program biztosítja, hogy a gyermekek könnyedén sajátítsák el a különböző ismereteket. Így valóban elérhető egy jó óvodai-, gyermekközpontú közösség kialakítása, amely figyelembe veszi minden gyermek testi, lelki szükségletét, hiszen minden gyermeket egyedinek tekint. 85

Pajkos Program

Müller Henriett: Átolvastam a Pajkos Nevelés Programot, egyetértek a módosításokkal. A Szülői Szervezet nevében nyilatkozom, amikor azt mondom, hogy a törvényi változásoknak megfelelően lett újra módosítva a Pajkos Nevelés Program. Különösen fontosnak tatjuk mi szülők, a gyermekeink különbségének elfogadására nevelését, az egymás tiszteletére történő nevelést. Gyermekeink számára elengedhetetlen a közös játék mellett a szabad játék fontossága, a rengeteg pozitív élmény nyújtása, mely során lehetőség nyílik a szabad önkifejezésre. Az óvodai élet megszervezésében most is jelen van a nyugodt, biztonságos légkör, melyet egyértelműen tükröz a sok kis lelkes óvodás. Jó, hogy a programban is kiemelt szerepet kap a gyermekek anyanyelvi nevelése, mert ezzel is biztosítva van a „beszélő környezet”. Úgy gondolom, ez nekünk szülőknek is jó példa arra, hogy minél többet beszéljünk gyermekeinkkel. Szintén nagyon fontosnak tartjuk, a szülők és az óvodapedagógusok között nagyon hamar kialakult bizalmat, és együttműködést, az együttnevelés hatékonysága érdekében. A módosított nevelési program minden tekintetben a gyermekek személyiségének fejlesztését szolgálja, ezért egyetértünk a programban leírtakkal, és további munkátokhoz sok sikert kívánunk! Csályiné Schön Mária: Megköszönöm a hozzászólásokat és kérem a Szülői Szervezetet a szavazás útján történő egyetértés kinyílvánítására. A szavazás eredménye: egyetért: 10 fő nem ért egyet: 0 fő tartózkodott: 0 fő Csályiné Schön Mária óvodavezető megállapítja, hogy a Szülői Szervezet a módosított Pajkos programban megfogalmazotakkal egyetért. Megköszöni a részvételt és bezárja az értekezletet.

________________________ Müller Henriett szülői szervezet elnöke

________________________ Schwanner Zsuzsa jegyzőkönyvvezető 86

Pajkos Program

________________________ Csályiné Schön Mária óvodavezető

NYILATKOZAT ÉS JELENLÉTI-IV Alulírott kijelentem, hogy a módosított Pajkos nevelési programban megfogalmazottakkal egyetértek: Müller Henriett

______________________

Schwanner Zsuzsa

______________________

Csipkai Eszter

______________________

Pastoeva Natália

______________________

Juhász Katalin

______________________

Papp Judit

______________________

Jeckel Zoltán

______________________

Víg Emilia

______________________

Lódi Viktória

______________________ 87

Pajkos Program

Borókné Matus Judit

______________________

88

12. Függelék

l-es számú függelék

A NEVELLÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉ KE A 11/1994.(VI. 8.) MKM RENDELET SZERINT I. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI (megnevezés, darabszám) 1. Csoportszoba óvodai fektető gyermek szék gyermek asztal fényvédő függöny (ablakot takaró) szőnyeg (a padló egyötödének lefedésére alk) játéktartó szekrény vagy polc fektető tároló (tárolásához szükséges mennyiség) élősarok állvány hőmérő óvodapedagógusi asztal felnőtt szék eszköz-előkészítő asztal textiltároló szekrény edény- és evőeszköz tároló szekrény szeméttartó 2. Tornaszoba tornapad tornaszőnyeg bordásfal zsámoly egyéni fejlesztést szolgáló eszközök óvodai többfunkciós mászó készlet egyensúlyozók (különféle) 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba (a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök.) tükör asztal szék szőnyeg 4. Játszóudvar kerti asztal kerti pad babaház udvari homokozó takaróháló udvari telepített játékszerek, sportszerek mozgásfejlődést segítő, mozgást kielégítő eszközök 5. Óvodavezetői iroda íróasztal és szék

db 121 121 31 5 10 5 5 5 5 10 5 5 5 5 6 2 4 6 6 1 2

1 2 4 1 5 10 5 5 5 8 121 1

Pajkos Program

tárgyalóasztal szék telefon könyvszekrény iratszekrény 6. Óvodavezető-helyettesi, gazdasági vezetői iroda asztal szék iratszekrény lemezszekrény számítógépasztal és szék telefon fax számítógép, nyomtató 7. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal szék könyvtári dokumentum könyvszekrény tükör mosdókagyló 8. Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló ruhazsák ruhafogas lábtörlő 9. Gyermekmosdó, WC törülközőtartó wc-papír tartó falitükör hőmérő fali polc (fogmosó tartó) II. EGYÉB FELSZERELÉSEK 1. Tisztálkodás egyéni tisztálkodó szerek (fésű, fogkefe, fogmosó pohár) tisztálkodó felszerelések (ruhakefe, körömkefe, szappantartó) takaró ágynemű huzat, lepedő törülköző abrosz fésűtartó 2. Étkezés étkészlet (pohár, kistányér, lapos, mély, kompótos tányér) evőeszközkészlet (kanál, villa, kés, kiskanál) tálalótál merőkanál nagy tálaló kocsi üvegkancsó süteményestál

1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 10 700 1 1 1 122 121 10 5 121 17 17 3 5 121 121 121 242 242 90 5 121 121 60 60 5 30 5 3

Pajkos Program

tálca tároló doboz szalvétatartó III. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK szennyesruha-tároló mosott ruha-tároló mosógép vasaló vasalóállvány szárítóállvány takarítóeszközök (felmosó vödör, törlő kendő, seprű, lapát….) hűtőgép porszívó Kerti munkaeszközök, szerszámok (ásó, kapa, gereblye,…) IV. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként) különféle játékformák eszközei (mozgásos játékok, szerepjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök ének, zene, énekes játékok eszközei az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök a természet-, emberi-, tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok munka jellegű tevékenységek eszközei 2. A nevelő munkát segítő egyéb eszközök videó televízió magnetofon diavetítő vetítővászon hangszer (pedagógusoknak) hangszer gyermekeknek V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK ételminta-vétel (üvegtartály) készlet mentőláda gyógyszerszekrény (zárható) munkaruha védőruha tűzoltó készülék

15 10 30 1 1 1 1 1 1 10-10 2 2 1-1 250 121 150 150 121 121-121 121 40 1 1 5 1 1 10 150 2 1 1 36 21 9

4

2-es számú függelék

Beszerzendő mennyiség

2010

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Kerti asztal paddal 1 db Meseház 1 db Tálaló kocsi Óvodai szék Óvodai asztal Vetítő vászon Baba konyabútor Baba asztal Tornapad Söétítő+neylon függöny 6-6 db Szőnyeg 2 db

2011

2012

5 db 30 db 10 db 1 db 5 db 1 db 2 db

Beszerzendő termékek várható összege

2010

2011

2012

1 db 86.250.1 db 495.500.5 db 399.125 30 db 252.000.10 db 299.000 1 db 25.080 5 db 530.000.1 db 18.750 2db 92.000.6-6 db 85.000 2 db 79.200.-

Beszerzendő termékek összege összesen

Eszközök, felszerelések

mennyisége összesenBeszerzendő termékek

Sorszám.

AZ LEAMORTIZÁLÓDOTT ESZKÖZÖK-, ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Finanszírozása mely forrásból F: Fenntartói támogatásal P: Pályázati finanszírozással A: Alapítványi támogatással

86.250.- A 495.500.- F 399.125.252.000.-299.000.25.080 530.000.18.750 92.000.A A

2010

2011

2012

F F A P A A P

Pajkos Program

Összesen:

745.950.- 800.750.- 815.205.-

3