Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola 6722 Szeged, Gutenberg u. 11. Telefax: (06) 62/425-322 OM azonosító: 029784, E-mail:
[email protected]
Igazgató: Siposné Gyuris Valéria
A Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola Minıségirányítási Programja
1.
AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA............................................................................ 4 1.1. 1.2.
KÜLDETÉSNYILATKOZAT ............................................................................................ 6 AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE ..................................................................................... 6
2.
FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA ..................................................................... 8
3.
INTÉZMÉNYI MINİSÉGPOLITIKA ..................................................................... 9 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.
4.
AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI IRÁNYZATAI .......................................................................... 9 AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI ELVEI .................................................................................. 9 INTÉZMÉNYI MINİSÉGPOLITIKA ................................................................................ 12 INTÉZMÉNYI MINİSÉGCÉLOK .................................................................................... 12 A COMENIUS 2000. I. INTÉZMÉNYI MODELL MŐKÖDTETÉSE ..................................... 13 A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELİSSÉGE ............................... 14
4.1. JOGI KÖVETELMÉNYEK .............................................................................................. 15 4.1.1. Számítógépen történı tárolás, kezelés ............................................................. 15 4.1.2. A dokumentumok kiadása, kezelése.................................................................. 15 4.1.3. A közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó elıírások..................................... 16 5.
STRATÉGIAI TERVEZÉS....................................................................................... 17 5.1. 5.2. 5.3.
6.
RÖVID TÁVÚ FELADATOK (1 ÉV) ............................................................................... 18 KÖZÉPTÁVÚ FELADATOK (2-3 ÉV)............................................................................. 18 HOSSZÚ TÁVÚ FELADATOK (3 ÉVEN TÚLI) ................................................................. 18 A VEZETİI ELLENİRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE ........................... 19
6.1. ELLENİRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ...................................................................................... 19 6.2. ÉRTÉKELÉS ÉS MINİSÉGBIZTOSÍTÁS .......................................................................... 19 6.3. MÉRÉS....................................................................................................................... 19 6.4. ELLENİRZÉS ............................................................................................................. 19 6.5. ÉRTÉKELÉS ................................................................................................................ 19 6.6. SZÍNTEREI ................................................................................................................. 19 6.7. ELLENİRZÉSI-ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK ................................................................ 20 6.7.1. Az iskola ellenırzési, értékelési rendszere ....................................................... 21 7.
A PARTNERI IGÉNY, ELÉGEDETTSÉG ÉS ELÉGEDETLENSÉG MÉRÉSÉNEK RENDJE............................................................................................ 23 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.
8.
A MÉRÉS RENDJE ....................................................................................................... 23 PARTNERAZONOSÍTÁS ............................................................................................... 23 A FELMÉRÉS TERVEZÉSE ........................................................................................... 23 FELMÉRÉS, ELEMZÉS, INTÉZKEDÉSI TERV .................................................................. 24 AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS RENDSZERE............................................. 24
8.1. 8.2. 8.3. 9.
AZ ÖNÉRTÉKELÉS LEBONYOLÍTÁSA ........................................................................... 24 ELEMZÉS, FEJLESZTÉSI JAVASLAT, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL............................... 24 AZ ELJÁRÁSREND ÉRVÉNYESÍTÉSE ............................................................................ 25 AZ INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN A MŐKÖDÉS JAVÍTÁSÁNAK ÉS FOLYAMATOS FEJLESZTÉSÉNEK RENDSZERE........................................... 26
9.1. 9.2. 9.3. 9.4.
MŐKÖDÉSI PROBLÉMÁK, NEM-MEGFELELİSÉGEK ÖSSZEGYŐJTÉSÉNEK MÓDJA......... 26 HIBAJELENTİ LAPOT KELL KITÖLTENI....................................................................... 26 FEJLESZTİ JAVASLAT ................................................................................................ 26 A TANULÓK JELZÉSEI ................................................................................................ 26
1. oldal
9.5. 9.6. 9.7. 10.
AZ ÖSSZEGYŐJTÖTT LAPOK, INFORMÁCIÓK FELDOLGOZÁSA, MEGOLDÁSI MÓDOK .... 26 INTÉZKEDÉSI TERV .................................................................................................... 27 FEJLESZTİ TEVÉKENYSÉG ......................................................................................... 27 KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL ............................................................. 28
10.1. A KÖZVETLEN PARTNEREINKKEL VALÓ KOMMUNIKÁCIÓ SZABÁLYOZÁSA ............ 28 10.1.1. A pedagógusokkal ............................................................................................ 28 10.1.2. A nem pedagógus dolgozókkal ......................................................................... 28 10.1.3. Diákokkal ......................................................................................................... 28 10.1.4. Szülıkkel........................................................................................................... 28 10.1.5. Az iskolaszékkel, SZMK-val.............................................................................. 29 10.1.6. A fenntartóval................................................................................................... 29 10.1.7. A kollégiumokkal .............................................................................................. 29 11.
AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS LEBONYOLÍTÁSA, EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYI MUNKÁBAN....... 30
11.1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR ................................................................................................ 30 11.1.1. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. § (11) ....................................... 30 11.1.2. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 99. § (7) ......................................... 30 11.2. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK..................... 30 11.2.1. Intézkedési terv................................................................................................. 30 11.2.2. Eljárásrend....................................................................................................... 31 11.2.3. Folyamatábra ................................................................................................... 34 12.
A PEDAGÓGUS ÉS A VEZETİI ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI .......................... 35
12.1. PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉS ........................................................................................ 35 12.1.1. Az értékelés formái ........................................................................................... 35 12.1.2. Értékelés - önértékelés ..................................................................................... 36 Az értékelés szempontjai................................................................................................... 36 Az értékeléshez használható információk és forrásaik..................................................... 36 Értékelési fokozatok.......................................................................................................... 36 Az értékelés különbözı formáinak aránya a végsı eredményben:................................... 36 12.1.2.1 Óralátogatás.............................................................................................. 37 Elıkészítés: cél és szempontsor tisztázása, bejelentkezés. ............................................... 37 Megfigyelés: célirányos adatgyőjtés a tanórán. .............................................................. 37 Elemzés: adatok áttekintése. ............................................................................................ 37 Értékelés: az elemzés eredményeinek megvitatása, összegzése. ...................................... 38 12.1.2.2 Interjú ....................................................................................................... 38 12.1.3. Diákok értékelése ............................................................................................. 38 12.1.4. Külsı értékelés ................................................................................................. 38 12.1.5. Adatkezelés ....................................................................................................... 38 12.2. VEZETİI ÉRTÉKELÉS ............................................................................................. 39 12.2.1. Az értékelés alapelvei ....................................................................................... 39 12.2.2. Az értékelés formája ......................................................................................... 39 12.2.3. Az értékelés szempontjai, területei ................................................................... 39 12.2.4. Adatkezelés ....................................................................................................... 39 12.3. ELJÁRÁSREND ....................................................................................................... 40 13.
MELLÉKLETEK....................................................................................................... 42
13.1. 13.2. 13.3.
1. SZÁMÚ MELLÉKLET MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV ..................................... 42 2. SZÁMÚ MELLÉKLET ÉVES MUNKATERV ............................................................. 42 3. SZÁMÚ MELLÉKLET ISKOLAI INDIKÁTORRENDSZER ........................................... 42
2. oldal
13.4.
4. SZÁMÚ MELLÉKLET A PARTNERI IGÉNY, ELÉGEDETTSÉG ÉS ELÉGEDETLENSÉG FELMÉRÉSE ............................................................................................................................ 42 13.5. 5. SZÁMÚ MELLÉKLET IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS ................................................ 42 13.6. 6. SZÁMÚ MELLÉKLET INTÉZKEDÉSI TERV ............................................................. 42 13.7. 7. SZÁMÚ MELLÉKLET A FEJLESZTİ JAVASLAT ADATLAPJA .................................. 42 13.8. 8. SZÁMÚ MELLÉKLET HELYESBÍTİ, FEJLESZTİ, MEGELİZİ TEVÉKENYSÉG ......... 42 13.9. 9. SZÁMÚ MELLÉKLET KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL.................................... 42 13.10. 10. SZÁMÚ MELLÉKLET A FENNTARTÓI ELLENİRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER STRUKTÚRÁJA ....................................................................................................................... 42 13.11. 11. SZÁMÚ MELLÉKLET HIBAJELENTİ LAP ............................................................ 42 13.12. 12. SZÁMÚ MELLÉKLET TANULÓI ÉSZREVÉTELEK ................................................. 42 13.13. 13. SZÁMÚ MELLÉKLET ÓRALÁTOGATÁSI JEGYZİKÖNYV ..................................... 42 13.14. 14. SZÁMÚ MELLÉKLET VEZETİI KÉRDİÍV ............................................................ 42 13.15. 15. SZÁMÚ MELLÉKLET MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETİI KÉRDİÍV .............................. 42 13.16. 16. SZÁMÚ MELLÉKLET ÉRTÉKELİ-ÖNÉRTÉKELİ LAP ........................................... 42
3. oldal
1. AZ
INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA
Iskolánkat 1912-ben alapították. Története során többször változtatta helyét, míg végül Szeged belvárosába került. Mind nagyságát, mind tanulói létszámát tekintve a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola a közepes mérető oktatási intézmények közé sorolható. Évek óta 12 nappali tagozatos osztállyal mőködünk 5, illetve 6 évfolyamon, ami a 32-33 fıs átlagos osztálylétszámot figyelembe véve azt jelenti, hogy nappali tagozatos hallgatóink száma 360 és 400 között váltakozik. Beiskolázási körzetünk elsısorban szegedi és Szeged környéki általános iskolákat fog át. Vidékrıl bejáró tanulóink aránya: kb. 30%, kollégista tanulóink aránya kb. 10%. Az iskola alapító okiratában megfogalmazottak szerint a következı tevékenységeket végezzük: • iskolarendszerő oktatás, nevelés nappali és levelezı tagozaton, • iskolarendszeren kívüli oktatás önköltséges formában (tanulók számára kiegészítı képzés, felnıttek számára alapképzés, átképzés, továbbképzés), • vizsgák (alapmőveltségi, érettségi, szakmai) szervezése. Továbbá felvállaljuk mindazokat a kiegészítı tevékenységeket, feladatokat, amelyek az oktató, nevelı, képzı munkánk megfelelı szintő végzéséhez szükségesek. Az 1992/93. tanévben iskolánk egy egyéni kísérlethez csatlakozva új rendszerő integrált képzésre tért át. Ezután a KÜLKESZ (Külkereskedelmi Képzést Folytató Szakképzı Intézmények Szövetsége) néhány iskolájával együtt közösen kialakítottuk a gazdasági szakközépiskola modelljét, és azóta a képzés e szerint történik. A különbözı szakmákat 4+1es, illetve 4+2-es rendszerben sajátíthatják el diákjaink. Így a továbbtanulni szándékozó tanulók felvételi esélyei megnınek, a szakképzı évfolyam keretében pedig alaposabb szakmai felkészítést tudunk nyújtani. Képzési rendszerünkben évek óta az új törvények szellemének megfelelıen folyik az oktatás, a gazdasági modell kialakítása óta a törvényekhez való igazodás nem jelentett gondot. Tanulóink a sikeres érettségi után a szakképzési évfolyamokon jelenleg az alábbi szakokon tanulhatnak tovább: Gazdasági informatikus I. Integrált ügyfélkapcsolatok asszisztense Külkereskedelmi üzletkötı Pénzügyi-számviteli ügyintézı Ügyfélszolgálati asszisztens •
2 akkreditált felsıfokú képzésben Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı Számviteli szakügyintézı
•
és iskolarendszeren kívüli szakképzésben további képesítés megszerzése céljából Számítógép-kezelı (-használó) Számítástechnikai szoftverüzemeltetı Mérlegképes könyvelı (vállalkozás szakon)
4. oldal
Az oktatáshoz rendelkezésre állnak a szükséges tárgyi eszközök (megfelelı számítógéppark, hálózat, taniroda). A szükséges személyi feltételek is adottak. Jól felkészült tanári kar dolgozik iskolánkban. Az iskola lehetıségeihez mérten mind a tárgyi, mind a szellemi erıforrásokat igyekszik fejleszteni. 1998 óta iskolánk az Ifjúsági Szakképzés Korszerősítése Világbanki Project „A komponens” keretében részt vesz a gazdasági informatikus szakma kidolgozásában. Tanáraink jelentıs részt vállaltak az oktatás tervének kialakításában és a különbözı tanulási útmutatók, modulfüzetek, segédanyagok, jegyzetek, feladatgyőjtemények készítésében. Ez tette lehetıvé felszereltségünk bıvítését és a tárgyi feltételek korszerősítését. A 2001/2002. tanévben már e munkaterv alapján történt az oktatás a gazdasági informatikus szakon. Az élelmiszeripari menedzser akkreditált felsıfokú szakképzés programjának kidolgozásában is részt vettünk. A Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola és Gimnáziummal együtt képzünk élelmiszeripari vállalkozó menedzser szakos tanulókat. A 2002/2003-as tanévtıl kezdve újabb akkreditált felsıfokú – informatikai statisztikus és gazdasági tervezı – szakképesítést tudunk biztosítani diákjainknak a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karával együttmőködve. 1999-ben – a megelızı évek kezdeményezéseinek folytatásaként - részt vettünk az EFQM minıségbiztosítási programban. A tanárokból és a vezetıség tagjaiból álló munkacsoport részletes felmérést készített az iskolában folyó munka minıségérıl a megadott szempontok alapján. Pályázatunk eredménye, hogy referenciaiskola lettünk. Nagyon fontosnak tartjuk a minıségi munkavégzést, a lehetıségek maximális kihasználását és a jó kapcsolattartást a vezetıséggel, a kollégákkal, a diákokkal és a szülıkkel. Ezt követıen a Comenius 2000 közoktatási minıségfejlesztési program I. modelljének tanácsadói segítségnyújtással történı kiépítésére pályáztunk. A 2001/2002-es tanévben nyújtottunk be pályázatot a COM I. modelljének csoportos kialakítására. A pályázati támogatást meg is nyertük, a program a 2003/2004-es tanévben fejezıdik be. 1998 szeptemberétıl a szakképzı évfolyamokon a gyakorlati oktatás a jól felszerelt tanirodánkban folyik, ahol a valós életet szimulálva, próbavállalkozások keretében találkoznak a tanúlók a gazdaság mindennapi eseményeivel, folyamataival, problémáival. A kezdetekben a GtB Szakmai Képzı Egyesület irányítása mellett tartottuk a kapcsolatot az ország többi gyakorló cégével. Ezután jött létre az NSZI kezdeményezésével a Cégszolgálati Központ, amelynek létrehozásában, kialakításában és tesztelésében egyik kollégánk aktívan közremőködött. A tanirodai foglalkozásokon jelenleg is felhasználjuk a Cégszolgálati Központ szolgáltatásait. Egyrészt tananyagfejlesztésünk a Cégszolgálati Központ tevékenységének kialakításához kapcsolódott, másrészt a világbanki program keretében, a gazdasági informatikus szak tanulási útmutatóinak elkészítésében vettek részt munkatársaink. Nemcsak diákjaink oktatásával foglalkozunk, hanem hangsúlyt helyezünk pedagógusaink képzésére is. A számítástechnika mindennapos használata az oktatás területén is egyre nagyobb tért nyer, éppen ezért tanárainknak iskolai keretek között lehetıvé tettük, hogy számítógép-kezelı (-használó), illetve oktatási informatikus OKJ-s szakképesítést szerezhessenek. Fontosnak tartjuk, hogy oktatóink munkájuk során új módszereket, eszközöket, tananyagokat használjanak fel, az információk összegyőjtésére, rendszerezésére és átadására, a tanítás hatásfokának emelésére Célunk az is, hogy kollégáink folyamatosan fejlesszék szakmai ismereteiket továbbképzés és önképzés formájában. Ehhez nyújthatnak nagy segítséget az informatikai eszközök: a számítógép, az Internet-elérés, a szakmai szoftverek megismerése.
5. oldal
1.1. Küldetésnyilatkozat
„Az oktatás fı célja olyan embereket nevelni, akik képesek új dolgokat létrehozni, nem csupán megismételni azt, amit az elızı nemzedékek már megtettek – olyan embereket, akik kreatívak, találékonyak és kíváncsiak. Az oktatás másik célja az, hogy olyan embereket neveljen, akik tudnak kritikusak lenni, az igazukat bizonyítani, és nem mindent fogadnak el, amit felkínálnak nekik.” Jean Piaget
Iskolánk szakközépiskola, amelynek elsıdleges feladata az általános mőveltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgára, valamint felsıfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítı nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. A közgazdász szakma és az informatika szakma virágkorát éli. Felértékelıdött és keresetté vált mindkettı. Iskolánk nyitott: az általános iskolák felé szakmai, pedagógiai jellegő együttmőködéssel a szülık felé a hagyományos és rendszeres kapcsolattartáson túl az Iskolaszék mőködtetésével a város, a régió középiskolái felé szakmai, pedagógiai, szabadidıs programokon keresztül a felsıoktatás felé az akkreditációs megállapodások révén, nyíltnapokon, pályaválasztási programokon való részvétellel a szakmai és szolgáltató szervezetek felé a képzés folyamatos megújítása érdekében a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ felé a régió munkaerı-piaci igényeinek naprakész ismerete érdekében Az iskolában tanulóközpontú ismeretközvetítés, magas színvonalú, a munkaerıpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka folyik. Az iskolai oktató munka eredményeként kreatív, idegen nyelveket beszélı, mővelt állampolgárokat képezünk. Az iskola célja továbbá, hogy toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítı és együttmőködési képességekkel rendelkezı tanulókat bocsásson ki.
1.2. Az iskola rövid története 1912. szeptember 17.
1922/23-as tanév
Megindul a tanítás a Második Állami Felsıkereskedelmi Iskolában a Feketesas utca és a Tisza Lajos körút sarkán lévı épületben. Alapító: dr. Lázár György Az iskola felmenı rendszerben leányiskolává alakul. 6. oldal
1923. 1930/31-es tanév
1940/41-es tanév
1942. január 27. 1944. 1945. 1948. 1949. 1952. 1960-1963. 1968/69-es tanév 1972. 1984.
1987. 1988. 1990-91.
1990.
1991/92. 1992/93.
1995. 1995/96. 1996/97.
1998.
2000. 2001/02-es tanévtıl
Az intézetet a városi tanács áthelyezi a Boldogasszony sugárút 6. szám alá. Az intézmény – Klebelsberg Kuno kezdeményezésére - a Mérey utcai épületbe költözik A francia és a német nyelvet csoportbontásban oktatják. Az iskola új neve: Szeged Szabad Királyi Város Kereskedelmi Leányközépiskola A második idegen nyelv oktatásának és az üzemi gyakorlatnak a bevezetése Az iskola új neve: Szeged Szabad Királyi Város „Boldogasszony” Kereskedelmi Leányközépiskola Az iskola új helyre, a Szentháromság utca 64. szám alá költözik. Az intézmény régi-új címe: Mérey utca 3. Az intézmény államosítása után új nevet kap: Állami Kereskedelmi Leányközépiskola. Közgazdasági Technikum Létrejön a Szegedi Közgazdasági Technikum Közlekedési Tagozata. Mezıgazdasági tagozat Az iskola mai helyére, a Gutenberg utca 11. szám alá költözik Két szakirányú osztály évfolyamonként: számviteli, gazdálkodási ágazatú ipari tagozat; igazgatási-ügyviteli tagozat Az igazgatási, ügyviteli tagozat fokozatosan megszőnik. Ettıl kezdve mindkét osztály számviteli, gazdálkodási ágazatú, ipari és közlekedési tagozattal. Külkereskedelmi szakképzés bevezetése levelezı tagozaton. Iskolánk felveszi Vasvári Pál nevét. Tetıtér-beépítés, számítástechnika-termek kialakítása, az ebédlınek az alagsorba történı átköltözését követıen a földszinti tantermek bıvítése. Az iskola a Külkereskedelmi Képzést Folytató Szakképzı Intézmények Szövetségének egyik alapítója. Az iskola koedukálttá válik. Az intézmény a JATE bázisiskolája lesz. Új képzési modell bevezetése: négyéves közoktatási szakasz, ezt követıen szakképzési szakasz (választható szakok: számviteli ügyintézı, üzleti ügyintézı, külkereskedelmi idegen nyelvi levelezı) A tetıtéri taniroda létrehozása Az élelmiszeripari menedzser akkreditált felsıfokú képzés beindítása A gazdasági informatikus I. szak beindítása A külkereskedelmi idegen nyelvi levelezı szakképzés központi programjának elkészítése a Gazdasági Minisztérium felkérésére A Pedagógiai Program megfogalmazása A külkereskedelmi üzletkötı szakképesítés beindítása Az EFQM-modell kiépítésének kezdete Részvétel az „Ifjúsági szakképzés korszerősítése” világbanki programban A gazdasági informatikus szak új modelljének kidolgozása A gazdasági önállóság megszőnése A helyi tantervek elkészítése
7. oldal
2002-tıl
2003/04-es tanév 2004/2005-ös tanév 2005/2006-os tanév 2006/2007-es tanév
2. FENNTARTÓI
A COMENIUS 2000 I-es intézményi modell bevezetése Az informatikai statisztikus és gazdasági tervezı képzés beindítása az SZTE-vel együttmőködésben Az integrált ügyfélkapcsolatok asszisztense képzés megindítása Céltámogatást nyerünk az iskola bıvítéses rekonstrukcójára. Az iskola felújítása. A nyelvi elıkészítı évfolyam elindítása. A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a HEFOP 3.1.3. program keretében a 9. évfolyamon.
MINİSÉGPOLITIKA
Valamennyi szakközépiskola feladata 1. Valamennyi szakközépiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi és szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelıoktató munkáját. 2. Minden szakközépiskola biztosítsa az általános mőveltséget megszilárdító, elmélyítı, a pályaválasztást segítı, valamint az érettségi vizsgára és felsıfokú tanulmányokra, munkába állásra történı felkészítést. 3. A szakközépiskolák nevelıtestületei készüljenek fel a kétszintő érettségi vizsga bevezetésére. A tanulók igényeinek megfelelı felkészítés és óraszámok biztosításához mőködjenek együtt a többi szakközépiskolával. A kétszintő érettségire történı felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerően használják fel. 4. A szakközépiskolák adjanak széleskörő kimeneti kínálatot az érettségivel rendelkezı tanulók számára piacképes szaktudás megszerzésére. Valamennyi intézmény kísérje figyelemmel, elemezze és értékelje képzési kínálatával összefüggésben a munkaerıpiaci viszonyok változásait, tegyen javaslatot a képzési kínálatának fejlesztésére. A szakképzı évfolyamokon kvalifikált, korszerő „piacképes” szakemberképzés folyjék. 5. Valamennyi intézmény fejlessze együttmőködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola Akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzés biztosítása. Ld. még Mellékletek A fenntartói ellenırzési, értékelési rendszer struktúrája címő részben.
8. oldal
3. INTÉZMÉNYI
MINİSÉGPOLITIKA
3.1. Az intézmény képzési irányzatai Az iskolában 9-12. évfolyamon érettségire való felkészítés és szakmacsoportos (közgazdasági, kereskedelmi-marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportokban) alapozó, nyelvi elıkészítı valamint kompetecia-alapú oktatás folyik. Tanulóink a sikeres érettségi után a szakképzési évfolyamokon jelenleg az alábbi szakokon tanulhatnak tovább: Gazdasági informatikus I. Integrált ügyfélkapcsolatok asszisztense Külkereskedelmi üzletkötı Pénzügyi-számviteli ügyintézı Ügyfélszolgálati asszisztens •
54 4641 01 52 3435 08 54 3433 03 52 3432 04 52 3435 09
2 akkreditált felsıfokú képzésben Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı Számviteli szakügyintézı
•
55 4641 01 55 3436 02
és iskolarendszeren kívüli szakképzésben további képesítés megszerzése céljából Számítógép-kezelı (-használó) Számítástechnikai szoftverüzemeltetı Mérlegképes könyvelı (vállalkozás szakon)
33 4641 01 52 4641 03 54 3436 03
3.2. Az intézmény nevelési elvei Az iskolában értékközpontú érvényesítésében teret kapnak:
nevelımunka
folyik.
Az
értékek
létrehozásában
és
az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai, az egyetemes és nemzeti kultúra értékei, a közoktatási törvényben megfogalmazott normák. Ezek szerves egységet képeznek, mőködésük egy idıben jelenik meg. Intézményünk fontosnak tartja, hogy partnereink igényeit és elvárásait folyamatosan felmérve, azokat szem elıtt tartva, olyan minıségi oktatást nyújtson, mellyel a szegedi szakközépiskolák élvonalában marad. Az iskolai nevelımunka célja olyan értékek közvetítése, illetve megerısítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történı tevékenységet követıen a családra, a szőkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.
9. oldal
Tanulóközpontúság Az iskola tiszteletben tartja a szülıknek a gyermekeik nevelése iránti felelısségét és jogait. Céljaiból is fakadóan hangsúlyt helyez a tanulók jogainak teljes körő érvényesítésére és védelmére. Az iskola a szülık megbízottjaként törekszik a szülık által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erısítésére. Figyelembe veszi a szülık és diákok ilyen irányú jelzéseit, kész a jelentkezı problémák megoldására. A humánus gyakorlat kialakítása és megırzése, valamint a kölcsönösen gyümölcsözı diáktanár kapcsolat nagy hangsúlyt kap. Az egészséges körülményeket és az életkorhoz illeszkedı terhelés feltételeit az iskola következetesen igyekszik kialakítani.
Szabadság
Az iskola a tanórák megfelelı anyagrészeiben, az iskola tevékenységében és a nevelési elvek alkalmazásában a szabadság különbözı területeken történt megvalósulásának társadalmi, történelmi (világ-, európai és magyar történelem) vonatkozásait kiemelten kezeli. Az egyik ember szabadságának legfıbb korlátja a másik ember szabadsága, ezért iskolánkban azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan mőködjön a tolerancia, a személyiség tisztelete. Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Az uniformizálást, a személytelenséget teljességgel el kívánja kerülni az intézmény. Ez fıként a pályaorientációban, a személyre szabott feladatokban, a sokrétő többletszolgáltatások közötti választási lehetıségekben, valamint az iskola jó hangulatának megteremtésében nyilvánul meg. A tanuló rendszeres és kielégítı információkat kap a személyét és tanulmányait érintı minden kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatja egyetértési, döntési, véleményezési és javaslattételi jogait. Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a tanulók személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Ez az elv megnyilvánul az oktatás menetének minden fázisában és az értékelésben is.
Felelısség Mindannyian (felnıttek és diákok) felelısek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlıdéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megırzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelısségteljes elvégzéséért. A nevelıtestület tagjai személyes példamutatással, illetve különbözı pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását.
10. oldal
Az iskola felelıssége, hogy a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztassa a szülıket.
Teljesítmény Az iskola maximálisan elısegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. Minden feltételt biztosít az átlagos és az átlag alatti teljesítményő diákok számára is eredményességük növelése érdekében. A teljesítmények következetes értékelésével motiválja a jobb eredmények elérését. Az iskola figyelmet fordít arra, hogy az egyén a képességeit kibontakoztathassa és hasznosíthassa közösségi és társadalmi szinten is. Az iskolai értékelés alapja az egyenlı elbírálás elve. Értékrend Az elızıekben említett (a társadalmi értékrendbe is illeszkedı) tényezık mellett az iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az
általános emberi, európai, nemzeti, lakóhelyi
identitás, valamint az e területeken létrejött történelmi értékek elfogadására és idıszerő alkalmazására. A hazaszeretet erısítése az iskolai nevelés egyik fontos célja. Az iskola elısegíti, hogy a tanulók személyiségének, alkotó életének tartalmas részévé váljanak a történelmi vívmányok, a humánus szemlélet, a társadalmi hasznosság és a kiválóság. Az emberi együttélés, együttmőködés minısége hat az iskolai tolerancia kialakulására, az intolerancia történelmi következményeinek mérséklésére és helyes értékelésére. Intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elveknek a tanulók érdekében történı alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülık kétirányú és folyamatos kapcsolata is biztosított. A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett ezért az iskola folyamatosan meggyızıdik e feltétel megfelelı szintjérıl, illetve az újítás lehetıségeirıl. Iskolánk nyitott a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkezı olyan valóságos szakmai értékekre, amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására progresszíven hatnak.
11. oldal
3.3. Intézményi minıségpolitika 1. Az iskolai nevelımunkánk célja olyan értékek közvetítése, amelyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövıjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. 2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a személyes példamutatáson és az iskolai élet egészén keresztül történik. 3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. 4. Célunk, hogy tanulóink mővelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 5. Szakképzésünkben a munkaerı-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk. 6. Korszerő közgazdasági, üzleti, kereskedelmi és informatikai ismeretekkel rendelkezı tanulókat képezünk. 7. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. 8. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minıségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú mőködés iránt. 3.4. Intézményi minıségcélok 1. A nevelési-oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezzük, hogy a 9. évfolyamra minden évben túljelentkezés legyen. 2. Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig minden tanuló szerezzen középszintő alkalmazói számítástechnikai ismereteket. 3. A legtöbb érettségizett tanulónk tanuljon tovább vagy felsıfokú oktatási intézményben, vagy szakképzési évfolyamon. 4. A végzıs tanulóink (beleértve az érettségizıket és a szakképzı évfolyamon végzıket) legalább 40-50%-a jelentkezzen felsıoktatási intézménybe. 5. A 12. évfolyamról továbbtanulásra jelentkezett tanulóknak legalább a 90%-át vegyék fel valamelyik felsıoktatási intézménybe vagy szakképzı évfolyamra. 6. A sikeres középfokú nyelvvizsgával rendelkezı tanulók aránya a 12. évfolyam végére legalább 20-30% legyen. 7. A tanulói elégedettségmérés minden kérdésben legalább 65%-ot mutasson iskolaátlagban. 8. A dolgozói elégedettségmutatók értéke minden kérdésben elérje a 70%-ot valamennyi dolgozó átlagában. 9. A dolgozói elégedettségmérés a minıségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 80%-os elfogadottságát jelezze. 10. Az irányított önértékelések során legalább 3,5-es eredményt érjünk el.
12. oldal
3.5. A Comenius 2000. I. Intézményi Modell mőködtetése Intézményünk a fentiek megvalósítása és segítése érdekében kiépítette és mőködteti a Comenius 2000. I. Intézményi Modellt. A modell alkalmazásával intézményünk képessé vált: partnerközpontú mőködés kiépítésére, mőködtetésére, folyamataink szabályozására, a szabályozott folyamatoknak a partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésére, a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére az intézményi élet résztvevıinek elvárása alapján. A minıségirányítási rendszer kiépítése során iskolánk életében, gondolkodásmódjában újdonságnak számító követelményeket fogalmaztunk meg. Intézményünk dolgozói tisztában vannak azzal, hogy egy többéves, komoly belsı erıforrásokat igénylı programot építettünk ki és mőködtetünk, amelynek sikeréhez – a vezetıi elkötelezettségen túl – a nevelıtestület aktív támogatása is elengedhetetlen. Mindezek megvalósítása képessé tette a tanulóbarát, partnerközpontú, magas színvonalú és folyamatosan megújulni képes intézményi mőködést. A modell kiépítése során a következı intézményi folyamatokra készítettük el a helyi szabályozásokat, amelyeket a modell bevezetése óta mőködtetünk: •
Beiskolázás
•
A diákönkormányzat mőködése
•
A dokumentáció kezelése
•
Gazdasági tervezés, gazdálkodás, beszerzés
•
Helyesbítı, fejlesztı, megelızı tevékenység
•
Irányított önértékelés
•
Az iskolai rendezvények szervezése
•
Kommunikáció a partnerekkel
•
A munkatársak értékelése (jutalmak elosztásának alapja)
•
A munkatársak képzése (továbbképzési terv)
•
Az oktató-nevelı munka tervezése (éves munkaterv)
•
Osztályfınöki munka
•
A partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérése
•
Tanári munka (tanmenet)
•
A tanulás támogatása (PP) 13. oldal
•
A tanulók értékelése (PP)
•
Az új munkatársak felvétele, betanítása
•
Vezetıi ellenırzések (a munkatársak értékelése)
•
Vizsgák szervezése
Lásd 1. számú melléklet (Minıségirányítási kézikönyv) 4. A
VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELİSSÉGE
A minıség elérésében, bármilyen minıségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha az oktatási intézmény vezetıje nem alkalmazza, nem sajátítja el a vezetıkkel szemben támasztott új követelményeket (lásd. a piramisokat) a szervezetnek esélye sincs eredményes, hatékony minıségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. A reaktív és az alkotó vezetı Reaktív vezetı:
vezetı
beosztottak
• • • • • • • • • •
mindenre maga akarja megadni a választ stílusára a közlés jellemzı személyesen dönt mindenben kényszeríti a szervezetet a sikerre elemez, elemez, elemez gyengén motivál eléggé elıítéletes beosztottjait utasításokra szoktatja fél, hogy elveszti az emberek feletti ellenırzést gyorsan megszabadul azoktól, akik hibáznak
Alkotó vezetı:
• nem törekszik arra, hogy mindenre saját beosztottak
vezetık
válasza legyen • figyelmesen hallgat másokra • lehetıséget ad az embereknek, hogy maguk döntsenek • húzza a szervezetet közös jövıkép felé • hallgat a megérzéseire • nyitott gondolkozású • erısségek fokozására összpontosít • arra nevel, hogy tanuljanak a hibáikból
A minıségért elsısorban a vezetıt terheli a felelısség. A minıség a vezetı döntéseibıl fakad és nem a többi pedagógus cselekedeteinek függvénye.
14. oldal
A minıségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és mőködtetésének elsı számú felelıse az intézmény igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Elengedhetetlen a vezetıi elhatározás, elkötelezés. Felelısség terheli az intézmény vezetıjét a minıségbiztosítás iskolai rendszerének kiépítésében. Ennek megvalósítása érdekében: • • • • • •
Az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minıség, a minıségfejlesztés terén. Betartja az intézmény mőködését szabályozó külsı és belsı jogrendszert, a szabályozók elıírásait. Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját – ezt megfelelı idıközönként felülvizsgálja –, éves munkatervét, minıségpolitikáját és meghatározta a minıségpolitikai célokat. Kinevezte az intézmény az MFCS vezetıjét. Elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez. Biztosítja mindezekhez a szükséges erıforrásokat.
4.1. Jogi követelmények Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különbözı szintő rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belsı szabályzói – minden munkatárs számára hozzáférhetıek legyenek, azokat mindenki ismerje meg, munkaköri feladatuk ezek betartása. 4.1.1.
Számítógépen történı tárolás, kezelés
A minıségbiztosítási dokumentum mellékleteivel együtt jól felépített struktúrában központi gépen helyezkedik el. A dokumentumok elnevezése a következık szerint történik: dokumentum neve + évszám. A dokumentumokhoz való hozzáférés szigorúan szabályozott. A minıségirányítási vezetınek írásjoga van, minden más dolgozónak csak olvasási joga. A mőködés során történı változásokat, szükséges módosításokat az MFCS vezetıje tantestületi és igazgatói jóváhagyás után behelyezi a megfelelı helyre. A dokumentum a módosítás után új verziószámot kap, így ezen az új fájlnéven kerül be a helyére. Az elızı verzió is a gépen marad. Az archiválásról a rendszergazdán kívül az MFCS vezetıje is gondoskodik. 4.1.2. A dokumentumok kiadása, kezelése 1. Az iskolába érkezı hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. 2. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylı ügyiratot, jegyzıkönyvet iktatóbélyegzı alkalmazásával iktatni kell. 3. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdıdı növekvı sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik.
15. oldal
4. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhetı legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzıjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendı hely van, több éven át lehet használni. 5. A bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza. 6. Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása. 7. Az iratok elintézése és továbbítása Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végzı személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelıst, határidıt, ügyintézési teendıket. Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Az elintézésért felelıs személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidıre történı elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári lerakását. Az ügyiratokat kézbesítıkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja. 4.1.3. A közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó elıírások Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak: Magyar Közlöny – felelıs: vezetıség Oktatási Közlöny – felelıs: vezetıség A közlönyben megjelent változásokról a felelısök értesítik az érintetteket, melynek módszere a következı: Az érintettek tájékoztatása aktualitástól függıen a kellı idıben, sürgıs esetben még aznap történjen meg. Egyéb esetekben a soron következı tantestületi értekezleten kell tájékoztatni a nevelıtestületet. Mindenkit érintı esetben a keddi tantestületi megbeszélésen szóban történjen meg a tájékoztatás, majd egy példányt 2 hétre ki kell tenni a faliújságra, amelynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség. A technikai dolgozókat is érintı tételek esetén elıre megbeszélt idıpontban szóbeli tájékoztatás szükséges. A közlönyökhöz a felelıs személyek betekintést biztosítanak a könyvtári kölcsönzés lehetısége mellett.
16. oldal
A különbözı jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni: A könyvtárban Alkotmány Pedagógiai program Házirend Kollektív szerzıdés Szervezeti Mőködési Szabályzat Az igazgatónál Közoktatási Törvény Szakképzési Törvény Felsıoktatási Törvény Felnıttképzési Törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeletei A gazdasági vezetınél Munka Törvénykönyve Kölcsönzési füzetben vezetve maximum 3 napra kikölcsönözhetı, azzal a feltétellel, hogy a kölcsönzés ideje alatt szükség esetén bármikor visszakérhetı. Ezen felül a CD-jogtár legfrissebb verziója az igazgató felügyelete alatt található, de engedélyével bármely alkalmazott számára hozzáférhetı. A jogi követelmények betartását a vezetıi ellenırzésekkel támogatja az iskolavezetés. 5. STRATÉGIAI
TERVEZÉS
Az iskolát kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetıvé teszik a középiskolák között. Az iskola kiemelt céljai a következık: A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül. Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaerı-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eredményeként kreatív, idegen nyelveket beszélı, a mővészeteket értékelı és értı, mővelt állampolgárok képzése. Az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítı és együttmőködési képességekkel rendelkezı tanulókat bocsásson ki. Az iskola alapcéljának tekinti az intézményben tanítók szakmai továbbképzéseinek biztosítását. Korszerő közgazdasági elméleti és gyakorlati szakmai mőveltséget biztosítson. Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, a társadalomban elvárt magas szintő informatikai tudással rendelkezı tanulókat képezzen. Korszerő elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását tegye lehetıvé az önálló egészséges életvezetéshez. Környezetkímélı magatartást valósítson meg egyéni és közösségi szinten egyaránt. A különbözı szociális és kulturális háttérrel rendelkezı tanulók számára esélyegyenlıséget teremtsen. 17. oldal
Az intézmény által megfogalmazott minıség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenırzés, mérés, értékelés alkalmazásával Az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerősítése, bıvítése. Az intézményi célokból eredı, nevelı-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg: 5.1. Rövid távú feladatok (1 év)
A tanulók érdeklıdési körének megfelelı diákkörök és önképzı körök szervezése, vezetése Differenciált képességfejlesztés biztosítása Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása Versenyekre felkészítés, a versenyeken való részvétel biztosítása Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése Drog- és bőnmegelızési programok szervezése Pályázatok figyelése és elkészítése Szakmai tanártovábbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembevételével A szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása Iskolai sportnapok szervezése Diáknap szervezése Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megırzése érdekében Az iskolai támogatások rendszerének kidolgozása A mulasztások következetes számonkérése
5.2. Középtávú feladatok (2-3 év) Pályaorientációs feladatok ellátása a 10. évfolyam, a 12. évfolyam és szükség szerint a 13. és 14. évfolyam végén Az idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében új külkapcsolatok felkutatása Diákvállalkozások alapítása, mőködtetése a taniroda keretein belül A COMENIUS 2000 közoktatási minıségfejlesztési rendszer I. modelljének kiépítése A nevelést és oktatást segítı eszközök korszerősítése, bıvítése, karbantartása, pótlása 5.3. Hosszú távú feladatok (3 éven túli)
Érettségi és szakmai vizsgára való felkészítés Továbbtanulásra való felkészítés A munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésének elısegítése Legalább egy könyvelıi szoftvert ismerjenek meg alkalmazói szinten a közgazdasági, kereskedelmi ágazaton végzı tanulók Az iskolai sportkör hatékony mőködtetése Munkánkat környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük A tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvetı színterei: A tanítási órák, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képességfejlesztések, az osztályfınöki órák, a diákönkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások. A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra. Lásd 2. sz. melléklet. 18. oldal
6. A
VEZETİI ELLENİRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE
Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, értékelési, minıségbiztosítási rendszere 6.1.
Ellenırzés és értékelés
A fogalmak között jelentıs átfedés van, azonban mégsem azonosak. Az értékelést az alábbiak különböztetik meg az ellenırzéstıl: Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minıség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése. Az értékelés az ellenırzéssel szemben nem szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minıség vizsgálatára irányul. Az értékelés eredményei nem csak néhány felelıs vezetı személy érdeklıdésére tarthatnak számot, mint az ellenırzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános.
6.2. Értékelés és minıségbiztosítás Az értékelés legfontosabb funkciója ugyan a minıség biztosítása és fejlesztése, mégsem azonos fogalmakról van szó. A minıségbiztosítás tágabb fogalom: Minıségbiztosítás az iskola egyes elemeinek mőködésébe beépülve folyamatosan elısegíti a minıségi elvek érvényre jutását, azaz ne csak vizsgák idején értékeljünk, hanem a szervezeti mőködés és a pedagógiai folyamat minden pontján. Ennek érdekében az intézmény elkészítette az indikátorrendszerét, lásd a 3. számú mellékletben.
6.3. Mérés Az intézményi munka ellenırzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetıség van kipróbált mérési eszközökkel végzett pedagógiai mérésekre is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhetı az ún. hozzáadott pedagógiai érték.
6.4. Ellenırzés Az iskolai szabályoknak (normáknak) való megfelelés. 6.5. Értékelés A kitőzött célok és az elért eredmények összevetése 6.6. Színterei A tanulók tanulmányi munkája:
tanórai és tanórán kívüli tevékenységek folyamatmérés, érettségi és szakmai vizsgák tanulmányi versenyek 19. oldal
A tanulók magatartása, szorgalma (a Pedagógiai Programban leírtak szerint) A pedagógusok, technikai dolgozók munkája: önértékelés (évente, munkaközösségenként) vezetıi ellenırzés, értékelés • tervezett (munkatervi) • eseti külsı, szakmai vizsgálat Intézményi szintő:
fenntartói, és egyéb vizsgálatok • szakmai tevékenységre vonatkozó • gazdasági, pénzügyi szempontú vizsgák irányított önértékelés
Az alábbiakban elıször iskolánk ellenırzési és értékelési rendszerét, majd a COMENIUS 2000 I. modell kiépítésének folyamatát rögzítjük.
6.7. Ellenırzési-értékelési rendszerünk rövid távú céljai:
a pillanatnyi teljesítmény javítása az erısségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület;
az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatási-képzési szükségletek és lehetıségek összhangba hozása. hosszú távú céljai:
az intézmény céljainak eredményes megvalósítását, az emberi erıforrás optimális kihasználását segíti;
pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minıségi munka elismeréséhez. egyéb céljai:
a felelısség-hatáskör pontos meghatározása egyértelmőbb megfogalmazását segíti;
megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekrıl, a meglévı tartalékokról;
javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minıségének javításával, fokozódik az együttmőködési készség, és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja.
alapján
az
elvárások
20. oldal
6.7.1. Az iskola ellenırzési, értékelési rendszere
TERÜLET
mérési pont
Tanulmányi munka belsı ell. szerint esetenként
TANULÓK
Versenyeredménye tanév végi k értékelés Vizsgák
év vége
Magatartás
Fegyelmi ügyek
folyamatos osztályozó értekezlet folyamatos osztályozó értekezlet esetenként
Jutalmazások (motiváció)
munkaterv szerinti
Belsı mérések
tanmenet szerint a 10. és 11. év végén esetenként
Szorgalom
Külsı mérések
kompetenciamérés1 évenkénti
1
ELLENİRZÉS módszer gyakori- dokumenság táció dokumentum havonta napló, elemzés ellenırzı
elemzés
évente
írásbeli
esetenként évente
ofi ig.h. igazgató
mérési pont folyamatos, tanmenet szerinti, félév, év vége versenyek
összesítések, igazgató jegyzıkönyv igh. mkv. ek jegyzıkönyv igazgató vizsga ig.h.
óralátogatás folyama- feljegyzés megbeszélés tos feljegyzés félévente óralátogatás folyama- feljegyzés megbeszélés tos feljegyzés félévente dokumentum esetenjegyzıkönyv elemzés ként megbeszélés óralátogatás rendsze- feljegyzés dokumentum res napló elemzés dokumentum folyama- napló elemzés tos jegyzıkönyv évente írásbeli
felelıs
módszer szóbeli írásbeli
ÉRTÉKELÉS gyakoridokumenfelelıs ság táció eseti, szaktanár ellenırzı, tanmenet napló, szerinti, bizonyítvány félévente
igazgató ig.h.
félév, év vége
írásbeli, évente szóbeli, gyakorlati írásbeli, évente szóbeli, gyakorlati önértékelés félévente megbeszélés
igazgató ig.h.
félév, év vége
igh.
igazgató ig.h., mkv ig.h. ig.h.
jegyzıkönyv szaktanár
jegyzıkönyv vizsgáztató
napló
osztályfınök
önértékelés félévente megbeszélés
napló
osztályfınök
félév, év vége
megbeszélés félévente
jegyzıkönyv igazgató
félév, év vége tanmenet szerint a 10. év végén
önértékelés félévente jegyzıkönyv igazgató, dokumentum ig. h. elemzés írásbeli rendszeres napló szaktanár szóbeli évente jegyzıkönyv munkaköz.vez.
jegyzıkönyv ig.h.
esetenként
írásbeli
eseti
jegyzıkönyv ig. h.
statisztika
évenkénti
írásbeli
évente
statisztika
ig. h.
ig. h.
A mérést az OKÉV saját eljárásrendje alapján végzi: intézményenként és osztályonként meghatározott számú mintát vesz figyelembe. A fentiek az intézményben marad dolgozatokra vonatkoznak. 21. oldal
PEDAGÓGUSOK
Tanmenet, program IX. 10. Tankönyv, taneszköz
IX. 15., II. 15.
Osztályfınöki, munkaközösségvezetıi tevékenység Pedagógusok munkája
munkaterv szerint
Munkaközösségi szakmai munka
Házirend
ISKOLA
Ügyeleti rendszer
SZMSZ, Pedagógiai Program végrehajtása Comenius 2000 I. modell
dokumentum elemzés dokumentum elemzés megbeszélés óralátogatás dok.-elemzés megbeszélés
évente
tanmenet
ig.h.
félévente rendelések, ig.h. leltári jegyzıkönyv munkater feljegyzés igazgató v szerint ig.h.
félév év vége félév év vége
beszámoló
félévente
jegyzıkönyv igazgató
beszámoló
félévente
jegyzıkönyv igazgató
félév év vége
beszámoló
félévente
jegyzıkönyv igazgató
feljegyzések, igazgató, jegyzıkönyv igazgatóhelye ek ttes, munkaközöss ég-vezetı
munkaterv és óralátogatás MIP szerint dokumentum elemzés, (ön)értékelı kérdıív, interjú munkaterv óralátogatás szerint iskolai elemzés beszélgetés folyamatos iskolabejárás óralátogatás dokumentum elemzés folyamatos dokumentum elemzés beszámoltatás ig. utasítás jogszabály és szerint dokumentum elemzés
munkater óralátogatási igazgató v szerint jegyzıkönyv, ig.h. napló, mkv. (ön)értékelı kérdıív, feljeyzés munkater napló igazgató v szerint feljegyzés ig.h.
félév év vége
tanév vége
beszélgetés, félévente dokumentum elemzés, (ön)értékelı kérdıív, interjú önértékelés évente
folyamat feljegyzés os
igazgató ig.h.
évente
beszámoló
évente
jegyzıkönyv igazgató
folyamat feljegyzés os
igazgató ig.h.
évente
beszámoló
évente
jegyzıkönyv igazgató
2 évente
igazgató
2 évente
beszámoló
2 évente
jegyzıkönyv igazgató
folyamatszab irányított ályozás önértékelés szerint
igazgatói jegyzıkönyv az MFCS folyamatszab kérdıív ciklus 3. vezetıje ályozás és 5. éve szerint
igazgatói ciklus 3. és 5. éve
jegyzıkönyv az MFCS vezetıje
feljegyzés
jegyzıkönyv igazgató ig.h.
22. oldal
7. A
PARTNERI IGÉNY, ELÉGEDETTSÉG ÉS ELÉGEDETLENSÉG MÉRÉSÉNEK RENDJE
Az eljárás célja, hogy minden második tanévben felmérjük a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezzük a szükséges beavatkozásokat. Az eljárás magában foglalja
a partnerazonosítás frissítését, a felmérés lebonyolítását, intézkedési terv készítését, a beavatkozás ellenırzését.
7.1. A mérés rendje Minden tanévkezdéskor az igazgató az MFCS vezetıje közremőködésével megszervezi a minıségügyi eljárás lebonyolításáért felelıs teamet. Határidı: szeptember 15. A team megbízása 1 tanévre szól, munkáját az MFCS vezetıje irányítja. 7.2. Partnerazonosítás A team szeptember 30-ig átnézi az Iskola partnerei táblázatot és elvégzi a szükséges változtatásokat és frissítéseket. Amennyiben a táblázatban lényegi változás történt: – a partner törlése, – az új partner felvétele, – a felmérés gyakoriságának, – a minta nagyságának megváltoztatása. A változás tantestületi jóváhagyást igényel. 7.3. A felmérés tervezése A team áttekinti az elızı évben készült Intézkedési tervet és ellenırzi, hogy az éves munkaterv tartalmazza-e az áthúzódó intézkedéseket. Az elemzés eredményét rögzíti Jelentés az intézkedésekrıl címmel. Határidı szeptember 30. A team az Iskola partnerei táblázat és a Jelentés az intézkedésekrıl alapján ütemezi az adott évre vonatkozó felméréseket, és október 15-ig elkészíti a Partneri elégedettségvizsgálat tervét. A felmérések idıpontját november – január idıszakra kell tervezni. A terv tartalmazza a konkrét idıpontokat, az egyes felmérésekért felelıs team tag megnevezését, a visszajelentés módját, idıpontját. A Jelentés az intézkedésekrıl dokumentumot ill. a Partneri elégedettségvizsgálat tervét a tantestület hagyja jóvá. A szükséges tantestületi értekezlet megszervezéséért az igazgató a felelıs, a téma elıterjesztése az MFCS vezetıjének a feladata. A tantestületi jóváhagyás után a team az Iskola partnerei táblázat alapján – figyelembe véve az elızı évi felmérés tapasztalatait – átvizsgálja a szükséges mérıeszközöket – kérdıívek, interjúkérdések – és elvégzi a szükséges változtatásokat. A változtatás mértéke csak akkora lehet, ami nem gátolja a trendvizsgálat lehetıségét.
23. oldal
A véglegesített mérıeszközök sokszorosítása az MFCS tagjainak a feladata. 7.4. Felmérés, elemzés, intézkedési terv A felmérések lebonyolítását a team felelıs tagjai szervezik. A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a team feladata. Az elemzésnek ki kell terjednie a különbözı partnercsoportok véleményének egymással, az elızı évek mérési eredményeivel, ill. a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra is. Az eredményeket az Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról tartalmazza. Az összefoglaló alapján készíti el a team az Intézkedési tervet, amely a javasolt beavatkozásokat a következı csoportosításban tartalmazza:
igazgatói utasítással megoldható feladatatok, fejlesztı tevékenységet igénylı feladatok, az adott tanévben elvégezhetı feladatok, a következı tanévre áthúzódó feladatok.
A részletes szabályozást lásd a 4. számú mellékletben (Partneri igény, elégedettség, és elégedetlenség mérése).
8. AZ
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS RENDSZERE
Az eljárás célja az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, azok értékelése, a szükséges beavatkozások elvégzése. Az irányított önértékelés elvégzéséhez az EFQM modell alapján készített kérdıíveket alkalmazunk 8.1. Az önértékelés lebonyolítása Az irányított önértékelés évében az igazgató – az MFCS vezetıje egyetértésével - SZEPTEMBER 15-IG megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team vezetıje az MFCS vezetıje. A team OKTÓBER 15-IG áttekinti az önértékelés eszközeit (a kérdıíveket, illetve a 3.1-ben leírt adatokat), elıkészíti a szükséges módosításokat, és jóváhagyás végett a tantestület elé terjeszti. A mérıeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott követelményeket. A tantestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása az MFCS vezetıjének a feladata. Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, az adatgyőjtések és a pontok kiszámítása a team feladata. Ezt a munkát az MFCS vezetıje koordinálja, határidı: JANUÁR 15. Az egyes területek pontértékének meghatározása után a team egy összegzı jelentést készít Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésrıl címmel. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erısségeire, illetve fejlesztendı területeire. Az összefoglaló jelentést az MFCS vezetıje a FÉLÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETEN terjeszti a tantestület elé. 8.2. Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal A tantestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentésnek és a Pedagógiai Programnak az összehasonlító elemzése a team feladata. Az összehasonlító elemzés 24. oldal
eredményeképpen a team fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény elıtt álló legfontosabb fejlesztendı területeket, illetve tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre a fejlesztendı területek, szükséges intézkedések címő feljegyzésben. A team által elkészített feljegyzést a MÁRCIUSI TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLETEN vitatja meg és hagyja jóvá a tantestület. A hatékony tantestületi értekezlet elıkészítése és megszervezése az MFCS vezetıjének a feladata. A tantestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendı területek, szükséges intézkedések alapján az MFCS vezetıje a helyesbítı, megelızı, fejlesztı tevékenységek eljárásrendje szerint intézkedik. Az Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésrıl és a fejlesztendı területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról az MFCS vezetıje gondoskodik. Az irányított önértékelés évében a TANÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETEN az MFCS vezetıje beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekrıl, intézkedésekrıl.
8.3. Az eljárásrend érvényesítése Az önértékelést végzı team február – március hónapban áttekinti az irányított önértékelés eljárásrendjét, módszerét, és a szükséges változtatásokhoz elıkészíti a javaslatot. A MÁRCIUSI TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLET dönt az eljárásrend módosításáról. Az intézményi önértékelés részletes szabályozását lásd az 5. számú mellékletben (Irányított önértékelés).
25. oldal
9. AZ
INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN A MŐKÖDÉS JAVÍTÁSÁNAK ÉS FOLYAMATOS FEJLESZTÉSÉNEK RENDSZERE
Az eljárás célja, hogy az iskolánk mőködése során keletkezı problémajelzések, valamint az intézményt érintı külsı és belsı mérések, belsı értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák, nem-megfelelıségek megszőnjenek, a szükséges javító, fejlesztı, megelızı tevékenységek megtörténjenek. Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes mőködésére. Az eljárás során az MFCS vezetıjének a feladata a mőködési problémák, nem megfelelıségek összegyőjtése és az iskolavezetéssel egyeztetve a megfelelı javító, fejlesztı tevékenységek elindítása. 9.1. Mőködési problémák, nem-megfelelıségek összegyőjtésének módja Az intézmény napi mőködésében a dolgozók, tanulók által észrevett mőködési problémák, nemmegfelelıségek összegyőjtése a Hibajelentı lap, Fejlesztı javaslat, illetve a Tanulói észrevételek alapján történik. 9.2. Hibajelentı lapot kell kitölteni az intézmény dolgozóinak, amennyiben mőködési rendellenességet vagy szabályoktól való eltérést tapasztalnak (problémák tapasztalásakor vagy tanév végén); az iskolavezetés tagjainak a külsı és belsı mérés, a vezetıi ellenırzés során észlelt mőködési rendellenességekrıl, hiányosságokról, amennyiben úgy ítélik meg, hogy azok megszüntetéséhez helyesbítı, fejlesztı tevékenységre, vagy az ismételt, illetve más területen történı bekövetkezés elkerülése érdekében megelızı tevékenységre van szükség; az iskolavezetés tagjainak, amennyiben a partneri igényfelmérés, irányított önértékelés eredményei vagy az indikátorrendszer mutatói alapján úgy ítélik meg, hogy helyesbítı, fejlesztı tevékenységre van szükség; a diákönkormányzatot segítı tanárnak az észlelt mőködési rendellenességekrıl, illetve a Tanulói észrevételek alapján. 9.3. Fejlesztı javaslat A Fejlesztı javaslat c. lap kitöltése minden dolgozó joga. Célja, hogy a munkatársak javaslataikkal hozzájárulhassanak az iskolai mőködés hatékonyságának fejlesztéséhez. 9.4. A tanulók jelzései A tanulók által észlelt hibák, mőködési rendellenességek jelzésére, a Tanulói észrevételek c. lap használható, amelynek kitöltése minden tanuló joga. A kitöltött lapokat az IDB által kihelyezett győjtıládába kell dobni, amelynek kezelése az IDB feladata, felelıse a diákönkormányzatot segítı tanár. Az IDB döntése alapján vagy saját hatáskörben feldolgozzák a jelzést, vagy a diákönkormányzatot segítı tanár kitölt egy Hibajelentı lapot vagy Minıségjavító indítvány lapot az esetrıl. 9.5. Az összegyőjtött lapok, információk feldolgozása, megoldási módok
26. oldal
A dobozokban található lapok további kezelése az MFCS vezetıjének a feladata. A győjtıdobozok tartalmát hetente ellenıriznie kell. A lapok tartalma alapján dönt a folytatásról, ami lehet: intézkedés, intézkedési terv, fejlesztı tevékenység. Minden hibajelzés után prevenciós elemzést köteles végezni. Az elemzés alapján dönt a folytatásról, ami lehet: intézkedés, intézkedési terv, fejlesztı tevékenység. 9.6. Intézkedési terv Amennyiben a jelzett probléma megoldása ismert, de elhárítása több lépésbıl álló, hosszabb folyamatot igényel, akkor a megoldás lépéseit intézkedési tervben (mintáját lásd a 6. számú mellékletben) kell rögzíteni. Az intézkedési tervet vagy az MFCS vezetıje készíti el, vagy átadja ezt a munkát a területért felelıs vezetınek. A hibajelentı lapra rá kell írni az intézkedési terv megnevezését, készítıjét és az MFCS vezetıje aláírásával le kell zárni. 9.7. Fejlesztı tevékenység Fejlesztı tevékenységet akkor folytatunk, ha a jelzett probléma oka, megoldása még nem ismert. E tevékenységet az MFCS vezetıje a Fejlesztı tevékenység adatlap (mintáját lásd a 7. számú mellékletben) kitöltésével indítja el. Az adatlapon rögzíti a fejlesztı tevékenység végrehajtásáért felelıs személyt, a tevékenységben részt vevı team tagjait és a tevékenység határidejét. Az adatlap másolatát átadja a tevékenységért felelıs személynek. A folyamatban lévı fejlesztı tevékenységekrıl az MFCS vezetıje nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenységért felelıs személyek nevét és a határidıket. Az intézményi mőködés javításának és folyamatos fejlesztésének részletes szabályozását lásd a 8. számú mellékletben (Hibajelentı, fejlesztı, megelızı tevékenység).
27. oldal
10.KOMMUNIKÁCIÓ
A PARTNEREKKEL
Az eljárás célja a partnerekkel való kommunikáció, az ezzel kapcsolatos panaszkezelés és az intézmény népszerősítése. 10.1. A közvetlen partnereinkkel való kommunikáció szabályozása 10.1.1. A pedagógusokkal Az iskola vezetısége minden tanítási hét hétfıjén vezetıi értekezletet tart, amelyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következı hét feladatait. Felelıs: igazgató A fenti értekezletrıl minden tanítási héten egy alkalommal rövid tájékoztatást ad a vezetıség. Errıl jegyzıkönyv készül, amelyet az irattárban helyeznek el bárki számára hozzáférhetı módon. Felelıs: igazgató A feladatoktól függıen keddenként 1430-tól nevelıtestületi értekezletet tartunk, melyen a tantestület megbeszéli az iskolát érintı feladatokat, szükség esetén döntést hoz. Az értekezletrıl jegyzıkönyv készül. Felelıs: igazgató 10.1.2. A nem pedagógus dolgozókkal Az igazgató a gazdasági vezetı és a gondnok bevonásával alkalmanként munkaértekezletet tart. Felelıs: igazgató A távollévı dolgozókat az elsı munkanapon a gazdasági vezetı és a gondnok tájékoztatja. 10.1.3. Diákokkal A keddi nevelıtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintı ügyeket az osztályfınökök továbbítják. Felelısök: osztályfınökök A kiemelten fontos eseményekrıl körözvény útján értesítjük a tanulókat. Felelıs: nevelési igazgatóhelyettes Az ellenırzı könyvbe az osztályfınök írja be a szülıi értekezletek, fogadóórák idıpontját, a dicséreteket, büntetéseket. Felelıs: nevelési igazgatóhelyettes 10.1.4. Szülıkkel Fogadóórák Évente egyszer az éves munkatervben meghatározott napon, 17-1830 óráig várjuk a szülıket az iskolába. A munkaközösségek külön teremben fogadják az érdeklıdıket. Az osztályfınöki munkaközösség vezetıje az általa készített és a nevelési igazgatóhelyettes által jóváhagyott terembeosztási rendet a földszinti üzenıtáblára és a megfelelı terem ajtajára kifüggeszti. A fogadóórán minden pedagógusnak (az óraadóknak és részmunkaidıben dolgozóknak is) részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik elızetes kérelem alapján.
28. oldal
Szülıi értekezlet Minden évben 2 alkalommal, szeptember és február hónapban szülıi értekezletet kell tartani. A szeptemberi szülıi értekezletet egyszerre kell megtartani: a 9. évfolyamon Téma: mit adunk a tanulónak mit várunk el a tanulótól, szülıtıl Felelıs: igazgató és a 11-12. évfolyamon Téma: felvételi tájékoztató Felelıs: pályaválasztási felelıs Szervezésért felelıs: nevelési igh. Tanári fogadóóra Minden tanárnak meg kell jelölnie egy tanórát, amelyben hetente fogadni tudja a szülıket. Az igazgatóhelyettes ezeket az idıpontokat összegyőjti, kifüggeszti a tanári szoba faliújságjára. A kifüggesztett lista alapján az osztályfınökök beíratják a tanulókkal az ellenırzıbe az ott tanítók fogadóórájának idıpontjait. 10.1.5. Az iskolaszékkel, SZMK-val A kibıvített iskolavezetés az SZMK-val és Iskolaszékkel mőködési szabályzata alapján tartja a kapcsolatot. Felelıs: igazgató, nevelési igazgatóhelyettes 10.1.6. A fenntartóval Az intézmény vezetıje és a gazdasági vezetı tartja a rendszeres kapcsolatot. 10.1.7. A kollégiumokkal A nevelési igazgatóhelyettes kapcsolatot tart a kollégiumokkal. Felelıs: nevelési igazgatóhelyettes Lásd 9. számú melléklet (Kommunikáció a partnerekkel)
29. oldal
11.AZ
ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS LEBONYOLÍTÁSA, EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYI MUNKÁBAN
Az országos kompetenciamérések eredményei minısítik az intézményben folyó szakmai munkát is. Ezek minden partner részérıl befolyásolják az iskola megítélését. A fenntartó számára ez a hatékonysági mutató egyik alappillére lesz, a szülık és gyermekeik, azaz leendı és jelenlegi diákjaink számára pedig az eredményes tanulás, a felsıoktatási rendszerbe való bekerülés, valamint a munkaerıpiacon való sikeres elhelyezkedés záloga. Ezért iskolánk egyik kiemelt célja az, hogy tanáraink tisztában legyenek a mérés céljaival és hatásával, diákjaink pedig jó eredményt érjenek el az évente ismétlıdı országos méréseken. A fentiek érdekében az alábbi szabályozással – illeszkedve a törvényi elıírásokhoz is – lefektetjük az országos kompetenciamérés lebonyolításának és eredményei hasznosításának elveit. 11.1. Törvényi háttér 11.1.1. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. § (11) ”A minıségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelıtestület a szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz…” 11.1.2. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 99. § (7) ”Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe-vételével.” 11.2. Az országos kompetenciaméréssel kapcsolatos feladatok 11.2.1. Intézkedési terv 1. Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint 110%-ának teljesítése 2. Erıforrások Humán: érintett pedagógusok, szaktanárok, osztályfınökök, MFCS, rendszergazda, informatikusok Dologi: Mérıeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép 3. Érintettek köre: tanulók, szülık, pedagógusok, fenntartó
30. oldal
11.2.2. Eljárásrend Ssz. Tevékenységek/feladatok 1.
3.
A mérésben résztvevı csoportok tájékoztatása A kompetenciamérésen elıforduló feladattípusok megismertetése, gyakoroltatása a tanórákon és azon kívül a szakmai munkaközösségek év eleji megbeszélése alapján A mérés megszervezése
4.
Mérés, beküldés
5.
Adatfeldolgozás minden itt maradó feladatlapra vonatkozóan
2.
6.
Az adatok elemzése
7.
Érintettek tájékoztatása
Módszer
Határidı
Felelıs
Szaktanár szóbeli tájékoztatása szóbeli és írásbeli tájékoztatás, gyakorlás feladatlapok segítségével
szeptember 30. Októbermájus
szaktanár
Óra- és teremcsere, ültetési rend, helyettesítések, felügyelet koordinálása Központi feladatlapokkal
A mérés elıtt 2 héttel
Igazgató, igazgatóhelyettes, megbízott pedagógus, osztályfınökök
A mérés országosan elıírt idıpontjában
Igazgató, igazgatóhelyettes, megbízott pedagógus, felügyelı tanárok
3 héten belül
Megbízott pedagógus, szaktanárok, rendszergazda, informatikusok
Adatfeldolgozó szoftver segítségével (OKÉV) Teljesítmények kimutatása Osztályok teljesítménye Egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként) Tanóra, honlap, szülıi értekezlet, iskolaújság, iskolarádió, stb.
Munkaközösségvezetı, szaktanár
A további lépések a tantestület döntése alapján vagy fenntartói felhívásra következnek:
31. oldal
8.
Az alulteljesítés okainak feltárása Háttértényezık vizsgálata - Tanulói képességek mérése - Szülık iskolázottsága Egyéb okok feltárása
Pedagógusok módszertani kultúrájának vizsgálata 9.
A feltárt okok elemzése
10.
Fejlesztési terv készítése Tanulókra vonatkozóan
Pedagógusokra vonatkozóan
Egyéb területek
11.
A szülık tájékoztatása a fejlesztési tervekrıl
Attitődvizsgálat, induktív gondolkodás mérése, olvasási képességek mérése, stb. Kérdıív
2 héten belül
- Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. - Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések - Motiválás Eredményesség, hozzáadott érték, képességfejlesztés, stb. Összehasonlító 1 héten belül vizsgálat a tanulói teljesítménnyel Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján Alkalmazott módszerek, feladatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás, stb. A feltárt okoknak megfelelı intézkedés meghozatala Fejlesztési tervek tartalma, együttmőködés, szülık bevonása a fejlesztési tervek végrehajtásába
Megbízott pedagógus, szaktanárok, rendszergazda, informatikusok, osztályfınökök
Megbízott pedagógus, Intézményvezetık, munkaközösségvezetı Osztályfınökök, érintett pedagógusok
3 héten belül
érintett pedagógusok, szaktanárok, intézményvezetık
1 héten belül
osztályfınökök
32. oldal
12. 13.
A fejlesztési tervek megküldése a fenntartónak A fenntartó által jóváhagyott intézkedési terv végrehajtása
Iktatott anyag 1 héten belül /dokumentálás Beépítése az éves A iskolai munkatervbe jóváhagyást követıen azonnal
intézményvezetı igazgató, érintett pedagógusok
A következı évi országos kompetenciamérést követı feladatok 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 99. § (7) ”Ha a következı évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához – jogszabályban meghatározottak szerint – pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértı vagy más szakmai szervezet közremőködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jóváhagyásával válik érvényessé. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenırzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.”
33. oldal
START
11.2.3. Folyamatábra Oktatási és kulturális miniszter által kiadott tanév rendje
Országos kompetenciamérés lebonyolítása
OM mérésekért felelıs intézményi koordinátor
Országos jelentés a kompetenciamérésekrıl
Az országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlító vizsgálata (intézményi átlag-országos átlag) OM mérésekért felelıs intézményi koordinátor, tanítók, tanárok
A kompetencia mérés intézményi eredményei elérik-e a jogszabályban meghatározott minimumot?
n
Fenntartói felszólítás intézkedési terv készítésére Fenntartó
Intézkedési terv készítése Intézményvezetı
Intézkedési terv megküldése a fenntartónak (3 hónapon belül) Intézményvezetı
i Intézkedési terv jóváhagyása
Intézkedési terv
Fenntartó
Intézkedési terv végrehajtása Intézkedési terv Érintett pedagógusok
STOP
34. oldal
12. A
PEDAGÓGUS ÉS A VEZETİI ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI
A teljesítményértékelési rendszer az igazgató számára a teljesítménymenedzselés eszköze, a pedagógus számára pedig lehetıség helyzete feltárására és tisztázására. A fenntartó számára pedig az az eszköz, amely nagy mértékben hozzájárulhat az intézményi eredményességhez, a minıséghez, a településen élık közoktatási szolgáltatással való elégedettségéhez; az elszámoltathatósághoz. Törvényi háttér: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. § (11) Az intézményi minıségirányítási programban meg kell határozni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minıségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. 12.1. Pedagógus értékelés Az értékelés célja az egyén fejlıdésének támogatása, a továbbfejlesztés lehetıségeinek feltárása, karriertervezés. Emellett szükség van az önértékelés képességének fejlesztésére egy konkrét idıszak alatt elvégzett tevékenység elemzésével, egységes és folyamatos értékelésével, a visszacsatolás segítségével. Az intézmény fontos célja a kitőzött célok teljesítésére való ösztönzés, a munkavégzés hatékonyságának javítása, a problémák, eredmények feltárása, valamint a szervezeti és az egyéni célok összehangolása. Így az iskola elısegíti a munkatárs és a vezetı közötti kétirányú kommunikáció gyakoriságát és hatékonyságát. Ezzel megerısíti a szervezeten belüli együttmőködést, és megteremti a jutalmazás – elmarasztalás objektív alapját. Az értékelés alapelvei
személyre szóló, ösztönzı hatású, folyamatos, tárgyszerő legyen, konkrét, elvégzett tevékenységeken alapuljon, megfelelı légkörben történjen.
12.1.1. Az értékelés formái Értékelés – önértékelés (információszerzés óralátogatás, interjú segítségével; értékelés kérdıívvel) Tanulók értékelése (számítógépes kérdıívvel) Külsı értékelés a diákok és a szülık által kétévente kitöltött Qualitas-os kérdıívek, valamint az SZMK és az Iskolaszék szóbeli visszajelzéseinek figyelése)
35. oldal
12.1.2. Értékelés - önértékelés Óralátogatások után, munkainterjúk alkalmával, év végi beszámolók figyelembevételével, megadott szempontsor alapján készül. Az értékelés szempontjai
Tanulásszervezés, a tanítási órák vezetése A pedagógus ellenırzı, értékelı tevékenysége Nevelı tevékenység, tanórán kívüli pedagógiai munka Együttmőködés, kapcsolattartás, kommunikáció Szociális kompetencia Egyéb tevékenységek, vállalt feladatok
Az értékeléshez használható információk és forrásaik
Tanulók eredményei: tanulmányi átlagok, bukások, versenyeredmények, dolgozatok; Óralátogatások tapasztalatai, jegyzıkönyvei; A nevelı-oktató munkához a pedagógusok által elkészített dokumentumok: tanmenet, foglalkozási terv; Továbbképzéseken való részvétel, a tanultak beépülése a tanítási-tanulási folyamatba; Tanulók véleménye az ıket tanító pedagógusok munkájáról; Kollégák véleménye Értékelés – Értékelı-önértékelı lap (16. számú melléklet) munkaközösség-vezetık, vezetık véleménye Az értékelés folyamatának meghatározása az értékelı lapok kiosztása önértékelés az értékelı lapok leadása munkaközösség-vezetıi értékelés vezetıi értékelés értékelési kategóriába sorolás
Értékelési fokozatok –Nem teljesítette a követelményeket (1 pont). –A követelményeknek, elvárásoknak megfelelt (2 pont). –A követelmények, elvárások fölött teljesített (3 pont). A kérdıív alapján legfeljebb 450 pontot kaphat a pedagógus. Az egyes értékelık által adott pontszámokat súlyozzuk, a kapott végsı pontszámban (maximum 80 pont) az önértékelés aránya 25%, a munkaközösség-vezetıi értékelésé 30%, a vezetıi értékelésé pedig 45%. Az értékelés különbözı formáinak aránya a végsı eredményben: Értékelı – önértékelı kérdıív: 80% Tanulói kérdıív: 20%
36. oldal
A végsı eredmény megoszlása értékelık szerint
Tanulói értékelés 20%
Önértékelés 20%
Munkaközössé g-vezetıi értékelés 24%
Vezetıi értékelés 36%
Az értékelı-önértékelı és a tanulói kérdıívek összesítése alapján a pedagógust az alábbi 5 kategória valamelyikébe soroljuk: I. kategória
88-100 pont
II. kategória
76-87 pont
III. kategória
64-75 pont
IV. kategória
50-63 pont
Nem igényel intézkedést.
V. kategória
0-49 pont
Fejlesztési terv készítése.
A finanszírozási lehetıségek függvényében differenciált jutalmazás alapját képezik.
12.1.2.1 Óralátogatás Az óralátogatás célja a tanítás támogató értékelése. Óralátogatók: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetık. Az óralátogatáson alapuló értékelés rendszere a következı fázisokból áll: Elıkészítés: cél és szempontsor tisztázása, bejelentkezés. A tanítási óra célja és tartalma A tanítási órán alkalmazott módszerek és hatékonyságuk A differenciált képességfejlesztés megjelenése a tanítási órákon Az óra felépítése, szervezése, didaktikai feladatai A tanulók munkája és magatartása A nevelı munkája, egyénisége Megfigyelés: célirányos adatgyőjtés a tanórán. Óralátogatási jegyzıkönyv (13. számú melléklet) Elemzés: adatok áttekintése. Eredmények, következtetések: Elérte-e a nevelı a tanítási órára kitőzött célját? Mennyire tudta megvalósítani az oktatási, képzési és nevelési feladatokat?
37. oldal
A tanítási óra eredményessége. Meg lehet-e állapítani egyértelmően, hogy eredményes volt a tanítási óra? Az óra mennyiben segítette a tanulók fejlıdését, tudásuk és készségeik gyarapítását? Sikerült-e az átadandó ismereteket elsajátíttatni? Fejlıdött-e a tanulók neveltségi szintje? Következtetések, javaslatok megfogalmazása.
Értékelés: az elemzés eredményeinek megvitatása, összegzése. Kerülni kell a szubjektivitást! Az elemzés függ az ellenırzés céljától. Elıször a szaktanár mondja el véleményét az órájáról, majd a munkaközösség-vezetı, és csak azután az igazgató (vagy helyettese)! Az óra elemzése és értékelése beszélgetés legyen, ne minısítés, ítéletalkotás! A pozitívumok, illetve a hibák megállapítása. Hangsúlyozni kell a pozitívumokat! Arra kell rámutatni, hogy miképpen lehet a szaktanár még eredményesebb, még hatékonyabb! 12.1.2.2 Interjú Munkaértékelı interjú egy rendszeresen végzendı tematikus megbeszélés. Egyik célja egy rövidebb idıszakban elvégzett konkrét feladat ellátásának értékelése, a munkakör ellátásával, a munkaköri leírással kapcsolatos problémák, (adminisztráció, általános munkafegyelem, a szabályok betartása, tanmenetek elkészítése stb.), konfliktusok tisztázása. Ez tulajdonképpen egy jövıre orientált munkamegbeszélés az igazgató/helyettese és a pedagógus között. Másik célja a visszacsatolás az elmúlt idıszakban végzett munka értékelésérıl a korábban elkészült dokumentumok (Értékelı-önértékelı lap, Tanulók értékelése, egyéb visszajelzések) alapján. Ezek függvényében megfogalmazhatók a pedagógus jövıbeni céljai, tervei, az erısségek és a fejlesztendı területek. 12.1.3. Diákok értékelése Minden diák minden ıt tanító tanárról véleményt nyilvánít a számítógépen kitölthetı kérdıív szempontsora alapján. Az értékelés elızetes ütemezés szerint, a havi programban rögzített idıpontokban történik, és teljes körőnek kell lennie. A tanulók figyelmét külön felhívjuk arra, hogy véleményüknek súlya van, ezért elvárjuk tılük a megfelelıen komoly, felelıs hozzáállást. 12.1.4. Külsı értékelés A közvetlen környezet, diákok, szülık, SzMK, Iskolaszék visszajelzései sohasem hagyhatók figyelmen kívül. Rajtuk keresztül a pedagógus munkája nap mint nap értékelés alá esik. Véleményük kinyilvánításának módjai: Diákok: teljes körő felmérés számítógépes kérdıívvel minden tanév végén, minden 3. tanuló kérdıíves mérése kétévente. Szülık: minden 3. szülı kérdıíves mérése kétévente. SzMK, Iskolaszék: szóbeli visszajelzés A kétévenként megismételt mérések az intézmény egészére vonatkoznak, ezért csak közvetett információkat tartalmaznak. Ezek, valamint az SzMK és az Iskolaszék visszajelzései vonatkozhatnak adott tanárra is, amelyet figyelembe kell venni. Külsı ellenırzést, szakértıi vizsgálatot kérhet az igazgató, a pedagógus, az Iskolaszék, a fenntartó. 12.1.5. Adatkezelés A dokumentumok alapján összegyőjtött adatokat az intézmény bizalmasan kezeli. A pedagógusra vonatkozó dokumentumokról (Értékelı-önértékelı lap, óralátogatási jegyzıkönyvek, Tanulói értékelés összesítése) minden pedagógus kap egy másolati példányt, az eredeti példányokat az irattárba, a pedagógus személyi anyagába helyezzük. 38. oldal
12.2. Vezetıi értékelés A mai, korszerő irányítási elveket valló intézmény munkatársainak érdeke, hogy a vezetıi munka hatékonyságát, eredményességét értékeljék, és a vélemények alapján a tantestület a vezetırıl reális képet alkosson. Fontos, hogy az intézményvezetıkrıl ne csak benyomások, személyes tapasztalatok, és hírek alapján formálhasson véleményt, hanem elsısorban a vezetıi feladatok végrehajtásának módszeres vizsgálata után, számszerő eredmények tükrében legyen lehetısége az értékelésre. A vezetıi értékelés fejlesztı jellegő, a jobb, eredményesebb vezetıi munkavégzés érdekében történik, melynek célja követelményeknek való megfelelés vizsgálata és a teljesítmény-visszajelzés, az erısségek meghatározása, valamint a fejlesztési irányok, lehetıségek kijelölése. 12.2.1. Az értékelés alapelvei személyre szóló, ösztönzı hatású, folyamatos, tárgyszerő legyen, konkrét, elvégzett tevékenységeken alapuljon, megfelelı légkörben történjen. 12.2.2. Az értékelés formája Kérdıív az EFQM-mérések alapelvei alapján (Vezetıi kérdıív: 14. számú melléklet, Munkaközösség-vezetıi kérdıív: 15. számú melléklet) 12.2.3. Az értékelés szempontjai, területei Szervezetfejlesztés, feladatok és felelısségek delegálása, belsı kommunikáció (jogszerő mőködés biztosítása, a szakmai munka irányítása) Szakmai aktivitás, innovációs tevékenység segítése Erıforrás-gazdálkodás, a feltételek biztosítása A pedagógusok kiválasztása, ennek szabályozása, eljárásrendje A pedagógusok támogatása (ösztönzırendszer, ellenırzés-értékelés, továbbképzések) Vezetıi személyiség, képesség, stílus, elvárások a vezetıvel szemben 12.2.4. Adatkezelés A dokumentumok alapján összegyőjtött adatokat az intézmény bizalmasan kezeli. A Vezetı értékelésébıl a vezetı kap egy másolati példányt, az eredeti példányt az irattárba, a vezetı személyi anyagába helyezzük.
39. oldal
12.3. Eljárásrend Ssz. 1.
2.
Tevékenységek/feladatok Az éves feladatok tervezése: intézményi munkaterv, munkaközösségi munkatervek, egyéni feladatok Értékelési információk győjtése
-
Interjúk
- Óralátogatás (félévente legalább 2 óra/tanár) 3.
4.
Módszer/ magyarázat
Az értékelt pedagógus önértékelése A vezetıi kérdıív kitöltése Tanulói kérdıív kitöltése A pedagógus értékelése munkaközösségvezetı, vezetı által
5.
Az igazgató és az értékelı egyeztetése
6. 7.
Adatfeldolgozás Az értékelı megbeszélés lefolytatása; az értékelési megállapodás megkötése; aláírása
Az értékelési megállapodás munkáltató által történı
Határidı Minden év szeptember 30.
Adatgyőjtés Az adatgyőjtés az elızı naptári évre vonatkozik
Az értékelési szempontrendszer mentén
Minden következı év április 30. Október 31. Minden következı év április 30. Április 30.
Az egyes értékelt Május 10. pedagógusokról az értékelési szempontokhoz információkat – pedagógusonként külön-külön. Amennyiben nem Május 30. az igazgató folytatja le az értékelı megbeszélést, elıtte mint az értékelt munkáltatója egyeztet az értékelıvel. Június 15. Az értékelt és az Minden értékelı következı megbeszélése – szeptember értékelı interjú; 30. Az értékelı és az értékelt megállapodást köt a szükséges és lehetséges fejlesztésekrıl Amennyiben nem az igazgató az
Felelıs Intézményvezetı Munkaközösségvezetı Pedagógus Az értékelt pedagógus „vezetıi” (igazgató, helyettesek, munkaközösségvezetık, minıségügyi vezetı stb.) Értékelt pedagógus Értékelı pedagógus MFCS Intézményvezetı vagy minıségügyi vezetı, munkaközösségvezetı Igazgató
MFCS Értékelı
Igazgató
40. oldal
aláírása; az értékelt egyet nem értése esetén helyzetkezelés
8.
A fejlesztések ellenırzése, értékelése
9.
A következı értékelés elıkészítése
értékelı, úgy neki, mint munkáltatónak, külön alá kell írnia a megállapodást A legkevésbé jó teljesítményt nyújtó pedagógusok tevékenységének rendszeres ellenırzése e területeken.
Iskolavezetés, A megállapod értékelı ásban rögzített idıpontokb an és az 1. sorban írtak szerint. Minden tanév szeptember 30.
41. oldal
13. MELLÉKLETEK 13.1. 1. számú melléklet
Minıségirányítási Kézikönyv
13.2. 2. számú melléklet
Éves munkaterv
13.3. 3. számú melléklet
Iskolai indikátorrendszer
13.4. 4. számú melléklet
A partneri igény, elégedettség és elégedetlenség felmérése
13.5. 5. számú melléklet
Irányított önértékelés
13.6. 6. számú melléklet
Intézkedési terv
13.7. 7. számú melléklet
A fejlesztı javaslat adatlapja
13.8. 8. számú melléklet
Helyesbítı, fejlesztı, megelızı tevékenység
13.9. 9. számú melléklet
Kommunikáció a partnerekkel
13.10. 10. számú melléklet A fenntartói ellenırzési, értékelési rendszer struktúrája 13.11. 11. számú melléklet Hibajelentı lap 13.12. 12. számú melléklet Tanulói észrevételek 13.13. 13. számú melléklet Óralátogatási jegyzıkönyv 13.14. 14. számú melléklet Vezetıi kérdıív 13.15. 15. számú melléklet Munkaközösség-vezetıi kérdıív 13.16. 16. számú melléklet Értékelı-önértékelı lap
Szeged, 2007. március 28. Siposné Gyuris Valéria igazgató
42. oldal
