A globalizáció gyakorlati hatásai o Megnövekedett távolságok o Magyarországon a két legmesszebb fekvő település távolsága légvonalban ~ 500 km (pl. Felsőszölnök Tiszabecs: 496 km), o Európai viszonylatban egy jellemző távolság légvonalban az 1000 km (pl. Róma - Párizs), o Európai viszonylatban a legnagyobb tényleges távolságok akár az 5000 km-t is elérhetik (pl. HelsinkiSevilla légvonalban: 3300 km), o Magyarországon a távolságok jelentős része áthidalható kizárólag közúti és vasúti szállítással, o Európai viszonylatban a távolságok jelentős része nem hidalható át kizárólag közúti és vasúti szállítással (vízi és légi szállítás), o Megnövekedett piac: o Potenciális fogyasztók száma Magyarországon: ~ 10 000 000 fő, o Potenciális fogyasztók száma az Európai Unióban: ~ 450 000 000 fő, o Potenciális fogyasztók száma a nem Európai Uniós országokban: ~ 350 000 000 fő, o A gazdaságilag lefedendő földrajzi terület nagysága Magyarországon: ~ 93 000 km2, o A gazdaságilag lefedendő földrajzi terület nagysága Európában: ~ 10 000 000 km2, o Megnövekedett követelmények: o termékminőség, o logisztikai követelmények, o eltérő földrajzi sajátosságok.
Logisztikai alapok A logisztikai rendszerek tagozódása: LOGISZTIKAI RENDSZEREK INTERNLOGISZTIKA Termelő Szolgáltató vállalat vállalat
EXTERN-LOGISZTIKA Országon belüli logisztika
Hálózati logisztika
Országok közötti logisztika
Települési Regionális Termelési Szolgáltatási Kontinentális Globális logisztika logisztika folyamat folyamat logisztika logisztika
Intern-logisztika (belső-, v. mikrologisztika): Egy gazdálkodó szervezet részeként, annak működésével (termelés, kereskedelem, szolgáltatás) összefüggő, és azt szolgáló logisztikai tevékenységek rendszere, mely funkcióját a gazdálkodó szervezet területén fejti ki. Extern-logisztika (külső-, vagy makrologisztika): Azok a geográfiailag nagy kiterjedésű területen (ország, régió esetleg több ország) működő logisztikai rendszerek, melyek mint a társadalom ill. a nemzetgazdaság alrendszerei működnek, és alapvető társadalmi, gazdasági folyamatokat szolgálnak ki a felmerülő igényeknek megfelelően. Termelési folyamat logisztikája: Egy konkrét termék előállítására irányuló folyamathoz szükséges anyag-, információ és energiaáramlással kapcsolatos tevékenységek, feladatok összessége. Tipikus termelési folyamatok: gépipar, élelmiszeripar, vegyipar, stb.
Szolgáltatási folyamat logisztikája: Termékekkel, emberekkel kapcsolatos szolgáltatásokat megvalósító folyamathoz szükséges anyag-, információ és energiaáramlással kapcsolatos tevékenységek, feladatok összessége. Tipikus szolgáltatási folyamatok: egészségügy, közlekedés, kommunális hulladék gyűjtés, stb. Országon belüli extern-logisztika (közigazgatási logisztika): Egy adott földrajzi egység társadalmi (közigazgatási) működtetését megvalósító folyamatokhoz szükséges anyag-, információ és energiaáramlással kapcsolatos tevékenységek, feladatok összessége. A földrajzi egység szerint megkülönböztethetünk települési (city) és regionális logisztikát. Tipikus extern-logisztikai folyamatok: közlekedés, építkezés, turizmus, rendfenntartás, katasztrófa elhárítás, stb. Hálózati logisztika: Több telephellyel rendelkező termelő és szolgáltató vállalatok, illetve hálózati rendszerben működő vállalatok logisztikai tevékenységének centralizált irányításával, megvalósításával kapcsolatos tevékenységek, feladatok összessége. Tipikus hálózati logisztikai folyamatok: leányvállalatok, virtuális vállalatok, stb. Országok közötti extern-logisztika: Termelő és szolgáltató vállalatok országhatárt átlépő tevékenységeivel kapcsolatos logisztikai feladatok összessége. A földrajzi léptékek szerint megkülönböztethetünk kontinentális, illetve globális logisztikát. Tipikus kontinentális, illetve globális logisztikai folyamatok: késleltetett gyártás, nemzetközi szállítás, szállítmányozás, stb.
Globalizáció A piacok globalizációjának következménye: o a nemzeti piacok szükségletét lényegesen meghaladó termelési volumenek valósíthatók meg, o méretek és termékjellemzők változatainak széles köre hozható létre, o a termékek beszerzési, illetve elosztási folyamatai világméretűvé válnak, amelyek igényei az un. globális logisztika módszereivel valósíthatóak meg. Globális logisztika: globalizált rendszerek logisztikai tevékenységei, feladatai. Globalizáció hatása a logisztikára (a világon mindenütt vásárolják ugyanazt a terméket): • globalizált beszerzés, • globalizált gyártás, összeszerelés, • globalizált elosztás, • globalizált gyűjtés (újrahasznosítás). Globalizált logisztika működésének feltételei: o kommunikáció fejlődése: o műholdas reklámozás, o műholdas, szatellit rendszerű rendelés lebonyolítás, o átfogó árukövetés, o elektronikus adatcsere, szabványosítás (nyelvi különbségek eliminálása), o okmányok, bizonylatok egységesítése, adattartam elektronikus úton való továbbítása, vonalkód rendszer, egységes számozás alkalmazása, o nemzetközi kereskedelem és a külföldi tőkebefektetés előtti akadályok fokozatos leépítése (vámok, nem tarifás korlátozások csökkentése), o egész világra kiterjedő, globális, magas minőséget biztosító logisztikai hálózat létrehozása. 4
Globalizált gyártás, összeszerelés Késleltetett gyártás
Késleltetett összeszerelés
Késleltetett csomagolás
Összeszerelés
Szegmentált gyártás utolsó fázisa
Összeszerelő helyen néhány alkatrész gyártása
Összeszerelő helyen levő csomagolás
Elosztó raktárakban komissiózás, csomagolás
Késleltetett termelés komplex folyamata
Eltérések a hagyományos gyártással összevetve A hagyományos gyártás alapvetően egy telephelyre koncentrálódik, így a felmerülő feladatok kizárólag az intern logisztika keretein belül megoldhatóak. A késleltetett gyártásnál
jelentős
szállítási,
csomagolási,
egységrakományképzési költség épül be a termék árába. Késleltetések a termelési logisztikában: Néhány jellegzetes gyártási tevékenységet a logisztikai folyamat vége felé igyekeznek eltolni addig, amíg a termék a piacokon a fogyasztóhoz nem ér.
5
Késleltetett gyártás (kötegelt vagy szegmentált gyártás) A gyártási folyamat egy vagy több eleme a többi művelettől eltérő helyen (jelentős földrajzi távolság) készül el. Fontos szempont a műveletek funkcionális elhatárolása a hatékony megvalósításhoz.
Szegmentált gyártás Szegmentált gyártás A szegmentált gyártás gyártmányés alkatrész méretkategóriánként, technológiai hasonlóság elvén, gyártmánycsaládonként, de gyártmányféleségtől függetlenül és szervezhető, a követelményeknek megfelelően hagyományos és rugalmas technológia berendezésekből, gyártó és szerelő sorokból, főleg nagyobb méretű, nagyszámú gyártmányféleséget előállító vállalatoknál az egyéni és csoportérdekeltség biztosítása, és a kezelhetőség ill. jobb áttekinthetőség fokozása érdekében. A szegmentált gyártás jellemzői: • első lépésben nagy sorozattal indul, lépésről lépésre tovább osztódik, • fokozatosan növekedni kell a sorok rugalmasságának, • nagyfokú összehangolást igényel, ilyenkor kicsire adódik az átfutási idő, • az egyes gyártási fokozatok között minimálissá tehető a tárolási igény. 6
Összeszerelő helyen néhány alkatrész gyártása Sajátosságok: − az alkatrész döntő hányada beszállítóktól érkezik, − néhány
különleges
összeszerelő üzem
alkatrész
az
helyszínén vagy
közvetlen környezetében készül el (pl.: műanyag alkatrészek, szállításra érzékeny nagyobb méretű egységek).
7
Feltétele: o nagyfokú hasonlóság a termékeknél, o rugalmas, gyors disztribúciós logisztikai rendszer, o termék kis tömegű (kg/db).
Sajátosság: A termék eltérőséget adó műveleteire az utolsó fázisban, akkor kerülhet sor, ha már ismert vagy jól prognosztizálható a piacigény. Előnyei: – gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez, – helybeli olcsó munkaerő olcsóbbá teszi a termelést ill. kompenzálja a magasabb szállítási költséget, – a speciális, egyéni igények gyors kielégíthetősége, Megoldás: központosított gyártás egy centrum
több centrum világmárka
Pl.: Gilette Sensor
8
Késleltetett összeszerelés A termelési befejező része kitolódik a logisztikai folyamat vége felé, általában a piacközeli raktárig. Általában: Az összeszerelést az elosztó raktár helyére telepítik. Példa: – gépkocsik (Audi, Opel), – elektronikus termékek Generál Electric).
(Philips,
NOKIA,
Előnyei: – gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez, – helybeli olcsó munkaerő olcsóbbá teszi a termelést ill. kompenzálja a magasabb szállítási költséget, –a speciális, egyéni igények gyors kielégíthetősége, – vámszabályok ésszerű kihasználása (más a vámtétel az alkatrésznél és készterméknél).
9
Késleltetett csomagolás Két változat: o késleltetett szerelés követelménye a késleltetett csomagolás, o nagy távolsági szállítások (pl. tengeren túli szállítás), amikor szállítási csomagolás konténerben történik a szállítás az elosztóraktárban. Elosztó raktár funkció: o komissiózás, o fogyasztó csomagolás (és gyűjtőcsomagolás). Sajátos termékre a világmárka jellemző, a csomagolás a piacok szerint differenciált. Előnyei: – kisebb raktárkészlettel működhet a termékgyártó, – jobban kihasználható a szállítócsomagolás, egységrakományképzés, – a fogyasztó csomagolás olcsóbb csomagolást eredményezhet: • közelebbről szállítható a csomagoló anyag, • olcsóbb, helyi munkaerő végzi a csomagolást – címkézés, feliratozás, desing jobban megfelelhet a fogyasztó igényeinek, – lerövidíthető a rendelési idő. 10
KÉSLELTETETT ÖSSZESZERELÉS GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA A késleltetett összeszerelés gazdaságossága szempontjából azt kell megvizsgálni, hogy a késleltetés alkalmazása jelente költségmegtakarításban jelentkező előnyt a hagyományos összeszerelési folyamattal szemben. Ehhez pontosan meg kell határozni a különböző költségtényezők alakulásánál szerepet játszó elemeket. A., Késleltetés nélküli összeszerelési változat Hagyományos összeszerelési folyamat esetén a gyártó és összeszerelő műveletek között a szállítási távolság, s így a szállítási idő és költség is kicsi.
Jelölések: M: összeszerelő hely, B: alkatrész beszállító, F: fogyasztó 11
Feltételezés: – alkatrész JIT beszállítás, – késztermék JIT kiszállítás. A késztermék költségeinek alakulása késleltetés nélküli összeszerelésnél Saját alkatrészek gyártásának költsége: N N (QGY ) K GY = K GY
Vásárolt alkatrészek költsége: N N (QV ) KVB = KVB – beszerzési költség: KVSN = KVSN (QV , LV )
– szállítási költség: Szerelési költség
N N (QT ) K SZ = K SZ
Termékek elosztási költsége:
K EN = K EN (QT , LT ) Egy termékre vonatkozó összköltség: K =K N
N GY
n
(
)
N N N + ∑ KVBi + KVSi + K SZ + K EN i =1
ahol n – vásárolt alkatrészek száma m termékre vonatkozó összköltség: K = m⋅K N m
N GY
n
(
+ m⋅∑ K i =1
N VBi
+K
N VSi
)+ m ⋅ K
N SZ
m
+ ∑ K EjN j =1
12
B., Késleltetett összeszerelési változat Késleltetett összeszerelésnél jelentősen nagyobb lesz a közbenső szállítás költsége, de csökkennek az elosztás és az alkatrészbeszerzés költségei.
Jelölések: M: összeszerelő hely, B: alkatrész beszállító, F: fogyasztó
13
A késztermék összeszerelésnél
költségeinek
alakulása
késleltetett
Saját alkatrészek gyártásának költsége: K K (QGY ) K GY = K GY
Saját alkatrészek szállítási költsége: K SK = K SK (QGY , LGY )
Vásárolt alkatrészek költsége: K K (QV , AB ) KVB = KVB – beszerzési költség: KVSK = KVSK (QV , LV ) – szállítási költség: Szerelési költség: K K (QT , ASZ ) K SZ = K SZ
Termékek elosztási költsége: K EK = K EK (QT , LT )
Egy termékre vonatkozó összköltség: K =K K
K GY
(
n
)
K K K + K + ∑ KVBi + KVSi + K SZ + K EK K S
i =1
ahol n – vásárolt alkatrészek száma m termékre vonatkozó összköltség: K = m⋅K K m
K GY
m
m
n
(
+ ∑ K + ∑∑ K j =1
K Sj
j =1 i =1
K VBij
+K
K VSij
)+ ∑ K m
j =1
K SZj
m
+ ∑ K EjK j =1
14
A költségkomponensek összehasonlítása Saját alkatrészek gyártásának és szállításának költsége: Késleltetéssel
Késleltetés nélkül
K K (QGY ) K GY = K GY
N N (QGY ) K GY = K GY
K SK = K SK (QGY , LGY )
m termék esetén: m ⋅ K
N GY
< m⋅K
K GY
m
+ ∑ K SjK j =1
Mivel a gyártási költség mindkét esetben megegyezik a disztribúciós költség ennél a komponensnél költségnövelő tényezőként jelenik meg, amit a többi komponensnek kell majd eliminálni. Vásárolt alkatrészek költsége: Késleltetés nélkül N N (QV ) KVB = KVB
Késleltetéssel K K (QV , AB ) KVB = KVB
KVSN = KVSN (QV , LV )
KVSK = KVSK (QV , LV ) n
(
K m termék esetén: m ⋅ ∑ i =1
N VBi
+K
N VSi
) > ∑∑ (K m
n
j =1 i =1
K VBij
K + K VSij
)
A késleltetett összeszerelésnél a helyileg olcsóbb alkatrész beszerzés és beszállítás miatt ez a komponens lényegesen kisebb (olcsóbb munkaerő, közeli beszállítók, olcsóbb alapanyag, stb.). 15
Szerelési és elosztási költség: Késleltetés nélkül
Késleltetéssel
N N (QT ) K SZ = K SZ
K K (QT , ASZ ) K SZ = K SZ
K EN = K EN (QT , LT )
K EK = K EK (QT , LT )
m termék esetén: m ⋅ K
N SZ
m
m
+∑K > ∑K j =1
N Ej
j =1
N SZj
m
+ ∑ K EjN j =1
A késleltetett összeszerelésnél a helyileg olcsóbb alkatrész beszerzés és beszállítás miatt ez a komponens lényegesen kisebb (olcsóbb munkaerő, közeli felhasználók, stb.).
Általános modell késleltetett szerelő, csomagoló központok helyének, számának meghatározására Optimalizálás célfüggvénye K = K1 + K 2 + K 3 + K 4 = Min! K = K(r, Pi ; Wij ; Vij ; Z i ;Si )
A késleltetett szerelőközpontba, csomagoló központba a termelőcentrumból való beszállítás költsége: r
K1 = ∑ k 0i (r, Pi ; Z i )Q i (Z i )L i (Pi ) i =1
16
A késleltetett szerelőközpontok, csomagoló központok telepítési költségek: r
K 2 = ∑ K Ti [r; Q i (Z i )Pi ] i =1
A késleltetett szerelőközpontokba, csomagoló központba való beszállítási költségek: r n i (Si )
K3 = ∑ i =1
∑ k (W ; q )q [Q (Z )]l (W ) j=1
B ij
ij
Bij
B ij
i
i
B ij
ij
Késleltetett szerelő központokból, csomagoló központokból való termék kiszállítási költsége: r mi ( Z i )
K4 = ∑ i =1
F11
B11
KC1
∑ k (V ; q )q Kij
j =1
K ij
ij
K ij
l Kij (Vij ) F21
lK11 B12
B21
KC2
B22
lB12 F12
L1
L2
F22
TERMELO CENTRUM B41
F42 B43
KCn
F41
L3
B42
L4
F32
B31
KCi
B32
F31
Késleltetett szerelő-csomagoló rendszer modellje 17
Optimalizálható paraméterek: r
késeltetett szerelőközpontok, csomagoló központok száma, Pi(xi; yi; zij) az i-edik késleltetett szerelőközpont, csomagoló központok koordinátái, Wij(xij; yij;zij) az i-edik késleltetett szerelőközpont, csomagoló központ j-edik beszállító koordinátái, * Vij(x*ij; y*ij; z ij) az i-edik késleltetett szerelőközpont, csomagoló központ j-edik felhasználójának koordinátái, Zi az i-edik késleltetett szerelőközponthoz, csomagoló központhoz hozzárendelt felhasználók halmaza, Si az i-edik késleltetett szerelőközponthoz, csomagoló központhoz hozzárendelt beszállítók halmaza.
További jellemzők: Qi qBij qKij Lij; lBij; lkij KTi k0i; kBij; kkij
a késleltetett szerelőközpontokba, csomagoló központokba a termelő központból kiszállított áru intenzitása, az i-edik késleltetett szerelőközpontba, csomagoló központba a j-edik beszállítótól való beszállítás intenzitása, az i-edik késleltetett szerelőközpontból, csomagoló központból a j-edik felhasználóhoz való kiszállítás intenzitása, a szállítási pályákon mért úthosszak, az i-edik késleltetett szerelőközpont, csomagoló központ telepítési költsége, fajlagos költségek
⎡ USD ⎤ ⎢ km; t ⎥ . ⎣ ⎦ 18
További feladat: • Több termelőcentrum rendszer, • Az optimalizálás bővül a késleltetett szerelőközpontoknak, csomagoló központoknak a termelőcentrumokhoz való hozzárendelésével: Uλ a λadik termelőcentrumba hozzárendelt késleltetett szerelőközpont, csomagolóközpont.
19
