PEDAGÓGIAI PROGRAM
„Az én tanításom nem arra van ítélve, hogy könyvtárak porában penészedjék, hanem hogy győztesen hasson a gyakorlati életben.” (Semmelweis Ignác)
Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola
Hatályba lépés: 2013. szeptember 2 .
TARTALOMJEGYZÉK I.
NEVELÉSI PROGRAM
1.
10. 11.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógia alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A pedagógusok és az osztályfőnökök feladatai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulók részvételi jogai az intézményi döntési folyamatban, a jogok gyakorlásának rendje A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Az iskolába való felvétel, átvétel Nkt. és Szt. szerinti szabályai A tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályai
II.
HELYI TANTERV
1. 2. 2. 1. 2. 2. 3.
Az iskola által alkalmazott kerettanterv A tanórai foglalkozások A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti tanórai foglalkozások Nem kötelező tanórai foglalkozások A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az érettségi vizsgával kapcsolatos követelmények A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének módja, formái Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje A tanulói teljesítmény értékelésének és minősítésének módja A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei A tanuló továbbhaladásának feltételei Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók mentesítésnek szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola környezeti nevelési elvei A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Szakmai program Óratervek A középszintű érettségi vizsga témakörei ZÁRÓ DOKUMENTUMOK A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a hozzáférés lehetőségei A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program felülvizsgálata és módosítása Nyilatkozatok a véleményezésről és az elfogadásról
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
III. 1. 2. 3. 4.
3-7. 7-11. 11-13. 13-16. 17. 17-19. 19-27. 27-28. 28-33. 33-38. 38-41. 42-44. 44-45. 44-45. 45. 45-52. 52-54. 54-55. 55-56. 56-59. 59-61. 61-65. 65-67. 67-68. 68-71. 71. 71-72. 72. 72-73. 73. 73-76. 76-78. 78-84. 85-102. 103-110. 110-111. 110. 110. 110. 110-111.
2
I.
NEVELÉSI PROGRAM
1.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
1. 1.
Pedagógiai alapelveink A tanulók személyiségére – és talán egész későbbi életére – meghatározóan hat az iskola saját éthosza, az a légkör, szellemiség és környezet, amelyben az iskolai mindennapi élete zajlik. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy tanítványaink jól érezzék magukat az iskolában, az iskola nyújtson számukra érzelmileg is biztonságot. Nevelő-oktató munkánk pedagógia alapelveit részben ez a szellemiség határozza meg, másrészt azok a jogszabályi előírások, amelyek az uniós elvárásokat és irányelveket is tartalmazzák:
gyermekközpontú szemlélet o nyílt, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó barátságos légkört teremtünk o valljuk, hogy minden ember érték, és minden gyerekben vannak olyan értékek, amit a pedagógusnak fel kell fedeznie és meg kell becsülnie o pedagógusi attitűdünk a tanulók személyiségének elfogadásán alapul, ha hibázik, nem őt magát, hanem a cselekedeteit bíráljuk esélyegyenlőség, esélyteremtés o törekszünk arra, hogy diákjainknak segítséget nyújtsunk a szociokulturális hátrányok leküzdésében o a felzárkóztatás és a tehetségfejlesztés révén minden tanulónak esélyt teremtünk képességei kibontakoztatására személyiségközpontú nevelés o nevelő-oktató munkánk ember- és személyiségközpontú o a differenciált oktatás eszközével alkalmazkodunk a tanulók egyéni képességeihez o a személyiségfejlesztés szerves része nevelő munkánknak a teljesítmény elismerése o elismerjük és a diákközösség előtt is kiemeljük a tisztességgel végzett munkát o nemcsak a kiemelkedő eredményeket tartjuk elismerésre méltónak, hanem a tanulók önmagukhoz mért fejlődését, erőfeszítését is rend, fegyelem o törekszünk a tanuláshoz szükséges rend és fegyelem megteremtésére o emberi együttélés szabályainak elsajátíttatását és betartását kiemelt célunknak tartjuk o minden erőnkkel küzdünk a verbális és fizikai agresszió ellen a pedagógusok példamutatása o a pedagógus egész személyiségével nevel: a viselkedésében, stílusában is megnyilvánuló értékrendje sokszor többet ér a szavaknál partnerközpontúság o törekszünk arra, hogy legfőbb partnereink, a tanulók és a szülők igényeit is figyelembe vegyük nevelő-oktató munkánkban o az iskolai élet minden őket érintő kérdéséről kikérjük véleményüket demokrácia o a demokratikus értékek közvetítése fontos feladatunk, az iskola egész szellemiségének ezt kell sugároznia o tiszteletben tartjuk a diákok demokratikus jogait törvényesség o az iskola működésének minden területén betartjuk a jogszabályi előírásokat o nevelő-oktató munkánk a köznevelési törvényben és a nemzeti alaptantervben meghatározott előírásokra épül világnézeti semlegesség o az ismereteket, a vallási és a világnézeti információkat tárgyilagosan és sokoldalúan közvetítjük o tiszteletben tartjuk a szülőknek azt a jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek 3
1. 2.
pedagógiai szabadság o a pedagógusok alkotó közösségének döntéseire épített, összehangolt pedagógiai munka folyik iskolákban, amely ugyanakkor a pedagógiai szabadságot is biztosítja o lehetővé tesszük, hogy a pedagógus a nevelési, illetve a pedagógiai program alapján az általa tanított ismereteket, illetve a nevelés és a tanítás módszereit megválassza fenntartható fejlődés o törekszünk a nevelő-oktató munka folyamatos fejlesztésére, a változó világ követelményeihez való alkalmazkodásra, a pedagógiai módszereink megújítására o a modern természettudományos és műszaki műveltség elsajátíttatása fontos célunk o széleskörű, a munka világában jól használható szakmai ismereteket közvetítünk. Az iskola által képviselt és közvetített értékek Az iskolában töltött évek alatt olyan értékrendet igyekszünk kialakítani tanítványainkban, hogy a tanulásra és a tisztességgel végzett munkára építve tervezzék jövőjüket, de ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy kiegyensúlyozott, boldog emberekké váljanak, akik később majd képesek lesznek harmonikus otthont teremteni a családjuk számára.
1. 3.
tanulás, tudás, munka igazságosság demokrácia emberi jogok hazafiasság - európaiság a rend és a szabadság egyensúlya szociális érzékenység szolidaritás tolerancia erkölcsös életvitel egészség környezettudatosság A nevelő-oktató munka céljai Nevelő-oktató munkánk alapvető célja:
Nevelő-oktató munkánk céljait az iskola két funkciója szerint határoztuk meg: ma iskolájának egyik fontos célja, hogy olyan ismereteket és kompetenciákat sajátíttasson el a tanulókkal, amelynek segítségével képesek lesznek a felnőtt-lét szerepeinek megfelelni, és helyt állni a munka folyamatosan változó világában, de alapvető célunk a tanulók személyiségének komplex fejlesztése is a nevelési programunkban meghatározott szellemiség szerint. Az egyes tantárgyak oktatási-nevelési céljait a helyi tanterv részletesen tartalmazza, amelybe a NAT előírása alapján beépítettük kiemelkedő célként a kulcskompetenciák fejlesztését is, amely eddig is legfontosabb célkitűzéseink között szerepelt. A köznevelési törvény alapján célunk o a tanulók harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődésének elősegítése, o készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő tudatos fejlesztése, o erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közösség és a társadalom érdekeivel összeegyeztetni képes emberek, felelős állampolgárok nevelése, o a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetségek gondozása. Célunk, hogy az iskolánkat elhagyó diákok egészséges személyiségként ballagjanak el. Legyen jövőképük, erkölcsi tartásuk, konvertálható tudásuk, igényük a folyamatos tanulásra, önművelésre, önmaguk és a világ megismerésére, a harmóniára, az otthonteremtésre. 4
Kiemelt nevelési területek és célok a NAT alapján:
Erkölcsi nevelés o a tanulók erkölcsi érzékének, érzékenységének fejlesztése o a kötelességtudat kialakítása és elmélyítése o a normakövető magatartás jelentőségének elfogadtatása o az egyéni és közösségi (társadalmi) felelősség mint érték elismerése o az értékkonfliktusok kezelése, tolerancia o a NAT-ban, illetve a kerettantervben meghatározott etikai ismeretek elsajátíttatása o nemzeti öntudat, hazafias nevelés nemzeti öntudat, hazafias nevelés o a nemzettudat, a nemzeti öntudat és a nemzeti önismeret elmélyítése o hazánk értékeinek, eredményeinek megismerése o a szűkebb és a tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi és vallási emlékeinek megismerése o a nemzeti és népi hagyományok megismerése, ápolása állampolgárságra, demokráciára nevelés o az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése o a demokrácia mint érték elfogadtatása, a demokratikus jogok aktív gyakorlása o tolerancia, elfogadás, diszkrimináció- és erőszak-ellenesség o a politikai döntéshozatal megértésének, elemzésének képessége o nyitottság a társadalmi jelenségek, problémák megismerése iránt az önismeret és a társas kultúra fejlesztése o a reális önismereten alapuló pozitív énkép kialakulásának elősegítése o a szociális és társas kompetenciák, az érzelmi intelligencia fejlesztése o a csoportdinamikai jelenségek és a csoporthatás felismertetése o a hatékony konfliktuskezelési technikák elsajátíttatása o az önkifejezés, önellenőrzés, önmegfigyelés, önértékelés, az emberismeret fejlesztése o a harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítására o a versengés és az együttműködés összhangjának felismertetése o az emberi együttélés normáinak elfogadtatása családi életre nevelés o a család társadalomban betöltött szerepének megismertetése o a család mint érték elfogadtatása o felkészítés a felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre, gyermeknevelésre o családtervezés o a családi szerepek és feladatok megosztásának módja o szexuális nevelés o háztartási ismeretek, családi költségvetés, takarékosság-takarékoskodás o az önálló életvitel, önellátás megszervezésének elősegítése testi és lelki egészségre nevelés o „A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok” és „Az iskola egészségnevelési elvei” fejezetek szerint. felelősségvállalás másokért, önkéntesség o annak elfogadtatása, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken kötelessége segíteni o a szolidaritás mint érték elfogadtatása o az önkéntes munka formáinak és jelentőségének megismertetése o az önmagáért és másokért való felelősségvállalás erkölcsi képességének kialakítása fenntarthatóság, környezettudatosság o A „Környezetnevelési alapelvek” fejezet szerint. pályaorientáció o a folyamatos tanulás, önképzés fontosságának felismertetése o képesség a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolására o önismeretre nevelés, a reális önkép kialakítása o a munkaerő-piaccal és a munkavállalói szerepekkel kapcsolatos ismeretek elsajátítása o a különböző szakmák megismertetése, tapasztalatszerzés 5
1. 4.
o a választott szakma iránti hivatástudat elmélyítése o felkészítés az álláskeresésre (önéletrajz, interjú stb.) o a szociális kompetenciák fejlesztése gazdasági és pénzügyi nevelés o a gazdaság élet alapvető összefüggéseinek megismertetése o a pénzügyi és a közgazdasági fogalmak, jelenségek közötti eligazodás elősegítése o képesség a marketinghatások felismerésére o a tudatos fogyasztói, vásárlói magatartás kialakítása o pénzügyi ismeretek, az anyagi javakkal való gazdálkodás képességének kialakítása o vállalkozói ismeretek médiatudatosságra nevelés o képesség a tudatos választásra az ismeretszerzést, művelődést és a szórakozást segítő médiumok között o a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközök, képi és hangzó kifejezőeszközök értelmezése a tanulás tanulása o a különböző tanulási stratégiák megismertetése o a leghatékonyabb egyéni tanulási technikák felismerése, használatának képessége o a folyamatos önképzés, tanulás igényének kialakítása o az önálló és tudatos ismeretszerzés képességének kialakítása o a megszerzett ismeretek alkalmazásának képessége o a problémamegoldó és a kreatív gondolkodás fejlesztése o a kooperatív csoportmunka megismertetése. A nevelő-oktató munka feladatai
Iskolánk – több funkciót is ellátó középiskola lévén – alapvető feladata, hogy azonos szinten és mértékben biztosítsa tanulói számára a tanulás gazdag lehetőségeit, az általános műveltség és mindhárom szakmacsoport képzési feltételeit, hogy egyenlő színvonalon oktassa a közismereti és szakmai tantárgyakat.
Alapvető feladatunk, hogy a szakközépiskolás diákokat eredményesen készítsük fel a kétszintű érettségi vizsgára, képességeik és motivációjuk alapján közép- vagy emelt szintre, hogy sikeresen folytathassák tanulmányaikat az OKJ-s szakképzésben vagy a felsőoktatásban.
Jelenlegi szakiskolás tanulóinkra vonatkozó feladatunk, hogy a képzés két éve alatt felkészítsük őket a szakképzésbe való bekapcsolódásra, illetve biztosítsuk számukra a szakközépiskolába való átlépés, így az érettségi vizsga letételének lehetőségét. A 2013 szeptemberében induló osztályoknál pedig a szakmai ismeretek és kompetenciák minél mélyebb elsajátítása a feladatunk, hogy megállják helyüket választott szakmájukban.
Fontosnak tartjuk az önálló életkezdéshez és a munkába álláshoz szükséges ismeretek és készségek elsajátíttatását is, a munka világában és az információs társadalomban felértékelődő kulcskompetenciák, illetve a szociális kompetenciák (érzelmi intelligencia, konfliktuskezelés, együttműködési készség stb.) fejlesztése alapvető feladatunk.
A nemzeti alaptanterv előírásai alapján a következő kulcskompetenciák fejlesztése a legfontosabb feladatunk: o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai kompetencia o természettudományos és technikai kompetencia o digitális kompetencia o szociális és állampolgári kompetencia o kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia o esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség o hatékony, önálló tanulás 6
1. 5.
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
Nevelőtestületünk tisztában van azzal, hogy a tanár-tanuló kapcsolatában szemléletváltásnak kell bekövetkeznie: a pedagógusnak ki kell lépnie a csak tanító szerepkörből, a tanulót saját „felnőtt képére” való alakítási funkcióból. A ma iskolájának tanulói ugyanis nem egyszerűen az ismereteket befogadó és megtanuló, hanem az újra fogékony és nyitott, de ugyanakkor a hagyományos pedagógiai módszerekre kevésbé fogékony fiatalok, ezért meg kell találnunk azokat az új módszereket, amelyekkel leginkább motiválhatjuk őket.
A legfontosabb pedagógiai módszerünk a fokozott, személyre szabott odafigyelés, erre különösen a csoportbontásos órákon van lehetőség. De az osztálykeretben tartott órákon sem lehetetlen a differenciált foglalkoztatás, különösen azokból a tantárgyakból, amelyeken a tanulóknak rendszeresen kell önállóan feladatokat megoldaniuk. Nevelő-oktató munkánk módszerei:
differenciált képességfejlesztés individualizált oktatás tevékenységközpontú oktatás csoportmunka projektmunka digitális tananyagok felhasználása IKT (infó-kommunikációs technológiák) szemléltetés (hagyományos és projektoros) önálló tananyag-feldolgozás önálló vázlatírás kiselőadás tanulói prezentáció tanári-tanulói kísérlet, demonstráció kreatív házi feladatok.
2.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
2. 1.
A pedagógusok feladatai
a)
Nevelési-oktatási feladatok:
a helyi tantervben előírt tananyagot átadja a tanulóknak, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetíti, oktatómunkáját a tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végzi, a tanítási órákra és az egyéb foglalkozásokra kellő alapossággal felkészül, illetve előkészül, nevelő-oktató munkáját az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott elvek, illetve a helyi tantervben rögzített követelmények és mérési-értékelési szempontok alapján végzi, nevelő-oktató munkája során gondoskodik a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal szükség szerint egyénileg foglalkozik, a hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegíti, nevelő-oktató munkája során előmozdítja a tanuló erkölcsi fejlődését; a közösségi együttműködés szabályainak betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveli őket, elősegíti tanítványai pályaorientációját, a szakmai életútra való felkészítését, a tanuló testi-lelki egészségét fejleszti és óvja,
7
b)
a pedagógiai programban meghatározottak szerint rendszeresen és sokoldalúan értékeli a tanulók munkáját, ellenőrzi a tanulók házi feladatait, értékeli az írásbeli munkáit, a dolgozatokat 10 munkanapon belül kijavítja és kiosztja, határidőre összeállítja a tanulmányok alatti vizsgák írásbeli és szóbeli feladatait, érettségi tantárgy esetén a szóbeli tételeket, megbízás alapján részt vesz a különböző vizsgák vizsgabizottságainak munkájában, a munka-, a baleset- és a tűzvédelemi előírásokat betartja, illetve a tanulókkal betartatja. Részvétel a nevelőtestület munkájában:
c)
pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, az osztályozó konferenciákon és a félévenkénti fogadóórákon, a munkaközösségi és az iskolai munkatervben a számára kiosztott vagy a vállalt feladatokat a legjobb tudása szerint és határidőre elvégzi, szorosan együttműködik a szakmai munkaközösség tagjaival, közreműködik a beszámolók, statisztikák elkészítésében, az évközi vizsgák, a tantárgyi mérések, illetve a tanulmányi versenyek előkészítésében és lebonyolításában, a tankönyvek és a segédeszközök kiválasztásában, a bemutató órák megszervezésében, ellátja a napi kiírás szerinti szakszerű helyettesítéseket és órai ügyeleteket, a tanítás előtt és a tanítási órák közötti szünetekben ellátja a beosztás szerinti tanári ügyeletet, a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, központi méréseken felügyelő tanári feladatokat lát el, részt vesz a szertárak, szaktantermek, taneszközök stb. állagának megóvásában, közreműködik a leltározásban, óvja az iskola tisztaságát és rendjét, a tanítás nélküli munkanapokon munkáját az iskolai munkatervben előírt program alapján végzi, részt vesz a pedagógiai programban, illetve az iskolai munkatervben szereplő ünnepségeken, rendezvényeken, közreműködik azok megszervezésében és a lebonyolításában, a kiírt beosztás szerint szabadidős programokra és a kötelező orvosi vizsgálatokra kíséri a tanulókat, közreműködik a beiskolázással kapcsolatos munkában, részt vesz a felvételi vizsgákon, ha szakos tanár, közreműködik a központi írásbeli dolgozatok kijavításában, elvégzi azokat a nevelő-oktató munkával összefüggő, az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek által elrendelt egyéb feladatokat, amelyek pedagógus szakértelmet igényelnek. Tájékoztatási kötelezettségek:
a munkából való távolmaradását, annak okát és várható időtartamát aznap reggel 7.45-ig, de legkésőbb negyedórával a munkakezdés előtt bejelenti az igazgatóhelyettesnek, a rendkívüli helyzetről (balesetveszély, károkozás stb.) haladéktalanul értesíti az iskolavezetőséget, a tanulókkal kapcsolatban felmerülő tanulmányi vagy magatartási problémákról tájékoztatja az iskolavezetőséget és az illetékes pedagógiai munkát segítő pedagógust, a szülőt és az osztályfőnököt rendszeresen tájékoztatja a tanuló teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételéről, részt vesz az általános fogadóórákon, a szülőket előzetes bejelentkezés alapján egyéni fogadóórán fogadja, a szülők és a tanulók javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a tantárgyi követelményekről, a dolgozatok kiosztásakor az értékelés szempontjairól, a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a szaktárgyával kapcsolatos munka- és balesetvédelmi előírásokról, az aktuális, közérdekű információkat rendszeresen átadja a honlap szerkesztőjének.
8
d)
Adminisztrációs feladatok:
e)
Az adminisztrációs feladatait maradéktalanul és határidőre teljesíti, így különösen az elektronikus naplóba beírja az órákat, és dokumentálja a késő és a hiányzó tanulókat, a szóbeli számonkéréskor vagy a dolgozatok kiosztásakor lehetőség szerint azonnal beírja az érdemjegyeket, az e-naplóba és az ellenőrzőbe beírja a tanulók szöveges értékeléseit (dicséret, fegyelmező intézkedések), osztályozó konferencia napján 12.00 óráig beírja a félévi vagy az év végi osztályzatokat, elkészíti a tantárgyával kapcsolatos statisztikai kimutatásokat, a dolgozatokat a tanév végéig megőrzi. A pedagógus kötelességei, feladatai az önképzés, tájékozódás terén:
szakmai ismereteit folyamatosan frissíti, tanítási módszereit fejleszti, ennek érdekében részt vesz a szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, bemutató órákon, a hétévenkénti továbbképzési kötelezettségét a jogszabályban meghatározottak szerint teljesíti, határidőre megszerzi a jogszabályban meghatározott kötelező minősítéseket, tájékozott a nevelő-oktató munkát leginkább meghatározó jogszabályi előírásokat illetően, pontosan ismeri a legfontosabb iskolai dokumentumok rá és a tanulókra vonatkozó előírásait (pedagógiai program, ezen belül a szaktárgyára vonatkozó helyi tanterv, SZMSZ, házirend), ismeri a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat, illetve a baleset, tűzriadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkeztekor alkalmazandó eljárásrendet, folyamatosan nyomon követi a hirdetőtábla kiírásait, a havi ütemtervet és az iskolai körleveleket, a körlevélben számára elküldött vagy az iskolai honlapon közzétett információkat elolvassa.
2. 2.
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
a)
Pedagógiai feladatok:
nevelő munkáját tervszerűen, tudatosan, a pedagógiai programban meghatározott nevelési alapelvek, értékek és célok alapján végzi, ennek érdekében a tanév elején helyzetelemzésen alapuló nevelési tervet készít, az osztályfőnöki órákat a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok alapján, az osztály életkori sajátosságainak, illetve speciális helyzetének megfelelően összeállított tematika alapján tartja, segíti az osztályközösség kialakulását, kohéziójának erősítését, szellemiségének a pozitív értékek irányába való formálását, a tanulók egymással való együttműködését, egyénileg is foglalkozik a tanulókkal, igyekszik megismerni személyiségüket, körülményeiket, egyénre szabott nevelési tevékenységével elősegíti személyiségfejlődésüket, probléma esetén a szülőkkel és a szakemberekkel együttműködve segít megoldást találni, kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók segítésére, támogatására, ennek érdekében szorosan együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, kezdeményezi a jogszabálynak megfelelő hivatalos intézkedést, illetve javaslatot tesz a szociális támogatásra, segítséget nyújt a tanulóknak a pályaválasztásban és a továbbtanulásban, illetve hogy ezzel kapcsolatban megfelelő információkhoz jussanak, szorosan együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, összehangolja és segíti munkájukat, látogatja óráikat, észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett kollégákkal megbeszéli, javaslatot tesz a tanulók magatartásának, szorgalmának minősítésére, jutalmazására, felelősségre vonására,
9
b)
a tanulók tehetséggondozása, illetve felzárkóztatása érdekében közreműködik a tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, figyelemmel kíséri a tanulók foglalkozásokon való részvételét. Szervezési feladatok:
c)
szervezi az osztálya szabadidős tevékenységét, mozgósítja őket a tanulmányi versenyekre és az iskolai programokra, ezeken kísérő vagy felügyelő tanári feladatokat lát el, közreműködik a közösségi szolgálat megszervezésében, szükség szerint elkíséri a tanulókat a közösségi szolgálat helyszínére, lehetőség és igény szerint osztályprogramokat szervez (kirándulás, múzeumlátogatás stb.), a tanév elején megszervezi a diákönkormányzati képviselők (ODB) megválasztását, gondoskodik róla, hogy rendszeresen részt vegyenek az IDB-üléseken és az egyéb szervezett iskolai fórumokon, elősegíti, hogy az osztálya részt vegyen az iskolai programokon, és bekapcsolódjon az iskolai diákönkormányzat tevékenységébe, megszervezi a szülői közösség működését, gondoskodik róla, hogy a szülői közösség ülésein részt vegyen az osztály szülői képviselője, és az ott elhangzottakról beszámoljon a szülőknek. Tájékozódási kötelezettség:
d)
folyamatosan figyelemmel kíséri az osztálya és a tanulók tanulmányi előmenetelét, órai magatartását, szorgalmát, a mulasztásokat legalább hetente ellenőrzi, a kollégáktól és a tanulóktól rendszeresen tájékozódik az osztályában történt eseményekről, szoros kapcsolatot tart és együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, a védőnővel és az iskolapszichológussal, rendszeresen érdeklődik tőlük osztálya tanulóiról, a havi ütemtervet és az iskolavezetéstől kapott tájékoztató anyagokat áttanulmányozza, hogy naprakész információi legyenek az osztályát érintő kérdésekről és iskolai programokról. Tájékoztatási kötelezettség:
az osztályát rendszeresen tájékoztatja az őket érintő, illetve az iskola életével kapcsolatos kérdésekről, feladatokról, programokról stb., a tanulmányaikkal összefüggő tájékoztató anyagokat ismerteti velük, az első tanítási napon megtartja és dokumentálja a tanulók a munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatását, a házirendet minden tanulóhoz eljuttatja, és az első tanítási napon ismerteti a legfontosabb előírásokat, az SZMSZ-ben meghatározott módon rendszeresen tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, mulasztásairól, illetve kilencedikes tanuló esetén az iskolai munkatervben meghatározott határidőig elkészíti a szöveges értékelést, az ellenőrző útján időben értesíti a szülőket, ha a tanuló teljesítménye gyenge valamelyik tantárgyból, igazolatlan mulasztás esetén felveszi a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógussal, hogy a jogszabályban foglalt értesítési kötelezettségének eleget tegyen az iskola, a tanuló rosszulléte vagy egészségügyi probléma esetén tájékoztatja a szakmai igazgatóhelyettest vagy a védőnőt, és telefonon értesíti a szülőt, pszichés probléma esetén javasolja az iskolapszichológus segítségének igénybe vételét, az osztályában tanító pedagógusokat tájékoztatja a különleges gondozást igénylő (SNI, BTM, HH, HHH), illetve tartós betegséggel küzdő tanulókról, gondoskodik róla, hogy az osztályában tanító pedagógusok rendszeresen konzultáljanak egymással, az iskolai munkatervben meghatározott időben szülői értekezletet tart, probléma esetén – az igazgatóval való előzetes egyeztetés után – rendkívüli szülői értekezletet hív össze, 10
e)
gondoskodik róla, hogy a szülők a házirend előírásait megismerjék, és a tanulmányokkal vagy az iskolai élettel kapcsolatos információk eljussanak hozzájuk, kollégista tanuló esetén tájékoztatja a kollégiumot a tanítás nélküli munkanapokról, illetve a tanuló mulasztásait és jogviszonyát érintő kérdésekről, az iskolai munkatervben meghatározott módon beszámol az osztálya tanulmányi és magatartási helyzetéről, az osztályában történt rendkívüli eseményről vagy súlyos fegyelmi vétségről haladéktalanul tájékoztatja az iskolavezetőség valamely tagját, tanulási kudarc vagy súlyos magatartási problémák esetén kezdeményezi az igazgatónál a pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolatfelvételt, és elkészíti az osztályfőnöki véleményt, a hivatalos szerv megkeresésére haladéktalanul elkészíti az érintett tanulóról a pedagógiai véleményt. Adminisztrációs feladatok:
3.
Az előírt határidőre és pontosan elvégzi az osztályával kapcsolatos tanügy-igazgatási és az egyéb adminisztrációs feladatokat: a tanév elején a személyigazolványok alapján ellenőrzi a tanulók adatait (a lakcímek helyességét rendszeresen), a változásokat bevezeti a tanügyi dokumentumokba, és jelenti a titkárságnak, a tanügyi dokumentumokban a tanulói adatokat a személyigazolványokkal megegyezően állítja ki, és a változásokat azonnal bevezeti, ügyel arra, hogy a tanügyi dokumentumok bejegyzései, dátumai egyezzenek egymással és a titkárság által vezetett tanügyi dokumentumokkal, félévkor és a tanév végén bevezeti az osztályzatokat és a mulasztásokat a tanügyi dokumentumokba, és beírja a megfelelő záradékokat, pontosan nyilvántartja a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett, a különleges gondozást igénylő, a nem magyar állampolgárságú, a menzás, a kollégista és az ingyenes tankönyvre jogosult tanulókat, a kapcsolódó igazolásokat begyűjti, és a felelősnek átadja, elkészíti az év eleji statisztikai felmérést, a félévi és az év végi statisztikákat, illetve az osztályösszesítő statisztikai adatlapot a KIR statisztikai adatszolgáltatásához, a határozatokat a megfelelő záradékkal haladéktalanul dokumentálja a tanügyi dokumentumokban, kiosztja, beszedi, és szükség esetén dokumentálja a különböző tanulói jelentkezési lapokat, nyilatkozatokat, igazolásokat, elvégzi a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskolának a serdülés életszakaszában kiemelkedő szerepe van a tanulók személyiségének fejlesztésében, hiszen a gyerekek a 14-18 éves kor között olyan jelentős testi, értelmi és személyiség-változáson mennek keresztül, hogy az ekkor rögzült személyiségjegyeken később már nehéz változtatni. Kulcsfontosságú szerepe van tehát az önismeretet fejlesztő pedagógiai munkánknak, amelynek során a tanulók pozitív, de reális énképe kialakul. A pedagógusi attitűdünk ennek érdekében a gyermeki személyiség elfogadásán kell, hogy alapuljon. A tanulók tevékenységeinek tervezése, szervezése és értékelése során mindvégig figyelemmel kell lennünk a lelki tényezőkre a pozitív megnyilvánulások megerősítésével, a gyengébb funkciók támogatásával.
Az iskolában folyó oktatás számos alkalmat kínál arra, hogy a gyerekek saját élményekben tapasztalhassák meg önmaguk és társaik fejlődésének egyes állomásait, és átérezhessék az ezzel járó elégedettséget, tiszta örömet. Ha a tanuló tevékenykedik, és sikereket ér el, nő az önbizalma, önértékelése, kezdeményezőkészsége. Pozitív énkép alakul ki benne, fejlődik az önállósága, megtanul felelősséget vállalni önmagáért és másokért, s mindez képessé teszi őt arra, hogy később meg tudjon felelni a felnőttlét szerepeinek.
11
2. 1.
Az iskolai élet valamennyi területén törekszünk az ítélőképesség, az erkölcsi érzék, az önkifejezés, önellenőrzés, önmegfigyelés, önértékelés, az emberismeret fejlesztésére, a képzelet mozgósítására, az esztétikai fogékonyság növelésére, a tanulók ön-és világszemléletének, világképének formálására, a konstruktív, a harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítására. Fejlesztési célok:
2. 2.
az értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi önismeret, önbecsülés, pozitív, reális énkép az önellenőrzés, önmegfigyelés, önértékelés és az emberismeret fejlesztése mások tisztelete, empátia, tolerancia, alkalmazkodóképesség az érzelmi intelligencia és a szociális kompetenciák fejlesztése felelősségérzet, szolidaritás az értékelés és mérlegelés készsége erkölcsi-etikai tudatosság a konstruktív életvezetésre való készség kreativitás, fantázia, problémamegoldó gondolkodás kudarctűrés – sikerorientáltság kommunikációs készség, nyitottság esztétikai érzék. A személyiségfejlesztés színterei és eszközei:
Tanítási óra o az önálló véleménynyilvánítás ösztönzése o intenzív aktivitást igénylő feladatok o differenciált foglalkoztatás o csoportmunka, a tanulói interakciókat ösztönző munkaformák megteremtése o az alternatív, problémamegoldó gondolkodás o szintetizáló és analizáló képesség o problémaérzékenység, integrált megközelítés o a teljesítmény egyéni, szöveges értékelése, önértékelés Osztályfőnöki óra o a konstruktív konfliktuskezelési technikák kialakítása o az agresszív viselkedésforma tudatos kerülése o együttműködés csoportban (együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia) o a kommunikációs és a szociális kompetenciák fejlesztése o a „valamiben tehetséges vagyok” elvének elfogadtatása, gyakoroltatása o a függetlenedési és önállósodási törekvések támogatása o állampolgári részvételre és cselekvésre nevelés o vitakészség, kritikus véleményalkotás, racionális érvelés. Egyéb foglalkozások o a manuális tevékenység elősegítése (rajzszakkör) o a testmozgás megszerettetésének biztosítása (sportkör) o szakkörök a tanulók érdeklődése alapján o tanulásmódszertan o mentálhigiénés foglalkozások Szabadidős programok, rendezvények o sokrétű szabadidős programok biztosítása o a diák-önkormányzati és egyéb megbízatások számának növelése o a kulturális tevékenységi formák biztosítása (énekkar, színjátszó kör, iskolaújság, iskolarádió) o az esztétikai nevelést elősegítő tevékenységek (múzeumok, kiállítások, tárlatok látogatása) o iskolai versenyek minden képességterületen. 12
4.
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
A)
Iskolánk egészségfejlesztési programja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egészségnevelési útmutatására épül, mely szerint az egészségfejlesztő iskola elősegíti, hogy az intézmény az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen, és arra törekszik, hogy folyamatosan fejlessze környezetét. A WHO definíciója az egészségről: „A teljes testi, lelki, szociális jóllét állapota, nemcsak a betegség, vagy fogyatékosság hiánya. Más oldalról közelítve a kérdést: az egészség a szervezet és környezete közötti dinamikus egyensúlyi állapot.” Iskolánk nagy múltú egészségügyi szakközépiskola, ezért egészségnevelési hozzáállásunkat Fodor József gondolatai vezérlik: „Az egészségnevelés nem csak orvosi, de pedagógiai feladat. Minél többet nevelünk, annál kevesebbet kell gyógyítani.” Kollégáink átérzik az egészségfejlesztés fontosságát, e tekintetben nagy a tantestület affinitása. Mivel egészséges gyermeket jó eséllyel csak egészséges felnőtt nevelhet, fontos, hogy a nevelőtestület minden tagja egészségtudatos magatartást tanúsítson, mutasson jó példát tanulóinknak. Legfontosabb nevelési feladataink az egészségfejlesztés terén:
B)
annak tudatosítása, hogy az egészség érték, megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. az egészséges életmód iránti igény kialakítása a tanulókban tanulóink pozitív gondolkodásának fejlesztése, szemléletének alakítása a pozitív énkép kialakítása (önismeret, önértékelés, önbizalom, önbecsülés) az egészséges életstílusok, egészséges életmodellek megismertetése a tanulókkal gondoskodunk a tanulók erőnléti állapotának felméréséről és a mindennapos testedzésről a hatékony kommunikáció (tolerancia, együttműködés, empátia, különböző értékekhez való viszony) alkalmazása az egymás közötti, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatainkban az erőszakmentes konfliktuskezelés megismertetése és alkalmazása a tanulás-módszertani eszköztár tudatos fejlesztése és bővítése önmagunk mintaadó szerepének értelmezése és tudatosítása az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére való nevelés. Az egészségfejlesztés területei:
Személyi higiénére nevelés o általános testápolás o egészséges, célszerű öltözködés o fogápolás o serdülőkori higiénés problémák o a tisztaság iránti tartós igény kialakítása A környezet-higiénére való nevelés o a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje o a lakás, a lakókörnyezet higiénéje o a város higiénéje Egészséges táplálkozásra nevelés o a táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése o a korszerű táplálkozástechnika megismertetése o a táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása o megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: o az étkezések higiéniája o az étkezések esztétikája o az étkezések társas jellege o különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése. Az egészséges mozgásfejlődés biztosítása o a rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése 13
B)
o a sportolás szükségletté tétele o a mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése o erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztés A baleset-megelőzésre, a betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés o felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: o az iskolában o a háztartásban o a közlekedésben o a gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés o a szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése Mentálhigiéné, krízis-prevenció o a lelki egészség megóvására nevelés o a perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése o a problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése o a pozitív jövőkép kialakulásának támogatása A függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés o a függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése o az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés o folyamatos, reális önismeretre nevelés o a társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése o elfogadó, toleráns magatartásra nevelés o felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés Családi életre, társsá, szülővé nevelés o a nemi szerepvállalásra való felkészítés o családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés o a család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés o a családi szerepek megélésére való nevelés o harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés A daganatos betegségek megelőzésének lehetőségére, és korai felismerésre nevelés o az egészséges táplálkozás daganatos betegség megelőző elemeire felhívni a figyelmet o rávilágítani a káros szenvedélyek és a daganatos betegségek összefüggéseire o ismertetni és szemléltetni a szűrővizsgálatokat. Az egészségfejlesztés színterei:
Az iskolai élet mindennapi gyakorlata: o megfelelő megvilágítás o ergonómiai szempontok figyelembevétele az eszközvásárlásnál o a balesetveszély megelőzése felvilágosítással, megfelelő környezet biztosításával o a büfé kínálata tartalmazzon minél több egészséges terméket o megfelelő szellőztetés o az iskola-egészségügyi szolgálat gondoskodik a kötelező védőoltásokról, elvégzi az alapvető vizsgálatokat, szűrővizsgálatokat, és ha szükséges, további vizsgálatokat kér a szakorvosoktól o nem kötelező védőoltások biztosítása az ÁNTSZ segítségével. Tanítási órák: o A helyi tantervekben és a tanítási gyakorlatban szerepet kapnak az egészségre, az egészség megőrzésére vonatkozó ismeretek, fogalmak, adatok összefüggések (kémia, biológia, gondozástan, emberi test, szakmai kommunikáció). o Az egészségügyi szakközépiskolásaink tantervében sok tantárgynál megjelenik az egészséges életmód, a mentális egészség jelentősége. o Az osztályfőnöki órákon a NAT ajánlásai alapján történik a testi, lelki, szociális egészség, az egészséges életvitel témaköreinek feldolgozása. Az osztályfőnökök munkáját segítik szakoktató és egészségtan tanár végzettségű munkatársaink, akik nagy szakértelemmel rendelkeznek a témákban. o A NAT ajánlásai alapján minden lehetőséget megragadunk az egészségfejlesztésre. 14
Egyéb foglalkozások: o Minden diákunknak lehetősége van olyan foglalkozásokon részt venni, amelyek segítik a családi életre nevelést, az egészséges életszemlélet kialakítását, képessé teszik őket az első segítség megadására a mentő megérkezéséig. o A foglalkozások tematikája és a vezető tanárok szakértelme lehetővé teszi, hogy a tervezett témák mellett még a kapcsolódó területekről is szót ejtsenek, egészségismeretet széleskörűen terjesszenek. o A csoportos tevékenység közben fejlődik a tanulók szociális és lelki érzékenysége, kommunikációs készsége. Egészségnevelési napok: o Rendszeresen tartunk olyan iskolanapot, amikor a harmonikus párkapcsolatról, a családról, a pozitív családtervezésről szervezünk a korosztálynak megfelelő foglalkozásokat: 9. osztályban felvilágosító előadást, 10. osztályban interaktív foglalkozást a kapcsolatokról, az intimitásról, 11. osztályban csoportfoglalkozást, melynek keretében a tanulók megjelenítik a szeretet különböző formáit, és képzőművészeti- zenei összeállítás keretében tájékozódhatnak, hogyan jelenik meg a szerelem a művészetekben. Végzőseink a szülés folyamatával és az alternatív szülészettel ismerkednek meg, gyakorolhatják a csecsemőgondozást. Minden korosztálynak mutatunk olyan kultúrált honlapokat, amelyek segítségével akár anonim kérdésfeltevésre is sor kerülhet. o Szakoktatóink segítségével az egészségnevelési napokon szűrővizsgálatokat végzünk a korai gyógyítás érdekében. Ennek elemei a vércukor- és vérnyomás-vizsgálat, esetenként koleszterinszint-mérés. A daganatos betegségek időben történő felismerése érdekében vizsgáló modell segítségével bemutatjuk a tanulóknak az emlő és a here önvizsgálatát, a bőrelváltozások felismerésének lehetőségeit. Előadások, rendezvények: o A kiemelkedően fontos területeket minden évben szervezetten, iskolai keretek között dolgozzuk fel. A szenvedélybetegségek gyors terjedése az iskolákat is arra készteti, hogy nagy hangsúlyt helyezzenek a megelőzésre. o A szakmai szervezetek segítségét igénybe véve (BOKA, 2P Oktatási BT, FÉK) rendszeresen foglalkozunk a szenvedélybetegségek megelőzésével, diákjaink személyiségének fejlesztésén keresztül. Célunk, hogy tudjanak nemet mondani, képesek legyenek a kamaszkori csoporttudaton is túllépve elhárítani a kínálást. o A Magyar Vöröskereszt szervezésében AIDS kortársoktatáson részt vett tanulóink továbbadják ismereteiket évfolyamtársaiknak. Versenyek: o plakátkészítő pályázatok az egészség témakörében, a pályaműveket időszakos kiállításon mutatjuk be o Semmelweis-pályázat (az egészséggel kapcsolatos témák kiírása) o részvétel a tudományos diákkonferenciákon o regionális és fővárosi csecsemőgondozási verseny szervezése a Vöröskereszttel karöltve o regionális elsősegélynyújtási verseny szervezése o komplex egészségügyi verseny szervezése a TISZK tanulóinak o részvétel az iskolai, TISZK-es és budapesti egészségügyi versenyeken o részvétel a SZÉTV -n A szülők bevonása: o Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a szülőket is bevonjuk az egészségmegőrzési, egészségnevelési, egészségfejlesztési tevékenységbe. Minden szülői értekezleten biztosítjuk a vércukor és vérnyomás vizsgálatot a szülők számára, és rendkívüli szülői értekezleteket tartunk a családokat legjobban érdeklő témákban (drog-prevenció, szexuális felvilágosítás, serdülőkori problémák). o A Rákligával való együttműködési megállapodásunk alapján igény szerint tájékoztatjuk a szülőket a daganatos betegségek megelőzésének lehetőségeiről. o A Vöröskereszttel karöltve évente szervezünk véradást, amelybe a szülőket és a nagykorú tanulókat is bevonjuk. 15
C)
Mindennapos testnevelés, testedzés biztosítása
testnevelésóra o iskolánkban biztosítjuk a tanulócsoportonkénti (évfolyamtól függően) heti három, illetve heti két testnevelésórát. o 2012. szeptember 1-jétől (a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben) a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük meg, amelyből heti két órát az iskolai sportkörben való sportolással biztosítunk. diáksportkör Iskolai sportköri foglalkozásokat tartunk öt sportcsoportban: o kosárlabda o röplabda o labdarúgás (ősszel – tavasszal) o kézilabda o floorball tömegsport-foglalkozás o a délutáni időszakban - azoknak a tanulóknak elsősorban, akiknek a délelőtt folyamán nem volt testnevelési órájuk – tömegsport-foglalkozásokat szervezünk o a sportkörrel együtt így minden tanítási napon legalább két tanórán kívüli foglalkozást tartunk a mindennapos testedzés biztosítására. sportversenyek, bajnokságok o az osztályok számára házi bajnokságokat szervezünk körmérkőzések formájában o tanévenként legalább két alkalommal tanár-diákmérkőzéseket és játékos sorversenyeket szervezünk, hogy ezzel is pozitív példát mutassunk a tanulók számára o részt veszünk (meghívásos alapon) a kerületen belül, illetve más kerületekkel karöltve közösen szervezett bajnokságokon o a XIX. kerület által szervezett strandröplabda bajnokság, valamint az őszi és tavaszi időszakban valamennyi utcai futóversenyen szerepelünk, amelyek egyre népszerűbbek a tanulók körében sportnap o a Semmelweis-hét keretében minden évben sportnapot szervezünk, amelynek hagyományos programjai a tanár-diák mérkőzés és a játékos sorversenyek hétvégi túrák az ODK szervezésében o tanulóink számára szinte minden hétvégén szervezünk túrákat, ezek egy- vagy kétnaposak, az ODK-tanár a testnevelő tanárok és a diákönkormányzat véleményének kikérésével szeptember elején elkészíti az éves túratervet, amelyet minden osztályban és az iskolai faliújságokon is közzéteszünk o az iskolai alapítvány támogatja a rászoruló tanulókat a túrák költségeinek kifizetésében. egyéb formák o az egészséges életmódra való nevelést szolgálják az olyan sporttevékenységre épülő közösségi programok, mint a sítábor, a vizitura, a kerékpártúra, a vándortábor, illetve állótáborok, melyeket évente egy-egy alkalommal a nyári szünidőre tervezünk, ha van igény rá a tanulók részéről (a rászoruló tanulókat pályázati és alapítványi forrásból támogatjuk) o az osztályok számára – önkéntes jelentkezés alapján – kétszer egy- vagy kétnapos hétvégi kirándulást szervezünk, amelynek egyik napjára túrát is igyekszünk beiktatni o szeretnénk példát mutatni azzal, hogy a munkaidő végeztével kondicionáló tornát szervezünk kollégáink részére heti 1 x 1 órában o támogatjuk az iskolánkba járó, egyesületben sportoló tanulóinkat, sikereiket ismertetjük tanulótársaikkal, elismerésük nyilvánosan történik, és a jó eredményeket a tornaterem melletti faliújságon is közzétesszük o a tanulók a torna- és a kondicionálótermet, illetve a sportudvart – pedagógus felügyelete mellett – a szervezett foglalkozásokon kívül is használhatják.
16
5.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Egészségügyi szakközépiskola lévén tanulóink felkészült szakemberek, egészségügyi szakoktatók segítségével sajátíthatják el az elsősegély-nyújtási alapismereteket. Egészségügyi szakközépiskolás és szakiskolás tanulóink külön tantárgy keretében tanulják az elsősegélynyújtást, de mivel iskolánkban nagy hagyománya van a különböző szervek által kiírt elsősegélynyújtási versenyeken való részvételnek, ezért mintegy 30-40 lelkes diákunk külön is gyakorol ezekre, és a legjobbakat indítjuk a versenyeken, amelyeken mindig kiváló eredményt érnek el. A 2013 szeptemberében induló környezetvédelmi osztályok helyi tantervébe heti 0,5 óra elsősegélynyújtási ismereteket építettünk be, kitágítva ezzel a munkavédelmi ismeretek tantárgy témaköreit. A jövőben tervszerűen szeretnénk minden pedagógusunkkal és a felsőbb évfolyamra járó környezetvédelmi szakközépiskolás tanulónkkal elsajátíttatni az elsősegélynyújtási alapismereteket, amelynek ütemezését az éves iskolai munkatervben is rögzítjük. Az oktatás és gyakorlás keretei: o osztályfőnöki óra o szakmai gyakorlat o a komolyabban érdeklődőknek önkéntes délutáni foglalkozás.
6.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
6. 1.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A közösségfejlesztés az iskola egyik legfontosabb feladata, a konstruktív magatartási formák megszilárdításához nélkülözhetetlen. Az iskola egész követelményrendszerével, szokásrendjével, hagyományaival hat a tanulóra, s egyben a közösséghez tartozás biztonságérzetét is adja. A közösségfejlesztés terén fontos szerepe van az iskola légkörének, szelleme, hangulata egy életre szóló élményt jelenthet a tanulók számára. De ugyanilyen jelentőségűek az iskolai rendezvények, programok, hagyományok, hiszen a diákok ezek által is átélhetik a közösséghez tartozás érzését, kialakul az identitástudatuk.
A közösségfejlesztés folyamatának a pedagógus – és elsősorban az osztályfőnök – a segítője, irányítója. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, emberi és tanári attitűdjével példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő maga is nyitott, közösségi ember. Fontos nevelési célkitűzés az elért eredmények hangsúlyozása, a dicséret nevelő hatásának kihasználása, a büntetés, a kirekesztés, a mellőzés, a megbélyegzés, a megalázás kiküszöbölése. A közösségfejlesztés céljai, feladatai:
a tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek teremtsünk minél több lehetőséget a csoportos tevékenységre, hogy a közösségben minden tanuló találja meg a helyét, legyen szerepe, feladata, ne érezze kirekesztettnek magát tanuljon meg alkalmazkodni, illetve elfogadni a közösen hozott döntéseket tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben, tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését, a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet 17
szervezzünk olyan versenyeket, vagy jelöljünk ki olyan projektfeladatokat, amelyekkel ösztönözzük a tanulókat a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. A közösségfejlesztés színterei:
6. 2.
Osztályfőnöki óra o az emberi együttélés szabályainak elfogadtatása o a csoportdinamika és a csoporthatások felismertetése o a konstruktív konfliktuskezelési technikák kialakítása o együttműködés csoportban (együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia) o a kommunikációs és a szociális kompetenciák fejlesztése o állampolgári részvételre és cselekvésre nevelés o vitakészség, kritikus véleményalkotás, racionális érvelés. Osztályközösség o a közösségi normák elsajátíttatása o a szervezési ismeretek elsajátítása o felelősségérzet a vállalt feladatok teljesítése iránt o a mindennapi élet társas kapcsolatainak gyakorlása o a toleranciára nevelés o a szociális kompetenciák és az érzelmi intelligencia fejlesztése o az agresszív viselkedésformák elutasítása o a konstruktív konfliktuskezelés gyakorlása o a tanulási kudarcoknak kitett tanulók segítése o az egészséges versenyszellem kialakulása o a függetlenedési és önállósodási törekvések támogatása diákönkormányzat o szabad, felelősségteljes joggyakorlás és véleménynyilvánítás o kreativitás, problémamegoldó és alternatív gondolkodás o vezető- és szervezőkészség o a társas kapcsolatok gyakorlása tanítási óra o csoportmunka, a tanulói interakciókat ösztönző munkaformák megteremtése o a „valamiben tehetséges vagyok” elvének elfogadtatása, gyakoroltatása Sportkör o a vetélkedés és a csapatszellem egyensúlyának megtapasztalása, megtanulása o a gyengébbek, ügyetlenebbek segítése o az agresszió leküzdésnek módszerei egyéb iskolai közösségek (iskolaújság, ODK, énekkar stb.) o együttműködés csoportban o felelősségvállalás a közösen végzett munkáért o a gyengébbek segítése iskolai rendezvények o az „együttes élmény” átélése o szervezőkészség iskolai hagyományok o a közösséghez tartozás élménye Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
A köznevelési törvény szerint „a köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.” A törvény szellemében arra törekszünk, hogy az iskola e három szereplője között minél szorosabb és hatékonyabb együttműködést alakítsunk ki közös céljaink elérése érdekében. „E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.” Napjainkban az együttműködés szerepe különösen felértékelődött, mi is arra törekszünk tehát, hogy a diákokkal és a szülőkkel partneri viszonyt kialakítva, közösen keressük a 18
problémák megoldását, illetve a fejlődés lehetőségeit, módját mind az iskola, mind az egyes tanulók vonatkozásában. Bár a tanuló-szülő-pedagógus hármasából egyik vagy másik fél gyakran érzi úgy, hogy ellentétes oldalon áll, de épp abban áll az együttműködés lényege, hogy belássuk, érdekeink és céljaink hosszú távon azonosak, s ez a tanulók boldogulásának elősegítése.
6. 2. 1. A szülők és a pedagógusok együttműködésével kapcsolatos feladatok
Az eredményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, hogy a szülők és a pedagógusok minél hatékonyabban együttműködjenek egymással, s e partneri viszony kialakításában a pedagógusoknak kezdeményező szerepet kell betölteniük: o az együttműködés, a kapcsolattartás fórumainak megteremtése o a szülők folyamatos tájékoztatása az aktuális iskolai eseményekről és gyermekük iskolai munkájáról (erre az E-ellenőrző kiváló lehetőséget ad) o folyamatos visszajelzés kérése pedagógiai munkánkról o a család és az iskola értékrendjének összehangolása o a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség o a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása o a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere o a szülők segítségének igénylése az iskolai programok megszervezésében.
6. 2. 2. A tanulók és a pedagógusok együttműködésével kapcsolatos feladatok
Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink érezzék sajátjuknak az iskolát, tudatosodjon bennük, hogy mindaz, ami az iskolában történik, személyes sorsukra is kihat. Pedagógiai céljainkat csak úgy érhetjük el, ha azokat a tanulókkal is elfogadtatjuk, ha megértetjük velük hosszú távú érdekeiket, és megnyerjük őket partnernek a közös munkához. Az együttműködésben a pedagógusoknak kezdeményező szerepet kell betölteniük, mert ezzel mintát mutatnak a tanulóknak. Nemcsak megengedjük, de elvárjuk a diákoktól, hogy mondjanak véleményt minden őket érintő kérdésről akár szervezett, akár informális keretek között, s ebben nagy szerepet szánunk a diákönkormányzatnak Feladataink: o az együttműködés és kapcsolattartás szervezett fórumainak megteremtése o a tanulók rendszeres tájékoztatása minden, őket közvetlenül érintő iskolai eseményről o a diákok véleményének kikérése, javaslataik, ötleteik mérlegelése, illetve elfogadása, megvalósítása o a diákönkormányzat bevonása az iskola tanulókat érintő döntéseinek előkészítésébe o ösztönözzük, hogy a diákközgyűlésen a pedagógusok is vegyenek részt, mert így közvetlenül is válaszolhatnak a diákok kérdéseire o nyitottság a korosztály problémái iránt, közös gondolkodás a megoldásokról o a diákok bevonása az iskolai programok szervezésébe o együttműködés a tanítási órákon és az egyéb foglalkozásokon.
7.
A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
7. 1.
A szülőkkel való kapcsolattartás formái
7. 1. 1. A kapcsolattartás szervezett formái:
Nevelőtestületi értekezlet o A szülői közösség képviselője meghívást kap, és tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken, kivéve, ha azon munkáltatói kérdéseket vagy egyes tanulók ügyeit tárgyalják. o Az igazgató köteles meghívni a szülői közösség képviselőjét minden olyan nevelőtestületi értekezletre, amelyen a tárgyalt kérdésekben a szülői közösségnek véleményezési joga van. 19
Szülői értekezlet o Általában évente két, a tizedik és a tizenkettedik évfolyamon három alkalommal (szeptember, február, április) szervezzük meg az iskolai munkatervben rögzített napokon. o A szülői értekezleteknek nemcsak az a céljuk, hogy az osztályfőnök tájékoztassa a szülőket az osztályt érintő kérdésekről, hanem kikéri a szülők állásfoglalását azokban a kérdésekben, amelyekben a szülői közösséget véleményezési jog illeti meg. Rendkívüli szülői értekezlet o Az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze, ha az osztályban olyan probléma merült fel, amelyet a szülők segítsége nélkül nem lehet megoldani, például ha a segítségüket kéri az osztály viselkedésének megváltoztatásában. o A rendkívüli szülői értekezlet összehívását a szülői közösség is kezdeményezheti, ha az osztályfőnökkel közösen próbáljanak megoldani valamilyen problémát. o Ezeken a megbeszéléseken szükség szerint az iskolavezetőség valamelyik tagja is részt vesz, hogy egyfajta moderátor-szerepet töltsön be a szülők és az osztályfőnök közt. o A téma függvényében ösztönözzük, hogy a diákok, illetve az osztályban tanító tanárok is vegyenek részt a megbeszéléseken, mert ezek az őszinte beszélgetések általában segítik a problémák tisztázását, megoldását. Általános fogadóóra o Tanévenként két alkalommal (november, április) tartunk általános fogadóórát, amelynek keretében a szülők tájékoztatást kérhetnek a pedagógusoktól gyermekük tanulmányi előmeneteléről és magatartásáról, illetve probléma esetén közösen próbálnak megoldást találni. o Iskolánkban az a gyakorlat, hogy az osztályfőnök vagy a szaktanár ellenőrző útján behívja azoknak a gyerekeknek a szüleit, akikkel személyesen szeretne találkozni. Tanári fogadóóra o Az iskola minden pedagógusa egyéni fogadóórát tart a tanév elején általa meghatározott, állandó időpontban. Szülői nyílt hét o A december elején megszervezett nyílt héten a szülők – előzetes bejelentkezés alapján – óralátogatásokon vehetnek részt, illetve nevelési kérdésekkel foglalkozó fórumokat, előadásokat szervezünk számukra. o Az óralátogatások sokat segíthetnek abban, hogy a szülők gyermekeik „iskolai arcát” megismerve együttműködőbbek legyenek a pedagógusokkal, hogy jobban átérezzék nehézségeinket vagy esetleges kudarcaink okát. Szülői közösségi ülés o Az osztályok szülői közösségének képviselőivel évente legalább három előre megtervezett időpontban megbeszélést tart az igazgató, amelyen részt vesz a szakmai igazgatóhelyettes, illetve alkalmanként a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is. o Ezeken az összejöveteleken a tanulókat – és közvetve a szülőket – érintő iskolai kérdéseket beszélik meg, az igazgató kikéri a szülők képviselőinek véleményét, illetve ők is feltehetik kérdéseiket, elmondhatják javaslataikat . Rendkívüli szülői közösségi ülés o A rendkívüli egyeztető megbeszélést akkor hívja össze az igazgató, ha előre nem tervezett iskolai ügyben ki kell kérnie a szülők véleményét. o Általában az iskolai dokumentumok véleményeztetése sem tervezhető előre, ilyenkor az igazgató előzetesen elküldi a tervezetet a szülőknek, hogy legyen idejük véleményt formálni. Elektronikus napló o Az elektronikus napló segítségével a szülők folyamatosan figyelemmel kísérhetik gyermekük osztályzatainak és mulasztásainak alakulását, illetve a magatartásával kapcsolatos tanári bejegyzéseket. Írásbeli tájékoztatás o A pedagógus általában az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmenetelével és magatartásával, illetve az iskolai ügyekkel kapcsolatban. o A kilencedik évfolyamon évente két alkalommal (december, április) – a többi évfolyamon ajánlottan – az osztályfőnök szöveges értékelés formájában tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, szorgalmáról és iskolai magatartásáról. 20
Igazgatói és igazgatóhelyettesi fogadóóra o Az iskolavezetőség tagjai hetente egy alkalommal fogadóórát tartanak, amelyen a szülők a gyermeküket érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhetnek, és őszinte beszélgetés formájában elmondhatják problémáikat.
7. 1. 1. A kapcsolattartás közvetlen formái:
Személyes beszélgetés o Mivel a személyes beszélgetést a kapcsolattartás szervezett formái nem pótolhatják, az osztályfőnökök és a szaktanárok gyakran kezdeményezik, hogy a szülők keressék fel őket az iskolában. o Előzetes időpont-egyeztetés után – rendkívüli esetben azonnal – fogadjuk a szülőket, hiszen súlyosabb probléma esetén nem lehet a hivatalos fogadóóráig várni. Mediáció o A mediáció módszerét alkalmazzuk, ha a diákok közötti vagy a tanár-diák konfliktust a szülők bevonása nélkül nem sikerül megnyugtatóan rendezni, illetve ha valamelyik tanuló agresszív megnyilvánulásai szükségesé teszik a szülők közreműködését. o A mediáción – a probléma jellegétől függően – a mediátor szerepét az iskolavezetőség valamely tagja, az iskolapszichológus vagy a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el. Esetmegbeszélés o Az érintett tanuló és szülő részvételével esetmegbeszélést tartunk, ha a tanulóval súlyos magatartási problémák vannak, vagy ha magas az igazolatlan mulasztásainak száma. Az esetmegbeszélésen az osztályfőnök, az iskolavezetőség valamely tagja, az iskolapszichológus vagy a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vesz részt. o Ha a probléma megoldása az iskola kompetenciáját meghaladja, kezdeményezzük, hogy az esetmegbeszélésen a gyermekjóléti vagy a családsegítő szolgálat munkatársai is vegyenek részt. Telefonos kapcsolattartás o A pedagógusok általában sürgős esetben veszik fel telefonon a kapcsolatot a szülőkkel (például be nem jelentett hiányzás, iskolai rosszullét stb.), illetve így próbálják elérni azokat a szülőket, akik maguktól nem tartják a kapcsolatot az iskolával. o A partneri viszony feltétele a kölcsönösség, ezért arra ösztönözzük a szülőket, hogy rendszeresen érdeklődjenek gyermekük iskolai előmeneteléről, és tájékoztassák az osztályfőnököt minden olyan eseményről, amely kapcsolatban áll a tanuló iskolai életével. E- Ellenőrző o Az elektronikus napló e- Ellenőrző felületén – amely a kinyomtatott naplóban nem jelenik meg – a pedagógusok üzenetet küldhetnek a szülőknek gyermekük iskolai előmenetelével, illetve az iskolai eseményekkel kapcsolatban, így a szülők naprakész információkhoz juthatnak. Az iskola honlapja o Célunk a szülők sokoldalú és naprakész tájékoztatása, ezért a honlapunkon az iskola életével kapcsolatos minden közérdekű információt közzéteszünk. o Az iskola és a szülők közötti partneri viszonyt tovább erősítené, ezért terveink között szerepel, hogy az iskola honlapján egy olyan közösségi oldalt nyitunk, amelyen a szülők kifejthetnék véleményüket „közös dolgainkról”, s leírhatnák javaslataikat a színvonal fejlesztése érdekében. Elektronikus levelezés o A szülőkkel való kapcsolattartásban egyre fontosabbá váló elektronikus kommunikációs csatorna az elektronikus levelezés, amelyet – az iskola Iratkezelési és adatvédelmi szabályzatában meghatározott módon – elsősorban az iskolai élet eseményeivel kapcsolatos tájékoztatásra alkalmaznak a pedagógusok. o Ha a pedagógus elektronikus körlevélben küld tájékoztatást a szülőknek, az információt más formában azokhoz is el kell juttatnia, akiknek nincs elektronikus elérhetőségük, vagy annak használatához nem járultak hozzá. Internetes közösségi oldalak o A pedagógusok egyéni döntés alapján internetes közösségi oldalakon is kapcsolatba léphetnek a szülőkkel, de az ezen a felületen megosztott tartalmak nem minősülnek 21
o
7. 2.
hivatalos értesítésnek, és a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról vagy egyéb őt érintő információról ebben a formában nem adható tájékoztatás. Az internetes közösségi oldalakon az iskola, az osztály napi életével, programjaival kapcsolatban csak olyan információk jeleníthetők meg, amelyek nem sértik sem a tanulók, sem a szülők, sem az intézmény dolgozóinak személyiségi jogait.
A tanulókkal való kapcsolattartás formái
7. 2. 1. A kapcsolattartás szervezett formái:
Diákönkormányzat o A tanulókkal való együttműködés legfontosabb szervezeti kerete az iskolai diákönkormányzat. Iskolánkban a DÖK a hagyományos keretek közt és jogosítványokkal felruházva működik, dönt saját SZMSZ-e, programja, illetve saját bevételei felhasználásáról és vezetőinek (IDB) megválasztásról. A DÖK a jogszabályokban meghatározott jogait minden kérdésben gyakorolhatja, ezeket az eljárásokat részletesen szabályozza az iskolai házirend. Diákközgyűlés o Iskolánkban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést tartunk, amelynek egyik fontos része, amikor az osztályok képviselői kérdéseket tehetnek fel az igazgatónak, illetve elmondhatják problémáikat, ötleteiket, javaslataikat. o Diákközgyűlésen kérjük ki a diákok véleményét az őket közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt, a vitás kérdésekben pedig megpróbálunk kompromisszumos megoldást találni. IDB-gyűlés o A diákvezetőség havonta tartott ülésein részt vesz a diákönkormányzatot segítő pedagógus, aki az iskolavezetőség tagjaként a diákönkormányzat és az iskolavezetőség, illetve a pedagógusok között kapcsolatfenntartó szerepet tölt be, és mindig beszámol róla, ha a diákok valamilyen problémát vagy javaslatot vetettek fel. o Az igazgató az iskola életét érintő fontos ügyek megtárgyalása vagy a diákvezetők tájékoztatása, véleményének kikérése céljából rendkívüli IDB-gyűlést hív össze (például a diákokat közvetlenül érintő döntések előkészítő szakaszában vagy az iskolai szabályzatok tervezetének előzetes véleményezésére). Iskolavezetőségi megbeszélés o Tanévenként legalább két alkalommal az iskolavezetőség és az IDB közös megbeszélést tart, amelyen egyeztetik, megvitatják a tanulókat érintő kérdéseket, a tervezett intézkedéseket, illetve az IDB-tagok tájékoztatást kérhetnek és javaslatot tehetnek bármely iskolai kérdésben. o Az iskolavezetőség az üléseire szintén legalább két alkalommal meghívást kapnak az osztályok ODB-felelősei is, a végzősök decemberben, amikor a záróvizsgákra való felkészülés helyzetét beszéljük meg közösen, a „gólyákkal” pedig októberben a beilleszkedésükről szoktunk beszélgetni. ODB-gyűlés o Ha bármelyik osztályban olyan probléma merül fel, amelyet egyedül nem tudnak megoldani, kérhetik, hogy az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek tartsanak megbeszélést az ODB-vel. o A megbeszélést az osztályban tanító tanárok vagy az iskolavezetőség is kezdeményezheti. Igazgatói és igazgatóhelyettesi fogadóóra o Az iskolavezetőség tagjai hetente egy alkalommal fogadóórát tartanak, amelyen a diákok elmondhatják problémáikat, és közösen keressük a megoldást. o Iskolánkban az a gyakorlat, hogy ha bármelyik diákot valós vagy vélt sérelem ért, és azt a pedagógussal nem tudta megnyugtatóan rendezni, bármikor felkeresheti az igazgatót vagy a helyetteseket. Ilyenkor a vezető behívja az érintett tanárt is, és közösen beszélik meg a problémákat. Az a tapasztalatunk, hogy legtöbbször már az is eredményre vezet, ha mindkét fél elmondhatja álláspontját, „kibeszélheti” az őt feszítő sérelmeket.
22
7. 2. 2. A kapcsolattartás közvetlen, személyes formái:
7 3.
Személyes beszélgetés o Iskolánkban rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a személyes kapcsolatoknak, ezért a tanulók könnyen megtalálják az alkalmat, hogy beszélgessenek a pedagógusokkal, elmondják problémáikat, vagy szükség esetén segítséget kérjenek. o Az iskolavezetőség ajtaja is mindig nyitva áll a diákok előtt, egyéni vagy osztályprobléma esetén bizalommal fordulhatnak hozzájuk. Mediáció o A mediáció módszerét alkalmazzuk, ha a diákok közötti vagy a tanár-diák konfliktust az érintettek egymás között nem tudják megnyugtatóan rendezni, és külső, független személy bevonására van szükség. o A mediáción – a probléma jellegétől függően – a mediátor szerepét az iskolavezetőség valamely tagja, az osztályfőnök vagy az iskolapszichológus látja el. Osztálymegbeszélés o Ha valamelyik osztályban súlyos magatartási vagy tanulmányi problémák vannak, az iskolavezetőség valamely tagja felkeresi az osztályt az okok feltárása, illetve a helyzet javítása érdekében. o A megbeszélésen részt vesz az osztályfőnök, és szükség esetén az osztályban tanító tanárok is. E- Ellenőrző o Az elektronikus napló e-Ellenőrző felületén a pedagógusok üzenetet küldhetnek a tanulóknak az iskolai eseményekkel kapcsolatban (például dolgozatírás), így a szóban elhangzott információk megerősítést kapnak, illetve azok a tanulók is tájékozódhatnak, akik hiányoztak az iskolából. Az iskola honlapja o Célunk a tanulók sokoldalú és naprakész tájékoztatása, ezért a honlapunkon az iskola életével kapcsolatos minden közérdekű információt közzéteszünk. o Terveink között szerepel, hogy az iskola honlapján egy olyan közösségi oldalt nyitunk, amelyen a tanulók kifejthetik véleményüket „közös dolgainkról”, s leírhatják javaslataikat. Elektronikus levelezés o A tanulókkal való kapcsolattartásban fontos kommunikációs csatorna az elektronikus levelezés, amelyet elsősorban az iskolai élet eseményeivel kapcsolatos tájékoztatásra alkalmaznak a pedagógusok. o Ha a pedagógus elektronikus körlevélben küld tájékoztatást a tanulóknak, az információt más formában azokhoz is el kell juttatnia, akiknek nincs elektronikus elérhetőségük. Internetes közösségi oldalak o A pedagógusok egyéni döntés alapján internetes közösségi oldalakon is kapcsolatba léphetnek a tanulókkal, de az ezen a felületen megosztott tartalmak nem minősülnek hivatalos értesítésnek, és a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról vagy egyéb őt érintő információról ebben a formában nem adható tájékoztatás. o Az internetes közösségi oldalakon az iskola, az osztály napi életével, programjaival kapcsolatban csak olyan információk jeleníthetők meg, amelyek nem sértik sem a tanulók, sem a szülők, sem az intézmény dolgozóinak személyiségi jogait. Kapcsolattartás a kollégiumokkal
Iskolánkban a kollégiumban lakó tanulók kiemelt figyelemben, sőt gondoskodásban részesülnek, hiszen a család hiányát sokszor a pedagógusoknak kell pótolniuk – akár érzelmileg is. A kapcsolattartás formái: Személyes kapcsolattartás: o Az egyes tanulókat érintő ügyekben a kollégiumi nevelőtanárral az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot, ennek keretében kölcsönösen tájékoztatják egymást a tanuló tanulmányi előmenetelével és magatartásával kapcsolatos kérdésekről, probléma esetén együtt keresik a megoldás lehetőségeit. 23
Az osztályfőnök a felmerülő problémák megoldásában a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus segítségét és közreműködését kéri. o Az iskola a kollégiumban lakó tanulók megfelelő ellátása érdekében a szakmai igazgatóhelyettes irányításával rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a kollégiumok vezetőivel, illetve az egyes tanulók esetében a nevelőtanárokkal. Hivatalos értesítések: o Az iskola a tanév elején írásban tájékoztatja a kollégium igazgatóját a tanév helyi rendjéről, a tanítás nélküli munkanapokról, az iskolai rendezvényekről, programokról, hét nappal korábban a rendkívüli tanítási napról, és az egységes nevelési elvek kialakítása érdekében elküldi az iskola házirendjét. o Az iskola köteles értesíteni a kollégiumot a kollégista tanuló igazolatlan mulasztásairól, és a kollégium kérésére a félév, illetve a tanév végén írásban tájékoztatja a kollégium vezetőjét a tanulók tanulmányi eredményeiről, magatartásáról és mulasztásairól. o
7. 4.
Kapcsolattartás a Térségi Integrált Szakképző Központok iskoláival
7. 5.
Iskolánk két TISZK tagja: o egészségügyi és szociális oktatás - Humán TISZK, o környezetvédelmi oktatás – Petrik TISZK. Az igazgató a TISZK-ek iskolái között létrejött Együttműködési megállapodás szerint tagja a Koordináló Testületnek, részt vesz az ülésein, szakmai kérdésekben és a beiskolázás területén az igazgatóhelyettesek tartják a kapcsolatot a TISZK-ek felelős vezetőivel. A kapcsolattartás formái: o személyes kapcsolattartás (telefon, e-mail) o az igazgatók megbeszélései (havonta) o Koordináló Testületi ülés (évente legalább háromszor) o a szakmai vezetők megbeszélései o közös versenyek, programok o közös belső továbbképzések, bemutató órák o kapcsolattartás a PMS-tanárok közvetítésével. Az iskola a TISZK-ekbe tartozó intézményekkel a következő területeken működik együtt: o a szakmai helyi tantervek összehangolása, o közös tananyagfejlesztés, o a szakmai tanulmányok beszámíthatóságának kidolgozása, o a szakmai tárgyak mérési-értékelési rendszerének összehangolása, o közös beiskolázási, pályaorientációs, pályaválasztási és PR-tevékenység, o az intézmények tantárgyfelosztásának egyeztetése, o összehangolt munkaerő-gazdálkodási rendszer működtetése, o közös továbbképzések, illetve bemutatóórák szervezése, o a tárgyi, technikai, infrastrukturális eszközök hatékony kihasználása, o közös pályázatok kidolgozása, megvalósítása és a fenntarthatóság biztosítása, o tanulmányi versenyek, közös sport- vagy kulturális rendezvények, közösségi programok szervezése a TÁMOP fenntarthatóságának jegyében. Kapcsolattartás a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel
Az iskola szoros kapcsolatot tart a szakmai gyakorlati képzésben közreműködő intézményekkel, vállatokkal. A szakmai gyakorlati képzés feladatainak ellátására a szakképzési törvényben meghatározottak szerint együttműködési megállapodást kötünk, amelynek előkészítéséért a hatáskör szerinti igazgatóhelyettes a felelős. A területért felelős igazgatóhelyettes a tanév megkezdése előtt írásban értesíti a gyakorlati képzést folytató intézményt vagy vállalatot a gyakorlati képzésben részt vevő tanulói csoportok számáról, és az illetékes vezetővel egyeztetve a gyakorlati képzés időbeosztását, órarendjét, gondoskodik a szakmai gyakorlatok megszervezéséről. Az igazgatóhelyettesek – az együttműködési megállapodásban rögzítetteken túl – rendszeres kapcsolatot tartanak a gyakorlati képzést biztosító intézmények, vállalatok illetékes vezetőivel és a gyakorlati oktatásban részt vevő munkatársakkal: 24
o o o o o
7. 6.
a munkaköri leírásukban meghatározottak szerint látogatják a gyakorlati képzés helyszíneit, ellenőrzik a munkakörülményeket, szükség esetén pedagógiai tanácsokat adnak, közreműködnek a tanulók teljesítményének értékelésében, tájékoztatást kérnek a tanulók esetleges mulasztásairól, egyeztetik a pótlás lehetőségét, évente legalább egy alkalommal hivatalos megbeszélést szerveznek, amelynek keretében közösen elemzik a gyakorlati képzés eredményeit, az együttműködésből adódó problémákat és a megoldási lehetőségeket.
Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálatokkal
A gyermekjóléti szolgálatokkal való hivatalos kapcsolatfelvétel az igazgató feladata és felelőssége, a folyamatban lévő ügyeknél elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus, illetve a gyermekjóléti szolgálat megkeresésére az érintett tanuló osztályfőnöke tartja a rendszeres kapcsolatot. Az igazgató köteles felvenni a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal a következő esetekben: o ha gyermekbántalmazás vélelme esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott vagy más pedagógus kezdeményezi az intézkedést, o a jogszabályban előírtak szerint, ha a tanköteles tanuló a szülő értesítése ellenére továbbra is igazolatlanul mulaszt. Az igazgató a gyermekjóléti szolgálat segítségét kérheti, ha o a tanulót veszélyeztető okokat az iskola pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, o a tanulóközösség védelme érdekében ez indokoltnak ítéli meg. A hivatalos értesítés után a gyermekjóléti szolgálatokkal – jogszabályban meghatározottak szerint – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus tartja a kapcsolatot, a feltárt problémákról és a tervezett intézkedésekről, illetve azok eredményéről tájékoztatja az igazgatót és a tanuló osztályfőnökét. Ha gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógussal vagy a tanuló osztályfőnökével elsődlegesen a gyermekjóléti szolgálat veszi fel a kapcsolatot, a megbeszélésről tájékoztatniuk kell az igazgatót. A gyermekjóléti szolgálat kérésére a pedagógiai jellemzést az érintett tanuló osztályfőnöke készíti el a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus közreműködésével. A jellemzést elküldés előtt be kell mutatni az igazgatónak. A gyermekjóléti szolgálattal történt kapcsolatfelvételről, illetve gyermekvédelmi ügyekről a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus tanulónkénti nyilvántartást vezet, és az irányító szervek, a Koordinációs Iroda, illetve a nevelőtestület számára összesítéseket, statisztikai kimutatásokat készít a vonatkozó jogszabályi és adatvédelmi előírások betartásával. A kapcsolattartás formái: o hivatalos levelezés, értesítések a küldött és az érkezett leveleket egy iktatószámon kell iktatni, hogy az intézkedések folyamata jól nyomon követhető legyen, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztásainak száma eléri a 10 órát, értesítéshez csatolni kell az e-naplóból kinyomtatott mulasztási összesítést és az iskola által összeállított intézkedési tervet, a levelezésről a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus nyilvántartást vezet o telefonos kapcsolat az osztálynaplóba, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus által vezetett nyilvántartásba a dátumot be kell jegyezni, és ha az ügy további intézkedést igényel, a beszélgetés tárgyáról hivatalos feljegyzést kell készíteni, o személyes megbeszélés az eset függvényében a tanuló és a szülő részvételével, 25
o
o
7. 7.
esetmegbeszélés a gyermekjóléti szolgálat kérésére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus, illetve a tanuló osztályfőnöke részvételével, közös családlátogatás valamelyik fél kérésére a szülővel előzetesen egyeztetett időpontban.
Kapcsolattartás az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval
7. 8.
Az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal a szakmai igazgatóhelyettes tart közvetlen és rendszeres kapcsolatot, aki ennek keretében o a tanév elején az iskolaorvossal és a védőnővel megbeszéli az iskola-egészségügyi ellátás feladatait, a szűrővizsgálatok ütemezését, illetve a tanulók számára tartandó egészségnevelési foglalkozások témáit és beosztását, valamint évente legalább egy alkalommal kikéri a véleményüket, hogy az iskolai büfé és áruautomata árukínálata megfelel-e az egészséges táplálkozás követelményeinek, o az iskolafogászati ellátást biztosító intézménnyel egyezteti a tanévenkénti két fogászati ellátás ütemezését, o rendszeresen ellenőrzi és nyomon követi a szolgáltató munkatervében meghatározott feladatok végrehajtását. Az egyes tanulók vonatkozásában az iskolaorvossal és a védőnővel az osztályfőnök tartja a kapcsolatot, veszélyeztetett tanuló esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus közreműködésével. A tanulók testneveléssel kapcsolatos szűrővizsgálatait a testnevelő tanárok is nyomon követik, illetve rendszeresen konzultálnak az iskolaorvossal és a védőnővel. Az iskolaorvos és a védőnő egészségfejlesztési és környezetnevelési kérdésekben szakértőként segíti a pedagógusok munkáját, és javaslatokat tesz az optimális környezet-egészségügyi feltételek biztosítására. Az igazgató ennek keretében kikéri az iskolaorvos és a védőnő véleményét o az iskolai egészségfejlesztési programok tervezésekor, o évente legalább egy alkalommal azzal kapcsolatban, hogy a büfé és az áruautomata kínálata megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó követelményeknek. Az iskolaorvos és a védőnő szeptember 10-éig elkészíti éves munkatervét, amelyet benyújt az igazgatónak, a tanulók egészségügyi állapotával kapcsolatos tapasztalatairól pedig évente tájékoztatja az iskolavezetést. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal
A nevelő-oktató munka segítése, valamint az egyes tanulóknál felmerülő tanulási, magatartási vagy beilleszkedési problémák feltárása és megoldása érdekében az iskola kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálatokkal, így – a köztük lévő feladatmegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal, illetve a nevelési tanácsadókkal. A szakszolgálat hivatalos megkeresése minden esetben az igazgató hatásköre, aki a kapcsolatfelvétel előkészítését – a probléma jellegétől függően – a következő munkamegosztás szerint végezteti el: o tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézség – osztályfőnök, illetve szaktanár, o gyógytestnevelés – szakmai igazgatóhelyettes, o logopédiai problémák – magyartanárok, o pszichés, idegrendszeri probléma – iskolaorvos o pályaválasztás – gyermek- és ifj. véd. fel. pedagógus. Ha az iskola a tanuló számára a szakértői véleményben javasolt fejlesztő foglalkozást nem tudja biztosítani, az igazgató a pedagógiai szakszolgálat közreműködését kéri. Ebben az esetben a szaktanár és a fejlesztő pedagógus rendszeresen tájékoztatja egymást a tanuló fejlődéséről, illetve a fejlesztés további lehetőségeiről. Az osztályfőnökök az első szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységéről, és a szülő kérésére segítséget nyújtanak a szakszolgálatokkal való kapcsolat felvételében. 26
7. 9.
Kapcsolattartás a pedagógiai - szakmai szolgáltató intézményekkel
7. 10.
Az iskola szoros kapcsolatot tart a következő pedagógiai - szakmai szolgáltató intézményekkel: o MFPI o GYEMSZI o NFSZ. A kapcsolattartás formái: o az intézményektől érkező tájékoztatók, körlevelek folyamatos figyelemmel kísérése, o részvétel az intézmények által szervezett szakmai rendezvényeken, konferenciákon, továbbképzéseken, o részvétel az intézmények által szervezett mérésekben, vizsgálatokban, o részvétel a tanulmányi versenyeken, o a munkaközösség-vezetők részvétele az MFPI által szervezett munkaközösségi megbeszéléseken, o beiskolázási adatok és tájékoztatók küldése az MFPI-nek, o az MFPI pályaválasztási tanácsadási szolgáltatásának igénybe vétele. Kapcsolattartás a közösségi szolgálat teljesítésében közreműködő intézményekkel Ha az iskola a tanulók ötven órás közösségi szolgálatának teljesítésébe külső szervezetet von be, a kapcsolattartás a következő rend szerint történik: o kapcsolatfelvétel – a területért felelős igazgatóhelyettes, o az együttműködési megállapodás előkészítése – a területért felelős igazgatóhelyettes, o az együttműködési megállapodás megkötése – igazgató, o a tanulók felkészítése – a területért felelős igazgatóhelyettes a kijelölt mentor közreműködésével, o rendszeres kapcsolattartás, koordinálás – pedagógiai asszisztens, o a tanulók kísérése – ped. asszisztens, osztályfőnök, o a dokumentáció kezelése – pedagógiai asszisztens. A közösségi szolgálat megszervezésekor a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
8.
A tanulóknak az intézményi gyakorlásának rendje
8. 1.
A tanulók részvételi jogai
a)
A NAT kiemelt fejlesztési-nevelési célként határozza meg az állampolgárságra, demokráciára nevelést, amelynek egyik hatékony eszköze lehet a tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatokban. A tanulók a jogszabályokban meghatározott jogaik gyakorlása során elsajátíthatják, hogy „a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi” (Nat), valamint fejlődik az önálló, kritikai gondolkodásra, illetve az elemzésre való képességük, a kommunikációs készségük és a vitakultúrájuk. Az Nkt. 46. § (3) bekezdése szerint a tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésben, illetve hogy személyesen vagy képviselő útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működését és a tanulókat érintő valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét kötelező kikérni az Nkt. 48. § (4) bekezdésében meghatározott ügyekben, de ezeken kívül a diákönkormányzat véleményét kikérjük minden olyan döntés meghozatala előtt, amely a tanulók nagyobb közösségét – legalább 25 százalékát vagy valamelyik iskolai évfolyamát, illetve tagozatát – érinti.
b)
c)
döntési folyamatban való részvételi
jogai
27
8. 2.
A részvételi jogok gyakorlásának rendje
a)
A tanulókat az intézményi döntési folyamatokban az iskolai diákönkormányzat képviseli. A diákönkormányzat vezető szerve az iskolai diákbizottság (IDB), amelynek tagjait a diákközgyűlésen az osztályok képviselői választják meg. Az Nkt. 48. § (4) bekezdésében meghatározott ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, az igazgató a dokumentum vagy előterjesztés tervezetét a döntéshozó nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 15 nappal korábban az osztályfőnökök közvetítésével eljuttatja az osztályokhoz, és a diákönkormányzat képviselőjét (IDB-titkár) meghívja a nevelőtestületi értekezletre, az osztályok a tervezetet megtárgyalják, és tanulók többsége által megfogalmazott véleményt az osztály által megválasztott küldöttek képviselik a diákközgyűlésen. A diákönkormányzat véleménynyilvánítási és javaslattételi jogával írásban is élhet, ebben az esetben a megkeresésre 15 napon belül érdemi választ kell kapnia. A részvételi jogok gyakorlásának szervezett formái: éves diákközgyűlés (a diákönkormányzat legfőbb döntéshozó és érdekegyeztető fóruma) o összehívásáról és jogosítványairól az iskolai Házirend 1. 4. 2. fejezete rendelkezik az Nkt.-ban meghatározottak alapján o eljárásrendjét a DÖK SZMSZ-e szabályozza rendkívüli diákközgyűlés o összehívását – az egész tanulói közösséget érintő, fontos kérdések megtárgyalására – az IDB-titkár vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti a tervezett időpontnál legalább 15 nappal korábban IDB-gyűlés o jogosítványairól, működéséről és eljárásrendjéről a DÖK SZMSZ-e rendelkezik iskolavezetőségi ülés o a DÖK képviselői (IDB, ODB) meghívottként vagy saját kezdeményezésükre vesznek részt nevelőtestületi értekezlet o az IDB képviselői meghívottként vagy saját kezdeményezésükre vehetnek részt igazgatói fogadóóra o előzetes időpont-egyeztetés alapján személyesen vagy az ODB által képviselve igazgatóhelyettesi fogadóóra o előzetes időpont-egyeztetés alapján személyesen vagy az ODB által képviselve.
b)
c) d)
9.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Az Nkt. 4. § 12. pontjának meghatározása szerint kiemelt figyelmet igénylő tanulók: o a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) o a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő tanulók (BTM) o a kiemelten tehetséges tanulók o a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók.
9. 1.
A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
Iskolánk a 2008. június 2-án hatályba lépett alapító okiratában feladatul kapta a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, a 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény megfogalmazása szerint „a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók” ellátását.
A sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői bizottság véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az
28
osztályzatokkal való értékelés és a minősítés alól, helyette az Nkt. 2012. szeptember 1jétől a szöveges értékelést és minősítést írja elő.
9. 2.
Az iskola a különleges bánásmódot igénylő tanulók számára egyéni foglalkozást szervez, amelyen a pedagógusok egyéni fejlesztési terv alapján segítik a felzárkózását a többiekhez.
A mentesített tanuló az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett másik tantárgyat választhat, illetve a szakértői javaslat alapján a számonkéréskor és az érettségi vizsgán biztosítjuk számára a hosszabb felkészülési időt, az írásbelin lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök alkalmazását, szükség esetén az írásbeli szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli vizsgával történő felváltását.
A tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tanulási kudarc okainak diagnosztizálása
9. 3.
Iskolánk kiemelt figyelmet fordít azokra a tanulókra, akik már az általános iskolából gyengébb eredménnyel jöttek hozzánk, és a tanév eleji diagnosztikus célú mérésekkel megpróbáljuk kiszűrni, hogy milyen területen szorulnak segítségre, felzárkózatásra. Tisztában vagyunk azzal, hogy a rossz teljesítmény oka gyakran nem a gyenge képességekben keresendő, és a kudarc valóságos – sokszor egymást felerősítő vagy épp elfedő – okainak feltárása néha meghaladja egy középiskolai tanár kompetenciáit, ilyen esetben a tanulót – ha a szülő hozzájárul – szakértői vizsgálatra utaljuk be.
A tanulási kudarc okai: o gyenge adottságok o alulmotiváltság (ennek okai szintén összetettek) o pszichés problémák o részképesség-zavar o beilleszkedési, figyelem- vagy magatartászavar o családi problémák o hibás tanulási módszerek o negatív kortárshatások, minták.
Ha a tanulásban mutatkozó gyengeségek oka nem a szakértői vizsgálattal megállapított tanulási nehézség, akkor a következő eszközökkel próbáljuk meg javítani a tanuló teljesítményét: o szaktárgyi korrepetálás o a tanuló hozzásegítése, hogy felfedezze a számára leghatékonyabb tanulási technikákat o differenciált foglalkoztatás a tanítási órákon o a tanulót motiváló pedagógiai eszközök megtalálása o egyéni feladatok o szükség esetén pszichológus segítségének igénybe vétele a szülő hozzájárulásával.
A tanulási nehézséggel küzdő tanulók segítésével kapcsolatos feladatok: o egyéni foglalkozás szervezése (szükség esetén fejlesztő pedagógus bevonásával) egyéni fejlesztési terv alapján o differenciált foglalkoztatás a tanítási órákon o szaktárgyi korrepetálás o folyamatos, személyre szabott törődés.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat még az avatott pedagógusi szem sem könnyen ismeri fel, pedig nem mindig azonosak fegyelmezetlen, nehezen nevelhető tanulók körével, sőt sokszor épp azért nem fedezzük fel ezeket a zavarokat, mert a csendes, 29
visszahúzódó tanulókra kevesebb figyelem esik, hiszen a tanítási órán semmiféle problémát nem okoznak. Az iskola fontos feladata ezért, hogy időben felfigyeljen a beilleszkedési problémákkal küszködő tanulókra. A magatartási rendellenesség - a személyiségzavar, a deviáns vagy antiszociális viselkedés, hiperaktivitás – feltérképezése hasonló fontosságú. Ezekben a tanulókban nem alakultak ki, nem alakulhattak ki a szocializációs folyamat során a megfelelő normák, értékek, de az is előfordul, hogy organikus vagy pszichés okok állnak a háttérben. A beilleszkedési, magatartási nehézségek okai: o a családkultúra sérülése (csonka család, válás, nevelőszülő) o a család diszfunkcionális működése o ambivalens szülő-gyerek kapcsolat o hibás nevelési módszerek (túlzott szigor vagy engedékenység) o magára hagyottság o organikus vagy pszichés okok o tartós betegség, fogyatékosság o átmeneti iskolai kudarcok. Jellemző tünetei: o az adott életkori sajátosságoktól eltérő magatartás o inadaptált magatartás o hiperaktivitás, hiperkinézis o alkalmazkodási, beilleszkedési zavar o nem megfelelő csoportviselkedés (bezárkózottság vagy épp hangadó szerepkör) o önértékelési zavar. Pedagógiai feladatok:
Lényeges, hogy a pedagógus felismerje, meddig terjed a kompetenciájának határa, és milyen esetekben kell feltétlenül azt javasolnia a szülőknek, hogy vegyék igénybe a szakemberek segítségét. Az enyhébb zavarok pedagógiai eljárásokkal is megszüntethetők, vagy enyhíthetők, ugyanis ezek a gyerekek normálképességűek, és speciális módszerekkel nevelhetők, oktathatók.
Osztályfőnök feladatai: o szoros, kiemelt figyelem és tapintat, egyéni bánásmód o folyamatos együttműködés a szülőkkel o a szaktanárokkal való megértetés o indokolt esetben szakember segítségének kérése o a tanuló szakellátásának figyelemmel kísérése o az osztály toleranciára, empátiára nevelése o a tanuló pályaválasztásának elősegítése.
Az osztályban tanító pedagógusok feladatai: o a tanítási folyamatban differenciált oktatás, nevelés alkalmazása o a tanulót semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érheti o a teljesítmény mérésénél legyen tekintettel arra, hogy a tanuló önmagához képest milyen fejlődésen ment keresztül o erősítse a hátrányt nem jelentő képességterületen a tanuló kiemelkedési lehetőségeit.
Speciális programok o tanulás-módszertani foglalkozások szervezése o a manuális készségek fejlesztése (szakkörök, érdeklődési körök indítása) o mentálhigiénés foglalkozások (AIDS, dohányzás, alkohol, kábítószer) o a pályaorientációs foglalkozások tanórán kívüli lehetőségeinek szélesítése o bűnmegelőzés, mentálhigiénés önnevelés az osztályfőnöki és az egyes szakórák tematikájába való beépítésével 30
9. 4.
A kiemelten tehetséges tanulók képességeinek kibontakozását segítő tevékenység A tehetséges tanulók felfedezése
Elsődleges feladatunk, hogy felfedezzük a tanulókban megbújó tehetséget, tehetségcsírát, s ez nem mindig könnyű, mert a tehetség sokszor rejtve marad. Különösen nálunk, ahol viszonylag sok a szociokulturális szempontból hátrányos helyzetű tanuló, akik a családban nem kapják meg azt az indíttatást – sőt esetleg azt a támogatást sem –, amely szükséges ahhoz, hogy tehetségüket kibontakoztassák. Ezért legfontosabb feladatunk, hogy esélyt teremtsünk számukra, mert sokuknak az iskola jelenti az egyetlen lehetőséget tehetségük fejlesztésére. A tehetséges tanulók felismerése sokszor azért is nehéz, mert olyan személyiségjegyek vagy szociális viselkedési formák jellemzik őket, amelyek az átlagos, könnyen kezelhető tanulóktól megkülönbözteti őket, és ha a szocializációjuk valamilyen tekintetben sérült, akár deviáns tüneteket is produkálhatnak, s ez elindít egy olyan negatív nevelési spirált, amely lehetetlenné teszi, hogy igazi énjüket megmutathassák.
Személyiségjegyeik: o független véleményalkotás o alternatív gondolkodás o problémaérzékenység o hajlam a konfrontációra o konfliktuskereső magatartás o feladatelkötelezettség o átlag feletti intelligencia o a tekintélyalapú vélemény kritikus elutasítása o kreativitás.
Fontos annak ismerete is, hogy a tehetség nem mindig mutatkozik meg a jó teljesítményben, különösen akkor, ha a tehetséges tanulót „mássága” miatt az iskolában negatív hatások érték. Ezért nem szabad összekevernünk a tehetséget a „jó tanuló fogalmával”, mint ahogy arra is figyelnünk kell, hogy a tehetséget ne csak a mentális képességek terén keressük, hanem fedezzük fel azokat a tanulókat, aki más területen kiemelkedőek: sportban, zenében, rajzban, a manuális vagy a szociális készségek terén, vagy akár a szervezésben. A tehetséggondozás, tehetségfejlesztés formái, eszközei
Tanórai lehetőségek: o differenciált, egyénre szabott feladatadás, képességfejlesztés o individualizált foglakoztatás (egyes témakörök egyéni úton történő feldolgoztatása) o „segédtanári” szerep - a gyengébb tanulók korrepetálása, kiselőadás, az eszközök előkészítése stb. Tanórán kívüli foglalkozások: o tehetséggondozó szakkörök, érdeklődési körök o egyéni foglalkozás o sportkör o énekkar o tanulmányi versenyekre való felkészítés. Egyéni lehetőségek: o pályázatok kiírása o versenyeken való részvétel lehetőségének biztosítása o iskolai könyvtárhasználat o számítógéphasznált, internet-hozzáférhetőség o iskolai hangszerek használata o multimédiás eszközök használata o kiemelt sportolási lehetőség – tornaterem, kondicionálóterem egyéni használata
31
9. 5.
A kiemelkedő tehetségű, komoly eredményeket elérő tanulók (sport, zene stb.) bizonyos fokú pozitív diszkriminációt élveznek iskolánkban. A versenyekre, előadásokra való intenzív felkészülés időszakában mentesítést kapnak a mindennapi számonkérés, – indokolt esetben – az órák látogatása alól is, de a tananyag elsajátításáról egyéni beszámoltatás formájában később számot kell adniuk. A kiemelkedő sikereket elért tanulók nagy elismerésben részesülnek iskolánkban, mindig nagy nyilvánosság előtt dicsérjük meg őket, hogy a pozitív példa motiváló erővel hasson a többi tanulóra. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy mindezt kellő mértéktartással tegyük, mert a „sztárolás” negatívan hathat a személyiségfejlődésére, és nem szabad figyelmen kívül hagyni a kiváltságra való törekvés esetleges káros következményeit sem. A végzős tanulók életútját is nyomon kell követnünk, vissza kell hívni őket az iskolába, a hagyományteremtés, a példaképadás pozitív nevelési hatásait mindenképpen ki kell használnunk. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat segítő tevékenység
Iskolánk tanulói összetétele a szociokulturális háttér szempontjából rendkívül színes, minden tekintetben leképezi a magyar társadalmat, s ezzel összefüggésben az utóbbi évek új jelensége, hogy diákjaink között nőnek a különbségek. Ha csak a szülők anyagi helyzetét tekintjük, nálunk is megjelentek a végletek: az elszegényedés gondjaival küszködő és az átlagon felüli jólétben élő családok gyermekei éppúgy megtalálhatók egy osztályközösségben. A veszélyeztetettség fogalmát újra kell értelmeznünk, mert bár a szegénység sokszor szemérmes és rejtőzködő, a külső jelekből könnyebb észrevenni, mint amikor a hirtelen jött gazdagság jelent veszélyforrást a gyermekek számára. Szintén új jelenség, hogy aggasztóan nő azoknak a tanulóknak a száma, akik azért hiányoznak az iskolából, mert a család nehéz anyagi helyzete miatt munkát kell vállalniuk.
A fentiekkel összefüggésben a gyermek- és ifjúságvédelem feladatai összetettebbé váltak, s a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítunk a bonyolultabb, nehezebben észlelhető veszélyeztető tényezők feltárására, illetve az ezekből fakadó problémák megelőzésére. Legfőbb célunk továbbra is az, hogy a szociális hátrányokkal, nehézségekkel küszködő tanulók veszélyeztetettségét lehetőségeink szerint csökkentsük, és esélyt teremtsünk számukra az iskolai és a felnőtt életükben való boldogulásra. Célunk elérésében egyre nagyobb szerepe van annak, hogy a szülőkkel és a segítő intézményekkel személyes kapcsolatot teremtsünk, mert eredményt csak a szoros együttműködéssel érhetünk el.
A gyermek- és ifjúságvédelem tevékenységi területei: o o o o o o o
a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása (jegyzői határozat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről) a veszélyeztetettség szűrése, felmérése, prevenció, segítségnyújtás, tanácsadás, esetkezelés, a nevelőtestület munkájának összehangolása, együttműködés a külső intézményekkel (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat), a tanulók sorsának nyomon követése.
Feladataink:
Tájékoztatás, együttműködés: o A szülőket és a tanulókat a tanév elején tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus személyéről, és az osztályfőnökök az ellenőrzőbe is beíratják a nevét és a fogadóóráit. o A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus minden osztályt felkeres, és tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémákkal fordulhatnak hozzá, illetve, hogy milyen ifjúságvédelmi feladatokkal foglalkozó intézményeket kereshetnek fel. 32
o
o
o
Minden tanév elején felmérést végzünk a hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett tanulók kiszűrésére, a tanulók szociális és családi hátterének megismerése, és ezek alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összeállítja az éves munkatervet. Szoros személyes kapcsolatot tartunk és együttműködünk a szülőkkel, a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálatokkal, a nevelési tanácsadókkal, az iskolaorvossal és a védőnővel. Kiemelten, megkülönböztetett figyelemmel, egyénileg is foglalkozunk azokkal a tanulókkal, akik a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, a gyermekjóléti gondoskodásban részesülnek, etnikai kisebbségekhez tartoznak, állami gondozottak.
Segítségnyújtás, támogatás: o a tanulók felzárkóztatását segítő programok, o a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, segítségnyújtás azok megírásában, o tanulóink pályáztatása az „Útravaló” ösztöndíjra, o iskolai alapítványi támogatás, o a rendszeres gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése, o étkezési támogatás kezdeményezése az illetékes önkormányzatnál, o tanácsadás a szülőknek, o mentori rendszer működtetése, o súlyos veszélyhelyzet esetén a gyermekjóléti szolgálat értesítése, o a jogszabályban meghatározott eljárás szerint a veszélyeztetett tanuló kollégiumi elhelyezésének kezdeményezése.
10.
A tanulók felvételének, átvételének helyi szabályai
10. 1.
A tanulók felvételének helyi szabályai
10. 1. 1. Az alkalmassági vizsga szabályai a)
b)
c)
d)
e) f)
A 2013/2014-es tanévtől induló osztályokba az alábbi tanulmányi területekre csak az a tanuló vehető fel, aki az egészségügyi alkalmassági követelményeknek megfelel: szakközépiskola – egészségügyi szakmacsoport szakközépiskola – környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport szakiskola – víz- és csatornamű-kezelő OKJ-s képzés Az egészségügyi alkalmasság az Szt. 2. § 2. pontja szerint: „annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre”. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint az alkalmasság előzetes vizsgálatát és véleményezését első fokon vagy a szakképző intézmény iskolaorvosa, vagy – az intézmény vezetőjének kezdeményezésére – a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi. Ha a tanuló – illetve a kiskorú tanuló esetén a gondviselője – az első fokú orvosi véleménnyel nem ért egyet, a kézhezvételtől számított 15 napon belül a jogszabályban meghatározott nyomtatványon kérheti a másodfokon történő orvosi elbírálást az első fokon eljáró szervnél. Az alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a tanuló lakóhelye, illetve az iskola székhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi. A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az első fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni. Az iskola a felvételi tájékoztatóban közzéteszi, hogy az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot hol lehet elvégeztetni. Az egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi szakvéleményt a felvételi jelentkezési laphoz kell csatolni. 33
10. 1. 2. A nappali munkarendű szakközépiskolába és szakiskolába való felvétel szabályai A)
A jelentkezés feltételei:
A kilencedik évfolyamra a felvételi eljárás keretében jelentkezhet bármely nyolcadikos osztályos általános iskolai tanuló, illetve a Hídprogramban részt vevő tanuló, aki a fentiekben meghatározott egészségügyi alkalmassági követelményeknek megfelel. A felvétellel kapcsolatos eljárásokat részletesen a felvételi eljárás helyi rendjét magában foglaló „Felvételi tájékoztató” tartalmazza, amelyet a KIR-en és iskolánk honlapján is közzéteszünk.
B)
A felvételi vizsga részei:
a)
A hozzánk jelentkező általános iskolások számára a rendes felvételi vizsga keretében felvételi vizsgát tartunk, amely az egyes tanulmányi területeken különböző részekből áll, és a felvételizőknek különböző követelményeknek kell megfelelniük. Szakközépiskolába és a nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkezők számára: o központi írásbeli vizsga (ez alól kivételt jelentenek azok a tanulók, akiknek az Nkt. 56. §-a – korábban: Kt. 30. § (9) bekezdése – alapján mentesítésük van valamelyik tantárgyból), o szóbeli vizsga, o általános iskolai eredmények. A szakiskolába jelentkezők számára nem tartunk felvételi vizsgát, a tanulókat az általános iskolai eredmények alapján rangsoroljuk a lenti táblázatban szereplő tantárgyi osztályzatok beszámításával. Az Nkt. 56. §-a – korábban: Kt. 30. § (9) bekezdése – alapján mentesített, illetve SNI tanulókra a következő speciális értékelési szabályok vonatkoznak: ha a tanuló egyik írásbeli tantárgyból mentesül az értékelés és a minősítés alól, a másik tantárgyból megduplázzuk az elért pontszámot, ha mentesül az írásbeliség vagy mindkét tantárgyból az értékelés és a minősítés alól, a szóbeli vizsgán elért pontszámot (max. 40 pont) arányosítjuk az írásbeli vizsga pontszámához (max. 100 pont): 2,5 x szóbeli pontszám, ha a szakvélemény alapján mentesül a helyesírási feladatok értékelése alól, a maximálisan elérhető pontszámot a helyesírási feladatokra adható pontszámok levonásával számítjuk ki, a szakvélemény alapján a feladatlapok kidolgozásához hosszabb időt biztosítunk (+ 15-15 perc/vizsgarész).
b)
C)
A szóbeli felvételi vizsga követelményei:
a)
A szakközépiskolába és a nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkezők számára szervezett szóbeli vizsga három tagból álló felvételi bizottság előtt zajlik. A felvételi bizottság a szóbeli vizsgán elsősorban nem a jelentkezők tantárgyi tudását vizsgálja, hanem az alapkészségeit értékeli. A felvételi bizottság minden tagja pontoz, és a pontszámot a három bizottsági tag átlagpontszáma alapján alakítjuk ki (törtszám esetén egész számra kerekítünk a kerekítés szabályai szerint).
b) c)
d)
A szóbeli vizsga feladatai:
1. 2. 3.
Feladat Egy rövid állatmese hangos, értő felolvasása A mese értelmezése, az erkölcsi tanulságok megfogalmazása Egy egészségfejlesztési vagy környezetvédelmi vagy szociális témájú képmontázs értelmezése, illetve beszélgetés a témáról (a választott tanulmányi területtől függően) Összesen:
Pontszám 5 pont 15 pont 20 pont 40 pont 34
e)
A képmontázsok témája:
f)
Egészségügyi szakközépiskola: o egészséges táplálkozás (a tápanyagok fajtái) o az ember és a környezet higiéniája o a mozgás, a sport szerepe o gyermeknevelés o a család szerepe Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakközépiskola: o víz-, talaj- és légszennyezés o globális környezeti problémák o környezettudatos életmód o természetvédelem Szociális szolgáltatások szakközépiskola: o társadalmi-szociális problémák o az idős emberek szerepe a családban, a társadalomban o fogyatékkal élő emberek o gyermeknevelés, gyermekvédelem o a család szerepe. Az értékelés szempontjai: Olvasás Szövegértés
Képmontázs Kifejezőkészség Egyéb személyes kompetenciák, tulajdonságok
hangsúly, hanglejtés, hangszín, a mondatok tagolása, olvasási tempó, értő olvasás a vizsgázó el tud-e vonatkoztatni a mese konkrét cselekményétől, érti-e a szöveg mögöttes tartalmát, le tudja-e vonni az emberi világra vonatkozó erkölcsi tanulságokat, van-e önálló véleménye a témáról a vizsgázó felismeri-e a képek közötti összefüggést, mennyire tájékozott a képeken szereplő témákban a vizsgázó mennyire szabatosan, világosan, árnyaltan fogalmazza meg a véleményét kommunikációs készség, talpraesettség, képesség az önálló véleményalkotásra, nyitottság, szociális kompetenciák, elhivatottság a választott szakmai terület iránt
D)
Felvételi pontszámítás
a)
Szakközépiskola, nyelvi előkészítő évfolyamra épülő szakközépiskola Tantárgy
Osztályzat
Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Történelem Matematika Biológia Maximális pontszám
7. osztály 8. osztály év végi félévi X X X X X X X X X X X X 60 pont
Összes elérhető pontszám
Központi írásbeli vizsga
Szóbeli Vizsga
100 pont
40 pont
200 pont
35
b)
Szakiskola Tantárgy
Osztályzat
Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Történelem Matematika Biológia Maximális pontszám
7. osztály 8. osztály év végi félévi X X X X X X X X X X X X 60 pont
E)
Döntés a tanulók felvételéről:
a)
A felvételi jegyzéken a „rangsort” a tanulónak a felvételi eljárás során elért összpontszáma alapján alakítjuk ki, és mindenkit besorolunk minden tanulmányi területre, amelyre jelentkezett. A végleges felvételi jegyzéket az ideiglenes felvételi jegyzék rangsora alapján állítjuk össze, és a felvételi ponthatárt a jelentkezők által elért pontszámok és a felvehető tanulók függvényében határozzuk meg. Szakközépiskola, nyelvi előkészítő évfolyam: A tanulókat a fent meghatározott pontszámítás szerint rangsoroljuk, a jelentkezők számának függvényében meghatározzuk a felvételi ponthatárt, és az iskolánkba való felvétel e rangsor és a felvételi keretszám függvénye. A fenti tanulmányi területekre nem nyerhet felvételt az a tanuló, aki o nem érte el a felvételi ponthatárt, o nem írta meg az egységes írásbeli vizsgát (kivéve azok az SNI tanulók, akik mentesülnek az írásbeliség értékelése alól), o a szóbeli felvételi vizsgán nem jelent meg, és ennek okát nem jelezte, o a felvételi pontszámtól függetlenül: aki a nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkezett, és az általános iskolában idegen nyelvből mentesítették az értékelés és a minősítés alól. Szakiskola: Mivel iskolánk a szakiskola vonatkozásában kötelező felvételt biztosító iskola, az erre a tanulmányi területekre jelentkezőket nem utasítjuk el, a felvételt a tanulmányi pontok alapján kialakított rangsor és a felvételi keretszám dönti el. Azonos pontszám esetén minden tanulmányi területen előnyt élveznek: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (a jegyzői határozat alapján), a Budapesten lakó tanulók, a különleges helyzetű tanulók: o akinek testvére az iskolával tanulói jogviszonyban áll, o akinek testvére vagy szülője az iskola tanulója volt, o aki a 19. kerületben lakik, o aki 19. kerületi általános iskolába jár.
b)
c)
d)
e)
10. 1. 3. Az esti munkarendű szakközépiskolába való felvétel szabályai a) b)
Az esti munkarendű egészségügyi szakközépiskolába való felvétel feltétele a befejezett általános iskolai végzettség és az egészségügyi alkalmasság. Felvételi vizsgát számukra nem tartunk, de ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot, a jelentkezőket az alábbi pontszámítás szerint rangsoroljuk:
36
Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Történelem Matematika Biológia Maximális pontszám
Osztályzat 7. osztály X X X X X X
8. osztály X X X X X X 60 pont
10. 1. 4. Az érettségi utáni szakképzésbe való felvétel helyi szabályai
Iskolánk a jelenleg hatályos alapító okirat és a fenntartó által jóváhagyott beiskolázási terv szerint a felnőttoktatás keretében esti tagozaton 2 éves „gyakorló ápoló” képzést indíthat, amelyre a jelentkezés feltétele az érettségi vizsga és az egészségügyi alkalmasság. Ha a tanuló a szakiránynak megfelelő szakközépiskolában végzett, az előzetes tanulmányokat a szakképzési törvényben és az OKJ-ban foglaltak szerint beszámítjuk, és a tanuló egyes tantárgyak tanulása alól mentességet kaphat. Felvételi vizsgát nem tartunk, de ha jelentkezők száma meghaladja a felvehető létszámot, a jelentkezőket az érettségi vizsga átlageredménye alapján rangsoroljuk.
10. 2.
A tanulók másik iskolából való átvételének helyi szabályai
a)
Az átvétel eljárásrendje:
Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése után – biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről – a nevelőtestület által átruházott jogkör alapján – az igazgató dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével.
Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát.
Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk.
Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után iratkozhat be iskolánkba, ezért a tanköteles tanulónak eredeti iskolájában fenn kell tartania a tanulói jogviszonyát.
Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét.
Évközi különbözeti vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg.
Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba.
Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell.
37
b)
Az iskolaváltás elutasítása:
Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, esélyteremtő iskola révén nem zárkózunk el a tanulási kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől, de az iskolaváltást kizárja – kivéve, ha ezt a másik iskola igazgatója kéri –, ha a tanuló magatartásával komoly gondok vannak, vagy ha sokat mulasztott igazolatlanul. Ennek megállapítására a tanulónak az átvétel kérelmezésekor be kell mutatnia az ellenőrzőjét.
Ha a két iskola tantervei között jelentősek a különbségek, nem tudjuk átvenni azt a tanulót, o akinél az eddigi teljesítménye alapján nem feltételezhető, hogy eredményes különbözeti vizsgát tesz, o a szakmai gyakorlatok pótlására nincs lehetőség.
Ha a tanuló az augusztusi különbözeti vizsgán bármely tantárgyból nem teljesítette az elégséges szintet, az átvételét elutasítjuk.
11.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
11. 1.
A tanulmányok alatti vizsgák fajtái, ideje A vizsga fajtája
Osztályozó
Javító Különbözeti
Pótló Szintvizsga x. 3. 7. szerint
Vizsgára kötelezett tanulók magántanulók a mulasztásuk miatt nem osztályozható tanulók előrehozott érettségi vizsgára jelentkezők a szakképzési évfolyamra járó tanulók (beszámoltató vizsga) háromnál több elégtelen osztályzat esetén más iskolából átvett tanuló, ha korábbi iskolájában nem tanult valamely, az iskolánk helyi tantervében szereplő tantárgyat a számára elrendelt vizsgát fel nem róható okból nem teljesítő tanuló a szakiskola 9. évfolyamos tanulója
A vizsga ideje az adott félév utolsó két hete az adott félév utolsó napját követő héten az írásbeli érettségi vizsga kezdete előtti héten a helyi tanterv alapján a tanév rendje szerint augusztus utolsó hete az igazgató jelöli ki a tanulói jogviszony létesítésekor hozott határozatban az igazgató határozata szerint február-április
11. 2.
A tanulmányok alatti vizsga követelményei
a)
A tanulmányok alatti vizsgák tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. A szóbeli vizsga tételeit a szakmai munkaközösségek tanévenként felülvizsgálják, és november 1-jéig közzéteszik az iskola honlapján. A tanulmányok alatti vizsga a következő vizsgarészekből áll: irodalom, magyar nyelv, történelem, idegen nyelv – írásbeli és szóbeli vizsga, informatika, rajz, szakmacsoportos gyakorlatok – gyakorlati vizsga, testnevelés – elméleti és gyakorlati vizsga, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, szakmacsoportos elmélet – szóbeli vizsga, matematika, fizika – ha a tanuló az írásbeli vizsgán elérte a 25 százalékos teljesítményt, nem kell szóbeli vizsgát tennie, egyébként szóbeli vizsgával javíthat. A fentiektől eltérően az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés miatt szervezett osztályozó vizsga ugyanolyan vizsgarészekből áll, mint az adott tantárgy érettségi vizsgája. Az egyes vizsgarészek adott vizsgára vonatkozó pontszámát a szakmai munkaközösségek határozzák meg.
b) c)
d) e)
38
f)
A tanuló vizsgán nyújtott teljesítményének minősítése a következő értékelési skála szerint történik: jeles 100 – 85 százalék jó 84 – 70 százalék közepes 69 – 50 százalék elégséges 49 – 25 százalék elégtelen 24 – 0 százalék
11. 3.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
11. 3. 1. Általános szabályok a) b)
c)
d) e) f) g)
h) i)
j) k)
l) m)
A tanulmányok alatti vizsgák rendjét, menetét részletesen a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 67-72. §-a szabályozza. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót az iskola írásban tájékoztatja, a magántanulók számára előírt osztályozó vizsgák ütemezéséről legalább tizenöt nappal korábban írásban értesíti a tanulót. Ha a tanulónak az előrehozott érettségi vizsgára jelentkezés miatt kell a jogszabályban meghatározottak szerint osztályozó vizsgát kell tennie, az erre vonatkozó kérelmet az érettségi vizsgára való jelentkezéssel egyidejűleg kell benyújtania a tanév rendjében meghatározott határidőig. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. A tanuló a vizsga kijelölt helyszínén legalább tíz perccel korábban köteles megjelenni, és magával hozni a szükséges íróeszközöket. A vizsgán használható segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A tanulót a vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell a vizsga rendjéről és a szabálytalanság elkövetésének következményeiről, illetve a gyakorlati vizsga előtt a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik, és meg nem engedett segédeszközt nem használhatnak. A tanulónak a vizsgáról való távolmaradását vagy késését a mulasztásoknál meghatározott módon azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül igazolnia kell. Igazolt távolmaradás esetén az iskola új vizsgaidőpontot jelöl ki számára, igazolatlan távolmaradás esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. A tanuló a vizsga letételére legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon kérhet írásban halasztást, a kiskorú tanuló a szülő aláírásával. Ha a tanuló nem kíván javítóvizsgát tenni, az erre vonatkozó nyilatkozatát – kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával – legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon nyújthatja be az igazgatónak, ellenkező esetben a távolmaradása igazolatlannak minősül. A vizsgákról jogszabályban előírt Tü. számú jegyzőkönyvet kell vezetni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
11. 3. 2. Az írásbeli vizsga szabályai a) b) c)
d)
e) f)
Egy vizsganapon egy vizsgázónak legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megszervezni. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, a kiesett idővel a kidolgozási időt meg kell növelni. Az írásbeli vizsgán kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni, vázlat, jegyzet is csak ezeken készíthető. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot tapasztalt, továbbá az elvétel pontos idejét, 39
aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.
g)
11. 3. 3. A gyakorlati vizsga szabályai a)
A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgára az írásbeli vizsga rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a vizsgafeladat megoldását rögzített módon kell elkészíteni (informatika, rajz és vizuális kultúra). A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben vagy az egyes vizsgafeladatok leírásában meghatározott idő áll a rendelkezésére, amelybe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje, illetve a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő nem számítható be. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni.
b) c)
d)
11. 3. 4. A szóbeli vizsga szabályai a)
b)
A szóbeli vizsga vizsgabizottsága: A szóbeli vizsga vizsgabizottsága legalább három tagból áll. Ha erre az intézményben foglalkoztatottak végzettsége alapján lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. Kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát követett el, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni. Ha a felelet értékelésekor a vizsgabizottság tagjai között véleményeltérés van, az elnök szavazást rendel el. A szóbeli vizsga menetére vonatkozó szabályok: Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyi felelet időtartama tizenöt percnél nem lehet több. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. 40
11. 3. 5. Az SNI és a BTM tanulókra vonatkozó speciális szabályok a)
b)
c)
A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján az írásbeli vizsgán a feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel, a szóbeli vizsgán a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, írásbeli vizsga helyett szóbeli vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tesz, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
11. 3. 6. A vizsgán elkövetett szabálytalanság következményei a) b)
c)
d)
Ha a vizsgázó a vizsgán szabálytalanságot követett el, az igazgató a vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az igazgató a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Ha a szabálytalanság bebizonyosodik, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság mérlegeli a cselekmény súlyosságát, és a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, a javítóvizsgán megállapított szabálytalanság esetén a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
11. 3. 7. A szintvizsgára vonatkozó külön szabályok a)
b)
c)
A 9. évfolyamos szakiskolai tanulóknak – kivéve, ha érettségi vizsgával rendelkeznek – a gazdasági kamara által kijelölt időpontban (február-április) kötelező szintvizsgát tenniük az Szt. 28. §-a szerint. A szintvizsga követelményeit az adott szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara által megbízott szakmai szervezet dolgozza ki, és az iskola közzéteszi a honlapján. A szintvizsga eredménye a tanuló év végi eredményébe nem számít be, de ha nem teljesíti a vizsgakövetelményeket, pótló vagy javító szintvizsgát kell tennie.
41
II.
HELYI TANTERV
1.
Az iskola által alkalmazott kerettantervek
1. 1.
A kimenő rendszerben megszűnő képzések
1. 1. 1. Az alkalmazott kerettantervek
A 2012/2013-as tanévben, illetve az előtte induló osztályoknál iskolánk helyi tanterveibe – amelyek a Pedagógiai program mellékletét képezik – a 10/2003. (IV. 28.) OM rendelettel módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet kerettanterveit adaptáltuk, de beépítettük a 2007. július 31-i kormányrendelettel módosított, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet előírásait is, különös tekintettel a kulcskompetenciák fejlesztésére és a kiemelt nevelési témákra, illetve a szakközépiskolai oktatásnál figyelembe vettük az érettségi vizsga követelményeit is.
Helyi tanterveink azonos szerkezeti felépítésűek, a miniszteri rendeletben megfogalmazott előírásokat, illetve fejezeteket tartalmazzák. A szakmai munkaközösségek dolgozták ki – az egyes tantárgyak speciális vonásait tükrözve – a következő fejezeteket: o A tanulói teljesítmény értékelésének szempontjai és formái o A tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei o A tantárgy oktatásához szükséges taneszközök
Integrált tantárgyat általában nem alakítottunk ki, ez alól kivétel a szakközépiskola, ahol a társadalomismeretet a „történelem és társadalmi ismeretek” tantárgy témakörei közé integráltuk, és a 11. évfolyamon háromra növeltük az órák számát.
Nevelőtestületünk döntése értelmében a helyi tanterv alapján a tanév elején részletes, tanítási órákra lebontott tanmeneteket készítünk. A szakmai munkaközösségek maguk döntik el, hogy egységes tanmenetet dolgoznak-e ki, vagy pedig a szaktanárok külön-külön állítják össze az adott évben tanítandó osztályokra vonatkozóan, ebben az esetben a tantárgyi munkaközösség-vezető tekinti át és véleményezi a tanmeneteket.
1. 1. 2. Az egyes tanulmányi területek helyi tervei * * Az óratervek a pedagógiai program végén találhatóak. Szakközépiskolai oktatás (egészségügyi, környezetvédelem-vízgazdálkodás):
A szakközépiskolai osztályok közismereti tantervei mindkét szakmacsoportban azonosak, ezzel a pályaválasztásban még sokszor bizonytalan serdülők számára a 9-10. évfolyamon biztosítani kívánjuk a szakmacsoport megváltoztatásának lehetőségét, ha a szakmacsoportos tantárgyakból sikeres különbözeti vizsgát tesznek.
Nevelőtestületünk – a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével – úgy döntött, hogy az érettségi vizsgára való sikeres felkészülés érdekében a kötelező érettségi tantárgyak kerettantervben javasolt heti óraszámát a középiskola szinte minden évfolyamán heti egy – esetenként heti két – órával megnöveli, és ezeken a tanítási órákon minden tanulónak részt kell vennie, aki iskolánkat választotta. A megnövelt óraszámok több lehetőséget adnak a készségfejlesztésre, illetve a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztésére.
Helyi tanterveink – a NAT szellemében – biztosítják, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a korszerű, XXI. századnak megfelelő természettudományos ismereteket, ezért a természettudományos ismeretek oktatására nagy súlyt helyezünk, és a kerettantervi ajánlásnál 148 órával magasabb, a négy szakközépiskolai évfolyamon összesen 814 órában tanítjuk a természettudományos tantárgyakat. 42
A megnövelt óraszámok a jó képességű, motivált tanulók számára – differenciálás módszerét alkalmazva – az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést is lehetővé teszik, a kötelező tanítási órák alapvető célja azonban értelemszerűen a középszintű érettségi vizsgára való felkészülés. Azok a tanulók, akik emelt szintű érettségi vizsgát kívánnak tenni, ehhez a szabadon választható órákon kapnak segítséget. A kötelező érettségi tantárgyakon kívül a következő tantárgyakból készítünk fel az emelt szintű érettségi vizsgára: o Biológia o Informatika o Fizika o Egészségügyi alapismeretek o Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek.
A szakmacsoportos alapozó oktatás a 2008/2009-es tanévtől a Mérei Ferenc FPPTI koordinálásával készült kereszttantervek szerint folyik. A TISZK iskoláiban egységesen tanított, megnövelt óraszámú szakmacsoportos tantárgyak tananyagtartalmát a fogadó iskola beszámítja a szakképzésbe, így egyes egészségügyi és környezetvédelmi OKJ-szakmák képzési ideje egy évvel lerövidül. Szakiskolai oktatás (szociális szolgáltatások):
A hagyományos, kétéves szakiskolai oktatásnál a kerettantervi ajánlások közül a „B” változatot választottuk, amely jobban elősegíti tanulóink közismereti tantárgyakból való felzárkózását. Mivel tanulóink közül a szakiskola elvégzése után egyre többen szeretnének bekapcsolódni a szakközépiskolai oktatásba, a kötelező érettségi tantárgyakból megnöveltük a heti tanítási órák számát.
A szakiskolai szakmacsoportos tantárgyak ugyan elsősorban a szociális szakmák tanulását alapozzák meg, de tananyagtartalmuk szinte teljesen megegyezik az egészségügyi szakközépiskola 9-10. évfolyamáéval, ezért szakiskolásainknak ezekből a tantárgyakból nem kell különbözeti vizsgát tenniük, ha a szakközépiskola 10. vagy 11. évfolyamán folytatják tanulmányaikat.
1. 2.
A 2013/2014-es tanévben a 9. évfolyamot kezdő osztályok felmenő rendszerben
A 2013/2014-es tanévben a 9. évfolyamot kezdő szakközépiskolai és szakiskolai osztályoknál iskolánk a következő kerettanterveket alkalmazza: o Közismereti tantárgyak: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet o Szakmai tantárgyak: ……..14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet A helyi tantervekbe – a szakmai munkaközösségek döntése alapján – a kerettantervekben meghatározott tartalmakon túlmenően nem építettünk be további tananyagot, a kerettantervekben tananyaggal le nem fedett tíz százalék órát készségfejlesztésre, illetve a tanulók ismereteinek rendszerezésére fordítjuk. A tantárgyak megegyeznek a kerettantervekben szereplőkkel, de a következő helyi sajátosságokat alkalmaztuk: o A magyar nyelv és irodalom tantárgyat a hagyományos magyar nyelv, illetve irodalom tantárgyakra választottuk szét, de mindkét tantárgyat ugyanaz a szaktanár tanítja, így az irodalomnál a nyelvi készségeket is értékelni tudja. (A tantárgy szétválasztásának elsődleges oka, hogy a szakközépiskola 9. évfolyamán szeretnénk a magyar nyelvet csoportbontásban tanítani, hogy a kisebb létszámú csoportban hatékonyabban tudjuk fejleszteni a tanulók anyanyelvi készségeit.) o A földrajz tantárgyba – a szabad órakeret felhasználásával – a szakközépiskola 11. évfolyamán integráltuk az EMMI ajánlásával készült Gazdasági és pénzügyi kultúra II. kerettantervet. o A szabad órakeret terhére a következő – korábbi helyi tantervünkben szereplő – tantárgyakat építettük be a helyi tantervbe heti 1 órában: 43
Tanulásmódszertan – szakközépiskola 9. évfolyam, egészségügyi és környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport, nyelvi előkészítő évfolyam Mentálhigiéné – szakközépiskola 9. évfolyam, szociális szolgáltatások szakmacsoport, a nyelvi előkészítő évfolyamra épülő szakközépiskola 9. évfolyam. A nyelvi előkészítő évfolyamon (9/Ny.) készségfejlesztésre – a tanulásmódszertanon kívül – magyar nyelvből és matematikából építettünk be heti 2-2 órát. E tantárgyak helyi tanterveibe a kerettanterv készségfejlesztési tartalmait adaptáltuk.
o
A kerettantervben szereplő négy művészeti tantárgy közül a nevelőtestület a vizuális kultúra tantárgy tanítása mellett döntött a tantárgy tartalmát, illetve a manuális készségek és a kreativitás fejlesztésében betöltött szerepét figyelembe véve.
Iskolánkban minden osztály egy idegen nyelvet tanul, a tanulók az angol és a német nyelv közül választhatnak a felvételi jelentkezéskor. A nyelvi előkészítő évfolyamra épülő szakközépiskolában angol nyelvet tanítunk, második idegen nyelvet itt sem terveztünk.
Egyes tantárgyak kerettantervben szereplő óraszámait a szabad órakeret felhasználásával megnöveltük, de a kerettantervhez képest további tananyagot nem építettünk be a helyi tantervbe, a többletórákat készségfejlesztésre fordítjuk. A tantárgyakat a következő, 2. fejezet részletezi.
Helyi tanterveink a kerettanterv szerkezeti struktúrája szerint épülnek fel azzal a különbséggel, hogy a szakmai munkaközösségek évfolyamokra bontották a tartalmakat. (Ez a tagolás a tankönyvek ismeretében változhat.)
A helyi tantervek tartalmazzák az osztályozó vizsga tantárgyi követelményeit, a középszintű érettségi vizsga követelményei – a kimenő osztályokra vonatkozóan – a Pedagógiai program végén szerepelnek.
A szakmai munkaközösségek a tanuló továbbhaladásának feltételeire nem állapítanak meg külön tantárgyi feltételeket. Az általános feltételeket az iskola Pedagógiai programjának „Az iskola magasabb évfolyamára lépés, illetve a záróvizsgára bocsátás feltételei” című fejezete tartalmazza. A tantárgyra vonatkozó speciális feltételeket a szaktanár állapítja meg „A fejlesztés várt eredményei”, illetve az adott évfolyamra előírt követelmények alapján az egyéni differenciálás szempontjainak szem előtt tartásával.
Nevelőtestületünk döntése értelmében a helyi tanterv alapján a tanév elején részletes, tanítási órákra lebontott tanmeneteket készítünk. A szakmai munkaközösségek maguk döntik el, hogy egységes tanmenetet dolgoznak-e ki, vagy pedig a szaktanárok külön-külön állítják össze az adott évben tanítandó osztályokra vonatkozóan, ebben az esetben a tantárgyi munkaközösség-vezető tekinti át és véleményezi a tanmeneteket.
2.
A tanórai foglalkozások A helyi tantervekben, illetve az óratervekben az egyes tantárgyak óraszámait úgy alakítottuk ki, hogy az adott tanévben – a csoportbontásban tanított tantárgyak óraszámigényét is figyelembe véve – összességében ne haladják meg a korábban a Kt.-ben, a 2013/2014-es tanévtől pedig az Nkt.-ban meghatározott órakeretet, így az iskola fenntartójára finanszírozási többletköltség nem hárul.
2. 1.
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti tanórai foglalkozások
A kerettantervben meghatározott óraszámokat a szabadon (de kötelezően) felhasználható órakeret terhére terveztük meg, ez alól a nyelvi előkészítő évfolyam (9/Ny.) a kivétel, mivel ezen az évfolyamon 2 órával túlléptük a kerettantervben szereplő 30 órát, de a heti kötelező óraszám megnövelésére a kerettanterv lehetőséget ad. Az óraszámok emelésével elsősorban a tanulók érettségi vizsgára való eredményes felkészítését 44
A fejezet a közismereti többletórákat tartalmazza, a szakmai tantárgyakét a szakmai program részletezi.
2. 1. 1. Szakközépiskola Szabadon felhasználható órakeret: évfolyamonként heti 4-4 óra A következő tantárgyak óraszámait növeltük meg az egyes évfolyamokon, illetve építettünk be helyi tantárgyat: 9/Ny. Matematika Magyar nyelv Informatika Helyi tárgy
9. évfolyam Matematika Idegen nyelv Helyi tárgy Informatika
10. évfolyam Történelem Idegen nyelv Kémia Informatika
11. évfolyam Matematika Idegen nyelv Földrajz Szakmai tárgy
12. évfolyam Matematika Idegen nyelv 2 ó. Magyar nyelv -
2. 1. 2. Szakiskola Szabadon felhasználható órakeret: 1/9. évfolyam heti 1 óra, 3/11. évfolyam heti 1,5 óra Informatika 1/9. évfolyam heti 1 óra Magyar-kommunikáció 3/11. évfolyam heti 1,5 óra 2. 2.
Nem kötelező tanórai foglalkozások
3.
Az iskola helyi tantervében szereplő tanórai foglalkozások minden tanuló számára kötelezőek. Mivel a tanulóknak kötelező szakmai érettségi vizsgát tenniük, nem kötelező vagy szabadon választható tanórai foglalkozásokat nem építettünk be a helyi tantervbe, de a tanulóknak az egyéb foglalkozások keretében lehetőségük van a tananyagon túli ismereteket is elsajátítani.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott megvalósításának részletes szabályai
pedagógiai
feladatok
helyi
Meggyőződésünk – és nem a divat vagy a jogszabályi előírások mondatják velünk –, hogy az iskola szerepe mára – a tudásalapú társadalomban – jelentősen megváltozott, és legfontosabb feladata, hogy fejlessze azokat a kulcskompetenciákat, amelyre minden embernek szüksége van a személyes boldogulásához, fejlődéséhez, az aktív állampolgári és európai polgári létéhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához, saját sorsa alakításához.
Iskolánk fontosnak tartja mindegyik kulcskompetencia fejlesztését, s bár ezek közül némelyik szervesen épül be valamelyik tantárgy keretei közé (például az idegen nyelvi vagy digitális), de a legtöbb - mivel részben fedi egymást, vagy egymásba fonódik – a különböző tantárgyakat tanító pedagógusok együttműködését igényli. Számos olyan fejlesztési terület is van, amely mindegyik kompetencia részét képezi, például a kreativitás, a problémamegoldás, az érzelmek kezelése stb. Ezért programunkban az egyes kulcskompetenciáknál megjelöltünk ugyan tantárgyakat, de a gyakorlatban azt a régóta vallott elvünket igyekszünk még tudatosabban megvalósítani, hogy a diákok kompetenciáinak fejlesztése minden pedagógus közös feladata, és ez a feladat nemcsak a tanítási órákra vonatkozik, hanem az iskolai élet mindennapjait is át kell hogy szője.
3. 1.
Anyanyelvi kommunikáció Magyar nyelv és irodalom, minden tantárgy
Célunk, hogy tanulóink: rendelkezzenek azzal a készséggel, hogy anyanyelvükön mind szóban, mind írásban kommunikálni tudjanak a különféle kommunikációs helyzetekben, 45
alakuljon az építő jellegű párbeszédre való hajlam, a másokkal fennálló kapcsolat iránti érdeklődés, a helyes és választékos nyelvhasználat révén felnőtt életükben be tudjanak kapcsolódni a társadalmi és kulturális életbe, a munkába, a családi életbe és a szabadidős tevékenységekbe. Az alábbi attitűdök kialakítására törekszünk: mások megismerésének igénye magabiztos fellépés a nyilvánosság előtti beszédben motiváltság az igényes nyelvi közlésre az esztétikai minőségre való törekvés a megnyilvánulásokban az irodalom szeretete a kritikus, de építő jellegű párbeszédre való törekvés, mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése tudatosság a nyelvi és kommunikációs formák változtathatóságát illetően. Fejlesztési feladatunk: a tanulókat képessé kell tennünk gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő kifejezésére és értelmezésére, a képesség alkalmazására a legkülönfélébb társadalmi kontextusokban, munkahelyi, otthoni és szabadidős tevékenységekben, meg tudjanak különböztetni és fel tudjanak használni különféle típusú szövegeket, információt tudjanak keresni, összegyűjteni és feldolgozni, segédeszközöket alkalmazni.
Fejlesztendő kompetenciaterületek: szóbeliség írásbeliség képi információ feldolgozása információkezelés IKT forráskezelés a kommunikáció értékelése.
Az alábbi részkészségek folyamatos fejlesztése törekszünk: olvasás-szövegértés írástechnika helyes beszéd helyesírás nyelvi helyesség viselkedéskultúra stílusérzék.
Az anyanyelvi kompetencia fejlődéséhez szükséges egyéb képességek fejlesztésére is különös gondot fordítunk: a problémamegoldás képessége a logikus gondolkodás képessége a lényeg kiválasztásának képessége az önellenőrzés igénye az ismeretek aktivizálásának képessége huzamosabb és rövidebb ideig tartó figyelemösszpontosítás reflektálás az adott anyagra. A fejlesztés eszközei: az aktív és interaktív beszédértés, a közlés másokkal való megértetése, tömör és világos kifejezésmód a beszédben, a mondottak mások általi megértésének ellenőrzése, szövegértő olvasás – különböző szövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelésből történő olvasás) megfelelő stratégiával való olvasása és értelmezése 46
3. 2.
szóbeli és írásbeli szövegalkotás, különféle célt szolgáló, különböző típusú szövegek megírása, kommunikáció, különféle célú közlések különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban, a kommunikáció kontrolálása, a helyzetnek megfelelő alakítása, különféle típusú szövegek megkülönböztetései és felhasználása, információk megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, írott információk, adatok és fogalmak fellelése, gyűjtése és feldolgozása tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából, saját szóbeli és írásbeli érvek megfogalmazása és kifejezése a helyzetnek megfelelő módon, meggyőzően, mások érvelésének meghallgatása vagy olvasása, összetett szövegek, illetve szóbeli közlések ismertetése vagy megértése különböző technikák (jegyzetek, vázlatok, térképek ill. beszéd, társalgás, utasítások, interjúk, viták) segítségével. Idegen nyelvi kommunikáció Idegen nyelvek, szakmai kommunikáció
Célunk, hogy tanulóink: elsajátítják a célnyelv szókincsét, a funkcionális nyelvtani ismereteket, valamint a szóbeli interakciók főbb típusait, fejlesztik a közvetítés készségét, a magyar és idegen nyelvi szókincsüket és funkcionális nyelvi ismereteiket összevetik anyanyelvükéivel, észlelik a hasonlóságokat és különbségeket, megértenek szóbeli üzeneteket, kezdeményeznek, folytatnak és lezárnak beszélgetéseket, képesek szöveget megérteni és alkotni, pozitív viszonyt alakítanak ki más nyelvek iránt, tisztelik a kulturális sokféleséget.
A következő attitűdök kialakítására törekszünk: a kulturális különbségek és sokféleség tisztelete a nyelvek és az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság.
3. 3.
Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége idegen nyelven az élet különböző színterein a szóbeli üzenetek megértése a beszélgetések kezdeményezése, folytatása és lezárása a segédeszközök megfelelő és hatékony használata az élethosszig tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretek között történő elsajátításának képessége. Matematikai kompetencia Matematika, fizika, kémia, biológia, informatika
Célunk, hogy tanulóink elsajátítsák azt a képességet, hogy matematikai ismereteiket alkalmazni tudják a mindennapok problémáinak megoldásában alkalmazni tudják az alapvető matematikai elveket és folyamatokat a személyes életükben, illetve a munka világában követni és értékelni tudják az érvek láncolatát képesek legyenek felismerni a logikai összefüggéseket akár az új ismeretek elsajátításakor, akár az élet emberi viszonylataiban. Fejlesztendő gondolkodási képességek: rendszerezés kombinativitás deduktív és induktív következtetés mennyiségi következtetés racionális, logikus érvelés. 47
3. 4.
Fejlesztendő tudásszerző képességek: feladatmegoldó képességek (reakcióidő, számolási képesség, műveletvégzési sebesség) problémamegoldó képesség (problémaérzékenység, probléma-reprezentáció, eredetiség, kreativitás) tanulási képességek (figyelem, rész-egész észlelés, memóriaterjedelem, asszociatív memória, értelmes memória, feladattartás, tanulási sebesség) Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: a legalapvetőbb szinten a matematikai a matematikai alapműveletek, a százalékok és a törtek használatának képessége a fejben és írásban végzett számítások során a különféle mindennapi problémák megoldása céljából a magasabb fejlettségi szinten a matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség matematikai gondolkodás és érvelés, mások érveinek követése és értékelése elvonatkoztatás és általánosítás matematikai modellezés, a tanult modellek alkalmazása az adott kérdésre a matematikai jelek és formanyelv dekódolása és értelmezése képesség arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást. A következő attitűdök kialakítására törekszünk: „a számoktól való félelem” leküzdése a számolás alkalmazására való hajlandóság a napi munka és családi élet során felmerülő problémák megoldására az igazság tisztelete törekvés a dolgok okának és érvényességének keresésére. Természettudományos és technikai kompetencia Biológia, fizika, földünk és környezetünk, informatika, kémia, szakmacsoportos tantárgyak
Célunk, hogy tanulóink képesek legyenek az emberi tevékenység által okozott természeti változások megértésére a tudomány és a technológia természeti világra gyakorolt hatásának megértésére a természeti világ jelenségeire alkotott magyarázatok kritikus értékelésre a globalizáció összefüggéseinek megértésére a környezetvédelem fontosságának megértésére, a környezettudatos cselekvésre. Az alábbi ismeretek elsajátítására törekszünk: a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos koncepcióknak, elveknek és módszereknek, a technika, a technológia segítségével létrehozott termékek és folyamatok alapelveinek megértése a technika/technológia és más területek közötti összefüggés megértése a tudományos fejlődés, a társadalom, a kultúra és a környezet összefüggéseinek megértése környezetszennyezés, fenntartható fejlődés.
Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák a technikai eszközök, gépek használatának és kezelésének képessége a tudományos adatok és ismeretek alkalmazása a döntésekben és a következtetések levonásában képesség a tudományos kutatás alapvető jellemzőinek felismerésére.
A következő attitűdök kialakítására törekszünk: a tudomány és technika kritikus értékelése
48
3. 5.
kíváncsiság, nyitottság az etikai kérdések iránti érdeklődés a biztonság és a fenntarthatóság értékként való elfogadása a globális problémák összefüggéseinek megértése környezettudatos magatartás. Digitális kompetencia Informatika, illetve minden tantárgy
Célunk, hogy tanulóink képesek legyenek: a számítógép segítségével információkat keresni, értékelni, tárolni a főbb számítógépes alkalmazásokat használni a használathoz tartozó jogi és etikai elveket tisztelni Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: a fő számítógépes alkalmazási területek, mint például a szövegszerkesztés, adatbázis-kezelés, táblázatkezelés, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek megértése az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök)
Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: eszközök alkalmazása a komplex információ előállítására, bemutatására és megértésére képesség az internet-alapú szolgáltatások elérésére, a velük való kutatásra az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a számítógép használata információ visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje céljából a nagy mennyiségű információ feldolgozásának képessége releváns és irreleváns információ vagy félrevezető információ, ill. az objektív és szubjektív információ közötti különbségtétel képessége kommunikáció email segítségével honlapok keresése ill. kialakítása a valós megkülönböztetése a virtuálistól a kapcsolatok felismerése során.
A következő attitűdök kialakítására törekszünk: önálló és csapatmunkára való hajlandóság a rendelkezésre álló információ kritikus értékelésére való késztetettség magánjellegű kérdések érzékeny kezelése
3. 6.
Szociális és állampolgári kompetencia Történelem, társadalomismeret, emberismeret és etika, filozófia, osztályfőnöki, egészségügyi és szociális szakmacsoportos tantárgyak
Célunk, hogy tanulóink hatékonyan és építő módon részt akarjanak és tudjanak venni a társadalmi és szakmai életben, képesek legyenek a konfliktusok kezelésére mind a köz-, mind a magánélet területén Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: a társadalom által általánosan elfogadott és támogatott viselkedési és illemszabályok egészségmegőrző, higiénés és táplálkozási ismeretek az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióinak megértése az emberi jogok és az alkotmányának ismerete és megértése a helyi, regionális, országos, európai és nemzetközi szintű politikai folyamatokban releváns intézmények alapvető szerepkörének és feladatainak ismerete, megértése a nemzeti és európai történelem ill. a világtörténelem főbb eseményeinek, irányainak, fordulatok elindítóinak ismerete 49
3. 7.
a változások fő eseményeinek, tendenciáinak és szereplőinek ismerete a nemzeti, európai és világtörténelemben és napjainkban, különös tekintettel az európai sokféleségre, a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak ismerete Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: bizalom és empátia mások iránt az agresszív és erőszakos ill. önpusztító viselkedésminták elleni fellépés építő jellegű kommunikáció különféle környezetekben az eltérő nézőpontok megértése a stressz és a frusztráció feloldása kritikai érzékkel történő újságolvasás a közösség/szomszédság által kezdeményezett tevékenységekben való részvétel képesség arra, hogy hatékonyan működjön együtt másokkal a közügyekben, szolidaritást és érdeklődést mutasson a helyi és szélesebb közösséget érintő problémák megoldásában. A következő attitűdök kialakítására törekszünk: mások iránti érdeklődés és tisztelet, tolerancia kompromisszumkeresés feddhetetlenség együttműködés magabiztosság integritás identitástudat az emberi jogok teljes körű tisztelete a különféle vallási vagy etnikai csoportok értékrendszerei közötti különbségek tisztelete és megértése arra való készség, hogy részt vegyen a demokratikus döntéshozatalban a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatása. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia Osztályfőnöki, társadalomismeret, emberismeret- és etika
Célunk, hogy tanulóink képesek legyenek élni az innovatív, tudásalapú gazdaság lehetőségeivel legyenek motiváltak az elképzeléseik sikeres megvalósításában
Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: az egyén szakmai ill. üzleti fejlődését elősegítő ismeretek az elérhető lehetőségek ismerete a személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységek esetében a gazdaság működésének átfogóbb megértése a tisztességes kereskedelem, a szociális vállalkozás
Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: célkitűzései érdekében képes legyen terveket készíteni és véghez vinni egyénileg és csapatban is képes legyen dolgozni képes legyen együttműködésen alapuló munkát végezni egy team tagjaként erős és gyenge pontjai felismerése, megítélésének képessége kreativitás, innováció az a képesség, hogy a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja.
A következő attitűdök kialakítására törekszünk: kockázatok felmérése és indokolt esetben vállalása kezdeményező- és innovációs készség különböző szerepek vállalása csoporton belül a célkitűzések elérését szolgáló motiváció és elhatározottság a változáshoz való pozitív viszonyulás, 50
3. 8.
a felelősség vállalása sikerorientáltság. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Irodalom, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, művészetek, néprajz
3. 9.
Célunk, hogy tanulóink képesek legyenek a legkülönfélébb közvetítő eszköz – zene, irodalom, képzőművészet, sport – segítségével, kreatív módon megjelenített gondolatok, érzések vagy vélemények értékelése a különböző művészeti ágakban és különböző kifejezési formákban megjelenő erkölcsi tartalmak és esztétikai értékek befogadására pozitív viszonyt kialakítani a kulturális sokféleség iránt. Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: különböző művészeti és kulturális megnyilvánulások alapvető ismerete az egyes művészeti ágak történeti fejlődésének, hagyományainak, és jellegzetes alkotásainak alapvető ismerete Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: témák megbeszélése és megvitatása, pl. irodalom, zene, film, előadóművészet, képzőművészet, fotóművészet, iparművészet, divat, videóművészet, építészet, tájépítészet, nemzeti örökség az esztétikai érzék ápolása, ami a kulturális életben való részvétel és a folyamatos érdeklődés alapja A következő attitűdök kialakítására törekszünk: a sokféleség tiszteletével egyesített erős identitás a kulturális kifejezés iránti tisztelet és nyitott megközelítés kreativitást az arra való hajlam, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti érdeklődés révén finomítsa esztétikai befogadóképességét. A hatékony, önálló tanulás kompetenciája Tanulásmódszertan, osztályfőnöki, illetve minden tantárgy
Célunk, hogy tanulóink: megismerjék és elsajátítsák egy-egy tantárgy speciális tanulási stratégiáit felismerjék saját erős és gyenge pontjaikat kialakítsák saját egyéni tanulási technikáikat fejlesszék a tanuláshoz szükséges alapvető készségeket fejlesszék koncentráló és tervező készségüket gyakorolják a csoportban való munkát és az együttműködést a már tanult ismereteket különböző iskolai és életszituációkban alkalmazzák képesek legyenek az új tudás és készség elérésére, megszerzésére, feldolgozására és asszimilálására. Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: önismeret saját tanulásának megszervezése az idővel való gazdálkodás információ-gazdálkodás önállóság önfegyelem, kitartás a tanulási folyamat során az akadályok megszüntetésének képessége az eredményes tanulás érdekében. 51
A következő attitűdök kialakítására törekszünk: alkalmazkodóképesség és rugalmasság egyéni motiváció a tanulásra, meggyőződés, hogy az egyéni képességekkel siker érhető el önkép, amely fenntartja az egyén hajlandóságát az egyéni kompetenciák megváltoztatására, fejlesztésére kezdeményező-készség magabiztosság a tanulás mint az életet gazdagító tevékenység pozitív értékelése problémamegoldó hozzáállás.
4.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei
4. 1.
A csoportbontásra és egyéb foglalkozásra fordítható órakeret
4. 2.
Csoportbontásokat és egyéb foglalkozásokat az Nkt. 6. számú mellékletében megszabott heti foglalkoztatási időkereten belül szervezünk, így a tantárgyfelosztást alapos előzetes számításokkal, kalkulációkkal készítjük elő, hogy ne lépjük túl az órakeretet. Amennyiben a tantárgyfelosztásban előzetesen tervezett óraszám meghaladná a törvényi órakeretet, a fejezetben meghatározott elvek közül a pedagógiailag leginkább indokoltat érvényesítjük, és a szakmai munkaközösségekkel egyeztetve úgy dolgozzuk át a tantárgyfelosztást, hogy csak a törvényben meghatározott órakeretet használjuk fel. A csoportbontások szervezése
4. 2. 1. A csoportbontások szervezésének elvei
A szakmai kerettantervekben előírt szakmai gyakorlatokat csak csoportbontásban lehet megszervezni az Nkt. 4. számú mellékletében meghatározott csoportlétszámok szerint, illetve egyes, nem gyakorlatként megjelölt egészségügyi szakmai tantárgyaknál a 9-10. évfolyamon kerettantervi előírás a csoportbontás. A közismereti tantárgyak csoportbontásánál figyelembe vesszük a tantárgy jellegét a kerettantervben meghatározott tartalom mennyire épül a kulcskompetenciák fejlesztésére kötelező érettségi tantárgy-e az osztály létszámát (ha az osztály létszáma nem éri el a 25-öt, általában nem szervezünk csoportbontást) az osztály tanulói összetételét a tanulók képességei és előzetes tudása (az év eleji szintfelmérések alapján) a különleges bánásmódot igénylő tanulók aránya Általában heterogén összetételű csoportok kialakítására törekszünk, mivel a pedagógiai kutatások szerint ezek hatékonyabbak, illetve jobban elősegítik a szociális kompetenciák fejlesztését. Ettől a pedagógiai elvtől eltérően az idegen nyelveknél az év eleji szintfelmérések alapján homogén összetételű csoportokat alakítunk ki, mert a tanulók előzetes tudása tapasztalataink szerint annyira különböző, hogy akadályozzák egymást a továbbhaladásban, különösen a kommunikációs feladatoknál. Idegen nyelvből – a nyelvi előkészítős osztály kivételével – hagyományaink szerint évfolyamszinten szervezzük meg a csoportbontást, s a csoportok között – a tanulók eredményei és a szaktanárok javaslata alapján – biztosítjuk az átjárhatóságot. A csoportokat a szakmai munkaközösségek alakítják ki, de előzetesen ki kell kérniük az osztályfőnök véleményét. A tanulók csoportba sorolását semmiképpen sem lehet az ábécérend szerint végezni: az egyes osztályokon belül ügyelni kell arra, hogy a különböző tantárgyaknál ne ugyanazok a tanulók kerüljenek egy csoportba, mivel ez károsan hat az osztályközösség fejlődésére.
52
4. 2. 2. Csoportbontásban tanított tantárgyak
Az Nkt.-ban meghatározott órakeret függvényében, illetve a szakmai kerettantervek előírásai szerint az alábbi tantárgyakat kívánjuk csoportbontásban tanítani:
szakmai gyakorlatok – minden évfolyam (az Nkt.-ban meghatározott csoportlétszámok alapján) idegen nyelvek – minden évfolyam (lehetőség szerint 15 tanulónál ne legyen több egy csoportban) matematika – minden évfolyam (ha az osztály tanulói létszáma a 25-öt meghaladja) informatika – minden évfolyam magyar nyelv – 9. évfolyam (ha az osztály tanulói létszáma a 25-öt meghaladja) tanulásmódszertan – 9. évfolyam (ha az osztály tanulói létszáma a 25-öt meghaladja)
Az egészségügyi szakközépiskola 9-10. évfolyamán a kerettanterv nem szerepeltet évközi szakmai gyakorlatot, de előírja, hogy csoportbontásban kell tanítani a következő elméleti tantárgyakat:
orvosi latin 9. évfolyam elsősegély-nyújtás 9. évfolyam csecsemő- és kisgyermekgondozás 9. évfolyam betegmegfigyelés 10. évfolyam ápolási beavatkozások 10. évfolyam diagnosztikai alapismeretek 10. évfolyam kommunikáció 9. évfolyam
1 óra 1 óra 1 óra 1,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra *
* A 9. évfolyamon szereplő kommunikáció szakmai tantárgynál nem kerettantervi előírás, hogy csoportbontásban kell tanítani, de a követelménymodulokban meghatározott kompetenciák fejlesztése csak csoportbontásban lehetséges.
A fenti tantárgyakra az Nkt.-ban a szakmai gyakorlati csoportokra vonatkozó tanulói létszámok értelemszerűen nem vonatkoznak.
4. 3.
Az egyéb foglalkozások szervezése
4. 3. 1. Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei
Az egyéb foglakozásokat az Nkt. 6. számú mellékletében meghatározott órakeret terhére szervezzük meg, illetve a pedagógus életpályamodell bevezetése után a vonatkozó jogszabály szerint. Az egyéb foglalkozásokra a nevelőtestület megbízásából a szakmai munkaközösségek vezetői tesznek javaslatot. A foglalkozások időpontjában a pedagógus állapodik meg az érintett tanulócsoporttal, de a szervezés során lehetőség szerint egyeztetniük kell egymással a szaktanároknak, hogy a tanulók – ha igénylik, vagy szükségük van rá – több délutáni foglalkozáson is részt vehessenek. Az engedélyezett egyéb foglalkozásokat szerepeltetni kell a szakmai munkaközösségek éves munkatervében. Azokat az egyéb, időszakos foglalkozásokat (hétvégi túrák, múzeumlátogatások stb.), amelyek anyagi ráfordítást igényelnek, a tanulók számára nem lehet kötelezővé tenni, azokon önkéntes jelentkezés alapján, a szülők hozzájárulásával vehetnek részt. A szociálisan rászoruló tanulók számára a foglalkozások költségeihez támogatás igényelhető az iskolai alapítványtól.
4. 3. 2. Az egyéb foglalkozások hagyományos formái
Szakkör o Célja a tehetséggondozás és a tanulmányi versenyekre való felkészítés. 53
A foglalkozás időszakosan – a fővárosi vagy az országos tanulmányi versenyekre való felkészítés céljából – igazgatói engedéllyel tömbösítve is megszervezhető. Felzárkóztató foglalkozás o Célja a tantárgyi fejlesztési követelmények elsajátításához nélkülözhetetlen alapkészségek differenciált fejlesztése. o A foglalkozásra a szaktanár az év eleji szintfelmérés alapján jelöli ki a tanulókat, és erről a szülőket ellenőrző útján értesíti. o A csoportok összetétele a korrepetálásra szorulók függvényében tanév közben változhat. Egyéni foglalkozás o Célja a tehetséggondozás, illetve a hátrányos helyzetű vagy a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatása. o Egyéni fejlesztési terv alapján egy-három tanuló számára szervezhető. Sportkör o „A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja” című fejezetben Érdeklődési kör o A diákönkormányzat javaslata alapján speciális ismeretek elsajátítására vagy művészeti, kulturális tevékenységek gyakorlására szerveződik. o Hagyományos formái: énekkar színjátszó kör múzeumjárók köre diákújságírók köre Országjáró Diákok Köre Egyéb, időszakos foglalkozások o Iskolai versenyek (az éves iskolai munkaterv szerint) tanulmányi versenyek kulturális vetélkedők sportbajnokságok o Iskolán kívüli versenyek (a versenykiírás szerint) OKTV, SZÉTV fővárosi versenyek a TISZK-ek által szervezett versenyek, vetélkedők Kitaibel Pál Országos Biológia Verseny tudományos diákkonferenciák komplex szakmai tanulmányi versenyek vöröskeresztes csecsemőgondozási és elsősegélynyújtási versenyek sportversenyek. o Kulturális és sportrendezvények hétvégi túrák nyári táborok színházlátogatás múzeumlátogatás. o
5.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
5. 1.
A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei
Iskolánkban a pedagógusok csak olyan tankönyvet, tanulmányi segédletet választanak a tanulók számára, amelyet a miniszter tankönyvvé nyilvánított, és szerepel a jogszabályban meghatározott tankönyvjegyzékeken.
A választás legfontosabb szempontjai, hogy a tankönyv o tartalmazza a helyi tantervekben előírt tananyagtartalmat, o legyen alkalmas a tanulók alapkészségeinek, a NAT-ban kulcskompetenciáinak fejlesztésére, esetleg a differenciált feladatkijelölésre,
szereplő
54
a tantárgytól függően megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmazzon ábrát, grafikont, forrásanyagot stb., o nyelvezete – a szakszerűség mellett – legyen világos, érthető, könnyen tanulható, alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, o a középiskolai osztályokban legyen alkalmas a kétszintű – elsősorban a középszintű – érettségi vizsgára való felkészítésre. A tankönyvek kiválasztásánál fontos szempont a gazdaságosság, ezért igyekszünk viszonylag olcsóbb tankönyveket választani, amelyek ugyanakkor jó minőségűek, és alkalmasak a több évig való használatra, így közel azonos ár mellett a tartós könyveket részesítjük előnyben. A tankönyvrendelés véglegesítése előtt az iskolavezetőség kiszámolja, hogy az állami normatív támogatás – a könyvtári tankönyvállomány figyelembe vételével - összességében fedezi-e az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók tankönyvcsomagjainak árát, és ha nem, újratárgyalja a szakmai munkaközösségekkel a tankönyvrendelést. Fontos választási szempont a könyvtári tankönyvállomány hosszú távra szóló fejlesztése, ezért a 2013 szeptemberétől bevezetendő új tankönyvek helyett másik tankönyv csak a pedagógiai szempontok körültekintő mérlegelésével és csak kivételesen indokolt esetben választható. A tanítási év a közben a már meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek stb. beszerzésére vonatkozó döntést nem változtatjuk meg, és a pedagógusok akkor sem vásároltathatnak meg a tanulókkal külön tankönyveket, segédleteket, ha ehhez a szülők hozzájárulnának. A szülői közösség véleményét ki kell kérni a tankönyvrendelés előtt, és a szülőket pontosan és időben tájékoztatni kell a tankönyvrendeléssel kapcsolatos határidőkről és a kedvezményekről. o
5. 1.
A taneszközök kiválasztásának elvei
A pedagógus csak olyan taneszközt követelhet meg a tanulóktól, amelyről a tanév végén – új tanulóknál a beiratkozáskor – tájékoztatta a szülőket, és amelynek beszerzése nem jelent aránytalan terhet a szülők számára. A taneszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy iskolánkban sok a hátrányos helyzetű tanuló, ezért csak a tanuláshoz nélkülözhetetlen taneszközöket lehet megkövetelni, és nem szabad megszabni a taneszköz márkáját.
6.
Az érettségi vizsgával kapcsolatos követelmények
6. 1.
Felkészítés a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára
A középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyakból biztosítania kell, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A diákönkormányzat véleményének kikérésével az iskola a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül az alábbi tantárgyakból vállalja az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést : o Kimenő évfolyamok: biológia egészségügyi/környezetvédelem vízgazdálkodás alapismeretek o a 2013/2014-es tanévben a 9. évfolyamot kezdő osztályok: biológia földrajz. Mivel iskolánkban viszonylag magas azoknak a tanulóknak a száma, akik középiskolai tanulmányaik alatt valamely kötelező érettségi vizsgatárgyból mentesültek az értékelés és a minősítés alól, a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítést minden tantárgyból vállaljuk, ami az iskola helyi tantervében szerepel. A kis óraszámú tantárgyaknál egyéb foglalkozás keretében is segítjük a tanulók felkészítését, amelyet az Nkt. 6. számú mellékletében meghatározott órakeret terhére szervezünk meg.
55
6. 2.
A tanulók érettségi vizsgatárgyválasztása
A jelenleg hatályos szabályozás szerint érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A fentiek alapján a tanuló közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való jelentkezését az iskola abban az esetben sem tagadhatja meg, ha a tanulónak az adott tantárgyból csupán elégséges az osztályzata. Ha a tanuló olyan tantárgyból jelentkezik előrehozott érettségi vizsgára, amelynek tanítása még nem fejeződött be, az érettségi írásbeli vizsgák kezdetéig osztályozó vizsgán kell számot adnia arról, hogy a helyi tanterv követelményeit teljesítette. Az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét.
7.
A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, formái
7. 1.
Az ellenőrzés, értékelés funkciói, alapelvei Az ismeretek számonkérése nem egyenlő az ellenőrzéssel és a minősítéssel, hanem értékelés, amelynek során visszajelentéseket szervezünk, azaz összefüggéseket keresünk a tanítási tanulási folyamat eredményeiről a tanulókban kialakult változásokból kiindulva. Legfontosabb célja, hogy a tanulókat jobb, eredményesebb munkára ösztönözze.
7. 1. 1. Az ellenőrzés, értékelés funkciói: a) b) c)
a tanuló szempontjából visszajelzés az elért eredményekről, a tanuló orientálása a megerősítés révén a tanuló motiválása, korrekcióra való ösztönzése a tanítási - tanulási folyamat szempontjából a tanítási - tanulási folyamat közvetlen irányítása visszajelzés a tanulásszervezési eljárások, módszerek eredményességéről a pedagógiai folyamat optimalizálása, az eredményesség növelése a célrendszer szempontjából a tantervi fejlesztési követelmények összevetése az eredményekkel a problémák okainak feltárása, esetleg korrekció a célrendszerben
7. 1. 1. Az ellenőrzés, értékelés alapelvei: Iskolánkban arra törekszünk, hogy a beszámoltatás, ellenőrzés, értékelés minden formája feleljen meg a következő mérésmetodikai alapelveknek: a)
b) c)
objektivitás (tárgyszerűség, tárgyilagosság) az értékelés legyen független a külső körülményektől, a mellékes információktól (például külalak), illetve a tanuló és a pedagógus személyétől az adott teljesítmény értékelését nem befolyásolhatják a tanuló korábbi eredményei vagy a magatartása a pontos javítókulcs és értékelési (pontozási) rendszer biztosítja a tárgyilagosságot, de a szóbeli feleleteknél és a nyílt végű, illetve esszékérdéseknél is egyértelmű, a tanulók által is ismert szempontrendszer szerint történjen az értékelés validitás (érvényesség) csak azt a tudást kérjük számon, amit megtanítottunk a mérés - értékelés legyen összhangban a tantárgyi követelményekkel a feladat, illetve a kérdés valóban azt fejezze ki, amit mérni akarunk reliabilitás (megbízhatóság) a mérés - értékelés megbízhatóan tükrözze a tanuló tudását ugyanazt a teljesítményt mindig ugyanúgy értékeljük 56
fontos, hogy megfelelően súlyozzuk a pontszámokat teremtsünk optimális feltételeket, hogy a tanuló teljesítményét ne befolyásolják a külső körülmények, illetve – a természetesnél nagyobb mértékben – a számonkéréssel járó feszültség. Egyéb pedagógiai követelmények:
a sokoldalú és változatos formák, módszerek alkalmazására törekszünk, hogy a tanulók minél többféle beszámoltatási, mérési formában kipróbálhassák magukat, illetve hogy az egyik területen gyengébb készségeiket (például verbális) egy másikkal kompenzálhassák, iskolánkban az értékelés nem korlátozódik csupán a tartalomtudás (ismeretek) mérésére, hanem az eszköztudás (készségek, képességek) vizsgálatára is kiterjed, arra törekszünk, hogy a beszámoltatásokat, méréseket gyakorlatiasabbá, életközelibbé tegyük, hogy a produktív tudás, az ismeretek alkalmazása és a problémamegoldó gondolkodás kiemelt területe legyen a tanulói teljesítmény értékelésének, szorgalmazzuk a számítógépen végzett mérések elterjesztését, mivel gyors és egyértelmű visszajelzést ad a tanulónak, valamint lehetőséget biztosít az azonnali – esetleg többszöri – önkorrekcióra, az értékelés nem merülhet ki a tanuló teljesítményének minősítésében, ezért az osztályozást mindig szöveges értékeléssel egészítjük ki, a teszteknél, feladatlapoknál pedig százalékos formában is kimutatjuk az eredményeket, a számonkérés - értékelés iskolánkban nem lehet a tanuló vagy az osztály fegyelmezésének eszköze. Az értékelés fontos szerepet tölt be a tanulók személyiségének fejlesztésében, ezért arra törekszünk, hogy az értékelés
7. 2.
adjon visszajelzést a tanuló fejlődéséről, és jobb munkára ösztönözze, személyre szóló és árnyalt legyen, hogy segítse, orientálja és motiválja a tanulókat, a szöveges értékelés differenciáltan viszonyuljon a tanulók egyéni képességeihez és személyiségéhez, a tanulók önismeretének és objektív ítélőképességének fejlesztése érdekében igényeljük, hogy a tanulók saját maguk is értékeljék teljesítményüket, a kiemelkedő teljesítményeket az osztály, a nevelőtestület vagy az iskolai közösség előtt ismerjük el. Az ellenőrzés, értékelés módja, formái
7. 2. 1. Az ellenőrzés, értékelés formái a cél szempontjából: a) b) c)
Diagnosztikus értékelés (helyzetfeltáró) végezhetjük a tanulók előzetes tudásának, készségeinek felmérésére tanév közben célja lehet a felmerülő tanulási problémák feltárása, amelyet a helyzet elemzése és a korrekciós lehetőségek kidolgozása követ fajtái: év eleji szintfelmérés, hibaorientált értékelés Formatív értékelés (formáló, segítő) mint leggyakrabban alkalmazott értékelési eljárás, visszajelzést ad a tanulónak az aktuális tudásáról, megerősíti, illetve korrekcióra készteti célja az eredményes tanulás elősegítése, a tanítási - tanulási folyamat optimalizálása fajtái: szóbeli vagy írásbeli felelet, esszé, fordítás stb. Szummatív értékelés (összegző) a pedagógiai folyamat nevezetes szakaszainak lezárásakor alkalmazzuk, amikor globális képet akarunk kapni arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a követelményeket az adott tantárgy helyzetét vizsgáló ellenőrzési folyamat egyik lehetséges módszere is lehet fajtái: témazáró vagy évfolyamszintű dolgozat, kisvizsga, érettségi és komplex szakmai vizsga.
57
7. 2. 2. Az írásbeli ellenőrzés, értékelés módja, formái B)
Belső mérés, értékelés
a)
írásbeli felelet kiterjedhet az egész osztályra vagy csak néhány tanulóra röpdolgozat kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratott dolgozat témazáró dolgozat egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk kellő gyakorlás, illetve rendszerező ismétlés után évfolyamszintű dolgozat a munkaközösségek döntése alapján íratjuk tanévenként egy vagy két alkalommal elsősorban a vizsgatárgyakból célja az egységes követelmény- és értékelési rendszer kialakítása, fenntartása és a tanulás minőségének fejlesztése törekszünk arra, hogy a feladatok, kérdések a záróvizsgák szisztémáját, metodikáját kövessék próbaérettségi a szakközépiskola utolsó évfolyamán pár héttel az érettségi vizsga előtt szervezzük meg a kötelező érettségi tantárgyakból, illetve – a munkaközösség döntése alapján – a gyakrabban választott tantárgyakból a feladatlapokat az írásbeli érettségi vizsga mintájára állítják össze a munkaközösségek a vizsga időbeosztása, menete megegyezik az írásbeli érettségi vizsgáéval házi dolgozat témájában és formájában tantárgyanként különböző lehet, de mindig gondos előkészítés és a szempontok kijelölése előzze meg hogy a tudományos kutatómunka módszereit is elsajátítsák a tanulók, az esszéjellegű munkáknál a formai vonatkozások (hivatkozások, szakirodalom stb.) is képezzék az értékelés részét az órai feladatok megoldásának értékelése a szaktanár – ha ezt az óra elején bejelentette – az általa meghatározott módon (érdemjegy, pontok) értékelheti a tanuló órai munkáját, illetve a kijelölt feladatok megoldását projektmunka egy nagyobb – esetleg a tananyaghoz lazán kötődő – téma egyéni vagy csoportos feldolgozása tanulmányok alatti vizsga osztályozó, javító, pótló, különbözeti vizsga a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 67-72. §-a, illetve a Nevelési program 11. fejezete szerint záróvizsga államilag szabályozott érettségi, illetve komplex szakmai vizsga írásbeli vizsgarésze a jogszabályokban meghatározottak szerint standard összehasonlító vizsgálat a munkaközösségek, a minőségirányítási csoport vagy az iskolavezetés által meghatározott rendszer alapján végzett vizsgálat
b) c) d) e)
e)
f) g) h) i) j)
A)
Külső mérés, értékelés
a külső, standardizált méréseket kötelezően elrendelheti a minisztérium vagy a fenntartó, de egyéb reprezentatív mérésekbe is bekapcsolódunk, mivel e normaorientált mérések révén visszajelzéseket szerzünk, hogy tanulóink tudása, képességei milyen szinten állnak az adott populáció átlagtudásához képest a mérések összesítetett eredményeit és szakértői feldolgozását a munkaközösségek elemzik, és felhasználják a fejlesztés irányának meghatározásában ha a tizedikesek országos kompetenciamérése nem éri el a jogszabályban meghatározott szintet, az iskola intézkedési tervben határozza meg a fejlesztés formáit és követelményeit.
58
7. 2. 3. A szóbeli ellenőrzés, értékelés formái a)
b) c)
d) e) f) g)
felelet azoknál tantárgyaknál, amelyeknél a záróvizsgának szóbeli vizsgarésze is van, törekszünk arra, hogy rendszeresek legyenek a tanórai szóbeli számonkérések, hogy fejlődjön a tanulók szóbeli kifejezőkészsége kisvizsga a munkaközösségek döntése alapján a szakközépiskola, illetve a szakképzés utolsó évfolyamán szóbeli kisvizsgákat szervezünk a vizsgatárgyakból a szaktanárok az alsóbb évfolyamokon is szervezhetnek kisvizsgát, ebben az esetben az időpontról és a témakörökről a tanév elején tájékoztatniuk kell a tanulókat a kisvizsga alapvető célja, hogy a tanulókat hozzászoktassa a vizsgaszituációhoz, illetve hogy gyakorolják a hosszabb szóbeli megnyilvánulás technikáit beszámoltató vizsga a szakképző évfolyamokon alkalmazott vizsga célja az adott képzési szakasz eredményességének mérése, visszajelzése, a szakmai vizsgára való felkészülés segítése, a szintetizáló képesség növelése, a szükséges szakmai kompetenciák fejlődésének értékelése kiselőadás általában önként vállalt feladat, ezért az értékelés során a szaktanár inkább a pozitív megerősítés motiváló eszközeivel él prezentáció önként vállalt vagy bizonyos tantárgyaknál kötelező feladat, amelynek célja a tanulók digitális és előadói készségeinek fejlesztése a tanulmányok alatti vizsga írásbeli vizsgarésze osztályozó, javító, pótló, különbözeti vizsga a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 67-72. §-a, illetve a Nevelési program 11. fejezete szabályozza. záróvizsga államilag szabályozott érettségi, illetve komplex szakmai vizsga szóbeli vizsgarésze a jogszabályokban meghatározottak szerint.
7. 2. 4. A gyakorlati ellenőrzés, értékelés módja, formái a) b) c) d) e) f)
feladat végrehajtása, bemutatása egészségügyi és szociális szakmai gyakorlatok, informatika, földméréstan gyakorlat bemutatása testnevelés kísérlet végrehajtása, bemutatása környezetvédelmi laborgyakorlat, kémia, fizika jegyzőkönyv környezetvédelmi labor- és terepgyakorlat gyűjtőmunka bármely tantárgy tanulói alkotás (rajz, tárgy, modell, plakát stb.) rajz és vizuális kultúra, környezetkultúra, manuális készségfejlesztés, társadalomismeret, illetve bármely tantárgy.
8.
Az iskolai írásbeli, szóbeli, számonkérésének rendje
8. 1.
Az írásbeli beszámoltatás, számonkérés rendje
A)
gyakorlati
beszámoltatások,
az
néprajz
és
ismeretek
A tanulók tájékoztatása a dolgozatírásról a tanulókat előzetesen mindig tájékoztatjuk, kivéve, ha az a napi tananyag írásbeli számonkérésére vagy az alapkészségek mérésére épül a témazáró dolgozatok időpontját – amelyet az osztályban tanító pedagógusok előzetesen egyeztettek egymással – legalább egy héttel korábban közöljük a tanulókkal 59
B)
C)
8. 2.
az évfolyamszintű dolgozatok körülbelüli időpontjáról és a tervezett témáról szeptember végéig tájékoztatjuk a tanulókat a dolgozat-előkészítő, összefoglaló órán a szaktanár pontosan körülhatárolja a dolgozat témáját, kiemeli a hangsúlyos területeket, és lehetőség szerint szempontokat is ad a felkészüléshez. Az írásbeli számonkérés rendje az írásbeli feladatok kidolgozásra szánt időnek arányban kell állnia a kérdések, feladatok mennyiségével, nehézségi fokával és a kidolgozás elvárt mélységével, részletességével a különleges bánásmódot igénylő tanulóknak (SNI, BTM) – az igazgatói határozat alapján – többletidőt biztosítunk a feladatok kidolgozására a belső mérések és a témazáró dolgozatok kizárólag a törzsanyagra, illetve a különböző képességek vizsgálatára épülnek a „próbaérettségiként” íratott dolgozatokra ugyanannyi időt kell biztosítani, mint az írásbeli vizsgán az adott feladatrészre vagy teljes dolgozatra egy tanítási napon csak egy átfogó dolgozat (témazáró, évfolyamfelmérő) és mellette legfeljebb egy kisebb dolgozat íratható a témazáró vagy évfolyamszintű dolgozat megírására haladékot kap az a tanuló, aki előtte betegsége miatt egy hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott az írásbeli felelés alól – kérésére – mentesül a tanuló a háromnál több napos hiányzást követő első tanítási órán, ha pedig két hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott, a tanár haladékot ad számára a tananyag bepótolására a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, javító, pótló, különbözeti) rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 67-72. §-a, illetve a Nevelési program 11. fejezete szabályozza. Az írásbeli munkák értékelése a témazáró és az évfolyamdolgozatok minimumszintjét egységesen 30 százalékban határozzuk meg, ez alól kivételt jelentenek azok a szakmai tantárgyak, amelyeknél bizonyos ismeretek hiánya veszélyeztetheti a tanulót, osztálytársait vagy – későbbi munkája során – a rá bízott embereket ha a dolgozat olyan ismereteket kér számon, amelyek feltételei a továbbhaladásnak (például definíciók), a szaktanár szigorított pontozási rendszert alkalmazhat, de adjon lehetőséget a javításra az év eleji szintfelmérés érdemjegye csak akkor számít bele a félévi osztályzatba, ha a mérést ismétlés előzte meg, illetve ha az érdemjegyet a tanuló kéri a diagnosztikus célú és a külső méréseket legfeljebb a tanulók tájékoztatása vagy – jó jegy esetén – motiválása céljából osztályozzuk a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése érdekében ösztönözzük a csoportmunkát (órai munka vagy projektfeladat), ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és a csoport közösen állapítja meg előre megbeszélt szempontok alapján a szaktanár – a pedagógiai szempontok mérlegelésével – biztosíthatja a javító dolgozat írásának lehetőségét, s mivel a javító dolgozat íratása, értékelése stb. tantárgyanként és tananyagonként különböző lehet, a szaktanár egyéni módszereket alkalmazhat, de erről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat, és alkalmazkodnia kell azokhoz az alapelvekhez, amelyekben a szakmai munkaközösség megállapodott. A szóbeli beszámoltatás, számonkérés rendje
A)
A tanulók tájékoztatása a szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a szóbeli számonkérés általa alkalmazott formáiról, rendjéről, követelményeiről és az értékelés szempontjairól ha a szaktanár kisvizsgát vagy a szakmai munkaközösség beszámoltató vizsgát szervez, a vizsga körülbelüli időpontjáról és témaköreiről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat, a szülőket és az osztályfőnököt ha egy osztályban egy tanévben több tantárgyból is szerveznek kisvizsgát, a tanulók arányos terhelése érdekében a tanév elején a szaktanároknak egymás között egyeztetniük kell az időpontokat, és a tervezetet be kell mutatniuk az iskolavezetőségnek. 60
B)
C)
8. 3.
A szóbeli számonkérés rendje az órai felelet nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár ismétlő kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen készül-e az órákra a kisvizsgán és a beszámoltató vizsgán számon kért tananyag mennyisége nem lehet irreálisan eltúlzott, más tantárgyak tanulását nem szoríthatja háttérbe a kisvizsga időpontja nem eshet a jegyek lezárásának utolsó két hetére, hogy a tanulóknak legyen lehetőségük a javításra a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, javító, pótló, különbözeti) rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 67-72. §-a, illetve a Nevelési program 11. fejezete szabályozza. A szóbeli feleletek, beszámolók értékelése a szóbeli feleleteknél, beszámolóknál nemcsak a megtanult ismereteket kérjük számon, hanem azok alkalmazását is, illetve a szakmai tantárgyaknál a követelménymodulokban meghatározott kompetenciákat az értékelés nem merülhet ki a tanuló teljesítményének minősítésében, ezért az osztályozást mindig szöveges értékeléssel egészítjük ki ha a tanuló a kisvizsgán vagy beszámoltató vizsgán a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot mutat, póttételt kell húzatni vele, és az érdemjegyet általában a második feleletre adott érdemjegy felezésével állapítja meg a szaktanár a kisvizsgán szerzett érdemjegyet hangsúlyosan számítjuk, de mivel a tanuló aktuális tudását tükrözi, lényegesen nem befolyásolhatja az év végi osztályzatot. A gyakorlati beszámoltatás, számonkérés rendje
.
A gyakorlati számonkérésre az írásbelire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a feladat megoldását rögzített módon kell elkészíteni (informatika, rajz és vizuális kultúra). Testnevelésórán a gyakorlatok bemutatása előtt lehetőséget adunk a próbára. A gyűjtőmunkák, rajzok és az egyéb otthon végzendő munkák értékelésnél nem lehet negatívan figyelembe venni, ha a tanuló rajta kívülálló okokból nem tudta jó színvonalon megoldani a feladatot (pl. megfelelő felszerelés hiánya). A kísérletek, vizsgálatok elvégzésénél a külső körülményekből adódó hibákat nem lehet a tanuló rovására írni. A számítógéppel készítendő házi feladatoknál azoknak a tanulóknak is biztosítani kell a lehetőséget a feladat elvégzésére (pl. iskolai könyvtár), akiknek otthon nincs számítógépük, ezért a feladatokat ilyen esetben nem lehet egyik napról a másikra számon kérni.
9.
A tanulói teljesítmény érték elésének és minősítésének módj a
9. 1.
Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének módja
A tanulók teljesítményének értékelésében és minősítésében minden tantárgynál a hagyományos ötfokú osztályozási skálát alkalmazzuk. Az egyes tantárgyak sajátosságait is figyelembe véve általában az a tanuló jeles (5) aki o o o o jó (4) aki o
a tantervi követelményeknek a számonkéréskor kifogástalanul eleget tesz, a tananyagot ismeri, érti, önállóan tudja alkalmazni, képes az önálló munkavégzésre, a feladatok megoldására, a tantárgy szaknyelvét pontosan használja, szabatosan fogalmaz;
a tantervi követelményeknek a számonkéréskor megbízhatóan, jelentéktelen hibával tesz eleget, o az ismereteit kis tanári segítséggel tudja alkalmazni; közepes (3) aki o a tananyagot csak pontatlanul vagy hiányosan képes felidézni, o gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre;
kevés,
61
elégséges (2) aki o a számonkéréskor folyamatos tanári segítségre szorul, o a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik, o önálló feladatvégzésre nem képes; elégtelen (1) aki o számonkéréskor a tantervi minimumot folyamatos tanári segítséggel sem képes teljesíteni.
9. 2.
A kilencedikes tanulók teljesítményét az osztályfőnök évente két alkalommal (decemberben és áprilisban) szövegesen értékeli, és erről írásban tájékoztatja a szülőket. Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének rendje:
Az értékelést elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Noha törekszünk a személyre szabott értékelésre, a teljesítmények minősítésekor az érettségit adó képzésben a tanulók esetleges gyengébb képességeit vagy hátrányos helyzetét addig a pontig tudjuk figyelembe venni, amíg ez nem sérti az objektivitás elvét, ugyanakkor minden lehetséges eszközzel segítjük őket a minimumszint elérésében.
A tantárgyi követelményeket, illetve az értékelés és a minősítés szempontjait, formáit a szaktanárok a tanév elején részletesen ismertetik a tanulókkal.
Az osztályfőnökök az első szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket a számonkérés formáiról, a félévi és az év végi minősítés szempontjairól.
Az értékelés és a minősítés szakmai és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel.
A szaktanárok a tanulók teljesítményét mindig szövegesen is értékelik, és a teljesítmény minősítését kifejező érdemjegyeket az osztályozó (elektronikus) naplóban vezetik. (Az iskolai házirend előírása szerint az érdemjegyeiket a tanulók írják be az ellenőrzőbe, az ellenőrző vezetését az osztályfőnök havonta ellenőrzi.)
Az azonnali és folyamatos szóbeli visszajelzések mellett törekszünk arra, hogy a tanulók teljesítményét rendszeresen érdemjeggyel is értékeljük. Kívánatosnak tartjuk, hogy a kis óraszámú tantárgyaknál is havonta kapjanak a tanulók érdemjegyet, de az objektív osztályozás érdekében követelmény, hogy az érdemjegyek száma félévenként, tantárgyanként legalább három (a heti egyórás tantárgyaknál is), a heti három óránál magasabb óraszámban tanított tantárgyaknál legalább öt legyen.
A szaktanárnak követhető módon kell vezetnie a különböző számonkérési formáknál adott érdemjegyeket, a témazáró dolgozatok, az évfolyamfelmérők és a „kisvizsgák” érdemjegyeit az osztályozó (elektronikus) naplóban meg kell különböztetni a többi érdemjegytől, és kívánatos, hogy a számon kért tananyagot is bejegyezze.
Ha a szaktanár a szorgalmi feladattal (például kiselőadás, külön házi feladat stb.) szerzett érdemjegyet nem tekinti teljes értékűnek, az osztályozási (elektronikus) naplóban meg kell különböztetnie a többi érdemjegytől. Ilyen esetben a tanuló elégtelen félévi vagy év végi osztályzatot kaphat, ha a tantárgyi minimumkövetelményeket nem teljesítette.
A szaktanár a tanulók teljesítményének értékelésében az osztályozó (elektronikus) naplóba írt érdemjegyeken kívül más jelöléseket is alkalmazhat (kisjegy, pluszpont stb.), de erről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat, és a beszámításuk követhető kell hogy legyen a tanulók és a szülők számára.
Az osztályfőnök legalább egy hónappal a félévi és az év végi osztályozás előtt írásban értesíti azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból gyengén állnak. 62
9. 3.
A félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje
A nappali tagozatos tanulók teljesítményét félévkor és év végén a szorgalmi idő alatt folyamatosan szerzett érdemjegyek alapján értékeljük és minősítjük a jogszabályi előírások szerint. A vizsgán nyújtott teljesítményük alapján a vizsgabizottság állapítja meg a tantárgyi osztályzatát azoknak a tanulóknak, akik tanulmányok alatti (osztályozó, javító, pótló, különbözeti) vizsgát tesznek. A jogszabályi előírások szerint megtartott tanulmányok alatti vizsgán megállapított osztályzatot a nevelőtestület nem változtathatja meg. A félévi értesítőben és a bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tehát minősítik a tanuló munkáját. A tanév végi osztályzat azt tanúsítja, hogy a tanuló o az adott évfolyam tantervi fejlesztési követelményeit milyen mértékben teljesítette, o ismeretei elegendőek-e, hogy a következő évfolyamba lépjen, illetve, hogy záróvizsgára lehessen bocsátani. A félévi és év végi teljesítmény minősítése az ötfokú osztályozási skála alapján történik. A szakmacsoportos tantárgyak osztályzatának megállapítása – a 9. évfolyamot a 2012/2013-as tanévben vagy azt megelőzően kezdő osztályoknál – a következőben tér el a közismereti tantárgyakétól: o először a szaktanárok megállapítják az egyes tantárgyak osztályzatait, o a részosztályzatokból – általában átlagolással – a szaktanárok együtt meghatározzák a végső, összesített osztályzatot, o ha az átlagszámítás alapján nem egyértelmű az osztályzat, az adott évfolyam kiemelt szakmacsoportos tantárgya alapján kell kialakítani a végső osztályzatot (a számítás módja a fejezet végén található). Mivel a tanulók teljesítményét – értelemszerűen – a szaktanár tudja megítélni (ez az Nkt.-ban biztosított joga is egyben), és az év közben szerzett érdemjegyek nem azonos súlyúak, általános szabályt a félévi és az év végi osztályzatok megállapítására nem alakítunk ki, de irányadónak tekintjük a következő szempontokat: o az év végi osztályzatot az egész éves teljesítmény alapján állapítjuk meg, de figyelembe vesszük a teljesítmény változásának tendenciáit (rontás esetén esetleg azok okait), valamint a tanuló képességeit, szorgalmát és órai munkáját; o ha az osztályzat az érdemjegyek alapján nem állapítható meg egyértelműen, a második félév eredményei számítanak hangsúlyosabban, illetve a szaktanár a tanuló számára – a pedagógiai szempontok mérlegelésével – biztosíthatja a javítás lehetőségét (ettől eltekinthet, ha a tanulónak kellő számú érdemjegye van, és év közben nem törekedett a jobb teljesítményre); o a témazáró és évfolyamdolgozatok, illetve a „kisvizsga” érdemjegyei a félévi, illetve az év végi osztályzatok megállapításakor nagyobb hangsúlyt kapnak (duplán számítanak), a tanuló félévi vagy év végi osztályzata azonban nem lehet elégtelen, ha a súlyozottan számított átlag alapján is elérte a 2,0-es szintet; o ha a tanuló második félévi teljesítménye az elsőhöz képest jelentős, egy osztályzatnál nagyobb pozitív irányú eltérést mutat, az év végi osztályzata abban az esetben lehet két osztályzattal jobb a félévinél, ha a szaktanár által meghatározott formában számot ad arról, hogy pótolta az első félévi hiányosságait; o az egységes követelményrendszer érvényesítése érdekében az elégséges osztályzatnál az 1,8-as átlagot tekintjük irányadónak, de figyelembe vesszük a tanuló teljesítményének tendenciáját is, illetve a témazáró dolgozatok érdemjegyeit. Az iskolavezetőség az osztályfőnök közreműködésével az év végi osztályzatokat az osztályozó konferencia előtt áttekinti, és ha a szaktanár által javasolt elégséges vagy elégtelen osztályzatot indokolatlannak ítéli meg, felkéri a szaktanárt, hogy az osztályozó konferencián adjon tájékoztatást döntésének okairól, illetve indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indoklását nem tartja megalapozottnak, az év végi osztályzatról egyszerű többséggel a nevelőtestület dönt. A tanulók szaktanár által megállapított félévi és év végi osztályzatait a nevelőtestület az osztályozó konferencián áttekinti, és a tanév végén dönt a tanuló magasabb évfolyamba 63
lépéséről is. Ha a szaktanár bizonytalan az osztályzat megállapításában, kérheti, hogy a nevelőtestület szavazással döntsön. Ha a szaktanár által javasolt év végi osztályzat – a tanuló hátrányára – lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri a pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosítja. A tanuló vagy a szülő – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – írásban kérelmezheti az osztályzat felülbírálatát, ebben az esetben a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról.
9. 4.
A szakmacsoportos tantárgyak értékelése és minősítése
A)
Az egészségügyi szakmacsoport tantárgyainak minősítése (2016. augusztus 31-éig kimenő rendszerben)
9.
10.
11.
Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás 222 óra Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás 222 óra
Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás
1–5 1–5
1–5
296 óra
12.
Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás
1–5
256 óra
Tanulásmódszertan (elmélet) Kommunikáció (gyakorlat) Környezetkultúra (gyakorlat)
1–5 1–5 1–5
Egészségfejlesztés (elmélet) Egészségfejlesztés (gyakorlat) Ön- és társismeret (gyakorlat) Az egészségügyi pályák világa (gyakorlat) Pszichológia (elmélet) Állapot-megfigyelés (elmélet) Szaknyelvi kommunikáció (elmélet) Gondozástan (gyakorlat) Elsősegélynyújtás (gyakorlat) Állapot-megfigyelés (gyakorlat) Általános kórtan (elmélet) Anatómia (elmélet) Gondozástan (gyakorlat) Anatómia (gyakorlat) Mentálhigiéné (gyakorlat)
1–5 1–5 1–5 1–5 1–5 1–5 1–5 1–5 1–5 1–5 1–5 1–5 1–5 1–5 1–5
* A fő tantárgy kiemelve szerepel.
B)
A környezetvédelem - vízgazdálkodás szakmacsoport tantárgyainak minősítése A 2008/2009-es tanévtől induló osztályok (kifutó rendszerben 2013 júniusáig)
9.
Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsop. alapozó oktatás 222 óra
10.
Környezetvédelmi szakmacsoportos alapozó oktatás 222 óra
11.
Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás 370 óra
12.
Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás 320 óra
1-5
1-5
1-5
1-5
Műszaki előkészítés alapjai (elmélet)
1– 5
Környezetvéd. mérések alapjai (gyak.)
1– 5
Környezetvédelmi alapismeretek
1– 5
Környezetvédelmi alapgyakorlatok
1– 5
Környezetvédelmi alapismeretek
1– 5
Vízgazdálkodás
1– 5
Méréstechnikai ismeretek: földméréstan
1– 5
Környezetvédelmi alapgyakorlatok
1– 5
Környezetvédelmi alapismeretek
1– 5
Környezettechnika alapjai
1– 5
Méréstechnikai ismeretek: analitika I.
1– 5
Környezetvédelmi alapgyakorlatok
1– 5 64
A 2010/2011-es tanévtől induló osztályok (2016. augusztus 31-éig kimenő rendszerben) Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás 222 óra
9.
Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás 222 óra
10.
Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás 370 óra
11.
Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás 320 óra
12.
1–5
1–5
1–5
1-5
Környezetvédelmi alapismeretek
1– 5
Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
1– 5
Környezetvédelmi alapismeretek
1– 5
Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
1– 5
Műszaki ismeretek
1– 5
Méréstechnikai ismeretek: földméréstan
1–5
Vízgazdálkodás
1– 5
Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
1– 5
Környezetvédelmi alapismeretek
1– 5
Környezettechnika alapjai
1– 5
Méréstechnikai ismeretek: analitika I.
1– 5
Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
1– 5
10.
A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei
10. 1.
A minősítés rendje
10. 2.
A Köznevelési törvény értelmében „a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök végzi az osztályban tanító tanárok véleményének kikérésével”. Iskolánkban az előzetes értékelés az osztályfőnöki órán történik a tanulók véleményének meghallgatásával. Az osztályfőnök által – a mulasztások összesítése és a tantárgyi osztályzatok áttekintése után – megállapított osztályzatokat az osztályban tanító pedagógusok az osztályozó értekezleten megbeszélik, és döntenek a tanuló minősítéséről, véleménykülönbség esetén szavazással. (Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a döntő.) Az értékelést és a minősítést az osztályfőnök és a szaktanárok a pedagógiai szempontok körültekintő mérlegelésével végzik, amelynek legfőbb szempontja, hogy mi szolgálja leginkább a nevelőmunka eredményességét, a tanuló fejlődését és motivációjának erősítését, de figyelembe vesszük a tanuló, illetve az osztály egyéni sajátosságait is. Az év végi minősítésnél az első félév fegyelmező intézkedéseit, az igazolatlan órákat és a késéseket nem számítjuk be, ha a tanuló magatartása tartósan pozitív irányú változást mutat. Iskolánkban a magatartás és a szorgalom értékelése és minősítése egymástól függetlenül, külön szempontok alapján történik. A magatartás minősítésének elvei a tanuló iskolai viselkedése, a magatartási normák és az együttélés szabályainak betartása az iskola alkalmazottaival és a társaival való kommunikációjának módja az osztályközösség kialakításában, összetartásában, értékrendjének formálásában betöltött szerepe a házirend előírásainak betartása jelenléti fegyelme, a mulasztások igazolása 65
a hetesi feladatok elvégzése az önként vállalt feladatok teljesítése a sport- és a kulturális versenyeken való részvétele közösségi, diákönkormányzati munkája, amely a példás magatartásnak nem feltétele, de pozitív irányban befolyásolhatja a minősítést. A tanuló magatartása
10. 3.
példás, ha o iskolai viselkedése minden szempontból példamutató o a házirend előírásait maradéktalanul betartja o a jelenléti fegyelme kifogástalan (legfeljebb egy igazolatlan óra) o az osztályközösségben pozitív, építő szerepet tölt be o a hetesi és az önként vállalt feladatokat becsületesen végzi o a viselkedése ellen az osztályozó konferencián egy pedagógus sem emel kifogást jó, ha o iskolai viselkedése, az osztályközösségben betöltött szerepe alapvetően megfelelő o a házirend előírásai és a viselkedési normák ellen szándékosan és súlyosan nem vét vagy ha o viselkedése ugyan kifogástalan, de jelenléti fegyelme nem megfelelő (néha elkésik az órákról, és/vagy az igazolatlan óráinak száma 2 és 5 között van) változó, ha o a házirend rendelkezéseit nem szegte meg súlyosan, de órai viselkedése sokszor kifogásolható, többször zavarja az órai munkát o tanáraival és/vagy a társaival való kommunikációjának módja gyakran nem megfelelő, időnként vét a viselkedési normák ellen, megnyilvánulásai néha negatívak vagy ha o viselkedése ugyan megfelelő, de jelenléti fegyelmével komoly problémák vannak (gyakran késve érkezik az órákra, és/vagy igazolatlan óráinak száma 6-8) rossz, ha o igazgatói vagy tantestületi intőt kapott a házirend súlyos megszegése miatt o igazolatlan órái miatt igazgatói vagy tantestületi intőt kapott o fegyelmi büntetést kapott vagy ha o a naplóban és az ellenőrzőben több tanári bejegyzés bizonyítja, hogy viselkedésével komoly gondok vannak, az órai munkát rendszeresen zavarja o társaihoz való viszonya, kommunikációjának módja az együttélés elemi szabályait is sokszor sérti, megnyilvánulásaival az osztályközösséget negatív irányban befolyásolja. A szorgalom minősítésének elvei: a tanuló képességeihez mért teljesítménye, tanulmányi eredményei a jobb eredményért tett erőfeszítései a tanuláshoz való viszonya, motivációja az órai munkában való részvétele, aktivitása házi feladatok, felszerelés, füzetvezetés a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétele a kötelező tananyagon felüli, külön feladatok vállalása a tanulmányi versenyeken való részvétele, teljesítménye.
A tanuló szorgalma
példás, ha o teljesítménye, tanulmányi eredményei kiemelkedően jók vagy ha
66
o
tanulmányi eredményei ugyan nem kiemelkedően jók, de példamutatóan sok erőfeszítést tesz azért, hogy a tőle telhető legjobb eredményt érje el, és az órai munkában, a külön feladatok vállalásában nagy aktivitást mutat
jó, ha o o
teljesítménye, eredményei egyenletesen, megbízhatóan jó színvonalúak az órákon becsületesen dolgozik, a házi feladatokat elkészíti vagy ha o erőfeszítései ellenére sem sikerült minden tantárgyból jó eredményt elérnie, de érdemjegyei összhangban állnak képességeivel vagy ha o összességében csak közepes a teljesítménye, de bizonyos tantárgyakból kiemelkedő eredményeket ért el (pl. tanulmányi verseny) változó, ha o teljesítménye nem egyenletes színvonalú, eredményei lényegesen alatta maradnak képességeinek o nem kellően motivált, a tanuláshoz való viszonya és a tanórai munkája hullámzó vagy ha o erőfeszítései ellenére sem sikerült minden tantárgyból elérnie az elégséges szintet, de a többi tárgyból megbízhatóan jól teljesít hanyag, ha o teljesítménye, eredményei képességeihez mérten is gyengék, egy vagy több tárgyból elégtelen az osztályzata o a tanulmányi teljesítménye rossz, erőfeszítéseket sem tesz, hogy teljesítse a minimális követelményeket vagy ha o nincs elégtelen osztályzata, de több tantárgyból csak az elégséges szintet érte el, pedig képességei alapján többre lenne képes o teljesen motiválatlan, az órai munkában nem vesz részt, felszerelése gyakran hiányos, a házi feladatot rendszeresen nem készíti el.
11.
A tanuló továbbhaladásának feltételei
11. 1.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei
Az iskola magasabb évfolyamára az a tanuló léphet, aki a helyi tantervek minimumkövetelményeit minden tantárgyból teljesítve, legalább elégséges év végi osztályzatot kapott.
A tantárgyra vonatkozó speciális feltételeket a szaktanár állapítja meg a régi osztályoknál a helyi tanterv a „Továbbhaladás feltételei”, a 2013 szeptemberében induló osztályoknál „A fejlesztés várt eredményei” című fejezetében meghatározott, illetve az adott évfolyamra előírt követelmények alapján az egyéni differenciálás szempontjainak szem előtt tartásával.
A minimumkövetelmények megállapításánál a III. 9. 3. fejezetben meghatározottakat is figyelembe kell venni.
Ha a tanuló a tanév végén valamely – legfeljebb három – tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a javítóvizsgán elért legalább elégséges osztályzat a feltétele a magasabb évfolyamra lépésének.
Ha a nyelvi előkészítő évfolyamra járó tanulót a nevelőtestület évismétlésre utasította, a szakközépiskolai tagozat 9. évfolyamán folytathatja tovább tanulmányait.
A magasabb évfolyamra lépéshez osztályozó vizsgán kell legalább az elégséges szintet elérnie annak a tanulónak, aki o o o o
tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget, mulasztásai miatt nem osztályozható, az igazgató felmentette valamely tanórai foglalkozáson való részvétel alól, a helyi tantervben nem szereplő tantárgyat másik iskolában vendégtanulóként tanul. 67
11. 2.
Az iskolán belüli átjárhatóság
A)
Kimenő osztályok
Az igazgató a szakközépiskolai szakmacsoportok közötti váltást legkésőbb a 10. évfolyam elvégzése után engedélyezi, mivel a szakmacsoportos gyakorlatok során elsajátított kompetenciák pótlására a felsőbb évfolyamokon már nincs lehetőség. Ha az igazgató engedélyezte a másik szakmacsoportba való átlépést, a tanulónak az igazgatói határozatban megjelölt időpontig különbözeti vizsgát kell tennie.
A nyelvi előkészítőre épülő szakközépiskolai oktatásba való átjelentkezés csak akkor engedélyezhető, ha a szaktanárok az írásbeli és szóbeli szintfelmérés alapján úgy ítélik meg, hogy a tanuló angol nyelvi tudása lehetővé teszi a képzésbe való zökkenőmentes bekapcsolódást.
A kilencedik évfolyamot befejező szakiskolai tanulónak – a szülő kérésére – abban az esetben engedélyezzük, hogy a szakközépiskola 10. évfolyamán folytathassa tanulmányait, ha a tanulmányi eredménye a közismereti tantárgyakból eléri a négyes (4,0) átlagot, és a nem tanult tantárgyakból augusztus végén eredményes különbözeti vizsgát tesz.
Ha a tanuló a szakiskola befejezése után a szakközépiskolában kívánja tovább folytatni tanulmányait, a nevelőtestület – a szülővel való egyeztetés alapján – dönt arról, hogy a tanuló a 10. vagy a 11. évfolyamra kapcsolódhat-e be a szükséges különbözeti vizsgák letétele után. A szakközépiskola 10. évfolyamának megismétlését javasoljuk, ha a tanuló 10. évfolyamon elért tanulmányi eredménye a kötelező érettségi tantárgyakból nem éri el a közepes (3,0) átlagot, o bármely tizedikes tantárgyból csak a javítóvizsgán vagy – ha mulasztásai miatt nem volt osztályozható – az osztályozó vizsgán teljesítette a minimumkövetelményeket. Ha a szülő nem fogadja el a javaslatot, a tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt annak mérlegelésével, hogy a tanuló képességei, eddigi teljesítménye, motivációja, szorgalma, illetve jelenléti fegyelme alapján képes-e a 11. évfolyam tanulmányaiba bekapcsolódni. o
B)
Azoknak a szakiskolásoknak, akik számára a nevelőtestület engedélyezte, hogy a szakközépiskola 11. évfolyamán folytathassák tanulmányaikat, részt kell venniük az augusztus végén megszervezett felzárkóztató foglalkozásokon, hogy egyes közismereti tantárgyakból bepótolják azokat a tananyagrészeket, amelyeket a szakiskolában nem tanultak. Ha a tanuló nem vesz részt a felzárkóztató foglalkozásokon, csak a szakközépiskola 10. évfolyamán folytathatja tanulmányait. A 2013/2014-es tanévben induló osztályok
A szakközépiskolai tanulók számára az egyes szakmacsoportok közötti váltás legfeljebb a 9. évfolyamon engedélyezhető, feltéve, ha a tanuló az összefüggő gyakorlat kezdetéig eredményes különbözeti vizsgát tesz.
A szakiskolai tanulók kizárólag az 1/9. évfolyam első félévében kérelmezhetik a szakközépiskolába való átvételüket, amelynek feltétele, hogy az első félév végéig sikeres különbözeti vizsgát tegyenek a szakközépiskolában tanított tantárgyakból.
12.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
12. 1.
A házi feladat szerepe a tanítás-tanulás folyamatában A XXI. században a tudományok robbanásszerű fejlődése miatt az ismeretek soha nem tapasztalt gyorsasággal évülnek el, ezzel összefüggésben a lineáris életpályák is megszűnnek, s tanítványaink csak akkor tudnak megfelelni a tudásalapú társadalom kihívásainak, ha 68
képessé tesszük őket az önálló ismeretszerzésre, ha felkészítjük őket az élethosszig tartó tanulás követelményére. A tanulási képesség fejlesztése valamennyi tantárgy együttes feladata, ezért
pedagógiai munkánkban hangsúlyos elem magának a megismerésnek a folyamata és a tanulás módja, az önálló tanulás hatékony módszereinek elsajátíttatása; az eredményes tanuláshoz szükséges alapkészségek (szövegértés, lényegkiemelés, vázlatkészítés stb.) fejlesztése érdekében a tananyag önálló feldolgozása a tanítási órákon is szerepet kell hogy kapjon, különösen a középiskola alsóbb évfolyamain; törekszünk arra, hogy a fejlesztés során a tanulók egyéni képességeihez differenciáltan viszonyuljunk; a házi feladat – mint irányított egyéni tanulás – a tanítási - tanulási folyamatnak a tanítási órával egyenrangú része. A tanulási képesség fejlesztése csak a személyiség egészének fejlesztésével együtt vezethet eredményre, ezért
12. 2.
ki kell alakítanunk a tanulókban a feladat- és a kötelességtudatot, erősíteni a motivációt, fejleszteni kell a tanulók koncentrálóképességét és monotóniatűrését, ugyanakkor a kreativitást és a divergens gondolkodást is; tudatosítani kell bennük, hogy az optimális tanulási idő egyénenként különböző, de ez nemcsak kognitív képességeiktől függ, hanem attól is, hogy figyeltek-e, és aktívan dolgoztak-e a tanítási órán; a ráfordított időnél jobban befolyásolja a rögzítés mélységét és tartósságát, hogy milyen módszerekkel történik a tanulás, ezért törekedjenek az egyéni tanulási stratégia kialakítására, s ebben mi is segítsük őket, a kooperációs képesség és a szociális kompetenciák fejlesztése érdekében támogatjuk, hogy bizonyos házi feladatokat csoportmunkában készítsenek el a tanulók; a manuális készségek és az esztétikai érzék fejlesztése a középiskolában sem szorulhat háttérbe, ezért lehetőséget adunk olyan munkák (tablók, modellek stb.) létrehozására, amelyek ezeket a kompetenciákat igénylik. A házi feladat meghatározásának alapelvei rendszeresség: o a tanulás eredményességének és tartósságának alapfeltétele a rendszeresség, s a kampányszerű tanulásról úgy szoktathatjuk le tanulóinkat, ha lehetőleg minden órára kapnak házi feladatot; arányos terhelés: o törekszünk a tanulók arányos terhelésére, ezért az életkori sajátosságokon kívül arra is ügyelünk, hogy a házi feladat ne legyen teljesíthetetlen mennyiségű, illetve ne szorítsa háttérbe más tantárgyak tanulását; tervezettség: o a házi feladat kijelölése legyen előre tervezett, tudatos, pontosan körülhatárolt, és csak a feladott anyagrészeket kérjük számon; differenciálás: o a feladatok nehézségi fokánál lehetőség szerint vegyük figyelembe a tanulók képességeit; legyen motiváló: o a feladatok megoldható nehézségi fokúak és mennyiségűek legyenek, hogy az elvégzésük sikerélményt és a jól végzett munka örömét nyújtsa a tanulónak; Egyéb elvek: o az egyéni tanulási technikák kialakítása érdekében legyen rendszeres feladat a vázlatkészítés, amelyet a tanuló a szóbeli számonkérés során akár feleletvázlatként is használhat;
69
o
o
12. 3.
12. 4.
a reproduktív tudás a továbbhaladás alapvető feltétele, de kiemelt célunk a produktív tudás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, ezért a házi feladatoknál preferáljuk az önállóságot igénylő munkák (esszé, kiselőadás stb.) létrehozását, és az iskolai pályázatokon való részvétel is szerepeljen az érintett tantárgy(ak) feladat-meghatározásában; az IKT bevonása: a lehetőségek függvényében egyre inkább kapjon szerepet a számítógéppel segített tanulás, az internetes információgyűjtés és -feldolgozás, illetve a számítógép segítségével elkészített otthoni munka;
A házi feladat meghatározásának korlátai A szóbeli és az írásbeli házi feladatokat – egyik óráról a másikra – úgy jelöljük ki, hogy egy átlagos képességű tanuló számára tantárgyanként (vagy tanóránként) lehetőleg fél óránál többet ne vegyen igénybe a teljesítésük. A sok munka- és időráfordítást igénylő írásbeli házi feladatokra (például házi dolgozat, esszé, projektfeladat stb.), illetve a hosszabb vers vagy nagyobb mennyiségű idegen szó megtanulására legalább egy hét határidőt adunk. Hétvégére – kivéve a záróvizsgával végződő évfolyamokat – csak annyi házi feladatot jelölünk ki, amely nem haladja meg az óráról órára való felkészülés mértékét. A tanítási szüneteknél ugyanezt a szempontot érvényesítjük, illetve elsősorban szorgalmi vagy a kikapcsolódást is elősegítő házi feladatot adunk. Nem adható olyan házi feladat, amely – a tantárgyhoz szükséges eszközökön kívül – anyagi ráfordítást igényel. A házi feladat számonkérésének elvei kiszámíthatóság: o a tanév elején a szaktanár tájékoztatja a tanulókat a tantárgyi követelményekről, az otthoni (szóbeli és írásbeli) felkészülés ellenőrzésének, értékelésének és minősítésének módszereiről, a szorgalmi munkák beszámításáról, illetve az írásbeli házi feladat hiányának szankcióiról; következetesség: o az írásbeli házi feladat számonkérésénél a szaktanár nem alkalmazhat ad hoc büntetést, hanem ki kell alakítani a saját módszerét, amelyet következetesen alkalmaz minden tanítási órán; rendszeresség: o legyen rendszeres a számonkérés, illetve az írásbeli házi feladat ellenőrzése, megbeszélése, javítása, értékelése, a hiányok pótlásának megkövetelése; legyen rendre, fegyelemre szoktató: o az otthoni felkészülés és az órai munka elengedhetetlen része a megfelelő felszerelés, ezért megköveteljük, hogy a tanulók ezeket magukkal hozzák az iskolába, hogy minden tantárgyhoz külön füzetet vezessenek, és ügyeljenek annak rendezettségre, áttekinthetőségére; arányos szankciók: az írásbeli házi feladat hiánya abban az esetben minősíthető teljes értékű elégtelen osztályzattal, ha o a munkát egyébként is osztályzattal értékeltük volna, o a tanár előre bejelentette, hogy a házi feladat hiánya elégtelent von maga után, o a tanítási óra nagyobb része a házi feladatra épül, és a tanuló annak hiánya miatt nem tud bekapcsolódni az órai munkába; emberség az indokolt mentességek megadásában: o ha a tanuló alapos ok miatt nem tudott felkészülni az órára, vagy nem írta meg a házi feladatát, a „jelentését” – a legalább egy héttel korábban bejelentett témazáró dolgozatokat kivéve – elfogadjuk, ha a szülő beírta az ellenőrzőbe, egyébként a szaktanár – a körülményeket mérlegelve – saját hatáskörben dönt; o a szóbeli és az írásbeli házi feladatot – a tanuló kérésére – nem kérjük számon a háromnál több napos hiányzást követő első tanítási órán, ha pedig a tanuló két hétig 70
o
vagy annál hosszabb ideig hiányzott, a tanár haladékot ad számára a tananyag pótlására. ha a tanulók az iskola által szervezett programon vettek részt, kérésükre a szaktanár másnap mentesíti őket a program napján feladott szóbeli vagy írásbeli házi feladat számonkérése alól.
13.
A tanuló mentesítése
13. 1.
Az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók mentesítése
13. 2.
14.
Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette, így az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén – kérelmére – az igazgató mentesíti a tantárgy tanulása alól. A nyelvi előkészítő évfolyamra épülő szakközépiskola angol nyelvi oktatásában részt vevő tanuló 2013. szeptember 1-jétől csak abban az esetben mentesül az angol nyelv tanulása alól, o ha angol nyelvből emelt szintű előrehozott érettségi vizsgát tett, és az ott elért eredménye alapján középfokú (B 2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsgabizonyítványt szerzett, vagy o ha angol nyelvből középfokú előrehozott érettségi vizsgát tett, és emellett angol nyelvből középfokú (B 2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsgabizonyítvánnyal rendelkezik. Mentesítés a mindennapos testnevelés alól
A testnevelés és sport tantárgy követelményeinek teljesítése alól – a szakorvos javaslata alapján – az iskolaorvos mentheti fel a tanulót, illetve gyógytestnevelésre vagy könnyített testnevelésre utalhatja. A felmentés csak akkor tekinthető érvényesnek, ha az iskolaorvos a tanuló ellenőrzőjébe is beírta.
Az iskolaorvos által felmentett tanulónak a testnevelésórákon jelen kell lennie, kivéve, ha az az első vagy utolsó órára esik, illetve ha a szaktanár engedélyezte számára, hogy másik pedagógus felügyelete mellett a tanulmányaival összefüggő feladatokat végezzen.
A gyógytestnevelésre utalt tanulónak a kijelölt intézményben kötelező legalább heti három gyógytestnevelés-órán részt vennie. Jelenlétét a gyógytestnevelő tanárral minden órán igazoltatnia kell, és az ellenőrzőjét az osztályfőnöknek havonta be kell mutatnia.
A könnyített testnevelésre utalt tanulónak a testnevelésórákon és a mindennapos testnevelés keretében megszervezett heti két óra sportköri foglalkozáson kötelező részt vennie, de mentesül a szakorvos által nem ajánlott feladatok végrehajtása alól.
A mindennapos testnevelés keretében megszervezett heti két óra sportkörön való részvétel alól a versenyszerűen sporttevékenységet folytató, igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló mentesülhet. Az igazgatónak benyújtott kérelemhez csatolni kell a tanévre érvényes versenyengedély fénymásolatát és a sportszervezet által kiállított igazolást arról, hogy a tanuló részt vesz az edzéseken és a versenyeken.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A 2013/2014-es tanévben induló osztályoknál a mindennapos testnevelést az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. A korábban induló osztályokra vonatkozó szabályozást a Nevelési program „A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok” fejezete tartalmazza.
15.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai teljesítményét a testnevelés tantárgy keretében tanévenként két alkalommal (az őszi és tavaszi időszakban) mérjük a Testnevelési Bizottság által összeállított útmutató szerint (Oktatási Minisztérium, 2000., Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez és minősítéséhez). 71
RÉSZTERÜLET
MÓDSZER
az alsó végtag dinamikus erejének mérése a vállöv és a karizmok erő- állóképességének mérése a hasizom erő- állóképességnek mérése
helyből távolugrás fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig (db) maximális idő: 4 perc hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) maximális idő: 4 perc 2000 m síkfutás vagy 500 m úszás lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával tömöttlabda-dobás hátra, két kézzel, a fej fölött
a hátizom erő- állóképességének mérése
az aerob állóképesség mérése a kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének a mérése a váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése
16.
Kiértékelés: A kiértékelés és a minősítés az Oktatási Minisztérium útmutatójában szereplő táblázat adatai alapján történik. A tanulók teljesítményét a testnevelő tanárok szövegesen is értékelik, majd ismertetik velük a minősítést és a teljesítőképesség eredményességét. A testnevelő tanárok a kapott eredményeket összesítik, összevetik az előző évek adataival, s elemzésük eredményéről tájékoztatják az iskolaorvost és a védőnőt, illetve az osztályfőnököket, akik a szülői értekezleten beszámolnak a tanulók fizikai állapotáról, általános teherbíró képességéről. Általános szempontok a méréshez: A mérés megkezdése előtt a tanulónak tisztában kell lennie a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. A mérést mindig általános és speciális bemelegítés előzi meg. A tanulók kísérleti lehetőséget kapnak, és a testnevelő tanárok a legjobb teljesítményt rögzítik. A mérés és értékelés során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez.
A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
17.
iskolánkban nemcsak a kiemelkedő tanulmányi teljesítményt ismerjük el és jutalmazzuk, hanem a példás magatartást és szorgalmat is a magatartás és a szorgalom jutalmazásakor pedagógiai szempontokat is mérlegelünk (motiválás, viszonyítás az egyéni képességekhez stb.) a közösségért végzett munkát, az iskolatársaknak nyújtott segítséget nagyra értékeljük és jutalmazzuk a tanulókat jutalmazásra a nevelőtestület bármely tagja, a diákönkormányzat és a szülői közösség terjesztheti elő, illetve külső szerv megkeresése alapján az igazgató.
Az iskola egészségnevelési elvei
Neveljen új értékrendre o annak tudatosítása, hogy az egészség érték, megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata, felelőssége o alakítsuk ki az igényt a tanulókban az egészséges életvitelre o egészség mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba o nyerjük meg partnernek a szülőket is, hogy az egészséges életmód a családban is szerepet kapjon 72
Legyen benne partner az iskola minden dolgozója o a pedagógusok ismerjék fel, hogy az egészségnevelés mindenkire kiterjedő pedagógiai feladat o a nevelőtestület minden tagja egészségtudatos magatartást tanúsítson, mutasson jó példát a tanulóknak o az iskola dolgozói tegyenek meg mindent az egészséges környezet kialakításáért Legyen komplex o a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak tekintjük o a tanítási órákon és az egyéb foglalkozásokon minden lehetőséget megragadunk az egészségnevelésre Legyen tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység o az egészségnevelési programokat előre megtervezzük, és beépítjük az iskolai munkatervbe o nyilvántartjuk, hogy az egyes évfolyamok milyen témájú egészségnevelési programon vettek részt, hogy középiskolai évei alatt minden területtel foglalkozzanak a tanulók o az osztályfőnökök az egészségnevelési témákat beépítik a nevelési tervükbe Terjedjen ki minden tanulóra o igyekszünk minden tanulót bevonni az egészségnevelési és sportprogramokba o a szűrővizsgálatokat az iskola-egészségügyi szolgálat minden tanévben minden tanulón elvégzi Legyen egyszerre mai és jövőbenéző o tudatosítjuk a tanulókban, hogy amit ma az egészségükért tesznek, az későbbi életminőségükre, életkilátásaikra is kihat, sőt születendő gyermekeikre, majdani családi életükre is befolyással lesz o miközben célunk az aktuális problémák megoldása, a hangsúlyt a megelőzésre helyezzük. Az egészségneveléssel kapcsolatos részletes programot a Pedagógiai program „A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok” című fejezete tartalmazza.
18.
Az iskola környezeti nevelési elvei
18. 1.
A környezeti nevelés alapelvei
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul, s ez a cél a gazdasági-társadalmi élet minden színterén jelentkezik. A fenntarthatóság szemléleti és tartalmi kialakításában, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozásában az iskolának elsődleges szerepe és felelőssége van, ezért a környezeti nevelésnek át kell hatnia az iskola mindennapjait. A környezeti nevelés során a következő alapelveket tartjuk szem előtt: Legyen komplex, rendszer-szemléletű: o Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgy tanítása során és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, a környezetet, s benne az embert. o Ki kell alakítanunk a diákokban egy olyan attitűdöt, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, illetve felismerjék és megértsék a köztük rejlő ok-okozati összefüggéseket. o Pedagógiai törekvésünk a tantárgyak közötti integráció, hogy a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoljuk, harmonizáljuk, hogy a bennük foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé építsük. Legyen lokális és globális egyszerre: o Pedagógiai törvényszerűség, hogy nevelő hatása elsősorban annak van, amely személyesen érint minket, ezért a környezeti nevelésnek a helyi, lokális problémákra kell támaszkodnia, ugyanakkor azt is tudatosítani kell a tanulókban, hogy a 73
környezeti ügyeket mindig szélesebb keretek között – nemzeti, regionális vagy akár globális összefüggéseiben – kell kezelni. o Meg kell találnunk az egyensúlyt a lokális és globális megközelítésben, és kettős kötődést kell kialakítanunk a diákokban: egyrészt felelősséget a helyi környezetért, magukért, magunkért, másrészt felelősséget az egész Földért. Legyen egyszerre mai és jövőbenéző o Pedagógiailag az „itt és most” fontos szempont, mivel annak van a legerősebb nevelő, szemléletformáló hatása, ami személyesen megérinti a gyerekeket, ami számukra releváns és aktuális. Elsődlegesen ezért a jelen problémáira koncentrálunk, de tudatosítani kell bennük, hogy a jelen „válaszai” gyakran késleltetve jelentkeznek, ezért meg kell tanulniuk időben is távlatosan, évtizedekben, évszázadokban előre gondolkodni. o Be kell láttatnunk velük, hogy a jövőben való gondolkodás erkölcsi kötelességünk, hiszen tetteink jövőben bekövetkező hatásaival gyermekeinknek, unokáinknak kell majd megküzdeniük. Ebből az is következik, hogy a környezeti nevelésben a megelőzés gondolatának prioritása van a már okozott károk mérséklésével szemben. Legyen élet közeli, gyakorlatias, tevékenységre orientált o A környezeti nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie, s az ismeret- és a szemléletbeli alapok megteremtésén túl arra kell törekednünk, hogy közösen fedezzük fel, mit tehetünk a környezet védelméért, illetve a fenntartható fejlődésért egyéni életünkben és a mindennapokban. o Mivel a gyerekek szemlélete leginkább a cselekvésen keresztül formálható, és az elméleti ismereteket is a gyakorlati példákon keresztül sajátítják el legkönnyebben, fontos, hogy minél több lehetőséget teremtsünk számukra a tevékenységre, a közös munkálkodásra, amelynek eredményeit is közvetlenül megtapasztalják, s ez nagy motiváló erőt jelenthet. Neveljen együttműködésre o A környezeti nevelés fontos feladata, hogy felkészítse a tanulókat a felelős állampolgári gondolkodásra, döntésre és cselekvésre, ezért tudatosítani kell bennük, hogy bár az egyén felelőssége is nagy, a környezeti problémák általában nem oldhatók meg egyénileg, ezért összefogásra, együttműködésre van szükség mind helyi, mind globális szinten. o Rá kell vezetnünk a tanulókat – s ezt elsősorban a környezeti nevelés során alkalmazott módszerekkel érhetjük el –, hogy bár a természetben és a társadalomban egyformán fontos a „vetélkedés” és az „együttműködés”, mind egyéni, mind társadalmi szinten csak a kettő egyensúlyának megteremtése az igazán célravezető. Neveljen a problémamegoldó gondolkodásra o A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. o A környezeti nevelésnek szorgalmaznia kell a divergens gondolkodást és a kreativitást, ezek nélkül ugyanis nem oldhatók meg a jövő ma még nem is látható problémái. o Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. o Ösztönöznünk kell ugyanakkor a kritikus gondolkodást is, beleértve, hogy a saját gondolkodásunkat és tevékenységünket is kritikusan szemléljük. Neveljen új értékrendre o A későbbi életmódot meghatározó értékrend kialakítása leginkább gyermek- és fiatalkorban lehetséges, ezért az iskolai környezeti nevelésnek – megnyerve ehhez partnerként a szülőket is – elsődleges szerepe van. o A környezeti nevelés alapvető értéke – s ezt kell elfogadtatnunk a gyerekekkel –, hogy az ember nem mindenható ura, hanem része a természetnek, s a többi élőlény közül való kiemelkedésünk nem előjogokkal jár, hanem éppenséggel a Föld és az emberiség közös örökségei iránti kötelességekkel, felelősséggel. 74
18. 2.
18. 3. 18. 4.
A környezeti nevelés céljai Célunk, hogy tanítványainkat környezettudatos polgárokká neveljük, ezért ki kell bennük alakítani: a természet, a környezet ismeretére épülő környezettudatos magatartást az ökológiai szemléletet, gondolkodásmódot a rendszerszemléletet, a globális összefüggések megértését a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését a környezet értékei iránti felelős magatartást a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos életvitelt az anyagi javak birtoklása és fogyasztása tekintetében a mértékletességet és takarékosságot az egészséges életmód igényét, annak módszereit, lehetőségeit a tudatos, kritikus és jogismeretre épülő fogyasztói magatartást a biológiai és társadalmi sokféleség elfogadását, a toleranciát. Készségfejlesztés Céljaink eléréséhez a következő készségeket szükséges kialakítani és fejleszteni a diákokban: alternatív, problémamegoldó, divergens gondolkodás szintetizáló és analizáló készség kreativitás kritikus véleményalkotás, vitakészség, az érvelés technikái kommunikációs készség a konfliktuskezelés technikái az együttműködés és alkalmazkodás készsége, szociális érzékenység az értékelés és mérlegelés készsége tudatos médiahasználat információkeresési technikák. A környezeti nevelés színterei: az iskolai élet mindennapjai o a pedagógusok személyes példamutatása o folyamatos figyelemhívás a takarékos energiafelhasználásra (szellőztetés, villany lekapcsolása stb.), illetve hogy ügyeljenek a tisztaságra, a rendre o a környezet- és természetvédelem népszerűsítése az iskolai faliújságokon o tanterem- és folyosódekoráció (zöld növények elhelyezése, gondozása) o az iskolai büfé kínálatának rendszeres vizsgálata (egészséges és környezetbarát termékek) tanítási órák o a tantárgyak közötti integráció o minden lehetőséget kihasználni az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó környezeti problémák megbeszélésére o terepgyakorlatok o kiselőadások, prezentációk o tudományos cikkek feldolgozása o házi dolgozat, egyéni vagy csoportos projektfeladat o információkeresés az interneten o praktikus, energia- vagy anyagtakarékos módszerek bemutatása, kipróbálása a szakmai órákon környezetvédelmi programok a Semmelweis-hét keretében (az éves iskolai munkaterv szerint) iskolai projektek: o a tankönyvek felajánlása az iskolai könyvtár számára o szelektív hulladékgyűjtés o palackprések minden folyosón o papírgyűjtési akciók 75
19.
o szárazelemgyűjtés o meteorológiai mérőállomás üzemeltetése, a mérési eredmények közzététele o plakátok készítése, plakátverseny a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése látogatások (állatkert, botanikus kertek, szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító) kirándulások (nemzeti parkok, természetvédelmi területek) környezeti problémák megoldásában való aktív részvétel a közösségi szolgálat keretében a dél-pesti általános iskolák környezeti nevelési tevékenységének szakmai segítése Semmelweis-pályázat o a kiírásban minden évben szerepeljenek természet- és környezetvédelmi témák Részvétel a Petrik TISZK által szervezett és az országos tudományos diákkonferenciákon Versenyeken való részvétel, illetve iskolai versenyek szervezése: Kitaibel Pál Országos Biológiai és Környezetvédelmi verseny SZTÉV (végzős környezetvédelmi szakközépiskolások) a szakiskolások környezet- és egészségvédelmi versenye a Petrik TISZK szervezésében a 11. évfolyamosok Komplex Szakmai Tanulmányi Versenye fogyasztóvédelmi vetélkedő környezet- és természetvédelmi vetélkedő az általános iskolások 7-8. évfolyamai számára.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
A társadalmi olló szétnyílása iskolákban is érezteti hatását, az utóbbi években egyre inkább nőnek tanulóink között a szociális különbségek, ezért alapvető feladatunk a szociokulturális hátrányok kompenzálása és az esélyteremtés a leszakadó rétegek gyermekei számára. Szintén növekszik – ma már mintegy az iskola hatodát teszi ki – a tanulási vagy magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók száma, akiknek nevelése, oktatása speciális módszerek alkalmazását igényli. Céljaink az esélyegyenlőség biztosításában:
Nevelési: o a szociális érzékenység, a szolidaritás és az empátia erősítése a tanulókban o a megkülönböztetés és a kirekesztés megelőzése vagy megszüntetése az osztályokban o egyenlő bánásmód, az emberi méltóság tiszteletben tartása o segítő kapcsolatok kialakítása Oktatás: o a szociokulturális hátrányok kompenzálása o a lemorzsolódás és az évismétlés megelőzése o hatékony pedagógiai módszerek alkalmazása o esélyteremtés a tehetséges tanulóknak Szociális: o a támogatási lehetőségek felkutatása o kedvezmények nyújtása a jogszabályi előírások szerint o anyagi támogatás igénylése az iskolai alapítványtól Az intézkedések menete:
Adatgyűjtés, az adatok pontos nyilvántartása a következő körben: o hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (jegyzői határozatok) o sajátos nevelési igényű tanulók (szakvélemény) o tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók (szakvélemény) o lemorzsolódási és bukási arány a fenti körben o továbbtanulási mutatók o a kompetenciamérések eredményei o a tanórán kívüli foglalkozásokon és programokon való részvétel aránya. 76
Az adatok megosztása, a pedagógusok tájékoztatása: (a személyiségi jogok tiszteletben tartásával) o az SNI és BTM tanulók nyilvántartásának rendszeres közzététele, hogy a mentességeket a szaktanárok érvényesítsék a tanítási órákon o a tankönyvfelelős és a könyvtárostanár az ingyenes tankönyvre jogosult tanulókról o a gazdasági ügyintéző tájékoztatása a kedvezményes étkezésre jogosult tanulókról o az osztályfőnök jelzi a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógusnak, ha szociális vagy egyéb problémát észlel.
Konkrét intézkedések:
A)
Hátrányos helyzetű tanulók:
B)
Tájékoztatás, segítségnyújtás: o a szülők tájékoztatása a szociális támogatások lehetőségeiről o segítség a nyomtatványok kitöltésében Az anyagi segítségnyújtás iskolai lehetőségei: o rendszeres vagy alkalmankénti alapítványi támogatás (ösztöndíj, szociális segély) o a kulturális programokon (színház-, múzeumlátogatás) való részvétel alapítványi támogatása o ingyenes tankönyv biztosítása az arra jogosultaknak az iskolai könyvtárból o tankönyvtámogatás szociális rászorultság alapján vagy könyvtári könyvek kölcsönzése o nyári táborozások támogatása pályázati keretből o kedvezményes étkeztetés a jogszabályi előírások szerint A külső támogatás kezdeményezése: o térítésmentes étkezés biztosítása (az ifjúságvédelmi felelős kezdeményezi a megállapítását az illetékes önkormányzatnál) o az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának kezdeményezése o szociális segélykérelmek továbbítása o kollégiumi ellátás kezdeményezése o pályázat az „Útravaló” ösztöndíjra o ösztöndíj-lehetőségek felkutatása, segítség a pályázat megírásában Pedagógiai eszközök: o a mentortanári rendszer működtetése o fokozott odafigyelés, személyes törődés o szoros kapcsolattartás a szülővel, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel o annak ösztönzése, hogy részt vegyenek az egyéb foglakozásokon o befogadó, támogató osztályközösség kialakítása SNI és BTM tanulók: o o o o o o o
C)
előnyben részesítés a tanulók felvételekor a jogszabályi előírások szerint tanulási probléma esetén a pedagógus jelzése alapján beutalás szakértői vizsgálatra a szakértői véleményben javasolt mentességek érvényesítése a tanítási órákon és a vizsgákon fejlesztési terv készítése fejlesztő foglalkozások (szükség esetén külső fejlesztő pedagógus bevonásával) egyéb foglalkozások szervezése differenciált, illetve egyéni bánásmód a tanítási órákon a feladatok kijelölésében és az értékelésben
Tehetséges tanulók o o o
odafigyelés a tehetséges tanulók felfedezésére személyes törődés, odafigyelés mentortanári rendszer működtetése 77
o o o
20.
egyéb foglakozások szervezése indításuk versenyeken, pályázatokon ösztöndíj-lehetőségek felkutatása, segítség a pályázat megírásában
Szakmai program Iskolánk minden pedagógusa elkötelezett az egészségügyi, a szociális és a környezetvédelmi képzés iránt, így arra orientáljuk tanulóinkat, hogy tartsanak ki a 14-15 évesen még talán nem tudatosan választott, de – a mi közvetítésünkkel – remélhetőleg megkedvelt szakirány mellett. Szakmai munkánkat névadónk, Semmelweis Ignác szellemében és hitvallása szerint végezzük: „Az én tudásom nem arra van ítélve, hogy könyvtárak porában penészedjék, hanem hogy győztesen hasson a gyakorlati életben.”
20. 1.
A 2013/2014-es tanév előtt induló osztályok szakmai programja
Iskolánkban a fővárosi szakképzési rendszer átalakulásával összhangban 2007-től már nem indíthattunk érettségi vizsgára épülő szakképzést, 2010 júniusában végzett az utolsó ápolóképzésben részt vevő osztályunk, és a korábbi fenntartónk, a Fővárosi Önkormányzat szakképzés-fejlesztési koncepciója szerint ekkortól tiszta profilú, „küldő iskolaként” működünk tovább mint a Humán és a Petrik TISZK kizárólag szakmacsoportos alapozó oktatást folytató „küldő” iskolája. Bár az a sokszínűség, amelyet egyik legnagyobb értékünknek tartottunk, és iskolai életünk minden területét jellemezte, néhány árnyalattal szegényedett, de még így is gazdag választékot kínáltunk az elmúlt években is a hozzánk jelentkező tanulóknak, hiszen három szakmacsoportban (egészségügyi, környezetvédelemvízgazdálkodás, szociális szolgáltatások) folyik alapozó elméleti és gyakorlati oktatás.
A hosszú évtizedek alatt felhalmozódott szellemi és tárgyi érték azért sem veszett kárba, mert felszabaduló energiáinkat a szakmacsoportos alapozó oktatás szakmaiságának erősítésére és színvonalának növelésére fordítottuk, fordítjuk. Mivel a moduláris rendszerre épülő szakmai programok a kompetencialapú szakmai képzést írják elő, a szakmacsoportos alapozás során a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetünk a szakmai kompetenciák fejlesztésére, hogy tanulóink zökkenőmentesen tudjanak bekapcsolódni az újszerű szakmai képzésbe.
A szakmacsoportos alapozó oktatás során három olyan szakterület alapjait sajátítják el tanulóink – 2013 szeptemberétől már kimenő rendszerben –, amely az utóbbi évek gazdaságitársadalmi-környezeti folyamataival összefüggésben a figyelem középpontjába került, s ez esélyt ad arra, hogy a nálunk szerzett ismereteket és kompetenciákat még azok is hasznosítani tudják a munka világában és a magánéletükben, akik nem szakirányban tanulnak tovább. De célunk természetesen az, hogy diákjainkat a tanult szakmacsoport szakképzése felé orientáljuk, és gazdag kínálat közül választhatnak, mert az OKJ az érettségi utáni szakképzésben sok szakma megszerzésére ad számukra lehetőséget, a moduláris képzés bevezetése pedig lehetővé tette, hogy későbbi életükben – ha váltaniuk kell – könnyebben, rövidebb idő alatt szerezzenek egy másik szakképesítést, hiszen a teljesített modulokat a rokonszakmáknál nem kell újra elvégezniük.
A szakmacsoportos alapozó oktatás jelentősége nagymértékben megnőtt az utóbbi években: a Fővárosi Önkormányzat elképzeléseit megvalósítva a Mérei Ferenc FPPTI koordinálásával 2008-ban új szakközépiskolai szakmacsoportos kerettantervek születtek, amelyek az alapozó tantárgyak számára magasabb heti óraszámot írnak elő, így a négy év alatt körülbelül ezer tanítási órában folyik szakmacsoportos elméleti és gyakorlati oktatás, amely a szakmai központi program sok tananyagelemét, illetve részmodulját is tartalmazza.
Az akkor újnak számító helyi tantervek szerint a 2008/2009-es tanévben indult az oktatás, és a heti óraszámok a következőképpen alakultak – egységesen az azonos képzést folytató fővárosi iskolákban:
78
Évfolyam
9. 10. 11. 12.
20. 2.
Egészségügyi szakmacsoport Elmélet 2 2 4 4
Gyakorlat 4 4 4 4
Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Elmélet Gyakorlat 2 4 2 4 6 4 6 4
A szakmacsoportos alapozó oktatás óraszámának megnövekedése lehetővé tette, hogy az érettségiző tanulóknál már erőteljesebben érvényesüljön a szakközépiskolai tanulmányok beszámítása, s így szakirányú továbbtanulás esetén minden OKJ-szakmánál egy tanévvel csökken a képzési idő. Erre garanciát nyújt a 2007/2008-as tanévben megalakuló Térségi Integrált Szakképző Központok iskolái által aláírt megállapodás, amely a korábbinál szorosabb együttműködést kíván meg a TISZK-ek „küldő” és a szakképzést folytató, „fogadó” intézményei között. A kooperációt tovább erősíti – és egyben a fejlesztési prioritásokat is kijelöli – azoknak az uniós pályázatoknak a megvalósítása, amelyet a Társadalmi Megújulási Operatív Programra közösen nyújtottak be az iskolák, s amelyek fenntartási időszaka 20162017-ben ér véget. A fenti program, illetve óratervek szerint utoljára a 2012/2013-as tanévben indultak osztályok, a legutolsó, még a régi helyi tantervek szerint tanuló szakközépiskolások 2016-ban tesznek érettségi vizsgát. A 2013/2014-es tanévtől induló osztályok szakmai programja
20. 2. 1. A szakképzés jogi háttere:
szakképzési kerettantervek: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A 2013/2014-es tanévtől a fenti jogszabályok alapján átalakul a szakképzés, így a 9. évfolyamot 2013 szeptemberében már az új típusú szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban kezdik meg a tanulók a kerettantervekre épülő helyi tantervek szerint.
20. 2. 2. Szakmai helyi tantervek
A szakmai helyi tantervek az MKIK rendeletben megjelent kerettantervekre épülnek az alábbiak szerint: o a kerettantervekben meghatározott szabad órakeretet – a szakmai munkaközösségek döntése alapján – az elsajátítandó szakmai ismeretek elmélyítésére és készségfejlesztésre fordítjuk, további tananyagot nem építettünk be a helyi tantervbe, o a szabad órakeret felhasználásánál ügyeltünk arra, hogy a szakmai elmélet és gyakorlat kerettantervben meghatározott aránya érvényesüljön. Az évközi szakmai gyakorlatot – az előírások függvényében – az iskolai gyakorlótermekben (demonstrációs terem, laboratórium) vagy a gyakorlati képzést folytatók bevonásával külső helyszíneken szervezzük meg. Amennyiben az iskolai gyakorlatok olyan eszközöket igényelnek (ez a víz- és csatornamű-kezelő szakiskolai képzésnél fordulhat elő), amelyek az iskolának nem állnak rendelkezésére, a köztünk lévő együttműködési megállapodás alapján a központi iskolában szervezzük meg a gyakorlatot. Az évközi szakmai gyakorlatot az Szt. előírásainak megfelelően az elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással kívánjuk megszervezni.
79
Az összefüggő szakmai gyakorlatot – az OKJ rendeletben meghatározottak szerint – általában külső gyakorlati helyszíneken szervezzük meg a gyakorlati képzést folytatókkal kötött együttműködési megállapodás alapján az Szt. előírásának betartásával.
20. 2. 3. SZAKKÖZÉPISKOLA:
A két évfolyamos iskolarendszerű szakképzés első évfolyamának (1/13.) a szakmai kerettantervben előírt tananyagát a 9-12. évfolyamon sajátítják el a tanulók, s aki az érettségi vizsga után – amelynek keretében szakmai érettségi vizsgát is kell tenni – szakirányban tanul tovább, egy év alatt szerezhet – a szakmacsoporttól függően – felső középfokú vagy emelt szintű OKJ-s szakképesítést, valamint további egy vagy két év alatt szakképesítés-ráépülést.
A tanulók az érettségi vizsgát követően iskolánkban vagy a Humán, illetve a Petrik TISZK valamely iskolájában tanulhatnak tovább a fenntartó szakképzési koncepciójának és az adott tanévre vonatkozó beiskolázási döntésének függvényében. A tanítási órák felosztása a 9-12. évfolyamon:
Közismereti tantárgyak Szakmai tantárgyak Heti összes óraszám
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
29 6 35
29 7 36
26 8+1 35
24 11 35
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
a 9. évfolyamot követően 70 óra a 10. évfolyamot követően 105 óra a 11. évfolyamot követően 140 óra 2 évfolyamos OKJ-s képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.
Egészségügy szakmacsoport (1), egészségügy ágazat (I.): Az elméleti képzési idő aránya: 50% A gyakorlati képzési idő aránya: 50% A heti 1 óra szabad órakeret felhasználása: 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
12. évfolyam
0,5 óra Pszichológia 0,5 óra Kommunikáció 0,5 óra Betegmegfigyelés 0, 5 óra Anatómia-élettan 0,5 óra Általános kórtan 0,5 óra Terápiás ismeretek + 1 óra Anatómia-élettan a heti 4 óra szabad órakeretből 0,5 óra Gyógyszertani alapismeretek, 0,5 óra Belgyógyászat
Az összefüggő szakmai gyakorlat tartalma: 9. évfolyam: 70 óra összefüggő gyakorlat- Ápolástan-gondozástan gyakorlat: 35 óra egészséges csecsemő és gyermek gondozása 35 óra gondozási feladatok felnőttkorban 10. évfolyam: 105 óra összefüggő gyakorlat - Ápolástan-gondozástan gyakorlat: 35 óra egészséges csecsemő és gyermek gondozása 70 óra gondozási feladatok felnőttkorban 80
11. évfolyam: 140 óra összefüggő gyakorlat- Klinikumi gyakorlat: 35 óra belgyógyászati gyakorlat 35 óra sebészeti gyakorlat 35 óra traumatológiai gyakorlat 35 óra csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat A szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: kisegítő ápoló Az érettségi vizsga után egy év alatt megszerezhető felső középfokú szakképesítések: 52 723 01 52 723 03 52 723 02 54 720 01 54 720 02 54 726 01 52 720 03 52 725 02 52 725 02 52 725 03
Gyakorló ápoló Gyakorló mentőápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Egészségügyi asszisztens Fogászati asszisztens Gyógy- és sportmasszőr Gyakorló gyógyszertári asszisztens Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens Gyak. képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás assz. Gyakorló szövettani asszisztens
A képzések indításáról a fenntartó dönt. Szociális szolgáltatások szakmacsoport (2), szociális ágazat (III.): A elméleti képzési idő aránya: 60% A gyakorlati képzési idő aránya: 40 % A heti 1 óra szabad órakeret felhasználása: 9. évfolyam 1 óra Pszichológiai alapismeretek 10. évfolyam 0,5 óra Közegészségtan 0,5 óra Egészségmegőrzés 11. évfolyam 1 óra Kórok és kórokok + 1 óra Társadalomismeret a heti 4 óra szabad órakeretből 12. évfolyam 1 óra Egészségügyi alapismeretek Az összefüggő szakmai gyakorlat tartalma: 9. évfolyam: 70 óra összefüggő gyakorlat- Pszichológiai gyakorlat: 70 óra gyermektanulmányok 10. évfolyam: 105 óra összefüggő gyakorlat: 72 óra Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 33 óra Pszichológiai gyakorlat (az életút pszichikus jellemzői) 11. évfolyam: 140 óra összefüggő gyakorlat: 108 óra Társadalomism. és szociálpolitikai gyakorlat (különböző témakörök) 32 óra Az elsősegélynyújtás gyakorlata A szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: szociális és mentálhigiénés munkatárs Az érettségi vizsga után egy év alatt megszerezhető emelt szintű szakképesítések: 54 762 01 54 762 02 54 762 03 54 761 01 54 761 02
Rehabilitációs nevelő, segítő Szociális asszisztens Szociális szakgondozó Gyermekotthoni asszisztens Kisgyermek-gondozó, nevelő 81
A képzések indításáról a fenntartó dönt. Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport (14.), környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat (XXIII.) Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% A heti 1 óra szabad órakeret felhasználása: 9. évfolyam 0,5 óra Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 óra Műszaki ábrázolás 10. évfolyam 1 óra Környezetvédelmi alapismeretek 11. évfolyam 2 óra Környezettechnikai alapok (1 óra a heti 4 óra szabad órakeretből) 12. évfolyam 1 óra Analitika gyakorlat Az összefüggő szakmai gyakorlat tartalma: 9. évfolyam: 70 óra összefüggő gyakorlat – Laboratóriumi alapgyakorlatok: 10 óra Fizikai jellemzők mérése és eszközei 20 óra Oldatkészítés 20 óra Laboratóriumi alapműveletek 20 óra Preparatív feladatok 10. évfolyam: 105 óra összefüggő gyakorlat – Környezetvédelmi gyakorlat: 50 óra Környezeti elemek vizsgálata 55 óra Biológiai vizsgálatok 11. évfolyam: 140 óra összefüggő gyakorlat - Vízgazdálkodási alapgyakorlatok: 50 óra Geodéziai mérések 50 óra Hidrometeorológiai mérések 40 óra Vízméréstan A szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: környezet-ellenőrző laboráns Az érettségi vizsga után egy év alatt megszerezhető emelt szintű szakképesítések: 54 850 01 Környezetvédelmi technikus 54 853 01 Vízügyi technikus A képzések indításáról a fenntartó dönt. 20. 2. 4. SZAKISKOLA: Iskolai rendszerű szakiskolai szakképzésben – a 8. osztályt vagy a Hídprogramot végzett tanulók számára – a szakképzési évfolyamok száma 3 év. A 3 éves szakiskolai képzés komplex szakmai vizsgával zárul, amelynek sikeres teljesítésével középfokú szakképesítést szereznek a tanulók. A tanítási órák felosztása:
Közismereti tantárgyak Szakmai tantárgyak Heti összes óraszám
1/9. évfolyam 18 17 35
2/10. évfolyam 11 25 36
3/11. évfolyam 9.5 25,5 35
82
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
az 1/9. évfolyamot követően 140 óra a 2/10. évfolyamot követően 140 óra 2 évfolyamos OKJ-s képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.
2 Szociális szolgáltatások szakmacsoport, III. szociális ágazat 34 762 01
Szociális gondozó és ápoló
Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % A szabad órakeret felhasználása: 1/9. évfolyam: 2,5 óra 0,5 óra Közegészségügyi és járványtani ismeretek 0,5 óra Egészségmegőrzés 1 óra Általános ápolási ismeretek 0,5 óra Gondozási alapismeretek 2/10. évfolyam: 2 óra 1 óra Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei 0,5 óra A keringés, a vérképző, a légző- és az emésztőrendszer betegségei 0,5 óra Ideg- és elmegyógyászati alapok, a bőr és az érzékszervek betegségei 3/11. évfolyam: 2,5 óra 1 óra A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai 1,5 óra A gyógyszerelés Az összefüggő szakmai gyakorlat tartalma: 1/9. évfolyam: 140 óra összefüggő gyakorlat: 70 óra Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat 70 óra Monitorozó gyakorlat 2/10. évfolyam: 140 óra összefüggő gyakorlat: 70 óra Ápolási gyakorlat 70 óra Szociális gondozás gyakorlata Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport (14.), környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat (XXIII.) 34 853 01
Víz- és csatornamű-kezelő
A szabad órakeret felhasználása: 1/9. évfolyam: 2,5 óra 0,5 óra Munkahelyi egészség és biztonság 1 óra Vízmű üzemeltetési gyakorlata 1 óra Csatornamű üzemeltetési gyakorlata 2/10. évfolyam: 2 óra 1 óra Fürdőüzem üzemeltetés feladatai 1 óra Fürdőüzem üzemeltetési gyakorlata 3/11. évfolyam: 2,5 óra 0,5 óra Foglalkoztatás I. 0,5 óra Vízmű üzemeltetési gyakorlata 0,5 óra Csatornamű üzemeltetési gyakorlata 0,5 óra Fürdőüzem üzemeltetés feladatai 0,5 óra Fürdőüzem üzemeltetési gyakorlata 83
Összefüggő szakmai gyakorlat: 1/9. évfolyam: 140 óra összefüggő gyakorlat: 2/10. évfolyam: 140 óra összefüggő gyakorlat:
84
2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben
ÓRATERV SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségügyi szakmacsoport Tantárgy - Magyar nyelv - Irodalom - Idegen nyelvek (angol, német) - Matematika - Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek - Etika - Biológia-egészségtan - Fizika - Kémia - Földrajz - Vizuális kultúra - Informatika - Testnevelés és sport - Tanulásmódszertan - Osztályfőnöki SZAKMAI TANTÁRGYAK - Munkavédelmi alapismeretek - Egészségügyi alapismeretek: - Szakmai jogi és etikai ismeretek - Szociológia - Pszichológia - Pedagógia - Egészségügyi ellátórendszer - Népegészségügy - Egészségfejlesztés - Környezet-egészségügy - Szakmai kommunikáció: - Kommunikáció - Orvosi latin - Speciális kommunikáció - Ápolástan-gondozástan: - Egészséges ember gondozása - Akadályozott ember gondozása - Ápolástudomány - Ápoláslélektan - Csecsemő- és kisgyermekgondozás - Betegmegfigyelés - Ápolási beavatkozások - Ápolástan-gondozástan gyakorlat * - Klinikumi ismeretek: - Anatómia-élettan - Általános kórtan - Mikrobiológia-járványtan - Gyógyszertani alapismeretek - Belgyógyászat
9. évf. 2 2 3+1 3+1 2 2 2 2 1+1 5 + 12 1 6 0,5 0,5 0,5+0,5 1,5 0,5+0,5 1 1,5 0,5 1 * 1 -
10. évf. 1 3 3+1 3 2+1 2 2 1+1 1 1 +1 5 1 7 1 0,5 0,5 2,5 0,5 1+0,5 1 * 2,5 1+0,5 0,5 -
11. évf. 1 3 3+1 3+1 3 1 2 1 + 11 5 1 8+1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 2 1+1 0,5+0,5 -
12. évf. 1+1 3 3+2 3+1 3 1 5 1 11 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 4 0,5+0,5 1,5+0,5 85
- Sebészet és traumatológia - Gyermekgyógyászat - Diagnosztikai alapismeretek - Terápiás alapismeretek - Elsősegélynyújtás – első ellátás - Klinikumi gyakorlat * ÖSSZES ÓRASZÁM
1 35
1 36
0,5+0,5 3,5 + * 35
1 0,5 0,5 3,5 + * 35
1 Integrálva: 2 Helyi
Gazdasági és pénzügyi kultúra II. kerettanterv tanterv
* Szakmai gyakorlatok: 9. évfolyam: 70 óra összefüggő gyakorlat- Ápolástan-gondozástan gyakorlat: 35 óra egészséges csecsemő és gyermek gondozása 35 óra gondozási feladatok felnőttkorban 10. évfolyam: 105 óra összefüggő gyakorlat - Ápolástan-gondozástan gyakorlat: 35 óra egészséges csecsemő és gyermek gondozása 70 óra gondozási feladatok felnőttkorban 11. évfolyam: 126 óra klinikumi gyakorlat (heti 3,5 óra): 42 óra belgyógyászati gyakorlat 42 óra sebészeti gyakorlat 140 óra összefüggő gyakorlat- Klinikumi gyakorlat: 35 óra belgyógyászati gyakorlat 35 óra sebészeti gyakorlat 35 óra traumatológiai gyakorlat 35 óra csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat 12. évfolyam: 112 óra klinikumi gyakorlat (heti 3,5 óra): 56 óra belgyógyászati gyakorlat 56 óra sebészeti gyakorlat
86
2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben
ÓRATERV SZAKKÖZÉPISKOLA Szociális szolgáltatások szakmacsoport Tantárgy - Magyar nyelv - Irodalom - Idegen nyelvek (angol, német) - Matematika - Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek - Etika - Biológia-egészségtan - Fizika - Kémia - Földrajz - Vizuális kultúra - Informatika - Testnevelés és sport - Mentálhigiéné - Osztályfőnöki - SZAKMAI TANTÁRGYAK: - Munkavédelmi alapismeretek - Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat - Tanulástechnikai gyakorlat - A reális énkép szerepe a szociális segítésben (16 + 14 óra) - A szakmai együttműködés készségei (10 + 10 óra) - A veszteségek feldolgozása gyakorlat (10 + 10 óra) - A kongruens kommunikáció gyakorlása (10 + 10 óra) - A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása (14 + 10 óra) - A szakmai kommunikáció fejlesztése (12 + 10 óra) - Társadalomismeret - A család és életmód (36 + 14 óra) - Szociológiai alapismeretek (18 + 22 óra) - A társadalmi struktúra (18 + 18 óra) - A mai magyar társadalom (54 + 12 óra) - Szervezetszociológia (20 óra) - Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat - Gyakorlat a család és életmód körében - Szociológiai alapismereti gyakorlat (8 óra + *) - Szociálpolitikai monitorozás (28 + 12 óra + *) - Az intézmény megismerése (* + 20 óra) - Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek - Szociálpolitikai alapismeretek (20 óra) - Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák (16 óra) - A szociálpolitika intézményrendszere (10 óra) - Jogi és családjogi alapismeretek (18 óra) - A szociális segítés etikája (8 + 4 óra) - A jóléti nagyrendszerek (20 óra) - A lokális ellátások (20 óra)
9. évf. 2 2 3+1 3+1 2 2 2 2 1+1 5 + 12 1 6 0,5 1* 1 1,5 1 0,5 -
10. évf. 1 3 3+1 3 2+1 2 2 1+1 1 1 +1 5 1 7 1,5 1 0,5 0,5 + * 0,5 + * * 1 1 -
11. évf. 1 3 3+1 3+1 3 1 2 1 + 11 5 1 8+1 2* -
12. évf. 1+1 3 3+2 3+1 3 1 5 1 11 2* -
2
2
1+1 0,5 0,5+1 1+* * 1+*
1 1
1 1
2 -
-
2
1 1
87
- Közigazgatási ismeretek (20 óra) - Pszichológiai és pedagógiai ismeretek - Pszichológiai alapismeretek - A személyiség pszichológiája (22 óra) - Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok (18 + 12 óra) - Pedagógiai alapismeretek (30 óra) - Az életút pszichológiája - Szocializáció - Pszichológiai gyakorlat - Gyermektanulmányok - Az életút pszichikus jellemzői - Egészségügyi alapismeretek - Az emberi test felépítése és működése (52 óra) ? - Kórok és kórokok (20 óra) ? - A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai (72 ó) - A gondozás és a betegellátás laikus módszerei (24 óra) - Népegészségügyi ismeretek - A társadalmi helyzet és az egészség - Közegészség (30 óra) ? - Egészségmegőrzés (42 óra) ? - Az elsősegélynyújtás gyakorlata - Mechanikai sérülések, a gyermekbetegségek ellátása - Veszélyeztető állapotok ÖSSZES ÓRASZÁM
1+1 0,5 + 1 0,5 0,5 + * 0,5 + * 0,5 0,5 35
1,5 1 0,5 0,5 + * 0,5 + * 1+1 1+1 36
1+1 1+1 1+* 0,5 + * 0,5 + * 35
2 2
2+1 2+1 35
1 Integrálva: 2 Helyi
Gazdasági és pénzügyi kultúra II. tanterv
* Szakmai gyakorlatok: 9. évfolyam: Heti 1 óra Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat (tanulástechnikai gyakorlat) Heti 0,5 óra Pszichológiai gyakorlat (gyermektanulmányok) 70 óra összefüggő gyakorlat- Pszichológiai gyakorlat: 70 óra gyermektanulmányok 10. évfolyam: Heti 0,5 óra Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Heti 0,5 óra Pszichológiai gyakorlat (az életút pszichikus jellemzői) 105 óra összefüggő gyakorlat: 72 óra Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 33 óra Pszichológiai gyakorlat (az életút pszichikus jellemzői) 11. évfolyam: Heti 2 óra Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat (különböző témakörök) Heti 1 óra Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat (különböző témakörök) 140 óra összefüggő gyakorlat: 108 óra Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat (különböző témakörök) 32 óra Az elsősegélynyújtás gyakorlata 12. évfolyam: Heti 2 óra Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat (különböző témakörök) Heti 1 óra Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat (különböző témakörök)
88
2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben
ÓRATERV SZAKISKOLA Szociális gondozó és ápoló 34 762 01 Tantárgy - Magyar-kommunikáció - Idegen nyelv - Matematika - Társadalomismeret - Természetismeret - Informatika - Testnevelés - Osztályközösség-építő program - SZAKMAI TANTÁRGYAK: - Munkavédelmi alapismeretek - Foglalkoztatási alapismeretek - Elhelyezkedést, munkavállalást segítő idegen nyelv - Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat: - Tanulástechnikai gyakorlat - A reális énkép szerepe a szociális segítésben - A szakmai együttműködés és a segítő kapcsolat - A veszteségek feldolgozása gyakorlat - A kongruens kommunikáció - Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek: - Szociálpolitikai alapismeretek - A szociálpolitika intézményrendszere - Jogi és családjogi alapismeretek - A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások - Közigazgatási ismeretek - A szociális segítés etikája - Monitorozó gyakorlat: - A szociális ellátás intézményei - Az egészségügyi ellátás intézményei - Egy intézmény részletes megismerése - Pszichológiai alapismeretek: - Pszichológiai alapismeretek - Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok - Az életút pszichológiája - A személyiség pszichológiája - Egészségügyi alapismeretek: - Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei - Kórok és kórokok - A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai - A gyógyszerelés - A társadalmi helyzet és az egészség - Közegészségügyi és járványtani ismeretek - Egészségmegőrzés - Ápolási, gondozási alapismeretek:
1/9. évf. 2 2 2 2 3 +1 5 1 17 0,5 1,5 1,5 2,5 1 0,5 1 1,5 + * 1 0,5 2,5 1 1 0,5 2+1 0,5 1+0,5 0,5+0,5 2+1,5
2/10. évf. 1 2 1 1 5 1 25 1,5 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5 1 1 1 2 1 1 2,5+1 1,5+1 1 1
3/11. Évf. + 1,5 2 5 1 25,5 0,5 2 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 1,5+2,5 1+1 0,5+1,5 89
- Általános ápolási ismeretek - Gondozási alapismeretek - Az ápolás, gondozás dokumentációja - Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat: - Az ápolási folyamat megfigyelése - A gondozási folyamat megfigyelése - Elsősegélynyújtási gyakorlat - Társadalomismeret: - A társadalmi egyenlőtlenségek és szegénység okai - A mai magyar társadalom - A szükségletfelmérés módszerei - Klinikai ismeretek: - A keringés, a vérképző, a légző- és az emésztőrendszer betegségei - Ideg- és elmegyógyászati alapok, a bőr és az érzékszervek betegségei - Endokrin, daganatos és sebészeti beavatkozást igénylő betegségek - Urológiai, nemi és a reumatológiai betegségek - Dietetikai ismeretek - Geriátriai ismeretek - Ápolási gyakorlat: - Alapápolás belgyógyászati betegek körében - Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében - Gondozási ismeretek: - A gondozási szükségletek felmérése - Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében - Gerontológia és az idősek rehabilitációja - Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek körében - A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata: - A gondozási szükségletek felmérése idősek körében (12 óra) - A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében (12 óra) - A gondozási folyamat tervezése (12 óra) - Szociális munka elmélete: - Általános szociális munka - Szociális munka egyénekkel és családokkal - Szociális munka csoportokkal - Közösségi szociális munka - Szociális munka gyakorlata: - Egyénekkel és családokkal végzett szociális munka gyakorlata - A csoportokkal végzett szociális munka - Közösségi szociális munka gyakorlata - Szociális gondozás: - Idős és fogyatékkal élő emberek ellátása - Aktivitás és foglalkoztatás - Háztartási ismeretek - Munka-, baleset- és tűzvédelem (8 óra) - A gyógyászati segédeszközök beszerzése (8 óra) - Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása - Szociális gondozás gyakorlata: - Idős emberek gondozása - Fogyatékkal élők gondozása - Foglalkozási gyakorlat (8 óra) - Háztartási gyakorlat (8 óra) - Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata (8 óra) - Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása (8 óra) - Mentálhigiéné: - Elméleti ismeretek
1+1 1+0,5 2+* 2 -
1 2 1 1 1,5 0,5 0,5 0,5 5+1 1+0,5 1+0,5 1 1 0,5 0,5 2+* 1 1 2 0,5 0,5 0,5 0,5 1
-
3,5 1 1 1 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 4,5 1 1 1 0,5
-
* -
1 3 1 1
-
-
-
-
1
1
1,5 0,5 90
- A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai - Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton: - Esetmegbeszélés - Szupervízió - A szociális adminisztráció: - Az ápolás adminisztrációja - A gondozás adminisztrációja - Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában ÖSSZES ÓRASZÁM
35
36
1 1,5 1 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 35
* Szakmai gyakorlatok: 1/9. évfolyam: 140 óra összefüggő gyakorlat: 70 óra Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat 70 óra Monitorozó gyakorlat 2/10. évfolyam: 140 óra összefüggő gyakorlat: 70 óra Ápolási gyakorlat 70 óra Szociális gondozás gyakorlata
91
2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben
ÓRATERV SZAKKÖZÉPISKOLA Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Tantárgy - Magyar nyelv - Irodalom - Idegen nyelvek (angol, német) - Matematika - Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek - Etika - Biológia-egészségtan - Fizika - Kémia - Földrajz - Vizuális kultúra - Informatika - Testnevelés és sport - Tanulásmódszertan - Osztályfőnöki - SZAKMAI TANTÁRGYAK: - Munkavédelmi alapismeretek - Környezetvédelmi alapismeretek: - Ökológiai alapfogalmak - A természetvédelem alapjai - A víz mint környezeti elem - A levegő és a talaj mint környezeti elem (36 óra) - Települési környezet védelme (28 óra) - Vízgazdálkodási alapismeretek: - Hidrometeorológia, vízkészlet-gazdálkodás - Hidrológia-hidraulika - Vízméréstan - Geodézia - Környezettechnikai alapok: - A fizikai eljárások alapelvei - Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik (40 óra) - Biológiai eljárások alapjai (24 óra) - Műszaki ábrázolás (Általános rajztechnikai ismeretek) - Laboratóriumi alapgyakorlatok - Fizikai jellemzők mérése és eszközei - Oldatkészítés - Laboratóriumi alapműveletek - Preparatív feladatok - Környezetvédelmi gyakorlat - Környezeti elemek vizsgálata - Biológiai vizsgálatok - Elválasztó műveletek - Környezeti állapot vizsgálata - Vízgazdálkodási alapgyakorlat - Geodéziai mérések
9. évf. 2 2 3+1 3+1 2 2 2 2 1+1 5 + 12 1 6 0,5 + 0,5 -
10. évf. 1 3 3+1 3 2+1 2 2 1+1 1 1 +1 5 1 7 3 1 1 1 -
11. évf. 1 3 3+1 3+1 3 1 2 1 + 11 5 1 8+1 3 1,5 1,5 1+2 1 -
12. évf. 1+1 3 3+2 3+1 3 1 5 1 11 2 2
0,5 + 0,5 4* 1 1 1,5 0,5 -
3* 1,5 1,5 -
3* 1
2 1 1 -
2 1 1 2 2
92
- Hidrometeorológiai mérések - Vízméréstan - Analitikai gyakorlat - Bevezetés az analitikába - Redoxi-titrálások ÖSSZES ÓRASZÁM 1 Integrálva: Gazdasági és pénzügyi kultúra II. 2 Helyi tanterv
35
36
1 1 35
2+1 1 1 35
* Szakmai gyakorlatok: 9. évfolyam: 70 óra összefüggő gyakorlat – Laboratóriumi alapgyakorlatok: 10 óra Fizikai jellemzők mérése és eszközei 20 óra Oldatkészítés 20 óra Laboratóriumi alapműveletek 20 óra Preparatív feladatok 10. évfolyam: 105 óra összefüggő gyakorlat – Környezetvédelmi gyakorlat: 50 óra Környezeti elemek vizsgálata 55 óra Biológiai vizsgálatok 11. évfolyam: 140 óra összefüggő gyakorlat - Vízgazdálkodási alapgyakorlatok: 50 óra Geodéziai mérések 50 óra Hidrometeorológiai mérések 40 óra Vízméréstan
93
2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben
ÓRATERV NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMRA ÉPÜLŐ SZAKKÖZÉPISKOLA Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Tantárgy - Magyar nyelv - Irodalom - Angol nyelv - Matematika - Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek - Etika - Biológia-egészségtan - Fizika - Kémia - Földrajz - Vizuális kultúra - Informatika - Testnevelés és sport - Tanulásmódszertan - Mentálhigiéné - Osztályfőnöki - Szakmai tárgyak 3 ÖSSZES ÓRASZÁM
9/Ny. évf. 1+1 18 1+1 2+1 5 + 12 1 32
9. évf. 2 2 3+2 3+1 2 2 2 2 1 5 + 12 1 6 35
10. évf. 1 3 3+2 3 2+1 2 2 1+1 1 1 5 1 7 36
11. évf. 1 3 3+1 3+1 3 1 2 1 + 11 5 1 8+1 35
12. évf. 1+1 3 3+2 3+1 3 1 5 1 11 35
1 Integrálva:
Gazdasági és pénzügyi kultúra II. tanterv 3 a szakmai óraterv a 4 éves szakközépiskola szerint 2 Helyi
94
2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben
ÓRATERV SZAKISKOLA Víz- és csatornamű-kezelő 34 853 01 Tantárgy - Magyar-kommunikáció - Idegen nyelv - Matematika - Társadalomismeret - Természetismeret - Informatika - Testnevelés - Osztályközösség-építő program - SZAKMAI TANTÁRGYAK: - Munkahelyi egészség és biztonság - Foglalkoztatás II. - Foglalkoztatás I. - Vízmű üzemeltetés feladatai - Vízmű üzemeltetési gyakorlata - Csatornamű üzemeltetés feladatai - Csatornamű üzemeltetési gyakorlata - Fürdőüzem üzemeltetés feladatai - Fürdőüzem üzemeltetési gyakorlata ÖSSZES ÓRASZÁM
1/9. évf. 2 2 2 2 3 +1 5 1 17 0,5 + 0,5 2 5+1 2 5+1 35
2/10. évf. 1 2 1 1 5 1 25 3 5 3 5 2+1 5+1 36
3/11. évf. + 1,5 2 5 1 25,5 0,5 2 + 0,5 2 5,5 + 0,5 2 5,5 + 0,5 1,5 + 0,5 4 + 0,5 35
Összefüggő szakmai gyakorlatok: 1/9. évfolyam: 140 óra 2/10. évfolyam: 140 óra
95
2008. szeptember 1-jétől 2016. augusztus 31-éig kimenő rendszerben
ÓRATERV SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségügyi szakmacsoport 9 – 12. évfolyam Tantárgy - Magyar nyelv - Irodalom - Történelem és állampolgári ismeretek - Idegen nyelv (angol, német, francia, eszperantó) - Matematika - Ének – zene - Rajz és vizuális kultúra - Osztályfőnöki - Testnevelés és sport - Fizika - Földünk és környezetünk - Biológia - Kémia - Informatika Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Tanulásmódszertan - Egészségfejlesztés - Pszichológia - Állapot-megfigyelés - Szaknyelvi kommunikáció - Általános kórtan - Anatómia Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: - Kommunikáció - Környezetkultúra - Egészségfejlesztés - Ön- és társismeret - Az egészségügyi pályák világa - Gondozástan - Elsősegélynyújtás - Állapot-megfigyelés - Anatómia - Mentálhigiéné A KÖTELEZŐ TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMA Választható tanítási órák - Testnevelés és sport - Fizika - Földünk és környezetünk - Biológia - Kémia - Informatika HETI MAXIMÁLIS ÓRASZÁM (tanulónként)
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2 2 2 4 4 1 3 2 2 2 2 (2) 2 (4) 2 2 32 óra
1 3 2 4 3 1 1 3 2 2 2 2 (2) 2 (4)
1 3 3 4 4 1 1 1 2 2 2 (4) 2 1 1 (4)
2 3 3 5 4 1 1 2 2 (4) 2 2 (4)
1 2 1 32 óra
2 1 1 32 óra
1 2 1 31 óra
32 óra
32 óra
1 1 1 1 1 1 34 óra
1 1 1 1 1 1 34 óra
96
2010. szeptember 1-jétől 2016. augusztus 31-éig kimenő rendszerben
ÓRATERV SZAKKÖZÉPISKOLA környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport 9 – 12. évfolyam Tantárgy - Magyar nyelv - Irodalom - Történelem és állampolgári ismeretek - Idegen nyelv (angol, német, francia, eszperantó) - Matematika - Ének – zene - Rajz és vizuális kultúra - Osztályfőnöki - Testnevelés és sport - Fizika - Földünk és környezetünk - Biológia - Kémia - Informatika Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Műszaki ismeretek - Környezetvédelmi alapismeretek - Vízgazdálkodás - Méréstechnikai ismeretek: földméréstan - Méréstechnikai ismeretek: analitika I. - Környezettechnika alapjai Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok A KÖTELEZŐ TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMA Választható tanítási órák - Testnevelés és sport - Fizika - Földünk és környezetünk - Biológia - Kémia - Informatika HETI MAXIMÁLIS ÓRASZÁM (tanulónként)
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2 2 2 4 4 1 3 2 2 2 2 (2)
1 3 2 4 3 1 1 3 2 2 2 2 (2)
1 3 3 4 4 1 1 1 2 2 2 (5,5)
2 3 3 5 4 1 1 2 2 (6)
2 4
2 4
2 2 1,5 4,5
2 2 2 4
32 óra
32 óra
34 óra
33 óra
32 óra
32 óra
1 1 1 1 1 1 34 óra
1 1 1 1 1 1 34 óra
97
2008. szeptember 1-jétől 2013. augusztus 31-éig kimenő rendszerben
ÓRATERV SZAKKÖZÉPISKOLA környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport 9 – 12. évfolyam Tantárgy - Magyar nyelv - Irodalom - Történelem és állampolgári ismeretek - Idegen nyelv (angol, német, francia, eszperantó) - Matematika - Ének – zene - Rajz és vizuális kultúra - Osztályfőnöki - Testnevelés és sport - Fizika - Földünk és környezetünk - Biológia - Kémia - Informatika Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Műszaki előkészítés alapjai - Környezetvédelmi alapismeretek - Vízgazdálkodás - Méréstechnikai ismeretek: földméréstan - Környezettechnika alapjai - Méréstechnikai ismeretek: analitika I. Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: - Környezetvédelmi mérések alapjai - Környezetvédelmi alapgyakorlatok A KÖTELEZŐ TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMA Választható tanítási órák - Testnevelés és sport - Fizika - Földünk és környezetünk - Biológia - Kémia - Informatika HETI MAXIMÁLIS ÓRASZÁM (tanulónként)
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2 2 2 4 4 1 3 2 2 2 2 (2)
1 3 2 4 3 1 1 3 2 2 2 2 (2)
1 3 3 4 4 1 1 1 2 2 2 (6)
2 3 3 5 4 1 1 2 2 (6)
2 (4)
2 (4)
2 2 2 (4)
2 2 2 (4)
4 32 óra
4 32 óra
4 34 óra
4 33 óra
32 óra
32 óra
34 óra
1 1 1 1 1 1 34 óra
98
2008. szeptember 1-jétől 2013. augusztus 31-éig kimenő rendszerben
ÓRATERV ANGOL NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM Szakközépiskola 9. évfolyam Tantárgy - Angol nyelv - Informatika - Magyar nyelv - Matematika - Történelem és állampolgári ismeretek - Ének – zene - Rajz és vizuális kultúra - Testnevelés - Tanulásmódszertan - Osztályfőnöki A KÖTELEZŐ TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMA
9. évfolyam 12 4 2 2 2 2 2 3 2 1 32 óra
99
2008. szeptember 1-jétől 2016. augusztus 31-éig kimenő rendszerben
NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMRA ÉPÜLŐ SZAKKÖZÉPISKOLA Egészségügyi szakmacsoport 10 – 13. évfolyam Tantárgy - Magyar nyelv - Irodalom - Történelem és állampolgári ismeretek - Idegen nyelv (angol) - Matematika - Ének-zene - Rajz és vizuális kultúra - Osztályfőnöki - Testnevelés és sport - Fizika - Földünk és környezetünk - Biológia - Kémia - Informatika Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Tanulásmódszertan - Egészségfejlesztés - Pszichológia - Állapot-megfigyelés - Szaknyelvi kommunikáció - Általános kórtan - Anatómia Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: - Kommunikáció - Környezetkultúra - Egészségfejlesztés - Ön- és társismeret - Az egészségügyi pályák világa - Gondozástan - Elsősegélynyújtás - Állapot-megfigyelés - Anatómia - Mentálhigiéné A KÖTELEZŐ TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMA Választható tanítási órák - 2. idegen nyelv (német, francia, eszperantó) - Testnevelés és sport - Fizika - Földünk és környezetünk - Biológia - Kémia - Informatika HETI MAXIMÁLIS ÓRASZÁM (tanulónként)
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
2
1
1
2
2 2 5 3 9. évf. 9. évf. 1 3 2 2 2 9. évf. (2) 9. évf. (4) 2 2 28 óra
3 2 5 3 1 3 2 2 2 (2) 2 (4)
3 3 5* 4 1 2 2 2 (4) 2 1 1 (4)
3 3 5* 4 1 2 2 (4) 2 2 (4)
1 2 1 30 óra
2 1 1 31 óra
1 2 1 30 óra
2 1 31 óra
2 1 1 34 óra
2* 1 1 1 1 1 1 34 óra
2* 1 1 1 1 1 1 34 óra
100
2010. szeptember 1-jétől 2016. augusztus 31-éig
ÓRATERV NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMRA ÉPÜLŐ SZAKKÖZÉPISKOLA Környezetvédelmi – vízgazdálkodási szakmacsoport 10 – 13. évfolyam Tantárgy - Magyar nyelv - Irodalom - Történelem és állampolgári ismeretek - Idegen nyelv (angol) - Matematika - Ének – zene - Rajz és vizuális kultúra - Osztályfőnöki - Testnevelés és sport - Fizika - Földünk és környezetünk - Biológia - Kémia - Informatika Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Műszaki ismeretek - Környezetvédelmi alapismeretek - Vízgazdálkodás - Méréstechnikai ismeretek: földméréstan - Méréstechnikai ismeretek: analitika I. - Környezettechnika alapjai Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó gyakorlatok A KÖTELEZŐ TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMA Választható tanítási órák - 2. idegen nyelv (német, francia, eszperantó) - Fizika - Biológia - Kémia - Informatika HETI MAXIMÁLIS ÓRASZÁM (tanulónként)
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
2 2 2 5 3 9. évf. 9. évf. 1 3 2 2 2 9. évf. (2)
1 3 2 5 3 1 2 2 2 2 (2)
1 3 3 5* 4 1 2 2 2 (5,5)
2 3 3 5* 4 1 2 2 (6)
2 4
2 4
2 2 1,5 4,5
2 2 2 4
30 óra
29 óra
33 óra
32 óra
2 32 óra
2 1 33 óra
1* 1 1 1 1 34 óra
2* 1 1 1 1 34 óra
101
2010. szeptember 1-jétől 2014. augusztus 31-éig kimenő rendszerben
ÓRATERV SZAKISKOLA (B változat) Szociális szolgáltatások szakmacsoport 9 – 10. évfolyam Tantárgy
- Magyar nyelv és irodalom - Történelem és társadalomismeret - Idegen nyelv (angol, német) - Matematika - Informatika - Fizika - Biológia, egészségtan - Kémia - Földünk és környezetünk - Ének-zene - Rajz és vizuális kultúra - Testnevelés és sport - Osztályfőnöki Pályaorientáció és gyakorlati oktatás: - Egészségkultúra - Néprajz és társadalomismeret - Viselkedés- és kommunikációs kultúra - Manuális készségfejlesztő gyakorlatok - Tanulásmódszertan Szakmai elméleti alapozó oktatás: - Gondozási alapismeretek - Ápolási alapismeretek - Anatómiai alapismeretek Szakmai gyakorlati alapozó oktatás: - Gondozási alapismeretek gyakorlat - Ápolási alapismeretek gyakorlat - Elsősegély-nyújtási alapismeretek gyakorlat - Mindennapi ismeretek gyakorlata A KÖTELEZŐ TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMA
Szakiskola 9. évfolyam 4 2 3 3 2 2 2 1 1 3 1 (6) 1 1 2 1 1 30
10. évfolyam 4 2 3 3 1 2 2 2 3 1 (3) 1 1 1 (4) 1 1 1 1 30
102
A középszintű érettségi vizsga témakörei Kimenő rendszerben (utoljára a 9. évfolyamot a 2012/2013-as tanévben kezdő osztályokra érvényes) MAGYAR IRODALOM Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház-és drámatörténet Az irodalom határterületei A regionális kultúra MAGYAR NYELV Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés TÖRTÉNELEM Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód IDEGEN NYELV Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika MATEMATIKA Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra 103
Függvények, az analízis elemei Geometria, koordinátorgeometria, trigonometria Valószínűség-számítás, statisztika FIZIKA Mechanika Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Munka, energia Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás (szilárd testek, folyadékok) Összefüggés a gázok állapotjellemzői között Az ideális gáz kinetikus modellje Energia-megmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező Egyenáram Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező A fény, mint elektromágneses hullám Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Elektromágneses hullámok Az atommagban lejátszódó jelenségek Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Felfedezések, találmányok, elméletek BIOLÓGIA Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek elemek, ionok szervetlen molekulák lipidek széndhidrátok fehérjék nukleinsavak, nukleotidok Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek vírusok Önálló sejtek baktériumok egysejtű eukarióták Többsejtűség gombák, növények, álaltok elkülönülése sejtfonalak 104
teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója FÖLDRAJZ Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A földrajzi övezetesség Népesség és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazataik A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Az Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai KÉMIA Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése 105
Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia INFORMATIKA Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznúagyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapismeretek - hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógépek üzembe helyezése Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állománytípusok Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók 106
Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Tábláztatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmaz Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblapkészítés Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés TESTNEVELÉS Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek A testi képességek Gimnasztika Atlétika futások ugrások dobások Torna talajtorna szekrényugrás felemáskorlát gyűrű gerenda ritmikus gimnasztika nyújtó korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás 107
Testnevelés és sportjátékok kézilabda kosárlabda labdarúgás röplabda RAJZ- ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Alkotás Vizuális eszközök Vizuális nyelv A vizuális nyelv alapelemei: vonal, sík- és térforma, tónus, szín, tér A vizuális nyelvi elemek viszonyai: kompozíció, konstrukció, kontraszt, harmónia Vizuális nyelv és kontextus Technikák Rajzolás, festés, kollázs, nyomtatás, makettezés, modellezés… Tevékenységszintek Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés: arány, forma, alak, karakter, szerkezet, felépítés, működés Térértelmezés: nézőpont, térmélység, térábrázolási konvekciók Színértelmezés: szín- és fényviszonyok Mozgásértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás: térviszonyok, kompozíciók, színhatás, érzelmek, folyamat, mozgás, idő, kép és szöveg, vizuális információ, tárgyak és környezet Befogadás Vizuális eszközök Tevékenységterületek ÉNEK Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Dallamátírás EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségtan Egészségkulturáltság Egészséges életvitel Elsősegélynyújtás 108
Emberi test Az ember az ökoszisztéma része Az emberi test főbb szerkezeti elvei A mozgásrendszer A keringési rendszer A légzőrendszer Emésztőrendszer Vizeleti szervek Szaporodás szervrendszere Idegrendszer Érzékszervek Általános és személyiséglélektan Bevezetés az általános lélektanba Érzékelés-észlelés Figyelem-álom Tanulás-tudás Emlékezet és képzelet Gondolkodás, intelligencia és kreativitás Motiváció, érzelem Személyiség-temperamentum- jellem Fejlődéslélektan és szocializáció Az érés és fejlődés fogalma, törvényszerűségei A szenzoros és kognitív mechanizmusok fejlődése A tanulás mint viselkedésmódosulás Az érzelmi akarati élet fejlődése Az életkorok szerinti fejlődés Gondozástan Bevezetés a gondozástanba Szülők leszünk Újszülött a családban Az életkori szakaszoknak megfelelő gondozás Kommunikáció - Önismeret A kommunikáció alapfogalmai, alapelvei A kommunikáció csatornái A kommunikáció zavarai KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Az ember és a természeti környezet A természeti környezet, mint rendszer Természetvédelem Környezeti elemek A talaj kialakulása, fontosabb tulajdonságai Természeti erők hatásai Felszíni vizek jellemzői A levegő minősége Környezeti elemek vizsgálata Települési alapismeretek Településgazdálkodási alapfogalmak A települések hálózatai Hulladékgazdálkodás A zaj Radioaktivitás Tájékozódás és mérés a terepen Vízszintes mérések 109
Magasságmérések Vízgazdálkodási alapismeretek Környezet- és hidrometeorológiai alapok A víz mennyiségi mérése A vizek minősége Hidrosztatikai ismeretek Hidrodinamikai ismertetek Környezettechnikai eljárások (a víz- és szennyvíztechnikában) Fizikai eljárások Kémiai eljárások Biológiai eljárások
III.
ZÁRÓ DOKUMENTUMOK
1.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei A pedagógiai program az iskola minden közalkalmazottja, tanulója és a tanulók szülei, illetve minden érdeklődő számára nyilvános. A pedagógiai program egy példánya az iskolai könyvtárban kerül elhelyezésre, ahol előzetes bejelentkezés alapján minden érdeklődő megtekintheti, egy példányát pedig a tanári szobában helyezzük el. A pedagógia program az iskola honlapján is tanulmányozható. A pedagógiai programról az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást a szülők és a tanulók számára. A pedagógiai program rövidített változata széles körű terjesztésre használható a beiskolázási, pályaválasztási, népszerűsítési célzattal készített tájékoztató kiadványokban.
2.
A pedagógiai program érvényességi ideje A felülvizsgált pedagógiai program 2013. év szeptember hónap 1. napján, az igazgató jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A módosított pedagógiai program hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2012. év szeptember hó 1. napjától hatályos, előző pedagógiai program.
3.
A pedagógiai program felülvizsgálata és módosítása A pedagógiai program felülvizsgálatára, illetve módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a nevelőtestület, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezet, illetve a fenntartó. A pedagógiai program módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.
Budapest, 2013. március 29.
Aláírásommal tanúsítom, hogy a felülvizsgált Pedagógiai Programot az intézmény szakmai munkaközösségei megtárgyalták és véleményezték.
Budapest, 2013. március 29.
....................................................... Horváthné Kászon Ilona magyar munkaközösség
....................................................... Tötösné Gados Zsuzsanna társadalomtudományi munkaközösség
110
....................................................... Juhász Judit mat.-fiz.-inform. munkaközösség
....................................................... Dévényi Tímea idegen nyelvi munkaközösség
....................................................... Dudinszkyné Szecsei Judit egészségügyi munkaközösség
....................................................... Horváth Veronika természettudományi munkaközösség
Aláírásommal tanúsítom, hogy a felülvizsgált Pedagógiai Programot az intézmény szülői szervezete – amely az iskolaszék jogait gyakorolja – a 2013. év március 27. napján tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte.
....................................................... a szülői szervezet képviselője
A felülvizsgált Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete a 2013. év május hó 7. napján megtartott nevelőtestületi ülésén megtárgyalta és elfogadta.
....................................................... hitelesítő nevelőtestületi tag
....................................................... hitelesítő nevelőtestületi tag
A felülvizsgált Pedagógiai Programot jóváhagyom:
Budapest, 2013. május hó 8. nap
PH.
....................................................... Hamar Mária igazgató
111