XIII. évfolyam, 24. különszám
és sen ki n
Ellene em tesz semmit .
Jellemzô!
A segítség meg sehol.
Emberek veszítik el
Az állásaikat!
on Nyakunsk ág... a vál
És a legrosszabb, hogy csak magunkra számíthatunk.
Mindenk
i csak be szél
A válság ról!
! n a v t e z y l e H
A
z állam ilyenkor nem alibizhet és nem bekkelhet. Ami a közös kasszában felszabadítható, azt arra kell
fordítania, hogy a lehető legnagyobb védelmet nyújtsa az országnak és a benne élőknek a válság hatásaival szemben. A munkahelyeket meg kell védeni – mert ez a legfontosabb a magyar családok védelme szempontjából és az ország jövője miatt is. Nem mindegy, hogy a csökkentett üzemmódból a nehéz idők múltán miként jövünk ki: biztos alapokról indulhat-e ismét a növekedés, vagy reset-et kell nyomnunk, mert akkor hosszú és fáj-
G
dalmas lesz a talpraállás. azdasági világválság – egy éve még fejünket vakartuk volna, hogy ja, volt valami ilyesmi a töriérettségi tételei
között, régmúlt, a dédi gyerekkorában történt nagy bajok sorozata, talán beugrott volna a szesztilalom és a New Deal, de az már tényleg csak az eminenseknek. Akkor még azt hihettük, ez a régmúlt és a távol – ma meg valóság, itt és most. Ezzel kelünk és fekszünk, ezzel van tele a sajtó.
H
V
an egy rossz hírünk, meg egy jó. A rossz az, hogy ma tényleg nem lehet tudni, meddig tart még a vi-
lágban a válság. A jó hír az, hogy az Európai Unió ezermilliárdjait fordíthatjuk most a válság elleni védekezésre. Nem vagyunk tehát eszköztelenek és esélytelenek, kezelhetjük és kezelnünk is kell a válságot, mielőtt az kezelne bennünket!
itelfeltételeket böngészünk, árfolyamokat követünk és egyáltalán: ott próbáljuk megfogni a pénzt, ahol
csak lehet. Meddig tart még? – kérdezi a pesszimista. Tényleg lassan vége? – reménykedik az optimista. Ma még nem tudni. Csak az biztos, hogy a válság nehéz, de minden bizonnyal átmeneti állapot a számunkra. Véget ér, ahogyan véget értek a korábbiak is.
A
ddig persze kellenek túlélési stratégiák, mert csak kevesen nyúlhatnak a családi ezüsthöz és kezdhet-
nek valami újba. A többség számára a válság nem lehetőség, hanem feladat: összehúzni magunkat, csökkentett üzemmódra kapcsolni az élet sok területén és reménykedni, hogy a legrosszabb, a munkanélküliség elkerül bennünket.
A kiadványban bemutatott projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. Grafikus, tördelőszerkesztő: Keller Beatrix | Layout: Bacsa Endre | Korrektor: Jagicza Éva | Lapmenedzser: Rózsa Judit Kiadja a Pesti Est Kft., az Est Média Group tagja | Felelős kiadó: Bélai Balázs | Lapigazgató: Viszmeg Krisztina | Felelős szerkesztő: Petrikó Gábor | Szerkesztő: Wittmann Viktória | Kereskedelmi igazgató: Schindler Endre | Operatív vezető: Cseszkó Ferenc | Hirdetési információ: Schmidt Richárd A fotók forrása az Európai Bizottság Audiovizuális Könyvtára és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Szerkesztőség: 1036 Budapest, Lajos u. 74–76. Tel.: 436-5000, fax: 436-5001. E-mail:
[email protected] Levélcím: 1535 Bp., Pf. 914. | Nyomda: Comorn Kft. 1031 Budapest, Őrlő u. 2. Tel.: 454-0956. Ügyvezető igazgató: Bányai Péter | ISSN 1785-2315 Megjelenik: 2009. május 28-án, 65 000 példányban
2
3
Mindent a vállalkozásokért!
A
z állam számára nem a segélyezés növelése, hanem a munkát biztosító vállalkozások megvédése és tá-
mogatása a legjobb befektetés, mi több, mindannyiunk
Gyorsítósávban
munkaszakasz után, pontos elszámolással nyújthatja be a számlát. Nem mindegy, mennyit kell várnia a támogatásra, sőt, ha lehet, jobb, ha előre kézhez kap valamit a megítélt összegből. Ezért a gazdaságfejlesztés-
zösség által 2007 és 2013 között biztosított 7 ezer milliárd
ben, a turizmusiparban és a munkahelyteremtésben
forintot a kormány a megfelelő átcsoportosításokkal még
jeleskedő magyar vállalkozók – Európában egyedülálló
inkább a magyar vállalkozások talpon maradására, ver-
módon – a megítélt támogatás akár 40%-át kitevő elő-
Kétszer ad, aki gyorsan ad – tartja a mondás, és a hazai vállalkozásoknak most pontosan erre van szükségük. Elapadtak a bankrendszer hitelforrásai, a kis és középvállalkozások gyakran képtelenek kitörni a körbetartozások ördögi köréből.
D
a leghátrányosabb helyzetű térségekben.
tendő támogatásként, közvetett és újra és újra meg-
gyors folyósításával lehetne megduplázni. Nem kell
takat sokkal nehezebb és költségesebb ismét munkához
drágább az újat létrehozni, a tartósan munkanélkülivé vál-
szírozásúak, a pályázaton nyertes először a saját
pénzét, még inkább hitelét költi, és egy-egy teljesített
zek valóban munkahelyeket védenek meg. Az európai kö-
A világválság hatásai szinte mindannyiunkat sújtanak, de a leginkább azokat, akiknek a munkahelyét veszélyeztetik. Ilyenkor is fontos a munkahelyteremtés, de még inkább a munkahelyek megőrzése – ezen múlik családok tízezreinek boldogulása. elől tévesztenünk: a megszűnt munkahely helyébe
ivel az uniós támogatású beruházások utófinan-
számára ez a legokosabb döntés akkor, ha az állami pén-
senyképességük fejlesztésére és ezen keresztül a munka-
e van még egy szempont, amelyet nem szabad szem
M
helyek megőrzésére fordítja.
E
zt szolgálja egy összességében 1400 milliárd forintos válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag, melyben
a közvetlen pályázati források mintegy 900 millió forint értékben főként a mikro- és kisvállalkozások alkalmazkodóképességének javítását valamint a meglévő munkahelyek megőrzését és újak teremtését szolgálják, különösen
A
fennmaradó mintegy 500 milliárd forintot visszatérí-
A
leghez juthatnak már a szerződéskötés után 15 nappal! Sőt, ma már az állam sem késhet büntetlenül: a késedelmes kifizetésért késedelmi kamat jár.
I
lyen és hasonló lépések segítik azt, hogy ne csak jöjjön, de gyorsan is jöjjön a hazai vállalkozásoknak az
uniós segítség.
z Új Magyarország Fejlesztési Terv sok százmilliárdos keretének hatását most a hatalmas összeg
forgatható támogatásra szánják: kedvezményes hitelként
hozzá más, „csak” ahol lehet, egyszerűsíteni a pályáz-
juttatni, mint amennyibe az kerül, ha a válság körülményei
vehetik fel a vállalkozások, vagy éppen állami garanciát
tatást, gyorsítani a szerződéskötés folyamatát és fel-
között is megőrzik az állásukat.
kapnak belőle a hitelfelvételükhöz.
pörgetni a kifizetéseket.
M
a már egyre szélesebb körben érhetők el az úgynevezett „normatív” pályázatok: külön elbírálás itt
nincs is, elég, ha bizonyos mutatóknak megfelel egy cég, no meg ha szabályosan töltötte ki az űrlapokat, máris „automatikusan jár neki” a fejlesztési pénz. Korábban, mire egy pályázó beszerezte a szerződéskötéshez szükséges iratokat, igazolásokat, lejárta a lábát, most sok dokumentumot beszerez maga a hivatal, másokat pedig elég csak akkor benyújtania, amikor először hív le pénzt a megnyert keretből.
Uniós pályázatot nyert a cégünk, így
megmarad a munkám. 4
5
nek, szereznek be és gyártanak, majd a bevételeikből vis�-
Vissza kell fizetni, mégis sokat ér… A már meglévő hitelek törlesztő– részlete is az egekben, a bankok pedig csak még magasabb kamatra adnak csak kölcsön – már ha egyáltalán adnak!
A
szafizetik a kölcsönt. Ezért érnek sokat manapság a visszatérítendő uniós támogatások: ugyan nem kapja örökbe a vállalkozó, de a piaci feltételeknél és kamatszintnél jóval kedvezőbb kondíciókkal juthatnak pénzhez és ezzel sok-
Megnyíltak a pénzcsapok…
M
agyarország igazán jól teljesít az uniós fejlesztési források felhasználásában – ezt Európa-szerte el-
ismerik. Igaz volt ez a 2004–2006-os időszakra is, de különösen igaz a 2007-tel kezdődött hétéves periódusra. A 2007–2013 közötti fejlesztési időszakban Magyarország írt ki először pályázatokat és a kifizetések tekin-
szor életmentő lélegzethez is.
tetében is az elsők között van az egész Európai
A
Unióban! Az uniós források minél gyorsabb lehívása kisebb-nagyobb beruházásokhoz olcsó hiteleket
szempontjából fontos az is, hogy hol tart az úgyneve-
kínál uniós forrásból az Új Magyarország Mikrohi-
zett nagyprojektek – vagyis elsősorban a többmilliár-
tel- és Beruházási Hitelprogram, a már 9 bankban igényelhető Új Magyarország forgóeszközhitel pedig valóban a napi üzletmenethez szükséges hitelkeretet teszi elérhetővé a vállalkozásoknak. Amelyik cég mégis banki hitelt venne fel, azzal szívesebben szóba állnak a bankok, ha állami garanciát tud felmutatni – erre indult
világgazdasági válság elsődleges hatásaként ezt
ugyancsak uniós forrásból egy hitelgarancia-program.
érezhették a saját bőrükön a magyar – és persze
És persze fontos, hogy helybe is menjen a segítség:
a cseh, a szlovák, a lengyel, de még a német vagy a francia
ezek a kedvező uniós hitellehetőségeket ma már több
– vállalkozások is. Nem csak beruházásra, fejlesztésre, de
mint ezer bankfiókban igényelhetik a cégek. Nem vélet-
a mindennapi működésre sincs pénz, hiszen a hitelezés
len, hogy több mint 1100 kisvállalkozás már élt valame-
a jól működő gazdaság kenőolaja: a cégek hitelből működ-
lyik uniós hitellehetőséggel!
… persze nem csak úgy maguktól! A pályázó vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek – no és persze a pályáztató intézmények nagyon sok munkája kellett ahhoz, hogy elmondhassuk: valóban érkeznek az uniós milliárdok az országba! Ezekre a milliárdokra pedig most, a világválság idején igazán szükségünk van!
dos közlekedési és környezetvédelmi beruházások – előkészítése.
Ebben
is
jól
állunk:
Magyarország
nyújtotta be az összes uniós tagállam között a legtöbb nagyprojektigényt Brüsszelnek, és hazánk 5 nagyprojektjét már el is fogadta az Európai Bizottság. Ezt pedig csak Romániának sikerült túlteljesítenie az Unió 27 tagállama közül!
A
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem egészen két év alatt elérhetővé tette a hét évre szóló teljes,
7 ezer milliárd forintos keretének 55 százalékát, 3900 milliárd forintot. Szerencsére a magyar pályázók vállalkozó kedvére sem lehet panasz: eddig több mint 25 ezren adtak be pályázatot az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretére. Közülük 10 és fél ezren nyertek, a megítélt támogatás összege pedig már meghaladja a 2300 milliárd forintot! Az elnyert támogatások 58 százaléka a vállalkozásoknak jutott, s ebből a mikrovállalkozások 23, a kisvállalkozások 28, a közepes méretű vállalkozások pedig 7 százaléknyit tudhatnak a magukénak. Külön jó hír – és a világválság idején ez az igazi segítség – hogy a nyertes pályázók csaknem 300 milliárd forintot már a bankszámlájukon tudhatnak…
r ze
éts k n r ko rsa
gyo i ak
,
ad
…
ad
n
6
A közelmúltban adták át a mechatronikai ipari parkot Miskolcon. Az ide betelepülÔ cégek munkát adhatnak a helyi kis- és közepes vállalkozásoknak is.
Ilye
7
Csa egé k az me szs gle ég gye n…
k le Nem mondun senkirÔl!
A
hét magyarországi régió közül négyben található a 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérség valame-
lyike. Közülük háromban már döntés is született: a dél-alföldi régióban 13,6, a dél-dunántúli régióban 16, az észak-alföldi régióban pedig 20 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a szakmai zsűri. A kistérségek a rendelkezésre álló keretük egynegyedét képzési, foglalkoztatási és egészségfejlesztési programokra, háromnegyedét pedig konkrét beruházásokra fordíthatják.
KorszerÛ járóbetegközpont épül EU-forrásból Sarkadon is.
D
T
udtad-e, hogy majdnem egymillióan élnek ma Magyarországon a leginkább hátrányos helyzetű kistér-
ségek valamelyikében, többségében olyan kistelepülé-
e az egészségügy maga is a válságkezelés egyik ha-
sen, ahol magas a munkanélküliség és alig akad
tékony eszköze, hiszen a jó színvonalú egészségügyi
munkahely, ahol jellemző a szegénység és ahol a köz-
ellátás növeli a foglalkoztathatóságot és ezáltal a gazda-
szolgáltatások színvonala nem kevés kívánnivalót hagy
ság növekedését is.
maga után? Ez a 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérség pályázhatott összesen csaknem 97 milliárd forint európai uniós támogatásra, kistérségenként egy-egy
A
97 milliárd forint is hatalmas összeg, de ezek a kistérségek nem csak erre az uniós forrásra számíthat-
nak. 2013-ig a számítások szerint összesen mintegy 450 milliárd forint fejlesztési forrás jut ezekbe a térségekbe az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyéb uniós pályázatai révén. Az összeg nagysága pedig alátámasztja a leginkább hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására indított program mottóját: „Nem mondunk le senkiről!”
komplex fejlesztési csomaggal, vagyis olyan, egymással összefüggő és egymást erősítő beruházásokkal, amelyek valóban hozzájárulhatnak az ott élők életkörülményeinek javításához.
Egy év múlva adják át a siklósi kórház új szakrendelöjét.
…a többit meg majd csak megoldjuk valahogy. Régi, de válságos időkben különösen időszerű bölcsesség ez. A nehéz idők egészségügyi kockázatai nyilvánvalóak: depresszió, lelki és ennek következtében fizikai összeomlás, a szenvedélybetegségek terjedése. Épp ezért az egészségügy az egyik olyan terület, ahol válság idején sem szabad takarékoskodni.
763 milliós uniós beruházás – a velencei járóbetegközpont a kistérség lakóit szolgálja majd.
A
z Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt területként kezeli az egészségügyet – 480 milliárd forintot
költhetünk az egészségügyünk fejlesztésére, korszerűsítésére a 2007 és 2013 közötti időszakban.
Fejlesztések Közép-Magyarországo
B
n
udapest egyik legnagy obb fejlesztéseként töb b mint hatmilliárd fori újul meg a Fővárosi Ön ntból kormányzat Uzsoki Utc ai Kórháza. De több min rommilliárd forintból t háfejleszthet a Szent Imre Kórház, kétmill iárdból a váci Jávorszky Ödön Kórház , az Országos Onkoló giai Intézet pedig hatm tos uniós támogatásh illiárd forinoz jut.
8
ság Mostan emtés r e t y l e ah b! b a a munk s o t n
a legfo
9
ad Tanulva hmalagyar a Egy hollywoodi mondás szerint a magyar mögötted megy be a forgóajtón, de előtted jön ki. Hát, valami hasonló kunsztra lenne szükségünk most is: hátul megyünk be a válságba, de az élen jövünk ki.
C
I
deje tehát összekapnunk magunkat és erre most az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében minden eddi-
ginél több pénzt költhetünk. 2007 és 2013 között összesen 650 milliárdot fordítunk oktatásunk korszerűsítésére. Tavaly elindult a Nemzeti Iskolafelújítási Program amelyben csaknem 300 közoktatási intézmény újulhat meg kívül és belül. Összességében tavaly és ez év elején 360 nyertes pályázat és több mint 104 milliárd forint uniós forrás szolgálja közvetlenül a közoktatás fejlesztését – és ezen keresztül a jövő sikeres Magyarországát.
sak egy olyan „természetes erőforrásunk” van, amel�lyel bőségesen rendelkezünk, sőt, amelyet gyarapít-
hatunk is: a tehetséges magyarok tudása, kreativitása. Ehhez persze jó iskolák és tanárok, fejlett technika és élvonalbeli egyetemek és főiskolák kellenek. A hagyományaink és az alapok jók – a magyar diákok még mindig az
Ilyen volt – ilyen lesz: Pápán Térségi Integrált Szakképzési Központ épül.
élen végeznek a korosztályos versenyeken és fiatal feltaláló is bőven terem még errefelé. De az oktatásunk átlagszínvonalával már gondjaink vannak. A PISA-tesztek, a felsőoktatási rangsorok nem sok örömre adtak okot az elmúlt esztendőben.
Szegedre mérnökképzés? Ki mondta, hogy ez lehetetlen?
A
magyar felsőoktatás nagy kérdései pontosan ugyanazok, mint az országé: hogyan lehet hatékonyabb,
jobb színvonalú és nemzetközi összehasonlításban is versenyképesebb a teljesítmény. Nem véletlen, hogy az uniós fejlesztések fő nyertesei között ott találjuk egyetemeinket és főiskoláinkat. Annyi fejlesztés és beruházás zajlik a magyar felsőoktatásban, hogy csak szemezgetni lehet belőlük – a Közép-magyarországi régió 12 egyeteme és
Fontos ,h tudást ogy európai adjana k az egyete mek.
főiskolája például az oktatást, a kutatást és a tudástranszfert segítő, informatikai hálózatfejlesztő beruházásokat
10
A cívis városban nemsokára már ilyen környezetben várják az informatikus hallgatókat.
valósíthat meg uniós segítséggel és másfél milliárdos uniós támogatással.
11
Egy kis válságtörténelemóra
T
A
örténészek szerint az emberiség történelme válságokba zuhanások és az abból való kilábalások so-
rozata. Ezeregyszáz évvel ezelőtt például Európa nagyon nagy válságban volt – az adott termelési körülmények között a föld nem tudott több embert eltartani, túlnépesedés, háborúk, vikingek bárdjai és magyarok nyilai sújtották. De a válságból új Európa jött létre – a vikingek és a magyarok államokat alapítottak és a jövevények gazdagították, fejlesztették az öreg kontinenst. Tudtad, hogy az őseink által Ázsiából behozott szügyhám elterjedése forradalmasította például a korabeli Európa mezőgazdasági technológiáját?
Így kezdÔdött tavaly
Így kezdÔdött 1929-ben z első világháború után a világgazdaság központja az USA-ba helyeződött át, az
egész világ az USA rövidlejáratú kölcsöneitől függött. Amikor 1928-ban az akkori központi jegybank drasztikusan megemelte az irányadó kama-
A
válság legfőbb oka az volt, hogy a hitelpiac telítődése miatt az amerikai bankok kényte-
lenek voltak új ügyfelek után nézni – és meg is ta-
tot, a világ pénze Amerikába kezdett ömleni…
lálták őket. Ők lettek a másodlagos (subprime)
1929-ben tetézte a bajt a világon tapasztalható
jelzálogosok. Másodlagosnak azért hívják őket,
túltermelési válság, rengeteg áru vált eladhatat-
mert zömükben hitelképtelen, hátrányos anyagi
lanná. 1929. október 24-én, a „fekete csütörtö-
helyzetű emberek, akik a hagyományos hitelezé-
kön” aztán összeomlott a részvénypiac is, amikor
si politika mellett soha nem kaptak volna hitelt.
máig nem tudni, miért, a New York-i tőzsdén el-
Ezért a hitelt folyósító bankok új marketingmód-
adási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetet-
szerekkel vették rá őket a kölcsönök felvételére.
len mértékben zuhanni kezdett. Október 28-án
A bankok így tovább tudták növelni bevételeiket,
egyetlen nap alatt az amerikai gazdaság ötöde
hiszen az eszeveszetten pörgő hitelkihelyezési
vált semmivé.
versenyt a folyamatosan alacsonyan tartott jegybanki alapkamat miatt kialakult „olcsó pénz” táplálta. A hitelt folyósító pénzintézetek dollármilliárdokat nyomtak át komolyabb hitelbírálat nélkül másodlagos jelzálogkölcsönökbe – így alakult ki az a vírus, amely megfertőzte az amerikai és azon keresztül a globális pénzügyi rendszert. Emiatt kellett a negyedik legnagyobb amerikai kereskedelmi banknak, a Lehmann Brothersnek tavaly szeptember 15-én csődvédelmet kérnie – ezzel kirobbant a pénzügyi világválság.
Hitelválságból gazdas ági válság
A
z USA GDP-je csak az idei első negyedévben 6 százalékkal csökkent, ség már most 10 százalé a munkanélkülik felett van. Írország nem zeti összterméke idén kal, a lakosság fogyas 7,3 százalékztása 7 százalékkal csö kken, mint ahogy a fog vőre már 15% százalé lalk ozt atá si ráta is. Jökos munkanélküliségg el számolnak az írek. Finnországban hat és százalékkal csökken a fél GDP, a lakosság fogyas ztása 4 százalékkal lesz valy ilyenkor. Jövőre kevesebb, mint taa finnek is 10 százalé kos munkanélküliségg el számolhatnak. Min nütt nő az állam adóssá dega, az IMF prognózisa szerint a G20-aknak – sebb gazdasági telje a világ 20 legjelentősítményű államának – az államadósság GD 90 százalékos lesz. P-arányos rátája idén
12
13
SzÛkös idÔk, dúsabb idomok?
A
A sztárok is buktak…
merikai kutatók a Playboy 1960 és 2000 közötti számai alapján megvizsgálták, hogy van-e össze-
függés a nőideálok változása és a gazdasági mutatók
S
okat buktak a válságon a világsztáro k is – főleg azok, akik több házat vagy kastélyt is a magukénak tudhatnak. Nicol as Cage egy 28 szobás bajorországi kastélyát volt kénytelen eladni – állítólag komoly milliókat buko tt az üzleten. Nem is szólva a bel-air-beli házáról, amit 23 millió fontért kezdett árulni, ám végül örülhetett, hogy 13 milliót kapott érte… Nem tudta eladni a házát nagyobb bukta nélkü l Sharon Stone és Leonardo DiCaprio sem.
alakulása között. Arra jutottak, hogy ha az emberek rosszabbul élnek és bizonytalannak érzik a jövőjüket, jobban szeretik a dúsabb idomú és szélesebb csípőjű hölgyeket. Beyonce rulez!
A legnagyobbat azért nem ők vesztették: az ex-beatle Paul McCartney vagyona a hírek szerint 60 millió fonttal – azaz csakn em 20 milliárd forinttal – csappant meg egy év alatt. Sajnálni nem kell persze Sir Maccát: így is maradt még 440 millió fontja… 60 milliót veszített a befektetésein egy másik zenészóriás, Elton John is, a Rolling Stones frontembere, Mick Jagger pedig 35 millió fontot bukott a válságon. Hozzájuk képest szerencsésnek mondhatja magát Robbie Williams: ő csupán 25 millió fontta l kevesebbet tudhat magáénak, mint tavaly ilyenk or.
Ott fogjuk meg a pénzt, ahol tudjuk
A
Nielsen nemzetközi felmérése szerint mi, magyarok leginkább a gáz- és áramköltségeket, majd pe-
dig a ruházkodásra és az élelmiszerre fordított kiadásokat csökkentettük. Legkevésbé a telekommunikációra fordított pénzekhez nyúlnánk hozzá, de még ez is változhat. Pozitívum, hogy a gazdasági helyzet javulása után a magyar válaszadók 56 százaléka továbbra is spórolni kíván az energiával, 38 százalék pedig majd telefonköltségeit csökkentené.
Betiltott csillagjósok
H
a a bizonytalanság, a szorongás uralja az életüket, sokan fordulnak botcsinálta asztrológushoz, különböző
mágusokhoz és jósokhoz. A kereskedelmi televíziók éjszakai sávjában a szexcsatornák és a betelefonálós játékműsorok
Amerikában tényleg nagy lehet a baj…
Tanács (CNA) radikális lépésre szánta el magát: betiltott minden asztrológiai és számmisztikai interaktív tv-műsort.
14
World Series of Poker részvényei soha nem látott mélységbe zuhantak – annak ellenére, hogy a 2008-as döntő televíziós
közvetítésének nézettsége minden korábbi rekordot túlszárnyalt. hogy Peter Eastgate hogyan nyer 9,15 millió dollárt, többen néz-
számmisztikai, vagy egyszerűen csak kártyából jósló műsoilyen műsorokra, mígnem a román Országos Audiovizuális
A
Az ESPN-csatorna jelentései szerint a döntő asztalt, illetve azt,
mellett egyre népszerűbbek az interaktív asztrológiai és rok. Rengetegen rengeteg pénzt költöttek Romániában is
A pókeripar is válság sújtotta övezet?
…mert két kaliforniai pornópápa állami támo-
ték, mint egy átlagos profi baseball- vagy kosárlabdameccset a múlt szezonban. Az online póker viszont még mindig hódít –
gatást kért válság sújtotta iparáguk megsegíté-
nemrégiben a legnagyobb internetes pókeroldalon egy időben 37
sére. Érveik – hogy is mondjuk – nyomósak: 30
ezren játszottak. Egy volt republikánus szenátor nem véletlenül ve-
ezer szakmunkásuk vesztheti el az eddig biztos
tette fel ismét a Kongresszus lapjában az on-line póker legalizálá-
megélhetését a válságban.
sának és adóztatásának lehetőségét.
15
K Hamarosan megvalosuló uniós beruházások Magyarországon
E d elén y i Ka s t ély s zi g et Ku lt u r áli s –T u r i s zt i k a i Kö zp on t
Borsod–Abaúj–Zemplén Borsod–Abaúj–Zemplén Széc s én y t ö r t én elmi v ár os ma g
Nógrád Nógrád
Ba la s s a g y a r ma t v ár os k ö zp on t 1 3. s z. f ô ú t Komár om elk er ülô
Mos on ma g y a r ó v ár i s zen n y v ízt i s zt ít ó
E s zt er g omi b a zi li k a p r ímás p i n c e
N y u g a t –Ma g y a r or s zág i E g y et em
Gyôr–Moson–Sopron Gyôr–Moson–Sopron Bük i G y ó g y f ür d ô
Vas Vas Szomb a t hely v ár os k ö zp on t
Sár v ár i jár ó b et eg– s za k ellát ó
Z a la eg er s zeg i v ár os k ö zp on t
71 . s z. f ô ú t Kes zt hely elk er ülô s za k a s z
Zala Zala
Komárom–Esztergom Komárom–Esztergom
P a n n on ha lmi – jár ó b et eg s za k ellát ó
V es zp r émi V ár
Li s zt F er en c Z en ea k a d émi a
Mi s k olc i v i lla mos
Pest Pest
Kár oly R ó b er t f ô i s k ola
Heves Heves
T a más i ok t a t ás i k ö zp on t k i a la k ít ás a
Mod er n Szolg ált a t ó és Ku t a t ó E g y et em k i a la k ít ás a kaposváron
Bács–Kiskun Bács–Kiskun Bács–Kiskun
Tolna Tolna
Ha jd ú s zob os zló i g y ó g y f ür d ô
Jász–Nagykun–Szolnok Jász–Nagykun–Szolnok Ki s ú js zállás elk er ülô 4. s z. f ô ú t
Sa r k a d i jár ó b et eg– s za k ellát ó Cs on g r ád elk er ülô 451 . s z. fô út
Bék és c s a b a s zen n y v ízt i s zt ít ás a , c s a t or n ázás a
Ki s t elek v ár os k ö zp n t
Szeg ed i E g y et em
Baranya Baranya Hos s zú het én y i elk er ülô ú t Mec s ek –D r áv a hu lla d ék g a zd álk od ás
J án os ha lmi jár ó b et eg– s za k ellát ó
Si k ló s i jár ó b et eg–– s za k ellát ó
D eb r ec en i eg y et em
Hajdú–Bihar Hajdú–Bihar
A b ád s za ló k –Ku n heg y es s zen n y v ízelv ezet és
Csongrád Csongrád
T oln a v ár os k ö zp on t
Bon y hád i jár ó b et eg– s za k ellát ó
N a g y heg y es i s zen n y v ízelv ezet ô
Ki s k ö r ei Szen n y v ízt i s zt ít ó
Kec s k emét i f ô i s k ola
F on y ó d v ár os k ö zp on t
Somogy Somogy
N y ír eg y házi Ó c en ár i u m
Békés Békés
D u n a ú jv ár os i F ô i s k ola
Szabolcs–Szatmár–Bereg Szabolcs–Szatmár–Bereg
Gyön g yös és za k –n y u g a t i v ár os r és z
Fejér Fejér
Ba la t on f ür ed v ár os k ö zp on t
A t i s za d ob i A n d r ás s y –k a s t ély
Ka r c a g v ár os k ö zp on t
Szép mûv és zet i Mú zeu m A V elen c ei – t ó Ka p u ja
Veszprém Veszprém Veszprém
Cs u r g ó i jár ó b et eg –s za k ellát ó
16
Szen t en d r ei Sk a n zen
Budapest Budapest
T a t a b án y a i s zen n y v ízt i s zt ít ó
Szék es f ehér v ár Ki r ály i Sét a
P áp a i s za k k ép zô k ö zp on t
Hév ízi g y ó g y f ür d ô
P ás zt ó i jár ó b et eg– s za k ellát ó
I b r án y i jár ó b et eg – s za k ellát ó
T ok a ji F es zt i v álk a t la n
Ba ja v ár os k ö zp on t
Ködösítésnek helye nincs!
V és zt ô i Sza b ó P ál Ált a lán os I s k ola
A
z uniós pályázatokon elnyert pénzek nem valami mágikus pénzgyárból érkeznek és nem is holm i brüsszeli trezorok eurószagú ködéből – hanem az uniós tagállamok adófizetőitől: a német, a francia, a holland és vagy épp a magyar polgárok befizetett adójából. Épp en ezért ködösítésnek helye nincs e pénzek felhasználásánál! Ezért alakított ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a honlapj án, a www.nfu.hu internetes címen egy olyan, Európában is egyedülálló rendszert, amelynek segítségével bárki napi szinten megnézheti, hogy a pályázatokon konkré tan kik és mennyi uniós forrást nyertek. Ugy anitt nyomon követhető az is, hogy az ország mely szegletéből hány pályázat érk ezett és ebből hány volt a sikeres. Maga a pályázó pedig azt is megnézheti, hogy épp en hol tart az elbírálásban a pályázata vag y hol tart a kifizetésre váró számlája…
17
Munkahelymegtartó milliárdok az építÔiparnak
A
világválság és vele a banki hitelezés szigorodása legin-
az üzemcsarnokok. És erre most van is lehetőség: a kor-
kább az építőiparban éreztette kedvezőtlen hatásait.
mány felgyorsította azokat az uniós fejlesztéseket, ame-
A drágább bankhitel a romló devizaárfolyamok miatt nem
lyek összességében 1800 milliárd forint értékű megren-
csak a lakásvásárlási és lakásépítési kedv lankad az ország-
delést
ban, de a nagyobb vállalkozások is kivárnak: elhalasztják
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség virtuális építőipari pi-
a tervezett üzemcsarnok- vagy éppen szállodaépítésüket.
acterén már most érdemes keresgélni az építőipari vál-
Ha nincsenek megrendelések, akkor sok ezren veszthetik el
lalkozásoknak, hiszen biztosan találnak munkát: 267 is-
a munkahelyüket az összesen mintegy 310 ezer embert fog-
kola, 23 rendelőintézet és 78 városközpont vagy más
lalkoztató ágazatban.
városi terület felújítása szerepel a hamarosan induló
E
építkezések között – hogy a több mint 400 kilométernyi
biztosíthatnak az építőipari vállalkozásoknak.
zért fontos, hogy a nyertes uniós pályázatok gazdái
vasúti és 350 kilométernyi útépítési munkálatokról már
minél hamarabb túljussanak a szükséges papír-
ne is szóljunk! Összesen 636 jelentős európai uniós épí-
munkán, és minél előbb munkához lássanak: épüljenek
tési beruházás indul rövid időn belül – és bizony mind-
az iskolák, a szállodák, a főterek, az utak vagy éppen
annyiunknak jobb, ha az építőipar épít, és nem leépít.
Száz vasutat, ezeret! És utat is
Van olyan közlekedési beruházás, ami már el is készült: februárban adták át a Ferencváros és Vecsés között európai uniós támogatással felújított vasúti pályaszakaszt. Ennek a munkának az elsÔ eleme volt a Ferihegyi repülÔtér I. terminálja mellett megépített vasúti megálló, a Kelet-Magyarországról repülÔvel utazók legnagyobb örömére.
tózni az ukrán kamionok között… 2011-re fellélegezhetnek az eneseiek is: ott a 85-ös főút 7 kilométeres elkerülő szakaszát építik meg uniós pénzből. Mindemellett pedig sok-sok uniós milliárdból épül tovább az M0-ás Biatorbágy és Gyál között, 770 méter hosszú új híddal a Hárosi- és 500 méter hosszú híddal a Soroksári-Dunaágon. És persze sztráda épül a Dél-Alföldön, Szeged
A
és Makó között is, majdnem 35 kilométer hosszan. legjelentősebb építőipari munkálatok közé a közlekedési fejlesztések – azon belül is elsősorban az út- és vasút-
építések – tartoznak. Ilyenekből jó néhány elindult és elindul
L
egalább ilyen jelentős munkát adnak az építőiparnak a vasúti fejlesztések. Ezek között is az egyik legjelen-
ezekben a hónapokban szerte az országban, az Új Magyar-
tősebb a Kelenföld–Tárnok–Székesfehérvár vasútvonal
ország Fejlesztési Terv részeként.
felújítása lehet, amely 2014-re készülhet el teljesen, csak-
2
nem 120 milliárdos uniós támogatással. És ha már a sí011-re befejeződhet Magyarország leghosszabb és az
neknél tartunk: a villamos sem aluszik. Miskolc, Debrecen
egyik legnagyobb forgalmú főútja, a 4-es főút Pest
és Szeged mellett – ezekről egy kicsit később .még bő-
megyei szakaszának teljes rekonstrukciója – összesen
vebben is esik szó – Budapesten is jut uniós pénz a villa-
csaknem 47 milliárd forintos, főként uniós támogatás-
mosvonalak korszersítésére. A terv az, hogy néhány éven
sal. Kétszer két sávos elkerülőútat építenek Monor és
belül villamos járjon a Budai rakparton a Margit hídtól
Pilis térségében, és kiszélesítik a Ceglédbercel és Ceg-
egészen Lágymányosig. Ennek első ütemeként felújítják
léd közötti szakaszt is. Megújulnak a 4-es út leginkább
a 17-es villamos teljes vonalát, amit ráadásként bekötnek
balesetveszélyes részei is: 2011-re épül meg a kisúj-
a Moszkva tér felé a 4-es és a 6-os villamos vonalába.
szállási és debreceni elkerülőszakasz, megújul a Püs-
A 17-es villamos vonalát mindemellett a Margit híd alatt
pökladányt Hajdúszoboszlóval összekötő út is, és új,
átvezetve, a Bem rakparton a Batthyány térig kiépítendő
erősebb burkolatot kap a 4-es út Szabolcs-Szat-
villamossínnel összekötik a 19-es villamoséval is. Így
már-Bereg megyei szakasza is. Aki járt már arrafelé,
Óbudáról hamarosan átszállás nélkül lehet majd villamo-
sejtheti, hogy mennyivel stresszmentesebb lesz így au-
sozni a Moszkva vagy éppen a Szent Gellért térig!
18
agyok, Taxis v k. vezete p a n ! z egés utakon
s
rmáli o n e r Vég
19
A turisztika hosszú távú befektetés A turizmus amúgy is húzóágazat Magyarországon – a világválság idején pedig ha lehet, még nagyobb figyelmet kell, hogy kapjon!
A
É
s ha már borok, akkor Tokaj: a borok királyának
2 ezer 435 fős befogadó képességű nagyszínházzal és
Bodrog-parti városában fesztiválkatlan épül a
860 négyzetméteres kiállítótérrel nyitja meg kapuit – a
használaton kívüli kőfejtő helyén – hát persze, hogy eu-
tervek szerint már jövő tavasszal. A tokajiak okkal le-
rópai uniós támogatással! A városközponthoz és a
hetnek optimisták: 2014-re már éves szinten legalább
Bodroghoz egyaránt közel fekvő, külszíni bányakatlan
150 ezer látogatóra számítanak a kőfejtő helyén meg-
ban megépülő kulturális létesítmény többek között
épülő színházban!
turisztikai fejlesztések munkát adnak az építőiparnak, munkahelyeket teremtenek még az olyan térségek-
ben is, ahol nincs más megélhetési forrás, ráadásul a turizmus komoly bevételeket hoz a helyi önkormányzatok kasszájába – forrást teremtve más, fontos fejlesztésekhez. Az sem mindegy, hogy a válság lecsengésével újjáéledő idegenforgalmi világpiacon milyen minőségű szolgáltatásokkal várja az ide érkezőket Magyarország…
V
annak szerencsés országok, ahol olajkincset rejt a föld. Nálunk termál- és gyógyvizet – ez a mi természeti kin-
csünk. Fontos, hogy minél színvonalasabb szolgáltatásokkal várjuk a világ minden részéről ide érkezőket. Éppen ezért je-
Tokaj – a fesztiválkatlan tájsebbÔl a táj egyik ékkövévé válik.
lentős fürdőfejlesztések kaptak zöld jelzést az elmúlt hónapokban. Csaknem 5 milliárd forintos fejlesztés indul Hévízen,
Hajdúszoboszló – az uniós támogatással megépülÔ, új fürdÔ Európa legnagyobb ilyen jelleg létesítménye lesz.
ahol többek közt 8 új gyógyvizes medence és 28 féle új szolgáltatás várja a gyógyulni vágyókat. Több mint félmilliárdos uniós támogatással bővül a szolgáltatások köre a büki gyógyfürdőben is, Hajdúszoboszlón pedig mindjárt Európa legnagyobb fürdőkomplexumát hozzák létre az év végére, 2 milliárd 250 millió forintos EU-támogatással. A 15 ezer négyzetméteres fedett létesítmény igazi „világfürdő” lesz – nem utolsó sorban pedig 30 embernek közvetlenül is munkát ad a hajdúsági városban.
N
em csak a termálvíz a büszkeségünk: fontos örökségünk a kultúránk és a hagyományaink is. Ezeket
mutatja be a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, ahol 2 milliárd forintos uniós támogatással kezdtek igen jelentős fejlesztésekbe. Több mint 350 építmény idetelepítésével világszinten egyedülálló, teljes panorámát tudnak itt bemutatni hazánk adott korbeli képéről. A szabadtéri múzeumban is kuriózumnak számít a műemléki állomásépülettel együtt megépülő műemléki kisvasút… És ha már a kultúránál tartunk: közép-európai Kulturális Központ épül több mint 1,3 milliárd forint uniós támogatással a fertődi Esterházy-kastélyban is…
M
agyarország legalább olyan híres a borairól, mint a gyógyvizeiről. A minőségi borfogyasztáshoz
kapcsolódó vendéglátás fejlesztése a célja az Esztergomi Bazilika környezetében húzódó pincerendszer fel-
20
Szentendre – a skanzenvasút kuriózum a kuriózumban.
– ultúra k s é fürdôk i!
n ide jön s e m e érd ,
Borok
újításának, amely így hozzájárul a magyarországi borkultúra bemutatásához.
21
Ö
sszesen több mint másfél milliárd forint európai uniós és befektetői forrásból valósulhat meg Nagykani-
zsa központjának megújítása. Ennek legfontosabb eleme
Megújuló városok
az Erzsébet téri történelmi városmag rekonstrukciója. Az Erzsébet tér megújításával párhuzamosan többek között sétánnyal, kerékpárúttal, zenepavilonnal, szobrokkal, szökőkúttal gazdagodik a város. De gazdagodik Székesfehérvár is – jövő nyáron már királyi sétát lehet tenni a megújult, ezeréves történelmi emlékhelyen.
Kétségkívül a leglátványosabb uniós beruházások a városrehabilitációs programok, jelentőségük természetesen messze túlmutat az esztétikai értéken!
T
U
dulnak Budapesten is – s ezek eredményét uno-
káink is látni fogják! Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében közel 400 millió forintból újulhat meg az
Székesfehérvár – jövÔ nyáron már királyi sétát lehet tenni a megújult történelmi emlékhelyen.
úl azon, hogy turisztikai attrakciónak is tökéletes
láig számos városunk központja újulhatott meg, az ott
egy-egy szépen felújított főtér, mert ösztönzőleg
élők és az oda látogatók legnagyobb örömére. A meg-
hat az idegenforgalomra és a kereskedelemre, élhe-
kezdett programok pedig folytatódnak: az Új Magyar-
tőbb lakókörnyezetet teremt az ott élőknek is. Mind-
ország Fejlesztési Terv részeként 2007 és 2010 között
emellett pedig a világválság idején munkát ad az építő-
csaknem 200 milliárd forint áll rendelkezésre ilyen cél-
iparnak is.
ra. Ebből a keretből 2009 elejéig 149 település közel
N
100 milliárd forintnyi városfejlesztési forrást már meg is em számít újkeletűnek a városrehabilitációs prog-
nyert! E beruházások között, uniós pénzből tovább szé-
ramok európai uniós támogatása: az elmúlt négy-öt
pülhet például Balatonfüred és Szombathely történelmi
évben Marcalitól Bátonyterenyén és Mohácson át Gyu-
niós pénzből jelentős városszépítő programok in-
ELTE Füvészkertje, 2010-re pedig régi pompájában ragyoghat a téli estéken a Városligeti Műjégpálya is. A legjelentősebb beruházást a Belváros új főutcájának kialakítása jelenti: csaknem 2 milliárd forint uniós támogatással teljesen felújítják és díszburkolattal látják el a Kecskeméti utcától a Szervita téren és az Erzsébet téren át az Október 6. utcáig tartó szakaszt, s új főutcát alakítanak ki a patinás városrészben.
Balatonfüred – egyre szebb ékköve a Balaton-partnak a megújuló történelmi belváros.
belvárosa is.
st elváro b ó l u j A megú okáink un
ogják f i n t á is l
22
Budapest – új fÔutca épül a patinás belvárosban.
23
Munkák az építÔiparnak –
cél: a zöld jövÔ
rint, a teljes uniós fejlesztési keret csaknem ötöde! Az ebből megvalósuló beruházások felgyorsítása is része annak az 1800 milliárd forintos csomagnak, amelynek célja a munkahelyek megőrzése az építőiparban.
T
öbb jelentős, a hulladéklerakó telepek felszámolását célzó európai uniós program is zöld jelzést ka-
pott az elmúlt időszakban. Somogy, Baranya és Tolna megye 90 települését és több mint 165 ezer háztartását érinti az a csaknem 7 milliárd forintos hulladékgazdál-
A környezet- és természetvédelem felértékelődik a világválságban. Fontosabbá válnak az energiatakarékos és olcsó megoldások – mindazok a zöld technológiák, amelyekkel lényegesen csökkenthetők a közüzemi díjak és amelyek hozzájárulnak egy egészségesebb és (környezet)biztonságosabb élethez.
A
kodási program, amelynek támogatásáról már döntött a kormány, és csak a brüsszeli jóváhagyásra vár. Hasonlóan fontos rekultivációs program indul Észak-Dunántúlon is: itt 4,4 milliárd forintos európai uniós támogatással
valósulhat
meg
2012
nyarára
a
Győr
Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 42 településén a hulladéklerakó telepek felszámolása, mintegy 192 ezer ember lakókörnyezetét téve egészségesebbé.
A
települési
szilárdhulladék-lerakók
felszámolása
mellett legalább ennyire fontos a szennyvízkezelés,
z sem utolsó szempont, hogy a nagy környezetvé-
a csatornázottság növelése. A cél az, hogy 2015-re
delmi beruházások – a szennyvízkezelő rendszerek
a csatornaellátottság a jelenlegi 69 százalékról 89 szá-
vagy éppen a hulladéklerakók építése – a válság idején
zalékosra nőjön az országban. Ilyen programok is zöld
is munkával látja el az építőipart.
jelzést kaptak már: 10,7 milliárd forintos, nagyrészt uni-
ós támogatással 2012 tavaszára például jelentősen bő-
2
007 és 2013 között az Új Magyarország Fejlesztési
vülhet Nagykanizsa a környező települések szennyvíz-
Terv részeként a környezetvédelmi beruházások-
hálózata – ha a tervekre a kormány után Brüsszel is
hoz nyújtott uniós támogatás összege 1500 milliárd fo-
áldását adja...
Egészségesebb lesz a környezet okkal. az uniós beruházás 24
25
A legnagyobbakra Brüsszel mondja az áment
A
z Európai Bizottság – a projektek gondos és alapos előkészítettségének és az idehaza felgyorsított
ügyintézésnek köszönhetően – a legutóbb két környezetvédelmi nagyprojektet, a hany–tiszasülyi és a nagykunsági árvízcsökkentő tározó fejlesztését hagyta jóvá. Így a debreceni, a miskolci és a szegedi villamoshálózat fejlesztésével, valamint a közép-Duna-vidéki hulladékgazdálkodási rendszernek és Békéscsaba szennyvíztisztítási projektjének az elfogadásával összesen csaknem 140 milliárd forintos uniós támogatásra és csaknem 150 milliárd forint értékben megvalósuló
Az uniós fejlesztési forrásoknál a legtöbb esetben pályázaton dől el, hogy melyik vállalkozás, önkormányzat vagy civil szervezet kaphat támogatást.
A
legnagyobb összegű beruházásokról azonban a kormány dönt (mégsem lehet arra pályázatot kiírni,
hogy hol épüljön autópálya vagy árvíztározó), a 13 mil-
nagyberuházásokra adta áldását eddig a brüsszeli Bizottság.
E
bben is jól állunk: az uniós tagországok közül Magyarország adta be eddig a legtöbb nagyprojektet
liárd forintot – illetve környezetvédelmi fejlesztéseknél a
uniós jóváhagyásra, és a második legtöbb jóváhagyott
6,5 milliárdot – meghaladó költségvetésű projektek tá-
beruházást tudhatja magáénak, szám szerint hetet! E
mogatásához azonban Brüsszel jóváhagyása is szük-
beruházások környezetvédelmi vagy közlekedési jelen-
ségeltetik.
tőségükön túl azért is olyan fontosak, mert rövid időn belül milliárdos megrendeléseket jelentenek az építőiparnak.
M
agyarország eddig több mint negyven nagyprojektet nevezett meg, s ezek közül 23 rendelkezik már
a kormány jóváhagyásával. A brüsszeli döntéshozókhoz már 19-et ki is küldtünk, így az eddig elfogadott hét nagyprojekten túl további 12 várja Brüsszel támogató döntését. Ezek mindegyike jelentős közlekedésfejlesztési vagy környezetvédelmi beruházás, és értéküknél fogva mind uniós jóváhagyást igényel. A magyar nagyprojektek között olyan jelentős közlekedési beruházások szerepelnek, mint a 4-es metró, a debreceni, a miskolci és a budapesti villamoshálózat fejlesztése, az M7-es autópálya és az M43-as gyorsforgalmi út építése, valamint a Kelenföld–Székesfehérvár-vasútvonal
s észítének. k Ô l e os en A gonda brüsszeli ám
sa a kulc
fejlesztése. De brüsszeli jóváhagyásra várnak már olyan jelentős környezetvédelmi fejlesztések is, mint Nyíregyháza csatornázási és szennyvízprogramja, vagy éppen Makó és térségének szennyvízprogramja is.
26
27
rjünk? Válságban teke
Miért is ne, a szűkös időkben bizonyára növekszik majd ennek az olcsó és egészséges közlekedési formának a kedveltsége.
N
em véletlen, hogy egyre nagyobb a tömeg a Critical Mass-on és hogy minden valamirevaló párt és
politikus keresi a bringások kegyeit. Sokan vannak a bringások, sőt egyre többen – számolni kell velük. Márpedig a bringások is számolhatnak, például kerékpárút-kilométereket: a sikeres uniós pályázatoknak köszönhetően ma már körbekerekezhetjük a Tisza-tavat,
kerékpárutak hálózzák be a Felső-Tisza vidékét, és bicikliút épült Csongrád és Szentes között, a Tisza árvízvédelmi töltésén, valamint Szentendrén, a Duna árvízvédelmi töltésén is.
M
ost újabb 300 kilométerrel bővülhet a bringautak hálózata. A forrást ezúttal is nagyrészt az Európai
Unió biztosítja, méghozzá nem is keveset: 11 milliárd 700 millió forintot. Központi költségvetési szervek és intézményeik, de még inkább élelmes önkormányzatok és társulásaik nyerhetnek ebből a hatalmas összegből, ha jól pályáznak. És miért ne tennék?
Ú
gyhogy elő a bringát és tekerjünk a válság elől… De mondunk jobbat: tekerjünk a válság előtt! Mert na-
gyon úgy áll a dolog, hogy a válság után újjáéledő világ
Biciklizni olcsó
és egészséges is.
sokkal környezettudatosabb, hatékonyabb és takarékosabb lesz; így a most épülő kerékpárutak is arrafelé vezetnek majd.
28
29
Tudtad?
4. Melyik nagyprojektet nyújtotta már be Magyarország az Európai Bizottság felé elfogadásra? A. Szegedi metró. B. Debreceni villamos. C. Pécsi villamos.
5. Hol van Magyarországon kiemelt fontosságú uniós fürdÔfejlesztés? A. Olyan településeken, ahol még nincs kiépített csatornahálózat. B. Hajdúszoboszlón.
1. Mekkora támogatásban részesülhet Magyarország 2007 és 2013 között az Új Magyarország fejlesztési terv keretében? A.
7000 milliárd forintban.
B.
3000 milliárd forintban.
C. 22 000 milliárd forintban.
2. Mi az Új Magyarország Fejlesztési Terv két kiemelt, átfogó célja? A. A növekedés elősegítése és a foglalkoztatás bővítése. B. A forint versenyképességének erősítése és az adófegyelem fokozása.
C. Máriapócson.
6. Melyik város kiemelt fontosságú fejlesztése a „Királyi séta" projekt A. Székesfehérvár. B. Nándorfehérvár. C. Visegrád.
7. Támogatja a magyarországi turizmus fejlesztését az Európai Unió? A. Nem, mert kevés turista jön Magyarországra. B.
kitermeli saját fejlesztését.
C. A magyar turisztikai és szolgáltatóipar fejlesztése.
(Megoldás: A, A, B, B, B, A, B, B)
3. Mit jelentenek a fenntartható munkahelyek? A. Olyan új munkahelyek amelyek a tengerszint felett jönnek létre. B. Olyan munkahelyek megteremtése, amelyek hosszú távon munkalehetőséget garantálnak
Igen, 300 milliárd forinttal.
C. Nem, mert a turizmus jól jövedelmező üzletág, ami
8. Mit gondolsz, mennyi pénz áll rendelkezésre 2008-ban a közoktatásban, a minÔségi oktatás biztosítására, valamint az informatikai infrastruktúra fejlesztésére? A. Semennyi, mert az oktatás minőségét hazánkban
a munkavállalóknak.
felesleges javítani, hisz anélkül is rengeteg zsenit
C. Azok a munkahelyek fenntarthatóak, melyeknek
adunk a világnak.
a bérköltsége nem haladja meg az országos
B.
átlagét.
C. 18,2 mrd Ft.
85,2 mrd Ft.
A válságkezeléssel kapcsolatban minden további információt megtalálsz a www.nfu.hu/valsagkezeles2009 honlapon, ahol minden, a témában hasznos információt elérhetővé tettünk.
Ha konkrét, személyre szabott segítségre lenne szükséged az uniós pályázatokhoz, a kistérségekben dolgozó munkatársaink elérhetőségét megleled a www.umpont.hu honlapon.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv európai uniós pályázatairól mindent megtalálsz egy helyen, a www.nfu.hu interenetes címen.
E-mail-címünk:
[email protected]. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv infovonalának
helyi tarifával hívható
száma: 06 40 638-638
30
31
