PAJKOS ÓVODA (1119 BUDAPEST, PAJKOS U. 35.) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Készítette: Csályiné Schön Mária óvodavezető Kelt: szept. 30

PAJKOS ÓVODA (1119 BUDAPEST, PAJKOS U. 35.)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Készítette: Csályiné Schön Mária óvodavezető Kelt: 2005. szept. 30.

I. Bevezető 1. Az SZMSZ célja, jogszabályi alapja A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény: 40. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.

2. Hatályos jogszabályok: Az 1993. évi törvény a közoktatásról (rövidítése: Kt.) A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (rövidítése: R) • • • • • • • • • • • • • • • •

Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. Tv. (rövidítése: Mt.) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. (rövidítése: Kjt.) 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról 1997. évi XXXI. Tv. A gyermekek védelméről 1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről 24/2000. (VIII. 29.) OM rendelet a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésről 3/ 2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 132/2000. (VII. 14.) Kormányrendelet a középületek lobogózásáról 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófa védelemről 26/1997.(IX. 3.) NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról 217/1998. (XII. 30) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja.

II. Közoktatási intézmény adatai (Az alapító okiratban foglaltak részletezése)

1. A költségvetési szerv neve: Pajkos Óvoda 2. Az intézmény székhelye és telep helye: 1119 Budapest, Pajkos u. 35. 3. Az intézmény típusa: Óvoda

4. Alapító szerv neve, címe és az alapítás éve: Budapest Főváros XI. kerületi Tanács VB. 1113 Budapest, Bocskai út 39-41. Az alapítás éve: 1975.

5. Az intézményt fenntartó neve: Budapest, Főváros XI. kerületi Újbuda Önkormányzata Székhelye: 1113 Bp. Bocskai út 39-41.

6. Az intézmény felügyeleti szerve, székhelye: Budapest, Főváros XI. kerületi Újbuda Önkormányzat Képviselő-testülete Székhelye: 1113 Bp. Bocskai út 39-41.

7. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, költségvetési szerv.

8. Az Intézmény gazdálkodási jogköre, gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Részben önálló gazdálkodó, költségvetési intézmény, gazdálkodását a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat (Bp. XI. Bükköny u. 2-4.) végzi. Az intézményt az óvodavezető képviseli. Az intézmény költségvetését a fenntartó hagyja jóvá. Az intézmény az alapító (fenntartó) által biztosított pénzeszköz-, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A fenntartási-, működési költségeket az évente összeállított-, a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben kell előirányozni. A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 11784009 – 15511018

9. Az intézmény illetékességi és működési területe: 10.

Budapest, Főváros XI. ker.-i jegyző által meghatározott utca névjegyzék szerint. Alapító Okirat kelte, száma: 2005. 264/2005./XI. ÖK/VI. 16.

11. Az Alapító Okiratban foglaltak részletezése: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (Kt.) 24§ (1) bekezdése és a 114.§ (1) bekezdése alapján az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség: (a Kt. 6.§-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint) kezdetéig nevelő intézmény.

12. Az intézmény feladata, alaptevékenysége Ellátandó alaptevékenysége: nem haszonszerzés céljából végzett, ingyenesen biztosított szolgáltatás szakágazati rend besorolása: 801110 – óvodai nevelés

szakfeladat száma szakfeladat megnevezése 801115 óvodai nevelés 552312 óvodai intézményi közétkeztetés Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenysége: 751768 intézményi vagyon működtetése

13. Az intézmény OM azonosítója: 034459 14. Az intézmény tagintézménnyel nem rendelkezik. 15. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: 15. 1. Az intézmény: nevelési funkciót tölt be. 15. 2. Az óvodai csoportok száma: négy /4/. 15. 3. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 100 fő. 15. 4. Engedélyezett alkalmazotti létszám: A közoktatási tv. 3-as sz. melléklete és a Budapest, Főváros XI. kerületi Újbuda Önkormányzat mindenkori érvényben lévő finanszírozási koncepciója szerint.

16. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje Az intézmény vezetőjét a fenntartó bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján. Az intézmény képviseletére jogosultak: az intézmény vezetője, valamint az általa megbízott személy. 16. 1. A pályáztatás: Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni.

A pályázati felhívást legalább: -

az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni.

16. 2. Az intézményvezetői megbízás: Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselőtestülete adja. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét.) A megbízás 5 évre szól.

17. Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított vagyon: Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. Ingatlanvagyon: Hrsz.: 2937 Tulajdonlap száma: 4418 Területe: 2881 m2 Értéke: 100.792.000,- Ft Egyéb állóeszközök vagyontárgyak, ingóságok a mindenkori éves költségvetés alapján megállapított vagyonleltár szerint.

18. Az intézmény bélyegzői:

Az intézmény hosszú bélyegzője:

Az intézmény kör bélyegzője:

A bélyegzők felirata: PAJKOS ÓVODA 1119 Budapest, Pajkos u. 35. Használatára jogosultak:

• • •

Óvodavezető Óvodavezető helyettes Külön megbízás alapján a vezető képviseletében eljáró dolgozó.

III. Az intézmény működésének rendje A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési intézményben való benntartózkodásának rendjét.

Általános szabályok 1. Az óvodai nevelési év rendje Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: • az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, • a szünetek időtartamát,

• a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, •

a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

2. A nyitva tartás rendje A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra vonatkozik. Nyitva tartás időpontja: 600-1800-ig, napi 12 óra. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt. Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárás alatt szünetel. Az óvoda: • nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig,

•

a nevelés nélküli munkanapokról (5 nap), legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. (Az óvodai nevelés nélküli munkanapokon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.)

3. A napirend Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az első gyermek érkezésétől az utolsó távozásáig óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel: 48/ 1996. (X. 18.) MKM rendelet. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét.

4. A vezetők nevelési intézményben való benntartózkodásának a rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben, a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az óvodavezető munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 6 óra. Az óvodavezető helyettes munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 24 óra.

4. 1 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére, a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. A nevelési intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy • az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia, • az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az intézményvezető által megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:

•

a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, • a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, • a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A vezető és a helyettes esetleges távollétében egy megbízott óvodapedagógus a felelős személy.

5. Az óvodai felvétel rendje Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyerekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A gyermeket, aki óvodaköteles (5 éves), az óvoda köteles felvenni, ha lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) a körzetben van. A gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Felvettnek kell tekinteni, aki az adott óvodai ellátásra konkrét időpont megjelöléssel jogosultságot kapott, és az intézményi elhelyezés, ezáltal biztosított. Az óvodába felvett gyerekeket az óvoda tartja nyilván. Ha az óvoda a jelentkezést elutasította a döntést (írásos) határozatba kell foglalni. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. Ha az óvoda elérte a létszámhatárt, erről írásban értesíti a fenntartó önkormányzatot. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától négy órát köteles az óvodai nevelésben részt venni. /Ktv. 24. § (3.)/ A gyermeket –szülői kérelemre- az óvodai nevelés alól az óvoda vezetője felmentheti: (családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja). (Ktv. 69.§) Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével.

6. Foglalkozások, tevékenységek rendje és formái Óvodánkban a tanulás játékba integráltan történik. A naponta történő kezdeményezések, foglalkozások során mindenki talál önmaga számára érdekes tevékenységet. A játékos tanulás formája lehet spontán vagy szervezett, tervezett. A kezdeményezett foglalkozásokat a heti rendben rögzítjük.

7. A testedzés formái • • •

mindennapos frissítő testnevelés 10-15 perc, heti 1-2 kötelező testnevelés foglalkozás, gyógy testnevelés heti 2 alkalommal.

A mindennapos testneveléssel összhangot teremtünk a frissítőtorna, valamint a kötelező testnevelés anyagai között, ami a napi-, illetve heti rendünkben meghatározott időben jelenik meg. Feladatunk a motoros készségek, mozgásjártasságok, mozgáskészségek fejlesztésével az alapmozgások begyakorlása a nagymozgásoktól a finommotorikáig.

8. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások A tiltott és megengedett reklámtevékenység a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 122§ (12) bekezdése értelmében a következő: Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám: A gyermekeknek szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: • egészséges életmód, • környezetvédelem, • társadalmi tevékenység, • közéleti tevékenység, • kulturális tevékenység.

8. 1. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: • a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; • a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; • a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.

8. 2. A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: • •

a nevelőtestület, a szülői közösség bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.

Az intézményvezető köteles: • a pedagógusoktól,

•

a szülőktől az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.

8. 3. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: • • • • •

az intézményi rádió, újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, szóbeli tájékoztatás stb.

Az adott reklámtevékenység során alkalmazható intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.

formát,

módot

az

8. 4. Középületek lobogózása A 2000. évi XXXVIII. Tv. módosított LXXVIII. Tv., valamint a végrehajtása tárgyában 2000. VIII. 20-án, hatályba lépett 132/2000. (VII. 14.) kormányrendelet értelmében: „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.” A kormányrendelet a középületek lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő zászló kitűzését, illetve a lobogózás szabályait. A XI. kerületi Újbuda Önkormányzat utasításának megfelelően az épületben üzemelő intézmény köteles ellátni a lobogózási feladatokat.

9. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának a rendje Gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját. Feladatai: • A pedagógusok, szülők jelzése alapján, megismert veszélyeztetett gyermeknél (az okok feltárása érdekében) családlátogatáson megismerkedik a körülményekkel. • Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi a Gyermekjóléti Szolgálat értesítését. • Szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a szülők és a pedagógusok részére. • Kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Intézményekkel, Családgondozó Központtal. (A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a kapcsolattartás módját a Pajkos Nevelési program tartalmazza.) A nevelési intézményben, azon kívül szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása fogyasztása.

10. A szociális támogatás megállapításának elvei A Gyermekvédelemről és a Gyámügyi Igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 2003. évi IV. törvénnyel történt módosítása értelmében: Ingyenes étkeztetésre jogosult: A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek amennyiben a törvényes képviselő bemutatta a Népjóléti Iroda által kiadott határozatot. 50% normatív támogatásban részesülnek: A három vagy több gyermekes családok, valamint a tartósan beteg gyermek, az orvos által kiadott igazolás alapján.

11. A gyermekek jogai és kötelességei A gyermeknek joga, hogy a nevelési intézményben, biztonságban, egészséges környezetben neveljék, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. /Ktv. 10.§ (1)/. A gyermek személyiségét, emberi méltóságát, és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön. /Ktv. 10§ (1), (2), (3)/. Az intézmény ellátja a beilleszkedési zavarok korrekciójával, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatos feladatokat, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Felderíti a gyermeket veszélyeztető okokat, és törekszik a káros hatások megelőzésére és ellensúlyozására. Szükség esetén a gyerekek érdekében intézkedéseket kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. /Ktv. 41.§ (6.)/. Az intézmény gondoskodik a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyerekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen az óvodába járó gyerekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt. /Ktv. 41. § (5)/ A gyerekek rendszeres egészségügyi felügyelete ingyenes. /Ktv. 114.§ (1)/ A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles, ami a fent megfogalmazottak elérésével, valamint abban az évben, amikor a gyermek a hatodik életévét (május 31.-ig) betölti, válik érvényessé. A szülő kérésére tankötelessé válhat a gyermek, ha december 31.-ig tölti be a hat éves kort. A jogszabályok lehetőséget adnak az óvodai nevelés meghosszabbítására. A szülő kezdeményezésére a Nevelési Tanácsadó illetve a Szakértői és rehabilitációs bizottság

véleménye alapján, a gyermek addig maradhat az óvodában, amíg az iskolához szükséges fejlettséget eléri, legfeljebb 8 éves korig. Így lehetőség van arra, hogy a gyermek a hetedik életévének betöltése után is óvodai nevelésben vegyen részt. Ehhez a fenti szakvélemény és az óvoda nevelőtestületének egyetértése szükséges.

12. A szülők jogai és kötelességei A szülő joga az intézmény programjának és a házirendjének megismerése. Beiratkozáskor minden szülő megkapja az óvoda házirendjét, az óvoda vezetője a felvett gyerek szüleinek tájékoztató értekezletet tart, ahol bemutatja az intézmény nevelési programját. Az óvoda konyhájába, fürdőszobájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magatartásáról érdemi tájékoztatást, a neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon. Az intézmény vezetőjének, pedagógusának hozzájárulása esetén, a foglalkozásokon részt vegyen. A szülőkkel az óvodapedagógusok tartják a kapcsolatot. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi neveléséről. Biztosítsa gyermeke számára az óvodai nevelésben való részvételét. Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését. Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Elősegítse gyermekének közösségbe történő beilleszkedését az óvodába, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Tiszteletben tartsa az óvoda pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. Az új gyerekek szüleit a tanév megkezdése előtt az óvodavezetője tájékoztatja. A szülők az óvoda rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a gyermekük óvónőjétől.

13. Tájékoztatás kérés lehetősége a szülők részéről A szülők és a pedagógusok között a nevelési feladatok összehangolása, az óvoda szabályzatainak és programjának megismerése érdekében lehetőség nyílik az alábbi esetekben és módon: • szülői értekezleten: előre egyeztetett időpontban, • nyílt napokon, játszódélutánon, • nyilvános ünnepélyeken, • fogadóórákon, • családlátogatásokon- problémás esetekben, • faliújságon lévő információkon keresztül, • szülők képviselőjének részvétele a nevelési értekezleten, • gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül, • az óvodai rendezvények, vásárok közös szervezése során, • szülői értekezleteken: (évnyitó, évzáró, beiskolázást segítő stb.),

IV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának a mérése a Pajkos nevelési program alapján történik.

1. Az óvoda Pajkos nevelési programja tartalmazza • • • •

Az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit. Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják, a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét. (Ktv. 47.§)

A módosított helyi nevelési program bevezetésének időpontja: 2004. 09. 01-től, folyamatosan történt. Az óvoda nevelési programját az Országos Óvodai Nevelési Alapprogram határozza meg. A nevelési és pedagógiai programot, a minőségirányítási programját nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (Ktv. 40.§.) Az SzMSz-t, a Házirendet és az Intézményi Minőségirányítási Programot nyilvánosságra kell hozni. A nevelői szobában bármikor megtekinthetőek, tanulmányozhatóak. Jelentkezésnél biztosítani kell a megismerését. Az első szülői értekezleten ismertetni kell a szülőkkel az intézmény működési rendjét. A házirend egy példányát az óvodai beiratkozáskor a szülőknek át kell adni.

A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: • fogja át a pedagógiai munka egészét, • segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,

• • • • • • •

a Pajkos nevelési program alapján mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, a szülői közösség (óvodai szülői szervezet) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. szolgáltasson megfelelő információt, adatot és tényt az intézmény nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: • az intézmény vezetője, • az intézményvezető helyettese, • munkaközösség vezető. A nevelési év során az óvodavezető minden pedagógus munkáját értékeli legalább 1 alkalommal. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonható az óvodavezető helyettes a munkaközösség vezető és a közalkalmazotti tanács elnöke. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: • szóbeli beszámoltatás, • írásbeli beszámoltatás, • értekezlet, • csoportlátogatás, • speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. 6. Az ellenőrzési terv készítése Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni.

7. Rendkívüli ellenőrzés Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: • az óvodavezető • óvodavezető helyettes, • szülői szervezet elnöke.

V. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel.

1. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása 1. 1. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: • A gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre, átadására, valamint a kísérő távozására szükséges. • A gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges.

Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. 1. 2. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: • a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, • minden más személy. A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

1. 3. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: • • •

a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén tartózkodáskor, az IMIP-ben rögzített partnerlistán szereplőknek.

való

1. 4. Nem működhet az intézményben: • Párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet. • A gyermek felügyeleti időben párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Ktv. 39. §. (4) bek.

VI. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése, az óvodai vezetés szerkezete, és a kapcsolattartás rendje 1. Szervezeti rendszerábra Óvodavezető

Óvodavezető helyettes

Munkaközösség vezető

Óvodapedagógusok

Közalk.-i tanács elnöke elnöke

Közalk.-i t. tagjai

Támogató csoport

Tám. cs. tagjai

Óvodatitkár

Technikai személyzet: Konyhai dolgozó Dajkák Takarító Gondnok - kertész (Folyamatos vonal: alá – fölé rendeltségi vonal. Szaggatott vonal: együttműködési kapcsolat.)

2. Az intézmény vezetője Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével

kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt, ha az intézmény működtetése nem biztosított. Intézkedéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény élén az óvodavezető áll.(Ktv. 54. §és 55.§)

2. 1 Az intézmény vezetője felel:

• a pedagógiai munkáért, • az intézmény ellenőrzési, mérési értékelési és minőségirányítási programjának működésért, • a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megvalósulásáért, • a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, • a gyermekbaleset megelőzéséért, • a gyerekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásának szakszerű megszervezéséért, ellenőrzéséért, • a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, • a szülők közösségével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködésért, • felelős a jogszabályok, rendeletek betartásáért.

Az óvodavezető feladata a következő területek szerint csoportosítható: • pedagógiai • munkaügyi • gazdálkodási • tanügy-igazgatási.

2. 2. Az intézményvezető további feladatai •

•

Kapcsolattartás, koordináló tevékenység: o az Önkormányzattal, o gazdálkodást segítő intézménnyel: (GAMESZ), o Pedagógiai Szolgáltató központtal, o Nevelési Tanácsadóval, o Szakmai Szervezetekkel. A felettes szervek, a Közalkalmazotti Tanács informálása.

• •

A Közalkalmazotti Szabályzatban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása. Az intézmény vezetője felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

3. Az óvodavezető-helyettes A vezető közvetlen munkatársa. A vezető távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel végzi a vezetői feladatokat. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető: írásban meghatároz. A vezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. Vezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól.

4. Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai: óvodavezető, vezető-helyettes, szakmai munkaközösség vezető, az intézmény választott érdekképviseleti vezetője: (Közalkalmazotti Tanács elnöke). Az óvoda vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező, javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak a jogosultságok szerint.

5. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, a nevelés kérdésében az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai az intézmény valamennyi pedagógusa. Az intézmény nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az intézmény működösével kapcsolatos ügyekben döntési, egyetértési vagy javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

5. 1 Döntési jogkörébe tartozik • • • • • • •

a nevelési program és módosításának elfogadása, az SZMSZ módosításának elfogadása, az intézmény éves munkatervének elkészítése, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelő testület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, IMIP elfogadása, intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek közül tilos a jogkör átruházása: a nevelési program és az SZMSZ elfogadásakor. 5. 2. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a vezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.(Ktv. 56. §)

6. A szakmai munkaközösség Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéshez. Az óvodavezetői pályázatot írásban véleményezi. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség vezetőt választanak egy évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására koordinálására. (Ktv. 58.§)

6. 1. A szakmai munkaközösség tevékenysége A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény pedagógiai programja és az éves munkaterve tartalmazza. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösség az alábbi tevékenységeket folytatja: • javítja az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, • fejleszti, tökéletesíti a módszertani eljárásait, • javaslatot adhat az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok felhasználására, • támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, • segíti a különböző programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyság vizsgálatát is elvégzi.

6. 2. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Módszertani értekezletet tart, bemutató foglakozásokat tart és szervez. Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, továbbképzését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását. Elbírálja, jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak nevelési terveit. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézmény vezető részére a munkaközösség tevékenységéről. Javasolja a vezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását. Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. Ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját.

7. A Támogató csoport működtetésének célja, tevékenysége

Célja: hogy minőségirányítási rendszerünket sokszínű, a partneri igényeket kielégítő, helyi lehetőségekhez igazodó, innovatív intézményként működtessük. A Pajkos óvoda Minőségirányítási óvodavezető a felelős.

Programjának

működtetéséért

az

Az óvodai működés teljes körű szabályozása a szervezeti felépítésünkben változást hozott. A Támogató csoport vezetője az óvodavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a IMIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a folyamat felelősök segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a Támogató csoport vezetője felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Folyamatainkat a PDCA ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit az intézmény szintjén és a folyamatok szintjén valósítjuk meg. A IMIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. A folyamat szabályozása eljárásokban megtalálható a IMIP mellékletek elnevezésű kézikönyvben: 4. 2. 6. pont alatt. A támogató csoport munkájának ellenőrzésére jogosult: óvodavezető. Módszerek: dokumentum ellenőrzés, beszámoltatás, írásos munkajelentés, belső audit. 7. 1. A támogató csoport vezetőjének és tagjainak feladatai A támogató csoport vezetőjének feladata: • A belső minőségbiztosítási munka irányítása. • Részvétel team munkában, a feladatok kitűzésében. • Közvetlen munkakapcsolat a tanácsadóval. • Közvetlen kapcsolattartás az intézmény vezetőjével. A team tagok feladatai: • Részvétel meghatározott feladatok kidolgozásában. • Információ gyűjtés munkájuk elvégzéséhez. • Egyéni feladatok elvégzése. Team munka keretei: • A munkát megelőzően pontosan kerüljön meghatározásra.

• • • • •

Elvégzendő feladat. Eszközök, dokumentumok. Információk. Felelősök. Dokumentáció és annak megőrzési módja és határideje.

Tanácsadó feladata: A feladat céljának és időkeretének megfelelően: • A munka irányítása. • Szükséges képzések lebonyolítása. • A munkafolyamatok figyelemmel kísérése /segítése, irányítása, felügyelete szükség szerint. • Közvetlen munkakapcsolat a támogató csoport vezetőjével. • A kapcsolattartás az intézmény vezetőjével.

8. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a Ktv. 15.§, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16. § és a 17. §, a pedagógusok jogait és kötelezettségeit a törvény 19. § rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel.

8. 1. A pedagógus munkarendje A Ktv. 1. sz. melléklete szerint a nevelési intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból (csoportban eltöltött: hat és fél órákból), valamint nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus napi munkarendjét, a helyettesítési, ügyeleti rendet az óvoda vezetője határozza meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait. (Alapelv: az intézmény zavartalan feladatellátása, az óvodapedagógusok egyenletes terhelése.) A pedagógus munkakezdés előtt 10 perccel köteles megjelenni a munkahelyén. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott napon 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, hogy az a helyettesítésről intézkedni tudjon. A hiányzó pedagógus köteles nevelési terveit a helyetteshez eljuttatni. A pedagógus számára– a kötelező óraszámon felül – a nevelőmunkával összefüggő rendszeres feladatokra a megbízását vagy a kijelölést az intézményvezető adja a helyettes és a munkaközösség vezető javaslatának meghallgatásával.

8. 2. A nevelőmunkát közvetlenül segítő közalkalmazottak munkarendje Az intézményben az alábbi pedagógus és nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelőmunkát: Logopédus, pszichológus, szakorvos, védőnő, gyógy testnevelő, óvodatitkár, és a dajka.

A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét– a MT. és a Közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban – az intézmény vezetője határozza meg. Az óvodatitkár feladatát: a munkaköri leírás, a pénzkezelési szabályzat és az adatvédelmi szabályzat alapján látja el. A dajka feladatát a munkaköri leírás alapján végzi. Az óvodatitkár és a dajka munkakezdés előtt 10 perccel köteles megjelenni a munkahelyén. Az óvodatitkár és a dajka a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott napon 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, hogy az a helyettesítésről intézkedni tudjon.

9. A kapcsolattartás rendje Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes heti 1 alkalommal munkamegbeszélést tartanak. Az óvodavezetőséget havonta legalább egyszer össze kell hívni. Összehívásáról az óvodavezető gondoskodik. Az ülésre a tárgyalt napirend függvényében meg kell hívni a szakmai munkaközösség vezetőjét, és a szülői szervezet elnökét. A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az intézményi munka egészét, valamint az intézmény valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben félévente 1 alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg.

VII. Vezetők és az óvodai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendjét.

1. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A nevelési intézmény vezetőjének feladata az óvodai szülői szervezettel való együttműködés.

A vezetőnek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésére álljon a véleményalkotásra. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata az óvodai szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges:

o információs

bázis

megadása:

(Valamennyi

nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítása, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátása. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az óvodai szülői szervezet jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.), o óvodán belül megfelelő helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal, o az óvodai szülői szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: • segítse az intézmény hatékony működését, • támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét.

2. Az óvodai szülői szervezet kiemelt feladata Javaslattétel az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: • az intézmény irányítását érintő kérdésekben, • a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, • az intézmény egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját (25 főt) érintő kérdésekben, • az intézményben folyó vallási- és hitoktatás idejének- és helyének meghatározásában, • a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvételt a szülői szervezet részére biztosítani kell: 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 2. sz. melléklet 8. • Az intézmény szabályozó dokumentumainak nyilvánosságáról, az abban foglaltak tájékoztatásával kapcsolatban Ktv. 40. § (12) bek. Egyetértési jogot gyakoroljon az óvodai nevelési program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az óvoda vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. Egyetértési jogot gyakoroljon a házirend-, IMIP-, SZMSZ nyilvánosságra hozásának módjáról, az arról való tájékoztatás formájáról, valamint az adatkezelési szabályzat elkészítésénél és módosításánál. Dönt: saját működésének megválasztásáról.

rendjéről,

munkaterve

elfogadásáról,

tisztségviselők

Véleményt nyilváníthat: Az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A vállalkozások alapján folyó nevelés és az ezzel összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. Ktv. 61. § (3). A szülői Szervezet évente meghatározhatja az intézményben szervezett tanfolyamok legmagasabb összegét. Kötelező véleményt kérni a szülői szervezettől: • Az óvodai munkatervben foglalt nevelési év helyi rendjének megállapításával kapcsolatban, melyről a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1)-(2) (4)-(7) bek. Rendelkezik.

• •

A nevelési program-, az IMIP-, a Házirend elfogadásakor és mindezek módosításakor. A fakultatív hit-, és vallásoktatással kapcsolatos feladat ellátásról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (6) bek., Ktv. 4. § (4) bek.

Az óvodai szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az óvodai szülői szervezet által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt.

3 Az óvodai szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartási formái: • • • • •

szóbeli személyes megbeszélés, értekezletek, írásbeli tájékoztatók, az óvodai szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, dokumentum, irat az óvodai szülői szervezet által gyakorolt jogok írásba foglalásával.

VIII. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre: (továbbképzésre való javaslattétel, kitüntetésre való előterjesztés…). A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: • nevelési program elfogadása, • a szervezeti és működési szabályzat elfogadása.

1. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit 1. 1. Döntési jogkörét: • • • •

a nevelési intézmény éves munkatervének elkészítése, a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása,

• •

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek.

1. 2. Véleménynyilvánítási jogkörét: • a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, • az egyes óvodapedagógusok külön megbízásainak elosztása során, • az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, • a nevelési intézmény költségvetésében, a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, • a nevelési intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, • más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 1. 3. Javaslattételi jogkörét – a nevelési intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A nevelőtestület által átruházott jogköröket a megbízottak megjelölésével az 1. számú melléklet tartalmazza. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

IX. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvodaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az óvoda egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást.

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: 1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: 1. 1. a fenntartóval, 1. 2. más nevelési intézményekkel, 1. 3. az intézményt támogató szervezetekkel.

2. A gyermekjóléti szolgálattal. 3. Egyéb közösségekkel: • •

az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, a település egyéb lakosaival.

4. Egyházak képviselőivel. 5. Az egészségügyi szolgáltatóval.

1.

Egyes kiemelt kapcsolattartás

intézményekkel,

szervezetekkel

való

1. 1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: • az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, • az intézmény tevékenységi körének módosítására, • az intézmény nevének megállapítására, • az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), • az intézmény ellenőrzésére: o gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, o szakmai munka eredményessége tekintetében, o az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint o a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, o az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: az intézmény SZMSZ jóváhagyása és módosítása, a nevelési programja jóváhagyása tekintetében.

A fenntartóval való kapcsolattartás formái: • • • • •

szóbeli tájékoztatásadás, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

1. 2. Más nevelési intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: • szakmai,

• •

kulturális, sport és egyéb jellegűek.

A kapcsolatok formái: •

rendezvények, versenyek.

A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.

1. 3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: • a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, • az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.

2. A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: • személyekkel, • intézményekkel és • hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: • a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, • esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, • a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, • előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

3. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.

4. Egyházak képviselőivel való kapcsolattartás

Az óvodavezető feladata a kapcsolattartás, amennyiben a szülők hit-és vallásoktatást igényelnek: (legalább 10 fő). A fakultatív hit- és vallásoktatást elkülönítetten kell szervezni, az óvodai nevelés keretén belül.

5. Egészségügyi felügyelettel való kapcsolattartás A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátás: • az óvodaorvos és • a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: • a fogorvos és • a fogászati asszisztens, • ortopéd orvos, fülész-, szemész orvos.

X. Rendszeres egészségügyi feladatok, egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény működtetése során, az ÁNTSZ előírások, valamint a HACCP rendszer követelményei maradéktalan betartása minden alkalmazott vonatkozásában kötelező. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó orvos és védőnő látja el. Ez a feladat a fenntartó Újbuda Önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján teljesül. Betegségre gyanús, lázas gyermeket az óvodába bevenni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni. Szükség esetén azonnal, orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. A fenntartó szervezésében a teljes alkalmazotti kör rendszeres üzemorvosi szűrővizsgálaton köteles részt venni. Az óvodavezető biztosítja az orvos és a védőnő munkafeltételeit.

1. Óvoda orvosi szolgáltatás Az óvoda orvosa: hetente látogatja az óvodát. Vizsgálja a gyerekeket, iskolába készülőket szakorvosi vizsgálatra küldi, az iskolaérettségi vizsgálatokat elvégzi. Szükség esetén bármikor hívható.

2. Védőnői szolgáltatás Hetente látogatja az óvodát, vezeti az egészségügyi lapokat, tetvességi vizsgálatot végez.

3. Fogászati ellátás, belgyógyászati szűrés A fenntartó által biztosított feltételek mellett az intézményben évente 1 alkalommal fogorvosi-, és belgyógyászati szűrés történik.

4. Hallás-, és látás vizsgálat Az óvodában: hallás-, és látásvizsgálatot az iskolába menő gyermekeknél végeznek évente 1 alkalommal. (A szülőnek írásos hozzájárulása szükséges gyermeke orvosi vizsgálatához.)

XI. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

a

A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat.

1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a Pajkos Nevelési program és az IMIP tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja: Az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.

A hagyományápolás eszközei: • • • •

ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.).

Az intézmény hagyományai érintik: • • •

az intézmény ellátottjait (gyermekeket), a felnőtt dolgozókat, a szülőket.

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját az IMIP és a Pajkos Nevelési program tartalmazza.

A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: • • • •

jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), gyermekek ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával.

Az intézmény konkrét jelképe:

A logo megjelenítésének formái: • pólón • zászlón • leveleken • meghívókon. Rendezvényeken, kirándulásokon, közös óvodai ünnepeken a logoval ellátott póló használatát szorgalmazzuk. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. A megemlékezések, ünnepek módjait, formáit az adott év munkaközösségi terve határozza meg.

XII. A gyermek távolmaradásának, igazolására vonatkozó rendelkezések

mulasztásának

A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket. A fenti jogszabályi kötelezés alapján, figyelembe véve a hivatkozott rendelet 20. §-ban foglaltakat az alábbiak szerint kerül szabályozásra a gyermek, távolmaradásának, mulasztásának igazolási rendje:

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha: • a szülő előzetesen bejelentette az óvodapedagógusnak, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába: (maximum: 7 napig), • A gyermek beteg volt, és ezt a tényt a szülő az orvosi igazolás óvodapedagógus részére való átadásával igazolja. Az igazolást a gyógyult gyermek közösségbe vitelének első napján kell átadni. • A gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott (óvodalátogatási) kötelezettségének eleget tenni. Ha az óvodaköteles (5 éves) gyermek az óvodai foglalkozásról, egy nevelési évben igazolatlanul 7 napnál többet mulaszt, az óvodavezetője értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul 10 napnál többet hiányzik, feltéve, hogy az óvoda a szülőt 2 alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

XIII. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a térítési díj, befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket.

1. A térítési díj befizetése A térítési díj befizetésének módja: készpénz.

1. 1. Térítési díj befizetésének határideje: (A GAMESZ által megállapított napokon.) 1. 2. A lemondás rendje:

• •

minden hónap első hete, pótbefizetés a következő héten.

Reggel 8 – óráig lehet ebédet lemondani, amely 24 óra múlva lép életbe, a 8 óra után lemondott ebédnél a lemondás napja már elvész.

2. A térítési díj visszatérítése: • •

a következő esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik, készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik, az érintett írásbeli értesítését követően.

A térítési díj befizetésére, visszafizetésére, mértékének megállapítására, fizetési kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat a Házirend tartalmazza.

XIV. Az intézményi védő, óvó előírások A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat.

1. Általános előírások A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.

Védő-óvó előírás: • az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, • a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, • a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 2. 1 Az intézmény vezetőjének feladata: • • • •

hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet, hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével, hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be.

2. 2. A pedagógusok feladata: • • •

Haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek. A mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. Javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.

2. 3. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata: •

A munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére. • A veszély forrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel.

3. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 3. 1. Az intézményvezető feladatai: Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: • Intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik). • Ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: • Azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé. • Gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Súlyos az a gyermekbaleset, amely: o A sérült halálát /halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette/. o Valamely érzékszerv /érzékelő-képesség/ elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását. o Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást /hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek/. o A beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. • Lehetővé teszi az óvodai szülői szervezet, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. • Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

3. 2. A pedagógusok feladata: • Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. •

Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására:

•

o Közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. o Jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: o A balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában. o Közreműködik az óvodai szülői szervezet, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. o Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.

3. 3. Nem pedagógus alkalmazottak feladata: Az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

4. Szabályozás a dohányzás tilalmáról Az Országgyűlés , tekintettel a magyar lakosság kedvezőtlen népegészségügyi mutatóira, annak érdekében, hogy a dohánytermékek fogyasztásának szabályozásával, illetőleg forgalmazásának részleges korlátozásával védelmet nyújtson a nemdohányzók, valamint az életkoruk, vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére, a passzív dohányzás káros hatásaival szemben, elősegítve ezzel az egészséghez, valamint az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósulását és védelmét, figyelemmel azonban - az ellentétes érdekek megfelelő egyeztetésével - a dohányzás fogyasztói szokásokkal összhangban álló lehetőségének biztosítására, megalkotta az 1999. évi XLII. Törvényt, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól. Ezért ennek értelmében a Pajkos óvoda (1119 Budapest, Pajkos u. 35.) egész területén a DOHÁNYZÁS TILOS! (Kivéve a dohányzásra kijelölt helyen.) Az Intézmény épületén kívüli dohányzásra a személyzeti bejáró melletti terület van kijelölve. A dohányzóhely kijelölésére jogosult személy az intézmény vezetője. A dohányzás korlátozás ellenőrzése az óvodavezető-helyettes feladata.

XV. Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően:

•

Megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, védelmét, biztonságát szolgálják.

• Haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat, a fenntartót, a szülőket. • Követi a Katasztrófavédelmi-, és a Tűzvédelmi Szabályzat előírásait.

Rendkívüli eseménynek számít különösen: • a tűz, • az árvíz, • a földrengés, • bombariadó, • villámcsapás, • egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

XVI. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési, illetve egyetértési joggal ruházza fel.

1. A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: 1. 1. Véleményezési jog: • Munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján. • Ha az intézményben nem működik óvodai szülői szervezet, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az óvodai szülői szervezet egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. § alapján. 1. 2. Egyetértési jog:

Egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján.

XVII. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések A nevelési intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket.

1. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel, címpótlék adományozásával ismerheti el meghatározott teljesítmény elérését – illetve a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló foglalkozásokon kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (továbbiakban kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítést.) A kiemelt munkavégzésért járó kereset – kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset – kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset – kiegészítés egy nevelési évnél, hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért, minőségi munkáért járó kereset – kiegészítés feltételeit a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza.

2. A jutalmazás és a természetbeni juttatás elvei, formái A közoktatás intézmény vezetője (figyelembe véve a Közalkalmazotti Tanács és a munkaközösség vezető véleményét) jutalmazással élhet. 2. 1. Jutalmazásban részesülhet az intézmény azon alkalmazottja, aki: • Az intézményben legalább 6 hónap munkaviszonnyal rendelkező aktív dolgozó, • Magas színvonalú nevelőmunkát végez, • Többletfeladatot vállal, • Példás a munkafegyelme, • Gyermek – szülő - nevelőtestület körében jó a kapcsolattartása, • Továbbképzéseken részt vesz, • Öregbíti az óvoda jó hírnevét. 2. 2. Jutalmazásban nem részesülhetnek: • Gyes-en, • Tartós betegállományban (3 hónap távollét után) lévők, • Akik a 2. 1. pontban felsoroltaknak nem tettek eleget.

2. 3. A jutalmazás formái: erkölcsi, pénzbeni és természetbeni. A pénzbeni jutalmazás módjai: • Kitüntetés, • Adományozott cím, • Előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő rövidítése (7 évenként egy alkalommal), • Pénzjutalom. A természetbeni juttatás-, és a jutalmazás a mindenkori jogszabálynak megfelelően történik, a fenntartó által meghatározott mértékben.

3. A pedagógus szakvizsga, továbbképzés átképzés: A Ktv. 1998. XC. Tv. 87.§ (10) (11) és (12) rendelkezik a pedagógus továbbképzésről, (Magyar Közlöny 1998. dec.29. 8116. oldal). A pedagógus 7 évenként legalább egy alkalommal továbbképzésen vesz részt. A továbbképzést sikeresen befejező pedagógust anyagi elismerésben kell részesíteni –a jogszabályi előírásnak megfelelően. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésen önhibájából nem vesz részt, ill. tanulmányait nem fejezte be sikeresen: Mt. 277/97. § -ra hivatkozással. Nem kell továbbképzésen részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.

4. Szakkönyvvásárlási támogatás A pedagógusok szakkönyv vásárlásának támogatási összegét a központi költségvetés biztosítja. Összegét évenként a központi költségvetés határozza meg. Az igényjogosultság feltételeit az 1998. évi XC törvény 8. sz. melléklete tartalmazza. 310/2004. (XI. 13.) Korm. rend. 4. § -a értelmében a hozzájárulást elszámolási kötelezettség nem terheli.

5. Munkaruha, védőruha Szabályozva a Kjt. 79.§ (1) – (3) bekezdésében, valamint a 65/1999. (XII. 22) Eüm. rendeletben. /Részletezve a Közalkalmazotti Szabályzatban/

6. A munkába járással kapcsolatos utazási költség térítése A 78/1993.(V. 12.) Korm. Rendelet szabályozza: A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának: • 86 %-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályon utazik. • 80 %-át, ha helyközi díjszabással közlekedő távolsági autóbuszon utazik.

7. Jogosultság fizetés nélküli szabadságra A 138.§ (5) bekezdése kimondja, hogy fizetés nélküli szabadság illeti meg a dolgozót: • a gyermeke 3. életéve betöltéséig, • betegség esetén 12. életéve betöltéséig, otthoni ápolás érdekében. A Mt. 139.§ (1) bekezdése szerint – a munkavállaló kérésére – ápolásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából, legfeljebb két évre a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni. / kezelő orvos igazolása alapján/. A Mt. 140.§ (1) bekezdés alapján egy évi fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből, saját részére lakást épít.

8. Az óvoda helyiségeinek bérbeadása Amennyiben az óvoda rendeltetés szerinti működését nem zavarja, az óvodavezetővel kötött bérleti szerződés birtokában lehet a törvényes feltételek betartása mellett. Az intézmény helyiségeiben párt nem működhet.

Fakultatív hit- és vallásoktatás szervezhető, idejének és helyének meghatározásához a szülői szervezet véleményének kikérése szükséges.

9. Létesítmények, helyiségek használatának rendje Az intézmény létesítményeit és a helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően kell használni. (Szabályozása a Házirendben található.)

XVIII. Intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Az óvodavezetői irodában kell elhelyezni – az óvodavezető által hitelesített másolati példányban -: • Az óvoda nevelési programját. • Szervezeti és működési szabályzatát. • Házirendjét. • Az intézmény minőségirányítási programját. • Vezetői munkatervét: (5 évre szóló, éves) Ezeket a szülők az óvodavezető helyettestől és az óvodatitkártól kérhetik el. A szülők az óvodavezetőtől vagy helyettesétől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról a szülővel történő előzetes magállapodás alapján. Az intézmény hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését. Az óvodai beiratkozások előtt a szülők szervezett keretek között (szülői értekezlet, tanácsadás) is választ kaphatnak kérdéseikre.

XIX. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatálybalépés napja a felterjesztést követő 30 nap utáni első képviselő-testületi ülés napja. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az 1995. IX. 28.-án kelt Szervezeti és Működési Szabályzat. A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező! Megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Az SZMSZ területi hatálya az intézményen kivülre is kiterjed: pl. óvodai kirándulások, színház-, és múzeum látogatások alkalmával. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket tájékoztatni kell! Az SZMSZ-ben részletesen nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadóak. Az SZMSZ rendelkezései a mindenkor hatályos jogszabályoktól érvényesen nem térhet el. Jogszabályváltozás esetén az SZMSZ módosítása szükséges.

XX. Legitimációs záradék Az Intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület: 2005. szept. 22-én 100%-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadást megelőzően a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Szülői Szervezet (a SZMSZ megtárgyalásáról jegyzőkönyv készült).

Hatálybalépés: A fenntartói jóváhagyás után. Készítette: Csályiné Schön Mária Bp. 2005. 09. 10. ……..………………..ph. óvodavezető

A dokumentum jogszabály által előírt tartalmi részeivel kapcsolatban egyetértését nyilvánította a nevelőtestület nevében: Takácsné Lux Melinda Bp. 2005. 09. 22. ……………………………………. A Szülői Szervezet egyetértését beszerezve, át nem ruházható jogkörétben elfogadta: Machalek Szilvia Bp. 2005. 09. 14………………………………………….. Az óvoda SZMSZ-ében foglaltakkal kapcsolatosan véleményezési jogával élve a dokumentumról véleményt alkotott: 1. Az intézmény közalkalmazotti tanácsa nevében: Györkő Istvánné Bp. 2005. 09. 22. ………………………………………. 2. Az óvodában működő Szülői Szervezet nevében: Machalek Szilvia Bp. 2005. 09. 14. ……………………………………… Az óvoda SZMSZ-éről szakértői véleményt készített: Bertók Zoltánné Bp. 2005. 10. ……………………………………….. Az óvoda SZMSZ-ét a fentartó képviseletében …………………………számú Határozatával jóváhagyta: Budapest, Főváros XI. ker. Újbuda Önkormányzatának Oktatási Bizottsága.

Tájékoztatásul megkapják: Bp. Főv. XI.-i ker. Újbuda Önkormányzat Képviselőtestülete

Dátum: 2005. Publikálás formája: nyilvános Irattári száma: 62/535/2005.

Dátum: 2005. szept. Dátum: 2005. 09. 10.

1. sz. melléklet

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A § (5) bekezdése alapján az intézményvezető köteles

rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1. Szabálytalanság

A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: • központi jogszabályi rendelkezéstől, • helyi rendelettől, • egyéb belső szabályzattól, utasítástól való megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti.

eltérést,

ott

A szabályok be nem tartása adódhat • nem megfelelő cselekményből, • mulasztásból, • hiányosságból. 2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása

• • • •

Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján a büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.

3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 4. Általános elvek

A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer e területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét.

5. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: • • • •

a tervezési folyamatok egyes területei, az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek.

5. 1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: • A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); • Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, eseti, nagy összegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; • Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. • Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. 5. 2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: • Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. • Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. • Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni:

•

•

•

az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve - határozza meg, az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik.

5. 3. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: • rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, • vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. 5. 4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: • a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: • dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, • a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, • a beruházások pénzügyi lebonyolítása, • az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: • a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, • a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, • a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: o a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, o megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, o az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, o gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e;

•

a megrendelés nyilvántartása megfelelőség, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, • a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, • a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, • a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, • a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, • az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, • a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, • a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni. 6. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: • a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, • a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, • az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, • a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak,

• a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet.

Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni • a független belső ellenőr, valamint • a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén

A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetőt; b) amennyiben az intézményvezető észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.

8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 8. 1. A büntetőeljárás megindítása

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvénybüntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 8. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82.§ (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 8. 3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 8. 4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

2. sz. melléklet

Ellenőrzési nyomvonal Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az intézményvezető a következők szerint határozza meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 1. Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: • tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, • végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint • az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala. 2. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: • közép, illetve hosszú-távú program, • költségvetési koncepció, • költségvetési tervezés. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: • előzetes vezetői ellenőrzés: módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; • munkafolyamatba épített ellenőrzés: módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; • utólagos vezetői ellenőrzés: módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat ellátási gyakoriság. A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal • részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla, • összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza.

3. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal

A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: • szabályzatok készítése, aktualizálása, • személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, • dologi kiadások előirányzat felhasználása, • felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, • saját bevételek előirányzat teljesítése, • egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése, • főkönyvi és analitikus könyvelés, • bizonylati rend és bizonylatkezelés, • házipénztári pénzkezelési tevékenység, • bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, • leltározási tevékenység, • selejtezési tevékenység, • pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), • vagyongazdálkodás, • féléves beszámolási tevékenység, • éves beszámolási tevékenység. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: • előzetes vezetői ellenőrzés: módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; • munkafolyamatba épített ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; • utólagos vezetői ellenőrzés módja, eszköze, feladatellátója, határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal • részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla, • összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza. 4. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza • a tervezési folyamatokhoz, illetve • a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat.

Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal • részletes szöveges ismertetését az 1. számú melléklet • összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza. 5. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos egyéb szabályokat a FEUVE szabályzata tartalmazza. A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása

A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése alapján az intézmény az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározásáról. 6. A belső ellenőrzési kötelezettség

Az intézmény köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső ellenőrzési” kézikönyve által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzésről. A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – az intézmény vezetője köteles gondoskodni. 7. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy/szervezet jogállása A belső ellenőrzési tevékenység a 2. számú mellékletben meghatározott formában kerül megszervezésre. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét • az intézményvezetőnek közvetlenül alárendelve végzi, • jelentéseit közvetlenül az intézményvezetőnek küldi meg. Az intézményvezető köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez. Kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával. 8. Az ellátandó feladatok 8. 1. A belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések A belső ellenőrzési tevékenység során o szabályszerűségi, o pénzügyi, o rendszer ellenőrzéseket és o teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve o informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint o az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat kell kibocsátani. 8. 2. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei A belső ellenőrzést végző személy munkáját o a vonatkozó jogszabályok, o a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és o nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá o a Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

3. sz. melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja

Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. A Szabályzat alapját képező jogszabályok:

• A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv., • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., különös tekintettel a 2. számú mellékletére, • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 83/B-D §-a és 5. számú melléklete, • A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet és 4. számú melléklete. A Szabályzat hatálya 1. A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetője, vezető beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény óvodásaira. 2. E szabályzat szerint kell ellátnia • A közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint • Az óvodások adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: óvodai adatkezelés). 3. E Szabályzatnak megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogszabály létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. Az óvodásokkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.

I.

RÉSZ

A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés 1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért. 1.1.Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért • Az intézmény vezetője, helyettese • Az óvodatitkár, • A személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott,

• A közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. 1.2.

Az intézmény vezetője, helyettese felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve a követelmények ellenőrzéséért. 1.3. Az óvodatitkár felelős azért, hogy illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1. a közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok • iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, • munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, • alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, • munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, • munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, • szabadság, kiadott szabadság • alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, • az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei • az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, • a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2.2. A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése szolgál a szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában. 2.3. A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait, 2.4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül-törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 2.5. Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán – nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat, 2.6. A közoktatásról szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi.

3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai 3.1. Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését a vezető és a helyettes végzi. Feladatkörén belül adatokat kezel az óvodatitkár. A legmagasabb vezető beosztású óvodavezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.2.A közalkalmazotti alapnyilvántartás VII. adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a helyettes vezeti. 3.3. A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi jutatásról szóló VI. adatköréhez tartozó nyilvántartást a gazdasági hivatal vezeti, amelyről egy példányt a tárgyév zárását követően átad a személyi anyag részére. 3.4.A vezető, helyettes, óvodatitkár felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy: • Az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának: • A személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés • A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az óvodavezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg • Ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az óvodavezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését, • A közalkalmazotti írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. 3.5.Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezel.

Munkaügyi jogalkalmazás 4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 4.1. a közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben a következő kivételekkel – papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott • adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát, • áthelyezésekor, • közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, • a betekintési joggyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed. (4.2. a 4.1.pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni.)

4.2.A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell az adatait. 4.3.A technikai azonosító a közalkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt. A technikai azonosításról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 4.4.Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 4.5.A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 4.6.A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól-a 4.8. pont szerinti adattovábbítás kivételével-tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.7.Az intézmény nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja ás harmadik személynek. 4.8.A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó és a közoktatásról szóló törvény 2. Számú mellékletében felsorolt adatok – a 2. sz. melléklet 3. Pontja alapján – továbbíthatók: a fenntartónak (helyi önkormányzatnak), a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezen kívül a Kjt. 83/D §-a szerint a közalkalmazott felettesének, a minősítést végző vezetőnek, a törvényességi ellenőrzést végző szervnek, a fegyelmi eljárást lefolytató testültnek vagy személynek. 4.9.Az adattovábbítás a 4.9. pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményeként, kézbesítés esetén átadó könyvvel történhet, illetve e-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon, zárt borítékban. 4.10.Az adattovábbítás az óvodavezető aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást az óvodatitkár irányítja. 5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei

5.1. A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történt betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőtől, egyéb esetekben az óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

5.3A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvodavezetőt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6. A személyi írat 6.1. Közalkalmazotti szempontból személyi írat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggően adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2. A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 6.3. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolhatok: • A személyi irat anyagai • A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, • A közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás), • A közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 6.4. Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 7. A személyi irat kezelése 7.1. Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a személyzeti előadó feladata. 7.2. A személyi iratokat a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: • A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83/D§-ában meghatározott személyek: a) A közalkalmazott felettese b) Feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv c) A fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy d) Munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság e) A közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság

f) Az illetmény számfejtési ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül g) Az adóhatósság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és munkavédelmi szerv • Más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerinti jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr) 7.3. az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM - rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 7.4. A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. 7.5. A személyi anyag tartalma: • A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai, • A pályázat vagy szakmai önéletrajz, • Az erkölcsi bizonyítvány, • Az iskolai végzetség és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, • Továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata, • Iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, • A kinevezés és annak módosítása, • A vezetői megbízás és annak visszavonása, • A címadományozás, • A besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, az áthelyezésről rendelkező iratok, a teljesítményértékelés, • A közalkalmazotti jogviszonyt megszűntető irat, • A hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, • A közalkalmazotti igazolás másolata. 7.6. a 7.5. ponton felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 7.7. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást vezető óvodavezető, óvodatitkár összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iraton kívül más irat nem tárolható. 7.8. A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is.

7.9. A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagban történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. 7.10. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D§-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. Évi CXXV. Törvény 42.§ában foglalt eseteket. 7.11. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárba helyezés előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. 7.12. A személyi anyagot-kivéve, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni.

II. RÉSZ Gyermekek adatainak kezelése és továbbítása 1.

Felelősség a gyermekek adatainak kezeléséért 1.1. az intézmény vezetője felelős az óvodások adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályai rendelkezések és a Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2. A vezető helyettes felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányításuk alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. 1.3. Az óvónők, a pedagógusok, a gyermekvédelmi felelős, valamint az óvodatitkár a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. 1.4. Az óvodatitkár felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért.

2.

Nyilvántartható és kezelhető óvodás adatok 2.1. Az óvodások személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek - ifjúság védelmi célból, iskola-egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2. A közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékelte alapján nyilvántartott adatok: a) Óvodás neve, születése helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) Szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; c) Az óvodás jogviszonnyal kapcsolatos adatok • Felvételivel kapcsolatos adatok • Az óvodások megfigyelési lapja • Fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok • A sajátos igényre vonatkozó adatok • Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, rendellenességére vonatkozó adatok, • Balesetre vonatkozó adatok • Azonosító száma • TAJ száma • A többi adat a szülő hozzájárulásával, továbbá d) jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekről megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

3.

Az adatok továbbítása Az óvodai adatok a közoktatásról szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézménytől: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségekre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeiből, c) a megfigyelési lapok értékelésével kapcsolatos adatok a nevelőtestületen belül, a szülőknek,

d) e) f)

4.

az óvodás az iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából, a családvédelemmel foglalkozó intézményeknek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek az óvodás veszélyeztetettségének feltárása, megszűntetése céljából,

Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje 4.1. Az óvodai adatkezelésre és továbbításra jogosultak: Az óvodavezető, az óvodavezető helyettes, óvónők, feladatköre vagy megbízása szerint a pedagógus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős, óvodatitkár. 4.2. Az óvodatitkár feladata a napi nyilvántartásra szolgáló beírási lapok vezetése, amelyeket biztonságos módon elzárva tart, a hozzáférést csak az arra illetékes személyeknek biztosítja. 4.3. Az óvónők vezetik a csoport naplót, mulasztási naplót, törzslapot, adattovábbítást végez a 3. C) pontban írt körben. 4.4. A balesetvédelmi felelős kezeli az óvodai balesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint. 4.5. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, és előkészíti a 3. G) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. Nyilvántartja és kezeli a kedvezményes étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz a gazdasági vezető és az általa kijelölt ügyintéző, 4.6. Az óvodavezető adhatja ki a 3. A),B),E) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. . 4.7. Az illetékes vezető helyettes adja ki a 3. d) f) és h) pontok szerinti adattovábbításról szóló iratokat. 4.8. Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatás esetében fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az óvodavezető határoz. 4.9. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.

4.10. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő meg semmisítéséről, ha azok nyilvántartása nem tartozik a közoktatásról szóló törvényben és a Szabályzat II/2.1. pontjában írt célok körébe. 4.11. Az óvodai jogviszony megszűnése után a törzslap, mulasztási naplók őrzése az irattári szabályok szerint történik. 5.

Titoktartási kötelezettség 5.1. Az óvodavezető, vezető helyettest, óvónőket, gyermek és ifjúsági felelőst, aki esetenként közreműködik az óvodás felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 5.2. A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. 5.3. Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan az óvodás érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely az óvodás testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra vezethető vissza. 5.4. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 5.5. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést - a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – az óvodavezető kezdeményezheti írásban. 5.6. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik az óvodások adatainak a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. 5.7. a közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.

Megismerési nyilatkozat A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Kelt

Aláírás

……………………………………………………..

…………………………………………………….. (közoktatási intézmény megnevezése) ÁT KELL NÉZNEM AZOKAT A PONTOKAT, AMELYEK VÁLTOZNAK!!!!

Szervezeti és Működési Szabályzatának kiegészítése A ………………………………………………………………………………... intézményben a ……. év …………..hó ……….. naptól hatályos Szervezeti és Működési Szabályozás az alábbiak szerint egészül ki: 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat II. rész A nevelési oktatási intézményekre vonatkozó szabályai címszó alatt 15. pont számozása 16. pontra változik, és a jelenlegi 15. pont helyére a következő rész lép: 15. A munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályai A nevelési oktatási intézmény a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján Szervezeti és Működési szabályzatában szabályozni köteles a közoktatási intézményekre vonatkozó munkaidő-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos helyi rendet. 1. A munkaidő nyilvántartás tartalma A munkaidő-nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve - a nevelési-oktatási intézményben, illetve - a nevelési-oktatási intézményen kívüli ellátandó, illetve ellátható feladatokat. A munkaidő-nyilvántartás vonatkozásában meghatározásakor tanításnak minősül: - az óvodai foglalkozás, - a tanítási órák, - a kollégiumi foglalkozások.

a

tanítással

le

nem

kötött

munkaidő

A munkaidő-nyilvántartás vezetésének részletes szabályai A munkaidő-nyilvántartás vezetésének részletes szabályai a következők: - A munkaidő-nyilvántartást személyenként külön-külön füzetben kell vezetni. - A személyenként vezetett füzetbe az adatokat naponta rögzíteni kell a következő bontásban: - tanítással lekötött munkaidő: - kötelező óra teljesítés,

- kötelező órába beszámítható tevékenységek, - elrendelt többlettanítás, - összes tanítással lekötött munkaidő, - tanítással le nem kötött munkaidő: - intézményben ellátandó feladatok, ezen belül: EZT MÉG ÁT KELL NÉZNI, MERT A FERNNTI ISKOLAI PÉLDA!

munkaidő óvodai foglalkozásokkal le nem kötött részének szabályozása Kizárólag az intézményen belüli tevékenységek: A. beszoktatás B. ügyviteli-, pedagógiai feladatok (étkezők nyilvántartása, csoportnapló-, mulasztási napló folyamatos vezetése) C. a gyermekek fejlődésének nyomon követése, megfigyeléssel, méréssel… CS felelősök munkájának segítése D. felelősi munkából adódó feladatok E. leltározás F. selejtezés G. szülői értekezlet (szülői szervezeti is) GY. teremrendezés H. dekorálás (évszakokra, ünnepekre, kiállításra…) I. fogadó óra J. munkaközösségi foglalkozás K. szereplésre való felkészítés L. ”Pajkos program” szerinti programok (ünnepek, szalonnasütés, fényképezés, kertrendezés, munkadélutánok Kizárólag az intézményen kívüli tevékenységek LY.intézmény képviselete vezetői megbízás alapján M. családlátogatás N. pályázatírás O. gyermekkíséret saját időn kívül (kirándulások, sportrendezvények) P. vásárlás Q. továbbképzés R. szakmai napok (kerületi, budapesti) S. kulturális rendezvényeken való részvétel Intézményen belül és kívül egyaránt végezhető tevékenységek: T. felkészülés a másnapi tevékenységre (írásbeli felkészülés, eszközkészítés, eszköz előkészítés) U. szakmai megbeszélések V. kapcsolattartás társ intézményekkel (Nevelési Tanácsadó, iskolák, bölcsődék, Művelődési házak, PSZK…) W. kapcsolattartás társ intézményekkel (gyógy testnevelő, logopédus, védőnő, orvosok) X. dekoráció és ajándékkészítés

Y. szakirodalom tanulmányozása Z. gyermekvédelem

- napközi, tanulószobai foglalkozások időtartama, - nem kötelező tanórai foglalkozások időtartama, külön - a felzárkóztatás, fejlesztés, - a tehetséggondozás - a konzultáció, - az osztályközösségi program ideje, - nem kötelező tanórai foglalkozás időkerete terhére szervezett foglalkozások, így: - diákkör (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport), - egyéb foglalkozások (tanulmányi, szakmai és kulturális versenyek, házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap, más tanórán kívüli foglalkozások), - pedagógiai program szerint osztály/csoport foglalkozások, - ügyviteli tevékenység, részvétel a nevelőtestület munkájában, illetve más intézményi szervezet tevékenységében, intézményi dokumentumok készítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok, - intézményen kívül ellátható feladatok: - felkészülés a tanórákra, foglalkozásokra, - gyermekek tanulók értékelése, - tanórák, foglalkozások előkészítése, - egyes ügyviteli, nevelőtestületi illetve az intézmény egyéb szervezeteihez kapcsolódó – személyes közreműködést nem igénylő tevékenység, valamint az intézményi dokumentumok készítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos egyes feladatok. - összes tanítással le nem kötött munkaidő, - munkaidő összesen.

3. A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja, és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja, és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok a következők: - A tanítással lekötött munkaidő bejegyzésének alapja - a tantárgyfelosztás, órarend, - a kötelező órába beszámító tevékenységek ellátására vonatkozó feladatellátási terv, - az elrendelt többlettanítás; - helyettesítési napló. - A napközi, tanulószoba foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja - a tantárgyfelosztás, órarend,

- a tanítással le nem kötött munkaidőben ellátandó tevékenységekre vonatkozó feladatellátási terv, - helyettesítési napló. - Nem kötelező tanórai foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja - az adott tevékenységre vonatkozó foglalkozási napló, - a vonatkozó feladatellátási terv - osztályközösségi program esetén a programról szóló rövid leírás. - Nem kötelező tanórai foglalkozás időkerete terhére szervezett foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja: - a tantárgyfelosztás, órarend, - e tevékenységekre vonatkozó feladatellátási terv, - foglalkozási napló, - versenyek, bajnokságok dokumentációi, - diáknapra vonatkozó munkaidő beosztás. - Pedagógiai program szerinti osztály/csoport foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja: - pedagógiai program, - tantárgyfelosztás, - foglalkozási napló, - a foglalkozással kapcsolatos dokumentációi. - Ügyviteli tevékenységgel, a nevelőtestület munkájában való részvétellel, az intézmény szervezeteivel kapcsolatos tevékenységgel, valamint az intézmény dokumentációival kapcsolatos feladatok ellátásával töltött munkaidő bejegyzésének alapja különösen: - munkaköri leírásban meghatározott feladatok, - nevelőtestület munkaprogramja, értekezletei, döntései, előterjesztései, - intézményi szervezetek munkaprogramja, értekezletei, döntései, előterjesztései, - intézményi dokumentációk elkészítésének, felülvizsgálatának terve, és az elkészült, felülvizsgált intézményi dokumentumok. - Órákra és foglalkozásokra történő felkészüléssel és előkészítéssel töltött idő: - tantárgyfelosztás és órarend, - foglalkozási napló, - óravázlat. - Tanulók, gyermekek értékelésével töltött idő: - napló, dolgozatok. - Ügyviteli tevékenységgel töltött idő: - munkaköri leírásban meghatározott feladatok, - feladatellátási tervben meghatározott feladatok, - ügyviteli tevékenység dokumentuma. - Egyéb az oktatási intézménnyel kapcsolatos feladatok ellátásával töltött idő: - a feladatok meghatározására vonatkozó terv, - a feladat ellátására vonatkozó dokumentum.

4. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősség terheli: - az intézményvezetőt, - a nyilvántartás kezelőt, - a pedagógust.

Az intézményvezető feladatai A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az Intézményvezető látja el, ennek keretében - kijelöli a nyilvántartás kezeléséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért felelős személyt, (a továbbiakban nyilvántartás kezelő), - meghatározza az adat és információáramlás rendjét, - a nyilvántartás vezetésének szükségességéről, valamint az információ szolgáltatási kötelezettségről nevelő-testületi értekezleten, illetve egyéb formában tájékoztatja a pedagógust, - kijelöli a nyilvántartás tartási helyét. A nyilvántartás kezelő feladatai A nyilvántartás kezelő feladata: - felmérni a nyilvántartás szükségletet, és biztosítani a megfelelő mennyiségű füzetet, - a pedagógusok részére a nyilvántartó füzet átadása – a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kötelezettségre vonatkozó nyilatkozat átadása mellett, - a nyilvántartások legalább heti 1 alkalommal történő egyeztető jellegű ellenőrzése a rendelkezésre álló nyilvántartások, adatok és információk alapján, - a heti összesítések ellenőrzése, - az ellenőrzés tényének aláírással való igazolása, - a kéthavi időkeret teljesítésével kapcsolatos összesítés ellenőrzése, és az ellenőrzés megtörténtének igazolása, - amennyiben az egyeztető jellegű ellenőrzése során eltérést tapasztal, a pedagógus bevonásával a nyilvántartásban kétséges adat helyességéről meggyőződjön és a munkaidő nyilvántartást, vagy az egyeztetés alapjául szolgáló dokumentumot javítsa, illetve annak szükségességét jelezze.

A pedagógus által ellátandó feladatok A pedagógus feladata, hogy - a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos előírásokat megismerje, és betartsa, - a nyilvántartást a kijelölt tartási helyen tartsa, onnan csak a napi bejegyzések beírásának időtartamára vigye el, - a füzetbe naponta beírja a tanítással lekötött munkaidő, valamint a tanítással le nem kötött munkaidő teljesítését a nyilvántartásban szereplő jogcímek szerint, - elkészítse a heti összesítéseket, - a nyilvántartás kezelő kérésére együttműködjön a nyilvántartással kapcsolatos esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában.

2. A módosítás hatálya 2006. ……………………… Kelt: ………………………………………. Jóváhagyta: ………………………………..

Kelt: ……………………………