Az európai lakáspiac 1997 és 2004 között Copyright: Build & Econ, Euroconstruct 2002
Gáspár Anna
Build & Econ Építésgazdasági Tanácsadó Iroda Az Euroconstruct magyarországi partnere Budapest, 2002. március 17.
A lakásépítés trendjei és várható alakulása Európában A lak ásépítésrõl szóló elemzésben és prognózisban a Build & Econ Építésgazdasági Tanácsadó Iroda 19 Euroconstruct tagország legfrissebb országjelent éseit foglalta össze. 2001 késõ-õszén, amikor az országtanulmány ok készültek, minden EUROCONS TRUCT tagország megfogalmazta, hogy mi várható a globális gazdasági recesszió okozta bizonytalanságok következtében. Ennek ellenére a 2002-2004-ig szóló elõrejelzések és kilátások a globális tendenciák optimista változatára építenek. Az Európai lak ásépítési összefoglalóról a Build & Econ elõadást tartott az EUROCONSTRUCT római k onferenciáján, 2001. december 14-én.
Az európai lakáspiac szerkezete 2000-ben a 19 Euroconstruct ország* 419 milliárd euró értékben épített lakást, ami a teljes éves építési volumen 46 százaléka. Ha figyelembe vesszük, hogy 2000-ben az össz-építés 33 százaléka nem-lakás célú magasépítés, 21 százaléka pedig infrastruktúra építés, nyilvánvalóvá válik, hogy a lakásépítés az európai építési tevékenység domináns eleme. A római Euroconstruct Konferencia által vizsgált idõszakban, 1997-2004 között, a kilencvenes évek közepe óta vizsgált lakásépítési piac dominanciája stabilnak tekinthetõ. ÁBRA: A lakáspiac része sedése az összes építé si volumenen belül, 1997, 2000, 2004: Az építési piac megoszlásaa a lakás-, a mélyépítés és nem-lakás célú magasépítés között Construction Market Share, 1997,2001,2004
21,87%
2004
2001
20,84%
1997
20,49% 0%
5%
10%
15% Residental
20%
25%
Civil engineer ing
32,78%
45,35% 33,36%
45,79% 32,29%
47,22% 30%
35%
Non-Residental
Forrás: Build & Econ Hungary
1
40%
45%
50%
Az Euroconstruct országok össz népessége, 2000-ben 442 millió fõ, mintegy 191 millió lak ásegységben él, a lakásegységre jutó átlaglétszám 2,3 fõ. Ez a szám a 15 nyugat-európai Euroconstruct ország egy lakásegységre jutó 2,2 fõs átlaga és a 4 közép-kelet európai ország 3,0 fõs átlaga között ingadozik. A 15 nyugat-európai EC ország adja a népesség 85 százalékát, valamint a 19 EC ország háztartásainak 87 százalékát. A népesség fennmaradó 15 százaléka, 64 millió ember (és a háztartások 13 százaléka) a 4 közép-kelet európai országban, (E uroconstruct tagországok: Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) él. Az építési piacon, ezen belül a lakásépítésben az évi építési volumen megoszlása rendkívül aránytalan: 96-97 százalék (EC-15) szemben a 3-4 százalékkal (KKE-4). Az évente átadott új lakásegységek száma a teljes állomány 1 százalékát teszi ki, 1996-ban 1,952 millió volt, 2000-ben 2 millió és 2004-ben 1,988 millió. Ezen 1,04 százalék os átlag mögött az építési intenzitás széles skálája húzódik meg, a 0, 31%-os értéktõl (S védország), 0,53% -on (Magyarország), 0,6% -on (Dánia), stb. át egészen 1,9 %-ig (Spanyolország) és a legmagasabb arány 2000-ben 3,78% volt (Írországban). Az új lakásépítés a teljes lakásállomány évi 1 százalékának megújulását jelenti. Ez a klasszikus módja a meglévõ, elöregedett és megszûnt lakásállomány kompenz álásának – helyettesít ésének. Ugyanakkor az európai lakásállomány 99 százaléka – mintegy 189 millió lakóegység – a felújítások, karbantartások é s javítások potenciális és növekvõ piacát jelenti. Ahogy a késõbbiekben szót ejtünk róla a felújítási és karbantart ási tevékenységek (Renovation and Maintenanc e, R+M) mögötti indokok országonként rendk ívül eltérõek. 2001-2004 között a lakáspiaci R+M tevékenység összértéke Európában meg fogja haladni az új lakásépítések volumenét. A felújít ások ma már domináns szerepet játszanak Olaszországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, S védországban, Dániában és Norvégiában. Az alábbi táblázat az új lakásépítések és az R+M tevékenységek megoszlását mutatja be 4 Euroconstruct régióban (A nagy ötök: Német ország, Olaszország, Anglia, Franciaország és Spanyolország, a „kicsik”: Ausztria, Belgium, Hollandia, Írország, Portugália, S vájc, a skandinávok: Dánia, Finnország, Norvégia, S védország és a négy Közép-keleteurópai ország) ÁBRA: A lakáspiac megoszlása új építés és felújítás-fenntartá s között 2000-ben és 2004-ben Milliárd euro, és % A lakásépítési tevékenység jellege (Új építés és felújítás együtt), 2000, 2004 2000
OrszágLakásépítés %-os csoportok Összesen, részeseMilliárd dés a 19 Euro tagország lakásépíté sébõl
Nagy Ötök Kicsik Skandinávok KKE Össz 19
Új lakásépítés, %os észesedés a 19 tagorsz. Lakásép.
320,135
75,0
37,0
74,109 25,190
17,2 6,0
7,720 427,154
1,8 100,0
Build & Econ Hungary
2004
Felújítás, Lakásépítés %-os Új lakás%-os észe- Milliárd részese- építés, %sedés a 19 Euro dés a 19 os észesetagország tagorszá dés a 19 lakásépíg tagorsz. tésébõl lakásépí Lakásép. tésébõl
Felújítás, %-os észesedés a 19 tagország lakásépítésébõl
38,0
324,51
74,2
33,0
41,2
11,0 2,5
6,2 3,5
70,430 27,190
16,1 6,2
10,0 2,7
6,1 3,5
1,4 51,9
0,4 48,1
*15,480 437,610
3,5 100,0
2,3 48,0
1,2 52,0
Az új lakásépítés épülettípusonként 1-2 lakásos családi házakból és többlakásos épületekbõl tevõdik össze. Az 1998-2004 közötti idõszakban a két típus megközelítõleg egyformán oszlik meg az alábbiak szerint:
2
ÁBRA: Az új lakásépítés épülettípusonként 1998é s 2000 között, ezer lakásegység
Az új lakásépítés épülettípusonként a 19 EUROCONSTRUCT országban 1998é s 2000 között, ezer lakás egység 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Forrás: Build & Econ Hungary
1-2 family dwellings 1025,3 1075,7 1083,2 991,8 955,0 976,4 990,9
Flats 1033,7 1069,4 1048,2 1024,0 960,1 938,6 952,8
Total 2059,0 2145,1 2131,4 2015,8 1915,1 1915,6 1943,8
Az 1-2 lakásos családi házas otthonok építése túlnyomó többségben van Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Írországban, míg Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és Lengyelországban nagyobb számban épülnek három és annál többlakás os lakóházak az 1998-2004 közötti idõszakban. 1999-ben az európai lak ásépítés 2.145 millió átadott lakással csúcsteljesítményt ért el. Látható, hogy 2004-re, az idõszak végére az 1-2 lakásos családi házak épít ése 90-120,000 épülettel, míg az ennél többlakás os lakóépületek építése 110-130,000 egységgel lesz kevesebb. A visszaesés a lakásépít és Európára tipikusan jellemzõ ciklikussággal van összefüggésben, amely a Németországban és az Egyesült Királyságban 1997-ben, Franciaországban 1999-ben, Olaszországban és Spanyolországban 1999-2000-ben tapasztalt lakásépítési csúcsok után következett. A visszaesést elõre jelezte a 2000. decemberében Párizsban megtartott Euroconstruct konferencia. 2001 második felében a mélyülõ világméretû gazdasági válság hatás a megfigyelhetõ volt a visszaesõ lakáspiacon is. Mindazonált al, a 2001 nyarán felgy orsult és szeptember 11-i terrort ámodás után tovább súlyosbodó globális recesszió ellenére az Euroconstruct országok elemzései alapján állítható, hogy a jövõben is a lakáspiac marad az építési piac legnagyobb szegmense. Az európai országok ennek ellenére sem fogják tudni elkerülni a növekedés lelassulását. Ezért a 2001. nyári Euroconstruct (koppenhágai) adatokat az összes országjelentés felülvizsgálta. Az elõirányzatokat lefelé módosító országok nagy részében tovább csökkent az újonnan megkezdett lakásépítések és a beadott építési engedélyek száma, míg a felújítási (R+M) piac stabil maradt. Ez a felülvizsgálat – ahogy az alábbi számok ból is kitûnik – azt mutatja, hogy Európa-szerte 2001-2002-ben éri al a lakásépítés mélypontját. Az országjelentés ek szerint a háztartások fogyasztása viszonylag stabil marad, az új lakásépítés fellendülése 2003-ra várható. ÁBRA: Laká sépítés – lakásfelújítás a nyugateurópai 15 Euroconstruct országban, 1998-2004, % A 15 Euroconstruct ország a következõ: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Nagy-B ritannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, S vájc, Spanyolország, S védország.
3
Residential Construction in WE-15 Countries 4% 3% 2% 1% 0% -1%
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
-2% -3% -4% -5% -6% New Housing Constr.
R&M Housing
Total Housing Constr.
Forrás: Build & Econ Hungary, Euroconstruct
Bár a lakásépítés növekedése 2001-ben -1.9 százalék os mélypontot mut at, az ezen adat mögött álló tényszámok az új lakásépít és –4,7 százalékos csökkenésébõl és az R+M tevékenységek ezt ellensúlyozó 1,1 százalékos növekedésébõl tevõdnek össze. 2001-ben a recesszió fõbb elõidézõi a következõ országok: Németország (-13,5%), Hollandia (-10%), Ausztria (-9,3) és Lengyelország (9,2%). A 2002-es év az új lakásépítések terén további 2, 4 százalékos csökkenést mutat. Más országok, így Írország (-12,2), Port ugália (-7,5), Norvégia (-5,1) is hozzájárulnak a korábban említ ett folyamatos visszaeséshez. Ahogy a fenti és a következõ ábrán láthat ó, meglepõ módon a közép-k elet európai Euroconstruct országok szinte ugyanazok at a fellendülési és hanyatlási tendenciákat mutatják, mint a 15 nyugat-európai Euroconstruct ország. Bár az okok részben eltérõek, a 2001.évi mélypont a legnagyobb KKE országban, Lengy elországban bekövetkezett és 2000-ben Szlovákiában lezajlott recesszió eredménye. Az országjelentések szerint ez az elsõ alkalom, hogy az európai trend és a KKE országokban tapasztalható piaci fejlemények Kelet- és Ny ugat európában közel állnak egymáshoz. ÁBRA: Laká sépítés – lakásfelújítás a 4 Közép-keleturópai Euroconstruct országban, 1998-2004, % A 4 Közép-kelet európai Euroconstruct tagország Magyarország, Lengyelország és Szlovákia
4
a
következõ:
Cseh
Köztársaság,
Residential Construction in CEE Countries 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2%
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
-4% -6% New Housing Constr.
R&M Housing
Total Housing Constr.
Forrás: Build & Econ Hungary, Euroconstruct
Az új lakásépítési piacot befolyásoló tényezõk, 2001-2004 Az európai lakásépítési fellendülés - csökkenés számos hulláma után 2000-ben kielégít õnek mondható a csökkenõ gyermekszületésû, öregedõ népességû Európa lakásellát ottsága: 2,3 fõ jut egy lakásegységre. Mindazonáltal az átlag mögött meghúzódó tények, a lakáskereslet elõre jelzett csökkenése, a lakáspolitikákat támogató és ellenz õ irány ok és intézkedések országonként igen eltérõek. A négy KKE ország kivételével, 2000-2004 között sorrendiség nélkül az alábbi fõbb tényezõk gyakorolnak hat ást a lakásépít ési piacra: • • • • • • • • • • • • •
A kormányok fokozatosan csökkenõ szerepe a lakástámogatásban A tulajdonosok által lakott lakások növekedése a lakáspolitikában (Németország, Ausztria, Spanyolország, Olaszország) A támogatott lakásépítés-lakásfenntartás és a szociális lakásépítés csökkenése (A usztria) A gazdasági (és politikai) bizonytalans ág erõsödése (egész Európában) Demográfiai változások (a népesség elöregedése) Eltérõ demográfiai igények fokozott megjelenése (lakásmegoldás az idõsek és a tanulók számára: Dánia, Hollandia, Norvégia, S védország) Háztartási jövedelmek és befektetés-visszafogó magatart ás Munkanélküliség, rész vény piaci magatartás, rövid és hosszú lejárat ú kamatok vált ozása Ár, jelzálog és adópolitikák (országonként változó) Nagy lakásállomány és alacsony kereslet (Németország) Bontások – cserék (új építés) új ingatlanok szerzése érdekében (Franciaország, Dánia, Hollandia) Zsugorodó / növek võ építõipari piac (Németország, Ausztria, Írország, ill. Olaszország) Építési és városépít ési elõírások, telek és városfejlesztési politika.
A közép-keleteurópai országok elmúlt tíz éves lakásépítési gyakorlat a magán viselt e a gazdasági és társadalmi változ ások jegyeit: az életszínvonalban meglévõ drasztikus különbségeket, a lakáspolitika (ha van ilyen) bizonytalanságait, az állami támogatás megvonás át a lakásszektortól, az életstílusbeli és munkaerõpiaci változ ásokat, valamint a középosztálybeli háztartások jövedelmének megdöbbentõ csökkenését. Ma a Cseh Köztársas ág, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia 66 millió lakós a összesen 22,5 millió lakóegységben él (egy lakásra 2,9 fõ jut). Az új lakások iránti kereslet kétháromszoros a az új építéseknek. Emellett a meglévõ lakásállomány elavult és rendkívül szegényes. A
5
lakás felújítás és a korszerûsítés egyre sürgetõbb igénye jóval meghaladja mind a négy ország pénzügyi lehetõs égeit. Látni kell ugyanakkor, hogy valamennyi KKE országban elindult egy pozitív folyamat: a lakáspiac, mint olyan, fejlõdés nek indult. A további növekedés a kedvezõ makrogazdasági fejlõdéstõl várható. A KKE országok alakuló lakás „piacát” ma befolyásoló legfontos abb tényezõk a következõk: • • • • • •
A tulajdonosi kör bõvülése a lakás privatizáció következtében A lakástakarék-pénztárak megjelenése és mûködése A szociális- és magán bérlakás állomány megújulása A magán lak ásépítés növekedése az államilag finanszírozottal szemben A finanszíroz ási rendszer fejlõdése: hitelek, adókedvezmények, állami támogatások. Az illegális munka jelentõs szerepe
Összefoglalva: Az új építések piacán, a 2001-2002-es mélypontot követ õen óvatos növekedés prognosztizálható 2003-2004-re. Az Euroconstruct tagországok országjelentései szerint ez a növekedés nagy részt a 2002. második felében lefutóban lévõ rec essziós (várakozásoknak ) a következménye. 2004-ben az új lakásépítések 1,2 százalékos növekedésével stabilizálódik a lakáspiac. Kivételt az Ausztriában és Portugáliában 2004. végéig várhatóan elhúzódó lakásépítés csökkenés, és a Norvégiában 2004-re jelzett hirtelen visszaesés jelenthet. Mindent összevet ve a globális gazdasági és politikai bizonytalanság minden eddiginél nagyobb szerepet fog játszani.
A lakásfelújítás, fenntartás és fejlesztés a lakásépítési piac motorja 2001- 2004- ben A lakásfelújítási és karbantartási (R+M) tevékenység 1998 és 2000 között folyamatos an nõtt. Az éves növekedési ütem Európa-szerte 1. 1 (2001) és 2.3 százalék (2004) között változik. Rendkívüli növekedés figyelhetõ meg az Egyesült Királyságban (3-6%), Spanyolországban (4-5%) és Norvégiában (3-5%). Emellett fellendülés várható a KKE országokon belül a Cseh Köztársaságban (13-24%), Magyarországon (10-15%) és Szlovákiában (10%). A 2001-2004 közötti idõszakban az EUROCONSTRUCT országokban a lakásfelújítás és fenntartá s összértéke meghaladja az új lakásépítés értékét: évi 208-224 milliárd euro értékben a teljes lakásépítési teljesítmény mintegy 51%-át fogja adni. Megdöbbent õ az európai R+M piac potenciális nagysága. Az építési elõírások magas mûszaki és minõségi színvonalának Európa-szerte történelmi hagyományai vannak. Ily módon a lakások életkora a 2-300 év és az „újszülött” kor között változik (EU átlag: a lakások 32%-a 1945 elõtt épült, 37% 1945 és 1970 között, 21% 1970 után, összesen 191 millió lakóegység). A tulajdonosi szerkezet - az összes európai lakásállomány átlagosan 65-67 százaléka a tulajdonosok által lakott, ill. magánbérlet ben van, a maradék 33-35 százalék állami, szövetkezeti, ill. korlátozott profit tulajdonban van – állandó és véget nem érõ mennyiségi és minõségi piacot jelent a karbantartók, a beszállítók és manapság a szerviz piac számára. A lakásmobilitás és az egymást követõ generációk változtatási igénye hihetetlenül felgy orsult. Emellett az R+M a „csináld magad” mozgalom és az illegális munka hagyományos piaca. Az R+M mögött álló befolyás oló tényezõk összefüggésbe hozhatók az elõzõ korábbi fejez etben említettekkel. Mindazonáltal három elkülöníthetõ R+M csoport képe rajzolódik ki az ország jelentésekbõl: a „szükségleti”, az „ésszerû korszerüs ítési” és a „csúcs” típusú R+M tevékenységeké. Európa-szerte ma még a „szükségleti” csoportba tartozó lakás R+M tevékenység a jellemzõ, mindenek elõtt a közép- és kelet-európai országok ban, beleért ve néhány jövõbeni, nagy piacot (mint pl. Románia, Oroszország és Ukrajna). 2001-ben a KKE országok lakásállománya 22 millió lakóegység volt (ehhez jön Románia, Oroszország és Ukrajna összesen további 40-45 millió lakóegységgel). A KKE országokban két jellemzõen „szükségleti” R+M tevékenység található: az értékes régi házak felújítása és karbant artása, valamint az 1960-85 között épült, kb. 5-7 millió ház gyári
6
lakótelepi lak ás felújítása. Az állam valamennyi KKE országban segíteni kívánja mindk ét csoport tevékenységét, egyrészt támogatott hitelekkel (Magyarország), másrészt ÁFA csökkentéssel (Lengyelország, Cseh Köztársaság) és más támogatásokkal. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a Lakástakarék-pénztárak ügyfeleinek több mint a fele megtakarít ásait R+M munkákra költi (Magyarországon ez kb. 350-400,000 szerzõdés). Az ingatlanpiac pozitív irányú mozgásai elõsegítik és felgyorsítják az R+M a tevékenységet, mindenek elõtt a nagy városok, elsõsorban a városközpontok lakóházaiban. A panelházas lakótelepek felújítása komplex, szociális, tulajdonosi, ár és szervezési problémák miatt folyamatos késésben van, mégis beszélni kell róla, mert ez az a részpiac, amely aszervezett épít õipar területe lesz. A küszöbönálló E U tagság pozitív hatással lesz az R+M piacra is. A következõ táblázat ból látható, hogy a piac rendkívül kicsi, de növek võ. ÁBRA: A KKE 4 országában folyó lakásfelújítás, lakásfenntartá s 2001 és 2004 között KKE
országok Lengyelország Magyarország Cseh Köztárs. Szlovákia
Össze sen:
2001
2002
Milliárd Euro
2003
2004
Lakásépítés Ebbõl: Lakásépítés Ebbõl: Lakásépítés Ebbõl: Lakásépítés Ebbõl: -f elújítás lakásf elújítás -f elújítás lakásf elújítás -f elújítás lakásf elújítás -f elújítás lakásf elújítás összesen összesen összesen összesen
4,66
1,91
4,44
1,91
4,39
1,97
4,61
1,99
0,75
0,23
0,80
0,27
0,86
0,33
0,92
0,41
1,76 0,33
7,50
Forrás: Build & Econ Hungary
0,50 0,06
2,70
2,01 0,37
7,62
0,54 0,07
2,79
2,23 0,40
7,88
0,63 0,07
3,00
2,56 0,44
8,53
0,72 0,07
3,19
A 19 Euroconstruct országot tekint ve a felújítási, korszerûs ítési és karbantartási piac hajtómot orja kétségtelenül az „Öt Nagy” ország óriási kereslete. Az új lakásépítés túljutott a csúcsponton, a háztartások sokkal inkább a felújításra koncentrálnak. Kedvezõ kölcsönök, az ÁFA kulcsok módosítá sa és a magasabb mûszaki elvárások motiválják a meglévõ lakás ok felújítását. Németországban, az új lakásépítési boom lecsengését követõen, az R+M tevékenység stabil növekedése figyelhetõ meg. Az új kölcsönprogramok és a beruházás ok Kelet-németországi támogat ása a következõ R+M célokat segítik: több hely, jobb minõség, kevesebb szennyezõ anyag kibocsátás, ki sebb energiafogyasztá s. Olaszországban, az 1998-2000. évi nagy R+M fellendülést követõen a tevékenység 2002-2004-ben is magas szinten stabilizálódik. Az adó visszaigénylési törvény kiterjesztése következtében további növekedés várható. A felújítási kérelmek növekedése kettõs „hasznot ” ígér: növek võ R+M piacot és az illegális munka vissza szorulá sát. Franciaországban a toulouse-i katasztrófa utáni helyreállításon túl az ÁFA kucs 19,6%-ról 5,5%-ra várható mérséklése és a rövid lejáratú kamatok csökkentése növelni fogja a felújítási keresletet. Az Egyesült Királyságban várhatóan nõni fog az állami lakásállomány színvonala annak köszönhetõen, hogy a kormány tervei szerint évente mintegy 200 000 lak ás a helyi önkormányzatoktól non-profit szervezet ek kezelésébe kerül. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyságban az R+M, mint mûszaki tevékenységre vonatkozó kifejezés bõvült, RMI -re, lakásfelújítás, fenntartás é s fejlesztésre (Renovation, Maintenance and Improvement) változott. Spanyolországban az R+M tevékenység továbbra is inkább az új építések kiegész ítõjeként és nem alternat ívájaként jelenik meg. Nyilvánvaló befolyással van rá a kedvezõbb gazdasági környezet és a spanyol családok megt akarítási képessége.
ÁBRA: A „Nagy Ötök” országában folyó lakásfelújítás, lakásfenntartá s 2001 és 2004 között
7
Nagy Ötök országai Németország Olaszország
Franciaország Anglia
Spanyolország
Össze sen:
2001
2002
LakásépítésEbbõl: f elújítás lakásf elújítá összesen s
117,54
59,36
58,93
31,32
58,74 44,80 35,09
315,10
Forrás: Build & Econ Hungary
37,34 29,04 10,31
167,37
Lakásépítésf elújítás összesen
Ebbõl: lakásf elújítás
115,54
59,66
59,22
32,26
59,56
37,64
46,00 35,87
316,19
Milliárd Euro
2003
30,49 10,82
170,87
2004
LakásépítésEbbõl: Lakásépítés Ebbõl: f elújítás lakásf elújítá -f elújítás lakásf elújítá összesen s összesen s
116,00
60,20
117,98
61,40
59,64
32,91
61,07
33,73
60,10 48,03 35,87
319,64
37,94 32,38 11,31
174,74
60,34
38,32
49,47 35,65
324,51
33,35 11,82
178,62
A többi 10 ország esetében az R+M tevékenység arány a nagyobb, mint az új lakásépítés eké. Mind a 10 országban az R+M tevékenység az „Nagy Ötök” csoportjáéhoz hasonló, de túlmutat azokon: A „Kicsik” és a skandináv országok felfelé irányuló mozgása és hajtóereje ennél többet jelez: az R+M piac jövõbeni tendenciáit. Külön említésreméltónak tartjuk a belga R+M piacon megfigyelhetõ két fontos tényezõt: az Európai Unió által jóváhagyott ÁFA csökkenté sek alkalmazását az élõmunka-intenzív ágazatokban, ezzel növelve a legális munkaerõ foglalkoztatottságát és a felújítások gyakori ságának növekedését. Ez utóbbi – a felújítási ciklusok rövidülé se – egyre inkább jellemzõ erre az országcsoportra, mondhatni, köztük is a legfejlettebb országokra (Hollandia, Belgium, S védország, S vájc, Dánia, Norvégia). Az új mûszaki (klíma, biztonság, villamos ítás, energiafogyasztás, informatika, környezeti szabályozás, otthoni iroda, stb.) minõségi és térbeli követelményei következtében. Összefoglalásképpen idézünk a norvég elemz ésbõl egy adatot: „A norvég háztartások átlagosan 1,7 évenként végeznek valamilyen felújítást.” A felgyorsult lakás felújítási és karbantartási tevék enységek legfõbb elõsegít õi a piaci viszonyok. Fontos megjegyezni, hogy az egyes R+M (vagy pontosabban RM+I) projektek értéke nõ. Az R+M szállítóknak folyamatosan növelniük kell termékeik hozzáadott értékét. ÁBRA: A „Kicsi k” és a Skandinávok országaiban folyó lakásfelújítás, lakásfenntartá s 2001 és 2004 között A „kicsik”
és a skandináv országok Hollandia Belgium
Svédország
2001
9,17
17,11
9,35
17,73
9,59
18,37
9,83
6,68
4,55
7,11
4,75
7,32
4,86
7,41
4,91
13,09
Norvégia
6,42
Irország Svájc
Portugália
Össze sen
2004
17,57
10,31
Finnország
Milliárd Euro
2003
Lakásépítés Ebbõl: Lakásépítés Ebbõl: Lakásépítés Ebbõl: Lakásépítés Ebbõl: -f elújítás lakásf elújítás -f elújítás lakásf elújítás -f elújítás lakásf elújítás -f elújítás lakásf elújítás összesen összesen összesen összesen
Ausztria Dánia
2002
5,75 6,02 8,98
10,22 11,29
96,33
Forrás: Build & Econ Hungary
5,52 4,52 3,49 3,26 2,82 2,84
12,88 9,89 6,01 6,41 6,02 8,10
2,35
10,29
39,38
94,38
0,86
10,56
5,65 4,48 3,56 3,41 2,91 2,70
13,04 9,92 6,27 6,84 6,20 8,15
2,36
10,40
40,08
95,53
0,91
8
9,66
5,76 4,61 3,64 3,59 3,02 2,71
13,64 9,96 6,55 6,72 6,51 8,87
2,38
10,50
41,14
97,62
0,98
9,09
5,87 4,71 3,71 3,70 3,17 2,81 2,40 1,06
42,17
