A mobil távközlés trendjei

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi kar Nemzetközi Kommunikáció szak Nappali tagozat Nemzetközi Gazdaságelemző szakirány

A mobil távközlés trendjei

Készítette: Vereczkei Réka

Budapest, 2002

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés………………………………………………………………………….3 2. Celluláris- vagy mobil telefónia…………………………………………………5 2.1. A mobiltelefon elterjedése és hatása……………………………………………...5 2.2. A mobiltelefon funkciói…………………………………………………………..6 2.3. Technológia fejlődéstörténet……………………………………………………...7 2.3.1. 1G – első generáció……………………………………………………………7 2.3.2. 2G – második generáció……………………………………………………….8 2.3.3. 2.5G – átmeneti technológiák……………………………………………….…9 2.3.4. 3G – harmadik generáció…………………………………………………….10 3. A mobil távközlési piac…………………………………………………………12 3.1. Fogyasztók – keresleti oldal……………………………………………………..12 3.1.1. A mobil fogyasztói piac általános jellemzői…………………………………13 3.1.2. Piacnövekedés és telítettség………………………………………………….14 3.2. Vállalatok – kínálati oldal……………………………………………………….15 3.2.1. A kínálati piac jellemzői……………………………………………………...15 3.2.2. Globalizáció és terjeszkedés………………………………………………….17 3.2.3. Eladósodás és konszolidáció…………………………………………………19 3.2.4. Gazdasági mutatók…………………………………………………………...23 3.3. Liberalizáció és reguláció – kormányzati oldal………………………………….26 3.3.1. Az Európai Unió Versenytörvénye…………………………………………..27 3.3.2. Hiányos EU-szabályozás – 3G koncessziók…………………………………29 3.4. A mobil szektor jövőképe és dilemmái………………………………………….31 3.5. Az európai mobil távközlési piac sajátosságai…………………………………..33 4. Esettanulmány – Vodafone Group…………………………………………….35 4.1. A cégről………………………………………………………………………….35 4.2. Gazdasági mutatók alakulása…………………………………………………....36 4.3. Terjeszkedő stratégia…………………………………………………………….37 4.4. A vállalat jövőképe………………………………………………………………41 5. A magyar mobil távközlési piac………………………………………………..42 5.1. A magyar mobil távközlési piac fejlődése………………………………………42 5.2. Tulajdonosi viszonyok és befektetők……………………………………………43

5.3. Világpiaci tendenciák és hatásuk a magyar piacon……………………………...44 5.4. A magyar piac jövője……………………………………………………………45 6. Összefoglalás…………………………………………………………………….46 7. Glosszárium……………………………………………………………………..47 8. Irodalomjegyzék………………………………………………………………...50

4

1. Bevezetés Kommunikáció és telekommunikáció Az ember alapvető szükséglete a kommunikáció és a társadalmi érintkezés.

A

kommunikáció fajtái közül a beszéd, később pedig az írás vált az emberi kapcsolatok és tevékenységek legfontosabb fenntartójává és kifejezőeszközévé. Ezt a szükségletet kielégítendő és bővítendő fejlesztették ki telekommunikáció alapeszközeit, a telegráfot, majd a telefont. Ezzel elindítottak egy újfajta, távolságot áthidaló kommunikációs csatornát, amely fokozatosan átalakította a társadalom életritmusát, érintkezési szokásait. A mobil távközlés helye a telekommunikációs szektorban A telekommunikáció alapvető kategóriái közé sorolható a különböző technológiákra támaszkodó hang- és adatátvitel: vezetékes, illetve mobil telefónia, internet, média stb. A technológia fejlesztések eredménye, hogy több átfedés alakult ki egyes telekommunikációs

kategóriák

közt.

Az

„egymás

mellett

élés”

egyfajta

kompatibilitást eredményezett, aminek a hátterében a kutatás-fejlesztés illetve az eszközgyártók állnak, azonban bizonyos technológiákat kiszorítottak az korszerűbb újak. Szolgáltatói és termelői tevékenységek rendszere biztosít ma például egy mobiltelefon-beszélgetést vagy az internetes böngészést. Az

ezredforduló

a

távközlési

piac

fordulópontja,

mérföldköve

lett.

A

telekommunikáció az elmúlt két évtizedben forradalmi változásokon ment keresztül. A világ egyik leggyorsabban tért nyerő iparágává vált, főleg az 1990-es évek közepétől – technológiai fejlődésének köszönhetően. Tíz évvel ezelőtt még kisebbségben voltak azok az országok, melyek kiépült hálózatokkal és előfizetőbázissal rendelkeztek mind a mobil telefónia, mind az internet terén. Azonban globális szinten a robbanásszerű növekedés a visszájára fordult 2001-ben, elsősorban az információs technológia szektorában, ami begyűrűzött a távközlési iparágba is. A felszökött részvényárak esni kezdtek, és a várakozásoknak megfelelő profit helyett veszteségeket kellett sok – főként újonnan piacra lépő – vállalatnak elkönyvelnie.

5

Kipukkadt az úgynevezett „dotcom-buborék”, ami válaszút elé állította vállalatok, beruházók sorát. A Bill Gates által megálmodott „súrlódásmentes gazdaság”1, amely tiszta piaci mechanizmusok elektronikus ideálgazdasága még várat magára. A valóságban ugyanazon termék több árral is megjelenik a piacon; aki vállalja az információszerzés költségeit, egy alacsonyabb áron jut hozzá a termékhez, aki viszont nem él ezzel a lehetőséggel, megfizeti a magasabb árat. Nem könnyű megjósolni, hogy a jövőben mennyire terjed majd el az elektronikus kereskedelem, vagy akár a mobil kereskedelem, azonban minden régióban más-más fejlődés tapasztalható a gazdasági- és társadalmi különbségeknek köszönhetően. A legnagyobb távközlési vállalatokra jellemző a több profil, ami jár előnnyel és hátránnyal egyaránt. A telekommunikációs szektorban számtalan “horizontális” és “vertikális” felvásárlás történik, és ennek eredményeképpen különböző profilú társaságok, sok esetben különböző alszektorok kapcsolódnak egymáshoz, azonban ez a tendencia lelassult az ezredfordulóra. Elemzők szerint a mobil szektor válik majd a fejlődés motorjává a következő ciklusban, aminek feltétele, hogy a fogyasztói magatartást kiaknázzák a szolgáltatók, és népszerű felhasználásokat fejlesszenek ki. A távközlési iparág két évtized leforgása alatt óriási mértékben növelte részesedését, szolgáltatásai pedig beépültek az emberek mindennapi életébe. A legtöbb mobiltelefon-tulajdonos már el sem tudná képzelni életét készüléke nélkül, tehát a mobil szektornak is stabil a pozíciója a gazdaságban.

1

Bill Gates által elképzelt elektronikus gazdaság, amelyben minden gazdasági tranzakciót elektronikus úton – számítógépen – bonyolítanak le. Forrás: „Internet for a Mobile Generation”, OECD-tanulmány, www.oecd.org.

6

2. Celluláris- vagy mobil telefónia 2.1. A mobiltelefon elterjedése és hatása Ma már hihetetlennek tűnik, hogy 1991-ben a világ lakosságának csupán 1%-a rendelkezett mobiltelefonnal, és az országok harmada rendelkezett mobilhálózattal. Egy évtized alatt azonban az országok 90%-ában épült ki hálózat, a világ minden hatodik lakosa rendelkezik mobiltelefonnal, és hozzávetőleg 100 országban már meghaladta a mobiltelefon-előfizetők száma a vezetékesét – bár ebben a 100-ban sok olyan fejlődő ország is megtalálható, amelyben hiányos vagy kiépítetlen volt a vezetékes hálózat. A távközlés egyik húzóágazatává vált a mobil szektor – az internettel egyetemben, bár országonként, régiónként különböző ütemben és mértékben terjedt el a mobiltelefon és annak szolgáltatásai. A mobil információs technológia megjelenése a technológiai változásokon keresztül új gazdasági- és társadalmi viselkedést, illetve folyamatokat indított el Gedeon Péter2 szerint: •

A gazdaság szempontjából egy újabb információs médium került a gazdasági vérkeringésbe, amely csökkenti a tranzakciós költségeket. A mobiltelefon elterjedésével párhuzamosan megnőtt a reálgazdasági tevékenységek száma, bővült a piac, növekedett a hatékonyság és a termelés – ez a jelenség persze az egész távközlési szektor fejlődésének köszönhető, bár kiemelendő az internet és a mobil telefónia. A telegráf, majd a telefon megjelenésével rendre csökkent az információszerzés költsége, ami a maga idejében óriási áttörést jelentett; hasonló nagyságrendű hatást fejt ki a tőke- és pénzpiacok, illetve a vállatok működésére az elmúlt évtizedben felgyorsult információs fejlődés. Így a tőke, mint a leginkább mobil és globális termelési tényező már elválik a személytől – a tulajdonostól, a beruházótól. A távközlés fejlődésével megnőtt a határokat – kontinenseket, óceánokat – átszelő beruházások száma, ez pedig maga után vonta a személyek mobilitásának növekedését is.

2

Gedeon Péter, a filozófiai tudomány kandidátusa, „A mobil információs technológia hatása a gazdaságra” c. tanulmánya.

7

•

A mobiltelefon pár év leforgása alatt tömegcikké vált, hiszen már a kezdetekben nagy igény

fokozatosan

–

néha nem várt mértékben

–

növekedett,

párhuzamosan a GDP-vel mérhető életszínvonal javulásával. Társadalmi hatásai nyilvánvalóak: új kommunikációs helyzetek és szükségletek alakulnak

ki,

változik az egyén információs igénye, módosulnak a nyilvánosság körei, és nem elhanyagolható a mobil kommunikáció írásos és beszélt nyelvre gyakorolt hatása sem. Azonban a mobiltelefon nem az egyedüli társadalom-formáló, hiszen a többi távközlési alszektor hatása együttesen formálja az embert. A mobil távközlési szektor a legnagyobb telekommunikációs iparág számos országban, főképp a kisebb bevételű államokban. A nemzetközi szervezetek célul tűzték ki a világ minden részén hozzáférhető, univerzális távközlési hálózat létrehozását kiválasztva a mobil telekommunikációt, mivel könnyen mérhető a lefedettség, azaz a hozzáférés független az előfizetők számától. A kormányzatokat, és rajtuk keresztül a mobil szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy lefedettségüket 90%-ra növeljék 2006-ig – felkarolva ezzel a fejlődő országokat. A mobil szektor növekedése viszont a vezetékes szektortól vonja el a fogyasztóbázist, amely rendre csökken, és feltételezhető, hogy ez a csökkenés folytatódik – kivéve Észak-Amerikában, ahol a vezetékes telefónia, az ingyenes helyi hívásnak köszönhetően, még legalább egy évtizedig tartja piaci helyzetét. ITU3 célrendszer 2006-ig Fejlett országok

Fejlődő országok

Telefonos penetráció

>90%

Számítógépes penetráció

>90%

Internetes penetráció

>90%

Mobil hálózati lefedettség

>90%

2.2. A mobiltelefon funkciói A mobiltelefonnak két fő funkciója a közvetlen kommunikációt megvalósító telefon funkció – hangátvitel – és az információt szolgáltató hálózat funkció - adatátvitel. A többi távközlési médiummal ellentétben a mobiltelefon egy személyhez kötött

8

kommunikációt, információ-áramlást tesz lehetővé. Míg a vezetékes telefon és az számítógépes internet-elérés helyhez kötötten győzi le az időt és a távolságot, a mobiltelefon használatával megszűnik ez a helyhez kötöttség, az „információs buborék” együtt mozog az emberrel. A mobil kereskedelem (m-commerce) a legújabb hálózati funkciók egyike, mely az internet segítségével egy újabb csatornát teremt fogyasztó és termelő között. Előnye a gyorsaság, jelenlegi hátránya viszont az internethez képest alacsonyabb adatáramlási felhasználás

hasznos lehet

–

színvonal

és

az árazás. Ez a

például tőzsdei tranzakciók lebonyolításában –

nemcsak információs-, hanem fizetőeszközként is. Ennek élő példája a Budapesten bevezetés előtt álló parkolási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a parkolási díjat mobiltelefonról, annak egyenlegéből egyenlítsék ki; vagy a svájci Swisscom szolgáltatása: Coca Cola-automatákból történő mobiltelefonos SMS-alapú vásárlás. Az A.T. Kearney4 elemzőcsoport felmérése szerint az európaiak szívesen használnák mobiltelefonjukat kisebb tranzakciókra. Egyre népszerűbbé válik a banki tranzakciók mobilon történő lebonyolítása nem csak Magyarországon, de a legtöbb fejlődő országban. Méltán tehetjük fel a kérdést pár évtized múlva: „telefon ez még?” Észtország két nagy kereskedelmi bankja, a Hansapank és az Uhispank ez év végére tervezi bevezetni új szolgáltatásukat, mellyel ügyfeleik bank- és hitelkártyájuk mellett akár mobiltelefonon keresztül is fizethetnek az üzletekben. Az ügyfél csak felhívja a megadott elektronikus telefonszámot, és a bank máris végrehajtja a tranzakciót, azaz megterheli az ügyfél bankszámláját és átutalja a megvásárolt áru vagy szolgáltatás vételárát az eladó számlájára. Az eladót egy rövid SMS üzenet értesíti arról, hogy az átutalás megtörtént. A bankok szolgáltatása operátorfüggetlen, és mind postpaid, mind prepaid ügyfelek igénybe vehetik - bankkártyás fizetésekhez hasonlóan ingyenesen. (Forrás:www.europemedia.net)

2.2. Technológia- és fejlődéstörténet 2.1.1. 1G – Első generáció

3

International Telecommunications Organization, ENSZ szubszervezete kormányzatok és vállalatok részvételével.

9

A celluláris alapú mobil rádiós rendszer ötlete a Bell Laboratóriumban született az Amerikai Egyesült Államokban az 1970-es évek elején. Egy évtizeddel később terjedt el főként Európában az AMPS analóg rendszer, de az 1990-es évekre ez a rendszer nem

tudta

biztosítani a növekvő piaci keresletet kielégítő kapacitást. Ez

az

úgynevezett első generációs rendszer – alacsonyabb frekvencián és nagyobb hullámhosszon – működik még a mai napig főleg Dél-Amerikában, bár a legtöbb piacról már kiszorult a második generációs rendszerrel szemben. Az 1990-es években bekövetkezett piacnyitás – Ázsia, Latin-Amerika és Kelet-Európa számos országában – fontos szerepet játszott a GSM rendszer elterjedésében a számos, nem kompatibilis analóg rendszer rovására. Az analóg rendszer visszaszorulásának oka a korlátozott kapacitás, de szerepet játszott a vállalatok és szervezetek döntése is a GSM bevezetése mellett. 2.1.2. 2G – második generáció A 2G rendszer már digitális technológiájú nagyobb hatékonysággal, hangátviteli minőséggel és rendszer-biztonsággal. Négy fajtája: TDMA, CDMA, PDC és GSM. A GSM rendszerek főként 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávon működnek, kivéve Észak-Amerikát, ahol az 1900 MHz-es frekvenciát bocsátották a mobil szolgáltatók rendelkezésére. A rendszer a 25 MHz szélességű sávot osztja fel 124 átviteli frekvenciára, melyek tovább tagolódnak. A GSM rendszer elterjedésében nagy szerepet játszottak a politikai áramlatok, elsősorban az Európai Unió – akkoriban még Európai Közösség –, mely 1984-ben elfogadta a „GSM-projekt” megvalósítását. A GSM koncessziókat első körben egy-egy ország vezetékes szolgáltatói kapták meg, később azonban oligopóliummá bővült a piac. A GSM rendszer a világ legelterjedtebb, kezdetben páneurópai standardizált digitális rendszere. Ez a rendszer 1988-ban bebizonyította globális működőképességét, élvezve Európa legnagyobb mobiltelefon-gyártóinak támogatását is. Az 1990-es évek európai telekommunikációs piacliberalizálása megteremtette a lehetőséget, hogy 26 európai vállalat egy egységes és átjárható rendszert hozzon létre. Ez volt az úgynevezett „GSM momentum”, amely lehetővé tette a technológiai standardizációt mind a hálózat, mind a készülékgyártás

4

A.T. Kearney, EDS elemzőcsoport, „Mobinet” c. tanulmánya.

10

szempontjából, több kontinenst felölelve (Európa, Ázsia, Ausztrália, Észak- és DélAmerika). A GSM rendszer előnyös jellemzői a nemzetközi „barangolás”, a hálózatválasztási lehetőség és a globális lefedettség, amely a standardizáció eredménye; a hatékony hangátvitel, adatátvitel ISDN terminálokról és terminálokra és a nagyfokú rendszerbiztonság a SIM alrendszernek köszönhetően.

A cellás vagy celluláris

rendszer lehetővé teszi a korlátozott számú frekvencia újrafelhasználását, illetve a „frekvencia ugrásnak” köszönhetően a holt részek elkerülését és az interferencia csökkentését; mindez az analóg rendszer kapacitásához képest forradalmi előrelépést jelentett. A nem folyamatos beszédkódoló eljárás gazdaságossága a hangaktivitás érzékelésében rejlik, amely „csöndes” időszakokban kikapcsolja a mobil állomás adóját. A GSM rendszer hiányossága az adatátvitel kapacitásában, illetve az internetapplikációk korlátozottságában rejlik. 2.3.3. 2.5G – átmeneti technológiák A bővülő adatszolgáltatás szükségessé teszi a mobil hálózatok kapacitásnövelését. A 2.5G nevéből adódóan a 2G rendszer továbbfejlesztése adatátviteli kapacitásokkal bővítve. Ilyen technológia a GSM-alapú HSCSD, a GPRS és az EDGE. Az ITU célrendszerében ezek a technológiák a GSM és a 3G közötti átmenetet biztosítják. A szervezet az IMT-2000 rendszert, mint globális, standardizált technológiát tekinti végső célnak. •

A GPRS másodpercenként 56-114 Kbit adatátviteli sebességet, folyamatos csomagkapcsolt internetes kapcsolatot biztosít a felhasználók számára, ami azt jelenti, hogy csak az adatküldés és –fogadás alatt használja a sávot az előfizető, kímélve saját pénztárcáját – a korábbi WAP-applikációval szemben. A GPRS a GSM rendszer csúcsidős kapacitását hivatott javítani, melyen egyidejű hang- és adatátvitel folyik. A GPRS néhány éve jelen van az európai piacokon, de csak fokozatosan válik tömegszolgáltatássá magas árai, korlátozott barangolási feltételei és teljesítménye miatt.

11

•

Az EDGE, korábbi elnevezése szerint GSM348, másodpercenként 348 Kbit adatátviteli sebességre képes az adott frekvencia maximális kihasználása mellett. Eredetileg a 3G koncessziót nem kapott hálózatok számára fejlesztették ki, de egy költségkímélő módja – lehet – a 3G rendszer fokozatos bevezetésének, hiszen megközelíti annak adatátviteli sebességét. Ez a technológia a GSM rendszer egy még tovább fejlesztett, nagyobb kapacitású és hatékonyabb változata, megőrizve az hangátviteli funkciót.

2.1.3. 3G – harmadik generáció A technológia az 1990-es években kezdett körvonalazódni. A technológia sarkalatos pontja a kapacitás, amellyel az adatátvitel minősége, gyorsasága javul. Elemzők, szolgáltatók és gyártók egyaránt óvatosak a penetrációt illetően, optimista viszont a hongkongi székhelyű Hutchinson Whampoa, melynek londoni és birminghami üzleteiben 2002 végéig megjelennek a 3G-s készülékek, Európában elsőként. A Hutchinson 100 milliárd USD-t fizetett európai spektrumlicencekért több nyugateurópai országban, ennek megtérülése és megtérülési ideje vitatott, azonban később lépéselőnyt jelenthet az elsőség. Az UMTS alapszolgáltatásai azonosak a már létező 2.5G-s szolgáltatásokkal, de a nagyobb sávszélesség jobb adatátviteli minőséget biztosít. A 3G Délkelet-Ázsiában már elterjedt, élen jár Japán és Dél-Korea, de az USA is megelőzte Nyugat-Európát a rendszer bevezetésében. A 2-2.5G-s és 3G technológia együttélése valószínűsíthető a következő periódusban, hiszen a 3G-s lefedettség csak nagyobb településeken, szigetszerűen lesz megoldott. Az átmenet duális üzemmódú készülékek kifejlesztését szükségelteti, ami újabb beruházásokat jelent. A tömeges felhasználás többek között az árhoz kötött, amely jelenleg magas az adatmennyiség alapján történő számlázásnak köszönhetően. A 3G ernyője alá tartozó főbb rendszerek: a Wideband-CDMA európai (UMTS) és japán módra, az észak-amerikai Telecommunication Industry Association által standardként elfogadott CDMA2000. Ugyanaz a koalíció, amely szolgáltatók, készülékgyártók, nemzetek feletti intézményekből és szervezetekből áll és a GSM rendszert futtatta fel, most a UMTS pályáját egyengeti. A technológiai fejlesztés romboló alkotás, avagy alkotó rombolás, hiszen az új technológiák kiszorítják a régieket, azok rovására terjednek el. Ez történt az 1G 12

rendszerekkel, és valószínűleg történik majd a 2G technológiákkal is. Az újabb mobil generációk a már meglévő technológiákat kísérlik meg ötvözni, amivel bizonyos szükségleteket magas szinten – kényelmi és időmegtakarítási szempontokat szem előtt tartva – kívánnak kielégíteni a szolgáltatók. MOBIL SZOGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA 2G

2.5G

3G Telefonos hangátvitel SMS E-mail Mobil bank Internetelérés Mobil sajtó Mobil rádió, zene Helyalapú szolgáltatások SMS-alapú szolgáltatások Video-telefonálás, - üzenet, -konferencia Mobil oktatás, orvoslás Mobil TV, video Navigálás Mobil katalógus – vásárlás (m-commerce) B2B applikációk

13

3. A mobil távközlési piac 3.1. Fogyasztók – keresleti oldal A mobiltelefon egy újfajta kommunikációs csatornát nyitott, bár régiónként eltérő szerepe van. Míg a fejlett országokban a mobil, nem helyhez-, hanem kizárólag személyhez kötött kommunikáció egy „niche” piacrészt jelentett, illetve egy új szükségletet elégített ki és a penetráció gyorsabban növekedett az előirányzottnál, a fejlődő államokban egy majdhogynem szűz vagy igen szegényes telekommunikációs piacra léptek be a mobilszolgáltatók. Ebből kifolyólag a mobiltelefon gyorsan elterjedt, hiszen gyors és könnyebb az installáció, mint a vezetékes hálózaté, amiből kifolyólag kisebb jövedelmű nemzetgazdaságokban jellemző a vezetékesnél fejlettebb mobil hálózat a piac jelenlegi állapotában. A kelet-afrikai Ugandában 1998-ban kapott frekvenciát egy MTN Uganda nevű vállalat, amely a prepaid mobilszolgáltatásra fektetve a hangsúlyt az ország első számú telefonos szolgáltatójává nőtte ki magát. Mivel a mobil hálózat könnyen kiépíthető és a prepaid megfelel az ugandaiak pénzügyi hátterének – a postpaiddel ellentétben

–,

az

MTN-nek

köszönhetően

Uganda

telefon-elátottsága

megnégyszereződött 1998 és 2001 között. (Forrás: www.oecd.org) A fejlett országokban más utat járt be a mobil telefónia, hiszen más szintű ellátottság jellemzi ezeket az államokat, illetve más szükséglettel rendelkezik ezen országok lakossága. Finnország példát statuál a fejlett országoknak a mobil szektor fejlettségi szintjének tekintetében, hiszen itt vezették be elsőként a digitális hálózatot, itt haladta meg elsőként a mobil előfizetők száma a vezetékesekét, a postpaid előfizetések aránya a világon a legnagyobb – több, mint 90% –, és itt kaptak elsőként létjogosultságot a 3G szolgáltatók. 2002 végére már a finn lakosság 90%-a rendelkezik mobiltelefonnal és a mobil alszektor 60%-át teszi ki a távközlés kumulált bevételének. Finnországban az a tendencia figyelhető meg, hogy a mobiltelefon helyettesíti a vezetékest, amely utóbbinak a száma folyamatosan csökken 1990 óta. Ma már a háztartások 19%-a csak mobiltelefonnal rendelkezik – csupán 2%-nak nincsen egyáltalán telefonja. A mobiltelefont preferálóknak négy csoportja a diákság, a munkanélküliek, az

14

egyszemélyes háztartások és a gyakran költözők. Sok réteg számára – akár kis-, akár nagy jövedelmű – a mobiltelefon széleskörű igényeket elégít ki. Látható, hogy hosszútávon nem érdemes a kormányzatoknak – szubvenciókkal – ragaszkodni a vezetékes

hálózatokhoz

a

mobil

rovására,

hiszen

egy

sokkal

szélesebb

szolgáltatásskálát képes egy jól fejlett mobilszektor nyújtani a fogyasztóknak, illetve sok új szükségletet teremthet meg a folyamatos technológiai újításoknak, konvergenciáknak köszönhetően. Dél-Kelet-Ázsia élen jár az új technológiák, szolgáltatások elterjesztésében. Nem véletlen a lakosság technológiai nyitottsága: Japán és a Kistigrisek gazdasági termelésének nagy részét a technológiai iparágak adják és a népesség jelentős részét foglalkoztatja ez a szektor. 3.1.1. A mobil fogyasztói piac jellemzői: •

A penetráció, azaz a szolgáltatás elterjedtsége az összlakosság arányában, és a jövedelem közt nem annyira szoros a korreláció a fejlődés korai szakaszában, mint a későbbiekben. A szükséglet megteremetése,

kielégítése,

illetve

tömegszükségletté válása vezetett a piac telítettségéhez. 50%-os penetráció felett már a követő, felzárkózó fogyasztókért indul meg a verseny a mobilszolgáltatók közt. A prepaid szolgáltatásban sokkal nagyobb mértékben jelentkezik a lemorzsolódás, hiszen minimális fizetési kötelezettséget vállal a fogyasztó. A fejlett piacok elérték a telítettség állapotát az ezredforulóra. További penetrációs növekedés a fejlődő világban várható a következő évtizedben – kiemelt régió Ázsia, azon belül pedig Kína. •

A mobiltelefon a vezetékes telefonnal ellentétben egy gyorsan, szinte azonnal igénybe vehető szolgáltatást nyújt.

Nincs várólista, nincs installálás –

természetesen bázisállomások installálására szükség van, de a legtöbb cég már egy kiépült, bizonyos mértékű lefedettséggel rendelkezik, amikor szolgáltatásait kínálja leendő ügyfeleinek –; ami pedig a legfontosabb előnye a mobiltelefonnak, hogy megszűnik a helyhez kötöttség egy bizonyos mozgásszabadságot, rugalmasságot és kényelmet biztosítva a szolgáltatás használóinak.

15

•

Bár trendbéli hasonlóságok észlelhetők a világ különböző régióiban, a különböző kultúrák, országok fogyasztói piacai más-más módon alakulnak vagy reagálnak bizonyos szolgáltatásokra, illetve termékekre. A penetrációjának mértékéről híres Finnországban például csupán néhány százalékos a prepaid szolgáltatást igénybe vevők aránya, miközben a fejlődő világban ez az arány közel 100%-os. Ezt az arányt sok tényező befolyásolja – jövedelem, technológia, fogyasztói szokások, kultúra, kormányzati szabályozás és beavatkozás. Általános tendencia a fejlett országok piacainak telítődése, illetve a fejlődő országok folyamatosan gyorsuló penetrációja, hiszen a globalizálódó cégeknek a fejlődő régióban van még lehetőségük az előfizetők számának növelésére.

•

A mobil távközlési piac egy abszolút mértékben fogyasztóorientált piac. A fogyasztói

magatartás

sokszor

kiszámíthatatlan,

váratlan

eseményeket,

tendenciákat produkál, amit tanácsos a szolgáltatóknak és üzletfejlesztőiknek szem előtt tartaniuk. A fogyasztói szokások gyakran másképp alakulnak, mint a szolgáltatók által előirányzott, becsléseken alapuló tervek. Például a mobiltelefon elterjedése Magyarországon sokkal nagyobb léptékben történt, sokkal gyorsabban jelent meg a szükséglet a keresleti oldalon, mint ahogy azt a szolgáltatók előre jelezték. Az SMS sikerére sem számítottak a mobil cégek, pedig az elmúlt években több profitot generált Európában ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele, mint a hangátvitelé – bár az SMS nem egy kimondottan kényelmes szolgáltatás a mobiltelefon billentyűzetének köszönhetően. Megjegyzendő, hogy az USA-ban azonban a mobiltelefon-használók többsége nem is ismeri ezt a szolgáltatást. Annál kevésbé sikeres a beharangozott WAP – a számítógéphez képest lassú és korlátozott adatátvitelnek köszönhetően. Ázsiában viszont a készülék minősége ösztönzi a szolgáltatások iránti keresletet. 3.1.2. Piacnövekedés és telítettség Az 1990-es évek dinamikus növekedése 2000-ben ért el egy csúcspontot a fejlett piacokon. Ezen időszak alatt a növekedés első számú motorja az előfizetők számának növekedése, de 2001-2002-re a fogyasztói piac telítetté vált a világ legfontosabb piacain. Kiugró nyereség-növekedést már nem az újabb fogyasztók bevonása

16

eredményez – eltekintve a vállalat-felvásárlások során megszerzett fogyasztói tömegektől –, hanem a különböző szolgáltatások használatának generálása. Különböző piacok különböző mértékű növekedést produkáltak. Ezeket a növekedési rátákat egy soktényezős változó befolyásolja, amely magába foglalja fogyasztói szempontból például az adott piacon lévő lakosság számát, népsűrűségét, iskolázottságát, jövedelmét, a társadalmi korfát, a kultúrát, a technológiai fejlettséget, a szolgáltatók esetében pedig a szolgáltatási tevékenység paramétereit, a lefedettséget, a használt technológiát, a versenyhelyzetet, az árképzést és még egy sor más tényezőt. Az USA, Európa, Ázsia és a Pacifikus-térség különálló piacnak tekinthető, bár a multinacionális cégek és a „barangolás” összekapcsolja ezeket a régiókat. A fejlődő országok külön kategóriát képeznek, amelyben a távközlés más úton halad, mint a fejlett régiókban. A fejlődő országok mobil piaca az elmúlt években indult növekedésnek, de a fejlett piacokon végbement folyamatokhoz képest egy torz fejlődés az övék, hiszen a fogyasztói piacnak nincs igazi vásárlóereje és nagyfokú a gazdasági kiszolgáltatottság is a lakosság körében. Bár ezekben az országokban telítetlen a piac, a gazdasági növekedés szükséges ahhoz, hogy a mobil szektor hosszú távon fejlődjön és profitáljon. A GKI5 elemzői szerint a következő években az ázsiai országok penetráció-növekedése lesz számottevő, kiemelve a Kínai Népköztársaságot. 3.2. Vállalatok – kínálati oldal 3.2.1. A kínálati piac jellemzői A kínálati piac a legtöbb régióban monopóliummal indult – általában a vezetékes szolgáltatók kapták meg bizonyos frekvenciák használati engedélyét elsőként, de a legtöbb piacon liberalizáció történt az 1980-90-es években, és újabb szolgáltatók „vetették meg a lábukat”, illetve vásároltak részesedést külföldi vállalatokban. Az ezredfordulóra a monopóliumok duopólummá vagy oligopóliummá alakultak, de általában 5-nél több szolgáltatót egyik ország piaca sem tud eltartani. A 3G technológiát általában a már piacrészt szerzett 2G szolgáltatók vezetnek be a már megépített infrastruktúrára alapozva, ami lépéselőnyt jelent az új belépők számára. 5

Gazdaságkutató Intézet, www.gki.hu.

17

Azonban a globális vállalati piac nem fekete-fehér, hiszen a számtalan akvizíció és részesedés-szerzés következtében a tulajdoni viszonyok szövevényessé váltak. Bizonyos vállalatok érdekszférái kiterjednek akár több kontinensre is. A mobil szektorban a piaci penetráció növekedésével éleződik a verseny, a vállalatok számára pedig egyre nagyobb a marginális ügyfél-akvizíciós költség. A szolgáltatás azonossága miatt árverseny alakult ki, hiszen a készülékek beszállítói azonosak, és az egyéb szolgáltatások is hasonlóak. A tömeges elterjedés feltétele, hogy a fogyasztó bizonyos mértékű elkötelezettség mellett alacsony áron jusson készülékhez, tehát a vállalatok rendre csökkentették a belépési küszöböt a minimálisig. Az újabb belépők általában alacsony árképzéssel próbálnak piacrészesedést szerezni. A kezdeti monopóliumok általában megtartják erős pozíciójukat, de a piaci mechanizmusok hatása alól nem vonhatják ki magukat, ami az új belépők „erőszakos” piacszerzési kommunikációjának eredménye – használati díj és belépési küszöb csökkentése, készüléktámogatás és akciók. Az új szolgáltatások bevezetése is egy idő- és árverseny. A jövőben növekvő hangsúlyt kapnak az értéknövelt szolgáltatások, és a piacrészszerzés várhatóan elsődlegesen a díjszabás függvénye lesz – tömeges elterjedés esetén. A készülékgyártók kritikus szerepet játszanak a hálózatok szempontjából és a mobil telekommunikáció

elterjedésében.

Az

új

szolgáltatások

elterjedésében

kulcsfontosságú a megfelelő applikációval rendelkező telefonkészülék, amelynek időbeli eltolódása növeli a hálózatok költségeit, illetve az beruházások megtérülését tolja ki. Ez történt 1992-ben, amikor GSM-készülékek ipari mennyiségben nem álltak rendelkezésre, így a szolgáltatás is „késve” terjedt el, bár nem volt hiány a keresletben. A hangátvitel szempontjából a készülék valójában másodlagos fontosságú, bár rendelkezik bizonyos minőségi paraméterekkel, de a felhasználóbarát működés mellett hasonló nyomatékot kapott a forma és a méret. Az megszokott „esztétikai” elvárások mellett nagy hangsúlyt kap a szolgáltatás minősége és élvezhetősége a jövőben. A szolgáltatók készüléktámogatása nagy költséget jelent, melyet ügyfélszerzés céljából vállaltak magukra az operátorok. Az ázsiai készülékgyártók jóval megelőzték az európaiakat a 3G készülékek kifejlesztésében és bevezetésében. Bár a Nokia világviszonylatban a legnagyobb gyártó, mégis lemaradt 3G készülékeinek bevezetésével az ázsiai vállalatok mögött. Bár termékei a 18

legkelendőbbek Európában, nagy megmérettetés előtt áll a finn gyártó a harmadik generációs versenyben, hiszen még nagyobb hangsúlyt kap a készülék minősége és kapacitása a jövőben. A mobil internet elterjedése függ a számítógépes internetpenetráció mértékétől, azonban jellegét és lehetőségeit tekintve jóval korlátozottabb. Az elkövetkező években főként a praktikus, illetve szórakoztató szolgáltatások terjednek majd el, hiszen korlátozott a készülékek mérete, képernyője, illetve a billentyűzet adatbeviteli hatékonysága. Bár az európaiak preferálják a Nokiakészülékeket, a 3G készülékek piacán valószínűleg teret nyernek az ázsiai termékek is. A vállalatok időpercepciója kulcsfontosságú a szolgáltatások bevezetésében, hiszen nem mindig egyeznek a vállalat piaci várakozásai a fogyasztók reakcióival. Erre a különbözőségre szemléletes példa a WAP, melynek bevezetése kudarcba fulladt, ami nem vet jó fényt a jövőben az újonnan bevezetendő és bevezetett applikációra. A különböző régiók piaci sajátosságai sem elhanyagolható tényezők, hiszen számos szolgáltatás „killer application”, azaz ütőképes felhasználás bizonyos kultúrákban, viszont nincs visszhangja másokban – az SMS-t az európai fogyasztók többsége használja és a vállalatok jelentős bevételt realizálnak ebből a szolgáltatásból, ÉszakAmerikában viszont nem elterjedt; vagy kamerás telefon Japánban nagy sikert aratott – gondoljunk csak a japán turistákra! –, azonban

Koreában nem vált elterjedt

szolgáltatássá. 3.2.2. Globalizáció és terjeszkedés Az 1990-es évek egyik legjelentősebb tendenciája és „legdivatosabb” kifejezése a „globalizáció”. A fogalom mögött egy gazdasági folyamat áll, melynek hatása a kultúrában, társadalomban is érzékelhető. A gazdasági folyamat mögött pedig gazdasági társaságok és azoknak a nyereségvágya, illetve piacpozíciós törekvései állnak – sarkítva és leegyszerűsítve a jelenséget. A kilencvenes évek fúziós hulláma nem kerülte el a távközlési szektort sem. Az egyértelműen stratégiai célú fúziók és felvásárlások a piaci terjeszkedés hosszú távú elképzelésein alapultak. Európában a felvásárlási tranzakciók összértéke 1995 és 1999 között megötszöröződött és

19

meghaladta az évi 1300 milliárd USD-t6. A legnagyobb események közé tartozik a Verizon létrehozása a Bell Atlantic és a GTE egyesülésével, a US West Qwest általi és a Mannesman Vodafone általi felvásárlása, illetve a japán DDI, KDD és IDO KDDI-be való egybeolvasztása. Az iparág világszerte lezajló fúzióit és felvásárlásait elsősorban a hatalmas tőkeköltségek hatékonyabb kitermelésének kényszere hajtotta. A beruházásra költött összegek megtérülése biztosabb, ha a vállalati méret – és előfizetői bázis – növekszik időközben. Ehhez hozzájárulnak a méretgazdaságosság előnyei, a beszállítókkal szembeni erősebb alkupozíció és az összeolvadásokkal elérhető szinergiahatások. Másrészről a cégekre a tőzsde nyomása is ránehezedik. A folyamatos fejlődés és növekedés elvárása alapvetően meghatározza egyes cégek piaci értékét. A hírközlés óriásait éppúgy a növekedés elvárásaival szembesítették a befektetők, mint bármely más tőzsdei cégeket. Nem utolsósorban technológiai indokok is állnak egy-egy akvizíció mögött, hiszen magasak a K+F költségek – ezek csökkentésére kényszerültek az adósságaikat felhalmozó cégek. A vállalati felvásárlások és egyesülések 1999-es viharos lendülete azonban 2000-2001 során vesztett erejéből. A befektetői óvatosság hátterében több esemény állt: a hektikus tőzsdei árfolyamok, az euró és a dollár gyengélkedése, a verseny-felügyeleti eljárás növekvő szigora, valamint a korábbi UMTS mobilszolgáltatói tendereken kifizetett horribilis koncessziós díjak egyrészt elriasztották a tőkében szegényebb potenciális érdeklődőket, másrészt óriási hitelek felvételére kényszerítették a mindaddig aktívan terjeszkedő távközlési szolgáltatókat. Nem meglepő tehát, hogy a nyugat-európai és amerikai távközlési vállalatok folyamatos eladósodásának hatására 2001 során tovább lassult a felvásárlások és egyesülések folyamata, ugyanakkor egyre gyakoribb lett a könnyen értékesíthető kisebb tulajdonrészek és leányvállalatok eladása. Mindez ahhoz vezetett, hogy a globális távközlési szolgáltatók számos közép-kelet-európai érdekeltségüket adták el, ami a térségben olyan látványos intézkedéseket eredményezett, mint például a teljes kivonulás egy adott országból. A talpon maradt vállalatok

a

piacelemzők

szerint

elegendő

előfizetővel

rendelkeznek

és

alaptevékenységeik terén elég erős a piaci pozíciójuk ahhoz, hogy képesek legyenek azokat

megvédeni,

valamint

hiteleik

mértéke

és

hitelkockázataik

az

alaptevékenységeikhez nem kötődő vagyonelemek értékesítése révén folyamatosan mérséklődjön. 2002-ben tovább folytatódott a folyamat, pénzre volt szükség a kisebb 6

Forrás: „Mergers and Acquisitions” c. tanulmány, www.itu.org.

20

piaci szereplők felvásárlásához, a privatizációs lehetőségek kiaknázásához, illetve a kelet-európai régió távközlési fejlesztéséhez. A folyamatos technikai fejlődés, a versenytársakkal való lépéstartás folytonos hitelfelvételt tett szükségessé a telekommunikációs szektorban. Ezt nagyban nehezítette, hogy a különböző hitelminősítők folyamatosan rontották le a távközlési cégek hitelbesorolását, sokszor a bóvli kötvények kategóriájába sorolva a szolgáltatók hiteleit. Igen nehéz pénzügyi helyzetben van például a France Télécom és a Deutsche Telekom. A két cég részvényárfolyama

negatív

rekordokat

döntöget,

adósságállományuk

minden

erőfeszítésük ellenére sem csökken, bevételeik pedig krónikusan elmaradnak a tervezettől. A Vodafone, a UPC, illetve a Vivendi is gondokkal küzd. A menedzsmentek a cégekről a lehet ő legjobb képet próbáltak festeni, miközben az akvizíciók tovább folytak a túlzott eladósodás ellenére. Bizonyos cégvezetők a hitelezők és részvényesek megnyugtatása érdekében létszámleépítésekkel, „offshore” cégeken

keresztüli

adócsökkentésekkel

és

néhány

esetben

a

könyvelések

meghamisításával is éltek. A hongkongi Hutchison Whampoa vállalat tervei szerint svédországi és dániai cégén, a Hi3G-n keresztül lép be a finn piacra. A szolgáltatás kísérleti beindítását 2002 októberében tervezi a távol-keleti befektető, amely Európában elsőként a brit Orange céget szerezte meg. A brit mobilszolgáltatót végül a német Mannesmann-nak adták el, cserébe a Hutchison Whampoa a Mannesmannban szerzett részesedést. Ezért amikor a Vodafone felvásárolta a Mannesmannt, a Hutchison a Vodafone egyik legfőbb részvényese lett. A Hutchison mobilrészlege harmadik generációs mobilszolgáltatásra kapott koncessziót az Egyesült Királyságban, ahol a japán NTT DoCoMo-val és a holland KPN-nel együtt alkot konzorciumot. Az NTT DoCoMo-val egyébként Hongkongban is együttműködik a Hutchison Whampoa. A távol-keleti cég Olaszországban, Svédországban, Ausztriában, Dániában, Írországban, Izraelben és Ausztráliában is szerzett harmadik generációs mobilkoncessziókat, továbbá a VoiceStream Deutsche Telekom általi felvásárlása révén a legnagyobb német távközlési cégben is részesedéssel bír. (Forrás: www.hif.hu)

3.2.3. Eladósodás és konszolidáció

21

A világgazdaságban tapasztalható és az USÁ-ból kiinduló, Európába is begyűrűző lassulás és a – már nyilvánvaló – recesszió érintette a legtöbb gazdasági szektort, illetve sok ágazat kivette a részét ebben a lassulásban, hiszen piaci telítettségét a mobil szektor is ebben az időszakban érte el; az ezredfordulót követően megtorpant a növekedés. A konszolidációra okot adott még a mobilszolgáltatók kiköltekezése, melyet tetéz a világszinten emelkedő infláció is. Sok 3G-s beruházás, koncesszióvásárlás, illetve más szolgáltatók felvásárlása vagy részesedésszerzés történt, főleg az 1990-es évek közepétől. Az adósságállomány újrastrukturálása sok vállalatnak problémát jelent, hiszen a befektetők távközlési szektorba vetett bizalma megrendült az elmúlt évek történései – könyvelési botrányok, túlértékelt részvények, „dotcombuborék” – folytán. A hatalmas veszteségeket felhalmozó távol-keleti bankszektort megelőzve a lista legelső és legtöbb helyét a globális távközlési társaságok foglalják el. Így a világ 24 legnagyobb távközlési vállalata összesen 733 milliárd USD-os összforgalom mellett 31 milliárd USD veszteséget könyvelt el 2001-ben.

A világ 10 legveszteségesebb cége 2001-ben Sorrend Cégnév Veszteség (millió $) 1 Nortel Networks 27 302,0 2 Vodafone 23 133,4 3 Lucent Technologies 16 198,0 4 Vivendi Universal 12 176,1 5 UFJ Holdings 9 816,5 6 Mizuho Holdings 7 806,0 7 Daiwa Bank Holdings 7 452,8 8 France Telecom 7 414,7 9 Royal KPN 6 711,7 10 Nippon Telegraph & Telephone 6 495,5 Forrás: www.fortune.com Az USD gyengülésének köszönhetően az amerikai cégek, illetve az USA-ban érdekeltséggel rendelkező vállalatok is veszteséget könyvelhetnek el (T-Mobile USA). Bár a vállalatok felismerték, hogy további növekedésük az egy ügyfélre jutó bevételben rejlik, tehát szolgáltatásaikat, főképp az adatátvitelt kell fejleszteni, prognózisaik túlértékelték a 3G-szolgáltatások elterjedését. Az eddig befektetett USDmilliárdok – Európában hozzávetőleg 120 millárd euro7 – sokkal hosszabb idő alatt 6

Forrás: www.europemedia.net.

22

térülnek meg, mint az előirányzott, ráadásul a hálózat kiépítése további 100 milliárd eurót emészthet fel. Mind Európában, mind Észak-Amerikában megfigyelhető a tendencia a vállalatok közti együttműködésre a 3G technológia hálózati költségeinek csökkentésére. Az adatátviteli „boom” elmaradásának – késésének? – köszönhetően a mobil szolgáltatók közt megindult egy hangátviteli piacrész- és árverseny, amely a vezetékes szolgáltatóktól von el bevételeket. Az elmúlt évek legnagyobb fúziói mögött nemcsak a piacnövelő meggondolások, hanem konszolidációs célok is állnak. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) jelentése szerint a nemzetközi távközlési vállalatok 2000-ben 256 milliárd USD hitelt vettek föl, háromszor annyit, mint 1999 folyamán. Ebből a hitelből finanszírozták a harmadik generációs koncessziók árveréseit és vállalatfelvásárlásaikat. 2000 utolsó negyedévben pedig a fölvett összes konzorciális bankhitel 20%-a a távközlési vállalatokhoz került. A felhalmozódott óriási adósságok miatt a szektor cégeinek hitelbesorolása tovább romlott, amit jól jellemez az a tény, hogy a Moody’s hitelminősítő 2000 folyamán 123 esetben minősítette vissza a hitelbesorolásokat, melyek közül 46 a távközlési szektorban történt. A szektor egészének teljesítményére mindemellett nagy hatással volt a világszerte kibontakozott „dotcom” válság, amely elsősorban a technológiai piacot rengette meg, de nem maradtak érintetlenül a komoly összegeket befektető távközlési cégek sem. A tőzsdei árfolyamok zuhanása ráadásul egybeesett a gazdaság növekedési ütemének vártnál nagyobb mértékű lassulásával, így a negatív folyamatok közvetlenül vagy közvetve lassan a szektor szinte valamennyi szereplőjét elérték. A hirtelen megnőtt adósságállomány csökkentése érdekében a vállalatok visszafogták beruházásaikat, és hatalmas erőfeszítéseket tettek az

adósság-konszolidáció

érdekében: •

vállalkozások felszámolásával (British Telecom (BT) és AT&T felszámolta a Concert nevű globális vállalatot; Kiwwi Holding AG),

•

érdekeltségek értékesítésével (Telecom Italia eladja a Telekom Austria-beli, a KPN a Vodafone-beli részesedését, a Deutsche Telekom (DT) a kábeltelevíziós érdekeltségeit, a France Telecom (FT) az STMicroelectronic részesedését, a BT a Japan Telecom részvényeit, az AT&T a kábeltelevíziós érdekeltségeit),

23

•

létszámleépítésekkel (Motorola, Alcatel, BT, KPN, DT. stb.),

•

részvénykibocsátással (KPN, BT, Sonera),

•

ingatlanok és egyéb eszközök eladásával (BT),

•

saját részvény-értékesítéssel (Vivendi) próbáltak jelentős veszteségeiken enyhíteni.

A megváltozott tőkepiaci körülményekhez azonban számos vállalat nem volt képes alkalmazkodni, és tevékenységének beszüntetésére kényszerült. A vesztesek főként azon fiatal „dotcom” és távközlési cégek közül kerültek ki, amelyek növekedésüket elsősorban a kockázati tőkének köszönhették, nem pedig az előállított termékeknek vagy szolgáltatásoknak. A mobil szektorban viszont a – még – 3G koncesszióval nem rendelkező cégek nem halmoztak fel adósságot, és jóval óvatosabbak a tervezésben. A szektor stagnálása miatt a kormányzatok sem szabják – valószínűleg – olyan magasra a koncessziók árát, mint az előző időszakban. A

Deutsche

Telekom

vesztéségeinek

és

adósságainak

felhalmozódása

következtében radikális megszorító intézkedéseket hozott: 2002 augusztusában bejelentették 22 ezer munkahely megszüntetését, a cég változatlan rossz teljesítményét ellensúlyozandó. A leépítéssel 2,5 milliárd euro megtakarítást remélnek a vállalatvezetők. Az árfolyammozgásoknak köszönhetően a DT adósságállománya 64,2 milliárd euróra csökkent 2002 júniusában,

melyet a

vezetőség 2003 végére 50 milliárd euróra kíván tovább csökkenteni, ehhez azonban 4-7 milliárd euró többletbevételre van szükség. A további konszolidáció érdekében értékesítésre került kábeltelevíziós hálózatuk, ingatlanok és egyéb eszközök. Ugyanakkor a cég nem hagyott fel terjeszkedő politikájával, Kelet-Európa legnagyobb

mobilcégében,

a

lengyel

Polska

Telefonia

Cyfrowa

(PTC)

mobiltelefon-szolgáltatóban tovább növelte 45 százalékos részesedését. Kétségbe

24

vonható a cég amerikai érdekeltségű akvizíciós döntése. A Voicestream megvásárlásának megtérülése minimális, a piac különbözik az európaitól, és vajon megfér-e

a

német

és

az

angolszász

vállalati

kultúra

egymással?

A

presztízskérdésként kezelt akvizíciót, mint sikeres üzleti stratégiát kommunikálják. (Forrás: „DT – Rekordverlust”, www.golem.de.)

3.2.4. Gazdasági mutatók •

Működési bevétel (Operating Revenue/„top line”)

A működési bevétel egy általános mutató, amelyből a mobil szolgáltatói szektorban a korábbi adatok, illetve az ügyfélszám fényében tendenciák, következtetések vonhatók le a forgalom tekintetében. A bevétel nagy hányadát még mindig a hangátviteli szolgáltatások adják, de fokozatosan növekszik az adatátvitel által generált bevétel részesedése. Nyugat-Európában az adatátvitel bevétele 13%-os részesedést ért el 2002-ben, amely jelentős növekedés a 2001-es 8.8%- és a 2000-es 5.3%-hoz képest. •

Készpénzforgalom (Cash flow)

A készpénzforgalom a vállalat szempontjából fontos üzleti terv, mely a vállalat likviditási helyzetét tükrözi. •

EBITDA

Az EBITDA mutató alkalmas vállalatok, szektorok nyereségességének kimutatására, elemzésére, mivel kiküszöböli a finanszírozási és könyvelési döntések hatásait, azaz a nem kalkulálja a mutató a nem működési költségeket. A mutató az eladásokhoz viszonyítva

jó

alap

különböző

profilú

cégek,

és

különböző

szektorok

jövedelmezőségének összehasonlítására. Kiküszöbölve a nagy értékű beruházásokat és az értékcsökkenést, az EBITDA-val gazdasági, ágazati, vagy akár ágazatközi trendeket lehet megállapítani. A mutató az 1980-as években terjedt el a használatban vállalatok adósságkezelésének indikálása érdekében. Időközben népszerűvé vált olyan szektorokban, amelyek drága eszközöket hosszú időtartam alatt írnak le. Az utóbbi időben az EBITDA általános mutatóvá vált, főleg technológiai iparágakban. Az EBITDA hasznos mutató, de önmagában nem elegendő alap egy elemzés

25

elvégzéséhez vagy egy döntés meghozatalához. Ha az elemzők kizárólag az EBITDAra támaszkodnak, figyelmen kívül hagyhatják azt, hogy a vállalat azért veszít pénzt, mert nem tudja termékét értékesíteni. Az EBITDA önmagában nem megfelelő mutató beruházási döntések megalapozására vagy a likviditás, és nem része az általánosan számviteli törvény által előírt pénzügyi kimutatásoknak (például az amerikai könyvelési alapelveknek, a GAAM8-nek). A Moody’s elemzői szerint leginkább olyan vállalatok, szektorok elemzésére alkalmas ez a mutató, melyek tartós eszközökkel rendelkeznek. Az amerikai WorldCom távközlési vállalat könyvelési csalása az EBITDA értékének megállapításban rejlett, amely 3,8 milliárd USD-ral eltért a valóságos értéktől. Elemzők sora azonban nem tekinti feleslegesnek a mutató használatát, de hangsúlyozza a vállalatok vizsgálatát több mutatón – nettó bevétel, készpénzforgalom – keresztül, mert egy holisztikus elemzés pontosabb képet ad egy cég valódi helyzetéről. A szektor két másik amerikai vállalata, a Global Crossing és a Qwest vezetősége pedig éppen a készpénzforgalom mutatóját manipulálta a befektetők kerítése, megtartása érdekében. Az amerikai Értéktőzsde Bizottsága számára készített beszámolóban a vezetőség egy lábjegyzetben magyarázza, hogy bizonyos költségeket, amelyek összefüggésben vannak az MCI-nak fizetett díjakkal, amortizációs költségként könyveltek el.(Forrás: Marie Leone, www.cfo.com) •

Nettó jövedelem (Net income/„bottom line”)

A nettó jövedelem az elmúlt időszak veszteségei miatt lett hangsúlyos. A rekordvesztségek éve a telekommunikációs iparág egészéban 2001, ami 2002-ben is érezteti hatását (például a Deutsche Telekom 2002. 1. félévében könyvelhette el fennállásának legnagyobb veszteségét). •

Tőkeráfordítás vagy –beruházás (CapEx/Capital Expenditure)

Ez a mutató hangsúlyossá vált az utóbbi időben, mivel a mobil szektorban nagyarányú beruházásokat hajtott végre a cégek több, mint 90 %-a. A beruházások nagy részét a 3G-s koncesszióvásárlások, illetve az akvizíciók, részesedés-vásárlások tették ki.

8

Generally Accepted Accounting Principles, amerikai számviteli szabályok rendszere.

26

•

Egy felhasználóra jutó átlagos bevétel (ARPU/Average Revenue Per User)

Ezt a mutatót főként szolgáltató vállalatok használják – elsősorban a távközlési szektorban – növekedési stratégiák kidolgozására vagy működési problémák feltárására. A Schroder Salomon Smith Barney elemzői szerint a mobil szektor növekedését az ARPU mutató illusztrálja majd. Mivel a penetráció lassan a telítettség szintjére jutott a legtöbb országban, azaz fokozatosan lassul az új ügyfelek belépése, a mobil távközlési cégek belső növekedéssel realizálhatnak nagyobb bevételt a jövőben. A hangsúly a mobilszolgáltatók közti árverseny miatt áttevődik a szolgáltatások bővülő körére, ezeknek fogadtatására, népszerűségére a fogyasztók között. A 2.5G-, illetve 3G technológián alapuló szolgáltatások azonban nem a várt mértékben terjednek el - ez alól csupán Dél-Kelet-Ázsia a kivétel. Nem elhanyagolható viszont az ARPU-ra ható defláció a versenynek és a versenyszabályozásnak köszönhetően, az UMTS fejlesztésének bázisköltség-csökkentő hatása, illetve szintén a versenynek köszönhető költség-megtakarítás áthárítása a fogyasztókra. Mindezek ellenére az elemzőcsoport szerint a mobil szektor ARPU-növekedése meghaladja az átlagos GDP-növekedést9. Az ARPU motorja a kimenő beszédpercek generálta bevétel, mely a mobil szolgáltatók hozamának 58%-át teszi ki. A kimenő hívás tarifájának változására a legérzékenyebb a bevétel: 10%-os tarifacsökkenés 4%-os bevételkiesést generál10. A mobil adatátvitel bevétele egyre számottevővé válik az SMS-áremelésnek, illetve az MMS megjelenésének, bár ez utóbbi az elemzők szerint csak 2003 végére érezteti hatását bevételoldalon. Az európai piacon ez elmúlt években csökkent az ARPU, azonban ez a csökkenés 2002-ben lassulni látszik. A legjobb ARPU értéket Európában a németországi E-Plus hozza, mely növelte egy ügyfelére jutó bevételét. •

MOU (Minutes of Usage)

A telefóniában egy fontos mutató az egy felhasználóra átlagosan jutó lebeszélt percek száma – általában hónapra lebontva –, mert ez generálja a nyereség legnagyobb részét, amely átlagosan 82%. Az átlagos európai MOU érték 130/hó, ami azt jelenti, hogy

átlagosan

egy

európai

előfizető

9

ébrenléti

idejének

0.45%-át

Schroder Salomon Smith Barney, European Mobile, Bigger Than You Think c. tanulmánya, 10.o. „Forces affecting growth rate” 10 Schroder Salomon Smith Barner, 25.o.

27

tölti

mobiltelefonálással. Ez nem egy nagy érték, azonban a mobil hálózatok kapacitása jelentős beruházással növelhető, és a marginális kapacitás-költsége jóval nagyobb, mint a vezetékes szolgáltatóknál. Így optimális esetben a kapacitásnak megfelelő legnagyobb hívásforgalom bonyolódik a hálózatokon. 3.3. Liberalizáció és reguláció – kormányzati oldal 1995-ig a világ országainak közel kétharmadában a távközlési szektor egészében monopóliumok uralkodtak, de a folyamatos piac-liberalizáció, melynek mérföldköveit jelentette az 1996-os

távközlési törvény az Egyesült Államokban, a WTO

távközlési egyezménye vagy a piacra lépést könnyítő ausztrál versenytörvény 1997ben, illetve az Európai Unió 1998-tól életbe lépő keretegyezménye, 2001-re a legtöbb országban megszüntette a monopol vállalatok kizárólagosságát és általában oligopol helyzetet eredményezett. A mobil piac versenyszabályozó mechanizmusait azonban sok tényező befolyásolja: •

A hálózat fix költségű kiépítésére, azaz bázisállomások létesítésére a szükséges tőkével rendelkező vállalatok képesek.

•

A kereslet és keresletváltozás függvénye, hogy hány szolgáltatót bír el a piac úgy, hogy azok fennmaradjanak és nyereséget termeljenek.

•

Klasszikus hálózati probléma a távoli, kieső- és a sűrűn lakott földrajzi helyek hálózati ellátottsága.

Bár hasonló tendenciák és mechanizmusok működnek a világ legtöbb nemzeti mobilpiacán, a verseny országonként más és más mértékben jelenik meg, így a nemzeti versenyhivataloknak maguknak kell felmérniük a piaci helyzetet és meghozni a megfelelő szabályozó döntéseket – a piaci erők mérsékléséről vagy éppen a verseny növeléséről. Az 1990-es években történt kormányzati szintű reformok helyességét az évtized második felében felgyorsult piacnövekedés bizonyítja, és több országban beigazolódott, hogy minél inkább kivonja a kormányzat befolyását a szektorból, feloldva a monopóliumot, illetve minél hamarabb lehetővé teszi a működő tőke mozgását, beáramlását, annál gyorsabban fejlődik piaca. Chile és Argentína, hasonló gazdasági berendezkedéssel egy időben privatizálta távközlési piacát, Chile mégis megelőzte Argentínát a fejlődésben; ennek oka, hogy míg Chile szabad versenyt

28

teremtett, Argentínában viszont megtartotta monopol helyzetét a privatizált, nehézkes távközlési vállalat 7+3 éves kizárólagos koncessziójával; ennek megszűnte után gyorsult csak fel a piac kiteljesedése Argentínában. Ez a jelenség általános a fejlődő, újonnan fejlett és átmeneti országokban, Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában, és Közép-Kelet-Európában, de a fejlett régiókban is feloldották a korábbi monopol piacszerkezetet. A távközlési piacon, így a mobil szektorban is, az elmúlt évtizedben nagyszabású felvásárlások és fúziók mentek végbe, melyek új piaci mechanizmusokat indítottak, bár sok esetben – nemcsak a mobil piacon – megnőtt a koncentráció. Ez részben köszönhető a számos átmeneti és fejlődő gazdaságban történt piac-liberalizálásnak, de a fejlett országokban is nőtt a verseny az újabb belépőknek és az állami, illetve államközi versenyszabályozásnak (EU, WTO, USA versenytörvények) köszönhetően. Sok esetben kifizetődőbb egy vállalat számára fúzió vagy felvásárlás útján terjeszkedni, mint új belépőként nagy költséggel leányvállalatot alapítani; persze ezt a döntést befolyásolja például a célország mobilpiaci penetrációja, a versenyhelyzet milyensége, a tulajdonviszonyok, a kormányzat és még egy sor objektív és szubjektív tényező, mint például a vállalat presztízse. A koncentráció kialakulása, növekedése egy-egy vállalat vagy csoport körül felhívta a versenyhivatalok figyelmét, amelyek a fúziók horizontális- és az új belépést blokkoló hatásától tartanak. A világ csaknem minden országát egybetömörítő WTO külön megállapodással próbál versenyhelyzetet teremteni világszinten – Agreement on Basic Telecommunications Services –, melynek ajánlásai nem kötelező érvényűek, de ha egy ország kötelezettséget vállal, az már rendelet erejű. A piac-liberalizálás lehetővé tette a távközlési szolgáltatók határokon átnyúló vagy akár a világot behálózó gazdasági tevékenységét, azonban terjeszkedni csak a legnagyobb cégek voltak képesek, így az Európai Unió, a nemzetközi szervezetek és egyéb nemzeti versenyhivatalok fenntartják felülbírálási jogukat tagországokat érintő fúziókat érintően. 3.3.1. Az Európai Unió Versenytörvénye Az Európai Unió versenytörvényének 82-ik cikkelye foglalkozik a cégek gazdasági erejükkel, domináns pozíciójukkal való visszaéléssel. Ez a nemzetek feletti törvény tiltja a tagállamok közti kereskedelmet negatívan befolyásoló gazdasági erőfölény 29

érvényesítését. Az uniós versenyhivatal felléphet a törvény erejével olyan szituációkban, melyekben cégek domináns pozícióban vannak, tehát képesek a versenytársaktól és a fogyasztóktól függetlenül, önállóan piaci döntést hozni, és vissza is élnek erejükkel, hogy egyoldalú, számukra előnyös feltételeket teremtsenek. Domináns pozíciót teremthet még a piaci részesedés, a technikai előny, szabadalmak, illetve termékének vagy szolgáltatásának egyedisége, nem helyettesíthető mivolta, amivel monopol – vagy oligopol – helyzetet teremthetnek ezek a gazdasági társaságok, illetve azoknak csoportja a fogyasztók vagy egymás rovására. Az alábbi esetekben járhat el az uniós versenyhivatal: •

Visszaélés történhet az árképzésben. A fogyasztókra nézve hátrányosan magas ár szabását, a versenyt nagymértékben befolyásoló dömping-árazást, illetve ugyanazon terméknek jogszerűtlen módon, különböző árakon való értékesítését tiltja az uniós törvény.

•

Törvényellenes

tevékenység

domináns

vállalatoktól,

ha

az

ügyfeleknek

„hűségpénzt” folyósítanak, viszont a törvényt sérti az is, ha ez a vállalat bizonyos ügyfélkörét diszkriminálja a többiekkel szemben. •

A szabadalmi jogokkal való visszaélésnek tekintik az egyoldalú licencszerződések kötését, illetve az irracionális árképzést egy szabadalmazott termék esetében.

•

Az eladó nem kötheti egy bizonyos termék – vagy szolgáltatás – megvásárlást egy másik termékhez, amelyet a vevő másképpen nem venne meg és nincs is szüksége rá a termék használata során.

•

Ha egy bizonyos technológiát használó vállalat, szolgáltató vagy felhasználó előnyt élvez a más technológiát felhasználók rovására, azaz technológia alapján diszkriminálnak, azt az európai versenyhivatal a verseny korlátozásának tekinti és intézkedést hoz.

A kormányzati akarat a mobil hálózatban végződtetett hívástarifák képzésében jelenik meg – a legtöbb állam még érdekelt a vezetékes telefóniában, bár az egykori monopóliumok általában oligopóliumná alakultak az elmúlt évtized során. A versenyhelyzet fokozásának érdekében a törvények kötelezővé teszik a működő operátorok számára, hogy bizonyos feltételekkel az új belépők rendelkezésére bocsátsák saját hálózatukat, illetve költségalapon szabályozzák a végződtetett hívástarifákat is, mely az új szolgáltatók összköltségének akár 40%-át is kiteheti.

30

3.3.2. Hiányos EU-szabályozás – 3G koncessziók A 3G technológia alapja új és nagyobb sávszélesség – lehetőleg országonként ugyanaz a barangolás érdekében –, ami újabb koncessziós szerződések kötését vonja maga után állam és szolgáltató között. A koncesszió odaítélésének legáltalánosabb formája az „aukció” és a „szépségverseny” (beauty contest), melyek különbözősége miatt országonként nagy eltérések mutatkoznak a koncessziók árában. •

Az aukció átláthatósága miatt terjedt el. Az árszabás alapjául a kereslet alakulásának becslése szolgál, amivel a koncesszió gazdasági értékéhez közeli értéket próbálnak meghatározni. A kereslet ígéretes növekedését várják kormányzatok, elemzőik és szolgáltatók egyaránt. Az operátorok számára az aukció előnyös, hiszen a 3G hálózat kiépítésének, működésének és a szolgáltatások bevezetésének ütemezésébe nincs beleszólása a mindenkori kormányzatnak vagy állami szervnek, ez teljes mértékben a szolgáltató agendája szerint történik, tehát a kormányzat szabad kezet ad a vállalatoknak. Brit elemzők szerint a hatalmas koncessziós költségek nem befolyásolják a szolgáltatók árképzését, hanem csak a stratégiai beruházás része.

•

A „szépségverseny”, amely többtényezős komparatív versenyeztetés, jobban követhető, mivel az állami vagy kormányzati szervet ellenőrző jogokkal ruházza fel a hálózat kiépítésére és a szolgáltatás bevezetésére vonatkozóan. A szerződés nem csak az árat határozza meg, hanem egy ütemtervet is felállít – amely tükrözheti a kormányzat társadalmi és regionális politikai céljait. Bizonyos szolgáltatók ezt a koncesszió-elbírálási módot preferálják, mert ez nem nyomja fel a koncessziók árát, így az igen költséges hálózat-kiépítést nem tolja ki időben, illetve a kisebb fogyasztói költség-áthárítás miatt gyorsabb tömeges elterjedés valósulhat meg.

31

Clinton amerikai exelnök utasítása ellenére, mely szerint a föderális szerveknek fel kell szabadítani bizonyos frekvenciákat a jövő új szolgáltatásai számára, a 3G technológia működtetésére legalkalmasabb frekvencia a Pentagon kezében van – többek között műholdas intelligenciával való kommunikáció bonyolódik le rajta. A föderális szerv bejelentette, hogy 2010-2017-ig nem is szabadíthatók fel a használt sávok. A frekvencia közös használata biztonsági okokból és az interferencia miatt nem lehetséges, sáv-átcsoportosítást pedig a hivatal csak a szolgáltatók költségén hajlandó tenni, ami 4.3 milliárd USD-ra is rúghat. Az észak-amerikai piac másik kritikus pontja, hogy Európával ellentétben, nincsen standard rendszer, különböző 2G technológiák működnek egyidejűleg. !!! Az ázsiai spektrum-allokáció ment végbe a legkevesebb problémával, és a koncesszió árát sem szabták olyan magasra, mint Nyugat-Európában. Tanulva az európai túlkapásokból, az ázsiai kormányok és a Pacifikus-térség államai szerényebb árakat határoztak meg, nem kívánták maximalizálni a koncessziókból befolyó összegeket, a szolgáltatók pedig körültekintőbben készítették ütemterveiket; így ma már több délkelet ázsiai országban elterjedt számos 3G szolgáltatás.(Forrás: www.oecd.org) Erős kritikák érik a nyugat-európai kormányzatokat a 3G koncessziók ügyében. A kritika tárgya egyrészt a koncessziók ára, amelyet az ITU főtitkára, Yoshio Utsumi szerint – indokolatlanul – magasra szabtak az optimista piaci előrejelzéseknek köszönhetően; másrészt a befolyt összegeket a kormányzatok nem a távközlési szektorra – például a műsorsugárzás digitalizálására –, hanem más iparágakra fordította. A telekommunikációs vállalatok problémái összefüggnek az IT szektor mélyrepülésével, de az állami kasszába befolyt koncessziós pénzek nem enyhítették a technológiai iparágak gondjait. Vajon meggondolatlanságból került máshova a pénz, vagy égetőbb szükség volt más iparágaknak lendületet adni? Nem vitatható a piac felelőssége sem a túlértékelt piaci várakozásokat illetően. A francia kormány október vége óta próbál nyomást gyakorolni az Unióra a France Telecom pénzügyi helyzetének enyhítése érdekében11. A francia állam 55%-os tulajdonosi résszel bír a FT-ban, melynek nettó adósságállománya elérte a 70 milliárd

32

eurót 2002-ben, mely több, mint négyszerese a könyvelési botrányai miatt elhíresült, csődeljárás alá vont WorldComénak. Chirac elnök indítványozta az uniós szabályok megváltoztatását. A koncesszió teljes vagy részleges továbbértékesítése enyhíthetne a szolgáltatók pénzügyi nehézségein. A jelenlegi Uniós irányelvek jelenleg még merevek, azonban a Bizottság már jóváhagyott 3G frekvenciát megosztó megállapodást. A koncessziós szerződések meghatározzák a technológiát is, amely a W-CDMA, és kezdetben kézenfekvőnek tűnt a standard rendszer létrehozása érdekében egy technológiát kiválasztani – akárcsak a jól bevált a GSM rendszer esetében. Időközben sokkal nagyobb tért hódított meg a CDMA 2000 rendszer Ázsiában és az USA-ban, mely a gyakorlatban megbízhatóbb és jobb teljesítményű technológiának bizonyult – a Nokia elhalasztotta új 3G készülékeinek piaci bevezetését technikai problémák miatt. A világ legnagyobb előfizetői bázisával rendelkező China Mobile is latolgatja a CDMA 2000-re való átállást. 3.3. A mobil szektor jövőképe és dilemmái A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a mobiltelefon-gyártók és szolgáltatók egyre több újdonsággal rukkolnak elő kisebb-nagyobb sikerrel, de sokszor meglepetésszerűen terjednek el bizonyos felhasználások, amit a szolgáltatók nem tudnak mindig pontosan előre jelezni. Számos elemző, illetve szolgáltató megfogalmazta már a jövő növekedési irányát, amely az egy előfizetőre eső átlagos bevételben rejlik. Az értéknövelt szolgáltatásokra kell, hogy fektessék a hangsúlyt a szolgáltatók a jövőben. A fejlesztések ebbe az irányba mutattak, hiszen már piacra dobták a legújabb technológiájú, illetve sok technológiát ötvöző termékeket – kameratelefon –, bár a szolgáltatók fejlesztéseikkel a készülékgyártók előtt járnak. Ettől az applikációtól sokat várnak szolgáltatók, készülékgyártók, elemzők, de maguk a felhasználók is. Dél-Kelet-Ázsiában már elterjedt a 3G, nem véletlen tehát, hogy egy japán érdekeltségű vállalat vezeti be ezt a technológiát az európai piacra elsőként. Az IMT-2000 alapja egy standard technológia, mely ötvözi a vezetékes, mobil, hang, adat, internet és multimédiás szolgáltatásokat, aminek bázisát a globális „barangolás” biztosítja. A mobil távközlési szervezetek víziója, hogy a fogyasztó ugyanazon 11

”Who is to blame for the state of European telcos?”, www.europemedia.net

33

készülékkel és hívószámmal a világ bármely pontján bármely szolgáltatást igénybe vehesse. A 3G sikerének valószínűsége – a szolgáltatók szerint – az előfutár SMS berobbanására alapozható, és a szöveges üzenet iránti kereslet lefordítható a mobil adat- és információigényre – megjegyzendő, hogy ez egy elnagyolt összefüggés, hiszen az SMS leginkább személyes információáramlást biztosít, embert köt össze emberrel az esetek nagy részében, míg a mobil internet embert géppel köt össze. Azonban az SMS-használat indikálja, hogy a fogyasztók nagy része szívesen használja adatátvitelre mobiltelefon-készülékét függetlenül a magasabb díjszabástól. Európában például 1999-től jelentős bevétele származik csak az SMS-forgalomból, amire 1990-ben, az értéknövelt szolgáltatás bevezetésekor nem számított senki. Az SMS sikere és elterjedése valószínűleg kitolta a 3G bevezetését. A mobil internet azonban előreláthatóan nem fogja helyettesíteni a vezetékes internetet, hiszen felhasználási

és

hatékonysági

korlátai

nyilvánvalóak:

adatátviteli

sebesség,

felhasználók technikai és jogi tudásának hiányosságai, képernyőkijelző kapacitása, billentyűzet adatbeviteli funkciójának korlátozottsága. A penetráció növekedésének előfeltétele a készülék elérhetősége, azaz az ár nagysága, amelynek radikális csökkentése azonban még várat magára. Dilemmák: •

Mi a helyes növekedési irány és mód? – Vállalatvezetési döntések és megalapozottságuk

A mobil távközlési szektor vállalatai felismerték, hogy további növekedésüket az értéknövelt szolgáltatások, tehát az adatátviteli termékek biztosítják a jövőben. Azonban sok múlik a szolgáltatás bevezetésének időzítésén, illetve a termékek pozícionálásán. A szektornak nem tanácsos figyelmen kívül hagynia a gazdasági trendeket, illetve azok hatását. A 2G rendszerek „aranykora” hatalmas nyereséget jelentett és lendületet adott a szektornak – úgy tűnik azonban, hogy túllendült a szektor saját növekedési ütemén; ez alól talán csak a dél-kelet-ázsiaiak képeznek kivételt. •

Fogyasztói magatartás, tendenciák előrejelzése

A fogyasztói magatartás a mobil távközlésben sokszor váratlan fordulatokat hozott; ezzel számolnia kell a szektor vállalatainak. Nem könnyű megjósolni bizonyos szolgáltatások sikerét, hiszen a 3G technológia inkább új szükségletet teremtő, mint

34

már meglévő szükségletet kielégítő szolgáltatásokat nyújt. Az új szolgáltatások első köre a fogyasztó kényelmét kell, hogy szolgálja, amely hosszabb távon meghozhatja a fogyasztók bizalmát. Jelenleg az adatátviteli szolgáltatások a kisebb jövedelmű fiatal korúak használják; a mobil cégek számára fontos, hogy ezek a felhasználók felnőtt – keresőképes – korukban is igénybe vegyék az értéknövelt szolgáltatásokat. Tehát a mobil cégek hosszútávú célja, hogy a fogyasztók életbe beépüljön az alapszolgáltatás igénye, illetve végigkísérje őket, illeszkedjen korukhoz, tevékenységi körükhöz. A szakembereknek olyan mobil készülékre szabott szolgáltatásokat kell kifejleszteni a kényelem, a hasznosság, és a szórakoztatás jegyében. 3.4. Az európai mobil távközlési piac sajátosságai A Mobili Communications magazin felmérése szerint Nyugat-Európában átlagosan 82%-os a penetráció, Kelet-Európában pedig 25% ez az arány 48 millió felhasználóval, de nagy a különbség egyes országok közt. Nyugaton élen jár Luxemburg, ahol a lakosság 99%-a rendelkezik mobiltelefonnal, ugyanakkor ezt a tényadatot torzítja a szomszédos országok fogyasztói, akik Luxemburgban vásárolnak készüléket az alacsonyabb luxemburgi áraknak köszönhetően. Számszerűsítve jóval több felhasználót jelent például Olaszország 89%-os penetrációja, amely a második legmagasabb a nyugat-európai országok közt. Ugyanakkor a kelet-európai országok is gyorsan felzárkóztak a nyugati országok mögött és a penetráció fokozatosan lassul az elmúlt évek robbanásszerű növekedése után.

Az európai fogyasztó kevésbé

rugalmas a dél-kelet-ázsiaihoz képest. Minőségi elvárása magas, de kevesebb időt és pénzt áldoz mobil kommunikációra, mint például Japánban. Az európai mobil piac jelenlegi 82%-os penetrációjával telítetté vált, ami új versenyhelyzetet eredményezett. A szoros verseny most már nem piacnövekedéssel jár, hanem árcsökkentéssel. Az új belépést korlátozza az államilag koncesszionált frekvencia, amely a 2G tekintetében szinte 100%-osan kihasznált, tehát a lehetséges új belépők már 3G szolgáltatók. Schroder Salomon Smith Barney elemzői szerint a Hutchison Whampoa európai leányvállalata az egyetlen új belépő, amely befolyásolja majd a piaci erőket Nagy Britanniában, Írországban, Olaszországban, Ausztriában, Dániában és Svédországban. Becslések szerint 2006-ra 5 milliós előfizetői bázissal fog rendelkezni. A verseny tehát első fázisában a koncessziókért folyt, ami nem 35

ismeretlen, hiszen a GSM-rendszer bevezetése is hasonló helyzetet teremtett. Akkor a monopol helyzetű nemzeti vezetékes szolgáltatók kezében volt a döntés. Óriási összegeket áldoztak a szolgáltatók az elmúlt években a 3G koncessziók megszerzésére a piacnövekedés reményében. Az aukciós koncesszió-allokációk során kiderült, hogy az egykori monopol távközlési szolgáltatók nincsenek felkészülve arra, hogy feladják mobil piaci pozíciójukat.

36

4.

Esettanulmány – Vodafone Group

4.1. A cégről A Vodafone a világ legnagyobb mobil távközlési és Európa egyik legnagyobb vállalata. Öt kontinens 28 országának mobil hálózatában van érdekeltsége. A cég 1984-ben alakult a brit Racal Electronics Plc. leányvállalataként, majd 1991-ben szakadt el az anyacégtől és vette fel a Vodafone nevet. 2002 júniusában több mint 103 millió ügyféllel rendelkezett az egész világon. Profiljához tartozik hang-, adat-, és képátviteli, m-commerce és egyéb adattovábbítási szolgáltatások. A Vodafone jó stratéga a földrajzi terjeszkedést illetően, ami magába foglalja a licencek szerzését, fúziókat és felvásárlásokat. Óriási erőforrásokat fordít a cég, hogy megteremtse globális imázsát, fejlessze és kiterjessze mobil-, illetve disztribúciós hálózatát, és hogy új szolgáltatásokkal rukkoljon elő. 1998 óta a Vodafone négyszeresére nőtt. Létrejött a Vodafone Group

Public Limited Company, egy holding vállalat a

régióként és profil szerint hat divízióval. 1999-ben történt az első fúziója az AirTouch céggel, amelynek nevét 2000-ig hordozta a cég is, majd visszatért az 1991-es Vodafone Group Plc-hez. A londoni, a frankfurti és a New York-i tőzsdén12 jegyzik a céget. A vállalat piaci értéke 2002 májusában 77 millió GBP-ot tett ki, ami alapján az Financial Time Stock Exchange 100-as indexén a negyedik helyre került. A világ legismertebb hitelképesség-elemzői számára a Vodafone Group egy megbízható fizető, bár profiljából adódóan, a „high-tech” szektorban történt visszaesésekre emlékezve, illetve a jelenlegi koncesszióvásárlások, 3G-s beruházások, és akvizíciók miatt eladósodott távközlési és mobil társaságokat figyelve a beruházók óvatosak, hiszen nehezen differenciálható kereslet-érzékeny szolgáltatásokról van szó szoros összefüggésben a technológiai lehetőségekkel. Hitelképesség

12

Rövidtávú

Hosszútávú

Moody’s

P1

A2

Standard and Poor’s

A1

A

NYSE: ADS – American Depository Shares.

37

Moody’s P1 A Prime1 rövidtávú hitelképességi kategória kiváló hitelképességet jelent, nagyon erős

képességgel

rendelkezik

a

P1

besorolású

vállalat

rövidtávú

hitelkötelezettségeinek időben történő kiegyenlítésére. Moody’s A1 Az A1 hosszú távú hitelképességi kategória jó hitelképességet jelent, azonban bizonyos tényezők figyelembevételével feltételezhető a hitel visszatérítésének akadályozottsága a futamidő alatt. Az 1-es modifikáció pedig azt jelenti, hogy a hitelezők sorában a bank az elsők közt található. Standard and Poor’s A A hosszú távú A hitelképességi kategóriához tartózó vállalatról feltételezhető, hogy hitelkiegyenlítési képességét jobban befolyásolják a gazdasági és vállalati körülmények változása, mint az Aaa és Aa kategóriánál, azonban még mindig erős ez a becsült hitelképesség. Standard and Poor’s A-1 A rövidtávú hitelképesség A-1 kategóriája a legmagasabb, így nagyon nagy annak az esélye, hogy a vállalat rövidtávú kötelezettségeinek eleget tesz. (Forrás: www.moodys.com, www.standardandpoors.com)

4.2. Gazdasági mutatók alakulása A Vodafone Group részvényei iránt ismét megnőtt a kereslet a Napi Gazdaság13 szerint. A cég által közzétett eredmény-beszámoló a szektorátlagnál jelentősen jóval kedvezőbb pénzügyi helyzetet ír le: ARPU-növekedésre számít a vezetőség a 2003-ra; adósságállománya, melyet 2002-ben 10%-kal csökkentettek, csupán egy hatoda piaci értékének; részvényára kisebb mértékben – 40%-kal – csökkent; készpénztermelési potenciálja pedig erős. A Vodafone és az Airtouch összeolvadása, két angolszász vállalat fúziójának megalapozottsága beigazolódni látszik: a Vodafone Group pár év leforgása alatt jelentős mértékben növekedett, terjeszkedett, és 2002-re a világ legnagyobb mobilszolgáltatójává nőtte ki magát.

38

A szektor általános tendenciái és a világgazdasági lassulás azonban nem kerülte el a „mobilóriást” sem. A Vodafone nemcsak a távközlési szektorban hanem világviszonylatban is egyike a legnagyobb vesztéséget elkönyvelő cégeknek az ezredforduló óta, ráadásul adósságállománya is jócskán gyarapodott az elmúlt években, azonban ez nem tartotta vissza akvizíciós stratégiájának megvalósításában. 4.3. Terjeszkedő stratégia A Vodafone Group Plc. egy kiterjedt és folyamatosan terjeszkedő vállalat. Számtalan leányvállalattal, közös vállalkozással, érdekeltséggel, és beruházásokkal rendelkezik Európában (Vodafone), az USÁ-ban (Verizon Wireless), a Távol-Keleten és Ausztráliában, a mobil és a nem mobil távközlési üzletben egyaránt. Fontosabb fúziók és felvásárlások Fúziók és felvásárlások jellemzik a Vodafone tevékenységét az eltelt három évben, melyek során a cég ügyfélköre és jelenléte nagy mértékben bővült. Pénzügyi eredményei nagymértékben változtak főképp a felvásárlások és beruházások pénzügyi vonzata miatt. •

A legnagyobb szabású tranzakció az AirTouch-csal 1999 júniusában létrejött fúzió, amely során a Vodafone belépett az amerikai piacra és a világ legnagyobb mobilszolgáltatójává vált. 1999 júniusa és szeptembere között 3046 millió részvényt bocsátott ki az AirTouch részvényesek számára (4:1) egy 3477 millió GBP-os készpénzkifizetés mellett. Ma Verizon Wireless néven működik az egykori

AirTouch

a

Verizon

Communications

és

a

Vodafone

közös

vállalkozásaként és az USA legnagyobb mobil szolgáltatójaként, amely 30,3 millió ügyféllel rendelkezik. A Verizon Communications a Bell Atlantic és a GTE egyesítéséből jött létre ötvözve különböző profiljaikat, a vezetékes – és mobil telefóniát, a nyomtatott- és az online regisztereket; ez utóbbi is egy több kontinensre kiterjedő 45 országban jelen lévő szolgáltatás. A Verizon Wireless létrejötte

óriási fogyasztói piacokat kapcsolt össze. Az USA legnagyobb

mobilszolgáltatójává vált kihasználva az országos lefedettséget, az integrált piacot, melyen azonos technológiával szolgáltatnak; így létrehozhattak egy 13

Napi Gazdaság, Heti részvényajánló, Vodafone: itt az idő; 2002. november 14.

39

országszerte egységes márkát és szolgáltatáskört. A Vodafone 45%-os tulajdonos ebben a vállalkozásban. •

2000. április 12-én az Európai Unió Bizottságának beleegyezésévél a Vodafone felvásárolta a német Mannesman AG-t, és Vodafone AG néven működik Ezen akvizíció során a Vodafone Group a Mannesman részvénytőkéjének 98,62%-ához és kötvényeinek a 99,72%-ához jutott – a fennmaradó részvényeket a Vodafone Deutschland GmbH kívánja felvásárolni – és megszerezte a felvásárolt cég két leányvállalatát: a Mannesmann Mobilfunk GmbH-t és az Omnitel Pronto Italia S.p.a.-t, amelyeken keresztül hozzáférést nyert Európa legfontosabb mobilpiacaihoz; és érdekeltséget szerzett a francia SFR-ben (Société Francaise du Radiotéléphone), a vezetékes szolgáltató Arcor-ban és Infostrada S.p.A.-ban – az utóbbin később túladott –, a brit Orange mobilszolgáltatóban és a Mannesman többi különböző profilú üzleteiben.

•

Az

Airtouch-fúziónak

köszönhetően

a

Vodafone

Group

kilenc

japán

szolgáltatóban jutott érdekeltséghez, melyet 1999 végére szolgáltatóként 20%osra növelt. A Japan- és a British Telecom-mal karöltve létrehozta a Vodafone a J-Phone Communications Co. Ltd.-et, amelyben 26%-os volt a részesedése. A kilenc szolgáltatót időközben összeolvasztották és három regionális operátorrá szervezték át. 2001-ben a Vodafone kivásárolta a BT J-Phone Group- Japan Telecom-beli érdekeltségeit, majd 2001 novemberében bejelntették a J-Phone Group és a J-Phone Telecommunication Co. Ltd. összeolvasztását, így alakult meg a J-Phone Co. Ltd. 39,67%-os érdekeltséggel. Időközben a J-Phone Groupból J-Phone Vodafone lett a 69,7%-os tulajdonosi hányadnak köszönhetően. •

2002 márciusában a Vodafone Japán vezetékes szolgáltatójának, a Japan Telecom-nak többségi tulajdonosává vált 66,7%-os részvénytulajdonnal, melyet folyamatos kivásárlással szerzett meg bevonva egyik leányvállalatát is, a Vodafone International Holdings-ot; ezzel indirekt módon növelte részesedését a J-Phone Co. Ltd.-ben, hiszen a Vodafone és a Japan Telecom leányvállalata a japán mobilszolgáltató.

•

2000 novemberében a China Mobile Ltd., hongkongi operátor újonnan kibocsátott 2,18%-ot reprezentáló részvénycsomagot vásárolt a Vodafone. 2001ben stratégiai szövetséget hoztak létre az együttműködésre a szolgáltatás, a

40

technológia, a vállalati működés és vezetés terén. A Vodafone kifejezte további részvényvásárlási szándékát. Eladások Az akvizíciók során olyan vállalalatok is kerületek a Vodafone érdekeltségi körébe, melyek nem tartoztak szorosan profiljához vagy melyekben nem tudta érdekeit érvényesíteni. Ezektől a cégektől, illetve részesedésektől próbál a Vodafone folyamatosan megszabadulni - E-Plus Mobilfunk GmbH, Shingsegi Telecom, Inc., Atecs Mannesman AG. Számos eladás történt adósság-konszilidációs megfontolásból is. Az Európai Unió Bizottsága kötelezte a Vodafone-t az Orange Plc. eladására, melynek tulajdonához a Mannesman felvásárlása által jutott. A választás a France Telecom-ra esett, amely nemcsak az Orange-ot vásárolta meg, hanem visszavásárolta a Vodafone tulajdonában lévő saját részvényeit is, így a Vodafone-nak megszűnt mindennemű érdekeltsége mind az Orange Plc, mind a France Telecom irányában. A Vodafone a világ jelenlegi kulcsfontosságú mobil távközlési piacain igyekszik terjeszkedni. A hangsúly a mobil profilra esik, ami – úgy tűnik – célravezető stratégia. A vállalat európai bázisát folyamatosan növeli nemcsak az Európai Unió tagországaiban, de a feltörekvő átmeneti országokban is. Az ázsiai jelenlét technológiai szempontból – is – fontos a vállalat számára, hiszen a régióban jóval előrehaladottabb a 3G technológia és felhasználása. Ezeket a tapasztalatokat valószínűleg a „döcögős” európai piacon is hasznosítani kívánja a Vodafone. A mobil távközlési szektorban azonban a globalizálódás standarizáló hatása nem érvényesül olyan mértékben, mint például az internet esetében, mivel régiónként eltérő technológiák kerültek bevezetésre – a lobbitevékenység és különböző szektor- és kormányközi egyeztetések eredményeként.

41

Vodafone Group érdekeltségei Airtel Móvil, S.A. Arcor AG & Co KG Europolitan Holdings AB J-Phone Co. Ltd. Japan Telecom Co. Ltd. Omnitel Pronto Italia S.p.A. Vodafone AG Vodafone Americas Inc. Vodafone D2 GmbH Vodafone Deutschland GmbH Vodafone Egypt Telecommunications Company SAE Vodafone Europe B.V. Vodafone Finance Limited Vodafone Information Systems GmbH Billing Vodafone International B.V. Vodafone International Inc. Vodafone Ireland plc Vodafone Libertel NV Vodafone Limited Vodafone Malta Limited Vodafone Network Pty Limited Vodafone New Zealand Limited Vodafone Pacific Limited Vodafone-Panafon Hellenic Telecommunications Company S.A. Vodafone Telecel-Comunicacoes Pessoais S.A. Vodafone UK Limited V.R.A.M. Telecommunications Company Limited Vizzavi Limited Belgacom Mobile S.A. Cellco Partnership Cegetel Groupe S.A Grupo Iusacell, S.A. de C.V. Mobifon S.A. Polkomtel S.A. RPG Cellular Services Limited Safaricom Limited Société Française du Radiotéléphone S.A. Swisscom Mobile S.A. Vodafone Fiji Limited Vodacom Group (Pty) Limited China Mobile (Hong Kong) Limited

Forrás: www.vodafone.com

42

Ország Spanyolország Németország Svédország Japán Japán Olaszország Németország USA Németország Németország Egyiptom Hollandia Anglia Németország Hollandia USA Írország Hollandia Anglia Málta Ausztrália Új Zéland Ausztrália Görögország

Tulajdon % 91.6 73.6 71.1 69.7 66.7 76.6 99.6 100.0 99.7 100.0 60.0 100.0 100.0 99.6 100.0 100.0 100.0 70.0 100.0 80.0 95.5 100.0 95.5 51.9

Portugália Anglia Magyarország Anglia Belgium USA Franciaország Mexico Románia Lengyelország India Kenya Franciaország Svájc Fidzsi szgk Dél-Afrikai Közt. Kína

50.9 100.0 59.4 50.0 25.0 45.0 14.9 34.5 20.1 19.6 20.8 30.0 20.0 25.0 49.0 31.5 2.2

4.3. A vállalat jövőképe Mint a számos mobil szolgáltató, a Vodafone is a 3G „szép új világát” jósolja az elkövetkező évtizedben. Optimizmusát igazolják nagyarányú 3G beruházásai, melyek a jövőben is kíván folytatni. A Vodafone célul tűzte ki az adatátviteli bevételek növekedését – a hangátviteli bevétel-részesedés rovására – hozzávetőleg 20%-ra 2003-2004-re. Kritikus kérdés az adósságállomány csökkentése, amit lassít a 3G beruházások rendületlen folytatása. A vállalat folytatólagos akvizíciós céljairól árulkodik akvizíciós tartalékának növelése14. Bár a hivatalos hitelképességi mutatói biztatóak és adósságállománya jól strukurált, óriási veszteségei konszolidációra kényszerítik a vállalatot, hiszen a Vodafone is részt vett a 3G koncessziós versenyben, illetve néhány „presztízsvásárlást” hajtott végre, mely nem térült meg, illetve veszteséget

termelt

a

vállalat

számára.

Minden

régióban

koncentrált

marketingkommunikációs tevékenységet folytat a Vodafone, mellyel piaci pozícióját próbálja erősíteni – mára világmárkává vált a Vodafone név.

14

„merger reserve”; Forrás: A Vodafone Group pénzügyi jelentése; www.vodafone.com, Financial Report 2001-2002.

43

5. A magyar mobil távközlési piac 5.1. A magyar mobil távközlési piac fejlődése A magyar mobil telekommunikációs piac fejlődése példát statuál a régióban. Az alapszolgáltatások minősége és köre a nyugat-európai színvonalnak megfelelő, az ország teljes település-független lefedettsége pedig eléri a 100%-ot. Az első mobil szolgáltató, a Westel Rádiótelefon Kft. amerikai-magyar vegyesvállalat 1989-ben indította analóg (NMT 450, 1G) szolgáltatását, igazi mérdföldkövet azonban a digitális mobil telefónia bevezetése jelentett a Westel 900 és a Pannon GSM piaci színrelépésével 1994-ben. A magyarországi penetráció nem várt ütemben növekedett, és tömegcikké vált a mobiltelefon, illetve a szolgáltatás a készülékárak és a percdíjak csökkenésével. 1999-ben egy újabb szolgáltató, a V.R.A.M. Rt. a Vodafone névjegye alatt lépett piacra, fokozva a hálózatok közti versenyt. A magyar mobil piac az oligopóliumhoz hasonlítható, hiszen két domináns és egy harmadik erősödő versenytársból áll; ezt támasztja alá a piaci verseny intenzitását mérő Herfindahlindex15, amely 41.3%-ot tesz ki. Bár 2002-ben látszólag nem állt meg – bár lassulás észlelhető – a penetráció növekedése, a fogyasztás szerkezete megváltozott. Új tendenciák: •

Több mobiltelefonnal vagy SIM-mel rendelkező fogyasztók száma növekedett.

•

Egyre több fogyasztó hajlamos készülékkel együtt SIM-et cserélni.

•

Megnőtt a prepaid aránya – 73%16. A prepaid vált a penetráció növekedésének motorjává.

•

Csökkent a beszédforgalom – hívások száma és beszédpercek egyaránt.

A változások nem kedveznek a szolgáltatóknak, hiszen csökkent forgalmuk – bár ez a tendencia áremeléssel kompenzálható. Főként a legnagyobb bevételt generáló postpaid ügyfelek száma stagnál, amely a szolgáltatók „legértékesebb” szegmense. A postpaid-prepaid arány országonként változó, tükrözi a jövedelmek közti különbséget 15

2002 1. negyedévi adat; a piaci verseny intenzitását mérő mutató, mely a piaci részesedés arányszámain alapszik; 25- (tökéletes verseny) és 100% (monopólium) közti értékek mutatják a verseny mértékét; www.hif.hu. 16 2002 első negyedévére vonatkozó felmérés, www.hif.hu.

44

– dél-európai országokban elterjedtebb a prepaid, Skandináviában viszont jóval nagyobb a postpaid előfizetők aránya –, de a kultúra is befolyásoló tényező. A belépési küszöb csökkentésével és a prepaid értékesítések növekedésével a lemorzsolódás mértéke is emelkedett, ami a prepaid készüléktámogatás szempontjából veszteséget jelent a szolgáltatók számára. A prepaid elterjedése maga után vonta a beszédpercek csökkenését, hiszen a prepaides ügyfélnek az elérhetőség a fontos, nem kommunikációs csatorna kihasználása. 5.2. Tulajdonosi viszonyok és befektetők A magyar távközlési piac tulajdonosi viszonyai – a globális piachoz hasonlóan – szerteágazók, ami a magyar gazdasági helyzetből és annak változásából adódik – rendszerváltást

követő

piacliberalizálás,

nagyszabású

privatizáció,

külföldi

működőtőke beáramlása. A telekommunikációs piac egésze többszereplős, azonban minden ágazatban egy, két vagy három vállalat tölt be meghatározó piaci szerepet. Általános világjelenség az is, hogy az egykori monopol helyzetű vezetékes szolgáltatók több – összefüggő – távközlési szektorban is tevékeny (például a Matáv 100%-os tulajdonosa többek között az Axelero Rt-nek, Egertel Rt-nek, Emitelnek, vagy a Westel Mobil Távközlési Rt-nek). A mobil szektorban túlnyomó a külföldi tulajdonlás: a Westel Mobil Távközlési Rt. tulajdonosa a Matáv, amelynek 59.49%-os tulajdonos a Deutsche Telekom AG, de az alapítók közt az amerikai US West is megtalálható. A Pannon GSM-nek 100%-os tulajdonosa a norvég Telenor. A V.R.A.M. Rt-nek pedig a brit Vodafone, a német RWE Telliance és az Antenna Hungária a birtokosa. A mobil szolgáltatók hátterét biztosító készülékgyártók már az 1990-es évek elején megjelentek Magyarországon – többek között kiépítették a mobil hálózatokat (Ericsson – Westel, Nokia – Pannon GSM), illetve készülékkel látták el az operátorokat.

45

Legnagyobb egykori és jelenlegi befektetők Magyarországon Befektető Anyaország Profil KPN Telecom Hollandia vezetékes, mobil, internet Matáv Magyarország vezetékes RWE AG Németország mobil, internet Telenor Norvégia mobil, internet UPC Hollandia kábel US West USA mobil Vivendi Telecom Franciaország kábel, vezetékes Vodafone Group Nagy Britannia mobil Magyar Állam Forrás: www.hif.hu 5.3. Világpiaci tendenciák és hatásuk a magyar piacon Magyarországon is láthatóan telítődik a mobil piac, mind fogyasztói oldalról, mind a szolgáltatók részéről, hiszen a magyar fogyasztóbázis jelenlegi piaci magatartásával és várakozásaival nem tartana el háromnál több szolgáltatót. Magyarországon is megjelent számos értéknövelt szolgáltatás – igényt felismerve és teremtve, bár a 3G koncessziók még csak körvonalazódnak, érdemleges döntések 2003-2004-re várhatók mind a kormányzat, mind a szolgáltatók részéről. A nyugat-európai engedélyezések azonban számos tanulsággal szolgálnak mind az állam – koncessziós árszabás –, mind a szolgáltatók számára – a hálózat-kiépítési, bevezetési ütemterv, illetve a készülékgyártók együttműködése. Mivel Magyarországon a mobil szolgáltatók nem költekeztek ki – a külföldi akvizíció az anyavállalat szintjén jelentkezik –, illetve 3G koncessziók kiírása sem történt meg – így nincs szó eladósodásról, sőt két nagyobb szolgáltató nyereséges. A Vodafone piacrésze viszont alacsony mind az előfizetők, mind a beszédforgalom szempontjából, nagy összegeket költ marketingkommunikációra, alacsony a díjszabása, illetve feltehetőleg a beruházási költségei is növekednek, mivel a Pannon GSM felmondta hálózat-használati szerződését, így jelenleg veszteséges. Bár magyar cégek külföldi – rész – tulajdonosai nagy adósságállományt halmoztak fel, ez nem érezteti hatását messzemenően hazánkban. Magyarországon is meghaladta már a mobiltelefonelőfizetők száma a vezetékesét, amely általános tendencia a világon – kivéve az USAban.

46

5.4. A magyar piac jövőképe Mint a mobil szektor egészében, Magyarországon is az értéknövelt szolgáltatásoké a jövő, illetve ebben rejlik a vállalatok további növekedésének lehetősége. Magyarországra fáziskéséssel gyűrűznek be a világgazdaság tendenciái, azonban a mobil távközlési szektor, illetve a szolgáltatások köre nyugat-európai szintű fejlettséggel rendelkezik. Magyarország mobil piaci struktúrája valószínűleg állandósul, hiszen kis piac lévén nem célpontja a továbbiakban a terjeszkedő cégeknek – a Vodafone „zárta a sort”, mint új belépő. A szolgáltatók között folyik az árverseny, de az újonnan szerzett ügyfelek akvizíciós költsége egyre nagyobb, így feltehető, hogy a jövőben a belépési küszöb nem csökken tovább, hanem inkább növekszik. A három operátor piaci részesedése arányaiban nem változik számottevően – a Westel megtartja piacvezető pozícióját, a Vodafone részaránya pedig valószínűleg 15-20%-on állandósul agresszív árcsökkentő stratégiájának köszönhetően. Az új adatátviteli szolgáltatásokat nagyságrendileg egy időben dobja piacra mind a három szolgáltató, azonban a felhasználás még nem számottevő, általában a prémium ügyfelek veszik csupán igénybe, így fontos nem csak a szükséglet kielégítése, hanem annak megteremtése és kommunikálása a fogyasztók irányába. Magyarországon a prepaid növekmény a további, lassuló növekedés motorja, és - akárcsak Európa legtöbb országában – a prepaid-postpaid arány a prepaid fele tolódik. A GDP növekedésével valószínűsíthető a beszéd- és adatforgalom növekedése a következő években az idei csökkenés után.

47

5.

Összefoglalás

A mobil távközlési szektor a XXI. század legkorszerűbb szolgáltatásait fejlesztette és fejleszti ki, új kommunikációs csatornákat létesítve, illetve új információ-forrást biztosítva a fogyasztók számára. A szektor vállalatai az 1990-es évektől kezdve óriási fejlődésen mentek keresztül, ez idő tájt növekedett meg a szolgáltatások részaránya a gazdasági termelésben, illetve a fogyasztói kosarakban. Azonban az 1990-es évek második felében megindult gazdasági lassulásra, később recesszióra a szektor vállalatai nem számítottak, ami nehéz pénzügyi helyzetbe hozta többségüket. A szektorra jellemző fúziók és akvizíciók következtében az erőviszonyok átrendeződtek, és már túlmutatnak a nemzetgazdaság határain. A növekedés motorja az ezredfordulóig a penetráció volt, azonban a piac telítődésével a szektor növekedése is lanyhult. További növekedést a szolgáltatások felhasználói körének bővítése jelenti, azonban a fejlesztések még „gyerekcipőben járnak”, de a szolgáltatók optimisták, hiszen eladósodott, stagnáló helyzetükből a 3G-t tekintik kiútnak. Optimizmusukat az 1990-es évek technológiai „boom”-jára, illetve az információs társadalom kialakulására alapozzák. A fejlesztések ütemezése, illetve pénzügyi háttere a növekedés kritikus tényezője, azonban a leginkább kiszámíthatatlan és egyben legfontosabb a fogyasztói magatartás kiaknázása. A 3G megtérülése azon áll vagy bukik, hogy a fogyasztók milyen mértékben barátkoznak meg az adatátvitellel és mennyire állandósulnak a szolgáltatók által megteremtett szükségletek. A magyar fogyasztói piac hordozza az adatátviteli növekedés potenciálját, amit a mobiltelefon gyors elterjedése és a fogyasztók hajlandósága támaszt alá. Ma még csak körvonalazható, hogy egy évtized múlva milyen helyet foglal el a mobil távközlés a gazdaságban, illetve a fogyasztók életében. A következő tíz év is változásokat hoz – ahogy történt az az 1990-es években –, ami a szolgáltató cégek számára is struktúraváltást jelent majd.

48

6.

Glosszárium

• AMPS Automatic message processing system. Automatikus üzenet-átviteli rendszer. • Analóg rendszer Folyamatosan változó jelzések átvitele, állandó frekvencia-használat mellett. • ARPU Egy felhasználóra jutó átlagos bevétel/Average Revenue Per User. Az ARPU mutató egy átlagos érték, amely meghatározza a vállalat egy ügyfélre, felhasználóra jutó jövedelmét. Kalkulációja a teljes bevétellel és az felhasználók számával történik. • Beszédkódoló eljárás Voice Activity Transmission, DTX. Hangaktivitást érzékelő és továbbító csomagkapcsolt eljárás. • CDMA Code Division Multiple Access. Nagy kapacitású digitális mobil távközlési rendszer, Ázsiában terjedt el leginkább a nagyszabású koreai K+F beruházásoknak köszönhetően. • Capex Tőkeráfordítás, -beruházás/Capital Expenditure. Magába foglalja azokat a pénzalapokat, melyeket egy vállalat bármely eszköz vásárlására vagy fejlesztésére fordít. • Cellás vagy celluláris rendszer A rádióhullám és a telefonos kapcsolási rendszer ötvözéséből létrehozott mobil távközlési rendszer, egy földrajzi egység több kisebb egységre – cellára – osztódik, melyek ugyanazon adó-vevő rendszerrel ellátottak. Ez a frekvencia „újrafelhasználását”, a hálózat kapacitásának növekedését eredményezi. • Digitális rendszer Átviteli rendszer, mely impulzusait digitális jelként továbbítja. • Duális készülék Mobiltelefon-készülék, mely felváltva képes működtetni a különböző frekvenciájú technológiákat (például 2G és 3G vagy 2.5G és 3G kompatibilitás). • EBITDA Kamat, adó és értékcsökkenés előtti eredmény/Earnings before interest, tax, depreciation, and amortization. A távközlési szektorban elterjedt használatú mutató. Számítása: bevétel – kiadás (kivéve kamatok, adók, értékcsökkenés és amortizáció). • GPRS General Packet Radio System. A GSM hálózatra épülő csomagkapcsolt adatátvitel, mely több előfizető egyidejű csatornahasználatát teszi lehetővé. • GSM Global System for Mobile Communication. A világ legelterjedtebb, páneurópai standardizált digitális 2G rendszere magasabb frekvencián alkalmazva a TDMA technológiát. • Hangaktivitás-érzékelés Voice Activity Detection, VAD. A csomagkapcsolt eljárás alaptechnológiája, mely radikálisan csökkenti a hálózat terhelését, a hangaktivitás hiányakor bekapcsolt passzív üzemmód segítségével.

49

• IMT-2000 International Mobile Telecommunications. UMTS, 3G. • ISDN Integrated Services Digital Network. Integrált szolgáltatású digitális hálózat. • Készpénzforgalom Cash flow. Egy időszak alatt generált és használt készpénz összegét takarja ez a mutató, mely utal egy vállalat pénzügyi erejére; tiszta/adózott nyereség + értékcsökkenési leírás + tartalékok összege – osztalék. • M&A Mergers and acquisitions. Vállalati összeolvadás és felvásárlás. • MMS Multimedia Messaging Service. Mobil képüzenet. • Moody’s Amerikai független gazdasági elemző cég; hivatalos hitelbesorolása az USA-ban elfogadott. • MOU Minutes of usage. Tipikusan távközlési mutató, a szolgáltatás igénybevételének átlagos időtartama fogyasztóra lebontva. • Működési bevétel Operating Revenue/„top line”. Meghatározott időszakban történt értékesítések összege. • Nettó jövedelem (Net income, „bottom line”) A nettó bevétel egy vállalat összjövedelme kiadásai után • NMT 450 1G, analóg mobil távközlési technológia 450-es frekvencián. • PDC Personal Digital Cellular. Japánban kifejlesztett és elterjedt digitális 2G technológia. • Penetráció Jellemző mobil távközlési mutató; a felhasználók aránya az összlakosság fényében. • Postpaid Mobil telefon előfizető, aki az általa igénybevett szolgáltatásokért utólag fizet. • Prepaid Mobil telefon előfizető, aki az általa igénybevet szolgáltatásokért előre fizet („kártyás”) • Roaming Barangolás. Mobil távközlési szolgáltatás, mely lehetővé teszi, hogy az előfizető egy másik operátor hatáskörében is használhassa készülékét és hívószámát. A barangoláshoz technológiailag kompatibilis szolgáltatók közti megállapodás – és megfelelő telefonkészülék szükséges. • SIM Subscriber Identity Module. Az előfizető adatait tartalmazó műanyag kártya, amely a megfelelő készülékbe illesztve lehetővé teszi a kibocsátó hálózat és szolgáltatásainak igénybevételét. • SMS Short Messaging Service. Mobil adatátviteli szolgáltatás, rövid szöveges üzenet küldése és fogadása. • Standard and Poor’s Lásd. Moody’s.

50

• TDMA Time Division Multiple Access. Átmenet a digitális és analóg rendszer között, digitális AMPS rendszer, mindkét technológiát alkalmazza. • UMTS Universal Mobile Telecommunications System. 3G, IMT-2000. • WAP Wireless Application Protocol. GSM-alapú mobil internet kapcsolat. • 1G Ún. első generációs analóg mobil távközlési rendszerek. • 2G Ún. második generációs digitális mobil távközlési rendszerek. • 2.5G Ún. továbfejlesztett, adatátviteli kapacitásokkal növelt 2G-rendszerek. • 3G Ún. harmadik generációs digitális mobil távközlési rendszerek fokozott adatátviteli kapacitással és másodlagos hangátviteli funkcióval.

51

7.

Irodalomjegyzék

GKI Gazdaságkutató Rt., Jelentés az internet-gazdaságról, 2002. II. Negyedév. Napi Gazdaság, Heti részvényajánló, Vodafone: itt az idő; 2002. november 14. Nyíri Kristóf, Mobil információs társadalom tanulmányok, MTA Filozófiai Kutatóintézete, Budapest, 2001. Schroder Salomon Smith Barney, European Mobile (1) Bigger Than You Think, Equity Research: Europe, Telecommunication Services, 2002.szeptember 10. Schroder Salomon Smith Barney, European Mobile (2) Swimming With the Sharks: Competitor Review, Equity Research: Europe, Telecommunication Services, 2002.szeptember 10. http://asia.cnn.com/2002/BUSINESS/asia „China Unicom posts rise in sales” http://europa.eu.int http://index.hu/tech/mobil/finn0919 http://www.ATKearney.com http://www.ceip.org http://www.cfo.com http://www.cnn.com/2002/BUSINESS „China Mobile posts profits, boosts suscribers” http://www.europemedia.net http://www.fn.hu http://www.fortune.com http://www.golem.de „Deutsche Telekom steigert EBITDA” http://www.gsmworld.com http://www.hif.hu http://www.hvg.hu http://www.idate.fr/an/cle/chron/chrdigi/index_a.html

52

http://www.index.hu/tech/mobil http://www.investopedia.com/terms/e/ebitda.asp „EBITDA” http://www.investopedia.com/articles/analyst/020602.asp „EBITDA: The Good, The Bad, and The Ugly” (Rick Wayman, research.com) http://www.its.bldrdoc.gov/fs-1037 http://www.itu.ch http://www.itu.org http://www.mobil.hte.hu http://www.moodys.com http://www.netprojekt.hu http://www.oecd.org http://www.standardandpoors.com http://www.telecomweb.com http://www.tim.it http://www.t-mobile.com http://www.vodafone.com http://www.vodafone.hu http://wow-com.com/market_research

53