Műveletek a kémiai és biokémiai folyamatokban
4.3. Centrifugálás A centrifugális erő használata a szeparációs folyamtokban nagyon régi eredetű. A gyümölcslé centrifugális erő hatására való nyerése például, már az ókorban ismert volt. A centrifugális erő elméletét a holland Cr. Huygens dolgozta ki 1669ben, míg az első centrifugát a német Otto Guerike készítette 1686 előtt. Az első tejfölszeparátort a svéd Gustav Laval állította üzembe 1883-ban. Azóta a Laval cég több mint 200 típusú centrifugát forgalmazott. A szeparátor tányérokat a német feltaláló Bechtolsheim javasolta 1888-ban. Most a centrifugát a termelés és kutatás legkülönbözőbb területén használják, úgy szűrésre, derítésre, mint ülepítésre. Főbb alkalmazási területei: - emulzióbontás; - szilárdanyag kinyerése szuszpenzióból; - zagyok folyadékszintjének csökkentésére; - lé nyerésre, gyümölcsökből vagy zöldségekből. A centrifuga lehet - függőleges tengelyű; - vízszintes tengelyű. Ugyanakkor az elválasztás lehet szűrésen alapuló vagy ülepítésen alapuló. Szerkezetileg a centrifuga legfőbb összetevője a teli palástú vagy perforált saját tengelye körül forgó, hengeres vagy kúpos dob, amelybe szakaszosan vagy folytonosan tápláljuk az elválasztásra szánt keveréket. A centrifugát akkor tekintjük folytonos üzeműnek, ha a táplálás és mindkét szeparált anyag eltávolítása folytonosan történik. Máskülönben, a centrifuga szakaszos működésű, akkor is, ha a folyadékadagolás és elvonás hosszú ideig folytonos. 4.3.1. Leválasztás centrifugális erőtérben A centrifugális erőt a tengely körül forgó rendszerrel lehet előállítani. Legyen egy D= 2R átmérőjű, H-magasságú körhenger alakú edény, melyet a tengely körül állandó szögsebességgel forgatunk ( szögsebesség, n - fordulatszám). Az edényben levő összenyomhatatlan folyadékban, az erők hatásra, kialakul egy forgási paraboloid, amelynek felülete merőleges a centrifugális (C) és a gravitációs (G) erők eredőjére (F) (lásd az 4.41. ábrát). A két erő arányát a következő összefüggés írja le:
- 73 -
Centrifugálás
G C
mg m 2 R
g
(4.62)
2R
Az x-y koordináta rendszerben levezethetjük a paraboloid egyenletét, ha figyelembe vesszük az erők összetételét. Legyen az M anyagi pont, melynek koordinátái az x1 és y1. A paraboloid egyenlete:
y 2 2 px
(4.63)
ahol: p a paraboloid paramétere. Mivel az egyenlet az M pontra is érvényes, felírható:
y12 2 px1
4.41. ábra. A centrifugális erő hatására kialakult forgás paraboloid.
Az M pontba egyenlete pedig:
y y1 mx x1
(4.64) húzott
érintő (4.65)
ahol: m dőlésszög értéke nem más, mint a paraboloid deriváltja az M pontba. Differenciálva a (4.63). egyenletet, felírható:
2 ydy 2 pdx m
dy p dx y
(4.66)
Az y helyett, most y1 helyettesítve, következik:
dy p p p p p m dx y y1 2 x1 2 x1 2 px1
(4.67)
Innen, az M pontba húzott érintő egyenlete, egyenlő lesz:
y y1
p x x1 2 x1
(4.68)
Az M pontba húzott, az érintőre merőleges egyenes egyenlete pedig:
y y1
2 x1 x x1 p
(4.69)
Az N pont koordinátáit úgy kapjuk meg, hogy ha megoldjuk a (4.69)- as egyenlet és a tengely egyenletéből (y=0) alkotott egyenletrendszert: - 74 -
Műveletek a kémiai és biokémiai folyamatokban
y 0 2 x1 2 x1 y1 x x1 2 x1 p p y y1 p x x1 x x 2 x1
(4.70)
p y1 2 x1
Innen, felírható:
x 2 x1 y1
p 2x1
(4.71)
Ismerve, hogy y1 2 px1 , behelyettesítve a (4.71) egyenletbe, következik:
x 2 x1 y1
p p 2 px1 p 2 x1 2 x1
(4.72)
Az MCF és NPM hasonló háromszögekből, felírhatjuk:
g g g g NP G 2 NP MP 2 R 2 2 MP C R R R
(4.73)
De az NP szakasz értéke:
NP x 2 x1 mivel NP p es NP
g
2
p
(4.74)
g
2
Tehát, a paraboloid egyenlete:
y2 2
g
2
x
(4.75)
A (4.67) egyenletből és a (4.74)-ből következik:
dy dx
p g 1 2 2 x1 2 x1
g 2 x1
(4.76)
Innen jól látható, hogy a fordulatszám növekedésével a tangens értéke csökken, ami azt jelenti, hogy nagyon nagy fordulatszám esetén a paraboloid felülete átalakul henger felületé (lásd a 4.42. ábrát). A paraboloid magasságát az alábbi összefüggés írja le:
H
R 2 2 R 2 n 2 2g 1800
(4.77)
- 75 -
Centrifugálás
A H magasságú térfogata, pedig:
V R 2
4.42. ábra. A paraboloid felületének alakulása a szögsebesség növelésével
H 2
paraboloid
(4.78)
Mint látható, a paraboloid térfogata egyenlő az ugyanakkora sugarú henger térfogatának felével. Az M anyagi pontra ható erő segítségével magyarázható a centrifuga használata úgy az ülepítésben, mint a szűrésen alapuló szeparációs folyamatban.
Mint ismert centrifugális erő és a gravitációs erő aránya határozza meg a szeparációs hányadost, melyet még jelzőszámnak is nevezzük. A jelzőszám értéke tehát:
mv 2 2 C v 2 R 2 R 2 n 2 R 4 2 2 R j n R 4 Rn 2 (4.79) G mg Rg Rg g g g A jelzőszámtól függően, a centrifuga lehet kis (j=30), közepes (j=100-150) és közönséges (j=450-650) jelzőszámú. Az szupercentrifuga jelzőszáma kb. 3000, míg az ultracentrifugáé eléri a 105-108-ot. Mint a Stokes tartományban való ülepedési sebességet kifejező összefüggésből is jól látszik ( wu
d 2 p fl g 18
), az ülepedési sebesség növelésére a következő módszerek
közül választhatunk: - a folyadék sűrűségének a csökkentése, hígítással vagy hőmérsékletnöveléssel; - a folyadék viszkozitásának csökkentése, hőmérsékletnöveléssel; - a részecskék méreteinek növelése koaguláció útján; a szeparációs erő növelése. - 76 -
Műveletek a kémiai és biokémiai folyamatokban Ezek közül a legalkalmasabb a szeparációs erő növelése. Például, ha a gravitációs erő helyett a centrifugális erőt helyettesítjük, akkor a rotációs tengelytől mért R távolságra a következő szeparációs sebességet kapjuk:
wc
d 2 p fl 18
2R
(4.80)
A centrifuga teljesítmény szükséglete kiszámítására figyelembe kell venni a gép igényeit, éspedig: - a nyugalmi állapotból az üzemi fordulatszámig való felperdítéshez szükséges energiát, Pa; - az adagolt fluidum forgatásához szükséges energiát, Pb; - a belső, csapágyba fellépő súrlódás leküzdéséhez szükséges energiát, Ps; - a külső, levegővel való súrlódás leküzdésre szolgáló energiát, Pks; - más ellenállások leküzdésére szolgáló energiát, Pm. Az indításhoz szükséges teljesítmény szükséglet összege, tehát: (4.81) Pinditas Pa Pb Ps Pks Pm Az üzemi fordulatszámon üzemelő centrifuga teljesítmény szükséglete, pedig: Puzemi Pb Ps Pks Pm (4.82) Mint látható, működés közben a centrifuga teljesítmény szükséglete jóval kisebb, mint az indításkor. Ez az utóbbi annál nagyobb minél kisebb az indítási idő. 4.3.2. Centrifuga típusok
A nagyon soktípusú centrifuga osztályozására az üzemmódot alkalmazzák a legtöbbször. Ezek szerint a centrifugák lehetnek szakaszosak vagy folytonos üzemmódúak. 4.3.2.1. Szakaszos centrifugák Az első centrifugák szakaszos üzeműek voltak. A szűrő centrifugák dobja lyukasztott volt (0,5….0,7 mm átmérőjű), erre helyezték a szűrőkendő védésére szolgáló huzalbetétet s azután a szűrőkendőt. Ezen gyűlt össze a szűrőközeg a betáplált szuszpenzióból (lásd a 4.43. ábrát). Az egyik legismertebb szakaszosan működő centrifuga az ingacentrifuga, mely alsó meghajtású dobja a tengely felső részére van felszerelve. A centrifuga függőleges tengelyét az alapkeretbe szerelik, golyóscsapágy perselybe. Az alaplemez három ponton gömbcsuklós rudakra van felfüggesztve, a rugókkal csillapítják a rezgést (lásd a 4.44 ábrát).
- 77 -
Centrifugálás
4.43. ábra. A szűrő centrifugadob metszet: 1-perforált dobfal, 2- szita, 3- szűrőszövet, 4-szűrőközeg, 5 –szuszpenzió.
4.44. ábra. Az ingacentrifuga vázlata [Fonyó-Fábry].
4.45. ábra. Hámozó centrifugák [Fonyó-Fábry]: a) töltős és szétválasztás, b) iszaplepény eltávolítás. 1- cső, 2-szűrlet, 3- kihordócsiga, 4- hámozó kés. A dobot folyadékgyűjtő köpeny veszi körül. A centrifuga fedelét a motorkapcsolóval és a fékszerkezettel reteszelik, így a hajtómotor csak csukott fedővel üzemel. Adagolása felülről történik, míg a szilárdanyag eltávolítása történhet felül és alul. A cukor iparban, kristályosított cukor kiválasztásra a függő centrifuga az elterjedtebb. Ennek egy bizonyos fordulatszámú programja van, mely - 78 -
Műveletek a kémiai és biokémiai folyamatokban megfelel a töltés, felpergetős, üzemelés, mosás, fékezés-szárítás és az ürítés műveleteknek. Egy másik, nagyon ismert szakaszos működő készülék a hámozó centrifuga. Ez abban tér el az előbbi típusoktól, hogy vízszintes tengelyű (lásd a 4.45. ábrát). Minden részművelet az üzemi fordulatszámon történik, ürítésnél meg se állítják, sőt le se lassítják a gépet. Mégis szakaszosan működő, hisz az egyes műveletek – töltés, pörgetés, mosás, szárítás- ugyanúgy követik egymást, mint a többi szakaszos centrifugáknál. A hámozó nevet a levált szilárd anyag leszedésétől kapta, hisz itt az eltávolítás lehámozással történik. 4.3.2.3. Folytonos üzemű centrifugák A folytonosan működő centrifugák egyik közismert képviselője a kúpos centrifuga. A szuszpenzió a dob kisebb átmérője felől folyik be, a szilárd anyag kúpos dob felső peremén távozik, a folyadék pedig a szitabetéten keresztül (lásd a 4.46. ábrát).
4.46. ábra. Kúpos centrifuga.
4.47. ábra. Csigás centrifuga: [FonyóFábry]: 1- csiga, 2- szuszpenzió adagolás, 3- mosófolyadék adagolás, 4- szűrlet eltávolítás, 5- mosási szűrlet, 6szilárdanyag eltávolítás
- 79 -
Centrifugálás Egy másik folytonosan működő centrifuga a csigás. A 4.47. ábrán bemutatott centrifuga minden műveletet a gépben végez, a szűrést, mosást, szilárdanyag és szűrlet eltávolítást egyaránt. A csigás centrifuga dobjának hajlásszöge nagy befolyással van a műveletre. A csigát a szilárdanyag kihordásra használják. Ennek segítségével sikerül kihordani a kristályokat. A centrifugák egy másik alkalmazási területe a derítés és emulzióbontás. Itt is, nagyon soktípusú centrifugát használnak, kezdve a szupercentrifugáktól, a kamrás 4.48. ábra. Tányéros centrifuga-szeparátor. centrifugákon keresztül, egész a tányéros szeparátorig. Egy ilyen szeparátort mutat be a 4.48. ábra. A szeparátor az ülepedési utat minimumra csökkenti. A dob belsejében kúpos, vékonylemezből készült betéteket helyeznek el. A folyadék a tányérbetétek között vékonyrétegben áramlik. A lemeztányérok szöge 35 és 60 fok között mozog. Egy 200-400 mm átmérőjű dobba kb. 60-140 db tányér van beépítve. A lemez vastagsága 1 mm, míg a tányérok közötti távolság 0,4-1,4 mm. A szeparátor fordulatszáma 4000 és 22.000 közötti. A szeparátor tányérjai közé az emulziót a lyukakon vezetik be. A lyukak pozícióját a két fázis közötti tulajdonság különbség határozza meg. Például az olajtisztításnál, hol a víz a diszperz fázis, melynek a sűrűsége nagyobb az olajénál, a beömlő lyuk távolabb van a tengelytől. A nagyobb fajsúlyú diszperz fázis hosszabb úton könnyebben válik el a folytonos fázistól. A tejszeparátornál például, hol a diszperz fázis könnyebb, az átömlő lyukak közelebb vannak a tengelyhez, a folytonos fázis számára hosszabb út áll a rendelkezésre, s így jobb lesz az elválasztási hatásfok. A szeparátor működhet, mint szétválasztó (purifikátor) vagy derítő (klarifikátor). A szeparátor lehet önürítő, fúvókás, sőt más kivitelezésű is. - 80 -
Műveletek a kémiai és biokémiai folyamatokban Az iparban használt néhány centrifuga adatait az 4.5. táblázat tartalmazza. 4.5. táblázat. Ipari centrifugák egyes jellemzői. Típus Üzemmód Rotor Jelzőszám SzemcseSzilárdanyag átmérő, m méret, tartalom, mikron % térf. Szűrő Hámozó Szakaszos 0,3-2 400-3500 2-500 5-50 Inga Szakaszos 0,3-2 300-3500 1-10 5-50 Toló Folytonos 0,2-1,5 250-1500 10-5000 20-80 Csigás Folytonos 0,1-1 300-300 20-5000 20-60 Ülepítő Szuper Szakaszos 0,03-0,12 10000-40000 0,2-200 0-1 Tányéros Szakaszos 0,15-0,8 4000-20000 0,5-500 0-3 Önürítő Folytonos 0,15-0,8 4000-10000 0,5-500 2-10 Fúvókás Folytonos 0,15-0,8 4000-10000 0,5-500 8-25 Dekanter Folytonos 0,15-1,5 300-6000 4-10000 2-60
4.3.3. Hidrociklon
4.49. ábra. A hidrociklon vázlata: L-ciklon magassága, h- hengeres rész magassága, d1ciklon átmérője, di- belépőcsonk átmérő, dförvénykereső csonk átmérő [Fonyó-Fábry]
- 81 -
A szuszpenziók szétválasztásának egyik sokat alkalmazott berendezése a hidrociklon. Itt a szétválasztás a centrifugális erő hatására történik, mely a nagyobb sűrűségű szemcséket sokkal messzebb röpíti, s így a hidrociklon palástján lefutva, az alsó nyíláson távoznak. A könnyebb részecskék, a belső örvénykereső csőben kerülve a hidrociklon felső felén távoznak. A hidrociklonban nincs semmi mozgó szerkezet, a centrifugális erő a szuszpenzió bevezetése
Centrifugálás hatására alakul ki. Épp ezért a bevezetés tangens irányba és a két fázis kivezetése pedig axiális (lásd a 4.49 ábrát). Ilyen típusú szeparációs berendezéseket a kerámia ipar, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar alkalmaz. A 4.50. ábrán bemutatott hidrociklont a söriparban használják inkább. A hidrociklon magassága a felső henger átmérőjének kb. 5 szőröse, míg az alsókúp fél kúp szöge 12-20o.
4.50. ábra. Söripari hidrociklon [FonyóFábry]: 1- betáplálás, 2- átfolyó, 3süritmény, 4- kifolyó tiszta folyadék, 5- szelep.
4.51. ábra. A ciklon vázlata
4.3.4. Gáz-kondenzált rendszerek tisztítása centrifugális erőtérben. Ciklonok Sok ipari folyamatban gáz-szilárd, illetve gáz-cseppfolyós heterogén rendszerekkel találkozunk. E rendszerek szétválasztása, illetve a gáz portalanítása vagy a cseppfolyós fázis eltávolítása, különböző megoldás segítségével történhet. Ezek között szerepel a centrifugális erőtérre alapozott porleválasztás is. A - 82 -
Műveletek a kémiai és biokémiai folyamatokban ciklonok, akárcsak a hidrociklonok, melyeket a szuszpenziók elválasztására használunk, forgó gépalkatrész nélküli készülékek. A 4.51. ábrán bemutatott rajz szerint a ciklon egy felül hengeres, alul pedig kúpos készülék. A középtengelyen egy kisebb átmérőjű, un. örvénykereső cső nyúlik be. A poros gázt bevezető csonk tangens irányú, míg a port axiálisan vezetik ki. Ahogy a 4.51. ábrán is látható, a poros gáz útja spirális. A ciklon főbb technológiai és geometriai adatai: -
V a belépő gáz térfogatárama, m3/s;
-
C 0 , C1- a kezdeti illetve a kilépő gáz por koncentrációja, kg/m3;
-
H- a ciklon magassága, m; A0 (axb), a belépési csonk keresztmetszete, m2;
-
A1(
-
d1- az örvénykereső cső átmérője, m; d2- a ciklon átmérője, m; r0- belépési középsugár, m; wu a centrifugális erőtéri ülepedési sebesség, m/s;
-
p - a ciklon nyomásvesztesége, Pa;
-
u1 - a keringési sebesség, m/s;
-
v1 - az örvénykereső csőben mért sebesség, m/s.
d 12 )-és a kivezető csonk keresztmetszete, m2; 4
A két sebesség viszonyát a következő összefüggés írja le:
u1 v1
1
(4.84)
A d 2H 0 1 A1 d 0 d1
Az tényező a belépési gázsugár összehúzódási együtthatója. Értéke általában 0,75 körül mozog. A - tényező, pedig a falsúrlódási tényező, értéke 0,005-0,01 között mozog. A nyomásveszteség értékét a következő összefüggés írja le:
v12 (4.85) 2 V 4V ahol, v1 2 , 1,2 1 . A 1 - értékét a 4.52. ábra segítségével A1 d 1 p
határozzuk meg.
- 83 -
Centrifugálás
A határ szemcseméret értékének a meghatározásához figyelembe vesszük az örvényben lévő részecskére ható erőket, a súrlódási (Fs) és a centrifugális erőt ©. Mint ismeretes, a közegellenállási súrlódási erő arányos a gáz kinetikai energiájával és a részecske felületével:
Fs C D
v 2 d 2 2 4
(4.87)
Figyelembe véve a közegellenállási 4.52. ábra. A nyomásveszteség tényező értéke a sebességarány függvényében [Fonyó-Fábry]. És a súlyerőt ( G
Fs
d 3 6
tényezőt ( C D (la min aris)
24 24 ) Re dv
g p ), felírható:
24 2 6G 18 v Gv dv 2 4 d p g p d 2 g
(4.88)
Ismerve a lamináris állapotú gravitációs erő hatására történő ülepedési sebesség értékét:
wu
d 2 p g g
(4.89)
18
Felírható:
Fs G
v wu
(4.90)
A centrifugális erő értéke, pedig:
mu2 u2 C G r rg
(4.91)
Az egyensúlyi helyzetből következik:
Fs C G
u 2 wu v u2 G r wu gr gv
Ha az r sugár egyenlő az örvénykereső cső sugarával (r=r1), akkor felírható: - 84 -
(4.92)
Műveletek a kémiai és biokémiai folyamatokban 2 p d 2 u12 wu u12 p gd r1 v1 g 18gv1 18 v1
(4.93)
Innen, a határ szemcseméret:
d
18v1 r1 1 p g u12
(4.94)
A centrifugális térbeni ülepedési sebesség értéke, pedig:
wu
d 2 p g u12
(4.95)
18 r1
1. Gyakorlat. Számítsuk ki 750 mm sugarú, 3000 mm magas, 250 mm átmérőjű örvénykereső 100x500 mm keresztmetszetű bemenő csonkú és 350 mm belépési középsugarú ciklon nyomásveszteségét, tudva, hogy az 1800 m3/h poros levegőt ( 1,25kg / m 3 ) tisztít. Megoldás: A belépő és kimenő keresztmetszetek aránya:
A0 axb 4 0,1 0,5 0,05 1 A1 d12 0,25 2 0,049 4 A sebességek arányszáma:
u1 v1
1
A0 d1 H 2 A1 d 0 d1
1 2,39 0,05 0,25 23 0,75 0,006 0,049 0,7 0,25
A 4 ábráról leolvassuk a nyomásveszteségi tényező értékét, vagyis 14 Ezek szerint:
1,2 ' 1,2 14 16,8 Az örvénykereső csőben lévő sebesség értéke, pedig:
v1
V 4V 4 1800 2 10,18 m / s A1 d1 3600 0,25 2
Tehát, a nyomásesés értéke:
v12 10,18 2 p 16.8 1,25 1088,14 Pa 2 2 A ciklonokra a geometriai méreteken és a fent említett technológiai paramétereken kívül jellemző a portalanítási hatásfok. Mivel elválasztásról van
- 85 -
Centrifugálás szó, általában a portalanítási fokot veszik mérvadónak. Ezt az értéket lehet növelni a gázmennyiség növelésével (nő a sebesség, vagyis a kinetikai energia) s a ciklon átmérőjének növelésével (nő a röpítő erő). Akár melyik megoldást választanánk, ez energia ráfordítással jár, hisz nő a nyomásveszteség. Ahhoz, hogy a ciklon elválasztási hatásfokát növeljük, csökkentve egyúttal a határszemcse méretet, anélkül, hogy növelnők az energia ráfordítást, multi ciklonokat használunk. Ez nem más, mint egy nagyobb méretű ciklon helyett több párhuzamosan kapcsolt kisebb ciklont iktatunk a rendszerbe, ciklontelepet létesítve (lásd az 4.53. ábrát). Például, ha a határ szemcseméretet felére szeretnők csökkenteni, akkor egy nagy ciklon helyett 16 kisebb ciklonból készült 4.53. ábra. Multi ciklon [Fonyó-Fábry]. telepet kell beállítani, ha pedig harmadára akarjuk csökkenteni, akkor 81 ciklonból álló multi ciklonra van szükségünk. Legtöbb esetben, a telepben lévő ciklonok száma 6,12,18 stb.
- 86 -