ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG Főigazgató Tárgy: A Nemzeti Éghajlatváltozási Program és a Program környezeti vizsgálatának véleményezése az OKTVF részéről
Ügyirat sz.: 14/01226/4/2009.
Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Főosztály Budapest Fő u. 44-50. 1011 Tisztelt Főosztályvezető Úr! A 2009. február 3-án KFF-60/1/2009. szám alatt küldött (érkezett: 2009. február 11.) megkeresésének, a környezet védelmének általános szabályairól szóló1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 43.§ (4), (5), (6) és (7) bekezdésének, valamint az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet (továbbiakban: TPR) 8.§-nak megfelelően, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (továbbiakban: OKTVF) nevében véleményezem a tárgyban megjelölt Nemzeti Éghajlatváltozási Program (továbbiakban: NÉP) és a NÉP környezeti vizsgálatát (továbbiakban: SKV), illetve az SKV alapján készült környezeti értékelést (továbbiakban: KÉ). Véleményem a következő: I. Formai észrevételek: A KÉ felépítése eltér a 2008. 09. 09-én hozzám címzett, KFF/435/1/08 ügyiratszámú tematikától és az erre adott javaslataimat (ügyiratszám: 14/05065/2/2008) is csak részben vette figyelembe. Az eltérések főleg formaiak, annyiban jelentkeznek, hogy bizonyos tartalmi elemek nem kaptak külön címet, hanem csak a szövegből lehet őket kiolvasni. A NÉP KÉ a NÉP tartalmi felépítését követte. A lényegi elemeiben megegyező tartalmi felépítés előnye a könnyű összeegyeztethetőség, egymásnak megfeleltethetőség, ezáltal könnyebb tartalmi elemzés. Tovább növeli az összeegyeztethetőséget az alkalmazott táblázatos forma, amely alapján az egyes programpontok értékelése könnyen átlátható. Az átláthatóságot növeli az is, hogy a kibocsátás-csökkentés és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodás mellett külön főcím alá kerültek a horizontális intézkedések is. A fentieket összefoglalva megállapítom, hogy a NÉP és a NÉP SKV alapján készült KÉ felépítése logikus, a KÉ, bár általában nem címszerűen, de tartalmazza a tematikában feltüntetett alapvető kérdéseket. A logikus felépítés miatt a NÉP és a KÉ erénye a jó áttekinthetőség és követhetőség, valamint a fő pontokban azonos felépítés és a táblázatos kialakítás miatt a könnyű összehasonlíthatóság. 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a, Telefon: 224-9198 Fax: 224-9263
Levélcím: 1539 Bp. Pf. 675
www.orszagoszoldhatosag.gov.hu
[email protected]
2
II. Általános tartalmi észrevételek: A NÉP az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 3.§-a és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. (III. 20.) OGY határozat 4. pontjának figyelembevételével készült. 2007. évi LX. törvény 3.§ (3) bekezdése mondja ki, hogy a Kormány az Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtására, a kibocsátások csökkentésére, ill. korlátozására tett kötelezettségek meghatározása és teljesítése, tényleges és várható eredményeinek ellenőrzése érdekében Éghajlatváltozási Programot (NÉP) fogad el. 2007. évi LX. törvény 3.§ (4) bekezdés a) pontja szerint a NÉP-nek tartalmaznia kell az üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentésére irányuló vállalt kötelezettségek teljesítésének fő intézkedéseit, ezek menetrendjét és fő finanszírozási forrásait. Az ÜHG csökkentés mellett a (4) bekezdés b) pontja szerint a NÉP-nek tartalmaznia kell az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás szükséges lépéseit, az ahhoz szükséges főbb intézkedéseket és azok finanszírozási forrásait, valamint a c) pontként a kapcsolódó kutatási prioritásokat és a szükséges kutatások finanszírozási forrásait. A 3.§ (5) bekezdése szerint, a NÉP-et kétéves időszakokra kell meghatározni, figyelembe véve a vonatkozó EU programokat, szakpolitikákat és előírásokat. A NÉP a 2008-2025-ig tartó NÉS céljainak kivitelezésére kialakított programsorozat, melyet két éves periódusú alprogramsorozatokra osztanak fel egészen 2025-ig. Mindig az aktuális kétévnyi program készül el. Az aktuális kétéves program kialakításában a programpontoknak tükrözniük kell az aktuális két év elérendő céljait, melyek szerves részei a 2025-ig tartó programnak és az ott megjelenő alapvető céloknak. A kétéves program kialakításakor ezt szem előtt kell tartani. A vizsgált 2009-2010-es évekre szóló NÉP a fenti jogszabályi pontokat figyelembe véve tartalmaz programpontokat, intézkedéseket az ÜHG csökkentésére, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodásra és a kapcsolódó kutatási prioritásokra is. Viszont 2007. évi LX. törvény 3.§ (4) a) bekezdés szerinti menetrend, tehát az intézkedések időintervalluma, az egyes célállapotok nem felismerhetők, valamint a programpontok finanszírozása sem teljesen világos. A mostani aktuális kétéves NÉP átolvasása során nem derül ki, hogy mik a részcélok. Az egyes programpontok meglehetősen átfogóak, így nem derül ki a kidolgozó szándéka, célja, hogy az egyes programok címében foglalt témát teljes egészében szeretné megvalósítani két év alatt, vagy csak egy részét, vagy csak előkészítő lépéseket szeretne tenni az ügyben. Némi segítséget ad bizonyos pontoknál, hogy kidolgozó meghatározza, hogy a pontba foglalt témát meg szeretnék pályáztatni. A pályáztatás esetén is fontos tudni viszont az előzőekben felvetett kérdésekre a választ. Fontos, hogy világosan láthatóak legyenek a részcélok, és hogy melyik részcélt hogyan tervezik teljesíteni a két év alatt. A NÉP általános jellemzője lehet a keretprogram-jelleg, aminek velejárója lenne, hogy programjai más már tervezett programok programpontjait befolyásolnák éghajlatváltozási szempontok alapján, vagy akár új programpontokat jelölhet ki más programokhoz. A keretprogram-jelleg logikus, hiszen úgy működik igazán jól az éghajlatváltozás megelőzése, ha az összes fejlesztésben hangsúlyt fektetnek a klímavédelemre. Ehhez jó keretet adhat a NÉP. A keretprogram-szerep nem derül ki egyértelműen a NÉP jelenlegi anyagából.
3 Ez a bizonytalanság a programpontok finanszírozásával kapcsolatban is előkerül, nem egyértelmű hogy a NÉP milyen mértékben keretprogram jellegű, vannak-e saját önálló programok, önálló finanszírozási kerettel. Sok helyen hiányzik a finanszírozási forrás megnevezése és a keretösszeg (mivel 20092010-es programról van szó, és most már 2009-et írunk, ezért itt már fontos lenne tudni, hogy az adott programpont milyen anyagi forrásból valósítható meg). Az anyagból nem állapítható meg, hogy az ország egyes területeit érintő más fejlesztéseknél milyen mértékben vették figyelembe, ill. a jövőben milyen mértékben veszik figyelembe a NÉP szempontjait. A dokumentum nem utal rá, hogy készült-e, összehasonlító értékelés az elhatározott fejlesztések előnyeiről, hátrányairól az éghajlatváltozás megelőzésének szempontjai alapján. A programban fel kell állítani egy prioritási sorrendet, meg kell állapítani, hogy melyek azok a programok, melyeket a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetre tekintettel, esetleges forrásmegvonás estén is kivitelezni kell és melyek azok amelyeket ilyen esetre egy későbbi NÉP-re lehet halasztani. A kibocsátás csökkentés prioritásainak megállapításánál a költség-hatékonyság figyelembevételét fontosnak tartom. A prioritási sorrend meghatározhatja a fent említett menetrendet. A KÉ-ben külön is jelezték egyes programpontok túlzott általánosságát, kidolgozatlanságát és ebből következően véleményezhetetlenséget. A KÉ hiányossága viszont, hogy nem észrevételezi, hogy a NÉP-ben nincs egy kialakított menetrend, amiből kiderülne, hogy milyen ütemterv szerint és milyen mértékben várhatók a felsorolt programpontok hatásai. A KÉ hiányossága az is, hogy egyes pontokra sokszor csak annyit ír kritikaként, hogy ez így nem értelmezhető. Ezekben az esetekben fontos lenne, hogy a KÉ megoldási javaslatokat adjon. Probléma, hogy a NÉP nem tartalmaz semmilyen monitorozási programot, pedig ez fontos lenne, és a TPR 12.§ alapján is szükséges. Erre a KÉ is felhívja a figyelmet. A monitorozás nagyon fontos, mert az így szerzett tapasztalatok pozitívan befolyásolhatják a későbbi két éves programok programpontjainak kialakítását, növelve a programok végrehajtásának hatékonyságát, a célok biztosabb teljesítését. III. Bizonyos pontokra, szűkebb témákra vonatkozó észrevételek: Az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének egyik elvi módszere a biomassza energetikai célú felhasználása, amivel a fosszilis energiahordozókat szeretnék (részben) kiváltani. Több országban jelentősen beindult a biomassza felhasználás, Magyarországon is jelentős előkészületek, tervek születtek ezzel kapcsolatban, és ezek a tervek megjelentek a NÉS-ben és így a NÉP-ben is. Egyre több problémára derült fény a biomassza energetikai célú felhasználásával kapcsolatban. Ezek a problémák miatt a KÉ is kritizálta a NÉP megfelelő pontjait. A KÉ kritikáival egyetértek, viszont véleményem szerint a biomassza energetikai célú felhasználása körül felmerült problémák ellenére sem szabad elvetni az erre irányuló törekvéseket, mert sok potenciális lehetőség van benne, sok ígéretes fejlesztés, jövőbeni alkalmazási lehetőséget vetítettek előre a különböző fórumokon.
4 Mivel a jelenleg ipari, piacgazdasági szinten is működő, alkalmazható technológiákkal több környezetvédelmi és egyéb probléma is felmerült, ezért ezek használatát különböző szabályozásokkal erősen korlátozni szükséges. Teljes elvetésüket nem támogatom, mert a jelenlegi alkalmazási mód is hajtóerőt jelent a további, megfelelő irányú fejlesztésekhez, elősegíti a biomassza-felhasználás későbbi, már mindenféle értelemben több hasznot, mint problémát hozó generációjának bevezetését (pl. bioüzemanyagok második és harmadik generációja). Tehát bizonyos, korlátozott mértékű biomassza-felhasználást már a jelenlegi technológia mellett is támogatok, mindezt egy erős kutatásfejlesztési programmal párhuzamosan, amely során kifejlesztenék (figyelembe véve a külföldi fejlesztéseket is) a környezeti szempontból elfogadható, ipari szinten is alkalmazható technológiát. A kibocsátás-csökkentési intézkedésekkel kapcsolatban fontos lenne az energetika területén megfogalmazott hatásfoknövelés mibenlétét bővebben kifejteni. Pozitív elképzelésnek tartom a helyi energiaigényt helyi megújuló energiaforrásokból kielégítő beruházások megvalósulásának ösztönzését. Ezek megvalósulása esetén vizsgálni kellene, hogy a befektetett fosszilis energia milyen mértékben térül meg, foglalkozni kell a hatékonyság növelésének kérdéskörével is. Fontos a közlekedés szerkezetének átalakítása igényének megfogalmazása. Ugyanakkor az anyag hiányossága, hogy nem foglal állást egyértelműen abban a kérdésben, hogy a szerkezeti átalakításnál melyik megoldás élvez prioritást: - a közlekedési eszközök átalakítása - vagy a közlekedés infrastruktúrájának átalakítása. (vasút, víziút, légiút, közútfejlesztés kerül-e előtérbe) A Zöld Beruházási Rendszerre (ZBR) vonatkozó programpontok kidolgozatlanok. Nem derül ki a NÉP-ből, hogy 2009-2010-re milyen konkrét beruházásokat terveznek. Fontos tisztázni a szennyvízkezelés kérdéskörét: a NÉP programpontként említi a szennyvízelvezetés hálózatának kiépítését, hozzákapcsolódó szennyvíztisztító teleppel és szennyvíziszap-kezelő létesítésével, míg a KÉ ehhez a ponthoz azt javasolja, hogy a NÉP csak az alternatív megoldásokat támogassa, megfelelő szabályozási keret létrehozásával. A napjainkban megszokott „közcsatorna és ún. mesterséges (nagyüzemi) szennyvíztisztító telep” rendszer környezetbarát alternatíváinak az alábbiak számítanak: a közcsatornával ellátott területek természetközeli szennyvíztisztítási módszerei, valamint a nem csatornázott területek korszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményekkel történő szennyvíz ártalmatlanítási módszerei. Ez utóbbit az Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási Programról szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szabályoz. A két alternatíva közös jellemzője, hogy a szennyvíz szennyezőanyag tartalma mindkét esetben a talaj-víz-növény közegében, elsősorban a természetben megtalálható mikroorganizmusok élettevékenységének köszönhetően bomlik le és ehhez külső energia bevitelére nincs szükség. A természetközeli tisztítási technológiák egyik előnye, hogy energia-igényük minimális, ugyanakkor ÜHG kibocsátásuk hasonló mértékű, mint a művi tisztítóknak. Az alternatív szennvíztisztítási megoldások elősegítik a vizek helybentartását, az aszályos vidékeken öntözővízként és jelentős klímajavító hatással szolgálnak. Fontos megjegyezni viszont, hogy a természetközeli szennyvíztisztító módszerek csak kistelepüléseken jelentenek megfelelő megoldást, mert nagyobb települések szennyvízének
5 tisztításához ezek a módszerek már nagyon nagy területi igénnyel rendelkeznének, ami általában nem adott. Tehát nagyobb települések esetén a közüzemi szennyvíztisztító telep támogatása a célszerű. A szennyvíztisztításból visszamaradt szennyvíziszap kezelése az éghajlatváltozás szempontjából is fontos feladat, mert a szennyvíziszap bomlása során ÜHG gázok, például metán is keletkezik. A metán üvegházhatása erősebb, mint a CO2-é. A szennyvíziszap többek között biomassza-energiaforrásként, mint biogázforrás is felhasználható, ezzel felhasználva a keletkező metánt, jelentősen csökkenthető a bomló szennyvíziszap éghajlatváltoztató hatása. Érdemes támogatni a szennyvíziszap ilyen irányú felhasználását is (főleg, ha egyre több és nagyobb kapacitású szennyvtisztító telep létesül). A biológiai sokféleség megőrzését célzó feladatok nem teljesen fedik le a változó éghajlathoz történő ökológiai alkalmazkodás elősegítését. A megjelölt feladatok részint átfedő részterületekre vonatkoznak, másrészt míg egyes élőhelytípusok nevesítve vannak (gyepek), addig a vizes élőhelyek meg sincsenek említve, bár a ma elfogadott szakmai álláspont szerint azok a legsérülékenyebb és leginkább megőrzendő habitatok Magyarországon. A feladatok pontosítása, módosítása ezért szerintem elkerülhetetlen. Az emberek gondolkodásmódjának környezettudatosabbá tételére nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Gondolok itt elsősorban az éghajlatváltozással összefüggő oktatásra és ismeretterjesztésre, de a környezet és természetvédelem szempontjából pozitív érdekeltségek erősítésére is. A programban, és a környezeti vizsgálatban is javasolt klímareferens képzés bevezetése szükséges, ugyanakkor a tervezett OKJ-s képzési forma nem elegendő. Fontosnak tartom a komplex éghajlatváltozási kockázat elemzési módszertan kifejlesztését. A későbbiekben, megfelelő jogszabályi háttér kialakításával annak alkalmazását kötelezően elő kellene írni a jelentősebb nagyberuházások előkészítésénél. (pl. az éghajlatváltozási kockázat elemzés a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció részét képezhetné) IV. További lépések a TPR figyelembevételével: Kérem, hogy vegyék figyelembe a fentiekben ismertetett véleményem a NÉP végső kidolgozásánál ill. ha nem ért egyet a véleményemmel, ill. annak bizonyos pontjaival, akkor a TRP 8.§ (6) bekezdés alapján egy a véleményeltérést megtárgyaló konzultáció során kell megbeszélni a véleményeltérést! Ha a konzultáció után további véleményeltérés maradna fenn, akkor a TPR 10.§ alapján a NÉP tervezetét, valamint hozzácsatolva a KÉ-t és az egyéb véleményeket, köztük az én véleményemet is küldjék el a végső elfogadónak! Kérem, hogy a végső elfogadó döntésével kapcsolatban a TPR 11.§ alapján küldjék el az összefoglaló ismertetőt NÉP elfogadásáról és az elfogadás indokairól! Budapest, 2009. 03. 11. Üdvözlettel:
Dr. Filotás Ildikó
