Ordacsehi Község Önkormányzatának 23/2004. (X.27.) számú rendelete1 Ordacsehi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról ( EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Ordacsehi Község Önkormányzatának Képviselıtestülete az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban. Étv.) 7.§ (3) bekezdés c.) pontja alapján, az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény (továbbiakban BTSZ) elıírásait figyelembe véve Ordacsehi Építési Szabályzat (továbbiakban. HÉSZ) és az Ordacsehi Szabályozási megállapításáról az alábbi módosított rendeletet alkotja. I. FEJEZET Általános elıírások 1.§. (1) A rendelet területi hatálya Ordacsehi község közigazgatási területére terjed ki és Dr Fazekas Sándorné településtervezı által készített 6/2009 jelzıszámú, külterületi és belterületi szabályozási tervvel, (SZK-M1, SZ-1-M1, SZ-2-M1, SZ-3-M1-3, ) együtt alkalmazható.2 (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a mőtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerősíteni, bıvíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényő elıírások mellett csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintıen minden természetes és jogi személyre nézve kötelezı. (4) A szabályozási terven kötelezı- és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelezı erejő szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, a képviselıtestület jóváhagyásával változtathatók meg. Az irányadó elemek, a rendezési tervi elıírások keretei között, az engedélyezési eljárás során változtathatók. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó elıírások az önkormányzati rendelet módosításával,- a szabályozási terv felülvizsgálata nélkül változtathatók. (5) A szabályozási tervben kötelezınek kell tekinteni: a település igazgatási határát, - a meglévı és javasolt belterületi határt, - a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket, - az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait és elıírásait,
1
2
Módosítva 13/2005.(VII.28.) Kt számú rendelettel 9/2006.(VI.29.) Kt számú rendelettel 3/2010.(IV.12.) Kt számú rendelettel Hatályba léptette a 3/2010.(IV.12.) Kt számú rendelet
1
-
a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, mőemléki és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket, - az építési vonalat, építési hely határát. Irányadó szabályozási elem: a tervezett telekhatár. (6) Az Ordacsehi-Berek területén, -, az ökológiai hálózattal érintett területeken, az ex lege lápterületeken, továbbá a Natura 2000 területen folyó építési hatósági eljárásokba a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának szakvéleményét be kell szerezni. (7) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közmőépítés megvalósításának feltételeirıl. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. A képzıdı hordalék visszatartása mőszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembe véve megtörténjen. (8) A belterületen nyeles telek nem alakítható ki. (9) Az övezeti elıírásoknál intenzívebb beépítettségő és nagyobb homlokzatmagasságú épület bontása esetén, az új épületet az övezeti elıírásoknak megfelelıen építhetı vissza. (10) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának elıírásai alapján saját telken belül kell biztosítani. (11) A mérnökgeológiai tárgyú problémák jelentkezésekor és azok kezelésekor, valamint az alábbi esetekben a Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba, szakhatóságként be kell vonni: - négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávolságú tartószerkezeteket tartalmazó elıregyártott, vagy vázas tartó-szerkezető épület létesítésénél, - a meredek, csúszás- és erózióveszélyes területek beépítésénél, - 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, - 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintı tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás), - továbbá azon esetekben, amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervezı, vagy az önkormányzat az altalajjal összefüggı kedvezıtlen jelenségeket észlel. (12) A Tikhegyi utca kiépítése és az út menti ingatlanok beépítése csak mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálatra alapozottan engedélyezhetı. A vizsgálat megállapításait, a Pécsi Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalával egyeztetni kell. (13) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység engedélyezési eljárásaiban a vonatkozó törvény 3 elıírása alapján a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni. (14) A növényzet telepítésére vonatkozó elıírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza. (15) 4 16) Állattartó épületek és trágyatárolók a lakó- és intézményi épületektıl 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhetık el. Az élelmiszertároló, forgalmazó létesítmények, gyermek és egészségügyi intézmények telekhatárától pedig minimum 50 m-re. 3 4
1993. évi XLVIII.tv. hatályon kívül helyezte: 3/2010.(IV.12.Kt számú rendelet
2
(17) A vízbázis védelmi területén építési engedély csak a vonatkozó jogszabály5 elıírásainak figyelembe vételével adható ki. A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséget az engedélyezési eljárásba, szakhatóságként be kell vonni. Az újonnan tervezett építési területek csak a védıterület rendelet szerinti felülvizsgálata után, annak megfelelıen alakíthatók ki. (18) A rendezési tervnek a külterületi mezıgazdasági ingatlanok beépítésére vonatkozó javaslata esetén, vagy külterületi földrészlet tervezett belterületbe vonása esetén, annak megtörténtéig, az Má0-ás területekre vonatkozó elıírásokat kell alkalmazni. (19) A község belterületén, valamint a természetvédelmi területen adótorony nem létesíthetı. (20) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a BTSZ és az OTÉK elıírásait, illetve az illeszkedési szabályokat kell figyelembe venni. (21) A község belterületén különálló épület létesítése sem az oldal-, sem az elıkertben nem engedélyezhetı. (22) A település beépítésre szánt területein, illetve belterületén olyan épület építésére, vagy bıvítésére, melynek használata során szennyvíz keletkezik építési engedélyt adni, az engedély érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az ingatlan a szennyvízhálózatra csatlakozott, illetve ennek feltételei a használatbavételi engedély megadásáig biztosíthatók. A szennyvízcsatlakozás kiépítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele. Ahol a szennyvízcsatorna hálózatra történı csatlakozás mőszaki feltételei nem teremthetık meg, ott építési engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerő csatorna-közmőpótló) megléte esetén lehet. (23) Ahol új épület építését a szabályozási terv nem teszi lehetıvé, a meglévı épület legfeljebb 25 m 2el, egy alkalommal bıvíthetı, amennyiben ezzel a lehetıséggel 1989. január 1. után még nem éltek. A telek beépítésének mértéke ezzel sem haladhatja meg az övezetben elıírt felsı határt. (24) ) A település közigazgatási területén 2500 m2-nél nagyobb, összes szintterülető csarnok jellegő épület6 nem létesíthetı, a településkép és tájkarakter védelme érdekében a csarnok jellegő épületet növényzettel takartan kell elhelyezni, a táji,- települési illeszkedést az építési engedélykérelemhez csatolandó látványtervvel kell igazolni. (25) Terepszint alatti építmény (pince) elhelyezésével, hatásterületével nem veszélyeztetheti a közterületet, az idegen telket, a meglévı építményeket, a szomszédos ingatlanok beépíthetıségét. (26) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez illeszkedıen kell elhelyezni. (27) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felsı 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követıen, felsı rétegként kell újrahasznosítani.
5 6
123/1997. (VII.18.) Korm. rend. 2000. évi CXII. Tv 2/A§. 1 pont
3
(28) Ahol a terv kötelezı építési vonalat nem tartalmaz, az építési övezetben, az övezetben kialakult állapothoz, beépítési módhoz igazodva kell az építési helyen belül a tervezett épületet elhelyezni. (29) Az M 7-es út Balaton-part felé esı részén és az út ezzel ellentétes, déli oldalának 1500 m-es sávjában egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhetı el csarnok jellegő7 épület. II. FEJEZET Településszerkezet, terület-felhasználás. 2.§. (1) A település közigazgatási területe tagozódik : a.) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %. b.) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet. (2) A beépítésre szánt területek egyes területfelhasználási egységein engedélyezhetı szintterület- sőrőség maximális mértéke: - falusias és kertvárosias lakóterületen: 0,5 - településközpont vegyes területen: 1,5 - kereskedelmi, szolgáltató területen: 0,5 - gazdasági; ipari, mezıgazdasági területen: 0,5 - különleges területen: 0,1 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek 3.§. (1) A lakóterület elsısorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, a területet teljes közmővesítettséggel kell ellátni. Amennyiben ennek mőszaki feltételei, a szennyvízelvezetés vonatkozásában nem biztosíthatók, úgy azt az 1.§ (22) bekezdésében meghatározott feltételekkel kell teljesíteni. (2) A község területén „falusias lakóterület” (Lf) és „kertvárosias lakóterület” (Lke) került kialakításra és szabályozásra. (3) A kialakult 14-m-nél keskenyebb, oldalhatáros beépítéső telkeken az építmények közötti legkisebb távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- legfeljebb 4 méterig történı csökkentése, akkor lehetséges, ha az épületek külsı térelhatároló szerkezetét, tetıhéjazatát és párkányzatát az I-III. tőzállósági fokozathoz tartozó tőzállósági határértékő és nem éghetı (A1, vagy A2) anyagból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m2-nél nagyobb felülető nyílászáró kialakítva. Nem kell tőztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedı homlokzata nyílásnélküli tőzfalként kerül kialakításra.
7
200. évi CXII. Tv. 2/A.§ 1.
4
(4) Az oldalhatáros, 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén, szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhetı, ha a szomszédos oldalhatárra épült épületek telekhatárától az oldalhatáros beépítésre elıírt oldalkert biztosítható. (5) A szabályozási terven a lakóterület jele : „Lf” és „Lke”. A szabályozási terven Lf1-Lf 4 jelő és Lke jelő övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságra, a beépítettségre és a legkisebb telekméretre vonatkozó elıírásokat a szabályozási terv tartalmazza. Terület sajátos hasznáhasználat lat lakóterükertvárosias let falusias lakóterület
Övezet jele
Beépítési mód
Beépítettség max %
Lke Lf1 Lf2 Lf3 Lf4
CS O O O SZ
30 30 30 30 30
Telekszélesség min. (m) 28 16 16 16 20
Telekmélység min. (m) 30 40 40 35 45
Szintter. sőrőség max. 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
Telekméret min.(m2) 800 1200 800 600 900
Építménymag. max.(m) 6 5 5 5 5
Zöld. felület min.% 50 40 40 40 40
Megjegyzés: O oldalhatáros -SZ szabadonálló- CS csoportos beépítési mód
(6) 8 (7) Új lakóházat 32-450-os tetıhajlásszögő magastetıvel lehet építeni, a tetı héjazata cserép, a cserépszínő betoncserép, mőemléki pala, és zsindely lehet. (8) A területen kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint falusias lakóterületen az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében felsoroltak építhetık az üzemanyagtöltı kivételével. (9) A területen,- a telek beépítettségébe be nem számíthatóan,- az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsoroltak létesíthetık. (10) A lakótelkekhez közvetlenül kapcsolódó, azzal azonos helyrajzi szám alatt lévı belterületi kertek, a kertgazdálkodás körébe tartoznak és azokon csak növényházak és az OTÉK 1. számú melléklet 45. pontjában felsoroltak létesíthetık. (11) A külterületen lévı lakóterület (0111/1 hrsz) beépítésére az Lf1 övezet elıírásait kell alkalmazni. 3 /a.§. Lke övezeti jelő kertvárosias lakóterület szabályozása (1) Az övezet területén az OTÉK 13.§. (2) bekezdésére tekintettel az alábbi létesítmények helyezhetık el: 1.) legfeljebb hatlakásos lakóépület, 2.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4.) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület. (2) 8 (3) 8 (4) 8 (5) 8 (6) 8 8
hatályon kívül helyezte: 3/2010.(IV.12.Kt számú rendelet
5
(7) A területen haszonállat nem tartható, a kedvtelésbıl tartott állatok számát az önkormányzat állattartási rendeletében kell szabályozni. (8) A tetık hajlásszöge 20-450 között lehet. Héjazatuk hagyományos anyagokból (nád, zsupp, égetett kerámia cseréptetı) készülhet, beton cserép kizárólag égetett kerámia színben alkalmazható. Vegyes terület 4.§. (1) A vegyes terület lakó,- kereskedelmi,- igazgatási- és szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történı elhelyezésére szolgál. (2) A község területén ”településközpont vegyes” (Vt) terület szabályozására kerül sor. (3) A területet teljes közmővesítettséggel kell ellátni. Amennyiben ennek mőszaki feltételei, a szennyvízelvezetés vonatkozásában nem biztosíthatók, úgy azt az 1.§ (22) bekezdésében meghatározott feltételekkel kell teljesíteni. (4) A településközpont vegyes területen (Vt) az OTÉK 16.§ (2) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetık el a parkolóház és az üzemanyagtöltı kivételével. (5) Az ingatlanok beépítési elıírásai az alábbi táblázat tartalmazza: Terület sajátos haszná- használat lat Vegyes településközpont
Övezet jele
Beépítési mód
Beépítettség max %
Vt
OSZ
60
Telekszélesség min. (m) 20
Telekmélység min. (m) 40
Szintter. sőrőség max. 1,5
Telekméret min.(m2) 800
Építménymag. max.(m) 6
Zöld. felület min.% 20
Megjegyzés: O oldalhatáros SZ szabadonálló beépítési mód
(6) Az övezeti elıírásoknál intenzívebb beépítettségő és nagyobb homlokzatmagasságú épület bontása esetén, az új épületet az övezeti elıírásoknak megfelelıen építhetı vissza. (7) 8 (8) A területen épülı új épületeket 32-450-os tetıhajlásszögő magastetıvel lehet építeni, a tetı héjazata cserép, a cserépszínő betoncserép, mőemléki pala, és zsindely lehet. Gazdasági terület. 5.§. (1) A gazdasági terület elsıdlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A község területén : - Kereskedelmi gazdasági terület (Gksz) - Ipari és mezıgazdasági üzemi terület és állattartó telep (Gipm) kialakítására került sor.
6
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület. 6. §. (1) Az ingatlanok beépítési elıírásai az alábbi táblázat tartalmazza: Terület sajátos haszná- használat lat Gazda- ker.szolgáltasági tó
Övezet jele
Beépítési mód
Beépítettség max %
Gksz
SZ
30
Telekszélesség min. (m) 24
Telekmélység min. (m) 50
Szintter. sőrőség max. 0,5
Telekméret min.(m2) 2000
Építménymag. max.(m) 6
Zöld. felület min.% 40
Megjegyzés: SZ szabadonálló beépítés
(2) 9 (3) A területen történı beépítéseknél az OTÉK 19. § szerinti épületek és építmények helyezhetık el, a parkolóház és üzemanyagtöltı kivételével. (4) Ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettséget ír elı, ott az ingatlanra vonatkozó építési engedélyben kell ezt a kötelezettséget elıírni, a használatbavételi engedély benyújtásáig, de maximum 1 éven belüli teljesítési kötelezettség mellett. (5) A lakóterületekkel szomszédos területeken csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz a lakóterületre elıírtnál nagyobb környezetterhelést. (6) A területet teljes közmővesítettséggel kell ellátni. Amennyiben ennek mőszaki feltételei, a szennyvízelvezetés vonatkozásában nem biztosíthatók, úgy azt az 1.§ (22) bekezdésében meghatározott feltételekkel kell teljesíteni.
Ipari és mezıgazdasági gazdasági terület. 7. §. (1) Az ipari és mezıgazdasági funkciójú gazdasági területek a község külterületének, beépítésre kijelölt részei (Gipm), ahol ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek helyezhetık el, az alábbi beépítési elıírások betartásával: Terület használat Gazdasági
sajátos használat
Övezet jele
Beépítési mód
Beépítettség max %
Ipari ,mezıgazdasági
Gipm
OSZ
30
Telekszélesség min. (m) 25
Telekmélység min. (m) 50
Szintter. sőrőség max. 0,5
Telekméret min.(m2) 3000
Építménymag. max.(m) 10
Zöld. felület min.% 40
Megjegyzés: OSZ oldalhatáros, szabadonálló beépítési mód
(2) A területen az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdéseiben felsorolt létesítmények és állattartó telepek helyezhetık el. (3) 9
9
hatályon kívül helyezte: 3/2010.(IV.12.Kt számú rendelet
7
(4) Állattartó telepek engedélyezési eljárásaiba a környezetvédelmi, az egészségügyi és az állategészségügyi szerveket szakhatóságként kell bevonni. (5) Az utak mentén, a telken belül minimum 10,0 m-es elıkertet kell kialakítani. (6) Nagy létszámú állattartó telep az Étv 35.§-a felhatalmazása szerint csak elvi engedély alapján létesíthetı. A nagy létszámú állattartó telep fogalmát a vonatkozó jogszabály10 határozza meg. (7) Az igazgatási területen új mezıgazdasági üzem, vagy állattartó telep csak a rendezési terv alapján jelölhetı ki, a jogszabályi elıírásokra 11 is figyelemmel. E rendelet elıírásait a meglévı állattartó telepek esetében is alkalmazni kell. (8) A területet legalább részleges közmővesítettséggel kell ellátni Különleges területek 8.§. (1) A különleges területek közé soroltak; a turisztikai fejlesztési terület (Ktu), a temetı (Kt), a kegyeleti park (Kkp), a sportterület, (Ks), a homokbánya, illetve a nyersanyaglelıhely (Kb), a regionális hulladékkezelı telep (Kh) A Ktu övezet az alábbi elıírások szerint építhetı be: Terület használat Különleges
sajátos használat
Övezet jele
Beépítési mód
Beépítettség max %
turisztikai fejlesztés
Ktu
SZ
10
Telekszélesség min. (m) 50
Telekmélység min. (m) 50
Szintter. sőrőség max. 0,1
Telekméret min.(m2) Min. 5 ha
Építménymag. max.(m) 8
Zöld. felület min.% 50
Megjegyzés: SZ szabadonálló- K kialakult telekmélység és szélesség
(2) A turisztikai fejlesztési terület beépítése során az alábbiakat kell érvényesíteni: a.) Az épületeket a rendeltetés, a helyi építészeti és táji adottságokhoz igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban12 meghatározott látványtervet kell mellékelni. b.) A területen csak a környezet, a táj építészeti adottságaihoz, hagyományaihoz igazodó épületek helyezhetık el. Az épületeket magas tetıvel kell kialakítani, ennek hajlásszöge 32-450 közötti kell legyen. A tetı héjazata cserép, vagy a cserép színével megegyezı betoncserép, mőemléki pala, zsindely, földszintes épület esetében nád lehet. Az épület szerkezeteinél a hagyományos; tégla és faszerkezetek alkalmazását kell elıtérbe helyezni. A homlokzatokat nyerstégla falazattal, vagy sima festett vakolattal lehet kialakítani. A vakolat színezése esetén a fehér, tört-fehér, halvány sárga színek alkalmazhatók. c.) A területet teljes közmővel kell ellátni az 1.§ (22) bekezdésében meghatározott feltételekkel. (3) A temetı (Kt) és a kegyeleti park (Kkp) területén csak azok üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetık el legfeljebb 4 m-es építménymagassággal. A kegyeleti parkok területén rátemetés sem engedélyezhetı.
10
41/1997.(V.28.) FM. rend 41/1997.(V.28.) FM. rend 12 37/2007(XII.13.)ÖTM rendelet5. melléklet.10. 11
8
(4) A sportterületen (Ks) a sportolással kapcsolatos építmények helyezhetık el legfeljebb 4 m-es építménymagassággal. (5) A homokbánya, illetve a nyersanyaglelıhely (Kb) területén építési engedély nem adható ki, a területet az üzemeltetı köteles a közforgalom elıl lezárni, a balesetveszélyre a figyelmet felhívni. A területen folyó bányászati tevékenységhez, ennek változtatásához a Pécsi Bányakapitányság engedélye szükséges. (6) A hulladékkezelı telep (Kh) területén csak a telep üzemeltetéséhez szükséges épületek építhetık, ezek engedélyezési eljárásába szakhatóságként a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséget be kell vonni. a.) A területet teljes közmővel kell ellátni az 1.§ (22) bekezdésében meghatározott feltételekkel. b.) Ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettséget ír elı, ott az ingatlanra vonatkozó építési engedélyben kell ezt a kötelezettséget elıírni, a használatbavételi engedély benyújtásáig, de maximum 1 éven belüli teljesítési kötelezettség mellett. (7) A területet legalább részleges közmővesítettséggel kell ellátni. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmő területek 9.§. (1) A közlekedési, közmő és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖ-közmő ) (2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban elıírtak alapján kell biztosítani. (3) A közutak, és a közmővek védıtávolságait a vonatkozó elıírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni. (4) Az utak, védıtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóságnak és az út kezelıjének szakvéleményét ki kell kérni. (5) A közlekedési, és a közmő területeken a közlekedési és közmő létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetık el. (6) Az újonnan nyitott belterületi utcákban az utat szilárd burkolattal kell kiépíteni, a közmővek és a közvilágítás kiépítése, a csapadékvíz-elvezetés megoldása, továbbá az utca fásítása kötelezı. (7) Az utcai fásításnál ültetett fák a lakóépületek síkjától minimum 6,0 m-re kerülhetnek. (8) 13 (9) A 20 személygépkocsi befogadóképességőnél nagyobb gépkocsiparkolók felületérıl az összegyőjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni, a parkolókból összegyőjtött csapadékvíz zöldfelületre nem vezethetı. 13
hatályon kívül helyezte: 3/2010.(IV.12.Kt számú rendelet
9
(10) Szabályozási vonallal érintett telekterület közterületnek szánt részén az Önkormányzatot elıvásárlási jog illeti meg, illetve ilyen területre telekalakítási engedély csak a közterületet is érintı ingatlanrész önálló ingatlanként történı lejegyzésével adható. (11) Közmőterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltetı hozzájárulásával, elektromos és híközlési vezetékek, mőtárgyak és a közmő mőködtetéséhez szükséges, legfeljebb 4 m építménymagasságú épületek építhetık. Zöldterületek. 10.§. (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak. (1) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérrıl közvetlen megközelíthetınek kell lennie. (2) A közparkokban az OTÉK 27.§. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetık el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig. (5) A területen a zölddel való fedettség minimum 80 % kell legyen. (6) Meglévı zöldterületek felülete nem csökkenthetı, azok más területfelhasználásba nem sorolhatók. Erdıterületek 11.§ (1) A község közigazgatási területén meglévı és tervezett védelmi erdık (Ev) és gazdasági erdık (Eg) kerültek kijelölésre. Az erdıtelepítésre alkalmas területeket a szabályozási terv Eg-2 és Ev-2 övezettel, a kiváló termıhelyi adottságú erdıterületeket Eg-3 és Ev-3 övezettel jelöli. (2) A meglévı erdıterületek mővelési ága nem változtatható meg. A meglévı és tervezett védelmi erdıterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdı- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítményt lehet építeni. (3) A meglévı gazdasági erdık területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,3 % beépítettséggel lehet építeni, az erdı rendeltetésének megfelelı épületeket, szolgálati lakással és vadászházzal. (4) 14 (5) Az övezetben csak természet- és környezetkímélı terület-felhasználás engedélyezhetı, illetve ilyen tevékenység folytatható. (6) Az erdıterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdıgazdasági célból szabad. (7) Az erdıtelepítésre alkalmas terület övezetében (E-2) az erdıtelepítést az élıhelynek megfelelı, természetesen kialakult ıshonos fafajokból álló erdıfoltok megırzésével kell végezni. 14
hatályon kívül helyezte: 3/2010.(IV.12.Kt számú rendelet
10
(8) A kiváló termıhelyi adottságú erdıterület övezetében (E-3) a meglévı erdıterületeket azok természetes, kialakult állapotában kell megırizni. Beépítésük nem engedélyezhetı. (9) Ökológiai magterületen, ökológiai folyosó-, Natura 2000-es, ex.lege láp területeken, ahol szabályozási terv, a BTSZ elıírásai alapján, erdıterületeket jelöl ki, de azok tényleges területfelhasználása még attól eltérı, területrendezés, a jelenlegi tájhasználat módosításával járó bármely beavatkozás csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának elızetes egyetértésével történhet. Mezıgazdasági területek 12.§. (1) A mezıgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szılıgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak. (2) A község igazgatási területén az alábbi mezıgazdasági területek kialakítására került sor : -
Mezıgazdasági, általános területek (Má) Mezıgazdasági, szılı termıhelyi kataszteri területek (Má C-1) Be nem építhetı mezıgazdasági területek (Má0) Be nem építhetı belterületi kertterületek (Mk0)
(3) A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl csak az OTÉK 29.§ elıírásainak figyelembe vételével lehet. a technológiai jellegő építményeknél, mőtárgyaknál és a sajátos építmény fajtáknál a BTSZ 13.§ figyelembevételével helyezhetı el. (4) Vízeróziónak kitett területeken a terület erdısítésével, az érintett területre vonatkozó szakszerő meliorációs beavatkozásokkal kell a talajt megkötni, a felszíni vizeket elvezetni. A talajmegmunkálása során a szántást a terület lejtésére merılegesen kell elvégezni. (5) A területen víz-közmővel ellátott építmény szennyvíz elhelyezése csak teljes értékő közmőpótló berendezésben lehetséges, mely lehet zárt szennyvíztárló, vagy szennyvíztisztító berendezés. (6) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölt terület-felhasználás megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges. (7) 15 Mezıgazdasági árutermelı területek 13.§. (1) A mezıgazdasági árutermelı területek a szabályozási terven jelöltek (Má, Má C-1). (2) Beépítésre nem szánt területen 3000 m2-nél kisebb telek ,- a közlekedési, közmőelhelyezési és hírközlési terület, valamint a közhasználatú zöldterület, véderdı, illetve a közlekedési, közmőelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezıgazdasági és erdıterület települési területfelhasználási egység kivételével,- nem alakítható ki.
15
hatályon kívül helyezte: 3/2010.(IV.12.Kt számú rendelet
11
(3) Szántóföldi mővelés esetén a 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerő használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı, a beépített alapterület a telek 0,3 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magassága maximum 6,0 m lehet. (4) Gyep mővelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítı épület építhetı és a beépíthetı alapterület a telek 1 %-át, illetve az 1000 m 2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximum 6,0 m lehet. (5) Szılımőveléssel hasznosított területen a 2 ha-nál nagyobb telken a szılıtermelést, a borászatot, a borturizmust szolgáló, és lakófunkciót is kielégítı épület építhetı. A beépíthetı alapterület a telek 2 %-át, illetve az 800 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximum 5,0 m lehet. (6) Az Má-C1 jelő szılı termıhelyő kataszteri területeken az elızı pontokban rögzítetteken túl építmény akkor létesíthetı, ha terület 80 %-a szılımőveléssel hasznosított. a.) E területeken beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, belterületbe nem vonható, b.) építeni kizárólag a szılımővelést, szılıfeldolgozást, bortárolást, vagy borturizmust szolgáló épületet lehet, illetve a 13.§ (5) bekezdés szerinti teleknagyság esetén lakófunkciót is kielégítı épületet lehet, c.) a terület szılımőveléssel hasznosítandó, d.) a területen lévı földrészletek mővelési ága csak szılımővelési ágra változtatható, e.) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kıkép stb.). amely a szılıhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem,- a szılımőveléssel nem hasznosított területen is,a telek méretétıl függetlenül is elhelyezhetı, f.) a szılımővelés tényét, a terület pontosan meghatározott százalékában, az illetékes hegybíró, ahol hegyközség nem mőködik, a település jegyzıjének nyilatkozatával kell igazolni. (7) 16 (8) Szılımővelés esetén, az elızıektıl eltérıen, a szılımőveléshez kapcsolódó beépítés a BTSZ 39. §. g./ pont elıírása alapján is engedélyezhetı. Az építmény magasság maximum 5,0 m. (9) A területen egytömegő, szabadon-álló, vagy a kialakult állapot szerinti magas tetıs, 250-450 közötti tetı hajlásszögő építmények létesíthetık. Cserép, vagy cserép színő tetıfedı anyag használatával. (10)Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhetı el.
Be nem építhetı mezıgazdasági övezetek. 14.§. (1) A be nem építhetı mezıgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területeket a szabályozási terv lehatárolja; a külterületen (Má0 )-val, a belterületen (Mk0)-val jelöltek. (2) A mővelési ág, külterületen elsısorban erdısítés és gyepesítés céljára megváltoztatható. (3) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2 16
hatályon kívül helyezte: 3/2010.(IV.12.Kt számú rendelet
12
(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegő vezetékek, közmő és közmőpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségő villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetık el. (5) Ordacsehi Berek Természetvédelmi Területen kijelölt Má0 besorolású területeken létesítmény elhelyezése és mindennemő egyéb mőszaki beavatkozás csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának elızetes egyetértése mellett végezhetı. (6) A területen már meglévı építmény a 3%-os beépítettség határáig, legfeljebb egy alkalommal, 25 m2-el bıvíthetı, ahol ezzel a lehetıséggel 1989. január 1. után még nem éltek. Vízgazdálkodási területek 15.§. (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv (V) –vel jelöli. (2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a vízkár elhárítás, a természeti megfigyelés közösségi építményei helyezhetık el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján. (3) A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni17. (4) A vízfolyások, vízelvezetı árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. (5) A vizimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetık. III. FEJEZET. Védelmi övezetek 16.§. (1) A védelmi övezeteket a szabályozási terv a 2000. évi CXII. törvény elıírásai alapján tartalmazza, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a törvény elıírásait kell alkalmazni. Országos Területrendezési Terv (továbbiakban OTrT) települést érintı védelmi övezetei: - Országos ökológiai hálózat övezete, - Kiváló termıhelyi erdıterület övezete, - Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezete, - Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete. BTSZ települést érintı védelmi övezetei: - Ökológiai övezetek (Ö-1 jelő magterület, Ö-2 jelő ökológiai folyosó) - Térségi jelentıségő tájképvédelmi övezet (T-1 jelő) - Szélerımő elhelyezésére vizsgálat alá vonható terület övezete (L-1 jelő) - Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1 jelő) - Térségi jelentıségő komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezete (R-1) - Ökológiai rehabilitációt igénylı terület övezete (R-2 jelő) - Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1 jelő) - Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2 jelő) - Felszíni vízminıség-védelmi terület övezete (F-1 jelő) 17
21/2006.(I.31)Korm rendelet 2.§
13
(2) 18 (3) A jelen rendeletben nem szabályozott esetekben, és az építési hatósági engedélyezéshez közvetlenül nem kapcsolódó ügyekben a BTSZ elıírásait kell figyelembe venni. Összevont védelmi és funkcionális övezetek 17.§.23 Önálló védelmi övezetek 18.§.23 IV. FEJEZET Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem. 19.§. (1) A környezet-, a táj-, a természet-, a mőemlék- és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védıtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel. (2) A térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezetét, a térségi jelentıségő komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezetét, az ökológiai rehabilitációt igénylı terület övezetét, a vízeróziónak kitett terület övezetét a külterületi szabályozási terv lehatárolja, az övezeteket érintı tájhasználat és hatósági eljárások során az BTSZ elıírásait19 alkalmazni kell. (3) A teljes közigazgatási terület felszíni szennyezésre fokozottan érvényes terület övezetébe és ásványi nyersanyag- gazdálkodási terület övezetébe tartozik, az övezeteket érintı tájhasználat és hatósági eljárások során az BTSZ elıírásait20 alkalmazni kell. Környezetvédelem 20.§. (1) A környezetvédelmi elıírások a település igazgatási területére érvényesek . (2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv elıírásait is figyelembe kell venni. (3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a./ a legkisebb mértékő környezetterhelést és igénybevételt idézze elı, b./ megelızze a környezetszennyezést, c./ kizárja a környezetkárosítást. (4) Levegıtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegıszennyezıanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban21 meghatározott védıtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bőzhatást. A regionális hulladéklerakó és komposztáló tér súlypontjától számított 500 m-es védelmi övezeten belül lakó- és üdülıépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú építmény nem helyezhetı el. 18
hatályon kívül helyezte: 3/2010.(IV.12.Kt számú rendelet
19
2000. évi CXII. Törvény 26..§, 29.§, 30.§, 33.§.
20
2000. évi CXII. Törvény 28/B, 31.§
21
93/2007(XII.18.) Korm rend.
14
(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményezı tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltetı köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezésérıl és ártalmatlanításáról. (6) Védıfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élıvizek szennyezésének megakadályozásáról. (7) Külterületen mezıgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévı létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni. (8) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvízürítı helyre szállíthatók. (9) 22 (10) A településen a zajvédelem az országos elıírások szerint, azoknak megfelelıen biztosítandó. A zajt keltı és a zajtól védendı létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (11) Technológiai eredető szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyőjtött csapadékvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített elıtisztítómőben történı tisztítás után vezethetı. A szennyezett csapadékvíz elıtisztítását a vonatkozó jogszabályokban és hatósági elıírásokban meghatározottak szerint az üzem területén kell elvégezni, az erre szolgáló létesítmény vízjogi engedély köteles. (12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezetı árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltetı köteles gondoskodni. (13) Közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkezı szennyvizek csak zárt győjtıben helyezhetık el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt győjtıt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni. (14) A szennyvíztisztító teleptıl 500 m; a dögkonténertıl 300 m, a hígtrágya ürítıtıl és szippantott szennyvízürítı helytıl 1000 m védıtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthetı. (15) 22 (16) Vízfolyások medrétıl 200 méter távolságon belül mezıgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthetı. (17) A területen a 20 fh-et elérı parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérı parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges. (18) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett győjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyőjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer 22
hatályon kívül helyezte: 3/2010.(IV.12.Kt számú rendelet
15
használható. A győjtıedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell megoldani. (19) A gazdasági területeken csak a környezet terület-felhasználást nem zavaró létesítmények helyezhetık el. A beültetési kötelezettséget a területek beépítésénél a szabályozási terv alapján az engedélyezési eljárás során elı kell írni. Természetvédelem 21.§. (1) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos. (2) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségő villamos távvezeték nem létesíthetı, ilyenek üzemeltetésére vonatkozó engedély nem hosszabbítható meg. (3) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélı módszerek alkalmazásával történhet. (4) Védett természeti területen az erdı elsıdleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdı telepítése csak ıshonos fafajokból történhet. (5) Védett természeti területen új külszíni mőveléső bánya nem létesíthetı, meglévı külszíni mőveléső bánya területe (bányatelek) nem bıvíthetı. (6)Természeti területen a területet szennyezı vagy veszélyeztetı létesítmény nem helyezhetı el. (7) A védettségre jelölés tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni. Tájvédelem 22.§. (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén. (2) Nem létesíthetı közmő- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévı fasorok nyomvonalában. (3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. (4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelmérıl gondoskodni kell. (5) Mezıgazdasági termelés számára kedvezıtlen termıhelyi adottságú területeken levı természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelı) a vonatkozó jogszabály 23 alapján meg kell ırizni. Kulturális örökség védelme 23.§. 23
A termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény
16
(1) A település mőemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv és a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A rendelet 1.számú mellékletében felsorolt helyi értékeket a képviselıtestület védelemben részesíti. (3) A mőemlék épületekkel (M) kapcsolatos építési engedélyezési eljárás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodájának hatáskörébe tartozik. (4) A szabályozási terven mőemléki környezetként (M) és régészeti területként (R) jelölt és körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási ügyekbe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-Dunántúli Irodáját (KÖH) szakhatóságként be kell vonni. (5) Régészeti tárgyak elıkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a KÖH-t és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát a leletrıl soron kívül értesíteni kell. (6) Nyilvántartott régészeti lelıhelyek területén minden az eddigi használattól eltérı hasznosításhoz, mővelési ág-változáshoz, építéshez, földmunkához a KÖH elızetesen szakhatósági hozzájárulása szükséges. (7) Régészeti érdekő területet érintı munkálatok esetén a KÖH véleményét be kell szerezni. (8) A nyilvántartott régészeti lelıhelyekre, a régészeti örökségvédelemre, a mőemlékvédelemre vonatkozó jogszabályi elıírásokat be kell tartani24. (9) A mőemléki környezetben mindennemő közmőellátást kizárólag föld alatti vezetékkel lehet kiépíteni és biztosítani. Ezt az új vezetékek létesítésének, meglévık korszerősítésének engedélyezése során biztosítani kell. (10) A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület megóvására kell törekedni, tetıtér beépítés, bıvítés csak a hagyományos értékek védelme mellett engedélyezhetı. (11) A helyi védelem csak a teljes mőszaki és erkölcsi avultság beálltával szőntethetı meg. V.FEJEZET Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere. Építésjogi követelmények 24.§. (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhetı el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történı építések. (2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévıt átalakítani és bıvíteni, rendeletetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha : - a terület rendeltetésszerő használatát szolgálja, - közérdeket nem sért, 24
2001. évi LXIV. törvény a Kulturális örökség védelmérıl
17
-
az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthetı el.
Kiszolgáló és lakóút céljára történı lejegyzés 25.§. (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bıvítése, vagy szabályozása érdekében az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti. (2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelmére és érdekében kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás. (3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan visszamaradó része a rendeltetésének megfelelı használatra alkalmatlanná válik, úgy azt a tulajdonos kérelmére kártalanítás mellett igénybe kell venni. (4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítésébıl, illetve az ezzel összefüggı közmővesítésbıl eredı ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani. Útépítési és közmővesítési hozzájárulás 26.§ (1) A helyi közutakat és közmőveket legkésıbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani. (2) A helyi közutat, illetıleg közmővet, amennyiben azt a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Településrendezési kötelezések 27.§. (1) A tervszerő telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elı. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. (2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotban lévı építményekre meghatározott idın belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el, az Étv. elıírásainak figyelembevételével.
Tájékoztató táblák, hirdetı-berendezések elhelyezése 28.§. (1) A rendelet alkalmazása szempontjából hirdetı-berendezés, melyre a rendelet hatálya kiterjed:
18
a) Cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a telephely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy, vagy címszerő ábra, b) Cégtábla: kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátási egység nevét feltüntetı, az ott folyó tevékenységre utaló tábla, c) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntetı tábla (névtábla), d) Hirdetıoszlop: plakátok, hirdetések elhelyezése céljára szolgáló építmény, e) Hirdetıtábla: hirdetések, reklámok, közlemények kifüggesztésére használt tábla, f) Megállító tábla: nyitvatartási idı alatt az üzletek elé kihelyezett mobilt reklámtábla, g) Reklámtábla: valaminek a reklámozását szolgáló tábla, mely nyilvános helyen, vagy közterületrıl látható helyen kerül elhelyezésre, h) Hirdetmény: a falragasz, plakát, felírat, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, valamint választási hirdetmény és kampányanyag, akár nyomdai úton, akár házilag, illetve falfestéssel készült. (2) 25 (3)25 (4) A hirdetı berendezések kialakításának az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez, a település és utcaképhez kell igazodnia. (5) Hirdetı-berendezések közutak melletti elhelyezésének szabályait külön törvény26 határozza meg. (6) Nem helyezhetı el hirdetı-berendezés: a) közterületi út, járda, kerékpárút, gyalogút szilárd burkolatára, épületek, építmények homlokzatára festett kivitelben, b) közparkban, c) középültek falain, kivéve az intézmény cégtábláját, d) közterületen álló fákon, padokon, szobrokon, emlékmőveken. e) a természetvédelmi területen, kivéve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága által kihelyezett információs táblákat. (7) A közigazgatási területen gigantposzter, óriás-plakát nem helyezhetı el. A 2 m 2-t meghaladó felülető hirdetı-berendezésre csak ideiglenes jellegő, maximálisan 3 évi idıtartamra szóló, engedély adható, az engedély a képviselıtestület hozzájárulásával meghosszabbítható. Ez a korlátozás nem vonatkozik a cégérre, cég- és címtáblára. (8) Hirdetmények elhelyezése csak az erre a célra létesített hirdetı berendezéseken lehetséges, azok csak vízoldó ragasztóval rögzíthetı, a köztisztasági elıírások betartásával. (9) E rendelet hatálybalépéséig kint levı és a jelen rendelet elıírásainak nem megfelelıen kihelyezett hirdetı-berendezések esetén: a) amennyiben a hirdetı-berendezés tulajdonosa építési engedéllyel nem rendelkezett, úgy a jegyzı soron kívül kezdeményezheti a hirdetı-berendezés eltávolítását, és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint27. b) a közút területén, a közútkezelı hozzájárulása nélkül, elhelyezett hirdetı-berendezés esetén, annak eltávolításáról a közút kezelıje saját hatáskörben intézkedik,
25
(2) és (3) bek. hatályon kívül helyezte a 4/2008.(VI.25.) Kt. számú. rendelet
26
1988. évi I. törvény
27
218/1999.(XII.28.)Kormány rendelet
19
c) a közút területén kívül, de közlekedésbiztonsági szempontból kifogásolható módon elhelyezett hirdetı-berendezés esetén, a közútkezelı közvetlenül az építési hatóságnál kezdeményezheti a jogellenes állapot megszüntetését. (10) E rendelet elıírásainak megszegésével elhelyezett hirdetı-berendezéseket az elhelyezı a felszólítást követı 8 napon belül saját költségén köteles eltávolítani. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyzı a külön jogszabály28 értelmében gondoskodik annak végrehajtásáról. Az eljárás befejezéséig a hirdetı-berendezés tulajdonosa újabb hirdetı-berendezés elhelyezésére nem kaphat engedélyt. (11) A választási plakátokra, azok ideiglenes jellegére tekintettel a 28.§ (4), és (8) pontjának elıírásait nem kell alkalmazni. (12) Magántulajdonon felállított hirdetı-berendezés elhelyezéséért és eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa és a hirdetı-berendezés tulajdonosa egyetemlegesen felelıs.
VI. FEJEZET Záró rendelkezések. 29.§. (1) E rendelet 2004.december 1. napján lép hatályba, kihirdetésérıl a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetıtábláján történı kifüggesztéssel) a körjegyzı gondoskodik. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályukat veszítik az Ordacsehi község helyi építési szabályzatáról szóló 7/1998. (VI.1.) Kt. számú- és az ezt módosító 1/2001. (II.2.) Kt.számú képviselıtestületi rendeletei.
(3) A rendelethez tartozó SZK jelő tervlap az SZK-M1 jelő tervlapnak, SZ-1 jelő tervlap az SZ-1-M1 jelő tervlapnak, SZ-2 jelő tervlap az SZ-2-M2 jelő tervlapnak SZ-3 jelő tervlap az SZ-3-M2 jelő tervlapnak 29 Megfelelıen módosul.
Ordacsehi, 2010. Kiss Miklós polgármester
Feikusné Horváth Erzsébet jegyzı
28
2004.évi CXL. törvény
29
Hatályba léptette: 3/2010.(IV.12.) Kt. számú rendelet (2010.június 1.-tıl hatályos)
20
1. számú melléklet 23/2004(X.27.) Kt. számú rendelethez30
Országos- és helyi védelem alatt álló építmények és egyéb objektumok Országos védelem alatt álló épület és szobor: törzsszám: M 11 025 M 11014
címe: Fı u.63. ssz Fı u.63. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
név kereszt homlokzati szobor kereszt lakóház lakóház harangláb kereszt lakóház lakóház 5 temetıi síremlék és kereszt magtár régi mezıgazdasági gépek lakóház
hrsz 229 229
cím Kossuth u. 2. Fı u. 64. Fı u. 118. Petıfi u. 48. Szabadság tér 9. Szabadság tér Kossuth u. 51. Fı u. 34. Fı u. 32. Temetı u. Balaton u. 14. major elıtti terület Fı utca 62
funkciója: római katolikus templom, Szent Vendel szobor hrsz
Mőemléki környezet: 228,230, 390/1,390/2, 391, 477, 478, 479, 480, a Fı utca és a Kossuth utca érintett szakasza: 350/2 és 350/5, 499/1.
Helyi védelem alatt álló épületek és objektumok:
Nyilvántartott régészeti lelıhelyek:
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Kisvár, Kisvár-dülı 0137/9 hrsz Sarok-föld 0137/9-11, 0137/3 hrsz Rétföld 0135,037/10 hrsz Rókalyuk 0115-0118,0124-0125,0132/1,0135,0137/2,0137/10 hrsz Szilvási rét 0132/6 hrsz Lápi dőlı 0132/6 hrsz
7. Zardavár 0162/5 hrsz 8. Téglaház, illetve a TSZ major major 0162/5, 0161/4, 0155/3hrsz 9. Felsı_Csereföldek 0170/14 hrsz 10. Bugaszeg 011/69-94, 012, 013, 014/1, 0172/12-15, 0169/1, 011/21-25 hrsz 11. Kistöltés 031/1-47,031/50, 031/52, 031/33-44 hrsz 30
Módosította: 3/2010.(IV.12.Kt számú rendelet
21
229 387 359 75/2 100 102 10 401/1 402 167 417/5 084/10 388/2
12. 13. 14. 15.
Puszta-temetı 074/18/19 hrsz Bakonykút 048/1-8 Bajcsy Zs. utca 21. 138 hrsz A faluba vezetı bekötıúttól keletre esı domb 020/10 hrsz
Ex lege lápterületek helyrajzi száma (8005/2001. (MK 156. KöM tájékoztató szerint) : 0162/1a, 0162/1b, 0162/1c, 0162/2, 0162/3, 0163/3a, 0163/3b, 0163/4, 0164, 0165
Helyi védett terület: A kegyeleti park területe 321/27 hrsz
2.számú melléklet a 23/2004.(X.27.) Kt. számú rendelethez
A növényzet telepítésére vonatkozó elıírások. 1./ A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától : a.) Belterületen és külterületen a beépítésre szánt területen és a kertterületen: - szılı, valamint 3 m-nél magasabbra nem növı gyümölcs- és egyéb bokor (élı sövény) esetén 0,50 m, - 3 m-nél magasabbra nem növı gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m, - 3 méternél magasabbra növı gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élı sövény) esetén 2,0 m, b) külterületen, a beépítésre szánt területen kívül esı részen : - gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szılı, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m, - minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m, - birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m, - törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m, - vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m, - cseresznyefa esetén 5,0 m - dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m, c) külterületnek, a kertterületen és a beépítésre szánt területén kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szılı, gyümölcsös vagy kertterület, szılıt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni : - 1 m-nél magasabbra nem növı bokor (élı sövény) esetén 0,80 m - 2 m-nél magasabbra nem növı bokor (élı sövény) esetében 1,2 m - 2 m-nél magasabbra növı bokor (élı sövény) esetében 2,0 m - fa esetében 8,0 m 2./ Közút területén – szılıtıl, gyümölcsöstıl, kertterülettıl és beépítésre szánt területtıl – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növı gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
3. számú melléklet31
4.számú melléklet35 31
Hatályon kívül helyezte a 3/2010.(IV.12.) Kt. számú rendelet
22
23