Óvodánk az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának tagja

Normafa Óvoda Helyi Pedagógiai Programja

Óvodánk az Egészséges Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának tagja

„A pedagógus tudja, hogy amit szeretettel és tisztességgel épít, az örökre megmarad.” (J. N. Shlatter)

A NORMAFA ÓVODA KÉT FELADAT ELLÁTÁSI HELYEN MŐKÖDIK

Székhely óvoda címe: 1121 Budapest Hegyvidék, Normafa út 30.-32.

Tagóvoda címe: 1121 Budapest Hegyvidék, İzike út 32. 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. NEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA, FELADATAI ................................................................................................. 4 1.1. PROGRAMUNK GYERMEKKÉPE.............................................................................................................................. 4 1.2. PROGRAMUNK KONCEPCIÓJÁNAK FŐBB HANGSÚLYAI ................................................................................................ 4 1.3. PROGRAMUNK NEVELÉSI CÉLJAI............................................................................................................................ 6 1.4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS FŐ FELADATAI ............................................................................................................... 7 1.5. A PROGRAM FEJLESZTÉSI RENDSZERE ..................................................................................................................... 8 2. TEVÉKENYSÉGI FORMÁK ............................................................................................................................. 11 2.1. JÁTÉK ........................................................................................................................................................... 11 2.2. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK....................................................................................................................... 17 2.3 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS................................................................................................. 21 3.

A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETE ................................................................................................................. 27 3.1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ................................................................................................................... 27 3.1.1 Az egészségnevelés feladatai, rendszere: .......................................................................................... 28 3.2. A TERMÉSZETI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE ............................................................................ 48 3.3 A KÖRNYEZET ESZTÉTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEINEK MEGISMER-TETÉSE ........................................................................... 56 3.3.1. Vers, mese .......................................................................................................................................... 56 3.3.2. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ............................................................................................... 59 3.3.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc .............................................................................................. 62 3.4 PROGRAMUNK SZERVEZETI ÉS IDŐKERETEI ............................................................................................................. 65 3.4.1. Csoportszervezet ................................................................................................................................ 65 3.4.2. Napirend, heti rend, a párhuzamosan végezhető tevékenységek tervezése, szervezése ................... 65

4. SPECIÁLIS FELADATAINK ............................................................................................................................. 68 4.1. NÉMET KISEBBSÉGI NEMZETISÉGI NEVELÉS ............................................................................................................ 68 4.2. GYERMEKVÉDELEM.......................................................................................................................................... 69 4.2.1. Alapelveink ......................................................................................................................................... 69 4.2.2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek- Fejlesztő foglalkozások ......................................................... 71 4.2.3. Logopédia- fejlesztés .......................................................................................................................... 79 4.2.4. Alkotónapok – képességfejlesztő tevékenységek ............................................................................... 80 5. NEVELÉSI PROGRAMUNK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTEL- RENDSZERE ......................................................... 81 5.1. SZEMÉLYI FELTÉTEL .......................................................................................................................................... 81 5.2. TÁRGYI FELTÉTEL ............................................................................................................................................. 83 5.3. PROGRAMUNK VÉGREHAJTÁSÁNAK, EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ..................................................................... 85 6. NEVELÉSI PROGRAMUNK KAPCSOLATRENDSZERE ...................................................................................... 87 6.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD .................................................................................................................................... 87 6.2. AZ ÓVODA KAPCSOLATA A BÖLCSŐDÉVEL ÉS AZ ISKOLÁVAL ....................................................................................... 88 6.3. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI ......................................................................................................................... 88

2

BEVEZETİ Az utóbbi évek társadalmi, gazdasági változásai széles körben érintették a nevelési és oktatási intézményeket is. Erıteljesebbé vált a sajátos nevelési arculat formálása, az alternatív programok megjelenése. Ezzel egy idıben mind társadalmi szinten, mind az oktatás területén egyre nagyobb hangsúlyt kapott a környezetvédelem, a környezeti nevelés fontossága, az egészséges környezethez való alkotmányos alapjog gyakorlati érvényesítésének elismerése. A környezetvédelmi törvény elfogadásával 1995-ben a környezeti nevelés állami feladattá vált. Tartalmi kereteit a Nemzeti Környezetvédelmi Program és az óvodák számára az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. A hatályos közoktatási törvényre, továbbá a fent jelzett programokra építve kerületi és fıvárosi szintő bemutatókon, pedagógiai napokon ismertté vált gyakorlatunk eredményeit, eddigi tapasztalatait elemezve és összegezve készítettük el 1998-ban a komplex környezeti nevelés programunkat. A fenntartó, által kiemelt, egészséges életmódra való nevelés – összhangban a kerület által meghatározott irányelvekkel – ugyancsak hangsúlyos eleme programunknak. A kerületi intézmény átszervezés következményeként 2003. szeptember 1.-tıl a Normafa Óvoda két feladat ellátási helyen mőködik. A program beválás vizsgálatát és az oktatási törvény módosításait figyelembe véve közösen tártuk fel a környezeti-, és egészséges életmódra nevelés személyiségfejlesztı lehetıségeit. A helyi viszonyaink, adottságaink, sajátosságaink számba vételével határoztuk meg nevelési stratégiánkat. Megırizve a magyar óvodapedagógia hagyományait, értékeit, hosszú távú nevelési céljainkat továbbra is a gyermek- és családcentrikus szemlélet vezérli. Ennek meghatározója az óvodai nevelés szakaszában, mely a gyermek három éves korában kezdıdik és a tankötelezettség megkezdéséig tart, hogy óvodásaink érzelmi biztonságban, szeretetben, szép élményekben gazdagodva minél önállóbban és boldogabban élhessék meg a kisgyermekkort. Szolgáltatásaink bıvítésére 2003. szeptember 1.-tıl a Normafa úti székhelyen német nemzetiségi nevelést is biztosítunk, növelve ezáltal a gyermekek esélyegyenlıségét.

3

1. NEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA, FELADATAI 1.1. PROGRAMUNK GYERMEKKÉPE „Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud addig tartani, Míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, Ha nem csak hallani – de érteni akar, Hogy közel legyen a szívdobogásunk.” (Bírtalan Ferenc)

A gyermek egyszeri és megismételhetetlen személyiség, fejlıdı indivídum szellemi, erkölcsi, biológiai értelemben egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlıdését genetikai adottságok az érés sajátos törvényszerőségei, a spontán környezeti hatások, a neveléssel együttesen határozzák meg. Az óvodás gyermek életkori sajátosságából adódóan érzelmi vezéreltségő, viselkedését az érzelmek uralják. Mindent meg akar ismerni, ki akar próbálni. Aktív, kezdeményezı. Óriási mozgásigénye van. Érdeklıdı, nyitott minden iránt, ami új számára. Nagyfokú kíváncsisága figyelmének, gondolkodásának és beszédének fejlesztı rúgója. A kisgyermek tevékeny, fantáziája szárnyaló. Ami tetszik neki azt sokszor megismétli, utánozza, hogy újra átélje a tevékenység örömét. Egyre több megismerni, megtapasztalni valót fedez fel a környezı világból, hogy aztán jobban eligazodjék benne. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözıségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelı mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Nevelımunkánk alaptétele, hogy tiszteljük, elfogadjuk, szeretjük a gyermeki személyiséget. Az életkorából fakadó szükségleteinek, emberi és a gyermeki jogok érvényesítése és jó közérzete érdekében egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben részesítünk minden gyermeket. Figyelünk rá, ha szükséges segítjük, hogy meglévı hátrányai csökkenjenek. Kiemelt törekvésünk, hogy naponta pozitív érzelmekkel élje át a környezetéhez főzıdı viszonyát és ezáltal is gazdagodjék, harmonikusan fejlıdjék személyisége.

1.2. PROGRAMUNK KONCEPCIÓJÁNAK FİBB HANGSÚLYAI Programunk gyermek- és nevelésközpontú. Alapjának a gyermekek releváns szükségleteit és mindenek felett álló érdekeit tartjuk. Az óvoda fenntartója, valamint az óvodában dolgozó felnıttek közösen felelısek intézményünk nyugodt, egyenletes mőködéséért. A szeretetteljes, jó légkörő óvodai neveléshez átgondolt, stabil rend is szükséges, amit a házirend, SZMSZ, IMIP stb. hivatott biztosítani. Az érzelmi biztonság, bizalmat ébresztı környezet döntı tényezı a gyermek életében, kiegyensúlyozott fejlıdésének is feltétele. Az óvónık óvó, védı, szeretı 4

gondoskodása adja meg ezt a védettséget. Együtt élünk a gyermekekkel, hatékony jelenlétünkkel az óvodások számára kérdezhetı, utánozható mintaként. Az érzelmi biztonsághoz szükséges optimális pedagógiai környezet megteremtését kiemelt feladatnak tekintjük, ahol a befogadó attitőd a multikulturális, interkulturális szemléletmód és nevelıi gyakorlat kialakítása természetesé válik, az óvodapedagógus, a nevelı munkát segítı munkatársak, szülık gyermekek számára egyaránt. Az óvodai nevelés mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az óvodába kerülı gyermek fejlıdése lényeges összetevıjének tekintjük a szocializációt, ami fejleszti az erkölcsi tulajdonságokat. A gyermek éntudatának kialakulása, énérvenyesítı törekvése során a felnıttekkel és társaikkal megtanul együtt élni, együtt gondolkodni és fejlıdik szociális érzékenysége. A társakkal, környezettel való pozitív kapcsolatának erısítésével, közös élmények által, megéli az összetartozás érzését. Az óvodai közösségek értékítélete alakítja az egyént, a csoport környezeti attitődjeit, a környezet pedig visszahat az egyénre, hat értékrendjére, személyiségére. Az óvodáskor szenzitív idıszak a különbözıségek elfogadásában. Az inkluzív, a játék elsıdlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövı gyermek maga is befogadóvá, együttmőködıvé, segítıkésszé, elfogadóvá válik. Bízunk a gyermek fejlıdésében. Tudatos nevelésünk hatásaival, a gyermeki szükségletek kielégítésével, az egyéni bánásmóddal, a gyermek egyéni készségei, képességei fejlesztésével, felerısítjük személyiségének sokoldalú kibontakoztatását. Tiszteletben tartjuk a gyermek életformáját, a játékhoz, mozgáshoz való jogát, amely a szabad gyermekkor feltétele és fejlıdésének alapja. A gyermek csak érzelmi biztonságban, játék által fejlıdik és képes érzelmi intelligenciára szert tenni. A játék a fejlıdés és a fejlesztés legjobb eszköze óvodáskorban. Meggyızıdésünk azonban, hogy a korai fejlıdés tudatos irányítására és az egyes gyermek esélyegyenlıségének megteremtésére, hátrányainak csökkentésére, támogatására vagy prevenciójára is szükség van. A játékból alakul ki és fokozatosan különül el a tanulás és a munka, de fontos, hogy az óvodáskor végéig megmaradjon játékos jellegük. Ezek a gyermeki tevékenységek hatékonyan alkalmazhatóak a környezetét jól ismerı, azt ápoló, védı gyermek nevelésében. A játékot, tanulást, munkát tekintjük a nevelés fı területének. Összehangolt, egymásra épülı, egymást kiegészítı megszervezésük feladatellátásunk meghatározója, a környezeti nevelés számtalan lehetıségének is hordozója. Megvalósításuk során örömteli, tevékeny gyermeki élet biztosítására törekszünk. Óvodánk nevelıtestülete kiemelten kezeli a környezetorientált életmód, környezettudatos magatartásformálás alakítását, megalapozását. A környezettel való ismerkedés, pozitív viszony kialakítása nevelésünk egészében érvényesül, áthatja a teljes óvodai életet.

5

Mindenkinek joga van, hogy egészséges környezetben éljen és védje egészségét. Ehhez a gyermeket önmagával és a környezetéhez való harmónia megtalálásával segítjük hozzá. Az egyéni életmódbeli lehetıségek figyelembevételével szükség szerint alakítjuk az egészséges életmód szokásait, megalapozzuk a környezettudatos életvitelt. Az élet és egymás iránti tiszteletre, együttmőködésre, az ember által létrehozott értékek megbecsülésére, felelıs cselekvésre, magatartásmódokra nevelünk. A gyermek kíváncsiságára, kutató aktivitására építve, a figyelmét a természet felé fordítjuk, erısítve a kapcsolatát környezetéhez. Helyi adottságaink biztosítják a gyermek napi élı, érzelmi, esztétikai kapcsolatát a természettel. Ez a csodálatos környezet számtalan alkalmat kínál egyfelıl, a gyermeki személyiség formálására, pozitív jövıképük kialakítására. Másfelıl mintegy kötelezi is nevelıtestületünket a konstruktív, környezettudatos életvitelre való nevelésre, a környezetkultúra megalapozására. E tekintetben munkánk lényeges eleme: a korszerő természetszemlélet, környezetbarát életmód, ökológiai gondolkodás, pozitív attitődök és magatartás módok megalapozása, a természet életmegırzı funkciójának hangsúlyozása, a fenntarthatóságra nevelés. Mindehhez irányadónak tekintjük a Zöld óvoda cím kritérium rendszerének megfelelı gyakorlat megvalósítását. Módszereink olyan szokások kialakítását is célozzák, melyek birtokában már teljesen természetes, hogy a gyermek vállalja a felelısséget a környezetéért, kifejlıdik mikrokörnyezete iránti tisztelete, szeretete és fenntartása. Óvoda helyi adottságai, környezetünk feltételei, nevelıközösségünk környezeti szemlélete, magatartása, humanisztikus, értékadó környezet-pedagógiája együttesen vezet nevelésünk hatékonyságához. Óvodánk a családok felé nyitott, a gyermekek érdekében kezdeményezı. A szülıkkel való harmonikus együttmőködés kialakítására törekszünk. A kapcsolattartás különbözı formáival tájékozódunk a családok életérıl és bemutatjuk az óvodai élet mozzanatait. Nevelımunkánk a családi nevelést kiegészítve hatékonyan fejleszti a gyermek harmonikus fejlıdését.

1.3. PROGRAMUNK NEVELÉSI CÉLJAI 1. Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó a gyermek érdekeit, egyéni igényeit szem elıtt tartó, élménygazdag óvodai nevelés. 2. Az óvodás gyermek harmonikus, sokoldalú fejlıdésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elısegítése, természetes környezetben, öntevékeny részvétellel. a) A kiemelt figyelmet igénylı gyermekek ellátása, így különösen: • az allergiás vagy légúti megbetegedéssel küzdı gyermekek nevelése egészséges környezetben, • a fejlıdésben lemaradt és/vagy akadályozott gyermekek differenciált fejlesztése, továbbá a várható tanulási zavarok feltárása és ennek alapján 6

•

a tankötelezettséget megelızı évben diszlexia prevencióval, Ayres program elemeivel a korrekciójuk megvalósítása, gyermekvédelem

b) A német nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismertetése a kétnyelvő csoportban 3. Kommunikációs nevelés: problémaérzékeny, színesen kommunikáló, kapcsolatteremtı képességgel rendelkezı gyermekek nevelése.

jó

4. Egészséges életmód szokásainak megalapozása 5. Környezetkultúrára nevelés: a) pozitív kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi – kulturális környezettel, b) környezettudatos, környezetre figyelı magatartásra és az élet tiszteletére, a fenntarthatóságra nevelés.

1.4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Fİ FELADATAI Célunk: A gyermek testi, erkölcsi közösségi, anyanyelvi értelmi fejlıdésének elısegítése, az eltérı egyéni és az életkori sajátosságai figyelembevételével.

FELADATOK •

Testi fejlıdés területén

-

A nevelı hatások kedvezı érvényesülésének elısegítése, biztonságos, esztétikus, egészséges környezet megteremtésével. Egyéni igényeknek, szükségleteknek megfelelı, higiénikus gondozással a gyermek egészségének védelme, megırzése. Az egészséges életmód jó szokásainak megalapozása személyes képességek fejlesztésével. Különös hangsúlyt fektetve a megfelelı mennyiségő, összetételő, korszerő táplálkozási szokások megalapozására, nyers zöldség-gyümölcs napi fogyasztása stb. A testi képességek, a fizikai erınlét, állóképesség, ügyesség, az összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítése rendszeres mozgással, a természetjárás iránti érdeklıdés felkeltése.

-

-

•

Az érzelmi - erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása

-

Pozitív érzelmekben gazdag óvodai élet megszervezése modellértékő befogadó attitőddel, mely érzelmi támaszt, biztonságot nyújt a gyermek számára. A gyermek erkölcsi tulajdonságainak (egymásra figyelés, együttérzés, egymás elfogadásának természetessé tétele, önállóság, önfegyelem, feladat- és szabálytudat, kitartás, akaratának stb.) erısítése közös élményekkel,

-

7

-

-

-

-

tevékenységekkel, a környezetben való biztonságos eligazodást segítı szokásokkal. A gyermek szociális érzékenységének, kapcsolatteremtı képességének fejlesztésével az együttmőködés a megfelelı önértékelés és önérvényesítés kialakítása és a különbözıségek tisztelete elfogadása sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. A többségi és a nemzetiségi kultúra tiszteletben tartása. A nemi szerepek határainak tágítása a nembeli különbözıségekbıl fakadó sajátos értékek megırzése mellett (pl.: fiúk: elızékenység a nıkkel szemben, nehéz fizikai munka átvétele, ugyanakkor a hagyományosan nıi szerepnek tartott gondoskodás vagy a divat iránti fogékonyság természetessége). Természeti-, emberi-, tárgyi-, környezet szépségének, esztétikájának, értékeinek felismertetésével a környezı világgal való pozitív érzelmi viszony erısítése, önmaga és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére, hazaszeretetre nevelés. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, a környezet cselekvı megismerése és alakítása során a gondoskodás, felelısségvállalás, óvás, védés igényének megalapozásában. A német kisebbséghez kötıdı identitás megerısítése a nemzetiségi csoportban. Kiemelt figyelmet igénylı gyermek esetén, lassabban fejlıdı, hátrányosabb helyzetben lévı gyermeknél sajátos törıdés alkalmazása, speciális ismeretekkel rendelkezı pedagógus, szükség esetén logopédus, pszichológus segítségével. Az óvoda valamennyi dolgozójának kommunikációja, bánásmódja, és viselkedése modellértékő szerepet töltsön be.

•

Értelmi fejlıdés területén

-

A természeti-, emberi-, tárgyi környezet iránti érdeklıdés felkeltése élményekkel, sokoldalú érzékszervi tapasztalatszerzéssel játékos, mozgásos tevékenységeken keresztül a gyermek természetes kíváncsiságára építve a tudásvágy ébrentartása. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, képzelet, kreativitás) fejlesztése, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése, célirányos bıvítése és feldolgozása során. A nevelési feladatok minden mozzanatában közvetítı elemként jelenlévı anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különbözı formáinak alakítása. Gyakori beszélgetésekkel a beszédkedv fenntartása, a gyermekek mindenkori meghallgatása. Az érzelmek, gondolatok szóban, mozgásban, ábrázolásban való szabad önkifejezésének kibontakoztatása. Az óvoda úgy biztosítja a német nyelvő környezetet, hogy a gyermekek számára az anyanyelv biztonsága adott legyen. Egyéni képességüknek, nyelvi állapotuknak megfelelıen ismerkedjenek a nemzetiségi nyelvvel a nemzetiségi csoportban. Az intellektuális érzelmek megjelenésével segítjük a kisebbségi környezet hatásának nyitott, érzékeny befogadását.

-

-

-

1.5. A PROGRAM FEJLESZTÉSI RENDSZERE Óvodánk helyi programjában a személyiségfejlesztés az alapvetı gyermeki tevékenységekbıl és a környezeti nevelés tartalmi elemeibıl tevıdik össze. 8

Az óvodai élet folyamatos tevékenység-rendszerében egymást áthatva külön-külön, de együttesen is biztosítják az életkornak megfelelı készségek és képességek fejlıdését. Komplexitásuk, integráltságuk révén és optimális csoport létszám esetén módunk van a gyermek fejlıdési ütemét figyelembe venni, differenciálni az egyéni különbségek és sokoldalúságok alapján. A játék valamennyi fejlesztési terület tevékenységi formája. Felhasználjuk a gyermek fejlesztése érdekében, általa alapozódnak a képességek, megjelenik az ismeret, jártasság, készség. A cselekvéses, képi és szimbolikus játék során számos kommunikációs helyzet alakul ki. A beszéd fejlıdésében, fejlesztésében is fontos szerepe van. Elválaszthatatlan a kognitív, érzelmi, akarati, szociális, társas fejlıdéstıl. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, a több érzékszervet igénybe vevı tapasztalás és játékos, élményt adó, sokoldalú cselekedtetés során valósul meg a motoros, szociális, verbális tanulás. A spontán vagy irányított tanulásnál kiindulópontunk a gyermek aktuális fejlettségi szintje. A gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodunk a különbözı tanulási keretek és formák alkalmazásával. Mivel a percepció és a gondolkodás összerendezıdésének szenzitív idıszaka az óvodás korra tevıdik, a fejlıdési hátrányok megszüntetése, kompenzációja, korrekciója fontos óvodai feladatunk (laterális dominancia kialakulásának hiánya, motoros nyugtalanság, túlérzékenység, lassúság, stb.). Feladatunk, a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása a kíváncsiság ébrentartásával az óvodáskor végéig. A munka fontosságát személyes példamutatással hangsúlyozzuk. Tartalma igazi, szükségletekbıl fakadó tennivaló, rendszeresen, folyamatosan beépül az óvoda napi életébe (önkiszolgálás, környezetalakító tevékenységek), nélkülözhetetlen az életre való felkészítésben. A munka nevelı-fejlesztı hatására a gyermek: - eligazodik az életben, az önállóság, az öntevékenység és az értékteremtı együttmőködési képessége kialakul, fejlıdik, - érzékelhetıvé, átélhetıvé válik számára az erıfeszítés és az eredmény kapcsolata. A környezeti nevelés programunkban folyamatosan komplex hatásként érvényesül. Kiemelt részei: - Az egészségmegırzés, amely a környezetbarát életmód és életvitel biztosításával jó szokás és normarendszer, pozitív attitődök megalapozásával valósul meg. - Mozgás (pszichomotoros képességek és összehangolt, rendezett mozgások). - Érzelmi nevelés és szocializáció – erkölcsi tulajdonságok fejlesztése (a társas környezetbe való beilleszkedés, a bizalom, a társas kapcsolatok, az együttmőködés megteremtésével a közösségi élet normáinak kialakítása). - Matematikai nevelés (a környezet tárgyainak tulajdonsága, kiterjedése, számossága, irányok térben, síkban). - Irodalmi nevelés (mesék és versek, melyek tájékoztatják a gyermeket a külvilág és az emberi belsı világ érzelmi viszonylatairól, megfelelı viselkedésformáiról). - Vizuális nevelés (a környezet esztétikai hatásainak ábrázolásban való megjelenítése, formák, színek, természetes- és az óvodában újra hasznosítható anyagok). 9

-

Zenei nevelés (népi kultúránk, zenei hagyományaink ápolása, a gyermek zenei anyanyelvének megalapozása). Nemzetiségi (két nyelvő) nevelés.

A beszéd közvetítı elem az emberi kapcsolatokban a természeti, tárgyi környezettel való ismerkedésben, ezért az anyanyelv használata nélkülözhetetlen minden területen. Nevelésünk fejlesztı hatását a fejlıdés eredményei mutatják, melyeket rugalmasan kezelünk. A pedagógiai folyamatban a feladatokat a fokozatok figyelembe vételével tervezzük be, a gyermekek tényleges fejlıdési üteméhez igazítva alkalmazzuk.

A program fejlesztési rendszere

Cél - Feladat

A fejlesztés tartalma Anyanyelvi és a nemzetiségi csoportban két nyelvő nevelés

Alapvetı gyermeki tevékenységek • játék • munka • tanulás

Gyermek és környezete

• egészséges életmód szokásainak megalapozása • közösségi élet, társas viszonyok • környezet tevékeny megismertetése • a környezet esztétikai összefüggéseinek megismerése

Az óvoda kapcsolatrendszere

A fejlıdés eredménye óvodás kor végén

10

2. TEVÉKENYSÉGI FORMÁK 2.1. JÁTÉK „İ azt hiszi csak játszik. De már tudjuk, mire megy vele. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven esző és tevékeny ember váljék belıle.” (Varga Domokos)

Célunk: A szabad játék elsıdlegességének biztosításával a gyermek egyéni vágyainak, spontán elképzeléseinek megvalósítása, változatos játéklehetıségekben. Az élmények, tapasztalatok gazdagításával a külvilág elemeinek folyamatos megismertetésével, a kreativitást fejlesztı és erısítı sokszínő játék tevékenység kialakításának elısegítése, játéktámogató, serkentı, ösztönzı magatartással reflektív attitőddel, indirekt reakciókkal a szülık szemléletformálásával.

FELADATOK •

A szabad játék folyamatosságának megteremtése

A célszerően alakított stabil szokásrendszer zavartalanná, szinte „önmagától” mőködıvé teszi a csoport életét. A párhuzamosan végezhetı differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével folyamatos napirend rugalmasságával lehetıvé válik a gyermek számára, hogy elmélyülten kijátszhassa magát. •

A játék feltételének biztosítása

Nyugodt, barátságos légkört alakítunk ki, melyben a gyermek megérkezésétıl önálló választás alapján játszik. Szabadon dönt a játékfajták, játéktársak a játékhoz szükséges eszközök kiválasztásában a játék helyének, idejének meghatározásában. Lehetısége van a szemlélıdésre, válogatásra, félrehúzódásra, egyedüllétre, a gyermeki ötletek szabad áramlására, a tárgyak kreatív használatára, a magányos vagy társakkal együttmőködı játékra. A békés légkör feltétele a magatartási formák, szabályok kialakítása. A gyermeknek különbözı helyzetekhez kell igazítania viselkedését, ami az alkalmazkodás magasabb formája (pl.: mese vagy vers hallgatása alatt kerülni kell a játszóknak az erıs zörgést, hangoskodást). Elegendı idıt, rugalmas napirenddel biztosítunk a játék tartalmának kibontakozásához. A napirend igazodik a különbözı játékos tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre.

11

A 3-4 éves korosztály a tisztálkodás, étkezés, alvás kivételével csaknem minden idıt játékkal tölt. Az 5-7 éves korosztály napokon át is folytathatja egyre gazdagabbá váló játékát. Arra törekszünk, hogy a gyermek – az idıjárástól függıen – minél több idıt töltsön a szabad levegın történı játékkal a természetben. Változatos, nagy helyet biztosítunk a gyermekek konkrét ötleteinek megvalósításához. Állandó és rugalmasan átalakítható, variálható terek ezek. A bútorzat lehetıséget ad egymástól elhatárolt, meghitt kuckók kialakítására, amit a kisebbek különösen szeretnek. Ezáltal a gyermekek kis csoportjai elkülönülhetnek. A csoportszobáinkban a nagyobb gyermekekkel közösen alakítjuk ki a különbözı játékterületeket. Állandó helyek: - családi játék, szimbolikus játékok helye (emocionális-szociális terület, esztétikai ízlést formál, meleg, zárt hely babákkal, konyha résszel, imitációs kellékekkel), - természet-sarok, kísérletezı tevékenységre serkentı hely (kognitív-szociális hely, nyitott, jól megközelíthetı, közvetlen természeti környezetünkbıl, az udvarról séták, kirándulások alkalmával győjtött „kincsekkel” és vizsgálódást segítı eszközökkel, pl.: nagyító, határozók, búvárújság, természetes anyagok), - mesesarok (emocionális-szociális terület, nyugalmas hely, amely alkalmat kínál az elvonulásra, magányra is, esztétikus mesés és verses könyvekkel, bábokkal, dramatizáló eszközökkel, jelmezekkel, párnákkal, szınyegekkel), - építı, közlekedı játékok tere: a szınyeg (kognitív-szociális terület, nyitott, határai jelképesek, konstruálást és tervezést elısegítı, különbözı eszközökkel, Pl.: kockák, kirakó és összerakó játékok, közlekedési eszközök, állatok, a természetes környezet felépítését inspiráló eszközök), - mozgásos, énekes játékok szabad területe (emocionális-szociális terület, ritmus hangszerek, a népi játékok kellékei, képek) - rajzolás, festés, agyagozás, barkácsolás, kézimunkák helye (emocionális-szociális terület kézközelben lévı sokféle manuális önkifejezésre ösztönzı eszközzel, anyaggal) - Kincses láda (különbözı érdekes tárgyak, anyagok, stb.), - különbözı egyéb foglalkozások eljátszásához szükséges eszközök (orvos, szerelı, postás, fodrász, tanító rendır stb.) Variálható terek: A gyermek játékukhoz önálló elképzeléseik, saját igényeik szerint a szükséges teret alakíthatják, átrendezhetik és visszarendezhetik. Óvodánk tágas udvarán is biztosítjuk mozgásos, ügyességi és sport játékok helyét. A játéklehetıségek bıvítését, gazdagabbá tételét célozva tervbe vettük a szerepjátékok, közlekedési játékok lehetıségének kialakítását is. Célunk a kirándulások helyszínein is megvalósítani a szabad játék feltételeit (puha takarók, labdák, karikák, stb.). 12

Játékeszközök Az eszközöket különös gonddal választjuk ki. Meghatározó szempontjai: a csoportban lévı gyermekek életkorának és egyéni fejlettségi szinthez igazodó, jó minıségő (lehetıség szerint természetes alapanyagú), egész személyiséget fejlesztı hatású, cselekvésre, gondolkodásra motiváló eszközök. Nagy választékot biztosítunk a nagy- és finommozgást, beszédkészséget, kreativitást, gondolkodást fejlesztı, konstruáló játékok, eszközök terén. A készen kapható játékszereken kívül félkész és szimbolikus eszközökrıl is gondoskodunk (kellékek, ruhadarabok, kiegészítık). A játékeszközöket elérhetı magasságban és esztétikus, jól kezelhetı, természetes alapanyagú tárolókban tartjuk, hogy a gyermekek bármikor biztonsággal elvehessék és visszarakhassák a helyükre azokat. Udvari játékeszközeink fejlesztésénél arra törekszünk, hogy hatékonyan szolgálják a nagymozgásos fejlıdést. A szabad játékokhoz szükséges eszközöket a csoportszobákban megszokott mennyiségben és minıségben, a szabadban is biztosítjuk. A pedagógiai nevelési programunkban kiemelt jelentıséget kap a közvetlen környezetben, sétákon, kirándulásokon történı győjtögetés (kisebb-nagyobb kövek, kavicsok, tobozok, termények, magok, ágak, kérgek, „ki mit lát benne?”), és ezek játékhoz való felhasználása. Az értelmi és képességfejlesztı vagy környezeti ismereteket is rendszerezı eszközeink egy része saját illetve a gyermekkel közös készítéső (pl.: társasjáték, puzzle, levélpárosító játék, stb.). Ez a többlet napjainkban különösen nagy jelentıségő, mert nevelıértéke indirekt módon hat a fogyasztói társadalom torz hatásai ellen. Az élmények a gyermekek játékát gazdagítják. Eleinte a családból szerzett és egyéb óvodán kívüli spontán élmények mutatkoznak meg az egyéni és a közös játékban. Ezek az információk fontosak a gyermekek körülményeinek megismerésében az egyéni bánásmód a családdal való együttmőködés érdekében is. A gyermek által felfedezett közvetlen környezetbıl szerzett élmények, benyomások, tapasztalatok sok szubjektív töltéssel jelennek meg a játékban (orvos, bábozás, múzeumlátogatás, ünnepély, piac, kirándulás). Programunkban élménykörük rendszeres tágítására törekszünk. A társakkal közösen átélt élményeknek erıs közösségformáló hatásuk van. Könnyebben, mélyebben vésıdnek be a tudatba, érzelemgazdagabb, tartalmasabb játékot eredményeznek. Az óvodai és csoport programok tervezésénél a jól megválasztott helyszínnel biztosítjuk a gyermek élményszerzésének feltételeit és lehetıségeit. Ezek a közösen megélt élmények a játék során beépíthetıek a tanulási folyamatba is (pl.: játékba integrált, játékra építı tanulás).

13

•

A játékfajták tartalmának gazdagítása

A gyakorlójáték az érzékszervek funkcióit próbálgató tevékenység, amely elısegíti a tárgyak, anyagok különbözı tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyaikkal való ismerkedést, tapasztalást. A kutató manipuláció jól fejleszti a szem-kéz koordináció, a kéz és a laterális dominancia kialakulását. Az együttes játék során mintát adnak az eszközök használatára. Különösen azoknál a gyermekeknél segítjük a gyakorlójáték fejlıdését, akik tartósan ezen a szinten vannak. A gyakorlójáték a nagyobbak között, a részképességekben nagy lemaradást mutató gyermeknél is gyakori (pl.: szerep és konstruáló játék részeként). Szimbolikus játék: A gyermek fejlıdésével az eszközökhöz való ragaszkodást fokozatosan felváltja a szerepek megformázása, vállalása utánzási vágyból. Közben begyakorlódnak a szerep adta normák, viselkedés módok, szabályok, valamint cselekvések, mőveletek. A legkisebbek játékában is megjelenik a „mintha” helyzetek létrehozása, egyszerő kellékekkel és mozdulatokkal megjelenített szerepek eljátszása. Késıbb képes a gyermek a környezetét utánozni, a látottakat, hallottakat elraktározni, próbálgatni, ismételgetni, variálni, és belılük újat alkotni. A társadalmi környezet képzıdik le az óvodás gyermek szociális tanulása (utánzás, modellkövetés, vagy azonosulás) révén. 4-5 évesek már szimbolikus kombináció segítségével teljes játék-jelenetek, majd folyamatok kidolgozására is vállalkoznak. (Mindennapi élet tárgyait, jelenségeit, eseményeit behelyettesítik más, általuk kitalált dolgokkal. Jelképesen, szimbolikusan formálják meg ıket, egy látszólag teljesen különbözı tárgy vagy viselkedés segítségével.) Ez utóbbi korosztálynál a szerep érzelmekkel telített, domináns játékká válik. Közösen tervezik, egyesítik ötleteiket, sokat beszélgetnek a tartalmas, elmélyült szerepjáték során. A dramatizálás és bábozás lehetıségével a gyermek szabadon, kötetlenül megjelenítheti kedvenc meséit, újra átélheti az irodalmi élményeit. A mindennapi mesék hatására nı a gyermek bábozó, dramatizáló kedve, melyet fokoz az óvónı bábjátéka is. Általa a szorongó, visszahúzódó gyermek is megfeledkezik gátlásairól, felszabadultan merül el a bábozásban. Készen vett, saját és a gyermekekkel közösen készített eszközöket, kellékeket, jelképeket használunk fokozva a beleélı képességet és önkifejezést. A bábozás és a dramatizálás során a gyermek a történet részese a saját elképzelései szerint, megvalósíthatja vágyait, felelevenítheti érzelmi, esztétikai élményeit. Mindkét tevékenység fejleszti a gyermek önkifejezését, kreativitását. A beszédet, mozgást és a bábozási kedvet egy-egy kedvenc bábbal is segíthetjük. A kedves mesék megjelenítésében modellt adunk egy-egy mesehıs megformálásához erkölcsi élmények elmélyítését segítve ezzel. 3-4 éves korosztály jellemzıi: bábozgatási kísérletek, hangutánzás. 5-7 éves korosztály jellemzıi: bábkészítés, önálló bábozás (bábválasztás, történet, mese). 14

A barkácsolás a gyermek önként választott tevékenysége, eszközök, anyagok, szerszámok és technikák használatának bemutatása alkotó jellegő légkörben, hogy elısegítse a gyermeki fantázia kibontakozását. A természetben győjtött anyagokból az érdeklıdı gyermekkel játék és egyéb eszközöket (pl.: a csoportszoba díszítéséhez) készítünk. A kisebbek még a játék megjavításában, szerelésében, apró hibaelhárításokban mőködnek közre óvónıi irányítással. Az elıttük elkészített mintát másolják, késıbb saját elképzeléseikkel is próbálkoznak. Témajavaslatokkal kipróbálásra serkenthetık. A nagyoknál már a dramatizálás, bábozás, szerepjáték természetes velejárója a barkácsolás és ezt segíti az egyre biztosabb anyag- és eszközhasználat (megtanulják a veszélyes eszközök, pl.: olló, tő, kés használatát). Eleinte az anyagokkal, eszközökkel való mőveletvégzés köti le a gyermeket. A fejlıdés magasabb fokán elmélyül, a mő elkészítése vonzza, már a tervezéssel is próbálkozik (pl.: szükséges anyagok). A jó hangulatú problémamegoldó együttmőködés (alkotó munka) során alakul ki és mélyül a „mi tudat” és válik közösségi érzéssé. A személyiségfejlesztı hatását (értelmi-, testi-, fizikai-, és szociális fejlıdés területén) nagy jelentıségőnek tartjuk. A környezeti nevelés tartalmához igazodó barkácsolási tevékenységek sorát valósítjuk meg, például: ısszel savanyúság, télen madárkalács készítését, húsvéti tojások festését, díszítését, várépítést hóból vagy homokból, zöldségbáb kreálást, hóemberépítést, újságpapírból tál, álarc, massé alkotását, stb. Építı, konstruáló játék: összerakosgató, összeszerelhetı játék, egyéni elképzelés alapján (a valóság és a képzelet közvetítésével), élethelyzetnek megfelelı tárgyak készítése. Egyszerő formák tulajdonságait figyelheti meg (gömb, hasáb, kocka) a gyermek. Tapasztalatokat szerez a térrıl (kívül, belül, mellett, között, stb.). Fejlıdik térábrázolása, szín és forma érzetén kívül a felületrıl is tapasztalatot szerezhet. Jól hat a gyermek alkotókedvére, kreativitására. A közös tervezés, kivitelezés vidám idıtöltése az alkalmi csoportosulásoknak. A szabályjátékban a szabályok pontos ismerete, pontos betartása, a szabályhő viselkedés adja a játék örömét. A játék közben fokozódó feszültségek, oldással végzıdnek. A verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során a gyermek önálló, miközben a szabályokra figyel. Elsısorban a mozgást fejlesztı szabályjáték, a szabály megfigyelésével, megjegyzésével, betartásával, a koncentrálással a gyermek érzelmi, akarati életére is hatással van. A játékban való sikere, kudarca során pozitív és negatív érzelmeket átélve, megtanulja mindkettıt elviselni. A kulturált, toleráns, másokat tiszteletben tartó magatartást gyakorolja, miközben fejlıdik a felelısség- és közösségtudata. A gyermek fejlettségének, kíváncsiságának megfelelı, optimális nehézségő szabályjátékokat választunk ki, ügyelve arra, hogy ezek egyszerő szabályaikkal betarthatóak legyenek, de szellemi erıfeszítést, ügyességet is igényeljenek. Új szabályjáték esetén megtanítjuk a szabályt, ismertnél felidézzük. Támogatjuk, erısítjük az egyéni törekvéseket, amik a játék vezetésére maguk által létrehozott szabályok kitalálására vonatkoznak. Az értelmi képességeket fejlesztı szabályjátékok valamely, vagy egyszerre több értelmi képesség fejlıdését segítik elı, miközben alakítják a gyermek kommunikációs és vitakészségét. Hatásukra bıvülnek, 15

és pontosabbá válnak ismereteik az élı és az élettelen természet jelenségeirıl, tárgyairól és gyakorolják az egészséges és környezetbarát életmód szokásait.

• Az óvónı játékirányító szerepének, feladatainak megvalósítása − Biztonságot adó, tapintatos tudatos jelenléttel, indirekt irányítás, − játéktámogató, együtt érzı magatartással játékhelyzetekben elfogadó, megengedı attitőddel, differenciált módszerekkel, multikulturális és interkulturális szemlélettel együttmőködésre kész partnerek vagyunk, − segítjük a gyermeket a játékhoz szükséges feltételek megteremtésében, − a játékot követı, szemlélıdı szerepet vállalunk probléma- és konfliktusmegoldó játék esetén annak érzékeltetésével, hogy bármikor rendelkezésre állunk, − a gyermek kérésére részt veszünk a játékban játszótársként, az adott játszócsoportra hangolódó szerepformálással egész személyiségünkkel modellt nyújtunk (segítjük a mintával történı azonosulást), − igyekszünk a gyermek jelzéseit, problémáit felismerni, segítjük a feldolgozásban, megfogalmazzuk szóban a gyermek érzelmeit, megértjük, sıt segítjük saját megoldások keresésében, megfogalmazva bemutatjuk saját érzelmünket is, − segítjük a gyermekek véleménynyilvánítását, döntıképességét, különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetıségeire, − különbözı fejlettségő gyermekek együttjátszását támogatjuk, illetve igény szerinti elkülönült játékot biztosítjuk, − észrevesszük, ha a gyermekek zavarják egymást, − közvetlenül beavatkozunk a szomorúan magányos, vagy társaikat rendszeresen zaklató gyermek esetében a társak jó példájának kiemelésével, megfigyelési feladat a játszó csoportoknál (szerepek, konfliktusok, játék témája, aktuális idegélettani és érzelmi állapotnak megfelelıen választott tevékenységi forma, a játék tárgya, folyamata, szabálya). Vázoltak hozzájárulnak a gyermekek megismeréséhez, aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése a tervezı, elemzı munkában meghatározzák az egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok a fejlesztés irányát. (Pl.: társas kapcsolatok formálása, az együttmőködés fejlesztése, az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményezıkészséggel, önértékeléssel, önérvényesítés, önbizalom formálással kapcsolatos feladatok) − Nemi identitás fejlıdésének elısegítése mellett, a tradícionális nemi szerepektıl való eltérést, az egyéni különbözıségeket, motivációkat tiszteletben tartjuk. − A játékok elrendezésével kialakítjuk a szükséges mértékő rendrakás és a játékok megbecsülésének szokását. − Kiemelt figyelmet fordítunk a HH és HHH gyermekek játékba való beilleszkedésének támogatására, minél több spontán párbeszédes helyzet, célzott, tervszerő anyanyelvi fejlesztés megvalósítására. − Hiteles kommunikációval, érvekkel szülıket meggyızzük a szabad játék fontosságáról.

16

• Anyanyelvi nevelés feladatai, a gyermeki beszédkészség fejlesztése − A játékot kísérı erıs érzelmek növelik a gyermek közlési vágyát, beszédkedvét, − fontos a megfelelı hangerıvel való beszédre szoktatás, ami kellemes zajszint kialakulásához vezet, − az együttjátszást kísérı párbeszédek során beszédalkalmak elısegítése, megteremtése, − szerepvállalásaikban metakommunikációs eszközök alkalmazása, gyakorolása, − a kommunikáció során a beszéd, az egymáshoz való fordulás,- alkalmazkodás, egymásra való figyelés átélése.

A FEJLİDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermek: − szükségleteinek, életkorának megfelelı játékot választ, − a játékban megfelelı tapasztalatok, élmények nyomán dominánssá válik a szerepjáték, − tartósan igényli az együttjátszást, elsajátítja az egymáshoz és a játék szabályaihoz való alkalmazkodást, − létrehoz egyszerő modelleket, bonyolult építményeket egyéni ötlete alapján, − nagyobb ügyességet, szellemi erıfeszítést igénylı szabályok megtanulására is képes, − a játékban és a társas viselkedésben a normákat betartja, − kialakul a játékon belüli önállósága, kezdeményezıkészsége, a másik gyermek játékának tiszteletben tartása, − a kedvelt mesét, kitalált történet mozzanatait szöveggel, mozdulatokkal dramatizálja, bábok segítségével megjeleníti.

2.2. MUNKA JELLEGŐ TEVÉKENYSÉGEK "Nemcsak tudnunk kell, hanem a tudást alkalmazni is. Nemcsak akarnunk kell, hanem cselekednünk is." (Goethe) Célunk: Az önként, örömmel és szívesen végzett aktív tevékenysége során a gyermek szerezzen sokszínő tapasztalatot a környezetérıl, az anyagok milyenségérıl, az eszközök használatáról és közben alakuljanak közösségi kapcsolatai. A munka folyamatos szükségletként, értékként való elfogadtatása, a munkavégzéshez szükséges attitődök formálása, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése (kitartás, felelısségérzet, fegyelmezettség).

17

FELADATOK • A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezése Az óvodai gyermekmunka a játékból alakul ki, nem különül el az egyéb tevékenységektıl. Tartalma igazi szükségletekbıl fakadó tennivaló. Minden csoportban a rendszeres, folyamatos aktív tevékenység elemeként épül be az óvodai életbe. Különösen lényegesnek tartjuk a gyermek személyiségfejlıdése során a munka szépségének, fontosságának a megerısítését. Általánosítható tapasztalatunk, sajnos, hogy a gyermekek környezete gyakran nem ezt az értékrendet sugallja. Ezért alapcélunk elérni a család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítését. Az életre való felkészítés szempontjából szükséges a munka konkrét, reális értékelése. Ez késıbb nélkülözhetetlen a gyermek saját létfenntartásához, létbiztonságához, ezáltal formálódik igénye a természeti, társadalmi környezete változtatására. Tapasztalataink szerint, a gyermek szívesen végzi a munkát, de sokszor nem jut hozzá. Ennek oka, gyakran az otthoni idıhiány, néha a túlzott aggódás is gátló hatású, a gépek sok mindent elvégeznek. Így a munkafogásokat nem tudja ellesni, nincs rá módja, lehetısége, ideje, nincs minta számára. Nagy felelısség hárul az óvodára, tudatosítani nekünk kell a munka fontosságát. Biztosítjuk, hogy a gyermek megtapasztalhassa, hogy a munka rendszeresen ismétlıdı tevékenység, újra és újra el kell végezni! Az eredményes munka erıfeszítésre késztetı, pozitívan és sokoldalúan hat a motoros képességek fejlıdésére. Fontos akarati tulajdonságokat fejleszt, mint a kitartás, felelısség, fegyelmezettség, egymáshoz való alkalmazkodás. A gyermek ismerete, ügyessége a munkaeszközök használata során, amit mindig bemutatunk, fejlıdik. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklıdését tudatosan igyekszünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. Az óvodában minden olyan munkát elvégezhet a gyermek, amihez kedve van és testi épsége veszélyeztetése nélkül képes azt megvalósítani. A munka elısegíti a testi (különösen a kéz), a szellemi (gondolkodási mőveletek) fejlıdését és esztétikai élményt nyújt. A munkája hasznossága láttán a gyermek önként végzi a különbözı munka jellegő tevékenységeket. Mivel a részmozzanatokat nem lehet fölcserélni, cselekvı tanulással meg kell tanulni a munkavégzés pontos menetét. Ezeket kiemeljük, segítjük. Erkölcsi értékek alakítása közben a gyermek sokszor szerepet gyakorol. Gyakran a felnıttekhez való hasonlóság vágya, a modellkövetés motiválja, ami a felnıttek egyszerő utánzásában nyilvánul meg. Ezért fontos, hogy pozitív mintává váljunk számára és mi magunk is szívesen együtt tevékenykedjünk, örüljünk velük munkánk sikerének. Meghatározó még a pozitív szemlélet érvényesítéséhez, az állandó gyakorlási lehetıség biztosítása mellett a konkrét, reális, vagyis a gyermeknek magához mérten 18

fejlesztı értékelése, amelynek a munkához való kedvezı viszony kialakítását, az alkotókedvet, mások munkájának megbecsülését kell erısítenie. • Óvodánkban elıforduló munkafajták Az önkiszolgáló tevékenység, amely elıbb-utóbb elveszíti munka jellegét. Szokás szintjén a gyermek saját szükségletévé válik (ez az iskolai életre való alkalmasságot jelenti). Az étkezés, öltözködés, testápolás során folyamatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot mindenkitıl saját fejlıdési ütemében, tempójában. A mindennapi élettel kapcsolatos munkák: (elıre tervezhetı tevékenységek vagy spontán élethelyzetek teremtik meg) − játszóhely, ábrázoló asztal és környékének rendbe tétele, − morzsa, hulladék felseprése, kiömlött folyadék feltörlése, − asztalok letörlése, a terem átrendezése, − játékok, könyvek, más eszközök javítása, − sütemény sütése, saláta és savanyúság készítése, − a déli étkezéseknél a terítésben, a tányérok cseréjében, az étel kínálásában "segítıként" való részvétel (naponként váltakozó 2-2 gyermek önként vállalása, vagy felkérése alapján), vagy napos rendszer, − megbízások teljesítése (illedelmes viselkedés gyakorlása). Heti munkanap A hét egyik napján az óvónı elkezdi azt a munkát, melyet egy tanévre a csoportja számára választott (vitaminsaláta, sütemény készítése, takarítás, rajzok átrendezése, növények gondozása, akvárium tisztítása, ceruzák hegyezése, stb.). Az óvónı mintát ad a gyermeknek a rendszerességrıl, elıkészíti a szükséges eszközöket és munkához lát. A gyermek csatlakozhat, a munka fázisait pontosan betartja, és akkor hagyja abba, ha végigvitte a folyamatot (pl.: lereszelte az almát). A gyermek valódi eszközökkel dolgozik, a háztartási ismereteken kívül megismeri a balesetvédelmi és higiéniai szabályokat. A munka eredményét látva, élvezi, és átéli az eredményes, jól végzett munka örömét, büszkeségét, sikerélményét. A környezeti neveléshez kapcsolódó munkákat a tanuláshoz kötötten tervezzük.

• Az óvónı munkatevékenységet támogató szerepe − Lehetıséget adunk a gyermeknek az ıt érdeklı tevékenység elvégzéséhez, − önálló, örömteli munkavégzést biztosítunk a gyermek számára, amit konkrétan, magához mérten ösztönzıen értékelünk, − megteremtjük a feltételét annak, hogy minden gyermek kedve és képessége szerint végezhesse el az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységeket, illetve a társai érdekében végzett munka jellegő tevékenységet, − a nemek társadalmi egyenlıségének elısegítésére, valamennyi munka jellegő tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolhatnak, 19

− megfelelı számú, mérető munkaeszközt és helyet biztosítunk, amelyet bármikor elérhet a gyermek, − nyugodt légkörben elegendı idıt adunk, a megkezdett tevékenység befejezéséhez differenciált bánásmódot alkalmazva, − fokozottan ügyelünk a gyermek testi épségének megóvására (terhelés).

• Anyanyelvi nevelés feladatai, a munka jellegő tevékenységek során, a gyermeki beszédkészség fejlesztése − A feladatok egymás közötti megosztása, döntése során fejlıdik kifejezıkészsége, − bıvül szókincse (munkaeszközök, tulajdonságok, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak stb.), − ítéleteket, megállapításokat alkot, ok–okozati összefüggéseket, mőveleteket megnevez, − a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban gyakorolja az összefüggı, folyamatos beszélgetést (pl. a munkafolyamatok megtervezésénél), a párbeszédes formát, − a helyes légzéstechnika, hangerı megválasztásának elsajátítása, − a metakommunikációs eszközök használatának, különbözı beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása.

A FEJLİDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermek: − önállóságra törekszik, szívesen vállal feladatokat, − felismeri saját képességeinek határait, − egyéni fejlettségi szintjének megfelelı feladatokat végez, − szívesen végez rendszeresen visszatérı feladatokat, − megbízatásait pontosan teljesíti, − ismeri az eszközök helyes használatát, azokra vigyáz és tárolási helyükre visszateszi, − kialakul igénye az esztétikus, tiszta, rendezett külsı és környezet iránt − óvja testi épségét. − mozgás

20

2.3 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS "Mert nevelni és tanítani csak akkor tud az ember, ha megérti azt, akit alakítani, formálni kell, mint ahogy a festı is csak úgy tud festeni, ha ismeri a színek természetét és lényegét." (Rudolf Steiner) Célunk: Az óvodás gyermek, képességeinek differenciált fejlesztése, tapasztalatainak bıvítése, rendezése, személyre szabott pozitív értékeléssel az iskolai beilleszkedés közvetett segítése.

FELADATOK • Didaktikai alapelveink érvényesítése a tevékenységben megvalósuló tanulási folyamatban − A tanulás egy része a nevelési folyamat egészének, mely sokszínő, változatos, cselekedtetı, játékos elemeket tartalmazó szervezett tevékenységek felkínálásával valósul meg, − a gyermeki személyiség fejlesztése során figyelembe vesszük az életkori és fejlıdési sajátosságaikat, − az értelmi funkciók egymásra épülı fokozatos fejlıdésszintjeire építünk: az óvodába kerülı gyermekre szenzomotoros intelligencia, a 3-7 életévekben pedig a szimbolikus képzeteken nyugvó szemléletes, szinkretikus jellegő prekauzális gondolkodás a jellemzı, − az érzelmek az értelmi funkciókkal együttesen, kölcsönhatásban fejlıdnek, különösen az elsı hat évben, a gyermek szubjektív, egocentrikus, az érzelmei által erısen befolyásolt és fıleg azok által motivált magatartású, − a tevékenységek, fejlesztı játékok tervezésénél gondolunk a gyermek természetes szükségleteire (manipuláció, cselekvés, mozgás), életkorának megfelelı érdeklıdési körére, elızetes élményeire, tapasztalataira, valamint tudásszintjére, − tudatában vagyunk annak, hogy a természeti és társadalmi valóságot a gyermek a közvetlen szemlélés, vizsgálódás és a hozzá való gyakorlati alkalmazkodás révén ismerheti meg igazán, − folyamatos megfigyeléssel tájékozódunk a cselekvéses, kognitív és kommunikációs képességek terén, − a gyermek tanulási tevékenységekben való önként vállalt részvételét érdeklıdésének felkeltésével, vonzó perspektíva (sikerlehetıség) felvázolásával, megnyerésével törekszünk elérni, − meggyızıdésünk, hogy csak a belsı szükségletbıl fakadó aktív tevékenység nevel, fejleszt. Ha a gyermek maga, közvetlenül ismerkedik a tárgyakkal, jelenségekkel, benne merül fel a kérdés, önként és aktívan keresi a megoldást, rájön a gondolkodási mőveletekre, így sikerélményhez jut. Ez tartóssá teszi a szerzett információt, a sikerhez vezetı mőveleti technikát, a cselekvéssémát, vagy mőveleti struktúrát, ami más hasonló helyzetben mindig hasznosítható, további bátor feladatvállalásra motivál. Emeli a gyermek önbizalmát, fejleszti kreativitását. 21

− A gyermek minden környezeti ingerhatásra választ keres, ez kizökkenti egyensúlyi állapotából, sikeres megoldás esetén egy magasabb fejlettségi szintre emeli a személyiség megismerı és feladatmegoldó struktúráját. Körvonalazottak figyelembevételével tesszük tudatossá nevelımunkánkat és igazodunk a gyermek természetéhez. − Már a kiscsoportos kortól kezdve olyan tapasztalatszerzési lehetıségeket nyújtunk az óvodában, ami iránt érdeklıdik a gyermek, kíváncsiságát kielégíti. Türelemmel, figyelemmel, megbeszélési készséggel válaszolunk a gyermek kérdéseire. Így gondolkodásra késztetjük, kíváncsiságát, érdeklıdését nem fojtjuk el. A biztosítjuk a felfedezés lehetıségét, örömét. Ezt a tanulás és a tudás lényegi alapelemének tartjuk. − Vidám, játékos formában fejlesztjük a gyermeket pl.: az óvónı által strukturált fejlesztıjátékokkal. − A kollektív élmény már maga mély benyomást tesz az óvodásra, de a versengés, a gyors reagálás, az ügyesség, a következetesség, mind fejlesztı hatású. − A fiatalabb korosztálynál elsısorban az önkéntelen figyelem, majd fokozatosan a szándékos figyelem kialakítására, fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk, fokozva ezzel a gyermek mentális teljesítményét. Különösen az 5. életévtıl a figyelemkoncentrációnál a figyelem tartóssága, terjedelme, lankadása, a feladattartás, az akaraterı, az önállóság mind meghatározója az irányított tanulásra való képességnek. − Az óvodai tanulás a napi tevékenységek folyamatába beépítve frontálisan, kisebb csoportokban és egyénileg történik. Az eredményesség tekintetében is nagyon fontos, hogy ezirányú gyakorlatunkat a családok megismerjék. A képességfejlesztést interaktív, tanítási – tanulási módszerek dominanciájával közvetlen, sok érzékszervre ható tapasztalatok komplex feldolgozása során valósítjuk meg, ami a megismerı képességeket és a szociális tanulást is magába foglalja. − Elfogadjuk a vérmérsékleti típusok szerinti különbözıségeket, mint velünk született tényt. − Az egyéni különbségeket figyelembe vesszük, toleráljuk, ilyenek: o a felfogás sebessége, a megértés, a fogékonyság, o a problémaérzékenység, o a reagálási sebesség, o a létrehozás (alkotás), o a rátalálás, a kitalálás. Jelentıs egyéni eltérések vannak a szorongás szintjén is, de csak a tartós probléma neurotizál. A okok feltárásával igyekszünk segíteni, oldani a gyermek feszültségét. − A csoporton belül egyéneket nevelünk, nem az életkori sajátosságoknak való mindenáron megfelelést, hanem az egyéni sajátosságoknak való eltérı ütemő fejlesztést segítjük. • Változatos tanulási formák alkalmazása Fontosnak tartjuk a spontán játékos tapasztalatszerzést, de a szociális tanulás és képességfejlesztés célzott ráhatásként jelenik meg nevelımunkánkban. Az utánzásos minta - és modellkövetéses magatartás,- és viselkedés tanulásnak a szokások alakításában van nagy szerepe. 22

A gyermek próbálkozásai során tapasztalatokat szerez. A játékba integrált cselekvéses tanulással kihasználjuk a spontán adódó tanulási lehetıségeket. A kérdésekre adott válaszok által a tapasztalatok tudatosodnak a gyermekben. A játékból indított, irányított megfigyeléseknél, tapasztalatszerzéseknél a gyermek a játékból kilép amíg figyelmét kíváncsisága leköti. A koncentráció idejének növekedésével megérik a gyermek a szervezett, tervezett játékos tanulásra. Megjelenik a vizsgálódás, önálló probléma,- és feladatmegoldás, a tudásvágy. A játéktevékenység fokozatosan válik tanulás-élménnyé a gyermekben, az óvónı pedig a folyamat irányítójává. A spontán tanulás szándékos tanulássá fejlıdik a gyermek tevékenysége során, az iskolába lépés tudata is segíti ezt. A tanulási folyamatban igazodunk a gyermek érdeklıdéséhez, az életre nevelünk azáltal, hogy hagyjuk ráébredni a problémákra, engedjük, saját maga járja végig a megismerés útját. Együtt tanakodunk vele, ösztönözzük, hogy meg is fogalmazza a megoldási lehetıségeket, így több úton végigjárja a problémát. Így juttatjuk a gyermeket a divergens, alkotó gondolkodáshoz. A gondolkodási mőveletek begyakorlódnak. • Tanulási rendszerünk sajátosságai Környezeti nevelési programunk tanulási rendszerének két eleme: − a környezı világ tevékeny megismerésének témakörei, − az adott témakörnek a környezet esztétikai vonatkozású összefüggései és játéklehetıségei. A témaköröket az évszakok váltakozása, a hagyományos ünnepek és természetvédelmi "zöld napjaink" sorrendje szerint alakítjuk ki. Az egyes témakörök anyagát hetekre bontjuk le. Az ismeretek belsıvé válásához célravezetınek tartjuk, ha nem egy-egy rövid foglalkozásra tervezünk, hanem két-három hétre szóló ismeretanyagot győjtünk össze a gyermekek igényeitıl, képességeitıl, érdeklıdésétıl függıen. A témaköröket komplex szemlélettel, különbözı megközelítések sorozatával dolgozzuk fel, kapcsolva hozzá a vonatkozó irodalmi, zenei, vizuális, matematikai és játéklehetıségeket. A kis-, és középsı csoportokban a testnevelés kivételével minden szervezett tanulás kötetlen, mivel ebben a szervezeti formában jobban aktivizálhatók képességeik. A 6-7 éves gyermekeknél a kötetlen és kötött foglalkozások megfelelı arányát fokozatosan az egyéni és csoport sajátosságok figyelembevételével alakítjuk ki. Ezáltal elkerülhetı, hogy olyan tanköteles gyermek legyen, aki az önkéntesség miatt esetleg rendszeresen nem vesz részt a szervezett tanulási folyamatban. Gyakran a témakör is meghatározza az alkalmazott szervezett tanulási formát (pl.: séták, kirándulások, helyszínek, közlekedés gyakorlása, használt eszközök, stb.). Módszerünk pozitívumainak tartjuk, hogy a gyermek: − részt vesz, illetve kapcsolatba kerül az ismeret feldolgozásával,

más

megközelítéső

23

érdeklıdése tartósan egy területre koncentrálódik, elmélyülési lehetıséget biztosít a feldolgozandó témában, a tapasztalatszerzés folyamattá válik, az ismeretet összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban, hosszú folyamatban látja, nem esnek szét mozaikokra (foglalkozásokra), − a naponta ismétlıdı feldolgozás megteremti a folyamatos gyakorlás feltételeit, − a gyermekek egyénenkénti fejlettsége határozza meg a témakörök feldolgozásának mélységét, − a témakör feldolgozása mindig az egészbıl indul ki, majd a részletek egymásra építésével az egészhez tér vissza.

− − − −

A gyermeknek elegendı idıt adva az elmélyülésre, az adott témát más-más aspektusból komplex módon megközelítve; az ismeretek elsajátítása, megırzése, a tanulási folyamat sokkal hatékonyabb. A különbözı játékos cselekvések során a tapasztalatok rendszerezıdnek, rögzülnek, az ismeretek tudatosodnak. Így válik az óvodás gyermek tevékenységében szerzett tudása, alkalmazni képes tudássá. • Sajátos nevelési feladataink − Nevelımunkánk során találkozunk olyan gyermekkel, aki produktívabb, mint társai. Feladatunknak tartjuk ilyen esetben egyedi erısségeinek (gyengeségeinek) számbavételét, minél több szabad lehetıség biztosításával, ahol sajátos adottságait kipróbálhatja, saját képességeinek megfelelıen reagálhat a környezet stimuláló hatásaira. Mivel Az óvodáskor az alapvetı beállítódások kora, a tehetséges gyermek érdeklıdésének megfelelı, saját ütemő fejlesztésével megalapozhatjuk önmegvalósítását. Rugalmas feladatok, tevékenységek adnak alkalmat képességei kihasználására, gyakorlására. Kapcsolatunk alapja az elvárás, tisztelet, a bíztatás. A társak meghallgatása terén türelmének erısítése, esetükben kiemelt feladatunk. A fantázia és a tények, a lehetséges és a valóságos közötti különbségekre játékokkal vezetjük rá. − Figyelünk az egyenıtlenül fejlıdı, különbözı területeken fejletlen gyermekre. Feltárjuk azokat a tényezıket, amik a gyermek figyelmetlenségét, észlelési problémát, gondolkodásának fejletlenségét, lassú munkatempóját, kitartásának vagy megfelelı érdeklıdésének hiányát okozzák, s melyek miatt az ismeretbeli elmaradás bekövetkezik. Érési ütemét figyelembe véve, legkésıbb a beiskolázás elıtti évben a csoportmunka természetes keretei között megtervezett egyéni bánásmóddal, megfelelı korrekciós tevékenységek szervezésével próbálkozunk testilegszellemileg alkalmassá tenni a korrekcióra szoruló gyermeket az ismeretek majdani elsajátítására. Szükség esetén (egyéni képességek fejlesztése, vagy különbözı magatartási problémák rendezése), a korrekciót csak egyéni vagy kéthárom fıbıl álló kiscsoportos formában oldjuk meg. Amikor csak lehetséges, játék keretében, játékos formában a fokozatosság elve szerint végezzük az elmaradó személyiségterület, képesség fejlıdésének elısegítését (szóbeli kifejezıkészség 24

elégtelensége, finom mozgások koordináltságának fejletlensége, szemfixáció, stb.). Amikor orvosi-pszichológiai vagy logopédiai korrekcióra van szükség, akkor szakemberek segítségét is igénybe vesszük a gyermek harmonikus fejlıdésének biztosításához, az iskolai kudarcok megelızéséhez. A szülık folyamatos tájékoztatásával, meggyızésével, a rugalmas beiskolázás lehetıségeit igyekszünk feltárni, a gyermek érdekeinek megfelelıen érvényesíteni. Fontos, hogy az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésekor kezdje meg iskolai tanulmányait minden gyermek (leghamarabb 6. életév betöltésekor, legkésıbb 8. életévében válik tankötelessé az óvoda, illetve ha szükséges Nevelési Tanácsadó vagy szakértıi bizottság véleménye alapján). • Az óvónı feladatai a nyugodt tanulás feltételeinek kialakításában − Kompetenciák fejlesztése (a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés, szövegalkotás megalapozása, megfelelı mennyiségő és minıségő segítségadás biztosítása, − természetes, csendes, egyszerő hangon segítjük a nyugodt, elfogadó légkör kialakítását (megtanulják tisztelni egymás igényeit, alkalmazkodnak egymáshoz), − a tevékenység ideje alatt az elmélyülten játszó gyermekcsoport irányítása (indirekt módon), − jól átgondolt, stabil szokásrend biztosítása (halk beszéd, tapintatos viselkedés, szabályokat tudják, betartják), − célszerően berendezett csoportszoba, viszonylagosan elkülönített elegendı hely biztosítása, − fejlesztjük a gyermek kognitív képességeit (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás), − elegendı idıt biztosítunk a feladatok befejezésére, sok lehetıséget teremtve a sikerélmény többszöri átélésére, − figyelemmel kísérjük a gyermek részvételét (a rendszeres távolmaradás okainak feltárása 4 éveseknél, nagyobbaknál a hét közepén bevonjuk azokat akik addig önként nem vettek részt (a bevonás mindig tevékenységi formára vonatkozik), − a gyermek elızetes tapasztalatira, ismereteire építı elképzeléseit támogató magatartással, megfelelı terheléssel a gyermek tanulási tevékenységhez való pozitív hozzáállásának alakítása, − folyamatos ellenırzéssel, személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a tanulást (dicséret), - a tévedés lehetıségét meghagyva a kudarcok leküzdésére, többszöri próbálkozással fejlesztjük a gyermek önállóságát, önbizalmát, kitartását, feladattudatát, figyelmét, − a kiemelkedı képességő és a részképességek fejlıdésében elmaradt gyermeknél figyelembe vesszük a külsı és belsı tényezık (általános, egyedi adottságok, környezet, nevelés) összhatását és a gyermek egyéni érzései ütemében oldjuk meg a differenciált környezeti fejlesztést, − speciális nevelési-tanulási feladatoknál a gyermekre való odafigyelés személyessége, a tapintatosság, a tolerancia munkánk meghatározója, − a nyelvileg hátrányos helyzető, a fejlesztendı, és a kiemelkedıen fejlett gyermekkel külön biztosítjuk a foglalkozást, − pedagógiai irányító munkánkat a szeretet, türelem, következetesség, és a humor vezérli. 25

• Anyanyelvi nevelés feladatai, a gyermeki beszédkészség fejlesztése A gyermek: − érthetıen, mondatokban fejezi ki gondolatait, egyéni élményeit, − az egymás közötti kommunikációs kapcsolatok során metakommunikációs eszközökkel is kiegészíti jelzéseit, ami egymás jobb megértését eredményezi (pl.: arckifejezések, gesztusok, hangszínek), − lehetıség nyílik a "kíváncsiskodás" során párbeszédre, a megfigyeléseknél monologikus beszédre, gazdagodik szókincse, árnyaltabb lesz kifejezésmódja a tapasztalatok, ismeretek bıvülésével, − a gyakorlásokkal fejlıdik verbális emlékezete, − a gondolkodás fejlıdésével párhuzamosan alakul ki a közlés verbális tartalma, − szó-és beszédfordulatokat figyel meg, ismételget, alkalmaz, − odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés képessége fejlıdik az óvónı személyes példájával, − jó beszédpéldát adó óvónı a gyermek nyelvi fejlıdését pozitívan befolyásolja.

A FEJLİDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermeknek:

− − − − − − − − − − −

kialakul feladattudata, önálló az ismerete begyakorolt feladatokban, tevékenységei, megfigyelései során felfedez ok-okozati összefüggéseket, szándékos figyelme eléri a 10-15 percet, 6-7 éveseknél 25-30 percet, kreatív, többféle megoldásra törekszik, konkrét, elemi ismeretek, jelenségek esetében ítéleteket alkot, következetéseket von le, a valóság és a mese elemeit képes elkülöníteni, a változások tartalmát szóban, rajzban megpróbálja kifejezni, segítséggel kijavítja saját tévedéseit, ellenırzi saját tevékenységét, önértékelésre törekszik, ismereteit alkalmazni tudja a gyakorlatban is. mozgás

26

3. A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETE 3.1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Célunk: A gyermek testi fejlıdésének, környezethez való optimális alkalmazkodásának elısegítése, az egészséges életmód szokásainak, az egészséges életvitel igényének megalapozása, fejlesztése. Pozitív értelmezés A testápolás, az egészségvédelem, az egészségmegırzés megalapozó szokásainak alakítását célozza. A hangsúly az egészségre, az egészség megtartására, nem a betegségek visszaszorítására helyezıdik. Az egészség a mindennapi élet forrása, lehetıséget és képességet takar. Folyamatosan változó, dinamikus jelenség (természetes aktivitás, döntés, zavartalan növekedés, optimális fejlıdés, stb.). Ezért: a kiegyensúlyozott ember a körülötte lévı természeti, társadalmi környezettel, a személyiség "belsı" környezetével állandó alkalmazkodó és alakító kölcsönhatásban áll. Életünk egészét jellemzi, nem egy tulajdonságunk. Folyamatosan tenni kell egészségünkért valamit: fenntartó, megerısítı, fejlesztı, támogató tevékenységet. Az egészségvédelem egyéni készség fejleszthetıségét és a társas-támogató rendszerek (család, óvoda) hatékony mőködését jelenti. Egészséges életmódra mintát nyújtó szerepük döntıvé válhat! Elsıdleges megvalósítói: szülık, óvónık. Egy életmód normáit alapozó magatartást szükséges kialakítani; az alapvetı ismeretek elsajátítása szociális úton zajlik le (utánzás, azonosulás, belsıvé válás). Ezeket ellenırizni, korrigálni, megerısíteni kell. Az együttmőködés (attitőd-formálás, problémamegoldás, készség-alakítás, segítés, meggyızés, életmód-alakítás) eredménye. Egészség-alapérték Egészségnevelés Segíti az élethez, a legjobb egészségi állapothoz való emberi jog megvalósulását, azzal, hogy ismereteket nyújt az egészség megırzésére, fenntartására, esélyegyenlıséget teremt a társadalom különbözı csoportjai számára, a testi és lelki egészség megırzésére. Tervszerő, szervezett, célirányos személyiségfejlesztés. A nevelési folyamat minden mozzanatában jelen van, alapozó szerepe van. Az egészség hiánya mindenképpen a nevelés hiányaként hat vissza. A nevelés egész folyamatában jelenlévı célfeladatként kezeljük.

27

Vannak a nevelésnek olyan szakaszai, amelyben az egészségnevelés súlyozottan kap szerepet, mégis hiba volna egy-egy akcióra korlátozni az egészségnevelést (személyi tisztálkodás, wc használat).

Tartalmi elemei az óvodában: 1. szomatikus: elsıdleges! prevenciós (felkészítı, megelızı) funkciója következtében 2. pszicho-higiénés 3. szocio-higiénés Az élet és az egészség, mint alapvetı érték szerepel programunkban.

3.1.1 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FELADATAI, RENDSZERE: Szomatikus nevelés

Pszicho-higiénés nevelés

Szocio-higiénés nevelés

1. higiénés nevelés: a.) személyi higiénére nevelés b.) környezet higiénére nevelés

1. pszichikus szükségletek kielégítése

1.

óvoda pszichoklimájának alakulása

2. egészséges táplálkozás, kultúrált étkezés

2. egészséges életvezetésre nevelés

2.

kedvezı társas miliı, érzelmi kötıdések erısítése, mőködtetése (felnıttekkel, társakkal)

3. kondicionálás: a.) testedzés b.) mozgás, sport

3. környezeti hatások feldolgozására nevelés

3.

társas kapcsolatok alakítása, viselkedési normák

4. betegségek, kisebb 4. az egészségre káros rendellenességek, baleset szokások kialakulásának megelızésére nevelés megelızése

egészséges életmód testi-lelki-szociális fejlıdés

28

•

Szomatikus nevelés

FELADATOK Az egészségnevelés az óvoda megalapozó jellegő, minden nevelési mozzanatban jelenlévı feladata. Az egészség fenntartása, megerısítése, visszaszerzése a nevelési folyamat valamennyi fázisában alapvetı követelmény. Az egészségnevelésben prevenciós funkciója következtében elsıdleges szerepet kap. Szomatikus nevelés fogalma alá soroljuk mindazt, amit az óvodában a gondozás elnevezés tartalmaz. A nevelési hatások kedvezı érvényesülésének egyik kiemelt feltétele ez a gyermek számára. Testi-lelki, biológiai és komfortszükségletei kielégítésével elısegítjük a kellemes közérzetét. A gondozással a gyermek testi jólétét, egészséges fejlıdését biztosítjuk. Megvalósítjuk általa az egészséges életmód követelményeit.

• Higiénés nevelés Célunk: az egyén és a közösség egészségének védelme, külsı - természeti és szociális - környezetbıl származó ártalmak megelızése, elhárítása. Az óvodás gyermek személyi tisztasága, a higiénés önállóságra nevelése során az édesanyát helyettesítı óvónı mély kapcsolatba kerül a testi kontaktus által a gyermekkel. Az óvodások szinte kivétel nélkül tisztán, gondozottan érkeznek az óvodába. A személyi tisztálkodással kapcsolatos szokásokat már otthonról hozzák, s ezeket a óvodai közösségben továbbfejlesztik. A személyi higiéniára nevelés nem egyoldalú, nem csak az óvónı feladata, hanem a higiénés önkiszolgálásban maga a gyermek is aktívan részt vesz. Természetesen kezdetben az óvónı és a dajka több segítséget nyújt a testápolással kapcsolatos tennivalókban, de a rendszeres gyakorlás, a következetes végrehajtás a gyermek szokásává alakul. A segítés, ellenırzés lassan elmarad, a gyermek az egészségvédı tennivalóiban önállóvá válik. Mindez szeretetteljes, derős légkörben, a gyermek fejlettségéhez, értelmi képességeihez igazodva történik. Így szisztematikusan visszatérı feladatok, amelyeket napról-napra ismételnek életük természetes részévé válik. Az óvoda dolgozói egészségre orientált higiénés szemlélettel és kifogástalan higiénés magatartással adnak példát ehhez. Az óvodai testápolás nem öleli fel a gyermek teljes higiénés tennivalóit, csupán azokra szorítkozik, amelyeket a nap folyamán szükséges elvégezni. Legfıbb feladatunk az önálló kézmosás begyakoroltatása (érkezéskor, wc használat után, étkezések elıtt, játéktól, foglalkozástól függıen, kisgyermek életmódja miatti fokozott fertızés veszélyre tekintettel) többször meg kell ismételni szükség szerint. A napi rendszerességő testápolás magába foglalja még a kéz szárazra törlését, megfelelı körömkefe és a zsebkendı használatát, délben fogápolásra, szájhigiénáre szoktatást, a wc használatot és az anális toalettet (amikor neki erre szüksége van), 29

arcmosást, érzékenyebbek ápolását és védelmét, esetenként a gyermek teljes kimosakodását. Kiterjed nyáron a homokozás utáni lábmosásra, kánikulában az ebéd elıtti zuhanyozásra. A gyermeket szükségletei jelzésére és azok bármikor történı kielégítésére szoktatjuk. Ezt az élet, az egészség védelme és az óvodai személyiségfejlesztés alapkérdésének tekintjük. Az egyéni különbségeket ismerve, a gyermekek kérései alapján nyújtunk segítséget. Alapos begyakorlás után, fokozatosan szoktatunk mindenkit a teendık önálló elvégzésére. Igyekszünk összehangolni az óvodai és családi személyes higiénés szokásokat. Az egészséges ruházat és a helyes öltözködés szokássá alakításában nagymértékben számítunk a szülık együttmőködésére. Tanácsainkkal, a célszerő, kényelmes ruha- és cipıviselet megvalósulását ösztönözzük. A cél, hogy a réteges ruházat igazodjon az idıjáráshoz, a külsı-belsı hımérséklethez, biztosítsa a szabad mozgást, óvja a gyermeket a sérülésektıl. A hajlékony talpú óvodai váltó cipınek higiénés és balesetmegelızı (terep) elınyei vannak, a láb és lábizmok erısödését biztosítják. A személyi higiénia szabályainak megtartásával a fertızıbetegségek megelızésére neveljük a gyermeket. Ez a szomatikus nevelés során, kiemelt, preventív feladatunk. Ehhez megteremtjük a feltételeket: az egyéni tisztálkodó szerek, szükség szerint cserélt személyi higiénés felszerelések (fogkefe, féső, hetente váltott töröközı, külön tárolt: párna, takaró, egyéni tornafelszerelés, saját váltóruha, cipı és alváshoz pizsama) személyre szóló használatával, fertıtlenítı eljárások megtartásával (szezonális megbetegedések idején).

• Biztonságos, egészséges környezet kialakítása – környezettudatos magatartás megalapozása Az öntevékeny környezet higiéniára nevelés a gyermeket is bekapcsolja a szoba takarításába, rendrakásába, a játékszerek összegyőjtésébe. Kialakul bennük az óvoda tisztaságának megóvása, szépítése iránti igény. A környezet higiénére nevelés a gyermek szőkebb és tágabb környezetének védelme, így különösen: − az egészségügyi felszerelések, berendezések rendeltetésszerő kezelése, − rendszeres pormentesítés, fertıtlenítı takarítás, − a játékszerek tisztán tartása, átválogatása (pl.: a törött játék sérülést okozhat) fölújítása, − többszöri szellıztetéssel a szoba tiszta levegıjének biztosítása, − helyes világítás, − a megfelelı hımérséklet, − a megfelelı páratartalom biztosítása (ebben szerepe van a csoportszoba növényzetének, ezek gondozása hozzájárul az ember és a természet kapcsolatához, a természet védelméhez és szeretetének elmélyítéséhez is. Emellett szebbé, esztétikusabbá, egészségesebbé is teheti környezetünket pl.: virágládák elhelyezésével), − az udvar tisztántartása, gondozása (hulladékmentesség biztosítása, a homokozó állapotának napi ellenırzése, télen a lépcsık csúszásmentességének 30

környezetbarát módon, nyáron pormentességének biztosítása, mozgásos játékra való alkalmassá tétele, fa játékok, eszközök állapotának folyamatos felülvizsgálata, karbantartása, baleseti, sérülési veszélyt megelızı intézkedések stb.), − a homokozók megfelelı állapotának biztosítása, karbantartása (rendszeres felásásukkal elérve, hogy minél nagyobb felületen érje a napfertıtlenítı hatása, szükség esetén homokfeltöltés, csere, homokozó takarókkal lefedésük), − kert növényzetének évenkénti átvizsgálása, fák pótlása. • Az óvodai berendezések egészségügyi minimumának feltétele Biztosítani kell: − a földön való játék egészségvédelmi követelményeit (szınyegek tisztántartása, cseréjük), − asztalok, székek, öltözı padok, heverık polcok, szekrények biztonságos, esztétikus állapotát (szükség szerinti cseréjét), − gyermekek ruházatának, cipıinek tárolási lehetıségét, − a tisztítószerek zárható tárolóit, − biztonságos tárgyi feltételeket, − hibaforrás megszőntetését, − eszközrendszer, épület és felszerelés megfelelı állapotát, − színharmóniát, − óvodai fektetık zárt tárolását, − a gyermek WC-k intimitását, − a HACCP rendszer mőködtetését.

• Egészséges táplálkozás, kulturált étkezés Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlıdés alapfeltétele. Folyamatossága biztosításával figyelembe vesszük a gyermek egyéni tempóját. Önkiszolgálásra, önálló evésre szoktatunk fokozatosan mindenkit. Ennek érdekében biztosítjuk a kultúrált étkezés feltételeit. A kellemes, jó hangulatban (csendes beszélgetéssel kísért) ebédelés során megtanítjuk az ételek elnevezését (nagyobbak az élelem összetevıit is felsorolhatják). Megismerve étkezési szokásaikat, érzékenységüket, tapintatosan ösztönözzük ıket az ételek megkóstolására, elfogyasztására. Különös gonddal tesszük ezt újabb étel, új íz esetében. Az étvágytalan vagy falánk gyermekeknél egyéni bánásmódot alkalmazunk. A hiányosan táplált gyermeket szociálisan segítjük. Az étkezések során és a nap bármely szakában folyadékot kínálunk és biztosítunk (a gyermekek számára elérhetı helyen). A napi tápanyagszükséglet kielégítése és változatossága érdekében a szülık a heti étrendrıl, a csoportonként kifüggesztett étlapról tájékozódhatnak. Rendszeres, jó kapcsolatot tartunk az ételt szállító konyhával. Az üzemvezetınek folyamatosan visszajelzünk az étel minıségérıl, mennyiségérıl a megfelelı színvonalú szolgáltatás érdekében. A szülık közremőködésével valósítjuk meg a mindennapos illetve a testnevelés foglakozás utáni, délelıtti nyers zöldség és gyümölcs (gyümölcsnaptár) fogyasztását. Ez nem csak az egészséges táplálkozás egyik fontos része, hanem elısegíti a 31

fogszuvasodás megelızését (a fogazat öntisztulása által) és rágásra szoktatják a darabos, kemény falatok a gyermeket. Az óvodások maguk is részt vesznek a kínáló tálak, saláták, savanyúságok, sütemények készítésében, így lehetıségük van arra, hogy számukra eddig ismeretlen, vagy szokatlan ízekkel és az elkészítés módjával (higiénés ismeretekhez, tapasztalatokhoz jutva) is megismerkedjenek. A kóstolós játékok, ünnepi terítések, születésnapok megünneplése, közös tea készítések, az évszakonkénti biohetek mind ezt célozzák. Ezáltal modellt nyújtunk a családoknak a korszerőbb táplálkozási szokásokra, praktikus ismeretek elsajátításához modellt nyújtunk.

• Kondicionálás A szomatikus nevelés kiemelt, fontos feladata a testnevelés, testedzés a szükséges mozgáskultúra elsajátítása. a.) A szervezet edzése A mozgásszervek fejlesztésének belsı, élettani ingere a mozgásra való késztetésben mutatkozik meg. A mozgás nagyobb energia-felhasználással és oxigénszükséglettel jár. Ezért sokat tartózkodunk a szabadban, hogy a legkedvezıbben a levegın való mozgással, játékkal elégítsük ki a gyermek ezirányú biológiai szükségletét. Udvarainkon változatos, szabad mozgáslehetıségek állnak a gyermekek rendelkezésre. A természetes mozgás során harmonikus, összerendezett mozgásfejlıdést segítenek elı a terepviszonyok is (sík, lankás, meredekebb hegyoldal, összefüggı nagy tér, lépcsık). Mindez erısíti a gyermek térben való tájékozódását és kipróbálhatja, megismerheti testi erejét, állóképességét. A gyermek edzettségét, ellenállóképességét fokozza a levegı, a víz, a napfény hatása. Szeles, esıs idıben, vagy havazáskor a teraszon légfürdıznek vagy a tornateremben, nyitott ablaknál mozognak. Nyári kánikulában szabad testfelülettel napfürdıznek, zuhanyoznak. Óvodánkban a havas téli játékok (szánkózás, popsisízés, csúszkálás, stb.) egyedi élménnyel gazdagítják és edzik a gyermekeket. Az önfeledt örömön kívül az esztétikai élmény is páratlan. A szervezet edzését a hideghez, meleghez, a terheléshez, a kirándulási távolsághoz csak a fokozatosság, rendszeresség és az egyéni elbírálás elve alapján valósítjuk meg. A hıszabályozás (mivel reflexfolyamat) rendszeres gyakorlása nélkül a szervezet elveszíti edzettségi állapotát. A káros napsugárzástól napernyıkkel, a homokozók árnyékosításával (sátor), fejük befedésével védjük a gyermekeket, 11 órától a csoportszobákban biztosítva a további játéklehetıséget. Mozgás, sport b.) Mozgás, sport Célunk: a gyermek mozgásigényének kielégítése, a testi képességek, fizikai erınlét és a szervezet arányos fejlesztése, felfrissítése. Rendszeres testedzéssel a rekreáció (életmódkultúra), a fizikai fittség megalapozása.

32

FELADATOK • A mozgás feltételeinek biztosítása Óvodánk helyi adottságai kiválóan alkalmasak a természetes és szervezett mozgásra. Kellemes, tiszta és biztonságos környezetben, naponta több órát szabad levegın mozoghatnak a gyermekek minden évszakban (télen is –10°C-ig). Esıs idıben fedett teraszainkon oldjuk meg nagyfokú mozgásigényük kielégítését a friss hegyi levegın. Tágas udvarrészeink mozgásra inspirálóak. Óvodánk udvarán egyre több természetes anyagból készült játék áll a gyermekek rendelkezésére (mászókák, vonat, mókuskerék, kötélhágcsók). Pályázatok segítségével folyamatosan történik a régi fém mászókák, játékok cseréje. Hosszútávú feladatunk marad ezek karbantartása mellett, a játszóterületek fejlesztése, változatos tevékenységek és a zavartalan mozgás biztosítására. Az udvari mozgáslehetıségek gazdagítása és a sok mozgásos játék tanítása is segíti a gyermek komplex mozgásfejlesztését. Ezt az óvónık tudatos neveléssel, nagy odafigyeléssel valósítják meg. A tág téren kívül óvodánk udvarának változatos terepe is széleskörő lehetıséget rejt magában (kavicsos, füves, dombos, lépcsıs területek). A tagóvodában a közeli kiránduló helyekre történı rendszeres sétákkal bıvül a levegızés. A csoportok az udvari szabályok kialakításánál is ügyelnek a környezet megóvására. Ennek érdekében minden játékterületen van olyan kijelölt rézsős rész, ahol a gyermekek leszaladhatnak, megbeszélik télen a popsisízés, szánkózás helyét a domboldalon. Tapasztalják, megfigyelhetik az ember és környezetének kapcsolatát, következményeit, gyakorolhatják a környezetvédı magatartást. Kirándulásaink helyszínén is megteremtjük a szabad mozgás feltételeit. Adottságaink és a környezet alakításával folyamatos lehetıséget biztosítunk a különbözı intenzitású mozgásokra. A tornaterem a nagyon hideg, ködös napokon ad lehetıséget a versenyjátékokra, ugrálásra. A csoportszobákban alkalmanként egy-egy tornaszer felállításával teremtjük meg a természetes mozgásigény kielégítésének, a már ismert mozgásos feladatok gyakorolásának feltételeit. Az eszközöket a gyermekek életkorának, fejlettségi szintjének megfelelıen választjuk meg. A kéziszerek bıvítésére nagy gondot fordítunk labdák, karikák, tornabotok, ugrótestek, buzogányok, stb. beszerzésén kívül, óvónıink kreativitása és ötletei alapján készített például; rizszsákok, papírhengerek, stb. is színesítik a választékot. Természetes anyagokat, terméseket (pl. gesztenye) is használunk a testneveléshez, hogy minél változatosabbá és vonzóbbá tegyük a játékokat, gyakorlatokat. Az eszközök használatát megtanítjuk, gyakoroltatjuk, kiemelt figyelmet fordítva a balesetek megelızésére.

33

A kisebbeknél a csúszás, mászás, "bújás" eszközei, a nagyobbaknál az egyensúlyérzék, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlıdését segítı eszközök kapnak nagyobb hangsúlyt (pl. tornaszınyeg, torna padok, zsámoly, bordásfal, mászókák, csúszda, létra, hinta, kötelek, tölcsér, ugróasztal, billegetı, célbadobó játékok, labdák, jelzı-készletek, manipulációs, barkácsoló tevékenységek eszközei). Rendszeresen használt eszközök: ugrógömbök, a különbözı mérető karikák és labdák, télen a "popsisí", szánkó, nyáron a homokozó, udvari fák. Fejlesztıeszközként valamennyi csoportszobában nagyalakú tükröt használunk.

• A mozgás fejlesztése a szabad játékban A mozgásos játékok komplex módon fejlesztik a gyermek személyiségét, ötvözik a játék és a mozgás hatásrendszerét. A gyermek érdeklıdésétıl függıen kapcsolódik be az óvónı által kezdeményezett futó-fogó labdajátékokba, egyszerőbb versenyjátékokba. A nagyobbak már maguk is képesek az általuk ismert és kedvelt mozgásos játékok megszervezésére, levezetésére (pl.: szoborjáték, ugróiskola, focizás, "kosárlabdázás"). A játékigény kielégítésén túl fejlıdnek képességei, a gyermek képes lesz alkalmazkodni az állandóan változó külsı környezetéhez. A népi játékok a mozgásfejlesztésen túl a hagyományok megırzésével, jelentıs hatást gyakorolnak a személyiség egészére (ugrókötelezés, karikahajtás, "gyertek haza ludaim", stb.). A mozgás az óvodás gyermek életeleme, jelzi a személyiségének fejlettségét. A spontán, szabad játék során a készségszinten használt mozgásokat kombinálja, rendszerezi és új mozgásformákat talál ki, gyakorol be. Társait utánozza, velük együtt játszva, mozogva fejlıdik énképe, önértékelése, szociális képessége. A mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás, erıfeszítés fokozza a figyelemkoncentrációt és fokozatosan képessé teszi a gyermeket az irányított tanulásra. A finommotorikus mozgás célzott fejlesztésével kedvezıen befolyásolhatjuk a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. A mozgásos tapasztalatok vezetnek el az értelmi mőveletek, képességek fejlıdéséhez. Befolyásolják a felnıttkori motoros repertoár terjedelmét és a központi idegrendszer érésével párhuzamosan a koordinációs képességek optimális fejlesztési lehetıségei is lezárulnak a kisiskoláskorra. Lényeges kritérium ezért odafigyelnünk az óvodás gyermekek megfelelı koordinatív terhelésére. • A mozgás fejlesztése szervezett foglalkozásokon A testnevelés kiemelt szerepet tölt be a motoros képességek fejlıdésében, kötelezı foglalkozás a tanulási rendszerben. A gyermek egészséges élethez való 34

jogának egyik érvényesülési feltétele, a fizikai állóképességének, mozgásképességének idıben történı fejlesztése. Segítségükkel testi-lelki jólétben, fitten, teljes életet élhet. Óvodánkban a testnevelés legfontosabb területei, a fizikai fittség elıfeltételeinek megteremtése szempontjából: − a rendszeres egészségfejlesztı testedzés szokásrendszerének kialakítása, − az alapvetı mozgásformák és mozgáskészségek fejlesztése, − a motoros képességek fejlesztése az életkorhoz kötött szenzitív fázisok figyelembevételével, − kooperatív mozgás széleskörő alkalmazása. Minden csoportban heti kettı torna foglakozást tartunk. Ezek anyaga megegyezik, de a gyakoroltatás módja változik (pl.: más szerekkel vagy más terepen). Ciklusos bontásban megjelöljük, melyik képességeket akarjuk fejleszteni, és milyen mozgásanyagot használunk a fejlıdés eléréséhez. A feladatokat hetekre bontjuk le. A szervezett foglalkozások anyaga atlétikai, torna, játék jellegő gyakorlatokból tevıdik össze. A kisebb gyermekeknél a nagymozgások fejlesztésére és a torna megszerettetésére helyezzük a hangsúlyt. Különbözı futásokat, természetes mozgásokat végeznek, csúsznak, kúsznak, másznak talajon, szereken, tárgy alatt-felett és gyakorolják a talajtorna egyszerő elemeit (pl.: gurulás), az egyensúlyozást, ismerkednek a kéziszerekkel. A tér mozgásos megismertetése a különbözı irányokban és formában történı mozgással történik. A gyermek információt szerez önmagáról, testrészeirıl, azok funkcióiról. A nagyobb gyermeknél az egyensúlyérzék, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztésére (célbadobások, támaszgyakorlatok, ugrások, gurulások, stb.), a terhelés fokozatos növelésére és a gyakorlatok pontos, fegyelmezett, kitartó végzésére törekszünk. Az alaklátás, a formaállandóság fejlesztésére tervezett gyakorlatok némelyikét csukott szemmel is elvégeztetjük. A szerek különbözı fogásmódjával a finommotorika fejlesztése a célunk. A napi frissítı tornát az egy-egy gimnasztikai gyakorlattal kiegészített mozgásos játékok alkotják. Ezeket is lehetıleg a szabadban végeztetjük (ebéd vagy uzsonna elıtt). A rendszeres egészségfejlesztı mozgás elısegíti az egész szervezet fejlıdését: a gyermek légzı- keringési szerveinek teljesítıképességét, a csont és izomrendszer teherbíró képességét. Fejlıdik az állóképesség, testierı, gyorsaság, ügyesség. A rendszeres mozgás hozzájárul a természetes testtartás kialakulásához, elıkészíti az iskolai írás-mozgáshoz szükséges differenciált és koordinált izommozgás kialakítását. Biztosabbá válik a térben, idıben való tájékozódás, a helyzetfelismerés, a döntés képessége. Fejlıdik a keresztcsatornák mőködése. A saját test és mozgásos képességek megismerése segíti az éntudat, a személyes tulajdonságok (kitartás, bátorság, fegyelmezettség) kialakulását.

35

• A mozgásfejlıdést elısegítı pedagógiai eljárások biztosítása Az életkori sajátosságok ismeretében elsısorban a mozgásfejlesztésen keresztül segítjük elı az értelmi fejlıdést. Tekintettel vagyunk a gyermeki mozgásigény, fejlettség különbözıségére. Differenciált feladatadással, az egyéni tempónak megfelelı gyakorlással valósítjuk meg az optimális terheléső egyéni képességfejlesztést. Az aktív mozgást, mint a fejlesztés lehetıségét alkalmazzuk a feszültségek, hipermobilitás oldására, az idegrendszer pihentetésére, az egyéni, differenciált bánásmód folyamatos érvényesítésével. A közös örömmel végzett mozgás közben kiszélesednek a társas kapcsolatok, fejlıdik a tolerancia, együttmőködı képesség, csapatszellem, siker-és kudarcélmény átélése, és lehetıség adódik a különbözı viselkedési normák tanulására. Alapvetıen szükséges szabályokat alakítunk ki és csak akkor korlátozzuk a gyermeki mozgást, ha önmagára, vagy társaira veszélyes lehet. A testnevelési foglalkozásokba, a mindennapi frissítı tornába speciális tartásjavító- és talpgyakorlatokat építünk be, a különbözı tartáshibák és a lábstatikai rendellenességek megelızésére. A prevenció három éves tervezésénél óvakodunk a túlzásoktól, az egyoldalúságtól. A fokozatosságra törekedve, a testnevelés eredeti funkcióját megtartva (örömteli mozgás legyen), életkoruknak, képességeiknek megfelelı feladatot kapnak a gyerekek. İsszel résztveszünk a nagycsoportosokkal a kerületi óvodák közötti sportversenyen. Szeptemberben és júniusban versenyjátékokat rendezünk a tagóvodák nagycsoportosainak. Nagy jelentıségőek ezek az események a versenyszellem kialakításában, az alkalmazkodóképesség, önállóság fokozásában, a szabálytudat fejlesztésében. A Hegyvidék sportos életéhez kapcsolódva évente kétszer versenyjátékokat szervezünk, ahol a szülıkkel közösen mozognak a gyermekek. Jó hatása van a téli sportoknak óvodánkban, egyediek a feltételek (terep, hó, tiszta levegı)! A kruppos, asztmás gyermekek megerısödnek, rohammentes idıszakaik egyre hosszabbak, egészségtudatuk erısödik. A kerületi önkormányzat hosszútávú koncepciójában szereplı úszásoktatás biztosítása találkozik a szülık igényével. Szeretnénk a feltételek (gyermekszállító busz, szerzıdés az uszodával) megteremtésével mielıbb megvalósítani a nagycsoportosok vízhez szoktatását, úszáselıkészítését, a vízbiztonság kialakítását heti rendszerességgel vagy évszakhoz kötötten. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek alapvetı tevékenysége, a játék és a mozgás az uszodai napokon is biztosítva legyen. A játékos mozgás mindennap és rugalmasan épül be a napirendbe.

36

Játékos mozgás

szervezett

szabadban ------------------------- tornateremben ----------------------csoportszobában

spontán

testnevelés

Az udvaron szabad mozgást biztosító tréningruha, a tornateremben: rövidnadrág, póló, tornadressz, gumitalpú tornacipı a megfelelı ruházat a gyermekek számára a szervezett mozgáshoz. A mindennapi terhelést a frissítı mozgás és futás, kocogás biztosítja.

• Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelızése, prevenciója Óvodánk helyi adottságai, a nagy tornaterem, a felszereltség (tudatosan tervezzük a speciális eszközök bıvítését) optimális lehetıséget nyújtanak a dislexia veszélyeztetett gyermek ellátására. Hetente kétszer utazó logopédusunk számára a beszédhibák javításán túl a logopédiai mozgásfejlesztésnek, s ennek részeként a szenzoros integráció megvalósításának feltételei is adottak. Középsı csoportos gyermekek év végi szőrése és a szakvélemények alapján az erre rászorulóknál egyéni illetve mikrocsoportos foglakozás formájában, helyben oldjuk meg a prevenciós feladatokat. Igény a szülık részérıl, hogy ne kelljen külön intézménybe eljárniuk a gyermekükkel, amit sok esetben nem is tudnának megoldani. Gyakori, hogy a szülık a jó levegı és a nagy udvar mellett döntenek (néha szervezési okok - távolság - miatt is) és nem fogadják el a speciális óvodába való átirányítást. A gyermekek közül többen a szomszédos iskolában kezdik el tanulmányaikat. Ugyanazzal a logopédussal Ayres-program segítségével folyamatként hatékonyabban valósul meg az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése, az esélyegyenlıség. A logopédus állandó kapcsolatban van az óvónıkkel és rajtuk keresztül a szülıkkel is. Egyeztetjük vele az óvodai mozgásfejlesztésbe is beilleszthetı, az óvónık által gyakoroltatható játékokat. Óvodapedagógusaink közül egy fı elvégezte Meixner Ildikó "Dislexia prevenció és redukáció" tárgyú tanfolyamot, aki a feladatok koordinálását, a kapcsolattartás erısítését látja el. Az óvodáskori részfunkciók zavara jelzi, az iskolai olvasás-írás tanulási nehézségek teljesítményzavara valószínőségét. Ezt elsısorban a logopédus szakszerő, egyéni prevenciójával fejleszti. Az óvodapedagógusoknak az áldislexia kialakulásának megelızésében van jelentıs feladatuk. A korai beiskolázás elsıdleges ok lehet, mert megelızi a gyermek természetes biológiai érési folyamatait. A gyermekek közül többen verbálisan hospitalizáltak. A család fokozott életritmusa mellett nincs lehetıségük aktív 37

beszélgetésre. Fokozottan szükség van az óvoda gyermekre figyelı, sok beszédhelyzetet teremtı kompenzálására. Az iskolaválasztásnál a gyermek számára megfelelı olvasás tanítási elvek, eljárások számbavételére is felhívjuk a szülık figyelmét.

A FEJLİDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermek: − a mozgás örömének átélésével a természetes mozgások elemeinek gyakorlásával, a mozgásfejlıdés útját végigjárja, − jól tájékozódik a térben, az irányok, kiterjedések ismeretében, környezetében biztonsággal mozog, − mozgásos teljesítıképessége differenciálódik, a nagymozgások a finommozgások (eszközhasználat) és vesztibuláris (egyensúlyérzetet befolyásoló) mozgások finomodnak, összerendezettebbé válnak, − szeret futni, képes 50-100 métert versenyezni, − kialakul én-képe, testsémája, együttmozgás során kooperációra, együttmőködésre képes, − kialakul az oldaliság, kéz dominancia, − észlelése pontos (magasság, távolság, alak-és térlátása), növekszik figyelemkoncentrációja, feladattartása, a szabályjátékokban a szabályok betartásának képessége, − a pozitív személyiség tulajdonsága megerısödik, az iskolai életmódra alkalmassá válik az optimális iskolakészültség elérésével, a részképességek fejlesztése eredményeként, − egészséges, sportos életmód iránti igénye megalapozódik.

• Betegségek, kisebb rendellenességek, balesetek megelızése Az óvodát csak egészséges gyermek látogathatja, aki a közösséget betegséggel, elváltozással nem veszélyezteti és az óvodai tartózkodása a saját egészségi állapotára nem hátrányos. A leggyakrabban elıforduló légúti megbetegedések megelızésére a szabad levegın való tartózkodást s a csoportszoba intenzív szellıztetését, a játékszerek, eszközök higiénés kezelését, a zsebkendıhasználat fokozott ellenırzését, az alapos kézmosást alkalmazzuk. Só-szoba kialakításával, aroma terápia alkalmazásával fokozzuk a prevenciót. Az egészségtelen táplálkozási szokásokra, érzékszervi illetve mozgásszervi problémákra felfigyelünk, a szülıkkel megbeszéljük, szakember segítségét kérjük (elhízás, szemüveghiány, hallásproblémák, stb.) A profilaxisra (betegségek megelızésére) nevelés során az egészségvédı jó szokások kimunkálása, gyakorlása a legfontosabb az egyén és a közösség érdekében is. A fertızıbetegségek megelızésére nevelés magában foglalja; a cseppfertızéssel, közvetlen érintkezés útján, a fertızött tárgyakkal, élelmiszerekkel (mosatlan gyümölcsöt ne egyenek) terjedı fertızések kiküszöbölését. Bio hetekkel erısítjük a gyermekek immunrendszerét a székhelyen (fokhagyma, gyógyteák fogyasztása, Hyla légtisztító alkalmazásával, stb.).

38

Kisebb rendellenességek leszoktatására az óvónık csak abban az esetekben vállalkozhatnak, ha annak megoldását nevelési eljárással lehet megszüntetni. Lényeges azonban az egyes gyermekek korábbi betegségeinek ismerete, felkészülés elıfordulásuk esetén a teendıkre! A testtartási rendellenességek megelızése az óvónık mindennapos egészségpedagógiai tennivalói közé tartozik. A gerincoszlop elferdülése (scoliozis, kifozis, a lapostalp kialakulásának, a hanyag testtartás szokássá válásának (pl. rajzolásnál) megelızésére kompenzáló mozgást, testgyakorlatot, a testtartás korrekciójának gyakorlását tartjuk szükségesnek (testnevelési foglalkozáson mezítlábas tornával, "udvari tipróka" kialakításával). Az egyszerőbb rendellenességek kifejlıdésének megelızése: az érzékszervi hibák kialakulásának megelızése (látás, hallás védelme, a beszédhibák fölfedése, korrekciója logopédusunk segítségével, óvodánk egyéni adottságai révén) jó esélyő. Az óvodai balesetek legnagyobb része elesésbıl, leesésbıl, nekiütközésbıl, azaz a szertelen, gondatlan, vakmerı gyermeki magatartásból adódik. Ezek megelızésére nevelési módszereink, a gyermek részére: − a balesetveszélyes helyek bemutatása és helyzetek felismertetése, − a balesetet megelızı (helyes) magatartás bemutatása, rendszeres gyakorlása (megerısítés, ellenırzés), − a rendırök és tőzoltók munkájának megismertetése, évi két alkalommal tőzriadó gyakorlása (menekülési útvonalak ismerete az óvodában), − az eszközhasználat megtanítása (pl.: olló, kés, villa, kerti szerszámok), − az önálló feladatok (a munka, a játékjellegő tevékenységek közös elvégzése), − a csoportszoba, udvar, eszközök közös áttekintése, − szokások, szabályok alakítása, álladó felnıtt kontroll. A balesetmegelızı nevelés; az egészségvédı beállítódást (attitődöt) is magába foglalja.

ismereteket,-

készségeket,-

A közlekedési balesetek megelızésére nevelés: a közlekedési szabály-ismeret, helyzetfelismerés gyakorlása, kulturált közlekedés kialakítása. Ugyancsak az ismeret átadása, tudatosítása, megerısítése, ezáltal a biztonságérzet növelése óvodánk környezetében. Az utcai közlekedés érdekes, titokzatos a gyermek számára, de területén nem rendelkezik ismert magatartás-mintákkal, szokásai nem állandóak, még csak kialakulóban vannak. A nagyszámú otthoni gyermekbaleset egészségpedagógiai követelménnyé teszi azoknak a veszélyhelyzeteknek az ismertetését, melyek otthon (elektromos készülékek, vegyszerek tárolása), a család meghitt körülményei között fordulnak elı. E baleseti helyzeteket egy-egy foglalkozási témakörhöz kapcsoljuk (így pl.: a házimunkákhoz, a növények és az állatok megismertetéséhez, a foglalkozásokhoz stb.) és a játék során elsısorban a szerepjátékokhoz (pl.: építkezésnél, közlekedésnél, orvos-játéknál, fodrász stb. utánzásánál).

39

A család együttmőködésére számítunk a balesetmegelızı magatartásra nevelés megvalósítása során! Fontosnak tartjuk az óvoda dolgozóinak személyes példamutatását. Ide tartoznak; az éves balesetvédelmi, a foglakozási ártalmak, megbetegedések megelızésére szervezett felnıttoktatások, az elsısegélynyújtás, a légúti betegségek jellemzıinek ismerete, együttmőködés az egészségügyi szolgálattal (ÁNTSZ), HACCP szabályzatok és a veszélyes anyagok használati utasításainak betartása. Egészséges életvitel igényének alakítása során valósul meg a gyermek egészségének optimalizálása, amellyel kapcsolatos tipizálható intézkedéseink: − védınıi, orvosi, szőrések, szükséges szakorvosi vizsgálatra utalás, látás, hallás, fogászati szőrések, stb., − veszélyeztetett gyermek pszichoszomatikus fejlıdésének figyelemmel kísérése a pszichológiai, pedagógiai szakszolgáltatás igénybevétele.

•

Pszicho-higiénés nevelés

Célunk: Az egységes személyiségfejlesztést biztosítani, megóvni a gyermeket az idegrendszerre és a lelki életre káros túlzásoktól (túlterheléstıl, kimerüléstıl).

FELADATOK • Pszichikus szükségletek kielégítése Óvodánkban a lelki szükségletek kielégítése, a derős, boldog, biztonságos, otthonos légkör megteremtése az érzelmi és értelmi fejlesztés a lelki egészségvédelem. Kiemelten kezeljük a kisgyermek biztonságérzetének (félelemmentességének), adottságnak, képességeinek, törekvéseinek, a személyiség egyéb tulajdonságainak szabad kibontakozását, a tartós pszichikus stressz megelızését. Támogatjuk a harmonikus társkapcsolatok és az empátiás képesség fejlesztését. Pozitív kapcsolatra törekszünk az óvónı és a gyermek között.

• Az egészséges életvezetésre, életre - életmódra nevelés

családi

Óvodánk az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának tagja. A megfelelı végzettséggel rendelkezı óvodapedagógusaink a székhelyen a nagyobb gyermekcsoportokban az egészséges táplálkozás – mozgás és szív egészségét szolgáló “Szív Kincsesláda” egészségvédı programot megismertetik a szülıkkel és beépítik nevelı munkájukba. Az életmód szabályainak megtartását, az interperszonális kapcsolatok zavarainak megelızését segítjük elı. Aktív, korai prevenciót szolgáló eljárásmódok ismétlıdnek és megvalósul a helytelen életmód, az egészségtelen szokásrend korrekciója is: − az egészséges napirenddel, életrenddel a szervezet bioritmusának megfelelı optimális napirend, hetirend megvalósítására törekszünk. Meghatározó az aktív, passzív pihenés megfelelı arányának biztosítása is. A pihenés, alvás feltételeit 40

(szellıztetés, saját ágynemő, mese, simogatás, természetes testhelyez, "alvókák", pizsama használata, ágyak távolsága) megteremtjük, amelynek keretében figyelembe vesszük az egyéni alvásigényt is. Az iskolába készülı gyermekek a pihenés, alvás vagy más tevékenységek között (pl.: könyvnézegetés). A szülık figyelmét ráirányítjuk az éjszakai alvásigény biztosításának a fontosságára. − A hibás viselkedési programok megelızése olyan magatartászavarok megelızését célozza, melyek egymás meg nem értésébıl, antiszociális viselkedésmintákból (düh, harag, agresszió) fakadnak. − A családi életre nevelés napjaink egyik kiemelt feladata. Lényegi eleme a gyermek érdeklıdésének kielégítése életkorának megfelelı pszichoszexuális fejlıdésének segítése. A családi munkamegosztásra való felkészítés, az anyai és apai hivatásra való elıkészítés.

• Környezeti hatások feldolgozására nevelés Az óvodai nevelés során mindig különös figyelmet szentelünk a gyermek terhelı stressz-tényezık megelızése, kiküszöbölése (füst, zaj, erıs fény, napsugárzás, türelmetlenség, az óvónı erıs, magas hanghordozása) érdekében. A megelızı feladataink közé tartozik a stresszhatásra történı felkészítés, a feszültségek oldása (orvosi vizsgálatra történı felkészítés). Urbanizációs ártalmak megelızésére történı felkészítés: óvoda és városi levegı, zaj, forgalom stb. összehasonlítása, állatkerti látogatásnál, séták alkalmával. A stresszhatás kompenzációja során célunk a feszültségek oldása, az idegrendszer pihentetése (óvodai testedzés, hipermobilitást feloldó aktív, szabad levegın történı mozgás, fizikai megterhelés, vagy relaxációs gyakorlatok, légzéstechnikák).

• Az egészségre káros szokások kialakulásának megelızése A káros szenvedélyek gyökerei már kisgyermekkorra vezethetık vissza, ha kedvezıtlen mintát nyújt a család, ez káros szokások elindítójává válhat (pl.: nem támogatják eléggé a gyermek egészséges magatartását, belekóstolhat a gyermek alkoholba. Fızıcske, "boltos-játék" tudatos megszervezésével meggyızzük a gyermeket az alkoholmentes italok fogyasztásának hangsúlyozásával, a vízfogyasztás természetességérıl. A passzív dohányzás káros hatásától is óvjuk a gyermeket (a dohányfüstben lévı mérgezı anyagok, ha a gyermek belélegzi, egészsége károsul). A dohányzó felnıttminta erısíti a gyermekben a dohányzás társadalmi elfogadottságát, a "természetes" felnıtti viselkedés velejárójának érzi. Ezért fontosnak tartjuk a dohányzás mellızését a gyermek elıtt. Az indokolatlan gyógyszerfogyasztás megelızésének elıfeltétele, hogy a gyermekek csak a gyermekorvos által elıírt gyógyszert fogyasszanak. A házipatika legyen jól 41

elzárva a kíváncsi gyermek elıl, mert a színes édes bevonat miatt beszedheti, mérgezést szenvedhet el.

• Az óvónı egészségvédelmi, egészségnevelési támogató szerepe − az élet és a testi épség biztosítása, az egészség védelme (balesetmegelızı rendszabályok megvalósítása), − az óvodába történı "besurranás" és gyermek "elszökésének" megelızı védelme, − a házirendben foglaltak betartatása a szülık támogatásával, − az egészség "pozitív" fogalma szerinti egészségvédelem, − az egészséges állapot örömteli megélésének biztosítása (felszabadultság, mozgás-és játékszabadság), − pszicho-higiénés egészséggondozás (fáradt, neurotikus, stb. gyermek gondozása), − az allergiás problémákkal küzdı gyermek egészségtudatának erısítése, tünetmentes idıszakban.

A FEJLİDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermek: − önálló testápolási tevékenységeit, testi szükségleteit szándékosan irányítani képes, − felismeri a tisztálkodás szükségességét, igényes saját külsejére, − a tisztálkodási eszközeit rendben tartja, − helyes technikával mossa fogát, − ismeri a zsebkendıhasználat módját, − alkalmazza a kulturált étkezés szokásait (csukott száj, asztal rendje, evıeszközök, szalvéta használata, stb.), − önállóan, megfelelı sorrendben öltözik, vetkızik, gombol, cipıt köt, − ruháját összehajtva, rendben tartják szekrényében, − eldönti mennyi ételt fogyaszt el, folyadékot önállóan tölt magának, − ismeri az öltözködés, táplálkozás és egészségvédelem elemi összefüggéseit, − önállóan, biztonsággal végzi az önkiszolgálást, környezete rendjére ügyel, − kisebb sétákon szívesen vesz részt, − megfelelıen használja az óvoda kertjét, helyiségeit, − helyes, természetes testtartással ül az asztalnál. •

Szocio-higiénés nevelés

Célunk: Az egyéni értékek, tulajdonságok kibontakoztatása a csoport normái alapján. A közösségi élet tevékenységi és kapcsolatrendszerében az érzelmek, a személyes érintkezés, a magatartási szokások, a kommunikáció fejlıdésének elısegítése.

42

FELADATOK • Az óvoda pszichoklímájának alakulása Az óvodáskorú gyermek jellemzı sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában biztonság, otthonosság, derős, szeretetteljes légkör vegye körül. • Felnıtt-gyermek, gyermek-gyermek, óvodai alkalmazottak közötti pozitív érzelmi töltető kötıdésének erısítése A gyermek minél jobb megismerése érdekében a családokkal jól mőködı informatív kapcsolat kialakítására törekszünk. Szeretetet, elfogadást sugárzó légkörben várjuk a gyerekeket, ami játékra, mozgásra, cselekvésre, kapcsolatteremtésre készteti. Az óvodával való elsı találkozás, a fokozatos beilleszkedés legmegnyugtatóbb feltételeit a szülıkkel közösen alakítjuk ki. Az új környezet elfogadását szülıs beszoktatással, szeretetteljes, gyermekekhez fordulásunkkal, a társak érzelmi felkészítésével, az új gyermek számára készített apró ajándékkal valósítjuk meg. A testápolási, étkezési tevékenységek, az alvás, pihenés elfogadását tapintatosan alakítjuk ki. A személyes kapcsolatokat ölbeli játékokkal is erısítjük. A beszoktatás idıszakában egész nap együttesen (óvónık, dajkák) segítjük a minél könnyebb beilleszkedést és naponta tájékoztatjuk a szülıket a történtekrıl. Tevékeny óvodai életet alakítunk, kerülve a túlzott ingereket, élményzsúfoltságot, nyugalmat biztosítunk a cselekvésekben is. Magatartásunkkal modellt nyújtunk a másság elfogadására, a társas együttmőködés, konfliktuskezelés formáira. Eltérı módszerekkel és egyénre szabott mértékben, a megkülönböztetés tilalmának betartásával a személyiség erısítése mellett támogatjuk a gyermek szocializációját, együttmőködését a társakkal. A kialakuló szoros érzelmi kapcsolat pozitív módon befolyásolja a gyermekek közérzetét, szociális érzékenységét. A gyermek önmagáról kialakított képét a személyiségére hatást gyakorló társak, felnıttek formálják. Megtanulja megismerni önmagát, a társas életben elvárt viselkedésmódokat, az együttélés szokásait. Mindez növeli biztonságérzetét, nyitottá teszi társai felé és az elfogadott, szeretett felnıtt mintájának követésére ösztönzi.

• Társkapcsolatok, viselkedési normák, erkölcsi értékek és szokások alakítása Az óvodás életkorra jellemzı érzelmi vezéreltséget figyelembe véve, érzelmi alapokon mőködı élmény és tevékenységi rendszerben alakítjuk a kapcsolatokat, a magatartási szabályokat, az együttmőködést és kommunikációt. Jelzett pedagógiai 43

módszer elısegíti a figyelmesség, önzetlenség, a szabálybetartás fejlesztését, a gyermek szocializációját. Minden gyermek egyedként lép be az óvodai csoportba, ott azonban a ráható társas kapcsolatrendszer az óvodai közösség az egyedi vonásait alakítja, fejleszti, és képessé válik másokért és másokkal helyesen viselkedni, és gondolkodni. Arra törekszünk a csoportokban, hogy ne legyenek társtalanok, elıítélet következtében kirekesztett, ellenszenves gyermekek, de durva (rúgó, romboló) felülkerekedık sem. A harmonikus társkapcsolatokat – amely törvényes és szabályokat betartó játszótársi szolidaritás, segítıkészség, együttérzés, a közös alakítási vágy és sikerélmény jellemezze. A kommunikációs zavarok feloldására (személyiségpercepció zavarának feloldása, viselkedési rendellenességek és beszédhibák felszámolására kibeszélés, meggyızés, bizalmas beszélgetés, meghallgatás feszültségoldó technikát alkalmazunk, szükség esetén szakember segítségét is igénybe vesszük (logopédus, pszichológus, orvos). A szociális biztonságérzés egyszerre félelem-mentességet és pozitív érzelmi kötıdést (bizalmat, szeretetet) jelent. Ezt minél zökkenımentesebb beilleszkedéssel, a valakihez tartozás érzésének kialakításán kívül, az önállóság biztosításával a személyiség szabad kibontakozásának lehetıségével is erısítjük. A csoport elvárásai között lehetıséget biztosítunk szabad, nyugodt, kiegyensúlyozott, önálló tevékenységre (játékra, munkára, önkiszolgálásra). A szeretetteljes légkörben a gyermek aktív, kezdeményezı, önállóan cselekvı és maga is nyugodt. Az óvodai élet jó megszervezésével, a gyermekkel szemben egyénre szabott, megfelelı elvárások megfogalmazására törekszünk. Kerüljük a túlzott követelmények támasztását a gyermekkel szemben, mert ez kudarchelyzetet, kudarcélményt kelthet, ami passzivitáshoz vagy nyílt ellenálláshoz vezet. Az alulkövetelés pedig nem aktivizálja a gyermeket, a személyiség önkifejezésének gátjává lehet. Egyértelmően, érthetıen közvetítjük kéréseinket, a szokások fontosságának kezdetben érzelmi, majd elfogadáson alapuló belsıvé válását. A szokásokat fokozatosan finomítjuk, ösztönözzük azok minél önállóbb alkalmazását, lehetıséget adunk a helyes és helytelen döntések megkülönböztetésére. Valódi aktivitáshoz szükséges, értelmes fegyelmet alakítunk ki. Erısítjük az egymás iránti szociális érzékenységet és türelmet, egymás meghallgatását. Segítségadásra, kérésre, együttmőködésre szoktatunk. Az agresszivitást lehetıleg figyelmen kívül hagyjuk. A pozitív énkép erısítésével törekszünk fokozatos megszőntetésére. A gyermek magatartás-viselkedés kultúráját türelemmel, bátorítással, saját példánkon keresztül is fejlesztjük. A sikernek együtt örülünk, a sikertelenséget segítjük elviselni. Kicsi fejlıdést is értékelünk, félénkséget, görcsösséget mindig oldani igyekszünk. A közös tervek, közös élmények során a gyermek közösségi tudata és magatartása mellett mások megbecsülése, a csoport közvéleménye is kialakul. Ezek befolyásolják a gyermek cselekedeteit, önmagáról kialakított képét. Az óvodai közösségben a gyermeknek önálló kapcsolatok kialakítására, együttmőködésre van lehetısége. A társas és közösségi tevékenységek során a konfliktusok kezelése és megoldása a 44

tolerancia kialakulásához vezet. Figyelemmel kísérjük a gyermek viselkedését, társas kapcsolatait, fejlıdése elısegítése érdekében egyéni bánásmóddal segítjük. A csoportok jelkép, szokás és hagyomány rendszerével sajátos, egyéni színezető légkört biztosítunk. Az ünnepek tovább erısítik az összetartozást, a közösségi érzelmeket. Hagyományaink: levél,- rajz küldése a hiányzó, beteg társaknak, képeslap küldése nyaralásból, születésnapokon egymás kínálása gyümölccsel, zöldséggel, kínálótál, ajándék készítése egyéb alkalmakra, közös sütemény sütése karácsonyra, farsangra és az édesanyáknak. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei Óvodánk hagyományos ünnepei Október 23.

Közös óvodai

Nagycsoportosok kitőzik a zászlót

Mikulás

Csoportos

Személyes találkozás a Mikulással

Karácsony

Közös délelıtt

Óvónık bábszínháza, óvónıi karének

Farsang

Közös óvodai

Felnıttek mesedramatizálása, táncház

Húsvét

Csoportos

Tojás keresés a szabadban

Március 15.

Közös óvodai

Nagycsoportosok mősorával kokárda feltőzés Nemzetiségi csoport koszorúzása az Eötvös parkban.

Anyák napja

Csoportos

Saját ültetéső virággal édesanyák, köszöntése

Évzáró

Középsı és nagycsoport

Éves dalanyagból, versbıl, mesébıl válogatás

Nagyok búcsúzója

Óvodai szintő

Kis meglepetésekkel búcsúznak a kisebb csoportok az iskolába menıktıl

Gyermeknap

Közös óvodai

Vidám szabadtéri versenyjátékok

Autó mentes nap

Csoportos

Munkaterv szerint Jókai Klubban

Március 15.

Csoportos

Hadtörténeti Múzeumba látogatás a nagycsoportosokkal

Nagycsoportosok Tavaszi kirándulása

Csoportos

Gyermek vasúttal a környéken

Alkalmi séták kirándulások.

Csoportos

A csoporttervek szerint

Kirándulásaink

Tagóvodában ısszel, tavasszal heti egyszer a nagyobbakkal.

Zöld ünnepeink, jeles napjaink Állatvédelmi nap

Csoportos

Munkaterv szerint

Madár karácsony

Közös óvodai

Közös madáreleség készítés, madáretetés 45

Természetvédelmi Csoportos hónap

Víz világnapjától - Föld napjáig csoporttervek projekttervek szerint.

Madarak – és Fák napja

Munkaterv szerint.

Csoportos

Közös rendezvények a szülıkkel Márton nap a szülıkkel

Nemzetiségi csoport

Lampionos séta, közös énekléssel

İszi kertrendezés

Csoportos

Levélgyőjtés, kertszépítés a szülıkkel

Adventi készülıdés

Csoportos Barkácsolás

Adventi koszorú és díszek készítése

Karácsonyi játék délután

Csoportos

Szülık gyermekek közös játéka az új játékokkal

Farsangi játékdélután

Csoportos

Tréfás versenyjátékok, a nagycsoportban. Táncház középsı és kiscsoportokban.

Partner napok a szülıknek

Csoportos

Szülık aktív részvétele a csoport életben

Partner napok a nagyszülıknek

Csoportos

Nagyszülık meghívása a csoportba, vagy a Normafa Gondozási Központban karácsonyi illetve anyák napi köszöntı

Óvoda kóstoló

Óvodai szintő

Új gyermekek szülei részére

Föld napi virág vásár

Óvodai szintő

Virágládák, sziklakertek beültetése, kertépítés, kert szépítés a szülıkkel.

Egyéb rendezvények Sportvetélkedık

Kerületi szintő

Nagycsoportosok részére

Nagycsoportosok környezeti találkozója

Csoportos Kerületi szintő

A két nagycsoport részére

Szülıi Fórum

Kerületi szintő

Beiskolázásról, óvodai beiratkozásról

Óvó nénik bábszínháza

Óvodai szintő

Munkaterv szerint.

Gyermekdal és gyermekjáték fesztivál

Nemzetiségi csoport

Áprilisban a rendezı nemzetiségi óvodában.

Az ünnepek elıkészítésében, szervezésében koruknak megfelelı tevékenységekkel a gyermekek is részt vesznek, az események tartalmától függıen szülık is aktívan közremőködnek. A készülıdés érzelmi hatása, az örömteli várakozás kiteljesedése maga az ünnepi együttlét. 46

Az ünnep hangulatát a csoportszobák és a közös ünnepi asztal díszítése, az óvodapedagógusok kórusának éneklése, bábozása, dramatizálása vagy más alkalomhoz illı érdekes tevékenység fokozza. Az átélt közös élményeket a gyermekekkel késıbb is felidézzük. Hagyományaink, ünnepeink a szülık együttmőködı támogatásával, javaslataik figyelembevételével valósulnak meg. A család ünnepeit tiszteletben tartjuk! Vallási és világnézeti kérdésekben óvodánk nevelési gyakorlatában a semlegességnek kell érvényesülnie.

• Az óvodapedagógus feladatai a társas kapcsolatok, közösségi élet alakításában − A beszoktatás során, leválási nehézségekkel küzdı gyerekek különleges támogatása, a családi háttér ismeretében, − kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakoroltatása, − az empátiás készség kialakítása (nonverbális közlések vételével, értelmezésével, a metakommunikációs eszközök gyakorlásával), − intim, belsıséges kapcsolatok ápolása (boldogító élmények, viselkedési szabályok gyakorlása), − az érzelmek irányításának segítése (érdeklıdés mások "értéke" iránt, elismerés, "segítı kapcsolat" alakítása, elfogadó magatartás, partnerség élményének feldolgozása, stb.), − a nemek közötti kapcsolatra nevelés (életkoruknak megfelelı szexuális ismeretek közlése, a nemek közötti kulturált kapcsolat szabályainak gyakorlása), − az egyes gyermekek viselkedésében zavart okozó tényezık (haláleset, válás, kistestvér születése, stb.) feltárása, − kritikus élethelyzetek megoldására nevelés (családi konfliktusokban a gyermek segítı támogatása, félelem leküzdése, az önértékelés, önbiztonság erısítésének gyakorlása, kortárskapcsolati sikertelenségek kritikus helyzeteinek megoldása), − hibás viselkedési programok korrekciója (felnıttekkel való kapcsolat helyes alakítása, hibás kortárskapcsolatok felszámolása), − mások értékelésének tudatosítása (önértékelés, objektív és szubjektív "éntudat" összehasonlító gyakorlása, milyennek látják mások, a csoportban elfoglalt helyzet, az óvodai csoport szociometriai elemzése), − családi kapcsolatok harmóniájára nevelés (érzelmes kötıdések, családban elfoglalt helyzet elemzése, család külsı-belsı kapcsolatainak rendszerben való jártasság megszerzése, terhelı mozzanatok kompenzálása), − az óvodai társkapcsolatokra nevelés (közösségben elfoglalt helyzet, betöltött szerep elemzése, rászorulók segítése, társas biztonság kialakítása).

• Anyanyelvi nevelés feladatai, beszédkészség, kommunikáció fejlesztése A gyermekre figyelve, gondolatai meghallgatása, kérdései megválaszolása állandó nevelıi feladatunk.

47

Elısegítjük a beszédes kapcsolatok kialakítását. Ösztönözzük a verbális kapcsolatteremtési törekvéseiket és a párbeszédek kialakulását. A durva szavak helyett az elfogadott köznyelvi formák használatát erısítjük. Beszédviselkedésünk hitelességére törekszünk az adott helyzethez illıen, mellızve a túlzásokat, elısegítve a beszédmegértést, helyes kiejtés fejlıdését. A gyermek élményeit, véleményét, elképzelését, érdeklıdését tapasztalva szívesen meséli el. Kifejezi vágyait, szükségleteit, kérdez, válaszol. Beszédhelyzetben türelmesen meghallgatják egymást, viselkedésben és beszédben gyakorolhatják az egymáshoz való alkalmazkodást. A gyermek anyanyelvi fejlıdését folyamatosan figyelemmel kísérjük. A logopédus segítségével oldjuk a gátlásokat, fejlesztjük a beszédbeli elmaradást, a beszédhibákat korrigáljuk. A bátortalanabb gyermeket bíztatjuk, beszédre motiváljuk, szókincsük gyarapodását segítjük.

A FEJLİDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermek: − figyelemmel van a felnıttek és a gyermektársak iránt, − felszabadultan tevékenykedve képes együttmőködni, egymást segíteni, − betartja a helyes viselkedés és cselekvés szokásainak szabályait, − konfliktus-megoldási módokat ismer, önállóan alkalmaz, megegyezik társaival, − a megkezdett feladatot befejezi, igyekszik legyızni az akadályokat, − figyelmesen meghallgatja és megérti mások beszédét, az alapvetı metakommunikációs jelzéseket felfogja, alkalmazza, − életkorának megfelelı tempóban, hangsúllyal szívesen, bátran, érthetıen beszél, − beszédhelyzetnek megfelelıen szófajokat, mondatfajtákat, különbözı mondatszerkezeteket alkalmaz, mesél, − elfogadja a szituációtól függıen az alá-, fölé- és mellérendeltségi helyzeteket, − szociálisan éretté válik.

3.2.

A

TERMÉSZETI, MEGISMERÉSE

TÁRSADALMI

KÖRNYEZET

TEVÉKENY

Célunk: A természeti, a társadalmi és az épített környezet, az életet tisztelı szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti kultúra megélése és átadása során a környezetünkkel való harmonikus együttélésre nevelés (életmód, szokás és értékrendszer, gondolkodás-és viselkedésmód). A gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítı pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása A környezetalakító munka jellegő tevékenységek iránti érdeklıdés felkeltése, azok fontosságának, hasznosságának átélése, eredményeinek megbecsülésére nevelés. A gyermekek mennyiségi, alaki, tér- és síkbeli szemléletének alapozása a környezet tevékeny megismerése közben szerzett matematikai tartalmú tapasztalatokkal, ismeretekkel.

48

FELADATOK • Életkoruknak megfelelı élmények, tapasztalatszerzési lehetıségek és munka jellegő aktív tevékenységek biztosítása Amíg a városi emberek többségének egyre messzebb kell mennie a természetért, vagy hogy sportolásra, kirándulásra alkalmas helyet találjon, óvodánk sajátosságának köszönhetıen az óvodásaink közvetlen környezetében teremthetjük meg a sokszínő élményekre, tapasztalatokra a lehetıségeket, a képességeket, készségeket, tulajdonságokat fejlesztve. Elvünk, hogy természetbarát gyermek csak természetbarát környezetben nevelıdhet. Optimista életszemléletre, életformára, csak magával az élettel lehet nevelni. A környezeti nevelés területén ezért nevelıtestületünknek fokozottabb felelıssége, példamutatása. A Budapest szerte kedvelt Normafa közvetlen közelében, szinte még az erdıben érezhetjük magunkat az óvodánk udvarán lévı fák láttán. A bükkös-tölgyes társulásban a kıris, juhar, hárs, törökmogyoró, nyír, platán és a szivarfák adják a lombhullató fák változatos, pompás együttesét. Az ıszi színváltásuk, a levelek különbözı formájának, nagyságának összehasonlítása, összegyőjtése sok tapasztalatot nyújt a gyermekeknek. Az avar alatti aljnövényzetet, rovarokat, a humuszos talajt gyakran vizsgálgathatják. Az összegyőjtött levélkupacok átugrása jó mozgáslehetıség a szabad levegın, természetes környezetben. A zizegı, susogó levelek összegereblyézése a kertész bácsival és az óvó nénikkel, heteken át tartó folyamatos, örömmel és szívesen végzett aktív munka, aminek eredménye az udvarrész rendezettsége. Terméseiket szívesen győjtik a gyermekek. A négy féle fenyıfaj tobozainak, nagyságának, formájának, színárnyalatának változatossága és a gyérebb aljnövényzetnek a megfigyelése is érdekes tapasztalásokra ad lehetıséget. Tavasszal halljuk, ahogyan a tobozok kipattannak és látjuk amint szél elröpíti a fenyımagokat. Alattuk a mókusrágta, vagy fakopáncs csípdelte tobozokra lelünk. Gyümölcsfák is találhatók az óvoda mindkét kertjében. Fıleg virágzásukat figyeljük, mert sok poszméhet vonzanak. İsszel a diófa alatt a gyermekek naponta versengve kereseik a lepotyogott termést, amit a burokból kiszedve, héját feltörve el is fogyasztanak. A mandulafa virágba borulásával, a vackor fa ıszi színeivel örvendeztet meg minket. A pázsitos, füves lankák tavasszal illatos ibolyával, százszorszéppel, kankalinnal, gyermekláncfővel tarkítottak. Megpróbáljuk visszatelepíteni a keltikét, és a hóvirágot is, ami a hegy eredeti növényzetéhez tartozik. A talaj elıkészítése, a kikopott területek újra füvesítése visszatérı feladatunk. Közben a talajeróziót, mint problémát is láthatják a kitaposás és az esı víz hatása nyomán. A cserjék színes bogyóikkal vagy „madárvendéglıként” ismertek a gyermekek körében (madárbirs, bodza, hóbogyó, tőztövis), vagy a tavasz hírnökeként (som, boglárka cserje, orgona, aranyvesszı), a májusfával, madár cseresznyével együtt virágba borulásukkal, illatukkal szereznek örömöt. A fagyal sövényekrıl (térelválasztóként határolja el a különbözı területeket) levágott ágakat a nagyobb 49

gyermekek „szállítják” a komposztáláshoz. A ribizli, málna érését folyamatosan figyeljük. A lépcsısor szélét, a bejáratot virágládákba ültetett egynyári növények, a palánkokat és ablakokat pedig muskátlik díszitik. A sziklakertben megismerkedhet szárazságtőrı növénnyel.

a

gyermek

néhány

napfénykedvelı

és

A gyermekek látják a felnıttek kreatív környezetalakító munkáját és a mindennapokban gyakorolják az elültetett, gondozott virágok óvását, kialakul bennük az épített környezet megbecsülésének szokása. Szárazvirág kötészethez felhasználható lampionvirág a nagyok játszóterén vidám színfolt késı ıszig és néhány szállal az óvoda helyiségeit is díszítjük. Gyógynövényeket is találunk a kertben (cickafarok, vérehulló fecskefő, levendula, körömvirág, stb.). Ezek hatásáról, használatáról is beszélünk a gyermekekkel. A bodza virágából nyáron üdítı készül, a hársfa virágából tudják, hogy tea fızhetı. A húsos som éretten, megmosva jó szomjoltó és magas vitamintartalmú. A téli madáretetés rendszeres, ehhez a szülık is segítséget nyújtanak élelemmel. Minden csoportnak van megfigyelı helye. A madáretetıbe közösen készítjük el a gyermekekkel a madárkalácsot, vagy felfőzzük a diót, szalonnát. Madárkarácsonnyal is készülünk kertünk vendégeinek. A csoportszoba ablakából megfigyelhetı a különféle madarak étkezési szokásai és a nyomokból ki lehet találni, hogy mi járt ott. A 10-15 féle madárfajból a leggyakoribbakat jól ismerik, megnevezik. Ismerıs ornitológus a nagycsoportosokkal megosztja élményeit, kiegészíti és megerısíti a madarakkal kapcsolatos tapasztalataikat, ismereteiket a természetbúvár-ovi foglalkozásain. A 8 alkalomból négyszer terep sétára megyünk. A gyermekek szeretik, várják ezeket a programokat, amik más aspektusból erısítik meg nevelési céljainkat. Mindkét udvar legtávolabbra esı részében található a komposztáló. Próbálkozunk a kerti hulladék humusszá alakításával, amit a konyhakertbe, virágok ültetéséhez szeretnénk felhasználni. Így megtapasztalhatják, hogy nem minden hulladék szemét, a feljavított talajban pedig a növények fejlıdése kedvezıbb. Jobb szervezéssel, több szakszerőségre törekedve szeretnénk a komposztálás feltételeit javítani sikeressége érdekében. Több szempontból lenne ez hasznos, így a környezettudatos életmód elemeinek szocializációjából is: - a biológiai körforgás megfigyeltetése (visszakerülnek a zöld hulladékok a talajba, látható az anyagok átalakulása), - a hulladékok kezelésének, ártalmatlanításának hatékony és korszerő módjának megismertetése, - folyamatos megfigyelésre, évszakonként más-más részfeladat színesíthetné az óvodai gyermekmunkát, - eredményeként megoldódna a virágoskert talajának pótlása, - a növények, növényi részek megismertetésén kívül a növények ápolása, az emberi környezetben betöltött szerepük megismertetése, 50

-

természeti, társadalmi környezet tisztántartásának, rendjének megırzésére nevelés, ami esztétikai élményforrás is.

Mindezek a környezetvédelem részfeladatai. Formáljuk a környezetben éléshez szükséges helyes magatartást és pozitív érzelmi viszonyt. Egészségkárosító szereket, vegyszeres védekezést nem használunk, a beteg növényi részeket tőzrakó helyen égetjük el, megismertetve a gyermekekkel a tőzrakás szabályait. A veteményeskert gyomlálásában a nagyok vesznek részt. A sziklás hegyi terepen nehéz kialakítani egy kis területet erre a célra. A talajt itt rendszeresen javítani kell. A talaj elıkészítésétıl a betakarításig minden kerti munkában szívesen és aktívan részt vesznek a gyermekek. Eleinte kíváncsi szemlélıdık, de az óvónı személyes példamutatása tevékenykedésre, utánzásra serkenti ıket is. A kertészkedéssel fejlıdik a gyermek együttmőködési képessége, önállósága, önbecsülése. Kötelességek vállalására és teljesítésére készteti ıket. Évszakonként más-más környezetalakító munka jellegő tevékenységre nyílik lehetıség, melyeket örömmel, aktívan, szívesen végeznek megerıltetés nélkül a gyermekek. İszi hónapokban a falevelek, gallyak összegyőjtésében segítenek. Folyamatosan betakarítják a terméseket, terményeket, vetımagot, virágmagokat. Száraz helyen tárolják azokat. A hideg beállta elıtt behozzák a virágládákat. Télen etetik a madarakat, a kisebb fenyık alsó ágait, a bokrokat megszabadítják a hó terhétıl. Segítenek a hó eltakarításában, játszóterületükön utakat, a popsisízéshez pályát készítenek. Tavasszal részt vesznek a füvesítésben, a veteményeskert talajjavításában, vetnek magról, ültetnek, palántáznak, és folyamatosan gondozzák a növényeket. A rendszeres gyomlálás eredményeként megkülönböztetik a gyomés haszonnövényeket. Tapasztalatokat szereznek a növényi részekrıl. Beültetik a virágládákat, letisztítva elrakják a madáretetıket. Ismerkednek a locsolási, öntözési módokkal, azok célszerő idejével. A fogyasztásra alkalmas, saját terméső vagy vásárolt, illetve a szülık által hozott zöldségeket, gyümölcsöket mossák, tálra teszik, kóstolnak és kínálnak. A háztartásban alkalmazott tevékenységekkel is megismerkednek (pl.: savanyúság készítés, gyümölcs préselés, gyümölcstea, kompót, saláta és sütemény készítés, sütıtök és alma sütése, növény festék készítése, növények szárítása, tárolási módok, takarítás, stb.). A gyermekek munkaeszközei megfelelı méretőek, azokat használat után rendben visszateszik helyükre. A választott munkafajtákat egyéni tempójuknak megfelelıen végzik. Látják tevékenységük szükségességét, fontosságát, erısödik egymáshoz és a környezethez való pozitív viszonyuk. Önállóságuk és a munkavégzéshez szükséges készségeik fejlıdnek.

51

A csoportok természetsarkai gazdag tapasztalatgyőjtésre alkalmasak (pl.: az évszak termései, cserepes és vágott virágok, szárított növények, kövek, csigaházak, kagylóhéjak, az elfogyasztott gyümölcsök magvai, a természeti jelenségekrıl szóló folyóiratok: Természetbúvár, Süni), valamint ismeretterjesztı könyvek, verseskötetek kapnak itt helyet. A gyermekek növényeket ültetnek (pl.: anyák napjára a virágot), rügyeztetnek, csíráztatnak, nyomon követik a fejlıdést, megfigyelik a víz, napfény, kinti-benti hımérséklet és a növények fejlıdése közötti összefüggéseket. Egyszerő kísérletek során megfigyeléseket végeznek (levegı, víz, talajvizsgálat), használják a nagyítót. A természetsarkot az évszaknak megfelelıen rendezik, átalakítják, és takarítják. A győjtött, saját készítéső fotók, képek (pl.: kirándulásokról), beszélgetések, ismeretek elmélyítésének lehetıségei, kedves emlékeket, élményeket idéznek fel. Ezekbıl albumot készítünk. Folyamatos és alkalomszerő megfigyelések során a gyermek kíváncsisága érdeklıdéssé mélyül, apró felfedezéseiben feltárja a körülötte lévı világot, megtanul abban tájékozódni, eligazodik a világban. Érzékeli az esztétikumot, színeket, illatokat, formákat, a hónapokat, az élet ritmikusságát. Összefüggéseket keres az idıjárás, a természet, az öltözködés, egészségvédelem, az emberek, növények, állatok élete és az emberek tevékenysége között. A helyi értékeket feltérképezi a séták során, illetve megfigyeli a környezı házakban a háziállatokat (kutya, macska, vásárolunk a zöldségesnél, nagyokkal a piacon. − Sétákat, kisebb túrákat teszünk a környéken (Csillebércre, Anna-rétre, stb.), gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait, az erdıben való viselkedést. − Megfigyeljük a középületeket, közvetlen környezetükben (pl.: orvosi rendelı, üzletek, iskolák, posta) az új lakóházakat, az építkezéseket (az ember környezetalakító munkáját). − Séták, túrák alkalmával sokszínő, változatos és örömteli mozgásra válik lehetısége. Az évszakok hagyományos ünnepei során a gyermek tapasztalatokat szerez a családról, az összetartozásról, az ünnepek jelképeirıl, az ajándékozás örömérıl. Átéli az idıs emberek iránti tisztelet (nagyszülık), a viszonzott szeretet élményét. Globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése: Az évszakok hagyományos ünnepei között jelentıs szerepet kapnak a környezetés természetvédelem fontosságát hangsúlyozó jeles napok, „zöld ünnepek”. Érdekes, izgalmas, új tevékenységekkel készülünk hosszasan a természet ünnepeire, sok élménnyel emlékezetessé téve az óvodánkba járó gyermek számára. A mi óvodánkban az egész október az Állatvédelmi nap jegyében zajlik. Megfigyeljük az udvaron esı után elıbújó földigilisztákat, az „utazó” pókokat és a gyönyörő pókhálókat (fölhasználjuk a rácsodálkozást az ellenszevek oldására), következtetünk az idıjárásra, figyeljük a madárvonulást (nincs fülemüle, érkeznek a varjak, stb.). A gyermek korának megfelelı aktív cselekvéssel, az óvodára és csoportjára jellemzı módon éli meg az ünnepeket. 52

Elmegyünk a középsı és nagycsoportosokkal a Fıvárosi Növény- és Állatkertbe vagy a Vadasparkba és közvetlen tapasztalatokat győjtünk a nagyvadakról (mozgásuk, külsejük, hangjuk, táplálkozásuk, stb.), mesékbıl ismert állatokról (farkas, rénszarvas), a kipusztuló vagy hazánkból eltőnt fajokról (barnamedve). Kicsit bebújunk az állatok bırébe képzeletben, elgondoljuk, „hogy érzik” magukat. Az állatok tiszteletére, a velük való etikus bánásmódra nevelünk játékosan, sokféle módszerrel, eszközzel. November elsı hétvégéjén a „takarítási nap” a kertrendezést (az avar folyamatos győjtését, a veteményeskert felásását, stb.) sugallja számunkra. A „víz napján”, márciusban a vízpartokon, a vízben élı állatokról szóló dalokkal, versekkel, könyvekkel ünneplünk, képeket győjtünk. Takarékoskodunk a vízzel, felidézzük a megfigyelt különbözı halmazállapotait (hó, tócsa, jég, pára, esı, harmat, stb.) az évszakokhoz kötve (hol volt tiszta, illetve piszkos a hó). Egészen a Föld napjáig győjtjük a vízrıl a megfigyeléseket. Ez a környezet- és természetvédelmi hónapunk. Környezetünk szépségeit, esetleg a látott csúfságait ábrázolják a gyermekek. Készítünk „újra papírt”, megpróbáljuk minél több dologra fölhasználni a kiolvasott újságokat (kép, ragasztás, tépés, játék készítés, massé, stb.). Virágokat ültetünk a balkonládákba. Gyönyörködünk a panorámában. A madarak és fák napján kirándulást szervezünk a környéken. Óvodánk udvarán fölfedezzük a visszaérkezett madarakat, folyamatosan figyeljük a fészküket, fiókáik nevelését. Már sok fafajt ilyenkorra „nevén szólítanak”, ismernek óvodásaink (saját játszóterületükön lévıket fıleg). Beazonosítják, fölismerik ıket határozó könyvekbıl is. Lombjuk, árnyékuk alatt felidézzük évszakonkénti változásaikat és figyeljük „lakóikat” (bodobácsok, taplógombák, hangyák, fagyöngy, mókusok, stb.), az egész életközösséget. Vigyázunk, ne zavarjuk életüket. Környezettudatos magatartásuk alapozódik meg ezáltal. Tudatosítjuk a gyermekben, hogy milyen szép helyen, egészséges környezetben él. A gyermeken keresztül a szülık figyelmét is ráirányítjuk a környezetvédelem fontosságára. Hulladékszelekció megvalósítása: − Győjtjük a papírt, a pet palackokat, a nagycsoportosok megismerkednek a közeli szelektív hulladékgyőjtı használatával. − Egyéb háztartásban megmaradó hulladékanyagokat (pl.: fonal, textil, tejfölös pohár, dobozok, stb.) is folyamatosan, szelektíven győjtünk. Ezeket változatosan felhasználjuk nevelımunkánkban (játékkészítéshez, barkácsoláshoz). Biztosítjuk a hazaszeretet, szülıföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítı tapasztalatszerzési lehetıségeket. Az élmények, rácsodálkozások, az egyedi szépségeinek részlete, a ráérzés, a hangulatok, érzetek semmivel sem pótolható lehetıségek a nevelésben. Szenzitív környezetpedagógiánk segíti a természetes természettel való kommunikálás, a pozitív viszony kialakulását, a megtalálását.

személyes környezeti énkép, a harmónia 53

•

Matematikai tapasztalatok, ismeretek tevékenységben való alkalmazása gazdagítása

„A természet a matematika nyelvén szól hozzánk.” (Galillei) Természeti és társadalmi környezetünk ontja a problémák sokaságát (eltérı méretek, mennyiségek, stb.). A mindennapi életünk, környezetünk tele van matematikai tapasztalatokkal. A környezı valóság, a természet törvényszerőségeinek megismerése vágyként él a gyermekben, hajtja ıt a kíváncsiság. Az óvoda egész napjában: játékban, munkában, irodalomban, zenében, testnevelésben, de leginkább a környezeti nevelésben sok-sok matematikai tapasztalat győlik össze. Matematikai tapasztalatokat nyújtó érdekes problémahelyzetekben szőkebb környezetünk élı és élettelen anyagait eszközként használjuk. Környezetben, konkrétumban, szemléletesen könnyebb a belsı késztetéső megismerési vágy kielégítése. A közvetlen tapasztalatszerzésre épülı problémahelyzeteket a környezet kínálja, ahol éppen van a gyermek, nem mővi eszközökkel, kiragadottan erıltetjük rá. A problémák felvetésekor szem elıtt tartjuk az egyéni képességeket, készségeket és a munkatempót. Egyénre szabott feladatokkal motiváljuk az önálló, cselekvı tapasztalatszerzést, aktivizáljuk, alapozzuk a logikus gondolkodást. Az irányok mozgásos egyeztetéséhez és megkülönböztetéséhez, a kapcsolódó relációk értésében és használatában fontos eszközünk a nagymérető tükör. A környezet megismerése során a gyermek mennyiségi, alaki, kiterjedésbeli összefüggéseket fedez fel cselekvéses és gondolati tevékenységei során. Összehasonlít, szétválogat, sorba rendez szabadon, vagy megnevezett, kiemelt tulajdonság szerint. Összemér hosszúság, irány, tömeg, őrtartalom szerint (befızés, sütés, homokozás során). Halmazok összemérését végzi, mikor több, kevesebb, ugyanannyi termést, magot, kavicsot rak ki. Megérti és használja ezeket a fogalmakat. Mennyiségek megítélésére sok alkalom nyílik (kínálgatásnál: elég lesz-e a gyümölcs, terítésnél: van-e mindenkinek tányér, mennyi kell még, stb.) az óvodai életben. A szabad építések alkalmával több elembıl álló építményeket lemásolnak, tapasztalatokat szereznek a geometria körébıl. Élményszerő, rácsodálkozó légkörben, közös tanakodás után az önálló próbálkozásokat támogatva a tapasztalatok tevékenységekben való alkalmazásával fejlıdik a gyermek megismerı képessége, matematikai képességei, készségei, gondolkodása. Az óvónı vizsgálódó magatartása, ráfigyelı tekintete fontos és példát, mintát ad a gyermek számára az új, a más megismerésére.

54

Az óvodapedagógus feladata: spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységben való alkalmazás lehetıségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése, a gyermekek egyéni fejlıdésének nyomon követése, és a differenciált fejlesztés.

•

Anyanyelvi nevelés feladatai, a beszédkészség fejlesztése

-

A gyermekekre figyelünk, meghallgatjuk mondanivalójukat, megfigyelései elmondása során gyakorolja az összefüggı beszédet kisebb közösség elıtt, spontán és irányított beszélgetés során a gondolatait egyre pontosabban képes kifejezni, bıvül a fogalmak köre és tartalma, a matematikai kifejezések is beépülnek aktív szókincsébe (pl.: relációs fogalmak), a természet változásaival, sokszínő jelenségeink megnevezésével a magyar nyelv gazdag tárházával ismertetjük meg a gyermeket, a megtapasztaláson alapuló megismerés, sokoldalú információszerzés biztosításával, gyarapodik a gyermek aktív, passzív szókincse. Feladatunk mennyiségi és minıségi új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, kontextusos beszéd gyakorlása.

-

A FEJLİDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermek: - szívesen bekapcsolódik a környezeti tevékenységbe, - megkülönbözteti az évszakokat, ismeri jellemzı jegyeit, tudja hogyan követik egymást, felismeri a napszakokat, - elemi összefüggéseket felismer: természeti jelenségekben öltözködés-idıjárás között növények fejlıdése-idıjárás között állatok viselkedése-idıjárás között - ismernek élıhelyek szerint arra jellemzı néhány növény- és állatfajt, - megkülönbözteti a szép, tiszta, esztétikus és a piszkos, szemetes, megrongált környezetet, ezzel kapcsolatban véleményt mond, - ismerik a víz fontosságát, a papír újrafelhasználásnak a lényegét, a komposztálás célját, - bemutatkoznak (tekintettartással), tudják családtagjaik nevét, szüleik foglalkozását, és lakásuk címét, - ismerik óvodájuk nevét, szőkebb környéken jól tájékozódnak, - gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, valamint a jármőveken való közlekedésben, utcai viselkedésben - tárgyakat számolnak tízig, - összehasonlítanak mennyiség, nagyság, szín, forma szerint, - megkülönböztetik a jobbra, balra irányokat, értik és követik a helyet, irányokat kifejezı névutókat, - a megismert szavakat, kifejezéseket használják, érthetıen beszélnek 55

-

hazához és szülıföldhöz való kötödés alapjaként megismeri szőkebb, tágabb környezetét.

3.3 A KÖRNYEZET ESZTÉTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEINEK MEGISMERTETÉSE

3.3.1. VERS, MESE „A gyermekkornak két tündérvilága van: a cselekvés síkján a játék, szellemi síkon a mese. Milyen odaadás, mennyi mindenrıl megfeledkezı áhítat ül ki a mesét hallgató gyermek arcára...”

Célunk: Az élményszerő verseléssel, meséléssel, a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlıdését segítjük. Játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókákkal, dúdolókkal, versekkel hozzájárulunk a gyermek anyanyelvi neveléséhez, érzelmi biztonságához.

FELADATOK •

Az irodalmi anyag életkornak megfelelı, igényes összeállítása

A magyar népköltészet és klasszikusainak gyermekeknek írt mővészi értékő alkotásaiból, valamint a kortárs költık és írók kicsiknek szánt mőveibıl válogatunk, a multi és interkulturális nevelés megvalósítása céljából. Gyermekköltészet népi, dajkai hagyományok gazdag és jó alkalmat, erıs alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. Figyelembe vesszük a csoport fejlettségi szintjét, és az óvónı személyiségét is az irodalmi mő hiteles tolmácsolásához. A mesék segítségével a gyermek szemléletmódjának, világképének kialakítását formáljuk. A versanyagot a mindennapos mondókázást, verselést a népi mondókák, közmondások kiolvasók, ritmikus, játékos zenei hatású vidám versek alkotják, és vannak amelyek az évszakok változásait, idıjárással az összefüggéseket tárják föl, vagy a gyermek életével kapcsolatos témák. A csoportok falitábláin összefőzve megtalálhatóak. A kisebbek meséi egyszerőek, cselekményük jól érthetı. A mondókáktól az állathang utánzásig felelgetıs mesemondókákon, láncmeséken keresztül jutnak el a többfázisos szerkezető állatmesékig, egyre hosszabb, bonyolultabb népmesékig. Ezeken keresztül önmagukról és környezetükrıl egyre több ismeretet szereznek. A nagyobb gyermekeknek bonyolultabb cselekményő népmeséket, állatmeséket, klasszikus tündérmeséket, tréfás és mőmeséket, elbeszéléseket mondunk. A bennük szereplı párbeszédek, jellemek, szövegrészletek és helyzetek ismétlıdésével örömet, esztétikai és erkölcsi élményt nyújtanak a gyermeknek. A versek, mesék 56

megerısítik az évszakok szépségének átélését, fönntartják a gyermek érdeklıdését önmaga, az emberi kapcsolatok, és a természeti jelenségek iránt. A gyermek saját mese és versalkotása, annak mozgással és vagy ábrázolással történı kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az irodalom iránti érdeklıdés alapozását a kicsiknél kezdjük meg és erre építjük a késıbbi irodalmi élményeket a gyermek egyéni érdeklıdésének, érzékenységének figyelembevételével. •

A mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás biztosítása

A beszoktatás nehéz idıszakában ölbeli játékokkal, ujj-játékokkal, altatókkal, erısen ritmizált, dinamikus mozgást igénylı mondókákkal, szituatív, duruzsuló versmondással, énekekkel fokozzuk a gyermek biztonságérzetét, erısítjük érzelmi kapcsolatát. Spontán adódó helyzetekben, környezeti tevékenységek alkalmazásával, játékban való bekapcsolódáshoz a csoport verskészletét naprakészen kell tudnunk. Az új verseket a gyermek élményeihez, tapasztalataihoz, adott helyzet hangulatához kapcsoljuk. Egyszerő állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatunk a mese figyelmes végighallgatására. A meséléshez szükséges csendet, nyugodt légkört pedagógiai tapintattal, érzelmi eszközökkel, a mesehallgatásra utaló ismétlıdı szokásokkal teremtjük meg. A nyugodt légkör a gyermek érdeklıdésének, érzelmi és értelmi nyitottságának fenntartása erısíti az átélést, az élmények maradandóságát. A környezeti témakörhöz kapcsolódó irodalmi anyagot projektekben tervezzük, komplexen a tanulási tevékenység tartalmához igazodva. A hét minden napján mondunk mesét vagy verset (egy hétig ugyanazt). A hosszabb idın át többször hallott, ismétlıdı mesék, versek segítik a történet, a szereplık elmélyült megismerését és elıkészítik a késıbbi dramatizálás megjelenését. A gyermekek kedvenc meséit, verseit sokszor felidézzük. Az ismétlések elmélyítik az érzelmi, erkölcsi, hangulati hatást és önerısítı hatásúak. Még több szépséget fedezhetnek fel bennük, és kialakul a gyermek irodalomhoz való kötıdése. Az irodalmi élményeket a zene, a mintázás, rajzolás, festés, barkácsolás, kézimunka a játék, mozgás és a szokások segítségével is elmélyítjük, így többféle módon átélt és kifejezett élményt biztosítunk. A verseknél globális verselésre törekszünk, de nem mondunk le a gyönyörködtetésrıl, a hangulati elemek megteremtésérıl. Igyekszünk megismerni a gyermek otthonról hozott irodalmi ismereteit is. A mesekönyvek, leporellók nézegetése jól elıkészíti a gyermek hangulatát az irodalmi élmény befogadására (érzelmek, meghittség, mulatság, ismeretek és kifejezések összekapcsolásának lehetısége). Elmélyíti a gyermek érdeklıdését, megalapozza az irodalomhoz, a könyvhöz főzıdı érzelmi kapcsolatát. A beszélgetések, egyéni vagy közös élmények felidézésével megfigyeljük a gyermek megértette-e a látottakat, hallottakat. Gesztusaiból, mimikájából, kérdéseibıl vagy éppen csendességébıl, passzivitásából következtetni tudunk arra, hogy eljutott-e a beszédmegértésig vagy a beszédészlelés szintjén van. 57

Egy-egy új fogalom környezetben való megismerése után fontos szerepet kap a vers, mese, ahol az irodalmi szövegösszefüggésben újra megtalálja azt a gyermek. Mindez segíti a megértést, emlékezetbe vésést, a szókincsgyarapítást, ami állandó, folyamatos feladatunk. A versek, mesék iránt kialakult érdeklıdés a nagyobbakat motiválja, gyakran jelennek meg játékukban a mondókák, kiolvasók, mesélés és bábozás. A bábozás során a szorongó, visszahúzódó gyermek is megfeledkezik gátlásairól, felszabadultan belemerül a tevékenységbe. Próbálkoznak új mesék kitalálásával, az általuk kitalált, vagy már ismert mesék befejezésével. A mesék cselekményét szívesen kifejezik mozgással, mimetikus játékkal és különbözı auditív és vizuális technikák alkalmazásával képi úton is. A mindennapokban és ünnepeken bábozunk, dramatizálunk a kisebbeknek, ıket is fokozatosan bevonva ebbe. Az óvó nénik közös „bábelıadása” emeli ünnepeink hangulatát, amelyek az óvoda várva várt eseményei (pl.: karácsony elıtti, húsvéti készülıdés). A szülık figyelmét is ráirányítjuk a rendszeres mesélés, az élı szó, a beszélgetés fontosságára.

•

Anyanyelvi nevelés feladatai, a beszédkészség fejlesztése

-

A mese, vers, bábozás, dramatizálás a nyelvi képességek fejlesztésének hatékony eszközei, a gyermek számára mintát nyújtunk a felnıttek beszédviselkedésével, irodalmi anyaggal bıvítjük a gyermek aktív, passzív szókincsét, a tiszta beszédhallás, helyes hangejtés, hanglejtés nyelvtanilag megfelelı beszéd kialakítására törekszünk, alkalmat és eszközöket biztosítunk a dramatizálásra, bábozásra, a gyermek szabad önkifejezésére, s ezáltal a párbeszédek gyakorlására, a nyelvi emlékezet és a gondolkodás fejlıdésére, összefüggı, közlésre alkalmas, folyamatos beszédre szoktatjuk a gyermeket, irodalmi élményekbıl fakadó beszédfejlesztı módszerek változatos alkalmazását preferáljuk (képolvasás, anyanyelvő játékok stb.) a mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával megalapozzuk az esztétikai, irodalmi fogékonyságot és az anyanyelvőnk, szülıföldünk szeretetére nevelést. mentális higiéné elmaradhatatlan eleme.

-

-

-

A FEJLİDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermek: - várja, igényli a mesemondást, szívesen hallgat és mondogat mondókákat, verseket, - szeret dramatizálni, bábozni, az ismert mondókák, versek mesemotívumok felhasználásával, 58

-

beszéddel, mozgással, rajzolással, mintázással, kézimunkával, festéssel, énekkel megjelenítve, kitalál történeteket, egyszerő meséket.

3.3.2. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA „Csak arra lenne szükség, hogy a gyermekeknek elegendı képet adjunk a harmoniáról, ezzel biztosan megakadályozhatnánk, hogy vakká váljanak vele szemben...” (Konrad Lorenz)

Célunk: A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával a tér, forma, színképzés, a képi gondolkodás, saját formanyelv, önkifejezés fejlıdésének elısegítése. Az esztétikai érzékenység, szép iránti nyitottság és fogékonyság megalapozása, a gyermeki személyiség fejlesztése.

FELADATOK •

A tevékenység feltételeinek biztosítása

Csoportszobáinkat, gondolva a spontán vizuális hatásukra, tervszerően, átgondoltan rendezzük be. Külsı megjelenésében esztétikus tárgyakkal, mértéktartó dekorációval, harmonikus színvilággal, tükrözve az évszakokat. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret ad, változatos eszközöket biztosít. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különbözı anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különbözı technikai alapelemeivel és eljárásaival. Az ábrázoló tevékenységek állandó helyét úgy alakítjuk ki a csoportszobákban, hogy természetes fény érje az asztalt. Az eszközöket könnyen elérhetı tároló polcokon tartjuk, biztosítva azok igény szerinti használatát a mindennapokban. Az eszközök biztonságos kezelését a gyermeknek bemutatjuk, gyakoroltatjuk, a kapcsolódó egészségügyi és viselkedési szokásokat kialakítjuk. Jó hangulatú alkotó légkörben figyelemmel kísérjük a gyermek próbálkozásait, mintázunk, építünk, készítünk valamit, példát mutatva számára. A beszélgetések során velük együtt fedezzük fel a valamire hasonlító vonalakat, színfoltokat. Az ábrázoló tevékenység helyét, idejét, eszközfeltételeit a szabadban is biztosítjuk.

59

Az udvari élet, séták, kirándulások során sok mozgással, cselekvéssel a különbözı észlelı funkciók együttmőködésével történı környezeti tapasztalatokkal egyéni és közös élménynyújtásra törekszünk. Spontán és irányított szemlélıdés, felfedezés, rácsodálkozás során a jelenségek színbeli, formabeli tulajdonságait megfigyeli a gyermek. Természetes anyagokat győjtünk, amiket késıbb felhasználunk, megmunkálunk.

•

Az ábrázoló tevékenységek tartalmi fejlesztése és szervezeti formája

Felkeltjük a gyermek érdeklıdését az ábrázolási tevékenységek iránt. Egyéni fejlettségi és képességbeli különbségeket figyelembe véve sokféle lehetıséget biztosítunk a képi, plasztikai önkifejezés örömére. Kialakítjuk igényüket az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Szabad képzettársítását csupán ötletekkel segítjük (pl.: amikor letapad egy témánál, megmerevedett sémákat használ), megerısítjük a formateremtı szándékot, a kreatív színhasználatot, a szórt elrendezéstıl eljuttatjuk a valamivé alkotásig. Az alkotás örömét átélı gyermek számára a tevékenység fontosabb, mint az eredmény. Értékelésünk az egyéni fejlettséghez igazodva a pozitívumokat kiemelve, a megerısítés, ösztönzés szándékával történik. A gyermek munkáit győjtjük, elemezzük, értékként kezeljük. Felhasználjuk a környezet díszítéséhez, albumokat, tablókat, tavasszal kiállítást készítünk belılük. A gyermek mőalkotással való találkozását elıkészítjük a közvetlen és távolabbi környezetben látható esztétikus jelenségek megfigyelésével (pl.: évszakok jellemzı színei, növény- és állatvilág, a természetes anyagok szépsége, óvoda kertünk, kedvenc helyünk, szép épületeink, stb.). Múzeum, kiállítás látogatásakor a gyermek formatervezett szép tárgyakat, festményeket, szobrokat fedez fel. Naptárakban, albumokban a valóságban látott mőalkotást megkeresve kialakul elemi képolvasási képessége. Beszélünk hangulati jellemzıkrıl. Mindez segíti a gyermek értékelı képességének fejlıdését, a szép iránti vonzódását. A kisebb gyermek építés, firkálás közben ismerkedik az anyagokkal, eszközökkel, a technikai kivitelezéssel, színre formára vonatkozó tapasztalatokat szerez, tájékozódik a kép síkján. Saját képi motívumait gyakran ismétli, variálja kedve, érdeklıdése szerint. Az agyagozás, gyurmázás az alakíthatóságról, a formákról nyújt tapasztalatokat, amiket szóban is elmond a gyermek. Az építés, rakosgatás közben nagy térbeli alakzatokat mozog be. Különféle anyagokból térbeli elrendezéssel építményeket hoz létre. Az építıjátékokat, berendezési tárgyakat, maga készítette figurákat kreatívan használja.

60

Ügyesen épít a vizes homokkal. Közben megtapasztalja az egymásra rakott formák egyensúlyi viszonyát, az alátámasztási és lefedési lehetıségeket, a tárgyak térbeli helyzetét, a formák egymáshoz rendelésének egyszerőbb és bonyolultabb viszonyait. Bıvülı tapasztalatait fokozatosan beépíti térábrázoló tevékenységébe is. Képiplasztikai munkáiban emlékezete és megfigyelése segítségével elképzelései alapján jelennek meg az élmények, események, a vele történtek. Egyszerőbb összefüggéseket is megjelenítenek. Emberábrázolása differenciáltabb, egyre kifejezıbb a részformák és egyszerő mozgások jelzése. Plasztikai alkotásai tagoltak, az elkészített figurákat térbeli kompozícióba rendezi. Ehhez felhasználja a győjtött terméseket, ágakat, leveleket is. A jól ismert eszközök mellett változatos anyagokat és technikákat is alkalmazunk (pl.: csöpögtetés, zöldség- és gyümölcsnyomat, szivacsnyomdázás, termés-, textil-, fonal montázs, varrás, körmöcskézés, homok és magvak szórásával képalkotás, üvegfestés, stb.). Több napon át szépítik közös kollektív munkájukat. Az eszközök célszerő, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatjuk óvodásainkat. Ünnepekre ajándékokat, díszeket, játékokhoz kellékeket készítünk barkácsolási eszközeink, a kézimunka és ábrázolás technikájának együttes használatával. Az ábrázolási tevékenységek integrálódnak a mindennapi játékba. A gyermek egyéni fejlıdését fokozott figyelemmel kísérjük és segítjük. Az ábrázoló tevékenységben való részvétel mindennapi feladatunk. A gyermekkel együttmőködve, beszélgetéssel vezetjük rá élményei szubjektív megjelenítésére, ábrázolására. Egyszerre 5-6 gyermeknek mutatjuk be a technikai eljárásokat, hogy kézmozgásukat egyénileg fejleszteni tudjuk (szem-kéz koordinációja, gondolkodási mőveletek gyakorlása), az esetleges nehézségeket segítjük, a gátlásosabb gyermekek önbizalmát erısítjük. A családokat meggyızzük az ábrázolási lehetıségek biztosításának fontosságáról, a gyermeki alkotások elismerésének, megbecsülésének személyiségfejlesztı hatásáról. •

Anyanyelvi nevelés feladatai, beszédkészség fejlesztése

-

az ábrázoló kifejezıképesség fejleszti a gondolkodás és a beszéd fejlıdését is, a beszéddel kísért ábrázolási tevékenység (arányok, irányok, technikák, stb.) nyelvi kifejezések gyakorlását segíti.

A FEJLİDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE A gyermek: - fokozott önállósággal használja a megismert technikákat, eszközöket, - önmaga belsı látásmódját, képi-plasztikai módon képes kifejezni, - alkotására, emberábrázolására a részletezı, formagazdagság jellemzı, - építésben, téralkotásban ötletes, együttmőködı, 61

-

ismeri a színeket, kedvenc színeit alkalmazza, saját és közösen készített mővekrıl beszélget, véleményt nyilvánít, ismeri a síkbeli irányokat, a megfelelı ceruzafogást és vezetést.

3.3.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklık másokét is.” (Kodály Zoltán)

Célunk: A közös éneklés, mozgás, zenei tevékenységek örömteli átélésével az érzelmi nevelés, a zenei ízlés, az esztétikai fogékonyság fejlesztése és a zenei anyanyelv megalapozása.

FELADATOK •

Az életkornak megfelelı zenei anyag igényes összeállítása

Óvodánkban a zenei nevelés Kodály Zoltás és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra épül. Dalanyagunkat a kulturális értékeket, nemzeti hagyományainkat átörökítı gyermekdalokból és népdalokból, énekes népi játékokból válogatjuk elsısorban, amelyek természetesen magukban hordozzák a beszéd ritmusait, a gyermek hangszálainak, mozgásának, értelmi képességének megfelelıen. Játékaikban ırzik a magyar nép szokásait. Közösségerısítı hatásukkal erısítik az összetartozás érzését, alakítják a gyermekek egymáshoz való alkalmazkodását. A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek- és néptáncok, népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. A mondókák egyenértékőek a dalanyaggal. Válogatásunkat kiegészítjük mőzenei anyaggal, és más népek gyermekdalaival és kortárs mővészeti alkotásokkal. A zenehallgatások alkalmával változatos érzelmeket, gondolatokat keltı zenét, a családi zenehallgatási szokásokat kiegészítve más mőfajokat ismertetünk meg a gyermekekkel (pl.: népdalok, népzene, a komolyzene felé való nyitottság kialakítására, klasszikusok). Példát, segítséget adva ezzel is a családoknak a gyermek zenei mőveltségformálására. Megválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek nemzetiségi hovatartozását. Programunkban az éneklésnek, zenélésnek nincs meghatározott idıpontja és napja. A hét bármely napján lehetıséget biztosítunk énekes játékokra, ami egy másfajta játéklehetıség a gyermekek számára. A zenei anyag mindig kapcsolódik az adott környezeti témakörhöz. Meghatározó szempont még a zenei feladat, hiszen a dalok, mondókák ezeknek a megvalósítását célzó eszközök.

62

A zenei képességek fejlesztésével kapcsolatos feladatok feldolgozása több lépcsıben, több szinten történik (a lassabban és gyorsabban fejlıdı gyermekek igényeire is odafigyelünk), ezeket fokozatosan egymásra építjük, és hetekre bontva projektekben tervezzük. Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyakorlása, kifejlesztése különbözı formában, minden hétre tervezendı feladat, mert a zenei fejlettség alapja. A ritmus, éneklés, hallás, mozgás fejleszti zenei kreativitásukat. •

Zenei tevékenységek és szervezeti formák biztosítása

A kisebbek kevés, kis hangterjedelmő dalokkal, ölbeli játékokkal ismerkednek meg, melyek az anya-gyermek kapcsolat ısi hagyományait elevenítik meg. A felnıtt játszik a gyermekkel, a közös éneklés során érzelmi kapcsolatuk mélyül, a gyermek biztonságérzete fokozódik. A gyakori ismétlések elısegítik éneklési készsége fejlıdését, kialakítja a gyermek zenei érdeklıdését. Megfigyeli a környezet hangjait, a csendet, az egymástól eltérı hangokat, zörejeket, a dallamjátszó hangszerek hangszíneit. Gyakorolja a halk-hangos mondókázást, éneklést, beszédet, játékos mozdulatokkal eljátssza ezeket és érzékeli az egyenletes lüktetést. A nagyobbak énekes játékai pentaton és alkalmi dalok mellett a korábban tanultakat is szívesen gyakorolják. Állandó feladatunk, hogy középerıs, tiszta, könnyed, lágy énekléssel, jó artikulálással a hangszálakat helyes mőködésre serkentsük. A gyermek zenei hallása fejlıdik: a halk-hangos, magas-mély közötti különbségek változatos módon való észlelése közben. Felismeri, térben is kifejezi, összekapcsolja a fogalompárokat tempóváltással vagy dallambújtatással is. Dallammotívumokat énekelnek vissza, a dallamot szöveg nélkül is felidézik, dallamot bújtatnak. A környezet hangjainak megfigyelése, gyakori felidézése, hangutánzása a finomabb különbségek felismerésére is képessé teszik a gyermeket. Kialakul az egyenletes lüktetés, motívum, hangsúly biztonságos érzékelése. Erre az alapra épül a dalok, mondókák ritmusának megéreztetése. A ritmusérzék fejlıdését a ritmusvisszhang játékok, a lüktetés és ritmus egymáshoz hasonlítása, megkülönböztetése, összekapcsolása, a zenei eszközök (ütıhangszerek) használata jól szolgálják. Az énekes játékokat kísérı zenei mozgás, és a tánc a mozgáskultúra gazdagodását eredményezi. Fokozatosan elsajátítják a körbejárás sajátos testtartását, az együttes mozgás során (pl.: két kör, kígyó-csigavonal, átbújás kapu alatt) fejlıdik a tér- és formaérzetük. A szerepcserés, párválasztós, sorgyarapítós játékok, a guggolás, kifordulás, páros forgás mozgásai fejlett egyensúlyérzéket, választási és döntési készséget, irány- és idıérzéket kíván a gyermektıl.

63

Szabálytudatuk egyre bonyolultabb mozgásformák elsajátítását teszi lehetıvé. Egyszerő tánclépéseket utánoznak, az énekes játékhoz tartozó mozgást képesek megválasztani, önálló szervezéssel próbálkoznak. A zenére önfeledten mozognak, érzelmeket kifejezve a ritmus és a harmónia felismerésének képességével. Esztétikai fogékonyságuk, viselkedési és magatartási kultúrájuk, zenei érdeklıdésük, ízlésük is formálódik. A felnıtt-gyermek, a felnıtt és a gyermek egy csoportja vagy az egész csoport jókedvő énekes játéka közvetve fejleszti a zenei képességeket. A zenehallgatást gyakran kapcsoljuk más tevékenységekhez is (torna, rajzolás). Idıtartama a gyermek, a csoport hangulatától függ. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a migráns gyermekek kultúráját, nemzetiségi hovatartozását is. Az óvónı hangszeres játéka a zenei érdeklıdés felkeltésének, a zenei élmények bıvítésének fontos módja. Más elıadók pl.: a Kolompos együttes, hangszeren játszó szülı is ezt a hatást erısíti. Óvodánkban hagyomány, hogy a közös óvodai ünnepeinken (március 15., karácsony) az „óvó nénik Kórusa” kánonokkal, többszólamú énekekkel gazdagítja a gyermekek zenei élményét. A táncot, mint a mozgásfejlesztés egyik eszközét, hatékonyabban kívánjuk alkalmazni a jövıben. Közösségerısítı hatásán túl, jelentısen javul a testtartás, ügyesebb, hajlékonyabb, rugalmasabb lesz a gyermek egész mozgása esztétikusabbá válik. A zenei kreativitás fejlesztése az önkifejezés újabb módját jelenti a gyermek számára (mozgás rögtönzés zenére, dallam ritmus variációk kitalálására ösztönzés. •

Anyanyelvi nevelés feladatai, a beszédkészség fejlesztése

-

A mondókák különösen alkalmasak a ritmikus szövegben ismétlıdı beszédhangok pontos észlelésére, tiszta képzésére, a jó beszédritmus érzékelésére, a mondókákban, dalokban elıforduló szavak gazdagítják a szókincset, ezek megértését, használatát a mozgás közben sajátítja el a gyermek, a dalosjátékok elısegítik a helyes artikuláció fejlıdését, a gyakorlások során a gyermek megérezheti a magyar nyelv kifejezıerejét (hanglejtés, hangsúly, ritmus).

-

A FEJLİDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE A gyermek: - szívesen játszik dalosjátékokat, - tisztán, örömmel énekel egyénileg, - felismeri egymás és a környezet hangjait, - ismeri az egyenletes lüktetés és ritmus különbségét, - játékos táncmozdulatokat, térformákat ismer, alkalmaz, - éneket, hangszeresen elıadott dalt figyelmesen hallgat 64

-

dallamot, ritmust, mozgást rögtönöz.

3.4 PROGRAMUNK SZERVEZETI ÉS IDİKERETEI 3.4.1. CSOPORTSZERVEZET Óvodánk hagyományai, adottságai, lehetıségei alapján szervezhetı homogén és heterogén életkorú csoport is. Meghatározó szempontunk a csoportok kialakításánál: - új gyermek életkora, fejlettsége (anamnézis), neme, - szülık igényei, kérései, - optimális létszám kialakítása, - óvodapedagógus attitődjei. A hatékony differenciált képességfejlesztés az óvónıtıl nagy figyelemmegosztást, toleranciát, rugalmasságot követel és a folyamatosság is csak így érvényesíthetı. Az osztatlan életkorú csoportokban könnyebb a beilleszkedés, felgyorsul az önállóság fejlıdése, eredményesebb a szociális tanulás. Az „egykék” helyes önértékelı magatartásának kialakulását is segíti, ilyen csoportban vannak a testvérek, ismerısök. Az osztott életkorú csoportokban a barátkozási esély nagyobb, erısebbek a kapcsolódások, hosszabb ideig megélhetı a barátság, mert nem cserélıdnek évente a társak. Mindkét szervezeti keret a különbözı fejlıdési ütemő gyermekeknek egyaránt kedvezı, fejlıdési környezetet nyújthat. Óvodánkban a párhuzamos csoportok átjárhatóak. A csoportok nyitottan mőködnek, egymástól nem szigetelıdnek el (pl.: a két középsı csoport egy udvarrészen van, a reggeli és az esti ügyeletben ugyancsak együtt vannak a gyermekek, így ismerik egymást, vagy kapcsolatba kerülnek egymással.).

3.4.2. NAPIREND, HETI REND, A PÁRHUZAMOSAN VÉGEZHETİ TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Napirendünk igazodik a különbözı tevékenységekhez, a szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre.

gyermek

egyéni

A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermek óvodai életrendjét, idıbeosztását. Ez biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiszámítható, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését. Jól kidolgozott, rugalmas napirendünk biztosítja az egészséges fejlıdéshez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket, az aktív és passzív pihenés 65

életkoruk és egyéni szükségleteiknek megfelelı váltakozását, fokozza a gyermek biztonságérzetét. A folyamatosság lehetıséget ad valódi aktivitásra, nyugodt, elmélyült tevékenykedésre. Megfelelı idıt biztosít arra, hogy minden gyermek saját tempójában minden tevékenységet befejezzen, pontosan elvégezzen. A gyermek biztonságát, kényelmét sugallja, mozgásigényét kielégíti. Megteremtıdik az egyéni készség -, képességfejlesztés, az egy gyermekre figyelés lehetısége a gondozásban is. A folyamatos tevékenységeket egyszerre kevés gyermek végzi (pl.: önkiszolgálás), ezért tudjuk, miben kell a gyermeket segíteni önállóságának, az egészséges életmód szokásainak megerısítésében. Nem kell várakozniuk, sem sietniük. Tanévenként a szeptember a szokásrendszer megalapozásának hónapja. Nagy idıegységeket biztosítunk a játéknak, levegızésnek. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakításával szem elıtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. Az étkezések, pihenés idejét rögzítjük:

Napirend 7.00 – 10.30

szabad játék a csoportszobában, személyes percek közben 8.00 – 9.00-ig folyamatos reggeli kötött vagy kötetlen tanulási illetve, játékba integrált fejlesztı tevékenység

10.30 – 12.00

játék a szabadban mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séták énekes játékok az udvaron edzés: kocogás, futás

12.00 – 13.15

ebédelés készülıdés a délutáni pihenıhöz (fogmosás, pizsama felvétele)

13.15 – 14.45

mese, vers vagy zenehallgatás, pihenés, alvás

14.45 – 15.30

folyamatos felkelés, uzsonna

15.30 – 17.30

játék (amennyiben az idıjárás engedi mindig az udvaron) zenés mozgásos percek részképességek fejlesztése egyénenként

A középsı csoportokban 15 perces, a nagy csoportokban 30 perces eltolódás van déltıl, mivel lerövidül az öltözés, étkezés, alvásigény ideje. Az óvodai életrend megszervezésénél biztosítjuk a gyermek jogait, figyelembe vesszük az élet megszervezésénél a gyermek aktuális állapotát, szükségleteit, 66

érdeklıdését, terhelhetıségét. A nap nagy részét játékkal tölti a gyermek és közben a különbözı fejlesztési feladatokból, lehetıségekbıl választhat. A délutáni alvás idıtartama a legkisebbeknek 2 óra, a nagyobbaknál 1,5 órára rövidül, majd a legnagyobbaknál az 1 órás pihenés után megszőnhet. Heti rend Sok kötetlen, mikrocsoportos és egyéni fejlıdésre, fejlesztésre koncentráló tanulási tevékenységet szervezünk. A mese - vers, frissítı torna napi rendszerességgel, környezeti téma pedig hetenként négy alkalommal szerepel programunkban. Az ötödik nap a takarító nap. A testnevelések konkrét naphoz kötöttek a tornaterem beosztása miatt. A rajzolás, gyurmázás, kézimunka és ének, énekes játék a gyermekek igénye szerint bármikor lehet, nincs meghatározott idıpontjuk. A három-négy évesek napi szervezett tanulási idı kerete maximum A négy-öt évesek napi szervezett tanulási idı kerete maximum Az öt-hat-hét évesek napi szervezett tanulási idı kerete maximum

35 perc. 45 perc. 65 perc.

A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklıdése és kíváncsisága befolyásolja. Az eljárásokat ezért változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelıen kell kombinálni.

67

4. SPECIÁLIS FELADATAINK „Jung fleißig sein, Und viel erleernen müssen, Ist kleinere Pein, Als – nichts im Alter wissen.” (Johann Wolfgang von Goethe)

4.1. NÉMET KISEBBSÉGI NEMZETISÉGI NEVELÉS Óvodánkban 2003. szeptemberében került bevezetésre a nemzetiségi nyelvvel való ismerkedés. Hagyományainkra építve és a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit figyelembe véve a 32/1997 (XI. 5.) MKM rendeletet készítettük el helyi kisebbségi nevelési programunkat. Nevelımunkánk folyamatában a kétnyelvő fejlesztést vállaljuk fel, mivel a hozzánk érkezı gyermekek nem rendelkeznek nyelvi ismerettel. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Magonc helyi nevelési programunkkal összhangban a Normafa úton valósul meg a nemzetiségi nevelés óvodánkban. Célunk: A német nyelv alapjainak megismertetése, a nyelvi készség fejlesztése. A német nemzetiségi hagyomány és népszokások jellemzı értékeivel történı ismerkedés.

FELADATOK -

A nemzetiségi kisebbséghez tarozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A nyelvi környezet biztosítása. A német nyelv iránti érdeklıdés kialakítása, pozitív élmények biztosításával, könnyed, játékos, spontán módon. Artikulációs bázis, szókincs, fogalomkörök, mondat alkotó készség kialakítása, erısítése. Nemzetiségi kultúrához kötıdı hagyományok, szokások ápolása. A gyermekek elıkészítése a német nyelv iskolai befogadására. Sváb használati tárgyak megismerése, győjtése. Identitás tudat erısítése.

A FEJLİDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE Gyermek: - pozitív érzelmekkel viszonyul a kisebbség kultúrája és nyelve iránt, - tájékozódni tud kommunikációs helyzetekben, - ismeri a kisebbség kultúrájából merített dalokat, rövid meséket, verseket, mondókákat, játékokat, 68

-

megismerkedik a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel.

•

A német nyelvi nevelés folyamata

Az érzelmi biztonság megteremtése mellett rendszeresen visszatérı kommunikációs helyzetekkel biztosítjuk az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. A német nemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezzük a nyelvi nevelést, lehetıséget adva a gyermekek számára a mindennapi életben a nyelvi környezet biztosítására. Az óvodai nevelés keretein belül arra törekszünk, hogy óvodai programunk kiemelt feladataival és az anyanyelvi neveléssel összhangban, annak folyamatával azonosulva alkalmazzuk és használjuk ki a német nyelvvel való ismerkedés lehetıségeit. A program mellékletében található Spiel auf zwei Sprachen nemzetiségi program alapján tervezzük a német nyelvi nevelést. •

A német nyelvi terület kapcsolatai

-

Fıvárosi Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat Svábhegy XII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat Német nemzetiségi óvodák Német Óvoda Iskola Egyesület

4.2. GYERMEKVÉDELEM Célunk: A bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévı gyermekek felzárkóztatása, illetve a bármilyen oknál fogva veszélyeztetett gyermekek egészséges fejlıdésének elısegítése. A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek az érvényesítése és az érvényesülés ellenırzése.

4.2.1. ALAPELVEINK -

A gyermekek emberi méltóságának, jogainak érvényesítése, tiszteletben tartása. A gyermekek családban való helyzetének segítése. Az óvoda családi nevelést kiegészítı, segítı szerepet vállalhat a gyermek nevelésében. Multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló inkluzív pedagógia.

FELADATOK -

Befogadó környezet megteremtésével az esélyegyenlıségek csökkentése, az elıítéletek oldása illetve kialakulásának megelızése. Legyen természetes gyermekeink, a felnıtt dolgozók és a szülık körében a másság elfogadása. 69

-

-

-

-

Anya-gyermek kapcsolat megerısítése. Nevelési helyzetek helyes megoldására irányuló segítség adása (pl.: jutalmazás, büntetés). A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelı egyéni szükségleteihez igazodó életmód kialakítása (pl.: étkezés, alvás, mozgás, élmények). Esélyegyenlıség biztosítása, megfelelı iskolakészültség kialakításával, differenciált beiskolázással (egyéni tájékoztatás, szakemberek segítségének igénybevétele). HHH gyermek speciális fejlesztése. Komplex intervenciós stratégia kidolgozása a helyi szükségletek alapján – segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásai (családi nevelést szolgáló szolgáltatások, az intézményekkel való együttmőködés stb.). A szülı segítése a gyermek viselkedésének értelmezésében. Csoportonként egy-két különleges gondozást igénylı gyermek integrált nevelésének felvállalása. A sajátos nevelési igényő gyermekek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik csak el az optimális fejlıdést. A szülık a tankötelezettségi törvénynek eleget téve rendszeresen járassák óvodába gyermeküket. Elsıdleges nevelési szerepére alkalmassá tenni a családokat, mintaadással, jól képzett szakemberként a kellı támogatást megadva. Preventív gyermekvédelem érvényesítése.

Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben elıírt feladata, hogy közremőködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. A gyermekeket veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. Óvodánkban megfelelı képzettséggel rendelkezı gyermekvédelmi felelıs van, aki szükség szerint kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálat intézményeivel, és koordinálja az óvodában jelentkezı gyermekvédelmi feladatokat. Veszélyeztetett gyermek az, aki családjában vagy környezetében olyan ártalmaknak van kitéve, ami testi, szellemi, erkölcsi fejlıdését károsan befolyásolja. Látens veszélyeztetettségrıl akkor beszélünk, ha a veszélyeztetı körülmények fennállnak, de a gyermek még nem károsodik. Valódi veszélyeztetés esetében egy tartós veszélyhelyzet alakul ki és bekövetkezik a károsodás. Hátrányos helyzető az a gyermek, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülıje óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján járó ellátásokon felül további kedvezmények, támogatások, segítı pályázatok igénybe vételére válnak jogosulttá. 70

A célok eléréséhez feladataink: •

Megelızés (prevenció) o a gyermek és szülıi jogok megismertetése és érvényesítése, o rendszeres kapcsolattartás a szülıkkel, o együttmőködés a gyermekvédelemben partner társszervekkel, a gyermekvédelmi jelzırendszer tagjaival, o a családot, gyermeket megilletı kedvezményekhez való hozzájutás elısegítése.

•

Feltárás o a veszélyeztetettség, hátrányos helyzet dokumentálása, o tünetek okainak megkeresése, o a gyermekek veszélyezettségeinek és megkülönböztetése.

•

tüneteinek

felismerése,

hátrányos

helyzetének

Megszüntetés o felzárkóztatás megszervezése, o induló hátrányok csökkentése (egészségvédı, mentálhigiénés), o szülık segítése a szülıi szerep eredményesebb betöltéséhez, o a gyermekek szociális helyzetének lehetıség szerinti javítása, o segítı szakemberek igénybe vétele a problémák típusának megfelelıen, o konkrét esetekben együttmőködés a segítıkkel, a gyermekvédelmi jelzırendszer tagjaival.

Intézményünkben a gyermekvédelmi és a kapcsolattartási munkát évente tervezzük. Kapcsolatot tartunk a Családsegítı és Gyermekjóléti Központ, Népjóléti Iroda, Nevelési Tanácsadó munkatársaival.

4.2.2.

KIEMELT

FIGYELMET FOGLALKOZÁSOK

IGÉNYLİ

GYERMEKEK-

FEJLESZTİ

A kiemelt figyelmet igénylı gyermekek fogalmát a Nkt. 4. § 13. pontja határozza meg. Ez a győjtıfogalom a különleges bánásmódot igénylı gyermeket, e csoporton belül a sajátos nevelési igényő gyermeket és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdıt, valamint a kiemelten tehetséges gyermeket foglalja magában. A személyiség saját útját bejárva képes fejlıdni. A fejlesztés nem azt jelenti, hogy felzárkóztatjuk a gyerekeket egy átlagszintre, hanem azt, hogy mindenki a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehetı leginkább tudjon kibontakozni, fejlıdni. Ebbe a szemléletbe és az ezen alapuló gyakorlatba a kiugró képességő gyerekek fejlesztése is beletartozik. Az elv ugyanis azonos: mindenkit a maga szintje és képességei szerint kell nevelni. A kiemelt figyelmet igénylı gyermekek fejlesztése során a fejlesztımunkához szükséges személyi feltételeket biztosítani szükséges.

71

A célirányos fejlesztı, megsegítı munka megtervezése érdekében a tanulási problémák fajtáit, valamint a preventív, fejlesztı vagy felzárkóztató programban részt vevı szakemberek kompetenciáját foglalja össze az alábbi ábra. A tanulási problémák fajtái

Tanulási nehézség esetén fejlesztı pedagógiai megsegítést javasol a Bizottság. Ez a tevékenység a fejlesztı pedagógus kompetenciájába tartozik, de gyógypedagógus ugyanúgy végezheti, hiszen a gyógypedagógus egyben fejlesztı pedagógus is. Ha a probléma súlyosabb, tehát pszichés fejlıdési zavar áll fenn, akkor a Bizottság gyógypedagógiai ógypedagógiai megsegítést javasol. A gyermek a bizottsági szakvélemény alapján sajátos nevelési igényővé válik.

Személyiségfejlesztı munkánk alapelvei: • •

Mivel minden gyermek egyformán értékes, a hatékony fejlıdés, fejlesztés alapja az elfogadás. Az egyénenkénti nkénti bánásmód elvének figyelembevételével alakítjuk ki a sajátos módszereinket. 72

• •

Nem az a fontos, hogy mit nem tud a gyermek, hanem azt keressük, amit már megtanult, és erre kívánunk építeni. Fontos számunkra, hogy ebben a fejlesztı kapcsolatban a gyermek elsısorban jól érezze magát.

A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek fejlesztése Hátrányos helyzető az a gyermek, „akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak „ (Kt. 121.§ (14.)). Cél: a szociálisan hátrányos helyzető gyermek fejlıdésének segítése (személyre szabott egyéni bánásmód, differenciált nevelés, a hátrányok pedagógiai eszközökkel történı ellensúlyozása) Feladat: • • • •

a meglevı problémák felmérése (anamnézis), a gyermek viselkedésének megismerése, elemzés, okok feltárása, szükség esetén orvos, védını, pszichológus, gyógypedagógus segítségének igénybe vétele, • a gyermek képességeihez mért felzárkóztatása nevelési módszerek segítségével.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek fejlesztése Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek fejlesztését a fejlesztı pedagógus végzi azoknál a gyermekeknél, akiket a Nevelési Tanácsadó vagy a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi Bizottság vizsgálata alapján fejlesztı pedagógiai megsegítésre javasolt. A fejlesztı foglalkozások célja a képességek korai fejlesztése, az iskolára való felkészítés, a tanulási képességek megalapozása, javítása, a tanulási és egyéb részképességzavarok kialakulásának megelızése. Fejlesztı pedagógus Együttmőködik az óvodapedagógussal és segítséget nyújt a gyermekkel való speciális bánásmódhoz, fejlesztéshez. Együttmőködik a logopédussal, a gyógypedagógussal, mozgásterapeutával és pszichológussal. Az egyéni fejlesztés célja: a gyermek eddig elért fejlettségi szintjérıl indulva egyénre szabott fejlesztési terv alapján a fejlesztés megvalósítása Az egyéni fejlesztés feladata: a fejlesztı feladatsorokat, játékokat 6 területhez igazítva dolgozza ki, melyeket a foglalkozásokon komplex módon, játékosan valósít meg: • a beszédfejlesztés, • a percepciófejlesztés, • a grafomotoros fejlesztés, 73

• • •

a gondolkodási képességek fejlesztése, a figyelem fejlesztés, a magatartás, viselkedés fejlesztése, érzelmi fejlesztés terén.

Feladatok, módszerek a fejlesztés során

A GRAFOMOTOROS - FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉSE Az óvodai játéktevékenységekben nagyon sok lehetıség nyílik a finommotorika spontán fejlesztésére, pl. ábrázolási technikák gyakorlása: gyurmázás, tépések, ragasztások, varrás, apró gyöngyök főzése, kicsi elemekbıl építés, konstruálás, babák öltöztetése, barkácsolás stb. Emellett a mindennapos tevékenységek is számos lehetıséget kínálnak a fejlesztésre, (pl.: öltözködés – gombolás, cipıfőzés). A tevékenységek elé vagy épp levezetésként rendszeresen iktassunk be kézlazító gyakorlatokat, amelyek oldják a görcsösséget (pl.: ujjtorna mondókával). Vizuális fejlesztés A fejlesztés célja, hogy a gyermekek sok mozgással, cselekvéssel a különbözı észlelı funkciók (látás-hallás-tapintás) együttmőködtetésével az ıket körülvevı világról egyre pontosabb ismereteket, sokrétőbb tapasztalatokat szerezzenek. – A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erısítése • Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör. (A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek.) – A szem fixációs mőködésének erısítése • Ismert játékok, tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig (fel-le mozgatjuk) • Egy bemutatott tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni, és azt fixálni 10 mp-ig. Percepciófejlesztés A korai tanulásban a négy észlelési csatorna: vizuális, auditív kinesztetikus, taktilis különbözı kombinációja, a különbözı modalitású ingerek egymásba való átfordítása kiemelt jelentıségő. A vizuális diszkrimináció összetett, komplex észlelési folyamat, amely az alapvetı vizuális funkciók, szem-kéz koordináció, alak-háttér konstanciák, téri helyzet és téri viszonyok együttmőködésén alapul. Eredményeként képesek vagyunk a vizuálisan hasonló tárgyak között azonosságok és különbségek fölismerésére a tárgyak alakja, formája, színe, mintázata, mérete, sorban elfoglalt helyzete helye és orientációja szerint. A percepció fejlesztését 3-4 éveseknél elsısorban a mozgás és a testséma fejlesztésén keresztül valósíthatjuk meg. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztésre is lehetıség van. Verbális fejlesztés A részképességzavaros gyerekeket a szegényes szókincs, a bátortalan megnyilatkozás jellemzi, ezért szükségesek a célzott verbális fejlesztés gyakorlatai. Természetesen minden egyéb fejlesztési területhez kapcsolódó gyakorlat (és a mindennapi tevékenységek is) számtalan lehetıséget teremtenek erre, hiszen például a téri tájékozódással kapcsolatos szavak gyakoroltatása mellett a percepciófejlesztés során adódik alkalom a szómagyarázatra, a szókincs aktivizálására. A verbális fejlesztés célzott gyakorlatai hangsúlyossá teszik a beszédértés, a beszédkivitelezés és a nyelvi rendszer kimővelését. 74

– A hallási figyelem fejlesztése, a hangforrás irányának keresése csukott szemmel – Légzıgyakorlatok, ritmusfejlesztés (fújás, szívás) – Szókincs (passzív-aktív) bıvítése, szógyőjtési gyakorlatok, szómagyarázatok, szójátékok, mesehallgatás – Mozgáskoordináció beszédmozgással (mondókák mozgással kísérve) – Állatok „hangja” – Mit hallasz elıször? (Milyen hanggal kezdıdik a szó?) – Robotparancsnok (Szótagolva mondunk utasítást.) Gondolkodás - emlékezetfejlesztés A külvilág ingereinek csak egy részére figyelünk, ezeket érzékeljük, és még az érzékelt információknak is csak egy részét tároljuk hosszabb-rövidebb ideig a memóriában. Azok az információk, amelyek az egyén számára lényegtelenek, nem ismétlıdnek, illetve nem végez vele gondolkodási mőveleteket, általában a rövid idejő memóriába kerülnek. Az emlékezetfejlesztı gyakorlatok a tanulás tartósságát, az idıi tájékozódás fejlesztését, a gondolkodási funkciók erısítését, illetve a beszédteljesítmény fokozását célozzák. – A vizuális emlékezet fejlesztése • Mi változott meg? (ruházaton változtatunk) • Mi hiányzik? (megfigyeli melyik játékot tettük el) • Memóriajátékok • Mit láttál? (emlékezetbıl felsorolja) – Az auditív emlékezet fejlesztése – Szövegemlékezet fejlesztése • Szóláncépítı játékok • Egyre bıvülı szósorok, illetve mondatok visszaidézése • Papagájjáték (öt állat, gyümölcs virág visszamondása sorrendben) • Névkígyó (Mindenki sorban az elhangzottakhoz hozzátesz még egyet.) • Hangutánzás – Formaemlékezet • Építsd fel utánam! (5-6 elembıl álló építményt megfigyelni, majd felépíteni) • Forma kirakása (pálcikákból, szívószálakból, elıször minta alapján, késıbb emlékezetbıl) • Rajzolás emlékezetbıl Beszédfejlesztés - anyanyelvi nevelés során A szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak legfontosabb eszköze a nyelv. Az óvodás korosztály nyelvi fejlettsége, kommunikációs színvonala rendkívül eltérı, ezért az óvodának kell – az adott helyzetet figyelembe véve – a beszédfejlesztést vállalnia. Az intézmény feladata a nevelés-oktatás folyamatában a személyiség olyan szintő kibontakoztatása, hogy a gyermekek beszédprodukciós szintje is megfeleljen az iskolakészültség követelményeinek. Az anyanyelvi nevelés az óvodai nevelés egész folyamatát áthatja. Minden feladatot, minden tevékenységet felölelve segíti a gyermek önbizalmának kifejlıdését, szociális kapcsolatainak kialakulását, és elısegíti a gyermek zökkenımentes iskolai tanulásának elıkészítését. Az anyanyelvi nevelés alapja az óvónı mintaszerő beszéde (helyes légzés, hangképzés, megfelelı hangsúlyozás, beszédritmus, hangerı). Meghatározó fontosságú az igényes, értékes mese- és versanyag biztosítása. Az óvodás gyermeknek nagy szüksége van arra, hogy a felnıttek beszélgessenek vele. Az óvodapedagógus feladata a lehetıség megteremtése, hogy a gyermek 75

bármikor elmondhassa problémáit, elmesélhesse élményeit. Mindig meg kell hallgatni, és mindig válaszolni kell a kérdéseire. A beszédben aktív gyereket megerısíteni kell, a szorongó gyermeket nemverbális módon biztatni. A magatartásproblémás gyermekeknél bár teljesen eltérı lehet a kommunikációs szint, mégis gyakrabban találkozunk bıbeszédő, gazdag szókincső gyerekekkel. A verbális kommunikáció mellett nagy hangsúlyt szükséges fektetni a nemverbális kommunikációra. Cél, hogy a gyermekek megtanulják a felnıttek és társaik metakommunikációs jelzéseit kódolni és dekódolni egyaránt. A nyelvi kifejezıképesség és kommunikációs képességek fejlesztésének érdekében be kell építeni a mindennapokba a különbözı anyanyelvi játékokat és a drámajátékot. A beszédhibák korrigálása logopédus szakember kompetenciája Mozgásterapeuta A mozgásfejlesztés a gyermekek óvodai megszokott környezetében a csoportból való tervezett kiemeléssel, a szenzomotoros eszközökkel felszerelt tornateremben történik. /egyéni vagy páros formában/. Célcsoportja óvodán belül a szakvéleménnyel rendelkezı gyermekek, és az óvodapedagógusok, fejlesztı pedagógus, logopédus, ill. vezetı óvónı által jelzett fejlesztésre, egyéni foglalkozásra szoruló gyerekek. A mozgásfejlesztés célja: • • • •

a szakvéleményben leírt jelzıtünetek csökkentése, a részképesség elmaradások korrigálása, a viselkedés-beilleszkedés elısegítése, a tanulási-magatartási zavar veszélyeztetettség csökkentése.

A mozgásfejlesztés feladata: • • •

a gyerekek problémáinak, részképesség elmaradásainak mozgáson keresztül - célzott eszközök használatával - való megközelítése, viselkedésterápia végzése, szenzo-motoros ingerek, mozgásélmények biztosítása.

Kapcsolattartás a szakszolgálatokkal A pedagógiai szakszolgálatok, köztük a nevelési tanácsadók és a szakértıi bizottságok munkáját is a köznevelési törvény szabályozza. A kapcsolattartás során figyelembe vesszük, hogy a nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése és a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége ezt lehetıvé teszi. A tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértıi és rehabilitációs tevékenység keretében kell a fogyatékosság szőrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történı ellátására, az ellátás módjára, formájára és az ellátáshoz 76

kapcsolódó pedagógiai szakszolgálati tevékenységre, valamint különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.

vizsgálni

a

Sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztése „Sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylı gyermek, tanuló, aki a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlıdési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd”. NKT.4.§ 13.pontja alapján. Alapító Okiratunk alapján intézményünkben integrációs felkészítés történik, melyben a szociális helyzetükbıl és fejlettségükbıl eredı hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevı gyermekek a többi gyermekkel együtt, azonos óvodai csoportban vesznek részt a tevékenységekben, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek a többi gyermekekhez viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket (1 fı/csop). Alapító Okiratunk alapján az alábbi sajátos nevelési igényő gyermekek integrált fejlesztését látja el intézményünk: • • • •

gyengén látó, nagyothalló 25-40dB, akadályozott beszédfejlıdéső, mozgáskorlátozottból o a végtagredukciós fejlıdési rendellenességőek közül, akik részleges egyoldalú felsıvégtag-hiányosak, o a petyhüdt bénulást okozó kórformák közül a gyengébb, tónustalanabb végtag izomzatúak (hipotóniás).

A sajátos nevelési igényő gyermekek befogadásakor biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket. Személyi feltételek Utazó gyógypedagógus az alábbi intézményekbıl: Fekete István Általános Iskola, Gyengénlátók Egységes Gyógypedagóiai Módszertani Intézménye Mozgásjavító Általános iskola, Diákotthon és Módszertani Központ ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskola tanszékei Elfogadó nevelı testület és alkalmazotti közösség. Az önként vállalás legfontosabb feltétele, hogy az óvodapedagógus tudja mit vállal, mire készül, mit kell tennie. Befogadáskor ismernie kell a gyermekekre vonatkozó diagnózist. Tudnia kell, hogy a gyermek mennyire képes az életkorának megfelelı önellátásra.

77

Együttmőködési lehetıségek A gyógypedagógus elemzı vizsgálatot végez, fejlesztési tervet készít, meghatározza a gyermek szükségleteinek szempontjából legszükségesebb feladatokat az óvodai élet mindennapi tevékenységeihez, melyek útmutatást adnak az óvodapedagógus számára. Az óvodapedagógus miután megismerte a gyermek képességeit, tájékoztatja a segítı szakembert az óvodai élet szempontjából felmerülı és elıfordulható problémákról. A megállapításokat közösen – óvodapedagógus, gyógypedagógus – kell elemezni, elérhetı sikerélményt biztosító fejlesztési tervet megfogalmazni és megbeszélni a szülıkkel. Az egyéni speciális fejlesztı munka az óvodai csoporttól külön helyiségben, illetve épületben történik – gyógypedagógus végzi. A megsegítés történhet a csoportban. (pl. manipulációs és egyéb tevékenység során) – óvodapedagógus, fejlesztıpedagógus, pedagógiai asszisztens végzi. Pedagógiai feladatok • • • • • •

kommunikációs hátrányok enyhítése, terapeuta által meghatározott gyakorlatok, teendık végzése, manipulációs tevékenység fejlesztése, eszközök kialakítása, észlelés, figyelem fejlesztése, értelmi fejlesztés, önállóság kialakítása.

Módszertani javaslatok •

• • • • • • • •

A komplexitás elvének érvényesítése: a gyermek egész személyiségének figyelembevétele az ok-okozati összefüggések alapján és a család segítése. Az egyéni bánásmód, differenciálás elvének fokozott érvényesítése. A sikerélmény biztosítása. Reális, elérhetı legyen a követelés, ugyanakkor erıfeszítésre késztessen. A gyermekek körében lévı felnıttek egységes követelményt támasszanak a gyermekekkel szemben. Segítségadásnál csak annyit adni, amennyi feltétlenül szükséges. A gyermekek értékelése önmagához, nem ép társaihoz viszonyított legyen. A mozgásos tevékenységek során törekedni kell a szimmetrikus mozgásokra. A tevékenység során a sérült gyermek jelenléte a csoportban öröm legyen, kölcsönösen erısítsék egymást a gyermekek.

Tárgyi feltételek A speciális területeknél és az eszközjegyzéknél kerül meghatározásra.

78

4.2.3. LOGOPÉDIA- FEJLESZTÉS A XII. kerületben Logopédiai Szakszolgálat mőködik, a logopédus tanárok a Fekete István Általános Iskola alkalmazásában állnak. Az iskola a 1126 Budapest, Orbánhegyi u. 7. szám alatt található. Intézményünkben a fejlesztési feladatokat „utazó logopédus tanár” végzi. A logopédiai nevelésben, gondozásban az a gyermek részesül aki: • a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján sajátos nevelési igényő beszédfogyatékos/beszédhibás gyermek, akinél veleszületett, vagy szerzett idegrendszeri mőködési zavarok és környezeti hatások következtében átmeneti, ill. tartós zavarok lépnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességben, a szociális kapcsolatokban. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének zavaraiban, a beszédészlelési/megértési zavarokban, a beszédritmus sérülésében, valamint általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kiesésekben. A hangadás kóros elváltozásai is ide sorolhatók. A felsoroltak az egész enyhe eltérésektıl az érthetetlen beszédig minden változatban elıfordulhatnak. • A logopédiai szőrés, alapvizsgálat eredményei alapján, a logopédiai vélemény szerint logopédiai ellátásra szorul és a szülı a tájékoztatást követıen beleegyezését adja. • Halmozottan beszédfogyatékos gyermek, akinél a megkésett/akadályozott beszédfejlıdés, a komplex nyelvi fejlıdési zavar különbözı beszédhibákkal, részképesség zavarokkal, a tünetek sokféleségével tarkítva jelenik meg. • Beszédzavarral küzdı fogyatékos gyermek. A logopédiai nevelés célja: hogy biztosítsa a kommunikáció optimális szintre emelésével a beszédhibás gyermek személyiségének töretlen fejlıdését, az egyén célkitőzéseinek megvalósulását, az optimális szocializációt, a sikeres habilitációt, ill. rehabilitációt. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok alkalmazása:

Feladat: o Beszédfejlesztés : motoros-, oldó-lazító-, auditív fejlesztıgyakorlatok. o Dyslexia, dysgráphia és dyscalculia prevenció: téri tájékozódás-, hallási figyelem és ritmusérzék-, számemlékezet és figyelem fejlesztése. o A grafomotoros és vizuális percepció fejlesztése: vizuomotoros-koordináció, finommozgás fejlesztése, szem- és kézfej mozgásának koordinálása. o Korábbi tanulási sikertelenségek következtében kialakult szorongások és egyéb pszichoszomatikus tünetek oldása a logopédus kompetencia határának betartásával 79

alapelvei: • olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi változatosságát, a speciális szükségleteket, az egyéni képességet

a

tünetek

• korszerő vizsgálatokra, mint alapra épülı terápia, melyek a gyógyító kezelés egész folyamatát végig kísérik, szükség esetén igénybe véve a határtudományok lehetıségeit kiegészítı vizsgálatok formájában • egyéni, kiscsoportos formában történı fejlesztés a gyermeki fejlıdési ritmusához alkalmazkodó lépésekben • a személyiség harmonikus fejlıdésének elısegítése • a fokozatosság elvének szem elıtt tartása A logopédiai foglalkozások Játékidıben az óvodai foglalkozások elıtt, vagy után történnek . Logopédiai szőrések és vizsgálatok minden tanév szeptemberében az óvoda nagycsoportjaiban a beszédhibák szőrése, vizsgálata tanévben diszlexiaveszélyeztetettségi teszttel. Az óvodai nagycsoportos gyerekek szőrése szülıi kérésre is történhet.

4.2.4. ALKOTÓNAPOK – KÉPESSÉGFEJLESZTİ TEVÉKENYSÉGEK Kiemelt figyelmet igénylı gyermek körébe tartoznak a kiemelten tehetséges gyermekek. E körbe sorolandó az, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthetı benne a feladat iránti erıs motiváció, elkötelezettség.

80

5. NEVELÉSI PROGRAMUNK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE „Gyermekkel foglalkozni, az minden bizonnyal a leghálásabb munka, mi a földön osztályrészünkül jutott, de saját tökéletesbítésünket is ez mozdítja elıre.” (Brunszvik Teréz)

5.1. SZEMÉLYI FELTÉTEL A jelenlegi személyi feltételekkel helyi óvodai nevelési programunk megvalósítható. Az engedélyezett álláshelyek száma: 39,5 fı. Ebbıl: 1 óvodavezetı, 20 óvodapedagógus, 1 fejlesztı pedagógus, és 17,5 pedagógiai munkát segítı közalkalmazott (1 óvodatitkár, 2 kertész-karbantartó, 11 dajka, 4 konyhás, pedagógiai asszisztens). Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a gyermekekkel fıiskolát végzett óvodapedagógusok foglalkoznak. Nevelımunkánkban személyük értékközvetítı minta. •

Óvodánk óvodapedagógusaitól elvárás:

-

multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása, valamennyi munkatárs folyamatos együttmőködése, összehangolt munkája a befogadó szellemiségő óvoda, az inkluzív nevelés kialakítása érdekében, programunknak megfelelı értékek közvetítése, tudatos képviselete, személyiség vonásaikban meg kell jelenjen a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a környezeti nevelés iránti elhivatottság, tetteikben érezhetı legyen a hitelesség, tapintat és az empátia, legyen igényük az önmővelésre, fejlesszék szaktudásukat, a nemzetiségi csoportban a program megvalósításához biztos nyelvtudás, korszerő nyelvpedagógiai felkészültség és elsısorban erıs nemzeti identitás tudat, elhivatottság társuljon, a gyermekek fejlesztéséhez alkalmazzon egyéni módszereket, egyéni fejlesztési programokat, hogy pozitív önképük és önbizalmuk kialakulhasson.

-

-

A csoportok életét két óvodapedagógus irányítja, heti váltásban. A feladatokat együtt tervezik, összehangoltan és megosztva is végzik el azokat. Az átfedési idı biztosítja a személyi feltételeket a folyamatossághoz, a gondozási feladatok differenciált ellátását a déli órákban is. Az óvónıi párok gondoskodnak az egyéni fejlesztések biztosításáról, az eredmények rögzítésérıl. A szülıket folyamatosan tájékoztatják mindezekrıl (faliújságon). Szakmai team-ek, óvodai munkaközösség keretein belül történik a szervezet társas, szakmai kapcsolatának karbantartása. 81

Nevelıtestületünk több mint fele törzstag, programunk önálló arculatát a közös gyakorlati munkánk során, több éven át együtt alakítottuk ki. Szakmai munkaközösségünk évek óta folyamatosan mőködik segítve a közös szemlélet kialakítását, a nevelési értékek megırzését és újak teremtését. Csoportonként egy dajka segíti a gondozási feladatok ellátását, az egészséges életmód szokásainak kialakítását. Partnerként vesznek részt az óvoda szépítésében higiéniájának megteremtésében. Az óvodapedagógusok bevonják a dajkákat az erkölcsi, szociális képességek fejlesztésébe és a közösségi nevelésbe is. A közösség tagjaként mindenkinek felelısséget kell vállalnia a közösen kialakított célok és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban döntés hozatal elıtt ıszinte, nyílt véleménnyel segíteni kell a gyermekek érdekét legjobban szolgáló megoldás kialakítását. Az óvodavezetı koordinálja, irányítja az óvodában folyó pedagógiai, tanügyigazgatási, munkáltatói, gazdálkodási, mőszaki, közéleti, minıségirányítási, menedzselési feladatokat. A lehetıségek optimális felhasználásával biztosítja a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket, a szakemberek felelısségteljes, önálló feladat végzését. Ott segít, ahol „döcögve, hamisan szólalnak meg a szólamok, és nem simulnak bele az összharmóniába”. Nevelımunkánk színvonalát belsı szakértelmünk megerısítésével kívánjuk fokozni. Továbbképzési tervünk a következı területeken valósult meg: Már meglévı képzettségeink. - tartásjavító torna, - alapfokú gyermekvédelmi tanfolyam, - dislexia prevenció és redukáció, - Meixner módszer, - szenzoros integráció, - környezeti szakértı, - játék, tánc az óvodában, - szenzitív környezet pedagógia, - tanulási nehézségek kezelése, megelızése, - „Szív kincsesláda” egészségnevelési tanfolyam, - hulladékgazdálkodás óvodapedagógusoknak, - minıségbiztosítás - nemzetiségi oklevél megszerzése a német nemzetiségi csoportban dolgozóknak, - fejlesztı óvodapedagógus, Az öt éves továbbképzési terv alapján folyamatosan elvégzendı képzések: - környezeti nevelés, - agresszió kezelés az óvodában, - szocializáció, érzelmi nevelés, - az egészséges életmódra nevelés (kettı éves tanfolyam), - minıségfejlesztés gyakorlatának folyamata az óvodában, - zoo pedagógia, - preventív gyógytorna - mozgás fejlesztés - differenciálás, egyéni fejlesztés. 82

Általános célkitőzésünk, hogy minden óvodapedagógus és dajka rendelkezzen elsısegélynyújtásra alkalmas felkészültséggel. A pedagógiai munkát segítı személyzetbıl 11 képzett. A jobb együttmőködés és a program magas szintő megvalósítása érdekében képzésüket évente tervezzük.

5.2. TÁRGYI FELTÉTEL Óvodánk földrajzi adottságai igen kedvezıek, már-már átlagon felüliek. A székhelyen az óriási parkot tekintve, a tagóvodában az erdık közvetlen közelsége miatt nem versenyezhet velünk talán egyetlen fıvárosi óvoda sem: egyedülálló panoráma, tiszta, jó levegı, dús növényzet, csend teszi vonzóvá mindkét telephelyet. A civilizációs ártalmaktól távoli „gyermekparadicsom” ez, ahol napi kapcsolatban vannak a gyermekek a természettel. A háborítatlan növény- és állatvilág, az ısfák teszik alkalmassá sokszínő megfigyelésekre a környezeti nevelésre kiválóan alkalmas, egészséges környezetet. A körvonalazott feltételek biztosítják az egészségügyi (légúti megbetegedéses, allergiás) és szociális (kis mozgástér) hátrányok kompenzálását, ez irányú feladatok vállalását. Itt naponta megélheti a gyermek a környezettel való harmóniát, az egészség érzését. Büszkén óvjuk, védjük a kerületnek ezt a csodálatos óvodakertjét. Az óvoda épülete: a székhely egy villaépületbıl és egy panel épületszárnyból áll. A nagy takarítási felület ellenére tiszta, rendezett. A 6 csoportszoba közül 2 galériás, 2 kisebb. Egy szükségszoba – egész nap szükség van a mesterséges fényre, az ablakok elıtti támfal miatt. Az İzike úti tagóvoda egy lapostetıs épületben mőködik. Csoportszobái tágasak, világosak. A bútorzat kialakításánál, szükségszerő cseréjénél színharmóniára, célszerőségre, a gyermek életkori sajátosságainak figyelembevételére és esztétikus hatásukra törekszünk. Az óvoda eszközellátottsága jó színvonalú. A csoportok évente más-más teremben vannak elhelyezve, így próbáljuk biztosítani az azonos feltételeket a gyermek számára (a gyermek testi fejlettségéhez igazodó mérető berendezés: WC, mosdó magassága, asztalok, ágyak mérete, játékeszközök fajtái, összetétele). A szülık magas igényekkel, kritikus észrevételekkel el is várják ezt tılünk. Négy csoportnak van terasza (esıs idıben megoldható a levegızés és a kinti étkeztetések a nyári idıszakban).

83

Óvodánk udvarán folyamatosan szükséges: - a növényzet rendben tartása, pótlása (téli vihar károk után évenkénti ellenırzés gallyazás), - a tereprendezés (füvesítés, ültetés), - udvari játékeszközök karbantartása, cseréje (balesetveszély megszőntetése), - a homokozókra takaróhálók (egészségvédelem), - veteményezés feltételeinek javítása (szerszámok, kannák, stb.), - komposztálás feltételrendszerének megteremtése (tárolók, daraboló, juta, szerszámok), - lépcsısorok, korlátok karbantartása (balesetek megelızésére). Az épületekben jelentıs karbantartási, felújítási munkák történtek: - villaépület tetı szigetelése, külsı homlokzat festése, - kazán, bojler cseréje, - világítótestek korszerősítése a csoportszobákban, - nyílászárók cseréje a villa épületben, - tagóvodában akadálymentesített wc, tornaszoba kialakítása. Tároló polcokkal ellátott szép tornatermünkben és a tagóvodában kialakított tornaszobában valamennyi csoportnak lehetısége van heti két alkalommal a tornafoglalkozásokra. A szenzoros integrációs fejlesztésen résztvevık mozgásfejlesztést is itt végzi képzett óvodapedagógusunk. Külön logopédiai szoba áll rendelkezésre a beszédhibák fejlesztésére. Az Önkormányzat fejlesztési célú pályázatán kapott összegbıl évente bıvítve szerezzük be a sport és mozgásfejlesztı eszközöket (a tanulási zavarok prevenciójára és a differenciált képességfejlesztéshez). Szükséges a változatos mozgást elısegítı (az értelmi fejlıdésre, érzékelésre, észlelésre ható) eszköztár programunk hatékony alkalmazásához (pl.: Wesco alapkészletek és kiegészítıik, Body-roll, egyensúlyozó tölcsér, kézi szerek, labdák több méretben, stb.). Folyamatos a textília (függönyök, ágynemők) és a bútorok (gyermek magasságának megfelelı) cseréje. A játékeszközöket fontos minden évben cserélni, kiegészíteni, mivel sérülnek, elhasználódnak. A pótlásuk játékfajtánkként és csoportonként megfelelı mennyiségben szükséges (udvarra és csoportszobába is) az egész napi játék biztosításához. Matematikai fejlesztı eszközök összetételénél, tervezésénél Páli Judit ajánlásait vesszük alapul (képességfejlesztı kártyák, építık, kirakók, speciális, kreativitást fejlesztı eszközök, pl.: térbeli gömb, stb.) a tehetséges gyermekek tevékenykedéséhez, a differenciált fejlesztéshez. Az anyanyelvi neveléshez csoportonkénti bábkészlet, bábparaván, dramatikus játékhoz maszkok, kb. 15 féle mesekönyv 3-3 példányban, mesepárnák szükségesek. Énekes játékok zenei feladatait megfelelı ütıhangszerekkel (orrf-hangszerkészlet csoportonként) tudjuk megvalósítani. 84

A barkácsolást csak a gyermekeknek való jó szerszámokkal és elegendı anyagmennyiséggel lehet megoldani. A környezı világ tevékeny megismeréséhez a fejlesztıjátékok választéka széleskörő, ezek igényes, a gyermek fejlıdését célzó válogatása elsısorban a Ravensburger játékokból célszerő. Esztétikus polc a természet kincseinek, akvárium, nagyítók, földgömb, kerti szerszámok gyermek és felnıtt méretben is kellenek. A változatos ábrázolási technikákhoz szükséges eszközök, jó minıségő anyagok biztosítása drágulásuk miatt egyre nehezebb (a szülıi alapítvány támogatásával valósul meg). A könyvtár fejlesztése, bıvítés folyamatosan szükséges a korszerő, szakértelemmel történı gyermekneveléshez, felelıs sikeres személyiség fejlesztéshez. A könyvtári állományt német nyelvő könyvekkel is folyamatosan bıvítjük. Beszerzéseinkben hangsúlyos a természetes anyagok elıtérbe helyezése, az esztétikus élettér kialakítása. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról elıírja, hogy mely kötelezı eszközökkel és felszerelésekkel kell rendelkezniük a nevelési-oktatási intézményeknek. A rendeletnek megfelelı pótlása a szükséges beszerzések éves ütemezése az éves munkatervben kerül tervezésre. A székhely óvoda megközelíthetı a Normafa úton (gyalog, autóval) és az İzike köz felıl is: innen mintegy 150 m-re van a 21-es és 21/A jelzéső autóbusz megállóhelye. Az İzike köz végén nagy autóparkolónk van. A busz menetsőrősége és menetideje (az Istenhegyi út leterheltsége miatt) sajnos gyakori a szülıi panasz. Fıleg a téli idıszakban jelent ez problémát, amikor a síelıkkel még jobban megterheltek a jármővek és a közlekedés lelassul.

5.3. PROGRAMUNK VÉGREHAJTÁSÁNAK, EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Programunk végrehajtásának, eredményességének elemzését, értékelését, az ellenırzés folyamatosságát alapvetınek tartjuk, valamennyi óvodapedagógus részvételével, az óvodavezetı irányításával valósítjuk meg. Szakmai munkánkat ellenırzik és értékelik a szülık, a fenntartó az ÖMIP-ben leírtak szerint, és az általa felkért szakértı, valamint szakmai elemzést végez a szaktanácsadó. Alkalmazott módszerek: dokumentációk elemzése, humanisztikus mérések, közvetlen megfigyelések, kérdıívek stb. •

Szakmai dokumentumaink:

- Az óvoda pedagógiai, mőködési terve Az adott év munkaterve a feladatok konkrét meghatározásával és ütemezésével a helyi programra épül és gyermekcsoportokra készített tervek alapját képezi. 85

- A gyermek csoportok nevelési, fejlesztési terve A csoportok tevékenység-eseménytervét, a tartalmazza.

szokás-szabály

rendszerét

- Az egyéni fejlıdésre-fejlesztésre vonatkozó dokumentumok Anamnézis felvétele, megfigyelések, fejlesztési törekvések rögzítése. „A fejlıdés eredménye óvodáskor végén” programelemhez viszonyítva ellenırizhetı, értékelhetı a gyermekek fejlettségi szintje. A gyermekek fejlettsége, képességei, szociokulturális körülményei ismeretében valósul meg a viszonyítás, a fejlesztımunka sikerességének megítélése. Közvetlen megfigyelések során alkalmazzuk a teljes jegyzıkönyvezetést, videó és hangfelvételeket, fotók készítését.

és

szelektív

Közvetlen megfigyeléseink irányai: - a játéktevékenységre fordított idı, napirend, - a testi-lelki gondozás nevelési eljárásai, - az egészséges életmód biztosítása, - a környezeti nevelés komplexitása, hatékonysága, - a gyermek környezetével való kapcsolata, egyéni fejlıdése és fejlesztése, - az óvodapedagógus, illetve valamennyi dolgozó eljárásai, módszerei, eszközei, érzelmi kapcsolata és kommunikációs mintája. A szülık véleményét, elvárásait, javaslatait személyes találkozások és kérdıívek alkalmazásával is törekszünk megismerni, és azokat figyelembe venni. A program elkészítését megelızıen elvégeztük eddigi gyakorlatunk, nevelıfejlesztı munkánk elemzését, értékelését. A program bevezetését követıen átfogó értékelést (beválás vizsgálatot 4 évente) tervezünk.

•

Elemzési, értékelési szempontok.

- A program szellemének, tartalmiságának megfeleltetett nevelı-fejlesztı gyakorlati munka milyen eredményeket mutat a külsı világ tevékeny megismerésében, a szocializációban, beszédben, tapasztalatszerzésben, - a szülık visszajelzéseinek, javaslatainak tartalma. A program bevezetését követıen három-négy évenként az ellenırzés a ciklusra tervezett nevelési, fejlesztési eredmények vizsgálatát jelenti. „A fejlıdés eredményei az óvodáskor végén” programelem alapján. A tervezett vizsgálódások ütemezése (felelısök, terület, téma, módszer) az éves munkatervbe kerül rögzítésre.

86

6. NEVELÉSI PROGRAMUNK KAPCSOLATRENDSZERE 6.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD Óvodai nevelımunkánk a családi nevelésre épül, kiegészíti azt. A szülı tud legtöbbet gyermeke szükségleteirıl, a pedagógus szaktudása és tapasztalatai alapján hatékony segítséget tud adni a gyermek fejlıdéséhez. A szülınek joga van óvodát választani gyermekének és köteles az óvoda házirendjét betartani. Óvodánk nyitott a családok felé, a szülıket nevelı-partnereknek tekintjük. A kölcsönös bizalom, tisztelet, alkalmazkodás, és segítségnyújtás megvalósítására törekszünk. •

A kapcsolattartás formái:

- Beiratkozás, óvoda-kóstoló, Óvodai fórum (tájékoztató az óvoda mőködésérıl) - családi délelıtt (új gyerekek ismerkedése) - „szülıs” beszoktatás (a gyermek beilleszkedésének megkönnyítése közben a szülık megismerik az óvodai életet), - családlátogatás (a gyermek közvetlen környezetének, életkörülményeinek megismerése), - napi tájékoztatás (rövid kölcsönös informálás, érdeklıdés kifejezése), - nyitott óvoda (az óvoda mindennapi életébe történı betekintés lehetısége, partner napok), - szülıi megbeszélések (együttes találkozás, közös gondolkodás, javaslatok, vélemények egyeztetése). - szülı tájékoztatása gyermeke fejlıdésérıl, fejlesztési feladatát tartalmazó dokumentumról (évente 3 alkalommal, illetve szükség szerint). Rendezvényeinken, ünnepeinken a szülık vendégként vagy segítıtársként vesznek részt, osztoznak az ünnep örömében gyermekeikkel, a többi szülıvel, az óvoda dolgozóival. A szülık választott képviselık által segítik a folyamatos együttmőködést. Számítunk koordináló, véleménynyilvánító segítı munkájukra. Az alapítvány kuratórium tagjai évente 2 alkalommal egyeztetik az alapítvány helyzetét és a nevelési célokat és a nevelési gyakorlatot (igények, lehetıségek összehasonlítása és értékelése). Tudatosítjuk a szülıkben, hogy az iskolára való elıkészítést az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3 – 4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésével az óvoda kiegészíti a családi nevelést. Vállaljuk az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése szemléletformálás direktebb módszereit is (elıadás, cikkek).

mellett,

a

87

6.2. AZ ÓVODA KAPCSOLATA A BÖLCSİDÉVEL ÉS AZ ISKOLÁVAL A bölcsıde, mint az óvodába lépés elıtti intézményes nevelés színtere, hasznos információkat adhat a gyermek fejlıdésérıl. A kerületi általános iskolákról a Kormányhivatal által kiadott tájékoztatót a tanköteles gyermekek szüleinek rendelkezésére bocsátjuk, a faliújságokon pedig folyamatosan megjelenítjük az iskolákból érkezı „bemutatkozó” nyíltnapi meghívókat. Bíztatjuk a szülıket a széleskörő tájékozódásra, ez irányú személyes tapasztaltszerzésre. Az iskolai beiratkozás elıtt. a Szülıi Fórumon találkozhatnak az iskolaigazgatókkal, akiktıl a szülık konkrétan informálódhatnak. Segítünk az iskolai módszerek megismerésében, és a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe vevı szempontokat hangsúlyozzuk. A körzetünkben mőködı Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskolával közvetlen kapcsolatunk van. 2005–ben együttmőködési megállapodást kötöttünk a nemzetiségi nevelés folyamatosságának biztosítására, és közös gyermek, szülı és pedagógus programok szervezésére. Nyílt óráikat látogatjuk, érdeklıdünk egymás munkája, problémái, eredményei iránt. Figyelemmel kísérjük volt óvodásaink beilleszkedését, iskolai teljesítményét. Igyekszünk megkönnyíteni az óvodából az iskolába való átmenetet a gyermek számára. Konzultációkat, bemutatókat tartunk az óvodai kompetencia alapú nevelésrıl. Fontosnak tartjuk a visszacsatolást a partneri igény elégedettség mérés eredményeirıl. A kapcsolatok ápolásában, fenntartásában nyitottak, kezdeményezık vagyunk. Iskolára elıkészítés nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermekek személyiségét kibontakoztató 3 – 4 éves nevelési folyamat eredménye. A lassú átmenet során az óvodás iskolássá válik. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a helyi nevelési program mőködtetése során megvalósuló folyamat.

6.3. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI •

Pedagógiai szakszolgálatok

- A Szakszolgálatok munkatársaitól szakmai segítséget kérünk: a beilleszkedési, magatartási problémás gyermek esetében, illetve a beiskolázási lehetıségek, bizonytalanságoknál. A tanköteles korúak ıszi óvodai szőrése után elvégzi a szükséges vizsgálatokat. Amennyiben a szülık igénylik, családterápiával segít, bevonja a családsegítıt ha szükséges 8 a hátrányos helyzető család esetében. - A logopédus elvégzi a szőrıvizsgálatokat, azok eredményeit egyezteti az óvodavezetıvel, és a csoportos óvónıkkel. Folyamatosan fejleszti a gyermek beszédhibáit, közvetlen kapcsolatot tart a szülıkkel. Dislexia veszélyeztetett gyermeknél ellátja a prevenciós fejlesztést az óvodában.

88

•

Egészségügyi szolgálatok

- A gyermekorvos és a védını az érvényes jogszabályok szerint tart kapcsolatot a az óvodával - A kerületi gyermekfogászat bemutatja a gyermekeknek a szakszerő fogápolást, illetve éves szőrıvizsgálatot tart. A XII. kerületi Önkormányzat az óvoda fenntartója, biztosítja az óvoda mőködéséhez, a gyermekek megfelelı ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az óvoda költségvetését. A közmővelıdési intézmények sajátos lehetıségeit tudatosan felhasználjuk nevelımunkánkban, ha azok megfelelnek a gyermek életkori sajátosságainak, érdeklıdésének és segítik a nevelési feladataink sokoldalúbb megvalósítását (pl.: Jókai emlékszoba, Jókai klub, Sportmax, Normafa Gondozási Központ stb.). A gyermekjóléti szolgálattal óvodánk gyermekvédelmi felelıse tartja a kapcsolatot, a veszélyeztetett gyermek speciális problémájának megoldására koncentrálva. Kevés veszélyeztetett gyermek jár óvodánkba, de sok családban fellelhetı kockázati tényezı (válás, munkanélküliség, nem jut elegendı idı a gyermekre, érzelmi, verbális elhanyagoltság, gondozatlanság), a szülık egzisztenciális problémái. A csoportos óvónıkkel az okok feltárása után a gyermek helyzetét, életkörülményeit megismerve, a szülık figyelmét felhívják a lehetıségekre a gyermek érdekében, segítenek, ahol szükséges. Az óvodavezetı intézkedik az illetékes szakember felé, hogy a megoldást adó szinten intézkedés történjen. Az FH Gasztro Kft. XII. kerületi konyhájával folyamatos, korrekt, az üzemvezetıvel személyes kapcsolatunk van. Jelzéseinkre nyitottak. Egyeztetésekkel minden észrevételünkre, kérésünkre megoldást találnak, ami a gyermek korszerő, megfelelı mennyiségő és összetételő táplálkozását szolgálja. Ellátják az ételallergiás gyermeket is. Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatával az óvodavezetı tart állandó kapcsolatot, az óvoda részt vesz a civil szervezet által meghirdetett programokban, és kapcsolatot tartunk más egészségvédı és környezeti szemlélető óvodákkal is. Fıvárosi Német Önkormányzat elnökével és a Német Óvoda – Iskola Egyesülettel (nemzetiségi óvodákkal) rendszeres az együttmőködésünk. A Svábhegy XII. kerületi német nemzetiségi rendezvényein részt vesz az óvodavezetı, a nemzetiségi csoportban dolgozó óvónık, vagy a gyermek csoport is. Magyar Madártani Egyesület tagjaiként a Kertbarát Óvoda címnek megfelelı odúk – etetık, madáreleségek beszerzésével, szakmai anyaggal, tanáccsal segítik nevelımunkánkat. Zöld Óvoda és a Zöld Óvoda Hálózat Egyesület tagjaként jó gyakorlatunk bemutatásával országos szintő együttmőködéssel vesszünk részt a fenntarthatóságra nevelés preferálásában. Az óvoda minden partneréhez kapcsolattartó személyt jelöl meg, aki összekötı szakemberként ápolja a gyermekek nevelés érdekében szükséges együttmőködést. 89

90