TH EH U N G ARIAN JO URNALOF MARKETING AND MANAGE M EN T
$nrh*tlRe A term6kdifferenci6l6s mi kroiikon6miaivetiiIetei K
!f
lo
N
N
o o
o o
DANK6LAszLo
Szem6lyes kommuni k6ci 6 int e r k u l t u r 6 l i s kontextusban ha a mindennapi6letfogadhar6nakl6iszikaz a n6zet,misz€rint, A rilcrcss6gl6tt6lsl0a mlndennapi lakkormennyiv€l ben ilyenzavaroslehetaz informeci66raml6s, iizlcti F 6lctt€n,d0 azakmai. ilzleti ez az tizleli,killondsenpediga nemzetkdzi bonyolultabb roin ir, h0Cy E tcvakarys6oilnl v6letlenszeri zajok, de szandekos nem csupan 6letben, ahol esetleg l0mmunikici6t helyes6s hal6kony (l ebra) vagyisa meril lal zavares,megt6vesz6sis eldiordulhat. lolytassunk hogya kommunikaci6t az a kdr[lm6nyteszisajAtossa, A nemzetkdzi azthallia, s lshet6le0lontosablan van a kulluraliskdrnyezetben amitsuand6kunkban"kuld6' 6s a ,,fogad6"nemugyanabban a s0,olvassa, fel: l6phetnek zavarok a kdvetkez6 okokb6l llyenkor a illt kordldr0lc. tihez c$etenk6nt nokiinki8 toyrbti li€geszitf . nyelvik0l6nbdz6s6gek, szintek, ill€tvo . elt6r6gazdasegifeilettsCgi kellliildeniink, iclz6ssket tdrokodn0fll lell a ,,zai$zint" . izl6sek6s v6lemenyek, i00y €leriiit . m6diamegk6zelfthet6s6ge, c$6kkont6s6re, csatornaban, 6s tanylelcscn a hatalom6s ellen6z6saz 6rt6kesil6si a $z6nd6l0lt ilze0ct a helyidisztribitorok6s oriedaci6jukstb. 6delm0z0tl A kommunikeci6l6trej6tte6rdek6bena kuld6nekkell ismerniea lehctd val6$otadalmdnal hogy hidattudjonepitenitel6. vev6 kulturaliskdrnyezet6t, egyb0ss6s6t. lcotelieseib amely a maftetingkommunikacj6(szem6lyes A t6rgyabstechnika, meggy6z6s,ehdas) 6s az iizleti kommunik6ci6(tArgvalAs,prezenl6ci6)
Kii d6
86
> K6dobs
. 200416-2005/1 Marketing& Menedzsment
Dek6dol6 +
Foqado
c6l 6s eszkdzrendszer€ben egyarentelhelyezhet6,hozzasegitbennrlnket a sikeres 6s €redm6nyes ttgyal6s el6k€szit6s€hez es megval6sftaMhoz. Uzlotembe*6nt ugyanisfel kell keszillnrlnka szemelyestaHlkozasra6s kommunikeci6ra, amelyet alkalmank6r intorkulturals kornyezetbenval6situnk meg. Eppen ez6rt hasznos,ha ismerjrlk tirgyal6partneriink tolk6sz0ltseg6t,es a, is, hogy rlzenetrinket milyen "kulturalis sz0r6n" fogja Atengedni,mik6ntfogja 6rtelmezniazokat. A kulhfalssokszins€gb6ladod66s a kommunikAci6s neh6zsegekben 6s 6i6krendbelieF t6r6sekbenmegnyituenubprobld mAkkal,az [n. interkufturalis ma*e ting {across cultures marketing) foglalkolk [2]. (2. 6bro Jelen tanulmAny a szem6lyes kommunik6ci6 intelkulturiilis k6rd6skdr6nbelill a szo'vegkdrnyezet, a geszfusok6s arckifeiez6s€ksz+ rep6t,n6h5nyfontosabbprobbma (etno@ntizmus,sztereotipiak,seli shoc*),valaminta hatekonysegjavitasenaklehet6s6geitvizsg6lja.
a kolidldilehel6s6gek iel srnerese a kijls6komyezeftel va 6 osszehango as kockl'aimenedzseEs
A VERBALIS
KOMMUNIKACI6 Es A SZ6VEGKORNYEZET SZEREPE
a knlpiacok kulturels elter€seinek izssd ala iegyeinek, az elt6r6s€khez, saialossAsokhoz val6il eszked€s d0.leseinkr6la k! lu.alislavosagf gyerembevebb
A nyelvnek fontos r6sze van a kommunik6ci6ban, mert az nagyresz vil6gos,6s ez6rt kdnnyebbenmegkdzelithetda tudat szemera. Ebb6lk6vetk6zik azonban,hogya kultorAk koztikommunikeci6banel6fordul6f6lre6rt6seklegl6bb (ber nemaz egyedrlli)okoz6ia nyelvikr.llonbs6gek. Ahol a k6dohsi-dek6dol6si folyamatban l6v6kuldnbs6geket elhanyagoljAka besz6l6k,ott ezeklennmaradnakaz eg6sz k6lcs6nhatasifolyamatban,6s ahelyett,hogy eliinnenek,m6gjelent6sebb6 valnak,m6g akkoris, haaz emberekjobban megisme*ednek egym6ssal. Az els6 megkrildnbddet6s a nyelvialapi kommunikAci6ban, hogya besz6l6Altalkiilddttilzenolekvil6gosak,azazsz6sze nt lehetazokat6rteni,6s nem sz[ks6gszedenkell sz6vegkdrnyezetbe helyezni.A
'szdvegkdrnyezetbe helyezni' kif€jez6sarra utal, hogy ami sz6 szerintelhangzott,azt a szdvegkdrnyezotbenl6v6utasftesok figyelembev6tel6vel valahogy et kell6rtelmezni, k0ldn6sena bosz6l6kufturelis sz6vegkdrnye2et6ben. A kifejez6seknek6s szavaknakegy nyelvben (nagyjeb6l) pontosjelent6siikvan,de logalebbisfel t6telezzrik,hogy a szavaknak6s kombin6ci6iknak van jelenl6silk,6s a hallgat6vilagosrizenetetkap a besz6l6t6l. Eza felt6telez6s megkim6lminketatt6laz id6h0z6 feladatt6l,hogy 6lland6an ellen6rizzLik, hogy a fogadott rjzenetugyanaz-e,mint az elkiilddtt. A kommunik6ci6s mechanizmus azonbanm6o itt is sok elemb6l6ll:
gazdalkod6s 87 Kommunikaci6s
igy (hatArozott kommunikeegy tirkor6k jellemezhet6k is az i.]zenet . [,169a l6leg sz6belitersalg6snal kev6ss6 fijgg a szovegkdrnyezett6l). gesztusok, viselci6, amely hanglejt6sek, nem sz6beli: r6sze fiigg6s6gea szovegkdrnyezett6l A kommunikiici6 ked6sstb. Tudnikell,hogymiryenm6rt6kbenkeUzeneta reszbenosszefiiggazzal,hogy vajonmagaa nyelvvlveredika nem sz6beli(hallgat6lagos) vagykev6sb6vibgosanfeieziki a gondo' legosabban sz6bankifeiezett0zenettel. me- latokat,t6nyeket.A iapan nyelv6ltal6bankevesbe m0kddika visszaielz6si . A kommunikeci6ban igazolni6siavitani pontos,mintaz angol,vagya lrancia.Peldeulajaparn chanizmus, amelysegits6g6vel tiszasagat.Sok kultirAbana a szem6lyesn6vmasokatsokszornem tejezi ki hataiehet az Lizenetek kommunikaci6s folyamatpontossagetki1l6nb6z6 rozottan,6s az igeiddkszemais igenalacsony(ktildk6pest).A japenbanminda szom6don ellen6rzik:ism6tl6ssel,etfogalmazessal, ndsena franciahoz (pikto(hangza's), mindaz irAsbelis6gben belis6gben megszakitassal stbjelent6st gram) tehat a hordozhatnak a szavak, sok figg a szdveg. Legt6bbesetbena kommunikeci6 tiszriasra van azaz,hogyki mondja,hol 6s mikor. hallgat6nakszdvegdsszefiiggesbeli kdrnyezet6t6l, japenok a kez0kre i{ak a kanjis-t, N6ha a azt, szriks6ge. eltozithatl6k t6nyez6k A szovegk6rnyezeti mondand6lukat. tegy6k hogy egy6rtelm0v6 [4] ami sz6 szerintelhangzott. hiba lenne azt mondani, hogy Termeszetesen a kdvetkez616bbalkot6' A szdvegkornyezetnek m6sok pontosak.A emberek(6letkor, egyes nyelvekhatArozatlanok, elemeivannak:a hely,a r6sztvev6 nem,oltdzet,t6rsadalmipozici6,stb.),valamintma- val6sagenn6ldsszetettebb. Mindennyelvrejellemz6egy kozdsc6l, mindnek gAnak a besz6lget6snek a kornyezete(munkahemunkahelyi tergyaleskozben,Lizlet ugyanazla probl6matkell megoldania,6s ez nem lyen,kiellitAson, az egyikembermagasszdvegkdrnyezetet mAs,mint eljuttatnia mondanival6t ben).Megkrildnboztet!nk (LC)a kdvetke- t6l a mesikhoz.Ezt azonbankillonboz6m6don6rik (HC)6s alacsonyszdvegkornyezetet mennyirepontosaka szavak,nyelvvagyUzenetolyan, el att6lfLlgg6en, 26 m6don:,,aHC kommunik6ci6 vagya kev6sb6pontosmegjelen6s aholaz informeci6nagyr6szea lizikaikornyezetben taniszerkezetek, Az anjelenikmeg,6s nagyonke- hogyanleszpontoss6a szdvegkdrnyezetben. van,vagya szem6lyben nem ftigg a gol pontos nyelv: 6s el6gg6 egy6rtelmu kdzdlt tizenetr6szben. kiadott, vilegosan v6s van a ankill6nosen a nemzetkdzi Ez vagyis a2 szovegkdrnyezett6l. 6ppenaz ellentdte, Az LC kommunikaci6 golrajellemz6.A uzleti lranca"a nemzetkdzi informaci6v6gighiz6dika kimondottk6don".[3] "lingua 6s ez azt A szdvegkdrnyezetgyakran fgy befolyasolja a 6letnyelveli]ggetlena szovegkornyezett6l, ugyanakkorpreciz is nincsenek is tuda- jelenti.hogy elszegdnyedett. hogya r6szwev6k kommunikaci6t, el6it6letek beleavatkozhatnakegybenteban.Peldeulkultur6lis mintpl.:Vaionez olyanki nemmondottkerdesekkel, gz6vegk6myezett6t e6sen tiigga a bizalmat?Egy kult0ra A a fiatalbesz6l6meg6rdemli kedvelik az elmos6doftk62l6si kuft(tr'kban leffogesaaz dletkor6s hiteless6gkapcsolat6r6l,lehet s|/lust pozitiv,negativvagy semleges,6s ez6rt hatiissalvan az kev6sb6fLigg6kultrir6kban a kommunikeci6folyamatiira.Egy masik k6rdes, A szdvegkornyezett6l targya- emberekhailamosakarra, hogy az adott t6mara viszonylag hogyvajonsziiks6ges-e i6l asmerni egy adottszerep6s partnertiket dsszpontositsanak, komolyan besz6lgesstink ahhoz, hogy l6partnerunket (p6ldeul, meg.nem igaveserlol) szolitsak perszomint ben van a vele az uzletr6l.Ez dsszefiigg6sben lat6szogb6l, abb6l a sajatos de a deperszo- zan szemelytelenill, vagy ellenkez6leg nalizaci6m6rtek6vel, tenniekel amit az eldttrikall6 szem6lynek tolyamatban. nalizaci6val a kommunikacios kultirakbanaz Az er6senszovegkdmyezet-fugg6 Alacsony szdvegkiimyezetd kultit'k emberekaltaHbansz6lesebbt6matc6loznakmeg, 6s a kifeiezettkommunikeci6 6s konnyed6nmozognakpartnedkktildnbdzdmin6v6s6rl6,lehets6gesbaret)kdvilagos,hata- s6gei (maganember, Bizonyoskultirakbana kommunikaci6 nem tehet6egyenldvea zdtt. A stilusban elmosoft kev6sb6 a szdvegdsszerizeneten alapul, 6s rozott hogy sz6jellegfiek, de nyilvanval6, kdzl6sben a 6s tiigg6sen.Ezek az ilzenetekdigitalis 'zavarossal", embereinek frigg6 kult0rek kev6sb6 egy- vegk6rnyezett6l egyszer{szemit6gepes konnyenlefordithat6k er6senft1gg6kult0rakembere(USA,Kanada),a n6met a szdvegk6rnyezett6l s6gekre.Az 6szak-amerikai tetszhetaz 6rintkez6s. bonyolultnak kulivel id6nk6nt a skandinav (Nemetorszag, Ausztria) 6s Sv6lc,
88
2004162oo5l1. Marketing& l\renedzsment
Hall szerinta szdvegkdrnyezeft6l er6senfrlgg6 sor mes elemetis tartalmaz:hangszint,a tarsalg6s kultirek kdzdtttalaljuka latin-amerikaiakat, a kdzel- etfed6s6nekgyakorisagat6s term6szet6t,a besz6d 'keletieket6s a japAnt.Jap6nbana szdvegosszel[ig- sebess6g6t, a nyilvAnval6 6rintettseget abban,amit g6s jelent6sszerepetjAtszik.[4] valakimond,a besz6l6sre tett hangsolytaz odahallAz LC kultirekhoztartoz6szem6ly,amelyki nem gatasratett hangstllyalszgmben,az elkalandoz6 6s fgiezett rlzeneteket 6s er6s szdvegosszoliigg6st kdzvetettbeszedstilust stb. Ezeketmin6sitika kultuhasznal,nemtud kommunik6lni beszelget6tarsAnakr6lis szabelyok,amelyekhallgat6lagosan meghataj6 ismereten6lkril.A szem6lytelen meglehet6sen jelenti, b6- rozzek,hogymi a ,,j6"kozl6s(a hogy "j6" azt n6sm6d(pl. egy olyan Uzletember6, aki egy napra megfelel6a kulturalisk6z6ss6g tagjai s2em6ra, 6rkezik,hogy megbesz6Uen egy gyorsana targyrat6r, szerz6d6st, szovegkornyezeft6lkevesbe f1gg6 kultirekban az 6s kihasznaljaa rendelkez6sre ,,4 6116korl6tozottid6t ragaszkodva emberckhailamosakarra, hogy az adoft ftmera 6sszahhoz, hogy a kulcsfontossegt pontositsanak,6s paftner1ket egy adott szerepben kerd6sekre osszpontositsanak) (peldeul,mint v^sdrl6t)sz6litsAk meg, nem igazdnszeegy, a HC kultir6kb6l sz6rmaz6 melytebnll, de abb6l a sajebs ht6szogb6l, amit az szem6lytk6nyelmetlenhelfzetbe el6ttUk elb szem6lynek tennie kell." hozhat,6s akad6lyozhatja a k6tf6l besz6lget6s6t. F6lre6rt6s keletkezhet a kA besz6lget6 f6l kozott amennyiben6k ugyanazokat a jelzesekethaszneljek). abbol a v6lem6nykill6nbs6gikbdl, hogy mi az igaLegal6bbhAromteruletvan,ahola k6zl6sistilus zen fontos.A szovegkdrnyezett6l er6senfLigg6/ef er6sena kultirahozkdtott: mosodottkommunikdci6s kulturabolszarmazosze . A stilustlikrdzhetiaz 6ntudatot.Azokbana kult!mely inkabb szereteltdltenin6mi id6t azzal,hogy rekban,ahol az 6ntudater6s,a besz6drealapocsevegjeneltalabanaz 6letr6la2zala kifejezett c6llal, zott 6s on6rv6nyesit6 k6zl6si stilustv6rhatunk; hogy megismerjetargyal6partneret. A szdvegkoF ahol ellenkez6leg az 6n elfojt6sAt6rt6kelik,szenyezett6lkev6sb6lilgg6/adott tArgyradsszpontosit6 reny,odafigyel6kommunikiici6s stilusa val6szind kommunikaci6s kult{r6b6lszermaz6szem6lyezzel a r6sztvev6k r6sz6r6l. szembenazonnalatargyrat6r azzala c6llal,hogyel- a A kommunikaci6s stilustrikrdziazta n6zetet,hogy kerriljea cseveg6sseljar6 id6vesZes6get, 6s kdzvetmia megfelel6kolcsonhates. A latinstilusokdzbelenrila leladat6sszenimegvitatiisaba kezdjen. vAgaspeld6ulnagyr6sztaz 6rdekl6d6skimutat6Alkalomszenien bizonyoskultirak, amelyekkdzsaraszolgal.A latinokgyakranbesz6lnikezdenek, biils6 tartomanybaesnek, egy explicit {az adott mieldttmesokbefeiezn6k a mondatukat, ami 6tfet6rgyradsszpontosito) kommunikeci6s stilusb6l5td6snek,vagyak6rkozbev6gdsnak tfinhetfel, ber csrszhatnakaz inplicit(elmosott) stilusba6s forditva. az vaLiebanj6 szend'ki 6s pozitiv.A latinkultiAz EgyesriltKiralysag6s Franciaorszag is p6ldaerre rekbana kdzbevagAs 6s 6tfed6sa masikbesz6l(a t6nyekn6lkeget6velval6egyritt6rz6st a hajlamra.A brit 'understatement' 6s a t6mairanti6rdekl6jelenti.Tov6bbe,a latinokk6pevesebbetallitas)az emberekkdzdtticinkoss6gnak d6sbenosztozAst tulajdonit6rt6keta vilagossAgrov6s6ra.A franciel sek (vagy{gy hiszik,6k k6pesek)egyidej0leg begyakrantartotldkjo nyelvneka diplomaciaszdmdra, sz6lni6s odahallgatni. mivelfelvelfua kdpeshomalyos6s pontoslennia vd- . A kommunikeci6s stilust[krozhetiazta hangsilyt lasAonszavak6s stilusszerint.N6haa franciaszdis, amit a kultur6lisszabalyokszerinta beszedre, veget nagyonpontos szavakkal,egyszert mondaillet6legaz odafigyel6sre helyeziink.A japantiszttokkal le lehetirni, de meg lehetfogalmazni,ha a visel6k gyakran fgy viselkednek,mint egy szr.iks6g igy hozza,nagyonhomAlyosan is. ,szfnx': csaknemkizer6laghallgatok.Az d s?erepLik,hogy meghallgassak az embereket.Kiv6teA k6zl6s stitusenakkultur'lis 6sszefiggasei lekkelugyan,a jap6nfdnokdkgyakranko?6pszeA sz6vegkdrnyezett6l kev6sb6,illetuejobbanfiigg6 ni tehets6get tanisitanaka nyilv6nosbesz6dben, kdzl6sim6doka2 adottt6m6radsszpontosit6, gyatra illetve ds ndpkibunusoknak mutatkoznak. Ellenelmosottjellegemellett,a sz6belikdzl6sistilusegy t6tbena latinkultrir6kkal o6ldaul.ahola k6lcs6ngazd6lkodas 89 Kommunik6ci6s
ajapehatast"k6tbesz6l6"kdzottkellfenntartani, nok gyakan hajlamot6reznekarra, hogy a ,,k6t hallgat6"kommunik6ci6s kult0ratjelenits6kmeg. A csendetval6jAban teljes6rt6ki kdzl6siolemk6nt tisztelik.Uzeneteket kozvetit,amelyekbar hallgat6lagosak,de megmagyar6zhat6k a szdvegkornyezetit6nyez6k segits6g6vel. A hallgatagkdzl6sbenrengetegiizenetvan, 6s altalabanaz eur6paiak6s az amerikaiaksokkal jobbantartanakt6le, mint az azsiaiak.Fontost6ma a kdzds ielent6s6,amely egy kulturaliscsoporton taoad. akar bel0l a kommunikaci6svisolked6shez
NEM VERBALIS KOMMUNIKACI6
A nem-verb6lis kommunikeci6t f6k6ntp6tl6lagosmagyar6z6szerkezetk6nthasznelluk,amely lehet6s6get ad az embersz6mera,hogy lrra legyena verbalis kommunik6ci6 tllkap6sain.A nem-verbiis kommunikeci6 szab6lyai6s hasznelataszint6nkultorafligg6. Amikor killonbdz6kultlrAj{ ilzletemberekkomkommunik6ci6 elemeitis munikalnak a nem-verbalis kicser6lik. Ez egy j€lenl6sr6sz6tkepeziannak,amit 6s EdwardHalligy hiv,hogy ,,szdvegdsszefrigges", implicit megfeit6se sorAn haszamelyotaz ilzenetek nelunk.A szdveg6sszefilgg6s elesorolmei az al6bbi csoportokba szab'lyok el6r6s6revonatkoz6 ,,A 'j6' kommunikeci6 hat6kl nagyr6sztkultrtraft)gg6k. Az az 6rzes,hogyaz inform6- a Az ,,anal6g"dsszetev6iea veF ci66raml6sk6t besz6lget6t6l kaiz1ttsimenfolyik,azon balis iizenetnek peldaul az, ahogyazt mondjuk"igen",rigy hogy elker1ljirk a a k6pess6gAnkanalapszik, ,,rossz" hangzik,minthanemetmondabesz6lgetest,ahol a mondanival6megveltozik,vagy nAnk, 6s amelynek nagyban f6lbeszakad." koszdnhet6 az, hogyaz Uzeneteink tdbbetjelenteneka tdnypozitivaz, akArnegativ.A hallgat6stmeg lehet6lni leges"digit6lis"ielent6silkn6l. pozitivanis, mint az odafigyel6smozzanat6t(k0ld- a Nem-verbalis kommunik6ci6igy, mint a gesausok, a geszikulaci6,a szemkontallusstb. nosen afia, amit ,,ngmmondtakki"), vagy negativan, mint a kdlcsonhatesesetlegeselveszt6s6t, a Az rizenet,amelyetgyakrantudatlanulk6zvetita 6letbesz6l6,filgg6ena szem6lyeskarakter6t6l, mint id6pazarlest, vagy aker mint ellen6rzesta beEzek a kor6t6l,srilyel6l,nem6t6l,dltdz6k6t6l stb. sz6lget6tdrsresz6r6l.Az atfed6sreigy is tekinthemindk6doltaka besz6l6kultirajet0nk, mint ami rontjaaz eszmecserevil6gossaget, lellemvonSsok 6rdekl6d6shiany a monban,amelyeta hallgat6a sajatkult0r4anakmegegyszer0udvariatlans6g, felel6enfeit meg. dottakkalszemben,vagy ostobasaga kozbesz6l6 a A kommunik6ci6 elemei,amelyeketa megbeszCr6sz6r6l.Forditvamagyar6zhat6igy, mint az empatia jele, gyors, id6t megtakarit6visszajelzes, l6s k6rLllm6nyei hateroznakmeg,0gyminta tal6! koziishelyenektipusa,atmoszferqa, az koda hevagy akar sziiksegesjelz6saz eszmecserefolyta' id6pontjastb. lye,a megbesz6l6s tAsara. t{lmen6enezen Ezenn6gy elemkdlcsonhat6sen A ,,i6" kommunikaci6el6r6s6revonatkoz6szakommunik6ci6 m6b6lyoknagyresztkult0rafiigg6k.Az az 6rz6s,hogy oontbancsuoana nem-verbelis az informeci6Sramlas k6t besz6lget6f6l k6z6tt si- sodik fal4aval loglalkozunk,figyelembev6ve az, 6s a sz6veg6sszeftigalapszik,hogy hogya statusz,a kdrrilm6nyek m6n folyik,azon a k6pessegrinkon g6s elker0ljrlka ,rossz" besz6lget6st, ahol a mondani€y6b aspektusaiegyittosenvesznekresz a val6 megveltozik,vagy f6lbeszakad.Az 6rt6kit6let kultirafrigg6el6addsm6dkialakitaseban. a ,,i6","rossz",alkalmas,nem alkalmasjelent6s6re gesztusok segils6g6ve, vonatkoz6annagyr6sz dntudatlankulturalissza- Kommunik^ci6 ba[okon alapszik.Hazai kornyezetbenaz embe- Az iidvdzl6sm6dja nagyon elt6r6 lehet az egyes szokeskezetr6zni rek hallgat6lagosanmegegyezneka kommunik6- kultfrakban.Mig a magyaroknSl ci6 megfeiel6szab6lyairavonatkoz6an.Kult0rak minden nap, amikor k6t ember el6szdrtalalkozik, kdzdttihelyzetbenaz emberekneklehet6s6getkell addig az angolszaszkultir6kbankev6sb6gyakori adniuk 6nmaguknaka nem form6lis alkalmakra, ez a szokes.Szamukrael6gg6meglep6a kezrAzas szokatlanulgyakorihaszn6lata. Jahogy megvitassAk6s lefektess6kkozl6srendsze- ilyen(szerintrik) penban a meghajlAsaz 0dvdzl6sbevett m6dia. rilk szabAlyait.
90
2004/6-2005/1 . Marketing& N4enedzsment
Rengetegiapen beveserl6kdzpontban vannakhos- jele,de el6fordulhat, hogyogyanahnnemjelentsemtessek,akiknekfeladatanem mes,mint hogy meg- mit. Egyeskultirakban effogadonaz 6rz6sek,pillanathajoljanakminden bel6p6vasarl6el6tt. Mindenki- nyi benyomasokarccal tdt6nd spoden kifejez6se. nek,aki mar megfigyeltea japen hajlong6embere- MAskultlrAkbanennekaz ellent6te is igaz,tdrt6neteket, szembet0nhetett ezekneka meghajlasicere- sen AzsiAban, ahol az 6rzelmeknem-kimutatiisa elm6nieknakaz dsszetetts6ge, ahola m6lys6gnek6s vArt,aminekkdszonhet6en az 6zsiaiemberekkiismeF az id6zit6snekis krilonszerepevan. hetotlgnnek 6s 6zelemmentesnek t(nnek(valakinekm6lyena szemebe A kihivAsigaz6b6lakultrirekkozdttikommunikeciA szemkontaktus 6banaz, hogymegerts!kmit is jelenteneka test k0- n6zni,kdvetkezelesen a tiivolban6zni,lesrjtni,vagy ldnbdz6mozdulataiaz adott kultiraban. elfordilania szemLinket, ha tal6lkozikvalakimas lejelent6se A fejmozdulatok is l6nyegeskLildnbs6- kintet6vel) mas6s m6s kult{.akbanmAst6s mastjeget mutat az egyes kult{r6kban.A fei el6re-hatra lent.Ez azl eredmenyezi, hogyugyanazonmagatarmozgatasaaz eur6paiorszagoktdbbs6g6benigent tas (m6gha a legartalmatlanabb is) akaratlanul teljejelent,mig Gdrdgorszagban 6s Bulgariebannemel, sen ellent6tesjelent6sselbirhat.Az arabokgyakran tovebbaa fej jobbra-balramozgatAsa egyesorsz6- n6znekegymasszem6be,mivel0gy tartj6k,hogy a gokban nemet, mig m6sokban6pp ellenkez6leg szema l6lektiikre,6s hogyfontosismernrink annak igentjelent.Az eur6paikultirAbanellogadofta gye- a lelk6t,akivelegylittdolgozunk.Ezzelellent6tben a rekekfej6nekgyeng6dsimogatasa, mig sok iszlam japengyerekeknek tanitj6k azt az iskolaban,hogyne orszagbana lej a spiritudlis6s intellektuAlis tev6- a tanar szem6be,hanema nyakavonaleban6zzekenys6gekfofi6sa,igy szent6s 6rinthetetlen. nek.Amikorfeln6tt6velnak,a szem lesiltes€a felA nemverbeliskommunikeci6 egy mesikterrilete jebbval6el6tta tiszeletegy elfogadottgesZusa.A a fizikai6rintkez6s: egyescsoportokcs6koljakegy- magyarok.|z amedkaiakhoz 6s egy6beur6paiakhoz (arcon, mest sz6jon, k6zen, labon),veregetikegymesv6llat,kovan egy automatikustudatalatti'kezet r6znakstb. Ezeka gesztusoka "Mindannyiunknak bens6seges 6s szexualis tartalmu- rete', amelyf6k6nta nemzetikultirdnkonalapszik,6s azt, hogy mikent it6kon t0lmen6enrengetegmast is amelyalapvet6enmeghaterozza jelenthetnek.A cs6k elfogadoftaz runkmeg embereket,szitu'ci6kat,i etve mik6ntkomorosz vagy arab emberekk6zdtt munikefunk. Alapjebanv6veezta 'keretrendszert' mok6log6s kdzben,afii igen megdelIezi az etnocentrizmus." ddbbent6p6ldeulaz angolszfsz kult[r40 emberekszAmera. A kommunik6ci6s k6dokertelmekomplex,6s te- hasonl6anhajlamosakmelyen a mAsik szem6be ved6slenne6lesenszembeellitani azokataz embe- n6zni,6s tisdeletlenembehek tartjakaZ, aki eln6z reket,akiktart6zkodnak a fizikai6rintkez6sekt6l, illet- mellettLik, 6s hajlamosakbaratsagtalan, bizalmatlan ve azokat,akik liberalisabbak ezen a teren. Sehol embernekb6lyegezni6t. som l6tezikszokesokn6lklili6let.Az a m6d, ahogyanaz amerikai6seur6paif6rfiak 6s n6k kimutatjek Az TNTERKULTURALTS KoMMUNtKAct6 6rz6seiket a tdbbiekneknyivanosancs6kol6zva, va- PROBLEMAI lami megbotrankorat6megnyilv6nulAsnak t0nhet, aminekbizalmasnak kellenemaradnia.amikormas Abbanmindenkiegyet6rt, hogya kulturalis mechanizemberekl6thatj6k.A tincoles,ami meghatAroz6 16- musok(akult0ranknak megfeleld mindennapi 6let)f6sze a tersadalmiosszejoveteleknek, egyeseknekil- kenttudatalatti cselekedetek. Nemteliksokbaelsajatiletlennek tdnhet,mig masoknaktsljssenartalmatlan. tanunkazonkdrnyezet kulluaalis szokAsait, amelyben 6liink.Az a t6ny,hogyk6ptelenek vagyunkmeskult6Arckileiez6sek6a kommunike/E,s rak vona€ainakelsaj6lit6s6ra,rengetegbajjd ier.
a szemekkel
A nevet6s6s a mosoly,a szemolddk6sszeh{z6sa is ilzenetettovAbbita kLilvil6gfel6. Egy mosoly lehet a beleegyez6s. a megel6gedetts6g, vagy akata zaval
Etnocentrizmua A kultdrav6ltAsneh6zs6geinekkdszdnhet6ena legtdbb emberenneklehet6s6oe n6lkill6li le 6let6t.F:z gazdelkodas 9 1 Kommunikdci6s
Criteokozzamindazt.amil SRC-nek(SelfReference rion / sajet referenciakrit6dum)neveztink.Eszerint van egy automatikustudatalatti mindannyiunknak ,,kerele",amelyf6k6nl a nemzetikultirankonalapmeghatarozza azt,hogymiszik,6s amelyalapvet6en illetvemiszitueci6kat, k6nt it6lunkmeg embereket, v6ve ez a Alaoieban k6nt kommunikelunk. 'kerelAz etnocent_ rendszerl"modellezi az elnocentrizmus. rizmuskoncepci6j6t G. A. Summerhoza nyiMenostegyena bels6csoportok segra,hogy krildnbs6get (azon csopoflok,amelyekkelaz egy6n azonosulni
Serf-8hock
A kulturSlissokk, amelyetm6s kult6r6j! emberek tort6nddsszesaj6lmagunkkal okoznaksz6munkra, ritk6z6shez is vezethet, amelylegalabbannyiraproblematikus.Ezt a folyamatot'self-shock'haknevezzr.ik.Megbizonyosodni arr6l,hogy a t6bbiekmilyelehet:az is val6jeban, igencsak elbizonytalanit6 nek formaiaa kultur6tipikusmegielenesi identitaszavar lis sokknak.A 'seff-shock"az egyik legf6bboka a A szereotipiekgyakransokkalinsztereolipi6knak. k6bb az egy6ntv6dik,mint hogy val6s inlormeci6katszolgaltatnA,,A'seftshock'a kultures sokkalellent,ben (amelyaz nak a m6sikr6l. egy6n 6s a mesik fel kiiz1fti kt)l'nbiiz6s6geknek tekint Olyanesetekben,mikora nembels6nkre. talSlkoznak hea saiet zetkdzi 6d6kesit6k het6) kiterjesztia k1bnbozSs6geket a talSlkozes tipikuA 'selt-shock'alapjet az eg6nk, illetve a viselkedes]nk lyi veserl6kkal, ahol a masik san interkulturelis, k6pezi." 6s a tobbiekkoz)tti intim k6lcs6nhat6s kult{ra el6zetesismeret6nekhianya k6ts6geketebreszthel,bitalalkookozhal.De az interkultur6lis tud) 6s a k0ls6csoportok(azoncsoportok,amelyek- zonytalansSgot megtdd6nikaz ,,6n"fokozatoskiziiskorl6nyeg6ben kozdtt. kel az egy6nnemtud azonosulni) amelyannakaz intenziv6s evokativ(felAz etnocentrizmusfogalmAla pszichol6gusok tArulkozesa, tulajdonithat6,amelyben az az id6z6) szituaci6nak kit€rjesztett6kaz individuum szintjere, ahol egy6n azon term6szeteshajlam6rautal, hogy az egy6nmegismeria m6sikembertegy hatarozottan l6tez6smAsdimenzi6i spont6nazonosula nemzeti6s etnikaicsoportie- [j m6don,amintszembesLila tal6lkozasalkalmavala ,,m6snak megfelel6szimb6lumokkal,6.t6kekkel,gon- val. Az interkulturelis idenmegismer6se a szem6lyes dolkodasm6ddal.Az etnocentrizmus6rdektelen- sAg"elkerLllhetetlen mag6lehetdsdgethordozza semmi- titds megzavarasenak s6ghez,vagy mes csopodokkult0raj6nak ban, amely a ,,trikdreffektus"k6rd6s6benjelenik be v6lel6hezvezethet. meg. szrereotipi6k A'self-shock" a kulturelissokkal ellent6lben (amely az egy6n6s a masikf6l kdzottikrildnbdz6s6arrogansA franciaka7 Lizleti dletbenaz amerikaiakat a men- geknektekinthet6)kiterjeszia kUl6nb6z6s6geket nak,az angolokatpedig minden6szintes6gt6l az eg6nk, illetA,,self-shock" alapjet k6szonsajat bels6nkre. tartjAk, f6k6nt azon szereotipiaknak tesnek 6s a tdbbiek kozottiintim kdlAz ameri- ve a viselked6srink het6ek,amelyekeltozitjaka laiism6djukat. k0lonboz6- csonhatask6pezi.A,,self-shock"igy jelentkezik, f6k6ntaz 6rt6krendek kaiakarroganciAja az ig6nykdzdtt,hogy megt6rgyavdossz- mint egyensilytalansag a megbesz6l6s s6g6nokkdsz6nhet6: illetvea k6pess6gtlnkko6s a feladatell a k6- er6sits0kidentitesunkat, hangbana szakmaikapcsolatok te6szi1k. lly m6donaz egy6nta dupla a zott, ahogy az z6ppontbanannak 6rdek6ben,hogy kirekessz6k (double-bind) szitueci6jabahelyezi. A kot6d6s a mesikf6llel. szem6lyeskapcsolatokat A sztereotipi6klegtdbbszdregyszer sitestiele- 'self-shock" szituaci6 fokozza azon ig6nytinket, identitasunkat, mialatt szemelyes hasznosak, hogymeger6sitsLik nitenek meg, amelyekintellektuelisan azon k6pessdguniddben csdkkenli 6s csak kisebbr6sziiknekvan olyanszerepe,hogy az ugyanazon lly m6don ezen ig6nyr.inket. ame- ket, hogy kiel6gitsLik reduk6lja6s meg6rizzea kiildnbdz6s6geket, vagy hogy a szereotipiaink, lyek vesz6lyeseklehetnek.A sztereotipiaklellem- kdnnyenmegerthetjiik, z6je, hogy egyr6sd van egy 6rzekel6,meg6rtd elhamarkodottit6leteinka krllfoldiekkelkapcsolathogymegaz eredmenyei, (ilyenkor minta tobbiemberegy- ban,annaka kis6rletnek 6gy m0kodnek, illetveegy emocionalis 6viuk magunkata 'self-shock"kett6s6s fejdalmas szer0sitettmegielenitesei), k6nyszer6t6l. lunkci6iuk.
92
2004/62005/1. Marketing& Menedzsment
Nemzetkdzi emp'fia: egy naiv elk6pzel6s Ebbenaz esetbenazoknaivitasat figyelhetjLik meg, akik j6 szend6kianugyan,de hiszneka kulturalis (nyiltsziv0ekvagyunk,6rempatiahat6konysagaban dekl6d0nka masikirant).Ez a kommunikaci6s taktika csak egy rdvid id6peri6dusig tarthat(az az id6szak,amikoraz empatizans szem6lyidentitasam6g nemkapcsol6dikbe a kommunik6ci6ba). Ezzelkapcsolatbanvan n6h6ny megfontoland6k6rd6s az interkultu16lis kommunikiici6ban 6rinteltek szamara: a Melyikaz a szem6lyis6gtipus vagykarakter, amely a legjobbanilleszkedik az interkultu16lis kommunikeci6hoz? . K6pesekvagyunk-ebizonyoskultirakkal,orsz6gok polgeraivaljobban kommunikalni?Hogyan tudjuklejleszteniez a kepess6grinket? . Egy ritkan elddntdtt k6rdes az, hogy ha egy interkulturalis kell, tablkoziissoranalkalmazkodni melyikf6lnekkellez megtennie? Mi6rttanuljunk, haa masiknemtesziugyanezt? Mi6nnetanuljunk kdzdsenk6t parhuzamostanulasifolyamathelyett,amelyeklehet,hogy sohasemtalalkoznak? HATEKONY KOMMUNIKACI6 A NEMZETKdZI UZLETBEN A kiilonbdz6 kultirakb6l sz6rmaz6rizletemberek nemcsakhogy mask6ntkommunikalnak, de mask6pp l6ti6k,it6likmeg a val6sagot.Mindezel6id6z egy alhpotot"a kommunikaci6ban, egy "k6szLiltsegi k6szs6get, hogyelfogadjukazokala szavakat, amelyek kLildndsebb neh6zs6gn6lkrilleforditasra ke{iltek,6s amelyekfelkinaljak an az ill0zi6t,hogya val6sAgegy azonosdarabjatjelentik. Ez6rtfontos,hogyaz eredetilormejabanmeg6r.z. zilnk annyi idegen sz6t, amennyitcsak lehet, az alabbim6don: a Er6ltessLik megmagunkat,hogyfelfedezzrik ezen szavakkril6nlegesterm6szet6t, 6s ezen killdnleges fogalmakeredetiformejebantort6n6me96rz6s6velis nyilvanftsuk ki kUldnleges helyzetllket. . K6rdezzLik mega fogalomhasznAl6jat, vagya kfil foldi ilzleti partnerl,hogy az adott kultirAbanmi annaka tenylegesielent6se. . Egyertelmilen hat6rozzuk mega fogalmaktovebbi ielent6sejl. P6ld6ula szerz6d6sek zerad6kAnak vizsgAlatakor fontos,hogy feltarjukazokt6nylegesjelenteseit.Ez m6gazonesetekbenis igaz,ahola sz6ter(hamisan)
p6baul az angol 'act of God' kifejez6smeglelel6i6nek a francia'force majeure'kilejez6stjel6li meg (magyarnyelvterilleten:'magasabb er6hatalom').
A nyelv6szetietnocent zmusa nyelvaszeti policenrizmus ellen A nyelv6szeti etnocentrikussag t{lnyom6r6szbenelkenilhetetlen. Az emberazt gondolna,hogy sokkal realisabblenne,ha csakaz adottkultlra szr]ldtteiirn6nakkulturalist6mabana polgertarsaik szarmara. gondolunk,arraa tudomanyra, Ha az antropol6giara amelynekrengetegfeljegyzese van mas kult0rakr6l, akkora vSlaszunk igen.A hiresantropol6gusok atal6banannaka kulturAnak a sztilottei,ahol publikalnak,illetveahovaaz olvas6ikis tadoznak,nempedig annaka kullLjrdnak. amelyetkutatnak.Ugyanezigaz mas kutatasiterLiletspecialil6saira is. Leggyakrabban hasznos,ha a kutat6nyelv6nek6s kultirAjenak sziilotteivagyunk,a kutatand6lerrilelenpedigkivilla 6k. Ezfelvetia kultur6lisk6zvetit6s fontoseredm6nyeit. lVindazonaltal oaradoxonnak6s orovokativnak t0nhetaz az 6llftas,hogy n6hafontosabbaz, hogy megertsenek, mint hogy mi megertsrika mesikat, minthogya meg6rt6slegalebbannyirafiigg a megfigyel6gondolkod6sm6djet6l, minta meg6rt6s targyat6l. Egyszenien sz6lva,egy kult!rasz0ldtt6tgyakran neh6zmeg6rteni,hacsaka mondanival6jet nem kalibreljak6t az olvas6nyelv6szeti hAtterenek megfele l6en,ami a fordit6sneli6valtdbbetjelent. Nemzetkdzi Lizletemberek szAm6ra az,hogyne legyeneknyelv6szetileg etnocentrikusak, nem azt jelenti,hogy tobb idegennyelvetis leljes m6rt6kben tudniuk kellene.Sokkaltontosabb,6s l6nyeg6ben sokkalegyszer(bblelfedezni,hogy mibenkulonleges az adottnyelv,illetueegyesszavai,minttdk6letesen megtanulniirni, olvasni6s besz6lniaz adott nyelven.Ehhezmegfelel6kiindul6pontegy idegen nyelv{ k6nyv alapos6ttekint6se,amelybenmegfigyelhet6kaz adottnyelvnyelvtaniszerkezeteinek sajetoss6gai.A japan Uzleti6s vezet6siszokasokr6l sz6l6kdnyvekszetz6i gyakranmeghagyjAk a jap6n szavakateredetjkieitesilkszerint,ezzel is hangot advakrlldnleges N6haa szavakk6peielent6sriknek. sek r6szlegeshidatkepeznia kulturalismegoszott sagban. Habera nyelvietnocentzmus tllnyom6r6st elkerrilhetetlen, lorekednilnkkell a nyelv6szetipolicentrizmusra az6ltal,hogymegpr6belunk megtartani min6ltobb eredetisz6t,meg6rtenia jelent6s6gteljes gazdAlkodas Kommunik6ci6s
93
felkutatni hiszezenszerz6knagyr6sz6tnemeredetikulturelis elemeketa nyeManban,6s megpr6baljuk jelent6set. k6rnyezetiikben olvassak. a szavakeredeti lvleglep6,de a nem angol anyanyelviekkel A tryetvi 6s kommunlk'ci6E k6szs6gek szembenaz angol anyanyolv0ekhatrenybanvanvizsgelab a nemzetkazi iLleti 6letben nak, haberaz ellenkez6iel6tszanaigaznak.A legtekint- nagyobbhAtrdnyszamukraaz, hogy nem kepesek Az angol nyelvetaz uzleti6let alapnyetv6nek 6s komve, az dzletemberek alapvel6enk6t csoportbasorol- megragadniaz idegennyelvvilagnezetben Re6s nem angol anya- munikeci6sstilusbanmegjelen6sajatossagait. hat6ak:angol anyanyelv0ek, rongeteg angol anyanyelv[ ember el sem elt6rd. adasul nyelv0ek.A k6t csoporthelyzetel6nyegesen szamaraaz an- tudja k6pzelni,hogy mit is jelenl igen kis jartassagA nemangolanyanyelvf0zlelember golnyelv6s gyakranm6gegy-k6ttovabbinyelvelsa- gal kifejoznimagunkategy idegen nyelven,amig jatitasaelkenilhetetlen. P6ld6ula sv6dok,finnek,d6- magais el nem kezdtanulniegy nyelvet.lly m6don gyakran harom-n6gynyelvenbe- az angol anyanyelvekbentudalosulniakell, hogy nok 6s norv6gok sz6lnek:angolul, valamerymesik 6szaki nyelven, nyelviteruletenmilyen hek6nyoshelyzetbenvanfranciAul6s n6metul,vagyspanyolul.Az angolanya- nak. A megoldasszamukranem egyszerien az, hogy tanuljanakidegennyelveket.Eg6szm6s doelt6r6. nyelv0ekhelyzeteett6l l6nyegesen log 6rteni6s besz6lniegy idegennyelvet,illetue6rmara a negyedik legHab6raz EgyesLllt Allamok nagyobbspanyolnyelv0 orsz6ga vilAgon,ez nem teni azt,hogy mibenm6saz adottnyelv.Nemsztika spanyolnyelvtanulasera, s6gestdbb nyelvtok6letesismerete.vagyisa nemdszonziaz amerikaiakat nemkelltobbnyelv0eknek annalinkebbaz angolnyelvelsaja- zetk6zirizletembereknek de a spanyolokat lenniilk, de tudniuk kell az adottnyelvkllonlegess6kdvetef elt6r6er6feszGseket titasara.lrindazonAltal g6nek mibenl6t6t. Ha egy het killdnbdz6idegennyelvekelsaiatft6sa. Mesr6sz a nem angol anyanyelv0besz6l6nek amerikaivagyegy eur6paiigazAnmeg akartanulni Anjap6nul,az mar az ir6sjelekszintj6nis, amelyeket nem szabadmegtevestenia besz6l6partner6t. j6val hogy igen sok nemzetkdzi 0zletember kovetelnak ellen6re, nagyobb er6feszit6st megkelltanulnia, nek,mintegy japansz6m6raa r6mai,ABC"elsajati tgy t0nik,minthaj6l besz6lneangolul,m6g mindig (nemjap6n)minden100irAsjel- azonvilagn6zetbirtok6banvan,amelyetanyanyelve t6sa.A ,,gai-jin"-nak (fonetikus szimb6lu" 6s kuhirda fomalt. lly m6dongyakorlottnemangol hez2 sz6tagotkellmegtanulnia ktil(k6pirasjel), mig a japan anyanyelv t6rgyal6f6l, k6nnyenrclrevezetheti mok),6s kdzel1850"kanji'-t padner6t, mintha All6smikorigy tunik, azonos karakterekszama fdldi emberszamaraa megtanuland6 pedigval6jaban6ppenellenkez6nemjelentmegrazk6dtat6st pontotvallan6nak, 26,amelykUlondsebben V6gezetiilazamerikaiak leg. Ez krildndsenigazaz 6szak-6s kelet'eur6paiaka japanirestud6jaszemAra. k6nnyebben taElhatnak angol nyelven ra. lgeneglorm6naktdnhetnek,krilondsenaz ameldnyegesen f6k6nta televisoran,6s bizhatnakilz- rikaiaksz6m6ra,miutana kiejt6siiket besz6l6embertaz utaz6saik a gonhogy azok- talen6tsz6lag i6l zi6banhallottakalakitottekki. l\4indazonelal leti partnereikben, igen elt6r6,6s a sz6belikifejez6 tobran- dolkodasm6djuk b€sz6lnekangolul.Raada6ulaz amerikaiak mintaz iresbeli,ami az iizleti k6szs6g0k sokkaljobb, besz6lgesak 6s eln6z6eka nem angolanyanyelvd irasbeli r6szleteinek megbesz6l6s6n6l t6oartnereik Sltalelk6vetetthibakkalszemben,mivel szerz6d6sek tekintete' gondokatokozhat. bizonyosszavak6s nyelvtaniszerkezetek angolkuldnbozikaz igaziangolt6l. bena nemzetkozi j6 a talasos nemzetkdzi Ezekazokaz okok,amit6laz angolanyanyelvoek N6heny tandcs egy kicsitlustAka knlfdldinyelvekkelkapcsolatban. kommunikeci6hoz[5] korbtok lehet6legpontokuftiraktildnleges . Kezdieaz interkulturAlis Erthet6m6don,az angol-amerikai olyanokkal, mjnt p6ldeul:nyelvi sabbfefteresaval, kdszdnhet6en, a nyelviktil6negyoldal{helyzet6nek problemak. Az iizletkommunikAci6s nyelv 6s alal6nos Lizleti szintien b6z6s6gekhatAsaa nemzetkdzi gyakran tel,esen szealabecsulik, vagy emberek kedilt.A nemzetkdzi sziszemalikusan alabecsill6sre mel hunynakezena ponton,mivelgyakran'szakiizletitankdnwekldbbsegenem tartalmazegyertelmai kultirat"osranak meg besz6l6partnertikkel. eltemri utalAsokat az idegennyelvvonatkozesaban, teljeigy sokszorf6lrevezeti 6ketegygyakorlatilag ha angolul aki megtesziez, kintven6hanyszerz6t6l, 6ra. publikal.Ez egy lenyegeselt6r6stfoglal mageban, sen nemzelkoziatmoszf
94
2004/62005/1. Marketing& lvlenedzsment
. Sajnosaz igazivilagbanegy kis hanyagsagot enged meg maganakaz az etnber,aki nem 6Ei, hogyalkalmazkodnia kell,f6legamia nyelvetilleti. Av6geredm6ny az a tevesbenyomAs lesz,hogya besz6l6partnere olyan, mint 6. Ez6rt mondjuk, hogy gyakrana hasonl6s6gok csak illizi6k,i6leg amikora ktlfdldiek,a l6tsz6laghasonl6 'nemzetkdzi kult0nit"osAjakmeg egymassal.
gyakranfelaz interkulturAlis kommunik6ci6ban duzzadnak, 6s keverednek egy6bkonfliktusokkal, illetueamely€keredm6nyek6nt a kommunik6ci6 valhat.Vannakazonbanolyan eredm6nytelenn6 hasznoseselek, konfliktusok,amelyeksorAn a konfrontaci6elkenllhetetlen. Ellenbensok egy6b esetbena kulturalisl6ke6rtesekrendkiviilrossz hatassallehetneka tovAbbimegbesz6l6sekre, rizletekre,att6l fiiggetleniil,hogy a targyalas kezdetivagy v6gs6 ,,Meglep6,de a nem angol anyanyelvekkel szemben szakaszeban iarunk. az angol anyanyelv[iekhetrdnybanvannak,habar az a Tartsuk6szb€n, hogy minden e enkez6je htszana igaznak. A legnagyobb h^trAny az el6zetes felk6sziil6sen m0lik, 6s sajnalabsannem lehet szemuka az, hogy nem kApesekmegragadniaz ideimprovizalni. Az az er6feszit6s, gen nyelv vildgn6zetben6s kommunikeciosst/usba, hogy segftsiink a rn6siknak, megj eIen6 sajeb ssegait." hogy intelligens m6don 6s megfelel6enmeg6rtsea sajet a VigyAzat, avil6gosankimondottdolgoknemszilkkultir6nkat,el6felt6tel. Amikora torm6lisilzletitArgyahsokvagy el6zetesmegbeszelesek s6gszenienegyeznekmega t6nylegesimplicitjekezdet6n lentessel.Ellen6rizzrik 6s igazoljuk.Szeniunkid6t az egyikf6l nem ismeria t6rgyal6sipartnerkultiarra, hogy ellen6rizz0k a kommunikaci6pontosrAi6tminimSlis szintensem.a tiirgyalasmogorvasagat,killdndsk6ppen, ha nagy jelent6s6g{dolv6,lanyarrA v6lhat.llyenkoraz egyetlenlehet6s6g gokr6l van sz6 (megrendel6sek, szallitasdatua tovabbi targyalesra az, hogy figyelembe mar). vesszLik: iizletaz rjzlet".Mindezektukr6bena 'az . Mas kulttrak nem-verbelis kommunikAci6s stilunemzetk6zi rlzleti6let gyakorlasa, inkAbbaz rizlet jelentkez6 sanak elsaj6titasa igen neh6znekbizonyulhat.A sor6n siirget6probl6makmegoldasam6lyelsaiAtftesa m6s kult[r6nakezena terilleten nak egy lehets6ges m6dja,mint egy el6zetesbeigen neh6za gyermekkorut6n. Sokkaliobb, ha fektet6saz rizlethatekonys6gAnak ndvel6se6rdek6szenl6ti meg, egy olyan allapototc6lzunk amely k6ben. Orvosiszavakkal6lve. a kultur6lis6126segits6g6vel nem k6doljukhib6sana nem-verb6kenysegaz rizleti6letben, ink6bbmegel6z6s, mint gy6gym6d. lis ilzeneteket,es nem kell megtanulnunka nem"verbalis kommunik6ci6 kr.ildnboz6 stilusait. . Sokesetbenaz interpretel6 val6segosc6lja,hogy FELHASZNTIT IRoDALoM atriltessea t6nylegesjelent6st.Ez az embernem 0gy m0kddik,mint egy sz6tAr,s6t nyelvtanilag [1] DANK6 L.:Nemzetk6zi matketing,ME Marketing Intezet, pont ellentetesen. Ok jobbanforditanakaz egyik Mtsko/c. 1998 (crossculture) nyelvr6la m6sikra,mint lorditva,ez att6l fiigg, [2] DANK6 L.:Interkulturalis markeling: v6, hogy melyik az eredetinyelvrik,illetuea masik lasza szociokulturilis k0lonbiz6segek e, Ma*eting& nyelvelsaj6tfthat6s6g6t6l. Fontos,hogy megbizoMenedzsment, Buctapest, 2OOO l2.szem nyosodjunk loj6lisak-e HALL, afel6l,tenylegesen ahhoza E.T.: Rejtett dimenzi6k, GondolatKdtlwkiada, [3] f6lhez,aki fizeti6ket. Budapest,1975 . Egy6rtelmden be kell letnunk,hogy mindigvan a J.: Marketing AcrossCultures, Prcntice Hall, [4] UslNlEF, nyelvnekegy olyanr6sze,amelyetnem lehetleHefttord shirc,GB.,1996. forditani.A nyeMaltalhordozottkulturaspecifikus [s] DANK6L.: Tergya6slechnika, ME Ma*eting tnteat, jefent6seketaz adott kulturalis kdzeg haAtozza Miskolc,2Oo4 meg. . Fejlesszen ki egy ,,aknakeres6" k6pess6get, hogy Dank6 Lesl6 tansz6kvezet6,eryetemi docens elkerrilje azokat a konfliktusokat,amelyeknek Miskolci EgyetemMa*eting lntazet alapjainegativszereotipi6k, f6lre6rt6sek, amelyek Nemzetk6ziMa*eting Tanszek Kommunik6ci6s oazdelkodas
95
