Ókori hangulat Augustus villájának eddig nem látott részét is megnyitják Rómában

Ókori hangulat Augustus villájának eddig nem látott részét is megnyitják Rómában

A villa eddig nem látott termeit is megnyitják a római császár halálának 2000. évfordulóján, rendkívüli régészeti meglepetésekkel, kiállításokkal és konferenciával emlékeznek meg Rómában Augusztus 19-én hunyt el Gaius Iulius Caesar Octavianus Augustus a campaniai Nola városában 14-ben.

A császárról és koráról egész nyáron az Augustus-fórumon rendezett multimediális előadás emlé

Augustus halálának a napján nem lesz rendkívüli esemény, a római birodalom megalapítójának ta ai császár halála kétezredik évfordulójára emlékező programok nagy része szeptembertől kezdőd e Dario Franceschini kulturális miniszter és Mariarosaria Barbera, a római műemlékvédelmi fe lügyelőség vezetője.

Szeptember 12-től látogatható lesz Augustus feleségének, Líviának a Prima Porta római városré egmaradt és az évfordulóra restaurált villája. Az épület falait kertet idéző freskók díszítet tiek a Museo Nazionale Romano római régészeti múzeumba kerültek. A villa falaira tökéletes má atokat helyeztek vissza. Szeptember 17-én olasz és külföldi tudományos intézetek részvételével nemzetközi konferencia Augustus életét és tetteit a római Altemps-palotában levő régészeti múzeumban.

Szeptember 18-tól kétszeresére bővül a Palatinus-dombon lévő Augustus-villa látogatható terme a száma.

Az évfordulóra nyitják meg október elsejétől a vicus Iugarius ókori utcát, amely a Forum Roma ot az egykori zöldségpiaccal, a Forum Holitoriummal kötötte össze. A császárral azért áll kap tban, mivel a vicus Iugarius az Augustus fogadott apjaként ismert Iulius Caesar álta l emelt és Augustus által befejezett Iulia bazilikától indult. Ebben az utcában lakott később a költő Ovidius is. November 14-én a római régészeti múzeumban az augustusi naptárreformot mutatja be kiállítás.

Az augustusi évfordulóra külön okostelefonos alkalmazás is letölthető lesz. Ezen kívül Róma v ptembertől egy évig érvényes "bérlettel" is megajándékozza az ókori műemlékek látogatóit: ezz eum, a Forum Romanum és a Palatinus együttese egy éven át akárhányszor felkereshető, 25 eurób erül, 18 euróba a 18 éven aluliak számára.

Augustusról a császár által emelt műemlékeket őrző többi olasz városban is megemlékeznek - Mi ralkodása alatt színház épült a szicíliai Siracusáig, ahol diadalívet építettek a császárnak. Lohosodás Látványos hattyúgyűrűzés a Balatonon

Látványos hattyúgyűrűzési road showra hívja az érdeklődőket a Magyar Madártani és Természetvé ugusztus 14-én és 15-én a Balaton hét helyszínén. Az egyesület negyedik alkalommal szervezi meg a balatoni bütyköshattyú-állomány látványgyűrűz szervezők az MTI-vel.

Augusztus 14-én, csütörtökön Balatonfüreden, Révfülöpön és Keszthelyen, másnap Balatonmáriafü vesen, Fonyódon, Balatonlellén, majd ismét Balatonfüreden várják az érdeklődőket az egyesület sai, akiknek a majdnem három méteres szárnyfesztávú, erős és harcos hattyúkat puszta kézzel k lfogniuk.

Az esemény célja, hogy minél több egyedre kerüljön fel a színes gyűrű, mert ennek segítségéve távcsővel vagy akár szabad szemmel is azonosítani tudják a madarakat és pontosabban tudják k tni kóborlási szokásaikat.

A hattyúk különleges vedlési sajátossága, az úgynevezett lohosodás augusztus közepén jelentke yenkor a repülőtollak egyszerre cserélődnek, és emiatt a madarak akár 6-8 héten át nem tudnak

pülni. A vedlés közeledtével a hattyúk nagy számban gyülekeznek a ragadozók ellen védelmet bi izeken, Közép-Kelet-Európában az egyik legjelentősebb gyülekezőhelyük a Balatonon van. A zsiráf, az oroszlánkölykök és a koala után... Csehországi ajándékantilopokat öltek le a Dél-Afrikai Köztársaságban

Nyolc, Csehországból származó antilopot pusztítottak el a Dél-Afrikai Köztársaságban, mert ál voltak rendben az irataik. A prágai állatkert antilopjait megegyezés alapján ajándékként szá tták a johannesburgi állatkertbe. Miroslav Bobek, a prágai állatkert igazgatója ezzel kapcsolatban szerdán mély felháborodásána dott hangot, s azt állítja, hogy az antilopok iratai rendben voltak. Bobek az ügyben már panasszal élt a világ állatkertjeit tömörítő szövetség (WAZA) elnökénél.

A dél-afrikai sajtó szerint az antilopok Frankfurton keresztül pénteken érkeztek meg Johan nesburgba, de az ottani hatóságok nem engedték be őket az ország területére. Arra hivatkoztak hogy nincs megfelelő állatorvosi igazolásuk, ezért azt követelték, hogy szállítsák vissza ők rszágba vagy pedig pusztítsák el őket. Bár néhány állatorvos elutasította az állatok megölésé s vasárnap injekcióval örökre elaltatták.

"A mi lelkiismeretünk tiszta. Az állatoknak minden szükséges papírjuk rendben volt. Ezt a johannesburgi állatkerttel együttműködve ismételten ellenőriztük" - mondta Bobek újságíróknak nesburgi állatkert is tagja a WAZA-nak, jó a hírneve, ezért Prága szívesen tett eleget kérésü elküldte a kért antilopokat.

Bobek elmondta: az utóbbi években a prágai állatkert több lovat is exportált Mongóliába, így ndő tapasztalata van arról, hogy milyen papírokat, ellenőrzéseket kell elkészíteni ezekben az esetekben. Hangsúlyozta, hogy az antilopok egészségesek voltak.

A dél-afrikai sajtó viszont azt állítja, hogy az állatok nagyon rossz állapotban voltak, éhes n és szomjasan érkeztek Johannesburgba, fennállt a fertőzés veszélye.

A prágai állatkert azt gyanítja, hogy a johannesburgi állatkert vagy annak néhány vezetője na y valószínűséggel egy magánkereskedő számára rendelte meg náluk az állatokat, de az üzlet val knál fogva meghiúsult, ami az állatok vesztét okozta. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársai azt zsgálták, lehet-e hatóanyag nélküli szerrel, vagyis placebóval változtatni ezen a viselkedése

A szeparációs szorongással küzdő kutyák sokszor a lakásban is kárt tesznek, amikor például me kijutni a zárt ajtón.

A szorongás csökkentése és a nem kívánatos viselkedésről való leszoktatás nem könnyű feladat: kell tanítani, tréningezni a kutyát a helyes viselkedésre kiképző segítségével, gyakran azon yógyszeres kezeléshez kell folyamodni - olvasható az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutató port közleményében.

Közismert, hogy embereknél gyógyszerek helyett sok esetben működik a semmiféle hatóanyagot ne tartalmazó placebo adása is. Ehhez azonban szükséges, hogy az illető azt higgye, igazi gyóg yszert kap. Például ha valakinek egy vitamintablettáról azt mondják, hogy fájdalomcsillapító illető ezt elhiszi, akkor a tabletta bevétele után is csökkenhet a fájdalma - magyarázta Süm gi Zsófia, az Applied Animal Behaviour Science folyóiratban megjelent tanulmány első sze rzője, az ELTE Etológia Tanszék PhD-hallgatója. A placebokezelés nagy előnye, hogy nem juttatnak mesterséges vegyi anyagot a szervezet be, mégis elérik a terápiás célt.

"Módszerünk lényege az volt, hogy megtanítottuk a kutyáknak: egy adott kinézetű, ízű, illatú ak, amelyet mindig ugyanolyan módon, ugyanott ad be ugyanaz az ember, van egy bizo nyos hatása. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ezt követően a gyógyszerrel azonos tulajdonságú, a os körülmények között beadott, de hatóanyagmentes placebo kiváltja-e ugyanazt a hatást, mint igazi gyógyszer" - mondta el a kutató.

Olyan gazdákat hívtak a tesztre, akik arról számoltak be, hogy kutyájuknál viselkedési problé figyeltek meg szeparációs helyzetekben. Az önkéntes résztvevők öt alkalommal látogattak el a LTE Etológia Tanszékére. A kutatók először azt mérték fel, hogy hogyan viselkedik a kutya, ha d időre - hat percre - egyedül hagyják egy ismeretlen szobában. A következő három alkalommal kutyák egy falat májkrémbe csomagolt enyhe nyugtatót kaptak a kísérlet vezetőjétől, aki a gy beadás aktusának nyomatékosítására egy kis pumpából vizet permetezett a kutya pofájára és man még egy falat májkrémet adott neki. Ezután a kutyák a gazdával együtt tartózkodtak hat perci kísérleti helységben.

"Ez a három alkalom szolgált arra, hogy a kutyák megtanulják összekötni a nyugtatós kezelést azt követő nyugodt belső állapottal. Mivel ekkor végig velük volt a gazda, nem tanulhattak a rról, hogy a kezelés hatására hogyan éreznének, viselkednének egyedül hagyva" - tette hozzá G a, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa. Fotó: freedigitalphotos.net/James Barker

Az utolsó alkalommal a kutyákat ismét egyedül hagyta a gazda, ugyanúgy, ahogy legelőször, de zúttal előtte placebokezelést kaptak lényegében ugyanúgy, mint a korábbi három alkalommal, cs most vitamin helyettesítette a nyugtatót.

Ezúttal a kutyák nyugodtabban viselkedtek, mint legelőször, amikor semmilyen kezelést nem kaptak, kevesebbet ugattak, nyüszítettek és kevésbé próbáltak kijutni a zárt ajtón a gazda ut lacebokezelésnek tehát olyan hatása volt, mintha nyugtatót kaptak volna.

Természetesen ehhez a következtetéshez ki kellett zárni azt a magyarázatot, hogy a kutyák a vizsgálat végére egyszerűen hozzászoktak a helyzethez és ezért voltak nyugodtabbak, nem pedig azért, mert az emberekhez hasonlóan összekötötték a kezelést annak hatásával. "Egy kontrollcsoportot is teszteltünk ezért, amelynek esetében a kutyák egyik alkalommal sem kaptak gyógyszert, illetve mindig placebót kaptak, így nem volt alkalmuk megtanul ni, hogy a kezelésnek specifikus hatása van. Mivel náluk a placebónak a teszthelyzetben nem volt nyugtató hatása, a nyugtatóval kezelt csoport esetében elvethettük a megszokáson al apuló magyarázatot" - hangsúlyozta Sümegi Zsófia.

"Vizsgálatunkkal először sikerült kimutatni, hogy családi kutyáknál is kialakítható az embere leírt placebohatás. Abban az esetben, ha a kutya néhány alkalommal valódi gyógyszeres kezelés kap, később az ugyanolyan módon beadott, ugyanolyan kinézetű, ízű, illatú placebo is hatékon et" - mondta Topál József, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének munkatá Génmódosított vérszívók Meghackelt szúnyogok lepik el Brazíliát

Ha kétszer akkora tömegben bocsátják ki őket a szabadba, mint amekkora az ott élő szúnyogok m yisége, a párosodásukból származó utódok nem érik meg a felnőtt kort. Ezzel csökkentik a deng terjesztő Aedes aegypti faj populációját. A dengue-láz terjedésének megállítására tenyésztett, génmódosított szúnyogok telepét avatták vírusos trópusi betegség vérzéses formája halálos lehet.

A Sao Paolótól néhány száz kilométerre, Campinasban létesített üzem heti 550 ezer rovart képe teni, kapacitása azonban elérheti a havi 10 milliót is - olvasható a Globo brazil híroldal on.

Ha kétszer akkora tömegben bocsátják ki őket a szabadba, mint amekkora az ott élő szúnyogok m yisége, a párosodásukból származó utódok nem érik meg a felnőtt kort. Ezzel csökkentik a deng terjesztő Aedes aegypti faj populációját.

A módszert Nagy-Britanniában dolgozták ki 2002-ben, és a brit Oxitec társaság avatta fel üzem Campinasban kedden. A cég most a brazil egészségügyi felügyelet (Anvisa) jóváhagyására vár, e ulhat a szúnyogok értékesítése.

Ha az Anvisa megadja a zöld jelzést, Brazília lesz az első ország, ahol engedélyezik a génmód tt Aedes aegypti szúnyogok bevetését a dengue-vírus elleni harcban.

A Bahia állambeli Juazeiróban elvégzett tesztek azt mutatták, hogy a vadon élő szúnyogok popu iója több mint 80 százalékkal csökkent.

A dengue 2000 óta Brazíliát sújtja a leginkább a világon: körülbelül hétmillió esetet jelente utóbbi öt évben mintegy 800 ember halálát követelte az országban. Mintamenza Só: tiltott "gyümölcs" - életbe lép a közétkeztetésről szóló rendelet

A sótartalomra vonatkozó intézkedések az ötévesnél fiatalabb gyerekek számára január 1-jén lé , az idősebbeknél fokozatosan, 2021-ig kell elérni a kívánatosnak tartott öt gramm/nap adago t. Szeptember helyett jövő év január 1-jén lép hatályba a közétkeztetésről szóló rendelet, amely iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését, tápanyagtartalmát, és mérföldkő a - jelentette be Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért amtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A túlsúlyos, egészségtelenül táplálkozó gyerekekből nagyobb eséllyel lesznek elhízott felnőtt zatnak pedig különösen nagy felelőssége van ennek megakadályozásában, hiszen a közétkeztetésb er kisgyerek vesz részt - közölte. Az MTI kérdésére elmondta: azért halasztják el a rendelet yba léptetését, mert több jelzést kaptak a közétkeztetés résztvevőitől, hogy - szerződéseik, zerzéseik miatt - nem elegendő a felkészülési idő.

Az államtitkár jelezte: a mintamenza program tapasztalatai alapján a jelenleg a közétkezte tésre fordított összegből a rendelet által előírt tápanyagok beszerezhetők, az ételek előállí ható a menzai díjak emelkedése a rendelet miatt. A rendelet a különböző életkori csoportokra ontva meghatározza, hogy a különböző táplálékcsoportokból mennyit kell biztosítani a gyerekek i az irányadó tápanyag-beviteli normákat, a tiltott élelmiszereket, és előírja, hogy az aszta ra nem lehet kihelyezni a só- és cukorszórókat (de külön lehet kérni őket), és táblán kell fe gyelmet a túlzott só- és cukorfogyasztás következményeire.

Az államtitkár elmondta: a sótartalomra vonatkozó intézkedések az ötévesnél fiatalabb gyereke január 1-jén lépnek hatályba, az idősebbeknél fokozatosan, 2021-ig kell elérni a kívánatosna tott öt gramm/nap adagot.

Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója a sajtótájéko yelmet arra, hogy a magyar lakosság sóbevitele háromszorosa az ajánlottnak. Az OÉTI 2009 óta vizsgálja az élelmiszerek sótartalmát, eddig 750 élelmiszert vizsgáltak meg, volt, hogy egy et többször is. A kenyér- és kenyérfélék esetében azt állapították meg, hogy tíz deka kenyér 3,2 gramm között változik, vagyis egy szelet kenyér elfogyasztásával több sót fogyasztanak el vásárlók, mint ami a WHO által ajánlott teljes napi sómennyiség.

Jelezte: a pékek vállalták, hogy az év végére tíz százalékkal csökkentik a kenyerek sótartalm ek, felvágottak esetében pedig tíz dekagrammonként 1-5,2 gramm között ingadozik a sótartalom, a leveskockák, levesporok, fűszerek sótartalma pedig akár hatvan százalék is lehet - ismerte tte. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a finomított cukrot yilkosnak kezdik hívni a szakirodalomban, mert például a szív- és érrendszeri megbetegedéseke , valamint a vesebetegségeket a magas vérnyomásra és így a túlzott sóbevitelre lehet visszave etni.

Emlékeztetett rá: a kutatások szerint napi 5 gramm az ajánlott sómennyiség a felnőtteknek, ez el szemben a magyar férfiak 17,5 grammot, a nők 16,5 grammot fogyasztanak belőle napon ta, azaz évente több mint 6 kilót. Felhívta a figyelmet: már napi egy grammal kevesebb só is jelentősen csökkentheti a magas vérnyomást. Megjegyezte: bizonyítható, hogy a csökkentett só itel az ételek élvezeti értékét két-három hét után már nem befolyásolja, vagyis hozzászokik a anez vonatkozik a cukorra is. Az emlékezőtehetség romlik, ha elkerülnek hazulról A kórház veszi el az idősek memóriáját?

Úgy tűnik, az idősek memóriájának romlásáért nagy mértékben okolhatók a kórházi körülmények é

esztése. Hajlamosabbak a memóriavesztésre azok az idősek, akik hosszabb időre kórházba kerülnek - álla ta meg egy vizsgálat.

Képességük arra, hogy emlékezzenek nevekre, eseményekre és koncentráljanak feladatokra, mered ken csökkenni kezd, csupán néhány nap kórházban tartózkodás után.

Szakemberek szerint ennek oka az ismeretlen (sokszor barátságtalan) környezet, és az önállósá irtelen elvesztése.

Amerikai kutatók 1870 idős embert tanulmányoztak egy 12 éves periódusban. Memóriateszteket vé eztettek velük minden 3. évben, és ellenőrizték képességeiket, emlékeznek-e egy történet rész agy fontos nevekre, eseményekre.

A tanulmány évei alatt 1335 embert vittek kórházba legalább egyszer, és átlagosan 5 napot töl k bent.

Kiderült, hogy kognitív funkcióik - hogy feldolgozzanak gondolatokat, illetve képességeik, hogy emlékezzenek nevekre és eseményekre - két és félszer gyorsabban romlottak, ha rövidebbosszabb időt voltak kórházban. És ha valakinek a kognitív képességei csökkennek, valószínűbb a kialakulása is.

Dr. Robert Wilson, a chicagói Rush egyetem egészségközpontjának munkatársa elmondta: fontos megérteni az összefüggést bizonyos állapotok és bizonyos események között, ilyen a kórházi ta

Hozzátette: ha más tanulmányok is alátámasztják felfedezését, fontos lenne az idősebbeket kor iengedni a kórházból, a káros hatások csökkentése érdekében.

Persze, ennélfogva arra is szükség lenne, hogy megelőzzük az egészségügyi állapotok kialakulá yek hosszabb kórházi kezelést igényelnek.

A szakértők szerint a zajos, ismeretlen kórházi környezetnek hosszú távú hatása van az idősek

A hirtelen elveszített önállóság is hozzájárul az emlékezés problémáihoz, mint ahogy az is, h oncentrálhatnak napi megszokott feladataikra, így például a főzésre, takarításra, vagy akár c rendes felöltözésre.

„A nagy emberek meteorok: felemésztik önmagukat, hogy fénnyel árasszák el a világot.” (Bonap e Napóleon)

1815. október 15-én érkezett meg Szent Ilona szigetére Bonaparte Napóleon, miután a hetedik koalíció seregei másodszor is megdöntötték franciaországi uralmát. Mivel a császár első számű ba szigetéről egy éven belül visszatért országába, a szövetségesek úgy döntöttek, hogy az Atl távoli szigetére küldik őt. Bonaparte aztán egészen haláláig Szent Ilonán maradt.

Napóleon hatalma az 1813 októberében elveszített lipcsei csata után menthetetlenül hanyatlásn k indult, a szinte egész Európát tömörítő hatodik koalíció seregei pedig 1814 elején már Fran atárát is átlépték. Bonaparte végül tábornokai nyomásának engedve – és fia öröklésében bízva ebleau-ban lemondott trónjáról, és száműzetésbe vonult Elba szigetére, ahol továbbra is csász kodhatott. Napóleon tíz hónapos uralma alatt számos reformot hajtott végre az aprócska földkö tengeri szigeten, mindeközben azonban nem mondott le a francia trón visszaszerzéséről sem, ezért 1815. február 26-án – a rá felügyelő brit hajóhadat kicselezve – váratlanul elhagyta E sászár március 1-jén, Toulon közelében szállt partra országában, és miután sikeresen maga mel elfogására küldött tábornokokat, március 20-án ismét uralkodóként vonulhatott be a Tuileriák

Bonaparte második császársága mindössze száz napig tartott, ugyanis egykori ellenségei nem né jó szemmel visszatérését, és hamarosan újabb koalíciót – szám szerint a hetediket – szervezte megdöntésére. A császár 1815 júniusában, Waterloo mellett döntő vereséget szenvedett, ezért dásra kényszerült; bukása után az Egyesült Államokba szándékozott emigrálni, ezért politikai t kért Nagy-Britanniától, a HMS Bellerophon hajó fedélzetére menekült uralkodót azonban az an

ok őrizetbe vették. A szövetségesek ismét száműzetésre ítélték ellenfelüket, ám ezúttal már s véletlenre: végső lakóhelyéül a távoli Szent Ilona szigetét jelölték ki, mely a déli Atlantiafrikai partoktól majdnem 2000 kilométerre található.

Napóleon és kisszámú kísérete 1815. október 15-én látta meg először Szent Ilona szigetét, mel n keresztül biztosított lakóhelyet a száműzött császárnak. Sir Hudson Lowe kormányzó utasítás tábornokot” először a Briar-birtok egyik pavilonjában, decembertől pedig a Longwood-házban sz olták el, melynek állapota – és a sziget nedves, egészségtelen klímája – miatt Bonaparte késő n panaszkodott. Lowe az évek során szigorú porkolábnak bizonyult, ugyanis árgus szemekkel figyeltette Napóleon szinte minden mozdulatát, közben pedig a legapróbb részletekig ügyelt a rra, hogy foglya egyetlen alkalommal se használhassa uralkodói titulusát.

A száműzött géniusz Szent Ilonán töltött napjait kezdetben megszínesítette a Briar-birtokon é be család leányával, a még serdülőkorban lévő Betsyvel kötött barátsága, aki később emlékirat n száműzetésben töltött éveiről. Bár a korabeli európai sajtó rövid időn belül szerelmi törté „Boney” barátságából – a fiatal leány ugyanis így nevezte a száműzött császárt –, kettejük k volt; ez a pletyka Szent Ilonán is elterjedt, Lowe érdeklődését azonban a Longwood-házban t ett gyakori látogatások más okból keltették fel. A kormányzó arra gyanakodott, hogy Balcombeesetleg közvetítő szerepet játszanak Napóleon és egyes párizsi bonapartista körök között, ezé aszán eltávolította a családot a szigetről.

A sors iróniáját mutatja, hogy a császárt, aki korábban egy egész kontinenst uralt – és veszí –, végül egy kamaszlány barátságának elvesztése törte össze: Betsyék távozása után Napóleon , egészségét pedig fokozatosan felőrölte a Szent Ilonán uralkodó meleg, párás klíma. Bár az e an időről időre – például 1818-ban is – felröppent a hír Bonaparte szerencsés szökéséről, és v született kiszabadítására – valamint birodalma feltámasztására –, Napóleon soha nem hagyhat zent Ilonát. Miközben Európa művészei a császárból romantikus hőst, meg nem értett géniuszt k igazi Bonaparte az évek során depresszióba merült, hízásnak indult, szervezetét pedig számos tegség emésztette.

A világtörténelem egyik legnagyobb katonai géniusza végül 51 esztendősen, 1821. május 5-én fe be pályafutását, a hivatalos brit jelentések szerint – csakúgy, mint édesapjával – vele is g rák végzett. Bonaparte Napóleon – a fejfára írandó név körüli vita miatt – Szent Ilonán névte 1840-ben azonban félig-meddig teljesült végakarata, ugyanis Lajos Fülöp király (ur. 1830-18 48) és Adolphe Thiers indítványára földi maradványait hazaszállították a Szajna partjára. A c ainkban is Párizsban, az Invalidusok Palotájában alussza örök álmát.

Más nagy formátumú történelmi személyekhez hasonló módon Napóleon esetében is felmerült a gyi núja, ám a brit „házigazdák” a vádakat következetesen elutasítottak. Történészek egy csoportj r máig ragaszkodik ehhez a teóriához, és a császár utolsó éveiből kiragadható tünetek – példá tlan szomjúság –, az uralkodó hajszálainak magas arzéntartalma, és az 1840-ben hazaszállított test szokatlan épsége miatt arzénmérgezésre gyanakszik. A betegség és a gyilkosság elméleténe indmáig ádáz harcot vívnak egymással, ám céljaik minden bizonnyal elérhetetlenek: még ha sike s pontos választ adni erre az egy kérdésre, Napóleon karizmatikus egyéniségéből fakadóan újab dák születnének, melyek sohasem engednék, hogy teljes valójában megismerhessük a történelem e legzseniálisabb hadvezérét. Napóleon Waterloo után elmenekült Franciaországból és kiszolgáltatta magát az angoloknak. 181 július 31-e volt. A Plymouth előtti vizeken tartózkodó angol hadihajó -a Bellerophon- felv ette fedélzetére a közel százfőnyi tisztekből, szolgákból, családtagokból álló kíséretét. Mé resték fel a hajó kapitányát azzal a megbízatással: közöljék a kapitánnyal, hogy Napóleon meg neki. Másnap a díszegyenruhába öltözött császár – kíséretével- felment a hajóra Anglia régens t üzenettel a kezében: „A hazámat megosztó csoportosulásoktól, valamint az európai hatalmak ellenségességétől üldözv m politikai pályafutásomat és, mint egy Themisztoklész jövök1, hogy a brit nép tűzhelye melle foglaljak helyet. Azoknak a törvényeknek a védelme alá helyezem magam, amelyeket Fenségedtől , leghatalmasabb, kitartó és nagylelkű ellenségemtől joggal igényelhetek. „ Napóleon még a hajón tartózkodva - július 31.-én-megtudta, hogy a játszma - amit kitervelt- e veszett. Egy angol tengernagy, Lord Keith-hadsegéde kíséretében-megjelent a Belleropfon fedélzetén és tört franciasággal közölte vele a győztesek azon rendelkezését, miszerint a dél - óceánban fekvő távoli Szent Ilona szigetére száműzték. A rendelet felolvasását a Császár sz

atta végig, majd később így fakadt ki:„Rosszabb ez, mint Tamerlán vasketrece….Kormányuk megsé szent vendégjogot…..Akár a halálos ítéletemet is aláírhatták volna…..” A dühkitörés után- mi lna –Maitland2 elképedésére- felment a parancsnoki hídra, hogy megmutassa magát a csónakokban szorongó kiváncsiskodóknak. Augusztus 7-én egy létszámban erősen megcsappant, mindössze huszo főből álló kis csapat élén a császárral elhagyta a Bellerophont és egy új hajón két nap múlva landon elindultak déli irányba a Szent Ilona szigetére. A hadihajó pontosan az indulástól szá ott hetvenegyedik napon érte el Szent Ilona szigetének partjait. Szent Ilona, amit a portugálok 1502-ben fedeztek fel 1750 mérföldre, fekszik a dél-afrik ai fokvárostól, 1800 mérföldre Dél Amerikától és 4000 mérföldre, Angliától. Az angolok- éppen e miatt választották a szigetet Napóleon második száműzetése helyéül. Fővárosa Jamestown, ugy fővárostól öt mérföldnyire lévő Longwood volt az a hely, ahol a császár száműzetésének félév „ Kik,élnek itt ?„ érdeklődött.. A sziget angol kormányzója3 elmondta, hogy a mindössze hét m és tíz mérföld hosszú szigeten négyezer ember él. Ebből a helyőrség ezer főt tesz ki, amelyn ideérkezők miatt most a háromszorosára növelik. A polgári lakosok közül alig nyolcszáz fő vo urópai Napóleon egy napja Longwoodban

„Hajnalban Napóleon csenget az inasának4.Az éjszakát nyugtalanul töltötte…….Éjszaka ide-oda j szomszédos kis szoba mindegyikében felállított egy-egy tábori ágy között. Az inas belép a Nap zobája melletti kis helyiségből, ahol az éjszakát töltötte és hozza a kávét. „ Hadd, jöjjön b vegője- szól, Napóleon és az inas kitárja az ablaktáblákat.Napóleon háziköntösébe bújik és le ztal mellé, hogy reggeli kávéját elfogyassza.” Hálószobája erősen emlékeztet egy tábori hálósátorra. Mindenkit beleszámítva Longwoodban vele en ember tartózkodik. A kis település nem az a hely, ahol kényelmesen lehet élni. A fennsíks zerű lapályon évközben gyakran esik az eső, még olyankor is, amikor a környező völgyekben süt Az épület- ahol a császár lakik- nincs alápincézve, ezért állandóan nyirkos, a falak penésze ruhák dohosak. „a kávé elfogyasztása után a borotválkozás szertartása következik. Ebben két inas segédkezik : egyikük a tükröt tartja, a másik a borotválkozáshoz szükséges eszközöket nyújtja át neki. N zokott rá, hogy maga borotválkozzék, amióta egyszer, még első konzul korában merényletet kísé meg ellene. A derékig meztelen császár kézzel majd kefével megmossa, és végig súrolja testét, gyik inas kölni vízzel dörzsöli be a hátát és a mellét – nagyon jó véd különféle betegségekke a tanácsként tisztjeinek. Las Cases-hoz5 fordulva vidáman megjegyzi, hogy szőrtelen mell kasa és duzzadó melle- Napóleon mostanában egyre hájasabb lesz- nem a mi nemünkre jellemző. Ez után Louis Marchand segítségével felöltözködik, hogy sétálni menjen. Napóleon rendszerint t visel és zöld színű vadászkabátot, amelynek selyem a kézelője és a gallérja: mindig feltesz omszögletű kalapját és a Becsületrend ezüst jelvényét. Zsebébe messzelátót, tubákos szelencét gyökeret süllyeszt, ezt rágja ugyanis szüntelen. Lakrészéből azon az ajtón távozik, amelyik a abba a kertbe nyílik, amelyet Marschand alakított ki szabad idejében. Bármerre tekintse n is mindenütt fogvatartása körös-körül elhelyezett záróvonalába, ütközik”….a vörös köpönyege helyezkednek el, annak a négy mérföld hosszú kőfalnak a teljes hosszában, amely Longwoodot é a közvetlenül elterülő tájat övezi. A környező magaslatokon elhelyezett megfigyelőállásokból zászlók szemaforjelzéseivel továbbít dból a fogolyra vonatkozó híreket. Bonaparte tábornok sétálni ment,de az őrök záróvonalán bel artózkodik. Ha az őrszem azt jelezné, hogy a tábornok eltűnt, a parancsnoki poszton a kék zás ló röppenne fel. „a kora reggeli órákban Napóleon néha kilovagol. A longwoodi sikságon szabadon mozoghat, akár a vörösbe öltözött őrszemek vonalán túl, sőt még egyik-másik völgyben is.A kijelölt területen ak egy angol katonatiszt kíséretében mehet,erre azonban Napóleon nem hajlandó. Lovaglás közbe néha napján bekukkant valamelyik szigetlakó otthonába……. A fürdés, amire a délelőtt közepe táján kerül sor, amennyiben aznap lovagolt, igen fontos ese Képes órákon át üldögélni összeeszkábált kádjában, egy ónlemezzel borított fadézsában olvasg . Közben Marchand szorgalmasan hozza a konyhából az újabb kanna vizeket, hogy a kád vize o lyan hőmérsékletű legyen, amilyennek Napóleon éppen óhajtja. A fürdő alatt gyakran magához re rvosát, Barry O’Mearát6...

Ebédre, ami szokás szerint tizenegy körül van, vagy Napóleon szobájában, vagy ha jó az idő, k kertben terítenek. A menü, amit farkasétvággyal egy negyed óra alatt elfogyaszt tűzforró lev sből- Napóleon szerint a csirkeaprólék leves különösen egészséges étel- két féle húsételből é

alót a longwoodi konyhán készítik el Napóleon saját szakácsai. A felszolgálást már nem ők vég denkor Marchand és a két megbízható segédinas, Saint Denis és Abram Noverraz feladata. Napóle n az ebédhez egy kevés vízzel kevert bort iszik, egy vagy két pohárral, többel sohasem, s mi ndig a saját készletéből vett constance-i borból Ezt a becses dél-afrikai bort a Fokváros köz n lévő Constantia szőlejében szüretelik. A többieknek, akik vele együtt étkeznek, be kell ér éppen felszolgált közönséges borral……. Napóleon többször is kísérletet tesz rá, hogy tisztjei körében ebédeljen, de a tisztek álland a az idegeire megy. Ilyenkor rendszerint ezt mondja nekik: maguk csupán egy marokn yi ember valahol a világ végén. Legyenek legalább békében egymással. Szavainak azonban nincs oganatja. A tiszteknek az a főbajuk, hogy nincs semmi tennivalójuk. Napóleon gondosan szétosztotta közöttük ugyan a megbízatásokat, abból mindegyiküknek jutott, de oly kevés az in ló, hogy rengeteg szabadidejük marad,s ezt azzal töltik el, hogy versengenek az udvari kegyekért. Ebéd után szokás szerint a biliárdszobába megy, és ott diktál valamelyik tisztnek, leggyakrab an Las Cases-nak. Néha napján Marchand-nak vagy Saint-Denis7-nek. Idejét megpróbálja minde nkori legnagyobb szenvedélyével, vagyis munkával tölteni. De az egykori emberfeletti mun kanapok, amelyek tizenhat vagy akár húsz óra hosszat is tartottak, mostanra legfeljebb a negyedükre csökkentek le. Amikor tollba mond, főleg saját pályafutását magyarázza és indok Néha visszatekint a távolabbi múltba és megjegyzéseket fűz például Julius Caesar hadjárataih en rendkívüli gyorsasággal diktál, le s fel járkál a szobában, időnként megáll az előtt a nag t, amely hadjáratainak az útvonalát tünteti fel, amelyek egy félbolygónyi távolságra esnek je legi tartózkodási helyéről, ettől a légypiszoknyi pontól az Atlanti- Óceánban. Máskor kézbe v zelátóját, kinéz az ablaktáblába vágatott lyukon és figyeli az angol katonákat, akik viszont hatják őt. Aztán hirtelen rákiált arra a tisztre, aki kényelmetlenül, teljes katonai díszben, gas gallérral és karddal az oldalán éppen az asztalnál ül: „ Írja” ! A délután dereka táján Napóleon felölti egyenruháját, hogy fogadja a látogatókat, akik a kezd en szép számmal akadnak. A császár arra használja fel őket, hogy általuk Európa mindig tudjon .a látogatóknak Bertrand8-hoz kell fordulniuk, ha kihallgatásra akarnak jelentkezni, ő p edig kiállítja számukra a szükséges papírt. A vendégeket a biliárdszobában két, aranysújtásos iselő tiszt, rendszerint Montholon9 és Gourgaud10 fogadja. Kis idő múlva egy aranyszegélyű, zöld libériás frakkba öltözött szolga kinyitja a szomszédos társalgó ajtaját és bejelenti a l eon a kandalló előtt állva fogadja az illetőt, s közben kalapját a hóna alatt tartja. Oldalán tolmács szerepét betöltő Las Kases áll. Napóleon az egész idő alatt állva maradt, még ha a fo óráig vagy még tovább is eltart. Akkor sem ül le, ha gyengélkedés vagy egyszerűen a fáradság miatt szívesebben tenné ezt. Ez a van így, hogy a látogató kénytelen legyen a császár jelenlétében is állni. A beszélgetést min póleon kezdi, s a vendéget személyes körülményei, és érdeklődési köre felől kérdezi. Bármiről bizonyságát, adja rendkívüli eszének Olyan valaki benyomását kelti, aki tudatában van annak, y nem egyszerűen egy a többiek közül, hanem született uralkodó, vagyis: maga a császár. Napól inden látogatójával ezt, császári mivoltának tényét küldi üzenetként Európába.”

Kevésbé fontos látogatóknál, ha olyanok jönnek, akiket barátként kezel a protokoll nem ennyir erev. Barátaival gyakran biliárdozik, a biliárd szobában tekeasztalt is felállítottak.

„Délután négy óra tájban Gourgaud szokás szerint parancsot ad a hat lovas hintó befogására, h ocsikázhassanak…Napóleon rendszerint azt parancsolja a kocsisoknak. A két Archambault fi véreknek, hogy a legnagyobb sebességgel vágtassanak a domboldal rendkívül veszélyes kanyarul ataiban…. A sötétség beálltakor az angol őrség záróvonalát szorosabbra vonják Longwood körül, az emigrá húzódnak a házba. A gyertyafénnyel megvilágított társalgóban gyűlnek össze, a férfiak egyenru yek mélyen kivágott estélyi ruhában és sakkoznak, vagy kártyáznak, leginkább pikét vagy rever Napóleon javasolja, hogy a játék során nyert pénzt helyezzék egy alapba, s abból váltsák majd egy rabszolga szabadságát A vacsorát általában nyolc órakor szolgálják fel. Ez újabb alkalom a császári ceremóniára az an. A protokoll pontosan megegyezik a Tuileriák-belivel….Napóleon karját nyújtja a rangidős hölgyeknek, aki általában nem más, mint Albine de Montholon,11 minthogy a többiek nem Long woodban laknak. A vacsorát ezüsttálcák és sevres-i porcelánok sokasága között tálalják fel és Vacsora után az árnyék-udvar visszatér a társalgóba, hogy a lefekvésig hátralévő időt valahog e. „ A longwoodi esti szórakozások meglehetősen korlátozottak. A vacsora társaság kártyázni kezd,

r az egyik tábornok hitvesének zongora játékát vagy énekét hallgatják, amikor a császár kedve z dalait adja elő. Előfordul, hogy Napóleon monológjait hallgatják, amint pályafutása kiemelk dő eseményeit eleveníti fel. Ezekben újra vívja csatáit, leginkább az utolsót emlegeti, amit knem megnyert. Ez a waterlooi csata. „Micsoda regény az életem” jegyzi meg a császár. „De bármenyire álmos vagy unatkozik is valaki, Napóleon előtt senki sem hagyhatja el a társa lgót. A császár végül az órájára néz és megszólal: Hány óra is van? Ah mit számít az. Gyerünk, menjünk aludni. S ezzel visszavonul szobájába. Van úgy, hogy ott még valamelyik tiszttel felolvastat magának egy darabig. Amikor végre elalszik, Louis Marchand elfújj a a három gyertyából álló olvasó lámpást, meggyújtja az éjszakai fényt és ő is bebújik saját s marad fenn a szomszédos apró apró helyiségben, várva Napóleon hajnali csengetésére, amely j i, hogy új nap kezdődik Longwood életében… Korzikán született, 16 évesen lett tüzérhadnagy. A forradalom alatt Toulon ostromában tűnt ki s tábornok lett, majd 1795-ben leverte a monarchisták felkelését. Sikeres olasz és egyipt omi hadjáratát kihasználva 1799-ben visszatért Franciaországba, ahol államcsínnyel megdöntött irektóriumot, s első konzul lett. Hatalmának megszilárdítása után 1802-ben először örökös kon ta magát, majd 1804. május 18-án császár lett. A koronázásra 1804. december 2-án került sor, Pius pápa jelenlétében. Egész uralmát a francia-angol hatalmi vetélkedés befolyásolta, a hege megszerzését szolgálták háborúi is, amelyek során Európa nagy részét leigázta. Oroszországga em bírt, hadserege csaknem elpusztult, majd 1813-ban a lipcsei `népek csatájá`-ban sorsdön tő vereséget szenvedett. Ekkor lemondott a trónról, Elba szigetére száműzték. Innen 1815-ben szatért, s ún. `száznapos uralma` alatt ismét megszerezte a hatalmat. 1815. június 18-án azo nban a szövetségesek a waterloo-i csatában döntő vereséget mértek rá, s ezután immár végleges kezett Szent Ilona szigetére, ahol hat év múlva gyomorrákban meghalt. A modern kor egyik legnagyobb hadvezére és politikusa volt. Megszilárdította a tőkés társadalmi rendet, létreho a polgári igazságszolgáltatás rendszerét, rendezte az állam és az egyház viszonyát. Egész má yott maga után, mint amilyen az ő előtte volt. Életművének jelentős része fennmaradt, és tová földrész későbbi történelme során. Egy New York-i kórházban megkezdték egy elkülönített, nemrégiben Nyugat-Afrikában járt férfi , akinél a halálos kórra jellemző tüneteket észleltek. A repülőtereken megszűrik az érintett beutazókat.

Az amerikai kormány több megelőző intézkedést léptetett életbe a légi- és tengeri kikötőkben adályozására, hogy az ebolajárvány elérje az Egyesült Államok területét – közölte hétfőn Wash rnest, a Fehér Ház szóvivője.

Az Egyesült Államokba tartó utasokat a repülőgépekre való felszállás előtt, majd a leszállás ik. Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) szakértői kiképzést tartottak a vám- és határőrség einek a tünetek felismeréséről. A fertőzötteket egészségügyi szakember juttatja el a kikötőkb eken kialakított elkülönítő helyiségekbe.

Az Egyesült Államokban több közszereplő – közöttük a politikailag is aktív Donald Trump ingat gette, hogy állítsák le a légi járatokat az összes ebola sújtotta országból. Earnest közölte, ormánynak nincsenek erre vonatkozó tervei, ugyanakkor fokozott egészségügyi vizsgálatnak vet ettek alá több, Nyugat-Afrikából érkezett utast, köztük a Washingtonban zajló afrikai-amerika súcstalálkozó néhány részvevőjét. Korábban sosem kezeltek ebolás beteget az USA-ban

A mostani, gyorsan terjedő, eddig csaknem 900 halálesettel járó járvány Guinea, Libéria és Si a Leone területén szedte a legtöbb áldozatát.

Kedden megkezdték a második, ebolával fertőzött amerikai segélymunkás, az 59 éves Nancy Write misszionárius Atlantába szállítását a járvány sújtotta Libériából. Kollégáját, a 33 éves Ken szombat óta a georgiai főváros Emory Egyetemi Kórházában kezelik.

Brantly és Writebol előtt feltehetően még sosem kezeltek ebolás beteget az Egyesült Államokba . A híradások szerint mindkettőjük állapota javult, miután egy eddig csak majmokon tesztelt, ZMapp elnevezésű gyógyszerrel kezdték el kezelni őket. A gyógyszert a Mapp Biopharmaceutica l nevű biotechnológiai cég fejlesztette ki.

Közben egy New York-i kórházban megkezdték egy elkülönített, nemrégiben Nyugat-Afrikában járt zsgálatát, akinél a betegségre jellemző magas lázat, illetve gyomor- és bélrendszeri tüneteke ltek. A CNN szerint a páciens leleteiből valószínűleg csak kedden fog kiderülni, hogy valóban ebolavírus fertőzte-e meg.

Visszatér a botkormányhoz Vilmos brit herceg: szeptembertől öt hónapos képzésen vesz részt, h civil mentőhelikopteres képesítést szerezzen.

Vilmos herceg nemrég a brit légierőnél teljesített szolgálatot egy mentőhelikopter pilótájaké n Walesben állomásozott.

Ha leteszi a vizsgát, a trónörököst a Kelet-Angliai Légimentő-szolgálat szerződteti. A cambri repülőtéren lévő helikopterbázis nincs messze a hercegi család norfolki birtokától.

A légierő pilótájaként Vilmos herceg gyakran vezetett helikopteres mentőakciókat, amikor péld ajótöröttek vagy hegymászók segítségére siettek. Alastair Wilson, a légvédelmi ambulancia vezető orvosa szerint civil területen elsősorban balesetek súlyos sérültjeinek ellátása a feladatuk.

Az idei nyár valójában melegebb a sokéves átlagnál, de csak mert igazi lehűlés nem volt közbe szont igazi hőség sem, a legmelegebb egy júniusi kánikulai nap volt eddig. Az elmúlt 110 évb en csak kétszer volt ilyen csapadékos idő, és a folytatásban is ugyanilyen furcsa nyarunk lesz. Hogy mi ennek az oka, azt két meteorológus magyarázta el az MTI-nek.

Az elmúlt több mint 110 évben mostanáig mindössze kétszer volt ilyen csapadékos, de ugyanakko meleg a július – közölte a Kovács Tamás, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlat e csütörtökön. Szinte minden nyáron előfordul, hogy néhány napig akár többször is vannak zápo ros időszakok, az viszont szokatlan, hogy ez – mint most – az időjárási helyzet gyakorlatila g szinte egész nyáron fennmarad – tette hozzá kollégája, Bonta Imre.

A meteorológusok elmagyarázták, hogy a mostani időjárási helyzetet az okozza, hogy Közép-Euró lett már hetek óta meleg, nagy nedvességtartalmú és labilis rétegződésű levegő helyezkedik el n a talaj közelében "sekély ciklonális mező" határozza meg az időjárást. Emiatt kedvezőek a f záporok, zivatarok kialakulásához nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában, valamint a kán-félszigeten is.

Kovács Tamás elmondta, hogy az elmúlt években már-már megszokhattuk a gyakran visszatérő, szá yári hőhullámokat, "idén azonban más arcát mutatja a nyár". A túlnyomóan fülledt idő miatt az eket "igen melegnek érezzük", és egyelőre kissé melegebb is az évszak a sokéves átlagnál. Ugy or az OMSZ a legmagasabb hőmérsékletet, 36,5 Celsius-fokot még június elején mérte, azóta nem lt ennél melegebb Magyarországon. Ha a nyár hátralévő részében nem jön újabb kánikula, 1997 ó a legalacsonyabb nyári maximumérték – tette hozzá. Fotó: MTI / Lakatos Péter

Júliusban sok helyen voltak ismétlődő felhőszakadások, a havi mennyiség néhol a 150-200 milli t is elérte. Az OMSZ előzetes adatai alapján a júliusi országos csapadékösszeg 113 milliméter lt, amely a sokéves átlag csaknem kétszerese, és 1901 óta a hatodik legmagasabb érték. Ország területi átlagban, magas havi középhőmérséklet mellett hasonlóan sok csapadék hullott ugyan 1999 júliusában is, ám az évszázados adatsorokban nincs rá korábbi példa – jegyezte meg Ková hozzátéve: az esős nyári hónapok általában alacsonyabb hőmérsékletűek szoktak lenni.

A fülledt, felhőszakadásokkal tarkított idő folytatódott augusztus első napjaiban is. Az OMSZ a csapadékos idő júliusi kezdete óta szerda estig területi átlagban 139 milliméter csapadékot gisztrált. Ez a megszokott értéknek csaknem a duplája. Az elmúlt napokban a nyugati és az ész kkeleti országrészt leszámítva több helyről is jelentettek felhőszakadást. Budapesten például tus 3-án 43 milliméternyi, szerdán pedig csaknem 76 milliméternyi csapadék esett. Így az aug usztus első hat napja alatt már több mint két és félszer annyi eső hullott, mint a fővárosi t havi normál mennyiség, ami 49 milliméter – ismertette a szakértő, hozzátéve: néhol még ennél

bb eső volt, a Békés megyei Pankotán például szerda este pár óra alatt esett le 116 milliméte csapadék.

Bonta Imre elmondta, hogy a viszonylag sok felhő és csapadék miatt ezen a nyáron – leszámítva a júniusi elejei kánikulai periódust – csak néhány napig volt igazi hőség. Emiatt nem születe nyi melegrekord, mint például tavaly nyáron. Ugyanakkor – más évekkel szemben – ezen a nyáron dig markáns hidegfrontok sem érték el térségünket, így csak néhány nap hozott az átlagnál hűv a júniusi és a júliusi középhőmérséklet is az átlag felett alakult – tette hozzá.

A következő napokban is változik majd az időjárás: a hétvégén sok lesz a napsütés, és már csa , zivatar. Több fokkal melegszik az idő, a hőmérséklet csúcsértéke többfelé eléri vagy meg is majd a 30 fokot. Jövő keddtől viszont fokozatos lehűlés kezdődik, főként a hét elején ismét t sapadék – tájékoztatott az OMSZ előrejelzési főosztályának vezetője.

Húsz éven belül az EU országaiban a jelenlegi munkahelyek felét igen nagy eséllyel automatizá ják. Vagyis nem lesz szükség a különböző szektorokban humán munkaerőre, az emberek helyett ro , gépek, szoftverek végzik majd el a munkát. Nyakunkon egy hatalmas munkanélküliségi hullám, ehet aggódni, és nekiállni munkát keresni? Vagy jöhet a géprombolás új korszaka? A drámainak zet ugyanakkor egyben lehetőség is, új feladatok is adódnak, amelyeket akár azok az embere k végeznek majd el, akiket más munkakörből robotok túrnak ki. Nem mindegy azonban, hogy az egyes országok honnan indulnak. Magyarország, nem meglepő módon, nincs az élvonalban.

"A robotok elveszik majd a munkánkat", "Téged majd egy robottal fognak helyettesíteni? ", "Készülj fel, a robotok ellopják a munkádat", "Veszélyben van az állásod a robotok munkája att?" – ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel ijesztgetik az embereket azok a cikkek, am elyek a robotok terjedéséről szólnak. Ha nem is ennyire drámai a helyzet, nem is holnap ke rülnek tömegek az utcára az őket kiváltó robotok, automata rendszerek miatt, a változás mégis hatatlan, és egyre több ember találja magát szembe.

Nyomdászként, netalán jogászként, ingatlan- vagy utazási ügynökként dolgozik? Akkor elképzelh hamarosan búcsút mondhat a munkájának. Egyre több kutatás szól ugyanis arról, hogy több száz a nem milliárd munkahely válik feleslegessé a következő évtizedekben, mivel az egyre magasab b fokú automatizáció, gépesítés következtében nem lesz szükség emberekre bizonyos munkakörökb Ray, a robot

A düsseldorfi repülőtéren nemsokára egy robotgondnok parkolja és hozza vissza az utasok autói , és csak a minimálbér fele az órabére. A robotgondnok lényegében egy okos targonca , amelyet arra programoztak, hogy időt és helyet takarítson meg a parkolóban. Ezzel a megoldással 40 -60 százalékkal több autó fér el a parkolóban, így jó megoldás lenne a nagyvárosok parkolóiba

A mesterséges intelligencia, a számítógépek egyre nagyobb teljesítménye párosulva a folyamato növekvő adat és információhalmazzal azt eredményezi, hogy az emberi elme számára kezelhetetl komplikált munkatömegek keletkeznek, melyek kezeléséhez, kibogozásához már egyre inkább az i lligens gépek segítségét vesszük igénybe. Melyek elképesztő hatékonysággal dolgoznak, sok ese adott humán erőforrásra már csak közvetítőként van szükség (interpretálja az eredményt). Olcsóbb lesz a hitel, ha gép végzi a hitelbírálatot

A University of Oxford tavaly szeptemberi kutatása azt mutatja, hogy az Egyesült Állam okban legalább 702 foglalkozási kört fog érinteni a technológia fejlődése, az egyre nagyobb f kú automatizáltság. A kutatás részeként arra keresték a választ, hogy mely foglalkozásokat tu venni a számítógépek, hol lehetne automatizálni. A kutatók azt találták, hogy az amerikaiak 4 zázalékát foglalkoztató munkakörökben érdemben fennáll a veszélye annak, hogy a gépek elveszi berek kenyerét (nem minden foglalkozásnál ugyanakkora mértékben azonban). Ez pedig már igen hamar, a következő tíz-húsz évben megtörténhet. Az automatizálás ráadásul paradox módon olcsó szi a többi ember életét: a tapasztalatok azt mutatják, hogy például egy hitelbírálat esetén kalmazott algoritmus alacsonyabb kamatot hoz, vagyis olcsóbbá válik a kölcsön az azt felve vőnek. Vagy például a robotok osztják ki az ebédet a kórházakban, idősotthonokban – ilyen már kórházban is működik –, illetve a sofőröket, taxisokat felválthatják a magukat vezető autók,

Fotó: Bruegel

A fenti ábra azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban az egyes foglalkozási körökben mekkora az esélye annak, hogy a munkánk a komputerizáció "áldozatává" válik. Amint látszik, a a mene nt, pénzügyi, üzleti, oktatási, mérnöki, tudományos, művészeti, egészségügyi és médiát érintő kockázata annak az előrejelzés szerint, hogy a számítógépek, szoftverek helyettesíteni fogjá umán munkaerőt. Ugyanakkor a szolgáltatások, sales, termelési, illetve az irodai és egyéb adm nisztrációs állások jelentős része már a komolyan veszélyeztetett kategóriába esik (a grafiko oldala, az amerikai munkaerő 47 százaléka). Sok magyar munkahelyet vehetnek át robotok

Az oxfordi kutatást a brüsszeli Bruegel kutatóintézet egyik szakértője, Jeremy Bowles továbbg ette, és az Európai Unióra (EU) vonatkoztatva is elvégezte a számításokat. E szerint az uniós nkavállalók 40-60 százalékát – országtól függően – érintheti komolyan az automatizáció. A hvg is mennyire komoly a helyzet, Bowles úgy válaszolt, hogy szerinte az a legfontosabb pont, hogy a technológia átalakítja a munkaerőpiacokat, és nem megsemmisíti azokat. Az ő elem szerinte nem úgy kell értelmezni, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját: a techno lógiai fejlődések az emberi történelem során mindig is teremtettek annyi munkát, amennyi a fe lődés miatt eltűnt, e folyamat alatt "újraosztották" a munkaerőt. Ennek megvalósulása akkor l nagyobb, amikor a technológiát elfogadják (és nem feltalálják) az adott országban Bowles sze int. A Bruegel kutatója úgy véli, hogy az adaptáció különbözőképpen fog lezajlani az uniós or attól függően, hogy mekkora költséggel jár a komputerizáció.

Arra a kérdésre, hogy mely országokat érintheti majd ez a változás a legnagyobb mértékben, és an lehet ezekre a változásokra reagálni, Bowles elmondta, hogy leginkább a dél-, illetve k elet-európai tagállamok – így Magyarország – munkaerőpiacait fogja érinteni a technológiai fe ivel – az oxfordi kutatók modelljét alapul véve –, itt nagyobb arányban foglalkoztatnak kevés fizetett, alacsonyabb képzettségű munkavállalókat (ezt a gondolatmenetet a világ egyik legga zdagabb embere, Bill Gates is osztja). Magyarországon a jelenlegi munkahelyek 55 s zázaléka komolyan kitett az automatizáció hatásainak.

A zölddel színezett országokat kevésbé érintheti majd az automatizáció – ezek az EU gazdagabb ai –, míg a sárga, narancssárga és piros színnel jelölteket már annál inkább (Románia a végpo al).

Fotó: Bruegel Az oktatás kulcsszerepe Bowles elmondása szerint a politikát érintő javaslatokat tekintve az oktatás szerepe kieme lkedik: például több időt lehetne szánni a tananyagban a számítógépes szoftverek, IT-technoló játításának, vagy hogy megtanítsák a fiatalokat kódolni. Ha pedig tényleg az alacsonyabb képz fizetett munkavállalókat sújtják majd jobban a változások, akkor az a társadalmi egyenlőtlens t súlyosbíthatja, erre pedig válaszokat kell megfogalmazni. A Bruegel kutatója szerint u tóbbiakhoz kapcsolódóan a szabályozói környezetnek lehet nagy hatása: ha egy sokakat negatíva ntő technológiai újítást, innovációt vezetnének be, akkor a szabályozó, az állam megnehezíthe utását a munkaerőpiacra. Ha mégis bejutnak ezek az innovációk a munkaerőpiacra, akkor pedig e y újfajta újraelosztási mechanizmust kellene bevezetni Bowles szerint. Ezen előrejelzések jelentős része ugyanakkor csak feltételezésen alapul – tette hozzá a szakértő.

A kutató ugyanakkor hozzátette, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a térképen ábrázolt arányban a a technológiai fejlődés veszélyeztetni a munkahelyeket, mivel sok múlik azon, hogy az eg yes államok mikor és milyen szinten alkalmazkodnak a technológiai változásokhoz. Mindebben szerepet játszik a technológia ára, annak finanszírozásával kapcsolatos feltételek és a szab környezet is.

A Bruegel kutatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődés folyamatosan hatáss al van a munkánkra, a munkaerőpiacokra, így önhatalmúlag nem lehet megmondani, hogy mikor kezdődik ez a folyamat és mikor ér véget. Az oxfordi kutatók két évtizeddel számolnak, amíg a novációk beszivárognak a munkaerőpiacra, és ez Bowles szerint is ésszerűnek hangzik.

Pont hogy nem az alacsony képzettséget igénylő munkák tűnnek el

Az AP újságírói azonban a Bruegel kutatásával épp ellentétes irányokat látnak. Az újságírók t mélyreható elemzést végeztek, és arra jutottak, hogy az utóbbi években pont hogy nem az alacs nyabb képzettségű és bérezésű munkák tűntek el, hanem leginkább a középosztály tipikus munkak ették át a számítógépek, számítógépes programok. A radiológusok szakértelménél, hogy mennyire testi elváltozásokat, például már jelentős mértékben jobban működnek a mintákat felismerő szo

Az alábbi TEDx videóban Federico Pistono közösségi vállalkozó, blogger arról beszél, hogy a r k elveszik majd az emberek munkáját, de ez rendben van, mivel a legtöbb munka nem tölti el elégedettséggel az embereket, így viszont marad időnk, energiánk új munkákat (ki)találni. ez ugyanakkor komoly tervezésre, és egy új gazdasági-politikai rendszer megalkotására van szü ség, fel kell rúgni az eddigi társadalmi, gazdasági beidegződéseket is. A blogger szerint a technológiai fejlődést fel kell használni a munkanélküliség csökkentésére.

Richard Susskin futurológus szerint emellett még tovább fog fokozódni a specializáció, és biz nyos, már eddig is igen specifikus területeket automatizálni fognak, ám a nagyobb szakérte lmet, szaktudást, kreativitást, tapasztalatot igénylő területeken megmaradhat az emberi je lenlét. Erre egy jó példa: öt éven belül kifejleszthetnek egy olyan műszert, mely képes lesz betegség meghatározására, méghozzá a doktor jelenléte nélkül. A doktorra ugyanakkor szükség l ig azért, hogy meghozzon bizonyos döntéseket, vagy a nem várt problémákra reagáljon, még ha e robot is fogja megoperálni a betegeket. Mégse aggódjanak az emberek

És hogy mi lesz mindazon emberekkel, akik a változások miatt elveszítik munkájukat? Elképzel hető, hogy az évek múlásával ez a kérdés okafogyottá válik, mivel bárhogy is történjen – vagy bban, vagy a magasabban képzett munkaerőre, de egyesek szerint mindkettőre lesz kevésbé igén y –, a folyamatosan változó munkaerőpiacok az új munkaterületeken megjelenő új munkahelyekkel lszívhatják az innováció miatt felszabaduló humán munkaerőt. Vagyis: eltűnnek feladatok, amel et robotok vesznek át, de létre is jönnek új feladatok, amelyeket emberek látnak el. Az pe rsze nem biztos, hogy azok, akik elveszítik a munkahelyüket, azok alkalmasak lesznek ellátni az új feladatot – lehet, hogy helyettük olyasvalakit bíznak meg az új munkakörrel, a i munka nélkül volt, és alatta tanult. Az előrejelzések pusztán csak arra vonatkoznak, hogy a jelenlegi munkahelyek mekkora részét válthatja fel a technológiai fejlődés, a következő 20 yait nehéz megjósolni.

A szerteágazó eredményre jutó kutatásokat, előrejelzéseket látva egyvalami elmondható: az aut záció és technológiai fejlődés rendesen megbolygatja majd a világ vélhetően összes országának , a pontos hatásokat egyelőre azonban nem lehet látni. Az egyértelműnek tűnik, hogy ha az áll mok polgáraik képzésébe fektetnek, illetve az emberek is így tesznek, és egyre specializáltab munkák irányába mozdulnak el, figyelembe véve a technológiai változásokat, akkor könnyebben lhető lesz az átmenet. Ha pedig kész tervekkel, szociális programokkal is készülnek a váltás atív hatásainak kivédésére, akkor elkerülhetővé is válhatnak a nagyobb társadalmi forrongások Az értelmiség talán még megmentheti az országot – Németh Kristóf színészből avanzsált a budap azgatójává, aki küldetésének tekinti, hogy egy magánszínház élén kardoskodva hozza újra össze mát. Németh szerint az állam felé megfelelés és bókkompetencia a rendszerváltás óta kísért, h piaci versenyre van szükség, hiszen csak a függetlenséggel érhető el, hogy egy színház cirku helyett valós társadalmi tükörként működhessen.

hvg.hu: A Játékszínből az önnek munkát adó egykori Budapesti Kamaraszínházat is érintő 2011-e kus forrásmegvonásnak, majd a két intézmény összeolvadásának köszönhetően lett az ország egyi a. Mennyiben szüli lépéskényszer a privatizációs folyamatokat?

Németh Kristóf: A Kamaraszínház esetéig nem volt rá példa, hogy állami teátrum végleg lehúzza minisztériumi forrásmegvonás valami olyan dolgot idézett elő, amire nem volt forgatókönyv, a iről úgy hittük, hogy egyszerűen nem lehetséges. Az ember naiv. Az egész kicsit olyan volt, mint egy családtag elvesztése: amíg az ember nem éli át, úgy gondolja, hogy mindenki mással e ordulhat, csak vele nem.

Fotó: Stiller Ákos

2011-ben minket mint színészeket, a társulat tagjait derült égből ért az információ, illetve mtitkári levél, hogy hoppá, jövőre nincs támogatás, költségvetés. Az akkori Nemzeti Erőforrás arról tájékoztatta a társulatot, hogy ezzel a húzással szeretne pontot tenni egy két évtized vita végére.

Míg a máig kiemelt állami intézmény státuszban lévő Operaház, az Erkel Színház vagy a Nemzeti anul működött, a szocialista és fideszes kormányzat alatt is egyaránt ment a passzolgatás azz l kapcsolatban, az államhoz vagy a fővároshoz kerüljenek a sokáig minisztériumi fenntartású k zínházak, mint amilyen a Játékszín és a Kamaraszínház is volt. Az állam átadta volna a főváro főváros csak akkor venné át, ha kap hozzá pénzt is, vagy csak az ingatlant venné át, benne mű al. Valamiért három éve jött el a pont, hogy döntenünk kellett: megszűnünk, vagy az országban g példátlan módon kiszakadunk az eltartásra és felügyeletre épülő rendszerből, és megpróbálun ni a a piacon.

hvg.hu: Kizárólag súlyosan veszteséges színházakról mond le az állam, vagy elképzelhető, hogy futó intézménytől pusztán a művészi hozzáállás miatt vonjanak el összegeket?

N. K.: Arra, hogy mi módon működik a kultúrpolitika, én is csak keresem a válaszokat. Annyi bizonyos, azzal, hogy mi megvettük a Játékszínt üzemeltető céget, hatalmas súlyt akasztottunk az állam válláról: nem kellett foglalkoznia a felgyülemlett adóssággal, fizetni a megmaradt mbereket, vagy begyűjteni a rezsitartozást. A Játékszín és a Kamaraszínház egykori támogatása el félmilliárd forint volt, így még azzal együtt is, hogy mi 13 hónappal az indulás után hozz ttunk a Játékszín állami támogatásának mintegy negyven százalékát kitevő 63,4 millió forintho állam több mint 700 millió forintot spórolt az elmúlt 2,5 évben. Miközben magánszínházként a vezetésnél lényegesen több embert foglalkoztatunk és nagyobb kihasználtsággal működünk. Ezér z államnak a magánszínház: kisebb befektetés, nagyobb siker.

hvg.hu: A gazdasági kontroll megszűnése elhozhatja a tényleges függetlenséget. Mennyiben érde es kockázati tényezőként kezelni a színházat?

N. K.: Sokan mondják, hogy a hőskornak vége, és a színházi szakmának ma feleakkora jelentőség cs, mint akár csak 30-40 évvel ezelőtt. Pedig szerintem ma korántsem kisebb a színház társada mi súlya, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy bármilyen rezsim is legyen hatalmon, valahogy sosem tud közömbös maradni a teátrumokkal kapcsolatban.

Fotó: Stiller Ákos Egy-egy extrém példától eltekintve a színházak tele vannak: számszerűleg nyilván jóval kevese nnek el egy darabra, mint ahányan megnézik az aktuális televíziós sikersorozatot, én mégis az gondolom, egy olyan meghatározó értelmiségi réteg jár színházba, amelynek tagjai jóval nyito ak, műveltebbek az átlagnál. Ezáltal véleményformálók és talán szócsövek is. hvg.hu: Minek lehet fóruma egy teátrum?

N. K.: Én úgy hiszem, a színháznak két fő típusa van, ezeket pedig fontos, hogy tudjuk szepar an kezelni. Az egyik a művészeti, mely az elhivatottságra épít, így tart tükröt a világnak: m ehetne a lényege a színháznak, mint a szembesítés, amelybe bele kell férnie az önmagunk, a sz mszéd és az ország vezetőinek kritikájának is. Az ember gondolkodásra késztető történeteket s zínpadra állítani, az ilyenek pedig a konfliktusról szólnak. Akkor van dráma, ha van dialógus és van konfliktus. Konfliktust pedig csak három dolog eredményezhet: szex, hatalom va gy lóvé. Nincs más a világon, amiből balhé lehetne. Ha így tekintünk a színházra, a jó színhá alomkritikus és mindig éles dolgokat fogalmaz meg.

Fotó: Stiller Ákos Viszont emellett van egy másik színháztípus, amelyről a sznobizmus gyakran hajlamos elfele dkezni. Ez a közönségbarát, szórakoztató színház, a nagybetűs, könnyedén mulattató, telt háza ll, mely – ha jól csinálják – a napi gondokat, a munkahelyi stresszt, sőt, még a társadalmi f tségeket is képes jegelni ideig-óráig. Az, hogy a két típus közül az állam éppen melyiket és inten támogatja, már tényleg csak az aktuális kultúrpolitikától függ.

hvg.hu: Tényleg ennyire borzalmas az állami függés?

N. K.: Az én generációm a létező szocializmus igazi diktatúráját nem élte meg. Oké, én is vol szem, hogy volt valutakeret, de ezeken kívül vajmi keveset érzékeltem abból, hogy gyakorla tilag egy megszállt országban éltem. Mégis azt érzem, hogy szinte genetikusan bennem, sőt még a nálam fiatalabbakban is benne van az a szabadulásvágy, amely arra sarkallja az ember t, hogy próbáljon nem függeni senkitől. Szeretnénk felnőtt módjára önálló döntéseket hozni, a ndó vagyok vállalni a felelősséget. Az persze abszurdum, hogy a teljes magyar színház magánké kerüljön, nagyon fontos a kulturális mecenatúra és hiszem, hogy az állam is lehet jó mecénás egfontosabb, hogy a függetlenségét minden intézmény meg tudja őrizni, attól függetlenül, hogy vagy sem. Ezzel kapcsolatban viszont rengeteg rossz példát látni, főként azoktól, akik az évt zedek alatt hozzászoktak az állami csecs kényelméhez, most prüszkölnek mindenre, ahol anyagi felelősséget is kellene vállalni. hvg.hu: Magánszínház-szövetség megalkotásán ügyködik. Miért szállnak harcba?

N. K.: Olyan, nem állami fenntartású színházak vezetőivel ültem le tárgyalni, amelyek valós p szereplők, úgy mint a Karinthy-, a Centrál színház, a Rózsavölgyi Szalon vagy az Átrium. Az u években kiderült, hogy a privatizációnak igenis van jövője a színházon belül: úgy is mondhat y e téren itt az ideje bepótolnunk a rendszerváltást. Az ÁFÉSZ-ok a szocializmussal eltűntek, a filmrendszer felborult, vége a fodrász KTSZ-ek korának, már szinte csak a színház működik u nolyan elvek szerint, mintha 1973-ban lennénk, míg más volt szocialista országokban ez már rég kikopott.

hvg.hu: Képes lesz ez a szövetség szükség esetén nyomást gyakorolni a kultúrpolitika képvisel

N. K.: A kezdeményezés lényege, hogy végre ne konkurenciaként, hanem partnerként kezeljük egy t, vegyük észre, hogy valahogy mindenki tud segíteni a másiknak, együtt pedig hatásosabban t udunk fellépni a mindannyiunkat érintő problémákkal szemben a nézők parkolási szokásaitól kez inanszírozási megszorításokig.

Fotó: Stiller Ákos Mindannyian másban vagyunk erősek, van, aki remek külföldi kapcsolatokkal bír, akad, aki o tthon van a nagyszínpados produkcióban, más pedig kiváló vidéki fellépéseket tud szervezni. N on fontos, hogy végre legyen átjárás teátrum és teátrum között, úgy a színészgárda, mint a kö lgokat lehet így összehozni, amelyekre egyenként képtelenek lennénk. A szövetségre azért van , mert nagyon nem mindegy, hogy egy magánszínház kiáll azzal, hogy az én 20 ezer nézőm, vagy eláll a szövetség azzal, hogy a mi 500 ezer nézőnk. hvg.hu: Milyen reakciók érkeztek eddig az állami szférából?

N. K.: Eleinte nagy volt a hallgatás. Annak viszont végtelenül örülök, hogy a legkomolyabban vehető állami színházigazgatók fejezik elismerésüket azzal kapcsolatban, hogy nekünk sikerül összekalapálni. A szemlélet- és érdekbéli ellentétek ellenére, úgy érzem, ez egy nagyon belt összetartó szakma. Annak pedig, ha valaki jól csinál valamit a pesti valóságban, gyorsabban híre megy, mint annak, hogy rosszul működnek a dolgok. 57 éves korában, a veszrpémi kórházban hunyt el Bajor Imre. Néhány nappal ezelőtt vitték be a prémi intézménybe. Pályatársait megrendítette a halálhír; őszinte, vicces, jó embernek, aláza k írták le Bajor Imrét.

Mindenkit lesújtott Bajor Imre halálhíre. A pályatársak megrendülten emlékeztek az 57 éves ko , a veszprémi kórházban elhunyt színészre. A Blikk Dr. Vargha Zoltánra hivatkozva azt írta, a agydaganattal küzdő színészt néhány napja vitték be a kórházba, mert már túl sok víz volt a

Farkasházy Tivadar azt mondta, "sohasem játszott hőst, de mégis hős volt. Amilyen optimizm ussal a betegségét végigcsinálta, az maga a csoda volt. A kedvezőnek látszó álhírek is mind a szivárogtak ki ." Fotó: Facebook / Dolák-Saly Róbert

Ihos József rettenetesen megdöbbent Bajor halálhírén, mert reménykedett benne, hogy végül meg a betegséggel.

Ónodi György, a Heti Hetes rendezője szerint Bajor "borzasztó jó és őszinte ember volt, ami n m mindig jött be neki, de ő így élt, és ez így volt jó. Rettentően fog hiányozni" – mondta.

Oszvald Marika úgy fogalmazott, pályatársa "hatalmas alázattal és precízen dolgozott". Még be egen is elérte, hogy vastapssal ünnepelje őt a közönség – idézte fel.

Csonka András a Hír24-nek így jellemezte Bajort: "Bármiből képes volt viccet faragni, ugyana kkor nagyon érzékeny ember volt. Fontos volt neki, hogy szeressék, személyiségének fontos rés e volt a dicséretre éhség, a taps szeretete. Művészember volt, de alázatos. Színpadra lépés e ndig nagyon izgult és szorongott, már a belépés előtt tíz perccel a helyén volt." Heilig Gábor arra emlékezett vissza, hogy gombfoci-vb idején közös meccset terveztek Bajor Imrével, de arra valahogy sose került sor. Helyette a meccsek utáni banketten érezték jól m agukat: együtt ettek-ittak, beszélgettek.

Kern Andrásnak Verebes István mutatta be Bajort. "Nem vagyok egy nagy nevetgélős, életembe n sosem voltam, de bizonyos embereken nagyon tudtam röhögni, és ő közéjük tartozott. Szédület morú fiú volt. (...) Édes, jószívű, helyes, szeretnivaló srác volt" – fogalmazott.

Horváth Ádám, a Szomszédok rendezője azt mondta az Színház.hu-nak: mikor színpadon látta Bajo Hyppolitban, akkor határozta el, hogy ír neki egy szerepet a teleregényben. Így született meg Oli úr. Amikor nem látszott, Bajor Imre inkább visszahúzódó ember volt, ezért is költözöt , társaságban azonban ragyogott.

Litkai Gergely, a Dumaszínház főszerkesztője sokat dolgozott együtt a Rádiókabaréban Bajor Im . Litkai szerint Bajor mindig támogatta a fiatal pályatársakat, előadta írásaikat. "A karrie remet kicsit neki is köszönhetem" – fogalmazott. Deutsch Tamás fideszes politikus a Facebook-oldalára írta ki, hogy "isten nyugosztalja Bajor Imrét", az Együtt-PM és az MSZP pedig részvétnyilvánító közleményt adott ki.

Dolák-Saly Róbert a Facebook-oldalán egy közös fotóval búcsúzott Bajor Imrétől. Annyit írt cs ! Nyugodj békében!"

„A Híradó gyakorlata szerint, művészek esetében a Kossuth-díj az a „választóvonal”, amely ese halálhír feltétlenül bekerül az összeállításba” – ezzel indokolták csütörtökön a Médiaszolgál ap sajtóirodájától azt, miért maradt ki a köztévé szerda esti Híradójából Bajor Imre halálhír gjegyezték ugyanakkor, hogy a közrádió hírműsoraiban bemondták a gyászhírt, amit az MTI ugyan közölt. Emellett az MTI ide kapcsolódó híreit bemásolták a Híradó.hu-ra is – derül ki a tájék

Bajor Imre szerdán, 9 óra 45-kor hunyt el, 58 évesen. A színművész daganatos betegségben szen edett. Annak idején a Magyar Televízió Szomszédok című sorozatából lett igazán ismert, Oli úr rász szerepében. Bohózatokban, kabarékban is játszott a televízióban, szerepet vállalt tévéfi , játékfilmekben, jónéhány színpadi darabban. Az elmúlt években az RTL Klubon, majd az RTL II futó talkshow-ban, a Heti Hetesben láthatták a nézők. Megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend eresztjét, majd később tisztikeresztjét, többször kitüntették a rádióban nívódíjjal, 1999-ban is kapott. Fotó: MTI / Beliczay László

Bajor Imre halálhíre a Magyar Televízió szerda esti Híradójából és a Hír Tv hírműsoraiból is es vélemények szerint mindkét szerkesztőség hírműsorai elfogultak, sőt, van, aki egyenesen ko propagandáról beszél, bár mind az MTVA, mind a HírTV folyamatosan azt állítja, hogy kiegyensú zott híradókat gyártanak. Ugyancsak vélemények szintjén terjed az, hogy Bajor Imre halálhíre nem kerülhetett be a közszolgálati híradóba, mert a művész rendszeresen kritizálta a kormány eti Hetesben.

MTVA: A Kossuth-díj a választóvonal

„Sajnálatos módon nagyon sok haláleset történik, mindről az esti 35 perces Híradó – érthető m beszámolni. A Híradó gyakorlata szerint, művészek esetében a Kossuth-díj az a „választóvonal” setben egy halálhír feltétlenül bekerül az összeállításba. Bajor Imre – noha több elismerésse melkedő munkásságát – nem volt Kossuth-díjas. A színművészről a közmédia – méltó helyen – a m b műsorában emlékezik meg, egy későbbi időpontban” – olvasható az MTVA sajtóirodájának szerda amelyben arra próbáltak választ adni, miért nem számoltak be a Híradóban az ismert színművész

A comment.com blog szerint az MTVA magyarázata azért sántít, mert más művészek halálhíre eset m alkalmazták a Kossuth-díjas mércét. Példaként említették Mohay Gábor, a Budapest Jazz Orche dobosa vagy Szőllősy-Csák Gergely humorista halálhírét.

Olaszországban, Bariban egy ausztrál pár a navigációs rendszer segítségével próbált tájékozód nban egy forgalomtól elzárt, ráadásul lépcsős utcába vezette őket. A táblát nem figyelték, íg ak a lépcsőn, a tűzoltóknak kellett elvinni a kocsit. Senki sem sérült meg. A nyelvtudás ma már elengedhetetlen a boldoguláshoz, és egy böngészőkiegészítő is segítséget z. Annak, aki angolul (vagy egyéb nyelven tanul), sokszor jelent gondot a szavak hely es kiejtése. Jó lenne, ha mindig velünk lenne valaki, aki segítene ebben. Egy ilyen valaki, azaz inkább valami a Pronuncations by Forvo nevű Firefox-kiegészítő, ame lyet innen telepíthetünk a böngészőnkhöz.

Nincs szükség a böngésző újraindítására, mivel a kiegészítő azonnal munkára kész. Ha egy ideg kijelölünk egy szót, majd a jobb egérgombra kattintunk, akkor a megjelenő helyi menüben alu l egy új opciót vehetünk észre, a Pronuncation by Forvót. Fotó: hvg.hu Ha erre kattintunk, egy kis késlekedés után már hallhatjuk is azt, hogyan kell helyesen mondani a kijelölt szót. Mindebben a Forvo adatbázisa segít, amelyben több millió, különböző zavait raktározza. Azt azért vegyük figyelembe, hogy a kiegészítő csak egyes szavakat értelmez, azaz mondatokka l, több szóból álló kifejezésekkel ne is kísérletezzünk.

Ha már megfújták a bringámat, legalább annyi szerencsém van, hogy az agyonkamerázott Kossuth i tárolóból vitték el – gondolta a gyanútlan tulajdonos, de hamar kiderült, hogy a Parlamente körbeölelő, frissen felújított tér csak látszólag van biztonságban a teleszórt térfigyelők m ezek egy része „vak”, a többinek olyan vacak a képe, hogy aligha kivehető a tolvaj, a maradé kal pedig az Országház őrsége csak az „objektumot” figyeli.

Ellopták egy fővárosi fiatal kerékpárját. Ez így eddig – sajnos – tucatsztori, csakhogy a bri udapest szívében, a Parlamentnél felállított biciklitárolóból tűnt el június 23-án. Így mégse lcsípni a tolvajt és előkeríteni a kerékpárt, hiszen a Kossuth teret számtalan kamera pásztáz ndolta a biciklitulaj, aki kérte, hogy ne írjuk le a nevét a cikkben.

„Először az Országház előtt sétáló, bordó sapkás-karszalagos rendőröktől kértem segítséget: e de ők csak széttárták a kezüket, és azt mondták, menjek be az V. kerületi kapitányságra” – me blémát okozott, hogy a bicikli azonosítóját fejből nem tudta megmondani, viszont beugrott ne ki, hogy másfél hónappal korábban igazoltatták őt, és meg kellett adnia a számot a rendőrségn közlekedési akció keretében ellenőrizték a kerékpárosokat, ebbe estem bele én is. Igazoltatta gfújattak velem egy szondát, majd leellenőrizték a bringa alvázszámát is. Mindezt rádión tett zóltak a központba, bediktálták a személyi igazolványom számát, valamint a kétkerekűm alvázsz kiderüljön, valóban enyém-e a bicaj” – magyarázta. Ezt lelkesen elmesélte a rendőrségen is, lentésben pontosan megadta az igazoltatás időpontját órára és percre, illetve a helyszínt is.

A Kossuth tér átadásán Fotó: Stiller Ákos

Az első meglepetés számára az volt, hogy kiderült: semmi nyoma nem maradt az ellenőrzésnek. „ or érdeklődtem pár nappal később, az volt a válasz, hogy a robotzsaru, amelyből az adatok ell nőrizték, semmit nem jegyez meg a lekérdezésekből” – mondta. (A robotzsaru a rendőrség integr teli és ügyfeldolgozó rendszere; a programnak 35 ezer rendőrségi felhasználója van – a szerk. rendőr hozzátette, ha szerencsém van, valahol esetleg mégis meglehetnek a biciklim adata i, csakhogy ehhez az ügy előadójának előbb kérvényt kell írnia, amiben rákérdez, kik voltak s an, majd egy újabbat, hogy mit akar tőlük megtudni.

Ezek átfutási ideje több hét, így körülbelül másfél hónap az, mire kiderül, hogy megvannak-e en valahol az igazoltatás adatai. Amennyiben igen, akkor sem egyszerű a helyzet, mer t – a rendőr elmondása szerint – ömlesztve, és még csak nem is időrendben tárolják, hogy mily zámokat ellenőriztek. Az már csak hab a tortán, hogy a kerületi kapitányság munkatársa kérte, bele azt is a feljelentésbe, hogy a Kossuth téren ácsorgó kollégáik nem intézkedtek, pedig ke lett volna. Szóval köpjem be a rendőröket a rendőröknek” – mesélte.

Megkérdeztük minderről az Országos Rendőr-főkapitányságot, ahol ezzel szemben azt közölték, h lán nem vezetnek nyilvántartást az ellenőrzött kerékpárok egyedi azonosítójeléről, mert erre i felhatalmazásuk. Viszont azzal egyetértettek, hogy a Kossuth téri rendőröknek lépniük kelle t volna valamit, mert ha nekik jelzik egy bűncselekmény elkövetését, akkor ezt jelezniük kel l a BRFK úgynevezett Tevékenység-irányítási Központjának ügyeletese felé, aki megadja, „milye kell végrehajtaniuk”. BikeSafe az ellopott biciklik megtalálására

Évente körülbelül 10 ezer kerékpárt tulajdonítanak el Magyarország területén, évről évre egyr rekűeket vagy azonnal szétszerelik és alkatrészként értékesítik vagy másik városba, esetleg k szik, ott adják el. A keresést az is nehezíti, hogy az elvitt bringáról gyakran a sértett se m rendelkezik megfelelő adatokkal, vagy fényképpel. Hogy ne legyen lehetetlen a lopások felderítése, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bevezette a BikeSafe elnevezésű rendszert. E olyan, országos lefedettséggel rendelkező adatbázis, amelybe regisztrálni lehet a kerékpárt, hogy alvázszám vagy egyéb ismertetőjegyek alapján könnyebben megtalálhatóak legyenek.

A hatékonyabb felderítésben reménykedő biciklitulaj viszont ennél is jobban meglepődött, amik az ügyében eljáró rendőr közölte vele, hogy a Kossuth téren és környékén felszerelt kamerák s eríteni a kétkerekűt. „Azt mondta, hogy hiába látom ott a rengeteg kamerát, azoknak egyik fel vak, vagyis kamukamera, tehát nem vesz semmit, a másik fele pedig annyira rossz minőségű felvételt készít, hogy azon senki nem felismerhető” – mondta. Még azt is elmesélte neki a ren hogy külföldi turisták is sokszor abban a hiszemben fordulnak hozzájuk, mint ő, de sajnos ezek a kamerák gyakorlatilag hasznavehetetlenek.

A rendőrségnél is rákérdeztünk a kollégájuk által elmondottakra, ők erre csak annyit közöltek ssuth tér felújítása során két hónappal ezelőtt négy rendőrségi kamerát helyeztek át, valamin zínt egészítettek ki, amelyek tesztüzemben működnek”. Még annyit tettek hozzá, hogy a Kossuth látható kamerák egy részét nem ők, hanem az Országgyűlési Őrség (OŐ) működteti. Az őrség csak az objektumot figyeli

Így megkerestük a parlamenti sajtóirodát is, ahol leszögezték: „a Kossuth Lajos tér közbizton az V. kerületi Rendőrkapitányság, valamint a Belváros-Lipótváros Közterület-felügyelet végzi" król pedig kiderült, hogy ezek kizárólag úgynevezett objektumvédelmi kamerák, a Kossuth Lajos tér azon részét figyelik, amelyet a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés keretében l az Országgyűlési Őrség üzemeltetésében lévő zárt láncú objektumvédelmi kamerarendszer, ezért hető össze egy kerületi térfigyelő kamerával”. Arra viszont van lehetőség, hogy a rendőrség k zeket a felvételeket. Amelyek kiváló minőségűek - jegyezte meg a hvg.hu-nak a cikk megjelenés követően Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke, hangsúlyozva, a teret látó kameráik mi Kamerák a Kossuth téren

Fotó: Fekete Norbert

Akkor már kíváncsiak voltunk arra is, vajon az egész Belvárosban hasonló-e a helyzet, vagyis előfordulhat-e, hogy hiába látunk minden sarkon kamerát, nem sokra megyünk vele, ha baj tör ténik. A BRFK kiadta a pontos adatokat: az V. kerületi közterületet pásztázó kamerák száma 38 k közül – a megkeresésünk időpontjában – éppen nem működött a Duna utca, a Március 15. tér, a , a Piarista köz, az Egyetem tér, a Szerb utca, illetve az Irányi és a Veres Pálné utca sarká lévő térfigyelő. Az aluljárókban szintén találhatóak kamerák – így az Astoriánál, a Deák Fer en, a Nyugati téren és a Ferenciek terén három is, ezeket azonban nem a kerületi kapitányság, hanem a BRFK üzemelteti. Egy névtelenséget kérve nyilatkozó rendőrségi forrásunk azt an, egy csomó olyan kamera van, aminek a gyakorlatban semmi or előfordul, hogy létrehozzák ugyan a térfigyelőrendszert, vagy nincs pénz a karbantartásra, így ha valamelyik kamera

állította, hasonló a helyzet az e haszna. Szerinte soksz de nincs elég ember, aki „figyelj elromlik, hát úgy is marad.

Az orvosok 13 százaléka szerint kifejezetten gyakori, hogy a mindennapi tevékenység során a betegek jogi szempontból támadóan, fenyegetőzően lépnek fel a szakemberekkel szemben. Gondolatok az orvos-beteg kapcsolatról

Az egészségügy válsága a világ számos országában érzékelhető. Eltekintve az egyes régiók aktu i, politikai irányvonalaitól, nem lehetséges-e, hogy az orvosokba vetett bizalom megre ndülését az eltérő adottságú környezetekben hasonló folyamatok lejátszódása okozza? Gondolato beteg kapcsolatról>>

A többség (71%) viszonylag ritkábban tapasztalja ezt a jelenséget, de csupán 16% nem találko zik egyáltalán ezzel – derül ki a Szinapszis Kft. kutatásából, amelyet a WEBBeteg egészségpor deményezett az orvos-betegjog témakörének vizsgálata céljából.

A jogi szempontból fenyegetőző fellépés valamivel gyakoribb a szakorvosok (17%) körében, mint a háziorvosok esetében (10%), és az életkor emelkedésével is jelentősen csökken azon orvosok a, akik ilyen jellegű tapasztalatokról számolnak be. (Míg az 1976 előtt végzett orvosok 26%-át soha nem érte atrocitás ebből a szempontból, addig egfiatalabb, 1995 után végzett korosztály mindössze 7%-a mondhatja el magáról ugyanezt.) Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Az orvosok 12%-a említette, hogy bántalmazta már őt fizikailag is betege, és összességében to közel 30%-uk hallott ilyen esetről saját környezetében. Elsősorban a férfiak, szakterület al pedig a szakorvosok körében jóval gyakoribb a tettlegesség előfordulása, míg az életkor emel el jelentősen csökken az inzultusról beszámoló doktorok aránya. Véleménykülönbségek az orvos-betegjog témakörében

A témával kapcsolatban vizsgált attitűd állításokból kiderül, több ponton is jelentős vélemén kosság és az orvosok között. A doktorok 86%-a érzi úgy, jogi értelemben az orvosok helyzete t ljesen kiszolgáltatott, míg ezzel a laikusok mindössze 35%-a értet egyet. Hasonlóan másképpen látják a helyzetet abban is, hogy a jogi következményektől való félelem mennyire árnyékolja b orvos szakmai munkáját: a praktizálók 69%-a szerint ugyanis ez valóban így van, míg a lakoss csupán 38%-a osztja ezt a véleményt. Mentők, ügyelet, házi orvos? Orvoskereső Ügyeletkereső Gyógyszerkereső Elsősegély aloldal a WEBBetegen

Döntően a szakma érzi magáénak azt az állítást, miszerint a bíróságok elfogultak az orvosokka

, a betegek irányában, másik oldalról pedig főként a lakosság állítja: az orvosi hiba tabunak szakma körében.

Jellemzően a doktorok, de magas arányban a laikusok is egyet értenek azzal, hogy az egés zségügyben ajogi kérdések szerepe biztosan fel fog értékelődni a jövőben, illetve az orvosi h zelésének, kommunikációjának nincs kultúrája Magyarországon. A kutatásról

A felmérések online kérdőíves módszerrel készültek 2013 augusztusában, az orvosok esetében 59 kosság körében pedig 889 kitöltővel. A minták demográfiai és egyéb szempontok szerinti összet yes, nem reprezentálják az orvostársadalmat illetve a felnőtt lakosságot, ugyanakkor a min ták mérete kellően nagy ahhoz, hogy a témával kapcsolatos attitűdökről, véleményekről általán k. Az Erste Bank elemzője szerint nem valószínű, hogy a magyar növekedési kilátásokat visszavet orosz élelmiszeri importtilalom. Nyeste Orsolya az InfoRádiónak azt mondta: Oroszország ba a járműipar, valamint egyéb feldolgozóipari termékek teszik ki a kivitel nagy részét. Az e emző úgy véli: a magyar mezőgazdaságra összességében nem feltétlenül lesz hatással az importt e egyes ágazaton belüli gazdálkodókat valószínűsíthetően érzékenyen fog érinteni az intézkedé

Oroszország importtilalmat rendelt el az ellene szankciókat alkalmazó országokból származó gy sre, zöldségre, hús- és haltermékekre. Az intézkedés az európai uniós tagállamokra, így Magya s vonatkozik. Dimitrij Medvegyev miniszterelnök bejelentette, hogy teljes embargót v etnek ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, rmék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Nor gy évre vonatkozik.

Mivel az afrikai sertéspestis európai megjelenése után, sertéshúst február óta nem szállíthat tagországok Oroszországba, leginkább a marha- és a baromfiágazatot érinti az orosz importti lalom - mondta az InfoRádiónak a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Éder Tamás hozzátet agyar húságazat évek óta súlyos nehézségekkel küzd, ez az intézkedés pedig egész biztosan tov a húsipari cégek helyzetét, előfordulhat, hogy csökkentett kapacitásra kényszerülnek majd egy vállalkozások.

A magyar zöldség- és gyümölcstermelésnek 5-8 százaléka irányult eddig az orosz piacra, így le fejlesztési terveket érinti negatívan az orosz importtilalom - mondta az InfoRádiónak a M agyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet vezetője. Mártonffy Béla hozzátette: új piacokat resnie az ágazatnak, emellett elsősorban a szállítási, hűtési, tárolási illetve a feldolgozás ológiákat kell nagyon gyorsan fejleszteni.

A magyar tejágazat csupán a más tagországok Unióban maradó tejtermékei, például a lengyel saj eáramlása miatt számíthat komoly negatív hatásra az orosz importtilalom nyomán - mondta az In oRádiónak a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Harcz Zoltán szeri etlen kivitel szempontjából az intézkedés nagy problémát nem okoz.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ugyanakkor az unióban túlkínálat alakulh , ami leszoríthatja az árakat ezért lehet rendkívül káros a magyar élelmiszeripar számára az embargó. Vámos György az InfoRádiónak azt mondta: a gazdáknak, termelőknek és élelmiszer-fel zóiparnak is arra kell számítani, hogy exportlehetőségeik beszűkülnek, emellett egy sokkal él bb versennyel kell szembesülniük. Ugyanakkor az embargónak az is következménye lehet, hogy rövidtávon a fogyasztói árak mindenképpen csökkenni fognak, ez pedig a vásárlónak - elvilegette hozzá az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Mint tudjuk, a neten mindenre találunk úgynevezett bizonyítékot, és mindennek az ellenkezőjér is. Olyan oldalakkal is tele van a világháló, amelyek azt hirdetik, hogy igaznak bizo nyult konteókról, vagyis összeesküvés-elméletekről írnak, de ez általában annyit jelent, hogy mert hát ugye nyilvánvaló, és még TÉNYEK is bizonyítják. Épp az az egyik gyakori fenntartás a elméletekkel szemben, hogy a sok összehordott képtelenség között, amelyekkel komoly ember n em foglalkozik, könnyebben elkallódnak a valódi összeesküvések. Pedig néha a kitalációk alatt ny ott bujkálhat az igazság apró magja. Elhiszem, nem hiszem

A konteóknak épp az a lényegük, hogy szinte végtelenül rakódnak egymásra a titokzatosabbnál t atosabb rétegek, hiszen nagy a kísértés, hogy minden mindennel összefügg, és persze Ők állnak gész mögött. A konteógyártók előszeretettel söpörnek egybe mindenféle információmorzsát, amel vagy más környezetben állva igazak (lehetnek), és az ilyen féligazságok miatt lesz olyan biz sergetően igazságszerű az egészében teljesen alaptalan végeredmény. Így az sem meglepő, hogy ilyen elméletről derült már ki, hogy egy-egy kis részlete – vagy legalábbis valami egészen ha ló – valóban megtörtént. Ilyenkor szoktak a konteóhívők igazán begerjedni, hiszen ilyen esetb egész elméletcsomagot színtiszta igazságként könyvelik el, ami természetesen az összes továb nteót is legitimálja a szemükben – hiszen ha ez tényleg igaz, akkor az miért ne lehetne.

A másik véglet az a szőrszálhasogatás, amely szerint nincs olyan, hogy bizonyított összeesküv mélet, mert azokról az összeesküvésekről, amelyekre fény derült, nem született korábban, titk dején elmélet, amiről pedig született, az nem is igazolódott be. Vagyis semmi sem igaz, am i meg mégis, azt úgyse látjuk előre. De amellett, hogy már önmagában gyanús, hogy ezt egy biz os Mike Rothschild írja, ne feledjük: éppen az a konteók lényege, hogy a hívők egy rakás, egy független elemet kombinálnak, és minden mögött titkot sejtenek, talán remélnek is. Így gyakor ilag lényegtelen, hogy egy konkrét elmélet igazolódik-e be, vagy csak tipikus konteóelemek egy másféle együttállásáról derül ki, hogy történetesen valóban megtörtént. Nézzünk most ily Alkoholmérgezés

Az USA-ban 1920-ban bevezetett alkoholtilalmat nem fenyegeti a veszély, hogy minde n idők legnagyszerűbb ötletei között tartsák számon. Nem csak a feketekereskedelem, és ezen k sztül a maffia burjánzása köszönhető neki, de becslések szerint 10 ezer ember mérgezéses halá A tiltás után ugyanis az alkoholfogyasztás nem szűnt meg, és a számos módszer egyikeként csem k lopott ipari alkoholt desztilláltak újra és adtak el emberi fogyasztásra. Mivel a kormán y nem örült, hogy a nép kikerüli az új törvényt, olyan mérgeket kevertek az ipari alkoholba, lyeket a szokásos eljárás nem tudott kiszűrni. Ennek az lett az eredménye, hogy csak New Y orkban, egyedül az 1927-es évben 700-an haltak bele a szokottnál erősebb italba, és még többe betegedtek meg tőle.

A mérgezést először Charles Norris New York-i orvosszakértő mutatta ki, de később többen is é ritizálták. Végül 1933-ban az egész alkoholtilalmat feloldották. Fertőző védelem

Ez nem is annyira összeesküvés, inkább egyszerűen súlyos hiba, mindenesetre gyógyszeriparikon eó-hívők tömegei nyithattak pezsgőt, amikor az amerikai járványügyi központ (Centers for Dese ontrol and Prevention) beismerte, hogy 1955 és 1963 között a gyermekbénulás elleni vakcinák egy része az SV40 nevű vírussal fertőződött, amelyet először majmokban fedeztek fel – akárcsa rmekbénulás ellenszerét –, és később több rákbetegség-típussal is kapcsolatba hoztak. the-cancer-conspiracy copy

Mielőtt észrevették volna, hogy a vakcinák egy része vírussal szennyezett, 98 millió ember ka ta meg a védőanyagot valamilyen formában, ebből nagyjából 10-30 millió lehetett kitéve a fert . A CDC ugyan hivatalosan elismerte a történteket, de 2013-ban az erről szóló aloldal nyom talanul eltűnt a honlapjukról – vagyis lehet hűteni az újabb pezsgőt. Ugyanakkor az SV40-ről bb kutatások szerint nem sikerült kimutatni, hogy mérhetően növelné a rák kialakulásának kock Díjmentes betegséghosszabbítás

A Tuskegee-szifiliszkísérletként elhíresült eset 1932-ben úgy indult, hogy az amerikai közegé yi szolgálat ingyenes kezelést ígért a Tuskegee városában szegénységben élő afroamerikaiaknak gram során összesen 600 férfit kezeltek, ebből 399 szifiliszes beteget és egy 201 fős kontro llcsoportot. Eleinte nem volt még ismert a betegség gyógymódja, így a kísérlet célja – a tüne hítése mellett – a szifilisz megfigyelése volt. 1947-ben viszont felfedezték a penicillint , amely végre gyógymódot jelentett a gyakori nemi betegségre, a kísérletben részt vevőktől ug kor visszatartották a gyógyszert, hogy zavartalanul folytathassák a kór lefolyásának és terje ek vizsgálatát.

Ez folyt további évtizedekig, mígnem 1972-ben a közegészségügyi szolgálat egyik járványkutató Buxtun megelégelte a dolgot, és – miután a belső tiltakozását többször is elutasították – a

e az ügyet, a botrány kirobbanása után pedig a kísérletet leállították. Addigra többen beleha kezeletlenségbe, sőt, mivel gyakran el sem mondták a pácienseknek, hogy milyen betegségben szenvednek, sokak felesége is megfertőződött, és gyermekek születtek betegen a titkolózás mi . 1997-ig kellett várni a bocsánatkérésre, ekkor törte meg Bill Clinton a hivatalos csende t. Olajozott gépezet

A háborúk kirobbantására való finom rásegítés a konteók egyik igen kedvelt – és talán kevésbé Feltehetőleg ezek a háborúk így is, úgy is kitörtek volna, de egy kis noszogatás sosem árt, dolhatták az illetékesek.

1990. augusztusában az iraki hadsereg olajviták miatt bevonult Kuvaitba, és miután a dip lomáciai tárgyalások nem hoztak eredményt, a rá következő év elején kitört az öbölháború, ame Államok vezetett koalíciót Irak ellen. Az amerikai közvélemény támogatásának elnyerésében na e volt egy 1990. októberi, megrendítő meghallgatásnak, amelyen egy Nayirah nevű kuvaiti lány sírva mesélte el, hogy az iraki katonák csecsemők százait hagyták meghalni azzal, hogy egy kórház kifosztása során elrabolták az inkubátorokat. 110829953 Fotó: Laurent Van Der Stockt / Europress / Getty

Csak 1992-ben derült ki, hogy Nayirah nővér valójában Kuvait amerikai nagykövetének lánya, ak a Hill & Knowlton nevű PR-cég készített fel a „vallomásra”, a számlát pedig egy Kuvait által rált szervezet állta, és mind ők, mind a cég üzleti kapcsolatban álltak a meghallgatást szerv zentárokkal. Akár ott is lehettek volna

A vietnami háború közvetlen előzménye két tengeri támadás volt, amelyek a Tonkini-öbölben ért kai flottát, ezek közül a második 1964. augusztus 4-én történt. Később sokakban felmerült, ho második eset valójában meg sem esett, az amerikai hajók hamis radarképekere lövöldöztek csup e a gyanú ellenére csak 2005-ben, az anyag titkosításának feloldásakor bizonyosodott be, hog y támadó nélküli támadásról volt szó.

Megoszlanak a vélemények, hogy már a támadást is szándékosan rendezték-e meg, vagy akkor való omolynak gondolták, és később derült csak ki a sereg számára is, hogy félrenézték a radart. M etre kapóra jött az eset. Szívrohamnak látszó tárgy

A titkos szuperfegyverek kikísérletezése szintén rengeteg elméletben megjelenik. Az USA me gszámlálhatatlan konteóval kapcsolatba hozott központi hírszerzése, a CIA az 1960-70-es évekb n valóban kifejlesztett egy olyan lőfegyvert, amely képes volt arra, hogy a célszemélynél szí rohamot idézzen elő. A lövedék ráadásul a becsapódáskor megsemmisült, csak egy kis piros pött a hátra, a méreganyag pedig szintén olyan gyorsan felszívódott, hogy a boncolás már ki se mut tta volna. Egy szúnyogcsípés, és az áldozat holtan esik össze.

Az eszközre az 1975-ös, Church szenátor vezette kongresszusi vizsgálat során derült fény, ami or a kormány a Watergate-botrány után a CIA több kétes hírű ügyének a vizsgálatára is rászánt gyvert végül nem használták. Legalábbis a hivatalos verzió szerint, tenné hozzá rögtön egy va aló konteós. Bad trip

Az MKUltra kitüntetett helyen szerepel minden rendes konteóalbumban, számos klasszikus elmélettel kapcsolatban felmerült már. A CIA 1950-es években indult, hírhedt agykontrollprogramja nem aprózta el: hipnózis, bioelektronikus távvezérlés, heroin, morfin és több más d , de mindenekelőtt az LSD hatását és – mondjuk így – lehetőségeit kutatták az MKUltra keretei Voltak önkéntesek is (például Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére kíváncsi írója), de az ala mó többsége nem tudta, hogy kísérletben vesz részt, plána azt nem, mit is művelnek vele ponto .

1973-ban, a Watergate-ügy miatti pánikban, Richard Helms akkori CIA-igazgató előrelátóan elr endelte a projekt teljes dokumentációjának megsemmisítését. (Véletlenül azért maradtak fel ir

ezeket nagyrészt 1977-ben találták meg.) A Church-bizottság feltárta ugyan a feltárhatót, és gállapították a jogsértést, de a részletekre sajnos egyik érintett ügynöknek sem sikerült vis znie. Szócső és poloska

Szintén a CIA-hoz kötődik a lehallgatási botrányok alfája, a médiamanipulációval is fűszereze ingbird-művelet (a névadó az énekes gezerigó, amely képes más madarak hangját utánozni). A ti kampány részeként a CIA, a New York Timestól a Washington Poston át a Time és Life magazinok ig, több mint 25 újságra és hírügynökségre gyakorolt jelentős befolyást, így gyakorlatilag a i média az ügynökség propagandáját visszhangozta, vagy éppen hallgatott bizonyos eseményekről az iráni kormánybuktatási kísérletről. A művelet az 1950-es évek elején indult be, és már eb zedben a CIA háromezer emberét látta el munkával. A kontroll része volt a beszervezett sze rkesztőségek megfigyelése is. Kennedy elnök mutatta az utat a civilek lehallgatásában, de kés számos utóda követte a példáját. 000 WAS2005030390447 Fotó: Brendan Smialowski / AFP

Ekkoriban (is) akkora hatalom összpontosult a CIA kezében, hogy nem is csoda, hogy a z FBI legendás igazgatója, J. Edgar Hoover irigykedni kezdett rájuk. Kideríttette a CIA több fontos emberéről, hogy az ügynökség antikommunista propagandája ellenére korábban balold olitikai kötődésűek voltak, ezért felnyomta őket a hírhedten vérszomjas kommunistavadász McCa szenátornál. Cserébe a Mockingbird rárepült Hooverre, és jelentősen meg is tépázta a hírnevét

A titkos műveletről már az 1960-as években is szivárgott ki ez-az, de a részleteket szintén a 1975-ös Church-bizottság tárta fel. Engedetlen polgárság

Azért a kétségtelenül nagyon aktív CIA mellett az FBI-t sem kell félteni konteó-ügyben. A COI LPRO az ő 1956-tól futó titkos programjuk volt, amelynek az elsődleges célja – mint a legtöbb ilyen projektnek ekkoriban – az USA területén zajló kommunista szervezkedés megzavarása lett volna, és később a program kibővült olyan szervezetek szemmel tartására is, mint a Ku Klux K an. Emellett azonban más, az FBI által felforgatónak ítélt civil mozgalmak és egyének megfigy lésére, megzavarására vagy éppen hiteltelenítésére is hsználták, mint a vietnámi háború nyilv y Martin Luther King (és innen már csak egy lépés a King-gyilkosság konteója).

A projektet 1971-ig sikerült titokban tartani, ekkor azonban egy aktivistacsoport betört egy kisebb FBI-irodába, megszerezte a COINTELPROval kapcsolatos iratokat, és el küldte az egész pakkot a médiának, Hoover pedig még abban az évben beszüntette a programot. A a az FBI is elismeri, hogy a COINTELPROt jogos kritikák érték az alkotmányos jogok megsértésé „és más okokból”. Azóta persze elképzelhetetlen, hogy ilyesmi előforduljon, hiszen az NSA FBI még egyszer biztosan nem figyelné meg saját állampolgárait. Szerelembomba

1994-ben az amerikai hadsereg eljátszott a gondolattal, hogy feromonnal bombázza az ellenséges erőket. Az azóta csak buzibomba néven emlegetett fegyvertől azt várták volna, hogy ellenállhatatlan vonzalmat gerjeszt a katonákban egymás iránt, vagyis nagyjából a „szeretkezz amíg mi háborúzunk”-elv alapján tették volna ártalmatlanná, de legalábbis kevésbé hatékonnyá Bb 107 01

A terveket egy Sunshine Project nevű, biológiai fegyvereket ellenző civil szervezet sz erezte meg, méghozzá egyszerű közérdekű adatigényléssel. Vagy Valakiknek érdekükben állt, hog ek, és elvonják a figyelmet valami sokkal sötétebb titokról. Persze az sem kizárt, hogy ez a cikk is ezt a célt szolgálja.

A szélütés kialakulásában számos rizikófaktor játszik szerepet. Ugyanakkor a magas vérnyomás, zás, az elhízás, és a cukorbetegség mellett a lelki tényezők is megnövelik a szélütés kockáza ve a pitvarfibrillációról. A stroke korai jelei

A stroke-ot számos esetben egy átmeneti agyi keringési zavar előzi meg. Ez az ún. átmeneti i schaemiás roham vagy röviden TIA, melynek tünetei 24 órán belül megszűnnek, ezért sok beteg n veszi komolyan, pedig ez a stroke-ot megelőző figyelmeztetés. Mik a tünetek?>> Egyre többen esnek áldozatául a szélütésnek, kortól és nemtől függetlenül. Hazánkban évente bert érint az agyi érkatasztrófa, ezért nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a rá l eselkedő rizikófaktorokkal, a prevenció lehetőségeivel.

A stroke esetek 80 százaléka megelőzhető lenne, amennyiben időben sikerül felismerni a rizikó aktorokat. Ehhez nem kell más, mint hogy odafigyeljünk önmagunkra és másokra. Nagyon fonto s, hogy mindenki tisztában legyen a szűrővizsgálatok jelentőségével és a kockázati tényezők tásával - hívja fel a figyelmet a Magyar Stroke Társaság. Vannak olyan rizikófaktorok, amelyeket nem lehet befolyásolni, ilyenek a nem, a kor, a családi és egyéni kórtörténet. Cikkünk a hirdetés után folytatódik Csökkenthető kockázati tényezők A szélütés vezető rizikófaktora

A szélütés vezető rizikófaktora a népbetegségnek számító magas vérnyomás, amely a keringési b gy feléért felelős. Fontos, hogy a magas vérnyomásban szenvedők törekedjenek a 140/90 alatti re. A betegség a kor előrehaladtával növekszik. A vérnyomás felső értékének minden 10 Hgmm-re entése az agyiér katasztrófák kockázatát mintegy 30 százalékkal, míg az alsó érték 5-6 Hgmm zázalékkal csökkenti. A betegség minden olyan napon károsítja a szervezetet, amikor a vérnyom nem 140/90 Hgmm alatti. Általában a hypertoniának nincsenek egyértelmű tünetei, ezért nagyon fontos a rendszeres vérnyomásmérés.

A szélütés kialakulását befolyásoló tényező a magas vérzsírszint, amely megnöveli az érelmesz ak kockázatát. A kockázatot a kis sűrűségű, ún. veszélyeztető, LDL-koleszterin emelkedése növ gy sűrűségű, ún. védő hatású, HDL-koleszterin emelkedése csökkenti.

Túlsúly, elhízás esetén, valamint állati zsiradékok bőséges fogyasztásakor a „rossz koleszter rációja nő, a „jó koleszteriné” csökken. A „jó koleszterin” növelésében az egészséges testtöm mozgás, túlsúly esetén a fogyás, továbbá a dohányzás mellőzése játszik meghatározó szerepet. in szint 5 mmol/l alatt normális.

A cukorbetegség szintén komoly veszélyt jelenthet az agyi erekre nézve. A megfelelő diéta, a javasolt terápia pontos betartása, a testsúlyfelesleg csökkenése egyaránt fontos a vércukors int stabilizálásában, ilyen módon csökkentve a stroke kialakulásának lehetőségét. Cukorbetegs beszélünk, ha az éhgyomori cukorszint magasabb, mint 6 mmol/l. Az érelmeszesedés esélyét növ az ún. „rejtett” diabetes is, amely laboratóriumi vizsgálattal, cukorterheléssel kimutatható Stroke rehabilitáció

A stroke a központi idegrendszer területén kisebb, vagy nagyobb területen bekövetkező érelzár agy vérzés, ami miatt szövetelhalás, majd működéskiesés jön létre. Attól függően, hogy a káro eteket érinti, mely erek ellátási területének megfelelően történik, a következmény és a rehab amata minden esetben más és más lesz. Stroke rehabilitáció.>>

A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. Kétszeres kockázatot jelent. A belélegz dohányfüstben több száz mérgező anyag található, amiből legfontosabb a nikotin, a szénmonoxi rány. Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszé a védő /HDL/ koleszterin szintje. Az erős dohányzás – napi 20 szál cigaretta – 2-6 szorosára az agyi infarktus kockázatát. Komoly veszélyt jelent a passziv dohányzás is.

A helytelen életmód, az elhízás is befolyásolja a gutaütés kialakulását. A túlzott sófogyaszt yomást, a túl sok telített – állati eredetű – zsíradék és a transzzsír magas koleszterinszint zesedést okoz.

A mindennapi stresszhelyzetek és jelentősen megnövelik a stroke kialakulásának veszélyét, ugy nakkor a krónikus alkoholizmus négyszeresére növeli a gutaütés rizikóját.

A pitvarfibrilláció is növeli a stroke kialakulásának kockázatát. Aki ebben a betegségben sze d annak ötször nagyobb az esélye, hogy megüsse a guta. Ezen kívül a vér húgysavszintjének ma olta is hajlamosító tényezőként jelentkezik.

Nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a hagyományos rizikófaktorok vizsgálatára, azonban a l elki tényezőket sem szabad elhanyagolni. Jelentősen megnöveli a stroke esélyét a stressz, a depresszió, a világgal szembeni ellenséges hozzáállás és a pesszimizmus. Akik negatívan, elle sen látják a világot, kétszer olyan gyakran szenvedtek szélütést. Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt A stroke és tünetei A stroke diagnózisa A stroke kezelése Hajlamos Ön a stroke-ra? Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció A magas vérnyomás kevesebb fejfájással jár Magas vérnyomás gyermekkorban Védőoltás magas vérnyomás ellen Milyen gyakran ellenőriztesse vérnyomását?

Meg lehet előzni a stroke kialakulását, nem kell mást tennünk, mint néhány szabályt betartani

Mérjük rendszeresen vérnyomásunkat – figyeljünk oda koleszterinszintünkre – tartsuk karban cu szintünket - ne dohányozzunk – mozogjunk rendszeresen – figyeljünk a pitvarfibrilláció tünete - táplálkozzunk egészségesen – kerüljük a stresszhelyzetet - tartsuk be az orvos utasításait jük rendszeresen a gyógyszereinket.

Azoknak a betegeknek, akiknél már előfordult átmeneti agyi keringészavar (TIA) - aminek a jelei a stroke-hoz hasonlóak – 40 százalékkal nagyobb esélyük van, hogy szélütést kapjanak, í zottan kell figyelniük a kockázati tényezők minimalizálására. Amennyiben a rizikófaktorok közül valamelyik fennáll, vizsgáltassuk ki magunkat megfelelő sz akorvossal és kövessük a tanácsait. Ha ezeket betartjuk, akkor már kisebb esélyünk lesz arra, hogy megüssön bennünket a guta. (diamondagency.hu) Felszínre hozták az első elsüllyedt tengeralattjárót, amely 136 évig volt a tenger alatt. 14 éve Érdekes, Technika 2000. 08. 08. facebook twitter google+ link A H. L. Hunley tengeralattjáró 1864-ben merült el. Hunley tengeralattjáró Tovább folytatódik a polgárháborús tengeralattjáró rejtélye

2006. július 20. 11:00

A kutatók fontos részlettel gazdagították a híres konföderációs tengeralattjáró, a Hunley 140 előtti titokzatos elsüllyedésének rejtélyét. Az Atlanti óceán fenekén, a Sullivans szigeteknél hat évvel ezelőtt megtalált hajó restaurálá bizonyítékot találtak arra, hogy a hajó elején található csapóajtót a tengeralattjáró elsüll belülről nyithatták ki.

A hajó kiemelése 2000-ben A hajótörzsön két olyan nyílás volt, amely a legénység ki- és beszállására szolgált. Ezek köz vastag óceáni üledék fedte, ám a kutatók legnagyobb megdöbbenésére egy röntgenvizsgálat elvé kimutatni, hogy a nyílás nagyjából 1 cm-re nyitva van. A korábbi vizsgálati jelentések ráadá azt is kimutatták, hogy az ajtó vízzáró mechanizmusának zárja a hajó padlózatán, a tengerala ncsnokának, George Dixon hadnagy lábánál volt.

A "hajtómű" és az ominózus nyílás Mindez a szakértők szerint arra utal, hogy az ajtót megpróbálták belülről kinyitni. Lehetsége tartják, hogy Dixon azért nyitotta ki az ajtót, hogy megnézze a 12 méter hosszú hajótörzs meg e a Housatonic felrobbantásakor. Az is lehet, hogy az ajtót a hajóban lévő nyolcfős személyze által már épp eléggé elhasznált levegő frissítése miatt nyitották ki. Egyesek szerint a csap tásával a küldetés befejezését is jelezhették, persze az is előfordulhatott, hogy vészhelyzet t, és itt próbáltak meg kijutni. Ez utóbbi elmélet azonban a kutatók szerint a másik csapóajt etlensége miatt elég valószínűtlennek tűnik. Végül továbbra is lehetséges, hogy a zár csak a a tenger fenekére érkezéskor tört le.

Támadás a Housatonic ellen Michael Scafuri régész szerint a Hunley személyzete csak valóban kritikus okból nyithatta ki az ajtót, mert ez a cselekedet még egy szélcsendes napon, és alacsony hullámok esetén is a hajó végső pusztulását eredményezhette. A sikeres küldetés éjszakájának tragédiájára így to gtató magyarázat. Nyolc ember hajtotta kézi erővel azt a tengeralattjárót, ami elsőként volt képes éles harci h zetben megsemmisíteni egy hajót. Bár a támadás után a Hunley is elsüllyedt, színre lépésével kozásait koronázta siker. Roncsait 1995-ben találták meg. A Sanoma Media kiadó Best of 199 0-2009. emlékkönyvének aktuális számából merítettünk. A víz alatti közlekedés jó négyszáz éve foglalkoztatja a tudósokat, akiknek két problémát kel niük: a járművet megfelelő meghajtószerkezettel kellett ellátni, és biztosítaniuk kellett a v atti tartózkodáshoz megfelelő mennyiségű levegőt. Az első ismert kísérlet Cornelius van Drebb véhez fűződik, akitől 1620 körül I. Jakab angol király rendelt meg két víz alatti járművet – ulinet adatbázisában. Kézzel hajtott gépek

Hajói fából készültek és evezővel hajtották őket, amelyeket vízmentesen záró, bőrtömítésű nyí estből., a levegőt a vízfelszínre kitolt csöveken kapták Az első járműben négy, a másikban 12 el.. Működőképességükről és bevethetőségükről nem maradtak fenn adatok, de kétséges, hogy val ni tudták őket. Később Denis Papin francia orvos és fizikus hozott létre ilyen eszközt a XVII sz.-ban, de amikor vízre akarták bocsátani, a daruról leszakadt és azonnal elmerült, így kip ni sem tudták.

Az Amerikai Charleston kikötőjében 1995. április 14-én találták meg a Hunleyt, a világ első o tengeralattjáróját, amely valós harci helyzetben képes volt egy ellenséges hajót elsüllyeszte az amerikai polgárháború idején, 1864-ben. Erről és más érdekességekről, történelemről és bul 1995-ös évből a Best Of 1990-2009. emlékkönyv-sorozat aktuális számában. A Sanoma Budapest ki mlékkönyvét keresse az újságárusoknál. A sorozat egy-egy évet feldolgozó számai kéthetente, a legnagyobb slágereit tartalmazó CD-melléklettel jelennek meg. A Hunley 1863-ból. Forrás: wikipedia.com

A Hunley 1863-ból. Forrás: wikipedia.com A függetlenségi háború alatt, 1773-1775 között az amerikai David Bushnell egy tojás alakú, ví erülő „Teknősbéka” nevű hajóval kívánt az angol flottára támadni. Terve az volt, hogy Teknősb s hajó alá úszik, onnan fúróval kikezdi a hajó gerendázatát, majd aknát helyez el, amely a te

alatti jármű visszavonulását követően felrobban. 1776 szeptemberében a New-York-i kikötőben t lendült az Eagle nevű brit hadihajó ellen: az időzített bombát azonban épp a hajó fémlemezzel tt részénél akarta rögzíteni, ami természetesen nem sikerült. A bomba végül felrobbant, s ha s tett kárt az ellenséges hajóban, mégis ezt a járművet tekintik az első működőképes tengeral

R. Fulton - az első használható lapátkerekes gőzhajó és az első gőzgéphajtású hadihajó tervez hajtású, a víz színén vitorlával, víz alatt kézikerékkel hajtott csavarral haladó búvárhajót ilus 3 fős személyzettel víz alatt 3 csomós sebességgel volt képes haladni. A Szajnán végzett etek során 7-8 méteres mélységben 3 órán keresztül tesztelték. A tervet azonban „barbár talál ották és sem az angolok, sem a franciák nem támogatták még annak ellenére sem, hogy 1801-ben gy próba alkalmával sikeresen süllyesztett el egy hajót.

A. A. Silder (1785-1854) orosz konstruktőr kéttornyú, vaslemezből szegecselt, víz alatti e vezőkkel mozgatható hajót álmodott meg, amelyik a víz színén vitorlával közlekedett. Hajójána szú tüske nyúlt ki, ennek segítségével az ellenséges hajó oldalára aknát lehetett illeszteni. yan anyahajót is szerkesztett, mellyel a tengeralattjárót az ellenséges hajó közelébe lehetet szállítani. J. F. Alekszandrovszkij (1817-1894) orosz feltaláló készített először sűrített l hajtott víz alatti járművet. Több sikeres merülés után egyetlen kudarc is elegendő volt ahhoz ogy a támogatók elforduljanak tőle, s a kísérletsorozatnak vége is szakadt. A Hunley sikere

A. W. Bauer német tüzértiszt 1850-ben arra vállalkozott, hogy kis tengeralattjárójával a Schl swig-Holstein partját blokád alá vonó dán hajókat elsüllyeszti. A Brandtaucher (merülő gyújtó tén két emberrel le is merült, de a hajó irányíthatatlanná vált. Bauer hidegvérének köszönhet ni, míg a hajóban a nyomás kiegyenlítődik, majd egy hatalmas légbuborékban a felszínre emelke k. 1864-ben olyan szerkezettel állt elő, melyet 100 lóerős gőzgép hajtott (a kazánt petróleum hevítették). H. L Hunley és tengeralattjárója. Forrás: wikipedia.com

H. L Hunley és tengeralattjárója. Forrás: wikipedia.com Az állítható csavar és a mélységi kormány itt jelenik meg először. Mivel ekkor már hosszabb i képesek voltak víz alatt tartózkodni, ezért szükségessé vált a széndioxid megkötő készülékek meghajtáshoz is új energiaforrásokat és módozatokat ötlöttek ki idővel – olvasható a Sulinet

Az 1864-os év azonban elhozta a tengeralattjárók diadalát. Az amerikai polgárháború során Hor Lawson Hunley finanszírozta a konföderáció „titkos fegyverének” megépítését. A Hunley és két ezett jármű 12 méter hosszú volt és a nyolcfős személyzet kézi erővel hajtotta. Először 1863. s 29-én bocsátották vízre, ám a gyakorlat során elsüllyedt, öt matróz életét vesztette. A sze kiemelték a vízből, de októberben – fedélzetén Hunley-vel – ismét elsüllyedt, ez alkalommal a egyetlen tagja sem élte túl. A gépet azonban ismét kiemelték a hullámsírból.

A következő év februárjában a Hunley nevére keresztelt tengeralattjáró éles bevetésre indult: iak tengeri blokádját alkotó hajók ellen. Torpedójával eltalálta és elsüllyesztette a on kikö tonnás USS USS Housatonicot. Máig tisztázatlan körülmények között azonban a Hunley is odaves t teljes legénységével, és ez alkalommal ki sem emelték a hullámsírból. A tragikus véget ért onban az első eset volt, amikor éles harci helyzetben a tengeralattjáró bebizonyította életké ességét.

1822. december 23-án született Wilhelm Bauer, az első modern tengeralattjáró építője. Ám mie tengeralattjárót tengeralattjárónak nevezték volna, hívták merülőnaszádnak, víz alatt járónak partvédőnek és búvárhajónak is.

A 19. század második felében egy új fegyvernem jelent meg: a tengeralattjáró. Sokáig nem volt ismert ez a modern fogalom, ezért a leggyakrabban merülőnaszádnak, víz alatt járónak, víz alá k, partvédőnek vagy búvárhajónak nevezték.

1822. december 23-án született Wilhelm Bauer, az első modern tengeralattjáró építője. A német yan víz alatt közlekedő járműről álmodozott, amely hatékony a parti területek védelmében. A T

keresztelt tengeralattjárója azonban próbaútján elsüllyedt és csak nagy nehézségek árán tudt . A búvárhajó jelenleg a drezdai Hadtörténeti Múzeumban tekinthető meg.

Természetesen, ahogyan a technikatörténetben gyakran előfordul, egy időben többen is dolgozt ak az új víz alatti járművön. A német Bauerrel párhuzamosan az amerikai Horace Hunley százado s tengeralattjárót tervezett. A David elnevezésű, emberi erővel közlekedő búvárhajót 1863-ban először. A tesztút során sajnos egy másik hajó úgy felverte a vizet, hogy a hullámok betörte edélzeti nyíláson és a David elsüllyedt. A tengeralattjáróban annyi ember lelte halálát, hogy Vándorló koporsóként" emlegették.

A tengeralattjáró első katonai bevetésére az amerikai polgárháborúban került sor. A déliek en ségével akartak néhány északi hajót felrobbantani. Az akció ugyan sikerült, de a detonáció ma tta a tengeralattjárót is legénységével együtt.

Az áttörést a franciák Gymnote nevezetű tengeralattjárója hozta meg 1888-ban. Dupuy de Lome, francia haditengerészet műszaki hivatalának igazgatója és Gustave Zédé által tervezett 17 mé osszú 31 tonna vízkiszorítású tengeralattjárót 55 lóerős villanymotor hajtotta. Néhány évvel be is mutatták a Gymnote fejlettebb változatát: a 270 tonna vízkiszorítású, 48 méter hosszú, es sebességgel haladó, 30 mérföldes hatósugarú búvárhajót.

Ezt követően a tengeralattjáró-fejlesztések rendkívül felgyorsultak. Az amerikaiak, a franciá az oroszok, az angolok és a németek is óriási pénzösszegeket költöttek az újabb típusok megép Elfogadták Thomas sokszorosítógép-találmányát. Szent Ilona (angolul Saint Helena), avagy Szent Ilona-sziget a Szent Ilona, Asce nsion és Tristan da Cunha Egyesült Királyság tengeren túli területének egyik adminisztratív r az Atlanti-óceán déli részén. Földrajzilag Afrikához sorolható (távolsága 1868 km Angola part

A Cartographia Kiadó világatlasza szerint az adminisztratív egység neve Szent Ilona, a s ziget mint földrajzi név pedig Szent Ilona-sziget. A szigetet 1502. május 21-én fedezte fel João da Nova portugál hajós, és konstantinápolyi Hel náról (Szent Ilona) nevezte el. A szigetet lakatlanul találta. Egy kápolnát és néhány házat é e állandó település ekkor még nem született. Thomas Cavendish volt az első angol, aki járt a geten, 1591-ben, nem sokkal a szomszédos Ascension-szigeten bekövetkezett halála előtt.

1645-ben a hollandok települést hoztak létre Szent Ilonán, ami ideiglenesnek bizonyult, hiszen csak 1651-ig létezett, amikor a sziget ellenőrzését a Brit Kelet-indiai Társaság vett e át. A hollandok 1673-ban visszafoglalták a szigetet, de két hónap után megint kiűzték őket. Kelet-indiai Társaság állomáshelynek használta Szent Ilonát hajóinak, amelyek India felé tart ak a Jóreménység foka felé vezető hosszú útvonalon. A sziget első állandó települése Jamestow lyet Jakab yorki hercegről (angolul James), a későbbi II. Jakab királyról neveztek el.

1815-ben a brit kormány választotta Szent Ilonát Napóleon száműzetésének helyszínéül. A volt októberében érkezett meg, és a „The Briars” nevű helyen szállt meg Jamestown határában decemb mikor Longwoodba költözött. Itt halt meg 1821 májusában. Ezekben az években a szigetet megtöm katonákkal, kormányzójának a korona Sir Hudson Lowe-t nevezte ki. A britek ebben az időbe n foglalták el a szomszédos szigeteket is, hogy megakadályozzák az innen induló esetleges francia kísérleteket Napóleon kiszabadítására. Miután Napóleon meghalt, a Kelet-indiai Társas zanyerte a Szent Ilona feletti teljes ellenőrzést, 1834. április 22-éig, amikor egy törvény a szigetet a brit korona fennhatósága alá helyezte. A második búr háború (1899–1902) alatt a brit hadsereg mintegy ötezer hadifoglyot tartott fo gva a szigeten, hogy a búrok ki ne szabadíthassák őket.

A 2002 januárjában tartott szavazáson a szigetlakók többsége (a szigeten és a távolban) támog a repülőtér építésének tervét.

A 2009. szeptember 1-n új alkotmányt fogadtak el, ekkor alakult meg Szent Ilona, Asc ension és Tristan da Cunha a régi Szent Ilona és Tartozékaiból. A három tag ettől kezdve egye rangú, mindhárom autonóm része a tengerentúli területnek. Népesség

Szent Ilona népessége (a hozzá tartozó, távolabbi szigetekkel együttvéve) 1996-ban 6500 főt t ki, 2002-ben 7317 lakosa volt. A lakosság jelentős része a fővárosban él.

Népességének pontosan a felét, 50%-ot, az afrikai leszármazottak teszik ki. A fehérek, részin a brit gyarmatosítók utódai, részint amerikaiak, összesen 25%-át teszik ki a lakosságnak. A ennmaradó 25% kínai bevándorló.[1] Gazdaság

A lakosság állattenyésztésből, halászatból, valamint kézműves ipari termékeinek eladásából él része, a helyi munkalehetőségek hiányában, az Ascension-szigeten és a Falkland-szigeteken do lgozik. Szent Ilona neve arról ismert, hogy I. Napóleon francia császár második, végső száműzetésének lt 1815-től a trónfosztott császár haláláig 1821-ben. A Longwood House, ahol élt, és a Sane V ey, ahol eltemették, 1858 óta francia terület. Kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik valaki. A világ legidősebb állata a szigeten él, egy teknős.[2] Elba és a száz nap Száz nap Quatre Bras • Ligny • Waterloo • Wavre • Párizsi béke m • v • sz A lemondási okmány A waterlooi csata, Sadler festményén

A fontainebleau-i szerződés értelmében megtarthatta császári címét, saját királyságként megka igetét, a francia állam évi 2 millió frankot biztosított számára, és magával vihette 400 főny .

1814. május 4-én érkezett meg Elbára. Azt nyilatkozta ugyan, hogy a világtól visszavonultan akar élni, de valójában nem nyugodott bele hatalma elvesztésébe. Figyelemmel kísérte az európ eseményeket, és úgy döntött, visszatér Franciaországba. 1815. március 1-jén szállt partra tes nnes-nál. Miközben átkelt az Alpokon, a republikánus érzelmű parasztok felsorakoztak mellett e és Grenoble közelében az elfogására küldött hadsereg is átállt hozzá. Március 20-án már Pár sszatérése után a nép lelkesedése hamar alábbhagyott, és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a vi arcra van ítélve. Maga Napóleon sem volt már a régi: a súlyos katasztrófával végződött oroszo at nagyon megviselte, hisz részben tulajdon szemével láthatta katonái méltatlan halálát a hid gben és a nélkülözések között. Most már sokkal hamarabb kimerült és fogékonyabb lett megbeteg aterlooi csata előtt is fizikailag és pszichésen rossz állapotban volt, kialvatlannak és e lpuhultnak tűnt, ezért a stratégiában egyik szarvas hibát a másik után csinálta.

Hogy megakadályozza a szövetséges csapatok találkozását, seregével villámgyorsan Belgiumba vo t. Itt 1815. június 16-án megverte a poroszokat. Két nappal később Waterloonál a Wellington herceg vezette brit-holland-belga csapatokkal csapott össze. Az öldöklő küzdelemben már-már s került felülkerekednie, amikor felbukkantak Blücher porosz tábornagy vezette csapatok. A kimerült franciák minden hősiességük ellenére súlyos vereséget szenvedtek a waterlooi csatáb 815. június 18.).

Párizsban a törvényhozás lemondásra kényszerítette a császárt (1815. június 22.). Napóleon a ytól kért védelmet, azonban nem engedték angol földre, hanem az Atlanti-óceán déli részén fek Ilona-szigetre száműzték. Szent Ilona szigete és halála Napóleon Szent Ilonán

Napóleon a HMS Bellerophon hadihajó fedélzetén 1815. július 15-én indult el Szent Ilona-szig etére, ahova 1815. október 15-én érkezett meg kis számú kíséretével. Szent Ilonán a Longwood an élt haláláig. A száműzetésben rendszeres napirend szerint élt, idejét beszélgetésekkel, sé amint emlékiratai tollba mondásával töltötte. Utolsó évei keserűségben és mély haragban telte

mintha halálra ítélték volna. Itt halt meg 1821. május 5-én.

1840-ben François Ferdinand d’Orléans tengernagy, Joinville hercege, Lajos Fülöp király fia hazaszállította Napóleon hamvait, és Párizsban az Invalidusok templomában helyezték örök nyug a. Napóleon sírja

Halálával kapcsolatban Sten Forshufvud svéd fogász és mérgezésszakértő bizonyította az arzénm shufvud megmaradt haj- és szőrszálakból nagy mennyiségű arzént sikerült kimutatni, amely idül zésre vall. A francia történészek felháborodással fogadták Forshufvud bejelentését és próbált olni: az egyik szerint az arzén csak az akkori divatos illatszerek útján került a szerve zetébe, ám ezekkel ilyen nagy mennyiség nem juthatott be, amely idült mérgezést okozott voln a. Ez az arzén mennyiség ráadásul nem képes így lerakodni a hajszálakban, avagy csontokban. N póleon halálát egész eddig gyomorráknak tulajdonították, viszont az orvosoktól származó korab entésekből egészen más tünetek rajzolódnak ki: Napóleon a száműzetés évei alatt rendkívül elh . A rák krónikus soványságot idéz elő, különösen a végső stádiumban, ellenben az arzén eredmé dült arzénmérgezést ráadásul meggyőzően alátámasztja az, hogy amikor felnyitották a császár k lonán, hogy hazavigyék, a testet teljesen épen találták. Az arzén meglassítja a szövetek boml hhez pedig nagy mennyiségű arzénnak kellett lennie a testében. A kétkedők véleményét támasztj gy az arzénmérgezés további tünetei fokozott hajhullás, valamint jellegzetes csíkok kialakulá a körmökben, ezeket azonban nem észlelték a holttesten.

Forshufvud felfedezése körüli vitát még nacionalista felhangok is kísérték, erre a fogász mag azt mondta, hogy csupán azért nem fogadják el Franciaországban a felfedezését, mert nem egy francia révén került napvilágra. Forshufvud még további éveket töltött nyomozással, hogy kide mérgezte meg Napóleont. Arra az eredményre jutott, hogy Charles Tristan de Montholon már ki követte el a gyilkosságot, akiket a Bourbonok béreltek fel, mert féltek attól Napóleon is mét megszökik, mint 1815-ben. de Montholon márki pénzéhes alak volt, akit ezért a Bourbonok is derekasan megfizettek. Gyakran ingadozott a királyság, a köztársaság és a császárság közöt személyes bosszú is vezérelte, mert felesége viszonyt folytatott Napóleonnal és gyereket is szült tőle. A villában de Montholon könnyen férhetett arzénhoz, mert a penészes, régi házban atkány élt, akik ellen arzént használtak akkoriban. Napóleonnek ebédre és vacsorára egy dél-a i bort szolgáltak fel, ami hordókban érkezett hajóval a szigetre. A márki Napóleon pohárnoka olt, ezért kizárólag ő felelt a borért. Tévedésből azonban Cipriani, a császár korzikai inasa l anyanyelvén beszélt mindig, ivott a mérgezett borból és meghalt. A testét ráadásul el is tá ták a sírból, hogy ne tudódjon ki a mérgezés. Napóleon ettől kezdve maga is úgy érezte, hogy ik és ez a tudat élete vége felé teljesen hatalmába kerítette. Napóleon úgy vélte, hogy angol a tartói aljas módon mérgezik meg és a sziget kormányzóját, Hudson Lowet vélte gyilkosának, a mélységesen gyűlölték egymást. Napóleon azóta tekintett ilyen nagy gyűlölettel az angolokra, zok Szent Ilona szigetére száműzték és nem Nagy-Britanniában adtak neki menedéket. Lowe a vis lkedésével is ezt a gyanút táplálta Napóleonban, ugyanis a kissé paranoiás és meglehetősen os gol katonatiszt szinte betegesen félt Napóleon szökésétől, s nem egy esetben megjegyezte, ho gy Európának nagy haszna lenne Napóleon halálából.

Napóleon halálához hozzájárult, hogy az utolsó évben az orvosaitól kapott gyógyszeres kezelés a szervezetében levő arzén olyan anyagokkal keveredett, melyek sietették a császár halálát. A rvosok nyilván nem is tudták, hogy mi Napóleon igazi baja, aki a kezelésektől súlyosan megvi selten, megtörve és fizikailag teljesen összeomolva hunyt el. Értékelés és összefoglalás Mint ember kétségtelenül elkápráztató volt, sokoldalú, intelligens és gazdag fantáziájú. – Hobsbawm, angol történész

Napóleon személyében a történelem egy olyan egyéniségével találkozunk, akinek életével eddig 00 mű foglalkozott, aki 60 kisebb-nagyobb ütközetben vett részt, vagyis többen, mint Nagy Sándor, Hannibál és Caius Iulius Caesar együttvéve. Személye körül szinte kultusz alakult ki, kortársainak nagy többsége is zseninek tartotta, akit csak „imádni vagy gyűlölni” lehetett, é nek mellszobra a 19. századi polgári dolgozószobák állandó dísze volt. Kudarcaira gyakran keresett bűnbakot, akit akasztással, korbácsolással vagy nyilvános fenyíté sel büntetett. Megvetette a demokráciát és a politikai haladást. De még hiányosságai sem fedh k el azt a tényt, hogy katonai zseni volt. Hideg modora lehetővé tette, hogy mindig az

ellenség előtt járjon. Spanyol szövetségesei gyakran felbőszítették, de végül elismerte, hog ak a legjobbak, akikkel együtt harcolt. – Charles Esdaile, a Liverpooli Egyetem professzora

Bukása után gyűlölködő írások halmaza jelent meg hírneve lerombolására, majd ezek dicsőítő kö helyüket, és megszületett Napóleon legendája. Élete csak a 20. században kapott reális értéke lkodása toleráns volt, általánosságban elmondható, hogy a 18. századi felvilágosult abszoluti uralkodóinak gyakorlatát folytatta. A háborúiban azonban egymilliónál is több francia katona esett el, de még milliók pusztultak el Európa lakosságából is, melynek hatása továbbgyűrűzött tes népszaporulat alakulásába. A francia társadalom szerkezete uralkodása alatt nem sokat változott, megmaradt olyann ak, amilyenné a francia forradalom tette. A lakosság háromnegyede földműves volt, a nemesség felszámolása megszűnt, de korábbi előjogaikat már nem kapták vissza. A háborúk serkentették fejlődését, bár a kontinentális zárlat miatt el volt zárva a tengerentúli piacok elől.

Napóleon megteremtette a prefektúrák korszerű közigazgatási rendszerét, a polgári törvényköny gazságszolgáltatási rendszert, a pénzügyi rendszert, a nemzeti bankot, az egyetemet és a kat onai iskolákat, amelyek a modern Franciaország alapjai lettek. Napóleoni háborúk Searchtool right.svg Bővebben: Napóleoni háborúk

1792 és 1815 között Franciaország állandóan hadban állt az európai hatalmakkal. Már a forrada ranciaország szembekerült Nagy-Britannia, Ausztria, Oroszország és Poroszország monarchiáiva l, amelyek akkor a forradalomtól féltették saját hatalmukat, később pedig az egyre erősödő Na tartottak. 1799-ben az uralomra jutó Napóleon vezetésével a franciák Anglia és Oroszország k vételével csaknem egész Európát meghódították. Egyes szövetségre kényszerített területeken (p ság, Spanyolország) gerillamozgalmak bontakoztak ki a francia fennhatóság ellen.

A napóleoni háborúk a fényes győzelmek ellenére nem annyira tekinthetőek dicsőségesnek a nagy títások miatt. 1914-ig ez volt Európa történelmének legnagyobb és legtöbb véráldozatot követe usa. Egyiptomi hadjárata során Napóleon maga adott parancsot török vagy arab foglyok és egys zerű közemberek likvidálására, amit sokan népirtásnak tartanak. Az Atlanti-óceán déli részén elhelyezkedő Szent Ilona-sziget a köztudatban mint Napóleon szám halálának helye ismert. Nagy-Britannia második legrégebbi gyarmatának története azonban Napó ntól függetlenül sem eseménytelen. A legtöbb történész egyetért abban, hogy a szigetet 1502. május 21-én fedezte fel João da Nov ortugál navigátor Indiába vezető útján, és ő adta a Szent Ilona nevet Flavia Iulia Helena, az Szent Ilona után. E szentet a görög ortodox egyház május 21-én ünnepli, de a római katolikus ház május 18-án. Ez amellett érv, hogy a felfedezés napja május 18-a lehetett. Mások szerint zent Ilona szigetét csak 1503. július 30-án fedezte fel az Estevao da Gama parancsnokság a alatt álló flottilla, Nova pedig Szent Ilona ünnepén Tristan da Cunha szigetét fedezte f el.[1][2][3]

A portugálok az általuk felfedezett szigetet lakatlanul hagyták, pedig bővelkedett fában és é esvízben. Állatokat - főleg kecskéket - engedtek szabadon, gyümölcsfákat és zöldségféléket ül egy kápolnát és egy-két házat, de nem létesítettek állandó települést. A szigetet úgy haszno a skorbutban vagy más betegségben szenvedőket itthagyták, aztán a következő arra járó hajó fe et. Ezzel együtt a sziget létfontosságú volt számukra a rajta található fa miatt, valamint az siából hazafelé tartó hajók találkozási pontja volt. A szigeten állandóan fúj a passzátszél, eménység fokát megkerülő, az Atlanti-óceán déli részére érkező hajók hasznosítottak. Szent Il vagy onnan érkező hajók jártak, az Amerikába tartók az északi passzátszelet hasznosították.

Közkeletű hiedelem, hogy a portugálok a sziget pontos helyét titokban tartották a 16. század végéig. Valójában a sziget nevét és helyét idézi egy 1508-ban megjelent holland könyv, amely cisco de Almeida 1505-ös kelet-indiai expedícióját írja le: "Július 21-én láttak egy földet, 655 mérföldre fekszik a Jóreménység fokától, és Szent Ilonának nevezték el. … Amikor elhagyt onát, 200 mérföldre egy másik szigetet találtak, amelynek az Ascension nevet adták." Lopo Ho mem-Reines 1519-ben adta ki "Atlas Universal" című művét, amely Szent Ilona és Ascension h elyének legkorábbi ábrázolása.[4]

A sziget első lakói mind portugál hajón érkeztek. Az első név szerint ismert állandó lakó Fer , aki Indiában áruló lett, és Goa kormányzója, Albuquerque parancsára megcsonkították. Fernan pez csonkán nem kívánt hazatérni és 1516-tól Szent Ilonán élt. 1526-ban királyi parancsra tér a Portugáliába és azután Rómába utazott, ahol VII. Kelemen pápa fogadta őt. Ezután visszatért Ilonára, ott is halt meg 1545-ben.

Amikor a szigetet felfedezték, annak egyedülálló növényzete volt. A felfedezők leírása szerin egészet erdők borítják, a fák borzasztó szakadékok tetején nyúlnak a tenger fölé"[5] A leírá .[6] Erre érv, hogy endemikus lilefélék és többféle endemikus rovarfaj alkalmazkodott a szig et száraz, kopár partvidékéhez. Tehát valószínű, hogy ez az állapot már a felfedezés előtt is ndamellett a sziget belsejében valóban vannak dús, sűrű erdők. A felfedezést követő 50 évben ult az endemikus növényzet, madarak és más állatok. Ok emberi behatás volt. A betelepített ke skéktől, sertésektől, kutyáktól, macskáktól, patkányoktól, a nem endemikus madaraktól és növé az eredeti élővilág.

Valamikor 1557 előtt két mozambique-i rabszolga, egy másik Jáváról és két nő megszökött egy h át rejtőzködve élt a szigeten, míg létszámuk húszra nőtt. Abesszínia pátriárkája, Bermudez 1 partra a szigeten Portugáliába vezető útján és egy évig itt maradt. 1583-ban három japán köve a pápához tartottak, szintén meglátogatta Szent Ilonát.

Erős közvetett bizonyítékok vannak arra, hogy Sir Francis Drake járt a szigeten. 1557-1580 között körülhajózta a világot, útjának végső szakaszán kellett itt lennie.[7] Támogatja ezt , hogy néhány évvel később a britek pontosan ismerték a sziget helyét. Például William Barret rint, aki 1584-ben Szíriában, Aleppóban angol konzulként halt meg, a sziget "a déli szélesség 16. fokán van". Ez pedig pontos.[8] Ezzel szemben Edward Fenton Erzsébet-kori kaland or 1582-ben sokkal pontatlanabbul tudta a sziget helyét.[9]

Meg kell említeni Thomas Cavendish-t, aki első földkörüli útján, 1588-ban érkezett a szigetre olt az első angol itt. 12 napot töltött el és leírta azt a völgyet (akkoriban Kápolna-völgy), ol Jamestown fekszik: "Csodásan kellemes völgy, ahol néhány ház áll szétszórva. Közülük említ ze fehérlő templom. Van előcsarnoka, a templomhajó végében ott az oltár… Ez a völgy a legszeb gnagyobb lapály az egész szigeten, rendkívül kellemes hely. Mindenütt gyümölcsfákat és zöldsé i. … A szigeten kecskék ezrei élnek. A spanyol nevük cabrito. Nagyon vadak. Egy alkalomm al egy- vagy kétszázat is láttam egyszerre, egy másik alkalommal nyájuk egy mérföld hosszan n t el." Egy másik angol tengerész, Abraham Kendall kapitány 1591-ben járt Szent Ilonán. 159 3-ban Sir James Lancaster állt meg itt Keletre vezető útján.

Miután Szent Ilona szigetének helye napvilágra került, az angol hajók a térségben kezdték el ni a portugál indiai karakkokat hazafelé vezető útjukon. A támadások nyomán 1592-ben II. Fülö nyol király elrendelte, hogy az évi rendszerességgel Goából visszatérő flotta ne érintse Szen lonát. Amikor a hollandok kifejlesztették távol-keleti kereskedelmüket, ők is gyakran látoga tták a szigetet. Az egyik ilyen látogatás 1598-ban volt, amikor John Davis angol felfe dező által kalauzolt holland hajók (két hajó) megtámadott egy nagy spanyol karavellát. Az vis zaverte a támadást, de arra kényszerült, hogy javításra kikössön Ascension szigeten. Francesc arletti olasz kereskedő önéletírásában azt állítja, hogy 1602-ben, amikor egy portugál hajón , hollandok rabolták ki.[10] A portugálok és spanyolok ezek után felhagytak a sziget ren dszeres látogatásával, helyette a nyugat-afrikai kikötőket használták. A lépés oka a hajóikat k mellett kápolnájuk és kegytárgyaik megszentségtelenítése, állatállományuk lemészárlása, ült lt. Ezt angol és holland tengerészek művelték. 1603-ban Lancaster hazatérőben Brit Kelet-Ind iai Társaság által felszerelt expedíciójáról ismét itt járt. 1610-ben több holland és angol h után François Pyrard de Laval is meglátogatta a szigetet hazatérőben. 1601-es látogatása óta s károk érték a kápolnát, elpusztultak a gyümölcsfák, mert kivágták őket, hogy leszedjék term n gazdag citromtermést szüreteltek Thomas Best, a Brit Kelet-India Társaság tizedik expe díciójának parancsnoka beszámolója szerint. 1634-ben már csak negyven citromfát látott Peter dy utazó.

A Holland Köztársaság 1633-ban hivatalosan magáénak nyilvánította a szigetet, de ennek nem le t semmiféle következménye megszállás, gyarmatosítás vagy erődítés formájában. Az erről szőlő mely dátumozatlan, de valószínűleg 1633-ból való, jelenleg a sziget levéltárában található. 1

hollandok nagy része elhagyta a szigetet és az általuk a Jóreménység fokán alapított gyarmat távozott. Brit Kelet-Indiai Társaság, 1658–1815

Richard Boothby 1644-ben megjelent pamfletje ír először arról, hogy kívánatos: Szent Ilona s zigete Anglia birtoka legyen. 1649-ben a Kelet-Indiai Társaság arra utasította hajóit, h ogy várják be egymást Szent Ilona körzetében. 1658-ban a Társaság kérvényezte a kormánynál, h da hadihajót hazatérő flottájának védelmére. 1657-ben Richard Cromwell kormányzót nevezett ki igetre.[11] A következő évben úgy döntött a Társaság, hogy ültetvényesek letelepítésével erős ziget felett. 1659-ben érkezett egy flotta, Marmaduke nevű hajóján pedig John Dutton kap itány, az első kormányzó (1659-1661). Ettől a dátumtól számítva Szent Ilona Nagy-Britannia má egrégebbi gyarmata, Bermuda után. Hónapokon belül felépült egy erőd, amelynek eredeti neve Ca tle of St. John volt, a völgy felső részén pedig további házak. Fontos megjegyezni, hogy a g yarmat nem volt önellátó, és a Társaság 1658 elején arra kötelezte minden hazatérő hajóját, h rizst rakjon ki, ha kiköt Szent Ilonán.

A monarchia 1660-as helyreállítása után az erődöt átnevezték: James Fort lett. A város Jamest a völgy pedig James Valley lett. Mindegyik név York hercegére, a későbbi II. Jakab angol k irályra utal. A Kelet-Indiai Társaság királyi oklevelet kapott, amellyel legalizálta Szent Ilona megszállását. Ezt az oklevelet 1661-ben adták ki, és felhatalmazta a Társaságot a szig t megerősítésére és gyarmatosítására. Ezt írta: "jogos és ésszerű kormányzó kinevezése és a T A szigetet 130 darabra osztották, minden ültetvényes egyet kapott. A Társaságnak azonban nehézséget okozott bevándorlók találása, ezért a lakosság 1670-ben 66 főre csökkent, amiből 1 ga volt. John Dutton utódai a kormányzói székben, Robert Stringer (1661-1670) és Richard C oney (1671-1672) ismételten figyelmeztették a Társaságot a telepesek elégedetlenségére. Coney szerint a telepesek iszákosak és szófukarok voltak. 1672-ben Coney a szigettanács lázadó tag jait Angliába küldte. Ezzel összefüggésben a Társaság másik kormányzót küldött Anthony Beale személyében. Akkoriban a rabszolgákat barbár büntetésekkel sújtották, volt, akit élve eléget kat halálra éheztettek. 1694-ben rabszolgalázadás tört ki, leverése után három rabszolgát kín ek, másokat pedig kegyetlenül megbüntettek.

Észlelve, hogy a Jóreménység fokánál nincs ideális kikötő, a Holland Kelet-Indiai Társaság fe adást indított Fokföldről 1672 Karácsonyán. Beale kormányzó kénytelen volt elhagyni a gyarmat Brit Kelet-Indiai Társaság egyik hajóján. Brazíliába vitorlázott, ahol gyorsabb hajót remélt . A Brit Kelet-Indiai Társaság ottani flottiláját Szent Ilonára küldte a védelem megerősítésé katonákkal. A szigetet 1673 májusában emberéletben esett kár nélkül visszavették és megerősí katonával. Ugyanebben az évben a Társaság új oklevelet kért II. Károly angol királytól, amely ia részévé nyilvánítja Szent Ilonát, "ugyanúgy, ahogy East Greenwich az Kent grófságban." A k t oklevél szerint Szent Ilona nem lehetett eladás vagy területcsere tárgya, a Társaság onnan bármit vám nélkül Angliába küldhetett és annyi telepest irányíthatott Szent Ilonára, amennyi ott.

1674-ben az újonnan kinevezett kormányzó, Richard Keigwin (1673-1674) elégedetlen telepe sek és katonák fogságába került. Szerencséjére éppen akkor érkezett a Brit Kelet-Indiai Társa a William Basse kapitány parancsnoksága alatt, így megmenekült. 1675-ben a helyőrséget a hel yi telepesek milíciájának részidős katonái vették át, a létszám 50 főre csökkent. A következő ley látogatott ide, itt határozta meg a déli félteke égboltja 351 csillagának koordinátáit. A mportban a legjelentősebb adóbevétel az volt, hogy minden Madagaszkárral kereskedő hajó kötel s volt hozni ide egy rabszolgát. Az Ázsiából érkező hajók is hoztak rabszolgákat. Ennek követ n több madagaszkári és ázsiai rabszolga volt, mint olyan, aki az afrikai szárazföldről szárma t. 1679-ben a rabszolgák száma 80-ra nőtt. John Blackmore kormányzósága (1678-1689) idején 16 4-ben fellázadtak a katonák és a telepesek. Három lázadó meghalt, amikor megtámadták Fort Jam t, később pedig négy másikat kivégeztek. A Franciaország elleni koalíció megalakulása és a há s kirobbanása után az Ázsiából érkező hajók éveken át elkerülték a szigetet, félve attól, hog t francia hadihajók. Korlátozták a szolgálatukat letöltött katonák jogát arra, hogy visszatér Angliába. Joshua Johnson kormányzó (1690-1693) a katonák által folytatott csempészet vissza szorítása érdekében elrendelte, hogy hajók csak nappal futhatnak ki a kikötőből. Emiatt 1693lázadás tört ki, a lázadók egy csoportja hatalmába kerített egy hajót a szökéshez. Közben me yzót.

A helyi erdők kivágása alkohol lepárlása céljából, cserzőanyagnak és azért, hogy helyükön mez t folytassanak fahiányt okozott az 1680-as években. A sok patkány és kecske volt az oka az 1690-es évek pestises megbetegedéseinek. Az állatok miatt csökkent az élelmiszer termés, mert lelegelték a fiatal hajtásokat. A helyben párolt raki és és a tűzifa-szükséglet is hozzá az erdőpusztuláshoz. John Roberts kormányzó (1708-11) elhatározta a sziget újraerdősítését. A folytatódott utódai idején is. A Nagyerdőben (Great Wood), amely jelenleg a Deadwood Pla in-tól a Prosperous Bay Plain-ig tart, a beszámolók szerint 1710-ben egyetlen fa sem áll t. Korán jelentkezett a termőtalaj eróziójának gondja is, 1718-ban egy óriási hullám betört a y Bay-be a déli parton. Ez állt a hátterében Isaac Pyke kormányzó 1715-ös javaslatának is, ak b, Szent Ilonát és tartozékait sújtó aszályos év után azt javasolta a Társaságnak, hogy a lak elepítsék át a franciák által 1710-ben kiürített Mauritiusra. Mivel háború tört ki más európa , a Társaság úgy döntött, hogy inkább folytatja a sziget külső ellátását, de megszállva tartj helyzete miatt. Egy 1731-es rendelet szerint az erdőség megőrzése érdekében csökkentették a k keállományt. Világos összefüggés van az erdőterület csökkenése és az egyre több árvíz között 1747, 1756, 1787). A Kelet-Indiai Társaság igazgatósága csekély segítséget nyújtott a kormány a kecskeprobléma megoldásában. A patkányok 1731-es megfigyelés szerint két láb hosszú fészket k fában, egy 1717-es látogató szerint a nagyszámú vadon élő macska inkább a fogolymadarakra v ik, nem a patkányokra. Az 1743-ban kitört pestisjárvány összefüggésben volt az Indiából érkez egtelepedett fertőzött patkányokkal. 1757-ben a katonák feladatul kapták, hogy öljék meg a ma skákat.

William Dampiere háromszor hajózta körül a Földet. Az első végén, 1691-ben érkezett Szent Ilo találta, hogy Jamestown 20-30, durván megmunkált kövekből épült kicsi házból áll, amelyek be hitvány. A házak üresek voltak, amíg hajója a szigeten tartózkodott, mert lakóik a sziget tá i részén dolgoztak.

Kereskedelmi rivalizálás tört ki az eredeti Kelet-Indiai Társaság és az 1698-ban alapított új let-Indiai Társaság között. Az új társaság 1708-ban több korábbi kereskedőtársaság egyesülésé talos neve "A Keleti Indiákkal Kereskedő Angliai Kereskedők Egyesült Társasága" lett. Szent Ilona ennek az új Kelet-Indiai Társaságnak a birtokába ment át. Ugyanabban az évben kiterjed t munkák kezdődtek a Castle-ben. Cement hiánya miatt számos épületnél sarat használtak kötőan Ezek többsége mára romos. Citrusfélét kereső katonák 1709-ben jelentették, hogy arany és ezüs yet találtak a Breakneck Valley-ban. Rövid ideig majd mindegyik munkaképes ember arany at keresett. A rövid életű aranyláz azzal ért véget, hogy az ércről Londonban kiderült, hogy , vagyis vasérc.

Az 1723-as népszámlálás szerint a lakosság 1110 fő volt, ebből 610 rabszolga. 1731-ben a föld többsége sikerrel kérte Edward Byfield kormányzót (1727-1731) a kecskeállomány csökkentésére. ező kormányzó Isaac Pyke (1731-1738) volt, aki önkényes módon vezetett, de sikeresen kiterje sztette a faültetvényeket, megjavította az erődöt és helyőrséget meg a milíciát valódi katona tta - fennállása óta első ízben. 1733-ban a jemeni Mocha kávékikötőből a Társaság The Houghto reen Tipped Bourbon Coffee fajtájú kávé vetőmagot hozott. Ezt elültették a sziget különböző h z általános érdektelenség ellenére szépen díszlettek a kávéültetvények.

Robert Jenkins kormányzó (1740-1742) célja a korrupció felszámolása és a sziget erődítéseinek olt. Ebben az időben, 1742-ben épült a sziget első kórháza. Charles Hutchinson kormányzó (174 764) megállította az élelmiszer termelés és az állatállomány hanyatlását, és olyan törvényt s szorosabbra fonja a sziget és Anglia kapcsolatait. A faji megkülönböztetés folytatódott és f nnmaradt 1787-ig, amikor a szabad fekete lakosság megkapta a fehérek jogait. 1758-ba n három francia hadihajó jelent meg a partok előtt, várva a Társaság indiai flottáját. Csata kult ki a Társaság kínai flottájának hadihajóival, amely eldöntetlen maradt. Nevil Maskelyne Robert Waddington 1761-ben obszervatóriumot szerelt fel a Vénusz Nap előtti átvonulásának me gfigyelésére. Ezt először Halley javasolta. A megfigyelést megakadályozta a felhős ég. Abban ben sok szarvasmarha pusztult el azonosítatlan betegségben.

John Skottove kormányzó (1764-1782) szabályozta a raki és a punch kereskedelmét. Ez a kato nák között nyugtalanságot és dezertálásokat váltott ki. A dezertőrök csónakot szereztek és va erbe pusztultak - de legalább egy héttagú, katonákból és rabszolgákból álló csoport sikeresen razíliát 1770-ben. Ekkoriban kezdődött a sziget történetének első, hosszabb ideig tartó virág . Jamestown első plébániatemploma évtizedeken át omladozott, végül 1774-ben új épületet emelt

zent Jakab templom ma a legrégibb anglikán templom az Egyenlítőtől délre. James Cook kapitány 1775-ben látogatta meg a szigetet, második földkörüli útjának végső szakaszán.

Daniel Corneille kormányzó (1782-1787) eltiltotta a helyőrség katonáit a kocsmák látogatásátó dül a hadsereg kantinjaiban kaphattak italt. Ez az intézkedés lázadást váltott ki 1787 Karács nyán. Ekkor három napon át 200 katona csatározott a törvényes csapatokkal. 99 lázadót halálra de végül csak megtizedelték a halálra ítélteket. Saul Solomon 1790 körül érkezett a szigetre l hamarosan céget alapított, boltot nyitott. Helyén működik ma a Rose and Crown shop. Blig h kapitány 1792-ben járt a szigeten, amikor másodszor kísérelte meg, hogy kenyérfa termését s a Jamaikára.

Robert Brooke kormányzót (1787-1701) 1795-ben értesítették, hogy a franciák megszállták Holla és erővel szövetségesükké tették. A helyőrség 411 katonáját küldték Sir James Craig tábornok keresen elfoglata a Jóreménység fokán lévő holland gyarmatot. A Szent Ilona-ezred legénysége 0-ről 1800-ra nőtt annak következtében, hogy az Indiából hazatérő, idejüket leszolgált katoná roztak. Minden magabíró férfit besoroztak a sziget milíciájába. Az erődöket megjavították, új jelzőrendszert építettek ki. 1792-ben megtiltották a rabszolgák bevitelét. 1807 januárjában e flotta érkezett, kanyarójárványt okozott. A valószínűleg nem teljes egyházi feljegyzések szer usig két hónap alatt 102 "fekete" és 58 "fehér" halt meg. Mivel a legtöbb rabszolga gazdag abb városlakók tulajdonában volt, Robert Patton kormányzó (1802-1807) javasolta, hogy a Társ aság Kínából importáljon munkaerőt mezőgazdasági munkára. 1810-ben érkeztek az első kínaiak, a 600-ra nőtt. Sokan itt maradtak 1836 után, utódaik integrálódtak a sziget lakosságába.

Alexander Beatson kormányzó (1808-1813) az iszákosság csökkentésére betiltotta nyilvános hely szeszes ital árusítását és az indiai szeszek importját. Emiatt 1811 decemberében 250 katona f llázadt. Miután a lojális csapatok a lázadást leverték, a lázadás kilenc vezetőjét kivégezték s kormányzó (1813-1816) idején a mezőgazdálkodás módszerein javítottak, tatarozási programba ek, és megnyílt az első közkönyvtár. Az 1814-es népszámlálás szerint a lakosok száma 3507. Napóleon száműzetése, 1815–1821

1815-ben a brit kormány Szent Ilonát választotta I. Napóleon francia császár száműzetése hely októberében érkezett a szigetre és Longwood-ban szállásolták el, ahol 1821 májusában meghalt eon gyűlölte a szigetet és az angolokat amiért ide száműzték. Azért adta meg magát Waterloót briteknek, mert bízott a nagy-britanniai menedékben, ám azok erre a távoli helyre száműzték, ert nem akarták megkockáztatni újbóli szökését és a vészterhes napóleoni háborúk fellángolásá a kopárságával olyan lehangoló volt, hogy a császár napjai méla egyhangúságban teltek és a sz s korlátozta a kissé paranoid Hudson Lowe kormányzó.

Ebben az időszakban a reguláris brit hadsereg erős alakulatai és a helyi Szent Ilona ezr ed csapatai állomásoztak a szigeten, amely körül hadihajók cirkáltak. A brit kormány és a Tár gyezsége szerint a sziget a Kelet-Indiai Társaság tulajdonában maradt, a brit kormány kifi zette a Napóleon őrzése miatt keletkezett pluszköltséget a Társaságnak. A kormányzót, Sir Hud owe-t (1816-1821) Lord Bathurst, a londoni had- és gyarmatügyi miniszter nevezte ki közvetlenül. Jelentős üzleti tevékenységet vonzott a szigetre hat évre a +2000 fő katona és p személy ellátása. Mivel ebben az időszakban korlátozták a hajók kikötését, a helyi kereskedők lett a szükséges élelmiszerek importja. Az 1817-es népszámlálás 821 fehér lakost jegyzett fe a helyőrség 820 emberből állt, 618 kínai szerződéses munkás volt, 500 szabad fekete és 1540 r lga. 1818-ban, érzékelve, hogy a világban a rabszolgaság enyhébb formái terjedtek el, mint S zent Ilonán, Howe kezdeményezte az első lépéseket a rabszolgák felszabadítása felé. Kötelezte zolgák tulajdonosait, hogy minden, az év Karácsonya után született rabszolga gyereket szab adítsanak fel, mielőtt azok elérik a késői tizenéves korukat. Solomon Dickson & Taylor cég 14 font sterling értékben réz félpennyseket bocsátott ki 1821-ben a helyi kereskedelmi forga lom számára. Brit Kelet-Indiai Társaság, 1821–1834

Napóleon halála után az ezernyi ideiglenes lakos elutazott. A Kelet-Indiai Társaság vissza kapta a teljes ellenőrzést a sziget felett. Az élet visszatért az 1815 előtti viszonyokhoz . A lakosság csökkenése jelentős változást okozott a gazdaságban. A következő kormányzók, Tho e (ideiglenes kormányzó, 1821-1823) és Alexander Walker (1823-1828) sikeresen átvezették a szigetet a Napóleon utáni perióduson. Új terménypiac nyílt Jamestownban, megalapították a Me

dasági és Kertészeti Társaságot, fejlesztették a közoktatást. 1832-ben a Kelet-Indiai Társasá totta a rabszolgaságot Szent Ilonán (614 rabszolgát szabadítottak fel), egy évvel azelőtt, h ogy a londoni Parlament betiltotta a rabszolgaságot a gyarmatokon. Viszont sikerte len maradt a bálnafeldolgozás meghonosítása 1830-ban (1875-ben szintén). Elterjedt a híre, h ogy Napóleon helyi kávét ivott szent ilonai száműzetése alatt. A halálát követő években rövid rű volt ez a termék Párizsban. Brit koronagyarmat, 1834–1891

A brit parlament 1833-ban fogadta el az India Törvényt, amelynek következtében a Szent I lona feletti uralom a Kelet-Indiai Társaságtól a Korona kezébe ment át. 1834. április 2-án lé t hatályba. A gyakorlatban nem történt változás 1836. február 24-ig, amikor megérkezett Georg Middlemore vezérőrnagy a 91. ezred katonáival, az első kormányzó (1836-1842), akit a brit k ormány nevezett ki. Feloszlatta a Szent Ilona-ezredet, és a londoni kormány utasítására, az igazgatás költségeit csökkentendő, elbocsátotta a legtöbb hivatalnokot, akiket a Társaság alk ott. Ezzel elindította az elvándorlás hosszú időszakát. Az emberek távoztak, máshol keresve j megélhetést, boldogulást. A lakosság fokozatosan csökkent az 1817-es 6150-ről 4000 alá 1890e.

Charles Darwin hazautazás közben hat napot töltött megfigyelésekkel a szigeten. A Beagle n evű hadihajón utazott. Dr. James Barry egészségügyi főtisztként tevékenykedett itt 1836-1837.[12] A kórház újjászervezése közben figyelt fel arra, hogy a nemi betegségek elterjedtek a p lgári lakosság körében. Ennek okát abban látta, hogy a kormány feloszlatta a Szent Ilona-ezre et, prostitúcióra kényszerítve ezzel a volt katonák hozzátartozóit.

1838-ban a londoni kormány szerződést kötött Lahej szultánjával, aki hozzájárult szenelő állo n kikötőjében. Ezzel a Távol-Keletre vezető út időtartama (a Földközi-tengeren át, majd Alexa Kairó között a szárazföldön, utána a Vörös-tengeren át) kevesebb mint felére csökkent a hagyo anti óceáni úthoz képest. Ez megelőlegezte a szuezi-csatorna hatását (1869). Mindez párosult hajózás hajnalával. A gőzhajóknak már nem volt szükségük a passzátszélre. Így aztán fokozatos zent Ilona körüli vizeken járó hajók száma, csökkent a sziget katonai és gazdasági jelentőség eten 1855-ben 1100 hajó kötött ki, 1879-ben 603, 1889-ben csak 288.

1839-ben Wm Burnie & Co. londoni kávékereskedő azt írta, hogy a szent ilonai kávé "nagyon jó minőségű". 1840-ben a londoni kormány haditengerészeti bázist létesített az afrikai rabszolga eskedelem elleni küzdelemre. Egy különítmény állomásozott Szent Ilonán és az altengernagy bír townban ítélekezett az elfogott rabszolgahajók személyzete felett. Magukat a hajókat lebon tották és hulladékként hasznosították. A túlélő rabszolgákat (10 000 főt 1840 és 1874 között) Rupert s Bay, Lemon Valley és High Knoll táboraiban őrízték. Az egykori rabszolgák harmada m eghalt, őket Rupert s Bay temetőjében hantolták el. A túlélők közül kevesen szolgaként vagy m ent Ilonán maradt, leszármazottaik felolvadtak a lakosságban. Ez a fő forrása Szent Ilona mai afrikai eredetű lakosságának. A túlélők többsége végül Nyugat-India ültetvényeire került, ek vissza Afrikába.

1840-ben a brit kormány francia kérésre hozzájárult, hogy Napóleon hamvait hazaszállítsák Fra rszágba. A kiváló állapotban lévő testet 1840. október 15-én exhumálták és ünnepélyesen átadt ercegnek a La Belle Poule francia hajó fedélzetén.

A Szent Ilona-ezrednek nevezett európai mintájú, öt századból álló ezredet 1842-ben állítottá ladata a sziget helyőrsége lett. Ugyanabban az évben született William A. Thorpe, a Thor pe cég alapítója. 1843-ban kanyarójárvány tört ki. Senki sem kapta meg azok közül, akik 1807egbetegedtek az előző járványban. Az első baptista lelkipásztor Fokvárosból érkezett 1845-ben anabban az évben a szent ilonai kávé ára Londonban 1 dime volt fontonként, ezzel a világ leg drágább és legkülönlegesebb kávéja volt. 1846-ban a Szent Jakab templomot renoválták, a régi a új sisak került. Ugyanabban az évben hatalmas hullámok érték el a szigetet, 13 horgonyon ál hajó szenvedett hajótörést. 1850-ben rakták le a Szent Pál székesegyház, a "Katedrális" alapk ondonból jövő intézkedéseknek ismét kedvezőtlen gazdasági hatása volt, Thomas Gore Brown korm 51-1856) tovább csökkentette polgári vezető réteget. Mivel Jamestown túlnépesedett, völgyében ozták az építkezést és megalapították Rupert s Bay települést. Az 1851-es népszámlálás szerin olt a szigetnek. 1859-ben anglikán püspökséget alapítottak Szent Ilonán, amelynek joghatósága terjed Ascension szigetre és Tristan da Cunhára is (továbbá kezdetben a Falkland-szigete

kre, Rio de Janeiróra és Dél-Amerika keleti partjának más városaira). A szigetlakók panasza s erint a kormányzók visszavonult katonatisztek voltak, akik nem értettek gazdasági kérdésekhe z. A Szent János templom Jamestown felső részén 1857-ben épült, alapításának motivációja a vá ralkodó kicsapongás és prostitúció.

A következő évben a Napóleon sírja körüli földeket és otthonát, Longwood House-t megszerezte póleon és örökösei. Azóta egy francia konzul vagy képviselő él a szigeten és francia zászló l ett területeken máig. A Briar Pavilion-t, ahol Napóleon a megérkezését követő első időkben la francia kormány vette meg 1959-ben. A londoni Chrystal Palace-ban tartott 1851-es kiállításon a Sandy Bay-ben lévő Bamboo Hedg e Estate ültetvényen termett szent ilonai kávé aranyérmet nyert. 1853-ban Saul Solomont Sz ent Ilonán temették el. Az első postabélyeget 1856-ban adta ki a sziget, kék színben, 6 penn y értékben. Azóta is jelentős a bélyeggyűjtők érdeklődése iránta.

Az 1860-as években elszaporodtak azok a termeszek, amelyek eredetileg elkobzott br azil építésű rabszolgaszállító hajók faanyagából kerültek a szigetre az 1840-es években. ("fe házakba beépített faanyagot ették (meg a dokumentumokat), számos ház összeomlását okozva ezz b évtizeden át okoztak súlyos gazdasági károkat. Kiterjedt újjáépítésre volt szükség vasgeren szálló faanyaggal. Az általuk okozott gond máig fennáll. Hutt s Gate-ben a Szent Mátyás templom alapkövét 1861-ben helyezték el.

A brit haditengerészeti támaszpontot 1864-ben szerelték le, a felszabadított afrikaiak táb orát tíz évvel később zárták be. Ekkor több száz afrikait deportáltak Lagosba és a nyugat-afr más helyeire. Ez a gazdaság további leépülésével járt. 1864-ben volt egy kisebb földrengés i rt s Bay börtöne összeomlott, a Kastélyt és a Legfelsőbb Bíróságot 1867-re építették újjá. Ch rmányzó (1863-1870) kínafa ültetvény létesítését kezdeményezte, hogy aztán kinint lehessen ex kísérlet abbamaradt C. G. E. Patey kormányzósága (1870-1873) idején, aki ismét a közszolgála entésének programjával érkezett. Ez az elvándorlás újabb hullámát indította el. Az új-zélandi tt 1874-es kísérlet kudarcba fulladt. (1907-ben újrakezdték a lentermesztést és fokozatosan a legjelentősebb exportcikké vált.) 1871-ben a királyi utászok beteraszozták a Jamestown és K oll Mount Fort közötti meredek lejtőt - megépítették Jákob Lajtorjáját (Jacob s Ladder). 700 ot alakítottak ki, mindegyiket lekövezték a későbbi javítások során. Az 1881-es népszámlálás 9 ember élt a szigeten. 1882-ben érkezett a szigetre Jonathan, "aki" ma a világ legidőse bb teknősbékája.

Az 1886-os kanyarójárványban 113-an betegedtek meg és 8 ember meghalt. Jamestownban 1888 óta van közvilágítás, építési költségeit a lakók adták össze. Szent Ilonára száműzték Dinuzu shwayo zulu király fiát, aki 1890-től 1897-ig élt itt. Torokgyík járvány volt 1887-ben, majd 893-ban. Ehhez járult a szamárköhögés, amelynek 31 tíz év alatti gyermek esett áldozatul. 189 en egy nagy lehulló szikla kilenc embert ölt meg Jamestownban, az emlékezet szerint a Main Street-en egy forrás tört fel. 1891-ben 4116 lakója volt a szigetnek. A Fokvárosból N agy-Britanniába vezető tenger alatti távíró kábel 1899 novemberében "szállt partra", aztán to Ascension felé decemberben. Az Eastern Telegraph Company üzemeltette. A következő két évben 6000 búrt börtönöztek be Deadwoodban és Broadbottomban. 1901-ben a lakosság 9850 fő volt. Sz nt Ilona történetében sohasem éltek itt ennél többen. A meghalt foglyokat Knollcombes-ben te mették el. A helyiek és a búrok között kölcsönös tisztelet alakult ki, de kevés búr maradt a n a háború 1902-es befejeződése után. Az 1900-as súlyos influenzajárványban a lakosság 3.3%-a meg, pedig az nem is érintette sem a búr foglyokat, sem az őket őrző katonákat. Az 1903-as szamárköhögés-járványban a szigeten majdnem minden gyerek megbetegedett, de csak egy halt me g.

A búrok távozása, később pedig a maradék helyőrség 1906-os feloszlatása (amellyel együtt felo a szent ilonai önkéntes milíciát is és első ízben maradt helyőrség nélkül a sziget) súlyosan ziget gazdaságát, amelynek egyetlen fontos bevétele a postabélyegek kiadása maradt. A lent ermesztés 1907-es sikeres meghonosítása jelentősen enyhített a gondokon, komoly bevételt hoz va a háborús években. A csipkeverést 1890-ben kezdeményezte Emily Jackson, az első világhábor gelőző években komoly ipar épült rá. 1908-ban iskola nyílt, ahol ezt tanították. 1905-ben fel tottak két embert, ők voltak a Prosperous Bay gyilkosai. 1909-ben halkonzerv-gyár nyílt,

de sikertelen volt, mert a következő években kevés volt a hal. A Papanui gőzhajó, amely Nag y-Britanniából Ausztráliába tartott kivándorlókat szállítva, égve futott be a James Bay-be 19 n. A hajó leégett és elsüllyedt, de a 364 utas és a legénység megmenekült és ellátták őket a z 1911-es népszámlálás az 1901-es csúcs után csak 3520 lakost mutatott ki. Több mint 4800 pat yfarkat adtak le a kormánynak 1913-ban, amely minden egyes farokért 1 pennyt fizetet t.

1914 januárjában három német csatahajó látogatott a szigetre. A lakosság érezve, hogy védtele tengerről jövő támadással szemben, kiterjedt erődítésbe kezdett. Az I. világháború kitörése ták a szent ilonai önkéntes alakulatatot. A fronton 46 szigetlakó vesztette életét. Az 1918as spanyolnátha-járvány nem érintette Szent Ilonát. 1917-től 1921-ig itt élt száműzetésben Se alid Bin Barghash, aki önmagát Zanzibár szultánjának nyilvánította. Akkor átszállították a Se zigetekre. 1918-ban balesetben halt meg William A. Thorpe. Cége ma is működik. 1920-ba n a Spangereid nevű norvég hajó a James Bay-ben horgonyzott. Kigyulladt és elsüllyedt. Jel entős mennyiségű szenet raktak belőle partra, mielőtt hajójavítóba vitték.

Az 1921-es népszámlálás szerint a sziget lakossága 1747 fő volt. Szent ilonaiak 1921 óta dolg znak Ascension szigetén, amely 1922-ben lett Szent Ilona tartozéka. Thomas R. Bruce (postamester volt 1898-1928 között) az első szigetlakó, aki bélyeget tervezett, az 1922 és 1 937 között kiadott V. György bélyeget. Ezzel számottevően hozzájárult a sziget bevételeihez é 1923 óta a dél-afrikai érmek a törvényes fizetőeszközök, tükrözve, hogy Dél-Afrika a fő kere rtner. 1920 és 1929 között kilencen haltak bel a szamárköhögésbe, 1932-ben 2200 kanyarós eset lt. Az első autót, egy Austin 7-est, 1929-ben importálták a szigetre. Az 1931-es népszámlálás erint 3995 ember élt a szigeten (és volt csaknem 1500 kecske). Az Eastern Telegraph Company 1934-ben beolvadt a Cable and Wireless cégbe. Tristan da Cunha 1938-ban le tt Szent Ilona tartozéka.

Hat szigetlakó vesztette életét a II. világháborúban. 1939-ben látták az Admiral Graf Spee né satacirkálót a szigetről, a Darkdale brit tankhajót pedig torpedótalálat érte Jamestown előtt kölcsönbérleti szerződés szerint az amerikaiak felépítették Wideawake repülőteret Ascension Magán Szent Ilonán nem épült katonai létesítmény. Az előző háborúhoz hasonlóan ismét jól jöv

1945-ben paralízis járvány volt, 217-en betegedtek meg, közülük 11-en meghaltak. Az 1946-os népszámlálás szerint 4748 ember élt a szigeten. 1948-ban heten haltak meg szamárköhögésben és er szorult kórházi ellátásra heveny vesegyulladás miatt. 1951-ben a mumpsz megtámadta a lako sság 90%-át. Ugyanabban az évben Solomon egy kisebb céget alapított. A háború után tovább nőt a, a csúcspontot 1951-ben érte el. Ekkor termesztése hanyatlásnak indult, részben a műszál ve senye miatt, részben azért, mert az itteni len ára számottevően magasabb volt a világpiaci ár . A fő vevő, a British Post Office döntése, hogy a postazsákokat műszálból készítteti, hozzáj get lentilolóinak bezárásához 1965-ben. De azóta is jelentős területen termesztik a lent. Az 965-ös népszámlálás azt mutatta, hogy a lakosság lassan csökken, akkor éppen 4642 volt.

Az 1957-es év tanúja volt három bahraini herceg érkezésének, akiket Nagy-Britannia börtönzött 1960-as szabadon engedésükig maradtak. Ismételten megpróbálkoztak dobozos hal gyártásával, a met 1957-ben zárták be. 1958-től az Union Castle hajózási vállalat fokozatosan felszámolta já ait a szigetre. Ugyanabban az évben 36 pralízises megbetegedés volt. Az 1966-os népszámlálás yegében változatlan lakosságot mutatott ki: 4649 lakost. 1968-ban a Solomon and Compan y cégben többséget szerzett egy dél-afrikai vállalat (The South Atlantic Trading and Inves tment Corporation, SATIC). A következő években, várakozásaiban csalódva, leépítette részesedé t Ilona kormányzata fokozatosan megvásárolta azt, 1974-ben lett a Solomon and Company többségi tulajdonosa. 1969-ben tartották az új alkotmány szerinti első választásokat a húszta ozó Tanácsba. 1976-ra a lakosság kissé nőtt, 5147 főre.

Az angliai Avonmouth városban működik a Curnow Shipping nevű vállalkozás. Ez megvásárolt egy ti utas- és teherszállító hajót, amely korábban Vancouver és Alaszka között járt. Ez lett St. postahajó, amely felújította 1977-ben a postahajó-szolgáltatást. Korábban ezt Union Castle L ne végezte. 1980-ban beomlott a Szent Jakab templom, szerkezeti gyengesége miatt. 1981-ben fel fedeztek egy endemikus virágos bokrot, a neve St. Helena Ebony. Évszázadokon át kihaltna

k hitték. 1981-től máig

Az 1981-es brit állampolgársági törvény szerint Szent Ilona és a többi koronagyarmat Nagy-Bri annia tartozéka. A szigetlakók elvesztették Nagy Britannia és gyarmatai állampolgárságát (ami z 1948-as állampolgársági törvény definiált) és vele jogukat, hogy letelepedjenek Nagy-Britan iában. A következő húsz évben legtöbbjüknek csak a sziget kormánya által nyújtott rosszul fiz unka maradt, a tengeren túl csak a Falkland-szigeteken és Ascension-szigeten vállalhat tak munkát. Ebben az időszakban a szigetet "a déli Atlanti-óceán Alcatraz börtöneként" emlege

1982-ben a St. Helena postahajót a brit védelmi minisztérium elrekvirálta a Falkland-szi geteki háború támogatására. Önkéntes legénységgel délre hajózott. A hajó aknaszedő műveletek legénység elutasította a Dél-Atlanti Emlékérmet. András yorki herceg 1984-ben került kapcsola Szent Ilona szigetével, amikor a fegyveres erők tagjaként odavezényelték.

Az 1987-es népszámlálás szerint a sziget lakossága 5644 főre nőtt. 1988-ban állították fel a és Gazdaságfejlesztési Hivatalt. Feladata Szent Ilona népe életszínvonalának növelése. Ennek ei: számottevő fejlesztések tervezése és végrehajtása az oktatásban, a döntések előkészítéséb tés-előkészítés támogatása a statisztikai rendszer javításával; a munkabiztonság és a hatékon en és a hajójavító dokkban. Évtizedes tervezés után, amelyet a közoktatási főnök, Basil Georg t, megnyílt a háromlépcsős iskolarendszer első intézménye, az Prince Andrew School valamennyi 12 évnél idősebb gyermek számára. A Middle School a 8-12 éves gyermekeké, a First School az 5 nél idősebbeké. András herceg bocsátotta vízre a St. Helena postahajó utódját, az Aberdeen ne A hajót kifejezetten a Cardiff–Fokváros-útvonalra építették, vegyes áru- és személyszállító. z időben terveztek St. Helena és Ascension között ingajáratot, mert Ascension szigetén sok s zent ilonai dolgozik. Szent ilonaiak dolgoznak egyébként a Falkland-szigeteken is. 1 995-ös döntés szerint a hajó bázisa Fokváros és évente csak négyszer megy az Egyesült Királys

Az 1988-as szent ilonai alkotmány 1989-ben lépett hatályba. Eszerint a szigetet együtt k ormányozza a Kormányzó és Főparancsnok, valamint a Törvényhozó és Végrehajtó Tanács. A Végreh i a Törvényhozó Tanács választott tagjai közül kerülnek ki. A kormányzó azonnal kinevezi őket ukból eltávolítani őket csak a Törvényhozó Tanács ötfős többségével lehet. A Törvényhozó Taná Kevés kivétellel a kormányzó köteles tűrni a Végrehajtó Tanács vizsgálatait. Öt bizottságot a választott képviselőkből és a közszolgálat dolgozóiból, amelyekben részt vesz a választott sége. E bizottságok elnökei a Végrehajtó Tanács tagjai.

Az állampolgári jogok püspöki bizottságát az egyházmegye 15. szinódusa állította fel 1992-ben célból, hogy elősegítse a szigetlakók teljes állampolgárságát és visszakapják az Egyesült Kir telepedés jogát. 1993-ban Prof. T. Charlton kutatást indított a televízió hatásáról. Két évve bevezetése előtt és öt évvel utána elemezték a gyerekek viselkedését az osztálytermekben és a dvaron. A kutatási eredmények szerint a szigetlakók gyermekei által végzett kemény munka, va lamint az erős közösségi ellenőrzés jóval nagyobb hatást gyakorol rájuk, mint a televízió. Da 1994-ben alapította The Island of St. Helena Coffee Company-t, amely a sziget kor mányától független intézmény. A Green Tipped Bourbon fajtát termesztik több helyen, köztük Sa ben azon a Bamboo Hedge Estate-n, amelynek termése és 1851-ben aranyérmet nyert a lond oni nagy kiállításon. 1997-ben a szélesebb brit közvélemény is értesült Szent Ilona súlyos fo tatási gondjairól. A bulvárlapok "zavargásokról" írtak azután, hogy megjelent egy cikk a Fina cial Times-ban. E cikk arról szólt, hogy a kormányzó, David Stallman (1995-1999) lökdösődött kisebb csődülettel azt követően, hogy a Külügyminisztériumnak azt javasolta: ne építsenek re a szigeten.

1997-ben Nagy-Britannia visszaadta Hong Kongot Kínának. Ugyanabban az évben a brit kor mány áttekintést közölt a függő területekről. Ebben szerepelt egy javaslat az 1981 előtti áll isszaállításáról. A hatás pedig a 2002-es törvény volt a brit tengerentúli területekről, amel dta a szigetlakók jogát teljes értékű útlevélre, a függő területeket meg átnevezte Brit Tenge etekre. Ugyanabban az évben állítottak fel egy intézményt Szent Ilonán a sziget egyedülálló t ti környezete és kulturális öröksége védelmére. Az 1998-as népszámlálás szerint a teljes lako a postahajó személyzetét) 5157 fő.

A 2002 januárjában tartott szavazáson a szigetlakók többsége (a szigeten és a távolban) támog

a repülőtér építésének tervét. Ugyanabban az évben a Jacob s Ladder alapjának közelében megny kétszintes múzeuma, itt működik a St. Helena Heritage Society. A posta mellett 2004-ben kezdte meg működését a Bank of St. Helena. Örökölte a korábbi St. Helena Government Savings a Ascension Island Savings Bank betéteit és hiteleit. 2005 áprilisában a brit kormány bejele ntette, hogy repülőteret építtet Szent Ilonán hogy fellendítse a sziget gazdaságát és csökken i függőségét a hajózástól.[13] A repülőtér tervezésére, építésére és üzemeltetésére kiírt pál nyerte. Az átadás várható ideje 2012/13, bár még nincs végleges brit kormányzati jóváhagyás. megnyílik, a postahajó befejezi működését.

A 2008-as népszámlálás szerint a lakosság (beleértve a postahajó személyzetét) 4255 főre csök 8 első felében a hajójavító műhely feletti sziklát stabilizálni kellett, ennek költsége hozzá illió Szent Ilona-i font.[14] Augusztus 14-én egy 200 tonnás szikla hullott Jamestown nyugati részére, súlyosan megkárosítva a baptista kápolnát és a környező épületeket. Tervezik mestown környéki hegyek legveszélyesebb részeit 2015-ig hálóval rögzítik, ennek becsült költs llió Szent Ilona-i font. Forrás Ha Orbán Viktor csak a felét is komolyan gondolja annak, amit mondott, akkor is meg kell állapítani, hogy déli szomszédjainknál "nagyon súlyos forgatókönyv" van kialakulóban – í sonyi Pravda. A Sme című lap is Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével foglalkozott.

Orbán Viktor miniszterelnöknek a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a hét vég zott beszédéről az összes nagyobb szlovák lap beszámolt, több kommentárban is reagált.

Orbán Viktor rendszeres tusnádfürdői kinyilatkoztatásait már évek óta nagy figyelem övezi, mi miniszterelnök támogatói körében "minden óvatosságát elveszíti", ugyanakkor mostani beszéde rén minden eddigit felülmúlt, mivel lényegében kimondta, hogy a nyugati típusú liberális demo a és a nyugati értékek követése Magyarországon véget ért – írta hétfői kommentárjában a pozso .

A szlovák lap magyar ügyekkel foglalkozó kommentárírója, Peter Morvay az általa jegyzett, "Or végez a demokráciával" című írásban megjegyzi: érdekes lesz követni, miként "egyeznek ki" a miniszterelnök szavaival azok a nyugati és szlovák konzervatívok, akik eddig védték attól, ho y az Európai Unió "bármi hatékonyabb intézkedést hozzon Orbán rezsimje ellen". Hozzáteszi: ké hogy ráébrednek-e, hogy az egykor liberális Orbán számára az általa ma már gyűlölt és elutas alizmus nem csupán a homoszexuálisok házasságkötését jelenti, hanem mindent, ami akadályozza "hatékony kormányzásban". Fotó: Beliczay László/MTI

Ha Orbán Viktor csak a felét is komolyan gondolja annak, amit mondott, akkor is meg kell állapítani, hogy déli szomszédjainknál "nagyon súlyos forgatókönyv" van kialakulóban – í Lázálomszerű megnyilatkozás" címet viselő kommentárjában a pozsonyi Pravda. A szlovák lap sze Orbán Viktor Tusnádfürdőn ugyan semmi olyat nem mondott, amit korábban más alkalmakkor ne mo ndott volna, de ezúttal "az orbánizmus tömör, egységes formát kapott, s csaknem manifesztum jellege volt".

A Pravda szerint azt, ahogyan Orbán Viktor "támadta a liberális államot és a demokráciát mint olyat", az Európai Uniónak nagyon komolyan kell vennie, mivel egy olyan ország, amely "Orbán értelmezése szerint" se nem nyugati, se nem liberális, és talán nem is demokratikus, soha nem lett volna az EU része. Sose halunk meg, ha ez így folytatódik Faluvégi Balázs, Geo Professional Portfolio Zrt. 2014. 08. 07. 11:17

Janet Yellen, az amerikai monetáris politika vezéralakja és az általa vezetett nyíltpiaci bizottság bő két héttel ezelőtt két olyan ágazatot jelölt meg, amelyben jelentős piaci buboré látja. Az internetes részvények mellett a biotechnológiai papírokat jelölte meg, mint potenc iális veszélyforrást.

Tény és való, hogy az utóbbi elképesztő emelkedésen van túl. Ha valaki a nagy piaci értékű vá vényeibe fektette a pénzét, akkor az elmúlt három évben 61 százalék ot keresett, az egészség tort követő ETF esetén ugyanez az adat 92 százalékos jelent, a legismertebb biotechnológia i papírokat tartalmazó ETF erre az időszakra 200 százalékos hozammal örvendeztette meg a b efektetőket.

A papír értékeltsége valóban merész, csak egy példa: a leginkább figyelt P/E mutató az ETF-be yes részvények arányaival súlyozva elérte a huszonhatot. Ez bő 50 százalék kal van az átlago ci értékeltségtől, amelyet nem egy elemző eleve magasnak tart. Nyilvánvaló tehát, hogy a befe tők nagyon sokat várnak ettől az ágazattól.

A biotechnológia fogalmát egy magyar mérnök és feltaláló (valamint rövid ideig még közélelmez er is), Ereky Károly határozta meg és vezette be a szakmai köztudatba 95 évvel ezelőtt. Azóta persze a világ rengeteget fejlődött, és a kifejezés igen tág értelmet nyert. Leggyakrabban a odern technológiák alkalmazását jelenti élő organizmusokon, de sokan teljes mértékben a génte lógiát értik alatta, ami lényegében egybeesik a biotechnológiai mai fejlesztési területeivel. Már nem akkor baj az AIDS

Az ágazat legnagyobb szereplője a Gilead Sciences, amely piaci értékét tekintve ma már felve szi a versenyt az olyan legnagyobb klasszikus gyógyszergyártó óriásokkal, mint a Pfizer va gy a Merck, miközben alkalmazottainak létszáma a tizedét sem éri el ezeknek. A vállalat az u tóbbi három évben emelkedett a biotechnológia koronázatlan királyává. Ezen időszak alatt az á közel négy és félszeresére emelkedett, és ezen sorok írásának időpontjában is mindenkori csú n közelében van. A növekedéshez hozzájárult az is, hogy a társaság vezetősége, főként már a v felvásárlásokba kezdett, hogy új technogiákhoz jusson és horizontális módon terjeszkedjen a g zerek piacán is. 139063578 Egy kutató a Gilead Sciences californiai laborjában Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

Bár a cég nem volt az elsők között, mostanra mégis kulcsszerepet játszik a HIV vírussal fertő tegek kezelésében. Nekik is köszönhető, hogy a korábban előbb-utóbb biztost halált jelentő be akár napi egy tablettával korlátok közé szorítható, és a páciensek teljes értékű életet élhe g. Emellett Truvada néven forgalomba hoztak egy olyan, szintén napi szinten szedhető g yógyszert, amely a HIV fertőzés megelőzésében csökkenti jelentős mértékben a kockázatokat, eg ok szerint akár 99 százalékos valószínűséggel kizárva a vírus elkapásának esélyét.

Igen, tudom, hogy a kedves olvasó mire gondol, és a fertőzésveszély ellen talán értelmetlenne tűnik egy nem 100 százalékos bizonyosságú módszer, amikor van más lehetőség védekezni.

Ugyanakkor érdemes azokra gondolni, akik nem feltétlenül egy röpke kaland miatt kerülhetne k veszélybe, hanem munkájuk, illetve speciális társadalmi státuszuk miatt. A gyógyszer szüksé ségére utal, hogy Andrew Cuomo, New York állam kormányzója nemrég jelentette be, hogy a Truv ada-t egy állami szintű HIV megelőzési programba is szeretné bevonni. Mindez azt jelzi, ho gy a nyolcvanas és kilencvenes évek rettegett vírusa, még ha nem is győzhető le teljesen, ne m kis részben a Gilead révén olyannyira sarokba szorítható, hogy senkinek nem kell a jövőben sak emiatt bármilyen szinten is az életét féltenie. Forradalmasítják az egészségügyet

Persze az új innovációk fellegvárában, az Egyesült Államokban nemcsak már tőzsdén lévő vállal nem a kockázati tőke birodalmához tartozó kisebb cégek berkein belül is születnek olyan fejle ztések, amelyek forradalmasítják azt, ahogyan ma az egészségügyre gondolunk.

Manapság, ha valamilyen laborleletre van szükségünk, és vérvételre kell mennünk, az több kell enséggel és időveszteséggel jár. El kell menni a rendelőbe, várni kell, utána sokak számára k masan, vagy ijesztő módon vesznek várt, végül jobb esetben csak napokat, rosszabb esetben akár több hetet is várnunk kell az eredményre. Nem utolsó szempont az sem, hogy a jelenleg i eljárás viszonylag drága, még akkor is, ha ezt adott esetben nem saját zsebből fizetjük. Ig n valószínű, hogy ez a procedúra pár éven belül igencsak le fog rövidülni, kényelmesebb lesz, tsége is alacsonyabb.

Egy csepp vérrel megspórolja a magyar GDP-t

Tizenegy évvel ezelőtt egy akkor alig 19 éves lány a Stanfordról saját céget alapított, amely célja az volt, hogy a lehető legkisebb vérmennyiségből tudjon kimutatni minden fontos lab orleletet, és lehetőleg ezt minél gyorsabban. A most még mindig csak 30 éves Elisabeth Hol mes mára elérte a célját és ugrásra készen várja, hogy cége elinduljon a világhódító útjára. 121224927 Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

A vállalat neve Theranos, és biztosan nem most hallunk róluk utoljára. Holmes és társai által kifejlesztett technológia ugyanis az ujjbegyből, mindenféle fájdalom nélkül vett, nagyon kis vérmennyiséget azonnal elemzi, az adatok felküldésre kerülnek a Theranos szerveire, ahol legrosszabb esetben néhány óra alatt rendelkezésre áll a teljes lelet. A gyakorlati alkalm azás már most a valóság része. Kaliforniában pár gyógyszertárban már van Theranos egység, aho az orvosok klasszikus rendelési idejében, hanem akár korán reggel, késő este, vagy hétvégén i lehet látogatni egy gyors vizsgálatra, akár a szokásos felírt gyógyszerek megvásárlása után.

Minderre akár azt is mondhatnánk, hogy praktikus és ötletes, de érdemben nem változtat semmi t az egészségügy helyzetén. A Theranos számításai szerint azonban csak ez a módszer tíz év al milliárd dollárt spórolhat az Amerikai egészségbiztosítási rendszernek, amely a demográfiai atók szerint amúgy is egyre fokozódó nyomás van. Az összeg nagysága egyébként a magyar gazdas eljesítményének több mint másfélszeresét jelenti, ami elképesztő teljesítmény, ha belegondolu csak egyetlen ötletről van szó.

A Theranos viszont nemcsak egy ötletre épült. A cégnek tíz másik szabadalma van bejegyezve, é nem egynek érdemi nemzetbiztonsági jelentősége is lehet. Valószínűleg nem véletlen, hogy a s y fellépésű Holmes kisasszonnyal együtt a társaság igazgatóságban egy korábbi bankvezér melle szenátorok, admirálisok és tábornokok, illetve miniszterek foglalnak helyet, köztük nem más, mint Henry Kissinger, a Nixon-, majd a Ford-kabinet legendás külügyminisztere is. A sz abadalmak és a nagy nevek hatására pedig ömlik a pénz. A Theranos nemrég zárt le egy 400 mill dolláros tőkeemelést, amely a vállalatot 9 milliárd dollárra értékelte, és Holmes-t az 50 szá zesedével a világ egyik legfiatalabb milliárdosává tette, pedig még csak az út elején jár. Egy nap alatt milliárdos

Vannak, akik korán, már 19 évesen saját céget alapítva, bő tíz év alatt érik el, hogy milliár yenek. Ez sem számít lassúnak, de vannak olyanok is, akiknek ez kis túlzással egyetlen nap alatt megadatik.

Alan Auerbach a Puma Biotechnology cég alapítója és vezérigazgatója július 23-án Los Angelesb lévő házában az ébresztőóra megszólalása után rápillantott mobiltelefonján a részvényárfolyam volt szüksége kávéra ahhoz, hogy igazán felébredjen, mert az akkor már zajló New York-i részv skedésben a vállalatának papírjai értékük 3,7-szeresére ugrottak. Auerbach eleve komoly részv yiséget birtokolt, de ehhez hozzájön még a társaságtól kapott részvényopciók sokszoros értékn vagyona egyetlen nap alatt 1,3 milliárd dollárra ugrott.

Pedig a Puma Biotechnology egy mindössze négy éve létező cég, igaz egy korábbi vállalkozás má zakembergárdájából nőtt ki, így nem nevezhető előzmény nélkülinek.

A cég gyors sikeréhez két tényező járult hozzá nagymértékben. Egyrészt a már említett Therano ad Sciences-el szemben nem a Szilícium-völgyben, hanem Los Angeles-ben nyitottak iro dát. Itt van ugyanis egy másik biotechnológiai nagyágyú, az Amgen központja, ahol több ezer k váló szakember dolgozik, Auerbach-nak pedig elegendő volt tőlük nyolcvanat átcsábítani.

Másrészt a Puma nem kezd bele saját fejlesztésekbe, hanem már létező, kezdeti szakaszban lévő tásokat karol fel, és igyekszik engedélyeztetni a hatóságokkal, illetve eljuttatni a gyártóso okhoz.

Ezt a módszert alkalmazták akkor is, amikor egy ígéretes készítményt vettek be házon belülre, y a mellrák ellen hivatott küzdeni, érdekes módon az egyik legnagyobb gyógyszercégtől, a Pfiz r-től. Az ugrást az árfolyamban az okozta, hogy egy közel 3000 fős mintán elvégzett kutatás a

ján a Neratinib névre elkeresztelt gyógyszer statisztikailag megbízható szinten teljesítette felül a placebo hatásait a mellrák kezelése során.

Egyelőre tehát szó nincs csodáról, az engedélyeztetés is legkorábban jövő év közepére várható k bíztatóak is, hogy néhány éven belül a mellrák gyógyszerekkel kezelhetővé válik.

A részvénypiaci reakció azonban jól jelzi, hogy mekkora várakozások vannak az ágazat felé. Má g a tőzsde nem egy alkalommal jelezte előre egy-egy terület fejlődését, vagy bukását. A kilen nes évek második felében az internet penetráció még nagyon alacsony volt, de a netes papírok akkor szárnyaltak, persze jó szokás szerint ott is buborékot képezve. Igen valószínű, hogy m is valami hasonlót láthatunk a biotechnológia területén. Hónapok alatt el is lehet süllyedni

Mindez három – kétségtelenül a látványosabb fajtából kiragadott – példa volt arra nézve, hogy ológia, illetve tágabb területet nézve az egészségügy területén milyen áttörések valósultak m . A folyamat hasznossága elsősorban a társadalmi szinten jelentkezik, de befektetőként is ér demes egyre nagyobb figyelmet szentelni ennek a területnek, mert a több éves, helyenként évtizedes fejlesztéseknek csak most kezd el beérni a gyümölcse. A technológiai szektorhoz h asonlóan azonban itt is megtörténhet, hogy egy-egy cég megoldásai hirtelen elavulttá válnak, agy éppen a betegekre veszélyesnek nyilvánítják ezeket, így potenciálisan bármelyik hónapok a el is süllyedhet. Yellen-nek minden bizonnyal igaza volt, amikor a biotechnológiában s pekulációs buborékot látott.

A kijelentés azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes részvényt kerülni kellene, ahogy a fenti példákból is látszik, a sikertörténetek folyamatosan érkeznek, így sikeres részvényk al és megfelelő ehhez társított kockázatkezeléssel többlethozamokhoz lehet jutni. Venni kell a szektort?

Van, amikor nem lehet időben reagálni az eseménykre, mint a Puma Biotechnologies esetén. Ugyanakkor egy-egy fejlesztés időtávja bőven lehetőséget ad arra, hogy legyen idő értékelni leményeket. A cikk elején említett Gilead Sciences évről évre szállította a javuló bevételi a , és az üzemi eredményhányad is csak azért követte ezt kisebb intenzitással, mert a társaság att majdnem megduplázta a kutatásra szánt költségeit. A javuló fundamentumokat a piac pedig fokozatosan követte le az árfolyam emelkedésével.

A legegyszerűbb módszer a potenciális jelöltek kiszűrésére, ha adott időközönként (pl. hetent a) egyszer lefuttatunk egy keresést a szektoron, vagy a szűkebb ágazaton belül az új 52 he tes csúcsokra fókuszálva. A Gilead Sciences esetén ugyanez a szűrés majdnem pontosan három év dott volna vételi jelzést 29 dollár alatt. Ma az árfolyam a 91 dollárt is meghaladja. Termés zetesen a jelzés csak egy első lépés, a jelöltek megtalálása után kemény elemző munka követke en nem lesz minden új egy éves csúcson lévő papírból új sztár, még ebben az ágazatban sem. Az biztos, hogy a kutatómunka végeztével a hasonló növekedési lehetőségekkel rendelkező befektet nagyon is érdemes minden hosszútávú portfólió részévé tenni. Illiberális államot építünk! - ez lesz a jelszó Édesfeleim, amit mostan majd hajtogassunk min is, meg szajkóztok tík is ahogy szoktuk. Legalábbis addig, amíg a fejlett világ egyemberkén t nekem nem szalad, mert akkor nem. Kinek hiányzik, hogy a szájára vegye - akarom mond ani a mocskos pofájával ócsárolja - a Nyújorktájmsz? Na ugye, nekem bizony nem! És nektek sem! Nem bizony, az nektek sem jó. Sőt, főleg nektek nem jó, ezért én, mint gondos tyátok segítségetekre sietek, és kitörlöm legalább ebből az ánglius nyelvű verzióból azt, mi ett mára. orbán illiberális.jpg

Okés? Ti úgyis tudjátok miért mondtam és hogy értettem pontosan, nekik meg kuss. Jobb lesz e z így, meglátjátok. Ne higgyétek, hogy ez valamiféle kettős beszéd, hogy titeket hülyítelek í meg parasztvakítom amúgy. Mindössze óvatos vagyok, mert veletek lehetek őszinte, ti megértit ek a gondolataimat, ők meg félremagyaráznak mindent. Csúsztatnak összevissza és sakált kiálta

oda is, ahol a legszelídebb magyar puli csóválja farkát. Már azon gondolkodtam, kiküldöm a C izmadia Lacit, hogy ne csak itthon szorgalmazza a kizárólag nekünk megfelelő úgynevezett k ritikákat előremutató-nemzetépítő kritikusok válogatását, hanem odakint is. Okos ember az, sz i honvéd, majd megoldja. Ti meg ne hánykolódjatok az illiberálisozás eltűnése miatt, megvan a , csak nem mutogatjuk mindenkinek.

Ez a mi közös kis titkunk. Csókpuszi! Már minden csontot és molekulát lerágcsáltak a bálványosi csontvázról, azonban van egy lényeg pont, amelyről nem ejtettünk szót. Még pedig arról, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy ki mily n minőségében kezdi el távcsővel bámulni a világegyetemet. Ugyanis OV hazánk miniszterelnöke, is hiába gyürkőzik ingujjra a gyönyörű Erdélyben festői díszletek között, ő attól még soha a z magánember. Megszólalásai – akár fáj, akár nem – Magyarországot is jellemzik, vagyis hiába azt, hogy nekem aztán se macskám, se kutyám, ha OV fallal megy a falnak, akkor az egész ország fejjel megy a falnak. Nyugaton vagy bárhol máshol nem azt fogják mondani, hogy O V magyar magánember, mert úgy a kutya se lenne kíváncsi rá, mint ahogy engem se nagyon érdek el a tűzföldi indiánok elképzelései a Falkland szigetekkel kapcsolatban, hanem mint eme közép európai ország első embere nyilvánul meg.

Másik dolog, hogy ha már szabad szájjal megnyilvánul, akkor a civilizációs folyamatokat, kul túrák összecsapását nem 2,5 A 4-es oldalon elemezze, hiszen ekkora terjedelemmel bír elhíresü jegyzete, hanem vegye a kalapját, üljön be a felcsúti kocsma kerthelyiségébe a tuják árnyékáb et szánjon szociológiai, kulturális antropológiai és történelmi ismeretek tanulmányozására, m toráltassa szaktekintélyekkel, és miután velük konzultált, finomítsa tanulmányát. Persze ezut biztos, hogy bárkit is érdekel, amit mond és ír, de legalább tudományos alapra helyeztük a fe csúti Einsteint. Mert az egyszerűség bizony félreértésekhez vezethet, ami eme beszédet is kís zámtalan helyen.

Idézek a beszédből: „az államszerveződéseknek eddig ismertük három formáját: a nemzetállamot, lamot és aztán a jóléti államot.” Hát ez aztán igen komoly megállapítás, ha csak ennyi a vilá volt 1200 óta annyi egyetemet alapítani, pénzt, időt áldozni koponyák kiművelésére, ha két fu között lazán kipengeti OV a világ lényegét.

További idézet: „Nem valami elvont igazságosság elve szerint dőlnek el az egymás kölcsönös sz elismeréséből fakadó konfliktusok, hanem az történik, hogy mindig az erősebbnek van igaza. ( Erre javasoljuk mi azt, és megpróbáljuk a magyar államéletet arra a gondolatra építeni, hogy e ez legyen a szervezőelv, a társadalom szervezőelve.” Ez persze újabb ordenáré szösszenet. E pártgyűlésen simán elmegy Budán és Veszprémben egyaránt, de efféle gondolatokból ne vonjunk m ilizációs folyamatokat, mert menten elájulok.

Tobzódjunk kicsit! „A liberális demokrácia nem volt képes arra, hogy nyíltan kimondja és köte ze – akár alkotmányos erővel – a mindenkori kormányokat arra, hogy munkájukkal a nemzeti érde et szolgálja. (…) A liberális magyar állam nem védte meg az országot az eladósodástól.” Túl a eegyszerűsítésen nem a liberális állam nem védte meg a közvagyont és biztosította a magyar ve képességet az európai gazdasági versenyben, hanem a liberális államot vezető és abban közremű ok bizonyultak tehetségtelennek, ha jóindulatú akarok lenni, vagy nihilistának, ha rossz indulatú akarok lenni. A nihilizmus egyfajta szervilizmust és kollaboráns szerepet jel ent, vagyis anyagi haszon fejében teret engedtek korlátok nélkül a nyugati tőkének, mert azt gondolták, hogy így jó, vagy tudták, hogy nem jó, de nekik mindegy. És ez nem összeesküvés-e hanem az 1990-2010 közötti időszak egyszerű kis summázata. Vagyis ha tehetségtelen vagy vel ejéig korrupt emberek vezetik az államot, azért még az államot nem kell kihajítani. A fürdőví együtt nem kell kidobni a gyereket is. Ráadásul az elmúlt 25 év elvetemült politikusai között bán előkelő helyet foglal el.

De van itt egy másik szempont is. Azt mondják, hogy a demokrácia egy hosszú távú tanulási fol amat. Tehát nem tudjuk megspórolni a több száz évet, akkor miért gondolja Orbán, hogy fordítv gyet a történelem kerekén, amellyel maga a szekér is feldől persze, majd egy másik típusú uta perc alatt lezongorázunk. Ha a liberális demokráciában sehol nem tartunk, másban miért jutnán gyorsabban előbbre. Lehet, hogy előbb a liberális demokráciában kellene az érdekérvényesítő, iai képességeinket fejleszteni, kulturált módon véleményeket ütköztetni, a boszorkányüldözést és akkor nem is lenne olyan rossz dolog ez a liberális demokrácia. A hétvégi forradalmárokbó

öt perc alatt nem lesz szalonképes Casanova. NE!

Orbán Viktornak mint bárki másnak joga van elmondani a véleményét, és természetesen joga van dszerkritikai álláspontot kifejteni, hiszen a liberális demokrácia alapvetése a szabad gon dolkodás. Bár szavai magát a rendszer életképességét bírálták, sehol sincs kőbe vésve, hogy e a népképviselet jegyében csupán a liberális jelzőt bírja el. Vagyis Orbán legfontosabb érve, az egyéni szabadságjogok korlátozhatók az egész közösség életminőségének javítása érdekében. szó, hogy a definíciós háttár, miszerint mi is az a liberális demokrácia, nincs precízen megf lmazva sem Orbán részéről, sem a bírálók részéről. Hiszen Orbán nem azt mondja, hogy a nyugat működő demokráciát szűntessük meg, amihez hozzábiggyesztik a liberális szót, vagyis ekképpen rácia alatt érti a liberális demokráciát, hanem az elmúlt évtizedekben jogvédők és kulturális liberálisnak nevezett társadalmi rétegek szemléletének eluralkodását szorítaná vissza. Vagyis lapprobléma, hogy Orbán valójában liberális liberális demokráciáról beszél, és ennek első „li tt jelzőjét kritizálja. Persze ez így elég kitekertnek tűnik, ezért is kellett volna Orbánnak etesen tisztázni e két „liberális” jelző különbözőségét.

Másrészt valóban a 20. század folyamán számos fordulópontot vagy jelentősebb eseménysort figy tünk meg, amely kihatott, netán meghatározta a következő nemzedékek sorát. Mindenkinek joga v n ezeket a fordulópontokat vagy általa fordulópontoknak vélt eseményeket hangsúlyozni, a több lényeges változás fölé helyezni. Orbán ezt tette, mikor a 2008-ban kirobbant másodlagos inga lanpiaci válságot e tekintetben referenciapontként határozta meg. Szerintem azért emelte k i a 2008-at, mert ha jól megnézzük, azóta semmiféle rendszerkorrekció nem történt, tovább düb aganda, mintha az ötvenes évek Magyarországán járnánk, hogy a kapitalizmus mindenható, a szab dverseny, a versenyképesség satöbbi lózungok uralják a közbeszédet, vagyis a rendszerkritika em jelenik meg mainstreamként, hanem búvópatakokban halad előre. Függetlenül attól, hogy a Ny gat számos országában elhangzottak kritikák a rendszer finomhangolására, a bankok gazdaságban betöltött domináns szerepét sehol nem kezdték ki, hiszen mind a politikát, mind a médiát, min gazdaságot uralják, és ez nem összeesküvés, hiszen nem azt mondom, hogy mindenható módon, ha a hitel formájában közvetett módon.

Harmadrészt pedig egy közepes méretű országnak, mint Magyarország, ha nem helyezi el magát ma kánsan a világ politikai térképén, akkor egyszerűen letapossák. Nyilván ajánlatos a porcelánb atosan lépkedni, de nem azért, mert ez szerepel a nagy illemtankönyvben, hanem mert pr agmatikusan ez az ország érdeke. Ha kussolunk, akkor is ugyanúgy beintegrálnak a meghódítandó piacok közé, így aztán nyugodtan beszélhetünk, hiszen rosszabb úgysem lesz. Maximum a társada széles rétegei, legalábbis a gondolkodó fele szintén gondolkodni kezd saját sorsáról, és a m napjai részévé teszi, hogy az élet többről szól, mint hány forint egy kiló kenyér és mennyi e Ha már a gondolkodást mint kultuszt, hogy ezt a groteszk összefüggést alkalmazzam, divatba hozza Orbán, és erről beszél minden újságíró és blogger, akkor előbbre léptünk. Hiszen ha az szavazók, gondolkodók, újságírók beszélnek a liberális demokráciáról, akkor remélhetően nem ként teszik ezt, hanem a saját maguk elképzelését is megfogalmazzák. Ha meg nem, akkor úgyis indegy. Közép- Európában az utóbbi egy évben jó pár olyan politikussal találkozhattunk, akik felforga politika állóvizét, és új arcként megjelenve, egy sikeres kampánnyal azonnal az élre törtek. jon Magyarországon is lehetséges lenne egy ilyen győzelem? Nézzünk meg pár esetet közelebbről

Kezdjük mindjárt a legfrissebb hírrel. A szlovén parlamenti választásokat a Miro Cerar által om hónapja alapított párt, az SMC nyerte meg. A jogász, szakemberként már korábban is részt v a politikában, de politikussá csak most avanzsált. Kampányát nem a jóléti ígéretekre épített a közélet és az ország gyökeres megváltoztatását tűzte ki célul.

Ezzel szemben az Andrej Babiš vezette ANO, az ANO, bude líp! (Igen, jobb lesz!) szlo gennel szerezte meg a második helyet 2013-ban Csehországban. A párt elnökét a második leggaz dagabb cseh polgárként tartják számon. A jobboldali kormány bukása, a kormányzó Polgári Demok Párt (ODS) összeomlása, lehetőséget teremtett egy új erőnek. Annál is inkább, hogy az ellenzé erejeként választást nyerő Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) nem tudott valódi ellenpólust te ni a bukott kormánnyal szemben. A májusi EP választásokon már az első helyen végzett mozgalom azonban nem nevezhető a gyökeres változások pártjának. Aggályosnak nevezhető, hogy az ország

leggazdagabb embereként a választások után kézbe vehette pénzügyminiszteri kinevezését, vagy y megvásárolta ez egyik legsikeresebb cseh napilapot, ahonnan több újságíró, köztük a főszerk távozott, akik később kompromittáló felvételeket tettek közzé Babišról.

A harmadik nagy változás Szlovákiában történt. Az elnökválasztások győztese a független, korá kai szerepet nem vállaló Andrej Kiska lett. A sikeres vállalkozó bizonyos cégeitől megválva m galapította a Jó Angyal (Dobrý anjel) nevű karitatív szervezetet, amely beteg gyerekek gyógyí finanszírozta. A jelöltségét már egy évvel a választások előtt bejelentette, és a következő rlő kampányt folytathatott. A közvélemény kutatások megelőlegezték neki a bejutást a második ely kutatás akár a végső győzelmet sem tartotta kizártnak. A kicsit kopaszodó, szimpatikusan igyorgó jelölt sárga plakátjai, melyeken az Első független elnök, vagy az Szív, Ész, Jellem f t látszott, beborították az országot és meghozták neki a sikert. Bejutott a második fordulóba hol az első fordulót megnyerő, de pártja eredményeitől jócskán elmaradó Robert Fico lett az e ele. A második kört megelőzően lendületes negatív kampányba fogtak Kiska ellenfelei. A három t elnök kijelentette, Kiskánál tapasztaltabb elnökre van szüksége az országnak. Szórólapok és hirdették, hogy engedélyezné a homoszexuálisok regisztrált kapcsolatát, hogy a szcientológia szekta tagja, valamint, hogy uzsorásként gazdagodott meg.

A vádak nem értek semmit, Kiska magabiztos, közel 20%-os előnnyel nyerte a választásokat. Ő v lódi változásokat hozott az elnöki palotába. Elnöki beiktatása után nem illusztris vendégekke nem hajléktalanokkal ebédelt. Találkozott a Pozsonyban magyar beszédük miatt inzultált nőkkel és az őket megvédő fiatalokkal. A parlament által jelölt hat személyből csak egyet nevezett alkotmánybírónak, mivel a többieket alkalmatlanak találta a poszt betöltésére és a fizetését yzetű családoknak utalja.

Ezek a példák is mutatják, hogy egy független, a változást hitelesen hirdető politikus, könny vereséget mérhet a legyőzhetetlennek hitt erőkre. Persze mindehhez nem árt egy pár százezer e rós kampány és egy jó, felkészült kampánycsapat. Sokan azt gondolják, hogy Orbán Viktor levál an. 2013 decemberében még mindenki biztosra vette Fico győzelmét, három hónappal később mégis lázó vereséget szenvedett. Erre máshol is lehet esély, persze, csak ha a választáson résztvev vazók is így gondolják. Vlagyimir Putyin elnök kérésének megfelelően az orosz kormány döntött arról, hogy a nyugati ciókra válaszul mely termékek importját tiltja meg. Ezek szerint Moszkva teljes embargót v et ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tej importjára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiábó ti a magyar gazdálkodókat is.

Válaszoltak az oroszok

Csütörtökön ülésezett az orosz kormány, ezt követően Dimitrij Medvegyev miniszterelnök bejele hogy milyen intézkedéseket hoz Oroszország válaszul a nyugati szankciókra. Vlagyimir Putyin (orosz elnök, balra) és Dmitrij Medvegyev (orosz miniszterelnök) Forrás : Europress/Getty

Bejelentése szerint augusztus 7-től (vagyis mától) egy évre teljes importtilalmat vezet be Oroszország a gyümölcs, zöldség, marhahús, sertéshús és haltermékek importjára. Az orosz kor beszélt, hogy ha a tiltásra került országok együttműködőek lesznek, akkor Oroszország felülv ja az intézkedéseket. Nincs semmi jó a szankciókban és nem volt könnyű meghozni ezeket a dönt t, de meg kellett hoznunk - mondta. Mivel Moszkva minden uniós tagállammal szemben meghozta az embargót, így a magyar termékek et is érinteni fogja a tilalom. Mi lesz a magyar agrárexporttal?

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási adatbázisából kinyert adatok alapján Magyarorsz valy 70 milliárd forintnyi élelmiszert és italt exportált Oroszországba (ez a teljes, Oros

zországba irányuló magyar export 10%-át teszi ki). A tiltással érintett körülbelül 42 milliár tos összeg a magyar GDP 0,14%-át teszi ki, így az orosz élelmiszerembargó nemzetgazdasági sz inten nem jelentős. Ha ez az exportösszeg teljes egészében kiesne, akkor esne vissza enn yivel a GDP, elképzelhető azonban, hogy ezek a termékek máshol gazdára találnak, vagy érkezhe egy uniós segítség felvásárlás formájában. A legrosszabb forgatókönyv, ha ezek a termékek be a magyarországi piacra és ez lefelé ható nyomást fejtene ki az árakra és ez a teljes belföld lmiszerszegmens árait lejjebb szoríthatja.

Az idei első 5 hónapban az adatok alapján komolyabb visszaesés figyelhető meg a hús és húskés roszországba történő kivitelében, melyben szerepet játszott az orosz hatóságok korábbi ieigle iltása ezt épp a közeljövőben oldhatták volna fel a hírek szerint).

Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a mezőgazdaság élőmunkaigényes terület, ezért valószí ok termelőt és családot közvetlenül negatívan érinthet az orosz intézkedés. Zöldség- és gyümölcspiac: tragikus lépés ez?

Korábban Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi szervezet (FruitVeB) elnöke úgy azott a Lengyelországot érő orosz büntetőintézkedések kapcsán, hogy a magyar zöldség-gyümölcs iltása Oroszországból tragikus lenne az ágazat jövőjére, fejlesztési lehetőségeire. Most az Oroszországba irányuló magyar kivitel az összes export mintegy 5-8 százaléka, és ezt z arányt szeretnék a FruitVeB-nél 20-25 százalékra emelni. A mostani oroszországi magyar exp ort éves szinten mintegy 25-30 milliárd forintot tesz ki - fogalmazott akkor Mártonffy . Mekkora részt hasítanak ki az oroszok?

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a tavalyi adatok alapján a hús és húskészítmények piaca entrálódott az uniós országokra. Magyarország 1,151 milliárd euró értékben exportált ebből az ból, de a hús és húskészítmények mennyiségének csak háromnegyedét vásárolják uniós országok. a területen Németország (14 százalék), Románia (11 százalék), Ausztria (10 százalék), Oroszo százalék) és Olaszország (7 százalék). Több európai és orosz nagyvállalatot is érintenek a nyugati hatalmak és Oroszország által éle tetett illetve tervezett szankciók, a Reuters olyan cégeket listázott, amelyek orosz és/ vagy ukrán kitettségükön keresztül veszteségeket szenvedhetnek el.

Hadiipari szállítást is leállítottak Oroszországba

1/2 következő oldal →

BP

A BP messze a legnagyobb külföldi befektető Oroszországban 19,75 százalékos Rosznyeft részese keresztül. A vállalat szerint az eddigi szankcióknak nem volt érezhető hatása az orosz operá iójára, ahol az olajkitermelésének a harmadát realizálja, de a helyzet könnyen változhat. Ame iben további szankciókat léptetnek életbe Oroszországgal, a Rosznyefttel vagy orosz magánsze mélyekkel szemben, az jelentős hatással lehet a BP és a Rosznyeft kapcsolatára és a BP orosz országi jelenlétére. Őket sújtja Putyin háborúja Rheinmetall

A német autóipari beszállító, és hadiipari céget különösen érzékenyen érintik az orosz-ukrán t érvénybe léptetett szankciók, a vállalat kénytelen volt lefelé módosítani az idei tervét, m et kormány visszavonta egy Oroszországgal kötött szerződés jóváhagyását. A cég részvényeinek

ap alatt közel 27 százalékot esett. Őket sújtja Putyin háborúja Norvég halászati cégek

Meredeken esnek a norvég halászati cégek árfolyamai is, mivel Oroszország azt tervezi, hog y többek között a halimportot is leállítják. A halászati cégek árfolyama ma 6-11 százalékot e elmúlt 2 hétben 10-15 százalékos volt az esés. Őket sújtja Putyin háborúja Commerzbank

A második legnagyobb német banknak van kitettsége Oroszországban, de nem számítanak arra, ho gy jelentős veszteség érné őket az EU szankciók által érintett operációkban. Már csak azért s hitelintézet elsősorban exportfinanszírozást nyújt közepes méretű német vállalatoknak valamin eket helyez ki nagy orosz vállalatokhoz, ezek a kitettségek azonban le vannak fedezv e. Bár a menedzsment igyekszik nyugtatni a kedélyeket, a Commerzbank árfolyama részben a z orosz-ukrán feszültségek miatt már hónapok óta esik, április eleje óta 26 százalékot veszít ankpapír. Őket sújtja Putyin háborúja Fraport

A német repülőtér-üzemeltető vállalat 35,5 százalékos részesedéssel rendelkezik a szentpéterv vállalat szerint az orosz krízis miatt jelentős a bizonytalanság az orosz repülőtérben meglé esedésével kapcsolatban. Egyelőre kicsi a valószínűsége, hogy Oroszország német befektetőkkel n közvetlen szankciókkal éljen, mivel Németország és Oroszország között hagyományosan jó a ka amennyiben azonban ilyen direkt szankciókkal szembesül a Fraport, annak jelentős hatása lehet a vállalatra. A Fraport részvényeinek árfolyama az elmúlt 2 hónapban közel 15 százaléko tt. Őket sújtja Putyin háborúja Unicredit

Az Unicredit véleménye szerint a pénzintézetre csak marginális hatása van az orosz krízisnek, a leányvállalata, a Bank Austria Oroszországban a szankciók ellenére profitot ér el idén. Az nicredit elég erős, hogy átvészelje ezt a vihart, mondta Federico Ghizzoni, de hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy ne figyelnék aggodalommal az eseményeket, azonban rendszer szintű problémát nem látnak. A krízis hatása az lehet, hogy a bank bevételei 10-15 millió eur alacsonyabbak lesznek a korábban vártnál. A bank árfolyama az elmúlt 2 hónapban 16 százalékot szített értékéből. Daimler

A német autógyártó vezére, Dieter Zetsche korábban úgy nyilatkozott, hogy az orosz autópiac a rosz-ukrán feszültségek miatt gyengülni fog. Zetsche szerint az orosz gazdaság már a krízist egelőzően is nehéz fázisba jutott, a konfliktus elmérgesedése pedig tovább rontott a helyzete . Ez természetesen az orosz autópiacra is hat, ahol a Daimler az év első felében 20 százalékk l tudta növelni az eladásait, azóta viszont esik az értékesítés. Őket sújtja Putyin háborúja Adidas

A német sportszergyártót is súlyosan érinti az oroszországi helyzet, a gyengülő rubel már edd veszteségeket okozott a vállalatnak, de a kilátások sem jók: az Adidas ezért visszavágta az dei és a 2015-ös profit-előrejelzését. Az Adidas papírjai a befektetők kedvencei voltak taval

, elsősorban a futball vb előtt volt érdekes a német sportszergyártó részvénye, idén azonban yik leggyengébben teljesítő papír a német DAX indexben, csak az elmúlt 2 hétben a cég részvén eszítette értékük ötödét. Őket sújtja Putyin háborúja Lukoil

Nem csak az európai, de nyilván az orosz cégeket is érintik a kölcsönös szankciók: a második gyobb olajcég, a Lukoil vezére azt nyilatkozta, hogy amennyiben a nyugati szankciók élet be lépnek, a vállalatnak csökkentenie kell a beruházásait, mivel nem jut majd kellő finanszír záshoz. A vállalat eladná kelet-európai eszközeit, hogy elsősorban Oroszországra koncentráljo Őket sújtja Putyin háborúja Enel

Az olasz energetikai vállalat rendelkezik eszközökkel Oroszországban, többek között a társasá ja az OGK-5 nevű orosz energiacéget. Az Enel azt tervezi, hogy még idén 4.5 milliárd euró ért szközt értékesítsen, orosz vállalataitól azonban nem kíván megválni, szerintük ugyanis nem le cs döntés pont most kiszállni orosz érdekeltségeikből. Őket sújtja Putyin háborúja Metro

A német kiskereskedelmi cég az adósságállomány csökkentéséhez forrásokat vonna be, ezért már előtt jelezte, tőzsdére vinné orosz egységét. A kibocsátást azonban elhalasztották, a krízis edig továbbra sem teszi lehetővé, hogy végrehajtsák a legalább 1 milliárd eurós IPO-t. A Metr gyébként az X5, a Magnit és az Auchan mögött a negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánc Oros zországban. A Metro részvényeit sem kímélték a befektetők, az elmúlt 1 hónapban az árfolyam k zázalékot esett. Őket sújtja Putyin háborúja Raiffeisen

Évek óta Oroszország adja a Raiffeisent eredményének nagy részét, a régiós hitelállomány mint toda (a régiós piacok közül a legnagyobb) itt koncentrálódik. Oroszország egyike a bank 6 fók országának. A válságra az osztrák bankcsoport úgy reagál, hogy az egyre jobban versenyző vál i üzletág helyett inkább a lakossági üzletágra fog összpontosítani - nyilatkozta a Wirstschaf lattnak Karl Sevelda vezérigazgató. A vállalati üzletágban esnek a marginok az erős verseny miatt, a lakosságiban azonban nem - magyarázta döntésüket a bankvezér, hozzátéve, hogy a Raif sen ki akarja használni "kitűnő imázsát" Oroszországban, amely a Raiffeisen Bank Internation al legnyereségesebb piaca.

Őket sújtja Putyin háborúja Öt olyan ország van ma az Európai Unióban, ahol a hazai tulajdonú bankok részaránya meghaladj a 90%-ot, és három, ahol a 10%-ot sem éri el. Magyarország az MKB állami megvásárlásával meg i Belgiumot, de még így is csak a középmezőnyben foglal majd helyet. 27 országból (Horvátorsz még nem tartalmazza a statisztika) 13-ban nagyobb 50%-nál a hazai részarány, Magyarországg al a szám 14-re nő.

Az MKB Bank megvásárlásával 44,4%-ról 50,5%-re nő a magyar irányítás alatt álló bankok mérleg részesedése, teljesítve ezzel Orbán Viktor régi célját - állapította meg korábbi cikkében a P Az MNB legutóbbi stabilitási jelentésében megjelent ábra alapján Magyarország mindkét adatta középmezőnyben helyezkedik el. Így valósul meg Orbán Viktor álma - Meghökkentő ábrára bukkantunk

Az ábra forrásául szolgáló EKB-adatok metodológiája ugyan kissé eltér a Portfolio által haszn sztikáétól (2,5 százalékponttal alacsonyabb magyar részarányt mutat a fent említettnél), jól azonban az egyes országok sorrendjét és esetükben a hazai/külföldi részarányt. Svédországban iaországban és Németországban a legmagasabb az EU-ban a hazai tulajdonú bankok részaránya, És rszág, Lettország és Csehország viszont a sor végén áll.

Csehországgal kapcsolatban érdekesség, hogy a Hospodárské Noviny című napilap szerdán arról í y a cseh nemzeti bank (CNB) mintegy 20-30 főből álló speciális csoportot állított fel, megerő dő a cseh pénzügyi rendszer felügyeletét. A cseh felügyelet attól tart, hogy mivel Csehország kiemelkedően jól teljesítenek a külföldi bankok (a hazai részarány pedig, mint látjuk, nagyo lacsony), az itt megtermelt nyereségüket tőkeként más országokba csoportosítják át. Picek Péter utazásai – Tán első magyarként Szent Ilonán? I. rész 2009-06-08 Szerző: Picek Péter

Picek a világ 209 országa közül 191-ben járt. Picek feltehetően az a magyar, aki a világ leg b országába jutott el. Picek utazásairól a Vista sorozatot jelentet meg honlapján. Picek a Vista nagyra becsült törzsügyfele csaknem 20 év óta. Íme a sorozat első darabja. Rögtön egy ió. Picek Péter utazásai – Tán első magyarként Szent Ilonán? I. rész

Bonaparte Napóleonhoz gyermekkorom óta vonzódtam. Nem csoda hát, hogy fölöttébb megragadta a zeletemet néhány évvel ezelőtt egy véletlenül a szemem elé került svájci újság cikke. Ez arró az Afrika és Dél-Amerika közötti nagy óceáni térben, nagy magányban álló Szent Ilona szigeté het meglátogatni. Nos, elbátortalanítóan körülményesen. Egyszerűen azért is, mert nagyon kev ek van oka arra, hogy odautazzanak. Különösen, hogy repülőtere sincs. Bár sokáig borítékoltam a kaland tervét, de azért megvalósult az utam. (A régóta jól bevált u , a Vista vállaira helyeztem ennek a nem szokványos útnak a megszervezését, már ami a repülőj eket és a hajózást illeti.) Johannesburgon keresztül repültem Namíbia fővárosába Windhoek-be, majd onnan Wallvis Bay kikö osba, ahonnan a hajó indult Szent Ilona szigetére. A hajótársasággal összehozni a foglalást k rántsem volt egyszerű. Egy olyan postajáratról van szó, amely tán hathetente csak egyszer me gy Szent Ilonára levelekkel, árúkkal, és maximum 50-60 utassal. Mi más is lehetett a hajó ne ve, mint az, hogy HMS St. Helena. (Ezt a hajót a brit védelmi minisztérium 1982-ben átme netileg elrekvirálta, hogy az argentinokkal vívott Falkland-szigeteki háborúban szállításra h sználhassa.) A sziget felé

A hajón volt néhány haza tartó Szent Ilona-i, meg turisták, akik hozzám hasonlóan erre a képt nnek tűnő utazásra szánták el magukat. A hajó teljesen korrekt módon fel volt készülve turist , bár nem a manapság nagyon menő luxus körutazásos hajók hókuszpókuszaival. Végig jól tartott l (még antilophús is volt), innivalóval, és még némi tiszteletet is kiváltott bennük rigolyái fedezése. A tengeri utazásban rutintalan utazók – velem egyetemben – folyamatosan fejlődtek a fedélzet en mozgás egyensúlyi kihívásainak való megfelelés tekintetében. A hajón egy könyvből tudtam meg, hogy ennek a hajózási viszonylatnak évszázados története van angol korona külön hajókat gyártatott arra, hogy egyik legtávolabbi gyarmatát, Dél-Afrikát , kösse az anyaországgal. Az úti megállók között általában Szt. Ilona vagy az északabbra lévő A agy mindkettő szerepelt. A hajó kapitánya a megfelelő embernek tűnt számomra egy olyan utazáson, amelynek célállomása Napóleon száműzetése által van a köztudatban. A kapitányunk mindössze 150 centiméter magas le t. Testi adottságát Napóleon-i méltósággal és büszkeséggel ellentételezte. Meg is ismerkedtem azzal a nem leplezett szándékkal, hogy segítségével felhúzatom a hajó valamely pontján azt a , amely a világ annyi pontjára kísért el engem.

Pohárköszöntő a tornacipősnek

A kapitánnyal való beszélgetésem során derült ki, hogy milyen tévhitben éltem a szigetlátogat zükségletének megoldása tekintetében. Én ugyanis komolyan azt hittem, hogy a hajó folyamatosa lesz a szállodám az egész utazás folyamán. Geoff, az én Napóleonom, magyarázta el, hogy Szen lonának nincs klasszikus értelemben vett kikötője, s ezért horgonyon fogunk állni. A hajót az elindulásáig el kell hagyni. Ki is derült, hogy turista utastársaim rádiókapcsolattal meg is rendelték szállásaikat a szigeten. A kapitány – aki addig még nem mérhette fel anyagi lehető met – joviálisan firtatta, hogy milyen árfekvésű hotellel lennék megelégedve. Megmagyaráztam i, hogy nekem a hajó álló helyzetében is kiválóan megfelel szállásként, s ezt meglepő könnyed ptálta is. Szavaiból úgy tűnt, hogy ez a szállás megoldás ritka, és a normálisabb turisták a töltik az éjszakákat is. A hajó utasai közül, amúgy is kilógtam ilyen-olyan formában. Egyszer a tűző nap miatt hálóing atkoztam a fedélzeten, máskor a kapitány partiján az eleganciában némileg elmaradtam az öltön n és nagyestélyiben pompázó utastársaktól. A szebbik ingemet vettem fel, de egy bermuda fölé, lábamon tornacipő ékeskedett. A kontrasztot növelte, hogy a kapitány és a tisztek egy része s mokingot öltött magára. A hajókapitány a ruházatom egyedisége ellenére volt oly jó, és a pohárköszöntőjében a becses is foglalkozott. Közölte, hogy 25 éve szolgál a hajón, de azon még magyar emberrel nem találk zott. Közölte azt is, hogy szerinte tán én vagyok az első magyar, aki a sziget földjére lép. gratulált nekem emiatt. Sőt egyenesen Magyarországot is köszöntötte a történelmi alkalomból! Még a hajóút folyamán derült ki, hogy Napóleon házát csak a hét egy bizonyos napján és meghat tartják nyitva. Kétségbe is estem, hiszen nem lehetett kideríteni, hogy vajon az a bizon yos nap az én pár napos szigetlátogatásom idejére fog-e esni. Mivel az egész strapás utazás N on személyéhez kötődött, annyit elhatároztam, hogy abba a házba bejutok, ha törik, ha szakad. A 16-17 csomós sebességnek köszönhetően egyre közeledett az érkezés várva várt ideje. Még a h eződött a kapitány közreműködésével, hogy egy dél-afrikai házaspárral osztozkodhatom a sziget erülhetetlen autóbérlés költségeiben. A hajó 54 utasából az ilyesmi nem foglalkoztatta a haza szülötteket, meg azt a néhány fehért, aki a szigeten dolgozik. Amikor a pirkadatban megjel ent a horizonton az első fénycsík és észrevettem a ködös hétterű szigetet, magával ragadott a idézés kényszere. Vajon Napóleon is ezt láthatta-e, amikor közeledett a Belerophon fedélzeté vajon mi járhatott az ő fejében, amikor a sziklás partokat megpillantotta. (Feltételeztem , hogy nem a szállodai elhelyezés és a közlekedés kérdésének bizonytalanságai foglalkoztatták Már messziről látszott, hogy vulkanikus és kopár a sziget. Inkább félelmetesnek tűnt, mint ba snak. A part mentén hajózva az egyik hegynyúlvány mögött végre megpillantottam a fővárost (Ja wn), vagy legalábbis azokat a kis házikókat, amelyek ezt jelenthették. Az előtérben rengeteg kis színes hajó ringott a vízen, amelyek közül az egyik kivált és megindult felénk. A horgon tés megtörtént és hamarosan hivatalos szervek szálltak a hajóra. A vendégek némi ünnepélyessé nultak a szalonba és megkezdődött az útlevélvizsgálat. Megérkeztünk Szent Ilonára. Spar üzlet mindenhol?

A labilis kis csónakon megint a Nagy Számkivetett jutott az eszembe. Mit érzett, amiko r őt is egy kis csónakra rakták. Gondolt arra, hogy a végállomásra érkezett meg? A mólóra lépve azt gondoltam: micsoda nagyszerű dolog, hogy magyar ember létemre ide is el jutottam! Balról a hatalmas vulkanikus sziklafal barlangos és komor fala tornyosult fölém, jobbra pedig, a kikötői part mentén, a szurokfekete csiszolt sziklákat, hatalmas kavicsokat ost romló, fehér tarajos óceán keretezte be a képet. Állatnak, növénynek nyoma sem volt. A helyi látványosságok egy részét gyorsan ki lehetett pipálni. A fehérre meszelt, romantikus t, a Castle a kormányzó irodahelye, és itt kaptak helyet a kormányzati irodák is. Furcsa lát vány tűnt elő nyomban: egy, a meredek hegyoldalra épített, pihenő nélküli, hatalmas lépcső, a 00 fokával. Jákob lajtorjájának nevezik. A lépcső tövében álló kis börtön neve a hangzatos „Ő viseli. A város épületei nem igazán említésre méltók. Az utcákon alig látni helybélit. Elég röhejes v tani egy üzlet felett a Spar feliratot. Megnyugtató volt viszont már a legelején felfede zni a Napoleon street-et. Mivel a szállásom a hajón ellátást is jelentetett kis csónakkal rendszeresen közlekedtem a ha a sziget között. Ha megéheztem, csónakba ültem. Egyedüli turistaként vettem igénybe ezt a le

et. A délutáni újabb szigetre lépésem után volt először alkalmam igazán megmustrálni a helybéliek a, napbarnított bőr. A fizimiskájuk nem teljesen afrikai, hanem inkább olyan szicíliai. Pe dig a mai őslakosság jelentős része rabszolgák leszármazottja. Innen a barna bőr és a villogó te tekintet. Hamarosan folytatjuk... Picek Péter utazásai – Tán első magyarként Szent Ilonán? II. rész 2009-06-09 Szerző: Picek Péter

Picek a világ 209 országa közül 191-ben járt. Picek feltehetően az a magyar, aki a világ leg b országába jutott el. Picek a Vista nagyra becsült törzsügyfele, csaknem 20 év óta. Picek ut zásairól a Vista sorozatot jelentet meg: íme a sorozat első darabjának folytatása. Picek Péter utazásai – Tán első magyarként Szent Ilonán? II. rész A császárt ide-oda rakosgatják

A második nap a dél-afrikai párral taxival fogtunk hozzá a sziget további felfedezéséhez. Ham r eljutottunk az első Napóleon-os látványossághoz. Egy öbölre néző házikóhoz értünk. Ez volt Bonaparte az ide hozatalától számított néhány hétig lakott. Csak addig, amíg nem készült el a lakóhelyének szánt épület a Longwood nevű helyen. Az angolok egy helyi előkelőséget átmeneti töztettek a saját házából, hogy a bukott császárnak valami ideiglenes szállást biztosítsanak. ak idején is így nézett ki a ház kertje, akkor Napóleonnak igazán volt miben gyönyörködnie mé n. A házban korabeli bútorok vannak, és egy Napóleon-szoborral is erősítették az emlékhelyi s t. Az ajtón látható réztábla igazi történelmi csemege. A vésett felirat arról szól ugyanis, hogy a kis házikóban szállt meg Wellington herceg Dél-Afrikából hazajövet. A tábla alján szinte me n van megemlítve Napóleon rövid tartózkodása. A táblán a neve után foglalkozásként a császár elölve, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az adott időszakban ezt a titulust már csak kívánságaiban viselhette. Meg volt az első találkozás a sziget állatvilágával is. Aranyos ki vadnyulakat láttunk, amely k nem őshonosok. Az ősök egy hajó rakományából lóghattak meg. A kukkerező száműzött

Rádöbbenhettem, hogy a kis sziget csak távolról és kívülről olyan barátságtalan. A sziklás, k egy hegygerincen túl felváltotta a buja, zöld növényzet. Ily kellemes tájon át vezetett az út y kis, néhány házból álló falucskához. A táblán az állt: Longwood. A dombtetőn könnyen megpil gy házikót, amelynek kertjében a francia trikolor leng. És most jöjjön egy alig ismert tény: Ezt a területet a franciák megvásárolták az angoloktól, eg a sír területe Franciaország része, mégpedig úgynevezett területen kívüli övezet. Ide igaz evéllel szabadna belépni. (Ez ugyebár nagyvonalúan se minősíthető Schengen-i övezetnek….) Kom a a dolgot, hogy azért a házat az angolok tartják fenn, és csak hetente kétszer nyitják ki. Az egyik nap a látogatásunkra esett, és így nem érte megsemmisítő csapás az egész utazásomat. Gondos kezek ápolják a házat és a kertet. A belépéskor egy biliárdterembe érkezik a látogató. itt töltötte unalmas óráinak egy részét önkéntes száműzöttekkel. A házban a bútorzat nem ere okat a francia nemzet már méltó becsben, Párizsban őrzi. Az idegenvezetés által előírt programban az utolsó szoba az volt, ahol a császár meghalt. Nyi ván az ágy sem az eredeti, mint ahogy az a köpeny és háromszögletű kalap sem, amely egy kanap volt odavetve nagy műgonddal. Végül is be kell látni, hogy az eredeti tárgyaknak nagyobb nézőközönséget lehet biztosítani Párizsban. A falakon metszetek idézik fel a száműzetést, meg az utolsó búcsút is. A terület szélén áll e kó, magányosan, egy meredély sarkában. Ez a házikó nem az őrségnek adott helyet, hanem Napóle a készült. Távcsőjével innen vizsgálhatta a császár a végtelen láthatárt. A háztól rövidebb kocsizással és némi gyaloglással jutottunk el Napóleon sírjához. Még életéb

zt a helyet sírhelyül. Sokszor itt elmélkedett , amikor teljes magányra vágyott. Az köztudot t, hogy ez nem lett a császár végső nyughelye. 1930 körül holttestét Párizsba vitték hajóval, ost az Invalidusok templomában, hatalmas gránitszarkofágban nyugszik. (Valamikor 2001 táján francia tudósok hajszálainak megvizsgálása révén megállapították, hogy rzénnal megmérgezték. Addig az volt a hivatalos verzió, hogy gyomorrák végzett vele.) A Korzikán született császár biztos, hogy visszavágyott Franciaországba, dicsősége és uralkod elyére, de az is elképzelhető, hogy lelke megnyugodott itt Szent Ilonán és ebben a csodálato s, békés völgyben szándékozott valóban örök nyugalomra térni. A sziget óvja a Királynőt!

Az angolok a szigetet mások „elspájzolására” is használták. A szigettúra folyamán láttam bara hol a 19. század végén, a 20. század elején Dél-Afrikából hurcoltak ide száműzetésbe a korona dozó fehér afrikánereket. Sőt a legnagyobb dél-afrikai népcsoport, a zuluk királya is itt rab skodott, még ha nem is konkrétan börtönbe zárva. Ha a térképre néz az olvasó, akkor könnyen f , hogy a száműzöttek kimentésével való próbálkozás igen körülményes logisztikai feladatnak bi na, az akkori lehetőségek keretei között. Amúgy a sziget védelmét a múltban azért két erőddel tosították. Az egyik komoly erődrendszernek épült. Úgy látszik az angolok komolyan felkészült sziget megtámadásának veszélyére. Volt ok az aggodalomra, mert 1914 januárjában három német c ajó is a közelből kóstolgatta a szigetet, pedig akkor még ki sem tört a világháború. Egy következő program részeként a mindenkori angol kormányzó rezidenciáján állapíthattam meg, zt bizony nem száműzöttnek építették, alakították ki. A karibi stílusú épület kifogástalan re tva, és alkalmas kellő protokolláris feladatokra. Szívesen megtudtam volna, hogy milyen gyakorisággal jön ide bármiféle delegáció. Vadásztam helyi pénzekre, de azt kellett tapasztalnom, hogy inkább az angolt használják. Végü sikerült vennem egy kifogástalan sorozatot. A fővárosi szuvenír bolt a legnagyobb csodálkozá omra semmiféle napóleoni emléket nem árult. Azon töprengtem, vajon az angolok nem törekednek szánt szándékkal arra, hogy csökkentsék a száműzetési sztori jelentőségét? Azt gondoltam vo a sziget tele lesz császáros emléktárgyakkal, de persze nem jutott eszembe, hogy itt a turizmus végképp nem nevezhető tömegesnek. Még tudni érdemes

A sziget vonzereje éppen az, ami a legnagyobb hátránya: a jelentős távolsága a kontinensektől A legközelebbi szárazföld kb. 1300 kilométerre van innen északnyugatra. S az sem nagyvilági hely. Ascension, egy másik, az óceánból kiemelkedő, vulkanikus szikla. Addig pedig csak a végtelen víz. Dél-Afrika mintegy kétezer kilométerre van, és az amerikai kontinens, a dél-amerikai része i s 2900 kilométerre van. Szent Ilona kb. 10 kilométer széles és 17 kilométer hosszú. Összesen vagy 122 négyzetkilométe yhogy kicsi eléggé. A lakatlan volt a sziget egészen 1502. május 21-ig, amikor egy portugál hajós, Joao da N ova kapitány először kikötött itt. Ő nevezte el a szigetet Szent Ilonáról, a nagy Constantin szent anyjáról. A szigeten friss vizet és különböző gyümölcsöket talált, sőt fa is volt bősé jó hírét keltette az új szárazföldnek, hogy hamarosan újabb portugálok érkeztek, akik a kecsk isznót is meghonosították, s ettől fogva igazi élelmiszer-kamrává vált. A sziget. 1633-ban holland kézbe került, de őket ágyúgolyókkal is nyomatékosítva kiebrudalta az angol k t-Indiai Társaság. Napóleont 1815-ben hozták ide és 1821-ben itt hunyt el. Életének 7 éve kötődik a szigethez. 1 -ben vált a sziget hivatalosan a brit korona részévé. Változások szele

Ugyan ma már nincsenek itt száműzöttek, de nekik is megvannak a mintegy 4200 fős lakosságot megosztó belpolitikai ügyeik. Az egyik vitatott ügy volt az, hogy építsenek-e repülőteret, va y sem. A sziget belsejében van egy völgy, ahol van kellő hely, de ugyancsak meg kellen e bolygatni a természetet. Népszavazás is volt, ami az ott lakók megosztottságát bizonyította A többség azért a repülőtér megépítésére szavazott. Az idősebbek úgy érzik, hogy a repülőtér eresen meg fog változni, és – úgy érzik – többnyire nem nekik tetszően. A fiatalabbak jobban lják a repülőtér építését. Őket még jobban izgatják a munkalehetőségek, a jövő lehetőségei. E

ozni a „közeli” és korábban említett Ascension szigetre, ahol egy hatalmas angol-amerikai lég támaszpont fogadja a térség haditámaszpontjainak átutazó személyzetét. Ebből adódóan aztán ot nkalehetőségek. Amikor 2012-2013 táján megépül a repülőtér, a postahajót majd nyilván kivonják a forgalomból.

A hajóm Ascension felé indult. De az ottani tapasztalataimat egy másik írásban örökítettem me Azt is hamarosan elolvashatják. Folyt. köv.

A látszat az, hogy Miskolcon a Fidesz a rossz rendőr, aki kilakoltatja a romákat a házai kból, míg a baloldal a jó rendőr, aki kicsit halkan morog, valójában komoly baja a lépéssel n sen.

Balog Zoltán legalább őszinte ember, ezt méltányolni kell. Ha ő azt mondja, hogy Magyarország nem deportáltak anno cigányokat, csak Ausztriából, akkor neki a száján csak az, ami a szívén ről ebben az esetben ugye nem lehet beszélni. Ahogy a botrány utáni elképzelhető legőszintébb akció részéről az, hogy neki? neki nincs mit magyarázkodnia, magyarázkodjon a Gyurcsány, elvé az ő idején ölték a cigányokat, mondjuk hogy ez hogy jön az ő elképesztő nyilatkozatához, er .

Hiteles és őszinte az Országos Roma Önkormányzat teljességgel értelmezhetetlen közleménye is, e Fidesz-közeli szervezetről beszélünk, ott nincs brancsbeli betámadása, csak ha megvan a ki lövési engedély, de Balogra még nincs meg. Őtőlük erre telik: "Balog miniszter rendkívül soka t és tesz a társadalmi felzárkózás és roma integráció területén" – írják a kecskeméti egyházi rmánytagról. Őszintén, meggyőződésből, anélkül, hogy egy szót is vesztegetnének a miniszter d a, hogy aztán – természetesen – oda konkludáljanak: "Sajnálatos, hogy az ellenzéki politikai a miniszter elmúlt évtizedes munkájának eredményeit nem veszik figyelembe, hanem a tőlük meg zokott botránypolitizálással kezelik a roma ügyet." Tehát nem a miniszter tett botrányos kij elentést, hanem az ellenzék botránypolitizál. Amikor pedig az évtizedes eredmények ennyire ké zelfoghatóak.

A helyzet azonban sajnos az, hogy a baloldali ellenzék nemhogy botrány-, de semmilye n politizálást nem folytat. Akárcsak a fővárosi főpolgi-casting ügyében, a miskolci romákkal olatban sem látni egyetlen őszinte gesztust, kiállást, összehangolt cselekvést. Sokkal inkább az látszik (a hangsúly a látszaton van), hogy Miskolcon egyfajta munkamegosztás keretében a Fidesz a rossz rendőr, aki kilakoltatja a mozgássérült és a kisbabájukat nevelő roma szülők házaikból, pénzt ajánl a romáknak, ha odébbviszik magukat meg a problémáikat, míg a baloldal ndőr, aki kicsit halkan morog, valójában komoly baja a kollektív büntetéssel nincsen.

Mert mire véljük az MSZP azon közleményét, amely határozottan leszögezi, hogy "egyetlen önkor at sem alkalmazhatja a megfélemlítés eszközét a társadalmi és szociális problémák valódi mego tt", de nem írja, hogy állítsák le a (valószínűleg amúgy is törvénytelen) kitelepítéseket, cs fel az önkormányzatot: "minden közszolgának kötelessége, hogy humánusan járjon el", Kriza po ester pedig lehetőleg "emberségesen és mindenki számára megnyugtatóan rendezze a kialakult h elyzetet!" Felkiáltójel! Tehát szó nincs tiltakozásról, a lépés jogállami kivizsgálásáról, eg kilakoltatás tök oké lenne ezeknek: udvarias verőlegények, előzékeny bútorszállítók, kommandó ukorkával kínálják a szülők távollétében utcára rakott gyerekeket. Európába, de mindannyian!

Mindeközben a cinikus lépést a miskolci önkormányzatban keresztülerőszakoló Fidesz-KDNP (a má szavazásnál az MSZP csak tartózkodott!) teljes joggal emlékeztet arra: hol van, mit gond ol ilyenkor Pásztor Albert? "Szégyen és gyalázat, hogy mindeközben Gyurcsányék független mi lci polgármesterjelöltje gyáván hallgat." És tényleg. Csak remélni lehet, hogy ez a hallgatás m beleegyezést jelent, vagy annak a véleménynek a folytatását más eszközökkel, miszerint "kis ségi nemzettársainkkal nem megy az együttélés. Ennyi." A haza már adott neki. De mit tehet ő a hazáért?

Az elmúlt hét folyamán Orbán Viktor beszédét és politikáját erőteljesen bírálta a New York Ti ington Post, a Wall Street Journal, a Financial Times, a Die Zeit, a La Libre Be lgique, a Süddeutsche Zeitung, a CNN satöbbi satöbbi, a lista folyamatosan bővül.

Azt állítják, hogy Orbán Viktort, aki egy zsebputyin, meg kell fékezni, mert árt a magyar nép ek és veszélyt jelent Európára.

Orbán Viktor mellett, némi bizonytalanság után (technikai hiba), kiállt Mráz Ágoston Sámuel, er Zsolt, Lánczi András, Schöpflin György és természetesen a Heti Válasz. A lista akár egy bé etig is bővíthető. Szerintük Orbán Viktor az új világrend hírnöke és alapítója, akit nem ért meg a kora. Most vegyünk egy nagy levegőt és tegyük fel, hogy nekik van igazuk. A felsorolt lapok valójában mind baloldaliak. A nem baloldali lapok is baloldali ak.

A nemzetközi sajtót és az oxfordi egyetemet tényleg a megvert, romjaiban lévő, kinevetet t baloldal irányítja a Hollán Ernő utcából. Akik még egy főpolgármester-jelöltet sem tudnak k hónappal a választások előtt. Ha nem ők, akkor azok a külföldi érdekcsoportok, amelyek „jelentős bevételektől estek el ezsicsökkentés, a bankadó vagy a reklámadó miatt”, mint azt a Századvég elemzője, a mögötte á toktól nem befolyásolva, levezette. Orbán Viktor nem mondott semmi rosszat, egyébként is félreértették. Rendben van. Tegyük fel. Vegyük úgy, hogy ez a helyzet. Akkor csupán egyetlen kérdést kell m egválaszolni: hogyan lehet ez az ember ennyire alkalmatlan a feladatára?

Mert az ő feladata nem az, hogy stand-up politológusként a saját vízióit elemezze. Most tegyü egy pillanatra fel, hogy ő a miniszterelnök. Tegyük fel azt is, hogy neki az a felada ta, hogy Magyarországot jól kormányozza. Ami egyedül akkor lehetséges, ha Magyarországot és a nak vezetőjét világszerte megbecsülik. Ha behánynak tőle, ami jelenleg általános tünet (lásd akkor a személye tehertétel a nemzeti érdekek érvényesítése szempontjából.

Ebben az esetben mindegy, hogy tartalmilag igaza van-e. Ha állandóan félreértik, akkor n em elég ügyes. Nem kell ebből érzelmi kérdést csinálni. Hol a profizmus, gyerekek? A baloldal értelmiség adottság. A New York Times adottság. A multik is adottság. Ezekkel együtt vállalt . Úgy kellett volna mozogni a pályán, hogy ne legyen az egész világ ellenünk. Mert ha ellenün van, akkor igazságtól függetlenül megszívjuk (lásd Trianon). Az a miniszterelnök, akit kizár helyettes államtitkári szinten fogadnának Washingtonban, nem tényező a nemzetközi politikában Akkor viszont nem hasznos a népének.

Nyilván lehet azt mondani, hogy ez igazságtalanság, szemét világ, mi a fasz az a Washingto n, kétharmad, Viktor, Viktor. Pedig nem kell tőle végleg elköszönni, írhatna kurva jó könyvek az illiberális magyar jobboldalról. Csak miniszterelnök ne legyen, mert rontja a közös bol tot. A haza nem lehet ellenszélben. Liberális demokrácia: most múlik csendesen. Orbán Viktor szakított a liberális demokráciával.

A „liberális” ebben a szóösszetételben nem a kifinomult hazai közélet örök mumusát jelenti, a szvesztita rémet, aki nemcsak bátorítja az iskolai drogozást és a tanárverést, de a magyar ne zeti ereklyéket is megbecsteleníti, miközben az izraeli himnuszt dúdolja. A feje pedig P ető Ivánéra emlékeztet.

Orbán Viktor sem így értette. (Bár nyilván megkönnyíti a dolgát, hogy a művelt publikum igen)

A liberális jelzővel nem néhány filozófusra és íróra utalt, akikben a fideszes értelmiség kon lát. (Doktor úr, azt hiszem kisebbrendűségi érzésem van. Uram, sajnos, ön tényleg kisebbrend rbán Viktor egyáltalán nem az SZDSZ-ről és annak politikájáról beszélt. Arra csak a helyzetér gyetértő (!) Schiffer András asszociált. A miniszterelnök nem ilyen fafejű. Ő rendszerekben g

ndolkodik.

Helyénvaló ezért tisztázni, hogy mi nem többé Magyarország, aztán ki-ki döntsön, merre tovább rszinten a liberalizmus az egyéni szabadságjogok érvényesülését jelenti. Tulajdonképpen ez a g, a többi (magántulajdon, kapitalizmus, joguralom, hatalmi ágak szétválasztása, parlament) már ebből következik. Az összefüggés kölcsönös: ha nincsenek elválasztva a hatalmi ágak, ha a tiszteli a magántulajdont, ha nem a jog uralkodik, akkor az egyéni szabadság elveszik (vagy meg sem születik).

A demokráciában választhatsz, de a többséggel szemben nem véd semmi. Azt gondolod, hogy te i s odatartozol, aztán hopp, már viszik a trafikodat, a földedet, az állásodat, a tankönyvkiadó at. (Ezt hívja Tocqueville a többség zsarnokságának. Magyarországon annyi az érdekesség, hogy parlamenti szupertöbbség mögött csak a társadalom negyede áll. A kisebbség zsarnoksága.)

Amennyiben ott szerepel a liberális kitétel a demokrácia előtt, akkor van magánéleted; gyako rolhatod szabadon a vallásod, bármelyiket, nemcsak a többségét; a tulajdonodat a törvények óv kormánnyal szemben; lehet nemi életed a házasság előtt/közben/után/mellett/helyett, akkor is ha a többség pont azt a formát nem helyesli, ezt csinálhatod ellentétes neművel vagy sajátta , a te dolgod; ha megvalósul a homofóbok vágya rémálma és a heterók kisebbségbe kerülnek, akk , mert az alapvető jogaid nem a pillanatnyi többség hangulatától függenek; ezek a jogok ugya nis sérthetetlenek, már amennyiben a demokrácia liberális, különben nem; ha igen, akkor nyug odtan utálhatod a kormányt, de lehetsz akár békemenetes is, mert a liberális demokráciában mé zt a deviáns perverziót sem kell titkolni, ha valaki a hatalom mellett akar tüntetni.

Nem liberális országokban előbb-utóbb csak azt lehet. Ezeken a helyeken szokott jönni a Ke hi vagy az ÁVO vagy a Gestapo, mikor melyik, ezt befolyásolja a korszak, a divat, a vezető szeszélye, de valaki mindig jön. Téged meg eltipornak. Trafikbizottság, Pedagóguskar, Művészeti Akadémia, Földalap, mindegy hol húzod meg magad, ha nincsenek olyan jogaid, ame lyeket a kormány sem korlátozhat. A liberális demokráciában vannak, a nem liberális demokráci an és egyéb izékben nincsenek. Kábé ennyi a különbség. Munkaalapú szolgálat

A fogalmi keret rövid áttekintése után, nézzük meg részletesen, milyen érvekkel mondanak le n vonalúan a szabadságunkról ismételten (hányszor támadt tenfiad szép hazám, kebledre, satöbbi)

„A politika nem spekulatív műfaj, hanem inkább tapasztalati” – kezdte a miniszterelnök, aztán sszú spekulációba kezdett a liberális demokráciák hanyatlásáról és a nem liberális (nem) demo ességéről, mely feltevését semmilyen tapasztalati bizonyíték nem támasztja alá. „Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok , talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések sztárjai pedig Szingapúr, Kína, , Oroszország, Törökország.”

Így van, bár ezek az elemzések valójában azokat a társadalmi feszültségeket próbálják megérte hatására sok millióan menekülnek a felsorolt országok többségéből a hervadó Nyugatra. Fordít dorlásról, annak hiánya miatt, nem készülnek elemzések.

„Bátran ki kellett mondanunk egy olyan mondatot, ami a liberális világrendben szentségtörésne hangzott: a demokrácia nem szükségképpen liberális.”

Köztünk szólva, ennek a köztudomású ténynek a kimondásához nagy bátorság nem kell, a sikerors asái naponta szajkózzák (ld még: helyi hagyományok, eltérő fejlődés, nehéz gyerekkor). A lesz gaton a szélsőjobboldali pártok hívei szintén bevállalják a nem szükségképpen liberális demok utóbbihoz sem ragaszkodnak szükségképpen. Azért, bravó.

„Az államszerveződéseknek eddig ismertük három formáját: a nemzetállamot, a liberális államot mot. A kérdés az, hogy most mi következik. A magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam kor

szaka következhet el, amely nem liberális természetű.”

Ez a kulcsgondolat. Azt nyilván mindenki érzi, hogy csillagászati mértékű baromság. A felsoro tak nem vagylagos viszonyban vannak egymással (van jóléti nemzetállam, meg liberális nemze tállam, sőt az még jóléti is lehet), de a munkaalap hozzájuk képest teljesen más kategória, a amúgy sincs semmi értelme. Olyan ez, mintha azt mondaná, hogy a párkapcsolatoknak három típ usa van: a szerelmi, a családi és a gyereknevelős, de most majd jön a mosogatós korszak. H ogy kerül a sörbe görény?

Munkaalapú gazdaság (vs spekulatív) már volt pár éve, természetesen annak sem volt értelme a cialista nosztalgián túl, most fokozásképpen itt a jól csengő elnevezésű munkaalapú állam, am iberális. A magyar foglalkoztatottsági szintet és az itteni munkaerő termelékenységét sokszor san felülmúló liberális Amerika nem a munkára épül. Ok. A sok kicsi ferdeszemű magyar a futós nál rész után következik egy enigmatikus fejtegetés, melynek értelmezése még a jobboldali saj sem sikerült eddig maradéktalanul:

„A liberális társadalomszervezés kiindulópontja két ember közti viszony tekintetében arra a g olatra épül, hogy mindent szabad megcselekednünk, ami a másik szabadságát nem sérti. Erre a g ndolatra épült fel a 2010 előtti magyar világ. Húsz év kellett ahhoz Magyarországon, hogy meg ogalmazzuk: nem világos, ki fogja megmondani, mikortól sérti valaki a másik szabadságát?” Khm: esetleg a bíróság? „Azt éreztük, hogy aki gyengébb, azt letapossák. Mindig az erősebbnek van igaza.” Khmmm: trafikosok, Klubrádió, ellenzék, egyetemek, pedagógusok, RTL, civil szervezetek? „Erre javasoljuk mi azt, hogy ne az legyen a társadalom szervező elve, hogy mindent sz abad, ami más szabadságát nem sérti, hanem legyen az: amit nem akarsz, hogy veled cselek edjenek, azt te se tedd másokkal.” ??? És ez miben más? Konfuciusból (Ne tedd másokkal, amit nem akarsz, hogy veled megtegy enek) és Jézusból (Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ug yanazt cselekedjétek velük) az Orbán által elvetett liberalizmus is következik. Nem akarom , hogy a szabadságomat korlátozzák, ezért nem korlátozom a másét.

Az a különbség, hogy a liberális megfogalmazás alapján lehet államot működtetni, a két vallás t kevésbé, igaz nekik, a harmadikkal szemben, nem volt ilyen szándékuk. Ők még elválasztották ymástól az államot és a vallást.

A mohóbb hívők kedvéért még elhangzik néhányszor a fő üzenet („a Magyarországon épített új ál vagy „a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell”), aztán a végén lantotta, hogy mit jelent a hungaroputyinizmus a hétköznapokban:

„A nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében külföldiek által fize politikai aktivistákkal van dolgunk, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyaror Ezt világossá kell tenni a magyar állam újjászervezése során.”

Először is, nem konzervatív, hanem bolsi szokás, amikor az államot állandóan újjá kell szerve senki és semmi nem lehet nyugalomban egyetlen percig sem, aki azt hitte, hogy az áll amalapítás az elmúlt négy évben lezárult, tévedett. Permanens forradalomban élünk, melynek el hetetlen dramaturgiai tartozékai a külföldről pénzelt árulók. Ami ebben sajátosan orbáni, az mondaton belül elkövezett öt ellentmondás, ahogy az érdek változik. Miután norvégozott és kü ezett egyet, minden további nélkül kijelentette:

„Ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költség pja meg, számíthat Magyarország támogatására.” És ez még semmi. A bevándorlást elutasítva, a nemzetállamok mellett is hitet tett.

„El fog jönni az az idő, hogy kérdésessé válik a nemzetállamok etnikai alapja. Ezt akarjuk?"

Tette fel a kétségbeesett kérdést a Turulbaszületett. Erdélyben. Tehát hol? ERDÉLYBEN. Ahol a nincs a magyar kisebbségnek nagyobb autonómiája, mert a román kollégák féltik a nemzetállam e kai alapját tőle. Ez az ember következésképpen kalandor. hazaáruló. 1+2 Nem baj. Legalább nem liberális. Kései sirató

Van-e mindebben valami új? Tartalmilag nem sok. Mindig felbukkan egy seggfej, aki elkezdi magyarázni, hogy a szabadság nem nagy ár a sikerekért. A klisék ugyanazok, hanyatló Nyugat, munka, közösség, erő, nép, új rend. A szabadságelvétel általában gyorsan összejön, a de arról az árulók tehetnek. Eredeti gondolat most sem került elő, hacsak az nem, hogy a 2 008-as válság világtörténelmi jelentősége az első és a második világháború hatásához mérhető. nem is új, elmondta már néhányszor. A munkamicsodát is. Nincs új a sas alatt.

Ő egy ideje nem tartalmi vonatkozásban lép át újabb és újabb határokat, hanem abban, hogy men re vállalja fel magát. Tusványoson az orbáni büszkeség menetét szokták megrendezni. Idén rend kirúzsozta magát.

Végül is nem mindegy, miket zagyvál össze? Az egésznek nincs jelentősége. Csak duma. Szusszan yi zavart csend után ezt a következtetést is le lehet vonni. Addig sem vagyunk bérrettegők . Persze, ha valaki nem annyira felszínes, mint női magazinban a szerelmi horoszkóp, a kkor feltűnhet neki, hogy nincs külön elméleti Orbán és gyakorlati Orbán. Ő nem csak mondja, nem csinálja is. Már rég túl van azon a ponton, ameddig az ember nem akarja megvalósítani ti tkos mániáit. Amit szombaton kifejtett a liberális demokráciáról, pontosan megjelenik az ala ptörvényben, Polt Péterben, a paksi szerződésben, a Közgép osztalékában, az egyentankönyvben, osításokban. Valamint a gazdasági vergődésben, a félmillió kivándorlóban, a kétmillió éhezőbe oldala.

A liberális demokráciában nincs garancia arra, hogy ne olyan alkalmatlan kóklereket válass zanak vezetőnek, mint George Bush vagy Gyurcsány Ferenc. Ezt gyakran hozzák fel ellene . Ami igaz. Arra azonban egyedül a liberális demokráciákban van garancia, hogy az alkalm atlan kóklereket leváltsák, és jöjjön egy még nagyobb kókler, vagy ellenkezőleg, egy remek em de ennyi felelőssége a népnek is lehet. Különben mi értelme az egésznek?

A nem liberális demokráciákban nem megy ilyen simán. Ott a választási rendszert manipulálják, állam pénzén kampányolnak, és röhögnek, hogy „az USA-ban a kongresszus beperli az elnököt”. set jobb helyeken akkor sem fordulhat elő, ha a pénzeszsákok még a telekre felhúzott stadi ont is kitakarják.

A liberális demokráciákban lopnak, viszont van esély arra, hogy kiderüljön. A másikban a legf ügyész ott ül a lopott páholyban.

Az egyikben akkor is élheted az életed, ha a vezető hülye. A másikban akkor sem lehetsz ny ugodt, ha a vezető nem hülye. Ami egyébként kifejezetten ritka, mert ha nem is annak ind ul, az én vagyok a nép ösztönös és ellensúly nélküli megtestesülése szerep hamar meghülyít bá Ilyenkor kiállnak a nép elé, és még el is dicsekszenek vele.

Az alattvalók megvilágosodnak. A király esztelen. Ennek ellenére megtapsolják. A hűségalapú á an nem is tehetnek mást. Tudja-e Ön, hogy miért ugrott meg az államadósság Magyarországon? És hogy miért maradt utána ? Azért, mert IMF-hitelt vettünk fel? Azért, mert a jegybanknak fel kellett töltenie a d

evizatartalékait? Többnyire ezeket szokták válaszolni, pedig egyik sem igaz. Az azonban még ma sem mindegy, hogy melyek is az igazi okok, már csak azért sem, mert félévkor a történe mi csúcsa közelében állhatott az adósságmutatónk.

2008 közepén 66%-on állt a GDP-arányos államadósság-mutatónk. Ez sem kicsi szám, de ekkor már ig emelkedett tovább, egészen addig, amíg 2008 végén egy óriásit ugrott a mutató, és néhány n tt 80% feletti szintre emelkedett. Az adósságrátánk azóta is 80-85%-os tartományban ingadozi k. Az alábbiakban megpróbálunk néhány tényt tisztázni az államadósság körül, amelyek segíthet hogy a jövőbeli adósságpályával kapcsolatban tisztábban lássunk.

Az alábbi ábra a rendszerváltás óta eltelt idő kis adósságtörténetét sűríti össze. A 90-es év daság mélyrepülése, majd az elinduló állami túlköltekezés 70% körüli szintről 90% fölé emelte aztán a 2000-es évek elejéig viszonylag gyors süllyedés követett. Ebben az időszakban több té s segítette az adósságleépítést: a privatizációs bevételek adósságtörlesztésre fordítása, a c a gazdasági élénkülés, no és a magas szinten ragadt infláció egyaránt jót tett az adósságmuta amatot az államháztartás túlköltekezése szakította meg. 2001-ről 2008 közepére az adósságráta 66%-ra nőtt, hogy az utolsó évek már a folyamatos kiigazítás jegyében teltek. És akkor jött az említett hatalmas megugrással. Ezért nem csökken az államadósság Klikk a képre!

Miért ugrott meg az adósság 2008-ban, és miért maradt tartósan magas szinten? Időnként elhang , hogy az IMF-hitel miatt, ami nyilvánvalóan sületlenség, hiszen a szakaszosan felvett h itelt azóta már visszafizettük (sőt a mentőcsomag EU-részét is jelentős mértékben törlesztett z első nagy lehívások esetleg meg is dobták a mutatót, ennek utána alapesetben vissza kellet t volna süllyedni, ahogy az adósságfinanszírozás a Lehman-csőd után fokozatosan normalizálódo z sem igazán helytálló, hogy a devizatartalékra ment el: a devizatartalék feltöltése ugyanis történik, hogy a devizában felvett hitelt a jegybank leváltja forintra, amit ezután már a kö tségvetés szabadon elkölthet. Vagyis a devizatartalék növeléséhez az is elég, ha egyszerűen a papírok nagyobb részét bocsátjuk ki devizában, (jelentős) többletkibocsátás emiatt nem szüksé

Látszólag ez egy többéves sztori, de mégsem érdektelen. Az államadósságot ugyanis több sokksz tve több tartósan megváltozott tényező együttesen nyomta feljebb, majd tartotta ezután magasa b pályán. (Olyannyira, hogy elemzői becslések szerint félévkor történelmi csúcsa közelében já adósságráta.) Ezek a tényezők részben ma is hatnak, kérdés, hogy meddig. A nevező hatás I.: a gazdasági visszaesés

A pénzügyi válság első sokkja óriási gazdasági visszaesést okozott: 2009-ben a reál-GDP 6,7 s esett vissza. Ez önmagában is bő 5 százalékponttal emelte a GDP-arányos adósságrátát. Persze elég egyoldalú számítás, hiszen ha nincs ekkora recesszió, másképpen alakul egy csomó más, az ra hatást gyakorló gazdasági mutató is (árfolyam, infláció), de azért ezt figyelembe véve is tős egyszeri hatásról beszélhetünk. A nevező hatás II.: a tartósan alacsonyabb gazdasági növekedés

Az elhúzódó pénzügyi válság a mély recesszió után is tartósan alacsony növekedési pályán tart még egy újabb, kisebb recesszión is átestünk. Így aztán a GDP évről évre kisebb ütemben nőtt, előtt, vagy mondjuk ahhoz képest, amit a kormányzat remélt. Egy illusztratív példa: ha a kor mány 2011-ben felvázolt dinamikus növekedési pályája megvalósul, ma a GDP 3700 milliárd forin l nagyobb lenne, az adóssságrátánk pedig még változatlan adósság mellett is 8-9 százalékpontt bb. Nem véletlen, hogy 2011-ben a kormány azzal számolt, hogy az államadósságunk 2014-ben a GDP 65-70 százaléka között lesz, szemben a most már megtapasztalt 80-85 százalékos valósággal

Átfogóbb képet ad a 2008 utáni időszak adósságkezelési nehézségeiről, ha megnézzük, miként bő vagyis a folyó áron megbecsült gazdasági méretünk. Ez évről évre a gazdasági fejlődésünkkel huzamosan emelkedik. A válság előtti négy évben 6,5%-os volt az éves átlagos növekedés, 2010

között viszont csak 3,2%. Nyilvánvaló, hogy a nevező ilyen lassú emelkedése erős szembeszele elent az adósságráta csökkentése szempontjából. Ezért nem csökken az államadósság Költségvetési elcsúszások

Az adósságpályának az sem segített, hogy a költségvetési hiány azért a válság időszaka alatt csúszni. 2009-ben a mély recesszió, 2010-ben a félretervezés, 2011-ben pedig a nyugdíjrends zer államosítása által eltakart fiskális lazítás bomlasztotta az egyensúlyt, így csak 2012-tő etünk megnyugtatóan 3% alatti költségvetési hiányról. Ráadásul a fenti okok miatt a 3% közeli t ma már messze nem számít annyira impresszívnek, mint amennyire a válság előtt lett volna. Az árfolyamgyengülés

A válság kitörése óta a forint leértékelődő pályán mozog, ami a devizában felvett adósság for tt értékét növeli. A 2007 végi és a 2013 végi árfolyam 17%-os értékvesztést mutat (253-ról 29 dett az euró kurzusa), azóta pedig tovább gyengült az árfolyam. Ez a gyengülés az adósságrátá g 5 százalékponttal emelte. Ezért nem csökken az államadósság ... és "kesz" is

Az adósság emelkedésének van még egy karakteres eleme. Egyszerűen ezt úgy lehet megfogalmazni hogy az állam a válság óta kénytelen jóval több likvid forrást tartani a számláján, mint kor ncstári egységes számla magasabb egyenlege biztosítja például, hogy az állampapírpiac esetleg akadozása esetén is legyen elegendő forrás a lejáró tartozások törlesztésére. Míg a válság el légedett azzal, hogy a számlán 300 milliárd forint körüli összeg legyen, a válság kitörése ót 1000-1500 milliárd forint között ingadozik a kormányzati betétállomány. Ezért nem csökken az államadósság

A magasabb állomány természetesen úgy alakulhatott ki, hogy a válság elején több hitelt vettü l, mint amennyi lejárt, majd ezt a felhalmozást többé-kevésbé meg is tartottuk. Elsőre talán lepő, de a magasabb likvidforrás-igény önmagában 3-4 százalékponttal magasabb adósságrátát er .

Érdekességképpen készítettünk egy olyan feltételes adósságrátát, amelyik azzal számol, hogy a ben a kesz-állomány a válság előtti szinten tudott maradni (fix 300 milliárd forintos kormány ati betéttel számoltunk). Az alábbi ábra ezt mutatja, és két tanulsága is van. Egyrészt látha y ha nincs igény a nagyobb likvid betétre, akkor az államadósságunk 80% alatt maradhatott volna. Másrészt az ábra "leleplezi" a tavalyi államadósság-csökkenést is: jól látható, hogy h nem húzza le ötéves mélypontra a kesz-állományt, akkor az adósságmutató emelkedett volna. A k gyenleg kozmetikai célú apasztását jól mutatja, hogy az év elején az állam újra szükségét ére k, így most már 2200 milliárd forint parkol kormányzati betétben. (Ez pedig megmagyarázza, h ogy az adósságmutató miért lehet 85% felett.) Ezért nem csökken az államadósság Mi a tanulság?

Mivel a 2008-2009-es adósságemelkedésért több sokkszerű, illetve több tartósan megváltozott t yüttesen felel, felmerül a kérdés, hogy a válság enyhülésével lehetséges-e a hasonlóan gyors den: van néhány olyan faktor, ami kedvezően változhat, de összességében ezektől nem lehet átt ani az államadósság elleni harcban. Nézzük, a fenti tényezők miként változhatnak az előttünk ! 1. Nagy gazdasági visszaesés utáni gyors korrekció?

Az öt évvel ezelőtti nagy gazdasági visszaesés pandantjára nem számíthatunk, több okból sem. akkor a magyar gazdaság túlhitelezett állapotban volt, és a gazdasági visszaesés jó része csa potenciális kibocsátáshoz való közeledésként fogható fel. A pénzügyi válságokat amúgy is jel lendülés követi (főként a hitelezés lassú újraindulása miatt), ráadásul a kibocsátási rés is Így aztán csak egy újabb buborék fújásával képzelhető el a GDP látványos megugrása, az meg a hülő hitelundor mellett nem valószínű. 2. Gazdasági gyorsulás?

A második ábránkon már feltűnhetett, hogy az idén az első negyedévben a nominális GDP látvány kedett, megtörve az előző négy év tendenciáját. Kétségtelen, az adósságdinamikánkon sokat seg infláció visszatérne a 3%-os célja közelébe, és a gazdaság is hasonló ütemben tudna tartósan százalék körüli nominális GDP-bővülés mellett ugyanis sokkal könnyebb lenne a GDP-arányos adó megvalósítani. Ezt a pályát azért jelenleg sok kockázat övezi (például a potenciális GDP-növ cs 3 százalék), de arra számíthatunk, hogy a következő években már az adósságráta nevezője (a P) valamivel gyorsabban bővülhet, mint ahogy azt 2010 óta láthatjuk. 3. Költségvetési hiány: leszakadunk a 3%-ról?

Az elmúlt években a költségvetési helyzet ellentmondásosan alakult. Egyrészt a hiány a maastr ti 3% alatt stabilizálódott, másrészt viszont a további tervbe vett hiánycsökkentés döcögött, l már egyértelműen élénkítő a költségvetés. Valószínű, hogy az adósságcsökkentés szempontjábó ficit megnyugtatóbb pályát adna, mint ha a 3% folyamatosan gravitációs pontként viselkedik. Egy ilyen törekvésben akár a gazdaságpolitika segítségére lehet, hogy a következő években vár amatosan csökken az államadósság átlagos kamatterhe. Ugyanakkor arra is van tapasztalat, h ogy a mindenkori kormányzatok igyekeznek maximálisan kihasználni a rendelkezésükre álló mozgá ret, így a kiadások könnyen belehíznak az új, bővebb kabátba. Az állam tulajdonosi ambícióit, e a Paks 2. projektet figyelve ez a következő években sem lenne meglepő. 4. Visszaerősödik-e a forint?

A legkönnyebben a forintgyengülésből fakadó adósságemelkedést lehetne visszafordítani, hiszen z euró árfolyama a (sci-fi-be egyáltalán nem illő) 290-es szintre süllyedne, az is 2-3 százal onttal mérsékelné az adósságrátát. Más kérdés, hogy az árfolyam mint gazdaságpolitikai eszköz nyképességi célokat is szolgál. Bár az azért felmerült, hogy a tavaly év végi gyors forinterő végi alacsonyabb adósságráta érdekében a gazdaságpolitika is "bátoríthatta". 5. Süllyedhet-e a kesz?

Az alaposan felduzzadt kormányzati betétet közvetlenül is az adósságcsökkentésre lehet fordít egyszerűen a lejáró adósságot betétapasztással kell finanszírozni, az új állampapír-kibocsátá issza lehet fogni. A fő kérdés, hogy a válság enyhülésével mennyire lehet visszasüllyeszteni z-t? Éppen a magas adósságállomány refinanszírozási kockázata miatt kellett megemelni, ám a v hülésével ez a kockázat mérséklődött.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az idén már akkor is több százmilliárd forinttal kell vis szafogni az állampapír-kibocsátásokat, ha csak a múlt év végi szintet akarjuk viszontlátni. V is ha az év végi adósságráta alakulását nézzük, akkor azt kell mérlegelnünk, hogy a tavaly de 52 milliárd forintos szintnél lehet-e érdemben kisebb egyenlegünk. Valószínűleg ezen már csak 2 százalékpontos adósságcsökkentés nyerhető meg, az is úgy, hogy a decemberi kesz-állományt i esen apasztjuk mélyre. De ez inkább tekinthető trükközésnek, mintsem érdemi adósságcsökkentés

A fentiekből látszik, hogy az államadósság csökkentésében nincs sok olyan tartalék, amivel kö egyszerűen érhetünk el kisebb-nagyobb sikereket. A harcot az alacsony költségvetési hiánnyal a fenntartóan gyors gazdasági növekedéssel lehet megnyerni.