ÖN K O R K É P. A változások éve. Kell egy kis áramszünet. Esélyek és lehetőségek. Nekem a kérés nagy szégyen. Az állami szerepvállalásról 24 19

• huszadik évfolyam, 191. szám

3. szám

2010

ek ég ős ET et LLÉKL leh GI ME és LŐSÉ ek EGYEN ély SÉLY Es E

ÖN KOR KÉP

ÖN K O R M Á N Y Z A T I FOLYÓIRAT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Március 27.

A Föld Órája

Kell egy kis áramszünet

A változások éve „Nekem a kérés nagy szégyen”

Az állami szerepvállalásról

24

19

7

H C E T O ÖK é rnyezetv

etközi kö

9. Nemz

ás akkiállít

unális sz

komm delmi és

A hazai környezetipar egyedülálló bemutatkozásának színhelye 2010-ben az ÖKOTECH 9. Nemzetközi környezetvédelmi és kommunális szakkiállítás, amely 2010. május 4–7. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban kerül megrendezésre az IPAR NAPJAI kiállítási csokor keretében. Az öt nemzetközileg elismert szakkiállítást (Industria, Electrosalon, Chemexpo, Securex, Ökotech) magába foglaló esemény, biztosítja a megjelenő iparágak egymás közötti szinergiájának kihasználását, és a szélesebb körből érkező, nagyobb látogatói számot. Vegyen részt Ön is az év legjelentősebb ipari rendezvényén! Mi így támogatjuk az Ön üzleti sikereit! Kiállítóink a 2008. évi helydíjaknál kedvezőbb árakon vehetnek részt a kiállításon | Látogatóink „első kézből” tájékozódhatnak színvonalas konferenciáinkon | Üzletember találkozót tervezünk 3-5 tárgyaló partner biztosításával | Korlátlan számú meghívót biztosítunk térítésmentesen | A kiállítás Nagydíja egyedi PR értéket teremt a pályázat díjazottjai számára | ÁLLÁSBÖRZE, hogy a szakmai programok látogatása mellett, a szakmát érintő aktuális álláslehetőségek böngészésére, álláshirdetések feladására is fórumot teremtsünk | További kísérőesemények, érdekességek: Filmvetítés, Zöld Iroda, Használt gép börze, Autonóm Ház. Előzetes konferenciaprogram – ÖKOTECH 2010 „German Day“ – Innovatív technológiák hulladék és szennyvízkezelésre, valamint megújuló energiaforrások és energiahatékonyság – Német - Magyar Kereskedelmi és Iparkamara | A környezetvédelmi igazságügyi szakértő feladata, szerepe - Környezetvédelmi Kamarai Szövetség | Korszerű szennyvíziszapkezelési eljárások a németországi Északrajna-Vesztfália tartományban - KvVM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) | CSR – A vállalatok társadalmi felelősségvállalása – KÖVET Egyesület | Zöld megoldások a közigazgatásban – Öko-Kord Nonprofit Kft. | A Vám- és Pénzügyőrség tájékoztatása a termékdíjszabályozás jogi hátteréről – Öko-Kord Nonprofit Kft. | A koordináló szervezetek szerepe – Öko-Kord Nonprofit Kft. | Új technológiák, újszerű találmányok – Levegő Munkacsoport

Három évvel ezelőtt Sydney-ből indult, és mára már nemzetközivé fejlődött a mozgalom. Tavaly már 88 ország 4000 településén több százmillió ember kapcsolta le egyszerre a lámpákat. Hazánkban is egyre több önkormányzat csatlakozik a mozgalomhoz. Kell egy kis áramszünet, pontosabban 60 perc a klímavédelem érdekében. A Föld Órája programhoz lapzártánkig többek között az alábbi települések jelezték csatlakozásukat: Abony, Alsóörs, Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balmazújváros, Barcs, Becske, Békéscsaba, budakeszi, Budapest, Cigánd, Csanádapáca, Csömör, Csongrád, Csorvás, Debrecen, Dévaványa, Döbrönte, Dombóvár, Dorog, Dunaalmás, Dunaújváros, Ercsi, Érd, Felsőlajos, Felsőmocsolád, Felsőzsolca, Gamás, Gyomaendrőd, Gyömrő, Gyöngyös, Győr, Heves, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kadarkút, Kazincbarcika, Kecskemét, Kerepes, Keszthely, Kiskunhalas, Kistelek, Kisújszállás, Komló, Körmend, Magyarnándor, Majs, Makó, Marcali, Márkó, Martonvásár, Mátraszentimre, Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Mezőtárkány, Miskolc, Mogyoród, Mohács, Mór, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Nagyatád, Nagykálló, Nagykörű, Napkor, Nógrádsipek, Nyáregyháza, Nyergesújfalu, Nyírbátor, Oroszlány, Panyola, Pécel, Pécs, Pécsvárad, Pilis, Pomáz, Rakamaz, Répcelak, Rimóc, Sándorfalva, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Sikátor, Siklós, Sopron, Szanda, Szarvas, Szeged, Székesfehérvár, Szentendre, Szigethalom, Szolnok, Tata, Tatabánya, Tiszatarján, Tiszaújváros, Törökbálint, Törökszentmiklós, Újkígyós, Vác, Vámosgyörk, Várpalota, Vértesboglár, Vértesszőlős, Veszprém, Villány, Zalaegerszeg, Zamárdi. www.onkornet.hu, www.foldoraja.hu

Tartalom

Az állami szerepvállalás aktuális kérdéseiről

7

A Magyary Zoltán Közigazgatási Szakkollégium – névadója halálának 65. évfordulója alkalmából – országos konferenciát szervezett március 24-én a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán. Az esemény előadói többek között napjaink egyik legaktuálisabb kérdéskörét, az állam feladatait, az állami szerepvállalást és annak hatásairól vallott nézeteket foglalták össze. A következőkben Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke és Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke előadásaiból közlünk összefoglalót.

HÍREK Országos körkép

2

Milliárdos fejlesztések Szolnokon

2

Eger: szociális városrehabilitáció

2

Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében

3

Együttműködés Sopron fejlesztéséért

3

Takáts-emlékház

22

„Nekem a kérés nagy szégyen”

24

Bibó-ösztöndíj

24

KOR-KÉP Ötletbörze

4

Az állami szerepvállalás aktuális kérdéseiről

7

A legnagyobb munkaerőpiacokon már megjelent az optimizmus

10

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

24

Budapesten a Millenáris Jövő Házában megrendezett A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve nyitórendezvényén a SzabolcsSzatmár-Bereg megyében lévő Szorgalmatos település gyermekei is részt vehettek. A 43 hátrányos helyzetű gyermek egy életre szóló élménnyel lett gazdagabb. Élvezettel próbálták ki a kézműves programokat, lelkesen szemlélték meg a Csodák Palotáját.

A változások éve Az Európa Tanácson belül működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa márciusban tartotta 18. plenáris ülését Strasbourgban. A kongresszuson megtárgyalták a helyi és a regionális önkormányzatok szerepét az emberi jogok érvényesítésében és a jó helyi és regionális önkormányzásról szóló Utrechti Nyilatkozatot. Magyarországot a tanácskozáson Borbély István delegációvezető, a kongresszus alelnöke, Polgárdi polgármestere; Illés György, Pilisszentlászló polgármestere; Bene Klára, Felsődobsza polgármestere és Horváth Gézáné, Magyarmecske polgármestere képviselte.

19

Nagykövetek a szegénység ellen

11

A társadalmi felelősségvállalás az eredményességet is növeli

13

Egy női vezetőnek nem csak a vállalat profitja jelent sikerélményt

15

A nemek közötti esélyegyenlőségért

17

HATÁRTALANUL A változások éve

19

TELEPÜLÉSÜGY Él, mozog, fejlődik és pályázik

21

Nagy sikerű bélyegfesztivál Pécsett

25

ESEMÉNYEK A célpiramis

23

IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK Hónapról hónapra

24

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Átadták a Pro Régió díjakat

26

Pro architectura díj

27

Ybl Miklós-díj – 2010

28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Olvasószerkesztő: Birta Zsuzsa • Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] Web: www.onkorkep.hu • A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2010. március 24. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Kft.

Hírek

ORSZÁGOS KÖRKÉP hida, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Drávaszerdahely, Drávacsepely falvaknak nyújt majd nagyobb védelmet.

DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ Bács-Kiskun megye

2010 a Csárdás Éve Baján. Egy Guinness világrekord-kísérlettel és számos színes programmal készül Baja városa a Csárdás Éve megünneplésére. A város büszke arra, hogy nevéhez köthető ennek a társastáncnak a születése, ezért a bajai önkormányzat az év elején határozatával 2010-et a Csárdás Évévé nyilvánította. Ebből az alkalomból az önkormányzati tulajdonú Baja Marketing Kft. több izgalmas programot szervez az idei évben.

Békés megye Egymilliárd forintos szolgálatilakásprogramot indít a megye. A program kidolgozásáról a megyei közgyűlés február 19-i első idei közgyűlésén döntött. A program célja, hogy Békéscsaba–Gyula körzetében 70 lakás biztosításával vonzóbbá tegyék a munkavállalást a jelenlegi hiányszakmákat végző szakemberek számára a megyei intézményekben.

Csongrád megye Gyógyszertárat avattak a szentesi kórházban. A szentesi kórházban március elején avatták fel az új gyógyszertárat. A beruházást a fenntartó megye finanszírozta, és az intézmény működteti. Az összesen 80 négyzetméternyi területen, a járóbeteg szakrendelőben megvalósult korszerű létesítmény 8,5 millió forintba került. A gyógyszertárat nemcsak a kórház betegei használhatják, hanem bárki, akinek segítségre van szüksége. A patika fejlesztésével a forgalom 5-10 százalékos növekedésére számítanak.

2

Somogy megye Elúszhat a lellei élményfürdő és a szabadtéri színpad. Bizonytalan az uniós támogatást nyert nagyberuházások sorsa Balatonlellén. A képviselő-testület ugyanis úgy döntött, inkább hagyják elúszni a pályázaton nyert összeget, ha nem sikerül értékesíteniük az önerőhöz egy vízparti ingatlant. Az ok: nem kívánják további hitellel terhelni a városi büdzsét.

Tolna megye Nem lesz fürdőfejlesztés Dunaföldváron. Nem nyert támogatást a fürdő fejlesztésére a dunaföldvári önkormányzat, elutasították a Dél-dunántúli Regionális Operatív Programra benyújtott pályázatát. Pedig fontos lenne a fejlesztés, hiszen a fürdő rossz állapotban van, nem felel meg a kor igényeinek, veszteséget termel. A felújítás 200 millió forintba kerülne, amihez százmilliót reméltek pályázaton. A hogyan továbbról március 30-án, rendkívüli ülésen dönt a testület.

ÉSZAK-ALÖLDI RÉGIÓ Hajdú-Bihar megye

DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Polgárőrbázis Debrecenben. Megnyílt a polgárőrök első ügyfélszolgálati irodája Debrecenben. A létesítményt Kósa Lajos polgármester adta át a HajdúBihar Megyei Polgárőr Szövetségnek. A bázis célja, hogy megkönnyítse a debreceni polgárőrök, a városvezetés, illetve a rendőrség munkáját, kapcsolattartását, illetve, hogy legyen egy olyan iroda, ahol bármikor lehetőség nyílhat a szervek közötti egyeztetésre.

Baranya megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Tizenkét falut véd meg az új Drávatöltés. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 20 kilométernyi árvízvédelmi töltést magasít és erősít meg a Dráva bal partján, Drávaszabolcstól Kémesig. A 3,2 milliárd forintos uniós projekt megvalósításáról szóló támogatási szerződést márciusban írták alá Pécsett a szaktárca és más hatóságok képviselői. A beruházás 12 település 4 ezer lakóját érinti. A fejlesztés Matty, Gordisa, Drávaszabolcs, Drávacsehi, Drávapalkonya, Ipacsfa, Kovács-

Milliárdos fejlesztések Szolnokon. Több mint 1,3 milliárd forintnyi fejlesztés kezdődött Szolnok szandaszőlősi városrészében. Felújítják a településrész központját, valamint a csatlakozó utak burkolását, megújul az iskola előtti tér és a művelődési központ. Látványos változást hozhat Szandaszőlős életében egy másik beruházás is: a 442-es főút és a Vörösmező út találkozásánál körforgalom, valamint buszpályaudvar épülne összesen 706 millió forintból.

ÖN • KOR • KÉP 2010. március

| www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tovább szépül Máriapócs főtere. Máriapócsra, a nemzeti kegyhelyre, illetve a csodatévő kegyképhez évről évre egyre többen zarándokolnak el. A görög katolikus egyház és a város önkormányzata is pályázott annak érdekében, hogy a templom és a település a rangjához méltóan, megszépülve fogadhassa a messze földről érkező vendégeket. A pályázatot – amelynek összköltsége csaknem 55 millió forint – kedvezően bírálták el. A szerződéskötés folyamatban van. Ezzel a beruházással a bazilika előtti tér teljes egészében megszépül, méltó környezete lesz a kegytemplomnak, s jól szolgálja majd az ide ellátogató zarándokokat és turistákat.

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Borsod-Abaúj-Zemplén megye Olasz cég nyerte a miskolci villamostendert. A helyi önkormányzat döntése szerint az Ansaldobreda nevű olasz cég szállítja a szükséges 31 villamost a miskolci Zöld Nyíl elnevezésű villamosprojekthez. A 75 millió eurós tenderre négy cég pályázott Az új villamosok – amelyek közül az első típusok 2012 januárjában érkeznek, az utolsókat pedig 2013. január 31-ig szállítják le – alacsony padlójúak, gazdaságosan üzemeltethetők és csendesek, mindezeken túl rendkívül kényelmesek. A teljes projekt – amely modern utastájékoztatást, a villamos pálya teljes felújítását és meghosszabbítását is jelenti – várhatóan idén májusban, az infrastrukturális beruházások kivitelezésével kezdődik el.

Heves megye Eger: szociális városrehabilitáció. Egerben uniós forrásból fejlesztenék az Északi-lakótelep egy részét, illetve a szalaparti pincesort. A nyertes pályázat része annak a 13 európai projektnek, amelynek keretében Eger tíz európai állam képviselőivel közösen készít tervet arra, hogyan lehet az említett városrészeket bekapcsolni a város gazdasági, társadalmi és kulturális életébe. A jelenlegi fejlesztési szakaszban Eger mint vezető partner 10 európai állam városaival közösen készíti el a pályázati anyagot.

Nógrád megye Fejlesztik a salgótarjáni megyei kórház sürgősségi betegellátását. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségé-

ORSZÁGOS KÖRKÉP Veszprém megye

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében. A jövőbeni foglalkoztatás lehetőségét is biztosítja a Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében projekt, amelynek keretében közel 1,1 milliárdos beruházást valósít meg a Királynék városa 2010 végére. A pályáztatási körökön túl a lebonyolító, közreműködő és kivitelező szervezetek, a későbbi üzemeltetők, több százan munkához jutnak, ami a mostani ínséges időkben több mint figyelemreméltó – fogalmazott Debreczenyi János, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere.

Fejér megye

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

Növelik a fehérvári turizmus versenyképességét. Székesfehérvár turizmusa szempontjából kulcsfontosságú pályázat nyert 37, 5 millió forintos támogatást az Új Magyarország Fejlesztési Terv Középdunántúli Operatív Program keretében. A projekt célja egy turisztikai desztinációs menedzsment szervezet felállítása, amely a helyi turizmus irányítását végzi. Az idegenforgalom fejlesztése munkahelymegőrzést és új munkahelyek létrehozását is jelenti. Fehérvár néhány órás városként szerepel jelenleg az országos turisztikai kínálatban, miközben történelmi múltja, jelene és a Belváros szépsége méltóvá tennék arra, hogy komolyabb úticél legyen – hangzott el a bejelentés kapcsán.

Komárom-Esztergom megye Oroszlány: terítéken a közös kincsek. A kistérségben fellelhető közkincsekről, értékekről tanácskoztak a civil szervetek március közepén Oroszlányban a Civileké a ház programsorozat rendezvényeként. A közkincs kerekasztal még 2006-ban nyert pályázatot a kistérség értékeinek feltérképezésére. Az összejövetelen felszólalt Székely Antal oroszlányi alpolgármester is, aki a város közkincseit érintő problémákról beszélt, többek közt Majk állapotáról, a környező vértesi erdőkről, tavakról, vagy a szlovák hagyományokról. Megóvandó és felújítandó értékként említették a kecskédi óvodánál épült hidat, melyet még Fellner Jakab tervezett, és azt a kőhidat is, ami Kecskédet elhagyva Kömlőd felé található, a vasúti megállóhelyeket, de kár lenne az enyészetnek hagyni a Szákszendi magtárépületet is.

Budapest A beruházások közel fele Budapesten valósult meg tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben tette közzé a gazdasági szervezetek beruházásairól szóló 2009-es adatait. A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy az ország beruházásainak 46 százaléka Budapesten teljesült, és a koncentráció fokozódott az elmúlt két évben. Egy budapestire 823 ezer forintnyi beruházás jutott, egy vidéki lakosra 195 ezer. Ezzel több, mint négyszeresére nőtt az egy lakosra jutó beruházási érték Budapesten a fővároson kívüliekhez viszonyítva. 2008 első negyedévében még közel harmada volt az egy főre jutó vidéki beruházási érték a budapestinek. Budapesti Tavaszi Fesztivál. Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál bőséges kulturális étlapja tizenhét napon át kínál március 20-április 5-e között 48 helyszínen. Ezúttal a fesztivál Joseph Haydn halálának 200. évfordulóját ünnepli, méghozzá különleges koncert- és operaprogrammal. Újdonság, hogy a bőséges zenei kínálat mellett a Nemzeti Színházzal közösen életre hívott Nemzetközi Színházi Fesztivál parádés választékot nyújt napjaink legizgalmasabb produkcióiból. Az idei év díszvendége ezúttal Csehország.

Pest megye Vállalkozói fórum Gödöllőn. A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) által szervezett megbeszélésen részt vett Gémesi György, Gödöllő polgármestere is. A résztvevők arra www.onkorkep.hu

keresték a választ, hogy miként hozhatók kedvezőbb helyzetbe a megyei vállalkozók. Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke előadásában egyszerűbb és teljesíthetőbb feltételeket szorgalmazott, míg Szűcs Lajos vállalkozásbarát önkormányzatokat ígért, és a gazdasági bürokrácia és az adminisztráció csökkentését. A megyei vállalkozók leginkább azt kérték, hogy tekintsék őket partnernek a jövőben is.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Győr-Moson-Sopron megye Együttműködés Sopron fejlesztéséért. Lakossági fórummal egybekötött kerekasztal-beszélgetést tartott az NYME Alkalmazott Művészeti Intézet a soproni önkormányzattal közösen. A találkozás a belváros-rehabilitációhoz kapcsolódó közös projektmunka „útra indítása”. Mint a bevezetőben elhangzott, a város és a kar hosszú távú együttműködése a cél az Európai Unió által támogatott belváros-rehabilitációs program sikere érdekében. A résztvevők kiemelték, hogy a most útjára indított kétéves projektmunka megalapozhatja a hosszú távú szoros együttműködést.

Zala megye Kezdődik a szaunavilág kivitelezése Bükön. Hamarosan épül a szaunavilág a Büki Gyógyfürdőben. A többfunkciós épületegyüttes kivitelezése a tervek szerint májusban kezdődik, ebben kap helyet a többi között egy 100 fő befogadására alkalmas Szaunavilág. Légtechnikai rekonstrukciót is végrehajtanak. A beruházás keretében új energiatakarékos légkezelő berendezéseket építenek, és kicserélik a fedett fürdő nyílászáróit is.

A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa

vel több mint 550 millió forintból valósulhat meg a sürgősségi betegellátás korszerűsítése a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházban. A beruházásnak köszönhetően a salgótarjáni intézmény eleget tud majd tenni a súlyponti kórházként rá háruló sürgősségi ellátási kötelezettségeinek. A beruházás eredményeként megvalósul az integrált ügyeleti és sürgősségi ellátás, a korszerűen felújított és megfelelően felszerelt sürgősségi osztály a nap 24 órájában folyamatos, gyors, szervezett és hatékony ellátást biztosít majd a környék lakói számára.

Vas megye Több évtizednyi hulladék a Rábában. Több mint 800 köbméter szeméttől tisztítaná meg a Rába folyót egy körmendi civil szervezet. A Csörötnek határában évtizedek alatt összegyűlt hulladékot szeretnék eltávolítani, mert a környezetszennyezés mellett esztétikailag is rontja a táj szépségét. A helyi önkormányzat támogatja a körmendiek elképzelését.

| www.onkornet.hu

| 2010. március ÖN • KOR • KÉP

3

KOR-KÉP

Ötletbörze A parlamentbe jutásra esélyes pártok tervei az önkormányzati rendszerről Lapzártánkkor úgy tűnt, három párt, illetve pártszövetség határozza meg az áprilisi országgyűlési választások után alakuló parlament és az ország életét: a Fidesz–KDNP, az MSZP és a Jobbik. Az előzetes közvélemény-kutatásokból azonban az látszik, a Fidesz nemcsak az abszolút többség, de a kétharmad megszerzésére is esélyes. Ha ez mégsem következne be, e pártok programjainak alábbi összehasonlításából kiderül, hogy a jelenleg legnagyobb ellenzéki pártnak az önkormányzati rendszer átszabására irányuló elképzeléseit várhatóan támogatni fogja a szélsőjobboldali radikális erő is. Cikkünkben megpróbáljuk összefoglalni az önkormányzati rendszert alapvetően érintő, lehetséges változtatásokat, kiegészítve röviden két kis párt, az MDF és az LMP terveivel (róluk a következő hónapban bővebben írunk). Kevés konkrétum, hosszas ideologizálás – ez jellemzi a Fidesz–KDNP-nek, az MSZPnek és a Jobbiknak az önkormányzati rendszer módosításával kapcsolatos elképzeléseit. Pontosabban ez utóbbi párt javaslatai között azért konkrétum is található. A jövő ismerete szempontjából azonban a legfontosabbak természetesen a Fideszprogramban szereplő tételek, de ennél is fontosabb a dokumentumban nem található, ám a választási kampány hajrájában „elpötyögtetett” terv. Ezeket főként Orbán Viktor Fidesz-elnöktől és Kósa Lajostól, a párt alelnökétől lehetett megtudni. A„nemzeti ügyek kormánya” adócsökkentésre, a korrupció és a bürokrácia visszaszorítására, a közpénzügyi és az önkormányzati rendszer megreformálására vállalkozik – ezt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelentet-

4

ÖN • KOR • KÉP 2010. márcuis

te be, amikor a hazánkba akkreditált uniós országok nagyköveteivel találkozott. Vagyis, amint megalakul a parlament, a Fidesz javaslatot fog tenni az Országgyűlés, illetve az önkormányzati képviselő-testületek létszámának csökkentésére – erről már Kósa Lajos, a párt alelnöke beszélt egy lakossági fórumon. Mint ismert, az 1990-ben kialakított önkormányzati rendszer alapján mind a 3200 településen létrehoztak önkormányzatokat. A szabályozás a települések lélekszáma alapján határozta meg, hogy az adott helyen mekkora önkormányzatnak kell működni. A legapróbbakban, a száz lakosúnál kisebb falvakban háromfős, a 70 ezres nagyvárosokban pedig 27 tagú képviselő-testület létrehozását írták elő. Az ennél nagyobb városokban még több a képviselők száma. A legnagyobb önkormány| www.onkorkep.hu

zatok a megyéket irányító testületek és a 66 képviselővel működő budapesti közgyűlés. A létszámcsökkentés viszont, ha megszavazzák, különböző mértékben érintené az egyes önkormányzatokat. A kisebb településeken a döntésképesség érdekében páratlan számú képviselővel működnek a testületek, ezért felezni nem lehet a létszámot. Ráadásul a néhány száz fős kistelepüléseken tiszteletdíj nélkül dolgoznak a képviselők, így költségvetési szempontból is értékelhető eredmény a nagyobb települések, városok helyhatóságainak racionalizálásától várható. A Fidesz javaslata – erről már sajtóhírekből lehetett értesülni – nem nyúlna hozzá az utóbbi húsz évben használt választási módszerekhez. A 10 ezer főnél kisebb településeken megmaradna a kislistásnak nevezett technika, amelynél a választók egy hosszabb névsorból választhatnak ki a testület létszámának megfelelő mennyiségű jelöltet. A 10 ezer főnél nagyobb helyeken pedig továbbra is meghagynák az egyéni kerületekben és a pártlistákon megszerezhető mandátumok vegyes rendszerét. A leépítés miatt azonban bizonnyal át kell alakítani a nagyobb települések egyéni választókerületeinek határait. A kevesebb képviselő nagyobb kerületet és nagyobb választói kört jelent. Átalakítás várható a fővárosi önkormány-

| www.onkornet.hu

zati rendszerben, bár erről még kevesebb konkrétum látott eddig napvilágot. A fővárost, de az ország minden városát érinti egy másik, Fidesz-elnök által ismertetett terv is. Orbán Viktor és az uniós országok nagyköveteinek megbeszélésén ugyanis szóba került a külföldi tulajdonban lévő közszolgáltatási cégek működése is: ezzel kapcsolatban a Fidesz elnöke emlékeztetett arra, hogy a cégekkel kötött szerződések több mint tíz éve születtek, ezért ezeket egyenként át kell tekinteni, és ahol lehet, meg kell állapodni. Orbán indoklásul elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarországon több millió ember fizetésének 70-80 százalékát felemésztik a közüzemi díjak. Alább azt tekintjük át, hogy a pártok hivatalos programjaiból mit tudhatunk meg az önkormányzatokkal kapcsolatos terveikről.

Több pénzt az önkormányzatoknak! A Fidesz a Nemzeti ügyek politikája című programjában azt olvashatjuk, a munkát, az otthont, a családot, az egészséget és a rendet helyezik a középpontba. Kiemelt szerepet szánnak az építőiparnak, a mezőgazdaságnak és a turizmusnak. A helyi szintű fejlesztések motorja a helyi önkormányzat – írják, majd hozzáteszik: kérdésessé válik, hogy a közeljövőben be tudják-e ezt a szerepüket tölteni. Egyrészt a rossz gazdasági helyzetben kényszerpályára kerülő önkormányzatoknak nehézséget jelenthet a helyi közfeladatok és közszolgáltatások fenntartása, másrészt nagyon alacsony az önkormányzatok közötti együttműködési képesség. A dokumentum

KOR-KÉP szerint a kistérségi együttműködések is inkább a törvényi kötelezettség miatt indultak el, mintsem a közfeladatok és közszolgáltatások hatékonyabb fenntartásának igénye miatt. Másik megközelítésben arról írnak, hogy az önkormányzatoknak vállalkozásbarátabbnak kell lenniük. Magasak a helyi adók és az illetékek, a vállalkozások a versenyképességet csorbító sarcnak érzik az iparűzési adót, miközben a településektől cserébe csak elégtelen gazdasági infrastruktúrát és bürokratikus ügyintézést kapnak. Az okok azonban, és így a megoldások is, csak kisebb részben az önkormányzatoknál, nagyobb részben az államnál találhatók – állapítják meg. Az állam ugyanis a helyben keletkezett adóbevételek zömét, a személyi jövedelemadó esetében több mint kilencven százalékát elvonja, majd különböző közfeladatokra, oktatásra, egészségügyre vagy szociális ellátásra fejkvóták alapján viszszaosztja. Ám ebben a rendszerben az állam úgy írhat elő törvényileg közfeladatokat a települések számára, hogy a feladatok ellátásához szükséges finanszírozást nem vagy nem elegendő mértékben biztosítja. Így az önkormányzatok előtt gyakorlatilag két út áll: vagy saját bevételeikből, a helyi vállalkozások megadóztatásából, vagy a fejlesztési és beruházási kiadások lefaragásából pótolják a hiányzó forrásokat. A végeredmény: a magas helyi adók és a gyenge helyi gazdasági infrastruktúra kettőssége. Versenyképes vállalkozások azonban csak versenyképes településeken működhetnek. Ezért a megoldás sokkal

inkább a településeken keletkezett források állami elvonásának csökkentése, mintsem a települési önkormányzatok elsorvasztása – adja meg a választ a program a régóta ismert problémára. Ahhoz pedig, hogy a települések a helyi gazdasági környezet fejlesztésére több forrást fordítsanak, helyre kell állítani a települések finanszírozásában a piac ösztönző szerepét – teszi hozzá a dokumentum. Az aktív telephelyi politika ugyanis – például infrastruktúra előkészítése a befektetők és a helyi vállalkozók számára – komoly kiadásokat jelent a településeknek. Az önkormányzatok gazdasági helyzetének erősítését szolgálná egyebek között az uniós források felhasználási rendszerének módosítása. E források hatása azért csekély – szól a program –, mert az öntözőkanna-elvet követi, vagyis sok helyre jut sok kicsi támogatás, miközben a források jelentős részét közvetlen gazdaságfejlesztési cél nélkül költik el. Ezért az Új Széchenyi-terv keretében az uniós forrásokat át kell csoportosítani a növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre. Olyan rendszert kell kialakítani – állapítja meg a program –, amely lehetővé teszi a gyors felhasználást. Fontos továbbá, teszik hozzá, hogy az új rendszerben a vállalkozások és az önkormányzatok számára minimálisra csökkenjen a pályázatokkal kapcsolatos adminisztráció. Ennél többet azonban nem tudhatunk meg a Fidesz terveiről.

Mit igérnek a szocialisták? Az MSZP nemzeti modernizációt akar, mert célja a magyarság boldogulása,

amely valamennyi polgár felemelkedését szolgálja, nem csak kiválasztott kevesekét – foglalják össze elképzeléseik ideológiai alapját. Szerintük nincs szükség „a demokratikus intézmények felforgatására, gyökeres átalakítására”, hanem csak működésük javítására, feladataik újrahangolására. Azt azonban ők is megfogalmazták, hogy hatékonyabb és erősebb államra van szükség, de – teszik hozzá – erősebbnek kell lennie a demokratikus ellenőrzésnek is az intézményei fölött. Az államnak szolgálnia és szolgáltatnia kell, nem uralkodnia az embereken. Érdekes szocialista kezdeményezés viszont, hogy biztosítanák: a helyi civil szervezetek képviselői a törvény erejénél fogva küldhessenek szavazati joggal rendelkező tagokat az önkormányzat bizottságaiba. A választópolgárok rendszeres tájékoztatását minden választott képviselő, tisztségviselő elemi kötelezettségének tekintik, ezért kezdeményeznék, hogy ez a követelmény jogszabályi előírásként is jelenjen meg. Mivel jelentősek a területi különbségek a közszolgáltatások színvonalában, ezért kezdeményeznék a közfeladatok pontos meghatározását, amelynek alapján elkülöníthetőek az állami szervek és az önkormányzatok teendői. Javaslatokat dolgoznak ki arra – ígéri a program –, hogy az adott közszolgáltatás biztosítására köteles állami szerv vagy önkormányzati szervezet ne bújhasson ki a feladat ellátásért való felelősség alól. Új szabályozásra van szükség ahhoz is, hogy bírósági döntéssel is pótolható legyen az elmulasztott önkormány-

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

zati döntés – véli az MSZP. Továbbá még ma is indokoltnak tartják, hogy az önkormányzatok egyes feladatok ellátása érdekében jogszabály útján legyenek kötelezettek társulások működtetésére.

Törvényi garanciák A szocialisták törvényben rögzítenék az önkormányzatok részesedésének arányát az állami költségvetési támogatásokból, és garantálnák a gazdasági növekedéssel arányos forrásfedezetet. Támogatják a jelenlegi felhasználói kötöttségek enyhítését, a normatívák számának csökkentését. Minden településen, ahol ez működőképes, legyenek önkormányzati testületek – szögezi le a program. Növelnék a városi jogállású települések felelősségét a környezetükért, közszolgáltatásaik elérhetőségéért. A nagyvárosok váljanak részeivé a területi szintnek, lakosai vegyenek részt a területi önkormányzatok képviselőtestületének megválasztásában – szól az MSZP programja. A regionális önkormányzatok tekintetében továbbra is az erős hatáskörökkel felruházott, választott testületek létrehozását támogatják. A kistérségekkel, a kistérségi társulásokkal kapcsolatban szükségesnek látják az eltérő feladatrendszerhez igazodó finanszírozás kialakítását. Egyetértenek a képviselő-testületek létszámának differenciált csökkentésével is. Kisebb települések esetében lehetségesnek tartjuk a polgármesteri tisztség főállásban történő betöltésének korlátozását, az alpolgármesterek számának jogszabályi

| 2010. március ÖN • KOR • KÉP

5

KOR-KÉP meghatározását, valamint a képviselő-testületi tagok öszszeférhetetlenségi szabályainak szigorítását – fogalmaznak a dokumentumban.

A Jobbik elképzeléseiről A párt az ökoszociális nemzetgazdaság címet viselő, radikális önkormányzati változtatásokat tartalmazó programja elsőként is leszögezi: „A multinacionális tőke szabad mozgására épülő globális kapitalizmus az egész világon megbukott. A globális kapitalizmus helyett a jövőben az élelmiszertermelés, az értékesítés, a közbiztonság, az energiaellátás és más területek szervezésében egyre több feladat hárul majd a helyi szerveződésekre”. Mindezen elvek alapján a szélsőjobboldali párt is erősítené az államot, a helyi gazdaságokat, az újraelosztás szerkezetét átalakítaná, mert – állításuk szerint – ma ökoszociális nemzetgazdaságra van szükség. A gazdaságot az emberhez méltó környezet (öko-), az emberhez méltó élet (szociális) és a magyarság (nemzet) érdekében korlátok közé kell vetni. A Jobbik a kiemelt célok között szerepelteti az önkormányzatok megerősítését. Erősnek pedig akkor lehet tekinteni egy önkormányzatot, ha társadalmilag és gazdaságilag autonóm és önfenntartó, közbiztonságot nyújt és a környező tájjal egyensúlyban van – állapítják meg, majd utalnak arra, hogy jelenleg a helyzet épp ezzel ellentétes. „A települések alulfinanszírozottak, folyamatos az elvándorlás. A globalitásnak köszönhetően a döntések meghozatala és a vállalkozói nyereség felhasználása valahol a

6

ÖN • KOR • KÉP 2010. márcuis

településtől messze történik, így a beleszólás, a közvetlen véleménynyilvánítás a helyi polgárok számára csak illúzió” – olvasható a programban, majd példaként a közművek privatizációját említi. Kezdeményezik, hogy az önkormányzatok és az állam szintjén is pontosan határozzák meg a közérdek és a nemzeti kincs fogalmát, s a központi normatívákat feladatarányosan állapítsák meg. Az önkormányzatokhoz kapcsolódó feladatok meghatározásánál pedig először a személyi, majd az intézményi feltételt állapítanák meg, s ezeknek függvénye lenne a pénzügyi finanszírozás. Támogatják, hogy a jövőben ismét az önkormányzatok szedjék be az iparűzési adót, és növelnék a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó részét. Szigorítanák az önkormányzati vagyon elidegeníthetőségét, s támogatnák, hogy az önkormányzatok földingatlanai legyenek a törzsvagyon részei, mert szerintük az alkalmas leginkább az identitás kialakítására, megőrzésére. Elképzelésük szerint bármilyen más vagyontárgy eladásából származó összeget is csak beruházásra lehetne fordítani. Az önkormányzati érdekeltségű társaságok tulajdoni hányadát, üzemeltetési jogát szintén a törzsvagyon részévé tennék. Ezen belül a főtevékenységi körrel kapcsolatos feladatellátás területén ellenezik a szolgáltatások működtetésének kiszervezését. „Hozzálátunk a víz-, a csatorna-, a gáz- és a hulladékgazdálkodási közművállalatok önkormányzati tulajdonba való visszaszerzéséhez. A vagyoni értékű jogok esetleges áruba bocsátá| www.onkorkep.hu

sa kapcsán településrendezési szerződéskötéskor vagy egyéb megállapodások keretein belül bevezetjük és alkalmazzuk az eszmei érték fogalmát. Legyen értéke a tájnak, a faluképnek, a kialakult településszerkezetnek. Hozzákezdünk az önkormányzatok eladósodottságának felszámolásához” – fogalmaz a program, de az eszközöket már nem részletezi. A Jobbik radikális módosításokat javasol a közigazgatás rendszerében is. Erősítenék a megyéket egyebek között a helyi adókivetési jog visszaadásával és a bevételek egy részének átengedésével. Javasolják, hogy a megyei önkormányzatokat egy, az eddiginél jóval kevesebb tagot számláló, a települési önkormányzatok által választott testület vezesse. A megyerendszer megerősítésével párhuzamosan viszszaállítanák a közigazgatási hivatalok megyei szervezeti rendszerét a törvényességi felügyeleti jogkör visszaállításával. Az elmúlt években megalakított statisztikai kistérségek (NUTS 4) alapján – a megfelelő korrekciók után – visszaállítanák az államigazgatási szerepet is betöltő járási rendszert is. A Jobbik mind a vidékfejlesztés, mind a hatékony önkormányzatiság gyakorlásának szempontjából a kisvárosok támogatását megkülönböztetett fontosságúnak tartja. Főként a helyi korrupció visszaszorítása érdekében azt javasolják, hogy az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok szavazatait név szerint tegyék hozzáférhetővé a települések honlapjain. Átvilágítanák az önkormányzatok érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságo-

| www.onkornet.hu

kat. Az igazgatótanácsokba, felügyelő bizottságokba csak megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkező tagokat delegálnának, akiktől elvárható, hogy anyagi felelősséget is vállaljanak a rájuk bízott vagyonért. Viszszamenőlegesen átvizsgálnák az önkormányzatoknak jelentős kárt okozó döntéseket, és felelősségre vonnák az abban részt vevőket. A Jobbik eltörölné a mentelmi jogot, mert – indokolják – az eredeti funkciója, a képviselők szabad és nyugodt munkájának biztosítása helyett mára az érintettek – nem egyszer köztörvényes – büntetőjogi felelősségének eltakarására szolgál. A politikusi álláshalmozás megszüntetése érdekében az országgyűlési képviselők számára megtiltanák többek közt a polgármesteri tisztséget, önkormányzati és megyei közgyűlési képviselőséget. A parlamenti ciklusok végén – végkielégítés helyett – minden parlamenti képviselőt kötelező vagyonosodási vizsgálat alá vetnének, s ennek a lehetőségét szúrópróbaszerűen fenntartanák a megyei közgyűlések és a települési önkormányzatok képviselőinek körében is. Kezdeményezik, hogy a kötelező vagyonosodási vizsgálatot terjeszszék ki az 5 ezer főnél nagyobb lélekszámú települések polgármestereire is.

A kisebb pártok programjaiból Az MDF – programja szerint – a mainál kisebb méretű, ámde jó minőségű közszolgáltatásokat hatékonyan nyújtani képes állam elkötelezett híve. A települési önkormányzatok rendszere szerintük rendkívül szétaprózott, ami tükröződik a közoktatá-

KOR-KÉP

Az állami szerepvállalás aktuális kérdéseiről A Magyary Zoltán Közigazgatási Szakkollégium – névadója halálának 65. évfordulója alkalmából – országos konferenciát szervezett március 24-én a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán. Az esemény előadói többek között napjaink egyik legaktuálisabb kérdéskörét, az állam feladatait, az állami szerepvállalást és annak hatásairól vallott nézeteket foglalták össze. A következőkben Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke és Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke előadásaiból közlünk összefoglalót.

Nem lehet leírni az önkormányzatokat!

Az önkormányzatok és az állam kapcsolata Gémesi György szerint az állam által előírt kötelező feladatok formájában keverednek az önkormányzati és az államigazgatási ügyek. Példaként sorolta: a települési önkormányzat köteles gondoskodni az iskolák működtetéséről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, az egészséges ivóvízről, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, kötelesek biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A MÖSZ elnöke szenvedélyes előadásában hangsúlyozta, hogy az önkormányzat a parlamenthez hasonlóan igen erős legitimitással választott testület, a kormány önkormányzati ügyekben nem felettese a helyi testületeknek, törvényességi ügyekben és bizonyos szakkérdésekben van ellenőrzési joga. Problémának nevezte, hogy

a kormányzati szerveknél fennáll a pártpolitikai befolyás lehetősége, ennek következménye, hogy az illetékes miniszternek alárendelt közigazgatási hivatal sem mentes a pártpolitikától. Gémesi György az állam szerepéről is kritikus hangon beszélt. Emlékeztetett arra, hogy az önkormányzati alrendszer a központi költségvetés közel egynegyedét teszi ki, mintegy 3200 milliárd forintból gazdálkodik. Az önkormányzatok működőképességét, működési feltételeit az államnak kell biztosítania, ehhez képest a finanszírozás elégtelen, a különféle rendeletek alapján 2003 óta drasztikusan szűkül az önkormányzatok mozgástere, és a normatív támogatások is jelentősen csökkennek. Gödöllő polgármestere szerint húsz év után újra át kell gondolni a feladat- és

Lapzárta után

si intézmények hálózatában is. A hazai politikai osztálynak fel kell végre ismernie, hogy a demokrácia ereje nem a települési önkormányzatok számától, hanem az általuk nyújtott szolgáltatások minőségétől, az egyenlő esélyű hozzáféréstől, a közvetlen ellenőrizhetőségtől és a tisztakezűségtől függ – állapítják meg. „Megteremtendők a járási önkormányzatok a mai legalsó szintű, falusi önkormányzatok helyett” – adják meg az igencsak radikális választ a felvetésre. Így lenne 240-280 legalsó szintű önkormányzati egység, s nagyságrendekkel csökkenthető lenne az önkormányzati testületi tagok száma is. A fővárosban – írják – elegendő lenne négy-öt, jóval nagyobb méretű és pontos hatáskörű önkormányzati egység, amelyek akár túl is nyúlhatnak a főváros mai közigazgatási határain. Ennek megfelelően a fővárosi közgyűlés és hivatalainak létszáma nagyságrendekkel csökkenhető. Az önkormányzati reform keretében összevonnák a megyéket is, kialakítva legfeljebb 5 természetes régiót (nagytérséget) a mai 7 helyett. Megyei közgyűlések helyett pedig az úgynevezett „nagytérségek rendelkeznének kis létszámú, delegált önkormányzati testülettel és jól felszerelt, hatékony hivatalokkal”. A Lehet Más a Politika (LMP) átláthatóan és korrupciómentesen, a polgárok érdekében és bevonásával működő önkormányzatokat ígér. Vagyis nem számolná fel a mai önkormányzati rendszert, hanem alapvetően a környezetvédelemre, az úgynevezett fenntartható fejlődést szem előtt tartva működtetné. N.E.

hatásköröket, meg kell határozni, hogy milyen feladatokat és eszközöket helyezzünk helyi, illetve középszintre, mert a mai helyzet tragikus. Tragikus, amikor a teljes önkormányzati büdzséből, a 3200 milliárd forintból esztendőről esztendőre újabb elvonások történnek, mára 250-300 milliárd forinttal kisebb az önkormányzatok mozgástere. A kormány az idei költségvetésben 120 milliárd forintos elvonást „kőbe vésett”, ez a helyzet önmagáért beszél. De még ennél is sokkal többről van szó, hiszen a 7 százalékos gazdasági visszaesésnél 80100 milliárddal is csökkenhet az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele – figyelmeztetett Gémesi. Véleménye szerint olyan évtized van az önkormányzatok mögött, amikor még reálérték-követőnek sem volt nevezhető a települések finanszírozása. A MÖSZ elnöke hangsúlyozta,

* A Magyary Zoltán Közigazgatási Szakkollégium 2001 óta működik a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán mint szakmai műhely és szellemi közösség. www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

| 2010. március ÖN • KOR • KÉP

7

EF t

Forrásmegoszlás Gödöllőn 1991–2009 között 100%

� OEP � saját+hitel � áll.tám+pályázat

80% 60% 40% 20% 0%

'91

'92

'93

'94

'95

'96

'97

'98

'99 2000 '01

'02

'03

'04

'05

'06

'07

'08

'09

A kötelező feladatok finanszírozása Az állami normatíva elértéktelenedése: óvoda 43%, iskola 65%-át fedezi a költségeknek. Egy bölcsődei férőhely fenntartásának költsége 1 millió forint, a normatív támogatás 2009-ben a költségek felét sem fedezték. ezer Ft/fő 300

200

182

189

199

199

182

177

180

173

2003

2004

2005

2006

202

210

218

217

202

197

197

189

2003

2004

2005

2006

100

Közoktatás

Normatív hozzájárulás

Normatív hozzájárulás reálértéke

ÖNHIKI-s települések száma db 1200 1000 800 600 400 200

1993

1996

2000

2005

év

Működésképtelen önkormányzatok támogatásában részesülők db

1000 800

Forrás: ÁSZ

600 400 200

2000

2005

telek csökkenésében, a differenciált szociális terhek, üzemeltetési költségek stb. növekedésében, a szabadon felhasználható pénzeszközök folyamatos csökkenésében látja. Az eladósodásról szólva figyelmeztetett: 2001-ben 92 milliárd, 2006-ban már 463 milliárd forint volt az önkormányzatok adósságállománya. A működési célú hitel két év alatt három és félszeresére, a kötvény kibocsátás tízszeresére nőtt.

Államválság–kormányválság

0 Óvodai nevelés

hogy itt nem csak az állami finanszírozás csökkenéséről van szó, véleménye szerint az önkormányzatok bevételeinek apadásáról, mozgásterük szűküléséről, az újabb feladatokhoz szükséges kiadások növekedéséről is beszélni kell. A problémát, többek között, a feladatok, illetve hatáskörök finanszírozási egyensúlyának megbomlásában, az állami részvállalás elértéktelenedésében, az adójogszabályok folyamatos változtatásában, az adóbevé-

év

Stumpf István, az MTA Politikatudományi Intézetének főmunkatársa, a Századvég Alapítvány elnöke Államválság-kormányválság című előadásában a válság különböző típusairól, hatásairól, az államot érintő összetevőiről beszélt. Előadásának befejezéseként a jó kormányzás feltételeit ismertette. Stumpf kemény, kritikus hangot ütött meg, nem kímélte az elmúlt nyolc év szocialista–liberális kormányait. Nézzünk az előadásból néhány részletet. Stumpf István szerint transzformációs krízisről van szó, a rendszerváltozás demokratikus deficitjének felszínre kerüléséről, és egy olyan globális válságról, amelynek elsősorban gazdasági hatásai érezhetőek. „Én azt gondolom, hogy mindhárom válság egymásra hatásáról beszélhetünk. De beszélhetünk a kormányzó elit válságáról, sajnos beszélhe-

8

tünk a demokratikus elvek és intézmények válságáról, a kormányzás válságáról, az állam válságáról és a kormányozhatóság kérdéséről is”.

A kormányzó elit válsága Éppen a választások előtt bizonyosodott be, hogy nem tartható – és az elmúlt időszak kudarca is ezt igazol-

ÖN • KOR • KÉP 2010. márcuis

| www.onkorkep.hu

KOR-KÉP Magyary Zoltán tudós, kutató. Katonatiszti családban született Tatán 1888. július 10-én. A piaristáknál folytatott középiskolai tanulmányait követően államtudományi oklevelet (1910), majd jogtudományi doktorátust (1912) szerzett. Pályájának első fele a Vallásés Közoktatásügyi Minisztériumhoz és a Klebelsberg Kúnó által irányított tudománypolitikához kapcsolódott. Az 1930-as évektől egyetemi tanári és az általa alapított/vezetett közigazgatás-tudományi intézetben végzett kutató munkássága vált meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatási tudós. Több nyelven beszélt, saját képességeit folyamatosan fejlesztette (pénzügytan, szervezéselmélet, gyorsírás), több külföldi tanulmányúton vett részt (Németország, Olaszország, USA, Szovjet-Oroszország). Feleségével, dr. Techert Margit filozófussal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre, az erdészházba költöztek. 1945. március 24-én – az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására – az önkéntes halált választották. Tudományos munkásságának részeként empirikus vizsgálatokat végzett a Tatai Járás közigazgatásáról. Máig ható legjelentősebb műve az 1942-ben megjelent Magyar közigazgatás. Forrás: ÖNkormányzat, 2010 február

ta – az a rövid távú szavazatmaximáló stratégia, nem tartható az a politika, amely csak napi érdekekben gondolkodik, akár piaci, akár gazdasági, akár politikai téren. Az sem tartható, ha a kérdések a ki kit győz le problémakörére egyszerűsödnek, vagy ha a lojalitás felülírja a szakmaiságot. „Ha a megítélésünket kizárólag a kormány-ellenzék dimenziója osztja meg, akkor azt gondolom, hogy az ország sehová nem fog jutni.” Sajnos az elmúlt nyolc év kormányzása alatt felhalmozódott az a morális deficit, az a hidegháborús politikai légkör, amely jelenleg is uralja az országot, és amely szinte ellehetetlenítette a racionális diskurzusokat. Sokan felvetették, hogy a választási kampány kitűnő alkalom arra, hogy értelmes vitát lehessen folytatni az ország előtt álló kihívásokról. De a tapasztalat az, hogy ha valami éppen nyilvánosságra kerül (szinte bármiről legyen is szó), az nem

racionális diskurzus tárgyává válik, hanem azonnal az egyik vagy a másik oldal saját táborát erősítő érdekké. Nem próbálják értelmezni a megszólalásokat, nincs terepe a racionális vitáknak, különösen a választási kampány idején nincs. A népszavazás óta új időszámítás kezdődött Magyarországon… „Láttuk a koalíciós kormány szakadását, és láttuk azt a vergődést, ahogy eljutottunk idáig.” Sajnos, a demokratikus elvek és intézmények is válságba kerültek. A szembenálló felek persze állandóan számon kérik egymáson ezeket az elveket, és mindig a nyugati demokráciákra hivatkoznak. De láthatóan a jelenlegi politikát egyértelműen az határozza meg, hogy a politikai erők – helyzetükből adódóan – mindenáron hatalmon maradni, illetve hatalomra kerülni akarnak és lehetőség szerint minél nagyobb pozíciót megtartani, illetve megszerezni a

választások utáni időszakra – ismertette a kórképet a politológus.

A kormányzás válságáról Stumpf István szerint a kormányzás válsága gyakorlatilag azt jelenti, hogy politikai racionalizmus uralkodott el a reformkormányzás címén. Vagyis hogy a társadalom és az ember csak szabadon alakítható nyersanyag. „A radikális átalakítás programja elkerülhetetlen, és azt nekünk kell végrehajtani” – hallhattuk az elmúlt időszakban. Az elmúlt nyolc évben az igazság és a módszer egyedüli birtokosa a hihetetlen módon megerősödött miniszterelnöki hatalom, a kormányzati központ volt. Ehhez párosult egyfajta küldetéstudat is, ami úgy szólt, hogy a „reformok mi vagyunk”. A kormányzás válsága gyakorlatilag a kormányozni tudás, a kormányzóképesség válságával egyenlő, aminek következtében elveszett a hitelesség, elveszett a társadalmi támogatás. Kialakult egy „roncs kormány”, ahol a

kormányzók nem a közjó, hanem a saját csoportjaik érdekeiben kormányoztak. Ennek az lett a következménye, hogy lezüllött az állam. Lezüllött, és sajnos azt is kell mondanom, hogy lezüllesztették, mert van egy tudatos folyamat is, ami az egész közigazgatás működése szempontjából nagyon problematikus. A válság feloldásának feltétele Stumpf szerint tehát a „reform” (a társadalom radikális átszabása) helyett a kormányzás. Vagyis az élet hétköznapi menetének a biztosítása. A „válság-kormányzás” helyett elég lenne rendesen kormányozni. A cél az ország kormányozhatóságának a megőrzése. Ehhez viszont az kell, hogy reorganizáljuk az államot. Stumpf István az állam válságát, az állam szétzüllését a szociálliberális kormány „reformlépéseinek” tulajdonítja, megfogalmazása szerint a piac és a pártpolitika elfoglalta az államot, sérült a szolidaritás és a méltányosság elve. A válság feloldásáról szólva úgy fogalmazott, hogy világos vízió-

Magyary Zoltán emlékkonferencia. Az egész napos konferencián az érdeklődők olyan neves előadókkal találkozhattak, mint Verebélyi Imre, a Szent István Egyetem Állam-és Jogtudományi Doktori Iskolájának vezetője; Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, Kiss László, alkotmánybíró, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke, Gémesi György, a MÖSZ elnöke és Pálné dr. Kovács Ilona DSc., az MTA Regionális Kutatások Központja intézetvezetője. A különböző elméleti és gyakorlati megközelítések mellett a magyar tudományos és közélet további jeles személyiségei (egyetemi oktatók, közigazgatási intézmények és gazdasági társaságok vezető munkatársai) is kifejthették véleményüket saját szakterületük szemszögéből. A konferencia alatt a szakkollégium tagjai kiállítást rendeztek Magyary Zoltán életéről és munkásságáról, valamint a kutatásaik témáit és eredményeit poszter-prezentáció formájában mutatták be az érdeklődőknek.

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

| 2010. március ÖN • KOR • KÉP

9

KOR-KÉP

A konferenciáról tudósított: Csiky Ildikó Fotó: Kolin Péter

10

ÖN • KOR • KÉP 2010. márcuis

A legnagyobb munkaerőpiacokon már megjelent

AZ OPTIMIZMUS

A globalizálódó gazdaságban nem lehet eredményes egyetlen ország nemzeti gazdasága sem, ha nem a világgazdasági folyamatok és prognózisok ismeretében határozza meg céljait, teendőit, módszereit, ha nem veszi figyelembe a munkaerőpiac várható alakulását.

A Manpower második negyedévre vonatkozó munkaerő-piaci előrejelzése szerint – bár a munkakeresők lehetőségei még valószínűleg gyengék maradnak az elkövetkező három hónapban – az első negyedévvel összehasonlítva azonban enyhe növekedés várható a magyar munkaerőpiacon. A munkaadók körében végzett felmérés alapján a Manpower-mutató a második negyedévre 4 százalékpontos növekedése váraható. Tíz munkáltatóból egy számol azzal, hogy növelni fogja humán kiadásait 2010 második negyedévében, míg 13 százalékuk csökkentést tervez, 7 azt jelzi előre, hogy szinten tartja a dolgozói létszámot az április–június közötti időszakban, ebben a negyedévben ugyanis már stabilitást feltételeznek, így a munkáltatók számára megfelelő az aktuális dolgozói létszám. Regionális kitekintésben a munkaadók a hét régiót és Budapesttet tekintve hatban az első három hónaphoz képest optimistábban tekintenek a munkaerő-piaci lehetőségekre. A foglalkoztatási kilátások azonban még mindig negatívak a legtöbb régióban, ami azt jelenti, hogy több munkaadó inkább csökkenteni tervezi humán jellegű kiadásait, mintsem növelni. A Dél-dunántúli régióban számottevően erősödtek a várakozások (+5 szá| www.onkorkep.hu

zalékra). A munkakeresők lehetőségei továbbra is az Északmagyarországi régióban a legrosszabbak, ahol minusz 15 százalékra romlottak a kilátások. Az ipar adatait közelebbről vizsgálva azt láthatjuk, hogy a foglalkoztatási kilátások minusz 9 százalékpontra hanyatlottak, ami 14 ponttal gyengébb az első negyedévhez képest. Az ipari termelési szektor kivételével az összes többi iparág munkaadói úgy nyilatkoztak, hogy az első negyedévhez képest erősítenék vagy szinten tartanák a humán állományt.

Regionális mutatók

A magyarországi adatok előrejelzése

Az iparágakat összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy a magyar munkaadók szerint a kilenc iparágból kettőben várható mérsékelt létszámnövekedés a második negyedév során: a vendéglátásban és az áram-, gáz- és vízellátási szolgáltatóknál. Öt másik szektorban viszont a munkaadók inkább létszámcsökkenéssel számolnak. A leggyengébbek a foglalkoztatási kilátások a gyáriparban. A munkaadók munkaerőfelvételi előrejelzései pesszimisták, a következő negyedévet tekintve 9 százalékos csökkenésre számítanak. Az előző negyedévhez képest a munkaerő-felvételi hajlandóság jelentősen gyengült, ami 14 százalékpontos csökkenést jelent. A építőiparban, bár 5 százalékpontos előrelépés tapasztalható, a munkaadók várakozásai szerint a munkaerő-felvétel még ígyiskifejezettenlassúüteműlesz második negyedévben.

Budapest

-3

Közép-Magyarország

-1

Közép-Dunántúl

-2

Nyugat-Dunántúl

-1

5

Dél-Dunántúl -15

Észak-Magyarország

2

Észak-Alföld

-4

Dél-Alföld -30

-15

-20

-25

-10

-5

0

5

Manpower munkaerő-piaci mutató

2

Elektromos áram-, gáz- és vízellátás

-6

Mutatók iparonként

ra van szükség. Fel kell tenni azt az alapkérdést, hogy mit várunk el az államtól, milyen legyen az állam? „Azok közé tartozom, aki azt mondja, hogy erős, aktív, de korlátozott és intelligens államra van szükség, a »good government« kritériumaihoz igazodó hatalmi gyakorlással” – hangsúlyozta a Századvég Alapítvány elnöke, aki szerint az állam újrafelfedezéséről nagy a viták zajlanak a világban. A vita lényege: hogy miként lehet növelni a kormányzati kapacitásokat, illetve eltemessük-e a jóléti államot. Stumpf szerint a jóléti állam eltemetése helyett a jóléti állam újraformálására van szükség. És hogy hogyan lehet a politika hitelvesztését megállítani? A válasza egyszerű: a jó kormányzással. Véleménye szerint egy erős állam kell, ami nem azt jelenti, hogy nagy, hanem azt jelenti, hogy képes a saját maga által hozott normák betartására, betartatására. Végül a jövőről szólva Stumpf István úgy fogalmazott, hogy új politikára, új közmegegyezésre és új választásra van szükség. Az állam rendbetétele nélkül nincs továbblépés, a változtatások mélysége erős választói felhatalmazást igényel. Beszélt arról is, hogy új közteher-viselési rendszert kell kidolgozni (adó- és nyugdíjreform, új alku a gazdaság szereplőivel), lépéseket kell tenni a megbomlott generációs egyensúly helyreállítására (egészségügyi és szociális reform), és hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervet a munkahelyteremtés és a hazai vállalkozástámogatás szolgálatába kell állítani.

Építőipar

0

Szállítmányozás, raktározás és kommunikáció

-9

Gyártás, termelés

-2

Köz-, szociális és lakossági szolgáltatások

-2

Mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás

-7

Nagy- és kiskereskedelem

0

Pénzügy, biztosítás, ingatlan és üzleti szolgáltatások 3

-10

| www.onkornet.hu

-5

0

Vendéglátás 5

10

15

20

25

30

35

40

45

sé

lő T en LE s gy ye ÉK rciu él Es LL . má ME2010

gi

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Nagykövetek a szegénység ellen ASzociálisésMunkaügyiMinisztériumrendezvényén, március 16-án átvették hivatalos megbízólevelüket a 2010 a Szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének magyar nagykövetei és „arcai”. Az eseményről Szegvári Katalin tudósít. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter az eseményen emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság elnöke január 21-én nyitotta meg Madridban a Szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évét, amelynek elsődleges célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a szegénység társadalmi problémájára és arra, hogy a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem mindannyiunk közös ügye kell, hogy legyen: a kormányoké, a politikáé, a társadalomé, a közösségeké. A miniszter hangsúlyozta: 2010 szegénységellenes évvé nyilvánítása nem oldja meg önmagában a szegénység és a kirekesztés problémáját, arra viszont alkalmas lehet, hogy a szegénységben, kirekesztettségben élők helyzetéről előremutató társadalmi közbeszédet generáljon. Reális képet nyújtson ezekről az élethelyzetekről, okaikról és következményeikről. Csökkentse a szegényekkel szemben fennálló előítéleteket, sztereotípiákat, és módot adjon a jó gyakorlatok, példamutató kezdeményezések megismerésére. Ebben segíthetnek az év nagykövetei és arcai. Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója a „nagykövetekhez”szólva néhány fontos gondolatot ajánlott figyelmükbe: európai civil szervezetek, köztük az európai szegénységellenes hálózat kezdeményezték már évekkel ezelőtt, hogy 2010 legyen a szegénység elleni küzdelem európai éve. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert egy ilyen kezdeményezés a civil társadalom, a civil szereplők aktív részvétele nélkül semmi-

képpen sem lehet sikeres. Ugyanakkor nem szabad irreális elvárásokat támasztanunk. Nyilván a szegénység mint társadalmi probléma, nem fog megszűnni az év végére. De reális célként kitűzhető, hogy elinduljon a fejekben egy másfajta gondolkodás, és egyre többen higgyenek abban, hogy a szegénység elleni küzdelem fontos, a szegénység legyőzhető. És elégedettek lehetünk az év végén, ha elértük, hogy a szegénység elleni küzdelem társadalmi támogatottsága a jelenleginél nagyobb lesz, és döntéshozóink konkrét kötelezettségvállalásokat tesznek a szegénység elleni küzdelem területén.

Az új nagykövetek Halász Judit Kossuth-díjas színésznő. – Amikor gyerek voltam, sokat hallottam, hogy minden embernek joga van a munkához. Nem lehet ez másként ma sem, hiszen itt kezdődik minden. Amíg nem biztosítjuk mindenkinek, hogy munkával keresse meg a kenyerét, addig mindannyian bajban leszünk. Hogy mit tudok én tenni? Adom a nevemet, a művészi hitelemet, és ahogy eddig tettem, elmegyek sok olyan településre, ahol jó, ha a gyerekek naponta egyszer jóllaknak, legalább az iskolában vagy az óvodában. Sok ilyen gyerekkel találkoztam már, és saját tapasztalatomból tudom, hogy köztük számos tehetséges kis ember van, aki az esélyegyenlőség közelébe sem kerül. Fájó szívvel gondolok rájuk. Azt kérem mindenkitől, aki hivatalból tehet értük, hogy minden erejükkel segítsenek raj-

tuk. Ebben a munkában a magam eszközeivel én is részt fogok venni. Ezért fogadtam el ezt a megtisztelő nagyköveti megbízást. Molnár Ferenc „Caramel” énekes. – Az tény, hogy sok a szegény Magyarországon, sajnos már-már evidencia. Mintha olykor el is fogadnák az emberek, hogy ez így természetes. Bárhová megyek fellépni, de civilként is szinte minden nap szegény emberek vesznek körül. Ezért igyekszem olyan koncerteket is szervezni, ahová azok is el tudnak jönni, akiknek nem telik belépőjegyre. Minden héten hazamegyek a szüleimhez Törökszentmiklósra, és azt tapasztalom, hogy hovatovább a szegények is természetesnek veszik, hogy nekik az a sorsuk, hogy éhezzenek, nélkülözzenek, ne legyenek terveik. Én azt szeretném, ha ez nem lenne természetes. Hogy miben tudok segíteni? Húszezreseket nem tudok osztogatni, de ahol tehetem, minden eszközömmel azt hangsúlyozom, hogy a tehetősebbek, a döntéshozók, az egész

ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet

| 2010. március ÖN • KOR • KÉP

11

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK társadalom feladata, hogy segítsenek az elesetteken. Amióta megnyertem a Megasztárt, már értem, milyen nagy a felelőssége annak, aki sokakhoz tud szólni. Én tudom, hiszen a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy mi a szegénység, s ezáltal talán hitelesnek tűnik majd, amit mondok. Bárhogy alakul is a sorsom, nem szeretnék a saját személyiségemen túllépni. Nem szeretnék milliárdos lenni, hiszen én az vagyok, aki voltam, mert sokszor a szegények gazdagabbak, mint a milliomosok. Bódis Kriszta író, toleranciadíjas filmrendező, a romák Hétes telepi alkotó és fejlesztő programjának létrehozója. – Az az igazság, hogy ha csak úgy kértek volna föl, bárhonnan, hogy legyek „arc” akkor én azt, kapásból elutasítom. Nem szeretnék áruvédjegy lenni. De ez esetben nyilvánvaló, hogy másról van szó. Amióta az eszemet tudom, amióta bármit is tehetek a munkámmal, az előítéletek ellen küzdök, és próbálom másokkal is megértetni a szolidaritás jelentőségét. Itt most varázslatosan öszszetalálkozott két út: a döntéshozóké és a civil szervezeteké. Én erre már régen vártam, mert nagyon fontos, hogy ezek az erők együtt tudják kifejteni a hatásukat. Sokan vagyunk, akik különféle területeken magányosan küzdöttünk eddig is olyan ügyekért, melyekért a közösségnek, az egész országnak kellene tennie. Abban reménykedem, hogy most egy új út nyílik, ahol ezek az erők együtt, egymást erősítve járnak majd. Szeretném, ha ez az év nem a panaszok éve lenne, hanem a cselekvésé, meg egy picit az előrelépésé is. Nem fogunk nagy dolgokat csinálni, nem fogjuk megváltani a világot, de ez nem azt jelenti, hogy nem akarjuk megmenteni. Bognár Árpád színész-író-képzőművész, Simó Sándor-díjas rendező. – Boldog új élet című filmem vetítése után azt kérdezte tőlem valaki, hogy lehetséges-e boldog életet élni. Tudni kell, hogy ez a film nem egy vidám alkotás. A sztori egyszerű: egy nevelőotthonból kikerült roma fiú nem képes boldogulni az életben. Ám egy napon utógon-

12

ÖN • KOR • KÉP 2010. március

dozójától megkapja azt a dossziét, ami a gyerekkorát feldolgozó aktákat tartalmazza. Ezek a dokumentumok talán reményt adhatnak ahhoz, hogy újraértelmezhesse saját, félbemaradt gyerekkorát. Mivel én is állami gondozásban nőttem fel, nem volt idegen számomra főszereplőm közege. Tudom, hogy a szülő nélkül felnőtt gyerekek már egészen kis korukban megtanulják a túlélésnek azt a fajta technikáját, ami kizárja a jövő pozitív lehetőségeit. Nekem továbbra is az a célom, hogy a műveimben ezekről a problémákról, a magam képessége és tudása szerint szóljak még akkor is, ha sokan úgy gondolják, elképzelésem nem éppen közönségbarát. Elek Dóra, az értelmi sérültek Baltazár Színházának vezetője. – Tizenkét éve vezetem a színházat. A társulatom tizenkét tagja élő példa arra, hogy igenis lehetséges, hogy valaki hátránnyal indul, de a célba győztesként fut be. Ezek nagy szavak, tudom, de a mi példánk bizonyítja: a személyiség fejlődéséhez, akár egészséges, akár sérült az illető, elengedhetetlen, hogy maga dönthessen a sorsáról. Én a döntő lökést adtam meg a társulat tagjainak. Megkérdeztem, hogy ki akar színházat csinálni és színházból megélni. Minden ezen múlott. Ezek az emberek megtalálták saját útjukat, ahol sikeresek, ahol a tehetségük maximálisan kibontakozhat, és ezt elismeri a többségi társadalom is.

Juhász Veronika kerekesszékes Európa-bajnok vívó. – Hála istennek azért léteznek olyan emberek, akik segítenek, de sajnos nem sokan. Én háromszoros hátránnyal indultam. Roma vagyok, állami gondozásban nőttem fel és mozgássérült vagyok. Azért vállaltam el, hogy az év „arca” legyek, hogy sorstársaim lássák: mindig van kiút. Nem szabad eldobni semmilyen lehetőséget, mert különben ott maradsz, ahol vagy. Lázár Györgyné, a Szomolyai Cigányokért Egyesület projektvezetője. – Az egyesületünk bár romákkal foglalkozik, de a kistérségben nagyon sok nem romával is találkozunk. Tapasztalatból mondom: a szegénység nem cigánykérdés. Amikor fölkértek, hogy legyek „arc”, sokat gondolkodtam, hogy vajon mit várnak tőlem. Nem vagyok ismert ember, színésznő vagy énekes, mit ér az én arcom? Aztán arra jutottam, hogy ha csak az én kis körzetemben el tudom érni, hogy az emberek ne lépjenek túl azon, hogy van szegénység, ne lépjenek túl azon, hogy van kirekesztettség, akkor már sokat tettem. Ha kell, kiabálok is, hogy meghallják az emberek: tenni kell a szegénység, a kirekesztettség ellen. Pásztor Eszter, a bódvalenkei Freskófalu projekt vezetője. – Szerencsés embernek mondhatom magam, mert fiatal koromban Kenyában jártam középiskolába. Ha az ember fiatalként elkeveredett egy harmadik világbeli országba a mi szocializmu-

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK  sunk szépen kiegyensúlyozott egyformaságából, akkor ott a szegénységgel találkozni fölért egy gyomorszájra mért kemény balegyenessel, aminek a hatása valahogy ott maradt bennem. Sok év telt el azóta, és jó két és fél évvel ezelőtt kezdett el érdekelni a szegénység kérdése itt, Magyarországon is. És akkor barátaim elvittek Borsodba. Az első olyan falu, amelyet, mint egy katasztrófaturistának megmutattak, Bódvalenke volt. Egy festői környezetben megbúvó kis falu, közel a szlovák határhoz. Kétszáz ember lakik ott. Nyolcvanöt százalékban romák. Se közel, se távol semmilyen munkalehetőség nincs. Ugyanakkor ez a környék Magyarország egyik legszebb része. Mi meg, mintha ottfelejtettük volna… Nem maradt más, mint a teljes reménytelenség és céltalanság. És akkor – durván egy évvel ezelőtt – született az a gondolat, hogy csináljunk valami olyat, amivel mindenkinek a megbecsülését ki lehet vívni. Cigányfestőket hívtunk a faluba, és megkértük őket, hogy fessenek freskókat a házak falára. Eddig elkészült kilenc monumentális mű. Van köztük néhány olyan, ami az egész magyar képzőművészet díszére válik. Ez az akció azonban csak egy keret. Arra jó, hogy a többségi társadalom figyelmét felkeltsük: milyen gyönyörű dolgokra képesek cigány honfitársaink. Azt reméljük, hogy némiképpen hozzájárulunk az előítéletek lebontásához. Bízunk benne, hogy mind többen jönnek el megnézni a házakat. Mi megetetjük őket lecsóval, és utána talán megveszik a szoknyát, amit a mi varrodánkban készítenek majd, meg vesznek például a szárított erdei gombánkból. Magyarul: megpróbálunk munkahelyeket teremteni az embereknek, hogy ne a segélyből kelljen megélni, illetve éhezni. Én egy kicsit „híradónak” érzem magam. Nekem, a középosztályból származó nőnek ez a rejtett Magyarország egy eddig teljesen ismeretlen világ volt. Szeretném másoknak átadni, amit megtanultam erről a világról.

A társadalmi felelősségvállalás* az eredményességet is növeli Adriány Kincsővel, a HBLF ügyvezető igazgatójával Szegvári Katalin beszélgetett

– Kiadványaik, programjaik láttán azon csodálkozom, hogy miként tud ebben az anyagias világban egy nonprofit szervezet megélni, dolgozni. – A Hungarian Business Leader Forumot (HBLF) az a tendencia teszi napról napra eredményesebbé, amely egyre erősödik a világban. A vállalatok kezdik felismerni, hogy harmonizálni kell a gazdaság, a környezet és a társadalom érdekeit. Annak a világnak vége, amelyben csak a profit számít. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy vállalatnak nem kell gazdaságosan működnie. Hiszen ha veszteséges, akkor másra sincs sem embere, sem pénze. A kérdés az, hogy milyen mértékű a profit, meddig kell növekedni egy vállalatnak. – Meddig lehet kizsákmányolni a természetet… – Mi arra ösztönözzük a cégeket, hogy a profit termelése közben vizsgálják meg, milyen hatással vannak arra a környezetre, helyi gazdaságra, az ott élő emberekre, ahol működnek, és folytassanak párbeszédet velük. – Tizenhét éve fáradoznak ezen… Az alapító, a brit trónörökös Károly herceg – a többi között – erről is eszmét cserélt mostani budapesti látogatása alkalmából.

– Károly walesi herceg aktív szerepet vállalt 1992-es megalakulásunkkor, és azóta is rendszeresen tájékoztatjuk, milyen eredményeket ért el az általa alapított szervezet. Ez a mostani látogatása is alkalmat adott fórumunknak, hogy a három éve sikeresen működő Romaster (roma tehetséggondozó) Programunkat személyesen mutassuk be Károly hercegnek, akivel még a klímavédelemről is tárgyaltunk cégvezetők jelenlétében. Egy előadáson hallottam, hogy a társadalmi felelősségvállalás ott működik igazán jól, ahol beépül a cég munkatársainak DNS-ébe, vagyis ez egy olyan fajta gondolkodás, aminek felülről kell indulnia, ezért is vagyunk kapcsolatban minden tagvállalatunk vezérigazgatójával és több vezetőjével is. Ha a vezérigazgató markánsan képviseli például a környezetvédelem fontosságát, akkor ez szemlélet lefelé tovább gyűrűzik. Ez bármilyen profilú vállalatra igaz. Bárhol lehet zöld irodát létrehozni, lehet kevesebb áramot használni, fűtést korszerűsíteni. De nézzünk egy másik példát, ami az én kedvencem. Létezik bank, amelyik csak olyan cégnek ad hitelt, amelyik hajlandó környezetvédelmi és társadalmi hatástanulmányt készíteni, persze csak bizonyos projektnagyság felett.

* Társadalmi felelősségvállalás – Corporate Social Responsibility (CSR), avagy a vállalatok társadalmi felelősségvállalása lényegében annak a módja, ahogy az üzleti szféra figyelembe veszi működésének gazdasági, társadalmi, környezeti hatásait, hogy azok miként maximalizálják az eredményeket és miként minimalizálják a negatív következményeket. Egy olyan önkéntes tevékenység, amely túlmutat a szabályozói elváráson, egyszerre teljesítve a vállalat növekedési igényeit és a szélesebb társadalmi elvárásokat.

ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet

| 2010. március ÖN • KOR • KÉP

13

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

14

– Beszéljünk az esélyegyenlőségről… Mire inspirálják e téren a vállalatokat? – Hogy először a saját portájukon nézzenek körül: hogyan bánnak a saját munkatársaikkal, mennyire befogadóak, miként viszonyulnak a romákhoz? Nekünk külön programunk van a romák támogatására, amit az IBM-mel kezdtünk el, mégpedig azért, mert sok cég arra hivatkozva nem vesz fel romákat, hogy nincs semmilyen képesítésük, nem tudnak idegen nyelvet. Az IBM vezetése azt mondta, ők segítenek a tehetséges roma gyerekeknek eljutni a kapuhoz… Ez a program a középiskolában kezdi el támogatni a gyerekeket, hogy bejussanak a felsőoktatásba. Mára 43 diákot 17 vállalat mentorál és támogat, és ez a gyakorlat folyamatosan terjed. – Önkéntes programok is szerepelnek az önök koncepciójában… Ezt mifelénk régen kommunista szombatnak nevezték… – Ám külföldön nem ismerik ezt a hajdani kifejezést, talán ezért sikeresek az ilyen akcióik… De már itthon is több cég munkatársai vállalják, hogy egy-egy napra elmennek dolgozni valamilyen alapítványhoz vagy egy gyermekotthonba… A HBLF egy nagyon kicsi iroda, hárman vagyunk, viszont önkéntesekből álló óriási holdudvarral dolgozunk. Vezérigazgatók, HR-esek, kommunikációs vezetők jönnek dolgozni a mi hívó szavunkra. Mutatok egy szép kiadványt, amelybe ők készítettek fotókat. A címe: Kép a képességről, az egyenlő esélyekről. Vándorkiállításon mutattuk be. – Miből tartja fönn magát egy ilyen szervezet? – A tagvállalatok tagdíjaiból és projektekre kapott támogatásokból. – Könnyen kinyílnak az ajtók önök előtt?

A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) a felelős vállalatirányítás iránt elkötelezett hazai és nemzetközi vállalkozásokat, vezető üzletembereket és elismert szakértőket tömörítő nonprofit szervezet. Ez a filozófia egyaránt szolgálja a vállalkozások, az egyén és a társadalom érdekeit, így elősegíti Magyarország társadalmi, gazdasági és környezeti fenntartható fejlődését a felnövekvő generációk számára. A kilencvenes évek kezdetére a globalizáció és a növekvő verseny mellett Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a szociális és a környezeti problémák. A megoldások keresésére 1992 februárjában jött létre a HBLF – Károly walesi herceg személyes kezdeményezése mellett – a londoni The Prince of Wales International Business Leaders Forum (IBLF) magyar szervezeteként. A HBLF küldetése, hogy a társadalmi felelősségvállalás és a fenntartható fejlődés szempontjai a napi üzleti gyakorlat részévé váljanak. A HBLF tagjai elősegítik az üzleti világ, a társadalom és így az egész ország hosszú távú boldogulását, példát mutatva ezzel valamennyi érintett fél számára. A HBLF-nek közel 100 aktív tagja van: hazai és nemzetközi nagyvállalatok, kis és közepes méretű vállalatok, non-profit szervezetek és magánszemélyek. A szervezet az IBLF hálózatán keresztül további 50 országgal áll szakmai kapcsolatban, ami lehetőséget teremt tapasztalatcserére, bevált projektek és programok átadására és átvételére. A tagvállalataink képviselői munkacsoportokba szerveződve, aktívan vesznek részt a munkában.

HBLF

– Izgalmas, de azért tudjuk, hogy a bankoknak a nyereség a legfontosabb… – A kettő nem zárja, nem zárhatja ki egymást. – Kicsit szkeptikus vagyok. – Megértem, hiszen ez a gyakorlat még igen ritka, de azon dolgozunk, hogy ne legyen az. Ezzel persze most egy picit előreugrottam. – Ha ez a jövő, akkor már hihetőbb… – Ez lenne a jövő, de azért már annyival előrébb vagyunk, hogy nyugat-európai bankok aláírtak egy olyan megállapodást, mely szerint az egymillió dollár feletti projekteknél kötelező környezeti és társadalmi hatástanulmányt végezni. Mi azon dolgoztunk, hogy Magyarországon is ez a szemlélet terjedjen el. Sikerülni fog. Ebben biztos vagyok.

– Igen. És nem csak pénzt kapunk. A tagok munkánkban is részt vesznek. És ugyanilyen aktívak a rendezvényeken is. Legközelebb kerekesszékes kosárbajnokságunk lesz, ahol különböző vállalatok munkatársai beülnek a kerekesszékbe, és így kosaraznak együtt a mozgássérültekkel. – Sokszínűség munkacsoportjuk is van… Érdekes elnevezés… – Ehhez egy kódex is kapcsolódik. Idén – egy kétnapos konferencia keretében – a melegek és leszbikusok helyzetével foglalkozunk, mert tanulmányok támasztják alá, annál a cégnél, ahol nem kell az alkalmazottaknak titkolniuk szexuális orientációjukat, a munkában is eredményesebbek lesznek a lojális kollegiális környezetben.

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK  Egy másik munkacsoport aktuális témája a munkába visszatérő kismamák lehetőségeinek feltérképezése, visszatérésük megkönnyítése nemcsak a kismama, hanem a vállalat számára is. – Magyarországon sok nagyon szegény kistelepülés van. Oda hogyan jutnak el az ilyen kezdeményezések? – Az általunk szervezett Mesterek Kurzusa arra hivatott, hogy a kis- és közepes méretű vállalkozások vezetői megismerkedjenek a társadalmi felelősségvállalással. Szinte minden régióban ott vannak azok a multinacionális cégek, amelyek már nagy gyakorlatra tettek szert ezen a téren. Például a beszállítók kiválasztásánál már nem csak az ár dönt. Aláíratnak a cégekkel egy nyilatkozatot, mely szerint vállalják, hogy etikusan működnek, távol tartják magukat a korrupciótól, nem diszkriminálnak. A Romaster Program, amit a HBLF 2007-ben indított el, arra hívatott, hogy az egész országban elterjesszen egy oktatási és tehetséggondozó támogatási rendszert a szociálisan rászoruló jó képességű roma diákok számára. A program a roma integrációt az oktatás támogatásán keresztül kívánja elősegíteni. A HBLF ugyanakkor hangsúlyt fektet arra is, hogy egyéb kezdeményezéseket is támogasson. Így kerültünk kapcsolatba Bódis Krisztával, aki romák számára indította el a Hétes telepi alkotó és fejlesztő programot. – A HBLF-nek van közvetlen kapcsolta az önkormányzatokkal? – Hogy csak egy példát említsek: több helyen közreműködtünk abban, hogy egy céghez legközelebb eső önkormányzat működtetésében lévő óvoda vagy bölcsőde fogadja a cég munkatársainak gyerekeit is. Cserébe a cég felújítja az intézményt, és a továbbiakban is anyagi támogatást nyújt.

Egy női vezetőnek nem csak a vállalat profitja jelent sikerélményt Beszélgetés Szüts Ildikóval, a Magyar Posta vezérigazgatójával

– Mikor kezdtek a társadalmi felelősségvállalásról gondolkodni? – Sok éve már ennek… Nagy lökést adott egy 1890-ben született dokumentum, amelyben a Posta akkori vezérigazgatója így fogalmazott: a Posta egy nagy közszolgáltató, amelynek nemcsak az a feladata, hogy a szolgáltatásait az ügyfelek számára megbízható módon, jó minőségben végezze, hanem az is, hogy megmutassa: mi az, amit az országért, az emberekért tenni tud. A 2000es évek elején, amikor ez a dokumentum előkerült, én voltam a HR vezérigazgató-helyettes. Talán nem meglepő, hogy nőként igen fogékony vagyok az olyan ügyekre, amelyek mások megsegítésére irányulnak. Amikor elindult társadalmi felelősségvállalás programunk, azon gondolkodtam, miként lehetne olyan nagyszabású, sok embert érintő akciókat szervezni, amelyek méltóak az ország második legnagyobb munkáltatójához. Azóta mi lettünk létszám szerint az elsők. Harmincötezer embert foglalkoztatunk, és rajtuk keresztül milliókkal vagyunk napi kapcsolatban. Ha az előírtakon túl is törődünk a dolgozóinkkal, az az ügyfeleinknek is üzenet. Amikor – Magyarországon az elsők között – elindítottuk társadalmi felelősségvállalás programunkat, Európában a fejlettebb postákon már gyakorlatban is láthatók

voltak az eredményei. Sok tapasztalatot szereztünk. Ám volt valami, amit a posták között mi indítottunk el elsőként Európában… – Ez volt a mellrák elleni küzdelem. – Ez saját kollégáinknak, nőknek, férfiaknak egyaránt szóló üzenet is volt. Személyes levelet kapott tőlem minden postás, amelyben arra kértem kollegáimat, hogy az információkat osszák meg családtagjaikkal, ügyfeleinkkel, és kérjék meg őket, hogy menjenek el szűrésre. Egy rajzos szórólapon azt is bemutattuk, hogyan kell önvizsgálatot végezni. A fővárosban pedig, ahol a legtöbb nő dolgozik, szűrést szerveztünk. – Sikeres volt? – Eleinte nem. Jó, ha kétezren elmentek, de nem adtuk fel. Én magam is agitációba kezdtem, és ennek következtében egyre többen vállalkoztak rá. Egy közvetlen kolléganőm a munkatársainak köszönhetően maradt életben. Szerencsére még korai stádiumban fedezték fel nála a daganatot. Egyedül neveli a kislányát. Képzelheti, milyen hálás azért, hogy erőszakosak voltunk vele. Ahányszor találkozunk, szóba hozza, milyen szerencséje volt. – A Posta egy szűrőkamiont is üzemeltet, mikor állt munkába? – Öt évvel ezelőtt. Az akkori vezérigazgatónknak sokféle ötlete volt, amelyek csak egy-egy alkalomra szóló akciók lehettek volna. A HR szakterület azonban célirányos, hosszabb távú felelősségvállalási stratégiában gondolkozott. A sokat vitatott mobilposták kap-

ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet

| 2010. március ÖN • KOR • KÉP

15

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK csán jutott eszünkbe, hogy a távoli kistelepülések lányait, asszonyait – akik nehezen jutnak be a városi rendelőkbe – a saját lakóhelyükön kellene szűrni. Ezért döntöttünk a kamion indítása mellett, amelyben szakemberek méhnyakrák szűrést végeznek. – Nem kis pénzbe kerül egy ilyen kamiont berendezni. – Mintegy 40 millió forintunkba került, az éves üzemeltetése is 30-35 millió forint körül van. Két-, két és fél ezer nőt szűrünk évente. Egyszer kiszámoltuk, hogy ezzel az egészségügynek az elmúlt négy évben 440 millió forintot takarítottunk meg. Ha nem végeznék időben szűrést, enynyibe kerülne a súlyos betegek gyógyítása, kezelése. – Most hol tart a Magyar Posta társadalmi felelősségvállalás programja? – A fő programunk, a kamion üzemeltetése mellett különféle akciókat is szervezünk. Minden évben elmegyünk futni a rákkutatásért. Először csak Budapesten vettünk részt a Terry Fox futásokon, de tavaly eldöntöttük, hogy elvisszük Pécsre is, ezzel is támogatjuk az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatot, majd a szegedi kollegáink is rendeztek hasonló akciót. Természetesen én is futok. Elindítom a rajtot, és beállok a futók közé. Tavaly nem mondták meg, hogy a szokottnál hosszabb a táv, ezért félholtan, de azért beértem a célba. Pécsett vagy ezernégyszázan futottak, hogy felhívják a figyelmet az egészséges életmódra. Büszke vagyok rá, hogy ennyi embert tudtunk mozgósítani a városban. Én nem azért futok, nem azért megyek el a hagyományos Lánchídi sétára, hogy lefényképezzenek, hanem mert komolyan gondolom, hogy egy felelős vezetőnek példát kell mutatnia. Nekem nem jelent megterhelést, hogy néha elkísérem

16

ÖN • KOR • KÉP 2010. március

a kamiont, és akár kézen fogva beviszem szűrésre egy kolléganőmet. Szívesen teszem. Egy női vezetőnek nem csak a vállalat profitja jelent sikerélményt, hanem az is, hogy hány munkatársa egészségét sikerül megőrizni. Nagy élmény számomra az is, amikor karácsonykor gyermekotthonokban csomagokat oszthatunk. A kommunikációs igazgatóságunkon dolgozók ötlete volt, hogy évről évre kérdezzük meg egy-egy otthonban, mit szeretnének az ott lakó állami gondozott gyerekek karácsonyra kapni. Vezetőtársaim a fizetésükből megveszik az ajándékokat. Eddig még senki nem tartotta be a megbeszélt értékhatárt. A kommunikációsok elkészítik a névre szóló csomagokat, amelyeket az ünnep előtt elviszünk a gyerekeknek. Mindig úgy szervezem az év végi programomat, hogy elmehessek. Múlt évben a kecskeméti SOS Gyermekfaluban jártunk. A fogadtatás fokmérője, hogy egyre több kolléga jelentkezik, hogy ő is szeretne beszállni az akcióba. – Úgy tudom, vannak gyerekprogramok is. – A nők mellett a gyermekek a másik célcsoportunk. A Nemzetközi Posta Egyesület minden évben meghirdet egy levélíróverseny témát, hogy a fiatalok, akik egyre kevesebbet írnak hagyományos, kézzel írott levelet, meg-

ismerkedjenek a posta tevékenységével. Ehhez csatlakoztunk öt évvel ezelőtt mi is. Az első alkalmommal egy barátnak kellett levelet írni. A zsűri elnöke a kezdetektől a neves gyermekregényíró, Csukás István, aki – másokkal együtt – értékeli a munkákat, mi pedig értékes díjakat adunk a győzteseknek. A gyerekek részére rajzversenyt is hirdettünk, az első helyezett munkájából készült el a Segítsük egymást gyerekek feláras bélyegünk, amelynek felárbevételét az Országos Mentőszolgálatnak adjuk, hogy a mentőautókba gyermekmentéshez szükséges életmentő eszközöket és készülékeket vásárolhassanak. A mentőszolgálatot más módon is támogatjuk. A Karácsonyi Angyal akciónkban a decemberi csomagfeladások árából elkülönítünk egy bizonyos összeget, amellyel szintén a mentők életmentő készülékparkját bővítjük. – Mik a jövő további tervei, vagy maradnak a már megszokott akcióknál? – A bevált programelemeken nem szeretnénk változtatni. Szűrni mindig kell, hiszen sok még a fehér folt az országban. A mellrák elleni küzdelemhez kapcsolódó feláras bélyegeket húsz éve árusítják Amerikában. Miért ne tennénk mi

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK 

OLVASSA! www.onkornet.hu

A nemek közötti esélyegyenlőségért A spanyolországi Cádizban rendezett Női Vezetők II. Európai Csúcstalálkozója biztosított fórumot azoknak a nőknek, akik az unióban kormányzati vezető pozíciót töltenek be, függetlenül a hatáskörükbe tartozó kormányzati feladatoktól. A kezdeményezés nem példa nélküli, sokkal inkább egy, már korábban megkezdett folyamat egyik állomása. 1992-ben, Athénban 18 uniós tagállam női miniszterei találkoztak, és tartották meg az első európai női vezetői csúcstalálkozót, mely a cádizihoz hasonlóan egy nyilatkozattal zárult. A mostani találkozó szándéka az volt, hogy új lendületet adjon ennek a folyamatnak, hogy az első csúcstalálkozó óta elért eredményeket értékeljék, megerősítsék az elkötelezettséget, és új irányokat, célokat fogalmazzanak meg mind a vállalati felsővezetői szinten, mind pedig a közigazgatás vezetői pozícióinak terén, ahol – az egyetemeken lévő magas arányukkal ellentétben – a nők még mindig alulreprezentáltak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi gazdasági válság leginkább a nőket érinti. A nők aktivitási rátája egyébként is alacsonyabb, mint a férfiaké. A nők közel egyharmada részmunkaidőben dolgozik, roszszabb fizetési feltételekkel és súlyosabban érinti őket a munkanélküliség. Ennek megfelelően a fórumon Ana Pastor, spanyol néppárti politi-

Csúcstalálkozó Európában

is – gondoltuk. Európában elsőként megszereztük a jogot az amerikai postától a hazai kibocsátásra. Mindez hat éve történt, azóta évente utaljuk a felárat az Onkológiai Intézetnek. – Igaz, hogy ma már presztízskérdés, hogy egy cég, a kötelező penzumon túl is, részt vegyen a társadalmi felelősségvállalásban? – Igen, egy magára valamit adó társaságnál ez fontos szempont. Másként ítélik meg a társadalomban az olyan cégeket, amelyek környezettudatosan működnek. Ez nálunk is hangsúlyos feladat, hiszen a Magyar Posta rendelkezik az ország legnagyobb gépjárműparkjával, továbbá rengeteg papírral dolgozunk. Ezért indítottunk környezetvédelmi programokat, akciókat és tanfolyamokat, ahol mindenki megismerheti a környezettudatos élet legfőbb kritériumait. –Vezetőtársai mit szólnak a plusz feladatokhoz? – Van, amit ők találnak ki. Például a környezettudatosságról szóló tanfolyamot. – Családi örökség a szolidaritás iránti elkötelezettség? – Igen. Édesapámék nagyon nehéz körülmények között kezdték újra az életüket Apámat megfosztották a diplomájától, és jogász létére Almásfüzitőn a Timföldgyárban zsákot hordott. Göröngyös utat járt be, mígnem az OTP Komárom-Esztergom megyei igazgatóhelyettese lett. Sokat mesélt arról, hogy a nehéz időkben hogyan segítették egymást a jóérzésű emberek. Éppen emiatt, a segítőkészség, a segíteni akarás végigkísérte a gyerekkoromat. Sok mással együtt ezt is tanultam a szüleimtől. Ezt gyakorlom vezetőként, és ezt várom el munkatársaimtól is. Nincsen nehéz dolgom, mert a Postán ez az alapértékek közé tartozik.

kus javasolta a társadalombiztosítási járulékok csökkentését azon cégeknél, ahol nőket alkalmaznak. A résztvevők érveltek amellett, hogy a válságból való kilábalás folyamata új lehetőségeket nyithat meg a női munkavállalók előtt, őket jelentős tényezőként kell figyelembe venni. Hangsúlyozták azt is, hogy a mindenkori kormányok befektetései az esélyegyenlőség megvalósításába hosszú távon megtérülnek. A megfelelő esélyegyenlőségi politikákhoz elengedhetetlen a megfelelő pénzügyi háttér, a megelőző intézkedések rendszere és a statisztikai adatgyűjtés, amely alapján összehasonlító elemzéseket lehet végezni. Ezzel kapcsolatban Bibiana Aído, spanyol esélyegyenlőségi miniszter kiemelte a nők elleni erőszak megfigyelőközpontjának létrehozását, amelynek egyik fontos feladata pont a tagállamok adatainak gyűjtése az összehasonlítás és az elemzés végett. Magyarország részéről Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára, az elnökség tagja beszédében felhívta a figyelmet a konferencia előzményeire, melyek lehetővé tették, hogy ma nemzetközi konferenciák sora foglalkozik az aktuális kérdésekkel, ezért köszönet illeti azoknak a nőknek (és néha férfiaknak) a munkáját, akik építeni kezdték azt az utat, amelyet ma is tovább kell folytatni. Az első Nők a hatalomban csúcs, a Pekingi Nyilatkozat, a témában tartott konferenciák, ülések, elfogadott dokumentumok mind-mind megerősítik azt a törekvést, hogy azok a nők, akiknek mód-

ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet

| 2010. március ÖN • KOR • KÉP

17

A melléklet a www.onkornet.hu és www.onkorkep.hu weboldalakról letölthető.

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottsága New Yorkban tartotta 54. ülésszakát. Ebben az évben a Nők IV. Világkonferenciáján elfogadott Pekingi Nyilatkozat és Akcióterv 15. évfordulója adta az apropót arra, hogy a világ minden tájáról érkező több mint nyolcezer küldött felmérje, milyen haladást ért el az elmúlt 15 évben, és melyek a még megoldandó feladatok. A nyitónapon felszólalók hangsúlyozták, mennyire fontos, hogy valamennyi kormányzat teljes mértékben elköteleződjön a nők és férfiak közötti egyenlőség elérése irányában, hogy a mára már a retorika szintjén mindenütt megjelenő célok valóra váltására is minél hamarabb sor kerüljön. Az Európai Unió nevében a spanyol elnökség részéről felszólaló Bibiana Aidó esélyegyenlőségi miniszter megerősítette az EU elkötelezettségét a nők és férfiak közötti egyenlőség és a Pekingi Akciótervben lefektetett célok elérésének irányába. Hangsúlyozta, hogy a 15 éve kijelölt feladatok ma is éppen úgy hangsúlyosak, mint akkor. Magyarország képviseletében Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára beszédében utalt az unió sikereire és szerepére a nők és férfiak közötti egyenlőség elősegítésében. Ezután beszámolt arról, hogy Magyarországon a nemek közötti egyenlőség kérdéseinek prioritásait 2010 januárjától kormányhatározat rögzíti. A stratégia 6 prioritást határoz meg olyan területeken, ahol a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének eléréséhez határozott kormányzati lépésekre van szükség:

Tanácskozás az ENSZ bizottságában

jukban áll, harcoljanak megsokszorozott erőkkel valamennyi nőtársuk érdekeiért. „Fontosnak tartom, hogy a női vezetők tartsanak össze, harcoljanak közösen a nők és férfiak közötti tényleges egyenlőség eléréséért. Nagyon sokszor látjuk, hogy külön-külön nem sokra megyünk, de egyesítve erőinket sok mindent elérhetünk. Tudnunk kell azt, mit csinálnak más, hasonló helyzetben lévő nőtársaink, tanulnunk kell egymástól annak érdekében, hogy láthassuk: hogyan tudjuk a legjobb eredményeket elérni, a legtöbbet tenni a nemek közötti egyenlőség elősegítéséért.” A csúcstalálkozót a Pekingi Nyilatkozat elfogadásának 15. évfordulója alkalmából megrendezett Nőügyi Fórum követte. Rauh Edit ezen a fórumon úgy nyilatkozott: a gender mainstreaming eszközrendszerét a mainál sokkal szigorúbban kell számon kérni minden területen, különösen a fejlesztési programokban. A tagállamokban és sok esetben közösségi szinten is egyértelműbbé kell tenni, hogy ezek a szempontok kikerülhetetlenek, nem teljesülésük esetén pedig szigorú szankciókat kell érvényesíteni. Emellett több célzott intézkedésre lenne szükség. Fel kell ismerni, hogy a pozitív diszkrimináció nem jótékonyság, nem szívesség, hanem mindenki érdekeit szolgáló esélykiegyenlítés. Bizonyos hátrányok leküzdéséhez az idő önmagában nem elég: elengedhetetlen, hogy egyértelmű és megfelelően irányzott támogatás is társuljon a folyamatokhoz.” Az aktuális kérdések közül felhívta a figyelmet az EU 2020 stratégia jelentőségére: annak fontosságára, hogy ebben a meghatározó dokumentumban megfelelően jelenjen meg a nők és férfiak közötti egyenlőség igénye.

 A nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a nők és a szegénység, a nők és az egészség szempontjainak figyelembevétele.  A szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása.  A férfi-női részvétel aránytalanságai csökkentésének támogatása a politikai és gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén.  Az erőszak elleni hatékony fellépéshez, a megelőzéshez szükséges intézkedések megtétele.  A nemekhez kötődő sztereotípiák visszaszorításának támogatása.  A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség politikájának stratégiai elve célkitűzéseinek megvalósításához elengedhetetlen változások szakmai megalapozása. Az államtitkár asszony hangsúlyozta, hogy a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség politikájának eredményessé tételéhez az ENSZ szintjén is szükség van koordinációra, például a nőkkel szembeni erőszak valamennyi formájának felszámolása, a reproduktív egészség megőrzésével kapcsolatos problémák orvoslása, a nők gazdasági függetlenségének elősegítése érdekében. Az elhúzódó gazdasági válság kezelése során kiemelt szerepe van a nők munkaerőpiaci jelenlétének, hiszen ez pozitívan hat a nők, a gyermekek és a családok életére is. Az ülésszak eredményei közül kiemelkedő a konszenzussal elfogadott politikai nyilatkozat, melyben az államok megerősítették elköteleződésüket a nők és férfiak egyenlőségének elősegítése és a 15 évvel ezelőtti Pekingi Akcióterv végrehajtása iránt.

A mellékletet írta és A mellékletet szerkesztette írta Szegvári és szerkesztette Katalin • ASzegvári rovat fotóit Katalin Kolin • Készült Péter készítette a Szociális• és Készült Munkaügyi a Szociális Minisztérium és Munkaügyi megbízásából. Minisztérium megbízásából.

18

ÖN • KOR • KÉP 2010. március

| ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEK melléklet

HATÁRTALANUL

A változások éve Az Európa Tanács Kongersszusa az állampolgárok igényeihez közelítene

Az Európa Tanácson belül működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa márciusban tartotta 18. plenáris ülését Strasbourgban. A kongresszuson megtárgyalták a helyi és a regionális önkormányzatok szerepét az emberi jogok érvényesítésében és a jó helyi és regionális önkormányzásról szóló Utrechti Nyilatkozatot. Magyarországot a tanácskozáson Borbély István delegációvezető, a kongresszus alelnöke, Polgárdi polgármestere; Illés György, Pilisszentlászló polgármestere; Bene Klára, Felsődobsza polgármestere és Horváth Gézáné, Magyarmecske polgármestere képviselte.

A fenti képeinken Illés György, Borbély István és Horváth Gézáné látható. Strasbourgból Sabján Katalin tudósított, a fotókat Kolin Péter készítette.

Ian Micaleff, a kongreszszus elnöke bevezetőjében elmondta, hogy ez az év a változások éve lesz, az Európa Tanács és a kongresszus munkájának is jobban meg kell felelnie az állampolgárok elvárásainak. Az elnök felhívta társai figyelmét arra, hogy a helyi demokrácia nem egy konstans dolog, hanem egy folyamat, amit ápolni és fejleszteni kell. Az állampolgárok igényei is időről időre változnak, és a helyi és a regionális önkormányzatoknak meg kell találniuk a megfelelő válaszokat az új kihívásokra. A megújulási folyamat részeként azokra a módszerekre koncentrálnak, amelyekkel hatékonyabban elérhetik céljaikat – hangsúlyozta az elnök. Így például 2010-ben 15 monitoringlátogatást terveznek. Megfigyelőként lesznek jelen a helyi választásokon, mégpedig hatékonyabban, célzottabban, mint korábban. Nem lesz könnyű feladat, hiszen a mostani megfigyeléseket is egyre szenvedélyesebb válaszokkal illetik a központi kormányzatok. A demokrácia érvényesülését évek óta vizsgálja az Európa Tanács Kongreszszusa, amelynek stratégiai kérdéseiről szintén tárgyalt az elnökség az ülésszak alatt. Konkrét negatív tapasztalatokból kiindulva Borbély István, a kongresszus alelnöke javasolta, hogy a monitoring-delegáció tagja ne lehessen olyan állam képviselője, amelynek a múltban vagy a jelenben konfliktusa volt vagy van a megfigyelt országgal. Ez alól egy kivételt tenne, ha az adott ország saját maga kéri a másik államból a képviseletet. 2010. március ÖN • KOR • KÉP

19

Főtitkárválasztás Hosszas és vitatott folyamat zárult le a kongresszus új főtitkárának megválasztásával, akinek személye, teljesítménye különösen fontos az Európa Tanács intézményi struktúrájának reformja közepén. Az elnökség három jelöltet állított a főtitkári posztra: Antonella Cagnolatit, az előző főtitkár, Ulrich Bohner helyettesét, a holland Leo Platvoet-t és az osztrák Andreas Kiefert. A leadott szavazatok alig kevesebb mint felét Andreas Kiefer kapta, így az 53 éves jogot végzett politikus lett a kongresszus új főtitkára. Az Európa Tanács főtitkára, Thorbjørn Jagland miután gratulált új munkatársának, elmondta, hogy minden demokráciának fontos része a helyi és a regionális szintű demokrácia érvényesülése. A kongresszus szerepe többek között azért is fontos, mert különleges és teljesen közvetlen a kapcsolat a tagok és az állampolgárok között.

Koppenhága után A plenáris ülésszak egyik kiemelt témája volt az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Az önkormányzatok szerepét növeli, hogy a tavalyi koppenhágai klímavédelmi csúcskonferencián az államok nem tudtak áttörést elérni, így a városoknak és régióknak vállalniuk kell a kihívást, össze kell fogniuk. Rajtuk múlik, hogy a kormányokat 2010 decemberére, a Mexikóban tartandó konferenciáig meggyőzzék az új irányelv elfogadásáról. Klaus Bondam, Koppenhága alpol-

20

ÖN • KOR • KÉP 2010. március

gármestere is részt vett a vitában, és kifejtette, hogy a világon számos önkormányzat elkötelezte már magát a környezetszennyezés csökkentése mellett. Üdvözölte a kongresszust Amerikából a minnesotai Burnsvillei polgármestere is, aki 1016 amerikai polgármester nevében biztosította támogatásáról az európai önkormányzatokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A kongresszus határozatában hangsúlyozta az önkormányzatok vezető szerepét a stratégia elfogadásában és a globális felmelegedés elleni küzdelemben. A kormányzatoknak szóló ajánlásában pedig felhívta a nemzeti kormányok figyelmét arra, hogy hivatalosan is ismerjék el az önkormányzatok szerepét a klímaváltozás ügyének tárgyalásában. (További részletek a következő internetcímen érhetők el: www.coe. int/demoweek)

Egyenlő politikai képviseletet mindkét nem képviselőinek A kongresszus megállapította, hogy a nők és a férfiak egyenlő esélyeinek érvényesülésében még számos gátló tényező van a helyi és a regionális politikában. A határozat és ajánlás kiemeli, hogy az emberi alapjogok közé tartozik a nők és férfiak esélyegyenlősége. A kongresszus elhatározta, hogy amint lehetséges, a jelenleg érvényben levő 30 százalék helyett 40-re emeli a nemzeti delegációkra ajánlott arányt. A kongresszus arról is döntött, hogy felhívja a kormányzatok figyelmét azon tevékenységek támogatására, amelyek a nőket segítik és ösztönzik a közéletben való részvételre. | www.onkorkep.hu

Azerbajdzsáni tapasztalatok Nagy vitát váltott ki, és a konkrét eseten túlmutató tanulságokkal szolgált a tavaly decemberi azerbajdzsáni választási megfigyelések eredménye, értékelése. Bár technikailag jól megszervezett, nyugodt hangulatban zajló önkormányzati választás volt, kétségek támadtak a regisztrációs folyamattal és a szavazatszámlálással kapcsolatban. A kongresszus a jelentésében kitért a plurális demokrácia alacsony szintjére, és annak ajánlására, hogy szélesebb körben álljanak mindenki rendelkezésére a nyilvánosság eszközei, és csökkenjen a letartóztatott újságírók száma. Borbély István alelnök, aki maga is részt vett a választásokat megfigyelő önkormányzati delegációban, figyelmeztetett: a kongresszus nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Azerbajdzsánban mélyen gyökerező kulturális különbségek vannak az európai demokráciákkal öszszehasonlítva, amelyeket egy fiatal, demokratikus hagyományokkal nem rendelkező országban csak idővel és fokozatosan lehet csökkenteni, mindazonáltal nagyon kedvező folyamatok elindulását észlelte az országban. A kongreszszus arról döntött, hogy Azerbajdzsánnak felajánlja segítségét a reformok végrehajtásában azért, hogy az önkormányzatok nagyobb pénzügyi autonómiával rendelkezzenek, és előkészítsék, hogy a főváros, Baku élére eztán ne kinevezéssel, hanem választással kerüljön polgármester.

Az emberi jogok érvényesülése Az emberi jogok védelme a kormányzás minden szintjén felelősséget ruház a hatóságokra, azonban a

| www.onkornet.hu

régiók és a városok szerepe kiemelkedően fontos, mivel ezek vannak a legközelebb az állampolgárok mindennapi életéhez. Ezért megfelelő struktúrákat és folyamatokat kell kialakítani az emberi jogok érvényesülésének ellenőrzésére és támogatására. A kongresszus tagjai megegyeztek abban, hogy az Európa Tanács az információáramlás biztosításával, a jó példák összegyűjtésével és terjesztésével, valamint a figyelem felhívásával hatékony segítséget nyújthat az önkormányzatoknak. Számos eszköz segítheti az önkormányzatoknál az emberi jogok érvényesülésének ellenőrzését, mint például indikátorok kidolgozása az emberi jogok érvényesüléséről, akciótervek összeállítása, független panasztestületek felállítása helyi és regionális szinten, képzés biztosítása a helyi képviselőknek és a hivatalnokoknak az emberi jogokról, a közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása egyenlő módon, és azok minőségi ellenőrzése. Az ajánlásban a kongreszszus tagjai arra kérték a nemzeti kormányokat, hogy ösztönözzék és támogassák a helyi és regionális szintű tevékenységeket az emberi jogokkal kapcsolatosan, különösen a monitoring és a rendszerszerű végrehajtás területén.

Jobbra Bene Klára, Felsődobsza polgármestere

HATÁRTALANUL

Balmazújváros

TELEPÜLÉSÜGY

Él, mozog, fejlődik

és pályázik

Minden helységnek, térségnek megvan a szelleme, amely megérinti az embert. Balmazújváros felé közeledve a nagyháti vasúti megállóban a síneken fényvisszaverő mellényben dolgozó emberekre figyeltem fel. Persze, Pályamunkások… a nagybetű Veres Péter, Újváros nagy író-szülötte regénycímének szól. A város határában pedig darvak krúgatása idézi fel az innen egy megyével távolabb született Krúdy Gyulát. A szép barokk városházán Tiba István polgármesterrel és munkatársaival, Postáné Kecskés Ilona alpolgármesterrel és Vargáné Dobi Zsuzsa politikai tanácsadóval beszélgettünk a település jelenéről, jövőjéről, problémáiról. Tiba István Miskolcról került a településre, mert amikor végzett az orvosegyetem fogászati karán, itt talált állást, itt alapított családot. A Fidesz–KDNP jelöltjeként 2002-ben országgyűlési képviselővé, majd 2006-ban az önkormányzati választáso-

kon polgármesterré választották, s 2008-ban ismét az Országházba került.

Személyes példa a takarékosságra Súlyos örökséget kapott elődjétől, 400 millió forintos hiányt a balul sikerült szennyvízcsatorna-beruházás miatt. A polgármester magán kezdte a takarékoskodást. Eladatta a polgármesteri kocsit, mondván, van neki saját autója, meg két lába. Sok más intézkedést

Tiba István polgármester átadja a felújított Nap utcát

is hozott a város közgyűlése, egy évig arra is rákényszerültek a városatyák, hogy kivessék a kommunális adót az addig adómentes nyugdíjasokra is. Elmagyarázták, miért van rá szükség, s amikor sikerült a hiányt eltüntetni, vissza is állították a régi, adómentes állapotot. Nem dúskáltak ezek után sem a pénzben, legutóbb is 1,5 milliárd forintos kötvényt bocsátottak ki, hogy ellenértékéből fedezzék pályázataik önrészét. Mert pályázni aztán pályáztak, különben aligha fejlődhetne ilyen szépen a város. A helyi termálfürdő fejlesztése 875 millió forintba került, a városi egészségügyi szolgáltatás javítására 586 millió forint jutott. Jelenleg is folyik a helyi gimnázium komplex fejlesztése 300 millió forintos beruházással. Ugyanennyit költött Balmazújváros szociális intézményrendszerének a fejlesztésére. Egy régi ház felújításával 64 milliós kistérségi beruházással a szenvedélybetegeknek és az idősek otthonának adtak helyet. A bölcsőde felújításra 97 millió jutott. Folyékonyhulladékkezelő rekonstrukcióra 52 milliót költöttek, természetvédelemre, többek között a Veres Péter emlékpark felújítására 44 milliót. Védetté nyilvánítottak több idős fát is. Két út felújítása 50, az óvodáé 35 millióból telt ki.

Szeretik a sportot is Két éve adták át a legkorszerűbb előírásoknak is megfelelő műfüves focipályájuwww.onkornet.hu

kat 200 millió forint értékben. Közvetlen terveik szerint pedig korszerű, 1000 személyt befogadó rendezvénycsarnokot szeretnének felépíttetni. Balmazújvároson újszerűen kezelik a munkanélküliséget is. Azt gondolták, miért kellene közmunkásoknak mondvacsinált munkaalkalmakat is teremteni, amikor a föld kiválóan alkalmas a kertészkedésre. Önkormányzati kft.-t alakítottak 2008-ban, amely a kertészeti szezonban 200 embernek ad munkát. Ennek nyomán tekintélyes mennyiségű zöldséggel segítik a helyi ellátást.

Megegyezés a megyei vízművekkel Víz- és csatornaügyben több évig tartó hercehurcának a végére jutott az önkormányzat. Az előzményekről annyit, hogy az újvárosiak öszszekülönböztek a vízdíjon a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatok Vízmű Zrt.-vel. A cég nagyon magasan szabta meg a víz árát, és ezt a vízdíjat éveken át be is szedte. Az önkormányzat viszont úgy értelmezte a törvényt, hogy nem a vízműnek, hanem neki van joga megállapítani a vízdíjat. Perre mentek, s több éves pörösködés után megszületett a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogerős döntése, amely szerint az újvárosiaknak volt igazuk: Összesen 343 millió forint többletszámlázásra vonatkozó – és az elhúzódó vita miatt – 92 millió forint késedelmi kamattal növelt, jogos követelést állapított meg jogerősen az LB. A régi menedzsment nem akart fizetni, de tavaly év végén új vezetőség került a cég élére, így a balmazújvárosiak megkaphatják ezt a pénzt. Gőz József

| 2010. március ÖN • KOR • KÉP

21

Önkormányzati miniszterek informális ülése Spanyolországban

HÍREK Varga Zoltán önkormányzati miniszter március 16–17-én Malagában részt vett a helyi és regionális önkormányzatokért felelős miniszterek informális találkozóján, amelyet az Európai Unió Tanácsának spanyol elnöksége szervezett. A találkozó legfontosabb témája a gazdasági válságból kivezető mechanizmusok öszszehangolása, a döntéshozatali szintek működésének, a feladat- és hatáskörök megosztásának és ezen belül az önkormányzatok szerepének újragondolása volt. VargaZoltánhozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy az elhúzódógazdaságiválságkövetkezményeként kialakuló társadalmiésszociáliskrízisorvoslásához fenntartható, innovatív, tudásalapú elemeket is tartalmazó új gazdasági modell kidolgozására van szükség. Ennek összhangban kell lennie az unió kohéziós politikájával, ugyanakkor – a kidolgozásában és a végrehajtásábanis–nagyobbszerepetkapnánakahelyiésregionálisönkormányzatok. Javaslata szerint először a döntéshozatali szintek működését célszerű áttekinteni, amelynek fontos eleme a feladat-és hatáskörök struktúrájának költségtakarékos, de a jelenleginél hatékonyabb átalakítása. Ez az önkormányzati reformokon túlmutató elképzelés jótékonyan hatna az egyes tagországok állampolgárainak elégedettségére, az önkormányzati költségek csökkentésére és a különböző szolgáltatási csatornák összhangját is javítaná. Varga Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy az uniós források megszerzése tekintetében jobban„helyzetbe kell hozni”az önkormányzatokat, és fokozni kell az e-közigazgatás kiszélesítését is. A miniszter szerint gazdaságosabb működés érhető el a települések közötti együttműködés további erősítésével is.

22

ÖN • KOR • KÉP 2010. március

Takáts-emlékház

A magyar irodalom legújabb szakrális helye nyílt meg Kaposváron „…nemcsak tisztelni, látogatni, tanulmányozni, hanem gondozni is kell, és akkor tölti be küldetését, ha minél több fiatalt sikerül ide becsalogatni…” Minden a régi: az íróasztal, rajta egy Berzsenyiről szóló írás, a szék, a beszélgetősarok kényelmes fotelekkel, több ezer könyv, levelek kötegei, Rippl-Rónai-, Kunffy-, Rudnay-, Egry-, Würtzképek a falakon. A ház gazdája még 2008 novemberében, életének 98. évében elhunyt. Takáts Gyula, a Kossuth-díjas író, költő, műfordító, akinek első kötetéről, a Kútról Babits javaslatára Radnóti írt recenziót a Nyugatban, s aki együtt sétált a Duna-parton József Attilával, mégis itt van közöttünk. Újraolvassuk műveit, el-elidőzünk az általa kitalált országban, Drangalagban, meséljük kedves történeteit, és őrizzük baráti paroláját… A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó Takáts Gyula – „aranyszita-mosolyával”, ahogy a költőtárs, Juhász Ferenc fogalmazott – már évekkel halála előtt arról rendelkezett, hogy: szeretné, ha kaposvári otthona, patinás könyvtára, műgyűjteménye a városé lenne, ahol élete jelentős részét töltötte, amelynek szellemi életéhez a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társasághoz és a Somogy folyóirathoz ezer szállal kötődött. Így nyílt meg 99. születésnapján, február 4-én az emlékház, amelyben élt és alkotott. Szabó Lőrinc, Jékely Zoltán, Várkonyi Nándor, Weöres Sándor, Kassák Lajos, | www.onkorkep.hu

Kunffy Lajos – csak néhány név azok közül, akikkel rendszeres kapcsolatot tartott, de említhetnénk a „mérei dombok” szülöttjét, a Kossuth-díjas Fodor Andrást, a jeles tanítványt s Boross Pétert, az egykori belügyminisztert, illetve miniszterelnököt, akiknek osztályfőnöke volt a gimnáziumban. Faludy György halála után egy ideig Takáts Gyula, a tabi születésű tanárember, múzeumigazgató, költő, Kaposvár, Tab és Balatongyörök díszpolgára volt kortárs irodalmunk doyenje. Pomogáts Béla irodalomtörténész szerint a Takátsemlékház a magyar irodalom legújabb szakrális helye, amelyet nemcsak tisztelni, látogatni, tanulmányozni, hanem gondozni is kell, és akkor tölti be küldetését, ha minél több fiatalt sikerül ide becsalogatni. Jelenleg még csak bejelentkezés alapján lehet megnézni a Kovács Sebestyén Gyula utcai emlékházat, ám a fenntartó, a megyeszék-

hely önkormányzata már fontolgatja az állandó nyitva tartást. E sorok írója több interjút készített Takáts Gyulával és Szalai Tamás operatőrrel közösen A hasznos szép címmel egy portréfilmet is forgatott a költővel. Az utolsó beszélgetéskor arról is kérdeztem, foglalkoztatja-e az elmúlás. Ezt válaszolta: „Minden embert foglalkoztat, de engem nem úgy, hogy rettegésben tartana.Természetesnek veszem, és úgy is próbálok élni, hogy engem se rettentsen a vég. Amíg élek, szebbnek kell lennie a létnek. Sokszor megfordulok a Szent Imre templomban, van úgy, hogy naponta kétszer is… Az emberiség ne hagyja el, ne pusztítsa el a természetet, hanem éljen benne. Ezt az Isten teremtette világot úgy folytassa és építse tovább, hogy az harmóniát jelentsen, mert ez a legfontosabb az életben. Ehhez azonban meg kell(ene) változnia az embereknek is.” Jó lenne megfogadni a bölcs intelmet! Lőrincz Sándor

ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 [email protected] • www.nfu.hu A projekt az Európai Unió és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A CÉLPIRAMIS A célpiramis egy olyan „eszköz”, mely egy adott térségben elvégzendő feladatokat rangsorolja, s ezáltal felállít egy jövőképet.

Nemrégiben került sor Tabon egy érdekes pályázat záróeseményére. Az Európai Unió és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló pályázat témája „a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése. A nyertes pályázat záró konferenciáját Tabon tartották. A téma érdekes volt, hiszen a pályázat az igazán elmaradott térségeknek mutatott kiutat a reménytelenségből. A két és fél éves program távlati célja olyan térségfejlesztési képesség megalapozása illetve megerősítése, amely lehetővé és eredményessé teszi a térséget érintő fejlesztési elképzelések megvalósítását, és a közjó növekedésével biztosítja a kitörést a leghátrányosabbnak minősített helyzetből. Erre a kistérség 13 066 000 forint támogatást kapott. Ebből futotta a képzésre, illetve a képzésen kiemelkedő teljesítményt

A szakmai tanácskozás résztvevői

nyújtó hallgatók kétnapos szakmai tapasztalatcseréjére is. Ennek köszönhetően a résztvevőknek alkalmuk nyílt megismerkedni a más térségekben kialakult jó gyakorlatokkal, láthattak pozitív példákat, melyek segítik az itt élők látásmódjának kiszélesítését. A pályázat megvalósításának első lépéseként a térség önkormányzati, vállalkozói és civil képviselői, valamint a munkaszervezet fejlesztési szakemberei tíznapos pályázatíró és projekttervező képzésen vettek részt, amelybe harminchárom résztvevőt sikerült bevonni. Ennek köszönhetően a kistérség minden településén van legalább egy szakmailag felkészült munkatárs, aki felismeri a pályázatokban rejlő lehetőségeket, és hozzásegíti az intézményeket, valamint a helyi szervezeteket többlettámogatási források megszerzéséhez. A pályázat lehetőséget adott arra is, hogy a Koppányvölgye Többcélú Kistérségi Társulás megújítsa középtávú fejlesztési tervét. A fejlesztési stratégia aktualizálását a képzésen elkészített SWOTanalízis és célpiramis, valamint a munkaszervezet által gyűj-

tött statisztikai anyagok segítették. A térségben élőknek is lehetőségük volt arra, hogy több alkalommal fórumokon véleményezzék az elkészült terveket. A közös munkát zárta le a Kistérségfejlesztés lehetőségeit hasznosító Koppány-völgye témájú tabi konferencia. A város lakói közül kevesen jöttek el, mintha nem érintené őket közvetlenül is mindaz, ami a konferencián elhangzott. A szakmai előadások között éppen dr. G. Fekete Éva, a Miskolci Egyetem docense hívta fel a figyelmet arra, hogy a sikeres munkát gátolja az összhang hiánya, a területés vidékfejlesztés képviselői nem figyelnek kellően egymásra, és másként számítanak a helyi közösségekre is. Az előadók közül többen is hangsúlyozták, hogy mennyire fontos a széles társadalmi bázis és a kistérségi szakemberek, illetve az önkormányzati vezetők bevonása a programba. A pályázat keretében összesen harminc embernek nyílt lehetősége megismerni a Koppány-völgye Térség programjait, elsajátítani a pályázatkészítés alapjait. Ők a jövőben – s remélhetőleg nem csak elméletben – részt vesznek egy-egy

település életében, figyelemmel kísérik a pályázatokat, és azokra hívják fel a figyelmet, melyek hozzásegítik az intézményeket és a helyi szervezeteket a fejlődéshez, a hatékony működéshez. A kétségkívül sok hasznos információ mellett e cikk szerzőit sokkal inkább az érdekelte, hogy az a harminchárom ember, aki részt vett a képzésben, vajon az elméleti tudás mellett menynyire készült fel arra, hogy sikerrel álljon helyt akkor is, ha az elmélet és a gyakorlat összhangja megbomlik, ha például pénzhiány gátolja a tervek megvalósítását. Azt viszont biztosan megtanulták: nem elég álmodni, de hogy az álomból valóság legyen, ahhoz célokat, részcélokat, határidőket kell megfogalmazni, és következetesen végigvinni, betartani. A pályázathoz kapcsolódó valóságos célok világos meghatározása elengedhetetlen. A konferencia záróakkordjaként a három legjobb vizsgamunkát készítő rövid prezentációval a helyszínen is bemutatta projektjét. Volt szó kerékpárútról, mely kétségkívül hasznos lenne, teleházról, melyre még ma, a XXI. században is nagy szükség van egyegy elmaradt településen, krízisotthonról, ahova a bántalmazott anyákat, nőket helyezhetik el gyermekükkel. A cikk szerzőinek az a pályázat tetszett a legjobban, amely a kistérségi települések összefogását szorgalmazza azzal a céllal, hogy idecsalogassák a turistákat, akik aztán pénzt hozván hozzájárulnának a további fejlődéshez. Végre valaki az összefogás fontosságát hangsúlyozta, amely nélkül aligha remélhető siker. Orbán Erika, Csontos Ágnes 2010. március ÖN • KOR • KÉP

23

IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK

INDUL

„Nekem a kérés nagy szégyen”

Hónapról hónapra Legutóbb megjelent összesítésünk óta három településen tartottak időközi önkormányzati választást. Mindhárom alkalommal polgármestert választottak, önfeloszlatás nem történt. Az Országos Választási Iroda nyilvántartása szerint időközi önkormányzati választást április 1-jéig* még hét helyen tűztek ki az országban. Az utolsó időközi referendum időpontja: március 28.

Magyarország is a szegénység elleni küzdelemre fókuszál. Több mint 400 hátrányos helyzetű gyermek vehetett részt a Szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem európai évének magyarországi nyitórendezvényén Budapesten, a Jövő Házában. Az európai év célja, hogy ráirányítsa a társadalom figyelmét a szegénysorban élők nehézségeire. Az európai év kapcsán az Európai Unió valamennyi tagállamában figyelemfelkeltő kampányt indítanak, s minden országban egy-egy nyitórendezvénnyel vette kezdetét az eseménysorozat. Bővebben: www.szegenysegeve2010.hu A Bibó-ösztöndíj a közigazgatás megerősítését és a közigazgatási munka minőségi fejlesztését célozza. Az ösztöndíj olyan diákoknak szól, akik nappali képzésben felsőfokú tanulmányokat folytatnak valamilyen magyar felsőoktatási intézményben, és elkötelezettek a közigazgatás iránt. Az ösztöndíj-program szerint évente 65 hallgató vehet részt a Bibó-ösztöndíjban, és havonta százezer forintos ösztöndíjat kaphatnak. A rendes nappali képzés mellett az ösztöndíjasoknak részt kell venniük egy speciális, négy féléves elméleti és egy nyolcszáz órás szakmai gyakor-

24

lati képzésen, ahol közigazgatási, közpolitikai alapismereteket sajátítanak el, megismerik a minisztériumok működését, a kormány munkáját, illetve, hogy hogyan működik a törvényalkotás Magyarországon. A program fontos eleme, hogy érvényesülnie kell az esélyegyenlőség elvének, ezért a programba jelentkező roma fiatalok előnyt élveznek. A cél az, hogy bővíteni lehessen a köztisztviselők karában a roma származású diplomások számát, ezért a 65 főből legalább 15 fő roma származású kell legyen. Forrás: kormanyszovivo.hu

ÖN • KOR • KÉP 2010. március

| www.onkorkep.hu

Lápafő. Takács Zsolt Jánost választották a Tolna megyei Lápafő község polgármesterévé a február 28-án tartott időközi önkormányzati választáson. A 187 fős település 140 választásra jogosult polgára közül 67en járultak február utolsó vasárnapján az urnához. A leadott voksok közül 66 volt érvényes, egy érvénytelen. A választáson egyetlen jelölt,Takács Zsolt János, addigi alpolgármester (független) indult, így ő nyerte el a polgármesteri tisztséget. A választást a korábbi polgármester halála miatt írták ki. Hortobágy. Vincze Andrásné független jelöltet választották március 7-én a Hajdú-Bihar megyei Hortobágy polgármesterének. A voksoláson a választásra jogosult 1312 állampolgár 49 százaléka adta le a szavazatát a két helyi szavazókörben. A korábbi jegyzőre, a függetlenként induló Vincze Andrásnéra a szavazók 45,4 százaléka voksolt. A többi szavazat további négy jelölt – Fenyves József (MDF), valamint a függetlenként induló Szabó Gábor, Vágner Ferenc és Virágh Mihály között oszlott meg. Az

időközi polgármester-választást a település korábbi vezetőjének halála miatt írták ki. Keménfa. Dervalicsné Horváth Sarolta független jelöltet választották a március 7-én tartott választáson a Zala megyei település polgármesterének. A 88 választásra jogosult szavazópolgár közül 48-an vettek részt a voksoláson. Három független jelölt indult, a leadott szavazatok között egyetlen érvénytelen volt, az új települési vezetőre, a község korábbi alpolgármesterére 24 voks érkezett. Bulla Ottó 18 vokssal a második lett, a sort Tornyos János Gergely zárta 5 szavazattal. Az időközi referendumot a polgármesteri tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt írták ki. Lendvajakabfa. Zsupán László független jelölt nyerte a március 21-én tartott időközi polgármester-választást a Zala megyei Lendvajakabfán. A település 29 választópolgárából 18 fő adta le szavazatát, a két független jelölt közül 14 szavazattal győzött Zsupán László. A referendumot a korábbi vezető lemondása miatt írták ki.

* A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati választás évében április 1. és a választás napja között.

| www.onkornet.hu

OLVASSA! www.onkornet.hu

TELEPÜLÉSÜGY

Nagy sikerű bélyegfesztivál Pécsett Nagyszabású bélyegfesztivált rendezett március közepén Pécsett, az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként a Magyar Posta és a Bélyegmúzeum. Az egyhetes rendezvény két, párhuzamosan futó kiállításból és egy egész napos tudományos ismeretterjesztő előadássorozatból állt. A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy soha nem volt még ilyen jelentős bélyegkiállítás. Az esemény ünnepé lyes megnyitóján Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Ruzsa Csaba, a Pécs2010 M e ne dz sme ntközp o nt Kht. ügyvezető igazgató-

ja egyaránt háláját fejezte ki köszöntőjében azért, hogy a posta és a Bélyegmúzeum ilyen jelentős rendezvénnyel gazdagította Baranya gyönyörű

A nyitónapon Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója mutatta be a vendégeknek a bélyegvilág csillagait

Sokan voltak kíváncsiak az „Európa Pécsre költözik” elnevezésű tárlatra is

megyeszékhelyének kulturális életét. Szűts Ildikó, a társaság vezérigazgatója kiemelte, a Magyar Posta évek óta elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás iránt, a pécsi programsorozat pedig kiváló lehetőség annak kiszélesítésére, kultúránk, tudományos életünk, művészetünk népszerűsítésére. Az együttműködés eredményeként született meg a közelmúltban többek között a Pécs2010 bélyegív, a Pécs Bélyegem személyes bélyeg, illetve a Fuss a Rákgyógyításért Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosában jótékony célú rendezvény is e remek kapcsolat gyümölcse. Mégis, az együttműködés legrangosabb eseménye minden kétséget kizáróan ez a Pécs2010 Európa Bélyegfesztivál volt a Művészetek és Irodalom Házában. Szűts Ildikó szavait támasztja alá, hogy összesen több mint egymilliárd forintra biztosított bélyegek alkották A bélyegvilág csillagai nevet viselő tárlatot. A Bélyegmúzeum trezorjaiból egy hétre Pécsre költöztek a világ első bélyegeként emlegetett Black Penny, valamint a földkerekség legértékesebb bélyegei között számon tartott svájci kantonbélyegek. Azt az 1851-ből származó Hawaii-i misszionárius bélyeget is megcsodálhatták a látogatók, amelyért a XIX. században egy bélyeggyűjtő gyilkosságot követett el, hogy megkaparintsa a ritkaságot. Természetesen a magyar filatélia kincsei sem hiányozhat-

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

tak a felhozatalból: Than Mór bélyegterve 1848-ból, amely az első magyar eredeti bélyegterv, a Fordított Madonna 1923-ból, vagy a Nagymányai tévnyomat 1938-ból. Nem meglepő, hogy a fesztivál nyitó napján szinte ellepték a pécsi Művészetek és Irodalom Házát a bélyeggyűjtők, grafikus tervezők és a filatélia világának egyéb szakemberei! Az említett ritkaságok mellett vonzhatta őket az a színvonalas előadássorozat is, melynek témája a bélyeg múltja, jelene és jövője volt – különböző aspektusokból megközelítve. Persze a társkiállításról sem szabad megfeledkezni, hiszen az intézmény földszinti kiállítótermében felállított Európa Pécsre költözik tárlathoz összesen tizenkét ország nemzeti postája adott válogatást hazája kultúráját, művészetét bemutató bélyegekből. Elmondható tehát, hogy méltó helyen, és szakértő hallgatóság előtt mutatta be dr. Csáki György, a Magyar Posta elnöke, Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója és Szabó Jenő muzeológus közelmúltban megjelent könyvét. A magyar bélyeg története című, rendkívül látványos és tartalmas kiadvány már kapható a nagyobb postákon és a Bélyegmúzeumban. Lapzártánkkor még csak a fesztivál a felénél tartott, de már több mint ezer látogató – köztük nagyon sok fiatal – tekintette meg a két kiállítást. Ez is mutatja, hogy a bélyegeknek, ezeknek az apró műremekeknek nemcsak múltjuk, de jövőjük is van! Kottász Gergely

| 2010. március ÖN • KOR • KÉP

25

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

BALOGH IMRE

a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. szakmai vezetője. Közel 35 éves szakmai tevékenysége elsősorban Csongrád megyét és a Dél-alföldi régiót érintő közlekedésfejlesztési, területi tervezési és építéshatósági munkákra terjed ki. A Pro Régió díjban részesültek Szakmai felkészültsége és az ágazati érdekeknek – kiváltképp a közlekedésnek – a térségi érdekekkel való összehangolása érdekében végzett munkája hosszú idő óta példaértékű. Jelentős szerepet vállal a térség határon átnyúló kapcsolatainak kialakításában és szervezésében, így a határ menti térségeket tömörítő Duna–Körös– Maros–Tisza Eurorégió kialakításában is.

26

ÖN • KOR • KÉP

D R. HA JD Ú ZOLTÁN

BARKÓC ZI ZSOLT

Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármestere. A város alpolgármestereként másfél évtizede töretlen aktivitással gondozza Nyíregyháza és térsége városfejlesztési és ezzel összefüggő szociálpolitikai területeit. Elévülhetetlen érdemei vannak a városi közlekedési rendszer fejlesztésében, a településszerkezeti feladatok megoldásában, valamint az európai uniós nagyprojektek megvalósulásában. Az Észak-alföldi régió egyik meghatározó személyiségeként nagyban hozzájárul a térség településeinek összehangolt, együttes fejlesztéséhez, kiváltképp a Nyíregyháza és Debrecen együttműködésében rejlő előnyök kihasználásához.

az MTA Regionális Kutatások Központja tudományos tanácsadója. Több mint három évtizede kiemelkedő szerepe van a területfejlesztés és területszervezés terén végzett alkalmazott kutatásban, amelynek eredményei a kormányzati munkát is segítették. Számos területés városfejlesztési terv és koncepció szakmai megalapozásával, valamint közigazgatási-földrajzi elemzéseivel hozzájárult a hazai régiók kialakításához, a városhálózati kapcsolatok formálásához. Nagy érdemei vannak a Dél-dunántúli régió nemzetközi kapcsolatainak szervezésében. Számos kutatási együttműködésben vesz részt, amely nemcsak Magyarország, hanem a Kárpát-medence területére is kiterjed. a VÁTI Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Területfejlesztési tevékenységét leginkább az Európai Unió „Interreg” és területi együttműködési programjainak magas szintű hazai irányítása fémjelzi. Kiválóan ellátta az interregionális, transznacionális és határ menti programok magyarországi lebonyolítási feladatait. Tevékenysége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Bizottság Magyarországot bízta meg a 2007–2013 közötti programozási időszakban a Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program közös szakmai titkársági feladataival, amelyet ő vezet.

CSAL AGOVITS IMRE JÁNOS

A Pro Régió díjak adományozását a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztálya készítette elő. A díjak adományozására összesen 25 javaslat érkezett, amelyeket a Pro Régió Díjbizottság Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár elnökletével elbírált, és kialakította javaslatát a díjak odaítélésére. Varga István miniszter a bizottság javaslatát figyelembe véve a következő személyeket részesítette a 2010. évben Pro Régió díjban:

a VÁTI Nonprofit Kft. Információszolgáltatási Igazgatóság vezetője. 1995 óta a VÁTI informatikai vezetője. Tevékenységét többek között a területi tervezési, kutatási és irányítási feladatok magas színvonalú informatikai támogatása jellemzi. E tevékenységekből kiemelkedik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer, a TeIR, valamint a Térport szakmai portál létrehozása és folyamatos fejlesztése. Munkásságából továbbá kiemelkedik a dokumentációs központ működési és szolgáltatási tevékenysége informatikai hátterének biztosítása.

GIBA TAMÁS

Átadták a Pro Régió díjakat

A terület- és regionális fejlesztés, a térségi együttműködés előmozdítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet összehangolt fejlesztése terén végzett kiemelkedő tevékenységet végzők munkájának elismeréseként Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter március 15-e alkalmából Pro Régió díjakat adományozott. A díjakat március 11-én ünnepélyes keretek között Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár, Cs. Pavisa Anna és Tompai Géza főosztályvezetők adták át.

Kiemelkedő szerepe volt a területrendezési tervek előképének tekinthető tájrendezési tervek közül a Mátra–Bükk Üdülőkörzet regionális rendezési tervének és fejlesztési programjának elkészítésében. Vezető területrendezési tervezői munkásságából kiemelkedik Nógrád és Veszprém megye területrendezési tervének példaértékű elkészítése, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének komplex felülvizsgálata.

HUSZ ÁR MÁ RIA

PA JNA ZOLTÁN

Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere. Az Észak-alföldi régió legnagyobb városának irányítása mellett aktív szerepet vállal a térség települései közötti együttműködések kialakításában, így nagyban hozzájárul Debrecen és Nyíregyháza együttes, összehangolt fejlesztéséhez is. Irányításával és felügyeletével Debrecen az európai uniós forrásokat legsikeresebben felhasználó városok egyike lett. Alpolgármesterként kiemelkedő szerepet játszott számos olyan turisztikai, sportés kulturális beruházás megvalósításában, amely erősíti a város idegenforgalmi és gazdasági vonzerejét. a VÁTI Nonprofit Kft. Regionális Irodájának nyugalmazott vezető tervezője. Évtizedeken keresztül a VÁTI munkatársaként magas szakmai színvonalon és elkötelezettséggel, töretlen kitartással és lelkiismeretességgel szolgálta a regionális tervezés és a területrendezés ügyét.

KULLMANN ÁDÁM

a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője. Az európai uniós támogatások felhasználásának koordinációjáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezető munkatársaként meghatározó szerepe volt az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv intézményrendszerének és eljárásrendjének kialakításában, valamint továbbfejlesztésében. 2008tól irányításával dolgozták ki és valósították meg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex programját. A program a decentralizáció elvét követve fontos hatásköröket telepített a kistérségek számára, megteremtve a lehetőségét annak, hogy maguk dönthessenek fejlesztési elképzeléseikről. az Országos Főépítészi Kollégium nyugalmazott titkára. Több mint 40 éves szakmai életpályájában kiemelkedő szerepet játszott a terület- és településrendezési tervezésben, illetve az építésügyi igazgatásban végzett tevékenysége. Közel egy évtizedig Szentendre és a volt járás településeinek főépítészeként a szakmai elvárásokat meghaladó módon foglalkozott a Dunakanyar településrendezési és építésügyi kérdéseivel. 1989-től, az Országos Főépítészi Kollégium megalakulásától, annak titkáraként kiemelkedő lelkesedéssel és máig tartó aktivitással intézte a főépítészi ügyeket, segítette a főépítészek szakmai tevékenységét. Fáradhatatlan szervező munkájával meghatározó módon járult hozzá az országos főépítészi hálózat kialakításához és megerősítéséhez.

Z ÁB R ÁN SZKYNÉ PAP KL ÁR A

HORVÁTH JÁC I NT

a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója. Irányításával a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség az ország egyik legismertebb és leghatékonyabb szervezete lett. Munkája eredményeképpen a régió megyei jogú városaiban működő szervezetek között hatékony koordináció valósult meg. Rendszeresen vállalja a térség szereplőinek szakmai képzését, valamint rendszeresen tart előadásokat nemcsak szakmai, tudományos, hanem lakossági, civil fórumokon is. Vezetésével az ügynökség széles körű együttműködési kapcsolatokat alakított ki regionális, országos és nemzetközi szervezetekkel.

Sógor Csaba, a Pro Régió Díjbizottság titkára www.onkorkep.hu

PÁLYÁZAT

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Pro architectura díj

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X.22) NFGM rendelettel szabályozott Pro Architectura díj egy adott építészeti alkotás kiemelkedő színvonalának elismeréseként a tervező építész(ek) számára adható miniszteri kitüntetés. Az adott mű megalkotásában tervezőtársként együttműködő, a kiemelkedő eredményhez alkotói minőségben hozzájáruló két vagy több tervező építész között a díj megosztható, ha erre vonatkozó előzetes megegyezésükről mindannyian írásban nyilatkoznak. Nyilatkozat híján a szerzőként első helyen feltüntetett, illetve a pályázatot benyújtó tervező építész kapja a díjat. A díjat ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja, de öt éven belül csak egyszer. Évente legfeljebb öt díj adományozható. A díjjal emlékérem, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. A díj átadásának napja minden évben az Építészet Világnapja, október első hétfője, amely az idén 4-ére esik. A díjat a Pro Architectura Díjbizottság javaslata, illetve megfelelő előterjesztés alapján az építésügyi ágazat felügyeletét ellátó miniszter adományozza. A Pro Architectura Díjbizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető, a bizottság tagjai Karácsony Tamás DLA, Kertész András DLA, Koller József, Marosi Miklós, Rudolf Mihály DLA és Sáros László DLA, Ybl Miklós-díjas építészek. A bizottság titkára Zsilinszky Gyula (tel: (1) 441-7779, e-mail: [email protected]) 2010. évi Pro Architectura díjakra a pályázatok benyújtásának, illetve postai feladásának határideje április 23. (péntek), 14:00 óra. A díj adományozására olyan épülettel (művel) lehet pályázni, amely minden tekintetben szabályos körülmények közt valósult meg, a benyúj-

| www.onkornet.hu

| 2010. március ÖN • KOR • KÉP

27

28

Ybl Miklós-díj – 2010

A nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából adományozható öt Ybl Miklós-díjra összesen 21 javaslat, illetve pályázat érkezett. Ezeket az Ybl Miklós Díjbizottság – Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető elnökletével – több szakaszban értékelte, majd ajánlást készített a díjak adományozására. Az ajánlás alapján készített előterjesztést a díjat adományozó Varga István, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hagyta jóvá. A díjakat Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár és Fegyverneky Sándor adta át március 11-én.

ÖN • KOR • KÉP 2010. március

| www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

MI KÓ L ÁSZLÓ

jelentőségüknek megfelelően kezeli. Nagyvonalúan formál, ahol a hely, illetve feladat ezt kívánja, és elmélyül a részletekben, ahol indokolt. Munkássága kiegyensúlyozott, egyenletesen magas szakmai színvonalat és szellemi következetességet mutat. Egész pályafutását a gondosan megtervezett, mértéktartóan formált, jól funkcionáló épületek sora jellemzi. Közülük talán legjelentősebb a Szegedi Tudományegyetem központi könyvtára és információs központja, amelyet Pro Architectura-díjjal ismertek el. Ez az alkotás kiforrott mű, egyben kiemelkedő példa a rendeltetésének mindenben megfelelő, közmegelégedésre működő épületek körében. Előremutató, tiszta elveken alapuló építészi munkásságát alkotótársával, Zsuffa Zsolttal folyamatos együttműködésben fejti ki. Eddigi legjelentősebb alkotásuk a budaörsi városháza, amely a közigazgatási rendeltetésű épületek között mérföldkőnek tekinthető, és ezt a minőségét Pro Architectura-díjjal is elismerték. Emellett más műfajokban is kiemelkedő építészi teljesítményt nyújtanak. Példa erre a balatonlellei Konyáry pincészet, valamint számos olyan kisebb-nagyobb lakóépület, amelynek többségét önállóan tervezik, bizonyítva ezzel egyéni, egymástól független alkotókészségüket is.

K A LMÁR L ÁS ZLÓ

ZSUFFA ZSOLT

Munkásságára mindaz jellemző, ami alkotótársa, Kalmár László méltatásában az előzőekben már megfogalmazódott. Vele együtt tudatosan és következesen műveli azt az építészeti irányzatot, amely fogékony a világban zajló folyamatok megértésére, és e folyamatokból eredő feladatok korszerű megoldására. Kiemelkedő egyéni készségeit mutatja még számos eredeti megformálású családi ház és üdülőépület. Építészi munkásságának java része Paks városában, illetve környékén látható. Önmagában már az a vállalkozás is elismerésre méltó, ha egy jól felkészült építész kisvárosba települ, szembenézve az ezzel járó egzisztenciális kockázatokkal. Ha ott megállja helyét, és keze nyomán látványos eredmények születnek, az példamutató építészi teljesítmény. Klenk Csaba alkotói módszereit az alaposság, a biztos szakmai tudás jellemzi. Megvalósult épületein hagyományos és újszerű formai elemeket egyszerre alkalmaz, mindig megteremtve köztük a finom átmenetet, a folytonosságot. Az építészet különféle szegmenseiben bizonyította alapos szakmai felkészültségét, a minőség iránti elkötelezettségét. Eddigi legnagyobb munkája a budapesti Gresham-palota teljes rekonstrukciója és átépítése elit szállodává. Másik jelentős alkotása, az újpalotai templom, teljesen új épület. Az építészeti eszközöket, elemeket

KLENK CSA BA

tási határidőt megelőző egy évvel korábban már szabályosan használatba vették, illetve folyamatosan használják, továbbá amelynek a bírálat keretében történő helyszíni megtekintését a tulajdonos (kezelő) lehetővé teszi. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó(k) nevét és elérhetőségét (postacím, telefon, e-mail) a pályázati dokumentáció elején, jól látható helyen, illetve módon, a pályázó(k) szakmai pályafutásának rövid ismertetését, az épület tervlapjait és műszaki leírását a mű áttekintéséhez szükséges tartalommal, az épületről készült fotókat, továbbá CD-t (utóbbit lehetőleg PDF formátumban), tervezőtársak (szerzőtársak) esetében egyenként aláírt közös nyilatkozatot arról, hogy egyetértésben, közös akarattal pályáznak a díjra, a pályázó(k) nyilatkozatát arról, hogy amennyiben nem kerül(nek) a díjazottak közé, hozzájárul (nak)-e a mű kiállításon való bemutatásához. Fentieken kívül a pályázathoz csatolható minden olyan további dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény, amely az elbírálást segíti, illetve amelyet a pályázó(k) a bemutatkozáshoz lényegesnek tart(anak). A pályázati dokumentáció említett részeit egybekötve, min. A/4, max. A/3 formátumban kell benyújtani. A pályázatok postán beküldhetők a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya címére, vagy személyesen benyújthatók ugyanezen főosztály titkárságán (1077 Budapest, VII. Kéthly Anna tér 1. II. em.; tel: (1) 441-7770). Pro Architectura Díjbizottság

KRUPPA GÁB OR

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Zsilinszky Gyula, az Ybl Miklós Díjbizottság titkára

35 F t / P E R C

FECLSTAÖ K LTÕKÁRTYÁS NR C AtG/BPAE CS3O5MF FELTÖLTÕKÁRTYÁS sbGaBnANminden uA ciM MCáSrO

neinkden újMeálrõcfiuizsbeatnõm 20ú0 j e0lõF fitzeb tõónneu k sz feltöltés!* 2000 Ft bónusz feltöltés!*

00 ssuunng SaSm am g EE22 11 00 • Beépített kamera • BeépítettVGA VGA kamera • Bluetooth • Bluetooth • Nagy kijelzõ • Nagy kijelzõ

9 990 Ft

Ft csomagban, 990Fókusz 9 Postafon

350 Ft lebeszélhetõséggel. Postafon Fókusz csomagban, 350 Ft lebeszélhetõséggel.

*Amennyiben 2010. március 1. és 31. között vásárol Postafon feltöltõkártyás elõfizetést, s ezen idõszak alatt aktiválja SIM kártyáját, valamint feltölti egyenlegét legalább egyszer, legalább a legkisebb feltöltési egységgel, 2 héten belül bruttó 2000 Ft bónusz feltöltést írunk jóvá egyenlegén. A bónusz feltöltés nem növeli az alap egyenlegfelhasználási idõt. Készülék nélküli SIM Kártya csomag ára 1550 Ft, 350 Ft lebeszélhetõséggel. Készülékajánlatunk a készlet erejéig, vagy visszavonásig érvényes. A Postafon Fókusz tarifacsomag számlázási egysége belföldön perc alapú. A készülék csak Postafon, vagy Vodafone SIM kártyával használható. SIM kártyáját a www.postafon.hu weboldalon, vagy a 14888-as telefonszámon keresztül tudja aktiválni. feltöltõkártyás elõfizetést, s ezen ásárol Postafon *Amennyiben 2010. márciusfeltöltését 1. és 31.valamennyi között vpostahelyen Kártyájának intézheti.

idõszak alatt aktiválja SIM kártyáját, valamint feltölti egyenlegét legalább egyszer, legalább a szolgáltatást a Magyar Posta Zrt. közremûködésével a Vodafone Magyarország Zrt. nyújtja. legkisebb feltöltésiAegységgel, 2 héten belül bruttó 2000 Ft bónusz feltöltést írunk jóvá egyenTovábbi információért hívja a 14888-at, vagy keresse fel a www.postafon.hu honlapunkat! *Amennyiben 2010. március 1. és 31. között vásárol Postafon feltöltõkártyás elõfizetést, legén. A bónusz feltöltés nem növeli az alap egyenlegfelhasználási idõt. Készülék nélkülis ezen SIM idõszak alatt aktiválja SIM kártyáját, valamint feltölti egyenlegét legalább egyszer, legalább a legkisebb feltöltési egységgel, 2 héten belül brutKártya csomag árawww.postafon.hu 1550 Ft, 350 Ft lebeszélhetõséggel. L e g y e n elérhetõ, ami tó 2000 Ft bónusz feltöltést jóvá egyenlegén. A bónusz feltöltés nem növeli az alap Készülékajánlatunk a készlet írunk erejéig, vagy visszavonásig érvényes. A Postafon Fókusz tarifa-egyenlegfelhasználási idõt. Készülék nélküli SIM Kártya csomag ára 1550 Ft, 350 Ft lebeszélhetõséggel. Készülékajánlatunk a készlet erejéig, vagy csomag számlázási egysége belföldön perc alapú. visszavonásig érvényes. A Postafon Fókusz tarifacsomag számlázási egysége belföldön perc alapú. A készülék csak PosA készülék csak Postafon, vagy Vodafone SIM kártyával használható. SIM kártyáját a tafon, vagy Vodafone SIM kártyával használható. SIM kártyáját a www.postafon.hu weboldalon, vagy a 14888-as telefonweboldalon, vagy a 14888-as telefonszámon keresztül tudja aktiválni. www.postafon.hu számon keresztül tudja aktiválni. Kártyájának feltöltését valamennyi postahelyen intézheti. Kártyájának feltöltését valamennyi postahelyen intézheti.

fontos!

A szolgáltatást a Magyar Posta Zrt. közremûködésével a Vodafone Magyarország Zrt. nyújtja.

A szolgáltatást a Magyar Posta Zrt. közremûködésével a Vodafone Magyarország Zrt. nyújtja. További információért hívja a 14888-at, vagy keresse fel a www.postafon.hu honlapunkat! További információért hívja a 14888-at, vagy keresse fel a www.postafon.hu honlapunkat!

www.postafon.hu

Legyen elérhetõ, ami fontos!