GAZDASÁG A mobil alkalmazások jelentősége és lehetőségei a vállalati folyamatokban Tárgyszavak: alkalmazás; információtechnika; mobil; trend; üzlet; vállalat. Mobil IT-alkalmazásokkal az üzleti folyamatok optimalizálhatók és jelentős költségmegtakarítások érhetők el. A vállalatok azonban ma még alig használják ki ezeket a lehetőségeket, annak ellenére, hogy a megvalósítható megoldások száma nagy. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem egyszerű megtalálni a sok lehetőség helyes kombinációját, és kialakítani a felhasználónak megfelelő rendszert. Minden esetben a felhasználó igényeinek kell a középpontban állnia. Érdemes ezért áttekinteni a mobil alkalmazások legfontosabb területeit, illetve azokat a szempontokat és a jövőben várható fejlesztéseket, amelyeket a mobil rendszerek tervezésekor és kivitelezésekor figyelembe kell venni.
A mobilitás jelentősége Az utóbbi években a munkavégzés módja erősen megváltozott, és a jövőben is tovább változik. Korábban az emberek legtöbbször egy helyen, meghatározott időben és állandó osztályokban és csoportokban dolgoztak. Az utóbbi években gyakrabban dolgoznak változó helyeken, pl. ügyfeleknél, tömegközlekedési eszközökön vagy a vállalaton belül különböző irodákban (1. ábra). Az időbeosztás is rugalmasabb lesz: a kötött munkaidő egyre ritkábbá válik, főleg a tudásigényes foglalkozásokban. Sok munkavállalótól elvárják, hogy munkatorlódás esetén nyolc óránál is többet dolgozzon. Mivel egyre általánosabbá válik a projekt mint munkaforma, és nő a munkamegosztás internacionalizálódása, a teameknek egyre gyakrabban kell rugalmasnak lenni, és részben ad hoc hozzák létre őket.
idő
Dolgozz ahol akarsz, amikor akarsz és akivel akarsz!
rugalmas
kötött Dolgozz állandó helyen, meghatározott időben, merev struktúrákban!
kötött
mobil
hely
merev struktúrák rugalmas teamek struktúra
1. ábra A munkaidő, munkahely és munkastruktúra rugalmassá válása
Kihasználatlan optimalizálási lehetőség A vállalaton belüli információtechnológiai (IT-) rendszereknek ezeket az új munkastruktúrákat kell támogatniuk. Az eddigi rendszerekkel az volt a legnagyobb gond, hogy nem támogatták eléggé a felhasználók mobilitását. A sztenderd rendszerek nagy része, pl. a vállalatierőforrástervezés, (ERP), a beszállítóilánc-menedzsment (SCM), az ügyfélkapcsolat-menedzsment (CRM) területén, valamint az egyéni fejlesztések többsége jelenlegi formájában megfelelően lefedik a helyhez kötött üzleti folyamatokat, a mobil munkavégzés a legtöbb rendszernél azonban csak akkor lehetséges, ha további fejlesztésbe invesztálnak. A gyakorlatban ez az állapot oda vezet, hogy az üzleti folyamatok optimalizálásában nagy lehetőségek maradnak kihasználatlanul. Ha a mobil munkavégzés támogatása nem megfelelő, médiatörésekre és többszörös adatrögzítésekre kerül sor. Ennek példái a papírnyomtatványok, amelyeknek adatait később manuálisan kell IT-alkalmazásba bevinni. Ez a kihagyott optimalizálási lehetőség költségnövekedést és minőségi hiányosságokat okoz. A vállalatok egyre jobban felismerik a mobil alkalmazásokkal elérhető nyereségek lehetőségeit. A Német Gazdaság 2004/2005. Évi E-business Évkönyve című kiadvány szerint, amelyet többek között a Wegseiser GmbH és a Fraunhofer IAO készített, a megkérdezett 350
vállalatból csak 3% várja a mobil és vezeték nélküli megoldások (mobility/wireless) területén a kiadások csökkenését – a többség tehát szeretne beruházni a „mobil üzletbe”. További tanulmányok azt mutatták, hogy a vállalatok elsősorban a költségmegtakarítás érdekében szeretnének mobil alkalmazásokat bevezetni (a megkérdezett vállalatok 65%-a).
Konkrét mobil alkalmazások Mobil alkalmazásokra sok területen van lehetőség. Különösen ígéretesek az „m-iroda”, „m-eladás”, „m-szerviz” és „m-egészség” alkalmazási területek. M-iroda Mobil alkalmazásokkal az irodai funkciók mobil üzemmódban állhatnak rendelkezésre, így a világ bármely részén ugyanúgy lehet dolgozni, mintha a helyhez kötött irodában lennénk. Lényeges szempont ezzel kapcsolatban a levelezőrendszer (mail system) mobil integrációja és a mobil hozzáférés a vállalat aktuális irat- és dokumentumállományához. M-eladás, m-munkaerő Az értékesítési munkatársak mobil támogatása és koordinációja jelentős hatékonyság-növekedést és költségcsökkentést eredményezhet, pl. a rendelések és határidők mobil diszpozíciójával vagy a rendelések elektronikus rögzítésével, automatikus továbbküldésével a háttér-rendszerhez (back-end-system). M-szerviz A szerviztechnikusok – házon belül vagy ügyfeleknél végzett – munkája is támogatható mobil alkalmazásokkal, ha pl. a vizsgálandó berendezések és gépek aktuális adatait a helyszínen rendelkezésre bocsátják, vagy ha a karbantartási eredményeket elektronikusan rögzítik és továbbítják. M-egészség Az egészségügyben, pl. a sürgős esetekben, de az integrált, ágazaton átnyúló ellátási lánc keretében is mobil alkalmazásokkal lehet támogatni az orvosokat. A betegek adatai pl. mobil módon is elérhetők, vagy leletek és gyógyszerrendelések mobil módon rögzíthetők.
A mobil alkalmazások sikeres megvalósításának és bevezetésének technológiai feltételei adottak. A mobil végkészülékek, mint pl. SmartPhone, PDA, Tablet-PC, Notebook vagy a „Wearable PC-k” hozzáférhetősége következtében ki lehet választani a mindenkori feladatra legalkalmasabb készüléket.
mobilitás
járműben
nagysebességű vonat
3G/UMTS
országúti jármű
3G-n/UMTS-en túl (4G-követelmények)
GSM GPRS
álló helyzetben
mozgásban
autó a városban
WiMAXbővítések
gyalogosan
EDGE
HSDPA
változó helyek (nomád életvitel) épületben személyes területen
WiMAX (IEEE 802.16e)
DECT WLAN
WiMAX (IEEE 208.16a,d)
(IEEE 802.11a.g)
Bluetooth 0,1
1
10
100
2. ábra A vezeték nélküli adatcsere lehetőségei (a mobil adatátvitel különböző megoldásai inkább kiegészítik egymást, és nem egymás konkurensei) A WAN-környezet (Wireless Area Network) kommunikációs technológiái (mint pl. GSM, GPRS, HSCSD, EDGE vagy a jövőben UMTS és HSDPA), valamint a lokálisan alkalmazható technológiák, mint pl. IEEE 802.11 (Wireless Local Area Network), a bluetooth és a DECT, vagy a jövőben a WiMAX rendelkezésre állása következtében lehetőség van a mobil végkészülékek megfelelő kommunikációs csatlakoztatására. Lásd az alábbi keretes részt és a 2. ábrát.
WiMAX: a WLAN-technika továbbfejlesztése a küszöbön A WiMAX(Worldwide Interoperability for Microwave Access) a regionális rádióhálózatok új szabványa (IEEE 802.16). Mint vezeték nélküli széles sávú kapcsolat a WLANtechnika új továbbfejlesztésének tekinthető, azonban nagyobb adatátviteli sebességet és hatókört tesz lehetővé. Hozzáférést biztosít olyan végfelhasználásokhoz, mint az e-mail, telefónia, televízió, e-business, adatkapcsolat és szórakoztatás. A WiMAX egyrészt vezetékkel nehezen elérhető, távoli területek bekapcsolódását teszi lehetővé, másrészt – elsősorban városi területeken – a forró pontokat (hotpots) korlátlan mobilitású ún. forró zónává bővíti ki. A piacon jelenleg még nem kaphatók WiMAX-termékek, a meghatározó jelentőségű gyártók azonban már rajtra készen állnak a hardverekkel. A távközlési vállalatok, amelyek UMTS-beruházásai még el sem terjedtek a piacon, azok amortizációjáról már nem is beszélve, nem örülnek ennek a fejleménynek, hiszen újabb beruházásokra kényszerülnek. Egészséggel kapcsolatos problémák is felmerülnek, mivel az új technológia mikrohullámú és nagyfrekvenciájú tartományban működik. Sokak szerint azonban a WiMAXot azonban nem lehet megállítani, mert a vezeték nélküli szolgáltatások által nyújtott lehetőségek szinte korlátlanok. A végső szót azonban korai lenne kimondani, mert a technológia még éretlen, és sok még a bizonytalanság.
A nagyszámú megvalósítási variációból azonban nehéz kiválasztani a saját vállalatnak megfelelő kombinációt. A Baden-Württemberg tartományi alapítvány által támogatott Domus kutatási projekt keretében a Fraunhofer IAO egy rendszert dolgozott ki arra, hogyan lehet a mobil alkalmazások architektúráját egységesen osztályozni és ezáltal összehasonlíthatóvá tenni. Ebből az osztályozásból kiindulva meghatároztak egy módszert a funkcionális és nem funkcionális követelmények, valamint a további fontos tényezők, mint pl. a mobilitás foka megfelelő technikai megvalósításának levezetésére.
A középpontban a felhasználói igények A műszaki szempontok mellett nem szabad elfelejteni, hogy a mobil alkalmazásoknak végső soron a felhasználók igényeit kell kielégíteniük. A mobil alkalmazások esetén a használhatóságnak még inkább a középpontban kell állnia, mint a helyhez kötött alkalmazásokban, különben nem biztosított, hogy a felhasználók elfogadják az adott megoldást. Kulcsjelentőségű kérdés a minimalitás elve, azaz a felhasználói felületet a lehető legegyszerűbben kell kialakítani, és a felhasználónak csak olyan információkat és funkciókat kell kínálni, amelyekre feladata ellátásához szüksége van. Különben fennáll az „információval elárasztás” veszélye.
Úgy a mobil végkészülékek, mint a adatbeviteli és -kimeneti készülékek kiválasztásában lényeges szerepe van a használhatóságnak. Például egy PDA, a „hagyományos” mobil végkészülék be- és kimeneti képességei sok gyakorlati alkalmazáshoz alulméretezettek. Ezekben az esetekben egy asztali PC-hez vagy egy Notebookhoz kell nyúlni.
A prototípus jelentősége Az 1. táblázat olyan eljárásmódot vázol, amely a mobil alkalmazás fejlesztésének lényeges szempontjait írja le. Első lépésben a funkcionális és nem funkcionális követelményeket, valamint összefüggések fontos tényezőit kell lehetőleg megoldássemlegesen elemezni és meghatározni. Ebből kiindulva következik a rendszer koncepciója műszaki és funkcionális szempontból. A prototípusfázist a gyakorlatban nem ritkán elhanyagolják, pedig a mobil alkalmazásokban központi jelentősége van: különböző prototípusokat kell olyan szempontból vizsgálni, hogy a funkcionális követelményeket teljesítik-e, műszakilag megvalósíthatók-e és a felhasználói igényeknek megfelelnek-e? A kísérleti alkalmazást, a valós körülmények közötti tesztelést csak ennek a szakasznak a sikeres lezárása után szabad elkezdeni. 1. táblázat Mobil alkalmazás fejlesztési folyamata Követelmények elemzése
Rendszerkoncepció
Prototípus
Tesztelés
Produktív alkalmazás
¾ alkalmazás ¾ funkcionális valós köprototípusok rülmények ¾ használhatóközött sági tesztek ¾ műszaki prototípusok A prototípusszakasznak központi jelentősége van, és azt a kísérleti alkalmazás megkezdése előtt sikeresen le kell futtatni. ¾ funkcionális követelmények ¾ nem funkcionális követelmények ¾ tényezők
¾ műszaki ¾ funkcionális
Ha ezt a szakaszt is sikeresen befejezték, el lehet kezdeni a forgalmazást és a produktív alkalmazást. Szükség lehet még pontosításokra, ami tapasztalatok szerint a „koncepció” és a „prototípus” szakasz között történik.
Integrálás a mindennapi használatba A „mobilitás és mobil alkalmazások” témakörben jelenleg úgy a végkészülékek, mint a kommunikációs eszközök területén óriási a fejlődés, ezért a közép- vagy hosszú távú fejlődéssel kapcsolatban nagyon nehéz konkrét megállapításokat tenni. Az elektronika miniatürizálása, valamint a mobil végkészülékek teljesítményének növekedése következtében várható, hogy a készülékek erősen beépülnek a ruházatba és a mindennapi élet tárgyaiba. A „hordható (viselhető) számítógép” irányába az első lépés már megtörtént: a kutatásban és gyakorlati tesztekben már megjelent van a hordható számítógép, amelyet fejre szerelt kijelzővel és szóbeli bevitellel lehet irányítani, és így a kezek a tulajdonképpeni munkavégzésre szabadon maradnak.
Változatlan ütemű fejlődés A vezeték nélküli összeköttetések tovább csökkenő költségei azt sejtetik, hogy a „mindig online” víziója hamarosan valósággá válik: a jövőben mindenki mindig és mindenütt online elérhető lesz – természetesen csak akkor, ha akarja. Mindenesetre a mobil alkalmazások környezetében a következő években további óriási fejlődéssel kell számolni, így a vállalatoknál a mobil alkalmazások megvalósításával kapcsolatban időben el kell kezdeni a „változásmenedzsmentet”. Összeállította: Jurasits Jánosné Spath, D., Weisbecker, A., Höss, O.: Die Vision „always online” könnte bald Realität sein. = io new management, 74. k. 6. sz. 2005. p. 19–22. eBusiness-Jahrbuch der deutschen Wirtschaft, 2004/2005 (2004)
Röviden… Energiatermelés szennyvízből mikrobiális fűtőanyagelemmel A Pennsylvania Állami Egyetemen (USA) kifejlesztett mikrobiális fűtőanyagelem működése azon alapszik, hogy egyes, pl. vasredukáló baktériumok légző enzimeket termelnek és elektronokat tudnak a sejt felületére juttatni. Anaerob körülmények között elektródon (anódon) növekedve ennek adják át az elektronokat, amelyek azután a katódra vándorolnak, ahol protonokkal és oxigénnel vízzé egyesülnek. Az így létrejött potenciálkülönbség a légző enzimek és az oxigén között, elektromos áramot fejleszt. Az első háztartási szennyvíz kezelésére alkalmazott egykamrás elemmel 11–26 mW/m2 teljesítményt sikerült elérni, a szennyvíz biológiai és kémiai oxigénigényének 85%-os eltávolítása közben. A következő, lemezes mikrobiális fűtőanyagelem-típus termelése már elérte – a szennyvíz KOI-tartalmától függően – a 60 mW/m2-t. Ezután kipróbáltak egy kétkamrás, protoncserélő membránnal elválasztott anód/katód rendszert különböző anyagokat tartalmazó szennyvízzel és eljutottak 350 mW/m2-ig. A rendszer működésének jobb megismerésével a termelés további növekedését remélik, 1000 mW/m2 végső céllal. 100 000 ember háztartási szennyvízéből elméletileg 2,3 MW energia, azaz 1500 lakás ellátására elegendő energia nyerhető, a feltaláló szerint pedig ennek felét gazdaságosan is ki lehet termelni nagy felületű biofilm használatával. Bizonyos összetételű ipari szennyvizekkel még jobb eredmény is valószínűsíthető. Az eljárás ipari megvalósítása még legalább tíz évet vesz igénybe, de jelenlegi fejlesztési szintje alapján kísérleti üzemi kipróbálásra már egy-két éven belül alkalmas lesz. A kutatás folytatását 100 000 USD központi jutalom segíti. (WE and T Water Environment and Technology, 16. k. 12. sz. 2004. p. 24–25.)
