Környezeti Fenntarthatósági Útmutató EU támogatásokra pályázók és értékelõk számára
MUNKAANYAG
2005. április
Tartalom AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA I. RÉSZ: A KÖRNYEZETI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE MINT HORIZONTÁLIS ELVÁRÁS 1. Mit jelent a környezeti szempontok érvényesítése, mint horizontális elvárás? 2. Mit jelent a fenntartható fejlõdés? 3. Hol jelenhetnek meg a környezetvédelem szempontjai a projekttevékenységek során? 4. Miért fontos és hasznos a pályázónak a fenntarthatóság környezeti szempontjainak érvényesítése? 5. Milyen támogatásokat és kedvezményeket vehet igénybe a pályázó a környezeti szempontok biztosítása érdekében? 6. Jár-e többletköltséggel a környezeti szempontok beépítése a projektbe?
II RÉSZ: MINDEN PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK III. RÉSZ: A PÁLYÁZAT TÉMÁJÁTÓL FÜGGÕ SPECIFIKUS KÖRNYEZETI KÖVETELMÉNYEK IV. RÉSZ: A FENNTARTHATÓSÁG KÖRNYEZETI SZEMPONTJAINAK ÉRTÉKELÉSE FOGALOMMAGYARÁZAT HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK
1
AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a környezetvédelmi szempontok a korábbinál jelentõsebb szerepet játszanak a fejlesztéspolitikában. A környezetvédelmi szempontok értelmezése és alkalmazása a projekt végrehajtása során számos esetben új kihívás a pályázók és a kormányzati felelõsök számára. A környezetvédelmi útmutató célja, hogy segítsen a pályázóknak és az értékelõknek: hogyan lehet megfelelni a környezetvédelem szempontjainak a pályázat készítése, a projekt megvalósítása, a létrehozott tevékenység, beruházás mûködése során éppúgy, mint a tevékenység felhagyását követõen. A környezetvédelem mindannyiunk számára fontos érték! A környezet állapota életminõségünk fontos eleme, alapvetõ pillére társadalmi jólétünknek. Állapotának megõrzése nem csak saját, hanem az eljövendõ generációk számára is fontos cél. Az Útmutató ahhoz kíván gyakorlatias segítséget, ötleteket adni, hogy ehhez a közös célunkhoz az Ön pályázata is hozzájáruljon.
Javaslatunk az Útmutató gyors használatához – 4 lépésben: 1. lépés: Kérjük tekintse át az I. rész segítségével azt, hogy mit értünk fenntarthatóság alatt, miért fontos a fenntarthatóság környezeti szempontjainak érvényesítése! 2. lépés: A II. részben találja meg azt, hogy milyen követelményeknek kell minden pályázatnak megfelelnie. 3. lépés: A III. részben találja meg azt, hogy milyen specifikus, csak az Ön pályázatára vonatkozó követelményeknek kell megfelelnie. 4. lépés: Az útmutató elolvasása, megértése után és az abban szereplõ ötletek figyelembe vételével könnyebben megválaszolhatóak lesznek a pályázati formanyomtatvány környezetvédelemhez kapcsolódó kérdései, illetve kérjük, hogy mindegy egyéb kérdésre adott válasznál is hangsúlyozza a környezetvédelmi érintettséget.
2
I. RÉSZ A KÖRNYEZETI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE MINT HORIZONTÁLIS ELVÁRÁS 1. Mit jelent a környezeti szempontok érvényesítése, mint horizontális elvárás? A fenntartható fejlõdés környezeti szempontjainak megvalósítását szolgáló feladatokat az Európai Uniós és a hazai szabályozás részben stratégiai dokumentumokban rögzíti: • az Európai Unió Fenntartható Fejlõdés Stratégiája, • az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja, • a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program. Másrészt a Strukturális Alapokra vonatkozó szabályozás (1260/1999/EK rendelet) kiemel két olyan horizontális elvárást, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során figyelembe kell venni: az esélyegyenlõséget és a környezetvédelmet. A környezetvédelem szempontjainak érvényesítése, mint „horizontális elvárás” tehát azt jelenti, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósítandó projekteknek környezeti szempontból is ki kell elégíteni a fenntarthatóság követelményeit. A környezeti szempontok érvényesítése tehát európai elvárás, amelyet a projektek tervezése, elbírálása, megvalósítása, majd létrejöttük esetén utólagos értékelésük során figyelembe kell venni. Összefoglalva: A fenntarthatóság környezeti szempontjainak biztosítása horizontális elvárás: minden egyes támogatott projektnek figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, a projekt jellegéhez és témájához igazodva.
2. Mit jelent a fenntartható fejlõdés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükbõl veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. Ettõl a rendszertõl az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövõbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerû felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) „Közös jövõnk” jelentése 1987-ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erõforrásait és állapotát a növekvõ számú, és igényû emberiség veszélyezteti. „A fenntartható fejlõdés olyan fejlõdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövõ nemzedékek esélyét arra, hogy õk is kielégíthessék szükségleteiket”. A fenntartható fejlõdés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erõforrásait, amíg nem sértjük annak eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon, hogy mûködésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket.
3
A fenntartható társadalomban nincs értelme szétválasztani, s egymás felé rendelni a társadalmi, gazdasági és környezeti érdekeket, azok egy cél érdekében, egymástól elválaszthatatlanul kell, hogy együttmûködjenek. A fejlõdés és környezet minden kérdése összefügg, azaz környezetünk erõforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetbõl fejlõdéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minõségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minõségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetõbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk elõzni. Azért, hogy a környezetkárosodást megelõzzük, a környezeti szempontokat figyelembe kell vennünk fejlesztési döntéseink során, integrálni kell ágazati programjainkban, terveinkben, s projektjeinkben! A fenntartható fejlõdés tehát azt kívánja tõlünk, hogy a jelen és jövõ generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minõségét, értékeit megõrizzük. Ezt kívánják érvényesíteni azok az általános szempontok, amelyeknek minden pályázónak meg kell felelnie.
3. Hol jelenhetnek meg a környezetvédelem szempontjai a projekttevékenységek során? A környezeti szempontokat a projekttevékenység minden fázisában szem elõtt kell tartani: - a projekt tervezésében, - a projekt kivitelezése (telepítés, létesítés, építés) - a projekt eredményeinek mûködtetésében (megvalósítás), - a projekt tevékenység felhagyásakor. A tervezés gondoskodik arról, hogy a jelentõs negatív környezeti hatásokat felbecsüljék, s ha ilyeneket meghatároztak, akkor azokat elkerüljék, csökkentsék, vagy kompenzálják. Ennek módja alternatívák megfontolása, fõleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével. A tervezés során kell gondoskodni a nyilvánosság tájékoztatásáról, érintettségének felmérésérõl, véleményének figyelembe vételérõl. A projekt kivitelezése során a projekt menedzsmentnek érvényt kell szerezni a tervben szereplõ környezetvédelmi intézkedések megvalósulásának. Nemcsak a létesítés közvetlen, hanem közvetett környezeti hatásaira is figyelni kell, pl. anyagbeszerzések, szállítási útvonalak, stb. A mûködtetés során gondoskodni kell a jogszabályi elõírások betartásáról (pl. kibocsátási határértékek) és a kitûzött környezeti célok megvalósulásáról. . Itt is figyelembe kell venni a közvetett hatásokat, pl. nem elég egy terméket nagy környezeti gondossággal elõállítani, ha maga a termék károsítja, terheli a környezetet. Az életciklus szemlélet elfogadása, hogy már a tervezésnél gondolunk arra, hogy milyen környezeti hatása lesz annak, ha felfüggesztjük a projekt tevékenységet (pl. mi lesz az infrastruktúrával, mi lesz egy elhasználódott termékkel?). A projektciklus különbözõ szakaszaihoz igazodik a támogatásokat kezelõ intézmények tevékenysége is, akik több fázisban vizsgálják a környezeti követelményének való megfelelést: - a tervezés eredményét a benyújtott pályázatok elbírálása során, - a projekt kivitelezést a megvalósítás monitoringja során,
4
-
a projekt eredményeit az utókövetés és az utólagos értékelés keretében.
A környezetvédelem, mint horizontális elvárás tehát azt jelenti, hogy minden, a projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelni kell az adott tevékenységnek a célcsoportra gyakorolt hatására. A pályázó a környezetvédelem szempontjait alapvetõen két területen tudja erõsíteni: 1. saját menedzsmentjében, azaz szervezetének mûködtetésében, 2. a megvalósítani kívánt projekt során. Nyilvánvaló, hogy nagyon különbözõ pályázatokban kell érvényre juttatni a fenntarthatóság környezeti rendszerének elvárásait. Nem mindegy ugyanis, hogy átképzési programról, útépítésrõl, szélerõmûvek építésérõl vagy iskola korszerûsítésérõl szól a pályázat. Éppen ezért az útmutató kétféle típusú környezetvédelmi követelményeket tartalmaz: 1. általános környezetvédelmi követelményeket, amelyeket minden projekteknek figyelembe kell venni típusától függetlenül, továbbá 2. speciális környezetvédelmi követelményeket, amelyeket az egyes tevékenység típusoknál kell érvényesíteni. Figyelem: általános követelmény, hogy minden projektnek törekednie kell az fenntarthatóság szempontjainak minél erõteljesebb érvényesítésére. Összefoglalva: A fenntarthatóság környezeti szempontjainak az életciklus szemléletnek megfelelõen „át kell hatnia” az egész projektet: a pályázat megfogalmazásától az elsõ „kapavágáson” át egészen az utóértékelésig. A pályázónak mindennapi szervezeti mûködésében, és a projektmegvalósítás során egyaránt figyelembe kell vennie a környezeti szempontokat.
5. Miért fontos és hasznos a pályázónak a fenntarthatóság környezeti szempontjainak érvényesítése? Ne gondoljuk, hogy a környezeti szempontokat valami jólelkûségbõl, a természetben élõkkel szemben vállat együttérzés miatt kell figyelembe vennünk mindennapjainkban. Bár ez is kívánatos lenne, igazából saját, önzõ érdekünk környezetünk megóvása. Ha nem cselekszünk körültekintõn, akkor utólagos anyagi áldozatokat kell majd hoznunk, elért anyagi eredményeinkbõl kell áldoznunk a károsodások kijavítására, amelyek ráadásul legtöbbször már nem képesek pótolni a veszteségeket. Idõt és pénzt takaríthatunk meg azzal, ha gondosan járunk el a tervezés során, s idõben egyeztetjük elképzeléseinket a nyilvánossággal, megnyerjük támogatásukat. Különben, mint számos példa mutatja, az érintettek elégedetlensége akadályozni fogja elképzeléseink megvalósítását. A legjobb alternatíva kiválasztásával nemcsak környezeti-, és társadalmi problémákat elõzhetünk meg, de késõbbi kiadásokat is elkerülhetünk. Nagyon jól láthatjuk tehát, hogy a környezeti érdekek megvalósulása az egyik alapvetõ pillére társadalmi jólétünknek. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében mintegy ezer-milliárd forint értékû fejlesztés valósulhat meg. A készülõ projektek nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a társadalom minden tagja részesülhessen a források nyújtotta lehetõségekbõl. A
5
környezetvédelem elveinek érvényesítése hosszú távon elõnyöket jelent a helyi közösségek és az egész ország számára is. A fenntarthatóság környezeti szempontjainak biztosítása elõnyökkel jár a gazdasági vállalkozások, civil szervezetek számára egyaránt, már rövidtávon is. Egyre többen veszik tekintetbe azt is, hogy az általuk választott terméket, szolgáltatást kik, milyen körülmények között, hogyan állították elõ. Nem szívesen vesznek igénybe olyan szolgáltatást vagy terméket, amelyrõl tudják, hogy a környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával, a környezet károsításával állították elõ. A környezetvédelem elveinek biztosítása az alábbi gyakorlati elõnyöket jelenti: •
A pályázat teljesíti a támogatás odaítéléséhez szükséges környezetvédelmi minimumelvárást.
•
A pályázat több pontot szerez, és ily módon nagyobb az esélye a támogatás megszerzésére.
•
Sokkal könnyebb és hatékonyabb a környezeti szempontokat kezdettõl fogva szem elõtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint azokat utólagosan, drága pénzért beépíteni a projektbe, vagy – még rosszabb esetben – a környezetben okozott károk felszámolására költeni.
•
A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele elfogadottságot, növeli a fejlesztõ jó hírét.
•
A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendõ környezetvédelmi gyakorlat vonatkozásában.
•
A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak más projektek megvalósításához, további támogatások megszerzéséhez is.
biztosítja
a
társadalmi
Összefoglalva: A fenntarthatóság elveinek érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem a pályázónak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet elismertségét, jó hírnevét.
6. Jár-e többletköltséggel a környezeti szempontok beépítése a projektbe? A környezeti szempontok biztosítása némely esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetõsége, illetve alkalmazottjai részérõl. Egyes esetekben a fenntarthatóságot szolgáló tevékenységek még költségmegtakarítást eredményezhetnek a napi mûködés során (pl. energiahatékonyság). Más esetekben viszont mûszaki fejlesztés, beruházás igényes lehet egy-egy elvárásnak való megfelelés (pl. kibocsátási normák betartása). Ezekben az esetekben a környezeti követelmények megvalósítása növeli a direkt költségeket, viszont segít elkerülni a késõbbi bírságokat, s ezáltal megtakarításokat jelent. Az ökológiailag hatékony megoldások elõnyt jelentenek azokkal szemben, akik nem valósították meg ezeket az szempontokat. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az egyes projektekhez kapcsolódó, a környezeti szempontok megvalósulását szolgáló beruházások – az adott projekttípus elszámolható 6
költségkategóriáiba illõ – költségei elszámolhatóak. Ennek köszönhetõen számos olyan, a fenntartható fejlõdést biztosító tevékenység, beruházás válik megvalósíthatóvá, melyeket korábban forráshiány miatt nem vittek véghez. Ez az útmutató és a fenntarthatóság környezeti szempontjainak idejekorán történõ figyelembevétele lehetõséget ad arra, hogy már a projekt megkezdése elõtt megnevezésre kerüljenek a szükséges fejlesztések, és így a pénzügyi tervezéskor már számolni lehet a környezeti szempontok biztosítása kapcsán felmerülõ költségekkel. Összefoglalva: A környezeti szempontok beépítése a projektbe egyes esetekben ugyan többletköltséget jelenthet, de ezek a költségek beépíthetõek a projekt költségvetésébe, így csak az önrész erejéig terhelik a pályázót. További elõny, hogy a környezeti gondosság növeli a jó hírnevet, segít elkerülni az esetleges szankciókat.
7
II. RÉSZ MINDEN PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Amint arra korábban utaltunk, az Útmutató kétféle környezetvédelmi követelményt határoz meg: 1. Általános követelmények: a jelen II. részben szereplõ követelményeket minden pályázatnak figyelembe kell vennie, függetlenül pályázata témájától. 2. Specifikus követelmények: a következõ III. részben szereplõ speciális követelmények a pályázatok témája alapján különböznek. Az általános követelmények után tehát Önnek a pályázata témájára érvényes speciális követelményeket is figyelembe kell vennie.
Az alábbiakban a minden pályázatra nézve kötelezõ környezetvédelmi követelményeket három táblázatban mutatjuk be: 1. táblázat - Jogszabályi kötelezettségek: addig nem köthetõ támogatási szerzõdés, amíg a pályázó nem teljesíti a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit. 2. táblázat – Környezetvédelmi követelmények a menedzsmentben 3. táblázat - Környezetvédelmi követelmények a projekt megvalósításában
Összefoglalva: Alapvetõ elvárás a pályázókkal szemben, hogy projektjük feleljen meg a fenntarthatóság elvének, azon belül is az alapvetõ környezetvédelmi elveknek. Már a projekt megkezdése elõtt át kell tekinteni a tevékenység során a felhasználni kívánt természeti erõforrások körét, a környezetet érõ kibocsátásokat, a terület-felhasználás szerkezetét. A tevékenység során az életciklus-szemléletet kell alkalmazni: azaz nem csak a létesítés idõszakát kell vizsgálni a környezeti megfelelõség tekintetében, hanem az üzemelés és a jövõbeni felhagyás környezeti hatásait is át kell tekinteni. A létrejövõ új fejlesztésnek igazodnia kell az érintett környezet, térség, közösség sajátosságaihoz.
8
JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉGEK 1. TÁBLÁZAT Meg kell gyõzõdni arról, hogy a tervezett tevékenységhez szükséges-e környezetvédelmi engedély, pl. jár-e a tevékenység vízbe, levegõbe, talajba történõ szennyezõanyag kibocsátással, zaj és rezgés, valamint hulladék kibocsátással, vagy sért-e természetvédelmi érdekeket. Jelentõs környezeti hatásokkal járó tevékenységekre a környezeti hatásvizsgálat elvégzését az 1995. évi LIII. törvény írja elõ, és a környezeti hatásvizsgálatokról szóló 20/2001. Kormányrendelet mellékletében találjuk meg azokat a tevékenységeket, amelyek hatásvizsgálat elvégzése után engedélyezhetõk. Amennyiben a tevékenység KHV köteles, a pályázat befogadási feltétele, hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás elinduljon, a környezetvédelmi engedély a szerzõdéskötéshez szükséges. A 193/2001 kormányrendelet rendelkezik az egységes környezeti használati engedélyhez kötött tevékenységek körérõl. A kormányrendelet mellékletében találhatók azok a tevékenységek, amelyeknek eleget kell tenniük a szennyezés megelõzés európai elvárásainak. Amennyiben a tevékenység az egységes környezeti használati engedély megszerzéséhez kötött, a pályázat befogadási feltétele az eljárás elindítása.
Összefoglalva: A javaslattevõnek meg kell gyõzõdnie arról, hogy az általa folyatni kívánt tevékenység megindításához szükséges-e valamilyen környezetvédelmi engedély. A pályázat befogadásának feltétele az engedélyezési eljárások megkezdése, annak igazolása.
Környezetvédelmi szemlélet A MENEDZSMENTBEN Magát a projektet, majd az általa létrehozott fejlesztést is valaki, valakik mûködtetni fogják, s a mûködést valaki, vagy akár egy egész testület irányítani fogja. Az irányítást végzõk feladata, hogy állandóan figyelembe vegyék a környezeti követelmények érvényesítését, illetve a tevékenység hatása által érintettek jókörnyezet-minõségét. (Az útmutató részletes, projektspecifikus szempontrendszerrel szolgál (III. rész), hogy valóban a projektjéhez illeszkedõ környezeti elvárásoknak kelljen megfelelnie. Ha azonban mégis nehezen tudja értelmezni a projektspecifikus szempontokat pályázata tekintetében, akkor még hangsúlyosabban fordítson figyelmet a pályázatot megvalósító szervezet, a menedzsment szintjén értelmezett környezeti elvárások teljesítésére!) Mind a 2. táblázat, mind a 3. táblázat esetében töltse ki a szempontlista melletti értékelõ oszlopot, amely a környezeti szempontok figyelembevételének önértékelését szolgálja. A táblázatok kitöltése a környezeti szempontok jobb megértését szolgálja, amely által egyszerûbbé válik a pályázati formanyomtatvány kitöltése is (az önértékelést tehát nem kell csatolnia pályázatához).
9
Írjon nullát az oszlopba, ha arról van meggyõzõdve, hogy a kérdéses szempont nem alkalmazható az ön által folytatott tevékenységre! Írjon mínusz jelet az oszlopba, ha úgy érzi, hogy nem tud a kívánt szempontnak megfelelni, mert az ön tevékenysége erre nem ad lehetõséget! Ezt indokolja is majd! Írjon plusz jelet az oszlopba, ha úgy értékeli, hogy a szempontot képes volt beépíteni a tevékenységbe! Arra is megkérjük, hogy írja le megjegyzésként, ha Ön olyan környezeti szempontot valósít meg, amely nem szerepelt a listában. Adott esetben ezt elõnyként értékelik. Figyelem! A következõkben felsorolt szempontok nem biztos, hogy az Ön projektjére is vonatkoznak. Csillaggal jelöltük meg azokat a szempontokat, amelyeket a nagyberuházásokon lehet számon kérni. A táblázatokban szereplõ 33 szempont magyarázatát megtalálja a fogalom magyarázat címû mellékletben, a 41. oldalon! 2. TÁBLÁZAT
1. 2.
3.
4.
5.
6.
7.
8. 9. 10.
11. 12. 13.
14.
Szempontok a projekt elõkészítés során önértékelés A környezetvédelmi szabályozás ismerete és betartatása - Felsorolja a vonatkozó szabályozást A tevékenység illesztése a II: Nemzeti Környezeti Program, illetve a helyi környezetvédelmi programok célkitûzéseihez. - Bemutatja az ehhez való illeszkedést A telepítés, tevékenység helyének környezeti állapotának ismerete, a tevékenység lehetséges környezeti hatásainak becslése - Van erre vonatkozó felmérés és becslés A telepítés, tevékenység helyszínén már meglévõ környezeti hatótényezõk ismerete, az összegzõdõ környezeti hatások figyelembe vétele - Van erre vonatkozó információ Alternatívák vizsgálata a telepítés, tevékenység helyével és a tevékenység módjával kapcsolatban - Több alternatívát is említ, indokolja a választást A környezeti hatások figyelembe vétele a projekt teljes életciklusa alatt (tervezés, megvalósítás, mûködtetés/üzemeltetés,felhagyás, létrehozott termékek hatása) - Bemutatta a teljes életciklust A nyilvánosság tájékoztatása, véleményének kikérése, és az érdemi vélemények figyelembe vétele a projekt terv lehetõ legkorábbi szakaszában - Dokumentálta az egyeztetést Szempontok a megvalósulás során Környezettudatos irányítási terv készítése* - Említi a készítés szándékát Környezetvédelmi megbízott, felelõs kijelölése* - Megjelölte, vagy említi ennek szándékát Monitoring terv készítése, a környezeti célkitûzések teljesülésének nyomon követése (környezeti teljesítmény értékelése) - Van ilyen terve, s bemutatta A jelentõs környezeti hatások csökkentésére tervezett intézkedések végrehajtása - Van erre vonatkozó terve A fejlesztés átláthatóságának biztosítása a nyilvánosság számára - Tervezi A környezeti kockázatok feltárása, megismertetése az érintettekkel, havária, illetve kárelhárítási terv készítése* - Van kockázatbecslés és intézkedési terve A dolgozók környezeti oktatása, környezeti szemléletük alakítása - Tervezi
10
15. 16. 17.
A dolgozók környezet egészségügyi jó körülményeinek biztosítása - Van terve és beépítette a feltételek kialakítását a projektbe Környezetvédelmi jelentések készítése, adat-és információszolgáltatás* - Tervezi Környezeti auditálás végzése, intézkedési terv kidolgozása a környezetterhelés csökkentése érdekében* - Tervezi
11
Környezetvédelmi követelmények A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN 3. TÁBLÁZAT
21. 22
A természeti erõforrások fenntartható használata A fejlesztõ a legjobb elérhetõ technikát, gyakorlatot követi A fejlesztõ minimalizálta az anyag és energia igényt, biztosította az ökohatékonyságot A fejlesztõ megelõzi, illetve minimalizálja a hulladékok keletkezését, illetve gondoskodik újra-használatukról Megújuló, megújítható erõforrások használatának elsõbbsége 1 A. A jó minõségû termõföldek használatának kerülése .
23. 24. 25.
A jó környezet állapot megõrzése, biztosítása A szennyezõanyag környezetbe történõ kibocsátásainak minimalizálása Kibocsátási határértékek betartása Toxikus anyagok környezetbe való kibocsátásának elkerülése
18. 19. 20.
26. 27. 28.
29. 30. 31.
A természetes térszerkezet megõrzése A tevékenység helyigényének, hatásterületének minimalizálása A természeti területek használatának elkerülése, már beépített területekre tervezett tevékenységek (barna mezõs beruházások). Annak biztosítása, hogy a tevékenység hatásai nem sértenek védett természeti értékeket A tevékenység külsõ társadalmi költségeinek minimalizálása A negatív és pozitív külsõ költségek figyelembe vétele a tevékenység során (költség-haszon elemzés) Az emberi egészségre veszélyes tevékenységek mérlegelése Környezeti kockázatok mérlegelése (kockázatbecslés)
32.
A természeti erõforrásokhoz való hozzáférés biztosítása Annak vizsgálata, hogy a tevékenység sérti-e, akadályozza-e mások hozzáférését azonos, vagy más erõforrásokhoz.
33. 34.
A kulturális identitás figyelembe vétele Mennyiben épít a tevékenység a helyi természeti és emberi adottságokra Hozzájárul-e a tevékenység a helyi kultúra megõrzéséhez, tárgyi, szellemi megnyilvánulásainak fejlesztéséhez
1
önértékelés
Kivéve a speciálisan gazdálkodási projektek esetében
12
III. RÉSZ A PÁLYÁZAT TÉMÁJÁTÓL FÜGGÕ SPECIFIKUS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK A következõ oldalakon a Ön projektje esetében megkövetelt specifikus környezeti szempontokat találja. A szempontok csoportosítása két elvet követ: egyrészt megkülönbözeti a projekteket a projekt tevékenységének jellege szerint, másrészt pedig a projekt típusa szerint (a 438/2001 EK rendelet szerint). A kétfajta csoportosítás mindegyikébõl kell választania egy-egy szempontrendszert, illetve, ha a projektje összetett, akkor ennél több szempontrendszert is figyelembe kell vennie. Önnek tehát nem kell a következõ oldalak mindegyikét végigolvasnia, hanem az alábbi listából kell kiválasztania a projektjére jellemzõ kategóriát, kategóriákat. A projekt tevékenységének jellege szerint Eszközbeszerzés Magasépítés Magasépítés-felújítás Mélyépítés Mélyépítés-felújítás Képzés Tanácsadás Fejlesztés
A projekt típusa szerint oldal 14 15 16 17 18 19 20 21
Mezõgazdaság Erdészet Halászat Vidéki területek fejlesztése Ipar Turizmus – fizikai beruházás Turizmus – nem fizikai beruházás Közlekedési infrastruktúra Telekommunikáció infrastruktúra Energetikai infrastruktúra Egészségügyi infrastruktúra Oktatási infrastruktúra Üzleti infrastruktúra Környezeti infrastruktúra Településrehabilitáció Humán erõforrás fejlesztés – A munkanélküliség kezelése Humán erõforrás fejlesztés – Szociális beilleszkedés
oldal 22 233 244 255 266 277 288 299 30 31 32 33 34 35 36 37 38
Töltse ki a szempontlista melletti értékelõ oszlopot, amely a környezeti szempontok figyelembevételének önértékelését szolgálja. Írjon nullát az oszlopba, ha arról van meggyõzõdve, hogy a kérdéses szempont nem alkalmazható az ön által folytatott tevékenységre! Írjon mínusz jelet az oszlopba, ha úgy érzi, hogy nem tud a kívánt szempontnak megfelelni, mert az ön tevékenysége erre nem ad lehetõséget! Ezt indokolja is majd! Írjon plusz jelet az oszlopba, ha úgy értékeli, hogy a szempontot képes volt beépíteni a tevékenységbe! Arra is megkérjük, hogy írja le megjegyzésként, ha Ön olyan környezeti szempontot valósít meg, amely nem szerepelt a listában. Adott esetben ezt elõnyként értékelik.
13
AZ ESZKÖZBESZERZÉS specifikus szempontjai Az eszközbeszerzés specifikus szempontjai A beszerzésre kerülõ eszközt ökohatékony módon állították elõ, s errõl van tanúsítvány (környezeti minõsítés) Az eszköz a legenergiatakarékosabb kategóriájában, s errõl van tanúsítvány Az eszköz üzemeltetése környezetkímélõ módon lehetséges Az eszköz elhasználódása után visszajuttatható a gyártóhoz Az eszköz elhasználódása után nem válik veszélyes hulladékká, vagy ha van ilyen komponense, annak elkülönítése és biztonságos kezelése megoldható Az eszköz újrahasznosítható anyagokat tartalmaz, elhasználódása után legtöbb komponense újrahasználható vagy újrahasznosítható
önértékelés
Üzemeltetése során biztosított a környezeti kibocsátások minimális szintje Üzemeltetése, karbantartása nem jár toxikus anyagok környezetbe történõ kibocsátással Üzemeltetése nem igényel sok anyagmozgatást Üzemeltetése során nem keletkeznek jelentõs környezeti hatások Üzemeltetése során biztosított a keletkezõ hulladékok minimalizálása, a hulladékok újrahasználata, újra-hasznosíthatósága, vagy biztonságos lerakása Üzemeltetés során biztosított a keletkezõ hulladékok elkülönített gyûjtése, kezelése Veszélyes hulladékok keletkezése elkerülhetõ Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése biztosított A beszerzett eszköz üzemelése nem okoz károsodást védett természeti területek, természetes ökoszisztémák ökológiai állapotában. A beszerzett eszköz magas minõséget képvisel, alacsony karbantartási igényû A beszerzett eszköz karbantartása nem jár olyan ható tényezõvel, amely jelentõs környezeti hatást eredményez. A karbantartás hulladékkeletkezése minimalizált A beszerzett eszköz környezet-egészségügyi tulajdonságai megfelelõk, meggyõzõdtek róla, hogy a használat nem károsítja az emberi egészséget. Egészséget terhelõ hatások esetén biztosítható, hogy az üzemeltetés ne vezessen egészség károsodáshoz. Az eszköz üzemeletetése közben biztosítható a környezeti kockázatok elkerülése.
14
A MAGASÉPÍTÉS specifikus szempontjai A magasépítés specifikus szempontjai önértékelés A tervezés során, az építési anyagok és technológia megválasztásánál ügyeltek az anyag és energiafelhasználás optimalizálására és a hulladékképzõdés minimalizálásra, az ártalmatlanítás költségeire minimalizálására Az építés minden munkafázisában ügyelnek az anyag és energiatakarékosságra Természetes építõanyagok használatára való törekvés Nem természetes anyagok közül a környezetileg tesztelt anyagok használatára törekszik Az építõk egészségét, biztonságát veszélyeztetõ környezeti kockázatok minimalizálása érdekében tett megfontolások Építésbõl származó környezeti és egészségügyi kockázatok elkerülése Az építés minden fázisában törekednek a szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása, pl. porkibocsátás minimalizálása Biztosított a jelentõs zaj és rezgésterhelések elkerülése Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású építõanyagok használatának elkerülése, gondolva az épület üzemeltetésére és a jövõbeli felújításokra, s a majd egyszer bekövetkezõ bontásra. Biztosított a szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása, annak racionalizálása által A tevékenység helyének kiválasztásához becsüljék fel az üzemelés során jelentkezõ környezeti hatásokat. A tevékenység helykiválasztása ne sértsen természetvédelmi értékeket Kerüljék a zöldmezõs helyszíneket Az építmény illeszkedjék a település képéhez Az építmény ne sértsen tájképi értékeket A tevékenység helyigényének minimalizálása Az építéshez használt felvonulási területek az építés befejezése után legyen ökológiailag helyreállíthatók, hasznosíthatók, biztosított legyen, hogy hulladékkal nem szennyezettek. A tevékenység helykiválasztása ne ütközzön az érintettek által fontosnak tartott környezeti szempontokkal. Az építés helyét egyeztessék a helyben érintettekkel A helykiválasztás vegye figyelembe a meglévõ közmûellátottságot, annak kapacitásait, lehetõség szerint ne igényeljen járulékos fejlesztést Közmûvek hiányában alkalmazzon egyedi, alternatív megoldásokat az energia ellátásban, szennyvíz és hulladék kezelésben. A kiválasztott hely megközelíthetõsége, egyéni és tömegközlekedési eszközökkel Más létesítményekkel történõ együttes hatás a forgalom növekedésére Gondolják meg az épület üzemelése közben felmerülõ környezeti kérdéseket! A keletkezõ hulladékok kezelése, gyûjtése, elszállítása, lerakása Az esetlegesen keletkezõ veszélyes hulladékok gyûjtése, elszállítása, lerakása, kezelése A szelektív hulladékgyûjtés lehetõségeinek kiépítése Az épület energiaellátásának tervezése, megújuló energiaforrások lehetséges szerepe Energiatakarékos üzemelési lehetõség Épület hõszigetelés megválasztása Épület zajszigetelése Épület tájolása, természetes megvilágítás Energiatakarékos épületvilágítás Energiatakarékos épületgépészeti berendezések beszerzése Víztakarékos megoldások alkalmazása (víztakarékos toalettek, csaptelepek, automatika, stb.) Melegvízellátás egy része megújuló energiaforrásokból, pl. napkollektor Épületszellõzési megoldások Épület környezetének kialakítása, parkosítás, megfelelõ mennyiségû zöld terület biztosítása Növények, zöldfelületek szerepe a belsõépítészeti megoldásokban
15
A MAGASÉPÍTÉS-FELÚJÍTÁS specifikus szempontjai A magasépítés-felújítás specifikus szempontjai Felújítás, bontással járó munkaszakaszának szempontjai A bontásból származó környezeti terhelések minimalizálása Bontási technológia környezeti minõsítése Porterhelés csökkentésére tett intézkedések Bontáshoz használt gépi eszközök környezeti megfelelõsége Bontásból származó hulladékok újrahasznosítási lehetõsége Bontásból származó hulladékok biztonságos lerakása Hulladékok szállítási útvonalának tervezése a terhelés, zavarás minimalizálása érdekében Bontásból származó veszélyes hulladékok elkülönített gyûjtése Bontásból származó veszélyes hulladékok biztonságos lerakása
önértékelés
Felújítás, építéssel járó munkaszakaszának szempontjai Az építési anyagok és technológia megválasztásánál ügyeltek az anyag és energiafelhasználás minimalizálására Az építés minden munkafázisában ügyelnek az anyag és energiatakarékosságra Természetes építõanyagok használatára való törekvés Nem természetes anyagok közül a környezetileg tesztelt anyagok használatára törekszik Az építõk egészségét, biztonságát veszélyeztetõ környezeti kockázatok minimalizálása érdekében tett megfontolások Építésbõl származó környezeti és egészségügyi kockázatok elkerülése Az építés minden fázisában törekednek a szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása, pl. porkibocsátás minimalizálása Biztosított a jelentõs zaj és rezgésterhelések elkerülése Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású építõanyagok használatának elkerülése, gondolva az épület üzemeltetésére és a jövõbeli felújításokra, s a majd egyszer bekövetkezõ bontásra. Biztosított a szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása, annak racionalizálása által A tevékenység helyigényének minimalizálása Az építéshez használt felvonulási területek az építés befejezése után legyen ökológiailag helyreállíthatók, hasznosíthatók, biztosított legyen, hogy hulladékkal nem szennyezettek. Gondolják meg az épület üzemelése közben felmerülõ környezeti kérdéseket A keletkezõ hulladékok kezelése, gyûjtése, elszállítása, lerakása Az esetlegesen keletkezõ veszélyes hulladékok gyûjtése, elszállítása, lerakása, kezelése A szelektív hulladékgyûjtés lehetõségeinek kiépítése Az épület energiaellátásának korszerûsítése, megújuló energiaforrások lehetséges szerepe Energiatakarékos üzemelési lehetõség Épületszigetelés megválasztása Energiatakarékos épületvilágítás Energiatakarékos épületgépészeti berendezések beszerzése Víztakarékos megoldások alkalmazása (víztakarékos toalettek, csaptelepek, automatika, stb.) Melegvízellátás egy része megújuló energiaforrásokból, pl. napkollektor Épület környezetének kialakítása, parkosítás, megfelelõ mennyiségû zöld terület biztosítása Növények, zöldfelületek szerepe a belsõépítészeti megoldásokban
16
A MÉLYÉPÍTÉS specifikus szempontjai A mélyépítés specifikus szempontjai Az építés minden munkafázisában ügyelnek az anyag és energiatakarékosságra Természetes építõanyagok használatára való törekvés Nem természetes anyagok közül a környezetileg tesztelt anyagok használatára törekszik Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású építõanyagok használatának elkerülése Munkagépek, szállítási eszközök megválasztása, alacsony üzemanyag fogyasztás és alacsony szennyezõanyag kibocsátások Az építés minden fázisában törekednek a szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálására, pl. porkibocsátás minimalizálása Biztosított a jelentõs zaj és rezgésterhelések elkerülése Ügyelnek arra, hogy a mélyépítési munkák ne okozzanak változást az ökológiai feltételekben, különösen a vízháztartásban Biztosított a szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása, annak racionalizálása által Anyagnyerõ helyek környezeti szempontú megválasztása, közelsége, és anyagnyerés környezeti hatásainak csökkentésenak csökkentése A tevékenység helyigényének minimalizálása Természetes területek, élõhelyek elkerülése Védett természeti területek közelségének elkerülése, amennyiben jelentõs környezeti hatások léphetnek fel Az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele, a rendszer elemek sérelmének elkerülése Élõhelyi izolációk kialakulásának elkerülése vonalas létesítmények esetén A tevékenység helykiválasztása ne ütközzön az érintettek által fontosnak tartott környezeti szempontokkal. Az építés helyét egyeztessék a helyben érintettekkel Az építéshez használt felvonulási területek az építés befejezése után legyenek ökológiailag helyreállíthatók, hasznosíthatók, biztosított legyen, hogy hulladékkal nem szennyezettek. Más létesítményekkel történõ együttes hatás a forgalom növekedésére Karbantartási, fenntartási munkák környezeti hatásainak vizsgálata Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása A tevékenység helyszínének helyreállítását a felhagyás után tervezik Hulladékok keletkezésének minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése Kitermelt anyagok elhelyezésének kiválasztása ne sértsen környezeti érdekeket Sértett felszínek rekultivációja, faji, élõhelyi és termõföld hasznosítási szempontok figyelembe vételével Tájképi sajátságok figyelembe vétele Hagyományos tájhasználat figyelembe vétele Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Épített környezet megõrzése Archeológiai értékek feltárása, megõrzése Az építõk egészségét, biztonságát veszélyeztetõ környezeti kockázatok minimalizálása érdekében tett megfontolások Környezeti kockázatok elkerülése Emberi egészségre, biztonságra ható tényezõk figyelembe vétele A zöldmezõs helyszínek, illetve a jó minõségû termõföldek kerülése
önértékelés
17
A MÉLYÉPÍTÉS-FELÚJÍTÁS specifikus szempontjai A mélyépítés-felújítás specifikus szempontjai Felújítás bontásból származó környezeti terheléseinek kezelése A bontásból származó környezeti terhelések minimalizálása Bontási technológia környezeti minõsítése Porterhelés csökkentésére tett intézkedések Bontáshoz használt gépi eszközök környezeti megfelelõsége Bontásból származó hulladékok újrahasznosítási lehetõsége Bontásból származó hulladékok biztonságos lerakása Hulladékok szállítási útvonalának tervezése a terhelés, zavarás minimalizálása érdekében Bontásból származó veszélyes hulladékok elkülönített gyûjtése Bontásból származó veszélyes hulladékok biztonságos lerakása Bontási munkák során igénybe vett terület minimalizálása Bontási területek szomszédságában lévõ természetes élõhelyek zavarásának kizárása Bontási területek rekultivációja
önértékelés
Mélyépítés építési fázisának szempontjai Vonalas létesítményeknél a korábbi vonalvezetés esetleges módosítása, a környezeti károkozás csökkentése érdekében Az építés minden munkafázisában ügyelnek az anyag és energiatakarékosságra Természetes építõanyagok használatára való törekvés Nem természetes anyagok közül a környezetileg tesztelt anyagok használatára törekszik Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású építõanyagok használatának elkerülése Munkagépek, szállítási eszközök megválasztása, alacsony üzemanyag fogyasztás és alacsony szennyezõanyag kibocsátások Az építés minden fázisában törekednek a szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálására, pl. porkibocsátás minimalizálása Biztosított a jelentõs zaj és rezgésterhelések elkerülése Biztosított a szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása, annak racionalizálása által Anyagnyerõ helyek környezeti szempontú megválasztása, közelsége, és anyagnyerés környezeti hatásainak csökkentése A tevékenység helyigényének minimalizálása Az építéshez használt felvonulási területek az építés befejezése után legyenek ökológiailag helyreállíthatók, hasznosíthatók, biztosított legyen, hogy hulladékkal nem szennyezettek. Karbantartási, fenntartási munkák környezeti hatásainak vizsgálata Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása A tevékenység helyszínének helyreállítását a felhagyás után tervezik Hulladékok keletkezésének minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Az építõk egészségét, biztonságát veszélyeztetõ környezeti kockázatok minimalizálása érdekében tett megfontolások Környezeti kockázatok elkerülése Emberi egészségre, biztonságra ható tényezõk figyelembe vétele
18
A KÉPZÉS specifikus szempontjai A képzés specifikus szempontjai A képzés szakterületi sajátságainak megfelelõn integrálja a környezeti ismereteket A képzés szakterületi sajátságainak megfelelõn erõsíti a helyes környezeti szemléletet Szakterületi sajátosságainak megfelelõn tartalmazza: A hatékony anyag és energiafelhasználás ismereteit Az anyag és energiatakarékosság ismereteit a fogyasztásban A környezettudatos fogyasztói magatartás ismereteit A legjobb elérhetõ technikákkal kapcsolatos ismereteket oktatja gyártási folyamatok esetében A szennyezõanyag kibocsátás és hulladékképzés minimalizálásának ismereteire oktat Ismeretei lehetõvé teszik a környezeti károk megelõzését Szakterületi sajátságainak megfelelõ integrálja a természetvédelem ismereteit Oktat az erõforrások korlátozott rendelkezésre állására, s azok fenntartható használatára Oktatja a különbözõ emberi tevékenységek környezet-egészségügyi összefüggéseit Oktatja a szakterületi sajátosságoknak megfelelõ környezeti kockázatokat és azok elhárításának, csökkentésének módját. A szakterületi sajátságnak megfelelõen feltárják az oktatott tevékenység környezeti terheléseit, oktatják azok megelõzésének, csökkentésének módját Rendszerszemléletre nevel
önértékelés
Az oktatás megvalósulása alátámasztja a helyes környezeti szemléletet Az oktatási intézményben gondoskodnak a szelektív hulladékgyûjtésrõl Az energiatakarékosságról Egészséget kímélõ foglalkoztatásról (világítás, monitorok kiválasztása, stb.) Az egészséges táplálkozásról Pihenéshez szükséges zöldfelületrõl Törekszik a képzést kísérõ nyomtatott kiadványokat újrahasznosított papírra nyomtatni
19
A TANÁCSADÁS specifikus szempontjai A tanácsadás specifikus szempontjai A tanácsadás kitér a tanácsadói tevékenység környezeti szempontjaira, ismerteti azokat A tanácsadó megfelelõ szakértõn keresztül biztosítja, hogy a környezeti szempontokat figyelembe veszik a tanácsadásnál
önértékelés
A tanácsadó figyelembe veszi a következõ környezeti szempontokat: Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Megújuló, megújítható erõforrások használata A megújítható erõforrások (víz, talaj, biológiai alapok) megújítása, megújuló képességük szerinti használata Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása Hulladékok keletkezésének elkerülése a melléktermékek termelési ciklusokba való visszajuttatásával Hulladékok keletkezésének minimalizálása Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Anyagában újrahasználható termékek elõállítása Újra-használható, újra-hasznosítható csomagolóanyagok használata Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése A tevékenység helyigényének minimalizálása Természetes területek, élõhelyek elkerülése, hacsak a fejlesztés nem rehabilitációra irányul Védett természeti területek közelségének elkerülése, amennyiben jelentõs környezeti hatások léphetnek fel Az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele, a rendszer elemek sérelmének elkerülése Zöldmezõs beruházások elkerülése Barnamezõs beruházások elõnybe részesítése Eredeti állapot helyreállítása Tájképi sajátságok figyelembe vétele Hagyományos tájhasználat figyelembe vétele Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Helyi erõforrások használatából származó hasznok egy részének visszajuttatása az erõforrások megõrzéséhez, a helyi közösség fejlesztéséhez Erõforrás-használat kisajátítása, mások hozzáférésének kizárása Helyi kulturális sajátosságok figyelembe vétele Helyi kultúra tárgyi és szellemi alkotásainak megõrzése, fejlesztése Épített környezet megõrzése Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Környezeti kockázatok elkerülése
20
A FEJLESZTÉSEK specifikus szempontjai A fejlesztések specifikus szempontjai A fejlesztések az elõvigyázatosság elvére épülnek, vizsgálják a fejlesztés környezeti hatásait, kockázatait A fejlesztések az ismert eljárásoknál környezetileg jobb megoldásokra törekednek, s ez kimutatható a fejlesztés leírásából
önértékelés
A fejlesztések a következõ környezeti szempontok teljesítésének irányába mutatnak, s ezek kimutathatók: Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Megújuló, megújítható erõforrások használata A megújítható erõforrások (víz, talaj, biológiai alapok) megújítása, megújuló képességük szerinti használata Természetes anyagok használata Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása Hulladékok keletkezésének elkerülése a melléktermékek termelési ciklusokba való visszajuttatásával Hulladékok keletkezésének minimalizálása Biológiailag lebomló hulladékok természetes kezelése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Anyagában újrahasználható termékek elõállítása Újra-használható, újra-hasznosítható csomagolóanyagok használata Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése A fejlesztés helyigényének minimalizálása Barnamezõs területek fejlesztése Természetes élõhelyek rekonstrukciója Hagyományos tájhasználat figyelembe vétele Külsõ társadalmi költségek minimalizálása Helyi kulturális sajátosságok figyelembe vétele Helyi kultúra tárgyi és szellemi alkotásainak megõrzése, fejlesztése Épített környezet megõrzése Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Környezeti kockázatok elkerülése
21
A MEZÕGAZDASÁG specifikus szempontjai A mezõgazdaság specifikus szempontjai A tervezett tevékenység megfelelése a kiválasztott hely ökológiai adottságainak Az organikus gazdálkodás módszereinek elterjesztése Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Megújuló, megújítható erõforrások használata A megújítható erõforrások (víz, talaj, biológiai alapok) megújítása, megújuló képességük szerinti használata Természetes anyagok használatának elsõsége Csak a környezetileg tesztelt nem természetes anyagok használata ajánlott Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása a tevékenység minden fázisában Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok használatának, kibocsátásának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása A fejlesztés helyének használata az ökológiai adottságok szerint történik A tevékenység helyszíne a felhagyás után legyen ökológiailag helyreállítható Hulladékok keletkezésének elkerülése a melléktermékek termelési ciklusokba való visszajuttatásával Hulladékok keletkezésének minimalizálása Biológiailag lebomló hulladékok természetes kezelése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Újra-használható, újra-hasznosítható csomagolóanyagok használata Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése A tevékenység helyigényének minimalizálása, pl. nagyon nagy táblaméretek elkerülése Természetes területek, élõhelyek használatának elkerülése, hacsak nem extenzív gazdálkodási módot választ Védett természeti területek közelségének elkerülése, amennyiben jelentõs környezeti hatások léphetnek fel Az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele, a rendszer elemek sérelmének elkerülése Tájképi sajátságok figyelembe vétele Hagyományos tájhasználat figyelembe vétele Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Helyi erõforrások használatából származó hasznok egy részének visszajuttatása az erõforrások megõrzéséhez, a helyi közösség fejlesztéséhez Helyi tájfajták, alkalmazkodott változatok használatának elsõbbsége Elõvigyázatosság maximális alkalmazása GM szervezetek esetében Helyi kulturális sajátosságok figyelembe vétele Helyi kultúra tárgyi és szellemi alkotásainak megõrzése, fejlesztése Épített környezet megõrzése Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Élelmiszerbiztonsági feltételek betartása Termékek magas minõsége Környezeti kockázatok elkerülése
önértékelés
22
AZ ERDÉSZET specifikus szempontjai Az erdészet specifikus szempontjai Élõhely azonos, honos fafajok elsõbbsége az erdõtelepítésben A természetes erdõszerkezet megtartása, helyreállítása Ökológiai módszerek használata az erdõtelepítésben, felújításban Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Takarékos faanyag használat Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Megújuló, megújítható erõforrások használata A megújítható erõforrások (víz, talaj, biológiai alapok) megújítása, megújuló képességük szerinti használata Természetes anyagok használata az erdõgazdaság teljes vertikumában (növényvédelem, felületkezelés, stb.) Csak környezetileg tesztelt nem természetes anyagok használata javasolt Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása a erdõgazdaság teljes vertikumában, pl. szállító eszközök, berendezések Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása Fa kiközelítése minimális környezeti sérelmet okozzon az erdei ökoszisztémában A fejlesztés helyének használata az ökológiai adottságok szerint történik A tevékenység helyszíne a felhagyás után legyen ökológiailag helyreállítható Hulladékok keletkezésének elkerülése a melléktermékek termelési ciklusokba való visszajuttatásával Hulladékok keletkezésének minimalizálása Biológiailag lebomló hulladékok természetes kezelése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Anyagában újrahasználható termékek elõállítása Újra-használható, újra-hasznosítható csomagolóanyagok használata Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése A tevékenység helyigényének minimalizálása Védett természeti területeken ökológiai erdõgazdálkodás folytatása Védett természeti területek közelségének elkerülése, amennyiben jelentõs környezeti hatások léphetnek fel Az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele, a rendszer elemek sérelmének elkerülése Zöldmezõs beruházások elkerülése Barnamezõs beruházások elõnybe részesítése Eredeti állapot helyreállítása Tájképi sajátságok figyelembe vétele Hagyományos tájhasználat figyelembe vétele Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Helyi erõforrások használatából származó hasznok egy részének visszajuttatása az erõforrások megõrzéséhez, a helyi közösség fejlesztéséhez Erõforrás-használat kisajátítása, mások hozzáférésének kizárása Helyi kulturális sajátosságok figyelembe vétele Helyi kultúra tárgyi és szellemi alkotásainak megõrzése, fejlesztése Épített környezet megõrzése Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Környezeti kockázatok elkerülése
önértékelés
23
A HALÁSZAT specifikus szempontjai A halászat specifikus szempontjai Élõvizek természetes állapotának megõrzése Nem honos halfajok természetes vizekbe való kibocsátásának megfontolása A természetes biológiai sokféleség, védett fajok megõrzése Halászati eszközök beszerzésének környezeti szempontjai Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága A vízkészletek fenntartható használata Vízminõség védelmi követelmények teljesülése Kibocsátások eutrofizációs hatásai a természetes vizekre A természetes vízháztartás figyelembe vétele Talajvíz-mennyiségi és minõségi kritériumok figyelembe vétele Természetes anyagok használata Csak környezetileg tesztelt nem természetes anyagok használata javasolt Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása A fejlesztés helyének használata az ökológiai adottságok szerint történik A tevékenység helyszíne a felhagyás után legyen ökológiailag helyreállítható Hulladékok keletkezésének elkerülése a melléktermékek termelési ciklusokba való visszajuttatásával Hulladékok keletkezésének minimalizálása Biológiailag lebomló hulladékok természetes kezelése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Újra-használható, újra-hasznosítható csomagolóanyagok használata Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése A tevékenység helyigényének minimalizálása Természetes területek, élõhelyek elkerülése, hacsak a fejlesztés nem rehabilitációra irányul Védett természeti területek közelségének elkerülése, amennyiben jelentõs környezeti hatások léphetnek fel Az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele, a rendszer elemek sérelmének elkerülése Zöldmezõs beruházások elkerülése Barnamezõs beruházások elõnybe részesítése Eredeti állapot helyreállítása Tájképi sajátságok figyelembe vétele Hagyományos tájhasználat figyelembe vétele Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Helyi erõforrások használatából származó hasznok egy részének visszajuttatása az erõforrások megõrzéséhez, a helyi közösség fejlesztéséhez Erõforrás-használat kisajátítása, mások hozzáférésének kizárása Helyi kulturális sajátosságok figyelembe vétele Helyi kultúra tárgyi és szellemi alkotásainak megõrzése, fejlesztése Épített környezet megõrzése Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Minõségi termékek, élelmiszerbiztonság elsõbbsége a mennyiséggel szemben Környezeti kockázatok elkerülése
önértékelés
24
A VIDÉKI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK specifikus szempontjai A vidéki területek fejlesztésének specifikus szempontjai Az ökológiai adottságoknak megfelelõ gazdaságszerkezet kialakítása Az ökológiai tájgazdálkodás elveinek alkalmazása a tájhasználatban A helyi erõforrásokon nyugvó gazdaságszerkezet kialakítása A speciális táji, természeti, kulturális adottságok figyelembe vétele Az alkalmazkodott, hagyományos tájhasználati eljárások megõrzése, felelevenítése A helyi közösség tájhasználati érdekeinek összehangolására hivatott intézmény léte A hagyományos tájfajták genetikai állományának megõrzése és hasznosítása Az organikus gazdálkodás elõsegítése Termékek biológiai minõsítése Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Megújuló, megújítható erõforrások használata A megújítható erõforrások (víz, talaj, biológiai alapok) megújítása, megújuló képességük szerinti használata Természetes anyagok használata Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása A tevékenység helyszíne a felhagyás után legyen ökológiailag helyreállítható Hulladékok keletkezésének elkerülése a melléktermékek termelési ciklusokba való visszajuttatásával, különös tekintettel a szerves mezõgazdasági melléktermékekre Hulladékok keletkezésének minimalizálása Biológiailag lebomló hulladékok természetes kezelése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Anyagában újrahasználható termékek elõállítása Újra-használható, újra-hasznosítható csomagolóanyagok használata Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése A tevékenység helyigényének minimalizálása Természetes területek, élõhelyek elkerülése, kivéve ha a fejlesztés rehabilitációra irányul Védett természeti területek közelségének elkerülése, amennyiben jelentõs környezeti hatások léphetnek fel Az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele, a rendszer elemek sérelmének elkerülése Zöldmezõs beruházások elkerülése Barnamezõs beruházások elõnybe részesítése Eredeti állapot helyreállítása Tájképi sajátságok figyelembe vétele Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Helyi erõforrások használatából származó hasznok egy részének visszajuttatása az erõforrások megõrzéséhez, a helyi közösség fejlesztéséhez Erõforrás-használat kisajátítása, mások hozzáférésének kizárása Helyi kulturális sajátosságok figyelembe vétele Helyi kultúra tárgyi és szellemi alkotásainak megõrzése, fejlesztése Épített környezet megõrzése Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Környezeti kockázatok elkerülése
önértékelés
25
AZ IPAR specifikus szempontjai Az ipar specifikus szempontjai A legjobb elérhetõ technika alkalmazására való törekvés Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Megújuló, megújítható erõforrások használatára való törekvés A megújítható erõforrások (víz, talaj, biológiai alapok) megújítása, megújuló képességük szerinti használata Természetes anyagok használatára való törekvés Nem természetes anyagok közül csak a környezetileg teszteltek használata javasolt Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása A tevékenység helyszíne a felhagyás után legyen ökológiailag helyreállítható Hulladékok keletkezésének elkerülése a melléktermékek termelési ciklusokba való visszajuttatásával Hulladékok keletkezésének minimalizálása Biológiailag lebomló hulladékok természetes kezelése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Anyagában újrahasználható termékek elõállítása Újra-használható, újra-hasznosítható csomagolóanyagok használata Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése A tevékenység helyigényének minimalizálása Természetes területek, élõhelyek elkerülése, hacsak a fejlesztés nem rehabilitációra irányul Védett természeti területek közelségének elkerülése, amennyiben jelentõs környezeti hatások léphetnek fel Az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele, a rendszer elemek sérelmének elkerülése Zöldmezõs beruházások elkerülése Barnamezõs beruházások elõnybe részesítése Tájképi sajátságok figyelembe vétele Hagyományos tájhasználat figyelembe vétele Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Helyi erõforrások használatából származó hasznok egy részének visszajuttatása az erõforrások megõrzéséhez, a helyi közösség fejlesztéséhez Erõforrás-használat kisajátítása, mások hozzáférésének kizárása Helyi kulturális sajátosságok figyelembe vétele Helyi kultúra tárgyi és szellemi alkotásainak megõrzése, fejlesztése Épített környezet megõrzése Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Munkahelyi környezet-egészségügyi feltételek biztosítása a dolgozók számára Környezeti kockázatok elkerülése
önértékelés
26
A TURISZTIKAI – FIZIKAI BERUHÁZÁSOK specifikus szempontjai A turisztikai – fizikai beruházások specifikus szempontjai A turisztikai fejlesztés a kérdéses helyszín turisztikai potenciáljára alapuljon A fejlesztés vegye figyelembe a turisztikai attrakció turisztikai eltartó-képességét A fejlesztés ne veszélyeztesse a természeti attrakciók minõségét A fejlesztés alternatív, környezetbarát megoldásokat alkalmazzon, ahol ez elérhetõ Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Megújuló, megújítható erõforrások használata A megújítható erõforrások (víz, talaj, biológiai alapok) megújítása, megújuló képességük szerinti használata Természetes anyagok használata Csak környezetileg tesztelt nem természetes anyagok használata ajánlott Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása A fejlesztés helyének használata az ökológiai adottságok szerint történik A tevékenység helyszíne a felhagyás után legyen ökológiailag helyreállítható Hulladékok keletkezésének elkerülése a melléktermékek termelési ciklusokba való visszajuttatásával Hulladékok keletkezésének minimalizálása Biológiailag lebomló hulladékok természetes kezelése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése A tevékenység helyigényének minimalizálása Természetes területek, élõhelyek elkerülése, hacsak a fejlesztés nem rehabilitációra irányul Védett természeti területek közelségének elkerülése, amennyiben jelentõs környezeti hatások léphetnek fel Az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele, a rendszer elemek sérelmének elkerülése Eredeti állapot helyreállítása Tájképi sajátságok figyelembe vétele Hagyományos tájhasználat figyelembe vétele Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Helyi erõforrások használatából származó hasznok egy részének visszajuttatása az erõforrások megõrzéséhez, a helyi közösség fejlesztéséhez Erõforrás-használat kisajátítása, mások hozzáférésének kizárása Helyi kulturális sajátosságok figyelembe vétele Helyi kultúra tárgyi és szellemi alkotásainak megõrzése, fejlesztése Épített környezet megõrzése Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Környezeti kockázatok elkerülése
önértékelés
27
A TURISZTIKAI – NEM FIZIKAI BERUHÁZÁSOK specifikus szempontjai
A turisztikai, nem fizikai beruházások specifikus szempontjai A szolgáltatás összhangja a helyes környezeti magatartással A helyes környezeti magatartásra való nevelés Védett területek, élõhelyek látogatási szabályainak ismerete, betartása, indokolatlan terhelésük elkerülése A vendégek bekapcsolása a természeti értékekrõl való ismeretszerzésbe, természetmegõrzési tevékenységekbe A hagyományokhoz illeszkedõ szolgáltatások nyújtása Helyi eredetû, magas minõségû termékek használata a szolgáltatás során Magas minõségû, teljes tápértékû, lehetõleg helyi termelésû élelmiszerek nyújtása A szolgáltatások során az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Megújuló, megújítható erõforrások használata Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása Környezetbarát anyagok, tisztítószerek, stb. alkalmazása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok használatának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény racionalizálása (pl. útvonalak tervezése) Hulladékok keletkezésének minimalizálása Biológiailag lebomló hulladékok természetes kezelése (pl. komposztálás) Újra-használható és/vagy újra-hasznosítható fogyasztási cikkek beszerzése Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Újra-használható, újra-hasznosítható csomagolóanyagok használata Helyi erõforrások használatából származó hasznok egy részének visszajuttatása az erõforrások megõrzéséhez, a helyi közösség fejlesztéséhez Helyi kulturális sajátosságok figyelembe vétele Helyi kultúra tárgyi és szellemi alkotásainak megismertetése Környezeti kockázatok elkerülése
önértékelés
28
A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA specifikus szempontjai
A közlekedési infrastruktúra specifikus szempontjai A létesítésnél A létesítésre kerülõ szakasz együttes hatása a meglévõ közlekedési infrastruktúrával A vonalas létesítmény útvonalvezetésének optimalizálása a terület-felhasználás minimalizálásának szempontjából Az útvonalvezetés optimalizálása a védett és természetes élõhelyek, illetve ökológiai folyosó, valamint a termõföldek védelme szempontjából A kapcsolódó létesítmények által elfoglalt tér optimalizálása A létesítés idejére igénybe vett területek kiválasztása, helyigényének minimalizálása, helyreállíthatósága a létesítés befejezése után. A kitermelt termõtalaj megõrzése, felhasználása A kitermelt kõzetek elhelyezése Anyagnyerõ helyek megválasztása a szállítási útvonalak csökkentése érdekében Anyagnyerõ helyek kiválasztásának természetvédelmi vonatkozásai Anyagnyerés környezeti terhelései Anyagnyerõ helyek rekultivációja Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése A fejlesztés helyének használata az ökológiai adottságok szerint történik Hulladékok keletkezésének minimalizálása Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése Védett természeti területek közelségének elkerülése, amennyiben jelentõs környezeti hatások léphetnek fel Tájképi sajátságok figyelembe vétele Hagyományos tájhasználat figyelembe vétele Épített környezet megõrzése Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Környezeti kockázatok elkerülése A létesítés hatásai a terület vízháztartásra, a meglévõ ökológiai állapot változására A létesítés hatása a mikroklímára A létesítés hatása a domborzat változásaira
önértékelés
Az infrastruktúra üzemelési idõszakának szempontjai, amelyet a létesítésnél érvényesíteni kell Természetes élõhelyek feldarabolódása, élõhelyi izoláció Élõvilágban okozott fizikai kár (balesetek) és mérséklésének lehetõségei Nem kívánt migrációk az élõvilágban (gyomfolyosók, vétlen elhurcolás, inváziók) Környezeti kibocsátások a forgalomnagyságnak és változásának megfelelõen Levegõszennyezõ anyagok kibocsátása és transzmissziójuk Zaj és rezgéskibocsátás Zaj és rezgéscsillapítás A kibocsátások hatása a mezõgazdasági terméseredményre A szennyezésbõl származó hatások az élelmiszerminõségre Környezeti kibocsátások hatás az emberi egészségre Életminõséget csökkentõ zavaró tényezõk csökkentésecsökkentése Az életminõség romlásából fakadó társadalmi-gazdasági hatások Baleseti kockázatok minimalizálása Hulladékok keletkezése az üzemelés során, gyûjtésük és kezelésük Karbantartás környezeti hatásai Szegélyek karbantartásának terhelései, pl. vegyszeres gyomirtás Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges
29
A TELEKOMMUNIKÁCIÓ INFRASTRUKTÚRA specifikus szempontjai
A telekommunikáció infrastruktúra specifikus szempontjai Vonalas hálózatok nyomvonalának megválasztása tekintettel a legrövidebb elérhetõségre, az anyag és energiatakarékosság szempontjából Vonalas hálózatok nyomvonalának megválasztása kiépített infrastruktúrák esetében tekintettel a bontási és helyreállítási munkák környezeti terhelésére Vonalas hálózatok nyomvonalának megválasztása tekintettel a természetes élõhelyekre Vonalas hálózatok létesítésének idõpontválasztása, tekintettel a vegetációs idõre A továbbiakban a mélyépítés szempontjai az irányadók!
önértékelés
Telekommunikációs infrastruktúrák magasépítésû létesítményeinek elhelyezése tekintettel a tájképi értékekre. Magasépítésû létesítmények elhelyezésének környezet-egészségügyi kérdései, a veszélyeztetés kizárásának biztosítása A továbbiakban a magasépítés szempontjai az irányadók!
30
Az ENERGETIKAI INFRASTRUKTÚRA specifikus szempontjai
Az energetikai infrastruktúra specifikus szempontjai A létesítés szakaszában A legjobb elérhetõ technika alkalmazása Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása Anyagnyerõ helyek megválasztása Anyagnyerõ helyek helyreállítása A tevékenység helyszíne a felhagyás után legyen ökológiailag helyreállítható Hulladékok keletkezésének minimalizálása Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése A tevékenység helyigényének minimalizálása Természetes területek, élõhelyek elkerülése Védett természeti területek közelségének elkerülése, amennyiben jelentõs környezeti hatások léphetnek fel Az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele, a rendszer elemek sérelmének elkerülése Zöldmezõs beruházások elkerülése Barnamezõs beruházások elõnybe részesítése Tájképi sajátságok figyelembe vétele Hagyományos tájhasználat figyelembe vétele Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Erõforrás-használat kisajátítása, mások hozzáférésének kizárása Helyi kulturális sajátosságok figyelembe vétele Épített környezet megõrzése Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Környezeti kockázatok elkerülése
önértékelés
Üzemelési fázisban Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Megújuló, megújítható erõforrások használata A megújítható erõforrások (víz, talaj, biológiai alapok) megújítása, megújuló képességük szerinti használata Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása Hulladékok keletkezésének elkerülése a melléktermékek termelési ciklusokba való visszajuttatásával Hulladékok keletkezésének minimalizálása Biológiailag lebomló hulladékok természetes kezelése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Helyi erõforrások használatából származó hasznok egy részének visszajuttatása az erõforrások megõrzéséhez, a helyi közösség fejlesztéséhez Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Környezeti kockázatok elkerülése
31
Az EGÉSZSÉGÜGYI INFRASTRUKTÚRA specifikus szempontjai Az egészségügyi infrastruktúra specifikus szempontjai A tervezés során, az építési anyagok és technológia megválasztásánál ügyeltek az anyag és energiafelhasználás optimalizálására és a hulladékképzõdés minimalizálásra, az ártalmatlanítás költségeire minimalizálására Az építés minden munkafázisában ügyelnek az anyag és energiatakarékosságra Természetes építõanyagok használatára való törekvés Nem természetes anyagok közül a környezetileg tesztelt anyagok használatára törekszik Az építõk egészségét, biztonságát veszélyeztetõ környezeti kockázatok minimalizálása érdekében tett megfontolások Építésbõl származó környezeti és egészségügyi kockázatok elkerülése Az építés minden fázisában törekednek a szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása, pl. porkibocsátás minimalizálása Biztosított a jelentõs zaj és rezgésterhelések elkerülése Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású építõanyagok használatának elkerülése, gondolva az épület üzemeltetésére és a jövõbeli felújításokra, s a majd egyszer bekövetkezõ bontásra. Biztosított a szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása, annak racionalizálása által A tevékenység helyének kiválasztásához becsüljék fel az üzemelés során jelentkezõ környezeti hatásokat. A tevékenység helykiválasztása ne sértsen természetvédelmi értékeket A tevékenység helyszínének környezeti paraméterei illeszkedjenek a tervezett egészségügyi funkcióhoz, stressz mentes, egészséges környezet Az építmény illeszkedjék a település képéhez Az építmény ne sértsen tájképi értékeket A tevékenység helyigényének minimalizálása Az építéshez használt felvonulási területek az építés befejezése után legyen ökológiailag helyreállíthatók, hasznosíthatók, biztosított legyen, hogy hulladékkal nem szennyezettek. A tevékenység helykiválasztása ne ütközzön az érintettek által fontosnak tartott környezeti szempontokkal. Az építés helyét egyeztessék a helyben érintettekkel A helykiválasztás vegye figyelembe a meglévõ közmûellátottságot, annak kapacitásait, lehetõség szerint ne igényeljen járulékos fejlesztést A kiválasztott hely megközelíthetõsége, egyéni és tömegközlekedési eszközökkel A megközelíthetõség, a forgalom ne okozzon környezeti stresszt a funkció zavartalan ellátása érdekében Más létesítményekkel történõ együttes hatás a forgalom növekedésére Gondolják meg az épület üzemelése közben felmerülõ környezeti kérdéseket Veszélyes anyagok tárolása, tároló helyek kialakítása Veszélyes anyagokból származó környezeti kockázatok kezelése Gyógyszerek tárolása, tároló helyek A keletkezõ hulladékok kezelése, gyûjtése, elszállítása, lerakása A korházi veszélyes és toxikus hulladékok gyûjtése, ideiglenes tárolása, elszállítása, lerakása, kezelése, ennek megoldottsága A szelektív hulladékgyûjtés lehetõségeinek kiépítése Étkeztetésbõl származó szerves hulladékok tárolása és kezelése Az épület energiaellátásának tervezése, megújuló energiaforrások lehetséges szerepe Energiatakarékos üzemelési lehetõség Épület hõszigetelés megválasztása Épület zajszigetelése Épület tájolása, természetes megvilágítás Energiatakarékos épületvilágítás Energiatakarékos épületgépészeti berendezések beszerzése Víztakarékos megoldások alkalmazása (víztakarékos toalettek, csaptelepek, automatika, stb.) Melegvízellátás egy része megújuló energiaforrásokból, pl. napkollektor Épületszellõzési megoldások Épület környezetének kialakítása, parkosítás, megfelelõ mennyiségû zöld terület biztosítása Növények, zöldfelületek szerepe az épületbelsõ és külsõ kialakításában, összefüggésben a tervezett egészségügyi funkcióval, közérzet fokozásra A zöldmezõs helyszínek, illetve a jó minõségû termõföldek kerülése
önértékelés
32
Az OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRA specifikus szempontjai Az oktatási infrastruktúra specifikus szempontjai önértékelés A tervezés során, az építési anyagok és technológia megválasztásánál ügyeltek az anyag és energiafelhasználás optimalizálására és a hulladékképzõdés minimalizálásra, az ártalmatlanítás költségeire minimalizálására Az építés minden munkafázisában ügyelnek az anyag és energiatakarékosságra Természetes építõanyagok használatára való törekvés Nem természetes anyagok közül a környezetileg tesztelt anyagok használatára törekszik Az építõk egészségét, biztonságát veszélyeztetõ környezeti kockázatok minimalizálása érdekében tett megfontolások Építésbõl származó környezeti és egészségügyi kockázatok elkerülése Az építés minden fázisában törekednek a szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása, pl. porkibocsátás minimalizálása Biztosított a jelentõs zaj és rezgésterhelések elkerülése Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású építõanyagok használatának elkerülése, gondolva az épület üzemeltetésére és a jövõbeli felújításokra, s a majd egyszer bekövetkezõ bontásra. Biztosított a szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása, annak racionalizálása által A tevékenység helyének kiválasztásához becsüljék fel az üzemelés során jelentkezõ környezeti hatásokat. A tevékenység helykiválasztása ne sértsen természetvédelmi értékeket A tevékenység helyszínének környezeti paraméterei illeszkedjenek a tervezett oktatási funkcióhoz, stressz mentes, egészséges környezet Az építmény illeszkedjék a település képéhez Az építmény ne sértsen tájképi értékeket; zöldmezõs helyszínek, jó minõségû termõföld veszélyeztetésének kerülése A tevékenység helyigényének minimalizálása Az építéshez használt felvonulási területek az építés befejezése után legyen ökológiailag helyreállíthatók, hasznosíthatók, biztosított legyen, hogy hulladékkal nem szennyezettek. A tevékenység helykiválasztása ne ütközzön az érintettek által fontosnak tartott környezeti szempontokkal. Az építés helyét egyeztessék a helyben érintettekkel A helykiválasztás vegye figyelembe a meglévõ közmûellátottságot, annak kapacitásait, lehetõség szerint ne igényeljen járulékos fejlesztést A kiválasztott hely megközelíthetõ legyen tömegközlekedési eszközökkel Létesítsenek kerékpár tározót A megközelíthetõség, a forgalom ne okozzon környezeti stresszt a funkció zavartalan ellátása érdekében Más létesítményekkel történõ együttes hatás a forgalom növekedésére Gondolják meg az épület üzemelése közben felmerülõ környezeti kérdéseket! Veszélyes anyagok (pl. kémiai kísérlete) biztonságos tárolása Veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatkezelés A keletkezõ hulladékok kezelése, gyûjtése, elszállítása, lerakása Az esetleg keletkezõ veszélyes hulladékok gyûjtése, ideiglenes tárolása, elszállítása, lerakása, kezelése, ennek megoldottsága A szelektív hulladékgyûjtés lehetõségeinek kiépítése Étkeztetésbõl származó szerves hulladékok tárolása, kezelése Az épület energiaellátásának tervezése, megújuló energiaforrások lehetséges szerepe Energiatakarékos üzemelési lehetõség Épület hõszigetelés megválasztása Épület zajszigetelése Épület tájolása, természetes megvilágítás, energiatakarékos épületvilágítás A tanulók látásminõségének megfelelõ teremvilágítás Energiatakarékos épületgépészeti berendezések beszerzése Víztakarékos megoldások alkalmazása (víztakarékos toalettek, csaptelepek, automatika, stb.) Melegvízellátás egy része megújuló energiaforrásokból, pl. napkollektor Épületszellõzési megoldások
33
Épület környezetének kialakítása, iskolaudvar parkosítás, megfelelõ mennyiségû zöld terület biztosítása Növények, zöldfelületek szerepe az épületbelsõ és külsõ kialakításában, összefüggésben a tervezett oktatási funkcióval, közérzet fokozásra
Az ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA specifikus szempontjai Az üzleti infrastruktúra specifikus szempontjai önértékelés A tervezés során, az építési anyagok és technológia megválasztásánál ügyeltek az anyag és energiafelhasználás optimalizálására és a hulladékképzõdés minimalizálásra, az ártalmatlanítás költségeire minimalizálására Az építés minden munkafázisában ügyelnek az anyag és energiatakarékosságra Természetes építõanyagok használatára való törekvés Nem természetes anyagok közül a környezetileg tesztelt anyagok használatára törekszik Az építõk egészségét, biztonságát veszélyeztetõ környezeti kockázatok minimalizálása érdekében tett megfontolások Építésbõl származó környezeti és egészségügyi kockázatok elkerülése Az építés minden fázisában törekednek a szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása, pl. porkibocsátás minimalizálása Biztosított a jelentõs zaj és rezgésterhelések elkerülése Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású építõanyagok használatának elkerülése, gondolva az épület üzemeltetésére és a jövõbeli felújításokra, s a majd egyszer bekövetkezõ bontásra. Biztosított a szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása, annak racionalizálása által A tevékenység helyének kiválasztásához becsüljék fel az üzemelés során jelentkezõ környezeti hatásokat. A tevékenység helykiválasztása ne sértsen természetvédelmi értékeket Az építmény illeszkedjék a település képéhez Az építmény ne sértsen tájképi értékeket A tevékenység helyigényének minimalizálása, túlméretezések elkerülése (pl. parkolók) Az építéshez használt felvonulási területek az építés befejezése után legyen ökológiailag helyreállíthatók, hasznosíthatók, biztosított legyen, hogy hulladékkal nem szennyezettek. A tevékenység helykiválasztása ne ütközzön az érintettek által fontosnak tartott környezeti szempontokkal. Az építés helyét egyeztessék a helyben érintettekkel A helykiválasztás vegye figyelembe a meglévõ közmûellátottságot, annak kapacitásait, lehetõség szerint ne igényeljen járulékos fejlesztést A kiválasztott hely legyen jól megközelíthetõ tömegközlekedési eszközökkel Más létesítményekkel történõ együttes hatás a forgalom növekedésére Gondolják meg az épület üzemelése közben felmerülõ környezeti kérdéseket! A keletkezõ hulladékok kezelése, gyûjtése, elszállítása, lerakása Az esetlegesen keletkezõ veszélyes hulladékok gyûjtése, elszállítása, lerakása, kezelése A szelektív hulladékgyûjtés lehetõségeinek kiépítése Az épület energiaellátásának tervezése, megújuló energiaforrások lehetséges szerepe Energiatakarékos üzemelési lehetõség Víztakarékos megoldások alkalmazása (víztakarékos toalettek, csaptelepek, automatika, stb.) Épületszigetelés megválasztása Épület tájolása, természetes megvilágítás Energiatakarékos épületvilágítás Energiatakarékos épületgépészeti berendezések beszerzése Épületszellõzési megoldások Épület környezetének kialakítása, parkosítás, megfelelõ mennyiségû zöld terület biztosítása Növények, zöldfelületek szerepe a belsõépítészeti megoldásokban A zöldmezõs helyszínek, illetve a jó minõségû termõföldek kerülése
34
A KÖRNYEZETI INFRASTRUKTÚRA specifikus szempontjai A környezeti infrastruktúra specifikus szempontjai A melyépítés és magas építés környezeti szempontjainak megtartása Konzervál e meglévõ rossz környezeti gyakorlatot (pl. túlfogyasztás, túltermelés) A környezetvédelmi beruházás által keletkezõ környezeti hasznok és károk pozitív mérlege Létesítési szakasz Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása Szállítási, anyagmozgatási útvonalak megválasztása A tevékenység helyszíne a felhagyás után legyen ökológiailag helyreállítható Hulladékok keletkezésének minimalizálása Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése A tevékenység helyigényének minimalizálása Természetes területek, élõhelyek elkerülése Védett természeti területek közelségének elkerülése, amennyiben jelentõs környezeti hatások léphetnek fel Az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele, a rendszer elemek sérelmének elkerülése Zöldmezõs beruházások elkerülése Barnamezõs beruházások elõnybe részesítése Tájképi sajátságok figyelembe vétele Hagyományos tájhasználat figyelembe vétele Épített környezet megõrzése Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Környezeti kockázatok elkerülése Üzemelési szakasz Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása Hulladékok keletkezésének elkerülése a melléktermékek termelési ciklusokba való visszajuttatásával Hulladékok keletkezésének minimalizálása Biológiailag lebomló hulladékok természetes kezelése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Környezeti kockázatok elkerülése
önértékelés
35
A TELEPÜLÉS-REHABILITÁCIÓ specifikus szempontjai A település-rehabilitáció specifikus szempontjai Település szerkezeti szempontok Több centrumúság kialakítási Útvonal racionalizálás, rövidítések Tömegközlekedés kiépítése Kerékpáros infrastruktúra kiépítése Zöldfelületek arányának biztosítása Varos klíma védelme Közmûvek kiépítése a fajlagossági és ökológiai mutatók szerint Felújításra szánt építmények tartós minõsége Felújításra szánt építmények új funkciója Az anyag és energiafelhasználás minimalizálása Az anyag és energiafelhasználás hatékonysága Megújuló, megújítható erõforrások használata A megújítható erõforrások (víz, talaj, biológiai alapok) megújítása, megújuló képességük szerinti használata Fenntartható vízkészlet-gazdálkodás Természetes anyagok használata Környezetileg tesztelt nem természetes anyagok használata Szennyezõ-anyagkibocsátás minimalizálása Toxikus, környezetre, egészségre mérgezõ hatású anyagok kibocsátásának elkerülése Szállítási, anyagmozgatási igény minimalizálása Hulladékok keletkezésének minimalizálása Biológiailag lebomló hulladékok természetes kezelése Hulladék újra-használat, és/vagy újra-hasznosítás Hulladékok biztonságos lerakása Szelektív hulladékgyûjtés és hasznosítás biztosítása Veszélyes hulladékok keletkezésének elkerülése Veszélyes hulladékok szakszerû kezelése Településen belül természetes területek, élõhelyek elkerülése, hacsak a fejlesztés nem rehabilitációra irányul Település hatásterületén lévõ védett természeti területek karosításának elkerülése Az ökológiai rendszer szerkezetének figyelembe vétele, a rendszer elemek sérelmének elkerülése Települési, tájképi sajátságok figyelembe vétele Külsõ társadalmi költségek minimalizálása, kompenzálása, ha lehetséges Helyi kulturális sajátosságok figyelembe vétele Helyi kultúra tárgyi és szellemi alkotásainak megõrzése, fejlesztése Épített környezet megõrzése Emberi egészség figyelembe vétele, megõrzése Környezeti kockázatok elkerülése
önértékelés
36
HUMÁN ERÕFORRÁS FEJLESZTÉS – A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSE specifikus szempontjai Munkaerõpiac, munkaerõ rugalmassága
önértékelés
A létrehozott munka (tevékenység) vegye figyelembe a környezeti elvárásokat Anyag és energiatakarékosság Minimális külsõ társadalmi költség Természet védelme Minimális hulladékképzõdés A létrehozott munkahely feleljen meg a környezeti elvárásoknak Környezettudatos irányítás Környezet egészségügyi elvárások Takarékos energiafogyasztás Takarékos vízfelhasználás Szelektív hulladékgyûjtés Környezeti kockázatok elkerülése A munka során létrehozott termék feleljen meg a környezetbarát termék elvárásainak Egészségre veszélyes hatások kizárása Természetes anyagok Helyi erõforrások elsõbbsége Energiatakarékosság Tartós, magas minõség Anyagában újrahasználható termékek elõállítása Az oktatásban, szakképzésben jelenjenek meg a környezeti ismeretek Az oktatást, képzést hassa át a környezeti szemlélet
37
HUMÁN ERÕFORRÁS FEJLESZTÉS – SZOCIÁLIS BEILLESZKEDÉS specifikus szempontjai Társadalmi bevonás Az oktatásban, szakképzésben jelenjenek meg a környezeti ismeretek Az oktatást, képzést hassa át a környezeti szemlélet
önértékelés
A gyakorlati képzés térjen ki a környezettudatos termelés és fogyasztás ismereteire Anyag és energiatakarékosság Víztakarékosság Ökogazdálkodás Komposztálás ismeretei Természetes anyagok használata Megújuló energiaforrások használhatósága (pl. napenergia) Egészséges táplálkozás Környezet biztonság Környezettudatos fogyasztás Hulladékok keletkezésének minimalizálása Szelektív hulladékgyûjtés és hulladékhasznosítás A gyakorlati képzés létesítményei jelenjenek meg a képzési intézményben Biokert Komposztáló Napkollektor Gyûjtõ edények a szelektív hulladékgyûjtéshez
38
IV. rész: A KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK ÉRTÉKELÉSE A fenntarthatósági, környezeti szempontok értékelése során a menedzsmentre és a projekt megvalósítására vonatkozó általános (2. és 3. táblázat) és projektspecifikus követelmények szerint értékelik az egyes projekteket. Az egyes követelményeknek való megfelelést skálaindikátor segítségével értékelik. E módszer szerint szempontonként egy ötfokozatú, 0-4-ig terjedõ skálán pontozza az értékelõ az környezetvédelem egyes szempontjai szerinti megfelelést. Mivel a táblázatokban felsorolt követelmények, megfogalmazott felvetések nem egyformán értelmezhetõek és teljesíthetõek a különbözõ projektek esetében, ezért az értékelés nem soronként történik, hanem ennél nagyobb egységenként, szempont-csoportonként vizsgálják a pályázat környezeti megfelelését. Ezek a csoportok a következõk: • A menedzsmentre vonatkozó környezetvédelmi követelményeket (2. táblázat, 10. oldal) • A projektre vonatkozó általános környezetvédelmi követelményeket (3. táblázat, 12.oldal) • Az Ön projektjének megfelelõ specifikus követelményeket a projekt tevékenységének jellege szerint • Az Ön projektjének megfelelõ specifikus követelményeket a projekt típusa szerint. Az értékelõ tehát ezen csoportokat (és nem az e csoportokon belüli egyes követelményeket) pontozza 0-tól 4-ig. Az egyes pontszámokhoz a következõ minõségi kategóriák rendelhetõk: 4 pont: A pályázó teljes mértékben lehatárolta azokat a szempontokat, melyek értelmezhetõek pályázatára. A kérdést komplexen kezeli, a releváns felvetések mindegyikére választ, megoldást ad. 3 pont: A releváns szempontokat a pályázó viszonylag jól felismerte és azokat jól megválaszolta, de egy-két szempontot nem vett figyelembe. 2 pont: A pályázó a vállalható szempontok többségét jól beazonosította, és azokra valódi megoldást ad. 1 pont: A pályázó csupán néhány releváns szempontot azonosít be, és azokra elfogadható választ ad. 0 pont: A szempontokat a pályázó felületesen kezeli, a pályázatára vonatkozó felvetések többségére nincs utalás válaszában. Egyes szempontok esetében ellentétes hatás várható a kívánttól. Az értékelésnél fontos figyelemmel lenni a környezetvédelem komplexitására. Nem elegendõ egy szempont tekintetében maximálisan érvényesíteni a környezeti szempontokat, míg más esetben éppen a fenntarthatósággal ellentétes tevékenységet folytatni. Az egyes csoportok különbözõ fontossággal esnek latba. A skálaindikátoros értékelés során mindenhol egységesen ötfokozatú skálát alkalmaznak, mivel az értékelés objektivitását veszélyeztetné, ha egyszer 0-7-ig, máskor pedig 0-3-ig pontoznák a felvetéseket. Ezért az
39
egységes skálák mentén adott pontszámokat utólag súlyozzák be, és eszerint áll össze a pályázat végleges „környezetvédelmi pontszáma”. A pontozás tehát a következõképpen alakul:
Általános környezeti követelmények A menedzsmentre vonatkozó követelmények A projekt megvalósítására vonatkozó követelmények Projektspecifikus követelmények A projekt tevékenységének jellege szerint A projekt típusa szerint Összesen
Pontszám
Súly
Korrigált max. pontszám
0-4 0-4
0,30 0,15
1,20 0,60
0-4 0-4
0,40 0,40
1,60 1,60 5,00
A környezetvédelmi szempontokra adható összes pontszám: 5 pont. Ahhoz, hogy a projekt környezetvédelmi szempontból megfeleljen, az értékelés során legalább 2 pontot kell szereznie a pályázatnak („belsõ küszöb”).
40
FOGALOMMAGYARÁZAT Általános szempontok a projektmenedzsment során Szempontok a projekt elõkészítés során 1.
A környezetvédelmi szabályozás ismerete és betartatása: a tevékenység elõkészítése során meg kell ismerni a tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi jogi szabályozást, s gondoskodni kell a jogszabályok érvényesíthetõségérõl
2.
A tevékenység illesztése a II: Nemzeti Környezeti Program, illetve a helyi környezetvédelmi programok célkitûzéseihez: Nemzeti szinten a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtása folyik. A program megtalálható a KvVM honlapján. Lehetséges, de nem biztos, hogy az a helyszín, (megye vagy település) ahol a tevékenységét megvalósítja rendelkezik Környezetvédelmi Programmal. Érdeklõdjön az önkormányzatoknál.
3.
A telepítés, tevékenység helyének környezeti állapotának ismerete, a tevékenység lehetséges környezeti hatásainak becslése: ha az ön tevékenysége környezeti terheléssel, környezetbe történõ szennyezõanyag kibocsátással jár, meg kell, hogy ismerje az adott hatásterület környezeti állapotát, a környezet érzékenységét, s fel kell becsülnie, hogy tevékenysége megváltoztatja-e a hatásterület ökológiai jellemzõit.
4.
A telepítés, tevékenység helyszínén már meglévõ környezeti hatótényezõk ismerete, az összegzõdõ környezeti hatások figyelembe vétele: Ezt azért szükséges megismerni, mert lehet, hogy az Ön tevékenysége önmagában nem járna jelentõs környezeti hatással, de mivel hatása összegzõdik meglévõ tevékenységek hatásaival, így azokkal együtt jelentõs hatást okozhat. Az Ön érdeke, hogy az ilyen helyszínt elkerülje!
5.
Alternatívák vizsgálata a telepítés, tevékenység helyével és a tevékenység módjával kapcsolatban: sokat nyerhet azon, ha több lehetséges változatot vizsgál meg. Találhat jobb helyszínt, vagy jobb technológiát, akár jobb célt is, amelyet kevesebb környezeti terheléssel és költséggel tud megvalósítani. Az alternatívák megvizsgálása teszi lehetõvé a legkevésbé környezetterhelõ tevékenység kiválasztását.
6.
A környezeti hatások figyelembe vétele a projekt teljes életciklusa alatt (telepítés, megvalósulás, felhagyás, létrehozott termékek hatása): Az Ön által folytatott tevékenység nemcsak akkor van hatással a környezetre, amikor megvalósítja pl. a beruházást, hanem majd amikor mûködik a fejlesztés eredménye, legyen az egy szolgáltatás, termék, gyártási folyamat, stb. Ezért nem elég csak az éppen aktuális életszakasz vizsgálata.
7.
A nyilvánosság tájékoztatása, véleményének kikérése, és az érdemi vélemények figyelembe vétele a projekt terv lehetõ legkorábbi szakaszában: Saját érdekében kérdezze meg az érintettek véleményét a tervezett tevékenységrõl, lehetõleg még a tervezés elsõ lépéseként, hogy megtudja, nem ütközik-e majd a helyiek ellenállásába elképzelése, vagy nem sért-e valamilyen fontos környezeti érdeket. Szempontok a megvalósítás során
8.
Környezettudatos irányítási terv készítése*: amennyiben az Ön tevékenységének számos környezeti vonatkozása van, úgy a legjobb, ha gondoskodik egy olyan terv készítésérõl, amelyben számba veszi az össze környezettel kapcsolatos feladatát, azt ütemezi, felelõsökkel látja el, s megjelöli a feladatok teljesülésének módját és ellenõrzését.
9.
Környezetvédelmi megbízott, felelõs kijelölése* : amennyiben a tevékenység megköveteli jobb, ha egy hozzáértõ embert bíz meg a környezetvédelmi feladatok tervezésével, teljesítésével és ellenõrzésével.
10. Monitoring terv készítése, a környezeti célkitûzések teljesülésének nyomon követése: ha
41
ütemezett környezetvédelmi feladatai vannak, készítse el annak nyomon-követési tervét, hogy ellenõrizze a kitûzött célkitûzések idõbeni teljesülését. 11. A jelentõs környezeti hatások csökkentésére tervezett intézkedések végrehajtása: A környezetvédelmi hatóság által elõírt környezetvédelmi intézkedések végrehajtása. 12. A fejlesztés átláthatóságának biztosítása a nyilvánosság számára: az érintetett nyilvánosság bizalmának megszerzése és fenntartása érdekében biztosítsa a tevékenység átláthatóságát a tervezés korai szakaszától, a megvalósításon át az üzemelésig. 13. A környezeti kockázatok feltárása, megismertetése az érintettekkel, havária terv készítése*: Tárja fel a tervezett tevékenység környezeti kockázatait, készítsen elhárítási tervet, és ismertesse meg a hatás potenciális érintettjeivel! 14. A dolgozók környezeti oktatása, környezeti szemléletük alakítása. Gondoskodjon dolgozóinak környezeti szemléletformálásáról, az általuk végzett tevékenységek környezeti hatásainak megismertetésén keresztül. 15. A dolgozók környezet egészségügyi jó körülményeinek biztosítása: Mérje fel a dolgozók által végzett tevékenyég környezet-egészségügyi vonatkozásait, és gondoskodjon a veszélyek elkerülésérõl. 16. Környezetvédelmi jelentések készítése, adat-és információszolgáltatás*: Tartsa be a jogszabályok által elõírt adatszolgáltatási kötelezettséget, illetve önkéntes alapon adjon ki környezeti jelentést! 17. Környezeti auditálás végzése, intézkedési terv kidolgozása a környezetterhelés csökkentése érdekében*: Folyó tevékenység esetében végeztesse le a tevékenység környezeti felülvizsgálatát, s a felülvizsgálat alapján készítsen tervet a felmerült problémák megoldására.
A természeti erõforrások fenntartható használata 18. A fejlesztõ a legjobb elérhetõ technikát, gyakorlatot követi. Az egységes környezetvédelmi engedély hatálya alá tartozó tevékenységekre írják elõ a legjobb elérhetõ technika (BAT) megvalósítását, amelyet referencia dokumentumok biztosítanak (BREF). Ha az Ön tevékenysége nem tartozik ebbe a körbe, akkor is jó, ha tájékozódik az adott tevékenység legjobb megvalósíthatóságáról. Ezzel bizonyára minimalizálhatja környezet terhelését, versenyelõnyre tehet szert, s megtakarításokat is elérhet. 19. A fejlesztõ minimalizálta az anyag és energia igényt, biztosította az ökohatékonyságot: az ökohatékonyság az egységnyi termékre jutó anyag és energiafelhasználással jellemezhetõ. Nyilvánvaló, hogy a takarékosság a fejlesztõ elemi érdeke is, s majdnem bizonyos, hogy az anyag és energiafelhasználás minimalizálásával csökkennek a környezeti káros anyag kibocsátások is. 20. A fejlesztõ megelõzi a hulladékok keletkezését, illetve gondoskodik újra-használatukról: a hulladékkeletkezés megelõzése a legmagasabb környezeti célkitûzés, ám ha ez nem megvalósítható, akkor gondoskodjunk a keletkezett hulladékok újra-használatáról (pl. üvegbetét), újrahasznosításáról (pl. papír) 21. Megújuló, megújítható erõforrások használatának elsõbbsége: megújuló erõforrás a nap, víz, szél energiája, megújíthatók a talaj, a biológiai erõforrások, a biomassza. A jó környezet állapot megõrzése, biztosítása 22. A szennyezõanyag környezetbe történõ kibocsátásainak minimalizálása: az un. csõvégi, de fõleg a megelõzést szolgáló technológiák, technológiai változtatások szolgálják a szennyezõanyag minimalizálási célkitûzést. 23. Kibocsátási határértékekhez való viszony: az ember egészségére, illetve az ökológiai
42
rendszerekre vonatkoztatva kétféle határértéket (egészségügyi és ökológiai) használunk. Szükséges megismerni a kérdéses területre vonatkozó határértékeket, amelyek betartásáról gondoskodni kell. Ez az engedélyezés feltétele is. 24. Toxikus anyagok környezetbe való kibocsátásának elkerülése: a mérgezõ (toxikus) anyagokat bár megpróbálják határértékekkel szabályozni, azokat azonban a legtöbb esetben nem lehet, fõleg nem, ha azok akkumulálódnak a környezetben (pl. nehézfémek). További veszély a különbözõ mérgezõ hatások összegzõdése is. Ezért a legjobb a toxikus kibocsátások teljes elkerülése. A természetes térszerkezet megõrzése 25. A tevékenység helyigényének, hatásterületének minimalizálása: általában nem tartják fontos tényezõnek, hogy a természettõl elvett hellyel spóroljanak, pedig gondoljunk arra, hogy a természettõl elvett tér, egyben csökkenti a rendelkezésünkre álló erõforrásokat, a természetes flóra és fauna rendelkezésére álló helyt. 26. A természeti területek használatának elkerülése: a védett területeket, hacsak a fejlesztés nem ezekre irányul kerüljük el. 27. Annak biztosítása, hogy a tevékenység hatásai nem sértenek védett természeti értékeket: akkor is veszélyeztethetjük a természetvédelmi értékeket, ha az általunk végzett tevékenységekbõl származó hatások megváltoztatják a védett terület valamilyen ökológiai jellemzõjét (pl. talajvíz, klíma, stb.). A tevékenység külsõ társadalmi költségeinek minimalizálása 28. A negatív és pozitív külsõ költségek figyelembe vétele a tevékenység során (költséghaszon elemzés) Nemcsak nekünk lehetnek költségeink egy tevékenység során, hanem a társadalom számára is okozhatunk közvetlenül, vagy közvetve megfizetendõ költségeket. De létrehozhatunk olyan értékeket is, amelyek a köz javát szolgálják. Ezekrõl olyan költséghaszon elemzésekkel tudunk meggyõzõdni, amelyek a termelési költségeken és hasznokon túl megvizsgálják a külsõ költségeket és hasznokat is. 29. Az emberi egészségre veszélyes tevékenységek mérlegelése: tevékenységeink bonyolult hatásban állhatnak az emberi egészséggel, mind a dolgozóknak, mind a hatásterületen érintettekével. Ezért nagyon óvatosan mérlegelni kell a hatásokat és kockázatokat. 30. Környezeti kockázatok mérlegelése (kockázatbecslés): Az egészségre, a biztonságra, a hatásterületre gyakorolt összes kockázat típusa és vizsgálata. A természeti erõforrásokhoz való hozzáférés biztosítása 31. Annak vizsgálata, hogy a tevékenység sérti-e, akadályozza-e mások hozzáférését azonos, vagy más erõforrásokhoz: A fejlesztések általában erõforrásokat sajátítanak ki, s ezzel megakadályozzák mások hozzáférését ugyanazokhoz az erõforrásokhoz. Ezért fontos, hogy méltányosak legyünk ahhoz a közösséghez, amelynek az erõforrásait használjuk. A kulturális identitás figyelembe vétele 32. Mennyiben épít a tevékenység a helyi természeti és emberi adottságokra: a helyi adottságokra épülõ tevékenységek a szerves fejlõdés letéteményesei, s un. alkalmazkodott kultúrák létrehozásához vezet. A helyi erõforrások hasznosítása feltételezi a minimális közlekedést és szállítást, a helyi emberek megélhetési lehetõségét. 33. Hozzájárul-e a tevékenység a helyi kultúra megõrzéséhez, tárgyi, szellemi megnyilvánulásainak fejlesztéséhez: A szerves fejlõdés során a helyi közösség érdekelt a helyi erõforrások megõrzésében, minél hatékonyabb hasznosításában, hiszen abból él. A szerves fejlõdés létrehozta azt a szellemi és tárgyi kultúrát, amely a helyi közösség jellemzõje, történelmi terméke. Kötelességünk ennek a folytonosságnak a megõrzése.
43
A természeti erõforrások fenntartható használata Az eltartó-képességnek megfelelõ természeti erõforrás-használatot bölcs használatnak, másként fenntartható erõforrás-használatnak nevezzük. Ezt két dologgal lehet elérni. Elõször is meg kellene fontolni azt, hogy amit elveszünk a környezettõl, az ténylegesen kell-e szükségleteink kielégítéséhez, avagy csak túlzott igényeinket akarjuk kielégíteni. Másodszor a maximális „ökohatékonyságra” kell törekedni, azaz szükségletünket a legkisebb anyag és energiafelhasználással kell kielégíteni. Ezt a két feltételt azért kell egyszerre teljesíteni, mert a sok hatékony megoldás is átlépheti együttesen az eltartó-képesség határát. A maximális ökohatékonyságot a jelenleg legjobbként ismert technika alkalmazásával, és állandó útkereséssel tudjuk kielégíteni. Tevékenység külsõ társadalmi költsége (negatív externáliák) Valamely tevékenység külsõ költsége, amelyért nem a tevékenységet végzõ áll anyagilag helyt, hanem a tevékenység negatív hatásának elhárítására a társadalom, vagy annak egy érintett csoportja kényszerül. A környezet erõforrásainak használata közben elkerülhetetlen, hogy környezeti terheléseket hozzunk létre. Ezekkel a terhelésekkel azonban csak nagyon ritkán a fejlesztés hasznainak élvezõje küzd meg, a terheket többnyire a társadalom viseli. Ezt nevezi a közgazdaságtan a termelés külsõ, társadalmi költségeinek, un. negatív externáliáknak. Például a levegõszennyezõ vállalatok által okozott betegségek költségeit nem a vállalatok, hanem a társadalombiztosítás (a biztosítottak befizetései) és részben a betegek fogják fedezni. A nehézgépjármûvek által tönkretett utakat az adózók forintjaiból fogják kijavítani, stb. Ezért született az ún. „szennyezõ fizet” elv, amely igyekszik kifizettetni a szennyezés költségeit a szennyezõvel. Ám, míg egy útban keletkezõ károk kompenzálhatók, addig az egészségünkben, életminõségünkben, a természetben okozott, sokszor visszafordíthatatlan károk, sok esetben eleve nem kompenzálhatók pénzzel. A legtöbb fejlesztés tehát valamilyen környezeti terheléssel jár. Egyrészt minimalizálni kell ezeket a terheket (erre ad választ a bölcs használat), másrészt törekedni kell arra, hogy a fejlesztés olyan értékteremtéshez vezessen, amely kompenzálni képes a terheket. Pl. ilyen tevékenység lehet egy élõhely, a táj rehabilitációja.
Környezeti eltartó-képesség Az eltartó-képesség a környezethasználat olyan határa, amelyen belül az erõforrások tartamosan felhasználhatók, anélkül, hogy a rendszer szolgáltatásai sérülnének. A túl sok, túl intenzív használat könnyen ahhoz vezethet, hogy a használatba vont környezeti rendszer nem képes megõrizni eredeti tulajdonságait, a rendszer megváltozik, s teljesítõképessége is csökken. Az eltartó-képesség egzakt módon nem meghatározható. A valóságban az a probléma, hogy az eltartó-képességet meghaladó használat még jó ideig nem jár a rendszer összeomlásával, ezért nincs semmi, ami a veszélyre figyelmeztetne. Ugyanakkor az eltartó-képesség meghaladta után, már a jövõ generációk elõl fogyasztjuk el az erõforrásokat, s a rendszer túlhasználata után, annak eltartó-képessége alacsonyabb szinten valósul meg. 44
Életciklus szemlélet Valamilyen tevékenység, illetve a tevékenység által létrehozott produktumok (termék, szolgáltatás) környezeti hatásainak elemzése a létesítés, megvalósulás és felhagyás szakaszában. Amikor egy fejlesztést megvalósítunk, annak környezeti hatásai nem korlátozódnak csupán a létesítés idõszakára. A létesítmény valamilyen tevékenységet fog megvalósítani, mûködni fog. Termelhet termékeket, szolgáltathat, stb. A terméknek és szolgáltatásnak is lesz környezeti hatása. Majd pedig egyszer minden létesítmény amortizálódik, fel kell újítani, vagy le kell bontani. Eközben is terheljük majd a környezetet, így már a létesítésnél gondolni kell arra, hogy mit teszünk majd a bontási hulladékokkal, vagy mi lesz az általunk elõállított termékekkel, ha majd használaton kívül kerülnek. Például ha valaki autót gyárt, nem csak arra kell gondolni, hogy mi történik a szerelõ csarnokban, hanem, hogy az oda kerülõ anyagokat milyen környezetterheléssel állítják elõ, a futószalagról lekerülõ autó milyen környezeti paramétereket produkál majd (milyen a fogyasztása, milyen a káros anyag kibocsátása, stb.), s ki gondoskodik a használaton kívül helyezett autók hulladékként való kezelésérõl. Aki az életciklus szemlélet szellemében akar eljárni, az egyaránt ügyel az anyagbeszerzésre, a szerelõcsarnok és autó környezeti teljesítményére, és gondoskodik a hulladékok újra-használati lehetõségeirõl is.
A társadalmi igazságossághoz való hozzájárulás Minden fejlesztés erõforrásokat sajátít ki, ezzel korlátozza mások használati lehetõségét. Ezért az erõforrás használat hasznaiból juttatni kell a erõforrás megújítására, s a helyi közösség társadalmi jólétének fenntartására. Nem szabad elfeledni, hogy amikor valaki valamit fejleszt, vagy valamilyen tevékenységet végez, akkor erõforrásokat használ fel. Használja környezetének természeti erõforrásait, embertársainak teljesítményeit. Ennek során szükségképpen kisajátít erõforrásokat, s azok használatát mások számára korlátozottá, vagy hozzáférhetetlenné teszi. A természeti erõforrások végül is mindannyiunk közös örökségei, s ha használatukat kisajátítjuk, gondoskodni kell róla, hogy tevékenységünk szociálisan érzékeny legyen, annak hasznából közvetve, vagy közvetlenül mások is részesedjenek. A fejlesztések kényes kérdése, hogy az mennyire idomul egy adott közösség kulturális identitásához. A szerves kultúra a helyi társadalom folytonos környezeti alkalmazkodásából született, s a helyi környezethez való alkalmazkodás során maradhat fenn. Szakmai ismereteink, tárgyaink, épületeink, szokásaink, ennek a környezeti viszonynak a megtestesülései, s ha egy új fejlesztés gyökeresen felforgatja a helyi környezethez való viszonyt, akkor megváltoztatja a helyi közösség kulturális identitását. Ezért a hagyományos ismeretek, környezethasználat, közösségi viszonyok tiszteletére mindig gondot kell fordítanunk. Mindezekbõl következik, hogy a fejlesztéseket csak a fejlesztés által érintettek (a hatások által közvetlenül érintettek köre) és érdekeltek (bárki, aki a fejlesztés területétõl függetlenül érdekelt lehet) álláspontjának ismeretében és figyelembe vételével lehet megvalósítani.
45
Környezettudatos (környezetközpontú) irányítási rendszer Nemzetközileg használt szabványok, vállaltok jó környezeti teljesítményének biztosítása érdekében. Legismertebb leírása a Nemzetközi Szabványügyi Testület (ISO) által kidolgozott ISO 14001 nemzetközi szabvány, illetve az Európai Unió 1836/93.sz. elõírása az iparvállalatok önkéntes részvételérõl a Közösség ökoirányítási és auditálási rendszerben (EMAS). A rendszerek magukba foglalják a környezetpolitika kialakítását, a kezdeti környezeti felülvizsgálatot (audit), a környezeti programot (környezettudatos irányítási terv), a menedzsment felállítását, a rendszeres auditálásokat, a tervek végrehajtását, a nyilvánosság biztosítását, a környezeti jelentéseket, majd pedig a tanúsítást.
46
HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK HONLAPOK Magyar honlapok •
A fenntartható fejlõdés honlapja – http://www.ff3.hu
•
Hazai és EU jogszabályok – http://www.kvvm.hu
•
Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – www.fvm.hu
Angol nyelvû honlapok •
Sustainable Development Online – http://sd-online.ewindows.eu.org
•
COM(2003) 110 final: Communication from the Commission further indicative guidelines for the candidate countries http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2003/com2003_0110en01.pdf
•
COM(1999) 344: The structural funds and their coordination with the Cohesion Fund – Guidelines for programmes in the period 2000-2006 – Communication of the Commission http://www.mszs.si/eurydice/indok/uleu/c_26719990922en00020021.pdf
•
COM(2003) 499 final: Communication from the Commission the structural funds and their coordination with the Cohesion Fund revised indicative guidelines http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2003/com2003_0499en01.pdf
•
természetes élõhelyek, vadon élõ állatok és növények védelmérõl szóló irányelv http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&l g=EN&numdoc=31992L0043&model=guichett
•
a madarak védelmérõl szóló irányelv: http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&l g=EN&numdoc=31979L0409&model=guichett
•
Az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja http://www.ff3.hu/upload/6_action_plan_en.pdf,
•
Európai Unió Fenntartható Fejlõdési Stratégiája http://europa.eu.int/comm/environment/eussd/index.htm
•
az EU Talajvédelmi Stratégiájával kapcsolatos információk http://europa.eu.int/comm/environment/soil/index.htm
-
47
