NAGYMÁGOCSI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT
PEDAGÓGIAI ÉS MŰVELŐDÉSI PROGRAM
2013.
1
I. Pedagógiai és művelődési program A Nagymágocsi Általános Művelődési Központ többcélú intézmény. Szakmailag önálló intézményegységei saját nevelési, illetve pedagógiai, művelődési program alapján dolgoznak. Intézményünk szakalkalmazotti közössége 2011-ben elkészítette pedagógiai művelődési programját, amelyet a szülőkkel, a tevékenységi körünkkel kapcsolatban levő szervezetek véleményezése
után
önkormányzatunk
elfogadott.
Az
intézmény
óvodai
intézményegységének nevelőtestülete és a könyvtári, közművelődési intézményegység szakalkalmazotti közössége 2013-ban felülvizsgálta eddig érvényben lévő programját. Az egyes intézményegységek – a csak rájuk vonatkozó – terveit külön fejezetek biztosítják. Jelenlegi programunk egybeszerkesztett, korszerűsített változat, ugyanakkor megtart minden olyan elemet, amely az elmúlt időszakban eredményesnek bizonyult. A pedagógiai művelődési program bővül olyan területekkel, amelyeket a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előír. Az átdolgozás során törekedtünk az eredetileg elfogadott program korszerű, illetve a törvényi szabályozással szinkronban lévő tartalmának továbbvitelére, az eltelt időszak tapasztalatainak hasznosítására. II.
Az ÁMK egységes nevelési rendszere
Általános művelődési központunk egy integrált nevelési, közművelődési intézmény. Arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa Nagymágocs község lakosságának, az oktatáshoz, a művelődéshez, a kulturált szórakozáshoz kapcsolódó alkotmányos jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket. A pedagógiai és művelődési programunk célja, hogy mindazokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják – részben össztársadalmi, de jelentős mértékben helyi egyetértéssel – rendszerbe fogja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye. 2.1 Az intézmény felépítése, tevékenységformái 1. Az intézmény neve:
Nagymágocsi Általános Művelődési Központ
2. Rövidített neve:
Nagymágocsi ÁMK
3. Székhelye:
6622 Nagymágocs, Szentesi út 40.
4. OM azonosító:
202851
5. Költségvetési szerv típus szerinti besorolása:
2
a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint: b) gazdálkodási besorolása:
többcélú intézmény
önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyigazdasági feladatait a Nagymágocsi Közös Önkormányzati Hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el.
6. Intézményegységei és telephelyei:
1. Nagymágocsi ÁMK Napköziotthonos Óvoda és bölcsőde 6622 Nagymágocs, Mátyás király u. 20. 2. Nagymágocsi ÁMK Petőfi Sándor Közművelődési és Könyvtári Intézete 6622 Nagymágocs Szentesi út 40. 3.
Nagymágocsi
ÁMK
Helytörténeti
Gyűjtemény és Turistaszálló 6622 Nagymágocs, Szentesi út 11. 7. Létrehozás időpontja:
2008. július 1.
8. Működési területe:
Nagymágocs
Nagyközség
közigazgatási
területe 9. Alapító szerv neve, székhelye::
Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata 6622 Nagymágocs, Szentesi út 42.
10. A fenntartó szerv neve, székhelye: Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata 6622 Nagymágocs, Szentesi út 42. 11. Irányító szerv neve, címe:
Nagymágocs Nagyközség Képviselő-testülete 6622 Nagymágocs, Szentesi út 42.
12. Működtető szerv neve, székhelye:
Nagymágocs Nagyközség Képviselő-testülete 6622 Nagymágocs, Szentesi út 42.
13. Vezetőjének megbízási rendje:
a költségvetési szervet az igazgató irányítja, akit nyilvános pályázat útján a képviselő-testület nevez ki Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (7) bekezdése, hatáskörében
42.
§
2.
eljárva,
pontjában
biztosított
figyelemmel
a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. 23. §-ában foglaltakra.
3
14. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 6. pontjában (óvodai ellátás) és 7. pontjában (kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, helyi közművelődési tevékenység támogatása) meghatározott feladatok ellátása. 15. A költségvetési szerv jogállása:
önálló jogi személy
16. Alaptevékenysége, alapvető szakágazata: 851020 Óvodai nevelés Szakfeladatai: 889101
Bölcsődei ellátás
562912
Óvodai intézményi étkeztetés
851011
Óvodai nevelés, ellátás
851012
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
(mozgáskorlátozott,
látássérült,
hallássérült,
beszédfogyatékos
gyermekek, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek) 910501
Közművelődési tevékenységek és támogatásuk
910502
Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése
910121
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
910201
Múzeumi gyűjteményi tevékenység
932919
M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység
552001
Üdülői szálláshely-szolgáltatás
581400
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
17. Maximális gyermeklétszám:
90 fő
a) óvodai férőhelyek száma:
76 fő
b) bölcsődei férőhelyek száma:
14 fő
18. A költségvetési szerv vagyona.
A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló
vagyon Nagymágocs Nagyközség önkormányzata tulajdonát képezi, az önkormányzat törzsvagyonába sorolt ingó- és ingatlanvagyon. A költségvetési szerv a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a feladatainak ellátásához használhatja.
A
vagyontárgyak
feletti
rendelkezési
jog
gyakorlását
4
Nagymágocs
Nagyközség
Önkormányzata
vagyonáról,
valamint
költségvetéséről szóló rendeletek határozzák meg. 19. Munkáltatói jogkör gyakorlása:
A
költségvetési
szerv
igazgatója
felett
Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete, az egyéb munkáltató jogkör vonatkozásában a polgármester a munkáltatói jogkör gyakorlója. A költségvetési szerv közalkalmazottai és munkavállalói felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja. 20. Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: a)
foglalkoztatottainak
jogviszonya
közalkalmazott,
melyekre
a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény az irányadó; b) egyes foglalkoztatottainak jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. 21. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat. 22. Jogelőd intézmények: a)
Napközi Otthonos Óvoda 6622 Nagymágocs, Mátyás király u. 20.
b)
Hunyadi János Általános Iskola 6622 Nagymágocs, Rákóczi F. u. 27.
c)
Petőfi Sándor Művelődési Ház, Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40.
2.2 Alapelvek
Intézményünk küldetésnek tekinti, hogy a község lakói részére, a bölcsődés kortól a nyugdíjas korig, a szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően megteremtse a neveléshez, oktatáshoz, az önművelődéshez szükséges alapfeltételeket.
Intézményünk humán és technikai feltételeivel támogat minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést, amely alapfeladataink, célkitűzéseinek megvalósítása irányába hat.
Intézményünk hatásmechanizmusának kialakítása során a társadalmilag elfogadott értékeket tekinti elsődlegesnek. Tevékenységének minden területén érvényesülnie kell o a demokratikus, az emberi jogokat elfogadó, arra ösztönző, humánus, a nemzeti összetartozást, a hazaszeretetet erősítő gondolkodásmódnak és eljárásoknak,
5
o az európai közösséghez való tartozásnak.
Intézményünk munkatársait emberi értékeik, a pedagógiai, szervezési tudatosságuk, valamint elért teljesítményük alapján, egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéljük meg.
2.3 Célok A község lakóinak minden generációja intézményünk szervezésében találja meg alapvető oktatási, művelődési, szórakozási igényeinek kielégítését. Érezze jól magát kisebb, nagyobb közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei. Támogatni kell olyan kisközösségek kialakulását, melynek tagjai képesek önállóan szervezni tevékenységüket, hozzájárulnak feltételrendszerünk javításához, elősegítik nagyobb közösségeink, egész intézményünk célkitűzéseinek megvalósítását. Programjainkkal elő kell segíteni a családok együvé tartozásának erősítését, a különböző korosztályok eltérő igényeinek kielégítését, esetenkénti együttműködését. Anyagi lehetőségeink függvényében a modern világ olyan vívmányait is hozzáférhetővé kívánjuk tenni az érdeklődőknek, amelyeket saját erőből nem lennének képesek elérni. (Pl.: reprezentatív tartalmú, árú és kiadású könyvek, folyóiratok.) Az alapfeladatainkon túli nevelési, oktatási, közművelődési igények kielégítésének megszervezését is célunknak tekintjük, amelyek eszközeinkkel megvalósíthatók. Az intézmény összetett tevékenységi köre sokoldalú, több irányban képzett szakembereket igényel. Az alkalmazásban állók továbbképzésével biztosítani kell, hogy a szakmai igén és továbbképzéseknek megfeleljünk. A szakember biztosítás és továbbképzés külső munkatársakra is kiterjedhet, ha azok szívesen vállalnak egy-egy részfeladatot intézményünknél. A technikai erőforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált működtetésével a pénzeszközeink felhasználásának hatékonyságát kívánjuk biztosítani.
2.4 Feladatok
Ezen pedagógiai és művelődési program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente intézményi, intézményegységi szintű tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni:
6
o a pedagógiai és művelődési program időarányos teljesítésének és az intézményi együttműködés szintjét, o az irányítás és szakmai tevékenység fő irányait, o az intézményszintű rendezvények munkamegosztását, o a községi rendezvények intézményünkre vonatkozó feladatait, o az év kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait, o az ellenőrzés kiemelt területeit.
Az intézmény éves programját úgy kell kialakítani, hogy azok lefedjék nagyobb csoportokra jellemző igényeket és feleljenek meg az éves célkitűzéseknek. Ebbe be kell építeni az egész községet érintő rendezvényeket, megjelölve az egyes intézményegységet érintő feladatokat.
Biztosítani kell az intézmény nyitottságát. Minden olyan dokumentumot, amely alapján a felhasználók eligazítást, érdemi információt szerezhetnek terveinkről és munkánk eredményéről, hozzáférhetővé kell tenni.
2.5 Kapcsolatok
Az intézményi eredményes együttműködés alapja az ÁMK-n belüli kapcsolatok rendszere. Ennek területei
o Az ÁMK igazgató és az intézményegység-vezetők napi kapcsolata, amelyet az igazgató irányít és szervez.
o A különböző intézményegységhez tartozó munkatársak együttműködését elősegítő kapcsolatok, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közreműködőktől önállóságot vár el.
Az önkormányzattal való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények eljussanak az intézményünkhöz, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek az intézmény programjába.
Az intézményhasználókkal, valamint az intézmény munkájához kapcsolódó szakmai szervezetekkel való kapcsolatokat az intézményegységek dokumentumai tartalmazzák.
7
A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a községben és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. Az ÁMK érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében,
amely
egyrészről
elősegíti
az
intézményi
célkitűzések
megvalósítását, másrészről, ha saját eszközeivel tartalmi vagy technikai segítséget tud nyújtani az adott szervezet egész községet vagy annak kisebb-nagyobb csoportjait érintő feladatainak megoldásához. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei szerződésbe is foglalhatók.
Intézményünk
érdekelt
a
kistérségi
kapcsolatok
megteremtésében
és
fenntartásában, mivel működésünk és fejlesztésünk az együttműködés nélkül nem biztosítható.
8
Nagymágocsi ÁMK Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Szakmai Programja NAGYMÁGOCS 2012-2015 (A Nagymágocsi Általános Művelődési Központ Pedagógiai és Művelődési Programjának III. fejezete)
Készítette:
Tóthné Verók Melinda bölcsődevezető
9
1. Bevezetés A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő - 20 hetestől 3 éves korú - gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig tovább gondozható a bölcsődében. (1997. XXXI. tv. 42. § (1) ). A bölcsőde összetett - családsegítő, szociális, egészségügyi, nevelési - funkciót tölt be. A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkozást és étkezést biztosít azon gyermekek számára, akiknek szülei munkavégzésük vagy egyéb okok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Az intézmény célja az egészséges testi, lelki fejlődés biztosítása valamennyi gyermek számára. Az értelmi, érzelmi és szociális fejlődés támogatása. Barátságos, biztonságos, szeretetteljes légkörben, az életkorának megfelelő környezetben az aktivitás kibontakoztatása, a szocializáció segítése.
1.1
A bölcsőde működését és szakmai programját meghatározó
jogszabályok, irányelvek Törvények, rendeletek: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról és a végrehajtására kiadott 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint a személyes szakmai feladatairól és működésük feltétteleiről 14/1994. (VI. 24.) NKM rendelet a képzési kötelezettségről és pedagógiai szakszolgálatokról 22/2008. (VIII. 6.) OKM r. A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló. 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység
engedélyezéséről,
valamint
a
gyermekjóléti
és
gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről Módszertani levelek:
10
-
Bölcsődei adaptáció (1979) Budapest, Bölcsődék Országos Módszertani Intézete (BOMI)
-
Folyamatos napirend a bölcsődében (1982) BOMI
-
Szülővel történő fokozatos bölcsődei beszoktatás - kiegészítő útmutató (1984) Budapest, ETI
-
Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához (1989) Budapest, BOMI
-
Játéktevékenység a bölcsődében (1997) Budapest, BOMI
-
A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja (2008) Budapest, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI)
-
A bölcsődei nevelés - gondozás szakmai szabályai (2009) Budapest, SZMI
A szakmai felügyeletet a Dél-alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde gyakorolja.
2.
Helyzetkép
2.1
Az ellátást igénylő családok szociális helyzete: Településünk a Dél-Alföldön, Csongrád megyében Szentes és Orosháza között
helyezkedik el, a Mágocs-ér mellett. Jó adottságokkal rendelkező tágas terekkel, parkokkal büszkélkedhető Nagyközség vagyunk. Nagyrészt mezőgazdaságból, földművelődésből élünk. A történelmi emlékeink, a Károlyi-kastély és a mellette elterülő hatalmas angolkert, valamint a csónakázótó nyújt érdekes látnivalót. Több, Ybl Miklós által tervezett épület is található településünkön Lakosainak száma 3152 fő, mely csökkenő tendenciát mutat az előző évek adataihoz képest. A fiatalok inkább a környező városokban telepednek le. Településünkön a legtöbb embert (120 fő) foglalkoztató intézmény a Károlyi- kastélyból kialakított szociális otthon, ahol idősek ápolását, gondozását végzik. A megélhetés másik forrása a mezőgazdaság. Nagyobb vállalkozók és családi vállalkozások által földművelés és gyümölcsfatermesztés, fóliás növénytermesztés folyik. További munkalehetőséget a környező városok (Szentes és Orosháza) biztosítanak. A regisztrált munkanélküliek száma 102 fő. Manapság a megélhetés miatt a szülők lehetőségüket kihasználva igyekeznek minél hamarabb visszaállni a munkába. A bölcsődés korosztály napközbeni ellátásának biztosítására településünkön 2008. októbere óta működik bölcsőde. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szülők elhelyezkedési esélyeit növelje, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek napközbeni ellátása is biztosítva legyen.
11
2.2
A bölcsőde adatai:
Intézménynév:
Nagymágocsi ÁMK Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde
Cím:
6622 Nagymágocs, Mátyás király utca 20.
Bölcsődevezető:
Tóthné Verók Melinda
Telefon:
63/363-024
Székhely neve és címe:
Nagymágocsi ÁMK 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40.
Székhely telefon/fax száma: 63/363-004 ÁMK mb. igazgató:
Tóthné Rostás Ágnes
ÁMK intézményegység-vezető:
Vecsernyés Józsefné
Kisgyermeknevelő:
Csinos Ferencné
Kisgyermeknevelő:
Mucsi Mónika
A bölcsőde fenntartója:
Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata
Címe:
6622 Nagymágocs, Szentesi út 42.
Telefon:
63/363-002
A z intézmény alapító okiratának száma:
115/2008. (IV.23.) Kt.h.
Működési engedély száma
VI-C-001/1059-17/2012
Férőhelyszám:
14 fő
2.3
A bölcsődénk bemutatása Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata fenntartásában a bölcsődei ellátás céljára
átalakított, bővített, - eredetileg óvodának épült - épületben működik. Az igény bölcsődei ellátásra egyre nőtt, így bővíteni kellett a férőhelyet 14 főre, a 2 év feletti gyermekek elhelyezése miatt. A kisgyermekekről bölcsődei szakgondozói képzésben résztvevő kisgyermeknevelők gondoskodnak. A kisgyermeknevelők jól ismerik a korosztály fejlődésének jellemzőit, a gyermekek egyéni igényeit. Nevelőmunkájukban gyermekközpontú szemlélet, segítő magatartás érvényesül. A „saját” kisgyermeknevelők 6-7 „saját” gyermeket látnak el, felelősséget vállalnak a kicsinyek érzelmi- értelmi-, szociális fejlődéséért, testi-lelki jólétéért. A kisgyermeknevelők állandó jelenléte, figyelme, segítő magatartása biztonságot nyújt a kicsinyeknek.
12
Bölcsődénkben változatos, színes játékkészlet segíti az önálló, szabad játékot, a gyermekek aktivitásának, kreativitásának kibontakozását. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek korának megfelelő önállósodásra, a helyes higiénés szokások, viselkedési szabályok elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére. Fontosnak tartjuk a korszerű étkeztetést, a helyes táplálkozási szokások kialakítását, az életkornak megfelelő tápanyagszükséglet kielégítését. Vannak olyan kisgyermekek, akik még nem érték el az életkorukban elvárt fejlettségi szintet (értelmi fejlődés, beszédfejlődés elmaradása, viselkedési zavarok, stb.) és fejlődésükhöz, képességeik kibontakozásához szakemberektől várhatnak segítséget. A bölcsődés gyermekek egészségügyi állapotát, fejlődését bölcsődénk gyermekorvosa rendszeresen ellenőrzi. Intézményünk kiemelt szakmai programja az egészséges életmódra nevelést, a komplex esztétikai-művészeti nevelést és a családokkal való együttműködést tartalmazza. Ennek keretében gazdag programokat kínálunk a gyermekek és szüleik számára. /www.amknagymagocs.hu/
Bölcsődei dokumentációk
3
3.1
–
Csoportnapló
–
Egészségügyi törzslap, fejlődési lap
–
Gyermekekről vezetett napi jelenléti kimutatás
–
Üzenő füzet
Csoportnapló
– A csoport egészére kiterjedő dokumentáció. – Naponta vezetik a kigyermeknevelők. – Étrend, tevékenységek. – Egyéni megfigyelések a megjegyzés rovatnál = eseménynapló. A kisgyermeknevelői bejegyzések a szóbeli átadást-átvételt erősítik meg.
3.2
Gyermek-egészségügyi törzslap
– A gyermek egészségi állapotának rögzítésére szolgáló dokumentáció. – Anamnézis rész
13
– Felvételi státusz – Bölcsődei fejlődés dokumentálása.
3.3
Gyermekekről vezetett napi jelenléti kimutatás:
Étkezések igénybevételéhez a jelenléti ív vezetése. R: reggeli, T: tízórai, E: ebéd, U: uzsonna Az igényelt étkezés esetén I-jel, ha nem veszi igénybe: - -jel Gondozási díj számításához: jelenlét esetén –a ténylegesen bent töltött napok után- I-jel, hiányzás esetén: -jel Statisztikai jelentés, amit minden hónapban a módszertani bölcsődébe küldünk el.
3.4
Üzenőfüzet Használata folyamatosan történik. Ebbe a szülő is bejegyez fontosabb
kéréseket, valamint tájékoztatást ad a gyermek távolléti idején történt eseményekről. A kisgyermeknevelő a beszoktatásról készít bejegyzést, valamint a gyermek egy-egy, a
fejlődése
során
elért
változásról
(pl.
szobatisztaság,
beszéd,
mozgás,
játékfejlődésről) valamint a törzslapon vezetett fontosabb változásról és a negyedévenkénti értékelésről ad írásos tájékoztatást.
3.5
Házirend A bölcsőde életét a Házirend szabályozza, amelynek egy példányát a bölcsődei
felvétel alkalmával, illetve annak érdemi változása esetén minden szülő megkapja. A Házirend tartalmazza a bölcsődei felvétel rendjét, a nyitva tartást, hiányzás esetén lévő teendőket, kapcsolattartást, térítési-gondozási díjjal kapcsolatos tudnivalókat. A házirend bárki számára hozzáférhető, a bölcsődében nyitvatartási időben is megtekinthető.
4.
Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme A gyermeki jogok védelme, minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki
a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.
14
Szülők jogai
4.1
A bölcsődei ellátást igénybe vevő szülőnek joga van, hogy – megválassza az intézményt, melyre gyermeke nevelését - gondozását bízza, – megismerhesse a gyermekcsoport életét, – megismerje a nevelési – gondozási elveket, – tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a kisgyermeknevelőktől, – a bölcsőde működését illetően mondjon véleményt és tegyen javaslatot, –
megismerje a gyermek ellátásával kapcsolatos dokumentumokat.
A szülő kötelessége, hogy
4.2 –
a
gyermeke
ellátásában
közreműködő
személyekkel
és
intézményekkel
együttműködjön, –
4.3
az intézmény házirendjét betartsa.
A gyermek joga, hogy:
– segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakozásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez, – sérülés, tartós betegség esetén a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátásban részesüljön, – a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön, – emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal, - elhanyagolással szemben védelembe részesüljön – a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondozásban- nevelésben részesüljön. – panasz esetén 15 napon belül az intézmény vezetője köteles írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben a panasztevő az intézkedéssel nem ért egyet, 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. 4.4
A kisgyermeknevelő joga, hogy – a munkájával kapcsolatos információkhoz hozzájusson; – a munkájával, a szakmával kapcsolatban véleményt nyilvánítson;
15
– személyét megbecsüljék, emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, tevékenységét értékeljék és elismerjék; – munkája során a gyermekek érdekeit tartsa elsődlegesnek, de ez nem sértheti egyéni, magánéleti, állampolgári érdekeit, jogait; – munkájához, szakmai fejlődéséhez segítséget kérjen és kapjon; – a csoportjába tartozó gyermekek szüleivel rendszeresen kapcsolatban legyen; – munkája során védelemre jogosult a vele szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben; –
a vele szemben felmerült panasz esetén meghallgassák.
A kisgyermeknevelő kötelessége:
4.5 –
munkahelyén munkaköri feladatának ellátására képes állapotban, öltözékben jelenjen meg;
–
a munkaköri leírásnak és a vezetői utasításnak megfelelően, önállóan végezze feladatait;
–
a gyermekek, szülők, munkatársak személyiségi jogait tiszteletben tartsa, a birtokába jutott információt ennek megfelelően kezelje;
–
példamutató magatartással és szakmai tudásával védje hivatása, munkahelye jó hírnevét;
–
teljesítse a családi szocializáció mulasztásából rá háruló korrekciós funkciót;
–
szakmai kompetenciája határait betartva lássa el feladatait;
–
rendszeresen megújítsa szakmai ismereteit;
–
munkáját a szakmai és etikai elvek figyelembevételével, mindenkori legjobb tudása szerint végezze.
A kisgyermeknevelőknek és a technikai személyzet számára biztosítani kell, hogy megfelelő
munkakörülmények
mellett
dolgozhassanak,
tiszteletben
tartsák
emberi
méltóságukat és személyiségi jogaikat.
4.6
Jogorvoslati lehetőség: A fenti jogok megsértése esetén a bölcsőde épületében kifüggesztett törvényes és
aktuális szervekhez fordulhatnak a szülők panasszal.
16
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról szóló 1997. évi. XXXI. törvény 35. § alapján a bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmében az Intézmény Érdekképviseleti Fórumot működtet. Az Érdekképviseleti Fórum létszáma 4 fő, tagjai: az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői közül 2 fő, az intézmény közalkalmazottai közül 1 fő, az intézményt fenntartó önkormányzat képviseletében 1 fő. Az Érdekképviseleti Fórum tagjainak személyét évente újból választják. Feladatuk - az 1997. évi XXXI. törvény szabályainak alkalmazásával – megvizsgálni a hozzájuk benyújtott panaszokat és a hatáskörébe tartozó ügyekben döntsön, intézkedéseket kezdeményezhetnek a fenntartó önkormányzatnál, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az Érdekképviseleti Fórum működésének részletes szabályait a fenntartó által jóváhagyott Szabályzat tartalmazza.
5.
A nevelés - gondozás tárgyi feltételei
5.1
Csoportszoba Bölcsődénk egy 50 m2csoportszobával rendelkezik, tágas, világos. Szomszédságában
óvodai csoportszoba van. A gyermekek napközbeni elhelyezésének színtere.
5.2
Az udvar Az udvar a gyermekek szabad levegőn történő játékához szükséges mozgásteret
biztosítja. Udvari játékok: pedál nélküli motorok, labdák, mászásra alkalmas eszközök: pl. csúszda, bújócska. A faházban a mindennapi élet tevékenységének imitálására (főzőcskézésre) van lehetőségük. A homokozás feltételei biztosítottak. Pancsolási lehetőség: felfújható medencék, műanyag kagyló.
17
5.3
A bölcsőde egyéb helyiségei Gyermeköltöző: a bejárattól balra 9 db polcos szekrénnyel, (mely 14 főre elegendő)
közlekedő, fürdőszoba gyermekzuhanyzóval, mosdókkal ellátva, WC, orvosi szoba.
5.4
Tárgyi feltételek
5.4.1 Az öltözés tárgyi feltételei A szülők az átvevőben öltöztetik, vetkőztetik gyermeküket. Itt a szülők tájékoztatására faliújság található, ahol az aktualitásokról olvashatnak. Rekeszes, polcos, akasztós résszel, jellel ellátott szekrények állnak rendelkezésükre, melyen függöny van. Az átadóból a csoportszobába juthatunk. A csoportszobából kis közlekedőn át jutunk el a fürdőszobához.
5.4.2 A fürdőszobai gondozás tárgyi feltételei A gyermekek méretének megfelelő WC-k, mosdók, poharak állnak a gyermekek rendelkezésére, amelyek segítik a helyes szokások kialakítását és az önállóság gyakorlását.
5.4.3 Étkezés tárgyi feltételei Gyermekasztalok és gyermekszékek, a gyermekek létszámának megfelelően biztosított. Megfelelő minőségű és mennyiségű eszközök állnak rendelkezésre az étkezések alkalmával. Az étkezés a folyamatos gondozási sorrendben zajlik. A bölcsőde napi négyszeri étkezést biztosít. Az ételt a bölcsőde épületének szomszédságában található Szociális Szolgáltató Központ központi konyhája által biztosítjuk a gyermekek számára. A Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsődében kialakított konyha a tálaló konyha.
5.4.4 Altatás tárgyi feltételei: Jó minőségű műanyag bölcsődei fektetőink vannak, ágynemű garnitúrával. Állandó fekhellyel rendelkeznek a csoportszobán belül.
18
5.4.5 Játék tárgyi feltételei: A gyermekek életkorához, fejlettségéhez igazodó játékeszközök állnak rendelkezésre a csoportlétszámnak,
csoportösszetételének
megfelelően
minden
tevékenységformához.
Csendes, az aktív játszásra elkülönített területek vannak.
A bölcsőde személyi feltételei
5.5
Alkalmazottak száma: - 3 fő, ebből -
1 fő szakmai vezető, aki csoportban is elhelyezkedik, végzettségét tekintve kisgyermeknevelő
-
1 fő kisgyermeknevelő
-
1 fő kisegítő, kisgyermeknevelő végzettséggel
Megbízási jogviszonyban: -
1 fő bölcsődeorvos
Szakmai végzettség: - 3 fő kisgyermeknevelő
6.
Gondozási és térítési díjról A
bölcsődei
térítési
díjat
Nagymágocs
Nagyközség
Képviselő-testületének
rendeletében meghatározottak szerint - minden hónap 15. napjáig kell utólag fizetni. Bölcsődei gondozási díj bevezetéséről döntött Nagymágocs Nagyközség Képviselőtestülete, mely szerint 2012. július 01-től napi 150 Ft/nap összegű gondozási díjat állapított meg a 25/2012.(IV.03.) Kt. határozat alapján, majd a 2012. augusztus 14-én tartott ülésén a 9/2012.(VIII.14.) számú önkormányzati rendeletében ezt 150 Ft/ellátási napra módosította.
7.
Hitvallásunk a gyermeknevelésről
- A gyermeknevelésben elsődleges és meghatározó a családi nevelés, a bölcsőde kiegészítő, segítő szerepet vállal, együttműködik a családokkal. - Tiszteletben tartjuk a gyermekek jogait, az alapvető szabadságjogokat. - Elfogadjuk és megbecsüljük a kisgyermek személyiségét. - Tiszteljük a másságot. - Elismerjük, hogy különleges védelem illet meg minden kisgyermeket. -A gondozást-nevelést egységnek tekintjük. - Fontosnak tartjuk az érzelmi biztonságot, a személyi, tárgyi környezet állandóságát. 19
- Bánásmódunkkal, a gondozás-nevelés módszereivel igazodunk a gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeihez. - Bátorító neveléssel, gyermekközpontú szemlélettel segítjük a személyiség kibontakozását, egészséges fejlődését.
Mit nyújtunk a gyermekeknek?
7.1
- egészséges és biztonságos környezetet - "saját" kisgyermeknevelőt - szakszerű és szeretetteljes nevelést-gondozást - a helyes higiénés szokások és viselkedési szabályok elsajátítását - jól szervezett, rugalmas folyamatos napirendet - sokféle játéklehetőséget, önálló és szabad játékot, együttjátszást a társakkal: szobában, - játszóudvaron - életkornak megfelelő, változatos játékeszközöket, fejlesztő-játékokat - zene- és mesehallgatást, bábozást - firkálási, rajzolási lehetőségeket, gyurmázást, festést - játékos tornát, a nagymozgás fejlődését - a személyiség, a kreativitás kibontakozását - a koruknak megfelelő tanulási lehetőségeket, a megismerő-folyamatok fejlődését - azonos korú gyermekek megismerését, együtt-játszást - levegőzést, játékot a szabadban - napi négyszeri étkezést, korszerű és az életkornak megfelelő táplálkozást, gondosan - összeállított étrendet - a különleges táplálkozási igények kielégítését diétás étkeztetéssel - rendszeres gyermekorvosi felügyeletet
Nevelésünk, gondoskodásunk eredménye
7.2
3 éves korára, az óvodai felvételig a legtöbb kisgyermek: -
Nyitott, befogadó az új környezet iránt, szívesen barátkozik, játszik együtt társaival.
-
Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket.
-
Ismeri a csoportban kialakult szokásokat, szabályokat, ezekhez nehézségek nélkül alkalmazkodik.
-
Önállóan étkezik, kis segítséggel önállóan tisztálkodik, öltözködik, a játékait helyre rakja, szobatisztává válik.
20
-
Jól érthetően beszél, gazdag a szókincse, megérti az egyszerű magyarázatokat, az összefüggéseket. Mit nyújtunk a szülőknek?
8.
Munkánk során fontosnak tekintjük, hogy együttműködő, harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki a családokkal, segítsük egymást a gyermek nevelésében. Ennek teljesüléséhez kínáljuk az alábbi lehetőségeket: -
a szülők és a gyermekek még a felvétel előtt megismerkedhetnek a bölcsődével;
-
kisgyermeknevelőink családlátogatást végeznek, lehetőleg a beszoktatás kezdete előtt látogatják meg otthonában a kisgyermeket;
-
szülővel történő fokozatos beszoktatással segítjük a gyermekek alkalmazkodását az új környezethez;
-
a szülők és a kisgyermeknevelők a reggeli érkezés és a délutáni hazaadás alkalmával tájékoztatják egymást a gyermekkel kapcsolatos fontos eseményekről, a változásokról;
-
a „saját” kisgyermeknevelők írásban is tájékoztatást nyújtanak a családok számára a gyermek fejlődéséről, a változásokról;
-
a
szülők
igényük
szerint
kezdeményezhetnek
beszélgetést
a
„saját
kisgyermeknevelővel, vagy más bölcsődei szakemberekkel -
hagyományainknak megfelelően a jeles napokat, ünnepeket együtt tartjuk a csoportban.
Szeretettel várjuk a kisgyermekeket és a szülőket! 9.
Gyermekeink napirendje 6.30 - 8.00
Érkezés a bölcsődébe, igény szerint pihenés, játék a csoportszobában.
8.00 - 8.30
Reggelizés, játék a szobában.
8.30 - 9.30
Fürdőszobai
nevelés-gondozás
nevelési-gondozási
sorrendben,
szájápolás, fogmosás, játék. 9.30 - 9.45
Tízóraizás, játék a szobában, évszaktól függően a szabadban
9.45 - 11.00
Játék a szobában, vagy az udvaron, fürdőszobai nevelés-gondozás igény szerint
11.00 - 11.30 Fürdőszobai nevelés-gondozás nevelési-gondozási sorrendben 11.30 - 12.00 Ebéd, alvás, pihenés. 12.00 - 14.30 Alvás, nevelés-gondozás ébredési sorrendben, játék a szobában. 14.30 - 15.00 Uzsonnázás, játék a szobában, vagy a szabadban
21
1
5.00 - 16.30
Játék, távozás a bölcsődéből.
A bölcsőde nyitvatartási ideje: Hétfő - Péntek: 6.30 órától 16.30 óráig A napi nyitás és zárás igazodik a családok igényeihez.
10.
A helyi Szakmai Program célja: A helyi Szakmai Program elkészítéséhez A BÖLCSŐDEI NEVELÉS – GONDOZÁS
ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁT vettük figyelembe. Ezek gyakorlati megvalósításában a helyi sajátosságokkal és lehetőségekkel egészítettük ki.
10.1 A bölcsődei nevelés - gondozás célja: A családban nevelkedő kisgyermekek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jólétének megteremtésével, a feltétel
nélküli
szeretettel
és
elfogadásával
a
gyermekek
nemzetiségi/és
hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével figyelembevételével,
tapasztalatszerzési
lehetőség
biztosításával,
etnikai
kompetenciájának
viselkedési
minták
nyújtásával elősegítjük a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű, szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítésére törekszünk,
szükség
esetén
más
intézményekkel,
szervezetekkel,
szakemberekkel
együttműködve.
11.
A nevelés-gondozás alapelvei Szakmai munkánk célja a legkorszerűbb nevelési-gondozási elvek alkalmazása.
Szeretnénk az igényeket lehetőségeinkhez mérten maximálisan kielégíteni az ellátási területünkön.
11.1 A nevelés - gondozás egységének elve Kisgyermeknevelőink jól tudják, hogy a gondozás és nevelés a rájuk bízott gyermekek esetében elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom. A gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.
22
11.2 Az egyéni bánásmód elve Elfogadjuk, hogy nincs két egyforma gyermek a bölcsődében. A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését.
11.3 Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitás iránti vágyat. Ezért a gondjainkra bízott gyermekek részére biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtésére törekszünk, és a próbálkozásaikhoz elegendő időt biztosítunk. Fontos számunkra a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése.
11.4 A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontos tehát a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde életébe.
11.5 Az egységes nevelő hatások elve Kisgyermeknevelőink a közöttük levő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával, a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek. Az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, és nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.
11.6
A biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága („saját” kisgyermeknevelő –
rendszer,felmenő rendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek
23
biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását az új megismerését, szokások kialakulását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magába foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is.
11.7 A gyermeki személyiség tiszteletének elve A bölcsődei nevelésünk-gondozásunk értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye / ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg.
11.8 Pozitívumokra támaszkodás elve Öltözködésnél a kisgyermeknevelő motiválja a gyerekek önállósági törekvéseit, kivár, biztatja és egyre több sikerélményhez juttatja a gyereket, ezáltal növelve az önbizalmát.
11.9 Rendszeresség elve A rendszeresség, ismétlődés kiszámíthatóságot, stabilitást nyújt a napi események sorában. A rendszeresség elve a jól szervezett napirendben érvényesül úgy, hogy a folyamatos nevelésen-gondozáson belül az egymást követő események (játék, tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét az időben való tájékozódást, az események előrelátásának lehetőségét teremti meg.
11.10 Fokozatosság elve A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A szülővel történő fokozatos beszoktatás során az anya vagy apa jelenléte biztonságot nyújt a gyermeknek és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A gyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés pedig segíti a gyermeket az új környezet elfogadásában. Szobatisztaságra nevelésnél figyeljük azt a pillanatot, mikor a gyerekek érése már eljut az ehhez szükséges szintre. Ez mindig a családokkal közösen történik, az adott kisgyermeknél legjobban alkalmazható motivációs erők kitalálásával.
24
11.11 A más nemzethez, etnikumhoz, kisebbséghez tartozás tiszteletben tartásának elve A kisgyermeknevelő a gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően segíti az identitástudat kialakulását és fejlődését, segíti a saját és más kultúra, hagyományok megismerését és tiszteletben tartását.
A gyermek elfogadásának és személyisége megbecsülésének elve
11.12
A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel, hogy érezze a felnőtt őszinte érdeklődését, figyelmét, megbecsülését, a kisgyermeknevelő biztosítson számára a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőséget az egyes élethelyzetekben.
12.
A bölcsődei nevelés - gondozás feladatai
12.1 Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása A fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése, egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend, ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás).
12.2 Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése -
derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, illetve csökkentése, a gyermekek segítése az estlegesen átélt nehézségeik feldolgozásában,
-
a kisgyermeknevelő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése,
-
az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése,
-
a bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályainak elfogadása, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése,
25
megteremteni a lehetőséget a kisgyermeknevelővel és/vagy a társakkal közös
-
élmények szerzésére az én érvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését, a kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv
-
felébresztésével és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések, megválaszolása), nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt
-
gyermekek nevelése - gondozása speciális többlet–törődéssel, szükség esetén más szakemberek bevonásával.
12.3 A megismerési folyamatok fejlődésének elősegítése -
a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása,
-
ismeretnyújtás,
-
a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése,
-
a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzet megoldási minták nyújtása.
13.
A bölcsődei élet megszervezése
13.1
A gyermekek folyamatos napirendje és a nevelési-gondozási munka
szervezése A gondozási munka szervezése „saját kisgyermeknevelő rendszer” alapján zajlik. A konkrét napirend megvalósításával célunk: A jól szervezett folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit biztosítja. Megteremti a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. Minden csoportnak a gyermeki szükséglethez igazított folyamatos rugalmas napirendje van, amely biztosítja a nyugodt nevelés, gondozás feltételeit. A napirend függ a gyermekcsoport életkorától, összetételétől, fejlettségétől, de befolyásolják az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám is. A jól átgondolt, áttekinthető napirend könnyebbé teszi a kisgyermeknevelő munkáját.
26
Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját kisgyermeknevelő rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembevétele. Mivel három kisgyermeknevelő végzi munkáját a csoportban, a helyettesítés is zökkenőmentes lesz. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok kialakítása. A bölcsődei nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését, a bölcsődei kisgyermeknevelők által készített feljegyzések, és dokumentumok szolgálják. Napirendünk kialakításánál igyekeztünk szem előtt tartani, hogy a legtöbb időt a játékra fordítsuk.
13.2 A bölcsőde kapcsolata a szülőkkel A családi és a bölcsődei nevelés - gondozás összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti partneri kapcsolat kialakítása, elengedhetetlen feltétele a gyermekek
harmonikus
fejlődésének.
A
szülők
számára
lehetővé
tesszük,
hogy
megismerhessék hol és hogyan töltik gyermekeik hétköznapjaikat, megismerhessék az intézményt, az intézmény dolgozóit, szakmai munkánkat, a nevelés - gondozás elveit, gyakorlatát. A szülőknek lehetősége van arra, hogy a felvétel, beszoktatás előtt megismerhessék a csoportot.
13.2.1
A családlátogatás A családlátogatás lehetőséget nyújt arra, hogy a szülő bővebben informálódjon a
bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a kisgyermeknevelőket, akikre a gyermekét bízza. Ez a családdal való első kapcsolatfelvétel, a gyermeknek és a szülőknek otthoni környezetben való megismerése. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van: beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor, üzenő füzet, csoportos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek, hirdetőtábla, nyílt napok, írásos tájékoztatok, szervezett programok.
13.2.2
Beszoktatás (adaptáció) - szülővel történő fokozatos beszoktatás Az anya, apa, nagyszülő jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek és megkönnyíti az
új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között
27
fokozatosan kialakuló érzelmi kötödés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe.
13.3 A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel Bölcsőde - Óvoda
13.3.1
A két intézményegység kapcsolattartására a nyitottság és a folyamatosság a jellemző. Célunk az átmenet megkönnyítése. Ennek érdekében megismerjük egymás nevelési gyakorlatát. Kapcsolattartás formái: -
megbeszélések
-
kölcsönös látogatások
-
szülői értekezlet
-
intézményegység-vezető / óvodavezető rendszeres látogatása a bölcsődében
Bölcsőde - Gyermekjóléti Szolgálat
13.3.2
A bölcsőde kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi felelőssel. Jelzőrendszeri feladatot is ellátnak.
Bölcsőde- Önkormányzat
13.3.3
Az Önkormányzat a bölcsődei alapellátást önként vállalt feladatként biztosítja. Anyagi lehetőségeikhez mérten segíti a működtetést.
Bölcsőde - Dél-alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde
13.3.4
Szakmai útmutatások adása, továbbképzési programok szervezése, ellenőrzések végzése.
14.
A bölcsődei nevelés - gondozás főbb helyzetei A nevelés-gondozás valamennyi helyzetének célja a gyermek testi-lelki harmóniájának
elősegítése, melyhez hozzá tartozik a személyi és tárgyi környezethez való harmónia is. A nevelés-gondozás (a testi szükségletek kielégítése) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, amelyekben lényeges a gyermek a szabad aktivitás igényének és kompetencia érzésének erősítése.
28
A bölcsődében a gyermekek számára biztosítjuk, hogy koruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes élethelyzetek előkészítésében, kiválasztásában, alakításában.
14.1 Nevelés-gondozás Bensőséges interakciós helyzet kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségletének kielégítése. A nevelés-gondozás során folyamatos odafigyeléssel biztosítjuk a gyermekek komfortérzetét, hiszen csak ez adhat pozitív alapot a bölcsődében folyó tevékenységhez. A szociális kompetencia kialakításának az egyik feltétele, hogy a gyermek aktívan részt vehessen a gondozási helyzetekben. A kisgyermeknevelővel kialakított érzelmi kapcsolat, a gyermekről a jelzések kihatnak a személyiség egészséges alakulására. A nevelés-gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást.
14.2 Egészségvédelem, prevenció, helyi sajátosságok Bölcsődénkben nagy hangsúlyt fektetünk az egészségvédelemre.
14.2.1
Gyümölcsnap Szerdai napokon gyümölcsnapot tartunk, ahol sokféle gyümölcsből együtt készítjük el
a gyümölcssalátát, nagy hangsúlyt fektetve a gyümölcsök megismerésére.
14.2.2
Sószoba használata Intézményegységünkben 2012. tavaszán átadásra került a Himalája sótéglából készült
sószoba, melyet az óvodásokkal megosztva október hónaptól kezdődően heti egy alkalommal 20 percnyi időtartamban használunk, hétfői napokon. Fontosnak tartjuk a prevenciót vagy a már megbetegedett gyermekek minél előbbi gyógyulását a sószoba használatával. A sóterápiás kezelések hatása orvosilag igazolt. Tudományos vizsgálatok tapasztalatai szerint a sóterápia által jelentős javulás érhető el: köhögés, asztma, szénanátha, alvási zavarok, allergia, a neurodermitis és más szervi betegségekben szenvedőknél a sóterápia kúrával. A kristálysó – pusztán csak a jelenlétével – pozitívan hat az egészségünkre, anélkül, hogy bármit tennénk. A sós levegő alkalmas még bőr- betegségek kezelésére is: ekcéma,
29
pikkelysömör, enyhítésére is, de nagy szerepe van a megelőzésben is. Mindenkinek ajánlott, de főleg azoknak, akinek fontos egészségének visszaszerzése és megőrzése. A sóterápiával fokozható a teherbíró képesség, erősíthető az immunrendszer, így ellenállóbbak lehetnek a betegségekkel, fertőzésekkel szemben. Vizsgálatok kimutatták, hogy a HIMALÁJA só magas sótartalma stimulálja a légutak védekező reakcióját, oldja a nyálkát, hörgőváladék-kiválasztó hatású, erősíti a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet és az immunkorrekciós hatást. Nagyon sok esetben a kezelt betegség tünetmentessé válik.
A higiéniás magatartáskultúra betartása
14.2.3
Egyéni fejlettségüknek megfelelően reggeli után minden gyermek használja a fogmosó felszerelését. A kisgyermeknevelők betartják, betartatják a higiénés szabályokat (pl. kézmosás, WCpapír, papír zsebkendő használata). Pelenkacsere, WC-használat után, az étkezések előtt mindig kezet mosnak. A fürdőszobában higiénikusan tároljuk a gyermekek saját eszközeit /fogkefe, fogkrém/.
14.3 Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése, mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. A játék olyan komplex tevékenység forrás, melyet a kisgyermeknevelőnek folyamatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában, célja eléréséhez. Nagyon fontosnak tartjuk az olyan hangulatok, ingergazdag tárgyi lehetőségek megteremtését, melynek hatására
30
a gyermek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ettől függetlenül szükség van a kisgyermeknevelő által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre is, hiszen hasonló szituációkat tartalmazhat, mint az élet, megtaníthat a környezethez alkalmazkodni, ezért az életre nevelés a játék során teljesedhet ki.
14.3.1
A kisgyermeknevelő feladata a játékkal kapcsolatban
-
Nyugodt légkör biztosítása.
-
A napirenden belül elegendő idő, eszköz, hely biztosítása.
-
Igény szerint kezdeményezés, és szerepvállalása a játékban.
-
Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek (együttjátszás biztosítása).
-
14.3.2
A gyermeki játék önállóságának biztosítása.
A játék színterei
- mese, vers, bábozás, - ének, zene, tánc, - alkotó tevékenységek, - mozgásos játékok, - környezet, természet tevékeny megismerése.
14.4 Mondóka, ének A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjaink a megfigyelése, a kisgyermeknevelő kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmus hangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését,
31
hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsődei ének-zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére.
14.5 Vers, mese A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésétre. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Fejlődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse.
14.6 Alkotó tevékenységek Felöleli mind a négy évszakot, magába foglalja az ünnepeket is. Élményszerű, örömet nyújtó és önkéntes. A kezdeményezés gyurmázást, ragasztást, festést és még sok más egyéb tevékenységet takar, nagy örömforrást jelentve a gyermekek számára. A felnőtt szerepe kezdeményezés, együtt játszás megerősítés, segítségnyújtás, ötletadás.
14.7 Mozgás Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. A veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömük telik a játékban. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron több lehetőség adott, mint a szobában. A szobai játékok sokféleségük folytan a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is biztosítunk nagymozgásos játékokat.
32
Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveltekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget.
14.8 Tanulás A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye. A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát, a lehető legtágabban értelmezzük: minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamat, tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás a gyermek, életkorából és fejlettségéből adódó tevékenyég, illetve tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a nevelés-gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és a kommunikáció.
14.8.1
A tanulás formái:
-
utánzás,
-
spontán játékos tapasztalatszerzés,
-
a kisgyermeknevelő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás.
A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetein belül, havi tervezet készítése az alábbi szakmai program alapján 2012-2015-ig: – Mondóka, ének – Vers, mese – Alkotó tevékenység A vers, mese, mondóka, ének az érzelmi biztonság nyújtásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszköze. Pozitívan hatnak a gyermekek értelmi fejlődésére, gondolkodásra, szókincsre. Fő feladatunk az érdeklődés felkeltése a vers a mondóka, a zene és az éneklés megszerettetése. A kisgyermeknevelő a nap folyamán spontán adódó helyzetekben használja ki a lehetőséget az éneklésre, mondókázásra, gyermeki kérésre többször megismétli. A
33
különböző mondókákat társítjuk mesekönyv képeihez és az ünnepek témáihoz (Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Gyermeknap).
Az intézmény sajátos feladatai
15.
15.1 Rendezvényeink Farsang: A gyermekek jelmezbe öltözve a kisgyermeknevelőkkel búcsúztatják el a telet, zenés, mozgásos mondókákkal, énekekkel. Ezen a napon a bölcsődések szülei betekintést nyerhetnek a bölcsődei napirendbe, játékba. Játékos mozgáskezdeményezést, szabad játékot láthatnak. A gyermekeikkel közös alkotótevékenységet (festés, gyurmázás, ragasztás) végezhetnek. Húsvétváró: szülőkkel történő közös készülődés, dísztárgyak készítése az ünnepre Mikulás: Mikulás érkezik ajándékkal a csoportba, akit a gyermekek énekkel, mondókákkal, versekkel köszöntenek. Karácsonyváró: A szülők és a kisgyermeknevelők az ünnep előtt közösen karácsonyi díszeket készítenek. Az óvodába lépők búcsúztatása: A nevelési év végén a bölcsődében tanult énekeket, verseket, játékokat mutatják be a szülőknek, meghívott vendégeknek. Ezek a közös élmények, közvetlen beszélgetések, sikerélményt adnak, megerősítik a kisgyermeknevelő-gyermek és a szülő-bölcsőde kapcsolatát.
15.2 A gyermek testi, lelki, szociális fejlődésének jellemzői a bölcsődés kor végére 15.2.1
Önállóság
-
egyedül étkezik, öltözik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel,
-
már nemcsak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzi jól magát, hanem szívesen játszik társaival is,
-
jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szabályokat, és az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget számára,
-
környezete iránt nyitott, érdekli minden,
-
szívesen vesz részt új tevékenységekben,
34
-
gazdag szókincse van,
-
elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot a felnőttel,
-
gyermekek többsége szobatiszta.
A szakmai programban foglaltak jellemzik a bölcsődében dolgozók szakmai törekvéseit. Célunk a fent megfogalmazottak maradéktalan megvalósítása. A program irányelvei 3 évre irányadóak, ezen belül szükség esetén minden év augusztus 31-ig lehetséges a módosítások végrehajtása. A végrehajtáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáért az intézmény vezetője a felelős. A szakmai tartalom megvalósításáért az intézményegység valamennyi dolgozója felelősséggel tartozik. Készítette: Tóthné Verók Melinda bölcsődevezető
16.
Mellékletek: 1. számú melléklet: Házirend 2. számú melléklet: Megállapodás a szociális szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybevevők között 3. számú melléklet: A szakmai program költségvetési kihatása 4. számú melléklet: Bölcsődei felvételi szabályzat 5. számú melléklet: Szervezeti és működési szabályzat 6. számú melléklet: Szervezeti ágrajz
35
„A jó óvoda az, ahol nyugalom van, de nem csend és fegyelem. A jó óvoda az, ahol legfőbb érték minden gyerek kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka, mint a nem tudatos tanulás folyamata. A jó óvoda az, ahol a ráfigyelés, az odafigyelés a gyermeknek lehetőség, a felnőttnek kötelesség. A jó óvoda természetes emberi kapcsolatokat ajánl.” (Hűvös Éva)
Nagymágocsi ÁMK Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde Óvodai Pedagógiai Programja (A Nagymágocsi Általános Művelődési Központ Pedagógiai és Művelődési Programjának IV. fejezete)
2013
36
Szerkesztő: Varju Tamás Józsefné Makai Sára Szakértő: Makra Lajosné
közoktatási szakértő
A program kidolgozásában közreműködtek: Hanzóné Nagy Anna Libor Zoltánné Luczóné Mihály Gyöngyi Mihály Jánosné Tóthné Kaszás Ilona
A program felülvizsgálatában és módosításában részt vettek 2013 évben: Sarró Ferencné
közoktatási szakértő
Vecsernyés Józsefné
óvodavezető
37
Bevezető Köszöntjük azokat, akik óvodánk iránt érdeklődve kezükbe veszik pedagógiai programunkat. Óvodánk Nagymágocs nagyközség egyetlen óvodája, amely ÁMK intézményegységeként végzi tevékenységét. Nagymágocsi óvodánk saját innovatív törekvéseit magába foglaló helyi pedagógiai programot készített, amely a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira épülve összhangban áll az Országos Óvodai Alapprogramban foglaltakkal. Programunk elkészítésénél figyelembe vettük eddig bevált nevelési gyakorlatunkat, a szülői, a fenntartói, a nevelői igényeket és a lehetőségeket. Pedagógiai programunk hangsúlyozza a készség és képesség fejlesztést, amely áthatja az egész nevelési folyamatot. Inkluzív (befogadó) pedagógiai szemlélettel integráltan történik az együtt nevelés, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Nevelési módszereink a gyakorlatban sokszínűek, nevelési alapelvünket és nevelésfilozófiánkat közösen alakítottuk ki. Az óvodában biztosítani tudjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Szeretetteljes, családias légkört alakítunk ki. Tiszteletben tartjuk a gyermeki jogok érvényesítését, melyben a személyiségfejlesztés az egyéni képességek szerint, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével folyik. A családi nevelésre alapozva hangsúlyozzuk a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését, a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását. Programunkkal elősegítjük, hogy a gyermekek eligazodjanak környezetükben,
megtanulják
kifejezni
magukat,
tudjanak
együttműködni,
ezáltal
magatartásformákat sajátítanak el. Mindezt jó szervezéssel, felkészült óvónők segítségével, a mindennapi élet feltételeinek és eszközeinek megteremtésével érjük el. Nevelőmunkánkat elsősorban a gyermekek alapvető tevékenységére alapozzuk. Sok játékkal, mesével, valamint a kommunikáció fejlesztésével, a hátrányok kompenzálásával kívánjuk ezeket elérni.
I. Az óvoda adatai Az intézmény neve: Nagymágocsi Általános Művelődési Központ
Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde Címe:
6622 Nagymágocs, Mátyás király utca 20.
Telefon:
06-63/363-024
38
Intézményegység vezető/óvodavezető: E – mail cím:
Vecsernyés Józsefné
[email protected]
Alapító és felügyeleti szerv: Nagymágocs Nagyközség Önkormányzat
Képviselő – testülete Nagymágocsi Óvoda Pedagógiai Programját a nevelőtestület véleményezte, az intézmény vezetője jóváhagyta, a fenntartónak tájékoztatásul átadta. II. Az óvoda bemutatása Az intézmény a Dél-alföldi régió területén, a szentesi hátrányos helyzetű kistérséghez tartozik. A terület tipikusan mezőgazdasági, az ipari tevékenység elenyésző. A település infrastrukturális ellátottsága egyeletlen. Az oktatási és közegészségügyi ellátás kielégítő. Jövője nagymértékben függ részben az agrárgazdaság sorsától, részben Szentes fejlődési irányától, ütemétől. Óvodánk Nagymágocs nagyközség egyetlen óvodája. Három csoportos óvoda, mely jelenleg az ÁMK intézményegységeként működik. A Nagyközség lakossága (az országos átlaghoz hasonlóan) ugyan csökkenő tendenciát mutat, azonban ennek mértéke szerencsére igen csekély. Az óvodába beiratkozó gyermeklétszám is nagyjából kiegyenlített volt az elmúlt években. Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata a tényleges gyermekadatok, illetve a becsült létszámprognózis figyelembe vételével, és a hatályos jogszabályok értelmében felállított alapelvek mentén szervezi, fejleszti és működteti a település közoktatását és a hozzá tartozó intézményrendszert. Az óvoda belső kialakítása, felszereltsége a mai követelményeknek nagyrészt megfelel. Tekintettel arra, hogy az óvodás korú gyermek lételeme és életkor-specifikus sajátossága a játék, a mozgás, a csoportszobák nagysága és befogadó kapacitása az előírásoknak megfelelő. A csoportszobák tágasak, világosak, eszközökkel jól felszereltek; a hozzájuk tartozó kiszolgáló helyiségek felújítása időről-időre történik. A jelenlegi tornaszoba a korábbi években csoportszobaként funkcionált. Van külön fejlesztő helyiség, amely egyéni és kiscsoportos foglalkoztatásra folyamatos napi lehetőséget biztosít. A helyben kialakított só szoba kiváló az egészség-prevenció szempontjából, a felső légúti megbetegedések megelőzése érdekében.
39
A hatalmas udvar sok zöld területtel lehetőséget biztosít a környezettudatos nevelésre, a gyerekek mozgásigényének kielégítésére. A játszóudvarra kihelyezett kültéri játék- és mozgásfejlesztő eszközök megfelelő műszaki állapota, állagmegóvása, illetve az elavultak minőségi (környezetbarát, szabványos tanúsítvánnyal ellátott) cseréje meglehetősen költséges, mégsem kikerülhető. A külső környezeten túl meghatározó a gyermekekkel, szülőkkel kialakított jó kapcsolatunk, a pozitív emberi és szakmai hozzáállásunk. Számunkra a szülő véleménye, elégedettsége nagyon fontos kontroll, melyet munkánk során figyelembe veszünk. Az óvodában folyó nevelőmunka a családok körülményeitől, a gyermeki természettől fogva sokszínű. A gyermekközpontúság és játékközpontúság, a családias légkörben folyó nevelés amely figyelembe veszi a gyermek egyéni fejlődési ütemét és életkori sajátosságait – az óvodában meghatározó alapelv. Pedagógiai programunkat helyi adottságainkra alapozva készítettük, mely magában foglalja az integrált nevelés feltételeit, a megvalósítás formáit. Óvodánkban folyó nevelés a családi nevelés kiegészítője, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig tart. Hisszük, hogy az óvodai integráció a társadalmi előítéletek csökkentésének színtere lehet a szocializáció során, toleranciára, elfogadásra nevel a másik ember szuverenitásának tiszteletben tartásával, segítségével. Mivel gyermekeink falusi környezetben élnek, ez meghatározza ismeretanyagukat, érdeklődési körüket. Természetesen az őket körülvevő világ változásai hatással vannak fejlődésükre. Az óvodában törekszünk arra, hogy megfelelő pedagógiai tudással rendelkező, szakmailag megújulásra kész, támogató attitűddel rendelkező óvodapedagógusok és dajkák, pedagógiai asszisztens végezzék összehangoltan a munkájukat. Szociális érzékenységgel, szakmai hozzáértéssel, a gyermeki jogok tiszteletben tartásával dolgozunk. A nevelőmunkánk során figyelembe vesszük a gyermekek különböző egyéni fejlődési ütemét, életkori sajátosságait. A Nagymágocsi
Óvoda
Programjának
elkészítésekor
az
Óvodai
nevelés
országos
alapprogramját, a helyi sajátosságokat, az eddig kialakult pedagógiai gyakorlatunkat vettük alapul. A mi feladatunk, hogy megfelelő hozzáértéssel, kellő időben, sok-sok türelemmel és szeretettel törekedjünk a varázslatokra, az elrejtett csoda kibontakoztatására. Az óvodai nevelés magyar nyelven folyik.
40
A gyermekek személyiségfejlesztését, képességeik kibontakoztatását a nevelési folyamat egészén belül, az egész napos óvodai ellátás keretében valósítjuk meg. Kiemelt helyet kap nevelőmunkánkban a környezet megismerésére nevelés / a környezetvédelem, az egészséges életmód igényeinek alakítása. Integráltan együttneveljük a különböző képességekkel rendelkező gyermekeket. Egyéni bánásmóddal, a sajátos nevelési igény biztosításával, minden óvodáskorú gyermeknek egyenlő esélyeket adva, differenciáltan foglalkozunk velük. Inkluzív (befogadó) pedagógiai szemlélettel és hozzáállással hisszük, hogy mindenki más és más, ezért igyekszünk mindenkihez megkeresni az egyéni bánásmódot. A nevelőmunka heterogén vagy homogén csoportszervezési formában is történhet. Munkánk eredményessége érdekében megismerjük a gyermekek és a családok körülményeit, a szülőkkel folyamatos kapcsolatot tartunk, együttműködésre törekszünk. Fontosnak tartjuk az óvodai élet hagyományos ünnepeinek, a néphagyományhoz és a helyi szokásokhoz kapcsolódó események megünneplését. Az önkormányzat által biztosított anyagi feltételeket törekszünk kiegészíteni a szülők és a pártfogó vállalkozók adományaival, pályázatokon nyert támogatásokkal. Óvodánknak jó kapcsolata van partnereivel (bölcsődével, általános iskolával, közművelődési intézménnyel, védőnői szolgálattal).
2.1
Az óvoda személyi feltételei
Az intézmény alapfeladatának ellátását meghatározza, hogy az ÁMK intézményegységeként működik, amely egy bölcsődei és három óvodai csoportot foglal magába. Az óvodai dolgozói létszám az alábbiak szerint alakul: 6 fő óvodapedagógus, melyből 1 fő intézményegység-vezető / óvodavezető, 1 fő pedagógiai asszisztens, 3 fő óvodai dajka, 1 fő konyhai dolgozó,
0,5 fő karbantartó dolgozik. Az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége, továbbképzettsége, továbbá az alkalmazottak életkora fontos mutatók az óvoda szakmai potenciáljának, illetve korfájának feltérképezése tekintetében.
41
Az óvodában nevelési évenként mintegy 75-80 gyermek személyiségfejlesztését nagyrészt azonos korú, és évek óta együtt dolgozó, szakmailag tapasztalt óvodapedagógusok végzik. Óvodánk 3 csoportjában csoportonként két fő óvodapedagógus és 1 dajka végzi a gyerekek körüli teendőket – kiegészülve a pedagógiai asszisztens személyével. Az óvónők felkészültsége megfelelő, gyermekszeretők, elfogadják a másságot. Kihasználva a továbbképzés adta lehetőségeket, olyan képzésben veszünk részt, mely az óvoda érdekeit szolgálják. Mivel életkorunk, tapasztalatunk nagyrészt azonos, s évek óta együtt dolgozunk, így kialakult és biztosítva van a közös nevelési felfogás. Nyitottak vagyunk az újra, de a jól bevált dolgokat nem dobjuk el. A gyermekek gondozásában részt vevő dajkák középkorúak. Szeretik a gyerekeket, s így természetesen a munkájukat is. Igazi segítő társak a nevelésben. A munkánkat segítő többi alkalmazott is szorosan az óvodához, a gyerekekhez kapcsolódva végzi feladatait. Az intézményegység vezető feladata a szakmai nevelőmunka irányítása, a megfelelő feltételekről való gondoskodás, a fent felsorolt személyek munkájának összehangolása.
2.2
A program megvalósításához szükséges szakmai, érzelmi feltételek
A program megvalósításának letéteményese az óvónő, akinek gyermekszeretete kifejeződik: A játékosság biztosításában, amely megnyilvánul a tevékenységi formák tartalmi összhangjában, a sokféle tevékenységet magába foglaló szervezeti keretekben és a gyermek egyéniségéhez igazított módszerkombinációkban, a játék integratív funkciójának érvényesítésében. A nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtésében, amely jelenti a gyermek munkatempójához igazított programok összeállítását, a szükséges idő biztosítását, az egyéni adottságok figyelembevételét. A gyermek fejlődését elősegítő nevelői magatartásban, amely magában foglalja a gyermekek számára biztosított programok megvalósítását, a gyermeki önállóságnak az összhangját, a gyermeki szükségletek kielégítését, a szükségletek kielégítésében a fejlődés előmozdítását, újabb szükségletek keletkezésének elősegítését, a készségek fejlesztését, a spontaneitást fokozatosan felváltó tudatosságot. A célokban és a ráépülő feladatokban megfogalmazottaknak alárendelt nevelési rendszer kidolgozásában, a műveltségtartalmak közötti összhang természetes kapcsolatának megteremtésében.
42
2.3
Az óvónő attitűdje, nevelési stílusa Programunk megvalósításának színvonalát, minőségét és eredményességét a szakmailag felkészült nevelőtestület, az óvodai nevelőmunkát segítő alkalmazottak személyisége, összehangolt munkája és a megfelelő munkahelyi légkör befolyásolja. Az óvónővel, az óvodai nevelőmunkát segítő dajkával, pedagógiai asszisztenssel, kapcsolatban elvárás a folyamatos megújulásra készség, a nyitottság, a kreativitás, az érzékenység, tolerancia és a jelenségek komplex attitűddel való megközelítése. Az óvodai nevelőmunkát végző felnőttek gazdag, sokszínű, árnyalt érzelmi élete, érzelmi megnyilvánulásuk hitelessége fokozott hangsúlyt, figyelmet kap. A nevelés szempontjából a barátságos, megengedő, megértő, elfogadó, együtt érző attitűdöket tartjuk a legkedvezőbbnek. A nevelőközösség légköre - úgy hisszük- akkor megfelelő, ha jó a közérzet, elégedettség, derű tapasztalható nap, mint nap. Ha nevelőközösség él a jogaival és lehetőségeivel, ha kellően informált, ha elég tere nyílik az önállóságra, kezdeményezésre. Ha a különbözőségeket, a másságot elfogadják, tiszteletben tartják, értékelik. A szakképzett, gyermekszerető dajka is fontos, aki lágyan, puhán az óvónővel összhangban végzi munkáját. A vezető oly módon irányítsa a kollektív tevékenységet, hogy előmozdítsa a szakmai innovációt, a munkatársai szakmai fejlődését. A meglévő erőforrásokat legyen képes felhasználni. Teremtsen kedvező légkört a problémák, ötletek felvetéséhez, vegye figyelembe a fejlesztő javaslatokat, irányítsa a megoldás közös keresését. Alkotószellemű munkával legcélszerűbb megújult óvodai életet megteremteni, az óvoda egyedi arculatát kimunkálni. Természetes viselkedésünkkel védelmet, biztonságot jelentünk a gyermek számára. Magatartásunkban az elfogadás és a tolerancia domináns, az egyéni, egyedi, másfajta értékek pozitív irányú megközelítése érvényesül. A gyermeki személyiség szabad kibontakoztatására törekedve biztosítjuk minden (etnikai kisebbséghez tartozó, szociális hátrányokkal küzdő) gyermek számára az egyenlő hozzáférést, a multikulturális nevelést, kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Azt az óvónői stílust fogadjuk el, mely a segítőkészséget helyezi előtérbe, támogató attitűdje pedig modellt, mintát jelent a gyermek számára.
43
Szükség esetén partnerként mutatjuk be az egyezkedés, a konfliktusok megoldásának lehetőségeit. Hagyjuk, hogy a gyermekek maguk tapasztalják meg mindezeket, de figyeljünk arra, hogy senkit ne érjen fizikai és lelki sérülés.
3.
Az óvoda tárgyi feltételei
Az óvoda egy épületben működik. Állapotára jellemző: belül rendezett, kívül felújításra szorul. A csoportszobák tágasak, világosak, eszközökkel jól felszereltek, a hozzájuk tartozó kiszolgáló helyiségek felújítása időről-időre történik. A jelenlegi tornaszoba a korábbi években csoportszobaként funkcionált. Van külön fejlesztő helyiség, amely egyéni és kiscsoportos foglalkoztatásra ad lehetőséget. A helyben kialakított só szoba kiváló az egészség-prevenció szempontjából. Az udvar adta környezet remek játszóparadicsom a gyerekek számára. A hatalmas udvar sok zöld területtel lehetőséget biztosít a környezettudatos nevelésre, a gyerekek mozgásigényének kielégítésére. A játszóudvarra kihelyezett kültéri játék- és mozgásfejlesztő eszközök megfelelő műszaki állapota, állagmegóvása, illetve az elavultak minőségi (környezetbarát, szabványos tanúsítvánnyal ellátott) cseréje folyamatos feladat. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak. Bővítésre az eddigiek folyamán mindig volt lehetőség és reméljük továbbra is lesz. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket, természetes alapanyagú játékokat hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai dolgozóknak, a szülők fogadásának.
44
III.
Jövőképünk
Óvodánk minden alkalmazottja arra törekszik, hogy partnereink igényeinek a fenntartó által biztosított feltételek mellett, minél szélesebb körűen, hatékonyan megfeleljünk. Hangsúlyozzuk a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakozását. Hisszük, hogy érzelmi biztonságot nyújtó, családias, rendezett környezetben, óvodásainkra figyelő, nyitott légkörben, a gyermek személyiségét és képességeit figyelembe vevő, arra építő nevelő munkát folytatunk. Törekszünk arra, hogy azon készségek kiemelt fejlesztése, képességek megalapozása kerüljön előtérbe, melyek elengedhetetlenek a zökkenőmentes iskolakezdéshez. Fontosnak érezzük, hogy megfelelő magatartásformákat alapozzunk meg. Ahhoz, hogy a gyermekek jól eligazodjanak környezetükben, a családdal együttnevelve, minél kedvezőbb feltételek között saját élményű tanulással megtanítjuk őket életkoruknak megfelelően kommunikálni, együttműködni. A gyermekek optimális személyiségfejlődését kívánjuk elérni saját képességeik és fejlődési ütemük figyelembevételével. Lényegesnek tartjuk, hogy az óvodapedagógusok rendelkezzenek inkluzív (befogadó) szemlélettel, teremtsék meg az integrálás (együttnevelés) lehetőségét. Az integrációs folyamatban a különböző képességekkel rendelkező gyerekeket differenciálás módszereinek felhasználásával, segítsék, támogassák, fejlesszék. Legyenek innovatív, kreatív, jókedvű, szakmailag előretörő, együttműködő, mindig megújulni képes óvónők és szakképzett nevelőmunkát segítők az óvodában. Támogatók keresésével, pályázatokon való részvétellel és minden egyéb lehetőség megkeresésével kívánjuk tárgyi feltételeinket tovább fejleszteni.
IV.
Óvodakép, Gyermekkép
Óvodaképünk Egységesen a „nyitott óvoda” mintát követjük, mely szűkebb környezetünk igényeihez igazodva, s azok által befolyásolva, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának elveit
45
követve, szakmailag önálló intézményként, a gyermekek nevelését a családi nevelést kiegészítve vállalja fel. Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, az itt dolgozók szeretetteljes elfogadó és befogadó neveléssel veszik körül az ide járó gyermekeket. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Elsősorban a szabad játék sajátos eszközeivel készítjük fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és a szülők kéréseit és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk az óvodai életet, melyhez a nevelők hivatásszeretete, a gyermekek és szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. Egységes tevékenységrendszerben gondolkodunk. A játékot és mesét a tanulás alapvető folyamatának tekintjük, ahol az érés – tanulás és fejlődés – fejlesztés egymástól elválaszthatatlan, egymást átható folyamatok. Spontán játék – spontán tanulás, ezért a pedagógiai értelmezésű tanulást is a játékon, játékos tevékenységrendszeren keresztül szervezzük. Képviseljük, hogy az óvoda egyszeri és megismételhetetlen hely, ahol minden nap „varázslat” történik mások és a magunk örömére. A gyermekek és a felnőttek egymásra hatva alakítják, formálják azt. Védettséget, örömet nyújtó óvodai közösségben alakítjuk ki és fejlesztjük azokat a képességeket, készségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyermek e gészséges életvitelű, önálló egyéniségű, szabadgondolkodású, magabiztos, sikeres emberré váljon.
Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Meggyőződésünk, hogy az aktív, egészséges életmód igényét óvodáskorban kell megalapozni. A kisgyermek személyiségének kibontakozásához olyan bizalmat, biztonságot, megértést és toleranciát sugárzó légkört, feltételeket teremtünk, ahol megismerheti önmagát, felfedezheti a világot, kielégítheti szükségleteit. Tudatosan építünk a gyermekek aktivitására, utánzására. Gyermekközpontúnak,
játék-,
és
személyközpontúnak
valljuk
magunkat,
mert
tevékenykedtető, személyiségfejlesztő nevelésünk tiszteletben tartja a gyermek egyéni sajátosságait, eltérő fejlődési ütemét. Ennek megfelelően olyan életteret biztosítunk számukra, ahol mindegyikük szükségletei szerint valósíthatja meg vágyait, megélheti álmait elsősorban a játékokon keresztül.
46
Gyermekképünk Olyan gyermeket szeretnénk nevelni, aki érzelmileg gazdag, a környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, együttműködő, aki tudja és élni is tud testi, lelki, szellemi értékeivel. Óvodai nevelésünk középpontjában a GYERMEK áll, aki egyedi, mással nem helyettesíthető individuum, szociális lény. Elfogadjuk a gyermekek általános életkori jellemzőitől eltérő fejlődésbeli különbségeket, melyet alapnak tekintünk a fejlesztésben. Nevelőmunkánkban kerüljük a nemi sztereotípiák megerősítését. Minden gyerek:
egy fejlődő személyiség, egy individuum,
eltérő genetikai adottságokkal jött a világra,
eltérő környezetben nevelkedik,
eltérő az érdeklődése,
eltérő testi és lelki szükségletekkel rendelkezik,
eltérő a fejlődés üteme.
Elfogadjuk és valljuk, hogy minden gyerek hordoz magában valamilyen ÉRTÉKET. Olyan gyermeket kívánunk nevelni, aki az alábbi kompetenciákkal rendelkezik:
testileg, lelkileg egészséges,
érzelmekben gazdag,
képes érzelmeit kifejezni, mások érzelmeit felismerni és tolerálni,
környezetét szereti, tiszteli (szülőt, felnőttet, társait),
a világra nyitott, érdeklődő személyiség,
kötődik szűkebb és tágabb környezetéhez (család, település, annak hagyományai, identitástudat, hazaszeretet)
kötődik a természethez,
probléma érzékeny, kreatív,
kommunikációra, konszenzusra és kooperációra képes,
önállóságra törekvő és mások érdekeit is elfogadja,
képes kifejezni saját szükségleteit, választásokra és döntésekre képes,
47
V.
képes az egészséges önérvényesítésre és mások érdekeinek figyelembevételére,
együttérző, segítő.
Óvodai nevelésünk alapelvei és értékei ALAPELVEINK Óvodánkban a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Óvodánkban a gyermeknek joga van ahhoz, hogy megfelelő gondoskodásban, bánásmódban és fejlesztésben részesüljön. Egészséges, biztonságot nyújtó légkörben érzelmi és értelmi fejlődését biztosító pedagógiai környezetben nevelkedjenek. A gyermek személyiségfejlesztésben kiemelt fontosságot kap a szabad játék és saját élményű tanulás. Pedagógiai gyakorlatunkban érvényesül a komplexitás, az alapképességek és kulcskompetenciák alapozása. A fejlesztő munkában támogatást nyer az egyéni képességek kibontakoztatása, az egyéni értékek megerősítése és a hiányosságok pótlásának segítése (prevenció, kompenzáció, tehetséggondozás). Nevelőmunkánkban minden gyerekre kiterjedően kiemelt figyelmet kap az inkluzív pedagógia, az integrált fejlesztés és a differenciált értékelés.
ÉRTÉKEINK Gyermek-centrikus,
a
személyiségfejlesztést
komplexen
kezelő,
gyermeki
tevékenységre épülő pedagógiai gyakorlatunk. Alapértékeinket
megőrző,
változásokra
nyitott,
megújulásra
kész
innovatív
óvodapedagógusi szemléletmódunk. Partnereink elégedettsége.
48
Inklúzió, integráció és differenciálás érvényesülése személyiségfejlesztő munkánkban. A sajátos, egyéni, helyi igényekhez igazodó intézményi arculat kialakítására törekvés. A gyermekek nevelésében elért eredményeink.
49
A Pedagógiai Program rendszerábrája
A nevelés célja
A nevelés feladata A
A nevelés keretei n e v e Az egészséges életmód alakítása l é s
n e Érzelmi – erkölcsi v közösségi nevelés, e társas kapcsolatok l é s
c é l j a Tevékenységformák A
e v e Játék l Tanulásé Mese s
Mozgás
Vers, báb
Tanulás Anyanyelvi nevelés, n beszélgetés
k e r e t e i
tanulás c
é m e Éneklés, mondókázás, lzenehallgatás s Manuális tevékenységek j e Ismerkedés a természet és az emberek világával a Munka jellegű tevékenységek A n e Az óvoda kapcsolatrendszere v e l é A f e j l ő d é s v á r h a t ó e r e d m é n y e sa z ó v o d á s k o r v é g é n c é
50
VI.
Nevelési célok, feladatok
Nevelési céljaink
A 3-6-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiség fejlődésének elősegítése.
A hosszabb távú általános alapozás során átfogni a személyiség egészét a fejlődés eltérő egyéni üteméhez és a funkciók esetleges egyenetlen fejlődéséhez igazodóan.
A gyermekek játékos tevékenységrendszerében megoldani közvetlenül a következő életszakaszhoz szükséges pozitív tulajdonságok és képességek kibontakozásának elősegítését.
Az óvodai és a családi nevelés részleges tartalmi egybeesésére építve a további együttes nevelés során egyenrangú nevelőpartneri viszony, jó kapcsolat kialakítása a családdal.
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében támogatni kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Kiemelt
célunk
a
nevelés-oktatás
eszközeivel
a
társadalmi
leszakadás
megakadályozása és a tehetséggondozás. A gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tehetséges, a HH és HHH) megsegítése. A sajátos nevelési igényű gyermek közül - az Alapító Okiratban szereplő - különleges bánásmódot igénylő ellátása, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján fogyatékossággal küzd. A differenciálás talaján folyó egyéni kibontakoztatás és fejlesztés megvalósítása. Szervezetépítés, szervezetfejlesztés a befogadó intézménnyé válás érdekében. A gyermekek társas szükségleteinek, valamint az erkölcsi és akarati tulajdonságoknak fejlesztése. Az „én” tudat kialakulásának, a másság elfogadásának segítése. A gyermekek jó közérzetének megteremtésével a szocializáció és az érzelmek kifejeződésének fejlesztése.
51
Olyan gyermeki személyiség nevelése, aki a környezetében jól eligazodik, jó kapcsolatteremtő képességgel, alkotókészséggel rendelkezik, és így az iskolai életre alkalmassá válik.
Nevelési feladataink A 3-6-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődésének elősegítése olyan élményszerű feltételrendszer mellett, ahol a gyermekek minden nap jól érzik magukat, és felszabadultan, aktívan tevékenykednek. Nyugodt, derűs, szeretetteljes, inger gazdag, humorral teli, biztonságot, védettséget nyújtó környezet megteremtése, a lehetőségekhez mérten egészséges környezet biztosítása. A 3-7 éves gyermekek szeretetteljes gondozása, az egészséges életmód jó szokásainak kialakítása, a helyes, rugalmas napirend megteremtése. Gyermeki tevékenységet ösztönző, élménygazdag, testi-lelki szükségletet kielégítő-, komfortérzetet biztosító, bensőséges kapcsolatot kialakító óvodai légkör biztosítása, jó szokásrendszer és a gyermeki műveltség megalapozása a játék és mese nyelvén. A gyermekek mozgásigényének kielégítése. A gyermeki játékszabadság tiszteletben tartása, az egyéni képességek figyelembe vétele, differenciált fejlesztése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (SNI, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tehetséges, a HH és HHH) egyéni megsegítése, szakszerű ellátásának biztosítása. A sajátos nevelési igényű gyermek közül azon különleges bánásmódot igénylő gyermek szakszerű ellátásának biztosítása (Alapító Okirat szerint), aki a szakértői bizottság véleménye alapján fogyatékossággal küzd. Beszédes óvodai környezet megteremtése, melyben az anyanyelvi ismeretek bővülnek, a gyermekek beszédkedve nő, értelme fejlődik. Változatos
tevékenységek
biztosításával
a
gyermekek
spontán
szerzett
tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerbe foglalása, valamint a belső érést, fejlődést segítő külső ráhatások megteremtése.
52
Óvodai életünket az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjának irányelvei alapján, az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” című minősített program alapkoncepcióját felhasználva szervezzük. Játszunk és mesélünk, és ennek természetes hozadéka a belső érzés, a gyermeki tudás. A játék - mese segítségével teremtünk kapcsolatot a gyermekekkel, a játék és mese adja keretét azoknak a tevékenységeknek, ismereti, tapasztalati és élményanyagoknak, melyek óvodásaink fejlődését elősegítik.
VII. Az óvodai nevelés alapvető keretei
Egészséges életmódra nevelés a mozgás dominanciájának érvényesítésével, szokásalakítással, a gondozás körültekintő megszervezésével.
Érzelmi, erkölcsi és szociális nevelés a játék terének kiszélesítésével, gyermekmunkával, a gyermekek közötti kommunikáció serkentésével. Anyanyelvi-, értelmi képességek fejlődésének elősegítése és nevelése játékkal,
játékos foglalkozásokkal.
7.1
Egészséges életmódra nevelés
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása a mozgás dominanciájának
érvényesítésével,
szokásalakítással,
a
gondozás
körültekintő
megszervezésével történjen. Fontos feladatunk a gyermek egészségének védelme, edzése, az egészség megóvása, megőrzése. Célunk: a gyermekek gondozása, testi fejlődésének elősegítése, az egészséges, aktív életmód igényeinek megalapozása, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeknél az egészséges életmód igényének felkeltése, megszilárdítása, a mentálhigiénés feladatok ellátása, a balesetek megelőzése. Feladatunk: alakítani a gondozási, egészségvédelmi szokásokat, biztosítani a mozgásigényt,
53
elősegíteni a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődését, kielégíteni a testi komfortérzetet, elősegíteni a képességek fejlődését, óvni, edzeni, megőrizni a gyermekek egészségét, kialakítani az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásait, megteremteni a gyerekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet, ellátni a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatokat megfelelő szakemberek bevonásával, a szülőkkel együttműködve, alakítani a környezet megóvásához, a környezetvédelemhez kapcsolódó szokásokat, felhasználni meglévő, illetőleg adandó lehetőségeinket (só szoba, lábtorna, a játékos vízhez
szoktatás
megszervezésének
eshetősége,
preventív
tornagyakorlatok,
mozgásfejlesztő programok és mentálhigiénés játékok alkalmazása. Az óvodában a megfelelő életmódra nevelést az életritmus, a gondozás, táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés megszervezésével biztosítjuk. Az egészséges életmódra nevelés érdekében a gyerekek minél több időt töltsenek a szabadban, s ahhoz, hogy jól érezzék magukat az óvodában, elengedhetetlen megfelelő gondozásuk és testi szükségleteik kielégítése. A jó gondozás alapja mindig a felnőtt-gyermek kapcsolat bensőséges megléte. Biztosítanunk kell a megfelelő környezetet - barátságos, otthonos csoportszobákat, kiszolgáló helyiségeket -, az anya, a család napközbeni pótlását, melyet az óvoda óvó-védő funkcióján keresztül láthatunk el. Az életkornak megfelelő napi életritmus kialakításakor figyelembe vesszük a családok életritmusát, és szükség szerint igyekszünk azt pozitívan befolyásolni. A tevékenységeket oldott, kellemes légkörben végezzük, az egyéni bánásmód elvét alkalmazzuk. A gyermekek testi komfortérzetének kielégítését a gondozási feladatok bensőséges teljesítésével, türelmes és megértő, támogató segítségnyújtással biztosítjuk. A szervezet ellenálló képességének kialakításához szükséges a megfelelő táplálkozás. Az étkezés helyes kialakítása, az étkezés közben alkalmazott illemszabályok betartása mindennapos tevékenységünk. Folytatjuk a csoportokban már jól bevált „vitamin-napok”
54
tartását. A növekedés, fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Óvodánk az ételt készen kapja, de az étrend kialakításánál figyelembe veszik észrevételeinket, javaslatainkat. Preferáljuk a vitaminban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket nyers formában is. Modellt igyekszünk nyújtani a családoknak a korszerű táplálkozás kialakításához. Az étkezések egyszerre, vagy folyamatosan történnek a csoport szokás-, és szabályrendszeréhez igazodva, közösségi keretek között. Az önálló étkezés, önkiszolgálás szokásainak alakítását és a naposi rendszert együtt működtetjük, elegendő időt hagyva a gyermekeknek a tevékenységekre. Az étkezésekhez kulturált környezetet, megfelelő eszközöket biztosítunk, derűs, nyugodt légkört teremtünk. Az étel elfogyasztására sosem kényszerítjük a gyermekeket, igyekszünk elérni, hogy mindent megkóstoljanak. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában egészséges ivóvizet ihassanak. Fontos feladatunk, hogy a testápolási szokásokat példamutatással, állandó gyakoroltatással a gyerekek igényévé tudjuk alakítani. Igyekszünk tudatosítani, hogy öltözködni mindig az időjárásnak megfelelően kell. Szeretnénk elérni, hogy a gyermekek igényesek legyenek testük, ruházatuk tisztaságára, rendezettségére. A testápolás a gyermekekkel való legbensőségesebb kapcsolatot igényli tőlünk. Törekszünk a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására. Az egyéni sajátosságoknak és a gyermekek eltérő fejlettségének megfelelően nyújtunk segítséget, de az óvodába lépéstől kezdve ösztönözzük az önálló testápolást. Megteremtjük a feltételeket a kézmosáshoz, WC- használatához, fogmosáshoz, fésülködéshez, az orr tisztántartásához. Minden gyermeknek saját jellel ellátott törölközője van. Kellő intimitást biztosítunk a WC- használatához. A megfelelő öltözék nagyon fontos a gyermekek számára. Igyekszünk elérni, hogy az praktikus, kényelmes és az időjárásnak megfelelő legyen. Az óvodaépületben a gyermekek cipőt váltanak. Erre a célra szobacipőt vagy szandált tartunk alkalmasnak. A mindennapos testedzéssel, mozgással biztosítani kívánjuk testi képességeik fejlesztését, mozgásigényük kielégítését, a helyes testtartás elsajátítását. Fontos, hogy minél több időt töltsenek a szabadban. A testi problémákkal küzdő gyerekekre odafigyelünk, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi – lelki segítséget nyújtunk. A közeli sportpálya kínálta lehetőség kiaknázására is alkalmat teremtünk. A gyermekek életeleme a mozgás. Rövidebb sétákat és kirándulásokat is szervezünk a mozgásigény kielégítésére, közös élmények biztosítására. Minden évszakban minél több időt
55
a szabadban töltünk. Lehetőséget biztosítunk a rendszeres futkározásra, futásra. A szülők igényeit figyelembe véve megszervezhetjük a játékos vízhez szoktatást. A napfürdőzésre az időjárási és a sugárzási viszonyokhoz alkalmazkodva teremtünk lehetőséget. Télen, megfelelő feltételek esetén szánkózást szervezünk. Igyekszünk minél több olyan eszközt beszerezni, amivel a napi 10 – 30 perces intenzív mozgás lehetővé válik (labda, ugrálókötél, roller, bicikli, stb.). A gyermekek egészséges fejlődésének másik fontos feltétele a mozgás és pihenés megfelelő arányának biztosítása. A pihenés hozzátartozik a napi élethez, megszervezése, biztosítása nagyon fontos. Nyugodt környezetet, szép tiszta ágyneműt, és megfelelő időt kell hozzá teremtenünk. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A nyugodt pihenéshez szükséges jó légkört alapos szellőztetéssel és folyamatos levegőcserével biztosítjuk. A gyermekek a kényelmes pihenéshez pizsamába öltöznek át. A jó közérzetet megfelelő méretű fektetőkkel, meleget biztosító takarókkal érjük el. A külső ingerek (zaj, fény) csökkentésével megteremtjük a nyugodt pihenés feltételeit. A személyiség fejlesztéséhez egészséges, biztonságos környezetre van szükség. Az óvoda épületében és udvarán betartjuk a közegészségügyi előírásokat. Kiemelt figyelmet fordítunk a higiénés feltételek maradéktalan biztosítására, melyet rendszeresen takarítással, a szükséges fertőtlenítéssel, az előírt időközönkénti rovarirtással (inkább csak prevenciós jelleggel) végzünk. Megteremtjük a személyi tisztálkodás feltételeit mind a gyermekek, mind az óvoda dolgozói számára. Az óvodához tartozó udvarok munkaegészségügyi és balesetmegelőző előírásainak megtartásával védjük a gyermekek egészségét, testi épségét. Az óvoda egészségfejlesztő tevékenysége megkívánja a só szoba rendszeres kihasználtságának növelését. Az óvodai egészségnevelést közvetlenül az egészségügyi szakszolgálat (védőnő, óvodaorvos, fogorvos), és a speciális, korrekciós feladatokat ellátó személyek (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus) segítik. Fontos feladat a betegségek megelőzésére és az egészség megőrzésére való nevelés. Ennek érdekében a szülőkkel (és az egészségügyi dolgozókkal) közösen kívánunk programokat kezdeményezni. Egyik ilyen az Almanap. Egészségnapi rendezvény keretében a szülők egészségkultúrájának emelésére egészségvédő előadás, tanácsadás szervezhető. Az intézményvezető elvégezteti az alkalmazottak kötelező foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálatát, a biztonsági szemléket az előírásoknak megfelelően.
56
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
Kialakul belső igényük a tisztálkodásra, szükségleteik kielégítésére, a tevékenységeket önállóan is tudják végezni.
Vigyáznak a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket használják, a helyére teszik.
A papír zsebkendőt önállóan használják, használat után a szemetesbe dobják.
Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Helyesen használják az evőeszközöket.
Önállóan öltözködnek, vetkőznek, ha kell, segítséget kérnek. Ruhájukat ki- és begombolják, összehajtogatva teszik a helyére.
Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Nem szemetelnek.
Igényükké válik a rendezettség, tisztaság, ápoltság.
Szívesen mozognak a szabadban, évszaktól függetlenül.
Ismerik és betartják az elemi balesetvédelmi magatartásformákat.
Kialakul a környezettudatos magatartás iránti attitűd.
Gyakorolják a környezetük rendjével kapcsolatos tevékenységeket, a felesleges anyagokat a kijelölt helyre gyűjtik.
7.2
Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés
A gyermekek a családon kívül is igénylik az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, otthonos, derűs, kiegyensúlyozott, megértő légkört, környezetet. Törekszünk arra, hogy az óvodánkban érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye őket körül. Óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. A gyermek – felnőtt (óvodapedagógus/pedagógiai asszisztens/dajka), gyermek – gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Egyszerre segítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és teret engedünk az önkifejező törekvéseinek. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük. Az óvodai élet szervezésével segítjük a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, szociális érzékenységének és akaratának fejlődését, a szokás és normarendszer megalapozását.
57
A
gyermeki
magatartás
alakulása
szempontjából
modell
értéket
rendelünk
az
óvodapedagógusok és más óvodai dolgozók kommunikációjának, bánásmódjának és viselkedésének. Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek érvényesítése mellett a közösségbe beilleszkedés, a közösség normáihoz való alkalmazkodás megtanulása. Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a nevelőmunkát közvetlenül segítők példaadásával és helyzetteremtésével. A különbségek elfogadására, tiszteletére nevelés. Szokás - és szabályrendszer megalapozása. Esélyteremtés a migráns gyermekek számára. A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő tevékenységek által történő személyiségkibontakoztatás. Feladatunk: Nyugodt, derűs, barátságos légkör kialakítani és folyamatos biztosítani. A szociális tanulás szervezett, tudatos és spontán lehetőségeinek kihasználásával a gyermekek közösségi magatartását, társas kapcsolatait, együttműködését fejleszteni, az udvarias viselkedést kialakítani. Inkluzív szemlélettel a különbségek elfogadását segíteni. A gyermeki személyiséget tiszteletben tartani, önálló véleményalkotását támogatni. Az udvariassági beszédformákat megismertetni, alkalmazását figyelemmel kísérni. A csoport normáit kialakítani, elfogadtatni. A személyközi (interperszonális) kapcsolatok kialakításához szükséges készségeket, képességeket bontakoztatni. A társas kapcsolatok formálását segíteni, mélyíteni. A társas magatartást, közösségi szokásokat, együttműködési képességeket (önállóság, felelősség, céltudatosság, kooperáció) alakítani. Az erkölcsi megítélő képességet, udvariasságot, érintkezési szokásokat, az alkalmazkodást fejleszteni. 58
Érzelmeket, motivációkat, beállítódást (hangulat, magatartás) alakítani. Az akarati tényezőket (önállóság, fegyelmezettség, kötelességtudás, kitartás, feladattudat, szabálytudat) tudatosan fejleszteni. A tehetséges gyermekeket felkarolni. A
lassabban
fejlődő,
halmozottan
hátrányos
helyzetben
lévő
gyermekek
felzárkóztatását előmozdítani. A migráns gyermekek beilleszkedését segíteni. A családokkal való szoros együttműködésre törekedni a kapcsolattartási formákon keresztül. Környezetvédelmi viselkedési-, és magatartásformákat alakítani. A hagyományokat ápolni. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyerek először ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal. A megszokottól eltérő környezet, a szülőktől való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állít szülőt és óvodapedagógust egyaránt. Az óvodában, ezen belül a csoportokban szeretetteljes légkör fogadja a gyermeket, melyben az emberi kapcsolatok pozitív irányba alakulhatnak. A meleg, közvetlen fogadtatás nagyon fontos az óvodába lépés pillanatától kezdődően! A beszoktatás fokozatosan történik. Először a szülővel együtt ismerkednek a kicsik az óvodával, majd néhány napnyi pár órás egyedüli tartózkodás után kezdődik el az egész napos óvodai élet. Az átmenet egyénhez szabott. Az óvodapedagógus feladata, hogy végtelen türelemmel és szeretettel forduljon az óvodába újonnan bekerülő gyerek felé - elegendő időt biztosítva a beszoktatásra, a közösségbe való befogadás elősegítésére. Minden gyerek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez. Felelősségünk, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek kihozni a gyermekből, ezzel is gazdagítva a közösséget. A gyermeknek segítünk abban, hogy megtanulja, hogyan kell másokkal érintkezni és együttműködni. Fontos feladatunk az óvodában, hogy tudatosan törekedjünk a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Mindez 59
természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellőzését. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik saját akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek interperszonális közegben is megvalósítani. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség. A kialakított szokások teszik lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben, a szokásrendszer irányítja a gyerekek közötti jobb együttműködést, egymás tevékenységére figyelést, vagy a közös tevékenység során fellépő nézeteltérések / viták rendezését. A gyerekek egymás közötti és a felnőttekkel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre építünk. A csoport szokás- és szabályrendszere tartalmazza az elfogadott normákat, magatartási, viselkedési szokásokat. Célunk a csoporton belüli demokratikus partneri viszony kialakítása, ahol figyelembe vesszük egymás jogos kívánságait, igényeit, de elvárjuk a szokások, szabályok betartását. Segítjük, támogatjuk a gyerekek között kialakult barátságot, a csoport jó irányba való alakítását. Felhívjuk a gyerekek figyelmét az őket körülvevő szépre, jóra, de ha alkalom adódik, megemlítjük a rossz példákat is. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása során, a társadalom számára igen hasznos közösségi érzést, közösségi tudatot és magatartást, mások megbecsülését, a közös szokások kialakulását, a hagyományok tiszteletben tartását, sőt a csoport közvéleményét is alakítjuk. A csoportban elfogadott normák befolyásolják / kanalizálják a gyerekek cselekedeteit. Óvodánkban mindehhez nyitott légkör, demokratikus és szeretetteljes irányítás társul. Tág teret nyitunk a gyerekek önállósága, tenni akarása és döntési képességének kibontakoztatása irányába. A nevelőközösség gyerekszeretete, világos, pontos, tudatos, célirányos nevelői tevékenysége a gyerekközösség kialakítását támogatja. Az óvodai gyerekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósulhat meg. Az óvodában minden tevékenység a gyerek egyéni örömén túl a közös élményt is erősíti; a közösségi élmény pedig nagy összetartó erőt képvisel. A nemi identitást erősíthetjük a nemi szerepek megjelenítéséhez, eljátszásához szükséges feltételek biztosításával, a nemekhez kapcsolódó magatartásformák és tulajdonságok erősítésével, a másik nem különbözőségének természetes elfogadásával, a szülők, nagyszülők segítségével, modellnyújtással. Az aktív, tevékeny óvodai élethez elengedhetetlen a fegyelem. A fegyelem azonban nem öncélú,
hanem
a
tevékenységnek
megfelelő
fegyelmet
jelent.
Nem
tekintjük 60
fegyelmezetlenségnek a tevékenységek, étkezések közbeni beszélgetést, jókedvet, fokozott mozgásigényt, hanem megtanítjuk annak kulturált formáját. A mentálhigiénés játékok segítségével formálni kívánjuk a közösséget és az egyes gyermeket. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem az óvodáskor végéig biztosítja a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyerek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Az óvodapedagógusnak éppúgy szüksége van a szülőktől érkező információkra. Az óvoda nyitottságát hagyományok teremtésével / megőrzésével, közös programok (mint pl. nagyszülők napja, karácsony-váró…) szervezésével, nyilvános ünnepek által biztosítjuk. Azon vagyunk, hogy a gyerekekhez és egymáshoz is figyelmességgel és együttérzéssel legyünk. Elfogadjuk a másságot, elősegítjük a bizalom kialakulását. Odafigyelünk arra, hogy elbeszélgessünk a szülőkkel, figyeljük szociális helyzetük alakulását. Gondoskodunk róla, hogy a közösségi élet területén is nagy szerepet kapjon a napirend. Kínálatot biztosítunk arra, hogy a gyerekek szabadon választhassák meg, mivel akarnak tevékenykedni. A tevékenységek folyamatosan követik egymást, nem érzi úgy a gyerek, hogy időhöz van kötve. Így nő az önállóság, nyitottabbak, tájékozottabbak lesznek. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, kiemelt figyelmet igénylő, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. Az esélyegyenlőség biztosítása terén megvalósítandó feladatnak tekintjük a sajátos nevelési igényű gyerekek inkluzív nevelését (másság elfogadása és a közösségbe befogadása). Fontosnak tartjuk, hogy a többségi csoportban a többi gyermekkel ne puszta együttlét, hanem együttes tevékenykedés, közös játék, kölcsönös kommunikáció legyen. A gyermekekről történő előzetes informálás (beiratkozás, védőnői tájékoztatás) nyomán amennyiben érintettsége illeszthető óvodánk Alapító okiratában megfogalmazottakhoz, felvesszük gyermekeink közé a jelentkezőt, a nevelőtestület pedig annak megfelelően speciális szakember bevonásával és segítségével gondoskodik a neveléséről, fejlesztéséről. A szakemberrel történő folyamatos kommunikáció, a megtervezett, egyénre szabott fejlesztés irányt mutat a mindennapi játékba integrált fejlesztő tevékenységhez. A folyamat
61
dokumentálását a csoport óvodapedagógusai végzik, láthatóvá, követhetővé, tervezetté és értékelhetővé téve azt fejlesztőknek, szülőknek egyaránt. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek szívesen járnak óvodába, boldogan játszanak együtt, képesek más csoportokkal való együttműködésre.
A közös tevékenységben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt.
Figyelemmel, türelemmel hallgatják az óvónő szavait, társaik közlését, ébredezik bennük a közösségi öntudat.
Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek.
Kialakul a környezetükben élők iránti érdeklődés.
Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel, toleránsan veszik (másság).
Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikáció alapvető jelzéseit: nemtetszés - öröm - biztatás - szomorúság.
Igényükké válik a helyes viselkedés szabályainak betartása.
Segítenek egymásnak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyuk megszilárdul.
7.3
Az udvariasság megjelenik szóbeli és magatartásbeli megnyilvánulásaiban.
Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre.
Anyanyelvi és értelmi nevelés
Az értelmi nevelés feladata egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerbe foglalása, másrészt a belső érést, fejlődést segítő külső ráhatások, az inger-, és élménygazdag környezet biztosítása, melyben az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás, valamint a mozgás fejlődése folyamatosan, a gyermek belső igényének, szabad választásának, döntésének megfelelően zajlik. Csoportszobáink terének kinyitásával (alkalomszerűen bővítve azt az előtérrel, a közvetlen folyosószakasszal), az óvónő által felkínált változatos tevékenységformák feltételeinek megteremtésével kitágítjuk a gyermekek élet-, és mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség és döntési képesség fejlődését, az egyéni képességek hatékonyabb kibontakoztatását, a kompetenciák érvényesülését. Kompetenciaelvű és gyakorlatú nevelőmunkánk aktivitáson, cselekvő részvételen alapul.
62
A mai magyar társadalomban a felnőttek jelentős többsége nem beszél választékosan, így kevés azoknak a családoknak a száma, amelyekben példamutató beszédművelés folyik. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat az óvodában. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszédes
környezettel,
helyes
mintaadással
és
szabályközvetítéssel
–
az
óvodai
nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés helye a nevelés folyamatában:
Az anyanyelvi nevelés és fejlesztés a személyiségfejlesztés hatékony eszköze, ezért az óvónőnek figyelembe kell venni a 3-7 éves gyermekek fejlődés-lélektani törvényszerűségeit.
A tanuláshoz szükséges értelmi képességek – érzékelés, észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás – fejlesztése.
Az anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés az óvodai élet minden mozzanatában kapcsolódik a gyermeki tevékenységhez.
Az anyanyelvi, értelmi nevelés célja:
Az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés.
A beszédnek, mint a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának az eszközévé tétele.
Beszédkedv felkeltése és fenntartása, beszédhallás és a szövegértés fejlesztése. Kapcsolatteremtő
képesség
fejlesztése
a
verbális
és
nonverbális
eszköztár
kialakításával. Kommunikáció fejlesztése, metakommunikációs képességek kibontakoztatása.
A kommunikációs kudarcok megelőzése a társas kapcsolatokban.
A gyermekek képessé tétele az irodalmi élmények befogadására.
Tapasztalatok és élmények biztosítása számára a természeti és társadalmi környezetről.
63
Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés feladata:
A gyermek beszéd-, és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, a gyermekek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása és a válaszok igénylésére figyelem fordítása.
A gyermekek képessé tétele élményeiknek, mondanivalójuknak verbális kifejezésére, érzékenyítésük arra, hogy más szavaiból, alkotásaiból megragadják az emocionális árnyalatokat.
Kommunikációs készségfejlesztés, szókincsbővítés, a beszédtechnikai hibák javítására való törekvés.
Példamutató óvónői beszéd, fejlett beszédkészség, modellértékű beszédviselkedés preferálása.
Változatos
tevékenységek,
ismeretszerzési
lehetőségek
szervezése,
sokoldalú
tapasztalatszerzés biztosítása. A gyermekek verbális és értelmi képességeinek fejlesztése. A gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése, a szükséges fejlesztési feladatok tervezése, értékelése. Egyéni, készség- és képesség fejlesztés, kompetencia fejlesztés megvalósítása. Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén. Humorérzék felkeltése, fejlesztése. Az anyanyelvi, értelmi nevelés tartalma:
A
gyermekek
személyiségét
komplex
tevékenységek
által
fejleszthetjük
a
leghatékonyabban, mivel ez a tanulási mód felel meg a leginkább életkori sajátosságaiknak.
Az óvónő és a gyermek közötti beszéd kialakulásának az alapja a közöttük lévő jó kapcsolat, ezért fontosnak tartjuk, hogy már az első naptól olyan biztonságos, derűs közeget alakítsunk ki, melyben megnyílik a gyermek és kialakul beszédkedve.
Az óvónő beszéde minta a gyermek számára, így mindig világosan, érthetően közöljük mondanivalónkat.
64
Törekszünk arra, hogy beszédünk ne legyen túl hangos vagy halk, s hogy a természetes alaphanghang mindig a csoport hang- és zörejszintjéhez alkalmazkodó legyen. Ügyelünk arra, hogy egymás között úgy beszéljünk, hogy azt a gyermekek bármikor meghallhatják, hallhassák.
A nyelvi kommunikáció fejlesztésében nagy segítségünkre vannak a különböző anyanyelvi játékok, amelyeket a nap bármely időszakában használhatunk. Egyszerűbb formái már 3-4 éves korban alkalmazhatók - után mondásos játék, képek nézegetése, felismertetése -, majd fokozatosan emeljük a szintet az önálló szövegalkotást fejlesztő, rendszerező játékig.
A humorérzék kialakítása és fejlesztése érdekében népi rigmusokat, szólásokat, humoros versikéket, csúfolódókat mondogathatunk a gyermekeknek.
A gyermekek természetes beszédének és kommunikációs kedvének kialakítása és fejlesztése a mindennapi kupaktanács keretében is biztosítható. Ugyanekkor a gyermeki kérdések megválaszolására, a mondanivalójuk meghallgatására is lehetőség van.
A verbális képességek fejlesztése nyelvhasználat (folyamatos beszéd, beszédkedv, képolvasás, hangerő, beszéd tisztasága, mondatszerkesztés) során fejleszthető.
A
kommunikációs
készségfejlesztés
során
(beszédértés,
szókincs,
nyelvi
kifejezőkészség) anyanyelvünk megbecsülésére, szeretetére ösztönözzük gyermekeinket (pl. a goromba beszéd, a sértő szóhasználat, a szleng elhagyásával).
Igyekszünk minél előbb felfedezni a beszédtechnikai hibákat – melyben a logopédus is segíthet – és ezeket spontán beszédnél, vers és mesemondásnál példaadással javítjuk. Ez hosszadalmas és nagy tapintatot igénylő munka, amely beépül a mindennapi tevékenységekbe. Érdemes saját készítésű gyűjteményt összeállítani anyanyelvi játékokból.
A program speciális tevékenységi formája a nyelvi kommunikációs játék. E tevékenység társas együttlétek alkalmával igazi szórakozást jelent, intellektuális örömöt élhetünk át a nyelvi játékokkal. A nyelv sokszínűsége, mobilitása, variálhatósága, a szavak tartalmának gazdagsága, a nyelvi játék és humor forrása. A megoldás és mondogatás közben keletkezett öröm, jóérzés, elégedettség nagyon
65
fontos része a teljes érzelmi életnek, a társas együttlét, a csapatmunka a szociális érzelmek esetenkénti keletkezését, erősödését jelenti.
A nyelvi játékoknak van szabálya, tétje, győztese, de vesztese soha! A tartalma, formája igazodik a gyermek életkorához: csak amit élvez, az a jó!
Az értelmi képességek fejlesztése
gondolkodási műveletek, úgy mint fogalomismeret, tájékozottság, analízis / szintézis, összehasonlítás, azonosítás / megkülönböztetés, következtetés, konkretizálás / általánosítás, absztrahálás, ítéletalkotás, számfogalom, téri-, időbeli viszonyok, szimmetria, elemi kombinatorika, variabilitás,
pszichikus funkciók működése (koncentráció, feladattartás, figyelem, érdeklődés, emlékezet, képzelet, problémamegoldó képesség)
érzékszervi szféra, percepció (testséma – ismeret, hallásérzékelés, látásérzékelés, tapintásérzékelés, koordinációs működés, kinesztetikus érzékelés, keresztcsatornák működése, téri irányok, relációk, időérzékelés)
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
Szókincsük koruknak megfelelő, bátran kérdeznek, kérdésekre válaszolnak, helyesen, tisztán, érthetően beszélnek, használják a metakommunikációs eszközöket.
Bátran, szívesen kommunikálnak társaikkal és a felnőttekkel.
Élményeiket és gondolataikat el tudják mondani.
Ismerik az udvariassági szavakat és használják is.
Érzékszerveiken keresztül, tapasztalati úton ismerik meg az őket körülvevő világot.
A múltbéli tapasztalataikra építve felfogják a környezet jelenségeit, eseményeit.
Kialakul és fejlődik tér- és időészlelésük.
Sokoldalú tevékenységek során formálódik és
tökéletesedik
megfigyelésük,
megértésen alapuló emlékezésre képesek, meglátják a dolgok közötti összefüggéseket, általánosításokra képesek, felismernek ok-okozati összefüggéseket.
Önkéntelen figyelmük a szándékos és tartós figyelem felé halad, problémamegoldó képességükre az önálló problémamegoldás lesz a jellemző.
66
VIII. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Mese, vers 3. Rajzolás, mintázás, kézi munka 4. Ének, zene, énekes játék 5. Mozgás 6. Külső világ tevékeny megismerése 7. Munka jellegű tevékenység 8.1 Játék és a tanulási tevékenység
Játék E tevékenységrendszer kedvezően biztosítja az óvoda játékos jellegét. Programunk komplex; játékos tevékenységrendszere, melynek elvi alapja a játékrendszerben való gondolkodás, valamint a játékosság kiterjesztése, tartalmi jegyeinek érvényesítése az egész struktúrában érvényesül. A játéktevékenységek jól kifejezik a tanulási tevékenység speciális óvodai jellegét. A játék az óvodás gyermek alapvető tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, elemi, pszichikus szükséglete. Önkéntes és szabad, magáért a folyamatért végzett, örömteli tevékenység. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő tevékenység. Gyermekeink a játékon keresztül ismerkednek a természeti és társadalmi környezettel, azok tárgyaival, tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel, valamint az emberi magatartásformákkal és kapcsolatteremtés módjaival. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményadó tevékenységgé. Játék közben tapasztalatot szereznek érzékeléssel, mozgással, cselekvéssel. 67
Programunk vezérfonala a játék. Ami a felnőtt életében a munka, ugyanaz a gyermek életében a játék. A játékban szerzi meg ismereteit, észlel, gyakorolja figyelmét, emlékezetét, gondolkodását, szabadon engedi csapongani képzeletét. Az alkotás, a tanulás, a vizsgálódás és a játék a gyermeknél összefonódik. Ezeket a műveleti szakaszokat nehéz szétválasztani, így az egészet egységesen játéknak tekintjük. A kicsi gyerek ébredésétől lefekvésig játszik. A játék mindig spontán és önkéntes. Nem lehet játszani kényszerből, parancsszóra. A játékban az öröm, az ellazulás, az elengedés mellé mindig szövődik valami más is. Tartalmaz valamit a kísérletezésből, a kutatásból. Mivel a játék a gyermek legfontosabb tevékenysége, személyiség-alakulásának fontos tényezője. A játék által ügyesedik, okosodik, fejleszti manuális készségét, ismerkedik az anyagok, dolgok tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyával, próbálgatja, hogy ezeken hogy tud változtatni. Cselekvés közben olyan problémákat old meg, amely későbbi problémamegoldó képességének alapja lesz. Társas kapcsolatuk alakulásának, érzelmi életük gazdagításának is nagyon fontos színtere a játék. Felidézik, újra átélik és rendezik valóságos élményeiket. A játékhelyzetben fejezik ki legnyíltabban
önmagukat.
Ahhoz,
hogy
a
gyermek
játéka
teljes
gazdagságában
kibontakozzon, elsősorban az alapfeltételeket kell biztosítanunk: elég impulzust, időt, helyet, és játékeszközöket. Az alapfeltételeken túl fontos, hogy tudjunk és merjünk a gyerekkel játszani. Amikor együtt játszunk a csoporttal különböző élményeket adunk, felkeltjük érdeklődésüket, átadjuk tapasztalatainkat. Az elmélyült játék kialakulásához a minél hosszabb megszakítás nélküli idő biztosítása a döntő. Az is elengedhetetlen, hogy legyen kialakult szokásrend mit, hol lehet játszani (babaszoba, építőhely, nyugodt mesesarok). Ez nem jelentheti azonban azt, hogy játék közben a gyerekek is ne alakíthassanak alkalomszerű játékhelyeket maguknak és társaiknak. A játék tevékenység jellemző vonásai:
komplex, amely az egyes tevékenységi formák, valamint az egyes műveltségtartalmak együttes megjelenését, illetve egymásba való átmenetét jelenti,
a cselekvés dominanciája érvényesül, a tapasztalatszerzés ehhez párosul,
a gyermek tudatában többnyire differenciálatlanul jelenik meg, ami a differenciálódás felé halad,
68
az utánzásos tanulási forma a meghatározó az óvodapedagógus modellnyújtó szerepe mellett,
élményszerű (az érzelmek uralkodó szerepe és a gyermekek élménygondolkodása miatt),
a gyermekek önállóságára épít,
biztosítja a felfedezés, próbálkozás lehetőségét,
időt ad az ismétlésre, javításra,
a gyermek kíváncsiságát, új iránti vágyát kielégíti ki,
figyelembe veszi a gyermek fokozott mozgásigényét, s azt igyekszik is kielégíteni.
A játékot kettéválasztjuk, mely lehet 1.
A gyermekek által szabadon kezdeményezett játék
Szabad (spontán) játék
gyermeki játék,
gyermek által kezdeményezett bármilyen tevékenység.
Célja: a szabad játék megfelelő védettséget és tiszteletet élvezzen, s tág teret kapjon a játékos tanulás, a gyermekek önmagukkal és szűkebb, tágabb környezetükkel való ismerkedésének, tapasztalatszerzésének és szabad képzettársításának biztosítása, a gyermekek kereső-kutató kíváncsiságának kielégítése, aktivitásának megtartása, hogy saját ötletgazdagságukat, hatékonyságukat rendszeresen kipróbálhassák, képzeteik, érzelmeik fejlődésének elősegítése, a szabályokhoz való alkalmazkodásuk, a társakhoz igazodó viselkedésük, kitartásuk révén a szocializáció fejlesztése, a játék közben adódó nehézségek leküzdésekor, kivitelezésekor a problémamegoldó gondolkodásuk és kreativitásuk fejlődésének elősegítése, a játékban teremtődő gyermekek közötti beszélgetés, párbeszéd révén a kommunikáció fejlesztése.
69
Feladata: Megfelelő játéktér, eszköz, idő, inspiráló légkör és élményanyag biztosítása, utánozható minta adása, az óvodapedagógus tudatos jelenléte, együttjátszása. A gyermekek által szabadon kezdeményezett játékban az óvónő támogató, biztonságot adó, tartalom-kiegészítő magatartásával van jelen. 2.
Az óvónő által indított (kezdeményezett) tevékenység
Célja: kínálatot nyújtani a gyermekeknek, követési mintát, utánzási lehetőséget teremteni, bővíteni a felnőttel való azonosulás lehetőségét, a gyermekek egyéni sajátosságainak, ötleteinek tiszteletben tartása. Feladata: a tartalmas játékhoz szükséges feltételek megteremtése, élményszerzési lehetőségek nyújtása, a környező világból szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása, a játék tartalmának, minőségének gazdagítása, műveltségtartalommal való feltöltése, a gyermekek beszédkészségének és metakommunikációjának (testbeszéd, arcjáték, hanglejtés, stb.) fejlesztése. A játékban közösen vesz részt a felnőtt és a gyermek. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A
játéktémák
javaslatánál,
játékkezdeményezéseknél
felhasználjuk
a
néphagyományok, népszokások óvodában alkalmazható elemeit, hogy a gyermekek ismereteit e téren is megalapozzuk, bontakoztassuk. Ügyelünk arra, hogy a gyermekek spontán játéktevékenysége és az óvónő által indított játékok aránya megfelelő legyen, túlsúlyban a szabad játékkal.
70
A játékban olyan helyzetet teremtünk, ahol a cselekvés, a gondolkodás és a beszéd több irányból megerősítést és tartalmi bővítést eredményez. Ezzel lehetőséget adunk gyermekeinknek, hogy a különböző játékfajtákon keresztül a felfedező és belátáson alapuló problémamegoldó gondolkodásuk kialakuljon. Kezdeményezett játékok / tanulási céllal kezdeményezett játékok, pl.: fantáziajáték: „Varázsoltassuk el magunkat!” – előbb én mondom meg, majd a gyerek mondja meg mire. utánzó játék: „Tegyünk úgy, mintha…!” dramatikus játék: álarcos játékkal szimulációs játék: „Te legyél a mókus, aki …” – a gyermekek bevonásával játékszabályok megfogalmazása, majd közös játék meseindíttatású játék Játékos tevékenység / foglalkozás, melynek tartalmi elemei a következők: a részvétel önkéntes vagy a tevékenységtől, életkortól függően alkalmanként kötelezően választható, illetve az egész csoportra kiterjed; a gyermek szabadabb mozgástere érvényesül (a folyamatot befolyásolhatja, elidőzheti, egyéni érdeklődésének irányába mozdulhat el, ötletei, vágyai, óhajai jobban érvényesülhetnek, megoldási módot választhat, variálhat, felfedezhet, kipróbálhat, önállósága érvényesülhet, az ismétlés lehetőségével élhet, több benne a játék, a gyermek érdeklődésére épít). A szervezeti forma függ: az életkortól, a tartalomtól, a tevékenység fajtájától, jellegétől, a tervezett tevékenységgel kapcsolatos céltól és a helytől. Jellemzői:
változatosak, rugalmasak lehet spontán szerveződő szabad forma; általunk szervezett szabad forma; általunk szervezett, megadott szabályoknak alárendelt kötetlen forma; meghatározott szervezeti kereteknek alárendelt forma;
71
változóak a gyermek magatartásától (mivel a különböző tevékenységekben a gyermeki magatartásnak hároméves kortól kezdve van általánosan jellemző és egyéni megnyilvánulási
módja),
a
tevékenységi
formáktól
(fajtáktól),
a
hely
megválasztásától, a résztvevők számától, a tapasztalatszerzés céljától függően;
követendő, hogy ami a játékban természetesebben rögzül, azt ne akarjuk mesterséges keretek közé szorítani a szerzett tapasztalatok további elmélyülése, rendeződése történhet kezdeményezett játékok során, óvodapedagógus által szervezett tanulás keretében, továbbá a gyermekmunka alkalmával.
Játékfajták Manipulációs, gyakorlójáték Nagy szerepe van az én fejlődésében. Véletlen mozgásból, cselekvésekből fakadó siker, amely újra és újra ismétlésre készteti a gyereket. A gyakorlás során ismerkedik az őt körülvevő világ elemi tulajdonságaival. Fontos, hogy ehhez biztosítsunk megfelelő játékszereket és időt. É p í t ő , k o n s t r u k c i ó s j á t é k , melynek lényege maga a konstruálás. A játék feszültsége a konstruálás kívánságából fakad. A konstruálás feszültségcsökkentő hatásából pedig a játék öröme (magam akarom csinálni, csináljunk valamit valamiből). A játék legfontosabb motivációja maga a konstruálni akarás, előzetes elképzelés nélkül. Legfontosabb pedagógiai értéke a kreativitásra nevelés. Velejárói: megfigyelés, képzelet, problémamegoldás, esztétikai érzék és manualitás fejlesztése. Barkácsolás A barkácsolás játékeszköz konstruálását, egyszerűbb ajándéktárgyak vagy dekoráció készítését, sérült játékok és bútorok javítását vagy önmagáért a műveletért folytatott fúrást, szerelést jelenti. A gyerekek nagyon szeretnek alkotni, kezdetben magáért a tevékenységért, később a műért és végül valamilyen szükséglet kielégítésére. Barkácsolás közben a gyermekek sokkal jobban egymásra vannak utalva. Szükségük van a közös fizikai erőkifejtésre és az együttes szellemi tevékenységre is. Fontos minél többféle alkalmas anyagot beszerezni, gyűjteni, biztosan jó lesz majd valamire.
72
Szimbolikus szerepjáték A kisgyermekkor legjellegzetesebb játéka (a gyereket a szimbolizált valóság érdekli, témája a felnőtt utánzása, szerepeket utánoz, de nem szerepjáték, mert az egyedül nem játszható), hisz a társas igény 4 éves korban alakul ki, ekkor lesz belőle szerepjáték). Pozitív irányba befolyásolja a gyermekek erkölcsi ítéletét, szabálytudatát, önuralmát, alkalmazkodó képességét, kudarctűrését és sikerkezelését. A gyermek valamilyen megszokott cselekvésnek gyakorlását tetteti (úgy tesz, mintha aludna, később már más tárgyakat fog altatni, etetni, így elkezd szimbolikusan átváltoztatni bizonyos tárgyakat más tárgyakká). A megszervezett játékok a reális életszituációkat helyettesítik. Három típusa van:
maga végzi a mintha játékot,
eszközzel végezteti,
szociális szerepeket vesz fel.
Dramatizálás, bábozás Feladat a bábozás alapjainak megismertetése. Teendőnk: a bábok állandó jelenlétének biztosítása a csoportszobában, hangutánzó szavak ismételgetése, személyes példamutatás. A szerepjátékok egyik fajtája ez is lehet, élettelen anyaggal ábrázolni az életet. A beszoktatásnál nagy szerepe van! Komplex módon hat a gyerekre (gondolatait, érzelmeit, indulatait fejezi ki, párbeszédet alkalmaz, fejleszti szem-kéz koordinációját, a finommotorikát, erkölcsi, intellektuális, esztétikai érzelmeit). Komplex nevelő hatással bír. Tartós érzelmi kapcsolatok megszilárdítója, kellemes élményt vált ki, szimbolizálva tükrözi a valóságot, a személyiség egészét formálja (képzelet, gondolkodás, fogalomalkotás, figyelem és emlékezet), érzelmeken keresztül hat a tudatra, kontaktusteremtő, művészi hatású, beszédkészséget fejlesztő. Szabályjátékok Kezdeményezett játékok, melyek a tanulás fontos módszereként jelennek meg az óvodai gyakorlatban, a szabad időben és az egyes tevékenységekhez kapcsolódva. Lényege a játékszabály betartása. Itt a játék öröme a szabály szigorú betartásából fakad. Döntő a spontaneitás, a szabály önkéntes vállalása.
73
A szabályjáték főbb csoportjai: Mozgásos játékok: (testnevelési játék, énekes népi játék, körjáték, fogócska, szembekötősdi, labdajáték). Elsősorban a szabályra figyelve, mozgásos tevékenység közben fejti ki hatását. Értelemfejlesztő szabályjátékok: (társasjáték, kirakó, kártyajáték, táblajáték). Bizonyos fokú szociális és értelmi érettséget feltételeznek, ugyanakkor fejlesztik is a figyelemösszpontosítást,
a
figyelemmegosztást,
a
megfigyelőképességet,
a
logikus
gondolkodást, bővítik az ismereteket, szóbeli megnyilatkozásokat. Fejlesztik önuralmukat, türelmüket, siker és kudarctűrő képességüket. A játékot a gyermekek életkori jellemzőinek megfelelően kell, és lehet csak alkalmazni, egyébként a sikerélmény elmarad.
A játék külső feltételei
Helye A játéktevékenységek az óvoda összes helyi adottságát kihasználva kint és bent zajlanak. A teremben a gyermekek által elérhető magasságban elhelyezett játékokkal az egész tér (a galériával nyert többlettér) aktív játéktevékenységre ad lehetőséget. Az igény szerinti rugalmas változtatás – pl. teremrendezés – a bővítés lehetőségét biztosítja. Az udvaron megteremtjük az egyes játékok folytatásának lehetőségét, valamint új játéktémákat adunk. A gyermekekkel közösen keressük a legmegfelelőbb szervezeti formát a játék tartalmához és a játszó gyermekek számához igazodva. Ajánlás a helyszínen végezhető tevékenységekhez o
Itt kerül sor minden, a természetben, a szabadban zajló esemény megfigyelésére és a hozzájuk kapcsolódó egyéb tevékenységekre (csak annyit foglalkoztatjuk a gyermeket a csoportszobában, amennyi elengedhetetlen)
o
Ilyen tevékenység, ill. események lehetnek: a növények és azok fejlődésének nyomon követése az állatok életének megfigyelése és gondozása az éghajlati, természeti jelenségek változásainak megtapasztalása
74
közlekedési eszközök megfigyelése, a hozzájuk kapcsolódó szabályok gyakorlása gyalogos közlekedés szabályai a járdán a környezet vizuális élményei o
Munkák: kertészkedés (óvoda udvarán, kertjében, óvodán kívül) növénygondozás, betakarítás állatgondozás (óvodában vagy óvodán kívül) ház körüli egyéb munkák, úgy mint sütés, főzés, tízórai, uzsonna elkészítése, takarítás, mosás, befőzés, berendezkedés, dekorálás, stb. vásárlás
Ideje A napirendben a gyermeknek egész nap biztosítjuk a játék lehetőségét, önállóan dönthetik el, mennyi ideig vesznek részt az egyes játéktevékenységekben. A folyamatos játékot az étkezések, a „kupaktanácsok” (beszélgető-körök/beszélgetések), a mese, valamint a pihenő szakítja meg.
Eszközei Biztosítjuk a tevékenységekhez szükséges anyagokat, eszközöket megfelelő minőségben és mennyiségben. A természetes anyagok elsődleges felhasználását szorgalmazzuk. Az „átváltozós” és dramatikus játékokhoz változatos jelmezeket, kiegészítőket biztosítunk, egy részét a gyermekekkel együtt készítjük. A kötetlen játék lehetőséget biztosít a gyermekeknek a szabad választásra, kombinálásra, mert minden játékforma többnyire egyszerre van jelen.
A játékba ágyazott tanulás értelmezése, tanulási módszerek Programunkban csak a játékos tanulásnak van létjogosultsága. A játékos tanulás értelmében figyelembe vesszük a gyermek játékos beállítódását, valamint a játék létrejöttét meghatározó körülményeket: a tartalmat, az újszerűséget, a felnőtt példáját, a gyermekek önállóságát, a
75
tévedés, az ismétlés szabadságát, az improvizáció jelenlétét. A játékos tanulásban ugyan az utánzás, a minta hat legjobban a gyermekre, de az utánzásos cselekvési módokon túl a tárgyak, eszközök motivációját is figyelembe kell vennünk. Minél kisebb (fiatalabb) a gyermek, annál inkább a játék keretében vagy játékos keretek között tanul, elsősorban utánzás, önként vállalt cselekvés révén. Akármelyik tanulási formát is vesszük alapul, mindegyik esetben építenünk kell a véletlenszerű, a spontán és a szándékos tanulásra, mint a játékos tanulást meghatározó feltételekre. Programunk tanulási koncepciójának középpontjában a tapasztalás áll. A tanulás folyamatát az egymásra épülő tapasztalatok hierarchikus rendszere adja. Az óvodába lépő gyermek már rendelkezik némi tapasztalattal a szűkebb természeti és társadalmi környezetéről. A tanulás, a tanulásszervezés tartalmi alapját, kiindulópontját ezek a differenciálatlan, strukturálatlan tapasztalatok adják. Az óvodai élet keretei között szerveződő tapasztalat - amennyiben az, az érzelmi élet aktivizálódásával is jár - a személyiség magasabb rendű szerveződéséhez járul hozzá. Az érzelmileg átélt tapasztalat azért jelentős, mert egyfelől kiinduló, alaptapasztalat egyéb tapasztalatok megszerzéséhez, másfelől pedig motiválják, aktivizálják a gyermeket a megszerzett tapasztalatokban való elmélyülésben. A gyermekek játék közben ismerkednek a külvilággal, tárgyi és társas környezetükkel. Cselekvéssel, azonosulással gyakorolják a megszerzett ismeretek alkalmazását. A tanulás ebben az életkorban nem más, mint mindenféle tapasztalat szerzése. A tanulás utánzással, kipróbálással, kísérletezéssel, kitalálással történik, ahol adott a tévedés és a javítás lehetősége is. Ez utóbbi legtöbbször észrevétlen marad. Hisszük és valljuk, hogy az óvodás gyermek nem tud nem tanulni. A 7 éves kor alatti kisgyermek legfontosabb és igazi tanulási színtere a játék. A játék rugalmas közvetítő terep, ahol a gyermekek belső világa és a normákkal, szabályokkal teli külvilág találkozhat egymással anélkül, hogy konfliktusok sorozatával találnák szemben magukat. Az óvónő által kezdeményezett játék intenzívebben mutatja a tanulás jegyeit, mint a gyermekek által indított spontán játék. Ez a játék csak kezdetben jelenti az általunk vezérlést, később a gyermekek önálló játékformájává válik. A természetes motiváció és a gyermekek kíváncsisága lehetővé teszi, hogy akkor, amikor szükségük van az adott ismeretre, felhasználják, és gyakorlatban alkalmazzák azt.
76
Feladatunk, hogy a gyermekek játékát figyelembe véve és követve, az „itt és most” adódó lehetőségeket felhasználva töltsük meg azt műveltségtartalommal (versek, mondókák, dalok, dalos játékok, természeti és társadalmi ismeretek, szokás és viselkedésbeli szabályok, ábrázolási, munkajellegű ismeretek, stb.). Másik nagyon fontos elvünk az ismeret átadásban a „keveset, lassan, jól” elve. Azoknál a gyermekeknél, akiknél lemaradást tapasztalunk, úgy keresünk lehetőséget a fejlesztésre, hogy a szabad játék ne sérüljön. Az a kisgyermek, aki ráfigyelő felnőtt társaságában játszik, rajzol, fest, barkácsol, mozog, mondókázik, énekel, méricskél, számlálgat, ismerkedik környezetével, hallgatja meséket, az életkorához szükséges és fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos minden képességét működteti. Ekkor olyan élettechnikákat próbál ki, tanulási módokat dolgoz ki játék közben, melyek a későbbiekben biztosítják a neki legmegfelelőbb ismeretszerzési lehetőségek megtalálását. A gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása a játékon keresztül fejlődik a legoptimálisabban, mert mindenféle fejlesztés, korrekció csak az életkorra jellemző fő tevékenységi formában, a játékban valósítható meg legeredményesebben. Összegezve a játékos tanulás
Jelenti a spontán és tudatosan irányított tapasztalatok keveredését, egymásra épülését
Jelenti a rájuk épülő, a belőlük fakadó további tapasztalatok szerzését a játékban és a tanulásban.
Jelenti
a
amelyekben
bonyolultabb mind
összefüggések
összetettebben
felismerésével
valósul
meg
a
járó
tapasztalatokat,
gyermek
önállósága,
problémamegoldó képessége, kreativitása, illetve mind szembetűnőbben változik meg a gyermek viselkedése, viszonya a környezetéhez. Ez a hierarchikus rendszer a tapasztalatszerzés különböző szintjét is jelenti.
A módszer függ a gyermek életkori sajátosságától, testi-lelki állapotától, érdeklődésétől, kíváncsiságától.
Az eljárásokat változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően, célszerűen kombináljuk.
A játékosság, a felfedeztetés, a ráébredés lehetősége, a gyűjtögetés, elemezgetés, 77
rendszerezés minél gyakrabban jelenik meg a tevékenységekben.
Sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kap a gyermek, mely a konkrét cselekedetét, tettét emeli ki.
A jutalmazás módszerei közül a simogatást, megerősítő pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést egyénileg, csoport előtt és a szülőknek egyaránt alkalmazzuk.
A büntetés (kivonás, elhatárolás) kerülendő a tanulási folyamatban; egy gesztus, egy átrendeződés segít a nemkívánatos magatartás megszüntetésében.
Törekszünk arra, hogy minden kisgyermek reálisan ismerje meg értékeit (testi-lelkiszellemi), de tudja, melyek a gyengeségei / hiányosságai.
A tanulási folyamatban jelentkező probléma megoldásában csak kérésre segítünk a gyermeknek, téve azért, hogy próbáljon minél több mindent önállóan megoldani.
A tevékenységrendszer kedvezően biztosítja az óvoda játékos jellegét, melynek elvi alapja a komplex játékrendszerben való gondolkodás, valamint a játékosság kiterjesztése, tartalmi jegyeinek érvényesítése az egész struktúrában. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek érdeklődőek, kíváncsiak, szerepvállalási képességük kialakul.
Játékukban ötletesek; változatos, egyéni és egyedi formában kutatják elképzeléseik megvalósításának útját.
Képesek
egyedül
vagy
csoportosan
elmélyülten
játszani,
egyazon
játéktevékenységet több napon keresztül folytatni.
A megkezdett tevékenységeket kitartóan végzik a befejezésig.
Elfogadják a játékszabályokat, és képesek a normák betartására.
Képesek egymás között megbeszélni és megoldani problémáikat, játék közben párbeszédet folytatnak.
Változatos tevékenységek gyakorlásával fejlődött önismeretük, kialakult az együttjátszás igénye.
78
Megismerkedtek a játékok, építőelemek tulajdonságaival, bonyolult építményeket képesek kreálni (szín – alak – forma – nagyság), a velük való tevékenység során fejlődött finommozgásuk.
Szerepjáték során képesek szerepeket vállalni, megosztani, arról lemondani, alkalmazkodnak egymáshoz, betartják a játékszabályokat.
Gyűjtőmunkák
(séták,
kirándulások)
során
megismerkednek
a
természet
„kincseivel”, azokkal manipulálnak, alkotóan tevékenykednek.
Nyitottak az új dolgokra, alakul kitartásuk, együttműködési készségük.
Motiváltság jellemezi a feladatok elvégzését.
Tanulási képességeik, gondolkodási műveleteik, kompetencia területeik elérik az iskolakezdéshez szükséges szintet.
8.2 Mesélés, verselés A mesehallgatás, versmondás, mondókázás, bábozás, dramatikus játék, verssel / mondókával kísért játékok óvodáskori hatásai már megalapozzák a későbbi felnőttkori irodalmi műveltséget. Az óvodai anyanyelvi, irodalmi, zenei nevelés szorosan összefonódik egymással, az egész óvodai életet átható folyamat. Célunk: Társas
örömforrás
nyújtása
irodalmi
élmények
biztosításával,
pozitív
személyiségjegyek megalapozása. A gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése. Feladataink: minden korcsoport igényéhez igazodó, gyermekközeli, igényes irodalmi anyagot összeállítani; a meséken, a verseken, a mondókák ritmusélményén keresztül a gyermekek nyelvi képességeit fejleszteni; a gyermek saját vers és mesealkotási kedvét ösztönözni és mozgással, ábrázolással kombinálni;
79
olyan társas interakciókat megéltetni a bábozásban, a dramatikus játékokban, melyek belső aktivitásra serkentenek; irodalmi és egyéb élmények feldolgozását biztosítani a rendszeres, mindennapos tevékenységek során. Óvodai nevelésünk fontos pillére a játék mellett a mese, mivel életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mese az a beszédmód, melyre a kisgyermek kényszerítés nélkül, tartósan tud figyelni. A mese anyanyelvünk legfontosabb eszköze. Az egyetlen olyan szóbeli közlésforma, amelynek segítségével a gyermekkel szót válthatunk arról, ami a legjobban foglalkoztatja saját személyét és a világ egészet illetően. Nyelvünk zeneisége, sajátos szókincse beépül gyermekeink személyiségébe. Gyermekeink várják és kérik a mesemondást. A hozzákészülődés naponta ismétlődő és napirendünk szerves része. Pl.: puha párnákon, kényelmesen elhelyezkedünk az erre kijelölt illetve a megszokott helyen. A mindennapos mondókázás, verselés, mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Figyelmesen, csendben hallgatják végig, még a kicsik (fiatalabbak) is, hiszen jó együtt lenni. Eközben tekintetükön látszanak a belső képek készítésének jelei, ezért is tartjuk nagyon fontosnak a többnyire könyv nélkül mondott meséket, melyek kontaktust teremtő és ~tartó hatása felbecsülhetetlen. A mese nevelő hatása a ráismerés, az előre látás, a képalkotás, az illúzió feszültségének állapota és a belső képzeletáramlás begyakorlása. A rendszeres mesehallgatás által a gyermek egész személyisége pozitív irányban fejlődik. A népmese sarkított jellemábrázolásával indirekt módon közvetíti az erkölcsi normákat, a társas viselkedés szabályait, az illemszabályokat. Pl.: udvarias, segítőkész, bátor, kitartó, jó az állatokhoz, az emberekhez, mindig betartja az ígéretét. Ezek a pozitívemberi tulajdonságok a rendszeres mesehallgatás során beépülnek a gyermek személyiségébe. Olyan fogalmak telnek meg tartalommal, mint például jóság / gonoszság, szorgalmas / lusta. A mese által átélt élményeket beépítik mindennapi játékukba is. Bábozás közben a bábok 80
segítségével újra átélik a mese alakította érzelmeket. Beleszövik a mesébe saját élményüket, örömüket, félelmüket is. Az anyanyelvi nevelésünk fontos eszköze a játékos, mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezeket kisebb csoportokban a játéköröm kedvéért játsszuk. A sok ismétlés által könnyen megmarad a gyermekek emlékezetében. Pl.: az ölbeli játékkal elmélyül a felnőtt gyermek kapcsolat. A verset a hangzás és a hangulat felől fogják meg a gyermekek. A vers játék a nyelvvel, az érdekes szépen hangzó beszéddel. A mese és a vers egyaránt óvodánk életét átszövő nevelési terület, kapcsolata a zenével, ábrázolással, játékkal mindig jól nyomon követhető. Tapasztalataink szerint a hangulat – érzelem – alkalom egységében mondogatott versek észrevétlenül gyarapítják a gyermekek repertoárját. Az általunk elkezdett versekbe, mondókákba a kisebbek is bekapcsolódnak, a nagyobbak pedig már képesek felfogni a versek témáját, költői képeit. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.
Dramatikus játék A legkedvesebb mesékből játékokat kezdeményezünk, ez elmélyíti a hallottakat, feldolgozza a tapasztaltakat, és új ötleteket szül. Mesehősöknek öltözve, maguk választotta szerepekben jó játék jön létre, melyhez a kellékeket a gyermekekkel közösen tervezzük és készítjük el. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a gyermekeknek a mesékben hallott szép szavak, mondások ismételgetésére, saját beszédszövegükben elhelyezhetik azokat, módot adva a társalgási kedv fokozására. Ezek a játékok segítik a belső képek előhívását és a meséhez való erős kötődés kialakulását. A mesei helyzetekbe beépített szituációs és szabályjátékok a mindennapi élethelyzetek gyakorlására adnak lehetőséget, logikus gondolkozásra serkentenek, fejlesztik empatikus készségeiket.
Bábjáték A mesék, versek többszöri meghallgatása után először a nagyobb gyermekekkel, majd a kicsiket is bevonva bábokkal jelenítjük meg azokat. Bábozás közben ismét átélik, átérzik és eljátsszák a mese közben kialakult érzelmeket. A felhasznált mintaadó szókincskészletből belsővé válik az, ami a legszebb, legérdekesebb számukra, és azt később a mindennapi párbeszédükben is alkalmazzák. Minél nagyobb gyakorisággal (helyben, illetve bérlet-
81
vásárlással) színházi élményekben részesítjük őket, ahol megfigyelhetik mások dramatikus és bábjátékát. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A mese hatása megjelenik játékukban, beszédükben, ábrázolásaikban. A gyermekek szeretik, igénylik, kérik, örömmel várják a verseket, meséket, élvezettel hallgatják azokat. Kialakul belső képalkotási képességük, ami az olvasás egyik alapja. Szívesen mondanak meséket, verseket, mondókákat. Emlékezetük és kulturális fogékonyságuk eléri az életkoruk szerint elvárható szintet, a „befogadóból” maguk is „előadóvá” válnak. Képesek kitartóan figyelni, emlékezetben megtartani egyszerűbb mesefordulatokat, rövid verseket. Képesek felidézni, folytatásos mese szálait összekötni. Az ismert meséket dramatizálják, bábozzák, használják a jellegzetes szófordulatokat. Szívesen nézegetik, szeretik és óvják a könyveket. Kulturáltan viselkednek a színházi előadásokon.
8.3 Manuális tevékenység A manuális tevékenység összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, konstruálást, kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést. A megfigyelés és ábrázolás által formálódnak a gyerekek képzeletei, gazdagodik élmény- és fantáziaviláguk, tartalmasabbá válnak fogalmaik. Az óvodás gyermek képzetei, emlékezete, és képzelete alapján rajzol, fest, mintáz, így ábrázolásaiban próbálgatja kialakítani saját formanyelvét. A közvetlen környezet a spontán vizuális hatások közül a legjelentősebb, hiszen mindennapi állandó ingert jelent. Célunk: a manuális tevékenységek megszerettetése, a gyermekek tér-, forma-, színképzetének gazdagítása, a szabad önkifejezés keresése, megtalálása,
82
esztétikai érzékük, igényességük, szép iránti nyitottságuk alakítása, vizuális látásmód fejlesztése, a gyermekek finommotorikájának fejlesztése, esztétikai élmények befogadására való képesség kialakítása. Feladataink: az ábrázoláshoz szükséges feltételeket megteremteni és a különböző technikákat megismertetni; az ábrázoló tevékenységeket, úgy mint rajzolás, festés, mintázás, képalakítás, konstruálás, kézimunkázás (hurkolás, fonás, fűzés, varrás, szövés) gyakoroltatni, a helyes ceruzafogást megmutatni; a finommozgásokat fejleszteni; a vizuális látásmód fejlődéséhez, a kereső, kutató, rálátó folyamat kialakulásához szükséges vizuális ingert, élményt, ismeret biztosítani; a gyermek környezetesztétikai érzékenységét és aktivitását bontakoztatni. Nagyon lényeges, hogy a gyermeket esztétikus, természetes anyagú, funkciójukban szép, egymással minél inkább harmonizáló tárgyak vegyék körül. A gyékény, vessző, natúr fa biztonságot, nyugalmat, melegséget sugall, ezért bátran használjuk a csoportszoba díszítésében. Az építés, barkácsolás, ábrázolás állandó térbeli helyét ott jelöljük ki, ahol egymást nem zavarva, természetes fény mellett, kedvük szerint tevékenykednek. A szükséges anyagok, eszközök (táblakréta, zsírkréta, ceruza, filctoll, ecset, formahenger, szivacs) helyét úgy válasszuk meg, hogy mindig ugyanott, elérhető helyen legyen. A „kincsesláda” eszközeit gazdagítjuk terményekkel, fonallal, papírdarabbal. Az eszközök kiválasztásakor gondolunk arra, hogy a gyerekek kézcsontjainak ésszerű terhelése, és alkotómunkájuk eredményének minősége érdekében valamennyi eszköz, anyag, szerszám lehetőleg kiváló minőségű legyen. A mintázás, rajzolás, festés, építés lehetőségeit már a beszoktatás idején felkínáljuk. A manuális tevékenység anyagaival, felnőtt aktív jelenlétével megteremtjük a minden gyerek fejlődését belülről serkentő motiválást. Segítjük a kezdeményező, kreatív magatartás érvényre juttatását. Gyakran részt veszünk a gyerekek tevékenységében. Velünk együtt fedezi fel a valamire 83
hasonlító formákat, foltokat, vonalakat. Motivációt jelent, ha saját maga épít, mintáz, rajzol, ezért arra vigyázunk, hogy a felnőtt képi sablonjaival, sémákkal ne kösse meg a gyermeki fantáziát, ötletei a szabad képzeletáramlást segítsék. Óvodáskorban a manuális tevékenység az óvodai élet fontos jeleneteit, megfigyelt témák, jelenségek ábrázolását, közös játékhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, építéshez szükséges eszközök, alkalmi ajándéktárgyak készítését, díszítését jelenti. Témák lehetnek pl.:
nagy terek alakítása, kerítés, „kuckó”, ház, sorakoztatás (akár székből vonat, busz), firkálgatás,
festékkel ujjlenyomat, felületfestés, vékony, vastag vonalak festése, (liszt)gyurma, gipsz,
fonalak, textilek, különböző minőségű papírok, rajzolás nagy méretben együtt is,
ugróiskola,
a környezetben található kedvelt formák ábrázolása,
mesék, formák, szereplők elképzelése, képi ábrázolása (batik, montázs, viaszkarc), bábok, díszletek készítése, kevert színnel történő kifestése,
emberalakok, állatok mintázása,
egyszerű ajándéktárgyak készítése, lánc, dobozok, csákók,
bábok, díszletek készítése, festése, nyirkálgatás, tépés, hajtogatás, ragasztás, karcolás (ismerkedés különböző technikákkal),
formákra, alakíthatóságra vonatkozó tapasztalatszerzés, arányviszonyok, origami, képlékeny,
könnyen
megmunkálható
anyagok
formálásának
próbálgatása,
gömbölyítés, bemélyítés. A manuális tevékenység az óvodai nevelés egészét áthatja, s ugyanolyan alaptevékenység, mint a játék. A felnőtt feladata a gyermeket segíteni a pontosabb vizuális emlékezésben széles tevékenységi lehetőségek biztosításával, a technikák megismertetésével. Segítséget adunk ahhoz, hogy a kialakított folyamat otthon is folytatódjon, hogy a kapott lehetőségen túl a kész alkotásokat megőrizzék, örüljenek neki. Az óvodai vizuális neveléstől idegen „írás-előkészítő gyakorlatokat” nem végeztetünk a gyerekekkel. A témák, mesék, élmények sokszínű
84
feldolgozása a képi nyelv elsajátításával együtt az iskolára előkészítést is jól szolgálja. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szívesen, önként vesznek részt a manuális tevékenységekben, sok tapasztalattal rendelkeznek, és egyéni módon jelenítik meg élményeiket. Örülni tudnak a „szépnek”, az egyéni és közös alkotásoknak. Tudnak beszélgetni az alkotásokról, kezd kialakulni a sajátos gyermeki értékítéletük. A szükséges eszközöket biztosan és jól használják, sok tapasztalatuk van azok tulajdonságairól, a használat közben követendő szabályokról. Formaábrázolásuk,
színhasználatuk
változatos,
egyéni
módon
jelenítik
meg
élményeiket, elképzeléseiket. Kialakul a kéz finommozgása, mely biztos alapja az írástanulásnak. Szívesen vesznek részt téralakításban, építésben.
8.4 Ének, zene, énekes játék Óvodai zenei nevelésünk Kodály Zoltán világszerte elismert zenepedagógiai elveit követi. Alapgondolata, hogy a „nyelvünk: az énekes és hangszeres népzene, a gyermekjátékok és népszokások megismerésén át vezet az út”. A zenei nevelésnek már a családban el kell kezdődnie. A gyermeket születése után énekre ringatják, zenével altatják, később tapsoltatják, táncoltatják. Óvodánkban a zenei nevelésben igen komoly és lelkiismeretes alapozó, zenei képesség- és készségfejlesztő munkát végzünk. A ritmikai és dallami elemeket énekes ritmikus játékokkal tesszük érzékelhetővé. A dallamhangok tiszta éneklése utánzás során alakul, a ritmus játékos mozdulatokkal vésődik be. 5-6 éves korra a legtöbb gyermek megtanul tisztán énekelni. Ritmusérzékének kialakulása 6-7 éves korra befejeződik. Célunk: a közös énekes játék örömének felfedezése, a gyermekek zenei anyanyelvének megalapozása sokféle zenei élmény nyújtásával, zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása.
85
Feladataink: igényes, képességeknek megfelelő zenei anyagokat választani, mondókákkal, népi és dalos játékokkal, zenei készségfejlesztő játékokkal a gyermekek nyelvi, zenei képességeit fejleszteni, zenei műveltségüket megalapozni, zenei kreativitásukat bontakoztatni, a jó zenei légkör és a jó hangulatú játék feltételeit biztosítani, amikor csak lehet, közösen énekelni velük. A dalok, énekes játékok, mondókák kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: Csak „tiszta forrásból” (énekes népi játékokból, igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokból) válogatunk, hogy zenei ízlésüket helyes irányba tereljük. A dalok hangkészlete, hangterjedelme feleljen meg a csoport, illetve az egyének fejlettségének, hogy az a gyermekek által tisztán kiénekelhető legyen. A dalos játékok szabálya egyszerű legyen, a gyermek a zenére és az éneklésre figyelhessen. Aktuális érzelmi állapotot fejezzen ki, alkalmazkodjon a játék hangulatához. Változatos mozgáslehetőséget, térformát biztosítson. Törekszünk arra, hogy a gyermekek kötetlenül sokat énekelhessenek, játszanak a maguk vagy az óvónő kezdeményezésére. Kihasználjuk zenehallgatásra a természetes helyzeteket, a megfelelő hangulatot. A gyakran ismétlődő, rövidebb ideig tartó zenei hatások jobb eredményekre vezetnek, mint a ritkán visszatérő, hosszan tartó gyakorlatok. A napi gyakorlást, zenehallgatást úgy kezdeményezzük, hogy az örömteli élményt nyújtson a gyermekeknek. Altatójáték, udvari játék, séta, kirándulás adhatja a keretet és a témát. Énekes kedvű, bőséges dalismerettel rendelkező óvónőink mindig megtalálják a természetes kapcsolatot a gyermekek tevékenységei és az énekes témák között. A hangszereket (dob, cintányér, csörgők, háromszög, stb.) a csoportok között felváltva, igény szerint használjuk. A játék során a gyermekinkkel közösen készített ritmusjátszó eszközöket is alkalmazzuk. Nagy élményt jelent az elkészült eszközök kipróbálása. Ezeket állandóan a játékpolcon tartjuk, hogy a gyermekek kedvük szerint használhassák.
86
A nagyobb gyermekeknek akár csoportközi kapcsolatok keretében, rendszeresen szervezünk élményt nyújtó, közös ének-zenei tevékenységeket, ahol bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító és fogyó játékokat játszunk, ami egyben ennek a korosztálynak a néptánca is. Az 5-6-7 éveseknél nem ritka jelenség, hogy a gyermekek körbe állnak és maguk kezdeményezik az énekes játékot. Előfordul, hogy ők kérik tőlünk az éneklést, furulyázást. Ismerős dalaikat szeretnék ismét meghallgatni, vagy újat kémek. Ezekre a felkérésekre mindig készen kell lennünk. Kihasználjuk az élet adta helyzeteket, énekelünk, táncolunk annak, akit felköszöntünk, akit hosszabb hiányzás után ismét körünkben üdvözölhetünk. A szabadban tartózkodás lehetőséget ad arra, hogy az énekes játékokat az udvaron játsszák a gyerekek. A nagyobb terület felszabadultabb, természetesebb mozgást eredményez, s ennek következtében üdébben, tisztábban cseng a gyermekhang. Az udvarra főleg jól ismert és begyakorolt dalos játékokat választunk, törekszünk arra, hogy szabadidő alatt minél többször játsszák a megismert dalos játékokat. A szabadban számtalan alkalom nyílik a környező világ hangjainak felismerésére. Séták alatt, udvaron töltött szabadidőben hallási feladatokat adunk a gyerekeknek: állapítsák meg a járművek haladási irányát, ismerjék fel az állathangokat, figyeljék meg az emberek beszédét, sírását, nevetését, az eső kopogását, a szél hangját, stb. Ezáltal hallásuk csiszolódik, előadásuk kifejezőbbé, értelmesebbé válik. A zenehallgatás szorosan kapcsolódik a tevékenységekhez, tükrözi azok hangulatát, kiegészíti azokat. Hangsúlyozzuk az élőzene és az éneklés fontosságát, de alkalmanként hallgatunk szép zenei felvételeket is. Ha módunkban áll, ellátogatunk zenei rendezvényekre is. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szívesen játszanak dalos játékokat, önállóan is kezdeményezik azokat. Tisztán, bátran énekelnek, tevékenységeiket időnként mondókával, dallal kísérik. Szókincsük bővül a népi játékokban, mondókákban megismert kifejezésekkel. Élvezettel hallgatják a népdalt, a népzenét, kérik azok ismétlését, fejlődik zenei ízlésük.
87
Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát, tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Zenei képességeik (egyenletes lüktetés, dalritmus, zenei fogalmak, stb.) egyéni adottságaikhoz mérten, megfelelő alapot nyújtanak az iskolai zenei neveléshez.
8.5
Mozgás
Programunkban a mozgás jelentős helyet foglal el. A különböző szervezeti formák (képességfejlesztő foglalkozás, kötelező és kezdeményezett frissítő mozgás, a szabadban kezdeményezett mozgásos játékok) együttes alkalmazásával biztosítható. Óvodásaink testedző, mozgásos játékai a természetes mozgásokból (ugrás, futás, járás, kúszás, mászás) építkeznek, mert ezek elsajátítása könnyed, örömteli gyakorlással megvalósítható. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Célunk: a
gyermekek
természetes
mozgásának
fejlesztése,
egyéni
képességeik
kibontakoztatása, harmonikus kis- és nagymozgás kialakítása, a szabad mozgáskedv megőrzésével a tájékozódás és alkalmazkodóképesség, valamint az akarat fejlesztése, a reális önértékelés és egészséges versenyszellem bontakoztatása. Feladataink: különböző szervezeti formákat teremteni, egyéni mozgásszükségleteket kielégítő, térérzékelést és mozgásfejlesztést biztosító játékokat szervezni a szabadban és a csoportszobában egyaránt, a gyerekek testi képességeit (nagymozgások: mozgáskoordináció, erő, gyorsaság, állóképesség, rugalmasság, ügyesség, társra figyelés, téri tájékozódás) sokoldalúan fejleszteni.
88
A fenti feladatok maradéktalan megvalósításához óvodapedagógusaink sokirányú tevékenységet végeznek. A természeti erők (napfény, levegő, víz) kedvező hatását akkor tudjuk kihasználni, ha a szervezett mozgást lehetőség szerint a szabadban tervezzük, irányítjuk. A tárgyi feltételek megteremtésekor gondolunk arra, hogy csak tiszta, balesetmentes környezetben érhető el megfelelő eredmény. Az egészséges életmódra nevelésben a mozgás dominanciájának érvényesítése változatos, a 36-7 éves gyermek életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő mozgástartalommal valósul meg. A mozgásos feladatok, mozgásos játékok tervezésénél figyelembe vesszük a csoportok összetételét, életkori sajátosságát, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét. A mozgást, mint életkori sajátosságot a nap folyamán bármikor és bárhol kihasználjuk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket olyan mozgásingerek érjék, amelyek az optimális fejlődésüket eredményezik. A mozgásfejlesztés formái: a) irányított közös mozgásos játékok, b) testedző gyakorlatok, c) spontán mozgásos játékok, d) séták, kirándulások. a) Irányított közös mozgásos játékok Hetente egyszer szervezünk irányított testedző délelőttöt. Az irányított mozgások során gyermekink
megismerkednek
a
futás,
ugrás,
dobás
helyes
technikájával,
labdagyakorlatokkal (hajítás helyből, célba dobás, stb.), a támaszgyakorlatok (csúszások, kúszások, mászások) és a talajtorna elemeivel, az egyensúlyozás képességét fejlesztő gyakorlatokkal, valamint egyszerű kézi szergyakorlatokkal (kendő, szalag, babzsák, körkötél, ugrókötél, stb.). Ezen a napon akár már a reggeli játékidő alatt is lehetőségük van a tornaszerek kipróbálására. A tevékenységet úgy szervezzük, hogy minden korosztály azonos időben, képességeinek megfelelő módon végezhesse a gyakorlatokat. A kicsiket hagyjuk, hogy önként kapcsolódjanak be a tevékenységbe. A játékos hangulat, az oldott légkör biztosítja számukra a kipróbálás lehetőségét, a sikert, illetve a próbálkozás ismétlését. A gimnasztikai gyakorlatokat és a főgyakorlatot szervezetten végzik a gyermekek, majd az edzés végén játékkal, könnyed futással oldjuk az esetleges feszültséget (pl. a verseny játékok hevét). 89
b) Testedző gyakorlatok Az alkalmanként szervezett mozgásos játékok is az irányított testedzésekhez tartoznak. Minden gyermek részére biztosítjuk a kellő mennyiségű gyakorlási, próbálkozási időt és alkalmat. Kéthetente lehetőséget adunk a nagyobb gyermekeknek olyan testedző verseny-, és szabályjátékra, ahol azonos életkorú óvodás társaikkal vehetnek részt mozgásos tevékenységekben. Mondókára, zenére is improvizálunk ritmikus mozgást. Ilyenkor teret engedünk az egyéni elképzeléseknek, de irányítjuk is a gyermekeket. A kicsik önkéntessége itt is fontos szempont. c) Spontán mozgások, játékok Minden nap lehetőséget biztosítunk az önkéntes, szabad mozgásra, ahol jól érvényesülhetnek az egyéni képességek, igények. Az udvaron van több mozgáslehetősége a gyermekeknek: szabadon futkározhatnak, egyensúlyozhatnak, csúszhatnak, mászhatnak, függeszkedhetnek, ugrálhatnak, hintázhatnak Biztosítottak a szükséges feltételek (megfelelő tér, a különböző mozgásos játékokhoz szükséges eszközök, úgy mint labda, karika, ugrókötél, stb.). A fából készült, többfunkciós udvari játékeszközök is kínálják a gyakorlás lehetőségeit. Figyelünk arra, hogy minden gyermek igényét kielégítsük. Tornaszobával rendelkezünk, itt biztosítjuk a mozgás lehetőségét. A csoportszobai mozgásfejlesztő eszközöket úgy helyezzük el, hogy a játszókat ne zavarja, illetve a balesetveszélyt kiküszöböljük. d) Séták, kirándulások Igen sok lehetőség nyílik a séták alatt a különféle mozgásos tevékenységekre. Ezeket igyekszünk kihasználni és hasznosítani. A séták lehetőséget biztosítanak új mozgásterek felkutatására és azok rendszeres használatára (sportpálya, játszótér). A kirándulások a táv hossza miatt maguk is testedző hatásúak, de a helyi adottságokat kihasználva
változatos
teret,
új
mozgáslehetőségeket
biztosítanak.
A
felsorolt
mozgáslehetőségeket rendszeresen alkalmazva biztosítjuk gyermekeink egészséges testi fejlődését,
edzettségét,
erejük,
ügyességük,
gyorsaságuk
alakulását.
mozgásigényét, és ez által megfelelően fejlődik állóképességük is.
Kielégítjük A közös
mozgástevékenységek során kialakítjuk bennük a társaikra való odafigyelést és az alkalmazkodás igényét.
90
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
Testileg egészséges gyermekeink harmonikusan és összerendezetten mozognak, fejlett egyensúlyérzékkel rendelkeznek.
Jó az állóképességük, megfelelő a fizikai teherbírásuk, szeretnek futni, képesek 100-200 métert kocogni.
Szívesen használják a kézi szereket, tudnak / próbálkoznak labdát vezetni, célba dobni.
Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.
Képesek a szabályokhoz alkalmazkodni, azokat elfogadni és egyszerű szabályokat alkotni.
Ismerik a sikert és a kudarcot, megfelelően viselkednek ilyen helyzetekben.
8.6 A külső világ tevékeny megismerése A játékon keresztül lehet megtanítani a gyermekeket a természet szeretetére, védelmére is. Célunk: a közeli és tágabb természeti és társadalmi környezet felfedezése, megismertetése, megszerettetése és a gyermekek eligazodásának segítése, a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek szerzése, pozitív érzelmi viszonyok kialakítása a természethez, az emberi alkotásokhoz, az értékek megőrzésére nevelés, a közlekedési kultúra megalapozása. Célunk a környező világ megismertetése, beleértve az élő és élettelen, ember alkotta környezetet. Fontos dolgunk úgy szervezni a gyermekek óvodai életét, hogy jól érezzék az óvodában magukat, minden perc élmény legyen számukra. Megismertetjük a felfedezés, a rácsodálkozás ahá-élményét. Felkeltjük érdeklődésüket a természet iránt, arra ösztönözzük őket, legyenek kérdéseik ezzel kapcsolatban, amire mindig kapjanak választ az óvónőktől. A nevelési folyamat alapritmusát az évszakok változása biztosítja, melyet a hétköznapok és ünnepnapok tagolnak. A természet változása alakítja életritmusunkat, ez határozza meg
91
tevékenységeinket, a kinn és benn töltött idő arányát, a játékok hangulatát, a szükséges eszközöket, tárgyakat, ehhez igazodik megismerési folyamatunk. Gyermekkorban minden természettel kapcsolatos jelenség a játék forrásává válik (pl.: víz, sár, jég, hó, szél, nap, fény, árnyék, homok, kő, stb.). Mindezen lehetőségek jó kihasználása alapozza meg nevelési célunk megvalósulását. Természetes környezetben megfigyeljük a növényeket, állatokat. Minél több alkalmat teremtünk - sétákat, kirándulásokat szervezünk - arra, hogy a gyermekek a természetben lehessenek. Értsék meg, vegyék észre a természet szépségét, tiszteljék, óvják, szeressék. Ismerjék meg a síkságot, dombot, hegyet, mezőt, rétet, kertet, szántóföldet, erdőt. Tapasztalják meg, hogy a növények szebbé, egészségesebbé teszik környezetünket, ismerjék meg hasznukat. Saját élményű tapasztalatszerzéssel életkoruknak megfelelő ismereteket, ismeretanyagot sajátítsanak el. A gyermekek korát, fejlettségi szintjét, és a fokozatosság elvét szem előtt tartva bevonhatjuk őket a környezetvédő munkába. Segíthetnek az udvar rendbe rakásában, a virágos kertben végezhető munkákban, az élősarok gondozásában. Gyűjtsenek leveleket, terméseket, melyeket később a csoportban felhasználunk. Óvják, védjék közvetlen környezetüket, az állatokat, a növényeket. Váljon természetessé a madarakról való folyamatos gondoskodás, a téli madáretetés. Óvodáskor végére alapozódjanak meg a környezet rendjét, a természet védelmét szolgáló szokások, és szabályrendszerek. Az éves terv készítésénél figyelembe kell venni azokat a témaköröket, amelyeket prioritásként kezelünk. Tevékenységeink során a következő témaköröket dolgozzuk fel: Megfigyeljük az évszakok változását, szépségét, színeit, jelenségeit, az időjárást, a növényeket. Terméseket, leveleket, virágokat, kavicsokat, stb. gyűjtünk. Beszélgetünk az évszakokról, a hónapokról, a napszakokról. Az évszakokra jellemző kerti munkák mellett hajtatunk, rügyeztetünk, csíráztatunk. Beszélgetünk
a
környezet
formáiról,
mennyiségi,
nagyságbeli
jellemzőiről,
ismerkedünk a színekkel. Megfigyeljük a környezetünkben élő állatokat (bogarak, madarak, emlősök, hüllők, halak, stb.), közegüket, életmódjukat, viselkedésüket. 92
Játéktevékenységekben ismerkednek a vadállatokkal, kirándulásaink során közvetlen tapasztalatszerezéssel is bővülnek ismereteik. Megismerkedünk közvetlen környezetünkkel: az óvoda környékével, intézményekkel, üzletekkel, közterületen található alkotásokkal. A gyermekekhez érzelmileg legközelebb álló témánk a család (családtagok otthoni és munkahelyi tevékenységei). Ismerkedünk a testünkkel, érzékszerveinkkel, azok működésével. Beszélgetünk az óvodáról, az óvoda dolgozóiról, azok munkájáról. Sétáink, kirándulásaink alkalmával gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait, a közlekedési eszközök fajtáit, viselkedési szokásokat. Ellátogatunk középületekbe, múzeumokba, kiállítótermekbe, moziba, iskolába, stb. Minden alkalmat megragadunk, hogy felhívjuk a gyermekek figyelmét
a
természetvédelem fontosságára, természeti értékeink megóvására. Lehetőséget nyújtunk természetvédelmi helyeink megismerésére. Környezetünk
megóvása
érdekében
felhívjuk
a
figyelmet
a
szelektív
hulladékgyűjtésre, és annak helyes használatát gyakoroljuk. Az egészségtelen életmód és az egészséget károsító hatások (dohányzás, légszennyezés, vízszennyezés, stb.) megismerésével a tudatos egészséges életmód kialakításának megalapozására törekszünk. Foglalkoznunk kell a családdal, a testünkkel, az évszakokkal, madarakkal, növényekkel, a településsel, ahol élünk, és ahol az óvoda működik, valamint a közlekedési eszközökkel és magával a közlekedéssel is. Nem feledkezünk meg a zöld jeles napokról, az ünnepekről, melyek megszépítik a hétköznapokat, s igazi élményt nyújtanak minden gyermek számára. Az óvoda befolyásolni tudja a szülők szemléletét a környezeti nevelés fontosságáról, a környezet védelmének fontosságáról. Az a szülő, aki közvetlen élővilágát, tárgyait, tisztaságát, szépségét és védelmét fontosnak tartja, óhatatlanul is átadja gyermekének a természet szeretetét. Szülői
értekezleten
beszélünk
a
szülőknek
elképzeléseinkről,
segítségüket,
aktív
93
közreműködésüket kérjük a természet megismertetésére, megszerettetésére és megóvására. Beszélgetünk a kirándulások - családi, óvodai - fontosságáról. Szorgalmazzuk, hogy a gyermek a szüleivel együtt fedezze fel a természet szépségeit, állatokat, növényeket, s ezek védelmét. Bevonjuk a szülőket az óvoda szépítésébe, az udvar rendezésébe. Ezek jó alkalmat nyújtanak a felszabadult beszélgetésekre és a szülők véleményformálására. Feladataink: a környezet tevékeny megismeréséhez szükséges tapasztalatokat és ismeretszerzési lehetőséget biztosítani; a gyermekek kommunikációs készségét fejleszteni a megfigyelés és a tevékenységek során, az ingerszegény környezetből érkezett gyermekeket hozzásegíteni a fokozott élményés tapasztalatszerzéshez. Feladatunk ebben a folyamatban az, hogy segítsük a gyereket főként olyan tapasztalatok, szokások és attitűdök elsajátításában, melynek eredménye a személyiségfejlődésben a környezetbarát magatartás. A feladat megvalósítása, a cél elérése érdekében a gyermeknek ismernie kell a szűkebb és tágabb természeti, társadalmi, tárgyi környezet tényezőit, jelenségeit, fel kell fedeznie ok-okozati összefüggéseit, viszonyait. A folyamatos és alkalomszerű megfigyeléskor, tapasztaltszerzéskor lehetőség szerint mindenki elmondhatja észrevételeit, gondolatait. Ez elősegíti önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Mindez a mi segítségünkkel történik, nem csupán koordinálója vagyunk a folyamatnak, hanem minta is abban, hogy milyen viszonyt kell kialakítania, s hogyan kell okosan szeretni, védeni, ápolni és fejleszteni azt a miliőt, amelyben élünk. Ehhez meg kell tanítanunk a természetben való viselkedést, a környezet élőlényeivel szembeni pozitív magatartást. A szokások, szokásrendszerek kialakításával érzelmekre építjük a tudatos védelem igényét a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve, játékos formában. A megfigyelések, a megismerés és az érzelmek útján formáljuk értékrendjüket, és végezzük a szülőföld szeretetének megalapozását. Miközben megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, a családi tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Fogalma lesz arról, hogy a lakóhelyén kívül más települések is vannak, és az országán túl az már külföld, s hogy a világ igen nagy (sokszínű környezettel és sokféle emberrel).
94
Környezetünk alapvető meghatározója a matematika. Tér - forma - számosság vesz körül mindent, mindenhol és mindenkor. A kisgyermek számára a matematika szerepe a ráismerés örömét, összefüggések felfedezését, tehát elsősorban a gondolkodás fejlesztését szolgálja. Ezt a fejlesztési formát azonban nem mint különálló egységet alkalmazzuk az óvodáskori gyermek életében, hanem szinte teljes mértékig beépítjük az őket körülvevő világ megismerésének folyamatába. A környező világgal történő játékos ismerkedés során a számlálgatás, méricskélés, a tér alakítása, az irányok megnevezése, a hasonlítások, az összegyűjtés és szétválasztás, párosítás, az időbeliség felfedezése, megnevezése, a formák letapogatása játék közben olyan természetes, mint a mondókázás, dúdolgatás. A számosság, a számfogalom kialakulása már egészen korai szakaszban megmutatkozik. A 34 éves gyermek is képes elszámolni akár 10-ig is, de a számoláshoz állandó viszonyítási rendszernek kell kialakulnia. Ehhez nyújtunk segítséget, amikor együtt számoljuk a mogyorót, a játékokat, a gyerekeket, stb. Nekünk, felnőttek ez egyértelműnek tűnik, de a gyermek számára az, hogy a szám mennyiséget fejez ki - egy másik mennyiséghez, mint egységhez viszonyított sokaságot - bonyolult, hosszú folyamat eredménye. A formai különbözőségek sokszínűsége is felfedezhető a játékok, a bennünket körülvevő világ tárgyainak játékos megismerése során. Pl.: gömbölyű a labda, de az apró gyöngy, bors, alma és dinnye is az. Minden formának sok-sok változata van. A csipkebogyólánc hosszabb vagy rövidebb. Az építőjáték, a bútorok, a paravánok felhasználása térformálás. Bújócskázás közben az asztal alá, a szekrény, vagy fa mögé, a fal mellé rejtőznek el a gyerekek. Nap mint nap hurcolják, halmozzák, szétválogatják a játékszereket. Megmérjük, hogy mekkorát nőttek, megszámoljuk hány tányért, kanalat tegyünk az asztalra, hozzá ugyanannyi poharat. Megkeressük a babák, vagy a saját cipőnk, kesztyűnk párját, stb. Hajtogatáskor megfigyeljük a szimmetrikus formákat, öltözködéskor magunkon tapasztaljuk ugyanezt. Elkerülhetetlen, hogy ne használjuk, ne nevezzük meg alkalmanként a térbeli relációkat, a mennyiségi egységeket, és formai vonatkozásokat, s a gyerekek ne figyeljenek fel azokra a tárgyak természetes tulajdonságaként. A legfontosabb, hogy mindig figyelembe vegyük a gyermek életkori sajátosságait. Mind ezek a példák is bizonyítékai annak, hogy tevékenységében, játékban, tapasztalás útján a gyermek önmaga felismeri, és megismeri környezetét, az őt körülvevő világot, a matematika csodálatos világát. Comenius szavait idézve: „A matematika, az ész csiholója.”
95
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően megtanulnak tájékozódni és eligazodni a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben. Nyitottá válnak e környezet iránt, ismerik az állatokat, növényeket, óvják és védik, gondozzák azokat, pozitívan fejlődik tenni akarásuk, a munkához való viszonyuk, nő feladattudatuk, kitartásuk. Ismerik a szükséges személyi adataikat: lakóhelyük, születési helyük nevét, lakcímüket, testvéreik, szüleik nevét, foglalkozásukat. Tájékozottak
lakóhelyük jellemző és
az
általános közlekedési eszközeiről,
szabályairól, ismerik az alapvető viselkedési normákat. Felfedezik és megismerik az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat, matematikai fogalmakat, melyek környezetükben rejlenek. Megalapozott matematikai ismeretekkel rendelkeznek, felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térviszonyokat, alakul ítélőképességük, fejlődik tér és mennyiség szemléletük. Kialakul a beszédhelyzetekhez és anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszédük.
8.7 Munka jellegű tevékenységek A tevékenységben gazdag óvodai élet jellemző, de egyben sajátos formája a gyermeki munka, mint a személyiségfejlesztés egyik fontos eszköze. A saját és mások munkájának elismerésével a nevelés egyik formája, a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának egyik eszköze. Jellemzői:
Minden óvodai intézményben megjelenik az önként, örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység.
Sajátos, mert több tekintetben hasonlóságot mutat a játékkal és a cselekvő tanulással, ugyanakkor nem azonosítható velük, mert eredménye van, s az önkéntes jelleg is korlátozott.
Jellegzetes, mert sokszor egybefonódik a játékkal, olykor pedig más tevékenység
96
folytatása vagy önálló tevékenységként jelenik meg.
Társas, mert a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások munkájának elismerésére nevelés egyik formája.
Célunk: olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a saját személyükkel kapcsolatos munkához való hozzáállást, a gyermekek közösségi kapcsolatainak, a kötelesség érzésének kialakítása. Feladataink: a munkavégzéshez szükséges eszközöket és egyéb feltételeket biztosítani, mintaadó munkafogásokkal és azok sorrendiségével őket megismertetni, olyan egyéni képességekhez igazodó munkamegosztás megszervezni, mely közös élményekhez vezet. Munka és munka jellegű tevékenységeink elsősorban: saját személyükkel kapcsolatos önkiszolgálás, élethelyzetekben való közös együttműködés (pl. cipőkötés, segítségnyújtás), folyamatos megbízások rendszere, önként vállalt napos munka (pl. terítés, rendrakás az étkezőben, a csoportszobában), játékok helyrerakása, teremrendezés (pl. szükség esetén székek, asztalok, szőnyegek átpakolása), délutáni pihenő után a pizsama, az ágynemű összehajtogatása, csoportszoba díszítése, sepregetés, virágöntözés, rendrakás a mosdóban (pl. törölköző elrakása, fogmosó poharak elrendezése), kerti munkák. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
97
Az óvodában mivel megkezdjük a gyerekek életre való felkészítését, nem hagyhatjuk ki a játékos munkajellegű tevékenységeket sem. Kihangsúlyozzuk a játékosságot, hisz jóformán nem is választható szét a játék és a munka. Olyan feladatokat adunk a gyerekeknek, mely életkoruknak megfelelő és saját személyükkel kapcsolatos. Kedvet teremtünk a munkához, dicsérjük, buzdítjuk őket. Olyan munkát végeztetünk velük, amihez kedvük van, és balesetmentesen megoldhatják. Kihasználjuk a gyerekek érdeklődését, önkéntességét, aktivitását. Legyenek az alkalmi feladatok a munkavégzés rendszeres és folyamatos lehetőségei, beépülve a mindennapokba. Az önkiszolgálással, mely már óvodába lépés után rögtön jelentkezhet, indítjuk a „munkavégzést” a gyerekeknél. A naposság, a csoport érdekében végzett munkák, mind mind tényleges munkavégzést jelentenek. Fokozatosan kínáljuk a lehetőséget a gyerekek számára. Az önállóság meghagyása, hogy melyik
munkatevékenységet
válassza,
természetes.
Példamutatásunknak,
közreműködésünknek itt is nagy jelentősége van. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek alapvető szükségleteiket önállóan képesek kielégíteni.
Igényessé válnak szűkebb környezetük rendje iránt.
Segítik a kisebbeket, a rászorulókat, szívesen vállalnak tevékenységet a közösségért.
Szívesen vesznek részt a közös feladatok elvégzésében, közreműködnek a növények, esetenként az állatok gondozásában.
Kialakul az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintjük a kitartás és a feladatmegoldás terén.
Közvetlenül megélik a munka értelmét, örömét.
Bekapcsolódnak a közös feladatokba.
8.8 A szabadidő programja A szabadidő ténylegesen a gyermeké legyen. A szabadidő a napi és a heti programban is biztosított a gyermekek számára. Kétféle megoldás lehetséges. Az egyikre – és ez a gyakoribb – a napnak mindig azonos időpontjában
98
kerül sor. Emellett a rugalmasság érvényesítése szellemében az óvodapedagógus más időpontban is biztosíthat szabadidős programot. Szabadidőben a gyermekek ténylegesen szabadon választhatnak különböző programok között. Az ekkor választható tevékenységek között várhatóan a játék dominál. Szabadon választhatják a helyet, - udvar, csoportszoba, egyéb helyszín -, az eszközöket, amelyek lehetnek nagyobb modul elemek, vagy éppen technikai vagy vizuális eszközök. Az óvodapedagógust is felkérhetik közreműködésre. A szabadidőprogram a pedagógus számára jó megfigyelési alkalom is. A szabadidő alkalmas az un. foglalkozási eszközök ismételt birtokbavételére is.
IX. Az óvodai élet megszervezése 9.1
A nevelés időkeretei
Nevelési év A nevelési év szeptember 01-től következő év augusztus 31-ig tart. A tanulás időszaka szeptember 01. és május 31. közé esik, a nyári időszakban pedig szabadidős programokat szervezünk a gyermekeknek. Hetirend Az óvodai tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainknak. A hetirend nem napokhoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosított ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozását segítő tevékenységek rendszerét. A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, rendszerességet, nyugalmat teremti meg az óvodai
csoportban.
A
szokásrendszer
segítségével
keretet
biztosít
a
napi
élet
megszervezéséhez. Törekszünk a minél rugalmasabb, az eseményekhez, helyzetekhez alkalmazkodó hetirend összeállítására. Figyelünk arra, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására.
99
A hetirend tartalmazza az óvodai élet minden tevékenységformáját. Jellemzője a kötetlen szabadon választott és kötött tevékenységek, programok, melyek folyamatosan, rugalmasan szerveződnek az óvodapedagógus által. A kötött tevékenységek maximális időkerete napi 20-35 perc. A Csoportnaplóba előre tervezendő. A hetirend rugalmas kerete abban nyilvánul meg, hogy a gyermekek fejlődéséhez és érdeklődéséhez igazodóan változhat. Úgy állítjuk össze, hogy biztosítsa a feltételeket:
megfelelő időtartamú,
párhuzamosan végezhető,
differenciált tevékenységek szervezéséhez.
Minden nap szervezünk mese – vers tevékenységet, valamint mindennapos mozgást. Hetente egy napon nagytestnevelést tartunk. A többi tevékenységet komplex formában biztosítjuk a gyermekek számára. Ügyelünk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására. Napirend A napirend rugalmasan kezelendő, alkalmazkodva a gyerekek érdekét szolgáló váratlan eseményekhez. A kötetlen - szabadon választott, és kötött tevékenységek, programok folyamatosak a nap folyamán, melyek rugalmasan szervezettek. Az óvodapedagógus készíti elő. A nevelőmunka tervszerűsége és folyamatossága a gyermekek életkorához és egyéni fejlődésükhöz igazítottan kerül kialakításra. Az óvodában a napirend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható körülményeket. A napirenden belül a legtöbb időt a legfontosabb tevékenységre, a játékra fordítjuk. Ebbe az időkeretbe illesztjük bele a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendőket (étkezést, tisztálkodást, pihenést). A napirenden belül rugalmasan vesszük figyelembe az egyes tevékenységek időigényét. A napirendet ezen kívül az évszakok változása, illetve a gyermeki fejlődés alapján változtatjuk, módosítjuk. Mivel a nevelés nem zárul le május 31-én, ezért a nyári időszakra (június 1-től - augusztus 31-ig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett napirend szolgál.
100
Javasolt napirend 6.00 10.30 JÁTÉK Párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek:
szabad játék, szabadon választott tevékenység,
óvónő által kezdeményezett játék,
tízórai,
gyermekmunka,
mese, kupaktanács, beszélgető-kör
10.30 11.45
mindennapos frissítő torna,
szervezett mozgás heti 1 alkalommal,
szabad mozgás, séta, kirándulás,
udvari játék, kerti munka
11.45 13.00
tisztálkodási teendők, ÉTKEZÉS,
tisztálkodási teendők, előkészület a pihenéshez
13.00 15.00
PIHENÉS, mesehallgatás,
folyamatos felkelés,
egyéni igényeknek megfelelő szükségletek kielégítése
15.00 17.00
uzsonna,
játék, mozgás, szabadon választott tevékenység,
partneri igény szerinti foglalkozások
17.00 Zárás Javasolt nyári napirend 6.00 12.00
párhuzamos tevékenységek: szabad játék, tízórai, fürdőzés, napozás, egyéb szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység,
101
12.00 12.30
előkészület az ebédhez,
12.30 13.00
ebéd,
13.00 14.45
előkészület a pihenéshez, pihenés, egyéni szükséglethez igazodó
ébredés, 14.45 17.00
párhuzamos tevékenységek: mosdóhasználat, uzsonna, szabadjáték, óvónő által kezdeményezett tevékenység
9.2
A nevelés tervezése
A gyermek fejlődésének elősegítését szolgáló nevelés a megjelölt hármas feladatrendszerben közvetített spontán és tudatos hatások együttesében lesz eredményes. E hatások tartalmát, közvetítésének alkalmait, módjait a gyermekek általános és egyéni pszichikai jellemzői, fejlődése figyelembe vételével különböző óvodai dokumentumban rögzítjük (Fejlődési napló, negyedévi, pedagógiai program és értékelő feljegyzések, kétheti, ill. havi programterv, anyaggyűjtés, napirend, hetirend), illetve értékeljük. A tervező munkához is kapcsolódik néhány követendő szempont. A rugalmas keretű napirend és a tevékenységeket / programokat tartalmazó hetirend áttekinthetővé és kiegyensúlyozottá teszi az óvodai életet. A hagyományok, ünnepek és ünnepségek beépülnek tervezett programjainkba. A tervezés nélkülözhetetlen tartozéka a tudatos nevelőmunkának. Minél rövidebb időre szól, annál részletesebb. Az írásos tervezés fontos dokumentum az óvodapedagógus kezében. A tervezésnek azonban lehetnek, sőt vannak is olyan mozzanatai, amit nem érdemes vagy nem is tudunk írásban rögzíteni. Azt tartjuk jó tervnek, amely hűen visszaadja programunk alapgondolatait: a játékosságot, a tevékeny, élményszerű óvodai élet szellemiségét. Az éves és három éves pedagógiai dokumentáció a ciklikus tervezés eredményeként jön majd létre, mint egységes pedagógiai program. A pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Fontos feladatunk a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása, éves megtervezése. Figyelembe vesszük a csoport összetételét, az egyes gyermek fejlődési ütemét és különböző szintű képességeit. Tervezőmunkánkra a tudatos felkészülés és a folyamatos odafigyelés jellemző.
102
Évente háló tervet készítünk, amely a helyi körülményeinkre épül, lakóhelyünk feltételeit is tükrözi, valamint eleget tesz a helyi elvárásoknak és a családok igényeinek is. A nevelés és tanulás tervezését egymással szoros kölcsönhatásban valósítjuk meg. A fejlesztést a célok és a feladatok ismeretében, hosszútávon gondoljuk át, kéthetes ciklusokban tervezünk a Csoportnaplóba. A tevékenységeket komplexen tervezzük és szervezzük a Csoportnaplóba. Figyelembe vesszük a hálóterv menetét, de a gyermekek fejlettségéhez, ötleteihez igazodó változtatási lehetőségünk is adott. Utólag rögzítjük a gyermeki és óvónői spontán reagálásokat és a megvalósítás módját. A gyermekek folyamatos megfigyelése, élményeik meghallgatása, a tervezés előkészítő és a kiértékelő folyamatának részei. A gyermekek egyéni fejlődésére vonatkozó feljegyzéseinket a Csoportnapló, valamint a Fejlődési Napló tartalmazza. A nevelőmunkát elemezzük és értékeljük a gyermekek fejlődési ütemétől függően. Az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a további tervezéshez. Az óvoda feladatai közé tartozik a tehetséggondozás, a speciális nevelési igényű gyermekek felismerése és fejlesztése, melynek feladatai a Csoportnaplóban is megjelenik. Csoportnapló tartalmazza:
a gyermekek névsorát, jelét,
a gyermekek születésnapját,
a csoportban dolgozó felnőttek nevét, munkakörét,
szokás- és szabályrendszer negyedéves tervezését, értékelését,
hetirend és napirend összeállítását,
kétheti tanulási tervet,
a tanulási terv kiértékelését,
nyári szabadidős tevékenység heti tervezését,
a csoport kapcsolattartását,
a csoportban végzett ellenőrzések idejét, témáját.
103
Egyéni fejlődési napló tartalma A gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzéseket dokumentálja, az óvodába lépéstől az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig. Részei: anamnézis lap, a családlátogatás tapasztalatainak lejegyzése, a megfigyelési lapok, a gyermek fejlődésének értékelése évente két alkalommal, a gyermekek egyéni fejlesztési terve, gyermekrajzok (rajzfejlődés), vizsgálati eredmények (Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság). A fejlődés nyomon követésére szolgál. o
Bemeneti mérés: elkészítését a gyermek óvodába bekerülése után készítjük el.
o
Mérés 5 évesen, hogy objektív, teljes képet tudjunk alkotni a gyermekről és meg tudjuk tervezni a fejlesztés irányát.
o
Mérés 6 évesen, hogy a szülőt tájékoztatni tudjuk a gyermek általános fejlettségéről, illetve ha szükséges, a Nevelési Tanácsadó, a Szakértői Bizottság részére képet tudjunk adni.
Csoportszervezési forma Programunk bármilyen csoportszervezéssel megvalósítható: homogén csoportszervezési formában azonos életkorú gyermekek kerülnek egy csoportba, vegyes életkorú csoportszervezés során a 3 - 7 évesek alkotnak egy csoportot. A helyi adottságok és az óvodapedagógus attitűdje alapján szervezhető homogén és heterogén életkorú csoport is. A program hatékonyságát nem a csoport szervezeti kerete határozza meg, hanem az óvodapedagógus szakmai felkészültsége, pedagógiai / módszertani tudása, gyermek megismerési eljárásai, helyzetfelismerése, rugalmassága, kreativitása, empátiája, egyénisége.
104
X.
Az óvoda ünnepei, egyéb rendezvényei
Periodikák A periodikák, a folyamatosan visszatérő események, ünnepek, természeti jeles napok és tevékenységek biztosítják a gyermekek számára a várakozás, a készülődés örömét és izgalmát. A tervezgetés, a programok és feladatok megbeszélése kedvezően alakítja a gyermekek perspektivikus látásmódját, s fokozza az együvé tartozás érzését. IDŐ
TEVÉKENYSÉG Megünnepeljük - az évszaknak megfelelően – a természet jeles napjait, hagyományos ünnepeinket, a nemzeti megemlékezéseket. Megünnepeljük a gyermekek születésnapját.
Minden évben egyszer
Ősszel az állatok napját. Közös játékos délelőtt a nagyszülőkkel, „Nagyszülők Napja” A télhez kapcsolódóan: Mikulás, Karácsony, Farsang Karácsony előtt közös készülődés a szülőkkel, „Karácsonyváró” Tavasszal a természet megújulása, Húsvét. Húsvétváró a szülőkkel együtt. Megköszöntjük az Anyukákat, a Nagymamákat. Gyermeknapot tartunk. Elbúcsúztatjuk az iskolába menőket. Rendkívüli nap, olyan program, amikor a gyermekek kívánságának figyelembe vételével pl.: vendéget hívunk, kirándulást, vagy sport
Minden negyedévben egyszer
programot szervezünk. Báb- ill. mese előadás vagy bábszínház, színházlátogatás. Könyvtárlátogatás.
Minden havonta egyszer Minden nap egyszer
Program megbeszélés. Teljesül a csoport egy játék és/vagy mese kívánsága.
105
Születés-, vagy névnapok, csoportonként a régi jól bevált szokások szerint. Ajándékkészítés közösen vagy az óvó néni által. A vendéglátáshoz szükséges finomságokat az ünnepelt hozza (csoportonként szintén változó: gyümölcs, sütemény). Az állatok világnapja Kirándulás szervezése közeli állatfarmra, családi gazdaságba, állatkertbe / vadasparkba. Nagyszülők napja Meghívjuk a nagyszülőket egy játékos délelőttre, ahol bepillantást nyerhetnek a csoportok életébe és együtt játszhatnak az unokákkal. Mikulás Az évek óta bevált gyakorlat szerint, és a gyerekek által várt Mikulás megjelenik a gyerekek előtt. Ő hozza az ajándékot, a csomagot. Előtte való napokban nagy a készülődés a csoportokban (Mikulásnak zokni, kesztyű, csizmakészítés). Karácsonyváró Közös készülődés a szülőkkel, nagyszülőkkel együtt. Karácsony Csak a készülődés történik az óvodában (mézeskalácssütés, díszek készítése, titkos ajándékok csomagolása)! Farsang Évenként változó: vagy csak óvodát érintő egész napos vigasság, vagy szülők, testvérek együttműködésével nagy „dáridó”. Március 15. Csak csoportonkénti esetleges megemlékezés, mese. Húsvétváró Közös ünnepi készülődés a szülőkkel, nagyszülőkkel együtt. Húsvét Hagyománya miatt beszélgetés az elkövetkezendő eseményekről. Tojásfestés, nagytakarítás,
106
készülődés. Anyák napja Csoportonként köszöntik a gyerekek anyukájukat, próbálkozunk csak otthoni felköszöntéssel is.
Gyermeknap Nagy, játékos, az óvoda udvarán rendezett egész napos szórakozás. Mozgásos- és verseny játékok szervezése, különböző tevékenységek végzése a szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel együtt. Indulás az iskolába / ballagás Az iskolába menők búcsúztatása. Kirándulások A közeli városban megtekintve a Tűzoltóságot, a közlekedési lámpák működését, a pályaudvart (vonat, busz). Lovas kocsival hosszabb kirándulás a szomszédos község óvodájába, az almáskertbe, a Szociális Otthonba, a közeli erdőbe. A családdal való szoros együttműködés nélkül e program megvalósítása lehetetlen volna. Szükséges hozzá a program lényegének megértetése, a szülök egyetértése, támogató hozzáállása. A program megírása előtt ismertetjük a program célját, feladatait, kihangsúlyozva az általunk elképzelt és jónak vélt „tanulás” értelmezését. Folyamatosan felszínen tartjuk e témát. Mindennapos óvodai találkozásokkor, családlátogatásokkor felhívjuk a figyelmet, hogy az egyetértés után az óvónő a szakember, így az ő dolga milyen módszerekkel, milyen szervezeti formák megválasztásával végzi tevékenységét.
XI. Az óvoda kapcsolatai 11.1 Óvoda család kapcsolata Óvodánk célja a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve gyermekközpontú óvodai élet megteremtése, a kidolgozott Pedagógiai Programunk alapján. A sikeres megvalósításhoz feltétel a szülők egyetértése, támogató beleegyezése. Ezért év elején röviden ismertetjük a
107
programunkat, annak célját és alapelveit, nevelési felfogásunkat. Felkínáljuk a lehetőséget, hogy a szülők igénye esetén beszélgetéseket folytassunk programunkról. Óvoda - család kapcsolatunkban a nyitottságot tartjuk legfontosabbnak. Bármikor bármilyen személyes illetve közösséget érintő témát / problémát nevelőpartnerként beszélünk meg a szülőkkel, melyben a kölcsönös bizalom, az őszinteség, az egymásrautaltság meghatározó szerepet játszik. Vállaljuk, hogy szeretettel, türelemmel, hozzáértéssel gondozzuk, neveljük gyermekeiket. Képességeikhez mérten megtanítjuk őket mindarra, amit egy ilyen korú, gondosan nevelt kisgyermeknek tudni illik. A módszerek, és szervezeti formák megválasztása az óvodapedagógus dolga, módszertani tudásának, pedagógiai szabadságának körébe tartozik. Egyre több a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű családból érkező gyermek intézményünkben. Nagyon fontos az egyes családok problémáinak, sajátosságainak a megismerése, mert a segítségnyújtás családhoz illesztett adekvát megoldását csak ilyen módon tudjuk megvalósítani. Nevelőmunkánkban számítunk a szülők, nagyszülők közreműködésére, segítségére az ünnepi előkészületek, kirándulások, helyi hagyományok bemutatása, az ovis-kert előkészítése, óvodaparkunk gondozása, játékjavítás és készítés, stb. során. Így a szülők aktív részesei az óvodai eseményeknek. A kapcsolattartás formái: Beíratás: személyes találkozás a szülővel és a gyermekkel. Szülővel közös beszoktatás: alkalmas arra, hogy a szülő és a gyermek megismerje az óvoda életét, szokásrendszerét. Összevont és csoport szülői értekezletek: az óvoda működésével, házirendjével, a gyermekek nevelésével kapcsolatos megbeszélések; a 6-7 éveseknek tájékoztató az iskolakezdéssel kapcsolatos tudnivalókról. Napi kapcsolattartás: a naprakész tájékozottságot segíti, hogy a szülő tudja, mi történt aznap a gyermekével. Családlátogatások: óvodába kerüléskor a családi nevelési szokások, a család környezetének és a gyermek szociokulturális hátterének megismerése, anamnézis felvétele.
108
Egyéni beszélgetések: előzetes időpont egyeztetés után az aktualitásnak megfelelően. Nyíltnap: a szülők részt vehetnek a csoport napi életében; az óvodába kerülő gyermekek előzetes betekintést nyerhetnek a választott intézménybe. Közös ünnepségek, közös kirándulások, sportvetélkedő, családi nap szervezése. Előadás szervezés a szülőknek: fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus, gyermekorvos előadása. Szülők Közösségének támogatása. Az óvoda megszervezi és segíti a szülők érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórumát.
11.2 A szülők és az óvodapedagógusok kapcsolata Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A kettő összhangja, együttműködése a gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele. Óvodánkban fontos feladatként kezeljük a szülőkkel való együttműködés folyamatos fenntartását. Célunk, hogy a személyi és szülői jogok, kötelességek tiszteletben tartásával erősödjön a partneri viszony.
11.3 A gyermekek és az óvodapedagógusok kapcsolata A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg. A kisgyermek az óvodás évei alatt a családtagjain kívül a gyermekcsoportot vezető óvónőkkel kerül a legszorosabb kapcsolatba, tőlük igényli a törődést, gondoskodást. A gyermekek egyéni fejlődésének biztosításához az óvónő leginkább személyes példamutatásával járul hozzá. Az óvónő őszinte, természetes magatartásával mutat mintát, és viselkedésével jelzi elvárásait. Szükséges tehát, hogy a gyermekek számára hiteles és elfogadható legyen a személye, hiszen a gyermek életkori sajátosságainál fogva elsősorban a metakommunikációra figyel. A közösen átélt örömök, élmények elszakíthatatlan szállal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket. Az igényes türelem, a következetesség, az elvárás, a bizalom, az elismerés nemcsak az egyes gyermeket formálja, hanem általa az egész csoportot.
109
11.4 Az óvoda dolgozóinak egymással való kapcsolata A csoportban dolgozó óvónői párok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak (pedagógiai asszisztens) napi kapcsolatban vannak egymással. Munkájukat összehangoltan, egymás tevékenységére építve végzik. Az intézményen belüli fluktuáció minimális, ezért az óvoda kollektívája stabil, összeszokott, jól együttműködő. Az óvoda éves munkaterve alapján szervezi az óvodavezető a nevelőmunkát, tájékoztatja a munkatársakat az aktuális feladatokról, a várható tevékenységekről, eseményekről. Rendszeres együttműködést igényel a napi nevelőmunka megszervezése, a tehetséggondozást, a differenciált fejlesztést szolgáló tevékenységek megszervezése. Az óvoda dolgozói közötti szakmai munkakapcsolat, az óvodai rendezvények keretében létrejövő együttműködés összekovácsolja az óvodában folyó nevelőmunkát. Évente mintegy öt alkalommal van lehetőség a nevelőtestületet érintő programok szervezésére (szakmai nap, elemző / értékelő megbeszélés, nevelési értekezlet szervezése).
11.5 A gyermekek egymással való kapcsolata Óvodán belül a gyermekek napi kapcsolatban vannak egymással. Lehetőségük van a közös tevékenységre a reggeli – délutáni, vagy a szabadban töltött játékidő alatt, és a szabadidős tehetséggondozó, differenciált fejlesztő foglalkozásokon. A csoportközi kapcsolatok szorosabbá válását segítik az évente néhány alkalommal megszervezett közös séták, kirándulások, színházlátogatások, az óvodai rendezvényekre történő felkészülés, azokon való részvétel.
11.6 Óvoda bölcsőde kapcsolata A bölcsődei csoport az óvodával közös épületében található. Az óvodavezető egyben a bölcsőde vezetője is, aki annak szakmai vezetőjével együttműködik. Nevelőközösségünk tagjai napi szinten értekeznek a kisgyermekgondozókkal, meghívjuk a bölcsődéseket a mesedélutánunkra. Miután a bölcsődés gyermekek minden felnőttet ismernek, így az óvodába történő beilleszkedésük zökkenőmentes.
11.7 Óvoda iskola kapcsolata Megfogalmazott játékszabadság
célunk: tiszteletben
az
egyéni tartásával
képességek
figyelembevételével,
környezetében
megfelelőképp
a
gyermeki
eligazodó,
jó
110
kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, kooperációra és kommunikációra képessé, az iskolai életre alkalmassá váló gyermekek nevelése. Megismertetjük óvodai életünket az iskolával, kapcsolattartásunkra a nyitottság jellemző. Igyekszünk
elfogadtatni
az
iskola
nevelőtestületével
pedagógiai
programunk
gyermekközpontúságát, nem „kisiskolás” jellegét. Keressük az együttműködés lehetőségeit, vágyakozva annak elfogadtatására, hogy minden életkornak megvan a maga fontos és egyedülálló szerepe, feladata. Tilos és kártékony bármelyiket is feláldozni egy következő életszakasz érdekében. Mert hogyan készíthetnénk elő egy jelentősen különböző másikra? Úgy, hogy a jelenlegit megrövidítjük és az utolsó időszakot kisiskolává szervezzük át. Márpedig a gyermekek iskolai teherbírása jobb, ha előtte teljes és igazi gyermekkora volt, ha önálló, magabiztos, kiegyensúlyozott óvodásként léphet iskolába. Az iskolai munkára érlelés, a tanítás az első iskolai évek feladata és nem az óvodáé. Kapcsolattartási formáinkat aktivizáljuk. A megvalósítás lehetőségei: óvoda-, illetve iskolalátogatások megszervezése, lebonyolítása; közös programokba bevonással egymás munkájának jobb megismerése.
11.8 Fenntartóval való kapcsolat Kiegyenlített, korrekt, jó kapcsolatra törekszünk a fenntartóval. Kapcsolattartási formáink: az Önkormányzat által meghatározott módon és időpontban megbeszélés, beszámoló készítése.
11.9 ÁMK [Általános Művelődési Központ] és az Óvoda kapcsolata Az ÁMK vezető irányítása alá tartozik az óvoda. Az óvodavezető szoros munkakapcsolatban áll az intézményvezetővel, rendszeresen tartanak szakmai megbeszéléseket. Az óvoda működésének feltételeit az ÁMK vezetővel egyezteti, intézi. Munkaadói, gazdálkodási feladatokban egyeztet, véleményez.
11.10 Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Óvoda kapcsolata A kapcsolattartás formái: a gyermekek problémáinak feltárása a nevelési év elején az óvodában történik. Fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus meghatározott időkeretben foglalkozik gyermekeinkkel. Kapcsolatunk folyamatos.
111
11.11
Egészségügyi szervek [védőnő, orvos] és a Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
A kapcsolattartás formái: időszakos szűrés az óvodában, közös előadások, fórumok szervezése
az
egészséges
életmóddal
kapcsolatban.
A
gyermekeknél
felmerülő
magatartászavarok, családi problémák megbeszélése a Családsegítő Szolgálat képviselőjével.
11.12
Művelődési Ház, Könyvtár
Az eljövendő olvasóvá válás érdekében a nagyobb gyerekekkel meglátogatjuk a könyvtárat. Vezetője egykori kolléganőnk, aki kapcsolatunk révén minden évben megszervezi számunkra az „óvodások hetét”. Programok ilyenkor: mese délelőtt, bábkészítés, hajtogatás, zenés ismerkedés a hangszerekkel. Kapcsolattartás formái: könyvtárlátogatás, kölcsönzés.
11.13
Az óvodai programra épülő nevelési feladatok ellátása
Arra törekszünk, hogy a szülőkkel való együttműködésünk folyamatosan új szemlélettel, formákkal gazdagodjon. Elősegítjük, hogy a szülő megismerje intézményünk óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióját és gyermekvédelmi feladatait. Kapcsolódó dokumentumok: Szülők Közösségének Szabályzata (éves terv), Nagymágocsi Óvoda Pedagógiai Programja, Házirend, Gyermekvédelmi feladatok (éves terv). Fontosnak tartjuk, hogy partnereink lássák óvodapedagógusaink felkészültségét, a gyermekek érdekében megtett erőfeszítéseit, óvodánk nyitottságát. A felsorolt kapcsolattartási formákat évről évre fenn kívánjuk tartani, ismertetve az új szülőkkel is ezeket a lehetőségeket.
Az óvodának a gyermek érdekében bármilyen miliőjű családdal együtt kell működnie. A hatékony együttműködés alapvető feltételének tartjuk olyan légkör és interaktív kontaktus kialakítását, melyet a kapcsolatfelvétel / a kapcsolattartás, s majd az együttmunkálkodás jellemez.
112
Őszinte érdeklődéssel és elfogadással fordulunk a gyermek felé (beiratkozáskor, családlátogatáson, napi érkezések, távozások alkalmával, betegségekor, örömükben és bánatukban egyaránt).
Elfogadjuk a szülő személyiségét, tiszteletben tartjuk személyiségi jogait. Törekszünk a nyitottságra, az empátiára, a türelemre és a teljes diszkrécióra.
Felkeltjük érdeklődésüket pedagógiai programunk, és az aszerint szervezett óvodai életünk megismerése iránt.
Segítséget adunk ahhoz, hogy a család mindennapjaiban miként tudnánk a gyermek fejlődését közösen elősegíteni.
Engedjük, hogy a szülők maguk választhassanak az együttműködés számunkra legkedvesebb formái közül. Nem a kapcsolattartási forma mennyisége, hanem élményszerűsége, tartalmas volta a meghatározó.
Amennyire csak lehet, kérjünk tőlük ötleteket ahhoz, hogy miről hallanának szívesen a szülői értekezleten, részt vennének-e ezeken.
A gyermekekkel kapcsolatos probléma megbeszélésére csak kölcsönösen egyeztetett időpontban, nyugodt körülmények között kerítsünk sort. A kölcsönös bizalom légkörében – meggyőzve a szülőt a gyermek iránti jó szándékunkról – lehetünk csak hatékonyak.
Visszajelezzük – intim helyzetben – a legkisebb pozitív változást is a gyermek viselkedéséről, kifejezvén optimizmusunkat a közös sikerben.
Mivel az óvodapedagógus többnyire tájékozottabb a családjogi kérdésekben, a szociális ellátás lehetőségeiben, ha úgy érzi, hogy a szülőnek erre van szüksége, tanácsaival tapintatosan siessen segítségére.
A hátrányos és a halmozottan hátrányos szociális környezetben élőknél az óvoda feladata, hogy példát mutatva felébressze a gyermek iránti felelősséget a családban.
Óvodánkban maximálisan törekszünk az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására. Az óvodai élet nyugodt, kiegyensúlyozott, elfogadó, kooperatív légkörében igyekszünk a családdal szorosan együttműködni.
113
Segítséget nyújtunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek neveléséhez, fejlesztéséhez (az SNI gyermekek családi neveléséhez, akit a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján az Alapító Okirat szerint el kell látnunk).
XII. Gyermekvédelem Az óvoda, mint intézmény a prevenció mellett célul tűzte ki, hogy a hatáskörébe tartozó gyermekek problémáit kezeli, feldolgozza, a gondokat orvosolja a helyi társadalom gyermekvédelemben érintett társszerveivel, szakembereivel együtt. Ezen túl biztosítani kell a gyermekek számára mindazokat a jogokat és elvárásokat, amelyeket az intézmény számára a vonatkozó jogszabályok és rendeletek előírnak. A gyermekvédelmi munka valamennyi óvodapedagógus feladatkörébe beletartozik, akik így:
elősegítik a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, rendszeres óvodába járását;
biztosítják a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő-, óvó intézkedésekre tesznek javaslatot;
az új óvodások befogadását elősegítik, beilleszkedésüket az adott csoportba a lehető legzökkenőmentesebbé teszik;
a lehetőségekhez képest minél jobban megismerik a gyermekeket és családjukat;
felismerik a problémákat, a hátrányos helyzetből fakadó tüneteket, az eredendő okokat, és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérik;
a feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készítenek és végrehajtják (a kompetencia-határokon belül);
megszervezik a felzárkóztatást;
megvalósítják, illetve elősegítik a tehetséggondozást;
közreműködnek az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében;
az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt vesznek, a szűrést szükség esetén soron kívül javasolják;
elősegítik az integrált nevelést a gyermekek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában; 114
a rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérik, szükség esetén jelzik a hiányzást;
a családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutás javaslatukkal elősegítik;
minden rendelkezésre álló eszközzel támogatják a gyermek családban történő felnevelését; a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése érdekében együttműködő kapcsolat kialakítására törekszenek a szülőkkel;
jó kapcsolatot építenek ki a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel; a prevenciót minden gyermekre kiterjesztik.
Egyedi feladatok is jelentkezhetnek, melyeket az „Éves gyermekvédelmi tervben” határozunk meg. Ugyanitt fogalmazzuk meg az elvégzéshez szükséges tárgyi-személyi feltételeket, tevékenységrendszert, a hatékonyság fokozása érdekében az innovatív eljárásokat, módszereket, a szakmai ismeretek megszerzésére irányuló lépéseket (képzéseket). A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestületnek azon tagja, aki a közvetlen felettes vezetője (igazgatóhelyettes) megbízásából képviseli a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezeknek az érvényesülését a nevelési folyamatban. Fő feladata a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése és az érvényesülés figyelemmel kísérése. Ennek érdekében feladatai:
A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre.
A nevelési év elején írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi tevékenységről, fogadóórájáról, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel.
Közreműködik
a
helyi
Pedagógiai
program
gyermekvédelmi
fejezetének
kidolgozásában, mint az óvodavezető szakembere.
Évente legalább egyszer adatot szolgáltat a jegyzővel vagy az Önkormányzat illetékes előadójával, továbbá a Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával való egyeztetéshez a nyilvántartást illetőleg. Munkájáról félévenként írásban beszámol a nevelőtestületi értekezleten, illetve egyéb esetekben az intézményvezető utasítására.
115
Folyamatosan kapcsolatot tart általában és konkrét esetekben a Nevelési Tanácsadóval, a Gyámhatósággal, a pártfogókkal, nevelőszülői felügyelőkkel, rendőrséggel, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel és segítőkkel.
Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi Önkormányzat kapcsolódó rendelkezéseit, ezt az óvodavezető és kollégák tudomására hozza.
Segíti és szorgalmazza a hátrányos helyzet, a veszélyeztetettség kritériumainak intézményi szinten történő megállapítását.
Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, felveszi a kapcsolatot a megfelelő szervekkel, és intézkedést kér azoktól a szakemberektől, akik illetékesek a gyermek problémainak megoldásában (Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, orvos, jegyző).
Az intézményben jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát.
Összehangolja
a
gyermekvédelmi
tevékenységet
az
óvodában
dolgozó
óvodapedagógusok között. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket.
A nyilvántartásban feljegyzi a gyermekekkel, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket, azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoport óvodapedagógusaival együtt végzi. Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve megszűnés okait.
Elősegíti a csoportvezető óvodapedagógusok felderítő-tevékenységét. Szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvodapedagógusaival közösen.
Belső tudásátadást tart a lehetséges eljárásokról, módszerekről; tanácsot ad az egyes gyermekek érdekében teendő intézkedésekről.
Javaslatot tesz és segít, ahol szükséges a segélykérelmek, a környezettanulmány elkészítésében. Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében mint belső szakember.
116
XIII.
Speciális szolgáltatások
13.1 Az Esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód megvalósítása a nevelési gyakorlatban Óvodánk Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programját valósítjuk meg a nevelési gyakorlatban. A program az érvényben lévő szabályozókra épül. Az Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód program megvalósításának célja: Diszkrimináció és szegregációmentes nevelési körülmények biztosítása. Minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés jogának biztosítása. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelési és társadalmi integrációjának támogatása. A környezet megóvására és az egészséges életmódra nevelés hangsúlyozása. A gyermekekre irányuló káros hatások megelőzése, ellensúlyozása. Fokozott gyermekvédelmi munka, melyben hangsúlyozzuk a prevenciót, a gyermekvédelmi intézményekkel való rendszeres kapcsolat fontosságát. Az Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód program megvalósításának intézményi feladatai Az óvodapedagógusok – a védőnők segítségét is igénybe véve – aktívan vegyenek részt a 3-67 éves korú hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felderítésében, megkeresésesében; a vezető beosztásúakkal és a gyermekvédelmi felelőssel karöltve szorgalmazzák részvételüket az óvodai nevelésben, egész napos óvodai ellátás keretében. Az óvodapedagógus és a gyermekvédelmi felelős kísérjék figyelemmel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járását, indokolatlan hiányzásukat jelezzék az óvodavezetőnek, aki szükség esetén intézkedést foganatosít.
117
Az óvodai beíratást követően a nevelőtestület javaslatot tehet a HHH, valamint a SNI gyermekek csoportba sorolásában, hogy a gyermekek aránya egyik csoportban se haladja meg a törvényben meghatározott mértéket. Az óvoda vezetője és gyermekvédelmi felelős fordítsanak kiemelt figyelmet az egyenlő hozzáférés biztosítására, támogassák a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, hogy a részükre járó kedvezményekhez, támogatásokhoz hozzájussanak. A kedvezmények biztosításáról vezessen naprakész nyilvántartást az óvodavezető. A nevelőmunka tartalma foglalja magában a fejlesztő és tehetséggondozó tevékenységet is. Az óvodapedagógusok alkalmazzák az inkluzív pedagógiai elveknek megfelelően az integráló, differenciáló pedagógiai módszereket. Kísérjék figyelemmel a gyermekek fejlődését, a csoportra vonatkozó tevékenységi és fejlesztési tervek ennek megfelelően készüljenek el. Az óvodapedagógusok legyenek különös figyelemmel arra, hogy minden gyermek saját fejlődési ütemének megfelelően érje el az iskolakészültségi szintet. Az intézményben működő Szülői Szervezet munkáját a vezető kísérje figyelemmel, hogy céljaik megvalósítása ne diszkriminálhasson egyéneket vagy csoportokat. A szervezet működésébe, döntéseik meghozatalának folyamatába vonják be az óvoda vezetőjét. A törvényi rendelkezések mellett a Pedagógiai Program, a Házirend, a SZMSZ, az Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód program betartása kötelező érvényű minden óvodai alkalmazott és szülő számára, ezáltal a jogok, feladatok, kötelességek megfelelő érvényesülése biztosított. A feladatellátás nyomon követése: Tanügyi dokumentumok, statisztika. A Szülői Szervezet működésének dokumentuma. A gyermekvédelmi tevékenység dokumentumai. A gyermekek mérésének, értékelésének dokumentumai. A fejlesztő foglalkozások dokumentumai. A családdal való kapcsolattartás dokumentumai. A kedvezmények, a szolgáltatások igénybevételének dokumentumai.
118
13.2 Szociálisan hátrányban lévők felzárkóztatása Köztudottan a gyermekek nem egyenlő előélettel érkeznek az óvodába. Nagy a különbség tapasztalataik, érzelmi életük, a tevékenységekhez való viszonyuk, szocializáltságuk tekintetében. Azaz nem egyformán motiváltak, s nagyon eltérőek szükségleteik. A
differenciált
nevelés
(fejlesztés)
program
kidolgozásánál
a
gyermekek
tevékenységrendszeréből, a közöttük levő kapcsolatokból, továbbá az óvodapedagógus hozzájuk alkalmazkodó differenciált módszervariációiból indulunk ki. A fejlesztés tehát elsősorban indirekt módon történik, s erre épülhet, ezt egészítik ki a direkt ráhatások. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátránykompenzációja tervszerű egyéni fejlesztéssel A hagyományos óvodában dolgozó óvodapedagógusok naponta megtapasztalják, hogy az integrált, vegyes csoportokban lévő gyerekek között óriási különbségek mutatkoznak. A másság tükröződik a képességekben, a neveltségi szintben, minden egyes gyermek más-más fejlettségi fokon álló egyéniség. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése az óvodapedagógusok számára sokszor igazi szakmai kihívást jelent. Az elmúlt évtizedek kutatásai rámutatnak: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sajátos, egyéni bánásmódot kívánó fejlesztési igénye mögött döntő többségében nem értelmi fogyatékosság áll, hanem a háttérben a hátrányos szociokulturális vagy ingerszegény környezet tényezőiből adódó elmaradást kell meglátnunk. E gyerekek fejlesztési igénye következetes, célzott pedagógiai támogatással az átlagos fejlesztési igényekhez igazítható. Ha az óvodapedagógusnak az a célja, hogy minden kis neveltjéből a lehető legtöbbet hozza ki, és fejlesztő munkája eredményes, sikeres legyen, akkor meg kell keresnie azokat a tevékenységi formákat, amelyek alkalmazása biztosítja, hogy a gyermekek képességeiknek, egyéni fejlődési ütemüknek és érdeklődésüknek egyaránt megfelelő tevékenységeket végezzenek. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a legtökéletesebben megvalósuló differenciálás valójában az egyénre szabott fejlesztés, ami nagy odafigyelést és következetesen felépített koncepciózus pedagógiai tevékenységet feltételez. A személyiség fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy a gyermek az éppen aktuális egyéni fejlettségi szintjének megfelelő tevékenységeket végezhesse az óvodában, tehát a külső hatások a megfelelő belső fejlettségi szakaszban érjék a gyermeket. Az óvodában az egyéni
119
fejlesztés olyan tevékenység, amelynek során úgy avatkozunk be a gyermek fejlődési menetébe, hogy a külső környezeti feltételek a gyermek egyéni sajátosságaihoz, fejlődési folyamatához igazítottak legyenek. A fejlesztés tervszerű, következetes megvalósításához a vezérfonalat az egyéni fejlesztési terv adja, míg a megvalósulást az Egyéni fejlődési napló prezentálja. Bemeneti mérések, helyzetelemzés Az egyéni fejlesztő munka a nevelési év elején helyzetfelméréssel, ún. bemeneti mérésekkel kezdődik. Ez az egyénre szabott fejlesztési terv összeállítását megelőző többnyire az óvónők és lehetőség szerint fejlesztő- és gyógypedagógus, pszichológus bevonásával gyermekenként elvégzett komplex vizsgálat. A felmérések a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében többek között kiterjedhetnek az: o
alapkészségek,
o
általános műveltség,
o
kommunikáció,
o
szocializáció,
o
társas kapcsolatok, együttműködés,
o
viselkedéskultúra,
o
emocionális tényezők,
o
énkép, önértékelés vizsgálatára.
A mérési eredmények értékelésekor az egyes területeken ne csak a fejlesztést igénylő elemeket emeljük ki, hanem a gyermek személyiségében meglévő erősségeket is, melyekre fejlesztő munkánk során építhetünk. Mindenkiben van értékes, jó tulajdonság, melynek gondozásával hatékonyabbá tehetjük a személyiség más területeinek fejlesztését is. Hogy a gyermekről teljesebb, hitelesebb képet kaphassunk, feltétlenül keressük fel őt otthonában, beszélgessünk el szüleivel, ismerkedjünk meg családi hátterével, közvetlen környezetével. Igyekezzünk a szülőket partnerként megnyerni a fejlesztéshez, ismertessük meg szándékainkat, keressünk és fogalmazzunk meg velük közös célokat. Ezzel a szülő és gyermek számára is elfogadottabbá válik a közös óvodai tevékenység, ami által pedig hatékonyabban végezhetjük munkánkat. 120
Egyéni fejlesztés terv A tapasztalatszerzést, a mérések elemzését követően kerül sor az óvodai pedagógiai folyamat egy speciális tervezési dokumentumának: az egyéni fejlesztési tervnek az elkészítésére, mely arra hivatott, hogy az egyéni sajátosságokhoz igazodva tudatosan, tervszerűen segítse az egyénre szabott fejlesztést. A jó egyéni fejlesztési terv ötvözi a fejlesztési folyamatban résztvevő valamennyi szereplő munkáját, az óvodapedagógusok és más szakemberek együttműködésére épít.
13.3 A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Óvodánkban az Alapító Okiratnak megfelelően meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása valósul meg. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógia,
konduktív
pedagógiai ellátásban részesüljön. Óvodánk nevelési célja, hogy biztosítsa a gyermek sajátos nevelési szükségleteihez, életkori, érési sajátosságaihoz igazodó támasznyújtást, érzelmi biztonságot, szolgálja a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, értelmi, szociális fejlesztését. Óvodánkban törekszünk: -
az interperszonális kapcsolatok, az énkép, önismeret fejlesztésére, új attitűdök kialakítására,
-
speciális terápiák, módszerek alkalmazásával az egyre pontosabb észlelés, figyelemösszpontosítás, gondolkozás és emlékezet fejlődésének segítésére,
-
a verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztésére,
-
a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésére.
Sajátos nevelési igényű gyermek a jogszabálynak megfelelően Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével rendelkezik. Óvodánk feladatai között szerepel (az Alapító Okirat és az érvényben lévő törvényi előírások szerint) az alábbi ellátási kötelezettség: a.
mozgásszervi, érzékszervi (látás, hallás, beszéd), fogyatékossággal, valamint
b.
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátása.
121
A SNI gyermekek befogadásának alapfeltételei Pedagógiai feltételek: helyi Pedagógiai Programunkba illeszthetőség, vásárolt szakmai szolgáltatás keretében a szakellátást az SNI típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, logopédus, konduktor óraadóval kívánjuk biztosítani, nyelv és beszédfejlesztő óvodapedagógus ajánlott, mozgásfejlesztő vagy gyógytestnevelő óvodapedagógus ajánlott. A foglalkozásokhoz speciális egyéni fejlesztési terv, egyéb segédlet (szakkönyvek). Környezeti feltételek: foglalkoztató (csoport) szoba, tornaszoba, akadálymentes bejáró, akadálymentes mosdó, speciális eszközök, só-szoba, parkosított, mozgásfejlesztő eszközökkel felszerelt udvar. Tárgyi feltételek: képességfejlesztő eszközkészlet, képességfejlesztő játékok, mozgásfejlesztő játékeszközök – udvari és tornaszobai. Az integrálás módja mindenkor az aktuális igényekhez és lehetőségekhez igazodva történhet: 1. Részleges integrációval illeszkedik az óvodai hálózatba
A gyerekek a nap egy részében szakellátás keretében logopédus, beszédfejlesztő pedagógus és mozgásfejlesztő terapeuta rásegítésével irányított, egyéni fejlesztési terv alapján állapotuknak megfelelő ellátásban részesülnek.
A nap többi részében természetes módon kapcsolódva vesznek részt az óvodai életben.
2. Az óvodai csoportokba teljes integrálással
A gyerekek óvodai tartózkodásuk teljes idejét a működő csoportokban töltik, fejlesztésük saját csoportjukban történik.
122
Mindkét mód biztosítja a gyerekek számára azt szükséges speciális fejlesztést, amely a következő életszakaszban (iskolában) történő eredményes továbbfejlődéshez szükséges. Kimeneti szintek: A programunkban meghatározott „Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére” szint teljesülése, valamint a TKVSZRB Szakvéleménye együttesen határozza meg. A FEJLESZTÉS TERÜLETEI
Mozgáskorlátozott Fogalma:
A mozgató szervrendszer morfológiai és funkcionális zavara.
Tünet:
A gyermekek mozgása nem az életkorának megfelelő szintű.
Ok:
A mozgató szervrendszer különböző eredetű sérülése vagy hiánya.
Cél:
Szívesen kapcsolódjanak be a mozgásos tevékenységbe, sikertelenségeiket, kudarcaikat győzzék le, legyen lehetőségük számtalanszor a próbálkozásra, gyakorlásra, játékra.
A fejlesztés feladatai:
A mozgásfejlődésben lemaradt gyermekek saját érési tempójukban történő fejlődését elősegíteni.
A sajátos igényükből adódó fejlődésüket elősegítő eszközöket biztosítani.
A tevékenységhez szükséges szokásrendszert és viselkedésformát kiépíteni.
Testképüket, testsémájukat kialakítani.
A vesztibuláris rendszert fejleszteni (hinta, hintaló, füles labda).
A gyermekeket megismertetni a mozgáskoordinációt fejlesztő speciális alapmozgásokkal.
Az észlelési csatornák információ áramlását (kinesztetikus, vesztibuláris, taktilis, vizuális) segíteni.
A fejlett finom~ és nagymozgások létrejöttét elősegíteni, a dominancia kialakulását megerősíteni.
123
A gyengén látó gyermek fejlesztő programja Habilitációs és rehabilitációs tevékenység Célja: A személyiség fejlesztése egységes, komplex folyamatban, melyben az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban, együtt történik a sérült funkciók kompenzálása és a funkcionális rendszerek korrigálása. Szervezési formái: egyéni fejlesztés, tevékenységek, gyógytestnevelés, szabadidős tevékenységek. Területei Látásnevelés: Az érzékleti benyomások hiányossága és feldolgozásának hibái következtében csökkent értékű vizuális megismerő tevékenység felélesztése: o
a meglévő látóképesség kihasználtsági szintjének növelése,
o
a látó típusú életmódhoz és ismeretszerzéshez való alkalmazkodás segítése.
Mozgásfejlesztés: o
a látás és mozgás koordinációjának hiányos fejlődése következtében bizonytalanná vált térérzékelés fejlesztése,
o
a kéz manipulációs, célzó, erőkifejtő és eszközhasználó képességének fejlesztése.
A nyelvi kifejezőképesség fejlesztése: o
a
fejlődést
gátló
környezeti
hatások
vagy
a
látásos
információszerzés
korlátozottságából eredő hiányok pótlása, korrigálása, o
a verbalizmus megelőzése, a fogalmak tartalommal való megtöltése közvetlen tevékenységen alapuló tapasztalatszerzéssel, 124
o
a tanulási technikák gyakorlása.
A fejlesztő tevékenység anyaga: Látásnevelés: o nagy mennyiségű látási inger biztosítása, o fixálási és akkomodációs gyakorlatok, pihentető eljárások, o vizuomotoros koordináció fejlesztése. Vizuális gondolkodás fejlesztése: o megfelelő-, megkülönböztető képesség, o alaklátás, lényegkiemelés, általánosítás, következtetés, o vizuális figyelem és emlékezet, o vizuális ábrázolás, képzelet fejlesztése. Mozgásfejlesztés: * Nagymozgás fejlesztése, korrekciója: o reakcióképesség, állóképesség, o tartási hibák javítása. * Finommozgás fejlesztése: o speciális feladatlapok (elsődlegesen rajzos - tükörkép, hiányos rajzoknál pótlás, pontok összekötése stb.), o kézmozgást ügyesítő játékok, anyagmegmunkálás, o speciális
optikai
eszközök
használatának
elsajátítása
(különféle
nagyítók,
számítógépprogramok, stb.). Nyelvi kifejezőképesség fejlesztése: Beszéd és kommunikáció: o A beszéd eszközszintjének fejlesztése, nyelvi tudatosság szintjének emelése, verbális emlékezet fejlesztése. Mentális képesség fejlesztése: o érzékelés, megfigyelés (látási analizátor, hallási analizátor, szaglás, ízlelés, tapintás,
125
mozgás, időbeliség), o figyelem, o emlékezet, o képzelet, alkotóképesség, o gondolkodási műveletek. Személyiség korrekciója: o reális énkép kialakítása, o reális önértékelés fejlesztése, o önállóságra nevelés, o pályaválasztás előkészítése, o kudarctűrés, megfelelő toleranciaszint, o akarat / kitartás erősítése. A fejlesztés tervezése mindig az egyéni szükségletekből indul ki. Speciális végzettségű gyógypedagógus (tiflopedagógus) fejlesztésével valósul meg a gyermek integrált nevelése az óvodában. Az egyéni fejlesztési tervet nevelési évenként készítjük el a gyógypedagógus segítségével, iránymutatásával.
A hallássérült gyermekek fejlesztését segítő program A hallássérült gyermek A hallássérült gyermeknél – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. Átalakul a külvilágról való információ felvétel, lelassul az ismeretszerzés, nehezebbé válik a szocializálódás. A hallássérült gyermek egyéni fejlesztését, ennek lehetőségeit meghatározza a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, az intelligencia foka és egyéb személyiségjegyek. A rendszeresen végzett mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési, tapasztalati eredmények figyelembevétele, valamint a szurdopedagógussal történő folyamatos kapcsolat elengedhetetlen feltétele az eredményes pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tevékenységnek. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez mindezen 126
ismeretek, valamint elemi technikai tudnivalók (hallókészülék kezelése) szükségesek a hallássérült gyermekeket nevelő pedagógus számára. a)
A siket gyermeknél súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB feletti) áll fenn. Ennek következménye – az állapot fennmaradása esetén – a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága.
b)
A nagyothalló gyermeknél (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése különböző fokú, súlyosságú akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében.
c)
Azoknál a gyermekeknél, akik hallása műtéti úton helyreállított – egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után (cochlearis implantatio) – fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségük döntően függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor.
d)
A halmozottan hallássérült (siket, nagyothalló) gyermek hallásveszteségéhez mozgáskorlátozottság, látás-, értelmi fogyatékosság, tanulási, beszéd-, nyelvfejlődési akadályozottság vagy a fejlődés más további zavarai társulhatnak. Mindezek miatt a halmozottan sérült hallási fogyatékos hallássérült gyermek nevelhetősége, oktathatósága súlyosan nehezített.
e)
A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált gyermekek nehezen dolgozzák fel a hallás elvesztésével fellépő állapotváltozást: a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszűkülését. Ebben az esetben fokozott segítséget igényelnek a kompenzációs csatornák kialakításához.
A hallássérült gyermekek többségi óvodában történő együttnevelése A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés egyéni döntést igényel, sajátos nevelési igényű hallássérült gyermeket a Hallásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján veszünk fel.
127
Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lennünk a következőkre:
Legfontosabb célunk a harmonikus személyiségfejlődés biztosítása a hallássérült gyermekek számára, különös tekintettel a nyelv, kommunikációs készségek és a szociális képességek fejlesztésére.
Valljuk, hogy pozitívan kell viszonyulni a gyerekek különbözőségeihez, a másságot nem kezelni, a különbözőségeket nem eltüntetni akarjuk, hanem igyekszünk a nevelésükben minél több hasonlósági pontot felfedezni.
Olyan módszereket kell alkalmaznunk a nevelésben, amely minden gyermek számára sikert biztosít.
Külön gondot kell fordítanunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hallássérüléséből eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez.
Az értékelés olyan legyen, mely a gyermek sérülését mindenkor figyelembe veszi, de halló társaival azonos szinten vagy módon történik.
A hallássérült gyermek speciális fejlesztését igény szerint intézményünkben utazó szurdopedagógus végzi, optimális esetben legalább hetente egyszer keresve fel óvodánkat. Közreműködik a hallássérült gyermeket oktató pedagógusok felkészítésében is, és igény szerint folyamatos tanácsadást nyújt.
Az eredményesség érdekében szükség van a szülők és az óvoda együttműködésére, a rendszeres napi kapcsolat kialakítására, a naprakész tájékoztatás biztosítására. Ha szükséges, a többi szülőt, gyermeket, illetve az intézmény többi dolgozóját is tájékoztatjuk, felhívjuk figyelmüket a speciális eszközök védelmére.
Az integráltan ellátott hallássérült gyermek számára biztosítanunk kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyeket a szakértői és rehabilitációs bizottság meghatároz.
Szem előtt kell tartanunk a szociális képességek fejlesztését is, hiszen a kommunikációbeli elmaradások ezekre is kihatnak. A hallássérült gyermeket segíteni kell abban, hogy társas kapcsolatai kialakuljanak, fejlődjenek, erre időt, teret, alkalmat kell biztosítani, hiszen saját magáról kialakított képe szempontjából minden visszajelzés döntő, amit környezetétől kap.
128
A beszédfogyatékos gyermekek megsegítésére irányuló program A hang-, beszéd- és nyelvi zavar gátolja az egyén és a környezete közötti interakciót és az alkalmazkodást.
A
beszéd
és
nyelvi
fejlődés
különböző
okok,
károsodások
következményeként nem indul meg, lassan indul meg, kórosan késik, vagy a már kialakult beszéd/nyelv szenved különféle szinteken sérülést, annak ellenére, hogy a hallás ép. A fellépő kommunikációs zavar a nyelv verbális és grafikus formáit, valamint a személyiség fejlődését egyaránt érintheti. Ezek az ún. elsődlegesen kialakuló kommunikációs zavarok, amelyek a beszédsérülés következményeként jelennek meg jellemző tüneteikkel:
a hangadásban,
a hangzó beszédben,
a beszédfolyamatosság felbomlásában,
a beszéd megértésében és kivitelezésében,
az olvasás, írás számolás területén.
Beszédben akadályozottak, beszédfogyatékosok azok a gyermekek, akiknél öröklött, veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helytelen ejtésében, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. Az öröklött, veleszületett, szerzett organikus (centrális vagy perifériás), funkcionális, pszichés és környezeti okok következtében kialakult beszédhibák, illetve hang-, beszéd- és nyelvi zavarok a legenyhébb artikulációs eltéréstől az egész kommunikációt érintő súlyos zavarig terjedhetnek. A kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavarok), illetve tanulási akadályozottság is kialakulhat. A beszéd-rendellenesség felléphet a beszédfejlődés különböző szakaszaiban, de érintheti a már kialakult beszédet, nyelvet is.
129
Amennyiben a beszédhiba, beszédfogyatékosság a kisiskoláskor kezdetére tartósan fennmarad, a gyermek folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. A nevelés - oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a fogyatékosság jellegétől függ, amely lehet:
beszédfejlődési elmaradás (megkésett / akadályozott beszédfejlődés, diszfázia),
artikulációs zavar (pöszeség, orrhangzósság),
beszédritmus-zavar (dadogás, hadarás),
centrális zavar (disarthria),
hangképzési zavar (diszfónia),
beszédészlelési, megértési zavar,
parciális teljesítményzavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia),
mutizmus,
vagy ezek halmozott előfordulása.
A beszédzavarok egy-egy gyermeknél halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka a megkésett / akadályozott beszédfejlődés hadarás - dadogás együttese. Az iskolai szakaszban ennek olvasás-, írászavar kihatása is megmutatkozik. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor pl. a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás lép fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője. A
beszédfogyatékos,
beszéd-
és
nyelvi
fejlődésben
akadályozott
gyermekek
fejlesztésének célja és alapelvei A beszédfogyatékos gyermek fejlesztésénél elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő nevelésnek. Az intenzív és folyamatos megsegítés során fontos a következő általános alapelvek szem előtt tartása:
a fejlesztés legyen tudatos és tervszerű (a beszédállapot felmérésétől kezdve a módszerválasztáson keresztül a nyomon követésig folyamatosan);
a módszerek megválasztásánál szükséges az életkor, az értelmi képességek, a pszichés sajátosságok, a beszédhiba típusának és súlyosságának figyelembe vétele;
a megsegítésben legyen meghatározó a sokoldalú percepciós (hallási, látási, kinesztéziás, beszédmozgás) fejlesztés, és a transzferhatások kihasználása;
130
legyen változatos a szervezeti keretek (egyéni vagy csoportos foglalkozások) alkalmazása;
a súlyos beszédfogyatékos gyermek fejlesztése legyen intenzív és folyamatos;
a fejlesztés eredményességét nagymértékben befolyásolja a szülők és a gyermekkel kommunikáló valamennyi felnőtt támogató együttműködése.
Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret:
erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, személyiségük váljon harmonikussá,
a fejlesztést úgy építsük fel, hogy az egész személyiségre irányuljon, a gyermekben reális énkép alakuljon ki, önbizalma, kudarctűrő képessége, feladattudata, kitartása, aktivitása, belső motivációja fejlődjön ösztönözzük beszédhibája leküzdésére,
ugyanakkor készítsük fel őt az esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre,
a gyermekek állapotuktól függően, nyelvi-kommunikációs zavaraik kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális szintjére, képességeik kibontakoztatásával váljanak a társadalom aktív, cselekvőképes tagjává.
Kommunikációs kultúra:
a beszédükben akadályozott gyermekek fejlesztésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak.
Tevékenységek:
a fejlesztést tervszerűen, tudatosan kell felépíteni: beszédállapot felmérés - egyéni terápiás terv - tudatos módszerválasztás - komplexitás a fejlesztésben - folyamatos kísérés,
munkánk során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a sokoldalú percepciós fejlesztésre: fel kell használnunk, hogy a látási, hallási, kinesztéziás, beszédmozgási ingerek, benyomások erősítve fejlődnek.
Testi, lelki egészség:
a gyermek motiválása beszédhibájának leküzdésére.
131
A megvalósítás keretei, eljárásai A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján óvodában neveljük az ép értelmű beszédfogyatékos és a nem fogyatékos gyermekeket. A gyermekek számára biztosítjuk az ép beszélő környezetet, a sajátos nevelési igényükből fakadó többletszolgáltatásokat. A gyermekek fejlesztése inkluzív (befogadó) óvodai csoportokban – a sérülés típusától, súlyossági fokától függően egyéni vagy csoportos – speciális fejlesztő foglalkozásokon, szabadidős tevékenységekben, keretében történik. A fejlesztést a szentesi Pedagógiai Szakszolgálat szakembere végzi felkérés alapján. A beszéd-rendellenességgel küzdő gyermeknél gyakran tapasztalhatók a nagy- és finommozgások zavarai, a testtudat, a testérzet, a testséma kialakulatlansága, a téri tájékozódás fejletlensége is. A pedagógusok a szakértői vélemények, a gyógypedagógus, a fejlesztő pedagógus, valamint a pszichológus segítségével, a gyermekek egyéni sajátosságainak ismeretében a differenciálás különböző módszereit alkalmazzák.
Segítségadásban: a feladat megismétlése a beszédfogyatékos gyermeknek megfelelő nyelvi szinten.
A feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett rajzos válasz.
Szociális keretek szintjén: párban vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott tanuló elszigetelődését.
Nevelési stílus szerint: auditív, vizuális vagy motoros területre támaszkodik leginkább a gyermek.
A célok szintjén: egyes beszédfogyatékos gyermekeknél mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz végére el kell érni, melyre a további szakaszok épülhetnek.
Értékelésben: a gyermeket önmagához, fejlődéséhez kell mérni.
132
Pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs foglalkozás Logopédiai terápia: Sérülés-specifikus egyéni vagy csoportos megsegítést foglal magában, egyéni fejlesztési terv alapján, a Köznevelési törvényben illetve a szakértői véleményben meghatározott órakeretben. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik, feladata a beszéd-rendellenességek kompenzálása, a funkciófejlesztés. A terápia nem zárul le a beszédhiba javulásával, megszűnésével, utógondozásra is szükség lehet, amely jelenti a beszédállapot szinten tartását, ellenőrzését, az esetleges visszaesések prevencióját. További cél a másodlagos tünetek megelőzése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése. Az utógondozás sikerét a logopédussal való szoros együttműködés segíti. A logopédus feladatai:
a fogadó pedagógusok tájékoztatása a beszédfogyatékosság típusáról, a gyermek fejlesztési lehetőségeiről, az alkalmazható módszerekről, szakirodalomról,
a beszédben akadályozott gyermek „erős” és „gyenge” oldalainak bemutatása,
konzultáció a pedagógussal a gyermek fejlődéséről, előmeneteléről,
kapcsolattartás
a beszédfogyatékos
gyermek,
valamint
a befogadó csoport
gyermekeinek szüleivel,
kapcsolattartás
a
habilitációs/rehabilitációs
fejlesztésben
részt
vevő
más
szakemberekkel a komplex fejlesztés team-munkát igényel (pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógy-testnevelő),
a beszédben akadályozott gyermek orvosi vizsgálatának kezdeményezése,
terápiás fejlesztő foglalkozásokat végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján, a kötelező rehabilitációs órakeretben.
Logopédiai egyéni és csoportos terápia a leggyakoribb kórformák esetében A beszédészlelés és megértés zavara A beszéd-feldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Nagyon súlyos a zavar, ha a beszédfeldolgozás a gyermek biológiai életkorához képest több mint 3 év, és a beszédfeldolgozás összes részfolyamatát érinti.
133
A terápia célja: az elmaradott, illetőleg zavart beszédmegértés korrekciója, azaz az életkornak
megfelelő
folyamatműködés
kialakítása,
a
következményes
problémák
csökkentése, megszüntetése. A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: -
az életkor,
-
a beszédprodukció,
-
a zavar mértéke,
-
a következményes problémák jelenléte és mértéke (pl. olvasási, helyesírási nehézségek).
A rehabilitációs tevékenység a GMP-diagnosztikára épül. Tartalma: célzott beszélgetések és verbális feladatok megoldása egyénileg, illetve kiscsoportban. Megkésett / akadályozott beszédfejlesztés Az ép értelmű, ép érzékszervű gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő beszédszinttől. A terápia célja: a nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív, differenciált fejlesztése, mely specifikusan egyéniesített jellegű. A logopédiai terápia feladata: -
a beszédre irányuló figyelem fejlesztése,
-
a mozgások speciális fejlesztése,
-
az aktív és a passzív szókincs fejlesztése,
-
a beszédészlelés és –megértés fejlesztése,
-
a prognosztizálható olvasás- / írászavar megelőzése.
Dadogás A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában, és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik. A logopédiai terápia feladata: -
a test és a beszédszervek laza izomműködésének kialakítása,
-
helyes légzéstechnika kialakítása,
-
cselekvéshez kötött beszédindítás,
134
-
relaxációs gyakorlatok,
-
mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése,
-
a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása,
-
a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése.
Hadarás A beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs jellemző. A hadaráshoz gyakran társul a könnyen elterelhető figyelem. A logopédiai terápia feladata: -
a figyelem fejlesztése,
-
beszédterápia, helyes légzéstechnika kialakítása,
-
mozgás- és ritmuskorrekció és –fejlesztés.
Diszfónia A zöngeképzés, az ún. primer hangterületén megjelenő hangképzési zavar. A diszfóniások beszédéből hiányzik, vagy torzult formában van jelen a zönge. A logopédiai terápia feladata: -
a tiszta egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos spontán beszédbe való beépítése,
-
a
hangminőség
és
az
anatómiai-élettani
viszonyok
további
romlásának
megakadályozása. Orrhangzós beszéd Legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpadhasadékok következtében alakulnak ki. A szájpadhasadékokkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. A beszédfejlődés, majd a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, diszgrammatikusak lehetnek. A logopédiai terápia feladata: a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd-, illetve nyelvi fejlesztés. Mutizmus Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél. Általában ezek a gyerekek jó képességűek, de különböző szituációkban,
135
különböző személyekkel kapcsolatban nem szólalnak meg, a gátlást nem tudják leküzdeni, aminek komoly pszichés okai vannak. Az elektív mutizmus a szocializáció jellegzetesen gyermek- és serdülőkorban kezdődő zavarainak csoportjába tartozik. Emocionálisan meghatározott szelektivitás a beszédben, a gyermek bizonyos helyzetekben jó beszédképességről tesz tanúbizonyságot, míg más helyzetekben nem beszél. A zavar rendszerint társul jelentős személyiségvonásokkal, mint szorongás, visszahúzódás, túlérzékenység és ellenkezés. A gyermek dönti el, hogy kiket vesz be a kommunikációs körbe. A legsúlyosabb esetekben csak a szűk családdal tartja a kapcsolatot, de idegenek jelenlétében még azokkal sem. Enyhébb esetekben a gyermek a családtagokon kívül másokkal is kommunikál, de csak bizonyos helyszíneken és bizonyos személyekkel. Az elektív mutista gyermek következetesen „tartja” némaságát, ebből nem mozdítható ki sem kéréssel, sem utasítással. Az állapot kialakulása környezeti, pszichés eredetű, de az ártalmak csak azoknál a gyermekeknél váltanak ki tartós viselkedésváltozást, akiknél ezt alkati adottságok is elősegítik. A mutizmus feltárásában és felismerésében a differenciáldiagnózis és a komplex (pszichológiai és logopédiai) terápia a megfelelő út.
Pszichés fejlődés zavarai - magatartászavar A viselkedészavar olyan speciális gyűjtőfogalom, amely mindazon viselkedésbeli módozatokat magában foglalja, amelyek a normatív mércétől való jelentősebb eltérést mutatnak. A súlyos beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kórosan felfokozott mozgástevékenység vagy kóros aktivitászavar és figyelemzavar, a pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége, vagy mindezek halmozódása áll. Formái:
hiperkinetikus zavar,
viselkedési zavar,
kevert magatartási és emocionális zavarok,
jellegzetesen gyermekkorban kezdődődő emocionális zavarok,
tic-zavarok.
136
Tünetek:
ülés közben babrál, fészkelődik,
nehézségei vannak a nyugodt játéktevékenységben,
sokat beszél,
állandóan mozgásban van,
mozgása céltalan,
keveset, nyugtalanul alszik,
nem várja meg a kérdést, instrukciót, hanem előbb válaszol,
gondot jelent a várakozás,
gyakran félbeszakít másokat,
kiszámíthatatlanul viselkedik,
ok nélkül agresszív,
nem figyel a részletekre,
figyelme hullámzó, elkalandozó,
az elkezdett tevékenységet nem fejezi be.
Okok:
genetikai háttér,
biokémiai tényező: veleszületett temperamentum probléma,
a szervezet alacsony izgalmi, készenléti szintje,
részleges érési zavar,
szociális, környezeti tényező.
Cél: A magatartászavarral küzdő gyermekek legyenek képesek elfogadni a norma és szokásrendszert, alakuljon ki egészséges énképük, önelfogadásuk, erősödjön kudarctűrő képességük, önállóságuk.
137
A fejlesztés feladatai A sérülés alapsajátosságainak megismerése. A pedagógiai korrekció lehetséges módszereinek feltérképezése. A gyermek személyiségjegyeinek alapos megismerése. Az integráló munka során folyamatos kapcsolattartás a segítő szakemberekkel. A csoport felkészítése a gyermek fogadására. Magas fokú tolerancia, problématűrő képesség, elfogadó attitűd kialakítása. Szemkontaktus elérhetőségének biztosítása. Szabályok közös felállítása. A „MI-tudat” erősítése. Társas viszonyok erősítése, viselkedésterápia alkalmazása. Egyéni szükséglethez igazított mozgásigény kielégítése. Az ismeretszerzés motivációjának kimunkálása. A gyermek érdeklődési körének feltérképezése. A figyelem, a dicséret, a kedvezmények preferálása, a szeretet kinyilvánítása. A túlterhelés elkerülése. Családdal együttműködő, interaktív, egymást támogató kapcsolat kialakítása.
Pszichés fejlődés zavarai – részképesség zavar A tanulási zavarok speciális alcsoportja. Azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás folyamatainak
hiányos
működése
következtében
lépnek
fel,
és
az
idegrendszer
összerendezetlen működésén alapulnak. A tanulási zavar, tanulási nehézség, tanulási akadályozottság kifejezéseket egyaránt használjuk, azonban ezek nem egymást helyettesítő fogalmak, együtt alkotják a tanulási korlátok körét. Tanulási nehézség: átmeneti jelleggel jelentkezik, csak egyes helyzeteket érint, külső körülmények megváltozása miatt következik be. Tanulási akadályozottság: több területet érint, mélyreható, tartós és súlyos pedagógiai problémáról szól. Tanulási zavar: ép értelmi képesség, normál intelligenciahányados esetén mégis nehézség lép fel az olvasás-írás, számolás technikájának elsajátításában. 138
A motorikus és a megismerő funkciók területén megmutatkozó hiányt nevezzük részképesség zavarnak, amely az intelligenciaszinttől független. A tanulási zavarok típusai: részképesség zavarok, komplex tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), a viselkedés, az önértékelés zavarai. A részképesség zavar karakterisztikus jegyei: hiperaktivitás, érzékelő-mozgásos zavarok, érzelmi bizonytalanság, általános koordinációs deficitek, figyelemzavar, impulzivitás, gondolkodás és memóriazavarok, beszéd és hallás zavarai, kétséges neurológiai jelek, és EEG-rendellenességek. Tünetek:
a gyermek későn kezd ülni, állni, járni, nagymozgásai ügyetlenek,
lábujjhegyen jár,
ingerekre szélsőségesen, nem adekvátan reagál,
alvása felszínes,
viselkedése kiszámíthatatlan,
elemi mozgások összerendezetlenek,
gyenge távolságfelmérés,
kialakulatlan szem-kéz koordináció,
rossz koncentráció,
téves irányfelismerés,
szűk terjedelmű és pontatlan memória,
139
helytelen ceruzafogás,
tárgyakkal nem szívesen manipulál.
Okok: minimális agykárosodás, a központi idegpályák kapcsolatában jelentkező kisebb-nagyobb zavar. Cél: Erősödjön a gyermekek önértékelési szintje, ezáltal váljon stabillá szociális pozíciójuk. Fejlődjön motiválhatóságuk, megismerő aktivitásuk. A részképesség zavarok rendszere A kognitív funkciók zavarai: percepció zavarai, figyelem zavarai, emlékezeti problémák, gondolkodás zavarai. A motorium zavarai: nagymozgások zavarai, finommotorika zavarai, cselekvés irányításának zavarai, hiperaktivitás. A fejlesztés feladatai: A befogadás feltételeinek megteremtése. Az óvodapedagógustól, a technikai dolgozótól és a gyermekcsoporttól elvárható magatartásformák betartatása. A részképességbeli elmaradások minél korábbi felfedezése. Ösztönző környezet biztosítása a lemaradó funkciók fejlesztéséhez. Az együttnevelés sajátos pedagógiai feladatainak megoldásához szükséges személyi feltételek biztosítása. A pedagógiai célokhoz igazodó fejlesztési területek megkeresése.
140
A hibás funkciók leépítése, helyes irányba terelése. A részképesség-zavar pozitív elmozdulását segítő differenciált képességfejlesztés alkalmazása. A fejlődés folyamatos nyomon követése.
13.4 Tehetséggondozás Az alkotóképesség fejlesztését nem tekintjük különálló feladatnak pedagógiai munkánkban, az egész nevelési folyamatba ágyazva valósítjuk meg. Arra törekszünk, hogy a gyermeki személyiséget tiszteletben tartó, szeretetteljes, biztonságot adó, elfogadó, feszültségeket oldó, kiegyensúlyozott légkörben tág teret adjunk a gyermek képességeinek sokoldalú fejlődéséhez. A gyermekben rejlő adottságokra építünk. Sok olyan lehetőséget igyekszünk számukra adni, amelyben minden gyermek kipróbálhatja önmagát. Törekszünk arra, hogy a prevenció, a kompenzáció és a tehetséggondozás komplexen érvényesüljön nevelő-, fejlesztő munkánkban. Célunk az, hogy gyermekeinket jellemezze:
a megismerési vágy, kíváncsiság, érdeklődés – motiváltság,
kísérletező kedv, új utak keresése a problémamegoldásban,
az önmegvalósítás szándéka, erő kipróbálása,
nyitottság, játékosság, humor,
önelfogadás, önbizalom, pozitív énkép, a személyiség szabadsága.
Feladatunk:
Egyenlő esélyek biztosítása érdekében a kiemelkedő képességek kibontakoztatásával a tehetséget gondozni.
Kellő időt és ösztönzést biztosítani a sokoldalú észleléshez, felismeréshez, felfedezéshez, önmaguk képességeinek megismeréséhez.
Segíteni a gyermekeket önbizalmuk fejlesztésében, pozitív énképük formálásában, biztonságérzetük kialakulásában.
Megalapozni az önkifejezés képességét.
Serkenteni gyermekeinket az önálló ötletek, elképzelések megvalósítására, sokféle megoldási lehetőség keresésére, kérdések feltevésére.
Modellt adni, ösztönözni kreatív próbálkozásokra.
141
Fokozottan segíteni a hátrányokkal küzdő gyermekek képességeinek megalapozását és fejlesztését.
A spontán kialakuló játék mellett felkínálunk olyan tevékenységeket, életspecifikus szituációkat,
problémahelyzeteket,
melyek
révén
minden
területen
eredményesen
bontakozhatnak ki a kreatív képességek.
13.5 Az intézmény speciális egyéb szolgáltatásai Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások: Logopédiai foglalkozások keretében, szakképzett logopédus vezetésével speciális fejlesztésben részesülnek a beszédhibás gyerekek. Gyógypedagógiai, (szurdopedagógiai, tiflopedagógiai) fejlesztés biztosítása az SNI gyermekeknek. Fejlesztőpedagógiai módszerekkel egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozás vezetése. Nevelési időn túl szervezett térítésmentes szolgáltatások: Hitoktatás A szülők kérésére, igényeik alapján lehetővé tesszük a hitoktatás megszervezését (katolikus és református) heti rendszerességgel, melyet az egyházi személy tart a gyermekeknek.
142
AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAINAK KAPCSOLATA és EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE
ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA (ONOAP)
NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA NAGYMÁGOCS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (PP)
ÓVODA PEDAGÓGIAI ÉVES MUNKATERVE
GYERMEKCSOPORTOK ÉVES NEVELÉSI TERVE
A GYERMEKEKRŐL SZÓLÓ EGYÉNI FEJLŐDÉSI NAPLÓ
143
XIV. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere Az óvoda nevelő, fejlesztő munkájának ellenőrzési és értékelési rendszerét a Pedagógiai Programunkban határozzuk meg. A program sikerkritériumát a „A fejlődés eredménye az óvodáskor végén” programelemek tartalmazzák. Ehhez viszonyítva ellenőrizhető, értékelhető a gyermekek fejlettségi szintje. A fejlesztés eredményességének mutatója az, hogy egy – egy csoportból hány gyermek érte el a programunkban kidolgozott kimeneti kívánt szintet. A PP megvalósításához a következő ellenőrzést, elemzést, értékelést segítő dokumentumokat vezetjük a csoportról és a gyermekekről: A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi terve, amit a Csoportnapló tartalmaz. Tartalmazza a csoport szokás és szabályrendszerének tervezését és értékelését. Időkerete: 1 év. Értékelések ideje: félévente. Egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentuma A gyermekek egyéni fejlettségét, a fejlesztés tervezését tükrözi az Egyéni fejlődési napló. Egyéni fejlettséget diagnosztizáló, tényfeltáró, helyzetelemző és fejlesztési feladatokat tervező dokumentum, amely 3 éves kortól az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig kiterjedő kompetencia területekre vonatkozik: a gyermek érzelmi, szociális, anyanyelvi,
mozgás,
értelmi
fejlődésére,
tanulási
folyamatokra.
Vezetése
folyamatosan minden gyermekről kötelező. Időkerete: a gyermek óvodai nevelésben való részvételének ideje alatt folyamatosan vezetve, félévente egy alkalommal értékelendő. Felvételi és mulasztási napló Tartalmazza: az óvodás gyermek és szülei, gondviselői nevét, lakcímét, elérhetőségét, a gyermek óvodában tartózkodását, vagy távolmaradását napi rendszerességgel, a gyermekcsoport létszámának adatait havi rendszerességgel, az óvodában étkező gyermek számát napi rendszerességgel, 144
BTM, az SNI ellátást igénylő gyermek adatait (TKVSZRB nevét, címét, a szakvélemény
kiállításának
időpontját
és
számát,
valamint
az
elvégzett
felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját). Időkerete: 1 év.
Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése
A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési – fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek.
A gyermekcsoport nevelési – tevékenységi tervének összeállítása a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek.
A terv az élethelyzeteknek, az aktuális feladatoknak, a gyermekek fejlődésének megfelelően változhat. Ellenőrzését a nevelési év során az óvodavezető végzi.
Az óvodavezető a csoportlátogatások alkalmával ellenőrzi és értékeli a tervezést olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi Pedagógiai program céljának és feladatának megvalósítását.
Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Az óvónőnek tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, milyen ráhatással lehet önmagához képest optimálisan fejleszteni.
A megismerés alapja a gyermekek folyamatos megfigyelése. Így tudjuk követni fejlődési ütemüket, jelezni lemaradásukat és megtervezni az egyénhez kötődő fejlesztési feladatokat.
A megfigyelési szempontsor tartalmát az Óvoda éves munkatervében határozzuk meg.
A
gyermekek
megfigyelésének
szempontjai
alapján
vezetett
egyéni
fejlődési
dokumentum ellenőrzése folyamatosan történik. Év végén az iskolába készülő gyermekek fejlődési eredményeiről a sikerkritériumokat figyelembe vevő értékelést végez az óvónő.
A csoportok év végi értékelései határozzák meg a következő nevelési év kiemelt feladatait.
A Pedagógiai Program ellenőrzése, értékelése A program ellenőrzésében, értékelésében az óvodavezető irányításával valamennyi óvónő részt vesz.
145
A program ellenőrzési, értékelési terve
Pedagógiai Programunk érvényesülését, működését folyamatosan kell ellenőrizni, a korrekciót / módosítást szükségesség szerint (törvényi változások, fenntartói feladat változás, nevelőtestületi igény) el kell végezni.
A program ellenőrzését 5 évenként tervezzük. Ez a nevelési folyamat kimenet oldalának vizsgálatára irányul. Az óvodai tevékenységek mindegyikénél meghatároztuk, milyen fejlődést kívánunk elérni az óvodáskor végére. E fejlettségi szint segítségével, a program 5 éves ciklusra tervezett nevelési, fejlesztési elképzeléseinek eredményét elemezzük.
XV. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az iskolába lépés feltételei A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére 6 – 7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges, amelyek mindegyike egyaránt fontos a sikeres iskolai munkához.
A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciának, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának). A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. Megnő a megőrzés időtartama. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, növekszik tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. A szemléletes – cselekvő, szemléletes – képszerű gondolkodás 146
mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja a nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.
Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára, készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaikkal, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni, késleltetni tudják szükségleteik kielégítését, feladattudatuk kialakulóban van, kitartásuknak, munkatempójuknak, önállóságuknak, önfegyelmüknek alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
Az egészségesen fejlődő gyermek jellemzői az óvodáskor végére A testi fejlődés jellemzői
6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz, megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás,
teste arányosan fejlett, teherbíró,
mozgása
összerendezettebb,
harmonikusabb,
erőteljesen
fejlődik
a
mozgáskoordináció és a finommotorika,
147
mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését képes szándékosan irányítani.
Értelmi képességek fejlődése az óvodáskor végére nyitott, érdeklődve áll készen az iskolába lépésre, a tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, érzékelése, észlelése tovább differenciálódik, az önkéntelen emlékezeti bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem időtartama, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a szemléletes-cselekvő, szemléletes-képszerű gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van, érthetően, folyamatosan, megfelelő tempóban és hangsúllyal kommunikál, beszél, minden szófajt, mondatfajtát használ, különböző mondatszerkezeteket alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és a környezetéről, ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartásformák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. Szociális fejlődés készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival egyaránt, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
148
feladattudata kialakulóban van; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatosan, speciális szakemberek (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus) segítségével végzett korrekció mellett érhető csak a fentiekben leírt fejlettségi szint.
149
VI.
Érvényességi rendelkezések
Az óvodai nevelési program érvényességi ideje A „nevelőtestület” határozata alapján: Határozatlan időre szól. A nevelőtestület elvégezte a PP felülvizsgálatát és kiegészítését. Véleményezte és elfogadta 2013. 08. 28-án megtartott rendkívüli nevelőtestületi értekezleten.
A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai A köznevelést (óvodai nevelést) érintő törvények és rendeletek változása esetén. Szervezeti átalakítás, leépítés a fenntartó részéről. Az intézményvezetés vagy a nevelőtestület több mint 75 %-a más program bevezetést kezdeményezi. Egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol.
Előírás a programmódosítás előterjesztésére A módosításra vonatkozó javaslatokat írásbeli kell előterjeszteni az óvoda vezetőjének.
150
XVII.
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
1. Véleményezte:
Dátum: 2010.
Makra Lajosné országos közoktatási szakértő
2. Egyetértését nyilvánította:
Dátum: 2010.
Szülői szervezet
Dátum: 2010.
3. Elfogadta: A nevelőtestület
Dátum: 2010.
4. Jóváhagyta: Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete
5. Tájékoztatásul kapják: Szülői szervezet Nevelőtestület Önkormányzat Nagymágocsi Általános Művelődési Központ Igazgatója
151
MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM Dátum: 2013. 08. 28.
6. A módosítást véleményezte: A nevelőtestület
Dátum: 2013. 08. 28.
7. A módosítással egyetértését nyilvánította: Szülők Közössége
Dátum: 2013. 08. 28.
8. Módosítást elfogadta: A nevelőtestület
Dátum: 2013. 08. 28.
9. Program módosítását jóváhagyta: Az óvodavezető
10. Tájékoztatásul kapják: Szülői szervezet Nevelőtestület Önkormányzat Nagymágocsi Általános Művelődési Központ Igazgatója
A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBA LÉP: 2013. 09. 01.
PH. --------------------------------------------------ÓVODAVEZETŐ
--------------------------------------------------ÁMK INTÉZMÉNYVEZETŐ 152
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 255/2009. (11.20.) Korm. rendelet és módosításai
P.Dr. Balogh Katalin - S.Dr. Gergencsik Eszter: Pedagógiai pszichológia Nemzeti Tankönyvkiadó 1993.
Dr. Kovács György - Dr. Bakosi Éva: Játék az óvodában Debrecen 1988., 1995.
Nagy Jenőné: Óvodai Programkészítés, de hogyan OKI Bp. 1997.
Nagy Jenőné: Csak tiszta forrásból Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet
Szigetváriné Kurta Jolán: Saját programkészítés, talán így Óvodai Nevelés
Szigetváriné Kurta Jolán: Családi óvoda nevelési gyakorlata Oroszlány
Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével (I – V kötet) Eötvös Kiadó 1996.
Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Alextypo Bp.1992.
Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok OKKER Oktatási Kiadó 1998.
Játékpszichológiai szöveggyűjtemény (Stöckert Károlyné) Eötvös Kiadó 1995., Tankönyvkiadó Bp. 1989.
Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája Mérei – Binet: Gyermeklélektan Gondolat Bp.
Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok 1997.
Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alextypo Bp. 1992.
Szarkáné Horváth Valéria: Az óvodai ének – zene foglalkozások módszertana Nemzeti Tankönyvkiadó 1997
Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata Egyesület 1997.
153
Nagymágocsi ÁMK Petőfi Sándor Közművelődési és Könyvtári Intézete Turistaszálló és Helytörténeti Gyűjtemény (A Nagymágocsi Általános Művelődési Központ Pedagógiai és Művelődési Programjának V. fejezete)
154
„A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődés tevékenységének támogatása közcél” (CXL. törvény 73.§.(1)
1.
Törvényi feltételek
Az 1997. évi CXL. törvény rendelkezik a kulturális javak védelméről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről. Kimondja, hogy a közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzat feladata. Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata a helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló 20/2011. (XII. 5.) számú önkormányzati rendelettel határozza meg az önkormányzat közművelődési
feladatait.
A
rendeletben
meghatározott
feladatokat
elsősorban
az
önkormányzat által fenntartott Nagymágocsi ÁMK Petőfi Sándor Közművelődési és Könyvtári Intézete látja el.
2.
Alapelvek
Az általános művelődési központ, mint többfunkciós intézmény tevékenységében a helyi társadalom minden eleme, szükséglete, igénye megjelenik. A közművelődési intézmény munkáját, programkínálatát, napi tevékenységét úgy kell meghatározni, hogy kielégítse Nagymágocs lakosságának igényeit. Figyelembe kell venni, hogy a kisgyermekkortól a felnőttkoron keresztül az idős korig minden érdeklődési körhöz biztosítottak legyenek a művelődési, szabadidős, szórakozási lehetőségek. Arra törekszünk, hogy intézményegységünk tevékenységével értékeket teremtsen és közvetítsen, közösségeket formáljon és szolgáljon. A könyvtári és a közművelődési munka nem elválasztható tevékenységek, kapcsolódási pontjai mindennaposak.
3. Könyvtári funkcióból adódó feladatok Az intézmény könyvtára kettős funkciót tölt be. Ellátja az iskolakönyvtári feladatokat, valamint a település valamennyi lakosa számára könyvtári ellátást biztosít. A nyilvános könyvtár a művelődési ház épületében, az iskolai könyvtár iskolai tanteremben van elhelyezve. Ugyanazon személyi és eszköztárral mindkét jól megkülönböztethető feladatnak egyaránt meg kell felelnie.
155
Gyűjteményét és szolgáltatási rendszerét a két feladatkör egyenértékű, maradéktalan teljesítésének célja jellemzi. Gyűjteményét folyamatosan, az igényeknek megfelelően fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, rendelkezésre bocsátja. Tájékoztat a könyvtár, a nyilvános könyvtári rendszer, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. Könyvajánlásokkal segíti az olvasói érdeklődést
A könyvtár célkitűzéseit, feladatait az olvasók igényeinek figyelembevételével fogalmazza meg. Kölcsönözhető
szépirodalmi,
ismeretterjesztő
könyvekkel,
helyben
olvasható
folyóiratokkal, kézikönyvekkel várja a gyermek és felnőtt olvasóit. Az olvasóvá és könyvtárhasználóvá, az önálló ismeretszerzésre nevelés segítése fő feladatai közé tartozik.
A
könyvtár
szoros
munkakapcsolatban
áll
a
Nagymágocsi
ÁMK
intézményegységeivel, az óvodával és bölcsődével. Az olvasóvá válás érdekében az óvodás gyerekeket meghívjuk a könyvtárba, ahol meséléssel, mondókázással, játékkal, kézműves foglalkozásokkal szerettetjük meg velük a könyvtárat már óvodás korban. A Nagymágocsi
Hunyadi
János
Általános
Iskolával,
annak tanulóival
és
pedagógusaival folyamatos munkakapcsolatot tartunk fenn. Az iskola valamennyi nevelésioktatási területe és a könyvtár szolgáltatásai között kapcsolódási lehetőségek vannak, melyeket az oktatás-képzés érdekében ki lehet, és ki kell használni. A könyvtárban biztosítjuk a tanulók számára a tanuláshoz, házi feladatok megoldásához szükséges dokumentumokat. A tanítás hatékonyságát növelni kívánó pedagógusok igénye szerint lehetőséget biztosítunk arra, hogy egy-egy tantárgy keretében bevezessék tanítványaikat a könyvek használatába, a könyvtári tájékozódás gyakorlatába. Igény szerint könyvtárhasználati és könyvtárbemutató foglalkozásokat tartunk. Az iskolai oktatás, nevelés keretében tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskola évente rendszeresen szervez. A versenyekre, vetélkedőkre a tanulók felkészítését könyvtári eszközökkel segítjük. Lehetőségeinket kihasználva művészeti előadásokat szervezünk tanulók számára, amelyek az iskolában tanultak megerősítését szolgálják.
156
Célunk az információhoz és a dokumentumokhoz való hozzáférés növelése. Erősíteni kívánjuk a könyvtár helyi információs központi szerepét, ahol a használók a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett igénybe vehetik mindazokat a telematikai eszközöket, amelyek a munkavégzéshez, tanuláshoz, informálódáshoz szükségesek. Meglévő szolgáltatásaink fenntartása és minőségi fejlesztése mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok információs esélyegyenlőségének növelése a célunk. Biztosítjuk, hogy a hagyományos és az on-line könyvtári szolgáltatásokat igénybe vehessék. Az olvasáskultúra fejlesztését célzó programokat szervezünk a helyi irodalmi kör és meghívott előadók közreműködésével. Akadálymentes, interaktív honlap kialakításával, könyvtári elektronikus katalógus teljes kiépítésével biztosítjuk könyvtárunkról, dokumentumainkról a tájékozódási lehetőséget. A helytörténeti örökség megőrzése érdekében helytörténeti elektronikus könyvtári adatbázist építünk ki. Az
elektronikus
írástudáshoz
kapcsolódó
ismeretek
átadásával
a
korszerű
információszerző technikákat használók körét bővítjük.
4. A művelődési ház feladatai A település közössége érdekében fontos, hogy az itt élők számára biztosítsuk a megélhetéshez szükséges körülmények mellett a művelődéshez, tanuláshoz, szórakozáshoz szükséges feltételeket is. Biztosítanunk kell a feltételeket, hogy az itt élők jól érezzék magukat lakóhelyükön. Olyan művelődési körülmények kialakítása szükséges, melyek a közösségi élet feltételeit is biztosítják.
4.1 Céljaink, feladataink, tevékenységek 4.1.1 Közösségi művelődési lehetőségek biztosítása
Közösségi színtér biztosításával kell segíteni az azonos irányultságú, érdeklődésű egyének önkéntes szervezettségű, megismerő, képességfejlesztő együttműködését a kulturális értékek elsajátításában, megőrzésében és gyakorlati alkalmazásában. -
A helyi közösségek, csoportok számára tartósan és folyamatosan rendelkezésre álló intézmény működtetése több korosztály számára biztosíthatja a közösségi művelődés feltételeit. A település lakóinak érdekeire, érdeklődésére építve kell segíteni
a
szerveződő
közösségeket,
öntevékeny művészeti
csoportokat, 157
szakköröket. A már működő csoportok, körök tevékenységét támogatni, koordinálni igény szerint. 4.1.2 Kultúraközvetítő tevékenység
A kulturális értékek, hagyományok egyéni és közösségi megismertetésének, elsajátításának segítése. -
Kiállítások, világnapok köré szerveződő komplex programok, igény szerinti előadások, rendhagyó órák. Színházlátogatások szervezése.
4.1.3 Kreativitás, az alkotókedv ösztönzése
Amatőr művészeti körök, kézműves tevékenységek, csoportok szervezése. A népművészet hagyományos tevékenységeinek gyakorlásához dalkör, citerazenekar szervezése, összefogása, az országos szervezetekkel kapcsolataik építése, ösztönzése, gondozása. Az önképző tevékenységet segítő pályázatokon a részvétel szorgalmazása, segítése. -
Dalkör,
citerazenekar,
hagyományőrző
táborok,
játszóházi
foglalkozások,
szakkörök, helyi pályázatok (irodalmi, könyvtári, rajz) kiírása, lebonyolítása. Kiemelkedő tehetségű helyi alkotók szakmai támogatása. Képzőművészeti kiállítások szervezése, ahol a hagyományoknak megfelelően helyi és térségi amatőr alkotók számára bemutatkozási lehetőséget biztosítunk.
4.1.4 A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása
A település, a régió természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek és azok állapotának, adottságainak közismertté tétele, a helyi tudás, a lokálpatriotizmus erősítése. A helyi információk cseréje, helyi ünnepek, műsorok, bemutatók, találkozók vetélkedések szervezése. A közösségi emlékezet gazdagításához a kulturális éle eseményeiről dokumentumok gyűjtése, őrzése, közismertté tétele. -
Helytörténeti,
településismertető
kiállítások,
hagyományos
közösségi
rendezvények (adventi gyertyagyújtás, falusi karácsonyi ünnepség, civilnap, falunap, népzenei fesztivál stb.) szervezése. Ünnepkörhöz kapcsolódó kézműves foglalkozások szervezése.
158
4.1.5 A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének segítése, a közösségek önigazgatás-igényének támogatása
A település különböző életkorú, érték-, és érdekrendszerű civil közösségeinek igény szerinti segítése, művelődési szándékainak támogatása. A civil közösségek önigazgatását, érdekérvényesítését ösztönző képzésekről, pályázati lehetőségekről információk kínálata. Testvér-települési kapcsolatok ápolása. -
A civil közösségek igény szerinti segítése: közösségi tér, eszközök biztosításával az intézmény lehetőségeinek arányában. Diákönkormányzati programok segítése. Helyi lapon keresztül az intézményhez kötődő civil szervezetek tevékenységének propagálása. A testvér-települési kapcsolatok ápolásában programok szervezésével részt veszünk. A testvértelepülések előadói, műkedvelő csoportjai számára bemutatkozási lehetőséget biztosítunk községi rendezvényeken a különböző kultúrák sajátosságainak megismerése érdekében. könyvtárban
4.1.6 A
működő
teleházzal
együttműködésben
az
élet-
és
munkaképességet javító, iskolarendszeren kívüli, önképző, szakképző és egyéb tanulási lehetőségek segítése, az élethelyzettel összefüggő művelődési szokások gazdagítása
A speciális helyzetű csoportok gondjaihoz igazodó ismeretek, képességek, önsegítő, öntevékeny lehetőségek felkutatása művelődési közösségeik támogatására teleházzal együttműködve. A mindennapi élet gazdaságosságát fejlesztő közhasznú, praktikus tanfolyamok, alkalmak szervezése. -
Közhasznú tanfolyamok szervezése (nyelvtanfolyamok, számítógép-kezelői tanfolyamok), civil közösségek, szervezetek segítése. Az ismeretszerzésben, tájékozódásban a számítógép, adatbázisok, internet használatának népszerűsítése. A hagyományos és újszerű tájékozódási eszközök és technikák együttes, összehangolt alkalmazása. Közhasznú információk szolgáltatása, mindennapi életben való eligazodás segítése.
4.1.7 A helyi nevelési-oktatási feladatok segítése
A szülők, nevelők együttes nevelőtevékenységének hatékonyságát fejlesztő alkalmak kezdeményezése. -
Aktuális kérdésekről szóló előadások rendezése szülők és pedagógusok számára.
159
5.
Helytörténet Feladatunk felkelteni és ébren tartani a múlt kulturális értékeinek megbecsülését, az
önművelés iránti igényt. Állandó kiállítás mutatja be a nagymágocsi emberek, a település múltját. Nagymágocs történetét, népéletét, múltját bemutató kiállításnak szerepet kell játszani a tudásközvetítésben. Ennek érdekében fontos a tárgyi és szellemi emlékek gyűjtése mellett a gyűjtemény anyagának sokoldalú közzététele, a széleskörű hozzáférés biztosítása. A gyűjtemény bemutatása alkalmával a helyi emlékek, életmód, szokások ismertetésével segítjük településünk múltjának jobb megismerését. A gyűjtemény anyagából egy-egy érdekesség kiragadása, arról szóló újságcikk, helytörténeti vetélkedő szervezése segíti, hogy minél szélesebb körben megismerjék az emberek Nagymágocs természeti, épített és kulturális örökségét. Támogatni szükséges a helytörténeti kutatómunkát, helytörténeti kiadványok megjelentetését. Nyári hagyományőrző táborok szervezése során a programok összeállításakor kiemelten kell foglalkozni a helytörténet, a helyi természeti értékek, jellegzetességek és a helyi hagyományok megismertetésével. Helytörténettel kapcsolatos programok lebonyolítását a gyűjteménynek helyet adó épületben célszerű megvalósítani. A Kulturális Örökség Napjai elnevezésű országos programsorozathoz a továbbiakban is csatlakozunk, a gyűjteményben tárlatvezetéssel várjuk a látogatókat.
6.
Turistaszálló A helytörténeti gyűjteménynek helyet adó, Ybl Miklós által uradalmi irodaháznak
tervezett épületben 13 férőhelyes turistaszálló várja a községünkbe érkező vendégeket. Turisztikai kínálatunk részeként látogatóink figyelmébe kell ajánlani helyi értékeinket, az Ybl Miklós által tervezett épületeket (parókia, magtárak, volt uradalmi irodaház), a helytörténeti gyűjtemény anyagát, a hagyományos községi rendezvényeinket. Fel kell hívni a település tárgyi, épített és szellemi értékei mellett a környező települések értékeire, kikapcsolódási, pihenési, szórakozási lehetőségeire is a figyelmet.
160
7.
Lapkiadás Intézményünk könyvtárában készül a Nagymágocsi Hírmondó. A helyi lap havonta
kerül megjelentetésre, összeállításában szerkesztőbizottság működik közre. A lap elsődleges feladata a helyi lakosság hiteles és tényszerű, széleskörű tájékoztatása a község életét érintő eseményekről, történésekről. A Nagymágocsi Hírmondó tájékoztató jellegének fokozása szükséges a lakosság érdeklődésére számot tartó cikkek írásával.
8.
Teleház Az intézmény és „A Nagymágocsi Gyermekekért” Alapítvány között kötött
együttműködési megállapodás szerint a könyvtárban az alapítvány teleházat működtet. A könyvtár és a teleház feladatai több ponton fedik, kiegészítik, eszközeikkel egymás munkáját segítik. A teleház mozgalom célja, hogy a hátrányos helyzetű településeken olyan központokat hozzanak létre, melyek modern multimédia-eszközökkel vannak felszerelve (számítógép, fénymásoló, fax, szkenner, telefon, e-mail, Internet-elérés). Ez lehetővé teszi a helybeliek számára, hogy bekapcsolódhassanak a világ információs hálózatába. A teleháznak fontos feladata, hogy szolgáltatásaival a lakosságot segítse az információkhoz való hozzáférésben, mindennapi ügyeik bonyolításában. A teleház eMagyarország pontként is működik, az ehhez kiépített ADSL hozzáférés az intézményegység szolgáltatásait is segíti. Nagymágocs, 2013. augusztus 30.
……………………………………… Tóthné Rostás Ágnes mb. igazgató intézményegységvezető
161
ZÁRADÉK Jelen Pedagógiai Művelődési Program 2013. szeptember 18-tól érvényes. Az intézmény Pedagógiai Művelődési Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai Művelődési Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - A Nagymágocsi ÁMK fenntartójánál - A Nagymágocsi ÁMK óvodájában - A Nagymágocsi ÁMK bölcsődéjében - A Nagymágocsi ÁMK könyvtárában - A Nagymágocsi ÁMK igazgatójánál - Szülők részére megtekinthető az intézmény honlapján http://www.amknagymagocs.hu címen - Valamennyi intézményegységben jól látható módon kifüggesztve. A Pedagógiai Művelődési Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a szakalkalmazottak testülete folyamatosan vizsgálja. A szakalkalmazottak év végi beszámolóikban értékelik a Pedagógiai Művelődési Programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. Módosítás: A program módosítható. A program módosításának módja, lehetséges indokai: szakalkalmazotti, nevelőtestületi megfontolások, a költségvetésben bekövetkező olyan változás, mely a program teljesülését nem teszi lehetővé, a részprogramokban bekövetkező módosulások, melyből automatikusan következik e közös pedagógiai-művelődési program módosításának szükségessége is, valamint a fenntartó utasítása. A pedagógiai művelődési program módosítására javaslatot tehet:
162
- az ÁMK igazgatója - a szakalkalmazotti testület bármelyik tagja - szülők közössége - az intézmény fenntartója. A Pedagógiai és Művelődési Program módosítását a nevelőtestület és a könyvtári, közművelődési szakalkalmazottak készítik el, az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé.
163
LEGITIMÁCIÓ A Pedagógiai és Művelődési Program érvényessége: 2013. szeptember 18-tól határozatlan ideig. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 2011. óta érvényben levő pedagógiai és művelődési program.
Nagymágocs, 2013. szeptember 17.
…………………………………… ÁMK mb. igazgató
A szakmai program költségvetési kihatása Amennyiben az intézmény működése a fent jelzett időszakban költségvetésileg biztosított, és a személyi és tárgyi feltételek negatív irányba nem változnak, abban az esetben a programban leírtak végrehajtása külön költségvetési tételt nem jelent. Nagymágocs, 2013. szeptember 17.
…………………………………… ÁMK mb. igazgató
164
Tartalomjegyzék I.
Pedagógiai és művelődési program ............................................................................ 2
II. Az ÁMK egységes nevelési rendszere ......................................................................... 2 2.1 Az intézmény felépítése, tevékenységformái ........................................................... 2 2.2 Alapelvek .................................................................................................................. 5 2.3 Célok......................................................................................................................... 6 2.4 Feladatok .................................................................................................................. 6 2.5 Kapcsolatok .............................................................................................................. 7 III. Nagymágocsi ÁMK Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Szakmai Programja ..................................................................................................................... 9 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 10 1.1 A bölcsőde működését és szakmai programját meghatározó jogszabályok, irányelvek .......................................................................................................................................... 10 2.
Helyzetkép ...................................................................................................................... 11 2.1 Az ellátást igénylő családok szociális helyzete ........................................................ 11 2.2 A bölcsőde adatai...................................................................................................... 12 2.3 A bölcsődénk bemutatása ......................................................................................... 12
3. Bölcsődei dokumentációk ................................................................................................ 13 3.1 Csoportnapló............................................................................................................. 13 3.2 Gyermek-egészségügyi törzslap ............................................................................... 13 3.3 Gyermekekről vezetett napi jelenléti kimutatás ....................................................... 14 3.4 Üzenőfüzet ................................................................................................................ 14 3.5 Házirend.................................................................................................................... 14 4. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme ................................. 14 4.1 A szülők jogai ........................................................................................................... 15 4.2 A szülő kötelessége .................................................................................................. 15 4.3 A gyermek joga ........................................................................................................ 15 4.4 A kisgyermeknevelő joga ......................................................................................... 15 4.5 A kisgyermeknevelő kötelessége.............................................................................. 16 4.6 Jogorvoslati lehetőség............................................................................................... 16 5. A nevelés – gondozás tárgyi feltételei.............................................................................. 17 5.1 Csoportszoba ............................................................................................................ 17
165
5.2 Az udvar ................................................................................................................... 17 5.3 A bölcsőde egyéb helyiségei .................................................................................... 18 5.4 Tárgyi feltételek ........................................................................................................ 18 5.4.1 Az öltözés tárgyi feltételei ................................................................................ 18 5.4.2 A fürdőszobai gondozás tárgyi feltételei .......................................................... 18 5.4.3 Étkezés tárgyi feltételei ..................................................................................... 18 5.4.4 Altatás tárgyi feltételei ...................................................................................... 18 5.4.5 Játék tárgyi feltételei ......................................................................................... 19 5.5 A bölcsőde személyi feltételei .................................................................................. 19 6. Gondozási és térítési díjról ............................................................................................... 19 7. Hitvallásunk a gyermeknevelésről ................................................................................... 19 7.1 Mit nyújtunk a gyerekeknek? ................................................................................... 20 7.2 Nevelésünk, gondozásunk eredménye ...................................................................... 20 8. Mit nyújtunk a szülőknek? ............................................................................................... 21 9. Gyermekek napirendje ..................................................................................................... 21 10. A helyi Szakmai Program célja ...................................................................................... 22 10.1 A bölcsődei nevelés – gondozás célja .................................................................... 22 11. A nevelés – gondozás alapelvei ..................................................................................... 22 11.1 A nevelés – gondozás egységének elve .................................................................. 22 11.2 Az egyéni bánásmód elve ....................................................................................... 23 11.3 Az aktivitás, az önállóság segítésének elve ............................................................ 23 11.4 A családi nevelés elsődlegességének tisztelete ...................................................... 23 11.5 Az egységes nevelő hatások elve............................................................................ 23 11.6 A biztonság és a stabilitás elve ............................................................................... 23 11.7 A gyermeki személyiség tiszteletének elve ............................................................ 24 11.8 Pozitívumokra támaszkodás elve ........................................................................... 24 11.9 Rendszeresség elve ................................................................................................. 24 11.10 Fokozatosság elve ................................................................................................. 24 11.11 A más nemzethez, etnikumhoz, kisebbséghez tartozás tiszteletben tartásának elve .......................................................................................................................................... 25 11.12 A gyermek elfogadásának és személyisége megbecsülésének elve ..................... 25 12. A bölcsődei nevelés – gondozás feladatai ...................................................................... 25 12.1 Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása ...................................... 25 12.2 Az érzelmi fejlődés ás a szocializáció segítése ...................................................... 25 166
12.3 A megismerési folyamatok fejlődésének elősegítése ............................................. 26 13. A bölcsődei élet megszervezése ..................................................................................... 26 13.1 A gyermekek folyamatos napirendje és a nevelési-gondozási munka szervezése . 26 13.2 A bölcsőde kapcsolata szülőkkel ............................................................................ 27 13.2.1 A családlátogatás ............................................................................................ 27 13.2.2 Beszoktatás (adaptáció) .................................................................................. 27 13.3 A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel ......................................................... 28 13.3.1 Bölcsőde - Óvoda............................................................................................ 28 13.3.2 Bölcsőde – Gyermekjóléti Szolgálat............................................................... 28 13.3.3 Bölcsőde – Önkormányzat .............................................................................. 28 13.3.4 Bölcsőde – Dél-alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde ............................. 28 14. A bölcsődei nevelés – gondozás főbb helyzetei ............................................................. 28 14.1 Nevelés-gondozás ................................................................................................... 29 14.2 Egészségvédelem, prevenció, helyi sajátosságok ................................................... 29 14.2.1 Gyümölcsnap .................................................................................................. 29 14.2.2 Sószoba használata ......................................................................................... 29 14.2.3 A higiéniás magatartáskultúra betartatása ...................................................... 30 14.3 Játék ........................................................................................................................ 30 14.3.1 A kisgyermeknevelő feladata a játékkal kapcsolatban ................................... 31 14.3.2 A játék színterei .............................................................................................. 31 14.4 Mondóka, ének ....................................................................................................... 31 14.5 Vers, mese .............................................................................................................. 32 14.6 Alkotó tevékenységek............................................................................................. 32 14.7 Mozgás ................................................................................................................... 32 14.8 Tanulás ................................................................................................................... 33 14.8.1 A tanulás formái.............................................................................................. 33 15. Az intézmény sajátos feladatai ....................................................................................... 34 15.1 Rendezvényeink...................................................................................................... 34 15.2 A gyermek testi, lelki, szociális fejlődésének jellemzői a bölcsődés kor végére ... 34 15.2.1 Önállóság ........................................................................................................ 34 16. Mellékletek ..................................................................................................................... 35 IV.
Nagymágocsi ÁMK Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde Óvoda Pedagógiai Programja ................................................................................................................... 36
Bevezető ................................................................................................................................ 38 167
I.
Az óvoda adatai............................................................................................................. 38
II
Az óvoda bemutatása .................................................................................................... 39 2.1 Az óvoda személyi feltételei..................................................................................... 41 2.2 A program megvalósításához szükséges szakmai, érzelmi feltételek ...................... 42 2.3 Az óvónő attitűdje, nevelési stílusa .......................................................................... 43 3
Az óvoda tárgyi feltételei ......................................................................................... 44
III.
Jövőképünk.................................................................................................................. 45
IV.
Óvodakép, Gyermekkép............................................................................................... 45
V.
Óvodai nevelésünk alapelvei és értékei....................................................................... 48
VI.
Nevelési célok, feladatok ............................................................................................ 51
VII. Az óvodai nevelés alapvető keretei ............................................................................. 53 7.1 Egészséges életmódra nevelés .................................................................................. 53 7.2 Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés ..................................................................... 62 7.3 Anyanyelvi és értelmi nevelés .................................................................................. 62 VIII. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai .......................... 67 8.1 Játék és tanulási tevékenység ................................................................................... 67 8.2 Mesélés, verselés ...................................................................................................... 79 8.3 Manuális tevékenység............................................................................................... 82 8.4 Ének, zene, énekes játékok ....................................................................................... 85 8.5 Mozgás ..................................................................................................................... 87 8.6 A külső világ tevékeny megismerése ....................................................................... 91 8.7 Munka jellegű tevékenységek .................................................................................. 96 8.8 A szabadidő programja ............................................................................................. 98 IX.
Az óvodai élet megszervezése ................................................................................... 99
9.1 Nevelési év, hetirend, napirend ................................................................................ 99 9.2 A nevelés tervezése .................................................................................................. 102 X.
Az óvoda ünnepi, egyéb rendezvényei ...................................................................... 105
XII.
Az óvoda kapcsolatai ................................................................................................. 107
11.1 Óvoda-család kapcsolat .......................................................................................... 107 11.2 A szülők és az óvodapedagógusok kapcsolata ....................................................... 109 11.3 A gyermek és az óvodapedagógusok kapcsolata .................................................... 109 11.4 Az óvoda dolgozóinak kapcsolata .......................................................................... 109 11.5 A gyermekek egymással való kapcsolata ............................................................... 110 11.6 Óvoda-bölcsőde kapcsolata .................................................................................... 110 168
11.7 Óvoda – iskola kapcsolata ...................................................................................... 110 11.8-12 Egyéb kapcsolatok ............................................................................................ 111 11.13 Az óvodai programra épülő nevelési feladatok ellátása ....................................... 112 XII.
Gyermekvédelem ....................................................................................................... 114
XIII.
Speciális szolgáltatások ............................................................................................. 117
13.1 Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód a programban .............................................. 117 13.2 Szociálisan hátrányban lévők felzárkóztatása ........................................................ 119 13.3 SNI gyerekek integrált nevelése ............................................................................. 121 13.4 Tehetséggondozás ................................................................................................... 141 13.5 Az intézmény speciális egyéb szolgáltatásai .......................................................... 142 XIV. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere ................................................................. 144 XV.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................. 146
XVI.
Érvényességi rendelkezések ...................................................................................... 150
XVII. Legitimációs záradék ................................................................................................ 151 XVIII. Felhasznált szakirodalom ......................................................................................... 153 V.
Nagymágocsi ÁMK Petőfi Sándor Közművelődési és Könyvtári Intézete, Turistaszálló és Helytörténeti Gyűjtemény ............................................................... 154
1. Törvényi feltételek ........................................................................................................... 155 2. Alapelvek ......................................................................................................................... 155 3. Könyvtári funkcióból adódó feladatok ............................................................................. 155 4. A művelődési ház feladatai .............................................................................................. 157 4.1 Céljaink, feladataink, tevékenységek ....................................................................... 157 4.1.1 Közösségi művelődési lehetőségek biztosítása................................................. 157 4.1.2 Kultúraközvetítő tevékenység........................................................................... 158 4.1.3 Kreativitás, az alkotókedv ösztönzése .............................................................. 158 4.1.4 A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása ............. 158 4.1.5 A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének segítése, a közösségek önigazítás-igényének támogatása.................................................... 159 4.1.6 A könyvtárban működő teleházzal együttműködésben az élet- és munkaképességet javító, iskolarendszeren kívüli, önképző, szakképző és egyéb tanulási lehetőségek segítése, az élethelyzettel összefüggő művelődési szokások gazdagítása ......................................................................................................... 159 4.1.7 A helyi nevelési-oktatási feladatok segítése .................................................... 159 169
5. Helytörténet ....................................................................................................................... 160 6. Turistaszálló ...................................................................................................................... 160 7. Lapkiadás .......................................................................................................................... 161 8. Teleház .............................................................................................................................. 161 Záradék .................................................................................................................................. 162 Legitimáció............................................................................................................................ 164
170
