Monostorpályi Község Önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciója
Monostorpályi 2014.
Tartalomjegyzék I. Demográfiai helyzet (Monostorpályi) 1
II. Jogszabályi háttér III. A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások bemutatása 1. Az intézményrendszer felépítése Monostorpályi Községben 2. Az Önkormányzat fenntartásában működő intézmény bemutatása 2.1. Gondozási Központ és Községi Könyvtár 3. Az Önkormányzat ellátási szerződés útján biztosított szolgáltatásainak bemutatása 3.1. Baptista Tevékeny Szeretet Misszió 4. Az Önkormányzat társulási megállapodás útján biztosított szolgáltatásainak bemutatása 4.1. Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 4.2. Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzat Szociális Szolgáltató Központ IV. A település által fenntartott szociális intézmény fejlesztésére vonatkozó elképzelések 1. Az intézményi ellátások tárgyi feltételei 2. Személyi feltételek 3. Fejlesztésre vonatkozó elképzelések V. A település területén működő szolgáltatási rendszer 1. A szolgáltatási rendszer legfontosabb jellemzői 2. A szolgáltatások iránti igények alakulása, a várakozók száma, korösszetétel, legfontosabb szociális jellemzők 3. A szolgáltatások iránt jelentkező szükségletek alapján az intézményrendszer korszerűsítésének irányai 4. Monostorpályi Község területén működő szolgáltatási rendszer struktúrája VI. Összegzés
I. Demográfiai helyzet Hajdú-Bihar megye népességének természetes fogyása lassult 2013-ban, amiben a növekvő születésszám és a csökkenő halálozási gyakoriság egyaránt szerepet játszott. Fokozódott a lakosság gazdasági aktivitása a KSH munkaerő-felmérésének IV. negyedévi adatai alapján. Az egy évvel 2
korábbihoz képest bővült a foglalkoztatás, ezzel egyidejűleg a munkanélküliség mértéke is. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2013-ban az országos átlagnál szerényebb ütemben emelkedett. Hajdú-Bihar megyében 2013-ban a népesség természetes fogyása – az országoshoz hasonlóan – lassult az előző évhez képest. Előzetes adatok szerint a megyében az év során 4950 gyermek született, 1,2%-kal több, mint 2012-ben. Ezzel egy időben 6200 haláleset történt, az előző évinél 1,1%-kal kevesebb. Ezáltal – a születések és halálozások egyenlegeként – a természetes fogyás 1250 főt tett ki. (Országosan az élveszületések és a halálozások száma egyaránt csökkent.) A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség Terület
Hektár
Monostorpályi
4444
2011. évi népsűrűség 1 km2
Lakó népesség 1980
1990
2001
2011
2012
2013
2413
2163
2191
2151
2109
2099
48,4
Forrás: 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS, Területi adatok, Hajdú-Bihar megye (KSH) Monostorpályi Község lakónépessége 2011. évi népszámláláshoz (2.151 fő) képest a 2012. es évben kis számú, majd 2013. évre közel ilyen arányú csökkenő tendenciát mutat, 2013. december 31-én 2099 fő volt, Monostorpályi lakó népességének a száma. 1980. óta valamivel több mint 300 fővel csökkent a lélekszám. Ebben alapvető szerepe volt a kedvezőtlen foglalkoztatási lehetőségek miatti elvándorlásnak, de a természetes fogyás - az elhalálozások magasabb száma az élve születések számánál -, a kedvezőtlen korösszetétel, valamint az egyre magasabb átlagéletkor is hozzájárult a település kedvezőtlen korstruktúrájának kialakulásához. A népesség összevont nem és korcsoport szerinti megoszlása (fő) - 14
60-69
70 -
Összesen
Férfi
Nő
626
226
305
2151
1005
1146
689
611
234
275
2109
1009
1100
669
626
234
273
2099
990
1109
15-39
Év
Terület
2011.
Monostorpályi
326
668
2012.
Monostorpályi
300
2013.
Monostorpályi
297
40-59 éves
Forrás: 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS, Területi adatok, Hajdú-Bihar megye (KSH) A statisztikai adatok felhívják a figyelmet arra, hogy Monostorpályiban is csökken a születések száma, növekszik a születéskor várható élettartam, ezáltal a gyermekkorúak aránya fokozatosan csökken, az idős (60 éven felüli) korosztályé emelkedik. Az idősebb korosztályokon belül pedig minden életkori csoportban magasabb a nők aránya. A női lakosságszáma az életkor előrehaladtával növekszik és várhatóan egyre több egyedülálló idős nőről kell gondoskodni.
II. Jogszabályi háttér
3
Az állampolgárok alapvető szociális jogait az Alaptörvény szabályozza: „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Magyarország a szociális biztonságot a rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.” /XIX. cikk / Lényeges garanciának minősíthető az, hogy az Alaptörvény kimondja „ A szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.” /XIX. cikk/ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) biztosítja a települések igazgatási önállóságát. ,, A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.” /Mötv. 10. § (1) bekezdés/ ,, A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.”/Mötv. 10. § (2) bekezdés/ ,, A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:.... 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; „ /Mötv. 13. § (1) bekezdés 8. pontja/ A Mötv. értelmében helyi önkormányzati feladat a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosítása. ,,A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.” /Mötv. 41. § (6) bekezdés/ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) az ellátórendszer kiépítése során egy abszolút és egy relatív biztonsági szintet fogalmaz meg. Ennek értelmében a szociális ellátások minimális szintjét jelöli meg, amit biztosítani kell mindenkinek, annak érdekében, hogy érvényesüljenek az Alaptörvényben biztosított jogai. Szociális ellátások rendszere az Szt. alapján: (25.§) 1) Pénzbeli ellátások: • foglalkoztatást helyettesítő támogatás, 4
• rendszeres szociális segély, • lakásfenntartási támogatás, • ápolási díj, • önkormányzati segély, • időskorúak járadéka, • emelt összegű ápolási díj, 2) Természetbeni ellátások: A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül formájában is adható a:
természetbeni szociális ellátás
• foglalkoztatást helyettesítő támogatás, • rendszeres szociális segély, • lakásfenntartási támogatás, • önkormányzati segély, • köztemetés, • közgyógyellátás, • egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása, • adósságkezelési szolgáltatás, • energiafelhasználási támogatás.
Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. Családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatásnak minősül különösen: a) a földhasználati lehetőség, b) a mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, c) a munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgó eszközök, d) a szaktanácsadás, a szakképzés biztosítása. A családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás nyújtására akkor van mód, ha a települési önkormányzat rendeletben szabályozza: 5
a) a támogatás eljárási szabályait, b) a támogatás formáit és értékét, c) a támogatott jogait és kötelezettségeit, illetve a kötelezettség megszegésének kövtkezményeit Az ellátásban részesülők számát az alábbi táblázat mutatja be. (Monostorpályi település) Vizsgált időszak/fő*
Ellátási formák
2012.év
2013.év
Rendszeres szociális segély
9
6
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
99
44
Lakásfenntartási támogatás
283
271
Adósságkezelési támogatás
0
0
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
189
184
98
105
Átmeneti segély * december 31-ei adatok 3) Szociális szolgáltatások rendszere az Szt. alapján: a) Alapszolgáltatások: •
a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás célja az apró falvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézmény hiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő
szolgáltatásokhoz,
közszolgáltatáshoz,
valamint
egyes
alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése; •
az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt;
•
a házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell azokról a személyekről,
6
akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak; •
a családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás;
•
a közösségi ellátások a pszichiátriai illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott ellátások, melyek keretén belül biztosítani kell a lakókörnyezetében történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglévő képességek megtartását, illetve fejlesztését, a szociális és mentális gondozást, rehabilitációt. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében többek között biztosítani kell a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat és kríziskezelést;
•
a támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén;
•
az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét;
•
a nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élők részére a napközbeni 7
tartózkodásra, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére biztosít lehetőséget, valamint igény szerint megszervezi az ellátottak – ide nem értve az idős személyeket – napközbeni étkeztetését. A nappali ellátás keretében az alábbi intézménytípusokat különbözteti meg az Szt.: •
Idősek klubja
•
Nappali melegedő,
•
Pszichiátriai betegek nappali intézménye,
•
Szenvedélybetegek nappali intézménye,
•
Fogyatékos személyek nappali intézménye.
b) Szakosított ellátások: A szakosított ellátási formákon belül az alábbi intézménytípusok különböztethetők meg: •
az ápolást-gondozást nyújtó intézményekben az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról gondoskodnak. Ide tartozó intézmény fajták:
•
•
az idősek otthona,
•
pszichiátriai betegek otthona,
•
szenvedélybetegek otthona,
•
fogyatékos személyek otthona,
•
hajléktalanok otthona.
a rehabilitációs intézmények a bentlakók önálló életvezetési képességének
8
kialakítását, illetve helyreállítását szolgálják. Ide sorolja az Szt.:
•
•
a pszichiátriai betegek,
•
a szenvedélybetegek,
•
a fogyatékos személyek és a
•
hajléktalan személyek rehabilitációs intézményeit.
az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ideiglenes jelleggel, legfeljebb 1 év időtartamra teljes körű ellátást, illetve éjszakai bent tartózkodást biztosítanak. Ilyen típusú intézmények különösen:
•
•
időskorúak gondozóháza,
•
fogyatékos személyek gondozóháza,
•
pszichiátriai betegek átmeneti otthona,
•
szenvedélybetegek átmeneti otthona,
•
éjjeli menedékhely,
•
hajléktalan személyek átmeneti otthona.
a lakóotthon 8-12 fő, illetve 14 fő pszichiátriai beteget, vagy fogyatékos személyt – ideértve az autista személyeket is –, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. Típusai a következők: •
pszichiátriai betegek lakóotthona,
•
fogyatékos személyek lakóotthona,
•
szenvedélybetegek lakóotthona.
9
A lakóotthoni ellátás formái: •
fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona,
•
fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona,
•
pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona,
•
szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona.
Monostorpályi Község Önkormányzata által kötelezően biztosítandó szociális szolgáltatások: /az Szt. 86. §- a alapján/ • étkeztetés, • házi segítségnyújtás, • családsegítés. Monostorpályi Község Önkormányzata által önként vállalt és biztosított szociális szolgáltatások: /az Szt. 92. § (2) a) - a alapján/ • idősek nappali ellátása (idősek klubja), • ápolást-gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona),
III. A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások bemutatása 1. Az intézményrendszer felépítése Monostorpályi Községben Monostorpályi község szociális intézmény-hálózatán keresztül az alábbi ellátásokat biztosítja: • Gondozási Központ és Községi Könyvtár (4275, Monostorpályi, Kossuth utca 50.) étkeztetés idősek nappali ellátása – idősek klubja ápolást – gondozást nyújtó intézmény – idősek otthona • Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (4275, Monostorpályi, Debreceni utca 1.) családsegítés gyermekjóléti szolgálat
10
• Baptista Tevékeny Szeretet Misszió (4029, Debrecen, Csapó utca 7. II/2.) házi segítségnyújtás • Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzat Szociális Szolgáltató Központ (4274, Hosszúpályi, Debreceni utca 2./a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2. Az Önkormányzat fenntartásában működő intézmény bemutatása 2.1. Gondozási Központ és Községi Könyvtár Az intézmény bemutatása: Az étkeztetés 1985 évtől működik, részben elvitellel, részen pedig a lakásra szállítással történik. Az intézmény 1987 évtől önálló konyhával rendelkezett, 2011. április 25. napjától az étel főzése, az étel elvitele, valamint a házhoz szállítás Monostorpályi, Damjanich utca 1. szám alatti főzőkonyhán történik. Innen történik a szociális étkeztetésben, nappali ellátásban, valamint az idősek otthonának ellátásában részesülők meleg étellel, nappali és bentlakásos ellátás esetén a napi háromszori étkezés biztosítása. A szolgáltatás Monostorpályi, Kossuth. u. 50.sz. alatti Gondozási Központ és Községi Könyvtár székhelyén történő szolgáltatás igényléssel, és biztosított igénybevétellel történik. A Gondozási Központ és Községi Könyvtár, ahol az igénybevétel iránti kérelem leadása, valamint ahol az igénybevétel történik, a falu főutcáján található. Jól megközelíthető gyalog, kerékpárral és gépjárművel. Az önkormányzat a hatályos szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993.évi III. tv. meghatározott valamennyi kötelező feladatát ellátja. Önként vállalt feladatként, szociális szakellátást, 23 férőhelyes idősek otthonában biztosít Hajdú -bihar megyei ellátási területen teljes körű ellátást a gondozásra - ápolásra szoruló idősek számára. Áplást -gondozást nyújtó intézmény – Idősek otthona: Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt – indokolt esetben l8. életévet – betöltött személyeknek az ápolását-gondozását végzik, akik egészségi állapotuk miatt rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, betegségük és fogyatékosságuk miatt önmagukról gondoskodni nem tudnak, valamint a Szt. szerinti gondozási szükséglettel rendelkeznek és ellátásuk más típusú ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az idős otthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. Idősek otthonába felvehető az ellátást igénylővel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a bekezdésben meghatározott gondozási szükséglet hiányában is, amennyiben ha a 4 órát meghaladó gondozási szükséglete nem áll fenn, akkor megfizeti az egy főre eső szolgáltatási önköltséget. Az intézmény biztosítja az időskori demenciában szenvedők ellátását – a többiektől elkülönítve – gondozási részleg és/vagy gondozási csoport létrehozásával. Felügyeletüket az ápoló-gondozók fokozott figyelemmel biztosítják és számukra külön kidolgozott mentálhigiénés ellátást, terápiás és készségfejlesztő foglalkoztatást nyújt. Az egyénre szabott gondozási módszert az intézmény szakmai programjában kell szabályozni. 11
A szakmai feladatok részletes tartalmát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló l993. évi III. törvény, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM. Rendelet szabályozza. Az idősek otthona, mint az idősek számára teljes körű ellátást nyújtó szociális szolgálat a tevékenységének ellátása során az alábbi értékeket helyezi előtérbe. A Gondozási Központ és Községi Könyvtár által működtetett Idősek otthona az ellátást igénybevevők alkotmányban rögzített szabad mozgásához való jogát fontosnak tartja. Az idősek otthonában a lakók a lehető leghosszabb ideig megtarthatják autonómiájukat, úgy hogy egyben elősegítjük integrációjukat is. Az intézmény vezetője, és az intézmény valamennyi munkatársa arra törekszik, hogy a szakmai, szellemi, kulturális nyitottság jegyében a tevékenység végzése során keressék az újszerű, innovatív megoldásokat. Az Idősek Otthonában a szolgáltatásaikat igénybe vevő idős emberekkel kapcsolatban, felkészültek vagyunk a vállalt feladataink ellátására. Az otthon működésének lényeges eleme, hogy az otthon személyzete a napi munkája során ne csupán rutinból cselekedjék, hanem minden munkamozzanat megalapozott, a szakma követelményrendszerének megfelelő, szerzett, tanult ismereteken nyugvó, tudatos tevékenység legyen. Fontos szempont, hogy munkatársaink szakmai ismereteinek karbantartására, folyamatos továbbfejlesztésére nagy hangsúlyt helyezünk. Hisszük, hogy csak magas fokú hozzáértéssel nyújthatunk megnyugtatóan színvonalas, minőségi szolgáltatást intézményünkben, ahol a munka tárgya maga az ember. Munkatársainkkal szemben alapvető elvárás az emberi tisztesség. Szakmai, erkölcsi és etikai követelmény, hogy az intézményi ellátottak a szolgáltatás igénybevétele során, ne kerülhessenek kiszolgáltatott, függő helyzetbe, az alkalmazottaktól, hogy az itt folyó munka alapja empátiás támogató magatartás legyen és az otthon lakóinak tényleges otthona legyen. Intézményünk legfőbb célja a tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátása, melyet hatékony módszerek alkalmazásával ellátottaink igényeit messzemenően szem előtt tartva kívánunk biztosítani. Idősek nappali ellátása – Idősek klubja: Monostorpályi közigazgatási területére kiterjedően nyújt nappali ellátást. Saját otthonukban élő, szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozását biztosítja. Az intézménybe felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel szociális és mentális támogatásra szorul. Feladata, hogy a településen élő, rászoruló számára a nappali ellátás elérhetősége biztosítva legyen. Lehetőséget adva ezzel a közösségi együttlétre, a pihenésre, programokon való részvételre. A nappali ellátás hozzáférhetőségének valamennyi a szolgáltatásra jogszabályilag jogosult számára történő biztosítása lényeges eleme az egyes szociális szolgáltatási formák egymásra épült, koordinált működésének. Ez is növeli a rászorulók biztonságát és hozzájárul a lakóhelyen igénybe vehető szociális szolgáltatás minél hosszabb ideig történő fenntartásához. A nappali ellátás olyan szociális ellátási forma, amelynek keretében elsősorban a saját otthonukban élő, idős emberek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, igény szerint étkezésre, Az idősek nappali ellátásában részesülő ellátottak többsége idős kora, valamint az egyedüllét okozta magány érzése miatt szorul rá az ellátásra. Ezekkel az idős emberekkel nagyon nehéz hosszan tartó bizalmi alapon nyugvó, a kölcsönös tiszteleten és elfogadáson alapuló kapcsolatot kialakítania a gondozóknak, pontosan azért mert régóta élnek egyedül, elzártan a külvilágtól.
12
Ezt csak elhivatottsággal, szakértelemmel és óriási türelemmel kell kezelni, úgy, hogy az ellátottat folyamatos hozzá kell szoktatni, hogy legyen kedve újra társaságba menni, és ott a maga igényei szerint társasági életet élni. Fontos kialakítani és tudatosítani bennük, hogy segítséget kérni nem szégyen, és ezt a segítséget minden szégyenérzet nélkül bátran kérjék.. Az itt élő emberek méltóságba és az önálló életvitelhez való nagymértékű ragaszkodását jelzi, a kezdeti beilleszkedés nehézsége. Az engedélyezett férőhelyszám: 25 fő Étkeztetés Napi egyszeri meleg étkeztetés biztosítása azoknak a településen szociálisan rászorulóknak, akik azt önmaguk és eltartottjaik/hozzátartozóik részére, átmeneti vagy tartós jelleggel más módon nem képesek, vagy csak korlátozottan képesek biztosítani. A szociális rászorultság, valamint a szolgáltatásra való jogosultság fenn állhat a kérelmező: idős kora, egészségi állapota, fogyatékossága, szenvedélybetegsége, hajléktalansága esetén. A szolgáltató célja és küldetése, hogy a településen működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, valamint háziorvosi szolgálattal közösen feltérképezze és bevonja az alapellátásba azokat a lakosokat akik számára indokolt az ellátás biztosítása. A szociális étkeztetést úgy kell biztosítani, hogy az a ténylegesen rászorulókat tudja megcélozni, kiszűrje a szociális ellátással visszaélni igyekvőket. A szociális étkeztetést minden rászoruló számára úgy igyekszik a szolgáltató biztosítani, hogy az igazodjon az igénylő szociális rászorultságához, egészségi állapotához, mobilitásához. Az intézmény együttműködve az Önkormányzat által fenntartott főzőkonyhán dolgozó élelmezésvezetővel, szakácsokkal igyekszik változatos, tápláló és ízletes étkezést biztosítani a településen élőknek, úgy, hogy betartja a jogszabályok által lefektetett élelmezési előírásokat és ajánlásokat. 3. Az Önkormányzat ellátási szerződés útján biztosított szolgáltatásainak bemutatása 3.1. Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Házi segítségnyújtás A szolgáltató ezen ellátás keretén belül gondoskodik azokról az időskorú, beteg személyekről, akik otthonukban, lakókörnyezetükben önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, az önálló életvitel fenntartásához segítségre szorulnak. Az ellátás magába foglalja mindazon módját a saját lakáson történő segítségnyújtásnak, amelyet a rászoruló kora, egészségi állapota miatt elvégezni már nem, vagy csak részben képes. Segítséget jelent az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzésében, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában. Összetett, szerteágazó tevékenységével – amely az életvitel minden területére kiterjed, teljes körű, kiszámítható, szükséglet szerinti gondozást biztosít a rászorulóknak. Folyamatosságával biztonságérzetet jelent az ellátottaknak. Segíti az ellátottak 13
lakókörnyezetébe való visszailleszkedését, önálló életvitelének fenntartását. Házi segítségnyújtás biztosítását megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt a szolgáltató tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. A szolgáltató által a telelpülésen ellátható személyek száma: 58 fő 4. Az Önkormányzat társulási megállapodás útján biztosított szolgáltatásainak bemutatása 4.1. Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítés és Gyermekjóléti szolgálat Az intézmény az Szt. 64.§-a alapján többek között a családsegítés feladatát látja el. A családsegítésen kívül gyermekjóléti szolgáltatást is biztosít az intézmény. A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő szolgáltatása keretében segítséget nyújt a működési területén élő, szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személyeknek, családoknak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet. Az intézmény célja tevékenysége során az egyén életminőségének javítása, a családi funkciók működésének segítése, a problémák súlyosbodásának megelőzése. A különböző klubfoglalkozásokkal elősegítik az egyének, családok izolációjának csökkenését, társas kapcsolatainak bővülését, kommunikációjuk fejlődését. Az intézmény segítséget nyújt: a tartós munkanélkülieknek, aktív korú nem foglalkoztatottaknak, fiatal munkanélkülieknek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdőknek, fogyatékossággal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek számára
14
külterületen, kertségekben, tanyákon élő egyéneknek, családoknak. 4.2. Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzat Szociális Szolgáltató Központ Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az egyedül élő 65 év feletti személy, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.
IV. A település által fenntartott szociális intézmény fejlesztésére vonatkozó elképzelések 1. Az intézményi ellátások tárgyi feltételei: A szociális intézményeknek tömegközlekedési eszközzel jól megközelíthetőnek kell lennie és az akadálymentes közlekedés feltételeit biztosítania kell, továbbá bútorzatának, berendezési tárgyainak az ellátottak életviteléhez, életkori sajátosságaihoz kell igazodnia. A bentlakásos intézmények akkor felelnek meg a jogszabályi feltételeknek, ha a lakószobákban legalább 6 m2 lakóterület jut egy gondozottra, legalább 10 személyre jut nemenként egy fürdőkád, vagy zuhanyzó, illetve WC. Biztosított a folyamatos fűtés és melegvíz-szolgáltatás. A közösségi együttlétre, tevékenységre, valamint mentális gondozásra szolgáló helyiségeket is ki kell alakítani. A lakószobákban legfeljebb 4 személy helyezhető el, csak kivételesen indokolt esetben lehet ettől több, azonban a 6 m2/fő területnek biztosítottnak kell lennie. A Községben népességszámából, település-szociológiai helyzetéből, az időskorúak és a rossz szociális körülmények között élők számának évről évre való növekedéséből adódóan a bentlakásos intézmények iránti igény továbbra is megmarad. 2. Személyi feltételek: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatiról és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet tartalmazza a szociális intézményekben dolgozók szakmai létszámára vonatkozó előírásokat. Ezek a normák kötelezőek. A rendelet a gazdasági, ügyviteli, valamint a kisegítő dolgozók vonatkozásában csak ajánlásként fogalmaz meg irányszámokat. 15
A szakmai létszámnormák alapvetően a férőhelyek számához igazodnak. Megállapítható, hogy Monostorpályi Község az általa fenntartott szociális intézményben a szakmai létszámnormákat biztosítja . 3. Fejlesztésre vonatkozó elképzelések: Az Idősek otthona 23 férőhelyes. Az elmúlt években több kisebb – nagyobb felújítási, karbantartási, bővítési munka is végbement az intézményben. Az intézmény épületeinek tetőszerkezezére napkollektorokat szereltek fel, melyek a melegvíz használat során váltják ki a villanybojlereket. Az udvar térkővel történő borítási is megtörtént, tárgyi - eszköz pályázaton pedig az intézmény elektromos gondozást segítő betegágyakat nyert, ezzel is javítva az otthon tárgyi – eszköz ellátottságát. Az intézmény akadálymentesítése megoldott, tárgyi feltételek tekintetében a bútorzat, a nővérhívó rendszer felújítása szükséges a jövőben. A régi épületrész állaga a korából adódóan erősen megromlott, műszaki felszereltsége elavult, emiatt folyamatos javítást és karbantartást igényel. A korábbi években az intézmény nyílászáróinak részleges cseréje történt meg. A legsürgetőbb, megoldásra váró problémák, melyeket költségtakarékosságra irányuló energetikai szempontok indokolnak: • a nyílászárók további cseréje, • az épület hőszigetelése, • a fűtési , hőszolgáltatási rendszer korszerűsítése, Jelenleg az intézményben egy 23 fő ellátására alkalmas melegítő konyha működik, melyet lehetőség szerint pályázati igénybevételével kell korszerűsíteni.
V. A település területén működő szolgáltatási rendszer 1. A szolgáltatási rendszer legfontosabb jellemzői A szociális ellátások rendszere a pénzbeli és természetbeni ellátásokból és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokból áll. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények tevékenysége magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Az alapszolgáltatások közé tartozik az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása. A szociális törvényben meghatározott ún. szakosított ellátásokhoz a bentlakásos intézmények tartoznak, azaz az ápolást, gondozást nyújtó intézmények, ami a település vonatkozásában az idősek otthonát jelenti. Az egyes szolgáltatások megszervezhetők önálló formában és integrált szervezeti formában is. 16
A településen mindkét szervezeti formára találunk példát. A szolgáltatások egy része minden településen kötelezően nyújtandó ellátási forma, más része meghatározott településnagysághoz kötött. Monostorpályi 3000 fő alatti település, így számára kötelezően ellátandó feladat az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, és a családsegítés megszervezése és biztosítása. Lehetőség van arra, hogy ellátási szerződés, vagy társulási szerződés keretében az önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek biztosítják bizonyos kötelező feladatok ellátását állami normatív támogatás felhasználásával. Ilyen módon működik a településen a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint a házi segítségnyújtás. Hajdú-Bihar megyében működő szociális ellátórendszerben az intézményfenntartók a korábbi évekhez hasonlóan is az időskorú lakosságra koncentráltan kezdték meg működésüket, illetve fejlesztették a meglévő szociális ellátásokat. Az alapszolgáltatáson belül az étkeztetés és a házi segítségnyújtás iránt mutatkozó igények száma a legmagasabb a megyében, ez is az idősek lakosságon belüli magas arányát mutatja. Ehhez igazodva a megye településeinek 93%-án a házi segítségnyújtás és 98%-án az étkeztetés is biztosított. A házi segítségnyújtásban részesülők ellátásának kiegészítését szolgálja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, mely csak kevés településen elérhető , ezért is bír nagy jelentőséggel, hogy településünkön működik ez a fajta szolgáltatás. A finanszírozás változása és a magas beruházási költségek miatt az önkormányzatok és civil szervezetek által tervezett jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatás működtetésére irányuló kezdeményezések elhaltak. A családsegítés szociális alapszolgáltatást a megyei jogú város kivételével, szinte minden települési önkormányzat társulási formában működteti. A szakosított ellátások minden ellátotti csoport tekintetében a tárgyi feltételek javítása miatt fejlesztésre szorulnak. Az időseket ellátó intézmények közül az idős otthonok, főleg az emelt szintű vagy az kötelező szolgáltatás fölötti plusz ellátást nyújtó bentlakásos intézmények iránt magas igények mutatkoznak. A fenntartók ezen igényekhez megpróbálnak igazodni. Hajdú-Bihar megyében 100 gyermekre 77 idős ember jut, ez a szám is mutatja, hogy az elöregedő társadalom nagy problémája az idős emberekről való méltó gondoskodás. Megfigyelhető az időseket ellátó szolgáltatásoknál a civil és egyházi szféra fokozatos szerepvállalása. A meglévő intézmények alapterületi adottságait figyelembe véve alkalmasak a növekvő igények biztosítására, azonban a mai kor alapkövetelményeinek már nem vagy csak részben felelnek meg. A hiányosságok fő területei: akadálymentesítés; elhelyezési problémák (1-2-3 férőhelyes lakószobák biztosítása); demens ellátás biztosítása; a helyiségek és berendezések állapota.
17
2. A szolgáltatások iránti igények alakulása, a várakozók száma, korösszetétel legfontosabb szociális jellemzők A szociális alapszolgáltatásokról általánosságban elmondható, hogy a hagyományos alapszolgáltatásokban részesülők száma jelentősen nem növekedett. A nappali ellátások közül az idősek nappali intézménye tekintetében beszélhetünk visszaesésről, melynek több oka van. Az egyik, hogy a még magát teljesen, vagy részben ellátni képes idősebb korosztály főleg a falvakban inkább otthon marad és a ház körüli tevékenységekben megtalálja a napi elfoglaltságát. Jellemzően csak az egészségi állapotuk hirtelen romláskor fordulnak a szociális ellátórendszerhez, a házi segítségnyújtáshoz, vagy ha indokolt akkor a idősek otthonához. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy jelenleg erre a két ellátási formára várnak a legtöbben. Az alapszolgáltatások körében, de sok szakosított ellátásnál is megfigyelhető változás, hogy az intézmények fenntartó szerinti összetételében egyre nagyobb szerepet kapott az önkormányzati intézményfenntartó társulás az önálló települési önkormányzati fenntartás helyett. A társulás által a finanszírozás hatékonyabbá válik, többcélú kistérségi társulás esetén többletfinanszírozás, kistérségi kiegészítő normatíva is járt. Az igények alakulása: Az idősek ellátása iránt mutatkozik a legmagasabb és folyamatosan növekvő igény, ezt a lakosság elöregedése, támogató családi környezet hiánya, valamint az aktív korú lakosságon belül a magas munkanélküliségi mutatók indokolják. Az étkeztetés a nyugdíjasok, valamilyen nyugdíjszerű ellátásban részesülők között a leggyakrabban igényelt ellátási forma. A településen élő 60 év fölötti lakosság köréből veszik igénybe a legtöbben a szociális étkeztetést a piaci árak alatt tartott térítési díjak miatt. A települési önkormányzatok számára a szociális alapú térítési díjak biztosítása a legnagyobb kihívást jelenti, amit a feladat finanszírozásához nyújtott állami normatív támogatás nem tesz lehetővé, így azt saját forrás biztosításával, vagy a jövőben a térítési díjak emelésével tudja csak biztosítani. A házi segítségnyújtás a nyugdíjas lakosság körében az egyik legelterjedtebb szolgáltatási forma. A településen a nyugdíjasok lakosságon belül aránya magas és egyre növekszik. A fiatal munkaképes lakosság munkalehetőség reményében történő elvándorlása következtében az idősek segítség nélkül egyedül maradnak. A különböző betegségekkel küzdő és sok esetben magányos nyugdíjasok mindennapi problémáit a család hétvégi látogatásai nem oldják meg, ezért nagyon fontos és elengedhetetlen az idősek részére nyújtott napi egyszeri meleg étkezés és a legfeljebb napi 4 órás segítségnyújtás biztosítása mely elősegíti azt, hogy az idős személyek minél tovább saját lakókörnyezetükben maradhassanak. A házi segítségnyújtás célja biztonságos és nyugodt életfeltételek, megfelelő körülmények, személyre szóló ápolás gondozás, valamint az ehhez szükséges szolgáltatások nyújtása. Hozzátéve természetesen, hogy szükséges az elátotti csoport minél pontosabb feltérképezése, abból az okból kifolyólag, hogy a szolgáltatás azokat célozza akiknek ténylegesen szükségük van az 18
ellátásra. A családsegítés a szociális munka egyik alapvető eleme, a szociális és mentálhigiénés problémák kezelése, illetve krízishelyzetekben történő segítségnyújtás mellett a szociális ellátórendszerbe kerülő személyek első találkozási és belépési pontjaként és jelzőrendszerként szolgál. A szociális szolgáltatások további szintjei erre a szolgáltatásra épülnek. A családsegítő szolgálatok tevékenységének szükségessége tehát nem feltétlenül a szolgáltatás iránti igények száma szerint értelmezhető, hiszen sokszor egy klienssel végzett segítői munka további kliensek, családok, lakó- egyéb szociális környezet látótérbe kerüléséhez vezet. Sokszor egy kliens problémájának megoldása egy egész család gondozását kíséri, a családsegítés ugyanis egy komplex alapszintű segítségnyújtás. A szakosított szociális ellátást nyújtó bentlakásos intézmények igyekeznek szükséglet alapuló ellátást biztosítani, mely az ellátottak általános egészségi, mentális és fizikai állapotát, egyéni igényeit veszi figyelembe. A teljes körű ellátáson belül az ápolásigondozási-mentálhigiénés feladatokat szakképzett dolgozók végzik, rendszeres szakorvosi felügyelet biztosítása mellett. A jogszabályi előírásokon túl kiemelt figyelmet fordítanak a megelőzésre is. Az idős ellátást nyújtó intézményekben a jogszabályváltozások eredményeként bevezetett 4 órás gondozási szükséglet-vizsgálat alapján egyre több esetben állapítható meg, hogy nagyon rossz fizikai és mentális állapotban kerülnek be az ellátottak. 3. A szolgáltatások iránt jelentkező szükségletek alapján az intézményrendszer korszerűsítésének irányai : Fejlesztési irányok: Az intézmények, szolgálatok épületeinek, irodáinak korszerűsítése és az infrastruktúra fejlesztése a településeken. Az ellátottak életminőségét, komfortérzetét javítani célzó fejlesztések, energetikai fejlesztések megvalósítása. Ez elsősorban pályázati lehetőségek bevonásával történhet, Sok esetben történtek intézkedések az intézmények akadálymentesítésére, ennek további ösztönzése és támogatása kiemelt feladat kell, hogy legyen a jövőben is. Az akadálymentesítés pályázati lehetőségek bevonásával történhet, Szociális étkeztetés nagyobb arányú kihasználása, melyhez a településnek a kiszállítás meg kell oldani. Ehhez megfelelő, jó állapotú gépjármű van szükség, Az alapszolgáltatások és a szakosított ellátások összehangolása, A területen dolgozók folyamatos szakmai továbbképzése, nem szakirányú végzettségű munkatársak beiskolázása. Önkéntes segítők bevonása a szociális ellátások terén.
19
4. Monostorpályi Község területén működő szolgáltatási rendszer struktúra Alapszolgáltatást és szakosított ellátást működtető fenntartók és számuk Monostorpályi településen (2013. december 31. napjáig)
Fenntartó típusa
Fenntartók száma
Helyi Önkormányzat
1
Helyi önkormányzati társulás (intézményi-, települési, többcélú
2
kistérségi társulás) Egyház, egyházi jogi személy
1
Összesen:
4
VI. Összegzés A szolgáltatástervezési koncepció a szolgáltatások jelenét és jövőjét vázolja, megalkotása és felülvizsgálata fontos annak érdekében is, hogy a különböző szolgáltatások fejlesztése, a legjobb szolgáltatás nyújtása az ellátást igénylők megelégedésére, a magas színvonalú szakmai munka végzése pedig átgondolt és megalapozott költségvetés tervezésére épüljön. A szociális ellátórendszer átalakítása, a gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények és egyéb jogszabályok módosulása napjainkban is folytatódik. A már működő ellátások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása mellett, az elkövetkező évek fontos feladata a teljes akadálymentesítés megvalósítása, melyhez saját forrás biztosítása mellett szükség van a pályázati erőforrások nyújtotta lehetőségek kihasználására. A szolgáltatástervezési koncepció végrehajtása – a költségvetési lehetőségek függvényében – tovább folytatódik, de a szociális szolgáltatást nyújtó intézményeknek, az önkormányzati és egyéb fenntartóknak fontos feladata a végrehajtás folyamatnak kétévente történő értékelése, annak érdekében, hogy a megvalósítás mindig a változó szociális szükségletekhez igazodjon.
20
