Mobilitás és Környezet Konferencia

Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 23.

A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében

Prof. Dr. Rechnitzer János

2

20

Mobilitás és Környezet konferencia


2012.01.23.

Győr járműipari fejlesztési pólus elsődleges és másodlagos célterülete, valamint kisugárzási irányai regionális partnerei közvetítésével

Forrás: Grosz, 2007.

3

20



2012.01.23.

Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-dunántúli Régióban

• • • •

Alprojekt: A járműipar gazdasági szerepe a Közép- és Nyugat-dunántúli régióban A projekt időtartama: 2010. május 1. – 2012. április 29. 2010. október: Járműipari és Térgazdasági Kutatócsoport „JÁTÉK” 30 kutató és PhD hallgatók

Prof. Dr. Rechnitzer János Alprojekt-vezető

Dr. Smahó Melinda Alprojekt-felelős

Kollár Katalin PhD hallgató

Tóth Tamás PhD hallgató

Füzi Anita PhD hallgató

Pató Melinda Szabados Eszter Ügyvivő-szakértő Ügyvivő-szakértő

4

20



2012.01.23.

A kutatás bemutatása – SZE 1.03.1 K+F projekt

Versenyképesség, Kelet-Közép-Európa • Jármű- és autóipar gyártási kapacitások feltérképezése (Németország, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia). • A jármű- és autóipar ipar helyi és regionális gazdasági és társadalmi hatásai, támogatási rendszerei. • Kelet-közép-európai régiók (NUTS II, NUTS III) és jármű- és autóipari gyártási központok versenyképességi elemzése. • Jármű- és autóipari telepítési tényezők számbavétele és az ágazat területi – gazdaságfejlesztő - hatásainak elemzése. • Jármű- és autóiparra épülő fejlesztési stratégia, értékelése a kelet-közép-európai térségben. • Ajánlások a Közép-dunántúli és Nyugat-dunántúli régió számára.

5

20



2012.01.23.

A kutatás bemutatása – SZE 1.03.2. K+F projekt

A Közép- és Nyugat-dunántúli régióban található járműipari beszállító hálózat elemzése • Innovációs potenciál és aktivitás, • Hálózati kapcsolatok, • Tudásbázisok és szintek, • Vállalat irányítás és szervezés minősége, • Piaci magatartási modellek,

• Vállalati kultúra, • Fejlesztési stratégiák, tervezés, • Humánerőforrások igénybevétele, • Igények a képzésre, oktatásra.

6

20



2012.01.23.

Kelet-Közép-Európa megerősödése a világ autógyártásában (2000, 2010) A gyártott járművek száma (1000 db) Országok

Németország Ausztria Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Szlovénia Magyarország Szerbia Összesen Oroszország Törökország Világ össz. Forrás: Barta, 2011.

2000

2010

5 527 141 456 505 182 78 123 137 13 7 162 1 206 431 58 374

5 906 105 1 076 869 557 351 211 168 18 9 261 1 403 1 094 77 858

Az országok részesedése a KKE és a világ járműgyártásában KKE=100 % Világ=100% 2000 2010 2010 77,2 1,9 6,4 7,1 2,5 1,1 1,7 1,9 0,2 100,0

63,8 1,1 11,6 9,4 6,0 3,8 2,3 1,8 0,2 100,0

7,6 0,1 1,4 1,1 0,8 0,5 0,3 0,2 0,0 12,0 1,8 1,4 100,0

7

20



2012.01.23.

Visegrádi Országok komparatív előnye a jármű- és autóiparban

Forrás: Barta, 2011.

8

20



2012.01.23.

A KKE országok járműiparának részesedésének változása az ipari termelési értékből (2006, 2010, %)

Forrás: Barta, 2011.

9

20



2012.01.23.

Kelet-Közép-Európa térség pozícionálása

•

Jármű- és autóipar mérsékelt, de változó hagyományaira épülő külföldi betelepülések (német, olasz, dél-koreai, francia), többségében zöldmezős beruházások, kilencvenes évek közepétől folyamatosan.

•

Telepítési tényezők: piacszerzés, alacsony (támogatott) telepítési, majd termelési költségek, gyenge szakszervezetek, képzett munkaerő.

•

Beszállítók fokozatos letelepedése, azok többségében nagy európai, amerikai beszállítói rendszerekhez kapcsolódnak, helyi beszállítók lassan alakulnak ki, azok többsége második-harmadik szintű.

•

Versenytérként határozható meg Kelet-Közép-Európa térsége, döntően a dél-európai országok számára, nem az anyaország telepítéseinek.

•

Szinte egységesnek mondható letelepedést ösztönző állami támogatási politika (Európai Uniós szabályozás), hangsúlybeli eltérések léteznek (bértámogatás, telephely kialakítása, kutatás-fejlesztés).

10

20



2012.01.23.

Cé l

A regionális versenyképesség piramis modellje

Al ap

ka te

gó riá k

Életminőség Életszínvonal

Regionális, térségi és városi jövedelem

Foglalkoztatottság

Sik fak eres tor ségi ok

Al ap

tén ye ző

k

Munkatermelékenység

Kutatás és technológiai fejlettség

Humán tőke

Működő tőke és FDI

Traded szektorok és klaszterek

Társadalmi tőke és intézmények

Gazdasági szerkezet

Innovációs kultúra

Regionális elérhetőség

A munkaerő felkészültsége

Társadalmi szerkezet

Döntési központok

A környezet minősége

A régió társadalmi kohéziója

Forrás: Lengyel, 2000.

11

20



2012.01.23.

A foglalkoztatás és munkatermelékenység kapcsolata a KKE országok régióban

HU21: Közép-Dunántúl


HU22: Nyugat-Dunántúl

12

20



2012.01.23.

A versenyképességi főkomponens és a gazdasági fejlettség (GDP/lakos)

HU21: Közép-Dunántúl


HU22: Nyugat-Dunántúl

13

20



2012.01.23.

A versenyképességet meghatározó faktorok és azok tényezői

1. faktor: Humán tőke: emberi fejlettség és inaktív korúak aránya (HCD), faktorsúlya: 18,873. Az emberi fejlettség, a beköltözők, a magas szabadalmi bejelentések pozitívan, míg az aktív korúak aránya és a ledolgozott órák száma fordított előjellel alakítják ezt a faktort. 2. faktor: Kutatás és technológiai fejlettség (RTD), faktorsúlya:17,901. A K+F-re fordított kiadások magas részesedése, a high-tech szektorokban foglalkoztatottak magas aránya, a magas állótőke képződés alkotja ezt a faktort.

3. faktor: Társadalmi tőke: szegénység (SCP), faktorsúlya:17,224. A magas szegénységi arányt, az alacsony iskolai végzettséget alkotó faktor. 4. faktor: Társadalmi tőke: munkanélküliség (SCU), faktorsúlya:15,265. A munkanélküliek, köztük a tartós és fiatal munkanélküliek magas aránya alkotja ezt a faktort. 5. faktor: Humán tőke: felsőfokú végzettség (HCH), faktorsúlya:12,306. A felsőfokú végzettségűek magas aránya pozitívan, míg az iparban foglalkoztatottak aránya negatívan alakítja ezt a faktort.

14

20



2012.01.23.

A jármű- és autóipari központok elhelyezkedése a Visegrádi Országokban

Jelmagyarázat személygépjármű motor teherautó busz Megjegyzés Az aláhúzott településeken 1990 után alapították a gyárat Forrás: JÁTÉK, 2011. Térkép: Hardi

15

20



2012.01.23.

Versenyképesség jármű- és autógyárakkal rendelkező és nem rendelkező alrégiókban (NUTS3) a Visegrádi Országokban

Ország Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia Együtt

Forrás: Dusek, 2011.

Gyárral rendelkező alrégió átlaga

Gyárral nem rendelkező alrégiók átlaga

Összes alrégió átlaga

640 474 520 684 548

577 412 338 404 410

609 424 365 509 444

16

20



2012.01.23.

A versenyképesség mutatóinak alakulása a jármű- és autógyárakkal rendelkező és nem rendelkező alrégiókban (NUTS 3) Gyárakkal rendelkező alrégiók csak a nem városi alrégiók

Gyárakkal nem rendelkező alrégiók

összesen

csak a városok

csak a nem városi alrégiók

Mutató

összesen

csak a városok

Komplex mutató

548

771

495

410

561

398

GDP/fő, 2008

123,6

224,8

99,5

79,0

135,9

74,5

Aktivitás

46,5

49,8

45,8

44,3

46,3

44,1

Munkanélküliség

5,6

3,8

6,0

7,9

5,7

8,1

Születéskor várható élettartam

75,6

76,5

75,4

75,1

75,0

75,1

Lakások

477

793

401

332

501

319

Vándorlás

2626

2887

2563

-496

-733

-477

GDP/fő, 2002

120,1

212,6

98,1

81,5

139,7

76,9

GDP változása, 2002-2008

3,5

12,2

1,4

-2,5

-3,8

-2,4

Forrás: Dusek, 2011.

17

20



2012.01.23.

A jármű- és autóipar, valamint a kelet-közép-európai térség versenyképessége • A nagytérség versenyképessége megosztott, erős elhatárolódás: - klasszikus piacgazdaságok, - volt szocialista (feltörekvő) országok. • Országokon belül látványos különbségek: főváros és régiója kiemelkedik, nyugatkelet lejtő érvényesülése. • A térségben eltérő nagyságú (népesség) és funkcióval rendelkező településekben találhatók a jármű- és autóipari központok. • A gyárak jellegében, kiépülésükben és termelési tradícióikban nagy különbségek vannak (barna- és zöldmezős telepítés; hagyományos, új központok). • A jármű- és autóipari alrégiók (városrégiók) gyorsabb fejlődést mutatnak a Visegrádi Országokban (2002-2008 között 6%-kal dinamikusabban fejlődtek ezek a régiók), ennek elemei: - kedvezőbb, magasabb jövedelmi viszonyok, - alacsony munkanélküliség, - színvonalasabb település-felszereltség, lakásállomány növekedése, - tartós népességvonzás.

18

20



2012.01.23.

A járműgyárak hatása a régiók és az ipari központok fejlődésére • Országonként azonban jelentősek a különbségek, ezek az alábbiak: - a vállalatok mérete, funkciója, termelési láncban elfoglalt helyzete, - a telepítés módja és formája, - a termelési tradíciók, - a települések felszereltsége és ellátottsága, - az anyavállalathoz való közelség, illetve annak elérhetősége, - a gazdaságpolitikai környezet, - a helyi (regionális) támogatási rendszer és üzleti környezet.

• Kutatási eredmények hasznosítása: - Magyar régiók (NYD, KD) egy dinamikus, folyamatosan változó versenytérben találhatók. - Közepes, vagy gyenge közepes a versenyképességük. - A központok felszereltségében összességében jobb (ipari park, innovációs központ, felsőoktatás, beszállítói hálózatok, települési szolgáltatások). - A szektor országos tervezésben kiemelkedő, regionális szinten gyenge, nem jellemző, lokális dimenzióban viszont meghatározó. - Térségi hatások egyre erőteljesebbek (munkaerővonzás, szakképzés, beszállítói rendszerek) ezek összehangolt fejlesztése kívánatos, ezzel lehet versenyelőnyre szert tenni!

TAMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003

Mobilitás és környezet

Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Mobilitás és Környezet Konferencia

Recommend Documents