Mészáros Attila
MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSA A NAGYVÁLLALATI GYAKORLATI OKTATÁSBAN Bevezetés A munkaadók és a munkavállalók, tehát közvetlenül a szakképző intézmények, nem tehetnek mást, mint hogy tudomásul veszik a technológiai innováció egyre fokozódó tempóját. Nincs sok értelme részletesen leltárba venni ezeket a változásokat, hiszen a lista már elkészítése pillanatában elavulttá válna. Aligha kell hosszasan fejtegetni ezt a témát, lévén, hogy mára a médiumok minden fajtájában olyannyira előtérbe került a munltimédia alkalmazása. Egy dolog bizonyos: szükségképpen alapvető változást fog okozni a szakképzés eddigi felépítésében. A technológiai változásokkal erőteljes „felfordulásokat” okoztak már eddig is a szakképzésben. Lebontották azokat a korlátokat, amelyek az oktatást a többi szektortól elválasztották, és megváltoztatták a vállalatokon belüli képzések belső szerkezetét is. Az egyik legfőbb jelenség a „konvergencia”. Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy olyan tevékenységek, amelyek azelőtt meglehetősen elhatárolhatók voltak egymástól - mint például a szakképzés, gyakorlati oktatás az audiovizuális, a multimédia és az információtechnológiai tevékenységek fokozatosan összefonódnak. Mindezek a tevékenységek mindinkább egy fokozottan integrált egységbe sorolhatók be. Jelen munkámban a multimédiának a nagyvállalati oktatásban betöltött szerepét kívánom gyakorlati példákkal összefoglalni.
A szakismeretek alakulását érintő irányzatok Mielőtt bármiféle további elemzésbe kezdenénk a multimédiás oktatás és a nagyvállalati gyakorlati oktatás összefüggéseiben, emlékeztetnünk kell önmagunkat néhány olyan tényre, amelyben általános egyetértés uralkodik: - A régi szakmai kategóriák stabilitását elkerülhetetlenül aláássa a termékek és szolgáltatások, a technológiai folyamatok, a szervezeti struktúrák, az új piacok követelményei stb. terén végrehajtott mindenfajta innováció. - A szükséges technikai szakértelem szintjének állandó emelkedése. Ez a technológiai fejlődés gyorsaságának és növekvő bonyolultságának
következménye. Ha valaki nem akar lemaradni a munkaerő-piaci versenyben, akkor szaktudását és ismereteit folytonosan naprakészen kell tartania. Ami azonban még fontosabb, az az új termékek összetettsége; ez arra kényszeríti a dolgozókat, és a munkaadókat, hogy korábban egymástól meglehetősen elkülönült szakterületek tudnivalóit sajátítsák el, és ezt számítógépes ismeretekkel ötvözzék.
A szakismeretekben bekövetkező változások 1. „A munkakör-specifikus ismeretektől a sokféle szaktudás irányába”. A múltra jellemző szilárd, specializált munkaköröket olyan beosztások váltják majd fel, amelyekben a dolgozóknak sokoldalúságukat kell bizonyítaniuk, és olyan ismeretre kell szert tenniük, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy megbirkózzanak az új típusú problémákkal. 2. „A tisztán műszaki ismeretektől a műszaki és a ‘puha’ ismeretek keveréke irányába”. A múlt műszaki szakembereitől éppenséggel nem várják el, hogy átképezzék magukat kereskedőkké, azt azért meg kell tanulniuk, hogy miként alakítsák ki a lehető legjobb kapcsolatot az ügyfelekkel. Ahhoz, hogy ezt elérjék, rengeteg olyan dolgot kell elsajátítaniuk, amit a legtalálóbban talán az „emberi” képességek kifejezéssel lehet összefoglalni. Ráadásul - miután a munkavállalóknak egyre inkább csapatokban kell dolgozniuk - ugyanezek a képességek és ismeretek, amelyek megkönnyítik a többiekkel való érintkezést is. 3. „A fel nem cserélhető ismeretektől az általános ismeretek irányába”. A dolgozóktól azt várják el, hogy olyan alapismereteket szerezzenek, amelyek egy teljes szakmát vagy szakterületet lefednek, és azt kell megtanulniuk, hogy miként alkalmazzák ezeket az ismereteket különböző módon abban a számtalan különféle helyzetben, amelyekkel munkájuk során szembe találhatják magukat. Ez azt a meggyőződést tükrözi, hogy lehetetlen egyszer és mindenkorra meghatározni mindazt a szaktudást, amely egy adott munkakör ellátásához szükséges. Alapjában véve az embereknek szüntelenül újra kell tanulniuk azokat a szakmákat, amelyeket művelni kívánnak. Be kell látni, hogy ezeknek a képességeknek a gyors megszerzésére a klasszikus értelemben vett tanítási-tanulási folyamat egyszerűen alkalmatlan. Főleg, ha átgondoljuk a munka fogalmának változását is.
A munka új fogalma Minden olyan megközelítés, amely a foglalkozás vagy a mesterség fogalmára összpontosít, valószínűleg túlságosan korlátozó. 1. A munkakörök mind „elvontabbak” lesznek. Mindazokat az információkat, amelyekkel az emberek munkájuk során foglalkoznak, digitalizálják, hogy számítógépen feldolgozhatók legyenek. Ennek következtében a dolgozók
előbb-utóbb csaknem kizárólag a valóság elvont megjelenési formájával dolgoznak. 2. Az idővel való gazdálkodás új formája. Az új rendszerek igen gyors reagálást, rövid reakcióidőt kívánnak. Ugyanakkor a roppant adattömeg létezése azzal jár, hogy rengeteg idő kell annak megszűréséhez és előkészítéséhez. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a munkakörök jellegét érintő változások kihatással lesznek a szakképzésre is, és hogy az oktatás során különböző magatartásmintákat is bele kell nevelni a tanulókba. Aki csak a járt úton, a megszokott tempójában halad, az lemarad, eltűnik a piaci versenyből. Manapság már a túléléshez is fejlődni kell!
A szakképzés terén tapasztalható tendenciák Minden országban általános egyetértés van arra nézve, hogy a szakképzés meghatározza: 1. a vállalat teljesítményét, 2. az egyének új helyzetekhez való alkalmazkodási képességét. -
-
Az első következtetés az, hogy az iskolák önmagukban nem tudnak szakértelmet tanítani. Jóllehet természetesen adhatnak ismereteket, nem feltétlenül készítik fel az egyént arra, hogy ezeket az ismereteket úgy alakítsák, hogy azok a különböző helyzetekre alkalmazhatók legyenek. Ez a képesség igazából csak a valós életben szerzett tapasztalatokkal, következésképpen egy cégnél valamely foglalkozás gyakorlásával sajátítható el. Az oktatási rendszernek szakképzettséget kell nyújtania, a vállalatoknak pedig meg kell szilárdítaniuk az emberek szakértelmét. Ebből ered annak a kulcsfontosságú szerepnek a hangsúlyozása, amelyet a vállalatok a képzés biztosításában betöltenek. A munkát és a képzést nem szabad elválasztani egymástól, hanem éppen ellenkezőleg, integrálni kell. A második logikus következtetés az, hogy az iskoláknak nem azt a célt kell maguk elé tűzniük, hogy az egyéneket valamely konkrét beosztás elfoglalására készítsék fel. Sokkal inkább általános oktatást kell nyújtaniuk az embereknek, arra kell törekedniük, hogy szélesítsék látókörüket, hogy képesek legyenek alkalmazkodni, és „meg kell őket tanítani tanulni”.
A multimédia és az e-trendek kapcsolata Ami a nemzetközi vállalati e-learning piacán mutatkozó trendeket illeti, néhány markáns irányzat egyértelműen kivehető.
A hagyományos oktatás aránya a technológia alapú oktatáshoz képest folyamatosan csökken, ami értelemszerűen jelenti a technológia alapú oktatás, azon belül is a számítógéppel támogatott és az Internet alapú oktatás részesedésének növekedését.1 Ebben az oktatás iránti megnövekedett igényen, a technológiai fejlődésen túlmenően az e-learning által nyújtott előnyök is szerepet játszanak: - Költséghatékonyság - a hagyományos oktatási módokhoz képest jelentősen kisebb költségből tudják megoldani ugyanannak az anyagnak az oktatását. - Időtakarékosság - a hagyományos módszerekhez képest ugyanazt az ismeretet rövidebb idő alatt lehet átadni. - Az oktatás időhöz és a helyhez való kötöttsége megszűnik - a tanulás egyéni tempóban történhet, s az oktató és a tanuló közötti fizikai távolság -a technikának köszönhetően- elveszíti jelentőségét. - Kiegyenlített oktatási színvonal és tartalom - a legtávolabbi telephelyen is ugyanazt az oktatási színvonalat, tartalmat lehet adni, mint a központban. - Egységes és gyors számonkérés- minőségi kontroll. - Interaktivitás - a képzésben résztvevőknek lehetőségük van, egymással kommunikálni, információkat cserélni kép, hang, illetve szöveg formájában. - Személyre szabott oktatás - minden tanuló a saját tempójában haladhat, a lassabban haladók nem hátráltatják a gyorsabban haladókat. Az ismeretek elsajátítása olyan tengeri utazáshoz hasonlítható, ahol kizárólag az érintett egyén irányíthatja a hajót. A munkavállalón és a közvetlen felettesén múlik, hogy a rendelkezésre álló képzési programok és lehetséges foglalkozások közül kiválassza azt, amelyik nagy valószínűséggel a legjobban elősegíti majd személyes fejlődését. Az e-learning, időponttól és helytől függetlenül biztosítja az ellenőrzött minőségű képzést. A korábbi évek tapasztalatait, a Web terjedését, az Internet átviteli kapacitásainak bővülését, a tömörítési technikák fejlődését figyelembe véve, az Internet alapú távoktatás elterjedtségét tekintve hamarosan megelőzi a CD-ROM alapú oktatást, s a legelterjedtebb oktatási forma lesz az e-learning területén. A vállalati belső oktatás jelentőségének növekedésével párhuzamosan megnő a vállalaton belül az oktatásért felelős egység szerepe, amelyek mára sok esetben Corporate University-kké, azaz vállalati egyetemekké nőtték ki magukat. Létrehozásuk oka a gazdasági hatékonyságban keresendő, ugyanis a
1 Egy felmérés szerint a jelenleg alkalmazásban állók felének tudása 3 éven belül elavul. Ugyanakkor a hagyományos oktatási módszerekkel előreláthatólag nem lesz megoldható az oktatás iránti növekvő igények kielégítése.
belső oktatáshoz használni kívánt tananyagok esetében is felmerült annak a kérdése, hogy saját erőből készítsék, vagy a piacon vásárolják meg ezeket az oktató anyagokat. A nagyobb vállalatok számára pedig egyre inkább a saját erőből való tananyagkészítés vált gazdaságossá.
Miért alkalmazzák a nagyvállalatok a multimédiás oktatást? A tapasztalatok szerint Magyarországon a multinacionális és vegyesvállalatokat leszámítva a vállalatvezetők nem ismerik fel a képzés fontosságát, forráshiányra hivatkozva a képzést olyan luxusnak tekintik, amit nem engedhetnek meg maguknak. A világ élvonalbeli vállalatai ugyanakkor büszkén hirdetik, hogy éves forgalmuknak legalább 3 százalékát költik képzésre.2 Vajon miért teszik, ha amúgy is ők a legjobbak?
Költség vagy beruházás? Ha egy cégnél, vállalatnál képzésről beszélünk, akkor először azt kell tisztázni, hogy a munkaerőt költségként, árukészletként vagy forrásként kezeljük-e. Ha a megfelelő tudást és készséget a megfelelő időben, a megfelelő oktatókkal a megfelelő fejekbe invesztáljuk, akkor nem kétséges, hogy a képzésnek köszönhetően a szellemi tőkébe való beruházás a legjobb megtérülési mutatókat produkálhatja. Amennyiben a fentiekből bármelyik feltétel nem teljesül, úgy a képzésre költött pénz veszteség jellegű költség lesz.
A vállalatok ösztönzése a szakképzettség biztosítására Ha egyszer valaki megérti, hogy a szaktudás megszerzése olyasvalami, ami „egy egész életen át” tart, és hogy a szakmai gyakorlat e folyamatnak lényeges részét képezi, akkor logikusnak tűnik, hogy az „okos” vállalatok, meg tesznek minden tőlük telhetőt dolgozóik szakmai képzettségi színvonalának emelése érdekében. Ez többféleképpen történhet, például: - a normál munkaidő egy részének képzés céljára történő szabaddá tételével, - vállalaton kívüli tanfolyamok látogatásának lehetővé tételével, - a dolgozók által megszerzett új szakképesítések elismerésével, - job rotation alkalmazásával.
A multimédia alapú képzés a vállalatoknál A multimédia alapú vállalati képzés a munkahelyi teljesítmény javulását elősegítő tanulásra ad lehetőséget. Cél, hogy a munkavállalók a munkaköri 2 Amerikai Egyesült Államokban az 5 százalékos invesztíció sem ritka a vállalati képzésben, ami igencsak elgondolkodtató, ha figyelembe vesszük, hogy egy 5-10 százalékos profit már tisztességes eredménynek számít.
követelményeknek gyorsan megfeleljenek. Komplex formáiban a képzés egyesítheti az ismeretek, készségek, koncepciók, szabályok vagy attitűdök elsajátítását a teljesítménynövelés érdekében. Alapszinten a képzés a termelési folyamatokkal, illetve technológiákkal kapcsolatos szakismeretek bővítését, a munkakör-gazdagítást, felzárkóztatást, korrekciót jelenti. Magasabb szinten a sikert támogató készségek, képességek, attitűdök (beállítódás, gondolkodásmód) programozása a képzés célja. Hosszú távon egyéni és szervezeti síkon egyaránt a „tanulni tanulás”-sal érhető el a legmagasabb szintet. A képzés sohasem lehet öncélú, hiszen a gyorsan változó piaci környezet a vállalatokat változtatásra, fejlődésre kényszeríti. Költség-haszon szempontból is nagyon fontos a képzés folytonossága. A „kihűlt és újramelegített” képzési csomag értéke a felejtéssel, kopással, befejezetlenséggel olyan mértékben amortizálódik, hogy valójában veszteségként jelentkezik.3 Nem szabad sajnálni az időt az oktatók, trénerek, illetve a képzés helyszínének a gondos kiválasztására, ugyanis a legjobb oktatási program is tönkretehető kényelmetlen székekkel, a termet széttagoló oszlopokkal, hideggel, zavaró zajokkal, lelketlen hotelszemélyzettel, elavult szemléltetőeszközökkel. Más oldalról a számtalan extra szolgáltatás elvonhatja a figyelmet magáról a tanulásról, amellett, hogy szükségtelen mértékben költséges.
Multimédia alapú képzési formák, módszerek A hivatalos képzésen túl (iskolai tanulás) jellemző módszerei: előadás, szeminárium (esettanulmányokkal), megbeszélések, szerepjátékok, szimulációk, programozott (számítógéppel támogatott) tanulás. Előszobamódszer Az úgynevezett előszobamódszer a kockázatmentes duplikáció elvén alapul, és nem más, mint egy éles, bonyolult (általában számítógép-alapú rendszerek) helyzet leutánzása egy szomszédos tanműhelyben, ahol kockázatmentesen követhető a képzés tárgyát képező folyamat. Önfejlesztés Az önképzés a leginkább költségkímélő módja a képzésnek. Akkor működik jól, ha sikerült lelkessé és motiválttá tenni a kollégákat a tanulásra. Legegyszerűbb módja a szakmai folyóiratokkal támogatott irányított olvasás, videofilmek, számítógépes CD-ROM-ok, interaktív oktatószoftverek is.
3 A képzési programoknak is van „életgörbéjük”. Ami tegnapelőtt még menő volt, mára már részben elavulttá válhat (például egy két évvel ezelőtti tréningreferencia értéke – ha nagyon meggyőző is – kétséges).
Tanulni tanulás Minél rugalmasabb és horizontálisabb egy szervezet, eredményessége szempontjából annál inkább kényesebb területté válik az információfeldolgozás. A döntéshozatali folyamatokat önszabályozó mechanizmusok beépítése révén kell felgyorsítani, amely a „tanulni tanulás” (negatív feedback) révén valósulhat meg, vagyis a mesterséges intelligencia koncepcióit visszük át az élő, eleven szervezet, az úgynevezett organizmus működésére.
A vállalati multimédia alapú képzés oktatástechnológiája A hagyományos kréta és tábla már idejét múlta a korszerű oktatástechnológia kelléktárában. Ma már a tehetősebb cégek vagy a trénerek komplex multimédia-rendszereket építenek fel. Ennek a „lelke” egy multimédiakomputer, amihez számos szoftver társul. A kissé „macerás” flip chart kiváltható a projektoros kivetítéssel – színes, széles vásznú kivitelben, áttűnéses, animált illusztrációs anyagok megjelenítésével. A hanganyagok, videós betétek akár a számítógépes CD-tárba is applikálhatók. A szimulációs, szituációs, illetve a szerepjátékok videorekorderrel rögzíthetők, és közvetlenül visszajátszhatók. A távoktatás ma már papírmentes formában az internetről, webeszközök bevonásával működik, lehetővé téve az interaktív, programozott tanulást, a leggyorsabb frissítést és a lehető legrugalmasabb tananyag-építkezést, akár közvetlen, csevegős (chatting) konzultációval támogatva.
Multimédia alapú oktatás az Audi Hungaria Motor Kft.-ben A következpkben példákon keresztül mutatom be, hogy hogyan zajlik a multimédiás gyakorlati oktatás a nagyvállalati szektorban. Az Audi Hungaria Motor Kft.-ben a multimédia alapú oktatásnak két fő felhasználási területe van: 1. A szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében, 2. A dolgozók rekqvalifikációjában (szakmai és mentális tréningek)
1, A szakiskolai tanulók gyakorlati képzése A gyakorlatok során számos olyan vállalat-specifikus tananyag van, melyet a konkrét munkahelyen nem lehet oktatni. Például a számítógép által vezérelt futószalag működésének megismerése, melyet nem lehet megállítani, ha tanulók a pneumatikus vezérléseket gyakorolják. Ezekből kiindulva a cég létrehozott egy multimédia alapú laboratóriumot, ahol a tanulók a számítógép alapú vezérléstechnikával tudnak megismerkedni. Ezen kívül felszereltek egy multimédiás oktatótermet, ahol különböző számítógépes szimulációk valósíthatók meg. Ennek a multimédiás teremnek a felszereltsége a következő: - multimédiás számítógép - Internet hozzáférés, - projektor - ITR,
-
televízió, flip chart - Pin-wand.
1. ábra. A számítógép alapú munka-szimuláció
2. ábra. Multimédia alapú oktatóterem
2. A dolgozók multimédia alapú oktatása. -
Elsősorban az intraneten található un. „Selbsstudum”-ok, ezek programozott multimédiás tankönyvek, amelyek az aktuális és jövőben bevezetendő
technológiákat mutatják be. Ezek a tankönyvek letölthetőek, kinyomtathatóak. - Másodsorban a Személyzet- és Szervezetfejlesztés tréner csapata, akik jelenleg nyolc belső tréninget kínálnak az Audi Hungaria Motor Kft munkatársainak. A belső tréningeken kívül jelentkező igényeket, az oktatásszervezők külső szolgáltatók kínálataival egészítik ki. Tréning típusok a szakmunkásoknak: - Nyitott a változásra tréning - Prezentációs tréning - Konfliktuskezelő tréning - Moderációs tréning - Csoportvezetői tréning Programok időtartama: - 2-4 nap Programok helyszíne: - Külső intézményben ( multimédiás, klímatizált terem) Felhasznált multimédiás eszközök: - Digitális videók, - Interaktív kérdőív, - Interaktív gyakorlatok és írásos dokumentáció, - Oktatófilmek, - Számítógépes szimulációk. -
Harmadsorban, létezik Németországban egy un. Audi Akadémia, ahol a legmodernebb multimédiás eszközökkel képezik ki a dolgozókat, vezetőket. Itt kell megemlíteni az EU-ban is ritkán alkalmazott „Choching” típusú tréningeket, ahol számítógépes szimulációval „építenek” fel a résztvevők valamilyen problémára választ (vagy konkrét technológiát)!
Multimédia alapú képzés a Paksi Atomerőmű Rt.-nél A Paksi Atomerőműben mind az üzemvitel, mind a karbantartás területén rendszeresített ún. szintentartó (felfrissítő) tantermi és multimédiával segített gyakorlati oktatás. Itt dolgozik az erőmű belső oktatói gárdája. Tananyag olyan speciális tananyag-csomag, mely folyamatosan olyan távoktatási módszerrel kombinált tanfolyami továbbképzést nyújt, és élethűen tudja szimulálni az erőmű belsejében lezajló folyamatokat. Itt a multimédiás oktatás az egyetlen lehetőség, hogy a dolgozók mindenkor a maximális képzettséggel legyenek felvértezve.
Összefoglalás Az iparban használt multimédiás oktatások színvonala nem marad el, sőt néha megelőzi, az egyéb oktatásban felhasznált lehetőségeket. Ennek oka, hogy a dolgozót, vagy leendő dolgozót a legcélravezetőbb módszerrel kell kioktatni. Ez olcsóbb, hatékonyabb. De a multimédia lapú oktatás peremfeltételeit is meg kell teremteni. Hisz, ha egy oktatóterem nincs klímatizálva, akkor a dolgozók figyelme csökken, az oktatás hatékonysága romlik. Nő a munka során a tévedési lehetőség4. Ezzel azonban már más területre érünk, amely nem tartozik a konferencia témájához. Végezetül hasonlíthatnánk a multimédia alapú tanulást egy „hordozórakétához”. A kutató attitűd a motorja lehet az előrehaladásnak: folyamatosan fel kell tárni a külső és belső lehetőségeket, rejtett potenciálokat, akár új utakat is kipróbálva. A versenyképesség másik fontos eleme a gyorsaság, mivel az idő pénz. Már az sem mindegy, hogy milyen gyorsan tanulunk. A felnőttoktatás egyik fékje a „felnőttagy”, a maga bemerevedett sémáival, az előítéleteivel, a fokozatosan pusztuló agysejtjeivel. A másik fék a munkából való kiszakíthatóság korlátja. Célszerű tehát olyan tréningprogramokban gondolkodni, amelyek oldani tudják ezeket a fékeket. A megoldást a „hordozórakéták” adják: - mindenekelőtt hívjuk elő a gyermeki énünket, felszabadítva a természetes felfedezőkedvet, kíváncsiságot, gyors felfogóképességet, - tanuljunk tanulni – alkalmazzuk a korszerű tanulási módszereket, - egészítsük ki a memóriánkat a számítógépes háttértárolókkal, szoftverekkel. [AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. BELSŐ KIADVÁNYAI FEHÉR OTTÓ: Oktatások, tréningek http://web.axelero.hu/siriusbt/treningek.html EURÓPAI TÁVKÖZLÉSI VEGYES BIZOTTSÁG: Foglalkoztatás a távközlési ágazatban http://web.axelero.hu/mataszun/kapcsolatoknemzetkozi/foglalkoztatas_tavkozles.htm MÉSZÁROS ATTILA: Gazdaság igényei a szakképzéssel szemben (Gyakorlati oktatás az Audi Hungaria Motor Kft-nél) Harkány, 2002 május 31-június 1. Tudományos Konferencia RÁCZ LAJOS: Vállalati tréningek http://www.cegnet.hu/munkaado/0009/ml42_46.htm]
4
Az Audi Hungaria Motor Kft gépjármű szereldéjében ha a dolgozó téved és a szerelőszalag leáll, az 6 percenként több 10 ezer euró kiesést jelent (hisz egy gépjármű nem készült el)!
