PEDAGÓGIAI PROGRAM
Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Budapest
2001
2013
„… óh, hatalmas Sors, adj egy férfias, munkásan használható, tettekkel gazdag életet!” Wesselényi Miklós
2
A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
TARTALOMJEGYZÉK
1. B E V E Z E T Ő R É S Z , H E L Y Z E T E L E M Z É S .................................................. 3 Iskolánk fontosabb adatai ....................................................................................................... 3 I. Az iskola arculata ........................................................................................................... 4 II. Iskolánk környezete ........................................................................................................ 7 III. Az iskola tanulói közössége ............................................................................................ 7 IV. Iskolánk meglévő kapcsolatrendszere .......................................................................... 10 2. A . N E V E L É S I P R O G R A M ................................................................................. 13 I. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ......................................................................................................................... 13 II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................ 16 III. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................ 18 IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................. 20 V. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ..... 21 VI. A tehetség, képesség kibontakoztatását elősegítő pedagógiai tevékenységeink .......... 22 VII. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................ 23 VIII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységünk ............... 24 IX. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések .................................................................................................................. 24 X. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere ...................... 24 XI. A pedagógiai program végrehajtásához rendelkezésre álló tárgyi feltételek ............... 25 XII. A szülő, tanuló, iskola és a kollégiumok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .................................................................................. 25 3. B . H E L Y I T A N T E R V ........................................................................................... 26 I. Óratervek ...................................................................................................................... 26 II. Tantárgyi tantervek ....................................................................................................... 26 III. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei ............... 28 IV. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ......................................................... 28 V. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások, a házi feladatok és az írásbeli számonkérés szabályozása ... 29 VI. A mindennapos testnevelés........................................................................................... 32 4. C . S Z A K M A I P R O G R A M ................................................................................... 35 I. Az iskola szakképzési rendszere ................................................................................... 35 II. Beszámíthatóság és átvétel az iskola képzési rendszerében ......................................... 36 III. A szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása ................................. 37 5. D.Z Á R Ó D O K U M E N T U M O K .......................................................... 38 6. Ó R A T E R V E K ................................................................................................... 2 7. A K Ö Z É P S Z I N T Ű É R E T T S É G I V I Z S G A T É M A K Ö R E I .................. 1
2
A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
B E V E Z E T Ő R É S Z , H E LY Z E T E L E M Z É S Iskolánk fontosabb adatai Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 1149 Budapest, Várna utca 23. Az intézmény alapítója: Budapest Főváros Közgyűlése 1052 Budapest, Városház utca 9-11. (határozat száma:1230/C/1992. VIII/15.) Főv. Kgy. Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros Közgyűlése Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény működési területe: Budapest és Pest megye Az intézmény tevékenységei: Alaptevékenységei Szakágazati besorolása 853200 Szakmai középfokú oktatás Alap szakfeladata 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) További szakfeladatai 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853231-1 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232-1 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 910121-1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Alap, illetve speciális feladatai A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és Magyarország központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény szerint szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéle-
3
A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja ménye alapján sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása. A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása. A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet 4. §-ában foglalt könyvtári feladattal kapcsolatban a költségvetési szervnek sem kiadása, sem bevétele nem keletkezik.
I.
Az iskola arculata
1. Iskolánk hagyományai: Iskolánk 1954-ben alakult, szakmai hagyományainak, jelenlegi formájának megalapozása 1972-ben következett be. Ebben az évben vált véglegessé a gépészeti, mechanikai szakmai területek mellett a gyengeáramú ipari elektronikai és híradástechnikai szakmai képzések működtetése iskolánkban. Erre az időszakra tehető - a mai szemmel is korszerűnek tartott - érettségire épülő szakmai képzések alapjainak lerakása. Ennek keretében a kezdetektől napjainkig a fővárosban egyedüli intézményként képezünk régebben rádió- és televízió-műszerész, napjainkban televízió- és videotechnikai műszerész szakembereket. Hasonló hagyománya van az elektronikai műszerészek képzésének is. A felhalmozott oktatási tapasztalatok alapján ebben az időszakban alakította ki iskolánk pedagógus kollektívája a jól működő tanszervizt. E képzési forma újszerűségét megőrizve és piacképességét kihasználva a szórakoztatóelektronikai szakmák képzése folyt. A gyakorlati oktatás tartalma - igazodva a változó szakmai elvárásokhoz - folyamatosan megújult, helyt adva a korszerű technológiai folyamatok elemeinek. Kialakítottuk és jelentősen fejlesztettük a PLC-oktatás, a nyelvi- és az ECDL-képzés feltételeit. Tanórán kívüli délutáni foglakozások során, a tanulói igények szerint, lehetőséget teremtünk a CISCO Hálózati Akadémiai képzésben történő részvételre. Ebben a képzésben a tanulók a CCNA „Discovery” szintet érhetik el, melyre az Óbudai Egyetemen további szinteket építhetnek. Az ECDL és a CISCO Hálózati Akadémiai képzések költségtérítésesek. Iskolánkban hagyománya van a felnőttoktatásnak. 1976 óta - rövid megszakításokkal működött ez a képzési forma. Kezdetben esti, illetve levelező tagozaton, majd a 90-es évek elejétől annak kétéves nappali intenzív változata működött. Jelenleg a szakiskolai képzésben szakmai végzettséget szerzett tanulók részére létrehozott szakközépiskolai osztályokban van lehetőség, nappali tagozaton, középiskolai végzettséget szerezni. 1990-ben - a meglévő feltételekkel összhangban - a képzési profilunkból addig hiányzó oktatási formát, a szakközépiskolai képzést vezettük be. Ezzel teljessé vált a középfokú szakmai képzés iskolai struktúrája. Ennek keretében az egyéni képességeket, ambíciókat mind teljesebb mértékben tudtuk kibontakoztatni. Kialakítottuk a képzéseink közötti intézményen belüli átjárhatóság feltételeit. 1991-ben költöztünk jelenlegi székhelyünkre, az épület felújításával egyidejűleg fejlesztettük berendezéseinket, taneszközeinket. Az utána következő években kialakítottuk a sportcélú létesítményeket, a tornacsarnokot, az edzőtermet és a sportpályát, sportudvart. 1998-ban világbanki pályázatot nyertünk, és ennek segítségével tovább fejlesztettük a szakközépiskolai képzésünk elektrotechnika-elektronika és gépészet-fémtechnika szakmacsoportjainak működési feltételeit. További sikeres szakmai pályázataink és ipari cé-
4
A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja gek segítségével lehetőséget teremtettünk az alkalmazott számítástechnika fejlesztésére, tovább fejlesztettük a CNC, PLC és robottechnika oktató kabinetek felszerelését. Ezzel párhuzamosan erőteljesen javítottunk iskolánk informatikai felszereltségén, így a mindennapos tanulási tevékenységet négy, számítógépekkel felszerelt informatikai kabinet, multimédiás terem, könyvtári tanulói multimédiás munkahelyek segítik. A folyamatos megújulás jegyében 2008-ban a fenntartó létrehozta a Szily Térségi Integrált Szakképző Központot, ahol hat iskola együttműködése valósult meg: Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Ganz Ábrahám Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola és Szakiskola
Pataky István Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Trefort Ágoston Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Szily Kálmán Két Tanítási Nyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Az iskolák együttműködését koordinációs iroda is segíti, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős és szabadidő szervező dolgozik az intézmények hatékony működéséért.
A 2012/13. tanévtől lehetőségünk lett önálló szakmai képzésre ismét. 2. Iskolánk képzési kínálata: Szakközépiskolai nyelvi előkészítő évfolyam Szakközépiskolai (9-12. évfolyam): műszaki szakterületi szakmai orientációval, elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó képzéssel. Szakiskolai (9-11. évfolyam): Elektronikai műszerész (OKJ: 34 522 03) Elektromechanikai műszerész (OKJ: 34 522 01) Középiskolai felnőttoktatás, nappali és esti munkarend szerint. Szakmai képzések érettségizettek részére ( 13-14. évfolyam) Elektronikai technikus (OKJ: 54 523 02) Szakmai képzések érettségizettek részére ( Szily Tiszk 13-14. évfolyam) Távközlési technikus (OKJ: 54 523 03) Erősáramú elektrotechnikus (OKJ: 54 522 01) Automatikai műszerész (OKJ: 54 523 01) Orvos elektronikai műszerész (OKJ: 54 523 04) Mechatronikai műszerész (OKJ: 52 523 01) Szakiskolai szakmai képzések (Szily TISZK, 11-12. évfolyam)
5
WESSELÉNYI MIKLÓS MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA ECDL műszaki VIZSGAKÖZPONT, CISCO AKADÉMIA A Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
Budapest, 1149. Várna utca 23. Honlap:www.wmszki.hu Telefon: 220-8695, 363-6061 Szakközépiskola 11.-12. évf.
Szakközépiskola Nyelvi
9. – 10. évf.
előkészítő
Emelt szintű érettségi
R
vizsgára felkészítés a
E
kötelező érettségi tantárgyak mellett:
Szakmacsoportos
évfolyam
elektronikai
alapozás
Belépés általános iskolai végzettséggel
Szakiskola Szakmai alapozás:
9. – 11. évf. Elektronikai műszerész OKJ: 34 522 03 Elektromechanikai műszerész OKJ: 34 522 01
É
S Z A K M A I V I Z S G A
T T
alapismeretek,
S
informatika,
É
fizika
G
tantárgyakból
I
Szakközépiskolai, nappali felnőttoktatás 11. – 12. évf.
Szakmai képzések
ELEKTRONIKAI TECHNIKUS OKJ. 54 52302 0000
13.-14. évfolyam (szakmai alapozó tantárgyi érettségi vizsgával 1 évvel rövidebb.)
ORVOSI ELEKTRONIKAI TECHNIKUS OKJ. 54 52304 0000
É R E T T S É G I
T I S Z K B E N
AUTOMATIKAI MŰSZERÉSZ OKJ. 54 523 01 0000
ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNKUS OKJ. 54 522 01 0000
TÁVKÖZLÉSI TECHNIKUS OKJ. 54 523 05 0000
6
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
II. Iskolánk környezete Intézményünk rugalmasan alkalmazkodott a megváltozott szakmai-középiskolai képzési helyzethez. Ezen belül sikeres pályázatainknak köszönhetően iskolánk jól felszerelt eszközparkkal fogadja a gyengeáramú, automatikai és a számítástechnikai hardveres terület iránt érdeklődő diákokat. Iskolánkba jelentkező tanulók szakmai előkészítő és alapozó képzése folyik, az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban. E képzési formában a tanulóinkat felkészítjük a szakmacsoporthoz tartozó szakmai képzésekre, melyet a fővárosi TISZK-ekben folytathatnak. Az alapozó képzések tartalmát és követelményrendszerét a fővárosi egységes szakmai alapozó kerettantervek szerint alakítottuk ki. Ennek kidolgozásánál figyelembe vettük az érettségi és a szakmai képzésekbe történő beszámíthatósági követelményeket. Iskolánk Zuglóban, zöldövezeti környezetben kapott helyet. Gyorsan és jól megközelíthető a város bármely pontjáról és vidékről egyaránt, tömegközlekedési eszközökkel. Iskolánk belső komfortja meghaladja a fővárosi átlagot. Szerencsés kialakítású „iskola-negyed” fogadja a középiskolás diákokat. Közvetlen környezetünkben kollégiumok és iskola található. A kollégiumi szolgáltatást igénybe vevő diákjaink a szomszédos épületekben lakhatnak. Az iskola-negyeden belül helyezkednek el a sportlétesítmények és a menza is. Az épületek, létesítmények között füves, parkosított területek vannak. A közeli uszodában pályabérlettel biztosítjuk a sportolás kiegészítését. Tanulóink így egész napos elfoglaltság mellett is egy helyen, biztonságosan élhetik diákéletüket. Iskolánk gazdasági környezetében szolgáltató kisvállalkozások és néhány ipari termelő vállalat játszik kiemelkedő szerepet. Ezek a kapcsolatok a támogatást jelentenek szakmai képzéseink fejlesztéséhez. Munkaerő piaci környezetünkben számottevő szerepet töltenek be a fővárosban működő híradástechnikai-, szórakoztató-elektronikai szervizek, irodatechnikai, informatikai szolgáltató vállalkozások, elektronikai ipari rendszereket működtető és javító szervezetek, amelyek elhelyezkedési lehetőséget adnak az iskolánkban végzett tanulóknak. A velünk kapcsolatban álló munkaadók évenként tájékoztatás adnak tanulóink részére a munkaerőigényeikről. A betölthető, tanulóink részére meghirdetett, álláshelyek száma az utóbbi években növekvő tendenciát mutat.
III. Az iskola tanulói közössége Iskolánkban jelenleg szakközépiskolai és szakiskolai, valamint felnőttoktatás folyik nappali munkarendben. Tanulóink összlétszáma mintegy 500 fő, felmenő rendszerben az alábbi megoszlásban, osztályonként A szakközépiskolai képzésben, műszaki szakterületen: elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban 13 osztály, A szakiskolai képzésben: Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban 2 osztály A felnőttoktatás keretében: jelenleg nem indult osztály, a fenntartó nem támogatta
7
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Szülői háttér: A szülők és az iskola közötti kapcsolat rendszeres, a szülők partnerként vesznek részt a nevelési tevékenységekben. A szülői közösség támogatja a közösen kialakított nevelési célokat, elfogadja a kimeneti szint szerinti elvárásokat. A szülői ház és az iskola kapcsolata rendszeres, szükséges esetekben ez napi kontaktust is jelent. A szülői közösség aktívan vesz részt és képviseli érdekeit az iskolai élet különböző fórumain, az iskolai szabadidős programok szervezésében. Lakóhely szerinti megoszlás: Tanulóink mintegy 67 %-a budapesti, 30 %-a Pest megyei és 3 %-a más vidéki lakóhellyel rendelkezik. A tanulók 2 %-a veszi igénybe a kollégiumi elhelyezési lehetőséget. Neveltségi szint: Tanulóink neveltségi szintje általában nem tér el a fővárosi középiskolásokétól. Az életkori sajátosságok figyelembevételével jelentős számú tanítványunk tartozik a jól nevelt, helyes magatartási formák szerint viselkedők közé. Néhány nehezen kezelhető tanítványunkat rugalmas pedagógiai módszerek alkalmazásával segítjük hozzá az elvárható viselkedési formák elsajátításához. Ennek köszönhetően tanítványaink a nálunk töltött éveket követően biztosan igazodnak el a társadalmi élet különböző viselkedési formákat kívánó helyzeteinek útvesztőjében. Így az átgondolt, tervezett nevelőmunka eredményeként a 9. évfolyamra beiratkozott, nevelési hiányosságokkal küzdő tanulóink felkészült, szakmailag és emberileg érett fiatalként tesznek eredményes záróvizsgát. Az iskolánkba jelentkező tanulók pályaválasztási motivációja: A választható életpálya és a továbbtanulási esélyek mérlegelésekor az általános iskolában kialakult tanulási szokásoknak és az ezzel elérhető tanulmányi eredményeknek van kiemelkedő szerepük. E tekintetben átlagosnak mondható reális cél a szakközépiskolai érettségi bizonyítvány megszerzése. Az utóbbi években egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy néhány jelentkezőnek a szakközépiskolai képzés 9. vagy 10. évfolyamán képzési formát kell váltania. Ehhez zökkenőmentes lehetőséget teremtettünk iskolánkban, szakiskolai képzés keretében. A szakképesítés megszerzését követően a tanuló a felnőttoktatás nappali tagozatán visszatérhet az eredetileg elképzelt szakközépiskolai útra, melyet érettségi vizsgával zárhat. Az iskolaválasztást befolyásoló tényező az iskola lakóhelyről történő megközelíthetősége is. Különösen fontos ez a bejáró tanulók esetében, hiszen ők nem találnak lakóhelyük közelében érdeklődésüknek megfelelő iskolát. Iskolánk jól megközelíthető távolsági autóbusszal és vonattal is. Az utóbbi időben növekedett a kollégiumi elhelyezésben részesíthető diákok száma. Változatlanul fontos motivációs tényező, hogy iskolánk falain belül a gyakorlatban jól használható, piacképes, korszerű ismereteket adó szakmacsoport képzését folytatjuk. A pályaválasztási kiállításokon és az iskolai „nyitott napok” rendezvényeken szerzett tapasztalatok alapján tudjuk: a leendő diákok és szüleik egyre körültekintőbben, személyes tapasztalataik alapján választanak iskolát. A hasonló profilú iskolákat összehasonlítva egyre elismerőbben szólnak az iskolánk által nyújtott lehetőségekről, – melyet tanulmányi versenyeredményeink is alátámasztanak -, és választanak minket továbbtanulásuk helyéül. Összehasonlításuk során kiemelik a többletismeretek megszerezhetésének lehetőségét (ECDL, PLC, CISCO CCNA, robottechnika és mikrokontrollerek programozásának alapjai). Az ismerősök, barátok, iskolánk volt diákjainak kedvező tapasztalatai is komoly befolyást jelentenek a pályaválasztásnál. 8
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Tanulási attitűd: A szakmai orientáció meghatározó a fiatalok pályaválasztásánál. A szakmacsoportos alapozó képzésekben szívesen, örömmel vesznek részt. Belső indíttatású a szakmai ismeretek elsajátítása. Gyorsan elérhető sikerélményt jelent a szakma ismereteinek elsajátítása közben az, hogy megismerik, és a gyakorlás során elkészítik a működő berendezéseket, azok részegységeit. Ennek a pozitív motivációnak a hasznát visszük át a közismereti tárgyak tanításába. Kiemelt feladat a közismereti tantárgyak tanulása során a tanulási stratégiák kialakítása, a tantárgyak megkedveltetése. Alkalmaznunk kell a hagyományos oktatás keretein túlmutató lehetőségeket (rendhagyó irodalomórák, múzeumi órák, a tanulás tanulása, tanulmányi kirándulások stb.) ahhoz, hogy a közismereti tárgyakból is eredményes záróvizsgát tegyenek tanítványaink, és megalapozzák továbbtanulásuk lehetőségét. Külön figyelmet fordítunk Az Európai Unió által megfogalmazott kulcskompetenciák kialakítására. Továbbtanulási szándékok, lehetőségek: A középiskolát eredményesen befejező diákok elsősorban a szakmacsoporthoz tartozó szakmai képzési palettából választanak továbbtanulási lehetőséget. Ez azzal az előnnyel jár számukra, hogy eredményes szakmai alapozó tantárgyi érettségi vizsga birtokában szakmai képzésük egy évvel rövidebb (évbeszámítás). Tanulóink többsége a technikusi végzettsége mellé, más villamosipari végzettséget is szerez. Ezt követően folytatják tanulmányaikat műszaki főiskolákon, egyetemeken, ahol általában a szakmai végzettséget szakmai gyakorlatként ismerik el. A szakiskolai képzésben részt vevők a szakmai záróvizsga eredményes letételét követően az érettségi bizonyítvány megszerzését tűzhetik ki célul. Ezt akár egy második szakma megszerzése vagy főiskolai, egyetemi tanulmányok megkezdése követheti. Diákönkormányzat- az intézményi döntési folyamatban való részvételi jog gyakorlása: Iskolánk valamennyi diákjának joga, hogy választó és választható diákként részt vegyen az iskolai diákönkormányzat munkájában. Ezek tagjaként döntési, egyetértési és véleményezési jogokkal rendelkezik, az alábbiak szerint: az osztályközösségek életének szervezői és a képviselői az Osztály Diákbizottságok (ODB), a tanulókat érintő fegyelmi eljárások vagy más kérdések megvitatása esetén az ODB véleményét az iskolavezetés és a tantestület meghallgatja, az ODB javaslatot tehet jutalmazásra és fegyelmezésre, a magatartási és a szorgalmi jegyekre, az ODB magasabb fóruma az IDT (Iskolai Diákügyvivő Testület), melynek tagjai maguk közül elnököt választanak. Szervezett formában áll jogában a diáknak - elsősorban az ODB, illetve az IDT útján -, hogy az őt érintő kérdésekben: véleményt mondjon, javaslatot tegyen, az iskola igazgatóját a fogadóóráján mindenkor felkereshesse. Az iskolai diákélet legmagasabb fóruma a Diákközgyűlés, amely az osztályok által választott küldöttekből áll. Évente legalább egy alkalommal megvitatja, és döntést hoz a hatáskörébe utalt kérdésekről, megválasztja az Iskolai Diákügyvivő Testületet.
9
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja A diákügyvivő testület a közgyűléstől kapott felhatalmazása alapján a közgyűlések közötti időszakban: szervezi és irányítja az iskolai diákéletet, elnöke képviseli a diákok véleményét és érdekeit az igazgatótanácsban, a nevelőtestület előtt és az iskolán kívüli diákfórumokon, az IDT munkáját éves munkaterv alapján végzi. Szervezi a diákvezetők továbbképzéseit, kapcsolatot tart fenn diákközösségeket támogató szervezetekkel (FPI, FŐDISZ, Zuglói Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat, DUE), a diákönkormányzat munkáját a diákönkormányzatot segítő pedagógus kíséri figyelemmel, és közreműködik a feladatok megoldásában. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt.
IV. Iskolánk meglévő kapcsolatrendszere 1. Kapcsolat a fenntartóval: Kapcsolatunk az iskola fenntartójával kiegyensúlyozott és sokoldalú. Az igazgatási és gazdasági kapcsolatokon túl a fenntartó több szervezetével is támogatja a fővárosi iskolák, így iskolánk eredményes működését. Aktuálisan az iskolánk eszközfejlesztése érdekében rész veszünk a fenntartó Fővárosi Önkormányzat kezelésében benyújtott KMOP-20074.6.1/2 sz. pályázatokban. Az így elnyerhető beruházási támogatás keretében kívánjuk korszerűsíteni az oktatáshoz szükséges eszközeinket, berendezéseinket. E szervezetek között kiemelt fontosságúak a szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenységeket segítő intézmények, az iskolai fejlesztést támogató közalapítványok, a tömegsport munkát elősegítő sportági sportszövetségek. 2. Kapcsolat a szülőkkel: A szülői ház és az iskola közötti kapcsolattartás három szintre tagolódik. Ezek a következők: a tanuló szülei (gondviselői) és a pedagógus, az osztály szülői közössége és az osztályfőnök, a szülői munkaközösség elnöke és az iskola igazgatója. Az információcsere történhet: az ellenőrző könyv útján (a szülő és a szaktanár, szakoktatók, osztályfőnök, igazgatóhelyettesek, igazgató között), az elektronikus napló útján (a szülő belépő kód segítségével) fogadóórákon (a pedagógusoké hetenként, az igazgatóé és a helyetteseké az időpont előzetes egyeztetésével), osztály szülői értekezleteken (tanévenként legalább két alkalommal), iskolai fogadónapon (valamennyi pedagógus részvételével), Az iskola és a SuliInfo együttműködési megállapodása alapján, a szülő megrendelése esetén, elektronikus úton.
10
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Az iskolában szülői munkaközösség működik, tagjait az osztály szülői munkaközösségek delegálják, elnöküket maguk közül választják. Tanévenként legalább két alkalommal üléseznek. A szülői munkaközösség: gyakorolja a Kt.-ben meghatározott jogait, véleményezi az iskola alapdokumentumait, az iskola szakmai, pedagógiai munkáját, véleményével segíti a szakmai munkaközösségek tankönyv-kiválasztási feladatát, segíti és szervezi az iskolai közösségi élet egyes eseményeit (szalagavató, ballagás), karitatív tevékenységet folytat szociálisan rászoruló tanulók vagy más iskolai közösségek megsegítésére, igény szerint segít a szabadidős tevékenységek lebonyolításában, szervezésében, figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót, a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kér az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletén (a tanulók nagyobb csoportját egy évfolyam létszámának 70%-ában határozzuk meg), elnöke tanácskozási joggal részt vesz az igazgatótanács munkájában. A szülői munkaközösség és az iskola közötti kapcsolattartást a tanárelnök segíti. 3. Kapcsolat a Térségi Integrált Szakképző Központon belül Iskolánk a szakmai képzések tekintetében együttműködik a Szily TISZK-hez tartozó többi szakképző intézménnyel. Az együttműködés keretében közösen kínáljuk az érettségi megszerzése után végzős diákjaink részére az elektrotechnikai-elektronikai szakmacsoporthoz tartozó és informatikai hardveres szakmák továbbtanulási lehetőségeit. A koordinációs iroda segítségével közös programokat szervezünk, amelynek feladata a gyermek- és ifjúságvédelmi, szabadidő szervezői feladatok koordinálása, szakmai segítése, valamint a pedagógiai munkát segítő egyéb feladatok ellátása a Szily TISZK intézményi körében. 4. Kapcsolat más intézményekkel: Esetleges tanulási nehézségek vagy pályaválasztási módosítás esetén, a szülőkkel történt előzetes egyeztetés alapján, férőhelyeinktől függően biztosítjuk a szakmacsoportba tartozó más szakközépiskolák 9. és 10. évfolyamos tanulói részére tanulmányaik folytatását iskolánkban. Szükség esetén e tanulók részére az egyéni helyzet ismeretében felzárkóztató programot szervezünk. Más szakirányú szakiskolából történő tanulói átvétel esetén egyedi felzárkóztató program szervezésével segítjük a beilleszkedést. Vidéki tanítványaink részére az iskolánk szomszédságában működő Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium (régebben Kós Károly vagy a Czóbel Ernő Középiskolai Kollégium) biztosít nyugodt körülményeket és lehetőséget a távoli iskolába járással kapcsolatos kellemetlenségek elkerüléséhez.
11
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja 5. Kapcsolat az iskolát támogató Wesselényi Alapítvánnyal: 1993-ban iskolánk nevelőtestülete alapítványt hozott létre a hátrányos helyzetű diákok, az iskolai eszközfejlesztés, az iskolai kulturális- és sportélet, valamint az iskolai közösségi rendezvények támogatására. Az alapítvány kezeli a Wesselényi-díj mellé járó tanulói ösztöndíjak alaptőkéjét. Az ösztöndíjakat minden tanévben egy középiskolai, szakiskolai és egy érettségit követő szakmai képzésben részt vevő tanuló nyerheti el. Az alapítvány esetenként szociális ösztöndíjat is kiadhat. A kuratórium döntése alapján ösztöndíjjal támogathatja az ECDL képzésben résztvevő eredményes tanulókat. 6. Kapcsolat termelő- és szolgáltató cégekkel, közművelődési intézményekkel: A cégek, intézmények és iskolánk kapcsolatainak célja, hogy a szakmai képzésekhez korszerű információt szerezhessünk a szakmai tartalom aktuális igényeiről, lehetőséget teremtsünk szakmai pedagógusaink részére a termelő szakterületeken továbbképzésekhez, és végzett tanítványainknak közvetlen információt biztosítsunk a munkaerőpiaci lehetőségekről. Partner cégeink közül képzéseink szempontjából a legjelentősebbek: Vodafone Magyarország ZRT. Vághi és Társai Kft. FESTO Kft. Zollner Elektronik Kft. Műszaki Könyvkiadó Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság DesignSoft Kft. DigitalSat Kft. Lambda Távközlési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. SONEX Kft. SONY márkaszerviz Gál Károly SAMSUNG márkaszervize HQ & NEDIS Kft. SuliInfo Budapesti Kamaraszínház Közművelődési Pódium
12
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
A. NEVELÉSI PROGRAM I.
Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
1. Pedagógiai alapelvek: A tanulás folyamatában, az ismeretanyag feldolgozása során a tanár és a tanuló egyenrangú partnerként vesz rész, amelyben mindketten sajátos feladatokat végeznek el. Kiemelten fontos a napi munkában a diákközpontú szemlélet előtérbe helyezésével megvalósított ismeretszerzés. Lényegesnek tekintjük a társadalom elvárásai alapján az erkölcsi alapelvek és a kultúrált viselkedésformák, közöttük anyanyelvi műveltség elsajátíttatását tanítványainkkal. Szorgalmazzuk a valós önértékelés kifejlesztését, hogy tanulóink képesek legyenek kialakítani önmaguk reális pályaképét, ezzel megoldani a sikeres pályaválasztást. Hivatásunknak tartjuk, hogy tanulóink példamutatásunk alapján váljanak Wesselényi Miklós szellemiségéhez méltó, öntudatos, művelt, a helyes erkölcsi normák szerint élő állampolgárokká. 2. Célok és feladatok: Elsősorban a helyi tantervben, valamint az érettségi vizsgák és a szakmai képzés beszámíthatósági követelményeiben megfogalmazott elvárások teljesítése. Tanítványaink magas szintű tudással történő felvértezése, amely biztosítja az iskola elvégzését követően a munkába állás, a továbbtanulás lehetőségét. Nevelési vonatkozásban a tanulóink ismerjék meg a kulturált viselkedés szabályait, a társadalmi normákat és mozgásformákat, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. Szerezzenek jártasságot ügyeik önálló elintézésében. Sajátítsák el tanulóink a megszerzett ismeretek rendszeres frissítésének, bővítésének technikáit, ezzel készüljenek fel az élethosszig tartó tanulásra, művelődésre. Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt, a napi testedzési szokásokat, a helyes táplálkozási és életviteli rendet, valamint annak képességét, hogy felelősségteljesen viszonyuljanak környezetükhöz. 3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: A tanuló idegen nyelv választásánál - a lehetőségek függvényében - iskolánk figyelembe veszi a nyelvi előképzettséget, illetve a tanuló igényét. Az osztályok nyelvi elosztásáról az idegen nyelvi munkaközösség javaslata alapján az igazgató dönt. Eredményes idegen nyelvi képzésünk érdekében, tanulóink részére nyelvi előkészítő évfolyamot szervezünk. Ennek célja, hogy biztosítsuk tanulóink részére az emelt szintű nyelvi érettségi vizsga, vagy államilag elismert nyelvvizsga megszerzésének lehetőségét. Ennek érdekében a 13. évfolyamon tanulóinknak idegen nyelvi civilizáció tantárgy keretében biztosítjuk a felkészülést, vagy a tanuló második idegen nyelvi tantárgyat választhat. Az emeltszintű képzésre (érettségi vizsgára) való jelentkezés a Köznevelési törvény, az érettségi vizsgaszabályzat és a kerettantervi rendelkezésekben foglalt előírásoknak megfelelően történik. Ezt a feladatot a szakmai munkaközösségek szervezik, koordinálják. Szervezik és irányítják az emelt szintű képzést, a szakköröket, a korrepetálásokat, az egyéni felzárkóztatás és a tehetséggondozás foglalkozásait. 13
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Az alapképességek fejlesztésére szervezett csoportbontás mobil, a tanuló előmenetelének megfelelően változik. Ennek folyamatos mérése, ellenőrzése a szaktanár feladata. 4. Tantárgyi felmentés: A köznevelési törvény 56. § (1) alapján a tanulási nehézségekkel küzdő tanulónak szakértői bizottság véleménye alapján tantárgyi felmentés adható. Az ilyen problémák megoldását iskolánk úgy segíti, hogy lehetőséget ad a mentességi kérelem szerinti képzési típusra való átjelentkezésre (szakközépiskola-szakiskola), illetve annak megfelelő intézményt keres a kérelmező számára. SNI-s tanuló részére, esetenként, egyedi elbírálás alapján a szakértői vélemény alapján biztosítja a részleges tantárgyi felmentést. Ha lehetőség van rá, akkor fejlesztő pedagógus közreműködésével felzárkóztató foglalkozást szervez. 5. Munkaközösségek: A nevelő-oktató munkát szakmai szempontból a következő munkaközösségek kísérik figyelemmel: osztályfőnöki munkaközösség, benne a testnevelés munkaközösség humán munkaközösség, reál (természettudományi) tantárgyak munkaközössége, benne az informatika szakmai munkaközösség, idegen nyelvi munkaközösség, elektronika szakmai munkaközösség, elektronika gyakorlati szakmai munkaközösség A munkaközösségek feladatai: A munkaközösségek figyelemmel kísérik a területükhöz kapcsolódó tantárgyak, nevelési területek feltételrendszerének változásait. Elkészítik a helyi tanterveket. A helyi tantervi követelmények alapján és a tanulók anyagi lehetőségeinek figyelembevételével javaslatot tesznek a területükhöz tartozó tantárgyaknál a szükséges tankönyvekre és felszerelésekre. Részt vesznek az évfolyamok tankönyvjegyzékeinek összeállításában. Rendszeresen értékelik és elemzik a tantárgyi érdekkörükbe tartozó tanulmányi eredményeket, javaslatot tesznek a tanulmányi eredmények javítása érdekében szakmai-pedagógiai módszerekre. Meghatározzák a tanulói munka egységes értékelésének alapelveit és feltételrendszerét. Biztosítják a tanulói munka mérésének egységes és évfolyamszintű feltételrendszerét és anyagát. Szükség szerint közreműködnek a záróvizsga tételek elkészítésében, az érettségi témakörök meghatározásában. Szakmai információk gyűjtésével elősegítik a közösségükhöz tartozó pedagógusok tájékoztatását. Felkutatják a továbbképzési lehetőségeket, javaslatot tesznek a továbbképzéseken részt vevő pedagógusokra.
14
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Tagjai kapcsolatot tartanak fenn szakmai szervezetekkel, egyesületekkel ( a pedagógiai és pályaválasztási tanácsadó intézetek , a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, 3.sz Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Magyar Szakképzési Társaság, Magyar Pedagógiai Társaság, Történelemtanárok Egylete, Magyar Történelmi Társulat, Etika s Társadalomismereti Tanárok Egylete, Testnevelő Tanárok Egyesülete, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Magyar Comenius Társaság, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara). Szakmai területükön továbbképzéseket szerveznek. Szervezik az iskolai házi versenyeket, esetenként előkészítik a tanulói pályázatok anyagait. Vezetik a tanulmányi versenyekre készülő tanulók felkészítését. Az osztályfőnöki munkaközösség: szervezi és irányítja az iskolai nevelőmunkát, kiemelten foglalkozik a tanulók nevelési feladataival és a káros szenvedélyek megelőzését elősegítő programok szervezésével, biztosítja a speciális nevelési helyzetek megoldására a külső szakértőket (megkeresi, felkéri stb.), részt vesz az SNI-s (sajátos nevelési igényű) tanulók habilitációs, rehabilitációs foglalkozásainak szervezésében az erre a célra elkülönített órakeretek terhére. Szakmai szempontok szerint felügyeli az ilyen foglalkozások eredményességét és szükség esetén módosítja a foglalkozások tartalmát. szorosan együttműködik a szülői munkaközösséggel, szervezi és irányítja a szülőkkel történő kapcsolattartást, évfolyami, osztály nevelési értekezletet hív össze problémás helyzetek megoldására, segíti az ifjúságvédelmi felelős munkáját. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 15
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, szükség esetén órát látogat az osztályban. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Javaslatot tesz a rászorulók segélyezésére. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: elektronikus napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánkba - középfokú oktatási intézmény lévén - egy nagyon fogékony, ugyanakkor sok változást rejtő életkorban érkeznek el tanulóink, nagyobbrészt kialakult, kisebb részben alakulóban lévő személyiségjegyekkel. Ezek formálását, a pozitív tendenciák erősítését, a negatívak lehetőség szerinti visszaszorítását a szülői, családi háttér ismert hiányosságai okán megnövekedett felelősségünktől vezérelve komolyan vesszük. Hitet teszünk egy klasszikus értékrend mellett, melynek a becsületesség, tisztesség, munkaszeretet és munkabírás, a szülőföld iránti elköteleződés kiemelten fontos elemei, így
16
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja ezek megerősítésére különösen nagy súlyt helyezünk az iskolai élet minden területén, kihasználva a minden egyes tárgyban, illetve a gyakorlati munkában meglévő lehetőségeket. Ezek mellett nagyon fontosnak tartjuk az olyan kulcskompetenciák fejlesztését, mint az önismeret, az önfejlesztés, illetve az önprezentáció - ezen belül is kiemelten a kommunikáció képességhalmaza -, hiszen csak ezek biztosíthatják a jelenkor változó világában való helykeresés és -találás lehetőségét. Ezek fejlesztését olyan komplex feladatként fogjuk fel, amelynek alakítása nem lehet egy vagy két tárgy feladata, erre való törekvésünknek az iskolai munka minden pillanatában jelen kell lennie. Ugyanígy különböző módon, de minden tárgyban megjelenítjük és kihasználjuk az ismeretszerzésre, tájékozódásra irányuló képességek fejlesztését, illetve készségszintre való emelését. Fontos feladatunknak tartjuk a korunkra jellemző információáradatban, hogy ne csak az információk forrásait ismertessük meg és tegyük elérhetővé, hanem hogy néhány eligazodást segítő, alapvető szelektáló mechanizmust is kialakítsunk tanulóinkban, hogy ítélni tudjanak az információ fontosságáról, lehetséges valódiságáról, annak saját életükkel való kapcsolódásairól. Az Európai Unió 1995-ben megjelent Fehér Könyve szerint a tanulás és a tanítás előtt álló három meghatározó kihívást az információs társadalom, a globalizálódás, valamint a tudomány és a technikai ismeretek gyorsuló fejlődése és terjedése jelenti. A társadalomnak azok lehetnek sikeres tagjai, akik önállóan képesek értelmezni az információkat. Ennek megfelelően munkánk során fejlesztendőnek tekintjük bármely (szóbeli, nyomtatott vagy elektronikus) forrásból származó információ megszerzésének, kezelésének feldolgozásának, tárolásának alapkészségeit. Elengedhetetlen olyan szemlélet kialakítása, amelyben természetes egységet képeznek a természet- és társadalomtudományok. A lehetőség szerint személyre szóló fejlesztésnek támaszkodnia kell a tanulók kreativitására. Ezen feladatok megoldásához szükséges a tanulókban a tudásvágy felkeltése, az önálló gondolkodásra, véleményalkotásra nevelés, a helyes értékrend kialakítása, az önismeret fejlesztése. A képzési folyamatban figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, egyéni érettségi szintjüket. Végső célként egy olyan optimális, mégis tanulónként egyénített személyiségkép formálását tartjuk elsődlegesnek, amely mind az egyén, mind a társadalom számára a legtöbb biztosítékát nyújthatja az eredményes, harmonikus, kiegyensúlyozott életnek. Fejlesztendő személyiségjegyek: kiegyensúlyozottság, stressz és konfliktus-kezelés, kooperatív készség, nyitottság, tolerancia, kritikus és alkotó gondolkodás, problémamegoldó készség, kezdeményezőkészség, csoportmunka hajlam,változtatás képessége, felelősségteljes döntéshozatal, a tények elfogadásának képessége, önállóság, önmegvalósulás, fejlődéskészség, önfejlesztési, tanulási készség, emocionális kompetencia, empátia készség, szociális érzékenység, kommunikációs képesség, beszédkészség, nyelvtudás, alkalmazkodási készség, rugalmasság, fellépés, megjelenés, megbízhatóság, igényesség, rendszeretet, pontosság, vállalkozási hajlam, munkaszeretet, terhelhetőség, új utak keresése, új iránti fogékonyság.
17
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
III. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészség megőrzése és védelme a mindennapi élet része. Az iskola a személyiségfejlődés, az intézményes szocializáció kitüntetett színtere. Különös figyelmet szentel a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, az egészségmegőrzés szempontjából fontos ismeretek, megfelelő életvezetési technikák elsajátítására, a gyerekek kiegyensúlyozott személyiségének kialakítására. Ennek megfelelően tudatosítjuk tanulóinkkal, hogy az egészség nem cél, hanem eszköz a boldogabb és teljesebb életvitel kialakításához. Az egészség legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség, rokkantság hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai, mentális, szociális jólétet. Iskolánk egészségnevelési feladatai: Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Megtanítani a megfelelő egészségvédő magatartást gyakorlással, segítéssel, példamutatással. Minden tanulót segíteni az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában. Tanulóink fizikai állapotát megfelelő szintre hozni, ezt az állapotot szinten tartani. Megismertetni a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedési módok, szokások kialakítását, a személyes döntés fontosságát. Tudatosságra nevelni a helyes és helytelen életmód következményeinek vizsgálatával (pl. egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek). Rávilágítani a mindennapi testedzés fontosságára. Az iskola gondoskodik a rendszeres orvosi vizsgálat megszervezéséről, a tanulók fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton való részvételről. Iskolánk egészségnevelési céljai: Az egészségfejlesztés fő célja, hogy az adott életkornak megfelelően képessé tegye a tanulókat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. Ismerjék a tanulók: az egészség és betegség fogalmát, a helyes táplálkozás legfontosabb szabályait, az alkoholizmus, a dohányzás, a gyógyszer- és kábítószer fogyasztás, mint az ember legártalmasabb káros szenvedélyeinek legjellemzőbb ismérveit, a mozgás jelentőségét és szükségességét az ember életében, a szexuális higiénia szabályait, a nemek közötti testi, lelki, érzelmi különbözőségeket, a család alapvető funkcióit, a munkavégzés élettani és energetikai hatását, az elfáradás jellemzőit, a munkahelyi környezeti ártalmak leggyakoribb fajtáit, az egészségvédő lehetőségeket. Legyenek képesek: a megfelelő étrend kialakítására a maguk és családjuk számára, a káros szenvedélyek megelőzésére, a szabadidő helyes, életkoruknak megfelelő felhasználására, az egészséges életritmus (munka, pihenés, alvás) kialakítására.
18
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Az iskolai egészségnevelés főbb színterei Tanórák: az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket a helyi tantervek tartalmazzák. Osztályfőnöki órák: 9. évfolyam: életvezetés, életvezetési szokások a családban, 10. évfolyam: testi, lelki problémák (depresszió, alkohol, drog), a megoldás módjai, 11. évfolyam: a média szerepe, a tájékoztatás erkölcse, a reklám, 12. évfolyam: az egészségfejlesztő gondolkodás a társadalomban. Témanapok: 9. évfolyam: szenvedélybetegségek, 10. évfolyam: egészséges táplálkozás, 11. évfolyam: egészség, betegség, egészséges életmód, 12. évfolyam: családi életre nevelés. A témákat a tanulók előre megadott feladatok alapján csoportokban készítik elő, majd egymásnak bemutatva beszélik meg a felmerülő kérdéseket. Lehetőség szerint igénybe lehet venni szakemberek segítségét. Kiállítások Akciók – május 31.: Dohányzásmentes világnap; november 17.: Füstmentes nap stb. Tájékoztató előadások, beszélgetések, gyakorlati bemutatók Tanulmányi kirándulások Tömegsport akciók Nyári tábor Média – a reklám hatásmechanizmusának megismerése csökkenti a befolyásolhatóságot, az iskolarádió, iskolaújság szerepe Segítő kapcsolatok: Intézményen belüli segítők: szülők, ifjúsági orvos, ifjúsági védőnő, drogügyi koordinátor, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, IDT. Intézményen kívüli segítők: Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Rendőrség, alapítványok, drog prevenciós tevékenységet folytató szervezetek. A mindennapi testedzés feladatai: Felmenő rendszerben a 9-13. évfolyamon heti 5 testnevelési óra. A sportköri órák lehetőségét is kihasználva tanórán és sportkörön teljesítik a tanulók. A mindennapi testedzés a tanórákon kívül a szakosztályi munkában valamint a tömegsport órákon valósul meg. A foglalkozások a tanulói igények és a lehetőségek függvényében szerveződnek. Jelenleg atlétika, kosárlabda, röplabda, labdarúgás, túra, olimpiai ötpróba szakosztály működik. Hetente egy alkalommal szervezünk úszást, mehetnek tanulóink evezni és használhatják a kondicionáló termet. Szeretnénk, ha a testedzés legalább ilyen változatosan folyhatna a továbbiakban is. A tanulók fizikai állapotának mérése: Évente két alkalommal vizsgáljuk a tanulók motorikus képességeit a kerettantervben meghatározott módszerrel (Hungarofit). A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez szükséges. A Hungarofit tesztrendszer a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérése az alábbiak szerint: 1. Aerob állóképesség mérése 19
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja - Cooper teszt - 500 m úszás - 1609 m (1 mérföld = 2 iskolakör) síkfutás 2. Motorikus próbák - alsó végtag dinamikus ereje - helyből távolugrás 3. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése - fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig, maximálisan 3 perc 4. A hátizmok erő-állóképességének mérése - hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig, maximálisan 4 perc 5. A hasizmok erő-állóképességének mérése - hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan kifáradásig, maximálisan 4 perc Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanórán belül (osztályfőnöki, biológia, testnevelés, szakmai gyakorlat) és erre a célra szervezett előadásokon valósul meg. Az oktatás célja, hogy személyes tapasztalatokon alapuljanak, fontos a baleset felismerése, az egyszerű segély-nyújtási feladatok elsajátítása.
IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk a lehetőségek határán belül hatékonyan kezeli a tanulók növekvő heterogenitásából fakadó problémákat. Ehhez a munkához jobb minőségű, hatékonyabb differenciálást valósít meg a tanulók egyéniségének ismeretében. Figyelembe vesszük, hogy folyamatosan változó társadalmi helyzetünkben egyre kívánatosabb az olyan szemlélet és gyakorlat kiformálódása, amelyben az okos kooperációk jelentik a boldogulás útját. Az iskolai tanulóközösség megteremtésében alapszintnek és alapfeladatnak az osztályok közösséggé kovácsolását tartjuk. Ennek a folyamatnak a fontos elemei messze túlmutatnak az egyébként komoly tartalommal megtöltött osztályfőnöki órákon, és olyan tevékenységeket foglalnak magukba, mint a többnapos osztálykirándulások, esetenként erdei iskola, ünnepeink osztálykeretben történő megünneplése, osztálykarácsonyok, osztályfarsangok rendezése, közös színház-, múzeum- és mozi látogatások. Ez utóbbiakat nemcsak a közösségi élet, hanem a tanulók kulturális igényességének fejlesztése szempontjából is fontosnak találjuk. Következő szintnek, illetve feladatnak az egyes évfolyamokon belüli közösségformálást tekintjük. Ennek megvalósításában talán a legfontosabb eseménye iskolánknak a belépő 9. évfolyamosainknak rendezett többnapos gólyatábor, amelyet hagyományosan augusztus végén, közvetlenül az évkezdet előtt tartunk, így a nálunk kezdő tanulók már nem idegenként érkeznek az iskola falai közé. A tábor programjában egyaránt helyet kapnak az osztály- és évfolyami közösséget építő tevékenységformák. Szintén évfolyami szintű együttműködésekre adnak lehetőséget más eseményeink: a ballagáson a búcsúztatás a 11. évfolyamok feladata, az iskola díszítését, illetve egyéb rendezői feladatokat pedig az alsóbb évfolyamok végzik.
20
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Harmadik és egyben legmagasabb szinten az iskolai közösség formálásában vannak feladataink, amelyeknek számos területen igyekszünk eleget tenni. Iskolai szintű rendezvényeinken - évnyitó, szalagavató, ballagás stb. - teljes tanulóifjúságuk aktivitására, tevékeny közreműködésére igényt tartunk, az évente megrendezésre kerülő Wesselényi Iskolai Napok (WIN), Wesselényi Emléknapok (WEN), iskolai sportnapok programjait úgy szervezzük, hogy abban az évfolyami és osztálykereteket fellazítva tudjanak diákjaink részt venni, így a közös vetélkedésen és szórakozáson keresztül is jobban megismerni egymást. A munkaközösségek által szervezett vetélkedőket és műsorokat is ennek érdekében támogatjuk. A szülői szervezet kezdeményezésére szervezzük az iskolai családi napot. Ekkor kötetlen formában találkoznak az iskolánk tanulóinak családjai pedagógusainkkal, és közös kulturális, sport és gasztronómiai programok közben mélyíthetik kapcsolataikat egymással. Az osztályok közötti aktív kapcsolattartást szolgálják az IDT által szervezett - minden osztály képviselőire kiterjedő - rendezvények, összejövetelek. A különböző szakkörök, diákkörök és a sportkör szakosztályainak munkájában is az osztály- és évfolyam-felettiség elve érvényesül, ezért egyéb fontos tevékenységük mellett e szerveződések egyszerre a kisközösségi, illetve az iskolai szintű közösségépítés színterei. E területen fontos szerepet tölt be iskolai sportkörünk, amely a szabadidő hasznos eltöltése és az egészséges életmódra nevelés érdekeit is szem előtt tartva szervezi az iskolai közösségek sportéletét, szakosztályainak keretein belül pedig a folyamatos és tervszerű felkészülést folytató tanulóknak a versenyzési lehetőségeket is biztosítja. A tanulói szakmai kooperációt felsőbb évfolyamokon projekt alapú szakmai feladatok elkészíttetésével segítjük elő. A szakmai munkaközösségek feladatokat írnak ki osztályközösségeken belül önkéntesen alakuló kisebb 3-5 főből szerveződő tanulócsoportok részére komplett műszaki berendezés, műszer elkészítésére. A csoporton belül a tanulók önállóan készítik el a megvalósítási tervet, és osztják el a munkafeladatokat. Az elvégzett feladat során nyújtott tanulói teljesítményt a szakmai gyakorlati érdemjegy kialakításánál vesszük figyelembe. A köznevelési törvény értelmében az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Elvégzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. A kitűzött cél, a diákok személyes és szociális kompetenciáinak fejlesztése, felelősségérzésük erősítése, csapatmunkára való felkészítésük.
V.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
Szűrés, diagnosztizálás: A közösségformálás egyik hangsúlyos területe a beilleszkedési gondokkal küzdő ( SNI) tanulók segítése, alkalmazkodásuk elősegítése a közösség elvárásaihoz. Ez a folyamat az osztályfőnök, a szaktanárok, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az ODB együttes munkájával valósul meg. Az induló neveltségi szint megállapítása (közösségi tevékenységek, felmérések tesztek, egyéni beszélgetések, tanulói viselkedések megfigyelése) során kiderülő problémás esetek megoldására, a közösség fejlesztésére az osztályfőnöki helyi tanterv is lehetőséget ad. Az ilyen problémával küzdő tanulók részére –esetenként külső szakember segítségével is- külön foglalkozásokat szervezünk. A feltáró munkában támaszkodni kell a szülői munkaközösség segítségére, mivel a szülők a nevelésben az elsődleges társaink. Együttműködés a segítő szakemberekkel: 21
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja A magatartási zavarokkal rendelkező tanulók felismerésében, gondjaik megoldásában támaszkodunk az ifjúsági védőnő, az ifjúsági orvos, szakorvos, szakpszichológus, továbbá a kerületi és fővárosi ifjúságvédelmi szervezetek támogatására. Speciális esetekben kérhető a rendőrség, a gyámhatóság, a családsegítő-, illetve a gyermekjóléti szolgálat közreműködése. Együttműködés a kortárs csoportokkal: Igénybe vehető évfolyamonkénti segítség az ODB szervezésével, magasabb tanulói önkormányzatok által szervezett tapasztalatcsere, vagy kortárssegítő programok. Speciális programok meghatározása, kialakítása, pályaorientációs, drog-, alkohol-, nikotinprevenció. Fontos feladatnak tartjuk a megelőzést, a prevenciós programokhoz rendszeresen csatlakozunk (osztályfőnöki tanmenet, DADA, felvilágosító előadások, kortárs segítőprogramok, kérdőíves feltáró eljárások stb.).
VI. A tehetség, képesség kibontakoztatását elősegítő pedagógiai tevékenységeink Akkor tudjuk hatékonyan kezelni a tanulók növekvő heterogenitásából fakadó problémákat, ha képesek vagyunk jobb minőségű, intenzívebb differenciálásra. Előre kell lépni a tanítási-tanulási folyamat individualizálásában, jobban az egyes diákokhoz, illetve csoportjaikhoz kell igazítanunk tanítási programjainkat, követelményeinket. E folyamatban kiemelkedő jelentősége van a tehetséges fiatalokkal való hatékony foglalkozásnak. A tehetséges tanulók képességeik kibontakoztatásának elősegítésére a projektmódszert is kiterjedten alkalmazzuk. Az eredményesség fontos mérőpontjainak tekintjük a különböző szakmai és más tanulmányi versenyeket, melyeken legkiválóbb diákjaink hosszú évek óta igen szépen szerepeltek. Rendszeresen dobogós helyezést érünk el az SZKTV-n a televízió- és videotechnikai műszerész szakmában, valamint az OSZTV gyengeáramú csoportjában, az Országos Elektronikai Konstrukciós Versenyen, az Országos Műszaki Tanulmányi Versenyen és a Pattantyús Nyomtatott Áramkör-tervező Versenyen. A tehetséggondozás részben tanórákon, részben azokon kívül valósul meg. Szorgalmazzuk a tanulók részvételét a tanulmányi versenyeken (iskolai szinttől egészen országos versenyekig). Nyilvános és méltó körülmények között ismerjük el a versenyzéssel többletmunkát vállaló diákjaink eredményeit. A szaktanárok és osztályfőnök segítségével iskolai tanulmányi verseny szervezésével keressük meg a kiemelkedő teljesítményű tanítványainkat, figyelembe vesszük tanulmányi eredményüket és érdeklődési körüket. Szaktanári segítséggel lehetőséget teremtünk szakkörök, diákkörök vagy egyéni foglalkozások keretében tehetségük kibontakoztatására. Teljesítményük, munkájuk iskolán kívüli bemutatásához elősegítjük és támogatjuk a pályázatokon történő szereplésüket. A kötelező érettségi tantárgyakon kívül iskolánk képzéseiben elsősorban a fizika, az informatika és a szakmai alapozó oktatás tantárgyaiból biztosítjuk az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülés lehetőségét. Iskolai tanulmányi versenyekkel és pályázatokkal teremtünk lehetőséget tanulóink részére tehetségük, kiemelkedő tudásuk bemutatására. A házi versenyek adnak módot a fővárosi, az országos tanulmányi és szakmai tanulmányi versenyeken esélyesen 22
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
indítható tanulók kiválasztására. A kiválasztott tanulók részére szaktanári segítséggel lehetőséget teremtünk a hatékony felkészüléshez. A szaktantárgyi tanulmányi munkát segítő tevékenységek között tanáraink tanévenként és osztályközösségenként 2-3 alkalommal tartanak múzeumi, szakkiállítási tanítási órát, továbbá alkalmanként színházlátogatást, üzemlátogatást szerveznek. Szülői támogatás esetén lehetőséget teremtünk a tanítási év első hetében erdei iskola vagy a tanév során más alkalommal külföldi nyelvi tanulmányi tábor szervezéséhez. Az osztályközösségek tanévenként egy alkalommal többnapos tanulmányi kiránduláson vehetnek részt. Szakkörök keretében teremtünk lehetőséget tanítványaink részére, hogy felfedezhessék tehetségüket. Évenként megújuló szakköreink: a fotó szakkör, a videó szakkör, színjátszó kör, zenekari önképzőkör, az iskolaújság szerkesztő szakkör, a sakk szakkör, a szakmai szakkörök. Részt veszünk ezeknek a művészeti csoportoknak a helyi, illetve az országos rendezvényein. Fontos szerepet tölt be az Iskolai Sportkör tevékenysége tanulóink életében. A szabadidő hasznos eltöltése, az egészséges életmódra nevelés érdekében szakosztályok működnek iskolánkban, melyeket a tanulói igények és az IDT javaslata alapján hozzunk létre. Jelenleg iskolánkban atlétika, kosárlabda, labdarúgó, röplabda, technikai sportok, természetjáró, testépítő szakosztály működik. Sportoló tanulóink részt vesznek házi, területi és fővárosi versenyeken. A 9. évfolyamos tanulók részére, új tanítványaink beilleszkedésének elősegítésére, az iskola alapítványának támogatásával gólyatábort vagy gólyakirándulást szervezünk a tanítási évet megelőző héten. Itt oldott, játékos környezetben ismerkednek pedagógusaink új diákjaik érdeklődési körével, céljaival. A tehetség kibontakoztatására lehetőséget teremtünk iskolán kívüli szakmai, diákközéleti szervezetekkel történő kapcsolatfelvételre (FŐDISZ, Rádiós Klub, DUE). Végzett tanítványaink előmenetelének alakulásáról szakmai kapcsolatok keretében kapunk visszajelzéseket, és tehetséges diákjaink közül szép számban vannak olyanok, akik évek múlva is részt vesznek iskolánk hagyományos rendezvényein.
VII. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk: Tanévenként tájékoztatja a nevelőtestületet az aktuális ifjúságvédelmi kérdésekről. Rendszeres kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel a veszélyeztetett tanulók felkutatására. A tanulókkal megismerteti az ifjúságvédelem lehetőségeit, működési körét. Egyénileg foglalkozik a rászoruló tanulókkal. Tájékoztatja a szülőket az iskolán kívüli szakellátó szervezetek elérhetőségéről, esetlegesen segítséget nyújt a kapcsolatfelvételhez. Kapcsolatot tart a kollégiumi pedagógusokkal, az iskola-egészségügyi szolgálattal és az iskolán kívüli szakellátó szervekkel. Osztályfőnökeink az osztályfőnöki tevékenység keretében: megelőző, felvilágosító programokat szerveznek.
23
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
VIII.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységünk A felzárkóztatás formái: a csoportbontás tanulmányi eredményesség szerint, a szabadon választható korrepetálás, a kötelező, csoportos felzárkóztatás, a kötelező, egyéni, időszakos felzárkóztatás. A felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje: A 9. évfolyamon szeptemberben az eredményes tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérését végezzük el matematika és szövegértés területén. A mérési eredmények alapján a magyar nyelv, esetében csoportbontással segítjük a tanulók felzárkóztatását. Részt veszünk a központi kompetencia mérésekben, melyek eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik. A magasabb évfolyamokon szaktanári kezdeményezésre, szakmai munkaközösségi vélemény alapján, a felzárkóztatásra fordítható órakeret terhére, szükség esetén kiscsoportos felzárkóztató foglalkozást szervezünk. Az ilyen foglalkozásra utasított tanuló távolmaradását az órarendi órákra vonatkozó előírások szerint köteles igazolni. A felzárkóztatási folyamat eredményességét az időszakosan végzett, nem osztályozott, diagnosztikus mérésekkel értékeljük, melynek függvényében a szaktanár dönt a programon való részvétel folytatásáról vagy megszüntetéséről.
IX. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Az osztályfőnökök javaslata vagy a szaktanárok, az ODB jelzései alapján egyénileg vizsgáljuk a tanuló szociális helyzetét, és az iskolánkban működő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonásával, valamint a szülővel közösen döntünk a szükséges intézkedésekről. Segítő tevékenységként a szociális juttatások körében differenciált tankönyvtámogatást adunk, ingyenes étkeztetést biztosítunk, kiemelkedő tanulmányi munka esetén az alapítványnál ösztöndíj folyósítását javasoljuk. Ha a tanuló előmenetele érdekében szükséges, kollégiumi elhelyezését kezdeményezzük. Rászoruló diákjaink részére kollégiumi férőhelyet a Budapest Térségi Kollégium biztosít. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünkön keresztül kapcsolatot tartunk a Fővárosi Nevelési Tanácsadó Szolgálattal, a XIV. kerületi Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálatával, a XIV. kerületi Rendőrkapitányság DADA előadójával. Az anyagi háttérbiztosító rendszer feltárása (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős). A szociális juttatások alapja az egyéni rászorultság és a család egy főre jutó jövedelme, szociális helyzete.
X.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere Intézményünk kollektívája nyitott a velünk kapcsolatban álló személyeknek és intézményeknek a valós helyzetet bemutató tájékoztatására. Ennek érdekében valamennyi területre minőségbiztosítási rendszert vezet be, melynek támogatására, szakmai vezetésére elfogadja
24
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja külső szakértő bevonását. Iskolánk minőségpolitikáját Iskolai Minőségirányítási Programunk részletesen tartalmazza.
XI. A pedagógiai program végrehajtásához rendelkezésre álló tárgyi feltételek
13 osztályterem, 7 csoportfoglalkozásra alkalmas tanterem, 1 nyelvi laboratórium, 2 Műszaki informatika és ECDL vizsgaterem 1 ECDL csoportfoglalkozásra alkalmas informatika- és vizsgaterem, 1 CISCO hálózati informatikai labor 2 számítástechnikai háttérrel felszerelt, csoportfoglalkozásra alkalmas tanterem, 1 PLC - robottechnikai oktató, műszaki informatikai kabinet, 2 szakmai méréstechnikai laboratórium, 6 elektronikai tanműhely, 2 mechanikai-gépészeti tanműhely, 1 tornacsarnok, 1 testépítő sportszoba, 1 szabadtéri kézilabda pálya, 1 sportudvar, könyvtár 24.000 kötettel, internetes, multimédiás munkahelyekkel, klub- és rendezvényterem, diákklub, IDT-iroda, iskolarádió, TV- és videostúdió, kis zenekari próbaterem - stúdió, táborokhoz, természetjáráshoz indiánkenuk, kerékpárok, sátrak állnak rendelkezésre a szabadidős tevékenységek szervezéséhez. Tárgyi fejlesztéseinket az elmúlt években pályázatok, szakképzési források és költségvetési támogatások segítségével igyekeztünk szinten tartani. Külön hangsúlyt fektettünk a reáltantárgyak eszközparkjának korszerűsítésére, fejlesztésére.
XII. A szülő, tanuló, iskola és a kollégiumok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A kollégiumi ellátást tanulóink önálló középiskolás kollégiumokban kapják. A kollégiumi nevelési programban megfogalmazottakon túl a tanuló osztályfőnöke és a nevelésért felelős kollégiumi pedagógus kéthavi rendszerességgel megbeszéli az aktuális teendőket. Akut problémák esetén szükség szerint találkoznak. Ilyen esetekben az osztályfőnök a szülő elérhetősége szerint azonnali szóbeli (telefon) vagy írásbeli tájékoztatást ad a család részére.
25
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
B. I.
H E LY I TA N T E RV Óratervek
Képzéseink óraterveit a mellékletben csatoljuk. Az óratervek jelölik a szabadon tervezhető órák megnevezését, tananyag tartalmukat pedig a tantárgyi helyi tantervek tartalmazzák.
II. Tantárgyi tantervek 1. Kulcskompetenciák és fejlesztésük A Nemzeti Alaptanterv tantárgyi kerettanterveinek adaptálásakor kiemelt hangsúlyt helyeztünk az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően a kulcskompetenciákban megfogalmazott készségek, jártasságok és ismeretek átadására, a tanulási folyamatban ezek fejlesztésére. Ezzel biztosítjuk iskolánk tanulói részére a modern európai állampolgári élethez szükséges, versenyképes és önállóan fejleszthető tudás alapjai elsajátításának lehetőségét. Kiemelten kezeltük: Az anyanyelvi kommunikáció terén a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetően: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Továbbá tantárgyi környezetben a szakkifejezések szakszerű, életkornak megfelelő szintű használata. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok számítási, méretezési tevékenységek), valamint a törekvést ezek alkalmazására, műszaki, fizikai és a társadalomtudomány területein is. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a kö26
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
vetkező készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás képességének elsajátítása során képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység. Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Ezen keresztül fejleszti az alkotó ember munkájának rendezett esztétikus kivitelezését, növeli annak értékét, így versenyképességét is.
2. Tantárgyi tanterveink Tantárgyi tanterveink a hatályban lévő kerettantervi rendelkezések alapján készültek. Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet melléklete alapján és a szakiskolai kerettanterv-8. sz. melléklet szerint. A szakmai kerettantervek: a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 8. §-ának (7) bekezdése alapján a szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – adja ki rendeletben. A 2.15. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUSSZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a(z) XI. Villamosipar és elektronika 27
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja ÁGAZATHOZ c. tanterv a szakközépiskolai képzésben ,az 1.14. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 3452203 ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ és a 1.12. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVa (z) 3452201 ELEKTROMECHANIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
A tantárgyi tanterveket pedagógiai programunk mellékleteként, eredeti példányukat az iskola irattárában helyezzük el. A szaktanárok a napi munkájukhoz a másolatokat használják. A középszintű érettségi vizsga témaköreit programunk melléklete tartalmazza. A középszintű érettségi vizsga témakörei és a vizsga lebonyolításának szabályai megegyeznek Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (V.24) OM rendeletben, és a 106/2012 (VI.1), illetve 229/2012 (VIII.28) módosító kormányrendeletekben foglaltakkal. a szakközépiskola 11-12. évfolyamán a tanulók választása alapján egy tantárgyból biztosítjuk az emelt szintű felkészülést az érettségi vizsgára. Magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, szakmai alapozó tantárgy- elektronikai ismeretek az iskola által javasolt tantárgyak.
III. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei Az egyes tantárgyak tankönyveire, a tartós tankönyvek körére, a tanulmányi segédletek (munkafüzetek, eszközök, szükséges felszerelések) bevezetésére a szülői munkaközösség, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatását követően, a helyi tantervi előírások figyelembevételével, a szakmai munkaközösség tesz javaslatot. A tankönyv mindenképpen: idomuljon a tanterv tartalmához, célkitűzéseihez, törekedjen a tömörségre, tartalmilag legyen igényes, de ne tartalmazzon feleslegesen apró részleteket, stílusa legyen magyaros, érthető, pontos fogalmazású, feleljen meg az életkori sajátosságoknak, ne csak ismereteket közvetítsen, de fejlessze a képességeket és készségeket is, neveljen gondolkodásra, legyen sokoldalúan használható: az átlagos képességű tanuló sikeresen használhassa, de a kiváló képességűt is inspirálja újabb feladatok megoldására, lehetőleg önállóan, kevés tanári segítséggel is használható legyen, segítse elő a záróvizsgákra való felkészülést, a hozzátartozó munkafüzet vagy munkatankönyv ne mechanikusan megoldható, hanem gondolkodtató feladatokat tartalmazzon, szolgáljon alapul a megfelelő segédanyagokkal való kiegészítéshez, lehetőleg egymásra épülő kötetekből álló tankönyvcsalád tagja legyen, amelynek javításán, fejlesztésén a kiadó folyamatosan munkálkodik, ára legyen értékével arányos, a tanulók és szüleik számára megfizethető. Az egységes szemlélet, tudás és ismeret kialakítása érdekében valamennyi munkaközösség törekedjen évfolyamonként azonos tankönyvek használatára.
IV. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Magasabb évfolyamra az a tanuló léphet, aki az adott tanévben valamennyi tantárgyból legalább elégséges szinten teljesítette tanulmányi kötelezettségét. 28
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Elégtelen tanulmányi eredmény esetén a tanuló a következő tanévet megelőzően javítóvizsgát tehet legfeljebb három tantárgyból. Ha a tanuló javítóvizsgán elért eredménye legalább elégséges az adott tantárgyból, akkor tanulmányait folytathatja a magasabb évfolyamon. A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanulók nem ismételhetnek tanévet, tanulmányaikat a négy évfolyamos középiskolai képzésben folytathatják. Más esetekben a köznevelési törvény vonatkozó rendelkezései irányadók. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja A tanulmányok alatti vizsgákat a köznevelési törvény 64.§.a alapján kell megszervezni. A vizsgaszabályzat hatálya: Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra - vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket érik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az értékelés rendje A helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi követelmények alapján kell értékelni a tanuló vizsgán nyújtott teljesítményét. A felvételi vizsga rendje a hatályos jogszabályok szerint a következő: A jelentkező nyolcadikos diák beiskolázási pontszámot kap,a beiskolázási szabályzat alapján az általános iskolai tantárgyak szerint, valamint a központi írásbeli és a szóbeli beszélgetés alapján. A felvételi eljárás különös szabályai az azonos pontszámú felvételizőkre vonatkozhatnak, ha testvére jár az iskolánkba vagy szakmai érdeklődése kiemelte a jelentkezők közül, akkor előnyben részesülhet.
V.
A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások, a házi feladatok és az írásbeli számonkérés szabályozása
Az ellenőrzés és az értékelés a tanuló munkájának, teljesítményének megítélésére szolgál. Fontos funkciója a visszajelző szerep, mely a tanuló és a szülői ház felé jelzi az elsajátított ismeretek szintjét az elvárások rendszeréhez képest, folyamatos munkára készteti a tanulókat, naprakész, megbízható visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális életkezdéshez vezető út megtalálásának egyik eszköze.
29
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja A tantárgyi értékelés alapelvei: folyamatos, a tanulási folyamat egészére kiterjedő, a javítás lehetőségét magában hordozó legyen. Mivel az értékelés tantárgy specifikus, ezért a tantárgyi követelményeket a munkaközösségek az érvényben levő dokumentumok (keret-, illetve helyi tantervek, érettségi-, záróvizsga követelmények) alapján határozzák meg. Ezeket a tanév elején az érintett pedagógusok ismertetik a tanulókkal és a szülőkkel. A tanuló tantárgyi munkáját a pedagógus értékeli, és ötfokozatú skálán, havonta legalább egy érdemjeggyel minősíti. Az érdemjegyet az értékeléskor a tanulóval közli, melyet a tanuló köteles ellenőrző könyvébe azonnal bevezetni, és szüleivel (gondviselőjével) havonta egy alkalommal aláíratni. A szaktanár köteles a tanuló írásbeli feladatát két tanítási héten belül kijavítani, és az érdemjegyet a tanulóval közölni. A nyelvi előkészítő évfolyamon a tantárgyaikból a tanulók érdemjegyet, illetve osztályzatot kap. A tantárgyanként alkalmazott értékelési formát a tanév elején, a tantárgyi követelményekkel együtt, az érintett pedagógusok ismertetik a tanulókkal és a szülőkkel. A szakképzésben résztvevő tanulók előmenetelét valamennyi tantárgyból érdemjeggyel, illetve osztályzattal ötfokozatú skálán értékeljük. A tanulmányi munka számonkérésének formái, értékelése: órai munka, füzetvezetés: történhet szóban vagy érdemjeggyel is, felelet szóban, írásban és gyakorlati feladat megoldásával: érdemjeggyel, írásbeli felelet (egy tananyagrészből): érdemjeggyel, beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat, kutatómunka: érdemjeggyel, röpdolgozat (bejelentés nélkül, az aktuális tananyagból): érdemjeggyel, dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből): érdemjeggyel, témazáró dolgozat: a témazáró dolgozat a tananyag nagyobb, összefüggő egységének ismeretét ellenőrzi írásban, a dolgozat feladatait, értékelési szempontjait a munkaközösségek állítják össze évfolyamonként. Egy tanítási napon legfeljebb két - legalább egy héttel korábban bejelentett - témazáró dolgozat iratható. Értékelése: érdemjegy. házi feladat: a házi feladat a tanulási folyamat része, a tanultak elmélyítését teszi lehetővé, lehet szóbeli és írásbeli. Része az értékelésnek, érdemjeggyel is értékelhető. A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos (szokásos terjedelem az, amely nem haladja meg a tanórai írásbeli vagy szóbeli munka terjedelmét). A különböző formákat úgy kell alkalmazni, hogy megfeleljenek a tantárgy sajátosságainak (ezt a munkaközösségek határozzák meg), és egyenletes, teljesíthető terhelést kell biztosítani a tanulóknak. Az érdemjegyek a félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál súlyozottak. Az értékelés tantárgyspecifikus jellegére való tekintettel ennek mértékét ugyancsak az adott munkaközösségek határozzák meg. A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök havonta, az osztályban tanító tanárok közössége félévzáráskor és év végén az osztályfőnök vezetésével, az ODB véleményét is meghallgatva, a Kt. 70. §-a alapján értékeli. A tanuló magatartásában és szorgalmában bekövetkező romlás esetén az osztályfőnök segítő szándékkal konzultál a tanulóval, a kollégákkal, az osztály diákönkormányzatával, és szükség esetén természetesen a szülőkkel.
30
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Magatartás: Példás (5): Minden tevékenységben (tanulmányi és közösségi munka, önként vállalt feladatok) az adottságainak megfelelő aktivitással, a tőle telhető legmagasabb szinten dolgozik, önmaga és társai iránt igényes, felelősségteljes, segítőkész és megértő. Az iskola házirendjét betartja, munkafegyelme és magatartása példamutató. Semmilyen fegyelmi büntetést nem kapott. Osztályfőnöki, igazgatói vagy tantestületi dicséretben részesült. Igazolatlan órája nem lehet. Jó (4): Tanulmányi munkájában jó szándékú igyekezettel helytáll. Társait általában segíti, a rábízott vagy vállalt feladatoknak tisztességesen eleget tesz. Az iskola házirendjét elfogadja, munkafegyelmében, magatartásában ehhez igyekszik igazodni. Legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült. Igazolatlan órája nem lehet. Változó (3): Tanulmányi és közösségi kötelezettségeinek, vállalásainak megbízhatatlanul, rendszertelenül tesz eleget. Megjelenése, modora, hangvétele tanáraival, az iskola dolgozóival, társaival szemben kifogásolható. Fegyelmezetlenségével tanárai, és társai munkáját gátolja. Az iskola házirendjét időnként megsérti. Legfeljebb igazgatói figyelmeztetésben részesült. Igazolatlan óráinak száma nem haladhatja meg a tizet. Rossz (2): Hanyag munkájával és fegyelmezetlenségével a közösség munkáját nagymértékben hátráltatja. Az iskola házirendjét többször és súlyosan megsérti, bántó viselkedésével és modorával, felelőtlenségével kirívóan rossz példát mutat társai számára. Igazgatói intőt, tantestületi figyelmeztetést, vagy elmarasztaló fegyelmi határozatot kapott. Szorgalom Példás (5): Felkészültsége a tanítási órákon minden tárgyból megbízható, rendszeres, igényes. A tanítási órák munkájának aktív segítője. Képességeihez mérten egyenletesen, megfelelő szinten, következetesen dolgozik. Egyegy területen - ha képes rá - kiugró teljesítményt nyújt. Jó (4): A tantervi anyagból megnyugtatóan felkészül, képességeinek megfelelő szinten teljesít. Munkájában rendszerességre törekszik. Változó (3): Tanulmányi teljesítménye hullámzó, felkészülése pontatlan, hiányos, rendszertelen. Hanyag (2): Tanulmányi munkája megbízhatatlan, hanyag, rendetlen, felelőtlen. Tanítási órákon nem dolgozik, az ott folyó munkával szemben közömbös. Egy vagy több tárgyból elégtelen osztályzata van a tanév végén. A kiemelkedő tanulói teljesítményt a pedagógusok dicsérettel is elismerhetik. A dicséretet adhatja: a szaktanár, a szakoktató, az osztályfőnök, a gyakorlati oktatás vezetője, az igazgató és helyettesei, a nevelőtestület. A tartósan kiemelkedő tanulmányi és közösségi tanulói munkát az iskola közössége Wesselényi-díjjal és a hozzátartozó ösztöndíjjal is elismerheti. Erre a javaslatot az osztályfőnök és az ODB-titkár közösen terjesztheti elő.
31
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Az ismétlődően vagy tartósan rossz magatartási vagy tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulóval szemben a nevelőtestület tagjai fegyelmező intézkedést foganatosíthatnak. Ezek lehetnek: szóbeli, írásbeli figyelmeztetés, intés, megrovás. A fegyelmező intézkedést foganatosíthatja: a szaktanár, a szakoktató, az osztályfőnök, a gyakorlati oktatás vezetője, az igazgató és helyettesei. Kirívó esetekben (a fokozatosság elvének betartásával) a nevelőtestület bármely tagja az osztályfőnök bevonása mellett fegyelmi eljárást kezdeményezhet a tanulóval szemben. A pedagógus a tanulóval rendszeresen értékeli a tanulmányi munka eredményeit és hiányosságait, útmutatást ad a szükséges változtatásokra. Figyelemmel kíséri a tanuló munkájának alakulását, és szükség esetén korrekciót javasol. Az otthoni tanulmányi munka javításának érdekében a szülő (gondviselő) együttműködését kéri.
VI.
A mindennapos testnevelés
Évente két alkalommal vizsgáljuk a tanulók motorikus képességeit a kerettantervben meghatározott módszerrel (Hungarofit), az alábbi területeken - lsd.a III.fejezetben A Nemzeti Köznevelési Törvény előírja a mindennapos testnevelési óra beépítését. Iskolánkban, e törvényi előírást megelőzően is kiemelt feladatunknak tartottuk, hogy minden gyerek minden nap szervezett testmozgás foglalkozásban vegyen részt. A heti 5 testnevelési óra megszervezése részben tanórai keretben, részben a tömegsport órák keretében történik, különösen kiemelt figyelmet fordítunk a 9, évfolyamosok úszásoktatására Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük: a fenntartható fejlődés, a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, biológiai és társadalmi sokféleség. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, a rendszerszemléletet, az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: alternatív, problémamegoldó gondolkodás, 32
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
ökológiai szemlélet és gondolkodásmód, kreativitás, konfliktuskezelés és megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés.
A környezeti nevelés szinterei iskolánkban: Az iskolában jelenleg is foglalkoznak a környezeti neveléssel tantestületünk tagjai. Iskolánk jellegéből fakadóan a szakközépiskolai és a szakiskolai tagozaton egyaránt különös hangsúlyt kap a környezeti nevelés. A tanítási órákon hozzárendeljük az adott témákhoz megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, melyekhez a diákoknak is közük van. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. A szakképzési évfolyamokon a munka- és környezetvédelem téma keretében ismerkednek a tanulók ezekkel a kérdésekkel. Ezeken az órákon dolgozzák fel általában a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket, és konkrétan a szakmához kapcsolódó anyagrészeket is. A szakmai vizsgák tételei között is vannak a környezetvédelemmel kapcsolatos tételek. A szakközépiskolai évfolyamon a fizika kivételével nincs régi hagyománya a természetismereti tárgyak tanításának. A biológia, kémia és a földrajz sajátosságaiból adódóan a környezetvédelem problémái tananyaghoz kapcsolódóan előkerülnek. Át kell tekinteni azonban az egyes tárgyakban rejlő lehetőségek összehangolásának lehetőségét, hogy a célkitűzésekben megfogalmazottakat jobban meg tudjuk valósítani. Az egyes tantárgyak témaköreiben tudatosan kell figyelni a környezettudatos nevelés lehetőségeire. Az osztályfőnöki órák anyagában is megjelenik a környezeti nevelés, az általános viselkedési kultúra kialakításának szerves része a tudatos odafigyelés közvetlen környezetünkre, lakóhelyünkre, a helyes magatartás kialakítására. A kirándulások tervezésekor egy-egy környezeti téma kiemelt szerepet kap, a tágabb lakóhely, egy tájegység megismerése segíti a tanulók érzelmi motivációját. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei a helyi tantervekben fogalmazódnak meg. Nem hagyományos tanórai keretben: A tanév során azok az osztályok, amelyek szerencsés esetben erdei iskolában töltenek egy hetet, közvetlenül kerülnek kapcsolatba a természetvédelemmel. Az erdei iskolában a munka speciális órarend szerint folyik, így közelebb hozza a tanulókhoz ezt a kérdést. A 9. évfolyam több éve gólyatáborban vagy gólyakiránduláson kezdi a tanévet, ahol diákjaink tanulják a természettel harmóniában való élés mikéntjét. A WIN keretén belül illetve a jeles napokhoz kapcsolódóan is szervezünk környezetvédelmi programokat. Ezek lehetnek: külső előadók meghívásával előadások, vetélkedők (önállóak vagy komplexek), egyes világnapokhoz (március 22.: a Víz világnapja, március 23.: Meteorológiai világnap, április 22.: a Föld napja, június 5.: Környezetvédelmi világnap, szeptember 23.: Takarítási világnap) kapcsolódó iskolán belüli és kívüli programok, fotó, rajz vagy plakátpályázatok, környezetrendezési akciók az iskolán belül, kerületi parkokban stb., az iskolai környezet (osztálytermek, műhelyek, folyosók) környezetbaráttá tétele, dekorálása, tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, 33
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja szelektív hulladékgyűjtés (már megkezdődött iskolánkban, a súlyosan károsító akkumulátorok gyűjtésére alkalmas tartályt helyezett el az FKF Rt., vállaljuk a szelektív gyűjtés kibővítését, ha a szállítását megoldják). A környezeti nevelés természetesen csak az iskola minden tagjának (tanár, diák, dolgozók) és a szülőknek az összefogásával válik eredményessé. Így tehát a munkába be kell vonni őket is. Támaszkodni kell a tanulók ötleteire, kezdeményezéseire, valamint ki kell használni a témakörökben jártas civil szervezetek által nyújtott segítségeket.
34
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
C. SZAKMAI PROGRAM I.
Az iskola szakképzési rendszere
A fenntartó engedélye alapján a 2012/13. tanévtől indítható szakmai képzés iskolánkban, beszámítással 2/14. évfolyamon is. A szakmacsoportos alapozás és a szakképzés helyi tanterveit a szakmacsoportos kerettantervek alapján készítettük az átjárhatóság és a szakképzésben történő évbeszámíthatóság érdekében. Figyelembe vettük az elektronikai alapismeretek tantárgy érettségi vizsgakövetelményeit. Iskolánk szakmacsoportos alapozó képzése érettségizők részére: 1. Iskolánk szakmai képzései érettségizettek részére: Elektronikai technikus (OKJ: 54 523 02) Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Műszaki dokumentációt állít össze Elektronikai áramköröket tervez Elektronikai áramköröket épít Elektronikai áramkör készítést, gyártást irányít Elektronikai áramköröket üzembe helyez Műszeres bemérést végez és irányít Műszeres hibakeresést végez és irányít Hibajavítást végez és irányít Ipari gyártórendszereket karbantart, üzemeltet Ellenőrzési feladatokat végez és irányít Irányítástechnikai rendszereket programoz Mechatronikai rendszereket működtet A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Az óratervi tábla a mellékelve. 2. Szakmai képzések szakiskolai tanulók részére a 9 – 11. évfolyamon Elektronikai műszerész (34 522 03) Elektromechanikai műszerész (34 522 01) Szakképzési évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Elektronikus áramköröket épít, gyárt Előírás szerinti feszültségre kapcsolja az áramkört Műszeres bemérést végez elektronikus berendezéseken Készre szereli az elektronikus készüléket, berendezést Ellenőrzi a kész elektronikus készülékeket, berendezések helyes működését
35
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja A szakképesítéssel rokon szakképesítések: 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Az óratervi tábla a mellékelve.
II. Beszámíthatóság és átvétel az iskola képzési rendszerében 1. A szakiskolai képzés keretében: A szakiskolában egységes szakmai oktatás folyik a 9- 11. évfolyamokon tanulók számára. Más iskolából történő átvétel, átjelentkezés esetén, a választott szakmától függően, a képzés szempontjából alapvetően lényeges ismeretek esetében beszámolási kötelezettséget írhatunk elő. A beszámoló eredményétől függően az iskola a szülővel történt egyeztetés alapján megváltoztathatja a szakmai képzés irányultságát. Az eredményes beszámoló érdekében a felkészülést elősegítjük. 2. Beszámíthatóság a szakközépiskolai képzésen belül: A szakmacsoportos képzés keretében eredményesnek csak a befejezett évfolyam ismerhető el. Azon tantárgyak esetében, ahol a tanuló átvételét megelőző tanulmányainak tartalma jelentősen eltér az iskolánkban feldolgozott tananyag tartalmától (helyi tantervek előírásai), különbözeti vizsga írható elő. A különbözeti vizsga tématerületeit, a felkészülés forrásanyagának megadásával, a szaktanár írásban közli a tanulóval. Szükség esetén az iskola felkészítő foglalkozással segítheti az eredményes különbözeti vizsga letételét. 3. Beszámíthatóság az érettségi vizsgára épülő szakmai képzések esetében: Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban a szakközépiskolai tantárgyi és képzési struktúrában felépített tanulmányi rend szerint képzett tanulók a szakmai képzés szempontjából eredményes négyéves szakközépiskolai tanulmányaik alatt mind az óraszám, mind pedig a szakmai tartalom szempontjából teljesítették a szakmai képzés első évfolyamára előírt követelményeket. Ha a tanuló a szakmai alapozó tantárgyakból eredményes érettségi vizsgát tett, kérésére bizonyítványa és ismeretei alapján az I/13. szakképző évfolyamon felmenthető a megfelelő alaptantárgyak óráinak látogatása alól. Ebben az esetben az adott tantárgy év végi érdemjegye az érettségi vizsgán elért érdemjeggyel egyezik meg. A beszámítható tantárgyak az Elektrotechnika és az Elektronikai alapismeretek az alábbi szakmai képzéseknél: Elektronikai technikus (OKJ: 54 523 02) Orvosi elektronikai technikus (OKJ: 54 523 04) Távközlési technikus (OKJ: 54 523 05) Erősáramú elektrotechnikus (OKJ: 54 522 01) Automatikai műszerész (OKJ: 54 523 01) Mechatronikai műszerész (OKJ: 52 523 01) Amennyiben az OKJ felülvizsgálatára sor kerül, az új tantárgyi tartalmak figyelembevételével, az érdekelt szakmai munkaközösségek határozzák meg a beszámítható tantárgyak körét. 36
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban a szakközépiskolai tantárgyi és képzési struktúrában felépített tanulmányi rend szerint képzett tanulók a szakmai képzés szempontjából eredményes négyéves szakközépiskolai tanulmányaik alatt mind az óraszám, mind pedig a szakmai tartalom szempontjából teljesítették a szakmai képzés első évfolyamára előírt követelményeket. Ezért ezek a tanulók - kérésükre - a szakmai képzés első évfolyama alól felmenthetők. A beszámítási és felmentési kérelmeket az érintett szakmai munkaközösség megvizsgálja és véleményezi. A vélemény alapján az igazgató dönt az engedélyezésről.
III. A szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása Iskolánk tanműhelye teljes egészében kiszolgálja a szakmai képzéseinknél felmerülő kapacitásigényeket. Felszereltsége a szakképzés fejlesztését célzó és a termelő, szolgáltató szervezetekkel létrejött együttműködéseknek köszönhetően folyamatosan megújul. Így biztosítani tudjuk a munkafeladatok megtanulásához és elvégzéséhez szükséges, korszerű felszereltséget. A gyakorlati foglalkozásokat a helyi és szakképzési tantervek előírásainak figyelembevételével az iskolai órarendbe építve szervezzük. A foglalkozások időpontjának meghatározásához figyelembe vesszük a tömbösíthetőséget. Az iskolánkban képzett szakmák munkaterületeinek rövid áttekintése: Elektronikai technikus (54 523 01) Önállóan vagy mérnöki irányítás mellett részt vesz elektronikai, analóg és digitális, teljesítményelektronikai, műszer- és méréstechnikai, irányítástechnikai, számítógépes folyamatvezérléseket megvalósító áramkörök, készülékek és berendezések tervezésében. Elvégzi ezeknek a szerkezeteknek a szerelését, javítását, beállítását. Részt vesz a mérnöki tevékenységet nem igénylő fejlesztési részfeladatok elvégzésében. Munkavégzése során műszaki dokumentációt értelmez és készít, alkalmazza a szakterületéhez kapcsolódó szabványokat. A gyakorlatban alkalmazza a munkajogi, gazdasági és vállalkozási ismereteit. Képzettsége alapján alsóbb szintű vezetői munkaterületeket is betölthet.
37
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
D. Z Á R Ó D O K U M E N T U M O K I.
A pedagógiai program érvényessége, nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott programhoz való hozzáférés lehetőségei Iskolánk pedagógiai programja az érdeklődők számára hozzáférhető munkaidőben az iskola könyvtárában vagy titkárságán, illetve internetes honlapunkon (www.wmszki.hu) korlátlanul. A nevelőtestület a pedagógiai program megvalósulását folyamatosan figyelemmel kíséri. A testület – a szülői szervezet illetve a diákönkormányzat véleményét is figyelembe véve – a programot szükség esetén a következő tanév végén módosíthatja. Az értékelés, felülvizsgálat tervezett időpontja: 2015. A pedagógiai program érvényességi ideje: 2017. szeptember 1.
II. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai Záradékok Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek
III. A pedagógiai program mellékletei Óratervek Helyi tantervek A középszintű érettségi vizsga témakörei
Budapest, 2013. március 25-én.
Gyenesné Deák Ildikó igazgató
38
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Záradékok:
1. A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola (1149 Budapest, Várna u. 23.) nevelőtestülete 2013. március 25-én megtartott értekezletén ezt a pedagógiai programot mellékleteivel együtt megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelőtestület képviseletében két választott képviselő az alábbiakban aláírásával tanúsítja.
Budapest, 2013. március 25.
................................................... Nagy Sándor
................................................... Palotai Gábor
2. Az iskolai szülői munkaközösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai programban foglaltakkal egyetértünk, annak előkészítő fázisában véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Budapest, 2013. március 28.
................................................... Gimesi Erika a Szülői Munkaközösség elnöke
3. Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program készítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk, a programban foglaltakkal egyetértünk.
Budapest, 2013. március 25. ................................................... Groidl Patrik Róbert az Iskolai Diákügyvivő Testület elnöke
A fenntartó jóváhagyása:
39
A Wesselényi Miklós műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja A PEDAGÓGIAI PROGRAM JÓVÁHAGYÁSA A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26.§ (1) bekezdése értelmében a Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 1149 Budapest Várna u. 23. felülvizsgált és a nevelőtestület által elfogadott Pedagógiai Programot jóváhagyta:
Budapest, 2013.
Gyenesné Deák Ildikó intézményvezető
40
Ó R AT E RV E K
a Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
pedagógiai programjához
2013.
Kifutó képzéseink: Szakiskola, előrehozott szakképzés OKJ:33 522 01 Elektronikai műszerész 06.elektrotechnika-elektronika szakmacsoport
12-13
Tantárgyak
I/ 9. évfolyam
13-14
óraszámok éves
heti
csopb.
éves
108 72 72 144 72 72 108 36 684
3 2 2 4 2 2 3 1 19
0 0 2 0 0 2 0 0 0
Műszaki rajz és dokumentációs ismeretek Elektrotechnika, elektronika Információ feldolgozás és adatátvitel Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli ismeretek Szakmai elmélet
72 108 0
2 3 0
0 180
Informatikai alaptevékenységek Elektronikai gyakorlati ismeretek Műszerek és mérések Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli készülékek gyártása Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli mérések
Szakmai gyakorlat Heti tanulói óraszám Gyakorlati csoportbontás óraszáma
14-15
II/ 11. évfolyam
óraszámok
Anyanyelv és tanulástechnika Matematika Idegen nyelv Társadalmi és művészeti ismeretek Természettudományos ismeretek Média technológia Testnevelés Osztályfőnöki Közismeret összesen
Technológiai alapműveletek,munkaszervezés
II/10. évfolyam heti
óraszámok csopb.
éves
72 36 72 108 36 36 72 36 504
2 1 2 3 1 1 3 1 14
0 0 2 0 0 1 0 0 0
0 0 0
0 108 180
0 3 5
0 5
0 0
36 324
108 144 144 0
3 4 4 0
6 8 8 0
0
0
0
0
396 1260
heti
csopb.
16 0 0 32 32 0 64 32 208
0,5 0 0 1 1 0 3 1 6,5
0 0 0 0 0 0 2 0 0
0 0 0
0 128 128
0 4 4
0 0 0
1 9
0 0
128 384
4 12
0 0
0 0 144 144
0 0 4 4
0 0 8 8
0 0 0 128
0 0 0 4
0 0 0 8
0
144
4
8
224
7
14
0
0
0
0 0
192
6
12 0
11
432
12
544
17
35
1260
35
1104
35,5
22
2
24
2
36
2
Szakközépiskola
12-13
06. elektrotechnika-elektronika szakmacsoport
Tantárgyak/évfolyam
Irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Ember és társadaloismeret, etika Idegen nyelv,*** német, angol Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra
Testnevelés és sport** Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika / Műszaki informatika Természetismeret összesen Szabadon felhasználható óra Szakmacsop. alapozó ism. / Szakmai alapismeretek Elktrotechnika / Elektronikai alapismeretek
éves 74 74 74 0 111 148 0 74 37 111 74 0 0 74 74 222
9. évfolyam óraszámok heti csopb. 2 2 2 2 0 3 3
13-14
4
0 2
1 3 2 0 0
2
2
2
2
6
éves 74 74 74 0 111 111 37 0 37 185 74 74 74 0 74 296
0
10. évfolyam óraszámok heti csopb. 2 2 2 0 3 3 3 1
0 1 5 2 2
2 0 2
2
8
0
74
2
Szakmacsop alapozó gyak./ Szakmai alapozó gyak.
148
Szakmai orientáció összesen Szakmacsop. alapozó oktatás összesen
222 0
4 6
74
2
148 222 0
4 6
1221
33
Szakmai alapozó mérések
Heti tanulói alapóraszám
1147
31
8
8
14-15 éves 111 37 74 37 111 111 37 0 37 185 74 0 0 0 74
11. évfolyam 15-16 12. évfolyam óraszámok óraszámok heti csopb. emelt* éves heti csopb. emelt* 3 96 3 1 32 1 2 96 3 1 0 3 3 96 3 3 3 96 3 1 0 0 0 1 32 1 5 160 5 2 64 2 0 0 0 2 2 64 2 2
148
4
128
4
0
0
0
0
148 74 148
4
4
2
2
2
2
4
8
128 64 128
4
8
370
10
320
10
1258
34
1056
33
Emelés össz. óraszám 2 0 Csoportbontásra felhasznált óraszám 15 13 15 * Az emelt színtű képzést a tanulói igények és a szabad órakeret lehetőségén belül indítjuk, tanulónként két tantárgy választását tesszük lehetővé. 11. Évfolyamtól kötelező vizsgatárgyak közép, vagy emelt szinten: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv 11. Évfolyamtól kötelezően választandó egy tantárgy, emeltszinten: fizika, elektronika alapjai, informatika vagy középszinten: fizika,elektronika alapjai, informatika, testnevelés
15
3
Szakközépiskola, nyelvi előkész
12-13
Tantárgyak/évfolyam
Irodalom Kommunikációs kultúra/Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Ember és társ./Társadalomismeret és etika
Idegen nyelv,(3)/ idegen nyelvi civilizáció Matematika Tanulásmódszertan/Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra
Testnevelés és sport (2) Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika / Műszaki informatika
9. Ny évfolyam 13-14
óraszámok
06. Elektrotechnika-elektronika
éves
heti csopb.
0 74 0 37 518 111 37 0 37 111
0 2 0 1 14 3 1 0 1 3
0 0 0 0 148
0 0 0 0 4
Természetismeret összesen Szabadon felhasználható óra
0
Szakmacsop alapozó gyak./ Szakmai alapgyak.
0 1073
4
0 2
1 5 2 0 0 2
2
2
6
29
74 148 222 0
1221
14-15 éves 74 74 74 0 2 111 111 37 0 37 185 74 74 74 0 74 296
0 0 0 0 0
Szakmai alapozó mérések
Heti tanulói alapóraszám
4
222
Szakmacsop. alapozó ism. / Szakmai alapismeretek Elektrotechnika / elektronikai alapismeretek
Szakmai orientáció összesen Szakmacsop. alapozó oktatás összesen
14
éves 74 74 74 0 111 148 0 74 37 2 185 74 0 0 74 74
9. évfolyam óraszámok heti csopb. 2 2 2 2 0 3 3
10. évfolyam 15-16 11. évfolyam 16-17 12. évfolyam óraszámok óraszámok óraszámok heti csopb. éves heti csopb. emelt* éves heti csopb.emelt* 2 111 3 96 3 2 37 1 32 1 2 74 2 96 3 0 37 1 0 3 3 2 111 3 3 2 96 3 3 2 3 111 3 96 3 1 37 1 32 1 0 0 0 0 0 1 37 1 32 1 5 185 5 160 5 2 74 2 64 2 2 0 0 2 0 0 0 0 0 2 2 74 2 2 64 2 2 8
0
2 4 6 33
74 8
2
148 222 0
4 6
1221
33
8
148
4
128
4
0
0
0
0
148 74 148
2
2
2
2
4
8
128 64 128
4
8
370
10
320
10
1258
34
1088
34
4
4
Emelés össz. óraszám 1,5 2 2 Csoportbontásra felhasznált óraszám 18 15 13 15 15 * Az emelt színtű képzést a tanulói igények és a szabad órakeret lehetőségén belül indítjuk, idegen nyelv kötelezően választott és + egy tantárgy választását tesszük lehetővé. 11. Évfolyamtól kötelező vizsgatárgyak közép, vagy emelt szinten: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv 11. Évfolyamtól kötelezően választandó egy tantárgy, emeltszinten: fizika, elektronikai alapismeretek, informatika vagy középszinten: fizika,elektronikai alapismeretek, informatika, testnevelés 3) A "a nyelvi előkészítő"évfolyamot végzettek, 10-11. évfolyamon emelt szintű nyelvi képzéssel folytathatják tanulmányikat (5 nyelvóra/hét)
4
Új képzéseink – a 2012-es kerettantervek szerint: Szakiskola, 3 éves szakképzés OKJ:34 522 03 Elektronikai műszerész 06.elektrotechnika-elektronika szakmacsoport
Tantárgyak
13-14
I/ 9. évfolyam
14-15
II/10. évfolyam
óraszámok éves
heti
15-16
III/11. évfolyam
óraszámok csopb.
éves
heti
óraszámok csopb.
éves
heti
csopb.
Kommunikáció - magyar nyelv és ir. Matematika Idegen nyelv Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismeret összesen
36 36 72 36 36 180 36 612
2 2 2 2 3 5 1 17
0 0 2 0 0 0 0 0
36 36 72 36 0 180 36 396
1 1 2 1 0 5 1 11
0 0 2 0 0 0 0 0
0 0 68 0 0 170 34 272
0 0 2 0 0 5 1 8
0 0 2 0 0 0 0 0
Műszaki ismeretek/Ipari alkalmazástechnika
108 108 0 0 216
3 3 0 6
0 0 0 0 0
0 108 108 0 216
0 3 3 0 6
0 0 0 0 0
96 0 96 96 288
3 0 3 3 9
0 0 0 0 0
108 144 144 0
3 4 4 0
3 8 8 0
0 0 288 0
0 0 8 0
0 0 8 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0
0
0
144
0
0
64
2
2
9 17
480 544
15 17
15
11
324 756
9
396
1104
34
Elektrotechnika, elektronika Elektronikus áramkörök Foglalkoztatás I-II Szakmai elmélet Informatikai alaptevékenységek Technológiai alapműveletek,munkaszervezés
Elektronikai gyakorlati ismeretek Műszerek és mérések Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli készülékek gyártása
Ipari alkalmazástechnikai gyakorlat Szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat Heti tanulói óraszám Gyakorlati csoportbontás óraszáma
140 1224
34
140 1224
19
34 17
19
5
Szakiskola, 3 éves szakképzés OKJ:34 522 01 Elektromechanikai műszerész
13-14
I/ 9. évfolyam
06.elektrotechnika-elektronika szakmacsoport
Tantárgyak Kommunikáció - magyar nyelv és ir. Matematika Idegen nyelv Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismeret összesen Műszaki ismeretek Elektromechanika Ügyfél kommunikáció Foglalkoztatás I-II Szakmai elmélet Informatikai alaptevékenységek Ügyfélkommunikációs gyakorlat Elektronikai gyakorlati ismeretek Műszaki gyakorlat
14-15
II/10. évfolyam
óraszámok éves
heti
15-16
óraszámok csopb.
éves
72 72 72 72 108 36 180 36 648
2 2 2 2 3
0 0 2 0 0
5 1 17
108 108 72 0 288 108 72 0 144
heti
óraszámok csopb.
éves
Gyakorlati csoportbontás óraszáma
csopb.
1 1 2 1 0
0 0 2 0 0
0 0 68 0 0
0 0 2 0 0
0 0 2 0 0
0 0 0
5 1 11
0 0 0
170 34 272
5 1 8
0 0 0
3 3 2 0 8
0 0 0 0 0
0 216 36 0 252
0 6 1 0 7
0 0 0 0 0
0 136 0 102 238
0 4 0 3 7
0 0 0 0 0
3 2 0 4
3 4 0 8
0 72 36 0
0 2
0 2
0
0
0 68 0 0
0 2 0 0
0 0 0 0
64
2
2
510 642
15 19
15
1104
34
36 360
9
0
34
Összefüggő szakmai gyakorlat Heti tanulói óraszám
heti
36 36 72 36 0 36 180 36 432
Szórakoztatóelektronikai és adatátviteli készülékek gyártása
Elektromechnaikai gyakorlat Szakmai gyakorlat
III/11. évfolyam
504 612
14 16
0
34
140 15
14 140 16
19
6
Szakközépiskola
13-14
06. elektrotechnika-elektronika szakmacsoport
Tantárgyak/évfolyam
Irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Etika Idegen nyelv,*** német, angol Matematika Művészetek-Mozgóképkult. és médiaism. Osztályfőnöki óra
éves 74 74 111 0 148 111 0
9. évfolyam óraszámok heti csopb. 2 2 2 3 0 4 4 3 3 0
37 185 74 74 0 74 74
1 5 2 2 0
296
Szabadon felhasználható óra Szakmacsop. alapozó ism. / Szakmai alapismeretek Elktrotechnika / Elektronikai alapismeretek
Testnevelés és sport** Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika / Műszaki informatika Természetismeret összesen
14-15
1 1
éves 111 37 74 0 111 111 37
10. évfolyam óraszámok heti csopb. 3 1 2 0 3 3 3
1 5 2
8
296
37
1
74
2
2
2
1
148
Szakmai orientáció összesen Szakmacsop. alapozó oktatás összesen
222 0
Heti tanulói alapóraszám
1258
4 6 34
8
1
11. évfolyam 16-17 12. évfolyam óraszámok óraszámok heti csopb. emelt* éves heti csopb. emelt* 3 2 96 3 2 1 32 1 3 2 96 3 2 1 0 3 3 2 96 3 3 2 3 2 96 3 3 2 0 0
37 185 37 0 74 0 74
1 5 1
8
185
37
1
111
3
1
2 1 2
2
Szakmai alapozó mérések Szakmacsop alapozó gyak./ Szakmai alapozó gyak.
éves 111 37 111 37 111 111 0
1
37 185 74 37 74 37 74
2
15-16
148 259 0
4 7
1258
34
8
2
32 160 0 0 32 0 64
1 5 0
5
96
3
37
1
32
1
148 0 148
0
0
0
0
4
8
224 0 128
4
8
1
2 2
2
4
2
2
1 2
2
7
296
8
352
11
1221
33
1056
33
Emelés össz. óraszám 4 2 Csoportbontásra felhasznált óraszám 19 13 13 Összefüggő nyári gyakorlat 70 105 160 * Az emelt színtű képzést a tanulói igények és a szabad órakeret lehetőségén belül indítjuk, tanulónként két tantárgy választását tesszük lehetővé. 11. Évfolyamtól kötelező vizsgatárgyak közép, vagy emelt szinten: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv 11. Évfolyamtól kötelezően választandó egy tantárgy, emeltszinten: fizika, elektronika alapjai, informatika vagy középszinten: fizika,elektronika alapjai, informatika
2
2
2
16
7
Szakközépiskola, nyelvi előkész
13-14
Tantárgyak/évfolyam
Irodalom Kommunikációs kultúra/Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek
Etika Idegen nyelv,(3)/ idegen nyelvi civilizáció Matematika Tanulásmódszertan
Művészetek-Mozgóképkult. és médiaism. Osztályfőnöki óra
Testnevelés és sport (2) Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika / Műszaki informatika
9.NY évfolyam 14-15
óraszámok
06. Elektrotechnika-elektronika
éves
heti csopb.
0 74 0 0 666 74 37 0 37 185
0 2 0 0 18 2 1 0 1 5
0 0 0 0 148
0 0 0 0 4
Természetismeret összesen Szabadon felhasználható óra
0
Szakmacsop alapozó gyak./ Szakmai alapgyak.
0 1221
0
1 5 2 2 0 2
2
2
15-16 éves 111 37 1 74 0 2 111 111 0 37 37 185 74 37 74 37 1 74
8
296
1 0 0 0 0
Szakmai alapozó mérések
Heti tanulói alapóraszám
4
296
Szakmacsop. alapozó ism. / Szakmai alapismeretek Elektrotechnika / elektronikai alapismeretek
Szakmai orientáció összesen Szakmacsop. alapozó oktatás összesen
18
éves 74 1 74 111 0 111 1 111 0 0 37 185 74 74 0 74 1 74
9. évfolyam óraszámok heti csopb. 2 2 2 3 0 3 3 3 3 0
33
74 148 222 0
1221
10. évfolyam 16-17 11. évfolyam 17-18 12. évfolyam óraszámok óraszámok óraszámok heti csopb. éves heti csopb. emelt* éves heti csopb.emelt* 3 111 3 2 96 3 2 1 37 1 32 1 2 111 3 2 96 3 2 0 37 1 0 3 3 2 111 3 3 2 96 3 3 2 3 111 3 2 96 3 3 2 0 0 0 32 1 1 0 0 0 0 1 37 1 32 1 5 185 5 160 5 2 37 1 1 0 0 2 1 0 0 2 74 2 0 1 0 0 2 2 2 74 2 2 64 2 2 8
185
1
2 4 6 33
111 8
1
5
64
1 3
148 259 0
4 7
1258
34
8
1
148 0 148
2
1 4
2
0
0
4
8
7
224 0 128
0
0
4
8
296
8
352
11
1221
33
1056
33
2
Emelés össz. óraszám 3 5 5 2 Csoportbontásra felhasznált óraszám 22 18 13 13 16 Összefüggő nyári gyakorlat 70 105 160 * Az emelt színtű képzést a tanulói igények és a szabad órakeret lehetőségén belül indítjuk, idegen nyelv kötelezően választott és + egy tantárgy választását tesszük lehetővé. 11. Évfolyamtól kötelező vizsgatárgyak közép, vagy emelt szinten: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv 11. Évfolyamtól kötelezően választandó egy tantárgy, emeltszinten: fizika, elektronikai alapismeretek, informatika vagy középszinten: fizika,elektronikai alapismeretek, informatika, testnevelés
8
Szakközépiskola, szakképző évfolyam OKJ:54 523 01 Elektronikai technikus 06.elektrotechnika-elektronika szakmacsoport
Tantárgyak Elektrotechnika, elektronikus áramkörök Műszaki rajz és dokumentációs ismeret
Informatikai angol Villamosipari technológia Alkalmazott számítástechnika PLC alapismeretek Mikrovezérlők Automatizálási ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet összesen:
Közismeret összesen: Informatikai alaptevékenységek Technológiai alapműveletek, munkaszervezés
Elektronikai gyakorlati ismeretek Villamosipari technológia gyakorlat Ipari gyakrorlati ismeretek Alkalmazott elektronika Automatizálási gyakorlat Alkalmazott számítástechnológiai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen: Heti tanulói óraszám
Gyakorlati csoportbontás óraszáma
éves 216 36 72 36 72 0 0 0 36 72 432 108
1/13. évfolyam óraszámok heti csopb. 6 0 1 2 2 2 1 0 2 0 0 0 0 0 0 0 1 0 2 0 12 0 3
36 72 216 36 144 0 0 0 504
1 2 6 1 4 0 0 0 14
1044
29
12-13
2 4 12 2 8 0 0 0
32
éves 128 0 0 64 0 32 32 64 32 64 320 96
2/14. évfolyam óraszámok heti csopb. 4 0 0 0 0 0 2 0 0 0 1 0 1 0 2 0 1 0 2 0 10 0 3
0 64 160 0 160 64 128 128 704
0 2 5 0 5 2 4 4 22
1120
35
0 4 10 0 10 4 8 8
44
Az informatikai angol az ismereteket tartalmazó szakmai tárgyak keretében kerül leadásra. A nyári gyakorlat időtartama 90 óra.
9
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
a Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
pedagógiai programjához
2013.
A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
1. A magyar nyelv és irodalom tantárgy érettségi vizsga témakörei 1.1. A magyar nyelv középszintű érettségi témakörei:
Ember és nyelv - A nyelv mint jelrendszer - A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása - A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói - A nyelv mint változó rendszer Kommunikáció - A kommunikáció folyamatának tényezői és funkciói - A kommunikáció formája: a szóbeliség és írásbeliség - A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi közlésben A magyar nyelv története - A nyelvrokonság főbb bizonyítékai - A magyar nyelv történetének fő szakaszai - A nyelvtörténet forrásai – nyelvemlékek - Nyelvújítás - Nyelvművelés Nyelv és Társadalom - A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma - Főbb nyelvváltozatok – köznyelv, nyelvjárások, csoportnyelvek A nyelvi szintek - Hangtan - Alaktan és szótan - Mondattan - A mondat és a szöveg A szöveg - A szöveg egységének tényezői - A szöveg szerkezete és jelentése - A szöveg szóban és írásban - Szövegtípusok A retorika alapjai - A nyilvános beszéd - Érvelés, megvitatás, vita - A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus - A szójelentés - Állandósult nyelvi formák - Nyelvi – stilisztikai változatok - Stíluseszközök - Stílusrétegek
2
A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja 1.2. Az irodalom középszintű érettségi témakörei:
Életművek (6) - Petőfi Sándor - Arany János - Ady Endre - Babits Mihály - Kosztolányi Dezső - József Attila Portrék (4) - Balassi Bálint - Csokonai Vitéz Mihály - Berzsenyi Dániel - Kölcsey Ferenc - Vörösmarty Mihály - Mikszáth Kálmán - Móricz Zsigmond - Szabó Lőrinc - Radnóti Miklós - Weöres Sándor - Ottlik Géza - Márai Sándor - Pilinszky János Látásmódok (3) - Zrínyi Miklós - Jókai Mór - Karinthy Frigyes - Illyés Gyula - Örkény István - Nagy László A kortárs irodalomból (1) - Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból Világirodalom (2) - Antikvitás és Biblia - Reneszánsz - Felvilágosodás - Romantika és realizmus a XIX. században - Avantgárd Színház- és drámatörténet (2) - Szophoklész - Shakespeare - Moliére - Katona József - Madách Imre
3
A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
Az irodalom határterületei (1) - Népköltészet- műköltészet - Irodalom filmen – az adaptáció - A szórakoztató irodalom, tudományos fantasztikus irodalom - Egy-egy tipikus műfaj (útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény) Regionális kultúra (1) - Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok - Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve (pl.: A reformkori Pest kulturális élete, A Nyugat szerepe Budapest kulturális életében)
2. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy érettségi vizsga témakörei
Gazdaság és gazdaságpolitika - Jellemezze az újkor elején kialakuló gazdasági fejlődést Európában. - Mutassa be a XIX. század második felében Európa és a gyarmati területek gazdasági viszonyát! - Milyen szerepet töltött be az állam a XX. század folyamán a gazdasági problémák megoldásában? Egyén, közösség, társadalom - Jellemezze a magyar társadalom szerkezetét a XI-XV. században! - Mutassa be a felvilágosodás hatására kialakult polgári államot! - Jellemezze a magyar társadalmat a két világháború között! Vallás egyház társadalom - Hasonlítsa össze az ókori görög és római vallást! - Ismertesse a katolikus egyház szerepét a feudális magyar állam létrehozásában! - Mutassa be a reformáció hatását és következményeit! Anyagi-technikai és szellemi kultúra - Ismertesse a munkamegosztási rendszereket a céhektől a gyáripar kialakulásáig! - Sorolja fel a középkori technikai találmányokat! Mutassa be hatásukat a gazdasági életre! - Ismertessen magyar tudományos és technikai felfedezéseket a XIX-XX. század idején! Népesség, település életmód - Hasonlítsa össze az ókori várost a középkori szabad királyi várossal! - Ismertesse az urbanizáció folyamatát a XIX. század idején. - Mutassa be hogyan változott meg a humanizmus és reneszánsz hatására az embereszmény! Birodalmak, kis államok, szabadságharcok - Ismertesse a Római Birodalom hanyatlásának okait és körülményeit! - Mutassa be az oszmán török terjeszkedés folyamatát, majd a Birodalom bukásának körülményeit! - Ismertesse a magyar szabadságharc eseményeit 1848 -1849-ben!
4
A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
Művelődés és kultúra - Mutassa be a kötelező oktatás bevezetésének legfontosabb állomásait a magyar történelemben! - Mutassa be a legjelentősebb román, gótikus és reneszánsz stílusú építészeti alkotásainkat! - Jellemezze a XVIII-XIX. század folyamán kialakult festészeti és építészeti irányzatokat! Helytörténeti téma - Mutassa be hogyan alakult ki a jelenlegi Budapest a XX. század folyamán! - Ismertesse a tanuló ifjúság életkörülményeinek változását a XX. század folyamán! A modern demokráciák működése - Mutassa be a rendszerváltás után kialakult parlamenti választási rendszer működését! - Ismertesse az Alkotmánybíróság szerepét a jelenlegi törvényhozásban! Szabad téma a helyi tanterv alapján - Mutassa be Wesselényi Miklós szerepét a reformkor idején! - Ismertesse Wesselényi Miklós életének történetét!
3. Az idegen nyelv (angol, német) tantárgyak érettségi vizsga témakörei
Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások - Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben - Időjárás Az iskola - Saját iskolánk bemutatása - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 5
A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód - Étkezési szokások a családban - Ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet - Kulturális események Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
4. A matematika tantárgy érettségi vizsga témakörei
Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Halmazok - Matematikai logika - Kombinatorika - Gráfok Számelmélet, algebra - Alapműveletek - A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek - Racionális és irracionális számok - Valós számok - Hatvány, gyök, logaritmus - Betűkifejezések - Arányok - Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek - Középértékek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei - A függvény - Egyváltozós függvények - Sorozatok Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Elemi geometria - Geometriai transzformációk - Síkbeli és térbeli alakzatok - Vektorok síkban és térben 6
A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja - Trigonometria - Koordinátageometria - Kerület, terület - Felszín, térfogat Valószínűségszámítás, statisztika - Leíró statisztika - A valószínűség elemei
5. A fizika tantárgy érettségi vizsga témakörei
Az egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen változó mozgás kinematikai leírása, a szabadesés. A dinamika alaptörvényei, a testek tehetetlensége, a lendület és a lendület megmaradásának törvénye, a hatás és ellenhatás törvénye. Munka, energia, az energia megmaradásának törvénye, teljesítmény, hatásfok, a munkatétel. A mechanikai energia és munka fajtái. Mechanikai rendszerek, nyitott és zárt rendszer, a tömegközéppont, a lendület megmaradása, a mozgási energia és a munkatétel. Periodikus mozgások (egyenletes körmozgás, harmonikus rezgőmozgás, kényszerrezgés, rezonancia, a matematikai inga, hullámmozgás). Gázállapot. A gázok tulajdonságai, állapotjelzői, a hőmérséklet és a részecskemozgás, az anyagmennyiség és a belső energia. Az ideális gázok egyszerű állapotváltozásai. Állapotváltozás állandó hőmérsékleten, állandó nyomáson ill. állandó térfogaton. Az ideális gázok állapotegyenlete. A reális gázok termikus tulajdonságai. Hőkapacitás, fajhő, mólhő. A termodinamika főtételei. A szilárd testek termikus tulajdonságai, belső energia, fajhő. A szilárd testek hőtágulása. Az elektrosztatikus mező és jellemzői, Coulomb törvénye, kapacitás, kondenzátorok. Az egyenáram, Ohm törvénye, ellenállás, hálózatok törvényei. Az időben állandó mágneses mező, az indukcióvektor, a Lorentz-erő, az elektromágneses indukció, önindukció. A váltakozó feszültség és áram, effektív feszültség és effektív áramerősség. A váltakozó áram munkája és teljesítménye, ohmos, induktív és kapacitív ellenállás. A transzformátor. Elektromágneses rezgések és hullámok. A rezgőkör, csillapítatlan rezgések. Az elektromágneses hullámok terjedése. Az elektromágneses színkép. Fénytan. A fény mint elektromágneses hullám, a fény visszaverődése és törése, polarizáció, interferencia, fényelhajlás. Geometriai optika, lencsék és tükrök. Fényelektromos jelenségek, az elektron tömege, töltése, hullámhossza. A vonalas színkép. Elektromos vezetés gázokban, folyadékokban és szilárd anyagokban. Az atommag összetétele. Proton és neutron, magerők. Tömeghiány, egy nukleonra jutó kötési energia.
7
A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
Radioaktivitás, magreakciók, láncreakció. Az atomenergia felhasználása, atomerőművek. A gravitáció. A nehézségi erő, az általános tömegvonzás törvénye. Súly és súlytalanság. A bolygók mozgása, Kepler törvényei, csillagászat.
6. Az informatika tantárgy érettségi vizsga témakörei
Hardver alapismeretek -
Fogalmak helyes használata Eszközök ismerete Lemezpartíciók használata
Szoftver alapismeretek
- Fogalmak helyes használata - Programok telepítése - Operációs rendszer használata - Állományok kezelése - Segédprogramok használata Szövegszerkesztés - Szövegszerkesztő használata - Grafikai kiegészítő ismeretek Táblázatkezelés - Táblázatkezelő használata Informatikai alapismeretek - Számábrázolás, számrendszerek Hálózati ismeretek - Hálózati alapok - Bejelentkezési környezet kialakítása - Hálózati operációs rendszer használata - Kommunikáció a hálózaton Programozási alapismeretek - Programozási alapismeretek - Algoritmusok - A programkészítés környezete - Programnyelv ismerete - Programozási tételek - Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság - Az objektumorientált programozás alapjai Adatbázis kezelés - A relációs adatbázis kezelés alapfogalmai - Adatbázis-kezelő használata - Alapvető adatbázis kezelési műveletek - Az SQL nyelv használata
7. A testnevelés tantárgy érettségi vizsga témakörei
Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.
8
A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja
A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában. A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében. Az iskolai testnevelés célja és feladatai. A bemelegítés szerepe és lehetőségei. A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői. „Az atlétika, a sportok királynője.” A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben. Az úszás jelentősége az ember életében. Egy természetben űzhető sportág bemutatása. A ritmikus gimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A küzdősportok és az önvédelem. Egy szabadon választott sportág bemutatása.
8. Az elektronikai alapismeretek érettségi vizsga témakörei
Villamos alapfogalmak Egyenáramú hálózatok alaptörvényei A villamos áram hatásai Energiaforrások Villamos erőtér Mágneses erőtér Szinuszos mennyiségek - Váltakozó áramú áramkörök Többfázisú hálózatok Villamos gépek Passzív elektronikai áramkörök Félvezető áramköri elemek Tranzisztoros alapáramkörök Alapáramkörök alkalmazásai Impulzustechnikai alapáramkörök Digitális alapáramkörök
Budapest, 2013. március 25.
Gyenesné Deák Ildikó igazgató
9
A Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Az iskola-egészségügyi szolgálat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programjában foglaltakkal egyetértünk, annak előkészítő fázisában véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Budapest, 2013. március 27.
................................................... ifjúsági orvos
Budapest, 2013. március 27-én.
Gyenesné Deák Ildikó igazgató
10
Intézményi Minőségirányítási Program
Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
11/60 oldal