OTC KISOKOS Nagyon sok téves információ kering arról, hogy mi is valójában a tőzsdei OTC platform. Ezt a Kisokost azért állítottuk össze, hogy megvilágítsuk a számodra, ha egy cég nem konkrétan egy tőzsdén, hanem egy OTC platformon kereskedik a papírjaival, az semmilyen hátránnyal nem jár. Sőt… úgy tűnik ez a jövő!
Mi is a tőzsde? A tőzsde tulajdonképpen egy piac, ahol elsősorban értékpapírokat lehet eladni és venni, de az értékpapírok mellett lehet különböző termékekkel, devizával, indexekkel is kereskedni. Ezért egy tőzsde lehet értékpapírtőzsde, vagy árutőzsde, és ez utóbbin belül is vannak al-kategóriák, pl. energiatőzsde, gáztőzsde stb. A legismertebb értékpapír a részvény. A részvény legfontosabb tulajdonsága, hogy tulajdonviszonyt testesít meg, így ha vásárolunk, vagy kapunk egy részvényt, akkor az adott vállalatban szerzünk tulajdonrészt. A tőzsdén ugyanúgy, mint más termékek piacán mindig vannak eladók és vevők. Az értékpapír tőzsdén a termék maga az értékpapír, így pl. a részvény. A kereskedés szigorúan szabályozott, és mostanra (XXI.század) már elektronikus. Ha kereskedni akarunk részvényekkel, akkor először is ezeket a szabályokat meg kell ismernünk. Továbbá egy brókercégre is szükségünk lesz, mivel csak brókercégen keresztül van lehetőség arra, hogy tőzsdei megbízást adjunk (ez az egész világon így működik). Ma már a brókercégeknek is fejlett számítógépes rendszerük van, így akár az otthonunkból számítógép és internet segítségével is kereskedhetünk.
Miért jó egy vállalatnak a részvénykibocsátás? Ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy vállalatot alapít, és tőkére van szüksége, két lehetősége van. Az egyik, hogy a banktól kér kölcsön, mely után kamatot fizet. A másik lehetőség, hogy részvényeket bocsát ki, melyért pénzt kap, de cserébe a részvények által más is tulajdonrészt szerez a vállalatában. Amikor részvényesek leszünk, megszerezzük a tulajdonrészét egy vállalatnak, erről kapunk egy igazolást. Ez a részvény. Nem kölcsönt nyújtunk, a pénzünk a vállalat tőkéjét fogja növelni, így tehát a pénzünket a vállalat nem is fogja visszafizetni.
Kik egy tőzsdén a piaci szereplők? A piaci szereplők egyrészt az eladók, akinek van részvényük, és azt el akarják adni. Az eladó célja, hogy minél drágábban adja el a részvényét. De ha a piaci árnál magasabb áron kínálja, akkor az adott pillanatban nem tudja eladni, hiszen a vevőknek az a célja, hogy minél alacsonyabb áron vegyék meg a részvényt. Mindaddig, amíg lesz alacsonyabb áron a részvényből, addig a vevők azt fogják megvenni. Látható, hogy az árnak nagyon fontos szerepe van. Az ár mellett a másik fontos tényező, hogy a piaci szereplők (vevők-eladók) közül kik vannak túlsúlyban. Ugyanis ha nagyon sokan akarnak venni, akkor előbb utóbb elfogy az alacsony árú termék, és már csak a magasabb áron kínáló eladóktól vehetjük meg a részvényt. Ugyanakkor az eladók látják, hogy sok a vevő, így emelik az árat. Tehát ha a vevők vannak túlsúlyban, akkor emelkedik a részvény ára. Fordított esetben, ha az eladók kerülnek túlsúlyba, csökken a részvény ára.
A vevők azért kerülhetnek túlsúlyba, mert a termék vonzóbb lesz számukra, azaz többen akarják megvenni. Részvény esetén ez azt jelenti, hogy a vállalatról jó híreket kapnak a vevők pl.: jelentős profitnövekedés, piaci előnyhöz jutás, új találmány, technológia stb. Rossz hírek esetén (pl.: csökkenő profit, növekvő költségek, romló makrogazdasági mutatók, terrorcselekmények stb..) pedig kevesebben akarnak vásárolni, illetve az eladók igyekeznek megszabadulni a részvényeiktől, mert attól tartanak, hogy a jövőben kevesebbet fog érni az értéke. A tőzsdei befektetések pontosan ezért kockázatosabbak, ugyanis minden részvénynek van egy névértéke és van egy piaci ára. A névérték fejezi ki, hogy valójában mekkora tőke lett befektetve a vállalatba, de ennél a piaci ár az esetek többségében sokkal több. Ezért a tulajdonunkban levő részvényeket csak azon az áron (általában piac árat jelent) tudjuk eladni, amennyit a vevők mindenkor hajlandóak adni érte.
Mi a különbség a tőzsdei és az OTC kereskedés között? Az „over the counter” (OTC) típusú, internetes alapon működő kereskedési platform nem tekinthető tőzsdének, ugyanis egy tőzsdén egyidejűleg nagy számú, szabványosított ügyleteket bonyolítanak le egy elszámolóház közbeiktatásával, ily módon a vevők és eladók nem vállalnak kockázatot, kilétük pedig rejtve marad az ügyletek során. Ez tehát azt jelenti, hogy ha valaki pl. Facebook részvényeket kínál eladásra a New Yorki tőzsdén egy brókeren keresztül, úgy az eladó soha nem fogja megtudni, hogy konkrétan ki vette meg az ő részvényeit, ő csak az eladásra szánt részvény darabszámot és az általa megjelölt árat nevezi meg a bróker felé, majd a részvények értékesítését követően a bróker az eladott részvények után befolyt pénzt rávezeti az eladó értékpapír számlájára. Ezzel szemben az OTC-típusú kereskedés fórumot biztosít az eladóknak és vevőknek, ahol minden esetben kétoldalú ügyletek jönnek létre, és a felek maguk kénytelenek vállalni a kapcsolódó kockázatot.
Hogy is működik akkor az OTC kereskedés? A pulton keresztüli vagy OTC piac a tőzsdei szervezettségnek már egy magasabb fokát képviseli. Bankközi, számítógépes hálózatokon keresztül működő piacot jelent. A befektetők ezen a piacon közvetítőkön keresztül tudnak részt venni, a megbízást a piac közvetlen résztvevői (a közvetítők) a „pulton keresztül” az ügyfelektől kapják. A megbízást az értékpapír-piaci közvetítő cég számítógép és telefon segítségével hajtja végre. A közvetítők on-line számítógépes kapcsolatban állnak egymással, s egy erre a célra kifejlesztett rendszer segítségével üzletelnek. Ezt a piacot csak a rendszerbe belépő, a kereskedés feltételeivel rendelkező szereplők vehetik közvetlenül igénybe. Az árfolyamok a kereskedők alkujában alakulnak ki, pillanatról-pillanatra. Az OTC piaci kereskedés előnye, hogy gyors és olcsó. A rendszer komoly információs bázist is biztosít.
Melyik az előnyösebb, a hagyományos tőzsdei vagy az OTC kereskedés? Sok esetben előnyösebbnek tűnik a kereskedés az OTC platformokon, mint a hagyományos tőzsdén. Érdemes itt példának megemlíteni a Magyarországon is ismert e.On energia szolgáltatót. Az e.On részvényei jelen vannak a hagyományos tőzsdén és OTC platformon egyidejűleg. Az e.On papirjaival a CEGH vagyis a bécsi Gáztőzsde által üzemeltetett OTC platformon keresztül van lehetőség kereskedni. Az alábbiak az e.On „Gázáram” c. hírlevelében jelentek meg: „Az OTC-kereskedés gyakorlatilag olyan, mint a közösségi terekben – társasházakban, kollégiumokban – alkalmazott hirdetőtábla. Persze ez internetes felületen zajlik, de az elv ugyanaz, mint ha kitennének a hirdetőtáblára egy papírt, hogy egymillió köbméter gázt szeretnék eladni. Sokan megnézik ezt a felületet, és akit érdekel, azzal közvetlenül üzletet kötök” – érzékeltette egy szemléletes példával az OTC-piac működését Horváth Tibor, az E.ON Földgáz Trade igazgatósági tagja. A CEGH jelenleg két gázkereskedelmi szolgáltatást nyújt egymás mellett: a gáztőzsdét és az OTC-piacot. Mennyiben érintette a gáztőzsde működését 2011-ben az OTC-piac megjelenése? Valójában két külön piaci formáról van szó. A tőzsde egy sor előnnyel szolgál a vevőknek, így például nincs szükség kockázatfedezetre, hiszen ezt egy nemzetközi elszámolóház biztosítja; az ügyletek pedig messzemenően standardizálva vannak, és a kereskedés névtelenül folyik. Az OTC-piac mindennek ellenére működésünk gerincét képezi és évekbe telik, amíg a tőzsdén forgalmazott mennyiség elérheti az OTC-n forgalmazott mennyiséget. Az OTC-piacon jelenleg havi 2,8 milliárd köbméter földgáz, míg a tőzsdén csekélyebb, ennek csak kb. 1-2 százalékát kitevő mennyiség cserél gazdát.
Mennyire befolyásolja Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde működését az OTC platformok színre lépése? http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/eltunnek_a_tozsderol_a_magyar_allamp apirok_mi_a_hatter.158850.html A Portfolio hivatkozott cikkében olvashatjuk: „Borbély tájékoztatása szerint a legfrissebb napi adat alapján a BÉT-en keresztül alig több mint 400 millió forintnyi magyar állampapír cserélt gazdát, miközben a Keler adatai szerint a tőzsdén kívüli (OTC) piacon összesen mintegy 340 milliárd forintnyi forgalom bonyolódott le.” Napi 400 millió, vagy napi 340 milliárd forint, az OTC népszerűségéhez nem fér kétség!
Melyik a legismertebb OTC platform a világon? A bankközi devizapiac a tőzsdén kívül működő legnagyobb OTC piac, melyen a nap 24 órájában folyik a kereskedés. A világ leglikvidebb piacának tartják, mivel napi forgalma meghaladja a 4 ezer milliárd dollárt. A kereskedés vasárnaptól péntekig szünetmentesen folyik a világ közel összes kereskedelmi bankja és alapja részvételével.
Előnyös lehet a Londoni Értékpapír Tőzsdén megjelenni? London a világ pénzügyi központja. Ez a közmondás maximálisan igaz. A londoni City a világ bankjainak központja és Európa fő üzleti központja. Itt található Európa 500 legnagyobb cége közül több mint száznak a székhelye. A londoni tőzsde naponta nagyobb forgalmat bonyolít, mint New Yorké és Tokióé együttvéve!!! Az angol befektetési kultúra a legfejlettebb a világon. A lakossági megtakarítások közel fele részvényhez kötődik. Ez magasan kiemelkedik a többi gazdasági nagyhatalom viszonyait tekintve. A londoni pénzügyi szakemberek a legképzettebbek és a leghíresebbek a világon. Köztudott tény, hogy Londonból kötik a világ legtöbb tőzsdespekulációs ügyletét, és innen mozgatják a világon a legnagyobb tőkéket. Ez akkor figyelhető meg a legjobban, ha körbenézünk a nemzetközi tőzsdéken és a devizapiacon.
Ha az Egyesült Királyságban (és az USA-ban) munkaszüneti nap van, a forgalmak érezhetően és számottevően csökkennek, hiszen a legnagyobb professzionális tőzsdeszakemberek sem dolgoznak aznap. A tőzsdén kívül a világ legrégebbi biztosítója is angol vállalat, és megszámlálhatatlanul sok világhírű angol brókercég kínálja szolgáltatásait mind az öt kontinensen. Méltán vehetünk példát az angoloktól a tőzsde kultúrális gondolkodás tekintetében.
Mit lehet tudni a Londoni Értékpapír Tőzsdéről (LSE – London Stock Exchange)? - A leginkább nemzetközi jellegű tőzsde a világon - 50 ország vállalataival kereskednek az LSE-n - Az intézményi befektetők száma magas (több mint 300) - Az egyik legvonzóbb és leglikvidebb piac a világon - A leghatékonyabb származékos piac (EDX London) - Több mint 800-féle származékos termék a világ szinte minden pontjáról - Több mint 10000 részvény
Mit lehet tudni a GXG Markets-ről? http://en.wikipedia.org/wiki/GXG_Markets Dániában alapították 1998-ban, jelenleg a svéd GXG Global Exchange Group csoport tagja. A csoport az egész világon üzemeltet OTC platformokat. A GXG Markets elsősorban Európai vállalatok számára kínál OTC kereskedési lehetőséget, azonban egyre több amerikai, távol-keleti és ausztrál cég is megjelenik a GXG Markets részvény piacán.
Mi a kapcsolat a GXG Markets és a Londoni Értékpapír tőzsde között? A Londoni Értékpapír Tőzsde valójában több tucat hagyományos tőzsdét és OTC platformot foglal magában, amelyek külön-külön kereskedési egységet alkotnak, azonban mindegyikük központilag az LSE felügyelete alatt áll. A Londoni Értékpapír Tőzsde felügyelete alá tartozik többek között a Liverpooli és a Manchesteri tőzsde is, továbbá közel 50 OTC platform, beleértve a GXG Markets UK diviziót is (http://gxgmarkets.co.uk/ )
A brókerek és a befektetők számára így a Londoni Értékpapír Tőzsde egy igazi paradicsom, mivel egy fedél alatt sok tőzsde rendelkezésre áll, nagyfokú a választhatóság. A Londoni Értékpapír Tőzsde így a legszínesebb piaci palettát tárja a befektetők elé az Európai kontinensen. A befektetők és brókerek szabadon válogathatnak megannyi tőzsde több ezer részvénye között. A befektetők kiválaszthatják, melyik cég a legszimpatikusabb számunkra, specializálódhatnak egy tőzsdére vagy OTC platformra, a gazdasági erőviszonyoktól vagy likviditástól függően. A Londoni Értékpapír Tőzsdén keresztül történő kereskedés szépsége, hogy változatos. A különböző OTC platformok termékválasztéka, szolgáltatási rendszerei eltérnek egymástól, így a befektetők és brókerek eldönthetik, hogy melyik a legmegfelelőbb a számunkra. Mindig van éppen megfelelő részvény. A Londoni Értékpapír Tőzsdén együttvéve több mint 10 ezer részvénnyel kereskednek, melyeket egyszerre figyelemmel kísérni szinte lehetetlen. Az óriási részvényválasztékból következően a befektetők ill. brókerek mindig fognak olyan részvényt találni, amivel érdemes éppen spekulálni, vagy amibe éppen megéri befektetni. Ehhez semmi másra nincs szükség, csak kitartó kutatómunkára a grafikonok területén. Ez a Londoni Értékpapír Tőzsde és az alá tartozó OTC platformok óriási előnye.
Hány cég papírjaival kereskednek jelenleg a GXG Markets UK OTC platformján? Jelenleg 68 cég papírjaival van lehetőség kereskedni ezen az OTC platformon. A GXG angol diviziója viszonylag fiatal, 2011-ben indult el, mint a Londoni Értékpapír Tőzsde álta felügyelt egyik OTC platform. Csak 2012. december hónapban 13 új cég csatlakozott a platformhoz, amelynek a papírjaival kereskedni lehet. 2013. januártól számos új Egyesült Államokbeli és Kanadai cég is megjelenik a GXG Markets UK OTC platformján. A GXG csoporton belül Európában a GXG Markets UK fejlődik a legnagyobb ütemben, mind az ezen a platformon keresztül tőzsdére lépő cégek száma, mind a forgalmi adatok tekintetében. 2012. decemberben a GXG Markets UK OTC platformján hetente átlagosan 467 millió részvény cserélt gazdát. Mint ahogy ez a 2012. december 12-i cikk is fogalmaz (http://gxgmarkets.wordpress.com/2012/12/12/gxg-shell-for-sale-gxg-marketsbest-alternative-for-frankfurt-stock-exchange/ ) szakértők azt jósolják, hogy a jelenlegi recesszióból a Frankfurti Tőzsdén jelenlévő cégek számára is a legjobb alternatíva az lehet, ha újra listázzák magukat a GXG Markets-en keresztül. Mivel a szabályozás 2013-tól lehetővé teszi az „átlistázást”, arra számítanak, hogy 2013. január végére közel 10 ezer – a frankfurti tőzsdén jelen lévő cég – fogja listáztatni magát a GXG Markets-nél is, és a közeljövőben hasonló lépések várhatóak a Londoni Értékpapír Tőzsdén is.
