MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET tantervi modul 12–13. évfolyam “A” változat Célok és feladatok A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során is elsısorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését, az önálló és kritikus attitőd kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, mőködési módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvetı eszköze. A 8. évfolyamon megszerzett alapszintő mozgóképnyelvi és mővelıdéstörténeti tájékozottság felidézését követıen a cél a filmnyelvi tájékozottság és kifejezıkészség fejlesztése mellett elsısorban a stílustörténet néhány fontos mozzanatának ismerete, a mőismeret, és az elemzési készség fejlesztése. Fontos eleme a tárgy gimnáziumi oktatásának a mozgókép magas kultúrájának és tömegkultúrájának viszonya, az eltérı alkotói és nézıi szerepek felismertetése. A médiaismereti stúdiumok elsısorban a médiaintézményekre ható alapvetı gazdasági, politikai és jogi, illetve a médiaszövegek befogadására, a közönségre hatással lévı tényezık tanulmányozását célozzák. Tárgyalni kell a tapasztalati valóság és a média által reprezentált, filmvásznon, képernyın megjelenı virtuális világ viszonyát. az eltérés tényén túl annak okait, például az etnikumok és a különbözı kultúrák tekintetében. A 11. és a 12. évfolyamokon a mővek feldolgozása során fokozatosan erısödik a fogalmi gondolkodás, az absztraháló készség fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésénél, pedig az ismeretek alkalmazása. Ugyanakkor továbbra is meghatározó a kreatív gyakorlatok, az önálló tevékenységi formák, a projektmunka szerepe.
Belépı tevékenységformák A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásában az általános iskola végén alkalmazott − többnyire élményközpontú, kreatív helyzetekre épülı − tevékenységformák többsége érvényesen adaptálható a gimnáziumi környezetben is. − Mővek, mősorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelmébıl adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhetı, a mőveket a kötött idıkereteken kívül kell megtekinteni). − Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: − kreatív gyakorlati feladatokkal (pl.: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése), − megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés). − Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képsorterv, story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, élıkép /pillanatra megdermedı szituáció/ kialakítása, megvilágítási kísérletek, fıcím-
készítés /pl. egy tévémősor bejelentkezı képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés). − Rövid tanulói beszámoló, kiselıadás, demonstráció (pl. alkotók pályaképe, filmstílusok, filmmőfajok bemutatása, nézettségi adatok feldolgozása, fogyasztói szokások, trendek értelmezése, mővelıdéstörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján). − Az életkori sajátosságoknak megfelelı és a fogalmi gondolkodás és kifejezıkészség fejlesztését szolgáló tevékenységek, így az esszéformában feldolgozott problémák, pl. összehasonlító elemzés, kritikaírás. Szakfolyóiratok tanulmányozása, idegen nyelvő szakirodalom győjtése, szakirodalmi szövegek kivonatos összefoglalása, absztraktok készítése. Szerkesztési feladatok, headline és filmelızetes készítés. − Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb idıszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetıség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyőjtése, rendszerezése és feldolgozása − sajtóanyagokra, mozimősorokra, rádió és televízió mősorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, forgatókönyv készítése fotó ill. videoetőd készítése, interjú és riport készítése, filmelızetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése). Kulcskompetenciák Ismeretek A verbális interakció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, vita stb.) és a különféle beszélt nyelvi stílusok és regiszterek fı jellemzıinek ismerete. A kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök ismerete (a beszédhang minıségével kapcsolatos jellemzık, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere). A különbözı szövegfajták (cikk, esszé, riport, beszéd stb.) és fı jellemzıik ismerete. A zsurnalisztikai, mozgóképnyelv, valamint az elektronikus médiák által teremtett nyelvi formák fı jellemzıinek az ismerete. Az elektronikus és nyomtatott médiákban megjelenı különbözı beszélt és írott nyelvi stílusok és regiszterek fı jellemzıinek ismerete. A társadalmi konvenciók és kulturális szempontok, valamint a nyelvföldrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségnek és változatosságnak a felismerése a különbözı médiaüzenetekben. A legfontosabb számítógépes alkalmazások, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az információtárolás és -kezelés ismerete. Az internet és az elektronikus kommunikáció (e-mail, videokonferencia, egyéb hálózati eszközök) használata által nyújtott lehetıségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerése. Az elektronikus médiák felhasználási lehetıségeinek az ismeretét a személyiség kiteljesítését, a társadalmi beilleszkedést és a foglalkoztathatóságot elısegítı kreativitás és újítás terén. A rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének (elérhetıség/elfogadhatóság) alapszintő megértését és annak felismerését, hogy a médiák interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani. Jelentıs mozgóképi alkotások alapszintő ismerete, beleértve a populáris kultúrát is.
A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezık mindennapi életben betöltött fontosságának a felismerése. A médiák jelentıségének felismerése a közízlés alakításában.
Készségek Különbözı üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különbözı céllal. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különbözı szóbeli üzenetek meghallgatását és megértését, valamint a tömör és világos beszédet foglalja magában. Idetartozik az üzenetátadás sikerességének megfigyelése, valamint beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történı kezdeményezése, folytatása és befejezése is. Különféle szövegek olvasása és megértése a különbözı céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelı olvasási stratégiák alkalmazásával. Különbözı típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek illetve médiaüzenetek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a vázlatkészítéstıl az átolvasásig, kész üzenetig). Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, győjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás szisztematikus rendszerezése. A fontos információk kiszőrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során. Saját érvek meggyızı módon történı megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézıpontjainak a teljes mértékő figyelembevétele. Komplex szövegek (interjúk, viták) alkotásához, elıadásához vagy megértéséhez használt segédeszközök alkalmazása. Szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése a kommunikációs helyzetek megfelelı körében (ismerıs, a személyes érdeklıdési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról). Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ismerıs, a személyes érdeklıdési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. Különféle témákról szóló, nem szakszövegnek minısülı, illetve – egyes esetekben – ismert területhez tartozó témáról szóló, szakszövegnek minısülı írott szövegek olvasása és megértése, valamint különbözı típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása megfelelı helyzetekben. Segédeszközök megfelelı használata szóbeli és írásbeli szövegek (pl. beszélgetés, interjú stb.) megértéséhez vagy alkotásához. Elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, győjtése és feldolgozása (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történı felhasználása. A megfelelı segédeszközök használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából; Internetes oldalak elérése és az azokon történı keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. vitafórumok és elektronikus levelezés használata; Tudatos, hatékony, kreatív és kritikus bánásmód kialakítása mind az elektronikus, mind az írott médiákkal való bánásmódban. Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelısség tudatosítása).
A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében a különbözı sajtótermékek és mozgóképes alkotások tükrében; a diverzitásból adódó nézıpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történı kifejezése. A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekrıl való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei. Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek. Az együttmőködésre épülı, rugalmas csapatmunka. A különbözı kifejezésmódokon keresztül történı mővészi önkifejezés a saját tehetségnek és a rendelkezésre álló feltételeknek megfelelıen. A mozgóképes mőalkotások és elıadások értékelése és élvezete. A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. A kulturális tevékenységben rejlı gazdasági lehetıségek felismerése és kiaknázása.
Attitődök Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történı megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság elıtti magabiztos megszólalás. Kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk illetve médiaüzenetek értékelése során. Pozitív viszonyulás az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelıs, kritikus használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. A másik ember iránti érdeklıdés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák és az elıítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a mővészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklıdés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erıs identitástudat
12. évfolyam (Évi óraszám: 37)
TÉMAKÖRÖK
Mozgóképnyelv
A mozgóképi szövegek rendszerezése
A média társadalmi szerepe
Jellegzetes médiaszövegek, mősortípusok
TARTALMAK A látvány mozgóképi megszervezésének alapjai Kép és valóság elhatárolása: a keretezés. A kamera és a kép tárgyának viszonya (képkivágás, nézet, kameramozgás). Az elbeszélı helyzete a mozgóképi szövegben (a leíró és a szubjektív kép).A megvilágítás. A montázs szerepe a mozgóképi szöveg megformálásában. A montázs szerepe a jelentésalkotásban. Jellegzetes montázstípusok. Belsı montázs. A szerepjáték. A valóság és a mozgókép viszonya (valóságos, valószerő, hiteles; valóság és dokumentumfilm, valóság és televízió) Filmmőfajok, a mőfajfilmek jellemzıi. Rendszerezés kultúrtörténeti összefüggésben, a magas és a tömegkultúra. A stílus és az archetípus. Rendszerezés néhány jellemzı mőfaj szerint, pl. western, melodráma, thriller. A sztár szerepe a tömegkultúrában (filmsztár és médiasztár). A mediatizált közlésmód néhány további jellemzı tulajdonsága. A média szerepe az állampolgárok számára érvényes témák megfogalmazásában (napirend-kijelölés) A kultiváció elve. Globális és lokális: kulturális sokszínőség és egyenkultúra. A szappanopera A szappanopera ábrázolási módja. Jellegzetes tematika, hıstípus és narráció a szappanoperákban. A reklám és a klip A reklám és a klip fogalmazási módja: a társítás. Befolyásolási technikák a reklámokban.
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során tudja alkalmazni is. Tudjon különbséget tenni a mővészfilm és a tömegkultúra jellemzı alkotásai között a témaválasztás, a formanyelv és a feldolgozási mód szempontjából. Ismeri a filmtörténet nagy korszakainak egy-egy jellegzetes alkotását, és ismeri a magyar filmtörténet néhány meghatározó alkotóját, filmjét. Részt vesz riportok, videó etődök, iskolai eseményekrıl készült képes beszámolók készítésében. Tisztában van a média befolyásolási technikáival, tudatosítja és alakítja saját befogadási szokásait.
Értékelés: megfelelt, nem felelt meg
13. évfolyam (Évi óraszám: 37 óra) TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
A mozgóképi szövegek rendszerezése
Szerzıi film és tömegfilm. Rendszerezés az alkotói szándék és a nézıi elvárás szerint: szerzıi film, tömegfilm. A szerzıi film néhány stíluskorszaka A szovjet avantgarde, a német expresszionizmus. Az olasz neorealizmus, európai új hullámok. Epizódok a magyar film történetébıl. A háború elıtt; az 50-es évek, A 60-as évek, a 70-es évek, a kortárs magyar film. Hatás és olvasat, a közönség állampolgári, fogyasztói és társadalmi nemi szerepei) A médiatizált nyilvánosság jogi/etikai környezete. A média szabadságának határai (politikai, gazdasági és jogi kontroll, törvények, kvóták) morális határok; az ábrázolás normái: a személyiség védelme, az erıszak ábrázolása. A valóság médiareprezentációja. Az ideológia és a politika reprezentációja. Tapasztalati valóság és az audiovizuális médiában megjelenı virtuális valóság viszonya.
A média társadalmi szerepe
Jellegzetes médiaszövegek, mősortípusok
A hírmősorok. A hírek objektivitása Hír és vélemény. Hírek a piacon. A hiteles médiaszemélyiség és a nézı megszólítása. Az új médiumok. közlésformái Multimédia és Internet. Szövegformálás, -választás és -befogadás a linearitás és a szövegek hierarchiájának eltőnésével.
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során tudja alkalmazni is. Tudjon különbséget tenni a mővészfilm és a tömegkultúra jellemzı alkotásai között a témaválasztás, a formanyelv és a feldolgozási mód szempontjából. Ismeri a filmtörténet nagy korszakainak egy-egy jellegzetes alkotását, és ismeri a magyar filmtörténet néhány meghatározó alkotóját, filmjét. Részt vesz riportok, videó etődök, iskolai eseményekrıl készült képes beszámolók készítésében. Tisztában van a média befolyásolási technikáival, tudatosítja és alakítja saját befogadási szokásait. Értékelés: megfelelt, nem felelt meg