Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyi program

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program

Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyi program

2010.


Alapelvek, célok A mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai tárgy, elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a technikai kép, a média rendkívüli hatással van korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió; sugalmazza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól; eszményeket, életcélokat, hősöket teremt, étkezési, vásárlási divatokat indít. Mivel a film, a televízió és az internet átformálja a nyelvet, az értékrendet, a vágyakat, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az ízlést, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető, egyre fontosabbá váló eszköze. A tantárgy oktatásának elsődleges célja tehát, hogy a tanulók felkészültséget szerezzenek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Ehhez azonban alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottságra, a naiv fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelésére van szükség. A 8. évfolyamon megszerzett mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti ismeretek felidézését követően a cél a filmnyelvi tájékozottság és kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése mellett elsősorban az elemzési készség megerősítése. Fontos elem a tárgy gimnáziumi oktatásában a magaskultúra és tömegkultúra viszonyának megbeszélése, az eltérő alkotói és nézői szerepek felismertetése. A médiaismereti stúdiumok elsősorban a médiaintézményekre ható alapvető gazdasági, politikai és jogi, illetve a médiaszövegek befogadására, a közönségre hatással lévő tényezők tanulmányozását célozzák. Alapvető stúdium a hatáselméletek vizsgálata. Tárgyalni kell a tapasztalati valóság és a média által reprezentált - filmvásznon, képernyőn, a digitális médiumokban megjelenő virtuális világ viszonyát, az eltérés tényén túl annak okait, például az etnikumok és a különböző kultúrák tekintetében. A művek feldolgozása során fokozatosan erősödik a fogalmi gondolkodás, az absztraháló készség fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésénél pedig az ismeretek alkalmazása. Ugyanakkor továbbra is meghatározó a kreatív gyakorlatok, az önálló tevékenységi formák, a projektmunka szerepe. Általános célok tehát: • artikulált véleményformálásra való nevelés • megtanítani a mindennapok technikai eszközeinek (fényképezőgép, videokamera) kreatív használatát • erősíteni a választás igényességét • szempontokat adni a szemlélődéshez, vizsgálódáshoz • bemutatni a filmművészet néhány jelentős alkotását , megéreztetni a technikai kép, a mozgókép sajátos esztétikumának természetét • teret, lehetőséget adni a tanulók fantáziájának, alkotó tevékenységének • védett(ebbé) tenni a gyerekeket a média-manipulációval szemben („belső őrkutya”) A kompetenciaalapú oktatás alapvető segítője a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy. Az esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség új utakat nyit a mozgóképi szövegekkel és alkotással. A „hetedik művészet” szintetizálja a többi művészet eszköztárának több elemét, az együttállás új minőséget, lehetőséget, a világ leképezésének, értésének, élményének új távlatát jelenti. A filmnyelv komplexitása messze túlrugaszkodik a hétköznapokban lebutított irodalmias mozgóképi szövegeken és a bulvár tabloidok beszédmódján. A filmtörténet az ősiség és modernitás találkozása, „lélekbugyor” – Király Jenő kifejezésével élve-, amely az ember létezésének legrégibb tapasztalataitól, a psziché tudatosuló archetípusaitól a kortárs világ értelmezésének, megérzésének kísérletéig alapvető élményeket gyűjt össze és prezentál. Az együttműködő kreatív alkotás kiváló lehetősége a csoportmunkával létrehozott etűd, a tudatosság mércéje a megszülető művet értelmező munkanapló. Alkotás és reflexió, kísérletezés és a hagyomány újragondolása összekapcsolódik a projektmunkák során. A médiaműfajok, a hatáselméletek és a médiaetika vizsgálata világunk multikulturális és alig átlátható társadalmi-gazdasági összefüggéseinek tükröződéseit mutatják be, jelezve a problémát, vajon valóságot látunk-e vagy csupán médiavalóságot. Milyen kölcsönhatásban van egymással a média és a 2010

-1-

Lovassy László Gimnázium


fogyasztói társadalom? A mediatizált társadalmi környezet veszélybe sodorhatja-e az egyén személyiségjogait? Milyen állampolgári teendőink vannak mindezekkel kapcsolatban? A médiaismeret a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésével a beilleszkedés, integrálódás csapdahelyzeteire is felhívja a figyelmet, az önálló, kritikus attitűd kialakítására, nyitott szemléletre, ugyanakkor a belső őrkutyára figyelmezés gyakorlatára tanít. Ebből a szempontból különösen fontos a valóság prezentációjának, a médiamanipulációnak tanulmányozása. Tárgyunk a digitális kompetencia fejlesztésének több szintjét lehetővé teszi. A képrögzítés, a fotóilletve filmkészítés és az internetes fórumok alkotó használata az információs technológia és az új médiumok esztétikai lehetőségeire irányítja a figyelmet, tematizálja az információk hitelességének, megbízhatóságának problémáját, felveti az interaktív kommunikáció etikájának kérdését. A közösségi kötődések új lehetőségeit ajánlja. A hatékony, önálló tanulást is segíti az modern eszközök beépítése az ismeretek feldolgozásának stratégiájába. A szinte parttalan információözön kritikus, értékelő/értelmező kezelése, az interaktív tanulás és kommunikáció lehetősége fegyelemre, kvalitatív szelektálásra és felelősségre nevel. A látott és olvasott film- és médiaszövegek értése és a hozzájuk kapcsolódó szövegalkotás (elemzések, értelmezések, forgatókönyvek, munkanaplók), valamint az élőnyelvi viták, prezentációk szak- és köznyelvi szempontból is fejlesztik a tanulók anyanyelvi kompetenciáját. A dokumentumfilmek világa illetve a média technikatörténete, a filmkészítés gyakorlati feladatai a természettudományos, műszaki kompetencia gazdagításához járulnak hozzá.

Kiemelt fejlesztési feladatok A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldás, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. Ha létezik „lelki egészség”, a közös filmes gyakorlatok, az alkotó tevékenység, az élmények feldolgozásának kreatív módja az előbb említettekkel együtt megteremtheti, megőrizheti azt. Nem csupán a játékfilmes szituációk, de a médiaetika és a média és politika viszonyát tárgyaló/elemző órák is segíthetnek az állampolgári szerepek értelmezésében, a közösség iránti felelősség kialakításában/megerősítésében, a demokrácia természetrajzának árnyaltabb megismerésében, általában a felnőttlét szerepeire való felkészítésben. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a mozgóképi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikáció (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen veszélyezteti a magaskultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás), de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). A médiumok a nemzeti kultúra őrzői (is). A hon- és népismeret témája diakron (kis filmtörténet, filmszöveg-példák)és –főként a média elemző megközelítésekor- szinkron módon is megjelenik a tantervben. Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték-és érdekrendszerének felismerését jelenti. A mozgókép nyelve nemzetközi nyelv, amely ugyanakkor az egyetemes kultúra más-más gondolkodásmódját, jelrendszerét, esztétikai értékeit képviseli és hívja egymással beszélgetni, így toleranciára, nyitottságra tanít. 2010

-2-



Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára. A mozgóképkultúra és médiaismeret órákon a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejező képességüket, ezzel segítve személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazását. Általános követelmények tehát: • a gyerekek tegyenek különbséget az alapvető mozgóképfajták cél-, eszköz-, hatás- és nyelvi rendszerei között • tudják megnevezni a mozgókép leglényegesebb technika-, művészet- és társadalomelméleti fordulópontjait • olvassák, elemezzék, értelmezzék a különböző mozgóképeket, mozgóképi szövegeket • ismerjék a tömegkommunikációs rendszerek felépítését, hatásmechanizmusának legjellemzőbb vonásait, a mindennapi életben betöltött szerepét

Belépő tevékenységformák A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásában az általános iskola végén alkalmazott − többnyire élményközpontú, kreatív helyzetekre épülő − tevékenységformák többsége érvényesen adaptálható a gimnáziumi környezetben is. − Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelméből adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhető, a műveket a kötött időkereteken kívül kell megtekinteni). − Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: − kreatív gyakorlati feladatokkal (pl: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése), − megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés). − Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képsor-terv, storyboard /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, élőkép /pillanatra megdermedő szituáció/ kialakítása, megvilágítási kísérletek, főcím-készítés /pl. egy tévéműsor bejelentkező képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés). − Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció (pl. alkotók pályaképe, filmstílusok, filmműfajok bemutatása, nézettségi adatok feldolgozása, fogyasztói szokások, trendek értelmezése, művelődéstörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján). − Az életkori sajátosságoknak megfelelő és a fogalmi gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztését szolgáló tevékenységek, így az esszéformában feldolgozott problémák, pl. összehasonlító elemzés, kritika-, jegyzet-, glosszaírás. Szakfolyóiratok tanulmányozása, idegen nyelvű szakirodalom gyűjtése, szakirodalmi szövegek kivonatos összefoglalása. Szerkesztési feladatok, headline és filmelőzetes készítés. − Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása − sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, forgatókönyv készítése fotó ill. videoetűd készítése, interjú és riport készítése, filmelőzetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése)

2010

-3-



A tantárgy oktatásának rendszere iskolánkban A Lovassy László Gimnáziumban egy évig, heti egy órában oktatjuk a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat. A matematika specializáción, a német nemzetiségi tagozaton, a kiemelt angol nyelvi képzésen és az AJTP osztályban a 12. évfolyam, míg az informatika specializáción a 10. év anyagába illesztettük a tárgyat. A műveltségi terület súlyához, gazdagságához képest a mozgástér, az óraszám kicsi. Érdemi munkát végezni majdnem lehetetlen. A minimális követelmények teljesítése arra elég, hogy épp csak elindítson egy úton, és hiányérzetet ébresszen. Az órák tömbösítve is tarthatók. Az előírt filmeket délutáni foglalkozások keretében vetíthetjük, megtekintésük mindenképpen órán kívüli feladat (hasonlóan a kötelező olvasmányok gyakorlatához.)

Értékelés A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során tudja alkalmazni is. Tudjon különbséget tenni a művészfilm és a tömegkultúra jellemző alkotásai között a témaválasztás, a formanyelv és az alkotásmód szempontjából. Ismerje a filmtörténet némely korszakának egy-egy jellegzetes alkotását, és ismerje a magyar filmtörténet néhány meghatározó alkotóját, filmjét. Vegyen részt közös gyakorlati feladatokban, alkotómunkában. Legyen tisztában a média befolyásolási technikáival, tudatosítsa és alakítsa saját befogadási szokásait. A továbbhaladás feltétele (elégséges osztályzat): az otthoni és órai feladatok legalább elégséges szinten való teljesítése, aktív részvétel a gyakorlatokban. Segédletek: aktuálisan megszerezhető CD-k, digitális anyagok, az iskola mozgóképes könyvtára és kamerái illetve számítógépei, esetleg az éppen akkreditált tankönyv és szöveggyűjtemény.

Külső és belső kapcsolatok Az oktatást segíthetik az iskolában és a városban szervezett filmklubok és vetítések, a régióban megrendezett fesztiválok.

2010

-4-



Évi óraszám: 37 TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Mozgóképnyelv

A látvány mozgóképi megszervezésének alapjai Kép és valóság elhatárolása: a keretezés. A kamera és a kép tárgyának viszonya (képkivágás, képmélység, nézet, kameramozgás, hang). Az elbeszélő helyzete a mozgóképi szövegben (a leíró, szerzői és a szubjektív kép). A megvilágítás. A montázs szerepe a mozgóképi szöveg megformálásában A montázs szerepe a jelentésalkotásban. Jellegzetes montázstípusok (lineáris-cselekményábrázoló, intellektuális, elliptikus, vertikális, párhuzamos, szeriális és belső montázs). A szerepjáték. Státuszhelyzet. A valóság és a mozgókép viszonya (valóságos, valószerű, hiteles; valóság és dokumentumfilm, valóság és televízió). A valószerűség és a hitelesség. Gyakorlati feladat. Filmműfajok, a műfajfilmek jellemzői. Rendszerezés kultúrtörténeti összefüggésben, a magas- és a tömegkultúra. A stílus és az archetípus. Rendszerezés néhány jellemző műfaj szerint, pl. western, melodráma, thriller. A sztár szerepe a tömegkultúrában (filmsztár és médiasztár). Rendszerezés az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: szerzői film, tömegfilm. A szerzői film néhány stíluskorszaka. A szovjet avantgárd, a német expresszionizmus. Az olasz neorealizmus, európai új hullámok.(szemelvények) Epizódok a magyar film történetéből. Pl. a háború előtt; az 50-es évek, a 60-as évek, a 70-es évek, a kortárs magyar film. A mediatizált közlésmód néhány további jellemző tulajdonsága. Hatáselméletek. A média szerepe az állampolgárok számára érvényes témák megfogalmazásában (napirend-kijelölés) . A kultiváció elve. Globális és lokális: kulturális sokszínűség és egyenkultúra. A médiaszövegek közönsége mint virtuális közösség. Hatás és olvasat, a közönség állampolgári, fogyasztói és társadalmi nemi szerepei. Az „őrkutya”- szerep. A mediatizált nyilvánosság jogi/etikai környezete A médiaintézmények. A média szabadságának határai (politikai, gazdasági és jogi kontroll, törvények, kvóták) morális határok; az ábrázolás normái: a személyiség védelme, az erőszak ábrázolása. A valóság médiareprezentációja. Az ideológia és a politika reprezentációja. Tapasztalati valóság és az audiovizuális médiában megjelenő virtuális valóság viszonya. Választott műfajok (pl. reklám, szappanopera információs és véleménynyilvánító műfajok, kevert műfajok) példákon keresztül történő elemzése, összevetése.

A mozgóképi szövegek rendszerezése

A média társadalmi szerepe

Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok

2010

-5-


Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyi program

Recommend Documents