1 A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal workshopja a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumával eggyüttműködve : Kármentesítés témakörben ok...
A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal workshopja a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumával eggyüttműködve :“Kármentesítés“ témakörben 2004. október 27-én, az ÖkoTech keretében Budapesten Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Örülök annak, hogy kis hagyományt teremthetek. Most már másodszor adódik számomra az az örömteli feladat, hogy az ÖkoTech Környezetvédelmi Vásár keretében magyar-német szakmai szemináriumot nyithatok meg. Bevezetésképpen szeretnék néhány adalékot a németorzági helyzetről ráhangolásként elmondani.
Németországban a kármentesítéssel kapcsolatban immár 30 év – szenvedésselteli tapasztalataival rendelkezünk. Szennyezett talajok és talajvíz 150 év ipartörténetének eredménye. Ezen túlmenően a gontalanul lerakott hulladékok szintén jelentős talajszennyezésekhez vezettek. Az iprtelepek lerombolása a háború alatt, valmint a közelebbi időszakban keletkezett katonai szennyezőforrások egészítik ki végülis a kármentesítés katalógusát. Jelenleg Németországban a 360 000 úgynevezett „kárgyanús területet” térképeztek fel. A tapasztalatoknak megfelelően nem valamennyi „kárgyanús területet“ kell felhagyott szennyezőforrásként besoolni. Azonban ezeknek a területeknek puszta vizsgálata is óriási ráordítást igényel.
A hátrahagyott szennyezőforrások nagysága a néhány négyzetmétertől, mint például a hajdani benzinkutak vagy vegytisztítók esetében, egészen a sokezer négyzetméterig, mint például a bányászat esetében, terjedhet ki. A káros anyagok palettája magába foglalja a kémiai periódustáblázat nagy részét. Hogy milyen nehezn bírkóztunk meg ezzel a kérdéssel Németországban abból is kitűnik, hogy, csak 1999-ben, 15 éves élénk vita után került megalkotásra egy világos jogi alap a szennyezőforrásokkal való tevékenységre, a Szövetségi Talajvédelmi Törvénnyel, valamint a hozzá tartozó Szövetségi Talajvédelmi- és Kármentesítési Rendelettel. Egy ilyen jogi lap nélkül, legalábbis ilyenek egyébként a németországi tapasztalataink, a
szennyezőforrások redszerezett felmérése és felszámolása aligha lett volna lehetséges. A mai szeminárium folyamán Önöknek elsősorban technológiai megoldásokat fognak bemutatni, amelyek hatásossága Németországban már sokszorosan beigazolódott és amelyek megfizethetőek. Jelenleg Németországban üzemelő több mint száz talajtisztító telep kb. évente 4 milliói tonna összkapacitással rendelkezik. A tapasztalataink átadása elsősorban ösztönzésként, a magyar szakmberekkel folytatandó további intenzív tapasztalatcserét kellene szolgálnia.
A magyarországi helyzet
A múltbeli talaj- és talajvízszennyezések felszámolására 1996-ban a Magyar Köztársság Kormánya megalkotta az Országos Környezeti Kármentesítési Programot. A programban résztvevő különböző minisztériumok feladataikat ennek az országos progamnak az alprogramjainak keretében hajtják végre. 2003 végéig a kormány a 185 szennyezett terület megtisztítására 51,29 milliárd forintot (kb. 200 millió €) bocsátott rendekezésre. A potenciális szennyezőforrások száma 30-40 ezerre becsülhető. Ennek megfelelően az Országos Környezeti Kármentesítési Program megvalósítására 40-50 évre lenne szükség. Ehhez az államháztartásból évente még legalább 25 milliárd forintot ( 100 millió €) bocsátanak rendelkezésre. A környezetet szennyező források számbavétele egy központi adatbankba, a KÁRINFO (SchadenINFO) adatbázisába kerülnek felvételre. Az adatbázis tartalmát folyamatosan kiegészítik. Ez az adatbázis képezi a prioritási listák felállításának alapját.
2003-ban az államháztartásból 10 milliárd forintot (40 millió €) bocsátottak rendelkezésre. Legnagyobb részt ebből a barna- és kőszénbányák kárfelszámolására és rekultiválására fordították. A kárfelszámolás a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik. A katonai szenyezőforrások szintén nagy szerepet játszanak, ezek felszámolása a Honvédelmi Minisztérium hatásköre. A szovjet hadsereg által itthagyott katonai szennyezőforrások az ÁPV Rt. tartoznak. Az elmúlt években az irányba is nagy erőfeszítéseket tettek, hogy megfelelő kármentesítendő szennyezőforrások felszámolására 2004-el kezdődően az EU Regionális és Strukturális Alapjainál pályázzanak. A Környezetvédelmi Minisztérium 2003-ban 18 kármentesítési projektet valósított meg, illetve kezdett el. Ezeken túlmenően 12 további projekt pályázati kiírását készítették elő. 35 lezárt projekt utógondozására és ellenőrzésére is sor került. Az 1996 óta végrehajtott kármentesítések ellenőrzésére 330 ellenőrző kút áll rendelkezésre.
Kívánok Önöknek a szakmai szemináriumhoz sok sikert. Egyúttal szeretném megköszönni részvételüket és a Németországi Szövetségi Környezetvédelmi Minisztériumnak a támogatását a szeminárium megvalósításához.
