PEDAGÓGIAI PROGRAM
JÓKAI MÓR REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY
MISKOLC, PALLOS U. 1.
2012.
1
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ.................................................................................................................................................................4 ALAPÍTÓ OKIRAT:...................................................................................................................................................5 1. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA................................................................................................................................7 1.1. Iskolánk arculata...............................................................................................................................................7 1.1.1. Képzési kínálat, képzési rendszer............................................................................................................10 1.1.2. Személyi feltételek.................................................................................................................................. 11 A vezetőség........................................................................................................................................................11 A tantestület.......................................................................................................................................................11 Technikai dolgozók........................................................................................................................................... 12 1.1.3. Tárgyi feltételek.......................................................................................................................................12 1.2. Az iskola környezete......................................................................................................................................12 1.3. Az iskola tanulói közössége...........................................................................................................................13 1.4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere...........................................................................................................13 2. NEVELÉSI PROGRAM.......................................................................................................................................14 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.......................................14 2.1.1. Iskolai oktató-nevelőmunkánk pedagógiai alapelvei.............................................................................. 14 2.1.2. Az oktató-nevelő munka céljai, feladatai................................................................................................14 2.1.3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai............................................................................................. 15 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................................18 2.2.1. A tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok.................................................................18 2.2.2. A rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése........................................................................................................................19 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...............................................................................................19 2.3.1. A család................................................................................................................................................... 20 2.3.2. Az iskolai közösség.................................................................................................................................20 2.3.3. Az osztályközösség..................................................................................................................................20 2.3.4. A tanítási órán kívüli tevékenységek:......................................................................................................21 2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ...................................23 2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .......................................................................23 2.6. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége .........................................24 2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .............................................................26 2.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .................................................................................26 2.9. A pedagógiai munka végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.................................................................................................................................................................27 2.10. A szülők, a tanulók és az iskola pedagógusainak együttműködési formái...................................................27 2.10.1. A szülők-pedagógusok együttműködése...............................................................................................27 2.10.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése..............................................................................................27 3. HELYI TANTERV................................................................................................................................................28 3.1. Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában: ...............................................................................28 3.1.1. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai:..............................................................................................28 3.1.2. Kiemelt fejlesztési feladatok................................................................................................................... 31 3.1.3. Egységes alapokra épülő differenciálás...................................................................................................33 3.1.4. A tanulási esélyegyenlőség segítségének elvei....................................................................................... 34 3.2. Tantárgyi rendszer..........................................................................................................................................34 3.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és a választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyag és a követelményei .................................................................................................37 3.4. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának alapelvei:.................................................................................38 3.5. Az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételei...................................................................................38 3.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók értékelése ...38 3.6.1. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái......................................................................39 3.6.2. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése.....................................................................40 3.6.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelménye ..................................................................44 3.6.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei .................................................................44 3.6.5. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok.................................................................44 3.7. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program............................................................................................. 45 3.8. Környezeti nevelési program..........................................................................................................................49 3.9. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása............................................................56 3.10. Közlekedésre nevelés...................................................................................................................................58 2
3.11. Társadalmi bűnmegelőzés............................................................................................................................ 59 3.12. Áldozattá válás megelőzése..........................................................................................................................60 3.13. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikák..................................................................................................61 3.14. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása......................................................................................61 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI..........................................................64 5. AZ ISKOLA ÉLET-ÉS MUNKARENDJE, HAGYOMÁNYOK........................................................................64 6. LEGITIMÁCIÓS ZÁRLAT..................................................................................................................................65 A színjáték tanszak cél- és feladatrendszere..........................................................................................................67 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..............................................................................68 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok......................................................................................................70 A tehetség, képesség kibontakozását segítő pedagógiai tevékenység ...................................................................71 A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei ........................76 A képzés struktúrája.............................................................................................................................................. 77 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái............................................77 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei..................................................................................................78 A tanulók teljesítményének és szorgalmának értékelése minősítése.....................................................................79 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei ..................................81 A művészeti alapvizsgára bocsátás feltételei.........................................................................................................81 A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI.................................................................83 LEGITIMÁCIÓS ZÁRLAT......................................................................................................................................85 LEGITIMÁCIÓS ZÁRLAT......................................................................................................................................88
3
“Az élet célja persze az, hogy az ember végigmenjen minden fokán, s valamit termeljen közben. Mint a diófa, s olyan tökéletesen, mint egy diófa, miközben a csemetéből egy egész susogó világ lesz. Ez a vegetatív üdvözülés, és ez az isteni is. Megőrizni a belénk rejtett növéstervet, és megkövetni az erkölcsi hangot, az Istent.” (Németh László) BEVEZETŐ “Istennek, hazának, tudománynak!” – áll újra előttünk, egyetem és akadémia büszke homlokzatára való jelül, Jókaink jelmondata. Az elmúlt kor ugyan maltert, vasat, betont öntött e szavakra, meglehet, épp így állták jobban a savas idők marását. E szavaknál ma újra meg kell emelni a hangunkat. Mert amit jelentenek, az emelkedik, emel magasra. “Istennek, hazának, tudománynak!” – nem túlzás ezt írni egy tizenhat évesen újjászülető általános iskola jövőjének homlokára? Az örökérvényű mindig új és időszerű. Így lesz azzá ma is a “növelés” Karácsony Sándor és Imre Sándor szerinti magyar–egyetemes gondolata, épp a kisebbek között. Mert igazán nagyokká a legkisebbek lehetnek. Aki pedig közéjük hajol, az emel és emelkedik magasra. “Istennek, hazának, tudománynak!” — az ősi hagyaték szövetsége az új tudással hűséges, erős gyökerekkel fogódzik az anyaország, az anyaszentegyház, az anyaföld, az anyanyelv mélytalajába. Úgy hívják, nemzeti progresszió. Úgy hívják, protestáló hit, tiltakozó vallás. A megmaradva haladás megtartó magyar művészete. A szelíd lélek dacos szava. Sütő meghajló fűszálát ma semmi nem vágná el, végre fölegyenesedhet, legfeljebb a kishitűség hajlíthatja vissza, tegnapi önmaga felé. A “növelés” üdvtörténete ott kezdődött, ahol egy fogoly nép — jó harminchárom százada — vályogot vetve, sárban tanult fölegyenesedni. Ott folytatódott, ahol az életszavú Tanító a mustármagról beszélt. S ott folyik ma, ahol jóra, szépre, igazra szomjas nevelő-, szülő- és gyermeknemzedék ösztönösen akarja a régi–újat, a saját gyökereiből fakadó, friss hajtást. A szív mélygyökere a sziken is csodát sarjaszt, “magától”, ahogy azt Márk evangélista, meg Reményik mondja. Az Élet szüntelen növekszik a tökéletesség felé. Aki belébocsátja receptor–szálait, az vele együtt teljesül. Boldog az az ember, akinek része van a “növelve növekedésben,” aki soha nincs kész, mert mindig készen áll. “Növésterv,” “erkölcsi hang” — fokról–fokra, belülről terjeszkedik kifelé. Van-e köztünk, aki kiolvassa, akad-e, aki meghallja: ma légy több mint tegnap voltál, s holnap mai énednél is különb lehetsz! Ha mi, idősebb gyerekek nem akarjuk önmagunk teljesedését, hogy várhatjuk el a nálunk kisebb fiúcskák, lánykák nevelkedni akarását? Ha viszont velük együtt nyújtogatjuk a nyakunkat, minden lépéssel közelebb a Telő Ország Naphercege felé, velük együtt magunk is bearanyozódunk sugarától.
4
ALAPÍTÓ OKIRAT:
A Jókai Mór Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2010. május 09-én módosított
I.
Az intézmény hivatalos neve: Jókai Mór Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
II.
Az intézmény rövidített neve: Jókai Mór Ref. Ált. Isk. és AMI
III.
Az intézmény OM azonosítója: 200001
IV.
Székhelye: 3525 Miskolc, Pallos u. 1. Telephelye: Oikonomos Ház Képzési, Pedagógiai és Szabadidő Központ 3853 Pere, Kossuth Lajos út 67. (Encsi Körzeti Földhivatal, hrsz.: 6.)
V.
Alapító és fenntartó: Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség Székhelye: 3525 Miskolc, Palóczy u. 21. Az alapítás éve: 2001
VI.
Egyházi felügyeleti szerve: Tiszáninneni Református Egyházkerület 3525 Miskolc, Kossuth u. 17. Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatásügyi Iroda 1146 Budapest, Abonyi u. 21.
VII.
Törvényességi ellenőrzést gyakorol: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Főjegyzője
VIII.
Az intézmény gazdasági jogállása: Önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező, egyházi fenntartású nevelésioktatási intézmény
5
IX.
Az intézmény típusa és a felvehető maximális tanulólétszám: Többcélú közoktatási intézmény (közös igazgatás alatt álló általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény) - alapfokú nevelő és oktató intézmény 1-4. oszt.: 320 fő - általános iskolai oktatás felső tagozata 5-8. oszt.: 250 fő - alapfokú művészetoktatási intézmény (2 évfolyam előképző és 6 évfolyam alapfokú, oktatott művészeti ág: tanszak: színművészet – báb művészeti ág, színjátszás tanszak): 160 fő - Az intézmény felvehető maximális tanulólétszáma: 570 fő (Az alapfokú művészetoktatási intézményben az iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali tagozatos általános iskolai tanulók oktatása folyik.)
X.
Az intézmény évfolyamainak száma: - általános iskola 1-8 évfolyam - alapfokú művészeti oktatási intézmény: (színművészet-bábművészet ágszínjáték tanszak)
XI.
2 évfolyam előképző 6 évfolyam alapfokú
Feladata: A jóváhagyott pedagógiai program alapján: általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás keretében a tanulók felkészítése az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére és a továbbtanulásra, alapfokú művészetoktatás, amely a színművészet-bábművészet ágban a színjáték tanszakon valósul meg, a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezése, fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Közoktatási Törvényben meghatározott időkeretben, a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás,
beilleszkedési, tanulási zavarral küzdő tanuló felzárkóztató célú integrált nevelése,
az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció (angol, német) kiemelt, angol nyelvből 5. évfolyamtól emelt szintű oktatása kulturális, szabadidős, egészségfejlesztési feladatok ellátása, diáksport tevékenység biztosítása, minőségirányítás működtetése, vallásoktatás, erkölcsi és mentálhigiénés nevelés,
napköziotthonos, egész napos (iskolaotthonos) és tanulószobai ellátás biztosítása intézményi közétkeztetés biztosítása,
kedvezményes étkeztetés, tankönyvtámogatás biztosítása,
bejáró tanulók ellátása,
informatikai fejlesztés. Feladat
Oktatás munkarendje
Maximális tanulólétsz ám
Ált. iskola okt. 1-4. oszt.
nappali
320
Ált. iskola okt. 5-8. oszt.
nappali
250
Művészetoktatás, színművészeti ág, színjáték tanszak
nappali
160
Iskolaotthonos oktatás 1-4. oszt.
nappali
320
Általános iskolai napközis foglalkozás
nappali
250
Tanulószobai ellátás biztosítása
nappali
30
Kulturális egyéb feladatok
nappali
570
Diáksport
nappali
570
nappali
450
nappali
570
nappali
570
nappali
320
nappali
250
Minőségfejlesztési feladatok
nappali
46
Pedagógiai szakmai szolgáltatás
nappali
570
Pedagógus szakvizsga
nappali
46
nappali
320
nappali
250
nappali
160
Szervezett intézményi közétkeztetés Intézményben rászorultsági alapon szervezett étkeztetés Általános hozzájárulás tanulói tankönyvvásárláshoz Kiegészítő hozzájárulás ingyenes tankönyvellátáshoz 1-4. évf. * Kiegészítő hozzájárulás ingyenes tankönyvellátáshoz 5-8. évf. *
Szakmai és informatikai fejlesztés 1-4. oszt. Szakmai és informatikai fejlesztés 5-8. oszt. Szakmai és informatikai fejlesztés az alapfokú művészet- oktatásban
2
Általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása
nappali
140
* (az intézményben jelentkező igények alapján a meghatározott max. tanulólétszám keretein belül a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokban meghatározottak szerint)
3
XII.
Az intézmény szakágazati megnevezése, száma (TEÁOR) és szakfeladat szerinti besorolása:
Ellátandó alaptevékenységei: 8520 Alapfokú oktatás 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) 8551 Sport, szabadidős képzés 855100 Sport, szabadidős képzés 9311 Sportlétesítmény működtetése 931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése 9312 Sportegyesületi tevékenység 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 9319 Egyéb sporttevékenység 931903 Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás 9329 M. n. s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 932918 Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás 932919 M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység 7990 Egyéb foglalás 799000 Egyéb foglalás 8891 Gyermekek napközbeni ellátása 889108 Gyermekek egyéb napközbeni ellátása 889109 Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások 5629 Egyéb vendéglátás 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562916 Üdülői, tábori étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 562919 Egyéb étkeztetés 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 8552 Kulturális képzés 855200 Kulturális képzés 8559 M. n. s. egyéb oktatás 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
4
8690 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás 869043 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás 869044 Nem fertőző megbetegedések megelőzése 869049 Egyéb betegségmegelőzés, népegészségügyi ellátás Alaptevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő tevékenység: 4761 Könyv-kiskereskedelem 476100 Könyv-kiskereskedelem 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 9499 M. n. s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 949900 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 559099 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás 9491 Egyházi tevékenység Az intézmény alaptevékenységének megváltoztatása a fenntartó hatásköre. Tanítási év közben csak július és augusztus hónapban lehet a törvény szerinti változásokat megtenni. XIII.
A feladat ellátását szolgáló vagyon nyilvántartási adatai: Korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. - a 2677/30. hrsz.-on 9347 m2 területű ingatlanon lévő (3525 Miskolc, Pallos u. 1.) iskolaépület; Vagyoni értéke: 139 288 900 Ft (bruttó érték). Tulajdonosa: Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség. - a 6. hrsz.-on 2321 m2 területű ingatlanon lévő iskolaépület és a hozzá tartozó földrész (3853 Pere, Kossuth u. 67.) Vagyoni értéke: 12 651 700 Ft. Tulajdonosa: Jókai Mór Ref. Ált. Isk. és AMI
XIV.
A feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezési jog: Vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök használata a tárgyi eszközleltár szerint. A 3525 Miskolc, Pallos u. 1. sz. alatti telken lévő iskolaépületbeli ingó és ingatlan vagyon felett a fenntartó, a 3853 Pere, Kossuth u. 67.sz. alatt lévő ingatlan felett a Jókai Mór Ref. Ált. Isk. és AMI rendelkezik.
5
XV.
Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény önállóan gazdálkodó, ebből következően az előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság tekintetétében teljes jogkörű. Az intézmény éves költségvetésének jóváhagyása a fenntartó testületének hatásköre. Kiegészítő tevékenységből származó bevétel az intézményt illeti meg, és azt tárgy évben vagy az azt következő évben alapfeladata ellátásához kell felhasználni.
XVI.
Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre és mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
XVII.
Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási rendje: Az intézmény vezetőjét a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség presbitériuma bízza meg. A munkáltatói jogkört az egyházközség vezető lelkésze, főgondnoka gyakorolja.
Jelen alapító okirat a 2001. május 03- án Szilágyi István Levente főgondnok és Kádár Péter vezető lelkész által aláírt alapító okiratban foglaltak a 2004. márc. 02-án aláírt 1.sz. módosítással, a 2004. jún. 02-án aláírt 2.sz. módosítással a 2005. márc.01-én aláírt 3.sz. módosítással a 2005. jún. 30-án aláírt 4.sz. módosítással a 2005. aug. 30-án aláírt 5. sz. módosítással a 2007. máj. 29én aláírt 6.sz. módosítással a 2008.jún. 15-én aláírt 7.sz. módosítással a 2008. aug. 29-én aláírt 8.sz.módosítással a 2009. márc. 30-án aláírt 9.sz. módosítással a 2010 ápr. 09-én aláírt 10.sz. módosítással a 2010. május 09-én aláírt 11.sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövege. Jelen alapító okirat 2010. május 10. napjától 2010. április 09. napján kelt alapító okirat hatályát veszíti.
hatályos,
e
naptól
a
Az alapító okiratot a Református Egyházközség Presbitériuma 10/2010 .sz. határozattal elfogadta.
Miskolc, 2010. május 09.
Szilágyi István Levente főgondnok
Fehér Norbert vezető lelkész
6
1. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA Iskolánk 1984/85-ös tanévben nyitotta meg kapuit. 44. sz. Önkormányzati fenntartású, lakótelepi iskolaként. Mivel nagy össztársadalmi igény jelentkezett az egyházi iskolák iránt, a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség presbitériuma református iskola működtetését határozta el. A Deszkatemplom szomszédságában lévő 44. sz. iskolát szerették volna egyházi fenntartásba venni. Hosszas előkészítő és széleskörű egyeztető munkát követően (szülőkkel, tantestülettel, önkormányzattal) iskolánk 2001/2002-es tanévtől Jókai Mór Református Általános Iskola néven, református iskolaként működött tovább. Az újjászületett intézmény 461 tanulóval, 41 pedagógussal és 19 technikai dolgozóval kezdte meg munkáját. 1.1. Iskolánk arculata Az új iskola arculatának kialakításában követtük a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvényében foglaltakat. Ez megfogalmazza a magyarországi református egyházi iskolák célját, feladatait, szervezeti rendjét, a fenntartói jogokat, kötelességeket, az intézmény működésére, vezetésére vonatkozó szabályokat, az alkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a felügyelet és ellenőrzés módját. Iskolánk működését a fenti legfontosabb törvény mellett többek között az alábbi dokumentumok szabályozzák még: – –
– – – –
– – – –
–
Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XXII. 17.) kormányrendelet, A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, A 11/1994. (VI.8) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről, Az 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek Jogairól, 1995. évi I. törvény Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye A Magyarországi Református Egyház közép-és hosszú távú nevelési – oktatási koncepciója Az Országos Református Tanáregyesület Etikai Kódexe Megyénk és városunk közoktatási koncepciója A Miskolc-Tetemvári Egyházközség fenntartói minőségirányítási programja, Az intézmény alapító okirata
A pedagógiai program egyes fejezeteit a fenti dokumentumokban szereplő szabályozók és törvények szem előtt tartásával alakítottuk ki. Eszmei céljaink Tevékenységünk fő célja a tehetség, a készségek föltárása, a szellemi kincskeresés, a "13 T" pedagógiai programja alapján. Ennek kulcsszavai: talentum, tanítvány, társadalom, tehetség, teljesítőképesség, türelem, tudás, technika, teljesség, tradíció, tanulás, tisztelet, törekvés. Hogy az ezekre az értékekre épülő programunkat a gyermekekkel együtt megvalósíthassuk, nyugodt, türelmes és szeretetteljes légkörre van szükségünk az iskolában. Az "isteni növésterv" és az "erkölcsi hang megkövetése" (Németh László) a magyar pedagógia legnemesebb és leginkább előremutató törekvései szerint annak az Úrnak lehetünk munkatársai, aki a növekedést adja gyermeknek és felnőttnek.
7
Iskolánk jelképei Intézményünk szellemiségét és hivatását három jelképe tükrözi: a címer, a zászló és a nyakkendő. A címer középponti ábrája az ókori mitológiai eredetű főnixmadár, amely a keresztyén ikonográfiában a feltámadás, a megújulás szimbóluma. A református egyházi szimbolikában ezért kedvelt heraldikai elem. A madár a földi világot ábrázoló zöld füves mezőből kiemelkedve az ég felé, égszínkék mezőbe emeli szárnyait. Tollazata testén okkersárga, szárnyain a barna, zöld és sárga árnyalataiból sorokat alkotva az átváltozás folyamatát sugallja. Alatta a nyitott könyv a nagy alfa és ómega betűkkel Krisztusra mint az Ige megtestesülésére utaló jelkép. A könyv lapja fehér, rajta a betűk fekete színűek. A címerpajzsot körülvevő sárga betűszalagon alul az iskola önkormányzati és egyházi alapításának évszámai állnak, oldalt a II. Korinthusi levél 4. fejezetének 16. verséből merített latin idézet olvasható: „homo noster intus est renovatus de die in diem” — „a mi belső emberünk napról napra megújul”. Az oldalsó és alsó szalagszakaszok halványszürkén árnyékolt ívekkel kanyarodnak össze. Az iskolazászló jobbra hajtott, fehér selymét az iskola címere ékesíti. 140x100 cm-es, fehér selyem anyagból készült, körben piros-zöld lángnyelvvel. Körülötte világosbarna, gótikus metszetű betűkkel írott neve és a székhely település neve, Miskolc, míg balra hajtott selymén a Magyarországi Református Egyház címere látható. Az egyházi címer az 1881-es egyházszervezeti egyesüléskor elfogadott jelkép, a református hitvallásra jellemző bibliai szimbólumokkal, zászlós báránnyal, nyitott könyvre metszett alfa és ómega betűkkel, főnixmadárral, pálmafa–ábrázolással, reneszánsz sisakkal, vérttel és abroncskoronával. Mindezeket a babérkoszorúra emlékeztető, vörös, kék és ezüstszínű akantuszfüzér öleli körül. E tárgyak a hit, a reménység, a megigazulás, a feltámadás és az üdvösség (mint végső győzelem), valamint az ezekért folytatott küzdelem jelképei a keresztyén ikonográfiában. Erre utal az újszövetségi Szentírásból merített, buzdító idézet is, amely egyben a nagy református erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor jelmondata: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” Mellette a bibliai hely megjelölése található: „Róm.VIII.31.” A fehér selyemzászlót szegélyező nemzetiszínű farkasfogazat a 48-as lobogókat idézi, éleit a két sarkán hurkolt arany zsinór fűzi egybe. A Jókai–nyakkendő egyedi díszítőmintákkal készült Bocskay–nyakkendőnek felel meg. A fekete selyemszalagot aranyrojtozat szegélyezi, amelynek egyik szárán a Jókai–monogramként szolgáló, rusztikus metszésű, az előd intézménytől átvett, díszes, nagy „J” betű, fölötte a nyolcágú Kálvin–csillag foglal helyet; másik szárán a Deszkatemplom díszítőelemeiből merített szív–életfavirág—falevél hármas rajzolatú ábra; a díszítőelemek a rojtozattal azonos, aranycérnából hímzettek, fejjel egymás felé fordítva, vízszintesen helyezkednek el. A szalag 7 cm széles és 120 cm hosszú, fekete selyem, két végén 5 cm –es arany rojttal díszített. Az iskola szimbolikus tárgyai Pazár Éva művész–tanár tervei alapján készültek. Használatukról az intézmény egyes belső szabályzatai rendelkeznek (Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend). Ünnepi öltözetünk a nyakkendővel a következő: az ünnepségeken az általános ünnepi viseletet pedagógusok és diákok egyaránt viseljük. A szokásos, fehér felsőrész (ing vagy blúz) fölött a nyakkendőt a nők, lányok „masnira” kötve, a férfiak, fiúk áthajtva hordják. Az öltözék sötét színű (sötétkék vagy fekete) alsóval (nadrág vagy szoknya) egészül ki.
8
Az iskola hitélete Az iskola elkötelezettsége indokolttá és természetessé teszi, hogy nevelési rendjében szerepet kapjon a gyermekek hitének, lelki életének gondozása. Ezt a célt szolgálja a hittan heti órarendbe való iktatása, és az iskola napi, heti, éves időbeosztásában is tükröződik iskolánk jellege. A református tanulókat egyházunk hitvalló tagjaivá kívánjuk nevelni, ahogyan ez az iskola céljai között is szerepel. Az egyéb vallásúak számára biztosítjuk vallásuk szabad gyakorlását, illetve vallásuknak megfelelő hittanoktatást. Minden hétfőn az iskola tanulóifjúsága és nevelői istentiszteleten vesznek részt a Deszkatemplomban. Az iskola korábban kialakított programjai kiegészülnek a református egyházi ünnepekkel. A szaktárgyi tananyaghoz folyamatosan hozzákapcsoljuk a RPI (Református Pedagógiai Intézet) által kiadott kiegészítő könyvek, munkafüzetek ismeretanyagát, ily módon érvényesítjük a hit és a tudás összetartozását. Rendezvényeink: Hagyományos rendezvényeink: évnyitó, évzáró ünnepség, elsősök fogadása (előtte: ”sulikóstoló”), ballagás. Jókai – napok: tanulmányi és játékos vetélkedők, sportversenyek, kulturális műsorok Alapítványi bál Mikulás (osztálykeretben) Karácsonyi műsor Farsang Nemzeti ünnepeink (okt. 6., okt. 23., márc. 15. megünneplése) Egyházi ünnepek: a reformáció napja, advent, karácsony, nagypéntek, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd. Más ünnepekről, nevezetes napokról megemlékezés: (Iskolai faliújságon vagy az iskolarádióban): fogászati hónap, állatok világnapja, a zene világnapja, a magyar kultúra napja, a költészet napja, Európa-nap, anyák napja, gyermeknap. Az egyházközséghez kötődő rendezvényeink: Konfirmáció „Találkozás az Ige tükrében” előadások szülők részére Családi istentiszteletek Csendesnap Tanulmányi versenyek: idegen nyelvi, versmondó, anyanyelvi, természettudományos, társadalomtudományi, matematikai, művészeti, bibliaismereti, hittan, stb. területén a város és az ország különböző intézményeiben. Színjátszó csoportjaink tanévzáró előadása Házibajnokságok, sportversenyek, életmód-nap Rendszeres színházlátogatás (Miskolci Nemzeti Színház) Mozi-látogatás, kiállítások megtekintése Képzőművészeti kiállítások az aulában Környezetvédelmi akciók: faültetés, parkosítás, virágosítás, udvarrend, osztályrendezés, dekorálás Városi sportversenyeken való szereplések
9
1.1.1. Képzési kínálat, képzési rendszer A beiskolázási terv szerint elsősorban a református vallású, miskolci gyerekeket várjuk iskolánkba, de szívesen fogadunk vidéki református tanulókat is. A szabad férőhelyek függvényében más felekezethez tartozó tanulókat is felveszünk. Az óvodákban történő bemutatkozást egy „Sulikóstoló” néven ismertté vált rendezvény, majd a szülőkkel való személyes találkozás, elbeszélgetés követ. Csak az lehet iskolánk tanulója, aki elfogadja az iskolánk értékrendjét ismertető „Küldetésnyilatkozat”-ot. A tanulók felekezetüknek megfelelő hitoktatást választhatnak. Az utóbbi években a református vallású tanulók aránya emelkedő tendenciát mutat. (a 2009/2010-es tanévben 60 %.) Az alapfokú művészetoktatásba, színjáték tanszakra jelentkezők felvételin vesznek részt. Iskolánk 1-8. évfolyamon történő nevelési és oktatási feladatokat lát el. Ezenkívül alapfokú művészetoktatás keretében színművészeti- bábművészeti ágon, színjáték tanszakon folyik előkészítő és alapfokú képzés. Az oktatási törvénynek megfelelően az általános iskolai képzési szakaszok a következők: 1.–2. évfolyam: bevezető 3.–4. évfolyam: kezdő 5.–6. évfolyam: alapozó 7.–8. évfolyam: fejlesztő szakasz Az iskolában a NAT2003, illetve a kerettantervek alapján folyik az oktatás. Az alapozó szakaszban történik az alapvető készségek, szokások kialakítása, képességek fejlesztése. Az első négy évfolyamon a gyerekek sokirányú fejlesztését a két osztálytanító végzi. Az ők pedagógusi, emberi jelenlétük, hatásuk a kisgyermek számára meghatározó. Iskolánkban az alsó tagozatban ún. nagyfelmenő rendszerben folyik a tanítás. Az 1-4. évfolyamokon az egész napos (iskolaotthonos) formát biztosítjuk tantárgycsoportos tanítással. Az alsóban tanítók tanítanak, de az idegen nyelvek, informatika, és testnevelés órák esetében előfordul áttanítás. A tanórákat az iskolaotthon kivételével délelőtt tartjuk, délután tanulószoba, szakköri, sportköri, énekkari foglalkozások vannak. A dráma ill. komplex művészeti órákra délután kerül sor. Az 1-2. évfolyamokon választható, tanórán kívüli keretekben biztosítjuk az idegen nyelvek és az informatika tanulását. Alapvető célunk az érdeklődés- és figyelemfelkeltés, a későbbi tanulmányok megalapozása. Iskolánk tanulói jelentkezhetnek az alapfokú művészetoktatás keretein belül a színjáték tanszakra, ahol 1-2. osztályban (előkészítő évfolyamok) heti 2 órában, 3-8.-ban (az alapfok 1-6. évfolyamában) heti 4 órában folyik a képzés. Az idegen nyelvek tanítása harmadik osztálytól heti 3, ötödiktől 3, illetve az emelt szinten heti 5 órában történik. Az órarend összeállításánál a tanulók terhelhetőségének korlátai, a szaktantermi elhelyezés, az egyes kollégák időbeosztásának megkötései (továbbtanulás, továbbképzés) játszanak szerepet, de az elsőrendű szempont a szakmaiság. Az iskolai napirendet a házirend szabályozza, a magvalósulását a tanári és a diák ügyeleti rendszer biztosítja. Az utóbbit, valamint az osztályok közötti versenyeket a diákönkormányzat szervezi és értékeli. Az ügyeletet a 6.-7.-8. osztályosok látják el.
10
A tanulószoba, az ebédeltetés a munkaközösség megállapodása alapján a közösen kialakított szokásrend szerint szervezett. Az osztálytanítók és napközis nevelők napi munkakapcsolatban állnak, tájékoztatják egymást. 1.1.2. Személyi feltételek Az intézmény fenntartója a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség. A fenntartó minden tőle telhető és elvárható módon biztosítja az intézményben foglalkoztatott mindenkori vezetők, pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő, illetve más munkavállalók részére mindazokat a jogszabályok által előírt munkafeltételeket, juttatásokat, kedvezményeket és jogvédelmet, amelyek a közalkalmazottakat megilletik. Az erre vonatkozó szabályozások a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvényében találhatók. A fentieken kívül az Országos Református Tanáregyesület által 1998-ban kidolgozott Etikai Kódex kitételei az irányadóak, mely a Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok számára készült. A vezetőség Az egyházközség, mint fenntartó, él azzal a jogával és lehetőségével, hogy az iskola vezetőjét kijelölje. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét, kinevezésének feltételeit a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvényének vonatkozó paragrafusai határozzák meg. Az iskolavezetés az igazgatóból, két igazgatóhelyettesből és a gazdasági igazgatóhelyettesből áll. Az előbbi egyszemélyi felelőssége fenntartása mellett a napi feladatokat, a szervezési és tervezési feladatokat a helyettesei között megosztja. A fenntartó és az iskolavezetés képviselőiből alakult igazgatótanács az intézmény alapfeladatainak ellátásáért, azok irányításáért, koordinálásáért, a legfontosabb döntésekért felelős személyek munkáját fogja össze. A munkaközösségek működését az iskolavezetés szorgalmazza és támogatja. Fontos szakmai kérdésekben mindig támaszkodik a nevelői közösségek véleményére. A tantestület A tantestület nagy része az iskola fennállása óta együtt dolgozik. Az egyházi átvétel során a bevezetésre kerülő hittan tantárgy tanításához hitoktatókat vettünk fel. Az iskolánkban iskolalelkészt is alkalmazunk. A nem református felekezetű tanulók hitoktatását iskolánkba delegált hitoktatók végzik. A tantestület jelenlegi létszáma 44 fő Ebből 60 % a 40 év fölötti, 40% a 40 év alatti munkavállaló. Gyermekgondozási szabadságon lévők száma évenként 1-2 fő. Mindenki rendelkezik az előírt képesítéssel. Törekszünk a 100%-os szakos ellátottságra. A tantestület tagjai teljesítették a kötelezően előírt hétévenkénti 120 órás továbbképzéseket. Az egyházi átvétel óta két nevelő mentálhigiénés, kettő etikatanári végzettséget szerzett, illetve a tantestület 27 tagja ember- társadalom- és erkölcsismeret tantárgy tanítására kapott felkészítést tanfolyami formában. A tantestület minden tagja alapfokú informatikai képzésben részesült 2005-ben egy EU-s pályázat kapcsán. Az új NAT és az 5-6. évfolyamon bevezetett nem szakrendszerű oktatás szakszerű megvalósítása érdekében tanáraink továbbképzéseken vettek részt. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, nyitott, jó színvonalú pedagógiai tevékenységet végez.
11
Technikai dolgozók Az oktató-nevelő munkát iskolánkban 22 fő technikai személyzet segíti: iskolatitkár, védőnő, ügyviteli munkatársak, ügyfélszolgálati munkatárs, karbantartók, élelmezés-vezető, konyhai dolgozók, illetve takarítók. Munkamegosztásuk révén sikerül megfelelő színvonalú munkájukkal a napi zavartalan üzemeltetést biztosítani. 1.1.3. Tárgyi feltételek Az oktatás- nevelés két épületben folyik. Az alsó tagozatban osztálytermekben, felső tagozatban szaktantermekben tanítunk. Iskolánk rendelkezik tornateremmel, orvosi szobával és lelkészi szobával is. 1.2. Az iskola környezete Iskolánk 1984-ben épült, a Jókai lakótelep iskolájaként. A belváros közelében, de ideális -zöldterülettel körbevett- részen található. Az időközben kialakult családi házas övezet legtávolabbi pontjáról is elérhető 10-15 perces gyaloglással, ill. autóbusszal. Elérhető közelségben van a távolsági buszállomás is. Az utóbbi években megnövekedett a város távolabbi részeiről, vagy a környékbeli településekről bejáró tanulók száma. A vidékiek aránya 18-20 %. Az l984-ben átadott épület az akkori szabványnak megfelelően és alacsonyabb létszámra lett tervezve. Az elmúlt időszakban bővítéssel, két új csoportszoba kialakításával, belső átépítésekkel növeltük a férőhelyek számát. Kialakítottunk egy korszerű orvosi szobát. Az iskolalelkész számára lelkészi szobát biztosítottunk. A szaktantermi rendszert igyekeztünk kiépíteni, de az órarendi adottságok miatt csak 50-60 %-ban tudjuk hasznosítani. (1 matematika 2 technika, 2 informatika, 1 kémia-fizika, 1 földrajz-biológia, 1 magyar, 1 történelem-hittan, 1 ének, 1 idegen nyelv, 1 rajz szaktanterem) A heti 3 testnevelés órákból kettőt a tornateremben, a többit az udvari sportpályákon töltik a tanulók. Az udvar az iskolaotthonosok szabadidős programjának is egyik helyszíne. Az iskolai rendezvények számára az aulában biztosítottuk a feltételeket: színpadtér, reflektorok, hangosítás, kórus részére dobogó. Folyamatosan pályázunk informatikai, eszközfejlesztési és egyéb bővítési, felújítási célú támogatásokra. A szakmai informatikai fejlesztésből folyamatosan korszerűsítjük az iskola informatikai infrastruktúráját. A tantermi berendezések állandó felújításra, pótlásra szorulnak. Ezt részben belső karbantartással, pályázatok, kedvezményes vásárlások útján oldjuk meg. A főépületben 2009 nyarán befejeződött az ablakok cseréje, megújult a fűtési és a villamossági rendszer. A vizesblokkok felújítása is megtörtént. Az épületben teljes körű festés és mázolás volt. Terveink között szerepel a 2. számú épület felújítása és az udvar rendbetétele. Rendelkezünk megfelelő mennyiségű szemléltetőeszközzel. Az elhasználódottak pótlása, az eszköztár bővítése folyamatos. A fenntartói támogatással vásárolt perei régi iskolaépület és 9 fős kisbusz egyaránt tanulóink sokoldalú nevelésére-oktatására fordítható jelentős beruházások, amelyek a továbblépést és fejlődést szolgálják.
12
1.3. Az iskola tanulói közössége Az iskolánk befogadóképessége optimálisan kb. 550 fő. Az engedélyezett maximális gyermeklétszám 570 fő. Jelenleg 20 tanulócsoporttal működünk. Az évfolyamonkénti 2-3 tanulócsoport prognosztizálható, amennyiben az elhelyezést biztosítani tudjuk. A szülők az iskolaotthonos formát választják alsós gyermekeik számára. Tanulói összetétel: Tanulóink többsége kétgyermekes családban él. Kb. 30 % az egyszülős családok aránya. Az anyagi körülményeik átlagosak. A hátrányos helyzetű gyerekek aránya 8–10 %. Mind az anyagilag tehetősebb, mind a hátrányos helyzetű családokban gyakori a gyermekekkel való kevés törődés, idő- és figyelemhiány. A készségek, képességek tekintetében kedvezőtlen tendencia is megfigyelhető: több gyermek érkezik már az óvodából hozzánk valamilyen beszédhibával, magatartási vagy tanulási zavarral. A tehetséggondozó, tanórán kívüli tevékenységek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a felzárkóztatásra, a tanulási és magatartási problémák kezelésére, a szociális hátrányok enyhítésére. 1.4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Az iskola napi kapcsolatban van a fenntartó egyházközség vezetőivel, lelkészeivel. Együttműködünk a Magyar Református Egyház más oktatási intézményeivel. Szoros a kapcsolat a miskolci református iskolákkal és óvodával. A városi egyházi iskolák közösségének is aktív tagjai vagyunk. (Római és görög katolikus, jezsuita iskola). Közös rendezvényeken veszünk részt, illetve rendezzük is ezeket. Az iskola szakmai munkáját a Református Pedagógiai Intézet (RPI) segíti. A törvényességi kérdésekben a Zsinat Oktatásügyi Irodája van a segítségünkre. Beiskolázási időszakban évről-évre nagy az érdeklődés iskolánk iránt. A gyermekek beiskolázásával kapcsolatban a szülők többnyire rendkívüli gondossággal, figyelemmel járnak el, és egyre több szülő tud azonosulni iskolánk szellemiségével, célkitűzéseivel. A szülők képviseleti szerve delegáltjai útján részt vesz a tanulókat érintő döntésekben. A szülői szervezet aktív, együttműködő. Az iskola kapcsolatot tart többek között az iskolaorvossal, a református és a környékbeli óvodákkal, a város középfokú iskoláival, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, a Városi Pedagógiai Intézettel a Miskolc város kulturális- és sportintézményeivel.
13
2. NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Iskolai oktató-nevelőmunkánk pedagógiai alapelvei A Magyarországi Református Egyház –Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján – közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás –figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra – Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérének fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni, -református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá-, nem református tanulóit – vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett – saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Mindezek megvalósítása egyházunk iskoláinak évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és fejleszti tovább. 2.1.2. Az oktató-nevelő munka céljai, feladatai Alapvető célja a tanulók egyéni képességeinek, pozitív személyiségjegyeinek kibontakoztatása, állandó fejlesztése a tanórai és azokon kívüli kereteken belül az iskolai közösségek és a társadalmi környezet szoros együttműködésével. Ennek érdekében a következő értékeket tartjuk követendőnek, amelyeket nevelési programunk és helyi tantervünk tevékenységrendszerével kívánunk megvalósítani: Az általános humánus eszmék, eszmények megismerését és azok szellemében elérendő életcélok, viselkedési és szokásformák, normák kialakítását és elsajátítását. Az emberi kultúra és tudomány értékeinek megismerését és védelmét, gazdagítását.
14
A keresztyén értékrend, a Biblia történeteinek megismerésével felkészülést a felnőtt egyházi tagságra, az egyéni képességek, adottságok legteljesebb kibontakoztatására törekvést a közösségi célok elérése érdekében, az önismerettel, önbecsüléssel egyidejűleg mások jogainak és érdekeinek tiszteletben tartását, a toleranciát, a segítőkészséget. A jelen és múlt egész emberiségre, Európára, más népek életére kiható nagy eredményeinek, értékeinek, nyelvének, szokásainak megismerése mellett az egész magyarság, országunk és városunk, szűkebb környezetünk kulturális, eszmei örökségének és jelenének megismerését és megbecsülését, a velük való azonosulást. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalást. A hazánkban élő nemzeti, etnikai kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tiszteletét, kultúrájuk, hagyományaik megismerését és megbecsülését. Iskolánk hagyományainak megőrzését, jó hírnevének öregbítését, névadónk szellemiségének ápolását. A természeti és mesterséges környezet iránti felelősségteljes magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt. A közösségbe való beilleszkedés, a felnőtt életre való felkészülés érdekében a demokratikus jogok és kötelességek elsajátítását és gyakorlását. A kommunikációs kultúra fejlesztését az anyanyelv és az idegen nyelvek, a számítástechnikai ismeretek magasabb szintű megszerzésével. A tanulás iránti vágyat, az értelmi képességek kiteljesítését, az önálló ismeretszerzésre törekvést, a kreativitást. A felnőtt életre, pályaválasztásra való tudatos készülést. A testi és lelki harmóniát, az egészséges életvitelt, a boldog családi életre való felkészülést. A káros szokások, deviancia elutasítását. A megelőzést, a szociális és mentális esélyegyenlőséget szolgáló gyermekvédelmet. Munkánk során szem előtt tartjuk a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a titoktartási kötelezettséget, a személyiségi jogok védelmét. 2.1.3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Célkitűzés: Az iskola minden tanulója ismerje - korosztályának megfelelő szinten - azokat a legfontosabb eszméket, eszményeket, amelyeket társadalmunk, az iskola, és a család követ. Feladat: Tudják megkülönböztetni a pozitív, előrevivő értékeket a negatív, visszahúzó, káros eszméktől, elméletektől. A Biblia, Isten Igéjének ismerete, Krisztus tanításának segítségével, egyházunk felnőtt tagjainak személyes példamutatásával ellensúlyozni kell társadalmunk negatív jelenségeit az iskola falain belül (értékvesztés, anyagilag és szociálisan szétszakadó társadalom, bizonytalan jövőkép, agresszió stb.). Eszközök, eljárások: A kisebbeket főleg játékos, gyakorlati formában kell megismertetni, a nagyobbakkal az érvelés, beláttatás eszközét is alkalmazzuk. A személyes példamutatás és az érzelmi megközelítés mindkét korosztálynál fontos. Ezekre a tanórákon és azokon kívül (napközi, szakkör, sportkör), a társas kapcsolatok minden vonatkozásában figyelmet kell fordítani. Rendszeressé kell tenni a kölcsönös véleményformálás alkalmait a tanár-diák, a felnőttgyerekközösség és a gyerekközösségek egyes csoportjai között. (Osztályfőnöki- és tanórák, kirándulások, óraközi szünetek, iskolagyűlések, stb.). Be kell vonni ebbe a szülőket, családokat is:(fogadóórák, szülői értekezletek, családi rendezvények alkalmával.)
15
Célkitűzés: Az egyes tudományágak, a művészetek, a sport terén eddig elért eredményekről a tanórákon szerezzen tudomást. Minden tanuló tudjon megnevezni kiemelkedő tudósokat, művészeket, sportolókat, tudja működésük fő területeit, hatásait. Törekedjen megismerni a múlt és a jelen tudományos, technikai, művészeti és sportfejlődését, igyekezzen saját képességeinek legteljesebb kibontakoztatásával ezeket tovább gazdagítani. Tudja, hogy a tanulás, a tudás a legfőbb értékteremtő eszköz, a feladatok elvégzése, a kötelességteljesítése ennek feltétele. Feladat: A tehetséges, alkotó, kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat támogatni, megfelelően értékelni, jutalmazni kell, a közösség előtt pozitív példaként kell ismertetni. Eszközök, eljárások: A tanulmányi és egyéb versenyeken való sikeres szereplést, a tanár és diák munkájában is el kell ismerni. Minden teljesítményt adekvát módon, súlyának megfelelően kell értékelni. (Szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret, illetve egyéb jutalom) Célkitűzés: A tanulóknak saját egyéni adottságaik megismerésére kell törekedniük, ugyanígy a pedagógusoknak is tudniuk kell minden tanulóról, milyen területen hogyan kell fejleszteni képességeiket. (Diagnosztizáló felmérés) Figyelmet kell fordítani arra, hogy a követelményeket a tanulók egyéni képességeihez mérten szabjuk meg, fejlődésüket önmagukhoz mérten értékeljük. A tanulók világosan tudják, milyen célokat tűztünk eléjük, s ezekhez milyen úton juthatnak el. Tudják egyéni érdekeiket a közösségieknek alárendelni, tudásukat nem csak saját hasznukra kamatoztatni. Feladat: Az iskola által kialakított értékelési rendszert minden tanulónak, tanárnak és a családnak is meg kell ismernie, ezt következetesen alkalmazni kell. (Részletezés a helyi tantervben). A tanulási technika tökéletesítése, az értelmi képességek folyamatos fejlesztése minden tanórán feladat. Eszközök, eljárások: Az egyes osztályok együttes értékelésével a közösség iránt felelősségtudatot erősítjük. (Iskolagyűlések, osztályok közötti versenyek) Feladat: A tanulók ismerjék más népek, népcsoportok, vallások, a különböző nemű és életkorú emberek értékeit, szokásait, az együttélés alapvető normáit, amelyeket egymással szemben be kell tartanunk. Tudják, hogy a mienktől eltérő kultúrájú, szokású embercsoportok, egyéniségek is értékeket képviselnek, s egymástól tanulhatunk, átvehetünk hasznos tapasztalatokat. Eszközök, eljárások: A történelem és életmód tanulmányozása, a művészi és hétköznapi tapasztalatok feldolgozása során kerüljön sor ezeknek az őszinte megvilágítására, gyakoroltatására. Felnőtt és korosztálybeli példa alapján is sajátíthassák el a gyermekek a megértést, segítőkészséget, türelmet egymás, és a rászorulók iránt. (Óraközi szünetekben, szabadidős foglalkozások során, az iskolaépületen belül és kívül, a felnőttekkel, kisebbekkel, idősekkel, sérültekkel való érintkezések során) Célkitűzés: Intézményünkbe beiratkozás után minden tanuló igyekezzen elfogadni az itt kialakult hagyományokat, törekedjen azok aktív fenntartására és továbbfejlesztésére. Feladat: Vegyen részt rendezvényeinken, készüljön fel ünnepségeinkre, ismerje névadónk életútját, legalább két művét olvassa el 8. év végéig, tudja megindokolni a névválasztást. Ismerje zászlónk, jelszavunk, címerünk, az egyházi jelképek jelentését. Viselje az ünnepeken az iskolánkat jelképező nyakkendőnket, képviselje méltóképpen iskolánkat más intézményekben,
16
külső rendezvényeken. Versenyeken, vetélkedőkön felkészülten, legjobb tudása szerint szerepeljen. Célkitűzés: Ügyeljen tiszta, kulturált, esztétikus környezetére, tegyen meg mindent annak megóvása érdekében. Feladat: Jelentse, ha bármilyen rongálást, veszélyhelyzetet észlel. Tudja, mit kell tennie a tűz, baleset- és vagyonvédelem területén saját szintjén. Hetesként, felelősként hibátlanul lássa el környezetvédelemmel kapcsolatos teendőit, gondozza a rábízott növényeket. Tudja, melyek a környezetet károsító közvetlen vagy közvetett hatások, tudatosan tevékenykedjen a jelenben és készüljön a jövőbeni (felnőttkori) feladataira. Célkitűzés: Tudja, milyen jogai és kötelességei vannak a családban, az iskolai közösségekben és majdani társadalmi közegében. Gyakorolja ezeket a napi tevékenységében. Feladat: Ismerje a gyermeki jogokat (a házirend tartalmazza), éljen ezekkel, jogai megsértése esetén tudja, hová fordulhat jogorvoslatért.) Tudjon megfelelő formában kiállni saját és társai jogaiért, legyen képes nyilvános megszólalásra, intézkedésre életkorának megfelelő szinten. Vállaljon szerepet a diákönkormányzati munkában, vagy résztvevőként segítse azt. Célkitűzés: Ismerkedjen meg a minket körülvevő világ kommunikációs jelrendszereivel, tudjon ezekkel bánni, értékelni, önmagát megértetni másokkal, másokat megérteni önmagával. Feladat: Fejlessze anyanyelvi és idegen nyelvi kultúráltságát, ismerje a számítógép, média nyelvezetét alapfokon és lehetőségeit, használhatóságát. Szöveges, a vizuális és auditív kommunikáció jelrendszereiben, eszköztáraiban tanuljon meg eligazodni, szelektálni. A tömegkommunikációt, médiát korosztályának megfelelően használni tudja. (Könyvtár, televízió, fotó- és videotechnika, mozgókép, sajtó, rádió használata. A reklám szerepének megfelelő értékelése.) Alapelv: Az iskolában az oktatással megszerzett tudásanyag eszköz a személyiségfejlesztésre. Ezért a lexikális tudásanyag megszerzése helyett kreativitásra kell nevelnünk a gyerekeket. Célkitűzés: Tanuljon meg tanulni, értelmi képességeit tudatosan fejleszteni, törekedjen önálló ismeretszerzésre, értékelje a szellemi és fizikai alkotásokat, megfelelő kitartással elérhető célokat igyekezzen elérni, elsajátítani ismereteket, ezeket hasznosítani. Eszközök, eljárások: Értékelésnél a sokoldalú, érdeklődő, aktív, fejlődésre képes személyiség jegyeit emeljük ki. Célkitűzés: Az alapozó ismereteken túl lehetőséget kell biztosítanunk a gyerek saját képességeinek megismerésére, kipróbálására, érdeklődésének felkeltésére. Eljárások, eszközök: Minél több lehetőséget adunk az általános képzés mellett speciális képességek fejlesztésére is. (Művészeti: tánc, dráma, ének-zene, képzőművészet, sport és idegen nyelvi képzési területeken). Megismertetjük a gyereket a különböző szakmák, foglalkozások lényegével, alkalmat adunk ezek gyakorlati megismerésére is. Célkitűzés: Ismerjék meg a gyerekek az ember biológiai, pszichés jellemzőinek alapját, az egészséges testi és lelki élet feltételeit. Tudjanak az önmagukban bekövetkező változások okairól és következményeiről, az egyes külső tényezők, az életmód hasznos vagy káros hatásairól.
17
Ismerjék fel a sport, az egészséges táplálkozás, a pihenés és munka, tanulás kedvező arányainak jótékony hatásait, a káros szenvedélyek veszélyes következményeit. Készüljenek fel az emberi kapcsolatokra családi és szexuális vonatkozásaiban is. Feladat: A tanulók biológiai, egészségtani, pszichológiai és gyakorlati, - életviteli kérdéseikre kapjanak megfelelő választ a tanórákon és tanórán kívül. Iskolaorvosi, védőnői, nevelési tanácsadói segítséggel, a családok bevonásával a problémákat le kell küzdeni, megoldásukon együtt dolgozni. Célkitűzés: Az esélyegyenlőséget a gyerekek érdekében szükség szerint segítséggel (gyámhatóság, szociális hivatal, családsegítő szolgálat) is biztosítanunk kell. Eljárások, eszközök: Tanulási problémákkal, részképesség zavarral küzdő tanulók felzárkóztatását a differenciált órai és azon kívüli foglalkozásokon (fejlesztő pedagógiai, logopédiai foglalkozás, korrepetálás, tanulószoba) biztosítjuk. Lehetőségeinkhez képest támogatjuk az anyagilag rászorulókat is.(pl. tandíjfizetés mérséklése) 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.2.1. A tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok Alapvető feladat a tanulók személyiségének az iskolai tevékenységek általi sokoldalú fejlesztése. Feladatok: 1) A tanulók erkölcsi nevelése Az alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása 2) Értelmi nevelés Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés kialakítása. 3) A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. 4) A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5) A tanulók akarati nevelése Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6) A tanulók nemzeti nevelése A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet, az egészséges lokálpatriotizmus érzésének felébresztése. 7) A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt.
18
Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítására nevelés. 8) A tanulók munkára nevelése Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Pályaorientáció. 9) A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. Az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
2.2.2. A rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. Fejlesztő foglalkozást, korrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodni. Lehetőségekhez mérten biztosítani kell a bontott csoportban történő oktatást informatika, technika és idegen nyelvi órákon. Emelt szintű képzést biztosítunk 5-8 évfolyamon angol nyelv tantárgyból. 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. 1) A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. 2) A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
19
3)
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományának kialakítása A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
2.3.1. A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni. A családok nevelési feladataik ellátásához a következő fórumokon nyújtunk segítséget: Szülői értekezletek, fogadó órák. A szülők nevelési feladatát segítő „Találkozás az Ige tükrében” címmel rendezett nevelési-pasztorálpszichológiai előadások–, fórumok. Az iskolalelkész fogadó órái, családi istentiszteletek. Szülő-tanár találkozók, és az ECSKM (Egyéni és Családi Konzultációs Műhely). 2.3.2. Az iskolai közösség Diákönkormányzat működése, tevékenysége, fejlesztési lehetőségei A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat munkáját az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. 2.3.3. Az osztályközösség Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az oktató-nevelő munkában Bevezető és a kezdő szakaszban: Alapfeladatok: beszoktatás az első osztályban, osztályközösség kialakítása, rendszerességre szoktatás a munkában, mindenki fontos a közösség számára, mindenki tehetséges valamiben Kiemelt feladat: tanulás tanítása, Anyanyelvi és idegen nyelvi nevelés Alapozó és fejlesztő szakaszban: Alapfeladatok: átmenet biztosítása, önállóságra nevelés, egyéni képességek fejlesztése, Kiemelt feladat: tehetségek gondozása, differenciált képességfejlesztés, diákjogok érvényesülése a mindennapi életben, a tanulók készüljenek a pályaválasztásra, rendelkezzenek kellő önismerettel. 20
Testi-, lelki szociális fejlesztést szolgáló feladatok: Közösségfejlesztő tréning Perén Csendesnap A tanítási órák: A tanítási órák a tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere 1. Az iskola nevelői a tanítás-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. 2. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. 3. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. 4. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 5. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 6. Az évismétlő, illetve alsós, felzárkóztatásra szoruló tanulók számára a pedagógus egyéni fejlesztési ütemtervet készít, és az egyéni fejlesztésre szánt időkeretből számukra korrepetálást biztosít. A tehetséges tanulók versenyekre, pályázatokra való felkészítése is ebből a keretből történik. 2.3.4. A tanítási órán kívüli tevékenységek: Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások: 1. Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthon működik. A hátrányos helyzetű tanulók napközi otthonba való felvételét minden eszközzel elősegítjük. A felső tagozatos tanulók tanulmányi munkájának segítése céljából tanulószobát is működtetünk. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 15 gyermek számára igénylik. 2. Diákétkeztetés Az iskolaotthonos tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára az iskolában ebédet biztosítunk. 3. Iskolai sportkör Az iskolai sportkörnek tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 4. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de 21
szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Alkalmanként szervezett foglalkozások: 1. Hagyományőrző tevékenységek Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és a gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti, egyházi, családi ünnepségek és megemlékezések rendezése és megtartása a tanulók identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. 2. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lemaradt tanulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk a törvény által meghatározott időkeretben. Az 5-8. évfolyamon a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő foglalkozásokat tartunk. Az érintett tanulók számára Nevelési Tanácsadó által előírt fejlesztő és logopédiai foglalkozásokat tartunk. 3. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy szaktanárok végzik. 4. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A hátrányos helyzetű gyermekek részére az iskolai alapítvány támogatást adhat. 5. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha ez költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 6. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánjuk a tanulókat felkészíteni azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények, stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 22
7.
8.
Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtárból kölcsönözhetők az egyes tanulói segédletek: szótárak, atlaszok, tartós tankönyvek. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: osztályterem, könyvtár, sportlétesítmények) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek szoros kapcsolat a környező óvodákkal, a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti és a családvédelmi szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, az egyéni bánásmód minél tudatosabb alkalmazása, pedagógiai-módszertani önképzés és továbbképzéseken való részvétel, a munkaközösségek együttműködésének megerősítése, iskolaotthonos, napközi otthoni, tanulószobai ellátás biztosítása, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak erősítése, érzelmi kapcsolatrendszer kiépítése, „gazdagítása”, rendszeres konzultáció, tájékoztatás szóban vagy írásban, „Találkozás az Ige tükrében” címmel pedagógiai, pasztorálpszichológiai előadások a szülők részére a Szülői Szervezet segítségnyújtása, a Fegyelmi Etikai Bizottság működtetése. 2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán a tehetség felismerését célzó mérések, az egyéni képességekhez igazodó tanítási órák szervezése, emelt szintű, kiscsoportos, nívócsoportos oktatás, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, Tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül a tehetséggondozó foglalkozások, az iskolai sportkör, a szakkörök, önképzőkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.), a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése, pályaorientáció, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók és felkészítő tanáraik jutalmazása.
23
2.6. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége A gyermek és ifjúságvédelem a 97/XXXI. törvény szellemében történik. Cél: a gyermekek védelme, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése, a családban történő nevelés elősegítése, valamint a gyermek egészséges személyiségfejlődésének biztosítása, lelki és szociális képességeinek kiteljesítésére nevelése. (Tanulóink 2 %-a veszélyeztetett ill. 8- 10 % hátrányos helyzetű) A védelem módjai, feladatai: Helyzetfeltárás A hátrányos helyzetű gyermekek regisztrálása. A szociális gondokkal küzdő családok felderítése, napközi ill. tanulószoba foglalkozás biztosítása A deviáns magatartási formák kialakulásának megelőzése, fokozott figyelemmel a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, dohányzás, drog és bűncselekményekben való részvétel következményeinek bemutatása. 1) A káros függőségek kialakulását megelőző programok szervezése: dohányzás ellen; alkoholizálás ellen; drogfüggőség kialakulásának megelőzése; AIDS felvilágosító program; DADA program; a játékszenvedély, „automata- és számítógépes játék-függőség” kialakulásának megelőzése; 2) Az egészséges életmód kialakítása a nevelés terén: Testi, lelki és szociális fejlődést szolgáló megelőző programok szervezése, mely kiemelten kezeli, hogy az egészség érték, s ebben az irányban pozitív beállítottságot alakít ki. Rossz táplálkozási szokásokat átalakító felvilágosító programok szervezése. 3) Az iskola, a családi környezet, a közlekedés leggyakoribb baleseti helyzeteinek megismertetése, ezek elkerülése érdekében. 4) Különös figyelemmel kísérjük a tanulót: a tanulmányi átlag indokolatlannak látszó esése, hiányzások számának megnövekedése, a család életében jelentkező gazdasági vagy egyéb gond észlelése esetén, a szabadidő eltöltése, szabadidős programok szervezésekor. 5) Iskolai és iskolán kívüli szervezetek, diákönkormányzat, nevelőtestület, szülők közössége tevékenységében rejlő lehetőségek koordinálása. A prevenció érdekében kiemelt feladatok Intézményi feladatok: A nevelési és oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolható személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal, a gyermekjogi képviselővel.
24
Ha a veszélyeztető okokat nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. Az intézmény vezetője biztosítja a gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételeket. A tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermekvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Élő kapcsolat kialakítása a családokkal, osztályfőnökökkel, valamennyi pedagógussal. Az ifjúságvédelmi felelős közvetítő kapcsolatot tart a rászoruló gyermekeket segítő hatóságokkal és szervezetekkel: iskolaorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyámügy, Rendőrség, ÁNTSZ, stb. A hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása. A tanulók és szülők tájékoztatása, arról, hogy iskolán belül és kívül hova, kihez fordulhatnak problémáikkal. Családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Problémák észlelése esetén – jelzés a szülőknek – jelzés a gyermekjóléti szolgálatnak – jelzés a gyámügyi hivatalnak A gyermekbántalmazás, családon belüli erőszak vagy egyéb veszélyeztető tényező esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz esetmegbeszéléseken. Egyéni foglalkozás a gyermekekkel. A negatív hatásokat ellensúlyozó más tevékenység felé irányítja a veszélyeztetett tanulókat érdeklődési körük alapján (túra, énekkar, szakkörök, stb.). Káros függőségek kialakulását, bűnmegelőzési programokat szervez (dohányzás, alkohol, drog, játékgépezés, lopás stb.) Az ifjúságvédelemi felelős kapcsolatot tart továbbá az osztályfőnökkel és a szülőkkel, nyilvántartást vezet, adatot szolgáltat, pedagógiai véleményt ír az osztályfőnökkel együtt, az iskolai hiányzást figyelemmel kíséri az osztályfőnökök jelzése alapján. Anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását az illetékes települési önkormányzat (lakó- ill. tartózkodási hely) polgármesteri hivatalánál. Javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Feladatok a szülők körében: együttműködés, szemléletformálás; családlátogatás a veszélyeztetettség okának felderítése végett; szülői értekezleteken és fórumokon való aktív részvétel; tanácsadások szervezése szakemberek bevonásával; felvilágosító munka: pl. segélyekről, kedvezményekről. Feladatok a tantestületben: 25
együttműködés, szemléletformálás; információ - áramoltatás; továbbképzésre motiválás; pályázatok figyelése; szakirodalom ajánlása; egyes tantárgyakra építés a prevencióban, és ezek koordinálása (biológia, kémia, testnevelés, stb.); a hátrányos helyzetű és tanulási zavarokkal küzdő tanulók napközi otthoni, tanulószobás ellátásának kezdeményezése Feladatunk, hogy megkeressük és alkalmazzuk a hatékony pedagógiai eljárásokat a tanulók művelődési esélyeinek javítására. Mind a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, mind a tantestület köteles a tudomására jutott információkat fokozottan bizalmasan kezelni, a személyiségi jogok érvényesülését figyelembe venni. 2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, speciális tanulás-módszertani segítségnyújtás minden tantárgyi órán, a napközi otthonos, tanulószobai ellátás az egyéni foglalkozások, egyéni fejlesztési terv, a felzárkóztató foglalkozások, beszédfejlesztő pedagógus, logopédus segítsége, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a szülők bevonása a hatékony otthoni tanulás érdekében, a továbbtanulás irányítása, segítése útján. 2.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Az életmódváltozásból fakadóan az iskolának magára kell vállalnia olyan feladatokat is, amelyeket korábban a család végzett: a szociális ellátás feladatát. Ezt az iskola a család segítsége nélkül önmagában nem képes eredményesen megoldani. A napjainkban gyakori családválság megnehezíti az együttműködést. Eredménye: a hátrányos helyzetű, erkölcsileg-anyagilag veszélyeztetett gyermekek növekvő száma. Pontosan fel kell térképezni a tanulók szociális helyzetét. Ezt idővel ellenőrizni kell, hiszen a család életkörülményeiben állhatnak be jelentős változások. Gondoskodni kell arról, hogy az iskola egészében azonos normák érvényesüljenek a szociális helyzet megítélésekor. Meg kell oldani az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást. A felzárkóztató foglalkozásokon és a napköziben a tanuláshoz szakszerű segítséget kell nyújtani Biztosítani kell az ingyenes tankönyvet Biztosítani kell az iskolai étkeztetést, illetve a megfelelő kedvezmények juttatását. Javaslatot, véleményt adunk a rászorulók rendkívüli vagy rendszeres segélyben részesüléséhez Az iskolai kirándulásokhoz, a nyári napközis vagy más táborozásokhoz kedvezményeket adunk az arra rászoruló és érdemes tanulóknak 26
Megszervezzük a kultúrált szabadidős- és sporttevékenységet (színház–,mozi– ,múzeum–, könyvtárlátogatás) Az iskolavezetés és az osztályfőnökök szorosan együttműködnek az iskolai gyermek-és ifjúságvédelmi felelősön keresztül a védőnővel, a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal és a szociális osztállyal.
2.9. A pedagógiai munka végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Alapfelszerelések és eszközök az osztályteremben (Melléklet) 2.10. A szülők, a tanulók és az iskola pedagógusainak együttműködési formái 2.10.1. A szülők-pedagógusok együttműködése A szülők szülői értekezleteken, fogadóórákon közvetlenül találkoznak a nevelőkkel, az iskolavezetéssel. A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre (Közoktatási törvény) Ez a szervezet saját szervezeti működési szabályzata alapján dolgozik, tartja a kapcsolatot az iskolába járó gyermekek szüleivel, az iskola fenntartóival, a vezetőivel és a tantestülettel. A szülői szervezetbe minden osztály három megbízott szülőt delegál, akik eljárhatnak az osztály vagy az iskola egészét érintő kérdésekben. A szülői szervezet a választmány tagjaiból elnököt, és különböző tisztségviselőket választ. Az igazgatótanács tagjai között van a szülői szervezet elnöke, aki közvetítő, érdekképviseleti szerepet tölt be az iskolavezetés, a társadalmi környezet és a szülők között. Az iskola vezetője gondoskodik a szülői szervezet működési feltételeiről az intézményi SzMSz-ben foglaltak szerint. Rendezvényeinkre gyakran meghívjuk a szülőket, ez is alkalom a találkozásra. 2.10.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése A tanulók személyesen tanáraik, szüleik valamint a Diákönkormányzat képviselői útján vehetnek részt az iskolai közéletben, érvényesíthetik jogaikat. A mindennapos szervezési ügyekben az osztályok, illetve az iskola egészét érintő kérdésekben az osztályfőnökök közvetítenek a tanulók és az iskolavezetés között. Döntéshozatal előtt a tanulók véleményét kikérjük. a házirend összeállításánál, a tanítás nélküli munkanapok programjánál, a kirándulások, szabadidős tevékenységek megszervezésénél, az értékelés, jutalmazás - büntetés szempontjainak kialakításában. Az iskolagyűlés az egész közösségi élet legfőbb fóruma. (Havonta vagy alkalomszerűen).
27
3. HELYI TANTERV 3.1. Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában: Intézményünk helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett – előírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk – az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól. Intézményünk fontosnak tartja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást. 3.1.1. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai: A kulcskompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes funkciók ismerete. Az egyén szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes különböző segédeszközöket használni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést.
28
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, értést és –alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Matematika kompetencia A matematika kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak, az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken,tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 29
Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességet meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. A pozitív attitűd tanulás iránti motivációt feltételez. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismertén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés.
30
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket a fotót s a mozgóképet. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat. 3.1.2. Kiemelt fejlesztési feladatok 1. Énkép, önismeret Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagunkért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. 2. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosulásához vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. 3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének egyik alapvető feladata olyan formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Ehhez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. 31
5. Gazdasági nevelés A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Ezért kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását. 6. Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Kapcsolódjanak be közvetlenül környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. 7. A tanulás tanítása A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények kialakításában. A hatékony tanulás módszereinek elsajátíttatása a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka ; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és az iskola informatikai bázisa. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. 8. Testi és lelki egészség Az iskola személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó magatartást. Ismertessék meg a veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre történő felkészítéssel.
32
9. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Átfogó képet kell nyújtani a munka világáról. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. 3.1.3. Egységes alapokra épülő differenciálás A Nat-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A Nat olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A tanulásszervezés optimális megoldásához nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. A oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását. Alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. Egyik fő elv a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a tanulási és egyéb problémákkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását, mint az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. A számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.
33
3.1.4. A tanulási esélyegyenlőség segítségének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. A következő elvek szerint kell biztosítani a nevelő-oktató munka feltételeit: 1. Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon. 2. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása. 3. A tanulók személyiségének megismerése, az illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. 4. Önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása. 5. Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. 6. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. 3.2. Tantárgyi rendszer A tanított tantárgyak és óraszámok tekintetében az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettantervek és a NAT2003 az irányadóak (A 2011/2012-es tanévtől csak a NAT2003). A tantárgyak elnevezését nem változtattuk meg. A magyar tantárgyat 5-8. évfolyamon magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyra bontottuk. A tantervi modulokat önálló tárgyként tanítjuk az alábbi kivételekkel: Az Egészségtant 6. évfolyamon a természetismeretbe, a mozgókép és médiaismeret modult 8. évfolyamon a rajz tantárgyba integráltuk, azokkal együtt osztályozva. Ember és társadalomismeret oktatása 7. évfolyamon 1 órában történik. Tánc- és dráma 5-6. évfolyamon is heti 0,5–0,5 óra. Hon-és népismeret 5-6. évfolyamon is heti 0,5–0,5 óra önállóan osztályozva.
34
Tantervi óraszámok 1-4. évfolyam K: kötelező NK: nem kötelező Tantárgy/évfolyam egy osztálya
1. K
2.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kult. Technika és életvitel Testnevelés Összesen: Kötelező óraszám: Nem kötelező max órasz. Maximális terhelhetőség: Hittan Egyházi ének Tömegsport Egyéni fogl. Idegen nyelvi szakkör Idegen nyelvi csoportbont. Informatika szakkör Informatika csoportbontás Énekkar
NK
K
8,0
8,0
4,0
4,0
1,0 1,0 2,0 1,0 3,0
1,0 1,0 2,0 1,0 3,0
1,0 20
1,0
3. NK 6,0 2,0 4,0 1,0 1,5 1,0 1,0 1,0 2,5
1,0
20,0
K
1,0
4.
20,0
NK 2,0 1,0
0,5 3,5
20,0 20,0 20,0 4,0 4,0 4,0 24,0 24,0 24,0 Maximális terhelhetőségbe nem számítandó be 2,0 2,0 2,0 – – – 1,0 1,0 1,0 2,0 2,0 2,0 Tanórán kívüli foglalkozások (és csoportbontások) 1,0 1,0 – – – 1,0 1,0 1,0 – – – 1,0 – – 1,0
35
K 7,0 3,0 3,0 1,0 2,0 1,0 1,5 1,0 3,0
NK
1,0
1,0 22,5
2,0 22,5 4,0 26,5 2,0 1,0 1,0 2,5 – 1,0 – 1,0 –
Tantervi óraszámok 5-8. évfolyam K: kötelező, M: modul, NK: nem kötelező Tantárgy/évfolyam egy osztálya Magyar nyelvtan Magyar irodalom Történelem Hon. és népismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Term.ismeret/Eg.tan Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-z. Tánc és dráma Rajz/Mozg.k. és média Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Ember és társ ismeret Összesen: Kötelező óraszám: Nem köt. óraszám (alap): Maximális terhelhetőség Hittan Egyházi ének Tömegsport Egyéni fogl. Idegen nyelvi csoportbont Informatika csoportbontás Technika csoportbontás Tanulószoba Énekkar
5. K 2,0 2,0 2,0
M
6. NK
K 2,0 2,0 2,0
0,5 3,0 4,0 1,0 2,0
M
7. NK
M
NK
K 2,0 2,0 2,0
M
NK
0,5 2,0
3,0 3,0 1,0 2,0
1,0
2,0 1,0
3,0 3,0 1,0
2,0
3,0 3,0 1,0
2,0
0,5
1,0 0,5
1,0 1,0 2,0 0,5
K 2,0 1,5 2,0
8.
1,5 1,5 1,5 1,5 1,0
1,5 1,5 1,5 1,5 1,0
1,0 1,0 2,5 0,5
1,0 0,5 2,0 0,5
0,5 1,0 1,0 2,5 0,5
1,0
0,5
0,5
1,0 1,0
1,0 22,5
3,0
22,5
3,5
25
2,5
22,5 22,5 25,0 5,5 5,5 7,5 30,0 30,0 35,0 Maximális terhelhetőségbe nem számítandó be 2,0 2,0 2,0 1,0 – – 1,0 1,0 1,0 2,5 2,5 3,0 Tanórán kívüli foglalkozások (és csoportbontások) 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,5 –
1,0 1,5 –
36
1,0 1,5 1,0
25
3,0 25,0 7,5 35,0 2,0 – 1,0 3,0 1,0 1,0 1,0 1,5 –
3.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és a választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyag és a követelményei A Tantervi óraszámok táblázatokban található évfolyamonként és tantárgyanként a kötelező és a választható órák felsorolása, óraszámaikkal együtt. Az előírt tananyagot és követelményeit tantárgyanként külön melléklet tartalmazza. A nem kötelező órakeretből a nevelési koncepcióinknak megfelelően a tömegsportra, az idegen nyelvek tanítására, a művészeti képességek fejlesztésére és az informatika, technika tantárgyak csoportbontására is biztosítunk órákat. A tanulóktól, illetve szüleiktől a tanévet megelőzően nyilatkozatot kérünk a választható órákat illetően, amellyel egyúttal kötelezettséget is vállalnak egy évre az órákon való részvételre. Egyházi ének: A Magyarországi Református Egyház Zsinata 2005. évi II. törvénye elrendelte az általános iskolák két évfolyamán az egyházi ének-zene oktatását. Az egyházi ének tantárgy legalább két évig rendes tantárgyként, tanrendbe iktatottan heti 1 órában kötelező. Iskolánkban ennek bevezetésére 2007. szeptemberében került sor a 4. évfolyamon felmenő rendszerben (4.-5. évfolyam)
37
3.4. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának alapelvei: A pedagógiai programnak, helyi tantervnek való megfelelés A kerettantervnek való megfelelés A Református Pedagógiai Intézet által javasolt tankönyvlistán való szereplés A szülői elvárások figyelembevétele: megfelelő árfekvés, folyamatos beszerzési lehetőség Használhatóság, áttekinthetőség Esztétikus külső forma, jó minőségű kivitelezés Egymásra építhetőség (taneszköz - család) Korszerűség, modern szemléletmód: kompetenciák fejlesztése 3.5. Az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételei A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott NAT előírásaira épülő Helyi tantervben “A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait - az első évfolyam kivételével - az évfolyam megismétlésével folytathatja. A tanuló az 1. évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Szülői kérelem és igazgatói döntés alapján az évfolyamot megismételheti a tanuló akkor is, ha egyébként folytathatná tanulmányait magasabb évfolyamon. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból “elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló 2-8. évfolyamon a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet a tanévet megelőző hónap augusztus 15-től augusztus 31ig terjedő időszakban, előre kijelölt napon. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: – egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, – illetve egy tantárgyból annak éves óraszám 30 %-ánál többet mulasztott, – az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, – az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, – magántanuló volt. 3.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók értékelése A tanulmányi eredményesség mutatói az alsó évfolyamokon a tanulói minősítések, illetve felsőben az osztályzatok. Minden tantárgyat félévkor és év végén számjeggyel osztályozunk, kivéve az 1. évfolyamon és a 2. év félévi szöveges értékelését.
38
A választott foglalkozások értékelése külön mellékletben történik, eredményei nem számítanak be a tanulmányi átlagba, esetükben a továbbhaladásnak nincsenek feltételei. A szöveges értékelés a törvénynek megfelelően a kiválóan, jól teljesített, megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul minősítéssel történik. Az év közbeni, rendszeres értékelés formáit az egyes munkaközösségek a tantárgy sajátosságainak megfelelően kidolgozták, az új minősítési rendszer a 2004/2005-ös tanévtől kezdve felmenő rendszerben működik. A felső tagozaton az egyes modulokat (a 6. évfolyamon a természetismeretbe beépített egészségtan, valamint a rajzba beépített mozgókép és médiaismeret kivételével) külön osztályozzuk. (Tánc- és dráma, Hon- és népismeret. Ember és társadalomismeret modulok.) A művészeti képzésben részt vevő tanulók mentesülnek a tánc-és dráma modul tanulása alól. Iskolánkban az írásbeli munkák külalakját is értékeljük, osztályozzuk. Az egyes tantárgyakon belül az évfolyamokra meghatározott követelmények teljesítését a munkaközösségek igyekeznek egységes normák alapján elbírálni. Ezen túl a tanulók önmagukhoz, képességeikhez mért teljesítménye (fejlődése, visszaesése) is tükröződik az osztályzatokban. A rendszeres értékelések között megfelelő arányban kell lenniük a szóbeli és írásbeli, a napi felkészülést és a témazáró, illetve átfogó témacsoportot érintő teljesítmény eredményességét mérő osztályzatoknak. A tanulócsoportok magatartás, szorgalom, tisztaság és tanulmányi helyzetét a diákönkormányzat rendszeresen értékeli és jutalmazza a kidolgozott alapelvek szerint; a tanári napi jegyek és az ellenőrző beírások alapján. Az iskolai eredményesség, eredménytelenség mutatói A félévi, év végi érdemjegyek mutatói az osztályzatok. Az utóbbi 4 év statisztikáit áttekintve megállapítható, hogy az egyes osztályok tanulmányi átlagai 3,17 és 4,4 közöttiek, iskolai szinten felső tagozat 4,10-es átlaga volt a jellemző. A végzett nyolcadikosok beiskolázása évről évre 100%-os. A tanulmányi versenyek közül magyar nyelvi, az idegen nyelvi, a matematika, a hittan, az informatikai, és egyes művészeti tárgyakon értek el iskolánk tanulói kiemelkedő eredményeket. Az egyházi iskolák által meghirdetett pályázatokon, versenyeken évről-évre az élvonalban vannak tanulóink. Jelentős sikereket értünk el a sportban: kosárlabda, labdarúgás és téli sportok terén. Az iskolák közötti pontversenyben 1.– 3. helyezettek voltunk több éven át. 3.6.1. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkérés formái: Szóbeli felelet: A tanuló beszámol az adott tanítási órára feladott tananyagból. A tanulók előzetes bejelentés nélkül szóban feleltethetők az órákon. A feleletet szóbeli (vagy számjegyekkel történő) értékelés követi. Írásbeli felelet (röpdolgozat): A tanuló számonkérése az adott tanítási órára feladatott tananyagból. Egy-két tanóra tananyagát foglalja magában. Rövidebb tanulási ciklusokat, témaköröket lezáró értékelések: Az értékelés igazodik a tanulócsoportok haladásához, ennek megfelelően az értékelésre az adott évfolyamon belül eltérő időpontokban kerülhet sor. Nagyobb tanulási ciklusok lezárását követő értékelések: témazáró dolgozatok Dolgozatírás, feleltetés szabályai: Dolgozatnak minősül az az írásbeli számonkérés, amely egy témakör anyagára épül.
39
Egy tanítási napon 2 dolgozatnál több nem írható, ezért a tanulókkal a dolgozatok időpontját előre ismertetni kell. (A tanuló hiányzása esetén a felmérést és az értékelést későbbi időpontban pótolni kell.) Az értékelés során a tanulók teljesítményéről összesítést kell készíteni, amely százalékos kimutatást és rövid elemzést is tartalmazzon. Dolgozatok fajtái: tanév eleji felmérés témazáró dolgozat (több témakört is magába foglal) tanév végi felmérés (Az egész év anyagából) egyéb dolgozat (egy témakör anyagából) A tanuló joga hogy, hogy az írásbeli munkáját, annak beszedésétől számított 10 tanítási napon belül kijavítva és értékelve megtekinthesse. A szülő joga, hogy a fogadóórán gyermeke dolgozatait, írásbeli feleleteit megtekinthesse. Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra. Önálló kiselőadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása Órai munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége. Versenyeken való eredményes részvétel Évfolyamos felmérések ütemezése: 1. évf. első félév: DIFER mérés 1. évf. év vége: neveltségi szint mérése 2. évf. év vége: hangos olvasás, szövegértés 3. év vége: matematika, környezet 4. évf. május: országos kompetenciamérés Angol nyelv szintfelmérés differenciál csoportbontáshoz 5. évf. év vége: matematika 6. évf. május: országos kompetenciamérés 7. évf. év vége: magyar nyelv 8. évf. május: országos kompetenciamérés 3.6.2. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése Az értékelés célja: Tájékozódás és tájékoztatás a tanulók tanulmányi előmeneteléről, személyiségük, képességük és készségeik fejlődéséről. Útmutatások, ajánlások közvetítése a szülői ház felé. A szükséges és kívánatos korrekciók végrehajtása a tanulók és pedagógusok tevékenységét illetően. A pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának követése. Az értékelés fő célja:- a kitűzött célok és az elért eredmények egybevetése, a sikertelenségek okainak feltárása. A tanulói értékelés A tanulmányi munka értékelése 40
Alapelvek – – – – –
legyen személyre szóló legyen személyiségfejlesztő, ösztönző jellegű ne legyen megtorló az iskolai követelményrendszerre épüljön legyen objektív
A tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit a tanulók tudomására kell hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. A szaktanár minden tanév első óráján köteles ismertetni saját értékelési rendszerét, a hiányzások, mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. Az értékelés formái Szóbeli értékelés – a tanítási órákon – a szaktanárok által az évközi érdemjegyek megállapításakor – a fogadóórákon – a szülői értekezleteken az osztályfőnök által – az iskola által szervezett programok értékelésekor – a tantestület előtt - ha szükséges – igazgató vagy igazgatóhelyettesek által Írásbeli értékelés – szaktanárok dolgozatokra írott véleményei – dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrzőbe – külső felkérésre készített minősítések, vélemények Tanulóink értékelésekor az ötfokozatú osztályzatskálával élünk. A kiemelkedő tantárgyi teljesítményt a félévi és év végi jegynél 5D-vel jelezzük, ami szövegesen a kitűnő szóval kerül bejegyzésre. Ha egy tanuló év végén legalább négy tantárgyból kap kitűnőt és a magatartás és a szorgalom jegye is 5-ös, akkor nevelőtestületi dicséretben részesül. Az alsó tagozatosok értékelésére (1- 3. évfolyam, 4, évfolyam félév) tanítóink szöveges értékelést dolgoztak ki. A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük. Az érdemjegyek minimális száma félévente: a tantárgy heti óraszáma +1 A heti egy órában tanított tantárgyaknál félévente minimum 3 jegy. Értékeljük a tanórai aktivitást és a plusz munkát is. 1-4. évfolyamon a szöveges minősítés formája és tartalma: A tantárgyak érdemjegyeit a következő szempontok szerint állapítjuk meg: 5 Ismerete
biztos
A szakkifejezéseket
tudja, mindig helyesen használja kiválóan
A tanult eljárásokat
4 nem teljes körűen biztos
3 felszínes, hiányos
2 1 nagyon hiányos alapvetően hiányos
tudja
hiányosan tudja
jól alkalmazza
hibákkal
jelentős hiányokkal tudja sok hibával
41
nem tudja nem
Írásbeli, szóbeli beszámolói során
alkalmazza önálló
alkalmazza alkalmazza alkalmazza csak részben segítséggel sem segítséggel önálló önálló sem képes
Az összefüggéseket
kisebb segítségre szorul érti
Írásbeli munkája
91%-100%
kevés segítséggel végzi 75%-90%
Szóbeli felelete közben
nem igényel 1-2-szer igényel többször tanári kisegítést tanári segítést igényel segítést
meglátja, felfedezi A tanultak rendszerbe önállóan végzi illesztését
részben érti
ritkán érti
nem érti
sok segítséggel végzi 55%-74%
csak segítséggel tudja elvégezni 30%-54%
segítséggel sem tudja elvégezni 30% alatt
folyamatosan igényel
segítséggel sem képes felelni
Az értékelés nyilvános fórumai házi versenyek, vetélkedők bemutatóórák értékelés az egész diákközösség előtt szakköri, osztályproduktumok bemutatása Az értékelés alapelvei: segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését mindig legyen személyre szabott segítse a tanulók önismeretének fejlődését általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon Az értékelés szempontjai: Megfelelés az iskolai körülményeknek Megfelelés az általános viselkedési normáknak A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony A tanulás iránti motiváltság A tanulási folyamatban való munkavégzés Többletek vállalása Kiemelkedő teljesítmények értékelése: A jutalmazás alapja: kimagasló tanulmányi eredmény közösségért végzett tevékenység kiemelkedő sportteljesítmény diákkörben, öntevékeny művészeti csoportokban kiemelkedő színvonalú szereplés minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti A jutalmazás formái: írásbeli szaktanári, illetve osztályfőnöki dicséret igazgatói írásbeli dicséret
42
az egész tanévben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret
43
3.6.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelménye A magatartás értékelése a következő szempontok és a tanulói vélemények összegzése alapján történik: Példás igen jó
Jó megfelelő
Változó változó
kis kívánnivalót hagy maga után betartja
udvariatlan, goromba, durva nyegle részben tartja be sokat vét ellene
Társai között
kiegyensúlyozott, kifogástalan kifogástalanul betartja gondos, segítőkész
Hatása a közösségre
pozitív
segítőkész, megértő ellentmondásos ártó, viselkedésű szembenálló általában jó gyakran árt negatív
A közösségi munkában
élen jár
aktívan vesz részt
A tanuló fegyelmezettsége A tanuló viselkedése, hangneme A házirendet
közömbös
Rossz nem jó
akadályozó
Egy tantárgyi bukás nem kizáró oka (a példás kivételével) egyetlen szorgalmi minősítésnek sem, az osztályfőnök mérlegeli a bukás körülményeit. Kettő vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése változónál jobb nem lehet. 3.6.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A szorgalom elbírálása a következő szerint történik: példás Tanulmányi munkájában igényes a tanuló Munkavégzése pontos, rendszeres, megbízható, kitartó
jó figyelmes
változó figyelmetlen
rossz hanyag
rendszertelen, pontatlan
megbízhatatlan
kényszerrel dolgozik ritkán vállal
feladatait nem végzi el nem vállal önállótlan, megbízhatatlan egyáltalán nem
Többlet feladatot
gyakran vállal
általában rendszeres, megbízható ösztönzésre dolgozik keveset vállal
Önállósága, megbízhatósága A tanórán kívüli információkat
igen jó
jó
változó
rendszeresen felkutatja, felhasználja
többnyire felkutatja, felhasználja
ritkán
Feladatok megoldásakor mindent elvégez
3.6.5. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok Házi feladat adás szabályai A tanulók közoktatási törvényből, és az intézmény házirendjéből is fakadó kötelessége a tanulás. A tananyag tanórai feldolgozása mellett a tanulók számára fontos az otthoni tanulás, gyakorlás, felkészülés. A pedagógusok a tanulók tananyag elsajátításának érdekében szóbeli és írásbeli házi feladatot adhatnak. A kötelező szóbeli és írásbeli házi feladat mennyisége 44
1) Iskolaotthon: Az iskolaotthonban egész héten bent maradhatnak a gyerekek könyvei, füzetei, így a házi feladat megírása is az iskolában történik úgynevezett önálló óra keretében. (Napi 2*45 perc). A hétközben feladott házi feladatok mennyisége nem haladhatja meg az önálló órák időtartamát. Ez alól kivételt képez az angol és német nyelv, a környezetismeret, valamint a hittan, mert ezekhez a tantárgyakhoz nem társul önálló óra. A hétvégére adott csekély mennyiségű írásbeli feladat azt célozza, hogy a szülő is betekintést nyerhessen gyermeke munkájába. Az iskolai szünetekre adott írásbeli és szóbeli házi feladat nem lehet több, mint a szokásos hétvégi feladat. 2.) Ötödiktől nyolcadik osztályig: A naponta feladott házi feladat mennyisége nem haladhatja meg a tantárgyankénti harminc percet. Csak olyan házi feladat adható, amelynek előkészítése a tanórán már megtörtént. A gyermekeket motiváló, szorgalmi feladat, gyűjtőmunka a pedagógus szándékától, pedagógiai céljától függően tetszőlegesen adható. A kötelező olvasmányok elolvasása az iskolai szünetekre feladható. A feladott házi feladatot a következő órán számon kell kérni, és ki kell javítani. 3.7. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program Az iskolai egészségnevelésünk célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a külső és belső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól – lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni vágyait és az optimális megoldásokat. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségnevelés alapjának a prevenciót tartjuk. Fel kell ismernünk és másokkal is felismertetnünk, hogy könnyebb megelőzni a káros hatások kifejlődését, mint kezelni a bajokat. Kisgyermekkortól nagyon fontos a tudatosság, az automatizmusok elsajátítása, a gyakorlás. Egészségnevelési feladataink:
A megvalósítás területei, a nevelés célcsoportjai, felelősök: Az iskola folyamatos felújítása, karbantartása, takarítása. Szülői értekezleten a szülők, munkamegbeszélésen az iskola technikai dolgozóinak elérése. Évente balesetvédelmi, tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági oktatás és riadó
Az iskola személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, melyek javítják a fiatalok egészségi állapotát.
45
gyakoroltatása. A betegségek megelőzésének módjára tanítunk. Felelősség saját egészségünk iránt: mozgás, tisztálkodás, vitamindús táplálkozás, ellenállóképesség megszerzése.
Természetismeret, biológia, testnevelés óra. Napközis szabadidő, otthoni életmód. Szülők, osztályfőnökök, napközis nevelők.
A hátrányos helyzetű gyermekek ellátásának, gondozásának segítése, támogatása.
Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős.
Az egészséges állapot örömteli megélésére, értékként való tiszteletére nevelünk.
Vetélkedők, versenyek. Egészségnevelési, sport rendezvények.
Legyenek képesek a gyerekek felnőtt életükben Osztályfőnöki óra. életmódjukra vonatkozó helyes döntéseket hozni. Tanulmányi séták és kirándulások. Szituációs játékok. Fejlesztjük a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
Gyermekcsoportok, felnőtt közösségek példamutatása.
Meg kell ismertetnünk a tanulókkal a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Életkori sajátosságok figyelembevétele, fokozatosság, rendszeresség.
Testnevelés óra. Biológia, kémia óra. Udvari szünetek napközis udvari játék. Túrák, sportprogramok.
Felkészítjük a gyerekeket az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas-balesetek elkerülésének módjaira.
Tanév eleji felkészítés a gyalogosközlekedés szabályainak elsajátítása céljából. Gyermekközlekedési őrök felkészítése. Napközis szabadidős programok. Tanulmányi séták és kirándulások.
Figyelmet kell fordítanunk a veszélyes anyagok, készítmények helyes kezelésére. Allergén anyagok, növények, vegyszerek hatásai, védekezés a baleseti helyzetek ellen.
Természetismeret, technika óra. Kémia óra, biológia óra.
Meg kell előznünk a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulását.
Az iskola dolgozóinak személyes, példamutató magatartása. Az iskolai étkeztetés. DADA program. Kötetlen beszélgetések szakemberekkel. Egészségi kampány-napokról megemlékezés, részvétel a programokban.
Foglalkoznunk kell a szexuális kultúra és
Kötetlen beszélgetések. Osztályfőnöki és biológia 46
magatartás kérdéseivel.
óra. Hittan órák. Egészségnap. Védőnő, iskolaorvos felvilágosító előadásai.
Fel kell készítenünk tanulóinkat a családi életre, felelős, örömteli párkapcsolatokra. Az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges, testi, lelki, szociális fejlődést.
Pedagógusok életvitelének példaértékű szerepe. Környezetvédelmi akciók: takarítás, festés, faültetés, dekoráció. Diákönkormányzat, szülői szervezet, iskolai technikai dolgozók.
Erősíteni kell a személyiségfejlesztő hatásokat, Szaktárgyi órák témafeldolgozása. hogy az iskola befejezésekor a diákok megértsék, (minden tantárgynak van csatlakozási pontja az saját életükre alkalmazni tudják az egészség-fejlesztéshez) elsajátítottakat, és képesek legyenek: viselkedésük, az életvezetésük helyes alakítására, az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére, a betegségeket megelőzni, a konfliktuskezelési magatartásformákat fejleszteni. Módszereink az egészségnevelés során: Interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és egészség viszonyáról Problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel Szituációs játékok Részvétel a helyi egészségvédelmi programokon Sport, kirándulás, egészségnapok rendszeres szervezése Az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése Környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés) A szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése Az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése Iskolánkban minden évfolyamon biztosítjuk az órarendbe illesztett heti 3 testnevelés órát. A nem kötelező órakertből pedig a különböző iskolai sportköröket működtetjük, amelyekből minden tanulónknak módja van válogatni. A mindennapos iskolai testedzés programunk célja: A gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A szociális kompetenciák, csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttmozgás fejleszthető. Megakadályozzuk a fizikai képességek hanyatlását, előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is.
Az egészségfejlesztő testmozgás pedagógiai szempontjai:
47
Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás programban. Minden testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző – rendszer megfelelő terhelése. Minden testmozgás során törekszünk a mechanikailag helyes testtartás kialakítására és fenntartására. Különös gondot fordítunk a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartására. Figyelünk arra, hogy minden alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú tanulóknak is. A testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban. Igyekszünk életmód-sportokat, életminőség-sportokat, játékokat és táncokat is megtanítani. Az iskolai egészségnevelési programban együttműködő partnereink: az iskola védőnője, iskolaorvosa, a Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat, a Megyei ÁNTSZ, a helyi egészségügyi szolgálat, a rendőrség, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, a helyi önkormányzat szociális osztálya, az erdei iskolák. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban évente két alkalommal, ősszel (szeptemberben) és tavasszal (májusban) mérjük fel tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során leképezhetők az egyes képességeknél felmerülő hiányosságok. Az így feltárt problémás területek a gyerekek életmódjának ismeretével kiegészítve megfelelő kiindulási alapot biztosítanak az egyén, illetve a közösség felzárkóztató, fejlesztő tervének elkészítéséhez. A méréshez a „Mini Hungarofit” 5+1 rendszert alkalmazzuk, mely a következő feladatokból áll: - helyből távolugrás (3 kísérlet): az alsó végtag dinamikus erejének mérése (centiméterben) - tömöttlabda-dobás két kézzel fej fölött hátra (3 kísérlet), 5-6.évfolyam fiúk, 5-8. évfolyam lányok: 2 kg, 7-8. évfolyam fiúk 3 kg: felső végtagok és törzs dinamikus erejének mérése (centiméterben) - hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan (max. 4 perc): a hasizom erőállóképességének mérése - hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (max. 4 perc): a hátizmok erőállóképességének mérése - fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (max. 3 perc): a vállöv és karizmok erőállóképességének mérése - 12 perces futás: az aerob, hosszú távú futó-állóképesség műszerek nélküli mérése (méterben) A tanulók eredményeit egy táblázat alapján lehet értékelni. A mérések eredményeit pontokká alakítva különböző kategóriákba sorolja a pillanatnyi fizikai állapotukat: „igen gyenge”- gyengekifogásolható- közepes- jó- kiváló- extra”. A kategóriákhoz tartozó elemzés illetve magyarázat az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című OM által kiadott segédanyagban található meg. A teszteredményekből a diákok felvilágosítást kapnak, mely alapján nyomon követhetik saját fittségi állapotuk alakulását, fejlődését. Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által ellátandó feladatok:
48
1. Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint: testi fejlődés (súly, hossz, mellkörfogat) pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás) BCG-heg ellenőrzése mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások) golyvaszűrés vérnyomásmérés 2. A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása 3. Elsősegélynyújtás 4. Az orvosi vizsgálatok előkészítése 5. A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése 6. A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése 7. Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban: az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), családtervezés, fogamzásgátlás, szülői szerep, csecsemőgondozás, szenvedélybetegségek megelőzése. 8. Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel 9. Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás) 10. Pályaválasztás segítése 11. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.) 12. Egészségnevelési előadások, felvilágosító fórumok, egyéni beszélgetések 13. Rendszeres ill. szükség szerinti tisztasági vizsgálat 3.8. Környezeti nevelési program "Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni." (Burke) Jövőkép Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egésznek fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységüket áthatva. Bízunk abban, hogy politikai döntéshozóink belátták: az élhető környezet fenntartása minden embert érintő probléma, amely valamennyiünk közeli és távolabbi jövőjét meghatározza.
Pedagógiai célok 49
Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt, a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés, a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése, az általános célokra vonatkozó érték–és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, rendszerszemléletre nevelés, holisztikus és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben, fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése, a környezetetika hatékony fejlesztése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, tapasztalatokon alapuló, kreatív környezeti nevelés, tolerancia és segítő életmód kialakítása, a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése, képességének kialakítása, fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése.
Helyzetkép, helyzetelemzés Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő. Az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti kézmosási lehetőségek adottak. A javításokat folyamatosan elvégzik. A szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak, napsütésben a nagy hőség ellen a sötétítés megoldott. Az udvar a nagyvárosi létből fakadóan kicsi. Az iskola körüli zöld terület parkosított, a közvetlen környezete még átalakításra vár. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink Nyári táborok, tanulmányutak, kiállítások, a lakóhely értékeinek megismerése, szelektív hulladékgyűjtés a papír, PET-palack és hagyományos kommunális hulladék elkülönítésére, jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek (pl. faültetés) aktuális jubileumi ünnepségek tartása, környezetvédelmi témák megjelenítése a faliújságon, tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés. A nagyvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységük lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, a sétálóutcák kialakításának
50
következményei, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak. A diákoknak lehetősége van különböző állampolgári tevékenységek gyakorlására, amikor bekapcsolódnak a döntéshozatali eljárásokba, demonstrációk szervezésébe, egy – egy környezetkárosítás feltárásába. Az aktivitás fokozása és az iskola környéke vagy a város lakosságának bevonása a különböző zöld akciókba mindenki számára hasznos. Konkrét célok Magyar nyelv és irodalom Ismerjék mg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását, legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre, erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük, legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre, tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni, tudatosan készüljenek a "nyelvi környezetszennyezés" elkerülésére,
Történelem Értsék meg és tudják, hogy hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, vonják le a tapasztalatokat ismereteikből a fenntartható társadalom megvalósítása érdekében, tudják értelmezni, hogy hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül, értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében, Idegen nyelv Váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek, feldolgozásának segítségével, legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni, fejlődjön állampolgári felelősségtudatuk, alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, 51
fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációs képessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit,
Matematika Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére, tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, fejlődjön logikus gondolkodásuk, és a lényegkiemelő képességük, tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, alakuljon ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségük. Fizika, kémia Legyenek képesek a környezeti változások megértésére, magyarázatára, ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, vegyi anyagok) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, ismerjék fel a fizikai és kémiai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat, tudják elemezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak használni, ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá, rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Biológia, földrajz Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérsékelési lehetőségeit, értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult globalizáció a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére, ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet,
52
ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, valamint a környezeti hatások miatt bekövetkező változásokat, ismerjék a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait, aktív tevékenységgel legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk.
Informatika Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása), legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek segítségével, fejlődjön logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük, képesek legyenek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, redukálására, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, képesek legyenek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, a számítástechnikai eszközök használata során valósítsa meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit, Hittan: Elevenítsék fel a Biblia tanításait, útmutatásait azzal kapcsolatban, hogy milyen a helyes, kívánatos viselkedés a Földünk, környezetünk, a természet és teremtett világunk megóvása érdekében Legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkedvesebb károsodást okozzák, tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni, mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk, alakuljon ki az a szemléletük, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek, alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Ének–zene Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. 53
Rajz és vizuális kultúra Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, ismerjék a természetes alapanyagok használatát, legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak, tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, kutassanak fel, ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket. Tánc- és dráma Sajátítsák el a néptánc elemeit, őrizzék a múlt mozgáskultúráját, tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel, legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképen és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.), fejlődjön a természethez való érzelmi kötődése a drámajátékon keresztül. Testnevelés Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészségüket, egészséges testi fejlődésüket, legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek, sajátítsák el régi, magyar. mozgást igénylő népi játékokat, tudatosítsák az egészség és a környezet komplexitását. Tanórán kívüli keretek Az érdeklődők számára nyári tábort szervezünk és évente meghatározott helyszínnel, változó úti céllal, komplex környezeti nevelési tartalommal, diákpályázatokon veszünk részt, környezet-és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos Herman Ottó, Kitaibel Pál, Less Nándor, Árokszállásy Zoltán), rajz - és fotópályázatokon veszünk részt, környezet - és természetvédő szakkört indítunk az érdeklődő diákok részvételével, változatos gazdag programokkal. A jeles napok megünneplése az iskolarádióban, plakátokon, akciókban, előadássorozatok szervezésével, a kerékpáros közlekedés népszerűsítése, népi hagyományaik, népszokások megismertetése, városunk építészeti értékeinek megismertetés városunk természeti értékeinek megismertetése. Osztálykirándulások 54
A környezeti nevelés egyik hatékony módszere, a helyi tanterv megvalósulását szolgálja, a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik, a kirándulásokon a megismerő tanulás, a cselekvő, felfedező magatartás dominál, ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabadidő megszervezése az önkiszolgálás, az együttesen megélt élmények képezik előnyei, jelentős személyiség- és közösségfejlesztő hatású, a kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk, megszervezéséért az osztályfőnök a felelős, a kirándulás költségeit a törvényben meghatározott módon kell tervezni.
Iskolai környezet Feladatunk a mindennapi iskolai élet "fizikai" és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbaráttá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá. Ehhez járulnak hozzá az alábbiak: Anyag-és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok, pedagógusok, dolgozók példamutatása, a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása, termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek díszítése, élősarok kialakítása, a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése, a menza környezetbarát, egészségesebb működtetése, az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média), Városi helytörténeti verseny, Jeles napok A környezeti nevelés a környezetkultúra átadásáról is szól. A tanév során két–három alkalommal rendezünk az évszak jellegzetességeihez, természeti változásaihoz kapcsolódó rendezvényt. Ráhangoljuk gondolatainkat, kialakítjuk szokásainkat, kiemelkedünk a hétköznapokból (a víz világnapja, a Föld napja, madarak és fák napja). Programfelelős: földrajztanár Időtartam: évi 1-1 alkalom. Hasznosítható anyag gyűjtése Az iskolai papírgyűjtés a tanév idején folyamatos. A papírgyűjtés eredményét nyilvántartjuk. Fontosnak tartjuk a munka eredményének prezentálását. Jó ha tudják, minden 60 kg papír egy vágásra érett fa életét menti meg. Az osztályok így "erdőt" gyűjtenek és telepítenek maguknak. A gyűjtött papír alapján osztályok közötti verseny van. Programfelelős: DÖK-vezető Időtartam: tanévenként 2 alkalom. Zöld könyvtár Az iskolai könyvtárban külön polcot jelölünk ki a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, cédéknek. Ezzel is felhívjuk a diákok figyelmét a téma fontosságára. Felelős: könyvtáros tanár Időtartam: folyamatos Iskola – szülő – tanuló viszony
55
Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén: a tanulók, a családok, a szülők. Az iskolai környezeti nevelés hatékonyabbá teszi a szülőket, illetve a helyi lakosságot a helyes környezet-természetvédő magatartás iránt. Az iskola törekszik a szülők környezeti akciókba való bevonására. Szoros együttműködés alakult ki a hasznosanyag-gyűjtés terén, faültetési akciók, kerítésfestés, a Pere községben kialakításra kerülő táborhelyünk környezetének formálásában. Fontos, hogy a szülőket rendszeresen tájékoztassuk környezeti nevelői munkánkról, valamint az ezzel kapcsolatos feladatainkról. Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek – pedagógusnak, technikai munkatársnak egyaránt – tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén. "Úgy érzem, amit teszünk, egy csepp a tengerben. azonban sekélyebb volna a tenger." (Teréz anya) 3.9. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása Jogi háttér: A parlament 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. E törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. A fogyasztóvédelmi törvény, valamint az EU jogharmonizáció alapján a közoktatási törvény 2003. évi módosításában is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT 2003) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi viselkedés megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában.
56
Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT 2003) Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez az egészséges és elviselhető környezetben való élethez a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai Tanórán kívüli elemek Módszertani elemek: A módszereknek tartalmazniuk kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása, Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel, Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel, Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése), Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).
57
A tanórai foglalkozások lehetőségei a fogyasztóvédelmi oktatásban Technika: áruismeret, a termékminőség és a gyártás összefüggései, Matematika: banki, biztosítási, áruvásárlási számítások, Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák), Földrajz: eltérő fogyasztói szokások, Magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái, Biológia, természetismeret: Génmódosított élelmiszerek (GMO), az élelmiszerek útja a vásárlókig, kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás, Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok, használatuk, Informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyek, Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet – és védelem, a reklám története Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai. Tanórán kívüli tevékenységek: Vetélkedők, versenyek, rendezvények, piaci séták, bankok, üzletek, bevásárlóközpontok látogatása, Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel), Az iskolai fogyasztóvédelem működése (az iskola, mint fogyasztó és, mint piac), Kirándulások: szolgáltatások igénybevétele, önálló gazdálkodás, döntések gyakorlása. 3.10. Közlekedésre nevelés Az uniós adatok alapján a 0 és 14 év közötti gyermekeket érintő halálesetek közül, minden tizedik közlekedési balesetre vezethető vissza. A közúti közlekedés legvédtelenebb és legveszélyeztetettebb alanyai a gyermekek, bár a statisztikai felmérés azt mutatja, hogy a gyermekbalesetek száma csökkent. Néhány ok, ami miatt a gyermekek közlekedési baleset áldozataivá válhatnak: Az általános iskolás felső tagozatos diákok, életkorukból adódóan a közúti forgalomban kerékpárral már részt vehetnek. Azonban a KRESZ ismerete, betartása a kerékpár vezetéstechnikájának elsajátítása számukra is kötelező. Nagyon sok baleset alapvető forrása a nem megfelelő távolságbecslés. A gyermek nem tudja megbecsülni, hogy egy adott érkező sebességgel közeledő jármű előtti áthaladása biztonságos-e vagy sem. Így a féktávolságon belül a haladó gépjármű elé történő lelépés, vagy olyan vészhelyzet fegyelmezetlenségből történő előidézése, mely a járművezetőt vészfékezésre kényszeríti – balesetet okozhat. Iskolánk forgalmas útvonal mellett fekszik. Megközelítése két zebrán keresztül történhet. Az egyik zebra a körforgalom kivezető szakasza, ahol gyakran előfordul, hogy az autóvezetők irányjelzés nélkül hagyják el a körforgalmat. A másik zebrát fekvőrendőrök védik. Sok szülő hordja gyermekét autóval iskolába. Náluk a gyermekülés és a biztonsági öv használata az egyik balesetmegelőző tényező. Feladataink:
A megvalósítás területei, a nevelés célcsoportjai, felelősök: Az iskola környékének közlekedési ellenőrzése A tapasztalt hiányosságok jelzése a hatóságok felé 58
Közlekedésbiztonsági oktatás Közlekedésbiztonsági bemutatók
Osztályfőnöki órák (év elején, hosszabb iskolai szünetek előtt, nyári szünet előtt) Környezetismeret óra, technika órán Vetélkedő, szabadidős tevékenységek során
3.11. Társadalmi bűnmegelőzés A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája öt prioritást jelölt ki feladatként: Gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése A városok biztonságának fokozása A családon belüli erőszak megelőzése Az áldozattá válás megelőzése, az áldozatokat segítő eszközök kialakítása Bűnismétlés megelőzése E feladatok teljesítésének záloga a társadalom legszélesebb rétegeivel való partneri viszony kialakítása. Az iskolai és iskolakörnyéki erőszak egyre gyakoribbá váló jelenség, amelyre az iskolának is reagálnia kell: Iskolánkban ügyfélszolgálat (portaszolgálat) működik. A látogatókat a portás csak meghatározott céllal engedi fel a megjelölt személyekhez. A Házirendben szabályozva van az iskolába behozható tárgyak köre. A Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős – ha szükséges – az előírtak szerint intézkedik. Feladataink: A tanulók biztonságérzetének növelése
Bűnalkalmak csökkentése
A megvalósítás területei, a nevelés célcsoportjai, felelősök: Az alsós szülők év elején írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyereket ki viheti haza az iskolából. Tanítási órák előtti és tanítási órák utáni ügyelet biztosítása. Tanulószobai ellátás biztosítása. Iskolai portaszolgálat. Csak írásos szülői kérés alapján engedik haza egyedül a tanulókat a tanítók. Házirend szabályozza az iskolába behozható tárgyak körét. Az iskolában a Diákönkormányzat által ellátott ügyeletei rendszer működik a szünetekben. Veszélyeztetettség esetén az iskola értesíti a szülőket, a tanulót csak a szülőnek „adja át”. Zártkörű iskolai rendezvények. Ember és társadalomismeret órán, osztályfőnöki órán, hittan órákon 59
Környezeti tényezők hatásának csökkentése
Áldozati kockázat csökkentése
Jogkövetés terjesztése, a konfliktusok erőszakmentes megoldásának hirdetése A szabadidő hasznos és biztonságos eltöltése Családon belüli erőszak észlelése
személyiségfejlesztés. Negatív hatás tapasztalása esetén értesítjük az illetékes hatóságokat. A városrész Polgárőrségével napi kapcsolat kialakítása (pl. rendezvények biztosítása) Felvilágosító, bűnmegelőzési foglalkozások: osztályfőnöki óra, ember és társadalomismeret óra. DADA programban való részvétel. Ember és társadalomismeret órán, osztályfőnöki órán, hittan órákon személyiségfejlesztés. Szakköri foglalkozások, sportkörök, Jókainapok, nyári táborok szervezése. Az osztályfőnök vagy a tanárok jelzése alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős értesíti a megfelelő szerveket.
3.12. Áldozattá válás megelőzése Évente több tízezer kiskorú személy válik bűncselekmény áldozatává. Az ismertté vált rablások majdnem negyedét gyermekek és fiatalkorúak sérelmére követik el. A személy elleni erőszakos bűncselekmények kb. 10 százalékának gyermek- és fiatalkorú a sértettje. A megelőzést szolgálja a felvilágosító tevékenység. Áldozattá válás lehetséges esetei: Közlekedési kapcsán Családon belüli erőszak során Vagyon elleni bűncselekmények esetén Szexuális bűncselekmények során Egy speciális– de nem elhanyagolható terület az áldozattá válás témakörben–, a interneten leselkedő veszélyek realitása. Sok tizenéves keresi problémái megoldásához társai támogatását online fórumokon. Ha a gyerekek internetes kommunikációs eszközöket, például csevegőszobákat, e-mail és azonnali üzenetküldő programokat használnak, fennáll a veszélye annak, hogy netes „ragadozókkal” találkoznak, akik bensőséges kapcsolatot építenek ki gyerekekkel, majd szexuális tartalmú képeket küldenek, kérnek (Webkamera) a gyerektől. Feladataink: Közlekedésbiztonság javítása
A megvalósítás területei, a nevelés célcsoportjai, felelősök: Jókai napokon rendőrségi bemutató 60
Családon belüli erőszak felszámolása Vagyon elleni bűncselekmények kivédése Szexuális bűncselekmények megelőzése Netes áldozattá válása kivédése Felkészítés a nyári szünetre
Osztályfőnöki órákon drog- és balesetmegelőzési előadások. Környezetismeret és technika óra: közlekedésbiztonság, DADA program Az osztályfőnök vagy a tanárok jelzése alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős értesíti a megfelelő szerveket. Felvilágosító, bűnmegelőzési foglalkozások: osztályfőnöki óra, ember és társadalomismeret óra. Önvédelmi sportok népszerűsítése Tanulók felvilágosítása a veszélyekről: informatika óra, osztályfőnöki óra Szülők tájékoztatása: szülői értekezlet Tantestületi tájékoztatók a tanárok felkészítésére.
3.13. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikák Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása és alkalmazása fontos lépés a bűnmegelőzés érdekében. E technikák segíthetnek az esetleges áldozattá válás elkerülésében is. Ki kell alakítani a tanulókban a reális veszélyérzetet, és mintát kell adni az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákból. Megvalósítás: Osztályfőnöki órán: Az osztályban kialakuló konfliktusok megbeszélése, Vitakultúra elsajátítása Tánc- és dráma órákon: szerepjátékok segítségével Hittan órán: A drámapedagógiai eszköztárának használatával Filmelemzések kapcsán 3.14. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása Az IKT-eszközöket mindenféle tantárgy oktatásában felhasználjuk, a következő tevékenységekhez: házi feladatok készíttetése számítógéppel tanulók információgyűjtése tanári prezentációk projektorral tanulói prezentációk projektorral stb. Módszertani újdonságot jelent a digitális óraszervezés (interaktív tábla, Sulinet, SDT használata). Alkalmassá tesszük a tantermek nagy részét arra, hogy abban újszerűen szervezhessük a tanulástanítás folyamatát. A helyiséget (vagy helyiségeket) fölszereljük a korszerű IKT-eszközökkel. A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:
61
Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés, diagnosztikus mérés IKT alkalmazására szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédiás cédék, dévédék eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek: A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: Számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel), bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására), fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére), összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére, számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban, aktív tábla, szavazógépek alkalmazása,
62
csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.), mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.).
63
4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A nevelés-oktatás személyi feltételei a nevelési és oktatási tervünknek, az OM által kiadott kerettantervi óratervek óraszámainak megfelelően biztosítottak. A szakos ellátottság 100 %–os. A tárgyi, anyagi ellátottságunk a finanszírozási rendszer alapján alapvetően biztosított. Az épület a jelenlegi tanulólétszám elhelyezésére szűkösen elegendő, az esetleges növekedés feltétlenül bővítést tesz szükségessé. Az egyes tantárgyak oktatásához szükséges eszközök, felszerelések, szemléltető anyagok alapvetően rendelkezésre állnak. A helyi tanterv tartalmazza ezek listáját. Az eszközjegyzék a mellékletben található. 5. AZ ISKOLA ÉLET-ÉS MUNKARENDJE, HAGYOMÁNYOK Általános munkarend Az iskolai házirend meghatározza a tanulók és nevelők számára betartandó azon szabályokat, normákat, kötelességeket és jogokat, amelyeket közösen alakítottunk ki. Ezeket a törvényes előírásoknak, a szülői és társadalmi elvárásoknak, a diákönkormányzat és a nevelőtestület véleményének megfelelően fogalmaztuk meg. Betartása minden érintett számára kötelező, végrehajtását az egész iskolai közösség figyeli, értékeli. A délelőtti tanítás és délutáni szabadidős, illetve nem tanórai foglalkozások időbeosztásáról, a szünetekről az éves munkaterv elkészítésénél döntünk. Az órarendet az iskolavezetés készíti el a tantermek beosztásával egyidejűleg, a lehetőségek mérlegelése, az egyéni és csoportérdekek egyeztetése, a nevelési és oktatási célok figyelembevételével. A tanulási nehézségekkel küzdő, megfelelő otthoni körülményeket nélkülöző, vagy a szülők igényei, az osztályfőnökök javaslatai alapján bekerült felsős tanulók tanulószobán tanulhatnak naponta 3 órán át. Itt a szaktanárok váltakozó beosztása miatt minden tantárgyból korrepetálásban részesülhetnek az arra rászorulók. A tanulószoba ingyenes. A szabadidőben igénybe vehető szakköri, sportköri foglalkozásokon való részvétel, a könyvtárhasználat, a rendezvényeken, kirándulásokon való részvétel, az egészségügyi szolgáltatások (szűrővizsgálatok, védőoltások, stb.) térítés nélkül igénybe vehetők. Az egyes járulékos költségek (belépődíj, utazási költségek, esetleges szükséges vásárlások: sportfelszerelés, könyv, hangszer, anyagvásárlás) - a szülőket terhelik.
64
6. LEGITIMÁCIÓS ZÁRLAT
Véleményezte: az iskola szülői szervezete: _________________________________ Ujjné dr. Grajz Erzsébet elnök
Egyetértését nyilvánította: a diákönkormányzat: _________________________________ dr. Hanvay Csabáné DÖK vezetője Elfogadta: a Jókai Mór Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tantestülete: ________________________________
Készítette: _________________________________ Kis Klára igazgató Jóváhagyta: ___________________________________ Fehér Norbert A Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség vezető lelkésze
Miskolc, 2010. augusztus 31.
65
A pedagógiai programunk alapfokú művészetoktatást leíró részének átdolgozása a 27/1998 (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról elnevezésű rendelet módosítása (Hatálybalépése 2011.02.03.) miatt történt. A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően – folytatott képzések felmenő rendszerben folytatódnak oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027 tanévig be tudják fejezni. Ezen képzéshez tartozó tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit és az előírt tananyagot a 2006. szeptember 01-én kelt dokumentumunk tartalmazza. (1. sz. melléklet) Jelen pedagógiai programban és az új helyi tantervben leírtakat a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni. A képzéshez tartozó tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit, az előírt tananyagot a 2. sz. melléklet tartalmazza.
66
Alapfokú művészetoktatás Színművészeti-bábművészeti ág Színjáték tanszak A SZÍNJÁTÉK TANSZAK CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. A képzés nyújtson lehetőséget a színművészet területén: minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételre; a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerésére; differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerésére, azok széles körű alkalmazására; az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerésére; a színjáték kulturális tradícióinak megismerésére; a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére; arra, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják; minél több élő és rögzített színházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintésére; a színházi-drámai formával való kísérletezésre, továbbá a színjátéknak, mint művészi kommunikációs formának megtapasztalására; a közös alkotómunka adta örömteli együttlétre; arra, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; az önkifejezésre; az önértékelésre annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják. Előképző 1–2. és alapfok 1–6. évfolyamain
67
Célok
Képességek, készségek fejlesztése, kiemelten:
érzékelés; megfigyelés; önismeret; kifejezés; problémamegoldás; kommunikáció; empátia; koncentráció; együttműködés közös játékban, gyakorlatokban, produkcióban.
Köznapi és alapvető színházi kifejezésformák megtapasztaltatása.
Eszközök és eljárások
Feladatok
Indirekt ismeretközlés, képességfejlesztés. A kommunikáció általános (köznapi) formáinak fejlesztése, gyakoroltatása. Alapvető, a befogadást elősegítő színházi ismeretek közvetítése.
Köznapi kommunikációs helyzeteknek megfelelő tematika. Csoportos feladatvégzés. A tanári irányítás túlsúlya. A tanulói munka folyamatos egyeztetése, tanári értékelése.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A művészeti tevékenység mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a színművészetben és bábművészetben ötvöződnek. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.
A színházi alkotómunka hatékony eszköze a személyiségfejlesztésnek: különösen a kamasz, majd ifjúkorba lépő fiatalok személyiségének kialakulásához, gazdagításához, énképének, önismeretének fejlesztéséhez, önmeghatározásához, érzelmei kifejezéséhez, gondolatai megfogalmazásához, az önkifejezéshez járul hozzá. A színjátékoktatásban alkalmazható tevékenységformák a személyiségfejlődés rendkívül érzékeny, fontos, és meghatározó szakaszában nyújtanak közösségi élményt, adnak hiteles – az
68
önértékelést segítő – visszajelzést a csoporttagoknak. Ebben az életkorban egyén és közösség, belső és külső világ, legalitás és moralitás konfliktusának feldolgozásához pótolhatatlan segítséget nyújtanak. Akkor kínálnak közös értékrendet, társas együttlétet, amikor az egyén sokszor magára marad kétségeivel, amikor tudatosítja a világ feloldhatatlan ellentmondásait, szólamok, eszmék és valóság kontrasztját. Ezek az élmények, tapasztalatok, indulatok, gondolatok a játék alapanyagát képezik. „Kijátszásuk” segíti a feldolgozást, értelmezést, önmaguk elfogadását. Feladat a személyiség önfejlesztésének elősegítése, amelynek alapja a tanulók önismeretének gazdagítása, hogy képesek legyenek saját lehetőségeik és korlátaik felismerésére. Kiemelt feladataink: az önismeret, önelfogadás, önértékelés képességének kialakítása, fejlesztése; az alkotókészség fejlesztése; a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása; az érdeklődés felkeltése a kultúra, a társadalmi jelenségek és problémák iránt; a közösségi tevékenységek iránti igény kialakítása. A fejlesztés eszközei: önismereti, együttműködési, kommunikációs képességeket fejlesztő gyakorlatok a tantárgyak tananyagába és követelményeibe beépítve vagy tanórán kívüli tréningekkel; produkciók létrehozása (vizsgák, versenyek, fesztiválok, iskolai ünnepek); a tanulói produkciókról, tanórai tevékenységekről videofelvétel készítése, annak visszanézése, elemzése, értékelése az önértékelés képességének fejlesztésére; színház- és múzeumlátogatások; iskolai és iskolán kívüli kulturális rendezvényeken való szereplés, illetve részvétel motiválása (amennyiben a tevékenység hozzájárul a helyi tantervben megfogalmazott követelmények teljesítéséhez). Az iskolában oktató pedagógusok, művészek a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálását. Kiemelt kompetenciák a színművészet területén Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák Színházi alapfogalmak/szakkifejezések alkalmazása Drámai/színházi konvenciók alkalmazása A szöveg– és előadáselemzés meghatározó szempontjainak, a színészi alkotómunka fázisainak, főbb összetevőinek megismerése, alkalmazása Drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasása Különböző színészi technikák megismerése és alkalmazása Színházi improvizáció Karakterábrázolás nyelvi, beszédtechnikai, illetve mozgásos eszközökkel Előadásban (játékban) szerepek megformálása A rendezői instrukciók mentén végzett munka Más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazása a szerepalkotás során Színházi előadások elemzése, értékelése
69
Személyes kompetenciák Önállóság Döntésképesség Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Mozgáskoordináció Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák Kapcsolatteremtő készség Kezdeményezőkészség Empatikus készség Tolerancia Kommunikációs rugalmasság Adekvát metakommunikáció Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák Kreativitás, ötletgazdagság Problémamegoldás Figyelem összpontosítás Helyzetfelismerés Kritikus gondolkodás
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a tananyagba beépítve, másrészt az oktatók, a művészek és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, illetve a tanulói közösségen keresztül érvényesül. A közösségben kialakuló értékrend, normák, szabályok, elvárások segítik az egyént a döntésekben, a felelősségvállalásban. A közösségfejlesztés területén kiemelt feladataink: az iskolai tanulói közösség egyéni arculatának kialakítása; a közösség hagyományainak megismertetése; a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, összehangolása; a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása, folytonosságának elősegítése. A fejlesztés eszközei: produkciók létrehozása, bemutatása; a szűkebb és tágabb közösség ünnepeinek megtartása, ünnepteremtés; iskolai hagyományok teremtése, megőrzése (ballagás, diáknap, fesztiválok, versenyek, alkotótáborok); tanórán kívüli foglalkozások biztosítása; a tanulók, illetve a tanulók és a pedagógusok közös problémamegoldó tevékenységén alapuló foglalkozások biztosítása. Az iskolai közösség kialakítása, fejlesztése csak a tanulók aktív részvételével, közreműködésével valósítható meg.
70
Feladatunk a fent megfogalmazott keretek között az iskolai közösség és a tágabb társadalmi környezet közötti kapcsolat biztosítása is. A TEHETSÉG, TEVÉKENYSÉG
KÉPESSÉG
KIBONTAKOZÁSÁT
SEGÍTŐ
PEDAGÓGIAI
A képességek feltárása, a tehetség felismerése folyamatosságot, valamint a pedagógus, szülő, tanuló együttműködését igénylő feladat. Iskolánk alapvető feladatai közé tartozik a tehetségek felkutatása, gondozása, kibontakozásuk elősegítése. A tehetségfejlesztés iskolánkban alkalmazott módjai: gazdagítás és elmélyítés (differenciálás, nyitott feladatok, különböző munkatempó, egyéni fejlesztés, különféle csoportosítás osztályon, évfolyamon belül, a tehetséges tanulók minél nagyobb önállóságot, alkotó jellegű feladatot kapnak); gyorsítás (több évfolyam anyagát rövidebb idő alatt teljesítheti a tanuló). A tehetségfejlesztés feladatai, eszközei: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások (neves szakemberek bevonásával szervezett tréningek, kurzusok, táborok az önismeret, az önértékelés, a művészi kifejezőkészség, a problémamegoldó készség fejlesztésére, az ismeretek bővítésére); felkészítés versenyekre, fesztiválokra; versenyek, fesztiválok szervezése; felkészítés szakirányú továbbtanulásra. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKÉT, Helyiségek a művészeti ágak közös követelményei alapján
Helyiségek
Mennyiség (db)
igazgatói iroda igazgatóhelyettesi iroda
1
gazdasági vezetői iroda
1
ügyviteli helyiség
1
nevelőtestületi szoba
1
könyvtár Kiszolgáló-helyiségek szertár, raktár (jelmeztár)
1
aula (előtér, várakozó)
1
1
71
porta
1
személyzeti WC
nemenként 1-1
tanulói WC
nemenként 1-1
öltöző, zuhanyzó
nemenként 1-1
elsősegély-helyiség
1
Helyiségek felszerelése és egyéb berendezési tárgyai Helyiségek bútorzata 11/1994. (VI. 8.) MKM és egyéb rendeletben előírt minimum mennyiségi berendezési mutató tárgyai igazgatói iroda íróasztal szék tárgyalóasztal szék iratszekrény fax telefon igazgatóhelyettesi iroda, gazdasági vezetői iroda, ügyviteli helyiség asztal szék iratszekrény lemezszekrény fénymásoló számítógép asztallal, székkel nyomtató telefon nevelőtestületi szoba fiókos asztal szék napló- és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény, fogas mosdókagyló tükör
Mennyiség (db)
1 1 1 2 1 1 1
1 1 1 2 1 1 1
a felnőttlétszám figyelembevételével a felnőttlétszám figyelembevételével 1 1 1 1
3
1 1
1 1
a pedagóguslétszám szerint 1 a pedagóguslétszám szerint 1 1 2
2
a pedagóguslétszám figyelembevételével 1 1
2
3 1 1 1 1
2 1 2
1 1
72
könyvtár tanulói asztal, szék egyedi világítás könyvtárosi asztal, szék szekrény (tároló) tárolók, polcok, szabadpolcok létra (polcokhoz) telefon fénymásoló számítógép, nyomtató videolejátszó, -felvevő) televízióval CD írásvetítő Egészség- és munkavédelmi eszközök
az iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben olvasóhelyenként 1 1-1 háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére 2
22 22 1-1 1 2
1 1 1 1-1 1
1 1 1 1-1 1
1 1
1 1
mentőláda
Iskolánként
1
zárható gyógyszerszekrény
Iskolánként
1
73
Helyiségek és felszerelésük az alapfokú művészetoktatás színművészet–bábművészeti ágának sajátos követelményei alapján 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben előírt Mennyiség minimum mennyiségi (db) mutató tanterem a tanszakok és a tanulók 1 számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglakozásokhoz szükséges számban előadóterem, próbaterem színpaddal 1 jelmez-, kellék- és díszlettár tanszakonként 1 1 Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei Tanterem tanulói asztalok, székek a tanulók létszámának 22 figyelembevételével nevelői asztal és szék Tantermenként 1-1 eszköztároló szekrény Tantermenként 1 tábla Tantermenként 1 vetítőállvány Tantermenként 1 vetítővászon Tantermenként 1 sötétítő függöny ablakonként, az ablakok ablakonként 1 lefedésére alkalmas méretben videokamera Tanszakonként 1 CD-lejátszó, magnetofon Tantermenként 1 televízió, videolejátszó, tantermenként 1 -felvevő) ruhatároló (fogas) tantermenként 1 szeméttároló tantermenként 1 Előadóterem, próbaterem mozgatható dobogók tantermenként 1 egész alakos tükör termenként 1 alapvető színpadi előadótermenként 1 világítástechnikai és hangtechnikai berendezés erősítők, hangfalak előadótermenként 1-2 egyszerű ritmus- és az előadás igénye szerint 20 dallamhangszerek Hang-, zörej-, és zajkeltő eszközök Tornaszőnyeg 10
74
Egyéb taneszközök könyvtári, könyvtárszobai, tantermi vagy jelmeztári elhelyezéssel: videofelvételek, CD-k, szakkönyvek, kellékek, jelmezek a tantárgyak évfolyamonkénti tananyagának megfelelően.
75
A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A tanulókkal kapcsolatos feladatok: szaktanári, tanulói, szülői közös tevékenységet igénylő feladatok, programok, szervezése (bemutatók, nyílt napok, táborok, tanulmányi kirándulások); a tanulók bevonása az iskolai rendezvények szervezésébe; diákönkormányzat elősegítése, fejlesztése; A szülőkkel kapcsolatos feladatok: éves munkaterv szerint két szülői értekezlet, valamint legalább két fogadóóra biztosítása, az ezen felül szervezett alkalmakról az érintetteket külön kell tájékoztatni; levelezés, értesítő, telefon; a szülői véleménynyilvánítás változatos lehetőségeinek megteremtése (fórumok, kérdőívek, interjúk); tájékoztatás az iskola hosszabb távú célkitűzéseiről, pedagógiai programjáról, illetve éves programjáról; a szülők meghívása nyílt napokra, vizsgákra, bemutatókra, iskolai rendezvényekre, tanulmányi kirándulásokra; a szülők bevonása az iskolai rendezvények szervezésébe.
76
A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA
Tantárgyak és óraszámuk: Tantárgyak és óraszámuk: A képzés évfolyamainak száma: 8 évfolyam (2 évfolyam előképző + 6 évfolyam alapfok) A képzés tantárgyai: Főtárgy: Dráma és színjáték (2 előképző) + (alapfok 1–6. évfolyam) Kötelezően választható tantárgyak: Beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) Tantárgy Évfolyamok Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2. 3. 4. Dráma és színjáték (Főtárgy) 2 2 3 3 3 3 Beszéd és vers (Kötelezően választható tantárgy) 1 1 1 1 Összes óra 2 2 4 4 4 4 A tanítási órák időtartama: 45 perc
AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
AZ
ISMERETEK
5. 3 1 4
6. 3 1 4
SZÁMONKÉRÉSÉNEK
A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei A követelményeket a Helyi tanterv követelményrendszere tartalmazza.
A beszámoltatás formái 1. Évközi beszámoltatás
Gyakorlati feladat végrehajtása önállóan vagy tanári irányítással Szóbeli felelet Írásbeli felelet
2. Év végi beszámoltatás (vizsga) Nyilvános bemutató színpadi produkció (előadás és/vagy jelenet, jelenetek) vagy
csoportos gyakorlatsor vagy
bemutató óra (tanári irányítással végrehajtott feladatok) Gyakorlati feladat végrehajtása (önálló munka; pl.: gyűjtőmunkák, gyakorlatsor összeállítása, levezetése stb.) Szóbeli vizsga (pl.: előadás-elemzés) Írásbeli vizsga (pl.: teszt, esszé) 3. Művészeti alapvizsga A beszámoltatási formák alkalmazásának szabályai a) Az év végi beszámoltatás (vizsga)
az előképző évfolyamain nem kötelező, az 1–6. alapfokú évfolyamokon a tanult valamennyi tantárgyból kötelező:
77
gyakorlati tantárgyakból a nyilvános bemutató kötelező, a szaktanárok választása alapján lehetőség van a kombinált beszámoltatásra: több tantárgyból összevontan számolnak be a tanulók a tanév anyagából (pl. a színpadi előadást úgy kell összeállítani, hogy abból mérhető legyen a Dráma és színjáték, valamint a Beszéd és vers adott évre előírt követelményeinek teljesítése is). b) Év közben a beszámoltatás rendszeres (legalább három alkalom félévente). c) Művészeti alapvizsga az utolsó alapfokú évfolyamra előírt követelmények teljesítését követően tehető.
AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Felvétel az iskola évfolyamaira Az iskola 1. előképző és 1. alapfokú évfolyamára jelentkezés életkori feltételei:
az előképző 1. évfolyamára azok a tanulók jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében töltik be 6. vagy 7. életévüket; az alapfok 1. évfolyamára azok jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében töltik be 8. vagy 9. életévüket. Az iskolába jelentkezőt bizottság hallgatja meg, amely javaslatot készít a tanuló csoportbesorolásáról. Ha a tanuló az iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt az iskola helyi tantervében az adott évfolyamra meghatározott követelmények figyelembevételével, majd javaslatot készít az igazgatónak a tanuló évfolyam- és csoportbesorolását illetően. A meghallgatás és a különbözeti vizsga feladatait tanévenként a bizottság tagjai állítják össze a következő típusok szerint: beszédgyakorlatok (koncentráció, hangzás, ritmus, artikuláció figyelembevételével) egyénileg és csoportosan; mozgásgyakorlatok (térhasználat, mozgásritmus, karaktermozgások, mozgáskoordináció lehetőségeinek figyelembevételével) egyénileg és csoportosan; improvizációs gyakorlatok téma, szerep vagy tárgyak megadásával (csak magasabb évfolyamra jelentkezők esetében). A tanulók felvételéről az igazgató dönt. Ha a tanuló más alapfokú művészetoktatási intézményből kéri átvételét, akkor bizonyítványába bejegyzett elvégzett évfolyamai alapján soroljuk be a megfelelő évfolyamba, illetve csoportba. Ha a kötelezően, illetve a szabadon választott tantárgya módosul, a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie az iskola helyi tantervében az adott évfolyamokra meghatározott követelmények alapján. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.
Ha tanév végén a tanuló teljesítményére – legfeljebb két tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha elégtelen osztályzatainak száma meghaladja a kettőt, a tanuló az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait.
78
A tanuló kérelmezheti, hogy több évfolyam tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget osztályozó vizsga letételével. Az iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamra az léphet, aki– a jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanulók mulasztásainak igazolásával kapcsolatos szabályozásokat az iskola szervezeti és működési szabályzata és házirendje tartalmazza. A TANULÓK MINŐSÍTÉSE
TELJESÍTMÉNYÉNEK
ÉS
SZORGALMÁNAK
ÉRTÉKELÉSE
A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE A tanulók értékelésének alapja a folyamatos teljesítmény, figyelembe véve a tanuló fejlődési ütemét. Az előképző 1. évfolyamán A tanulók évközi értékelése kifejtett szöveges (szóbeli, esetenként írásos) formában történik. A tanulók félévi és év végi teljesítményének minősítésére a négyfokozatú szöveges minősítési formát alakított ki: kiválóan megfelelt jól megfelelt; megfelelt; nem felelt meg.
Kiválóan megfelelt annak a tanulónak a teljesítménye, aki az adott évfolyamra előírt tantárgyi követelményeket kiemelkedően teljesítette. Jól megfelelt annak a tanulónak a teljesítménye, aki az adott évfolyamra előírt tantárgyi követelményeket teljesítette. Megfelelt annak a tanulónak a teljesítménye, aki az adott évfolyamra előírt tantárgyi minimumkövetelményeket teljesítette. Nem felelt meg annak a tanulónak a teljesítménye, aki a tantárgy adott évfolyamra előírt minimumkövetelményeit nem teljesítette. A félévi és a tanév végi minősítést kifejtett szöveges szóbeli értékelés kíséri. Az előképző 2. évfolyamán és az alapfok 1–6. évfolyamán Tanév közben a tanuló teljesítményét minden tantárgyból a tanár rendszeresen – félévente legalább három – érdemjeggyel értékeli. Az érdemjeggyel történő értékelés mellett a tanár a tanév során folyamatosan alkalmazza a kifejtett szóbeli, esetenként írásbeli értékelési formát is.
Egy tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a tanár egy érdemjeggyel értékeli. 79
Több tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a tanár(ok) tantárgyanként külön érdemjeggyel értékeli(k). Félévkor és év végén a tanuló teljesítményét a tanár osztályzattal minősíti. (Kivétel az előképző 2. évfolyam. Ott félévkor négyfokozatú szöveges minősítés van.) A félévi osztályzatokat az év közben szerzett érdemjegyek alapján, az év végi osztályzatokat az évközi érdemjegyek és a vizsga érdemjegye(i) alapján kell megállapítani. A tanuló teljesítményének értékelésére, minősítésére alkalmazható érdemjegyek és osztályzatok: (5); jeles jó közepes elégséges elégtelen
(4); (3); (2); (1).
A félévi és az év végi osztályzattal történő minősítést kifejtett szóbeli értékelés kíséri. A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE A szorgalom értékelése a tanuló foglalkozásokon való aktivitása, feladatvégzésének pontossága, kötelességtudata, képességeihez mért teljesítményének szintje, egyenletessége, alapján történik. Példás annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon folyamatosan aktívan közreműködik, felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, a feladatok végzésében önálló, a képességeihez mérten a legmagasabb teljesítményt nyújtja, teljesítménye egyenletes, önművelése rendszeres. Jó annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon aktívan közreműködik, de aktivitása nem folyamatos, rendszeresen készül, de nem pontos és alapos, a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni. Változó annak a tanulónak a szorgalma, akinek a foglalkozásokon aktivitása egyenetlen, a tanórákra való felkészülése rendszertelen, feladatait váltakozó érdeklődéssel végzi, önművelése rendszertelen, képességei alatt teljesít. Hanyag annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon nem mutat semmilyen aktivitást, feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi. A tanuló szorgalmának értékelésére, minősítésére alkalmazható érdemjegyek és osztályzatok: példás jó változó hanyag
(5); (4); (3); (2).
A tanuló szorgalmát félévkor és év végén egy osztályzattal kell minősíteni. A tanuló szorgalmának értékelését és minősítését félévkor és tanév végén a csoportvezető tanár – a csoportban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. A szorgalom osztályzattal történő minősítését kifejtett szóbeli értékelés kíséri.
80
AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
TANULMÁNYI
SEGÉDLETEK,
A taneszközök kiválasztása a szaktanárok javaslata alapján történik. A tankönyvválasztás a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével a szaktanár joga. A választásnál a következő szempontokat vesszük figyelembe: tartalma feleljen meg az iskola helyi tantervének; korszerű ismereteket közvetítsen; didaktikai módszerei feleljenek meg – a pedagógiai programban meghatározott – az iskolában folyó nevelés-oktatás alapelveinek, céljainak, feladatainak, eszközeinek, eljárásainak; segítse a tanulást, motiváljon; nyelvezete az adott korosztálynak megfelelő legyen; szerkezete legyen világos, érthető; esztétikus, igényes legyen; az ára legyen kedvező. Az iskola biztosítja a kiválasztott tankönyvek könyvtári hozzáférhetőségét is. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga tantárgyai: dráma és színjáték, valamint beszéd és vers A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés:
Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a színművészeti és bábművészeti ág valamelyik tanszakán beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének, színházismeret tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. (Színjáték és bábjáték tanszakon a fent megjelölt választható tantárgyak közül vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít,
81
valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.) A művészeti alapvizsga minősítése: A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni. Azokban a tantárgyakban, ahol a tantárgy vizsgája több vizsgarészből áll, ott a tantárgy osztályzatát a vizsgarészek osztályzatának számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső osztályzatának meghatározásában a szóbeli vizsgarész osztályzata a döntő. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti, alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
82
A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI
Dráma és színjáték tantárgy: Gyakorlati vizsga, két részből áll:
Improvizáció 2–3 perc Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges vagy szöveg nélküli 2–3 fős jelenet lehet. A szaktanárnak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, legalább tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételsor tartalmazhat szöveg nélküli vagy szöveges feladatokat. Az egyes tételeknek tartalmazniuk kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat (helyszín, szereplők, cselekmény, konfliktus). A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció – jelenet 3–5 perc Színpadi produkció A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján tanári irányítással készített prózai színházi produkció (2–3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. A tanuló a csoportban, közös akciókban, együttes játékban közreműködve, illetve egyéni színpadi feladatok megoldásával egyaránt számot adhat a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról. vagy – előadás 15-25 perc A vizsga értékelése Improvizáció – Az instrukciók megértése, követése – Együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése), – Színpadi jelenlét – Figyelem, koncentráció (játékban maradás képessége, egyértelmű szerepbe lépés, szituációban maradás, egyértelmű kilépés a szerepből) – Sűrítés képessége – A jelenet szerkezete, íve (a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés) a színjáték intenzitása, színjátszói kifejezőeszközök, karakterábrázolás (a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, karakter tartása). Színpadi produkció a színpadi helyzetek megértése, az önálló játékok közös játékba illesztése, együttműködés (a partner impulzusainak elfogadása, erős impulzusok a partner felé, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása), figyelem, koncentráció, színpadi jelenlét, ritmusérzék (a jelenet tempójának közös kialakítása, együttes tempóváltás), a színjáték intenzitása, színjátszói kifejezőeszközök, 83
karakterépítés (a karakter tartása, tipikus jegyeinek kiemelése), atmoszférateremtés.
Beszéd és vers tantárgy: Gyakorlati vizsga, két részből áll Beszédgyakorlat–sor bemutatása 5 perc Tételsorból húzott gyakorlatsor bemutatása (a beszédtechnikai gyakorlatok közül a szaktanár által összeállított – és legalább 3 különböző feladatot tartalmazó – gyakorlatsor) A vizsga értékelése Beszédtechnikai ismeretek: – a gyakorlatok ismeretének szintje, – a megvalósítás pontossága, – oldott artikuláció és középhang, – tudatos nyelvhasználat Vers– és prózamondás 5 perc A közösen feldolgozott művekből (kötelező memoriterek) a tanuló által választott két különböző hangulatú vers vagy próza előadása A tanuló a kötelező memoriterekből választott tíz művel készül (vers, monológ, prózai mű részlet vegyesen, lehetőleg különböző hangulatú szövegek). A vizsgán a tanulónak a vizsgabizottság által választott műveket kell előadnia. A választott szövegek előadása: – kifejező megszólaltatás, – előadásmód, – kiállás, – jelenlét, – közvetítő erő, – előadói készségek
84
LEGITIMÁCIÓS ZÁRLAT
Véleményezte: az iskola szülői szervezete: _________________________________ Szalay Zita elnök
Egyetértését nyilvánította: a diákönkormányzat: _________________________________ Egerer Zsuzsanna DÖK vezetője Elfogadta: a Jókai Mór Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tantestülete: ________________________________
Készítette: _________________________________ Kis Klára igazgató Jóváhagyta: ___________________________________ Fehér Norbert A Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség vezető lelkésze
Miskolc, 2011. augusztus 31.
85
E pedagógiai program 35. oldalán található „Tantervi óraszámok 1-4. évfolyam” és 36. oldalán található „Tantervi óraszámok 5-8. évfolyam” táblázatokat az 1. és 5. évfolyamon bevezetésre kerülő heti 5 órás testnevelés miatt a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 97.§ (6) és 27.§ (11) és a 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról módosított 132.§ (18) alapján a következőre változtattam és ezzel egyidejűleg a helyi tantervet a szükséges óraszámra átdolgoztam:
Tantervi óraszámok 1-4. évfolyam K: kötelező NK: nem kötelező Tantárgy/évfolyam egy osztálya
1. K
2.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kult. Technika és életvitel Testnevelés Összesen: Kötelező óraszám: Nem kötelező max órasz. Maximális terhelhetőség: Hittan Egyházi ének Tömegsport Egyéni fogl. Idegen nyelvi szakkör Idegen nyelvi csoportbont. Informatika szakkör Informatika csoportbontás Énekkar
NK
K
8,0
8,0
4,0
4,0
1,0 1,0 2,0 1,0 4,0
1,0 1,0 2,0 1,0 3,0
1,0 21
1,0
3. NK 6,0 2,0 4,0 1,0 1,5 1,0 1,0 1,0 2,5
1,0
20,0
K
1,0
4.
20,0
NK 2,0 1,0
7,0 3,0 3,0 1,0 2,0 1,0 1,5 1,0 3,0
0,5 3,5
21,0 20,0 20,0 4,0 4,0 4,0 24,0 24,0 24,0 Maximális terhelhetőségbe nem számítandó be 2,0 2,0 2,0 – – – 1,0 1,0 1,0 2,0 2,0 2,0 Tanórán kívüli foglalkozások (és csoportbontások) 1,0 1,0 – – – 1,0 1,0 1,0 – – – 1,0 – – 1,0
86
K
NK
1,0
1,0 22,5
2,0 22,5 4,0 26,5 2,0 1,0 1,0 2,5 – 1,0 – 1,0 –
Tantervi óraszámok 5-8. évfolyam K: kötelező, M: modul, NK: nem kötelező Tantárgy/évfolyam egy osztálya Magyar nyelvtan Magyar irodalom Történelem Hon. és népismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Term.ismeret/Eg.tan Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-z. Tánc és dráma Rajz/Mozg.k. és média Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Ember és társ ismeret Összesen: Kötelező óraszám: Nem köt. óraszám (alap): Maximális terhelhetőség Hittan Egyházi ének Tömegsport Egyéni fogl. Idegen nyelvi csoportbont Informatika csoportbontás Technika csoportbontás Tanulószoba Énekkar
5. K 2,0 2,0 2,0
M
6. NK
K 2,0 2,0 2,0
0,5 3,0 4,0 1,0 2,0
M
7. NK
M
NK
K 2,0 2,0 2,0
M
NK
0,5 2,0
3,0 3,0 1,0 2,0
1,0
2,0 1,0
3,0 3,0 1,0
2,0
3,0 3,0 1,0
2,0
0,5
1,0 0,5
1,0 1,0 4,0 0,5
K 2,0 1,5 2,0
8.
1,5 1,5 1,5 1,5 1,0
1,5 1,5 1,5 1,5 1,0
1,0 1,0 2,5 0,5
1,0 0,5 2,0 0,5
0,5 1,0 1,0 2,5 0,5
1,0
0,5
0,5
1,0 1,0
1,0 24,5
3,0
22,5
3,5
25
2,5
24,5 22,5 25,0 5,5 5,5 7,5 30,0 30,0 35,0 Maximális terhelhetőségbe nem számítandó be 2,0 2,0 2,0 1,0 – – 1,0 1,0 1,0 2,5 2,5 3,0 Tanórán kívüli foglalkozások (és csoportbontások) 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,5 –
1,0 1,5 –
87
1,0 1,5 1,0
25
3,0 25,0 7,5 35,0 2,0 – 1,0 3,0 1,0 1,0 1,0 1,5 –
LEGITIMÁCIÓS ZÁRLAT
Véleményezte: az iskola szülői szervezete: _________________________________ Szalay Zita elnök
Egyetértését nyilvánította: a diákönkormányzat: _________________________________ Egerer Zsuzsanna DÖK vezetője Elfogadta: a Jókai Mór Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tantestülete: ________________________________
Készítette: _________________________________ Kis Klára igazgató
Miskolc, 2012. augusztus 31.
88